NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN III

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Növénytermesztéstani és Kertészeti Tanszék

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN III. (A hüvelyesek termesztése)

távoktatási jegyzet az alábbi kurzusokhoz: MMTNK 23

Növénytermesztéstan

Írta: Kristó István

Hódmezővásárhely 2004

Lektorálta:

Dr. Monostori Tamás főiskolai docens

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék Útmutató a tananyag használatához ............................................................................................................. 3 1. Borsó........................................................................................................................................................ 5 1.1. Jelentősége ........................................................................................................................................ 5 1.2. Biológiája.......................................................................................................................................... 7 1.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 12 1.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 20 1.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 20 2. Bab ......................................................................................................................................................... 22 2.1. Jelentősége ...................................................................................................................................... 22 2.2. Biológiája........................................................................................................................................ 23 2.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 26 2.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 32 2.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 33 3. Szója....................................................................................................................................................... 34 3.1. Jelentősége ...................................................................................................................................... 34 3.2. Biológiája........................................................................................................................................ 35 3.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 38 3.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 43 3.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 44 4. Lencse .................................................................................................................................................... 45 4.1. Jelentősége ...................................................................................................................................... 45 4.2. Biológiája........................................................................................................................................ 46 4.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 48 4.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 51 4.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 52 4.6. Beadandó feladat............................................................................................................................. 52 5. Lóbab ..................................................................................................................................................... 53 5.1. Jelentősége ...................................................................................................................................... 53 5.2. Biológiája........................................................................................................................................ 54 5.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 56 5.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 60 5.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 61 6. Földimogyoró......................................................................................................................................... 62 6.1. Jelentősége ...................................................................................................................................... 62 6.2. Biológiája........................................................................................................................................ 63 6.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 64 6.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 67 6.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 68 7. Szegletes lednek..................................................................................................................................... 69 7.1. Jelentősége ...................................................................................................................................... 69 7.2. Biológiája........................................................................................................................................ 69 7.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 71 7.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 73 7.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 73 8. Csillagfürt .............................................................................................................................................. 74 8.1. Jelentősége ...................................................................................................................................... 74 8.2. Biológiája........................................................................................................................................ 75 8.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 80 8.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 83 8.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 84 9. Csicseriborsó.......................................................................................................................................... 85 9.1. Jelentősége ...................................................................................................................................... 85 9.2. Biológiája........................................................................................................................................ 85 9.3. Agrotechnikája ................................................................................................................................ 86 9.4. Vetőmagtermesztés ......................................................................................................................... 89 9.5. Önellenőrző kérdések, feladatok ..................................................................................................... 89

Növénytermesztéstan III.

1

Tartalomjegyzék

10. Homoki bab ......................................................................................................................................... 90 10.1. Jelentősége .................................................................................................................................... 90 10.2. Biológiája...................................................................................................................................... 90 10.3. Agrotechnikája.............................................................................................................................. 92 10.4. Önellenőrző kérdések, feladatok................................................................................................... 93 10.5. Beadandó feladat........................................................................................................................... 94

2


Útmutató a tananyag használatához

Útmutató a tananyag használatához A Növénytermesztéstan III. jegyzet a hüvelyesek termesztésével kapcsolatos legfontosabb ismereteket tartalmazza. Hüvelyeseknek elsősorban a magjukért termesztett, Pillangósvirágúak családjába tartozó növényeket nevezzük. Legfőbb jellegzetességük, hogy a teljes növény és a mag is fehérjében gazdag, ezért rendkívül értékes élelmiszer és takarmánynövények. A hüvelyes növények hazánk vetésterületének jelenleg csupán kis részét foglalják el, viszont a húslisztek takarmányozásból való kivonása és az import fehérjék árnövekedése miatt a jövőben termesztésük várhatóan növekszik. A hüvelyesek jelentőségét növeli, hogy nitrogéngyűjtő baktériumaik segítségével gazdagítják a talaj szerves kötésű, ezért környezetbarát tápanyagkészletét, amely a költségcsökkentés mellett a helyes vetésváltási rendszer kialakításával a fenntartható növénytermesztés egyik alapeleme. A jegyzet a hallgatók önálló felkészülését szolgálja, a tananyag hatékony elsajátítását ábrák, grafikonok, táblázatok, valamint az önellenőrzésre szolgáló kérdések segítik. Az önellenőrző kérdések megválaszolásával a hallgató önmagát, vagyis a jegyzet anyagának megfelelő elsajátítását ellenőrizheti, a beküldendő feladatok a számonkérés részét képezik. Az első beadandó feladatot a hallgató a „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” című kiadványból tudja elkészíteni. A második esszé jellegű beadandó feladat célja a gyakorlatban alkalmazott módszerek, eljárások, technológiai fogások megismerése, véleményezése és esetleges bírálata. Ehhez minden hallgatónak egy hüvelyes növény termesztésével foglalkozó gazdaságot kell meglátogatnia, és a jegyzetben ajánlott, illetve önállóan feltett kérdések alapján kell az üzem adott növényre vonatkozó termesztési technológiáját bemutatnia. A sikeresen elkészített beadandó feladatok érdemjegyét a félévi jegy kialakításánál figyelembe vesszük. Az egyes feladattípusokra a margón elhelyezett ikonok hívják fel a figyelmet:

"

Ezzel a jellel a beküldendő feladatokat jelöljük. Ennél a jelnél önálló feladatmegoldást várunk a hallgatótól.


3

Útmutató a tananyag használatához

A jegyzet a következő szakirodalmi források alapján készült: 1. ÁCS A. (1998): A borsótermesztés biológiai, ökológiai és agrotechnikai tényezői. Gyakorlati Agrofórum. 9(2): 44-46. 2. ANTAL J. (2000): Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest 3. BALÁZS S. (1994): Zöldségtermesztők kézikönyve Mezőgazda Kiadó, Budapest 4. BOCZ E. (1996): Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest 5. BÓDIS L. (1983): Az abrakhüvelyesek termesztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 6. CSIZMADIA L. (1998): Szárazborsó-nemesítés: eredmények és kihívások. Gyakorlati Agrofórum. 9(2): 47-50. 7. FÜLEKY GY. (1999): Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest 8. GALLYAS CS. – SÁROSSY I.-NÉ. (1989): Mezőgazdasági kislexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 9. GLITS M. – HORVÁTH J. – KUROLI G. – PETRÓCZI I. (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest 10. HODOSSI S. (1992): Zöldségtermesztés III. (Kertészeti Szakközépiskolák Tankönyve). Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 11. IVÁNYI K - KISMÁNYOKY T. – RAGASITS I. (1994): Növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest 12. IZSÁKI Z. – LÁZÁR L. (2004): Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme Mezőgazda Kiadó, Budapest 13. RADICS L. (2001): Alternatív növények termesztése I. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 14. RADICS L. (2002): Alternatív növények termesztése II. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 15. SÁNDOR A. – MOLNÁR M. (1993): Szántóföldi növények termesztése és növényvédelme II. (Növényvédelmi Szakközépiskolák Tankönyve). Dinasztia Kiadó, Budapest 16. SZABÓ-KOZÁR J. (2002): Növénytermesztési ismeretek. (A Mezőgazdasági technikus, a Gazda I. és Gazda II. Szakképzések Tankönyve). Agrárszakoktatási Intézet, Budapest 17. TURCSÁNYI G. (1998): Mezőgazdasági növénytan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 18. www.fao.org A jegyzet ábraanyagát Csapody Vera munkái, illetve a fenti művekben közölt ábrák alapján állítottuk össze.

4


1. Borsó

1. Borsó 1.1. Jelentősége A borsó az egyik legértékesebb hüvelyes növényünk, hiszen nagy mennyiségben tartalmaz fehérjét (22-24%), szénhidrátot (50-55%) és zsírokat (1,3-1-6%), ezenkívül magas a vitamin (C, B1, B2) és az ásványianyag (foszfor, kálcium) tartalma. A zöldborsó rosttartalma a többi zöldségnövényhez viszonyítva kiemelkedő, így nemcsak íze, hanem kedvező élettani hatása miatt is kedvelt élelmiszer. A borsót élelmiszerként, takarmányként és zöldtrágyaként is felhasználhatjuk. Élelmiszer a zöld érésben leszedett „zöldborsó”, melyet friss fogyasztásra, vagy a konzerv és hűtőipari feldolgozás után használhatunk fel. A száraz borsó magját hántolás után élelmiszerként (feles borsó, vagy hántolt borsó), vagy hántolás nélkül abraktakarmányként („protein” borsó, galamb borsó) lehet felhasználni. A teljes növényt is hasznosíthatjuk, ha más növénnyel keverve takarmánykeveréket állítunk elő és zölden (szálastakarmány) vagy erjesztett takarmányként etetjük az állatokkal. Zöldtrágyaként a borsó növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja kultúrállapotát. A világon kb. 6,9 millió hektáron termesztenek száraz borsót és kb. 900 ezer hektáron zöldborsót (1. ábra). Magyarországon a 90-es évek második felétől lecsökkent a száraz borsó területe (az 1990 évi 134,9 ezer hektárhoz képest 2003-ban 30 ezer ha volt), míg a zöldborsó vetésterülete az évek során hasonló maradt, 15-18 ezer hektár (2. ábra).

vetésterület (ha)

száraz

zöld

10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

1. ábra. A száraz és zöldborsó vetésterülete a világon


5

1. Borsó

vetésterület

száraz

zöld

150000 100000 50000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

2. ábra. A száraz és zöldborsó vetésterülete Magyarországon A száraz borsó terméshozama az 1990-2003 évek eredményei alapján a világon 1,76 t/ha, Magyarországon 2,14 t/ha (3. ábra). Zöldborsóból a világon kb. 8,14 t/ha, míg Magyarországon kb. 9,07 t/ha termést takarítanak be (4. ábra).

termésátlag (t/ha)

Világ

Magyarország

3 2 1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

3. ábra. A száraz borsó termésátlaga


Világ

Magyarország

15 10 5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

4. ábra. A zöldborsó termésátlaga

6


1. Borsó

1.2. Biológiája Rendszertan A Hüvelyesek csoportjába tartozó növények rendszertani besorolása a család szintjéig megegyezik. Törzs: Zárvatermők (ANGIOSPERMATOPHYTA) Osztály: Kétszikűek (DICOTYLEDONOPSIDA) Rend: Hüvelyesek (FABALES) Család: Pillangósvirágúak (FABACEAE) Nemzetség: Borsó (PISUM) Faj: Pisum sativum L. Alakkörei: P. sativum L. ssp. elatius ALEF. – vadborsó P. sativum L. ssp. hortense NEILR. - vetési borsó vagy kerti borsó (5. ábra) P. sativum L. ssp. arvense (L.) POIR. - mezei borsó (6. ábra) A jelenleg termesztett fajták kialakításában az utóbbi két alakkörnek volt meghatározó szerepe. A fajtákat a termesztési cél és az alaktani sajátosságok alapján 3 csoportba soroljuk: − Kifejtő borsó (P. sativum L. convar. glaucospermum ALEF.): A zöld mag cukortartalma rövid idő alatt keményítővé alakul, így zsengeségét könnyen elveszíti. Az érett mag felülete sima, gömbölyded, héja a belső állománytól könnyen elválik és a mag kétfelé válik, ezért hántolásra alkalmas. A zöldborsótermesztés céljára termesztett fajták egy része és a takarmányborsó fajták döntő többsége a kifejtőborsók közé tartozik. Ezek a fajták általában edzettebbek, igénytelenebbek, mint a velő- és cukorborsó fajták. − Velőborsó (P. sativum L. convar. medullare ALEF.): Magjának cukortartalma nagyobb, mint a kifejtőborsóé, és az érés folyamán a cukor lassabban alakul át keményítővé, így zsengeségét tovább megőrzi. Az érés során a mag töppedtté válik, héja ráncos lesz és a mag belső állományával összenő, ezért nem lehet hántolni. A velőborsók csoportjába tartozó fajták nagy része zöldfogyasztásra és konzervipari feldolgozásra kerül. Ezek igényesebbek és általában a betegségekre is fogékonyabbak, mint a kifejtőborsók.


7

1. Borsó

− Cukorborsó (P. sativum L. convar. saccharatum SER.): Hüvelytermésének belsejéből hiányzik a pergamenszerű hártya, ezért a zöldbabhoz hasonlóan hüvelyestől fogyasztható. Hazánkban termesztése és fogyasztása ma még nem általános, de nyugat-Európában kedvelt zöldségnövény. A borsó kromoszómaszáma 2n=14. Származás, elterjedés Géncentruma Irán és Tibet. Ezután Észak-Afrikába, majd Európába került. Kontinensünkön termesztését a kőkorszakig vezethetjük vissza, a régi görögök és rómaiak, pedig már szántóföldön is termesztették. Magyarországon a bronzkorból találtak leleteket, írásos emlékeink viszont csak 1200-ból valók. Hazánkban a kiegyezés után, a mezőgazdasági termelés fejlődésével, a gazdálkodás belterjessé válásával és a vetésforgók alkalmazásával lendült fel a borsó termesztése. Morfológia Gyökérzet Gyökérzete a hüvelyesekhez képest közepesen erőteljes, főgyökérből és az abból elágazó oldalgyökerekből áll. Főgyökere orsó alakú, kb. 1-1,5 m-re hatol le a talajba. Oldalgyökerei a talaj felső rétegében találhatóak, 60-80 cm-re oldalirányba hatolnak. A fő és oldalgyökereken gyökérgümők találhatók, melyekben a levegő nitrogénjét megkötő baktériumok (Rhizobium leguminosarum) élnek. Szár: Kissé csavarodott lefutású, szögletes keresztmetszetű dudvaszára van. A szár felülete sima, és a viaszréteg miatt hamvaszöld színű. A szárat a nóduszok ízközökre tagolják. A szár nagysága fajtánként eltérő: − a törpefajtáknál 30 cm-nél alacsonyabb − a középmagas fajtáknál 30-70 cm − a magas fajtáknál 70-100 cm − az igen magas fajtáknál 100 cm feletti A szár nem erőteljes, hanem elfekvésre hajlamos. Némi tartást állományszinten a kacsok biztosítanak, amelyek nem engedik elfeküdni a szárakat.

8


1. Borsó

5. ábra. Kerti borsó

6. ábra. Mezei borsó


9

1. Borsó

Levél A nóduszokat szív alakú pálhalevelek ölelik körül. Szintén a nóduszokból erednek a borsó másik levéltípusát alkotó párosan, szárnyasan összetett lomblevelek. Az összetett leveleket 1-3 pár levélke alkotja, melyek színe fehéresszürke rajzolatokkal tarázott világos- vagy sötétzöld, alakjuk és nagyságuk pedig rendkívül változatos. A levélgerinc csúcsa felé eső levélkék levélkaccsá módosulnak, amelyek a szomszédos szárakhoz kapcsolódva tartják össze az állományt. A hagyományos levélzet-típusú fajták mellett találhatunk ”félig-levélnélküli” (semileaf) és „teljesen levélnélküli” (afila) levélzet-típusúakat is (7. ábra). A félig–levélnélküli borsóknál az összetett levél minden levélkéje kacsokká alakul, de a pálhalevelek változatlanul maradnak, míg a teljesen levélnélküli borsóknál a pálhalevelek is csökevényes nyúlványokká alakulnak. A mezei borsó esetében a pálhalevelek és a levélkék kisebbek, és a pálhalevelek tövénél antociános elszíneződést figyelhetünk meg.

7. ábra. A borsó levélzet-típusai Virágzat A borsónak 2-3 vagy több virágból álló laza fürt virágzata van. A pillangós virág színe egyszínű fehér, a mezei borsónál világos rózsaszín és lilás színű. A borsó önmegporzó növény, hiszen a portokok még a bimbó felnyílása előtt felrepednek és a megtermékenyülés még a virítás előtt megtörténik. Egy-egy virág 3-5 napig virít, de a virágzás időszaka a fajtától és az időjárástól függően 10-20 napig is eltarthat. Termés Termése két kopáccsal nyíló hüvely, melynek nagysága a benne lévő magok számától függ. A jelenleg termesztett fajták hüvelytermése 6-8 vagy ennél több magot tartalmaz. A hüvely alakja egyenes, vagy hajlított, végződése tompa, hegyesedő vagy erősen csőrös lehet. A magvak alakja (lásd kifejtő és velőborsó), színe (mezei borsónál

10


1. Borsó

barna, esetleg sötétzöld alapon márványozott, a kifejtő- és velőborsónál egyszínű sárga vagy zöld) és nagysága igen változatos. Az ezermagtömeg fajtától függően 150-300 g között változik. Fejlődési (fenológiai) fázisok A borsó egynyári növény, de áttelelő, ősszel vethető fajtái is vannak. − Csírázás, kelés: A borsó hypogeikus csírázású, azaz a csírázó mag a földben marad, a sziklevelek nem emelkednek a talajfelszín fölé, így a talajfelszín felett először a két primer lomblevélkezdemény látható. A borsó mellett a lencse, a szegletes lednek, a lóbab és a csicseri borsó tartozik a hypogeikus kelésű hüvelyesek közé. − Első lomblevél megjelenése − Bimbózás − Virágzás − Hüvelykötés − Zöldérés: A növény lombozata még teljesen zöld, a magok elérték teljes méretüket, de még zsengék. − Teljes érés: A hüvelyek sárgulnak, a teljesen kifejlődött magvak kemények, de a hüvelyben még nem zörögnek. A pergési veszteség minimális. − Túlérés: A hüvelyek könnyen felpattannak, a magvak víztartalma csökken, rugalmasságukat elvesztik, könnyen törnek. A pergési veszteség nagy mértékű. A fajtaválasztás szempontjai Termőképesség A biztonságosabb és nagyobb terméshozamú fajták termesztésével jövedelmezőbbé tehető a borsótermesztés. Tenyészidő hossza Eltérő tenyészidejű fajták termesztésével folyamatossá és biztonságossá tehető a betakarítás. A fajtákat a tenyészidő hossza alapján korai, középérésű és kései csoportba sorolhatjuk. Állóképesség növelése Elsősorban a gépi arathatóság és a kis termésveszteséggel történő betakarítás szempontjából fontos tulajdonság. Meghatározó a szár erőssége, merevsége, hajlékonysága és a kacsrendszer fejlettsége is. Hazánkban már találhatók félig


11

1. Borsó

levél nélküli fajták, melyek állóképessége a fejlett kacsrendszernek köszönhetően jó, viszont ezek a fajták herbicidekre érzékenyebbek. Hüvelyek alakja és elhelyezkedése A gépi betakarítás és a növényvédelem szempontjából is fontos morfológiai tulajdonság, hogy a termés a szár felső harmadában helyezkedjen el, ne érjen le a talajra és egy időben érjen. A hüvely formája tegye lehetővé a csépléskor a hüvely könnyű kinyílását. A túl hajlott vagy csőrös hüvelyek általában nehezebben csépelhetők. Felhasználásnak megfelelő küllemi és beltartalmi tulajdonságok − Zöldborsó: Zsengeségét minél hosszabb ideig megtartó, magas cukortartalmú, korán vethető, kis hőigényű, korán érő fajták kívánatosak. − Étkezési száraz borsó: Elsősorban a szép küllemű, hántolásra alkalmas, zöld vagy sárga színű, kiegyenlített magnagyságú, megfelelő áruminőséget adó fajtákat kedvelik a fogyasztók. − Takarmányozásra termesztett fajtáknál a bő terméshozam mellett a magas fehérjetartalom kívánatos.

1.3. Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: A borsó csírázása már 2-3 °C-on megindul, de az egyenletes és gyors kelésének feltétele a 6-8 °C-os talajhőmérséklet. A fiatal növény károsodás nélkül elviseli a tavaszi fagyokat (a levelek -4, -5 °C-ot, a virágok -1, -2 °C-ot is kibírnak), melyekre főként májusban lehet számítani. A vegetatív fejlődéskor 14-15 °C, a virágzáskor 15-18 °C, az éréskor 18-20 °C az optimális hőmérséklet számára. Az ősszel vethető takarmányborsók a -20, -25 °C-os hideget is elviselik. A borsó hőküszöbértéke 4,4 °C. A 80-100 napos tenyészidő alatt 630-940 °C hasznos hőösszeget igényel a növény. A hasznos hőösszeget úgy kapjuk, hogy a napi átlaghőmérsékletekből kivonjuk hőküszöbértéket, a 4,4 oC-ot és a kapott értékeket (napi hasznos hőegység) a tenyészidő folyamán összeadjuk. Fényigény: Termesztett borsófajtáink legnagyobb része hosszúnappalos, vagy nappalközömbös. Rövid megvilágításban a vegetatív, hosszú megvilágításban a generatív szervei fejlődnek jobban.

12


1. Borsó

Vízigény: A borsó mérsékelten vízigényes növény, a tenyészidő folyamán 200250 mm csapadékkal is beéri. Transzspirációs együtthatója 300-500 l víz/1 kg szárazanyag. Kezdeti fejlődésekor kevesebb, de egyenletes vízellátást kíván, majd a virágzás és hüvelykötés idején jelentkezik maximális vízigénye. A borsó számára akkor áll elegendő víz rendelkezésére, ha a téli csapadékot a szakszerű talajműveléssel sikerül megőrizni és áprilisban 40-60 mm, májusban 80-100 mm és június-július hónapokban 50-60 mm csapadék esik. Ha a májusi, júniusi csapadék elmarad az igényétől, akkor a talaj 80120 cm-es mélységéből is képes vizet felvenni. Ha szükséges, akkor inkább bimbózás idején öntözzük a borsót, mert a virágzás idején öntözött állomány érése elhúzódik. A betakarítás idején száraz, esőmentes időjárást igényel a növény. Talajigény Legalkalmasabbak a jó levegő-, víz- és hőgazdálkodású, mélyrétegű, humuszban viszonylag gazdag, könnyen melegedő, jó tápanyagszolgáltató képességű, és könnyen művelhető, mészben gazdag (6,5-8 pH) középkötött vályogtalajok. Tehát sikeresen termeszthetünk borsót meszes vagy mészlepedékes csernozjom talajon, csernozjom barna erdőtalajon, csernozjom jellegű homoktalajon, öntéscsernozjom és kovárványos barna erdőtalajon. Kockázatos a termesztése a réti agyag, glejes erdőtalajokon, a homokon továbbá a szikes talajokon. Ne vessünk borsót sekély termőrétegű, erősen lejtős, erodált területekre. Vetésváltás Vetésforgóba könnyen beilleszthető, ezért a biotermesztéssel foglalkozó gazdaságok egyik legfontosabb környezetkímélő és talajt gazdagító kultúrája lehet. Legkedvezőbb előveteményei az őszi kalászos növények (leggyakrabban a búza), de vethető keresztesvirágúak, len és istállótrágyázott kapások (burgonya, répa) után is. Ne kerüljön pillangósok, hüvelyesek, szántóföldi zöldségfélék, nagy szár- és gyökérmaradványt hagyó, későn lekerülő növények (kukorica, napraforgó), valamint erősen elgyomosodott kultúrák után. Önmaga után 4-5 év múlva vethető, különben „borsóuntság” lép fel.


13

1. Borsó

A borsó kedvező elővetemény hatása nem csak az utóveteménynél, hanem 2-3 évvel később is megfigyelhető. A borsót rendszerint őszi búza követi, így a borsót általában két kalászos közé vetik. Talaj-előkészítés A legfontosabb, hogy olyan talajművelést alkalmazzunk, ami növeli a talaj vízbefogadó és vízmegőrző képességét, hogy a tenyészidőszak kritikus időszakaiban elegendő víz álljon a növény rendelkezésére. Az elővetemények lekerülése után tárcsával, ásóboronával sekély (6-8 cm) tarlóhántást, majd rögtön gyűrűs hengerrel zárást végzünk. Ha a tarló kizöldül, szükség lehet a tarló ápolására is. Az alaptrágyákat a 20-25 cm-es őszi szántás előtt szórjuk ki. A szántást 8-10 cm mélységig célszerű még ősszel könnyű tárcsával, ásóboronával vagy kombinátorral durván elmunkálni, hogy a talaj a téli csapadékot jobban megőrizze, és a kora tavaszi vetés a gyors magágykészítésnek köszönhetően lehetővé váljon. Tavasszal csak az elmunkálás nélküli szántást kell simítózni. A magágykészítés előtt ki kell szórni a nitrogénműtrágyát és a vetés előtti (presowing) gyomirtó szereket. Ezeket a magágykészítéssel egy menetben dolgozzuk a talajba. A magágykészítést 8-10 cm mélyen kombinátorral, vagy ásóboronával végezhetjük el. A tárcsa nem megfelelő eszköz ilyenkor, mert kiszárítja a talajt. A borsótábla egyenletes, sima talajfelszínének kialakítása azért olyan fontos, mert aratáskor a betakarító gép csak ilyen talajfelszínen tud tökéletes, veszteségmentes munkát végezni. Tápanyagellátás A száraz magborsó és a zöldborsó 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt az 1. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 1. táblázat. A száraz borsó és zöldborsó fajlagos tápanyagigénye K2O CaO N P2O5 60 kg/t 17 kg/t 35 kg/t 32 kg/t Száraz borsó 19 kg/t 6 kg/t 15 kg/t 10 kg/t Zöldborsó

MgO 6 kg/t 2 kg/t

A kijuttatandó tápanyagmennyiség meghatározásakor figyelembe kell venni a tervezett termést, a talaj tápanyag-ellátottságát, az előveteményt és az esetleges istállótrágya-utóhatást. Szervestrágyával lehetőleg csak az előveteményt lássuk el, mert a fris-

14


1. Borsó

sen trágyázott borsó könnyen elgyomosodik, tenyészideje megnövekszik és érése egyenetlen. A borsó, a többi hüvelyeshez hasonlóan nitrogénszükségletének nagy részét – a gyökérgümőkben lévő baktériumok segítségével – a levegőből megkötött nitrogén képes fedezni. A légköri nitrogén megkötése azonban csak a kelés után 4-5 héttel indul meg, amíg a gyökérgümők kifejlődnek és a baktériumok a gazdanövényen szinte parazitaként élősködnek. Ha ekkor nem állnak rendelkezésre a fiatal növények számára könnyen felvehető tápanyagok (elsősorban N), akkor a fejlődésük megtorpan. Ezért a borsó - és a többi hüvelyes - számára feltétlenül adnunk kell N műtrágyát. A foszfor elsősorban a generatív szervek fejlődését segíti elő és fokozza a fejlődés ütemét. A kálium serkenti a gyökérképződést, a növény állóképességét, illetve javítja beltartalmi tulajdonságait. A borsó a hüvelyesek közül talán a legmészigényesebb növény. Savanyú, mészben szegény termőhelyen a gyökérzet gyengén fejlődik, nem képződnek gyökérágak és így a termése is nagyon kevés lesz. Célszerű a meszet közvetlenül a vetés előtt kiszórni és sekélyen a talajba dolgozni. Egy hektár borsó általában 30-60 kg nitrogén, 80-90 kg foszfor és 90-100 kg kálium hatóanyag-mennyiséget igényel. A borsó alá a foszfor és kálium műtrágyákat az őszi szántással, a nitrogén műtrágyát a magágykészítéssel dolgozzuk a talajba. Vetés A borsó vetési adatait a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat. A borsó vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő Sortávolság Vetésmélység Csíraszám Ezermagtömeg Vetőmagszükséglet

Adatok II. 25-III. 31. 12 vagy 15,2 cm 5-8 cm 0,8-1,3 millió/ha 150-300 g 150-300 kg/ha

A vetés idejének kezdete egyrészt a borsó csírázási hőigényével, másrészt a - fejlődésének élettani sajátosságaiból adódó - termésbiztonsággal van összefüggésben. A hidegtűrőbb kifejtőborsók vetését már 4-5 °C-os, míg a hőigényesebb velőborsók vetését csak 6-8 °C-os talajhőmérsékletnél kezdhetjük el. Minél korábbi vetésidőt célszerű


15

1. Borsó

alkalmazni a tenyészidő növelése és a különböző fejlődési szakaszoknak megfelelő fényigény biztosítása érdekében. Ha a késői vetés miatt a borsót túl hosszú megvilágítás és erős fény éri, akkor szártagjai megrövidülnek, a virágzás és az érés folyamata elcsökken, melynek jelentős terméskiesés lesz az eredménye. A túl késői vetéssel gyakran együtt járó tartós szárazság és a túl magas hőmérséklet pedig olyan stressz a késői vetésű, fiatal borsónövénynek, ami a hüvelyek abortálásához, vagy kényszeréréséhez vezet. Ahhoz, hogy a feldolgozóiparnak megfelelő minőségű és mennyiségű zöldborsót tudjunk szállítani, a vetést pontosan meg kell tervezni. Mivel a zsenge zöldborsó betakarítására csak 2-3 nap (30-40 °C hőösszeg) áll rendelkezésre, ezért a 25-35 napos konzervipari zöldborsó feldolgozási idény kihasználását 6-8 különböző érési csoportba tartozó fajta alkalmazásával és több vetési időpont (szakasz) beiktatásával lehet megvalósítani. A vetési szakaszok megtervezéséhez ismernünk kell a termesztendő fajták hőegység-igényét. Az első vetési szakasznál egyszerre (1-2 nap alatt) elvetjük a 6-8 eltérő hőegység-igényű fajtát. Egy–egy fajtából csak akkora terület vethető, amekkorát a rendelkezésre álló betakarító géppark minőségromlás nélkül 2-3 nap alatt képes betakarítani. A következő szakasz vetését csak akkor kezdhetjük, ha az elősző szakasz utolsó (legnagyobb hőösszeg-igényű) és a következő szakasz első fajtájának hőösszeg-igény különbsége eléri a 2-3 napi éréskülönbséghez szükséges 30-40 °C-os értéket. Amióta a borsó vegyszeres gyomirtása megoldódott, azóta gabona-sortávolságot alkalmazunk a magnak termesztett- és a zöldborsó esetén is. Szárazabb, lazább talajon mélyebbre, kötöttebb, nedvesebb talaj esetén sekélyebbre vetjük a borsót. Ha a vetőgépen nincs sortömörítő henger, akkor a vetés után hengerrel feltétlenül tömörítsük a talajt. A hektáronként kivetendő csíraszám meghatározásakor figyelembe kell vennünk a növény habitusát, tenyészidejét továbbá a vetőmag csírázási erélyét, a talaj kultúrállapotát, nedvességtartalmát és a vetés idejét is. Ápolás Növényvédelmi munkák: Az étkezési célú borsó termesztésének növényvédelmi technológiájának kialakítása során különösen fontos a védekezés időbeli ütemezése és az alkalmazott szerek hatástartamának ismerete az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartása érdekében.

16


1. Borsó

A borsó korai vetésekor a talajlakó kártevők még nem aktívak, ezért a védekezés el is maradhat, a vetőmag csávázása viszont elengedhetetlen feladat. A csávázáskor a talajból és a vetőmag felületéről fertőző gombabetegségek ellen többnyire szerkombinációkat használnak. A jó minőségű vetés a madárkár csökkentése miatt is fontos termesztéstechnológiai elem. A gyomirtási technológia kialakításánál figyelembe kell vennünk a táblában korábban fellelhető gyomokat, a herbicidkezelések időbeni megvalósítását és a borsófajták herbicidérzékenységét. Vetés előtt egy- és kétszikű gyomok ellen végezzük a presowing kezelést. Az alapkezelés sikerétől függően preemergens, majd április végén postemergens herbicidkezeléseket alkalmazhatunk a fajtaérzékenység figyelembevételével. A gyomirtószerek nagy része borsóállományban csak akkor használható, ha a borsó levelén a viaszréteg kellő vastagságú. Ezért eső után 48-72 órát kell várni a megfelelő viaszréteg kialakulásához. A kelő növényeket a kártevők közül a csipkézőbarkók és a hamvas vincellérbogár veszélyeztetheti. A levéltetvek megjelenésére május elejétől kell számítanunk, ezért nagyon fontos az állomány rendszeres vizsgálata és az időbeni védekezés. A lombszinten károsító bagolylepkék imágóinak és lárváinak megjelenésétől függően ütemezhetjük a védekezést. Az alkalmazható inszekticidek egy része a levéltetvek ellen is hatásos. A betegségek közül előfordulhat a baktériumos hervadás, az aszkohitás levél-, szár- és hüvelyfoltosság, a peronoszpóra, a borsórozsda, borsó mozaikvírus illetve száraz időben, kései vetésnél jelenhet meg a vegetáció vége felé a lisztharmat. Mechanikai ápolás: A borsó mechanikai ápolási munkáinak jelentősége a vegyszeres gyomirtás elterjedésével nagy mértékben csökkent, ezért csak akkor indokolt, ha a talaj a kora tavaszi esők hatására annyira beiszapolódott, hogy az a kelést veszélyezteti, vagy a talaj levegőtlensége miatt befulladás történne. A borsót 6-8 leveles korig (amíg az eszköz nem tesz benne kárt) fogasolhatjuk. A fogas segítségével lazábbá, levegősebbé tesszük a talajt és a kelőfélben lévő gyomokat is írtjuk. Öntözés: A borsó öntözése általában nem része a technológiának, azonban az alkalmi öntözés akár meg is duplázhatja a termést. Kimondottan hasznos az öntözés, ha száraz tavaszon a növények vontatottan kelnek, vagy ha a virágzás előtt csapadékhiány van. Ha a


17

1. Borsó

költség és jövedelemviszonyaink alapján öntözéssel tudunk borsót termeszteni, akkor egy-egy alkalommal 30-40 mm-es víznormával kell terveznünk. Betakarítás Zöldborsó betakarítása A konzervgyárak és hűtőipar a zöldborsó minőségét a mag zsengesége és nagysága alapján határozzák meg. A zsengeség értékét (3. táblázat) finométer fokban (F°) fejezik ki, amely a szemek roncsolására fordított erőhatás mérésén alapul. A hűtőházi átvételnél a hatályos rendelet a hasonló alapelven működő tenderométer használatát írja elő. A finométer fok és a tenderométer fok (T°) közötti átszámítás képlete: T° = 3*(F° - 3). 3. táblázat. A zöldborsó minőségi osztályai a finométer fok és a tenderométer fok alapján. Osztály Finométer fok (F°) I. 37-45 II. 45-55 III. 55-64 Osztályon kívüli 64-nél keményebb Tenderométer fok (T°) A 110-ig AB 111-125 B 126-140 C 141-160 D 161-180 A betakarítást 37 F° alatt nem szabad elkezdeni, mert kifejtéskor nagy lesz a veszteség. Nem minősíthető az a magtétel, ami fülledt, romlásnak indult illetve az előírtnál magasabb szermaradványt tartalmaz. A betakarítás módja: − Kétmenetes: Korábban a szem könnyebb kifejthetősége miatt kicsit szikkasztották a levágott borsót. Lépései: 1. Rendre vágás: Legfeljebb 4-6 cm-es tarló maradhat, mert a legértékesebb hüvelyek a szár alsó részén találhatóak. 2. Szikkasztás 3. Cséplés:

18


1. Borsó

•

stabil cséplőgépes rendszer: Felszedőkocsik szedik fel és szállítják a cséplőgéphez a levágott, fonnyasztott borsót.

•

mobil cséplőgépes betakarítás: A kombájnhoz hasonlóan kicséplik a szemeket és elkülönítik a melléktermékeket.

− Egymenetes: Ma már a speciális zöldborsó kombájnnal történő betakarítás az elterjedt, mert a zöldborsó még a vágás utáni néhány órában is képes 6-8 F°-ot öregedni. A hatályos FVM rendelet szerint, a zöldborsónak csépelt formában, ömlesztve a betakarítás után legfeljebb 4 órán belül a hűtőházba kell kerülnie. A zöldborsó termesztését, így betakarítását is, a feldolgozó üzem szakemberei irányítják. A melléktermékek (hüvely, szár, levél és a max. 5-10% zöldborsómag) tejelőtehenek, növendékmarhák értékes takarmánya lehet és szilázskészítésre is kiválóan alkalmas. Száraz borsó (hántolási célra termesztett feles borsó, szemes takarmányborsó, vetőmag borsó) betakarítása A borsó akkor tekinthető érettnek, amikor a levelek elszáradnak, szalma színűek, az alsó hüvelyek megsárgultak, megbarnultak és a magok még a legfelső hüvelyekben is olyan kemények, hogy körömmel már alig benyomhatók. A betakarítás optimális ideje a mag 16-18%-os nedvességtartalma körül van. Az érett borsó a kedvezőtlen időjárást mind minőségi, mind mennyiségi szempontból megsínyli, ezért a borsó aratását a kalászosokkal szemben előnyben kell részesíteni. A piacosság szempontjából kell figyelembe venni, hogy a sárga magvú fajták az intenzív sárga színüket a napfény hatására az érés utolsó fázisában nyerik el, ezért a betakarítás késleltetésével javul a hántolási termék minősége Ezzel szemben a zöld magvú fajták az érés előrehaladásával fakulnak, veszítenek kívánatos élénkzöld színükből. A betakarítás módja: − Kétmenetes: A borsót rendre vágják, majd kis száradási idő után átalakított, megfelelően beállított rendfelszedő kombájnnal kicséplik. A kétmenetes betakarítás a kétszeri mozgatás és az időjárási kitettség miatt nagyobb veszteséggel és kockázattal jár, mint az egymenetes betakarítás.


19

1. Borsó

− Egymenetes: Az egyenletes talajfelszínű, gyommentes és egyöntetűen érett állománynál száremelővel és flexibilis kaszával ellátott, megfelelően beállított gabonakombájnnal egy menetben - szinte veszteség nélkül - elvégezhető az aratás. A betakarított magot előtisztítás után ha szükséges szárítják, majd zsizsiktelenítik. A zsizsik elleni gázosítás csak gázmester irányításával végezhető! A 14% nedvességtartalom alatti mag zsákokban vagy garmadában tárolható.

1.4. Vetőmagtermesztés Borsó vetőmagtermesztését csak olyan homogén, jó kultúrállapotú talajadottságokkal rendelkező táblába végezhetjük, ahol az előző két évben hüvelyeseket és pillangósokat nem termesztettek. Az izolációs távolság 2 m. A táblában idegenelőutakat kell kialakítani, melyek lehetővé teszik a szelekciót. A szelekciót a tenyészidő során többször meg kell ismételni, hogy a fajta egyöntetűségét és a keveredésmentes vetőmag előállítását biztosítsuk. Az első szelekciót a borsó 5-15 cm-es állapotában végezzük a növények növekedésbeli különbsége alapján. A második szelekcióra a virágzás-zöldhüvelyképzés állapotában kerül sor, amikor az eltérő virágzási idejű és a nem megfelelő hüvelyalakú növényegyedeket szedjük ki az állományból. A harmadik szelektálást az érés előtt végezzük el, amikor az eltérő érésidejű és eltérő morfológiájú növényeket távolítjuk el. A harmadik idegenelés alkalmával a kiszedett növényeket ki is kell a táblából hordani, mert a zöld hüvelyek utóérhetnek és a vetőmagba kerülhetnek. A szántóföldi szemlét az OMMI szakemberei virágzáskor, zöldhüvelyes állapotban és az érés kezdetén végzik. A vetőmag borsót teljes (biológiai) érésben kell betakarítani. A betakarítást itt is egy- és két menetben lehet elvégezni. A betakarított borsót előtisztítják, majd ha szükséges (14%-nál nagyobb a víztartalma) legfeljebb 40 °C-on szárítják. A tárolás előtt a vetőmagborsót is zsizsikteleníteni kell.

"

1.5. Önellenőrző kérdések, feladatok

20

•

Hogyan lehet a borsót felhasználni?

•

Hogyan alakul hazánk száraz borsó termesztése?

•

Mennyi a zöld- és a száraz borsó termésátlaga?


1. Borsó

•

Ismertesse a borsó rendszertani besorolását!

•

Jellemezze a kifejtő és a velőborsót!

•

Jellemezze a borsó hajtását!

•

A borsónak milyen fejlődési fázisait különítjük el?

•

Milyen csírázási sajátossága van a borsónak?

•

Sorolja fel a borsófajták értékmérő tulajdonságait!

•

Ismertesse a borsó termőhelyigényét!

•

Sorolja fel a borsó számára kedvező előveteményeket!

•

Mire kell ügyelni a borsó talaj-előkészítésénél?

•

Kell-e és miért N-t adni a hüvelyesek számára?

•

Miért nem javasoljuk a borsó istállótrágyázását?

•

Mikor vetjük a borsót?

•

Miért káros a késői vetés?

•

A borsó vegyszeres gyomirtásánál milyen tényezőket kell figyelembe vennünk?

•

Sorolja fel a borsóban előforduló betegségeket és kártevőket!

•

Milyen mechanikai ápolást szoktak végezni a szántóföldi borsótermesztésnél?

•

Mi határozza meg a zöldborsó minőségét?

•

Hogyan és milyen érési stádiumban takarítják be a száraz borsót?

•

Betakarítás után milyen raktári kártevő ellen kell védekezni?


21

2. Bab

2. Bab 2.1. Jelentősége A bab légszáraz magja 20-25% fehérjét, 50-55% szénhidrátot, 0,7-1,5% olajat és 3-4 % hamut tartalmaz. A fehérje biológiailag rendkívül értékes, mert az aminosavak közül nagy mennyiségben találunk benne lizint, cisztint, triptofánt és hisztidint is. A vitaminok közül nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, C- és E-vitamint. Az ásványianyag-tartalma magas, főként foszfort, kálciumot és vasat találhatunk benne. Rosttartalma kedvező étrendi hatású. A babot felhasználhatjuk zöldbabként (konzerv, mélyhűtött, friss konyhakész termékek), és száraz babként is. A szárazbab akár 4-6 évig is tárolható, amelyből leveseket, salátákat és főzelékeket is lehet készíteni. A mellékterméket (defektes magok, szár-, levél-, és hüvelymaradványok) takarmányozási célra használhatjuk fel. A vetésterület a világon (8. ábra) sem a száraz, sem a zöldbab esetén sem mutat nagy ingadozást (kb. 25,3 millió hektár száraz, kb. 740 ezer hektár zöldbab), míg hazánkban a termőterület ingadozásának nagysága a 9. ábrából is látható. Magyarországon 2003-ban 4000 ha száraz és 2600 ha zöldbabot termesztettek.

vetésterület (ha)

száraz

zöld

30000000 20000000 10000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

8. ábra. A száraz és zöldbab vetésterülete a világon

vetésterület (ha)

száraz

zöld

10000 8000 6000 4000 2000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

9. ábra. A száraz és zöldbab vetésterülete Magyarországon

22


2. Bab

A 10. ábrában feldolgozott adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a szárazbab termésátlaga a világon 0,66 t/ha, míg Magyarországon 1,04 t/ha. A zöldbab terméshozama világszinten 6,4 t/ha, hazánkban 6,96 t/ha (11. ábra).


Világ

Magyarország

1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

10. ábra. A szárazbab termésátlaga


Világ

Magyarország

15 10 5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

11. ábra. A zöldbab termésátlaga

2.2. Biológiája Származás, elterjedés A bab Közép- és Dél-Amerikából származik (Dél-Mexikó, Bolívia, Peru), az őslakók már 7-10 ezer éve is fogyasztották. Európába Amerika felfedezése után, a XVI. században került. Magyarországra Nápolyból Purkirschen György pozsonyi orvos 1560 körül hozta. Azonban szélesebb körben csak a XVII. század óta termesztenek babot hazánkban és zöldbabként csak a XIX. sz. óta használják. A bab a Pillangósvirágúak (Fabaceae) családján belül a Phaseolus nemzetségbe tartozik. A nemzetségen belül 3 fajt termesztünk: − Phaseolus vulgaris L.– közönséges- vagy veteménybab − Phaseolus coccineus L.– török- vagy tűzbab


23

2. Bab

− Phaseolus lunatus L.– lima- vagy holdbab. A növekedési típus alapján a fajták két alakkörre oszthatók: − bokorbab (Phaseolus vulgaris L. convar. nanus) (12. ábra) − karós- vagy futóbab (Phaseolus vulgaris L. convar. vulgaris/communis) A bab kromoszómaszáma 2n=22. Morfológia

12. ábra. Bokorbab Gyökérzet Gyengén fejlett (max. 40 cm hosszú) főgyökere és dúsan elágazó, de sekélyre hatoló oldalgyökerei vannak. A gyökérzet sajátosságaiból adódik, hogy a bab a talaj víztartalmára és a levegő páratartalmára is érzékeny. Gyökerén 1-4 mm-es gümőket találunk. Szár Dudvás szárának keresztmetszete sokszögű. A szár hossza alapján 3 típusát különítjük el: − bokorbab 50 cm-nél kisebb − kúszóbabok 50-80 cm − karósbab 1-4 m.

24


2. Bab

Levélzet A nagy, ovális sziklevelek felett primer lomblevelek találhatóak, melyek egyszerűek és lándzsás, szív vagy tojás alakúak. A valódi lomblevelek hármasan összetettek, a levélkék alakja változatos. A levelek színe a zöld különféle árnyalata, fonákjuk szőrözött. Virágzat Laza fürtvirágzata a levél hónaljából fejlődik ki. A virágok pillangós szerkezetűek, színük fehér, sárga, piros vagy lilás árnyalatú. A közönséges veteménybab öntermékenyülő, a limabab önmegporzásra és idegentermékenyülésre is hajlamos, míg a tűzbab főként idegentermékenyülő. Termése Hüvelytermésének nagysága, alakja, színe és mintázata fontos fajtabélyeg. A hüvely akár 5-25 cm hosszú és 1-3 cm széles is lehet, melyben egy sorban helyezkedik el az 5-50 db mag. A hüvely egyenes vagy hajlott alakú is lehet. A zöldbabok hüvelyének színe sárga vagy zöld, a szárazbaboknál előfordulhat a színes (lila) rajzolatú hüvelytermés is. A hüvely egy termőlevélből alakult ki, rajta hasi és háti varratot láthatunk. Mag A mag színe alakja és nagysága rendkívül változatos. A mag lehet fehér vagy színes, egyszínű vagy mintázott (tarka vagy fürjbab). Alakja gömb (gyöngybab), ovális, hengeres (datolyabab), lapos és vese alakú is lehet. Az ezermagtömeg 150-1000 g között alakulhat: − kismagvú fajták: 150-250g − közepes: 250-400 g, − nagymagvú fajták: 400-1000 g A mag a csírázóképességét 3-5 évig is megtarthatja. Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés: A mag epigeikusan csírázik, vagyis a keléskor a sziklevelek a talaj felszíne fölé emelkednek. Hasonlóképpen epigeikus kelésű a szója, a csillagfürt és a földimogyoró is. − Elsődleges (primer) lomblevél megjelenése − Első hármasan összetett lomblevél kifejlődése − Lombfejlődés − Bimbózás − Virágzás: alulról felfelé történik (akropetális)


25

2. Bab

− Hüvelykötés − Érés: A növények lombjukat részlegesen vagy teljesen lehullatják, a hüvelyek megsárgulnak, megbarnulnak, esetleg be is fűződnek, a magok elérik a fajtára jellemző méretet, alakot és színt. A fajtaválasztás szempontjai − Nagy termőképesség − Termésbiztonság − Évjárat és a termőhely viszonyaihoz való alkalmazkodás − Rezisztens legyen a vegyszerrel nem kivédhető betegségek ellen − Jó konyhatechnikai és konzervipari tulajdonságú legyen: •

Szárazbab esetén a fehér magszínű fajtáknál a középnagy, fényes, gömböly-

ded magok a kedveltek, míg a színes babfajtáknál a középnagy, pirosan márványozott, vékony és rugalmas héjú magokat adó fajtákat keresik a háziasszonyok. •

A zöldbabnak termeszthető fajták közül a felhasználás szempontjából azok

az előnyösek, melyek zsengék, húsosak, szálka- és hártyamentes hüvelyűek, hajlításra pattanva törnek, fejletlen magvaik aprók, fehér színűek (a színes magok a konzerv levét megfestik) és a hüvelyek színe a feldolgozás során nem változik. Nyugat-Európában inkább a zöld, míg Magyarországon inkább a sárga hüvelyű zöldbabfajtákat kedvelik. − Termesztéstechnológiailag azokat a babfajtákat részesítjük előnyben, melyek nem indásodnak, éréskor a lombjukat lehullatják, hüvelyeik egyszerre érnek, nem érnek le a földre, a magjuk nem pereg ki és nem törékeny. − Másodvetésre a tapasztalatok alapján a zöldhüvelyűek alkalmasabbak, mert kevésbé érzékenyek a szeptemberi csapadékos időjárásra.

2.3. Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: A bab legmelegigényesebb növényeink közé tartozik, a 2 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet már károsítja. Csírázási minimuma 10 °C, de számára az a legmegfelelőbb, ha keléskor a talajhőmérséklet 12-14 °C. Vegetatív fejlődésekor 16-22 °C-ot, generatív fázisban 22-24 °C-os napi átlaghőmérsékletet igényel. Azonban túl magas 26


2. Bab

hőmérsékleten (26 °C felett), kis relatív páratartalom mellett virág- és hüvelyelrúgást tapasztalhatunk. Fényigény: Mérsékelt fényigényű növény, ezért köztes vetésben is termeszthető, például kukorica sorközökben. Ez a művelési mód, azonban, amely korábban sem volt üzemi szinten jellemző, napjainkban a háztáji és hobbi-gazdaságokban is visszaszorult. Vízigény: Transzspirációs koefficiense 400-450 l víz/1 kg szárazanyag. A bab a tenyészidő folyamán egyenletes, jó vízellátást igényel. Vízigényének növekedése főként csírázás és kelés idején illetve a virágzás kezdetétől a hüvelykötés végéig tartó időszakban jelentkezik. Talajigény A bab a lazább szerkezetű, gyorsan melegedő, jó vízgazdálkodású, mészben gazdag semleges vagy enyhén lúgos (6,5-8 pH) kémhatású, jó kultúrállapotban lévő talajokat kedveli. Sikeresen termeszthető barna erdőtalajon és csernozjomon, viszont a kötött réti- és a laza homoktalaj csak mérsékelten megfelelő a bab számára. Ne vessük hideg, mély fekvésű talajokba, termő szikesekbe, valamint sekély termőrétegű, erodált, heterogén talajokba. A pangó vizet nem tűri, már a 2-3 napos vízborítást is súlyosan megsínyli az állomány. A levegőtlen talajban fejlődése vontatott és egyenetlen. Vetésváltás A főnövényként termesztett bab jó előveteményei a kalászos gabonák, a burgonya, a gyökérzöldségek és a csemegekukorica. Ha másodveteményként termesztjük, akkor őszi- vagy korán lekerülő tavaszi keveréktakarmányok, sőt zöldborsó után is kerülhet. Köztes növényként kisebb gazdaságokban szokták termeszteni, ekkor a kukorica, szőlő- illetve gyümölcsültetvények sorai közé vetik a babot. A közös betegségek és kártevők elkerülése érdekében a babot nem szabad dohány, paradicsom, egyéb hüvelyes illetve pillangós növények után vetni. Önmaga után 4-5 évig ne kerüljön! Herbicidérzékenysége miatt szermaradványt tartalmazó területre nem szabad vetni!


27

2. Bab

A bab kiváló előveteménye az őszi kalászosoknak, mert sok könnyen felvehető tápanyagot hagy vissza, a talaj vízkészletét nem zsarolja ki és időben lekerül a területről. Talaj-előkészítés A bab gyengén fejlett, sekélyre hatoló gyökérzete miatt a talajművelés legfőbb feladata a talaj jó kultúrállapotának megteremtése, vagyis a talaj vízkészletének megőrzése, a gyomok irtása és a szármaradványok bomlásának biztosítás. Nagyon fontos, hogy a talaj előkészítése során egyenletes talajfelszínt alakítsunk ki, hogy a betakarítógépek minél kevesebb veszteséggel végezhessék munkájukat. Korán lekerülő, kevés szár- és tarlómaradványt visszahagyó elővetemények után 10-15 cm mélyen tarlóhántást végzünk és azonnal zárjuk a talajt gyűrűshengerrel. A későn lekerülő elővetemények gyökér- és tarlómaradványait először zúzni, aprítani kell. Az őszi mélyszántást 28-32 cm mélyen legkésőbb október végéig kell elvégezni. A bab igényli a mély talajművelést, ezért öntözött körülmények között és tömörödött talajok esetén legalább 2-3 évenként szükséges periódikus mélyművelést végezni. A szántást ősszel nem kell elmunkálni, de az osztóbarázdákat húzzuk be! Tavasszal, ahogy a talajra rá lehet menni, simítóval egyengessük el a talajfelszínt, majd a tavaszi gyomok megjelenése esetén sekélyen kombinátorozzuk a talajt. Késő tavaszi vetése miatt a bab magágykészítését elegendő április végére ütemezni, amikor 58 cm mély magágyat készítünk és tömörítjük a talajt. A másodvetésű bab számára a talajnedvesség megőrzése érdekében kombinált talajművelő eszközöket célszerű alkalmazni. Tápanyagellátás A bab 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 4. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 4. táblázat. A szárazbab és a zöldbab fajlagos tápanyagigénye K2O CaO N P2O5 55 kg/t 25 kg/t 40 kg/t 38 kg/t Szárazbab 13 kg/t 3 kg/t 12 kg/t 13 kg/t Zöldbab

MgO 8 kg/t 3 kg/t

A bab sok, könnyen felvehető tápanyagot igényel. Kevés nitrogén mennyisége esetén jellegzetes tünet a növény sárgulása (klorózis). Foszforhiánynál elhúzódó virág28


2. Bab

zással (szétvirágzás) számolhatunk, míg a káliumhiány esetén tömegesen fordulnak elő a torzult, görbe, értékesíthetetlen hüvelyek. A bab különösen a tápanyagban szegény talajokon hálálja meg az istállótrágyázást (10-50 t/ha érett, szalmás marhatrágya), de ekkor számolnunk kell a szervestrágya gyomosító hatásával. Szántóföldi körülmények között a bab tápanyagigényét elsősorban műtrágyákkal elégítjük ki. Átlagos körülmények között egy hektár bab számára 40-70 kg nitrogén, 45-75 kg foszfor és 60-100 kg kálium hatóanyag javasolható. A foszfor és kálium teljes mennyiségét alaptrágyaként adjuk, a nitrogént pedig a kezdeti fejlődés elősegítésére a tavaszi talaj-előkészítéskor szórjuk ki. A talajvizsgálati eredmények alapján szükség lehet a B, Cu, Zn és Mo mikroelemek pótlására is. Vetés A bab vetési adatait az 5. táblázat mutatja. 5. táblázat. A bab vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő - szárazbab - zöldbab - másodvetésű zöldbab Sortávolság - bokorbab - karósbab Vetésmélység Csíraszám Ezermagtömeg Vetőmagmennyiség

Adatok V. 5-15. V. 5-20. VII. 1-20. 50 cm változatos 4-6 cm 500-600 ezer csíra/ha 200-400 g 120-240 kg/ha

A bab vetését a fagyveszély elmúltával kezdhetjük meg, amikor a talajhőmérséklet eléri a 12 °C-ot. Ha ennél korábban kezdjük a vetést, akkor a kelés vontatott, a magvak egy része elpusztul és a kései fagyok is megtizedelhetik az állományt. A túl késői vetés hátránya viszont, hogy a bab fejlődésének legkritikusabb időszaka, a virágzás fázisa a száraz, forró júliusi és augusztusi hónapokra esik, ami nagy terméskiesést okoz. Ezért öntözés nélkül a bab vetését érdemes május 20. és június 30. között szüneteltetni. A zöldbab üzemszerű termesztésénél a feldolgozás ütemezéséhez és a betakarítógép teljesítményéhez igazodva szakaszokban célszerű a vetést végezni. Tehát a zöldbab ve-


29

2. Bab

tésének V. 5-20.-ig és a másodvetés VII. 1-20.-ig tartó időszakában az egyes vetési időpontokat a fajták hőösszeg-igénye alapján határozhatjuk meg. A hosszabb tenyészidejű szárazbab esetén a vetést csak a késő tavaszi vetési időszakban végezhetjük el. A szántóföldi termesztés esetén csak a bokorbabfajták megfelelőek, melyeknél a betakarítógépekhez igazodva 45 cm-es sortávolságot kell alkalmazni. A támrendszert igénylő, többnyire kézimunkaerőre alapozott karósbabok termesztésekor vethetünk sorba szemenként, fészkesen és ikersorosan is. A vetés mélységét a mag mérete, a talaj kötöttsége és vízgazdálkodási tulajdonságai határozzák meg. A kivetett magmennyiség 75-85%-ából fejlődik termőnövény, ezért szárazbab és zöldbab esetén is a hektáronkénti 400 ezres növényszám ideálisnak mondható. A szántóföldi termesztésnél a babot szemenkénti vetőgéppel vetik, amelyre legalkalmasabbak a gömbölyded, 400 g-nál nem nagyobb ezermagtömegű fajták. Ápolás Növényvédelmi munkák: A bab termesztése esetén talajlakó kártevők elleni talajfertőtlenítésre általában nincs szükség. A vetőmaggal terjedő betegségek ellen viszont feltétlenül csávázni kell a vetőmagot. A vetés előtt 2-3 nappal végezzük a presowing gyomirtást, majd vetés után, kelés előtt az egy- és kétszikű gyomok ellen kijuttatjuk a preemergens herbicideket. Ha a kelés előtti gyomirtás nem elegendő, akkor kapálással, kultivátorozással, vagy posztemergens védekezéssel irthatjuk a gyomokat. A feldolgozóipar követelménye, hogy a betakarított bab között nem lehet mérgező idegen anyag, ezért nem lehet az állományban csattanómaszlag, ebszőlő és varjúmák. A baktériumos paszulyvész, a fenésedés, a rozsda és a botritiszes rothadás ellen a tenyészidőszak folyamán állománykezeléssel védekezünk. A fiatal növényeken a csipkézőbarkók kártétele ritkán fordul elő, viszont a fésűslábú-viráglégy imágói ellen állománykezeléssel még a tojásaik lerakása előtt védekezni kell. Néhány leveles állapottól egészen a hüvelyek kialakulásáig veszélyeztetheti az állományt a fekete répa-levéltetű. A virágzás kezdetétől a betakarításig a babban a gyapottok-bagolylepke okozhatja a legnagyobb károkat. A tenyészidő végén, különösen a

30


2. Bab

szárazbab termesztésénél kell számolni a közönséges takácsatka kártételével. Az előbb említett kártevők megjelenésekor feltétlenül védekeznünk kell, különben súlyos károkkal számolhatunk. A babzsizsik ellen hüvelyesedés kezdetén és pergamenérésben inszekticidekkel védekezhetünk, majd a betakarítás után gázosítással is kezeljük a terményt. Mivel mind a szárazbab, mind a zöldbab emberi fogyasztásra kerül, ezért a vegyszerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét kiemelten figyelembe kell venni! Mechanikai ápolás: A babot lombzáródásig általában kétszer tudjuk kultivátorozni a gyökerek levegőztetése, a sorköz gyomosodásának megakadályozása és a talaj porhanyítása érdekében. Öntözés: A bab mérsékelt vízigényű növény, de a tenyészidő nagy részében folyamatos vízellátást és magas páratartalmat (70-80%) igényel. Öntözni főként a zöldbab előállításakor és a másodvetésnél szoktak. A hőmérséklettől és a csapadékmennyiségtől függően a fővetésű babnak 100-150 mm, a másodvetésű állománynak 150-200 mm öntözővíz szükséges. A szárazbabot és a vetőmagnak termesztett babot ne öntözzük! A szántóföldi termesztés során általában esőszerű öntözési módot alkalmaznak, mert ennek a területteljesítménye nagy és a szétporlasztott vízsugár a levegő páratartalmát is növeli. Nagyon fontos, hogy az öntözést kis intenzitással végezzék. Így elkerülhető, hogy a talajrészecskék felverődjenek a növényekre, ami betegségeket okozhat és a hüvelytermések minőségét is rontja. Ha a talaj száraz, öntözésre 10-15 mm-nyi vízadaggal már a kelés időszakában is sor kerülhet. A kelesztő öntözést inkább vetés előtt célszerű kijuttatni, mert így a csírázó mag számára nem hűl le a talaj. Ezután a lombozat kifejlődésekor, a bimbózás kezdetén illetve a hüvelykötéskor válhat szükségessé a 30-40 mm-es vízadag. Betakarítás A babot házikertben kézi-, szántóföldi körülmények között gépi erővel takarítják be. A kézi szedés előnye, hogy jó minőségű és szinte veszteség nélküli betakarítást tesz lehetővé, viszont hátránya, hogy drága és kis teljesítményű. Zöldbab kézi betakarítását általában két-háromszori szedéssel szokták megoldani, amikor 5-8 naponként átnézik az


31

2. Bab

állományt és így lehetőség van a válogatásra is. A szárazbab kézi betakarításakor először felnyüvik a töveket, majd kicsépelik a szemeket. Zöldbab A zöldbabot akkor mondjuk szedésre érettnek, amikor a hüvelyek hosszanti növekedése leáll, de még teljesen zsengék, pattanva törnek és bennük a magvak fejletlenek. Ez a hüvelykötés után kb. 10-14 nappal következik be. A zöldbab konzerv- és hűtőipari célú termesztésénél a gépi betakarítást frontális, fésűs rendszerű, egymenetes szedőgéppel oldják meg. A gépi szedéshez olyan bokorbabfajták szükségesek, amelyek hüvelyei egyszerre érnek, megfelelően hosszúak, egyenesek, egy szintben helyezkednek el, a növények lombozata gyér, és a terméskocsány könnyen leválik. Szárazbab A szárazbab akkor érett, amikor a levelek elsárgulnak, lehullanak, a hüvelyek sárgák, ráncosak, pergamen-szerűek, a magvak kemények, a fajtára jellemző alakúak, méretűek, színűek és a nedvességtartalmuk 18-20%. Ha a növények érése egyenlőtlen, vagy ha gyomos a tábla, akkor betakarítás előtt deszikkálni, defóliálni kell. A szárazbab gépi betakarítását két menetben, kombájnnal végzik. A növények rendre vágását a hajnali, vagy késő délutáni órákban végzik, hogy a vonódott állapotban lévő állomány pergési veszteségét csökkentsék. 1-2 nap múlva végzik a cséplést olyan gabonakombájnokkal, melyekre rendfelszedő adaptert szereltek fel. A „kombájntiszta” terményt először megtisztítják (szennyeződések, törött szemek kivonása), majd ha szükséges (14%-os nedvességtartalom felett), 35 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárítják. A bab zsizsiktelenítését gázmester segítségével el kell végezni. A szárazbab szellős, sötét, hűvös, szagoktól mentes helyen zsákokban vagy garmadában akár 2-3 évig is tárolható.

2.4. Vetőmagtermesztés A bab vetőmagtermesztését csak olyan táblán lehet végezni, ahol az előző 2 évben nem vetettek hüvelyes és pillangós növényt és az izolációs távolság betartható. A szigetelő távolság az öntermékenyülő bokorbaboknál 2 m, míg az idegentermékenyülésre hajlamos fajoknál 500 m. A táblában idegenelőutakat kell hagyni. A szelekciók során el kell távolítani az idegen fajtájú, torz és beteg növényeket. A szántóföldi szemlét az OMMI szakemberei végzik virágzás idején, zöldhüvelyes állapotban és az érés kezdetén. A szemlék idején az Elit szaporításban maximum 5 baktéri-

32


2. Bab

umos, 10 vírusos, az I. és II. fokban 10-10 fertőzött növény lehet a mintaterek átlagában.

"

2.5. Önellenőrző kérdések, feladatok •

Jellemezze a bab beltartalmi összetételét!

•

Mennyi a száraz- és zöldbab terméshozama hektáronként?

•

Honnan származik a bab?

•

Mi az a primer levél?

•

Milyen alakú lehet a bab magja?

•

Sorolja fel az epigeikus és a hypogeikus hüvelyeseket!

•

Ismertesse a bab termőhelyi igényeit!

•

Milyen növények után nem vethetünk babot?

•

Ismertesse a bab talaj-előkészítését!

•

Átlagos körülmények között egy hektár bab termesztéséhez mennyi N, P és K hatóanyag szükséges?

•

Mikor kell kijuttatni a különféle műtrágyákat?

•

Mikor vethetünk babot?

•

Sorolja fel a bab legveszélyesebb kártevőit, betegségeit és gyomnövényeit!

•

Hogyan és miért végzünk sorközművelést a bab állományában?

•

Ismertesse a zöld és a szárazbab betakarítását!

•

Miért kell az egyes babfajok vetőmagtermesztése esetén különböző izolációs távolságot tartani?


33

3. Szója

3. Szója 3.1. Jelentősége A szója magja kb. 38-40% fehérjét és 18-20% olajat tartalmaz. Fehérjéjének magas a biológiai értéke, mert értékes aminósav-tartalmának (triptofán, lizin, cisztin, valin, leucin, tirozin) köszönhetően tápértéke az állati fehérjékéhez hasonló. Olaja 2% lecitint is tartalmaz. Magas a karotin, a B-, D- és az E—vitamin tartalma is. A szója magja azonban emésztést gátló antinutritív anyagokat (tripszin- és lipázinhibítort) tartalmaz, ezért felhasználás előtt a magot kezelni kell! A szójamag antinutritív anyagainak hatástalanítása extrahálással, hidrotermikus, savas (szuproszója), hő (uniproszója) és mikrohullámú (enpro-szója) kezelésekkel történhet. Értékes beltartalmának köszönhetően a szójának mind a humán táplálkozásban, mind az állati takarmányozásban kiemelt jelentősége van. Élelmiszerként felhasználhatjuk a szójaolajat, a szójakockát és még számos terméket (tofu, juba, szójatej). Abraktakarmányként használják a szójadarát, és a szójapogácsát. Vannak országok, ahol zöldtakarmányként és szárítva szálastakarmányként is etetik a szóját az állatokkal.

vetésterület (ha)

100000000 80000000 60000000 40000000 20000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

13. ábra. A szója vetésterülete a világon A 13. ábrán látható, hogy a szója vetésterülete a világon egyre inkább nő (55-84 millió ha). Jelentős szójatermesztő az USA, Brazília és Argentína. Magyarországon a termesztése sokkal ingadozóbb, hiszen amíg 1990-ben 42 ezer ha-on termesztettek szóját, addig 1994-ben a szója vetésterülete alig haladta meg a 9 ezer ha-t (14. ábra). A szója termésátlaga a világon kb. 2,1 t/ha, Magyarországon 1,9 t/ha (15. ábra).

34


vetésterület (ha)

3. Szója

50000 40000 30000 20000 10000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

14. ábra. A szója vetésterülete Magyarországon


Világ

Magyarország

3 2 1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

15. ábra. A szója termésátlaga

3.2. Biológiája Származás, elterjedés A szója ez emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Vavilov szerint a szója Kína északkeleti részéről és Mandzsúria területéről származik. Európába az 1800-as években került, míg Amerikába csak az 1930-as években jutott el. Ezután néhány évtized alatt páratlan értékének és sokoldalú felhasználásának köszönhetően az egész világon ismertté vált és elkezdődhetett rendkívüli karrierje. A szója a Fabaceae család Glycine nemzetségébe tartozik. A termesztett szója latin neve Glycine max (L.) MERR., kromoszómaszáma 2n=40. Morfológia Gyökérzet Főgyökere orsó alakú, 1,5-2 m-re is lehatol a talajba. Az oldalgyökerek 6080 cm hosszúak, erőteljesen átszövik a talajt. Az oldalgyökereken megfigyelhető gyökérgümőkben a szójára specializálódott nitrogénkötő Rhizobium japonicum baktériumok találhatóak (16. ábra).


35

3. Szója

16. ábra. Szója Szár Dudvás szára a tenyészidő során elfásodik, magassága: 50-150 cm. A mereven felálló szár szőrözött ugyanúgy, mint a szója levele és hüvelytermése. Levél A szója levelei szórt állásúak. Az elsődleges lomblevelek egyszerűek, a többi hármasan összetett. Virágzat A szója 3-20 db virágból álló fürt virágzata a levelek hónaljából fejlődik ki. A virágok szerkezete a pillangósokra jellemző (17. ábra). A fehér, ibolya, vagy sárga színű virágok önmegporzók.

17. ábra. Szójavirág

36


3. Szója

Termése Hüvelytermése többnyire csüngő, ritkán felálló. A termés mérete lehet rövid (2-3 cm), közepesen hosszú (5-6 cm) és hosszú (6-8 cm), formája egyenes, kard vagy sarló alakú. Egy-egy növényen 80-120 hüvely, egy-egy hüvelyben 1-4 db mag található. A mag alakja, mérete és a mag köldökének színe fajtabélyeg. A szójamag sárga, zöld, sárgászöld, barna és márványozott színű is lehet. Ezermagtömege 140-200 g. Fejlődési (fenológiai) fázisok Vegetatív szakasz: − szikleveles állapot − egyszerű lombleveles állapot − 2, 4 és 6 nóduszos állapot Generatív szakasz: − virágzás (növények 50-60 cm-esek és az első virágokból már hüvelyek fejlődtek) − magok kialakulása, fejlődése: Kb. 3-5 hétig tartó szakasz, amelyet az élénk anyagcsere és a növények intenzív növekedése jellemez. − magok érése: Az alsó hüvelyek és a levelek sárgulnak, az alsó nóduszokról a levelek le is hullanak. A fajtaválasztás szempontjai − Jó termőképesség és termésbiztonság − Jó szárszilárdság − Alsó hüvelyek magassága − Megfelelő tenyészidő, érésidő, és egyenletes érés − Betegségekkel szembeni ellenállóság − Ökológiai stabilitás − Pergésmentesség − Nitrogénkötés intenzitásának növelése − Virágzás alatti hidegtűrés − Jó öntözési reakció


37

3. Szója

3.3. Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: A szója hőigényes növény. Effektív hőösszege 1000-1300 °C. Hőküszöb értéke 10 °C, de ma már egyes szerzők 6 °C-ot jelölnek meg. Ezek a hőmérsékleti értékek kísértetiesen hasonlítanak a szemes kukorica hőigényénél tanultakhoz, így nem is véletlen, hogy az USA-ban a kukorica és szója termesztési körzete egybeesik. Gyors és egyenletes keléséhez 12 °C-os talajhőmérsékletet igényel. A fejlődés korai szakaszában akár a -4, -5 °C-ot is elviseli, viszont a tartós lehűlés fejlődésében erősen visszaveti a növényt. Keléstől virágzásig 12-15 °C-os, virágzástól levélsárgulásig 20-25 °C-os középhőmérsékletet és párás környezetet igényel. A tenyészidő végén a száraz, meleg időjárás segíti elő a gyors vízleadást és az érést. Hideg időben elhúzódik a szója érése. Vízigény: Transzspirációs együtthatója 750-800 l víz/1 kg szárazanyag. A szója vízigényes növény, de elsősorban nem a csapadék mennyisége, mint inkább annak eloszlása határozza meg a termesztés sikerét. A keléstől a bimbózásig és az érés időszakában a szója szárazságtűrőnek mondható, viszont a virágzás kezdetétől a hüvelykötés végéig tartó időszakban nagyon érzékeny a csapadékra. Ha ekkor tartósan száraz, meleg az időjárás, akkor a szója elrúgja a virágait, illetve a már fejlődő termését. A biztonságos terméshez június közepétől augusztus közepéig 160-180 mm csapadékot igényel. Ahol ez a csapadékmennyiség nem valósul meg, ott öntözéssel kell pótolni a szükséges vízmennyiséget. Talajigény A szója elsősorban a talaj kultúrállapotára érzékeny, a talajjal szemben nem túl igényes. Mégis jó termésre az üde, mély rétegű, jó levegő- és vízgazdálkodású, könnyen melegedő, megfelelő tápanyag-ellátottságú talajokon számíthatunk, ahol a talaj kémhatása közel semleges (6-8 pH). A szója számára a csernozjom talajok, a barna erdőtalajok valamint a réti talajok a legmegfelelőbbek. Mindenképpen kerüljük a hideg, nedves, mély fekvésű, tápanyagban szegény, sekély termőrétegű talajokat.

38


3. Szója

Vetésváltás A vetésforgóban való elhelyezését elsősorban a vízigénye, a herbicidérzékenysége és a betegségek iránti fogékonysága határozza meg. A szója gyökerének nagyobb a vízfelvevő képessége és a szívóereje, mint a többi hüvelyes növénynek, így a talaj vízkészletét a tenyészidő folyamán meglehetősen kimeríti. Ezért az elő- és az utóvetemény sem lehet nagy vízfogyasztású növény. Jó előveteményei az őszi és tavaszi kalászosok, a siló-, és a rövidebb tenyészidejű szemeskukorica illetve jó kultúrállapotú talaj esetén beilleszthető a rizses vetésforgóba. Kedvezőtlen előveteménye a repce, a napraforgó, a dohány, a mustár, a len és a szántóföldi zöldségfélék, mert az ezeket megbetegítő Sclerotinia sclerotiorum nevű kórokozó gomba a szóját is károsítja és a hasonló gyomirtási technológia következtében gyomrezisztencia is kialakulhat ezen elővetemények esetén. Önmaga után 4 éven belül ne kerüljön! A szója – hasonlóan más hüvelyesekhez - sok N-t (40-60 kg/ha) és szervesanyagot hagy vissza a talajban. Azonban mégsem tartjuk kiváló előveteménynek, mert gyökérzete nehezen bomlik el, későn takarítható be és nagy a vízfelhasználása. Utána elsősorban tavaszi gabona következhet. Talaj-előkészítés A vetés előtti talajmunkák célja az, hogy a talaj az őszi és téli csapadékot befogadja és megőrizze, illetve az egyenletes, sima talajfelszínű vetőágy gyors kelést biztosítson. A szója az alapművelésre igényes, vetéskor jó minőségű magágyat igényel. Korán lekerülő elővetemények után sekély (8-10 cm) tarlóhántást és rögtön talajzárást végzünk. A tarló kizöldülésekor az árvakelést a tarlóápolással szüntethetjük meg. Az őszi szántás a téli csapadék befogadásának alapfeltétele. A szántást október közepéig legalább 25 cm melységben végezzük el. Ha a talaj alsó szintje tömődött, a szántás előtt középmély lazítót is alkalmazhatunk. A szántás őszi elmunkálásával csökkenthetjük a tavaszi műveletek számát. Később lekerülő nagy mennyiségű maradványt hagyó elővetemények után csak a szár- és tarlómaradványok zúzása, aprítása és talajba keverése után végezhetjük el az őszi szántást, amit a tél beállta előtt szintén el kell munkálni.


39

3. Szója

Tavasszal a talajnedvesség megőrzése érdekében minél kevesebb alkalommal mozgassuk a talajt és mellőzzük a tárcsás talajművelő eszközöket. A simítózás után az egyenletes, sima talajfelszínt és a mélyben tömörített magágyat a 8-10 cm mélységben végzett kombinátorozással érhetjük el. A sima talajfelszínnel biztosítható az aratási veszteség csökkentése. Tápanyagellátás A szója 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 6. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 6. táblázat. A szója fajlagos tápanyagigénye N P2O5 K2O 62 kg/t 37 kg/t 51 kg/t

CaO 42 kg/t

MgO 9 kg/t

A szója a megfelelő tápanyagellátásra a hüvelyesek közül a legigényesebb növény, ezért elegendő mennyiségű könnyen felvehető tápanyagot kell számára biztosítani az egész tenyészidő folyamán. Viszonylag kevés nitrogénműtrágyát igényel, mert nitrogénszükségletének jelentős részét a gyökérgümőkben lévő baktériumok segítségével a légköri nitrogénből képes fedezni. A gyökérgümők akkor tudnak kialakulni, ha a talaj szermaradványtól mentes és a vetőmagot beoltották. A fiatal növény esetén azonban, amikor a gyökerek még fejletlenek és még a baktériumok sem kezdték el tevékenységüket a nitrogénellátásról gondoskodni kell. Ezért a vetés előtt célszerű 40-60 kg/ha mennyiségű starter nitrogént kijuttatni a szója számára. A túl nagy nitrogénadag alkalmazása azonban nem javasolt, mert ekkor megdőlés, erőteljes gyomosodás, hüvelyelrúgás és késői érés következhet be. A foszfor felvétele a vegetáció egész ideje alatt folyamatos, de a hüvelykötés és a szemek

kifejlődése

közötti

időszakban

a

legintenzívebb.

A

60-120

kg/ha

hatóanyagtartalmú foszforműtrágyát ősszel, az alapművelés előtt juttassuk ki és dolgozzuk a talajba. A szója káliumigényes növény. A kálium felvételének döntő része a vegetatív fejlődés szakaszában történik, majd a generatív fejlődéskor csökken. A hektáronkénti

40


3. Szója

90-150 kg hatóanyagot tartalmazó káliumműtrágyát a foszforral együtt alapművelés előtt célszerű kijuttatni. Vetés A szója gyökerén élő Rhizobium japonicum baktérium természetes módon nem található meg talajainkban. Ezért a szója vetőmagját közvetlenül a vetés előtt oltani kell! Vigyázzunk, hogy a baktériumtenyészetet tartalmazó oltóport egyenletesen vigyük fel a mag felületére és egy – egy alkalommal csak annyi magot oltsunk, amennyit aznap el is tudunk vetni. Az oltás termésnövelő hatását 15-20%-ra becsülik. A szója vetési adatait a 7. táblázat mutatja. 7. táblázat. A szója vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő Sortávolság Vetésmélység Csíraszám Ezermagtömeg Vetőmagszükséglet

Adatok IV. 15-30. 45 cm 3-5 cm 550-700 ezer csíra/ha 140-200 g 80-140 kg/ha

A szója már 4-10 °C-on is csírázik, azonban a gyors, egyenletes keléshez meg kell várnunk, hogy a talaj a vetés mélységében a 12-14 °C-os hőmérsékletet elérje. Ez rendszerint április közepe-vége körüli időszak. Kevésbé veszélyes, ha a vetésidőt későbbre halasztjuk, mintha korábban végeznénk el. A hideg talajban a mag elfekszik és a legyengült csíranövényeket a csírakori betegségek hamarabb megtámadhatják. Szemenkénti vetőgépek segítségével általában 45 cm-es sortávolságra és 3-5 cmes magtávolságra vetjük a vetőmagot. Az epigeikus csírázású szóját nem szabad mélyre vetni, mert ekkor a magok kelése vontatott és a kelési százalék csökkenése miatt az állomány ritka lesz. A vetésnél alkalmazott csíraszámot a tenyészidő és az adott fajta igénye határozza meg, melyről a fajtaleírásokból pontosan tájékozódhatunk. Optimális növényszámról akkor beszélhetünk, ha betakarításkor 450-500 ezer termő növényünk van hektáronként.


41

3. Szója

Ápolás Növényvédelmi munkák: A csírafertőzés elkerülése és a madárkárok mérséklése érdekében csávázzuk a vetőmagot. Az engedélyezett csávázószerek az oltás hatékonyságát nem befolyásolják. A talajlakó kártevők előzetes becslése alapján a talajfertőtlenítést a vetés előtt végezhetjük el. Április elején presowing, a vetés után, kelés előtt pedig a preemergens gyomirtásról kell gondoskodnunk. A fejlődő növényeket a barkók, a csipkézőbogarak és a földibolhák támadhatják meg. A posztemergens gyomirtást április vége felé, a szója 4-6 leveles korában végezhetjük el. A keléstől folyamatosan figyelemmel kell kísérni a levéltetvek és az atkák megjelenését. A szója állományában igen nagy károkat okozhat a bagolylepke, a bogáncslepke, az akácmoly és a muszkamoly lárvája is. 2-4 leveles kortól ellenőrizni kell a szója levélbetegségeit, a peronoszpórát, az alternáriát és a szeptóriát. Mechanikai ápolás: A gyomirtószerek használata mellett egy-két alkalommal a kultivátorozás is szükséges lehet. A szója sorközművelésével nemcsak a gyomokat írtjuk, hanem elősegítjük a talaj nedvességének megőrzését, javítjuk a levegőztetését és fokozzuk a talaj felmelegedését. Öntözés: Száraz tavaszon, ha a vetőágy nem tartalmaz a keléshez elegendő nedvességet, akkor kelesztő öntözés is szükséges a csírázó szója számára. A vízigény szempontjából a bimbózástól a magkifejlődésig tartó 2-2,5 hónapos időszak (június eleje–augusztus közepe) a legkritikusabb. Ha ekkor nem elegendő a természetes csapadék, akkor öntözni kell. Az öntözést esőztető öntözőberendezéssel, általában két-háromszori 40-50 mm-es vízadaggal meg lehet oldani. Augusztus közepe után azonban már ne öntözzünk, mert a kései öntözés késlelteti és egyenlőtlenné teszi az érést és az átázott talajon a betakarítás is később kezdődhet. Betakarítás A szója akkor érett, amikor a levelei lehullanak, a csúcsi fürt hüvelyeiben a magok megkeményednek, a fajtára jellemző színűek, méretűek és 13-18%-os nedvesség-

42


3. Szója

tartalmúak. A szója hüvelytermései nem nyílnak fel könnyen, így a magok pergéséből fakadó veszteség csak a betakarítás elhúzódása és a hüvelyek többszöri megázása és kiszáradása miatt fordulhat elő. A szója 16-18%-os nedvességtartalom esetén aratható a legkisebb veszteséggel. Aratását flexibilis adapterrel felszerelt és megfelelően beállított kombájnokkal egy menetben szokták végezni. Ügyelni kell, hogy a kombájn ne hagyjon levágatlanul hüvelyeket tartalmazó szárrészeket. A vágóasztal talajkopírozását az egyenletes, un. asztalsimaságú talajfelszín kialakításával érhetjük el. A szója lombtalanítását csak akkor szükséges elvégezni, ha egyenetlen és túlságosan elhúzódó az érés illetve, ha gyomos a terület. A deszikkáláshoz használt szer hatása nagy mértékben függ az időjárási körülményektől. Általában a kezelés után 4-7 nappal el lehet végezni az aratást. A betakarított terményből ki kell tisztítani a szár, hüvely és talajrészeket. A szója tartósan akkor tárolható, ha nedvességtartalma 14% alatti. Ezért a 18%-os nedvességtartalom alatti terményt legfeljebb 70-80 °C-on, a 18% feletti nedvességgel rendelkező szóját legfeljebb 60-70 °C-on száríthatjuk. Ha garmadában tároljuk, akkor 1-1,5 m-nél ne halmozzuk magasabbra a terményt. Ne felejtsük el, hogy a szóját élelmezési és takarmányozási célra csak az antinutritív anyagok hatástalanítása után használhatjuk (ld. fent)!

3.4. Vetőmagtermesztés Vetőmag termesztése esetén sík fekvésű, jó kultúrállapotú, öntözhető területet, középkötött mezőségi vagy erdőtalajt válasszunk. Előveteménye nem lehet napraforgó, dohány és paradicsom, illetve ugyanazon a területen 2 éven belül nem termelhetnek pillangós vagy hüvelyes növényeket. Leginkább a kalászos elővetemény felel meg. Izolációs távolsága 2m. Idegenelését több alkalommal el kell végezni, hogy az eltérő habitusú, színű, szőrözöttségű, virágszínű és hüvelyformájú növényeket el lehessen az állományból távolítani. A magszója szántóföldi szemléjét virágzáskor és éréskor végzik. Káros gyom a csattanómaszlag, a mogyorós lednek és a szulák. Csak a szemlén megfelelőnek minősí-


43

3. Szója

tett szaporítóterületen termett termés kerülhet fémzárolásra. A vetőmagot kíméletesen kell betakarítani és szárítani.

"


44

•

Miért tartjuk olyan értékes növénynek a szóját?

•

Mekkora területen termesztik a szóját a világon?

•

Mennyi egy hektár szója terméshozama?

•

Honnan származik a szója?

•

Milyen nitrogénkötő baktérium található a szója gyökerén?

•

Milyen szakaszokra bonthatjuk a szója fejlődését?

•

Sorolja fel a szója fajtaválasztásának szempontjait!

•

Jellemezze a szója vízigényét!

•

Milyen talajokon termeszthetünk sikeresen szóját?

•

Hogyan ítéljük meg a szóját, mint előveteményt?

•

Miért kell a szójának sima felszínű magágyat készíteni?

•

Milyen káros következményekkel jár, ha a szója túl sok nitrogént kap?

•

Miért kell a szója oltását elvégezni?

•

Ismertesse a szója vetési adatait!

•

Sorolja fel a szója leggyakoribb kártevőit!

•

Kell-e a szóját öntözni?

•

Mikor takaríthatjuk be a szóját?

•

Melyek a szója érésének ismérvei?

•

Mikor végzik a vetőmagnak termesztett szója szántóföldi szemléjét?


4. Lencse

4. Lencse 4.1. Jelentősége A lencse az egyik legértékesebb és legkeresettebb hüvelyes élelmiszer, melyet elsősorban a magjáért termesztünk. Magjában 26-28% fehérje, 1,5% zsír és 50-52% szénhidrát található. Az esszenciális aminosavak közül nagy mennyiségben tartalmaz arginint és hisztidint. A mag jelentős mennyiségű A-, B1- és B2-vitamint, valamint az ásványi anyagok közül kálciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz. Kedvező beltartalmi és jó étrendi hatása miatt az egészséges táplálkozás és a reformkonyhák egyik alapvető alapanyaga. A lencse szalmája illetve defektes magjai takarmánynak hasznosíthatók. A szalma a mag tömegének kb. 1,5-szerese, fehérjetartalma kb. 14%. A lencseszalma a juhok kitűnő takarmánya. Értékét növeli, hogy növénytermesztés számára is sok hasznos tulajdonsággal rendelkezik: korán betakarítható, nem éli ki a talaj víz- és tápanyagkészletét és N-gyűjtése miatt a műtrágya nélküli környezetkímélő termesztésbe is bevonható. A lencsét a világon 3,2-3,9 millió hektáron termesztik (18. ábra). Magyarországon a lencse vetésterülete az 1990 és 2003-as évek közötti időszakban (19. ábra) igen nagy

vetésterület (ha)

ingadozást mutat: 507-2175 hektár. A lencse termésátlaga 0,8-1 t/ha körüli (20. ábra). 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

vetésterület (ha)

18. ábra. A lencse vetésterülete a világon 2500 2000 1500 1000 500 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

19. ábra. A lencse vetésterülete Magyarországon


45

4. Lencse


Világ

Magyarország

2,5 2 1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

20. ábra. A lencse termésátlaga

4.2. Biológiája Származás, elterjedés A lencse az egyik legrégebben termesztett növény. Elsődleges géncentruma Belső-Ázsia, másodlagos géncentruma Abesszínia. Közép-Európában már a kőkorszakban termesztették, erről tanúskodnak az Aggteleki leletek is. Magyarországon régebben Algériából, Marokkóból származó apró magvú, sötét színű lencsét termesztettek, majd a nagy magvú változat terjedt el. A kultúrlencse (Lens culinaris MEDIK.) kromoszómaszáma 2n=14. Morfológia Gyökérzet. A lencse orsó alakú főgyökere csupán a talaj felső 40-50 cm-es rétegéig hatol le. A főgyökérből számos, gyenge oldalgyökér ered, melyeken a sárgás színű gümőket és a nitrogéngyűjtő baktériumokat találjuk. Szár Szára finom, vékony, kb. 30-50 cm magas, keresztmetszete 3-4 élű. A tövétől elágazó szár miatt a növény bokros jellegű. Levél 2-5 cm hosszú, párosan szárnyalt levelei vannak (21. ábra). A leveleket alkotó levélkék száma fajtától függ (4-7 pár). A levélkék vékonyak, éles szögletűek, tojásdad alakúak, és rövid kacsban végződnek. A levélalapnál két dárda alakú pálhalevelet találunk. Virágzat A 2-5 mm hosszú virágkocsányon 1-3 virág található, melyek fürt virágzatba rendeződnek., A virágzat a levelek hónaljából fejlődik. A pillangós szerkezetű virágok 5-8 mm nagyságúak, pártáik színe lila, lilásan erezett, vagy fehéres.

46


4. Lencse

A lencse öntermékenyülő növény, csak különösen száraz vidékeken történik idegentermékenyülés a rovarok segítségével. A virágzás 10-15 napig tart, de egyenetlen állománynál akár 20-25 napig is elhúzódhat.

21. ábra. Lencse Termés Hüvelytermése 1-1,5 cm hosszú, 0,5-1 cm széles, lapított. A hüvely színe világosbarna, bennük 1-2, ritkán 3 mag található. Mag: Korong vagy érme alakú lapított magja 2-9 mm átmérőjű. A mag színe zöldes, sárgás, vagy sötét illetve foltos is lehet. A kismagvú lencsék (Lens culinaris ssp. microsperma BAUMG.) magjának átmérője 3,5-4,5 mm, ezermagtömege 25-35 g. Színük szürkészöld vagy zöldessárga. Ezeket aprólencséknek is nevezik. A nagymagvú lencsék (Lens culinaris ssp. macrosperma BAUMG.) magjának átmérője 6,5-8,5 mm, ezermagtömege 50-80 g. Ezeket tányérlencséknek, pénzeslencséknek, fillérlencséknek nevezik. Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés − Lombfejlődés − Bimbózás − Virágzás


47

4. Lencse

− Hüvelyesedés − Érés A fajtaválasztás szempontjai − Koraiság − Gyors kezdeti fejlődés − Megfelelő termőképesség − Erőteljes szár és gyökérzet − Jó alkalmazkodóképesség − Rezisztencia (rozsda ellen) − Egyenletes érés − Fogyasztói igények: kiegyenlített nagyságú, vékony héjú, ízletes, egyenletesen és gyorsan főzhető, nagy magvú fajták

4.3. Agrotechnikája Éghajlatigény A lencse a mérsékelten meleg, párásabb éghajlatot kedveli. A tartósan száraz időjárás kedvezőtlenül befolyásolja a termesztését. A nagy hőingadozásokat nem tűri, ezért Dunántúlon, Észak-Magyarországon termesztik. Ne vessük Déli lejtőre, melegzugos területre. Könnyen felvehető vizet és egyenletes vízeloszlást igényel. Talajigény A lencse a könnyen művelhető középkötött, vagy annál lazább, kiegyenlített vízháztartású, jó kultúrállapotú, semleges kémhatású (6,7-7,6 pH) barna erdőtalajokat, csernozjom vagy csernozjom típusú homok talajokat kedveli. Ne vessük erodált, heterogén, túl sovány, túl kötött, nedves, hideg, mély fekvésű talajokba. Vetésváltás A lencsét általában két kalászos közé vetjük. Jó előveteményei a kalászosok, repce, fehérmustár, olajretek.

48


4. Lencse

Közepes előveteményei a rostlen, augusztus végéig betakarított silókukorica, kukoricacsalamádé. Kedvezőtlen előveteménynek számítanak a szántóföldi zöldségfélék, a hüvelyesek, a pillangósok, a napraforgó, a dohány, a cirokfélék és a későn betakarított növények. Önmaga után sem következhet 3-4 éven belül. Nem szabad a lencsét gyomosodásra hajlamos és szermaradványokat tartalmazó területre vetni. Utána legmegfelelőbb kalászost vetni. Talaj-előkészítés A korán lekerülő elővetemények után sekély tarlóhántást, majd amennyiben szükséges a nyár derekán a hántott tarló ápolását végezzük. Mindkét műveletnél ügyeljünk, hogy a talaj nedvességtartalmának megőrzése miatt zárjuk a talajt. Az őszi középmély (22-27 cm) szántás előtt kell az alaptrágyázást elvégezni. