Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése április 28 -án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve

1192 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. április 28 -án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 109 -140/2008. c./ rendeletei: 22 - 26/2008.

Napirend előtt: „Nyíregyháza Város Közbiztonságáért” „Sztárek Ferenc díj” valamint „Nyíregyháza Város Sportjáért” „Kovács (Bütyök) József” díj kitüntetés átadása Napirend 1./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről 2./ Előterjesztés a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum épületének átalakítása, bővítése és rekonstrukciója beruházás jóváhagyására, az önkormányzat saját erő biztosítására, az AGÓRA TIOP – 1. 2.1/08/1 kódszámú támogatás megpályázására, valamint az intézményrendszer racionalizálására (II. forduló) 3./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2007. évben tett intézkedésekről 4./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról 5./ Jelentés a 2007. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól

6./ Előterjesztés a sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására 7./ Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló rendelet megalkotására (II. forduló)

8./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007. évi Környezetvédelmi Cselekvési Tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2008. évre vonatkozó terv jóváhagyására 9./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának kiegészítésére 10./aElőterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2007. évi beszámolóinak elfogadására /Nyíregyházi Állatpark Kht., Nyírsuli Kht., Városüzemeltetési Kht., Nyírstadion Kft., Ipari Park Kft., Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft., Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat/ 10./b Előterjesztés a Market-Partner Kft. beolvadására a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.-be 10./c Előterjesztés gazdasági társaságok alapító okiratának módosítására 11./ Előterjesztés a Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatójának megbízására 12./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításának elkészítésére 13./ Előterjesztés az önkormányzati törzsvagyonba tartozó szilárd burkolatú utak

felújítására ÉA-TEÚT pályázat benyújtásra 14./ Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetett „A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása, és a szolgáltatások minőségének komplex és/vagy térségi szintű fejlesztése” című pályázat benyújtására és a szükséges saját erő biztosítására 15./ Előterjesztés a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány által benyújtandó (ÉAOP – 2008. – 4.1.3. B.C.) pályázat támogatására 16./ Előterjesztés a „helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása HÖFCÉDE 2008.” pályázati kiírásra pályázat benyújtására és a szükséges önerő biztosítására 17./ Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program ÉAOP-2007 – 4.1.3.B.C komponens pályázati kiírásra pályázat benyújtására és a szükséges önerő biztosítására 18./ Előterjesztés parkolóhelyek létesítéséről, valamint a fizetőparkolók üzemeltetésének szabályozásáról szóló 44/2006. (XI.28.) KGY rendelet módosítására 19./ Előterjesztés a Nyíregyházi Vasutas Sport Club által működtetett Tiszavasvári úti MÁV Sportlétesítmények 2008. évi támogatási szerződés jóváhagyására 20./ Előterjesztés a Nyírsuli Kht. 2008. évi létesítmény – üzemeltetési és sporttámogatási szerződéseinek jóváhagyására 21./Előterjesztés a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötésre kerülő 2008. évi úszósport szolgáltatás – vásárlási szerződés jóváhagyására 22./ Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának megállapítására

23./ Előterjesztés a Nyírségvíz Zrt.-vel megkötött vagyonkezelői szerződés módosítására 24./Előterjesztés a Nyírségvíz Zrt. aktív pénzügyi szerepvállalásával induló közmű beruházásokhoz megkötött háromoldalú megállapodás módosítására 25./ Előterjesztés a Nyírvíz Palota további hasznosítására vonatkozó döntés meghozatalára 26./ Előterjesztés a Bocskai u. 29 és a Bocskai u. 31. szám alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlanok, valamint a Közép utca 4. szám alatti önkormányzati tulajdonú beépítetlen terület licit induló árának módosításra 27./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Kemecsei úton lévő 27751/131 hrsz-ú ingatlanok elidegenítésre történő kijelölésére és a licit induló árának meghatározására 28./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Pacsirta u. 27. szám alatti önkormányzati bérlemény nem lakás célú bérleménnyé történő átalakítására

29./ Előterjesztés egyes pályázatokhoz szükséges okiratok jóváhagyására 30./ Előterjesztés az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége törvényességi jelzésével kapcsolatos állásfoglalásra 31./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2008. (II.12.) KGY rendelet módosítására 32./ Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról szóló 60/2008. (III.3.) számú határozat módosítására és kiegészítésére

Nyíregyháza, 2008. április 28.

Csabai Lászlóné polgármester

JEGYZŐKÖNYV Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. április 28-án tartott nyílt üléséről. Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor jegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay- Horváth Magda, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly,

Nagy Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Dr. Szilvai Mária, , Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Turcsik László, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők Hiányozott: Dr. Szilassy Géza képviselő (távolmaradását bejelentette) Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Czikóné Ling Mária, Markovics Attila, Dr. Köteles István, Deme Dóra, Hajzer Gábor, László Géza, Váradi István, Dr. Kádár Csaba, Dr. Freidinger Renáta Irodavezetők, Ilcsik János iroda vezető h., Dr. Együtt Mihály városi főorvos, Veres István városi főépítész, Dr. Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Holp János minőség-biztosítási vezető, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Czibere Mariann Környezetvédelmi referens, Tasnádi János Közterület-felügyelet vezetője, Belus Tamás SóstóGyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója, Gajdos László Állatpark Kht ügyvezetője, Dr. Gere Zoltán Városi Rendőrkapitányság vezetője, Dr. Illés László rendőr alezredes, kapitányság helyettes vezetője, Tamás György Lajos főkapitány helyettes, rendészeti igazgató, Romanovits István Térségi HulladékGazdálkodási Kft. ügyvezetője, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gerda István Nyírtávhő Kft. ügyvezetője, Dr. Pazonyi Péter Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. osztályvezetője, Bartha László Nyírsuli Kht. ügyvezetője, Szekrényes András Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója, Bíró Dávid rendőr törzszászlós kitüntetett, Neumann Gábor labdarúgó edző kitüntetett, Csisztu Csilla sajtóreferens, Labossa Gusztáv a Városvédő Egyesület elnöke, Sipos Mariann KeletMagyarország munkatársa, Saliga Péter Sunshine rádió riportere, Bednárik Mónika, Cservenyák Katalin, Haskó József, Z. Pintye Zsolt újságírók

Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó napot kívánok. Tisztelettel köszöntöm a képviselő-testület tagjait, a rész- és kisebbségi önkormányzatok megjelent képviselőit, a Hivatal vezetőit, dolgozóit, a sajtó képviselőit és minden kedves érdeklődőt, aki figyelmével megtisztel bennünket. Mielőtt a napirendek elfogadására kerül sor kedves kötelességünknek kell eleget tenni, hiszen a

Közgyűlés az elmúlt hónapokban két kitüntetésről döntött és a két kitüntetésnek az átadása a jelenlegi közgyűlésen fog megvalósulni. Nagy László alpolgármester úr fel fogja olvasni, hogy kik a kitüntetettek. Nagy László: (alpolgármester) Tisztelt Közgyűlés! Kedves Vendégek! Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Neumann Gábor részére eredményes sportmunkája elismeréséül a Nyíregyháza Város Sportjáért „Kovács (Bütyök) József„ díj kitüntetést adományozza. Neumann Gábor sportpályafutása 1966-ban kezdődött. 1969. szeptember 14.-én mutatkozott be a Spartacus felnőtt csapatában. 1971-ben tagja lett a magyar ifjúsági válogatottnak. Élsportolói pályafutása 1983-ig tartott. 1983-ban az akkor NYVSC-ben kezdődött edzői pályafutása. 1988-ban az NYVSC labdarúgó szakosztályának vezetését bízták rá. 1997-ben a Nyíregyházi Sportiskola igazgatója kérte fel a labdarúgó szakág vezetésére. Újra ellátott edzői feladatokat is. Edzőként 2003 – 2007 között a Magyar Labdarúgó Szövetség szövetségi edzője volt. 56 hivatalos nemzetek közötti utánpótlás válogatott mérkőzésen, három Európa bajnoki selejtező tornán ült különböző korosztályos válogatottak kispadján. 2007. januárjától augusztus végéig Várhídi Péter segítőjeként a magyar labdarúgó felnőtt A válogatott pályaedzőjeként dolgozott. 2001-től a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Labdarúgó Szövetségnek elnökségi tagja, edzőbizottságának elnöke. 2006-ig vezette a megyében az UEFA edzőképzést. Jelenleg a Nyírsuli labdarúgó szakágát vezeti. UEFA A. licences edző. 42 éves nyíregyházi sportpályafutással büszkélkedhet, amellyel Nyíregyháza hírnevét öregbítette és öregbíti a mai napig is. Gratulálunk a kitüntetéshez. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jegyző úré a szó. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Nyíregyháza Megyei Jogú Város Képviselő-testülete egy másik kitüntetés adományozásáról is döntött és a Nyíregyháza Város Közbiztonságáért „Sztárek Ferenc” díjat idén Bíró Dávid rendőr törzszászlós úrnak, a Nyíregyházi Városi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály őr- és járőrszolgálati alosztály munkatársának adományozta. Bíró Dávid 1998-tól, 10 éve tagja a rendőrségnek. Felszerelését követően először rövid ideig a Budapesti Rendőr-főkapitányság IV. kerületi kapitányságán dolgozott, járőri feladatokat látott el. Saját kérésre került 1998-ban, 10 évvel ezelőtt a Nyíregyházi Rendőrkapitányságra, ahol azóta is az első vonalban dolgozik, járőrként teljesít szolgálatot. Jelenleg a Nyíregyházi Kapitányságon újonnan megalakult mobil ellenőrző csoport parancsnoka, mely igen eredményesen működik. Idén január hónapban több mint 20 körözött személyt fogtak el, mely nagyban köszönhető Bíró Dávid rendőr törzszászlós úr széleskörű személy és helyismeretének. Munkáját szakszerűen és igen magas színvonalon, nagy szorgalommal, parancsnokai megelégedésével végzi. Fegyelmezett, parancsnokait, munkatársait tiszteli. A kitüntetettnek nagy szerepe van abban, hogy az elmúlt 10

évben Nyíregyháza város közbiztonsága javult, megszilárdult, és az állampolgárok szubjektív biztonságérzete is ezzel egyidejűleg növekedett. Gratulálunk a kitüntetéshez. Csabai Lászlóné: (polgármester) A képviselő-testület nevében szeretettel gratulálok mindkét kitüntetettnek, jó egészséget és további munkájukhoz sok sikert kívánok. A munkánkat a meghívóban megjelölt napirendekkel javaslom, hogy folytassuk. Egy kiegészítésem van. A közgyűlés előtt a frakcióvezetőkkel egyeztettünk, egy volános napirendet szeretnénk utolsó napirendként megtárgyalni a nyílt ülésre. Az írásos anyagot ki fogjuk adni és a szünetben egyeztetéseket kívánunk a témában folytatni. A frakcióvezetők hozzájárultak, hogy pótlólag ez a napirend kerüljön a közgyűlés elé. Ezekkel a kiegészítésekkel kérdezem, hogy elfogadják-e a napirendet, illetve van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Amennyiben nem, kérem aki elfogadja a napirendeket, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal elfogadta a napirendeket. Szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy írásban ezen kívül kiadtuk a Tájékoztató a 2008. április 27-én megtartott Oros településrész leválása tárgyában kezdeményezett népszavazás nem hivatalos eredményéről szóló anyagot, javított határozat-tervezeteket az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2007. évi beszámolóinak elfogadásáról és a Nyírsuli Kht. felügyelő bizottságának 2008. április 22-én tartott üléséről készült jegyzőkönyveket. Ezek mindenkinek ott vannak az asztalán. Akkor először lássuk a filmet. 1./ napirend: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném kiegészíteni néhány olyan dologgal, ami nem szerepelt a filmben. Több fordulós egyeztetés történt a NFÜ szakembereivel, a Jaspers szakembereivel, akik az Európai Unió kiküldött szakértői a szennyvíz témában, ma úgy tűnik, ha a héten megkapjuk az utolsó engedélyt amelyik még hiányzik a szennyvízprogramban a környezetvédelmi hatóságtól, akkor június 2-án készre jelentve le tudjuk adni a pályázatot és úgy látszik a lehetősége, hogy december hónapban szerződést tudunk kötni. Szintén több fordulós tárgyalás volt az AGÓRA programról. A program a jelenlegi formájában napirendre kerül, ezzel kapcsolatban nagy valószínűséggel a külső formáját illetően még további egyeztetésekre van szükség. A Magyar Vidék címmel konferencia volt Budapesten, amelynek az önkormányzatok részéről én voltam a megnyitója, az előterjesztője. Glatz Ferenc mellett több akadémikus és politikus vett részt a programon és nagyon érdekes előadásokat tartottak.

Én őszintén remélem, hogy lesz arra lehetőség, hogy ezeknek az előadásoknak egy részét elhozzuk Nyíregyházára, mert nagyon komoly tanulságokkal szolgál az a gondolkodásmód, ahogy ők a vidékről, a vidékfejlesztésről gondolkodnak. A múlt héten a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságnál voltunk egy újabb egyeztetésen a honvédségi ingatlanok ügyében, és úgy látszik, úgy tűnik, hogy a Berenát utcai üdülő, illetve az egyéb, eddig már az önkormányzatnak átadott ingatlanokon túl van arra lehetőség, hogy a még honvédségi tulajdonban lévő ingatlanokat az önkormányzat térítésmentesen vagy kismértékű térítéssel megkaphassa. Ezek közé tartozik a Simai úti lőtér, a nagyszállási lőszerraktár, a borbányai szintén lőtér, amiben nem tudtunk megegyezni, az egyelőre két terület. Az egyik terület a Kállai háznak a hátsó része, tehát az udvari része, illetve a Fegyveres Erők Klubja. Ezekben további egyeztetésekre van szükség. Szeretném a testületet tájékoztatni, hogy az Európai Parlament Magyar Szocialista Frakciójának a meghívására április 7 – 8 – 9-én egy megyei delegáció volt Brüsszelben. Bemutatkozik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Nyíregyháza. Kultúrát, termékeket, filmeket vittünk ki, én egy napot voltam kint, a bemutatkozás napján 8-án, számomra is meglepő volt az az érdeklődés, amit ott tapasztaltunk. A Parlament frakcióvezetői, elnökhelyettesei, négy nagykövet vett részt ezen a bemutatkozáson és én azt gondolom, hogy nagyon jól sikerült bemutatni ennek a térségnek mindazt a sok értékét, amit mi tudunk, de jó lenne, ha rajtunk kívül még sokan tudnák. A Regionális Fejlesztési Tanácsnak több egyeztető fóruma és ülése volt, ezek az egyeztető fórumok elsősorban a pályázatok kiírásával, a pályázatok előkészítő munkáival voltak kapcsolatban. Erről most ennél többet igazán nem tudunk mondani. És tegnap lezajlott a népszavazás, amely alapján Oros lakosságának 2/3-a úgy döntött, hogy továbbra is Nyíregyháza része kíván maradni. Köszönjük szépen az orosiaknak ezt a döntést, köszönjük szépen a bizalmat az orosi lakosság részéről és én őszintén remélem, hogy jól együtt tudunk működni a további időszakban, szolgálva ebben az Oroson lakók és a városban lakók, az orosi nyíregyháziak és a nyíregyházi orosiak érdekét. A családoknak a jelenlegi helyzetét és a családoknak a jövőjét. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne majd felülvizsgálni a részönkormányzatnak a működését, hogy kerüljenek be a részönkormányzatba olyan tagok, akik nemcsak az egy oldalt képviselik, de ez természetesen a lakosság és a részönkormányzatnak a feladata. Én mindenképpen fogok kezdeményezni a részönkormányzattal egy egyeztetést Oros további fejlesztései és az ott megvalósuló programokat illetően. Én ezzel szerettem volna még kiegészíteni a két ülés között történteket. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László. Dr. Hajzer László: (képviselő) A két ülés között történt még néhány lényeges dolog. Ezek közül az egyikre vonatkozik a kérdésem. Nevezetesen az, hogy hangos volt a sajtó attól, hogy a kormány kiterjesztette a titkosszolgálati védelmet a megyei jogú városokra, önkormányzatokra, megyei önkormányzatra,

területfejlesztési tanácsokra. Tehát választott tisztségviselőknek ajánl titkosszolgálati védelmet a kormány. Ez elég nagy felháborodást, felzúdulást váltott ki az érintettek részéről. Nyíregyházát ugyan nem hallottam megszólalni e tárgykörben, azonban Debrecen és több más önkormányzat tiltakozott ez ellen és nem kért az ilyen fajta védelemből. Ezt követően értesültünk arról, hogy a védelmet nem erőltetik ránk, hanem a polgármesternek a hatáskörébe teszik, hogy a polgármester ha kéri, akkor adják ezt a védelmet. Miután nem ugyanabban a frakcióban ülünk, és valószínűleg nem is ugyanazok a gondolataink erről a védelemről, mondhatom a mi frakciónk nevében, hogy mi nem nagyon kérünk ebből a védelemből. Tehát mi magunk is úgy gondoljuk, hogy védelem nélkül is tisztességesen látjuk el a munkánkat. Viszont miután bennünket nem kérdeznek meg, hanem a polgármester asszonyt kérdezik meg ebben a tárgykörben, azért kérdezem a polgármester asszonyt, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban? Azok közé csatlakozik-e, akik az önkormányzatisággal és az autonómiával ellentétesnek tartják ezt a kormányintézkedést, vagy azok közé akik ilyen módon akarják megvédeni az állítólagos uniós pénzeknek a felhasználását? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ha ön megnézte a korábbi anyagokat, az önkormányzatok az 1998-as és a 2002-ben érvényes jogszabályban is benne voltak. Tehát nem új dolog a téma. Kaptunk egy tájékoztatást. A tájékoztatás arról szólt, hogy ezt kiterjesztik. Semmilyen jele nem volt, hogy ebben bármi történik, nem vagyok hajlandó beállni a kiabálók sorába. Nem vagyok hajlandó Kósa Lajos mellé odaállni és ebből ügyet csinálni, mert olyanokat mond, ami nem történik és nem történt, és én úgy gondolom, hogy az kiabál, aki az adott helyzetben megtenné azt a lépést amit ő feltételez másokról. Ezért ha ön figyelte a felháborodókat, ezek a felháborodott önkormányzatok csak a FIDESZ-es önkormányzatok voltak. És mi nem kívántunk ebben a harcban részt venni. Sem az egyik oldalon, sem pedig a másik oldalon. Ami pedig azt illeti, hogy van-e valami félnivalónk, nincs félnivalónk ebben a témában. Tehát ha egyszer valaki megfigyelne bennünket, akkor se lenne félnivalónk, mert minden ami ebben a városban történik az nyilvános. És a nyilvánosságnak az erejét kibírja. Úgy hogy tisztelt képviselő úr nem kívánok ezzel a témával a továbbiakban foglalkozni. Palicz György, Hajzer László, Vinnai Győző. Palicz György: (képviselő) Most az üzletközpont megnyitásával kapcsolatban megjelent egy hatalmas nagy hirdetés a Művelődési Háznak az oldalában. Véleményem szerint ez ízléstelen dolog, közintézményen ekkora, vagy bármekkora hirdetést is elhelyezni, szeretném megkérdezni, hogy erre ki adott engedélyt és miért? Köszönöm szépen. Dr. Hajzer László: (képviselő) Természetesen nekem sincs személy szerint, de gondolom a többi frakció tagnak sincs oka félni. Tehát nem a félelem mondatja velem ezt a hozzászólást. Egyszerűen arról van szó, hogy az ízlésbeli dolog,

hogy mikor és mire hivatkozunk vissza. Tehát polgármester asszony már megint kimondta azt a bűvös szót, hogy ’98 és 2002 között is létezett. Valóban létezett. Ugye az a csúsztatási része ennek, hogy a titkosszolgálati védelem a hivatali apparátusokra vonatkozott. Van róla véleményem, de ezzel különösebben én nem akarok foglalkozni, hogy az állam az apparátusát hogyan ellenőrzi. Nekem az a problémám és a csúsztatás ebben van, hogy a választott tisztségviselőkre terjesztik ezt ki, tehát a népszuverenitás megtestesítői a választott képviselők. A népszuverenitás megtestesítőit maximum a választóiktól kell megvédeni. Én nem akarok ilyen bonyolult képekbe belemenni, de a hivatali apparátust, akit fizetnek, azt ellenőrizni kell, ha akarja a kormány. Még egyszer mondom, ez ízlésbeli dolog. Ez a változás arra vonatkozik, hogy a képviselőket akarják ellenőrizni és e tárgykörben a polgármester persze megteheti, hogy nem fogalmaz meg véleményt, de a polgármesternek kell szerződést kötni a titkosszolgálattal és én amiatt kérdezem ezt meg, mert szerződést kötni meg vagy lehet, vagy nem lehet. Tehát igennel vagy nemmel lehet rá válaszolni. Ha nem válaszolok rá, az ebben az esetben hogy is mondjam, felkérik az embert táncolni, hogy egy ilyen bonyolult képet alkalmazzak és sem igent nem mond, sem nemet nem mond, ott áll a kérő és nem tudja, hogy akkor fog-e táncolni vagy nem fog táncolni. Erre vonatkozik a kérésem. Köszönöm. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Szeretnék idézni egy mai cikkből, mert a két közgyűlés között történt, hogy a Korzó Üzletházat a belvárosi sétánnyal együtt átadták a nyíregyháziaknak és egy városlakó leveléből idéznék, a forrást is meg tudom adni, de most nem hozom nyilvánosságra, mindenki elérheti. Becsaptak minket. Ez a cikk címe. „Becsaptak, mert azt mondták, hogy lesz szép nagy szökőkút, és lett is. Bizonygatták, hogy a víztől nem is fog látszani a fém akármi – elnézést szó szerint idézem, ez van itt leírva, hogy akármi – látszik! Becsaptak, mert azt mondták, hogy mélygarázs lesz 10 – 15 üzlettel és 800 – 900 parkolóval, végül készült 86 üzlet, és 600 parkoló. Tisztára szocreál építési móddal.” Idézet vége. Kérdéseim a következők. Kivel volt egyeztetve ez a szökőkút? Mert polgármester asszony nyilatkozatában azt mondta, hogy mindenkivel, én nem emlékszem, hogy a képviselő-testülettel lett volna. Sőt, az egyház képviselőit is megkérdeztem szombaton, tehát tessék majd erre figyelni, hogy tájékozódtam. Nem illik a környezetbe. Ön hogyan ítéli meg, hogy a környezetbe illik-e az a szökőkút, amely egy fém szökőkút, nagyon nehezen megállapítható, hogy mit ábrázol, én sem tudtam eldönteni addig, míg nem mondták meg, hogy ez egy életfa és 100 – 120 éves épületek környezetében, egy társszékesegyház előtt található, Korona, Városháza, Takarékpalota szomszédságában. És még valamit, amit a városlakók elmondtak, – kíváncsi vagyok az ön véleményére – hogy a kivitelezése ennek, nemcsak a szökőkútnak, egyáltalán a sétálóutcának kritikán aluli, állítják a városlakók vagy a városlakók egy része. Kérdezem önt, hogy ki a felelős azért, hogy az a szökőkút ide került, kivel és mikor egyeztettek és ön szerint illik-e a környezetbe vagy nem? Köszönöm szépen.

Felbermann Endre: (képviselő) Én a napirendnél szeretnék maradni és a kiadott írásos anyaggal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Tájékoztatót kaptunk a szociális és gyermekjóléti intézmények beszámolóiról, melynek értelmében a bizottság előtt, a szociális bizottság előtt az intézmények beszámoltak az éves munkájukról. Teljes körben megkaptuk ezt a tájékoztatót és ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy az Árpád utcai épület elbontásának az ügye hol tart? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Nagy László. Nagy László: (alpolgármester) Ha már újságidézeteknél járunk, akkor én csak egy sms-t hadd olvassak fel. „Nagyon szép a Korzó, köszi nektek, nagyon hiányzott már valami, ami még városiasabbá tesz bennünket”. Ez volt a lényege. Nem egyet kaptam ilyet, hanem sokkal többet. Tehát nemcsak az a fajta vélemény van, aki a nemtetszését fejezi ki, hanem vannak másfajta vélemények is. Amit én fontosnak tartanék a tegnapi nap kapcsán. Polgármester asszony jelezte már, hogy a részönkormányzatnak talán újra kellene gondolnia egy-két feladatot. Tanulságosnak tartom a tegnapi népszavazást. Tanulságosnak tartom azt a fajta hozzáállást, amit a részönkormányzat képviselt az elmúlt időszakban Oros esetleges leválásával kapcsolatban. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szervezeti és Működési Szabályzata II. fejezetének 4. § ában van az eskü szövege, ami arról szól, így fejeződik be, hogy legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Nyíregyháza javát szolgálom. Azt hiszem, hogy megfigyelhető volt, hogy ez nem minden esetben volt így az elmúlt pár hétben. Az a kérdésem, – nem polgármester asszonyhoz – hogy nem gondolja-e a részönkormányzatnak a vezetője, képviselőtársunk azt, hogy ellehetetlenült a munkája a tegnapi népszavazás kapcsán? Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Márföldi István. Márföldi István: (képviselő) Nagyon röviden szeretnék reagálni arra, amit Nagy László fölvetett az előbb. Én azt gondoltam tegnap, amikor az eredményt meghallottam, hogy mi történt Oroson, hogy sem vesztesei, sem győztesei nincsenek ennek az úgymond leválási szándéknak. És elég nehéz ilyen szavakat ezután hallani. És most is reménykedem abban mint külterületi képviselő, hogy azok, akik most netalán vesztesek voltak és idézőjelbe teszem ezt a szót, azok az önkormányzat jövőbeni intézkedései kapcsán, illetve a városvezetés intézkedései kapcsán is győzteseknek fogják érezni magukat. És senkinek sem kell szemlesütve végigmenni Oros, vagy Nyíregyháza utcáján, annak, aki esetleg le akart, vagy a leválókat támogatta. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik oldala, mint külterületi önkormányzati képviselő az utóbbi időben kicsit magam is úgy érzem, hogy a külterületek nem igazán fontosak fejlesztés szempontjából a városvezetésnek, illetve a városvezető koalíciónak. Nem lehet mindent a

szennyvízzel megmagyarázni. Vannak más dolgok is, amik a külterületeken élő városlakók, állampolgárok, választópolgárok életkörülményeit javítják, vagy rontják. Én nagy tisztelettel kérném a város vezetésétől, polgármester asszonyt, alpolgármester urakat, ne próbáljunk most bűnbakot keresni. Próbáljunk meg dolgozni és azt kérem, hogy nagyobb figyelmet tessék fordítani a külvárosi területeknek a fejlesztésére. És valószínű, hogy akkor senkinek eszébe nem fog jutni még egyszer az, hogy ilyen dolog történjen mint ami most Oroson történt. Tisztelettel kérem, hogy amit kértem gondolják meg és fontolják meg. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jeszenszki András, Nagy Károly. Jeszenszki András: (képviselő) Én azt gondolom, hogy az orosi népszavazás kapcsán kétféle viselkedést láthattunk Nyíregyháza városban az elmúlt hetekben. Egyrészt egy erőteljesen érzelmi alapon politizáló csoportot, akik mint ahogyan kiderült, jelentős kisebbséget képviselnek egyébként, másfelől pedig láthattuk a városvezetés politizálását, korrekt, tényekre alapuló és helyzetelemzésre alapuló lakossági fórumokon. Azt gondolom, hogy beszédesek ezek az adatok, hiszen 64,4%-kal szemben 35,6% áll. Ezek az adatok pedig azt mutatják, hogy a nyíregyházi városvezetésnek felelősségteljes a munkája, nem hiábavaló ez a munka és egyébként ezt a helyiek egyértelműen elismerték.

Azt gondolom egyébként egy olyan körzet képviselőjeként, ahol kül - és belterület egyaránt található, illetve belvároshoz tartozó és külső városrészhez tartozó problémákkal egyaránt szembe kell nézzek, hogy ez a vita, a külterület, belterület fejlesztése, rendszeresen előkerül itt a közgyűlésen és úgy gondolom, hogy nem igazán tudjuk egymást meggyőzni ebben, pedig az adatok beszédesek. Érdemes megnézni a költségvetési beszámolót, érdemes megnézni az elmúlt évek adatait. Én magam jó néhányszor végigsoroltam már és nem akarom most végigsorolni azt a sort amelyben végigtekinthetünk az ivóvízfejlesztéstől kezdve az útfejlesztéseken keresztül jó néhány területen, amely valóban a külterületeket érintette. A felelősség kérdése egyébként nagyon érdekes ezzel a népszavazással kapcsolatban, hiszen valóban, ahogy Nagy László mondta, a FIDESZ soraiban is többen politizáltak, akik Nyíregyháza Megyei Jogú Város szolgálatára tették le az esküt és bár kétarcúságot láthatunk soraikban, hiszen nyilatkozataikban folyamatosan tagadták a részrehajlást, folyamatosan úgy nyilatkoztak a FIDESZ politikusai, hogy nem kívánnak véleményt nyilvánítani. Ugyanakkor aktív szerepvállalóik a közgyűlési illetve a közgyűlést segítő bizottsági munkában azok, akik részt vettek egyébként ennek a népszavazásnak az előkészítésében. Én azt gondolom, hogy ettől függetlenül ezt magunk mögött kell hagyni, a jövő felé kell tekintenünk, az a célunk, hogy Nyíregyháza együtt és közösen fejlődjön és nagyon köszönjük az orosiak felelősségteljes döntését. Köszönöm szépen.

Nagy Károly: (képviselő) Én is mint külterületi, peremkerületi képviselő szeretnék néhány megjegyzést tenni a szavazáshoz. Előtte beszélgettünk sok emberrel, várható volt ez az eredmény. Várható volt, hiszen ugyanabban a hajóban evezek nem csak én, hanem Borbánya is, Újkistelekiszőlő is, mindenütt van a külső peremkerületeknek egy része, amelyik felvetette a leválás gondolatát. Én ezt már jeleztem is többször, ott, ahol bokáig járnak a sárban, ahol nincs vízelvezetés, nincs út, persze, hogy le akar válni, mert a szomszéd településre hivatkozik, ahol mindenütt már aszfaltút van, meg minden. Tehát arra kellene itt vigyáznunk, már a kampány alatt is mondtam, hogy nincs reális esélye, nálunk se válna le Sóstó. De a külső területekkel bizony állandóan panasszal vannak tele, állandóan jön a telefon, nézzem meg, hogy milyen pocsolyába megy a szivattyú, szívja a vizet nagyobb esők esetében. Tehát én azt szeretném mondani, hogy valóban nagyobb gondot kellene fordítani egy kicsikét a peremkerületekre. Valahogy mindig úgy van, igaz, Sóstó – Sóstóhegy is szépen fejlődik, kap pénzt, de felemészti a Sóstó – Sóstóhegy központja a Sóstó. Ahogy kifelé megyünk annál inkább fogy a pénz és ez évek óta így megy. Most itt van kapunk megint úthálózatra, javításra, fejlesztésre, de viszont azok a részek, amik nagyon elhanyagoltak nem lépnek tovább. És ha ebben az ütemben fejlődik a peremkerület, akkor 20 év múlva, 30 év múlva sem lesz ott normális út, járda és csapadékvíz elvezetés. Nem szabad haragudni azokra, akik le akartak válni, megmagyaráztam nekik, hogy miért nem lehet. Miért nincs rá esélyük, de erről igenis tudni kell a városvezetésnek, hogy ezeken a területeken nagy az elégedetlenség. Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György: (képviselő) Először is Nagy László alpolgármester úr kérdésére szeretnék én válaszolni. Nem illik tudom kérdéssel válaszolni, de megkérdezem én, hogy ha sikeres lett volna ez a népszavazás, most én is feltehetném itt a kérdést, hogy a város vezetése mikor akar lemondani? Mert így szólt ez a kérdés, hogy nem érzem-e magam, nem érzem magamat, valahogy nem is így hangzott el ez a kérdés a kampány során. A kampány során elmondta polgármester asszony azt, hogy bizonyos mértékben elhanyagolták Orost. Elhangzott. Elhangzott ez a kérdés. Elhangzott az is, hogy bizonyos fejlesztéseket illetően jobban lenne biztosítva a fejlődés. És akkor elmondanám a részönkormányzatnak a szerepét ebben a dologban. Amikor megalakult ez az előkészítő bizottság tulajdonképpen az volt a feladata, hogy megvizsgálja annak a feltételeit, hogy van-e jogi, műszaki és gazdasági lehetőség arra, hogy Oros visszanyerje az önállóságát. Ezt az elképzelést akkor a részönkormányzat támogatta. Ezt követően, közel egy éves munka után letettek egy anyagot az asztalra, amelyről az volt a városvezetésnek a véleménye, hogy megalapozott, szakszerű és tartalmas anyag. Ezzel kapcsolatosan a részönkormányzat is elmondta a véleményét, ő is így ítélte meg. Úgy ítéltük meg mi is, elmondtuk azt is, hogy úgy látjuk, hogy Oros fejlődése önállóan jobban lenne biztosítva. Ezzel

Oros jobban járna és Nyíregyháza sem járna rosszabbul, hiszen vannak olyan restanciák, amelyeknek az elmaradásának a tényéről, illetve megvalósításáról polgármester asszony ígéretet is tett a kampány során, amelyek olyan fejlesztések, beruházások, amelyek nem terhelnék Nyíregyháza költségvetését. És tulajdonképpen a részönkormányzat végig arra kérte az embereket, hogy menjenek el szavazni, és éljenek a demokrácia adta lehetőségeikkel. Alakulhatott volna másképp is ez a szavazás és akkor már a kérdést is tulajdonképpen nemcsak a saját, hanem az Előkészítő Bizottság véleményét mondom el én, tudta azt mindenki Oroson, hogy ez tulajdonképpen egy Dávid harca lesz a Góliáttal. Tudta mindenki, hogy milyen óriási médiafölényben van Nyíregyháza város vezetése, élt is ezzel a médiafölénnyel. Így gondolom mindenképpen. Meg kell nézni azokat a szereplési lehetőséget, meg kell nézni azt médiafelületet, hogy milyen lehetőséget biztosítottak a városvezetésnek, és százalékos arányban hogy oszlik el ez el. 10 – 90%, 15 – 85%, 20 – 80%, ezen lehet vitatkozni. Úgy gondolom, hogy sem az esélyegyenlőség, sem a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem volt biztosítva. Mindezek ellenére azt mondja az Előkészítő Bizottság, azt mondják azok az emberek is akik az igen mellett álltak, azt mondjuk, hogy tiszteletben tartjuk az embereknek a véleményét. És természetesen azon dolgozunk, hogy valahogy az az ellentét, vagy az a véleménykülönbség, ami markánsan megnyilvánult most a népszavazás során, tehát az új részen lakók és a régi részen lakók között, azon valamit enyhíteni kell meg változtatni kell. Tehát, hogy tulajdonképpen az ún. régi Oros és az új Oros szét van szakadva. 30 év alatt nem volt olyan településrendezés, olyan településfejlesztési elképzelés, vagy koncepció, hogy valahogy ezt a két településrészt közelebb hozzuk egymáshoz. Valamit megvalósítsunk úgy, hogy legyen biztosítva az átjárhatóság, tulajdonképpen a két településrész között. Van egy posta bent a régi részen, ahol nem tudjuk a posta vezetésével és az előző részönkormányzati vezető sem tudta azt elérni, hogy úgy legyen már nyitva ez a posta, hogy akik munkából hazamennek, azok el tudjanak menni, vagy reggel is tulajdonképpen oda tudjanak menni. Nem tudtuk ezt elérni. Volt itt erre ígéret, hogy lesz majd itt benn egy postahivatal ezen a részen. Volt ígéret sok mindenre, ami úgy gondolom, hogy nem valósult meg és az orosi emberekben talán az identitás is, a lokálpatriotizmus mélyebben gyökerezik tulajdonképpen. Mindenki elfogadja, ez a világ legtermészetesebb dolga és azon vagyunk, azon leszünk, hogy valamelyest ez a két településrész közötti nézetkülönbség, vagy szétszakadás változzon. Azt viszont nem tudjuk elfogadni, amikor az utolsó napon mondjuk Orosiak Nyíregyházáért civil szerveződés – ez egy nem létező civil szerveződés – vagy éppen névtelenül egy másik sárga kétoldalas újságot bedobnak az orosi embereknek és ebből én szeretnék néhány tételt idézni. Több mint 120 millió forintot fog felemészteni adóinkból az orosi hivatali apparátus fenntartása, lehet, hogy az új orosi önkormányzat ezért idővel eltörölni kényszerül azt az adókedvezményt, akik most adókedvezményt kapnak Nyíregyházától. Lehet, hogy távolsági buszjárattal kell majd bejárni Nyíregyházára dolgozni és így két

bérlet árát kell havonta megfizetni. Ugye ez tisztázva lett, hogy ez nem így van és erre a Gazdasági, Közlekedési Minisztérium meg a VOLÁN Vállalat is nyilatkozott. Tudja-e, hogy milyen ingatlanárak lesznek? Hasonlítják még itt Nyírturához is meg Kálmánházához az ingatlanárakat. Nem lesz bölcsődei ellátása az orosi kisbabáknak, mert Oroson nincs bölcsőde, nem lesz garantált nyíregyházi óvodákban az elhelyezés. A nyíregyházi szociális ellátásban az orosiak nem biztos, hogy részesülhetnek. Hát úgy gondolom, hogy ezek olyan riogató tények voltak, amelyek alapvetően, – ebben biztosak vagyunk – alapvetően befolyásolták ennek a népszavazásnak az eredményét. Nem tudjuk, hogy kik állnak e mögött, én bízom benne, hogy idővel meg fogjuk tudni és az Előkészítő Bizottság is meg fogja tudni. Mert az, hogy az új orosi részen olyan fölénnyel szavaztak az emberek csak azért, hogy ők nyíregyházinak vallhassák magukat a nemek mellett, azt el tudja az ember fogadni. Az, hogy az orosi iskolában lévő szavazókörben is többségbe kerülnek a nemek, az mind ennek a riogató kampánynak a következménye. Nem gyanúsítjuk a városvezetést azzal, hogy bármi köze lenne, de tény az, hogy ez a városvezetőknek a szájíze szerint keletkezett. Meg volt Oroson ugye a részönkormányzati választás, én is elmondtam a falufórumon is, hogy sajnáljuk azt, hogy csak a Kezdő utcával bezárólag lakik az új képviselőnk. Jó lenne az új részről is. Ezt szolgálta az elmúlt évben mindazok a rendezvények, amivel próbáltuk az orosiakat összefogni. Nyitottak vagyunk erre a kérdésre. De ha már itt tartunk, tettünk mi egy előterjesztést az ún. gyűjtő utak nyitásával kapcsolatosan. Nem járta be azt az utat, amit az SZMSZ szerint be kellett volna járni egy ilyen részönkormányzati előterjesztésnek, hanem megválaszolta a főépítész úr, ugyanazon elvek alapján elutasította, vagy ugyanazon állítások szerint, véleménye szerint, amint előzőleg elmondott. Tehát én úgy gondolom, hogy az orosi emberekben talán joggal vetődött fel ez a kérdés, és úgy gondolom, hogy polgármester asszony is elmondta, hogy számít az Előkészítő Bizottság munkájára. Számít talán azokra a tapasztalatokra, elvekre is, számít rájuk a külterületekre vonatkozó fejlesztések során. Én úgy gondolom, hogy ezzel élni fog. Palicz György: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Jeszenszki képviselőtársam! Azért a frakciónk nevében ezt szeretném visszautasítani, hogy itt a frakcióból valaki azért kampányolt volna, hogy Oros elszakadjon. Ha valaki ismeri a politikai realitásokat és megnézi a 2006-os választási térképet akkor tudja ezt. Mondja valaki, vagy mondjon Ön egy indokot, hogy a FIDESZ-nek miért lett volna jó, hogyha elszakad Oros? Ez annyira abszurd dolog. A másik, hogy az egyik bizottsági ülésen épp az önök egyik képviselője mondta azt, nem tudom szó szerint idézni, de ez volt az értelme, hogy ha az orosiak menni akarnak akkor hadd menjenek, legalább az ő belvárosi körzetében több pénz marad. Ezt az orosi leválást az orosi lokálpatrióták készítették elő, akiknél ez egy olyan érzelmi kérdés volt, amit ők fontosnak tartottak.

Ebből politikai ügyet csinálni a pártok között, hogy most bárkinek bármilyen felelőssége lenne ebben, akár annak az oldalnak, akár ennek az oldalnak az nem igaz. Megpróbáljuk úgy kezelni mint politikai kérdést, politikának ehhez semmi köze. Orosi lokálpatrióták kezdeményezték, a saját településrészükért aggódó emberek és ebben semmi politikát ne keressünk. Köszönöm szépen. Lengyel Károly: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Megszólalok, mert a külterületi képviselők közül már szinte mindenki szólt. Én azért azt gondolom, hogy ennél árnyaltabb a kép a külterületeken, hiszen én is külterületi képviselő vagyok a 14. körzetben. Én azt gondolom, hogy ebben az esetben nem teljesen igaz az, hogy a politikai paletta melyik oldalán ül valaki, hogy éppen koalícióban külterületi képviselő, vagy ellenzékben külterületi képviselő. Hogy ha összehasonlítom Orost, a mostani Orost Butykával, vagy Mandával, vagy Felsősimával, akkor azt elmondhatom és gondolom, hogy így van, hogy Oros jelenleg is jobb állapotban van, de mind emellett sem a butykaiak, sem a rozsrétiek, sem a mandaiak, sem a felsősimaiak nem akarunk leválni Nyíregyházáról. Természetesen, hanem azt az utat látjuk és azt az utat gondoljuk, hogy ennek a városnak az energiájából, a lehetőségeiből minél többet szeretnénk kiaknázni és odavinni. Igenis azt gondolom, hogy mindegy, hogy a politikai paletta, egy szinten mindegy, hogy a politikai paletta melyik oldalán ül a képviselő és én ezt mondhatom, nemcsak a magam munkájára, hanem a Jászai Menyhért képviselőtársam munkájára is. Most lehet, hogy nehéz helyzetben lesz, hogy megdicsérem, de azt gondolom, hogy az ő munkája például Nyírszőlőt is előre mozdítja. Mert nem biztos, hogy az a jó, hogy az ellenzéki képviselő mindig ellendrukker is. Itt van egy csapda, mert akkor, ha mindig ellendrukker, akkor nem nagyon tudja fejleszteni saját területét. Ha normális dolgokban tudunk közös pontokat találni, akkor mennek azok a dolgok előre. Butykán most május 1-én át fogunk adni egy játszóteret, új játszóteret, ami a pihenő parknak egy része. Ezen túlmenően ugyanezt a dolgot szeretnénk megcsinálni Mandán is és Felsősimán is. És komoly tárgyalások folynak a csapadékvíz elvezetésről, a szennyvíz programmal összekapcsolva és új utakkal, azt gondolom, hogy nagyon szép városi, külvárosi részek lesznek ezek a részek. Én azt gondolom, hogy ez minden egyes területen, Kistelekiszőlőben, ami egyébként beljebb van, Oroson nyilvánvalóan elérhetőek, hiszen ezért azt gondolom, hogy csak dolgozni kell. Oda kell menni egy kicsit a képviselőnek, nyilván exponálni kell magát, mutatni kell magát és tenni a dolgát. Úgyhogy ezért én azt mondom, hogy egyrészt én nem fogadom el, hogy a külterületi helyeket és körzeteket ez a koalíció nem fejleszti, mert igenis fejleszti. És én azt gondolom, hogy partnerek vagyunk a koalícióban az ellenzéki képviselők fejlesztési kérelmének is. Köszönöm szépen. Jeszenszki András: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Palicz képviselőtársam! Én csak egyetlen dolgot szeretnék Öntől kérni, azt, hogy ne forgassa ki a szavaimat és próbáljon meg arra reagálni, amit mondtam, hiszen én nem azt mondtam, hogy itt a közgyűlésben folytattak Oros leválása mellett szóló politikát. Én azt mondtam, hogy kényesen figyelve arra, hogy a médiában szóló politizálásban még véletlenül se essenek ebbe a

hibába, azonban az egyértelmű, hogy az Önök külső bizottsági tagja illetve az Önök egyik közgyűlési tagja ebben a szervező munkában tevékenyen részt vett és ezt nehéz lenne letagadni. Köszönöm szépen.

Szokol Tibor: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ilyenkor megszólalni, amikor egy óra eltelik, egy jól koreografált táncrend szerint folytatott dolog, ez mind azért van, hogy a város lakossága a TV-n keresztül lássa ezt a szereplést. Van sok jogi alapja is, vagy sok valóságos alapja. De egyébként nem ezért szólok, hanem azért szólok, mert a Bencs iskola témája szóba került és a minap a VOLÁN-nal más jellegű tárgyalást folytattunk, vagy folytattam és szóba került, tehát figyelem felhívásul mondom, hogy következik az iskola beüzemelése, átadása, és célszerű lenne az autóbusz közlekedésről tárgyalni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! A két közgyűlés között történt eseményekről szeretnék még egy pár szót mondani. Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim arra, hogy a december 17-i közgyűlésen én arról beszéltem, hogy a képviseleti demokrácia számomra egy nagyon fontos dolog, mert a rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye a népfelség elve alapján és megkifogásoltam azt, hogy vannak olyan személyek, akik hangos lármájukkal nem hagyják, hogy én a képviseleti demokráciában rám ruházott jogokkal éljek. Ezek az emberek feljelentettek engem és Csabai Lászlónét, nehezen élték meg azt, hogy véleményemet én kifejtettem ebben a teremben. A bíróság hozott egy döntést, egy végzést, amelyben megszünteti ezt a büntető eljárást, nem vagyok bűnös, sem én, sem Csabai Lászlóné, a véleményünk nem sértett meg másokat, nem rágalmaztunk másokat, egy jelenséget kifogásoltunk meg, és én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy bátran éljenek a képviselői mandátumukkal, ne féljék azt, hogy esetleg verbálisan agressziót követnek el önök ellen. Ne rettenjenek meg attól, hogy esetleg megfenyegetik, netalán tán fehér port tartalmazó borítékot kapnak. Netalán Molotov koktélt dobnak az önök házára, vagy betörik az ablaküvegüket, hát nem kell félni. A demokrata nem fél. De nem is szabad hallgatni. Nem szabad hallgatni és én azt szeretném kérni tisztelt képviselő-társaimtól, hogy ha ilyen kérdések napirendre kerülnek, akkor ne kacsintsanak össze cinkosan, ne hunyjanak szemet a dolgok felett, nevezzék nevén a dolgokat. Mert azok számomra egyértelműek. És én azt gondolom, hogy bennünket nem azért küldtek ide, hogy asszisztáljunk, és nem azért küldtek ide, hogy kikapcsoljuk a szavazógépeinket, hanem azért, hogy szavazzunk. Mert a szavazat is egy döntés, egy véleményformálás. Tehát én bátran bíztatom önöket, hogy legközelebb, ha ilyen kérdés terítékre kerül, ne kapcsolják ki a gépeiket, merjék vállalni a döntéseiket. Én vállaltam, elmondtam, a bíróság szerint én nem vagyok bűnös. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Palicz György kérdésére elmondom, amikor megkeresték a Művelődési Ház vezetőjét és engem is megkérdeztek én is azt mondtam, hogy lehet róla szó. Én magam nem gondoltam, hogy ekkora plakát kerül oda és azt gondolom, hogy ez az utolsó alkalom, hogy ezt megengedjük. Mert nagyon jó pénzt kapott ezért a Művelődési Ház bartellben, de azt gondolom, hogy ezt most letudtuk, van egy megállapodás, már nem tudjuk visszavonni, de nem fogjuk máskor engedni. Úgyhogy nincs ebben köztünk véleménykülönbség. De tudtam róla, nem akarom letagadni, hogy én magam is hozzájárultam, én magam nem gondoltam, hogy ez ekkora plakát lesz. Hajzer László képviselő úrnak. Képviselő úr, ha majd megjelenik nálam valaki aki ezt akarja csinálni és elmondja, hogy miért, és én úgy ítélem meg, hogy ez a város érdekét szolgálja, akkor meg fogom engedni és meg fogom vele kötni a szerződést. Ha úgy ítélem meg, – függetlenül attól, hogy bármelyik oldal vagy a Hivatal bármely dolgozója lehet ebben a dologban érintett – akkor hozzá fogok járulni a titkosszolgálati eszközökhöz. De miután nem kérdeztek meg, nincsen ügy, ezért nem tudok az Ön kérdésére válaszolni, mert egy nem létező ügyre, nem tudom, hogy fogok viselkedni. Mert fogalmam nincs, miután az elmúlt 20 éves munkálkodásom során soha ilyen téma nem merült fel, fogalmam nincs, hogy milyen ügyek merülhetnek fel. Vinnai Győző. Tisztelt Képviselő úr, ha ön vissza emlékszik tudja, hogy 2007. február 7.-én behoztuk a Dózsa György út tervét a közgyűlésre. Itt volt a közgyűlésen. Ha ön visszaemlékszik, ezt a tervet kb. 6 hónappal a megvalósítás előtt kitettük nyilvános vitára, sem ön, sem képviselőtársai közül senki nem keresett meg azzal a dologgal, de a testületi ülésen sem szóltak önök ellene, hogy ezzel valami bajuk volt, bajuk lenne. Én szóltam ellene, nekem volt bajom, én ebben egyezető tárgyalást folytattam, a Műemléki Tervtanács tárgyalta, igenis, az egyházzal volt egyeztetés, volt. Ne haragudjon, de volt, a püspök úr jelenlétében. Meg fogom kérni, hogy szembesítsen ebben. Én mentem át a püspök úrhoz, és megkérdeztem, hogy hozzájárulnak-e. És a püspök úr azt mondta, hogy igen. És volt tanúm is, úgyhogy tudok tanút hozni, és én nem feltételezem, hogy bármelyik egyházi vezető nem mondana igazat, tehát nyugodtan megkérdezheti a püspök urat és Mátyás atyát is, mert mind a ketten ott voltak és Tassi Tamás volt ott, amikor rájuk kérdeztem és megkérdeztem, hogy engedhetem-e tovább ezt a programot, és azt mondták, hogy igen. És a Műemlék Felügyelőség kifejezetten kérte az én igényemmel ellentétesen, hogy egy semleges dolog kerüljön ide. Én sem örülök neki, nem nagyon tetszik nekem ez a szökőkút, de én azt gondolom, hogy kell várni egy évet, meg kell várni, hogy az emberek befogadják-e, vagy nem fogadják. Az emberek, ha úgy döntenek, hogy nem fogadják be, akkor semmi gond, le kell venni, el lehet máshová tenni és lehet helyette tenni másikat. De azt gondolom, hogy az, hogy egy olyan embernek a cikke legyen mérvadó a mi döntéseinknél, akinek egyébként ebben a városban semmi nem tetszik, én ismerem, hiszen minden hozzászólását elolvasom, azt gondolom, hogy ez nem lehet mérvadó egy képviselőnek. Egy képviselőnek kell tudnia hogy mondjam a

pozitív és a negatív dolgokat együtt értékelni. És természetesen most semmit nem akarok tenni a Dózsa György út témájában, mert nincs tennivalónk ebben a témában. Felbermann Endre képviselő úrnak mondom, hogy a legjobb tudásom szerint holnap 10 órakor kezdődik a bontása az Árpád utcai épületnek. Megígértük, – 9 órát mond a cég, ő jobban tudja – megígértük az embereknek, le kell bontani, virágoskertet szeretnénk oda tenni, az a lakosság, aki ezt 10 évig elviselte, az megérdemli, hogy szép környezet legyen előtte. Nagy László képviselő úr. Azt gondolom, hogy a felvetés nem volt teljesen jó, én úgy gondolom, hogy a dolognak úgy kellene most működnie, hogy Tirpák képviselő úr kezdeményezze egy lakossági fórumon, hogy a Nyíregyházához közelebb eső részek jelöljenek a részönkormányzatba tagokat és nincs annak semmi akadálya, hogy ne 5 vagy 7 tagú legyen az a testület. Az lehet több is, az SZMSZ –t lehet módosítani és akkor az arányos képviselet megvalósul Oros egészében. Márföldi István képviselő úr. Én nagyon vigyáztam végig, hogy lehetőleg minél kevesebb pártpolitika kerüljön az orosi előkészületbe, vagy a kampányba és lehet azt mondani, hogy aránytalan volt a kampány, de Oros fél éve kampányol, mi meg 3 hete. Mert mi február, március közepénél előbb nem szólaltunk meg. Nem szólaltunk meg, nem csináltunk fórumot, nem szólaltunk meg, az utolsó 3 hétben szólaltunk meg, az utolsó 3 hétben csináltunk fórumot és nem reagáltunk olyan kérdésekre, amire szívesen reagáltunk volna. Nem reagáltunk arra a kérdésre, amikor azt mondták, hogy keresztre feszítik azt, aki nem Oros leválását akarja. Azt gondolom, hogy a megjegyzés is méltatlan volt, mert, hogy egyébként nem ilyen volt a viselkedésünk. Nem reagáltam arra a kérdésre, amikor mintegy úgy keresték az 56 millió forintot a 41-es út korszerűsítésnél, mintha azt elloptuk volna, pedig úgy gondolom, hogy erre lehet, hogy erősen kellett volna reagálni. Elmúlt, vége a kampánynak. Dolgozni kell. És azt gondolom, hogy ennek az eredményeként egy jó együttműködéssel egy olyan helyzetet kell teremteni, hogy azt érezzék azok is, akik most igennel szavaztak, hogy nem volt rossz döntés az a döntés, amit Orosnak a lakossága 2/3-os többséggel hozott. Jeszenszki András. Ő mindig ilyen élő lelkiismeret, aki el szokta mondani, hogy mi történik a külterületen, mert neki van külterülete is és belterülete is. És el tudom képzelni, hogy milyen nehéz lehet neki, mint ahogy nekem is nagyon nehéz, hogy eldöntsem, és azt mondom, hogy ez az egyik legnehezebb kérdés ma ebben a városban, hogy a panelprogramot segítsük, vagy a külterületen utat építsünk. Mert ez az igazán, ami egymással vetekszik, a két kérdés. És ez egy nagyon valós alternatíva, hogy melyiket preferáljuk. Mind a kettőt kellene egyszerre, ugyanabban az arányban nem tudjuk ezt megtenni. Azért döntött a testület úgy, hogy bármennyire is van 6000 igénylő a panelprogramra, nem vállalunk többet a következő három évben csak 3000-et, mert nem lehet minden pénzt odaadni, oda kell adni a külterületek lakosságának is. Azért, hogy járda legyen, hogy út legyen, hogy normális körülmények között tudjanak dolgozni. Úgyhogy Andrásnak a hozzászólása ebből a szempontból helyén való, mert ő és még néhány társa abban a helyzetben van, hogy egyszerre van belvárosi lakótelepi

része és van külterületi része is. Nagy Károly képviselő úr. Én tegnap is voltam Sóstóhegyen. Legyen büszke Sóstóhegyre. Legyen büszke. Gyönyörű. Az pedig, hogy egy zártkertből nem tudunk egyik napról a másik napra minden infrastruktúrával ellátott lakóterületet csinálni, ez meg egy teljesen természetes dolog. Hiszen a legnagyobb gondunk Sóstóhegyen azon a részen van, ahol az utóbbi időben van arra lehetőség, hogy új lakások épüljenek és egyébként az igény egyre inkább bővül, hogy újabb és újabb lakás épüljön. Tehát én azt gondolom, hogy mint ahogy Oroson, Sóstóhegyen is be tudjuk a szennyvizet vezetni, meg fogjuk tudni az utat is építeni és minden évben fogunk – mint ahogy most is van a költségvetés módosításában – újabb és újabb utakat építeni. Annyira jó kettőnk között a kapcsolat meg a város vezetésével a kapcsolat, őrizzük meg ezt a fajta hangnemet is. Próbáljunk közösen együtt dolgozni. Tirpák György felvetésével kapcsolatban. Én láttam a sárga szórólapot, amit Ön mutatott azt nem láttam, de szívesen veszem, ha megmutatja. De azt tudomásul kell venni, hogy az Oroshoz közel eső rész sohase akarta, a nagy többség ott sohase akarta, hogy leváljanak Orosról. És szerintem későn, kapkodva fogtak össze, hogy ha egy ilyen anyag megjelent. Az meg, hogy a városnak az anyagát használták fel, nyilvános volt, elmondtuk, tehát benne volt az újságba, azt gondolom, hogy abban én nem látok igazán semmi problémát. És nekem személy szerint végig jó kapcsolatom volt az Előkészítő Bizottsággal, én ezt szeretném megőrizni. Én komolyan azt gondolom, hogy le kell ülnünk, végig kell beszélni, el kell dönteni, hogy mi legyen az orvosi rendelővel. Ugye Önök sem voltak egyetértésben. Ön azt mondta, hogy lehet hogy gyógyszertár, az Előkészítő Bizottság azt mondta, hogy szó sem lehet róla. A mi szakmai irodánk azt mondta, hogy le kell bontani, mert van egy gyönyörű telek, azt nem szabad azzal a régi épülettel elrontani. Ez három vélemény. Ebben a három véleményben vergődik a polgármester. Azt gondolom, hogy ebből a három véleményből egy véleményt kell csinálni, azt, ami az orosiak számára a legjobb, és utána senki sem beszél ki ebből a dologból. Sajnálom azt a sok időt, meg azt a némi pénzt is amit erre a dologra ráfordítottunk, de a demokrácia az pénzbe kerül, és én azt gondolom, hogy ha ez a demokratikus összefogás ez nem a haragra, hanem az együttműködésre fog fordítódni a következő időszakban, akkor ebből még akár jó is kisülhet. Lengyel Károly képviselőtársammal teljes mértékben egyetértek. Azt tudom mondani, hogy amikor a fél megyében bezárták a kultúrházakat, mi a bokortanyákban kultúrházakat nyitottunk. ’90 – ’94 között az összes külterületi kultúrházat bezárta az önkormányzat. ’96-ban újra nyitottuk a kultúrházakat. Ma nem úgy működik ahogy szeretnénk, szeretnénk ha jobban működne, és ezért újra fogjuk indítani ezeknek a szervezett dolgait. Olyan elmaradásunk volt ivóvíz témában, ami szinte hihetetlen, hogy több mint 500 millió forintot költöttünk az elmúlt években, nemcsak a bokortanyák, hanem a külső városrészek ivóvíz programjára. Állami támogatás nélkül. Én azt gondolom, hogy ez is egy komoly teljesítmény. És ha most tovább tudunk lépni a szennyvízzel és az úttal, akkor ez Kistelekiszőlő, meg Borbányának, Orosnak, Sóstóhegynek és a bokortanyáknak is egy nagyon-

nagyon nagy fellendülést fog jelenteni. Szokol Tibor kérdésére alpolgármester úr fog válaszolni, mert ő tárgyalt, nekem nincs információm róla. Jánócsik Csaba elmondta, hogy a bíróság hogy döntött. Szeretném tájékoztatni a képviselőket, hogy a Közbeszerzési Tanácstól is itt van az április 25-i döntés, amelyikkel a Város-Kép Kht. szerződéskötését nem tartotta törvényellenesnek. Tehát ezt gyakorlatilag jóváhagyólag tudomásul vette. Nem tudom, hogy kell ezzel pontosan fogalmazni. Ez április 25-i. Én sem láttam, most adták a kezembe, hogy a képviselőket tájékoztassam. Dévényi József, Hajzer László és Vinnai Győző. Dévényi József: (képviselő) Két olyan téma van, amihez hozzá szeretnék szólni. Az egyik ez a nemzetbiztonsági kockázat, amit Hajzer László képviselő úr említett. Én úgy gondolom, és a gyakorlat ezt igazolja, hogy a mai világban ma már a nemzetbiztonsági kockázatot nem egyes személyeknek a megfigyelése jelenti, főleg nem önkormányzati tisztségviselők, képviselőknek a megfigyelése. Az igazi kockázatot a gazdasági kémkedés és az ipari kémkedés jelenti, ahol nagyon komoly gazdasági, pénzügyi, forintban – dollárban – euróban kifejezett hátránya származhat abból cégeknek, és ugyanígy önkormányzatoknak, hogyha akár interneten keresztül, akár más formában stratégiai információk kerülnek ki. Én úgy gondolom, hogy erre irányult az a szándék, – és nagyon korrekt volt – hogy ezt mintegy lehetőséget kínált fel azoknak az önkormányzatoknak, akik úgy érzik, hogy ilyen valós kockázat fennáll. A másik téma amiben hozzá szeretnék szólni, az Márföldi István képviselőtársamnak a hozzászólása volt, és ennek kapcsán szeretném Jeszenszki András képviselőtársamat is kissé védelmembe venni, hiszen valóban, amikor hozzászólt arra utalt, hogy a leválást kezdeményező Tirpák György képviselőtársunk a FIDESZ frakcióban ül, és ugyanúgy az Előkészítő Bizottság egyik leghangosabb tagja Szuhóczky Gábor pedig delegált tagja a bizottságnak. András erre utalt és én ebben nem találok semmi kivetnivalót. Amit Márföldi úr mondott, ennek a népszavazásnak van egy olyan olvasata is, hogy az emberek többsége úgy vélekedett, hogy igenis jó nyíregyházinak lenni. Szeretnek nyíregyházinak lenni és arra szavaztak, hogy továbbra is Nyíregyházához szeretnének tartozni. Ebben részben elismerték azt, ami ebben a városban az elmúlt időszakban történt, beleértve azt a 4 évet is, amikor FIDESZ – SZDSZ koalíció vezette a várost. És természetesen beleértve azokat a terveket is, elképzeléseket, amit a város az elkövetkezendő időszakban, akár a Bencs Program, akár az uniós ciklusban tervezett. Én úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb üzenete ennek a népszavazásnak és az, hogy össze kell fognunk, nem szabad, nem lehet a polgárok közé a jövőben ékeket verni. Köszönöm szépen. Dr. Hajzer László:(képviselő) Nagyon röviden szeretnék Jánócsik Csaba hozzászólására reagálni. Olyan területre tévedt Jánócsik Csaba, amire reagálni kell. Nevezetesen azzal büszkélkedett, hogy nem bűnös. Azt gondolom, hogy sokan büszkélkedhetünk még ezzel, hogy nem vagyunk bűnösök, de a levont következtetései annyira tévesek és annyira hibásak, hogy megpróbálom

megértetni Jánócsik Csabával talán még egyszer azt, hogy miért is szóltunk ezen a december 17-i ülésen. A politikai nézetek alapján mindenkinek tiszteletben tartjuk a nézeteit, még azoknak is, akik ott tüntetnek a Kossuth téren és nem szokás politikai terroristáknak nevezni a Kossuth téren tüntetőket. Én kizárólag azért szóltam akkor, hogy ne nevezze a Kossuth téren tüntetőket és ezt a véleményemet ma is fenntartom. Tehát azért annyira ne legyen büszke erre a véleményére Jánócsik Csaba. Az pedig különösen sérelmes számomra, hogy egy összemosással olyan mondatokat mond utána Jánócsik Csaba, hogy nem kell félni, de nem is szabad hallgatni, ne kacsintsunk össze cinkosan, kikapcsolják a szavazógépet, – utalva itt ránk – tehát a Kossuth tér azon az oldalán lévő tüntetőket egy költői hasonlattal össze is mossa velünk és az ártatlan képviselő pedig büszke arra, hogy nem bűnös. Én azt tudnám mondani, hogy továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy én nem nevezném őket politikai terroristáknak, olyan embereknek nevezem, akik bár értékeket képviselnek mint én, nem feltétlenül értek egyet mindenben, vagy lehet, hogy semmiben sem velük. Jut eszembe Szokol képviselő úrnak egy nagyszerű hasonlata, ha már ott ül Jánócsik képviselő úr mellett, Szokol képviselő úr remekbe szabott hasonlatában azt mondta, hogy olyan volt ez, mint a hideg dézsa a szaunában. Tehát ez a Jánócsik féle következtetés egy kicsit olyan mint a hideg dézsa a szaunában. És nagyjából az is a szerepe, mint a hideg dézsának a szaunában. Elpárolog. Tehát én azt gondolom, hogy ez a hozzászólás el fog párologni és nem marad sok minden belőle meg. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Nem tudom elfogadni azt a választ, amit polgármester asszony mondott, mert nem is válaszolt minden kérdésemre. Ez az egyik, a kivitelezésről mélyen hallgatott. Hamar munka ritkán jó. Ugye, akár a burkolatot megnézzük, akár az ülőkéknek a fa részét, ahol nagyon sok esetben úgy húzták meg a csavart, hogy egyből berepedt a fa, támlafal nincs, az egy másik dolog. Ízlés dolga, hogy milyen a belváros, tudom, hogy ízlések és pofonok között különbségek vannak. De egyetlen egy dolgot engedjen meg, tipikusan jellemző önre az, hogy összemossa a válaszában, hogy volt-e egyeztetve vagy sem. Mert én 2007. februárjában itt voltam ezen a közgyűlésen, meg is szavaztuk a látványterveket, de a szökőkút formája nem volt, mert akkor vita volt arról, hogy az egyház előtti részt hogyan fogjuk megvalósítani. Gondolom, emlékeznek erre kedves képviselőtársaim.

A másik pedig, hogy ez egy bravúros húzás volt, hogy nekem se tetszik, ha érdemi egyeztetések vannak és meg tudjuk beszélni, hogy a környezetbe mi illik, politikától függetlenül, most hogy ki ül a baloldalon vagy ki ül a jobboldalon, akkor én azt mondom, hogy lehetett volna olyan szökőkutat tervezni ide, amely ha nem is mindenki megelégedésére, de a többség megelégedésére szolgál. Én magam legalábbis lehet, hogy én egy kivételes eset vagyok, de 95%-ban vagy 99%-ban

csak kritikát hallottam arról a szökőkútról és örülök, ha polgármester asszony azt mondja, hogy neki sem tetszik. Amikor először látta, akkor valószínűleg tetszett, de remélem a közös pontot meg fogjuk találni, hogy hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni, ha nem szokták meg a nyíregyháziak. Köszönöm. Márföldi István: (képviselő) Meglepetéssel hallgattam, amit Dévényi úr mondatokat és megállapításokat nekem ajándékozott, én nem mondtam ilyen dolgokat. Tehát valaki más mondhatta, én nem mondtam ilyet, nem is vagyok annyira hasonló itt senkihez, hogy összetévesztettél volna valakivel. Elnézést kérek, én ilyet nem mondtam. Már ha nálam van a szó, egy mondatot hadd fűzzek még Lengyel Károly képviselőtársam hozzászólásához. Azt szokták mondani, hogy ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Na, most pontosan ez a probléma amit ő fölvetett, hogy ő ebben az évben 4 darab játszóteret fog építeni. Na, most pontosan ez a problémám, hogy én nem tudok egyet sem. Tisztelt Lengyel úr, ez a problémám! Te azon az oldalon ülsz, te tudsz építeni, én nem tudok egyet sem. Hidd el, hogy nálunk is legalább annyira szükség lenne rá. Tehát ez a különbség kettőnk között. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szívesen venném, hogy ha leülnének velem elolvasni a jegyzőkönyvet az ülés után. Hajzer képviselő úr és Márföldi képviselő úr is. De nyugodtan tudom mondani erről az oldalról is, nem kell ilyet mondani, nem kell minősíteni, hogyha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna. Miért kell minősíteni a másikat, mire jó ez, hogy minősítem a másikat? Elmondom a véleményemet, és a két véleményből majd aki hallja valamilyen döntést hoz. De nem kell minősíteni. Boldogabbak vagyunk, hogy ha a másikon ütünk egyet? Jobb érzés? Jobb érzéssel fogunk hazamenni? Hát mire jó ez? Hát mi a csodának jó ez? Vinnai képviselő úr én tévedtem, 2006. december 18.-án a 281. számú határozatban képileg volt itt a Dózsa György út a szökőkúttal is, és mindjárt meg fogom nézni, hogy milyen véleményt nyilvánított ön erre a dologra, kifogásolt-e valamit ebben a témában, második alkalommal 2007. június 24-én volt itt, amikor a KOMTERV tanács állásfoglalását is a testület elé hoztuk. Én azt mondtam, hogy nekem is volt félelmem és természetesen lehet, hogy egy más szökőkutat képzeltem ide, de én elfogadom ezt a szökőkutat és nem vagyok hajlandó beállni azoknak a sorába, akik mindig és mindent kifogásolnak. És tisztelettel kérem, hogy ne vegye el azok örömét – lehet, hogy csak 10%-ban vannak, lehet, hogy 20%-on vannak – akik meg örülnek neki. Ne vegye el azoknak az örömét. Mert azt gondolom, hogy igenis van ebben a városban néhány ezer, néhány tízezer ember, aki meg örül annak, hogy a Dózsa György utca megépült. Nagyon szeretném, hogy ha nem folytatnánk a vitát, ezért én egy fél percre megállok, és aki úgy gondolja, hogy nem folytatja a vitát és kikapcsolja a gépét annak nagyon hálás lennék. Akkor még egy válasz erejéig, amíg gondolkodnak a képviselő urak, Giba Tamásnak adok szót a Bencs iskola témájában.

Giba Tamás: (alpolgármester) A VOLÁN-nal kötött közszolgáltatási szerződésünk értelmében egy egyeztető bizottság működik, amely a VOLÁN-os szolgáltatások témájában folyamatosan egyeztetéseket hajt végre. A legutóbbi megbeszélésnek a napirendjén szerepelt ez a kérdés, a volt Vay Ádám laktanya területén történő felújítás eredményeképpen egy 150 férőhelyes tehetséggondozó kollégium kezdi meg működését szeptember 1-től, és a 150 diáknak a középiskolákba történő reggeli közlekedését meg kell oldanunk, és ezt a VOLÁN egy autóbuszjárattal meg fogja oldani. Ezzel a kertvárosiaknak az a régi vágya fog teljesülni, hogy a középiskolák, tehát a Zrínyi, Kölcsey irányába, Vasvári Gimnázium irányába el fognak jutni reggel egy direkt járattal. Ez tehát napirenden van. Látják majd a képviselőtársak, hogy a nyílt ülés utolsó napirendjén a VOLÁN üzleti tervével kapcsolatban van egyeztetni valónk, tehát a pontos technikai részeit ennek ismeretében fogjuk a következő három hétben kidolgozni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretnék két hozzászólást felolvasni. December 18.-án a közgyűlés hiteles jegyzőkönyve. „Köszönöm szépen, nagyon rövid véleményt nyilvánítanék a frakció nevében, mert a sétálóutca terveit igényesnek, szépnek és ízlésesnek tartjuk, de ez sem feledteti velünk azt, hogy a Jókai tér és a Nagy Imre tér 95%-os beépítettségét nem támogattuk anno és most sem támogatjuk. Az lett volna az igazi megoldás, ha egy ilyen igényes kialakítás, a Városkapu, újabban Korzó Üzletház nélkül került volna kialakításra, a tájékoztatót elfogadjuk. Köszönöm szépen. A másik. „Nagyon köszönöm tisztelt polgármester asszony, nekem ott van az irodám, tehát a térburkolatokra lemenően ismerem ezt a problémát. Arra szeretnék javaslatot tenni, hogy fogadjuk el ezt a nagyszerű, ezt a csodálatos, ez a szép, ezzel minden rendben van, de kötelezzük Veres Istvánt és csapatát, hogy tegyenek meg mindent az 57. szám alatti ingatlanokkal a határidőre való felújítással. Itt valami felelősséget is meg kellene állapítani, tudniillik, ha ez be fog következni, hogy ilyen szökőkutak fogják övezni ezt a szép korzót, meg a régi nyomda épületét, akkor városi botrány lesz belőle, márpedig a Dózsa György út. 5-7. szám alatti ingatlanok határidőre nem készülnek el”. A két hozzászóló Vinnai Győző és Hajzer László. Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba: (képviselő) Mindig van egy olyan, hogy én hozzászólok és van egy olyan ember, aki valahogy másképp látja az én hozzászólásaimat. Úgy látom, hogy Hajzer képviselőtársam már rendszeresen kiszúrt magának és úgy gondolja, hogy nekem feltétlenül osztani kell az okosságot és az észt. Én azt gondolom egyébként, hogy ennek az egész polémiának az volt a lényege ott, akkor december 17-én, hogy a hangoskodásnak nem a véleménynyilvánítás volt a célja. A hangoskodásnak a megfélemlítés volt a célja. Hogy húzzuk meg magunkat, maradjunk csendbe, ne tudjunk élni a képviselői mandátumunkkal. Én azt gondolom, hogy ennek a pernek meg nem a megfélemlítés, hanem a megszégyenítés a célja. Azért a megszégyenítés a célja, mert ha engem elmarasztal a bíróság, akkor talán mégiscsak befogom a számat. És én nagyon nem szeretném befogni a számat. Ne mondja nekem senki, hogy ne legyek

büszke. Hadd legyek már egy kicsit büszke. Uraim, legyünk már egy kicsit büszkék! Magunkra is, erre a városra is, erre az országra is. Köszönöm szépen.

Dr. Tirpák György: (képviselő) Dévényi József képviselőtársam megjegyzésére szeretnék nyilatkozni. Nem én kezdeményeztem Oros leválását, hanem az Előkészítő Bizottság. Mert így hangzott el a hozzászólásokból, hogy én kezdeményeztem. Szuhóczky Gábor valóban tagja ennek a bizottságnak, az Előkészítő Bizottságnak. Talán nem úgy mondanám, hogy a leghangosabb tagja, hanem egy olyan ismert és elismert közgazdász, aki ezt felvállalta. Nem tagja egyébként tudomásom szerint a FIDESZ-nek, egy keresztény, nemzeti, konzervatív gondolkodású ember, talán nem is a pontosítás érdekében mondom. Lengyel Károly képviselőtársamhoz talán annyit, hogy nem igazán szerencsés dolog én úgy gondolom Mandát vagy a Butykát Orossal hasonlítani, vagy nem lehet megalapozottan összehasonlítani, így fogalmaznék inkább Orossal. Oros 1973-ban nagyközségi rangot kapott, tehát én úgy gondolom és úgy gondolja talán az az 1227 ember is, aki igennel szavazott itt a népszavazáson, hogy nem ilyen helyzetben kellene Orosnak lennie, élhetőbb helynek kellene lenni ennek a településrésznek. Márföldi István hozzászólásából, annyiból, hogy Oroson megtörtént az iskolában a játszótér felújítása, köszönettel vettük és az iskola vezetői és a gyerekek is nagyon köszönik. És akkor megkérdezem, hogy Oroson még hány játszótér fog épülni? Ha Mandán és Butykán 4 épül, ennyi lenne tulajdonképpen a kérdésem, lehet, hogy akkor mi is rossz helyen ülünk itt? Dr. Moskovits Károly: (képviselő) Engem a Dózsa György utcával kapcsolatos vita sarkallt arra, hogy felálljak és egy-két gondolatot elmondjak. Nekem az a véleményem, hogy teljesen felesleges ilyen ízlésekkel kapcsolatos vitát itt a közgyűlésen lefolytatnunk. Én úgy gondolom, hogy április 15-én átadtuk a Dózsa György utcát, meg a Korzót, és én megmondom őszintén, hogy miért vagyok erre büszke attól függetlenül, hogy természetes az, hogy nem mindenkinek tetszett és kritikai vélemények vannak. És vitatkoznék azzal is, mikor polgármester asszony mondta a 10-20%-ot, mert számomra nem is ez az érdekes benne. Az az érdekes, hogyha feljövünk ide a belvárosba, akkor körülbelül ötször annyi ember van itt mint eddig volt. Ennek a Dózsa György utcának, függetlenül a kinézetétől, a közösség teremtő erejére vagyok büszke és úgy gondolom, hogy az, hogy a belvárosunk ennek a célnak az eszköze legyen, nagyon jó irányba haladunk és ez erre egy megfelelő lépés volt. Mindig lesznek olyanok, akiknek ez tetszik, az nem tetszik, még itt testületen belül is. Én is láttam ezt a cikket a mai egyik internetes weboldalon főcímként, én úgy gondolom, hogy néha főcímként le kellene hozni azoknak a véleményét is majd, akik ezzel a Dózsa György utcával elégedettek. Illetve lehetne olyan fotókat is csinálni néha, amikor tele van emberrel, mert minden délután körülbelül ezt látjuk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győző.

Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Mi a látványtervet láttuk, ezt mindenki tudja. Támogattuk. De ezt a szökőkutat ilyen formában egy látványterven, tegyük a szívünkre a kezünket, én nem láttam. Én nem láttam, ha önnek akkor tetszett és most megváltoztatta a véleményét, akkor lehet, hogy jó úton jár. De én ezt a fém szökőkutat nem láttam. És a képviselőtársaimat is megkérdeztem, senki nem emlékszik erre. De egy kérdésre nem válaszolt, a kivitelezéssel elégedett-e ön, ami a sétányt, a Dózsa György sétányt vagy a sétálóutcát és az egyéb létesítményeket illeti? Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretnék visszakérdezni képviselő úr. Ön műszaki szakember? Ezért én nem fogok erről véleményt nyilvánítani. Én mérnök vagyok, nem humán végzettségű, mint ön. De nem érzem magam felhatalmazva, hogy ebben a kérdésben én nyilvánítsak véleményt, mert ez nem a szakmám. Ez a szakmának a véleménye és a feladata. Ön tudom, hogy mindent jobban tud, mint bárki más, nagyon sajnálom, hogy ön mindenhez ért, van olyan közmondás, hogy aki mindenhez ért az lehet, hogy semmihez nem ért, de én természetesen ezt önre nem gondolom. Egyelőre a szó nálam van tisztelt képviselő úr! Ez a szokásos, minden közgyűlést megelőző dolog, ha ezt letudjuk, akkor reméljük, hogy tudunk normálisan dolgozni. Akkor szavazunk. Kérem, aki a két közgyűlés között történt eseményekről és a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 10 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

109/2008.(IV.28.) számú határozat a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról

A Közgyűlés I. a polgármester által - a felelősök jelentései alapján - adott előterjesztés szerint a -

264/2007.(XII. 17.) számú határozat, 45/2008.(III.3.) számú határozat, 48/2008.(III.3.) számú határozat,

-

50/2008.(III.3.) számú határozat, 58/2008.(III.3.) számú határozat végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja

II. a 265/2007.(XII.17.) számú határozat végrehajtási határidejét 2008. december 31ig meghosszabbítja. III. a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja.

2./ napirend: Előterjesztés a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum épületének átalakítása, bővítése és rekonstrukciója beruházás jóváhagyására, az önkormányzat saját erő biztosítására, az AGÓRA TIOP – 1. 2.1/08/1 kódszámú támogatás megpályázására, valamint az intézményrendszer racionalizálására (II. forduló) Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:( polgármester) Én vagyok az előterjesztő, mert egy nagy ügy, de természetesen az előterjesztésben Markovics Attila, Nagy László, Giba Tamás és Hajzer Gábor is részt vett. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Akkor a bizottságok véleményét kérem, Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és 4 igen szavazattal, és 3 tartózkodással támogatta azt, és javasolja a Közgyűlés általi megtárgyalását és elfogadását. Csabai Lászlóné:( polgármester) Gazdasági Bizottság Mikó Dániel, Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság Tormássi Géza, Jánócsik Csaba Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja a II. fordulós anyagot. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk is megtárgyalta és 5 igen, 4 tartózkodás és 1 nem szavazat mellett nem kapott többséget.

Jánócsik Csaba:( Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság hosszan vitatta ezt a napirendi pontot, nagyon sok észrevétel, gondolat elhangzott az előterjesztés kapcsán, 6 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) A bizottság a mai ülésén az anyagot megtárgyalta. Tartalmas vita alakult ki, és egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné:( polgármester) Az Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi bizottságot kérem Dévényi Józsefet. Dr. Vinnai Győző:( Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság tagja) Az Európai Uniós Bizottság pénteken tárgyalta az anyagot és többségi határozattal támogatta. Csabai Lászlóné:( polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Három gyors kérdés. Az egyik kérdésem. Milyen plusz költségekkel jár a beruházás? Az önkormányzat már döntött az önerőről, egy 500 milliós önerőről, amelyet az előterjesztés most 200 millió forint plusz költséggel told meg. Ezen kívül vannak plusz költségek, illetve mit jelent a városnak ez a plusz 200 millió? Második kérdésem. Vannak-e számítások a költséghatékonyságra vonatkozóan, hiszen itt az épület átépítéséről és bővítéséről van szó. Fizikai bővítéséről és funkcióbővítéséről, és természetesen minden ilyen átépítésnél számításokat kell végezni, hogy mennyi idő alatt térül meg. Bizottságokban erről rendkívül élénk vita folyt, illetve, hogy mennyire lesznek kihasználtak ezek az új tervek? Főleg a 600 fős hangverseny és színház teremre gondolok. És még egyet szeretnék kérni, mert kezembe került egy anyag most a közgyűlés előtt. Általános kérdésekről szól, amelyek megkérdőjelezik az előterjesztés előkészítésének korrektségét. Ezt Polgármester asszony ismeri-e? Minden képviselő megkapta ezt az anyagot? Igen, látom, hogy nem mindenki kapta meg. Én itt találtam az asztalomon és szerintem ezt érdemes lenne átgondolni. Nincs aláírva! Saját példányomat átadom és nagyon izgalmas kérdések találhatók ott, hogy ha tanulmányozná ezt az előterjesztő akkor azt megköszönném. Markovics Attila: (Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Amikor azt a javaslatot tesszük, hogy az Agóra nem véletlenül azzal a kiírással és azzal a pályázati anyaggal számol, hogy a közművelődés intézményben lehetőleg a humánerőforrásokat és a pénzügyi erőforrásokat is beleértve mindenféle tárgyi eszközt, ezeket központosítsuk. Lehetőleg oly módon, hogy azért az ott lakók érdeke ne sérüljön, amikor az intézkedési terv arról szól, hogy a Kölyökvár, a Galéria, a Jósavárosi Művelődési Ház és a borbányai a funkciói nagy részét az Agórába, illetve a közeli oktatási intézményben szeretnénk elhelyezni, akkor azt a pénzügyi számítást tettük, hogy 2008. évben ezekre az intézményekre,

leszámítva a munkabért és a munkabért terhelő járulékokat, akkor ezzel mi 48 millió 700 ezer forintot költünk most. Abban az esetben, hogy ha a Kölyökvárat, a Galériát, a Jósavárost és a Borbányai Művelődési Házakat, tehát tisztán a rezsiköltséget veszem le, az egy évben 18 millió 600 ezer forintos megtakarítást jelent. Ezt a megtakarítást a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából nyilván beszámítjuk az Agórába és akkor úgy néz ki, hogy jelenleg 48 millió 700 ezer forintot költünk a rezsi költségekre, akkor 12 év múlva 3%-os inflációval és a kiszervezéssel számolva 52 millió 842 ezer forintba fog kerülni az épületnek a rezsi költsége. Ebbe beletudtuk azokat a hő technikai eszközöket és dolgokat, amelyek a hatalmas nagy üvegfelületnek a kiváltását jelentené. Majd tehát egy abszolút energia hatékony és energia racionalitás szempontjából jelentene a rezsi költségeknek az időben való megtérülését. Ami azt jelenti, hogy 700 millió forintot, ha egy évi 50-55 millió forintos bevétellel számolunk, jelen pillanatban 39 millió forint az intézménynek a bevétele, a működési bevétele, ha a 600 férőhelyes multifunkciós nagyrendezvény teremre havi 2 alkalommal 70%-os kihasználtsággal 2. 000 forintos átlagárral számolunk, akkor 1 évben több mint 50 millió forintos bevételünk származhat. Tehát akkor azt mondjuk, hogy a kulturális szférában a megtérülés az körülbelül 14 évet jelent, ami azt jelenti, azt kell mondani, hogy egyáltalán nem egy rossz dolog a kulturális ágazatban, mondjuk ellentétben a gazdasági szféra más ágazataival.

Tehát mi azt látjuk, hogy a megtérülése a szokásos kulturális ágazathoz viszonyítva nem rossz, hogy a kultúra várost épít és Nyíregyháza kultúrát épít vagy a kultúra Nyíregyházát építi, nyilván ez attól is függ, hogy a képviselőtestület magára a kultúrára a működési támogatásából mennyi összeggel kíván majd hozzájárulni. A döntést hozók korrektségén múlik nyilván, hogy a kultúrát mennyi összeggel szeretné majd a jövőben támogatni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem a képviselőket, hogy kielégítő volt-e a válasz? Köszönöm szépen. Akkor hozzászólásra van lehetőség. Márföldi István:(képviselő) A Gazdasági Bizottságon tettem fel ezt a kérdést és nem igazán kaptam rá választ, véleményem szerint nem megfelelőt. Én még egyszer megkérdezném azt, hogy miért nem készült számítási anyag arra vonatkozóan, hogy különösen a megváltozott környezet miatt nem az lenne a jobb megoldás, hogy új multifunkcionális épületet építünk a jelenlegi művelődési ház helyére? Ugyanis amikor hazamentem a Gazdasági Bizottság üléséről, hangsúlyozom, nem vagyok szakember hasonló illetve az alap az rendben van csak tehát nem vagyok szakember, próbáltam számolni, hogy mennyivel került volna többe, ha újat építünk. És meglepődtem, természetesen azokat a számokat használtam, amiket ott a szakemberek mondtak a Gazdasági Bizottság ülésén. Meglepett, hogy nem annyival kerülne többe, ha újat építünk, és ez netalán a környezetbe illik, mint hogy meghagyjuk a régit és gyakorlatilag egy

olyan épület marad ott, amilyen majd ez lesz. Ami számomra nem annyira meggyőző, ami ott ki fog alakulni. Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György:(képviselő) Az előterjesztés 3. oldalán szerepel a Kölyökvár, ide van írva, 1 épület 1080 m2 aztán felsorolják a funkciókat, majd a végén írják, hogy a fentebb felsorolt funkciók maradéktalan ellátása a főépületben ellátható, ezért javasolt a Kölyökvár épületének más célra történő hasznosítása. És akkor van itt főépület, melléképület vagy szerepel, egy épület szerepel 1080 m2-en, akkor azt kérdezném hogy hány m2 az másik épület, ha meg van osztva, amit tulajdonképpen más célra történő hasznosítása van és tulajdonképpen ez mit jelent értékesítést? Értékesítést mondjuk? Milyen célra fogják felhasználni az értékesítést követően? Ennyi lenne a kérdésem. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mióta tudjuk, hogy az Agóra program lesz, azóta téma, hogy mi legyen a háznak a sorsa. Hosszú ideig vitatkoztunk róla és egyébként többpártin is meg máshol is beszéltünk arról, hogy lebontásra kerüljön-e a mostani Művelődési Ház vagy ne kerüljön. Én magam a nyilvánosság előtt beszéltem először a 2007. februárjában a 2006.évi értékelőn erről. Egy olyan problémám ez, amit szerettem volna bedobni a köztudatba, hogy beszéljenek róla az emberek, hogy ez a ház megmaradjon vagy lebontjuk, vagy mi történjen vele. A lebontás az nem kevés gondba és nem kevés pénzbe kerül. Tehát ez az egyik szempont volt, amikor azt mondtuk, hogy próbáljuk meg lakhatóvá és funkciójával jóvátenni ezt az épületet. Az egyik a költség, a másik az egy másik szempont volt, hiszen ez a ház annak a kornak az építészétének egy jellegzetes darabja, akkor az egész építészeti társadalom ide járt, hogy lehet ilyet építeni. Ez egy olyan különleges dolog volt.

És arra próbáltunk kísérletet tenni, hogy a ház funkciójában ki tudja-e elégíteni azokat az előírásokat, amiket az Agóra program előírt számunkra, hiszen mindaz, amit funkciójában ide beletettünk ez nem a mi szándékunk, hanem egy előírás, amivel egyébként szakmailag egyet lehet érteni, hiszen a szakma egyetértett ezzel a dologgal. A szakmai fórumok sokaságán tárgyaltuk, szerintem legalább 1 évvel ezelőtt tárgyaltunk először erről. Volt aki azt mondta, hogy az egész házból kiállítótermet kellene csinálni. Volt aki azt mondta, hogy isten őriz még egy színházat csinálni, erre nincsen szükség, a városnak éppen elég az az egy színház. Volt, aki csak színházat akart csinálni ebből a házból és semmi mást nem akart csinálni. Képzőművészekkel leültünk az én tudomásom szerint lehet hogy kettő, de lehet hogy három fórum is volt. Tehát nagyon sok fórumon tárgyaltuk. Egy picit kiszaladtunk az időből a tervezésnél, ebből nem csinálok vitát, ez a vezetésnek is meg a szakmának is a hibája, hogy kevés időt adtunk a tervezésre. Ennek egy magyarázható vagy nem magyarázható szempontja volt. Amikor a szakmai vezetésnek az a problémája volt, hogy vannak jogok, amik ehhez az épülethez kötik a régi tervezőt. Bán Ferenc nagyon korrekt volt, leültünk, megkérdeztük és azt mondta, hogy ő tudomásul veszi, hogy meghívunk

építészeket. Akkor felmerült, hogy legyen egy teljesen szabad pályáztatás, vagy Bán Ferenchez méltó építészeket hívjunk meg. Az volt a szakmának a véleménye, hogy egy Kossuth-díjas építésznek az épületéhez nem lehet most végzett fiatalokat meghívni, hanem Kossuth-díjasokat kell meghívni. Ezért Bán Ferenc mellett két olyan Kossuth-díjast hívtunk meg, akik már színházat terveztek. És ebből az egyik került ide. Tehát lehet, hogy még másképp is lehetett volna ezt a dolgot csinálni. Én azt gondolom, hogy a hivatal a legjobb tudása szerint készítette el az anyagot. Ott érzek egy kis problémát, hogy egy picit elhúzódott a pályázati kiírás, a meghívásos pályázat a tervezésnél, de szerencsére a két tervező komolyan vette a pályázatot és egy jól átgondolt tervet adott be. És amikor most vitatkozunk róla, akkor azt gondolom, hogy egyértelművé kell tenni dolgokat. Én már mondom, hogy jegyzőkönyvbe kerüljön, ne úgy mint a szökőkútnál, hogy mást mondunk és mást kifogásolunk meg a megvalósítás után. Nekem az ablakok nem tetszenek! Mindent meg fogok tenni, hogy ne ilyen ablakok legyenek, és kérem, hogy ez kerüljön be a jegyzőkönyvbe. Én azt gondolom, hogy ez egy korrekt álláspont. Az nem korrekt, hogy mást mondok amikor látom a tervet és utána mást kifogásolok. Tehát ennek a mai napnak többek között ilyen feladata is van. Ami pedig a pénzügyi dolgokat illeti! Látom ezt a névtelen, akármilyen levelet, ebben semmi új nincs. Ezek a kérdések a bizottsági ülésen az ellenzék képviselői részéről megfogalmazásra kerültek. Szinte én mindegyeikkel találkoztam. Tehát az eredetében nincsen kétségem, hogy az eredete honnan származik ennek a névtelen levélnek. Ha aláírta volna, akkor most elkezdenék rá válaszolni, de mivel nem írta alá, nem fogok rá válaszolni. De a pénzre arra válaszolnom kell. Bármennyire is mi azt kértük, hogy az 500 millió forintba férjen bele, nem fért bele, ezt el lehet hallgatni. Lehet olyan számokat csinálni, amivel belefér. Ha nem 310 ezer forint/m2-t írunk, hanem 290et, akkor most senki egy szót nem szól, én nem engedtem. Én nem engedtem meg. Én azt mondtam, hogy olyan nincs, hogy becsapjuk a képviselő-testületet. Tudjuk, hogy nem férünk ebbe bele, akkor igen is el kell tudni mondani és a testületnek el kell tudnia dönteni, hogy akar-e ezen a pályázaton indulni vagy nem és természetesen ez azt jelenti, hogy nincs más választásunk. Ezt a pénzt elő kell teremteni, és ennek az előteremtésnek többek közt az egyik eszköze, hogy a Kölyökvár minden funkcióját bevisszük ebbe a házba és a Kölyökvárat meg fogjuk hirdetni eladásra. Olyan funkcióra, amire megfelelő áron vevő lesz. Mert ez a korrekt, erről beszülünk. Nem igaz ez a Galériára és nem igaz a két művelődési házra, nem eladni akarunk, hanem ki akarjuk vinni a civil szférába, ha lesz rá olyan értelmes és jobb programmal jelentkező civil szervezet, amelyik ezt ki is veszi és ezzel az önkormányzat költségeit tudja csökkenteni. Mindenkinek válaszoltam-e? Azt hiszem, hogy igen. Köszönöm szépen. Kérem akinek véleménye van szíveskedjen elmondani. Marinka Viktor:(képviselő) Ebben az előterjesztésben két olyan dolog is benne van, amit véleményem szerint két külön előterjesztésben tárgyalhattunk volna. Egyrészt maga az épület, másrészt az intézményrendszernek a racionalizálása.

