BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1999. szeptember 30-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi KIVONATA Tárgy:Dr.Vécsei László képviselő napirend előtti felszólalása - Dr.Vécsei László képviselő felhívta a közgyűlés figyelmét a városi önkormányzat tulajdonában lévő két pihenőpark (Széchenyi liget, Pósteleki parkerdő) állagjavításának fontosságára, melyhez szükséges pénzeszközt már a költségvetés tervezésénél javasolja biztosítani. A közgyűlés felkérte a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottságot, hogy vegye számba a lehetőségeket, és azok költségeit, a két pihenőpark hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó javaslatát terjessze a novemberi közgyűlés elé. Tárgy:A lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet megalkotása - A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/1999.(IX.30.) sz. önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról Az 1993. évi LXXVIII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt szöveg. A vastag betűvel szedett rész az 1993. évi LXXVIII. törvény /továbbiakban: Tv./, míg a vékony betűvel szedett rész az önkormányzati rendelet /továbbiakban: Ör./ szövege. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja: Tv. 1.§./1/ A törvény hatálya kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást, a szobabérlők házában lévő lakrészt, és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. /2/ Ha a felek másként nem állapodtak meg, e törvény rendelkezéseit a külállam tulajdonában lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre is alkalmazni kell. /3/ Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Tv. 2.§./1/ A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre. /2/ A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a
- 2 bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni. /3/ A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki. /4/ A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni. Ha a lakbér mértékét jogszabály állapítja meg, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg. /5/ Az önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Tv. 3.§. /1/ A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) a tulajdonos önkormányzat - e törvény keretei között alkotott - rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit. /2/ Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe. A bérbeadás lehetőségét és feltételeit az önkormányzati rendelet határozza meg. /3/ Ha az önkormányzati lakás, továbbá a műteremlakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni. A bérlőkijelölésre, valamint ilyen megállapodás esetén a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján a szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig köthető. A bérlőkijelölésre jogosult a szerződés tartalmára vonatkozóan - ha erre törvény vagy megállapodás felhatalmazza - egyéb feltételeket is előírhat. /4/ Az e törvényben előírt bérbeadói hozzájárulás - ha a felek megállapodásából más nem következik - a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott tartalommal érvényes. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a bérlőkiválasztási jog esetén is, ha e törvény a jogosult hozzájárulását írja elő. /5/ Az állam tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: állami lakás) - a /3/ bekezdés megfelelő alkalmazásával - a lakással rendelkező szerv által megjelölt személlyel és feltételekkel lehet szerződést kötni. + /6/ A /3/ bekezdésben említett műteremlakás esetén a művelődési és közoktatási miniszter a bérlőkijelölési jog gyakorlását a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványra átruházhatja.
A RENDELET HATÁLYA
- 3 Ör. 1. §. A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van. I. Fejezet A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI Lakáselosztási terv Ör. 2. §. /1/
Az Önkormányzati tulajdonú bérlakások felhasználására évenként lakáselosztási tervet kell készíteni. A lakáselosztási terv tervezetét a Lakásügyi Bizottság, a Szociális Bizottság, a Gazdasági Bizottság közösen készíti el. A javaslat kidolgozása a Polgármesteri Hivatal feladata.
/2/
A lakáselosztási tervet úgy kell elkészíteni, hogy az évente megüresedő lakások legalább 50 %-át a bérbeadási névjegyzékbe felvett igényjogosultak kapják.
/3/
A lakáselosztási terv jóváhagyása a Közgyűlés hatásköre. Ör. 3.§.
/1/
A lakáselosztási tervben meg kell jelölni -
/2/
az új lakások számát a várható megüresedések számát a szociális helyzet alapján bérbeadható lakások számát a nem szociális bérlakásként bérbeadható lakások számát hatósági határozatok végrehajtására biztosított lakások számát, a városi beruházások és felmondások miatti cserelakásra felhasználható lakások számát
A szociális helyzet alapján bérbeadható lakásokra évenként bérbeadási névjegyzéket kell készíteni. Pályázat lakásbérletre Ör. 4. §.
/1/
Szociális helyzet alapján bérbeadható lakásra - az arra rendszeresített formanyomtatványon - pályázatot kell a Polgármesteri Hivatalba benyújtani.
/2/
A pályázati lapon feltüntetett adatok igazolása a pályázat benyújtásakor nem szükséges. A bérbeadási névjegyzék összeállítása előtt a közölt adatokat a
- 4 Szociális Lakásügyi Tanácsadó Testület vizsgálja. Ennek során felhívhatja a pályázót igazolások benyújtására is. A pályázatokat a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba kell venni, és erről a pályázót értesíteni kell. A pályázat nyilvántartásba vétele megtagadható, ha: /3/
a pályázó a felhívásnak nem tesz eleget, a pályázó nem jogosult szociális bérlakásra.
A pályázó a pályázat nyilvántartásba vétele után a lakáskörülményeiben, személyi, családi, jövedelmi és vagyoni helyzetében beállt lényeges változást, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy valótlan adat közlése esetén el kell utasítani a pályázatot, illetve a pályázót a bérbeadási névjegyzékből törölni kell.
/4/
A pályázattal kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi. Pályázati jogosultság Ör. 5. §.
/1/
A szociális rászorultság alapján bérbeadható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele együttlakó és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján a mindenkori létminimum figyelembevételével a Szociális Bizottság állapítja meg, az általa létrehozott és a nyilvánosság számára közzétett szempontrendszer alapján.
/2/
Nem jogosult szociális rászorultság alapján bérbeadható önkormányzati lakásra vagyoni és jövedelmi viszonyaitól függetlenül az, aki a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül, vagy a bérbeadási névjegyzék megállapításának időpontjában: -
beépíthető házhellyel, lakóházzal, lakással vagy ezek tulajdonával rendelkezett, illetve egészben vagy részben tulajdonában lévő lakásban lakik. Bérbeadási névjegyzék Ör. 6. §.
/1/
A Szociális Bizottság évente a lakáselosztási terv alapján bérbeadási névjegyzéket készít.
A névjegyzék készítése előtt a Szociális Lakásügyi Tanácsadó Testület - a
- 5 Szociális Bizottság döntése alapján - a pályázóknál környezettanulmányt készít. /2/
A névjegyzék-tervezetet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a lakosság számára 30 napi időtartamra ki kell függeszteni. A tervezet kifüggesztéséről és megtekinthetőségéről a lakosságot sajtó útján is értesíteni kell. A bérbeadási névjegyzék-tervezetre a kifüggesztés ideje alatt észrevételt lehet tenni. Az észrevételeket a Polgármesteri Hivatal a Szociális Lakásügyi Tanácsadó Testület közreműködésével köteles kivizsgálni. Ha az észrevétel alapos, a névjegyzék-tervezetet módosítani kell. A módosításnak akkor van helye, ha:
/3/
-
a tervezetbe felvett pályázóról kiderül, hogy nem jogosult, vagy
-
bár jogosult, de megállapítást nyert, hogy nála rosszabb körülmények között élő család a tervezetből kimaradt.
Az észrevételek felülvizsgálata után esetleg módosított névjegyzéket a Polgármesteri Hivatal a Szociális Bizottság elé terjeszti jóváhagyásra. A Szociális Bizottság által jóváhagyott névjegyzék végleges, ellene jogorvoslati lehetőség nincs. Azt a pályázót, akit bérlőként jelölnek, de a felajánlott lakást nem fogadja el, vagy indokolatlanul 30 napon belül nem köt szerződést, törölni kell a bérbeadási névjegyzékből. Azokat a névjegyzékbe felvetteket, akik az újabb névjegyzék kifüggesztéséig nem jutottak lakáshoz, az új névjegyzékbe elsőként kell figyelembe venni.
/4/
A szociális rászorultság alapján bérbeadható önkormányzati lakásra pályázók közül csak azok vehetők fel a bérbeadási névjegyzékbe, akik Békéscsabán lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak. Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei Ör. 7. §.
/1/
A lakásbérleti szerződést a Szociális Bizottság által jóváhagyott bérbeadási névjegyzékben szereplő pályázóval kell megkötni.
/2/
A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg (továbbiakban: bérbeadó). Ör. 8. §.
- 6 -
/1/
A pályázóval megkötött lakásbérleti szerződés 3 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők lakáscseréjére.
/2/
A Szociális Bizottságnak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.
/3/
A rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést - a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra lehet meghosszabbítani. Ör. 9. §.
Az önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. Tv.4.§. /1/ A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). /2/ Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak. /3/ Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető. /4/ Önkormányzati lakásra - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni. /5/ A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei Ör. 10. §. /1/
Az önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződést csak a törvényben megfogalmazott esetekben lehet kötni.
/2/
Bérlőtársi szerződés megkötésére a Szociális Bizottság tesz javaslatot. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.
Tv.5.§. /1/ Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő. /2/ Önkormányzati és állami lakásban megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet.
- 7 /3/ Önkormányzati rendelet szabályozza az önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltételeit. Tv.6.§./1/ Ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg és a felek a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg, a bérbeadó köteles a lakbér összegét a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni. /2/ Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni. Tv.7.§./1/ A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. /2/ A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. Tv.8.§./1/ A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas. /2/ A bérbeadó a bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségéért szavatol. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdés szerinti szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait az e törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben kikötött eltérésekkel kell alkalmazni. Tv. 9.§./1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. /2/ A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik. Tv. 10.§./1/ A bérbeadó köteles gondoskodni a)
az épület karbantartásáról
b) c)
az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e
- 8 helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. /2/ Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - az /1/ bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó. /3/ A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt. Tv.11.§. /1/ A bérbeadó a 10.§. /1/ bekezdésében meghatározott kötelezettségét: a.)
életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, illetőleg a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát ténylegesen akadályozó (továbbiakban együtt: azonnali beavatkozást igénylő) hibák esetében haladéktalanul;
b.)
azonnali beavatkozás nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben
köteles teljesíteni. /2/ A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz. /3/ Önkormányzati lakás esetén a bérbeadónak a bérlő igazolt költségeit haladéktalanul - egy összegben kell megtéríteni. /4/ Ha a bérbeadó az /1/ bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét - az ott megjelölt időpontban - a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő a)
a bíróságtól kérheti a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására;
b)
a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégezheti.
Tv.12.§. /1/ A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, lekésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. /2/ A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják. /3/ A bérlőt és a vele együttlakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga. Tv.13.§./1/ Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni
- 9 a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. /2/ Ha az /1/ bekezdésben foglalt munkák elvégzése a bérlőt terheli, akkor a szerződés megkötésekor a lakbért ennek figelembevételével kell megállapítani. /3/ Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti. /4/ Amennyiben az /1/ bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Tv. 14.§. /1/ A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. /2/ Ha a bérbeadó a jogszabályban, illetőleg a szerződésben foglalt kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítására sem teljesíti, a bérlő a 9.§. /2/ bekezdésében szabályozott módon járhat el. Tv.15.§./1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. /2/ Amennyiben az /1/ bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. Tv. 16.§./1/ A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát lehetőség szerint - ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell. /2/ Az életveszély elhárításához szükséges munka a másik fél felszólítása nélkül is elvégezhető. Erről a másik felet egyidejűleg értesíteni kell. /3/ A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését. Tv. 17.§./1/ A szerződés megszünésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeletetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
- 10 /2/ A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. Tv.18.§./1/ Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg. /2/ A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen - fővárosban a főváros területén - köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik. /3/ A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként - az együttlakó személyek számára is figyelemmel megfelel a lakás követelményeinek. Tv.19.§./1/ Önkormányzati lakás esetén, ahol a törvény a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében önkormányzati rendelet határozza meg. /2/ Az önkormányzati rendelet felhatalmazhatja a bérbeadót a megállapodás tartalmának meghatározására. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei Ör. 11. §. /1/
Az e rendelet szerinti lakás esetében szükség szerint külön megállapodásba kell foglalni: -
a lakás helyreállításának költségeit, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint a munkálatok elvégzésének határidejét.
/2/
Az /1/ bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül - a bérbeadónak egyösszegben kell a bérlő részére megfizetni.
/3/
Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.
/4/
A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt
- 11 esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. /5/
Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a /4/ bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést - a törvény 24.§. /1/ bekezdésének b) pontja alapján - felmondhatja. Ör. 12. §.
/1/
A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni a rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt feladatok ellátásáról.
/2/
Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza.
/3/
Az /1/-/2/ bekezdésben foglaltaknak megfelelő új bérleti szerződéseket a bérbeadó vagy annak megbízottja köti. A többségében önkormányzati tulajdonú társasházak a bérbeadó hozzájárulásával egyéb üzemeltetőkkel önállóan is köthetnek megállapodást. Az ilyen szerződés kiterjeszthető a bérbeadót terhelő kötelezettségek külső üzemeltető általi elvégzésére is.
/4/
A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelező bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökkenthető. Ör. 13. §.
/1/
A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti a Gazdasági Bizottság előzetes hozzájárulása után.
/2/
A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: -
konkrét megjelölését,
-
befejezésének határidejét,
-
költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.
/3/
A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.
/4/
A bérbeadó - a /3/ bekezdésben foglaltak alapján - a számlákkal igazolt
- 12 költségeket a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni. /5/
A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeinek 25 %-át a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki. Ör. 14. §.
A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli. Ör. 15. §. /1/
A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszünésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
/2/
Az /1/ bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.
/3/
Ha a bérlő e rendelet 5. §-a alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több - de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.
Tv.20.§./1/ A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. /2/ A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. /3/ Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. /4/ Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti meg.
A lakáshasználati díj Ör. 16. §.
- 13 /1/
Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
/2/
A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67., 75., 91. és 94. §-a értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.
/3/
A /2/ bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 7-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének 3-szoros összege - 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének 5-szörös összege, a 19. hónaptól kezdve a lakás lakbérének 7-szerese.
/4/
Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének 3-szoros összegénél.
/5/
A bérbeadó a /2/ bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
Tv. 21.§./1/ A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott geyrmekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. /2/ Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét). /3/ A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. /4/ A társbérlő a lakrészébe - a /2/ bekezdésben említetteken kívül - más személyt csak a másik társbérlő írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. /5/ A /3/-/4/ bekezdés szerinti befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása is szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is
- 14 befogadhat. /6/ Önkormányzati lakás esetén, ha a befogadáshoz a bérbeadói hozzájárulás szükséges, ennek feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. A befogadás szabályai Ör. 17. §. /1/
A törvényben megfogalmazottakon túl önkormányzati lakásba más személyt befogadni nem lehet.
/2/
A befogadáshoz való hozzájárulásról az Önkormányzat nevében a polgármester dönt.
Tv.22.§. /1/ A bérlő a laksábérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet. /2/ A tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt - kiskorú gyermekük kivételével - a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be. /3/ Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes. Hozzájárulás a tartási szerződéshez Ör. 18. §. /1/
A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet. A hozzájárulás megadása a közgyűlés hatásköre. A döntést a Szociális Bizottság készíti elő. A lakásbérlet megszűnése
Tv.23.§./1/ A szerződés megszűnik, ha a) b) c) d) e) f) g) h)
a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik; a lakás megsemmisül; az arra jogosult felmond; a bérlő meghal és nincs lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; a bérlő a lakást elcseréli; a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították; a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszünik.
- 15 /2/ A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. /3/ A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. A másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg. /4/ Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az ideiglenes elhelyezés az említett lakás fekvése szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat feladata. Tv.24.§./1/ A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a) b.) c.)
d.)
e.)
a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg; a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti. a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják, a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.
/2/ Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte. Tv.25.§. /1/ Ha a bérlő a befizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. /2/ Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
/3/ Ha a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást
- 16 az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül irásban kell közölni. /4/ A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni. /5/ A felmondás az /1/ és /2/ bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a /3/ és /4/ bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Tv.26.§. /1/ A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen a fővárosban a főváros területén - cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. /2/ A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás a.) b.) c.) d.) e.) f.)
komfortfokozatát alapterületét műszaki állapotát lakóhelyiségeinek számát településen és épületen belüli fekvését lakbérét
/3/ Ha a felmondással érintett lakásra a bérleti jog határozatlan időre szólt, ezt a cserelakás megfelelőségénél is figyelembe kell venni. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérlő kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű lakást csak akkor köteles elfogadni, ha ez reá, vagy a vele együtt lakó személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel. /4/ A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van. /5/ A bérbadó a szerződést cserelakás és a 24.§. /1/ bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is írásban felmondhatja a hónap utolsó napjára, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Eltérő megállapodás hiányában a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. /6/ Önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdés szerinti felmondásra a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása, vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor. Önkormányzati, illetőleg állami lakás esetén az (5) bekezdésben említett kikötés semmis. /7/ A nem állami és a nem önkormányzati lakásra a törvény hatálybalépése után
- 17 létesített bérleti jogviszony - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - írásban, cserelakás és a 24.§. /1/ bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is felmondható. A felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. Tv. 27.§. /1/ A bérbeadó a 26. §. /1/ bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. /2/ Önkormányzati lakás esetén a pénzbeli térítés mértékét és fizetésének feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. /3/ A 26.§. /1/ bekezdése szerinti felmondás esetén a bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése, és a pénzbeli térítés Ör. 19. §. /1/
A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére a) b) c)
/2/
másik lakást ad bérbe, vagy a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.
Az /1/ bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő: -
kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú
lakás bérbeadását kérheti. /3/
Több bérlőnek a /2/ bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. Ör. 20. §.
/1/
A pénzbeli térítés összege (a 19. § /1/ bekezdés c) pontja esetén)
----------------------------------------------------------------Szobaszám 1 1,5 Komfort szoba szoba
2
2,5 3 szoba szoba szoba
- 18 fokozat -----------------------------------------------------------------Összkomfortos 273 e 336 e 399 e 462 e Komfortos 168 e 217 e 266 e 315 e 364 e Félkomfortos 84 e 108,5 e 133 e 197,5 e 182 e Komfort nélküli 63 e 80,5 e 98 e 115,5 e 133 e -----------------------------------------------------------------
210 e
/2/
Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet (19. § /1/ bekezdés b) pont), ennek összege a két lakás használati értékének a különbözete.
/3/
Az /1/ bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek - a törvény 27.§. /1/ bekezdésében meghatározottak alapján - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.
Tv.28.§./1/ A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban felmondhatja. /2/ A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Tv.29.§./1/ A bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni. /2/ Önkormányzati rendelet meghatározhatja, hogy önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető. /3/ Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bérmnelyik cserélő fél a) b) c)
egészségügyi ok; munkahely megváltozása; lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek (21.§.) számának megváltozása
miatt cseréli el a lakást. /4/ Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha a /3/ bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek (21.§.) esetében áll fenn. /5/ A hozzájárulást a /3/-/4/ bekezdésben említett indokok fennállása esetén is meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá.
/6/ Ha a bérbeadó a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását e törvény
- 19 rendelkezéseivel vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. A bérbeadó hozzájárulása a lakáscsereszerződéshez Ör. 21. §. /1/
A bérbeadó a lakáscsereszerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.
/2/
A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha -
-
/3/
A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha az eset összes körülményeire tekintettel a bérlő által cserével megszerezni kívánt lakás -
/4/
az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamű szerződést kíván kötni, a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul, a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá.
nem értékarányos, nem tehermentes, rendelkezési joga nem korlátlan.
A lakáscsereszerződéshez szükséges hozzájárulást a közgyűlés által kijelölt 3 tagú bizottság egyhangú határozattal adja meg. A bizottság összetétele: Lakásügyi Bizottság, Szociális Bizottság és a Gazdasági Bizottság elnöke, illetve az általuk jelölt bizottsági tag.
Tv.30.§./1/ A bérlőtárs és a társbérlő a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik bérlőtárs illetőleg a társbérlő lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését, ha az, illetőleg a vele együttlakó személy a)
a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg,
b)
a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja vagy velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanusít; a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad.
c) d)
- 20 -
/2/ Az /1/ bekezdés rendelkezéseit házastársak és volt házastársak esetében akkor lehet alkalmazni, ha lakásbérleti jogviszonyukat a házasság felbontását, illetőleg a házassági életközösség megszűnését követően bírósági eljárás nélkül megállapodással rendezték, vagy azt a bíróság közöttük szabályozta. /3/ A kereset megindítása előtt a bérlőtársat, illetőleg a társbérlőt fel kell hívni a költség megfizetésére, illetőleg a kifogásolt magatartás megszüntetésére. Nincs szükség előzetes felszólításra, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedett féltől a bérlőtársi (társbérleti) jogviszony további fenntartása nem várható el. /4/ Ha a felszólítás eredménytelen volt, a keresetet a felhívásban a költség megfizetésére megszabott határidő elteltétől, illetőleg a sérelmes magatartás folytatásától vagy megismétlődésétől, ha pedig a felszólításra nincs szükség, a tudomására jutástól számított harminc nap alatt kell megindítani. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. /5/ Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérelmére - az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszüntetheti. Tv.31.§./1/ A szerződés megszünése után a lakásban visszamaradó személy - az e törvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó, illetőleg a bérlőkijelölésre vagy a bérlőkiválasztásra jogosult erre kötelezettséget vállalt. /2/ Önkormányzati lakás esetén a másik lakásban való elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételeit önkormányzati rendelet szabályozza. Tv.32.§./1/ A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a) b)
c)
a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerint kötelezettségét teljesítette, továbbá a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.
/2/ Önkormányzati lakás esetén az, akit e törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. /3/ Ha a /2/ bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő háztastársa, gyermeke (örökbefogadott , mostoha- és nevelt
- 21 gyermeke) befogadott gyermekétől született unokája, szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője). /4/ A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak - eltérő megállapodás hiányában - bérlőtársként folytathatják. /5/ A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás esetén a lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja. /6/ A törvény alapján önkormányzati lakás bérleti jogának folytatására jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja. /7/ Aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban. Tv.33.§./1/ A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg. /2/ Önkormányzati lakás és állami lakás esetén az albérleti szerződést írásba kell foglalni. /3/ Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. /4/ A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja. /5/ Az albérlő a határozatlan időre kötött albérleti szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő tizenöt nap. Hozzájárulás az albérleti szerződéshez Ör. 22. §. /1/
A bérbeadó a teljes lakás további albérletbe adásához nem járul hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához egyedi elbírálás alapján a Szociális Bizottság jóváhagyása szükséges.
/2/
A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.
/3/
A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására az /1/ bekezdés előírásai megfelelően irányadók.
Tv.34.§./1/ Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.
- 22 /2/ A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelembevételével kell meghatározni. /3/ Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan kell megállapítani. /4/ Önkormányzati rendelet határozza meg az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját. Tv.35.§./1/ A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásukban - meghatározott külön szolgáltatás díját. /2/ A külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg. A lakbér mértéke Ör. 23. § /1/
A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni.
/2/
A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza: a., b.,
c.,
/3/
a lakás használata, a lakás és az épület üzemeltetése: - épület karbantartása, - közös helyiségek, közlekedők világítása, fűtése, takarítása, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetése, - a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása, - az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása, - a bérek közlése és beszedése, - személy- és teherfelvonó használata, - az üzemeltetői szervezet működtetése, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. A lakás és az épület fenntartása: - szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért, - az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása, az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése, - a fenti feladatok lebonyolítása során felmerült költségek.
A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és
- 23 területet, továbbá a közös helyiségeket és területet térítés nélkül jogosult használni. Ör. 24. § /1/
A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetőt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó.
/2/
Külön szolgáltatásnak minősül: a., vízellátás, csatornahasználat (szennyvíz-elszállítás biztosítása), b., központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás. Ör. 25. §
/1/ A lakások bérének mértéke (Ft/m2/hó) a következő: Komfortfokozat --------------------------------------------------------------Kiemelt ---------------------------------------------------------------Összkomfortos 157 Komfortos 142 Félkomfortos 125 Komfort nélküli 95 Szükséglakás 47 ---------------------------------------------------------------
Lakbérövezet
72 55 32
I.
II.
102 86
86 72 63 47 17
III.
72 63 55 40 8
A lakbér övezeteket a rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. /2/
Amennyiben a bérlő olyan lakásra köt bérleti szerződést, amelyet a tulajdonos a szerződés megkötése előtt újonnan épített vagy teljes mértékben felújított, az építés illetve a felújítás utáni első bérlő esetében a bérleti díjat 30 %-kal növelni kell. A bérleti díjat a szerződéskötést követő 2. évben 24 %-kal, a 3. évben 18 %-kal, a 4. évben 12 %-kal, 5. évben 6 %-kal kell növelni. A lakás bérleti díja a 6. évtől megegyezik az adott övezet hasonló komfortfokozatú lakásainak mindenkori bérleti díjával. Ör. 26. §.
/1/
A közgyűlés a lakbér összegének emeléséről minden év április 1-jei hatállyal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az előző évi fenntartói költségek emelkedésének mértékére figyelemmel dönt.
- 24 -
/2/
Az olyan egy vagy kétlakásos épület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kertterület tartozik, a lakás havi bérleti díja 10 %-kal növelni kell. Ör. 27. §.
/1/
A megállapított lakbért a bérlő kérelmére csökkenteni kell a lakás épületen belüli fekvése, helyiségekkel való ellátottsága, illetőleg fűtésmódja alapján, ha a lakás: a.,
b.,
c., d.,
e., f.,
alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben terepszint alatt) van, vagy földszinti, de pince fölötti vizes lakás, országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább 1 lakószoba ablaka a vasútvonalra néz, felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van, Összkomfortos vagy komfortos de közlekedő helyisége nincs kamra helyett csak élelmiszer-tárolószekrénnyel rendelkezik fürdőszoba helyett mosdó-, vagy zuhanyzófülke van a lakóépületben közvetlen lapostető alatti szinten van. a módosított 1993.évi LXXVIII. törvény 46.§. b), d) pontjában jelölt okból a lakásra a bérlőt vételi jog nem illeti meg. (olyan önkormányzati lakás, mely az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, illetőleg az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van; műemlék épületben lévő lakás.)
/2/
Az /1/ bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke az /1/ bekezdés a)-e) pontokban jelölt lakások esetén tételenként 5 %, de maximum 20 % lehet. Az /1/ bekezdés f) pontjában jelölt lakások esetén a csökkentés mértéke 15 %, ami a bérlőt egyéb csökkentéseket meghaladóan illeti meg.
/3/
Ha a lakás összkomfortos, vagy komfortos és fűtése szilárd, illetve folyékony tüzelésű etage kazánnal, vagy szilárd, illetve folyékony tüzelésű egyedi kályhával biztosított, a bérlőt a /2/ bekezdésben írt csökkentés mértékén felül további 10 % lakbércsökkentés illeti meg. Ör. 28. §.
A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani. Ör. 29. §.
- 25 -
A lakbér és egyéb díjak megállapítása és közlése az üzemeltető feladata. LAKBÉRTÁMOGATÁS Ör. 30. §. Önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó szabályokat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 22/1994. (IV. 14.) számú önkormányzati rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani. II. F E J E Z E T Ifjúsági Garzonház Ör. 31. § Az önkormányzati tulajdonú Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e rendelet szabályait kell alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel. Ör. 32. § (1) Az Ifjúsági Garzonház lakóegységei bérbeadásának feltételei (pályázati feltételek): a/
Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek nem tartoznak a szociális rászorultság alapján bérbeadható önkormányzati tulajdonú lakások körébe. A lakóegységek bérbeadása pályázat útján történik.
b/
A pályázat kiírása és az elbírálás előkészítése a Lakásügyi Bizottság hatáskörébe tartozik. A pályázatokról (a bérlők kiválasztásáról) a közgyűlés dönt.
c/
Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek azoknak a fiatal házaspároknak az átmeneti elhelyezését szolgálják, akik közül a pályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem idősebb 30 évesnél.
(2)
A lakóegységekbe csak azok a házaspárok helyezhetők el, akik a)
rendelkeznek az előtakarékosság vállalásához és saját tulajdonú lakás későbbi megszerzéséhez szükséges anyagi háttérrel
b)
vállalják valamely pénzintézetnél egy teljes értékű (legalább havi 10.000,Ft/fő megtakarítási összegű) rövid futamidejű (maximum 4 év) lakáselőtakarékossági szerződés megkötését, és azt a szerződésben foglaltak szerint folyamatosan fizetik. E feltétel elbírálásánál azonos értékűnek kell tekinteni az olyan lakáselőtakarékossági szerződést, amelynek kedvezményezettje a fiatal házaspár egyike.
- 26 -
c)
Vállalják továbbá, hogy a lakáselőtakarékossági szerződés teljesítését igazoló okmányokat negyedévenként, a bérleti szerződésben foglaltak szerint bemutatják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérbeadó a pénzintézettől a szerződés teljesítésére vonatkozóan felvilágosítást kérhet, illetve a pénzintézet felvilágosítást adhat.
d)
A szülőktől, vagy közeli hozzátartozótól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek (kivéve a tartós nevelésből kikerült fiatalokat). Ör. 33. §
A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a házaspárokat, akik legalább 5 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkeznek, és ténylegesen a bejelentett lakásban laknak. Ör. 34. § (1)
Nem jogosult az Ifjúsági Garzonház lakóegységeiben történő elhelyezésre az a házaspár, amelynek egyik tagja a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül, vagy a pályázat elbírálásának időpontjában:
a/
lakóházzal, lakással rendelkezett, illetve
b/
saját tulajdonában lévő lakásban, vagy főbérlőként önkormányzati tulajdonú lakásban lakik. Ör. 35. §
/1/
Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegység pályázat alapján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés határozott időre - 1 évre - szólhat, amelynek megújítását a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. A szerződés meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt a kikötést, hogy a bérlő a beköltözéstől számítva maximum 51 hónapig lakhat az ingatlanban. A lakóegységre kötött bérleti szerződés 51 hónap után semmilyen indokkal nem hosszabbítható meg.
/2/
A lakóegységekre bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti (kivéve a házaspárral kötött szerződés, amely bérlőtársi szerződésnek minősül).
/3/
A lakóegység használatát részben, vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. A lakbér mértékére és a lakásbérleti szerződésre vonatkozó különleges szabályok
- 27 Ör. 36. § /1/
/2/
/3/
/4/
Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért nem fizet, de az üzemeltetőt terhelő üzemeltetési, kezelési kötelezettség teljesítéséből adódó költségek fedezetéhez havi 1.000,- Ft/lakóegység hozzájárulást (Szj. 112110) kötelesek fizetni. A bérbeadó a hozzájárulás összegét évente felülvizsgálja. A lakóegység bérlője köteles gondoskodni a lakóegység burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. A bérlő a /2/ bekezdés szerinti kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakóegység, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. Ha a bérleti jogviszony bármely oknál fogva megszűnik, a bérlő (házaspár) köteles külön felszólítás nélkül a lakóegységet 15 napon belül kiüríteni, és tisztán, a lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba az üzemeltetőnek (Békéscsaba Vagyonkezelő Rt.) átadni. 37.§
/1/
A bérleti szerződés megszünésekor felmerülő karbantartási költségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt karbantartási óvadékot kell fizetni. A tartós nevelésből kikerült fiatalok esetén méltányosságból a karbantartási óvadék mértéke maximum 1/3-ára csökkenthető. A karbantartási óvadék mértéke 90.000,- Ft/lakóegység.
/2/
Az óvadék összegét 2 évenként a tulajdonos önkormányzat felülvizsgálja.
/3/
A karbantartási óvadékot a tulajdonos által meghatározott számlára kell befizetni.
/4/
Ha a bérlő az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történő megszünésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak vagy a megbízásából eljáró üzemeltetőnek átadta, részére a karbantartási óvadékot "hozadékával" együtt vissza kell fizetni. Az állampapírban tartott óvadék hozamából az üzemeltető jogosult levonni azt az összeget, amely az óvadék elhelyezésével, kezelésével kapcsolatosan felmerült.
/5/
Ha a bérlő (házaspár) a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak a karbantartási óvadékot a lakóegység rendbetételére kell fordítania. a)
Ha a karbantartási óvadék összege meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni.
b)
Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett karbantartási óvadék összegét, úgy a bérbeadónak gondoskodnia kell a különbözet beszedéséről.
- 28 -
Ör. 38. § Az Ifjúsági Garzonházi lakóegységbe a bérlő (házaspár) a szerződés megkötése után született gyermekük kivételével más személyt nem fogadhat be. III. FEJEZET "Életfa" Nyugdíjasházra vonatkozó különös rendelkezések Ör. 39. § E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú "Életfa" Nyugdíjasház lakóegységei használati jogának megszerzésére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.tv. vonatkozó rendelkezései, és az e fejezetben foglalt eltérésekkel. Ör. 40. § /1/
A Nyugdíjasházba beköltözők életük végéig szóló használati jogot szereznek az általuk kiválasztott méretű lakóegység használatára a következő használati díj egyszeri hozzájárulás - megfizetése ellenében: -
1 személyes, 19 m2-es lakóegység 2 személyes, 22 m2-es lakóegység 3 személyes, 30 m2-es lakóegység
1.500.000,- Ft 2.000.000,- Ft 2.500.000,- Ft
/2/
A beköltöző az egyszeri hozzájárulás megfizetésére köteles, a lakóegység használatáért lakbért nem fizet.
/3/
A nyugdíjasházba beköltözők a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.tv. felhatalmazása alapján kiadott, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1999.(II.17.) Korm. rendelet szerinti - külön önkormányzati rendeletben meghatározott - havi személyi térítési díjat kötelesek fizetni. Ör. 41. §
/1/
A használati jog megszerzésére irányuló szándékot formanyomtatványon lehet bejelenteni, a jelentkezés elfogadásáról a Lakásügyi Bizottság javaslata alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt.
/2/
A jelentkezés, illetve bekerülés feltétele, hogy a jelentkező és a vele együtt beköltöző házastársa egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.
/3/
A jelentkezés elfogadását követően az előszerződést azonnal meg kell kötni, ekkor a jelentkezőnek az egyszeri hozzájárulás 10 %-át, mint foglalót meg kell
- 29 fizetnie. Amennyiben a jelentkező a végleges szerződést nem köti meg, a foglaló nem kerül visszafizetésre, a végleges szerződés megkötése esetén a foglaló az egyszeri hozzájárulás összegébe beszámít. /4/
A jelentkezőt terhelő költség a lakóegység hasznosításának költsége, amely tartalmazza az előszerződés, továbbá a végleges szerződés megkötésének díját, beleértve az ügyvédi költségeket is. Ezt az előszerződés megkötésekor kell kifizetni.
/5/
A kétszemélyes lakóegységbe a megfelelő ellenérték - egyszeri hozzájárulás megfizetése esetén kizárólag házas- és élettársak, vagy egyedülálló személy költözhet be. Két egyedülálló személy együttes kérelmük esetén sem helyezhető el egy lakóegységbe. A már bentlakó egyedülálló személy kétszemélyes lakóegységbe az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött házastársát utólag is befogadhatja. Ör. 42. §
/1/
A használati jog ellenértékének - egyszeri hozzájárulás - megfizetésére az alábbiak szerint kerülhet sor: a)
Készpénzben, vagy átutalással.
b)
Amennyiben a jelentkező Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakás bérlője, a bérleti szerződése határozatlan időre szól, és a lakást az önkormányzat részére kiürítve visszaadja, úgy a visszaadott bérlakás ingatlanértékbecslő által megállapított forgalmi értékének 45 %-a a használati díjba beszámításra kerül. Ha az értékbecslő által megállapított forgalmi érték 45 %-a alacsonyabb, mint a jelentkezőt terhelő használati díj - egyszeri hozzájárulás -, úgy a különbözetet a jelentkezőnek készpénzben ki kell fizetni.
c)
Amennyiben a jelentkező saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, úgy ezen ingatlant is felajánlhatja az önkormányzat részére, azonban az önkormányzat az ingatlant nem köteles elfogadni. Amennyiben az önkormányzat az ingatlant elfogadja, és az ingatlan értékbecslő által megállapított forgalmi értéken a jelentkezőt terhelő használati díj összegét meghaladja, úgy a különbözet a jelentkező, vagy az általa megjelölt személy részére kifizetésre kerül. Amennyiben az önkormányzat a felajánlott ingatlant elfogadja, de annak értékbecslő által megállapított forgalmi értéke alacsonyabb, mint a jelentkezőt terhelő használati díj, úgy a különbözetet a jelentkezőnek készpénzben ki kell fizetni. Az önkormányzat által kijelölt értékbecslők munkadíját a jelentkezőnek kell kifizetni.
- 30 d)
A teljes használati díjat, illetve annak egy részét a jelentkező korlátozás nélkül átruházható vagyoni értékű jog átruházásával is kiegyenlítheti, amennyiben ezt az önkormányzat elfogadja (az önkormányzat ennek elfogadására nem kötelezhető). Az esetleges különbözet ebben az esetben is kifizetésre kerül, illetve a jelentkezőnek készpénzben kell rendeznie. Ör. 43. §
/1/
Amennyiben a nyugdíjasházban lakóegységgel rendelkező nyugdíjas 10 éven belül ki kíván költözni, úgy az egyszeri hozzájárulás - használati díj időarányosan, kamatok nélkül kerül visszafizetésre.
/2/
A használati jog ellenértékeként befizetett egyszeri hozzájárulás 10 %-át elkülönítetten kell kezelni, a visszafizetési kötelezettség teljesíthetősége érdekében.
/3/
Amennyiben a 70 év alatti, egyedülálló beköltözők, vagy házaspárok a beköltözést követő egy éven belül elhaláloznak, úgy a törvényes örököseik a befizetett használati díj 50 %-ának visszafizetésére tarthatnak igényt. IV. FEJEZET A helyiségbérlet szabályai
Tv. 36.§./1/ A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait - e törvény Második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni. /2/ Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség (a továbbiakban: önkormányzati helyiség) bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit - az önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával önkormányzati rendelet határozza meg. Az önkormányzati helyiség bérleti díjának mértékét nem kell önkormányzati rendeletben meghatározni. Tv.37,§. /1/ A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. /2/ A felek megállapodhatnak abban, hogy a bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére másik helyiséget biztosít. Tv.38.§. /1/ A felek a helyiségbér mértékében szabadon állapodnak meg. /2/ A bérbeadó nem köteles a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést kötni.
- 31 /3/ A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. Tv.39.§. A szerződés akkor is megszűnik, ha a./ b./
a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik, a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a bérlő visszaadta.
TV.40.§. /1/ Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak az 1990. évi V. törvény 13.§-ának /2/ bekezdésében meghatározott személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni. /2/ A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak a 21.§. /2/ bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő. Tv.41.§. /1/ A helyiség bérleti jogát a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. LXXIV. törvény (a továbbiakban: előprivatizációs törvény) alapján megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság a privatizációval érintett vállalat jogutódjaként folytatja. /2/ Ha a bérlő a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján társaságot, illetőleg az 1992. évi I. törvény alapján szövetkezetet alapít, vagy a társaság átalakul, a társaság, illetőleg a szövetkezet a jogutód. Tv.42.§. /1/ A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést irásba kell foglalni. /2/ Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja. Tv.43.§. /1/ A bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést - ha a felek másként nem állapodtak meg - cserehelyiség biztosítása, és a 24.§. /1/ bekezdés a/ - d/ pontjaiban meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondhatja. A felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet. /2/ Az önkormányzati helyiségre - ha a törvény másként nem rendelkezik - a határozat időre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül öt évig - a 24.§. /1/ bekezdés a/ -d/ pontjaiban meghatározott eseteket kivéve - felmondani nem lehet. /3/ A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt
- 32 tevékenységét hasonló körülmények között folytathatja. Tv.44.§. /1/ Önkormányzati, illetőleg állami tulajdonban lévő életvédelem céljára épített, vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre a polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződést lehet kötni. /2/ A bérlő köteles a polgári védelmi helyiségek hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott feltételeket betartani. A bérlet létrejötte Ör. 44. §. /1/
A bérbeadó üres nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. A közgyűlés által meghatározott esetekben a pályázati eljárás mellőzhető.
/2/
A pályázat kiírása és elbírálása a Gazdasági Bizottság hatásköre.
/3/
Az elbírált pályázat alapján a szerződést a polgármester köti meg. Ör. 45. §.
/1/
A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a./
A bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, (település, kerület, utca, házszám) alapterületét, felszereltségi állapotát,
rendeltetését,
b./
a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését;
c./
a bérleti szerződés - határozatlan, bekövetkezéséit tartó - időtartamát;
d./
a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget;
e./
a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.);
f./
a fizetendő bér mértékét
g./
a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját
határozott
vagy
feltétel
- 33 h./
a pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell az elbírálás prioritás szempontjait. Ör. 46. §.
A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a./ a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, b./ nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. Ör. 47. §. /1/
A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
/2/
A bérbeadó műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jellegű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet. Ör. 48. §.
/1/
A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
/2/
A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.
Ör. 49. §. A bérlő köteles gondoskodni: a)
a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről;
b)
a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról;
c)
a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről;
d)
az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e)
az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
- 34 Ör. 50. §. A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszüntetésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni. Ör. 51. §. /1/
A határozott idejű bérleti jogviszony jogosultja bérleti jogát másra nem ruházhatja át.
/2/
A határozatlan időre szóló bérleti jogviszony esetén a bérlő a számára feleslegessé vált helyiséget ellenérték fejében köteles felajánlani a bérbeadó részére.
/3/
Ha a bérbeadó a helyiség felajánlását nem fogadja el, a bérlő a helyiség határozatlan idejű bérleti jogát átruházhatja az alábbi feltételekkel: a./
A bérlőnek korábban megállapított igénybevételi díj, valamint bérleti díj tartozása nincs;
b./
A kikötött ellenérték nem alacsonyabb az önkormányzattól kért ellenérték összegénél;
c./
Az átruházásra vonatkozó megállapodásban a leendő bérlő vállalja, hogy az önkormányzat részére, annak hozzájárulása esetén megfizeti a b./ pontban meghatározott ellenérték 40 %-át;
d./
A leendő bérlő vállalja az önkormányzat által újonnan közölt bérleti díj megfizetését.
Ör. 52. §. /1/
A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.
/2/
A megállapodásnak tartalmaznia kell:
/3/
a)
a helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám),
b) c) d)
a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét; az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását; az átvevő nyilatkozatát arra, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.
A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő
- 35 a) b) /4/
az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik; tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.
A bérbeadó az 1990. évi LXXIV. tv. alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodásához a /3/ bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni. Ör. 53. §
E fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. hasznosítási körébe tartozó önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásánál is. A bérbeadót megillető jogokat ebben az esetben az Rt. Igazgatósága gyakorolja. V. F E J E Z E T Átmeneti rendelkezések Tv.65. §. Önkormányzati lakásra - megállapodás alapján fennálló, illetőleg e törvény hatálybalépésekor jogszabályban biztosított -ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jog jogosultját a bérlő kiválasztásának joga változatlanul megilleti. Tv.66. §./1/ A törvény hatálybalépéséig létrejött tartási szerződés alapján a lakásbérleti jog akkor folytatható, ha e jog folytatásának a tartási szerződés megkötésekor hatályos jogszabályokban meghatározott feltételei fennállnak. /2/ Az /1/ bekezdésben említett szerződés esetén a lakásbérleti jog folytatását a törvény hatálybalépése után a bérbeadó ismeri el. Tv.67. §./1/ Az önkormányzati lakást annak kell adni, aki a törvény hatálybalépéséig - a lakásbérleti jogviszony megszűnése után - a lakásban jóhiszemű jogcím nélküli személyként maradt vissza, és a lakás kiutalása a korábbi jogszabályok alapján részére kötelező volt. /2/ Az a jóhiszemű volt bérlő (bérlőtárs), akinek a bérleti joga a törvény hatálybalépéséig megszűnt, a megszűnéskor hatályos jogszabályok alapján megfelelő másik lakásra tarthat igényt. /3/ Ha a bérlő lakásbérleti joga a törvény hatálybalépéséig már megszűnt, és a lakásban a bérlő által befogadott jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó maradt, elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján tarthat igényt. /4/ A törvény hatálybalépéséig keletkezett elhelyezési kötelezettséget az teljesíti,
- 36 akit az e kötelezettséget meghatározó jogszabály megjelöl. Az önkormányzati lakást kiutalás helyett bérbe kell adni. /5/ A törvény hatálybalépésekor a lakást jogcím nélkül használó jóhiszemű személy e törvény szabályainak megfelelő használati díjat köteles fizetni. Tv.68. §./1/ A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, az az önkormányzat köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni, amelyik a lemondással érintett lakás tulajdonosává vált. /2/ Ha az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, a másik lakás bérbeadásának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza. Tv.69. §./1/ Ha az önkormányzati lakást magánszemély létesíti, a lakást annak kell bérbe adni, aki előzetesen a lakás bérlőjéül kijelöltek. /2/ Ha a kijelölt bérlő az építési munkát a megállapított határidőre nem végezte el, a bérbeadó és a kijelölt bérlő új határidőről vagy az elvégzett építési munka költségének megtérítéséről állapodhatnak meg. Tv.70. §./1/ Ha a törvény hatálybalépéséig a lakásbérleti jogról lemondtak és a kedvezményezett a lemondást elfogadta, a lakásbérleti jog folytatására a lemondáskor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. /2/ Ha a törvény hatálybalépéséig a lakás egy részéről vagy társbérleti lakrészről érvényesen lemondtak, a szerződést a lemondás érvényessé válásakor hatályos jogszabályok alapján kell módosítani és a lakás-használatbavételi díjat megfizetni. A lakás-használatbavételi díjjal kapcsolatban a bérbeadó jár el. /3/ Ha a törvény hatálybalépéséig a lakásbérleti jogról a lakással rendelkező szerv, az ingatlanközvetítő szerv vagy a bérbeadó javára érvényesen lemondtak, a bérlő által igényelhető pénzbeli térítésre a lemondás érvényessé válásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. /4/ Az ingatlanközvetítő szerv által a lemondás folytán a törvény hatálybalépéséig megszerzett önkormányzati lakás bérbeadásáról a tulajdonos önkormányzat rendelkezik. /5/ Állami lakás esetén a lakással rendelkező szerv a javára szóló lemondást a törvény hatálybalépése után nem fogadhatja el. Tv.71. §./1/ A bérlő a lakás- és helyiségbérleti szerződés felmondással történő megszűnése esetén igényt tarthat a befizetett lakásépítési hozzájárulásra, használatbavételi díjra, illetve igénybevételi díjra (a továbbiakban együtt: használatbavételi díj) kivéve, ha a bérbeadónak cserelakást (cserehelyiséget) kell felajánlania.
- 37 -
/2/ A bérlő részére a törvény alapján kifizetett használatbavételi díjnak megfelelő összeg megtérítése attól a szervtől igényelhető, amelyet a bérlő által befizetett díj jogszabály alapján megilletett. /3/ A bérbeadó a használatbavételi díjat a felmondási határidőt követő nyolc napon belül köteles a bérlőnek megfizetni. /4/ A bérbeadó a használatbavételi díjat visszatarthatja, ha a bérlő a lakást, illetőleg a helyiséget a felmondásban meghatározott időpontban nem megfelelő állapotban adja vissza. Tv.72. §./1/ A használatbavételi díj összegéből megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény és a használatbavételi díj hátralékos összegének megfizetésével kapcsolatban a törvény hatálybalépése után is azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelynek alapján a kedvezményt, halasztást (részletfizetést) engedélyezték azzal, hogy a megfizetésről a bérbeadó dönt. /2/ Ha a volt tanácsi bérlakás és a bérbeadás útján hasznosított állami tulajdonú helyiség a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (a továbbiakban: KVSZ) kezelésébe került, az /1/ bekezdésben említett díjjal kapcsolatban annak az önkormányzatnak a jegyzője jár el, amelyiknek kizáró feltételek hiányában a lakás (helyiség) a tulajdonába került volna. /3/ A /2/ bekezdésben meghatározott esetben a használatbavételi díj azt az önkormányzatot illeti meg, amelynek jegyzője a díjjal kapcsolatos jogkört gyakorolja. Tv.73. §. Ha e törvény hatálybalépése után a szükséglakásra fennálló szerződés megszűnik, azt határozatlan időre bérbe adni nem lehet. Tv. 74. §./1/ A bérlő a nyugdíjasok házában lévő lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. /2/ Ha a nyugdíjasok házában lévő lakásra fennálló szerződést a bérlő felmondja és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja, pénzbeli térítésre tarthat igényt, vagy részére legalább olyan lakást kell bérbe adni, amilyet a nyugdíjasok házába költözésekor a bérbeadónak átadott. /3/ A bérlő a garzonházban lévő önkormányzati lakásba, illetőleg a szobabérlők házában lévő önkormányzati tulajdonú lakrészbe a házastárs és kiskorú gyermeke kivételével más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat el. Tv.75. §. /1/ A szolgálati lakásra kötött szerződés megszűnik akkor is, ha a bérlőnek
- 38 a) b)
a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya, vagy a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége
megszűnik, kivéve, ha fegyveres testületi lakás esetén az illetékes miniszter ettől eltérően rendelkezett. /2/ Ha a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati, illetőleg olyan vállalati bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték: a)
annak a bérlőnek, akinek - e törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően - nem neki felróható okból szünt, illetőleg szűnik meg a szerződése, továbbá
b)
a lakás bérlőjének halálakor a vele együttlakó - e törvény 32. §. /3/ bekezdésében említett - személy részére a lakással rendelkező szervnek - e törvény szabályainak megfelelő - cserelakást kell felajánlani.
Tv.76. §./1/ Ha a felek másképp nem állapodnak meg, az e törvény hatálybalépése előtt létrejött lakás- és helyiségbérleti szerződés esetén a bérbeadónak és a bérlőnek az épület és a lakás fenntartásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakáshoz tartozó területek használatára a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. /2/ Az önkormányzati lakásra a törvény kihirdetéséig megállapított lakbér 1994. június 30-ig nem emelhető. /3/ A külállam tulajdonában lévő, továbbá a diplomáciai, illetőleg más személyes mentességet élvező személyek által használt lakásokra érvényes - az e törvény hatálybalépése előtt létrejött - szerződést a törvény nem érinti. Az ilyen lakásokra az e törvény hatálybalépésekor érvényes jogszabályokat kell alkalmazni. /4/ Aki e törvény hatálybalépésekor állandó jelleggel a lakásban jogszerűen lakik, annak nem kell kérnie a 21. §. /2/ bekezdésében szabályozott bérbeadói hozzájárulást. A bérlő halála esetén azonban a lakásbérleti jogot e törvény szabályainak megfelelően folytathatja. /5/ E törvény a hatálybalépésekor már fennálló bérlőtársi jogviszonyt nem érinti. Tv.77. §. A törvény hatálybalépésekor önkormányzati tulajdonú helyiségre fennálló szerződés - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - cserehelyiség biztosítása nélkül tíz évig nem mondható fel. Tv.78. §./1/ Ha a törvény hatálybalépése előtt a helyiség egészét vagy ötven százalékát meghaladó részét albérletbe, illetőleg bármilyen jogcímen használatra átengedték, a bérbeadó a szerződést 1994. március 1-jéig cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatja. A felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet.
- 39 /2/ Önkormányzati helyiség esetén nem érvényes a felmondás, ha a bérlő a felmondási határidő lejártáig az albérlővel (használóval) megállapodik a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében, vagy bérlőtársi szerződés megkötésében, illetőleg bérleti jogát az albérlőre átruházza. /3/ Ha a bérlő az albérlővel (használóval) a /2/ bekezdés szerint a bérleti jog átruházásában vagy bérlőtársi szerződés megkötésében állapodott meg, a bérbeadó ahhoz köteles hozzájárulni. /4/ Az /1/ bekezdésben foglalt szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kiskereskedelmi, vendéglátó, illetőleg fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató bérlő (vállalkozó) az üzletének üzemeltetésére a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött. Az önkormányzatokra vonatkozó sajátos rendelkezések Tv.79.§./1/ Az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelet-tervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére. Tv.80.§. /1/ Az önkormányzat rendelete lehetővé teheti, hogy az önkormányzat vállalata és költségvetési szerve önállóan határozza meg a feladataik ellátásához biztosított helyiség, valamint - a törvény hatálybalépésekor - vállalati, szolgálati és átmeneti lakás bérbeadásának feltételeit. Ennek során az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, s a bérbeadó a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultságot kizárhatja.
/2/ Ha az önkormányzat a vállalata és költségvetési szerve számára a bérbeadás feltételeinek önálló meghatározását nem teszi lehetővé, az /1/ bekezdésben említett lakást és helyiséget az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályok szerint kell bérbe adni. Ezekre az önkormányzat rendelete - a törvény keretei között - külön szabályokat állapíthat meg. /3/ E törvény rendelkezései nem érintik az önkormányzati törzsvagyonra vonatkozó szabályokat. Ör. 54. § /1/
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági társasága és költségvetési szerve a feladatai ellátásához biztosított helyiségeket az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 3/1999.(II.25.) sz. önkormányzati rendelet alapján adhatja bérbe.
/2/
Az e rendelet hatálybalépésekor munkakörhöz kötött szolgálati jellegű lakást e rendelet szabályai szerint a költségvetési szerv alapító okiratában foglaltak
- 40 figyelembe vételével adhatja bérbe. A költségvetési szerv vezetője minden év január 30-ig köteles tájékoztatni az ágazat szerinti közgyűlési bizottságot a munkakörhöz kötött szolgálati jellegű lakásokra az előző évben megkötött bérleti szerződésekről. /3/
A bérbeadás során ki kell kötni, hogy: a) a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól, b) ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt, c) a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be a lakásba, d) a lakáscsereszerződés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes. Ör. 55. §
/1/
/2/
A Tv. hatálybalépésekor átmeneti lakásnak minősülő lakások (Békéscsaba, Irányi u.4-6.) az alábbi szabályok szerint adhatók bérbe: a)
átmeneti lakás bérletére szerződés köthető az önkormányzati lakás bérlőjével, ha a lakás karbantartás, felújítás, helyreállítás, átalakítás alatt áll, ezek időtartamára. A lakásbérleti szerződés megkötésére a Lakásügyi Bizottság döntése alapján a polgármester jogosult.
b)
A lakásoknak az a) pontban foglalt feladat ellátása után fennmaradó részére a Lakásügyi Bizottság döntése alapján a polgármester legfeljebb 1 évre bérleti szerződést köthet az önkormányzat és intézményei működéséhez szükséges szakemberek átmeneti lakásmegoldása érdekében, valamint olyan kérelmezők esetében, akik szociális rászorultság alapján bérbeadható önkormányzati lakásra nem jogosultak, de az átmeneti elhelyezésük méltányolható okokból indokolt.
A lakás bérleti díjára az /1/ bekezdés a) pontja esetén a ezen rendelet 25.§-a vonatkozik. Az /1/ b) pontja alapján bérbeadott lakás bérleti díjában a felek állapodnak meg.
Tv.81.§./1/ Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Övt.) alapján a KVSZ, illetőleg ennek jogutódja kezelésében lévő lakások és e törvény hatálybalépésekor bérbeadás útján hasznosított helyiségek bérletére az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. /2/ Az /1/ bekezdésben említett lakások és helyiségek bérletére 1994. február 1jétől annak az önkormányzatnak a rendeletét kell alkalmazni, amelynek a lakás és helyiség, kizáró rendelkezés hiányában, a tulajdonába került volna.
- 41 -
/3/ Ha az önkormányzat rendeletet nem alkot, a KVSZ-nek a bérbeadói jogainak gyakorlása során a /2/ bekezdésben említett önkormányzat véleményét előzetesen ki kell kérnie. Tv.82.§. /1/ A menedékjogot élvező személyek részére biztosított önkormányzati tulajdonban lévő és e törvény hatálybalépésekor jogszabály szerint a Népjóléti Minisztérium, vagy egyetértésével más szerv rendelkezése alatt álló lakást bármely szervvel kötött megállapodás alapján - használó személy részére, kérelmére határozatlan időre bérbe kell adni. /2/ A szerződés megkötésével a Népjóléti Minisztérium rendelkezési joga megszűnik. Tv.83.§./1/ 1993. december 31-ig a bérbeadás útján hasznosított önkormányzati lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság rendelkezésére. /2/ Az önkormányzatok más önkormányzat tulajdonára fennálló, Ötv.-n alapuló elővásárlási joga az önkormányzati lakások és az e törvény hatálybalépésekor bérbeadás útján hasznosított önkormányzati helyiségekre nem érvényesíthető. Tv.84.§./1/ Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a korábban jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzéken szereplő igények felülvizsgálatáról és a lakásigények kielégítésének módjáról. Felülvizsgálja a lakásigényléseket és rendelkezik az igénylési letétekről és kamatairól. /2/ Önkormányzati rendelet határozza meg - az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét. /3/ A lakáskiutalási névjegyzékben szereplő személyes adatok a névjegyzék felülvizsgálatáig kezelhetők, illetőleg az abban szereplő adatok az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a lakásigények elbírálásához felhasználhatók. /4/ A /2/ bekezdésben említett önkormányzati rendelet, illetőleg a 87.§. /4/ bekezdése alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg ebből személyazonosító adat nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető. Tv.85.§. /1/ A lakás fekvése szerint illetékes önkormányzat köteles 1998. december 31-ig a kényszerbérlő részére önkormányzati cserelakás bérbeadását felajánlani. /2/ Ha az önkormányzat a lakás bérbeadását a kényszerbérlőnek felajánlotta, a bérbeadó a bérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja. +/3/ Ha az önkormányzat 1997. december 31-ig másik megfelelő cserelakást nem ajánlott fel, úgy köteles az e lakásra a 34. § /1/ bekezdése alapján megállapítható
- 42 lakbér és bérbeadó által közölt lakbér különbözetét a bérbeadónak megtéríteni. Amennyiben az önkormányzat a bérbeadó által közölt lakbérkülönbözet összegét nem fogadja el, úgy annak megállapítását - a 6.§ /2/ bekezdés alapján történő lakbérmegállapítás keretében - a bíróságtól kérheti. A közös tulajdonra vonatkozó szabályok Tv. 88.§. Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás és helyiség bérletére, illetőleg elidegenítésére az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az állam és más személy közös tulajdonában lévő lakás és helyiség bérbeadására, illetőleg elidegenítésére az állami lakásra és helyiségre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Vegyes rendelkezések Tv.89. §./1/ Ha e törvény a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a bérbeadó a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a megkeresésétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni. A határidő indokolt esetben egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható, erről a bérlőt írásban értesíteni kell. /2/ Ha a bérbeadó harminc - vagy az /1/ bekezdés szerint meghosszabbított további harminc - napon belül nem válaszol, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni. Tv.90.§./1/ Az önkormányzatot a 85.§./1/ és /2/ bekezdésében meghatározott feladatának ellátásához költségvetési támogatás illeti meg. /2/ A támogatás mértéke: a)
ha az önkormányzat a bérlőnek a tulajdonában lévő lakást ad bérbe, az e lakásra 1992-ben megállapítható lakás-használatbavételi díjnak legfeljebb a tízszerese,
b)
ha az önkormányzat más módon gondoskodik az elhelyezésről, az önkormányzati ráfordítás összegének a fele, de ez nem haladhatja meg a bérlő által lakott lakásra 1992-ben megállapítható lakás-használatbavételi díj tízszeresét.
/3/ A /2/ bekezdésben említett támogatás az önkormányzatot akkor is megilleti, ha a bérbeadó és a bérlő a kényszerbérletet közös megegyezéssel szünteti meg, és az önkormányzat a bérlőnek lakás biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet. /4/ Az egy naptári évben teljesített elhelyezési feladatok után járó támogatást az önkormányzat a következő év január hónapjában igényelheti a Pénzügyminisztériumtól. +/5/ Az 1997.évben teljesített elhelyezési feladatok után a támogatás a /2/
- 43 bekezdésben meghatározott mérték 50 %-kal megemelkedett összege. +/6/ Az 1998. december 31-ét követő teljesítés után a támogatás csak akkor igényelhető, ha az elhelyezésre jogerős bírói ítélet kötelezte az önkormányzatot. Végrehajtási eljárás Tv.91. §./1/ E rendelet hatálybalépését követően a lakás- és helyiség kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatos, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító határozatok végrehajtásának elrendelése és foganatosítása bírósági végrehajtásra tartozik. /2/ A törvény hatálybalépése előtt hozott, végrehajtást elrendelő határozat végrehajtásának foganatosítására az /1/ bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. /3/ A /2/ bekezdésben említett határozatban szereplő személyes adatok a végrehajtási eljárás befejezéséig kezelhetők. Hatálybalépés Tv.94.§./1/ E törvényben meghatározott kivételekkel, a törvény hatálybalépéséig indult bírósági, valamint a lakásügyi és elhelyező hatósági elsőfokú eljárásban és az ennek során hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati (felülvizsgálati) kérelem elbírálására, továbbá új eljárás elrendelése esetén a törvény hatálybalépése után is az elsőfokú eljárás megindításakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. /2/ Az /1/ bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás lakás, helyiség igénybevételével, vagy olyan eljárással kapcsolatos, amelyben a bérlő felhívható, hogy költözzék a tulajdonában álló lakásba, vagy azt idegenítse el, illetőleg lakásbérleti jogviszonyáról mondjon le. /3/ Ha a törvény hatálybalépése előtt jogszabály előírta, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez vagy jog szerzéséhez a lakásügyi (elhelyező) hatóság jóváhagyó, engedélyező, hozzájáruló, elfogadó, elismerő határozatára van szükség, s az erre irányuló kérelmet a törvény hatálybalépéséig nem terjesztették elő, ezt követően eljárás nem indítható. /4/ Ha a törvény hatálybalépése előtt jogszabály a lakással (helyiséggel) rendelkező szerv, az eltartó, a bérlőtárs, a bérlőkiválasztási jog jogosultja vagy a bérbeadó a /3/ bekezdésben említett jognyilatkozatának beszerzését írta elő, s azt a törvény hatálybalépéséig nem kérték, azt követően a jognyilatkozatot e törvény alapján lehet megadni. /5/ Ha a lakás kiutalásáról szóló határozat a törvény hatálybalépéséig jogerőssé és végrehajthatóvá vált, a szerződést - a határozatban megjelölt bérlővel - a kiutalásnak megfelelő tartalommal kell megkötni. A kiutaló határozatban nem
- 44 érintett kérdésekben a szerződés tartalmára a törvény rendelkezései az irányadók. /6/ Az /5/ bekezdést kell megfelelően alkalmazni annak a lakás és helyiségbérleti szerződésnek a megkötésére, amely az /1/ bekezdésben említett eljárásban hozott határozaton, illetőleg a /4/ bekezdésben említett jognyilatkozaton alapul. /7/ Ha a lakás- vagy helyiségbérleti jogviszony kisajátítási határozat, továbbá lakás közületi elhelyezés céljára történő igénybevétele folytán vagy az építésügyi hatóság épület lebontását, átalakítását elrendelő, illetőleg engedélyező határozata alapján szűnik meg, a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő elsőfokú és jogorvoslati eljárásban az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a lakást és a helyiséget kiutalás helyett bérbe kell adni. /8/ A jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználónak a lakás elhagyására vonatkozó kötelezettsége elmulasztása miatt, illetőleg a jogcím nélküli helyiséghasználat, valamint a helyiség és terület rendeltetésellenes használata miatt indult bírsággal kapcsolatos adóhatósági eljárást meg kell szüntetni, a jogerős és végrehajtható bírságot be kell hajtani. /9/ Határozatban előírt építési munka elvégzésének és a helyiség (lakás) pótlási kötelezettség elmulasztása esetén a törvény hatálybalépése után is megtehető a korábbi jogszabályban ilyen esetben meghatározott elhelyező hatósági intézkedések. /10/ A jegyző (főjegyző) a törvényben meghatározott esetekben gyakorol lakásügyi és elhelyező hatósági hatáskört. A főjegyző ilyen hatósági jogkört a törvény keretei között azokban az ügyekben gyakorol, amelyekben a törvény hatálybalépéséig is elsőfokú hatóságként járt el. Ör. 56. § /1/
Ez a rendelet 1999. november 1. napján lép hatályba.
/2/
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az 1/1994.(I.20.), a 37/1994.(IX.29.), 43/1994.(X.27.), a 46/1994.(XI.14.), a 11/1995.(III.16.), a 41/1995.(VII.6.), a 43/1996.(XII.20.), a 24/1998.(XII.10.), a 20/1995. (VI.1.), a 43/1995.(IX.7.), a 12/1996.(V.16.), a 44/1996. (XII.20.), a 9/1998. (IV.16.) és a 14/1999. (IV.22.) sz. önkormányzati rendeletek.
/3/
Amennyiben e rendelet eltérő szabályokat nem tartalmaz, a bérbeadót megillető jogokat a polgármester gyakorolja.
Békéscsaba, 1999. év szeptember hó 30. nap Pap János polgármester
Dr.Simon Mihály jegyző
- 45 1.sz. melléklet Bérbeadó kötelezettségei 1./
A bérbeadó köteles gondoskodni bérleti díj ellenében a) az épület karbantartásáról b) az épület központi berendezéseinek álandó üzemképes állapotáról. E rendelet alkalmazásában központi berendezések a következők: -
-
c)
2./
A több lakást ellátó központi fűtés és melegvíz szolgáltató berendezések, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is; a víz- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakáshoz tartozó főelzáró szerelvényig;
-
A csatornarendszer a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakás rácsatlakozási pontjáig;
-
Az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, a lakáshoz tartozó fogyasztásmérő berendezésig, illetőleg a biztosító tábláig;
-
a több lakást szolgáló szellőztetőberendezés;
-
a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
-
a személy és teherfelvonó;
-
a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
-
több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
-
a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.
A közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
A bérleménnyel, az érintettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - nem a bérbeadót terhelő - minden üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó. 2.sz. melléklet Lakbérövezetek
- 46 -
Kiemelt: 1. Andrássy út (sétáló u. szakasza) 2. Irányi u. 3. Munkácsy u. 4. Wlassics sétány 5. Szabadság tér 6. Szent István tér 7. Kossuth tér 8. Széchenyi u. 9. Kiss Ernő u. 10. Lepény Pál u. 11. Derkovits sor 12. Bánszki u. 1. övezet 1. Andrássy út (nem sétáló utca) 2. Kinizsi u. 3. Luther u. 4. Kis-Tabán u. 5. Szív u. 6. Jókai u. 7. Szabó Dezső u. 8. Horváth u. 9. Kazinczy ltp. 10. Munkácsy tér 11. ?r u. 12. Kazinczy u. 13. Ihász u. 14. Tolnai u. 15. Kisszik u. 16. Trefort u. 17. Tinódi u. 18. Tulipán u. 19. Gábor Á.u. 20. Vécsey u. 21. 1919-esek tere 22. Penza ltp. 23. Bartók B.út 24. Baross út 25. Becsey O.u. 26. Peter Jilemniczky u. 27. Deák u. 28. Gábor köz 29. Puskin tér
2. övezet 1. Piski u. 2. Október 6.u. 3. Berzsenyi u. 4. Gyulai út 5. Lencsési út 6. Pásztor u. 7. Teleki u. 8. Alsókörös-sor 9. Vandháti u. 3. övezet 1. Békési út 2. Szarvasi út 3. Berényi út 4. Lórántffy u. 5. Botyánszki Pálné u. 6. Franklin u. 7. Áchim ltp. 8. Toldi u. 9. Orosházi út 10. Szántó K.János u. 11. Kolozsvári u. 12. Kossuth u. 13. Egyéb külterület 14. Könyves u. 15. Rózsa u. 16. Fő u. 17. Kölcsey u. 18. Bessenyei u. 19. Kastély u. 20. Hajnal u. 21. Lenkey u. 22. Aradi u. 23. Czuczor u. 24. Gorkij u. 25. Kápolna u. 26. Mikszáth u. 27. Tavasz u.
- 47 30. Petőfi u. Tárgy:Rendelet tervezet a közterületek rendjéről szóló 11/1999.(IV.22.) sz. önk. rendelet módosítására - A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 654/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet elfogadja azzal a módosítással, hogy az 1. § /1/ bekezdésben idézett eredeti rendelet szövege az alábbi legyen: "/5/
2./
A rendelet hatálya alá eső területeken - az extra területi kategória kivételével - a mezőgazdasági kistermelő saját termékét 1,0 m2 nagyságban, külön engedély nélkül árusíthatja, amennyiben ezzel sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat nem akadályozza, és a közterületi árusító helytől a közúton számított 50 m-en belül hasonló cikkeket árusító üzlet nem működik. Közérdekből, városképi okból és a szakhatóságok felhívására az árusítást a jegyző megtilthatja."
Elrendeli a rendelet-tervezet Csabai Mérlegben történő megjelenését.
Felelős: Határidő:
Dr. Simon Mihály jegyző azonnal
Tárgy:Beszámoló a létszámleépítés hatásvizsgálatáról - A közgyűlés fenti tárgyú előterjesztésről megfelelő szavazati arány hiányában döntést nem hozott. (10 igen, 1 nem szavazat, 13 tartózkodás.) Tárgy:Tájékoztató a mezőőri szolgálat működtetésének költségvonzatáról - A közgyűlés 19 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 655/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a mezőőri szolgálat tárgyában hozott 467/1998.(IX.10.) sz. határozat 1./ pontját az alábbiak szerint módosítja: -
A mezőőri szolgálatot 6 fő közalkalmazotti létszámmal hozza létre. A 6 főből 1 fő vezető, 5 fő járőröző mezőőr.
- 48 -
A külterületen történő közlekedéshez 2 db Lada Niva gépkocsit és 2 db motorkerékpárt biztosít a közgyűlés.
Felelős: Határidő:
Dr.Simon Mihály jegyző 1999. október 1.
Tárgy:Személyes érintettség miatt képviselő kizárása a döntéshozatalból - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 656/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Kht. ügyvezető igazgató munkakörének betöltésére kiírt pályázat elbírálása" tárgyú napirend döntéshozatalából Hrabovszki György képviselőt személyes érintettségére tekintettel - kizárja. Tárgy:Pályázatot benyújtók meghallgatása - A közgyűlés 21 igen, 2 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 657/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése meghallgatja 2-2 percben az "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Kht. ügyvezető igazgatói munkakörére pályázókat. Tárgy:Alapítói döntéshozatal: "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Kht. ügyvezető igazgató munkakörének betöltésére kiírt pályázat elbírálása - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 9 tartózkodással a következő határozatot hozta: 658/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a benyújtott pályázata alapján Dr. Kiss Éva (Szeged, 1966. október 24.) Békéscsaba, Bartók B. út 43. szám alatti lakost az "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatójává megválasztja 1999. október 1-től 2003. október 1-ig terjedő (4 év) időtartamra. Az ügyvezető igazgató a társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja, vele a határozatlan időre szóló munkaszerződést az alapító, Békéscsaba
- 49 Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízásából Pap János polgármester köti meg. Felelős: Határidő: 2./
Pap János polgármester 1999. október 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri dr. Simon Mihály jegyzőt, hogy mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató munkavégzése a Közhasznú Társaság telephelyén ("ÉLETFA" Nyugdíjasház) nem biztosított, a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételekről gondoskodjon. Felelős: Határidő:
Dr. Simon Mihály jegyző 1999. október 1-től folyamatos
Tárgy:"ÉLETFA" Kht-vel kötendő ellátási szerződés tervezete és az Alapító Okirattervezet kiegészítése - A közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 659/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az egyszemélyes "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társasággal kötendő ellátási szerződést a mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. A közgyűlés felhatalmazza Pap János polgármestert, hogy az alapító nevében az ellátási szerződést írja alá. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester cégbírósági bejegyzést követően azonnal
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése ,mint az egyszemélyes "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítója úgy dönt, hogy a Kht vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Kht működése során jelentkező vállalkozási tevékenység folytatására vonatkozó igény esetén az Alapító Okirat módosításával lehet majd biztosítani. (Alapító Okirat 5.2.pontja)
3./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének, mint az egyszemélyes "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítójának 658/1999.(IX.30.) közgy. határozata értelmében a társaság első ügyvezetője Dr. Kiss Éva, Békéscsaba, Bartók B. út 43. /Alapító Okirat 9.1.3.pontja/
4./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint az egyszemélyes
- 50 "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítója a Kht Felügyelő Bizottsági tagjaivá 1.Név: Bánáti Márta Cím: Békéscsaba, Bánát u. 26. 2.Név: Kis Sándor Cím: Békéscsaba, Madarász u.5. 3.Név: Varga János Cím: Békéscsaba, Berzsenyi u.10. 3 éves időtartamra megválasztja. 5./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének , mint az egyszemélyes "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítójának 434/1999.(VI.17) közgy.határozata értelmében a Kht első könyvvizsgálója Menyhért István /Alapító Okirat 9.3.2.pontja/
6./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint az egyszemélyes "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítója a 2.pontban foglalt módosítással és a 3-5.pontokban foglalt kiegészítésekkel az Alapító Okiratot egységes szerkezetben elfogadja, és felhatalmazza Pap János polgármestert, hogy az Alapító Okiratot az alapító nevében aláírja. Az Alapító Okiratot a cégbírósághoz cégbejegyzés és közhasznúsági nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani, a működési engedélyt a társaság részére meg kell kérni. Felelős: Az Alapító Okirat egységes szerkezetbe foglalásáért: Dr.Simon Mihály jegyző Az Alapító Okirat aláírásáért: Pap János polgármester Az Alapító Okirat cégbírósághoz cégbejegyzés és közhasznúsági nyilvántartásba vétel céljából történő benyújtásáért, és a működési engedély megkéréséért: Dr. Kiss Éva az "ÉLETFA" Kht ügyvezető igazgatója. ELLÁTÁSI SZERZ?DÉS
amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, Békéscsaba, Szent István tér 7. (továbbiakban: Önkormányzat) képviseli Pap János polgármester, másrészről az "ÉLETFA" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság /"Életfa" Kht./ ,Békéscsaba,Lencsési u.85.szám ( továbbiakban Kht.), képviseli Dr. Kiss Éva ügyvezető igazgató között az alulírott napon az alábbi feltételek mellett: 1./
Az Önkormányzat és a Kht (melyet a Békés Megyei Bíróság az 1999.szeptember
- 51 30. napján kelt Alapító Okirat alapján a Ptk. 58.§.(3) bekezdése és a gazdasági társaságokról szóló 1997.évi CXLIV.törvény 16.§ (1)-(2) bekezdése alapján a .... cégjegyzékszám alatt bejegyzett ) megállapodnak abban, hogy jelen ellátási szerződés alapján a Kht. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993.évi III.törvény I. cím 56.§, 57.§ (2) bekezdése, 58.§ és 58/A.§ és a III.cím 67.§, 68.§ (1)-(2) bekezdése és a VI.fejezet 120-122.§ alapján ápolást, gondozást nyújt időskorúak számára. 2./
A szolgáltatás ellátási formája: -
3./
Az ellátásban részesítettek köre -
4./
ápolást, gondozást nyújtó intézmény
önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes, azon időskorú személyek, akik a bekerülés feltételeit teljesítették és az" ÉLETFA" Nyugdíjasházban -idősek otthona- létesült lakóegység használati jogát Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 643/1999.(IX.30.) közgy.határozata alapján megszerezték.
Az ellátásban részesülők száma:
Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény - az első ütemben létesítmények figyelembevételével - 54 fős 5./
elkészült
Az ellátás régiója: Békéscsaba város
6.
Az ellátást biztosító intézmény címe: Békéscsaba, Lencsési u.85. szám 5600
7./
Az intézmény által ellátott feladatok:
az idősek otthonában lakó időskorúak ápolása, teljeskörű ellátása
gondozása,
A Kht. köteles a szakmai jogszabályok betartása mellett az ezen 8./ szerződésben megjelölt szolgáltatásokat az első beköltözéstől számítva folyamatosan biztosítani. 9./
A Kht. nyilatkozik arról, hogy jelen szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályokat és szakmai követelményeket, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket ismeri és azokat betartja.
10./
A Kht. kötelezettséget vállal arra hogy szolgáltatásért fizetendő térítési díjat a
- 52 szociális törvényben és a végrehajtására kiadott szakmai jogszabályokban foglaltaknak megfelelően - 1999. és 2000. évben figyelemmel Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 501/1999.(VII.8) közgy.határozatára is - állapítja meg. 11./ Jelen szerződést a felek indokolt írásbeli felmondással 6 felmondási idő betartásával mondhatják fel.
/hat/
hónapos
Rendkívüli felmondásra akkor kerülhet sor, ha a felek a jelen szerződésben meghatározott lényeges kötelezettségeiket megszegik. A felmondási idő ebben az esetben 15 /tizenöt/ nap, de a Kht a szolgáltatást ez idő alatt is folyamatosan köteles biztosítani. Amennyiben a Kht szerződésszegő magatartásával kárt okoz, úgy annak teljes összegét köteles kártérítésként az önkormányzatnak megfizetni. 12./ Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk, vonatkozó szakmai jogszabályok rendelkezései az irányadók.
továbbá
a
Békéscsaba, 1999. ........... hó .. nap. Pap János polgármester Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében
................... ügyvezető igazgató "Életfa" Kht képviseletében
ALAPÍTÓ OKIRAT Személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosító intézmény működtetése céljából Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a közgyűlés 659/1999.(IX.30.) közgy. határozatával a Polgári Törvénykönyv 57. §-a, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.tv., valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4. §. rendelkezései szerint közfeladat ellátására közhasznú tevékenységet folytató egyszemélyes Közhasznú Társaságot hoz létre a következő feltételek szerint: 1.
A társaság alapítója: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.
2.
A társaság cégneve: "Életfa" Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú
Társaság
- 53 Rövidített formában: "Életfa" Kht. 3.
A társaság székhelye: 5600 Békéscsaba, Lencsési u.85.
4.
A társaság célja: A Ptk. 57. §-ának, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4. §-ának megfelelően a közhasznú társaság helyi önkormányzati közfeladat - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 67-68. § szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátás, időskörúak gondozása, mint közhasznú tevékenység biztosítása érdekében jött létre. Az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászorult, nyugdíjkorhatárt betöltött, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igénylő személyekről való gondoskodás az "Életfa" Nyugdíjasházban, mint ápolást, gondozást nyújtó intézményben, idősek otthonában.
5.
Társaság tevékenységi köre: 5.1.
A társaság - a társasági célok elérése érdekében - végzett a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI.törvény 26. § c) pontja szerinti közhasznú tevékenysége TEÁOR 85.31 Szociális ellátás elhelyezéssel Időskorúak gondozása /idősek otthonában történő ellátás/
5.2. 6.
A társaság vállalkozási tevékenységet nem folytat.
A társaság működésének időtartama: Az Alapító a Társaságot az Alapító Okirat elfogadásától kezdődően, határozatlan időre szólóan hozza létre.
7.
A társaság törzstőkéje: 7.1.
A társaság törzstőkéje: 3.000.000 Ft, azaz Hárommillió forint készpénz, amelyet alapító a jelen okirat aláírásától számított 15 napon belül (legkésőbb a cégbíróságra történő bejelentésig) köteles átutalni, vagy befizetni az OTP Rt-nél nyitott betéti számlára.
7.2.
Alapító mellékszolgáltatásként vállalja, hogy az alább megjelölt ingatlan ingyenes használati jogát a társaság fennállásának időtartamára a társaság rendelkezésére bocsátja:
- 54 -
Hrsz. Terület (m2) Megnevezés ---------------------------------------------------------------1703 14.703 "Életfa" Nyugdíjas Apartmanház
8.
A társaság gazdálkodása: 8.1.
Az első üzleti év az Alapító Okirat aláírása napjától 1999. december 31-ig tart. Minden további évben az üzleti év megegyezik a naptári évvel.
8.2.
A társaság által vállalkozási tevékenységgel szerzett jövedelem kizárólag a társasági célok megvalósítására fordítható, a jövedelem nem osztható fel.
9.
Tisztségviselők:
9.1.
A társaság ügyvezetője
9.1.1. Az alapító úgy rendelkezik, hogy a társaság ügyeinekintézését és képviseletét egy ügyvezető látja el. Az ügyvezető - az alapító tájékoztatása mellett képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja. -
-
-
-
Gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről. A társaság vagyonmérlegének, vagyonkimutatásának elkészítéséről, alapító elé terjesztéséről. A társaság alapításának, az Alapító Okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak cégbírósági bejelentéséről. Az ügyvezető köteles az alapító által hozott döntésekről nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya. Az ügyvezető köteles gondoskodni a közhasznú társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokról, illetve az azokba való betekintés szabályairól felvilágosítást adni, figyelemmel a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokra is. Az iratokba való betekintés iránti kérelmet írásban kell az ügyvezető részére megküldeni. Az ügyvezető a külön jogszabály által felhatalmazott szerv, vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul köteles teljesíteni. Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem benyújtás időpontja, és a teljesítés időpontja.
- 55 -
A társaság első ügyvezetőjének megválasztása 4 évre szól. Az ügyvezető bármikor visszahívható. 9.1.2. Az ügyvezető az Alapító Okirat, illetve az alapító hozzájárulása nélkül: -
-
-
a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével nem szerezhet társasági részesedést a közhasznú társasággal azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben az ügyvezető, illetve közeli hozzátartozója nem köthet saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket az ügyvezető, illetve közeli hozzátartozója nem választható meg ugyanazon társaságnál a felügyelő bizottság tagjává.
Az e pontban részletezett szabályok megszegésével a társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni. 9.1.3. A társaság első ügyvezetője 1999.október 01. napjától 2003. október 01.napjáig: Név:
Dr. Kiss Éva (Szeged, 1966. október 24., an.: Szél Irén, Békéscsaba, Bartók B. út 43.)
9.1.4. Az ügyvezető mellékletként csatolt nyilatkozatával kijelenti, hogy személyével kapcsolatban a Gt. szerinti kizáró, illetve korlátozó körülmények nem állnak fenn, továbbá, hogy az ügyvezetői megbízást elfogadja. 9.2.
Felügyelő bizottság: 9.2.1. A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása kötelező. 9.2.2. A társaságnál 3 tagú felügyelő bizottság működik. Az első felügyelő bizottság megbízatása 3 évre szól, tagjai: Név: Bánáti Márta Cím: Békéscsaba, Bánát u. 26. Név: Kis Sándor Cím: Békéscsaba, Madarász u.5. Név: Varga János Cím: Békéscsaba, Berzsenyi u.10. 9.2.3. A felügyelő bizottsági taggá választott személy az új tisztsége
- 56 elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. 9.3.
Könyvvizsgáló 9.3.1. A
társaságnál könyvvizsgáló alkalmazása kötelező. A társaság ügyvezetésének ellenőrzését az alapító által kijelölt könyvvizsgáló látja el.
9.3.2. A társaság első könyvvizsgálója 3 évi időtartamra: Név: Menyhért István Lakcím: Békéscsaba, Wlassits st.5. I.8. 10.
Az egyszemélyes közhasznú társaságnál taggyűlés nem működik, taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az alapító dönt, és erről a vezető tisztségviselőket köteles értesíteni.
11.
Cégjegyzés A cégjegyzés úgy történik, hogy a Társaság géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott cégszöveg alá az egyszemélyes Kht. ügyvezetője önállóan, minden korlátozás nélkül írja a teljes nevét a jelen Alapító Okirat mellékletét képező Aláírási Címpéldányának megfelelően. A társaság nevében az előbb részletezettek szerint minden korlátozástól mentesen ugyancsak az ügyvezető jogosult aláírni.
12.
Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok Nem lehet felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a)
a társaság ügyvezetője, vagy az alapító - mint egyetlen tag és így egyben a társaság legfőbb szerve -tisztségviselője vagy tagja,
b)
a közhasznú társasági megbízatásán kívül a társasággal más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, az alapító határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján
c)
d) e)
- 57 -
-
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a jogügyletben egyébként érdekelt.
megkötendő
Nem minősül előnynek a közhasznú társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás. 13.
Záró rendelkezések:
13.1. Az alapító a társaság működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen Alapító Okiratban szabályozott iratbetekintési és tájékoztatás kérési-adási jog rögzítésével. 13.2. Az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést kell készíteni, és biztosítani annak nyilvánosságát. A jelentésnek tartalmaznia kell: -
-
a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást a cél szerinti juttatások kimutatását a központi költségvetési szervtől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőjének nyújtott juttatások értékét, illetve összegét a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. 13.3. A közhasznú társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 13.4. Alapító tudomással bír arról, hogy a)
A társaság Alapító Okiratában kijelölt vezető tisztségviselő a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára jár el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" toldattal kell jelezni.
- 58 -
Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. b)
A társaság célja szerinti tevékenység megkezdéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996.(XI.7.)Korm.rendelet szerinti működési engedély szükséges.
c)
Egyszemélyes társaságnál taggyűlés nem működik, a társaság legfőbb szerve hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt.
d)
Az alapító köteles a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben való döntésről a vezető tisztségviselőket írásban értesíteni.
e)
Az egyszemélyes társaság és annak tagjai közötti érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
f)
Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg.
g)
A közhasznú társaság a Gt-ben meghatározott esetekben és módon szűnik meg. Ebben az esetben a társaság vagyona az alapítót illeti meg, és azt a társaság céljaihoz hasonló célra kell fordítani, arról a nyilvánosságot tájékoztatni kell.
h)
A társaság az alapító okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a városi lap útján nyilvánosságra hozza.
szerződés
i) A cégbírósági bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérni kell a társaság közhasznúsági nyilvántartásba
vételét
is. Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a közhasznú társaságról szóló rendelkezéseit, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. általános illetve a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI.tv.rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen Alapító Okirat az Alapító akaratával mindenben megegyezik. Alapító tudomással bír arról, hogy az Alapító Okiratot a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál vezetett cégjegyzékbe is - az Alapító Okirat aláírásától számított 30 napon belül - be kell jegyeztetni.
- 59 Békéscsaba, 1999. szeptember 30. Pap János polgármester alapító nevében Készítette és ellenjegyezte: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix jogtanácsos Tárgy:Ismételt szavazás - A közgyűlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő hatátozatot hozta: 660/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése - téves szavazás miatt - ismételt szavazást rendel el az "ÉLETFA" Nyugdíjas Apartmanház üzembehelyezési költségeiről. Tárgy:"ÉLETFA" Nyugdíjas Apartmanház üzembehelyezési költsége - A közgyűlés 20 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 661/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az "ÉLETFA" Nyugdíjas Apartmanház berendezési költségeire 25 Millió Ft-ot biztosít. Forrása:
Az elkülönített lakásalapból 10.000.000,- Ft (593/1999./IX.9./ közgy. határozat szerint), valamint a lakásegység egyszeri használati díjaként az első ütemben beköltözők által befizetett összeg.
Felelős:
Végh László alpolgármester Takács Péter, a Lakásügyi Bizottság elnöke 1999. október 1-től folyamatosan
Határidő:
Tárgy:Feladatmeghatározás az "ÉLETFA" Kht. Felügyelő Bizottsága számára - A közgyűlés 14 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta:
- 60 -
662/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli, hogy az "ÉLETFA" Kht. Felügyelő Bizottsága minden közgyűlésen írásban számoljon be a Nyugdíjas Apartmanház berendezésének kialakításáról. Felelős: Határidő:
A Felügyelő Bizottság elnöke értelem szerint
Tárgy:"ÉLETFA" Nyugdíjas Apartmanház II. ütem beruházása - A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 663/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta az "ÉLETFA" Nyugdíjas Apartmanház II. ütemének megépítésére vonatkozó előterjesztést, és a következő határozatot hozta: 1./
A közgyűlés engedélyezi a II. ütem megvalósítását. Ezzel összefüggésben felhatalmazza Pap János polgármestert az I. ütem szerződésének módosítására a kertépítés, burkolatépítés (telken belüli járdák és 27 gépkocsi parkoló), dísztó megépítésének határidejét illetően.
2./
A II. ütem építési, lebonyolítási költségeire - az előterjesztés szerint 146.625 ezer Ft előirányzatot biztosít a 2000. évi költségvetési rendeletében. A II. ütem építési szerződése - a közbeszerzésről szóló törvény 70.§ (2) bekezdés a., b. pontjában foglaltak alapján tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazásával - a jelenlegi vállalkozóval (POLITERM-PLUSSZ Kft.) megköthető, ha annak vállalkozói díja nem haladja meg az előterjesztés szerinti építési költséget. A II. ütem építési határideje: 2000. július 30.
3./
A II. ütem berendezési költségeire az I. ütem üzemeltetési tapasztalatait figyelembe véve 2000. júniusában kell javaslatot tenni a közgyűlés felé.
Felelős:
1./, 2./ pontra: Pap János polgármester
- 61 3./ pontra:
Határidő:
1./ pontra: 2./ pontra: 3./ pontra:
Végh László alpolgármester Takács Péter, a Lakásügyi Bizottság elnöke azonnal 1999. október 31. 2000. június 30.
Tárgy:Javaslat az intézményi céltartalék felosztására - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 664/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1999. évi önkormányzati költségvetésben szereplő intézményi, valamint illetményemelési céltartalék terhére az 1. számú melléklet szerinti részletezésben összesen 23.004.000,- Ft pótelőirányzatot biztosít. Az előirányzat-változást az 1999. évi költségvetési rendeleten átvezetni szükséges. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester 1999. október 31.
1.sz.melléklet -------------------------------------------------------------------SorIntézmény megnevezése Szem. Járulé- Pénze. Felhalm. Összesen szám juttatás kok átad dologi -------------------------------------------------------------------1. Egészségügyi Alapell. Int. 2. Gyermekélelmezési Int. 3. Trefort Utcai Óvoda 4. Lenkey és Áchim U. Óvoda 5. Belvárosi Óvoda 6. Fő Utcai Óvoda 7. Hajnal Utcai Óvoda 8. Kazinczy Ltp-i Óvoda 9. Penza Ltp-i Óvoda 10.Áchim L. András Ált.Isk. 11.3. Sz.Általános Iskola 12.2. Sz.Általános Iskola 13.Madách Utcai Ált. Iskola 14.10. Sz. Általános Iskola 15.11. Sz. Általános Iskola
107 21 86
124 293 448 74 932 37 36 420 855
38 8 38 163 120 46 133 197 27 335 13 13 166 308
58 43 -
145 1.462 1.462 29 124 170 426 645 101 1.267 50 49 586 400 1.563
221 163
- 62 16.Szabó P. Téri Ált.Iskola 702 251 17.József A. Ált. Iskola 2.586 917 18.Belvárosi Ált. Iskola 887 319 19.Rózsa Ferenc Gimnázium 561 217 20.Deák F. Középisk.Koll. 647 233 21.Kemény G. Műszaki Szakk. 598 215 30 22.Vásárhelyi P. Műsz.Szakk. 135 49 23.Széchenyi Közgazd. Szakk. 240 86 24.Trefort Á. Szakk.Iskola 153 55 1.046 25.Keresk.és Vend.Szakk. 30 11 26.Kós K.Szakképző Iskola 920 367 27.Jókai M. Ált.Isk. Spec. Szakisk. 791 285 28.Ifj.Ház és Ált.Társaskör 147 52 29.Békési Úti Közösségi Ház 36 13 30.Munkácsy Mihály Emlékház 951 342 31.Polgármesteri Hivatal ? Igazgatás 447 161 32.Polgármesteri Hivatal ? Gyámhivatal 358 129 33.Andrássy Úti Óvoda 79 28 34.11. sz. Általános Iskola 492 177 35.Gerlai Általános Iskola 125 55 --------------------------------------------------------------------14.601 5.385 1.076 ---------------------------------------------------------------------
-
953 3.503 1.206 778 880 843
1.254
-
184 326
-
1.287
-
1.076 199 49 1.293
-
608
-
80
41
487 107 669
260
1.942 23.004
Tárgy:Javaslat a létszámleépítések költségeinek biztosítására az intézmények számára - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 665/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a létszám-leépítésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek biztosítására az alábbi előirányzat módosításokat rendeli el: -
a létszámleépítési költségek megtérítése céljából igényelt pályázati központi pénzeszközzel a közgyűlés megemeli az 1999. évi önkormányzati költségvetés bevételi főösszegét, s azt egyidejűleg az intézményi céltartalékba helyezi,
-
a létszámleépítésekkel összefüggésben felmerült többletkiadások ellentételezéseként az intézmények részére az előterjesztéshez mellékelt kimutatás szerinti részletezettségben összesen 43.688.000,- Ft
- 63 pótelőirányzatot biztosít az intézményi céltartalék terhére.
Az előirányzat módosításokat az 1999. évi költségvetési rendeletben átvezetni szükséges. Felelős: Határidő: Tárgy:Az
Pap János polgármester 1999. december 31.
504/1999.(VII.8.) sz. megszüntetés II.)
közgyűlési
határozat
módosítása
(Álláshely
- A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 666/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az ellátandó feladatok csökkenése, valamint a racionálisabb feladat-ellátás érdekében a közalkalmazotti álláshely megszüntetése tárgyában hozott 504/1999. (VII.8.) számú határozatát a véleményezési eljárás eredményének ismeretében az alábbiak szerint módosítja és véglegesíti:
Intézmény
Létszámcsökkenés A pályázatban szerepeltetett
Gyermekélelmezési Int. 1 fő gépkocsivezető 1 fő kocsikísérő 2 fő anyagkönyvelő 0,75 fő anyagkönyvelő 0,75 fő anyagkönyvelő Trefort Utcai Óva Ligeti Sori Óvoda
1 fő -
1 fő dajka
1 fő dajka
1 fő
1 fő
Áchim-Lenkey Utcai Óvoda 1 fő dajka 0,5 fő dajka
1 fő
Orosházi Úti Óvoda I-II. 1 fő dajka 0,5 fő dajka
1 fő
Szigligeti Utcai
-
-
- 64 Óvoda
3 fő dajka
Fövenyes Utcai Óvoda 0,75 fő dajka 0,25 fő dajka Pásztor Utcai Óvoda 2 fő dajka
2 fő
0,75 fő -
-
Kőmíves K.Sori Óvoda 2 fő dajka 0,5 fő dajka
2 fő
Belvárosi Óv. 3 fő dajka
3 fő
Fő Utcai Óvoda
-
0,25 fő dajka
-
Kazinczy Ltp-i Óvoda 2 fő dajka
2 fő
Penza Ltp-i Óvoda
0,5 fő
0,5 fő dajka
József A.Ltp-i Óvoda 0,5 fő dajka 0,25 fő dajka Andrássy Úti Óvoda 2 fő dajka Tompa-Kolozsvári Úti Óvoda
-
2 fő
1 fő dajka
Áchim L.András Általános Isk. 2 fő tanár
1 fő
1 fő
2.Sz.Ált.Isk. 1 fő napközis nevelő 0,5 fő tanár 0,5 fő gazdasági ügyintéző 0,5 fő kisegítő Madách Utcai Ált.Isk. 1 fő gazdasági ügyintéző 0,5 fő adminisztrátor
1 fő 0,5 fő
Szent L. Utcai Ált.Isk. 1 fő tanár
-
-
- 65 -
10.Sz.Ált.Isk. 2 fő tanár
-
Szabó Pál Téri Általános Isk. 1 fő gazdasági ügyintéző
-
József Attila Általános Isk. 1 fő tanár
1 fő
Belvárosi Ált. Iskola 1 fő ped.asszisztens 1 fő tanár 1 fő tanár 0,5 fő tanár 0,25 fő tanár
Rózsa Ferenc Gimnázium
-
1 fő udvaros 1 fő takarító 0,5 fő ifjúságvéd.fel.
1 fő -
-
Deák Ferenc Középisk.Koll.
1 fő takarító
-
Kemény G.Műsz. Szakközépisk.
2 fő gazdasági ügyintéző
-
Vásárhelyi P. Műsz.Szakk.is.
2,5 fő tanár
-
Széchenyi I. Közgazd.Szakk.
1 fő gazdasági ügyintéző
1 fő
Gépészeti Szakközépisk.
1 fő karbantartó
1 fő
Hugonnai V. Eü.Szakk.
1 fő tanár
-
Kossuth Zs. Leánykoll. 1 fő nevelő tanár Ruhaipari Szakközépisk.
Trefort Á.
1 fő gazdasági ügyintéző 1 fő modellező
-
-
- 66 Szakképző Isk. Kós Károly Szakképző Isk.
2 fő gazdasági ügyintéző
-
1 fő adminisztrátor 1 fő tanár
-
Középfokú Isk. Diákotthon 1 fő karbantartó
-
Jókai M.Középisk.Kollég. 1 fő portás 0,5 fő mosónő
1 fő
Ált.Isk.Diákotthon 0,5 fő kisegítő 0,5 fő gyermekfelügyelő
-
Jázmin Utcai Óvoda 1 fő dajka Bartók B. Zeneiskola
1 fő korrepetítor 0,5 fő takarító 0,5 fő zongorahangoló
Szlovák Ált. Iskola 1 fő gazdasági ügyintéző 2 fő mosónő 1 fő gyermekfelügyelő Ifjúsági Ház 1 fő gondnok Békési Úti Közösségi Ház
1 fő gondnok
Összesen:
73,75 fő
-
-
1 fő
1 fő -
1 fő 2 fő 1 fő
1 fő 32,75 fő
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése vállalja, hogy az ilyen módon felszabaduló személyi juttatási előirányzatokat az önkormányzat foglalkoztatási körében továbbra is alkalmazásában maradó munkavállalók keresetének növelésére használja fel. A végleges álláshely megszüntetés miatti létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók továbbfoglalkoztatásáról az önkormányzat foglalkoztatási körében, elsősorban áthelyezéssel kell gondoskodni. II.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése - azon intézmények esetében, ahol a feladatcsökkentés nem létszámléepítés útján valósult
- 67 meg, - elrendeli a költségvetésben tervezett túlóraszámok korrekcióját. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester I. azonnal II. a 2000. évi költségvetés készítése
Tárgy:Pályázat a létszámcsökkentésekhez igényléséhez
kapcsolódó
egyszeri
hozzájárulás
- A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 667/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az ellátandó feladatok csökkenése, valamint a racionálisabb feladatellátás érdekében az 503/1999. (VII.8.), valamint a 666/1999.(IX.30.) sz. határozattal véglegesített 504/1999. (VII.8.) sz. közgyűlési határozat alapján a következő közalkalmazotti álláshelyeket szüntette meg végleges jelleggel: Intézmény megnevezése Létszámcsökkenés Pályázatban szerepel -----------------------------------------------------------------Egészségügyi Alapellátási Intézmény 4 fő gondozónő 4 fő 1 fő gazdasági ügyintéző 1 fő 2 fő takarító 2 fő 2 fő konyhai dolgozó 1 fő Gyermekélelmezési Intézmény
1 fő gépkocsivezető 1 fő gépkocsikísérő 2 fő anyagkönyvelő 0,75 fő anyagkönyvelő 0,75 fő anyagkönyvelő
Trefort Utcai Óvoda 1 fő dajka Ligeti Sori Óvoda
1 fő dajka
1 fő -
1 fő 1 fő
Áchim-Lenkey Utcai Óvoda 1 fő dajka 0,5 fő dajka
1 fő
Orosházi Úti Óvoda I-II.
1 fő dajka 0,5 fő dajka
1 fő
Szigligeti Utcai Óvoda
3 fő dajka
2 fő
Hajnal Utcai Óvoda
1 fő óvónő
-
-
-
- 68 1 fő dajka Fövenyes Utcai Óvoda
Pásztor Utcai Óvoda
-
0,75 fő dajka 0,25 fő dajka
0,75 fő
2 fő dajka
-
-
Kőmíves Kelemen Sori Óv. 2 fő dajka 0,5 fő dajka
2 fő
Belvárosi Óvoda
3 fő
-
3 fő dajka
Fő Utcai Óvoda
0,25 fő dajka
-
Kazinczy Ltp-i Óvoda
2 fő dajka
2 fő
Penza Ltp-i Óvoda
0,5 fő dajka
0,5 fő
Szegfű Utcai Óvoda
2 fő óvónő 1 fő dajka
1 fő
0,5 fő dajka 0,25 fő dajka
-
2 fő óvónő 3 fő dajka
2 fő
1 fő dajka
1 fő
József A. Ltp-I Óvoda
Andrássy Úti Óvoda
Tompa-Kolozsvári Utcai Óvoda
Áchim L. András Általános Iskola
-
-
3 fő
2 fő tanító 2 fő 2 fő napközis nevelő 2 fő 2 fő tanár
3.Sz.Általános Iskola 2 fő tanító
1 fő
2.Sz.Általános Iskola 1 fő napközis nevelő 0,5 fő tanár 0,5 fő gazdasági ügyint. 0,5 fő kisegítő Madách Utcai Általános Iskola
1 fő
1 fő gazdasági ügyintéző
1 fő
-
- 69 0,5 fő adminisztrátor 0,5 fő 10.Sz.Általános Iskola
2 fő tanár
-
Szent László Utcai Általános Iskola
1 fő tanár
-
2 fő tanár 1 fő könyvtáros
2 fő
11.Sz.Általános Iskola
Szabó Pál Téri Általános Iskola
József Attila Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola
1 fő
1 fő tanár 1 fő napközis nevelő 1 fő 1 fő kisegítő 1 fő adminisztrátor 1 fő gazdasági ügyint.
1 fő tanár
1 fő
5,25 fő tanár 2,5 fő 1 fő pedagógiai assz. -
Rózsa Ferenc Gimnázium 0,5 fő tanár 0,5 fő ifjúságvéd.fel. 1 fő udvaros 1 fő takarító Deák F.Középisk.Koll.
1 fő takarító
Vásárhelyi P.Műsz.Szakk. 2,5 fő tanár
-
Széchenyi I.Közgazd. Szakközépiskola
1 fő
1 fő gazdasági ügyintéző
Gépészeti és Számítástechn. Szakközépiskola 1 fő karbantartó 2 fő tanár 1 fő szakoktató
-
-
Kemény G.Műsz.Szakk.Isk. 1,5 fő szakoktató 1 fő 0,5 fő tanár 0,5 fő portás 0,5 fő udvaros 2 fő gazd.ügyintéző
Tevan A. Gimnázium
1 fő -
-
1 fő 1 fő 1 fő
- 70 Hugonnai V.Eü.Szakk.
2 fő tanár
1 fő
Kossuth Zs.Leánykoll.
1 fő nevelő
-
Ruhaipari Szakközépisk.
2 fő szakoktató 2 fő 1 fő gazdasági ügyint. 1 fő modellező
Trefort Á.Szakképző Isk.
2 fő tanár 1 fő 1 fő kollégiumi nevelő 0,5 fő diákmunkát segítő 1 fő adminisztrátor 2 fő gazdasági ügyint.
Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépisk. 3 fő tanár
2 fő
Kós Károly Szakképző Iskola
2 fő adminisztrátor 1 fő kisegítő 3 fő tanár
1 fő
1 fő karbantartó
-
1 fő portás 0,5 fő mosónő
1 fő
Középfokú Iskolai Diákotthon Jókai M. Kollégium
Általános Iskolai Diákotthon
1 fő
Jókai Utcai Speciális Általános Iskola
1 fő dajka
-
Ifjúsági Ház
-
1 fő
1 fő dajka
Szlovák Általános Iskola
1 fő 1 fő -
-
Jázmin Utcai Óvoda
Bartók B.Zeneiskola
-
1 fő
0,5 fő kisegítő 0,5 fő gyermekfelügyelő
9.Sz.Általános Iskola 1 fő tanár
-
1 fő korrepetítor 1 fő 0,5 fő takarító 0,5 fő zongorahangoló
-
1 fő gazdasági ügyint. 1 fő 2 fő mosónő 1 fő gyermekfelügyelő
2 fő -
1 fő gondnok
1 fő
- 71 -
Békési Úti Közösségi Ház 1 fő gondnok
1 fő
Munkácsy Emlékház
1 fő
Összesen:
1 fő igazgató 130,25 fő
71,25 fő
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot nyújt be az 1999. évi költségvetési törvényben szabályozottak alapján a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igényléséhez. A megpályázott összeg a 71,25 fő leépítési költségeként 42.561 e Ft az alábbi bontásban: Felmentési illetmény - kötelező felmentés Végkielégítés TB Munkaadói járulék Korengedményes nyugdíj
10.923 e Ft 19.726 e Ft 10.071 e Ft 916 e Ft 925 e Ft
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése vállalja, hogy az ilyen módon felszabaduló személyi juttatási előirányzatokat az önkormányzat foglalkoztatási körében továbbra is alkalmazásában maradó munkavállalók keresetének növelésére használja fel. A végleges álláshely megszüntetés miatti létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók továbbfoglalkoztatására az önkormányzat foglalkoztatási körében nincs lehetőség - az áthelyezés esetét kivéve. Az önkormányzat az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999. (III.11.) számú rendeletének 2/b. számú mellékletében megállapított foglalkoztatottak száma 4.004 főről 130,25 fővel csökken, melyet rendeletmódosításkor átvezetni szükséges. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester 1999. október 15.
Tárgy:Az 5/1994.(II.17.) sz. önkormányzati rendelet módosítása (Csaba Center RRT) - A közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 22/1999.(IX.30.) sz. önkormányzati rendelete a Békéscsaba, Andrássy út - Jókai utca - Csaba utca Gyóni Géza utca által határolt terület - Csaba Center részletes rendezési tervéről szóló, többször módosított 5/1994.(II.17.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról
- 72 -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 47/1995.(X.11.) sz. és az 55/1995.(XI.9.) sz. rendeletekkel módosított 5/1994.(II.17.) sz. önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. § A rendelet 2.§ /5/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "/5/
A területnek maximálisan 80 %-a építhető be." 2. §
/1/
A rendelet 3.§ /2/ bekezdése hatályát veszti, ezzel egyidejűleg a bekezdések számozása ennek megfelelően módosul.
/2/
A rendelet 3. §-ának - módosítás utáni - /10/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "/10/
Az épületek földszintjén, I. és II. emeletén lakásokat létesíteni nem szabad, kivéve a Gyóni Géza utcai lakóházakat, ahol az épület I. és II. emeletén lakások is kialakíthatók." 3. §
A rendelet 2.sz. mellékletéből (Nem telepíthető a területen környezeti hatásvizsgálat kötelezettsége alá eső tevékenység) az alábbi szövegrész hatályát veszti: a)
"5 t teherbírású gépjárműnél nagyobb szállítóeszköz-forgalmat vonzó"
b)
"bevásárlóközpont" 4. §
A rendelet 1.sz. melléklete kiegészül (A területen elhelyezhető építményfajták felsorolása) az alábbi szövegrésszel: "bevásárlóközpont" 5. § Ez a rendelet 1999. október 15. napján lép hatályba. Békéscsaba, 1999. szeptember 30. Pap János sk. polgármester
Dr. Simon Mihály sk. jegyző
- 73 Tárgy:Csaba Center Kereskedelmi Központ Sportcsarnok szerződése - A képviselők tudomásul vették az Ellenőrzési Bizottság írásbeli tájékoztatóját a Csaba Center Kereskedelmi Központ, valamint a Sportcsarnok szerződéséről kialakított állásfoglalásával kapcsolatban.
Tárgy:A Békéscsabai Női Kézilabda Club és a Békéscsabai Előre FC Kft. további önkormányzati támogatása - A közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 668/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsabai Előre FC Kft. utánpótlásnevelő tevékenységét a Sportkoncepción belül kezeli és támogatja. Felelős: Határidő:
Szilvásy Ferenc alpolgármester 2000. január 1.
Tárgy:2000/2001-es tanév beiskolázási keretszámainak engedélyezése - A közgyűlés a határozat I/1. pontját 15 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással, I/2. pontját 19 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással, I/3. pontját 18 igen, 5 nem szavazattal, 2 tartózkodással, I/4. pontját 18 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással, I/5. pontját 16 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodásal, II. pontját 17 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással, III. pontját 16 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással fogadta el, és a következő határozatot hozta: 669/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT I./1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése biztosítja a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola számára a 2000/2001-es tanévtől heti 80 óra növekedés finanszírozását, amennyiben a beiskolázás a tervnek megfelelő maximális osztályszámmal megvalósul.
I./2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a Ruhaipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégium számára a Textilrajzoló és modelltervező asszisztens szak teljes osztályban történő indítását.
- 74 I./3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolának a hagyományos 4 osztályban történő beiskolázást, és biztosítja a 2000/2001-es tanévtől heti 40 óra növekedés finanszírozását, amennyiben a beiskolázás a tervnek megfelelő maximális osztályszámmal megvalósul.
I./4.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola számára Földmérő technikus felnőttoktatás indítását önköltségesen, azzal a megkötéssel, hogy a képzés az iskola költségvetésében többletköltséget nem jelenthet.
I./5.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola számára a Járműelektronikai technikus szak fél csoportban szakképző évfolyamon történő indítását.
II.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi Békéscsaba középiskolái számára, hogy a 2000/2001-es tanévre a helyszínen, a napirendhez kiegészítésként kiosztott táblázat szerint iskolázhassanak be.
III.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000/2001. évi beiskolázási keretszámainak jóváhagyása során az alábbiakban határozza meg az indítható osztályok létszámát: 9. évfolyam: maximális osztálylétszám: Közoktatási Tv. szerint minimális átlaglétszám: 28 fő szakmai előképzettségre épülő szakképző évfolyam: maximális osztálylétszám: Közoktatási Tv. szerint minimális átlaglétszám: 16 fő szakmai előképzettséget nem kívánó szakképző évfolyam: maximális osztálylétszám: Közoktatási Tv. szerint minimális átlaglétszám: 24 fő
Felelős: Határidő:
Szilvásy Ferenc alpolgármester intézményvezetők 2000. szeptember 1.
Tárgy:Két tanítási nyelvű szakközépiskola indítása - A közgyűlés a határozat I. pontját 17 igen szavazattal, 4 tartózkodással, II. pontját 12 igen szavazattal, 8 tartózkodással, III. pontját 15 igen szavazattal, 4 tartózkodással fogadta el, és a következő határozatot hozta: 670/1999.(IX.30.) közgy.
- 75 HATÁROZAT I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése szakmailag megalapozottnak tartja a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola kérelmét és engedélyezi az iskola számára az angol-magyar két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzés indítását a 2000/2001-es tanévtől az alábbiak szerint: 1.
A képzés szervezését, a szükséges előmunkálatokat az intézmény az 1999/2000-es tanévben megkezdheti.
2.
A képzés teljes dokumentációját, a pedagógiai program módosítását az intézménynek 1999. december 31-ig el kell készítenie, és az Oktatási Bizottsághoz be kell nyújtania.
3.
A képzésből adódó többletfeladatok közül a közgyűlés - a mindenkori intézményi költségvetés keretein belül - az alábbiak forrását biztosítja: a)
A képzéshez szükséges emeltszintű órakeret ellátásához szükséges pedagógusbér; a 2000/2001-es tanévben 1 fő angoltanár bére.
b)
A tagozatvezető jogszabály szerinti órakedvezménye.
c)
A 2000/2001, 2001/2002-es és a 2002/2003-as tanévben a felkészülő 10 szaktanár átlag heti 3 óra órakedvezménye, amennyiben a szaktanárnak nincs túlórája.
d)
A 2000, 2001, 2002-es költségvetési évben évi 1 Millió Ft a szervező munkára, illetve a szaktanárok tanulmányútjára.
e)
Az angol nyelvi szaktanárok elhelyezésére szolgáló lakások fenntartásához havi 20.000,- Ft/lakás támogatás.
Felelős:
Határidő: II.
Szilvásy Ferenc alpolgármester, Murvai László, a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója 1999. szeptember 30.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése közalapítványt szándékozik létrehozni a Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában induló két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzésre felvételt nyerő, szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges békéscsabai diákok tanulásának támogatására. Felelős:
Szilvásy Ferenc alpolgármester, Murvai László, a Széchenyi István Közgazdasági és
- 76 -
Határidő:
III.
Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója 2000. évi költségvetés tervezése
A közgyűlés az Irányi u. 4-6. szám alatti ún. átmeneti lakásokban megüresedő 2 db. kétszobás lakás bérbeadását nem engedélyezi, azokat fenntartja az angol nyelvi szaktanárok elhelyezésére. Felelős: Határidő:
Takács Péter, a Lakásügyi Bizottság elnöke értelem szerint
Tárgy:Dr.Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet területén kialakítandó 40 ágyas ápolási osztály - A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 671/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dr. Réthy Pál KórházRendelőintézet területén kialakítandó 40 ágyas ápolási osztály 2000. évre szóló Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történő finanszírozásáról szóló beszámolót tudomásul veszi. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester értelem szerint
Tárgy:A Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet élelmezési üzemének vállalkozásba adása - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 672/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul, hogy a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet élelmezési üzemére egy éven túli, 8 évre szóló vállalkozói szerződést kössön. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester 1999. október 1.
Tárgy:Kórházi Felügyelő Tanács létrehozása - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:
- 77 673/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi a Kórházi Felügyelő Tanácsokról szóló tájékoztatót és annak figyelembe vételével a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet "Kórházi Felügyelő Tanács" tagjául Pap Jánost, Kerekes Imre Györgynét és Dr. Vécsei Lászlót delegálja. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester 1999. október 15.
Tárgy:Alapellátási Intézmény részére jóváhagyott felújítási keret újrafelosztása - A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 674/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az egészségügyi felújítás keretösszegének felosztásakor, bölcsödei kazáncserére meghatározott 4.000 ezer forint összeg újrafelosztását a következők szerint határozza meg: a./
b./
c./
d./
2./
Belvárosi bölcsöde, kazánház felújítása
900.000.-
Árpád sor 6. sz. orvosi rendelő beázásának javítása, világító testek cseréje
100.000.-
Áchim ltp-i orvosi rendelő beázásának javítása Kolozsvári u. 33. sz. alatti rendelő tetőszigetelése
100.000.-
1.800.000.-
A felújítási keretösszegből fennmaradó 1,1 millió Ft felhasználására az Egészségügyi Bizottság a közgyűlés októberi ülésére terjesszen elő javaslatot.
Felelős: Pap János polgármester Határidő: értelem szerint Tárgy:2000. évi egészségügyi gép-műszer céltámogatási igény -
A közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot
- 78 hozta: 675/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Dr. Réthy Pál KórházRendelőintézet egészségügyi gép-műszer beszerzésével, a 2000. évi céltámogatással megvalósuló 12.100.000,- Ft összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés saját forrásként 7.260.000.- Ft-ot - a beruházási adatlap szerinti ütemezésben - a 2000. évi költségvetési rendeletben biztosít. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester értelem szerint
Tárgy:Pályázat "Települési egészségterv elkészítése" -
A közgyűlés 17 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta:
676/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a "Települési egészségterv elkészítésére" kiírt pályázat benyújtását. A pályázat benyújtásához önkormányzati saját forrás nem szükséges. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester azonnal
Tárgy:Vállalkozók bevonásának lehetősége a helyi autóbuszközlekedés ellátásában - A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 677/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a helyi tömegközlekedés ellátása külső vállalkozók bevonása nélkül a KÖRÖS VOLÁN Rt-vel kötött 3 évre szóló szolgáltatói szerződésben foglaltak alapján történjen. A szerződéses időtartamon belül elő kell készíteni a hosszútávra szóló szolgáltatói szerződés feltételeit, a feladat ellátására vonatkozólag a KÖRÖS VOLÁN Rt-vel vagy nyilvános pályázaton nyert vállalkozóval kell a szerződést megkötni.
- 79 -
Felelős: Határidő: 2./
Végh László alpolgármester 2001. szeptember 30.
A közgyűlés hozzájárul - legfeljebb 500.000,- Ft költségkeretig - olyan szakértői megbízáshoz, melynek célja megvizsgálni egyes autóbuszjáratok koncesszióba adásának megoldási lehetőségeit. Forrás: Általános tartalék Felelős: Határidő:
Végh László alpolgármester 1999. december 31.
Tárgy:A biogáz program és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése - A közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 678/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésben foglaltakat tudomásul véve a 464/1999.(VI.17.) számú határozatának 5. pontját hatályon kívül helyezi. Felelős: Határidő:
Dr. Simon Mihály jegyző azonnal
Tárgy:Északi ipartelepi út építése - A közgyűlés 17 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 679/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari út összekötésére 26.100 E Ft fedezetet biztosít az ipartelepítés céljára elkülönített költségvetési keretből. Az útépítés megkezdése előtt a területet útépítés céljára be kell jegyeztetni, illetve gazdasági megállapodást kell kötni a Magyar Aszfalt Kft-vel a közös beruházás létesítésére. Felelős: Határidő:
Végh László alpolgármester 1999. november 30.
Tárgy:Békéscsaba város arculati kézikönyvének elfogadása - A közgyűlés 13 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot
- 80 hozta: 680/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Platán Média által elkészített Békéscsaba város arculati kézikönyvét. A közgyűlés elrendeli a kézikönyv használatát és abban foglalt szabályok betartását. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester értelem szerint
Tárgy:Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Szervezetének kérelme - A közgyűlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 681/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Szervezetének bérleti díj 100 % mértékig történő támogatását. A kedvezmény 2000. január 1. - december 31. közötti időzsakra, a bérleti szerződés szerinti bérleményre érvényes (Békéscsaba, Luther u. 13/a.; 60 m2). A kedvezményre szóló jogosultságát elveszti a bérlő, ha a szervezet nem eredeti célra használja a helyiséget, vagy azt bérbe adja. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1999. december 31. Tárgy:Családok átmeneti otthona - A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a következő határozatot hozta: 682/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályon kívül helyezi a 369/1999.(V.27.) számú közgyűlési határozatát a családok átmeneti otthona kialakításának támogatásáról. Tárgy:Önkormányzati támogatás kérelmezése a Csaba utca 3. szám alatti Idősek Ápoló Otthona berendezési tárgyainak megvásárlásához
- 81 - A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 683/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a "B" Idősek Otthona berendezésére az előterjesztésben szereplő kimutatás szerinti részletezésben 7.191.000,- Ft bekerülési költséget fogad el.
2./
A közgyűlés tudomásul veszi, hogy az előterjesztés szerinti részletezésben más forrásokból 2.860.000,- Ft rendelkezésre áll.
3./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi költségvetési átcsoportosítást rendeli el: a./ b./ c./
A rendszeres szociális segélyből 900.000,- Ft Lakásfenntartási támogatásból 1.500.000,- Ft A szemétszállítási díj átvállalásra szánt keretből 600.000,- Ft
forrás Egyesített Szociális Intézményekhez történő átcsoportosítását. 4./
A közgyűlés az Egyesített Szociális Intézmény költségvetésébe átcsoportosít a "B" otthon berendezésére 1.331.000,- Ft összeget az általános tartalékalap terhére.
A határozatban szereplő előirányzat módosításokat az 1999. évi költségvetési rendeletben átvezetni szükséges. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester Hrabovszki György a Szociális Bizottság elnöke értelem szerint
Tárgy:Csabai Szlovákok Szervezete kérelme - A közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 684/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 900.000,- Ft összegű támogatást nyújt a Csabai Szlovákok Szervezete részére szolgáltatás előrehozott vásárlásaként.
- 82 Ezen összeghatárig a városi önkormányzat szállás biztosításra tart igényt a Szlovák Kultúra Háza szállórészében. A támogatás és a szolgáltatás biztosítására vonatkozóan szerződést kell kötni. Forrás:
tartalékalap
Felelős: Határidő:
Pap János polgármester 1999. október 30.
Tárgy:Energia megtakarítást eredményező felújítási előirányzat felosztása - A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
685/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta az 1999. évi költségvetési rendeletben az energia megtakarítást is eredményező felújításokra rendelkezésre álló 30.000 E Ft-ból még fel nem osztott 12.264 E Ft előirányzat felosztását, amiből az alábbi feladatok végrehajtását jóváhagyja. 1./
Általános Iskolai Diákotthon -
2./
3./
4./
5./
radiátorok termosztatikus radiátorszelepekkel való ellátása
530 E Ft
9.Sz.Általános Iskola radiátorok termosztatikus radiátorszelepekkel való ellátása
700 E Ft
József Attila Ltp. Óvoda radiátorok termosztatikus radiátorszelepekkel való ellátása
200 E Ft
Gyermekélelmezési Intézmény automata fázisjavító berendezés és "watt-őr" beépítése
2.250 E Ft
Rózsa Ferenc Gimnázium automata fázisjavító berendezés felszerelése
584 E Ft
- 83 -
6./
7./
Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tornatermi világítás korszerűsítése Fel nem osztott előirányzat (tartalékkeret) Összesen:
3.500 E Ft
4.500 E Ft 12.264 E Ft
Az előirányzat felosztást a költségvetési rendelet következő módosításakor át kell vezetni. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester 1999. december 31.
Tárgy:Szabó Pál Téri Általános Iskola támogatási igénye - A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
686/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Szabó Pál Téri Általános Iskola kérelmét. Az elszaporodott denevérek távoltartására 100.000,Ft támogatást biztosít, forrása az általános tartalék. Az előirányzat változást a költségvetési rendelet következő módosításakor át kell vezetni. Felelős: Határidő:
Pap János polgármester 1999. október 30.
Tárgy:A Békéscsabai Női Kézilabda Club támogatása - A közgyűlés 17 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 687/1999.(IX.30.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsabai Női Kézilabda Club részére 2 Millió Ft támogatást nyújt az átigazolási díjak és a szakszövetségi adminisztráció fedezetére. Forrása:
A városi költségvetés általános tartalékalapja
- 84 -
Felelős: Határidő: 2./
Hanó Miklós alpolgármester azonnal
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a Békéscsabai Női Kézilabda Clubot, hogy a támogatás felhasználásáról 1999. október 30-ig számoljon be a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottságnak. Felelős: Határidő:
Hanó Miklós alpolgármester 1999. október 30.
K.m.f.
Pap János sk. polgármester
A kivonat hiteléül:
Dr. Simon Mihály sk. jegyző
