Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése szeptember 28-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve

1748 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. szeptember 28-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 189 - 213/2009. c./ rendeletei: 27 – 30/2009. Napirend előtt: ™ A Vidor Fesztivál szervezőinek köszöntése, ™ A Nyírségi Ősz kulturális programsorozat szervezőinek köszöntése, ™ Fucsovics Márton teniszező, az US Open fiú páros verseny győztesének köszöntése, ™ Moravszki Gyuláné, a Móricz Zsigmond Általános Iskola testnevelő tanárának, a 2008/2009-es tanév diákolimpiai felkészítőjének köszöntése, ™ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részére „Ifjúságbarát Önkormányzat” –díj átadása Napirend: 1./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról 2./ Előterjesztés a 2009/2010-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosítására 3./ a Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) KGY rendelet módosítására 3./b. Előterjesztés a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak jóváhagyására 4./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításának elkészítésére (az Egyház – Síp utca közötti terület ) 5./a Előterjesztés a 2010. évi Veterán Atlétikai EB megrendezéséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítására 5./b Előterjesztés a Veterán Atlétikai EB. második atlétikai pálya kialakításának feltételeire 6./ Előterjesztés Nyíregyháza-Sóstófürdő, Blaha Lujza sétányon található 15.078/3 hrsz-ú és a 15.078/4 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntésre 7./ Előterjesztés a Sóstó - Gyógyfürdőn található régi csónakház helyén megvalósítandó vendéglátó- és szolgáltatóipari egységre kiírt pályázat elbírálására

1749

8./a Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által – a 157/2009.(VI.29.) számú határozattal – elrendelt soron kívüli vizsgálatról 8./b Tájékoztató a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. tőkehelyzetének rendezéséről és a stratégiai lépések előkészítéséről, a veszteségek csökkentése érdekében tett intézkedésekről 9./ Előterjesztés a parkolóhelyek létesítéséről, valamint a fizető parkolók üzemeltetésének szabályozásáról szóló 44/2006.(XI.28.) KGY rendelet módosítására 10./ Előterjesztés az Észak-Alföldi Operatív Program keretében Nyíregyháza, Nyugati körút (36 számú- 38 számú főközlekedési utakat összekötő út) I. ütemének megépítésére vonatkozó pályázat benyújtására és a szükséges saját erő biztosítására 11./ Előterjesztés Bujtos városrész valamint Malomkert városrész csapadékvízzel veszélyeztetett területeinek csatornázása ÉAOP 5.1.2./D2 jelű pályázatra történő benyújtására, az önkormányzati saját erő vállalására 12./ Előterjesztés a KEOP – 2009 – 5.3.0 ”Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése” pályázat benyújtására 13./ Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott bölcsődék kapacitásfejlesztésének támogatására 14./ Előterjesztés a Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezettel és az EAOP- 2008-2.1.3. TDM szervezet támogatásával kapcsolatos további pályázati döntések meghozatalára (II. forduló) 15./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004.(VI.24.) KGY rendelet módosítására 16./ Előterjesztés a szociális szolgáltatások fejlesztésére irányuló pályázatok benyújtásának támogatására 17./ Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat 2010. évi fordulójához való csatlakozásra 18./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Kossuth utca 27. szám alatt lévő 1591/1 hrsz-ú ingatlan elidegenítésre történő kijelölésére és a licit induló árának meghatározására 19./ Előterjesztés a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződésének módosítására 20./ Előterjesztés a PYRAMID INVEST kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel megkötött közérdekű kötelezettségvállalás nyújtására vonatkozó megállapodás szerinti fizetési határidő módosítására

1750 21./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Színház utca 2. szám alatt lévő 6019/2 hrsz-ú, állami tulajdonú ingatlan (Helyőrségi Klub) tulajdonjogának versenyeztetés mellőzésével történő megszerzésére 22./ Előterjesztés a Nyírstadion Kft. beolvadására a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.-be 23./a. Előterjesztés a nevelési, oktatási intézmények alapító okirata módosításának elfogadására 23./b. Előterjesztés kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézmények alapító okiratainak módosítására 23./c Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosítására 23./d Előterjesztés a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság alapító okiratának módosítására 24./ Előterjesztés a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv alapján önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és módosítására 25./ Előterjesztés az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2009. (II.17.) KGY rendelet módosítására

Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

Csabai Lászlóné polgármester

1751

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 28-án tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Nagy Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Dr. Szilassy Géza, Dr. Szilvai Mária, Szokol Tibor, Tormássi Géza, Turcsik László, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők

Hiányzott: Dr. Tirpák György képviselő ((távolmaradást bejelentette)

Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Freidinger Renáta, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Hajzer Gábor, Dr. Kádár Csaba, László Géza, Markovics Attila, Kemenes Erika, Váradi István irodavezetők, Csisztu Csilla sajtóreferens, Tasnádi János Közterület – felügyelet vezetője, Dr. Bodnár Adrienn, közgyűlési csoport jogásza, Kovács Edina politikai tanácsadó, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Gajdos László Állatpark Kht. ügyvezetője, Gerda István Nyírtávhő Kft ügyvezetője, Romanovits István Térségi Hulladék – Gazdálkodási Kft. ügyvezetője, Kerezsi Miklósné Városfejlesztési Bizottság tagja, Szatmáryné Sípos Ildikó Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum igazgatója, Dr. Tasnádi Csaba Móricz Zsigmond Színház igazgatója, Majzik Balázs Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében, Burai István Regionális Ifjúsági Tanács elnöke, Glüchmann Pál NYVSC elnöke, Garai Tibor és Szuhóczky Gábor külső szakértők, Révai Zoltán Index-Kelet munkatársa, Z. Pintye Zsolt újságíró, Saliga Péter Sunshine Rádió riportere

1752

Csabai Lászlóné:(polgármester) Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a képviselő-testület tagjait, a kisebbségi és részönkormányzatok megjelent képviselőit, a Hivatal megjelent vezetőit és képviselőit. A sajtó képviselőit, és minden kedves vendéget, aki figyelmével megtisztel bennünket. Szokásunkhoz híven mielőtt a napirendek elfogadására tennék javaslatot, néhány olyan dologra szeretnék kitérni, ami az elmúlt napokban érdekesség volt, vagy a város hírnevét öregbítették és szeretnénk megköszönni a munkájukat. Erre vonatkozó javaslatot Nagy László alpolgármester úr fogja megtenni. Nagy László:(alpolgármester) A Közgyűlés nevében először szeretnénk köszönetet mondani és köszönteni dr. Tasnádi Csabát, aki a Vidor Fesztiválnak a szervezőbizottsági elnöke volt és emellett természetesen a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója, szeretném megköszönni ezt a felejthetetlen egy hetet, ami ismét elhozta a világot Nyíregyházára. És ismét elvitte a világba egy kicsit Nyíregyházát, és természetesen azt a rengeteg élményt, örömöt, amit adott ez az 1 hét. Köszönjük szépen Tasnádi Csabának és a Színház valamennyi dolgozójának akik amellett, hogy a munkájukat végzik vagy végezték, sokszor idejüket, energiájukat nem kímélve dolgoztak ennek a a rendezvénynek a sikeréért. Köszönjük szépen. Szintén szeretnék köszönetet mondani a város vezetése nevében Szathmáryné Sipos Ildikónak, aki a Nyírségi Ősz kulturális programsorozat szervezőbizottságának az elnöke volt, és az elmúlt hetekben azt kell mondani, hiszen ez egy többhetes rendezvénysorozat volt, igyekezett Nyíregyháza város hírnevét öregbíteni és azokat a hagyományos rendezvényeket fontosnak tartotta megszervezni, amelyek ezelőtt 12 hónappal még úgy látszott, hogy veszélyben vannak, de végül is ebben az évben is sort tudtunk rá keríteni Köszönöm szépen Ildikó a munkádat. Nagyon nagy örömmel köszöntöm Fucsovics Mártont is. Nincsen itt, biztos, hogy valahol valamilyen rendezvényen, edzésen van. Valószínűleg igen. Az országban is egyedül álló sikert ért el, nyíregyháziként ugyanis ő az első, aki ifjúsági versenyzőként az amerikai nyílt teniszbajnokságon győzelmet tudott szerezni és azt gondoljuk, hogy a teniszsport méltán építkezhet erre a nagyon komoly sikerre, és nagyon szeretnénk, hogy ha a későbbiekben az együttműködése a városnak illetve Fucsovics Mártonnak még érzékelhetőbb legyen. Szeretnénk egy kiemelt szerződést kötni Marcival azért, hogy ezt a sikert tovább tudjuk építeni. Tovább tudjunk belőle építkezni mégis azért, hogy az ő versenyzői pályafutása és versenyzői karrierje töretlen tudjon maradni. Csak mellékszálként mondom el a Közgyűlés tagjainak, illetve a jelenlévőknek, hogy jövőre ifjúsági olimpiára kerül sor és ezen az ifjúsági olimpián egy másik nyíregyházi versenyző mellett Marcinak van arra esélye, hogy be is tud kerülni és részt tud venni ezen az olimpián és szeretnénk a későbbiekben még hatékonyabb segítéség nyújtással elérni, hogy a versenyzői karrierje töretlen fejlődésen tudjon keresztül menni. Köszönteni szeretném Moravszki Gyulánét, aki itt van körünkben, aki a Móricz Zsigmond Általános Iskola testnevelő tanára és a 2008-2009-es tanév Diákolimpia során valamennyi korcsoportban diákolimpiai győztes csapatot tudhat magáénak, ezáltal valamennyi nyíregyházi röplabda lány vonalon a nyíregyházi csapatok nyerték meg a diákolimpiát.

1753 Éva testnevelő tanárként és edzőként ezeknek a sikereknek volt a kovácsa. Szeretnénk köszönteni Évát egy csokor virággal. Nagy örömmel jelentem, hogy ebben az évben Nyíregyháza sporttörténelmet írt a női röplabdában, hiszen nemcsak az általános iskolai korosztályban, hanem a középiskolai korosztályban is valamennyi lányvonalon valamennyi diákolimpiai verseny kiírást nyíregyházi csapat nyerte meg. Azt gondolom, hogy valóban egy olyan tettet hajtott végre ez az utánpótlás sport, amelyik az országban egyedül álló volt. Gratulálunk Éva és további jó munkát kívánunk neked. Köszönteni szeretném körünkben Majzik Balázst és Burai Istvánt akik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről, illetve a Regionális Ifjúsági Tanács alelnökeként jöttek el a mai Közgyűlésre és nagyon nagy örömünkre szolgál az, hogy ebben az esztendőben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részére Ifjúságbarát Önkormányzat díj átadására kerülhet sor. Megkérem Polgármester asszonyt, hogy ezt a díjat vegye át. De úgy látom, hogy egy mikrofon is a kézbe került, úgy hogy meghallgatjuk Önöket. Majzik Balázs:(Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében) Tisztelettel köszöntök mindenkit. Valóban megragadom az alkalmat, hiszen azt gondolom, hogy szép és ünnepi pillanat lehet a mai. Hiszen valami ha nem is révbe ért, de olyan ünnepi ponthoz és olyan kiemelkedő fényponthoz érkezett Nyíregyháza Önkormányzatának az életében, ami talán érdemel néhány szót. Különösen boldog vagyok azért, mert én magam is megyei jogú városból érkezve ma éppen egy megyei jogú városnak nyújthatok át Ifjúságbarát Önkormányzat díjat. Ezt a díjat a Regionális Ifjúsági Tanács alapította 2003-ban és jubileumi alkalom ez a mai, hiszen 5. alkalommal adjuk át ezt a díjat, én magam kétszer állhatok ilyen közönség előtt. Az előző évben kistelepülésen, Encsencsen volt szerencsém átadni ezt az Ifjúságbarát Önkormányzat díjat és amiért érdekes és izgalmas számomra ez, hiszen ez a település az ifjúsági munkának ez az egyik oldala volt, egy kistelepülés kevés lakossal jól látható fiatalokkal, a mai napon egy nagyváros, egy megyei jogú város nagy létszámú fiatal lakosságával rendelkező nagyváros közgyűlése előtt adhatom át ezt a díjat. Amikor a Regionális Ifjúsági Tanács megalakította a Települési Ifjúságbarát Önkormányzati díjat a célja az volt, hogy egy picit a fiatalokon túl el tudjuk ismerni a települést, és az ifjúsági munkának a célcsoportja minden esetben a fiatal. Amikor Települési Önkormányzati Ifjúságbarát díjról beszélünk akkor viszont mindenképpen fontos megemlíteni azt, hogy Önök, akik itt ülnek képviselőként, polgármesterként, alpolgármesterként, motivációt kaphassanak a mindennapi munkájuk mellett ahhoz, hogy igen a fiatalokkal érdemes foglalkozni. Igen, a fiataloknak van helye a települési életben és egy picit, hogy ha ünnepi alkalommal ülhetnek ilyen körben akkor egy picit magukba tekinthessenek és elgondolkodhassanak azon, hogy ennek a munkának, amit mi hosszú-hosszú éveken keresztül végeztünk van eredménye és van tétje. Azt gondolom, hogy azért is ünnepi ez az alkalom, mert, egyrészt itt található a település képviselő-testülete és a sarokban, ha jól látom mind két sarokban elhelyezkednek a fiatalok is, tehát találkoznak élőben egy körben mind a döntéshozók és azok, akikről időnként döntés születik, remélhetőleg velük is. Ez a díj arról is szól, hogy nemcsak róluk születik döntés, hanem a fiatalokkal együtt születik döntés.

1754 Amikor a tanács az idei évben beérkezett pályázatot értékelte és meghozta a saját döntését arról, hogy ki legyen ebben az évben az az önkormányzat, aki ezt a címet kiérdemelheti, akkor azért döntöttünk Nyíregyháza mellett, mert úgy véljük, hogy ez a hosszú folyamat, ami idestova lassan 1 évtizedre tekint vissza olyan állandóságot és stabilitást jelent ebben a történetben, ami mindenképpen elismerésre érdemes. Azt is szeretném megjegyezni, hogy ez egy önkormányzati díj. Tehát ezt az önkormányzat kapja, de ezzel együtt mindenképpen érdemes megemlékezni arról, ezt csak az önkormányzat alapvetően sok-sok civil szállal és kapcsolatban együtt képes csak az elismerést megszerezni. Én nagyon sok sikert és jó munkát kívánok mind a képviselő-testületnek, mint pedig szerencsére azért gyorsan változó fiatal csapatoknak is, akik települési ifjúsági munkába bekapcsolódhatnak, és átadnám az önkormányzat számára ezt a díjat. Burai István:(Regionális Ifjúsági Tanács alelnöke) Nagyon röviden kiegészíteném egy-két gondolattal. Tehát egy örömteli eseményre érkeztünk, egy díjátadó ünnepségre, ami tudjuk, egy Ifjúsági hónap részeként zajlik. Azonban ez a hónap egy kicsit hosszabb mintegy hónap, hiszen október közepéig tart ami az Európa Ifjúsági hétnek is az időpontja. Szintén gratulálok, hiszen 2003. óta létezik ez a díj és azt hallottuk, hogy hány éve kerül elismerésre. Remélhetőleg, egy díjat amikor átadunk, egy folyamat eredményeként kerül átadásra, de remélhetőleg a mai alkalom is egy hosszas folyamatot indít el és ha 10 év múlva itt állunk, akkor egy kiváló folyamat eredményeként ismételten átadásra kerül. Annyit nagyon fontosnak tartok megjegyezni, hogy ez egy proaktív kezdeményezés, hiszen hamarosan elfogadásra kerülő nemzeti, ifjúsági stratégiának az első kétéves cselekvési tervében kerül kidolgozásra egyáltalán az ifjúságbarát önkormányzat, tehát ezt kérem, hogy így érezzék ennek a súlyát. A minisztérium nyáron annyit hozzátett a Regionális Ifjúsági Tanács mellett, hogy 10 fő részére Zánkán az Egyenlő esélyek táborában 10 fő részére lehetőséget biztosított egy táborra. Annyit még hozzátennék, hogy Nyíregyháza város önkormányzata a városban élő fiatalok ajánlására, illetve az általa fenntartott Mustárház Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda példaértékű tevékenysége folytán vált érdemessé a díjra. Természetesen a pályázat mellett. A Mustárházról mindenképpen mondanék annyit, hogy a minisztérium mintaprojekt díjjal is jutalmazta. Gratulálok. Csabai Lászlóné:(polgármester) A napirendek elfogadására kerül sor. Azért jöttünk egy kicsit később, mert a frakcióvezetőkkel, képviselőcsoport vezetőkkel egyeztettünk és az egyeztetés eredménye a következő. Az a javaslatunk, hogy október 12-én tartsunk rendkívüli közgyűlést, annak lenne néhány napirendje. Többek közt két olyan napirend is, amelyik ma a meghívóban szerepel és a bizottságok is tárgyalták, de olyan új szempontok jelentek meg, ami indokolja, hogy egy későbbi ülésen kerüljön elfogadásra. Az egyik ilyen a 2. napirend, amelyik a 2009-2010. tanév indításával kapcsolatos feladatok módosítására vonatkozik. Erre azért van szükség, mert a regionális szakképzési bizottságnak a iránymutatása és döntése alapján néhány helyen új helyzet alakult ki, és ennek az egyeztetése időt vesz igénybe. A végleges írásos anyag még nem áll rendelkezésünkre csak a szóbeli anyag, ezért ezt az egyeztetés nem tudtuk megtenni. Ezért kérjük, hogy ezt ne tárgyalja a közgyűlés, hanem ez 12-én kerüljön napirendre. Ezen kívül javasoljuk a 9. napirendet, a parkolóhelyek létesítéséről valamint a fizetőparkolók üzemeltetésének szabályozásáról szóló közgyűlési rendelet módosítására vonatkozó napirendet vegyük le.

1755

Bár mind a két érintett bizottság tárgyalásra és elfogadására alkalmasnak találta az előterjesztést, de itt is merültek fel olyan új szempontok, ami azt jelenti, hogy érdemes még egyszer egy egyeztetés folytatni ebben a témában. Ez a két hét ez nem akkora idő, amivel nem lehetne kezelni ezt a dolgot. Ezzel a két kiegészítéssel javaslom a napirendeket elfogadásra. Kérdezem, hogy kíván-e valaki ehhez hozzászólni? Jeszenszki András. Jeszenszki András:(képviselő) Egy rövid módosító javaslatom lenne, amennyiben a közgyűlés elfogadja. Miután esett is ki napirend a közgyűlés elejéről, a 10-es napirendnek a tárgyalását javasolnám előre hozni, hogy a tévé nyilvánossága az eredetileg 10-ként szereplő, 36-38-as összekötő út pályázatának a napirendjét javasolnám előre hozni azért, mert egyrészt azt gondolom, hogy nem egy hosszú napirend másrészt viszont nagyon fontos a város lehetősége szempontjából. Köszönöm szépen. Amennyiben a közgyűlés megszavazza a 2-es napirend helyébe. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem látok más jelentkezőt, kérem, aki a módosító indítvánnyal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 24 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadta. Kérem, aki a módosítássokkal együtt a mai ülés menetével egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta. Egy levelet szeretnék még felolvasni a napirendek elfogadása után. Maxim Ferenc vezérigazgató küldte, a levél a következőket tartalmazza: „Az alábbi kéréssel fordulok Önhöz. Tudomásomra jutott, hogy az elmúlt időszakban a város képviselő-testületi ülésein az általam képviselt társaságot több alkalommal negatív színben tüntették fel. Mivel az önkormányzat és Centrál Credit Befektetési Tanácsadó Zrt. között szerződéses viszony soha nem állt fenn, illetve a kérdéses ügyekbe semmilyen szerepvállalása nem volt ezért kérem, hogy a társasággal kapcsolatos megnyilvánulásokat a városi közgyűlésein mellőzni szíveskedjenek. Amennyiben a tisztelt városi közgyűlésen a társaságot, illetve annak tagjait ismételten megnevezik, illetve negatív színben tűntetik fel, amely a társaság jó hírnevét sérti és ez által anyagi kárt okoz, a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyve valamint a médiában nyilvánosan történő megjelenés alapján megteszem a megfelelő jogi lépéseket.” Ez egy bejelentés, ezt kérték tőlem, hogy a napirendek elfogadásakor ezt mondjam el. Ezek után akkor megkezdjük a napirendek tárgyalását. 1./ napirend: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester

1756

Csabai Lászlóné:(polgármester) Film nem lesz. Szóbeli kiegészítésem van. Az első szóbeli kiegészítésem arra vonatkozik, hogy a Sóstó Rt. intézkedési tervére vonatkozóan a kollegák múlt hét pénteken még azt az előterjesztést tették, hogy az intézkedési terv nem készült el. De az intézkedési terv részben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatai alapján valamint a cég saját elhatározásából adódóan elkészült és a sóstói napirend b) pontjaként szerepel, tehát ezért az itt megfogalmazottak érvényüket veszíti. Szeretnék tájékoztatást adni azokról a tárgyalásokról, amelyeket szeptember hónapban folytattunk. Aláírtuk a keleti körút szerződését. Őszintén el kell mondani, hogy a kapcsolatoknál egy tulajdon vita alakult ki, őszintén remélem, hogy a kollegáknak ezt rövid időn belül sikerül rendezni, és a keleti körút építése megkezdődött, reményeink szerint megfelelő ütemben fog haladni. Tanévnyitó igazgatói értekezlet volt. A tanévet nyugodt körülmények között tudtuk kezdeni, különösebb probléma a tanév indításával nem volt. Bár az anyag amit nem tárgyalunk tartalmazza, hogy a 3 oktatási intézményben, az óvodában, az általános iskolában és a középiskolában közel 800 gyerekkel van kevesebb mint tavaly, ez nagyon nagy figyelmeztetés és bizony ez azt jelenti, hogy nem lehet homokba dugni a fejünket, hogy mi semmilyen racionalizálási intézkedést nem fogunk tenni sem az idén, sem pedig jövőre, mert amennyiben ezt tesszük, akkor nagyon komoly gondot fogunk az önkormányzatnak okozni. Szeptember 3-án megnyílt a Munkácsy kiállítás. Az első hónap tapasztalata még azt mutatja, hogy mennek, de nem annyian amennyire szeretnénk. Úgy gondoljuk, hogy egy újabb kampányt kell elindítani, hogy minél többen menjenek el és nézzék meg ezt az egyébként nagyon szép és nagyon értékes kiállítást. Szeptember 4-én, pénteken jogásznap volt a városban, alkotmánybírókat, Legfelsőbb Bíróság elnöke, ügyészek, főügyészek jelenlétében 3 előadás hangzott le Bihari Mihály az Alkotmánybíróság volt elnöke, Sárközi Tamás egyetemi tanár és Stumf István a Századvég Alapítvány vezetője vagy igazgatója részéről. Szeptember 7-én az Esélyek Háza ötödik éves évfordulójának az ünneplése volt. Ez nem is ünneplés volt, hanem inkább egy helyzetértékelés és egy értékelés az Esélyek Háza munkájáról és azt gondolom, hogy a következő ülésre érdemes lenne behozni a közgyűlésre, hogy mi is értékeljük, hogy merre, tovább ennek a szervezetnek a működése, javaslom Alpolgármester úr, hogy ezzel foglalkozzunk. Szeptember 9-én a Lego és a Color-paxnak volt egy rendezvénye. Ami azért érdekes, mert ott tudtunk arról szót váltani, hogy ezek a gazdasági társaságok és az Ipari Park többi társasága, hogy áll most, és itt szeretném azt is elmondani, hogy a 20-án esedékes adóbevételünk az teljesen a terv szerint alakult, valamivel jobb mint a tervezett és a tervezett fölötti bevételt, 200 millió forintot már vissza is fizettünk az államnak. Tehát egyelőre tervszinten áll az adóbevételünk. Ez egy nagy meglepetés, mert mindenki úgy gondolta, hogy a gazdasági váltság miatt egy nagyon komoly visszaesés lesz. Ez nem jelenti azt, hogy decemberben nem lehet visszaesés, de mindenképpen öröm az, hogy most, a szeptemberi adóbevételünk viszonylag jól alakult. Szeptember 10-én az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ülésen döntés született a hazai forrásokról. Két egy+egyes utunk nyert, az egyik az Ady Endre utca és környéke, a másik a Nyírszőlősi út és környéke és nem kapott támogatást a Garibaldi utca és környéke. A kollegákkal abban állapodtunk meg, hogy mivel ott vízvezeték építés van, megnézzük, hogy helyi forrásból valamilyen megoldást tudunk-e csinálni. Egyeztető tárgyalásokat folytattunk egy Jász-plasztikkal kapcsolatos befektető csapattal, illetve egy olyan befektetőcsapattal, akik 30 hektár területet kívánnak az Ipari Parkból megvenni.

1757 Még mindig 5-en vagyunk, többen indultunk, most 5-en vagyunk, hogy ebből lesz-e valami vagy nem az még nem a holnapnak a döntése, hanem a holnapután döntése. Arany János Tehetséggondozó konferencia volt, országos konferencia a városunkban. Szeretném elmondani, hogy mindazok, akik az ország különböző részeiből itt voltak Nyíregyházán megnézték a kollégiumot, az iskolát, azt a munkát, amit itt végeznek és csak a legnagyobb elismeréssel tudtak erről szólni, és én is ezt az elismerést szeretném tolmácsolni az iskola valamennyi dolgozójának, vezetőjének és tanárának. Budapesten a MÁV -val folytattunk tárgyalásokat, nem fogok erről beszélni, mert a napirendek között szerepel ez, a sportingatlanoknál. Az ÉFOÉSZ -nak Ez a mi napunk rendezvénye az Állatparkban, erről is nagyon sok híradás szólt, erről sem szeretnék szólni. Volt egy konferencia a Magyar Önkormányzatok Szövetségének a szervezésében, én azt gondoltam, hogy sok önkormányzati képviselő vagy polgármester el fog jönni Gimesi úrnak a hívására, nem olyan sokan voltak, de egy nagyon jó szakmai vita alakult ki, úgy hogy azt gondolom, hogy hasznos lett volna a vidéki polgármestereknek erre a megbeszélésre eljönni. Szeptember 24-én a Nyírségvíz közgyűlése volt. Értékeltük az első féléves munkát, a kötvénykibocsátással kapcsolatos helyzetet és a legfontosabb az egészséges ivóvíz programnak a témája volt, hogy mit kell abban az ügyben tennie annak a társulásnak, amelyiket ez most érint. Ennek egy másik egyeztető fórumán Giba Tamás alpolgármester úr vett részt, és ha neki van szóbeli kiegészítése, akkor ezt meg fogja tenni és azt gondolom, hogy az utolsó előtti órákban vagyunk, amikor ezt a programot végre kell hajtani. Ez igaz annak ellenére, hogy Nyíregyháza csak egy nagyon kicsi összeggel és egy nagyon kicsi területtel érintett ebben a dologban, de a térség szempontjából nem közömbös, hogy ezt az uniós pályázatot meg tudjuk-e nyerni vagy nem. És végül egy rendezvény. A pénteki napon a rendszerváltás konferenciának lehettek azok részesei, akik eljöttek és azt tudom mondani, hogy nagyon sokan voltak, nagyon jó előadások hangoztak el. Úgy gondoljuk, hogy az előadások egy részét érdemes a középiskolákba is elvinni, hogy a XX. század magyar történelmének ezt a részét minél több fiatal megismerje. Akik ott voltak valamennyien azt mondták, hogy ez egy nagyon érdekes és nagyon jó előadássorozat volt. Pénteken elbúcsúztak az ott jelenlévők Kupiczer Antaltól a város faszobrászától és szobrászától, aki fiatal, idős, de mégis fiatal-időskorában elhunyt és eltávozott közülünk. Még egy információm van, az információm pedig arra vonatkozik, hogy a Közbeszerzési Tanács döntést hozott a szennyvíz témájában, ismét napirendre kell majd tűznünk a bizottságoknál. Felülvizsgálatra ítélte az önkormányzatot a közbeszerzéseknél, a szennyvízvezeték közbeszerzéseknél, nem azt mondom, hogy tanácstalanok vagyunk, de jó lenne közösen kitalálni, hogy a lehetséges megoldások közül mi az amelyik a legjobban szolgálja a város érdekét, és merre menjünk, hogy minél hamarabb az építkezés megkezdődhessen. Ezek voltak azok a fontos döntések és tárgyalások, amelyikről szerettem volna tájékoztatást adni. Kérdezem Giba Tamás alpolgármester urat, hogy szeretne-e az ivóvízprogramról beszélni? Giba Tamás:(alpolgármester) Szeretnék, de nem az ivóvízprogramról. Arról szeretnék még tájékoztatást adni, hogy a két ülés közti időszakban történt az, hogy a Szlovák Magyar Határon Átnyúló partnerségi program keretén belül Nagykálló város önkormányzata egy turisztikai projektet dolgozott ki, és ebben a projektben támogatásban nem részesülő együttműködő partnerként szerepelve polgármester asszony egy partnerségi nyilatkozatot aláírt.

1758 Amellyel demonstráljuk azt, hogy a térségben történő turisztikai fejlesztések egymásra pozitív hatással vannak és a térség turisztikai vonzerejét együttesen szolgálják és növelik. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, Felbermann Endre, dr. Veréb József, Fesztóry Sándor. Felbermann Endre:(képviselő) Két közgyűlés közötti események kapcsán szeretnék egy tájékoztatást adni és a környezetvédelmet egy kicsit népszerűsíteni. Szombaton nagysikerű rendezvénye volt az önkormányzatnak a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft -vel közösen, szelektív szombat, amely második alkalommal került megrendezésre és az első, csepergős időjárást követő rendezvényünkön, amelyen 100-an vettek részt, most ezen a verőfényes délelőtt 340 család regisztrálta magát. A 10 pályából álló versenyt 276 család végig csinálta és egy nagyon hangulatos, nagyon sikeres rendezvény volt. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, ez egy új típusú rendezvény immár 2. alkalommal volt, ahol 40 percig kellett sorba állni még oda jutottak a játékos vetélkedőkhöz. A jövőben át kell gondolnunk, hogy pörgővé tegyük a versenyt. Szerintem ez egy hagyományos versenye lesz Nyíregyházának és a környezetvédelem népszerűsítésére, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére nagyon kiváló alkalom. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, Veréb József. Dr. Veréb József:(képviselő) A Kulturális Bizottság megbízásából Zagyva László szobrászművész 4 szobrot készített, amelyet a pénteki napon helyezett el arra a helyre amit kijelöltük a számára és a mai napon kerültek ezek a szobrok átadásra. A szobrok címe az, hogy Hangulatok, a Szent Miklós téren és az Egyház közben lett elhelyezve, azon a négy fehér oszlopon, ami egymás mellett sorakozik. Őszintén remélem, hogy Nyíregyháza város közönségének is tetszeni fog a négy szobor és gazdagodott a város ezekkel. És ezúttal tisztelettel felhívom valamennyi városlakót illetve a közgyűlés valamennyi tagját, hogy ha arra jár akkor nézze meg őket. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen! Fesztóry Sándor Fesztóry Sándor:(képviselő) Nemrégiben lakossági fórumot tartottak a 36-os és a 38-as számú főútvonal összekötésével kapcsolatban. Tudom, hogy tárgyalni fogjuk a 10. napirendi pontban, Giba Tamás úr is többször nyilatkozott róla. A fórumról az Alkotás utcai lakóit írásban értesítették. A térségi önkormányzati képviselőjét pedig nem hívták meg és nem is értesítették erről az eseményről. Azért is teszem szóvá, mert ez már többször előfordult illetve hasonló eset többször előfordult a ciklus alatt legalábbis az én körzetemben és azt szeretném megkérdezni ezzel kapcsolatban, hogy ez tudatosan történik és különböztetik meg az ellenzéki képviselőket? Más körzetekben is ez a gyakorlat és Polgármester asszonynak mi erről a véleménye? Ez lett volna az egyik kérdésem. A másik kérdésem pedig Jegyző úrhoz szólna. Bizonyára értesült a sajtóból, hogy az egyik vezető köztisztviselője okirat hamisítás gyanújába keveredett. Szeretném megkérdezni, hogy ezzel kapcsolatosan milyen intézkedéseket kíván tenni Holp Jánossal szemben?

1759 Tesz az ügyben bűntető feljelentést a bűncselekmény miatt és megindítja-e az összeférhetetlenségi eljárást a vezető tanácsossal szemben, aki évek óta a hivatalával összeférhetetlen tevékenységet folytat? Megteszi-e a szükséges munkahelyi lépéseket vagy nekünk kell ezt kezdeményezni? Hiszen úgy gondoljuk, hogy Holp János méltatlanná vált vezető tanácsosi tisztségére, amiért távoznia kell a köztisztviselői karból és engedje meg jegyző úr, hogy szünetben átnyújtsam a részére a szükséges iratokat ezzel kapcsolatban. És várom a válaszát. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az első két hozzászólást köszönöm. Fesztóry Sándor hozzászólására nem tudok választ adni, mert én nem címeztem meg a borítékokat és nem tudom, hogy kaptak-e értesítést vagy nem. Giba Tamás alpolgármester úr fog válaszolni. A második kérdésére pedig főjegyző úr. Giba Tamás:(alpolgármester) Valóban, a következő napirend a 36-38 számú utakat összekötő utak pályázatáról szól, tehát kicsit talán megelőztük a napirendet. De örömmel válaszolok itt is erre a kérdésre. El szeretném mondani, hogy az Esélycentrum konferencia termében nem láttam 5 üres széket, tehát nagy érdeklődés mellett zajlott ez a fórum. Ezúton is szeretném, megköszöni a sajtó képviselőinek, különösen a városban működő kereskedelmi rádiók képviselőinek, hogy igen intenzíven értesítették a város lakosságát az internetes újságokban is. Elérhető volt ez természetesen, ennek köszönhetően nagy számban ott voltak az érintett lakosok. Szeretném azt is elmondani, hogy az út nyomvonala mellett lakástulajdonnal rendelkezők számára levélben is küldtünk kiértesítést. Az én rendelkezésemre álló információk szerint Fesztóry Sándor képviselő számára levélben szintén ment értesítés. Egy dolog valóban nem történt meg, legközelebbi alkalommal ígérem meg fog történni, fogok érted kocsit küldeni Sándor. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez egy gesztus. Főjegyzőé a szó. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Képviselő-testület! Fesztóry képviselő úr kérdésére az alábbi választ kívánom adni. Az elmúlt héten, szerdán keresett meg az egyik országos napilap és ezt a kérdést tették fel nekem hellyel – közzel, hiszen nem pontosan így fogalmazta meg az újságíró. Nyílván innentől számítom azt, hogy erről az ügyről legalábbis hivatalos tudomásom van. A jogszabályok alapján két kérdést kell megvizsgálnom majd. Egyrészt a kolléga vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos eljárásának a helyességét, valamint ezzel összefüggésben, de ezen túlmutatóan azt, hogy összeférhetetlen helyzetbe került-e Holp János illetve összeférhetetlen helyzetben van-e. Tanulva tanult kollégám múltkori felvetéséből, még véletlenül sem mennék bele most a jogi fejtegetésekbe, nem ennek a közgyűlésnek a témája. De annyit szeretnék elmondani, hogy mind a két esetben vizsgálódtam és mind a két esetet hivatalosan is meg fogom vizsgálni. A két eljárást lefolytatom. Az is elképzelhető, hogy ezzel összefüggésben fegyelmi eljárás megindítását is meg kell tennem, és az eljárások eredményéről pedig természetesen a képviselő-testület értesülni fog abban az esetben, ha ez szükséges. Szeretném megnyugtatni a képviselő urat, nemcsak azt a helyzetet fogom vizsgálni, hogy jelenleg fennáll –e az összeférhetetlenség, hanem hogy az elmúlt időszakban volt-e összeférhetetlenség. Annak is lehet – ha más nem, fegyelmi – hatása.

1760

Úgy, ahogy azt az újságban is nyilatkoztam megvizsgálom az ügyet és a szükséges lépéseket megteszem. A jogszabály nagyon szigorú határidőket szab nekem a tudomásszerzéstől számítva. Én nem akarok ezekkel a határidőkkel élni. Én csütörtökön tudom az eljárást megindítani, mert a következő 2 nap nem leszek Nyíregyházán, de már a kollégákat felkészítettem arra, hogy milyen összefüggésekben, milyen segítséget nyújtsanak nekem az előkészítéshez. Én úgy gondolom, hogy a következő rendes – soron következő – közgyűlésre be is tudok számolni ennek az eljárásnak vagy – ahogy mondtam, ha több eljárás is indul – ezeknek az eljárásoknak az eredményéről. Köszönöm szépen. Nagy László:(alpolgármester) Két eseményről szeretnék még tájékoztatást adni a közgyűlésnek, mindkettő szerintem meglehetősen fontos. A Nyíregyházi Tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulójának a megünneplésére került sor a Városi Művelődési Központban. A másik esemény, pedig amit szeretnék közzé adni, hogy ezen a hétvégén, az elmúlt hétvégén, szombaton került átadásra a Tuzson János Botanikus Kertben egy olyan játszótér, alternatív játszótér a nyíregyházi önkormányzat és a Főiskola együttműködésének gyümölcseként, amely azt gondolom, hogy valamennyi gyereknek egy egészen különleges élményt biztosíthat, és ez által nemcsak a város gazdagodott, hanem a Főiskola is. Olyan természeti környezetben várja a odalátogatókat és a gyerekeket elsősorban, amely egyedülálló ebben a régióban. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen egyrészt az önkormányzat 10 millió forinttal támogatta ennek a játszótérnek a létrehozását, másrészt pedig a maga nemében valóban különleges játszótérről van szó. Köszönöm. Dr. Hajzer László:(képviselő) Nyílván azért szólok a Jegyző úr után, hogy hátha tudom segíteni ezt a vizsgálatot amit le akar folytatni 2 nap alatt a Jegyző úr. Viszonylag hamar le lehetne folytatni, mert a cégadatok között, amely nyilvános, a cégjegyzék száma ennek a Centrál Credit Pénzügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Társaságnak 069962. A cégadatok között megtalálja azt a Maxim Ferencet az igazgatóság elnökeként, aki levelet írt polgármester asszonynak. Már akkor is akartam mondani, hogy lelke és szíve joga Maxim Ferencnek, hogy levelet ír polgármester asszonynak. Miért kell ezt közzétenni, hiszen ez egy nyilvános adat a cégadatok között. Na, most itt található meg az igazgatóság egyik tagjaként Holp János, aminek az az érdekessége, - Jegyző úrnak szeretném mondani - hogy valószínűleg a Holp úr lakáscímére van a cég bejegyezve. Most a lakáscímet azért nem mondom, mert nehogy megsértsük a személyiségi jogait, ebben a lakásban is lakik, viszonylag egyszerű, mert a Cégbíróságról 1 perc alatt ki lehet hozni azt a nyilatkozatot, vagy ha szükséges oda is adom ezt a nyilatkozatot vagy a kollegám odaadja, amelyben alá van írva, hogy nincs kizáró ok. Külön alá van benne húzva, hogy Holp János nem köztisztviselő és nem esik a köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII- as törvény 21. és 22. §-ainak hatálya alá. Na most amit elmondtam nagyjából ennyiről fog szólni a vizsgálat is. Ha tudtam segíteni, akkor szívesen segítek a Jegyző úrnak benne. Köszönöm szépen Lőrincz Tamás:(képviselő) Nem kérdésem, hanem egy észrevételem lenne. A városban látjuk, hogy nagyban folynak az utak és a járdák felújítása.

1761

Viszont a képviselő-testülettől még igazán nem hallottam, hogy észrevettek volna egy olyan neuralgikus pontot a városban, amire vélhetően nem a városnak kell reagálni, az önkormányzatnak a segítségét kérem abban, hogy ezt megoldjuk. A Tiszavasvári úti felüljáróról beszélek. Gyakorlatilag a Kertváros összesen két gyalogátkelővel rendelkezik, a Repülőhíddal és a Tiszavasvári úti felüljáróval. 2 évvel ezelőtt az Állami Közútkezelő gyönyörűen felújította az utat, de a járdát nem rakta helyre. Nem újította fel. Tehát balesetveszélyes. Két hónapja volt ott egy nagy baleset, a mai napig egy szalaggal van kipányvázva, hogy ugyan már valaki ne essen be a nagyfeszültségű vezetékek közzé. És látom azt, hogy a város is dolgozik gőzerővel, az Állami Közútkezelő is dolgozik gőzerővel, de úgy látszik, hogy egy ilyen alapvető probléma mellett mondjuk, elmennek. Tehát szeretném kérni a segítségét abban vagy a Város és Vagyongazdálkodási Kft.-nek, hogy lépjünk már fel, hogy javítsuk már meg azt a járdát, mert azért ez az egyetlen egy gyalogátkelő, nincs sem közelben sem távol. Javítsuk már ki azokat, korlátokat. Felújították, 15 éve azt a kerítést tuti nem festette le senki. Hát vannak közmunkásaink, legalább próbáljunk besegíteni nekik legalább az állagmegőrzésében. A másik gondolatom, ez csak egy ilyen hangos gondolat, hogy el kellene gondolkoznunk a Repülőhídnak az esetleges további létéről. Hiszen naponta szerintem és nem túlzok, de megközelíti az 1000 embert legalább vagy több ezer embert, aki átmegy rajta, iskolások, dolgozók, el kellene gondolkodni az önkormányzatnak abban, hogy mi legyen ennek a Repülőhídnak a sorsa. Vagy ha akarunk vele foglalkozni, akkor hogyan lehetne ezt olyan helyzetbe hozni, hogy méltó legyen. Gyakorlatilag ez egy átkelő és többezres létszámú körzetről van szó. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Én reagálok részben, kérem Hajzer Gábort, hogy az utas kollegák írjanak egy levelet az illetékeseknek a felüljárónak a járda és a korlát témájában, teljesen jogos a felvetés. Én is voltam ott néhány nappal ezelőtt és én is megjegyeztem. Ami a kerítést illeti, ott van egy egyezsége Hámoriné Rudolf Irénnek, folyamatosan festjük a kerítéseket, az iskolakerítéseket, ha most jól emlékszem a Bujtosnak a korlátját láttam, hogy festik. Nagy valószínűséggel ide is el fogunk tudni jutni, tehát van egy egyezség, mi adjuk a munkaerőt meg az anyagot. Tehát egészen biztos, hogy ide is el fogunk tudni jutni, de az észrevételt köszönöm. Arról is szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Repülőhíd felújításában indultak el egyezségek, az a gond, hogy ez állami, de igazán az önkormányzat használja, úgy hogy ha a jövő évi költségvetésben költségmegosztást tudunk csinálni. az egy hasznos dolog lenne. Lehet, hogy Giba Tamás tud róla valamit mondani, mert tudom, hogy tárgyaltak róla. Giba Tamás:(alpolgármester) A felüljáróval kapcsolatban éles szemű újságírók megelőzték Lőrincz Tamást ezzel a kérdéssel, legalább két hete olvashattuk a KeletMagyarország című napilapban az igazgató úrnak, a területi igazgató úrnak a válaszát, hogy közbeszerzési eljárást kell lefolytatniuk, mert elég drága ennek a hibának a kijavítása. A balesetet okozó gépjármű kötelező biztosításának a terhére lesz a finanszírozás. Tehát ebben ezt a lépést nem tudjuk sürgetni, remélem, hogy most már egy-két héten belül a konkrét munkálatokat is elkezdik.

1762

Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen Főjegyzőé a szó. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés, Képviselő úr! Nagyon röviden néhány reagálás. Az első: én arra megjegyzésére Fesztóry képviselő úrnak nem reagáltam, hogy Ő átad nekem dokumentumokat. Én úgy gondoltam, hogy természetesen át fogom venni, tehát köszönöm szépen. A szünetben ezt meg tudjuk tenni; a képviselő úr amilyen dokumentumokkal rendelkezik, azt részemre hivatalosan átadja. A második: természetesen rendelkezünk megfelelő dokumentumokkal és engedje meg nekem Hajzer képviselő úr; elismerjem azt, hogy jogtanácsosként, gazdasági társasági szakjogászi posztgraduális diplomával rendelkezőként már eljutottam odáig, hogy be tudtam szerezni ennek az általam most megnevezni nem kívánt cégnek a hatályos cégkivonatát, és ezekkel az információkkal magam is bírok. De azt mind a ketten tudjuk – Ön sokkal jobban, mint én, mert lényegesebben nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik – hogy ez a közgyűlés nem bíróság és nem fegyelmi tanács. Én az érveket megértem, de az eljárásokat akkor is a köztisztviselői törvény szerint le kell folytatnom. Annyit szeretnék kérni Polgármester asszonytól, hogy amikor ezt a napirendet szavaztatja, akkor tegye fel azt a kérdést, amit majd az általam most elmondottak alapján majd a jegyzőkönyvben egyértelműen meglehet találni. Nem kérem, hogy jegyezzük most meg: hogy a főjegyző számoljon be a Fesztóry Sándor által felvetett, Holp János köztisztviselőt érintő munkáltatói jogkörbe tartozó kérdések tárgyában tett vizsgálatának tett eredményeiről és ismertesse a megállapításokat is látva hozott intézkedéseket. Ennek a határideje a következő – ahogy az előbb mondtam, a soron következő – közgyűlés legyen (október 26-ra van most tervezve a következő közgyűlés). Természetesen ez még változhat. Az a lényeg, hogy a soron következő munkaterv szerinti közgyűlésen számoljak be ezekről. Azt hiszem, hogy ezzel rendben is vagyunk, és állok is Fesztóry képviselő úr rendelkezésére a szünetbe. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem látok más jelentkezőt, ezért a Főjegyző által elmondottakat külön teszem fel szavazásra. Kérem, aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat annyival egészüljön ki, hogy a Főjegyző úr a soron következő, októberi közgyűlésen számoljon be a Fesztóry Sándor által felvetett, Holp János köztisztviselőt érintő kérdésekben tett intézkedéseiről, munkáltatói jogkörben tett intézkedéseiről, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal elfogadta. Kérem, aki a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

1763

189/2009.(IX. 28.) számú határozat a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról, valamint az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató tudomásul vételéről A Közgyűlés I. a polgármester által - a felelősök jelentései alapján - adott előterjesztés szerint 1./ a 126/2009.(V.25.) számú határozat végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2./ - a 124/2009. (V.25.) számú határozat - a 127/2009.(V.25.) számú határozat, - a 157-2/2009.(VI.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2010. január 31. napjáig meghosszabbítja. 3./ - a 155/2009.(VI.29.) számú határozatát visszavonja II. a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja. III. az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 189-2/2009.(IX. 28.) számú határozat Holp János köztisztviselő személyét érintően lefolytatandó vizsgálatról Közgyűlés utasítja a Címzetes főjegyzőt, hogy a Fesztóry Sándor önkormányzati képviselő által a jelen ülésen elmondottak és benyújtott dokumentumok alapján Holp János köztisztviselő személyét érintően munkáltatói jogkörben lefolytatandó vizsgálat, eljárás eredményéről, a megtett intézkedésekről számoljon be. Felelős: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Határidő: a Közgyűlés munkaterv szerinti következő, októberi ülésének időpontja

1764

2./ napirend: Előterjesztés az Észak-Alföldi Operatív Program keretében Nyíregyháza, Nyugati körút (36 számú- 38 számú főközlekedési utakat összekötő út) I. ütemének megépítésére vonatkozó pályázat benyújtására és a szükséges saját erő biztosítására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Giba Tamás az előterjesztő, van-e szóbeli kiegészítés? Giba Tamás:(alpolgármester) Az Észak-alföldi Operatív Program lehetőséget biztosít összekötő utak építésére. A tavalyi pályázatból nyert több mint 400 millió forint felhasználásával megkezdődött a konkrét kivitelezés a Kállói – Orosi utat összekötő útnál. Az idei pályázatra is szeretnénk anyagot benyújtani, támogatást nyerni és ezzel is javítani Nyíregyháza város közlekedési lehetőségeit. Mint ismeretes, eredetileg a Bokréta utca volt a terveink között, és azt az utat szerettük volna megvalósítani, a közgyűlés tagjai többször találkozhattak a Bokréta utcai problémával, az ott élő lakókat nem sikerült megnyerni ennek a projektnek. Ezért más megoldáshoz kellett nyúlnunk, az idő viszont nagyon haladt, ezért egy régi tervet vettünk elő. A Tokaji – Tiszavasvári út összekötésére körülbelül 10 évvel ezelőtt készült terv és forrás hiányában nem valósult meg. Ennek a tervnek a korszerűségi felülvizsgálatát végeztettük el és ezt tudjuk most benyújtani erre a pályázatra. Szeretném elmondani, hogy a korábbi pályázati kiíráshoz képest változás az, hogy 10% saját erő helyett 30% saját erőt kell biztosítanunk. Tehát megnő az önkormányzat részvétele ebben a projektben a korábbi időszakhoz képest. Az elnyerhető, maximum 400 millió forintos támogatást és az önkormányzati saját erőt figyelembe véve azt látjuk, hogy a teljes beruházásnak a költsége ebből nem áll össze, ezért egy szakaszos megvalósításra teszünk javaslatot, amelyik a Tokaji út irányából kezdené el a kivitelezést és az Alkotás utcával kötné össze a Tokaji utat, és ilyen módon lenne összeköttetés a két út között. Ehhez kapcsolódóan csapadékvíz csatorna kiépítésére is sor kerülne, ami már a II ütemhez is költségcsökkentőként szerepelne. Az előterjesztésben lévő számadatokat igyekeztünk pontosítani, ezeket Hajzer Gábor fogja mindjárt ismertetni. Nekem még kötelességem arról beszámolni, amire már itt történt utalás, hogy ma egy hete egy lakossági fórum volt a beruházással kapcsolatban, ahol a térségben lakók zömében támogatásukról biztosították ezt a projektet. Nem kell elhallgatni, hogy két jelentős kritikát kapott ez az elképzelés. Az egyik kritika arról szólt, hogyha ütemezett megvalósítást akarunk, akkor miért nem a Tiszavasvári út felől próbáljuk indítani a beruházást, ahol lakások vannak, ahol már laknak nyíregyháziak, és miért a Tokaji út felől tesszük ezt. Itt igyekeztem megválaszolni, hogy azért, mert összekötő utak megvalósításáról van szó, és ha csak a vasútig megyünk el, ott nincsen folytatása az útnak, tehát gyakorlatilag a pályázati célkitűzést nem tudjuk teljesíteni, emiatt feltehetően nem lenne nyertes a pályázatunk. A másik, amiről szintén vita bontakozott ki, hogy az Alkotás utcán lakók közül voltak többen, akik azt észrevételezték, hogy a beruházás megvalósulásával az Alkotás utcán a forgalmi terhelés növekedni fog, itt zajhatás növekedés lesz, az életminőségük várhatóan romlik a mostanihoz képest, illetve általuk vizionált lakóingatlan értékcsökkenés is bekövetkezik.

1765 Számukra azt tudtam válaszolni, hogy ez egy 10 évvel ezelőtt meglévő gondolat, nem most került a felszínre, ezt a térségben élők jó része tudja, hogy készülünk egy ilyen útnak az építésére. Ez testet ölt abban is, hogy a szabályozási tervünk tartalmazza ezt a gyűjtő utat több mint 10 éve. Tehát aki az elmúlt időszakban, 2-3 éve építkezett és kellő gondossággal járt el, akkor számára ez nem lehetett meglepetés, hogy ezt a beruházási elképzelést a lakók elé tárjuk. Úgy gondolom, hogy ezt kötelességem volt elmondani. Egyébként a lakossági egyeztetésről készült egy jegyzőkönyv is, ha jól emlékszem 23 oldalon keresztül, irodavezető úrnál megtalálható. Mindezek előrebocsátásával kérem a testület tagjait, hogy támogassuk ezt a pályázati lehetőséget, mert szeptember 30. a határidő és remélhetőleg sikerül hozzákezdenünk ehhez a munkához. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Mielőtt bizottsági véleményre adnék lehetőséget, Hajzer Gábort kérdezem, hogy kíván-e pontosítani? Adatszerű pontosításokat akar-e tenni. Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) Ahogy alpolgármester úr is tájékoztatta a közgyűlést, a megvalósításra tervezett út tervezési feladatait rohamfeladatként kellett elvégezzük, ezért az előterjesztésben és a bizottsági ülésen megtárgyalt költségbecslés távol esik a véglegesen elkészült tervek és költségbecslés adataitól. Azt kérem a Közgyűléstől, illetve azt javaslom, hogy a megvalósítás teljes költségét, 574.974.404 forintban fogadja el. 400 millió forint támogatást figyelembe véve 174.974.404 forint saját erőt biztosítson ennek a beruházásnak a megvalósításához, ennek a pályázatnak a keretében. Természetesen ez nem tartalmazza a II. ütemnek – ami az Acél utca útépítését jelenti – a költségeit. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez nekem is új, ez jobb, mint ami az eredeti volt. Bizottsági véleményt kérek. Akkor először a Közlekedési és Városüzemelési Bizottság véleményét Tormássi Gézától. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk e hó 24-én tárgyalta az előterjesztést, és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Városfejlesztési Bizottság véleményét kérem, Jánócsik Csabától. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési Bizottság örömét fejezi ki amiatt, hogy ez az út belátható időn belül megvalósul, és egyhangú szavazással támogatja az előterjesztés elfogadását. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Mikó Dániel. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottsági véleményt szeretnék mondani. Hiszen a Költségvetési és Gazdasági Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést, de mielőtt elmondanám a bizottsági véleményt, szeretnék utalni arra, amit Jánócsik képviselőtársam nem mondott el, hogy már a Városfejlesztési Bizottságban komoly vita folyt arról, hogy szabad-e a pályázatot ütemezetten beadni, vagy inkább meg kell célozni az egy ütemben történő pályázat beadást, ami a Tokaji út és a Tiszavasvári út közötti teljes összekötő szakasz kiépítését szolgálná.

1766

A vita tulajdonképpen azért tört ki ebben a kérdésben, hiszen mindenki szembesül azzal, hogy akármilyen korlátozást fogunk elrendelni az Alkotás utcára, mivel ez az út egy olyan, két nagy forgalmú útnak az összekötését fogja biztosítani, valamint biztosítja a piacnak egy újabb bejáratának a megvalósítását is, nem fogjuk tudni elérni azt, hogy a nagyon gyengén kiépített Alkotás utcán a forgalom ne sokszorozódjon meg. Ezért, mivel a jelenlévő előterjesztő arról tájékoztatta a bizottságot, hogy még jelenleg is folynak különböző számítások, a bizottság úgy foglalt állást, hogy hagyjuk nyitva ezt a kérdést és az Iroda továbbra is vizsgálja annak a lehetőségét, hogy egy ütemben épülhessen meg az összekötő út, amennyiben ennek a feltételeit meg lehet teremteni. Másnap a Gazdasági Bizottságon hasonló vita folyt le, azzal a kiegészítéssel, hogy a korábban Városfejlesztési Bizottságon felvetett problémákon túlmenően felmerült egy olyan gondolat is, hogy mivel közel 30 ha -os önkormányzati terület feltárása valósítható meg ennek az útnak a kiépítésével a piac mellett, amit álmaink között dédelgetünk már régóta, hogy ennek az értékesítésével a befektetővel építtetnénk meg ennek az összekötő útnak egy szakaszát. Ez is felmerült, hogy esetleg ezeknek a területeknek a felértékelésével, piacképessé tételével tudnánk megteremteni azt a hiányzó forrást, ami szükséges az egy ütemben történő megvalósításhoz. Hiszen ha azzal szembesülünk, hogy talán a jövő évben ilyen pályázat beadására nem nyílik lehetőség, akkor lehet, hogy azt a pénzt, amit most megspórolunk az önerőn, majd szép apránként fogjuk az Alkotás utcára rákölteni az ottani lakossági tiltakozás és egyáltalán egy olyan jogos igény kezelésére, ami a megsokszorozódó forgalomnak a kezelését szolgálná. Tehát a Gazdasági Bizottságon szintén az a döntés született, hogy az Iroda vizsgálja tovább annak a lehetőségét, hogy be lehet-e egy ütemben adni ezt a pályázatot, hiszen egy olyan régóta vágyott összekötő út kiépítésére kerülhet sor, ami részben a területet feltárja és felértékeli és egy olyan közlekedési gondot oldana meg a városban, amit remélünk a keleti körút kiépítésétől. És nem szabad összekeverni ezt a nyugati körutat, a nyugati elkerülő úttal, hiszen a nyugati elkerülő út nem fogja átvenni ennek az útnak a szerepét, hiszen az lényegesen kijjebb van. Ha valaki nem akarja a városi forgalmat terhelni, az nem fog kimenni. Ha egyszer megépül majd a nyugati elkerülő út, a nyugati elkerülő útra és úgy fog átmenni a város egyik részéről a másikba, hogy tehermentesítse az egyébként is óriási teherrel rendelkező nagykörutunkat. Tehát én azt tudom mondani, hogy a bizottság 9 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett az egy ütemű megvalósítás mellett érvelt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Felbermann Endre. Felbermann Endre: (képviselő) Mielőtt a kérdésemet megfogalmazom, egy kicsit visszalépek a múltba. Tehát tudjuk azt, hogy az európai uniós források felhasználásával elindult egy vasút fejlesztési program, amelynek eredményeképpen Budapest és Szolnok között már kiépült egy olyan vasúti pályatest, amely a 160 km/óra sebességű vasúti közlekedésére alkalmas. Ebben az európai uniós pénzügyi ciklusban, ami 2007 – 2013 között van, további fejlesztést határozott el a kormány, amelynek eredményeképpen Szolnok és Debrecen között folyik majd ez a felújítás és alkalmassá tétel a 160 km-es vonatközlekedésre. Tehát Nyíregyháza ebben az európai uniós pénzügyi gazdálkodási ciklusba nem került bele ebbe a fejlesztésbe az információink szerint.