Én az utóbbiról szeretnék beszélni, hogy már a bizottsági ülésen is erről szó volt, vita volt. Ennek ellenére, azért Polgármester asszony nem gondolja komolyan, hogy ide behozunk egy ilyet névtelenül és kiosztunk? Ha valamit akarunk, akkor megkérdezem, ha egyéni képviselőként akkor felállok és azt fogom mondani amit akartam is, egyébként azért tudom, mert pénteken is elmondtam, hogy a Jósavárosi Művelődési Házért én kiállok. Na de akkor nem hozok ide ilyen, nem tudom, hogy ki írta, én úgy tudom, hogy frakció ülésen még csak véletlenül sem volt erről szó, nem a mi játékszabályaink szerint van az, hogy valaki behoz közölünk egy levelet és letesszük ide. Tényleg nem tudom, hogy ki volt, biztos nem a frakcióból, senkiről nem tudok. Most kaptuk meg ugyanúgy, ahogy önök. Jó, nem tudom, akkor csak mi kaptunk, a FIDESZ-esek. Én erről nem tudok. A racionalizálással kapcsolatban ha jól értem ezt az anyagot akkor a borbányai, a jósavárosi művelődési ház illetve a Kölyökvár, Pál Gyula terem megszűnik, ha jól értem. Mert tagozódik majd egy nagy központba és akkor majd megkérem, hogy pontosítsa Polgármester asszony. Tehát nem biztos, még számomra nem biztos az előterjesztés, hogy ezeknek a hasznosítása tovább él és a sorsa mi lesz. Én azt szeretném, ha ezek továbbra is ugyanilyen funkcióban működnének. Úgy gondolom, hogy szükség van ezekre a város különböző pontjain található közművelődési színterekre, intézményekre. Nekem azt mondták, volt aki bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy mi a gondom, csak 2 megállóra van Jósaváros, be tudnak majd jönni az emberek a művelődési házba. Szerintem itt többről van szó. Azt is aláírom, azt is elfogadom, hogy például a Jósavárosi Művelődési Ház nem erre a célra készült, egy felvonulási épület volt. Nem olyan már az állaga, de én mégis azt szeretném, ha ez megmaradna és ugyanilyen közművelődési szintér lenne. Ha nem, a Váci Mihály Gyermekcentrum fogja üzemeltetni. Civil szervezeteknek az átadása olvasom itt, vagy egyesületeknek az átadása azt lehet, hogy meg lehet próbálni, de azt szeretném még egyszer mondani, hogy ezek továbbra is ezt a funkciót töltenék be. Dr. Hajzer László:(képviselő) Az előterjesztéssel kapcsolatban javaslattal szeretnék élni. Nevezetesen azzal a javaslattal, hogy a belvárosban dolgozó, Nyíregyházán lakó és talán mint önkormányzati képviselő, magam is felelősséget érzek úgy gondolom, hogy ez egy nagy jelentőségű döntés, hogy döntés szülessen a pályázattal kapcsolatban. Az a véleményem, hogy nagyon elrontottuk a belvárosnak azt a részét. Egy kis falusi házzá, egy kis lerobbant házzá változott a Művelődési Ház a hatalmas Pláza vagy nem tudom hogy hívják, a Korzó mellett. Rossz ránézni, a tömegek olyan nagyon különböznek egymástól, a szintek több méterrel lekerültek a mélybe, a Művelődési Ház siralmas látványt nyújt.

Az a véleményem, hogy akár még kritikát is gyakorolhatna az építész szakma, hogy vagy az egyiket rontották el vagy másikat rontották el, a kettő együtt az biztos, hogy szánalmas helyzetet teremtett most a belvárosnak azon a részén. Az a véleményem, hogy fel kell újítani azt az épületet, de ismerve az épületet és

ismerve azt a műszaki megoldást, hangsúlyozva, hogy nem vagyok mérnök, ezért nehogy a Polgármester asszony rám süsse azt, hogy rossz területre tévedtem, mint Vinnai Győzővel tette ezt, ezért mondanám azt, hogy fel kell újítani természetesen, de én el nem tudom képzelni, hogy ízlésesen ide 4700 plusz m2 területet be lehet építeni.z előterjesztésben az van, sikeres pályázat esetén városunknak lehetősége nyílik a Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyermekcentrum épületének rekonstrukcióján túl mintegy 4700 m2–rel bővített funkcionális komplex közösségi szintér létrehozásával közművelődési rendszerünk hatékonyabb stb. stb. Tehát 4700 m2 új beépítés keletkezik. Én erre azt mondom, hogy fel kell újítani a régit, a tervezés olyan volt, hogy ezt fel kell újítani, de ott új 4700 m2 azon a területen véleményem szerint nem alakítható ki. Ezt a 4700 m2 ezt, olyan helyre kell vinni, ahol olyan funkciót lehet neki találni és olyan beépítést és környezetet lehet neki találni, ami szolgálja a célokat. Az emlékeimben a 4700 m2 az egy Nyírfa Áruházi terület. 3 szinten a Nyírfa Áruház 4700 m2 emlékeim szerint ez körülbelül annyi. Egy ilyen hatalmas fejlesztést ott nem szabad csinálni, ezt máshová kell vinni. Ez egy jó szándékú jogász véleménye volt, akinek a mérnöki tudományokhoz nincsen köze és tekintsék ezt jó szándékúnak. Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba:(képviselő) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban szerencsére műszaki és építész végzettségű személyek is vannak, akik ezt az egész pályázatot 1 tartózkodás kivételével mégis egyhangúan támogatták. Most ki, hogy tekinti az épületet? Az építészek úgy tekintik, hogy ez egyfajta hídszerű építmény, egy fajta lebegést kölcsönöz azáltal, hogy két nagyobb tartóoszlopon helyezkedik el. Tehát nem biztos, hogy építészetileg ez valóban olyan, amilyen csúnyának mondják mások. Még így idős korára való tekintettel is egy szép matróna, hogy így fejezzem ki magamat. Szépasszonynak nevezhetném, nőneműnek tartom, mert olyan kecses, könnyed lábakon áll. A bizottságban ezért azt gondoljuk, hogy 700 millió forintot, mint ahogy elhangzott, amúgy is rá kellene költeni, hogy az állagát megóvjuk, mert ennyit kellene rákölteni. Mondjuk az üvegfelületeket hőálló üvegre kellene kicserélni és így tovább, hogy az energetikai szempontoknak mai világban megfeleljen, hogy minél olcsóbb legyen a rezsije. Akkor is 700 millió forintot rá kell költeni. Erre a 700 millióra, amit nekünk kell beletennünk ebbe a kalapba, és majd utána, az Agóra program keretében még kapunk sok-sok 100 millió forintot. Azt gondolom, hogy az nem volt kérdés, hogy ezt meg kell-e lépni vagy nem kell meglépnünk. Meg kell lépni. És ezek a tervek, amelyek egy kicsikét így az aljának a beépítésével kapcsolatban valósulnának meg ezek pedig kifejezetten szimpatikusak voltak. Maga az épület egyébként, mivel a bizottságnak lehetősége volt arra, hogy felmenjen a Korzó tetejére még mikor az építkezés zajlott, és ezt Hajzer úrnak mondanám, kérem ne menjen ki a teremből, az épületek síkja teljesen egybe van. Tehát mind a Korzó, mind a VMK-nak a síkja egybe van. Oldalt is, felül is. Ezt egyszerű rálátással meg lehet állapítani, hogy ha felmegy a tetejébe az épületnek. Tehát teljesen szinkronban van egymással.

A harmadik dolog, amit én szeretnék elmondani, hogy a bizottságban hangzottak el olyan vélemények is, hogy talán azok a közművelődési funkciók, amelyek átkerülhetnek mondjuk a 200 m-re lévő iskolába vagy átkerülhet egy másik közegben lévő intézménybe, nem biztos, hogy rosszabbul jár a térség lakossága, mert jobb körülmények közzé kerülnek mint a mostani. Annak idején a Jósavárosi Közösségi Ház hiszen egy felvonulási barakk volt és úgy alakult, hogy ebből majd valamit akkor is kezdeni akartak ezzel a megmaradó, meglévő épületekkel. Tehát nem biztos, hogy a közművelődési funkció sérül, hanem éppen ellenkezőleg, kiteljesedhet, vagy civil szervezet működtetheti az épületet, ezzel a bizottság is egyet tudott érteni. Egy kérése van csak, hogy olyan megállapodás szülessen, írásos, amit vagy a Kulturális Bizottság vagy az Oktatási Bizottság vagy a Közgyűlés is lásson. A befogadó intézménnyel egy együttműködési megállapodás keretében életképesen kell működtetni. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Ritka pillanat, egyetértünk abban, hogy át kell tervezni azt a Frédi, Béni barlangokat, mert végül egy ilyen Flintstones család jön ki belőle. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy felújításra kerüljön ez a ház, mert ilyen formájában nem maradhat. Felvetettük azt is, és most olvasom, mert nem volt érdemi egyeztetés, hogy vagy lebontjuk és újat építünk vagy átépítjük és bővítjük. Most van egy pályázat előttünk, amely az átépítésről és a funkcióbővítésről szól. Én azt gondolom, hogy valódi alternatívát ugyan nem kaptunk, az a véleményem, talán nem vagyok ezzel egyedül, hogy be kell adni a pályázatot. Hiszen elnyerhetünk egy olyan európai uniós forrást erre közel 2 milliárd forint értékben, amellyel funkciót bővítünk, nyílt közösségi teret, oktatást, hangverseny termet építünk ki. Az már egy nagyon komoly kétely és aggály bennem, hogy abban a környezetben sikerül-e majd megtölteni ezt a civil teret. Reméljük, hogy a civil szervezetek visszajönnek a belvárosba, mert ez nem mehet a külterületi közösségi terek rovására. Szeretném aláhúzni a jegyzőkönyv számára, hogy korábban Polgármester asszony azt nyilatkozta, hogy azokat az épületeket, akár Borbányán vagy Jósavárosban, de mondhatnám, hogy a Kertvárosban vagy Vajdabokorban meghagyjuk közösségi térnek, meghagyjuk közművelődési térnek, mert a külterületen lakók igénylik azt, hogy közel a saját életterükhöz lehessen közösségi életet élni. Teljesen más egy ilyen épületbe bemenni, mert biztos vannak olyan funkciók amelyek jól működnek egy ilyen épületben és teljesen más egy adott belsőséges közösség, nyugdíjas klub, civil szervezet, sportegyesület számára egy adott városrészen közösségként élni. Nekem van még egy saját fenntartásom, a 600 férőhelyes hangverseny és színház terem. Ha megnézem, hogy a Színházat felújítottuk, ha megnézem, hogy a Nyíregyházi Főiskolán van egy 1200 fős Kodály terem, mellette van egy Bessenyei aula, ha azt nézem, hogy vannak közösségi terek, akkor én örülök annak, hogy modern technikájú hangversenyterem lesz, csak bennem van a kérdőjel, hogy ki fogja megtölteni? Lesznek-e olyan programok, amelyek megfizethetők a városlakók számára, mert ha egy színvonalas, minőségi, mondjuk opera gála program van, akkor ott bizony-bizony a bevétel az a belépőjegyek egy részéből és több ezer forintos belépőjegyekből fog összeállni.

Másfelől pedig látom a város anyagi helyzetét, nemsokára tárgyaljuk a következő napirendi pontot, hogy mennyit tudunk mi oktatásra, közművelődésre, kultúrára, sportra biztosítani a jövőben. Ez nem fog bővülni, ez a városi lehetőség, nem fogjuk tudni azt a sokszínű kultúrát támogatni, ami jellemző Nyíregyházára, a sokszínű kultúra a kis együttesektől, a nagy együttesekig. Azt gondolom, hogy megint az érdemi egyeztetés hiányzott. Ebben az anyagban benne van amit kaptunk, hogy a szakmai közösségekben megtörtént-e az egyeztetés? Ezt nem mi tettük fel, Önök azt mondják, hogy igen, mi pedig egy kicsit bizonytalanok vagyunk, hogy tényleg mindenre kiterjedően megtörtént-e? Úgy hogy ilyen kételyekkel, aggályokkal azt gondolom, hogy talán megújuljon az épület, tudjuk támogatni ezt a pályázatot. Palicz György:(képviselő) Köztudomású rólam, hogy nekem sem a szívem csücske a Művelődési Ház jelenlegi épülete, nekem is nagyon sokáig az volt a véleményem, ami Márföldi István képviselőtársamnak, csak most eszembe jutott hirtelen, hogy mi van ha lebontjuk, hisz a mostani trend alapján építenek helyette egy újabb kockát és akkor semmivel sem vagyunk előrébb mint a mostani épülettel. Amikor megláttam az újságban a látványterveket, akkor megmondom először hirtelen elborzadtam azon az építészeti megoldáson. Ezt egy kicsit árnyalta a kép, amikor bizottsági ülésen láttuk a belső átépítését, ami úgy látom, hogy nagyon jó és az eddigi épületnek a sokkal jobb kihasználtságát teszi lehetővé. Úgy gondolom, hogy a külső kinézetét át lehet egy kicsit gondolni vagy meg lehet a tervezőirodával beszélni, hogy egy kicsit gondolják át. Akkor ez az épület így, ebben a formában, ezzel az átalakítással számunkra támogatható lesz, minden további nélkül. Viszont úgy gondolom, hogy a két dologról, tehát az Agóra program benyújtásáról meg a művelődési házak további hasznosításáról lévő előterjesztést nem egyben, hanem külön kellene szavazni, mert nem biztos, hogy aki támogatni tudja azt, hogy ezt az épület felújítást végrehajtsuk, ugyanaz támogatni tudja a művelődési házaknak az új módon történő hasznosítását is. Úgy hogy nekem az a javaslatom, hogy ha ez megtehető, akkor a kettőről külön szavazzunk. Dr. Veréb József:(képviselő) A Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyermekcentrum jelen pillanatban szinte azt az egész közművelődési infrastruktúrát és intézményrendszert felöleli, amiért az önkormányzatunk felelős. Nem az egészet, de majdnem az egészet. Ezért azt gondolom, hogy ez egy elég szerencsés helyzet, hogy ennek az Európa Uniós pályázatnak a keretében a közgyűlés most és ezentúl valószínűleg később is kénytelen foglalkozni ezzel az egész infrastruktúrával, hiszen az egészet érinti ez a pályázat akkor is, ha a központi épület felújítása van a tervben. Ez a Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyermekcentrum a központ nélkül 18 telephelyen működik, tehát vele együtt 19en. Ez a rendszer még a ’70-’80-as évek terméke és 1990-től egy kicsit leépült majd a ’90-es évek végétől visszaépült, sőt nagyobb intézményrendszerré vált mint a ’90-es évek előtt volt. Ennek a tartalmi tevékenységéért most már egyetlen

intézmény felel. Az ő egyébként szerény költségvetésével. És ez az egyetlen intézmény kénytelen e szerény költségvetésből nemcsak működtetni ezeket a helyi igényeknek megfelelően, hanem a felújításával és a műszaki feladataival is foglalkozni, ami a jelenlegi kondícióit ismervén nyilván meghaladja az erejét. Ezek az intézményegységek eltérő műszaki állapotban vannak és eltérő igénybevételnek is vannak kitéve még akkor is, ha a helyi lakosságban vannak olyan csoportok, amelyek egyik vagy másik ilyen intézményt használják. Mivel ennek a pályázatnak a feltétele az, hogy a fenntarthatóságot biztosítsa a pályázó, nyílván ha ezt bővíti, akkor a rendszer más pontokon kell hogy csökkenjen. Mégpedig olyan módon, hogy nem tartozhatnak bele azok az elemek az egész intézményekben teljes egészében, amik ebben benne voltak. Ez egyébként nem csak azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek most az előterjesztésben vannak, hanem óhatatlan az a feladata a közgyűlésnek, hogy a többi intézményegységek helyzetét is végig gondolja a későbbiekben. De igaza van Marinka úrnak akkor, amikor azt mondja, hogy az egy másik előterjesztés. A bizottsági vitában is erről volt szó, hogy megjelölje ez az előterjesztés azt, hogy most a pályázat keretében mi az amit az intézményből kivesz, de nem jelöli meg azt, hogy mit kezd a többivel és még azt sem jelöli meg, hogy mit kezd ezekkel. Hiszen ez a közgyűlés feladata és nem része ennek a napirendnek. Az 1970-es évek végén épült ez az intézmény, ez a központi intézmény, s ha jól emlékszem 1980-ban adták át. Ez 28 év. Ezalatt az idő alatt nemcsak műszakilag avult el természetesen meg használódott el különböző használati okok miatt, hanem funkcionálisan is elavult. Igaz, ebben a városban több nagyterem van. Igaz! De amikor be akarunk menni egy olyan terembe, olyan rendezvényt akarunk csinálni, kellene 1000 néző ahhoz, hogy rentábilis legyen a rendezvény és az 1000 nézőhöz képest 3-4 ezer áll sorban. Vegyük csak a Vidor Fesztivál eseményeit, amit mindenki ismer. Akkor nem tudjuk hova bevinni. Kénytelen a vállalkozó vagy a vállalkozói intézmény vagy az önkormányzat ezeket gazdaságosan megcsinálni. Tehát egy ilyen térre egyébként meg szükség volna, reménykedem benne, hogy itt lesz ez a tér. De magának a felújítására is szükség van. Az valóban egy érdekes kérdés, hogy nem kellett volna-e lebontani. De most független attól, hogy ez mibe kerül és mennyi összeg van egy új felépítésére, akár tetszik nekünk a hidat formáló, sokszor funkciójában vitatott intézmény, akár nem, mégis csak hozzá nőt a nyíregyháziakhoz, mégis csak hozzá nőt a városhoz. A Kölcsey Művelődési Központot egyik pillanatról a másikra le dózeróltatta Debrecen városa és egy nagyon szép, nagyon működőképes modemet épített helyette és mégsem volt olyan rossz az az épület. Úgy gondolom, hogy nem követünk el hibát, amikor ezt megőrizzük. És befejezésül az esztétika kérdéséről. Azt gondolom, hogy ez egy 3. fejezete ennek a dolognak és nem szeretném, ha politikai döntést hoznának arról, hogy ami nekünk tetszik az jó. Ami nem az nem jó. Nyílván nekem is van véleményem az ablakokról, és az egészről is. Nem gondolom, mint képviselő, hogy a saját ízlésem alapján meg kellene szavazzam. Az más, hogy figyelembe kell vennem a városban élők ízlését, de azt gondolom, hogy magánemberként mondom, hogy

teszik, nem tetszik. Képviselőként pedig bízom azokban a szakemberekben, akiknek ez a dolga, erről kaptak megbízást, erről vannak referenciáik, és segítsünk nekik abban, hogy ismerjék meg a városlakók ízlését is. Köszönöm a szót. Dr. Ajtay - Horváth Magda:(képviselő) Jó 20 perccel ezelőtt Tirpák képviselőtársam megkérdezte azt, hogy mi a városnak a szándéka a Kölyökvárral és akkor Polgármester asszony azt mondta, hogy el szeretnék adni. Emlékeztetnék az I. fordulós bizottsági tárgyalásra, amikor az előterjesztésben az volt benne, hogy értékesítésre kerül. Ezt mindnyájan kifogásoltuk, mindkét párt képviselői és abban egyeztünk meg, hogy ezt módosítani fogjuk. Egyébként ez meg is történt, irodavezető úr ezt átfogalmazta és a tervezetben illetve az előterjesztésben már úgy jelent meg, hogy más funkciót talál neki a város. Ez a más funkció a mi értelmezésünkben, és akkor ez nagy konszenzus volt, nem eladást jelent. Mert mindnyájan azt kifogásoltuk, hogy egy olyan gyönyörű épületről van szó, amelynek nem sok párja van a nyíregyházi központban. Ha minden karaktert adó épületet elad a város, akkor végképp nem fogunk tudni már semmiről rendelkezni a jövőben, ez így is kerül be. Nagyon sajnálom, hogy ezért kerül be, hogy konszenzus legyen ez ügyben és gyakorlatilag nincs így, most ezzel szembesültem, miután a Polgármester asszony azt mondta, hogy ezt az épületet, ezt a nagyon szép épületet, a Kölyökvárat a város el akarja adni. Köszönöm szépen! Dévényi József:(képviselő) Elsősorban a Jósavárosi Művelődési Háznak a dolgához szeretnék hozzászólni, hisz ez az anyag nagyon röviden, 1-2 mondatban érinti a művelődési ház jelenét, így sem a képviselő-testület, sem aki a kezébe veszi ezt az anyagot nem kap reális képet arról, hogy mi is folyik a művelődési házban. Ez a művelődési ház azért van két telephelyen, mert valamikor a régi felvonulási épület lett átalakítva művelődési ház funkcióra, illetőleg korábban, azt hiszem könyvtár működött az Ungvár sétány 33. alatt, amelyet most részben a nyugdíjas klubok használnak rendszeresen, részben ki van adva bérletbe különböző kereskedőknek egy-egy napra a hétfolyamán. Működik benne egy Internet kávézó, az egyetlen Jósavárosban, ahol a jósavárosiak, akiknek nincs esetleg forrásuk arra, hogy önálló internetes számítógéppel rendelkezzenek, azok le tudnak menni ebbe az Internet kávézóba, nem mondom hogy kávézó, mert nem kávézó, de ebbe a térbe is tudják használni az internettet. Míg a volt felvonulási épületben pedig egyrészt művészegyüttesek tartanak, a város művészegyüttesei tartanak próbát másrészről olyan csoportok, akik erősen kötődnek a Jósavároshoz és környékéhez. El kell hogy mondjam, hogy ez a művelődési ház 4 képviselői körzetet lát el. Ez egy igen nagy terület, a város 1/5-e, ezért elég nehéz szívvel tudom azt kimondani és megszavazni, hogy úgy integráljuk be a nagy rendszerbe, hogy más funkciót rendelünk hozzá. Én úgy gondolom, hogy ez az anyag most hétvégén érkezett meg és a frakciónak sem volt lehetősége arról, hogy ezeket a dolgokat kitárgyalja. A borbányai képviselőtársam sincs itt, hogy

ezt megvitassuk. Ha a jósavárosi központtól távol eső művelődési házak nem fontosak a pályázat sikeréhez, akkor ebben most ne döntsünk, vizsgáljuk meg, nézzük meg, hogy lehet ott megtartani, fenntartani akár egyesületi, akár más formában a művelődési ház jelleget, a kulturális funkciót. Földesi István:(képviselő) A függetlenek frakciója elfogadásra javasolja a pályázat beadását. Mi is úgy gondoljuk, hogy ennek az épületnek, ha szabad azt mondani, hogy a kultúra palotájának az átalakítása, a felújítása időszerűvé vált. Éppen ezért támogatjuk és örömmel támogatjuk azt is, hogy területben 1000 m2– rekben gyarapszik. Másfél, két éve volt olyan szakember, aki nagy kiállító teret szeretett volna Nyíregyházán máshol csinálni belőle és azóta Debrecenben megvalósult a Da Vinci kiállítás és a környékünkön máshol is, Miskolcon, Egerben. Sokan kételkedve nézték, hogy lesz-e ott látogató ilyen művészeti attrakciókhoz. Nagyon sokan látogatták, Nyíregyházáról is nagyon sokan átmentek. Úgy hogy szükséges ehhez hasonló létesítmény, és éppen ezért jó szívvel tudjuk támogatni. Ami a kis művelődési házak, kultúrházak, mindegy hogy minek nevezzük, közösségi házak sorsát illeti. Valóban politikai döntés az, hogy mi történjen vele, hogy milyen irányba mozduljunk el, de a frakciónk óva int elhamarkodott lépésektől. A szakma bevonásával ezeknek a tereknek a működtetéséről, valamifajta közösségi helyről továbbra is gondoskodni kell, mert a különböző rétegeknek, az ifjúságnak szükségük van rendszeresen olyan helyre, ahol ki tudják beszélni dolgaikat, ahol találkozni tudnak és ezekre továbbra is szükség van. De azt is kell látni minden képviselőtársamnak, hogy az a kultúra, amiben mi felnőttünk még és az a kultúrház képzet az eltűnt. Nagyon sok olyan dolgokra egyáltalán nincs igény. És ha ezt túlhaladta, a mai igényekhez szükséges alkalmazkodnunk és így tudjuk együtt támogatni a pályázat beadását. Dr. Veréb József:(képviselő) Most nem a képviselő asszony által említett konszenzus keresés igénye mondatja velem amit mondok, hanem amit olvasok az előterjesztésben. Ugyanis az egyik dolog az az előterjesztésben, hogy be kívánja az önkormányzat nyújtani ezt a pályázatot, a másik dolog pedig, hogy mit tartalmaz a melléklet, ami részben ennek feltétele természetesen. Nos, a második résszel szeretnék foglalkozni. Említi a Kölyökvárat, a Borbányai Művelődési Házat és én a szövegből indulnék ki, hogy továbbá keressük annak lehetőségét, hogy a helyszínek üzemeltetését civil szervezeteknek adhassuk át. Másodszor az is szerepel, hogy a intézményi szervezetből való kiszervezés. Mit jelentenek ezek a mondatok? Jelenti egyrészt azt, hogy nem a Váci Mihály Kulturális és Művészeti Gyermekcentrum része. Nem jelent semmi mást, ha az intézményi szervezetből kiszervezzük, csak ennyit jelent. A második, hogy jelente többet? Az, hogy más célú hasznosítás az jelenthet többet és jelenthet többet az, hogy civil szervezetek valamilyen módon hozzájutnak? De kérdezem én, történhet-e ez a dolog a közgyűlés tudta és akarata nélkül? Nyilvánvalóan nem történhet. Tehát ezért kell, hogy legyen egy másik előterjesztés. Nem lehet,

semmiféle jogszabály nem engedi meg. Tehát nyilvánvaló, hogy az a vita, amelyik itt elkezdődött és ésszerű és érthető vita, az le kell, hogy folytatódjék. De nem vagyok benne biztos, hogy ennek a napirendnek a keretében, akadályozván esetleg az egyébként úgy tűnik, hogy konszenzusos szándékot, hogy a város beadja ezt a pályázatot. Azt szeretném mondani, hogy a Kölyökvár, a Jósavárosi Művelődési Ház és a Borbányai Művelődési Ház esetében történjék meg az intézményi rendszerből való kivonás és későbbi előterjesztésekben szülessen ezeknek a jövőjéről döntés, tartalmi és fenntartói döntés. Köszönöm szépen. Marinka Viktor:(képviselő) Csak ehhez akartam én is csatlakozni, amit már Dévényi úr is megfogalmazott. Akkor most szét tudjuk választani a kettőt és most csak az épületről döntünk és akkor ezeknek a művelődési házaknak a további sorsáról pedig majd később, ha jól értelmeztem. Támogatni tudjuk természetesen ezt is. Felbermann Endre:(képviselő) Én ugyan nem olvastam végig a pályázati kiírást, de a vezetői értekezleten elhangzott tájékoztatások alapján úgy vagyok informálva, hogy a pályázat egyik alapfeltétele, hogy bizonyos racionalizálásokat el kell végeznünk, mert a pályázat nem lesz sikeres, hogy ha nem igazoljuk azt, hogy ezzel egy integrációt is végzünk. Amelynek eredményeképpen hatékonyabban fogjuk a közművelődési feladatokat a városban ellátni. Tehát ez egy kényszerű helyzet, én azt mondom, hogy legyünk taktikusak annak érdekében, hogy megnyerjük a pályázatot. A taktikusság pedig abban rejlik, hogy ezeknél a létesítményeknél úgy gondolom, hogy nem eladásban kell gondolkodni, hanem civil szervezetekre való bízásban kell gondolkodni, és ezek a civil szervezetek olyan térségi közösségi feladatokat tudnak ellátni, amely szerintem megfelel az európai uniós normáknak is.

De ugyanakkor bizonyítjuk azt, hogy integrálást és feladat átcsoportosítást végzünk. Tehát én azt kérném, hogy egy taktikusság legyen a testületben annak érdekében, hogy sikeres legyen ez a pályázat. Csabai Lászlóné:(polgármester) Két dologra szeretnék reagálni. Igen, én valóban azt mondtam, hogy a Kölyökvárat el kell adni. Azért, mert nem akarok hazudni, mert a 200 millió forintot úgy gondolom, hogy nem hitelből, hanem valamiből hozzá kell tenni. Ha nem a Kölyökvárból, akkor valahonnan máshonnan. Lehet ezt máshonnan is. Egyet nem tudok elképzelni, hogy emellett a 4000 m2-es bővítés mellett a Kölyökvárat ugyan úgy közművelődési célokra használjuk. Ezt nem tudom elképzelni, mert akkor nem csináltunk semmit, hiszen az egész arról szól, hogy egy házba vigyünk be nagyon sok funkciót és lehetőleg takarékosabban gazdálkodjunk, de Veréb József tökéletesen igaza van és

Felbermann Endrének is. Úgy látom, hogy egy konszenzus is kialakul ebből, hogy ez az óvatos megfogalmazás, amit itt a kollegák csináltak ez alkalmas arra, hogy beadjuk a pályázatot és alkalmas arra, hogy a következő 6 hónapban végiggondoljuk hogyan működjenek a körzeti művelődési házak, hiszen azt kell tudni, hogy ez egy 2 fordulós pályázat. Egy a kettő arányban, hogy ezt meg lehet nyerni. Semmi nem bizonyítja, hogy ezt meg fogjuk nyerni. Nem a lobbi erőképességünk, hanem maga az a tény, hogy van-e hasonló funkciójú épület a városban, ilyeneket nyilván fognak vizsgálni. A legkevesebb pénzből a leghatékonyabb megoldást tudtuk-e választani és sok minden egyéb lesz a vizsgálatnak a tárgya. Ebből a szempontból most nekünk nem biztos, hogy előny a főiskolának az ilyen jellegű kiépítettsége. Miközben természetesen örülünk, hogy a főiskola gazdagodott ezekkel a létesítményekkel. Akkor sincs tragédia, hogy ha nem nyerünk, akkor lehet, hogy néhány 100 milliót erre a házra rá kell fordítani, mert akkor se lehet ezt a házat így hagyni. Csak akkor nem biztos, hogy ennyit, hanem egy kisebb beruházást kell csinálni. Kérem, hogy most értsen egyet ezzel a testület, hogy be tudjuk adni a pályázatot, hiszen lesz 6 hónapunk, amikor ha befogadják, akkor egy ilyen egyeztetés, beszélgetős előkészítő munka lesz. Ugyan úgy, mint az Állatparknál volt és ennek az eredményeként fogjuk a II. fordulóra beadni a pályázatot. Addig el lehet dönteni a Jósavárost, a Kölyökvárat, a működési formáját a Galériának meg az összes művelődési háznak, és lehet, hogy nem is ezeket a művelődési házakat, hanem még másokat is lehetne a jelenleginél gazdaságosabb, jobb megoldásban használni. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy miután a témában volt egy egyeztetés, ezért fogadják el ezt a mostani határozati javaslatunkat. Dévényi József, Vinnai Győző. Dévényi József:(képviselő) Könnyű azt elfogadni, hogy a városközpontban, hisz logikus is, integráljuk az intézményeket és miután 10 perc sétára vannak egymáshoz, talán még annyira sem, amiről itt beszélünk. Teljesen logikus, hogy az új intézmény vállalja fel ezt a funkciót és a felszabaduló ingatlanokat más célra hasznosítsuk. Természetesen itt elhangzott Veréb József képviselőtársamtól és másoktól, hogy ez is, az is van az anyagban, de azért a határozat az anyagban szó szerint erről szól, hogy ezeket az intézményeknél az Agóra intézmény épületébe történő integrálásával valamint ezen intézmények épületeinek más célra történő hasznosításával egyetért. Ez van a határozati javaslatban, én személy szerint nem értek azzal egyet, hogy a Jósavárosban más célra, akár értékesítésre kerüljön a mostani ingatlan, amely kulturális célokat szolgál. Tehát a határozati javaslatból arra garanciát kapunk, hogy a közművelődési feladat továbbra is fennmarad egy ekkora lakótelepen. Ami nem hiszem, hogy a külterületi és lakótelepi intézmény megszüntetése annyira fontos lehet a pályázat nyeréséhez. Egyébként erre a kérdésre még nem kaptam választ, azt várom, hogy mondják meg, valóban, ezzel vagy e nélkül is lehet nyertesen pályázni? Én erre teszek javaslatot. Köszönöm szépen.

Dr. Vinnai Győző:(képviselő) A javaslatot támogatjuk. Tehát itt két különböző dolog van. A határozat-tervezet így marad, akkor ezeknek az épületeknek megszűnik a nemcsak civil szervezetek által működtetett más funkciójú, hanem mindenféle közösségi, közművelődési feladata. Tehát így nem tudjuk támogatni, úgy tudjuk támogatni, hogy megfelelően taktikusak legyünk. Felbermann Endre nagyon jó szót talál, mert ő már ismeri e taktikát, hogy támogatjuk a pályázatot, mert Brüsszelben nem látják Nyíregyháza sajátos településszerkezetét, mert olyan kicsik vagyunk, képviselő úr nem látják, hogy milyen sajátos bokortanyarendszer van, külterületi rész van. Adjuk így be a pályázatot, mert az épülettel kezdeni kell valamit, szerintem ez a konszenzus egyik alapja és még utána a második fordulóban lehet szólni, de úgy hogy ezeknek a funkciója benne marad, hogy integráljuk a belvárosi művelődési központba vagy ebbe az Agórába, de meghagyjuk városi tulajdonban vagy civil szervezetek fogják ezeket a közösségi tereket működtetni. Ehhez további egyeztetéseket folytatunk. Tehát úgy nem maradhat, ahogy Dévényi József felolvasta, márpedig pontosan olvasta fel a határozat-tervezetben, mert akkor megint az lesz, hogy egymásra fogunk mutogatni, hogy mi nem így értettük, hogy mi nem úgy, de képviselő úr ez van a határozat-tervezetben. Rosszul emlékszik! Döntsük el és egyezzünk meg és akkor tudjuk támogatni az Agóra program pályázat beadását.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Az a kompromisszumos javaslatunk, hogy az 5. pont a következőképpen hangozzon. Az intézményrendszer racionalizására készített intézkedési tervet elfogadja, egyben a Kölyökvár, a Pál Gyula terem, a Jósavárosi Művelődési Ház illetve a Borbányai Művelődési Ház jelenlegi tevékenységének, a Városi Galéria egyes funkcióinak az Agóra intézmény épületébe történő integrálásával egyetért. Rendben? Szavaztathatom egybe a határozati javaslatot? Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

110/2008. (IV.28.) számú

határozat a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum épületének átalakítása, bővítése és rekonstrukciója beruházás jóváhagyásáról, az önkormányzati saját erő biztosításáról, az AGÓRA TIOP-1.2.1/08/1 kódszámú támogatás megpályázásáról, valamint az intézményrendszer racionalizálásáról (II. forduló)

A Közgyűlés 1. a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum épületének átalakítása, bővítése és rekonstrukciója bruttó 2.450.000 e Ft összköltségű beruházásnak, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében AGÓRA – multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása című – TIOP-1.2.1/08/1 kódszámú támogatás pályázati úton történő megvalósításával, valamint a kétfordulós pályázat benyújtásával egyetért. 2. vállalja, hogy a támogatással létrehozott AGÓRA intézményt az üzembe helyezést követően minimum 12 évig az eredeti funkcióinak megfelelően fenntartja és üzemelteti. 3. a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében AGÓRA – multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása című – TIOP1.2.1/08/1 kódszámú pályázaton maximálisan elnyerhető 1.750.000 e Ft összegű támogatást figyelembe véve, a megvalósításhoz szükséges összesen 700.000 e Ft összegű saját forrást, a megkötendő támogatási szerződésben rögzítésre kerülő ütemezés szerint a költségvetési rendeleteiben biztosítja. Felelős: László Géza, a Gazdasági Iroda vezetője Határidő: az éves költségvetési rendelet készítésének határideje 4. utasítja a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát a beépítéshez szükséges terület biztosítása érdekében a területmegosztás elvégzésére.

Felelős: dr. Freidinger Renáta, a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő: 2008. augusztus 31.

5. az intézményrendszer racionalizálására készített intézkedési tervet elfogadja, egyben a Kölyökvár, a Pál Gyula Terem, a Jósavárosi Művelődési Ház, valamint a Borbányai Művelődési Ház jelenlegi tevékenységeinek, a Városi Galéria egyes funkcióinak az AGÓRA intézmény épületébe történő integrálásával egyetért. 6. megbízza a polgármestert a pályázat benyújtásával.

Melléklet a 110/2008. (IV.28.) számú határozathoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Intézkedési Terve A városi közművelődési intézményhálózat racionalizálására

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be az Európai Unió Új Magyarország Fejlesztési Terven belül Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében – multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása címmel – TIOP-1.2.1/08/1. kódszámmal meghirdetett programra. A benyújtandó pályázat kötelező mellékletét képezi a megyei jogú város elmúlt években megtett és jelenleg tervezett intézményi racionalizálási intézkedéseinek bemutatása, összhangban a program szakmai elképzeléseivel és a fenntarthatósággal. Az 1996 óta változatlan formában létező kulturális intézményhálózatban az első módosítást a 2005 tavaszán a 37/2005. (II.23.) sz. határozattal végrehajtott gazdasági integráció jelentette, mely során a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága, valamint a Váci Mihály Művelődési Központ önállóan gazdálkodó költségvetési intézményekként való besorolását 2005. március hó 31-ével

megszüntette és 2005. április hó 1-től teljes jogkörrel rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményekként besorolta. A Közművelődési Intézmények Gondnoksága, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény 2005. április 1-től ellátta a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága, a Váci Mihály Művelődési Központ és a Városi Galéria, mint teljes jogkörrel rendelkező részben önálló gazdálkodó intézmények gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat is. A jelenlegi közművelődési hálózat szervezeti kereteit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a városi közművelődési intézményrendszer átszervezéséről, integrációjáról, racionalizálásáról szóló 118/2007. (VI.11.) számú határozatával alakította ki, mely során a korábban részben önálló költségvetési szervként működő Városi Galériát, a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságát, valamint az önálló költségvetési intézményként működő Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrumot megszüntette, majd a fentiek integrálásából létrehozta jogutódként a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrumot. A racionalizálás során az intézményi létszámkeret 2007. július 31-től 15 fővel, majd 2007. december 31-ig további 1 fővel csökkent. A centralizáció jelentős párhuzamosságok kiküszöbölésére ad lehetőséget, hatékonyabb fenntarthatóbb működtethetőséget biztosít, nagyban elősegíti a koordinációt, valamint egységes PR és marketing elemekkel átláthatóbbá és megjeleníthetővé teszi Nyíregyháza kulturális arculatát. A 2008. január 1-jétől Szabadság tér 9. szám alatti székhelyen létrejött új integrált intézmény, mely elvben szinte átfogja a város teljes művelődésikulturális spektrumát, 47,5 fős létszámmal (17 fő szakmai) működik, és az alábbi kulturális színterek munkáját koordinálja. Az intézmény jelenlegi telephelyei:

Alvégesi Művelődési Ház 4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41 Borbányai Művelődési Ház 4400 Nyíregyháza, Margaretta u. 50 Butykai Közösségi Ház 4400 Nyíregyháza-Butyka, Benkő István u.1 Felsősimai Közművelődési Színtér 4400 Nyíregyháza, Furulya u. 37.

Jósavárosi Művelődési Ház 4400 Nyíregyháza, Május 1 tér 10. 4400 Nyíregyháza, Ungvár stny. 33. Kistelekiszőlői Művelődési Ház 4400 Nyíregyháza, Koszorú u. 10. Kertvárosi Közösségi Ház 4400 Nyíregyháza, Prága u. 7. Kölyökvár 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 25.

Mandabokori Művelődési Ház 4400 Nyíregyháza, Jegenye u. 19. Nyírszőlősi Közművelődési Színtér Nyírszőlős, Kollégium u. 72. Orosi Közművelődési Színtér – Herman Ottó Tagiskola Oros, Fő u. 60. Örökösföldi Közművelődési Színtér 4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 8. Pál Gyula terem 4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 18. Sóstói Művésztelep 4431 Sóstófürdő, Blaha Lujza sétány 41. Sóstóhegyi Közművelődési Színtér Sóstóhegy, Igrice u. 6. Vajdabokori Művelődési Ház 4400 Nyíregyháza, Csendes u. 6. Városmajori Közösségi Ház 4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 3/5 Városi Galéria

4400 Nyíregyháza, Selyem u. 1 Az Agórák létesítésének egyik fő célja multifunkcionális közösségi központ létrehozása a városi közművelődési intézmények racionalizálásával, valamint a közösségi képzési és élményfunkciók egy komplexumba telepítésével. A jelenlegi intézményhálózat további racionalizálásával, a szolgáltatások minél szélesebb körének egy helyre integrálásával költséghatékonyabb és fenntarthatóbb működtetésre van lehetősége az önkormányzatnak. Az üzemeltetési költségek csökkentése alapjául az intézményi infrastruktúra részleges kiváltása, egyes telephelyek más területen történő alkalmazásával valósulhat meg.

Ez alapján részletes a lehetőségek és a feltételek áttekintése után összhangban az Agóra épületének rekonstrukciós terveivel az alábbi telephelyek funkcióinak integrálását javasoljuk: Kölyökvár (1 épület 1080 m2) Nyíregyháza, Dózsa u. 25. (2 fő szakalkalmazott, 2 fő technikai alkalmazott) A Kölyökvár épületének fenntartása és szakmai tartalommal való feltöltése jelenleg is az intézmény feladata. Az itt működő és fellépő bábcsoportok, kézműves és kreativitást növelő foglalkozások célcsoportja a legfiatalabb korosztály. Tevékenysége között a népszokások, hagyományok ismertetése, gyakorlati játszóház működtetése szerepel. Legfontosabb városi szintű programja a Holle anyó háza, a Kölyöknap, a Határon túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak találkozója. Szakemberek nemzetközi és országos, valamint családi bábos hétvégék színtere. Jelenleg helyszíne az országosan is egyedülálló bábtörténeti állandó kiállításnak, mely a Mesekert Bábszínház 60 éves hagyományaira építve érdekes színfoltja a városnak. Itt működik Montazs-Art mozi, mely a rendszeres filmvetítések mellett társadalomtörténeti előadásoknak is helyet ad. A fentebb felsorolt funkciók maradéktalanul elláthatók a főépületben, ezért javasolt a Kölyökvár épületének más célra történő hasznosítása. Városi Galéria/Pál Gyula Terem (2 épület, összesen: 661,2 m2) Nyíregyháza, Selyem u.12.

Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 18. (3 fő szakalkalmazott, 5,5 fő technikai alkalmazott) A Városi Galéria és a Pál Gyula Terem évente 15-22 időszaki kiállításnak ad otthont. Éves terv alapján múzeumi gyűjteményes kiállítások, egyéni és csoportos tárlatok kerülnek bemutatásra helyi, hazai és külföldi alkotók részvételével. A kiállítások szervezése és a múzeumi tevékenység mellett az intézmény feladatkörébe tartozik a kortárs képzőművészeti gyűjtemény bemutatása, művészeti alkotások értékesítése, kölcsönadása, a helyi képzőművészek találkozóinak szervezése. A fentieken túl gondozza a Sóstói Nemzetközi Művészeti és Kisplasztikai Alkotótelep, valamint a Nemzetközi Fametsző Művésztelep anyagát. Tekintettel arra, hogy az AGÓRA épületében egy korszerű, nagy alapterületű kiállítótér lesz kialakítva a felújítás után, nincs akadálya, hogy a Pál Gyula Terem tevékenysége teljes mértékben a fő intézménybe integrálódjon. A Városi Galériát a jövőben az intézményrendszerből kiemelve közgyűjteményi funkcióját megtartva üzemeltetjük. Ezzel párhuzamosan keressük a megoldást a magántőke bevonására a működtetésben.

Borbányai Művelődési Ház (1 épület, 406 m2) Nyíregyháza, Margaretta u. 50.) (1 fő szakalkalmazott, 1 fő technikai munkatárs) A Borbányai Művelődési Ház, mely korábban a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságához tartozott, 1 önálló épülettel a városhoz tartozó külterület központjában helyezkedik el. Tevékenységi körét a helyi lakosság igényeinek megfelelően alakította ki. Segíti az alapvető információk beszerzését, lehetőséget biztosít az iskolán kívüli művelődésre, szórakozásra. Az itt működő kulturális programokon túl helyet biztosít a Fanat-X Táncsport Egyesületnek és a Váci Mihály Irodalmi Kávéháznak irodalmi összejövetelekhez, könyvbemutatókon kívül egészségügyi előadás-sorozatok szervezése és a kulturális megemlékezések alkotják tevékenységeinek fő gerincét.

Jósavárosi Művelődési Ház (2 épület, összesen: 416,9 m2) Nyíregyháza Május 1 tér 10/A. Nyíregyháza Ungvár stny. 33. (2 fő szakalkalmazott, 1 fő technikai munkatárs)

A Jósavárosi Művelődési Ház a városközponthoz közel eső lakótelepen – két telephelyen – működik. Két művészeti együttes, a Dongó és a Dalszövő Együttes próbál benne. A különbféle szakkörök, klubok, játszóházak és egészségmegőrző programok mellett a Jósavárosi Napok című rendezvénysorozat megszervezése képezi feladatait. Tekintettel arra, hogy a fenti helyen zajló rendezvényeknek, szervezeteknek helyet ad az AGÓRA, lehetőséget látunk a Borbányai Művelődési Ház és a Jósavárosi Művelődési Ház intézményi szervezetéből való kiszervezésére, és az épület más célra történő hasznosítására. Továbbá keressük annak lehetőségét, hogy a helyszínek üzemeltetését – pályázati eljárás keretében – civil szervezeteknek adhassuk át. A fenti telephelyek szakalkalmazotti létszámára a tevékenységek sokszínűsége miatt szükség van az AGÓRA-ban, de a kisegítő személyzetnél létszámleépítés várható. Az intézkedési tervben foglalt újabb racionalizálási javaslatok végrehajtására – sikeres pályázat esetén – legkésőbb az épület átadásáig kerülhet sor, figyelembe véve azt a tényt, hogy az építkezés idején bizonyos feladatok külső helyszíneken való ellátását meg kell oldani.

Csabai Lászlóné:(polgármester) 15 perc szünetet rendelek el. Szünet után. 3./ napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2007. évben tett intézkedésekről Előadó: Dr. Gere Zoltán Nyíregyházi Városi Rendőrkapitány Meghívott: Szepesi István rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője Dr. Gere Zoltán:(Nyíregyházi Városi Rendőrkapitány) Nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság 2007. évi beszámolóját tartják kezükben. Úgy gondolom, bár igyekeztem egy jó, részletes, mindenre kiterjedő beszámolót készíteni, természetesen a kérdésekre adott válaszok ezt a

beszámolót még ki fogják egészíteni. Annak örülök, hogy 2007-ben nem nőtt látványosan a bűncselekmények száma, ismerve a kapitányság létszám gondjait. Az elért eredmények természetesen nem személyes, hanem a kapitányság teljes állományához kötődnek. Ebbe beleértve azokat is, akik az év végével nyugdíjba mentek. Külön szeretném megköszönni helyettesemként dolgozott Szilágyi Mihály alezredesnek tevékenységét, illetve dr. Tóth Illés rendőr alezredes Közlekedés-rendészeti osztályvezetőnek a tevékenységét is. Komoly változás történt a kapitányság vezetésében, egyrészt mert ők elmentek, másrészt mert új szervezeti egységek alakultak. Ezért nem rendhagyó módon bemutatnám kiegészítőként a kapitányság vezetését, azokat, akik a város közrendjéért és közbiztonságáért felelnek. Ezért szeretném először Brekov Zsolt rendőr őrnagyot az Igazgatás-rendészeti Osztály vezetőjét bemutatni, végül is teljes egészében hozzátartozik a igazgatás-rendészeti tevékenység irányítása. Utána szeretném bemutatni Görög László rendőr alezredest, a Közlekedés-rendészeti Osztály vezetőjét, aki a város közlekedésrendjéért felel. Szeretném bemutatni Ferenc Róbert őrnagy urat a kapitányság Közrendvédelmi Osztály vezetőjét, viccesen meg lehetne jegyezni, az összes mérkőzés biztosításának az egyik vezetőjét. Szeretném bemutatni bűnügyi területről Kiss Sándor rendőr századost, a Felderítő Osztály vezetőjét, tőle függ az ismeretlen tettesek felderítése. Szeretném bemutatni Papp Sándor rendőr alezredes urat, az Érkerti Rendőrőrs parancsnokát, illetve szeretném bemutatni a mellettem ülő dr. Illés László rendőr alezredes urat, a kapitányság vezető-helyettesét. Annyi kiegészítésem lenne még, hogy a beszámolónak a leges legutolsó oldalán egy téves mondat került bele. Szeretném ezt önöknek annyiban módosítani, azt írtuk, hogy a napi tevékenységeink mellett az első igazán nagy megmérettetésen már túl vagyunk, de még jó pár hátra van 2008-ban. Ez úgy helyes, ez a mondat, hogy a napi tevékenységek mellett az első igazán nagy megméretetésen - és ide bejönne a határőrség és a rendőrség integrációja - már túl vagyunk, de biztos vagyok benne, hogy lesz még jó pár hátra 2008-ban. Köszönöm szépen, várom kérdéseiket.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottságok véleményét kérem. A Jogi Ügyrendi Bizottság véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság hosszasan tárgyalta a napirendet, sokféle kérdés merült fel, amelyeket Kapitány úr maradéktalanul meg tudott válaszolni és így végül a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az Európai Uniós Ügyek Bizottságát kérem.

Dr. Vinnai Győző:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság tagja) Pénteki ülésén az Európai Uniós Bizottság megtárgyalta a beszámolót. Tartalmas vita bontakozott ki. Közel 1,5 órás napirend volt, és a bizottság többségi határozattal támogatta a beszámoló elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Más bizottság tárgyalta-e? Köszönöm szépen. Van-e kérdés? Ebben a sorrendben fogok lehetőséget adni a kérdésekre. Fesztóry Sándor, Tirpák György és Márföldi István. Fesztóry Sándor:(képviselő) Egy rövid kérdésem lesz és természetesen érintené a sportot. A legutóbbi Spartacus-Diósgyőr futballmérkőzéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy úgy érzi-e hogy, kellő határozottsággal lépett fel a rendőrség a vandalizmus ellen? Hogyan, lehet-e javulást elérni ezen a területen illetve nagyobb rendőri jelenléttel a megelőzésre lehet-e valamilyen olyan jellegű hatást gyakorolni, ami elrettenti attól a szurkolókat, hogy már mondjuk a vonatról leszállva esetleg mások vagyontárgyaiban kárt okozzanak? Dr. Tirpák György:(képviselő) Orossal kapcsolatosan lenne nekem egy-két kérdésem, mint hogy valamikor működött, az elmúlt ciklusban egy körzeti megbízott. Akkor talán még volt olyan ígéret is, hogy talán a rendőrőrs visszaállításra kerül. Aztán ez a körzeti megbízott is el lett onnan helyezve, most körülbelül 2 hónapja jár ki két rendőr, aki ha jól tudom munkájuk mellett, a Nyíregyházi Kapitányságon végzett munkájuk mellett látják el ezt a feladatot, hetente általában kétszer kijönnek. Nagyon jó a részvételük, hogy ott vannak és a szükséges igazoltatásokat, egyéb dolgokat elvégzik. Lehetőség van-e arra, mivel lenne a lakosság részéről ilyen igény, hogy a körzeti megbízotti és szolgálat visszaállításra kerüljön? Márföldi István:(képviselő) Az egyik kérdésem az lenne, hogy mi indokolta azt, hogy különösen a külterületi rendőrőrsöket azt hiszem bezárták. Vagy a körzeti megbízottak megszűntek. A másik kérdésem az fél kérdés, mert ehhez egy kicsit kapcsolódik. Ugyanis évek óta a beszámolások során mindig hangsúlyozza a rendőrség és nekünk is ez a kérésünk, egyéni képviselőknek, különösen akik olyan körzetnek a felelősei mint mondjuk Borbánya, Kistelekiszőlő, hogy mondjuk a látható rendőrséget biztosítjuk, hogy minél jobban megjelenítjük, most ezzel az intézkedéssel úgy

érzi a lakosság, hogy ez így itt egy kicsit csorbát szenvedett. Mi ezzel kapcsolatban a véleményük? Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza, Jeszenszki András és dr. Ajtay – Horváth Magda. Tormássi Géza:(képviselő) Kérdésem az lenne, hogy bűnügyileg melyek a város legfertőzöttebb területei, illetve a másik, hogy a térfigyelő kamerák mennyiben segítik az önök munkáját? Köszönöm szépen. Jeszenszki András:(képviselő) Három kérdésem lenne. Az első, a hajléktalanokra vonatkozóan milyen terveik vannak, a Nagykörút mentén kéregető hajléktalanokkal szemben, hiszen többször előfordul, hogy balesetveszélyes helyzeteket okoznak. Mind önmagukra veszélyesek, mind az arra közlekedő nyilván autósokra is. És többszörösen előfordul egyébként, hogy a járőrök a Körúton a piros lámpánál átkelő gyalogosokat megbüntették, miközben a kéregetőket a balesetveszély okozás ellenére figyelmen kívül hagyták. Ez lenne az első kérdésem. A következő kérdésem, az Északi körút mentén szintén elég sok kollégiumunk van és kollégiumi estén, éjszakába nyúló rendezvény során nagyon sokszor történik rongálás a környéken. Van-e valamilyen javaslatuk a helyzet kezelésére? A polgárőrök egyébként járőröznek a környéken, de úgy gondolom, hogy ez kevés ebben az esetben. A harmadik, a Dob utcához hasonlóan most már kialakult az Eszperantó parkban egy hasonló péntek esti találkozóhely, ahol gyakorlatilag ha péntek este arra sétál az ember, akkor látja, hogy szabad padot nem lehet találni és tele van az esti szórakozásra készülő fiatalokkal. Nagyon nagy a hangzavar és a rongálások. Közben egyébként a Szolgáltatóházban egy éjjel-nappali üzlet található, ahova gyakran egyébként több járőr érkezik és a környéken lakók elmondása szerint nagyon sokszor nem foglalkoznak a parkban randalírozó fiatalokkal és figyelmen kívül hagyják őket. Köszönöm szépen. Dr. Ajtay-Horváth Magda:(képviselő) Három kérdésem lett volna eredetileg, de mivel már erre a megmérettetést megválaszolta, emiatt csak kettő maradt. Az első az, hogy a tavalyi év folyamán néhány millió forinttal járult hozzá Nyíregyháza városa a belvárosban szolgálatot teljesítő járőrök finanszírozásához. Mi ezzel kapcsolatban a tapasztalat, valóban segített a helyzeten? A másik pedig az, hogy a 28. oldalon ön azt írja, hogy alig több mint 30 év az egyenruhás állomány átlagéletkora és ez szükségszerűen kihat a szakmai és gyakorlati ismeretek alaposságára, az elvárható, magabiztos rendőri intézkedésre. Egy szakmai testületben mindig jó az, hogy ha idősek és fiatalok vegyesen vannak, a szakmaiságot, a tapasztalatot inkább az idősek adják, az

erőnlétet, a frissességet a fiatalok. Hogyan lehetne ezen javítani? Köszönöm szépen. Dévényi József:(képviselő) Próbáltam visszaemlékezni, hogy mikor is volt, nem olyan régen lehetet, amikor a tévében egy riportot láttunk arról, hogy roma egyenruhás rendőrök milyen nagyszerűen tudják ellátni a feladatukat és milyen könnyen értenek szót a roma lakossággal. A kérdésem erre irányul, hogy állunk ezzel a dologgal Nyíregyházán? Úgy tudom, hogy még országos program is indult arra, hogy minél több roma származású fiatal menjen rendőrnek. Egy korábbi közgyűlésen az ön egyik elődje, és itt hivatkoznék Tormássi Géza kérdésére azt mondta a közgyűlés előtt, hogy annyira nincs ember a rendőrségen, hogy még azokat a monitorokat sincs akik figyeljék, amelyek a kamerák képeit mutatnák. Kérdezném, hogy állunk ezzel, a város már korábban kinyilvánította azon szándékát, hogy ezzel a technikával szeretne tovább lépni. Ugye itt van egy gyönyörű főtér, több olyan pontja van a városnak, ahol fontos lenne egy ilyen technikának az üzemeltetése is. Valamint azt szeretném megkérdezni, hogy most az új digitális rádiórendszer bevezetésével a régi URH készülékek felszabadultak, lát-e ön arra lehetőséget, van-e ilyen szándék akár központilag is, hogy a polgárőrségeknek ebből a technikából átkerüljön a régi készülék? Köszönöm szépen. Nagy László:(alpolgármester) Két közlekedés biztonsági kérdéskörhöz kapcsolódó kérdésem van. Az egyik az, hogyan ítélik meg, hogy az autópálya megépítésével hogyan változatott meg városnak a közlekedés kultúrája? Változott-e és hogy ha igen, akkor milyen irányban és milyen hatásai vannak az autópályának, akár jó, akár rossz hatásai vannak-e az autópálya belépésének? A másik kérdésem az, hogy elkezdtük kettő darab sebességkijelző készülékkel a várost úgymond felszerelni, ezeknek a készülékeknek milyen hatásuk van a gépjárművezetőkre? Köszönöm. Giba Tamás:(alpolgármester) Nekem csak egyetlen egy kérdésem lenne. Örvendetes volt itt a beszámolóban olvasni, hogy ha jól számoltam, akkor 77 fővel nőtt a kapitányság létszáma. Szeretném megkérdezni, hogy ebből a létszámból hány fő teljesít szolgálatot Nyíregyháza közigazgatási területén belül? Köszönöm szépen. Urbán Judit: (képviselő) A prostitúcióval kapcsolatban szeretnék kérdezni két dolgot. Itt írják, hogy nem alkotott a város rendeletet illetve a türelmi zóna kijelölését sem végezte el. Ez valamiben segítené az önök munkáját, illetve a prostitúció visszaszorítását? Azt látom, hogy a szabálysértési feljelentések száma az rendkívüli módon megugrott. Mi ennek az oka, egyszerűen csak a lakossági nyomásra alakult így? Azt ott olvastam, hogy a lakók nem igazán tolerálják ezen területen, főleg az Érkertben ezt a tevékenységet. Korábban nem

volt erre példa, hogy szabálysértési eljárás keretében itt az őrizetbe vételt is növelték. Ez most hatásos módszer úgy látják? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kapitány úré a szó válaszadásra.

Dr. Gere Zoltán: (Városi Rendőrkapitány) Köszönöm szépen. Ez is kérdésként érkezett hozzánk. Rendőri jelenléttel kapcsolatosan. Labdarúgás. Gondolom, hogy erre ezredes úr is fog válaszolni, mert ezt jelenleg is vizsgálják. Maradjunk abban, hogy a labdarúgásnál általában kettő kiemelt mérkőzés az, ami nagyon veszélyes a városban. Ez a debreceni és a diósgyőri mérkőzések. Ennek évtizedes hagyományai vannak egyébként, annak ellenére, hogy aránylag innen kevesen mennek szurkolók, nyíregyháziak, ide biztos, hogy több száz, az ezret is meghaladó létszám érkezik. Határozott a rendőri intézkedés, szerintem a Diósgyőr mérkőzésen is határozott volt a rendőri intézkedés és úgy gondolom, hogy jól is kezeltük, de mivel a vizsgálat zajlik ebben az ügyben, én inkább majd megkérem ezredes urat, hogy válaszoljon erre valamit. Annyi történt még az elmúlt időszakban, hogy megkerestük polgármester asszonyt, hogy egy megbeszélést kellene összehoznia. Erre ígéretet is kaptunk, ő megtette az első lépéseket, hogy gyakorlatilag ez a középkori módszer, az egyik interneten így jellemeztek bennünket, hogy ilyen középkori módszerrel kísérjük be a szurkolókat az állomástól a Stadionig és gyakorlatilag ezt rajtunk kívül már senki nem csinálja. Ezért mi kértük, hogy jó lenne, ha mi is számíthatnánk akár úgy mint Miskolcon, hogy busszal, autóbusszal szállítják, akár úgy mint Debrecenben, ahol trolibusszal szállítják a szurkolókat. Tehát rengeteg feszültség keletkezik az úton. Egyrészt a szurkolók hergelik önmagukat, egy kicsit a rendőröket, a rendőrök nem mondom, nyilván nem hergelik egy kicsit a szurkolókat. Ilyen kölcsönös beszólások előfordulnak, illetve a nyíregyházi lakosokat ingerli ez a legjobban, és a nyíregyházi szurkolók is. Komoly feszültségforrás ezek a kísérések. És mire beérkezünk hatalmas feszültség van mindenkiben, egyébként is, és ez kihat a mérkőzéseken. Nagyon gyakran a 15.16. percben már be kell avatkozni a rendőrségnek. Tehát ha ez a feszültség már elmúlna, hogy buszra tudnánk őket esetleg felrakni az állomáson, ami szintén nem könnyű egyébként, tudnánk biztosítani esetleg a busznak az épségét, illetve mérkőzés után időben kijönnének és netán-tán még fel is lennének hajlandóak szállni a buszra, akkor egy feszültségforrással kevesebb lenne. És természetesen a mérkőzés időpontja is jó időpontban lenne, mert a diósgyőri mérkőzés időpontja most a lehető legrosszabb volt, különböző okai voltak, majdnem két óra hossza volt a diósgyőri szurkolóknak, hogy az Állomáshoz kivigyük őket. Végül is eredményesen megoldottuk, majd ezredes urat meg fogom kérni, hogy mondja el. A rendőri jelenlét. Több olyan kérdés lesz majd a rendőri jelenléttel, hogy együttesen válaszoljak majd. Felvetődik majd a körzeti megbízottakkal kapcsolatosan is. Oros körzeti megbízotti iroda, és az majd később felvetődik egyébként, hogy a külterületeken irodákat is megszüntettünk.

Azzal egyetértek időnként, hogy Borbányával majd lesznek döntések. Az a lényeg egyébként, hogy amikor idejöttem, leült a kapitányság vezetése illetve polgármester asszonynak is az volt a kérése, illetve több külterületi képviselő is jelezte felénk, hogy a bokortanyáknál, ezeken a településeken komoly gondok vannak. Nem lehet látni rendőröket. Érzékeltük azt, hogy a városban lévő – igaz, hogy 8 körzeti megbízotti hely volt, de csak 4 volt betöltve abban az időszakban – ez meg kevésbé tölti be, mert 4 rendőr nem tudja megváltoztatni a város közbiztonságát. Az a döntés született, hogy ezt a négyet is kivezényeljük időnként vidékre, később lesz állománytábla, amit módosítottunk. Összesen 12 körzeti megbízott helyett 26 körzeti megbízottat hoztunk létre. És ez igaz, hogy ebben a városban egy gyalogot nem hagytunk, ami egyébként is utólag már, főleg a bizottsági ülésen értékelve nem biztos, hogy teljesen jó döntés volt, de jelenleg a városban nincsen körzeti megbízott és ez igaz Borbánya területére. Mindenkit kivittünk innen és négy körzeti megbízottat hoztunk létre, körzeti megbízotti csoportot hoztunk létre a 26 fővel. Ezt fel is tudom sorolni. Ez Nyírtelek, Nagycserkesz, Sóstóhegy illetve Oros, napkori székhellyel. Ezért kellene egyébként elméletileg Oroson ez a két megbízott, ahogy mondtam más munkakör mellett. Egyébként ők körzeti megbízottak, csak egy csoportban dolgoznak és ezért vannak többet gondolom Oroson. Főleg, hogy ott megugrott a betöréses bűncselekmények száma. Azóta az egész csoport dolgozik, csak te kettővel találkozol, de lehet, hogy megy öt fő, lehet, hogy a többi éjjel, a bűnügyi állománnyal együtt ilyen rejtett figyeléseket végeznek. Az első pontnál volt szó, hogy a külterület elhanyagolódik, ilyen mondatok hangzottak el. Mi pont megerősítettük úgy gondolom a külterületet és ezért van a városban kevesebb rendőr. Itt is megígérem, bár ez teljesen jó döntés volt, lehet, hogy ezt felül kell bírálni. Létszámfejlesztésre, ha lenne 3-4-5 fő, ha ezt megérnénk, akkor megígérem, hogy visszaállítjuk a városban a körzeti megbízotti szolgálatot is. Igazán hatalmas nagy igény a polgárőrök részéről van, főleg a lakótelepen a körzeti megbízottak irányában. Ilyen 10 fős körzeti megbízottat ha tudnánk működtetni a városban, az biztos, hogy a kívánt célt az el fogja érni. Márföldi képviselő úr, a külterületi KMB csoport. Szerintem meg megerősítettük a körzeti megbízottakat. Nem megszüntettük. Lehet, hogy nincs egyes településen, ahogy eddig volt, hanem ez a négy körzeti megbízotti csoportba van beosztva. Tehát Nyírtelek, Nagycserkeszen jelenleg 14 körzeti megbízott dolgozik az alosztályvezetővel együtt. Csak a bokortanyákat próbáltuk mi ezzel megerősíteni. Ők már nyomoznak, nagyon szép felderítéseket csinálnak, hirtelen megugrott az egyenruhások általi felderítéseket száma. És itt van a válasz, hogy Borbányán talán ezért van kevesebb. Az, hogy ezeket a területeket rendőr nélkül hagytuk, hisz jelentősebben nőtt 74 fővel a kapitányság, és ebből megerősítettük a járőr illetve a bűnügyi szolgálatot és most a járőr állomány az, ami a városban el kell, hogy lássa a közrendvédelmi feladatokat, illetve a közlekedési állomány is folyamatosan kinn van az utcán, ha nincs baleset, akkor ők is üldöznek. Területi illetékességgel, nagyon gyakran két autóval. Bűnügyileg melyik a legfertőzöttebb terület? Világos, ahol a legtöbb

bűncselekmény történik. Most egyébként sajnos Oros környéke az, amely problémát jelent. A városban elsősorban most is talán, bűnügyileg nem biztos, mert egyébként nagyon szép felderítések vannak, de látvány szempontjából, mint a képviselő is megkérdezte, elsősorban a prostitúció, meg hajléktalan kérdések miatt talán a Vasútállomás környéke, de bűnügyi számok tekintetében ez nem ilyen. Hol itt tűnik fel egy lakásbetörés sorozat, hol ott. Általában szép felderítésekkel dolgozunk, egyébként mindig vándorolnak a bűnözők a város különböző részein. Úgy gondolom, hogy nincs igazán fertőzött terület. Szó szerint bűnügyileg, most csak itt törnek be, most például van a városközpontban ilyen táska letépési sorozat, ami reméljük a közeljövőben felderítésre kerül, a rendőrség nyomon van. Most hirtelen ez tűnik nekünk olyan bűnügyi fertőzöttségnek, hogy néha a hölgyekről letépik a táskát, meglesz az elkövető remélem nagyon rövid időn belül. Hajléktalanok. Csak azt tudom mondani erre egyébként, amit eddig az előző testületi ülésen, amikor beszámolt a kapitány. Úgy gondolom, hogy ez elsősorban szociális probléma. Ha van olyan rendőr, aki elmegy a kéregető, autók között járkáló mellett és nem intézkedik, az problémás egyébként, biztos ez saját tapasztalat. Intézkedési kötelezettsége van a rendőrnek. Egyébként meghaladta a 200-at az ilyen feljelentések száma. Ennek 80%-a munkaidőben van, gyorsított eljárással megbüntetve engedik ki a kapitányságról. Van olyan hajléktalan, akinek több százezer forint büntetés tartozása van, előbb – utóbb elzárásra kell bevonulnia. Úgy gondolom, többet nem tudok tenni, őszintén mondom egyébként, nem tudom, hogy mi a megoldás ezen a területen. Én köszönöm szépen ezt a felvetést, a Dob utcát és az Északi körúti kollégiumot, megígérem, egyébként meg a kollégák jegyezték meg, megígérem, hogy fog arra rendőr menni. Vagy bevesszük a járőri útirányokba, bár meggyőződésem, hogy benne is van. Életkor, tapasztalat, 30 éves az átlagkorosztály. Tényleg sokkal jobb lenne egyébként, ha idősebbek lennének a rendőreink. Itt szeretném elmondani egyébként, hogy kezdetben az a 32 – 33 éves idős rendőrnek számító korosztály egy kicsit kételkedve, feltételekkel fogadta azt a 64 volt határőrt. Nagyon kellemes tapasztalatokkal rendelkeznek a kollegák. Szívesen dolgoznak már a volt határőr kollegákkal együtt. Nincs is már lassan rendőr – határőr különbség. Ők is fiatalok, akik ide jöttek, ők sem javították az átlagot. A hivatásos állományt tekintve még én is messze vagyok az 50-től, én vagyok a kapitányság legöregebb rendőre. Még véletlenül sincs 50 éves rendőr a kapitányságon. Nyugdíj feltételek ilyenek voltak, elmentek. Ehhez kell egy pár év egyébként, hogy utolérje magát, a tapasztaltabbakat. Most jelenleg az 5 éves rendőr a tapasztalt és ő vezeti az 1 éves rendőrt. Ennek ellenére remélem, hogy sokkal pozitívabb eredményekről tudok jövőre beszámolni, hogy csökkent a betöréses lopások száma ebben az évben már és például 30%-kal esett vissza a közlekedési balesetek száma, ami gondolom, hogy később az autópályánál szóba kerül. Roma rendőrök. Tényleg nincs a kapitányságon. Úgy tudom, hogy egyébként jár szakközépiskolába a megyéből roma rendőr több is. De mivel a szakközépiskolákból egyetlen-egy rendőrt nem kap a megye, a rendőrség és határőrségi integráció miatt mi fel vagyunk töltve, ezért nem javul ez a helyzet. A megyében van egyébként roma

rendőr Mátészalkán, még én vettem fel roma rendőröket, de jó lenne egyébként. Tényleg jó lenne, filmekből látjuk, hogy milyen jók ezek a kapcsolatok. Jó lenne, de végül is nem biztos, hogy az a célkitűzésük nekik. Egyébként a felvételi rendszerben ugyanúgy meg kell felelniük bárkinek. Tehát mindenféle propaganda tevékenység fejtődik ki, de a felvételi rendszer ugyanaz. Úgy látszik, hogy ezeket a megmérettetéseket kevesebben vállalják. Monitorok figyelése. Az Érkerti őrsön vannak bekötve a monitorok. Jelenleg a kapitányságon önálló ügyelet alakult. Most dolgozunk azon, hogy lehetne 4 – 5 kamerát legalább közvetlenül az ügyeletnél bekötni, és ha lenne egy szabadideje, akkor az ügyelet is figyel. Ha mást nem, fixálásban a buszpályaudvart, az Állomás belső területét és így tovább. Illetve Nagykállóban, mert Nagykállót is bekötnénk. De egyébként figyelgeti vagy figyeli, ez a jó szó egyébként, az igazsághoz tartozik talán az Érkerti rendőrőrs. De nem biztos egyébként, hogy azt állandóan nézni kell, mert nem történik olyan gyakran bűncselekmény, hogy az utcáról elvegyek két rendőrt, és tegyem be, vagy egy rendőrt, hogy figyelje a kamerát. Ha történik esemény akkor az az első, hogy irány be és akkor nézik a kamerát, hogy a kamera mit rögzített. De ha olyan eseményre készülnek, vagy van információ, akkor természetesen be tudnak ülni, egyébként rendszeresen figyelik, sőt kimondottan parancsnoki feladat is egyébként, hogy ezt ellenőrizze. Rádiók. A kollégám majd megválaszolja, ez már anyagi kérdés, ez nem a kapitányság tulajdona. Tovább passzolom. Autópálya rendőrség megalakulása. Sebességjelzők. Érezhetően csökkent a városban a teherautó forgalom, tehát ez mindenképp pozitív hatással van a közlekedésre. Tavaly talán ez még kevésbé érződött.

Meglepő módon jó az idei statisztikánk. 34%-kal csökkent a közlekedési balesetek száma, a városban szó szerint csak egyetlenegy halálos baleset volt, az is nem tudjuk, hogy hogyan következett be, mert egyedül volt az úton és mégis átment az Orosi útról a másik sávba, ami szinte teljesítménynek is elég nagy volt, tehát igazán önhibás halálos balesetünk volt, idegen hibás nem is volt. Még ha megépülne a másik elkerülő, akkor még kevesebb lenne ebben a városban, akkor még csodálatosabb lenne a városnak a közlekedése. Szerintem pozitív hatással van az autópálya mindenképpen. Kettő darab sebesség kijelző. Tőlünk gyakran megkérdezik azt, hogy ha a rendőr aláállna, akkor nem tudná-e megbüntetni az embereket? Ez nem a rendőrség irányába, hanem lakosság irányába tájékoztató jellegű. Azért látni lehet egyébként, amikor átadás után mi is voltunk kinn többet, hogy amikor hirtelen kiírja neki, hogy 65-tel megy, és kiírja, hogy lassíts, azért hirtelen rálépnek a fékre, sokan a gázra. Ez a kijelzők automatikusan alkalmasak arra, hogy jelezzék a sebesség túllépést, ha több lesz a városban, gyakorlatilag Rakamaz irányába már majdnem végig lesz ilyen sebesség kijelző, csökkenteni fogja a baleseteket. Létszámhelyzet. Tehát gyakorlatilag 321 fő volt a minimális létszám. Kiegészült, most 398 fő a kapitányság létszáma. Most még többen is vagyunk egy picivel, mert vannak olyan központi státuszon lévő rendőreink, többen, 20-an legalább készülnek

nyugdíjba. Gyakorlatilag ezzel megerősítettük az őrsöket, de 64-en itt maradtak egyébként a városban a 74-ből. Egyébként a városban szolgálatot teljesítők száma, a közrendvédelmi állomány az 107 fő, illetve van egy 24 fős közlekedési, na ők az egyenruhások, akik itt vannak és akkor van a bűnügyi osztály, akik illetékessége az más, de ők is olyan 75 fő körül van a három szervezeti egység. Prostitúció, türelmi zóna. Feljelentés, őrizet. Tehát mi azt írjuk egyébként, hogy nincs a városban türelmi zóna. Mi nem írjuk azt, hogy kellene. Szerintem sem indokolt egyébként a türelmi zóna. Én bízom benne, hogy elhangzik olyan pozitív vélemény, hogy kevesebb lett a városban a prostitúciót elkövető személyek száma. Voltak olyan intézkedések, ami befolyásolta azt, hogy a háttérből is három sikeres büntetőeljárást folytatott le a kapitányság. Jelenleg is több, mögöttük lévő prostitúcióra épülő személyek vannak előzetes letartóztatásban és várják a bírósági jogerős döntéseket. Tehát ez is egy pozitív hatással volt, ilyen nem nagyon volt mostanában, meg ez az állandó „piszkálgatás” az, hogy most megnyolcszoroztuk a feljelentések számát csak az év második felében, szintén ez arra tehető, illetve több személyt vettünk őrizetbe. Úgy tűnik, mintha kevesebben lennének a városban. Legalábbis ilyen visszajelzéseket kapunk. Nekem úgy tűnik, hogy kevesebben vannak, remélem, hogy önnek is ez lesz a véleménye. Szepesi István: (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Először azzal kezdeném, hogy a rendőrség életében az elmúlt évben egy jelentős változás következett be, hiszen a határőrség és a rendőrség integrációja az a megyénkre is, de azt kell mondanom, hogy a megyei rendőrállományára is, de azt kell mondanom a lakosságra is jelentős kihatással van. Országos viszonylatban is a megyei rendőrkapitányság ami a létszámát illeti, a második legnagyobb rendőrfőkapitányság lett, hiszen a létszámunk megyei szinten megduplázódott a határőrséggel. Nem titok, 2756-an vagyunk pillanatnyilag. Ugyanakkor megkaptuk a határnak a teljes őrizetét is és azért ez jelentős feladatot képez. És jelentős erőt is köt le. Ez azt jelenti, hogy idáig, hiszen jó negyedév telt el, már több mint 300 migráns személyt fogtunk a határ körzetében, bizonyára hallják, tapasztalják, az újságokból elsősorban. Itt a szomáliai állampolgártól kezdve a pakisztániig, a világ minden tájáról jönnek az emberek és nekünk elsődleges tevékenységünk az a határterületen, hogy ott egy szűrőtevékenységet töltsünk be. A megye részére se nagyon, a megye belsejébe se tudjanak ezek az állampolgárok bejutni. Tehát lényegében a határőri erőket, amit kaptunk azt a térségben kell, hogy alkalmazzuk. Én őszintén és büszkén mondom el, hogy itt Nyíregyháza területén még nem sok szomáliai állampolgárt érzékeltek a lakosok. A határkörzetekben sikerül elfognunk. Egy részüket természetesen vissza is adjuk, az ukrán félnek elsősorban, hiszen most Ukrajna felől jönnek, másrészt ha fiatalkorú, akkor Bicskére, ha nem, akkor pedig Békéscsabára szállítjuk és ez

jelentős anyagi és más leterhelést is jelent. Ezt csak azért mondom, mert több helyen is részt vettem képviselő-testületi üléseken, kapitányságokon és ott mindig felvetik nekünk a kérdést, hogy nem ezt ígérték, több rendőrt ígértek meg egyéb mást. Azt látnunk kell, hogy tényleg most már mindenki rendőr, azt kell mondanom a rendőrségen belül, de a határőrizet, a határrendészeti munka az egy rendkívül fontos tevékenységünk és én azt hiszem, hogy meg kell becsülnünk azt a tevékenységet, mert mondom ez a szűrő tevékenység ez nagyon fontos a megye biztonsága, de az ország biztonsága érdekében is. Ez az egyik dolog. Mindezek mellett azért sikerült felállítanunk és ezt szóval úgy kell mondanom, hogy egyrészt visszaadtunk a kapitányságnak egy jelentős létszámot, amit korábban elvettünk, amit ide vagy odatettünk a megyében. Ez a létszám ahogy kapitány úr is elmondta, ez a létszám most már Nyíregyházán megjelent. Ugyanakkor mi létrehoztunk egy autópálya alosztályt. Igaz ez nem a Nyíregyházi Rendőrkapitányság szervezett ügyeletén belül van, hanem a Megyei Rendőrkapitányságon belül, de 24 fő gyakorlatilag Nyíregyháza külső övezetét védi. Ezek szolgálatot az autópályán, illetve az autópályát lekerülő útszakaszon teljesítenek. Ők végzik az egész balesetmegelőző, megelőző illetve úgy kell mondanom felderítő munkát, de hozzátehetem még nyugodtan, hogy bűnügyi tevékenységet is folytatnak. Tehát még ezt a 24 főt is ide lehetne számolni a kapitányság területére. Ezenkívül van ez az úgynevezett bevetési szolgálat is, amit létrehoztunk, elsősorban határőrökkel, amit mondtam, hogy kik vannak a határ térségében ilyen 20-30-40 km-es övezetben. Ha a lehetőségek úgy adódnak, akkor ezeket mindig bentebb szoktuk hozni, ez attól függ, hogy milyen a nyomás a külső határról. Ha érezzük, hogy kevesebb akkor hozzuk bentebb és nyilvánvalóan közterületi szolgálatot is ellátnak. Akkor rátérek a labdarúgó mérkőzés biztosítására. Például labdarúgó mérkőzések biztosításakor már jelentősebb erők vettünk igénybe. Elsősorban a kiemelt kockázatú labdarúgó mérkőzésekről van szó. Nagyon nehéz a rendőri állomány dolga. Ezt el kell mondanom, szakmailag mi úgy szoktuk mondani, hogy csapatszolgálati tevékenység keretén biztosítjuk ezeket a mérkőzéseket. Jómagam is részt vettem a legutóbbi eligazításon is és kihangsúlyozzuk a rendőröknek, hogy parancsra lehet használni minden kényszerítő eszközt. Kezdve a gáztól, egészen a gumibot használatáig, vagy akármi. Mindezek ellenére mindkétszer, egy kicsit már elhíresültek lettünk az országban, hiszen sajnos egy-két labdarúgó szurkoló ilyen tekintetben áldozatává vált a rendőri intézkedésnek, legalábbis nem a mi szemszögünkből, hanem a túloldal szemszögéből nézve, hiszen most az a hír járja, hogy Nyíregyházára már drukkolni jönni sem érdemes, hiszen itt a rendőrök minden ellenszurkolót valamilyen formában bántalmaznak. Nekünk itt komoly vizsgálatokat kell tennünk ennek érdekében, hogy hogy tudunk rendet tartani. Nekünk a labdarúgó mérkőzések biztosításakor nincs – ezt országos rendőr főkapitány felé is jeleztük – nincs nyíregyházi szurkoló és nincs diósgyőri szurkoló, vagy nincs debreceni szurkoló. Egy van, rendbontó szurkoló. És ha a rendbontó szurkoló nyíregyházi lesz, avagy diósgyőri vagy debreceni, elő fogjuk állítani. Amennyiben viszont olyan helyzet van, mint legutóbb is, hogy

kényszerítő eszközöket kellett használni, sajnos sérülések érték a szurkolókat, amivel nekünk sajnos el kell számolnunk, de én úgy gondolom, hogy mi ezzel el is tudtunk számolni. Mindezeken felül persze azt kérem a kapitány úrtól a későbbiek során is, hogy azért a - nem mondom ki, mert nem nevezhetem ezt rendőri brutalitásnak, - de a rendőri brutalitást minden szinten el kell kerülni. Hiszen ezek a gyerekek ezek 16 – 17 – 18 évesek. Tehát ők egy ilyen csapatszellemben dolgoznak, nem ritka amikor ittasak, akkor is vigyáznunk kell rájuk. Akkor is vigyáznunk kell rájuk, ne legyen elhíresült város Nyíregyháza azért, mert itt a szurkolókat megverik. Tehát egy kicsit a rendőreink tűrőképességét is fokoznunk kell. Pszichológusokat kell bevonnunk, hogy ezeket a kérdéseket kezeljük. Ugye bejöttek az esti mérkőzések, a szurkolói elvonulás most is este, éjszaka már azt mondom, hogy sötétben történt. Ezért történhetett meg, mikor lemegy a rendes mérkőzés, utána az elvonulásuknál van gond. Ezeket még nekünk is meg kell tanulni. Ezeket a szituációkat nekünk hogy kell, még egyszer mondom, hogy törvényesen, szakszerűen, határozottan biztosítani. Melyik szurkolótábort engedjük ki először, a nyíregyházit vagy az idegent, ugye ez is egy dolog. Mert ha a nyíregyházit, akkor a nyíregyháziak reklamálnak, ha a másikat akkor a másik. Tehát ilyen tekintetben nekünk is oda kell figyelni. Mindezek mellett azért azt kell mondanom, hogy mind a két vizsgálat során a Megyei Rendőrkapitányság azt állapította meg, hogy igenis, az intézkedés törvényes és szakszerű, és határozott volt. El tudunk valamennyi intézkedésünkkel számolni. Még egyszer mondom, egy kicsit toleránsabban kell majd a jövőben nekünk ezeket a dolgokat kezelni, hiszen még lesz kiemelt mérkőzésünk. A városnak a tűrőképességét meg kell köszönnöm, mert egyébként a város szerintem kimagaslóan jól viszonyul ezekhez a mérkőzésekhez. Már ami a közterületet illeti. Autópályáról beszéltem, a rádiók tekintetében úgy gondoljuk, hogy ez a digitális rendszer ami most bevezetésre kerül, már megy, 80%-os lefedettséggel működik, a zártkörű digitális rendszerünk, ez tökéletesen jó, tökéletesen tudjuk most már alkalmazni. A lekerült régi rádióinkat én úgy gondolom, legalábbis tehetem ezt a részemről, felelős ígéretet, hogy el fogjuk juttatni ahova a lehetőségeink vannak, a polgárőröknek. Fel fogjuk szerelni a polgárőröket bizonyos mértékben ezekkel a rádiókkal. Akkor a körzeti megbízottakról. Kapitány úrral ebben vitám van, nem kellene ezt idehoznom, de én a körzeti megbízotti rendszernek nagyon-nagy híve vagyok. Én a kapitány urat is arra igyekszem rávenni, hogy a körzeti megbízotti rendszert azt állítsuk vissza. Körzeti megbízottak nekünk az első számú rendőreink. Azt kell mondanom, hogy volt a megyében, – itt Hajzer úr még a tanúm mikor főkapitány volt – amikor 225 körzeti megbízott volt. Most jelenleg 169 van. És én ezt a 169-et mindenféleképpen szeretném megtartani rövid pályafutásom alatt, ami még hátra van. De azt szeretném, hogy ha Nyíregyházán is igenis lennének körzeti megbízottak, mert ezek a körzeti megbízottak a külterületeken, de akár a belvárosban is, mint ahogy a kapitány úr is említette a polgárőrséget, legjobban tudják tartani a kapcsolatot. Ott van egy felelős ember, aki nap mint nap találkozik és területe van. Emlékezzünk csak vissza, Sóstón legendás körzeti megbízottak voltak.

Reha Mihályt mondhatnám és sorolhatnám sorban a különböző területeken, Szabó úrtól kezdve mindenkit, tehát akit elismertek, mint körzeti megbízottat. Ami pedig a hajléktalanokat illeti. Hajléktalanokkal szemben ki van adva egy intézkedésünk. Az az igazság, hogy a hajléktalanoknál már ott tartunk, mint a prostitúcióval, ha rendőrt látnak akkor szaladnak, ha nem látnak rendőrt akkor pedig pofátlanul a gyalogátkelő helyen odamennek a kocsikhoz. Egyszerűen előállíthatjuk őket, de nem tudunk velük mit csinálni. De ez akkor sem megoldás. Akkor is ki kell majd olyan dolgokat találnunk, amivel rendet kell tennünk ebben a kérdésben mindenféleképpen. Ha még nem is sikerül teljes mértékben. Én bízom benne, hogy az a néhány KMB-s, akit most felvetettek, hogy hiányként jelenik meg a közterületen, ezek vissza fognak állni. Erre mindenféleképpen biztosítjuk a kapitány úrnak is a lehetőséget. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy kielégítőek voltak-e a válaszok? Köszönöm szépen. Jelentkezők vannak, ők véleményt kívánnak nyilvánítani. Akkor a kérdéseket lezártam, a kérdésekre adott választ lezártam és sorrendben fogom mondani, Hajzer László, Márföldi István és Vinnai Győző. Dr. Hajzer László: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden elismerésünk a rendőrségé, dicsérjük és minden dicsérő szót megérdemel a rendőrség. Nem azért jöttünk össze, hogy másfél órát azzal töltsünk el, hogy kölcsönösen szembedicsérjük egymást, hanem próbáljunk meg más-más szempontból, más-más nézőpontból olyan ötletekkel, olyan javaslatokkal előjönni, ami javítja az emberek biztonságérzetét, vagy amit elvárnak tőlünk a választók. Nyílván a rendőrségi feladat a rendőrségre tartozik, a képviselők feladata a képviselőkre, ezért engedtessék meg részemről, vagy engedjétek meg nekem volt kollegák, hogy néhány bíráló szót is mondjak a dicséret mellett. Nagyjából a dicséret ezzel véget is ért, amit az elején elmondtam és a bíráló szavak következnek. Kezdjük azzal, hogy a beszámoló 50 oldalas, terjengős, bőséges, tele van ábrával és táblázatokkal, azonban hagy menjek végig azon, hogy miért tartom ezt egy kicsit bulvárosnak. Bulvárosodik a rendőrség beszámolója azért, mert és akkor nézzünk néhány ilyen bulvár fordulatot benne. Rögtön az elején, a rendőrség beszámolóján én nem rendőrt látok, hanem itt valami gépelő embert látok. Hát mondjuk azt, hogy szép ez a testhelyzet, de civil ruhában ott gépel valaki rajta, ez sok mindenütt tudna gépelni. Ezt most már ki lehetne cserélni, ezt az emblémát. Aztán mondjuk egy rendőrre. Menjük el rögtön a címlap után, Nyíregyháza térképét úgy ábrázolják, ahogyan ábrázolják, de hát ezt valójában a valóságban ismerjük, hogy mi a hatóterülete vagy a hatásterülete Nyíregyházának. De üssük fel a 4. oldalon rögtön az ismerté vált elkövetőknek a táblázatát. 2120 volt 2006-ban és 2124 volt 2007-ben, azaz 4 fővel nőtt. Én azt gondolom, persze lehet ilyen táblázatot csinálni a 4 főről, ahol háromszor akkora az a növekedés, de én azt gondolom,

hogy ez egy kicsit bulváros és akkor finoman fogalmazok. Menjünk tovább, a 10. oldalon rögtön van 2 táblázat is megint a bulvárosodás jegyében. Az 1000 lakosra jutó bűncselekmények számának alakulása, 57,8%-ról 61,9%-ra nőtt. Itt megint sikerül a táblázattól a növekedést ábrázolva olyan 2,5% növekedést sugallni az embereknek. Tehát én azt gondolom, hogy megint egy aránytévesztés van. Nagyon szép egyébként. Az ismeretlen tettesek ellen indított nyomozások száma ott alul a lap alján azt a táblázatot nézzük meg, 4298 és 4416 között 200 a különbség durván, itt megint sikerült dupla mértékben sugallni a változást az olvasóközönség számára. De ha a 12. oldalt felütjük, a személyelleni bűncselekményeknél, a személyelleni bűncselekményeknél az ismertté vált bűnelkövetők száma pontosan 14-el nőtt. Itt meg azt sugallják, mintha valami a 12. oldalon, mintha megháromszorozódott volna a személyelleni bűncselekményeknek a száma. Az aranyos, amikor azt akarják érzékeltetni, hogy jobbak az arányok, a 13. oldalon, a vagyonelleni bűncselekményeknél ha megnézitek, a 4018 és a 4800 közötti ezret már csak egy ilyen kis különbséggel ábrázolják. Persze így is lehet ezt ábrázolni, ugye itt a másik irányba befolyásolnak éppen bennünket és akkor nem szólok a többiről. Még egy nagyon aranyos ábra van számomra, Nyíregyháza baleseti térképe a 26. oldalon. Na hát ezeket a kis pontokat pedig vizsgálhatjuk napestig, hogy azzal mit akarunk mondani. Gyakorlatilag semmit nem mond ez az ábra. Ugyanez vonatkozik számomra két érdemi észrevételre. Az egyik számomra teljesen elfogadhatatlan, ahogyan a beszámoló a hajléktalan kérdésről beszél Nyíregyházán. A hajléktalan kérdésnek külön fejezetet szentel és az jellemző, hogy a rendőrség ilyen dialektikusan foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy ennek is igaza van, annak is igaza van, a télnek is meg van az igaza, a nyárnak is meg van az igaza. Ősszel más a helyzet. Nem lehetne véletlenül a rendőrségnek azzal foglalkozni, hogy ha a közterületen pisil a hajléktalan akkor fogja és megbünteti? Tehát ez a zéró tolerancia. És még egy mondatot ha megenged a polgármester asszony. Még egy apró bírálat. Mérhetetlenül rossz döntés utólag a Stadion utcára kihelyezve a rendőrség. Tudniillik a belvárosban nem látni rendőrt. Sem napközben, sem este, sétálgató rendőröket kellene látni ebben a gyönyörű sétálóutcában, mostanra a közterület felügyelők jobban láthatóak. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Márföldi István. Márföldi István: (képviselő) A beszámolót áttanulmányoztam, én úgy érzem, hogy igyekezett a kapitányság bemutatni azt a munkát, azt az erőfeszítést, amit a rend biztosítása érdekében tesz. Természetesen azok a gondok, problémák, feszültségek is kiérződnek, érzékelhetők ebből a beszámolóból, amiben gondjaik vannak. Ennyit a beszámolóról, a magam részéről a beszámoló elfogadását támogatni fogom. Futball huliganizmusról két mondatot. Én azt kérem a jelenlévő kapitány uraktól, hogy a jövőben is legyenek szívesek védjék meg Nyíregyházát,

javait, értékeit, és ne engedjék még a futball huligánoknak sem azt, hogy szétverjék. Természetesen én tisztában vagyok azzal, hogy a törvényes eszközöket be kell tartani, de mindenkivel szemben olyan eszközt kell alkalmazni, amivel ezt biztosítani lehet. Tehát mindenkivel olyan eszközt kell alkalmazni, amilyet kell, vagy amit megérdemel. Még egyszer mondom, én a magam részéről, mint a nyíregyházi képviselő-testület tagja azt kérem, hogy a jövőben is szíveskedjenek biztosítani azt, hogy itt senki a javainkat, értékeinket ne verje szét, mert erre senkinek semmilyen oka nincs. És az, hogy most hallom, hogy így el kell számolni, meg a mi rendőrségünknek kell majdnem szégyenkeznie ezért, én azt hiszem, hogy ez egy kicsit furcsa dolog.

Furcsa dolog, természetesen én nem azt mondom, hogy túlkapásokat kell csinálni, de én azt hiszem, hogy nem volt itt túlkapás, ahogy itt a felvételeket láttam. Malomkert, Kistelekiszőlőnek vagyok az egyéni képviselője. Mind a két körzetben polgárőrség működik. Amióta ez az intézkedés megtörtént, hogy a körzeti megbízottak megszűntek, ugyanis Kistelekiszőlőn külön nem volt körzeti megbízott, hanem Borbányán volt két fő, addig, amíg ez a rendszer működött addig volt egy együttműködés a polgárőrség között is folyamatosan, és a polgárőrség valóban segítette a rendőrségnek a munkáját. Illetve a rendőri jelenlétet is én magam is tapasztaltam, és a lakosság is úgy érezte, magam is szinte minden nap találkoztam a rendőrökkel. Nem is az a baj, hogy én nem látom a rendőrt, hanem a lakosság érzi úgy, különösen ez Kistelekiszőlőre vonatkozik, hogy nincs rendőri jelenlét, legalábbis nagyon kicsi a rendőri jelenlét. A lakosságnak a kérését tolmácsolom, hogy ők kérését tolmácsolom, nem ismerem a statisztikát részleteibe, de ahogy én magam is érzékelem, meg növekedett a betöréses lopásoknak a száma a Kistelekiszőlőbe. A városi kapitány úrnak címzem a kérésemet. Amennyiben lehet ebben szíveskedjen a körzetnek vagy a térségnek segítségére lenni. Az a megoldás is jó, amit természetesen korábban mondott, nem azt mondom, hogy a Kistelekiszőlőnek önálló megbízottja legyen, az úgy nagyon jó volt, hogy két személy ellátta mind a két körzetnek a területét, de jelen pillanatban a lakosság valóban úgy érzi, hogy nincs igazán rendőri jelenlét a térségben. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Köszönöm a szót! Szintén folytatom Márföldi István gondolatait. Én három kérdés körről szeretnék röviden beszélni. És nemcsak egy körzetre, hanem Nyíregyházára vonatkozóan. Az egyik, hogy mit értékel a városlakó, tehát amikor a látható rendőrség, a rendőri jelenlét megjelenik-e. Szerintem az utca nyugalma a közrend. A vagyonelleni bűncselekmények, itt elsősorban az autó feltörések, betöréses lopások, ezek szervezettek-e vagy sem? És a harmadik véleményem szerint az a közlekedés. A közlekedésben azt is mondhatnám, hogy az intézkedő rendőr az mennyire felkészülten, mennyire kulturáltan látja el feladatát, ez nagyon fontos akkor, amikor egy rendőri állomány ilyen fiatal, amikor a rendőri állománynál a

tapasztalat hiánya jelenik meg vagy legalábbis lehet még tapasztaltabbá tenni még ezt. Nem pejoratívan értettem az állományra és azt gondolom, hogy ezt kapitány úr is elismerte, amikor a kérdésekre választ adott. Én azt szeretném kérni, hogy gondolják végig ami itt elhangozott, hogy hogyan lehetne a város településszerkezetéhez igazítva dolgozni, hiszen a nyíregyházi rendőrkapitányság nemcsak Nyíregyházáról szól, hanem Nyíregyháza térségéről, a Nyíregyházához tartózó településekről. A rendőri állomány létszáma növekedett, a rendőrséget, határőrséget összevonták és azt hallottuk kapitány úrtól hogy pozitív tapasztalatok vannak. Vagy legalábbis jól együtt tudnak működni, hiszen most már egy szervezet van, nem együttműködéséről van szó, hanem egy szervezetről. Hogyan lehetne a technikai felszereltségen javítani és tulajdonképpen még a nyugdíjtörvényt írtam ide. Amely azt mutatja, hogy nagyon sok rendőr elment nyugdíjba bizonyos szolgálati idő után, nem tudták átadni a tapasztalatotokat a fiataloknak. Egyetlen gondolat csak a szurkolói magatartásról, látszik, hogy mennyire sokszínűek vagyunk azzal, hogy határozottan kell fellépni a törvények adta keretek között, de én egy másik oldalt kiemelnék.

Tudva azt, hogy ekkor nagyon feszült a viszony a szurkoló és a farkasszemet néző rendőr között. Fel kell készíteni a rendőröket, hogy mindig tudják, hogy ők azok, akik az embereket védik, akik kvázi a hatalmat vagy az államhatalmat vagy az önkormányzatot ott képviselik és mindig szakszerűen, határozottan kell fellépni, de soha ne túlkapással tegyék azt. Egyetértek azzal, hogy elszabadulnak az indulatok. Emlékszem erre a Debrecen - Nyíregyháza mérkőzésre, tehát én azt kérem önöktől, hogy úgy készítsék fel az állományt, hogy mindig tudjanak mérlegelni, hogy mikor kell szakszerűen, határozottan intézkedni. Nagyon nehéz, hogy mondjam, egy ilyen pallón megyünk át vagy egy kötélen egyensúlyozunk, hogy kinek van igaza. Akkor itt súlyos sérülések voltak pro és kontra, tehát nem mondom azt, hogy a rendőr nem sérülhet meg intézkedés közben, mint ahogy volt már erre példa. Talán még egy szót bedobnék a köztudatba, bár már részletesen elemezték, hogy a megelőzésre a fiatalok bűncselekményénél, a drognál, az ittas vezetésnél a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt. Legalábbis a megelőzésnek is fontos szerepet kellene kapni a rendőrség munkájába. A körzeti megbízotti rendszert magam is támogatom. Legalább úgy, hogy a város szerkezettét illetően legyenek olyan járőrök, akik ismerik az adott területet, az adott területen élőket és hatékonyabb munkát tudnak végezni. Turcsik László:(képviselő) 4 dologra szeretnék koncentrálni. Arról volt szó, hogy itt Hajzer képviselőtársam mondta, hogy talán használható ötleteket elfogad a rendőrség, gondolom ez így is van. Elmondanám, hogy vannak használható ötleteim, úgy gondolom, hogy használható, de nem mindig fogadják meg a város vezetése részéről. Most elmondom még egyszer, már elmondtam ebben a

terembe egyszer. Vasvári Pál utcáról balra kanyarodó sávnál célszerű lenne, ha a Közlekedés-rendészet is megvizsgálná, hogy miért kell olyan sok embernek a piroson áthajtani. Nemcsak fegyelmezetlenség ez, hanem olyan rövid az idő, hogy 2-3 autón kívül más nem tud átmenni. Ha netalán egy tanulóvezető vagy egy kicsit mazsolavezető van elől, akkor egy autó megy át. Akkor ismételten elmondom, addig fogom mondani, míg nem csinálnak valamit. Meg kell nézni, oda kell küldeni szakembereket, nem jól van a lámpa összehangolva. Láttam egy-két várost életemben. A következőn, amit elmondtam és azt mondta a jegyző úr, hogy nem kell interpellálni, meg fogják vizsgálni. Semmi nem történt ebben az ügyben. Közlekedéshez értő szakemberek hátha meghallgatják. A 4-es út Debrecenbe vezető szakaszáról rá tudunk a felüljáró alatt átmenve kanyarodni az autópályára Nagykálló illetve a Keleti elkerülő irányába. Az a különleges helyzet állt fenn, hogy a balra kanyarodónak van elsőbbsége, a Debrecen felől jobbra kanyarodni szándékozókkal szembe. Tessék csak végig gondolni! Tehát aki jobbra kanyarodik általában annak van elsőbbsége, itt viszont fordítva van. Ez rengeteg balesetveszélyes helyzetet vagy veszély helyzetet jelent tudniillik automatikusan mennek az emberek jobbra kanyarodva, élve a vélt elsőbbségükkel, de vakon vezetnek nagyon sokan és nem látják az elsőbbségadás kötelező táblát. Vagy erősebb figyelemfelhívásra lenne szükség, vagy pedig változtatni kellene ezen a kialakult renden, amíg nagyobb, komoly baleset nem lesz. Ez szokatlan forgalmi szituáció egyébként. Az Erdősor a következő problémám és éppen az Apáczai Gyakorló Iskola előtti állapotok reggelenként főleg. Zöldhullámot kapnak a körúton és számtalan esetben voltam annak a tanúja, hogy a gyerek visszalép, de anyuka halált megvető bátorsággal becibálja, berángatja az autók közzé, mert annyira kell sietni. Nagyon rossz ott a közlekedési rendszer, tudniillik két oldalt van gyalogátkelő, a Vasvári Pál és a Kossuth utca kereszteződésében. Nem mennek el arra a szülők akik a gyerekeket viszik, hanem megkockáztatják a legrövidebb út között, a két pont között az egyenes módon az úttesten a gépkocsik között ezt az áthaladást. Tessék reggel megnézni, már a tévé is volt kint nem egyszer, nem kétszer felvételek készültek, semmi érezhető megoldás akár egy korlát a járdán akár elválasztó korlát az elválasztó sávnál és ott van a tűzoltósági kihajtás! A tűzoltók amikor indulnak, akkor ott jönnek ki a kapun az autók, tovább fokozva a baleseti veszélyt. Ideje lenne, hogy ezen valamilyen változás történjen. A következő nagy téma a motorosok megjelenése. A motorozás az egy csodálatos élmény, akinek ez megadatott az tudja, hogy miről beszélek. Én magam is élek ezzel a lehetőséggel elég gyakran csak az a baj, hogy nálunk az autósok és a motorosok között nincs megegyezés. És az igazság az, hogy bármilyen nehéz leviselni az egykerekező, őrülten száguldó néhány fiatal gyereket akkor is vigyázni kell a motorosokra. Tehát a motoron két kerék van, nagyobb a baleseti veszély, a sérülésveszély és valahogy arra kellene törekedni, hogy több toleranciát erősítő kampánynak vagy reklámnak kellene megjelenni, hogy nem éri meg annak a másiknak az életét kockáztatni, hogy most 1-2 perccel hamarabb odaérjen. Nagyon nagy baj ez, egy részt nagy baj, hogy 14 éves gyereknek már motort

adnak és ezek a kis motorok nincsenek rendszámmal ellátva. Feltunningolják őket és tesznek bele mindenféle technikai újításokat, 100 km sebesség fölött is képesek menni a kis robogók, és a gyerekeknek még nincs meg a veszélyérzetük. Élvezik a sebességet, valahogy jobban kéne tudni vigyázni rájuk, és ehhez a felnőtteknek az összefogására lenne szükség és nagyobb toleranciára. És ha megnézzük Olaszország városait, akkor ott teljesen természetes, hogy a motorosok bemennek előre és mondjuk a motorosok elmennek akkor indulnak az autósok. És nincs ökölrázás, nincs anyázás, nincs dudálás, és nincs leszorítás. Tehát ebben valahol valamiféle okos előrelépésnek kellene történni. Egyetlen mondat a rendőrök és a randalírozók ügyében, én itt a rendőr mellett vagyok. Nem tudom, hogy hogyan lennénk képesek tolerálni azt, hogy ittas, félőrült, állati módon viselkedő ember keményfa bottal ránk támad, és akkor mérlegeljük, hogy mennyire vagyunk toleránsak. Hát kérem, ki - ki döntse el, hogy mennyire lehet toleránsnak lenni ebbe az esetbe. Köszönöm szépen. Palicz György:(képviselő) Én azt utóbbi időben kétféleképen találkoztam az önök szervezetének munkájával. Egyik a munkámmal volt kapcsolatban, sajnos két bűncselekmény is történt a munkahelyemen, én úgy gondolom, hogy a lehető leggyorsabban, legprecízebben, nagyon jól intézkedtek az ön kollégái. De viszont én is szeretnék egy-két kritikai megjegyzést tenni, mivel minden nap szoktam találkozni ezzel. Az egyik ilyen dolog, nem vagyok benne biztos, hogy a rendőrséghez vagy a közterülethez felügyelethez tartozik, de én ugyanúgy mint Turcsik László elmondom és két éve akár bizottsági ülés akár közgyűlés is el szoktam mondani. A Nyírvíz Palotánál a forgalomtól elzárt helyen reggeltől estig ott parkolnak az autók, és soha senki nem szól hozzájuk, nem tudom, hogy a közterület-felügyelethez tartozik vagy a rendőrséghez. De többször láttam, hogy rendőrautó ment el úgy és amíg a szegény Opel Astrás megveszi a drága parkolójegyet, addig a 10 milliós autók ott állnak a Nyírvíz Palota előtt a forgalomtól elzárt területen és senki nem szól rájuk. Napi 2-3-szor járok el ott, reggeltől estig ott állnak mindenféle zavarás nélkül. A másik dolog a hajléktalan kérdés, ez múlt héten történt meg velem. Tényleg örülhetünk, van szép új sétálóutcánk, kiültünk egy kávéra feleségemmel és 5 hónapos gyerekemmel. Oda jött hozzám egy hajléktalan és miután tényleg nagyon udvariasan közöltem vele, hogy sajnos nem áll módomba anyagilag támogatni és elköszöntem tőle, nekiállt ordibálni, attól lehetett tartani minden pillanatban, hogy tettlegességre folyamodik. Szétnéztem, sehol nem volt rendőr, azóta eltelt 3 nap jó párszor végig mentem itt a Kossuth téren és egyszer sem találkoztam járőröző rendőrrel. Én azt mondom, hogy most, hogy már van ilyen sétálóutca nyugodtan elbírná itt a környék akár 2 járőrt is, hogy folyamatosan jelen legyen itt a jelenlét a területen. Harmadik ilyen neuralgikus pont, amit szintén minden nap tapasztalom, ez a volt Gösser söröző előtti járda vagy a zebra. Már régóta mondom, hogy szerintem ide egy közlekedési lámpát kéne felállítani, de amíg nincsen, oda megérné rendőrt állítani. Nem rég hallottam a híradóban, hogy az egyik városban a zebrához kitelepítettek járőröket, akik

egésznap a zebrát figyelték, szerintem a Gösser előtti zebra is egy ilyen terület, mert nap mint nap, kétszer háromszor látom, ahogy az autók gyalogosok között cikáznak. Az összes KRESZ előírást figyelmen kívül hagyva balesetveszélyesen az emberek között ott cikáznak. Azt gondolom, hogy megérné, ha folyamatos rendőri felügyelet lenne. Végül pedig itt a labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatban véleményem szerint ez nem a rendőrségnek lenne a dolga, az MLSZ-nek kellene azt mondani, hogy egy-egy ilyen mérkőzés után szankcióként azt mondja, hogy a vendég együttes szurkolótáborát nem engedi be a meccsre, tudjuk, akik szurkolni járnak azoknak az a legnagyobb büntetés, hogy nem nézhetik meg a meccset, nem mehetnek be. Úgy gondolom, hogy nem a rendőrségnek kell ezzel kapcsolatban, nem a rendőrségnek kéne a fejének fájnia az ilyen ügyek miatt, hanem az MLSZ-nek kéne úgy fellépnie, hogy ha ilyen eset megtörténik, akkor vagy nem engedi be a szurkolók táborát vagy elrendeli, hogy zárt kapuk mögött játsszák le a mérkőzést, főleg, ha ez minden évben megismétlődik ugyanazoknál a mérkőzéseknél. Marinka Viktor:(képviselő) Egyetlen egy témával szeretnék foglalkozni, ami már szóba került itt is többször és nagyon kényes, ez a hajléktalan kérdés Nyíregyházán. Már tavaly is beszéltünk róla, és az véleményem, úgy látom, hogy a rendőrkapitány urak is szétteszik a kezüket, azt mondják, hogy nincs a kezükbe semmi eszköz erre igazán, hogy ezt megoldják, mert ilyen a törvényi szabályozás Magyarországon. Nem csak Nyíregyházán probléma ez, tudjuk ezt, majdnem minden városban probléma, de én úgy gondolom, hogy ez a kéregetés, ez a koldulás arról már nem is beszélek, hogy ezek milyen balesetveszélyes helyzeteket tudnak teremteni. Önmagában már az, ami a belvárosban, a Kossuth téren vagy Hősök terén van, de más kerületekben is, nem akarom ezt a belvárosra leszűkíteni, ez nagyon nagy probléma. Polgármester asszony már többször elmondta nekünk más összefüggésben, hogy ő azt szeretné, hogy itt élet legyen, el tudjanak jönni ide a belvárosba is akár az édesanyák a gyermekeikkel vagy az idősebbek. Őket korlátozzák ezek az emberek sajnos, nem tudnak leülni, nem tudják használni a játszóteret a gyerekek. Vagy ha tudják, annak a higiéniás következményeiről már nem is akarok beszélni. Én radikális vagyok ebben a kérdésben, mert ez magánvélemény hangsúlyozom, nem a frakció véleménye. Tehát Hajzer képviselő úr azt mondta, hogy elnézést, ha pisil az a hajléktalan oda kell menni a rendőrnek és meg kell büntetnie. Szerintem ez nem megoldás, hogyan bünteti meg? 5 perc múlva megint ott van. Egy megoldás van sajnos vagy nem sajnos, hogy ezeket eltávolítjuk a városból, ez nem egyszerű tudom. Tehát a polgármesternek sem egyszerű, nem a rendőrségé, most a képviselő-testület gondoskodik erről. Legfeljebb felhatalmazzuk, eszközt adunk a rendőrnek kezébe, hogy fel tudjon lépni. Még egyszer mondom, hogy nem egyszerű meghozni egy ilyen döntést. De el kell dönteni, hogy a többség érdekeit kívánjuk nézni vagy pedig egy kis csoportot, nem tudom hányan vannak. De azért eléggé meg tudják keseríteni napról napra

az embereknek az életét. Egyetlen egy mondat még ezzel kapcsolatban, ha jól tudom majd Polgármester asszony elmondja, hogy Szegeden azt hiszem, hogy hoztak egy ilyen rendeletet. Ezt szerettem volna megkérdezni, hogy mondja már el, hogy ha van valamilyen információja ezzel kapcsolatban, hogy milyen viszony vagy milyen tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban, hogy egyáltalán mit tehetnénk ezért? Mert tényleg úgy látom, hogy ez nagyon sok embert irritál most már Nyíregyházán. Valamilyen eszköz valóban kell, úgy látom, ezekkel az emberekkel kapcsolatban nem megfelelő az eljárás. A Fidesz frakció kész együtt gondolkodni erről a másik oldallal. Úgy látom, hogy máshol is probléma ez, mert Jeszenszki képviselő úr is nem véletlenül kérdezte meg, hogy az Északi körúton miért folyik ami folyik, Az állomás környékén, mert sok helyen van. Azt szeretném, ha valamivel előbb jutnánk a közeljövőben. Köszönöm szépen. Dr. Farkas Csilla:(képviselő) Azzal szeretném kezdeni a hozzászólásomat, hogy itt nagyon részletesen kifejtette mindenki a véleményét az írásban foglalt táblázatokkal, az elhangzott kérdésekkel kapcsolatosan, de én azt mondhatom, és szerintem a frakciónk nevében ki is jelenthetem, hogy köszönetünket kell kifejeznünk elsősorban azért a szakmai és nagyon áldozatos munkáért, amelyet évekre visszamenőleg és így az előző évben is kifejtett a rendőrség és ezért szeretnénk köszönetünket kifejezni. Jó érzéssel olvastam az előterjesztésben írtakat, mert egy gondolat megfogalmazódott bennem, mégpedig az mind a képviselő-testület tagjai, a város vezetése és természetesen az ellenzéki oldalon ülő képviselőtársaink is azt gondolom, valamint a rendőrkapitányság is közösen gondolkodik. Méghozzá abban gondolkodik közösen, hogy semmi más nem fontos a közbiztonság szempontjából Nyíregyházán, mint az, hogy az állampolgároknak a szubjektív érzete javuljon a városban. Az intézkedések aktivitása és a rendőrkapitányság eredményessége pedig növekedjen. Amikor a közbiztonságról beszélünk akkor önkormányzati képviselőként két körülményt kell, hogy előtérbe helyezzek és figyelembe vegyek. Egyrészt a város szempontjából kell megvizsgálnunk azt, hogy megvalósulnak-e Nyíregyháza Megyei Jogú Városban a bűncselekmények elkövetésének a megelőzését célzó preventív intézkedések? Hatékonyak-e a felderítésre fordított energiák, tehát ez a mutatóban megjelenik-e? És sikerül-e együttműködni egyéb olyan szervezetekkel, amelyek a bűnmegelőzési tevékenységet szolgálhatják. Nemcsak a város szintjén kell ezt a kérdéskört megvizsgálnunk, hanem természetszerűen minden egyes egyéni képviselőnek is és a saját körzetében is figyelnünk kell arra, hogy biztonságos-e az ott élés lehetősége, a gyermekek, a családok értékeinek a biztonsága az megvalósul-e? Én azt gondolom és a válaszom erre az, hogy igen, a mutatók azok jók és az eredményességet és a hatékonyságot mutatják. Jó az együttműködése a rendőri szerveknek a polgárőrségekkel, a Közterület-felügyelettel valamint a Tűzoltósággal. Többen érintették képviselőtársaim közül a polgárőrséggel történő együttműködésnek a lehetőségét.

Én azt gondolom, hogy erre talán még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni és ezt kapitány úr is szerintem meg tudja erősíteni. Jogi Bizottságon erről nagyon sokat beszéltünk. Az 1 polgárőr 1 rendőr vagy a 2 polgárőr és 1 rendőr kezdeményezést a továbbiakban is nagyon fontosnak tartanám erősíteni. És azt, hogy a valóságban is ez megvalósuljon. Tehát ne csak akkor, amikor úgy gondolja a polgárőrség, hogy igénybe szeretné venni még hatékonyabban a rendőrség közreműködését, hanem ez folyamatos legyen. Intézményesített keretek között valósuljon ez meg. Akár együttműködési megállapodás keretében is. Polgárőrség együttműködésről annyit szeretnék még szólni, hogy városunkban több területen működik polgárőrség. Oroson, Sóstóhegyen, Sóstófürdőn, belvárosban, Örökösföldön, Jósavárosban is működik, hiszen a belvárosban is most már működik. Kérnénk arra a rendőrkapitányságnak az illetékes képviselőjét, hogy a további együttműködés érdekében mindent tegyenek meg és részesítsenek bennünket abba, hogy ez a továbbiakban is hatékony legyen. Ami az irányvonalakat illeti és azt gondolom, hogy ezt frakciónk nevében is kijelenthetem, véleményem szerint jó az irányvonal, hiszen a megelőzésre helyezi a hangsúlyt a rendőrség. Civil szervezetekkel, az oktatási intézményeknek a vezetőségével. Ha csak az adatokra gondolok, bármely más olyan programra, ami kifejezetten azt szolgálná, hogy a gyermekeknek a figyelmét felhívja arra, hogyan kell biztonságosan közlekedni. Vagy éppen a kábítószer megelőzés, a kábítószer fogyasztás ellenes programban kapcsolatosan is nagyon jó előadások hangzanak el. Jogi bizottságon is több alkalommal felvetődött kérdésre adott választ a tisztelt kapitány úr amikor elmondta, hogy gyakorlatilag 4 járőr körzet működik a városban, ami a rendőrségnek a jelenlétét biztosítja, és ezáltal a közbiztonság érzetett erősíti meg a város lakosságában. A lakótelepi nyomozó alosztályként működik az a rendszer, amelyet nagyon sokan lakótelepi rendőrségként ismernek, ennek az elnevezését pontosítottuk. Arról is említést tett és ez szerintem nagyon jó dolog, mi a járőr pároknak a száma a városban. Egy dolgot szeretnék még említeni, valóban átalakításra került az a szervezeti rendszer ami a körzeti megbízottaknak a munkájával kapcsolatos és említésre is került, hogy melyik az a 4 külterület, amelynek a munkáját most segítik a körzeti megbízottak. Kérem, újra gondolják át ennek a lehetőségét, hogy hogyan lehetne a településen belül egyéb belvárosi részeken is körzeti megbízotti rendszer összeállítani. További működéshez a frakció nevében is nagyon sok jó munkát kívánok. Aranyos Gábor:(képviselő) Örülök, hogy elment a tévé, hiszen én alapvetően rengeteg negatív hozzászólással készültem. Valószínűleg életkoromból adódóan több negatív tapasztalat ért mint pozitív, én ezt a folyosón szívesen elmondom, itt bent azért nem teszem meg, mert frakció ülésen is elhangzott és ezzel a véleménnyel tudok egyetérteni, hogy rendőrségnek az erkölcsi színvonalát még magasabbra kell helyezni. Még nagyobb társadalmi elismertséget kell megteremteni, és ehhez pedig két szót írtam fel, az egyik a tolerancia és a másik az empátia, ebből egy kicsit több kellene a zéró tolerancia mellé tenni. Amit pedig el szeretnék mondani az pedig a polgárőrség, amit sokat emlegettünk, egyetlen

egy dolog lenne ami igényként jelentkezett a részemre, ez a rendszám figyelő program. Ehhez a technikai feltétel meg van, csak a szoftveres nincs.

Ebben kérnék segítséget valamint Fesztóry úr nem mondta, de a diák polgármesteri iroda is úgy gondolja, hogy szeretne a rendőrséggel együttműködni, és kérem, hogy vegyék fel a kapcsolatot az Oktatási Iroda vezetőjével és rajtuk keresztül több olyan programot megszerveztek előre, ami segítségére számítanának. Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba:(képviselő) Amiről én akarok beszélni az a közparkok rendje. A tavalyi évben már a rendőrséget megkeresve polgármester asszony segítségét is kértem abban, hogy a Dob utcai holokauszt emlékmű környéki térség játszótere körül zajló eseményeket nagyobb figyelemmel kísérjék. Már tapasztaljuk, ahogy Jeszenszki képviselőtársam elmondta, gomba mód szaporodnak azok a helyek, egy sajátos péntek esti láznak szoktam én nevezni ezt a fajta tevékenységet, ami fiatalok körében egyre inkább elharapódzik. Sejtem én, tudom én hogy ennek anyagi okai vannak, ami gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a fiatalok megveszik az éjjel-nappal nyitva tartó boltokban az italárut, a környező egy-két szendvicsbárban megveszik a gyrost, szépen megterítenek a ping-pong asztalon vagy a közpadokon piknikelnek vagy nem tudom minek nevezzem. Perszepersze a szemetet otthagyják maguk után, persze az elfogyasztott ital hatására emelkedett hangulatba kerülnek, nótázgatnak, kurjongatnak, óbégatnak. Lehet, hogy mondjuk ez egy erődben nem biztos, hogy akkora problémát okoz. De egy olyan belvárosi részen ami sűrűn lakott, ott egy idő után idegesítő és zavaró azoknak az embereknek a számára, akik mondjuk másnap a gyerekkel le akarnak menni a játszótérre és egy szemét hegyet találnak ott, törött üveggel és így tovább. Tehát más az a fajta szórakozási módszer, ami mondjuk a mi fiatalkorunkban volt, akkor szombat esti láz volt és nem péntek esti. Nem a közparkokban műveltük ezt a műfajt. Annyi azért a jó benne, hogy a fiúk azért most is a lányokkal foglalkoznak a lányok meg a fiúkkal, tehát nem történik mondjuk késelés vagy verekedés. Na most én azt gondolom, hogy van egy olyan, hogy csendrendelet, ezt régen csendnek mondták, most indokolatlan zajkeltésnek hívják ezt. Van egy ilyen törvényi tényállás. És indokolatlan zajkeltés. Tehát én azt gondolom, hogy ez alapján a hatóság is fel tud lépni. De azt gondolom, hogy nem olyan kampány jelleggel, hogy egyszer tartunk majd egyfajta bejárást, tudom, hogy a tavalyi évben rendőrautóval oda álltak, megfigyelést folytattak. Tehát hogy történik-e valami atrocitás, ami miatt közbe kell avatkozni. Inkább a megfigyelésre hagyatkoztak. Nem történt véleményem szerint igazoltatás, nem történt véleményem szerint valamilyen intézkedés, szabálysértési vagy bármilyen hatósági eljárás nem indult ezekben a kérésekben. Én azt gondolom, hogy a lakosság önvédelmi reflexe beindult

egyébként. Tőlem azt szokták kérni, hogy vitessem el a ping-pong asztalt, nem kell oda ping-pong asztal. Ez nem megoldás. Mert aki ping-pongozni akar az meg nem tud ping-pongozni. Vigyem el a köztéri padokat. Nem kellenek köztéri padok, ha megnézik, akkor alig van néhány köztéri pad. Ahol ezek az estélyek vannak a hajléktalanok sem mindig tudnak ráfeküdni, mert ilyen vaskorlátokat raktak fel ezekre a köztéri padokra, hogy ne lehessen végig feküdni rajta, de ez sem igazából megoldás. Azt kell tenni, amit a képviselőtársaim is elmondtak, hogy a polgárőrséggel együtt, nem így egy-egy akciószerűen, hanem minden pénteken menni kell. Ahogy a közterülettel kapcsolatban korábban a Városüzemeltetési Kht., most a Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Kht. minden szombat reggel a Dob utca játszótér környékét kitakarítja. Minden reggel megteszik szombat reggel.

Mert hogy péntek este történik a dolog. Én azt kérném önöktől, nem tudok különbséget tenni a fiatalok között, van itt élő nyíregyházi fiatal, van itt lakó, iskolába ide járó, kollégiumba vagy albérletben lakó fiatal, és vannak fiatalok, akik mondjuk a környező településen élnek és bejönnek péntek este mert buli van Nyíregyházán. Na most ez a buli lehet egy normális buli is. Azt kérném, hogy egyszer, csak egyszer együtt mi ketten induljunk el mondjuk pénteken 10 órakor vagy 11 órakor, nézzünk szét itt az én térségemben is meg mondjuk a belváros más térségén is. Lehet, hogy akkor könnyebb dolgom lesz majd és nem kell annyit beszélnem és győzködni arról, hogy hathatós intézkedés kell. Azt a sok aláírást azt oda adtam, az alapján látja, hogy ez egy komoly jelzés a lakosság részéről. Dr. Jeney István:(képviselő) Én olyan szigorúan nem tudom megítélni ezt a beszámolót vagy ezt a fogalmazást, munkát, amit kaptunk itt előterjesztésként. Ahogy ezt Hajzer képviselő úr szakmailag megítélte, én őszintén megmondom, hogy nekem tetszett, szép színes ábrák vannak, itt a laptopon szépen kisérem. Nekem látványos, nekem magyarázó, nekem a bulváros típus érthető stílus és én semmi olyat nem találok ebben a beszámolóban, még a mondatfűzésekben sem, ami úgy engem felborzolna vagy felidegesítene egy kicsit. Hagy jegyezzem meg Kapitány úrnak hogy magyar tanár vagyok. Jónak tartom a beszámolót akkor is, ha az a sugallata, hogy nő a szabálysértést elkövetők száma. Itt van előttem egy grafikon a közrendvédelmi feljelentések alakulásáról. Ahol 2006-hoz képest közel 300-zal nőtt a szabálysértők száma. És itt van a helyszíni birság alakulása, én bekalkuláltam azt, hogy bizonyos inflációs és áremelkedés és stb. van. De azért 20 valahány millióról 32 millióra nőtt a helyszíni bírságoknak az értéke, ez azért azt hiszem elgondolkodtató. Elgondolkodtató azért, mert egyre nagyobb a szabálysértők száma, egyre jobban nem tarjuk be vagy nem tartják be a törvényeket. Tehát vannak prevenciónak és a nemcsak a bűnmegelőzésnek, hanem a bűnelkövetőknek a számontartása és elfogása is. Ezek a

közrendvédelmi adatok. Azt fogalmaztam itt és elnézést, hogy ha csak gondolatjelek közzé szorítva beszélek, hiszen előttem már mindent elmondtak. Nem is tudtam, hogy mit fogok tudni a végre elmondani, hogy a rend őrei a rend őrei legyenek. Azok legyenek és itt túlkapásokról szoktak beszélni, ennek vannak pszichológiai összetevői, a kapitány urak kiegészítésükben ezeket elmondták. A SZON-on a tilosban parkoló rendőrautókról láttunk egy képsorozatot. Elgondolkodtam rajta, hogy rendőrautókat fényképeznek le és nem tudják azt, esetleg nem gondolják és nekem itt az irodalmár fantáziám kezdett mozogni, hogy mi van akkor, ha éppen bűncselekményt követtek el? A rendőrnek helyszínre kellett menni és mondjuk nem a megállni tilos vagy a várakozni tilos táblát vette figyelembe, hanem minél hamarabb a bűncselekményt felszámolja. Tehát azért több oldalról kell megítélni bizonyos jelenségeket. Nem a rendőrség védelmében, hanem úgy általában jegyezném én ezt meg. A következő gondolatköröm a rendőrséggel vagy a rendőrséget képviselő rendőröknek az udvariassága és a megjelenése. A mi rendőreink az utcán jó megjelenésű rendőrök, a külföldi példákat vesszük. Lehet, hogy van igazítani való a felszerelésen, a ruházaton, de összességében jó és bizalomgerjesztő. Tehát oda tud menni az a külföldi. Nem tudom milyen az idegen nyelvtudás Nyíregyházán a rendőrség állományában. Tud-e eligazítani vagy alapszókincse van-e, angol, német, olyan, amivel esetleg eligazítást tud adni. A rendőrség a fiataloknak meddig vonzó? Meddig tartanak ki, erről is szólt a kapitány úr. Kérdésem az, hogy milyen a rendőrség és a biztonsági szolgálatok közötti együttműködés, hiszen rengeteg biztonsági szolgálat működik a városban? Akik majdnem ugyanazt a feladatot vállalják magukra mint amit a rendőrség vállal. Ezekről nem tudunk. Rendőrök, polgárőrök együttműködéséről volt szó, Sóstóhegyen lakom, ezért mosolyogtam amikor Kapitány úr a Reha urat emlegette, hiszen Sóstóhegyen Reha úr az szimbólum. Én azt mondanám, hogy itt ebből a beszámolóból is látszik, romló közbiztonsági helyzetben a rendőrségnek nagy feladata van, de egyet tartsunk szem előtt, mégpedig azt és itt Arany Jánost hagy idézzem, hisz idézni kell. A 4. énekből, a Farkas kalandból: „Semmi baj az, néki a tulajdonsága, hogy ha nő veszélye, nő a bátorsága”. Legyen ez a mottója a mi rendőreinknek. Nőjön a bátorságuk, dolgozzanak hatékonyan. Eddigi munkájukat pedig köszönjük. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hozzászólóként zárom, három témában szeretnék szólni. Az a ritka alkalom van, hogy én Hajzer Lászlóval egyetértek. Tehát nincs szükségünk a diagramoknál túlozni az eredményeket. Tisztelettel kérjük, hogy tiszteljük meg annyival egymást, hogy nem kell hármat olyannak tekinteni, mint hogy ha dupla lenne. A szöveggel semmi bajom nincsen. A táblázatok egy kicsit, nem kicsit egyértelműen célirányosak, az igazság, hogy néhány párt kampányában láttam még hasonlókat. Nem akarom elmondani, hogy kik voltak azok, de a szakma ne kövesse ezt az utat, a szakma maradjon a szakmánál én azt gondolom, hogy ez igaz. A következő, a futballnál vissza fogunk térni a buszos szállításra, meg fogjuk oldani. Én egyszer láttam a

fradisokat kísérni és viszolyogtam tőle, rossz érzésem volt. Nem jutottam el odáig, hogy más módszert keresek, mert nem gondoltam hogy ez az én dolgom, de a javaslat az teljesen kézenfekvő, ezt meg kell oldani és közösen meg fogjuk oldani. És a harmadik. Tisztelt Kapitány úr, tisztelt rendőrségi, városi állomány, visszakérjük a körzeti megbízottakat. Nagyon egyértelmű, visszakérjük, visszavárjuk, lakossági igény, a képviselő-testület igénye, akarjuk őket segíteni. De elvárjuk, hogy ebben intézkedés legyen. Átadom a szót kapitány úrnak. Dr. Gere Zoltán:(Nyíregyházi Kapitányság vezetője) Először szeretném megköszöni a rengeteg hozzászólást, a rengeteg javaslatot. Nem is azt mondom egyébként, hogy diagramok nem voltak szándékosak, ezek voltak egyébként a rendőrség beszámolójában, amit a kapitányságon csináltunk és onnan másoltuk át őket csak a szám maradt. Tényleg köszönöm a Polgármester asszonynak és Hajzer képviselőnek, semmilyen szándékunk nem volt, hogy most ezt kinagyítsam. Nekem az a jó, hogy minél kisebb a különbség. Erre is oda kell figyelni, mennyi mindenre kell figyelni. Engedjék már meg, hogy ne menjek végig mindenkin egyébként, mert az újabb órákat venne igénybe. Én megköszönöm tényleg mindenkinek a javaslatokat, felírtuk amit fel tudtam, úgyis a jegyzőkönyvben benne lesz egyébként és ezt megkapjuk. Én ígérem, hogy ami a rendőrségre tartozik abban intézkedünk. Egyet azért szeretnék elmondani. Olyan sokan elmondták a körzeti megbízottakat. A polgárőrséget és a körzeti megbízottakat, ez így szorosan összefügg, tényleg nem volt jó döntés, a szakma egyébként nem érzékeli. Önök jobban. Visszaáll egyébként a városban a közrendvédelmi szolgálat, ez azt jelenti, hogy kevesebb járőr lesz. Több körzeti megbízott fog egyébként hasonló feladatokat ellátni, nyomozati jogkört fogunk nekik adni. És akkor kisebb bűncselekményeket ők fogják felderíteni. Ezt megígérem egyébként a következő hónap 15.-től kísérletképpen valamilyen módszert ki fogunk rá dolgozni, hogyan álljon vissza a városba a körzeti megbízotti szolgálat. Egyébként a szakmai vezetésnek is ez az elvárása, megnézzük. Nagyon jó, egyre jobb a polgárőrséggel való együttműködésünk, kijelöltük minden egyes szervezetét, kijelöltük egyébként a kapcsolattartókat, kvázi a kmb-sek annyiban nem hiányoznak ennél. A parancsnokoknak kijelöltük, telefont cserélgettünk, minden egyes városban működő 15 polgári szervezettel azóta voltak felderítésünk, hogy a parancsnokot kell közvetlenül hívni a polgárőr szervezeteknek. Még egyszer mondom, vissza fogom ezt kísérletként állítani, az állománytáblán meg valamikor majd rendeződik. Remélem, hogy a következő állománygyűlésen ilyen probléma nem lesz. Köszönöm szépen. Csabai László:(polgármester) Kérem aki a beszámolót elfogadta szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

111/2008. (IV.28.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2007. évben tett intézkedésekről szóló beszámoló elfogadásáról

A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2007. évben tett intézkedésekről szóló beszámolót elfogadja. 4./ Előterjesztés a Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatójának megbízására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző

Csabai Lászlóné: (polgármester) Egy napirendet javaslok a szünet előtt megtárgyalni, mert 15 órára hívtuk a Kazinczy igazgató jelöltjeit. A Kazinczy Általános Iskola igazgatói pályázatára 2 pályázat érkezett, az egyik pályázó visszavonta a pályázatát, az Oktatási Bizottság javaslatát kérem.

Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság múlt hétfőn megtárgyalta a pályázatot, mint ahogy hallottuk az előbb, hogy a két pályázó közül az egyik visszavonta pályázatát. Egy pályázó maradt, Ördögh Jánosné, aki jelenleg megbízott igazgatója az intézménynek és köszöntöm a képviselő-testület ülésén. Hosszú beszélgetés volt, hadd használjam ezt a kifejezést, hiszen nagyon aktívak voltak a bizottsági tagok. Sok kérdés hangzott el. Nagyon jól tudjuk, hogy az Árok utcai Kazinczy Ferenc Általános Iskola kompetencia alapú mérésre tért át, de az elmúlt évek történését ismerjük, aztán még egy fontos eseményt el kell mondanom, hogy a Nyírturai Általános Iskola tagiskolája lett a Kazinczy Ferenc Általános Iskolának. Azt mindannyian tudjuk, akik itt ülünk, hogy Nyíregyháza gyereklétszáma, a beiratkozott első évesek, első osztályosok száma hogyan alakult, azt is tudjuk, de ha valaki nem tudná akkor elmondom,

hogy körülbelül minden harmadik gyerek, majdnem 1/3-a, 31%-a nem önkormányzati iskolába jár a nyíregyházi gyerekeknek, sőt nemcsak a nyíregyházi gyerekeknek, mert a térségből is hoznak be ide általános iskolába gyerekeket. A törvényi szabályozás a szabad iskolaválasztást lehetővé teszi. Most magáról a pályázatról, nem tudom majd, hogy Ördögh Jánosné szeretne-e szólni, én a bizottság véleményét elmondom. A bizottság a pályázatot támogatta, 13 tag közül 12 támogatta a pályázatot, 1 fő tartózkodott. Most még az illetményről nem szólnék. Amennyiben vannak a pályázóhoz kérdések vagy véleménynyilvánítás akkor erre lehetőség nyílik. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e valaki kérdést feltenni? Véleményt nyilvánítani? Amennyiben nem, akkor az írásban kiadott határozati javaslat elfogadására teszek javaslatot, amelyik a következő 5 évre Ördögh Jánosnét bízza meg a Kazinczy iskola igazgatói állásával és a határozati-javaslatban a bér és a pótlék is benne van. Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. 185.000.- Ft. bér és 48.000.- Ft. pótlék. Turcsik László: (képviselő) Ismételten gyalázatosan kicsi bért állapít meg a közgyűlés egy egyébként jól dolgozó iskola igazgatójának. Szégyenteljes ez a bér. Ezt nem kellene megszavazni és ezt nem is szavaznám meg. Az igazgatói megbízást pedig igen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Turcsik László mindig eljátssza ezt a megoldást, ez a bér a közalkalmazotti bér, ha ezt másképp csináljuk, akkor a közalkalmazottak teljes létszámára kell béremelést csinálni, arra pedig nincsen pénzünk. Kérem, aki a határozati javaslatot a benne foglalt bérrel együtt elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 5 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

112/2008. (IV. 28.) számú határozat

A Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatójának megbízásáról

A Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §. (4) bekezdése, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 5. §. (2) bekezdése alapján 1./ megbízza Ördögh Jánosnét, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában 2008. augusztus 01. napjától 2013. július 31. napjáig terjedő időre az igazgatói teendők ellátásával. Illetményét 185.103 Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát 48.000 Ft -ban állapítja meg. Csabai Lászlóné: (polgármester) Eszter kívánsz-e szólni? Ördögh Jánosné:(Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatója) Szeretném megköszönni a bizalmat és igyekszem az elkövetkezendő 5 évben ezt a bizalmat megszolgálni. Nagyon szépen köszönöm még egyszer. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó egészséget és sok sikert kívánunk a munkádhoz. 20 perc múlva találkozunk. Szünet után 5./ napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző László Géza, Gazdaság Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Az anyagban minden benne van, szóbeli kiegészítésem nincsen. Köszöntöm könyvvizsgálónkat, László Géza Irodavezetőt, és kérem a Pénzügyi Bizottság és a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét. Márföldi Istváné a szó. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság ma tárgyalta meg a napirendet és elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Mikó Dániel.

Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy kinek van kérdése? Tormássi Géza. Tormássi Géza: (képviselő) Egy kicsit frusztrált vagyok az anyag olvasásakor, a városüzemeltetési adatokat néztem meg, és későbbi napirendi pontként szerepel a környezetvédelem és a környezetgazdálkodási terv, illetve a 2007-es évi elszámolás, ami szintén elvileg a költségvetésből vett számokkal dolgozik. A kettő egyáltalán nem ér össze. Mondok egy példát. Városszépítő akció. Elvileg 5.735.000 Ft volt, ez 100%-ban 2006. évről áthúzódó, mert a 2007. évi terv az 0 Ft. volt. Ennek ellenére itt az anyag 9. 175.000.-Ft.-os teljesítést hoz és ugyanakkor a környezetvédelmi program 2007. évi beszámolója 0 eredménnyel hozza ezt. De ugyanez vonatkozik adott esetben köztisztasági feladatra, zöldfelület fenntartásra, nem beszélek már a játszótéri berendezések beszerzésénél itt az anyag hoz 46.112.000.-Ft.-ot, míg a környezetgazdálkodási terv, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási terv mind a Városüzemeltetési Kht. mind a Városfejlesztés vonatkozásában 0 ténnyel számol. Nem tudom, hogy akkor mind a kettő elvileg ugyanebből az anyagból indul és alapadatokból, hogy fog összeérni? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor: (képviselő) Azt szeretném megkérdezni, hogy 2007. évben először úszósport szolgáltatásvásárlásra 87 millió forint volt az előirányzat, aztán ezt módosította a Közgyűlés 147 millió forintra. Úgy tudom, hogy itt történtek kifizetések is. Azt szeretném megkérdezni, hogy annak ellenére, hogy a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság nem hagyta jóvá ezt a szerződést, nem fogadta el, milyen szerződés alapján történt ennek a kifizetése, hiszen Nyíregyháza jelenleg hatályos rendelete szerint a sportcélú tartalék felosztásáról a bizottság jogosult dönteni? A bizottság hatáskörében, átruházott hatáskörben kellett volna ezt a döntést meghozni. Van-e egyáltalán ilyen aláírt szerződés, ami alapján Nyíregyháza szolgáltatást vásárolt nagyon komoly összegért? Van-e érvényes szerződés? Köszönöm szépen. László Géza: (Gazdasági Iroda vezetője) Tormássi Gézának a kérdésére azt tudom válaszolni, hogy nálunk a pénzügyi elszámolásban bizonylatok alapján kell könyvelni, mi annak alapján könyveltük le. Ebben a kimutatásban szereplő adatok valósak, ezek ténylegesen felmerült kiadások. Az lehet, hogy amit említett Tormássi úr itt a játszótéri berendezéseknél, hogy 42 millió 612 ezer forint a

felhasználás és valóban, ha megnézzük a városfejlesztési kiadásokat, ott ezen a címen nincsen kiadási teljesítés elszámolva.

Nem tudom, ezt a beszámolót mi készítettük, könyvelési bizonylatok alapján, könyvelt dokumentumok alapján készült a beszámoló. Nem tudom, hogy mi az eltérésnek az oka. Tehát az ebben szereplő, a beszámolóban szereplő adatok valósak. Csabai Lászlóné: (polgármester) Én nem tudok válaszolni, mert nem néztem végig ezt a részt, de könnyen lehet, hogy a környezetvédelmi felelős végignézte az áthúzódó tételeket. Akkor meg fogjuk nézni. Nem tudunk rá válaszolni. Fesztóry Sándornak az a válaszom, hogy a Közgyűlés döntése alapján én engedélyeztem a kifizetést, mert egyébként engedélyeznem kellett, mert a szervezet működését biztosítani kellett. A bizottság nem tárgyalta, a bizottság elnöke utána nem vitte vissza a bizottságra, ennek ellenére a szervezetnek működnie kellett és én engedélyeztem a kifizetést a Sóstó Rt-nél. Kérem, akinek véleménye van, szíveskedjen elmondani. Tormássi Géza: (képviselő) Javaslatom az lenne, hogy a későbbiekben, éppen úgy a tervezésnél, a költségvetés tervezésénél, mint a tényadatoknak az elszámolásánál célszerű lenne az adott évi és adott évre vonatkozó tételeket látnunk, mert itt 2006. a bázisév, amit még ismerünk és utána az áthúzódó tételek mindig hozzáadódnak a módosított előirányzathoz. Ténylegesen igazán nem látunk tisztán, hogy ez évben, egy adott szakterületre mennyit fordítottunk. Célszerű lenne véleményem szerint, mint ahogy a Bbzottság külön kérésre meg is kapta a korábban városüzemeltetés vonatkozásában ezt a pluszsort mellé, az elszámolásnál is illetve a tervezésnél ezeket a számokat egzaktul látni és akkor tudjuk, hogy adott évben szakfeladatok vonatkozásában milyen összeget jelent. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor: (képviselő) Csak azért jelentkeztem újra, mert egyrészt nem tudom elfogadni ezt a választ, hiszen Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, hogy ezt milyen formában lehetne megtenni. Másodszorra pedig azért sem, mert tárgyalta a bizottság, nem kapott többséget ez a szerződés, ezt tárgyalta a bizottság, erről jegyzőkönyv van. Nem szavazta meg a bizottság. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor, ön pontosan tudja, hogy azért nem szavazta meg a bizottság mert négyen-négyen voltak, nem azért nem szavazta meg a bizottság mert elutasította és a későbbiekben nem vitte vissza a bizottság elé. Fesztóry Sándor: (képviselő) De Polgármester Asszony! Ha valamit nem szavaz meg a bizottság, azt vissza kell vinni? A bizottság szavazhat nemmel is, nemcsak igennel úgy gondolom. Csabai Lászlóné: (polgármester) Képviselő Úr! Ez köztünk, kettőnk között egy örök ellentét lesz. Ha ennek valami következménye van, azt én vállalom. Igen, én engedtem kifizetni. A bizottság véleménye ellenére mert a bizottság ebben a dologban nem volt partner. Ha ezzel van valami kifogása, akkor menjen a hatóságokhoz és megteheti az intézkedéseit. Kérdezem, hogy elfogadják-e a 2007. évi költségvetésről szóló beszámolót? Aki igen az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi rendeletet. 22/2008. (IV. 29.) KGY rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi költségvetési gazdálkodásának végrehajtásáról A Közgyűlés 1. § Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámolót elfogadja.

2007.

évi

2. § 1. Az Önkormányzat 2007. évi eszközeit és forrásait az 15. számú melléklet szerint 126.286.874 eFt összegben hagyja jóvá.

2. Az Önkormányzat 2007. évi tárgyévi helyesbített pénzmaradványát 1.999.981 eFt összegben, a módosított pénzmaradvány összegét 1.858.120 eFt összegben a 17. számú melléklet, az intézmények pénzmaradványát a 14. számú melléklet szerint hagyja jóvá. 3. Az önkormányzat 2007. évi vállalkozási tevékenységből származó eredményét a 18. számú melléklet szerint hagyja jóvá. 4. Az Önkormányzat 2007. évi költségvetési előirányzatainak teljesítését a 1. számú melléklet szerint 38.037.626 eFt bevétellel és 36.288.887 eFt kiadással 1.748.739 eFt egyenleggel hagyja jóvá. 5. A rendelet 2. § (4) bekezdésében megállapított bevételeit intézményenként és bevételi forrásonként az 5.1. számú és a 3. számú mellékletek szerint hagyja jóvá. 6. A rendelet 2. § (4) bekezdésében megállapított kiadásokat intézményenként és kiemelt előirányzatonként az 5.2. és 4. számú melléklet szerint tudomásul veszi. 7. A felújítási kiadások teljesítését 536.768 eFt főösszegben, valamint annak célonkénti részletezését a 9. számú melléklet szerint elfogadja. 8. A városfejlesztési kiadások teljesítését 2.004.465 eFt főösszegben,1.863.915 eFt felhalmozási és 140.550 eFt működési kiadással, valamint annak feladatonkénti részletezését a 7. számú mellékletben foglaltak szerint elfogadja. 9.

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló feladatok bevételeit és kiadásait a 8. számú melléklet szerint elfogadja. 3. §

1. A kisebbségi önkormányzatok 2007. évi bevételeit és kiadásait az 10.1; 10.2; 10.3; 10.4; 10.5; 10.6; 10.7. számú mellékletek szerint tudomásul veszi. 2. Az Önkormányzat 2007. december 31-én fennálló hitelállományát 9.649.898 e Ft összegben, betétállományát 1.431.985 e Ft összegben a 20. számú melléklet szerint tudomásul veszi. 3. A többéves kihatással járó feladatok kiadásait a 21. számú melléklet szerint tudomásul veszi.

4. A helyi adórendeletekben szabályozott és az adózók által igénybevett adókedvezmények összegét a 23. számú melléklet szerint tudomásul veszi. 4. § E rendelet 2008. április 30. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2008. április 28. E rendeletet 2008. április hó 29. napján kihirdetem. Excel táblázat van költs.gazd.végrehajt.

hozzá

megtalálható:

excel

tábl.

2007.

évi

6./ napirend: Jelentés a 2007. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Váradi István az előterjesztő, van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Pénzügyi Bizottság, Márföldi István. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

113/2008.(IV.28.) számú határozat a 2007. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentés elfogadásáról

A Közgyűlés a 2007. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentést elfogadja.

7./ napirend: Előterjesztés a sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előadó: Nagy László alpolgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Bizottságok véleményét kérem. Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság véleményét.

Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta és 6 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett elfogadta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jogi Bizottság véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Fesztóry Sándor.

Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Csak azért szólok hozzá, mert megtettem ezt bizottságban is, de szeretném arra kérni a Közgyűlést, illetve a Közgyűléstől kérni egy olyanfajta józan belátást, hogy ezeknek a pénzeknek az elosztásánál korábban szó volt arról a sajtótájékoztatón, jobbról – balra, balról – jobbra, hogy a bizottságban öncélúan történik a pénzosztás. Nekem olyan jellegű módosító javaslatom volt a bizottságban, amely úgy szólt, hogy ne vehessen részt a döntéshozatalban az a bizottsági tag, aki a támogatást igénylő sportszervezetnek képviselője, vagy valamilyen funkcionáriusa. Ezt a bizottságban a koalíció részéről nem voltak hajlandóak megszavazni. Én most a Közgyűlés elé szeretném ezt vinni. Hozzon ebben döntést a Közgyűlés. Szerintem így lenne tisztességes. Nem tartom azt helyénvalónak, hogy a bizottságban szavaznak a saját támogatásukról a bizottsági tagok. Kérem a Közgyűlést, hogy döntsenek ebben. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt Képviselő Úr! Ezt el kell a bizottságnál dönteni. Tehát nem kérem, hogy a testület ebben állást foglaljon és remélem, hogy ez a csak a Sport Bizottságnál létező probléma, ez lekerül a napirendről, ha az önszerveződő csoportoknak a támogatási rendszerét elfogadjuk. Mert őszintén remélem, hogy egyre kevesebb hatásköre lesz a bizottságoknak és a képviselő-testület fog érdemi döntéseket hozni és akkor nem fogjuk ide-oda dobálni ezt a kérdést. Dr. Szemán Sándor. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Szeretném megerősíteni polgármester asszonyt, hogy az önkormányzati törvény egyébként szabályozza normatív módon a képviselőtestületi, illetve bizottsági döntéshozatalból való kizárás kötelező illetve lehetséges eseteit. Úgy gondolom, megfelelő alkalmazással ezt meg lehet tenni. Mindkét esetre van szabályozás. Arra is, ha maga jelzi ezt a képviselő, arra is ha nem jelzi ezt a képviselő, de a bizottság egyébként dönteni szeretne a kizárásáról. Ez a kérdés tehát szabályozott. Ami miatt eredetileg szót kértem, az pedig a következő lenne. Nem törvényességi, egyszerűen célszerűségi észrevételem van. Ez a határozati javaslat, amely megelőzi a sportrendelet tervezetét, szerintem szükségtelen, nem kell ebben szavazni szerintem, magát a rendeletet kell elfogadni.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e valaki szólni? Kérem, aki a sportrendeletet jóváhagyja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 13 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet.

23/2008. (IV.29.) KGY rendelet a sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) – támogatva az egészségmegőrzést, a szabadidő tartalmas eltöltését célzó, a diáksport, a szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, valamint a verseny- és élsport körébe sorolt sporttevékenységeket – a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, továbbá a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sporttörvény) 55. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy megalapozza és létrehozza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) sportkoncepciójának megvalósításához szükséges feltételrendszert és szerkezeti keretet adjon a sport támogatására biztosított összegek felhasználásának. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed: a.) az Önkormányzat által kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokra és a sport támogatásához biztosított pénzeszközök felhasználására; b.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő, az Önkormányzattal együttműködést igénylő és azt elfogadó, valamint az általa támogatott testneveléssel és sporttal foglalkozó természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

II. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai 3. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében, többek között, különösen a sport támogatása. (2) Az Önkormányzat – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban, figyelemmel a város középtávú sportkoncepciójára – kiemelt feladatának tekinti: a.) a helyi sportfejlesztési koncepció meghatározását, annak megvalósításáról történő gondoskodást; b.) a városi sporttevékenység anyagi lehetőségeitől függő támogatását; c.) a sporttal foglalkozó városi szervezetekkel való együttműködést; d.) a tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartását, működtetését; e.) az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlási feltételeinek megteremtését; f.) az önkormányzati iskolai sportkörök működési feltételeinek biztosítását; g.) a városi alapfokú sportági és iskolai versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítését, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára; h.) a sport népszerűsítésében történő közreműködést, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezését; i.) a szabadidősport támogatását, a lakosság ösztönzését a sportolásra, a rekreáció és az egészségmegőrzés céljából; j.) a nemzetközi sportkapcsolatokban a város adottságainak megfelelő részvételt, a testvérvárosi és más kiemelkedő sportrendezvények támogatását; k.) saját forrás, valamint állami (pályázati) pénzeszközök bevonásával a tulajdonában lévő sportlétesítmények, közterületi sportpályák fejlesztését, illetve külön jogszabályban meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új, korszerű sportlétesítmények megépítését.

III. Sportfinanszírozási rendszer Sportfeladatok költségvetési előirányzata 4. §

(1) A sportfeladatokra fordítható összeget, valamint ennek tételes felosztását az Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati sportfeladatok finanszírozását a város költségvetésében a következő fő előirányzatok alkotják: a.) b.) c.) d.) e.) f.)

éves sport célfeladatok (Sportcélú tartalék); a Nyírsuli Kht. támogatása, Városi Lőtér üzemeltetési támogatása Bujtosi Szabadidő Csarnok üzemeltetési támogatása a Tiszavasvári úti MÁV-sportlétesítmények üzemeltetési támogatása beruházási-fejlesztési feladatok

(3) Az Önkormányzat a mindenkori Sportcélú tartalék közvetlen sportfeladatainak támogatására minden évben a város éves eredeti költségvetésének 1 %-át kívánja fordítani, amely nem tartalmazhatja a közvetett sportfeladatokat (sportszolgáltatás-vásárlás, kiemelkedő nemzetközi sportrendezvény támogatása), valamint a sportlétesítmények üzemeltetési támogatását.

Az éves sport célfeladatok felosztási keretei 5.§ (1) Az éves sport célfeladatok közvetlen sporttámogatásra összegének felosztási, támogatási keretei a következők: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.) l.) m.)

vonatkozó

kiemelt csapatsportágak labdarúgás kiemelt egyéni sportágak parasport Városi Olimpiai Alap egyéb csapat- és egyéni sportágak Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület szabadidősport utánpótlás-nevelés egyéb sporttámogatások kiemelkedő sportrendezvények világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények támogatási rendszere sportösztöndíj rendszer

(2) Az egyes tételek keretösszegeinek felosztását, átruházott hatáskörben, a sportkoncepcióban előírt feltételek, szempontok figyelembe vételével a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi és működteti a sport célfeladatok rendszerét. (3) Az éves sport célfeladatok közvetett sporttámogatásra vonatkozó tételeinek keretösszegét a Közgyűlés fogadja el.

A versenysport, élsport támogatása 6. § (1) Az Önkormányzat – a városi sportkoncepcióban elfogadott szempontok alapján – kiemelt, valamint egyéb csapat- és egyéni sportágak kategóriában támogatja a városi versenysport-szervezetek működését. (2) A kiemelt csapat- és egyéni sportágak körét a Közgyűlés, az elfogadott szempontok alapján a városi sportkoncepcióban határozza meg, melyek működési mellett eredményességi támogatásban is részesülnek.

(3) Csapatsportágak közül azok részesülhetnek támogatásban, amelyek az országos bajnokság első, vagy második vonalában szerepelnek, egyéni sportágak közül pedig azok a sportszervezetek, amelyek országos sportági szakszövetség, sportszövetség versenyrendszerében szereplő sportolókat foglalkoztatnak. (4) Egy sportágban nemenként csak egy sportszervezet kaphat támogatást. (5) A Városi Olimpiai Alap és a sportösztöndíj-rendszer pályázati formában kerül meghirdetésre és a támogatottak köréről, valamint a támogatási összegekről a Bizottság dönt. A diáksport támogatása 7. § (1) Az Önkormányzat a város diáksportéletét koordináló, a különféle versenyek, bajnokságok, rendezvények szervezését és lebonyolítását végző Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület (a továbbiakban: NYVDSE) részére éves működési alap-, eredményességi támogatást biztosít. (2) Az Önkormányzat az NYVDSE részére nyújtott működési támogatáson keresztül biztosítja: a.) a Magyar Diáksport Szövetség által kiírásra kerülő országos sportági diákolimpia városi versenyrendszerének működtetését, lebonyolítását; b.) a diákolimpián kívüli, nem felmenő rendszerű városi versenyek, bajnokságok, rendezvények lebonyolítását; c.) különféle pályázati lehetőségek működtetését; d.) az NYVDSE működéséhez szükséges feltételrendszert. (3) Az Önkormányzat az eredményességi támogatáson keresztül biztosítja: a.) az érvényben lévő általános és középiskolai pontrendszer működtetését, b.) a pontrendszer szerint, az adott iskolai tanévben eredményesen tevékenykedő alap- és középfokú oktatási intézmények, diáksportszervezetek anyagi elismerését. (4) Az országos szintű diákolimpiai versenyek városi megrendezésének támogatásáról a hozzá benyújtott kérelem alapján a Bizottság dönt. (5) A Bizottság a tanulók egészségmegőrzése és testi képességeinek fejlesztése céljából úszásoktatási pályázatot működtet.

Szabadidősport 8. § (1) Az Önkormányzat a Nyírsuli Kht.-val megkötött közhasznú szerződés alapján támogatja a lakosság rendszeres testmozgását segítő különféle szabadidősport jellegű városi versenyek, bajnokságok, valamint egyéb sportrendezvények lebonyolítását. (2) A sportkoncepcióban meghatározott elvek és szempontok szerint a bizottság támogatást nyújt a kiemelkedő városi szabadidő sportszervezetek működéséhez, rendezvényeik lebonyolításához. (3) Kiemelt támogatásban részesülnek a lakóterületi szabadidő sportszervezetek. Az utánpótlás-nevelés támogatása 9. § (1) Az Önkormányzat a Nyírsuli Kht. keretein belül – meghatározott sportágakban - sportiskolai jellegű városi utánpótlás-nevelési, képzési rendszert működtet, melyek éves támogatásáról a koncepcióban elfogadott elvek, valamint a Kht. vezetésének véleménye, javaslata alapján a Bizottság dönt. (2) A Kht. keretein belül működtetett szakágakkal, sportágakkal kapcsolatos döntést - felvétel, megszüntetés - a társaság ügyvezető igazgatója csak a bizottság véleményének kikérésével és támogatásával hozhatja meg, melyet kezdeményezhet a Kht. ügyvezető igazgatója, a Bizottság, illetve városi sportszervezet a Bizottság megkeresésével. (3) A sportszervezet működési célú önkormányzati támogatásának megítélésekor kiemelten kell figyelembe venni a szervezet utánpótlás-nevelés területén végzett tevékenységét, ennek színvonalát, mind mennyiségi (a rendszeresen sportolók számát), mind pedig minőségi (elért versenysport eredmények, a felvevő bázisegyesületbe történő átigazolások) szempontból. (4) A városi utánpótlás-nevelési rendszerben nem szereplő sportágak utánpótlásnevelését a sportszervezetek saját hatáskörben végzik, mely tevékenységhez az Önkormányzat az éves működési alaptámogatás nyújtásával járul hozzá. Egyéb támogatások 10. §

(1) Ezen a tételen belül a Bizottság többek között további sportpályázatokat működtethet, sportszervezeteket, rendezvényeket, iskolai sportági műhelyeket, valamint egyéb feladatokat támogathat, illetve a tételen belül éves tartalékalapot képezhet, amely a rendkívüli, előre nem látható sportcélú kiadások finanszírozására szolgálhat. (2) Rendkívüli támogatás odaítélése csak a tartalékalap terhére történhet. Kiemelkedő sportrendezvények 11. § (1) Az Önkormányzat támogatja a Nyíregyházán lebonyolításra kerülő nemzetközi és országos szintű, reprezentatív, hagyományos és jelentős nézettségre számot tartó sportesemények megrendezését, amennyiben azok szerepelnek az országos sportági szakszövetség, vagy sportszövetség versenynaptárában. (2) Világ- és Európa-bajnokságok városunkban történő megrendezéséről, illetve a csapatsportágak nemzetközi kupákban történő részvételének közös támogatásáról a Megye-Város Egyeztető Bizottság javaslata alapján az illetékes közgyűlések döntenek. (3) A támogatásban részesülő kiemelkedő városi sportrendezvények köréről, valamint a támogatás mértékéről a hozzá benyújtott kérelem alapján a Bizottság dönt. A támogatás mértéke legfeljebb a rendezvény összköltségének 50%-áig terjedhet. Olimpián, Paralimpián, világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények támogatási rendszere 12. § (1) Az Önkormányzat támogatja a nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket elért sportolókat, sportszakembereket, azonban ezek közül csak az adott sportágban világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények kerülnek elismerésre jelen rendelet mellékletében szabályozott támogatási rendszer alapján. (2) Az olimpián és a paralimpián elért eredmények elismerését, formáját a játékokat követően a bizottság javaslatára a Közgyűlés határozza meg.

(3) Eredményességi támogatás csak a sporteredmény elérését követően, az azt igazoló versenyjegyzőkönyv hiteles másolatának, vagy az országos sportági szakszövetség, sportszövetség igazolásának benyújtásával adható. (4) A támogatási rendszert a Bizottság szükségszerűen felülvizsgálhatja és módosíthatja.

Sportszolgáltatások vásárlása 13. § (1) Az Önkormányzat a sportolási lehetőségek bővítése érdekében a nevelésioktatási intézmények tanulói számára a téli időszakban a városban működő műjégpályán jégidőt vásárol, valamint a városi úszósport szervezetei részére edzés és versenyzés céljából uszodai medencét bérel. (2) A sportszolgáltatások vásárlása szerződés keretében történik és az összegek kiegyenlítése a sport célfeladatokról a teljesítést követően számla alapján történik. IV. Önkormányzati sportirányítás, sportigazgatás Az önkormányzat sportfeladat ellátásának struktúrája 14. § (1) Az Önkormányzat a sportfeladatok ellátása érdekében az önkormányzati sportigazgatás, sportszabályozás, sportközszolgáltatás során az alábbi szervezeti, feladat-végrehajtási megosztást alkalmazza: a.) a Közgyűlés, polgármester, alpolgármester(ek), bizottság(ok) sportigazgatással kapcsolatos feladatait az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg; b.) az Önkormányzat számára a sporttörvényben előírt, a városi sportkoncepcióban, valamint jelen rendeletben meghatározott feladatok koordinálását, igazgatási és szervezési feladatait, továbbá a Bizottság titkári feladatait az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység, az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda, illetve annak sportreferense látja el.

c.) az Önkormányzat a tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartását, működtetését, a városi sportkoncepcióban meghatározott sportágakban az utánpótlás-nevelést, valamint egyes szabadidősport rendezvények lebonyolítását a Nyírsuli Kht. keretein belül látja el, a társasággal megkötött közhasznúsági és sporttámogatási szerződések szerint, d.) az iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület, valamint az oktatási intézmények, iskolai sportkörök és diák-sportszervezetek látják el.

Sportlétesítmények fenntartása, működtetése és fejlesztése 15. § (1) Az Önkormányzat fenntartja, működteti a tulajdonában lévő sportlétesítményeket, melyek üzemeltetési költségeihez való támogatás nyújtásáról – a költségvetési rendelet elfogadásakor - a Közgyűlés dönt.

(2) Az Önkormányzat az éves költségvetésében, a városfejlesztési ágazat keretein belül, lehetőségei függvényében biztosítja a tulajdonában lévő sportlétesítmények és a közterületen lévő sportpályák felújításának, fejlesztésének költségeit. (3) Az Önkormányzat lehetőségei szerint önrészt biztosít a nemzeti sportszabvány alapján épülő városi sportlétesítmények megvalósításához. (4) A Nyírsuli Kht. által működtetett városi sportlétesítményeket edzés és versenyzés céljából rendszeresen használó sportszervezetek köréről, a létesítmény-használat paramétereiről a Kht. ügyvezető igazgatójának szakmai előterjesztése alapján a Bizottság dönt.

V. A sporttámogatások igénylése Támogatás igénylése kérelem esetén 16. § (1) A támogatásra jogosult igényét „sporttámogatási kérelem” formájában a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottsághoz címzetten, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Kulturális és Sport Irodájához előterjesztve nyújthatja be. (2) Működési támogatás csak akkor adható, ha a támogatásra jogosult a tárgyév január 31.-ig azt az (1) bekezdés szerint kérelmezte A működési célú támogatási kérelemnek tartalmaznia kell: a.) a kérelmező pontos megnevezését, képviselője nevét, címét; b.) a sportolók létszámát születési évük szerinti bontásban, c.) a kérelmező előző évi költségvetését és sportszakmai adatait, eredményeit, d.) a tárgyév tervezett költségvetését, sportszakmai adatait, versenynaptárát, e.) az illetékes bíróság a kérelmező nyilvántartásba vételét elrendelő, 30 napnál nem régebbi jogerős végzésének másolatát, vagy a működését igazoló bírósági kivonatot és alapszabályát; f.) a kérelmező bankszámlaszámát, adószámát; g.) a verseny- és élsport szervezeteknél a köztartozásokra vonatkozó, 90 napnál nem régebbi igazolásokat (APEH, VPOP, Városi Adóiroda) (3) Eredményességi támogatás csak akkor adható, ha a támogatásra jogosultak az alábbi időpontokig azt írásban kérelmezték az illetékes szervnél: -

kiemelt csapat- és egyéni sportágak a támogatási szerződés szerinti időpontig a Bizottságnál; diák-sportszervezetek a tárgyév szeptember 30.-ig a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesületnél; világ- és Európa-bajnokságokon eredményesen szerepeltek a tárgyév november 30.-ig a Bizottságnál.

A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell: a.) a sportrendezvény megnevezését, időpontjának, helyének megjelölését; b.) az elért eredmény és helyezés ismertetését; valamint a (2) bekezdés a.), e.) és f.) pontjaiban meghatározottakat. (4) Rendezvénytámogatás csak akkor adható, ha a támogatásra jogosult a tárgyév január 31.-ig azt az (1) bekezdés szerint kérelmezte. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell: a.) a sportrendezvény megnevezését, időpontjának, helyének megjelölését; b.) a sportrendezvény szakmai bemutatását, a rendezvényt megelőzően legkésőbb 30 nappal annak hivatalos versenykiírását, költségvetéstervezetét, külön megjelölve az igényelt önkormányzati támogatás összegét és annak tervezett felhasználását; c.) a rendezvényen résztvevő csapatok, sportolók várható létszámát és a várható nézőszámot; d.) a sportrendezvény lebonyolításáért, elszámolásáért felelős nevét, címét; valamint a (2) bekezdés a.), e.) és f.) pontjaiban meghatározottakat. (5) Rendkívüli sporttámogatás odaítéléséről kérelem alapján a sport célfeladatok meghatározott tételén belül a Bizottság, ezen túlmenően a Közgyűlés dönt. A kérelmek benyújtásának időpontja: - működési támogatási kérelem esetén a tárgyév január 31.-ig, vagy július 31.-ig; - rendezvénytámogatási kérelem esetén a rendezvényt megelőzően legalább 60 nappal (6) A rendkívüli sporttámogatásra vonatkozó kérelmeknek a (2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell tartalmazniuk. Támogatás igénylése pályázat esetén 17. § (1) A Bizottság által kiírt és nyilvánosan meghirdetett pályázat feltételeinek megfelelő pályázó akkor részesíthető támogatásban, ha jelen rendelet 18. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek is eleget tesz.

A sporttámogatások engedélyezése, elszámolása 18. § (1) A sporttámogatások odaítéléséről az éves költségvetési rendeletben meghatározott támogatási kereteken belül a Bizottság dönt. (2) A támogatás szerződés alapján vehető igénybe. A szerződés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenőrzésére a sporttörvény és az államháztartás működési rendjéről, valamint a számvitelről szóló jogszabályokat kell alkalmazni. (3) A döntéshozó a támogatás kifizetését csak abban az esetben engedélyezheti, ha: a.) ha a támogatás felhasználása kizárólag a sport céljait szolgálja; b.) a támogatást a rendeletben meghatározott módon és időben kérelmezték; c.) a támogatandó a tárgyév január 31.-ig, vagy a szerződésben meghatározott időpontig elszámolt az előző évben kapott önkormányzati támogatás cél szerinti felhasználásáról, a kiemelt sportágak pedig elszámoltak a támogatási szerződésben meghatározott egyéb dokumentumokkal is, d.) a támogatandó sportszervezet 1.000 eFt alatti összeg esetén hitelesített számlamásolatokkal, 1.000 eFt feletti összegnél pedig pénzügyi számlaösszesítővel elszámolt az előző évi támogatással, e.) működési alaptámogatások átütemezése, megelőlegezése csak kérelem és az abban megfogalmazott nyomós indokok alapján, valamint tisztségviselői engedélyezést követően történhet, f.) eleget tett az állami adatszolgáltatási kötelezettségének; g.) felelősséget vállal az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és biztosítja az ellenőrizhetőséget; h.) nincs lejárt köztartozása; i.) a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik. (4) Nem kaphat támogatást: a.) az a sportszervezet, sportvállalkozás, amellyel szemben végelszámolási, csőd-, vagy felszámolási eljárás van folyamatban, b.) az a sportszervezet, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló 1998. évi II. törvény szerint eljárás van folyamatban.

(5) A támogatást nyújtó a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet: a.) a támogatás igénylésekor valótlan adatot szolgáltatott, b.) a (3) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette, illetve a (4) bekezdés szerinti helyzetbe került; c.) köztartozással rendelkezik és arra fizetési halasztást nem kapott; d.) a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel. (6) A támogatások jogszabálysértő módon, vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. VI. A város sportkitüntetése és adományozási rendje 19. § (1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a város sportéletében kiemelkedő sporttevékenységet folytató, vagy folytatott személyek megbecsülése és elismerése jeléül 48/1995. (1996. I. 1.) számú rendeletével „Nyíregyháza Város Sportjáért Kovács (Bütyök) József -díj” elnevezéssel kitüntetést alapított. (2) A kitüntetés adományozási rendjét a Közgyűlés rendelete szabályozza.

az 1/2006. (I. 26.) KGY

Értelmező rendelkezések 20. § Jelen rendelet alkalmazásában a sporttörvény 77. §-a az irányadó, továbbá: (1) támogatásra jogosult: minden Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő, hivatalosan bejegyzett, sporttevékenységet végző, jogi személyiséggel rendelkező sportszervezet, ha jelen rendeletben megfogalmazott feltételeknek eleget tesz, (2) rendkívüli támogatás: év közben befogadott, de előre nem tervezhető kiemelkedő sportesemény megrendezését, önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került sportszervezet működését, valamint valamely sportszervezet eredményességét, tevékenységét kiemelkedően fejlesztő támogatási forma, (3) sporteredmény: az adott sportág versenyszabályai szerint kiírt versenyen, mérkőzésen a hivatalos jegyzőkönyvben szereplő eredmény,

(4) kiemelt sportág, vagy sportszervezet: a sportkoncepcióban meghatározott sportág, sportszervezet az elért eredmények és a város sportéletében betöltött szerep alapján,

(5) sportlétesítmény: sporttevékenység céljára épült, adott szabályainak megfelelő objektum, amely hitelesítéssel rendelkezik.

Záró rendelkezés

23. §

Jelen rendelet 2008. május 2 -án lép hatályba.

sportágak

Melléklet a 23/2008. (IV.29.) KGY rendelethez:

Világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények támogatási rendszere (olimpiai és nem olimpiai sportágak) Felnőtt sportolók (eFt)

Csapatsportág (olimpiai)

Egyéni sportág (olimpiai)

Egyéni sportág (olimpiai)

VB I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

Két évente 180 135 105 75 60 45 30 15

Két évente 360 270 210 150 120 90 60 30

Évenként 240 180 140 100 80 60 40 20

Egyéni sportág (nem olimpiai) Két évente 60 45 35 25 20 15 10 5

EB I. II. III. IV. V. VI.

Két évente 90 75 60 40 30 20

Két évente 180 150 120 80 60 40

Évenként 120 100 80 60 40 30

Két évente 30 25 20 15 10 7.5

Egyéb rendelkezések 1./ Eredményességi támogatásban kizárólag a Nemzeti Sportszövetség által nyilvántartott szakszövetségek, országos sportszövetségek sportolói, valamint ezek felkészülését segítő sportszakemberek részesíthetők.

2./ A támogatandó személyekre a városi sportszervezetek a meghatározott határidőig tesznek javaslatot, amelyek alapján a Bizottság meghatározza a támogatandók névsorát, illetve a támogatási összegeket. 3./ Eredményességi támogatás az országos sportági versenynaptárban meghatározott világbajnokságon elért 1.-8., illetve Európa-bajnokságon 1.-6. helyezést elért sportolók és az azok felkészülését segítő sportszakemberek részére állapítható meg. 4./ Abban a sportágban, amelyben az összetett eredmény mellett a részteljesítményeket is értékelik, a bizottság a sportoló azon eredményét veszi figyelembe, amely alapján magasabb összegű támogatásban részesíthető. 5./ Azokban az olimpiai, paralimpiai sportágakban, amelyekben hivatalos világbajnokság, illetve Európa-bajnokság keretén belül olimpiai, paralimpiai versenyszámokat nem olimpiai, paralimpiai körülmények között rendeznek meg, illetve az olimpiai sportág, nem olimpiai versenyszámában elért eredményeket csak nem olimpiai, paralimpiai versenyszámnak megfelelően lehet eredményességi támogatásban részesíteni. 6./ Azokban a csapatversenyszámokban, amelyekben a csapateredményt az egyéni eredményeket összegezve állapítják meg, a sportoló a csapateredményért eredményességi támogatásban csak akkor részesíthető, ha egyéni eredményéért nem kapott támogatást. 7./ 10.000 Ft alatti támogatási összeg esetén a sportolók és a sportszakemberek tárgyjutalomban részesülnek. 8./ Egyéni sportágakban az egy olimpiai, paralimpiai ciklusban ugyanolyan bajnokság azonos versenyszámában ismételten elért első helyezés esetén a sportoló 25%-al nagyobb eredményességi támogatásban részesül. 9./ A sportolók felkészülését segítő sportszakemberek részére megállapított eredményességi támogatás nem haladhatja meg a sportágban a sportolóknak nyújtott eredményességi támogatások 50%-át, duatlon és triatlon sportágakban a 70%-át.

10./ Ha a sportoló több sportágban, vagy egy sportág több versenyszámában ért elhelyezést, az eredményességi támogatást mindegyik helyezés alapján különkülön kerül megállapításra és ezt a megoldást az edzőknél is alkalmazni kell. 11./ Súlyemelés sportágban világ- és Európa-bajnokságon érvényes összetett eredmény nélkül, csak a fogásnemenkénti helyezés alapján, eredményességi támogatás nem állapítható meg. 12./ Ha a sportág versenyrendszerének jellege szerint az V.-VII. helyezéseket egyenként nem döntik el, az eredményességi támogatás szempontjából a helyezések mindegyikét VI. helyezésnek kell tekinteni. 13./ A junior korosztályú sportolók a felnőtt versenyzők eredményességi támogatásának a 75 %-át, az ifjúságiak az 50 %-át, míg a serdülők a 25 %-át kapják. 8./napirend:Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló rendelet megalkotására (II. forduló) Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Csabai Lászlóné: (polgármester) Valamennyi bizottság tárgyalta. Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel: (Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság több fordulóban tárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja azzal, hogy a most pótanyagként megkapott módosított anyagot nem állt módjában tárgyalni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kulturális Bizottság. Dr. Veréb József: (Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága elnöke) A bizottság ugyancsak megtárgyalta és elfogadta, hasonlóképpen nem állt módjában ezt a pótanyagot tárgyalni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Oktatási Bizottság.

Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság nem támogatta a javaslatot 6 igen és 6 tartózkodás mellett. Csabai Lászlóné: (polgármester) Közlekedési Bizottság. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) bizottság egyhangúlag támogatta.

A

Csabai Lászlóné: (polgármester) Városfejlesztési Bizottság. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Sport Bizottság. Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság azt a verziót, ami elé került azt támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Pénzügyi Bizottság. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a módosított változatot elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jogi Bizottság? Az Eu-t hagytam ki úgy látom. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Én ügyrendiben szerettem volna elmondani, de akkor most így mondom el, hogy azután nyilatkoznék a bizottságnak a nevében, ha a szóbeli kiegészítését az előterjesztőnek meghallgatnánk. Mert annyi kiegészítés volt a rendelettel kapcsolatban, hogy én csak azt mondanám el, amit nem fogadott be az előterjesztő, hogy arról szavazzunk és utána mondanám el. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. EU. integrációs Bizottság.

Dr. Vinnai Győző: (Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság tagja) Az Európai Uniós Bizottság pénteken tárgyalta. Nagyon sok módosítás érkezett, főleg civil szervezetek részéről, pontosabban a Nyírség Civilház vezetője részéről. Most nem tudom, hogy mennyiben tartalmazza ezt a módosított rendelet-tervezet, egyébként többségi határozattal támogatta a bizottság. Csabai Lászlóné: (polgármester) A Szociális Bizottságot kérdezem. Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság egyhangú szavazatával támogatta az előterjesztést. Javaslatunkat a 6.§ elhagyására az előterjesztő elfogadta. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor szeretném megkérdezni Jegyző urat, vagy Nagy Lászlót? Igen, parancsolj. Nagy László: (alpolgármester) A Közgyűlés előtt lévő módosított rendelettervezet minden olyan változást tartalmaz, amit a múlt heti bizottsági üléseken megbeszéltünk. Tehát én ezeket most külön – külön hadd ne soroljam fel. A bizottsági üléseken valamennyiről szóltunk. Én azt kérem a közgyűléstől, hogy a változásokat, miután ki is emeltük a rendelet-tervezetben, vegye figyelembe és ennek megfelelően hozza meg a döntését. Ezek a változások egyébként csak azok a változások, amelyeket a múlt héten bizottsági üléseken Dr. Fedor Anett kolleganővel végigmondtunk minden bizottsági ülésen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor a Jogi Bizottság véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság is támogatta azokkal a módosításokkal, amik ebben az anyagba már beépítésre kerültek. Arra szeretném a figyelmet mégis felhívni, és ebben nem tudott egyértelműen a bizottsági ülésen nyilatkozni az előterjesztő, és itt a. és b. verzió található az előterjesztésben, ami arra vonatkozott, hogy a február 28.-i határidő túl korai volt, mert február 15-ig kell az önkormányzatnak is a költségvetését elfogadni illetve még a civilek is ilyenkor ezen dolgoznak. Ezért mi egy április 1-ét javasoltunk, de itt lehet látni benne, hogy egy a. meg egy b. változatnak megfelelően egy halasztott pályázati határidő került már megjelölésre. Tehát ez az egy olyan pontunk volt, amiről akkor még az előterjesztő nem tudott benne nyilatkozni. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor ügyrendi kérdésben kért szót. Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Elnézést kérek, hogy ilyen makacs vagyok, de én elővettem a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat. A 16. § h. pontja szó szerint így szól: Az előterjesztések feletti szavazás során előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokat, javaslatokat kell egyenként szavazásra bocsátani, majd az előterjesztésben szereplőket. Szerintem ezt meg kellett volna az előbb szavaztatni. Ezt kértem. Az előző napirendi pontnál volt egy javaslatom a Közgyűlés felé is polgármester asszony. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt Képviselők! Akik egyetértenek azzal, hogy most értsünk egyet azzal, hogy az SZMSZ–t hogy alkalmazzuk a bizottsági ülésen Fesztóry Sándor javaslata alapján, szíveskedjen igennel szavazni. Nevetségessé teszi a közgyűlést kedves Fesztóry Sándor. Olyan kérdésben, ez nem módosító javaslat a napirendhez, nem ez a napirend, egy eljárásjogi kérdésben kér javaslatot az Önkormányzattól, olyan eljárásjogi kérdésben, ami teljesen egyértelműen tisztázott. És ez nem első alkalommal történik, gyakorlatilag egyetlen bizottságnak nincs ezzel a kérdéssel problémája csak önöknek. Nem tartozik a napirendhez. A napirend az a sportrendeletről szól, ön pedig egy eljárásjogi kérdésben kérte a képviselő-testület állásfoglalását. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Ez így nem szerepel ahogy elhangzott, nem szerepel, én átnéztem az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat is. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Moskovits Károly. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Nem akarom Jegyző urat megismételni, de az önkormányzati törvény valóban tartalmazza ezt, hogy a képviselő saját magára nézve bejelentheti, akkor kérhet saját magával szemben szavazást. Határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni, mert nem szavazhat és ugyanez vonatkozik arra, ha bárkinek a bizottságban tudomása van arról, – vagy itt a közgyűlésben – hogy az illető képviselő érintett, akkor bárki kérhet szavazást, hogy élhet-e a szavazati jogával a képviselő. És ha leszavazza az adott testület, vagy a bizottság, vagy a közgyűlés, akkor nem élhet a szavazati jogával. Ennyi. De a törvényben benne van.

Erről tényleg felesleges szavazni. Köszönöm. Abban az esetben, – már elnézést hadd egészítsem ki – ha elnök úr azt tapasztalja, hogy a bizottsági ülésen olyan személy akar a szavazásban részt venni, aki érintve van benne, akkor kér egy szavazást arról, hogy xy élhet-e a szavazati jogával. Ha a bizottság leszavazta, akkor nem fog szavazni az illető. Viszont határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell lenni. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Módosító indítványt nem az eljárási rendhez, hanem a napirendhez lehet tenni. Ez nem tartozik a napirendhez. Nem a napirendre tett ön módosító indítványt, hanem egy olyan eljárásjogi rendhez kért szavazást, ami egyébként a törvényben egyértelmű. Azt alkalmazni kell, jó szándékkal és tisztességgel. Ennyi a dolognak a lényege, úgyhogy folytatjuk az ülést. Ezek szerint a bizottságok nagy része támogatta. Egy része a módosító indítványokat nem ismerte, de a Jogi Bizottság, amely nyilván a törvényesség szempontjából igen jelentős, az a módosító indítványokkal együtt elfogadásra javasolja, mert az előterjesztő elfogadta a módosító indítványt. A határidők közül a b. verziót. Kell-e hogy külön megszavaztassam a b. verziót? Igen. Kérem, aki a b. verzióval egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Fesztóry Sándor nem szavazott. Lezártam a napirendet képviselő úr! Tessék kikapcsolni a gépet! Fesztóry Sándor kért szót. Fesztóry Sándor: (képviselő) Köszönöm szépen, de inkább nem mondom el polgármester asszony. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, nagyon hálás vagyok önnek. Akkor szavaztathatok. Kérem aki egyetért a b. verzióval, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 11 tartózkodással elfogadta a b. verziót Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem aki az egész rendelettel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi rendeletet.

24/2008.(IV.29.) KGY rendelet a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban Közgyűlés) – élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. § (2) bekezdésében kapott eredeti felhatalmazással –, figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (5) bekezdésében és 16. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A.§ (2) bekezdésében, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 14.§ (2) bekezdésében foglaltakra, a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja: I.

FEJEZET

Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja (1) A Közgyűlés elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élő állampolgárok önszerveződő közösségei végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, a közbiztonság mértékének növelése, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, szórakozása, sportolása, egészségvédelme érdekében. (2) Az (1) bekezdésben foglalt cél megvalósulása érdekében a Közgyűlés az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében - a város anyagi lehetőségeitől függően keretösszeget állapít meg az önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának céljára, és az önszerveződő közösségek közötti esélyegyenlőség biztosítása érdekében támogatási-pályázati rendszert vezet be, melynek feltételeit, az eljárás rendjét e rendeletében szabályozza.

2. § A rendelet hatálya (1)

(2)

A rendelet hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén székhellyel rendelkező, illetve tevékenységét ezen területen kifejtő - bíróság által nyilvántartásba vett önszerveződő közösségekre, mint támogatható szervezetekre. A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat kötelező feladatát feladat-ellátási szerződés alapján ellátó szervezetekre, valamint azon sportszervezetekre, amelyek támogatási rendjét a Közgyűlés sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról szóló 23/2008.(IV.29.) KGY rendelete szabályoz.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában a.) önszerveződő közösség aa.) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a politikai tevékenységet folytató szervezetet, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, az egyházat), ab.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró alapítvány (ide nem értve a közalapítványt) b.) közérdekű feladatot ellátó önszerveződő közösség: az olyan közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú önszerveződő közösség, amely az Önkormányzat Ötv.-ben vagy más törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásában vesz részt, vagy azt segíti.

II. FEJEZET A támogatás formái 4. § (1)Az Önkormányzat az önszerveződő közösségek részére a támogatást a költségvetéséből biztosított pénzügyi alapokból biztosítja. A megpályázható pénzalapok 5. § (1) Az Önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg az önszerveződő közösségek támogatására szolgáló keretösszeget. (2) Az Önkormányzat évente az alábbi alapokra ír ki pályázatot: a) Közbiztonsági Alap: a támogatási keret 10%-a b) Kulturális és Civil Alap: a támogatási keret 35%-a c) Szociális és Egészségügyi Alap: a támogatási keret 35%-a. d) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alap: a támogatási keret 10%-a e) Pályázati önerő és Tartalék Alap: a támogatási keret 10%-a. Az egyes alapok támogatási területei 6. § (1) Közbiztonsági Alap: a lakosság biztonságérzete, a személyi- és vagyonbiztonság mértéke növelésének támogatására (2) Kulturális és Civil Alap: városi ünnepségek programjainak, színvonalas lebonyolításának, városi rendezvények, egymást követő naptári napokon lebonyolított rendezvénysorozatok megszervezésének és kivitelezésének, valamint az önszerveződő közösségek kiemelkedő szakmai programokon történő részvétele, működési költségei finanszírozásának, alkotások, kiadványok megvalósításának támogatására (3) Szociális és Egészségügyi Alap: a lakosság különleges törődést igénylő rétegei - pl.: fogyatékkal élők, hátrányos szociális helyzetben élők – segítése, valamint a lakosság egészségmegőrzésének, egészségvédelmé-nek támogatására (4) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alap: a város szépítésének, egyes városrészek rendezésének, parkosításának, virágosításának, valamint a környezet állapotának javítását elősegítő tevékenység, esemény, továbbá a környezet tudatos életmód népszerűsítésének támogatására

(5) Pályázati önerő és Tartalék Alap: nem az Önkormányzat által meghirdetett pályázathoz szükséges önerő biztosításának támogatására, amennyiben az önszerveződő közösség valószínűsíti, hogy a nem Önkormányzati pályázat eredménye később a város hasznára válik, valamint váratlan, kiemelkedő jelentőségű események támogatására III.

FEJEZET

A támogatások odaítélésének eljárási rendje A pályázatok benyújtása 7. § (1) Az önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása iránti pályázatokat a tárgyévi költségvetéséről szóló rendelet kihirdetésével egyidejűleg Nyíregyháza város honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a Nyíregyházi Napló című lap soron következő számában a pályázatok véleményezésére - jelen rendelet 9.§ (2) bekezdése szerint – jogosult közgyűlési bizottság hirdeti meg. (2) A Pályázati önerő és Tartalék Alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott módon a pályázat meghirdetéséről a Polgármester gondoskodik. (3) Az önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása (a továbbiakban: pénzügyi támogatás) iránti pályázatokat írásban, jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő „Pályázati Adatlap” című formanyomtatványon, a pályázatot meghirdető közgyűlési bizottsághoz minden év március 31. napjáig lehet benyújtani. (4) Az önszerveződő közösségek pályázhatnak ún. rendkívüli pénzügyi támogatás iránt is, mely esetben a pályázatokat minden év szeptember 30. napjáig a (3) bekezdésben meghatározott módón lehet benyújtani. (5) A Pályázati önerő és Tartalék Alap esetén pályázatot a (3) bekezdésben meghatározott módon - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott benyújtási határidőkre tekintet nélkül - a pályázati hirdetményben előírt határidőig a Polgármesterhez lehet benyújtani. (6) A pályázathoz csatolni kell: a) az önszerveződő közösség működésének igazolására: az önszerveződő közösség székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság által az önszerveződő közösség hatályos adatairól kiállított 30 napnál nem régebbi kivonatát és az önszerveződő közösség – képviselője által hitelesített − alapszabályát vagy működésének egyéb alapdokumentumát; b) az önszerveződő közösség tárgyévi pénzügyi támogatásra irányuló kérelmét, amely részletes tájékoztatást tartalmaz különösen az alábbiakról:

 Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljai, feladatai.  Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljaihoz, feladataihoz kapcsolódó tagdíj, önrész vállalásának tervezett mértéke.  Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljaihoz, feladataihoz kapcsolódó, más pályázati források, lehetőségek bemutatása, kiemelése, más pályázati alapokból tervezett igénylés mértéke.  Az önszerveződő közösség által pályázott összeg tervezett időbeni felhasználásáról, az Önkormányzattól kért támogatásra alapított várható költségeket - főbb jogcímenként - részletezve.  Nem az Önkormányzat által meghirdetett pályázat esetén, a pályázat rövid ismertetését valamint annak eredményessége esetén a város tekintetében várható haszon valószínűsítését tartalmazó leírás. c) az önszerveződő közösség tárgyévet megelőző évi tevékenységéről szóló tájékoztatót, különös tekintettel a végzett feladatokra, elért eredményekre, valamint az önszerveződő közösség a tárgyévet megelőző – amennyiben ez nem áll rendelkezésre, az azt megelőző – üzleti évről szóló számviteli beszámoló egyszerű másolatát. (7) Amennyiben a pályázat benyújtása hiányosan történt, a pályázatot meghirdető közgyűlési bizottság illetve a Polgármester írásban felhívja a pályázót arra, hogy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül a hiányosságot pótolja. Amennyiben a pályázó a hiánypótlást felhívás ellenére sem teljesíti, a pályázat nem terjeszthető a Közgyűlés elé. A beérkezett pályázatok véleményezése 8. § (1) A beérkezett pályázatokat a pályázati időszak zárónapját – március 31. illetve szeptember 30. – illetve Pályázati önerő és Tartalék Alap esetén a pályázat benyújtásának napját követő 30. napig a Közgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottsága megvizsgálja és indoklással ellátott javaslatot tesz a támogatás odaítélésére, valamint annak összegére, illetve a támogatás más – nem pénzbeli − formában történő biztosítására.

(2) A Közbiztonsági Alapra benyújtott pályázatokat a Jogi Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, a Kulturális és Civil Alapra benyújtott pályázatokat a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága, a Szociális és Egészségügyi Alapra benyújtott pályázatokat a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alapra benyújtott pályázatokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, a Pályázati Önerő és Tartalék Alapra benyújtott pályázatokat a nem Önkormányzati pályázat tárgya vagy a kérelem tárgya, illetve a váratlan, kiemelkedő esemény tárgya szerint - a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata alapján - hatáskörrel rendelkező közgyűlési bizottság véleményezi. (3) A szakbizottságok ezen ülésén az Önkormányzat hivatalának illetékes munkatársa – jelenleg: civil referens – tanácskozási joggal részt vesz. (4) A szakbizottságok vizsgálata kiterjed arra, hogy az önszerveződő közösség tevékenysége mennyiben közérdekű, illetőleg a támogatásban részesítendő célkitűzés a közjavát mennyiben szolgálja és szakmai szempontból mennyiben megvalósítható. (5) A szakbizottságok vizsgálata különösen arra terjed ki, hogy a) az önszerveződő közösség az előző évben kapott pénzügyi támogatással megfelelően elszámolt-e; b) a támogatásban részesítendő cél megvalósításához – a támogatás esetleges összegét is figyelembe véve – rendelkezik-e a megfelelő pénzügyi és egyéb feltételekkel; c) a támogatásban részesítendő cél eléréséhez az önszerveződő közösségnek vannak-e más partnerei és egyéb támogatói; d) a támogatásban részesítendő cél megvalósítása igényli-e az önkormányzat egyéb támogatását; e) a támogatásban részesítendő cél megvalósítása pénzügyi támogatás helyett támogatható-e más, alkalmasabb módon.

A pályázatok elbírálása 9. § (1) A Polgármester a pályázati időszak zárónapját – március 31. illetve szeptember 30. – illetve a Pályázati önerő és Tartalék Alap esetén a pályázat benyújtásának napját követő 45. napig gondoskodik a szakbizottságok indokolással ellátott javaslatait összesítő előterjesztés elkészítéséről. Az előterjesztést úgy kell elkészíteni, hogy abból a képviselők számára világos legyen a szakbizottságok véleménye, javaslata. A Közgyűlés az előterjesztésről a soron következő ülésén dönt. (2) A pénzügyi támogatások megállapítása során a Közgyűlés előnyben részesíti azt a közérdekű feladatot ellátó önszerveződő közösséget, amely a lakosság különleges törődést igénylő rétegeit célozza meg (például: fogyatékkal élők, hátrányos szociális helyzetben élők). (3) A pályázatok elbírálása során a Közgyűlés dönthet úgy is, hogy pénzügyi támogatás helyett a kért támogatást más formában biztosítja, feltéve, hogy a támogatás más módja a pályázó által megjelölt cél megvalósításának támogatására alkalmas és ahhoz az önszerveződő közösség hozzájárul. (4) A Közgyűlés kedvező elbírálása esetén a pénzügyi támogatás megállapításáról szóló költségvetési rendeletében meg kell jelölni azt is, hogy a támogatás felhasználása milyen célra történhet. 10. § A támogatásban részesülő önszerveződő közösség a kapott támogatást csak a Közgyűlés által meghatározott célra használhatja fel. 11. § (1) Nem részesíthető pénzügyi támogatásban négy naptári év időtartamban az az önszerveződő közösség a) amely az előző évben kapott pénzügyi támogatással nem számolt el, és ezt a Közgyűlés határozatában megállapította; b) az előző évben kapott támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használta fel. (2) Nem részesíthető pénzügyi támogatásban kettő naptári év időtartamban az az önszerveződő közösség, amely az előző évben kapott pénzügyi támogatással nem megfelelően számolt el, és ezt a Közgyűlés határozatában megállapította.

IV. FEJEZET A támogatás kifizetése és felhasználásának elszámolása 12.§ (1)A Közgyűlés által megállapított pénzügyi támogatás folyósítására, felhasználására és elszámolására vonatkozóan az Önkormányzat a támogatott önszerveződő közösséggel - jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti – támogatási szerződést köt. (2)A támogatási szerződés a pénzügyi támogatás odaítéléséről rendelkező közgyűlési határozat mellékletét képezi. 13. § (1) Az önszerveződő közösség a kapott támogatás felhasználásáról köteles elszámolni. Az elszámolás határideje: a) a tárgyévet követő év március 31. napjáig; b) amennyiben a tárgyévet követő évben pénzügyi támogatás iránti pályázatot nem nyújt be, a tárgyévet követő év május 31. napjáig (2) Az elszámolás magában foglalja - a részletes szakmai, tartalmi beszámolót (továbbiakban szakmai beszámoló), - a pénzügyi beszámolót és annak mellékleteként a támogatás összegének felhasználásáról szóló eredeti számlák támogatási szerződésben meghatározott módon - hitelesített másolati példányát (továbbiakban pénzügyi beszámoló). (3) A szakmai és pénzügyi beszámolót a támogatásra benyújtott pályázatot véleményező szakbizottsághoz kell benyújtani. (4) A szakbizottság az elszámolási időszak záró napját - tárgyévet követő év március 31. illetve május 31. napja - követő 30. napig az elszámolást ellenőrzi és véleményezi. (5) A Polgármester az elszámolási időszak zárónapját - tárgyévet követő év március 31. illetve május 31. napja - követő 45. napig gondoskodik a tárgyévi elszámolásról alkotott bizottsági véleményeket összesítő előterjesztés elkészítéséről. Az előterjesztést úgy kell elkészíteni, hogy abból a képviselők számára világos legyen a szakbizottságok véleménye, az elszámolások elfogadásával kapcsolatban tett javaslata. A Közgyűlés az elszámolások elfogadásáról a soron következő ülésén dönt.

(6) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei a támogatás felhasználására vonatkozó elszámolást pénzügyileg ellenőrzik. A Hivatal belső ellenőrzési szervezete a helyszínen is jogosult ellenőrizést folytatni. (7) Az elszámolás késedelme, illetve elmaradása esetén az önszerveződő közösség a támogatási szerződésben meghatározottak szerint kötbér fizetésére köteles. Egyéb rendelkezések 14.§ (1) A Közgyűlés által az önszerveződő közösségek részére megállapított pénzügyi támogatásokról a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája valamint a támogatások odaítélésében érintett belső szervezeti egység nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza a támogatásban részesült szervezetek megnevezését, nyilvántartási azonosítóját, a támogatás forrását, a döntési jogkör gyakorlójának megnevezését, az elszámolási kötelezettség előírását, határidejét, annak teljesítését, továbbá a támogatás - jelen rendelet szabályainak és a támogatási szerződésben foglaltaknak - megfelelő felhasználására vonatkozó megállapítást. 15. § (1) Az önszerveződő közösségek részére megállapított pénzügyi támogatásokról, valamint a támogatott célokról tájékoztatót kell közzétenni a) a Nyíregyházi Napló című újságban, a döntést követően megjelenő lapszámban, b) Nyíregyháza város honlapján, a döntést követő 5 napon belül. A honlapon megjelenő tájékoztató elérhetőségét 5 évig biztosítani kell. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatót kell közzé tenni a Közgyűlés azon határozatairól is, amelyekben a megállapított pénzügyi támogatások felhasználásáról szóló elszámolásokról dönt. (3) A közzétételről a Jegyző gondoskodik. 16. § Jelen rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 24/2008. (IV.29.) KGY rendelethez Pályázati Adatlap önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása iránt Az önszerveződő közösség neve: Az önszerveződő közösség címe: A szervezet jogállása: Képviselőjének neve, címe, telefonszáma, e-mail címe: A bírósági nyilvántartásba vételéről szóló jogerős végzés száma, kelte: A nyilvántartott tagok létszáma: Kért-e az előző évben pénzügyi támogatást? Az előző évben kapott támogatás összege: A jelen pályázatban kért támogatás összege: A kért összeg tervezett felhasználása (célja): (Felsorolás konkrét meghatározott tevékenységenként) : Összeg: 1) 2) 3) Stb. A tervezett cél megvalósításának egyéb (meglevő) forrásai:

A pályázathoz csatoljuk a következő mellékleteket: a) az önszerveződő közösség működésének igazolására: az önszerveződő közösség székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság által az önszerveződő közösség hatályos adatairól kiállított 30 napnál nem régebbi kivonatát és az önszerveződő közösség – képviselője által hitelesített − alapszabályát vagy működésének egyéb alapdokumentumát; b) az önszerveződő közösség tárgyévi pénzügyi támogatásra irányuló kérelmét, amely részletes tájékoztatást tartalmaz különösen az alábbiakról:  Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljai, feladatai.  Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljaihoz, feladataihoz kapcsolódó tagdíj, önrész vállalásának tervezett mértéke.  Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljaihoz, feladataihoz kapcsolódó, más pályázati források, lehetőségek bemutatása, kiemelése, más pályázati alapokból tervezett igénylés mértéke.

 Az önszerveződő közösség által pályázott összeg tervezett időbeni felhasználásáról, az Önkormányzattól kért támogatásra alapított várható költségeket - főbb jogcímenként - részletezve.  Nem az Önkormányzat által meghirdetett pályázat esetén, a pályázat rövid ismertetését valamint annak eredményessége esetén a város tekintetében várható haszon valószínűsítését tartalmazó leírás. c) az önszerveződő közösség tárgyévet megelőző évi tevékenységérő szóló tájékoztatót, különös tekintettel a végzett feladatokra, elért eredményekre, valamint az önszerveződő közösség tárgyévet megelőző – amennyiben ez nem áll rendelkezésre, az azt megelőző – üzleti évről szóló számviteli beszámoló egyszerű másolata.

Nyíregyháza, 200................ ................................................................. a szervezet képviselőjének aláírása

2. számú melléklet a 24/2008. (IV.29.) KGY rendelethez TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata,( 4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., képviselője: Csabai Lászlóné polgármester) mint Támogató, másrészről ………………………………….Szervezet,( …..cím, képviselője:…, Támogatónál vezetett nyilvántartásban rögzített azonosítója:….) mint Támogatott között alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1) Támogató kötelezettséget vállal arra, hogy a … évi költségvetése ……. terhére ……..- Ft., azaz ……… forint összegű támogatást nyújt Támogatott részére az Önkormányzat ……… Alapra benyújtott támogatási kérelme, Támogató Közgyűlésének …/…. (…...) KGY rendelete, valamint a ….../….(…) számú határozata alapján. 2) Támogató kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban meghatározott …………Ft.-, azaz ……………..forint összegű támogatást Támogatott részére Támogatott…….….-nál vezetett ……… számú számlájára 20….. ……. napjáig átutal. 3) Támogatott köteles a támogatás összegét egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten nyilvántartani, valamint a hatályos számviteli, pénzügyi, adó és egyéb gazdálkodási jogszabályok szerint kezelni, s ezen szabályokat gazdálkodási tevékenysége során megtartani. 4) Támogatott a támogatás összegét jelen szerződésben foglaltak szerint 20.... december 31-ig, kizárólag az alábbi célra/célokra használhatja fel:  …………………………  …………………………  ………………………… 5) A 4. pontban foglalt támogatási cél/célok meghiúsulása esetén Támogatott köteles - 3 munkanapon belül - Támogató Közgyűlését írásban értesíteni, valamint a támogatás felhasználásának megszüntetésére azonnali intézkedést tenni, és a támogatás összegét zároltan kezelni. Támogatott a támogatási cél/célok meghiúsulása esetén köteles továbbá a bejelentéstől számított 8 napon belül a támogatás teljes összegét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal …………-nál vezetett…………..számú költségvetési elszámolási számlájára visszafizetni.

6)

Amennyiben Támogatott a támogatást nem a jelen támogatási szerződésben meghatározott célra használja fel, azt a felek szerződésszegésnek minősítik, melynek alapján Támogatott köteles a támogatás összegét a folyósítás napjától a visszatérítés napjáig számított jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamattal növelten Támogató költségvetési elszámolási számlájára visszafizetni. 7) Támogatott a támogatás jogszerű felhasználásáról köteles elszámolni a) a tárgyévet követő év március 31. napjáig; b) amennyiben a tárgyévet követő évben pénzügyi támogatás iránti pályázatot nem nyújt be, a tárgyévet követő év május 31. napjáig. Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a szakmai és pénzügyi beszámolót írásban megküldi Támogatónak. A szakmai és pénzügyi beszámoló része a jelen támogatási szerződés mellékletét képező „Elszámolás” című formanyomtatvány, valamint a támogatás összegének felhasználásáról szóló eredeti számlák, a kifizetés tényét igazoló bankszámlakivonat, illetve kiadási pénztárbizonylat – Támogatott által – hitelesített másolati példánya. Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy az eredeti számlákra rávezeti Támogató által vezetett nyilvántartásban rögzített azonosítót, valamint arra, hogy az eredeti számlák másolati példányait a következő nyilatkozattal hitelesíti: „Az eredetivel mindenben megegyező másolat, a támogatási összeg más célra nem lett elszámolva”. 8) Az elszámolás késedelme esetén, Támogatott köteles a késedelembe esés napjától a szakmai és pénzügyi beszámoló benyújtásának napjáig a támogatás összege 1%o-nek megfelelő mértékű napi késedelmi kötbért Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal …..-nál vezetett …….számú költségvetési elszámolási számlájára megfizetni. A késedelmi kötbér mértéke nem haladhatja meg a támogatás összegének 10%-át. 9) Amennyiben Támogatott a szakmai és pénzügyi beszámoló benyújtását a 7.) pontban meghatározott határidő lejártát követő 100 napon belül sem teljesíti, az elszámolást a Felek elmaradtnak tekintik és Támogatott – a késedelmi kötbéren felül – köteles a támogatás összege 5%-nak megfelelő mértékű meghiúsulási kötbért Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal ……..-nál vezetett ……….számú számlájára megfizetni. 10) Támogató – közgyűlésének a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendeletében valamint a részletes pályázati kiírásban foglaltak szerint – jogosult a szakmai és pénzügyi beszámolót elbírálni.

Támogató tudomásul veszi, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei a támogatás felhasználására vonatkozó elszámolást pénzügyileg ellenőrizik, és a Hivatal belső ellenőrzési szervezete a helyszínen is jogosult ellenőrzést folytatni. Támogatott a támogatás összegének felhasználásához köteles az ellenőrzéshez szükséges adatokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsátani. A támogatás összegének felhasználását az Állami Számvevőszék is jogosult vizsgálni. 11) Jelen támogatási szerződésben nem szabályozott kérdésekben felek magukra nézve a Ptk. Szabályait tekintik irányadónak. Vitás kérdésekben felek Támogató Közgyűlése előzetes egyeztető döntését követően a hatáskörrel rendelkező nyíregyházi székhelyű bíróság illetékességét kötik ki. 12) Jelen támogatási szerződést a felek elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag aláírták. Nyíregyháza, 200……. ……………………………… Támogató A támogatási szerződés 1. számú melléklete _____________________ szervezet neve

……………………………. Támogatott

Elszámolás A 200. .évi önkormányzati támogatás felhasználásáról A 200.. évi támogatás összege:……………………………Ft A támogatás összegét a szerződésben meghatározott célra használtuk fel, az alábbi számlák szerint, melyek másolatait mellékeljük. Termék, Számla Számla szolgáltatás száma kelte megnevezése

Kifizetés dátuma

Összesen:

Melléklet:………..db Nyíregyháza, 200.…………………………..

……….…………………………….. Támogatott szervezet képviselője

Kifizetés módja Számla bruttó (kp./ átutalás) összege (Ft)

9./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007. évi Környezetvédelmi Cselekvési Tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2008. évre vonatkozó terv jóváhagyására Előadó: Felbermann Endre Környezetvédelmi tanácsnok Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Felbermann Endréé a szó. Felbermann Endre: (Környezetvédelmi tanácsnok) A múlt évben is tárgyaltunk egy környezetvédelmi cselekvési tervvel kapcsolatos anyagot és akkor olyan kritikák értek bennünket, hogy másképp kellene tagolni ezt a beszámolót és ennek megfelelően mi átstrukturáltuk ezt a beszámolót és a különböző fejezeteket szétbontottuk. Annak megfelelően, hogy akkor az észrevételek hogy szóltak. Annyit szeretnék elmondani, hogy több forrásból származnak ezek az anyagok. Részben a cégeink, ahol környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat végeznek, a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. a Nyírtávhő Kft., a Nyírségvíz Zrt., az ő költségvetésükben a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat itt megjelenítettük és minden évben úgy, hogy bekérjük tőlük a beszámolókat és ezeket a beszámoló fejezeteket egyenként beépítjük ebbe az anyagba. Ugyancsak a Hivataltól származó információk, a Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodától a panelprogrammal kapcsolatos, Nyitás programmal kapcsolatos dolgokról kapunk információt, és természetesen a Városfejlesztési Irodától átvesszük azokat az információkat és pénzügyi adatokat, amelyek az ő költségvetésükben szerepelnek. Gyakorlatilag a környezetvédelmi alap, amelyik legfontosabb eleme számunkra a beszámolónak, annak a külön fejezetbe való megjelenítése is úgy szerepel az előterjesztésben, ahogy korábban önök kérték és ennek megfelelően alakítottuk ki a struktúrát. Amire én szeretném felhívni a figyelmet, hogyha ezekben számszakilag hibák vannak, ahogy Tormássi Géza is jelezte a költségvetési beszámolóval kapcsolatban, azokat mi nem ellenőriztük, hisz a megfelelő irodáktól és a cégeinktől kaptuk ezeket az információkat. Nyilvánvalóan nem sejthettük azt, hogy esetleg ezek nem passzolnak össze a költségvetési beszámolóval. Jövőben akkor úgy látszik, hogy ezt is figyelnünk kell, hogy ezek az adatok megegyeznek-e a beszámolóban szereplő adatokkal. Én a beszámolóból néhány gondolatot szeretnék kiemelni, amelyre a hangsúlyt szeretném fordítani. Ezek nem nagy dolgok, legalábbis pénzügyi szempontból nem nagy dolgok. Szellemi érték szempontjából azt gondolom, hogy nagyon fontosak. És elsősorban a környezetvédelmi alap felhasználásával függnek össze. Ezek közül kiemelném a nevelésre, a környezetnevelésre fordított összegeket. Tehát az iskolák, óvodák környezetnevelési programjait emelném ki először is, amelyet mi nagyon fontosnak tartunk és játékos formában, vetélkedők formájában, pályázat formájában igyekszünk fenntartani ezt a rendszert, és nagyon sikeresek ezek a pályázatok.

Itt a Díszteremben szoktuk az eredményeket megosztani a diákokkal, gyerekekkel és borzasztóan örülnek mindig ezeknek az eseményeknek. A másik, egy újdonságra szeretném felhívni a figyelmet. Még nem olyan régen folyik az úgynevezett elektronikai hulladék begyűjtési akció. Erre a jövőben is szeretnénk fokozottabban odafigyelni és pénzügyi forrásokat fordítani erre, mert ez ma kezd egyik éles problémává válni minden városban. Egyre növekszik az elektronikai termék és ennek az elhelyezése problémát okoz. Próbáltunk kreatívan valamit kitalálni, hogy legyen valami újdonság is és most arra kérnénk a Testületet, hogy abban döntsön, a környezetvédelmi alapból kezdjünk meg egy graffiti akciót is, a falfirkák felszámolásával kapcsolatosan szeretnénk valamit tenni ebben a városban. Ez egy újdonság lenne, amennyiben a képviselő-testület elfogadja az ezzel kapcsolatos elképzelésünket. Képzeljük el, hogy a környezetnevelési akcióinkba be kellene vonni most már a felnőtteket is. Méghozzá úgy, hogy a gyerekeken keresztül. A felnőtt, a szülő kin keresztül fogható meg? A gyermekein keresztül. Eddig az általános iskoláknak, az óvodáknak tartottunk ilyen programokat, ilyen játékos programokat, most szeretnénk családi rendezvényeket csinálni, hogy a gyerekek hozzák magukkal a két szülőt is és a szülők játékos formában próbáljanak meg megismerkedni a környezetnevelés kérdésével és a környezetünk védelmével és ezen keresztül szeretnénk, hogy ha a felnőttek, akik szerintem szintén rászolgálnak arra, hogy egy kicsit formáljuk a tudatukat, bekapcsolódnának ezekbe az akciókban. Én ennyit szeretnék kiemelni és akkor várom az önök észrevételeit, kérdéseit. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tormássi Géza. Az ülés vezetését átadom Nagy László alpolgármester úrnak. Tormássi Géza: (Városüzemeltetési és Közlekedési Bizottság elnöke) Az anyagot a bizottság megtárgyalta, végül is a jó szándékot látjuk benne, de van egy olyan érzésem, hogy nem minden vonatkozásban vesszük elég komolyan ezt a dolgot. Az egyik a számoknak a nem pontos ismerete ebben az anyagban. A másik, maga a 2007. évnek a tárgyalásánál tervként 5 milliárd 450 millió forint szerepel, itt tényként 3 milliárd 239 millió a felhasználás. Elviekben, mert ténylegesen nem tudom. Ezek alapján tárgyaltuk 4. napirendi pontként a költségvetést, tehát itt a számokat nem tudom igazán összehasonlítani, hogy most mi az igaz. Egy módosító javaslata lenne a bizottságnak, a 2008. évi tervben 47-es pontként szerepel a tervben a közvilágítás a szökőkutak, közintézmények kivilágítása. Ez nem tudni, hogy mennyiben környezetvédelmi, környezetgazdálkodási kérdés. Úgy tudom, hogy az előterjesztő is akceptálta ezt a kérdést. Néztük a közutak, hidak fenntartását, de itt bizonyos anyagok újrahasznosítása alapján létjogosultsága van a pontnak.

Összességében a későbbiekben az a kérése a bizottságnak az előterjesztők illetve maga az Önkormányzat irányába, hogy ne egy elvi pipával történő elintézése legyen ennek a kötelező önkormányzati feladatnak azzal, hogy egy ilyen programot elkészítünk, hanem ténylegesen figyeljünk oda arra is, hogy mennyit tervezünk ebből, ténylegesen, mennyit használunk fel ezekre a dolgokra és akkor az anyagot is jóval egzaktabbul és komolyabban lehet későbbiekben venni. Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba bizottsági véleményt mond.

Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta ezt a napirendet és a bizottság alaposan tájékozódott és hosszan szemezgetett az anyagban. Megállapította, hogy végül is a panelprogramnak az a sajátossága, amivel egyik évről a másikra áthúzódó tételként jelenik meg, az egy jelentősebb tétel és annak van egy ilyen hatása, hogy majdnem 1 milliárd forinttal torzítja tulajdonképpen itt a számadatokat. Mindezek figyelembevételével a bizottság egyhangú szavazással elfogadta ezt a cselekvési tervet és elfogadásra javasolja. Nagy László: (alpolgármester) Köszönjük szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez? Előterjesztőkhöz? Észrevétel? Palicz György parancsolj. Palicz György: (képviselő) Mindig nagyon fontosnak tartottam a környezetvédelmet, de úgy gondolom, hogy ez a terv egy kicsit ilyen önbecsapás, hogy ha megnézzük elmondhatjuk a végösszegnél, hogy Nyíregyháza költségvetésének csaknem több mint 10%-át környezetvédelemre és környezetgazdálkodásra költi. És akkor szerepelnek benne ilyen dolgok most azon kívül, amit Tormássi Géza elmondott, hogy játszóterek építése közterületen. Hogy ennek mi a köze a környezetvédelemhez igazából nem tudom és azzal, hogy a környezetvédelem mellé berakjuk ezt a környezetgazdálkodást, az lehetőséget ad arra, hogy bele lehessen ilyet rakni, hogy közutak és hidak fenntartása. Tehát én azt mondom, hogy inkább csináljunk egy tisztán környezetvédelmi tervet, amiben lehet, hogy egy kisebb összeg fog szerepelni, nem 4 milliárd forint, legalább nem álltatjuk magunkat, hogy tényleg ilyen kiadásokra költi az Önkormányzat a költségvetésének a 10%-át, ami jól hangzik, csak nem mutatkozik meg úgymond eredményekben. Mondom, én nem igazán tudom elfogadni, hogy a hidak és utak fenntartása az valójában környezetvédelmi kiadás. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Az ülés vezetését visszaveszem. Kérdezem, hogy van-e még kérdés? Felbermann Endre: (Környezetvédelmi tanácsnok) Azt szeretném elmondani az elhangzottakra, különösen hogy önbecsapás vagy nem önbecsapás, döntés kérdése, hogy mi a cselekvési terv tartalma. 2001. decemberben megalkotta – nem ez a képviselőtestület, hanem az akkori képviselőtestület – a környezetvédelmi programot, koncepciót és annak alapján a cselekvési tervet. Tehát a cselekvési tervbe tételesen jóváhagyta a testület, hogy milyen pontokat és milyen tartalmat kell figyelembe venni. Tehát mi addig, ameddig a képviselőtestület nem változtatja meg a cselekvési terv tartalmát, pontjait, addig nem tudunk mást csinálni, mint a cselekvési terv alapján pontról – pontra végigmegyünk és rögzítjük, hogy ezen a ponton milyen forrás lett felhasználva és milyen feladatokat végeztünk. Tehát ha ez az igény, hogy szűkítsük és közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatos dolgokat tegyük csak bele, akkor vissza kell hoznunk a környezetvédelmi koncepciót átdolgozva azzal, hogy a cselekvési tervnek a teljes tartalma egy szűkített tartalom lesz és a jövőben annak megfelelően fogjuk a beszámolót elkészíteni. Ehhez nekem nincs jogom, egyetlen képviselőnek sem, hogy a közgyűlési koncepciót és az az alapján felállított cselekvési tervet megváltoztassa tartalmilag. Tehát ha erre igény van, akkor mi elkészítünk a következő időszakban egy ilyet és akkor megvitatjuk, hogy melyik legyen a cselekvési terv tartalma. Ha Testület úgy dönt, hogy a közvilágítás ne legyen benne, a játszóterek ne legyenek benne, az utak ne legyenek benne, akkor nem fogjuk beletenni. De addig, amíg ez így van, addig nem tudok mit tenni. Egyébként azt meg kell, hogy jegyezzem, hogy a környezetvédelem nem egy egzakt tudomány, gyakorlatilag mindennek, amit teszünk, amit cselekszünk, amit az ember tesz, a környezetre valamilyen hatással van. Ilyen szempontból minden emberi cselekedet a környezetre gyakorolt hatásán keresztül bizonyos kárt, vagy hasznot teremt a természetben és ezáltal bele lehet magyarázni mindenbe, hogy ez környezetvédelem vagy természetvédelem, vagy környezetgazdálkodás. Az energia, a közvilágítás az hogyne lenne környezettel kapcsolatos, hisz az a célunk, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel, ennek pedig tudjuk, hogy milyen a környezetre gyakorolt hatása. Bármilyen energiáról beszélek, mert a villanyáramot is elő kell valamiből állítani, valamilyen energiaforrásból. Tehát nagyon nehéz ezt megmondani, hogy valójában kinek van igaza. De ha a Testület úgy dönt, hogy szűkítsük ezt a dolgot, és közvetlenül a környezetvédelemmel kapcsolatos, természetvédelemmel kapcsolatos dolgokat írjuk csak be, ehhez joga van és a jövőben így készül el. Én azt gondolom, hogy ezt kell megfontolni, ha ez a döntés születik mi szívesen átdolgozzuk. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Azt javaslom, hogy csak annyit csináljunk, hogy fogadjuk el ezt a beszámolót és a 2008-as tervet. Felbermann Endrének meg a szakmának pedig azt javaslom, hogy üljünk le és gondolkodjunk, hogy átdolgozzuk ezt a cselekvési programot és akkor visszahozzuk. Tormássi Géza nem hallottam a bizottsági módosító javaslatot. Tormássi Géza: ( képviselő) A 47-es sort javasoltuk kivenni, de Felbermann Endre véleménye alapján elméletileg bármi benne maradhat ami a koncepcióban szerepel. Egy viszont ténylegesen gond, hogy meghatároztunk bizonyos összegeket a korábbi évben erre és a számok valamilyen módon nem stimmelnek a tavalyi évi számokkal. Tehát ha lehet azt mondani, hogy megszavazunk valamit, csak annak a beltartalma az eléggé valótlan. Azok a sorok amik benne vannak azok valósak, de hogy mi mögötte a valós szám, mire használtunk és mennyit azt én egyelőre ebből az anyagból nem minden esetben látom. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mi a módosító indítványod?

Tormássi Géza: (képviselő) Ezek után, hogy Felbermann Endre elmondta, hogy végül is a közvilágítás ilyen módon a koncepció alapján benne maradhat, miközben erre egy fix összeget tervezünk és semmiféle olyan programunk nincs, amivel mondjuk korszerűsítenénk a közvilágítást, változatlanul fenntartanám a véleményemet. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza: (képviselő) Egyébként elfelejtettem mondani, a bizottságnál 5 igen és 5 tartózkodás mellett nem kapott többséget. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki elfogadja a beszámolót és a 2008as programot vagy tervet, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot.

114/2008. IV. 28.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmikörnyezetgazdálkodási tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2008. évre vonatkozó terv jóváhagyásáról

A Közgyűlés 1. Nyíregyháza Környezetvédelmi Programjához készített 2007. évi környezetvédelmi-környezetgazdálkodási tervének beszámolóját elfogadja és a 2008. évre vonatkozó tervet jóváhagyja. 2. Utasítja a Környezetvédelemért felelős Tanácsnokot, lássa el a feladatok végrehajtásának felügyeletét. Felelős: Felbermann Endre, környezetvédelmi tanácsnok

Melléklet a 114/2008. (IV.28.) számú határozathoz

Környezetvédelmi – környezetgazdálkodási terv 2007. évi beszámoló Költség [eFt] Feladat, cél

1 2 3 4

Környezetvédelmi fejlesztés, környezeti nevelés Nyíregyháza oktatási intézményeiben oktatási program bevezetése Báthory I. laktanya monitoring rendszer telepítése, illetve környezeti kármentesítése Borbányai hulladéklerakó tényfeltárása Szelektív hulladékgyűjtő zsák beszerzés (pályázati önerő)

A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő 5 Hulladékért virágot akció tavaszi és őszi szervezése 2-2 héten keresztül Jósaváros Ungvár stny közterületi rekonstrukciója I. ütem Biomonitoring rendszer további üzemeltetése, 7 laborvizsgálatok 6

8 Fásítási akció

Felelős és együttműködő fél

2007. Év tény

Városüzemeltetési Kht. Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda

50 000

32 951

Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városüzemeltetési Kht.

14 400

8 647

20 726

20 794

Városüzemeltetési Kht.

4 000

4 000

Városfejlesztési Iroda

343 145

343 135

Városfejlesztési Iroda

3 000

90

Városüzemeltetési Kht.Városfejlesztési Iroda

3 000

382

5 000

0

800

400

3 000

3 000

700

700

500

500

Óvodai, általános iskolai játszóterek Városfejlesztési Iroda rekonstrukciós programja 10 Ipari park fásított területének éves fenntartása Városfejlesztési Iroda Környezetvédelmi Alap célfeladatok "Környezeti nevelés támogatása" című pályázat 11 kiírása Városfejlesztési Iroda, 9

Lakossági tájékoztatás, ,média megjelenés PR tevékenység. 12 Környezetvédelemhez kapcsolódó ”jeles napok” Városfejlesztési Iroda, szervezése, rendezvények

13 Hulladék kommandó működése támogatása

2007. Év terv

Városüzemeltetési Kht. E-misszió Egyesület Közterület -felügyelet Polgárőrség Mezőőrök Rendőrség

Városüzemeltetési Kht. Városfejlesztési Iroda

100

138

Általános iskolásoknak meghirdetett Városüzemeltetési Kht. italoskarton-doboz gyűjtő akció megszervezése Városfejlesztési Iroda

200

235

16 Lakossági veszélyes hulladék gyűjtő akció.

Városüzemeltetési Kht. Városfejlesztési Iroda E-misszió Egyesület

800

797

17 Illegális hulladéklerakatok felszámolása,

Városüzemeltetési KHT. Városfejlesztési Iroda

1 500

1 189

Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése szelektív hulladékgyűjtés 18 témakörében, az elkülönítetten történő gyűjtés gyakorlatának elmélyítése.

Városüzemeltetési Kht. Városfejlesztési Iroda

200

177

A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó 19 akció a hulladékudvarban, E-hulladék gyűjtő lakossági akció

Városüzemeltetési Kht. Városfejlesztési Iroda

200

14 Karácsonyfagyűjtő akció megszervezése 15

20

Általános iskolás gyerekeknek szóló pályázat kiírása a környezetvédelem témakörében.

21 Kerékpártárolók kihelyezése 22 Köztéri virágszobrok készítése 23 Igrice mocsár kezelése, fenntartása 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Környezetgazdálkodás, városüzemeltetés Városszípítő akció Állategészségügyi feladatok Köztisztasági feladatok Egyéb városüz. Feladatok Zöldfelület fenntartás Játszótéri berendezések beszerzése Belvízelvezetés Település vízellátás Közvilágítás, szökőkutak közint. kivit. Intézményi világítás korszerűsítés Közutak, hidak fenntartása Játszóterek építése közterületeken Utcai szemétszelencék telepítése, pótlása

37 Szelektív hulladékgyűjtés PR (Norvég Alap)

38 39 40 41

Energiagazdálkodás, fejlesztés Panel pályázatok beadása, lebonyolítása a lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatása „Nyitás” Program Távfűtési alapvezetékek rekonstrukciója Integrált minőség- és környezetirányítási rendszer működtetése

Városüzemeltetési Kht. Városfejlesztési Iroda, Környezetvédelmi referens Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda, FelsőTisza Alapítvány

300 2 000 1 500

1 995 922

1 000

1 000

5 735 52 373 84 138 28 850 322 611 30 383 229 756 21 634 383 472 321 842 830 918 15 000 1 200

0 41 183 147 903 23 567 239 211 0 139 439 16 199 300 000 217 700 346 423 0 1 186

13 500

0

2 084 952

1 103 248

Nyírtávhő Kft. Nyírtávhő Kft.

30 000 19 000

28 758 22 144

Nyírtávhő Kft.

3 500

2 896

Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városüzemeltetési Kht. Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városüzemeltetési Kht. Városfejlesztési Iroda Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda

Önkormányzati intézmények energetikai auditja Nyírtávhő Kft. és hatékonyság javító beruházás Vízgazdálkodás, fejlesztés Alsóbadur, Lóczibokor, Mandabokor, 43 Kordovánbokor, Bálintbokor ivóvízhálózat Városfejlesztési Iroda építése 42

Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és 44 tisztítási program megvalósítása (Kohéziós alap) Hatósági, ellenőri feladatok Környezetszennyező, illegális tevékenységek 45 bejelentésének kivizsgálása a szükséges hatósági intézkedés megtétele 46

Parlagfűvel kapcsolatos lakossági bejelentések kivizsgálása, intézkedések

A roncsautók elszállításával kapcsolatos 47 önkormányzati rendelet jogharmonizálása, a város megtisztítása a roncsautóktól

Városfejlesztési Iroda, Nyírségvíz zrt

23 192

2 800

770

497 000

164 190

Jegyző Hatósági és Építésügyi Iroda Városüzemeltetési Kht., Közterület felügyelet Közterület - Felügyelet

A kötelező hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételének ellenőrzésre Folyékony hulladék szállító gépjárművek 49 ellenőrzése 48

Összesen

15 500

Közterület - Felügyelet Közterület - Felügyelet

:

5 450 235 3 239 061

Környezetvédelmi- Környezetgazdálkodási Cselekvési Terv Beszámoló a 2007. évről Környezetvédelmi fejlesztés, környezeti nevelés 1. Nyíregyháza oktatási intézményeiben oktatási program bevezetése A 2007/2008-as évben is folytatódott Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városüzemeltetési KHT. szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogramja, amelynek keretében a Városüzemeltetési KHT. munkatársai 8 általános iskolában tartották meg szemléletformáló előadásaikat. A 2007/2008. tanévtől 2 óvoda is csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzését célzó programhoz, ahol az óvodapedagógusok kaptak tájékoztatást a szelektív hulladékgyűjtésről. 2. Báthory laktanya területén a környezeti kármentesítés műszaki beavatkozás folyamatban van. 2007. év tavaszán lefolytatott közbeszerzést követően a nyertes Báthory 2007. Konzorcium megkezdte a területen lévő szennyezett talaj kitermelését, szennyeződés mentesítését, földalatti olajtartályok eltávolítását. A munka végzésével egyidejűleg megkértük a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől a korábbi műszaki terv módosítását, melyet a hatóság jóváhagyott. A terület kármentesítése várhatóan 2009. áprilisáig tart. A konzorcium a megbízási szerződésben vállalt szakaszfeladatokat határidőre elvégezte, a részszámla év végén teljesítve lett. 3. Nyíregyházán a borbányai volt hulladéklerakó területére vonatkozó tényfeltárási terv elkészült és a tényfeltárási záródokumentáció határidőre benyújtásra került a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére. A Felügyelőség a tényfeltárási dokumentációra vonatkozóan hiánypótlást kért, amelyhez további vizsgálatok váltak szükségessé. A munkafolyamat a hiánypótlás miatt áthúzódott a 2008. évre.

4. Szelektív hulladékgyűjtő zsák beszerzés (2006. évi DEC-TEHU) pályázati támogatással megvalósuló pályázati projekt befejeződött, a program keretében beszerzett szelektív hulladékgyűjtésre használatos zsákok szétosztása a lakosság körében megtörtént a város családiházas övezeteiben.

5. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő Hulladékért virágot akció Az előző évhez hasonlón a Városüzemeltetési KHT. a 2007. évben is két alkalommal hirdette meg a „Hulladékért virágot” akciót, mely során a lakosságtól átvett, elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, fém és üveg hulladékért, valamint italoskarton dobozokért komposztot, vagy utalványt adtak a Városüzemeltetési KHT. munkatársai, mely utalványok beválthatóak voltak a KHT.- nál, a Tulipa Kft üzleteiben, az Aquarius élményfürdőben. Tavaszi akció: 2007. március 5. – március 14. e között. Az akció 10 átvevőhelyen összesen több mint 175 t papírt 30 t üveget, 4 t fémet és 12,5 t műanyagot és 64 kg italoskarton dobozt adott át közel 2000 lakos. Őszi akció: 2007. szeptember 17. – szeptember 29. a Hulladékudvarban összesen 85 t papírt, 5 t műanyagot, 7 t üveget és 600 kg fémet adott át 1008 fő. 6. Jósaváros, Ungvár stny közterületi rekonstrukció Pénzügyi adatok: -

90 %-os támogatással megvalósult beruházás kivitelezésre szerződött összeg bruttó 343,144,898,- Ft

Kivitelezés: 1.) Közművek: Közvilágítás felszámolás 350 fm; új közvilágítás 718 fm, Csapadékvíz elvezetés 1300 fm Csapadékcsatorna bontás 225 fm Vízvezeték új 132 fm; vízvezeték bontás 85 fm; vízvezeték átépítés 200 fm; tűzcsap kihelyezés 2 db Gázvezeték bontás 113 fm; új vezeték 203 fm Elektromos vezeték bontása 175 fm, új vezeték építése 168 fm Kábel TV áthelyezés 100 fm 2.) Burkolatok: Burkolatbontás 5675 m2; új burkolat 4616 m2 3.) Látványpatak: Látványpatak vízfelülete 335 m2

4.) Zöldfelület: Megszüntetett zöldfelület (kiemelt raszterek) 1441 m2 Új gyepfelület megerősített ráccsal 1840 m2 Megmaradó és felújításra került zöldfelület 597 m2 Új cserjefelület 357 m2 (=2884 db) Virágfelület (évelő) 705 m2 (=997 db) Zöldfelület a munkaterületen összesen 3499 m2 ZÖLDFELÜLET VÁLTOZÁSA 242,8% Kivágott fa 13 db Őszi fapótlás 38 db A zöldfelület öntözőhálózattal ellátva (csöpögtető + szórófejes) Megjegyzés: - a területen az Unió előírásainak megfelelő nyilvános WC készült - a fedett sétány alatt zárható közösségi helyiség (kiállítás, stb.) 7. Biomonitoring rendszer további üzemeltetése A rendszeren belül a fás növényzet ültetésén túl elkészült a város 2007. évi légszennyezettségi térképe. 8. Fásítási akció Az akción + a biomonitorig programon belül 206 db. túlkoros fa elültetésére került sor. (Pl: Ügyészség parkolója; Krúdy-ház; Arany J. utca; Városháza előtt, stb.) A fásítási akción belül a Deák F. utca páros oldalán az úttest és járda közötti, magasra halmozódott földsáv elbontása és termőfölddel történő pótlása történt meg. A munkák után megkezdődött egy új, egységes fasor (túlkoros gömbakác) telepítése. Új ültetések az Érkertben (ANNO étterem és Marika fagyizó mellett), az Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola udvarának Ungvár stny. felőli kerítése mellett, illetve pótlások (a Michelin háta mögötti véderdő önkormányzati tulajdonú területén a nyárfákat) történtek az előirányzatból. 9. Óvodai, általános iskolai játszószerek rekonstrukciós programja Az elmúlt évben az óvodák udvarán található játszószerek felülvizsgálata, a közvetlen balesetveszélyt megszüntetése, illetve a gazdaságosan nem javítható játszószerek elbontása, néhány játszószer pótlása megtörtént. Az általános iskolai játszószerek rekonstrukciós programjában ugyanez a program folytatódik az általános iskolákban. A kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás lezárult. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság döntése alapján a kivitelezést áthúzódó munkában, ez év tavaszáig kell elvégezni.

10. Az Ipari Park fásított területének fenntartását a Városüzemeltetési Kht. elvégezte (pótlás, a meglévő fák locsolása, tányérozása, növényvédelme, kaszálás).

Környezetvédelmi Alap célfeladatok 11. Környezeti nevelés támogatása címü pályázati kiírás keretében eszközbeszerzésre, környezetvédelmi programok megvalósítására hírdettünk pályázatot általános iskolák és non-profit szervezetek körében 2007 év őszén. A pályázati keretösszegből 21 db pályázatot tudtunk támogatni. A pályázatok megvalósítása, a támogatási összegek kifizetése, a pályázat elszámolása 2008 évi feladat lesz. 12. Lakossági tájékoztatás, média megjelenés, PR, környezetvédelmi jeles napok A környezetvédelmi beruházásokról, programokról, akciókról, aktualitásokról a lakosság széles körű folyamatos tájékoztatást kapott az írott sajtón és az egyéb médiákon keresztül. A környezetvédelmi jeles napok rendezvényeiről tájékoztattuk a lakosságot. pl. Autómentes nap, környezetvédelmi világnap, takarítási világnap, föld napja,stb. 13. Hulladék kommandó működésének támogatása Továbbra is meghatározó a Közterület-Felügyelet tevékenysége a Hulladékkommandó munkájában. 2007-ben 58 esetben intézkedtünk illegális szemétlerakás miatt, ebből 12 esetben tetten értük, vagy felderítettük az elkövetőt. 14. Karácsonyfagyűjtő akció megszervezése 2007. január 8.-a és január 20.-a között Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városüzemeltetési KHT. nyereményakciót hirdetett a hulladékká vált karácsonyfák begyűjtésre „Karácsonyfa gyűjtés értékes ajándékokért” elnevezéssel. Az akció keretében 617 fenyőfát szállított be 232 lakó a Hulladékudvarba. A gyűjtés két hete alatt minden egyes fáért 1 nyereményszelvényt kaptak a lakosok, amelyek közül az akciót lezáró sorsoláson - január 20.-án – 10 db került kihúzásra. Az akció kiemelt célja a fahulladék visszagyűjtése mellett a helyszínt biztosító Korányi F. u. 3. sz. alatt található Hulladékudvar népszerűsítése volt.

15. Általános iskolásoknak meghirdetett italoskarton doboz gyűjtő akció megszervezése Többféle versenyt valósítunk meg ezen a kiíráson belül. Egyrészt 2007. decemberétől általános iskolai diákoknak, valamint óvodásoknak hirdetünk meg italoskarton doboz gyűjtést, másrészt általános iskolásoknak fém csomagolási hulladék gyűjtést. Az akcióban, amelynek alapvető célja a gyermekek szelektív hulladékgyűjtésre való nevelése és ösztönzése, az iskolák 2008. március végéig gyűjthetik az italos kartondobozokat. A felhívásokra 13 vállalkozó szellemű és a környezettudatos nevelés mellett elkötelezett iskola ás 18 óvoda válaszolt, akik az eddigi tapasztalatok alapján lelkesen vetették bele magukat a gyűjtésbe. 16. Lakossági veszélyes hulladékgyűjtő akció Az akció célja a veszélyes hulladékok környezetkárosító hatásának megakadályozása, valamint kommunális hulladékkal való keveredésének megelőzése. A 2007. évben két alkalommal adhatták le a városlakók térítésmentesen a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Városüzemeltetési KHT., valamint egy alkalommal az E-misszió Természet– és Környezetvédelmi Egyesület közös szervezésében meghirdetett akciója során. 2007. június 9.-én szombaton, 10 helyszínen 3468 kg veszélyes hulladék gyűlt össze. 2007. október 13.-án 3037 kg veszélyes hulladékot adtak át a lakók 10 helyszínen. Az összegyűjtött hulladékokat a Városüzemeltetési KHT. munkatársai az Oros Szállási u. 72 sz. alatti Regionális Hulladékkezelő telepre szállították, ahonnan átmeneti tárolás után elszállításra kerültek végleges ártalmatlanítási helyükre. 17. Illegális hulladék felszámolása A Városüzemeltetési KHT., Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, az önkormányzati választókerületek képviselői, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - Közterület Felügyelete, valamint az E – misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Takarítási Világnap alkalmából, 2007. szeptember 15.-én 240 nyíregyházi városlakóval közösen 20 helyszínen végzett gyommentesítést, szemétszedést, valamint illegális hulladéklerakat felszámolást. A pár órás takarítás során összesen 108 m3 (22, 7 tonna) hulladék gyűlt össze. A helyszínek megjelölése és a lakók mozgósítása a jelentkező önkormányzati képviselők közreműködésével valósult meg.

Ezen kívül a Lőtér u. környékén is végeztük a szabálytalan lerakatok felszámolását, ahonnan munkagépekkel 386 t hulladék elszállítása és ártalmatlanítása történt meg. 18. Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés témakörében, az elkülönítetten történő gyűjtés gyakorlatának elmélyítése A szelektív hulladékgyűjtés ismereteinek mélyítése volt a célja a 2007. október 12-án megrendezett 2. „Válogatós válogatott” elnevezésű játékos versenynek. A vetélkedő a Városüzemeltetési KHT, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és az ÖKO – Pannon Kht. közös együttműködésének eredményeként jött létre, most második alkalommal. Nyíregyháza város 20 általános iskolájának 630 tanulója a Kossuth téren mérhette össze tudását csapatokban 2 napon keresztül. A gyerekek a versengés során egyrészt gyakorlati tapasztalatokra, másrészt értékes nyereményekre is szert tehettek. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városüzemeltetési KHT. évfolyamonként díjazta a legjobb csapatokat. Az eredményhirdetésre és a díjak ünnepélyes átadására 2007. október 5.-én került sor a Polgármesteri Hivatal Krúdy termében. 19. A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó akció a Hulladékudvarban. E-hulladék gyűjtő lakossági akció A környezetvédelmi világnap alkalmából 1 napos akciót hirdetett meg az ÖKOPannon Kht., az Electro-Coord Magyarország Kht. a Városüzemeltetési KHT., és a ReProduct Kft., „Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja támogatásával”. Az akció kedvező fogadtatását mutatja, hogy 188 lakó érezte úgy, hogy a szelektív hulladékgyűjtés segítségével tesz egy lépést környezetünk megóvásáért a környezetvédelmi világnapon is. Szorgalmukért és a szelektíven gyűjtött újrahasznosításra alkalmas csomagolási és elektronikai hulladékukat, jelképes ajándékot kaptak az akció helyszínéül szolgáló a Korányi F. u. 3. sz. alatt található Hulladékudvarban. 20. Általános iskolás gyerekeknek szóló pályázat kiírása környezetvédelmi témakörben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városüzemeltetési KHT. 2007. novemberében pályázati felhívásokat hirdetett meg a város közigazgatási területén működő valamennyi alapfokú oktatási intézmény tanulója számára környezetvédelmi témákban. A pályázatok beadási határideje 2008. május 5.

21. kerékpártárolók kihelyezése A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, a lakosság kiszolgálására 21db kovácsoltvas kerépártárolót helyeztünk ki az alábbi helyszíneken: - Bessenyei tér 2db - Benczúr tér 2db - Zrínyi ilona u 1db - Hősök tere 1db - Október 23. tér 2db - Nyírfa tér 1db - Szabadság tér 2db - Sóstói u. 3db - Állatpark bejárata 1db - Sóstói játszótér 1db - Sóstó Svájcilak 1db - Sóstó Élményfürdő 2db - Zelk Z. Iskola előtt 1db - Sóstó Strandfürdő 2db 22. köztéri virágszobrok készítése A környezetvédelmi világnap alkalmával a Kossuth téren köztéri virágszobrot helyeztünk el. 23. Igrice mocsár kezelése fenntartása Az Igrice mocsár kezelését, fenntartását , kaszálását a Felső –Tisza Alapítvány végezte el az éves megbízási szerződés és kezelési tervnek megfelelően.

Környezetgazdálkodás, városüzemeltetés 28. 24. 29. Zöldfelület fenntartás, Városszépítő akció, Játszótéri berendezések beszerzése Zöldfelület fenntartás: 2006. évhez viszonyítva a 2007. évre biztosított keretösszeg bruttó 800 eFt-al több, ami nem fedezi a 6%-os infláció mértékét sem. Hatékonyabb munkaszervezéssel, illetve városi virágfelületek csökkentésével viszont meg tudtuk őrizni a parkfenntartás eddig megszokott gondozottsági színvonalát. Az utcai sor és parki fák fenntartására (kivágás, tuskózás, gallyazás) 2007. évben kapott keretösszeg nem bizonyult elegendőnek. Az elöregedett fasorok ifjítása illetve cseréje egyre sürgetőbb feladat. 2007. évben a parkerdő fenntartását főleg saját erőből oldottuk meg, így a Sóstó melegstranddal szemben lévő kilátó teljes felújítását is elvégeztük, de sajnos zöldfelület felújítást -fedezet hiányában- nem tudtunk kivitelezni.

Játszóterek építése – mivel beruházás jellegű feladat – átkerült az Önkormányzat hatáskörébe. Ugyanígy a fásítási akció keretösszege is a Városfejlesztési Irodánál maradt. 25. Állategészségügyi feladatok Feladataink közé tartozik Nyíregyháza város közigazgatási határán belül közterületen található állati hulladék és melléktermékek begyűjtése, kóbor ebek befogása, ezek ártalmatlanná tétele. Gyepmesteri telep tevékenységei körében az alábbi feladatokat láttuk el: - Elszállított veszélyes hulladék mennyisége: 50.274 kg - Összaltatás (eb, macska): 717 db Egyre jobb a kapcsolat az Állatbarát Alapítvánnyal, közösen figyelemmel kísérjük az állatvédelmi törvények betartását, betartatását, minden segítséget megadunk a Gyepmesteri telepen elhelyezett, befogott állatok gazdára találásához, ivartalanítási akcióhoz anyagilag is hozzájárultunk: 438,5 eFt Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a médiával melynek, köszönhetően egyre több városlakó ismerte meg a Gyepmesteri telepet. Lehetőséget biztosítunk az állatok akár többszöri- megtekintésére, ennek következtében a tavalyi évben gazdára talált 72 db egészséges, jámbor eb. - Ebrendészeink 136 esetben tettek bejelentést a Polgármesteri Hivatalnak feljelentés továbbításra- be nem oltott eb miatt, ennek feldolgozása egész évben folyamatos munkát igényel. - Szunyogirtásra 9.945 eFt, kullancsirtásra 2.400 eFt, rágcsálóirtásra 2.229 eFt összeget költöttünk, melyeket a város különböző területein, Nyíregyháza közigazgatási határán belül végeztük. A turisták által látogatott frekventált helyek pótlólagos irtására a Magyar Turizmus Rt-től nyert 2.000 eFt összeget is felhasználtuk. Évente több alkalommal -városrészenként- közös eb befogási akciót tartottunk a Közterület-Felügyelettel, melynek következtében a kóborló ebek számát rendszeresen csökkentettük. 26. Köztisztasági feladatok 2007. évben a téli síktalanítási feladatok végzésére a keretösszeg elegendőnek bizonyult az enyhe tél miatt, viszont halaszthatatlan igény merült fel egy több funkciót ellátó nagy teljesítményű hószolgálati toló – szórógép beszerzésére. A városi takarításokra biztosított keretösszeg nem fedezi Nyíregyháza belvárosában rendszeresen megtartott rendezvények utáni takarítást, melyre 2008. évben külön keretösszeget tervezünk igényelni. 2007 évben a város köztisztasági állapota elfogadható volt, de gondot okozott az utak mentén elhelyezett hulladék-tárolóedények mellett hagyott kommunálisszemét feltakarítása.

27. Egyéb városüzemeltetési feladatok Parlagfűvel kapcsolatos lakossági bejelentések, Hulladék Kommandó működésének támogatása Áprilistól szeptember végéig folyamatos közös járőrözésben vettünk részt a Hulladék Kommandóban. Az illegálisan lerakott hulladékokat minden esetben átvizsgáltuk, szükség esetén átadtuk további eljárás lefolytatására a Közterület Felügyeletnek. A mezőőri szolgálat 46 esetben szólította fel az elhagyott hulladék tulajdonosát hulladéka elszállítására, az elszállítást minden alkalommal a helyszínen ellenőriztük. A közterületi bútorok telepítése 2007 évben az Önkormányzat Városfejlesztési irodájához került. Az illegális szemétlerakatok felszámolása egész évben folyamatos volt, melynek során közel 2.000 m3 hulladékot szállítottunk el és a lerakatok helyére szemételhelyezést, tiltó táblát helyeztünk, valamint megfigyelési és ellenőrzési rendszert helyeztünk ki. Folyamatosan üzemeltettük a Nyíregyháza, Hősök terén lévő illemhelyet, nyári időszakban Bujtoson valamint Jósaváros Ungvár sétányon lévő illemhelyet, 2 db mobil WC–t helyeztünk el Sóstó játszótér, valamint Kossuth u. buszmegálló közelében. Illemhelyek üzemeltetésénél lakossági igény merült fel nagyobb forgalmú játszóterek mobil illemhelyek elhelyezésére, mely terveinkben szerepel, de a keretösszeg sajnos a 2007. évi szinten maradt. Idén lehetőségünk van a városszépítő akció folytatására, melynek során tavasszal ellenőrzött és szervezet módon földet és fűmagot, ősszel növényanyagot biztosítunk a jogosan kérelmező városlakók részére. 30. Belvízelvezetés Belvízelvezető csatornák és szivárgók kaszálása, a folyási akadályok megszüntetése közhasznú foglalkoztatás bevonásával folyamatosan biztosítva volt. A karbantartás során biztosítani tudtuk a szabad vízelfolyást, és ezzel egyúttal az allergén növények pl.: parlagfű irtását is. 31. Település vízellátás A város 752 db ejektoros kúttal, 33 db ivókúttal, 6 db mélyfúrású kúttal és 1 db diszkúttal rendelkezett. Kiemelt feladat volt több száz ejektoros kút elzárása, üzemen kívül helyezése. A kutak elzárása -hat hónap előkésztő munka után-, október 15-ig került végrehajtásra. Lakossági, illetve képviselők kérésére, 34 db kút ismételten üzembe helyezésre került 2007 év végére. A város 390 db üzemelő és 362 db elzárt kúttal rendelkezik. A kutak karbantartását a Nyírségvíz Zrt. végezte.

A 6 db mélyfúrású kút közül egy kút le van zárva, a többi üzemel és kiszolgálja az adott körzet lakóit. Az ivókutak játszótereken, parkokban vannak elhelyezve, szolgálják a pihenő, játszó állampolgárok ivóvíz igényét. 32. Közvilágítás, szökőkutak közintézmények kivitelezése A közvilágítási naptár szerint biztosítottuk a város közvilágítását. Negyedévente komplex ellenőrzést hajtottunk végre. Fogadtuk a hibákkal kapcsolatos lakossági bejelentéseket, intézkedtünk azok kijavítására. A hibák kijavítása az E-ON rendszer lehetőségeit figyelembe véve 2-3 hetet vett igénybe. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján, megállapítható, hogy a város közvilágítása rendben van, kábelhibák és egyedi lámpatestek hibái együttesen nem érték el az 5%-ot. A 2007. év és megelőző évek jogos fejlesztési igényeit, csak minimálisan tudtuk teljesíteni, a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek miatt. Felszerelésre került 54 db lámpatest. 33. Intézményi világításkorszerűsítés Intézményeknél az önkormányzati felújításokon kívül, korszerűsítésre nem került sor. Folyamatosan biztosítottuk az intézményeknél felmerült előző évi fejlesztésekből fakadó garanciális javításokat, valamint az egyedi meghibásodások elhárítását. 34. Közutak, hidak fenntartása Az év folyamán INERT beton és aszfalt hulladékból 80 e m2 útalapot, stabilizált utat építettünk a város külterületein, ez által a bontások során keletkezett hulladékok hasznosan kerültek felhasználásra, és egyben biztosítani tudtuk az érintett földutak járhatóságát. 35. A közterületi játszóterek építésére és felújítására megtörtént a helyszínek kiválasztása. A Kossuth-Dob-Rákóczi-Vasvári utcák által határolt területen lévő játszótéren túl Butykán a művelődési ház udvarán, illetve Oroson a Herman Ottó Tagintézmény udvarán újjáépítésre kerülnek a játszóterek. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság döntése alapján a kivitelezést áthúzódó munkában, 2008. év tavaszáig kellett elvégezni. 36. Utcai szemétszelencék telepítése, pótlása 80 db hagyományos (zöld henger) alakú szemétszelencét pótoltunk a természetes elhasználódás és sajnos a vandalizmus miatt. 37. Szelektív hulladékgyűjtés PR ( Norvég Alap ) A pályázatot a Városüzemeltetési Kht. benyújtotta, 2008 évi döntés alapján a pályázatot nem támogatták.

Energiagazdálkodás, fejlesztés 38. Panel program A 2007-es évben is folytatódott az iparosított technológiájú épületek pályázatainak megvalósítása. 2007.12.30-ig 139 épület (5628 lakás) nyertes pályázatából 110 épület (4401 lakás) felújítása fejeződött be. 2007. január 1.-én 51 épület (2114 lakás) felújítása volt folyamatban. Ebből 17 idei indítású. Az év végére befejezésre és pénzügyi lezárásra került 21 projekt. A felújításokra eddig 1.103.248 eFt bruttó kifizetés történt, ehhez 457.278 eFt állami támogatást kaptunk. A lakosságtól 369.666 eFt pénzeszközt vettünk át, míg az önkormányzati támogatáshoz 302.863 eFt Panel Plussz Hitelt vettünk igénybe. A teljes önkormányzati tehervállalás 351.911 eFt volt. 39. „NYITÁS” Program A „NYITÁS” programnak nevezett szekunder oldali rekonstrukcióval lehetőséget biztosítunk fogyasztóink számára a hőfelhasználással arányos díjfizetésre. A távfűtéssel ellátott 15.625 lakásból 2007-ben 297 csatlakozott programunkhoz, így már több mint 13.421 lakásban valósulhat meg az energia – és költségtakarékos fűtés. A „NYÍTÁS” programra jelentkező lakóközösségeknél az elvégzendő rekonstrukciós munkák keretében a primer oldali technológiai kapcsolás átalakításán kívül fűtési körönként korszerű szabályozó szelvények és berendezések beépítése történik, amellyel alkalmassá válnak a hőközpontok a telemechanikai rendszerbe történő bevonásra, valamint a gazdaságosabb üzemeltetésre. A technológiai kapcsolások átalakítása, valamint a szabályzó szerelvények beépítése – eltérő műszaki tartalommal – a primer oldali változó térfogatáramú kapcsolás kialakítását jelenti. A rekonstrukcióra szánt hőközpontok címeit az alábbi táblázat tartalmazza. Sorszám

Hőközpontok címei

Ellátott lakások címei

1.

Mező u. 9.

Mező u. 9

2.

Mező u. 5-7.

Mező u. 5-7

3.

Ungvár stny 29/a

4.

Toldi u. 60.

Toldi u. 60.

5.

Ószőlő u 77/a

Garibaldi u. 16-24.

6.

Ferenc krt. 19-25

Eperjes u. 10-16; Ungvár stny. 29-35.

Ferenc krt. 19-45.; Pazonyi tér 1-2.

A 2007-re tervezett illetve a megvalósult „NYÍTÁS” programunkban részt vevő lakások, lépcsőházak, épületek és radiátorok darabszámát az alábbi táblázat tartalmazza.

Sorszám

Épület címe

1 2

Garibaldi u. 16-22. Korányi F. u. 6470. Kórház u. 1-3. Körte u. 3. Május 1. tér 1. Mező u. 5-7. Nyár u. 1-3. Toldi u. 60. Összesen:

3 4 5 6 7 8

Épület (db)

Lépcsőház (db) 2 4

Lakás (db)

Radiátorok (db) 54 280

2

4

60

240

1 1 1 1 1 1 10

2 1 1 2 2 1 17

30 6 20 16 24 87 297

100 54 67 75 155 310 1.281

40. Távfűtési gerincvezeték rekonstrukciója A távfűtési gerinchálózatunk hőveszteségének csökkentése érdekében a Mező utcai NA400 méretű távvezetékünkön 80 fm nyomvonalhosszon hajtottunk végre vezetékcserét, több mint 14,7 M Ft-os beruházás keretében (ezáltal ennek a szakasznak a rekonstrukciója be is fejeződött). A Kiskörút (NA125) építése során a régi vezetékünk korróziója miatt 2007-ben 45 fm vezetékszakasz cserét fejeztük be. A Sóstói úton (NA100 méretű 35 fm) is vezetékcserét hajtottunk végre. Az új, korszerű előszigetelt csővezetékrendszer alkalmazásával jelentős energiamegtakarítást tudunk elérni ezeken a korábban problémás szakaszokon Az OBI-MediaMarkt építése kapcsán a Nyíregyháza, Szegfű u. – László u. – István u. – Mák u. által határolt területen az Örökösföld városrészt hőenergiával ellátó NA400 méretű primer távfűtési vezetékpár 2x310 m nyomvonalon a beruházó költségén kiváltásra került. A korábbi bakon vezetett csőpár szintén terepszint alatt fektetett előszigetelt csővezetékkel lett új nyomvonalon helyettesítve.

Ezek összes hőigénye: 1.500 kW. A munkálatok 2007. évben befejeződtek. Folyamatban van a Jókai tér – Nagy Imre tér térségében a Korzó üzletház építése. Ennek teljes hőigénye 3.600 kW, amely kielégítése szintén a városi távfűtési hálózatról történik. A kapcsolódó primer távfűtési vezeték építési munkálatai a Beruházó finanszírozásában történt. 41. Integrált minőség és környezetirányítási rendszer működtetése Nyírtávhő Kft. céljai közt fogalmazta meg a 2001. augusztusban bevezetett ISO 9001:2000 (MSZ EN ISO 9001:2001) szabvány folytatólagos működtetését, 2004-ben kibővítve azt a környezetvédelmi követelményeket magában foglaló ISO 14001:1996 (MSZ EN ISO 14001:1996), majd 2005-ben az ISO 14001:2004 szabvány szerinti környezetirányítási rendszerrel, létrehozva egy egységes, Integrált Minőségügyi és KörnyezetIrányítási Rendszert (IMKIR). Az új szabvány bevezetésében nagy segítséget és előnyt adott, hogy kulcsfolyamataiban sok mindenben hasonlított a már működő rendszerhez. Nyírtávhő Kft. fontos tényezőnek tartotta egy megfelelően felkészített, hozzáértő belső auditor team létrehozását illetve kibővítését, ezért a betervezett képzést az ütemezésnek megfelelően folytattuk le, így hét kollégánk tett sikeres belső auditori vizsgát. A belső auditorokkal a BELSŐ AUDIT-TERV szerint végezzük a főtevékenységünk ellenőrzését, illetve a kapcsolódó korrekciók, helyesbítő tevékenységek végrehajtását. Mindezek eredményeképpen 2007. év novemberben volt az ISO 14000:2004 szabvány szerinti környezetirányítási rendszerünk sikeres megújító auditja és készülünk a 2008. januárban történő ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer megújító auditjára. 42. Önkormányzati intézmények energetikai rekonstrukciója Nyírtávhő Kft. kiemelkedő feladatként kezeli, és önálló üzletágként működteti a 2005. évtől tulajdonunkba került gázüzemű kazánházi technológiákkal ellátott önkormányzati intézményeket. Különös figyelmet fordítunk üzemeltetésük során a meglévő, illetve a szükségszerű rekonstrukciók során beépített berendezésekkel az energiamegtakarításra.

Tevékenységünk során közel száz intézmény fűtési rendszerét vizsgáltuk meg és mértük fel energetikai sajátosságait az alkalmazott technológia figyelembevételével, fényt derítve az esetleges hiányosságokra, a hatékony, mégis energiatakarékos fűtés megvalósításának lehetőségeire. 2007-ben több intézmény kazánházában végeztünk részleges vagy teljes felújítást, melynek költsége meghaladta a 20 M forintot. Ebben a témakörben is tanulmányt készítettünk, amelynek célja, hogy a Nyíregyháza város és vonzáskörzetében található 3 db intézmény (Q=900-2850 kW) hőforrás oldali korszerűsítése során környezetbarát, energiatakarékos megújuló energiaforrásokat installáljuk. Ennek egyik lehetséges megvalósítási módja a pellet tüzelés. Vízgazdálkodás, fejlesztés 43. Alsóbadur, Lóczibokor, Mandabokor II., Kordovánbokor, Bálintbokor ivóvízhálózat építése kapcsán, néhány szakaszon, magánterületen haladt a vezeték. A geodéziai munkarészek elkészültek, a szolgalmi jog bejegyzéshez a megállapodások megkötését a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. végezte el. 44. Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának előkészítő munkái 2007. évben is folytatódtak. A 2006 évben elkészített engedélyes tervek minőségbiztosítását és korrekcióját követően megkezdődött a vízjogi létesítési eljárás. A beszámolási időszakban a vállalkozó leszállította a csatornahálózat, a rekonstrukciós munkák, a hálózatracionalizálás megvalósítására, valamint az átemelők szaghatásának megoldására vonatkozó tender tervdokumentációkat, melyeknek a felülvizsgálata folyik. Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb és a legtöbb vitát kiváltó munkarésze volt az útszabályozásokkal összefüggő feladatok elvégzése. Ennek keretében újabb lakossági fórumok meghirdetésére került sor és szórólapokkal, levelekkel valamint a média bevonásával mintegy 700 ingatlantulajdonost kerestünk meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség költségvetési támogatásából – a konkrét tervezési feladatokon kívül – menedzsment költségek kifizetésére is volt lehetőség. A menedzsment feladatok keretében indítottuk el a program önálló honlapját, ennek keretében készültek a programot megismertető rádió és tv riportok, újságcikkek, hirdetések, hírlevelek és reklámspotok. A Képviselőtestület 2007. szeptemberi ülésén döntést hozott a szennyvízcsatornázási program víziközmű társulata szervezőbizottságának személyi összetételéről. A szervezőbizottság alakuló ülésén javaslatot tett az egyes városrészek küldötteire, illetve a társulatszervezésben közreműködő társaság bevonására. A társulatszervezési munkában közreműködő N-Alexander Kft. ajánlatkérését követően megkezdődtek az OTP Lakás-takarékpénztári szerződések megkötése, a víziközmű társulat szervezése. A szervezési munkák eredményeként 2007. november 30-án a szennyvíztársulat megalakult. Az engedélyezési eljárás elhúzódása miatt a tervezési díj engedély megszerzéséhez kötött része 2008 évben kerül kifizetésre.

A KEOP pályázat szeptemberi kiírásával összefüggően módosítani szükséges a pályázat kiegészítő dokumentumait, melynek minőségbiztosítása és így a pénzügyi elszámolása is áthúzódott 2008-ra.

Hatósági, ellenőri feladatok 45.Környezetszennyező illegális tevékenységek kivizsgálása, hatósági intézkedések megtétele Nyíregyháza MJV jegyzője, valamint a Hatósági és Építésügyi iroda az alábbi ügyekben intézkedett 2007. évben:  Közterületi illegális hulladéklerakás ( 17 db ügyirat ) 5 esetben történt kötelezés (a kötelezett végrehajtotta a kötelezést) 5 esetben a hulladék tulajdonosa a kötelezés előtt intézkedett 4 esetben a Városüzemeltetési Kht elszállította a hulladékot 2 esetben a hulladéklerakóra érkezett bejelentés 1 esetben a területre a tulajdonos trágyát pakolt le, be lett szántva  Zaj ( 12 db ügyirat) 5 esetben határérték megállapítás történt 7 esetben történt zajmérés, az eredmény alapján kötelezés és tájékoztatás az Okmányiroda felé 1 esetben hatáskör hiánya miatt a bejelentési ügy át lett téve a Felső- Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőséghez  Szennyvíz ( 77 db ügyirat ) 1 esetben csapadékvíz szennyvíz csatornába történő bevezetés- a tulajdonos kötelezve lett a csapadékvíz saját területen történő elszikkasztására 1 esetben illetékesség hiánya miatt ügy áttéve Nyírpazony Polgármesteri Hivatalához A többi esetben figyelmeztetve lettek a tulajdonosok a szennyvízkezelés szabályainak betartására  Levegőszennyezés ( 9 db ügyirat ) Az ügyekben, ahol szükséges volt , szabálysértési feljelentést tettünk.

46. Parlagfűvel kapcsolatos lakossági bejelentések, intézkedések Ingatlan előtti parlagfű és egyéb gyommentesítés elmulasztása miatt 320 alkalommal végzett a Közterület- Felügyelet intézkedéssel járó ellenőrzést. Ebből 109 esetben feljelentéssel intézkedett, 211 esetben továbbította a problémát más szervhez. 47.Roncsautók elszállításával kapcsolatos intézkedés A Közterület- Felügyelet fontosabb eredménynek tartja, hogy a város mentes a hulladékká vált, elhagyott roncs autóktól. Míg 2005-2006. között az eltávolított roncsok száma 329 db-ról 66 db-ra csökkent, addig 2007-ben jelentős emelkedést regisztrálva 258 db-ot kellett elszállíttatni. 48. Kötelező közszolgáltatás igénybevételének ellenőrzése A Közterület- Felügyelet továbbra is részt vesz a Hulladék- Kommandó munkájában,illegális szemétlerakás miatt 58 esetben történt intézkedés, ebből 12 esetben sikerült tetten érni vagy felderíteni az elkövetőt. 49. Folyékonyhulladék szállító gépjárművek ellenőrzése Örvendetes tény, hogy 2007-ben folyékonyhulladék szállítással kapcsolatos illegális hulladékszállítás miatt nem kellett intézkedni.

Környezetvédelmi – környezetgazdálkodási terv 2008. év Költség [eFt] Feladat, cél

Felelős és együttműködő fél

2007. Évről áthúzódó feladat

2008. Évi terv

Környezetvédelmi fejlesztések, közterületek 1 Biomonitoring rendszer további üzemeltetése 2 Báthory I. laktanya környezeti kármentesítése 3 Borbányai hulladéklerakó tényfeltárása

Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda

3 000 55 078 7 753

4 Folyékony hulladékgyűjtés kompenzáció

Városfejlesztési Iroda

2 000

5 Helyi természeti területek védetté nyilvánítása 6 Környezetvédelmi program készítése 7 Hulladékgazdálkodási program felülvizsgálata

Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda

6 500 9 600 2 500

8 Vay Ádám laktanya környezeti állapotfelmérése Városfejlesztési Iroda

5 000

9 Repülőtér környezeti hatásvizsgálat Települési szilárd hulladék gazdálkodási 10 rendszerek fejlesztése KEOP pályázat 11

Városfejlesztési Iroda

5 000

Városfejlesztési Iroda

200 000

Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő telep Városfejlesztési Iroda depónia magasítás

12 000

12 Fasorrendezések

Városfejlesztési Iroda

20 500

13 14 15 16 17 18 19

Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda

2 000 35 000 2 400 1 200 3 000 25 000 100 000

Városfejlesztési Iroda

28 000

21 Deák F. utca zöldfelület rekonstrukció folytatása Városfejlesztési Iroda

6 000

Zöldfelületi felmérések Játszóterek építése közterületeken Utcabútorok építése, pótlása Utcai szemétszelencék pótlása Fásítási akció Játszóterek rekonstrukciós programja Fazekas J. tér tevezése, építése Ungvár stny 2.-6.sz. előtti burkolat, zöldfelület 20 felújítása

Integrált városfejlesztés ÉAOP5.1.1/B pályázat Gyalog- kerékpárút építés ( Pazonyi u.) 23 ÉAOP pályázat 24 Jósaváros közterületeinek rehabilitációja Környezetvédelmi Alap célfeladatok 22

25 Környezeti nevelés támogatása 26

Nyíregyháza oktatási intézményeiben oktatási program bevezetése

Városfejlesztési Iroda

100 000

Városfejlesztési Iroda

66 033

Városfejlesztési Iroda

10 300

Városfejlesztési Iroda, Városfejlesztési Iroda

3 000 2 000

27

Nyíregyházi Főiskolával való együttműködési környezetvédelmi programok

28 Grafiti- elleni akció

Városfejlesztési Iroda

1 000

Városfejlesztési Iroda Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.

2 000

Lakossági tájékoztatás, ,média megjelenés PR tevékenység. 29 Környezetvédelemhez kapcsolódó ”jeles napok” szervezése, rendezvényeken való részvétel, Városfejlesztési Iroda, szponzorálás

30 Hulladék kommandó működése támogatása

31 Karácsonyfagyűjtő akció megszervezése

32

400

Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. E-misszió Egyesület Közterület -felügyelet Polgárőrség Mezőőrök Rendőrség

600

Térségi HulladékGazdálkodási Kft. Városfejlesztési Iroda

Térségi HulladékÁltalános iskolásoknak meghirdetett Gazdálkodási Kft. italoskarton-doboz gyűjtő akció megszervezése Városfejlesztési Iroda

150

500

33 Lakossági veszélyes hulladék gyűjtő akció.

Térségi HulladékGazdálkodási Kft. Városfejlesztési Iroda

850

Általános iskolások,családok számára vetélkedősorozat szervezése szelektív 34 hulladékgyűjtés témakörében, az elkülönítetten történő gyűjtés gyakorlatának elmélyítése.

Térségi HulladékGazdálkodási Kft. Városfejlesztési Iroda

1 800

A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó 35 akció a hulladékudvarban, E-hulladék gyűjtő lakossági akció

Térségi HulladékGazdálkodási Kft. Városfejlesztési Iroda

300

36

Általános iskolás gyerekeknek szóló pályázat kiírása a környezetvédelem témakörében.

37 Kerékpártárolók kihelyezése Falra szerelhető műanyag hulladék tömörítő 38 berendezések beszezése oktatási intézmények számára 39 Igrice mocsár kezelése, fenntartása

Térségi HulladékGazdálkodási Kft. Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Térségi HulladékGazdálkodási Kft. Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda, FelsőTisza Alapítvány

300

400 2 000 1 500 1 000

Környezetgazdálkodás, városüzemeltetés 40 Városszípítő akció 41 Állategészségügyi feladatok

Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.

10 000 41 183

Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Kht. Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Kht. Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Kht. Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Kht. Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Kht. Ny. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Kht.

42 Köztisztasági feladatok 43 Egyéb városüz. Feladatok 44 Zöldfelület fenntartás 45 Belvízelvezetés 46 Település vízellátás 47 Közvilágítás, szökőkutak közint. kivit. 48 Intézményi világítás korszerűsítés 49 Közutak, hidak fenntartása

50 51 52 53 54

55 56 57

58 59

Energiagazdálkodás, fejlesztés Panel pályázatok beadása, lebonyolítása a lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatása „Nyitás” Program Távfűtési alapvezetékek rekonstrukciója Integrált minőség- és környezetirányítási rendszer működtetése

Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda

170 149 27 567 302 211 150 239 16 199 300 000 217 700 400 923

771 558

Nyírtávhő Kft. Nyírtávhő Kft.

20 000 40 000

Nyírtávhő Kft.

3 000

Nyírtávhő Kft. Önkormányzati intézmények energetikai auditja Vagyongazdálkodási és és hatékonyság javító beruházás Üzemeltetési Iroda Vízgazdálkodás, fejlesztés Csapadékvízelvezetési koncepció végrehajtása Városfejlesztési Iroda Városfejlesztési Iroda Ívóvízhálózat fejlesztések Nyíregyháza és Térsége szennyvízelvezetési Városfejlesztési Iroda és tisztítási program megvalósítása Hatósági, ellenőri feladatok Környezetszennyező, illegális tevékenységek Jegyző bejelentésének kivizsgálása a szükséges Hatósági és Építésügyi Iroda hatósági intézkedés megtétele Parlagfűvel kapcsolatos lakossági bejelentések kivizsgálása, intézkedések

32 000

185 000 25 000 136 860

Városüzemeltetési Kht., Közterület felügyelet

A roncsautók elszállításával kapcsolatos 60 önkormányzati rendelet jogharmonizálása, a város megtisztítása a roncsautóktól

Közterület - Felügyelet

A kötelező hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételének ellenőrzésre Társasházak szemétszállító edényzete 62 mennyiségének felülvizsgálata Folyékony hulladék szállító gépjárművek 63 ellenőrzése 61

Összesen

1 200 000

Közterület - Felügyelet Közterület - Felügyelet Közterület - Felügyelet

:

775 358

3 999 895

10./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának kiegészítésére Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagy László az előterjesztő kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Nagy László: (alpolgármester) A Város Idősügyi Programjának kiegészítéséről két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az az, hogy a kiegészítésben igyekeztünk azokat a korábbi hiányosságokként megfogalmazott adatokat feltüntetni, amelyeket fontosnak tartottunk az idősek életének minősége szempontjából. Ezek tartalmazzák azokat az egészségügyi helyzetből fakadó feladatokat, amelyeket a bizottság kifogásolt, tartalmazza azokat az idősek élethelyzetéből adódó egyéb statisztikai adatokat, amelyeket a bizottság szintén kifogásolt. Ehhez kapcsolódóan szeretném elmondani, hogy korábban azt is megfogalmaztuk az Idősügyi Program készítése során, hogy szükség lenne a városban egy olyan átfogó szociológiai felmérésre, amely nemcsak az Idősügyi Programhoz, hanem minden más szociológiai jellegű tényfeltáró dokumentum készítéséhez megfelelő alapot biztosít a város vezetése, a szakiroda számára, hogy ezeket az anyagokat össze tudja állítani. Ennek a kérdőívnek az összeállítása megtörtént, ennek a kérdőívnek a sokszorosítása elkezdődött, terveink szerint 2000 fővel szeretnénk egy olyan, több mint 40 oldalon keresztül összeállított szociológiai felmérést a városban lebonyolítani, amelyet utána 2 évente tudnának megismételtetni az Egészségügyi Főiskolával karöltve. Ez megfelelő alapot jelenthetne a későbbiekben arra, hogy bármilyen szociológiai vagy egészségügyi, vagy szociometriai felmérést a városban adekvát módon tudnánk megfelelő adatokkal alátámasztva elkészíteni. Ennyit szerettem volna kiegészítésképpen elmondani. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. A bizottság véleményét kérem. Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, egyhangú szavazással elfogadásra javasolja. Két területen kértünk kiegészítést, az egyiket előterjesztőként Nagy László alpolgármester úr már elmondta, tehát itt az adatokat, a szociológiai vizsgálatot fogalmazta meg a bizottság, másik terület pedig egy táblázatos mellékletnek az igénye volt, amelyben az elkövetkezendő időszaknak a feladatait kérte a bizottság megfogalmazni egy vázlatos formában. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Szabóné Dr. Csiszár Gabriella. Szabóné Dr. Csiszár Gabriella: (képviselő) Az Idősügyi Program második olvasatban valóban tájékoztat bennünket és életszerűbb képet ad arról, hogy a szociális intézmények hálózata mit nyújt az idősek számára. Elmondja azt, hogy milyen segítséget tud nyújtani a beteg, szociálisan rászorult időseknek a város. Ez egy nagyon dicséretes dolog, hiszen közel 28.000 nyugdíjasnak az ellátásáról és a jövőbeni sorsáról is gondoskodik. A Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetség megtárgyalta az első olvasatos előterjesztést és véleményeit, javaslatait kiegészítését eljuttatta az előterjesztőknek. Ennek bizonyos részei megtalálhatók a második olvasatban is, amit nagyon köszönünk, hiszen most már látszik az is, hogy az idősek, a szociálisan nem rászorult, vagy egészségügyileg nem rászorult idősekkel, nyugdíjasokkal is megfelelően foglalkoznak. Hiszen az idősügyi szervezetek, az egyesületek illetve a szövetség mindent megtesz, annak érdekében, hogy az idősek ne érezzék magukat egyedül, illetve a kulturális, sport és egyéb igényeik kielégítésére is megfelelő programokat szerveznek. Mint ahogyan az anyagban is olvasható, az élethosszig tartó tanulásnak az igénye már korábban is felmerült az idősek részéről, ezért a Szociális Gondozó Központ segítségével létrehoztuk az Idősek Akadémiáját, amely egyre nagyobb részvétellel működik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a napi eseményekről, hanem a tudomány előrehaladásáról is tájékoztatást kapnak az idősek. Tehát, úgymond lépést tartanak az élettel. A másik, ami a sportrendezvényeket, illetve a sportolási igényeiket illeti, itt a Nyírsuli jött segítségünkre és létrehozta a Szépkorúak Sportegyesületét, egyre több klubtag van, akik nemcsak az egészségmegőrzés szempontjából lényeges és fontos mozgást, sportolási lehetőséget biztosítják az időseknek, hanem még bizonyos területeken a versenysportba is bekerülhetnek a nyugdíjasok. Ez mind olyan dolog, amely gyakorlatilag azt mutatja, hogy az idősek, a nyugdíjasok, részesei próbálnak lenni a városnak. Ez a program ez gyakorlatilag a szövetségnek a gondolatait, az óhajait is bizonyos mértékben megfogalmazza. Viszont mi akkor tartanánk tökéletesnek ezt a programot, és akkor lenne igazán mindenre kitérő, hogy ha mint ahogy a bizottságba is elhangzott, egy feladatterv lenne mellé csatolva, mert nyilván azokat a felvetéseket, amelyeket az egyesület illetve a szövetség kért, ezeknek a megvalósítása időt és pénzt igényel. De jó lenne tudni, hogy mikorra lehet ezeket megvalósítani, ki az, aki ennek a megvalósításáért, végrehajtásáért felelős, hogy tudjuk, hogy mit várhatunk a várostól és mi az amit az egyesületeknek, a szövetségeknek maguknak kell megvalósítani. Így például az anyag megfogalmazza, hogy meg kell oldani az egyesületeknek a helyiség gondját. Igen, nagyon sok problémát jelent a helyiség gond a szövetségeknek és az egyesületi tagoknak. Mikor, milyen formában, ki? Vagy ehhez hasonló feladatok meghatározása. Mint ahogy az Ifjúsági Koncepció mellé is tettünk egy feladat meghatározást, amit nem olyan régen aktualizáltunk, ehhez hasonló feladat meghatározást kérnénk az Idősügyi Programnak is.

Nagy Károly: (képviselő) Sok kérdést felírtam, de ez különösen érdekes volna és nagyon elment az idő. Itt a demencia kórkép indokolja nagyon sok idős embernek az intézeti elhelyezését. Ezt értem, de itt szó szerint olvasom, a bennlakásos intézményi elhelyezést igénylők, az ellátásra szoruló idős emberek száma magas, ezért foglalkozni szükséges a jövőben a kis alapterületű, speciális infrastruktúrával felszerelt, kedvező fenntartású önkormányzati bérlakások építésének kérdésével. Hogy függ ez össze az időskorúak intézeti elhelyezésével? Csabai Lászlóné: (polgármester) Urbán Judit. Urbán Judit: (képviselő) Csak egy nagyon rövid véleményt. Benne van az anyagban a generációk közötti szolidaritásnak az erősítése. Ezt nagyon fontos dolognak tartom. Úgy tudom, hogy a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban ez a dolog működik. Tehát, hogy a fiatalok segítenek az időseknek, ezt talán többi iskolában is meg lehetne próbálni, hogy lehetne kiterjeszteni. Illetve a másik nagyon rövid gondolat az, hogy természetesen minden idősek otthonában illetve az ott dolgozóknak szerintem nagyon – nagy szerepük van abban és mindannyiunk nevében megköszönhetjük azt a munkát, amit ott ők kifejtenek, mert biztos, hogy nem egyszerű dolog és külön még a Szociális Gondozási Központnak, mert a múlt alkalommal a bizottság ülésén itt volt a két közgyűlés között történteknél, hogy minden szociális intézmény beszámol tulajdonképpen a tevékenységéről. Én úgy vettem észre és szerintem a bizottság minden tagja osztja a véleményemet, hogy a Gondozási Központnál itt azért komoly gondok voltak a létszámmal kapcsolatban, hogy tényleg meg kellene vizsgálni, hogy vane arra lehetőség, hogy azt a létszámot, amit igazgatónő úgy fogalmazott meg, hogy elvettünk tőle azt valamilyen módon visszaadni, mert a feladataik illetve az ellátandó idősek köre az folyamatosan bővül. Tehát nekik nagyobb segítségre lenne szükségük. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Előterjesztőnek adom meg a szót. Nagy László: (alpolgármester) Az első kérdésre válasz. Hogyan függ össze a kislakások, a kis önkormányzati lakásoknak a kérdése az Idősügyi Programmal? Úgy függ össze, hogy a Megyei Nyugdíjas Szövetségnek már korábban is volt egy olyan elképzelése, amelyben azt jelezte, hogy akár az ő koordinálásával is, hogyha az Önkormányzat tud egy olyan területet biztosítani, ahol kicsi, nyugdíjasok számára elérhető árú, kis alapterületű önkormányzati lakásokat tudnának ők közösen építeni, akkor ez nagy segítséget jelentene az időseknek.

Nem abban, hogy az idősek, mondjuk a Szivárvány Idősek Otthonába vagy bármelyik más otthonba menjenek, hanem olyan kis lakásokba tudnának átmenni, amely a saját feltételeiket ugyanúgy tudja biztosítani. Másik lehetőség az az, hogy a Pacsirta utcán meglévő nyugdíjas háznak akár a bővítését is elképzelhetőnek tartjuk. Nyílván ezt az Önkormányzat lehetőségeihez hozzá kell igazítani, hiszen ez tipikusan egy olyan befektetése lehet az Önkormányzatnak, ami a későbbiekben meg is térül. Hiszen ennek a költségeit az idős emberek vissza tudják fizetni, ez hosszabb távon jó befektetés. Az Urbán Judit által elmondottakról. Egyetértek a generációk együttműködésével. Az Idősek Otthonában minden dolgozónak ezt egyébként folyamatosan meg is szoktuk tenni, megköszönjük a munkájukat, hiszen valóban sokszor emberfeletti tevékenységet látnak el és a létszámban pedig, amit Román Demeterné jelzett többször is már, természetesen igyekszünk minden feladatellátáshoz szükséges létszámot biztosítani. De miközben azt is tudjuk vele együtt, hogy az ellátásban vannak olyan pluszfeladatok, amelyek megjelennek az ő munkájukban és az ő munkaterületükön és ezt természetesen minden évben a létszámegyeztetésben figyelembe vesszük és igyekszünk a létszámot a feladatellátással együtt párhuzamosan figyelembe venni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Urbán Juditnak azt szeretném válaszolni, hogy csináltunk összehasonlító vizsgálatokat óvodában, bölcsődében, iskolában, más városokhoz képest ezen a területen fajlagosan jóval drágábbak vagyunk mint a megyei jogú városok átlaga, valószínűleg azért, mert több szolgáltatást biztosítunk. Ha teljesen látjuk a mi költségeinket, akkor én partner vagyok a további létszámban, amíg nem látom, hogy legalább olyan fajlagos költséggel dolgozunk, mint más megyei jogú városok, addig én nem adom a nevemet a további szolgáltatás és létszámbővítéshez. Úgyhogy rajtam lehet keresni ezt a témát, mert veszteséget nem szabad termelni. Bármennyire is tudom, hogy kellene ide több pénz. Szabóné Dr. Csiszár Gabriellának a kérdésére pedig azt gondolom, hogy előterjesztőként el kell fogadni, hogy ezt az intézkedési tervet el kell készíteni, de nem gondolom, hogy vissza kellene hozni a Testület elé, hanem a bizottság megtárgyalja és a bizottság elfogadja. Amennyiben ezt elfogadod, akkor kérem, hogy így tekintsük. Nagy Károly. Nagy Károly: (képviselő) Én tanulom ezt a szociális bizottsági munkát, bámulatosan széleskörű, egyrészt az az érzésem, hogy sokszor kötve van a bizottság keze. Rendeletekkel, szabályokkal annyira körülhatárolt a lehetősége, hogy nem tud lépni. Viszont szeretnék néhány kritikai megjegyzést tenni, elnézést, tudom, hogy mindnyájan sietünk, de azért tényleg a végén 37. vagy 38. napirendnek fogok javasolni egyet. Papírt kap mindenki és le fogja írni, hogy mire emlékszik bizonyos kérdéseknél. Egy ilyen cetlit írunk, mint iskolában szoktunk. A következő, egyrészt az idősek tehertétele túl van hangsúlyozva. Ezt a tömegkommunikációban, mindenütt azt hallja az ember, hogy így az öregek, úgy az öregek, ugyanakkor nincs szó arról, – és a statisztika az nem következetes, nem pontos – amikor azt mondjuk, hogy 6%-kal nőtt az időskorúak aránya. Hogy is nevezik ezt, hogy öregedési index?

Ehhez egy fővel sem kellett növekednie az idősek számának, sőt csökkenhetett is, ha ugye a 0 – 19 éves fiataloknak a száma csökkent. Akkor az index nő, annak ellenére, hogy egyáltalán nincs több idősebb ember. Aztán kevés szó esik a nyugdíjasok szegénységéről. Itt elhoztam egy cikket, hogy szegények a magyar nyugdíjasok. Nem tudom mi ez az AXA, csak ez derült ki az AXA csoport megbízásából készült nemzetközi felmérésből. Mi ez az AXA azt majd megtudom. Lényeg az, hogy 101.500 forintos összeget állapítanak meg Magyarországon a megélhetési alapnak, ezzel szemben ha itt megnézem a kimutatást, akkor a nyugdíjasok átlagnyugdíja 62.000.- Ft. Az AXA szerint 73.072.- Ft. nálunk, tehát a megyét mondom, 62.000.-Ft. és a nyugdíjszerű járadékot kapók 54.000.- Ft. Ez vagy 170 – 180.000 embert érint a megyébe állítólag. Magyarország a legutolsó ezek között, átszámítva itt forintosítva. Néztétek itt többen ezt a táblázatot. Egyedül a csehek azok, akiknél a szükséglet kevesebb, mint a nyugdíj, tehát meg is tudnak takarítani a nyugdíjból. Viszonylag jó a helyzet a szlovákoknál, náluk csak 5% hiányzik, a lengyeleknél 16%, nálunk 27%. Akkor, ha a 73 ezer forintos átlagnyugdíjat vesszük. Na most ez a sok program. Nekem ez feltűnik, igaz, hogy több mint 40 civil szervezet van, nagyon sok a jól hangzó elnevezés, a sok irányvonal, kérdés, hogy hol lehet ezt majd tetten érni? Kérdés, hogy a sportban, számítógépes programba a SóstóSóstóhegyi nyugdíjasokat hol lehet bevonni? Szóval sok olyan tényleg jól hangzó dolog van. Nincs kifejtve, hogy miből, hogyan, és nincsen szó arról, hogy a 700 valamennyi férőhelyre 300 valamennyi tehát kb. 50%-nyi ember vár elhelyezésre. És nincs szó arról, hogy hányan bírják fizetni a most megemelt térítési díjat az intézményeknél. Kapkodtam egy kicsit, de talán ennyi elég. Csabai Lászlóné: (polgármester) Melyik újságból vette ezt ki képviselő úr? ezt kivenni? Csak azért, mert szeretnék utánanézni. Ezeket az adatokat. Nagy Károly: (képviselő) A Magyar Nemzet azt hiszem. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Nagy Károly: (képviselő) De akkor én kérek elnézést, miért? Én a Népszabadságot olvasom, a Magyar Nemzetet, meg a Heti Világgazdaságot. Csabai Lászlóné: (polgármester) Azért, mert meghívom önt majd Szlovákiába egy útra. Nyugdíjasokhoz és nyugdíjas közösségekhez és a szociális ellátás tanulmányozására. Tehát ha valaki ma a szlovák rendszert jobbnak minősíti mint a magyart, akkor nekem kételyem van a vizsgálat tisztaságát illetően. Ha valaki a szlovák rendszert jobbnak ítéli, mint a magyart, akkor az egész vizsgálatban van kétségem. A lengyelt nem minősítem, mert azt nem ismerem. Nagy Károly: (képviselő) Úgy tudom, hogy Ukrajnába megyünk Polgármester Asszonnyal.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Nincs távol tőlünk, hogy holnapután kiderül, hogy az ukrán rendszer is jobb mint a magyar. Jó. Egy gondolatom van. Én Amerikában voltam az Amerikai Külügyminisztérium vendégeként a Regionális Fejlesztési Tanács tagjaként szeptemberben. Szívesen adok tájékoztatást az amerikai nyugdíjrendszerről és az ott tapasztaltakról. Én azt gondolom, hogy az összes hibánkkal együtt is értékelnünk kell ami itt van Magyarországon. És természetesen lehet többet kérni, csak akkor többet kell adózni. A kettő csak együtt működik. Olyan nincsen, hogy többet kérek, és a másik oldalon meg nem akarok többet adni. És ezt mindenkor és mindig figyelembe kell venni amikor igényeket fogalmazunk meg. Akik elfogadják az Idősügyi Koncepciót azzal a kiegészítéssel, hogy az intézkedési tervet a bizottság vizsgálja meg és fogadja el, kérem szíveskedjenek igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 23 szavazattal, 10 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 115/2008.(IV.28.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város idősügyi Programjának kiegészítéséről

A Közgyűlés 1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007-ben elfogadott Idősügyi Programjának kiegészítéséről szóló előterjesztést megtárgyalta és annak tartalmával, az abban meghatározott cselekvési irányokkal egyetért és azt a határozat mellékletében foglaltak szerint elfogadja. 2./ az Idősügyi Programban meghatározottak végrehajtására intézkedési terv készítését tartja szükségesnek. Felelős: Deme Dóra, Szociális Iroda vezetője Határidő: 2008. június 30.

Melléklet a 115/2008. (IV.28.) számú határozathoz

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi program

- 2008 -

Bevezetés A népesség összetételében lezajló demográfiai változások, a 60 éven felüli populáció számarányainak növekedése az Európai Unió országaiban szembetűnő. Amíg a Föld népességének 10%-a 60 éven felüli (2000.), addig ez a számarány az EU 15-ök országaiban 21,6 %-os arányt mutat. A csatlakozó országok adatait is figyelembe véve sem jobb a helyzet. Az EU 25-ök tagállamainak adatai szerint a 60 éven felüliek aránya szintén meghaladja a 20 %-ot, hazánkban 21,4% volt 2006-ban. Csak a hazai adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendőben meghaladta a 3 %-ot. A népesedés előbecslési adatok szerint a korosztály számarányának emelkedése az Európai Unióban 2050-re elérheti a 32-35 %-ot, Közép és Dél-Európában ennél magasabb is lehet. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat tehát Magyarországon is jellemző. Közismert tény, hogy hazánk népessége egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. E folyamat a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátások költségeinek emelkedését, valamint a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. Kormányzati szinten a problémát a családigyermekjóléti ellátások hatékonyságának növelésével, az egészségügyi és a halálozási arányok javításával, a nyugdíjak és az egészségügyi rendszer stabilitásával lehet kezelni. A helyi szint bevonása alapvető fontosságú. A helyi struktúrák és az alulról jövő kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek regionális vagy országos kezdeményezések megvalósításában. A helyi sajátosságok, lehetőségek feltérképezése, ismerete, közösségi kapcsolatok a helyi szervek, szervezetek, önkormányzat együttműködése és munkája révén teljesedhet ki. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának a célja, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére. A Program kidolgozásának további céljai:  az idősellátásban résztvevő helyi szervek, szervezetek együttműködésének elősegítése,  a szükségletek felmérése,  stratégiai célok kitűzése,  a jelenlegi szociális ellátórendszer tartalmának fejlesztése, megújítása.

Ennek érdekében elemezzük a város demográfiai jellemzőit, bemutatjuk az idős lakosság életkörülményeit, számba vesszük az életminőségüket befolyásoló tényezőket, a meglévő szolgáltatások rendszerét, és megvizsgáljuk a további lehetőségeket, célokat tűzünk ki. A népesség öregedése hosszú távú jelenség, ezért hosszú távon, egységesen meghatározott célokat, fejlesztéseket kell kitűzni, amelyet a helyi szervek, szervezetek, önkormányzat és nem utolsósorban az érintettek prioritásként elfogadnak és támogatnak. Rövid távú, kézzel fogható eredményeket produkáló intézkedések elfogadása is fontos, amelyek sikerélményt nyújtanak, és a folyamatosságot jelentik. A kezdeményezések hatásának, a kitűzött célok megvalósulásának folyamatos értékelése, esetlegesen új célok megfogalmazása szükséges, ezért célszerű három-öt éven belül felülvizsgálni a Programot. Önkormányzatunk által készített Idősügyi Program illeszkedik az Idősügyi Charta és a Kormányzati Idősügyi Nemzeti Cselekvési Programhoz (KINCS), valamint a helyi Szolgáltatástervezési koncepcióhoz és a Fogyatékosügyi Programhoz. 1. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői 1.1. A nemek aránya és a kormegoszlás A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2007. január 1-én 116.298 fő. A népesség 15,4 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 8020 fő a 15-19 év és 18.245 fő a 20-29 év közöttiek száma. Így a lakosság 38 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (51.482 fő) aránya is magas, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 17,7 %.

I./ A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  megyében (%) Korcsopor t 1980 Megy e 0-19 33,4 20-39 28,5 40-59 23,7 60+ 14,3

2007(I.1.) Váro s 35,2 32,3 21 11,5

1990 Megy e 32,2 29 22,3 16,5

Váro s 31,9 32,6 22,2 13,3

2000 Megy e 28,3 28,9 25,6 17,2

Váro s 26,7 30 28,1 15,2

Forrás: KSH évkönyvek

2005 Megy Váro e s 26 22,8 29,4 32,1 26,8 27,7 17,8 17,4

Megy e 25,7 29,5 26,9 17,9

Váro s 22,3 32,3 27,7 17,7

A népesség összetételében lezajló demográfiai változások megyénkben és városunkban is szembetűnő. Közismert tény, hogy a népesség egyszerre fogy és öregszik. Az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendőben meghaladta a 3 %-ot a megyében, és 6 %-ot a városban. Nyíregyháza városban az öregedési index 79, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 72,7. 1 2./ Öregedési index alakulása

Forrás: KSH Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Kirendeltsége 2006.

Az öregedési index a legmagasabb a fővárosban (145), a legalacsonyabb Szabolcs – Szatmár - Bereg (72,7) és Hajdú Bihar (82) megyében. A korábbi időszakhoz képest ma sokkal több ember ér meg magas kort, különösen megemelkedett a 85 éves és idősebbek száma. Ez a korcsoport a legsérülékenyebb, a növekvő kor több betegséget jelent és az önmaguk ellátására képtelenné válás nagyobb kockázatát, vagyis a gondozásra is nagyobb szükségük van. 1

Öregedési index:a 60 + évesek és a 0-19 évesek aránya

A halandóság csökkenése az élettartam növekedésében is megjelenik. A születéskor várható átlagélettartam Magyarországon nagy nemek közötti eltérést mutat, férfiaknál 68 év, nőknél 76 év. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok is hasonlóak az országoshoz, a férfiaknál 66,14 év, nőknél 76,35 év a várható átlagélettartam. Általában a nők élettartama nőtt gyorsabban, ezért a különbség a férfiak és a nők életkilátásai között nagyobb lett. A várható élettartam növekedése a csökkenő gyermeklétszámmal együtt jelentős változásokat okoz a családi életciklus alakulásában. 1.2. Családi állapot Az idősek társadalmi helyzetében bekövetkezett változások egy másik tényezője a válások növekvő száma. A házasságok megszűnésének két lehetséges módja ismert: a válás és az özvegyülés, ezek következményei a megmaradó családtagokra nézve különbözőek. A válások növekvő gyakoriságának egyik legfontosabb hatása az egyszemélyes háztartások számának emelkedése, a másik hatása pedig a családi kapcsolatok rendszerének változása. A válások nemcsak a férj és feleség horizontális kapcsolatát rombolják szét, hanem fenyegetik a szülők, gyermekek és unokák vertikális kapcsolatát is. Mindez, a fiatalabb generációk között egyre inkább terjedő élettársi viszonnyal együtt az időseket egy felbomlott háztartási struktúrába taszítja, míg korábban jellegzetes gondjaikra a megoldást azon a családon belül találták meg, amelyhez tartoztak. Ma még az idősek kis hányada elvált, de arányuk várhatóan jelentősen emelkedni fog. A teljes népességhez képest eltérést okoz a rendkívül kedvezőtlen férfi halandóság is. A nők körében jóval alacsonyabb a házas családi állapotúak hányada, ezzel szemben nagyon magas, az özvegyeké (Szabolcs-SzatmárBereg Megyében a 15 éves és idősebb női lakónépesség 15,9%-a). 2 Ez a szám az életkor előrehaladásával gyors ütemben emelkedik, a 80 éves és idősebb nőknek már nagy része özvegyként éli az életét. 1.3. Egyedül élő idősek Egyre több idős ember él egyedül, vagy időskorú társával. Amíg 1980-ban az idősek 17,8%-a élt időskorú házastársával egy háztartásban, addig a 2001- évi népszámlálás adatai szerint ez a számarány 24,3%-ra emelkedett. Az egyszemélyes háztartásban élők 56%-a időskorú. Az életkor előrehaladásával nő az esély az egyedüllétre is. A 60-69 éves korosztály 62%-a él egyedül, amíg a 80 éven felüliek körében ez az arány 91% 3 . Az idősek egyedül maradása többféle tényező következménye, amelyek közül a legfontosabbak

2 3

KSH 2006. KSH 2001.

alacsonyabb a termékenység, kevesebb a gyermekszám, gyakoribbak a válások, az idős személyek is gazdasági függetlenségre törekszenek, magas az özvegyek száma. A megváltozott családstruktúra, a társadalmi és gazdasági körülmények változásainak következményeként a közeljövőben sok idős ember szorul majd szociális gondoskodásra, intézeti elhelyezésre. 1.4. Iskolázottság Az időskorú népesség iskolai végzettségének szintje értelemszerűen alacsonyabb, mint az utána következő generációké. Természetesen az elmúlt évtizedekben ebben a korosztályban is tapasztalható az iskolázottság emelkedése, hiszen a "legfiatalabb" idősek az 50-es évek végén, a 60-as évek elején fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, amikor már nagyobbak voltak a képzettség iránti társadalmi igények. A Nyíregyházai Kistérségben 2001-ben a teljes 15 éves és idősebb népesség 87 %-ának volt meg a 8 osztályos végzettsége, a 65 éves és idősebbek körében az arány jóval alacsonyabb 46%. Az előbecslési adatok szerint 2011 -re ez az arány 93% és 73 %-ra emelkedik, ami jelzi az idősebb korosztály iskolai végzettségének egyértelmű emelkedését. Az idősek iskolai végzettségének emelkedése várhatóan a számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igényének a növekedését eredményezi. A TARKI Háztartás Monitor 2007. vizsgálata szerint a számítógép használat az életkor előrehaladásával arányosan csökken, ami vélhetően a háztartásokban rendelkezésre álló számítógépek alacsony számával is magyarázható. 3./ Az otthoni és munkahelyi számítógép használat életkor szerint (%) 80 70

60

50

M u n ka h e ly e n O tth o n

40 30

20 10

Forrás: TARKI Háztartás Monitor Jelentések 2008. március

0 1 6 -2 0

2 1 -2 5

26 -3 5

3 6-4 5

4 6 -5 5

5 6 -6 5

6 6-7 5

76-

1.5.Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás A 60 éven felülieknél a gazdasági aktivitás fokozott csökkenése mutatható ki. A nyugdíjkorhatárt elért férfiak és nők gyakorlatilag eltűnnek a munkaerőpiacról. Ennek az is az oka, hogy az idősödő embereket (nemcsak a nyugdíjasokat, hanem a nyugdíjkorhatárhoz közelítőket is) a munkaadók már nem igénylik. Gyakori, hogy a mezőgazdaságban végzett munka a statisztikai felmérések alkalmából nem jelenik meg külön, mivel a megkérdezettek ezt sokszor nem tekintik jövedelemszerző tevékenységnek. Oka az, hogy a mezőgazdaságban végzett munka eredményét a család esetleg csak saját fogyasztásra, a gyermekek megsegítésére használja és értékesítésre csak minimális mennyiség vagy semmi sem kerül. Pedig szerepe nemcsak a család jövedelmi/fogyasztási szintjének növelése, hanem az idős emberek aktivitása, napi hasznos elfoglaltságai szempontjából is jelentős. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a teljes (14 éven felüli) népesség mintegy 18 %-a végez mezőgazdasági munkákat. Ennek az aránya az idős korosztály körében magasabb. 4./ A mezőgazdasági munkavégzés arányai korcsoport és nemek szerint, 2001 (%) Korcsoport (év)

Összesen

Férfi

Nő

14-29

11,0

12,2

9,9

30-59

21,6

22,5

20,8

60-69

24,7

27,4

22,8

70-x

15,5

20,0

12,9

Összesen

18,0

19,7

17,1

Forrás: Az időskorú népesség főbb jellemzői és életkörülményei Bp.2004, Szerk.:S.Molnár Edit

A mezőgazdasági munkavégzés intenzitása természetesen erősen életkorfüggő:70 éven túl már mindkét nemnél lecsökken azok aránya, akik az év során 90 -nél több napot tudnak erre a tevékenységre fordítani. 2. Idősek életkörülményei Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, a jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével, színvonalával lehet jellemezni.

2.1.1. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős személyek is, de főleg amelyekben csak idős emberek élnek. Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető egyszemélyes háztartást tart fenn. Így például a 60-69 évesek 62%-a, de a 80 éveseknek és idősebbeknek már 91%-a élt egyszemélyes háztartásban (2001. évi népszámlálás adatai). Az utóbbi években erősödni látszik az a tendencia, hogy az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önálló életet élni. A Nyíregyházán élő időskorúak lakásviszonyaira vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, de a lakásfenntartási támogatásban részesülők adataiból lehet következtetéseket levonni. A 2000-2007 közötti időszakot vizsgálva - ahol a támogatást igénylő 60. évét betöltött személy – kimutatható, hogy az igénylők 7275%-a egyszemélyes háztartásban él. A lakások több mint 80%-a összkomfortos, az átlagos lakásnagyság 58 m2. Az egyik legfontosabb kihívás a lakhatás, szállás, gondozás, a támogatások megfelelő kombinációjának biztosítása annak érdekében, hogy az emberek minél tovább saját otthonaikban maradhassanak. Önkormányzatunk e cél elérését a lakásfenntartási támogatással és a szociális alapszolgáltatások megszervezésével kívánja segíteni. A lakáskörülményeken túl figyelembe kell venni az idősek fizikai és társadalmi környezetének tágabb kontextusát. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a lakónegyedet a lakáson túli környezetre kiterjedő "élettérnek" tekintsük. A biztonság, a helyi üzletek és az egészségügyi ellátás, valamint a családi élet és a szabadidő élvezetét, a munkavállalást vagy egyéb hasznos tevékenység vállalását és a kisegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő, megfelelő közlekedési eszközök rendelkezésre állása, mind döntően meghatározzák azt, hogy az idősebbek milyen tapasztalatokat szereznek lakóközösségükben. Önkormányzatunk 2006-ban bevezette a rugalmas tömegközlekedési formát, amelyet részletesebben a modellértékű programoknál mutatunk be. A természetes támogatórendszerek meggyöngülése miatt növekszik az időskorúak intézményei iránti igény, a kórházi ágyak csökkenésével egyre több az ápolásra szoruló személy a szociális intézményekben. Intézeti háztartásban 2006-ban 5037 fő élt a megyében, ebből 3419 fő önkormányzati, 1165 fő egyházi és 453 fő nem állami fenntartás (alapítvány, egyesület, közhasznú társaság) keretében. 10.000 lakosra jutó bentlakást nyújtó intézményi férőhelyek száma a megyében 89,1. Ez a mutató Hajdú-Bihar megyében 83,1, Jásznagykun-Szolnok megyében 87,2. 4

4

KSH 2006.

10.000 lakosra jutó, Nyíregyházán 65,4.

időskorúakat

ellátó

intézményi

férőhelyek

száma

A megye 5134 bentlakásos intézményi férőhelyeiből Nyíregyházán 761 található. Az intézmények közül 1 alapítványi fenntartású, 5 egyházi fenntartásban működik.

5./ Idősek bentlakásos elhelyezését biztosító intézmények és férőhelyeik száma Nyíregyházán Az intézmény megnevezése Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. (idősek otthona, időskorúak gondozóháza) H.,Etel köz 11-13.

A férőhelyek száma 305 50

Családias Ellátás Biztosító Idősek Otthona H.,Pacsirta u. 29-35. Oros, Rozsnyai u.

43 20

Időskorúak Gondozóháza Oros, Fő u. 3.

13

Emmaus Evangélikus Szeretetotthon H., Korányi F. 160/a

101

Főegyházmegyei Papi Szoc. Otthon H., Vasgyár u.1.

50

Emlékezünk Alapítvány Tóth András Szeretetotthon H., Tallér u. 4.

27

Szent Katalin Szeretetotthon H., Tünde u. 18.

78

István Szeretetotthon H., Rozsnyó u. 33.

24

Kálvineum Idősek Otthona H., Kemecsei u. 28.

50

Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 2008.

2.1.3. Az aktív állapotból az inaktív állapotba való kerülés időpontjában megváltozik a jövedelmi helyzet , az életmód. Megyénkben 2007. január 1-én a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 177.262 fő. Ebből nyugdíjban részesül 139.685 fő ( 79 %), nyugdíjszerű ellátásban 37.577 fő( 21 %). (KSH 2006.) A nyugdíj átlagos összege 61.722 Ft, a nyugdíjszerű ellátásoké 54.238 Ft. 5 A fogyasztási jellemzők, illetve az egyes háztartási kiadások jellemzőit elemző vizsgálat 6 tapasztalatai alapján az időskorúak kiadásainak zömét az élelmiszerek, a lakásfenntartás és az egészségügyi ellátás költségei tették ki. A vizsgálat ugyanarra a korosztályra terjedt ki és az 1993-as és a 2002-es fogyasztási adatokat elemezte. Megállapítható, hogy a háztartások kiadásai között csökkent az élelmiszer kiadások aránya, míg nőtt az egészségügyre és lakásfenntartásra fordított összeg. A növekvő kiadásokat az időskorúak a tartós fogyasztási cikkek, üdülési kiadások, ruházkodás, lakásépítés költségei terhére csoportosítják át. 6./ Egyes háztartási kiadások megoszlása az 1993-ban 60 – 69 éves és a 2002-ben 70 – 79 éves korosztály körében

Adatok forrása: Keszthelyiné Dr. Rédei Mária: Az időskorú háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete (A KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján) in. Időskorúak Magyarországon. KSH Bp. 2004. p. 154.

Az időskorúak jövedelem átrendezésének okai között kell említeni a lakásfenntartási költségek vizsgált időszakban történő drasztikus emelkedését, de a fogyasztási szokások megváltozása összefüggést mutathat az életkorral, a társadalmi aktivitás változásával, valamint az egészségi állapot romlásával is. Aggasztó azonban, hogy az idősek kiadásaik legnagyobb részét a napi megélhetésre fordítják, ezen belül az élelmiszerre egyre kevesebb pénz jut a háztartásokban.

5

Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerű ellátások 6 Keszthelyiné Dr. Rédei Mária: Az időskorú háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete (A KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján) in. Időskorúak Magyarországon. KSH Bp. 2004. p. 144.

3. Az idősek életminősége Az életkor meghosszabbodása pozitív jelenség, ugyanakkor nagyon fontos az élet megfelelő minőségének, az egészségnek és az aktív életnek a fenntartása. Az életminőség fő összetevői. az egészségi állapot, az életmód, a mindennapi aktivitás. 3.1. Egészségi állapot Időskorban a testi változások az egyik legszembetűnőbb változások. A zsírszövet aránya nő, az izomszövet és a csontszövet mennyisége csökken. Az izomtömegvesztés hatással van az energia szükségletre, ami az életkor előrehaladtával csökken. 65 éves kor felett általában 25 %-al kisebb az energia igény, mint 25 éves korban a lassuló anyagcsere-folyamatok miatt, de ebben a csökkenő fizikai aktivitás is közrejátszik. A többletenergia-bevitel időskorban is elhízáshoz vezet, ami elősegítheti egyes megbetegedések kialakulását, illetve súlyosbodását, például keringési betegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, emésztőrendszeri és mozgásszervi elváltozás. Az alultápláltság, a kóros soványság szintén gyakori az idősek között, és veszélye nem kisebb az elhízásénál. Az életkedvüket elvesztett – leggyakrabban egyedül élő – időseknél gyakori a beszűkült, egyoldalú, hiányos táplálkozás. A megfelelő energia és tápanyagszükséglet biztosításán túl, fokozott odafigyelést igényel az idős ember megfelelő folyadékfogyasztása, ugyanis a szervezet sokkal érzékenyebb a kiszáradásra, mint a fiatalabbaké. A mozgásszegény életmód, a kevés folyadék és rostfogyasztás miatt gyakori a bélrendszer renyhesége, a székrekedés az idősek körében. Az étkezésben fontos tényező a fogazat hiánya miatt kialakuló rágási illetve nyelési nehézség. Megfelelő fogászati kezeléssel, esetenként műfogsor használatával a probléma kezelhető, de bizonyos ételkészítési, konyhatechnológiai eljárások alkalmazása további segítséget jelenthet a megfelelő – mennyiségű és minőségű – táplálkozásban. 7 A betegségek megelőzésében (prevenció) meghatározó szerepet töltenek be elsődlegesen az egészségügyi, másrészt a szociális alapellátásban résztvevő szervek, személyek. Az egészségügyi alapellátásban Nyíregyházán 43 háziorvos és 23 fő fogorvos (+7 fő gyermekfogorvos) tevékenykedik. Feladataik a következők:

7

Gyaloglással az „egészségesebb idősödésért” MINDEN-KOR, mindig, MINDEN-HOL Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest 2007

1.) Elsődleges megelőzés: rendszeres orvosi ellenőrzés, védőoltások (influenza és pneumococcus ellen),speciális tanácsadások: táplálkozási (folyadékbevitel, mennyiségi és minőségi változtatások), különösen fontos a Ca, D vitamin, B12, folsav, telítetlen zsírsavak, fizikai és szellemi aktivitás tudatos megőrzése, örömforrások 2.) Másodlagos megelőzés: rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, koleszterin ellenőrzés, szűrővizsgálatok 3.) Harmadlagos megelőzés: gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, rendszeres gondozás, szükség esetén intenzív rehabilitáció. A háziorvosi jelentések alapján a városunkban élő idős személyek legjellemzőbb megbetegedései a következők:  a hypertoniás megbetegedések 45 %,  mozgásszervi megbetegedések 40%,  cukorbetegség 35 %,  szívbetegségek 30 %,  anyagcsere betegségek 25%. Jellemző azonban a polimorbiditás. A háziorvosnál megjelentek közül a szakrendelésre beutaltak aránya 50 %, a kórházba utaltak aránya 60%. (Forrás: Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság 2008.) A járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás rendszerének alakítása és fejlesztése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat feladatai közé tartozik. A demográfiai változásokat figyelemmel kísérve kiemelt területként kezelik az otthoni szakápolás fejlesztését, amely tehermentesítheti a fekvőbeteg ellátást és a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést is. A kórházi struktúra átalakításának és fejlesztésének legfőbb célja – más fontos célok mellett – az ágykapacitások struktúra váltása, az aktív ágyszám csökkentése terhére a krónikus ágyszám növelése. 2007. április 1-től új osztállyal gazdagodott a Jósa András Oktató Kórház palettája. Az 50 férőhelyes Ápolási Osztályon az olyan betegek ellátását biztosítják, akiknek állapota nem indokolja az aktív kórházi ágyon történő gyógyítást, de átmenetileg még szükségük van állapotuknak megfelelő szakápolásra. Az ellátás 60 napig igényelhető, amely indokolt esetben még egyszer 60 napra meghosszabbítható.

3.2. Fő tevékenységek az idősek mindennapjaiban A 60 év fölöttiek körében jelentősen lecsökken a kereső-termelő tevékenységre fordított idő, és értelemszerűen a főfoglalkozással töltött napi idő átlaga is. Megnövekszik viszont a saját gazdaságban végzett (főképp mezőgazdasági) munkák mennyisége. 60 év fölött látványosan növekszik a háztartás, család ellátására fordított idő is (bár ez csak a nők körében), és mindkét nem esetében a háztartási vagy ház körüli munka.

Időskori testedzés fontossága Az életminőséget és az egészségesebb életéveket jelentősen befolyásolja a rendszeres fizikai aktivitás. Fontos szerepe van az izomtömeg és az izomerő megtartásában, a hajlékonyság, a mozgáskoordináció javításában és a csonttömeg csökkenésének lassításában. Az időskori testedzés célja, már nem az állóképesség teljesítményközpontú edzése, hanem a keringési, mozgató és idegrendszert érintő degeneratív folyamatok ellensúlyozása, az önálló életvitelhez – és a megszokott életminőséghez – szükséges életfeltételek minél hosszabb időn át való megtartása. “A nagy dolgokat nem az erő, a gyorsaság vagy a testi ügyesség dönti el, hanem a megfontoltság, a tekintély és az ítélőképesség;márpedig ezek az öregséggel épp gyarapodnak, nemhogy csökkennének.”(Ciceró) Időskorban tehát az egyéni adottságok mellett általában az alacsony intenzitású, a lehetőségekhez képest optimális környezeti feltételek között végzett és minimális sérülésveszéllyel járó mozgásformák ajánlatosak. Az egyik legtökéletesebb testmozgás a gyaloglás, amely mindenki számára megvalósítható edzésforma. Ezenkívül a kerékpározás, úszás, különböző gimnasztikai vagy kondicionáló tornák is javasoltak az idős ember számára. Közös kirándulásokat, túrákat a városban működő idős klubok, szövetségek szerveznek, ezek azonban csak néhány alkalmat jelentenek évente. Nem csökkenteni kívánjuk ezen együttléteknek a jótékony közösségi hatását, hanem hangsúlyozni kívánjuk a rendszeresség fontosságát. Olyan programok szükségesek, amelyek a rendszeres mozgás lehetőségét biztosítják. Országos példa a 2003-ban indított “Tízezer lépés” gyalogló program, amely program célcsoportja az idős emberek, az életmódfüggő betegségben szenvedők (cukorbetegek, szív és érrendszeri betegek), a gerinc és izületi problémákkal élők. A résztvevők egy lépésszámláló eszköz segítségével számolják a rendszeresen megtett lépéseiket.

Emellett az életmódfüggő betegek esetében jelentős szerepe van a fizikai aktivitás mennyiségi ellenőrzésének. A lépésszámláló és edzésterv alapján előre meghatározható és mérhető a biztonságos mozgásmennyiség, ezáltal a szív illetve a cukorbeteg résztvevő bátrabban fejthet ki fizikai aktivitást. A program keretében 2003-2006 között országosan 16.000 db lépésszámlálót kapott 102 szervezet, 2007-ben pedig 4.500 db került kiosztásra. Nyíregyházán - nem a fenti program keretében – a Pedagógus Természetjáró Szövetség programjai között szerepel a rendszeres túrázás. Követendőnek tartjuk tevékenységüket, ezért egyrészt támogatni szükséges a hasonló kezdeményezések létrejöttét (például pályázati úton), másrészt meg kell vizsgálni a “Tízezer lépés” programhoz való csatlakozás lehetőségét. Az idősek sportolási lehetőséget kívánja támogatni az Önkormányzat a “Szépkorúak Sport Klubja” elnevezésű kezdeményezéssel. Ennek keretében a Városi Stadion teke, tenisz, atlétikai pályája csütörtök délelőttönként nyitva áll a sportot kedvelő idősek (55 év felett) előtt. Az igénybevétel feltétele 300 Ft-os regisztrációs díj ellenében kiállított kártya tulajdonlása.

4. Célok A koncepció sikeres végrehajtásához elengedhetetlenül fontos, hogy számba vegyük a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, lehetőségeket, ugyanakkor számolnunk kell a veszélyekkel is. Ehhez a SWOT analízist használtuk. SWOT analízis 



Erősségek



az önkormányzat érzékenysége az időseket érintő problémák iránt stabil és az igényekhez igazodó, sokszínű szociális ellátó rendszer a szociális szakemberek magas szintű szaktudása, elhivatottsága és kezdeményező készsége civil szervezetek,egyházak szakmai és intézményi

 



Gyengeségek      

a szociális ellátórendszer finanszírozási elégtelensége a városlakók elszegényedésének mélyülő tendenciája a szociális ellátást igénylők magas száma szociális intézmények alacsony férőhelyszáma szabadidős, sporttevékenység elégtelensége többgenerációs családmodell felbomlása, megszűnése



nagyszámú nyugdíjasokat tömörítő klub, szervezetek működése Lehetőségek

Veszélyek



Az ellátórendszer fejlesztése

tudatos



a lakosság elöregedése



Az önkéntesek fokozott bevonása a szociális szolgáltatásokba Komplex szociális modell kísérleti programok beindítása Különböző sportprogramok indítása, kezdeményezése



befelé forduló, bezárkozó magatartásforma az időseknél elmagányosodás családi kapcsolatok leépülése a lakosság mentális állapotának romlása preventív intézkedések elégtelensége

 

   

Alapelveink: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság. Az alapelvek teljesülése nem csupán pénzügyi feltételektől függő, hanem elsősorban felfogás, attitűd függvénye. Általános cél  a méltóságteljes élet biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a különféle intézkedéseket úgy kell alakítani, hogy azok segítsék elő a társadalmi aktivitást, a szociális hálózatokat és az idősebb emberek társadalmi részvételét, és biztosítsák a fizikai, és intellektuális kikapcsolódási lehetőségeket. Így segíteni kell az idősek kulturális életben való részvételét, rekreációját, sportolási lehetőségét,  esélyegyenlőség megteremtése,  az idősek életkörülményeinek javítása,  idősbarát biztonságos környezet megteremtése,  jó minőségű megfizethető és idősbarát egészségügyi és szociális szolgáltatások megteremtése

Cselekvési irányok 1.) a megfelelő minőségű, színvonalú öregedésre való felkészülés elősegítése időskori jövedelembiztonság biztosítása élethosszig tartó tanulás - az időseket is oktatni kell az önellátásra és az életminőségük megőrzésével kapcsolatos ismeretekre, fontos az informatikai ismeretek elsajátítása, Idősek Akadémiája rendezvénysorozat  tudatosítás: népszerűsítő kampányok, konferenciák és szemináriumok, átfogó tudatosító tevékenységek  generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programok segítségével nagyszülő-unoka túra, generációs híd program, generációs nap  

2.) az idősek jólétének előmozdítása az időseket támogató szervezetek és hálózatok közötti együttműködés erősítése,  a kommunikáció különböző eszközeinek alkalmazása az idősek tevékenységéről szóló információknak a társadalom számára való közvetítése érdekében,  az idősek számára biztosítani kell az információk széles köréhez való hozzáférést,  szolgáltatási rendszerek és támogató hálózatok működtetése,  az idősebb, elesett személyek számára ellátási alternatívák és megfelelő életkörnyezet biztosítása,  egészségmegőrzés - Nyugdíjas egészségmegőrző nap, egészségvédelmi nap, emlékezés beszélgető csoport, integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások, kulturális és sport programok szervezése,  biztonság (polgárőrség, észlelő-jelzőrendszer),  Életmű-díjas idős személyek elismerése, tapasztalatainak hasznosítása illetve díj alapítása szervezeteknek,  párbeszéd és partnerség:az állami, magán és önkéntes csoportok közötti partnerség elve létfontosságú, konszenzus kialakítása az elérendő célok és a végrehajtás tekintetében  részvétel joga: döntésekben való részvétel - Szociális Kerekasztal, Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság munkájában delegált tag 

3.) kutatások, modellkísérletek végrehajtására, elemzésére vonatkozó stratégiák  az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása,  modellkísérletek szervezése, végrehajtása, folyamatos monitorozása és elemzése a legjobb alternatívák érdekében.

4. 1. A szociális ellátórendszer Nyíregyháza Megyei Jogú Város a cselekvési irányoknak megfelelően alakítja az idősek jóllétének biztosítása érdekében végzett tevékenységét. Az 1993. évi III. törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, szociális szolgáltatásokkal (alap és szakosított ellátások) törekszünk a jövedelembiztonság megteremtésére. Tevékenységünk nem szűkül kizárólag az anyagi biztonság megteremtésére. Célunk az, hogy a város időskorú lakossága ameddig és amennyire lehet - ne veszítse el önállóságát, ne szigetelődjön el a társadalomtól; azzal is segítjük őket önállónak és függetlennek maradni, hogy az ellátások otthon, a megszokott környezetükben álljanak rendelkezésükre. Amennyiben az alapszolgáltatások keretében már nem biztosítható az ellátás, akkor a szakosított (bentlakásos) intézményi keretek között tudjuk biztosítani a szolgáltatásokat. A modellkísérletekben (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, rugalmas tömegközlekedés bevezetése) való részvételünk - nemcsak a helyi, hanem országos szintre vonatkozóan is - a szolgáltatások javítására, fejlesztésére irányulnak. 4.1.1. Pénzbeli ellátások A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, amelyek közül időskorúak részére az  időskorúak járadéka  ápolási díj-ápolt szerint  közgyógyellátás és  lakásfenntartási támogatás állapítható meg.

7./ Időskorúak pénzbeli és természetbeni ellátásai Nyíregyházán

Ápolási díj (db)

Közgyógyellátási igazolvány (db)

Lakásfenntartási támogatás (db)

1998 158

145

2912

883

2000 119

219

1821

684

2002 103

354

1791

761

2004 96

399

2025

658

2006 88

458

1386

1021

2007 75

384

1842

1146

Időskorúak járadéka (fő)

Forrás: Nyíregyháza, Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 2007.

Az adatok alapján az ápolási díj és a lakásfenntartási támogatás esetében számszerű növekedés tapasztalható. Az összes segélyezési esettel összehasonlítva azonban eltérő tendenciák mutathatók ki:  az ápolási díjban összesen részesülők száma és azon esetszámok, ahol az ápolt betöltötte a 60. életévét aránya, nem változott a vizsgált időintervallumban, 72-75% között mozog,  a lakásfenntartási támogatás esetében azonban 10 százalékos növekedés mutatható ki. Míg 1998-ban a városban lakásfenntartási támogatásra 4267 fő volt jogosult, ezek közül 883 fő idős személy (20 %), addig 2007-ben a 3863 támogatási esetből 1146 fő (29,6%) volt időskorú. E növekedés mögött a lakásfenntartás költségeinek az emelkedése áll. A lakásfenntartás költségeinek csökkentése érdekében kezdeményezzük a 75 éven felüli egyedül élő idős emberek szemétszállítási költségeinek kiegyenlítését biztosító szabályzat kidolgozását. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának csökkenését a közgyógyellátás rendszerének változása magyarázza. Többek között bevezetésre került az egyéni gyógyszerkeret megállapítása és a törvény kettéválasztotta a jövedelem és a gyógyszerköltség vizsgálatát. A Szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálata során jeleztük, hogy több esetben fordult elő, hogy az igénylő gyógyszerfogyasztása csekély vagy nincs, így nem jogosult közgyógyellátásra, de a gyógyászati segédeszközöket (kerekesszék, hallókészülék) saját költségükön kell finanszírozniuk.

E probléma megoldására, kezelésére a helyi rendeletünk módosítása során került beépítésre, hogy átmeneti segély állapítható meg, gyógyászati segédeszköz árához való hozzájárulásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át és közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították. 4.1.2. Szociális alapszolgáltatások rendszere A szociális szolgáltatások rendszere létfontosságú a segítségre szoruló idősek számára. Ezeket a szolgáltatásokat a lakosság egyre nagyobb számban fogja igénybe venni, egyre nagyobb kereslet lesz irántuk. Az alapszolgáltatások célja, hogy a támogatásra szoruló személy a saját környezetében élhessen, még akkor is, ha kiterjedt ápolásra és szociális szolgáltatásokra van szüksége. Az ellátások célzottabbá tétele szükségessé teszi, hogy a szolgáltatásokban a legnagyobb gondozási, ápolási szükségletű személyek részesüljenek. E cél megvalósítását segíti elő, hogy 2008. január 1-től a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás esetében bevezetésre került a gondozási szükséglet mérése. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, a vizsgálandó kérdések az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség körét fedik le. A gondozási szükségletet szociális szakértői szerv állapítja meg, amelynek a működtetése az illetékes, városi jegyző feladata. A házi segítségnyújtást és a saját környezetben történő gondozást erősíti az a törekvés, amely szerint az ápolási díjban részesülő személyek (ápolók) képzést követően munkavállalás céljából napi 4 órában házi segítségnyújtásban részesülő személyek gondozását vállalnák. Pályázati úton induló modell-program keretében nyílik erre lehetőség, amelyre Önkormányzatunk jelezte részvételi szándékát (a pályázati kiírás az előzetes tájékoztatás szerint 2008. decemberében jelenik meg).

A Szociális Gondozási Központ az idősellátás területén jelentős szerepet vállal fel. Az intézmény az időskorú lakosság számára egyértelműen a legkeresettebb és egyben a legismertebb szolgáltatásokat biztosítja, amelyeknek köre folyamatosan bővült.

1968-69-től kezdte meg működését a házi segítségnyújtás és az idősek klubja hálózat. A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani - 13 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; 2005-ben 459 fő, 2006-ban 474 fő, és 2007-ben 514 fő. Mindennapos ellátott 354 fő, míg időszakosan ellátott 160 fő. Igazi kihívás azoknak az ágyban fekvő betegeknek az ellátása, akiknél a gondozás mellett ápolási teendőket is el kell látni, naponta többször fel kell keresni és a hétvégi ellátást is meg kell szervezni, azok számára, akiknek nincs hozzátartozója, vagy az nem tudja ellátni, vállalni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2000-ben kezdte meg működését, mára 127 készülékkel, 3 szakmai központ keretében üzemel. A diszpécserközpont azonban 8 településen 5 szakmai központtal 337 készülék folyamatos működését biztosítja. Az idősek klubja engedélyezett férőhelyszáma 203. A 8 telephelyen működő hálózat az idős emberek részére biztosít nappali ellátást. Az intézmény szervezeti keretében biztosítjuk az étkeztetést, amelynek keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk az elsősorban időskorú személyek részére. Az étkeztetés bonyolítása 23 főzőhelyről történik. Folyamatosan növekszik az ellátottak száma 2005-ben 588 fő, 2006-ban 562 fő, 2007. decemberben 1072 fő. A 2007. évi jelentős növekedést a térítési díj számításának - az ellátottak részére kedvező - jogszabályi változása okozta. 2005-től bővítette szolgáltatásait a Központ, augusztustól az otthonápolási szolgálat, decembertől támogató szolgáltatás kezdte meg működését. Az otthonápolási szolgálat célja az ápolás humanizálása, hogy csökkenjen a kórházba kerülési esetek száma, a kórházi helyeken pedig minél rövidebb ideig tartózkodjon olyan beteg, aki megfelelő körülmények biztosításával otthonában is ellátható. Az otthoni szakápolási feladatok közül az időseket érintőek elég széles körben meghatározottak, így például műtétek utáni szakápolási feladatok, műtéti területek ellátása, a decubitálódott területek, fekélyek ápolása, a mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása, a hely és helyzetváltoztatás segítése. A szakápolás során fontos mindazon tevékenységeknek a megtanítása, amelyet maga a beteg vagy családja megtehet a beteg egészségének helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért. A vizitszám növekvő tendenciát mutat, 2005-ben 860, 2006-ban 1514, 2007-ben pedig 2816 volt.

2003-ban Nyíregyházán jelentős változás történt a szociális szolgáltatások ellátórendszerében. Egyrészt érintette a Szociális Gondozási Központot is, mivel az akkor a szervezeti keretébe tartozó fogyatékos személyek ellátását biztosító nappali intézmény és lakóotthon az újonnan létrejött Mentálhigiénés Központ irányítása alá került. Ezáltal a Szociális Gondozási Központ tiszta profilú, időseket ellátó intézménnyé vált. A Szolgáltatástervezési Koncepcióban meghatározott stratégiai célok között szerepel, hogy a szociális szolgáltatások kerüljenek közelebb az ellátottakhoz, valamint hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történő gondozás. E cél érdekében Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén az étkeztetést és a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást biztosító idősek klubját a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény biztosítja 2003-tól. Nyíregyháza sajátos települési formája a város közigazgatási területéhez tartozó 58 bokortanya. Az itt élő lakónépesség száma: 9660 fő. A bokortanyák a várost teljes egészében körülölelik, legtöbbjük azonban a város dél-keleti részén helyezkedik el, 1-20 km-es körzetben. A városhoz legközelebb fekvő tanyák már szinte „összenőttek” a várossal, ezért ezek megközelítése nem jelent gondot az ott élők számára. Az úgynevezett tanyaközpontok is viszonylag könnyebb helyzetben vannak, hiszen ezek valamelyik nagyobb, a városból kivezető fő közlekedési út mentén helyezkednek el. Ugyanakkor még vannak nehezen megközelíthető, ritkán lakott területek, ahol az ott élők is igénylik a velük való foglalkozást, törődést. Az 1999-ben kialakult körzetbeosztás alapvetően nem változott, a tanyagondnokok a jogszabályban meghatározottnál lényegesen nagyobb lakosságszámot, lényegesen nagyobb területet látnak el. Mivel fejlesztés 1999-óta nem történt, így ma is van a városnak olyan külterületi lakott része, amelyet nem fed le a szolgálat. Tevékenységük jelentős részét a napi egyszeri meleg étkeztetés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, a gyógyszerek kiváltása jelenti. Munkájuk végzése során a tanyagondnokok segítségével jutnak el a családgondozók a tanyavilágba. E feladatot a Human-Net Alapítvány és a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény tanyagondnokai látják el. A Szolgáltatástervezési koncepció stratégiai céljai között került megfogalmazásra, hogy a civil szervezetek részvételét kell erősíteni a szolgáltatások területén. A nappali ellátás területén az állami fenntartású intézmények mellett az egyházi fenntartású, valamint a nem állami fenntartású intézmények is megjelennek. Ez a rendkívül színes szolgáltató rendszer egyrészt a választás lehetőségét nyújtja az igénybevevők részére, másrészt versenyhelyzet által minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat generál. A 8. számú ábra tartalmazza azokat az intézményeket, amelyek nappali ellátást nyújtanak.

8./ Szociális alapszolgáltatások

Étkeztetés > Szociális Gondozási Központ > Joób Olivér Rehabilitációs Szeretetintézmény

Házi segítségnyújtás > Szociális Gondozási Központ > Joób Olivér Rehabilitációs Szeretetintézmény

Tanyagondnoki szolgáltatás > Human-Net Alapítvány > Joób Olivér Rehabilitációs Szeretetintézmény

Nappali ellátások > Szociális Gondozási Központ > Joób Olivér Rehabilitációs Szeretetintézmény > Rókahegyi Agapé Alapítvány > Idősek és Megváltozott Munkaképességűek Klubja > Jókai Idősek Klubja

4.1.3. Szakosított ellátások Az 1993. évi III. törvény alapján, ha a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Városunkban biztosított az idősek otthona, valamint az időskorúak gondozóházában (átmeneti elhelyezése) történő elhelyezés, összesen 761 engedélyezett férőhelyen. Az elhelyezésre várakozók száma az országos nyilvántartási rendszerben rögzítettek szerint 2007. december 31-én 230 fő. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona a város legnagyobb időseket ellátó bentlakásos intézménye. Az idősek ápolását-gondozását nyújtó feladatokon túl a megyében elsőként vállalta fel 1997-ben a Hospice ellátás megszervezését, amely egy sokoldalú gondoskodást jelentő, új palliatív 8 ellátási forma a végső stádiumban levő (elsősorban rák)betegek részére, amely lehetőséget biztosít a betegek testi-lelki szükségleteinek méltóságteljes ellátásához, és segítséget nyújt a családtagok részére. Előbb 5, jelenleg 10 férőhelyen biztosítja ezen ellátást. Kiemelendő még az a 33 férőhelyes részleg, ahol demenciában szenvedő időseket ápolnak. A demencia gyakorisága a 65 és 75 éves korúak között 2%, a 80 éven felülieknél pedig 20 % körüli. A demenciához vezető folyamat lassú, az egész betegség akár 10 évig is eltarthat. Az idősek otthonaiban ellátottak között évről évre nő a demens lakók száma, ennek a betegségnek ugyanis az egyik ismert rizikófaktora az előrehaladott életkor. Az intézményben 2004-2006. között - annak érdekében hogy rugalmasabb intézményi struktúra alakuljon ki, egy szervezetben több ellátási típus jelenjen meg, így több funkciót integráló intézmény jöjjön létre – címzett beruházás valósult meg. A minőségi, komplex szolgáltatást nyújtó intézmény ellátásainak köre bővült. 2007. decemberétől működési engedély alapján 25 fő (15 fő demens, 10 fő idős személy) nappali ellátását, 30 fő idős személy átmeneti elhelyezését nyújtó intézmény kezdte meg működését. Nehézségként jelentkezett a demens személyeknek a nappali intézménybe eljutása, amelyre megoldást a 2006-ban bevezetett rugalmas tömegközlekedési rendszer jelent.

Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában két telephelyen, összesen 63 férőhelyen biztosít ápolást, gondozást a Családias Ellátást Biztosító Idősek Otthona a szociálisan rászorult személyek részére. A Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében működő Időskorúak Gondozóháza 10 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést a város idős lakossága számára.

8

tünetmentesítésre, fájdalomcsillapításra szorítkozó

Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett 330 férőhelyen biztosítanak ellátást egyházi és nem állami fenntartók Nyíregyháza területén. Mind az alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások területén sokszínű a szolgáltatók palettája. A nyilvántartásunk szerint több mint 40 szociális szolgáltató és intézmény működik állami, nem állami illetve egyházi fenntartásban Nyíregyháza területén. Ezek egy része -elsősorban az alapszolgáltatások területén- ellátási szerződés keretében lát el önkormányzati feladatot. 4.1.4. Nyugdíjas Egyesületek, Szövetségek tevékenysége A város területén megyei és városi nyugdíjas szövetségek működnek. A szövetségek, tagszervezeteikkel együtt kirándulásokat, kistérségi találkozókat szerveznek, különböző tanácsadásokat tartanak, önkéntes munkában vesznek részt, kulturális eseményeket szerveznek és vesznek részt rajta, mentális támogatást nyújtanak sorstársaik részére (beteglátogatások), tagjai az Idősügyi Tanácsnak és véleményt nyilvánítanak. Jelzéseik alapján több esetben helyiség gondokkal küzdenek az egyesületek. Megoldásként a jövőben a közoktatási, szociális intézmények, mint befogadók jelenjenek meg a civilek életében. 4.1.5. Minőségi szolgáltatások biztosítása Valamennyi szolgáltatóval, fenntartóval a jó kapcsolat kialakítására törekszünk. Az évente 1-2 alkalommal megrendezésre kerülő Szociális Kerekasztal, az Évadnyitó Értekezlet ülései -a több mint 100 résztvevővel, akiknek egy része az idősellátásban tevékenykedik - megfelelő alkalmat nyújtanak az információ cserére, a kommunikációra, a kapcsolattartásra. Természetesen ezenkívül is bármikor lehetőség van a párbeszédre, az együtt gondolkodásra, a közös munkára. Kizárólag az idősügyi szervezetek (szociális intézmények, nyugdíjas szövetségek) képviselőiből áll az Idősügyi tanács, amely konzultatív, véleményező, javaslattevő és koordinatív testület. Feladatai közé tartozik az idősek életkörülményeit közvetlenül érintő helyi rendeletek előkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása, közreműködés az Idősek Világnapjával összefüggő programban, valamint az időskorúak érdekének védelme. Kezdeményezzük az Idősügyi Tanács markánsabb megjelenését a város életében, a döntések előkészítésében. A városban minden évben kiemelt esemény az Idősek Akadémiája, valamint az Idősek Világnapja rendezvények. 5. Modell kísérleti programok Városunk intézményei több esetben vettek és vesznek részt modell kísérleti programokban.

A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával 1999-től működik a jelzőrendszeres házigondozás belvárosi területen 60 készülékkel. Önkormányzatunk a kiemelkedően pozitív visszhangra tekintettel saját erőből - a Területfejlesztési Tanács támogatásával - további 20 készülék beállítását oldotta meg 2000-ben a bokortanyák területén. A készülékek száma folyamatosan gyarapszik, jelenleg 127 db működik a város és Nyírpazony területén (Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása területe). 2007. január 1-től került bevezetésre a rugalmas tömegközlekedési rendszer, amelyben speciális járművek (rámpával, kerekesszék rögzítésére alkalmas egységgel felszerelt) Nyíregyháza ritkán lakott tanyás településrészei, valamint a város korlátozott közlekedőképességű lakosainak (egyik célcsoportja azok az idősek akik koruk miatt mozgásában akadályozottak) közlekedési igényét előzetes igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat helyfoglalási rendszerét használva, változó útvonalon és/vagy változó időrendben közlekednek. 2004-ben Önkormányzatunk elnyerte az Idősbarát Önkormányzat Díjat. A díj adományozásával a Minisztérium Önkormányzatunknak az idősekért vállalt cselekvő felelősségét ismerte el, és 1.000.000 Ft összeggel járult hozzá a helyi idősügyi tevékenység segítéséhez. 6. Tervek, fejlesztési irányvonal Az előzőekben bemutattuk a jelenben elérhető, működő szolgáltatásokat és tevékenységeinket. Fontos azonban megfogalmazni a jövő feladatait is. Időbeli ütemezést nem tartunk célszerűnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos tevékenykedést, aktivitást igényel az érintettek, érdekeltek részéről, másrészt a társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolhatják a program menetét. A program felülvizsgálatát tartjuk inkább fontosnak a folyamatok követése, értékelése céljából. A fejlesztés irányvonalai a következők: az élethosszig tartó tanulás elősegítése,  önkéntes toborzás,  tudatosítás,  generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal,  egészségmegőrzés,  biztonságra törekvés,  Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások,  szociális szolgáltatások fejlesztése. 

6. 1. Élethosszig tartó tanulás elősegítése Fontosnak tartjuk a tanulási lehetőségek megteremtését minden életszakaszban, nagy jelentőséget tulajdonítunk a megfelelő információkhoz való gyors és korszerű hozzáférésének. Ennek egyik megvalósulási formája az Idősek Akadémiája rendezvénysorozat, amelynek keretében előadásokat hallgathatnak az idősek az egészségre nevelés területéről, a helyes táplálkozásról, gyógyszerhasználatról, társadalmi kérdésekről, jogszabályi változásokról, szemléltető anyagokkal kiegészítve.

Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az állampolgároknak alapvető joga a szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzáférés joga. Az idős emberek részére rengeteg előnnyel járhat, ha hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak hozzájutni. Nem kapcsolódni az információs technika világához nem egyszerűen azt jelenti, hogy bizonyos on-line szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, hanem azt is, hogy kimaradnak az egyik legfontosabb társadalmi jelenségből. Az idősek iskolai végzettsége emelkedik, ahogyan az 1.4. pontban bemutattuk, tehát várhatóan a számítógépes infrastrukturához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igénye is növekszik. Ezért lépéseket kell tenni az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. Ez a folyamat elkezdődött azzal, hogy a Szivárvány Idősek Otthonában "e-pont"-ot alakítottak ki. Továbbiakban egy-két idősek klubjában internet-szobát kell kialakítani, valamint a számítógép és internetes ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamokat célszerű szervezni. A Szociális Gondozási Központ 2006-ban pályázati úton nyert támogatást 20 fő idős személy számítógépes oktatására. Meg kell keresni a folytatás lehetőségét, elsősorban pályázati úton. A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek. 6.2. Önkéntesek toborzása Az önkéntes munka hazánkban még nem elterjedt. Az önkéntes munkában hasznosítani lehetne az idős, aktívabb személyek tudását, tapasztalatait . A fizetett munkától való visszavonulás nagyon sok idősödő ember életében okoz törést és megoldást jelentene számukra a foglalkoztatásuk, hasznossá tételük. Másrészről a segítő szervezetek sem rendelkeznek kimeríthetetlen szakember gárdával. Az idősebb embereknek a társadalom életében való aktív részvétele minden szereplő számára, önkormányzat, civil szervezetek és az egyén számára is létfontosságú lehet. A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek. 6.3. Tudatosítás Komolyan kell venni az ismeretterjesztést; az idősödés folyamatának pozitív bemutatását a társadalom egésze számára. A programokkal nemcsak az idősek felé, hanem a felnövekvő új nemzedék felé is fordulni kell. Például az iskolai tanrendbe be lehetne építeni előadásokat, ismeretterjesztő órákat, vagy közös programokat szervezni, ahol generációk találkoznak. Ez a generációk közötti szolidaritást segíti elő. A szakemberek részére konferenciák szervezése szükséges. A Szivárvány Idősek Otthonában kialakításra került a Gerontológiai Centrum. Tevékenysége a városban élő lakosság egészére terjed ki. A központ az új épületrészben került létrehozásra. Feladata a prevenció, az idő előtti öregedés megakadályozása, tanácsadói hálózat, információs rendszer kiépítése, foglalkozások, előadások, terápiák tartása (pl. kreativitást fejlesztő terápia, zeneterápia, mozgásterápia, fiziko-fizioterápia).

A foglalkozásokon a családtagok is részt vehetnek, ahol hasznos tanácsokat, útmutatásokat kaphatnak. Így elősegíthetjük az idős emberek otthoni gondozását, szinten tartásukat. A központ az idősek részére szervezet felvilágosító előadások, különböző konferenciák, szakmai tanácskozások helyszíne, az idős emberekkel foglalkozó szociális szakemberek szakmai bázisa lehet. A megvalósításban résztvevő szervek: konferencia szervezés a Szociális Gondozási Központ, a gerontológiai centrum működésének elkezdése, tartalommal történő megtöltése a Szivárvány Idősek Otthona feladata, általában az ismeretterjesztés valamennyi az idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek. 6.4. Generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal Fokozott figyelmet kell fordítanunk a generációk közötti kapcsolat erősítésére, különböző programok megvalósításán keresztül.  Nagyszülő-unoka túra: célja a város megismerése, mai és évtizedekkel korábbi értékeinek felfedezése, a generációk közelebb hozása, kölcsönös elfogadása.  Generációs híd program: célja „Beszélgetés a múltról”, a helyi hagyományokról való beszélgetés. Írásos emlékek hiányában a helyi szokások, hagyományok már csak az idős generáció emlékezetében élnek, ha nem teszünk azért, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék azokat elvesznek, feledésbe merülnek.  Generációs nap: célja a generációk közelebb hozása, egymás értékeinek megismerése, elfogadása, hasznos szabadidős lehetőségek bemutatása. A megvalósításban résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását intézményei, civil, egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények.

nyújtó

6. 5. Egészségmegőrzés Irányelveink közé tartoznak az idősbarát, biztonságos környezet megteremtése az időskori fogyatékosságból származó terhek, a krónikus betegségek és korai halálozás megelőzésére és csökkentésére, a dohányzás elleni küzdelem, az egészséges táplálkozás, a különböző szűrővizsgálatok terjesztésével az egészségvédelmi faktorok növelése és a kockázatok csökkentése. Különböző programok segítségével érhetjük el a kitűzött célokat, ezek a következők:  Nyugdíjas egészségmegőrző nap: célja példát mutatni a az időseknek egészségük megőrzésére, az egészségügyi intézmények segítségével kiszűrni a meglévő egészségkárosodást, tanácsadás a helyes életmódhoz. Résztvevők: a város nyugdíjas lakossága, egészségügyi intézmények. Egészségvédelmi nap: célja preventív jellegű. A lakosság egészségi állapotának javítása, egészség-tudatának fejlesztése, az aktív időskorra való felkészítés elősegítése. Résztvevők: a város középkorú lakossága, nyugdíjasai, orvos-előadók, gyógytornászok.



Emlékezés beszélgető csoport: a mentális hanyatlás folyamatát és az abból adódó deficiteket befolyásolni lehet, segíthető az életminőség szempontjából fontos készségek hosszabb idejű megőrzése. Ezért az” Emlékezés beszélgető csoport” célja, a beszélgetésen részt vevők életének eseményeire való visszaemlékezés, a régi emlékanyagok előhívása. Résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek. 

 Szépkoruk Sport Klubja népszerűsítése, sportolni vágyó és szerető idős emberek toborzása, aktivizálás 6. 6. Biztonságra törekvés Családok, elesettek, idősek és magányosak élnek külterületeken, a tanyabokrokban a legkülönfélébb környezetben: erdős-bozótos területen, lakatlan tanyákkal körülvéve, fokozottan veszélyeztetett közegben. A tanyavilág nyáron, szép időben felüdülést hozhat az egészséges, életerős ember számára. Nem ugyanaz az érzése azonban annak, aki este, éjszaka, vaksötétben, járhatatlan utak mentén, betegségtől, unkától elgyötörten szeretne nyugovóra térni. Ilyenkor eluralkodik a félelem, a szeretteik iránti aggódás, a magány elviselhetetlen súlya. Ha ezt még nyugtalanító zajok, a megszokottól eltérő mozgások tetézik, akkor a feszültség csak fokozódik. A közösségbe tartozás, a biztos segítség tudata belső tartást és erőt képes adni az idős, magányos embereknek. Célunk alapvetően biztosítani ezeken a területeken élők részére is a közbiztonságot, valamint a szociális ellátási formákat. Célcsoportok: A külterületeken, tanyabokrokban élők, mozgásukban korlátozott, veszélyeztetett környezetben élő idősek. Résztvevők: Tanyagondnokok, polgárőrség. 6.7. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások Ennek keretében az idősek igényeihez, szükségleteihez szabott, akár a lakásukról igénybe vehető szolgáltatások bevezetése, működtetése fontos. A Szociális Gondozási Központ tevékenységeinek ismertetésénél az otthonápolási szolgáltatást ismertettük. Ez az ellátás (jelenleg még nem Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott) az idős emberek részére otthonukban, a háziorvos javaslatára és igazolása alapján nyújt egészségügyi ellátást. A jövőben szükséges fejleszteni a szolgáltatást és tájékoztatni a lakosságot, az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben dolgozókat. A Szivárvány Idősek otthonában megvalósuló címzett beruházás új lehetőségeket teremtett. A geriátriai 9 szaktanácsadást a város valamennyi lakója számára elérhetővé kell tenni, a szolgáltatás megvalósíthatatlan az egészségügyi ellátórendszer közreműködése nélkül. 6.8. Szociális szolgáltatások fejlesztése 9

időskori megbetegedésekkel foglalkozó tudomány

A népesség öregedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedésével járnak, erre utaltunk a 2.1.2.pontban. Folyamatosan magas a bentlakásos elhelyezések iránti igények száma, de egyre nő az igény az idősek részéről az otthoni ápolásra, a hozzátartozók részéről pedig arra, hogy saját maguk ápolják szeretteiket. Fontos, hogy ezt egyrészt anélkül láthassák el, hogy saját karrierjüket fel kelljen adni, másrészt, aki ezt vállalja, azokra vonatkozóan a támogatási rendszert ki kell dolgozni. Ebben a programban a házi segítségnyújtást végző családtagok segítését elméleti szinten fogalmazhatjuk meg, mivel ennek bevezetése jelentős anyagi többletet igényel. Teendőnk ennek kommunikálása a jogszabály alkotók felé, illetve keresnünk kell a megoldási lehetőségeket. A jogszabályi változásoknak megfelelően a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás műszaki rendszerének alkalmasnak kell lennie a kétirányú kommunikációra. E feltételt 2010. december 31-ig szükséges teljesíteni. Az idősek otthona elhelyezést nagyon sok esetben az időseknél fellépő demencia kórképe indokolja. A demens személyek nappali ellátása több családnak oldhatja meg a problémáját, hiszen napközben megoldottá válik az idős hozzátartozó ellátása, és nem szükséges a bentlakásos intézményi elhelyezés. A bentlakásos intézményi elhelyezést igénylők, az ellátásra szoruló idős emberek száma magas, ezért foglalkozni szükséges a jövőben a kis alapterületű, speciális infrastrukturával felszerelt, kedvező fenntartású önkormányzati bérlakások építésének kérdésével. 6.9. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása A különböző koncepciók, programok kidolgozása során gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy nem állnak rendelkezésünkre megbízható statisztikai adatok a város lakosságára vonatkozóan. Tervezéseknél, fejlesztéseknél azonban követelmény, hogy ismeretekkel rendelkezzünk alapvető demográfiai adatokról, folyamatokról, felmerülő igényekről stb. Különösen fontos ez olyan programoknál, amelyek több területet is –szociális, egészségügy, oktatás, kultúra- érint vagy érinthet. Ennek érdekében „Nyíregyháza Város életminősége – Háztartáspanel” nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés kezdődik idén tavasszal. Cél: a város lakossága jövedelmi, szociális, munkaerő-piaci helyzetüknek, lakáskörülményeiknek a vizsgálata. A felmérés alanyai a 18 évesnél idősebb, állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező állampolgárok és háztartásaik. A minta nagysága 2000 fő, amely az alapsokaságból (Nyíregyháza lakosai) véletlenszerű reprezentatív mintavételi eljárás alapján kerül kiválasztásra. A vizsgálat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karával történő együttműködés keretében történik.

Tartalomjegyzék

Bevezetés………………………………………………………………………. 2. 1. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői.............................................. 1.1. A nemek aránya és a kormegoszlás................................................... 3. 1.2. Családi állapot…………………………………………………………….. 5. 1.3. Egyedül élő idősek………………………………………………………... 5. 1.4. Iskolázottság……………………………………………………………….. 6. 1.5.Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás....................................................... 6. 2. Idősek életkörülményei……………………………………………………… 7. 3. Az idősek életminősége.......................................................................... 10. 3.1. Egészségi állapot………………………………………………………… 10. 3.2. Fő tevékenységek az idősek mindennapjaiban................................... 12. 4. Célok………………………………………………………………………….. 13. 4.1. A szociális ellátórendszer………………………………………………… 16. 4.1.1. Pénzbeli ellátások…………………………………………………….… 16. 4.1.2. Szociális alapszolgáltatások rendszere………………………….…… 18. 4.1.3. Szakosított ellátások…………………………………………………… 22. 5. Modell kísérleti programok………………………………………………… 24. 6. Tervek, fejlesztési irányvonal……………………………………………… 24. 6.1. Az élethosszig tartó tanulás ............................................................... 25. 6.2. Önkéntesek toborzása........................................................................ 25. 6.3. Tudatosítás......................................................................................... 26. 6.4. Generációk közötti szolidaritás erősítése .......................................... 26. 6.5. Egészségmegőrzés ........................................................................... 27. 6.6. Biztonságra törekvés ......................................................................... 27. 6.7. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások…………………… 28. 6.8. Szociális szolgáltatások fejlesztése.................................................... 28. 6.9. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása ..................................................... 29.

3.

10./a napirend: Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2007. évi beszámolóinak elfogadására /Nyíregyházi Állatpark Kht., Nyírsuli Kht., Városüzemeltetési Kht., Nyírstadion Kft., Ipari Park Kft., Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft., SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat/ Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője az érintett gazdasági társaság vezetője Meghívott: az érintett gazdasági társaság könyvvizsgálója Csabai Lászlóné:(polgármester) A Nyíregyházi Állatpark az első. Van-e szóbeli kiegészítés? Igen. Holp János:(vagyonkezelő controller) A beszámolókkal kapcsolatosan szeretném kérni a Közgyűlést, hogy a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kht beszámolóját vegye le a közgyűlés a napirendről és a következő, májusi közgyűlésre hozza be, valamint szeretném elmondani, hogy bizottsági ülésen az Ipari Park Kft és a Nyírstadion későbbi sorsával kapcsolatosan az a megállapodás született, hogy a májusi közgyűlésre fogunk egy anyagot ennek kapcsán majd hozni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor a Gazdasági Bizottság véleményét kérem, egyben vagy külön hogy akarod elmondani? A szakmai bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Gondolom, hogy célszerű lenne külön -külön megfogalmazni a véleményt. Az Állatpark Kht. beszámolójával kapcsolatban a bizottság egyhangúlag támogatta, hogy elfogadja a közgyűlés. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság ugyancsak támogatja egyhangúlag az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) A Felügyelő Bizottság véleményét kérem. Márföldi István:(Felügyelő Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést megtárgyalta illetve a beszámolót megtárgyalta és egyhangú szavazással elfogadta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki elfogadja a beszámolót szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő: A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

116/2008.(IV.28.) számú határozat A Nyíregyházi Állatpark Kht. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés 1. A Nyíregyházi Állatpark Kht. 2007. évről szóló beszámolóját 791.492 eFt mérleg főösszeggel, 29.222 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja. 2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 29.222 eFt-ot eredménytartalékba helyezzen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nyírsuli kht. A következő, szóbeli kiegészítés vane? Nincsen. Bizottságok véleményét kérem. Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság elfogadásra javasolja a Nyírsuli Kht. beszámolóját. Csabai Lászlóné:(polgármester) A szakmai bizottság véleményét kérem. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Sport Bizottság 6 igen és 3 tartózkodással elfogadta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki elfogadja a beszámolót szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 10 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 116-2/2008.(IV.28.) számú határozat A Nyírsuli Kht. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés 1. A Nyírsuli Kht. 2007. évről szóló beszámolóját 270.570 eFt mérleg főösszeggel, 20.782 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja.

2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 20.782 eFt-ot eredménytartalékba helyezzen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Városüzemeltetési Kht beszámolója. Köszöntöm az előterjesztőket. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. A bizottságok véleményét kérem. Mikó Dániel. Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a jelentést. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság szintén egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Felügyelő Bizottság véleménye van-e? Nincsen, akkor kérdezem, hogy van-e kérdés? Akar-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki beszámolót elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 116-3/2008.(IV.28.) számú határozat A Városüzemeltetési Kht. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés 1. A Városüzemeltetési Kht. 2007. évről szóló beszámolóját 1.340.682 eFt mérleg főösszeggel, 2.742 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja. 2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 2.742 eFt-ot eredménytartalékba helyezzen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Úgy kell értenem, hogy a Nyírstadiont most megtárgyaljuk, de erre a továbbiakban visszatérünk. A Nyírstadion beszámolója következik, és az ülés vezetését egy időre átadom Nagy Lászlónak. Nagy László:(alpolgármester) A Gazdasági Bizottság véleményét kérem Mikó Dánieltől. Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság megvitatta a beszámolót, a bizottság kérte, hogy a következő Gazdasági Bizottság ülésére készüljön előterjesztés a társaság további sorsával kapcsolatban és mivel komoly szakmai vita keveredett az ÁFA visszaigénylés, cégfelszámolással kapcsolatban, annak az elhúzódásának az okaira, ezért kéri a Gazdasági Bizottság nyomatékosan, hogy a könyvvizsgáló az ülésen vegyen részt.

Nagy László:(alpolgármester) Más bizottság tárgyalta-e? Nem. Kérdés vagy észrevétel van-e? dr. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nyíregyháza Képviselő-testülete 2007. június 25-én döntött a társaság jogutódnélküli megszüntetéséről és a végelszámolási eljárás megindításáról. Azt gondoljuk, hogy mindenki tudja hogy miről van szó. 2003-tól a Nyírstadionnál többször felmerült már ez, legalábbis amióta én képviselő vagyok, hogy végelszámolást kell végrehajtani, most úgy látom, hogy új helyzet van, mert mi akkor tudjuk támogatni az üzleti beszámolót, ha végelszámolás megtörténik, hiszen évek óta itt görgetjük magunk előtt. Viszont van egy Áfa vonatkozás ha jól értem Mikó Dánieltől, amit májusra akarnak behozni. Nem tudom, hogy miért nem lehet akkor a kettőt együtt? Üzleti beszámolót is akkor hozni, akkorra tisztul a kép. Nagy László:(alpolgármester) Holp Jánost kérdezem, hogy van-e válasz? Holp János:(vagyonkezelő controller) Nincsen egyébként semmi akadálya, hogy ne hozzuk be. Tehát ebben az esetben azt gondolom, ha Közgyűlés úgy szavaz, akkor be fogjuk a májusira hozni. Nagy László:(alpolgármester) Tekinthető ez módosító indítványnak, amit Vinnai Győző megfogalmazott? Igen, akkor azt kérdezem a Közgyűléstől, aki elfogadja azt a javaslatot, hogy a májusi közgyűlésre kerüljön be együtt a cégnek a beszámolója illetve a végelszámolásról szóló dokumentum az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 24 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 116-4/2008.(IV.28.) számú határozat a Nyírstadion Kft. 2007. évről szóló beszámolójával, valamint végelszámolásával kapcsolatos döntéséről A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Nyírstadion Kft. 2007. évről szóló beszámolója a végelszámolási dokumentumokkal együtt a soron következő közgyűlésre kerüljön benyújtásra. Felelős: Diczkó József, Nyírstadion Kft. ügyvezetője, Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő: 2008. május 16.

Nagy László:(alpolgármester) A következő cég beszámolója következik, az Ipari Park Kft. A Gazdasági Bizottság véleményét kérem Mikó Dánieltől. Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság megvitatta az előterjesztést, elfogadásra javasolja a közgyűlésnek, ellenben ezzel kapcsolatban, ezzel a társasággal kapcsolatban is az a bizottság álláspontja, hogy a következő ülésre a társaság jövőjében kapcsolatban előterjesztést kell készíteni. Nagy László:(alpolgármester) Dr. Vinnai Győző kérdésként? Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Az Ipari Park már nyugodtan mondhatom, hogy tartósan veszteséges, hiszen 2006. évben illetve most a 2007-es évet tárgyaljuk, most is. Itt vannak a fő számok, szintén veszteséges, de én egy kérdést szeretnék benyújtani. Olvasom a könyvvizsgálói jelentésből és kérem, hogy ügyvezető igazgató úr válaszoljon erre a kérdésre. Folyamatossá váltak a pénzügyi nehézségek, jelentős a vagyonvesztés, a vállalkozás tőkéje, saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke alatt van. A 2006. üzleti évben negatívvá vált, értéke 22 millió forint körül van. Kötelezettségek, jegyzett tőke jelzése saját vagyonhoz viszonyított magas aránya veszélyezteti a gazdálkodás stabilitását. Egyben a vállalkozás folytatásának elvét. Mondjuk ez az elve. Gondolom, hogy a profiljának megfelelően azt az elvet amit az Ipari Park eddig kifejtett. Elég súlyos mondatok, mert ha ismerjük a standard könyvvizsgálói jelentéseket, ez ha valaki sokat foglalkozik vele és autodirekt képezi önmagát, annak ellenére, hogy nem szakember, ez nagyon súlyos mondat. Az ügyvezetőtől választ várunk arra, hogyan jutott ide a cég? Amely korábban kvázi egy sikertörténet volt. És magam is osztom azt, hogy az Ipari Park egy korábbi időszakban vonzotta a befektetőket, a tőkét, a külföldi és belföldi megtelepedését Nyíregyházán. Köszönöm szépen. Nagy László:(alpolgármester) További kérdés van-e? Ha nincs akkor Ügyvezető igazgató urat kérem válaszoljon rá. Diczkó József:(Ipari Park Kft. ügyvezetője) Vissza kell sajnos menni a válasz megválaszolásához 1997-be, amikor az Ipari Park Kft-t az önkormányzat megalakította. Akkor is ültek már itt a jelenlegi képviselők között a közgyűlésben. Azért elmondanám, hogy 28 millió forinttal alakult meg 1997 elején a Nyíregyházi Ipari Park Kft., csak szeretném elmondani azoknak a képviselőknek, hogy nem én voltam az első ügyvezető, hanem Korvin Balázs volt 2 évig. Már akkor, amikor a cég megalakult 28 millió forint tőkével, amit 14 milliót az önkormányzat, 14 millió forintot az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Holding rakott be, gyakorlatilag már az első év után tőkehiányos volt. Ennek az volt az oka, hogy ebből a 28 millió forintból az Ipari Park a területeknek a műszaki előkészítését, a különböző tanulmányokat, akkor még szabályozási tervnek hívták finanszírozta. Tehát amikor Korvin Balázs a cégtől eljött, akkor már egy óriási hiány alakult ki. Ezt valamennyire tudtuk pótolni a Flextronics beruházás során, amikor a Nyíregyházi Ipari Park Kft. nyerte a Flextronics külső infrastruktúra beruházásait. Azonban el kell mondanom, hogy a Nyíregyházi Ipari Parknak akkor sem és jelenleg sincs működtethető vagyona.

Ez az oka képviselő úr, hogy a cég folyamatosan, 10 éven keresztül pénzügyi gondokkal küzdött, egyetlen Kft. az önkormányzati cégek között, akinek nincs olyan vagyona, amiből árbevételt lehetett volna realizálni. Ezt az ügyvezetés, nemcsak én, az elődöm is többször a Gazdasági Bizottság illetve a Közgyűlés felé is jelezte. De mi azt szerettük volna, most már egyébként nehezebb a dolog, hogy a terület értékesítésből bizonyos %-ot az önkormányzat a cég részére mint szolgáltatási bevételt folyósítson. Egyébként csak hozzátenném, hogy ez az országban 8-15% között van a különböző hasonlóan működő Kft-nél. Képviselő úr ha ezt a 8%-ot venné alapul, ez azt jelenti, hogy körülbelül 85-86 millió forintot bevételt jelentett volna a Kft-nek az elmúlt 10 évben. Tehát gyakorlatilag nem lenne vesztesége a cégnek. Mivel ezek a bevételek nem realizálódtak, ezért a cég folyamatosan veszteséges volt, amit az önkormányzat úgy pótolt, hogy a tőkepótlásként adta ezeket a pénzeket, ami viszont számvitelileg itt van, a könyvvizsgáló úr megerősítheti. Számvitelileg ezt azt jelentette, hogy a cég saját tőkéjét élte fel. Tehát ez folyamatos veszteséget jelentett. Ettől függetlenül örülők, hogy képviselő úr megerősíti, hogy a cégnek a tevékenysége maga elég sikeres volt. Az, hogy befektetői dömping volt, az tavaly is jellemző volt a cégre, ugyanis 3 cég, kisebb igaz, nem Electrolux nagyságú, kisebb cég vásárolt területet a Nyíregyházi Ipari Parkba. De az, amit Mikó úr mondott a Gazdasági Bizottság elnökeként, hogy a cégnek a jövőjével kapcsolatos döntést a tulajdonosnak meg kell hozni az egyrészt azért van, mert egyetlen egy terület maradt az Ipari Park első ütemében, ez egy 18.000. m2 –es terület, ennek az eladása is remélem, hogy folyamatban van és ebben az évben pontot tudunk tenni a végére. Innentől kezdve gyakorlatilag a Nyíregyházi Ipari Park Kft.-nek az elsődleges tevékenysége, tehát az Ipari Park I. ütemének a betelepítése gyakorlatilag befejeződött, itt a tulajdonosnak el kell dönteni, hogy a Kft.-t azt megszünteti, mivel a tevékenységének vége van. Vagy pedig más feladatokat ad neki, amire már vannak előkészítő megbeszélések. A cégnek egy másik komoly bevétele lehetett volna az Ipari Park működtetése illetve a különböző szolgáltatások nyújtása a befektetőknek. Azonban ez kiderült, hogy sem itt Nyíregyházán, sem a régióban, sem az országban gyakorlatilag nem működik. Magyarul azt akarom mondani, hogy 1997-ben még rózsaszín álmok voltak, hogy majd mi a betelepülő cégeknek különböző szolgáltatásokat, őrzés-védést, takarítást, parkfenntartást stb. stb. tudunk nyújtani. Ez nem valósult meg egyrészt azért, mert a betelepülő multik hozzák a saját rendszerüket, nem nagyon kívánnak külsős plusz cégekkel szerződni, a kis cégek meg sajnos rendkívül bizalmatlanok, nem csak Nyíregyházán. Végig jártam nagyon sok Ipari Parkot, működő Ipari Parkot az országban gyakorlatilag ez hanem sehol nem valósult meg. Tehát magyarul egy Ipari Parkot működtető cégnek az elsődleges bevétele a földterület utáni járulék lehetne. Sajnos Nyíregyházán azért nem valósult meg, mert egyszerűen nem az Ipari Park Kft.-nek a tulajdonában voltak a földek egyrészt. Másrészt pedig ennek Áfa vonzatai voltak, ugyanis ha ezt a 80 milliót 8-10 év alatt kifizette volna az önkormányzat, ennek van egy majdnem 20 millió forintos áfa vonzata tehát ennyivel romlott volna az önkormányzat pénzügyi helyzete. Egyenlőre ennyit szeretnék mondani, tehát az a lényeg, hogy a veszteségek nem azért veszteségek, mert a tevékenység az nem jól működött, hanem egyszerűen ezek számviteli veszteségek, a céget így lehetett a jogszabályok szerint finanszírozni. Ugyanis azt is tudjuk, hogy a Kft-nél nem is tudom, hogy mióta, de az önkormányzat közvetlenül támogatást nem nyújthat, a Kht. kívül. Tagi kölcsönt adhat, de a tagi kölcsönnek van egy elég komoly feltétele, hogy ezt elvileg vissza kell fizetni, illetve ezután kamatot kell fizetni. Tehát ez plusz költség lett volna a Kft.-nek. Köszönöm szépen.

Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel? Amennyiben nincs akkor kérem, hogy szavazzunk. Aki elfogadja az Ipari Park 2007. évi beszámolóját kérem igennel szavazzon. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 116-5/2008.(IV.28.) számú határozat Az Ipari-Park Kft. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés 1. Az Ipari-Park Kft. 2007. évről szóló beszámolóját 211.095 eFt mérleg főösszeggel, 14.052 eFt mérleg szerinti veszteséggel együtt elfogadja. 2. A mérleg szerinti veszteség elszámolásáról akként dönt, hogy a társaság 14.052 eFt-os veszteségét az eredménytartaléka terhére számolja el. Nagy László:(alpolgármester) Következik a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft 2007. évi beszámolója. Köszöntjük a cég vezetését. Mikó Dánielnek a Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnökének adom meg a szót. Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság vita nélkül egyhangúlag elfogadásra javasolja. Nagy László:(alpolgármester) Tormássi Géza bizottsági elnökként véleményt mond. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság szintén egyhangúlag elfogadásra javasolja. Egyben jelezném, hogy a Felügyelő Bizottság szintén megtárgyalta és elfogadásra javasolja. Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e a jelenlévő cégvezetőkhöz kérdés, vagy észrevétel, javaslat a képviselő-testület tagjai részéről? Amennyiben nincs kérem szavazzunk. Aki elfogadja a cég 2007. évi beszámolóját kérem igennel szavazzon. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal és 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

116-6/2008.(IV.28.) számú határozat A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról

A Közgyűlés

1. A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2007. évről szóló beszámolóját 1.328.697 eFt mérleg főösszeggel, 37.032 eFt mérleg szerinti eredménnyel együtt elfogadja. 2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 37.032 eFt-ot eredménytartalékba helyezzen.

Nagy László:(alpolgármester) Következik a Nyíregyházi Távhőszolgáltató 2007. évi beszámolója. Van szóbeli kiegészítés? Holp Jánosé a szó. Holp János: (vagyonkezelő controller) Itt a kiosztott határozat-tervezetben egy módosítást szeretnénk tenni. Most dönt a közgyűlés arról, hogy 40 millió forint osztalékot fizessen a társaság, értelemszerűen ennek következtében a mérleg szerinti eredmény 191 millió 24 ezer forintról 151 millió 24 ezer forintra változik. Így kérnénk elfogadni. Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen a kiegészítését. Bizottsági véleményt kérek. Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Nyírtávhő Kft. 2007. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót a Gazdasági Bizottság elfogadásra javasolja, és mint a Felügyelő Bizottság elnöke szeretném arról tájékoztatni a közgyűlést, hogy április 14-én a bizottság is megvitatta a beszámolót és elfogadásra javasolja. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottságunk 5 igen és 5 nem mellett nem javasolja elfogadásra. Nagy László:(alpolgármester) Kérdezem a képviselő-testület tagjait, hogy a 2007. évi beszámolóhoz van-e kérdés? Dr. Vinnai Győző.

Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Három kérdést szeretnék feltenni. Az egyik. Összehasonlítottam a 2006-os és a 2007-es évet, pontosabban a nyereség mértékét. Ezek számok, de a mögöttes okokról szeretnék bővebbet tudni. 2006-ban mintegy 65 millió forint volt ha jól láttam a cég nyeresége. Most pedig ez a 191 millió forint, Holp János jelezte, hogy az osztalék miatt ez változni fog. De mondjuk maradjunk most ennél az osztalék előtti állapotnál. Minek köszönhető, mondhatom ez a háromszoros növekedés? Tehát a cég egyik évről a másikra a nyereségét mondjuk, hogy megháromszorozta. A második kérdésem. A 15. oldalon a hátralékokról ír a beszámoló. A lakosság és közületi hátralékokról, amit ha jól olvastam, bár itt van egy kis ellentmondás, mást olvastam, nőtt a lakossági hátralék mintegy 35 millióval. Lakossági hátralék, 98-180 nap között többféle időhatár volt, de összességében 35 millióval nőtt a lakossági hátralék. Két számot hasonlítottam össze, 90 millióval a közületi hátralék. Mi áll ennek a hátterében? Ez a második kérdésem. A harmadik az osztalékra vonatkozik: Szeretném elmondani, gazdasági szakemberekkel is konzultálva, hogy osztalék osztás az nem ördögtől való ebből a szempontból, tehát ha magát a gazdasági eseményt nézzük, akkor egy nyereséges cégnél ez rendben van vagy rendjén valónak látszik, de azt gondolom, hogy a Nyírtávhő nem a szabad versenyen, nem egy olyan piacon ad szolgáltatást, ahol bárki adhat egy szabad áron, hanem itt monopolhelyzet van. Ez tény, én kimerem jelenteni. Miért ez a 20%-os osztalék? Mi motiválta az előterjesztőt vagy az önkormányzattal való egyeztetésben, hogy éppen 20%-os ez? A 191 millió nyereséget nézem, akkor az 38 millió forint,21%-os osztalék. És talán még az ügyvezető bérét néztem meg a 24. oldalon, ez ilyen bónuszkérdés. A 24. oldalon van, pontosan akarom idézni, egy pillanat, meg van. A Felügyelő Bizottság jövedelmét azt szabályoztuk, az rendben van, ügyvezető igazgató előző év 8 millió 850 ezer forint gondolom alapbér, prémiumok, mindennel együtt és 11 millió 410 ezer tárgyévre vonatkozóan. Ez egy személyt jelent ugye? Az ügyvezető igazgatót. Ezt egy kicsit magasnak találom, ha 12-vel elosztom. Köszönöm szépen. Nagy László:(alpolgármester) Akkor a kérdésekre következik a válasz. 4 kérdés hangzott el, illetve 3,5 kérdés hangzott el, kérem akkor igazgató urat, hogy az első 3 szakmai kérdésre mindenképpen válaszoljon. Gerda István:(Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Az első kérdés a 2006. és 2007. éves nyereségnek a mértékére vonatkozott. Ezek tényszámok, itt azt hiszem, hogy az arány magáért beszélt. Hagy mondjam el azért, hogy 2006. évben a gazdálkodásunkat is olyan események kisérték, hogy az akkori tervezett nyereségünk helyett mintegy felével kevesebb nyereséget realizáltunk. Olyan költségelszámolásokat is meg kellett ejtsünk, ami energia beszállításhoz kapcsolódott és ez mintegy több 10 millió forintos nem várt költségemelkedést jelentett a cég gazdálkodásában. Emiatt az arány tolódhatott el és tolódott el ugyancsak hasonló miatt, jelzem azt, hogy a 2007-es évi tervezet nyereségünk is mintegy 120 millió forint volt, tehát nem 50 vagy 65 millió forint, hanem nagyságrendileg körülbelül duplája. Éppen amiatt, hogy azt a fajta nyereség tartalmat ami egy 4,5 milliárdos cégnél gazdálkodás kell, hogy kísérjen. Egy biztonságos gazdálkodást tegyen lehetővé. Én azt is elmondom ehhez, hogy ez a 191 millió forintos nyereség ez mérleg szerinti eredményt jelent. Az üzemi eredmény ettől 20 millió forinttal kevesebb, az igazi gazdálkodási mutatók azok 20 millióval kevesebb eredményt mutatnak.

A többi az a pénzügyi műveletek eredményességével illetve ennyivel befolyásolja arányát tekintve. A hátralékokkal kapcsolatban szeretném azt megjegyezni, hogy az említett oldal kivonata az göngyölítve és számszerűen tartalmazza mind azt, hogy bizonyos napi és időszaki hátralék hogy alakult és milyen módon jelzi a cég pénzügyi politikáját. Ez egy kimutatás, amit a számviteli törvény szerint kötelezettségünk kimutatni és a tényszámok mellett az is el kell mondjam, hogy a lakossági hátralékok növekedése, ami 2006. december 31-ei állapothoz képest jelenik meg, a fogyasztói állományban mintegy 4 millió forintos növekményt jelent 2007. év végére. Tehát az effektív növekmény különbség közel 4 millió forint. Itt az elkülönítések miatt jelennek meg azok a kimutatások halmozottan, így van, tulajdonképpen ez az oka az egész eltérésnek. Ez a lakosságnál ugyan így hasonló módon működik, a nem lakossági kintlévőségnél az év végi hátralék mértéke 2007. évben könyv szerint kevesebb volt mint 2006 évben. Az osztalékról pedig majd akkor alpolgármester urat megkérném, hogy adjon választ. Nagy László:(alpolgármester) Az osztalékról Giba Tamás alpolgármester úr ad választ. Giba Tamás:(alpolgármester) Az ez évi költségvetésünk elfogadása alkalmával 90 millió forint osztalékbevétellel terveztünk, önkormányzati bevételeket, ennek egy részét realizálnánk a Nyírtávhő Kft. osztalékából, és ez pedig tulajdonképpen részben finanszírozza azokat, amelyek panelházak felújításánál 200 millió forintos mértékben fogalmaztunk meg az idei esztendőre. Tehát attól a szolgáltatást igénybevevő körtől származó nyereség, ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybevevő körhöz kerül vissza meg ötszörözve. Köszönöm szépen. Nagy László:(alpolgármester) A három és fél kérdés után a fél véleményt pedig én úgy tekintem, hogy nem kérdés hangzott el, az egy fajta vélemény a képviselő úr részéről, hogy az ügyvezető bérét hogyan ítéli meg, magas volt-e vagy sem. Annyit szeretnék mondani, hogy nemcsak a bérből, hanem a prémium feladatokból illetve az azokkal összefüggésben a teljesítéséről is szól. Korábban jelezte, Dr. Hajzer László hogy kérdést véleményt egyben kíván megfogalmazni. Dr. Hajzer László:(képviselő) A beszámolóhoz mellékelt felügyelő bizottsági jegyzőkönyv alapján is megállapítható, hogy mint felügyelő bizottsági tag elfogadtam a beszámolót, és ezt vállalhatónak tartom. Mint közgyűlési tag, mint önkormányzati képviselő azonban megfontolásra ajánlom a következő kérdéseket. Természetesen egy gazdasági társaság életében a legjobb dolog, ha van 191 millió forint nyeresége, hiszen 191 millió forint nyereség az azt jelenti, hogy nyereséges, virágzik. Az ügyvezetőnek lehet bért emelni, és elbír minden költséget, tehát látszólag minden rendben van. A Nyírtávhővel van egy alapvető probléma és ne hagyjuk ezt figyelmen kívül. A Nyírtávhőnek a 3 milliárd 700 milliós árbevétele szinte kizárólag, a közületeket leszámítva, amik szintén állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, zömében a lakosságtól származik, a két nagy lakótelep illetve a nyíregyházi lakótelepen élő embereknek a távhő befizetéseiből. Lényegében a lakosság befizetései a meghatározóak és döntőek az árbevételben.

Na most én azt kérem megfontolni, hogy 200 millió forintos nyereség az sokféleképpen felhasználható, ami itt megkeletkezett, egyet azonban nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy oly eredményesek vagyunk a díjmegállapításban és oly eredményesek vagyunk a terheknek a növelésében, ne tűnjön ez most nagyon demagógnak részemről, hogy még 40 millió osztalékot is kiveszünk a polgártársaknak a befizetéseiből. Tehát sok helyről lehet osztalékot kivenni. Nekem az a véleményem, hogy mindazokból a cégeinkből, ahol klasszikus vállalkozási tevékenység folyik, ott ez rendben is lenne. Na de ahol lényegében egy klasszikus közműcég díjakat vett ki a lakosságra, beszedi ezeket a díjakat és ebből képez 200 milliós nyereséget és ebből vonunk el osztalékot, ez sarcot jelent, ezzel nem nagyon fog tudni elszámolni az emberek előtt, a lakosság előtt a közgyűlés. Én is általában egyetértek az osztalékkal, megértem, nem tartom ördögtől származó bűnnek az osztalékot, de egy olyan cégtől az osztalékot kivenni, ahol egyébként a lakosság a befizető kizárólag, és ahol hatalmas terhek jelentek meg a befizetésekben, az nem korrekt, nem is feltétlenül okos dolog. Tehát én ezért javaslom megfontolásra, több helyről el lehet a 40 milliót venni. Én például tudnék egy olyan üzleti terv vagy módosításra kötelező határozatot hozni, ahol ezt a 40 milliót, egy nagyobb részt, mondjuk díjcsökkentésbe, a lakosság számára valami módon visszajutatott pénzben tennénk meg. Mondja erre Giba alpolgármester úr, hogy a panelprogramba fogjuk felhasználni. Kérem, az is más, amikor egyébként 10 ezer befizetőből egy szűk felhasználási sávban használjuk ezt majd a panelprogramban. Ezt akartam elmondani és ennek a megfontolását javaslom a képviselő-testületnek. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nagyon rövid leszek, én egy picit más oldalról közelítem meg, mert Hajzer László elmondta, hogy képződik az osztalék. Úgy mint egy önkormányzati politikus. Két érdek van. Van az önkormányzatnak egy cége, amely egy szolgáltatás nyújt Nyíregyháza város lakóinak, ha jól tudom 16 ezer lakossági fogyasztónk van, és van egy lakossági érdek amely úgy jelenik meg, hogy a távhőszolgáltatást lehetőleg a szolgáltatás arányában megfizethető áron kapja. Na most nekem a problémám kettős. A saját cégünk ami tényleg egy stabil cég, minőségbiztosítása meg van, jól működik, nyereséget termel, ezzel nincs semmi gond. Ha a gazdasági számokat nézem van egy lakosság érdek is, hogy képesek-e Nyíregyházán a távhős lakásokban élők megfizetetni azokat a díjtételeket, amelyeket évről évre emelünk. Idézném a miniszterelnök urat a Szólás Szabadságából két héttel ezelőtt. Úgy hívják hogy Gyurcsány Ferenc, aki azt mondja, hogy véget kell vetni annak, hogy az állami és önkormányzati szolgáltatók mindig infláció felett emelik a szolgáltatás díját és ezáltal a terhet a lakosságra hárítják. Ezt mondta a ma hivatalban lévő miniszterelnök, meg lehet nézni a kazettát. Na most én azt mondom, hogy Nyíregyházán drága a távhőszolgáltatás, ezt próbáltam jelezni a korábbi közgyűlésen, ahol egy összehasonlítás olvastam, lehet, hogy nem teljesen pontos, de a polgármester asszonynak jeleztem, hogy Győrben, Szegeden, Kaposváron milyen emelések voltak tételesen. Tehát én nem tudom megszavazni ezt az előterjesztést, nem azért, mert nem tartom stabilnak a céget, de monopolhelyzetben tovább hárítja az energia árak növekedését, drága a távhő Nyíregyházán és ezt a nyereséget úgy sikerült elérnie, hogy Nyíregyházán olyan magasak a távhő árak, hogy már veszélyeztetik az ingatlanok értékét. Hagy mondjak egy példát tisztelt ügyvezető igazgató úr.

Egy ismerősöm behozta a számlát és önök azt írták most, hogy 2,2%-kal nőtt az átlaghőmérséklet, mert azt hiszem, hogy valami ilyesmi van az anyagban, pontosan nem emlékszem, hogy nem is volt tél tulajdonképpen, hogy az átlaghőmérséklet most magasabb volt mint a korábbi évben vagy a korábbi években. Felháborodva mutatják meg a számlát. Megmondom a m2 árat. Nincs szociális támogatás, nincs kompenzáció, két köztisztviselőről van szó. Aki 69 m2 –es panellakásban él és 52.000. forint volt az utolsó távhő számlája egy fűtési hónapban. És nincs kompenzáció és felháborítóan magasnak tarják, de nem ez a probléma, ha megnézzük az ingatlan hirdetéseket az a probléma, hogy a távhős lakásokat egyre nehezebb eladni. Egyre inkább elértéktelenednek, és olyanok laknak ott, akik nem tudnak máshová költözni, akik nem nagyon tudják kifizetni ezeket a magas távhőszolgáltatásokat, ráadásul egyéb költségeket is fizetniük kell. Úgy hogy én azt gondolom, hogy a stratégián el kell gondolkodni, a szolgáltatási díjemelésen el kell gondolkodni, én nem tudom támogatni ezt a beszámolót. Köszönöm szépen. Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Képviselő úr nemcsak olyanok laknak ott egyébként, akik állandóan menekülni akarnak abból a lakóövezetből. És azt meg kifejezetten veszélyesnek tartom, hogy ha felerősödik egy olyan hang, hogy ezek a lakások értéktelenné váltak és nem lehet őket eladni, mert ilyen a távhőnek az ára. Akkor, ha egy cég nyereséges, nem attól lehet emelni egyébként az ügyvezetőnek a bérét, ezt csak azért mondom, mert elhangzott az egyik észrevételnél, vagy hozzászólásnál egy ilyen megjegyzés is. És a 2007. évi beszámolót, ha a Nyírtávhő Kft. 2007. évi beszámolóját nézzük, akkor talán pont ez a testület amelyiknek némileg talán megnyugvással kellene nyugtázni azt, hogy a cég eredményesen gazdálkodott a korábbi évekhez képest. Még akkor is, ha vannak olyan anomáliák, amelyeket természetes kezelni kell a cég életében. És a 2007. évi beszámolót, hogy ha úgy ítéli meg, hogy monopol helyzetéből adódóan tudta ezt a helyzetet produkálni, akkor nyilván azt is mondja, hogy a privatizációnak a híve és minél hamarabb értékesíteni kell vagy több szereplősíteni ezt a piacot. Én meg azt gondolom, hogy addig, amíg van a városnak egy ilyen stabilan működő cége, ettől nagyobb mértéket is jelent. Felbermann Endre kért szót. Felbermann Endre:(képviselő) Egy roppant egyszerű kérdést szeretnék feltenni a város és vállalat vezetésének és lehet, hogy az adott válasz az egyértelművé teszi a nyereség tartalmat. Miből képzitek, milyen forrásokból rakjátok össze a beruházásokat, a felújítások, fenntartások költségét? Nagy László: (alpolgármester) Ki fog válaszolni? Parancsolj. Gerda István: (Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Szerettem volna erre a kérdéskörre én is utalni, akkor hadd kezdjem a válaszadással. Tulajdonképpen a cégnél képződő nyereséget, ami évről – évre megjelenik a cég gazdálkodásában, azt a tulajdonos a cégnél eredménytartalékba helyezi. A cég tulajdonában lévő, a város tulajdonában lévő cégben tartott vagyontesteket javítja, felújítja és karbantartja mindebből a pénzből. Több mint 10 éven át a nyitásprogramnak egy forrását jelentette ez az eredménytartalék és mind a mai napig ebben is az eredménye megmutatkozik.

Ugyancsak szeretnék még utalni erre a kérdéskörre azzal, hogy az eredménytartaléknak a jótékony hatása ott is megnyilvánult, amikor tavaly január 1én úgy tudtunk áttérni utólagos számlázásra, hogy majdnem 400 millió forintos likvid pénzügyi eszközre volt szükségünk ahhoz, hogy 1 hónapot meg tudjunk a fogyasztóknak előlegezni. Erre nem lett volna lehetőség e nélkül, egyrészt más hitelforrásokból a cég további finanszírozásának megteremtésére, az éves stabilitást illetően, de az adott hónapban ennyi forrásigény is kellett. Ezt, ha az évek folyamán nem gyűlt volna össze, a cég erre képtelen lett volna. Ez ilyen szempontból lett végrehajtható, hogy egy olyan – én azt mondom felelős – gazdálkodás van, ami ilyen irányokra is kiterjed és tulajdonképpen a fogyasztói igényeknek eleget tud tenni. Még egy pontosításra hadd szolgáljak az előbbi felvetett témákhoz. A 16 ezer lakás mellett mintegy 1000 nem lakossági fogyasztója van a Nyírtávhő Kft.-nek. Pontosan 950, és ez a 950 nem lakossági fogyasztó az összes hőforgalomnak mintegy 35%-át teszi ki. Tehát elég jelentékeny mértékű a lakossági fogyasztók mellett. Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Nem látok más hozzászólót, kérem, hogy a Nyírtávhő Kft. 2007. évi beszámolóját fogadja el a testület azzal a módosítással, amit Holp János elmondott a legelején, tehát nem 191, hanem 151 millió forintos nyereséget realizál 2007-ben a cég, 40 millió forintos osztalék elvonással. Aki ezzel a kiegészítéssel a beszámolóval egyetért kérem igennel szavazzon. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 116-7/2008.(IV.28.) számú határozat A Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról A Közgyűlés 1. A Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. 2007. évről szóló beszámolóját 4.595.954 eFt mérleg főösszeggel, 151.024 eFt mérleg szerinti eredménnyel együtt elfogadja. 2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 40.000 eFt osztalékot fizessen, 151.024 eFt-ot pedig eredménytartalékba helyezzen. Nagy László: (alpolgármester) Következik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat. Köszöntjük igazgató urat és a könyvvizsgáló urat. Mikó Dániel a Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke a bizottság véleményét mondja el.

Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság megvitatta a Temetkezési Vállalat 2007. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót és elfogadásra javasolja. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A Városüzemeltetési Bizottság is megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő-testület tagjait, hogy van-e kérdés, vagy észrevétel a beszámolóhoz? Nem látok ilyet. Kérem, aki elfogadja a 2007. évi beszámolót igennel szavazzon. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.. 116-8/2008.(IV.28.) számú határozat A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról

A Közgyűlés 1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat 2007. évről szóló beszámolóját 368.942 eFt mérleg főösszeggel, 10.035 eFt mérleg szerinti eredménnyel együtt elfogadja. 2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 10.035 eFt-ot eredménytartalékba helyezzen. 11./b napirend: Előterjesztés a Market-Partner Kft. beolvadására a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.-be Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Nagy László: (alpolgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Két bizottság tárgyalta, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság és a Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság. Mikó Dániel a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét mondja el.

Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság az előterjesztés mellékletét képező mindkét határozat-tervezetet egyhangúlag elfogadásra javasolta. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Városüzemeltetési Bizottság véleményét mondja el.

Tormássi

Géza

a

Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságuk szintén egyhangúlag elfogadásra javasolja. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly Jogi Bizottság? Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Igen, a Jogi is tárgyalta, elfogadtuk egyhangúlag. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés, vagy észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatban? Amennyiben nincs kérem, hogy aki elfogadja a határozat-tervezetet igennel szavazzon. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatait.

117/2008.(IV.28.) számú határozat a 228/2007. (XI.12.) számú határozat visszavonásáról A Közgyűlés

az előterjesztést megtárgyalta és a Market-Partner Kft. beolvadással történő megszüntetéséről szóló 228/2007. (XI.12.) számú határozat visszavonja.

117-2/2008.(IV.28.) számú határozata a Market-Partner Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. –be történő beolvadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. egyetért a Market-Partner Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. –be történő beolvadásával 2008. június 30. napjával. 2. a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjául 2008. június 30. napját jelöli meg 3. a beolvadással kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok ellátásával Referens – Audit Kft.-t (4400 Nyíregyháza, Herman Ottó u. 3., Cg: 15-09-067377, kamarai nyilvántartási száma: 001972), a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgálóként Oláh Anikót (lakhely: 4400 Nyíregyháza, Herman Ottó u. 3., kamarai nyilvántartási száma: 005440) bízza meg. 4. megbízza a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a Market-Partner Kft. ügyvezetőjével közösen készítsék el a vagyonmérleg-tervezeteket és azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezeteket, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb okiratokat, valamint az egyesülési szerződést. Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.

Határidő:

2008. június 30.

11./c napirend: Előterjesztés gazdasági társaságok alapító okiratának módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője az érintett gazdasági társaság vezetője Nagy László: (alpolgármester) Szóbeli kiegészítés van-e? Nincs. Köszönöm. Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tárgyalta az előterjesztést, Dr. Moskovits Károly.

Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e valakinek kérdése, észrevétele az előterjesztéssel kapcsolatban? Amennyiben nincs, kérem aki egyetért az alapító okiratok módosításával igennel szavazzon. A szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A közgyűlés 30 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi határozatokat. 118/2008. (IV.28.) számú határozat a Város-Kép Kht. alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Város-Kép Kht. Alapító Okiratát az alábbiak szerint m ó d o s í t j a : 1.) Az alapító okirat II. fejezetének 2. pontja az alábbiak szerint módosul: Korábbi szövegezés: 2.) A társaság tevékenységi köre: A társaság által végzett közhasznú tevékenység: 58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység 59.11'08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás ( főtevékenység ) 59.12'08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai 59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása 59.13'08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése 9212’03 Film-, videoterjesztés 90.01'08 Előadó-művészet 61.10'08 Vezetékes távközlés 61.20'08 Vezeték nélküli távközlés 61.30'08 Műholdas távközlés 61.90'08 Egyéb távközlés A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység: 58.11'08 Könyvkiadás 58.13'08 Napilapkiadás 18.11'08 Napilapnyomás 17.23'08 Irodai papíráru gyártása 18.12'08 Nyomás (kivéve: napilap)

18.14'08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 18.20'08 Egyéb sokszorosítás 68.32'08 Ingatlankezelés 81.10'08 Építményüzemeltetés 62.09'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 62.02'08 Információ-technológiai szaktanácsadás 62.01'08 Számítógépes programozás 63.11'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 62.03'08 Számítógép-üzemeltetés 58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység 59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása 63.12'08 Világháló-portál szolgáltatás 73.20'08 Piac-, közvélemény-kutatás 70.22'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 70.21'08 PR, kommunikáció 64.20'08 Vagyonkezelés (holding) 73.11'08 Reklámügynöki tevékenység 73.12'08 Médiareklám 74.20'08 Fényképészet 82.99'08 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 85.59'08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás 94.99'08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 59.14'08 Filmvetítés 90.02'08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység 93.21'08 Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység 93.29'08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 63.91'08 Hírügynökségi tevékenység 96.09'08 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás Új szövegezés: 2.) A társaság tevékenységi köre: A társaság által végzett közhasznú tevékenység: 58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység 59.11'08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás ( főtevékenység ) 59.12'08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai 59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása 59.13'08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése 90.01'08 Előadó-művészet 61.10'08 Vezetékes távközlés 61.20'08 Vezeték nélküli távközlés 61.30'08 Műholdas távközlés 61.90'08 Egyéb távközlés

A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység: 58.11'08 Könyvkiadás 58.13'08 Napilapkiadás 18.11'08 Napilapnyomás 17.23'08 Irodai papíráru gyártása 18.12'08 Nyomás (kivéve: napilap) 18.14'08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 18.20'08 Egyéb sokszorosítás 68.32'08 Ingatlankezelés 81.10'08 Építményüzemeltetés 62.09'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 62.02'08 Információ-technológiai szaktanácsadás 62.01'08 Számítógépes programozás 63.11'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 62.03'08 Számítógép-üzemeltetés 58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység 59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása 63.12'08 Világháló-portál szolgáltatás 73.20'08 Piac-, közvélemény-kutatás 70.22'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 70.21'08 PR, kommunikáció 64.20'08 Vagyonkezelés (holding) 73.11'08 Reklámügynöki tevékenység 73.12'08 Médiareklám 74.20'08 Fényképészet 82.99'08 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 85.59'08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás 94.99'08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 59.14'08 Filmvetítés 90.02'08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység 93.21'08 Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység 93.29'08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 63.91'08 Hírügynökségi tevékenység 96.09'08 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal érvényben maradnak, a tulajdonos az alapító okirat módosítását, mint akaratával mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írta alá. Felhatalmazza:

Csabai Lászlóné polgármestert és dr. Szemán Sándor jegyzőt a Város-Kép Kht. módosított alapító okiratának aláírására.

Utasítja:

Diczkó József-et, a Város-Kép Kht. ügyvezetőjét a szükséges okiratok elkészítésére és az alapító okirat módosítása cégjegyzéken történő átvezetésének kezdeményezésére.

Határidő:

2008. május15.

Melléklet a 118/2008.(IV.28.) számú határozathoz: Alapító okirat módosítása Amelyet a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a VÁROSKÉP Szolgáltató Közhasznú Társaság . alapítója tesz figyelemmel a 21/2008.(I.14.) számú határozatának tartalmára, valamint a Szabolcs - Szatmár- Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 15-14-000019/68 számú végzésében foglaltakra is tekintettel. 1.) Az alapító okirat II. fejezetének 2. pontja az alábbiak szerint módosul: . Korábbi szövegezés: 2.) A társaság tevékenységi köre: A társaság által végzett közhasznú tevékenység: 58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység 59.11'08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás ( főtevékenység ) 59.12'08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai 59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása 59.13'08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése 9212’03 Film-, videoterjesztés 90.01'08 Előadó-művészet 61.10'08 Vezetékes távközlés 61.20'08 Vezeték nélküli távközlés 61.30'08 Műholdas távközlés 61.90'08 Egyéb távközlés A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység: 58.11'08 Könyvkiadás 58.13'08 Napilapkiadás 18.11'08 Napilapnyomás 17.23'08 Irodai papíráru gyártása 18.12'08 Nyomás (kivéve: napilap) 18.14'08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

18.20'08 Egyéb sokszorosítás 68.32'08 Ingatlankezelés 81.10'08 Építményüzemeltetés 62.09'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 62.02'08 Információ-technológiai szaktanácsadás 62.01'08 Számítógépes programozás 63.11'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 62.03'08 Számítógép-üzemeltetés 58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység 59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása 63.12'08 Világháló-portál szolgáltatás 73.20'08 Piac-, közvélemény-kutatás 70.22'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 70.21'08 PR, kommunikáció 64.20'08 Vagyonkezelés (holding) 73.11'08 Reklámügynöki tevékenység 73.12'08 Médiareklám 74.20'08 Fényképészet 82.99'08 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 85.59'08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás 94.99'08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 59.14'08 Filmvetítés 90.02'08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység 93.21'08 Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység 93.29'08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 63.91'08 Hírügynökségi tevékenység 96.09'08 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás Új szövegezés: 2.) A társaság tevékenységi köre: A társaság által végzett közhasznú tevékenység: 58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység 59.11'08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás ( főtevékenység ) 59.12'08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai 59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása 59.13'08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése 90.01'08 Előadó-művészet 61.10'08 Vezetékes távközlés 61.20'08 Vezeték nélküli távközlés 61.30'08 Műholdas távközlés 61.90'08 Egyéb távközlés

A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység: 58.11'08 Könyvkiadás 58.13'08 Napilapkiadás 18.11'08 Napilapnyomás 17.23'08 Irodai papíráru gyártása 18.12'08 Nyomás (kivéve: napilap) 18.14'08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 18.20'08 Egyéb sokszorosítás 68.32'08 Ingatlankezelés 81.10'08 Építményüzemeltetés 62.09'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 62.02'08 Információ-technológiai szaktanácsadás 62.01'08 Számítógépes programozás 63.11'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 62.03'08 Számítógép-üzemeltetés 58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység 59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása 63.12'08 Világháló-portál szolgáltatás 73.20'08 Piac-, közvélemény-kutatás 70.22'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 70.21’08 PR, kommunikáció 64.20’08 Vagyonkezelés (holding) 73.11’08 Reklámügynöki tevékenység 73.12’08 Médiareklám 74.20’08 Fényképészet 82.99’08 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 85.59’08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás 94.99’08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 59.14’08 Filmvetítés 90.02’08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység 93.21’08 Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység 93.29’08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 63.91’08 Hírügynökségi tevékenység 96.09’08 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás

Az alapító okirat ezen tartalmú módosításának elkészítésére és ellenjegyzésére Dr. Lőkös Eleonóra ( 4400 Nyíregyháza, Szarvas u.5-9. sz. ) egyéni ügyvédet bízza meg az alapító az alapító által bemutatott és a fenti számú határozat kivonatának tartalma szerint.

118-2/2008. (IV.28.) számú határozat a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyházi Távhőszolgáltató módosítja:

Kft.

Alapító

Okiratát

az

alábbiak

szerint

1./ Az alapító okirat I. fejezet 3. pontja kiegészül az alábbi telephellyel: 3.3. 4400 Nyíregyháza, Vay Á. krt. 4-6. 1/104. 2./ Az alapító okirat II. fejezet első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A társaság fő tevékenysége: 35.30 08 Gőz ellátás, légkondicionálás /főtevékenység / A társaság további tevékenységi körei: 43.21 08 Villanyszerelés 43.22 08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés 43.29 08 Egyéb épületgépészeti szerelés 43.39 08 Egyéb befejező építés 43.99 08 Egyéb speciális szaképítés 80.20 08 Biztonsági rendszer szolgáltatás

Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal érvényben maradnak, a tulajdonos az alapító okirat módosítását, mint akaratával mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írta alá.

Felhatalmazza:

Csabai Lászlóné polgármestert és dr. Szemán Sándor jegyzőt a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. módosított alapító okiratának aláírására.

Utasítja:

Gerda Istvánt, a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetőjét a szükséges okiratok elkészítésére és az alapító okirat módosítása cégjegyzéken történő átvezetésének kezdeményezésére.

Határidő:

2008. május15.

Melléklet a 118-2/2008.(IV.28.) számú határozathoz: ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Az 1992. június 29. napján kelt alapító okirattal megalakult a NYÍRTÁVHŐ Nyíregyházi Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.15-09-061685. sz. alatt a cégjegyzékbe bejegyzett. Az alapító az alapító okiratot a mai napon az alábbiak szerint módosítja: 1./ Az alapító okirat I. fejezet 3. pontja kiegészül az alábbi telephellyel: 3.3. 4400 Nyíregyháza, Vay Á. krt. 4-6. 1/104. 2./ Az alapító okirat II. fejezet első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A társaság fő tevékenysége: 35.30 08 Gőz ellátás, légkondicionálás /főtevékenység / A társaság további tevékenységi körei: 43.21 08 Villanyszerelés 43.22 08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés 43.29 08 Egyéb épületgépészeti szerelés 43.39 08 Egyéb befejező építés 43.99 08 Egyéb speciális szaképítés 80.20 08 Biztonsági rendszer szolgáltatás 3./ Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényesek. 4./ A szerződő felek megbízást adnak Dr. Mikula Mónika ügyvéd (Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 9.) részére jelen okirat elkészítésére, ellenjegyzésére, a cégbírósági eljárásban képviseletük ellátására. Jelen alapító okirat módosítást Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 1182/2008. (IV.28.) sz. határozatával fogadta el.

118-3/2008. (IV.28.) számú határozat A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. felügyelő bizottságának munkavállalói képviselői megválasztásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. felügyelő bizottságának tagjává választja munkavállalói képviselőként 2008. május 01. napjától 2011. június 30. napjáig terjedő időre az alábbi személyeket: Név: Hegyesi Sándor Szül.hely.idő: Nyíregyháza, 1959.11.02. Anyja neve: Boldis Emma Lakcím: 4405 Nyíregyháza, Áfonya u. 1. Név: Orosz Zoltán Szül.hely.idő: Nyíregyháza, 1961.03.26. Anyja neve: Szilágyi Julianna Lakcím: 4482 Kótaj, Arany J. u. 34. Név: Fodorné Fehér Katalin Szül.hely.idő: Abaújszántó, 1955. 05.10. Anyja neve: Demeter Erzsébet Lakcím: 4400 Nyíregyháza, Ungvár stny. 2.6/37. Utasítja:

Hámoriné Rudolf Irént a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére.

Határidő:

2008. június 30.

118-4/2008. (IV.28.) számú határozat A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálójának visszahívásáról és új megválasztásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálóját, Hollós Andrást (an: Petrikovics Erzsébet, lakhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6., kamarai tagsági száma: 001965) 2008. április 30. napjával visszahívja. 2. a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálójának a Tax-Contir Kft-t. (Cg: 15-09-063325, székhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6. kamarai nyilvántartási száma: 000666) a könyvvizsgálatáért személyében felelős könyvvizsgálóként Hollós Andrást (an: Petrikovics Erzsébet, lakhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6., kamarai tagsági száma: 001965) választja meg. A könyvvizsgáló megbízatása 2008. május 01. napjától 2011. június 30. napjáig terjedő időszakról szól. Utasítja:

Hámoriné Rudolf Irént a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére.

Határidő:

2008. június 30.

118-5/2008. (IV.28.) számú határozat A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: A társasági szerződés 5. pontja a TEÁOR’08 számok változása miatt az alábbiakra módosul: A cég tevékenysége: 6832’08 Ingatlankezelés Főtevékenység: 0161’08 Növénytermesztési szolgáltatás 0210’08 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység 0220’08 Fakitermelés 0240’08 Erdészeti szolgáltatás 0812’08 Kavics-, homok-, agyagbányászat 3240’08 Játékgyártás 3312’08 Ipari gép, berendezés javítása 3320’08 Ipari gép, berendezés üzembehelyezése 3511’08 Villamosenergia-termelés 3512’08 Villamosenergia-szállítás 3513’08 Villamosenergai elosztás 3514’08 Villamosenergai-kereskedelem 3600’08 Víztermelés, -kezelés, - ellátás 3700’08 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 3811’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése 3821’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3822’08 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3900’08 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelése 4110’08 Épületépítési projekt szervezése 4120’08 Lakó- és nem lakó épület építése 4211’08 Út, autópálya építése 4221’08 Folyadék szállítására szolgáló közműépítés 4299’08 Egyéb m.n.s. építés 4311’08 Bontás

4312’08 Építési terület előkészítése 4313’08 Talajmintavétel, próbafúrás 4321’08 Villanyszerelés 4322’08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés 4329’08 Egyéb épületgépészeti szerelés 4331’08 Vakolás 4332’08 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4333’08 Padló-, falburkolás 4334’08 Festés, üvegezés 4339’08 Egyéb befejező építés m.n.s. 4391’08 Tetőfedés, tetőszerkezet –építés 4399’08 Egyéb speciális szaképítés m.n.s. 4520’08 Gépjárműjavítás, - karbantartás 4677’08 Hulladék-Nagykereskedelem 4941’08 Közúti áruszállítás 4942’08 Költöztetés 5210’08 Raktározás, tárolás 5221’08 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás 5510’08 Szállodai szolgáltatás 5520’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 6810’08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 6820’08 Saját tulajdonú, bérlet ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6831’08 Ingatlanügynöki tevékenység 7010’08 Üzletvezetés 7111’08 Építészmérnöki tevékenység 7112’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 7311’08 Reklámügynöki tevékenység 7312’08 Médiareklám 7320’08 Piac-, közvélemény- kutatás 7490’08 M.n.s. egyéb szakmai tudományos, műszaki tevékenység 7500’08 Állat-egészségügyi ellátás 7810’08 Munkaközvetítés 7820’08 Munkaerőkölcsönzés 7830’08 Egyéb emberierőforrás-ellátás,- gazdálkodás 7990’08 Egyéb foglalás 8110’08 Építményüzemeltetés 8121’08 Általános épülettakarítás 8122’08 Egyéb épület-, ipari takarítás 8129’08 Egyéb takarítás 8130’08 Zöldterület-kezelés 8291’08 Követelésbehajtás 8299’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 8532’08 Szakmai középfokú oktatás 8559’08 M.n.s. egyéb oktatás 8560’08 Oktatást kiegészítő tevékenység 8790’08 Egyéb bentlakásos ellátás 8899’08 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

9001’08 Előadó művészet 9002’08 Előadó művészetek kiegészítő tevékenysége 9004’08 Művészeti létesítmények működtetése 9329’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 9525’08 Óra-, ékszerjavítás 9604’08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 9609’08 M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás A társasági szerződés 12. pontja az alábbiakra módosul: Az Alapító könyvvizsgálónak a Tax-Contir Kft-t. (Cg: 15-09-063325, székhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6. kamarai nyilvántartási száma: 000666) a könyvvizsgálatáért személyében felelős könyvvizsgálóként Hollós Andrást (an: Petrikovics Erzsébet, lakhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6., kamarai tagsági száma: 001965) választja meg a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálójává. A könyvvizsgáló megbízatása 2008. május 01. napjától 2011. június 30. napjáig terjedő időszakról szól. A társasági szerződés 13. pontjában meghatározott felügyelő bizottság tagjainak száma 8-ra bővül, ezért a Bizottság az alábbi tagokkal egészül ki: A Társaságnál 8 tagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság tagjai: Munkavállalói képviselők: Név: Hegyesi Sándor Szül.hely.idő: Nyíregyháza, 1959.11.02. Anyja neve: Boldis Emma Lakcím: 4405 Nyíregyháza, Áfonya u. 1. Név: Orosz Zoltán Szül.hely.idő: Nyíregyháza, 1961.03.26. Anyja neve: Szilágyi Julianna Lakcím: 4482 Kótaj, Arany J. u. 34. Név: Fodorné Fehér Katalin Szül.hely.idő: Abaújszántó, 1955. 05.10. Anyja neve: Demeter Erzsébet Lakcím: 4400 Nyíregyháza, Ungvár stny. 2. 6/37. A munkavállalói képviselők megbízatása 2008. május 01. napjától 2011. június 30. napjáig tart. Alapító rendelkezése folytán a társasági szerződés egyéb pontjai és rendelkezései továbbra is változatlan tartalommal élnek tovább. Felhatalmazza:

Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. módosított alapító okiratának aláírására.

Utasítja:

Hámoriné Rudolf Irént a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére.

Határidő:

2008. június 30.

12./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításának elkészítésére Előadó: Veres István városi főépítész

Nagy László: (alpolgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Veres István: (városi főépítész) Csak egy technikai. A rajzi mellékleteknél a számozások mellé melléklet került és a számok azok el lettek számozva. Nyolc helyen szeretnénk a szabályozási terv módosítására javaslatot tenni, és amennyiben megnézik, akkor ott el van számozva, eggyel torlódik. Köszönöm. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Bizottsági véleményt kérek. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalta. Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság a napirendet tárgyalva 8 különböző témakörrel találkozott és a szavazás végeredménye úgy volt, hogy az 5. napirendi pontot 5 igen, 1 nem és 1 tartózkodással fogadta el, a 7. pontot 6 igen és 1 tartózkodás mellett fogadta el, minden más napirendi pontot egyhangú szavazattal támogatott a bizottság. Köszönöm. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem a Testület tagjait, hogy van-e kérdése valakinek? Észrevétele, javaslata? Márföldi Istváné a szó. Márföldi István: (képviselő) Az utóbbi időben többen kerestek meg Kistelekiszőlőből, nem szorosan a napirendhez tartozik, de gyakorlatilag igen is. Többen kerestek meg a Kistelekiszőlőből, hogy az ingatlanjukra a 2005. évi szabályozási terv módosítással utat helyezett el az Önkormányzat. Valaki 2003-ban vette az ingatlant, 2005-ben rátették az utat, szeretne építkezni, vagy szeretné eladni, de egyszerűen sem eladni nem tudja, sőt mi mondjuk neki, hogy nem adunk rá építési engedélyt.

Na most ezután az állampolgár bejön a Vagyonirodára, vagy ír a Vagyonirodának egy levelet és kéri, hogy ezt a dolgot oldják meg neki, illetve felajánlja az Önkormányzat részére, hogy a jelenlegi forgalmi értéken vásárolják meg. A Vagyonirodának a következő a válasza rá. Szinte minden esetben. „Egyenlőre nincs szándékunkban utat építeni az Ön telkére. És nem is kívánjuk megvásárolni a telket.” Most csak annyit szeretnék kérdezni, hogy tisztességes magatartás ez az Önkormányzat részéről egy állampolgárral szemben? Akit mi hoztunk ilyen helyzetbe, és gyakorlatilag ilyen választ adunk a kérdésére? Én tudom, hogy nem dúskálunk a pénzben, de azért emberekkel lehet ilyet lehet csinálni? Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András. Jeszenszki András: (képviselő) Egy szintén nem a témába vágó kérdésem lenne, de picit hasonló ahhoz, amit képviselőtársam feltett az előbb. Múlt héten keresett egy választóm a külterületi részről, ahol eredendően 16 méteres útszélességeket szabályoztunk illetve majd aztán visszaléptünk és 12 métert határoztunk meg minden területen. Ugyanakkor amikor ő építési engedélyt kért a telkére, a visszajegyeztetésnél a Földhivatal mégis 4 métert vett el, a 16 méterhez képest vette vissza a telek szélességét, ahogy mutatta a rajzokon. A kérdésem az lenne, hogy mi lehet ennen az oka? Tehát náluk még nincsen meg az a tervmódosítás amit mi a tavalyi évben ilyen tárggyal elfogadtunk, vagy egyszerűen ez csak egy adminisztrációs hiba lehetett? Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Az első kérdés az általánosabb felvetés volt, a második az teljesen konkrét. Veres István a Márföldi István által felvetett kérdésre tudsz válaszolni? Veres István: (városi főépítész) Én csak javaslatot tudnék tenni. Néhányszor már tettünk rá javaslatot igaz, hogy amióta újra főépítésze vagyok a városnak az én elmúlt 2,5 évemben úgynevezett városfejlesztési alapot képzett a költségvetésében a város, ahol azoknak a területeknek a megszerzésére bizonyos összeget félretett. Természetesen itt sem tudta minden egyes állampolgárnak az adott pillanatban jelentkező igényét teljesíteni, de mégis tervezhető és viszonylag nagyobb összeg állt rendelkezésre. Ez idáig a költségvetésben ilyen fedezet nem állt rendelkezésre. Az is biztos, hogy az ilyen rohamosan fejlődő városrészek, főleg mint Kistelekiszőlő, ahol olyannyira rendezetlenek egyrészt az utak nyomvonalai és a szélességei, a beépítések viszont olyan nagy ütemben történnek, a közlekedés ott is lassan akkora gondot fog okozni mint a városnak azokon a területein, ahol már mondjuk több tíz éve, vagy ne adj isten akár 100 éve is lakott területek vannak. Tehát szakmailag ezeknek az utaknak a jelentős részét eltörölni a tervből nem lehetne. Nem tudnám javasolni. Egészen biztos azonban, hogy valamilyen kártérítés lehet, persze itt esetek váltogatják egymást, mert már a ’91-es tervben is nagyon sok telken betervezett utak voltak. Lehet, hogy ilyen betervezett utak mentén vásárolta meg a telkét az állampolgár. Tehát itt meg kell nézni egyedileg, hogy ez a dolog ebben az esetben, amit a Márföldi úr említett, ez a helyzet áll fenn vagy nem. A többi esetben viszont gondolom, hogy ha lenne a városnak ilyen városfejlesztési alapja, akkor a Vagyoniroda tudná kezelni ezeket az útnyitásoknak a problémáit.

Csak emlékeztetni szeretnék mindenkit arra, hogy a nem tervezett, eltörölt, nyitható utak területén három esetben segítette a város, főleg Nyírszőlős esetében volt ilyen útnyitás, ahol meg az Ezüstkalász sor területén volt ilyen vásárlás és azt hiszem, hogy a borbányai területen, ahol a közösen összeálló telektulajdonosok számára egy-egy telek megvásárlásával segítette az útnyitást és több telek kialakítást. A másik esetre a Földhivatalnál, hogy van-e rendezési terv ott, vagy nincs? Erre csak azt tudom mondani, hogy a Földhivatal az egyeztetésekkor be van vonva, de nála nyílván jóváhagyott terv nincsen. Akkor amikor a megosztásokat szeretnék, akkor azt a Műszaki iroda hagyja jóvá és nyilván a város által jóváhagyott és most már módosított szabályozási terv alapján a Földhivatalnak azt kell figyelembe venni. Tehát nála nincs rendezési terv, nem is volt, hanem itt a Műszaki iroda által jóváhagyott telekterület méretet kell, hogy lejegyezze. Elképzelhető hogy itt lehet keresni a gondot. Nem tudom pontosan, hiszen ezt az esetet nem ismerem. Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm. Hogy mennyire élő az a probléma amit Márföldi István felvetett, fogadó órán rendszeresen találkozunk ilyen lakossági észrevételekkel. Bejelentésekkel. Úgy hogy valóban Veres Istvánnal szinte hetente egyeztetünk ilyen témákban, akkor amikor fogadó órákon vagyunk túl. Ezzel együtt azt gondolom, hogy István arra is lehetne mondani valamit, hogy abban az esetben, hogyha ilyen helyzet előáll és az építési teleknek a nagysága csökken oly mértékben – már ilyenre is volt példa – hogy ilyen esetekben mi a teendő. Veres István: (városi főépítész) Ilyen esetekben tényleg hosszas tárgyalás és egyeztetés történik és valóban a Vagyonirodával és amennyiben ők költségvetési fedezetet kap a telkek megvásárlására, akkor létrejönnek ezek az adás-vételek. Ha nem és ott most például éppen a területre, a telekből szükség van valamilyen közcélból, akkor bizony kisajátításra is sor kerül, de ez is a költségvetésben meghatározott keretek szerint történhet. Az biztos, hogy már a 2008-ban most jóváhagyott szabályozási terv, helyi építési szabályzatában is nagyon sok könnyítést tettünk. A Kistelekiszőlő volt az egyik ilyen ahol a területi átsorolásra is javaslatot tettünk, hogy ne falusias lakóterület legyen, hanem kertvárosias, vagy pedig a telekterület méret meghatározásakor, hogyha az út miatt kellene csökkenteni a telek méretét, de korábban meg volt például az építési telek kialakításához szükséges teleknagyság, akkor azt most is be lehessen építeni. Ez naponta jelentkező ilyen probléma. Az, amit Márföldi képviselő úr mond, az általában azokat jelenti, ahol nem marad vissza olyan nagyságú telek területméret, ahol még beépíthető telek maradna. Ez lenne az a telek, ami építési tilalom alatt van. És amikor mi a testület elé vittük 2005-ben illetve 2007-ben is a rendezési terv módosítását, a testület úgy döntött, hogy a tilalomlistát nem fogadja el. Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Márföldi István. Márföldi István: (képviselő) Én mindent értettem amit elmondtatok, de az én véleményem szerint, meg a fair játék szerint az lenne a helyes magatartásunk ebben a témában, hogy ha valaki egy ilyen bejelentést tesz és valóban hamarabb vásárolta a telkét, mint ahogyan mi ráraktuk az utat, akkor nagyon gyorsan meg kellene vizsgálni, hogy igen, szükség van-e erre az útra vagy nincs.

Ha nincs, nincs probléma, akkor intézkedjünk arra, hogy szabadítsuk fel és tudjon rendelkezni az állampolgár az ingatlanával. Ha van, akkor pedig azt is jó dolognak tartanám, még ha ebben az évben nem tudjuk már megvásárolni, hanem azt írjuk meg neki igen tisztelt Vagyoniroda, hogy mit tudom, én jövőre megvásároljuk a telkét, mert erre az Önkormányzatnak szüksége van, ezért meg ezért és kész. De olyan választ adni, hogy egyenlőre nincs szándékunkban építeni rá, és nem is akarjuk megvásárolni, akkor mit csináljon az állampolgár? Ide jön hozzánk, építési engedélyt nem adunk neki, eladni nem tudja, és akkor most mit csináljon? Egyet csinál, megy a Közigazgatási Hivatalhoz, végigjárja a tortúrát, de miért kell erre rákényszeríteni az állampolgárt? Ezt nem tartom fairnek. Nagy László: (alpolgármester) Azt gondolom, amit Veres István elmondott azért az a későbbiekben igyekszik kezelni minden ilyen helyzetet, ami a rendezési terv módosításával hátrányos helyzetbe hozott bizonyos embereket, akik telektulajdonosként ezeken a területeken érintettek. Köszönöm szépen. Nem látok más hozzászólót. A Közgyűlést kérdezem, hogy az előterjesztéssel, a település szerkezeti tervnek a módosításával egyetért-e? Amennyiben igen, kérem szavazzanak. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 119/2008. (IV.28.) számú határozat Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007. (VI. 12.) KGY rendelet módosításának elkészítéséről A Közgyűlés A többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló tv. 6. § (3) bek. a./ pontjában kapott felhatalmazása alapján I. 1./ - Nyíregyháza településszerkezeti terve 2./ - szabályozási terve 3./ - valamint helyi építési szabályzata módosításának elkészítéséhez hozzájárul. II. A településszerkezeti terv és a szabályozási terv módosítása az alábbi területeket érinti: - Művelődési Központ területére vonatkozó szabályozási előírások módosítása - Bokréta utca gyűjtőútként jelölése - Debreceni út Rozsréti csomópont és az M3 autópálya közötti terület szabályozási előírásainak módosítása - Törzs utca- Lehár Ferenc utca „sarkában” található terület szabályozási előírásainak módosítása - Naplemente utcától nyugatra lévő terület szabályozási előírásainak módosítása

- Rozsrétszőlő 4-es út mentén gazdasági terület kijelölése - Üdülőterület kijelölése a Múzeumfalu északi oldalán - Botanikus kert területén övezeti határvonal módosítása III. Utasítja: a főépítészt, hogy a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosítását készíttesse el. Felelős: Veres István városi főépítész Nagy László: (alpolgármester) 5 perc szünetet rendelek el. Szünet után. 13./ napirend: Előterjesztés az önkormányzati törzsvagyonba tartozó szilárd burkolatú utak felújítására ÉA-TEÚT pályázat benyújtásra Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Visszaveszem az ülés vezetését. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. A bizottságok véleményét kérem. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság megvitatta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A Városüzemeltetési Bizottság szintén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményét kérem, Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést egyhangú szavazással elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Márföldi István.

Márföldi István: (képviselő) Gazdasági Bizottságon én elég részletesen elmondtam a problémámat ezzel a napirenddel. Az Iroda részéről nem igazán akceptálták a gondjaimat, vagy próbálták akceptálni a gondomat. Valószínű, hogy nincs is kompetenciájuk hozzá. Na most a gondom a következő. Biztos emlékszik rá polgármester asszony is, amikor legelőször beszélgettünk erről, illetve én vetettem fel, hogy a Malomkert útjai nagyon rossz állapotban vannak, ha következő ilyen útfelújítási program lesz, akkor ne felejtse el polgármester asszony, hogy ott is gond van. Mondtam akkor, hogy ki kell jönni, meg kell nézni, mert valóban nem nagyítom fel a dolgot, egyszerűen probléma van. Na most akkor megbeszéltük azt, hogy jó, ha legközelebb lesz rá lehetőség, akkor olyan formában megcsináljuk, hogy a 17-es körzetnek még van három utcája ahol a burkolattal gond van. Azt hozzárakjuk és egy tisztességes programot csinálunk a Malomkertre. Gyakorlatilag ilyen formában, ha nem is minden utcára, de megoldódik a Malomkertnek a problémája. Na most én megmondom őszintén, nagy meglepetéssel vettem tudomásul azt, amikor megláttam ezt az előterjesztést, hogy a 4. helyre vagyunk rangsorolva. Ha ez nem sorrend, akkor már egy kicsit meg vagyok nyugodva. Másik dolog, senki meg nem kérdezett engem, mint a körzetnek az egyéni képviselőjét arról, hogy egyáltalán mire gondoltam, egyáltalán melyik utcákat tartanám fontosnak, hanem amikor ezt az előterjesztést megláttam, akkor láttam meg, hogy a 17-es körzetnek a három utcájában ami rendben van, az én körzetemből a 18-ból 3 utcát tettünk hozzá és csináltunk egy legkisebb programot ami 60 akárhány millió forint a 90 milliósokkal szemben. Én nagy tisztelettel azt kérem, úgy gondolom, hogy a város anyagi helyzetét ez már nem fogja se pozitív se negatív irányba befolyásolni, ha 30 millióval ez a projekt több lesz és ami ebbe a 30 millióba belefér és még akkor is benne vagyunk a 100 millióba bőségesen. Mert 50 + 50 millió lehet, ami ebbe belefér, én megmondom az utcákat, hogy melyikre gondolok, annyiból csináljuk meg ezt a programot, ha egyáltalán oda jutunk, hogy sor kerül ennek a projektnek a megvalósítására. És ebben az esetben gyakorlatilag a Malomkertnek a nagyobb problémájának a megoldása be van fejezve és a 17-es körzetnek is az a három utcája, ami még problémás volt. Én nem tudom, hogy most módosító indítványként mondjam ezt, mert ha kell, akkor én módosító indítványként adtam ezt elő, hogy kérem ennek megfelelően fogadja el a Közgyűlés ezt a napirendet. Természetesen én a Gazdasági Bizottságban is megszavaztam és itt is meg fogom szavazni, és azt kérem a frakciómtól is, hogy szavazza meg. Akkor is, ha nekünk csak három utcánk marad benne. De mindenesetre az nem lenne egy jó dolog. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni? Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba: (képviselő) Én támogatnám Márföldi képviselőtársamnak a javaslatát, csak azt szeretném megkérdezni irodavezető úrtól, hogy a pályázati kiírásban van-e olyan kritérium, ami miatt ezt nem lehet, nehogy borítsa? Emlékszünk, amikor ilyen utak voltak, egybefüggő útszakaszoknak kellett lenni, tömegközlekedésnek kellett ott lenni, valamilyen önkormányzati intézménynek kellett ott lenni. Tehát volt korábbi években az ilyen jellegű kiírásoknak egyfajta követelmény szintje. Amúgy meg szerintem támogatható a javaslat. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Most nem tudom Hajzer Gábor, vagy Giba Tamás ad választ? Giba Tamás: (alpolgármester) Néhány információ. Az egyik, hogy ebben a zsebben olyan 600 millió forint körüli összeg van az Észak-alföldi Régióra vonatkozóan, összesen. Tehát ebből az következik, hogy egy 100 milliós támogatást el lehet onnan hozni körülbelül, de ha nagyon ügyesek leszünk, meg a debrecenieknek, szolnokiaknak is az lesz a motivációjuk, hogy egy olyan 120 – 130-ig elmenjünk, akkor elképzelhető, hogy mind a négyet meg tudjuk nyerni ebben a formájában. Tehát én azt gondolom, hogy ami pályázatot most, illetve előterjesztést tettünk támogatási igényre, ez egy olyan maximális érték, hogy ha ezt sikerül mindet elhozni, akkor ez egy nagyon optimális verzió. A következő dolog pedig az, hogy szűk két héten belül be kell adni a pályázatot. De nincsen két hete, hogy megjelent. Két hete, hogy megjelent, szűk két hét múlva be kell adni. Én bátran merem mondani, hogy ki fog derülni, hogy ha két utcát meg kell terveztetnünk, hozzá kell rakni, egyszerűen kifutunk az időből. Tehát ez egy nagyon kemény kényszerpálya. Ha marad ki utca, amit fontosnak tartunk azt saját erőből kellene megvalósítani. Nyílván valóan ezeket az utcákat amikor az iroda előkészíti az útkezelővel, tehát a mi útkezelőnkkel hosszasan egyeztet, és nyilván ő tudja, hogy melyik utcánál van a legtöbb gondja, problémája, a másik pedig, hogy a pályázati kiírásnak meg kell felelnünk. Ahol a tömegközlekedéssel érintett útvonalaknak van a prioritása és annak mindenképpen része kell, hogy legyen a programnak. Tehát én arra buzdítanám a képviselőtársakat, hogy ebben a formában fogadjuk el ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Hajzer Gábortól szeretném megkérdezni, hogy felmerült-e, hogy ez egy nagyobb program legyen? Vagy mi döntött, hogy ezek az utcák kerültek bele? Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) A pályázat előkészítése úgy zajlott, hogy az ez évi feltételrendszert nem ismertük. Az előző évi tapasztalatok alapján kezdtük el a pályázatok előkészítését, akkora csomagokat igyekeztünk összeállítani, amely egy 40 milliós maximális támogatási korláton belül marad. A pályázati kiírással kapcsolatos jogszabály tervezet amikor megjelent, mindenkire egységesen, valamennyi önkormányzatra 20 milliós támogatási limitet határozott meg. Polgármester asszony előtt is és alpolgármester úr előtt is ismert, azért kellett lobbyzzunk és a megyei jogú városok ezt elérték, hogy ez a maximális támogatási limit egy-egy projekt esetében ne kerüljön alkalmazásra. Ezzel az információval körülbelül 2 hete rendelkezünk. Pályázat végleges szövege a múlt héten jelent meg, május 15-re be kell adjuk a kész pályázatokat. Ezek között a keretek között igyekeztünk dolgozni, tudjuk azt, hogy tömegközlekedéssel érintett területek azok, amelyek szóba jöhetnek, tudjuk, hogy összefüggőnek kell lenniük ezeknek az utcáknak és tudjuk azt is, hogy csak felújításról lehet szó. Tudjuk, én tudom, hogy ezen a területen van olyan utca, amelyik úgy tűnik mintha aszfalttal burkolt lenne, de annak a felújítása csak úgy lehetséges, hogy fel kell szedni ami ott van, tehát új utat kell építeni. Ahhoz ebből a programból támogatást nem kaphatunk. Képviselő úr körzetében van olyan utca, amelyik ebbe nem kerülhetett bele. Nagyságrendek. Amikor azonos fajlagos költségekkel számítottak, a kiegészített anyagban látszik, hogy gyakorlatilag hasonló nagyságrendű csomagokról van szó mind a négy területet érintően.

Az előzetes tervezői becslések azért szórtak annyira amint a kiküldött anyagból látták, mert három tervezői cég készítette a négy területre a terveket, nyilván különböző fajlagosokkal kalkuláltak, pont azért, hogy mindegyik eleme egyformaképpen versenyképes legyen. Utólag kellett korrigáltatnunk a költségbecsléseket, utólag kellett azonos fajlagos költségekkel összeállíttatnunk. Ne hozzuk egyik pályázatunkat a másikhoz képest hátrányba. Ezt tettük. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Moskovits Károly. Dr. Moskovits Károly: (képviselő) Csak egy részletbeli dologra szeretném a figyelmet felhívni, de úgy tudom, hogy valamelyik bizottsági ülésen ez szintén szóba került. Teljesen mindegy, hogy a Közgyűlés fog a Piaccal foglalkozni, hogy melyik verziót fogadja el, ott munkagépek fognak jönni-menni. Tehát, hogy ez be lett-e kalkulálva, mert ebben nagyon profik vagyunk. Nemcsak mi, hanem az egész ország. Megcsináljuk az új utat, aztán 3 nap múlva már valamilyen brigád elkezd rajta dolgozni, hogy ilyen csíkok legyenek rajta keresztbe, mert úgy az igazi. Most a viccet félretéve, ezt hogyan akceptáljuk, mert ezzel a dologgal akkor kellene foglalkozni, ha ott már befejeződik vagy így, vagy úgy ez a felújítás. A Márföldi képviselőtársam javaslatát, egyébként mint egyéni képviselőnek a javaslatát maximálisan tudom támogatni. A Szántó Kovácson lakom, ezt csak viccnek szántam, hogy megértem az aggodalmait. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Márföldi István. Márföldi István: (képviselő) Nem szívesen teszem, de reagálok egy dologra amit Irodavezető úr elmondott. Na most azért nem teszem szívesen, mert úgy látom, hogy nem nagyon van értelme. Tehát amit mondott, hogy milyen feltételekkel lehet ebbe bekerülni, az kettőnél igaz, kettőnél meg nem igaz. Mert kettőnél fölötte van a 40 millió forinton ez az összeg, kettőnél meg alatta van. A másik pedig, még egyszer mondom. A másik dolog. Amire én még azt mondom, hogy kerüljön bele ebbe a programba, az nem olyan utca, amilyenre ön gondol. Akkor miért nyilatkozik így? Mondom úgy, hogy sorba megyek rajta. Budai Nagy Antal utca, bocsánat, a legrosszabb a Kert köz, azon nem lehet közlekedni, ami az iskolához megy be az Ady Endre utca felől. A Buday Nagy Antal utca, az Esze Tamás utca és Áchim András utca. Tehát erről a négy utcáról van szó. De a Kert köz utcát, ami az iskola felé megy azt ajánlom megnézni valakinek, hogy mondjuk kocsival nem nagyon szabad ott közlekedni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretnék kérdezni Hajzer Gábor. Hogy látod a realitását, hogy a tervezés az egy hét alatt elkészül-e? Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) Én erre a kérdésre nem tudok válaszolni, hogy egy hét alatt a tervező el tudja-e készíteni azokra az utcákra a terveket amikről itt szó van.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Az a javaslatom, hogy a belváros az utolsó legyen. Nem fogsz megharagudni Szokol Tibor, de a Piac felépítése ezt indokolja. És egyébként ellentétben Giba Tamással én azt gondolom, hogy ha hármat nyerünk, akkor örömtáncot fogunk járni a Kossuth téren. És a négynek a nyeréséhez semmi esélyt nem látok. És ez természetesen azt jelenti, hogy a másik három fog a mi javaslatunkban az első háromban szerepelni, mert ha Búza tér lesz, akkor nyilván a Búza térrel együtt kell végig gondolni ezeket az utakat. Ugyanúgy, ahogy a Jósavárosnál összekoordináltuk a pályázatokat, ezt ugyanúgy meg lehet csinálni. Még lehet, hogy a saját erőt a beruházóra rá lehet terhelni. Még ez is előfordulhat. A másik, én egy két alternatívás szavazást fogok tenni, de nem kockáztathatom meg azt, hogy ez ne legyen beadva. Viszont a beadáshoz kell a közgyűlésnek a határozata. Tehát olyan nincsen, hogy a közgyűlés nem határoz. Tehát meg fogom szavaztatni a másik három pályázatot, és két szavazatot fogok javaslatként megfogalmazni ennek a lakótelepnek a megvalósításához azzal, hogy hatalmazzon fel engem a Testület, hogy ha nem sikerül megcsinálni a tervet, akkor ezt az eredeti állapotban be fogjuk adni. Mert beadni meg mindenképpen be akarjuk adni. Jó így, ha így szavaztatok. Akkor kérem, aki egyetért a sóstóhegyi területnek a pályázatával szíveskedjen igennel szavazni. A szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A közgyűlés 34 szavazattal elfogadta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor kérem, aki egyetért az Ady Endre út és térsége felújításával a jelenlegi konstrukcióban és másodikként beadva, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért a borbányai felújítással, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal elfogadta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem aki egyetért a belváros felújításával, az igennel szavazzon. Elutasított pályázatra is szükségünk van, mert egyébként nem vagyunk hitelesek az osztozkodásnál. Ha véletlenül meg bemegy, akkor meg fogjuk oldani, mert akkor meg el fogjuk tolni időben a beruházást. Tehát nem olyan nagy gond ez, mert el lehet ezt egy évvel időben tolni. Ezeket a határozatokat meg kell hozni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal elfogadta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy az Ady Endre utca és térségében tegyünk arra kísérletet, hogy a jelenlegi beruházási összeget nem az utakkal, hanem maximum 20 millió forinttal megemeljük, mert erre pontos összeget kell adnom, szíveskedjen igennel szavazni, mert egyébként az önkormányzati határozatot nem lehet meghozni. Tehát 88 millió forinttal elfogadjuk és nyílván azok az utcák fognak beleférni, vagy azokat az utcákat fogják beletenni, amit tervezési szinten bele tudnak tenni. Ez így működik?

Giba Tamás: (alpolgármester) Persze, majd ki fog jönni Polgármester Asszony a Buday Nagy Antal utcából 150 méter, mert 200 már nem fog beleférni a normatívába. Van az improvizációnak is kerete. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tegyünk rá egy kísérletet. Tegyünk rá egy kísérletet, én utálom ha valamit csinálunk és örömet kellene okozni és nem tudunk örömet okozni. Nem biztos, hogy teljesen mindig Márföldi Istvánnak akarok örömet okozni, de ha már beadjuk a pályázatot, ha lehet normálisan megcsinálni, akkor próbáljuk normálisan megcsinálni. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) A javaslatom lényege az, mivel a kiegészített anyagban nem 68, hanem 64 millió van, és van egy olyan pályázat, ami 88 millió forint, tehát a marad 23 millió nem tudom hány százezer forint. Igen ennek van értelme, mert akkor van egy ugyanolyan pályázati összegű mint a másiknál, tehát elfogadom azt amit polgármester asszony mond, és ebből a térség képviselőjével, mert ő négy utcát mondott, - a tervezők ki tudják számítani, hogy mennyi fér bele. Ez a javaslatom, és nem kell rendkívüli közgyűlés, hanem a képviselővel egyeztetve ha ebbe 2 utca fér bele, vagy 3 utca fér bele, akkor ezt a tervezést meg kell tenni szerintem. Ez egy jó irány. Szerintem nem biztos, hogy fillérre tudjuk majd követni, de azt meg lehet tenni, hogy kb. azt a két utcát behozzuk abba a 23 millió forintos költségbe. Aki erre nem tesz kísérletet, akkor azt magyarázza meg, hogy hogyan nem lehet megtervezni ezeket az utcákat. Csabai Lászlóné:(polgármester) Könnyen előfordul, hogy nem tudjuk megterveztetni, mert olyan engedélyeztetési és egyéb eljárás van, de megpróbáljuk, kísérletet teszünk rá. Földesi István: (képviselő) Két – három mondatot a vitához. Én nem javasolnám azt, hogy a mostanra elkészült előterjesztésben szereplő számokat megváltoztassuk. Javaslatom az, hogy támogatom Márföldi képviselőtársamat a kérésében, javaslatom az, hogy meg kell terveztetni azt a két utat amit kér, legyen megtervezve, úgy is előbb – utóbb meg kell terveztetni és ha belefér az időbe, saját pénzünkből meg kell csináltatni. Ez a legegyszerűbb és legoptimálisabb. És most meg mind a négyet adjuk be, ha sikerül, akkor ez a helyes szerintem. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó, akkor a következő javaslatot teszem. Határozzon úgy az Önkormányzat, hogy ennek a négy utcának a terveit el kell készíteni. Ez ennek a pályázatnak nem része, de a négy utcának a terveit elkészítjük és a félévi beszámolókor annak függvényében, hogy hogy állunk pénzügyileg, döntünk ennek a négy utcának a sorsáról. Nem tudok mást csinálni. Tehát abba a helyzetbe nem kerülhetek, hogy ezt se tudjuk beadni. Jó? Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatokat.

120/2008. (IV. 28.) számú határozat az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítása ÉA-TEÚT pályázatra történő benyújtásáról

A Közgyűlés 1./ e g y e t é r t azzal, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó belterületi közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolat felújítási pályázatra 2008. évben a Nyíregyháza Sóstóhegy területén, egybefüggő hálózatot képező utcákat magába foglaló 72.773 eFt. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa. 2./ a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége 49,99 %-ának megfelelő mértékű 36.380 eFt támogatást alapul véve, a megvalósításhoz szükséges 36.393 eFt összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 26/2008. (IV. 29.) KGY rendelettel módosított 4/2008. (II.12.) KGY, a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelete 7. számú melléklet 1.20.1 sorszám alatti, kiadási előirányzatában, 2008 évben b i z t o s í t j a. Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásra a pályázatot nyújtsa be. Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2008. május 15.

120-2/2008. (IV. 28.) számú határozat az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítása ÉA-TEÚT pályázatra történő benyújtásáról

A Közgyűlés

1./ e g y e t é r t azzal, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó belterületi közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolat felújítási pályázatra 2008. évben a Nyíregyháza Ady Endre u és térsége területén, egybefüggő hálózatot képező utcákat magába foglaló 64.218 eFt. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa.

2./ a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége 49,83 %-ának megfelelő mértékű 32.000 eFt támogatást alapul véve, a megvalósításhoz szükséges 32.218 eFt összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 26/2008. (IV. 29.) KGY rendelettel módosított 4/2008. (II.12.) KGY, a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelete 7. számú melléklet 1.20.4 sorszám alatti, kiadási előirányzatában, 2008 évben b i z t o s í t j a Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásra a pályázatot nyújtsa be. Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2008. május 15.

120-3/2008. (IV. 28.) számú határozat az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítása ÉA-TEÚT pályázatra történő benyújtásáról

A Közgyűlés

1./ e g y e t é r t azzal, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó belterületi közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolat felújítási pályázatra 2008. évben a Nyíregyháza Borbánya területén, egybefüggő hálózatot képező utcákat magába foglaló 69.847 eFt. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa. 2./ a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége 50,00 %-ának megfelelő mértékű 34.920 eFt támogatást alapul véve, a megvalósításhoz szükséges 34.927 eFt összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 26/2008. (IV. 29.) KGY rendelettel módosított 4/2008. (II.12.) KGY, a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelete 7. számú melléklet 1.20.3 sorszám alatti, kiadási előirányzatában, 2008 évben b i z t o s í t j a. Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásra a pályázatot nyújtsa be. Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2008. május 15.

120-4/2008. (IV. 28.) számú határozat az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítása ÉA-TEÚT pályázatra történő benyújtásáról

A Közgyűlés

1./ e g y e t é r t azzal, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó belterületi közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolat felújítási pályázatra 2008. évben a Nyíregyháza Belváros III. ütem területén, egybefüggő hálózatot képező utcákat magába foglaló 83.370 eFt. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa. 2./ a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége 49,99 %-ának megfelelő mértékű 41.680 eFt támogatást alapul véve, a megvalósításhoz szükséges 41.690 eFt összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 26/2008. (IV. 29.) KGY rendelettel módosított 4/2008. (II.12.) KGY, a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelete 7. számú melléklet 1.20.2 sorszám alatti, kiadási előirányzatában, 2008 évben b i z t o s í t j a. Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásra a pályázatot nyújtsa be. Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2008. május 15.

120-5/2008. (IV.28.) számú határozat az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítására ÉA – TEÚT pályázatra történő benyújtás lehetőségének megvizsgálásáról

A Közgyűlés egyetért azzal a javaslattal, hogy a Budai Nagy Antal utca, a Kert köz, az Esze Tamás utca és az Achim András utca felújításának tervdokumentációit el kell készíttetni, és az Önkormányzat I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámoló tárgyalásakor e négy utca felújításának lehetőségéről döntést kell hozni. Felelős:

Hajzer Gábor, Városfejlesztési Iroda vezetője László Géza, Gazdasági Iroda vezetője

Határidő: 2008. szeptember 15.

14./ napirend: Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetett „A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása, és a szolgáltatások minőségének komplex és/vagy térségi szintű fejlesztése” című pályázat benyújtására és a szükséges saját erő biztosítására Előadó: Deme Dóra Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottsági véleményt kérek. A Szociális bizottság és a Költségvetési Bizottság véleménye? Támogatják? Mikó Dániel:(Költségvetési Gazdasági Bizottság elnöke) Egyhangúlag igen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

121/2008.(IV.28.) számú határozat az Észak-Alföldi Operatív Program keretében meghirdetett „A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének komplex és/vagy térségi szintű fejlesztése” című pályázat benyújtásáról és a szükséges saját erő biztosításáról A Közgyűlés 1. ) az előterjesztést megtárgyalta és egyetért azzal, hogy a pályázat kerüljön benyújtásra az Észak-Alföldi Operatív Program „A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének komplex és/vagy térségi szintű fejlesztése” című, ÉAOP-2008.4.1.3.B.C. kódszámú pályázatára a Mentálhigiénés Központ (Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36.) fejlesztése vonatkozásában a támogatás elnyerése érdekében. Felelős: Deme Dóra Szociális Iroda vezetője Határidő: 2008. május 30. 2. a fejlesztés 182.118.000 Ft összköltségének figyelembevételéve,l az ÉAOP2008-4.1.3.B.C. pályázatán megpályázni tervezett, a fejlesztés összköltsége 55 %-ának megfelelő mértékű 100.000.000 Ft összegű támogatást figyelembe véve, a megvalósításhoz szükséges 82.118.000 Ft összegű saját forrást a beruházás megvalósításának üteme szerint 2008-2010. között az Önkormányzat költségvetésében biztosítja. Felelős: László Géza Gazdasági Iroda vezetője Határidő: folyamatos

15./ napirend: Előterjesztés a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány által benyújtandó (ÉAOP – 2008. – 4.1.3. B.C.) pályázat támogatására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e Szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottsági véleményét kérek. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság tagja) A bizottság egyhangúlag támogatta.

Mikó Dániel:(Költségvetési Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság is támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Turcsik László. Turcsik László:(képviselő) Egyetlen kérdésem van, hogy ha ezt követően a városban működő szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek ide jönnek 5 millió forintért mindenki fog kapni? Akkor tessék megszavazni. Kicsit elvtelennek érezem a dolgot, de mindenkinek a lelke rajta. Teljesen mindegy, nem csináltuk még azt, hogy ha pályázati önerőhöz kért 5 millió forintot nettóban, akkor odatettük. Nem akarom őket bántani, de az előterjesztésben ez szerepel, hogy a 90 milliós pályázati pénz megpályázásához 10 millió forint önerőből 5 millió megvan, 5 milliót kérnek. Tehát precedenst teremt a város, azt hiszem, gondoljátok meg. Nagy László:(alpolgármester) A jelenlegi pályázat benyújtásában illetve amit Turcsik László mond abban az a különbség, hogy a Szent Kamill Életet az Életnek Alapítvánnyal ellátási szerződése van a városnak. Korábban is volt már olyan pályázat Nyíregyháza önkormányzatának, amelyben nem pályázóként, hanem egyfajta konzorciumi tagként, partnerként vesz részt más civil szervezet pályázatában. Gondolok itt a legutóbbi Oltalom beruházás kapcsán, ahol a város szintén hozzájárul egy jelentős önerővel ahhoz, hogy a pályázat, a hajléktalan ellátás megvalósuljon, a szolgáltatás átalakulása is megvalósulhasson. Tehát az a különbség, hogy egyfajta ellátási szerződéssel rendelkezünk ebben az esetben is, tehát nem precedenst teremtünk, hanem az ellátási szerződéssel velünk kapcsolatban álló szervezeteknek a munkáját segítjük vele. És még egy nagyon fontos adalék, hogy ez egy hiányzó ellátási forma, amit a Szent Kamill ellát a városnak. Úgy hogy ebből a szempontból talán még jelentősebb a pályázatnak a benyújtása, illetve az alapítványnak a munkája is. Turcsik László:(képviselő) Elképzelhető, hogy láttam már szociális intézményt. De mozgáskorlátozottak a tetőtérben kialakított helyen fogják kapni ezt a nappali ellátást, én szívesen megnézném a terveket. Ti írtátok. A mozgáskorlátozottak a tetőtérben, 100 milliós beruházás után hányan lesznek ott ellátva? Akkor miért nem írtátok ide le? Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor kérem, hogy kerüljön vissza a napirendre, a májusi közgyűlésre. Elő tudjuk készíteni, addig dolgozni kell rajta, kerüljön vissza a májusi közgyűlésre. Ez egy módosító javaslat, nem muszáj megszavazni. Három ütembe szavaztatok. Turcsik László azt javasolja, hogy ne támogassuk, ezt külön nem szavaztatom meg, mert ez külön egy summás vélemény. Nekem van egy módosító javaslatom, hogy a májusi közgyűlésre hozzuk vissza, nézzünk meg néhány dolgot benne. Ezt megszavaztatom, ha ez nem kap többséget, akkor megszavaztatom az eredeti előterjesztést. Kérem aki javaslatommal egyetért szíveskedjen igennel szavazni. A levételről, de úgy, hogy nem úgy, ahogy Turcsik László mondta, hanem úgy, hogy májusba visszahozzuk és néhány dologgal még átnézve, hogy mit lehet ebben tenni, hogy ne legyen precedens értékű döntés. Szavazáskor jelen volt 29 képviselő. A Közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

122/2008. (IV.28.) számú határozat a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány által benyújtandó ÉAOP – 2008 – 4.1.3.B. C. pályázat támogatásával kapcsolatos döntéséről

Közgyűlés a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány által benyújtandó ÉAOP – 2008 – 4.1.3. B.C. pályázat támogatásáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és úgy döntött, hogy az előterjesztést kidolgozottabb formában a soron következő ülésre elő kell készíteni. Felelős:

Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője

Határidő: 2008. május 16.

16./ napirend: Előterjesztés a „helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása HÖF- CÉDE 2008.” pályázati kiírásra pályázat benyújtására és a szükséges önerő biztosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Mikó Dániel Gazdasági a Gazdasági Bizottság véleményét mondja el, szakmai bizottság tárgyalta-e? Mikó Dániel:(Költségvetési Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatja. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság) Az Oktatási Bizottság egyhangúlag támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez a Margaréta Óvoda, kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

123/2008. (IV. 28.) számú határozat „Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása HÖF CÉDE 2008” pályázati kiírásra pályázat benyújtásáról és a szükséges önerő biztosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. egyetért azzal, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása HÖF CÉDE 2008” pályázati kiírásra a Margaréta Óvoda (Nyíregyháza, Fazekas János tér 14) felújítására vonatkozó pályázatot benyújtsa. 2. a költségvetésben a pályázat 8.000.000.- Ft–os önerejét biztosítja. 3. vállalja, hogy a felújított intézményt a projekt befejezésétől számított legalább 5 évig a pályázatban vállalt szakmai tevékenységekkel és azokhoz kapcsolódó feladatokkal fenntartja és biztosítja működését. Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a pályázatot a Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatóságához határidőre nyújtsa be.

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Határidő: 2008. május 15. 17./ napirend: Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program ÉAOP-2007 – 4.1.3.B.C komponens pályázati kiírásra pályázat benyújtására és a szükséges önerő biztosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez a Katica Bölcsőde. Bizottságok véleményét kérem. A Költségvetési Bizottság véleményét kérem. Támogatja. Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság tagja) A Szociális Bizottság egyhangúlag támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

124/2008. (IV. 28.) számú határozat az Észak-Alföldi Operatív Program ÉAOP-2007-4.1.3.BC komponens pályázati kiírásra pályázat benyújtásáról és a szükséges önerő biztosításáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1.

egyetért azzal, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az ÉAOP 2007-4.1.3 B.C komponens pályázati kiírásra a Katica Bölcsőde (Nyíregyháza, Tőke utca 1) felújítására pályázatot nyújtson be.

2.

a pályázat 6.000.000.- Ft–os önerejét biztosítja.

3.

Vállalja, hogy a felújított intézményt a projekt befejezésétől számított legalább 5 évig a pályázatban vállalt szakmai tevékenységekkel és azokhoz kapcsolódó feladatokkal fenntartja és biztosítja működését.

Utasítja:

a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a pályázat önerejét a pályázati kiírásnak megfelelően a költségvetésbe állítsa be.

Felelős:

László Géza Gazdasági Iroda vezetője

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a pályázatot a Közreműködő Szervezetként tevékenykedő Váti Kht Debreceni Területi Irodához határidőre nyújtsa be.

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Határidő: 2008. május 30.

18./napirend: Előterjesztés parkolóhelyek létesítéséről, valamint a fizetőparkolók üzemeltetésének szabályozásáról szóló 44/2006. (XI.28.) KGY rendelet módosítására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Csabai Lászlóné:(polgármester) Előterjesztők Giba Tamás, Hámoriné Rudolf Irén és Szikszay Zoltán. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Jegyző úrnak van egy rövid.

Dr. Szemán Sándor:(jegyző) Csak nagyon röviden, egy elírásból fakadó pontosítást szeretnék megtenni a rendelet-tervezet 1. és 2. §-ában. Természetesen nem 12. és 15. szám szerepel, hanem az a bekezdést jelző zárójeleknek az első írásjele lenne. Tehát az egyeseket itt tessék ennek tekintetni. Tehát 2/A és az (5) bekezdés helyesen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottságok véleményét kérem. Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság, Tormássi Géza. Jogi Bizottság véleményét. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) 10 igen és 1 tartózkodás mellett a bizottság elfogadásra javasolja. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Turcsik László:(képviselő) Azt szeretném megkérdezni, hogy az utolsó oldalon van itt egy ilyen összeg, hogy körzeti besorolás kiemelt 2 millió 700 ezer forint. Ez azt jelentené, amire én gondolok, ha valakinek az üzletéhez parkolóhelyet kell megváltani, akkor ezért 2 millió 700 ezer kell fizetnie? Nagyon vállalkozóbarát önkormányzat akkor. Tehát mit jelent ez? Lehet, hogy én értem rosszul. Dr. Hajzer László:(képviselő) Lényegében ehhez kapcsolódik a kérdésem. A belváros területén a beépítettség miatt már nincs lehetőség felszíni parkolók kialakítására. 2,7 millió forint/ db összegben kerül meghatározásra a megváltás. Az első kérdés, hogy eddig mennyi volt? A második pedig az, hogy pontosan meg van e húzva, hogy mi a belváros és a harmadik dolog, az hogy végig van gondolva rendesen az, hogy mekkora terhet rakjunk a belváros fejlesztése esetén azokra a vállalkozókra, lakosokra, akik itt akarnak emelet ráépíteni, tetőteret beépíteni, bővíteni és sorolhatnám még hogy mi mindent, ami a belvárosban elengedhetetlen? Utána majd a vélemény. Palicz György:(képviselő) Ugye jól láttam az előterjesztésben, hogy a kiemelt övezet most bővül? Tehát most nagyobb lesz a kiemelt övezet mint eddig volt. Hogyan bővül a kiemelt övezet? Ezek, amik itt le vannak írva a 3.) pontban azok addig is kiemelt övezetbe tartoztak? Lengyel Károly:(képviselő) Én már bizottsági ülésen ezt megkérdeztem. Azt gondolom, hogy a többi kérdéshez képest ez kevésbé jelentős, de hogy a parkolás megkezdése, a jegy kiadás maximum 5 perces időtartama közt nem lehet pótdíjat kiszabni, javasolnám ezen megfogalmazás törlését, és ezt a bizottság is elfogadta. Itt is meg szeretném kérdezni, nemcsak az előterjesztőtől, hanem főként a képviselőtársaktól is, hogy ebben a mostani időszakban, amikor még netadó meg minden borzolja itt a kedélyeket, nyilván nem lesz csak maga az kedélyborzolás, ami történik. Ebben a helyzetben érdemes-e ezt az 5 perces pótdíj kiszabás mentességet nekünk eltörölni? Szerintem annyira a bevételbe ez nem fog jelentkezni. De annyira jó, hogy az állampolgároknak borzoljuk az életét!

Csabai Lászlóné:(polgármester) Előterjesztőket kérem, hogy válaszoljanak. Hámoriné Rudolf Irén:(Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője) A kérdések egyik részére én szeretnék válaszolni. Gyakorlatilag felmerült bennünk az a gond és az a probléma, hogy Nyíregyháza szűk belvárosát tekintve bármilyen megváltás is ha szóba kerül, az a megváltás a parkolási gondokon semmiképpen nem fog enyhíteni. A parkolási gondokon csak egyetlen egy dolog enyhíthet, ha az önkormányzat parkolóházat tudna építeni. A parkolóházat az önkormányzat miből tud építeni? Pénzből! Megnéztük más városokban, hogy ez hogyan történik és egy pár példát szeretnék itt mondani. Zalaegerszegen a megváltás nem is lehet másként a belvárosban csak pénzben, amiből az önkormányzat parkolóházat épít, illetve ha megépített parkolóházba még van hely, akkor azt váltja meg az állampolgár. Tehát Zalaegerszegen 1-es övezetbe 1,5 millió forint, 2-es övezetébe 1 millió forint, 3-as övezetében 750.000. forint. Szombathely 1es övezetbe 2 millió forint, 2-es övezetben 800.000. forint, itt nincs harmadik övezet. Tehát egyáltalán a városban. Sopronban 2 millió forint az 1-es övezet és 1 millió forint a 2-es övezet, Miskolcon 2 millió forint a 1-es övezet, és 500.000. forint a 2-es övezet. Nem magam idézem, hanem kollegáimat, akik úgy próbáltak erre megtanítani, hogy a parkolási díj az nem sarc és nem az önkormányzatnak a bevétele, hanem a parkolási díj egy forgalomszabályozási eszköz. Ami eszközzel egy képviselő-testület élt már az előző időszakban, amikor a belvárosnak egy olyan területét kiemelt övezetté nyilvánította, ahol szerette volna, hogy ha az autók folyamatosan pörögnek. Én arra kérném a testületet, hogy egy apró számítást végezzünk. A kollegáim szerint éves szinten durván 100 parkoló megváltására kerül sor ebben a városban 350 ezer forint + áfa összegben. Ha ezt a parkoló megváltást ezzel az általunk javasolt összeggel számolnánk, gyakorlatilag a város 1-1,5 év után eljutna odáig, hogy bármelyik gazdasági társaságának azt mondja, hogy vegyél fel hitelt, mert ennek a hitelnek a visszafizetéséhez gyakorlatilag a fedezett ezzel a technikával tökéletesen megoldható. Folyamatosan azt mondjuk, hogy be van dugulva a város, a városba parkolóházakat kell építeni, mert amíg épülnek az üzletek alatt vagy a bevásárlóközpont alatt csak azt szolgálja ki. A másik és ezt a kollegámtól tanultam szintén, hogy durván fél-háromnegyed év az, amíg egy parkoló egy 7580%os telitettséget elér. Mert durván ennyi idő kell ahhoz, hogy az emberek megszokják ezeknek a mélyparkolóknak a használatát és gyakorlatilag ezeknek a parkolóknak a viszonylag jótékony hatását. A határ pontosan meg van húzva, tehát gyakorlatilag ezt a kollega majd el fogja mondani. Az előterjesztés mellékletében az utcák fel vannak sorolva. Tehát a kiemelt pontosan fel van sorolva, hogy melyik utcákon épülő bármilyen létesítménynél van ez. Hagy mondjak még egy példát és gyorsan befejezem. Felhívtak, hogy a Korona Szállót szeretnék pályázati pénzből bővíteni és parkoló megváltást akarnak csinálni. Azt mondtam, hogy a pályázatban nyugodtan tegye be már a 2,7 millió forinttal a parkoló építését, mert ha neki valóban meg kellene ahhoz építeni a parkolót a saját telkén belül, mert a technika megengedi, hogy a ház alá parkolót építsenek, de durván 10 millió forintjába kerülne egy parkolóhelynek a kialakítása. A másik dolog pedig, azt mondom, hogy épül a belváros. Épül a belváros, egyre többen akarnak bent irodákat, egyre többen akarnak bent lakásokat. Egyre több emeletet építenek egymásra, egyre több autó jön be a belvárosba. Gyakorlatilag ha nem fogunk parkolóházat építeni, abban az esetben Nyíregyháza belvárosának közlekedés teljesen meg fog bénulni. Én kérném szépen ebben a támogatásokat.

Dr. Hajzer László:(képviselő) Olyan szépen tetszett mondani, nem kaptam konkrét választ. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mondta. Hámoriné Rudolf Irén:(Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője) Mondtam, 350.000. forint+ áfa volt eddig. Képviselő úr, ha valaki ebben a városban, itt a belvárosban bárhol épít, az OTÉK előírja, hogy neki parkolót kell házon belül, telken belül létrehoznia. Meggyőződésünk, a kollegák számolták, műszaki szakemberek, hogy gyakorlatilag, ha valaki a saját háza alá akar parkolót csinálni,, ennyiért nem tudja megcsinálni. Viszont nekünk meg kezelni kellene valamilyen formában a belvárosnak a parkolási gondját. Ezt pedig nem megy! Ez nem megy másként, csak akkor ha betartjuk a rendeleteket. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönjük szépen. Turcsik László, Vinnai Győző, Palicz György. Turcsik László:(képviselő) Helyesen értettem, amit el tetszettek mondani. Egyetlen kérdésem van, hogy ez miért nem érvényes mindenkire? Az OTÉK előírás. Mert ha nem csal az emlékezetem, amikor a Krúdy mozi épült akkor arról volt szó, itt a közgyűlésben, hogy ott olyan sokat kéne fizetni, hogy az rettenetes és megoldjuk úgy, hogy a Krúdy mozinak mégsem kellett illetve a helyén épült épületben annyi parkolót építeni, létesíteni és megváltani, mert ott van nem messze a BUSZACSA parkolója, ami még akkor ingyenes parkoló volt. Hogy van ez az igazságosság? A kicsik dögöljenek meg ezekbe a 2,7 millió + áfába, a nagynak pedig szabad mindent? Tessék ezt már megmagyarázni nekem, mert teljesen nem értem! Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egyszóval ezt úgy hívják hogy pénz lehúzás. Egyrészt néztem az árakat, érdeklődve figyeltem ügyvezető igazgató asszonyt, hogy próbálja magyarázni a magyarázhatatlant, és minden városnak, nyugat-dunántúli városnak olcsóbb volt az ára, és itt pedig egy 10-szeres áremelést teszünk. És arról hallok, hogy bedugult a város parkolás szempontjából. Minden nap a Dózsa György utcán jövök és látom kiírva, hogy Korzónál, hogy 573 üres parkoló van, 526 üres parkoló van, 496 üres parkoló van. Miről beszélünk ebben a városban? Ez a vállalkozóbarát? Ha a Koronát akarom bővíteni vagy egy kis üzletet akarok, nekem a föld alá 10 millióba kerülne egy parkoló, de 3 millióért körülbelül megválthatod magad és közben 10-szeres árrésről beszélünk. Ha ezt már megszavazzuk, akkor én azt mondom, hogy tényleg, itt a nyíregyháziak nem számítanak, vagy a nyíregyházi vállalkozók. Mert lehetne lépcsőben gondolkodni, hogy lehetne megoldani a közlekedést és a parkolást. De egyszerűen 10-szeresére felemelem és felírom, hogy milyen kiemelt övezetbe váltsa meg, az másokra nem érvényes, igen. Nem érvényes ez a dolog, de a kicsikre, akik bővíteni akarnak igen. Számunkra ez elfogadhatatlan. Csabai Lászlóné:(polgármester) Palicz György, Fesztóry Sándor, Jeszenszki András.

Palicz György:(képviselő) Akkor nem kaptam rá választ, akkor ez a kiemelt övezet ez csak a parkoló megváltásra vonatkozik? Ezek nem a parkolók? Mert ez nem volt egyértelmű a kiadott anyagból. Véleményem szerint a parkolási problémákat az is okozza, hogy igazából nagyon alacsony a belvárosban a parkolási díj. Egy közlekedési szakember mondta, hogy ha belegondolunk, egy 4 tagú család bejön a városközpontba, leparkol az autóval, akkor az kerül 240 forintba, 1 órányi parkolás. Ha bejönnek busszal, akkor kerül ha nincs bérletük 800 forintba. Tehát amíg ilyen alacsonyak lesznek a belvárosban a parkolási díjak, hogy gyakorlatilag a buszjegynek a negyedébe kerül a parkolási díj, addig be fognak jönni. A másik dolog, hogy érdemes lenne elgondolkodni főleg, hogy itt a Korzónak megvalósult a parkolója, amióta ez meg van, szombat-vasárnap a Körte utcán, a Univerzum környékén parkolnak. Amióta a Korzó megvalósult, azóta az emberek azt választják, hogy nem mennek be a Korzóba pénzért parkolni, hanem ott a környező utcákban leparkolnak és gyakorlatilag olyan lesz a helyzet, mint hétköznap máskor. Tehát véleményem szerint el kellene azon is gondolkodni, hogy ezeken a területeken akár hétvégén is kiterjeszteni a parkolási díjakat és én ezt bizottsági ülésen is elmondtam. Azzal én teljes mértékben egyetértek, hogy parkolási díj tényleg nem sarc, nem ilyesmi, ez egy forgalomszabályozó eszköz. Akkor fel kell emelni a parkolási díjakat. Vállalni kell ennek a népszerűtlen voltát is. Azt mondom, hogy én is másként gondoltam mikor az 5 percről szó volt először a bizottsági ülésen, amint elmondtam, nem is tudom, hogy ki mondta, hogy a rádióban ezzel foglalkoztak egy héten keresztül, hogy valakit megbüntettek, akkor hogy lehet a parkolóhelyet szeretni? Hogy csak pótdíjat kelljen fizetni, hogy elkérjem a szomszédtól, akit nem büntettek meg? Ezt is át kellene gondolni. Tényleg nem jó, hogy ezt az 5 perc megmarad, rengetegen visszaélnek ezzel, ilyen formában ezt a részét lehetne az előterjesztésnek megváltoztatni. A 2,7 millió forintos megváltási díj az elég soknak tűnik. Nem tudom pontosan, hogy egy kis üzlet kialakításánál hány parkolót kell megváltani ilyen esetben. Mit ír elő a rendelet. Gyakorlatilag most egy üzlethelyiség körülbelül 10-12 millió forintért megvásárolható. Most hogy ha valaki megváltja hozzá a parkolót, akkor még hozzá fizet 5 milliót, ennek az 50%-á,t ez így elég soknak tűnik. Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor:(képviselő) Úgy látszik, a fürdőszolgáltatás vásárlás mellett van még egy vesszőparipám, ez pedig a Galéria Üzletház és az azzal kapcsolatos parkolási kérdések. Aminek az ügyében én már többször szóltam és kaptam is már ígéretet. Ebből az ígéretből annyi valósult meg, hogy felfestettek a Galéria elé 5 parkolót, de ebben a rendeletben arról is szó van, hogy a Selyem utca be fog kerülni a kiemelt övezetbe. Gyakorlatilag ott is maximum 1 órára lehet igénybe venni a parkolót. Ami azt jelenti, hogy az üzletek tulajdonosai, sőt az ott dolgozók sem fognak tudni majd itt megállni. Nekem lenne ezzel még egyéb problémám is, egy kicsit másként megközelíteni a dolgot. Olyan sokszor emlegettük már a dolgot, hogy OÉT vagy milyen rendeletet, 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet mondjuk a 42.§ a járművek elhelyezéséről elő is írja, hogy az építmények önálló rendeltetési egységek stb. stb. hagy ne olvassam fel, külön, a 19. § szerint meghatározott számú személygépkocsit kell biztosítani. Így az üzletház eleget sem tud tenni a kötelezettségének. És ezt a város vette el tőle, ezt a lehetőséget. Amikor 1 m 40 cm-t levágott abból a területből, ahol parkolók is voltak felfestve. Tehát azért ez az üzletház elég lehetetlen helyzetbe lett hozva ezáltal. És még egy apróságot hagy jegyezzek meg.

Ez a rendelet május elsejétől készül életbe lépni. Akkor én most mit csináljak a bérletemmel, kérjem vissza az árát? De a parkolóra igen. Kiemelt övezet lesz. Bérlettel nem lehet megállni. Akkor elnézést kérek, hogy kicsit belemélyültem a dolgokba. Felbermann Endre:(képviselő) A vitából úgy érzékelem, hogy nem érett meg a döntésre ez a dolog. Én azt szeretném javasolni, így negyed 10 táján, hogy vegyük le a napirendről és májusban térjünk vissza rá. Van idő ezt kitárgyalni és megérlelni ezt a dolgot. Csabai Lászlóné:(polgármester) Én támogatom Felbermann Endre javaslatát, csak azt nem értem, hogy a bizottsági vitában ez miért nem jött ki? A bizottság az azért van, hogy ilyen kérdések elő jöjjenek. A szakmai bizottság azért van, hogy az ilyen kérdések, ha bejöttem ide és azt kérdeztem, hogy tudunk-e róla, hogy a bizottsági ülésen volt valami vita, mert én számítottam rá, hogy ez nem megy át simán. Én magam meglepődtem, hogy a bizottságon viszonylag simán támogatták ezt a dolgot. Ügyrendi kérdés, vita nélkül szavazunk. Kérem aki Felbermann Endre javaslatával egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Ügyrendi kérdésben vita nélkül szavazunk. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 27 szavazattal és 7 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

125/2008. (IV. 28.) számú határozat a parkolóhelyek létesítéséről, valamint fizető parkolók üzemeltetésének szabályozásáról szóló 44/2006.(XI.28.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés a parkolóhelyek létesítéséről, valamint fizető parkolók üzemeltetésének szabályozásáról szóló 44/2006.(XI.28.) KGY rendelet módosításáról szóló előterjesztést megtárgyalta és úgy döntött, hogy a soron következő testületi ülésre vissza kell hozni további tárgyalásra. Felelős: Giba Tamás alpolgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Határidő: 2008. május 16.

19./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Vasutas Sport Club által működtetett Tiszavasvári úti MÁV Sportlétesítmények 2008. évi támogatási szerződés jóváhagyására Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Gyermek, Ifjúsági Sport Bizottság véleménye. FEsztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag elfogadta ezt az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Költségvetési Bizottság, Jogi, Ügyrendi Bizottság. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság hasonlóan cselekedett, mint a Sport Bizottság. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Volt hozzá egy kiegészítő igényünk, az, hogy ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban mindig amikor megkötjük, akkor az előző év tapasztalatairól egy nagyon rövid összefoglaló legyen, tehát hogy az adott szerződő partner ezekért a szerződésekért ez évben ilyen összegért ilyen szolgáltatást nyújtott. Egy kicsit legyen rálátásunk arra, hogy az előző évnek mi volt a tapasztalata. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az a tapasztalat, hogy túlélte az előző évet. Ez a tapasztalata. Ha kell nekünk többlet papírmunka, akkor persze fogalmazzuk meg ezeket az igényeket. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményét nyilvánítani? Kérem aki egyetért a megállapodás-tervezettel szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 126/2008. (IV. 28.) számú határozat a Nyíregyházi Vasutas Sport Club által működtetett Tiszavasvári úti MÁVsportlétesítmények 2008. évi támogatási szerződéséről

A Közgyűlés 1.) a Nyíregyházi Vasutas Sport Club által működtetett Tiszavasvári úti MÁVsportlétesítmények 2008. évi támogatási szerződéséről szóló előterjesztést, valamint az annak mellékletét képező szerződés-tervezetet elfogadja. 2.) felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterét és Jegyzőjét a szerződés aláírására.

Melléklet a 126/2008.(IV.28.) számú határozathoz: TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött az alulírott napon és helyen egyfelől a Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző által képviselt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.), a továbbiakban: Támogató , másfelől a Glückmann Pál elnök által képviselt Nyíregyházi Vasutas Sport Club (4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 4.), a továbbiakban: Támogatott között alulírott helyen és napon az alábbi tartalommal. Szerződő felek megállapítják, hogy jelen szerződés célja a szerződés mellékletében meghatározott városi oktatási intézmények és sportszervezetek részére a meghatározott időkeret szerint lebonyolításra kerülő testnevelési és tömegsport órák, szabadidős tevékenységek, sport-, kulturális napok, edzési-versenyzési lehetőségek, rendezvények, mérkőzések biztosítása az NYVSC által működtetett és a Nyíregyháza Tiszavasvári u. 4. szám alatt található pályák és sportlétesítmények igénybevételével, továbbá az ezen programok megrendezéséhez szükséges feltételek biztosítása az önkormányzat által jelen szerződéssel biztosított működtetési támogatás igénybevételével. 1.) Szerződő felek megállapodnak, hogy jelen támogatási szerződést határozott időre 2008. január 1. napjától 2008. december 31. napjáig kötik meg. 2.) Szerződő felek megállapodnak, hogy a Támogató a Támogatott által üzemeltetett és a Tiszavasvári u. 4. szám alatt található sportpályák, sportlétesítmények fenntartásához jelen szerződés első pontjában meghatározott időre 10 MFt összegű támogatást biztosít, melyet a fenntartó számára havi egyenlő részletekben utal át. A szerződő felek megállapodnak, hogy fenntartó a biztosított támogatást kizárólag a sportpályák és a sportlétesítmények fenntartására, karbantartására, azaz az érintett intézmények, sportegyesületek működéséhez szükséges feltételek biztosítására fordítja, melynek felhasználásáról a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottságnak köteles elszámolni. 3.) A felek megállapodnak, hogy a Támogató által biztosított támogatás ellenében a Támogatott a feltüntetett városi oktatási intézmények és sportszervezetek működéséhez a jelen szerződés melléklete szerinti időkeretben az alábbi feltételeket biztosítja:

a.) Sportlétesítmények: -

egy füves és egy salakos nagy méretű labdarúgópálya, 400 m-es salakos atlétikai pálya, 3 db salakos teniszpálya, 1 db salakos kis méretű labdarúgópálya, kondicionáló terem, 4 db játékosöltöző, 1 db játékvezetői öltöző (hideg-, zuhanyozással), tárgyalóterem (esetenként versenyiroda céljára).

melegvizes

b.) Egyéb feltételek: -

az edzések, versenyek, mérkőzések, rendezvények lebonyolításához, szükséges sportszerek, sporteszközök, egyéb segédeszközök.

4.) A felek megállapodnak, hogy a mellékletben meghatározott időkeretben a Támogatott az igénybevételre kerülő pályákat sportolásra, illetőleg a rendezvények megtartására alkalmas állapotban, előkészítetten (nyírt, locsolt pázsit, mérkőzésekre az előírásoknak megfelelő felfestés. stb.) adja át az azt igénybe vevő intézménynek, sportegyesületnek, biztosítva a fent említett sportlétesítmények használatát, illetve a szükséges egyéb feltételeket. 5.) A felek megállapodnak, hogy a létesítményt használók a pályákat, a helyiségeket, irodai berendezéseket rendeltetésszerűen használják, és ennek kapcsán figyelemmel vannak azok állapotára, a létesítményben megtartandó versenyekre, illetve a Támogatott bevételei szempontjából fontos egyéb rendezvényekre. A használattal keletkezett esetleges károk megtérítése a sportlétesítményt használók felelőssége és kötelessége. 6.) A felek megállapodnak, hogy a létesítményt használók a rendezvények személyi kiadásait (pálya-előkészítés, ügyeleti díjak) az érintettek részére a rendezvényt követően a helyszínen biztosítják. 7.) A felek megállapodnak abban, hogy a létesítményt használó intézményekkel, sportegyesületekkel a Támogatott külön megállapodást köt a konkrét feltételek biztosítására vonatkozóan (edzések időbeosztása, óraszáma; versenyek, bajnoki mérkőzések megrendezése; öltözők használata, szükséges sporteszközök, sportszerek biztosítása, stb.). 8.) A felek megállapodnak abban, hogy a létesítményt használó intézmények, sportszervezetek - különösen labdarúgás sportágban a Nyíregyháza Spartacus FC Kft., valamint a NYÍRSULI csapatai – figyelembe veszik a létesítmény adottságait, a pályák és öltözők számának behatároltságát, valamint az egyéb lehetőségek teljesíthetőségét és ennek megfelelően ezek használatára vonatkozóan a szükséges egyeztetések folyamatosan történnek az érintettek között.

9.) A szerződő felek megállapodnak, hogy a Támogatott területére bevitt eszközökre annak tulajdonosa köteles felelősségbiztosítást kötni. 10.) Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadók. A felek jelen szerződésből eredő jogvitájuk esetére a Nyíregyházi Városi Bíróság illetékességét kötik ki. 11.) A felek megállapodnak, hogy jelen szerződésből eredő kötelezettség megszegése esetén a kialakult helyzetről azonnal kötelesek az egyeztetést egymással megkezdeni. Jelen szerződést felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírják.

20./ napirend: Előterjesztés a Nyírsuli Kht. 2008. évi létesítmény – üzemeltetési és sporttámogatási szerződéseinek jóváhagyására Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Ifjúsági és Sport bizottság véleményét kérem. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság jóváhagyta, egy apró módosítást kértünk eszközölni a rend kedvéért. Tenisz ügyében úgy kiegészíteni ezt a szerződést, hogy nem egész évre, hanem a szerződésének a lejártáig, hiszen ott van egy határozott idejű szerződést. Csabai Lászlóné:(polgármester) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérem. Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság? Elfogadta. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság ezt az indítványt már megismerhette és ezzel egyidejűleg elfogadta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nagy László kérdés, kiegészítés. Nagy László:(alpolgármester) Az előterjesztés 2. oldalán az (1) bekezdésben tévesen került be egy fél mondat, amelyet kérem, hogy a közgyűlés ennek megfelelően kezeljen. Ez pedig az utolsó, az (1) bekezdés utolsó tagmondata, amely arról szól, hogy a HÁZA Kupát milyen keretből rendezi meg a Nyírsuli Kht. Itt utal arra, hogy a Kulturális és Civil Kapcsolatok bizottságának a keretében van 2 millió forint a HÁZA Kupa megrendezéséhez. Ez tévesen került be, ez a költségvetési tétel, a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságánál nincs jelenleg betervezve. Egyetlen módosítási javaslatom azonban van az előterjesztéshez, a szerződés jóváhagyásánál.

Ez pedig a következő, a határozat-tervezet 3.) pontját javaslom, hogy hagyjuk el, hogy a Nyírsuli Kht. 2008. évi sporttámogatási szerződését a 2. számú melléklet szerint jóváhagyta. Ezt a mondatot, ezt a 3. pontot kérem, hogy a Közgyűlés hagyja el, hiszen az előterjesztésben a módosítások ezt a pontot nem teszik indokolttá, hogy benne legyen. A következő 4. pont az úgy szólna, hogy felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterét és Jegyzőjét a mellékletekben szereplő szerződések jóváhagyására. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát két módosítás van, az egyik a teniszre vonatkozik, a másik pedig a 3. pont elhagyásáról. Kell-e ezt külön szavaztatni, mert ennek az ismeretében döntöttek a bizottságok, ezért ezt előterjesztőként lehet kezelni? Nem kell. Bartha László:(Nyírsuli Kht. ügyvezetője) Én nem értettem pontosan alpolgármester úr módosító javaslatát. Benne marad a HÁZA Kupa, csak az marad ki belőle, hogy honnan van támogatva. Mert a HÁZA Kupának a szervezés az elindult 3. alkalommal, majd később dönt a közgyűlés arról, hogy miből finanszírozza. Nagy László:(alpolgármester) Így van. Erről szól, tehát a HÁZA Kupa megrendezése eldöntött tény, hogy azt megrendezik, én csak azt mondtam hogy nem a Kulturális és Civil Kapcsolatok bizottságának a keretén belül lett tervezve. A határozat-tervezet 3. pontjáról viszont bizottsági hatáskörön belül a bizottság már döntött, nem indokolt az, hogy benne legyen még külön ebben a szerződésben. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem aki egyetért a megállapodás-tervezettel szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 127/2008. (IV. 28.) számú határozat a Nyírsuli Kht. 2008. évi létesítmény-üzemeltetési és sporttámogatási szerződéseinek jóváhagyásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és azt elfogadta. 2./ a Nyírsuli Kht. 2008. évi létesítmény-üzemeltetetési szerződését a melléklet szerint jóváhagyta. 3./ felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét és jegyzőjét a mellékletben szereplő szerződés aláírására.

Melléklet a 127/2008.(IV.28.) számú határozathoz: TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

Amely létrejött egyrészről a Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző által képviselt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.), mint vevő, a továbbiakban: Vevő, másrészről: a Bartha László ügyvezető igazgató által képviselt Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Kht. (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 24., bankszámlaszáma: OTP 11744003-20613374) a továbbiakban: Támogatott, ketten együtt Felek között a mai napon, az alábbi feltételek mellett: I. A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA 1./ A felek megállapodnak abban, hogy a Támogató a Támogatott által működtetett Városi Stadion és kiszolgáló létesítményei, a Zalka Máté u. 20. szám alatti sporttelep, valamint a Rákóczi úti sportpálya üzemeltetésének biztosítása érdekében 2008. évre vonatkozóan vissza nem térítendő, éves támogatást nyújt.

II. A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1./ A Támogató a fenti feladatok ellátása érdekében a 2008. évi költségvetésből összesen 259.670 eFt vissza nem térítendő, pénzügyi támogatást nyújt a Támogatott részére az alábbiak szerint: -

működési célú pénzeszköz átadás felhalmozás célú pénzeszköz átadás

121.170 eFt., 138.500 eFt.

2./ A Támogatott vállalja, hogy a támogatásként kapott pénzeszközöket kizárólag a 2008. évi üzleti tervében meghatározott és e szerződésben is megjelenített feladatokra a következő felosztás szerint használja fel (eFt):

2.1. Működési célú pénzeszköz átadás 2.1.1. Létesítmények üzemeltetése, fenntartása 2.1.2. Busztámogatás

121.170 110.170 11.000

2.2. Felhalmozás célú pénzeszköz átadás 2.2.1.Felújítás (tetőfelújítás) 2.2.2. Létesítmény-fejlesztés (Veterán EB)

138.500 6.000 132.500

3./ A Támogatott a támogatási összegek tényleges felhasználásáról a Közgyűlés és annak illetékes bizottságai számára a 2009. április 30.-ig benyújtásra kerülő 2008. évi beszámoló, közhasznúsági jelentés alkalmával részletes tájékoztatást ad. 4.) A Támogatott a közszolgáltatási szerződésben megfogalmazottak szerint gondoskodik a Támogató által áradott sportlétesítmények fenntartásáról, működtetéséről, hasznosításáról, valamint a Támogató által meghatározott fejújításokról, fejlesztésekről. 5.) A felek megállapodnak, hogy a Támogató által biztosított támogatás ellenében a Támogatott a sportlétesítményeket használó sportszervezetek és egyéb szervezetek részére az alábbi feltételeket biztosítja: a.) Sportlétesítmények: -

füves és műfüves nagy méretű labdarúgópálya, labdarúgó klubház, öltözők, lelátók (Városi Stadion) füves labdarúgópályák és öltözők (Zalka Máté és a Rákóczi úti sportpályák), rekortán atlétikai pálya, 600 m-es külső futópálya, 16 db salakos teniszpálya, fedett teniszcsarnok, öltözők 6 db salakos kis méretű labdarúgópálya, streetball-pálya, tekecsarnok és öltözők, kondicionáló terem, extrém sportpálya, a központi épület öltözői, kiszolgáló helyiségei, ökölvívóterem tárgyalóterem

b.) Egyéb feltételek: az edzések, versenyek, mérkőzések, rendezvények lebonyolításához, szükséges sportszerek, sporteszközök, egyéb segédeszközök., - megfelelő szakember-gárda (pálya-előkészítés, szervezés, lebonyolítás).

-

6.) A felek megállapodnak, hogy a Támogató által biztosított támogatás ellenében a Támogatott a sportlétesítményeket az alábbi sportszervezetek részére térítésmentesen biztosítja: - a Nyírsuli utánpótlás-nevelésében résztvevő sportágak szakágak versenyzői, csapatai - Nyíregyháza Spartacus FC Kft., - Nyíregyházi Teke Klub, - az NYVSC atlétikai, ökölvívó és tájfutó szakosztálya, - Big-Boxing SE, Rita-Ring Küzdősport SE, - Nyíregyháza Város Tenisz Clubja (a Nyírsuli Kht.-val megkötött üzemeltetési szerződés alapján 2008. szeptember 30-ig) - Nyíregyháza Városi Diáksport Egyesület (városi diákolimpiai rendezvények) 7.) A felek megállapodnak, hogy a Támogatott az igénybevételre kerülő pályákat sportolásra, illetőleg a rendezvények megtartására alkalmas állapotban, előkészítetten (nyírt, locsolt pázsit, mérkőzésekre az előírásoknak megfelelő felfestés, stb.) adja át az azt igénybe vevő intézménynek, sportegyesületnek, biztosítva a fent említett sportlétesítmények használatát, illetve a szükséges egyéb feltételeket. 8.) A felek megállapodnak, hogy a létesítményt használók a pályákat, a helyiségeket, irodai berendezéseket rendeltetésszerűen használják, és ennek kapcsán figyelemmel vannak azok állapotára, a létesítményben megtartandó versenyekre, illetve a Támogatott bevételei szempontjából fontos egyéb rendezvényekre. A használattal keletkezett esetleges károk megtérítése a sportlétesítményt használók felelőssége és kötelessége. 9.) A felek megállapodnak, hogy a létesítményt térítésmentesen használók a rendezvények személyi kiadásait (pálya-előkészítési, ügyeleti díjak, hangosítás, stb. ) az üzemeltető részére a rendezvényt követően a helyszínen megtérítik.

10.) A felek megállapodnak abban, hogy a létesítményt rendszeresen használó intézményekkel, sportegyesületekkel a Támogatott külön megállapodást köt a konkrét feltételek biztosítására vonatkozóan (edzések időbeosztása, óraszáma; versenyek, bajnoki mérkőzések megrendezése; öltözők használata, szükséges sporteszközök, sportszerek biztosítása, stb.).

11.) A felek megállapodnak abban, hogy a létesítményt használó intézmények, sportszervezetek figyelembe veszik a létesítmény adottságait, a pályák és öltözők számának behatároltságát, valamint az egyéb lehetőségek teljesíthetőségét és ennek megfelelően ezek használatára vonatkozóan a szükséges egyeztetések folyamatosan történnek az érintettek között. 12.) A szerződő felek megállapodnak, hogy a Támogatott területére eszközökre annak tulajdonosa köteles felelősségbiztosítást kötni.

bevitt

13./ Jelen megállapodásban foglaltak teljesülése a megállapodás lejártát követően a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság 2009. áprilisi ülésén kiértékelésre kerül. III. A TÁMOGATÁS ÁTUTALÁSA 1./ A létesítmény-üzemeltetésre vonatkozó éves támogatás összege havonta egyenlő részletekben, minden hónap 10. napjáig kerül átutalásra a Támogatott számára.

IV. A MEGÁLLAPODÁS IDŐTARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

1./ A Felek a megállapodást határozott időtartamra kötik, amely 2008. január 1.-től 2008. december 31. napjáig tart..

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1./ Amennyiben a szerződés II. pontjában megfogalmazottak a Támogatott részéről nem teljesülnek és/vagy a támogatás összege nem a cél szerint kerül felhasználásra, vagy a felhasználás meghiúsul, a Támogatott köteles a támogatás összegét az elszámolás időpontját követő 30 napon belül a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának OTP Bank Rt. 11744003-15402006 számlaszámára visszautalni.

Felek megállapodnak továbbá, hogy a Támogató jogosult az általa adott támogatás ellenőrzésére. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a Kht. közszolgáltatási szerződésének jóváhagyásáról szóló 84/2006. (IV. 26.) számú közgyűlési határozat a mérvadó. A Felek a közöttük felmerült vitás kérdéseket elsősorban tárgyalás útján kísérlik meg rendezni azzal, hogy ennek eredménytelensége esetén a peres útra a Nyíregyházi Városi Bíróság illetékességét kötik ki. A Felek a megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után helybenhagyólag aláírták. 21./napirend: Előterjesztés a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötésre kerülő 2008. évi úszósport szolgáltatás – vásárlási szerződés jóváhagyására Előadó: Nagy László alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Előterjesztőnek van-e hozzászólása? Nincsen. Bizottságok véleményét kérem. Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság véleményét kérem. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság 6 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenébe támogatta, de felmerült egy olyan jellegű dilemma, hogy mivel ez a bizottságnak az átruházott hatáskörében szerepel, a szerződés jóváhagyása, miért vonta magához ezt a jogkört, hogy a közgyűlés akar ebben határozatot hozni? Ezt Jegyző úr kérem, hogy indokolja meg. Tehát ez átruházott bizottsági hatáskör jelenleg. Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor, a másik kettőnél ez nem merült fel önben? A másik kettő megállapodásnál nem merült fel ez a két kérdés? Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Nyírsulinál ki is került, ez a 3. pont. De itt a sportcélú tartalék felosztásáról van szó. Csabai Lászlóné:(polgármester) A sportcélú tartalék az közgyűlési döntés. A közgyűlés döntött annak a felosztásról. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Ez az én problémám és ebben egyetértünk, de a sportcélú tartalékot a bizottságnak kellene felosztani Polgármester asszony.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Mindent megteszek azért, hogy ez közgyűlési döntés legyen, mert az ÁSZ ezt kérte tőlem, most már nem tudom hányadszor mondom, hogy az ÁSZ azt kérte tőlem, hogy minél kevesebb pénzosztás legyen bizottsági hatáskörben és lehetőleg a pénzek elosztása közgyűlési hatáskörbe kerüljön. Az én dolgom az, hogy ezt végig vigyem és végig is fogom vinni. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Nem szeretnék belemenni egy olyan vitába, ami a jelenleg hatályos rendeletünket érinti. Az önkormányzati törvény szerint van 13 olyan hatáskör, amit nem lehet átruházni, ez többek között nincs benne. Egyébként nem láttam ezt az ÁSZ kérelmet, vagy levelet. Polgármester asszony azt mondta, hogy ezt kérte öntől, ezért fogalmaztam így, jelenleg a hatályos rendeletünk szerint én ehhez ragaszkodom, lehet, hogy röghöz kötött vagyok vagy földhöz ragadt, de hogy ha én most előveszem ezt a rendelet és felolvasom, akkor remélem, hogy elhiszi nekem a Közgyűlés, hogy ez így van jelenleg. Nagy László:(alpolgármester) A közgyűlés a korábbi döntései között már meghozott olyan döntéseket, amelyeknél a sportcélú tartalékként kötődő, ám a kiemelt csapat sportágak tekintetében nagy összegű szerződéseknél, támogatásoknál közgyűlési megállapodásokat hagyott jóvá, ez igaz a labdarúgásra, igaz akár a kosárlabdára, igaz akár a női röplabdára, igaz a férfi kézilabdára is. Azt gondolom, hogy akkor, amikor egy ilyen összegű szolgáltatásvásárlásról van szó, akkor különösen indokolt, hogy a közgyűlés ebben igent vagy nemet mondjon, illetve jóváhagyja ennek a megállapodásnak a megszületését. Ebből a szempontból én csupán abba a sorba tartom beleillőnek, hogy itt már a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a közgyűlés meghozott döntést. És minden más csapatsportág támogatásánál olyan szerződéseket kötött az üzemeltetést, a szolgáltatást végző sportegyesületekkel, vállalkozássokkal, a gazdasági társaságokkal, amelyeket a közgyűlés jómaga is elbírált és véleményt mondott róla. Én ebből a szempontból semmilyen különbséget nem látok a mostani megállapodás-tervezet között sem. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel kért szót és a Jogi Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottsági véleményt szeretnék elmondani, hiszen tárgyalta a bizottság, és elfogadásra javasolja. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése? Fesztóry Sándor véleményét kíván nyilvánítani. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Polgármester asszony, nagyon szépen elmondta, de akkor nem lenne ez a neve, hogy a Közgyűlés által átruházott hatáskörök. Érti Alpolgármester úr? Fel is olvashatom. Így szól: „A közgyűlés által átruházott hatáskörgyakorlások: a sportkoncepció és sportrendeletben meghatározott alapelvek, illetve a közgyűlés által elfogadott keretszámok alapján dönt az éves sportcélú tartalék és egy ifjúsági céltartalék keretösszegének a felosztásáról.” Szerintem ezen kár vitatkozni. Ezt nem kell mellé magyarázni. Köszönöm.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Jegyző úr kért szót, és utána Hajzer úr kap szót. Dr. Szemán Sándor:(jegyző) A vita elvi részéhez szeretnék hozzászólni, a tartalmi részével nem kívánok foglalkozni. Az önkormányzati hatásköröket, elsősorban a törvény értelmében az önkormányzati képviselő-testület, megyei jogú város esetében a közgyűlés gyakorolja. Lehetőség van arra, hogy ezeket a hatásköröket meghatározott szerveire ruházza át. De a hatáskör címzettje az mindig a közgyűlés marad. Természetesen nem lehet olyat tenni, hogy egy bizottság felhatalmazás nélkül döntene úgy, hogy a közgyűlés ne adott volna erre egy átruházási döntéssel lehetőséget. De arra a közgyűlésnek jogilag mindig lehetősége lesz, hogy magához vegye ezt a döntést. Ez ugyanolyan, mint hogy a jegyző - csak az analógiát mondom - a hatáskör címzettje az államigazgatási feladatok egy nagy részében, itt a hivatalban. Az én megbízásomból az osztályvezető kollegák átruházott hatáskörben aláírnak, de bármikor jogom van nekem személyesen bármely ügyet magamhoz vonni és eldönteni. Ugyanez igaz ebben az esetben, hogy ez mennyire jó, ha ez a gyakorlat, ez mennyire célszerű, ez mennyire hasznos vagy mennyire sportszerű, azt nyilván mindig a közgyűlésnek kell eldönteni. De jogilag nem vitatható az a döntés elnök úr, hogy a közgyűlés egy átruházott hatáskörről mégis maga dönt. Ez az én szakmai véleményem. Köszönöm szépen. Dr. Hajzer László:(képviselő) Bocsánatot kérek, de én érdemi kérdésben szeretnék megszólalni, mert ez a forma. A Jegyző úr ex cathedra elmondta e tekintetbe a véleményét. Nem vitatkozom. Az érdemi résszel szeretnék foglalkozni. Az érdemi rész az, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint vevő és Belus Tamás vezérigazgató által képviselt mint szolgáltató kötnek egy szerződést. Erre az évre 77 millió és tavalyról áthúzva még 60 millió, összesen 137 millió forintot adunk a Sóstógyógyfrüdő Zrt.-nek és megnevezünk benne négy olyan célt, amit támogatandónak tartok. Ez a 4 cél a Nyíregyházi Vasutas Sport Klub úszószakosztálya, a Nyírsuli Kht. úszószakosztály, az Air-Aqua Búvárklub és a Nyíregyházi Speciális Mentők. 137 millió forintot adunk erre a célra és én azt gondolom, hogy ha közpénzzel bánunk, akkor kötelességünk lenne legalább addig kidolgozni a támogatásunkat, hogy tudjuk már, hogy kit, mennyivel támogatunk. Elegánsan 137 millió forintból megmondjuk, hogy mikor használhatják és egyébként én még életembe nem is hallottam erről az Aqua Búvárklubról. Most ez mitől olyan nagyon közcél, hogy a 2 m-es medencébe lemennek a medence aljára és kutatják a repedéseket benne? Én ezt a Nyíregyházi Speciális mentőket sem láttam még olyan nagy bevetésen, hogy a sóstói medencébe kellene kutatni a túlélők után. Tehát gyakorlatilag én ezt nem látom olyan közcélnak, amit 137 millióval kellene támogatni. Az van benne, hogy a medencébe kutatnak. Rendben van. Aztán ez a nyíregyházi suli úszószakosztály és a másik úszószakosztály, 137 millió forintnál én egy tételes megállapodást kötnék, hogy mit várok el, hogy milyen céljaim vannak, mi a szakmai célkitűzés, ki mit csinál? Mire adjuk a pénzt? Számon fogják tőlünk kérni! Nem adunk a focira ennyi pénzt, mint amire ide adunk. Mellesleg egyébként, ha pedig egyszerűen Belus Tamásék veszteségeit akarjuk fedezni, mert lehet egy ilyen cél is egyébként, ebben az esetben akkor nevezzük nevén azt, hogy Belus Tamásék rossz gazdálkodása és a kialakult általános helyzet miatt 137 millióval támogatjuk, de ha ideológiát adunk neki, akkor az ideológiát zenésítsük meg, de ez egy megzenésíthetetlen dolog. Mert az Aqua búvárklub, a speciális mentők számomra nem olyan közcélok, amelyeket bármivel is tudnék támogatni. Köszönöm szépen.

Jánócsik Csaba: (képviselő) Hajzer képviselőtársam felingerelt, hogy hozzászóljak. Ugyanis a hozzá nem értése, tudatlansága arra késztet, hogy felvilágosítsam. Én búvárkodtam valamikor Hajzer képviselőtársam! Azt javaslom, hogy jöjjön el velem, meg fogom mutatni önnek azt a 16 méter mély aknát, ahova le kell merülni. Teljes búvárfelszerelésben. Meg kellene ismerni ennek a civil szervezetnek a munkáját. Akik bizony nagyon sok katasztrófa helyzetben, a Miskolci Speciális Mentőkkel együtt mentenek, roncsautókat vízből húznak ki, embereket, sajnos már nagyon sokszor csak a holttesteket, jég alól mentenek embereket, tehát ezen olyan jól el lehet jópofáskodni, de higgye el nekem, hogy komoly egyesületek, komoly szervezetek vannak mögötte. Talán előbb ismerje meg ezeknek az embereknek a munkáját, mert rosszul esett ez, hogy megmondjam őszintén. Igaz, én már nem mentek életet, én befejeztem a búvárkodás, de azért mégsem kellene ennyire ledegradálni, kigúnyolni, hogy is mondjam csak lebecsmérelni ezeknek az embereknek a munkáját. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor, Hajzer László, Palicz György. Hajzer László: (képviselő) Elnézést a mentőktől és az Air-Aqua Búvárklub tagjaitól, de én azt olvasom, hogy a Sóstói Parkfürdő területén lévő 50 m-es versenyuszodát a továbbiakban uszoda - a következő városi sportszervezeteknek edzés és versenyrendezési igényeinek koordinált biztosítása céljából odaadjuk. Tehát ha én 17 méteres aknát adok oda, azzal én egyetértek, de itt az 50 méteres versenyuszoda bérbeadásáról van szó, egyébként 60 cm vagy 80 cm a bejárat felőli része az uszodának, még én is tudok benne úszni. Kérem, hogy ezt is vegyük figyelembe. Fesztóry Sándor: (képviselő) Jánócsik Csaba képviselő úrnak szeretnék én némi felvilágosítást nyújtani. Tehát én nagyon tisztelem a búvárokat, jómagam is hódolok ennek a szenvedélynek, de most nem erről akarok beszélni. Mennyivel más lenne a dolog, hogy ha van egy ilyen szerződés és mondjuk tudnak róla, hogy egyáltalán benne vannak, vagy pedig igénybe vehetik ezt a medencét térítésmentesen. Ugyanis én tavaly a közgyűlésen bemutattam itt néhány jegyet, amit meg kellett vásárolni. És a speciális mentők vásárolták ezeket a jegyeket. Ez az egyik dolog. Egyébként nem foglalkoznék ezzel a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. Támogatásával, ha nem abból az 1%ból menne, ami jelenleg Nyíregyháza sportköltségvetését jelenti és olyan nyilatkozatokat olvasok az újságban és hallok a rádióban, meg látok a TV-ben, hogy most milyen sokat költünk a sportra. Most ebben az évben 440 akárhány millió forint fog jutni a sportra. És közben ebből 137 millió fürdőszolgáltatás vásárlás. Tehát nekem ez az egy problémám van, hogy a sportköltségvetésből kerül ki ez a pénz. És én tényleg sajnálom a speciális mentőket, hogy nem mehetnek ingyen, már ha ennyit fizet a város. Csabai Lászlóné: (polgármester) Palicz György, Nagy László és Jeney István a sorrend.

Palicz György: (képviselő) Én végeztem egy gyors számolást, hogy ha elosztjuk ezt a támogatási összeget 365 nappal, akkor kijön, hogy napi 400 ezer forint. Tehát ha ezt nézzük, akkor lehet hogy jobban járunk, ha ezt a 130 millió forintot odaadjuk az úszószakosztályoknak és ők majd ebből megveszik a jegyeket és akkor még valószínűleg marad pénzük. Mert ez azt jelenti, nem tudom, most a Júlia Fürdőbe mennyi egy jegy, mennyi egy belépő az uszodába, de hogyha azzal számolok, hogy 1000.- Ft. egy belépő, akkor naponta 400 úszónak a belépőjegyét takarja ez a támogatás. Nem hiszem, hogy annyian naponta úsznak. Tehát ha az úszósportot akarjuk támogatni, akkor adjuk oda ezeknek az egyesületeknek a 130 milliót. Tehát pont ezt mondta Hajzer képviselőtársam is, hogy akkor mondjuk azt, hogy a Sóstó Gyógyfürdőket akarjuk támogatni ezzel a pénzzel. Jeney István: (képviselő) Én azt mondanám Hajzer képviselő úrnak, hogy ha az opera tragédia dalban elbeszélve, akkor a librettót már megírták, az áriákat és a recitativókat elénekelték, jöhetne már a finálé. Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Ahhoz, hogy jöhessen a finálé, akkor nagyon gyors leszek én is. Hajzer László pontosan tudja, hogy ez a 137 millió forint miről szól. A többieknek az észrevételéhez csak annyit szeretnék mondani, hogy szinte lerágott csont már akár a speciális vízimentők, akár a az Air-Aqua Klub is. Mindannyian tudnak egyébként arról, hogy létezik egy ilyen megállapodás, egyszerűen arról van szó, hogy nem úgy kell kezelni mint egy hitbizományt ezt az együttműködést a SóstóGyógyfürdők Rt-vel. Egyeztetni is szükséges néha. Én úgy tudom, hogy ebben volt némi probléma az elmúlt időszakban is, amikor egyeztetésre nem került sor. És ők úgy gondolták, hogy ez alapján ők bármikor, bármilyen körülmények között ott lehetnek. Természetesen nem erről van szó. Én azt gondolom, hogy a testület tagjai valamennyien tudják, hogy ez a megállapodás miről szól, egyszerűen azt kérem, hogy miután a finálé nagyon közeli állapotba került, hogy döntsön a Közgyűlés arról, hogy ezt a megállapodást jóváhagyja-e vagy sem. A Sóstó-Gyógyfürdők Rt-vel. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Egy kis figyelmet kérek. Belus Tamás: (Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója) December régen volt. Az üzleti terv módosítások kapcsán a Közgyűlés úgy döntött, hogy 60 millió forintot az úszósport támogatása címen, ilyen jogcímen vásárol az elmaradt nyári bevételek és az Élményfürdő padozatcseréje, illetve a 6 hetes Júlia Fürdő szünet veszteségeit kompenzálva. Én ezzel le is zárnám ezt a 60 millió forintot, nyilván messze volt, lehet, hogy jobban emlékszem rá, mert nem kell annyi napirendi pontot átolvasni és hónapról – hónapra itt ülni és 30 - 40 napirendi pontot nézni, tehát én nyilván jobban emlékszem rá. Tehát ez az egyik része. A másik része az, amin most jót derültek, hogy mennyi az úszás, hát sokba kerül! A sátrat, amit fűtünk zárástól nyitásig, illetve lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek sportoljanak, több mint 200-an vízilabdáznak. Számtalan gyerek ott ismerkedik meg az úszással és azon vagyunk, hogy végre legyenek olyan úszók, amilyenek voltak Nyíregyházán. Ezen lehet szórakozni meg nem, de egy biztos, hogy ezek a költségek meg vannak. Ezek valóságos költségek. Azt én is mondtam valamikor, hogy meg lehet ezt úgy is oldani, hogy nem tesszük fel a sátrat, nem teszünk bele vizet, de megoldjuk a gyerekeknek akkor máshol. Beülnek egy autóbuszba, átmennek Debrecenbe és ott tartják meg az edzésüket.

Ez lehet, hogy olcsóbb, csak akkor a rendszerből hiányozni fog ez a lehetőség, hogy a többi gyermek, meg óvodás ki tud menni Sóstóra megtanulni úszni. Egyáltalán ezt az alapsportágnak az alapdolgait meg tudják tanulni. Ez egyrészt ebből áll össze, ezeknek a költségeiből, másrészt annak a költségből áll össze, mert van nekünk egy úszójegyünk, amit használunk az iskoláknál. Ez sem az a jegy, amire gondol Palicz képviselő úr. Tehát nem a kedvezményes jegy, hanem ennek a kb. 50 %-a. És ezt a kettőt, a vásárolt belépőket és a költségeket összeadjuk, akkor körülbelül ez a szám ér össze. Nem a 77 millió forint, és nem a 60 millió, a 60 millió egy másik. Két dolgot lehet csinálni ebben. Nagyon kevés Magyarországon az a fürdő, amely meg tud önállóan állni a lábán. Három van a 140-ből. Összesen három. Azok körülbelül 2 millió belépővel büszkélkedhetnek és nem úgy mint mi, hogy 500 ezer összesen. Azért ezek összefüggő dolgok, amennyiben sikerülne a sóstói fürdő látogatószámát emelni, akkor nyilván ez egy pozitív irányba indulhatna el. De ahhoz képest, hogy három évvel ezelőtt a közgyűlés több mint 220 milliót fordított erre a rendszerre, lehet látni, hogy ez jóval kevesebb és ez az év megint jóval kevesebb lesz. Azt az elvárást, amit a testület kér az Rt-től azt igyekszünk megvalósítani. Nem arról van szó, hogy Belus Tamás rosszul gazdálkodik, hanem ezek a költségek sajnos azok, ha 26 fokot kell biztosítani a sátor alatt, akkor azt biztosítani kell, hogy meg ne fázzanak az úszók, ha 24 fokos vízben kell úszni, akkor azt kell biztosítani. Tehát ezek a költségek valóságosan meg vannak. Lehet másképp is dönteni, de akkor fel kell adni ezt a részét a szolgáltatási rendszernek. Tehát még egyszer valóságos költségek ezek, nem kitaláltak, ezt a rendszernek odaadjuk. Egy dolgot lehetne csinálni ezzel, hogy kétféleképpen lehet rendezni ezeket a költségeket, egyrészt tőkeágon, akkor az ÁFÁ-t megspórolná a város, megspórolná, mert így a végén befizettük, úgymond többe kerül, tőkeágon. Azt, hogyha egy veszteséges gazdálkodással párosulna és akkor is a saját tőke nem változna. Ezt évről – évre lehetne rendezni, így az a rossz hírem, hogy a szolgáltatás vásárlás ÁFÁ-ját azt befizetjük az állam kasszájába és ez így többe kerül. A jövőben ezt kellene meggondolni, hogy sokkal jobb lenne egy ilyen rendszert kitalálni, mert akkor a 130 millió forintnak az ÁFA része az már 26 millió és akkor én azt hiszem, hogy ez már megérne egy gondolkodást, hogy hogyan lehetne ezt a jövőben rendezni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizonyára sokan járnak máshová is fürdőbe. Én járok. És azt tudom mondani, hogy 2000 forintnál alább ma sehová, egyetlen fürdőbe sem lehet bemenni. Magyarországon. Egy sima fürdőbe nem lehet ma Magyarországon bemenni. Nem élményfürdőbe, egy sima fürdőbe nem lehet Magyarországon bemenni, Nyíregyháza kereseti viszonya nincs azon a szinten, hogy ezen a szinten állapítsuk meg mondjuk a Júlia Fürdő, vagy a Park Fürdő árait. Amikor pesti diákok idejönnek, akkor olcsónak találják a mi jegyünket, de mi tudjuk, hogy ez nem olcsó, mert az itteni embereknek nem olcsó. És én Palicz Györgynek mondom, a múltkor elmondtam, hogy minden egyes jegyhez, mi mennyi pénzt adunk. A színházhoz kb.2000.- Ft-ot, minden egyes jegyhez. Ha én elmegyek színházba, vagy ön elmegy színházba, ahhoz 2000 forintot adunk. 2000 forintos megyei és városi támogatást. Ha jól emlékszem akkor talán a Stadion, meg Könyvtár, nem tudom mi volt ott körülbelül 1000 forintot, és az Állatparkhoz meg Fürdőhöz meg 300 vagy 400 forintot adunk, minden egyes jegyhez. Ez a támogatásunk minden egyes látogatóhoz. A gyerekhez és a felnőtthöz is. Ez egy értékválasztás, hogy akarjuk-e, hogy az egészséges életmódot az emberek folytassák, vagy nem akarjuk.

Én azt gondolom, hogy én akarom. És természetesen folyamatosan kérem a cégtől számon, hogy igenis, megtakarítás kell, igenis arra kell törekedni, hogy ez minél kevesebbe kerüljön és el kell érni, hogy ez minél kevesebbe kerüljön, de olyan nem lesz, nagy valószínűséggel nem lesz, hogy ez támogatás nélkül legyen. Nem tudom a tavalyi debrecenit, bár lehet, hogy a tavalyi debreceni eredmény jobb, de a tavalyelőtti itt volt a gépemen, 330 millió forint volt. Igaz, hogy nem az önkormányzat közvetlenül, hanem a holdingon keresztül adta. Vinnai Győző és Turcsik László kért még szót, utána lezárom és szavaztatok. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Számolni azért tudunk, nem ennyibe kerülnek a fürdők. Füzesgyarmatra a nyíregyháziak, akik elmennek innen, a Júlia Kör, 30 ember 400, azaz 400 forint volt a belépő egy egyszerű fürdőbe. Én most nem állítom azt, hogy a mi áraink magasak vagy nem magasak, csak egyszerűen meg kell állnunk és el kell döntenünk valamit, hogy azt akarjuk-e, hogy ezeket a fürdőket jól működtessük, mert akkor nem kell árat emelni, mert elfogynak a nyíregyháziak és a vendégek a nyíregyházi Júliából és az Élményfürdőből. Tudom, ismerem vezérigazgató úrnak a törekvéseit, és most nem ellenében mondom, hogy megpróbálja a vásárlóerőt behozni, de egyszerűen ilyen árakkal? 1000 forint egy nyugdíjas belépő a Júliába, 20%-os emelés volt, nem tudom, hogy tudja-e, április 1től. 20%-os emelés, amikor 4,5% az infláció. Persze lehet azt mondani, hogy minden drágább, de akkor elmaradnak a vendégek, nincsen szállodánk, ezerszer mondtuk, nincs összehangolt marketing stratégiánk és persze a veszteségeket halmozzuk. Ha jól emlékszem ön mondta, hogy egy-két évig veszteséges lesz az Élményfürdő. Legutóbb azt mondta, hogy hosszú távon lesz veszteséges az Élményfürdő. Próbáltuk, Belus Tamással sokat beszéltünk erről, hogy kedvezményt adjunk a nyíregyháziaknak. Mert mégis az a jó, ha nem üres hétköznap egy fürdő, hanem 25% kedvezménnyel a nyíregyháziak bemennek mert a mi adónkból épült és azt érzik, hogy ez a mienk. És nem érzik, hogy ez a mienk, ez az Élményfürdő, mert én igénybe veszem ezt a szolgáltatást, sokszor elmegyek és 20 – 22 embert számoltam meg egy hétköznapon is. Ezt Belus Tamás vezérigazgató úr is tudja, hogy problémája van, de azt is tudja, hogy hétvégén tele van a fürdő. Tehát ha lenne szálloda, lenne egy olyan marketing, nem kellene ennyi pénzt beletennünk. Én azt szeretném mindösszesen mondani, hogy nem igaz az, hogy 2000 forint egy jegy. El kell menni Mezőkövesdre, el kell menni Egerbe, egriek személyigazolvány alapján kapnak kedvezményt. Nem kell városkártya. Felmutatja a személyigazolványát, vagy a lakcímkártyáját és kap kedvezményt. Szerintem közösen dolgozunk azon, hogy hogyan lehetne rentábilissá tenni, mert azt, hogy öntjük bele a pénzt és emeljük az árat, csak rossz úton járunk. Rossz úton járunk. Ez az én véleményem. Turcsik László: (képviselő) Én egy kicsit valahol sajnálom ezt a témát, mert úszáspárti vagyok. Itt olyan sokszor elmondtam, hogy azt a temérdek pénzt amit erre a focira ráköltöttünk, ha azt beletettük volna az uszodaépítésbe, most nem lenne ez a probléma. Számtalanszor elmondtam, egyszer megkérdeztem a polgármester asszonyt, hogy nyugodt-e a lelkiismerete, azt mondta, hogy nem, de a foci politika meg satöbbi. De Belus Tamást sajnálom ebben a dologban, mert amikor a sóstói fejlesztés elindult, akkor itt azon kellett gondolkodnunk, hogy ha elindulunk hazánkban Nyugatról Kelet felé, tessék már megnézni, hogy Bükfürdő, Zalakaros, Hévíz, a Balaton környékének a szolgáltatásai, néhány SPA hotel megépült, Budapesten a híres fürdők, akkor jöjjünk csak le Mezőkövesd, Hajdúszoboszló, Gyula és lehet sorolni.

Ezekkel, Egerrel kellett versenyre kelni. Úgy, hogy ide út nem vezetett, mert nem volt autópálya. Mivel tudjuk idecsalni? Ebben a környezetben kell ennek a fürdőnek talpon maradni. Én értem, hogy sok a pénz és nem is rossz ötletet mondott a Vinnai Győző, hogy a városlakó kap egy kártyát, vagy kedvezményt, ha nyíregyházi megy oda. De én úgy gondolom, hogy ha ebből kivesszük a pénzt, akkor a gyerekektől vesszük el. Mindig annak voltam a híve, hogy a nyíregyházi gyerek inkább az uszodában dobálja a labdát, mint a falra fesse a grafitit, vagy holt részegen körbehányja a várost péntek éjszakánként. Ne az az értékrend legyen az uralkodó, hanem az, hogy esetleg a víz szeretetével odaszoktatjuk az uszodákba. Csabai Lászlóné: (polgármester) Aki a megállapodás-tervezettel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 8 ellenszavazattal, és 8 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

128/2008. (IV. 28.) számú határozat a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötésre kerülő 2008. évi úszósport szolgáltatás-vásárlási szerződés jóváhagyásáról

A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és azt elfogadta. 2./ a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötésre kerülő 2008. évi úszósport szolgáltatásvásárlási szerződést a melléklet szerint jóváhagyta.

3.) felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterét és Jegyzőjét a szerződés aláírására.

Melléklet a 128/2008. (IV.28.) számú határozathoz

MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészről a Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző által képviselt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.), mint vevő, a továbbiakban: Vevő, másrészről: a Belus Tamás vezérigazgató által képviselt Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zrt. (székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Szódaház u. 18. bankszámla száma: OTP 11744003-20606419), mint szolgáltató, a továbbiakban: Szolgáltató ketten együtt Felek között a mai napon, az alábbi feltételek mellett: I. A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA 1./ A felek megállapodnak abban, hogy a Szolgáltató az alább rendelkezett területen, és módon edzési, versenyzési lehetőséget biztosít az alábbi úszósporttal foglalkozó városi sportszervezetek, valamint gyakorlási lehetőséget a katasztrófavédelmi és vízi mentési feladatokat ellátó városi szervezetek részére, amelynek ellenében a Vevő jelen megállapodásban rögzített díjat köteles fizetni az alábbiak szerint.

II. A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1./ A Szolgáltató Nyíregyháza város minőségi úszósportjának szinten tartása, fejlesztése érdekében jelen megállapodás értelmében vállalja, hogy a Vevő részére 2008. január 1.-től december 31.-ig heti öt alkalommal, valamint ezen túlmenően hétvégeken, az előzőleg leegyeztetett és kölcsönösen elfogadott éves versenynaptárak alapján, bérbe adja a Sóstói Parkfürdő területén lévő 50 méteres versenyuszodát (továbbiakban: uszoda) a következő városi sportszervezetek edzésés versenyrendezési igényeinek koordinált biztosítása céljából: -

Nyíregyházi Vasutas Sport Club úszó szakosztálya, Nyírsuli Kht. úszó szakága.

2./ A Vevő 2008. január 1.-től 2008. december 31.-ig terjedő időszakban bérbe veszi a fent megjelölt sportlétesítményt az előző pontban megjelölt célok megvalósítása céljából. 3./ Az 1. pontban ismertetett szolgáltatást a Vevő strandszezonon kívül 2008. január 1. és május 31., valamint szeptember 1. és december 31. között hétfőtől-péntekig 16.00 órától 19.00 óráig, strandszezon alatt, azaz 2008. június 1. és augusztus 31. között pedig hétfőtől-péntekig 17.00 órától 20.00 óráig, valamint szombaton és vasárnap az elfogadott éves versenynaptárak szerint veszi igénybe. 5./ A Szolgáltató az 1. pontban felsorolt városi sportszervezetek részére az előzőeken túlmenően a kondicionáló terem igény szerint történő, kizárólagos használatát is biztosítja. 6./ A Szolgáltató Nyíregyháza város katasztrófavédelmi és vízi mentési feladatainak ellátása, szinten tartása, fejlesztése érdekében jelen megállapodás értelmében vállalja, hogy a Vevő részére 2008. január 1.-től december 31.-ig a Sóstói Parkfürdő területén lévő 50 méteres uszodát a következő városi szervezetek gyakorlási feladatainak (kiképzési feladatok, tanfolyamok lebonyolítása, merülési gyakorlatok) végzéséhez igény szerint biztosítja: -

Air-Aqva Búvárklub Nyíregyházi Speciális Mentők

7./ A Szolgáltató az edzések, versenyek, gyakorlások zavartalan lebonyolításához szükséges valamennyi személyi, tárgyi és technikai feltételt maradéktalanul biztosítja. 8./ A Vevő az előző pontokban ismertetett szolgáltatások ellentételezéseként 2008. december 31.-ig 77.000.000 Ft., plusz 2007. évről áthozott összegként 60.000.000 Ft. összesen 137 millió forint, azaz Százharminchétmillió forint összegű díjat fizet számla ellenében a Szolgáltató részére. III. A DIJ FIZETÉSE 1./ A díjat a Vevő a fenti időpontig – előre leegyeztetett – több részletben fizeti meg a Szolgáltató részére, a Szolgáltató számlájának kézhezvétele után átutalási megbízással, a számlán megjelölt bankszámlaszámra 8 napon belül. 2./ A Felek a szolgáltatást teljesítettnek tekintik az uszoda és a kondicionáló terem jelen megállapodás szerint történő biztosításával, illetve igénybevételével.

IV. A MEGÁLLAPODÁS IDŐTARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE 1./ A Felek a megállapodást határozott időtartamra kötik, amely 2008. január 1.-től 2008. december 31. napjáig tart. 2./ A Felek jogosultak a jelen megállapodást a másik fél szerződésszegő magatartása esetén azonnali hatállyal felmondani a másik félhez intézett egyoldalú írásos nyilatkozattal. V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Amennyiben jelen szerződés bármely okból történő megszűnésre, illetve megszüntetésre kerül, a Vevőnek jogában áll, hogy a bérleti díj arányos részét a szerződés megszűnésének időpontját figyelembe véve visszakövetelje. A bérleti díj arányos részének visszafizetési kötelezettsége a Szolgáltatót a Vevő által kiállított számla kézhezvételét követő 30 napon belül terheli. A Felek a közöttük felmerült vitás kérdéseket elsősorban tárgyalás útján kísérlik meg rendezni azzal, hogy ennek eredménytelensége esetén a peres útra a Nyíregyházi Városi Bíróság illetékességét kötik ki. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Felek a megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után helybenhagyólag aláírták.

22./napirend: Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának megállapítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság támogatja az előterjesztést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

129/2008.(IV.28.) számú határozat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának megállapításáról A Közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának meghatározásáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és 2008. július 1. napjától a nem lakás céljára szolgáló helyiségek minimális bérleti díját az alábbiak szerint állapítja meg: I. Üzletek bérleti díja 1a. övezet a Belváros központja: Zrínyi I. u. sétáló utcai szakaszán, Kossuth tér, Rákóczi u. 1-2. (kivéve a belsőudvar és átjáró, amely az 1b. övezetbe tartozik), Bethlen G. u. sétáló utcai szakaszán a bérleti díj 28.600,- Ft/m2/év + ÁFA 1b. övezet a Belvárosban: Vay Ádám körút, Hunyadi u. – Bocskai u. (Hunyadi utcától a Kossuth térig), Luther u. - Kiskörút, - Kálvin tér, Bethlen Gábor u., Síp u. Október 23. tér - Vay Á. krt. által határolt területen (kivéve az 1a. övezetben felsoroltakat) a nevezett utcák mindkét oldalán a bérleti díj 27.600,- Ft/m2/év + ÁFA 1c. övezet a városközponthoz közvetlenül kapcsolódó területeken a bérleti díj 27.000,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: Bethlen G. u. sétáló utcán túli szakasza a Síp utcától - Búza utcáig Rákóczi u.: Október 23. tértől - Búza utcáig Bocskai u.: Hunyadi utcától – Béla utcáig Szt. István u.: Béla utcáig Széchenyi u.: Országzászló tértől - Szabolcs utcáig Iskola u. és Bessenyei tér mindkét oldala

2. övezet a bérleti díj 24.000,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: Kossuth u.: Vay Á. krt. - Sarkantyú utcáig Szarvas u.: Országzászló tér - Kereszt útig 3. övezet a bérleti díj 16.700,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: Kossuth u.: Sarkantyú utcától a Nagykörútig Szarvas u.: Kereszt utcától a Nagykörútig Vasvári P. u.: Rákóczi utcától a Nagykörútig 4. övezet a bérleti díj 12.000,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: 1-3. övezetben rögzített utcák Nagykörúton túli szakasza Dózsa Gy. u.: Vay Á. körúttól - Belső krt. – Ferenc körútig, Debreceni út.: Kiskörút - Luther u. csomóponttól – Hatzel tér, Nagykörút teljes hosszában Malomkert: Szt. István u. – Ady E. u. – Váci M. u. – Kert u. által határolt terület Ferenc krt. – Sóstói u. – Csalóköz – Korányi F. u. által határolt terület 5. övezet 1-4. övezetekben szereplő utcák által bezárt területen lévő bérlemények (a garázs, iroda, és pince kivételével): az övezeti besorolás 75 %-a 6. övezet a bérleti díj 9.700,- Ft/m2/év + ÁFA Ide tartoznak: Örökösföld: Család u. - Szalag u. - Törzs u. - Semmelweis u. által határolt terület Kertváros: Tiszavasvári u. - Fészek u. - Ív u. - Szélsőbokori u. - Legyező u.; Dugonics u. – Derkovits u. által határolt terület 7. övezet a bérleti díj 7.800,- Ft/m2/év + ÁFA

Ide tartoznak: Az 1-6. övezetekben fel nem sorolt területek. II. Irodák bérleti díja  1.

A I/1. és I/2. övezetekben 18.700,- Ft/m2/év + ÁFA

2.

a II/1. pontban fel nem sorolt területeken: 9.200,- Ft/m2/év + ÁFA

III. Pincék bérleti díja 

1.

a bérbeadáskor tárolónak minősülő pinceszinten lévő helyiségek bérleti díja: Belvárosban (I/1a. övezet) 1.700,- Ft/m2/év + ÁFA

2.

a III/1. pontban fel nem sorolt területeken: 900,- Ft/m2/év + ÁFA A bérbeadáskor üzletnek minősülő pinceszinten lévő helyiségek bérleti díja: az övezeti besorolás 50 %-a

Üzlethez kapcsolódó ugyanazon ingatlanon lévő pince bérleti díja: a jelenlegi övezeti besorolás szerinti 30 %-a

IV. Garázsok bérleti díja  4.300,- Ft/m2/év + ÁFA

V. Földterületek bérleti díja  Belterületi, kizárólag beépítetlen, közterületnek nem minősülő ingatlanok (földterületek) bérbeadása esetén: az övezeti bérleti díj 10 %-a.  

VI. Egyéb helyiségek bérleti díja  Üzlethez közvetlenül kapcsolódó egyéb helyiségek (raktár, közlekedő, szociális helyiségek, stb.) bérleti díja a jelenlegi övezeti bérleti díj 60 %-a

VII. Övezeti besorolástól eltérő összegű bérleti díjak  Az előzőekben, illetve a korábbi határozatokban megjelölt övezeti besorolástól eltérő - így különösen a versenytárgyaláson, licitálás során kialakult - összegű bérleti díjak egységesen 8 %-kal növekednek.

VIII. A gyermekétkeztetés céljára szolgáló helyiségek bérleti díja   1.900,- Ft/m2/év + ÁFA Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát, hogy gondoskodjon a fentiek szerint a bérleti díj emelés végrehajtásáról

Felelős:

dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodavezető

Határidő: folyamatos 23./napirend: Előterjesztés a Nyírségvíz Zrt.-vel megkötött vagyonkezelői szerződés módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja a határozat-tervezetek elfogadását. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatokat.

130/2008.(IV.28.) számú határozat

a 226-1/2007. (XI.12.) és a 35/2008. (II.11.) számú határozatok visszavonásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. a Nyírségvíz Zrt-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosításáról szóló 2261/2007. (XI.12.) számú határozatát visszavonja. 2. a Nyírségvíz Zrt-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosításáról szóló 35/2008. (II.11.) számú határozatát visszavonja.

130-2/2008.(IV.28.) számú határozat A NYÍRSÉGVÍZ Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosításáról A Közgyűlés

Az eredeti szerződésváltoztatásokkal kapcsolatos pontjainak módosítását az alábbiak szerint hagyja jóvá:

A szerződés 6. pontja az alábbiak szerint módosul: „A jelen szerződés tárgyát képezik továbbá a jelen szerződés érvényességi ideje alatt, a vagyonkezelésbe adó tulajdonos további beruházásában megvalósuló új közművek tárgyai is, kivéve azon közműveket, amelyeket a IV.13. pontban említett adófizetési kötelezettség terheli, és e kötelezettséget a közmű tulajdonos nem vállalja.”

A szerződés 13. pontja az alábbiak szerint módosul: „Az Általános Forgalmi Adóról szóló törvény értelmében a 2007. december 31-ig vagyonkezelésbe adott eszközök tekintetében - mivel a vagyonkezelési jog alapítása az Ötv alapján történik - a jog nem minősül termékértékesítésnek és ÁFA fizetési kötelezettség nem terheli.” A szerződés 27. pontja az alábbiak szerint módosul: „Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal mérhetően eredményes gazdálkodást folytatni. Vagyonkezelő az eredményes gazdálkodás érdekében biztosítja a hatékony működés feltételeit. Tulajdonos a vagyonkezelt eszközökkel folytatott vízi közszolgáltatás hatósági árát úgy állapítja meg, hogy az a szolgáltatás költségeire és ráfordításaira, valamint a fejlesztéshez szükséges nyereségre – beleértve az európai uniós támogatással, és a vagyonkezelő aktív anyagi közreműködésével létrejött közművagyon létrehozatalához a vagyonkezelő által felvett hitel, valamint kamat és költség visszafizetését is – fedezetet nyújtson. A fejlesztéshez szükséges nyereség tartalmazza a közművek működtetéséhez szükséges eszközök korszerűsítésének, bővítésének fedezetét is.” A szerződés 36. pontja az alábbiak szerint módosul: „A vagyonkezelésbe adó tulajdonos a vagyonkezelővel megkötött vagyonkezelői szerződést azon víz- és szennyvíz közműveire vonatkozóan, amely közművek 2008. január 1 után - európai uniós támogatással és a vagyonkezelő anyagi szerepvállalásával – jöttek létre, rendes felmondással nem mondhatja fel. Amennyiben rendkívüli felmondásra kerül sor, úgy a szerződés megszűnésével egyidejűleg a vagyonkezelésbe adó tulajdonos egyösszegben köteles megfizetni a vagyonkezelőnek azt az összeget, amelyet a vagyonkezelő az Önkormányzat tulajdonába került közművek megépítése céljából az Önkormányzatnak kölcsönként nyújtott. Az Önkormányzat által fizetendő összeg csökken az - uniós támogatással és a vagyonkezelő pénzügyi szerepvállalásával - megvalósult közművek üzemeltetése során, a vagyonkezelő által beszedett víz-és csatornadíjakból már megtérült résszel.” A vagyonkezelési szerződés más pontjai a jelenlegi tartalommal hatályban maradnak. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és dr. Szemán Sándor jegyzőt a vagyonkezelési szerződés módosításának aláírására.

24./napirend: Előterjesztés a Nyírségvíz Zrt. aktív pénzügyi szerepvállalásával induló közmű beruházásokhoz megkötött háromoldalú megállapodás módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság a javított változatnak megfelelőt támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság véleményét kérem. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Szintén a javított változatot a bizottság egyhangúan támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi Bizottság. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság szintén egyhangúan támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

131/2008. (IV.28.) számú határozat A Nyírségvíz Zrt. aktív pénzügyi szerepvállalásával induló közmű beruházásokhoz megkötött háromoldalú megállapodás módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és az Önkormányzat, a Nyírségvíz Zrt. és a Bank között a kötvénykibocsátás garanciális elemét képező háromoldalú megállapodás módosítását, illetve kiegészítését kezdeményezi az alábbiak szerint: A megállapodás 5. szakasza kiegészül az alábbi b. ponttal, és a korábbi b. pont c. pontra változik, valamint a vastagon szedett mondatrésszel kiegészül:

b) „Az Önkormányzat vállalja, hogy 

amennyiben a fentiek szerint elfogadásra kerülő hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokat a képviselőtestület ( közgyűlés ) a kötvényjegyzést követően – de még a kötvények teljes összegének visszafizetését megelőzően – hatályon kívül helyezné, vagy



az önkormányzat illetékességi területén, a fogyasztók által ténylegesen fizetendő víz- és csatornadíjak bármely egyéb oknál fogva mégsem a kötvényjegyzést megelőzően elfogadott ármegállapítási mechanizmus szerint kerülnének meghatározásra, és emiatt a kötvénykibocsátó a tervezettnél csak kevesebb víz- és csatornadíj bevételhez jut az adott önkormányzat illetékességi területén, úgy az önkormányzat a kötvénykibocsátó ebből származó árbevétel kiesését, kamatait, és egyéb járulékait, költségvetéséből havonkénti gyakorisággal a kötvénykibocsátó 3. pontban szereplő számlájára átutalja.”

c.) Az önkormányzat vállalja, hogy – mint közműtulajdonos – a kötvény kibocsátás útján megvalósított közműveket – azok elkészülte után – a 2005. évi XCII. törvénnyel kiegészített önkormányzati törvény a 80/A és a 80/B §-ai szerinti (és az Államháztartásról szóló törvény új 105/B. § (1) bekezdésében részletesen meghatározott tartalmú) vagyonkezelési szerződéssel a Nyírségvíz Zrt. vagyonkezelésébe adja, illetve ha a vagyonkezelési szerződés értelmében az nem lehetséges, bérbe adja és onnan ezeket a közműveket a kötvény visszafizetésének időpontjáig nem vonja el.

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a megállapodás módosításához szükséges intézkedések megtételére.

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta irodavezető

25./napirend: Előterjesztés a Nyírvíz Palota további hasznosítására vonatkozó döntés meghozatalára Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság elfogadásra javasolja az előterjesztést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 5 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

132/2008.(IV. 28.) számú határozat a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti (Nyírvízpalota) ingatlan földszinti üzleteinek elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta; és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/6 hrsz-ú földszinti 112 m2-es üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 35.616.000,- Ft áron jóváhagyja. és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/7 hrsz-ú földszinti 99 m2-es üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 31.482.000,- Ft áron jóváhagyja. és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/8 hrsz-ú földszinti 188 m2-es üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 59.784.000,- Ft áron jóváhagyja. és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/9 hrsz-ú földszinti 79 m2-es üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 25.122.000,- Ft áron jóváhagyja. és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/10 hrsz-ú földszinti 103 m2-es üzletet, az 5348/1/A/11 hrsz-ú földszinti 17 m2-es üzletet és az 5348/1/A/12 hrsz-ú földszinti 44 m2-es üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét összesen bruttó 52.152.000,- Ft áron jóváhagyja. és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/13 hrsz-ú földszinti 37 m2-es üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 11.766.000,- Ft áron jóváhagyja. és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/14 hrsz-ú 38 m2-es raktárt elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 12.084.000,- Ft áron jóváhagyja. és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/B/1 23 m2-es hrsz-ú raktárt elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 7.314.000,- Ft áron jóváhagyja.

 Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a vevő köteles a vételáron felül a felújítás bruttó 108.000.- Ft/m2 költségét is megfizetni – választása alapján – az alábbiak szerint: 

A felújítási költségek összegét a vevő köteles az erre a célra nyitott külön számlára befizetni, mely összeg a beruházás – a szerződésben rögzített időponttól eltérő – esetleges elmaradása esetén kamatokkal növelten a vevő részére visszajár, vagy



A vevő köteles bankgaranciát biztosítani legalább a felújítási költségek összege erejéig oly módon, hogy az a felújítás teljes lebonyolításáig rendelkezésre álljon. Ebben az esetben az önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg, mellyel akkor élhet, ha a bankgarancia nem hívható le és a vevő a felújítás ütemei költségeinek ráeső arányos részét 30 napos határidővel történő felszólítás ellenére sem fizeti meg. A visszavásárlási vételár megegyezik az eladási ár kamatokkal nem növelt összegével, viszont a volt bérlőnek az adásvétel tárgyát képező ingatlanra fordított esetleges hasznos el nem számolt beruházásait meg kell téríteni.

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Iroda

vezetőjét,

a

Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására. Határidő:

2008. december 31.

26./napirend: Előterjesztés a Bocskai u. 29 és a Bocskai u. 31. szám alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlanok, valamint a Közép utca 4. szám alatti önkormányzati tulajdonú beépítetlen terület licit induló árának módosításra Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetés Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottság véleményét kérem, Mikó Dánieltől. Mikó Dániel: (Költségvetési egyhangúlag támogatja.

és

Gazdasági

Bizottság

elnöke)

A

bizottság

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

133/2008.(IV.28.) számú határozat a Nyíregyháza, Bocskai u. 29. sz., a Bocskai u. 31. sz. alatti önkormányzati tulajdonú házas ingatlanok, valamint a Közép u. 4. sz. alatti önkormányzati tulajdonú beépítetlen terület licit induló árának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Bocskai u. 29. sz. alatti 3333 hrszú, 416 m2 területnagyságú lakóház, udvar megnevezésű, a Bocskai u. 31. sz. alatti 3332 hrsz-ú, 356 m2 területnagyságú lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, a Közép u. 4. sz. alatti 3338 hrsz-ú, 681 m2 területnagyságú beépítetlen terület megnevezésű ingatlanok (összesen: 1453 m2) licit induló árát 53.333.333,- Ft + 10.666.667,- Ft ÁFA, összesen: 64.000.000,- Ft- összegre, azaz Hatvannégymillió forint összegre módosítja, az eredeti, 35-1/2007.(II.26.) számú határozatban foglalt feltételek változatlanul hagyása mellett.

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési szükséges intézkedések megtételére

Iroda

vezetőjét,

a

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására. Határidő:

2008. december 31.

27./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Kemecsei úton lévő 27751/131 hrsz-ú ingatlanok elidegenítésre történő kijelölésére és a licit induló árának meghatározására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és egyhangúlag elfogadásra javasolja.

Gazdasági

Bizottság

elnöke)

A

bizottság

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki a határozati javaslatot elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

134/2008.(IV.28.) számú határozat a Nyíregyháza, Kemecsei úton lévő 27751/131 hrsz-ú ingatlan elidegenítésre történő kijelöléséről és licit induló árának meghatározásáról

A Közgyűlés   az előterjesztést megtárgyalta, és a nyíregyházi 27751/131 hrsz-ú 6044 m2 területű beépítetlen terület megnevezésű ingatlant 40.000.000,-Ft azaz Negyvenmillió forint (ÁFA-s) licit induló áron, nyílt, kétfordulós pályázat keretében - 3 éves beépítési kötelezettség előírásával – történő elidegenítésre kijelöli. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Határidő:

2008. december 31.

Iroda

vezetőjét,

a

28./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Pacsirta u. 27. szám alatti önkormányzati bérlemény nem lakás célú bérleménnyé történő átalakítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottságunk támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szociális, Egészségügyi Bizottság véleményét kérem. Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság tagja) A bizottság támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 135/2008. (IV.28.) számú határozata a Nyíregyháza, Pacsirta u. 27. szám alatti önkormányzati bérlakás nem lakás célú bérleménnyé történő átalakításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyháza, Pacsirta u. 27. szám alatti önkormányzati bérlakás nem lakás célú bérleménnyé történő átalakítását határozza el. Utasítja: a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy gondoskodjon a bérlő elhelyezéséről. Felelős: Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője

29./ napirend: Előterjesztés egyes pályázatokhoz szükséges okiratok jóváhagyására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Mikó Dánieltől kérem a bizottság véleményét. Mikó Dániel: (Költségvetési egyhangúlag támogatja.

és

Gazdasági

Bizottság

elnöke)

Bizottságunk

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 136/2008.(IV.28.) számú határozata a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvánnyal kötendő használati szerződés jóváhagyásáról és pályázathoz szükséges nyilatkozat kiadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. a határozat 1. j ó v á h a g y j a.

számú

függelékét

képező

használati

szerződést

2. a határozat 2. számú függelékét képező nyilatkozat kiadásával e g y e t é r t. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a használati szerződés és a nyilatkozat aláírására. Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Határidő:

2008. május 31.

1. számú függelék a 136/2008.(IV.28.) számú határozathoz: HASZNÁLATI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata [4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., statisztikai számjele: 1-5402006-7511-321-15, képviseletében Csabai Lászlóné Polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző, (a továbbiakban: Önkormányzat)], másrészről a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány [5700 Gyula, Mátyás király u. 7., lajstromszáma: Békés Megyei Bíróság 1661, adószáma: 18381690-1-04, képviseletében Dr. Kelemenné Szántai Anita elnök, (a továbbiakban: Alapítvány, a továbbiakban együtt: felek)] között az alulírott helyen, napon és a következő feltételekkel: 1./

Felek rögzítik, hogy a nyíregyházi belterületi 26933/2 helyrajzi számú – a valóságban a 4400 Nyíregyháza, Kerékgyártó utca 21. szám alatt található – 1918 m2 területű, lakóház, udvar megnevezésű ingatlan ½-½ tulajdoni hányadban a felek tulajdonát képezi.

2./

Felek megállapítják, hogy közöttük 2003. május 13. napján megállapodás jött létre az 1./ pont szerinti ingatlan használati viszonyainak rendezése tárgyában, mely szerint az ingatlant kizárólag az Alapítvány birtokolja és használja céljai megvalósítása érdekében, az Önkormányzat az 1./ pont szerinti ingatlan önkormányzati tulajdonban lévő ½-ed tulajdoni hányadát ingyenesen az Alapítvány használatába adta.

3./

Felek a 2./ pont szerinti megállapodásban rögzítették, hogy az 1./ pont szerinti ingatlant legalább a 2./ pont szerinti megállapodás aláírásától számított 10 évig az Alapítvány céljaira használják fel.

4./

Felek megállapítják, hogy az Alapítvány pályázatot kíván benyújtani az ÉAOP2008.4.1.3.A kódszámú, „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése” című pályázati felhívásra.

5./

Felek megállapodnak abban, hogy a 2./-3./ pontok szerint az 1./ pontban említett ingatlan Alapítvány használatba adását meghosszabbítják oly módon, hogy az a 4./ pont szerinti pályázat benyújtásától számított 10 év elteltét követő hónap utolsó napján szűnik meg.

6./

Felek kölcsönösen kijelentik, hogy devizabelföldinek minősülő jogi személyek, szerződéskötési képességüket sem jogszabály, sem bírói, hatósági végzés, határozat nem korlátozza, nem zárja ki.

7./

Felek rögzítik, hogy jelen szerződés kölcsönös érdekeik alapján jött létre, annak tartalmát ismerik, a benne foglaltakkal maradéktalanul egyetértenek.

8./

Felek a jelen szerződésből fakadó esetleges vitás kérdéseiket egymás között, tárgyalás útján kívánják rendezni, ennek sikertelensége esetére kikötik a nyíregyházi székhelyű, hatáskörrel rendelkező bíróság kizárólagos illetékességét.

9./

A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Felek a jelen szerződést elolvasás és közös értelmezés után, mint az akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá. 2. számú függelék a 136/2008.(IV.28.) számú határozathoz: TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS IGAZOLÁS 10

Alulírott Csabai Lászlóné és Dr. Szemán Sándor, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a 26933/2 hrsz, 4405 Nyíregyháza, Kerékgyártó út 21 alatti épület tulajdonosa hozzájárulok az ÉAOP-2008-4.1.3.A számú pályázati kiírás keretében történő „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” című pályázat benyújtásához, annak végrehajtásához és a projekt során megvalósuló infrastrukturális fejlesztések aktiváláshoz.

Igazolom továbbá, hogy a fejlesztendő ingatlan, épület a bérleti/ vagyonkezelési/használati szerződés/megállapodás hatálya alatt (legalább a pályázat benyújtásától számított 10 évig) a pályázatban meghatározott célú intézményként történő működtetésre rendelkezésre áll.

10

Beruházással érintett ingatlanonként.

136-2/2008.(IV.28.) számú határozat

a Nyíregyházi Állatpark Kht-val megkötött vagyonkezelői szerződés és a benyújtott pályázathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozat utólagos jóváhagyásáról

A Közgyűlés

az előterjesztést megtárgyalta, és

a jelen határozat 1. és 2. számú függelékeit képező Vagyonkezelési szerződés megkötését és a hozzájáruló nyilatkozat kiadását t u d o m á s u l v e s z i.

30./ napirend: Előterjesztés az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége törvényességi jelzésével kapcsolatos állásfoglalásra Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Jogi, Ügyrendi Bizottság véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság a határozat-tervezetet egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság véleményét kérem. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a határozati javaslattal egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 137/2008. (IV.28.) számú h atározat az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége törvényességi jelzésével kapcsolatos állásfoglalásról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége 1755/2008. számú törvényességi jelzésének 2. pontjában foglaltakkal egyetért. Ennek alapján módosítja a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI.1.) KGY rendeletét.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki a rendelet-tervezettel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi rendeletet. 25/2008. (IV.29.) KGY rendelete a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI. 01.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI. 01.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az Ör. 21. § (1)-(2), (5)-9) és (14) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a közterület kezelőjétől kezelői hozzájárulást, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője Műszaki Irodájától szakhatóság állásfoglalást és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatától tulajdonosi hozzájárulást kell kérni. A kezelői nyilatkozat ezt követően adható ki. Közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-től kell kezelői nyilatkozatot kérni. Pihenőnapokon, illetve munkaszüneti napokon tervezett bontási munkálatokra csak rendkívül indokolt esetben (hibaelhárítás) adható kezelői nyilatkozat. (2) Kezelői nyilatkozat nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben szabad, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték hibaelhárítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez - közhasználatú zöldterület esetében a zöldterület kezelőjének - haladéktalanul be kell jelentenie és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. (5) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület bontásához kér kezelői nyilatkozatot, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, a közterület kezelője a kezelői nyilatkozatot szakaszolva adja meg.

(6) Ha a körülmények indokolják, a közterület kezelője a kezelői nyilatkozatban két határidőt állapíthat meg: a./ Az ideiglenes helyreállítás határidejét; b./ A végleges helyreállítás határidejét (7) A kezelői nyilatkozat helyreállítási határideje egy alkalommal maximum 2 héttel hosszabbítható meg. A kezelői nyilatkozatban forgalombiztonsági okokból előírható a közterület azonnali helyreállítása. (8) Közutak, járdák, kerékpárutak építési célú igénybevétele esetén a kérelmező igénybevételi díjat köteles fizetni az építés megkezdésétől számítva, melynek díjtételeit a II. számú melléklet tartalmazza. Bármely közterületen végzett építési munka esetén a 6. hetet követő időtartamra a II. számú mellékletben meghatározott emelt építési igénybevételi díjat kell fizetni a kivitelezés teljes befejezéséig. Amennyiben a kezelői nyilatkozatban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés kezelői nyilatkozat nélkülinek minősül kivéve, ha a határidőt meghosszabbították. (9) November 15. és március 15. közötti időszakban közterület felbontására csak a (2) bekezdés alapján, valamint időjárás függvényében az Önkormányzat és intézményei, szervezetei beruházásában épülő, valamint közérdeket szolgáló közművezetékek esetében adható kezelői nyilatkozat. (14) Gerincvezeték vagy gerincvezetéket érintő építési és rekonstrukciós munkák végzésére, csak a közmű tulajdonosának vagy üzemeltetőjének adható kezelői nyilatkozat. Csatlakozóvezeték építése esetén az építtető vagy kivitelező kérelmére is adható kezelői nyilatkozat. Ebben az esetben a kérelmezőnek csatolnia kell a vezeték építésére vonatkozóan a közmű tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát, engedélyét is. Hibaelhárítás esetén azonnali bejelentést kell tenni a közterület kezelője felé. A bejelentést a közmű tulajdonosa vagy az általa megbízott vállalkozó is megteheti. Szilárd burkolatú közút, közterület bontására, helyreállítására csak útépítési referenciával rendelkező szakirányú cég megjelölése esetén adható bontási kezelői nyilatkozat. Nem vehető figyelembe a referencia vizsgálatánál olyan vállalkozás, aki korábbi szerződéses viszonyában önkormányzati útszakaszon végzett munkái során igazoltan hibásan teljesített 3 éven belül.” 2. § Az Ör. 22. § (2) bekezdésének, (8) bekezdés g/ pontjának és (11) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A burkolatbontással járó munkákat a technológiailag szükséges legrövidebb időn belül kell elvégezni. Amennyiben indokolatlanul a munkavégzés a területen 5 munkanapnál tovább szünetel, a közterület kezelőnek joga van a kiadott kezelői nyilatkozatot visszavonni. Mindaddig, amíg a kezelői nyilatkozat jogosultja a munkát nem folytatja, és ezt a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kfthez írásban be nem jelenti, a közterületen folyó munka kezelői nyilatkozat nélkülinek minősül. Ha a munkavégzés indokolatlanul 15 munkanapnál tovább szünetel, akkor a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. a munkaárkot, munkagödröt a kezelői nyilatkozat jogosultja költségére helyreállíttathatja.

g/ 5 éven belül épített, felújított vagy korszerűsített út, járda, parkoló, térburkolat, zöldterület bontására – függetlenül annak üzemeltetőjétől – csak rendkívül indokolt esetben és az eredeti burkolati anyaggal, az úttest nyomvonal jellegű bontása esetén az érintett szakaszon teljes szélességben történő helyreállításával adható kezelői nyilatkozat. Keresztirányú munkaároknál az árok szélétől útburkolat esetén 10 – 10 m, járda esetén 5 – 5 m. hosszúságban és a burkolat teljes szélességében történő helyreállítását el kell végezni. Tér, teresedés esetén a helyreállítandó felületet a kezelő egyedileg állapítja meg. (11) Ha a közterület bontása miatt a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül süllyedés vagy más, a bontásra vagy helyreállításra visszavezethető hiba keletkezik, a kezelői nyilatkozat jogosultja köteles azt saját költségen kijavítani, a javításra garanciát vállalni. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, úgy a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el. A halasztást nem tűrő javításokat az út, ill. a közhasználatú zöldterület kezelője – a kezelői nyilatkozat jogosultja költségére – elvégezheti.” 3. § Az Ör. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kivitelező a közterület bontását csak a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. kezelői nyilatkozata birtokában kezdheti meg, és a munkálatokat az abban foglaltak szerint végezheti el.” 4. § Az Ör. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha a közutat, járdát, közterületet kezelői hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a terület-bontásoknál a munkavégzés indokolatlanul szünetel, a kezelői hozzájárulásban szereplő befejezési határidő nem biztosítható, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. a közterület bontási díjat beszedi. A közterület bontási díj mértékét a II. sz. melléklet tartalmazza.„ 5. § Az Ör. 27. §-a a következő t./ ponttal egészül ki: „t./ Kezelői nyilatkozat: e rendelet II. fejezete vonatkozásában az r./ pontban említett szervezetnek, mint kezelő által az e rendelet II. fejezete szerinti – harmadik személy által végzendő – tevékenységekkel kapcsolatban kiadott, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a helyi közutak és közterületek tulajdonosa vagyona megóvása érdekében szakmai feltételeket előíró dokumentum.”

6. § Jelen rendelet 2008. május 1. napján lép hatályba.

31./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2008. (II.12.) KGY rendelet módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs? A bizottságok véleményét kérem. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság ma tárgyalta, elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm, Költségvetési Bizottság véleménye. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság az anyag mellékletét képező 10. számú kimutatás ügyében külön szavazott, és azt 9 igen és 1 tartózkodással nem javasolja elfogadásra. Az előterjesztést magát, tehát a költségvetés módosítását a bizottság elfogadásra javasolja. Ha szükséges, akkor indokolom, de úgy gondolom, hogy ilyen késő este már nem lenne célszerű. Csabai Lászlóné: (polgármester) Én elfogadom, ez azt jelenti, hogy egy hónappal később kerülnek azok a munkák elvégzésre. Nagyon sajnálom, mert minden munka amit most kiadunk, az az építőiparnak nagyon szükséges. Jó. Köszönöm. Azt mondja a Gazdasági Bizottság, hogy a 10. mellékletet nem, de az előterjesztést igen. Kérdezem, hogy kinek van kérdése? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Jászai Menyhért kért szót. Jászai Menyhért: (képviselő) Kérdés lett volna, lehet, hogy nem ide való a kérdés. Nekem a kátyúzási utcalista nagyon szűknek tűnik. 15 utca van megnevezve, sokkal több utca szorulna kátyúzásra, csak hogy mondjam a Szőlőskert utca, amelyen a busz is közlekedik. Tehát miért ilyen szűk ez a lista? Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Gémesi István válaszol, volt Jászai úr részéről egy kérdés, sokkal több utca szorulna kátyúzásra.

Gémesi István: (Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Útkezelési és Közlekedési ágazat vezetője) Ez a 15 utca, ami bekerült ebbe a kátyúzás, meleg aszfalttal című rovatba, természetesen nem tartalmazza az egész utcalistát. De ha megnézi azt a képviselő úr, hogy ez egy 20 millió forintos összeg, amit betettünk erre, akkor én félek, hogy még a 15 utca sem fog beleférni. A Szőlőskert utcával kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy tipikus kátyúzási munkát egy olyan utcán, ami egy itatásos szerkezetű útalap, meleg aszfalttal nem is lehet szakmailag megvédeni, hogy ezt csinálni lehet. Hisz ha beletesszük a meleg aszfaltot, akkor a meleg aszfalt melletti terület fog kicsúcsosodni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Turcsik képviselő úrnak nem adtam szót, de ha jelentkezik akkor adok. Lengyel Károly jelentkezett. Lengyel Károly: (képviselő) Köszönöm szépen, gyors leszek, valóban itt vannak hiányosságok. Még olyan is van, amit már tavaly megbeszéltünk, Butykán például az egyik utca, a Vay Ádám utca gyakorlatilag olyan, mintha felrobbantották volna. Így van és gyakorlatilag akkor már meg is beszéltük, de nem találtam benne. De a legnagyobb problémám amúgy nem ez. Ez is nagy probléma, jó lenne visszatérni, de a következő gondom az nekem, hogy a területen rengeteg olyan utca van, amit nem mi tartunk, hanem a Közút tart kezelésbe. Na most ezzel ők kb. annyit foglalkoznak, mindegy, nem is mondok hasonlatot, de keveset. Én arra szeretnék kérni valamilyen javaslatot, hogyan lehet a Közutat arra rábírni, hogy a kötelességét végezze el és ezeket az utakat tartsa karban, gyakorlatilag erre szeretnék egy segítséget kérni. Most nyugodtan gúnyolódhat Vinnai Győző, mert én azt gondolom, hogy ez az a fórum, ahol egymástól is segítséget kérhetünk, tanulhatunk. Játszóteret meg kell építeni Vinnai Győző, mert egyszerűen azon a helyen elmaradott volt. Tudom, ha van az emberen sapka az a baj, ha meg nincs akkor az a baj, frakcióvezető úr. Már késő van, nem is fogom ezt folytatni, mert nem veszekedni akarok, csak azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, hallgassuk meg egymást. Majd ha én így gúnyolódok magával, akkor maga is teheti ezt velem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Igen, ha egy testületi ülésen számított hozzászólás mennyiséget számoljuk, akkor bizonyára nem Lengyel Károly viszi el a leghosszabb időt. Turcsik László, Turcsik László: (képviselő) Na most ez az a tipikus eset, amikor két ember közül az egyik ember félre érti a másikat. Nem tisztem Vinnai Győzőt megvédeni, van neki elég baja meg bűne, de ő azon mosolygott, – engedd meg légy szíves – hogy én itt oldalt besúgtam neki, hogy bizony sajnos a Közút itt nem dönthet, mert Budapesten döntenek arról is, hogy az utolsó kátyúban mit tehetnek be a Megyei Közúti Igazgatóságok utódai. Erről szól a történet, tehát ezen mosolygott, nem téged gúnyolt ki ebben a pillanatban. A Szőlőskert utcával kapcsolatban. A Szőlőskert utca, ugye tudod, hogy a Kultúrháztól a vasútig terjed, az valóban egy kohósalak alapra épített és egyetlen olyan útja Nyírszőlősnek, amelyiken két réteg aszfalt van. Valószínű, hogy ti a főúttól, úgymond a főúttól a Kultúrházig terjedő szakaszra gondoltatok, amelyik valóban itatásos technológiával készült. Tényleg megérett az idő, hogy valamit csinálni kellene vele, valóban Közúti Igazgatóságé, az országos úthálózatnak a része. Most már nem? Akkor átvettük. Az elmúlt két évben nagyon nem foglalkoztam ezzel, tehát azért nem tudhatom.

De valóban csinálni kellene vele valamit, tudniillik az egész településnek a bevezető főútja és amikor a főutat aszfaltréteggel borította ’98-ban az akkor még Megyei Közúti Igazgatóság, akkor ezt a bekötő szakaszt kihagyták, azt az 1 kilométert, mondván, hogy ott rövidesen csapadékcsatorna fog épülni a IX-es főfolyásig és hogy az akkori úttörvény értelmében 5 évig nem lehet felbontani az új burkolatot. Ezért nem került rá sor. Aztán valahogy az idők szele elmosta ezt a lehetőséget, csapadékcsatorna nem épült, az út meg úgy maradt. De most buszok is közlekednek ezen, meg az egész lakosság és az a baj, hogy a buszokban is nagy kárt csinál. Most végre vannak ezek a normális alacsonypadlós buszok, amik kényelmesek meg modernek, meg jók, ezeket is tönkre fogja tenni. Tehát olyan rossz állapotba került az az útszakasz, hogy előbb-utóbb kellene vele valamit csinálni. Ez egy 1 kilométeres szakasz mindössze. Egyébként a Szőlőskert utcát meg ki is kellene szélesíteni, mert 3 méter 80 centi széles és azon közlekedik a busz. Ez is már néhány éve napirenden van. Csabai Lászlóné: jelentkezett.

(polgármester)Jászai

Menyhért

és

Dr.

Szemán

Sándor

Jászai Menyhért: (képviselő) Nem terveztem, hogy hozzászólok és húzom az időt. Köszönöm Turcsik képviselő úrnak, hogy kiegészítette az én felvetésemet, nem szívesen mondom, de nem tudom elfogadni ezt a választ amit kaptam a kérdésemre. Igazából nekem nem a Kft.-vel van vitám, hanem saját magunkkal. Ők nyilván 20 millió forintból tudnak gazdálkodni, még ha nem is lehet kátyúzni, oda néhány vödör aszfaltot ki kellene vinni és betaposni, mert van már 8-10 olyan gödör, ami valóban veszélyes. Zárójelben azért még annyit megjegyeznék, hogy ettől függetlenül történnek kátyúzások a városban több ponton, nem akarok utcákat említeni ami itt nincs felsorolva és már februárban – márciusban szépen, vígan ki lett kátyúzva. Ilyen lokális jellegű felújításokkal. Helyes, tehát menjünk ezeken végig. Az eredetileg tervezett mondanivalómnak egy szűkített változatát fogom most elmondani, de kikívánkozik belőlem és a szokásos köröket nem fogom most megfutni. Egy kicsit vissza szeretnék kanyarodni a külső és a belső kerületek közötti különbségre. Utak, járdák, közterületek. Én felállítanék három kategóriát a jövőre vonatkozólag. Az első kategóriába azokat tenném, amelyek a biztonság szempontjából fontosak. Közlekedés, személybiztonság, élet, technika. A másodikba azt tenném, ami szintre hozó beavatkozás, ezt értem a fejlesztésekre is és a karbantartásra is. A szintre hozásnál figyelembe venném az építési övezeteket, és a városi átlaghoz igazítanám a beavatkozásokat. Mert azt már most kezdjük érteni, hogy a lakosoknak elő fogjuk írni a járdát is és egyebeket. Új utcánál természetes, hogy előírjuk a közműveket, akkor ezt tartsuk magunkra nézve is érvényesnek. A harmadik az pedig az esztétikai és jóléti beavatkozások. Szintre hozás után itt is, amikor erre jut keret, akkor ezzel foglalkoznék. Ez egészen más sorrend, amit én most felvázoltam, mint amit alkalmazunk a gyakorlatban. Ezzel le is zárom a hozzászólásomat. A közmunkásokat is jó lenne látni a közterületeken. Tehát gyomtalanítás, fűnyírás, illegális szemétlerakók felszámolása. Én is örültem neki, hogy jelentős közmunka kerettel rendelkezünk az idei évben, de én egyelőre még nem tapasztalom, hogy az utakon lennének ezek a közmunkások. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jegyző úr kért szót.

Dr. Szemán Sándor: (jegyző) A mellékletben szereplő rendelet-tervezet címében és 1. §-ában az évszám természetesen helyesen 2008. évi költségvetés. 2.§-ban pedig, hogy kiegészítsem és ezzel teljessé tegyem a mondatot, a rendelet 2008. április hó 30. napján lép hatályba. Köszönöm szépen és elnézést kérek a pontatlanságért és a hiányosságért. Csabai Lászlóné: (polgármester) Lengyel Károly kért szót. Lengyel Károly: (képviselő) Egyetlen egy rövid mondatot. Még, hogy olyan területem is van ami a nyírbátori közúthoz tartozik. Nyírbátori közúthoz. Komolyan. Nem is messze, gyakorlatilag a Nagykállói út meg a Butykai út találkozásánál. A nyírbátori közúthoz tartozik. Mikor lesz az kátyúzva, meg nyírva általuk? Csabai Lászlóné: (polgármester) A következő határozatot javaslom. Én magamnak írtam egy tartaléklistát, de azt most nem mondom el, mert azok nem jöttek szóba. Egyszerűbben oldotta meg a bizottság, hogy levette az egészet napirendről, ezért nem fogom segíteni a Testületnek a munkáját. Javaslatként azt fogalmazom meg, hogy kérjük Giba Tamás alpolgármester urat, hogy készítsen elő egy egyeztető tárgyalást a Közúttal, hogy nézzük meg azokat az állami utakat, amivel problémánk van, és azokkal menjünk fel az útalaphoz, hogy tudunk-e ott valamit elérni. Ez az első javaslatom. A második javaslatom, én múlt vasárnap kinn voltam Nyírszőlősön. És valóban azt láttam, hogy nagyon rossz az a bevezető út. Tökéletesen igaza van mind a két képviselő úrnak, az a javaslatom, hogy most ne döntsünk, hanem kérjünk egy vizsgálatot és aszerint, hogy hogy fog majd dönteni erről a mellékletről a Testület, ha jóvá hagyja, akkor is ezt a témát hozzuk vissza és én még fogok javasolni néhány témát, amit meg akarok vizsgáltatni és vissza akarom hozni a testületi ülésre. Ez a két javaslatom van, és utána fel fogom tenni szavazásra azt a kérdést, amit Mikó Dániel mondott, hogy a 10. mellékletet vegyük le a napirendről. Vagy a táblázatot vegyük le a napirendről és hozzuk vissza májusban. Ebben a sorrendben fogok szavaztatni és a végén fogok szavaztatni a rendelet módosításáról. Mert körülbelül ez az ütem, amiben szavaztatni kell. Igen? Tormássi Géza. Tormássi Géza: (képviselő) Elnézést kérek Polgármester Asszony! Ha a 10. mellékletet nézzük, ez a Városüzemeltetési Kft. által elvégzendő feladatok, ebben az esetben pedig városüzemeltetési kérdésről van szó, tehát én azt javaslom, hogy ne csak a Gazdasági Bizottság tárgyalja, hanem a szakmai bizottság is. Elvileg a 10. melléklet, illetve a 10. számú kimutatás amit le akarunk venni. És úgy tudom, hogy ez a bizonyos kimutatás az alapján készült el, amit a polgármester asszonnyal egyeztettek. Most ha leegyeztetésre került, akkor az a kérdésem, hogy a bizottságnak miért kell ezt levenni? Csabai Lászlóné: (polgármester) A bizottság így döntött, én nem fogom megkérdőjelezni a bizottságnak ezt a döntését. A képviselő-testület megkérdőjelezheti. A képviselő-testület dönthet másként. Tehát kérem, aki egyetért azzal, hogy Giba Tamás alpolgármester úr vezetésével az állami utakra vonatkozóan legyen egy egyeztetés, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal elfogadta.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Mikó Dániel hozzá akar szólni, de a még a második szavazást lebonyolítom. Javaslom, hogy a Nyírszőlősi utat és a Szőlőskert utcát még egyszer nézzük meg és hozzuk vissza a következő közgyűlésre, illetve én még fogok négy utcát javasolni, amit kérem, hogy nézzenek meg, ezt most nem mondom meg, és azokat hozzuk vissza a közgyűlésre, mert meggyőződésem, hogy azokkal foglalkozni kell. Mind a négy más képviselői körzetben van, most nem akarom elmondani, meg fogjuk nézni. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. Közgyűlés 33 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mikó Dániel. Parancsolj. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés! Én amikor jeleztem, hogy Gazdasági Bizottság a 10. számú kimutatást nem fogadta el és hivatkoztam arra, hogy elég késő van ahhoz, hogy ennek a részletes indoklásába belekezdjek, de amennyiben kéri a közgyűlés, akkor szívesen megindokolom. Hiszen Tormássi képviselőtársam nagyon értetlenül fogadta ezt a döntésünket. A megelőző üzleti terv tárgyalása során, amikor a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. üzleti tervét tárgyalta a bizottság, nagyon élénk vita alakult ki abban a tekintetben, hogy mi szerepel abban az üzleti tervben és mi nem. Akkor polgármester asszony azt ígérte a bizottsági ülésen, hogy a következő közgyűlésre be fog jönni, részletesen, képviselőkre lebontva, hogy milyen feladatokat kívánnak megvalósítani az egyes körzetekben. Együttesen fogjuk látni, hogy a Vagyonkezelő Kft.-nél és a városfejlesztés költségvetésében szereplő pénzből mik fognak megvalósulni és azt le fogják egyeztetni a képviselőkkel. Konzultációt vártunk. Ahány képviselőt én megkérdeztem, mindegyik azt mondta, hogy vele senki sem konzultált. Én ebből az anyagból tudtam meg azt, hogy mit tartanak a szakemberek fontosnak az én körzetemben. Semmi probléma, nyilvánvalóan ez szakmai kérdés, de annyit egy egyéni képviselő elvárhat, hogy vele konzultáljanak, hogy azt mondják, hogy ennyire van lehetőség vagy mi ezt látjuk a legfontosabbnak. Megvitatjuk, közös nevezőre jutunk és akkor az jön be. Vagy nem jutunk, és akkor dönt a közgyűlés. De hogy ezt az egészet megspórolják, én úgy gondolom, hogy ez méltatlan helyzetbe hozza az egyéni képviselőket. Nem beszélve arról, hogy egy-két furcsaságot azért lehet benne olvasni. Ha valaki felüti ennek a mellékletnek az 5. oldalát, Nádor út, beszakadás. Úgy gondolom, hogy ha beszakad az út azt valakinek meg kell csinálni, tehát a hibaelhárítások vannak felsorolva. És egyéb furcsaságok, amit én úgy gondolok, hogy itt mindenképpen megérné, hogy mi képbe kerüljünk és természetesen a végső döntést a szakembereknek kell egy egyeztetést követően meghozni és nyilvánvalóan majd a közgyűlés elfogadja. De én azt hiszem, hogy ez nincs abban az állapotban, hogy én erre igennel tudjak szavazni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) A bizottság azt javasolja, hogy ezt ne tárgyaljuk. Ezt a képviselő-testület el is fogadhatja és el is utasíthatja. Kérem aki a bizottság javaslatával egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodással elfogadta a javaslatot:

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki a költségvetést a 10. melléklet nélkül elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal, 13 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot és megalkotta az alábbi rendeletet.

138/2008. (IV. 28.) számú határozata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének módosításához kapcsolódó feladatokról A Közgyűlés 1.) felkéri Giba Tamás alpolgármestert, hogy az állami utak karbantartására, felújítása érdekében kezdeményezzen egyeztető tárgyalást a Magyar Közút Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságával Felelős: Giba Tamás alpolgármester 2.) utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, valamint a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a Nyíszőlősi út és a Szőlőskerti utca felújításának lehetőségét vizsgálja meg, és a vizsgálat eredményéről tájékoztassa a testületet.

Felelős: Hajzer Gábor, Városfejlesztési Iroda vezetője, Hámoriné Rudolf Irén, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője

26/2008. (IV.29.) KGY rendelet

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008.(II.12.) KGY rendelet módosításáról

A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II. 12.) KGY rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A Közgyűlés a 2008. évi költségvetés főösszegét az 1. számú melléklet szerint 39.547.511 eFt-ra módosítja. 2. §. A rendelet 2008. április hó 30. napján lép hatályba.

1543 eFt-ban! Bevétel Megnevezés Eredeti előirányzat

Zárolás

Kiadás

Engedély. 39 461 728

Polgármesteri hatáskörben végrehajtott előirányzatmód. 1. sz. kimutatás szerint Módosított előirányzat 1. Központi költségvetési támog. MÁK levelek alapján - normatív kötött felhaszn. tám. - rendszeres szociális segély - időskorúak járadéka - ápolási díj és az utána befizetett nyugdíjbiztosítási járulék - normatív lakásfenntartási támog. - adósságcsökkentési támogatás - központosított előirányzatok - helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támog. - prémiumévek program támogatása - közszféra keresetemelk. támogatása - lakossági közműfejl. támogatása - helyi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása - helyi közösségi közl. normatív támog. - EU-s és hazai fejl. pály.saját forrás

Zárolás

110 694 7 859 56 244 30 690 9 465

11 999 4 944 102 892 3 568 1 943 31 695 5 372

Bér

Munk.j.

Engedély. 39 461 728

33 232 39 461 728

Ebből

33 232 39 461 728

Ebből Bér

Munk.j.

2. Átvett pénzeszköz - fejlesztésre átvett pénzeszköz - Volán támogatására átvett pénzeszk. - szociális feladatokra átvett - közszféra keresetemelk. támogatása - helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támog. 3. Felhalmozási és tőkejell. bevételek - Önkorm.sajátos felhalm.és tőkebev. telekértékesítés

330 349 31 695 214 952 102 892

185 000

11 999

104 400

I. Hivatali költségvetés 1. Tartalékok - Külügyi és EU-s célfeladat (Okt. Kult. és Sportiroda anyaga) 404070 Gazdasági és egyéb területen hasznosuló nemz.kapcs. elősegítése - Oktatási célfeladat (Okt. Kult. és Sportiroda anyaga) 402050 Szakvezető ped. órakedv. - Polgármesteri keret 3. sz. kimutatás szerint - Alapítványi támogatások 2. sz. kimutatás szerint - Átruházott hatáskörben végrehajtott előir. módosítás (a bizottságok döntése alapján) 3. sz. kimutatás szerint - Alapítványi támogatások (a bizottságok döntése alapján) 2. sz. kimutatás szerint

2 100

3 332

145 100

3 590

400

2 524

808

- Kötvényből képzett tartalék felhasználás - 8. sz. kimutatás szerint

306 490

2. Pénzeszköz átadás - Rendőrség támogatása 271/2007.(XII.17.) KGY határozat alapján

3 794

- Alapítványi támogatások (a bizottságok döntése alapján) 2. sz. kimutatás szerint 3. Egyéb kiadás - Cigány Kisebbségi Önkormányzat (4/2008.(I.17.) Cigány Kisebbs.Önk.hat.) Arany J. Gimn. és Általános Iskola táncoktatás támogatása Helyi kisebbségi önk. működési tám. (MÁK levele alapján) - Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Lengyel Kisebbségi Önkormányzat - Német Kisebbségi Önkormányzat - Örmény Kisebbségi Önkormányzat - Szlovák Kisebbségi Önkormányzat - Ukrán Kisebbségi Önkormányzat - Ruszin Kisebbségi Önkormányzat 4. Városfejlesztési kiadás (Városfejl.Iroda anyaga alapján) 4. sz. kimutatás szerint 5. Felújítás (Vagyongazd. és Üzemelt.Iroda anyaga) 7. sz. kimutatás szerint

500

25

278 278 278 278 277 277 277

337 828

530 365

60 000

6. Vagyoni kiadások (Vagyongazd. és Üzemelt.Iroda anyaga) - Malom u.- parkoló kialakítás - Berenát u. - ingatlan vásárlás (volt HM Üdülő) 7. Előirányzat átcsoportosítás (Gazdasági Iroda anyaga alapján) 5. sz. kimutatás szerint

2 070 102 490

82 362

82 362

II. Intézményi költségvetés 1. Prémiumévek program támog. (MÁK levél alapján) - Westsik V. ÉLIP Szakk. és Szakisk.

1 185

897

288

663

500

163

511

385

126

1 003

755

248

- Petőfi S. Általános Iskola

433

328

105

- Bem J. Általános Iskola

202

153

49

- Arany J. Gimn. és Ált. Iskola

205

155

50

- Gárdonyi G. Ált. Iskola

990

750

240

- Vécsey K. Ált. Iskola

400

303

97

- Bánki D. Műszaki Középiskola

414

314

100

- Krúdy Gy. Gimnázium - Váci M. Művészeti, Kulturális és Gyermekcentrum - Vikár S. Zeneiskola 2. Szakvezető tanárok órakedv. 2007/2008. tanév II. félévi vonzata (146/1999. (VI.14.) KGY hat.) (Okt. Kult. és Sportiroda anyaga)

- Sipkay B. Keresk. Szakközépisk.

214

162

52

- Széchenyi I. Közgazd. Szakközépisk.

474

359

115

- Benczúr Gy. Általános Iskola

405

307

98

- Petőfi S. Általános Iskola

543

411

132

265

201

64

161

122

39

3. Magántanuló felkészítése (Okt. Kult. és Sportiroda anyaga)

- Bem J. Általános Iskola - Arany J. Gimn. és Általános Iskola

268

203

65

4. SNI tanuló felzárkóztatása (Okt. Kult. és Sportiroda anyaga) - Göllesz V. Spec.Szakisk. és Ált.Isk. 5. Étkezésből eredő Áfa visszatérülés (Áfa törvény változása miatt) 6. sz. kimutatás szerint 6. Felújítás (Vagyongazd. és Üzemelt.Iroda anyaga) 7. sz. kimutatás szerint 7. Átruházott hatáskörben végrehajtott előir. módosítás (a bizottságok döntése alapján) 3. sz. kimutatás szerint 8. Egyéb feladatok - Arany J. Gimn. és Általános Iskola (4/2008.(I.17.) Cigány Kisebbs.Önk.hat.)

110 905

350

29 760

3 735

táncoktatás támogatása

25

- Szőlőskerti Általános Iskola (221/2008. sz. levél alapján) autóbusz műszaki vizsgáztatása

700

- Westsik V. ÉLIP Szakközépisk. (133/2008. sz. levél alapján) törvényességi ellenőrzés bérkülönb.

721

546

175

244

185

59

- Vikár S. Zeneiskola AMI (az intézmény levele alapján) 4 órás gazdasági ügyintézői állás kiegészítése 6 órásra V. 01-től - Váci M. Műv.Kult.és Gyermekcentrum (Lőrincz T. képviselő levele alapj.) Vajdabokori Művelődési Ház bútorzat beszerzés felhalm. kiad.

500

9. Intézményi létszámadatok 9. sz. kimutatás szerint 8 704

III. Általános tartalék

6 ÖSSZESEN Módosított előirányzat

691 887

777 670 39 547 511

743 594

2 727

873

829 377 39 547 511

833

2 200

Megnevezés

eFtban! Kiadás Zárolás Engedély.

1/2008. (III. 12. ) Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság gondnokság - Micimackó Bölcsőde (Stadion u.) 2 db vizesblokk dugulás elhárítás - Szociális Gondozási Központ (Vécsey köz)

590

nyomó vízvezeték csere Gyermekek Háza Óvodai gondnokság - Nefelejcs Óvoda (Élet u.)

530

szennyvízvezeték csere fagyökérzet benövés miatt Eszterlánc Óvodai gondnokság - Gyermekkert Óvoda (Tőke u.) használati melegvíz meghibásodása miatti csőtörés helyreállítás Kincskereső Óvodai gondnokság - Bóbita Óvoda (Vécsey köz)

663

3 174

padlóban vezetett fűtési vezeték cseréje - Kincskereső Óvoda (Árpád u.)

975

2 db fakivágás - Kertvárosi Csicsergő Óvoda (Mandabokori tagóvoda)

160

megrongált kerítés helyreállítása - Benczúr Gy. Általános Iskolai gondnokság - Herman O. tagiskola

661

étterem feletti dongatető átfedése, szigetelés cseréje - Móricz Zs. Általános Iskola konyhában történt csőtörés illetve kazánházban a gömbcsapok meghibásodásából adódó károk helyreállíttása - Inczédy Gy. Középiskola, Szakiskola és Kollégium udvari távfűtési vezeték cseréje - Széchenyi I. Közgazd., Inform.Szakközépisk. és Kollégiumi gondn. - Bessenyei Gy. Kollégium (Árok u.) udvari csőtörés

226

2/2008. (IV. 02. ) - Benczúr Gy. Általános Iskolai gondnokság

450 2 398

222

- Petőfi S. Általános Iskola őrzésvédelmi szolgálat biztosítására

1 650

3/2008. (IV. 02. ) - AEROB-LIVE BT. orvosi műszer beszerzése (EKG és kiegészítői)

300

4/2008. (IV. 02. ) - Nyíregyházi Városi Tenisz Klub 79/2007.(IV.23.) KGY.hat. jóváhagyott támog. szerződés szerinti támog.

3 000

5/2008. (IV. 02. ) - Önkormányzati feladatok - Képviselőtestület kiadásai (felhalmozási kiadás)

15 000

6/2008. (IV. 03. ) - Önkormányzati feladatok - Megyei Önkormányzat Kállai Gyűjtemény rendezése TOURINFORM Utazás 2008. Nemzetközi Utazási Kiállítás

3 033 200 33 232

- Általános tartalék Összesen:

Tervezési egység

Megnevezés

605000

Polgármesteri keret Nyír-Ortopéd Alapítvány - Sonostim KLM készülék vásárlás Polgármesteri keret összesen

33 232

Zárolás

33 232

Engedélyezés

100

100 100

100 Környezetvédelmi Alap 203000

Környezetvédelmi oktatás, programok, környezeti nevelés fejlesztése, eszközbeszerzés - Nyírség Könyvtár Alapítvány - Aranykörte Alapítvány - Együtt a Gyermekekért Alapítvány - ZÖLD Kerék Sz-Sz-B. Megyei Kerékpáros Alapítvány Környezetvédelmi Alap összesen Mindösszesen

400 100 50 100 150 400 500

400 500

e Ft-ban! Tervezési egység 402 040 402 070 402 040 402 070 402 070

410 040

405 107 405 042

Megnevezés Oktatási célfeladat terhére Virág Utcai Óvoda jubileumi ünnepség támogatása Virág Utcai Óvoda Móra napok támogatása Móra F. Általános Iskola Kikelet Óvoda évforduló támogatása Kikelet Óvoda Herman O. hét tanulmányi verseny Benczúr Gy. Általános Iskola Régiós KI MIT TUD Bánki D. Műszaki Középiskola Oktatási célfeladat összesen Idegenforgalmi célfeladat terhére Idegenforgalmi hirdetések Cifra palota - Hetedhét ország rendezvénysorozat támog. Váci M. Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum Idegenforgalmi célfeladat összesen Sport célfeladat terhére Dr. Szabó László tollaslabda emlékverseny Zelk Z. Általános és Német Kéttanítási Nyelvű Iskola Fogyatékosok diáksportja Göllesz V. Speciális Szakiskola és Általános Iskola

Zárolás Engedélyezés

100 100 100 100 100 100 100 100 50 450

50 450

1 000 1 000 1 000

1 000

50 50 40 40

203 000

605000

605001

Sport célfeladat összesen Környezet védelmi Alap terhére Környezetvédelmi oktatás, programok, környezeti nevelés fejlesztése, eszközbeszerzés Kazinczy F. Általános Iskola Szőlőskerti Általános Iskola Kodály Z. Általános Iskola Móra F. Általános Iskola Vécsey K. Általános Iskola Zelk Z. Általános és Német Kéttanítási Nyelvű Iskola Petőfi S. Általános Iskola Bem J. Általános Iskola Gárdonyi G. Általános Iskola Arany J. Ált. Isk. és Gimnázium Szabó L. tagiskola Kertvárosi Általános Iskola Móricz Zs. Általános Iskola Benczúr Gy. Ált. Isk. Herman O. tagiskola Környezet védelmi Alap összesen Polgármesteri keret terhére Csabai Lászlóné polgármesteri kerete - Váci M. Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum Sóstóhegyi Közművelődési Színtér rendezvények támog. Giba Tamás alpolgármesteri kerete

90

90

2 050 150 100 200 150 50 160 190 150 100

2 050

200 200 200 200 2 050

100

100 30

- Kertvárosi Általános Iskola 30

V. Megyei D.A.D.A. találkozó támogatása

605002

Nagy László alpolgármesteri kerete - Móricz Zs. Megyei és Városi Könyvtár F. Szakál Sándor verseskötete megjelentetésének támog.

15 15

Polgármesteri keret összesen Mindösszesen

145 3 735

145 3 735

1554 Sorszám

Feladat megnevezése Áthúzódó kifizetések (7/1. melléklet részletezése szerint)

1.3 1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4 1.3.5 1.3.6 1.3.7 1.3.8 1.3.9 1.3.10 1.3.11 1.3.12 1.3.13 1.3.14 1.3.15 1.3.16 1.8 1.8.1 1.8.2 1.15 1.15.1 1.15.2 1.15.3

1./ Utak és közlekedés Járdaépítések, felújítási program Hősök tere K-i oldala Hősök tere D-i oldala Kálvin tér páros oldala Kálvin tér páratlan oldala Országzászló tér Benczúr tér K-i oldala Iskola út É-i oldala Szent István utca Kórház mellett Vay Ádám körút D-i oldala Zelk Zoltán Általános Iskola mellett Arany János Gimnázium mellett Szent István utca D-i oldala Vasvári Pál út 60., 62., 64. sz. előtt Őz út 1-7. sz. előtt Ferenc körút 28. sz. előtt Tünde utca járda tervezése Utak tervezése Bokréta út tervezése Kígyó utca - Arany János utca - Szarvas utca csomópont tervezése Útalapok tervezése, építése, lezárása Nád utca Venyige utca, Erika utca Majális utca, Csónak utca, Szivárvány köz

Előirányzat 2008.

Kiadás [eFt] Módosítás + -

Bevétel [eFt] Módosítás + -

Összesen

Előirányzat 2008.

356 937

356 937

409 118

60 000

60 000

0

0

5 101 0

8 000

5 101 8 000

0

10 000

10 000

50 000

50 000

Összesen 409 118

0

1.15.4 1.15.5 1.15.6 1.15.7 1.15.8 1.20 1.20.1 1.20.2 1.20.3 1.20.4 1.22 1.25 1.25.1 1.25.2 1.26 1.28 1.29 1.30 1.31 1.32

Futó utca Szeder utca Kőrösi Csoma Sándor utca Béke utca Ér utca vége Útfelújítások 2008. évi program (DEC-TEÚT) Nyíregyháza Sóstóhegy területe Nyíregyháza Belváros III. ütem területe Nyíregyháza Borbánya területe Nyíregyháza Ady Endre út és térsége területe Városi Közlekedésfejlesztési Terv (Közlekedésfejlesztési koncepció aktualizálás) Jelzőlámpás forgalmi csomópontok építése Sóstói út - Garibaldi u. jelzőlámpás forgalmi csomópont (pénz átadása) Vasvári P. út - Stadion u. körforgalmi csomópont (pénz átadása) 4. sz. - 41. sz. - 4911. sz. főutak közötti gyűjtőút építése (Keleti körút) (ÉAOP pályázat) 4. sz. főút 276+500 – 277+300 km közötti szakaszon (Pazonyi u.) gyalog-kerékpárút építés (ÉAOP pályázat) Autóbusz megállóhelyek korszerűsítése (ÉAOP pályázat) Sebességkijelző táblák kihelyezése a 38. sz. és a 36. sz. főutakon Kisbusz beszerzés Petrikovics u. térburkolása

100 000 0 0 0 0

100 000 88 000 90 000 74 000 68 000

0 88 000 90 000 74 000 68 000

50 000 0 0 0 0

50 000 41 250 42 200 34 700 31 850

0 41 250 42 200 34 700 31 850

20 000

20 000

0

50 000

50 000

0

100 000

100 000

80 000

80 000

66 033

66 033

51 033

51 033

20 000

180 000

4 000

4 000

3 600

20 000 4 000

20 000 4 000

200 000

180 000

679 134 338 000 280 000

737 134

162 000

18 000 3 600 0 0

364 633 150 000

212 000

302 633

2./ Közterületek (terek, parkok, temető) 2.1 Fasorrendezések 2.1.1 Kiss Ernő utca 2.1.2 Blaha Lujza sétány 2.1.3 Család utca

2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.7 2.2 2.7 2.7.1 2.7.2 2.7.3 2.15 2.16 2.18 2.21 2.23 2.26 2.27 2.28 2.29

Árok utca Északi Temető központi fasor Szent István utca fák részleges cseréje Bethlen Gábor utca részleges fasor felújítás Zöldfelületi felmérések Játszóterek építése közterületeken Nyírszőlős sportpálya Északi körút 36. sz. mellett Nagyszállás Utcabútorok telepítése, pótlása Utcai szemétszelencék telepítése, pótlása Jósaváros közterületeinek rehabilitációja (jóteljesítési garancia) Fásítási akció Óvodai, általános iskolai játszószerek rekonstrukciós programja Fazekas J. tér park tervezése és építése Ungvár stny. 2-6. sz. előtti burkolat és zöldfelület felújítása Deák F. utca zöldfelület rekonstrukció folytatása Integrált városfejlesztés (ÉAOP 5.1.1/B pályázat)

20 500

20 500

0

2 000 35 000

2 000 35 000

0 0

2 400 1 200

2 400 1 200

0 0

10 300

10 300

0

3 000

3 000

0

25 000

25 000

0

100 000

100 000

0

28 000

28 000

0

6 000 100 000 333 400

6 000 100 000 333 400

0

0

70 000 70 000

0

0

0 70 000 70 000

3./ Környezetvédelem 3.2 Biomonitoring rendszer további üzemeltetése Sz-Sz-B Megyei Szilárd Hulladékgazdálkodási 3.4 Társulás éves hozzájárulás 3.6 Báthory I. Laktanya környezeti kármentesítése 3.7 Borbányai hulladéklerakó tényfeltárása 3.8 Folyékony hulladékgyűjtés kompenzáció (Állami) 3.9 Helyi természeti területek védetté nyilvánítása 3.12 Szelektív hulladékgyűjtés PR (Norvég Alap) 3.13 Környezetvédelmi Program készítése 3.14 Hulladékgazdálkodási Program felülvizsgálata 3.15 Vay Á. Laktanya környezeti állapotfelmérése 3.16 Repülőtér környezeti hatásvizsgálat Települési szilárd hulladék gazdálkodási 3.17 rendszerek fejlesztése (KEOP pályázat) Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Telep 3.18 depónia magasítása

3 000

3 000

0

2 327

2 327

0

55 078 7 753 2 000 6 500 53 500 9 600 2 500

55 078 7 753 2 000 6 500 0 9 600 2 500

0 0 0 0 0 0 0

5 000 5 000 150 000

4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.3

45 475

45 475

5 000 5 000 50 000

200 000

12 000 314 258

4./ Ivóvízellátás, csapadék- és szennyvízhálózat bővítés Csapadékvízelvezetési koncepció végrehajtása Palánta utca és térsége csapadékvíz elvezetése Belváros csapadékvíz rekonstrukció Bujtos városrész (ÉAOP - 2007 - 5.1.2.D pályázat) Nyírszőlős Szőlőskert utca Ivóvízhálózat fejlesztések (saját erő, bevétel: lakossági befizetés)

53 500

0

0 0 105 000

35 000

12 000 50 000

53 500

140 000 0

310 758

150 475

35 000 45 475

140 000

185 000

185 000

0

0

25 000

25 000

5 000

5 000

Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és tisztítási program megvalósítása (KEOP) Közműfejlesztési hozzájárulás (lakossági 4.6 befizetés) 4.7 Közműfejlesztési hozzájárulás (állami támogatás) Nyíregyháza Közműépítő Vízgazdálkodási Társulat működési költsége (Felsőpázsit, Simai út 4.9 és térsége, Lászlócsere dűlő, Csernyikbokor, Mátyásbokor) 4.10 Szennyvízprogram Társulat működési költsége 4.5

5./ Intézmények és lakás 5.5 Védett épületek felújításának támogatása Vay Ádám laktanya épületeinek hasznosítása 5.7 (ROP) 5.11 Városi Stadion világítás korszerűsítés Tűzoltóság épületének rekonstrukciója és 5.12 bővítése (HÖF-CÉDE) Wesselényi M. Középiskola bővítése és 5.14 rekonstrukciója (ÉAOP) 5.15

Báthory Laktanya telekkialakítás tervezése

136 860

136 860

95 145

95 145

0

8 000

8 000

3 000

3 000

3 000

3 000

1 500

1 500

8 464 359 824

0

5 000

6./ Városrendezés Településrendezési tervek felülvizsgálata Szabályozási terv módosítások Térinformatikai betöltés, tesztelés

8 464 359 824

111 145

0

0

5 000

790 000 142 365

932 365

100 780

100

100 680

50 000

2 188

47 812

0 111 145 0

711 000

63 623

647 377 0

28 950

311

28 639

20 000

20 000

0

8 000

8 000 1 113 857

0

973 780 142 365

6.2 6.3 6.5

0

0

1 000 13 000 1 000 15 000

0

2 288

0

1 000 13 000 1 000 15 000

739 950

0 63 934

0 0

0

0

676 016

0 0 0 0

7.1

7./ EU pályázatok támogatásával megvalósítandó fejlesztések Projektek előkészítése, tervezése, pályázati dokumentációk készítése

100 000 100 000

8.1

8./ Ágazaton kívűl Kisebb áthúzódó feladatok

10 000 10 000

0

0

2 040

97 960

2 040

97 960

0

10 000 10 000 3 334 870 1712780 1 622 090

3 868 3 868

0

Fejlesztési kiadások összesen:

3 142 333 530 365 337 828

Fejlesztés bevételei összesen:

1 849 189 185 000 321 409

Fejlesztés önkormányzati nettó kiadásai

1 293 144 345 365

16 419

0 0

0

1 849 189 185 000

0

0

0 321 409

3 868 3 868 1 712 780

e Ft-ban! Tervezési alapegység Kód

Dologi kiadás

Megnevezés

3 603

107000 JÁTSZÓTÉRI BERENDEZÉSEK 108000 BELVÍZELVEZETÉS 113000 KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS 213000

TERÜLET ELŐKÉSZÍTÉS

219000

EGYÉB VAGYONI KIADÁSOK

402151

SZAKMAI ÉS INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI FELADATOK

501101

SZAKSZERVEZET

605000

POLGÁRMESTERI KERET

620001

Működ. c. pénzeszk. átadás

-

5 901

-

60 191

Felhalmozási kiadás -

-

5 901

-

-

993

-

2 057

2 057 -

200

100

-

100

OROS TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT

491

-

491

620002

ROZSRÉT TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT

400

-

400

630000

POLGÁRVÉDELMI KIADÁSOK

72 436

-

62 710

-

294

9 726 -

-

3 000

200

294

Mindösszesen

-

5 132

3 993

Zárolás összesen:

Összesen

3 603

-

Engedélyezés összesen:

Felújítási kiadás

60 191

5 132

-

Felhalm. c. pénzeszk. átadás

60 191 -

1 191 59 000

-

9 245

3 000

200

8 735

-

-

510

3 000

200

82 362 -

82 362 -

Megnevezés

Visszamenőleges hatályú

2 067

Egészségügyi Szoc. és Bölcsődei Igazgatóság

10 048

Szociális Gondozási Központ

127

Mentálhigiénés Központ Eü. Szoc. és Bölcsődei Igazg. gondn.

Május 1től hatályos

-

12 242 969

Gyermekek Háza Óvoda Aranykörte Óvoda

1 070

Búzaszem Óvoda

1 062

Ligeti Óvoda

1 019

Kikelet Óvoda

1 330 632

Nefelejcs Óvoda

1 098

Margaréta Óvoda Gyermekek Háza Óvodai gond.

-

7 180

Eszterlánc Óvoda

1 382

Nyitnikék Óvoda

731

Kerekerdő Óvoda

1 634

Napsugár Óvoda

1 200

Gyermekkert Óvoda

1 597

Eszterlánc Óvodai gond.

-

6 544

Kertvárosi Csicsergő Óvoda

1 022

Kincskereső Óvoda

1 172

Tündérkert Óvoda

1 463 845

Bóbita Óvoda Százszorszép Óvoda

1 183

Virág Utcai Óvoda

1 324

Kincskereső Óvodai gond.

-

Benczúr Gy. Általános Iskola

4 198

Petőfi S. Általános Iskola

4 053

Benczúr Gy. Ált. Isk. Gond.

8 251

Bem J. Ált. Iskola

4 765

Kazinczy F. Ált. Iskola

4 024

Zelk Z. Ált. Iskola

3 174

Bem J. Ált. Iskola Gond.

11 963

Kodály Z. Ált. Iskola

2 794

Kertvárosi Ált. Iskola

2 705

Arany J. Gimn. és Ált. Isk.

6 884

Gárdonyi G. Ált.. Iskola

2 335

Arany J. Gimn. és Ált. Isk. Gond.

9 219

Vécsey K. Ált. Iskola

5 408

Móricz Zs. Ált. Iskola

4 503

Szőlőskerti Ált. Iskola

3 595

Szőlőskerti Ált. Iskola Óvodások

7 009

-

-

-

72

362

Szőlőskerti ált. Iskola Diákotthon Göllesz V. Szak.és Ált. Iskola

1 536 64

Göllesz V. Spec. Ált. Kollégisták Szőlőskerti Ált. Iskola Gond.

5 131

Móra F. Ált. Iskola

6 481 1 526

Wesselényi M. Ip. Szakk.(kollégium) Inczédy Gy. Szakk. és Szakiskola

161 1 490

Inczédy Gy. Szakk. és Szakisk. Kollégisták Inczédy Gy. Szakk. és Szakiskola

161

Kölcsey F. Gimnázium

839 349

Kölcsey F. Gimnázium Gond.

1 188

Krúdy Gy. Gimnázium

2 138

Zrínyi I. Gimnázium

383

355 1 591

Zrinyi I. Gimn.Kollégisták Zrínyi I. Gimnázium

355

Bánki D. Müszaki Középi.

347

1 591 2 277

Bánki D. Műszaki Középisk. Kollégisták Bánki D. Müszaki Középi.

347

Zay A. Egészs. Szakk.

261

2 277 1 243

Zay A. EÜ. Szakk.Kollégisták Westsik V. Él. Ip. Szakk.

1 490 383

Kölcsey F. Gimn. Kollégisták Vasvári P. Gimnázium

498

97

Zay A. Egészs. Szakk. Gond.

358

Művészeti Szakk. Iskola

681

1 243 1 480

Művészeti Szakk. Kollégisták Művészeti Szakk. Iskola Gond.

681

Sipkay B. Keresk. Szakk.

461

1 480 390

Sipkay B. Keresk Szakk. Kollégisták Sipkay B. Keresk. Szakk.

461

Lippai J. Szakk. és Szakiskola

126

Vásárhelyi Pál ÉVISZ

133

Lippai J. Mezőgazdasági Szakk. Gond.

259

Széchenyi I. Közg. Szakk.

448

390

-

Széchenyi I. Közg. Szakk. Kollégisták

1 537

Bessenyei Gy. Kollégium

2 664

Széchenyi I. Közg. Szakk. Gond. INTÉZMÉNYEK összesen:

Mindösszesen

448

4 201

62 851

48 054

110 905

2008. évi intézményi felújítási feladatok módosítása Kiadási előirányzat (eFt) 2008. Felújítási munka Intézmény megnevezése megnevezése Zárolás Engedélyezés Eü. Szociális és Bölcsődei Igazgatóság 3 orvosi rendelőből 4 rendelő Toldi u. orvosi rendelő kialakítása, felújítása Eü. Szociális és Bölcsődei Igazg. össz.: Gyermekek Háza Óvodai Gondnokság vizesblokk felújítása HÖF, Margaréta Óvoda CÉDE pályázati önerő kiegészítés Gyermekek Háza Óvodai gondn. összesen Eszterlánc Óvodai Gondnokság 6 db konyhai lefolyó csatornatönk cseréje, Eszterlánc Óvoda (Etel-köz) helyreállítása balesetveszélyes bejárati járda Gyermekkert Óvoda (Tőke u.) felújítása Eszterlánc Óvodai gondn. összesen Kincskereső Óvodai Gondnokság ablakszerkezetek javítása, Kincskereső Óvoda (Dália u.) mázolása Virág u. Óvoda /Virág u./ nyílászáró csere Kincskereső Óvodai gondn. összesen Benczúr Gy. Általámos Iskola Herman O. tagiskola Oros belső felújítási munkák Benczúr Gy. Általámos Iskola összesen: homlokzati hőszigetelés megerősítése Bem J. Általános Iskola összesen: Móricz Zs. Megyei és Városi Könyvtár olvasóterem vakolatjavítás, festés Vécsey u. 15. sz. homlokzat vakolatjavítás, fa fiókkönyvtár gyökérzet miatti helyreállítási munkák Ferenc krt. 3. sz. tetőszigetelés fiókkönyvtár vizesblokk felújítása Ungvár sétány 3. sz. statikai szakvélemény fiókkönyvtár Móricz Zs. Megyei és Városi Könyvtár összesen: Bem J. Általános Iskola

10 000 10 000

-

2 000 2 000

-

460 580 1 040

-

250 250 14 000 14 000

350 350

-

360 360

-

200 290 180 240 50 960

-

Váci M. Művészeti, Kulturális és Gyermekcentrum szennyvízvezeték csere vizes blokkban Művésztelep helyszínének felújítása Váci M. Művészeti, Kulturális és Gyermekcentrum összesen: Prága u-i Művelődési Ház

Intézmények összesen: Polgármesteri Hivatal MINDÖSSZESEN:

Krúdy terem restaurátori és belső építészeti munkák

350 800 1 150

-

29 760

350

60 000 89 760

350

orszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10.

Feladat megnevezése 2008. évi kötvénykibocsátásból megvalósuló feladatok Állatpark Sóstó Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és tisztítási program megvalósítása (KEOP) Panelfelújítási program Fazekas J. tér park tervezése és építése Régi épületrész belső udvari homlokzat Belső udvar közművek cseréje Belső udvar parkosítása Városi Stadion létesítmény fejlesztés Városfejlesztési feladatok Útfelújítások 2008. évi program (DECTEÚT) saját erő

Eredeti [eFt]

Módosítás Módosított [eFt] [eFt]

200 000 100 000

200 000 100 000

41 715

41 715

430 028 55 757 60 000 10 000 30 000 132 500

430 028 55 757 60 000 10 000 30 000 132 500 120 000

120 000

10 000

10 000

Felújítási feladatok - Eü. Szociális és Bölcsődei Igazgatóság 11.

Toldi u. orvosi rendelő - Benczúr Gy. Általámos Iskola

3 orvosi rendelőből 4 rendelő kialakítása, felújítása

-

12.

Herman O. tagiskola Oros - Polgármesteri Hivatal

13.

14. 15.

belső felújítási munkák Krúdy terem restaurátori és belső építészeti munkák

Egyéb vagyoni feladatok - Berenát u. - ingatlan vásárlás Céltartalék a tárgyévet követő években megvalósuló feladatokra

2 440 000

2008. évi kötvénykibocsátás összesen:

3 500 000

14 000

14 000

60 000

60 000

102 490

102 490

306 490

2 133 510

-

3 500 000

Megnevezés

Enged. OEP 2008. létszám létszámvált. III. 01. 2008. I. 01. I. 01.

Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Egészs., Szoc.és Bölcsődei Igazgatóság Szociális Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálat Mentálhigiénés Központ Eü.Szoc.és Bölcsődei Ig.gondn. Gyermekek Háza Óvoda Aranykörte Óvoda Búzaszem Óvoda Ligeti Óvoda Kikelet Óvoda Nefelejcs Óvoda Margaréta Óvoda Gyermekek Háza Óvodai gondn.: Eszterlánc Óvoda Nyitnikék Óvoda Kerekerdő Óvoda Napsugár Óvoda Gyermekkert Óvoda Eszterlánc Óvodai gondn. : Kertvárosi Csicsergő Óvoda Kincskereső Óvoda Tündérkert Óvoda Bóbita Óvoda Százszorszép Óvoda Virág Utcai Óvoda Kincskereső Óvodai gondn. : Benczúr Gy. Általános Iskola

191,00 271,50 162,50 47,00 39,50 520,50 32,00 27,00 33,00 32,00 35,00 20,00 29,00 208,00 38,00 21,50 45,00 37,50 38,00 180,00 30,00 31,50 39,50 26,75 35,00 40,00 202,75 80,38

Petőfi S. Általános Iskola Benczúr Gy. Ált. Isk. Gond. Bem J. Általános Iskola Kazinczy F. Általános Iskola Zelk Z. Ált. és Német Kéttanítási Nyelvű Isk. Bem J. Ált. Isk. Gond. Kodály Z. Általános Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Cantemus Kórus Kodály Z. Ált.Isk. gondn. :

60,00 140,38 62,50 59,50 52,00 174,00 55,00 44,70 7,00 106,70

2008. V. 01.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,00

-

1,00

-

-

-

-

-

Enged. létszám 2008. XII. 31. 191,00 271,50 162,50 47,00 39,50 520,50 32,00 27,00 33,00 32,00 35,00 20,00 29,00 208,00 38,00 21,50 45,00 37,50 38,00 180,00 30,00 31,50 39,50 26,75 35,00 40,00 202,75 81,38 60,00 141,38 62,50 59,50 52,00 174,00 55,00 44,70 7,00 106,70

Kertvárosi Általános Iskola Arany J. Gimnázium és Ált. Iskola Gárdonyi G. Általános Iskola Arany J. Gimn. és Ált. Isk.Gond. Vécsey K. Általános Iskola Móricz Zs. Általános Iskola Szőlőskerti Ált.Iskola és Gyerm.Átmeneti Otthona Göllesz V. Speciális Szakiskola és Ált.isk. Szőlőskerti Ált. Isk. Gyerm.Átm.Otth. Gond. Móra F. Általános Iskola Wesselényi M. Középiskola és Szakisk. Inczédy Gy. Középiskola és Szakisk. Kölcsey F. Gimnázium Vasvári P. Gimnázium Kölcsey F. Gimn. Gond. Krúdy Gy. Gimnázium Bencs L. Szakiskola és Ált. Iskola Krúdy Gy Gimn. Gond. Zrínyi I. Gimnázium Bánki D. Műszaki Középiskola

45,00 130,00 44,00 174,00 79,00 65,50

-

-

-

45,00 130,00 44,00 174,00 79,00 65,50

72,50

72,50

66,50

66,50

139,00 94,50 176,00 137,00 65,50 61,50 127,00 54,50 39,00 93,50 88,00 131,50

-

-

-

-

-

-

-

-

-

139,00 94,50 176,00 137,00 65,50 61,50 127,00 54,50 39,00 93,50 88,00 131,50

Zay A. Gimnázium és Eü. Szakk.Isk. Westsik V. Élelm.Szakk.és Szakisk. Zay A. Eü. Szakk.Isk. és Gimn. Gond. Művészeti Középiskola Vikár S. Zeneiskola és AMI Művészeti Középiskolai gondn. Sipkay B. Keresk. Középisk. és Szakiskola Lippai J. Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi P. ÉVISZ Lippai J. Szakközép- és Szakiskolai gondn. Széchenyi I.Közgazd.és Inform. Szakközépisk. Bessenyei Gy. Középiskola Kollégium Széchenyi I. Közg.és Inform. Szakk. Gond. Móricz Zs. Megyei és Városi Könyvtár Váci M. Kulturális, Műv. és Gyermekcentrum Hivatásos Önkorm. Tűzoltóság Összesen : Polgármesteri Hivatal Mindösszesen : OEP által finanszírozott Mindösszesen :

77,00 70,50 147,50 106,00 66,00 172,00

-

-

-

-

-

0,25 0,25

119,00 66,50 51,00 117,50

119,00 66,50 51,00 -

-

-

77,50 34,50 112,00

117,50 77,50 34,50

-

62,38 47,50 130,00 3 981,21 339,00 4 320,21 107,50 4 427,71

77,00 70,50 147,50 106,00 66,25 172,25

-

-

0,62

112,00 63,00

-

1,62

0,25

- 18,50 18,50

1,62

0,25

1,62

0,25

47,50 130,00 3 983,08 339,00 4 322,08 89,00 4 411,08

Csabai Lászlóné: (polgármester) Egy dolgot szeretnék kérdezni, hogy fejlesztésben benne van azt mindenkivel leegyeztette a bizottság? Tehát fejlesztésbe belekerült program azt mindenkivel leegyeztette a bizottság? Jó, véleménynyilvánítás kicsit egyoldalú volt. Az egyik oldalon elfogadtuk, a oldalon nem fogadjuk el. Csak ezért kérdeztem.

ami a ami a mert a másik

32./ napirend: Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról szóló 60/2008. (III.3.) számú határozat módosítására és kiegészítésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester

Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi, Ügyrendi Bizottság véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot. 139/2008. /IV.28./ számú határozat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról szóló 60/2008. (III.3.) számú határozat módosításról, kiegészítéséről

A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 63/1996.(IV.1.) számú határozatával, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlésének többször módosított 41/1996. (III.29.) MKGY számú határozatával, a Polgári Törvénykönyv 74/B. §-a alapján 1996. április hó 1. napján létrehozott Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja, illetve kiegészíti .(a módosítás, kiegészítés vastagítással jelölve)

„7.2.4.

A Kuratórium tagjai 7.2.4.1. A Kuratórium elnöke: Dr. Jánosi Zoltán a Nyíregyházi Főiskola rektora 4400. Nyíregyháza Őz köz 67/a 7.2.4.2. A Kuratórium tagjai: Dr. Polonkai Mária az Oktatási Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója 4028. Debrecen, Kardos Albert u. 21/a.I/8.

Seszták Oszkár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke 4400. Nyíregyháza, Labda út 11. Nagy László Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere 4400. Nyíregyháza, Törzs út 64.fsz.1. Román István a megyei közgyűlés Oktatási és Kulturális Bizottságának elnöke 4484. Ibrány, Liliom köz 11.

Dr. Soltész János a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora 4400. Nyíregyháza, Széchenyi út 7. Hajdú Sándor a Nyírvidék TISZK Kht. ügyvezetője 4400. Nyíregyháza, Rózsa út. 28. 7.2.4.3. A Kuratórium megbízatása 2012. április 1-én jár le.”

2. Felkéri a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlést, mint társalapítót az Alapító Okirat módosítás, kiegészítés, bírósági nyilvántartásba vételének kezdeményezésére.

3. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a módosított Alapító Okirat aláírására. 33./ napirend: Előterjesztés Szabolcs Volán Zrt. 2008. évi üzleti tervének részét képező Nyíregyháza helyi tömegközlekedésének biztosításával összefüggő veszteségének kiegyenlítésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Mindenki írásban megkapta az anyagot, nem tudom, hogy sikerült-e elolvasni. Légy szíves egy nagyon rövid szóbeli kiegészítésre. Valóban egy rövidet. Ignácz László: (Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Köszönöm, hogy napirendre tűzik az előterjesztésünket, az előterjesztésnek a lényege az, hogy nekem, a Szabolcs Volán Zrt-nek holnap estig van módja üzleti terv javaslatának a további kiegészítésére, pontosítására. Ehhez hozzátartozik, hogy Nyíregyháza helyi tömegközlekedésében olyan tetemes veszteség halmozódik fel, aminek a kezelése elengedhetetlen. Ezért tettem arra vonatkozóan javaslatot, hogy a közgyűlés tárgyalja meg az előterjesztést és ebben alapvetően két javaslat megfontolását tartom fontosnak, szükségesnek.

Az egyik a folyó gazdálkodás és a likviditás biztosításában ad nagyobb segítséget, a másik megoldás is úgy gondolom, hogy értelemszerű, hiszen a további vagyonvesztést, így további fejlesztést, autóbusz vásárlást és mindkét megoldás a gazdálkodást érint. Mérlegét alapvetően javítja. Én azt kérem a képviselő-testülettől, hogy a két javaslat közül szíveskedjenek dönteni. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottságok nem tárgyalták, nem is tárgyalhatták, mert múlt hét pénteken volt az egyeztető tárgyalás a minisztériumban. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság szombaton tárgyalta a témát, és gyakorlatilag a megoldás az vasárnap született. Tehát nyilvánvalóan nem volt a bizottságoknak ideje ezt tárgyalni. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Aranyos Gábor, Hajzer László kérdés lesz? Tessék. Aranyos Gábor: (képviselő) Nekem csak az lenne a problémám, hogy gyakorlatilag amióta itt vagyok, toldozgatjuk – foldozgatjuk a Volánt, de Tormássi képviselő úrral beszélve azt szeretném kérni, hogy a Közlekedési Bizottságban komplexen kerüljön napirendre a Volán. Azt, hogy mit lehetne tenni a jövőben a veszteségek elkerülése érdekében. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Ez a döntést nem befolyásolja most. Amit mondtál. Hajzer László kért szót. Dr. Hajzer László: (képviselő) A kérdésem Ignácz vezérigazgató úrhoz egy nagyon egyszerű jogi megközelítés és nincs köze az egyéb tudományokhoz, hogy ha egyébként pénzmozgásra nem kerül sor, mert kijelentjük itt büszkén, hogy tulajdonba adás-vételi szerződés megkötésére kerülne sor. Vételár megjelöléssel, veszteségbe való beszámítással, tényleges pénzmozgásra a felek között nem kerül sor. Ha nem kerül sor pénzmozgásra, akkor ez egy virtuális cselekedet, hiszen ha helyesen gondolom, akkor ebből nem tud pénzre szert tenni a vezérigazgató úr sem. Akkor innentől az következik, hogy mit segít ez a Volán gazdálkodásán? El lehet persze mondani majd a kötelező feladványt a könyveléstechnikáról, hogy az eszköz nyilvántartásába beveszi és akkor szembe fogja állítani a veszteséggel ezt. Csak még egyszer mondom, hogy a probléma az, hogy ha egy rendszerbe nem teszünk pénzt, hanem ehelyett beteszünk egy ingatlant, akkor innentől kezdve van egy egészen bölcs javaslatom. Ez egy 9000 m2 –es ingatlan. A 9000 m2 –es ingatlant adjuk 190 millióért, egyébként azt mondja az előterjesztés, hogy a funkciója miatt a piaci értéke korlátozott. Nyíregyházán 60.000 forint körül vannak az üzleti ingatlanoknak a négyzetméter árai. 50 millió forintra is lehet értékelni ezt az ingatlant. És 190 millióért adjuk oda. De egyébként virtuális pénzről van szó. A Bocskai úton adunk egy társasházból egy kis családi házat, van ilyen nekünk, akkor értékeljük azt 190-re és akkor azt állítja be a Volán, és akkor nem kell odaadni az értékes ingatlanunkat. Tehát miután nincs pénzmozgás mögötte, bármit adhatunk amire azt mondjuk, hogy az 190-et ér. Miért adunk egy 500 milliós ingatlant 190-ért? Minek nevezzelek? Valamit elnevezünk 190 milliónak, a célját tekintve ugyanaz. Az eredményét tekintve is ugyanaz.

Egyébként van még egy javaslatom, ha mindenáron az ingatlannal akarunk valamit kezdeni ilyen módon, akkor csinálhatjuk azt, hogy vegyen fel hitelt a Volán a 190 millió veszteségnek a fedezésére és az ingatlan a fedezete ennek. És akkor ebben az esetben legalább tudjuk kényszeríteni a Volánt egy kicsit arra, hogy gazdaságosabban dolgozzon, vagy megpróbálja kitermelni ezt a veszteséget, vagy sorolhatnám még. De egyéb más közgazdasági megoldások is vannak. Még egyszer mondom, ha nincs pénzmozgás, akkor teljesen mindegy, hogy mit adunk. Milyen erkölcsi alappal adjuk a buszpályaudvart? Ezen az alapon az iskoláknak épületet kell adnunk, ezen az alapon a város teljes vagyonát oda lehet adni veszteséges cégeknek. Köszönöm szépen. Hagy ne mondjak példákat, nagyon – nagy demagógiába tudnék elmenni. Tehát ez nem jó megoldás, ez nem szolgálja a város érdekeit és egyébként ha 190 milliót a rendszerbe virtuálisan akarunk beletenni, akkor meg kell keresni bármelyik ügyvédi irodát, ilyen virtuális ajánlatot bárki tud tenni, tehát fölösleges a buszpályaudvart odaadni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Felbermann Endre. Felbermann Endre: (képviselő) Felmerült bennem ÁFA fizetési kötelezettség vajon keletkezik-e? Erre szeretnék először is választ kapni. Másik meg az, hogy a Vagyonirodánk azért készült és munkapéldány van itt előttem a telekkönyvi kivonatról, az 8944 m2. Igazgató úr, 8944 m2 kivett autóbusz pályaudvar. Ezt mutatja a munkapéldány a telekkönyvi kivonatban. És van egy másik munkapéldány, 2008. április 25-i bejegyzéssel, 1087 m2, amely most lett átírva a Szabolcs Volán Zrt. tulajdonában. Kivett autóbusz pályaudvar szintén. Szabad-e valamit ezekről tudni? Csabai Lászlóné: (polgármester) Ignácz Lászlóé a szó. Ignácz László: (Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Tisztelt Közgyűlés! Én nagyon egyetértek azzal, hogy a közlekedés és közte a közhasznú tömegközlekedés ügyét szükséges átfogóan megnézni, megnézni abból a szempontból, hogy milyen tömegközlekedés tartható fenn Nyíregyháza városban. Hajzer képviselő úr véleményével kapcsolatban szeretném elmondani, hogy alapvetően igaza van abban, amikor a két megoldásról szól, hogy egyik sem ad végleges megoldást. Hiszen látható a probléma gyökere. A probléma gyökere pedig az, hogy az árbevétel, különösen a nettó árbevétel az több éven keresztül rendre az azt megelőző évektől elmaradt, de mindig elmaradt a költségnövekedéstől. A költségnövekedések pedig mindig alatta maradtak a tényleges inflációnak. Úgy gondolom, hogy gazdálkodási körben egyetértés nélkül, ami a menetrend lényegi módosítását is érintené, további érdemi hatékonyságjavulás nem tehető. Nyílván mindig van egy-két tizednyi százalék lehetőség a gazdálkodásban, mint minden gazdálkodó szervezetben. Úgy gondolom, hogy ez érdemi megoldást nem hozna. A javasolt második pontban javasolt megoldás sem virtuális megoldás azonban, hiszen ezzel a vagyonvesztés elkerülhető. Ezzel elkerülhető az, hogy az értékcsökkenés vagyonfelélésként a működési költségfinanszírozásra fordítódjon és ezzel megvalósítható az, hogy az értékcsökkenésből autóbuszokat tudjunk vásárolni, amire pedig nagyon szükség van a város tömegközlekedésének a folyamatos, biztonságos működése érdekében. Az ingatlan, hogy miért ez az ingatlan és miért ennyi?

Itt Felbermann úrnak is válaszolok, ahogyan az én információim is helytállóak, amit most mondok az ellenőrizhető és helytálló. Ez az ingatlan egy ingatlan együttes volt, amely ’94-ben került megosztásra, ebből az ingatlanból a felül-építmény, egy úszótelekkel a Szabolcs Volán Rt. tulajdonába került, a betonos placc rész pedig, a kocsiállások része, az pedig a város tulajdonában, a Szabolcs Volán használatában van. Tehát funkcionálisan úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy ez az ingatlan erre a funkcióra együttesen tekinthető értékesnek, vagy értékesebbnek, és nem arról van szó, hogy a Szabolcs Volán egy bármely ingatlant szeretne és az ingatlant értékesíteni akarja és abból kívánnak pénzhez jutni. Ami az ÁFA ügyet illeti, nyilván ÁFA felmerül, – a fordított adózásból következően a Szabolcs Volánnak kell befizetni – egyúttal vissza is igényli az ÁFA bevallásban, rövid ideig tartó és átfutó tétel. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tovább adom a szót, de Ignácz László szeretne néhány dolgot mondani, ha ez segítene még megérteni a dolgokat. Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Ha már kissé, vagy nem is annyira kissé belementünk a dolgok lényegébe, akkor fontosnak tartom elmondani, hogy valóban teljesen külön kezeljük a helyi és a helyközi közlekedésnél felhasznált erőforrások költségeit és a keletkező bevételeket. És tényleg igaz, hogy a helyközi közlekedésben veszteségtérítés nélkül több mint 600 millió forint veszteséget valószínűsítünk a telepek közti kérdésben. Volt veszteség az elmúlt évben is. Ennek a kezelési módja pedig az volt, hogy felajánlottunk konkrét vonalakat a megbízó GKM-nek, hogy visszaadjuk, mert veszteségesen köszönjük szépen nem kérjük. A GKM mint megbízó meggondolta, átgondolta, és megkaptuk azt a veszteségtérítési összeget mint megbízótól, amitől az elmúlt évi mérlegünk összességében egyensúlyba állt. Hasonló a technika a helyi közlekedésben, arról nem szóltam, hogy az elmúlt évben képződő 119 millió forint helyi veszteséget tulajdonképpen az elmúlt évi értékcsökkenés finanszírozta. Ugyanezt nem szeretnénk ebben az évben, mert látjuk, hogy szükség van a helyi közlekedésben új járművek vásárlására. Amennyiben a képviselő-testülettel nem sikerül most megállapodnunk, a Szabolcs Volán Zrt. be fogja nyújtani az üzleti tervét ezzel a 200 millió forint körüli helyi veszteséggel, de sajnos abban az esetben viszont nem lesz mód arra, hogy a Szabolcs Volán Zrt. mint gazdálkodási szervezet úgy döntsön, hogy a helyi közlekedésben tud új járműveket beszerezni, márpedig erre szükség van. Tehát igazából ez a dolog lényege, úgy gondolom, hogy nem bizalmi alapon, hanem racionális alapon kérném a képviselő-testület döntését. Köszönöm szépen. Dévényi József:(képviselő) Elég nehezen értettem meg és fogtam fel, hogy miről van szó, és próbáltam a számokba is belenézni, késő is van és most kaptuk meg az anyagot. Még elolvasni sem volt időnk és itt a szóbeli kiegészítés közepette próbálkoztunk vele és én a számokból is azt látom, hogy nem igazán tudunk belelátni a cégnek a gazdálkodásába. Ezekből a számokból az is kiderül, hogy jelentős, az üzemanyagi áron felül is jelentős költségnövekedés történt a cégnél. Legalábbis én ezekből ezt tudom kiolvasni. Tehát nem lehet mindent az üzemanyag árára fogni. Felmerült bennem annak a kérdése, Palicz György említette, hogy egy 4 fős család a buszjegy árából Orosról simán bejön, kifizeti a parkolójegyet majd hazamegy.

És még nem is kell várni a buszra, tehát ilyen módon hasonlítgatják az emberek össze ezeket a szolgáltatásokat és ezeket az árakat. És akkor kérdezem én, hogyan tovább? Holnapután mivel jöttök, van ennek valamilyen vége? Vagy meddig fogjuk ezt a problémát évről-évre görgetni, a 100 milliókat, hisz rendszeresen készpénzt is adunk buszvásárlásra. Tehát nem látom most már ennek a végét. Azoknak az új járműveknek a takarékos üzemeltetésének valahol meg kellett volna jelenni, amit itt körbejárogattunk a Kossuth téren nem egyszer, tehát győzzenek meg arról, hogy igenis, ennek van valahol vége és az alagút végén látszik a fény, legalábbis nem azért, mert szembe jönne. Turcsik László:(képviselő) Azt tetszett mondani Polgármester asszony, hogy vagyonvesztés lesz mindenféleképpen. Amit én nem látok itt biztosan, hogy tisztán valóban 190 milliót ér ez a telek? Nem többet, nem kevesebbet? Mitől 190 millió ez? Ez az, ami engem nem győz meg. A másik, hogy ha ez így megy tovább és Dévényi József az utolsó mondatában ugyanezt kérdezte, hogy hol a veszteség vége? Hol a garancia arra, hogy holnap, holnapután nem ugyanez jön? Az év második felébe nem kell-e esetleg a Széchenyi utcát eladni vagy a buszmegállókat? Hol van a vége? Valahol azt kellene látni, hogy rendben, ez egy vis major helyzet ahogy itt látom. Nem tud mit kezdeni a problémával, kell egy beavatkozás, de hol a vége? Tehát holnapután mit fogunk eladni vagy mit adunk oda így 190 millióért? Az egy érdekes dolog lenne, ha privatizálásra kerül, aztán úszott a telek. Tehát nem egyszerűbb-e egy készpénz segítséggel megoldani most ezt a dolgot, mert senki nem értékelte fel ezt a területet? Csabai Lászlóné:(polgármester) Én elmondom. Az a kérdés, hogy mennyi az a készpénz, amivel ezt meg lehet oldani? Az a készpénz az egészen biztos akkor kerül kifizetésre, amit én úgy gondoltam, hogy még az utakra lehet fordítani. Én pontosan tudom, hogy mennyi van még a költségvetésben, amit valamire el lehet számolni. Azért mondtam, hogy kérem az irodát, hogy néhány utat vizsgáljon meg, ezt a pénzt oda lehet adni a Volánnak, akkor nem tudom azt mondani, hogy a Szőlőskert út meg lesz, vagy nem tudom azt mondani, hogy a Ragyogó vagy a Mikszáth Kálmán belefér ebbe az idei programba. Erről tárgyaltak. Ez egy döntés. Most már szót adok azoknak akik jelentkeztek. Aranyos Gábor:(képviselő) Ezt a vagyonvesztést tudnám támogatni, hiszen ezzel 10 új autóbusz kerülne Nyíregyházára. Ugyanakkor nem oldanák meg a problémát. Ami részünkről vagyonvesztés. Nálunk lesz vagyonvesztés. Most azért szenvedek tudathasadásban, mert nem igazán értem, hiszem bizottsági ülésen vitáztunk 1 órát azon, hogy hogyan védjük meg a bliccelő autósokat. Építettünk Kiskörutat, mindig az autósokat támogatjuk, parkolóhelyen azon vitázunk 2 órát, hogy miért emeljük és ilyenkor meg elmondjuk azt, hogy mivel pótoljuk ki akkor a hiányzó összeget. Most véleményem szerint minimum megérne egy bizottsági ülést az, és csak ezzel a napirenddel, hogy legalább tisztességesen, korrekten, minden szemszögből végig tudjuk ezt beszélni. Mind amellett hogy támogatom ezt a mostani előterjesztést, mert nem nagyon lehet mit csinálni, mert a sarokba vagyunk szorítva. Köszönöm szépen.

Dévényi József:(képviselő) Valóban az a kérdés, amiről itt beszéltünk, hogy vagyon vagy veszteségpótlás, az is zavar engem, hogy ebben a táblázatban 85 milliós veszteség van kimutatva. Korrigált veszteségként, azért mondom, hogy teljesen zavartak vagyunk és nem tudom, hogy miről van szó. Az is jó lenne, ha az önkormányzat könyvvizsgálója is el tudná mondani a véleményét. Tehát egy csomó olyan kérdés és szakember véleménye nincs a birtokunkban, amivel tudnánk jó döntést hozni és a kérdés az továbbra is kérdés marad, amit kérdeztünk, hogy hogyan tovább 2009-2010-2012-ig, mikor van egy megkötött szerződésünk? Giba Tamás:(alpolgármester) Én nem látom ennyire bonyolultnak ezt a helyzetet. Az egyik az, hogy a Volán semmi mást nem szeretne, mint május 1-jére egy elfogadott üzleti tervet. Ami nem egy nagyon nagy elvárás egy cégnél, hogy az év közepe fele legyen egy üzleti terv. Na most amikor visszaemlékeztek, az őszi tarifatárgyalás alkalmával azért szépen kimutatásra került nekünk egy 80-90 millió forint körüli veszteség, ezzel kalkuláltunk. A tavalyi esztendőben ezzel, amikor a tarifatárgyalás volt, azt lehet mondani, hogy a Volán Rt. tulajdonosa ezt elfogadta. Mert ez történt most. Semmi más nincs, amikor a Nyírségvíz vezetése ide jött hozzánk és azt mondta, hogy számvitelileg neki az egyes ágazatok vagy hogy mondjátok ti ezeket, hogy a víznél is és a szennyvíznél is külön mérik meg és azt mondta, hogy egyik rész se lehet önmagában veszteséges. Most ezt mondja a tulajdonosa a Volánnak, hogy nem lehet a helyi közlekedés önmagába veszteséges. Ezt nem mondta még tavaly, még nem mondta tavalyelőtt. A Magyar Állam a tulajdonos. Jó. Világos, van egy közszolgáltatási szerződésünk és ezt a szolgáltatást szeretnénk ebben a városban jó színvonalon végrehajtani. El is jutunk szépen odáig. Tehát most itt a közgazdasági vitátokba én nem akarok igazán belefolyni, de lényegében ezt akarta a vezérigazgató úr megértetni velünk, hogy azzal, hogy a tulajdonosnak be tudja bizonyítani, hogy a veszteségnek a pótlása valamilyen módon megtörténik egy olyan módon, ami nekünk nem kerül pénzbe. Egy viszonylag egyszerű technikával a Petőfi téri autóbusz pályaudvaron azt a telket, ahol egyébként az autóbuszt indítják meg ahová érkezik, ki vannak építve a peronok, semmi másra nem használható terület, a tulajdonosok egyébként is a mi vagyunk, de nem kapunk érte se bérleti díjat, semmi módon nem hasznosítjuk, ezt beszámítja. Azt be tudja mutatni, hogy a keletkezett veszteségét, ami előbb-utóbb nála a jegyzet tőkében, saját tőkében csökkenést jelent, azt tudja pótolni egy ilyen vagyontesttel, ezt be tudja mutatni, ha be tudja mutatni, akkor a tulajdonosnak ezt az üzleti tervet be tudja mutatni. És itt jön még egy fontos mondat, hogy igen, ez az idei esztendőre oldja meg és egy tűzoltó jellegű dolgot végzünk most. És amit Aranyos Gábor feszegetett azt hiszem, más is feszegette. El kell azon gondolkodni, hogy hogyan tovább? Az idei esztendőt megoldottuk, akkor a következő esztendőnek nem lehet így neki futni. Tehát el kell tudni azon gondolkodni, hogy akarunk-e, tudunk-e önkormányzati támogatást adni ehhez a fajta szolgáltatáshoz, vagy esetleg el kezdjük ezt a szolgáltatást valamilyen módon szűkíteni úgy, hogy a veszteséges ágakból lenyesegetünk. Ezt kell tudni eldönteni, de hogy ezt kiérleljük, ezt nem lehet csinálni villámgyorsan. Tehát egy időt nyerünk akkor, hogy ha ezt a technikát végre tudjuk hajtani, ami itt a mai napon megjelent és itt megkaptuk már többször, hogy csak a városközpontra koncentrálunk. Kedves képviselőtársak, a 12-es vonalnak nincsen vesztesége, de a H32 vonalnak több mint 30 millió egy évben a vesztesége, csak hogy pontosan lehessen látni.

Megvan, mert ezt kértük a közszolgáltatási szerződésben, a Volán járatonként pontosan készítsen kimutatást. Megvan, hogy a Kistelekibe amikor bekanyarodik a busz, az évente mennyi mínuszt hoz a cégnek. Azt higgyétek el, hogy a 12-es az pluszt hoz az eredmény terven. Az határeset. Szóval meg van. Nekem csak egyetlen egy gondolatom lenne, amiről már itt tudom, hogy nagyon rövid az idő, ha azt tudnám megcsinálni, az lenne igazán meseszép, hogy ha ezt a 190 millió forintot apportként és tulajdonrészért tudnánk megtenni, csak azt nem tudom, hogy van-e idő most végig játszani ezt a történetet. Mert végül is az lenne a lényeg, hogy megpróbálnánk a lábunkat berakni ebbe a cégbe és ez szerintem a későbbi mindenféle tendenciákat is figyelembe véve egy fontos és jó lépés lenne akkor, amiről itt Polgármester asszony is szólt, hogy ez az önkormányzat részéről egy vagyonvesztés. Tehát nem lenne vagyonvesztés, mert azt mondtam, hogy abban a cégben üzletrészként megtestesül, ha ezt végig lehet vinni. De tudom jól, hogy itt tényleg 2-3 nap áll rendelkezésre arra, hogy ezt az üzleti tervet próbáljuk meg valamilyen módon elősegíteni és létrehozni. Én azt mondom kedves képviselőtársak, hogy ha erre nincs lehetőség az idő rövidsége miatt, akkor támogassuk ennek az előterjesztésnek az elfogadását és bizony a következő hetekben fogjunk hozzá ahhoz a munkához, amikor elkezdjük végignézni, hogy milyen szolgáltatási rendszert próbálunk fenntartani és miből, mennyiért. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Köszönöm a szót. Végiggondoltam azt, hogy a veszteség 190 millió forint, legalábbis az előterjesztésből, bár ez levél, mert nem előterjesztés, nincs benne határozat-tervezet. Nagyon sok bizonytalansági tényező van. Én csak egyetlen egy oldalát mutatnám meg. Mindannyian akarjuk azt, hogy a tömegközlekedés jól működjön Nyíregyházán, a helyi közlekedés. Viszont mi történik akkor, ha ezt a 9000nm-t vagy 8944nm-t odaadjuk? Még a számok sem igazak, amiket ideírtak, mert hol 9024 hol 8944 m2 alapterületű a tényleges funkciót tekintve az autóbusz indító állomás. Mi most odaadjuk és privatizálják a Volánt. És utána az történik,hogy eladja a tulajdonos, aki privatizálja mondjuk 450 millióért ezt a területet. Vagy megveszi más, akkor hogy jártunk? Ez az apport, ez lenne a járható mód, hogy ha tulajdont szereznénk. Ez mindenképpen jó lenne, de azt se tudom, hogy felértékelés megtörtént-e. Már pedig nem történt meg, hogy ez a terület ténylegesen mit ér és igaz-e, hogy ez korlátozottan forgalomképes, szerintem igaz. Mert nem tudjuk eladni, mert autóbusz indító állomások ezek. Én azt mondom, hogy ez olyan hirtelen jött, hogy a képviselői eskümmel nagyon nehezen összeegyeztethető. Nem tudok jó döntést hozni, hogy mi a jó döntés. Azt tudjuk, hogy valamit kezdeni kell ezzel. Azt tudjuk, hogy a Volánnak mi lenne az érdeke és nekünk is érdekünk valahol, hogy a szolgáltatás minősége javuljon és a veszteséget valahogy kompenzáljuk, pontosabban a Volán tudja ezt a veszteséget kompenzálni, mert csak akkor tud fejleszteni, ha jól értem. Úgy hogy az apport tűnik talán a legjobb megoldásnak. Na most már ha itt több mindent végig gondoltunk, a szavazás előtt mindenképpen szünetet fogok kérni, hogy képviselőtársaimmal tudjak egyeztetni.

Lőrincz Tamás:(képviselő) Akkor rövidítek a témán. Giba Tamásnak a mondata világosított rá. Akkor gyakorlatilag egy ingyenes vagyonátadásról beszélünk. Gyakorlatilag a fogadónál tényleg nem fizet érte semmit, lekönyveli a tárgyi eszközök közzé, elszámolja a rendkívüli bevételek közé. Magyarul, az eredménye helyreállt, a tárgyi eszköze megnőtt, a vagyonvesztés megszűnt. Nekünk az áfát ettől függetlenül fizetnünk kell. Meg majd nekünk külön le kell, hogy játsszuk, szerintem úgy van, hogy az áfát ugyanúgy meg kell, hogy fizessem ebben az esetben. Én úgy emlékszem, hogy igen, de ebben kétségeim vannak, a tehát a költségvetési részben. Viszont én kimondom a magán véleményemet, innentől kezdve ezzel a 190 millióval gyakorlatilag azt tesz a Szabolcs Volán Zrt. amit akar, anno, hogy ha holnap bezárja a boltot, akkor szervusz 190 millió forint. Tehát ez tény, ez hozzátartozik. Egy biztos, hogy maga ez az ingyenes átadás, nem tudom, hogy miért nem ezt mondtátok, hogy ingyenes vagyonátadásról beszélünk, ez megoldja a dolgot. Nem ez van leírva benne. Az van, hogy gyakorlatilag nem kell érte fizetni, de én számviteles vagyok, ez körmönfonton van megfogalmazva. Tehát így van. Anno akkor, hogy ha nevén nevezzük a gyereket, akkor igen, ez megoldja a problémát, ez tény. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor szeretnék egy kis figyelmet kérni, szeretnék kérdezni. Van-e olyan kombinált eljárás, hogy valamivel újabb 20 millió forintot, azt nem gépkocsi vásárlásra kapod, hanem szolgáltatás veszteségkiegyenlítésre esetleg? Azt kétszeresére megnöveljük és ezt az összeget pedig apportként kezeljük. Megoldja e ez a helyzetet? Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Erre a kérdésre szeretnék válaszolni. Amennyire én tudok, hiszen a tőkeemelésről nyilván a társaság közgyűlése dönt, és ez azt jelenti, hogy az MNV Zrt. dönt. Az eddigi gyakorlatra pedig azt tudom mondani, hogy a Szabolcs Volán Zrt. eddigi tulajdonosa az ÁPV Rt. úgy emelt mindig tőkét a társaságban, ha veszteség volt, akkor először a veszteséget egyenlítette ki és aztán emelt tőkét. Tehát a veszteség kiegyenlítés helyett tőkeemelést soha nem alkalmazott, ebből gondolom, hogy ez az eljárás most is igaz lesz a MNV. Zrt.-nél. A javaslatunkban lehet, hogy nem kellett volna a 2. pontba írt javaslatunkat betenni. Ezt egy kicsit talán a kényszer szülte, abból a gondolkodásból fakad, hogy amennyire én ismerhetem a város költségvetési helyzetét én úgy gondoltam, hogy valószínűleg nehezebben járható út a likvid pénzben való támogatás. Nem arról van szó, hogy ingyenes vagyon átadásról van szó, hiszen van egy szállítói tartozása a társaságnak, a megrendelőnek. Egy közszolgáltatási szerződés két oldaláról beszélünk, a számlának az egyik hányada ez a 190 millió forint körüli összeg. Ez nincs kiegyenlítve és ennek a kiegyenlítéséről beszélünk, erre keresünk megoldást. Azt gondolom, hogy ez teljesen világos, érthető az 1. pontban írt javaslat. Amennyiben ez járható a 2. pontot úgy gondolom, hogy a továbbiakban tárgyalni sem érdemes. Viszont valamilyen megoldás kell, amit még ha körmönfontnak tűnik is, de ténylegesen a további vagyonvesztést meggátolja. Vagyoni értékhez jut a társaság annak ellenértékeként, mint amit egyébként likvidpénzben kellene megfizetnie, akkor ez szóba jöhető alternatív megoldás. Amennyiben bármi más megoldás, javaslat kerekedik, a Szabolcs Volán Zrt. arra fogadó kész.

Egy dologra nem, hogy szerződés szerinti számláját a megrendelő ne fizesse ki és ha itt tartok akkor muszáj elmondanom, hogy a mostani előterjesztésből, javaslatból és a mellé tett mellékletből azért kiolvasható, az is elhangzott, hogy a költségeim folyamatosan nőnek. Az üzemanyag nélküli anyagjellegű költség összesen csökkent az előző évhez képest. A személyi jellegű ráfordítások a társaságnál 4% mértékben nőnek, a helyi közlekedésben 6,6%, mert itt a gépkocsivezetőket és a forgalmi utazó személyzet irányítását, az utasokkal való kapcsolattartást biztosító személyzeten már nem tudunk létszámot megspórolni. Egyébként szomorú, de azt kell mondani, hogy ugyan ez a helyzet más nagyvárosokban és más megyei jogú városok közlekedésében is. A mértékek nagyjából annyival változnak, amennyiben a járatszerkezet, a településszerkezet eltérő és itt azt tudom mondani, hogy Nyíregyháza helyi közlekedésében a külterületeken keletkezik körülbelül 57-58 millió forint veszteség ebből a 190 valamennyiből Azt is hozzá kell tenni, hogy az, ami olyan vélemény volt, hogy nem egyértelmű és több információ egymásnak ellentmondóan hangzik el. Ami a tulajdoni lapon a tegnapi nap, a szombati nap volt látható, ebben az anyagban területként, helyrajzi számként ez látható. Ami a veszteség egy másik számát, a 80 millió forintnyi veszteséget mutatja, annak a kimutatása, hogy ha az árkiegészítés kiegészítene a teljes bérlet 100%-ára, akkor is maradna még 85 millió forint veszteség. Tehát a dolog úgy gondolom azzal összefüggésben, hogy korábban tarifatárgyaláson és a korábbi évek tarifatárgyalásain megtárgyaltunk, bemutattunk, annak alapján nekem úgy tűnik, van egy szerves folytatása az ügynek és sajnos a megrendelés állomány nem csökkenésével ha belegondolunk, hogy mindig arra volt igény, hogy járatszámot növeljünk, sűrűn legyen a járat, terjesszük a külterületet is, melyekhez több élőmunkaerő, más összetételű járműpark kellett és ennek ez a költsége annak ellenére, hogy évről-évről a megtehető intézkedéseket megtettük. De a Szabolcs Volánnak nincs más vállalkozásban más vagyona, gyakorlatilag a személyszállításon kívül már nincs más tevékenysége. Elhatárolt bevétel költségei vannak. A szabályozás az olyan amilyen, az utas szám lényegesen csökken. Az elmúlt évben ez közel 10% volt. Az idei évben is 4% körüli utas szám csökkenés lesz. Nincs varázslat, hiába nőt 6%-kal a viteldíj, az utasoktól beszedett 3% körül nő. A nettó árbevétel pedig 1% körül fog nőni. Tehát úgy gondolom, hogy a gazdálkodás egészében és összefüggésében a tarifatárgyalási anyagban is bemutatásra került. Most a helyzet értékelése annyiban változott, hogy nem várt hatás az üzemanyag ár növekedése, és azok az utas szám volumenek azok hatványozottan jelentkeznek és ráadásul új autóbuszt szeretnénk vásárolni, mert az látjuk, hogy a 20 éves csuklós autóbuszokkal attraktív tömegközlekedést nem lehet lebonyolítani. Ha így marad az utas szám, akkor hatványozottan csökkeni fog. Köszönöm Dr. Hajzer László:(képviselő) Én is a megoldást keresem. Most kaptunk 700 millió értékű közművet a Dózsa György utca alatt. Ebből a 700 milliós közműből nyugodtan át tudunk 190 milliónyi közművet adni a Volánnak. Tudunk olyan vagyont átadni, ami nem teremti meg azt a helyzetet amitől én félek, hogy a kormány holnap hoz egy döntést és a Volánokat eladja, és egyszer csak feltűnik egy magánszemély, aki 15 millióért megveszi a Volán pályaudvart és lesz ilyen elvetemült, mert legszívesebben én is ilyen üzletet csinálnék. De hát ez a probléma. Mi most adjuk el.

Csabai Lászlóné:(polgármester) A belterületi föld az az önkormányzaté. Ez a törvény nem változik. Ez a törvény nem változik a privatizációról, a föld az önkormányzaté. Dr. Hajzer László:(képviselő) A Voláné lesz, ha most mi eladjuk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Most éppen a Voláné, de ha privatizáció van, akkor a belterületi föld értéke az önkormányzaté. Ha ezt most odaadjuk, a privatizáció után ha nem holnap után történik a privatizáció, hanem régóta az belterületi földnek minősül és minden belterületi föld az önkormányzaté. Giba Tamás:(alpolgármester) Azt szeretném Hajzer úrnak a figyelmébe ajánlani, hogy szóval a másik partnert azért felnőttnek kellene nézni. Tehát azt, hogy ha a Volánnak a működéséhez szükség van mondjuk az autóbusz pályaudvarra, akkor azt a területet logikus abba a cégbe oda vinni, de olyat, amihez a világon semmi köze a tulajdonos miért fogadná be? Tehát mi mint tulajdonosok, ha valami olyat próbálnának ránk tukmálni, miért fogadnánk el? Szóval nem értem. És akkor még egy technika, hogy nem tudom, hogy az segít-e valamit, hogy a területre ilyen visszavásárlási jogosítványt is lehet kérni, alapítani? Ez segít bennünket valamiben? Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Különös tekintettel arra, hogy a tarifatárgyalása alkalmával úgy gondolom, hogy nem ide illő vita kezdett kialakulni köztem és képviselő úr között úgy gondolom, hogy ilyen hasonló helyzetbe nem kívánnék belemenni. Mindössze arra utalok, hogy van közöttünk egy hatályos szerződés, van egy rendelés állomány, van egy teljesítés. A teljesítésnek van egy ára, egy költsége, vannak bevételei, aminek a beszedéséért mindent megteszünk. A költségeinket ez nem fedezi, és az a kérésünk, hogy a megrendelt teljesítményt a költségi mértékéig szíveskedjenek kiegyenlíteni és erre van két javaslatunk. Ma egyeztettünk az önkormányzat gazdasági részlegével a technikai megoldást illetően. Mind a két javasolt megoldás szabályos, járható, én úgy gondolom, hogy mindkét fél számára mérlegelhető. A két megoldás közül szíveskedjenek választani a Szabolcs Volán számára, az 1. pontban írt megoldás a kedvezőbb megoldás. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor beszéljünk, hogy mi a helyzet. A helyközi közlekedésnél az állam a megrendelő. Az állam a megrendelő, az állam állapítja meg a tarifát és az állam áll helyt a veszteségért. Ez a helyzet. Bocsánat. A helyi járatnál az önkormányzat állapítja meg a tarifát, az önkormányzat alapítja meg a menetrendet. Az önkormányzat állapítja meg a menetsűrűséget, ezért az önkormányzatnak kell helyt állni a veszteségekért. Olyan nincs, hogy én vagyok a megrendelő és más fizet. Mert a helyközi járatnál nem az önkormányzat csak kér. Itt pedig mi megrendelők vagyunk. A menetrendet én írom alá a bizottságnak a véleménye után.

Ezért nincs rajta mit vitatkozni, hogy ezt a pénzt ki kell fizetni, ahogy ki kell fizetni a veszteséget a Fürdőnél, ahogy ki kell fizetni a veszteséget a másik cégünknél, ha veszteséges lesz. Ez ugyanaz, mert biztosítanak számunkra egy szolgáltatást. És ezt a veszteséget ki kell fizetni. Ebben a dologba nem érdekes, hogy ki a tulajdonos. Mi vásárolunk egy szolgáltatást. Itt az a kérdés, hogy a veszteséget most hogy fizetjük ki? Kifizetjük-e vagyonnal? Vagy kifizetjük készpénzzel? Ez a kérdés. Ugyan én azt próbáltam feszegetni, hogy ha 190 helyett készpénzt adunk, akkor mennyi az, amit el lehet fogadtatni? Ugye erre mondja Ignácz László hogy az 190 millió forint. Nyílván lehet ennél alacsonyabb árban is megállapodni, de azt gondolom, hogy az 100 millió forint körüli. Lehet, hogy ha holnap elmegy a tulajdonoshoz azt fogja mondani, hogy az önkormányzat ad még 100 millió forintot és ezt el fogja fogadni. És akkor ez rendbe van. Vagy? Végig járja ezt az utat. Ebbe most mit tudunk csinálni? Egy elvi döntést tudunk hozni. Nyílván a mai közgyűlés alapján nem lehet lejátszani ezt a dolgot. Hiszen azért ennek végig kell számolni illetékét, áfáját, nyilván nem kerülhet az önkormányzat és én se vagyok hajlandó megszavazni, hogy mi odaadunk 190 millió forintot és utána még a 190-nek az áfáját még mi fizessük ki mondjuk 40 millió forintot. Ilyen elképzelhetetlen. De muszáj lenne megadnunk a cégnek ezt a hogy mondjam sanszot, hogy el tudjon menni a tulajdonoshoz ezzel a felhatalmazással, hogy az önkormányzat ehhez hozzájárul és nyilván a májusi közgyűlésre részletesen kidolgozzuk, hogy ezt hogy lehet megcsinálni. Ez így elképzelhető? Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Nekem teljesen egyértelmű, hogy gazdaságilag ennek mi az útja-módja. Én ezt is megértem. Én azt tudom mondani, hogy a 2. pontban írt javaslat elfogadása esetén sincs semmiféle egyéb fizetési kötelezettsége az önkormányzatnak. Sem áfa, sem pedig a 2008. évi veszteség kiegyenlítésére semminemű igény nem támasztható és nem nyújtható be. Tehát szeretném mondani még azt is, hogy nem egészen Szabolcs Volán Zrt. és tulajdonosi döntés a veszteség kiegyenlítése, hanem ez egy 1191/69 EU. rendelet és a 2004. évi XXXIII. törvény valamint az Ártörvény együttes alkalmazásából következik és az a lényege, hogy amit megrendelnek, azt minden közszolgáltatásban annak az árát ki kell fizetni, ha veszteség van ki kell egyenlíteni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak akkor ha új szempont van. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Akkor a következőt nem értem még mindig ebben a történetben. Ez a 190 millió forint ez kvázi én úgy fogalmazok, hogy működési költség, tehát üzemanyagár, bérköltségek, ez, az amaz. Ha mi egy épületet bevisszük, ebben az évben alapesetben nekünk ezt a 190 milliót ki kellene fizetni. De hogy ha mi az épületet adjuk oda és ezt nem fizetjük ki, akkor te miből fizeted utána a városra eső üzemanyagköltséget meg bérköltséget? Polgármester asszony, két vagy 3 órával ezelőtt kaptuk meg az anyagot, én úgy gondolom hogy ez egy elég nagy volumenű dolog, tehát ezeket a kérdéseket úgy gondolom, hogy meg lehet kérdezni.

Ebben neked igazad van, hogy ezt ki kell fizetni, és jártasabbak is vagytok ebben a dologban, de azért az ártarifával ha probléma keletkezik, akkor azért itt határidőt ad a megbízó részére is ez a szerződés, tehát azért azt is meglehet a mi oldalunkról is érteni, hogy 2-3 óra alatt igazából az ember ezt nem nagyon látja át. Van itt 60 napos határidő is sima felülvizsgálatnál, rendkívülinél meg 30+15. Ez igaz, hogy ki kell fizetni, de adott esetben, hogy ha ebbe a rendszerbe problémát érzékel a szolgáltató, akkor ezt időben jelezni kell, hogy ezzel megfelelően módosítani lehessen a dolgokat. Természetesen valahogyan fogunk dönteni, nekem nem ezzel van a problémám, az amit Dévényi képviselőtársam is felvetett, hogy jó, hogy ezt a döntést most meg fogjuk hozni, de az a folyamat ami itt látszik ebből a számokból, erre vonatozóan valamilyen stratégiai döntést kellene majd hozni 1-2-3 hónap múlva. Valamit ezen a területen döntenünk kell, mert rengeteg olyan megválaszolatlan kérdés van természetesen, amit nem fogunk tudni megbeszélni. De én úgy gondolom, hogy lehet látni egy tendenciát, de itt van az önkormányzati támogatásoknak az összege, évről-évre bontva, ez most a legmagasabb, amit most hoztatok be. Tehát azért mondom, hogy ezt végig kellene beszélni alternatívákkal. Köszönöm. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egy gyors mondat, mert a Polgármester asszony tett egy javaslatot arra, hogy tudjuk jól, hogy kötelességünk ezt a veszteséget pótolni, hallottuk, hogy milyen szabályozás szerint. Valamilyen stratégiát meg kell találni, mert ennek nem lehet látni a végét. Laikusként azt tudnám támogatni személy szerint, mások nevében nem beszélek, hogy ezt a veszteséget akár úgy is kezelhetnénk, hiszen most toltunk be 137 millió forintot az úszásvásárlásba vagy szolgáltatás vásárlásba, hogy készpénzben nem, de 100 millió forint javaslat elhangzott Csabai Lászlóné részéről, azt tudnám támogatni, hiszen van lekötött kötvényünk. Tehát a likviditás is megmarad ebből a szempontból. És ez kötelező közszolgáltatás, amiben a veszteséget pótolni kell. Akkor meg azt tudom mondani, hogy teljesen komolytalan az ügy, hogy 1 perccel a közgyűlés előtt azt mondják amiről mint képviselő nem is tudtam, vagy ez van vagy nincs, erről dönteni kell. A szolgáltatást ki kell fizetni, így van. Csak mi ezzel most szembesültünk, hogy ezt a szolgáltatást ki kell fizetni, de én azt gondolom, hogy ingatlant semmiképpen sem adunk a Volán-nak. Nem akarom a Volánt bántani, az állami vállalatok helyzete miatt nem tudjuk, hogy mi kerül kalapács alá. Én azt mondom, hogy lehet, hogy korlátozottan forgalomképes, de én azt gondolom, akkor inkább ha ki kell fizetnünk akkor valamilyen megfelelő árban ahogy ezt Polgármester asszony mondta. Tudom támogatni, fizessük ki, ha van ilyen tartalékunk ebből. Könyvvizsgáló vizsgálja meg, elvi döntést hozhat a közgyűlés és utána már elő kell venni az egész Volán ügyét, nehogy úgy járjunk mint a BKV-val. Giba Tamás:(alpolgármester) Az a lényege, hogy pénz nélkül hozott az Igazgató úr egy megoldást, hogy nem kell zsebbe nyúlni, nem kell pénzt mozgósítanunk. Szerintem könnyíteni akart a helyzetünkön és mindenki a cselt keresi ebben a dologban. Én szerintem nincs benne semmi. Így van. Ezt mondtam az előbb, hogy így mulat egy igazi magyar úr, hogy akkor legyen 100 millió, mit számít, van itt a számlán, akkor adjuk oda és kész.

Ahelyett ott van egy terület amit semmi másra nem lehet használni. Ott vannak a szigetek, onnan indul a busz, odaérkezik vissza, a szolgáltatás ellátásához ugyanúgy használja a cég és zseniális ötletet talált ki vezérigazgató úr arra, hogy a ebből a nehéz szorult helyzetből szabaduljunk, ahogy én mondtam ezelőtt egy jó ½ órával. Egy órája sem tudunk belőle szabadulni. Tehát az idei éves üzleti tervet próbáljuk meg ezzel összerakni, és nem ússzuk meg azt, hogy végig gondoljuk azt, hogy adunk évente rendszeresen 100 milliós támogatást vagy szűkítünk a szolgáltatáson vagy mit teszünk. Ha azt mondjátok, hogy adjuk oda a több mint 100 millió forintot, akkor adjuk. Én megoldást szeretnék, egyedüli megoldást. Akkor azt mondjad, hogy tegyünk hozzá egy sereg biztosítékot, és akkor itt vannak a jogász kollegák és mindjárt mondják, hogy milyen biztosítékrendszert lehet hozzá feltenni. Ezelőtt amikor arról beszéltem, hogy valami visszavásárlási jogosítványt vagy bármit ki lehet kötni, akkor elkezdtek itt velem humorizálni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor álljunk meg egy pillanatra! Két döntést tudok elképzelni, azt, hogy 190 millió forintot mi készpénzbe kifizetünk ez elképzelhetetlen számomra. Ez elképzelhetetlen számomra. Az elvileg elképzelhető, hogy a 20 millió forintot kiegészítjük 100 millió forintra, ez 80 millió forint. Azt kell tudni, hogy ezt a kötvényből nem lehet kifizetni, mert működési költséget kötvényből nem lehet kifizetni, csak fejlesztésit. Ez azt jelenti, hogy csak a működési költségből vehető el ez a pénz. Nagyon egyértelmű voltam, hogy miből lehet elvenni. Abból, amit tartalékba tettünk, amiből még szeretnénk néhány utat megcsinálni. Teljesen tisztán és egyértelműen kell látni, mert másból nem tudjuk elvenni ezt a pénzt. De van ez az alternatíva, elmehet Ignácz László holnap ezzel az alternatívával, vagy elfogadják vagy nem fogadják el. Mert a teljes veszteséget nem elégíti ki, de segít valamit a Volánnak a helyzetén. Vagy megy a másik oldal, amikor azt mondja, hogy egyébként 22.000 forint /m2 az ár amivel ők számoltak a Petőfi téren, nem olyan rossz adat a 22.000 forint /m2 egyébként forgalomképtelen ingatlan esetén. Vagy van ez a variáció, amit szintén nem tud lebonyolítani ebben a dologban csak az elvi döntést hozza meg, hogy az önkormányzat hajlandó egy ilyen elvi döntésre is. És természetesen a végső megállapodásnál körbe lehet bástyázni, hogy nem akarjuk privatizálni ezt a dolgot. Azt kell tudni, hogy ha privatizálják a céget, akkor természetesen mi abból pénzt kapunk, mert belterületi földünk van. Az teljesen természetes, ha egyáltalán pénzt adnak a Volán privatizációért, egy veszteséges Volán privatizációjáért. Meg fogom mind a kettőt szavaztatni. Tessék Dévényi József Dévényi József:(képviselő) Úgy gondolom, hogy odáig el tudunk végül is menni, hogy nem könnyen, de elvileg azt mondjuk, hogy járható ez az út, de a jogi garanciákat ki kell dolgozni. Meg kell nézni az elidegenítési és terhelési tilalmat. Meg kell nézni, hogy jelzálog bejegyzéssel tudjuk odaadni az ingatlant, mert ezeket a félelmeinket, amik itt elhangzottak ezeket továbbra is fenntartjuk. És továbbra sem kaptunk választ, hogy hogyan lesz tovább. Meg kell nézni, hogy tudjuk-e kiterjeszteni a versenyt ezen a területen? Mit enged meg a szerződés.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Hány vonalat hirdettek meg, hány jelentkező volt rá? Ne haragudj de olyan víziókat mondtok. Gyere velem el este, én járok ki Mandára, Felsősimára, Kálmánházára, gyere el velem, hárman ülnek a buszon, ki az a bolond aki megvesz egy ilyen vonalat? De természetesen a képviselő ragaszkodik hozzá, hogy legyen, mert a maga szempontjából igaza van. Kistelekiszőlőbe bevisszük a buszt a Folyóka utcára meg a Palánta utcára. Mitől gazdaságos ez a vonal? Olyanokat mondtok, amit nem is értek. És ha privatizálva lesz a Volán nem fogjuk engedni, hogy ott, a mi tulajdonunkba levő ingatlanra menjen a busz. Majd fogok érte pénzt kérni a privatizált cégtől. Ki fog majd adni érte pénzt? Mire másra? Mire használná másra? Golfpályának fogja használni, arra használja, amire én engedem, már nem én, hanem az önkormányzat. Tudja másra használni? Fog rajta házat építeni. Ki engedi meg, hogy házat építsen rá? Nem az önkormányzat engedi meg, hogy mi legyen ott? Giba Tamás:(alpolgármester) Az is egy biztosíték rendszer, hogy módosítsuk a szabályozási tervet zöldterületnek. Kész, nem tud vele semmit kezdeni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azért mondom, minden a mi kezünkbe van ezenkívül. A második alternatívát fogom feltenni. Jegyző úr. Dr. Szemán Sándor:(jegyző) A késői órára tekintettel nagyon rövid időre szeretném a közgyűlés figyelmét kérni. Én mindenkivel egyetértek, aki azt mondja, hogy ilyen súlyos döntést nehéz meghozni ennyi előkészítő anyagból. De szeretném egy picit megnyugtatni a testületet. Ha a képviselő-testület elvi döntést hoz, azzal egy bizonyos kereteket fogalmaz meg. Elvi döntés alapján sem a polgármester, sem az alpolgármesterek nem írhatnak alá szerződést. Az elvi döntés bármikor módosítható, visszavonható. De ez az elvi döntés elégséges a Volán Zártkörű Részvénytársaság vezetőinek arra, hogy ők ezzel tovább tudjanak haladni és elkészítsék a 2008. évre vonatkozó üzleti tervüket. Ezért én a következőt javaslom. Polgármester asszony ha jól értettem a 2. alternatívát fogja először szavaztatni. A 2. alternatívánál azt szavaztassa meg, és megpróbálom összefoglalni, ami szerintünk szükségesebb. Ezt, az itt meghatározott helyrajzi számú autóbusz pályaudvar megnevezésű ingatlant adja az önkormányzat a Szabolcs Volán tulajdonába funkciómegkötéssel zártkörű részvénytárgyalást követően, visszavásárlási jog kikötésével, felértékelést, vagyonértékelést követően, de minimum 190 millió forint értékben. Én azt hiszem, hogy ezzel minden lényeges követelményt megfogalmaztam. Ezzel úgy gondolom, hogy a Volán Részvénytársaság tud tovább dolgozni, a közgyűlés pedig ezt a döntését köteles felülvizsgálni és konkréttá tenni a május 26-i közgyűlésen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szavazzunk, de megkérdezem a másik felet.

Igáncz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Ezzel csak egy probléma van. A Szabolcs Volánnak ahogy látjuk a teljesítményeket 190 millió forint hiányzik, hogy a költségeinket lefedje. Nekünk ez az összeg, illetve ennek az összegnek megfelelő vagyontest, vagyoni érték kell. Olyan elvi megoldás, hogy adunk valamit ami legalább ennyi, de majd felértékeljük és nem tudjuk, hogy mennyi, azt nem tudom tervesíteni és nekünk nem kell több, kevesebbet meg nem tudunk elfogadni. Nekünk ennyi kell, hogy ezt miként azt nem tudom megmondani, hogy készpénzben, vagy miként Az egy jó ötlet, hogy funkciómegkötéssel, akár visszavásárlási garanciával, de tulajdonban ilyen érték. Vagy pedig készpénz. Tehát mi nem kérünk többet, kevesebbet meg nincs módunk elfogadni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mindjárt szavazunk. Nagyon fontos a döntés, rászánom az időm. Dr. Hajzer László:(képviselő) Egyetlen kérdés. Ignácz László becsületszaván kívül mi a garancia, hogy ez a 190 millió forint veszteség ez a helyi járatok vesztesége? Ebben nincs helyközi járat, legalább egy könyvvizsgálónk vizsgálja már meg azt, legalább írjunk már arra valamit. Csabai Lászlóné:(polgármester) Benne vagyunk a felügyelő bizottságba és pontosan látjuk az elszámolást. Egyébként a tarifa megállapodásnál behozta ezt az elszámolást. Miért gondolod, hogy neki érdeke az önkormányzatra testálni? Neki inkább a másik az érdeke. Szavaztatok. Kérem aki azzal a megoldással egyetért amit a Jegyző úr mondott azzal módosítással, hogy nem a felértékelésről beszélünk, hanem minimum 190 millió forint értékről, szíveskedjen igennel szavazni. Dr. Szemán Sándor:(jegyző) Tisztelt Közgyűlés! Úgy gondolom, hogy ha csak ez a probléma, akkor arra két megoldás is létezik. Amennyiben az ingatlan nyilvántartásilag osztható, akkor 190 millió forint értékű felértékelt részét adja el az önkormányzat. Amennyiben pedig ha nem osztható meg, akkor osztatlan közös tulajdonban részesül ilyen módon. Mind a kettő jogilag járható, így módosuljon a dolog és akkor utána ez az elvi döntés teljesen korrekt. Csabai Lászlóné:(polgármester) Igen ez a jó, mind a kettő jó. Jegyző úr szépen összefoglalta. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor kérem aki így kiegészítve, ezzel a variációval egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 22 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 7 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

140/2008.(IV.28.) számú határozat a Szabolcs Volán Zrt. 2008. évi üzleti tervének részét képező Nyíregyháza helyi tömegközlekedésének biztosításával összefüggő veszteségének kiegyenlítésére tett intézkedéséről A Közgyűlés a Szabolcs Volán Zrt. 2008. évi üzleti tervének részét képező Nyíregyháza helyi tömegközlekedésének biztosításával összefüggő veszteségének kiegyenlítésére az alábbi elvi döntést hozza: 1.) a Nyíregyháza 6702/5 hrsz-ú, 8944 m2 alapterületű, autóbusz-pályaudvar megnevezésű ingatlan 190 millió forint értékű részét a Szabolcs Volán Zrt. tulajdonába adja, zártkörű versenytárgyalást követően, adásvételi szerződés alapján, funkciómegkötéssel és visszavásárlási jog kikötésével. Amennyiben a szabályozási terv szerint az ingatlan megosztható, úgy a vagyonértékelés alapján a 190 millió forint értékű ingatlanrészt adja az önkormányzat a Szabolcs Volán Zrt tulajdonába, ha nem osztható meg, úgy a Szabolcs Volán Zrt az osztatlan közös tulajdonból részesül 190 millió forint értéknek megfelelő arányban. 2.) az 1) pontban meghatározattak alapján, a soron következő Közgyűlésre a konkrét döntést elő kell készíteni. Felelős: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő: 2008. május 16. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, zárt üléssel folytatjuk a munkát. (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül) k. m. f.

Csabai Lászlóné polgármester

Dr. Szemán Sándor jegyző