1767 Tehát mi 2013 utánra számíthatunk, hogy Debrecen és Nyíregyháza között megvalósul a vasúti pályaszerkezet felújítása, korszerűsítése, amely azt is eredményezi, hogy szintbeli vasúti kereszteződések nem lehetnek a vasúti pályatesttel egy szintben a közúti közlekedés kapcsán. Ami azt jelenti, hogy a Tokaji úti felüljárót meg kell építeni az akkori állami és európai uniós források felhasználásával. Na, most ha megépítik és tervezik, tudomásom szerint az UVATERV tervezi ezt a felüljárót és több más felüljárót Nyíregyházán, amely meg fog felelni ennek a feltételnek, ha ezt megépítik és meg akarják építeni, nyilván kell egy elkerülő út. Az elkerülő út nem lehet más, csak ez az általunk most nyugati körútnak nevezett út. Most a kérdésem ezek után az, hogy mi, megelőzően az állami és európai uniós beruházást megcsináljuk ezt az elkerülő utat teljes hosszában, akkor gyakorlatilag az állam helyett valamilyen önkormányzati pénzügyi forrást fogunk felhasználni. Nem lehetne-e folytatni tárgyalásokat illetékesekkel annak érdekében, hogy ez ne 400 millió forint maximális támogatást kapjon, mert hisz az állam helyett vállalunk át feladatot, illetve egy vasúti fejlesztés járulékos beruházásának feladatát, részben az önkormányzat akarja felvállalni és gyakorlatilag megelőlegezzük az állami beruházást, amely szükséges lesz ahhoz, hogy a felüljáró elkészüljön. Tehát lényegében a kérdésemet elmondtam, ezzel gyakorlatilag azt szeretném egyben sugallni is, hogy egyben valósuljon meg a beruházás úgy, hogy próbáljuk meg ezen forráson felül az államnak a támogató segítségét megszerezni. Tudom, hogy nem könnyű, mert nincs pénz, az útalapot elvették és ennek eredménye az, hogy a nyugati nagy elkerülő út sem valósul meg most ebben a ciklusban, de gyakorlatilag mi előreszaladunk ezzel egy olyan beruházást megsegítve, amely nem teljesen önkormányzati feladat lenne. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András kért szót, nálam más jelentkező nincsen. Kérem, aki még hozzá akar szólni, az szíveskedjen jelentkezni. Jeszenszki András: (képviselő) Három kérdést szeretnék feltenni. Az egyik a központi költségvetés tervezését látva adódik, hogy milyen esélyt látnak Önök, illetve az előterjesztő arra, hogy a pályázatunk nyertes legyen? És ennek folyományaként a másik két kérdés pedig az lenne, hogy amennyiben nyertes a pályázat, akkor mikorra várható esetlegesen ennek a megindítása és értelemszerűen mikor várható az, hogy ennek az útnak az átadása megtörténjen, hiszen én azt gondolom, ahogyan Felbermann képviselőtársam is elmondta illetve itt többen is előtte, nagyon fontos lenne ennek a megépítése. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztőket kérdezem, Giba Tamásé a szó. Giba Tamás: (alpolgármester) Komoly szakmai vitánk volt arról, hogy szabad-e ütemezni ezt a beruházást, avagy nem. Végül is én még egyszer arra kérem a Testületet, hogy fogadjuk el azt, hogy ütemezetten tegyük és nyújtsuk be ezt a pályázatot. Ennek egyik oldalról van előkészítési problémája. El kell mondani, hogy van két – három olyan ingatlan, amellyel nem vagyunk készen, holnapután pályázat beadási határidő van, tehát formai szempontból sérülnénk, ha az együtemű fejlesztés mellett foglalnánk állást.

1768 A másik, amit kérek, hogy mérlegeljetek, hogy ha a Regionális Operatív Programnál maximálva van a 400 milliós saját erő, akkor az azt jelenti, hogy ha egyben nyújtanánk be a pályázatot, de rossz a költségbecslésünk, mondjuk, olcsóbban tudjuk megvalósítani a programot, mint ahogy benyújtottuk a pályázatot, akkor a 400 milliónak egy arányos részét kapnánk csak. Itt viszont nem mondjuk azt, hogy nem kell ezt egyben megvalósítani, viszont azt mindannyian látjuk, hogy a 400 millió forint feletti rész az vélhetően saját erő, önkormányzati saját erő lesz. Tehát ilyen módon tudjuk talán azt elérni, és azokat a számokat, amiket itt Hajzer Gábor a szóbeli kiegészítésben mondott, ezek is azt tükrözik vissza, hogy a maximális támogatás és a maximális támogatáshoz igénybe venni szükséges minimális önkormányzati saját erő. Na, így áll össze ez a beruházási volumen. És hogyha akkoriban az előkészítéssel úgy tudunk állni, akkor elképzelhető, hogy egyben történne a pályáztatás és a fennmaradó részt így is, úgy is saját erőből kellene biztosítani. Tehát így már részben válaszoltam azt hiszem, a szóbeli kiegészítésben is említettem, hogy leghamarabb én úgy gondolom, hogy jövő májusban, de talán júniusban elkezdődhetne a kivitelezés, ha ezt a pályázati akadályt sikeresen vesszük. A legutóbbi pályázatnál is volt egy jelentős túlpályázás, de sikerült, ha emlékszik a testületnek több tagja, nagyon a határon volt a keleti körutas pályázatunk. Én bízok benne, hogy megfelelő szakmai előkészítéssel és a pályázatban az indokok felsorakoztatásával meg tudjuk nyerni ezt a támogatást. Tehát az esélyét én jónak ítélem. Az állami részvétel kérdésében nem mondom azt, hogy tartsuk fel a kezünket és erről szó sem lehet, a valószínűségét én kicsinek látom. Az, hogy ebben fussunk egy kört, az minden bizonnyal megéri, hogy próbáljunk esetleg valamilyen ideológiával, valami kis állami pénzt megpróbálni idekanyarítani. Kicsi, én megmondom, hogy kicsi esélyt jósolok most sajnos. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Annyival szeretném kiegészíteni, hogy annak nincs esélye, hogy a 400 milliós összegű támogatás javuljon, hiszen a pályázat az ki van írva, a pályázat így lett elfogadva, nincs olyan lehetőség európai uniós pályázatnál, hogy a pályázati kiírást változtassák csak abban az esetben, ha az egész pályázatot visszavonják, és újra írják. Ezt pedig nem fogják megtenni. Legfeljebb azért lehet harcolni, hogy a saját erőt biztosítsa az állam. Ugyanúgy gondolom, ahogy Giba Tamás alpolgármester úr, hogy annak nagyon kicsi az esélye. Mindenképpen futunk benne egy kört. Kérdezem, hogy van-e kérdés még? Mindenki választ kapott a kérdésére. Akkor véleménynyilvánításra van lehetőség. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Szeretném elöljáróban leszögezni, hogy frakciónk támogatja, mint ahogy a bizottsági üléseken is kiderült, hogy a pályázatot benyújtjuk, hiszen Nyíregyházának összekötő utakra szüksége van és azt is el tudjuk fogadni, hogy lobbizunk azért, hogy a saját erő minél kisebb legyen. A lakossági fórumon, információink szerint amit Giba Tamás most el is mondott, felmerült az, hogy egy ütemben készüljön el, vagy más irányból kezdődjön el ennek az összekötő útnak az építése. Én a magam részéről azért kértem szót, mert a 36-os és a 38-as számú utak között elég sokat közlekedtem, a 38-as számú úton Nyírtelekről be és nem mindig, hanem abszolút nem lehetett átjönni a Tiszavasvári útra. És ez már egy régi adóssága a városnak. Én azt látom, hogy a lakossági fórum tapasztalatából kellene kiindulni, két vélemény érkezett hozzám, szeretném elmondani a nyilvánosság előtt.

1769 Az egyik az értesítésekről, ahogy Fesztóry Sándor is megfogalmazta, nemcsak ő nem kapott értesítést, hanem sokan kifogásolták az Alkotás utcáról, hogy nem kaptak időben értesítést. A másik pedig, hogy nem voltak tisztában, nekem a pályázati felhívást is megmutatták a 31. pontot, amelyben ahogy a hangfelvétel alapján a jegyzőkönyvet ki fogja készíteni. Tehát volt egy kis olyan fenntartásuk, hogy mi kerül abba a jegyzőkönyvbe. Szerették volna pontosan tudni a lakossági fórum résztvevői. Egyébként amit Giba Tamás mondott, hogy egy ütemben készül, meg hogy 10 éve már gyűjtőútként van kijelölve ezt el is fogadták, vagy legalábbis a képviselőjükkel beszéltem, el is fogadták az ott élők. Egyetlen gondolat még erről az összekötő útról. Én összekapcsolnám azért a nyugati elkerülő úttal, amellyel sokat küzdöttünk az elmúlt években, meg még itt előttünk is áll. Mert visszafelé is lehet nézni ezt. Felbermann Endre képviselőtársamnak mondom, hogy természetesen ez egy fontos összekötő út lesz két fontos közlekedési út, a 36-os és a 38-as között. De ha a nyugati elkerülő megépül, akkor az a bizonyos kamionforgalom, vagy teherautó forgalom nem zúdulna rá erre az összekötő útra. Természetesen, akik a városból jönnek, azt elfogadom, hogy itt mennének. Vagy akik a piacra mennének, akkor itt mennének át. Ezért fontos, hogy megépüljön az egyik része, az első szakasza és utána lehetőség szerint a második szakasz is. Én úgy látom most, hogy pénzügyi feltétele mellett azért kellene lobbizni, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon, de ismerjük a lehetőségeit, nagyobb szerepet vállaljon abban, hogy ez az összekötő út megépüljön. Igen, mert az uniós pályázatoknál azt látjuk, hogy mindig 70 – 30, 90 – 10, és mostanában már 50 – 50%. Tehát az utaknál én úgy látom, hogy talán meg kellene egy, hogy is mondta alpolgármester úr, egy fordulót, vagy egy kísérletet megérne, hogy lobbizzunk ezért, bár én sem látom túl könnyűnek a helyzetet. Támogatjuk a pályázat beadását. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jeszenszki András. Jeszenszki András: (képviselő) Én azt gondolom, hogy a Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleménye irányadó lehet a teljességre törekvésben. Természetesen, ahogy Giba Tamás alpolgármester úr is mondta, a későbbiekre vonatkozóan. A legfontosabb mégis az, hogy az elmúlt évek közlekedési tapasztalatait vizsgálva minél hamarabb meg tudjuk kezdeni az útépítést ezen a területen. Hiszen ez a pályázat fontos lehetőség az M3-as autópálya átadása után. Hiszen aki a környéken él, aki a környéken közlekedik, az tudhatja, hogy az autópálya átadása után nem csökkent, hanem ezen a területen még inkább megnőtt a forgalom. Másrészt nyilvánvaló ez, hiszen a piacnak, a Vásártérnek a forgalma a továbbiakban sem csökkent. Éppen ezért nagyon fontos, hogy további lépéseket tegyünk. Fontos ez, mert az élhetőség szempontjából a tehermentesítésnek az első lépése lehet. Valóban így van, a nyugati elkerülőt nem helyettesítheti, de azt gondolom, hogy mégis az első lépést, ha ezzel megtesszük, akkor sokat segítünk a környéken élőkön. Nagyon fontos azért is, mert a Gazdasági Bizottságban elhangzott egy olyan vélemény, amely megfogalmazta a későbbiekben az önkormányzati területek felszabadításának a lehetőségét. Ez is nagyon fontos, nem hangzott még el itt a vita illetve a kiegészítések során az, hogy a környéken élőknek nagyon régi vágya már, hogy szeretnének nagyáruházakat a környékükön. Sem a Tokaji, sem a Tiszavasvári út környékén nincsenek nagyáruházak. Azt gondolom, ha ezt az utat, legalább az első lépést meg tudjuk valósítani, akkor a későbbiekben lehetőség nyílhat arra, hogy ezen a környéken is olyan hipermarketek, nagyobb bevásárló egységek létesülhessenek, amelyek segítik a környéken élőket.

1770

És utolsóként azt szeretném elmondani, hogy valóban, ami a lakossági fórumokon is elhangzott, nagyon fontos lesz az, ha valóban az ütemes megvalósítás mellett döntünk, hogy az Alkotás utcai lakókat megvédjük. Éppen ezért forgalomtechnikai szervezéssel nagyon pontosnak kell lennünk. Másrészt pedig, ha ezeket végrehajtjuk, biztosítanunk kell, hogy ezeknek az ellenőrzése is megvalósul. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor és őt követi Hajzer László. Fesztóry Sándor: (képviselő) Teljes mértékben egyetértve a Mikó Dániel által elmondottakkal azt hiszem, hogy ezt Gazdasági Bizottságban is leszögeztem. Néhány gondolatot hadd osszak meg a Közgyűléssel. Természetesen a fejlődésnek, tehát az útépítésnek is, ha azt vesszük, hogy három szakaszban is akár ez az útépítés elkezdődne, mint a hármat úgy gondolom, hogy támogatni kell, de az igazi az lenne, ha ez egy ütemben elkészülhetne. Több dolog miatt. Kialakult egy kis fogalmi zavar is a Közgyűlésben úgy veszem észre, különösen azzal kapcsolatban amit Giba Tamás alpolgármester úr elmondott, hiszen én is úgy értelmeztem és Gazdasági Bizottságban is elhangzott olyan vélemény, hogy jó lenne ha ennek az összekötő útnak az első szakasza az úgy kerülne megépítésre, hogy a Tokaji utat kötnénk össze a sínnel illetve a vasúti átjáróval, aztán majd a következő ütemekben elkészülne a többi. Ezt több dolog miatt sem tartanám szerencsésnek. Tehát egyrészt a Kertvárosban, illetve a környező tanyabokrokban közel annyian laknak, mint Vásárosnaményban. Ezeknek az embereknek, illetve ennek a kistérségnek, városi kistérségnek is a közlekedési gondjait nagyban segítené ennek az útnak az elkészülte az anyag szerint. Ebben szintén nincs ugyan leírva szó szerint, hogy milyen irányból szeretnék megépíteni ezt az utat, de úgy gondolom, hogyha már ezt értelmezzük, akkor az alapján tegyük meg, hogy a 36 és a 38-as számú főutak összekötéséről beszélünk, ami már önmagában feltételezi, hogy az Alkotás utca elejéről indulnánk és a vasútig tartana az első szakasz. Ezt követően pedig egy ütemben megépülne a Tokaji útig. Úgy gondolom, hogy mindenféle variációt tudnék támogatni ezzel kapcsolatban, de a legszerencsésebb mégiscsak az egy ütem lenne. Talán a forrás oldalán is sikerülne ehhez hozzájárulni akkor, hogyha megvalósulnának annak a 30 ha-nak azok a fejlesztési lehetőségei, amit Mikó Dániel részéről elhangzottak. Szeretném leszögezni, hogy mind a három verziót támogatom a magam nevében és bárhogy dönt a Közgyűlés, támogatni fogom. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Hajzer László. Dr. Hajzer László: (képviselő) Közben a frakcióvezető szólt és igaza van, hogy haladjunk, mert túlvitatkozzuk magunkat egy 812 méteres hosszú úton, ami igaziból a fele annak, amit szeretnénk, meg nem old meg így önmagában semmit. De ugye Jeszenszki képviselő úr hozzászólása ösztönzött arra, mert már bevásárló központokat és már új ipari negyedet lát, vizionál itt az úttal összefüggésben. Tehát, hogy egy picit, hogyha helyére tennénk ezt, tehát 812 méteres szilárdburkolatú út 800 millió forintért. A másodi ütemnek a megvalósítása bizonytalan, a bevásárló központokat majd várjuk ennek az útnak a vonzásában. Ipari parkot lehet majd ide csinálni és egyebeket.

1771 Én azt gondolom, hogy ezt támogatni kell, épüljön meg. Ha szabad annyi kis fricskát Jeszenszki képviselő úrnak, hogy ebbe a térségbe nem lehetne-e felvetni a Tokaji úti felüljárót, mert három választási kampányt vívott már meg sikeresen a frakciója a Tokaji úti felüljáró ígéretével. Most Felbermann Endre elmondta, hogy miért nem kell újra felüljáró a Tokaji útra. Én azt gondolom egyébként, hogy Nyírtelek és az a térség, illetve az a közlekedési szituáció, ami ott van, a Tokaji úti felüljárónak a megépítését indokolná és lelkesedjünk egy kicsit a Tokaji úti felüljáróért. Próbáljunk meg gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne a Tokaji úti felüljáró érdekében tenni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Egy megjegyzést szeretnék tenni, hogy nem én kampányoltam a Tokaji úti felüljáróval, hanem Mádi László, aki azt mondta, hogy 2002-ben elindul a Tokaji út. Én akkor is azt mondtam, hogy ennek nincsen realitása, mert nagyon egyértelműen megfogalmazta Felbermann Endre, csak a vasút korszerűsítéssel van realitása ugyanúgy, mint ahogy Szolnokon megtörtént és Debrecenben meg fog történni. Miután Budapestről indulunk ki és nem Nyíregyházáról, ezért nyilvánvalóan mi egy kicsit később fogunk oda kerülni úgy, hogy ahhoz képest, hogy Hajzer képviselő úr elmondta, hogy ne beszéljünk sokat, olyan dolgokat is behozott a beszédbe, aminek eddig nem volt helye. Felbermann Endre kért szót. Felbermann Endre: (képviselő) Próbálok a realitások talaján maradni és az elhangzott érvek engem meggyőztek. Meggyőztek, mert ha most azt akarjuk, hogy most 400 milliót nyerjünk, akkor most ez a pályázatot így egy ütemben, illetve első ütemben a vasútig kell beadni. Nincs rá idő, sem mód, sem lehetőség, sem pénzügyi realitás, hogy ezt egy ütemben adjuk be. És ha most el tudjuk hozni a 400 millió forintot, akkor is ott van a lehetőség, hogy az az önrész, ami szükségeltetik akkor, hogyha az egészet egyben csinálnánk meg, az ott lesz a második ütemre, ha úgy dönt a testület. Nekem az a javaslatom, hogy ezt így adjuk be most, a vasútig, a Tokaji út és a vasút közötti szakaszra. De a terveket, azt a Tiszavasvári útig készíttessük el, a felülvizsgálati terveket, hogy rendelkezésre álljon egy teljes beruházás megvalósításának kiviteli tervdokumentációja. Ezzel természetesen nem vállalunk garanciát arra, hogy a második ütem is meg fog épülni, de a feltételrendszer részben meg lesz hozzá, mert ha belegondolunk abba, hogy egy ütemben kellene ezt megcsinálni, ahogy itt nagyon sokan elmondtuk, az 1,1 milliárd forint körüli költséget jelent. Ahhoz sem tudunk csak 400 milliót nyerni. Tehát 700 millió forint önrészt hozzá kellene tenni. Na, most ha itt az első részben megnyerjük a 400 milliót, akkor meg lehet szavazni a második ütemre azt a 700 milliót ami szükségeltetik a másikhoz. Tehát adjuk be ezt így most, nyerjük meg a 400 millió forintot és gondoljuk tovább, de a kiviteli és az engedélyes tervek készüljenek el a teljes szakaszon. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jeszenszki András kért 2 perces hozzászólási lehetőséget. Jeszenszki András: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Hajzer Képviselőtársam! Képviselő úr azt mondta, hogy itt már én az előterjesztés kapcsán vizionálni fogok a jövőben. Én azt gondolom, hogy csak meglévő lakossági igényeket jeleztem, amelyek a lakossági fórumokon felmerülnek, hiszen nem tudunk úgy lakossági fórumra elmenni, hogy a lakók által ne merülnének fel ezek a kérdések. Ez az egyik dolog.

1772

Én azt gondolom, hogy a felüljáró kapcsán, lehet, hogy rosszul emlékszünk ugyanarra a kampányra, de én 2006-ban, sem 2002-ben a felüljárónak a megépítését sem jómagam, sem az a kampánystáb, akiknek a kampányában dolgoztam, sem szórólapjára, sem célkitűzései közé nem tette, már legalábbis a városi költségvetésbe semmiképp. Egyébként, ha jól emlékszem, akkor pontosan a polgári kormány időszakában került le a Tokaji úti felüljárónak a megépítése. A harmadik pont amire pedig reagálni szeretnék, az a 812 méteres hosszúság, hogy az egy olyan hosszúság-e amiről érdemes-e vitatkozni vagy sem. Én azt gondolom, hogyha megnézzük a városban a Kiskörutat, vagy megnézünk bármilyen összekötő utat, amely nem feltétlenül kell, hogy hosszabb legyen 812 méternél, mégis egy dolgot pontosan kiszolgál. Segíthet az embereknek, segít azon, hogy élhetőbb legyen egy városrész. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mielőtt az előterjesztőknek adnám meg a szót, két dologra szeretném felhívni a képviselők figyelmét. Az egyik az, hogyha a teljes útnak a megépítését adjuk be a pályázatba, akkor le kell tennünk a saját erőt. Én azt gondolom, hogy erre nincs lehetőség, hogy ezt most elkülönítve letegyük, és ne engedjük, hogy máshova lehessen felhasználni. Egy. A kettő, hogy még érhet bennünket meglepetés a nyugati elkerülő út megépítésével, mint ahogy ért bennünket meglepetés az autópályával. Mert egy nem kellően jól sikerült nyugatdunántúli útépítés miatt végül is nem PPP programban, hanem európai uniós forrásból fog az M3-as továbbépítése megvalósulni. Előfordulhat még ilyen helyzet, amikor elő kell venni egy meglévő tervet és itt lesz a nyugati elkerülő út, amit bármikor elő lehet venni és egy nem megvalósuló, máshol tervezett út helyett be lehet hozni. Nem szurkolok ezért, mert nem tisztességes, hogy szurkoljak, de nekünk mindent meg kell tenni, hogy engedélyes tervünk legyen, hogy egy esetleges ilyen alkalommal azonnal tudjunk lépni. Kérdezem Giba Tamást, hogy kíván-e valamire reagálni? Parancsolj. Giba Tamás: (alpolgármester) Csupán annyit, hogy a Felbermann Endre által felvetettek azoknak megfelelően zajlanak, tehát a tervezés az egész útszakaszra vonatkozóan történik. Én inkább azzal egészíteném ki, hogy a pályázat benyújtását követően a területbiztosítás és egyéb szabályozási kérdésekben a lépéseinkkel nem szabad megállni, hanem a teljes útszakaszra vonatkozóan kell folytatni, mert most is inkább ez az akadály, mint a terv. És egyébként én javaslom, hogy az előterjesztés szerinti döntést hozzuk meg és indítsuk útjára ezt a pályázatot. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Hajzer Gábort kérdezem, hogy kíván-e valamire reagálni? Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) Egy dolgot szeretnék tájékoztatásképpen elmondani. A lakossági fórumról hangfelvétel készült, a felvétel rendelkezésre áll. A pályázat mellé kerülő 23 oldalas jegyzőkönyv ez alapján készült el, a meghívókat pedig, kérem, fogadják el, hogy egyidejűleg minden érintettnek, telektulajdonosnak, így képviselő úrnak is megküldtük postán. Sajnálom, ha valakihez nem érkezett meg. A jelenlévők száma 80 fölötti, gondolom, hogy igazolja, hogy ezt megtettük.

1773 Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm. Kérem, akik egyetértenek a 38-as, 36os összekötő út első ütemének megvalósításával és ehhez a szóbeli kiegészítésben elhangzott 574 millió forint beruházási összeg, melyből 400 millió forint a pályázati pénz és 174 millió forint a saját erővel, tehát a határozati javaslat ezzel a módosítással került korrigálásra, szíveskedjenek igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 190/2009. (IX. 28.) számú határozat Az Észak-Alföldi Operatív Program keretében Nyíregyháza, Nyugati körút (36. sz. – 38. sz. főközlekedési utakat összekötő út) I. ütemének megépítésére vonatkozó pályázat benyújtásáról és a szükséges saját erő biztosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és 1. egyetért azzal, hogy pályázat kerüljön benyújtásra az Észak-Alföldi Operatív Program keretében az önkormányzati utak fejlesztése támogatására (ÉAOP2009-3.1.2/A.) számon meghirdetett pályázat támogatásának elnyerése érdekében. 2. A megvalósítás 574.974.404- Ft összköltségét és pályázat keretében elnyerhető maximum 400.000.000,- Ft támogatást figyelembe véve a megvalósításhoz bruttó 174.974.404.- Ft összegű saját forrást a 2010. évi költségvetési rendeletében biztosít. 3. Felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét és címzetes főjegyzőjét a pályázat és a támogatási szerződés aláírására. 4. Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a pályázatot nyújtsa be. Felelős: Hajzer Gábor a Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2009. szeptember 30. 5. Utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a saját forrást a 2010. évi költségvetésébe a következő tervmódosítás során tervezze be. Felelős: Határidő:

László Géza a Gazdasági Iroda vezetője 2009. november 23.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Következő napirend.

1774

3./ a napirend: Előterjesztés a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005.(X.27.) KGY rendelet módosítására 3./b. napirend: Előterjesztés a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjainak jóváhagyására Előadó:Giba Tamás alpolgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Meghívott: Gerda István a Nyírtávhő Kft. ügyvezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Giba Tamás alpolgármester úré a szó. Kérem, hogy az a./ és b./ napirendet a bizottságok is és a testület tagjai is együtt kezeljék, majd szavazni külön fogunk róla. Giba Tamás:(alpolgármester) Ilyenkor boldog békeidőben szokott a főenergetikus az igazgató úr mellett ülni és elmondja a szóbeli kiegészítést. Mivel nem ilyen napokat élünk, ezért nekem kell arról tájékoztatást adni, hogy az ár, tehát hogy ez az árcsökkentés a Nyírtávhő néhány hónapon keresztül az Erőművel vívott küzdelmének az eredménye. Szerettünk volna többet, de ennek is örülünk. Illetve amit hozzá kell tennünk, az október 1-vel bekövetkező gázárcsökkenés hatása az egy következő alkalom lesz, amikor a Testület elé fogunk jönni. Azt remélhetőleg az október 26-i közgyűlés elé tudjuk terjeszteni. Mindehhez hozzátartozik még az, hogy ezt a jelenlegi árcsökkentésünket jóváhagyásra a Magyar Energia Hivatalhoz felküldtük, ahol az ügyintézés még folyik, és a mai napig még nincs erről döntés. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a mai napon október 1-ei hatállyal ezt a döntést meg lehet hoznunk, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben az Energia Hivataltól ettől eltérő döntést kapunk, akkor nem fogjuk alkalmazni ezt az árat, hanem annak megfelelően tudjuk majd módosítani. Egyébként hosszan vitatkoztunk azon, hogy a maximált árhoz képest egy csökkentett ár megállapításánál kell-e ez az Energia Hivatali jóváhagyás, de biztos, ami biztos alapon ezt megkértük. Tehát úgy gondoljuk, hogy nem okozunk kárt akkor, amikor a mai napon ez a döntés megszületik. Ezek előrebocsátásával kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák mind a lakossági, mind a közületi fogyasztók részére ezt a 10%-os nagyságrendű hődíj csökkentést Nyíregyházán, október 1-től. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Az én papíromon az van, hogy két bizottság tárgyalta, ezért a két bizottságnak a vezetőjét kérem fel. Először a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság vezetőjét, Moskovits Károlyt. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság mind az a./ mind a b./ részét a napirendnek 4 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Köszönöm.

1775 Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Közlekedési Városüzemeltetési Bizottságnak a véleményét kérem, Tormássi Gézától.

és

Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk mind a két díj csökkentésével, mármint a lakossági és nem lakossági távhő díj hődíjának a csökkentésével egyetért és elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a Pénzügyi, Gazdasági Bizottság tárgyalta-e? Akkor a felügyelő bizottság véleményét Mikó Dániel fogja elmondani. Mikó Dániel: (Nyírtávhő Kft. felügyelő bizottságának elnöke) A Nyírtávhő Kft. felügyelő bizottsága szeptember 23-án tartott ülésén tárgyalta meg az előterjesztéseket. Mind a lakossági, mind a nem lakossági díjak megállapításáról szóló rendelet módosításával egyhangúlag értett egyet mind a két előterjesztést 5-5 igen szavazattal támogatta. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László. Dr. Hajzer László: (képviselő) Jegyző úrtól szeretném megkérdezni, hogy miután szeptember 28-a van ma, október 1-től tervezik hatályba léptetni ezt a rendelkezést. Hogyha az Energia Hivatalnak a hozzájárulása kedden vagy szerdán nem jön meg, akkor csütörtökön hatályba lép-e a rendelet? Amennyiben csak 1-e után jön meg akkor visszamenőleges hatállyal lép-e hatályba? Amennyiben valamilyen kideríthetetlen okból napokig, vagy adott esetben néhány hétig nem jön meg, akkor addig nem lép hatályba ez a rendelet? Csabai Lászlóné: (polgármester) Márföldi István kérdez. Márföldi István: (képviselő) Egy kérdést szeretnék megkérdezni vezérigazgató úrtól, hogy azok a szervezetek, akik a fűtési szezonban túlfizetnek, mondjuk azt, hogy jelentősen túlfizetnek, van-e valamilyen belső szabályozás arra vonatkozóan, hogy ezt a Kft-nek meddig, vagy mikorra kell visszafizetnie? Ugyanis a január 1-től április 15-ig terjedő túlfizetéseket vagy az ebben az intervallumban keletkezett túlfizetéseket a mai napig nem fizették vissza. Tehát ha van határidő, – és ez lényeges elem – akkor most mi van, akkor most kamatostól fogják visszafizetni? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Az előterjesztőknek adom meg a szót, de semmilyen problémát nem látok, mert az októberi számla először novemberben kerül kifizetésre, tehát nem fog semmilyen problémát okozni a számlázás az október 1-ei bevezetés. Olyat meg el nem tudok képzelni, hogy egy arányos csökkentésre az Energia Hivatal azt fogja mondani, hogy nem hagyja jóvá. De kérem az előterjesztőket, hogy válaszoljanak a kérdésre. Ki fogja ezt megtenni? Gerda István. Giba Tamás: (alpolgármester) Ez lett volna a válaszom, amit polgármester asszony elmondott. Azzal kiegészítve, hogy most már örömteli, hogy október 12-én egy rendkívüli közgyűlésen ismételten találkozunk. Tehát még az októberi számla kibocsátása előtt még a testület ebben a teremben találkozik, és amennyiben mégis lenne valamilyen észrevétele az Energia Hivatalnak, akkor van lehetőségünk módosítani.

1776

A másik kérdésre pedig a válasz, hogy az Energia Hivatalra is a Ket. vonatkozik. 30 napon belül neki is meg kell hoznia a döntéseit és az már nemsokára le fog járni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, hogy a második kérdésre válaszoljon Gerda István. Gerda István: (Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Márföldi úr kérdésére a következő választ tudom adni. A Kft. elmúlt éves tevékenységének szerves részét képezte annak az észrevételnek a feldolgozása, amit korábban a közgyűlés már többször felvetett és fogyasztói észrevételekre hivatkozással, lakossági és nem lakossági fogyasztókra gondolok, azt az eljárásrendet dolgoztuk ki, hogy a számlázási rendünkhöz igazodó részszámlázásoknak az összege, illetve az elszámoláskor, az éves elszámoláskor megjelenő valós és a mért értéken alapuló valós számla értéke 0 legyen. Ez azt jelenti, hogy a Nyírtávhő Kft. gazdálkodásában ilyen fajta tartalék abszolút nincsen. Tehát túlfizetésről pro és kontra, negatív és pozitív értelemben lehet beszélni, hiszen vannak olyan fogyasztóink, amelyek adott időszakban túlfogyaszthatnak, más fogyasztóink ugyanarra a néhány hónapra alulfogyasztanak. Utóbbi kategória kérhetné elvileg vissza azt a néhány ezer forintot, amiről most beszélünk, az elszámolási rend viszont a következő. Önök is biztos információkkal bírnak. A mérés szerinti elszámolási körbe bevont fogyasztók közül, ahol költségosztás működik, ott évente egy elszámolás van, tehát minden hónapban az elmúlt időszak tényértékeire alapuló részszámlázás működik. Tehát feltételezve azt, hogy a fogyasztónak nincsen fogyasztói szokás változása, időjárás függvényében jól becsülhető és nagy megközelítéssel, kevés eltéréssel számlázható részszámlák jelennek majd meg. Az viszont biztos, hogy miután az időjárás éves szinten néha 1 – 2, néha több fokkal eltérő, néha valóban lehetnek a valós, helyesebben a regisztrálható hőfogyasztáshoz képest más eltérések is. Összegezve a választ, talán azt lehetne erre mondani, és azt is fogalmazom meg, hogy elszámolás a fogyasztói köröknek éves szinten, ahogy már mondtam költségosztásosoknál egyszer történik, ahol nincsen költségosztás, nem működik, ott évente kétszer számoljuk a fogyasztókat el. Egyébként még hozzátenném azt, hogy bármilyen fogyasztói közösség vagy közösségen belül fogyasztói egység, akinek más jellegű fogyasztói szokása van vagy várható a következő időszakra, akkor az ügyfélszolgálatunkon jelezheti és annak megfelelő módon tudjuk a részszámlázás mértékét korrigálni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdések voltak, hozzászólásra adok lehetőséget. Márföldi István. Márföldi István:(képviselő) Először csak viccnek szánom természetesen. Alpolgármester úrnak akceptálni fogjuk alkalomadtán ezt az áldozatvállalást, amit most tesz, hogy információt kaptunk a távhő elszámolás, illetve távhőnek a dolgairól. De komolyra fogom a szót. Nem vagyok elégedett a válasszal. Nem hinném, hogy nem értette igazgató úr, amit mondok vagy mondtam. Ez saját cégünkkel is előfordul vagy előfordult, illetve jelen pillanatban is tartozik nekünk hatszázezer forinttal a Nyírtávhő. Ugyanis a számlát megkaptuk júniusban, a fűtés szezon befejeződött gyakorlatilag április 15-én, júniusban megkaptuk a számlát, abban van egy határidő, hogy mikorra fogják visszautalni azt a közel hatszázezer forintot és gyakorlatilag a mai napig nem utalták vissza.

1777

Na, most én érdeklődtem a cégnél is, hogy mégis mi ennek az oka, azt mondták, hogy nyugodt legyek, majd vissza fogják utalni. Én végtelenül nyugodt vagyok Igazgató úr, de gondolom más is úgy van vele meg én is még nyugodtam lennék, ha ez a hatszázezer forint már a mi cégünknek a számláján lenne, közel 4 hónapja vagy 5 hónapja. Úgy hogy ennyi problémánk van, de ha nekünk ilyen gondunk van, akkor gondolom másnak is hasonló problémája van. Tehát valamilyen határidőt szabni kellene, ha a Nyírtávhő 2 napos késés esetén is kamatot számol föl, akkor ennyi időt azért nem kellene, késni vagy ennyi idő késéssel nem kellene visszafizetni a túlfizetéseket. Én azzal teljesen egyetértek, hogy nem lehet kiszámolni grammra ezt, na, most azt pedig, hogy valakinél negatív ez a dolog, aki túlfizet, azt ez nem érdekli. Hát minket sem érdekel, hogy valaki keveset fizet. Ez már a cégnek a problémája meg a cégnek a rizikója. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) A testületnek van arra lehetősége, hogy a rendelet módosításakor bizonyos szabályokat fogalmazzon meg. De egy igaz, hogy ha a túlfizetést kamattal honoráljuk, akkor a nem fizetést is kamattal kell kérni. Mert a kettő csak együtt működik. Tehát olyan nincsen, hogy az egyiket kamattal fizetjük vissza, akinél pedig ráfizetés van ott nem kérünk kamatot. Én ezt meggondolnám, én inkább afelé mennék, ezt is kérjük a cégtől, hogy esetleg háromszori elszámolás legyen, aminek persze van költsége, és a költséget is a fogyasztók fizetik meg. Adom a szót Gerda Istvánnak. Gerda István: (Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Röviden reagálnék csak a Márföldi úr hozzászólására. Én nagyon bízom abban, hogy itt az egész dolog félreértésen alapszik, hiszen egy szigorú eljárásrendünk van a cégen belül. Azt, hogy most június vagy július végén a mérőállás augusztus végén kerül számlázásra és elszámolásra. Az egyelőre a meglévő adminisztrációs rendhez igazodással történik. Hogy ha ezt július 2-ára várta, akkor ez nem fog megtörténni jövőre sem. Ennek ellenére én ezt ki fogom vizsgáltatni, mert ha ez ennyire hosszú idő, akkor ez lehetetlen. A másik pedig az, ha volt elszámolása az intézménynek, akkor egyértelmű meg kell, hogy tegyük majd és korrigálni kell a számlát. És meg is tesszük egyébként. Nagy László:(alpolgármester) Csak erősíteni szeretném azt, ami az előterjesztésben megjelenik most és a számlákban október 1-től meg fog jelenni, hiszen az elmúlt pár percben nagyjából nagyon fontos kérdésről, de mégsem az előterjesztésről esett szó. És akkor, amikor a távhő díjak csökkenéséről beszélünk akkor, hogy mondjam, nem esik jól, hogy megint a keserűség szól egyes emberekből. Miközben persze én ezt fontosnak tartom. Hiszen ez az előterjesztés pontosan azt jelenti, hogy nagyjából 7,1%-os költségcsökkenést hoz majd október 1-től a távhővel rendelkező lakásokban ez a rendelkezés. Ha ehhez hozzátesszük azt, amit már Giba Tamás alpolgármester úr jelzett, hogy november 1-től a gázár-csökkentés hatására ez az ár tovább mérséklődni fog, akkor azt gondolom, hogy inkább a távhős lakásokban élők nevében örülni kellene ennek a mostani döntésnek. Én csupán ezt szerettem volna erősíteni és nagyon sajnálom, hogy vannak olyan emberek a közgyűlésben vagy a közgyűlés mellett működő bizottságokban, akik ezzel a távhődíj csökkentéssel nem értettek egyet. Biztos kevesellték a 10%-ot és 11 vagy 15 vagy 20%-ot akartak, de azért azt gondolom, amikor távhődíj csökkentésről van szó, akkor minimálisan az a lojalitás elvárható, hogy valamennyien egyetértsünk ezzel.

1778

Volt egy olyan bizottság, amelynek valamelyik tagja a bizottsággal nem értett egyet, lehet, hogy akkor máskor is meg kéne nyilvánulnia, akkor, amikor más ügyekben van erről szó. Én szomorúnak tartom, de annál örömtelibbnek, hogy a következő hónaptól kezdődően 7,1%-os költségcsökkenést hoz a távhős lakásokban ez a mostani rendelet módosítás. Jeszenszki András:(képviselő) Azt mindannyian tudjuk, hogy a távhő szolgáltatás nem tartozik a legolcsóbb fűtési módozatok közzé. Pontosan ezért nagyon fontos az, hogy valóban segíteni tudjunk azokon, akik távhős lakásokban laknak. Én azt gondolom, hogy az előterjesztés önmagáért beszél. Én nem is nagyon szeretnék erről több gondolatot hozzátenni. Ami viszont nagyon fontos szerintem, a versenyképessé tétele még a cégnek a továbbiakban, nagyon fontosnak tartom még, hogy a hálózat rekonstrukció az árcsökkentéssel párosulva és az energiatakarékosságra ösztönzés tovább folytatódjon a városban, tehát a nyitásprogramnak a teljes befejezése valamint a panelprogram folytatása, hiszen ez az ami az árcsökkentés mellett valóban a segítségére lehet a városlakóknak. És én azt gondolom, hogy még egy fontos dolog van. Amelyben keresnünk kell a megoldást, keresnünk kell az alternatív megoldások lehetőségét, amelyet talán enyhíthető lenne legalábbis valamilyen fokban. Az a fajta függésünk, amely az E.ON hőerőműnek az áraitól nyilvánvalóan állandóan különböző problémákat okoz nekünk az ármegállapításában. Köszönöm szépen. Aranyos Gábor:(képviselő) Egy dologgal szeretném még kiegészíteni az előttem szólókat. Az pedig az, hogy nemcsak a távhő díja csökkent, amit az önkormányzat, mint díjként csökkent, hanem a távhő áfája is. Magyarán szólva a hődíja csökkent 25%-ról 18%-os áfa tartalomra és várhatóan jövő évtől 5%-os áfa lesz a távhő hődíja. Amit még el szeretnék mondani és az a nyíregyházi közgyűlésre pedig pozitívan az volt, hogy az emelést, azt a lehetőbb legkésőbb hozta be a közgyűlésre és Hajzer László bár jelezte, hogy túl korán jött be, azért én szeretném elmondani, hogy a csökkentés pedig mindig a lehetőbb leghamarabb próbáljuk behozni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mivel a rendelet hatálybalépésének időpontja október 1-e, ezért ha addig a Magyar Energia Hivatal hozzájáruló nyilatkozata nem érkezik meg, akkor 12-én a közgyűlésre vissza kell hozni. De reméljük, hogy semmi ilyenre nincsen esély. Október 26-ig is ráérünk, ha véletlen valami negatív vélemény jön. Kérem, aki lakossági távhődíj ilyen formán való megállapításával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet.

1779

27/2009.(IX.29.) KGY rendelet a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005. (X.27.) KGY rendelet módosításáról

A Közgyűlés

a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 42/2005. (X.27.) KGY rendeletet (továbbiakban:ÖR) a következők szerint módosítja: 1.§ Az ÖR. 2. sz. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. Záró rendelkezések 2.§ (1) Jelen rendelet 2009. október 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123 EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. Jelen rendeletet 2009. szeptember hó 29. napján kihirdetem.

1780 Melléklet a 27/2009.(IX.29.) KGY rendelethez

a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb díjai Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén 2009. október 1-től

Alapdíjak (Ft/lm3,év)

nettó ár

Lakossági célú felhasználás - csak fűtés - csak melegvíz - fűtés és melegvíz

bruttó ár 18% ÁFA-val

354,46 39,59 394,05

418,26 46,72 464,98

3 188,66

3 762,62

978,92

1 155,13

Mért hőenergia hődíja (Ft/GJ) Lakossági célú felhasználás

3

Melegvíz hődíj (Ft/m ) Lakossági célú felhasználás

Csabai Lászlóné:(polgármester) Aki azzal a határozattal egyetért ami a nem lakossági célú távhőszolgáltatás díjára vonatkozik, az kérem szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

1781

191/2009. (IX. 28.) számú határozat A NYÍRTÁVHŐ Kft. által nem lakossági kategóriában szolgáltatott távhőszolgáltatás díjainak alkalmazásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén

A Közgyűlés a Nyírtávhő Kft. által nem lakossági kategóriában szolgáltatott távhőszolgáltatás díjait Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén 2009. október 1-től az alábbiak szerint hagyja jóvá: 3

Alapdíjak (Ft/lm /év) Egyéb felhasználás - csak fűtés - csak melegvíz - fűtés és melegvíz

(Ft/lm3/év)

Egyéb felhasználó Üzemi felhasználó

(Ft/MW/év) (Ft/MW/év)

Mért hőenergia hődíja

nettó ár 376,74 42,08 418,82

444,55 49,65 494,21

14 148 126 10 197 598

16 694 789 12 033 166

3 340,78 3 243,89

3 942,12 3 827,79

1 006,19

1 187,30

(Ft/GJ)

Egyéb felhasználó Üzemi felhasználó Melegvíz hődíj

bruttó ár 18 % ÁFA-val

(Ft/m3)

Egyéb és üzemi felhasználó

4./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításának elkészítésére (az Egyház – Síp utca közötti terület ) Előadó: Veres István városi főépítész

1782

Csabai Lászlóné:(polgármester) Alpolgármester úré a szó. Giba Tamás:(alpolgármester) Folytathatnám a sort Márföldi képviselő úr, hogy boldog, békés időkben ilyenkor a főépítész van itt és nem nekem kell szólni. Tehát van egy újabb lehetőség, de ez az előterjesztés még egy pikantériát tartalmaz. Az előterjesztésen rajta van az én aláírásom is és a kompromisszum késségem most egy olyan kard volt, amibe beledőltem jelentem, ugyanis vitánk volt a főépítész úrral és megállapodtunk, hogy azzal a feltétellel írom én alá, hogy ő ezt elmondja, hogy mi volt a vitánk ezzel az előterjesztéssel így most remélem, hogy nem ebbe betegedett bele, de nekem van lehetőségem, elmondani mindezt. Az Egyház - Síp utca közé a város rehabilitációs projektünk részeként új útburkolatot kap és a kétszer kétsávos Egyház utca illetve a Síp utca mint zsákutca kialakításra kerül az európai támogatási rendszer felhasználásával. Az Egyház - Síp utca közé a jelenleg érvényben lévő szabályozási terv bizonyos beépítési feltételeket lehetővé tesz. Úgy gondoljuk, hogy az a ráfordítás, amit az önkormányzat tett a terület biztosítása érdekében az egy rendkívül nagy összeg volt és ennél a beépítési lehetőségnél nagyobb lehetőséget kellene biztosítanunk ezen a területen és azt reméljük, hogy a terület megszerzésére fordított összegnek az arányos részét vissza lehetne kapni az önkormányzatnak akkor, hogy ha a szabályozási tervet módosítanánk ezen a területen és egy nagyobb beépítésre biztosítanánk lehetőséget. Az előterjesztés gyakorlatilag erről szól, hogy egy szabályozási terv módosítást indítsunk el ezen a területen és itt van lerajzolva egy vázlat, hogy milyen beépítési lehetőséget biztosítsunk. Ez a jelenleginél egy nagyobb épületet és nagyobb mértékű beépítési javaslatot tartalmaz. A mi vitánk a főépítész úrral arról szólt, hogy én személy szerint túlzottnak tartom ezt a beépítési lehetőséget. Neki is elmondtam, illetve a Városfejlesztési Bizottságon volt lehetőségem szemléltető példát megfogalmazni. Különösen a Síp utcai oldalra hívom fel a kedves képviselőtársaknak a figyelmét. A Síp utca közepén földszint + 2 emeletes társasházakat láthatunk és 14 m-es szabályzási szélességgel. Mellette akár földszint+6 emeletnyi magasságú beépítésre is tesz javaslatot az előterjesztés. Összehasonlításképpen mondtam azt, hogy ha elmegyünk ide a Jókai térre és ha megállunk az Almánál akkor balra a Piros ház földszint+4 emeletes épületét látjuk, tőle 20 m-re látjuk a Korzónak az épületét, ami azon a helyen nem éri el a 16 métert. Itt így is feszültség volt belőle, tehát ha azt az összehasonlítást nézzük, a Piros háznál alacsonyabb, a Korzónál magasabb és egyébként pedig egy keskenyebb útra való beépítési javaslat van itt előttünk. Én úgy gondolom, hogy terület beépítésének a jelenleg érvényes tervének intézményének kell lenni, de ezt az intenzitást egy kicsit visszább kell fogni. Úgy gondolom, hogy a mostani döntésünk a szabályzási terv elindításáról szól. És ezeket a szempontokat mérlegelve tudják majd előterjeszteni a következő időszakban ennek a területnek a későbbi beépítési lehetőségét. Csabai Lászlóné:(polgármester) A Városfejlesztési Bizottság véleményét kérem. Jánócsik Csabától. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Valóban a Városfejlesztési Bizottságban is elhangzottak különböző vélemények a beépítés százalékával kapcsolatban is.

1783

Önmagában viszont nem az akkori bizottsági ülés lesz majd, amelyik a végleges arányszámokat kialakítja. Most abban a döntött a bizottság, hogy egyáltalán induljone ez a tervezési folyamat, a felülvizsgálata a területnek. Ebben a viszont a bizottság 2 nem, 2 tartózkodással és 6 igen szavazattal támogatásáról biztosította az előterjesztést. Tehát induljon el ez a tevékenység, a felülvizsgálati és a vitákat még ezután bőven lesz lehetőségünk lefolytatni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László Dr. Hajzer László:(képviselő) Azt szeretném kérdezni Alpolgármester úrtól, hogy az előterjesztésen felül szerepel az aláírása, igazán úgy szerepel, hogy Giba Tamás alpolgármester az adott területért felelős tisztségviselő aláírása. Tehát most akkor önmagával egyetért az Alpolgármester úr, mert én azt szeretném kérdezni, hogy a közgyűlés elé az adott terület tisztségviselője hozza a javaslatot. Jelen esetben, az én olvasatomban Veres István nem előterjesztő, hanem Giba Tamás az előterjesztője ennek az anyagnak. Hiszen ennek a területnek a felelőse Giba Tamás. Véleményem szerint nekünk nem kellene lefolytatni azt a vitát, hogy Veres István és Giba Tamásnak milyen szakmai szempontok szerint értenek egymással egyet vagy nem értenek egymással egyet, mi laikusak vagyunk. Ha idejön egy előterjesztés, akkor Giba Tamásnak önmagában minimum egyet kell érteni, nem jöhet más előterjesztés ide csak olyan, amivel Giba Tamás egyetért, mert egyébként dialektikus ez a kérdés, így hogy ha elvitatkozunk Veres István közötti vitában a Közgyűlésben. Csak semmi értelme nincs. Tehát én azt gondolom és ez a kérdésem, hogy tegyük tisztába akkor kibírja-e ez a magasság és ez a beépíthetőség a Giba Tamás támogatását is. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer Lászlónak az a véleménye, hogy a vezetés soha ne engedjen szakmai véleményben pro és kontra érveket a testület elé. Mert ezzel a hozzászólásával gyakorlatilag ezt mondta, én pedig azt gondolom, hogy 16 éve mi arra törekszünk, hogy szakmai kérdésekben a testület előtt hangozhasson el pro és ellenvélemény. Hajzer László most már második ciklusban nem tudta megtanulni, hogy az SZMSZ szerint az irodavezetőknek van előterjesztési joga. És a tisztségviselő az azt dönti el, hogy beengedi-e a testület elé vagy nem véleménnyel vagy vélemény nélkül. Úgy hogy én azt gondolom, hogy ha ebben szükséges egy korrepetálás, akkor ezt a korrepetálást én szívesen megteszem. Giba Tamás még fog válaszolni, de Ajtay - Horváth Magda is kérdést kíván feltenni. Dr. Ajtay - Horváth Magda:(képviselő) Én nem tudom, hogy nem lehetne vagy miért nem lehetne parkként meghagyni azt a területet, az nem túl nagy terület. Én tudom, hogy az egy nagyon értékes terület, de Nyíregyházának pontosan az volt a sajátossága meg a szépsége, hogy egy nagy tér, illetve sugárutak helyett különböző egymásba nyíló terek jellemzik. Tehát miért ne lehetne meghagyni, egész biztos nagyon sok városlakó örömét szolgálna, ha egy kicsit szellősebb lenne, hova tovább az összes terünket beépítjük és pontosan a jellegzetességét meg a szépségét veszíti el a város.

1784 Csabai Lászlóné:(polgármester) Ha fölsorolja majd nekem egyszer esetleg négyszemközt, hogy melyik tereket építettük be a Jókai téren kívül, akkor szívesen fogadom, mert én nem tudok róla, hogy több teret beépítettünk volna a városban. Miközben egyébként teret is alakítottunk ki. De ez állandóan elhangzik, hogy az összes terünket beépítettük, nem építettük be az összes terünket, tehát ez a megfogalmazás nem felel meg a tényeknek. Giba Tamásé a szó. Giba Tamás:(alpolgármester) Hajzer képviselő úr rendkívül szellemes hozzászólását szerettem volna szóbeli kiegészítésemmel megelőzni, ezek szerint nem sikerült. Itt szerettem volna érzékeltetni, hogy milyen módon készült el ez az előterjesztés, jeleztem, hogy rajta van az én aláírásom természetesen, amit pontosan tudok, az SZMSZ szerint a főépítész az előterjesztő lehet és én jeleztem, hogy ez az előterjesztés egy munka indításáról szól. A munka indítását követi még tervező munka és legalább kétszer a képviselő-testület ülésén határozat hozatal. Egyik az lesz, amikor ki fog derülni, hogy szükséges-e környezeti hatásvizsgálat ehhez a fejlesztéshez. Ez a közgyűlés döntését igényli. A másik pedig magának a szabályozási tervnek az elfogadása. És itt szeretném Hajzer Lászlót megnyugtatni, ha ez ilyen paraméterekkel fog bejönni előterjesztés, mint ahogy itt le van rajzolva, én nemmel fogok rá szavazni. Köszönöm szépen Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor szavazásra fogom feltenni a kérdést. Én Hozzászólások következnek. Felbermann Endre és Szokol Tibor kíván hozzászólni. Felbermann Endre:(képviselő) Azt hiszem, hogy ez az előterjesztés egy nagyon fontos és kényes kérdés. Városképi megjelenés szempontjából belvárost alakító és formáló tényező. Tehát nem szabad nagyon átsiklani fölötte és szó nélkül hagyni. Igenis vitázni kell róla. Valóban egy munkaindító megbeszélés, munkaindító tárgyalás a közgyűlésnek, de én azt gondolom, hogy nem kell nekünk szakmainak lenni. Lehetünk mi laikusak, mert az irányvonalat a képviselő-testületnek kell meghatározni, hogy a tervezés hogyan folyjék tovább. Természetesen egy szakmai keretek között nem tehetünk olyan javaslatokat, amelyek szakmaisága nem állja meg a helyét. De igenis kell iránymutatást adnunk, hogy hogyan induljon el a tervezés. Ezért jött ide az anyag és ezt kérik tőlünk, hogy adjunk irányvonalat. A főépítész adott egy irányvonalat, az alpolgármester úr pedig mondott egy másikat. Én az alpolgármester úrral értek egyet, én már végig szenvedtem az első ciklusban egy Sólyom utca és térsége ügyet. Amelyben akkor egy nagy hibát követtünk el, a szabályozási szélességnek nem megfelelő építménymagasságot engedélyeztünk építeni. Ne kövessük el ezt a hibát a Síp utcánál, és ne kövessük el az Egyház utca vonatkozásában sem, ott kevésbé tudjuk elkövetni, mert ott 2x2 sávosra kívánjuk bővíteni. Tehát az, hogy a Bethlen Gábor utca Egyház utca sarkán földszint+1 emeletet javasol ez az előterjesztés a főépítész megfogalmazásában és folyamatosan emelkedjen a szintmagasság a Megyeháza hátsó épületeinek a magasságához igazodva, ezt én sem tartom helyesnek. A vezetői értekezleten is elmondtam, hogy én pont fordítva tudnám elképzelni a dolgot, ugyanis a Megyeháza hátsó homlokzati részén a Síp utcánál már vannak meglévő lakóházak, amelyeknek adott a magassága és különben is ott még lentebb mennék a szintmagassággal, hogy csökkentsem a zsúfoltság érzetét.

1785 Viszont a Bethlen Gábor utca, Síp utca és Egyház utca sarka az pedig megengedhetne egy magasabb épületmagasságot is, hisz ott lakóépületek nincsenek, az egyik oldalon a Görög katolikus Általános Iskola van, a másik oldalon a Síp utca felöl pedig jóval bentebb az udvarban a Görög katolikus Egyetem van és szembe vele srégen ott van a Színész Ház, ami önmagában is egy földszint plusz nem tudom hány emeletes. Tehát én megfontolás tárgyává tenném, hogy milyen irányt adunk a szabályozási terv készítőjének, én semmiképpen sem támogatom ezt, hogy a sarkon földszint+1 és befele haladva pedig földszint+5 akár hat szintre is menjünk fel. Pontosan fordítva gondolnám el ezt a dolgot, illetve nem gondolom, hogy földszint+6 legyen a sarkon. De ezt a szisztémát én semmiképpen nem javaslom, mert olyan nyomott és zsúfoltság érzete lesz a Síp utcai társasházban a lakóknak, mint a bizonyos Sólyom utca és térségén élőknek. Kerüljük el ezt a helyzetet és ne csináljunk még egy olyan hibát, mint amit akkor elkövettünk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Szokol Tibor Szokol Tibor: (képviselő) Lényegében Felbermann Endre úrral azonos tartalmú a felszólalásom, de úgy gondolom, hogy nem állok el tőle, mert szerintem a hangsúlyomat ki kell pakolni. Tehát ki kell pakolni azt a kérdést, azt a kérdést ki kell tárgyalni, hogy igenis, a városnak nagyon fontos területéről van szó. Körút mentéről egyik javaslat az, amit a képviselőtársam is javasolt, de azt gondolom, hogy lehetne ezt a gondolatot tovább fokozni és fokozta is a főépítész egészen a 6. emeletig. Tehát azt gondolom, hogy ezért fontos, hogy erről sokat beszéljünk. Több cikluson átívelő feladatról van szó, ismét elhangzott, nem is mi fogjuk ezt befejezni. Tehát a következő ciklusok fogják befejezni, de mindenképpen a belvárosnak egy olyan frekventált területe, ami több száz évre meghatározza a továbbiakra a területnek a képét. Tehát most, amikor a szabályozási terv indításáról van szó, akkor legyen nekünk kellő muníciónk, ha kell vitánk, heves vitánk, vesszünk is össze ilyen kérdésekben. Ezt most jó értelemben mondom, de ez a terület többet érdemel, többet foglalkozzunk vele. Tartalmilag Felbermann Endréhez állok közel. Tehát ezeket nem is nézem. Köszönöm szépen. Dr. Ajtay - Horváth Magda:(képviselő) Térbeépítési precedensek voltak eddig a Szabadság tér, a Nagy Imre tér, a Jókai tér és most minden esélyünk is meg van, hogy a Síp utca és az Egyház közét is szépen beépítsük. Csabai Lászlóné:(polgármester) A Szabadság téren pontosan olyan ház épült amilyen ott volt, 1 méterrel se nagyobb, úgy hogy az nem új beépítés. A Jókai tér azt elfogadom, a többit azt nem és ez sem volt tér. Mert ha valahol, ez az Egyház, Síp utca akkor én szívesen megnézem azt a térképet, mert ez soha nem volt tér. Akkor szavaztatok. A hozzászólásokból az alakult ki, hogy ebben az esetben az elhangzott javaslatok nem igazán a főépítésznek a szakmai álláspontját preferálják. Hanem inkább egy alacsonyabb beépítettséget és a beépítettség irányában is inkább az Egyház - Síp utcán magasabbat és befele pedig alacsonyabb mértéket, amin persze a végleges terv elfogadásakor még mindig lehet korrigálni. De az irányt úgy gondolom, hogy így kellene megszabni. Ezért először erre teszek javaslatot, hogy aki ezzel az iránnyal egyetért, amit hárman is itt megfogalmaztak és Ajtay - Horváth Magda hozzászólásában is inkább ezt az irányt látom, szíveskedjen igennel szavazni, ha ez nem kap többséget, akkor természetesen az eredeti előterjesztést fogom megszavaztatni.

1786 Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal és 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 192/2009. (IX. 28.) számú határozat Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007. (VI. 12.) KGY rendelet módosításának elkészítéséről A Közgyűlés   az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a./ pontjában kapott felhatalmazása alapján I. 1./ - Nyíregyháza településszerkezeti terve 2./ - szabályozási terve 3./ - valamint helyi építési szabályzata módosításának elkészítéséhez hozzájárul azzal a kikötéssel, hogy a terület a környezethez illeszkedő építménymagassággal és sűrűséggel legyen beépíthető. II. A településszerkezeti terv és a szabályozási terv módosítása az alábbi területeket érinti:   - Egyház utca- Síp utca közötti terület III. Utasítja: a főépítészt, hogy a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosítását készíttesse el. Felelős: Veres István városi főépítész Csabai Lászlóné:(polgármester) Ezért nem kell tovább mennem. Nyilván még két alkalommal fog a testülethez visszajönni ez az előterjesztés. Tehát nem napi téma, inkább egy előkészítés arra vonatkozóan, hogy ha véletlen mégis valaki nagy pénzt akar az önkormányzatnak adni, akkor ne legyünk ebben teljesen felkészületlenek. 5./a napirend: Előterjesztés a 2010. évi Veterán Atlétikai EB megrendezéséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítására 5./b napirend: Előterjesztés a Veterán Atlétikai EB. második atlétikai pálya kialakításának feltételeire Előadó: Csabai Lászlóné polgármester

1787

Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer Gábor és dr. Freidinger Renáta az előterjesztő, bár én vagyok megjegyezve, de nyilvánvalóan a kollegák készítették elő. Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen, remélhetőleg mindent leírtunk. Különböző bizottságok tárgyalták és véleményezték az előterjesztést az általam vagy az írásban megadott sorrendben, kérem a bizottsági elnököket, először a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalva ezt a napirendet és két kiegészítő javaslattal kíván élni, illetve elhangzott néhány olyan javaslat, amit megfontolásra javasol a Közgyűlés felé. Az egyik javaslat az arról szólna, hogy a Tiszavasvári úti pályát, mint olyat nevesítsük a határozati javaslatban. Tehát nem másról van szó, a Tiszavasvári úti pályáról van szó. Ez egy ilyen pontosítási, igény volt, amit a bizottság a Közgyűlésnek megfontolásra javasol. Észrevételként hangzott el az, hogy nem 10, hanem 15 évre javasoljuk ezt az ingatlant megjelölni, mint sporttevékenységet folytatandó célterületet, tehát hogy ezt emeljük meg. A bizottság úgy volt vele, hogy tájékoztatásként vagy egyfajta javaslatként én ismertetem. De nem szavazott erről, mert ez egy vélemény volt végül is. Nem akart ebben vitát folytatni. Én személy szerint azt gondolom, hogy a bizottság elnökeként most, hogy 10 vagy 15 év ez egy lényegtelen dolog. Kellő garancia arra, hogy most itt befektetünk egy összeget és utána ugyanúgy sportlétesítményként szeretnénk üzemeltetni. Tehát ezt egy kicsit feleslegesnek tartom. A Közgyűlés ezt eldönti, hogy kezd e ezzel a javaslattal valamit, vagy sem. Mindezek figyelembevételével végül is egyhangú szavazással a bizottság magát az előterjesztést elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az Ifjúsági és Sport Bizottság véleményét kérem. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta mind a két előterjesztést. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság is mindkét napirendet megtárgyalta és az a./ napirend ismertetése során az előterjesztő már jelezte, hogy a Városfejlesztési Bizottság kérte, hogy a határozatban pontosításra kerüljön a helyszín. Tehát a Tiszavasvári úti pálya, ennek megfelelően szavazott a bizottság és egyhangúlag elfogadásra javasolta. A b./ napirendet pedig megjegyzések nélkül szintén egyhangú szavazással javasolja elfogadásra a Közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) A sportcélú hasznosításban az ördög mindig a részletekben lakozik, a határozatban szerepel, a Veterán Atlétikai Európa Bajnokság 2. atlétikai pálya kialakításának feltételeiről szól az előterjesztés. Na, most én a vásárlással egyetértek. Tehát abban nincs kérdésem. Nekem a problémát az jelenti, és azt szeretném kérdezni, hogy magunkra vállalunk 10 évig évi 20 millió forint olyan támogatás folyósítását, amit eddig a MÁV adott az NYVSC -nek? Ugye mostantól mi magunkra vállaljuk, ez önmagában 200 millió forint, amiről most dönteni kell a vételáron felül.

1788

Ezt a 200 millió forintot azt mondja az előterjesztés, hogy a NYVSC -nek adjuk. Nevezzük nevén, az NYVSC, tehát e tekintetben eloszlatja azon kételyeimet a polgármester asszony, hogy itt nem a Labdarúgó Klubról van szó? Nem a Kft-ről? Az NYVSC -ről van szó. Mondjuk meg, hogy egy mezei képviselő számára ez érthető legyen. Jelen pillanatban az NYVSC, aki 20 millió forintot fogja kapni, az nevezzük nevén. Köszönöm ez a kérdésem. Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer úr nem kellően átgondolt kérdése úgy áthidalható, hogy úgy fogalmazzuk meg, hogy a sportpályát üzemeltető egyesületnek biztosítjuk ezt, egyesületnek vagy szervezetnek biztosítjuk ezt a pénzt, amelyik most az NYVSC Glückmann Pál vezetésével. És kicsit tájékozatlan volt képviselő úr amikor a két csapatot összekeverte. Nem látok más hozzászólót. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni? Giba Tamás. Giba Tamás:(alpolgármester) Egy dologról mindenképpen kell szólnom. Mégpedig, hogy legalább négyen vagyunk a teremben, akik a szerződés mind a két részén érintettek vagyunk. Az NYVSC elnökségének tagjaként jómagam is örülök ennek az előterjesztésnek. De azt is el kell, mondjam, hogy a másik szemem azért sír. És azért sír a másik szemem, mert amikor a Veterán Atlétikai Bajnokságról szóló döntést meghoztuk, akkor nagyon határozottan állami pénzből történő ingatlan felújításokról van szó. És arról volt szó, hogy ez ennek a pályázatnak a hozadéka. Erről azért senki nem beszélt, én azt tudom mondani, hogy jelenlegi helyzetben nincs más választás, ezt az utat kell járni, de ha ennek az információnak vagyok a birtokában, amikor a Veterán Európai Bajnokságról szóló döntést meghoztuk, akkor én nemmel szavaztam volna sajnos. Erre ma már nincsen lehetőségem, mert, hogy akkor ennek az információnak a birtokában tettem mindazt. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna. Dévényi József:(képviselő) Igaz, hogy az Idegenforgalmi Bizottság nem tárgyalta ezt a napirendet, de a pénteki bizottsági ülésen a Buszacsa igazgatója Máté Csaba beszámolt arról, hogy időszakosan hol tart a szervezési munka. És ezzel kapcsolódnék a napirendhez. Nagyon fontos és igazából a 24. órában vagyunk a döntéssel, hogy hol alakítjuk ki a 2. futópályát, mert személyes tapasztalatom, hogy Ljubjanában azt mondja, hogy még is így lehet, hogy a futó és dobószámokat két műszakba kell lerendeznünk, mert olyan nagyszámú érdeklődő várható egyrészt amiatt, hogy közel és vonattal olcsón elérhetően vagyunk kelet-európai, ukrajnai, orosz versenyzők másrészt azért Magyarországról is nagy érdeklődés várható. Mi sem bizonyítja, jobban, hogy a mai napon már több mint 600 szálláshely le van foglalva. Amikor 10 hónapra vagyunk még a rendezvénytől. Tehát én úgy gondolom, hogy ha nem is egy időben, tehát nagyjából ez körülbelül 5000 fős nevezői létszám, ami kísérővel együtt kitehet 8000 főt is, eloszlik egy olyan 10 napra. Tehát nem egyszerre lesz itt ennyi ember, de nagy valószínűséggel nagy létszám fog megjelenni Nyíregyházán. Úgy gondolom, hogy látogatói vagy résztvevői szempontból ekkora rendezvénye még Nyíregyházának sosem volt. Tehát igen nagy fába vágtuk a fejszénket és nagyon nagy feladat vár a rendezőkre, szervezőkre. Úgy, hogy én támogatom ezt az előterjesztést. Annál is inkább, mert ezzel megvalósul még egy olyan sportobjektum, ami a korábban is kimondott sportturizmushoz nagyon fontos lehet.

1789 Dr. Olajos Judit:(képviselő) Azt hiszem, hogy mindannyian nagy örömmel üdvözöljük, hogy 2010-ben Nyíregyházán kerül megrendezésre a Veterán Atlétikai EB. és legfőbbképpen, mert 2010-ben a város életében és a város sportéletében is nagyon jó év lesz. Ekkor lesz 50 éves a Városi Stadion, valamint Magyarországon 20 évvel ezelőtt rendeztek 2010-hez képest Veterán Atlétika EB. bajnokságot. Előttem már Dévényi képviselőtársam beszélt arról, hogy Nyíregyházán a környező országokhoz való elhelyezkedése miatt nagyon sok résztvevő várható, az elején még 5000 volt a becsült veterán sportolóknak a száma. Azonban ez a mai napra már lényegesen meghaladja az 5000 főt. 2007-ben fogadta el a város képviselő-testülete, hogy a Városi Stadionnak a 8 sávos retortán pályája felújításra kerül. Azt hiszem, hogy arról már értesülhettünk, hogy ez az EAOP keretében megvalósításra kerül. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség előírása szerint azonban 2 előírt és európai és sportnormáknak megfelelő helyszínre van szükség, így én nagy örömmel üdvözlöm, hogy a több lehetőség közül a választás végül is a NYVSC Tiszavasvári úti pályájára esett és itt is lehetőség nyílik egyrészt egy felújításra, másrészt pedig egy új rekortán pályának az elkészítésére. Ami számomra egy nagyon pozitív dolog, úgyis, mint az egészséges életmóddal foglalkozó embernek és az előterjesztésben olvastam, hogy az ingatlanokon, és ezt hangsúlyoznám, a későbbiekben korszerű utánpótlás centrum megvalósítására nyílik lehetőség, így ez a továbbiakban is egy hosszabb távon sportcélokat tudna szolgálni. Én a tegnapi nap folyamán átnéztem, hogy milyen hozadéka lehet ennek a döntésünknek, áttanulmányoztam a városnak a különböző koncepcióit és csak hármat szeretnék kiemelni, amiben fontos szerepet, töltene be ennek az atlétikai pályának a kialakítása. Egyrészt a civil koncepcióban egy külön fejezet foglalkozik a lakosság életminőségének a javításával, az egészségmegőrzés és a szabadidős sporttevékenységnek a fejlesztésével. Az ifjúsági koncepció prioritásai között is szerepel, amiben többek között én is több képviselőtársammal részt vettem. Az egészséges életmód feltételének a kialakítása valamint a különböző szabadidős sporttevékenységeknek az elősegítése és a tömegsport feltételeinek a létrehozása. Úgy gondolom, hogy ez a sportlétesítmény továbbiakban alapja lehet olyan nagy tömegeket megmozgató sportrendezvényeknek, bajnokságoknak és sporttalálkozóknak, amik a későbbiekben is a város életében akár a sport terén, akár turisztikailag is nagyon nagy jelentőségűek lehetnek. Ezen kívül nagy jelentősége van még egy ilyen sportcentrum létrehozásának egyrészt az iskolai sporttevékenység, másrészt pedig a szabadidős sporttevékenység szempontjából is és mindkét tevékenység későbbiekben a versenysport megalapozásának lehet az alapja. Kiemelném még azt, hogy az ifjúsági koncepciónak van egy intézkedési terve, ebben külön pont foglalkozik a testmozgás népszerűsítésével és kiemelten a szabadidős sport anyagi és tárgyi feltételeinek a biztosításával, és hogy az önkormányzatnak törekedni kell, hogy a fiatalok számára különböző sport és közösségi tereket tartson fent. A városnak pedig mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatni kell az ifjúsági koncepció intézkedési terve szerint minden olyan kezdeményezést, ami a sport népszerűsítésére törekszik. És még egyetlen egy koncepcióra utalnék, a város megújított sportkoncepciójára. Amelynek alapja az európai uniós sportpolitika. A sportkoncepció azt hangoztatja, hogy mindenki számára biztosítani kell a biztonságot és egészséges környezetben a sportolás és a rekreációs lehetőségeket és nagy hangsúlyt fektet a megújított sportkoncepció is az új sportlétesítmények és kiemelten a Tiszavasvári úti MÁV tulajdonú NYVSC sportkomplexumnak városi tulajdonba való kerülésére a későbbiekben, amely alapja lehet a utánpótlás nevelésnek.

1790

Össze szeretném foglalni azt, hogy tehát ez az előterjesztés én úgy gondolom, hogy mind a tömeg, mind a versenysport, mind pedig az egészséges életmód fejlesztése terén óriási lehetőséget biztosít a városnak. Egyrészt a koncepciókhoz való csatlakozása terén, másrészt pedig idén vagy jövőre megrendezésre kerülő Veterán Atlétikai EB -nek a terén. Én úgy gondolom, hogy támogatni fogom ezt az előterjesztést. Aranyos Gábor:(képviselő) Én úgy éreztem, hogy kötelességem hozzászólni ehhez a napirendhez, hiszen több mint 15 évig atletizáltam, aminek a nyomai már nem látszanak, de az emlékei meg vannak. Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy a 15 éve megrendezésre került atlétikai bajnokság, ami volt Nyíregyházán 94ben az olyan hatást gyakorolt az akkori ifjúságra és az akkori sportolókra, hogy mindenképpen üdvözlendő az, hogy egy ilyen színvonalú esemény kerül megrendezésre. Amit én szeretnék kérni Glückmann úrtól is, hogy a lehető legtöbb fiatalt és diákot és sportolót vonja be ebbe a rendezvénybe, hogy lássák azt, hogy 20 év múlva is hogyan lehet atletizálni és milyen eredményeket lehet elérni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem látok más jelentkezőt. Annyit szeretnék csak elmondani, hogy persze én nem örülök neki, hogy ez ennyibe kerül és ebből a szempontból Giba Tamással teljesen egyetértek. Csak olyan nincsen, hogy megveszünk egy ingatlant és utána is fizettetjük a másik féllel a fenntartási költséget. Mert a tulajdon kötelezettségekkel is jár és még egy megjegyzésem van, hogy ha nem vesszük meg az ingatlant, akkor sincs kőbe vésve, hogy ehhez a MÁV a következő években odaadja ezt a fejlesztést. Miután a MÁV-nak a gazdálkodás korszerűsítése bármelyik kormány lesz vagy bármilyen színű kormány lesz hatalmon, elkerülhetetlenül napirendre fog kerülni. Tehát lehet, hogy akkor is megszűnne ez a támogatás, ha egyébként nem vennénk meg az ingatlant. Lőrincz Tamás kért még szót. Lőrincz Tamás:(képviselő) Eddig nem szavaztunk róla, illetve nem is hallottam az előterjesztőknek az úgymond az elfogadást. Az én javaslatom volt az, hogy a határozat-tervezetnek az első bekezdésébe kerüljön már be az a mondat egyértelműen, hogy a beruházás megvalósításával a Nyíregyházi Tiszavasvári úton lévő NYVSC pályán egyetért. Csak nem szavaztunk róla, illetve az előterjesztő sem fogadta el. Ne kövessük már el ezt az apró kis hibát. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Előterjesztőként elfogadom a módosító indítványt. Ezért külön erről nem szavaztatok. Majd a jegyzőkönyv írásakor kérem, hogy erre figyeljetek oda. Két szavazást fogok tenni, az egyik az ingatlanra, a másik a fejlesztésre vonatkozik. Kérem, aki az ingatlan vásárlással kapcsolatos előterjesztést elfogadja, akár azzal a módosítással is, ha meg tudunk a MÁV-val egyezni 15 éves hasznosításban, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

1791

193/2009. (IX. 28.) számú határozat a 2010. évi Veterán Atlétikai EB megrendezéséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosításáról A Közgyűlés 1.) a 2010. évi Veterán Atlétikai EB megrendezéséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítását célzó bruttó 123.000 eFt összköltségű önkormányzati beruházás megvalósításával a tiszavasvári úti NYVSC pályán egyetért. 2.) A beruházás megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezetet teljes egészében önkormányzati saját forrásból, 3.000 eFt-tal a 2009. évi, míg 120.000 eFt-tal a 2010. évi költségvetési rendeleteiben biztosítja. 3.) Utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a 2.) pont szerinti fedezeteket az idei pénzügyi terv soron következő módosításkor, illetve a 2010. évi pénzügyi terv készítésekor tervezze be. Felelős: László Géza Gazdasági Iroda vezetője Határidő: Folyamatos

Csabai Lászlóné:(polgármester) A b) pontra vonatkozóan pedig az atlétikai pálya kialakításának feltételeivel egyetért azzal a kiegészítéssel, hogy ha a MÁV-val meg tudunk állapodni 15 éves határidő és 15 éves sportingatlant akkor természetesen ezt megtesszük. Én idáig nem tudtam eljutni, de még egyszer a közgyűlés felhatalmazása alapján ezt megkísérlem, de amennyiben ez nem sikerül, akkor kérem, hogy értsetek azzal egyet, hogy a 10 évest is fogadjuk el. Kérem, aki ezzel a kiegészítéssel a határozati javaslatot elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal és 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

1792 194/2009.(IX.28.) számú határozat a Veterán Atlétikai EB második atlétikai pálya kialakításának feltételeiről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a nyíregyházi belterületi 6707 hrsz-ú, kivett ipartelep megnevezésű, 7462 m2 területű és a nyíregyházi belterületi 6743 hrsz-ú, kivett sporttelep megnevezésű, 4 ha 0278 m2 területű ingatlanok összesen 104.000.000.- Ft + ÁFA vételáron adásvétel útján történő megszerzésével a jelen határozatban foglalt feltételekkel e g y e t é r t .

¾ az ingatlanokra adásvételi előszerződés kerül megkötésre; ¾ 2010. szeptember 30. napjáig – az aktuálisan hatályos közbeszerzési szabályok tükrében a szükséghez képest közbeszerzési eljárást követően – kerül sor a végleges adásvételi szerződés megkötésére; ¾ a nettó vételár akként kerül megfizetésre, hogy annak - első részlete 20.000.000.- Ft, 2010. szeptember 30. napjáig, - második részlete 14.000.000.- Ft, 2011. szeptember 30. napjáig, - 3. – 9. részleteke egyenként 10.000.000.- Ft összegben, 2012 – 2018. évig, minden év szeptember 30. napjáig fizetendő meg. ¾ az első részlet összege foglalónak minősül; ¾ az ÁFA megfizetése az aktuálisan hatályos adójogszabályok szerint történik; ¾ a tulajdonjog bejegyzése az eladónak a nettó vételár maradéktalan megfizetését követő 10 (tíz) munkanapon belül kiadott bejegyzési engedélye alapján történik; ¾ a végleges adásvételi szerződés alapján az ingatlanokra feljegyzésre kerül a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye; ¾ a vevő az ingatlanokat a végleges adásvételi szerződés aláírásától számított 10 (tíz) évig sportcélra hasznosítja, melynek biztosítására – a vevő tulajdonszerzésével egyidejűleg – elidegenítési- és terhelési tilalom kerül az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzésre; ¾ a vevő az eladó jogutódaként belép az eladó és az NYVSC között létrejött, a sportcélú hasznosításra vonatkozó megállapodásba, ennek keretében - a MÁV Zrt. által jelenleg az NYVSC részére biztosított évi 20.000.000.Ft + ÁFA összegű üzemeltetési költségkeretet a vevő a MÁV Zrt. helyett biztosítja az NYVSC részére a végleges adásvételi szerződés megkötésétől 10 (tíz) év időtartamra, - biztosítja a sporttelepen a vasutas munkavállalók részére a Vasutasnap, a sportnap megrendezésének lehetőségét, illetve részükre kedvezményes részvételt tesz lehetővé a sporttelep különböző létesítményeiben, illetve a vevő által szervezett sportrendezvényeken; ¾ az ingatlanokon végzendő karbantartási, felújítási munkákat csak saját költségén, az eladó előzetes, írásbeli engedélyével végezhet;

1793 ¾ az ingatlanokon lévő épületeken, építményeken átalakítási munkát a vevő csak saját költségén, előzetes írásbeli engedély alapján végezhet, külön beruházási megállapodás alapján; ¾ az ingatlanok birtokba adására a beruházás megvalósításához szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadását, vagy beruházási megállapodás megkötését követő 15 napon belül, átadás-átvételi eljárás keretében kerül sor. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt az adásvételi előszerződés és az adásvételi szerződés aláírására, illetve Csabai Lászlóné polgármestert, hogy a MÁV Zrt. vezérigazgatójával folytasson további tárgyalásokat a vételár teljes megfizetése 15 évre történő módosításának, illetve az ingatlan 15 évig történő sportcélú hasznosításának lehetőségéről. Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta irodavezető

Utasítja:

a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a vételár első részletének megfizetéséhez szükséges nettó 20.000.000.- Ft-ot és a MÁV Zrt-től átvállalandó üzemeltetési költségkeret megfizetéséhez szükséges nettó 20.000.000.- Ft-ot (mindkét esetben a szerződéses kapcsolatokból eredő ÁFA vonzattal együtt) a 2010. évi költségvetésbe tervezze be.

Felelős:

László Géza irodavezető

Határidő:

az adásvételi előszerződés megkötésére 2010. január 31., azt követően folyamatos

Csabai Lászlóné:(polgármester) Szünetet rendelek el. Szünet után. 6./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza-Sóstófürdő, Blaha Lujza sétányon található 15.078/3 hrsz-ú és a 15.078/4 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntésre Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda Csabai Lászlóné:(polgármester) Szeretném mondani, hogy kaptunk a vásárlótól vagy esetleges vásárlótól egy papírt, amit mindenkinek kiosztottunk. Tehát nem a gépen, hanem pótlólag kezetekben van ez a papír. Van-e szóbeli kiegészítés?

1794

Dr. Freidinger Renáta: (Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Tájékoztatnám a tisztelt Közgyűlés tagjait arról, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés szeptember 25-én az előterjesztésben foglalt adásvételt megtárgyalta és egyetértett azzal, hogy 160 millió forint vételáron a 15078/3 és a 15078/4 ingatlanokat az IGRINVEST Kft. számára értékesítik azzal, hogy az adásvételi szerződés megkötésére, illetve a teljes vételár megfizetésére október 31ig kerül sor. Egy rövid tájékoztatást szeretnék adni a kiosztott anyaggal kapcsolatban. Az IGRINVEST Kft. képviselői eljutatták ezt a levelet hozzánk, amelyben leírták azt, hogy milyen fejlesztést szeretnének ezen az ingatlanon végrehajtani. Valamint ajánlatott tettek arra, hogy a szabályozási terven gyalogútként jelölt /3-as ingatlan úgymond kiváltására ők a saját telkükön belül egy gyalogutat biztosítanának, amivel a tónak a Fürdő utcai oldaláról átjárást biztosítanának a Blaha Lujza sétány felé. Egyebekben kifejtették az, is, hogy őket ez az adásvétel csak abban az esetben érdekli, amennyiben a /3 és a /4 ingatlant együttesen tudja nekik a Megyei Önkormányzat eladni, mert a fejlesztési elképzelések között a /3 és a /4 ingatlanon, a tulajdonképpeni parti sétányon egy homokos, füves strandot szeretnének kialakítani. És ezzel is szeretnék növelni a Sóstó vonzerejét a külföldi turisták számára. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottsági véleményeket kérem. Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a bizottsági ülés időpontjában már részben hallottunk arról a befektetői elképzelésről, amit most írásban is megkaptunk a Közgyűlésen. A Költségvetési és Gazdasági Bizottságban határozott vélemény alakult ki arról, hogy a 15078/3 hrsz-ú területet, ami a szabályozási terv szerint parti sétányként szerepel, mindenképpen vegye meg az önkormányzat, úgy gondolom, hogy ezzel lehet 100%-ban garantálni és így gondolta a bizottság is a tónak a körbejárhatóságát. Azt, hogy egy pillanatnyilag reménybeli vásárló bennünket megnyugtat a tekintetben, hogy a saját beruházásában a homokos strand mellett strandolók között majd valahogy átmászkálhatunk, vagy átbukdácsolhatunk, úgy gondolom, hogy ez nem egyenértékű azzal, hogy ott tulajdont szerzünk ennél az ingatlan résznél. Annál is inkább, mert nincs arra garancia, hogy ez a vevő lesz a tulajdonos, vagy a későbbiek folyamán tulajdon váltásra is sor kerülhet és ez egy olyan előre nem látható vitákat okozhat, amit semmiképpen nem szeretnénk felvállalni. Úgy ítéljük meg, hogy az a 3.066.518 forint mindenképpen megér annyit, hogy garanciát kapjunk a tekintetbe, hogy a parti sétány a városlakók rendelkezésére áll. Az a/ változatot, határozat-tervezet második pontjával kapcsolatban, ami a 15078/4 hrsz-ú, 1 hektár 9293 m2 terület adásvételével kapcsolatban két változat került a bizottság elé. Az a/ változat, ami azt jelentette, hogy élni kívánunk a elővásárlási jogunkkal és a b/ változat, amiben azt tette fel a előterjesztő, hogy döntsünk úgy, hogy nem kívánunk élni az elővásárlási jogunkkal. A bizottságban hosszú vita alakult ki arról, hogy melyik változatot támogassuk. Annál is inkább, hiszen az, hogy milyen hasznosításra kerül sor, arra csak ilyen bizonytalan ígéretek hangzottak el. A bizottság úgy ítélte meg, hogy az a vételár, a 8000 forint/m2 mindenképpen olyan méltányos vételár, ami ismeretében a városnak élni kellene az elővásárlási jogával.

1795 Több érvet felsorakoztatott a bizottság, többek között azt, hogy a jelenleg érvényes szabályozási terv szerint ezen a területen kialakítható minimális teleknagyság 2500 m2 tehát ami azt jelenti, hogy ez a terület több részre felosztható. A beépítési százalék 30%, a építménymagasság 7,5 m. Tehát könnyen előfordulhat, hogy a város közgyűlésének megkérdezése nélkül a jelenlegi érvényes szabályozások szerint akár szembesülhetünk azzal, hogy itt a tóparton egy villasor alakul ki, vagy netalán a Blaha Lujza sétány mellett, hiszen ehhez nem kell a hozzájárulásunk, hiszen a jelenlegi érvényes szabályozásnak megfelel. Szeretném emlékeztetni a Közgyűlés tagjait arra, hogy az Állatparknak elkészült korábban egy hosszú távú fejlesztési koncepciója, ami koncepcióban az előterjesztő számolt azzal, hogy ezt a területet szeretné a későbbiek folyamán az Állatpark bővítéseként figyelembe venni. Korábban már pénzt áldoztunk arra, helyesebben hitelt az Állatpark Kft. arra, hogy ezzel szemben lévő sokkal kedvezőtlenebb fekvésű területet megvásárolja. Úgy gondolom, hogy el kellene gondolkodni a város vezetésének, hogy most is egy ilyen konstrukcióban szerezze meg ezt a területet. Tehát összegezve a Költségvetési és Gazdasági Bizottság 9 igen szavazattal 1 nem ellenében az a/változat elfogadását javasolja. Tehát azzal, hogy értsen egyet a közgyűlés, hogy élünk elővásárlási jogunkkal. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Más bizottság nem tárgyalta. Ezért kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Az előterjesztőtől szeretném kérdezni, hogy a 2009. szeptember 25-én kelt ez az IGRINVEST Kft. Solymár, Toldi út 41. szám alatti cég levele alapján van-e egyáltalán értelme az előterjesztésről tárgyalni. Tudniillik eltölthetünk vele 1 órát is, de vastagon ki is szedte az alján a levélnek a következőt. Felolvasom. „Mindezek fényében hangsúlyozzuk, hogy ezt a területet kizárólag csak egyben és nem megosztva, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységre kívánjuk megvásárolni”. Most, miután mi nem akarjuk egyben eladni, élni kívánunk az elővásárlási jogunkkal, de azt nem kívánjunk részévé tenni a szerződésnek. De ő pedig azt mondja, hogy kizárólag egyben kíván tárgyalni, és az ajánlata kizárólag egyben érvényes, akkor így értelmetlenné vált az egész, mert szerintem, ha arról döntünk, hogy a parti részt nem adjuk és az elővásárlási jogunkkal élünk, akkor innentől kezdve értelmetlen az előterjesztést tárgyalni, mert ő pedig azt mondja, hogy a kettő együtt érdekli őt, mi meg nem adjunk. Tehát ennyire egyszerű az én felfogásomban. Kérdezem, hogy helyesen gondolom-e? Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László kért szót. Kérdés? Nagy László:(alpolgármester) Egyetlen egy rövid kérdésem van. Amikor az Állatpark bővítéséről szó volt, akkor tettünk-e ajánlatot a Megyei Önkormányzat felé, hogy ezt az ingatlant megvásárolnánk és kaptunk-e választ és milyen összegű volt az akkori kínálata a megyei önkormányzatnak? Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Én nem gondolom, hogy értelmetlen erről tárgyalni, hiszen amennyiben az önkormányzat úgy véli, hogy ennek a befektető társaságnak a fejlesztési elképzeléseinek a megvalósítását támogatja, akkor az önkormányzatnak jogában áll olyan döntést hozni, hogy a 1576/3 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában sem kíván élni az elővásárlási jogával.

1796

Az Állatpark kapcsán pedig erről konkrét tudomással nem bírok, de azt tudom, hogy a megye honlapján a mai napig szerepel egy pályázati felhívás, mely szerint ezt az ingatlant, akkor még egy ingatlan volt, ezt az ingatlant 228 millió forintért hirdették meg eladásra. Csabai Lászlóné:(polgármester) Lehet olyan, hogy valamit 228 millió forintért hirdetek meg, és utána 160 millió forintért verseny nélkül értékesítünk? Nálunk előfordult már ilyen? Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Nálunk még ilyen nem történt. Az Aht. vonatkozó szabályai szerint ingatlant eladni meghatározott értékhatár felett, ez most 25 millió forint zárt vagy nyílt versenytárgyaláson van joga egy államháztartás alrendszerében tartózó szervnek, szervezetnek eladni. A megye honlapján próbáltam utána nézni a vagyonrendeletének, azonban ehhez sajnálatos ok miatt nem fértem hozzá. Ugyanis a megye honlapja fejlesztési alatt illetve új honlap bevezetése alatt áll. Az új nem működik és a régire visszautaló információk sem nyithatók meg. Csabai Lászlóné:(polgármester) Gajdos Lászlót próbálom hívni, mert ő tett ajánlatott és szeretném megkérdezni, hogy tudunk-e válaszolni. Hajzer Lászlóé a szó. Dr. Hajzer László:(képviselő) Ez a levél ez számomra lezárja ezt a vitát, amit az IGRINVEST Kft. küldött és ez alapján a vevő alapján olybá kell venni, hogy elállt, mert annyi mindent szeretne megvenni az ember, ha az eladó nem adja, akkor értelmetlen róla beszélgetni. Tehát mennyi vágya van az embernek, hogy mi mindent szeretne megvalósítani az életben. Most ez egy olyan terület, amit én azt gondolom, hogy abban kell dönteni, hogy akarjuk-e a parti sávot eladni. A parti sávot, ha nem akarjuk eladni, akkor onnantól kezdve a további vita ennek a levélnek a függvényében értelmetlen. Felbermann Endre: (képviselő) Én kérdést szeretnék intézni az előterjesztőhöz. Ki nagyíttattam ezt a földhivatali alaptérképet, amin a 1576/3 hrsz-ú parti sáv látszik. Nem teljesen egyértelmű, hogy ennek a területnek meddig tart a határa, mert itt bemegy egy hegyesszögbe és aztán még van egy keskeny sáv, aminek nincs helyrajzi száma, ami szintén a körbejárhatósághoz tartozna. Itt úgy néz ki, mintha a /3 körülbelül a tó közepéig lenne csak és utána, hogy van biztosítva a körbejárhatóság, mert ott nincs helyrajzi szám már? Csabai Lászlóné:(polgármester) A kérdéseket lezárom. Lezárhatom? Igen, köszönöm szépen. Freidinger Renátáé a válaszadás lehetősége. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) A 15078/3 ingatlan a tó egész részén található, tehát ha meg tetszenek nézni, akkor van egy helyrajzi számtól jobbra és balra eső területe is ennek a 1578/3 hrsz-ú ingatlannak.

1797 Csabai Lászlóné:(polgármester) Ahol elkeskenyedik a vonal, ott van-e akkora hely, hogy ott el lehet menni a tó mellett? Esetleg ott van e a tó mellett önkormányzati tulajdon? Mert a rajzból ez nem látszik. Erre vonatkozott Endre kérdése. Ezt én sem értem, azért fontos a válasz. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Tehát ez a térkép a hivatalos ingatlan nyilvántartási állapot tartalmazza és nyilván annak a szabályozási tervvel való összevetése alapján történt meg a 1576/3 hrsz-ú ingatlannak a kialakítása. Ugye a felette lévő strandfürdő ingatlan az önkormányzat tulajdona. Azt pontos helyszíni bemérés alapján lehet megmondani, tudjuk, hogy vizeknél a part az folyamatosan változik, tehát nem tekinthetjük egy állandó állapotnak a partot. Ezért ezt mindenképpen a helyszínen kell beméretni, illetve megnézni azt, hogy mennyire nyúlik be a vízfelületbe ez a terület. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ki tette fel a kérdést? Nagy László? Nagy László:(alpolgármester) Azt kérdeztem, hogy a Állatpark bővítési tervei során felmerült ennek a ingatlannak a megvásárlása is. Milyen összegű volt az a felénk közvetített árajánlat, ha volt ilyen? Gajdos László:(Állatpark Kht. ügyvezető igazgatója) Valóban, a legelején a tárgyalásoknak szó volt erről és akkor 270 millió forintra mondták azt a részt. Így le is tettünk annak a megvásárlásáról, akkor ez nem került szóba, csak az egészet szerettük volna, mind a két oldalt, hogy városi tulajdonban maradjon aztán így maradt az Állatpark oldalában lévő terület. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor a vitát megnyitom. Kérem, aki véleményt kíván nyilvánítani, szíveskedjen jelentkezni. Márföldi István. Márföldi István:(képviselő) Én azt hiszem, hogy amit a Költségvetési Bizottság elnöke elég hosszan elmondott gyakorlatilag az én véleményem is benne van abban, nem akarom még egyszer elmondani. Az ár, amit igazgató úr mondott valóban annyi volt, mert én láttam ezt korábban is, még meg is jelent hirdetésekben is ez az ár több esetben. Tehát én mindenképpen az alapján az érvek alapján, amit a Költségvetési Bizottság elnöke az előbb elmondott, én mindenképpen azt javaslom, hogy az önkormányzat éljen az elővásárlási jogával mind a két ingatlan esetében. Na, most én tudom azt, hogy üres spájznak furcsán viselkedik a gazdasszonya. De én azt hiszem, hogy ebben az esetben nem fogunk furcsán viselkedni. Egyszerűen racionális az a döntés, hogy ha úgy döntünk, hogy ezt az ingatlant megvesszük. Az, hogy fogjuk kifizetni, vagy mint fogjuk kifizetni, meg kell találni rá a megoldást. Talán még egy dolgot hozzá, nem tudom, hogy nem lenne e lehetőség arra, hogy tárgyalni a megyei önkormányzattal, hogy esetleg a Múzeumban lévő ingatlanainkat, amit használnak, esetleg más olyan ingatlant, amire nekik szükségük lenne, nem lehetne e esetleg azzal fizetni, vagy betudni esetleg ebbe a vételárba és akkor nem 150 vagy 160 millióról lenne szó, hanem sokkal kevesebbről. Én mindenképpen azt javaslom a képviselő-testület számára, hiszen ez egy nagyon értékes terület az Állatpark vonatkozásában, ha erre később szükség van mindenképpen indokolt ez a lépés.

1798 Tehát én mindenképpen azt javaslom, hogy ugyan nem áll most a pénzünk itt sorban erre, de mindenképpen azt javaslom, hogy éljünk az elővásárlási jogunkkal. Hisz az ár is elfogadható és kedvező, ahogy elnök úr is mondta. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak emlékeztetésként szeretném elmondani, hogy mi a Berenát utcán 25.000 forintért adtunk el ingatlant. Van-e más jelentkező? Dévényi József. Dévényi József:(képviselő) Én is beállok abba a sorba, amelyiket megnyitottak már a Gazdasági Bizottság tagjai. Magam is jónak tartom ennek az ingatlannak a megvételét. Két okból is. Ugye egyrészt ez az ingatlan kempingként funkciónál nagyon régen. Az utóbbi években a szolgáltatás minősége jelentősen visszaesett. Ma nem felel meg egy európai kempingnek akár a sátras akár a lakókocsis kempingezést nézzük. Nyilvánvalóan nagyon fontos Sóstónak és Nyíregyházának, hogy ezen a területen egy európai színvonalú kemping jellegű szállásadás működjön. Akár az Állatpark, akár a Sóstó - Gyógyfürdő Rt. Üzemeltetésével, végül is teljesen mindegy, lényeg az, hogy hosszú távon erre a funkcióra itt szükség lehet. Még egy nagyon fontos dolog, már többször beszéltünk róla, csak most a Sóstó Gyógyfürdő Rt. vizsgálatának a vihara egy kicsit elsöpörte, hogy ki kellene alakítanunk a Sóstón egy koncepciót, hogy milyennek szeretnénk látni a Sóstót 5 év múlva vagy 10 év múlva vagy 20 év múlva. Ugyanis ha nem ennek a mentén lép az önkormányzat, akkor könnyen esik abba a hibába, hogy egyre nagyobb korlátokat állít a hosszú távú fejlesztés elé. Ezért is javaslom azt, hogy a határozati javaslat 2. pontjának az a/változatát támogassa az önkormányzat. köszönöm szépen. Nagy Károly:(képviselő) Foglaltak állást amellett, hogy vegye, meg a város én ezt szeretném csak erősíteni. Vegye meg a város ezt a területet. Felbermann Endre:(képviselő) Nem szeretnék az ismeretlenbe burkolózni, én voltam az az egyetlen a Gazdasági Bizottság ülésén, aki nem szavazott amellett, hogy a város ezt vegye meg. Tettem ezt azért, mert én egy liberális, vállalkozóbarát ember vagyok, aki azt gondolja, hogy nem kell az önkormányzatnak mindent magára húzni és mindent megoldani és nem kell centralizálni. Hagyni kell szabadon a vállalkozók szabadságát és természetesen a gondolataimba belejátszott az is, hogy tudom, hogy hogyan áll az önkormányzat büdzséje és milyen döntéseket hoztunk az NYVSC pálya megvásárlása kapcsán is és majd fogunk még más ingatlanok megvásárlása kapcsán is előkészíteni. Tehát én azt mondom, hogy hagyni kell a vállalkozói szabadságot, nem kell minden áron az önkormányzatnak minden, még kedvező ajánlatot is elfogadni és lelassítani ezzel a gazdaság fejlődését. Csabai Lászlóné:(polgármester) Egy jó kis szakmai vita alakult ki. Arra nincs lehetőségünk, hogy mi vizsgáljuk azt, hogy a Megyei Önkormányzat törvényesen vagy nem törvényesen járt el. A mi gondolkodásunk szerint nem törvényes az eljárásuk, de ez az ő felelősségük és azt gondolom, hogy ezt nekünk nem kell nézni. Van egy kérelem a vételi szándékra, illetve a vételi szándékról való lemondásra. Itt nekünk arra van lehetőségünk, hogy bejelentjük a vételi szándékunkat és 15 napon belül lehet érvényesíteni.

1799

Az a kérdés, hogy 15 napon belül ezt meg tudjuk-e tenni vagy nem, illetve még annyit segít, hogy ha valóban tudunk egy közgyűlést csinálni 2 héten belül. lehet, hogy akkor nem 12-én kell hanem 10-én, akkor erre vissza tudunk térni, akkor lehet látni, hogy ennek a pénzügyi feltételei hogyan teremthetők meg. Tehát nem október 5-ig, most van közgyűlésünk, olyan nincsen. Mit mond a jog, hogy 15 napig van? Tessék? Van egy szerződés-tervezet mellette. Na, nézzétek meg, október 5-e. Azt kérik, hogy október 5-ig küldjük meg. Én pedig azt gondolom, hogy egy dolog az, hogy mint mond a törvény erre, a másik dolog az, hogy milyen határidőn belül kell nekem válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Tehát itt a Ket. és a Ptk -nak a vitája van. Tehát ha nekem csak október 5-én lenne közgyűlésem, akkor hogy válaszolnék rá? Én azt gondolom, hogy a közgyűlés határideje ezt behatárolja. Szóval a dolognak az a lényege, ha most kimondja az önkormányzat, hogy élni kíván az elővásárlási jogával akár egyik akár mind a két ingatlanra vonatkozóan, akkor feladjátok a vezetésnek azt a feladatot vagy azt a labdát, hogy ennek a pénzügyi feltételeit meg kell teremteni. És ez ránk van bízva, mert addig nem tudok még egy közgyűlést összehozni. Tehát csak ezt akartam mondani, meg a megoldás módjára is feladjátok nekem a labdát, meg a szabadságot is feladjátok, mert nyilván nem lehet hetente közgyűlést tartani. Ez azt jelenti, hogy nekem meg kell kísérelni az ezzel való élést, ha véletlenül nem sikerül, akkor meg kell, hogy értsétek, hogy ennek vannak akadályai, csak ezért szerettem volna teljesen tisztába tenni ezt a dolgot. Dr. Hajzer László: (képviselő) 3 millió forintja bármikor van az önkormányzatnak. Majd ráérünk utána dönteni benne, a többit pedig a pénztől függően. Mikó Dániel:(képviselő) Én másként értelmezem ezt a dolgot, hiszen én úgy értelmezem, hogy abba kell nekünk nyilatkozni, akarunk-e élni az elővásárlási jogunkkal vagy nem. Ez a közgyűlésnek a joga. Most a közgyűlés úgy dönt, hogy akar élni az elővásárlási jogával, ezt akár holnap megküldheti Freidinger Renáta a Megyei Közgyűlésnek, hogy ez a döntés született és utána ráérünk majd a pénzügyi feltételeket megteremteni hozzá, tehát nincs itt semmiféle egyéb helyzet. Ez az egyetlen egy döntés, hogy akarok-e élni és én azt mondom, hogy mindkettőre, ahogy a bizottság javasolta. Tehát mind két ingatlanrészre foglaljon úgy állást a közgyűlés, hogy élni kívánunk az elővásárlási jogunkkal, ennyit kell csak kiközölni a holnapi nap során, hogy úgy döntött a városi közgyűlés, hogy él elővásárlási jogával, nyilvánvalóan a becsatolt szerződésnek megfelelően 160 millió forintért tehermentesen, nyilvánvalóan nem nekünk kell a bérlővel elrendezni a dolgot, hogy ő levonuljon a területről. Tehát teljesen tisztán, üresen megkapjuk az ingatlant ezért a pénzért. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor szavazásra fogom bocsátani. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Két döntés előtt vagyunk, mert Hajzer László mondta, hogy két helyrajzi szám miatt van a parti sétány, ami körbejárható és van a kettő együtt. A Költségvetési Bizottság azt javasolja, hogy vegyük meg. Polgármester asszony, ha jól értettem, akkor efelé hajlunk mindannyian. Tehát én is hajlok afelé, hogy ez egy értékes ingatlan.

1800

Csak egyetlen egy gondot látok, hogy van-e erre pénzügyi fedezet a városnak? Olyan javaslatot szeretnék tenni, hogy most mindenképpen javasolnám azt, hogy éljünk elővásárlási jogunkkal. De akkor természetesen elő kell teremteni a pénzügyi fedezetet, mert halogatni nem lehet, hiszen a Megyei Önkormányzatnak ebből a szempontból az majdnem teljesen mindegy, hogy egy magánszemély vagy a város veszi meg. Ő meghirdette ezt az ingatlant vagy ingatlanokat és szeretne a vételárhoz jutni. Ebben kell egy felelős döntést hozni, véleményem szerint értékes az az ingatlan, de azt mindenképpen végig kell gondolni, hogy van-e erő. Van-e pénzügyi erőnk megvásárolni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Egyetértek Vinnai Győzővel, egy megjegyzéssel, hogy a Megyei Önkormányzat nem hirdette meg ezt az ingatlant másodjára. Tehát nem nézte meg amit az Államháztartási törvény mond, hogy 160 millió forintért van-e más vevő. Ez pedig a mi gondolkodásunk szerint nem teljesen felel meg a mai érvényes szabályoknak, bár abból a szempontból, hogy nekünk felajánlották megvételre ez most indifferens. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Én a fizetési feltételekről szeretnék tájékoztatást adni. Tehát a mellékelt adásvételi szerződés alapján az egyértelmű, hogy ha mindkét ingatlan vonatkozásában él önkormányzatunk az elővásárlási jogával, akkor a holnapi nap folyamán a vevő által már befizetett bánatpénzt, a 16 millió forintot át kell utalnunk és az adásvételi szerződés megkötésének, illetve a vételár kifizetésének a határideje október 31. Nekünk nyilvánvalóan az eredeti vevővel azonos feltételeket kell vállalnunk. Tehát a teljes vételárra ezt a 16 millió forintot 160 millió forintra október 31-ig ki kell egészítenünk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor szavaztatok. Az első szavazásom arra vonatkozik, a nagyból megyünk a kicsi fele. Adok szót, de el fogom mondani, hogy én mit gondolok a szavazásról. Az eddig elhangzottak alapján. Teszek arra javaslatot, hogy mind a két földhivatali bejegyzéssel jegyzett ingatlanra adjuk be az elővásárlási jogunkat és fizessük ki a 16 millió forintot, ez az első. Meglátjuk, hogy ez kap-e többséget vagy nem kap többséget. Amennyiben kap, akkor nincs további szavazás, amennyiben nem kap többséget akkor a kisebb körbejárhatóságot biztosító részre teszek javaslatot. És nyilván 300 ezer forintot kell befizetni. Amennyiben ez nem kap többséget, akkor marad a 3. szavazás, hogy nem kívánunk élni az elővásárlási joggal, mert azt gondolom, hogy logikailag ez így van. Moskovits Károly a Jogi Bizottság elnöke kért szót gondolom, hogy jogi kérdésben. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Az előterjesztőnek a véleményét a tekintetben szeretném megkérdezni, hogy a b/ verziót ilyen értelemben van-e értelme feltenni? Ugye a b/verzió az, hogy a nagyot nem vesszük csak a kicsit. Mi van abban az esetben? Az előadó a két területet együtt kívánja értékesíteni. Tehát ez felveti annak a problematikáját, ugye két helyrajzi szám van, de ő a két területet együtt kívánja értékesíteni. Tehát felveti annak a problémáját, hogy az egyikre kizárólag lehet elővásárlási joggal élni. Ő a két területet együtt hirdette meg.

1801

Előfordulhat az az eset, hogy ha mi csak egy részét akarjuk megvenni, akkor ő azt mondja, hogy a két hrsz-t együtt szeretné értékesíteni. Köszönöm. Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) A mi jogi álláspontunk szerint egy ingatlan adott. Minket adott ingatlan vonatkozásában illett meg az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége. Amennyiben pedig a jogalkotó szándékát ilyen esetben egy ingatlan együttes értékesítésével össze lehetne kapcsolni ez abszolút alkalmas, lehetne arra, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét a szerződő felek kijátsszák. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, akik egyetértenek azzal, hogy kíséreljük meg, hogy éljünk az elővásárlási joggal mind a két ingatlanra vonatkozóan. A két ingatlan együttes mértéke megközelíti a 2 hektárt, együttes értéke pedig 160 millió forint. Azért mondtam el a két számot, hogy mindenki pontosan lássa, hogy miről van szó. Kérem, aki ezzel egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Jegyző úr kíván szólni. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Az a probléma, ami felmerült Moskovits Károlyban az bennem is megfogalmazódott és ezért mentem pontosan utána nézni, csak még egyetlen dologra nem tértünk ki. Vagy két dologra. Az egyiket megválaszolta Dr. Freidinger Renáta, ami viszont szerintem nagyon fontos kérdés. Ezt az ajánlatot egyetlen szempontból vitathatjuk és egyetértek a Renáta érvelésével, hogy két teljesen önálló helyrajzi számú önálló ingatlant összevon. Még a művelési águk sem egyforma. Ilyen erővel az már szerintem joggal való visszaélés lenne, ha ezt a jogalkotó eltűrné, mert akkor valaki a tulajdonában álló mindenféle ingatlanokat mindenféle logika alapján – nemcsak azon logika alapján, hogy egyébként szomszédosak egymással – eladásra kínálhatná, és ez által kijátszhatná ezt a jogintézményt. De a feltételeken nem lehet változtatni. Ez egyértelmű a jogszabályok alapján. Mondom Márföldi képviselő úrnak is, hogy mi nem tárgyalhatunk a megyei önkormányzattal esetleg más feltételekkel, egyéb feltételekkel, mert nem lehet. Azon sem variálhatunk, hogy lesz-e pénzünk vagy nem lesz, vagy hogyan. Amilyen fizetési feltételek itt le vannak írva, mi ezzel a fizetési feltétellel vagyunk kénytelenek az ajánlatot elfogadni, és ha ez a közgyűlés ezt elfogadja, ezt közöljük a megyei önkormányzattal, onnantól a szerződés a polgári jog értelmében létrejön. Arra az ingatlanra, amelyikre mi elfogadtuk. Ha mind a kettőre elfogadjuk, akkor mind a kettőre, ha csak az egyikre, akkor az egyikre. Köszönöm szépen. Ha nem tudjuk teljesíteni, akkor az eladó követelheti, hogy teljesítsük a szerződést. Csabai Lászlóné:(polgármester) Gajdos László kíván szólni. Gajdos László:(Állatpark Kht. ügyvezetője) Ha megengedik, akkor én csak annyit szeretnék mondani, hogy ez az ingatlan tud pénzt termelni. Most is bérlő üzemelteti, aki a Megyei Önkormányzatnak fizet. Természetesen ez a bérlő továbbra is maradhat az ingatlanon és fizethet a nyíregyházi önkormányzatnak, illetve másképp hasznosítható, tehát gyakorlatilag szinte össze lehet szedni az évek során a pénzt amibe ez kerül, és később lehet rá egy komolyabb fejlesztést tenni.

1802 Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy mind a két ingatlanra jelentsük, be az elővásárlási jogunkat az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

195/2009. (IX.28.) számú határozat a Nyíregyháza - Sóstófürdő Blaha Lujza sétányon található 15078/3 hrsz-ú és a 15078/4 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntésről

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és   1. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.,) 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi belterületi 15078/3 hrsz-ú, 377 m2 területű, kivett saját használatú út megnevezésű, a valóságban Nyíregyháza – Sóstófürdő Blaha Lujza sétányon található ingatlan IGRINVEST Kft. (2083. Solymár, Toldi u. 41.) részére tervezett értékesítése kapcsán az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1) bekezdése alapján biztosított elővásárlási jogával élni kíván. A jelen határozat függelékét képező szerződés tervezet szerinti feltételeket elfogadja, ezzel az ajánlat tartalmát magáévá teszi, az ingatlant 3.066.518.- Ft vételáron az ingatlanra bejegyzett keretbiztosítási jelzálogjog vonatkozásában tehermentesítést követően megvásárolja, a vételárat a teljesítési határidőig megfizeti.

2. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.,) 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi belterületi 15078/4 hrsz-ú 1 ha 9293 m2 nagyságú kivett üdülőépület és udvar megnevezésű a valóságban Nyíregyháza – Sóstófürdő Blaha Lujza sétányon található Igrice Kemping ingatlanai IGRINVEST Kft. (2083. Solymár, Toldi u. 41.) részére tervezett értékesítése kapcsán az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1) bekezdése alapján biztosított elővásárlási jogával élni kíván.

1803 A jelen határozat függelékét képező szerződés tervezet szerinti feltételeket elfogadja, ezzel az ajánlat tartalmát magáévá teszi, az ingatlant 156.933.482.Ft vételáron az ingatlanra bejegyzett keretbiztosítási jelzálogjog vonatkozásában tehermentesítést követően megvásárolja, a vételárat a teljesítési határidőig megfizeti. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt az adásvételi szerződés aláírására. Utasítja a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Dr. Freidinger Renáta irodavezető 3. Utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy az 1./ és 2./ pontban szereplő ingatlanok megvásárlása fedezetének biztosítására a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: László Géza, Gazdasági Iroda vezetője 7./ napirend: Előterjesztés a Sóstó - Gyógyfürdőn található régi csónakház helyén megvalósítandó vendéglátó- és szolgáltatóipari egységre kiírt pályázat elbírálására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Dr. Freidinger Renáta:(Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Előterjesztőként a b/ változat elfogadását javasolom. Csabai Lászlóné:(polgármester) A bizottságok véleményét kérdezem. Költségvetési és Gazdasági Bizottságét valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságét. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság sajnálattal tapasztalja, hogy most nem a város fejlesztéséről, hanem a várost nem fejlesztéséről kell egy döntést hozni. Vita volt a bizottság tagjaiban is egyébként ennek a kérésnek a kapcsán, de végül is 8 igen, 2 tartózkodással a b/változat elfogadását támogatta a bizottság. Dévényi József:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A bizottság támogatja.

1804

Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság javasolta a határozat-tervezet kiegészítését amennyiben a közgyűlés a b/ változat elfogadása mellett szavaz vagy foglal állást még pedig azzal, hogy egy külön megállapodásban kerüljön rögzítésre, hogy a pályázó további követeléssel nem él az önkormányzat irányába. Amennyiben a b/ változat kerül elfogadásra. A bizottság a kérdésben szavazategyenlőség miatt nem tudott állást foglalni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kérdezem, hogy kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Hajzer László. Dr. Hajzer László:(képviselő) Ez az előterjesztés megerősíti bennem azt, hogy ez egy olyan vállalkozó volt, aki 100 milliós beruházástól lépett vissza, idézek a Polgármester asszonytól. Hiszen ő lépett vissza ettől a pályázattól. És ezt követően visszakér 200.000 forintot. Nekem olyan nagyságrendű problémáim vannak, hogy ebben a dologban fizessük vissza a 200.000 forintot és akkor azt gondolom, hogy több szót nem is érdemel az egész. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez nem kérdés volt, hanem vélemény. Azért kérdezem, hogy kérdés nincsen. Akkor véleménynyilvánításra van lehetőség, nálam Nagy László jelentkezett. Nagy László:(képviselő) A Csónakház körül kialakult helyzet számomra nagyon tanulságos. Nem azért tanulságos, mert az iménti megjegyzés egy kicsit talán azt is mondhatnám, hogy ízléstelen volt annak az értelmében, hogy meg sem érdemel több dolgot ez az elképzelés, mert aki ilyen visszatérítést kér az talán nem is gondolta komolyan. Én azt láttam, hogy ez a fejlesztés nagyon sok mindent megélt sajnos. Magát a megvalósítást nem. Hogy ha valaki ezeket a látványterveket végignézi, akkor lehet sok mindent mondani erre az elképzelésre, de azt, hogy nem esztétikus, azt, hogy nem figyelte a tónak a környezetét és nem igyekezett minden lehetőséget megragadni arra, hogy valami szép épüljön a tónak a partjára, azt semmiképpen nem lehet mondani. Én nagyon szomorúnak tartom, hogy egy vállalkozónak odáig el kell jutnia, hogy akár ezt is kérje, hogy ezt a pénzt is visszakéri. Mert nem biztos, hogy az motiválja, hogy ennek a pénznek a nagyságrendje az számára fontos vagy nem. Ez a csónakházas fejlesztés jelzi azt, hogy vannak olyan emberek is, akik sajnos elég messze merészkednek eszközökben is ahhoz, hogy valakit visszarettentsenek vagy visszatartsanak egy beruházási szándéktól, én sajnálom, hogy ez a csónakházas történet idáig jutott, én azt látom most, ha kimegyek a tópartra, akkor ott van egy nagyon ronda és valóban ízléstelen és lepukkant állapotú csónakház. Mellette ott vannak azok a büfék, valószínűleg azt a célt, amit a befektető vagy a vállalkozónak a célja szolgálják, de semmiképpen nem nevezhetőek akár esztétikusnak sem, hogy ha kívülről nézem, ez az én véleményem, lehet, hogy másnak más a véleménye. De én nagyon szerettem volna a tó partján vagy a tó környékén egy olyan szolgáltató helyiséget is látni, amelyik valóban európai színvonalú, egy kicsit különleges, egy kicsit talán turistabarátabb is, mint a jelenlegi büfék. Vagy a jelenlegi büfésor, amely ott található és nagyon sajnálom, hogy bizonyos érdekek felülírták ezt a befektetői szándékot. És sajnálom, hogy olyan akcióba kezdtek megint egyes emberek, amelyek nem gondolom, hogy ennek a tónak a fejlesztését vagy a tó környékének a fejlesztését szolgálták.

1805

Még egyszer sajnálatomat szeretném kifejezni annak a tekintetében, hogy ez a fejlesztés nem valósul meg. Én nagyon szerettem volna, hogy ha nemcsak az Igrice csárda adna olyan hangulatot, hogy a tó partjára ki tudunk ülni, ebédelni vagy vacsorázni, hanem lett volna még más olyan helyiség is, ahol ugyanezt meg lehet tenni. Jeszenszki András:(képviselő) Én ott folytatnám, ahol az Alpolgármester úr az előbb abbahagyta. Az elmúlt években Nyíregyházán jó néhány beruházásnak lehettünk szemtanúi, amelyek gazdagították a városunkat. Én néhányat szeretnék ezekből kiemelni. Az egyik például a Kodály Zoltán Általános Iskola, vagy mind két SPAR Áruházunk a Szegfű és a Korányi Frigyes utcán. Vagy az Ipari Park szennyvíz beruházása, amely lehetővé tette aztán azt, hogy valóban egy országos viszonylatban is sikeres Ipari Parkunk lehessen, vagy a Korzó üzletház vagy az a sétány amelyet birtokukba vettek az emberek. Az emberek szívesen parkolnak az áruház alatt és valóban én azt gondolom, hogy Nyíregyháza lakosai megszerették. Ezek azok a beruházások, amelyekre Nagy László nem mondta, de én kimondom, politikai céltáblává váltak a korábbi években. Szerencsére a politikai céltáblán nem lettek áldozatok. Aztán mondanék néhány más beruházást, más jellegűt. A Piaccsarnok beruházás, az Országzászló térnek a rekonstrukciója vagy most legutoljára ez a sóstói terem. Én úgy gondolom a látványterveket megnézve, hogy különböző politikai és egyéb céloknak az áldozatává váltak ezek a beruházási tervek. Megnéztük ezeket a látványterveket, én azt gondolom, hogy Nyíregyháza valóban egy különleges és valóban a környezetbe illő építménnyel lett szegényebb. Én személy szerint sajnálom ezt. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nem akartam szólni, de a lakossági fórumon sem Nagy Lászlót, sem Jeszenszki Andrást nem láttam, amikor erről a Polgármester asszony a Hotel Sóstó nagytermében vagy 70 ember előtt fórumot tartott. Nem az épületről, nem arról, hogy szép a terv vagy nem, hanem nagyon sok kérdésről szó volt. A csónakház, akinek a bérlője is ott volt elmondta, hogy ő igazán rendbe tenné, hogy ha nem 3 hónapra kapná ezt meg. Tehát igenis fejlesztene, de most ebbe ne menjünk bele, mert Jeszenszki András kampány beszédet tartott, a Piaccsarnoknál is úgy tudom, hogy több mint 4000 aláírás volt olyan értelemben, hogy kell e nekünk egy olyan pláza jellegű épület, a Korzó Üzletháznál is voltak viták. Itt mi, a Fideszfrakció, Hajzer Lászlóval többször elmondtuk a Sétáló utca bővítését a látványterveket szépnek tartjuk, de túl nagy árnak tartjuk azt a bevásárló központot a város középpontjában. Reméljük, az idő majd azokat fogja igazolni, akik teljes mellel ott voltak, hogy az ottani áruházak vagy vállalkozók jól járnak, és újra megtelik élettel a belváros. Aztán még szeretném elmondani, a demokráciának az a lényege véleményem szerint, hogy egy olyan komplex, átgondolt fejlesztés legyen a Sóstón, például most fogunk tárgyalni egy napirendet, amikor összerakjuk a területet és nem azt, hogy most a tó fölé teszünk egy éttermet. Amiben lehet, hogy 200 m2, lehet, hogy 250m2, lehet, hogy ennyi parkoló kell, lehet, hogy tökreteszi a parti sétányokat. Én azt láttam ott, Nagy Károllyal többször végig mentünk a területen, valójában nem a sóstói lakosok, a turisták sem, azok a nyíregyháziak nem akarják, akik Nyíregyháza más részén laknak. Tehát az Arany János utcán vagy éppen Örökösföldön vagy éppen a belvárosban.

1806

Én úgy látom, hogy nem kellene azt mondani, hogy egyesek akadályoznak meg dolgokat, mert itt a lakosság elment, elég sokan elmentek és elmondták az érveket és ott Polgármester asszony be is jelentette, hogy a vállalkozó visszavonja a pályázatát. Szerintem nem ez az egy étterem fogja a Sóstót kihúzni ebből a helyzetből, nekünk együtt kell gondolkodni, hogyan lehet Sóstó régi fényét visszahozni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mielőtt tovább adnám a szót, csak a tényszerűség kedvéért szeretném elmondani, hogy a lakossági fórum hozzászólási idejének az 50%-át Nagy Károly és Vinnai Győző töltötte ki. Meg lehet nézni időre pontosan, ezen kívül három-kettő arányban volt a hozzászólásoknak az aránya, hárman ellenezték, 2 pedig támogatta. Tehát ebből semmilyen következtetést nem lehet levonni. Én egyébként úgy gondolom, hogy a képviselőknek nem a lakossági fórumon kell a véleményüket kifejteni, hanem az önkormányzat testületében, mert a lakossági fórum az nem a képviselőknek a fóruma, hanem a lakosságnak a fóruma. Ellenzem és nem értek egyet soha, sem akkor, amikor én voltam ellenzékben, sem akkor, amikor más van ellenzékben, hogy az önkormányzati képviselők ezeket a fórumokat ilyen mértékig használják és kihasználják. Farkas Csilla jelentkezett. Dr. Farkas Csilla:(képviselő) Én sem vettem részt a lakossági fórumon, ezért itt a képviselő testületi ülésen kívánom elmondani ezzel kapcsolatos véleményemet. És természetesen a hozzászólásom részben folytatását jelentené annak, amelyet Jeszenszki képviselőtársam is elmondott. Én úgy gondolom, hogy Sóstón időszerű lenne a csónakház helyén egy vendéglátó, szolgáltató egységnek a kialakítása. És része lehetne ez a változás annak a néhány éve elindult pozitív változási fejlődési folyamatnak, amely fokozza a Sóstó idegenforgalmi vonzerejét. Gondoljon csak az Állatpark bővítésére, a Múzeumfalu kulturális szerepének erősödésére. Ide sorolhatjuk Sóstó központjának rehabilitációját, a Kádfürdő megújulását, vagy akár a Hotel Barbizon Szabadtéri Színpad megújulását, vendégváró szerepének a kialakulását. Természetesen ez a felsorolás a teljesség igénye nélkül történt. És mindezeket az eredményeket azért soroltam, mert ezek mutatják egy városrész mozgalmas megújulását. Ugyanakkor felvett bennem új gondolatokat is nevezetesen, hogy lehet-e, szabad-e a megújulás útjába állni akkor, amikor vállalkozói szándék és vállalkozói tőke adna lehetőséget a fejlődésre, megkímélve ezzel az önkormányzat pénztárcáját. Ezt a mondatokat mindazokhoz címzem természetszerűleg, akik ellenvéleményt fogalmaztak meg ennek az újításnak a bevezetésével kapcsolatosan. Szeretnék azonban egy-két konkrétumot is felhozni. A jelenlegi bérleti jogviszony iratanyagát áttanulmányoztam. És azt tapasztaltam, hogy a jelenlegi bérlővel létesített szerződés már 2006-ban előirányozta, mintegy lehetővé tette egy vendéglátó egység, kávézó, galéria kialakítását. Mint tudjuk, időszerű lenne a változás, időszerű lenne ennek a kialakítása, azonban a lehetőség ellenére nem történt ebben az ügyben előrelépés. Az előzmény iratanyagot áttanulmányozva azt is tudjuk, hogy a fejlesztési javaslat és a fejlesztési koncepció összhangban állt egymással. Hiszen funkcióbővítéssel és természetesen funkció megóvással járó és a természeti környezetbe illő épület kialakítására kerülhetett volna sor. A gazdaságos üzemeltetés kockázatát a vállalkozó viselte volna. Így nem költött volna el különösebben a belső kapacitásokat.

1807

Ezeknek a feltételeknek és a pályázati kiírásnak, mint tudjuk egyetlen egy pályázó felelt meg. Azonban az ismeretek alapján külső körülmények hatására visszalépet. Ez az előterjesztés a kialakult helyzet miatt a pénzügyi rendezésre korlátozódik. De bízom abban, hogy újra értékeljük ezt a kérdést és vélhetően megvalósulhat ez a fejlesztés. Köszönöm szépen. Nagy Károly:(képviselő) Hajzer Lászlónak átadnám a szót. Dr. Hajzer László:(képviselő) Szeretnék hozzászólni, csak amiatt, hogy hátha sikerül ezeket a kampánybeszédeket mederbe terelni. Itt az internet segítségével idéznék a Kelet-Magyarországnak a tudósításából, no komment címmel. A befektetőt, Puskás Lászlót nem sikerült utolérni, aki megerősítette a döntését, kommentálni nem kívánja a döntést, visszalépett. Csabai Lászlóné sajnálattal vette tudomásul, hogy a pályázó visszalépett és reményét fejezte ki, hogy a város töretlen fejlődése nem szűnik meg. Én azt mondom, hogy egyszer, ha visszalépett a pályázó, akkor visszalépett a pályázó, ezt ne ragozzuk már tovább. Lehet egészen magasztos szintekre eljutni. De visszalépett a pályázó, és hogy ha visszalépett, akkor eldöntjük azt, hogy visszaadjuk, a 200.000 forintot neki vagy nem adjuk neki vissza. Én javaslom, hogy szavazzunk erről, mert a végén el fogunk jutni általános várospolitikáig és nem is tudom, hogy milyen veszteségekbe is. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem vetted észre, hogy te provokáltad ki a vitát? Mivel nem ügyrendi javaslat volt, ezért nem fogom megszavaztatni a javaslatot. Jeszenszki Andrásnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Az az érdekessége a vitának, hogy igazából valóban nem fogalmaztunk meg olyan kijelentéseket, amire Hajzer László utal. Tehát én azt gondolom, hogy mind Nagy László mind Polgármester asszony, akár én is mindösszesen a sajnálatunkat fejeztük ki azért, mert bizonyos politikai érdekek mentén ez a beruházás valószínűleg kútba fog esni. Emellett semmilyen kampány előtti vagy egyéb más hozzászólás vagy megjegyzés nem történt. Az már inkább érdekes én azt gondolom, ahogyan Vinnai Győző ezután önmagát érezte találva egyébként a megjegyzések kapcsán, hiszen sem az ő nevét vagy egyáltalán a politikai pártot amit képvisel a nevére nem vettük, mindösszesen azt mondtuk, hogy politikai célok mentén egy újabb beruházásnak a megfúrása vagy a lehetetlené tétele történt Nyíregyházán, de én azt gondolom, hogy azért nem tanulság nélküli ez ami történt egyébként ennek a beruházásnak a kapcsán. Azért még mielőtt azzal vádolnának, hogy a Fidesz-hez vagy bárkihez kötöm a megjegyzést, azért olyan megjegyzések és olyan telefonok történtek ez ügyben, hogy jól ég a faház, és egyebek. Ennek a befektetőnek a megfenyegetésével. Én, még egyszer mondom, hogy nem a Fideszt vádolom ezzel, pontosan azért, hogy nehogy véletlenül az történhessen, hogy én a közgyűlésben ilyen megjegyzéseket teszek. Minden esetben érdekes az, hogy milyen történések zajlottak. Ami pedig azért egyértelműen látható a korábbi évek tapasztalataiból, hogy a lakossági megkereséseket azt gondolom, hogy egyértelmű mindannyiunk számára, hogy melyik politikai szervezet szokta saját céljaira használni. Elég, ha az Országzászló térnek a kapcsán beérkezett aláírásokat megvizsgáljuk, hogy boldog-boldogtalan aláírta, volt közöttük olyan is, aki már nincs az élők sorában.

1808

Én azt gondolom, hogy érdemes ezen elgondolkodni és azon valójában, hogy a városlakók érdekét és a városfejlesztést képviseljük-e? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor ügyrendi kérdésben kért szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Szavazást kérnék. Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor azt javasolja, hogy zárjuk le a vitát. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadta. Kérem, aki egyetért a b) alternatívával, a b) alternatíva azt javasolja, hogy visszalépést elfogadjuk és méltányosságból visszafizetjük az összeget, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 196/2009.(IX. 28.) számú határozat

a Sóstó‐Gyógyfürdőn található régi csónakház helyén megvalósítandó  vendéglátó‐ és szolgáltatóipari egységre kiírt pályázat elbírálásáról  A Közgyűlés  az előterjesztést megtárgyalta, és a pályázó FOXTONE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. visszalépését elfogadja. Méltányosságból hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati kiírásban meghatározott 200.000.- Ft bánatpénz a pályázó részére visszafizetésre kerüljön, azzal a megkötéssel, hogy a pályázó, a pályázati eljárás vonatkozásában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata felé további követeléssel nem él. Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Határidő:

2009. október 31.

1809 8./a napirend: Előterjesztés a Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által – a 157/2009.(VI.29.) számú határozattal – elrendelt soron kívüli vizsgálatról Előadó: Váradi István Ellenőrzési Iroda vezetője A vizsgálatban közreműködő szakértők Meghívott: Belus Tamás Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója INTER REAL AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Rt. vezérigazgatója Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Garai Tibort és Szuhóczy Gábort köszöntöm. Nincsen szóbeli kiegészítés. Bizottsági véleményt kérek, Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottságot az a megtiszteltetés érte, hogy egyedül tárgyalhatta meg bizottságként ezt az előterjesztést. A bizottsági ülést követően péntek 13 órakor végzett a bizottság az üléssel, azt követően a szombati újságban megjelent egy cikk, hogy meghiúsult a bizottsági ülés. Úgy gondolom, hogy itt a hírközlés gyorsasága miatt egy súlyos hiányosság, egy súlyos hiba történt. Hiszen a bizottság 23 napirendet tárgyalt. A 23 napirendből 22-őt maradéktalanul megtárgyalt, a 23-as napirendről szeretnék most szólni, hogy ott mi történt a bizottság munkájában. A bizottság ülésén megjelent az ellenőrzést végző teljes bizottság, kiegészítve a két delegált szakértővel, akit a két fél a közgyűlésben javasolt az ellenőrzés elvégzésére. A bizottsági ülésen az ellenőrző bizottság jelentésében döntés született, a bizottság egyhangúlag elfogadta a jelentést. Ezen túlmenően jeleztem a bizottság tagjainak, hogy szeretnék a bizottság koalíciós tagjai nevében egy tízpontos javaslatot beterjeszteni, amely azt a célt szolgálja, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő a gazdasági társaságnál. Nyilvánvalóan ez a javaslat, ez a tízpontos javaslat tartalmaz olyan felvetéseket is, ami részben a veszteség csökkentését szolgálja, részben azoknak a szerződéseknek az átvizsgálására tesz javaslatot, amivel kapcsolatban az ellenőrzést végző szakértő gárda is elégedetlen volt. És természetesen tartalmaz olyan javaslatokat is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a tulajdonos fokozottan tudja figyelemmel kísérni a gazdasági társaság működését, annak eredményességét. Nyilvánvalóan az említett okok miatt. Felajánlottam a bizottság jelenlévő ellenzéki tagjainak is, hogy ezt a tíz pontot ismerjék meg, tegyék lehetővé, hogy én ezt a tíz pontot ismertessem, és azt követően döntsék el, hogy akarnak-e erről a tíz pontról szavazni, vagy nem akarnak. Nyilvánvalóan a meghallgatás, meg ilyen kötelezettséget nem jelentett volna. Erre nem került sor, a bizottság ellenzéki tagjai úgy döntöttek, hogy ezen a ponton az ülés munkájában a továbbiakban nem kívánnak részt venni. De mivel a koalíciós tagjai a bizottságnak ezt a tíz pontot jóváhagyták, nyilvánvalóan nem bizottsági véleményként kívánom ismertetni, hiszen erről nem szavaztunk, de úgy gondolom, hogy mindenképpen olyan előremutató pontokat tartalmaz, amit igazol az az anyag is, ami a későbbiek folyamán tájékoztatásként a Közgyűlés elé kerül.

1810 Ez tartalmazza a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. tőkehelyzetének rendezéséről, stratégiai lépések előkészítéséről és a veszteségek csökkentése érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztató egyes pontjai visszaköszönnek nyilvánvalóan. Erre azért kerülhetett sor, hiszen ez a tíz pontos javaslatot én átadtam az illetékes irodának, aki ezt az anyagot készítette. A pontok a következőképpen szólnak. Tehát a Költségvetési és Gazdasági Bizottság határozat-tervezet módosítási javaslata a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt vizsgálati jelentésével kapcsolatosan: 1./ A kontrolling rendszer 2010. január 1-vel kerüljön bevezetésre, a Társaság úgy alakítsa ki, hogy abból a tulajdonos naprakész információkhoz jusson a Társaság működéséről, 2./ Kötvénykibocsájtás kapcsán vállalt negyedéves jelentések, elemzések további teljesítését írásbeli megállapodásban rögzítsék, az ez irányú tevékenységet korábban ellátó személlyel, aki a kötelezettséget átvállalta az Eastern-Gate Bt.-től, 3./ Vizsgálja át a Társaság szerződéskötési gyakorlatát, különösen a bérleti díjas szerződések tárgyában. Tegyen javaslatot a bérlemények felújításakor a bérleti díjba történő beszámításnak egységes elvek szerinti alkalmazására. Az Önkormányzat vagyonrendeletével és az NLC rendeletével összhangban készítsen szabályzatot a helyiségek bérbeadására, és hasznosítására vonatkozóan. Az ingatlanok bérbeadása vonatkozásában a jövőre nézve dolgozzon ki egységes, lehetőleg sávos, az egyes telephelyek hasznosítására figyelmet fordító követelményrendszert, dolgozzon ki szabályzatot a bérleményekben, a bérlő által végzendő beruházási, felújítási költségek elszámolhatósága vonatkozásában. 4./ Javasoljuk rendezni a cégautó sorsát és annak költségével történő elszámolások szabályszerűségét biztosítsa. 5./ Fordítson különös figyelmet a beruházások pontos elszámolására, és az egyes projektelemek szabályszerű, határidőben történő megvalósítására. 6./ Javasoljuk, hogy vizsgálja felül a Sóstó Fiesta rendezvényeinek eddigi eredményeit, a Társaság gazdálkodására és marketingjére gyakorolt hatásait, döntsön további sorsáról, veszteséges tevékenységet nem javaslunk folytatni. 7./ A jogi képviselő megbízási szerződésében részletesen szabályozza a díjazásért elvárt feladatokat oly módon, hogy az a tulajdonos számára is követhető legyen. 8./ A Társaság által a látogatók felé adott engedmények és kedvezmények, törzsvásárlói programok rendszerét vizsgálja át, és a korábbi rendszer eredményeinek elemzése után látogatószám alakulás és árbevétel alakulása. Fogalmazzon meg új javaslatokat. Készítsen marketingstratégiát a következő üzleti évekre vonatkozóan, mely kerüljön előterjesztésre az Európai Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elé.

1811 9./ Vizsgálja át az igénybe vett szolgáltatások rendszerét, költségcsökkentés lehetőségeit, például vagyonvédelem.

mérje

fel

a

10/ Vizsgálja át a minőségirányítási rendszer kiépítésének helyzetét, fejezze be a lehető legrövidebb időn belül az ISO 9001/2008 szabvány bevezetésének előkészítését. Tegyen javaslatot a jelenlegi szerződés módosítására és terjessze a Társaság felügyelő bizottsága elé. Jelöljön ki új minőségirányítási vezetőt a munka koordinálására. Köszönöm szépen és mivel egy kicsit hosszú volt, írásban is átadom polgármester asszonynak a javaslatomat. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor, gondolom a felügyelő bizottság véleményét kívánja elmondani. Adom a szót. Szokol Tibor: (Sóstó - Gyógyfürdők Zrt felügyelő bizottságának elnöke) A felügyelő bizottság ezt a hosszú jelentést két napon keresztül, szeptember 22-én és 23-án tárgyalta meg. Nyilvános és zárt ülés keretében. Úgy ítéli meg – tehát határozatot hoztunk – hogy ez a vizsgálat és a felügyelő bizottság megerősíti, hogy szükséges volt a lefolytatása. A jelentés alapos, szakszerű, tényeket feltáró megállapításokat tartalmaz. Külön érdeme, hogy a jelentés megállapításairól a vizsgáló bizottság 90%ban közös vélemény fogalmaz meg és ebben egyetértett. Mindannyian tudjuk, hogy a célja az volt, hogy a szerződéseket áttekintsük és ennek révén a szerződéseknél a veszteségek keletkezésének okaira is fény derüljön. Felügyelő bizottság szükségesnek tartja, hogy a veszteségek – és itt értjük alatta, hogy a további más típusú veszteségek – feltárása érdekében további intézkedésekre van szükség. Tájékoztatom - és ezt határozatba is foglaltuk - a Közgyűlést, hogy a felügyelő bizottság két tagja határozati javaslatot nyújtott be a jelentés alapján, amely további intézkedések megtételét javasolja. A javaslatot mellékeljük a jegyzőkönyvhöz, de egyeztetésünk alapján a felügyelő bizottság két tagja ezt ma, vagy egyik tagja ismertetni fogja. Szeretném jelezni, hogy ez a javaslat gyakorlatilag kisebbségi vélemény volt, amely a szavazás során nem kapott többséget. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Marinka Viktor a felügyelő bizottság tagjaként kíván szólni? Adom a szót. Marinka Viktor:(Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. felügyelő bizottságának tagja) Igen, köszönöm. Amiről elnök úr beszélt, valóban volt nekünk egy határozati javaslatunk és valóban úgy kértük, már amikor ezt mi beterjesztettük, hogyha elfogadásra kerül, akkor természetesen elnök úr, ha pedig nem, akkor kisebbségi véleményként ezt mi itt elmondhassuk. Illetve én először az elnök urat kértem meg, de ő nagyvonalúan átadta nekem a lehetőséget, úgyhogy ha lehet, akkor ezt én most felolvasnám. Csabai Lászlóné: (polgármester) A parlamentben is úgy van, hogy az ellenzék megkapja a lehetőséget, hogy elmondja a kisebbségi véleményt, tehát nálunk is ugyanez a gyakorlat.

1812

Marinka Viktor: (Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. felügyelő bizottságának tagja) Köszönöm szépen. Tehát még egyszer mondom, ez az a kisebbségi vélemény, végül is egy határozati javaslat, amelyet mi a felügyelő bizottsági ülésen beterjesztettünk és amely – ahogy elnök úr is mondta – nem kapott többséget. E szerint a vizsgálati jelentés részletesen tárgyalja a társaság gazdálkodását. A jelentésből megállapítható, hogy az egyébként veszteségesen gazdálkodó társaság több olyan ügyletet kötött, amely gazdaságilag indokolatlan, és a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeket szándékosan vagy gondatlanul és súlyosan megszegte. A társaság vezérigazgatója a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeit többször és neki felróható módon megszegte, ezzel pedig a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt- nek kárt okozott. Ezek az ügyek alkalmasak lehetnek a Btk. 319. §-ában meghatározott hűtlen kezelés bűntettének, alapos gyanújának a megállapítására. Javasoljuk, illetve javasoltuk, hogy a felügyelő bizottság a vizsgálati jelentés alapján kezdeményezzen bűntető eljárást a vagyonkezelési kötelezettségek szándékos megszegése miatt. A felügyelő bizottságot tájékoztattuk arról, hogy a vizsgáló bizottság jelentésének megismerése előtt a vállalat-irányítási szoftverrel kapcsolatban kötött szerződések miatt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Az elrendelt nyomozásra tekintettel indítványozzuk, hogy a felügyelő bizottság a vizsgálati jelentés alapján erősítse meg, hogy szükséges a bűntető eljárás folytatása a vállalat-irányítási szoftverrel kapcsolatos valótlan tartalmú szerződések miatt. Nem tartjuk elégségesnek a vizsgálati jelentést készítő Ellenőrzési Iroda javaslatait, a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére. Sóstó Zrt-t vagyoni hátrány érte, mivel gazdaságilag indokolatlan, veszteséget keletkeztető szerződéseket kötöttek, amikor az irányítás szándékosan, vagy gondatlanul megszegte a vagyonkezelési kötelezettségét, illetve azt elhanyagolta. Ezért javasoljuk, hogy kerüljön sor a felelősség megállapítására, fel kell tüntetni az adott ügyletért felelős személyt, azt meg kell nevezni és vele szemben a kötelezettségszegés jellegétől és súlyától függően bűntető eljárást, vagy fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Javasoljuk, hogy a felügyelő bizottság kérje fel a vizsgálatot irányító, koordináló személyt, hogy a közgyűlésre, azaz szeptember 28-ra egészítse ki a megállapításokat és a javaslatokat az egyes ügyletek során feltárt hiányosságok felelőseinek megnevezésével és az intézkedés módjával összhangban a 193/2003-as kormányrendeletben foglaltakkal. Még egyet. Javasoljuk, hogy a felügyelő bizottság kezdeményezze a vizsgálati jelentés alapján Belus Tamás vezérigazgató úr azonnali hatállyal történő felmentését, a tulajdonosi jogkört gyakorló képviselő-testületnél. Határidőként azonnali illetve a közgyűlésen a napirend tárgyalásával egyidejű intézkedés szükséges, a határozati javaslat kiegészítésével. Tehát ez volt az a javaslat, amelyet mi tettünk és kisebbségi véleményben maradt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszöntöm a Hír Televízió munkatársát, bár sajnálom, hogy az elmúlt 8 évben egyetlen alkalommal sem érezte szükségét, hogy a Nyíregyházi Önkormányzat bármilyen döntéséről tájékoztassa a közvéleményt. Úgy látszik, hogy elég szelektív a tájékoztatása ennek a televíziónak. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Palicz György és Szokol Tibor.

1813 Palicz György: (képviselő) Nincs itt a vezérigazgató úr, ezért nem tudom, hogy ki fog tudni válaszolni a kérdéseimre, de azért felteszem ezeket. Az első az EasternGate Bt-vel kötött 20 millió forint + áfás szerződéssel kapcsolatban. Tehát ez a szerződés egyrészt a kötvénykibocsátásról, másrészt ezek után egy tanácsadás, előrejelzés, beszámoló az időközben eltelt pénzpiaci változásokról. Nem értem, hogy miért beszélünk itt negyedéves jelentésekről, amikor egyértelműen fogalmaz a szerződés havonta történő jelentésekről. Vezérigazgató úr a jelentéshez fűzött kommentárjában pedig leírja, hogy ő mai napig kapja a féléves jelentéseket, de ezeknek a jelentéseknek havonta kellett volna megszületniük. A következő kérdésem, ami már egyszer a sajtóban napvilágot látott, itt van a kezemben a 2005. I. negyedéves piaci elemzés. Szépen, nagybetűkkel, fejlécen Eastern-Gate Kft. készítette, állítólag 2005. április 5-én. Ezzel egyetlen gond van, hogy az EasternGate Kft. 2005. április 5.-én még nem létezett, hanem csak 2005 szeptemberében. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy ki készítette ezt a jelentést, mikor és kinek a számára. Mert az Eastern-Gate Kft. ezt nem készíthette, illetve készíthette, csak nem 2005 április 5-én. Ha az ember tanul egy kis oknyomozó újságírást, valamint történész és foglalkozik forráselemzéssel is, megtanulja a forráskritikának a fogalmát. És minden szerződést szeret alaposabban szemügyre venni. Itt van a megbízási szerződés, amit az Eastern-Gate kötött a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt-vel, a dátum szerint november 1-én. Most senki se akadjon fenn azon, hogy november 1. az munkaszüneti nap, három aláírás szerepel rajta november 1-én. Az egyik Belus Tamásé, a másik az Eastern-Gate Bt üzletvezetőjéé, Szabó Andreáé, a harmadik pedig Holp Jánosé, november 1-én. Most az ember tovább nézi ezt a szerződést, akkor talál benne egy olyan jogi formulát,… Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném, ha a kérdésre szorítkozna, mert kérdésekre van lehetőség. Palicz György: (képviselő) Az összeg kifizetése kizárólagosan a megbízott Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél vezetett – itt a számlaszám következik – számlájára történhet. Más számlára csak a megbízott külön írásbeli hozzájárulásával lehet kifizetést teljesíteni. Az ember itt eltöpreng rajta, hogyha ebben nincsen más számlaszám, ebben a szerződésben, akkor hova utalhatta volna a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt ezt a pénzt? És mikor nyitották ezt a számlát? És hogyha ezt megnézzük, és utána néztünk, akkor kiderül, hogy ezt a számlát a szerződés készítésével, tehát a szerződés aláírása után két hónappal nyitották meg, 2005 januárjában, a szerződés pedig állítólag 2004. november 1-én írták alá. Kérdésem a következő, hogy hogyan lehetett 2004. november 1-én egy olyan számlaszámot belefoglalni egy szerződésben, amely számlát csak 2 hónappal később nyitottak meg? Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szokol Tibor és Fesztóry Sándor a következő. Szokol Tibor: (képviselő) Egy kérdést szeretnék feltenni, ami elhangzott a felügyelő bizottsági ülésén is. Arra szeretném kérni a vizsgálóbizottság vezetőjét, hogy ő és a bizottság hogyan látja, szükség van-e a vezérigazgató úrral szemben bűntető jogi felelősségre vonás alkalmazására?

1814

Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor: (képviselő) Először is szeretném a sajnálatomat kifejezni, hogy Sóstó – Gyógyfürdők részéről nem látok olyan személyt, akitől igazából kérdezhettünk volna olyan mélységekben, ahogy szerettük volna. Úgy, ahogy a Gazdasági Bizottságon sem jelent meg a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt képviselője, úgy most sem látom körünkben. Az elhangzottak figyelembevételével polgármester asszony, ugye most is, az előbb is elhangzott Holp János neve és tényleg nem bántani szeretném, de hogyha megnézzük ezt az előterjesztést, ügyintézőként Holp János van itt is megjelölve. Tehát ugyanaz készíti ezt az előterjesztést, ugyanaz az ügyintéző, akinek a Sóstó-ügy kapcsán olyan sokszor találkozunk a nevével. Ez csak egy észrevétel volt, és rátérnék a tulajdonképpeni hozzászólásomra, ami kérdés formájában fog elhangzani. Magam nevében mondom, de szerintem a frakcióm is úgy gondolja. Jobban örültünk volna, ha a polgármester asszony egy olyan tartalmú levelet olvas fel Maxim Ferenc úrtól, amiben mondjuk arról biztosítja a közgyűlést, hogy a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt dolgozóinak az oktatására vonatkozó szerződésben foglaltakat teljesíteni kívánja a jövőben, nem pedig perrel fenyeget minket, hogyha a cége nevét ki merjük ejteni, amit egyébként Holp Jánossal összefüggésben tettünk. Még egy hiányosságot vélek felfedezni. Holp János, illetve Belus Tamás neve mellett legalább olyan gyakran felmerült Bodnár János úrnak, a Nyírinfo Nonprofit Kft-nek az ügyvezetőjének a neve. Én tőle is szerettem volna kérdezni, szerencsésnek tartottam volna a magam részéről, ha ő itt lett volna ezen a mai közgyűlésünkön és talán ő is választ tudna adni néhány olyan kérdésre, ami szintén segítheti tisztázni ezt a kialakult helyzetet. Például szerettem volna megkérdezni Bodnár úrtól – és természetesen Belus Tamás úrtól is – hogy hová lett az a szerver, amit 2007. évben vásároltak meg. Ez a jelentés 52. oldalán található. Tóth József egyéni vállalkozóval kötött egy szerződést a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. pontosan abból a célból, hogy egy majdani vállalatirányítási rendszert ki fog ez szolgálni. Szerettem volna továbbá megkérdezni azt is, – hiszen ilyen tartalmú nyilatkozatok hangzottak el, nemcsak a Városi Televízióban, hanem az egyéb médiákban is – először Maxim Ferenc nevével kapcsolatban hangzott el, majd pedig az Eastern-Gate Bt-vel, vagy Kft-vel kapcsolatban hangzott el, hogy igenis ez a cég ez meg fogja tartani azt az oktatást, amire szerződést kötött. Mi utána jártunk ennek és erről tartottunk is egy sajtótájékoztatót, de úgy gondolom, hogy egy picit nem baj talán, ha visszalépünk a múltba ebben a kérdésben. Ez a cég felszámolás alatt áll és a felszámoló úgy nyilatkozott, hogy nem tartott semmilyen oktatást és ilyen jellegű felkérés sem érkezett irányában. Rátérnék ennek az elég hosszúnak tűnő mondatnak a kérdés részére tisztelt polgármester asszony. Ön mit szól ahhoz, hogy az ön, mondhatom azt is, hogy beosztottjai, rendszeresen a sajtó nyilvánossága előtt valótlanságot állítanak, félrevezetik a közvéleményt? Mit kíván tenni annak érdekében, hogy a város cégeinek, illetve cégvezetőinek a hitele ezek után helyreálljon, hogy hihessünk újra ezeknek az embereknek a szavahihetőségében? Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Marinka Viktor. Marinka Viktor: (képviselő) Néhány kérdést én is fel szeretnék tenni. Gyorsan mondom. Az első, volt az anyagban egy olyan rész, ami a minőségirányítási rendszer bevezetésével foglalkozott.

1815

Ezt 2006. december 1-én kötötték, ha jól olvastam. 51. oldal környékén található, ez közel 3 éve történt meg és 1 év alatt kellett volna teljesíteni, ahogy én kivettem az anyagból. A teljesítés igazolásai azok nem találhatók meg, legalábbis nem kapta meg a bizottság. Na, most ebből ez év, tehát 2009 áprilisáig kifizettek 5 millió 600 ezer forint + áfát. Én is vezérigazgató úrtól szerettem volna megkérdezni, – nem is tudom, hogy kinek tehetem fel a kérdést – hogy miért nem bocsátotta akkor a bizottság rendelkezésére a dokumentumokat? Ez az első kérdésem. Második, sok helyen szerepel ebben az anyagban Szuhóczky Gábor szakértőnek a különvéleménye, külön megállapítása. Szeretném megkérdezni a koalíció által delegált szakértőt, hogy ő konkrétan mely szerződéseket vizsgálta meg részletesebben, mivel az ő megállapításaival én magam nem találkoztam az anyagban. Harmadik kérdésem. A Parkfürdő fejlesztésével kapcsolatban van egy 1,2 milliárdos projekt, ebben már az első forduló megtörtént, a második forduló még nem, de már kiírták a közbeszerzéseket. Az egyik ilyen, amely az anyagban benne található a 35-36 oldalon a nyilvánosság biztosítására szolgáló közbeszerzés. És ha jól olvastam, akkor ezt a Lakatos és Tsa. Bt. nyerte el, viszont azt írja itt a bizottság, hogy Lakatos és Tsa. Melegkonyhai Kifőzde Betéti Társaság és a cégkivonat tanúsága szerint főtevékenysége közétkeztetés. A cégkivonatban felsorolt tevékenységi körök között nem szerepel a pályázati kiírásban szereplő tevékenységre vonatkozó tevékenységi kör. Vezérigazgató úr ideírta, – ezt is el kell, hogy mondjam – hogy a cég komoly referenciákkal rendelkezik ezen feladatok ellátásában. Azt szerettem volna tőle megkérdezni, így a bizottságtól kell megkérdeznem, hogy ezeket megkapta-e ez a bizottság, vagy hogy ki adta ezeket a referenciákat? Következő kérdésem, jelenleg, tudjuk-e azt, hogy jelenleg hogy áll a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. pénzügyi helyzete, van-e kifizetetlen számlája, tartozása, likviditási problémája, és mi várható? Egyáltalán erre tudunk-e válaszolni, hogy mi várható év végén, mennyi plusz pénzre lesz szükség, hogy a likviditási gondokat elkerülje? Még egy kérdésem van. 2004 óta évente az Önkormányzat hány forintot fizetett ki azért, hogy ez a cég életképes maradjon? Következő jogcímeken. Tagi kölcsön, szolgáltatásvásárlás, vagy jegyzett tőkeemelés? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás. Giba Tamás: (alpolgármester) Én a szakértői stábhoz szeretnék egyetlen egy kérdést megfogalmazni. És ezt teszem azért, mert hogy szeptember hónap végén tartunk és a városi kommunikáció arról szólt, hogy ez a bizonyos 1,2 milliárdos európai uniós beruházás, amelyik a Parkfürdő rekonstrukciójáról szól, a strand szezon végeztével igyekszünk majd hozzákezdeni, hogy minél gyorsabban folyjanak ezek a munkák, hogy a következő évi strand szezon nyitására, kezdetére készüljünk el ezekkel a munkálatokkal. Szeptember vége van, pillanatnyilag még a közbeszerzési eljárás kivitelezése zajlik. Én úgy gondolom, úgy ítélem meg, hogy jelentős csúszás van. A kérdésem viszont az, hogy ne essek abba a hibába, amit megkritizáltam, hogy mivel tudnának engem a szakértők meggyőzni arról, hogy helyes volt az a megállapítás, amit oldalakon keresztül taglaltak, hogy nem kellett volna kiírni és hibázott a menedzsment, amikor közbeszerzési eljárásokat kiírta? Még várni kellett volna, és nem volt időszerű és nem akarom sorolni, mert ezt nagyon hosszan taglalta.

1816

Teljesen ellentétes a véleményünk, én nehezen vagyok, sőt biztos vagyok benne, hogy nem vagyok meggyőzhető ennek a megállapításnak a helyességéről, de még egyszer kérdezem, hogy mivel próbálnának engem meggyőzni erről? Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. A vizsgálatot végzőket kérdezem, hogy tudnak-e válaszolni a kérdésre? Amire tudnak, arra válaszolnak, amire nem az válaszolatlan marad. Én Fesztóry Sándornak a kérdésére fogok válaszolni. Váradi István: (Ellenőrzési Iroda vezetője) Tisztelt Közgyűlés! Megpróbálok néhány kérdésre, amire tudok válaszolni, nyilván a konkrét, a cégre vonatkozó és a vezérigazgató úrnak címzett kérdésekre nem tudok. És azokra sem, amelyet kifejezetten a szakértőknek címeztek. Egyetlen konkrét kérdés volt itt, amit a felügyelő bizottság elnöke címzett, hogy hogyan látjuk ezt a bűntető feljelentést mi? A program szerint elsősorban pénzügyi szabályszerűségi vizsgálatot végeztünk, feltártuk a helyzetet és javaslatokat tettünk arra, hogy hogyan kell ezeket a hiányosságokat kijavítani. Azt hiszem ezeket mindenki el is fogadta a jelentés keretében, sőt ezek a javaslatok, amik itt elhangzottak idáig, ezt megerősítették. A vizsgálat alapján a mi akkori ismereteink szerint úgy gondoltuk és úgy láttuk, és ezt senki nem kezdeményezte, sem a vizsgálatot végző kollegák, sem a szakértők részéről, hogy bűntető feljelentést indítványozzunk. Különösképpen a hűtlen kezelés, ami itt szóba került. Egyébként a vizsgálat közben a hűtlen kezelésre vonatkozó feljelentés történt is. Tehát mi a mi vizsgálataink alapján ilyet nem kezdeményeztünk, ilyen javaslat a vizsgálatban résztvevők részéről nem is született, nem is volt ilyen kezdeményezés. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy a vizsgálatban résztvevők részéről kíván-e valaki szólni? Tessék. Garai Tibor: (külső szakértő) Marinka Viktor képviselő úr feltett egy kérdést személy szerint nekem intézve, a szakértői vonalról. A válasz egyszerű. Tehát az átadott anyagban, amit önök is biztos megkaptak az előterjesztésben, benne is fogalmazódott ez, hogy a szakértőknek és a Hivatal kiküldött munkatársainak a véleménye 90%-ban megegyezett. Ott ahol eltérés volt, ott volt csak külön nevesítve, hogy ez kinek volt a külön szakvéleménye. Nekem, mint személy szerinti szakértőnek, aki részt vett a vizsgálatban, tömören megfogalmazva ezt a dolgot én úgy fogalmaznám meg, hogy a cég stratégiai döntéseket hozott, ezek elég hosszú távú döntések voltak. Ezek pénzügyileg részben, vagy teljesen kiegyenlítésre kerültek. Ugyanakkor ezek a stratégiai döntések, amik valószínűleg, hogy nagyon fontosak voltak a cég életében, ezek késedelmet szenvedtek. Tehát én ezt röviden, egyszerűen megfogalmazva így tudnám összegezni. Az, hogy most ez egy 100 oldalas jelentés és ebben vannak még olyan megállapítások is, ezt én természetesnek gondolom egy mai olyan ellenőrzés során, ahol nagyon kemény előírásoknak kell megfelelni akár számviteli, akár adózási vagy bármilyen témában. Tehát én tömören így fogalmaznám meg egyetlen egy mondatban. Stratégia, pénzügyi teljesítés részben, vagy egészben és a késedelmes teljesítés. Ez volt az én összegző megállapításom.

1817

Szuhóczky Gábor: (külső szakértő) Előre vetítem, hogy nem nekünk lenne itt a legfontosabb válaszolni a feltett kérdésekre, de amire tudunk, arra természetesen válaszolunk. Palicz György képviselő úr az Eastern-Gate Bt-vel kapcsolatban tette fel a kérdéseit. Azt nem vizsgálta a bizottság, hogy adhatott-e Kft-ként az Eastern-Gate Kft negyedéves jelentést, ugyanis a bizottság egyetlen egy negyedéves, havi, féléves vagy éves jelentéssel nem találkozott. Ilyen jelentést számunkra a SóstóGyógyfürdők Zrt vezérigazgatója nem adott át. A 193/2003. kormányrendelet lehetőséget adott arra, hogy interjút készítsek a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt alkalmazottaival. Maga a gazdasági vezérigazgató-helyettes Hegedüs úr sem találkozott ezekkel a jelentésekkel. A bizottság, illetve a vizsgálatot végzők nem vizsgálták azt, hogy az Eastern-Gate Bt szerződésében lévő bankszámlaszám az jogos, vagy nem jogos. Ezzel kapcsolatban ezt nem néztük meg. Azt tudnia kell a tisztelt közgyűlésnek, hogy több száz szerződés, számla, teljesítési igazolás volt amit át kellett néznünk, erre legalábbis az én figyelmem nem terjedt ki. A Szokol úr kérdésére ugyanazt a választ tudom adni, amit mondott irodavezető úr. Én azt hiszem, hogy a bizottságnak – mivel elsősorban nem jogászokból állt és én magam sem vagyok az – nem kellett és most sem kell abban állást foglalni, hogy ez egyáltalán a bűntető jogi felelősség kategóriájába tartozik. Egy biztos, akinek volt ideje és lehetősége és átolvasta ezt a több mint 100 oldalas előterjesztést, az hibáknak a tömkelegével találkozhatott. Hogy a jogi következménye mi lesz, azt nyilván nem nekünk kell eldönteni. Marinka Viktor úr a minőségirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban kérdezett. Képviselő úr, az 5 millió 600 ezer forint + áfa az a szerződésnek az összege volt, valószínűleg rossz helyen nézte, eddig 5 millió forintot fizetett ki a cég. Ez 89%-a a szerződésben foglalt összegnek. A rendszert 2007 októberére ki kellett volna, hogy építse a Progresszivitás Kft. Ez a mai napig nem történt meg. Itt szeretném elmondani, hogy már akkor, amikor a szerződések listáját kézhez kaptam, kértem vezérigazgató urat, hogy bocsássa rendelkezésemre a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos teljes dokumentációt. Ő ezt nem tette meg, viszont itt a Közgyűlés előtt szeretném elmondani, ugyanis az a vád ért engem, hogy én titoktartási kötelezettségemet megszegtem, hogy egy kollegiális levelet kaptam a Progresszivitás Kft. vezetőjétől, hogy utazzak fel Pestre, és ott nézzem meg ezt a rendszert. Mivel én erre nem voltam hajlandó, még engem ért az a vád, hogy nem mentem el. Tehát nem volt kötelességünk minden egyes vizsgált szerződés szállítójához elutazni saját költségünkön és megnézni, hogy valóban léteznek-e ezek a dokumentumok. Én úgy hiszem, hogyha egy cég egy ilyen rendszert kiépít és a szerződésének a nagy részét kifizetjük, akkor a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt-nél kellett volna, hogy legyenek a teljesítési igazolások, például a minőségirányítási kézikönyv és egyéb más témák. Nem találkoztunk ezekkel, csak úgynevezett vezetőségi átvizsgálás dokumentumaival, amiben meghatározták, hogy majd a jövőben mit fognak csinálni. A ROP-os pályázatban a következőt tudom alpolgármester úrnak elmondani. Ma azok között, akik pályázatokat menedzselnek eltérő vélemény van azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e mindent feltételes közbeszerzési kiírás keretében kiírni. Mi, saját ügyfeleinknek nem szoktuk minden esetben javasolni. Természetesen van olyan rész is, amikor igen, főleg amikor az idő nagyon rövid. Jómagam, illetve szakértő társammal együtt úgy láttuk, hogy maga a pályázat, mivel még semmiféle döntés második fordulóban nem született erről, ami meg a pénzügyi helyzete a cégnek nem biztos, hogy jól tette, hogy akár a műszaki ellenőrzésre, akár a nyilvánosság biztosítása, akár pedig az alpolgármester úr által jelzett kivitelezésre kiírta a feltételes közbeszerzési eljárásokat.

1818

A tervezetben, illetve a jelentésben is és más fórumon is ahol megkérdeztek minket, bizottsági ülésen is, szerettem volna azt is elmondani, hogy különösen aggasztó az a téma, amit felvetett valamelyik képviselő úr, de a nyilvánosság biztosítása, amikor egy olyan céget bíztunk meg azzal, aki tartott már 3 vagy 4 állófogadást, darabját körülbelül 50 ezer forintért, egy 11 millió 600 ezer forint + áfás szerződést írunk vele alá. És az is vád volt a Belus úr viszont levelében, hogy ilyen nem is létezik, hogy nyilvánosság biztosítása mint tevékenységi kör ma. Én ha kíváncsiak rá és lesz rá idő, mert az idő korlátozott, én hoztam magammal 3 elnyert, nyilvánosság biztosítására vonatkozó közbeszerzési értesítőt, és abban egyértelműen benne van, hogy melyek azok a tevékenységi körök, amelyekkel lehet nyilvánosságot biztosítani. Az, hogy milyen a cég pénzügyi helyzete jelenleg azt hiszem, hogy ezt leginkább csak a cégnek a gazdasági vezérigazgató-helyettese, vagy a számviteli vezető tudná megválaszolni. A legutolsó információink azok, hogy a számlák többsége kiegyenlítésre került, kivéve a Nyírségvíz Zrt és más önkormányzati cégek felé van több mint 10 millió forint tartozása a cégnek. Még egyszer mondom, a jelenlegi állapotokat nem tudom. Az, hogy 2004 óta különböző jogcímeken hány forintot fizetett ki az önkormányzat, illetve más intézmények, ezt én is feltettem ezt a kérdést és erre a választ kidolgozták. Mivel itt számadatokról van szó én polgármester asszonyt és jegyző urat kérdezem meg, hogy a mindösszesen sorokban szereplő adatokat felolvashatom-e? Jó? Akkor erre nem válaszolok. Elnézést, én felírtam a kérdéseket, de nem figyeltem, hogy kinek adják fel. Én csak felírtam a kérdéseket. Akkor, ha minden igaz, gyakorlatilag a felírt kérdésekre én válaszoltam. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy volt-e még olyan kérdés, ami valakinek szólt? Tessék? Bár én már lezártam a kérdéseket, de akkor még egyszer megnyitom a kérdést. Dévényi József. Dévényi József: (képviselő) Csak azt szeretném megkérdezni Szuhóczky úr hozzászólása, vagy válaszadása kapcsán merült fel ez a kérdés bennem, hogy ki volt a megbízott minőségügyi vezetője a cégnek? Csabai Lászlóné: (polgármester) Tessék, parancsoljon! Szuhóczky Gábor: (külső szakértő) Egy pillanat. Nekem is volt elég sok kérdésem Belus úrhoz, sajnos személyesen nem sikerült vele a vizsgálat utolsó napján találkozni. Az az információm van, hogy Pék János vezérigazgató-helyettes úr töltötte be egy ideig ezt a pozíciót, most pedig a tanulságok alapján másra lett áttestálva ez a funkció. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem Lőrincz Tamást, hogy kérdést kíván-e feltenni? Akkor most Lőrincz Tamás. Lőrincz Tamás: (képviselő) Én az Ellenőrzési Iroda felé szeretnék feltenni néhány kérdést. Azt szeretném megkérdezni, hogy volt-e valaha a cégnek az életében, hogy az Ellenőrzési Iroda törvényességi vagy jogszabályi ellenőrzéseken kívül a cégnek a gazdálkodását vizsgálta-e a veszteségeknek a csökkentése érdekében?

1819

Ez elég egyértelmű így. A másik az, hogy vonatkozik-e az üvegzseb törvény a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt-re? A harmadik, hogy pontosan a gazdálkodások miatt vizsgálta-e az iroda valaha a cégnek a kötelezettségvállalásait? Tehát biztosítási szerződéseket, megbízási szerződéseket, megbízási jogviszonyokat. Ennyi köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor két kérdés elhangzott, István, Váradi István légy szíves válaszolj. Váradi István: (Ellenőrzési Iroda vezetője) Tisztelt Közgyűlés! Az előbb egy kérdésre tudtam volna a választ. Felmerült az a kérdés, hogy mikor hozták létre az Eastern-Gate Bt-t? Az alapító okirat szerint 2002. június 19-én jött létre a Bt. Felmerült az, hogy 2005-ben még nem volt meg ez a cég. Jó. Természetesen. Jó. Gazdálkodását tekintve az Ellenőrzési Iroda az elmúlt 5 évben, szinte minden évben végzett vizsgálatot, ami összefüggésben volt a gazdálkodásával. Nem kifejezetten a kötelezettségvállalással, a megbízási szerződésekre irányult, vizsgálata a szálláshelyek hatékonyság kihasználását, a beruházásnak a lebonyolítását, cafetéria rendszert, a kintlévőségeinek a helyzetét, és még több most nem jut eszembe. Tehát minden évben vizsgálta, kifejezetten ilyen kötelezettségvállalási vizsgálatot nem végzett, egyébként minden évben az ellenőrzési tervet a közgyűlés hagyja jóvá, ezek szerepeltek benne. Ezek minden esetben végrehajtásra kerültek, nemcsak ennél a cégnél, hanem más cégnél is és most is vannak folyamatban a többi cégnél gazdálkodással összefüggő vizsgálatok. Az üvegzseb törvényre most nehéz válaszolnom, mert az egy többfajta, több törvényt módosított egyidejűleg, nem tudom, hogy a képviselő úr mire gondol, az üvegzseb törvény melyik szakaszára. Mert a törvény az több más törvényt módosított egyidejűleg és így nem tudok erre konkrét választ adni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor kérdésére válaszolom. Nem kívánok azzal a két szerződéssel foglalkozni, amit a FIDESZ frakció, illetve a felügyelő bizottság két tagja feljelentésként megfogalmazott, bocsánat, akkor egy tagja. Nem is állnak rendelkezésemre az iratok, ezért azt gondolom, hogy ez kikerült az önkormányzat hatásköréből, ezt a rendőrség el fogja végezni és amennyiben bármilyen intézkedést szükségesnek tart, meg fogja tenni és természetesen az önkormányzat, mint törvénytisztelő önkormányzat ezt tudomásul fogja venni. Tehát úgy gondolom, hogy ebben a dologban nekem nincsen feladatom. A gazdasági társaság vezetője ugyanolyan munkatársa önnek, mint nekem. Semmivel sem más a kettőnk közötti viszony. Ezért nem gondolom, hogy nekem őt bármilyen témában azt kellene nézni, hogy most igazat mond-e vagy nem. Én azt gondolom, hogy ez a mostani vizsgálattal majd lezárul. A harmadik megjegyzésem, hogy a cég működéséhez nagyságrendileg az elmúlt években körülbelül annyi önkormányzati támogatást adtunk, mint Debrecen a fürdőihez. Nagyságrendben, egy év kivételével kb. annyi állami, önkormányzati támogatást adtunk, mint a Debreceni Önkormányzat adott a ciklus elején az Élményfürdőhöz, majd pedig az uszoda működéséhez, nagyságrendben 150 és 200 ezer forintot évente – millió forintot évente – kivéve egy évet, amikor ingatlan értékesítése volt. Ez az összeg ez szerintem nagyon sok, és hogy sok azt talán az is bizonyítja, - én is soknak érzem -, hogy elindultam egy más úton, hogy hogyan lehet ennek a csökkentésében lépéseket tenni.

1820 De másokkal összehasonlítva és más költségvetéssel összehasonlítva, hogy mondjam, körülbelül azon az árfolyamon van. Szerintem az is sok és a mienk is sok. A Szuhóczky Gábor által elmondottakhoz. Úgy gondolom, hogy helytelen volt a nyilvánosság és a műszaki ellenőrzés témájában közbeszerzést elindítani, tehát ezzel egyetértek, de a kivitelezés elindításával mélységesen nem értek egyet. Ha ezt csinálnánk, akkor ma nem épülne a városban az Anyakönyvi Hivatal, nem épülne a városban az Ügyfélszolgálat, nem épülne a városban a Nyírvíz Palota, és még néhány dolog. Nem tudtunk volna hozzákezdeni a keleti körútnak az építéséhez. Én pedig azt gondolom, hogy egy önkormányzati képviselőnek és egy önkormányzati vezetőnek ma a legfontosabb feladata, hogy munkahelyet teremtsen és ezek a beruházások munkahelyet teremtenek. És ezért én azt gondolom, hogy a közbeszerzéseknek a siettetése az igenis a város érdeke és az országnak is az érdeke, hogy ezek a meglévő pénzek minél hamarabb felhasználásra kerüljenek. Ez semmilyen dolgot nem sért. Szuhóczky Gábor – hogy mondjam – kvalitásait én nem kívánom kétségbe vonni, de szeretném megjegyezni, hogy az önkormányzat összes pályázatai közül csak azok a pályázatok kerültek 60 pont alatt elutasításra, amit Szuhóczky Gábor csinált. Egyéb pályázataink nem voltak olyanok, amelyek megfelelőségi okok miatt el lettek utasítva. Nem mondom, hogy ebben Szuhóczky Gábor volt a hibás, azt gondolom, hogy a Hivatal is hibás volt, de ezért nekem némi kételyem van, hogy az önkormányzati és az európai uniós pályázatokban mindig Szuhóczky Gábor véleményét kell-e a Nyíregyházi Önkormányzatnak figyelembe venni. Összességében én úgy gondolom, hogy ami hiba történt azt ki kell javítani, ha felelősségre vonás szükséges, akkor azt a felelősségre vonást meg kell tenni. A következő időszakban pedig kell előre menni annak érdekében, hogy részben a cégnek a működése biztosítva legyen, részben pedig azok a fejlesztések, amiket közös munkával értünk el, amelyek a városi önkormányzat kezdeményezésére történtek és a városi önkormányzatnak a jóváhagyásával, azok minél hamarabb megvalósuljanak, és Nyíregyháza lakosságát szolgálják. A cégnek a helyzetére ugyanaz az információm van, mint Szuhóczky Gábornak. Tehát nincsen több információm, ugyanaz az információm. Kérdezem, hogy merült-e fel újabb kérdés? Szuhóczky Gábor kíván szólni. Szuhóczky Gábor: (külső szakértő) Mivel a munkánkkal kapcsolatban kaptam egy megjegyzést, csak a tisztelt közgyűlést és a városlakókat szeretném tájékoztatni, hogy legutolsó kettő pályázatban, nem biztos, hogy polgármester asszony erről tud, ez a Wesselényinek a pályázata, az Art Vitál alvállalkozójaként mi készítettük a megvalósíthatósági tanulmányt, és ha jól tudom, több mint 500 millió forintot nyert a város és az iskola. A másik pedig a felnőttképzési intézmény kialakítása témájában egyedül a Váci Mihály Művelődési Központnak nyertünk TIOP pályázaton. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Biztos, hogy igaz Gábor, de az oktatási intézmények pályázatainál egyetlen pályázat nem érte el a 60 pontot. Még ehhez hasonló pályázat beadása ennek az önkormányzatnak nem volt. Miután 25 milliárd pályázati pénzt nyertünk el. Köszönöm szépen Giba Tamás kíván szólni.

1821 Giba Tamás:(alpolgármester) Ott folytatnám, ahol Polgármester asszony abbahagyta. Ez a ROP pályázat én elfogadom, hogy ennek a vizsgálatnak egy epizódrésze, tehát egy ilyen kis oldalága. És nem is az a célom, hogy a vizsgálóbizottság munkáját próbáljam valamilyen módon leértékelni, semmiképpen nem. Nagyra értékelem azt a munkát, a Felügyelő Bizottság elnöke el is mondta, egybehangzó volt a szavazati megnyilvánulásunk, de a munkatársaim akikkel folyamatosan dolgozunk az európai uniós pályázatok megvalósításán az ő érdekükben el kell mondjam, hogy amit itt a vizsgálatban leírtak, az egyszerűen nem volt szakszerű, az nem állja meg a helyét. Tehát azt mondani, hogy a kétfordulós pályázatnál az első fordulót követően a kiviteli tervnek a készítését ne rendelje meg valaki, holott a kiviteli terv alapján kell összeállítani a II. fordulós pályázatot, egyszerűen nem is találtam szavakat erre. Arról nem beszélve, még Polgármester asszonnyal is vitatkozok, mert egy műszaki ellenőr, aki ki van választva, a kiviteli tervnek a felülvizsgálatánál kell, hogy segítsen. Azért kell, hogy ne csak a legvégén kapcsolódjon be, pontosan a megrendelői oldalán a terveket is valamilyen módon felül kell vizsgálni, a tervezés folyamatában kell döntéseket meghozni. Tehát ilyen módon azt hiszem, hogy elegánsabb lenne, ha a vizsgálóbizottság azt mondaná, hogy igen, ebben tévedtünk, mert én a magam részéről ezt így gondolom. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. Fesztóry Sándor:(képviselő) Azt hiszem az elmúlt évek történései bebizonyították, de a jelentésből is kiolvasható, hogy ez történhet akkor, ha pártkatona kerül egy meghatározó jelentőségű intézmény élére. A múlt években azt hiszem, nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt gazdálkodása miatt közel milliárdos veszteségeket szenvedett Nyíregyháza költségvetése. Miközben mondhatni, hogy talicska számra fogyott a pénz Sóstóról. A városvezetés nem tett semmit ennek a megakadályozására, holott mindenki tudta, hogy valami nincs rendben. Önök nemrég még az alábbiakban minősítették nyilatkozataikban az ellenzék felvetéseit. Szó szerint idézném: Rágalmazások és féligazságok. Fideszes gerilla akció. Rosszindulatú botrány kampány. Mondta Nagy László. Csabai Lászlóné szerint lejárató kampány folyik a Sóstó ellen. Majd azt nyilatkozta: megnyugtatónak tartja, hogy a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. működését célzó vizsgálat eddigi eredménye nem mutat komolyabb problémákat. A most tárgyalt jelentés úgy gondolom, hogy éppen mindennek a szöges ellentétét bizonyítja. És kérdezem a tisztelt Közgyűlést is, hogy Önök szerint nem elgondolkodtató, hogy a tények alapján a rendőrség nyomozást folytat, különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt? Hát gondolom, hogy ezt nem ok nélkül teszi. Ok nélkül a rendőrség ilyet nem szokott csinálni. El kellene gondolkodni a feljelentés kiterjesztésén is. Ebben Szokol Tiborral értek egyet, hogy ha jól értelmeztem a kérdésében említetteket. De úgy tudom, hogy a Felügyelő Bizottság tagjai kezdeményezték az eljárásnak ezt a módját. Nekem az a meggyőződésem, hogy mai nap folyamán a Sóstónak az ügyét nem tudjuk megnyugtatóan lezárni, s a nyomozás befejezését követően újra foglalkozni kell majd ezzel a Sóstó problémával, fel kell tárni a hibákat még mélyebben. Meg kell nevezni a felelősöket, ezt nagyon komolyan gondolom, le kell vonni belőle a megfelelő konzekvenciákat. Köszönöm szépen. Aranyos Gábor:(képviselő) Én voltam olyan illedelmes és megvártam Fesztóry képviselő úrnak a hozzászólását, bár ő nem várta meg az enyémet. Azt szeretném elmondani a témával kapcsolatban, hogy volt, ahogy Fesztóry képviselő úr is mondta, 16 db sajtótájékoztató ebben a témában.

1822

Elkészült egy 116 oldalas anyag, 24 db vizsgálattal kapcsolatos szerződés. Mind két oldalról megismerhettük mindenfajta bizottságnak a véleményét. Én úgy gondolom, Fesztóry úr is elmondta az előbb, úgy gondolom, hogy a vitát itt le lehet zárni és akkor mehetünk a következő napirendre. Csabai Lászlóné:(polgármester) Aki egyet ért azzal, hogy zárjuk le a vitát a Sóstóval kapcsolatban szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 12 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el. Palicz György:(képviselő) Úgy látszik, hogy Váradi úr nem értette meg a kérdésem lényegét. Az Eastern-Gate Kft 2005 áprilisában nem létezett. Egyik! Kettő! Ilyen könnyen elsiklunk egy 20 millió + áfás szerződés mellett, ami ezzel a dátummal nem köttetett meg? Tehát 2004. november 1-én ez a szerződés nem jöhetett létre, mert a benne szereplő bankszámlaszám még nem létezett. Úgy gondolom, hogy ez nem olyan dolog, hogy kézlegyintéssel el lehet intézni, a Sóstónál semmi egyéb gond nem történt volna. Akkor is itt van ez a szerződés, olyan dátumról szól, amikor ezt a szerződés nem köthették meg, mert nem létezett az a számlaszám, ami benne van ebben a szerződésben. Idéznék a magyarorszag.hu-ról, fiktívnek bizonyul az a számla, ami valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentáló gazdasági eseményekre és/vagy abban résztvevő felekre vonatkozóan. Fiktív számla formailag megfelel a törvényi követelményeknek, azonban lényeges tartalmi hiányossággal rendelkezik. Az alakilag szabályos számla meg nem történt gazdasági eseményt kísérel meg valósként igazolni. A gazdasági élet szinte valamennyi területén előfordulnak olyan bizonylatok, amelyek az alapvető számviteli szabályokat és adójogi előírásokat megszegve jogellenes állapotot hoznak létre. Azaz adókerülésre, jogtalan adóelőny szerzésére törekszenek. Itt van, amiről beszéltünk már, amikor a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. a meg nem történt oktatást kifizeti a Nyírinfo Kht.-nak, utána a Nyírinfo Kht. a meg nem történt oktatást kifizeti az Eastern-Gate Kft.-nek Kérem szépen fiktív számlázás történt. Valószínűleg mind két oldalon visszaigényelték az áfát úgy gondolom, hogy e mellet sem lehet elmenni szó nélkül. Bodnár János elmondta, hogy azért volt ez a szerződés jó a Nyírinfo Kht.-nak, mert 6 milliót nyert a cég. Ha megnézzük a Nyírinfo éves beszámolóját, akkor láthatjuk, hogy a vezetőnek 5,6 millió forint prémiumot fizettek ki ebben a két évben, ha még ehhez hozzá vesszük a Nyírinfo Kht.-nak a kötelezettségét az 5,6 millió prémium után, ezt csak a vezetőnek fizették ki, akkor megkérdezem, hogy mi volt ennek a cégnek a nyeresége? Gyakorlatilag a 6 millió forint nyereség kifizetésre került Bodnár Jánosnak ebből az 52 milliós ügyletből. Általunk felkért vállalkozók árajánlatokat kértek be külföldről, illetve az ország más részéből olyan cégektől, akinek fogalma nem volt se Sóstó ügyről, se semmiről és ugyanazokat a paramétereket küldtük el mint amik az 52 milliós szerződésben szerepeltek. És minden árajánlat 8 és 12 millió forint között érkezett hozzánk vissza. Tehát körülbelül negyed, ötöd áron, mint amennyiért azt megkötötték a Nyírinfo -val. Múlt hétfőn tartott egy sajtótájékoztatót Bodnár János és Belus Tamás, ahol elmondták, hogy azért nem tudták beüzemelni ezt a szoftvert, mert nem volt megfelelő hardver, nem tudták megvenni a szervergépeket.

1823 Itt ha valaki megnézi a jelentés 52. oldalát akkor nyilvánvalóan látszik, hogy egy hónappal a szoftver elkészülése után 2006. novembere után, 2006. decemberében már megrendelték ezeket a gépeket. 2007 februárjával le is szállították, ki is fizették, még sem került beüzemelésre a program. Ez pedig így hangozott el Bodnár Jánostól és Belus Tamástól. Az elmaradt oktatás megtartásáról gondolom, hogy a Nyírinfo Kft.–nek kell gondoskodnia, hiszen ő áll szerződésben a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-vel. Úgy gondolom, hogy most valaki, aki előző cégnek a tulajdonosa volt eladta ezt a céget, akkor már semmi köze hozzá, milyen alapon tart oktatást mi cégünknek, nem állunk vele szerződéses viszonyban sem. Egyszerűen nonszensznek tartom azt, hogy valaki idejön most az utcáról azért, mert valaha ez az ő cége volt, de már eladta és bármilyen alapon oktatást tartson a mi cégünknél. Mindenféle szerződés nélkül. Csabai Lászlóné:(polgármester) Én teszek ügyrendi javaslatot. 1 órája egy olyan ügyről beszélünk, ami ügyészségi felügyelet alatt rendőrségi vizsgálatról szól, 1 órája erről beszélünk. Egy olyan ügyről, amit én nem vizsgálok, mert miután augusztus elején egy feljelentés alapján rendőrségi vizsgálat volt, attól kezdve az önkormányzatnak nincs hozzá sem lehetősége, sem köze, hogy vizsgálja ezt a dolgot. Tehát én szeretném Aranyos Gábornak szerintem nem jól megfogalmazott ügyrendi kérdését kiegészíteni. Az a kérésem, hogy két dolgot ne tárgyaljunk. Sem az Eastern-Gate Kft. kötvénykibocsátásra vonatkozó szerződését, se a rendszerfejlesztésre vonatkozó szerződéséről ne tárgyaljunk a következő időszakban, mert ez kikerült az önkormányzatból. El lehet mondani százszor, hogy ebben milyen szabálytalanságok voltak, ezt vagy meg fogja erősíteni vagy meg fogja cáfolni a rendőrségi vizsgálat. Kérem, aki ezzel egyetért, hogy ez a téma ne szerepeljen a továbbiakban a napirenden ezt zárjuk ki, szavazzon igennel. Ha egyéb témában van hozzáfűzni valónk, akkor azt természetesen úgy gondolom, hogy nem tudom és nem is akarom megakadályozni. Kérem, aki ezzel egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Ügyrendibe kértem szavazást, nem kívánok szót adni. Nem kívánok szót adni, mert ügyrendiben amikor Fesztóry Sándor kért ügyrendire szavazást, akkor sem adtam senkinek sem szót. Ezelőtt 1 órával Fesztóry Sándor kérdésére ügyrendit szavaztattam. Kérem, aki ezzel egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal,1 tartózkodással elfogadta. Ez után kérdezem, hogy kívánja-e a Közgyűlés a vitát tovább folytatni? Dévényi József jelentkezett. Dévényi József:(képviselő) Hallgatva a vitát és azt, amit a szakértők elmondtak fogalmazódott bennem meg a hozzászólás. Volt alkalmam, hogy körülbelül másfél órát beszélgessek azzal a két tanácsadóval, akik a minőségügyi rendszer bevezetésével fáradoztak a cégnél. Nem véletlenül kérdeztem meg, hogy ki volt a cégnél megbízott minőségbiztosítási vezető. És ebből a beszélgetésből számomra kiderült jó néhány dolog. A két tanácsadó egyébként írásbeli választ küldött Szuhóczky Gábor úr kérdéseire, amik megjelentek és kérésemre én is kaptam belőle egy példányt, és hozzájárultak ahhoz, hogy ebből én a közgyűlésen idézzek. Az egyik arról szól, és akkor olvasom szó szerint.

1824

„Arra felhívnám a figyelmet, hogy a Sóstó Zrt. belül vált szükségessé új folyamat felelősök és szakértők kijelölése, valamint új minőségügyi vezető kijelölése, amelyet ugyan nem említ a jelentés, de rávilágít arra, hogy hol is volt szükséges beavatkozni a folyamatba. A belső szervezeti kérdés és a fenntartó jogosan meg is kérdezheti, hogy mivel látszódott már februárban is a belső probléma, miért kellett a változtatással fél évet várni a szervezetnek? Erre azonban humánus magyarázat lehet, hogy a szervezet vezetősége, élén a vezérigazgatóval, maximális támogatást és bizalmat adott a projekt menedzselésével megbízott vezetőség minőségirányítási megbízottja, azaz a minőségirányítási vezető, műszaki vezérigazgató-helyettes Pék János személyének. A minőségirányítási vezető által azonban nem volt hatékonyan kézben tartva a projekt ez mind a státuszjelentésből, mind az egyéb projekt feljegyzésből és levelezésből kiolvasható.” Még két rövid mondatot szeretnék idézni. „ A szakértő kérésén túlmutatóan még személyes konzultációs lehetőséget is felajánlott neki a két tanácsadó hivatkozván a tanácsadó etikai kódexére, amely minden regisztrált minőségügyi és vezetési tanácsadóra érvényes. Egyben biztosítva minden, számára fontos dokumentumnak a bemutatását. Ezt a konzultációs lehetőséget sem a tanácsadó budapesti irodájában, sem a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. hivatalos helyiségében nem kívánta igénybe venni a vizsgáló szakértő. Szakmailag és emberileg is igen sajnálatos, hogy Szuhóczky úr nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel„ És a zárszó. Ez a megállapítás itt Szuhóczky úr megállapítására reflektál, nem tényszerű, stílusát tekintve pedig sértő, minőségpolitikája van a szervezetnek a döntési szintek újraértékelése az eljárásokban jóváhagyásra várva készen van. A működés dokumentálása eddig is megtörtént a szervezetben, amelyet a fenntartó eddig is ellenőrzött ezek hivatkozó szabályzóként épültek az eljárásokba. Az optimálisan felépített szervezetre és a hatékony kommunikációra tett megállapítás megalapozottsága pedig nem érzékelhető, mivel ilyen vizsgálódásokat a szakértők nem is folytatott. Minden bizonnyal az ügyvezetőnek van abban felelőssége, hogy sokkal korábban kellett volna lépni, amikor látta azt, hogy a minőségügyi vezető, a megbízott minőségügyi vezető nem úgy végzi a feladatát, ahogy azt elvárható lett volna, akkor valószínűleg van a cégnek kész, bevezetett minőségügyi rendszere. Egyébként, mint ahogy elhangzott a vitában, a végszámla nincs kifizetve. Tehát ez még egy folyamatban lévő ügy. Egy másik dologról szeretnék néhány szót szólni. Az elmúlt napokban, a sajtóban nyilvánosságra került Vinnai úrnak 44 olyan fürdőlátogatása, amire a mai napig nem kaptunk választ és ismételten szeretnénk megtudni Vinnai úrtól, hogy ezeken a fürdőlátogatásokon részt vett vagy nem vett. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nagyon örülök ennek a kérdésnek, előbb erre válaszolnék és utána egy bejelentéssel szeretnék élni, hiszen elfogadom azt, amit Polgármester asszony mondott, hogy most a jelentésről már sokat beszéltünk, egy kicsit előre mutató lenne az a bejelentés, amit szeretnék tenni. Dévényi képviselőtársamnak is megmutatom, itt van egy jegyzőkönyv a kezemben, amit szeptember 23-án vettünk fel a Szódaház utca 14. szám alatt, amely a SóstóGyógyfürdők Zrt. központi telephelye, és ahol kértem minden úti számlát minden felügyelő bizottsági tagnak arra az időre vonatkozóan, 2004. január és 2007 februárja között, és személyiségi jogok miatt nem adták ki csak a sajátomat, ehhez természetesen hozzájárultam. Idézek ebből a jegyzőkönyvből, Hegedüs Sándor gazdasági vezérigazgató-helyettes volt ott, hiszen tudjuk, hogy Belus Tamás betegség miatt nem lehetett már ott.

1825

Az útnyilvántartásokat, mint felügyelő bizottsági tag kértem. Mivel személyiségi jogokat sérthetnek, abban az esetben mutathatom be illetve készülhet róla fénymásolat, amennyiben az érintett febtagok hozzájárulásukat adják. Információm szerint hozzájárulásukat nem adták meg kivéve dr. Vinnai Győző felügyelő bizottsági tag. Ezért az ő nyilvántartásait oda adom. Egyébként én 15 fürdőt látogattam meg. 44, biztos rosszul számoltak, hogy egy fürdőben talán többször is voltam és ez nagyon lényeges dolog. A veszteségek miatt és innen akarom kezdeni. Mert minden fürdőnek kikértem az üzemi eredményét ahol Debrecen, Szeged, Győr a RábaQwelle Kft. Agárd, Gyula, amiket tulajdonképpen szakmailag megnéztem. Kettő volt veszteséges, itt idéznék az üzemeltető pénzügyi adataiból. Debreceni Aquaticum Gyógyfürdők Kft. 598 millió törzstőke, 2005-ben mérlegszerinti eredmény adózás után ugyanaz, 250 millió pozitív, 177 millió pozitív 2006-ban, de sorolhatnám a győri fürdő 60 millió pozitívot, Gyula 100 millió pozitívot körül-belül nézzem a bevételt is, a debreceni gyógyfürdők kft. adatai szerint 2 milliárd 238 millió, a bevételük nagyobbak, mint mi. De van olyan, aki 1 milliárd, hasonló, mint a mienk és körül-belül olyan 10% pozitív eredményt ért el. Ezzel kapcsolatban szeretném azt a bejelentést, tenni nem a jelentésről beszélni tovább, hanem arról, hogy új fejezetet kell nyújtani a Sóstó életében, 3 pontban összefoglaltam. Az egyik, mindent meg kell tenni, hogy a fürdőszolgáltatást Nyíregyházán fejlesszük, mivel egyéb, hogy mondjam turisztikai termékek is találhatóak Sóstón, gondolok itt az Állatparkra a Sóstói Múzeumfalura, gondolok arra, hogy magánvállalkozók üzemeltetnek itt szállodát és éttermet, tehát el kell menni a gazdaságosság irányába. Mi a Zrt. kapcsán tehetjük ezt meg. Összefogásra kell törekedni, egy komplex turisztikai terméket ki kell fejleszteni, egyébként a 8/b-nél nagyon sok jó javaslat van. Amikor itt az intézkedési tervet végigolvastam, akkor azt mondtam magamban, hogy nem volt hiába való, hogy egy ilyen alapos jelentés elkészült. A harmadik, hogy a turisztikai termékeket el is kell adni, tehát jó marketing politikára van szükség és nem utolsósorban a negyedik, hogy a nyíregyháziak megszeressék, megkedveljék a Sóstót, a fürdőket is és az egyéblátványosságokat, mert a Sóstó fontos idegenforgalmi övezete Nyíregyházának. A nyíregyháziak is szeretnek odamenni és a turistát is kell odavinni, ezért azt gondolom, hogy ezeket együtt kell kezelni. És akkor a kezdeményezésemről, mert sokat beszéltünk arról, hogy milyen sajtónyilatkozat háború volt itt. Szeretnék kezdeményezni egy olyat és remélem, hogy nemcsak a képviselő-testület tagjai állnak mögém, hanem a vállalkozók és a városlakók is. A Sóstó Jövőjéért Alapítványt létrehozását kezdeményezem. Amelyben én magam, hogy érezzék azt, hogy ez egy fontos, közös ügy, közösen lehet csak a helyzeten változtatni, fölajánlok egy olyan összeget, amellyel elindulhat ez az alapítvány és várom a képviselőtársaimat, polgármester asszonyt, a városlakókat, hogy csatlakozzanak ehhez az alapítványhoz. Úgy gondolom, ha egy alapítvány elindul, akkor kis dolgokat is és nagyobb dolgokat is lehet ebből majd finanszírozni, akár a sétányok rendbetételét, akár a tó környékét és befejezésül mondom, ha megengedi, akkor szeretném azt is mondani, hogy a kommunikációt fejleszteni kell az egyes sóstói vállalkozások, önkormányzati cégek között, mert e nélkül nem lesz nyereséges Nyíregyházán Sóstó. Köszönöm szépen. Szuhóczky Gábor: (külső szakértő) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Dévényi képviselő úr! Amiből Ön felolvasott nem egy hivatalos levél. Az egy email, ami június 17-én 15 óra 30 perckor érkezett hozzám, aminek a tárgya kollegiális konzultáció lehetősége (javított levél).

1826

Ez nem egy hivatalos levél és nem a vizsgálóbizottsághoz, hanem hozzám érkezett, ez egy kollegiális levél. Ezen kollegiális levél végén a következő szerepel. „Késséggel állunk ezért a rendelkezésedre az általad korábbi partnerségen alapuló jó szakmai kapcsolatunkból már ismert az óta is változatlan elérhetőségeinken, vagy ha szükséges a budapesti irodánkban szívesen bemutatjuk a vizsgálat alá került projektünk minden bizalmas anyagát is. Kollegiális üdvözlettel Tar Judit és Pintér Csaba”. Sajnálom, hogy erre nem figyelt vagy ezt nem nézte át teljesen tisztelt képviselő úr. Én ennek a levélnek a a hatására, ami nem egy hivatalos levél, nem fogok Budapestre elutazni. Volt még egy ilyen kérés az egyik vizsgált cég vezetője részéről, irodavezető úrnak erről be is számoltam. Aki régi ügyfelem és felhívott, hogy szeretne velem négyszemközt beszélgetni, mert hallott arról, hogy vizsgáljuk a cégét. Határozottan visszautasítottam. Mi a bizottság, ott szerettük volna megtekinteni az elkészült anyagokat, a teljesítési igazolásokat és az egyéb témákat a cégnek a telephelyén. És annak ellenére, hogy Ön azt állítja, hogy van minőségpolitika, sem Ön, sem én, sem a bizottság más tagjai a minőségpolitikát nem látták a vizsgálat időtartama alatt. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagy László kért szót. Palicz György kért szót, de ő már kimerítette az idejét, a lehetőségét. Még egy 2 percesre? Akkor Palicz Györgynek adom meg a szót. Őt követi Nagy László. Palicz György:(képviselő) Egy kicsit hosszabban akartam beszélni, de rövidebben fogok, mert kevés az idő. Sajtótájékoztatót tartottunk arról, hogy a Sóstónál mások mennyi költségtérítést vettek fel. Ez a Nyíregyházi TV-ben nem jelenhetett meg, ezért most szeretném elmondani, ezek mind nyilvános adatok. Sóstó éves beszámolójában van egy olyan sor, hogy mennyi költségtérítést vettek fel a felügyelő bizottsági tagok. Az ember, ha tudja, hogy mennyi a felügyelő bizottsági tagok díjazása, akkor ebből egy papírral és egy számológéppel könnyen kiszámolható. Eszerint Szokol Tibor az MSZP frakcióvezetője mindig felvette a maximum költségtérítést havonta 34.900. forintot, 2004. január 1-től 2006. december 1-ig 1 millió 250 ezer forint. Gyarmati Mihály minden hónapban felvette a 28.300 forintot, a 3 év viszonylatában 1 millió 320 ezer forintot, Giba Tamás minden hónapban felvette a maximumot, ez a 3 év viszonylatában 890.000. forint, dr. Német Péter MSZP minden hónapban felvette a maximumot 28.300 forint, ez 776.800 forint, dr. Vinnai Győző Fidesz minden hónapban felvette a maximumot, ez 776.800 forint. Ebből is látszik, hogy amikor beül Belus Tamás és Nagy Miklós a Nyíregyházi TV-be és arról beszélgetnek, hogy milyen furcsa, hogy Vinnai Győző mindig felvette a maximum költségtérítést, ez kérem már hamisítás. Ez nem elhallgatás, ez hamisítás, hiszen a felügyelő bizottság minden tagja felvette a maximum költségtérítést, valószínűleg aki többet vett fel az több helyen volt. Úgy gondolom, hogy aki a legtöbb helyen volt az kezdje a beszámolókat, hozza be a napijegyeket, ahogy kérték Önöktől. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt gondolom, hogy rossz felé megyünk, mégpedig azért mert egyszerűen, mert nem értem ezt a pánikot, ami a költségtérítések körül van. Nem értem a reakciót meg az ellenreakciót se értem, hiszem a költségtérítés az egy szabályos lehetőség. Itt nem az a kérdés, hogy költségtérítést lehet-e adni, az a kérdés, hogy aki a költségtérítést felveszi, az tudja-e bizonyítani, hogy azt a költséget arra használta fel és ettől kezdve mindenkinek a magánügye.

1827

Magának kell elszámolni a cég felé, az APEH felé, a büntetés-végrehajtási szervek felé, ha oda került az ügy. Ezért nem értem ezt a pánikot, ami ebben történt, el is mondtam, hogy a Közgyűlés úgy döntött 2002-ben, hogy költségtakarítás címén csak egy kis összeget ad tiszteletdíjért illetve volt olyan cég, ahol még azt se adtuk. Cégenként különböző képen reagáltak a Felügyelő Bizottság tagjai és a gazdasági társaságok vezetői. Van olyan cégünk, amely aláíratta az érintettekkel, hogy kötelesek egyénileg elszámolni az APEH felé, van ilyen, ettől kezdve semmilyen felelőssége nincsen a cégnek a vezetőjének, nem kell vizsgálnia, hogy mi történt, az illető elszámol az APEH felé. Én azt gondolom, hogy nem kellene ezt az utat tovább járni, aki úgy gondolja, hogy valahol hibázott, mert lehet, hogy hibázott, nem tudom, nem is gondolom, hogy ezt nekem most vizsgálnom kellene. Bemegy az APEH-hoz és azt mondja, hogy 5 évre, visszamenőleg ha van ilyen, akkor felülvizsgálja az adóbevallását és kifizeti az adót és ezzel a dolog le van rendezve. Tudom, hogy ebből lehet mindenféle büntető ügyet csinálni. Én nagyon remélem, hogy nem fogunk süllyedni erre, szintre, aki úgy érzi, hogy egyetlen egy olyan útja is van elszámolva, amelyik nem valós, akkor ezt le kell rendezni. Ettől kezdve ez az ügy le van rendezve. Nagyon szeretném, ha nem mennénk erre. Egyébként csak annyit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, hogy nem igaz, hogy én terjesztettem be. Annyiba igaz, hogy nem volt más lehetőségem, de ez a frakciók megegyezésével történt kedves Vinnai úr, hiszen a frakciók egyeztek meg így. És én ezt 2006-ban már nem engedtem. 2006-ban is volt törekvés arra a frakciók részéről, hogy ez így történjen és 2006-ban én nem engedtem, hanem más formában számoltuk el. És ha most megnézzük azokat a nyilvánosságra hozott adatokat. semmi lelkiismeret furdalásom nincs, mert bármely városhoz hasonlítva mi arányaiban sokkal kevesebb pénzt fizetünk akár a gazdasági társaságok vezetőinknek, akár a felügyelő bizottsági tagjainknak, mint mások. Egy megjegyzést szeretnék még tenni Vinnai Győzőhöz, hogy Debrecenben nem jól nézte meg, mert az uszodának az adatát nem vette bele, az 220 millió forint volt tavaly. Úgy hogy szeretném, hogy ha a vizsgálódás az teljes körű lenne nem részleges. Nálunk az uszoda, a gyermekúsztatás meg a gyermekoktatás meg a fürdő meg a minden egy kategóriában tartozik, Debrecenben pedig két gazdasági társaságnál van. Nagy Lászlónak adok szót illetve Hajzer László jelentkezett még. Nagy László:(polgármester) A 116 oldal az lehetne akár 5 perces hozzászólás is meg lehetne egy negyedórás is meg lehet rövidebb is. Mindenféle összehasonlítgatások elhangoztak, számomra azonban az alapvetően problémát jelent amikor a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-ről beszélünk, akkor nem fürdőt fürdővel hasonlítunk össze, hanem egy céget egy fürdővel. Nekem az alapvető gondot az jelenti, hogy akkor, amikor Vinnai Győző adatokat sorol más fürdők elmúlt éves vagy elmúlt kétéves vagy a 2006-os eredményeit tekintve, akkor a Sóstó-Gyógyfürdők Zrtvel hasonlítja össze. Ami nem ugyanaz! Messze nem ugyanaz. A SóstóGyógyfürdőknek van 5 telephelye. Valamennyi üzletág vagy valamennyi telephely külön-külön képvisel egy gazdasági egységet. A többit összemosni egy fürdővel talán nem szerencsés. Számomra ez a 116 oldalas vizsgálati jelentés az mindenképpen bizonyította és különösen az elmúlt 2 hónapos élete ennek a jelentésnek, hogy semmi másról nem szólt, vagy legalábbis az esetek jelentős részében, mint tetemre hívásról.

1828

Mindig voltak ennek célpontjai, ennek a tetemre hívásnak, volt amikor maga a vezérigazgató, volt amikor a polgármester, volt amikor adott esetben éppen más. Mikor milyen érdekek mit diktáltak. Az, hogy most valaki kampány ízűen, még egyszer mondom, kampány ízűen bejelenti, hogy alapítványt kezdeményez létrehozni, nem tudom, már nem is tudom milyen címmel, amikor maga mondja, hogy 3-4 éve folyamatosan hangoztatják, hogy a Sóstó Zrt-nél vagy a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt-nél milyen fontos lenne egy másfajta szemlélet, milyen fontos lenne a Sóstó kapcsán egy másfajta szemlélet, egy marketingpolitika vagy bármi más. Meglehetősen kampányszagúnak tűnik ez az alapítványos dolog. Sokkal inkább úgy érzem, hogy arra lenne szükség, amit meg is fogalmazott Vinnai Győző, hogy együtt kellene működni a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. mindaz 5 telephelyének működtetése érdekében, gazdaságos működtetésének érdekében és együtt kellene működni akkor is, amikor ennek a cégnek gondjai vannak, és együtt kellene működni minden olyan alkalommal, amikor a Sóstó fejlesztéséről beszélünk. Nagyon furcsa és egy pillanat erejéig kanyarodok vissza egy korábbi napirendre. Akkor, amikor az említett és a mai napon tárgyalt Igrice nyaralófalu kapcsán tartottunk vitát, vagy arról döntöttünk, hogy lemondjon-e ez az önkormányzat az elővásárlási jogáról én meglehetősen furcsának találtam, hogy voltak olyan emberek, akik ezt nem szavazták meg. Mármint azt, amit végül elfogadtunk, nem mondunk le erről az elővásárlási jogról. Tudom azt is, hogy a megyei önkormányzatnak nyilvánvalóan nagyon fontos az az árbevétel, ebből a nyaralófaluból realizálni lehet, de hogy is van az, hogy valamit 270 millió forint helyett 160 millió forintért most oda lehet adni? Hogy van az, hogy vannak olyanok ebben a Közgyűlésben, akik egyébként ezt az elővásárlási jogot szívesen átadták volna másnak? Hozzáteszem, hogy olyan beruházás valósult volna meg, amelynek valóban nem láttuk volna a végét akkor, amikor itt a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. kapcsán több esetben is elhangzott az, hogy valamilyen gyanúsítgatás vagy valamilyen vélt gazdasági cselekményre utaló jeleket említettek itt emberek, valamilyen vizsgálat vagy valamilyen nyomozás természetesen folyik. Be is jelentették és feljelentés történt, a rendőrség nem is tud mást tenni, minthogy megvizsgálja ezeket az eseteket. De elég furcsának tartom, hogy ettől függetlenül a korábban említett esetnél azonban mégis voltak olyanok, akik ezt az elővásárlási jogot gálásan átadták volna másnak. Egy olyan bejelentés alapján, aminek a mögöttes tartalmát igazából nem is tudtuk. Én csak azt szeretném erősíteni, hogy a mostani jelentés, ami elkészült az teljesen egyértelműen, szerintem is nagyon helyesen tesz olyan megállapításokat, amiket ki kell küszöbölni. Ebből a jelentésből látszik az, hogy valóban voltak olyan hibák, amelyeket a későbbiekben ki kell javítani és a városnak is. Dr. Hajzer László:(képviselő) Sóstó ügyben én nem szólaltam meg eddig, nem is akartam megszólalni, azonban valóban olyan irányba megy a vita, hogy azt gondolom érdemes néhány olyan megjegyzést tenni, ami talán visszatereli helyes mederbe a vitát. Az első, hogy szabadjon annyi észrevételt tenni, hogy Vinnai Győzőnek egy rendkívül kulturált és kompromisszumok tömegét tartalmazó hozzászólása volt, akár alkalmas lehetett volna arra, hogy abban a mederben lezárjuk ezt a vitát. Azon a részletkérdésen lehetet volna vitatkozni, most ki, mennyit fizetett vagy milyen módon segíti a Sóstó Rt-nek a talpra állását. A kompromisszum az az, ebben az ügyben, amit a másik fél tett.

1829 Mondjuk azt, hogy polgármester asszony, tudniillik kísértetiesen hasonlít a Fidesz által delegált Marinka Viktor felügyelő bizottsági tag által felolvasott javaslat a Sóstó Rt. vizsgálat kapcsán a teendő intézkedésekre azzal, ami a 8/b. napirend alatt megjelent a közgyűlés másik frakciója részéről. Én azt gondolom, hogy ha lenne türelmünk kivárni a zárt ülést, akkor még a polgármester asszony lehet, hogy a zárt ülésen mond olyat, ami akár még a tetszésünket is elnyerné, én ezt csak feltételezem. Nem tudom biztosan. Nevezetesen a személyzeti döntésről. Mert azt nem nyílt ülésen tárgyaljuk. Azt gondolom, hogy ez a második dolog is a kompromisszum irányába hat. Tehát elhangzott a mi részünkről is egyfajta javaslat. Elhangozott a koalíció részéről is egyfajta javaslat. Nincs túl messze egymástól a kettő. Na, most ehhez képest Dévényi képviselő úr újra megnyitotta ezt az ízléstelen vitát a költségtérítésekről. E tekintetbe annyit engedtessék meg, hogy ennek az a lényege, én azt elismerem, hogy ebben az esetben, a vitában a polgármester asszony és mérvadó politikusok a másik oldalról nem vettek részt. Na de hát itt vannak azok az emberek, akik nem ennyire mértéktartóak. A Városi TV-be Nagy Miklós beültet két embert, nem tudom, mi köze van Helmeczy Lászlónak a Sóstó Rt.hez és nem tudom, hogy mi köze van Nagy Miklósnak egy olyan fajta interpretációhoz, amit utána nyomtatásban is megjelenik, és még telenyomja a várost, meg feltételezésekkel a Napló című újságban és a Városi TV-ben. Én azt gondolom, hogy pontosan ennek a mértéktartásnak a hiánya vezet oda, hogy bizalmatlanság van adott esetben a felek között és ezt a bizalmatlanságot le kell zárni. Az a véleményem, hogy nem hagyhatjuk nyitva ezt a költségtérítési dolgot úgy, ahogyan a polgármester asszony ezt mondta, hogy hagyjuk, mert ezt le kell zárni. Nekem e tárgyban az a véleményem, hogy még egyszer meg kell kérni Giba urat, Németh Péter urat és nem tudom még azokat az urakat, akik nem adtak felmentést, hogy a költségelszámolásukat adják oda. Meg kell bízni a Váradi urat, aki már nagyszerű ezekben a vizsgálatokban és ki kell mondani azt, hogy szabályszerű vagy nem szabályszerű a költségelszámolás. Ha szabályszerű a költségelszámolás, akkor le kell venni a napirendről ezt a kérdést. Ez a javaslatom köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ezt a hozzászólást akár úgyis tekinthetném, hogy lezárjuk a vitát. Hárman jelentkeztek. Nekem tetszene a dolog egyébként, mert semmire nem megyünk. Dévényi József, Szokol Tibor és Vinnai Győző jelentkezett, szeretném őket rábeszélni, hogy ne kívánjanak szólni. Akkor 3 egyperces és utána senkinek nem adok szót. Dévényi József:(képviselő) Csak Szuhóczky úrnak szeretnék reflektálni, hogy amiből én olvastam, az a levél úgy szól, hogy reflexió önkormányzati bizottsági jelentésre és 2009. augusztus 29-ei dátummal. Nem egyről beszélünk. Még annyit szeretnék mondani, hogy ha kíváncsi volt minőségbiztosítással kapcsolatosan anyagokra, akkor ott volt Pék János ex minőségügyi vezető. Ő nyilván tudott volna felvilágosítást adni ez ügyben. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nagyon rövid leszek. Nagy László azt mondta, hogy együtt kellene működni akkor is, amikor gondok voltak. Azt hiszem, hogy a vizsgálat az kiderítette, hogy mi a probléma. Szerintem akkor kell együttműködni, amikor ismerjük, hogy mi a probléma és megpróbáljuk megoldani ezt a problémát.

1830 Tartom magam ahhoz, még egyszer megismétlem, a Sóstó Jövőjéért Alapítványt kezdeményeztem, létrehozom, igenis úgy gondolom, hogy mindenkinek világos kell, hogy legyen, remélem, sokan csatlakoznak hozzá, egy alaptőkével elindulva azt bizonyítja, hogy tenni akarunk Sóstóért és ezt a pénzt, a legalábbis ezt a 800.000 forintot felajánlom Sóstó fejlődéséért és remélem, hogy sokan csatlakoznak hozzám. Képviselők, nem képviselők, városlakók. Köszönöm. Szokol Tibor:(képviselő) Így, hogy a hozzászólás időbeni kényszere fennáll 3 tőmondatot. Az egyik az, hogy a felügyelő bizottság és a közgyűlés határozata előtt, döntése előtt és erre itt van Pék János személyesen, mi a munkát megkezdtük a polgármester asszony időben tájékoztatva lett arról, hogy valamit tenni kell. Ez az egyik kérdés, a másik kérdés. Nagyon érdekes a vizsgálóbizottság szakmai vezetőjének Váradi úr, Szathmáryné, hogy nevesítsem azon megjegyzése, hogy más egy költségvetésű üzem gazdálkodása és más a vállalkozás és a vállalkozás szabadsága és vannak itt olyan apróbb tételek, én nem azt mondom, hogy Csáki szalmája minden, de vannak apróbb tételek, amit más szemüvegen kell vizsgálni és nem mindenáron mindenért az egyszemélyi felelős fejét venni. A harmadik dolog pedig egy kicsit politikai indíttatású a dolgok, ezért én magam is a jövő és a lezárást javaslom, és ezek a költségtérítési vagdalkozások valóban sehova nem vezetnek. Én csak azért nem járultam hozzá, mai napig is csak addig járulok hozzá, ha ez préda, itt van a táskámban, bármikor bárkinek odaadom, és ezt megjegyezném kedves uram, időben történik az az elszámolás, tehát azért rossz a kimutatás, mert x rövidebb ideig volt a másik hosszabb ideig volt. Tehát köszönöm szépen. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Kérni szeretném a Közgyűlést, hogy a határozati javaslatról döntsön mind a két napirend vonatkozásában. És kérek mindenkit önmérsékletre, hogy ne nyújtson be módosító indítványokat. A végével akartam kezdeni, hogy ne legyek túl váratlan, de nagyon röviden fogok indokolni. Ez az anyag nagyon komoly előkészítés alapján készült el. 7 ember hosszú, többhetes munkája alapján. Az anyag konzisztens rendszert alkot mind tartalmában, mind javaslataiban. Háromtípusú végeredmény van benne. Az egyik a vizsgálat megállapításai vonatkozásában 14 pontban taglalja a Zrt. feladatait, 8 pontban az önkormányzat feladatait. Az anyag 2. b) ponttal jelzett részében egy teljes oldal a stratégiai lépéseket, majd két oldal 18 további pontban az úgynevezett intézkedési lépéseit taglalja. Köszönöm és megértem mind a bizottság elnökének a javaslatait, mind Marinka képviselő úr javaslatait, de ha fenntartják a módosító javaslataikat, akkor erről csak úgy lehet dönteni, hogy a közgyűlés maradjon meg a logikai szinten, hogy egyesével fogunk végigmenni a javaslatokon. Végig hallgattam a javaslatokat megnéztem és nagyon örülök, hogy ezt megerősítve hallottam Hajzer képviselő úrtól is. Egyébként lényegében ugyanazokat javaslatokat fogalmazta meg a két képviselő úr, mint amelyek le is vannak írva. De már azért is problémát látok, mert egyébként mindketten még a javaslatokat egységükben fogalmazták meg és nem a miáltalunk tárgyalt a) illetve b) pont vonatkozásában. Ezért nagyon szépen kérem a két képviselő urat, hogy ne javasoljon módosító javaslatot, illetve ha mégis fenntartják a javaslataikat, akkor egyesével fent fogom tartani azt a jogot, hogy Váradi úr minden egyes kérdés esetében kapja meg az a jó néhány percet, amíg ő konzisztens rendszerbe be tudja illeszteni vagy nem tudja beilleszteni. De nagyon bízom benne, hogy ezt a rövid, de tömör hozzászólásomat megértette és tiszteletben tartja a Közgyűlés. Köszönöm szépen.

1831

Csabai Lászlóné:(polgármester) A vitát lezártam, csak néhány megjegyzést szeretnék tenni, mert végignéztem a jegyzetemet miről nem beszéltem. Fesztóry Sándor azt kérte miért ezt a Maxim Ferenc levelet olvastam fel. Azért, mert ezt kaptam. És miután ezt az urat nem ismerem, nem is kérhettem tőle mást. Úgy hogy kérem, hogy értse meg, ha ezt küldték nekem, akkor nekem ezt kellett felolvasnom. Ez az egyik. A másik, lehet, hogy sok hiba történt ennél a cégnél, ezt nem is akarom se vitatni, majd a második vizsgálat kideríti, a mi vizsgálatunk pedig felszínre hozott néhány olyan dolgot, amit mindenképpen javítani kell. Egy dolog nem felel meg a valóságnak, ma ebben a szakmában Belus Tamásnak van az egyik legnagyobb iskolai végzettsége. Tehát Belus Tamás sok minden, csak nem pártkatona. Hibázhatott, véthetett el olyat, amit nem lett volna szabad, de ő nem pártkatona. Azt kívánom Önöknek, hogy felkészültségben ilyen pártkatonák dolgozzanak egyébként minden helyen egy kicsit jobb minőségben, ahogy ezt Belus Tamás tette. Összefoglalva. Az a javaslatom nekem is, amit a Dr. Szemán Sándor mondott, hogy fogadjuk el azt a feladattervet, amit részben a vizsgálóbizottság javasolt a cégnek, az önkormányzatnak, miután nagyon szorosan összefügg ezzel a második napirend, ezzel együtt fogadjuk el vagy külön-külön két szavazással ennek a b. napirendjét, amelyik az intézkedéseket teszi szükségessé. Miután arról beszéltünk, majd megnézzük, hogy melyik az a nap, ami a legjobb a rendkívüli ülés megtartására, akkor olyan javaslatot fogunk tenni a szervezeti és személyi kérdésekben, ami ha kimaradt valami az itt elhangzottakból, akkor azt vissza tudjuk hozni. Ezekkel a gondolatokkal szeretném lezárni a vitát. Mikó Dániel én lezártam a vitát, de jelentkeztél. Mikó Dániel:(képviselő) Azért kell szót kérnem, mert címzetes főjegyző úr valamit nagyon félreértett. Én nem módosító indítványt fogalmaztam meg, ismertettem egy olyan anyagot, amihez hozzá is fűztem, hogy az akkor még nem ismert 8/b. napirendbe a nagy része beépítésre került, tehát nem kell semmit külön szavazni az én általam elmondottakhoz, azért adtam át Polgármester asszonynak, hogy a jegyzőkönyv melléklete lehessen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Mivel módosító indítvány nem érkezett a jelentéshez ezért arra teszek javaslatot, hogy a vizsgálati jelentést, illetve ezzel szoros összefüggésben az intézkedési tervet fogadjuk el. Két szavazást fogok tenni. Kérem, aki a 8/a napirendet, azaz a vizsgálati jelentést elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

1832

197/2009 (IX.28.) számú határozat a Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által – 157/2009. (VI.29.) számú határozattal – elrendelt soron kívüli vizsgálat megállapításairól A Közgyűlés

-

az Ellenőrzési Iroda által előterjesztett vizsgálati jelentést megtárgyalta, azt elfogadja.

-

a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások és javaslatok alapján egyetért azzal, hogy:

1) a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt: -

-

-

A társaság valamennyi tevékenysége körében fordítson nagyobb figyelmet a szabályzataiban foglaltak betartására. A számviteli törvény által előírt, kötelezően elkészítendő szabályzatokat aktualizálja a társaság, valamint az abban foglaltak szerint készítse el számlarendjét. Az Önköltség-számítási Szabályzat kalkulációs egységeit egészítse ki a Zrt. a bérbeadási tevékenységhez kapcsolódóan. A bérleti szerződéseket egységesítse, szabályzatban dolgozza ki, hogy bérlemény felújítása esetén milyen módon és mértékben számítja be a felmerült költségeket a bérleti díjba. Minden típusú szerződést – a közüzemi szolgáltatók kivételével – vizsgáljon felül, különös tekintettel az 5 évnél hosszabb időszakra megkötöttekre. Szerződésmódosításkor körültekintően járjon el, hozza azokat összhangba a minőségirányítási rendszer eljárásaival. A nettó 500.000 Ft-ot meghaladó összértékű szerződések esetén minimum három ajánlatot kérjen be olyan cégektől, akik megfelelő referenciával rendelkeznek, tevékenységi körük kiterjed az elvégzendő feladatra. A bérleti díjakat folyamatosan (esedékességük időpontjában) számlázza ki és szedje be, fizetési engedményeket – a nehéz gazdasági helyzetre tekintettel – ne tegyen. Mérje fel, hogy a cég által megbízott ügyvéd mely típusú szerződéseknél végezzen ellenjegyzést, illetve működjön közre. A vezérigazgató jelölje ki azt a személyt, aki havonta elkészíti a pénz- és devizapiaci elemzéseket, előrejelzéseket.

1833 -

-

-

-

-

-

Folytassa tovább a minőségirányítási rendszer kiépítését, melyet a lehető legrövidebb időn belül fejezzen be annak érdekében, hogy sor kerüljön az ISO 9001:2008 szabvány szerinti tanúsításra 2009. évben. A vezérigazgató legkésőbb 2009. október 15-éig kérje be a megbízottól az eddig elvégzett munkák részletes kimutatását, azok értékét. Dolgozza ki az erre a munkára vonatkozó szerződésmódosítást, vagy új szerződés tervezetét, melyet terjesszen a Zrt. Felügyelő Bizottsága elé. A tervezet tartalmazza a hátralévő munkák ütemezését, felelőseit, a pénzügyi kivitelezés rendjét. A jövőben az üzleti terv készítése során a jelentés megállapításaira tett javaslatokat is vegye figyelembe. Törekedjen arra, hogy üzleti terv módosítása esetén arra kellő időben kerüljön sor. A cég informatikai rendszeréhez kapcsolódóan készítsen információbiztonsági és adatvédelmi szabályzatot, melyben rögzítse az adatvédelemmel kapcsolatos eljárásokat. A jelentésben megfogalmazottaknak megfelelően a cég vizsgálja felül és dolgozza át a munkaköri leírásokat, tanulmányi szerződéseket. A Szervezeti és Működési Szabályzattal hozza összhangba a humán erőforráshoz kapcsolódó szervezeti feladat- és hatásköri jegyzéket. Az üzemi megállapodásban szereplő cafetéria juttatásokat (különös tekintettel a megváltozott adójogszabályra) vizsgálja felül. Tartsa be a bizonylati rendet, fegyelmet, törekedjen a főkönyvet alátámasztó analitikus nyilvántartások pontos, szakszerű vezetésére. Közbeszerzés kiírása esetén a szakmai-műszaki alkalmasság feltételeit részletesebben, pontosabban, szakszerűbben határozza meg. Célszerűnek tartjuk közbeszerzési szabályzat elkészítését. A hatályban lévő marketing-szerződésekben foglaltak teljesítését tekintse át, mérje a szolgáltatások hatékonyságát, tegyen intézkedést a szerződésszerű teljesítésre, küszöbölje ki az átfedéseket, szüntesse meg a párhuzamos szerződéseket. A barterszerződésekben határozza meg a szerződés egyenértékűségét, az elszámolást tegye átláthatóvá. Felelős: Belus Tamás, Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgató Határidő: 2009. október 15. 2009. december 31., illetve folyamatos

2) az Önkormányzat: -

Tekintse át az alapító okiratot, gondolja újra a vezérigazgató hatáskörét. Kérjen negyedéves cash-flow jelentést, pénzforgalmi táblát, valamint beszámolót a beruházások nyomon követéséről. A time-share beruházással összefüggő, megkötött szerződéseket felül kell vizsgálni, azok folytatásáról a tulajdonos döntsön. Az Eastern-Gate Bt. felszámolás alatt áll, ezért a tulajdonos – a Zrt. bevonásával – döntsön arról, hogy a korábban megbízott cég kötelezettségei a szerződésben foglalt határidőn belül (azaz 2014. november 1-jéig) milyen módon teljesíthetőek.

1834 -

-

-

A kontrolling rendszer (Controllone) jelenlegi készültségének felülvizsgálatára és elemzésére javasoljuk egy független, kontrolling szakértő megbízását, aki a vizsgálat elvégzése után megállapításait, javaslatait ismerteti az Önkormányzattal. Ennek tükrében a tulajdonos döntsön a jelenlegi rendszer véglegesítéséről vagy új rendszer kiépíttetéséről. Negyedévente a tulajdonos vagy az általa kijelölt szervezet számára kérjen részletes kontrolling-jelentést a Zrt.-től, határozza meg annak lényeges tartalmi elemeit. A közbeszerzési eljárás kiírása előtt a cég kérje a tulajdonos testület előzetes véleményét. A cég egységes arculatának kialakítása érdekében kérjen folyamatos tájékoztatást a képviselőtestület, vagy az általa kijelölt szervezet az elvégzett marketingtevékenységről. Felelős: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási- és Üzemeltetési Iroda irodavezető Határidő: 2009. december 31. illetve folyamatos

Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki a 8/b. azaz a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vonatkozásában stratégiai lépések előkészítését, illetve a veszteségek csökkentése érdekében meghatározott intézkedési tervet elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

198/2009. (IX.28.) számú határozat A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. tőkehelyzetének rendezése, stratégiai lépések előkészítése és a veszteségek csökkentése érdekében tett intézkedésekről A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta és 1. a tájékoztatót tudomásul veszi. 2. javasolja azt a társaság Felügyelő Bizottsága elé megtárgyalásra. 3. utasítja a vezérigazgatót, hogy a Felügyelő Bizottság jóváhagyását követően az Intézkedési Tervben megfogalmazott feladatok végrehajtását kezdje meg.

1835

Utasítja: a társaság vezérigazgatóját a szükséges intézkedések megtételére Határidő: folyamatos

1. számú melléklet a 198/2009.(IX.28.) számú határozata:

Stratégiai lépések a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. költségcsökkentéséhez Elérendő célok: • • • • • •

Üzemi szintű eredmények jelentős javítása Munkaerő szükséglet csökkentése Egyes szolgáltatások kiszervezése vállalkozási formába Általános költségek csökkentése Látogatószám növelése Munkahelyi kultúra, image növelése, a „pozitív kép” erősítése a külső környezeti tényezők (látogatók, média,, beszállítók, stb.) felé

Várható eredmények: • • • • •

• • •

•

2009-ben mintegy 15-20.000 eFt-nyi költségcsökkenés (főként személyi jellegű) 2010-ben mintegy 65-70.000 eFt-nyi költségcsökkenés (személyi jellegű és általános költségek) Gyógyászati szolgáltatás kiszervezése (masszázs), Svájci-Lak szállodai szolgáltatás kiszervezése, Bevételek növekedése a kiszervezésekből (2009-ben 1.500 eFt, 2010-ben 15.000 eFt) 25 %-os létszámcsökkentés (4 fő szellemi- 2 fő felsővezető, 2 fő középvezető, 20 fő fizikai állomány leépítése július 1-től folyamatosan 2009 végéig), melyből a Parkfürdőben szeptembertől 4 fő létszám megtakarítás a felújítások megkezdése miatt rugalmasabb diákmunka alkalmazása hétvégeken is szolgáltatás színvonalának szűkítése (belvárosi ajándékbolt megszűnése, gyógyászati szolgáltatás és szállodai vendéglátás kiszervezése) előzetes független vizsgálatok alapján energiaracionalizálási lépések megtétele, pályázati lehetőségek kihasználásával megújuló energiaforrások rendszerbe állítása, mely következtében 15-30 %-os energiaköltség megtakarítására nyílik lehetőség 2010 második felében (10-15.000.000 Ft becsülhető összeg) a Nyírtávhő Kft. közreműködésével, esetleg magántőke bevonásával A társaság által a látogatók felé adott engedmények rendszerének átvizsgálása, a korábbi rendszer eredményeinek elemzése (látogatószám alakulása/árbevétel alakulása), új javaslatok megfogalmazása

1836 • • • •

A társaság működési struktúrájának átvizsgálása, hatékonyságnövelő átcsoportosítások lehetőségeinek vizsgálata, igazodva a kialakítandó ISO 9001:2008 rendszerben megfogalmazottakhoz Folyamatköltség számítás becsléssel (ki, milyen eszközöket használ, milyen hatékonysággal, a kiszervezés milyen megtakarítással jár) Legnagyobb költségblokkok átvizsgálása, hogyan befolyásolhatóak ezek, milyen lehetőségek vannak ezek csökkentésére Igénybevett szolgáltatások rendszerének átvizsgálása, költségcsökkentés lehetőségeinek felmérése

2. számú melléklet a 198/2009.(IX.28.) számú határozathoz:

Intézkedési terv

1. Személyi döntések meghozatala és a létszámcsökkentés végrehajtása az elfogadott stratégiai lépések alapján az adott szervezeti egységek vonatkozásában Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: folyamatosan 2009. december 31-ig 2. A gyógyászati tevékenység és a szállodai vendéglátás kiszervezésével kapcsolatos előkészítés és gazdaságosságának kimutatása a társaság szempontjából (bevételek, költségek, üzleti tervre gyakorolt hatások) Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. október 31. 3. A Controllone vezetői információs rendszer bevezetése, oktatása. A megállapításokban szereplő negyedéves kontrolling-jelentés (riport) tartalmának összeállítása az önkormányzat részére történő folyamatos beszámoláshoz. Felelős: a társaság vezérigazgatója Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési iroda Határidő: 2009. december 31. 4. A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. szabályzatainak, számlarendjének átvizsgálása, szükség szerinti módosítása Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. november 30.

1837

5. A minőségirányítási rendszer helyzetének átvizsgálása, a lehető legrövidebb időn belül az ISO 9001:2008 szabvány bevezetés előkészítésének befejezése. Javaslattétel a jelenlegi szerződés módosítására és a társaság Felügyelő Bizottsága elé terjesztése. Új minőségirányítási vezető kijelölése. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. október 31. 6. A társaság szerződéskötési gyakorlatának átvizsgálása, különösen a bérleti díjas szerződések tárgyában. Javaslattétel a bérlemények felújításakor, a bérleti díjba történő beszámításnak egységes elvek szerinti alkalmazására. Az önkormányzat vagyonrendeletével és NLC rendeletével összhangban szabályzat készítése a helyiségek bérbeadására és hasznosítására vonatkozóan. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. december 31. 7. A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. információbiztonsági és adatvédelmi szabályzatának elkészítése, az adatvédelemmel kapcsolatos eljárások rögzítése. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. december 31. 8. A társaság munkavállalói munkaköri leírásainak és a tanulmányi szerződéseinek átvizsgálása, módosítása a kialakítandó minőségirányítási rendszer ide vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. Összhangba hozása az SZMSZ-nek a humán erőforráshoz kapcsolódó szervezeti feladatés hatásköri jegyzékkel. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. december 31. 9. Az üzemi megállapodásban szereplő cafeteria juttatások rendszerének átvizsgálása és a megváltozott jogszabályoknak megfelelően annak aktualizálása. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. december 31.

1838

10. Folyamatba épített gyakoribb vezetői ellenőrzések végzése és végeztetése középvezetői szinteken a bizonylati rend, a számlázási rend, az analitikus nyilvántartások vezetése tárgyában, melyekről legalább negyedévente összegző átvizsgálási jegyzőkönyv készüljön. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: folyamatos

11. A társaság által a látogatók felé adott engedmények és kedvezmények (törzsvásárlói programok) rendszerének átvizsgálása, a korábbi rendszer eredményeinek elemzése (látogatószám alakulása/árbevétel alakulása), új javaslatok megfogalmazása. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. november 15.

12. Marketing-stratégia készítése a következő üzleti évekre vonatkozóan, mely előterjesztésre kerül az Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elé. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. december 15.

13. A társaság működési struktúrájának átvizsgálása, hatékonyságnövelő átcsoportosítások lehetőségeinek vizsgálata, igazodva a kialakítandó ISO 9001:2008 rendszerben foglaltakhoz. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. december 15. 14. Igénybevett szolgáltatások rendszerének átvizsgálása, költségcsökkentés lehetőségeinek felmérése (pl. vagyonvédelem). Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. november 30.

1839

15. A jogi képviselő megbízási szerződésében részletesen szabályozásra kerüljön a díjazásért elvárt feladat oly módon, hogy az a tulajdonos számára is követhető legyen. Felelős: Belus Tamás vezérigazgató Határidő: 2009. november 30.

16. A cégautó sorsának és az annak költségeivel történő elszámolások szabályszerűségének átvizsgálása, biztosítása. Végleges megoldási javaslat kialakítása. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. november 30.

17. A Sóstó Fiesta rendezvényeinek eddigi eredményeinek, társaság gazdálkodására és marketingjére gyakorolt hatásainak megvizsgálása és további sorsáról történő döntés meghozatala. Felelős: a társaság vezérigazgatója Határidő: 2009. november 30.

1840

Intézkedés helye

Bruttó Intézkedésekkel jövedelem érintett létszám Ft/fő/év

Intézkedés kihatása /hónap 2009

Megtakarítás összege / Ft

2010

2009

2010

Megjegyzés

Kiadások: Júlia fürdő

2 fő szellemi

2 600 000

3

12

1 000 000

2 hónapos 5 200 000 végkielégítés

Parkfürdő

4 fő fizikai

1 400 000

4

12

1 800 000

5 600 000 felújítás miatt

Központ

4 fő fizikai

0-3

12

2 000 000

5 600 000

2 fő felsővezető

1 400 000 10 080 000

0-6

12

5 040 000

20 160 000 végkielégítés 2 hó,

12 fő masszőr

1 400 000

2

12

5 600 000

16 800 000

6

12

1 000 000

2 000 000

0

6

0

10 000 000

0-6

12

2 000 000

6 000 000

18 440 000

71 360 000

1 000 000 500 000 1 500 000

12 000 000 3 000 000 15 000 000

Egyéb Gyógyászati tev. kiszervezése Belvárosi ajándékbolt megszüntetése Energiaracionalizálás, megtakarítás a Nyírtávhő és egyéb külső vizsgálatokra alapozott KEOP projekt megvalósításával (megújuló energia alkalmazása, termálvíz gáztalanítás) Egyéb juttatások (üdülési csekk, étkezési csekk, egészségpénztár, kisértékű ajándék)

Összesen

24 fő 30

Bevételek: Vendéglátás és Szállodai szolgáltatás kiszervezése Gyógyászati tevékenység kiszervezése Összesen:

2 2

12 12

1841

Csabai Lászlóné:(polgármester) Vinnai Győző amit elmondott, azt ő tudja alkalmazni. Mert kinek van a legnagyobb ráhatása egy gazdálkodó szervezet működésére, ha nem a felügyelő bizottság tagjainak? Azért választunk felügyelő bizottsági tagokat, hogy azok ellenőrizzék hogy segítsék a gazdálkodó szervezet működését. A GT szerint a felügyelő bizottsági tagnak majdnem nagyobb beleszólása van egy gazdasági társaság működésében, mint egy tulajdonosnak. Tehát én úgy gondolom, hogy mindaz amit Vinnai Győző elmondott azt felügyelő bizottsági tagként, a többi felügyelő bizottsági taggal együtt jól tudja érvényesíteni. Amit az alapítványra mondott azt köszönjük szépen, ha ezt megteszi akkor mindenki eldönti, hogy ehhez az alapítványhoz csatlakozik-e vagy nem. Azt gondolom, hogy a Sóstó Egyesület is egy nagyon fontos dolog és a Sóstó Alapítvány is egy fontos dolog lehet, de erről szavazást nekem nem kell folytatnom, mert ez egy egyéni felajánlás volt, köszönjük szépen. Jó munkát kívánunk az alapítványnak. Szünetet rendelek el. 9./ napirend: Előterjesztés Bujtos városrész valamint Malomkert városrész csapadékvízzel veszélyeztetett területeinek csatornázása ÉAOP 5.1.2./D2 jelű pályázatra történő benyújtására, az önkormányzati saját erő vállalására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Mielőtt a napirendet tárgyaljuk, szeretném elmondani, hogy sikeres volt a két közbeszerzésünk a panelprogram finanszírozására, illetve a fejlesztéseknek a támogatására. Mind a kettőt az OTP megnyerte, tehát ez azt jelenti, hogy azokra a fejlesztésekre, amelyeket európai uniós pályázatra nyújtunk be, gyakorlatilag a hitelből meg van a fedezet. Hajzer Gáboré a szó, van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen szóbeli kiegészítés. Bizottsági véleményt kérek. Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési egyhangúlag támogatja.

és

Gazdasági

Bizottság

elnöke)

A

bizottság

Csabai Lászlóné: (polgármester) Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta.

1842

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Csak a városlakók kedvéért mondjuk el, hogy ez a Malomkert és a Bujtos csapadékvíz csatornával való ellátására vonatkozó pályázatnak a napirendje. Ha nincsen jelentkező, akkor szavaztatok. Kérem, aki egyetért az előterjesztéssel, a határozati javaslattal, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 199/2009. (IX. 28.) számú határozat Bujtos városrész csapadékvízzel veszélyeztetett területeinek csatornázása ÉAOP-2009-5.1.2.D2 pályázatra történő benyújtásáról, az önkormányzati saját erő vállalásáról

A Közgyűlés 1./ e g y e t é r t azzal, hogy az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP- 20095.1.2.D2 komponens) Települési bel- és külterületi vízrendezés pályázat első fordulójára Bujtos városrész csapadékvízzel veszélyeztetett területeinek csatornázása 200.125.000,-Ft. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa. 2./ a támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége 90,00 %-ának megfelelő mértékű 180.112.500,-Ft támogatást alapul véve a megvalósításhoz szükséges 20.012.500,-Ft összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4/2009.(II.17.) számú, a 2009. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelete 4.§. (4) bekezdésében jóváhagyott 7. számú melléklet 4.1.1. sorszáma alatti, kiadási előirányzaton belül b i z t o s í t j a. Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy az (ÉAOP- 2009-5.1.2.D2 komponens) Belterületi bel- és csapadékvíz –védelmi fejlesztések támogatására a pályázatot nyújtsa be. Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2009. október 15.

1843

199-2/2009. (IX. 28.) számú határozat Malomkert városrész csapadékvízzel veszélyeztetett területeinek csatornázása ÉAOP-2009-5.1.2.D2 pályázatra történő benyújtásáról, az önkormányzati saját erő vállalásáról

A Közgyűlés 1./ e g y e t é r t azzal, hogy az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP- 20095.1.2.D2 komponens) Települési bel- és külterületi vízrendezés pályázat első fordulójára Malomkert városrész csapadékvízzel veszélyeztetett területeinek csatornázása 317.610.000,-Ft. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa. 2./ a támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége 90,00 %-ának megfelelő mértékű 285.849.000,-Ft támogatást alapul véve a megvalósításhoz szükséges 31.761.000,-Ft összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4/2009.(II.17.) számú, a 2009. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelete 4.§. (4) bekezdésében jóváhagyott 7. számú melléklet 4.1.2. sorszáma alatti, kiadási előirányzaton belül b i z t o s í t j a. Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy az (ÉAOP- 2009-5.1.2.D2 komponens) Belterületi bel- és csapadékvíz –védelmi fejlesztések támogatására a pályázatot nyújtsa be. Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2009. október 15.

10./ napirend: Előterjesztés a KEOP – 2009 – 5.3.0 ”Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése” pályázat benyújtására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja.

elnöke)

A

bizottság

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Közlekedési Bizottság.

1844

Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm. Oktatási Bizottság. Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 200/2009. (IX. 28.) számú határozat A KEOP - 2009. - 5.3.0 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése pályázat benyújtásáról A Közgyűlés 1./

egyetért azzal, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a KEOP - 2009. - 5.3.0 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése pályázati kiírásra a következő intézmények együttes pályázatát benyújtsa: Móricz Zsigmond Általános Iskola (Nyíregyháza, Virág u. 65) Kertvárosi Általános Iskola (Nyíregyháza,Könyök u. 1/A) Búzaszem Óvoda (Nyíregyháza, Búza u. 7-17) Őzike Bölcsőde (Nyíregyháza, Vécsey köz 31) Aranykörte Óvoda (Nyíregyháza, Körte u. 41) Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola (Nyíregyháza, Krúdy köz 2) Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola (Nyíregyháza, Báthory u.30)

2./

2009. évi költségvetési kiadási 189.884.989 Ft-ot biztosítja.

3./

a felújított intézmények projekt befejezéstől számított legalább 5 éves üzemeltetését vállalja.

Utasítja:

előirányzatában

a

pályázat

önerejét,

a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a pályázat önerejét a pályázati kiírásnak megfelelően a költségvetésbe állítsa be.

1845

Felelős:

László Géza, Gazdasági Iroda vezetője

Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát, hogy a pályázatot az Energia Központ Nonprofit Kft-hez nyújtsa be.

Felelős: Dr. Freidinger Renáta a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője. Határidő: 2009. október 31.

11./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott bölcsődék kapacitásfejlesztésének támogatására Előadó: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Meghívott: Dr. Együtt Mihály Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretettel köszöntöm Főorvos urat. Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottságok véleményét kérem. Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság. Dr. Szilassy Géza: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) A bizottság támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság rendelkezésére állt már a javított előterjesztés és azt tárgyalta meg, annak megfelelően egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jászai Menyhért. Tessék parancsolni. Jászai Menyhért: (képviselő) Kérdést szeretnék feltenni, hogy van ez a bizonyos új szabályozási kényszer, hogy a gyermeknek két éves kora fölött kötelesek az önkormányzatok bizonyos megkötöttségekkel bölcsődét biztosítani.

1846

Ez a bölcsőde óvodával kombinálva. Nálunk a városban ez a helyzet hogyan áll, van-e erre lehetőség? Megint tetten értünk egy olyan szabályozást, amelyik diszkriminálja a nagyobb városokat. Nyíregyháza adottsága az, hogy jelentős külterületi részekkel rendelkezünk és csak a példa kedvéért hozom fel akár Nyírpazonyt, akár Nyírtelket, pályázhatnak egy ilyen megoldásra és kivitelezhetnek. Mi, akik rászorulnánk erre mondjuk Nyírszőlőben, ez Nyíregyházán nem lehetséges. Ez egy anomália, amit a szabályozásban a szakmai vonalon is érdemes lenne továbbvinni, hogy ne diszkriminálják a megyei jogú városokat. Rövidre fogom, de azért mégis idéznék egy számot. Én sajnálom nagyon, hogy a 2. napirendi pont elmaradt. A rendszerből az idei évben eltűnt 92 gyerek, az óvodai rendszerből. Ez egy közepes, vagy kis óvodának a teljes létszáma. Polgármester asszony is érintette azt, hogy ezzel majd valamit kezdeni kell. Nyírszőlőben az a helyzet, hogy 120%-os csúcsra jár az óvoda, 16 gyereket el kellett, hogy küldjünk, és már van 10 olyan bölcsődés korú gyerekünk, két éves fölötti, aki jönne, ha lehetne. Ezért kérdeztem azt amit kérdeztem. A Műszaki Iroda, a Vagyon Iroda megvizsgálta a lehetőséget, hogy hogyan lehetne bővíteni az iskola rovására az óvodát. Én azt szeretném kérdezni, kérni a Vagyonirodától, az előadóktól, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy 2010-ben lehetne-e ezt az óvodabővítést megejteni? Tudom azt, hogy most, ebben a pénzügyi helyzetben intézményt bővíteni egy életveszély, amikor jelenlegit sem tudjuk fenntartani, de mégis azt mondom, hogy Nyírszőlős ide 10 kilométerre van, nincs alternatíva a szülők számára, hogy hova viszik bölcsődébe vagy óvodába a gyereket. Egy bizonyos kör számára, aki mobil, az el tudja vinni. Amennyiben ez nem lehetséges, nyílván ezt nem tudjuk elfogadni, hogy nem lehetséges, van egy komoly jelölt, a görög katolikus egyház építene egy bölcsődét. Ha mi nem akarjuk vagy nem tudjuk ezt megcsinálni, akkor segítsük és támogassuk az ő kezdeményezésüket, akár anyagilag is. Itt van a bizonyos telek dolog. Ők mindennel rendelkeznek, hajlandóak ezt megépíteni, akkor tegyük lehetővé ezt az ő számukra. Azt kérem a Vagyonirodától is, és a szakmai vonaltól is, hogy vizsgálják meg ezt a kérdést. Nyírszőlőben ez élesben jelentkezik, hiszen hála istennek nő a gyermeklétszám és túljelentkezés van, ez biztosítaná majd az iskolának az utánpótlását. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Urbán Judit van. Urbán Judit: (képviselő) Kérdés lenne főorvos úrhoz, csak egy nagyon rövid kérdés, hogy tudjuk, hogy komoly várólisták vannak a bölcsődéknél, hogy ez az 50 férőhely mennyire fogja a problémát megoldani? Csabai Lászlóné: (polgármester) A kérdéseket lezárom. Főorvos úré a szó. Dr. Együtt Mihály: (Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa) Jelenleg 520 férőhelyre 812 fő van beíratva. Ez 156%-os beiratkozási arányt jelent. Ettől azonban sokkal fontosabb az, hogy milyen a kihasználtság aránya, tehát a napi jelenlét aránya. Ez augusztus 31-én, ami egy picit gyengébb hónapnak számít, 99%-os volt, jelenleg 104%-os a legfrissebb mai, tegnapi adatok alapján.

1847

Én úgy gondolom, hogy az 50 fő az 8%-os fejlesztést jelent. Nem szabad túllőni a célon. Tehát szerintem ez elég lesz, én úgy látom. Hallottam már nagyon sok magánbölcsődei kezdeményezésről, azokat is összevetve biztos, hogy elég lesz ez a fejlesztés. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jól értettem, hogy azt mondta a főorvos úr, hogy most ennyi elég és most nem szabad ennél többet fejleszteni? Nem szabad túllőni a célon, mert akkor ide jön a fél megye. Ez ugyanolyan, mint a hajléktalan szállás, hogy mi túl jók vagyunk ahhoz, hogy még Győrből is ide jönnek a hajléktalanok. Urbán Judit: (képviselő) Még egy dolgot akkor kérdezhetek? Hogy van-e arra valamilyen felmérés, vagy tudják-e azt, hogy a magánbölcsődék esetében hány férőhelyre lehet számítani, vagy kik jelentkeznek, hogy ilyen bölcsődéket szeretnének alapítani? Csabai Lászlóné: (polgármester) Adom a szót. Dr. Együtt Mihály: (Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa) Ketten kerestek meg, mindketten 30 és 40 férőhelyes bölcsőde létrehozásában gondolkodnak. Ott tart ez a dolog, hogy egyelőre szakmai irányelveket kérték el tőlem, gyakorlatilag az infrastruktúra megteremtéséhez. Kell legalább egy év mire ez átfut egy ilyen dolog. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni? Szavaztathatok? Két szavazás lesz. Ez mi? Mostanában már nem szokott lenni tüntetés. Azért, mert közgyűlés van? És akkor képesek ¾ 8-kor elkezdeni, ahelyett, hogy 6-kor elkezdenék? Bocsánat. Itt vagyok sokszor este és nincsenek itt, azért csodálkoztam hirtelen. Köszöntjük akkor Gyüre Csabát és társait, akik szórakoztatnak bennünket. Két szavazást fogok kérni, az egyik szavazás az, hogy értsünk egyet a főorvos úr előterjesztésével és ezzel a fejlesztéssel, amit itt megfogalmaztunk. A másik meg az, amit Jászai Menyhért kért, hogy vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy lehet itt a magán- vagy családi bölcsődét segíteni. Segítene-e nekünk azzal, hogy nem kellene több bölcsődei férőhelyet csinálni? Vane valami olyan eszköz, amivel ezt a programot lehet segíteni? Jó ez így? Nyilvánvalóan főorvos urat kérjük, hogy ezt csinálja meg, tegyen erre egy javaslatot az iroda vezetőjével, Kemenes Erikával. És ezt a novemberi közgyűlésre hozzák vissza, amikor költségvetési koncepciót tárgyalunk. Rendben van? Annak része is lehet. Jó? Akkor az első szavazás arra vonatkozik, ami itt írásban ki van adva és annak van egy határozati javaslata. Kérem, aki ezzel egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

1848

201/2009. (IX.28.) számú h a t á r o z a t Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott bölcsődék kapacitás fejlesztésének támogatásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1.

a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott bölcsődék kapacitásának legalább 50 férőhellyel történő fejlesztésével e g y e t é r t.

2.

az ÉAOP–2009-4.1.3. „ B „komponens kiírására az Aprajafalva Bölcsőde fejlesztése és kapacitásának bővítésére irányuló pályázati projekt benyújtásával e g y e t é r t.

Utasítja:

a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a pályázat önerejét, 6.000.000 Ft-ot a pályázati kiírásnak megfelelően a költségvetésbe állítsa be.

Felelős:

László Géza Gazdasági Iroda vezetője

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a pályázat benyújtására

Felelős: vezetője

Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda

Határidő:

2009. december 1.

Csabai Lászlóné: (polgármester) A másik pedig Jászai Menyhért javaslata a novemberi közgyűlési határidővel, nem tudom novemberben mikor lesz a közgyűlés. Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

1849

201-2/2009. (IX.28.) számú határozat magánbölcsőde létrehozásának támogatásáról

A Közgyűlés Jászai Menyhért önkormányzati képviselő javaslatát támogatva úgy döntött, hogy meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy hogyan tudná az Önkormányzat Nyírszőlős településrészen magánbölcsőde létrehozását támogatni. Felelős:

Dr. Együtt Mihály,

Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa

Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő:

a 2009. novemberi közgyűlés időpontja

12./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezettel és az EAOP- 2008-2.1.3. TDM szervezet támogatásával kapcsolatos további pályázati döntések meghozatalára (II. forduló) Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Markovics Attila. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Európai Uniós Bizottság. Dévényi József: (Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) Erről a témáról órákat tudnék beszélni, de miután eléggé előrehaladtunk az időben ezért megpróbálom egy 10 – 15 percben összefoglalni. A bizottság támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi, Ügyrendi Bizottság? Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) 4 igen és 1 tartózkodás mellett a bizottság támogatja. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mikó Dániel.

1850

Mikó Dániel: (Költségvetési egyhangúlag támogatja.

és

Gazdasági

Bizottság

elnöke)

Bizottságunk

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt megfogalmazni? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

202/2009. (IX.28.) számú határozat a Nyíregyházi TDM Szervezettel és az ÉAOP-2008-2.1.3. Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet támogatásával kapcsolatos további pályázati döntések meghozataláról A Közgyűlés

1./ az előterjesztést megtárgyalta, és elfogadja a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. létrehozásáról szóló Társasági Szerződést az 1. számú mellékletben foglalt tartalommal. 2./ hozzájárul ahhoz, hogy az Állatpark Nonprofit Kft. és a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft-be belépjen.

2./ felhatalmazza és felkéri a polgármestert, hogy képviselje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát a Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft -ben.

1851

1. sz. melléklet a 202/2009.(IX.28.) számú határozathoz:

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, és különösen a Gt. 4. §-ában foglalt rendelkezések figyelembe vételével nonprofit korlátolt felelősségű társaság alapítását határozzák el, és a társaság társasági szerződését az alábbiak állapítják meg: Alapvető rendelkezések 1.) A társaság célja: A társaság tagjai jelen társasági szerződés aláírásával is kifejezik azt, hogy felelősséget éreznek Nyíregyháza város és a nyíregyházi térségi turizmussal kapcsolatos érdekei tekintetében. Ennek megfelelően a társaság tagjai azt a célt fogalmazzák meg, hogy Nyíregyháza város és térsége turisztikai érdekeit előmozdítják; a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése révén fenntartható és versenyképes turizmust teremtenek a térségben. A társaság tagjai a közös célnak megfelelően fejlesztési, információs és marketing tevékenységüket összehangolják. Jelen nonprofit gazdasági társaság célja az, hogy tevékenysége révén még több turista érkezzen a desztinációba, még hosszabb ideig tartózkodjon itt, még többet költsön, ezáltal a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó lakosok még több bevételre tegyenek szert és életminőségük javuljon. Célja továbbá az, hogy a Nyíregyházán és térségében a turizmushoz kapcsolódó tevékenységet végző gazdálkodó, társadalmi szervezetek és egyesületek, valamint szükségképpen a városért e tekintetben is felelősséget érző önkormányzat minél hatékonyabban tudják elősegíteni azt, hogy Nyíregyháza a térség turisztikai központja legyen, és emellett megfelelő hatékonysággal tudjon pályázni idegenforgalommal és turizmussal összefüggő központi forrásokra. A társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül szerződéses kapcsolatok révén - ezen megállapodásokon keresztül - segíti a társasággal szerződéses kapcsolatba kerülő jelen társasági szerződésben meghatározott célokat felvállaló személyeket vagy szerveket. 2.) A társaság nonprofit jellege: A társaság tagjai jelen társasági szerződés aláírásával nonprofit korlátolt felelősségű társaság alapítását határozzák el, melynek tekintetében rögzítik azt, hogy a társaság működése nem jövedelemszerzésre irányul a társaság tagjai tekintetében, a társaság gazdasági tevékenységéből származó eredményét a társaság tagjai között nem osztja fel, és a társaság tagjai kijelentik, hogy az esetlegesen képződő nyereség a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. A fentiek mellett a tagok jelen társasági szerződés aláírásával a társaság tevékenységére vonatkozóan irányadónak tekintik a 2006. évi IV. törvény 4. §-ában foglalt rendelkezéseket.

1852

3.) A társaság cégneve:

Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

4. ) A társaság rövidített neve:

Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft.

5.) A társaság székhelye: 4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 18.

6.) A társaság tagjai:

6.1. Székhely: Törzsszám: Képviselő:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza Kossuth tér 1. 402008 Csabai Lászlóné polgármester

6.2 Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zrt Székhely: 4431 Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Szódaház u. 18. Cégjegyzékszám: 15-10-040189 Képviselő: Belus Tamás vezérigazgató 6.3. Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 4400 Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő Cégjegyzékszám: 15-09-073695. Képviselő: Gajdos László ügyvezető 6.4. Nyírség Turizmusáért Egyesület Székhely: 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. Nyilvántart. szám: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Pk.60.116/2009. Képviselő: Dr. Hanusz Árpád elnök 7.) A társaság tartama határozatlan idő. 8.) A társaság tevékenységi köre TEÁOR ’08 szerint:

1853

Főtevékenység 79.90 Egyéb foglalás 58.19 63.11 63.12 63.91 63.99 70.10 70.21 70.22 73.11 73.20 74.30 74.90 82.19 82.20 82.30 85.59 91.03 94.11 94.12

Egyéb kiadói tevékenység Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás Hírügynökségi tevékenység M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Üzletvezetés PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Reklámügynöki tevékenység Piac-, közvélemény-kutatás Fordítás, tolmácsolás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Telefoninformáció Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb oktatás Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet Szakmai érdekképviselet

9.) A társaság törzstőkéje 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint készpénz. A társaság tagjai a fenti törzstőke teljes összegét a társasági szerződés aláírásától számított 8 napon belül kötelesek a társaság bankszámlájára törzstőke, törzsbetét jogcímén befizetni, s ekként a társaság rendelkezésére bocsátani. 10.) A társaság tagjainak törzsbetétei NYMJV Önkormányzat

400.000 ,- Ft, azaz Négyszázezer forint készpénz.

Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.

100.000 ,- Ft, azaz Egyszázezer forint készpénz.

Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. 100.000 - Ft,

azaz Egyszázezer forint készpénz.

Nyírség Turizmusáért Egyesület. 400.000,- Ft, azaz Négyszázezer forint készpénz.

1854

11.) A társaság ügyvezetőjének megbízása határozatlan időre: (2009. _____. napjától szól, ügyvezető: név: _______________, an. ________________, lakcíme: _______________. szám alatti lakos. A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégelnevezése alá az ügyvezető önállóan írja alá a nevét a társasági szerződés mellékletét képező, közjegyző előtt hitelesített aláírási címpéldány szerint. 12.) A társasági tagok szavazati joga A társaság tagjai jelen társasági szerződés aláírásával elhatározzák, hogy nem térnek el a törzsbetéttel arányos szavazati jog érvényesítésétől, így minden tagot 10.000.-Ft névértékű üzletrészenként 1 szavazati jog illeti meg. A fentieknek megfelelően: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Sóstó-Gyógyfürdők Zrt Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft Nyírség Turizmusáért Egyesület

40 szavazattal, 10 szavazattal 10 szavazattal 40szavazattal rendelkezik.

II. A társaság és a tagok közötti jogviszony Az üzletrész 1.) A társaság tagjainak jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A társaságban lévő üzletrészek a többi üzletrésztől eltérő tagsági jogokkal nem ruházhatók fel. 2.) Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. 3.) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az üzletrész kívülálló személyre kizárólag adásvételi szerződés keretében ruházható át, az egyéb jogcímen történő átruházás semmis. Úgyszintén semmis az az átruházás, amely az üzletrész más társaságba történő apportálásában nyilvánul meg. 4.) A társaság tagjait az átruházandó üzletrészre egyébként elővásárlási jog illeti meg. Az ügyvezetőnek az átruházási szándék bejelentésekor a szükséges mellékletekkel haladéktalanul értesítenie kell a tagokat, az üzletrész átruházási szándékáról, egyben fel kell hívnia őket arra, hogy az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében legkésőbb a hozzájárulás kérdésében kitűzendő taggyűlésig, de 15 napon belül nyilatkozzanak. 5.) Az átruházandó üzletrészre a társaságot, vagy az általa kijelölt személyt is elővásárlási jog illeti meg, az ő nyilatkozattételi határidejük az elővásárlási jog gyakorlása vonatkozásában az átruházási szándék bejelentésétől számított 30 nap, de indokolt esetben az e napirendre vonatkozóan kitűzött taggyűlésen is meg lehet tenni ezeket a nyilatkozatokat.

1855 6.) A társaság legfeljebb az üzletrészek egyharmadát szerezheti meg, melynek fedezetét kizárólag a társaság törzstőkén felüli vagyona nyújthatja. Az üzletrész társaság által való megszerzéséhez a tagok egyhangú szavazata szükséges. A társaság tulajdonába került üzletrészt a társaság egy éven belül köteles elidegeníteni, vagy azt a tagoknak a törzsbetéteik arányában, térítés nélkül átadni. Amennyiben ez a határidő eredménytelenül telik el, a társaság a törzstőke-leszállítás szabályainak figyelembe vételével az üzletrészt köteles bevonni. 7.) Az üzletrész csak átruházás, illetve az üzletrésznek a tagok által történő, törvény alapján rögzített és jelen társasági szerződésben szabályozott megváltása esetén osztható fel. Pótbefizetések 8.) A taggyűlés egyhangú határozattal jogosult pótbefizetési kötelezettséget előírni a tagok számára, a társaság veszteségeinek fedezésére. 9.) Pótbefizetés elrendelésére évente legfeljebb kétszer kerülhet sor, a pótbefizetés mértéke a törzsbetét 30 %-át nem haladhatja meg. A pótbefizetést az ezt előíró taggyűlési határozatban megjelölt határidőig kell teljesíteni. A pótbefizetés késedelmes teljesítésének, vagy teljesítésének elmulasztása esetén a Gt. tv. 14. §-ában és 138. §ában megjelölt jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Pótbefizetés elrendeléséről a taggyűlés kizárólag egyhangú szavazással dönthet. A pótbefizetést - annak taggyűlési határozatban előírt összegét - a társaság bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni. A pótbefizetés a tag törzsbetétjét nem növeli. A veszteség pótlásához a taggyűlés által előírt pótbefizetés tekintetében a tagok elhatározzák, hogy amennyiben a pótbefizetés nem teljes mértéke szükséges a veszteség pótlásához, úgy a tag által teljesített pótbefizetés veszteség pótlásához nem szükséges részét a pótbefizetést teljesítő tagnak vissza kell fizetni. Eredmény-felosztás 10.) Figyelemmel arra, hogy a társaság tagjai jelen társasági szerződés aláírásával nonprofit korlátolt felelősségű társaság alapítását határozták el, a társaság tevékenysége során esetlegesen képződött nyereség a társaság tagjai között semmilyen jogcímen nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. Tag kizárása 11.) A társaság tagját a bíróság a társaságnak a tag ellen indított keresete alapján zárhatja ki a társaságból, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Ez a rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a társaságnak több mint két tagja van. 12.) A perindításról a társaság taggyűlése egyhangúan határoz, mely határozatot írásba kell foglalni. A kizárással érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat. A keresetet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes megyei bíróságnál kell előterjeszteni.

1856 III. A társaság szervezete A taggyűlés 1.) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze; a taggyűlés összehívására az ügyvezető jogosult. Az ügyvezető köteles összehívni a taggyűlést, ha a társaság mérlegéből, illetve könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke alá csökken, valamint ha a társaság fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. 2.) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. 2. 3. 4. 5.

a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; elővásárlási jog gyakorlása a társaság által; az elővásárlásra jogosult személy kijelölése; az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása; 6. eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről; 7. üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; 8. a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; 9. a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; 10. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; 11. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; 12. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt; 13. a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; 14. a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; 15. az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása; 16. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; 17. a társasági szerződés módosítása; 18. a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; 19. törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása; 20. törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése 21. törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; 22. törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;

1857

23. mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, így különösen: a) éves üzleti és gazdálkodási terv elfogadása b) társaság szervezeti és működési szabályzatának elfogadása c) hitelfelvétel 3.) A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti, nem lehet azonban meghatalmazott az ügyvezető, esetlegesen a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A taggyűlésen való részvételre szóló meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 4.) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább 1/2 része, illetve a leadható szavazatok 1/2 része képviselve van. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve a szavazati jog mértékéből függetlenül határozatképes. 5.) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet. A megismételt taggyűlést a fentiek alapján az eredeti meghívóban közöltek szerint az eredeti taggyűlés napjának egy későbbi időpontjára is össze lehet hívni, ebben az esetben azonban a megismételt taggyűlésen az eredeti napirendben felvett kérdéseken túl más napirendi pontban nem hozható döntés. Ha a megismételt taggyűlés nem az eredeti taggyűlés napjára hívják össze, úgy azt az eredeti taggyűlést követő 15. napra írásban kell összehívni. 6.) A taggyűlést a társaság székhelyén kívül szükség esetén a társaság telephelyére, vagy fióktelepére is össze lehet hívni. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. A társaság tagjai megállapodnak abban, hogy taggyűlést olyan időpontra, mely időpontban valamelyik tag bizonyítható módon képtelen megjelenni, nem hívnak össze. Amennyiben a taggyűlés tartására a társaság működőképességének biztosítása érdekében van szükség, úgy a társaság tarthat taggyűlést. Az a tag, amelyik, vagy amelyik képviselője hosszabb ideig távol tartózkodik, köteles az ügyvezetésnek egy elérhetőségi címet leadni, illetve köteles meghatalmazással ellátni egy olyan személyt, aki távolléte alatt tartott taggyűlésen a tagi jogokat képviseletében gyakorolhatja. Ezt a meghatalmazást, illetve a képviselő értesítési címét a tag köteles az ügyvezetésnek eljuttatni.

7.) A tagok határozataikat Taggyűlésen hozzák, de a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok Taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak. Ez utóbbi esetben a határozat tervezetét - 8 napos határidő kitűzésével - írásban közölni kell a tagokkal, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon meghozottnak kell tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül az Ügyvezető írásban tájékoztatja. Bármelyik tag kérésére össze kell hívni a Taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására.

1858 A Taggyűlésről az Ügyvezető köteles jegyzőkönyvet készíteni, amely tartalmazza a Taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a Taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az Ügyvezető és egy – a Taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott tag – írja alá. 8.) Egyhangú határozat szükséges: - a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetőleg az egyes tagok külön jogainak csorbításához, - pótbefizetési kötelezettség előírásához, A taggyűlés határozatait ellenkező rendelkezés hiányában egyszerű többséggel hozza. 9.) A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni, melynek tartalmaznia kell a taggyűlés helyét, idejét, a jelenlévőket, az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy, a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott tag írja alá. A taggyűlésről készült jegyzőkönyvnek ugyanaz a hatálya akkor is, ha azt az ügyvezetőn kívül a jelenlévő összes tag aláírja. Az ügyvezető a taggyűlésen hozott határozatokról nyilvántartást vezet (határozatok könyve). Ügyvezető 10.) A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét az ügyvezető látja el. 11.) Az ügyvezető a társaság tagjairól köteles tagjegyzéket vezetni, melyben fel kell tüntetni valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétjét, továbbá a törzstőke mértékét, valamint a pótbefizetésekre és az üzletrészek átruházásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket. 12.) A tagok személyében bekövetkezett változást az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken és a hatályos tagjegyzéket köteles a cégbíróságnak benyújtani. 13.) Az ügyvezető kötelezettsége továbbá a társaság üzleti könyveinek vezetése, az éves beszámoló, vagyonkimutatás elkészítése és a taggyűlés elé terjesztése. Az ügyvezető a fentieken túlmenően köteles a társasági szerződés módosításának, továbbá a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, illetve ezek változásának és a törvényben előírt más adatoknak a cégbírósághoz való bejelentésére. 14.) Az ügyvezető korlátlanul és egyetemlegesen felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog, vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből, vagy elmulasztásából származnak.

1859 15.) Az ügyvezető köteles a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. A betekintési jog gyakorlása azonban nem járhat a társaság üzleti érdekeinek és üzleti titkainak sérelmével. 16.) Az ügyvezető a társaság képviselete során az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható fokozott gondossággal köteles eljárni. A hatályos jogszabályok, a társasági szerződés, valamint a taggyűlés által hozott határozatok betartásának elmulasztásáért, vagy rendelkezéseinek megszegéseiért, továbbá az ügyvezetési feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségek megszegéséért, továbbá az ebből eredő kárért az ügyvezető a társasággal szemben a polgári jog általános szabályai szerint felel. 17.) Az ügyvezetőt a taggyűlés választja meg határozott időre. 18.) Megszűnik az ügyvezetői megbízatás: -

a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, a Gt. tv-ben megjelölt kizáró ok bekövetkeztével, lemondással és elhalálozással.

Az ügyvezető a tisztségéről bármikor lemondhat, azonban a társaság működőképességének megőrzése érdekében, ha az más módon nem biztosítható, a lemondás csak a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá. 19.) A társaság tagjai kijelentik, hogy nem támasztanak akadályt abban a kérdésben, hogy a társaság képviseletét ellátó ügyvezető más, hasonló, vagy akár azonos tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedést szerezzen, illetve, hogy abban vezető tisztségviselő legyen. IV. Felügyelő Bizottság

1.) A társaság ügyvezetésének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el, amely testületként jár el, tagjainak száma 4 fő. 2.) A Felügyelő Bizottsági tagok megbízatása jelen társasági szerződés aláírásától számított 5 év határozott időre szól. A Felügyelő Bizottság elnökét a Felügyelő Bizottság tagjai közül közvetlenül a taggyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjait e tevékenységükért díjazás nem illeti meg. Ha valamelyik felügyelő bizottsági tag tisztje lejárat előtt megszűnne, az Felügyelő Bizottság tagjává választott új tag megbízatása a Felügyelő Bizottság többi tagjának megbízatásának lejártáig tart.

1860

3.) A Felügyelő Bizottság tagjai: Név: Anyja neve: Lakcím: Név: Anyja neve: Lakcím: Név: Anyja neve: Lakcím: Név: Anyja neve: Lakcím 4.) A Felügyelő Bizottság folyamatosan jogosult ellenőrizni a társaság ügyvezetését és ennek során jogában áll akár testületileg, akár valamely tagja által a társaság könyveibe, irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni, vagy szakértővel megvizsgáltatni. A társaság vezető tisztségviselői, illetve vezető állású munkavállalói a megkereséstől számított legkésőbb 8 napon belül kötelesek a megkeresésnek eleget tenni és a kért felvilágosítást megadni. A Számviteli Törvény szerinti beszámolóról a taggyűlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

5.) A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök szükség szerint hívja össze, de évente négyszer köteles összehívni. Az ülés összehívását - az ok és cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget a tag maga jogosult az ülés összehívására. 6.) A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada, három tagú Felügyelő Bizottság esetén mindhárom tag jelen van. 7.) A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 8.) A Felügyelő Bizottság a Gt. és az alapszabály keretei között a saját maga által kialakított ügyrend szerint működik, amelyet a taggyűlés hagy jóvá. 9.) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyv-vezető ír alá és egy Felügyelő Bizottsági tag hitelesít. A jegyzőkönyvet haladéktalanul, de legkésőbb a Felügyelő Bizottsági ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az ügyvezetőnek.

1861

V. Könyvvizsgáló 1. A Társaság egy könyvvizsgálót alkalmaz, megbízatása jelen társasági szerződés aláírása napjától számított 5 évre szól. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az igazgatóság a Felügyelő Bizottság egyetértésével tesz javaslatot a közgyűlésnek. 2. A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről és ennek során mindenek előtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. 3. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők, vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a taggyűlés összehívását kezdeményezni. Ha a taggyűlés összehívására nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti. 4. A társaság könyvvizsgálója: ______________________ Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. székhelye: ________________________________A Magyar Könyvvizsgálói Kamara által ____________ szám alatt nyilvántartásba vett, Könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgálói társaság Kijelölt könyvvizsgáló: ______________________________ (an: ___________) cím: ____ MKVK bejegyzési száma: ____________ VI. A törzstőke leszállítása és felemelése 1.) A taggyűlés elhatározhatja a társaság törzstőkéjének felemelését. A törzstőke felemelését új törzsbetétek befizetésével kell fedezni. A törzstőkét új törzsbetét befizetésével csak akkor lehet felemelni, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében befizették. 2.) A törzstőke felemelése előtt bejegyzett társasági tagoknak az új törzsbetétek megszerzésére – a felemelést kimondó határozat meghozatalától számított harminc napon belül – elsőbbségi joguk van. A tagok e jogukat – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – törzsbetéteik arányában gyakorolhatják. Ha a tagok a megadott határidőn belül nem éltek elsőbbségi jogukkal, az új törzsbetétek megszerzésére az általuk kijelölt személyek, ennek hiányában bárki jogosult. Az előző rendelkezések nem alkalmazhatók akkor, ha a törzstőke felemelése dolgozói üzletrész létesítése érdekében történt.

1862

3.) A taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit – külön befizetés nélkül – a korábbi törzsbetéteik arányában növeli. 4.) A taggyűlés a törzstőkét leszállíthatja, a Gt. tv-ben meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani. A törzstőke nem szállítható le ötszázezer forintnál alacsonyabb összegre. Ha a leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb százezer forintnál. Ha törvény a törzstőke leszállítását kötelezővé teszi, a Gt. tv. 162-164. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni. Ha a törzstőke e törvény által előírt leszállítására azért nincs lehetőség, mert ezzel a társaság törzstőkéje az e törvényben meghatározott legkisebb összeg alá csökkenne, a taggyűlés köteles a társaságnak más társasági formában történő átalakulásáról vagy a társaság jogutód nélküli megszűnéséről határozni. 5.) A törzstőke leszállítása esetében az erről döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a törzstőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik-e. A törzstőke leszállítását kimondó határozatról – a cégbíróságnak történt bejelentést követően – az ügyvezető a Cégközlönyben kétszer egymás után, harmincnapos időközzel hirdetményt köteles közzétenni. A hirdetményben ismertetni kell a törzstőke leszállítását kimondó határozat meghozatalának napját, az eredeti és a leszállított törzstőke mértékét, valamint a leszállítás módját, egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be. Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni a bejelentés megtételére. Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra – le nem járt követelés esetén – biztosítékot kell nyújtani. A 30 napos határidő eltelte után az ügyvezetőnek be kell jelentenie a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, illetve részükre biztosíték nyújtása megtörtént. A bejelentéshez mellékelni kell a hirdetményeket tartalmazó lappéldányokat. A törzstőke leszállítását a cégjegyzékbe csak az ügyvezetői bejelentést követően lehet bejegyezni. A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak visszafizetéseket csak a leszállításnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.

1863 VII. A társaság megszűnése 1.) A gazdasági társaság megszűnik, ha

-

elhatározza jogutód nélküli megszűnését; elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását), a Gt. 4. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések betartásával; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg, a felszámolási eljárás és a hivatalból történő törlés esetét kivéve végelszámolásnak van helye. A taggyűlés a végelszámolás megindításáról szóló határozatban jelöli ki a végelszámolót, aki a társaság vezető tisztségviselőin kívül más személy is lehet. A társaság megszűnésére egyébként a Gt. tv. VI. fejezet rendelkezései, valamint a 165 – 166. § rendelkezései irányadóak.

VIII. Vegyes és záró rendelkezések

1.) A társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat jogszabályba, vagy a társasági szerződésbe ütközik. A taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát a vezető tisztségviselők is kérhetik. 2.) A jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki, de nem illeti meg azt a személyt, aki – a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve – a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. 3.) A társaság tagjai a társaság működésével, gazdálkodásával, pénzügyi helyzetével kapcsolatosan birtokukba jutott adatokat üzleti titokként kötelesek megőrizni, azokat a társaságon kívülálló személyeknek nem szolgáltathatják ki, az ennek megszegéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

1864

4.) Jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 2006. évi IV. törvény (Gt. tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Nyíregyháza, 2009. _________________

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében Csabai Lászlóné polgármester

Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Zrt képviseletében Belus Tamás vezérigazgató

Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság képviseletében Gajdos László ügyvezető

Nyírség Turizmusáért Egyesület képviseletében Dr. Hanusz Árpád elnök Jelen társasági szerződést készítettem és ellenjegyzem Dr. Danka János ügyvéd (4400 Nyíregyháza Kossuth tér 7. 2/2.) Nyíregyházán, 2009. ____ napján:

2. számú melléklet a 202/2009.(IX.28.) számú határozathoz: Felhívás Nyíregyházi TDM menedzseri pozíció betöltésére A Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. munkatársat keres a nyíregyházi TDM menedzseri/ügyvezető igazgatói pozíció betöltésére az alábbi feltételekkel: Fő feladatok: - a TDM Szervezet ügyvezető igazgatói feladatainak ellátása, szakmai és operatív feladatok végrehajtásának vezetése, ellenőrzése, valamint - a desztináció turisztikai menedzsment feladatainak ellátása, koordinálása.

1865

Továbbá  -

-

-

-

TDM szervezethez és a desztínációhoz kapcsolódó stratégiai, tervezésikutatási, fejlesztési-pályázati, valamint marketing-, látogatói- és információmenedzsmenti feladatok szakmai koordinációja, irányítása; kapcsolattartás szakmai szervezetekkel, kiemelt helyi, térségi, regionális és országos turisztikai döntéshozókkal, szolgáltatókkal, partnerekkel és a szaksajtóval; a TDM Szervezet szakmai, nyilvánossági és PR rendezvények előkészítésének, lebonyolításának a koordinációja (szakmai szemináriumok, konferenciák, utazási kiállításon való megjelenés, PR rendezvények stb.); a TDMSZ szolgáltatási struktúrájának, belső folyamatainak, továbbá monitoring rendszerének és webportáljának folyamatos fejlesztése, valamint TDMSZ képviseleti és lobby feladatok ellátása.

Elvárások: - turizmus szakirányú felsőfokú végzettség (közgazdasági és/vagy földrajzi/geográfus és/vagy turisztikai), minimum 5 év igazolható turizmus (szolgáltatási, tervezési, fejlesztési vagy marketing) területén megszerzett releváns szakmai tapasztalat - minimum szakmai anyaggal bővített középfokú angol vagy német nyelvvizsga - a desztináció társadalmi, gazdasági, kulturális ismerete - számítógépes irodai programok biztos használata - B. kategóriás jogosítvány - vezetői tapasztalat. Előnyt jelent: - a desztináció fő nemzetközi küldő területeinek tárgyalóképes nyelvismerete, - gazdasági vagy idegenforgalmi felsőfokú végzettség, - TDM tapasztalat, - turisztikai területen szerezett rendezvényszervezési tapasztalat, - projektmenedzsment, területfejlesztési és vezetési tapasztalat, - személyes felelősségvállalás és a desztináció eredményeihez való aktív hozzájárulás, - kiváló kommunikációs, szervező- és problémamegoldó készség, valamint - saját gépjármű. -2A pályázat tartalmazza: • Szakmai önéletrajzot • Végzettségeket igazoló eredeti dokumentációkat • Referenciákat • Esetleges támogató nyilatkozatokat, ajánlásokat • A TDM menedzseri tevékenység ellátásával kapcsolatos szakmai pályázati anyagot Munkába-lépési feltételek: • Az álláshely próbaidővel határozatlan ideig tölthető be. • Kiemelt bérezés, illetve egyéb juttatások megegyezés szerint.

1866 •

A Munkaszervezet vezetőjét a Non-profit Kft Tulajdonosi Taggyűlése a pályázók írásos pályázati anyagának átolvasása és a meghallgatásra érdemes pályázók - igény szerint többszöri - személyes meghallgatását követően nevezi ki.

Munkavégzés helye: ƒ Nyíregyháza, ill. szükség szerint változó helyszíneken

13./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004.(VI.24.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Két bizottság tárgyalta, Költségvetési Bizottság Mikó Dániel. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi, Ügyrendi Bizottság. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság 4 igen és 2 tartózkodás mellett támogatja. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet.

1867

28/2009.(IX.29) KGY rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24.) KGY rendelet módosításáról

A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja:

1. § Az Ör. 7. sz. melléklete az alábbiak szerint módosul: A forgalomképtelen (törvény alapján) vagyoni kör az alábbiak szerint módosul: Terület

Ssz.

HRSZ

Ingatlannév/ jelleg

Helyszín

változás előtt

változás után

614

01218/3

közút

Császárszállás

3200

0

614

01218/4

közút

Császárszállás

707

0

895

02331/26

közút

Nagyszállás

573

0

2351

22200/164

közterület

Örökösföld

34.2697

0

A forgalomképtelen (törvény alapján) vagyoni kör az alábbi tétellel egészül ki:

Ssz.

Terület

HRSZ

Ingatlannév/ jelleg

Helyszín

22200/165

közterület

Örökösföld

33.8065

22200/167

út

Semmelweis u.

132

változás előtt

változás után

1868 A korlátozottan forgalomképes (törvény alapján) vagyoni kör az alábbiak szerint módosul: Terület

Ssz.

HRSZ

Ingatlannév/ jelleg

Helyszín

változás előtt

változás után

162

8089

általános iskola

Huszár tér

5976

7632

Záró rendelkezések

2. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Jelen rendeletet 2009. szeptember hó 29. napján kihirdetem.

14./ napirend: Előterjesztés a szociális szolgáltatások fejlesztésére irányuló pályázatok benyújtásának támogatására Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez annyiban különbözik a másik csomagtól, hogy ez csak egy előkészítő munka, gyakorlatilag nem a pályázat benyújtása, vagy csak részben a pályázat benyújtása. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottságok véleményét kérem. Szociális Bizottság. Dr. Szilassy Géza: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) Támogatjuk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Költségvetési Bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottságunk is hasonlóképpen tett.

1869

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Urbán Judit. Urbán Judit: (képviselő) Kérdés lenne. Elnézést, csak annyit, hogy akadálymentesítés szerepel, illetve csak részben. Ez is része ennek az előterjesztésnek. Kérdezem, hogy akkor az akadálymentesítéssel, hogy állunk? Olvastam az interneten, 2010 év végi határidő van erre a középületek esetében és utána hasonló szankciókkal kell számolni. Ezt kérdezném. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nem fogunk tudni minden intézményt akadálymentesíteni, és a pályázat kiírása rossz, mert teljes körű akadálymentesítést igényel. Ez azt jelentené, hogy miután minden iskolánk, a sóstóhegyi kivételével kétszintes, mindenhol liftet kellene építeni, teljesen értelmetlen. Úgyhogy meg fogjuk csinálni a lépcsőt a bejáratnál és lesz részleges akadálymentesítés. Ennyit fogunk tudni csinálni. Ahol meg felújítást csinálunk, ott mindenhol teljes akadálymentesítést csinálunk. Azt az akadálymentesítést, amit elvárnak tőlünk, nincs az a pénz és nincs az az értelem, amiért azt meg lehetne csinálni. Úgyhogy fel kell vállalni minden ódiumát. Tehát az, hogy egy Wesselényiben, egy Inczédyben, a Sipkayba mindenhova liftet tegyünk, azt nem lehet egyszerűen pénzzel győzni, ezek 100 millió forintos tételek. Kérdezem a képviselőket, hogy elfogadják-e a határozati javaslatokat? A három határozat-tervezetet egyben szavazzuk. Kérem, aki elfogadja, az szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatokat. 203/2009.(IX.28.) számú határozat a szociális szolgáltatások fejlesztésére irányuló pályázatok benyújtásának támogatásáról A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta és egyetért azzal, hogy az Észak-Alföldi Operatív Program „Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (akadálymentesítés) című, ÉAOP-2009- 4.1.5. kódszámú pályázatára a „HUMAN-NET” Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) Városi Családsegítő Szolgálat fejlesztése érdekében a pályázat kerüljön benyújtásra Felelős: Szociális Iroda vezetője Határidő: 2009. szeptember 30.

1870 2. A fejlesztés összköltségvetése 16.667.000 Ft, amelyhez az 1.667.000 Ft (10 %-os mértékű) önerőt az Önkormányzat a 2010. évi költségvetésében biztosítja. Felelős: Gazdasági Iroda vezetője 203-2/2009 -2. (IX.28.) számú határozat a szociális szolgáltatások fejlesztésére irányuló pályázatok benyújtásának támogatásáról

A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta és egyetért a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a „Házi segítségnyújtás fejlesztése” című, a TÁMOP-5.4.3.2009/2 kódjelű, a Szociális Gondozási Központ házi segítségnyújtás szolgáltatásának fejlesztése érdekében a pályázat benyújtásával Felelős: Szociális Iroda vezetője Határidő: 2009. szeptember 30.

203-3/2009. (IX.28.) számú határozat a szociális szolgáltatások fejlesztésére irányuló pályázatok benyújtásának támogatásáról

A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta és egyetért a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése és továbbképzése és készségfejlesztés, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” című, a TÁMOP-5.4.4.-09/2/B kódjelű pályázat benyújtásával Felelős: Szociális Iroda vezetője Határidő: 2009. október 15.

1871

15./ napirend: Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat 2010. évi fordulójához való csatlakozásra Előadó: Kemenes Erika Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) A szokásnak megfelelően Szociális Bizottság. Dr. Szilassy Géza: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) A bizottság támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Magda. Dr. Ajtay–Horváth Magda: (képviselő) Itt azt olvashatjuk, hogy az önkormányzatunk által felhasznált összeg évente kevesebb, szinte 1 millió forinttal a rendelkezésre álló keretnél, amit az Oktatási Minisztérium Támogatáskezelő Alapja visszautalt. Tehát nem lehetne-e azt, hogy a kimaradt, illetve a be nem iratkozott, illetve halasztott diákok helyett lenne egy lista és a következő gyerekek ezt megkapnák? Tehát muszáj visszautalni ezt a pénzt? Nem lehetne-e felhasználni ezt a keretet? Csabai Lászlóné: (polgármester) Kemenes Erika fog rá válaszolni, én egyébként nagyon örülök, amikor visszautalják a pénzt, mert akkor megmarad. Kemenes Erika: (Szociális Iroda vezetője) Nem lehet felhasználni, mert az mindig a következő évben dől el, hogy csatlakozik-e hozzá az önkormányzat vagy sem. És csak akkor tudja megpályáztatni. Adott évben azért nem lehet felhasználni, mert nagyon szigorú eljárási rendje van a pályáztatásnak a minisztérium részéről. Most, ebben az évben november 23-ig el is kell bírálni, december 4-ig pedig ki kell mindenkit értesíteni. Utána már nem vonhatunk be új pályázókat. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szavaztathatok-e? Kérem, aki a határozati javaslattal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

1872 204/2009. (IX.28.) számú határozat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2010. évi fordulójához való csatlakozásról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és egyetért a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz való csatlakozással, a nyilatkozat aláírásával megbízza a polgármestert. Felelős: Csabai Lászlóné polgármester Határidő: 2009. szeptember 30. 2./ megbízza a Szociális Irodát a pályázat meghirdetésével. Felelős: Kemenes Erika a Szociális Iroda vezetője Határidő: 2009. szeptember 30. 3./ megbízza a Szociális Irodát a pályázat lebonyolításával. Felelős: Kemenes Erika a Szociális Iroda vezetője Határidő: folyamatos 4./ megbízza a Gazdasági Irodát a 2010. évi költségvetés készítése során a 6,5 millió forint biztosítására. Felelős: László Géza a Gazdasági Iroda vezetője Határidő: folyamatos 16./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Kossuth utca 27. szám alatt lévő 1591/1 hrsz-ú ingatlan elidegenítésre történő kijelölésére és a licit induló árának meghatározására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen? Bizottság véleményét kérdezem. Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési és egyhangúlag elfogadásra javasolja.

Gazdasági

Bizottság

elnöke)

A

bizottság

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

1873

205/2009.(IX.28.) számú határozat a Nyíregyháza, Kossuth u. 27. szám alatt lévő 1591/1 hrsz-ú ingatlan elidegenítésre történő kijelöléséről és a licit induló árának meghatározásáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és ƒ a Nyíregyháza, Kossuth u. 27. szám alatt lévő 1591/1 hrsz-ú ingatlant 46.860.000,-Ft + 25 % ÁFA = 58.575.000,-Ft, azaz Negyvenhatmillió-nyolcszázhatvanezer forint + 25% ÁFA licit induló áron nyílt, kétfordulós pályázat keretében - 1 éven belüli bontási- és a bontástól számított 3 éves beépítési kötelezettség előírásával - történő elidegenítésre kijelöli. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt az adásvételi szerződés aláírására.

Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési szükséges intézkedések megtételére

Iroda

vezetőjét,

a

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Határidő:

2009. december 31.

17./napirend: Előterjesztés a PYRAMID INVEST kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel megkötött közérdekű kötelezettségvállalás nyújtására vonatkozó megállapodás szerinti fizetési határidő módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérem.

1874 Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. A Költségvetési és Gazdasági Bizottság egy módosító indítványt fogadott el az előterjesztéshez. A módosító indítvány pedig úgy szól, hogy a határozat-tervezet egészüljön ki azzal, hogy a Kft-nek 7 millió forintos kötelezettség vállalást legkésőbb 2010. március 31-ig meg kell fizetnie. Köszönöm szépen. Ezzel a kiegészítéssel 9 igen szavazat, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Városfejlesztési Bizottság. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési Bizottság is megtárgyalta ezt az előterjesztést és abban egyetértés mutatkozott, hogy valamilyen korlátot kellene betenni időben, hogy hogyan fizesse meg a 70 millió forintot a PYRAMID INVEST az önkormányzat részére. Abban már nem teljesen volt egyetértés, hogy milyen ütemezéssel. Az egyik javaslat arról szólt, hogy egy olyan ütemezéssel, hogy 2010. december illetve 2010. március 31-ével egy összegben a 70 millió forintot. Ez 5 igen és 5 tartózkodással végül is nem kapott többséget. A második javaslat az volt, hogy legyen kettébontva, december 31-ig érkezzen be 35 millió forint, és a maradék 35 millió forint érkezzen be március 31-ig. Ezt már 9 igen, 1 tartózkodással elfogadta a bizottság. De mint mondottam, igazából megosztott volt a bizottság abban a tekintetben, hogy akkor mely időintervallumban és mikor történjen pontosan a dolog. Abban volt teljes egyetértés viszont, hogy valamilyen időbeli korlátot azt hozni kell. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért a határozati javaslattal, azzal a kiegészítéssel, amit a Gazdasági Bizottság véleménye alapján – mert az egy konzekvens javaslat volt – Mikó Dániel elmondott, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 23 szavazattal, 9 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.. 206/2009. (IX.28.) számú határozat a PYRAMID INVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel megkötött közérdekű kötelezettségvállalás nyújtására vonatkozó megállapodás szerinti fizetési határidő módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a PYRAMID INVEST Kft. között 2009. január 29. napján megkötött, a Közgyűlés 3/2009. (I.19.) sz. határozatával jóváhagyott Közérdekű kötelezettségvállalás nyújtásáról szóló megállapodás 4. pontjának az alábbiak szerinti módosításához – az eredeti megálapodásban foglalt további feltételek változatlanul hagyása mellett hozzájárul: „ 4. Felek megállapodnak abban, hogy a 3. pont szerinti 70.000.000.- Ftot a Fejlesztő az Önkormányzat OTP és Kereskedelmi Bank NyRt-nél vezetett 11744003-15402006 számú költségvetési elszámolási számlájára történő átutalással egy összegben fizeti meg oly módon, hogy legkésőbb 2010. március 31-ig a fenti számlán jóváírásra kerüljön.

1875

A kerékpárút finanszírozását biztosító 50.000.000.- Ft pedig akkor kerül átutalásra, az előbbi költségvetési elszámolási számlára, amikor az 1. pontban megjelölt beruházás első fázisa azaz, A, C, D, E, F alrészei jogerős építési engedéllyel bírnak.” Felhatalmazza:   Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor főjegyzőt a megállapodás módosításának aláírására Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője

Határidő:

2009. október 31.

18./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Színház utca 2. szám alatt lévő 6019/2 hrsz-ú, állami tulajdonú ingatlan (Helyőrségi Klub) tulajdonjogának versenyeztetés mellőzésével történő megszerzésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nekem van. Ennek az ingatlannak a megvételét csak akkor tudom elképzelni, ha nagyon olcsó lesz. Nem gondolom, hogy nekünk ezt meg kellene venni. Nézzük meg, hogy mennyi az ára. Azért jelentjük csak be az igényünket. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Mikó Dániel. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottsági véleményt kívánok mondani. Előzetes vételi szándékunk bejelentésével bizottságunk egyetértett. Amennyiben a vételi szándékunk komolyra fordul és megkapjuk a visszajelzést, természetesen két dolgot kell mindenképpen a következő előterjesztésnek tartalmaznia. Nyilvánvalóan a számunkra elfogadható árat, a másik feltétel pedig az, hogy tegyen javaslatot az előterjesztő az ingatlan további hasznosítására, mely nyilvánvalóan most azért elég alul kihasznált ez az épület. Meg kell fogalmazni annak a feltételét, hogy hogyan tudunk gazdaságosan egy helyszínre sok egyéb tevékenységet összehozni és milyen ingatlanok szabadulnak fel ez által, amelyek természetesen piacképesek és annak ismeretében tudjuk majd véleményezni, hogy ezt a döntést szabad-e meghozni, vagy sem. Ezekkel az észrevételekkel a bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm szépen.

1876 Csabai Lászlóné: (polgármester) A bizottság és én is ugyanarra a következtetésre jutottunk. Kérem, aki a határozati javaslatot elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot. 207 /2009.(IX.28.) számú határozat Nyíregyháza, Színház utca 2. szám alatt lévő 6019/2 hrsz-ú, állami tulajdonú ingatlan (Helyőrségi Klub) tulajdonjogának versenyeztetés mellőzésével történő megszerzéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. a Nyíregyháza, Színház utca 2. szám alatti 6019/2 hrsz-ú, 1725 m2 területű, Helyőrségi Művelődési Otthon megnevezésű állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogának versenyeztetés mellőzésével történő megszerzésével, illetve az előzetes vételi szándék bejelentésével egyetért. 2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)-(4) bekezdéseiben leírtaknak megfelelően, az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására kívánja tulajdonba venni az ingatlant, és kulturális feladatainak megvalósítása érdekében, közösségi események, rendezvények lebonyolítására tervezi hasznosítani, és továbbra is ingyenesen biztosítja a Magyar Honvédség körébe tartozó társadalmi szervezetek elhelyezését, működtetését. 3. Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlan tulajdonba adása érdekében felmerülő költségek – ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét – megtérítését. 4. Az Önkormányzat nyilatkozik, hogy a vagyonigénylés összhangban van a kistérségi területfejlesztési koncepcióval, illetve a területfejlesztési programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesztési programjaival. Utasítja:

A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.

Felelős:

Dr. Freidinger irodavezető

Határidő:

folyamatos

 

Renáta,

Vagyongazdálkodási

és

Üzemeltetési

1877

19./ napirend: Előterjesztés a Nyírstadion Kft. beolvadására a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft -be Előadó: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Ábrányi Máriát szeretettel köszöntöm. Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottsági véleményt kérek. Jogi Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Egyhangúlag támogatta a bizottság. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Szintén egyhangúlag támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 208/2009. (IX.28.) számú határozat a NYÍRSTADION Beruházó és Üzemeltető Kft. Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-be történő beolvadása végleges vagyonmérlegének elfogadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a NYÍRSTADION Beruházó és Üzemeltető Kft. Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft–be történő beolvadásának végleges vagyonmérlegét 3.191.630 eFt mérlegfőösszeggel elfogadja.

Utasítja:

a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő ügyvezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.

Kft.

Felelős:

Hámoriné Rudolf Irén, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője

Határidő:

2009. október 15.

1878

20./ napirend: Előterjesztés a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződésének módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Költségvetési Bizottság véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi Bizottság véleményét kérem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Támogatja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Szavaztathatok? Kérem, aki a határozati javaslattal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 209/2009.(IX.28.) számú határozat A Nyírség Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. társasági szerződésének módosításáról

A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Nyírség Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Társasági szerződésének módosítását a mellékletben szereplő tartalommal elfogadásra javasolja. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a mellékletben szereplő módosító, illetve az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására Határidő:

2009. október 31.

1879 Melléklet a 209/2009. (IX.28.) számú határozathoz: TÁRSASÁGI

SZERZŐDÉS

3. sz. Módosítása amely létrejött a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (HU-4400 Nyíregyháza, Árok u. 53.) – cégjegyzékszáma: Cg.15-09-072.924. – tagjai között, a társaságot létesítő 2008. május 06. napján kelt Társasági szerződés újabb módosítása tárgyában, az alulírott napon és helyen, az alábbiak szerint: 1.) A Társasági szerződés 1.2.) pontja (a társaság rövidített neve) az alábbiak szerint módosul: „1.2.) Nyírszakképzés Nonprofit Kft.” 2.) A Társasági szerződés 1.6.) pontja (a társaság tagjai) új 1.6.9.) alponttal egészül ki, a következők szerint: „1.6.9.) Nyírvidék TISZK – Nyíregyháza–Nagykálló–Tiszavasvári Nyírvidék – Térségi Integrált Szakképző Központ Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. honlap: www.nyirvidektiszk.hu” 3.) A Társasági szerződés 4.2.) pontja (a társaság törzstőkéje) az alábbiak szerint módosul: „4.2.) A Társaság törzstőkéje 1.100.000 Ft, azaz Egymillió-egyszázezer 00/100 forint.” 4.) A Társasági szerződés 4.4.) pontja (a tagok törzsbetéteinek mértéke, összege és egymás közötti aránya) az alábbiak szerint módosul: „4.4.) A tagok törzsbetéteinek mértéke, összege és egymás közötti aránya: Balkány Város Önkormányzata 100.000,-Ft 10 szavazat Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány 100.000,-Ft 10 szavazat Debreceni Egyetem 110.000,-Ft 11 szavazat Nagykálló Város Önkormányzata 150.000,-Ft 15 szavazat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 300.000,-Ft 30 szavazat Nyíregyházi Főiskola 110.000,-Ft 11 szavazat Tiszavasvári Város Önkormányzata 130.000,-Ft 13 szavazat NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft. 100.000,-Ft 10 szavazat Összesen: 1.100.000,-Ft 110 szavazat” 5.) A Társasági szerződés 6.3.12.) pontja (a tagggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések) az alábbiak szerint módosul: 4.1.) Törlésre kerül a 6.3.12.1.) és a 6.3.12.2.) alpont. 4.2.) A 6.3.12.3.) alpont változatlanul és teljes terjedelmében érvényesül a továbbiakban is.

1880 6.) A jelen módosítással nem érintett pontok és szövegrészek változatlanul és teljes terjedelmükben érvényesek a továbbiakban is. ./. 7.) A társaság tagjai a jelen társasági szerződés – módosítás elkészítésére, ellenjegyzésére és a cégeljárás lebonyolítására a DAJKA ÜGYVÉDI IRODA - ügyintéző: Dr. Dajka János ügyvéd - Nyíregyháza, Mártírok tere 9. IV. 417. részére adnak megbízást. Jelen társasági szerződés - módosítást a felek - elolvasás és megmagyarázás után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag aláírták. Nyíregyháza, 2009. augusztus 25.

………………………… Balkány Város Önkormányzata Képviseli: Pálosi László polgármester

………………………… Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány Képviseli: Dr. Kiss Lajos, a Kuratórium elnöke

………………………… Nagykálló Város Önkormányzata Képviseli: Juhász Zoltán polgármester

………………………… Debreceni Egyetem Képviseli: Dr. Fésüs László rektor

………………………… Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

………………………… Nyíregyházi Főiskola

………………………… Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviseli: Rozgonyi Attila polgármester

Képviseli: Dr. Jánosi Zoltán rektor

………………………… NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft. Képviseli: Csabai Lászlóné és Dr. Szemán Sándor

Hajdu Sándor ügyvezető Jelen Társasági szerződés - módosítást a felek megbízása alapján írásba foglaltam és ellenjegyeztem 2986. ügyiratszám alatt.

Nyíregyháza, 2009. augusztus 25.

1881 TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Alulírott Szerződő Felek mint alapító tagok, az alulírott helyen és napon a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) alapján, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § rendelkezéseivel, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § rendelkezéseivel összhangban közhasznú, közszolgáltató feladatok ellátására a következőkben meghatározott tartalommal kiemelkedően közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság (továbbiakban: Társaság) alakítását határozták el. A Társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződéseket köthet, pert indíthat és az ellene indított pereknek alanya lehet. A Társaság önálló jogi személy. Szerződő Felek a Társaság Társasági szerződését 2008. október 07. napjával korrigálták, illetve módosították; majd 2008. november 05. napján kiegészítették; ekként a Társasági szerződés szövege az alábbiak szerint alakul: 1.

A Társaság neve, székhelye, tagjai

1.1.) A Társaság cégneve:

Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

1.2.) A Társaság rövidített neve:

Nyírszakképzés Nonprofit Kft.

1.3.) A Társaság székhelye:

4400 Nyíregyháza, Árok utca 53.

1.4.) A Társaság telephelyei: 1.4.1.) 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53.

(Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium; honlap: www.inczedy.hu) OM – azonosító: 033690

1.4.2.) 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 30.

(Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola; honlap: www.gollesz.hu) OM – azonosító: 038396

1.4.3.) 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári út 12. (Bencs László Szakiskola és Általános Iskola; honlap: www.bencsl-nyh.sulinet.hu) OM – azonosító: 033429 1.4.4.) 4400 Nyíregyháza, Búza u. 1.

(Művészeti Középiskola és Kollégium; honlap: www.muveszeti-nyh.sulinet.hu) OM – azonosító: 033687

1.4.5.) 4400 Nyíregyháza, Család u. 11.

(Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium; honlap: www.zayanna.sulinet.hu) OM – azonosító: 033662

1.4.6.) 4400 Nyíregyháza, Dugonics u. 10-12. (Wesselényi Miklós Középiskola , Szakiskola és Kollégium; honlap: www.wesselenyi-nyh.sulinet.hu) OM – azonosító: 033691 1.4.7.) 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 15.

(Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium; honlap: www.bankidonat.hu) OM – azonosító: 033681

1882 1.4.8.) 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy. u. 32.

(Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium; honlap: www.sipkay.sulinet.hu) OM – azonosító: 033682

1.4.9.) 4400 Nyíregyháza, Krúdy köz 2.

(Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola; honlap: www.lippaij.sulinet.hu) OM – azonosító: 033685

1.4.10.) 4400 Nyíregyháza, Semmelweis u. 15. (Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola; honlap: www.westsik.sulinet.hu) OM – azonosító: 033699 1.4.11.) 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2-4.

(Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar; honlap: www.de-efk.hu) OM – azonosító: FI-17198

1.4.12.) 4400 Nyíregyháza Sóstói út 31. (1375/22. és 1375/6. hrsz.)

(Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézet; honlap: www.nyf.hu) OM – azonosító: FI-74250

1.4.13.) 4400 Nyíregyháza, Vasvári P. u. 16.

(Vásárhelyi Pál Építőipari és KörnyezetvédelmiVízügyi Szakközépiskola; honlap: www.evisz.sulinet.hu) OM – azonosító: 033686

1.4.14.) 4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 4.

(Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium; honlap: www.nyirszikszi.hu) OM – azonosító: 033683

1.5.) A Társaság fióktelepei: 1.5.1.) 4233 Balkány, Kossuth u. 5.

(Szabolcs Vezér Oktatási Központ; honlap: www.szabolcsvezer.extra.hu) OM – azonosító: 033534

1.5.2.) 4515 Kék, Kölcsey u. 21.

(Rétközi Szakiskola és Népfőiskola; honlap: www.joletialapitvany.fw.hu) OM – azonosító: 101332

1.5.3.) - törölve 1.5.4.) 4320 Nagykálló, Korányi F. út 23-27.

(Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Budai Nagy Antal Szakközépiskola Intézményegység; honlap: www.koranyi.sulinet.hu) OM – azonosító: 033649

1.5.5.) 4320 Nagykálló, Kossuth út 8.

(Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola; honlap: www.kallai-nagykallo.sulinet.hu) OM – azonosító: 200943

1.5.6.) 4440 Tiszavasvári, Petőfi u. 1.

(Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium; honlap: www.ipari115-tvasvari.sulinet.hu) OM – azonosító: 201200”

1883

1.6.) A Társaság tagjai: 1.6.1.) Balkány Város Önkormányzata

4233 Balkány, Rákóczi u. 8. honlap: www.balkany.hu

1.6.2.

Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány

4488 Beszterec, Kossuth út 64. honlap: www.joletialapitvany.fw.hu

1.6.3.

Debreceni Egyetem

4010 Debrecen, Egyetem tér 1. honlap: www.unideb.hu”

1.6.4.) Nagykálló Város Önkormányzata

4320 Nagykálló, Somogyi B. u. 5-7. honlap: www.nagykallo.hu

1.6.5.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. honlap: www.nyiregyhaza.hu

1.6.7.) Nyíregyházi Főiskola

4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B. honlap: www.nyf.hu

1.6.8.) Tiszavasvári Város Önkormányzata

4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4. honlap: www.tiszavasvari.hu

1.6.9.) Nyírvidék TISZK – Nyíregyháza–Nagykálló–Tiszavasvári 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. Nyírvidék – Térségi Integrált Szakképző Központ honlap: www.nyirvidektiszk.hu Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft.) 1.7.) A Társaság tevékenységét nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja. A tagok képviseletét az irányadó jogszabályok, vagy a tagok Szervezeti és Működési Szabályzatai által az alapítói jogok gyakorlására feljogosított személyek látják el. 1.8.) A Társaság jogállása: A Társaság kiemelkedően közhasznú jogállású. 2.

A kiemelkedően közhasznú jogállás elérésének feltételei

2.1.) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (6) bekezdése alapján a tagok a Társaságot kiemelkedően közhasznú szakképzés-szervezési nonprofit gazdasági társaságként alapítják. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét a tagok nem vonhatják el, azt kizárólag a létesítő okiratában meghatározott tevékenységeikre fordíthatják [Kszt. 4. § (1) bekezdés c) pont, Kszt. 14. § (1) bekezdés]). 2.2.) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei képviselő-választáson, pártnak tagja nem lehet [Kszt. 4. § (1) bekezdés d) pont]. 2.3.) A Társaság a Társasági Szerződése szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente nyilvánosságra hozza a tagok honlapjain és a tagok helyi időszaki kiadványa, a „Vasvári Hírmondó” útján [Kszt. 5. § b) pont]. 2.4.) A tagok mint a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervezetek kijelentik, hogy a Társaság az alapítók 2.1 pontban hivatkozott, törvényben meghatározott szakképzési nevelési és oktatási, képességfejlesztési és ismeretterjesztési közfeladatainak ellátását látja el a továbbiakban [Kszt. 5. § a) pont]. 2.5.) A fentiekre tekintettel a Társaság kiemelkedően közhasznú jogállású.

1884 3.

A Társaság tevékenységi köre

3.1.) A Társaság céljai és feladatai: 3.1.1.) A Társaság tevékenységi területén igyekszik elősegíteni a munkaerő-piac igényeihez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés kialakítását. 3.1.2.) A Társaság szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot létesíthet és tarthat fenn, részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint felnőttképzés szervezésében. 3.1.3.) Célja a minőségi szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosításának és a helyi munkaerő-piaci igények kielégítésének elősegítése, összehangolt – az érdekelt és érintett felek egyetértésén alapuló – szakképzés-fejlesztési irányok meghatározásának, a koordináció javításának, a fejlesztési források hatékony felhasználásának biztosítása, továbbá a szakmai képzés színvonalának és a szakmai tudás presztízsének növelése. 3.1.4.) Az iskolai rendszerű szakképzésben egyre növekvő számú hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók képzési problémáinak megoldásában történő segítségnyújtás a lemorzsolódás, a képzési rendszerből szakképesítés nélkül kilépők számának csökkentése érdekében. 3.1.5.) Elősegíti az összehangolt, ugyanakkor a helyi igényeket is figyelembe vevő moduláris rendszerű intézményi képzési programok létrehozását. 3.1.6.) A regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a társaság által, illetve a társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát; továbbá a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. 3.1.7.) Az általa ellátott feladatokra önálló fejlesztési tervet készít. 3.1.8.) A létrehozott térségi integrált szakképző központ (TISZK) keretei között alapítók – mint fenntartók – alábbi iskolái (intézményei) működnek (amelyek egyúttal a Társaság telephelyei és fióktelepei is): 3.1.8.1.) Balkány Város Önkormányzata (4233 Balkány, Rákóczi u. 8.)

Szabolcs Vezér Oktatási Központ 4233 Balkány, Kossuth u. 5. honlap: www.szabolcsvezer.extra.hu OM – azonosító: 033534

3.1.8.2.) Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány (4488 Beszterec, Kossuth út 64.)

Rétközi Szakiskola és Népfőiskola 4515 Kék, Kölcsey u. 21. honlap: www.joletialapitvany.fw.hu OM – azonosító: 101332

3.1.8.3.) Debreceni Egyetem (4010Debrecen, Egyetem tér 1.)

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2-4. honlap: www.de-efk.hu OM – azonosító: FI-17198

3.1.8.4.) Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi B. u. 5-7.)

Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Budai Nagy Antal Szakközépiskola Intézményegység 4320 Nagykálló, Korányi F. út 23-27. honlap: www.koranyi.sulinet.hu OM – azonosító: 033649 Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola 4320 Nagykálló, Kossuth út 8. honlap: www.kallai-nagykallo. sulinet.hu OM – azonosító: 200943

1885 3.1.8.5.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.)

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. honlap: www.inczedy.hu OM – azonosító: 033690 Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 30. honlap: www.gollesz.hu OM – azonosító: 038396 Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári út 12. honlap: www.bencsl-nyh.sulinet.hu OM – azonosító: 033429 Művészeti Középiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Búza u. 1. honlap: www.muveszeti-nyh.sulinet.hu OM – azonosító: 033687 Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Család u. 11. honlap: www.zayanna.sulinet.hu OM – azonosító: 033662 Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Dugonics u. 10-12. honlap: www.wesselenyi-nyh.sulinet.hu OM – azonosító: 033691 Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 15. honlap: www.bankidonat.hu OM – azonosító: 033681 Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy. u. 32. honlap: www.sipkay.sulinet.hu OM – azonosító: 033682 Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 4400 Nyíregyháza, Krúdy köz 2. honlap: www.lippaij.sulinet.hu OM – azonosító: 033685 Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola 4400 Nyíregyháza, Semmelweis u. 15. honlap: www.westsik.sulinet.hu OM – azonosító: 033699

1886

Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola 4400 Nyíregyháza, Vasvári P. u. 16. honlap: www.evisz.sulinet.hu OM – azonosító: 033686 Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 4. honlap: www.nyirszikszi.hu) OM – azonosító: 033683 3.1.8.6.) Nyíregyházi Főiskola (4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B.)

Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézet 4400 Nyíregyháza Sóstói út 31. (1375/22. és 1375/6. hrsz.) honlap: www.nyf.hu) OM – azonosító: FI-74250

3.1.8.7.) Tiszavasvári Város Önkormányzata Tiszavasvári Középiskola, (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.) Szakiskola és Kollégium 4440 Tiszavasvári, Petőfi u. 1. honlap: www.ipari115-tvasvari.sulinet.hu OM – azonosító: 201200 3.2.) A Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pont 4. alpontja szerinti „nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés”, a 11. alpontja szerinti „hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése”, valamint a 18. alpontja szerinti „munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások” tevékenységeket mint közhasznú tevékenységet végzi. 3.2.1.) A Társaság főtevékenysége a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről (TEÁOR 2008) szóló jogszabály – a továbbiakban: TEÁOR ’08 – szerinti besorolásban: 8532 ’08

Szakmai középfokú oktatás

3.2.2.) A Társaság cél szerinti kiemelkedő közhasznú, közszolgáltató tevékenységei TEÁOR ’08 szerinti besorolásban: 8531 ’08 8532 ’08 8541 ’08 8542 ’08 8559 ’08

Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás M.n.s. egyéb oktatás

3.2.3.) A Társaság általános közhasznú, közszolgáltató tevékenységei a TEÁOR ’08 szerinti besorolásban: 8551 ’08 8552 ’08 8560 ’08

Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés Oktatást kiegészítő tevékenység

3.3.) A Társaság vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez [Kszt. 4. § (1) bekezdés b) pont].

1887 3.4.) A Társaság nem zárja ki, hogy a tagokon kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból [Kszt. 4. § (1) bekezdés a) pont]. 3.5.) A társaság felsőoktatási intézmény-alapítói által ellátott képzési területek a következők: 3.5.1. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar: • csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ-szám: 547230210000000) • ifjúságsegítő (OKJ-szám: 557620100000000) 3.5.2.

Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézet: • csecsemő- és gyermeknevelő – gondozó (OKJ-szám: 557610100000000) • gazdasági és idegennyelvű levelező (OKJ-szám: 55343301) • idegenforgalmi szakmenedzser (OKJ-szám: 55787201) • ifjúságsegítő (OKJ-szám: 55841902) • informatikai statisztikus és gazdasági tervező (OKJ-szám: 554810200000000) • intézményi kommunikátor (OKJ-szám: 552130100000000) • kereskedelmi szakmenedzser (OKJ-szám: 553450100105502) • logisztikai műszaki menedzserasszisztens (OKJ-szám: 553450200105501) • pénzügyi szakügyintéző (OKJ-szám: 55343601) • számviteli szakügyintéző (OKJ-szám: 55343602) • titkárságvezető (OKJ-szám: 55343402) • idegenforgalmi szakmenedzser (OKJ.szám: 5581120100105501) • üzleti szakügyintéző (OKJ-szám: 553430100000000) • jogi asszisztens (OKJ-szám: 553460100000000) • pénzügyiszakügyintéző (OKJ-szám: 553430100105504) 4.

A Társaság törzstőkéje

4.1.) A Társaság jegyzett tőkéje, a Társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összessége. 4.2.) A Társaság törzstőkéje 1.100.000 Ft, azaz Egymillió-egyszázezer 00/100 forint. 4.3.) A tagok jelen Társasági Szerződés aláírásától számított 15 napon belül a 4.2.) pontban meghatározott összeget a 4.4.) pontban meghatározott arányban befizetik a Társaság törzstőke letéti számlájára. 4.4.) A tagok törzsbetéteinek mértéke, összege és egymás közötti aránya: Balkány Város Önkormányzata Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány Debreceni Egyetem Nagykálló Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyházi Főiskola Tiszavasvári Város Önkormányzata NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft. Összesen:

100.000,-Ft 100.000,-Ft 110.000,-Ft 150.000,-Ft 300.000,-Ft 110.000,-Ft 130.000,-Ft 100.000,-Ft

10 szavazat 10 szavazat 11 szavazat 15 szavazat 30 szavazat 11 szavazat 13 szavazat 10 szavazat

1.100.000,-Ft

110 szavazat

4.5.) A Társaság tagjai a Társaság törzstőkéjének új üzletrészek befizetésével történő emelése során a törzstőke-emelés szerinti törzsbetétek ellenértékének 100%-át a törzstőke-emelésről szóló taggyűlési határozat meghozatalától számított 15 napon belül kötelesek a Társaság rendelkezésére bocsátani. 5.

Az üzletrész

5.1.) A Társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a Társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, azonban a Társasági Szerződés egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő Társasági jogokkal ruházhat fel.

1888

5.2.) Az üzletrész bevonása: a Társaság a saját üzletrészét a 6.12 pont rendelkezéseiben meghatározottak szerint szerezheti meg és vonhatja be. 5.3.) Az üzletrész felosztása: az üzletrész csak átruházás és a megszűnt tag jogutódlása esetén osztható fel. 5.4.) A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tagok részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetét alapításkori értéke adható ki. A tagok vállalják, hogy ebben az esetben az ezt meghaladó vagyont a Társaságéval azonos vagy hasonló közhasznú tevékenységet ellátó szervezetnek juttatják. Ezen szervezet kijelöléséről a tagok a jogutód nélküli megszűnés időpontjában, azzal egyidejűleg döntenek. 6.

A taggyűlés kizárólagos hatásköre

6.1.) A Társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amely a Társaság valamennyi ügyében jogosult dönteni. 6.2.) A taggyűlés teljes jogú részvevői a tagok, akik közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott tag útján is képviseltethetik magukat. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető kijelölése esetén a cégvezető, felügyelő bizottság vagy könyvvizsgáló választása esetén a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. 6.3.) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi kérdésekben történő döntési jogosultságok: 6.3.1.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, azonban erről a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének és a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem határozhat; 6.3.2.) a Társaság üzleti tervének és a Társaság működéséről szóló éves beszámolónak és a könyvvizsgáló jelentésének az elfogadása; 6.3.3.) a Társasági Szerződés módosítása; 6.3.4.) a Társaság törzstőkéjének felemelése és leszállítása (a törzstőke emelése csak újabb törzsbetét befizetésével lehetséges); 6.3.5.) az üzletrész felosztásának jóváhagyása; 6.3.6.) az ügyvezető megbízása, visszahívása, díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a Társasággal munkaviszonyban is áll, felette a munkáltatói jogok gyakorlása; 6.3.7.) a könyvvizsgáló kijelölése, visszahívása, díjazásának megállapítása; 6.3.8.) a felügyelő bizottság tagjainak kijelölése, visszahívása, díjázásának megállapítása, a felügyelő bizottság ügyrendjének elfogadása; 6.3.9.) a cégbejegyzést megelőzően a Társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása; 6.3.10.) az ügyvezető és a felügyelő bizottság tagjai ellen kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a Társaság képviseletéről; 6.3.11.) a Társaság átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának, szétválásának, kiválásának, jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; 6.3.12.) azon szerződés megkötésének előzetes jóváhagyása, amely 6.3.12.1.) - törölve 6.3.12.2.) - törölve 6.3.12.3.) amelyet a Társaság az ügyvezetőjével, ennek közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont] köt. 6.3.13. döntés a Társaság által történő hitelfelvételről, ha az a 3 millió forintot meghaladja; 6.3.14.) a közhasznú szerződés megkötésével, illetve módosításával kapcsolatos döntések, azaz az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a Társaság – a tagokon kívül – a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység feltételeiről [Ptk. 59. § (1) bekezdés]. Ezen szerződések a Ptk. 59. § (3) bekezdése értelmében nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet [Ptk. 59 § (1) bekezdés, 59. § (3) bekezdés]; 6.3.15.) a Társaság munkaszervezetének kialakítása körében a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása; 6.3.16.) a közhasznúsági jelentés elfogadása;

1889 6.3.17.) a 16.1 pont megvalósulása esetén a befektetési szabályzat elfogadása; 6.3.18.) az ügyvezető ill. a felügyelő bizottsági tagok felmentése írásban a titoktartási kötelezettség alól; 6.3.19.) az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok és más, a taggyűlés által meghatározott vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, rendszeréről szóló szabályzat megalkotása; 6.3.20.) elfogadja a társaság költségvetését; 6.3.21.) a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés összehangolásával kapcsolatban hozott döntéseinek elfogadása [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (2) bekezdés szerint]; 6.3.22.) a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntéseivel összhangban a szakképzés fejlesztési irányára és a beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát, befolyásolva ezzel a pedagógusok létszámát [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés a) pontja szerint]; 6.3.23.) egyetértési jogot gyakorol a szakmai program tekintetében az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (5) bekezdés b) pontja szerint]; 6.3.24.) a szakképzés-szervezési társaság az általa ellátott feladatokra – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdése szerint – önálló fejlesztési tervet készít; 6.3.25.) a szakképzés egyéb szereplőinek bevonása a szakképzésbe, megállapodás megkötése [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (3) bekezdés]; 6.3.26.) részt vesz pályázatokban, a pályázat lebonyolításában, fejlesztési projektek megvalósításában; 6.3.27.) mindazon ügyek, amelyeket a Társasági Szerződés vagy jogszabály, illetve a TÁMOP 2.2.3. pályázat a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, azaz 6.3.27.1.) a társaság taggyűlése a nem önkormányzati fenntartókkal (közoktatási) megállapodást köthet vagy tagként bevonhatja őket; 6.3.27.2.) részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében, dönt a Társaságban résztvevő fenntartók szakképzési intézményeinek felnőttképzési tevékenységének irányairól [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/B. § (4) bekezdés b) pontja szerint]; 6.3.27.3.) szakképzési hozzájárulás gyűjtése a hozzájárulásra kötelezettektől [Szht. 4. § (5) bekezdés alapján], a felhasználás nyomon követése (dönt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalatoktól gyűjtött fejlesztési források felhasználásáról); 6.3.27.4.) az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban véleményezési jogot gyakorol; 6.3.27.5.) az érintett intézményekkel kapcsolatban munkaerő-gazdálkodási rendszer-tervet készít és fogad el, valamint működteti a nyilvántartást [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 16. § (7) bekezdése szerint]; 6.3.27.6.) saját szervezeti egységeként működteti a közös fejlesztési helyszínként megjelölt és a tulajdonos fenntartótól használatba átvett tanműhelyeket (gyakorlati képzéssel kapcsolatos hatáskör); 6.3.27.7.) véleményezési jogot gyakorol abban az esetben, ha valamelyik fenntartó saját hatáskörében átszervezi szakképzési intézményeit; 6.3.27.8.) elkészítteti és elfogadja a társaságban érintett szakképzési intézmények működési területére érvényes modultérképet; 6.3.27.9.) egyetértési jogot gyakorol az érintett szakképzési intézmények Alapító Okiratainak módosításakor; 6.3.27.10.) véleményezési jogot gyakorol az érintett fenntartók minőségirányítási programjaival kapcsolatban; 6.3.27.11.) egyetértési joggal bír a 9. évfolyam beiskolázási csoportindítással kapcsolatban.

1890 6.4.) Az ügyvezető a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben a taggyűlés határozatát annak meghozatalától számított 15 napon belül köteles írásban közölni a Társaság valamennyi tagjával, és azt köteles a határozatok könyvébe bevezetni. Az ügyvezető a taggyűlés döntéseinek érintettekkel való közlését a nyilvánosság útján is biztosítja. 6.5.) Az ügyvezető a döntéshozatalt megelőzően köteles a felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló írásos véleményét beszerezni. Az írásos vélemények nyilvánosak. 6.5.1.) A taggyűlés a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló írásos véleményének megismerése érdekében a döntéshozatalt legalább 15 nappal megelőzően postai vagy elektronikus úton írásban fordul a felügyelő bizottság elnökéhez, valamint az ügyvezetőhöz a döntéshozatal konkrét tárgyának megjelölésével. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy 8 napon belül köteles véleményét írásban is a taggyűlés rendelkezésére bocsátani. 6.5.2.) A felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló a véleményükről írásban kötelesek tájékoztatni a taggyűlést, a kézhezvételtől számított 8 napon belül (a nyilvánosság biztosítása érekében az írásos véleményeket egyidejűleg az ügyvezető részére is meg kell küldeni). 6.5.3.) A felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak a véleménye a taggyűlést nem kötelezi. 6.5.4.) Az írásos vélemények nyilvánosak, a nyilvánosságot a taggyűlés az ügyvezető útján biztosítja. 6.6.) A taggyűlés határozatképes, ha azon a törzstőke legalább 75 %-a képviselve van. A határozatképtelenség miatt első alkalommal megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. 6.7.) A taggyűlést – amennyiben a Társasági Szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyvezető hívja össze évente legalább egy alkalommal. 6.8.) Az éves rendes taggyűlést a 6.3.1 pontban meghatározott határozathozatal érdekében a gazdasági évet követő év május 10. napjáig össze kell hívni. 6.9.) Rendkívüli taggyűlés szükség esetén bármikor összehívható. A törzstőke egytizedét képviselő tagok az ok és cél megjelölésével, írásban bármikor kérhetik a taggyűlés összehívását. 6.10.) A taggyűlést a társaság székhelyére vagy telephelyére kell összehívni, ettől eltérni csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lehet. A taggyűlést a napirendi pontok közlésével, írásos meghívóval kell összehívni, a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlést írásban, az eredeti napirendi pontok közlésével és a megismételt taggyűlés tényére történő utalással, az eredeti taggyűlést legalább 8 nappal követő időpontra lehet összehívni, a meghívót legkésőbb az eredeti taggyűlést követő napon el kell küldeni. A megismételt taggyűlés napját az eredeti taggyűlési meghívóban közölni kell a tagokkal. 6.11.) A taggyűlés határozatait - a jelen szerződésben meghatározott esetek kivételével - a jelenlévő tagok törzsbetéteinek nagysága szerint számított egyszerű szótöbbséggel hozza. A taggyűlést az éves rendes taggyűlésen az ügyvezető, mint a taggyűlés elnöke vezeti. 6.12.) Az alább felsorolt kérdésekben, a döntéshez a tagok 3/4-es szótöbbsége szükséges, melynek legalább négy tag szavazatából kell összeállnia: 6.12.1.) az üzletrésznek a Társaság által történő megvásárlásához (saját üzletrész); 6.12.2.) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat meghozatalához; 6.12.3.) az ügyvezető visszahívásához; 6.12.4.) a Társasági Szerződés módosításához; 6.12.5.) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához; 6.12.6.) a Társaság átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához vagy beolvadásához; 6.12.7.) új tag felvételéhez; 6.12.8.) a 16.1 pont szerinti befektetési szabályzat megalkotásához.

1891

6.13.) A taggyűlés egyhangú határozatára van szükség: 6.13.1.) a tagok Társasági Szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez; 6.13.2.) új kötelezettségek megállapításához; 6.13.3.) az egyes tagok külön jogainak csorbításához. 6.14.) A Társaság taggyűlésein a tagokat a már szolgáltatott, minden 10 000 Ft névértékű törzsbetét után 1 db szavazat illeti meg, a jelen Társasági Szerződés 4.4 pontjában meghatározottak szerint. 6.15.) A tagok határozataikat taggyűlésen hozzák, de a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak. Ez utóbbi esetben a határozat tervezetét - 8 napos határidő kitűzésével - írásban közölni kell a tagokkal, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon meghozottnak kell tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül az ügyvezető írásban tájékoztatja. Bármelyik tag kérésére össze kell hívni a taggyűlést a határozat-tervezet megtárgyalására. 6.16.) A taggyűlésről az ügyvezető köteles jegyzőkönyvet készíteni, amely tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott tag – írja alá. 6.17.) A határozatokat az ügyvezetőnek meghozataluk után haladéktalanul be kell vezetnie a Határozatok Könyvébe. 6.18.) Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább 3 nappal ismerteti a tagokkal. 6.19.) A jegyzőkönyvekbe és a Határozatok Könyvébe bármelyik tag betekinthet, és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet. 7.

Az ügyvezető

7.1.) A Társaság ügyvezetője: A Társaság ügyvezetője Hajdu Sándor

szül.: anyja neve: lakcíme:

Nyíregyháza, 1951. augusztus 26. Sárkány Eszter Anna 4400 Nyíregyháza, Rózsa u. 38.

7.2.) Az ügyvezető megbízatása 2008. május 06. napjától 2012. december 31. napjáig terjedő időtartamra szól. 7.3.) Az ügyvezető feladat és hatásköre: 7.3.1.) képviseli a Társaságot a bíróságok, a hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben, feladata a Társaság ügyeinek vitele, irányítása; 7.3.2.) kialakítja a Társaság munkaszervezetét; 7.3.3.) gondoskodik a Társaság üzleti könyveinek és egyéb nyilvántartásainak szabályszerű vezetéséről, e körben köteles a taggyűlés határozatait a határozatok könyvében nyilvántartani. A taggyűlés döntéseit a döntés kézhezvételétől számított legkésőbb 15 napon belül kell bevezetni a határozatok könyvébe, a nyilvántartásból a taggyűlés döntése tartalmának, időpontjának és hatályának megállapíthatónak kell lennie; 7.3.4.) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság alkalmazottai felett, amelyet az ügyek bizonyos csoportjára nézve a Társasággal munkaviszonyban álló vezető állású munkavállalóra átruházhat;

1892 7.3.5.) a Társaság részéről per indítása vagy a Társaság perlése esetén az ügyvezető jogi képviseleti megbízás adásával – a taggyűléssel egyeztetve – köteles gondoskodni a társaság szakszerű jogi képviseletének ellátásáról, e kötelezettség alól csak a taggyűlés adhat felmentést; 7.3.6.) minden üzleti év lezárását követően a taggyűlés által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 15 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezi ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta; 7.3.7.) a hatályos közhasznú szerződésben meghatározott időpontig általános és szakmai, valamint gazdasági programot magába foglaló üzleti és szakmai tervet készít a következő üzleti évre, amelyet a taggyűlés elé terjeszt a következő évi közhasznú szerződés tartalmának és pénzügyi irányszámainak kialakítása végett; 7.3.8.) a Társaság alapításának, a Társasági Szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak cégbírósági vagy más hatóságnak történő bejelentése; 7.3.9.) a taggyűlést a Társaság működéséről - igény szerint - folyamatosan tájékoztatja, lehetővé teszi a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést; 7.3.10.) a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben határozat hozatalát kezdeményezi és a meghozott határozatokat végrehajtja; 7.3.11.) jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe; 7.3.12.) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. § rendelkezéseinek megfelelően az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elkészíti, és – jóváhagyás végett – megküldi a taggyűlésnek a társaság közhasznúsági jelentését; 7.3.13.) a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének megfelelően elkészíti a társaság közhasznú eredmény-kimutatását; 7.3.14.) a taggyűlés általi kijelölést követően, a polgári jog általános szabályai szerint szerződést köt a kijelölt könyvvizsgálóval; 7.3.15.) minden üzleti évet követően a közhasznú szerződés előírásainak megfelelő szakmai és előzetes pénzügyi beszámolót készít a taggyűlés részére a Társaság vagyoni helyzetéről, a kapott működési támogatás felhasználásáról, üzleti és szakmai eredményeinek alakulásáról; 7.3.16.) a Társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezet, a tagjegyzékben beállt változásokat benyújtja a cégbíróságnak; 7.3.17.) az ügyek meghatározott csoportjára nézve – határozott, vagy határozatlan időre szólóan – képviseleti joggal ruházhatja fel a Társaság munkavállalóit; 7.3.18.) a vonatkozó jogszabályok és a Társasági Szerződés előírásai szerint gondoskodik a Társaság működése nyilvánosságának biztosításáról; 7.3.19.) a taggyűlés döntéseinek érintettekkel való közlését a nyilvánosság útján biztosítja [Áht. 95/A. § (9) bekezdés c) pont]; 7.3.20.) elkészíti a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát – figyelemmel a közhasznú szervezetekről szóló törvényben foglaltakra is – és azt a taggyűlés elé terjeszti jóváhagyásra; 7.3.21. az irányító szervezet vezetőjeként közreműködik – tanácskozási joggal – a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületében; 7.3.22. ellátja mindazon feladatokat, amelyek ellátására a vonatkozó jogszabályok alapján, vagy a Társaság működése során, annak nevében kötött szerződések alapján köteles. 7.4.) Az ügyvezetőre (vezető tisztségviselő) vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: 7.4.1.) Nem lehet a Társaság ügyvezetője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

1893 7.4.2.) Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. 7.4.3.) Más gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. 7.4.4.) A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt a Társasági Szerződés lehetővé teszi vagy a taggyűlés ehhez hozzájárul. 7.4.5.) A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a Társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a Társasági Szerződés megengedi. 7.4.6.) A Társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg [Gt. 23-24. §]. 7.4.7.) Más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 7.4.8.) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Taggyűlést előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt [Kszt. 9. § (1) bekezdés]. 8.

Cégjegyzés

Az ügyvezető önállóan jogosult a cégjegyzésre. A cégjegyzés akként történik, hogy a cég kézzel vagy géppel írt, előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve fölé a képviseletre jogosult személy nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozata szerint önállóan aláírja. 9.

A felügyelő bizottság

9.1.) A Társaságnál öttagú felügyelő bizottság működik, amelynek tagjait a taggyűlés jelöli ki. 9.2.) A felügyelő bizottsági tagok: 9.2.1.

Molnár Tamás

szül.: Kemecse, 1971. október 26. a.n.: Papp Klára lakcíme: 4400 Nyíregyháza, Óvoda u. 43.

9.2.2.)

Erdei Bálint

szül.: Mérk, 1948. február 14. a.n.: Antal Julianna lakcíme: 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 237.

9.2.3.)

Jókay László

szül.: Debrecen, 1955. szeptember 9. a.n.: Szabó Éva Margit lakcíme: 4551 Nyíregyháza-Oros, Fényes u. 5.

9.2.4.)

Bíró Miklós

szül.: Kolozsvár, 1941. június 26. a.n.: Csengeri Ilona lakcíme: Nyíregyháza, Korányi F. u. 108.

9.2.5.)

Gerhes Miklós

szül.: Debrecen, 1953. január 17. a.n.: Póser Eszter lakcíme: 4400 Nyíregyháza, Gém u. 8/a.

1894 9.3.) A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása 2008. május 06. napjától 2012. december 31. napjáig tart. A felügyelő bizottsági tagság lejárta esetén új megbízatás legfeljebb három évre adható. A felügyelő bizottság tagjait a taggyűlés bármikor visszahívhatja. 9.4.) A felügyelő bizottság tagjai közül elnököt választ. A felügyelő bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 9.5.) A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha ülésein legalább 3 tag jelen van. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 9.6.) A felügyelő bizottság köteles a taggyűlést tájékoztatni és intézkedését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 9.6.1.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé [Kszt. 11. § (3) bekezdés a) pont]; 9.6.2.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel [Kszt. 11. § (3) bekezdés b) pont, 26. § m) pont]; 9.6.3.) megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a Társasági Szerződésbe, illetve a taggyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság érdekeit [Gt. 35. § (4) bekezdés]; 9.6.4.) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli. 9.7.) A felügyelő bizottság megalkotja saját ügyrendjét a Társasági Szerződés aláírásától számított 30 napon belül. 9.8.) Ha a taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet [Kszt. 11. § (5) bekezdés]. 9.9.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: 9.9.1.) a vezető szerv elnöke vagy tagja; 9.9.2.) a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; 9.9.3.) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve 9.9.4.) a fenti pontokban meghatározott személyek hozzátartozója [Kszt. 8. § (2) bekezdés]. 10.

A könyvvizsgáló

10.1.) A társaság könyvvizsgálója: 10.1.1.) A Társaság könyvvizsgálója:

„TAX-CONTIR” Könyvvizsgáló, Adótanácsadó és Gazdasági Szolgáltató Kft. székhelye: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6. cégjegyzékszáma: Cg.15-09-063.325. engedélyszáma: JT 000666

1895 10.1.2.) A könyvvizsgálói feladatok ellátására kijelölt személy: A könyvvizsgálói feladatok ellátására kijelölt személy:

Hollós András bejegyzett könyvvizsgáló szül.: Nyíregyháza, 1961. augusztus 29. a.n.: Petrikovics Erzsébet lakcíme: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6. kamarai tagsági száma: TT 001965

10.2.) A könyvvizsgáló megbízatása 2008. április 1. napjától 2012. december 31. napjáig tart. A könyvvizsgáló megbízatásának megszűnése esetén új megbízás három évre adható. 10.3.) A könyvvizsgáló a Társaság taggyűlését és ügyvezetőjét haladéktalanul köteles értesíteni a Társaság működését, gazdálkodását és pénzügyeit érintő minden lényeges kérdésről. 10.4.) A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezető a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a taggyűlésnek [Áht. 95/A. § (2) bekezdés]. 10.5.) A könyvvizsgáló személyre, illetve szervezetre irányadó szabályok: 10.5.1.) A Társaság könyvvizsgálójává az választható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Egyebekben a könyvvizsgálóra vonatkozó szakmai képesítési és etikai követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat külön törvény állapítja meg. 10.5.2.) Ha a taggyűlés jogi személyt választ a társaság könyvvizsgálójává, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére - tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. 10.6.) A könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá a Társaság ügyvezetője, a felügyelő bizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, továbbá a Társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. 11.

A társaság üzleti éve

A Társaság első üzleti éve a Társasági szerződés aláírásának napjától 2008. december 31. napjáig tart. A további üzleti évek a naptári évekkel azonosak. 12.

Időtartam

A Társaság határozatlan időtartamra, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. 13.

A Társaság nyilvánossága

13.1.) A Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett azon iratokba, amelyek nyilvánosak a Társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történt betekintés iránti kérelem történhet rövid úton, telefonon, írásban, telexen, telefaxon, e-mailen. Az ügyvezető a betekintést kérő kérelmét, a kérelem tudomására jutásától számított három munkanapon belül köteles teljesíteni. Az ügyvezető akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni. Az ügyvezető az iratbetekintésekről, illetve a kérelmekről nyilvántartást vezet [Kszt. 7. § (3) bekezdés c) pont]. 13.2.) A Társaság működésére, szolgáltatási igénybevételének módjára, valamint beszámolói közlésére vonatkozóan biztosítja a nyilvánosságot

1896 13.2.1.) a jogszabályokban meghatározott időben és módokon (pl. közzététele számviteli törvény szerinti beszámolónak, cégjegyzék adatainak, közhasznúsági jelentésnek); illetőleg 13.2.2.) a jelen Társasági Szerződés szerinti tevékenységéről, szolgáltatásairól az azokat igénybevevőket szakmai kiadványokban történő tájékoztatással; valamint 13.2.3.) az iratbetekintési jog (cégbíróságon, közhasznú társaság székhelyén) alkalmazásával [Kszt. 7. § (3) bekezdés d) pont]. 13.3.) A Társaság közhasznúsági jelentés megtekinthető a 13.1 pontban meghatározott feltételekkel. A közhasznúsági jelentésből saját költségére bárki másolatot készíthet [Kszt. 19. § (4) bekezdés]. 13.4.) A Társaság és a tagok között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ez a rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a Társaság és a tagok a Társaság tevékenységi körébe tartozó, a Társasági Szerződés által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt. A szokásos nagyságrendű alatt 2 millió forint értékhatár alatti szerződést kell érteni. 13.5.) A Társaság, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok és más, a taggyűlés által meghatározott vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzatot elfogadásától számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. 13.6.) A taggyűlés – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéseivel kapcsolatos, előzetesen kikért könyvvizsgálói és felügyelőbizottsági véleményeket a taggyűlés határozatával együtt – a döntés meghozatalától számított 30 napon belül – a cégbíróságon a cégiratok között letétbe kell helyezni. 13.7.) A Társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel – a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről – kötött szerződését a megkötéstől számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. 14.

A társaság megszűnése

Ha a Társaság jogutód nélkül megszűnik, úgy a tartozások kiegyenlítése után a Társaság tagjai részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a társaság tagjai kötelesek továbbra is hasonló kiemelten közhasznú tevékenységek ellátása érdekében felhasználni. 15.

Alkalmazandó jogszabályok

A Társasági Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (és ezek időközi módosításai) előírásait kell alkalmazni. 16.

Vegyes és záró rendelkezések

16.1.) A Társaság befektetési tevékenységet alaptevékenységként nem végez, kizárólag a szabad pénzeszközeit fekteti be. Amennyiben a Társaság szabad pénzeszközeit kívánja befektetni, úgy köteles befektetési szabályzatot alkotni, és ennek megfelelően eljárni, azzal, hogy a befektetésből származó eredményt sem oszthatja fel a Társaság, köteles azt a cél szerinti tevékenységre, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani. A befektetési szabályzat elfogadása az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik [Kszt. 17. §]. 16.2.) A Társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők [Kszt. 14. § (3) bekezdés]. A Társaság a tagok honlapjai, és helyi időszaki kiadványai útján nyilvánosságra hozza az igénybe vehető támogatási lehetőségeket [Kszt. 14. § (3) bekezdés].

1897 16.3.) A Társaság a Kszt. 26. § e) pontja szerinti felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti [Kszt. 14. § (4) bekezdés]. 16.4.) A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: 16.4.1.) számviteli beszámolót; 16.4.2.) a költségvetési támogatás felhasználását; 16.4.3.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; 16.4.4.) a cél szerinti juttatások kimutatását; 16.4.5.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; 16.4.6.) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

16.5.) A Társaság további gazdálkodó szervet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet [Áht. 95. § (5) bekezdés]. Nyíregyháza, 2008. május 06.

Balkány Város Önkormányzata Képviseli: Pálosi László polgármester s.k.

Besztereci Jóléti Szolgálat Alapítvány Képviseli: Dr. Kiss Lajos, a Kuratórium elnöke s.k.

Nagykálló Város Önkormányzata Képviseli: Juhász Zoltán polgármester s.k.

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Képviseli: Dr. Fésüs László rektor s.k.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Csabai Lászlóné polgármester s.k. Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző s.k.

Nyíregyházi Főiskola Képviseli: Dr. Jánosi Zoltán rektor s.k.

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviseli: Rozgonyi Attila polgármester s.k.

NYÍRVIDÉK TISZK Nonprofit Kft Képviseli: Hajdu Sándor ügyvezető s.k.

-o-o-o-o-oA Társasági szerződés 1.sz. módosítását a társaság tagjai 2008. október 07. napján írták alá. A Társasági szerződés 2.sz. módosítását a társaság tagjai 2008. november 05. napján írták alá. A Társasági szerződés 3.sz. módosítását a társaság tagjai 2009. augusztus 25. napján írták alá. -o-o-o-o-o-

1898 Alulírott ellenjegyző ügyvéd aláírásommal igazolom, hogy ezen egységes szerkezetbe foglalt Társasági szerződés megegyezik a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tagjai által a fenti időpontban megalkotott, és utóbb 2 ízben módosított – Társasági szerződése hatályos szövegével; különös tekintettel a Társasági szerződés 2009. augusztus 25. napjával megváltoztatott (kiegészített) 1.2.); 1.6.); 4.2.); 4.4.) és 6.3.12.) pontjaira. Nyíregyháza, 2009. szeptember 14.

21./a. napirend: Előterjesztés a nevelési, oktatási intézmények alapító okirata módosításának elfogadására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Markovics Attila az előterjesztő. Szóbeli kiegészítés nincs. Oktatási Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Bizottság támogatta az előterjesztést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 210/2009. (IX.28.) számú határozat a nevelési, oktatási intézmények alapító okirata módosításának elfogadásáról

A Közgyűlés  1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2./ a nevelési, oktatási intézmények alapító okiratait módosító okiratait és az egységes szerkezetű alapító okiratait az 1/a-b - 49/a-b. számú mellékletek szerint elfogadja. Az alapító okiratok külön mappában találhatók:

2224 21./b. napirend: Előterjesztés kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézmények alapító okiratainak módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Kulturális Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Veréb József. Dr. Ajtay – Horváth Magda:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság tagja) A Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága egyhangúlag támogatta. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi Bizottság véleményét kérdezem. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt megfogalmazni? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 211/2009. (IX.28.) számú határozat a kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézmények alapító okiratainak módosításáról

A Közgyűlés  1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2./ a kulturális, közművelődési és közgyűjteményi intézményeknek az alapító okiratait módosító okiratait és a módosításokkal egységes szerkezetű alapító okiratait az 1.a/b – 4.a/b. sz. mellékletek szerint elfogadja.

 

2225

1/a.sz. számú melléklet a 211/2009.(IX.28.) számú határozathoz MÓRICZ ZSIGMOND MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. §. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 96. §. (1) és (2) bekezdése, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények esetében) 78. §. (1)-(5) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet alapján a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények esetében) a 73. § (2) bekezdésében meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési intézményt alapít. A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Alapító Okiratát 2009. szeptember 28-tól az alábbiak szerint állapítja meg:

ALAPÍTÓ OKIRAT I. rész Az intézmény 1.) Neve:

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár

2.) Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2.

3.)Telephelyei: - Jósavárosi fiókkönyvtár

4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 3.

- Örökösföldi fiókkönyvtár

4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 9/a.

- Ferenc körúti fiókkönyvtár

4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 3-5.

- Vécsey úti fiókkönyvtár

4400 Nyíregyháza, Vécsey út 15.

- Polgármesteri hivatali fiókkönyvtár

4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

- Orosi fiókkönyvtár

4400 Nyíregyháza-Oros, Deák Ferenc u. 3.

- Nyírszőlősi fiókkönyvtár

4400 Nyírszőlős, Kollégium u. 56.

2226 - Sóstóhegyi fiókkönyvtár

4481 Sóstóhegy, Igrice u. 6.

- Kertvárosi fiókkönyvtár

4400 Nyíregyháza, Fészek u. 139.

- Kállay Rudolf fiókkönyvtár

4400 Nyíregyháza, Szent István 68.

4.)Intézmény egységei:

nincs

5.) Alapítás éve:

1952

6.) Irányító szerve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

7.) Alapító és fenntartó szerve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

8.) Létrehozásáról rendelkező határozata: 211/2009. (IX.28.) határozat 9.) Jogállása:

Jogi személyiséggel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

10.) Működési köre:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város és SzabolcsSzatmár - Bereg megye

11.) Intézmény típusa:

könyvtár

12.) Jogszabályban meghatározott közfeladat:

„A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény alapján nyilvános könyvtár

13.) Típus szerinti besorolása: -

tevékenységének jellege alapján:

Közszolgáltató költségvetési szerv,

-

közszolgáltató szerv fajtája: Közgyűjteményi feladatot ellátó közintézmény

-

feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

2227

14.) Az intézmény vezetőjének kinevezése:

A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg.

15.) Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya:

Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik.

16.) Az intézmény képviseletére jogosultak: 17.) Szakágazat száma:

Az intézmény mindenkori vezetője

910100

Alaptevékenysége: Könyvtári tevékenység 923127 Közművelődési könyvtári tevékenység − gyűjteményének szakszerű fejlesztése, feltárása, megőrzése és gondozása − dokumentumkölcsönzéssel és helyben használat biztosításával gyűjteményének a könyvtárhasználók rendelkezésére bocsátása − helyismereti dokumentumok kiemelt gyűjtése, helyismereti információellátás szervezése

feltárása,

a

megyei

− általános és szakirodalmi tájékoztatás nyújtása − tájékoztatás a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól − az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagkönyvtáraként részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében − közhasznú információs szolgáltatás nyújtása − a hátrányos helyzetű állampolgárok könyvtári ellátásának szervezése − könyvtári kiadványok, módszertani füzetek, statisztikák szerkesztése − a megyében működő települési könyvtárak szakmai együttműködésének szervezése − a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása − a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatásának szervezése − a megye települési könyvtárai számára segítő, tanácsadó szolgálat működtetése

2228 − a megye könyvtárosainak szakmai képzése, továbbképzése, számukra tapasztalatcserék, szakmai és szakmai érdekvédelmi tanácskozások rendezése − a szakterületi továbbképzések és az iskolán kívüli szakképzés szervezése − a megye etnikai, nemzeti kisebbségei számára könyvtári szolgáltatások nyújtása − az alapfeladat-rendszerhez illeszkedő rendezvények szervezése és bonyolítása 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 751950 Intézményi étkeztetés 751956 Szórakozás, kultúra sport ágazatban végzett kiegészítő, kisegítő tevékenység - helyiségek, eszközök bérbeadása - tanfolyamok szervezése 2010. január 01-től érvényes szakfeladatok: 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

562917 Munkahelyi étkeztetés 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900 Egyéb kiadói tevékenység 18.) Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 19.) A feladat ellátását szolgáló vagyon: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. 20.) A vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a Vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó.  

2229  

21.) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből munkaterv alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. II. Közös rendelkezések Az alaptevékenység, kiegészítő tevékenység során felszabaduló szabad kapacitásaz ellátás színvonalának növelése érdekében – értékesíthető. A jelen Alapító Okirat hatálybalépésével egyidejűleg a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 120/2009. (V.25.) számú határozatát visszavonja.

Nyíregyháza, 2009. szeptember 28. 1/b.sz. számú melléklet a 211/2009.(IX.28.) számú határozathoz ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, továbbá a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény felhatalmazása alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a MÓRICZ ZSIGMOND MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR Alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 4.)Intézmény egységei:

nincs

7.) Alapító és fenntartó szerve és címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 8.) Létrehozásáról rendelkező határozata: 211/2009. (IX.28.) határozat 11.) Intézmény típusa:

könyvtár

12.) Jogszabályban meghatározott közfeladat:

„A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény alapján nyilvános könyvtár

2230

13.) Típus szerinti besorolása: -

tevékenységének jellege alapján:

Közszolgáltató költségvetési szerv,

-

közszolgáltató szerv fajtája:

Közgyűjteményi feladatot ellátó közintézmény

-

feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint:

17.) Szakágazat száma:

Önállóan működő és gazdálkodó 910100

Alaptevékenysége: Könyvtári tevékenység 923127 Közművelődési könyvtári tevékenység − gyűjteményének szakszerű fejlesztése, feltárása, megőrzése és gondozása − dokumentumkölcsönzéssel és helyben használat biztosításával gyűjteményének a könyvtárhasználók rendelkezésére bocsátása − helyismereti dokumentumok kiemelt gyűjtése, feltárása, a megyei helyismereti információellátás szervezése − általános és szakirodalmi tájékoztatás nyújtása − tájékoztatás a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól − az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagkönyvtáraként részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében − közhasznú információs szolgáltatás nyújtása − a hátrányos helyzetű állampolgárok könyvtári ellátásának szervezése − könyvtári kiadványok, módszertani füzetek, statisztikák szerkesztése − a megyében szervezése

működő

települési

könyvtárak

szakmai

együttműködésének

− a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása − a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatásának szervezése − a megye települési könyvtárai számára segítő, tanácsadó szolgálat működtetése − a megye könyvtárosainak szakmai képzése, továbbképzése, számukra tapasztalatcserék, szakmai és szakmai érdekvédelmi tanácskozások rendezése − a szakterületi továbbképzések és az iskolán kívüli szakképzés szervezése − a megye etnikai, nemzeti kisebbségei számára könyvtári szolgáltatások nyújtása − az alapfeladat-rendszerhez illeszkedő rendezvények szervezése és bonyolítása

2231 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 751950 Intézményi étkeztetés 751956 Szórakozás, kultúra sport ágazatban végzett kiegészítő, kisegítő tevékenység - helyiségek, eszközök bérbeadása - tanfolyamok szervezése 2010. január 01-től érvényes szakfeladatok: 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 562917 Munkahelyi étkeztetés 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

581900 Egyéb kiadói tevékenység 21.) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből munkaterv alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

2/a.sz. számú melléklet a 211/2009.(IX.28.) számú határozathoz VÁCI MIHÁLY KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉS GYERMEKCENTRUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 9. §. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. 96. §. (1) és (2) bekezdése, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Tv. (a közművelődési intézmények esetében) 78. §. (1)-(5) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormány rendelet alapján a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Tv. (a közművelődési intézmények esetében) a 73. § (2) bekezdésében meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési intézményt alapít.

2232

A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat a nyíregyházi Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum Alapító Okiratát 2009. szeptember 28 – tól az alábbiak szerint állapítja meg:

ALAPÍTÓ OKIRAT I.

rész

ƒ Az intézmény ƒ ƒ 1.) Neve: Művészeti és

Váci Mihály Kulturális,

ƒ

Gyermekcentrum

ƒ 2.)Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.

ƒ 3.)Telephelyei:

- Alvégesi Művelődési Ház Nyíregyháza, Honvéd u. 41. hrsz: 4616., 4617.

-

Borbányai Művelődési Ház Nyíregyháza, Margaretta u. 50.hrsz: 9652/2

-

Butykai Közösségi Ház és Szabadidőközpont Nyíregyháza- Butyka, Benkő István

-

u. 1. hrsz:17102.

-

Felsősimai Közművelődési Színtér Nyíregyháza, Furulya u. 37.

-

Jósavárosi Művelődési Ház Nyíregyháza, Május 1 tér 10.hrsz.:2263/131.

-

Kistelekiszőlői Művelődési Ház Nyíregyháza, Koszorú u. 10. hrsz:26753

-

Kertvárosi Közösségi Ház Nyíregyháza, Prága u. 7.hrsz:7186.

2233 -

Mandabokori Művelődési Ház Nyíregyháza, Jegenye u. 19. hrsz:13724

-

Nyírszőlősi Közművelődési Szintér Nyírszőlős, Kollégium u. 54.

-

Orosi Közművelődési Színtér Herman Ottó Általános Iskola, Oros, Fő u.60.

-

Örökösföldi Közművelődési Színtér Nyíregyháza, Fazekas János tér 8.

-

Pál Gyula terem Ádám krt.18.

-

Sóstói Művésztelep 4431 Sóstófürdő, Blaha L.stny. 41.hrsz:1510/1

-

Sóstóhegyi Közművelődési Színtér Sóstóhegy, Igrice u. 6.

-

Vajdabokori Művelődési Ház Csendes u. 20. hrsz:13465.

-

Városmajori Közösségi Ház Nyíregyháza, Városmajor u. 3/5 hrsz:777/21.

-

Városi Galéria 12. hrsz: 144

4400 Nyíregyháza, Vay

Nyíregyháza,

4400 Nyíregyháza, Selyem u.

4.) Intézmény egységei:

nincs

5.)Alapítás éve:

1991.

6.)Az irányító szerve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

7.) Alapító és fenntartó szerve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

8.) Létrehozásáról rendelkező határozata: 211/2009.(IX.28.) 9.)Jogállása:

Jogi személyiséggel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

2234 10.)Működési köre:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

11.) Intézmény típusa:

közművelődési és közgyűjteményi intézmény

12.) Jogszabályban meghatározott közfeladat:

„A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény alapján közművelődési és Közgyűjteményi intézmény

13.)Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján:

- közszolgáltató szerv fajtája: - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint:

14.)Az intézmény vezetőjének kinevezése:

közszolgáltató költségvetési szerv, közművelődési és közgyűjteményi feladatot ellátó közintézmény közművelődési és közgyűjteményi feladatot ellát közintézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg.

15.)Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya: Foglalkoztatásuk történik.

közalkalmazotti

jogviszonyban

16.)Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetője 17.)Szakágazat száma:

932900

Alaptevékenysége: 921815 Művelődési központok, házak tevékenysége - A népművészeti hagyományok közismertté tétele. (néptánc, népdal, kézműves stb. tevékenység).

2235

- A közösségi művelődéshez méltó és arra alkalmas, esztétikus és komfortérzetet ébresztő, művelődésre, kikapcsolódásra motiváló környezet és infrastruktúra megteremtése. - Kiemelt városi és önkormányzati, nemzeti, társadalmi, valamint helyi ünnepségek szervezése, lebonyolítása. - A városmarketing szempontból jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező város kiemelt nagyrendezvények szervezése, lebonyolítása. - A részben vagy egészben közpénzekből megvalósuló hagyományos városi nagyrendezvények lebonyolítása. - Külső, szabadtéri közművelődési színterek (Bujtos-Városliget, Kossuth tér, Szabadság tér) idényszerű működtetése. - PR és marketing szemléletű közművelődési tevékenység profitorientált hátterű szakmai munka közvetítése. - Újabb közösségi színterek felkutatása, a helyi kultúra népszerűsítése. - Művészeti, művelődési csoportok, közösségek támogatása, befogadása. - Az ifjúság kulturális lehetőségeinek kiszélesítése, művelődési kezdeményezéseik elősegítése, közéleti, közösségi és szociális tér biztosítása. - Az időskorú népesség közösségi életének támogatása, a társadalomhoz tartozás folyamatosságának fenntartása. - Az etnikai és kisebbségi kultúra szakmai támogatása, a kisebbségek kulturális és humánértékének reprezentálása. -A lakosság igényeihez igazodó szórakoztató és rekreációs kezdeményezések: műsorszolgáltatás, fesztiválok, találkozók, kiállítások szervezése. - Szakmai konferenciák és tudományos ülések teljes körű lebonyolítása. - A lakosság élet- és munkaképességének növelését célzó képzések, tanfolyamok. - Városi kulturális információs központ működtetése. - A városba érkező vendégek szükségleteihez és elvárásaihoz igazodó közhasznú, kulturális és idegenforgalmi információk gyűjtése, igény szerinti kiszolgálása.

2236 - Kulturális információk internetes hozzáférhetőségének kialakítása. - Városi rendezvényekről teljes körű információk megadása. - Közhasznú információk szolgáltatása. Külés belföldi szakmai kapcsolattartás, együttműködésének elősegítése, megerősítése.

testvérvárosok

- A határon túli művészeti csoportok és együttesek kulturális értékeinek bemutatása, gondozása. - A kulturális turizmus élénkítése. - A folyamatos szakmai kihívásokhoz és a változó kulturális körülményekhez való progresszív alkalmazkodás lehetőségeinek biztosítása (tréningek, szakmai továbbképzések). - Az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatások (terem bérbeadása, műszaki-technikai eszközök kölcsönzése, irodai szolgáltatások) biztosítása. - A város és az intézmény reklám- és marketing anyagainak rendszeres propagálása a lakosság széles rétege felé, szakmai dokumentációk és kiadványok összeállítása és megjelentetése. - Váci Mihály emlékének ápolása. - A gyermek korosztály számára megfelelő kulturális, szórakoztató rendezvények, csoportok szervezése, művelődés és önképzés igényük felébresztése, ezek kielégítése - A civil közösségek támogatása, létrejöttük elősegítése, a gyakorlati munka során hatékony együttműködés kialakítása - Felnőttképzések, felnőtt nevelési, ismeretterjesztő alkalmak, népfőiskolák, tanfolyamok szervezése, élet- és munkaképesség növelését célzó képzések szervezése, válságkezelési technikák, életvezetési ismeretek közvetítése - A helyi közéleti élet elősegítése - A vizuális kultúra kiszélesítése, kiállítások szervezése - A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep szervezése, működtetése, gyűjteményes anyagának gondozása, helyi valamint bel- és külföldi bemutatása

2237

- Öntőműhely működtetése - Kortárs képzőművészeti gyűjtemény gyűjtemény gondozása, bemutatása

létrehozása,

a

kialakítandó

- A Pál Gyula Terem működtetése - Művészeti alkotások értékesítése, kiállításokra való kölcsön- illetve bérbeadása - Művészeti alkotások létrehozásához szükséges kellékek, anyagok és eszközök értékesítése - A helyi képzőművészek találkozásainak szervezése

egymás

közti

és

a

közönséggel

való

921925 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység 921716 Egyéb művészeti tevékenység 921826 Közösségi színterek tevékenysége 923215 Múzeumi tevékenység 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 751950 Intézményi étkeztetés, kiegészítő tevékenység 751956 A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység 2010. január 01-től érvényes szakfeladatok: 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 932918 Mindenféle m.ns. szabadidős szolgáltatás 900200 Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység 910204 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 562917 Munkahelyi étkeztetés 932918 Mindenféle máshová nem sorolható szabadidős szolgáltatás 932919 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 476100 Könyv kiskereskedelem 476300 Zene-videofelvétel kiskereskedelme 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 552001 Üdülői szálláshely szolgáltatás 562920 Egyéb vendéglátás 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 591411 Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken 639990 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

2238 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 841191 Nemzeti ünnepek programjai 841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841223 Kultúra területi igazgatása és szabályozás 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855934 Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése 855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatás 856092 Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 900111 Befogadó színházak tevékenysége 900200 Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 949900 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 18.) Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 19.)A feladat ellátását szolgáló vagyon: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. 20.)A vagyon feletti rendelkezés:

Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó.

21.) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodását és pénzügyeit. Alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből munkaterv alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg.

2239

II. rész       Közös rendelkezések: Az alaptevékenység, kiegészítő tevékenység során felszabaduló szabad kapacitás – az ellátás színvonalának növelése érdekében – értékesíthető. A jelen Alapító Okirat hatálybalépésével egyidejűleg a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 120/2009. (V.25.) sz. határozatát visszavonja. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28. 2/b.sz. számú melléklet a 211/2009.(IX.28.) számú határozathoz

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, továbbá a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény felhatalmazása alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a VÁCI MIHÁLY KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉS GYERMEKCENTRUM Alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 4.) Intézmény egységei: 7.) Alapító és fenntartó szerve és címe:

nincs Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

8.) Létrehozásáról rendelkező határozata: 211/2009.(IX.28.) határozat 11.) Intézmény típusa:

közművelődési és közgyűjteményi intézmény

12.) Jogszabályban meghatározott közfeladat:

„A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény alapján közművelődési és Közgyűjteményi intézmény”

2240

13.)Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján: - közszolgáltató szerv fajtája: - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: 17.)Szakágazat száma:

közszolgáltató költségvetési szerv, közművelődési és közgyűjteményi feladatot ellátó közintézmény közművelődési és közgyűjteményi feladatot ellátó közintézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv 932900

Alaptevékenysége: 921815 Művelődési központok, házak tevékenysége - A népművészeti hagyományok közismertté tétele. (néptánc, népdal, kézműves stb. tevékenység). - A közösségi művelődéshez méltó és arra alkalmas, esztétikus és komfortérzetet ébresztő, művelődésre, kikapcsolódásra motiváló környezet és infrastruktúra megteremtése. - Kiemelt városi és önkormányzati, nemzeti, társadalmi, valamint helyi ünnepségek szervezése, lebonyolítása. - A városmarketing szempontból jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező város kiemelt nagyrendezvények szervezése, lebonyolítása. - A részben vagy egészben közpénzekből megvalósuló hagyományos városi nagyrendezvények lebonyolítása. - Külső, szabadtéri közművelődési színterek (Bujtos-Városliget, Kossuth tér, Szabadság tér) idényszerű működtetése. - PR és marketing szemléletű közművelődési tevékenység profitorientált hátterű szakmai munka közvetítése. - Újabb közösségi színterek felkutatása, a helyi kultúra népszerűsítése. - Művészeti, művelődési csoportok, közösségek támogatása, befogadása. - Az ifjúság kulturális lehetőségeinek kiszélesítése, művelődési kezdeményezéseik elősegítése, közéleti, közösségi és szociális tér biztosítása.

2241

- Az időskorú népesség közösségi életének támogatása, a társadalomhoz tartozás folyamatosságának fenntartása. - Az etnikai és kisebbségi kultúra szakmai támogatása, a kisebbségek kulturális és humánértékének reprezentálása. -A lakosság igényeihez igazodó szórakoztató és rekreációs kezdeményezések: műsorszolgáltatás, fesztiválok, találkozók, kiállítások szervezése. - Szakmai konferenciák és tudományos ülések teljes körű lebonyolítása. - A lakosság élet- és munkaképességének növelését célzó képzések, tanfolyamok. - Városi kulturális információs központ működtetése. - A városba érkező vendégek szükségleteihez és elvárásaihoz igazodó közhasznú, kulturális és idegenforgalmi információk gyűjtése, igény szerinti kiszolgálása. - Kulturális információk internetes hozzáférhetőségének kialakítása. - Városi rendezvényekről teljes körű információk megadása. - Közhasznú információk szolgáltatása. - Kül- és belföldi szakmai kapcsolattartás, testvérvárosok együttműködésének elősegítése, megerősítése. - A határon túli művészeti csoportok és együttesek kulturális értékeinek bemutatása, gondozása. - A kulturális turizmus élénkítése. - A folyamatos szakmai kihívásokhoz és a változó kulturális körülményekhez való progresszív alkalmazkodás lehetőségeinek biztosítása (tréningek, szakmai továbbképzések). - Az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatások (terem bérbeadása, műszaki-technikai eszközök kölcsönzése, irodai szolgáltatások) biztosítása. - A város és az intézmény reklám- és marketing anyagainak rendszeres propagálása a lakosság széles rétege felé, szakmai dokumentációk és kiadványok összeállítása és megjelentetése. - Váci Mihály emlékének ápolása.

2242 - A gyermek korosztály számára megfelelő kulturális, szórakoztató rendezvények, csoportok szervezése, művelődés és önképzés igényük felébresztése, ezek kielégítése - A civil közösségek támogatása, létrejöttük elősegítése, a gyakorlati munka során hatékony együttműködés kialakítása - Felnőttképzések, felnőtt nevelési, ismeretterjesztő alkalmak, népfőiskolák, tanfolyamok szervezése, élet- és munkaképesség növelését célzó képzések szervezése, válságkezelési technikák, életvezetési ismeretek közvetítése - A helyi közéleti élet elősegítése - A vizuális kultúra kiszélesítése, kiállítások szervezése - A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep szervezése, működtetése, gyűjteményes anyagának gondozása, helyi valamint bel- és külföldi bemutatása - Öntőműhely működtetése - Kortárs képzőművészeti gyűjtemény gyűjtemény gondozása, bemutatása

létrehozása,

a

kialakítandó

- A Pál Gyula Terem működtetése - Művészeti alkotások értékesítése, kiállításokra való kölcsön- illetve bérbeadása - Művészeti alkotások létrehozásához szükséges kellékek, anyagok és eszközök értékesítése - A helyi képzőművészek találkozásainak szervezése

egymás

közti

és

a

közönséggel

921925 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység 921716 Egyéb művészeti tevékenység 921826 Közösségi színterek tevékenysége 923215 Múzeumi tevékenység 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 751950 Intézményi étkeztetés, kiegészítő tevékenység 751956 A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység 2010. január 01-től érvényes szakfeladatok: 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 932918 Mindenféle m.ns. szabadidős szolgáltatás 900200 Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

való

2243 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység 910204 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 562917 Munkahelyi étkeztetés 932918 Mindenféle máshová nem sorolható szabadidős szolgáltatás 932919 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 476100 Könyv kiskereskedelem 476300 Zene-videofelvétel kiskereskedelme 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 552001 Üdülői szálláshely szolgáltatás 562920 Egyéb vendéglátás 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 591411 Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken 639990 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 841191 Nemzeti ünnepek programjai 841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841223 Kultúra területi igazgatása és szabályozás 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855934 Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése 855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatás 856092 Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 900111 Befogadó színházak tevékenysége 900200 Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 949900 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 21.) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodását és pénzügyeit. Alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből munkaterv alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

2244

3/a.sz. számú melléklet a 211/2009.(IX.28.) számú határozathoz KRÚDY GYULA ART MOZI ÉS RENDEZVÉNYCENTRUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. §. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 96. §. (1) és (2) bekezdése, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények esetében) 78. §. (1)-(5) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet alapján a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények esetében) a 73. § (2) bekezdésében meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési intézményt alapít.

A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat a nyíregyházi Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum Alapító Okiratát 2009. szeptember 28-tól az alábbiak szerint állapítja meg:   ALAPÍTÓ OKIRAT I. rész

ƒ Az intézmény ƒ 1.) Neve: Rendezvénycentrum

Krúdy Gyula Art Mozi és

ƒ ƒ 2.)Székhelye: Dózsa György u. 25. 3.)Telephelye:

nincs

4.)Intézményegységei:

nincs

5.)Alapítás éve:

2009.

4400 Nyíregyháza,

2245

6.)Irányító szerve és címe: 7.) Alapító és fenntartó szerve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

8.) Létrehozásáról rendelkező határozat : 211/2009.(IX.28.) határozat 

9.)Jogállása:

10.)Működési köre: 11.)Intézmény típusa:

Jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv Nyíregyháza Megyei Jogú Város közművelődési intézmény

12.) Jogszabályban meghatározott „A kulturális javak védelméről és a közfeladat: muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény alapján közművelődési és Közgyűjteményi intézmény” 13.) Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, - közszolgáltató szerv fajtája: Közművelődési feladatot ellátó közintézmény - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv

14.) Az intézmény vezetőjének kinevezése:

A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg.

15.)Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik 16.)Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetője

2246

17.)Szakágazat száma:

932900

Alaptevékenysége: 921815 Művelődési központok, házak tevékenysége Filmvetítés Kulturális örökségünk megőrzése, gondozása, ápolása, népszerűsítése. Újabb hagyományteremtő zenés nyári esték, Városi programsorozatok szervezése. Az egyetemes és nemzeti kultúra közvetítése. A helyi művelődési gazdagítása.

szokások

gondozása,

Jegyértékesítés. Külső megrendelésre műsor szervezés. Külső, szabadtéri közművelődési (Sóstó, Kossuth tér) idényszerű működtetése.

színterek

PR és marketing szemléletű közművelődési tevékenység profitorientált hátterű szakmai munka közvetítése. Az ifjúság kulturális lehetőségeinek kiszélesítése, művelődési kezdeményezéseik elősegítése, közéleti, közösségi és szociális tér biztosítása. A lakosság igényeihez igazodó szórakoztató és rekreációs kezdeményezések: műsorszolgáltatás, fesztiválok, találkozók szervezése. Szakmai konferenciák és tudományos ülések teljes körű lebonyolítása. A városba érkező vendégek szükségleteihez és elvárásaihoz igazodó közhasznú, kulturális és

2247 idegenforgalmi információk szerinti kiszolgálása.

gyűjtése,

igény

A kulturális turizmus élénkítése. Az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatások (terem bérbeadása, műszakitechnikai eszközök kölcsönzése, jelmezkölcsönzés, irodai szolgáltatások) biztosítása. Az intézmény reklám és marketing anyagainak rendszeres propagálása, a lakosság széles rétege felé, szakmai dokumentációk és kiadványok összeállítása és megjelentetése. Krúdy Gyula emlékének ápolása. A vizuális kultúra kiszélesítése. ƒ 921925 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység 921716 Egyéb művészeti tevékenység a Szabadtéri Színpad szakmai irányítása és működtetése 921826 Közösségi színterek tevékenysége 751956 A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység nyári napközis táborok szervezése helyiségek, eszközök bérbeadása alkalmazotti és vendégétkeztetés tanfolyamok szervezése 2010. január 01-től érvényes szakfeladatok: 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás 932919 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 900111 Befogadó színházak tevékenysége 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 932918 Mindenféle máshová nem sorolható szabadidős szolgáltatás 562917 Munkahelyi étkeztetés 591411 Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841223 Kultúra területi igazgatási és szabályozás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

2248 855935 Szakmai továbbképzések 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 949900 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 18.) Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 19.) A feladat ellátását szolgáló vagyon: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. 20.) A vagyon felőli rendelkezés: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól hatályos rendelet az irányadó. 21.) Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodását a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum gondnoksága látja el. Alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből munkaterv alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. II. rész    Közös rendelkezések:  Az alaptevékenység, kiegészítő tevékenység során felszabaduló szabad kapacitásaz ellátás színvonalának növelése érdekében- értékesíthető. A jelen Alapító Okirat hatálybalépésével egyidejűleg a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 120/2009.(V.25.) számú határozatát visszavonja. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

2249

3/b.sz. számú melléklet a 211/2009.(IX.28.) számú határozathoz

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, továbbá a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény felhatalmazása alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a KRÚDY GYULA ART MOZI ÉS RENDEZVÉNYCENTRUM Alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 4.) Intézmény egységei:

nincs

7.) Alapító és fenntartó szerve és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése címe: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 8.) Létrehozásáról rendelkező határozat : 211/2009.(IX.28.) határozat

11.)Intézmény típusa:   

közművelődési intézmény 

  12.) Jogszabályban meghatározott „A kulturális javak védelméről és a muzeális közfeladat:

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény alapján közművelődési és Közgyűjteményi intézmény”

13.) Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, - közszolgáltató szerv fajtája: Közművelődési feladatot ellátó közintézmény - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv

2250 17.)Szakágazat száma:

932900

Alaptevékenysége: 921815 Művelődési központok, házak tevékenysége Filmvetítés Kulturális örökségünk megőrzése, ápolása, népszerűsítése.

gondozása,

Újabb hagyományteremtő zenés nyári esték, Városi programsorozatok szervezése. Az egyetemes és nemzeti kultúra közvetítése. A helyi művelődési gazdagítása.

szokások

gondozása,

Jegyértékesítés. Külső megrendelésre műsor szervezés. Külső, szabadtéri közművelődési színterek (Sóstó, Kossuth tér) idényszerű működtetése. PR és marketing szemléletű közművelődési tevékenység profitorientált hátterű szakmai munka közvetítése. Az ifjúság kulturális lehetőségeinek kiszélesítése, művelődési kezdeményezéseik elősegítése, közéleti, közösségi és szociális tér biztosítása. A lakosság igényeihez igazodó szórakoztató és rekreációs kezdeményezések: műsorszolgáltatás, fesztiválok, találkozók szervezése. Szakmai konferenciák és tudományos ülések teljes körű lebonyolítása. A városba érkező vendégek szükségleteihez és elvárásaihoz igazodó közhasznú, kulturális és idegenforgalmi információk gyűjtése, igény szerinti kiszolgálása. A kulturális turizmus élénkítése.

2251

Az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatások (terem bérbeadása, műszaki-technikai eszközök kölcsönzése, jelmezkölcsönzés, irodai szolgáltatások) biztosítása. Az intézmény reklám és marketing anyagainak rendszeres propagálása, a lakosság széles rétege felé, szakmai dokumentációk és kiadványok összeállítása és megjelentetése. Krúdy Gyula emlékének ápolása. A vizuális kultúra kiszélesítése. ƒ 921925 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység 921716 Egyéb művészeti tevékenység a Szabadtéri Színpad szakmai irányítása és működtetése 921826 Közösségi színterek tevékenysége 751956 A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység nyári napközis táborok szervezése helyiségek, eszközök bérbeadása alkalmazotti és vendégétkeztetés tanfolyamok szervezése 2010. január 01-től érvényes szakfeladatok: 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás 932919 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 900111 Befogadó színházak tevékenysége 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 932918 Mindenféle máshová nem sorolható szabadidős szolgáltatás 562917 Munkahelyi étkeztetés 591411 Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

2252

821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 841223 Kultúra területi igazgatási és szabályozás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855935 Szakmai továbbképzések 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 949900 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 21.) Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodását a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum gondnoksága látja el. Alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből munkaterv alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg.

Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

4/a.sz. számú melléklet a 211/2009.(IX.28.) számú határozathoz NYÍREGYHÁZI CANTEMUS KÓRUS ALAPÍTÓ OKIRATA

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. §. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 96. §. (1) és (2) bekezdése, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények esetében) 78. §. (1)-(5) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet alapján a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények esetében) a 73. § (2) bekezdésében meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési intézményt alapít.

2253

A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat a Nyíregyházi Cantemus Kórus Alapító Okiratát 2009. szeptember 28 –tól az alábbiak szerint állapítja meg:

ALAPÍTÓ OKIRAT I. rész Az intézmény 1.) Neve:

Nyíregyházi Cantemus Kórus

2.)Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 18.

3.)Telephelye:

nincs

4.)Intézményegységei:

nincs

5.) Alapítás éve:

2003.

6.) Irányító szerve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

7.) Alapító és fenntartó szerve és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése címe: 4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 8.) Létrehozásáról rendelkező határozat: 211/2009.(IX.28.) határozat 9.)Jogállása:

Jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv

10.) Működési köre:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

11.)Intézmény típusa:  

közművelődési intézmény

2254 12.) Jogszabályban meghatározott „A kulturális javak védelméről és a közfeladat: muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján közművelődési intézmény” 13.) Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján: - közszolgáltató szerv fajtája:

-

közszolgáltató költségvetési szerv közművelődési feladatot ellátó közintézmény

feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint önállóan működő költségvetési szerv

14.)Az intézmény vezetőjének kinevezése:

15.) Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya:

16.) Az intézmény képviseletére jogosultak:

17.) Szakágazat száma: Alaptevékenysége: 92171-6

A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján nevezi ki és bízza meg. Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik

Az intézmény mindenkori vezetője

900100 Egyéb művészeti tevékenység Komolyzenei művek előadása Zenei értékek létrehozatala, megőrzése A hagyományok ápolása Belföldi és külföldi vendégszereplések szervezése Nemzetközi kapcsolatok bővítése

2255 75192-2

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolása

75192-0

Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként (alkalmazottak étkeztetése)

2010. január 01-től érvényes szakfeladatok 900124-1 841901-1 562917-2 900200-2

Egyéb előadó-művészeti tevékenység Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Munkahelyi étkeztetés Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység

18.) Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 19.) A feladat ellátását szolgáló vagyon:Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza.

20.)A vagyon felőli rendelkezés: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó.

21.) Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodást a Kodály Zoltán Általános Iskola gondnoksága látja el. Alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből munkaterv alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg.

2256

II. rész Közös rendelkezések: Az alaptevékenység, kiegészítő tevékenység során felszabaduló szabad kapacitásaz ellátás színvonalának növelése érdekében –értékesíthető. A jelen Alapító Okirat hatálybalépésével egyidejűleg a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 120/2009.(V.25.) számú határozatát visszavonja. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28. 4/b.sz. számú melléklet a 211./2009.(IX.28.) számú határozathoz

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, továbbá a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény felhatalmazása alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a NYÍREGYHÁZI CANTEMUS KÓRUS ALAPÍTÓ OKIRATA Alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 4.) Intézmény egységei:

nincs

7.) Alapító és fenntartó szerve és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése címe: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 8.) Létrehozásáról rendelkező határozat : 211/2009.(IX.28.) határozat

11.)Intézmény típusa:   

   közművelődési intézmény 

  12.) Jogszabályban meghatározott „A kulturális javak védelméről és a muzeális közfeladat:

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény alapján közművelődési intézmény”

2257

        13.) Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján:

közszolgáltató költségvetési szerv,

- közszolgáltató szerv fajtája: Közművelődési feladatot ellátó közintézmény - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv 17.) Szakágazat száma: Alaptevékenysége: 92171-6

900100 Egyéb művészeti tevékenység Komolyzenei művek előadása Zenei értékek létrehozatala, megőrzése A hagyományok ápolása Belföldi és külföldi vendégszereplések szervezése Nemzetközi kapcsolatok bővítése

75192-2

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolása

75192-0

Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként (alkalmazottak étkeztetése)

2010. január 01-től érvényes szakfeladatok 900124-1 841901-1 562917-2 900200-2

Egyéb előadó-művészeti tevékenység Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Munkahelyi étkeztetés Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység

21.) Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodást a Kodály Zoltán Általános Iskola gondnoksága látja el. Alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből munkaterv alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg.

Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

2258 21./c napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosítására

Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi Bizottság véleményét kérdezem. A bizottság támogatja. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 212/2009. (IX. 28.) számú h a t á r o z a t Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés

A Polgármesteri Hivatal alapító okiratot módosító okiratát és az alapító okiratot (egységes szerkezetben) a mellékletek szerint jóváhagyja. 1. számú melléklet a 212/2009. (IX.28.) számú határozathoz ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 212/2009.(IX.28.) számú határozatával Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: 4.) Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 262/2003. (X. 1.) határozata 8.) Alaptevékenység szakágazata: 841126. Helyi Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 10.) a.) Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig alkalmazandó szakfeladatok 014034. 452025. 631211.

Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás Helyi közutak, hidak létesítése, fenntartása Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

2259 751153. 751164. 751175. 751186. 751670. 751834. 751845. 751856. 751867. 751878. 751889. 751922. 751966. 751999. 805915. 852018. 853288. 853311. 853322. 853333. 853344. 853355. 901116. 901215. 902113. 921925. 924014. 924025. 926018. 926029.

Önkormányzati és többcélú kistérségi társulás igazgatási tevékenysége Helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási tevékenysége Országgyűlési képviselő választással kapcsolatos feladatok Önkormányzati képviselő választással kapcsolatos feladatok Polgári védelmi tevékenység Vízkárelhárítás Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Települési vízellátás és vízminőség-védelem Köztemető fenntartási feladatok Közvilágítási feladatok Gazdasági és területfejlesztési feladatok Önkormányzati és többcélú kistérségi társulás elszámolása Önkormányzati feladatra nem tervezhető elszámolások Finanszírozási műveletek elszámolása Oktatási célok és egyéb feladatok Állategészségügyi tevékenység Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás Rendszeres szociális pénzbeli ellátások Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Munkanélküli ellátások Eseti pénzbeli szociális ellátások Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások Szennyvízelvezetés és kezelés Településtisztasági szolgáltatás Települési hulladékok kezelése köztisztasági tevékenység Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység Sportintézmény és sportlétesítmény működtetése Verseny és élsport feladatok Máshová nem sorolt kulturális tevékenység Máshová nem sorolt sporttevékenység

2010. január 01-től alkalmazandó szakfeladatok 360000-1 Víztermelés,- kezelés-, ellátás 370000-1 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 381103-1 Települési hulladék vegyes ömlesztett begyűjtése, szállítása, átrakása 412000-1 Lakó és nem lakóingatlan építése 421100-1 Út- autópálya építés 431100-1 Bontás 431200-1 Építési terület előkészítése 432100-1 Villanyszerelés 432200-1 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés 433200-1 Épületasztalos-szerkezet szerelése 433300-1 Padló, falburkolás 433400-1 Festés, üvegezés 433900-1 Egyéb befejező építés m.n.s. 439100-1 Tetőfedés, tetőszerkezet építés 439900-1 Egyéb speciális szakképesítés m.n.s. 439102-1 Városi és elővárosi közúti személyszállítás 522110-1 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása 522130-1 Parkoló, garázs üzemeltetésének fenntartása

2260 522301-1 681000-1 682001-1 682002-1 750000-1 811000-1 812100-1 813000-1 841112-1 841114-1 841115-1 841116-1 841117-1 841118-1 841126-1 841127-1 841133-1 841191-1 841192-1 841401-1 841402-1 841403-1 841901-1 841902-1 842155-1 842160-1 842421-1 842531-1 842541-1 854234-1 882111-1 882112-1 882113-1 882114-1 882115-1 882116-1 882117-1 882118-1 882119-1 882121-1 882122-1 882123-1 882124-1 882125-1 882129-1 882201-1 882202-1 910411-1

Repülőterek üzemeltetése Saját jogú ingatlan adásvétele Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Állat-egészségügyi ellátás Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Zöldterület-kezelés Önkormányzati jogalkotás Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Adó, illeték, kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Nemzeti ünnepek programjai Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások Közvilágítás Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Központi költségvetési befizetések Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai Nemzetközi szervezetekben való részvétel Közterület rendjének fenntartása A polgári védelem ágazati feladatai Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Szociális ösztöndíjak Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátás Adósságkezelési szolgáltatás Közgyógyellátás Növény- és állatkertek működtetése a belépés és látogatás biztosítása

2261 931102-1 882203-1 889935-1 889936-1 889942-1 889943-1 890216-1 890222-1 890301-1 890302-1 890441-1 890442-1 890443-1 890504-1 890506-1 890603-1 900400-1 910412-1 910501-1 910502-1 931201-1 931202-1 931203-1 931204-1 931206-1 931301-1 931901-1 931903-1 932911-1 951100-1 951200-1 952400-1 960302-1

Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Köztemetés Otthonteremtési támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatások Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok, valamint támogatások Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program- és egyéb támogatása Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Közmunka Nemzeti és etnikai kisebbségek közösségi, kulturális tevékenységének támogatása Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása Szakszervezeti tevékenység támogatása Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Növény- és állatkertek megőrzése és fenntartása Közművelődési tevékenységek és támogatások Közművelődési intézmények, közösségi színterek támogatása Versenysport-tevékenység és támogatása Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők versenysport tevékenysége és támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Sportteljesítmények elismerése, járadékok, ösztöndíjak Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás Számítógép, -periféria javítása Kommunikációs eszköz javítása Bútor, lakberendezési tárgy javítása Köztemető-fenntartás és működtetés

b.) Kiegészítő tevékenysége 2009. december 31-ig alkalmazandó szakfeladatok 552411 Munkahelyi vendéglátás 2010. január 1-től alkalmazandó szakfeladatok 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 821900-2 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 11.) Alapvető szakfeladat: 2009. december 31-ig: 751153. Helyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 2010. január 1-től: 841126 Helyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége.

2262 A fenti módosítások alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala egységes szerkezetű Alapító Okiratát Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 212/2009.(IX.28.) számú határozata 2. számú mellékleteként elfogadta. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

2. számú melléklet a 212/2009.(IX.28.) számú határozathoz ALAPÍTÓ

OKIRAT

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. Törvény 66. §-a, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. §-a alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint állapítja meg: A költségvetési szerv 1.) Neve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2.) Székhelye: 4401 Nyíregyháza Kossuth tér 1. 3.) Telephelye: 4401 Nyíregyháza Zrínyi Ilona u. 7. 4401 Nyíregyháza Család u. 102. 4.) Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 262/2003. (X. 1.) határozata 5.) Törzsszám: 402008. 6.) Gazdálkodási jogkör: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely ellátja a Nyíregyháza ésóüö987654321adékgazdálkodási Társulás önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodását és pénzügyeit is. 7.) Alaptevékenységi elsődleges TEAOR: 8411. általános közigazgatás 8.) Alaptevékenység szakágazata: 841126. Helyi Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 9.) Jogszabályban meghatározott közfeladatai: Az önkormányzat működésével, gazdálkodásával, a beruházások és felújítások koordinálásával, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. 10.) a.) Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig alkalmazandó szakfeladatok

2263

014034. 452025. 631211. 751153. 751164. 751175. 751186. 751670. 751834. 751845. 751856. 751867. 751878. 751889. 751922. 751966. 751999. 805915. 852018. 853288. 853311. 853322. 853333. 853344. 853355. 901116. 901215. 902113. 921925. 924014. 924025. 926018. 926029.

Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás Helyi közutak, hidak létesítése, fenntartása Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Önkormányzati és többcélú kistérségi társulás igazgatási tevékenysége Helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási tevékenysége Országgyűlési képviselő választással kapcsolatos feladatok Önkormányzati képviselő választással kapcsolatos feladatok Polgári védelmi tevékenység Vízkárelhárítás Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Települési vízellátás és vízminőség-védelem Köztemető fenntartási feladatok Közvilágítási feladatok Gazdasági és területfejlesztési feladatok Önkormányzati és többcélú kistérségi társulás elszámolása Önkormányzati feladatra nem tervezhető elszámolások Finanszírozási műveletek elszámolása Oktatási célok és egyéb feladatok Állategészségügyi tevékenység Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás Rendszeres szociális pénzbeli ellátások Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Munkanélküli ellátások Eseti pénzbeli szociális ellátások Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások Szennyvízelvezetés és kezelés Településtisztasági szolgáltatás Települési hulladékok kezelése köztisztasági tevékenység Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység Sportintézmény és sportlétesítmény működtetése Verseny és élsport feladatok Máshová nem sorolt kulturális tevékenység Máshová nem sorolt sporttevékenység

2010. január 01-től alkalmazandó szakfeladatok 360000-1 Víztermelés,- kezelés-, ellátás 370000-1 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése 381103-1 Települési hulladék vegyes ömlesztett begyűjtése, szállítása, átrakása 412000-1 Lakó és nem lakóingatlan építése 421100-1 Út- autópálya építés 431100-1 Bontás 431200-1 Építési terület előkészítése 432100-1 Villanyszerelés 432200-1 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés 433200-1 Épületasztalos-szerkezet szerelése 433300-1 Padló, falburkolás 433400-1 Festés, üvegezés 433900-1 Egyéb befejező építés m.n.s. 439100-1 Tetőfedés, tetőszerkezet építés

2264 439900-1 439102-1 522110-1 522130-1 522301-1 681000-1 682001-1 682002-1 750000-1 811000-1 812100-1 813000-1 841112-1 841114-1 841115-1 841116-1 841117-1 841118-1 841126-1 841127-1 841133-1 841191-1 841192-1 841401-1 841402-1 841403-1 841901-1 841902-1 842155-1 842160-1 842421-1 842531-1 842541-1 854234-1 882111-1 882112-1 882113-1 882114-1 882115-1 882116-1 882117-1 882118-1 882119-1 882121-1 882122-1 882123-1

Egyéb speciális szakképesítés m.n.s. Városi és elővárosi közúti személyszállítás Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Parkoló, garázs üzemeltetésének fenntartása Repülőterek üzemeltetése Saját jogú ingatlan adásvétele Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Állat-egészségügyi ellátás Építményüzemeltetés Általános épület takarítás Zöldterület-kezelés Önkormányzati jogalkotás Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Adó, illeték, kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Nemzeti ünnepek programjai Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások Közvilágítás Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Központi költségvetési befizetések Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai Nemzetközi szervezetekben való részvétel Közterület rendjének fenntartása A polgári védelem ágazati feladatai Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Szociális ösztöndíjak Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély

2265 882124-1 882125-1 882129-1 882201-1 882202-1 882203-1 889935-1 889936-1 889942-1 889943-1 890216-1 890222-1 890301-1 890302-1 890441-1 890442-1 890443-1 890504-1 890506-1 890603-1 900400-1 910411-1 910412-1 910501-1 910502-1 931102-1 931201-1 931202-1 931203-1 931204-1 931206-1 931301-1 931901-1 931903-1 932911-1 951100-1 951200-1 952400-1 960302-1

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátás Adósságkezelési szolgáltatás Közgyógyellátás Köztemetés Otthonteremtési támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatások Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok, valamint támogatások Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program- és egyéb támogatása Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Közmunka Nemzeti és etnikai kisebbségek közösségi, kulturális tevékenységének támogatása Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása Szakszervezeti tevékenység támogatása Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Növény- és állatkertek működtetése a belépés és látogatás biztosítása Növény- és állatkertek megőrzése és fenntartása Közművelődési tevékenységek és támogatások Közművelődési intézmények, közösségi színterek támogatása Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Versenysport-tevékenység és támogatása Utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők versenysport tevékenysége és támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Sportteljesítmények elismerése, járadékok, ösztöndíjak Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Sportszövetségek és szabályozó testületek működésének támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás Számítógép, -periféria javítása Kommunikációs eszköz javítása Bútor, lakberendezési tárgy javítása Köztemető-fenntartás és működtetés

b.) Kiegészítő tevékenysége 2009. december 31-ig alkalmazandó szakfeladatok 552411

Munkahelyi vendéglátás

2010. január 1-től alkalmazandó szakfeladatok

2266 562917-2 821900-2

Munkahelyi étkeztetés Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

11.) Alapvető szakfeladat: 2009. december 31-ig: 751153. Helyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége, 2010. január 1-től: 841126 Helyi önkormányzat, és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége. 12.) Illetékességi területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe 13.) Alapítói jogokkal felruházott irányító szerve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4401 Nyíregyháza Kossuth tér 1. 14.) Jogállása: önálló jogi személyként közhatalmi feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 15.) Típus szerinti besorolása: • A tevékenység jellege alapján: közhatalmi • Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely ellátja a Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodását és pénzkezelését. 16.) Vezetőjének kinevezési rendje: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat alapján jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól (1990. évi LXV. törvény 36. §). 17.) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: foglalkoztatottjainak jogviszonya alap esetben köztisztviselő, melyekre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezeti új alapító okiratot) a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. szeptember 28-i ülésen a 212/2009.(IX.28.) számú határozattal fogadta el.

2267

21./d napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság alapító okiratának módosítására Előadó: László Géza Gazdasági Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) A bizottság támogatja. Kíván-e valaki kérdést feltenni, vagy véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot. 213/2009. (IX. 28.) számú határozat A NYÍREGYHÁZI HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL A Közgyűlés a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság alapító okiratának módosító okiratát és az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a melléklet szerint elfogadja, illetve jóváhagyja. 1. számú melléklet a 213/2009.(IX.28.) számú határozathoz: A NYÍREGYHÁZI HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG

ALAPÍTÓ OKIRATA

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9 §. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1 §-a alapján az általa alapított Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki:

2268

A költségvetési szerv: Neve: Rövidített neve: Székhelye:

Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Nyíregyházi Tűzoltóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. sz.

Létrehozásáról rendelkező határozat:

111/1995. (VI. 12.) számú Közgyűlési határozat

Alapítás kelte:

1995. július 01.

Jogszabályban meghatározott közfeladatai az 1996. évi XXXI. törvény alapján: Alaptevékenysége keretében ellátja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben foglalt feladatokat az alábbiak szerint: a.) Tűzoltási- és műszaki mentési tevékenységet végez, illetőleg közreműködés közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti szolgálatot tart. b.) Tűzvizsgálatot végez, tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart. c.) Ellátja, illetőleg koordinálja a tűzvédelmi oktató tevékenységet. d.) Tűzvédelmi felvilágosítást és tájékoztatást tart. e.) Jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el. f.) Szakértői tevékenységet lát el. g.) Ellátja a jogszabályban meghatározott gazdálkodási, anyagi és pénzügyi feladatokat. Alaptevékenysége az államháztartási szakágazati rend szerint: 842520 Tűzvédelmi tevékenység Az intézmény alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: a.) 2009. december 31-ig 75166-9 Tűzvédelem, katasztrófa-elhárítás (mint alapvető szakfeladat) 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai b.) 2010. január 01-től 842521-1 Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófahelyzet elhárítás 842522-1 Megelőzés, (szak)hatósági tevékenység 841901-1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Kiegészítő tevékenység: Az intézmény alapfeladata ellátásának veszélyeztetése nélkül szabad kapacitásának kihasználása érdekében tűz- és kármegelőzést segítő, illetve csökkentő tevékenységet térítési díj ellenében végez: • Tűzvédelem, katasztrófa elhárítás • Légzőkészülékek felülvizsgálata, palackok töltése, javítása

2269 • • • • • • • • • • • • • • •

Vízeltávolítás, vízszívatás, vízszállítás Fakivágás Magasban, mélyben végzett munka, épületek, építmények bontása Daruzási tevékenység Speciális eszközök és gépjárművek eseti bérbeadása Gépjárműmosás Rendezvények, épületek, építmények tűzvédelmi biztosítása Mozgásképtelen járművek szállítása Teherfuvarozás Tárgy kiemelés Automatikus tűz- és egyéb jelzések fogadása speciális fogadó központtal A tűzoltóság ingatlanainak és helyiségeinek eseti bérbeadása Tervezéssel kapcsolatos tűzvédelmi tanácsadás Tűzvédelmi állapotfelmérésről szakvélemény készítése Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás

Az intézmény kiegészítő tevékenysége szakfeladat rend szerint: a.) 2009. december 31-ig 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként 75195-8 Költségvetési szerv által végzett egyéb kiegészítő tevékenység b.) 2010. január 01-től 431100-2 Bontás 559099-2 Egyéb máshová nem sorolható szálláshely szolgáltatás 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 802000-2 Biztonsági rendszer szolgáltatás 842521-2 Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófahelyzet elhárítás Kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Illetékességi területe:

11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet szerint

Irányító szerv megnevezése:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése

Irányító szerv székhelye:

4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz.

Típus szerinti besorolása: - a tevékenység jellege alapján: közhatalmi költségvetési szerv - feladatellátáshoz kapcsolódó funkció alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

2270 Vezetőjének kinevezési rendje:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése – pályázat alapján – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján határozatlan időre önkormányzati tűzoltó parancsnokot nevez ki.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: - A tűzoltó parancsnokság hivatásos szolgálati viszonyban álló foglalkoztatottjainak jogviszonyát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szabályozza. Foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet továbbá közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb rendelkezések: Az intézmény jogállása: Törzskönyvi azonosító szám:

önálló jogi személy 444806

Feladatok ellátását szolgáló vagyon: a.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, a Nyíregyházi 3029. sz. tulajdoni lapon 1397/2. hrsz. alatt felvett Nyíregyháza, Erdő sor 5. szám alatti ingatlan, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal megkötött használati szerződésben foglaltak figyelembevételével. b.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló Rakamaz, Szivárvány u 3. szám alatti 2262/9. hrsz-ú üdülőterület és oktatóbázis használati joga. c.) A vagyonleltárban nyilvántartott tárgyi eszközök és egyéb készletek. ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását és így az egységes szerkezetű új alapító okiratot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. szeptember 28-i ülésén a 213/2009. (IX.28.) számú határozatával fogadta el. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

2271 2. számú melléklet a 213/2009.(IX.28.) számú határozathoz: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartás működési rendjéről szóló 217/2008. (XII. 30.) kormányrendelet 10 §. (11) bekezdése alapján a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 123/2009. (V. 25.) számú közgyűlési határozattal elfogadott alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1. Az alapító okirat 8. bekezdése helyébe az alábbi lép: Az intézmény alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: a.) 2009. december 31-ig 75166-9 Tűzvédelem, katasztrófa-elhárítás (mint alapvető szakfeladat) 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai b.) 2010. január 01-től 842521-1 Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófahelyzet elhárítás 842522-1 Megelőzés, (szak)hatósági tevékenység 841901-1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 2. Az alapító okirat 10. bekezdése helyébe az alábbi lép: Az intézmény kiegészítő tevékenysége szakfeladat rend szerint: a.) 2009. december 31-ig 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként 75195-8 Költségvetési szerv által végzett egyéb kiegészítő tevékenység b.) 2010. január 01-től 431100-2 Bontás 559099-2 Egyéb máshová nem sorolható szálláshely szolgáltatás 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 802000-2 Biztonsági rendszer szolgáltatás 842521-2 Tűzoltás, műszaki mentés, katasztrófahelyzet elhárítás

ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását egységes szerkezetben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. szeptember 28-i ülésén a 213/2009. (IX. 28.) számú határozatával fogadta el. Nyíregyháza, 2009. szeptember 28.

2272

22./napirend: Előterjesztés a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv alapján önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Csabai Lászlóné: (polgármester) Főjegyző úr az előterjesztő, van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Jogi Bizottság véleményét kérem. Támogatja. Kérdezem, hogy kíván-e valaki kérdést feltenni, vagy véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet. 29/2009. (IX.29.) KGY rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv alapján önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról és módosításáról A Közgyűlés a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv alapján az érintett önkormányzati rendeleteket felülvizsgálta és a következők szerint módosítja: 1. § A vásárokról és a piacokról szóló 29/1995. (VII.1.) KGY rendelet 23. §-a – a záró rendelkezések – a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 2. § A kötelező kéményseprő ipari szolgáltatás igénybevételéről szóló 38/1996. (IX.1.) KGY rendelet 5. §-a – a záró rendelkezések – a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenleg számot nem viselő mondat, (1) bekezdés jelzést kap: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 3. § Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1999. (III.1.) KGY rendelet 47. §-a – a záró rendelkezések – a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

2273

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 4. § A lakossági kezdeményezésre önkormányzati részvállalással megvalósuló út- és közműépítések szervezéséről és finanszírozási rendszeréről szóló 35/1999. (IX.1.) KGY rendelet 11. §-a – a záró rendelkezések – a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 5. § A közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI.1.) KGY rendelet 29. §-a – záró rendelkezések – a következő új (2) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 6. § A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 35/2002. (IX.2.) KGY rendelet 11. §-a – a záró rendelkezések – a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenleg számozást nem viselő mondat (1) bekezdés jelzést kap: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 7. § A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002. (2003.I.1.) KGY rendelet 19. §-a – a hatályba lépés – a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 8. § A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díjalkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól szóló 50/2002. (2003.I.1.) KGY rendelet 7.§-a – vegyes és záró rendelkezések – a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

2274 (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 9. § Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24.) KGY rendelet 8. §-a – a záró rendelkezések – a következő új (4) bekezdéssel egészül ki: (4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

10. § A helyi hulladékgazdálkodási tervről szóló 29/2004. (X.28.) KGY rendelet 2. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi számozást nem viselő mondat (1) bekezdés jelzést kap: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 11. § A talajterhelési díjról szóló 12/2005. (III.31.) KGY rendelet 5. §-a – a záró és átmeneti rendelkezések – a következő új (5) bekezdéssel egészül ki: (5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 12. § A közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről szóló 33/2005. (X.27.) KGY rendelet 2. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi számozást nem viselő mondat (1) bekezdésre módosul: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 13. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, valamint a 157/2005. (VIII.15.) sz. korm. rendelet egyes rendelkezéseinek Nyíregyháza város területén történő végrehajtásáról szóló 41/2005. (X.27.) KGY rendelet 25. §-a – a hatályba lépés – a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

2275

14. § Az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 15/2006. (IV.27.) KGY rendelet 48. §-a – a záró rendelkezések – a következő új (2) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 15. § Nyíregyháza 19/2005. (V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról szóló 21/2007. (VI.12.) KGY rendelet 42. §-a – a rendelet alkalmazása – a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 16. § A temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 27/2007. (IX.25.) KGY rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe – temetkezési szolgáltatások, a temetők ellenőrzése – a következő rendelkezés lép: (3) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi. (2) A rendelet 17. §-a – a záró rendelkezések – a következő új (2) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz. 17. § Jelen rendelet 2009. október 1. napján lép hatályba. Jelen rendeletet 2009. szeptember hó 29. napján kihirdetem.

23./ napirend: Előterjesztés az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2009. (II.17.) KGY rendelet módosítására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője

2276 Csabai Lászlóné: (polgármester) Mi vagyunk az előterjesztők. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Kérem a Pénzügyi Bizottság véleményét. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) Támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Költségvetési Bizottság véleményét. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Szavazategyenlőség miatt nem foglalt állást a bizottság. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer László.

Dr. Hajzer László: (képviselő) 120 millió forintért éppen valami rekortán pályát fogunk építeni a Tiszavasvári úton. Erre nem lehet-e valami bölcs pályázatot, vagy valami olyan forrást találni, ami nem mi pénzünkből van? Mert ha most a Tiszavasvári utat összeadom, havi 20 millió vagy évi 20 millió az NYVSC-nek 10 éven át az 200 millió. 104-ért vásároltuk, az 304 millió, meg még most 120-ért csinálunk oda rekortán pályát az 400. Tehát félmilliárdnál járunk, tudom, hogy megszavaztuk a sportot, én is támogatom, csak valami költségkímélést szeretnék, hogy mert ez soknak tűnik. Félmilliárd forint az atlétikai veteránoknak. Tehát sok. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor kért szót. Fesztóry Sándor: (képviselő) Van egy tétel benne, 5 millió forint. Tudom, hogy nem nagy összeg, de csak a rend kedvéért szeretném módosításként javasolni, hogy a Közgyűlés ne támogassa ezt az 5 millió forintot a Football Klubnak. Mivel ezt eredményességi támogatás címén kívánja az előterjesztő odaadni, holott erre az összegre egyrészt nem jogosult, másrészt pedig a Sport1 TV szerződés kapcsán körülbelül 40 millió forint pluszforráshoz jutnak az NB-I-es focicsapatok, így a Nyíregyháza NB-I-es focicsapata is. Ami összeg még kiegészülhet természetesen bajnoki helyezés és a közvetített mérkőzések száma alapján akár 20 millió forintos többlettámogatással is. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Azt hiszem, nem volt még egy sportbizottsági elnök, aki azt javasolja, hogy valamelyik sportágnak ne adjunk pénzt. Úgyhogy ezzel rekordot döntött. És egyébként meg zárolás ez a pénz. Csak szeretném mondani. Úgyhogy teljesen mindegy, Fesztóry Sándornak mindenről ugyanaz jut eszébe. Nem érdekes. Nagy Lászlóé a szó.

2277

Nagy László: (alpolgármester) A költségvetési rendelet módosításához egy módosító javaslatom van. A görög katolikus egyház azzal keresett meg bennünket, hogy a templom felújításához, a külső homlokzati felújításához adjon az önkormányzat segítséget. Azt javaslom, hogy 1 millió forintot a jelenleg előttünk lévő rendelet módosításával tegyünk be. Annál is inkább, mert a görög katolikus egyház külső homlokzati felújítása megkezdődött és Bíró Miklós azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy ehhez járuljunk hozzá. Csak emlékeztetném a testületet arra, hogy tavaly előtti belső felújításhoz is hozzájárultunk 400 ezer forinttal. A külső homlokzat felújítása nagyjából egy 20 millió forintos költséget jelent az egyháznak, amelyhez 1 millió forint támogatását javaslom. Csabai Lászlóné: (polgármester) Emlékeztetésként szeretném elmondani, hogy tavaly megcsináltuk a katolikus egyháznak a világítását, a díszvilágítást, adtunk a kerítésépítéshez 10 millió forint körüli összeget, és az IVS-be az összes többi templomnak vagy a felújítása, vagy a környezetének a felújítása benne van. Valamilyen oknál fogva kimaradt a görög katolikus egyház, mégpedig azért, mert a püspök úr nagyon az iskolát akarta. Én pedig úgy látom, hogy az iskola felépítésének nincsen semmi esélye. Beszéljünk erről nagyon őszintén. Tehát ha meg tudjuk találni ennek a fedezetét, én támogatom Nagy Lászlónak a javaslatát, hogy valami egyensúly legyen a különböző egyházak között. Dr. Szemán Sándor kért szót. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Kérem a rendelet-tervezet hiányzó mondatát, amely a hatálybalépésre vonatkozik azzal kiegészíteni és úgy szavazni, hogy az ilyen rendeleteinknél a meglévő gyakorlat alapján, amilyen gyorsan csak tudjuk hatályba léptetni. Tehát hiányzik ez a passzus. Szeptember 29-én javasoljuk a rendelet hatálybaléptetését. Csabai Lászlóné: (polgármester) László Géza azt mondta, hogy az 1 millió forintot az általános tartalék terhére javasolja megfogalmazni. Kell-e, hogy erről külön szavaztassak? Azt hiszem, hogy kell. Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Módosító javaslat volt, így szavazni erről is.

külön kell

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki Nagy László módosító indítványával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a módosító indítványt.

2278 Kérem, aki az egész rendelet-tervezettel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 13 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet. 30/2009. ( IX.29.) KGY rendelet az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II. 17.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II. 17.) KGY rendeletét – továbbiakban Ör. - az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Közgyűlés a 2009. évi költségvetés főösszegét az 1. számú melléklet szerint 43.720.245 eFt-ra módosítja. 2. § Az Ör. 5. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A 2009. évben tervezett feladatok végrehajtásához az esetleges évközi likviditási gondok megoldására 2.386.426 eFt folyószámlahitelt a beruházási feladatok megvalósításához 1.417.502 eFt beruházási hitelt vehet fel. Kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett hiteleket, a kibocsátott kötvényt és azok kamatait az éves költségvetésekbe betervezi és megfizeti. A Közgyűlés 800.000 eFt összegig 30 napon belüli visszafizetési kötelezettségű munkabérhitelt vehet fel. A munkabérhitel forgalmáról, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóban a Közgyűlést tájékoztatja. 3. §. A 4/2009. (II.17.) KGY számú rendelettel jóváhagyott 2009. évi költségvetés 6. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú kimutatása, 16.1. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú kimutatása, a 16.2. számú melléklete helyébe e rendelet 11. számú kimutatása lép. 4. § A rendelet 2009. szeptember hó 29. napján lép hatályba. Jelen rendeletet 2009. szeptember hó 29. napján kihirdetem. Melléklete az Excell táblázatban található!

2305

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. 5 perc szünet után zárt üléssel folytatjuk a munkát. (Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült) k. m. f.

Csabai Lászlóné polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző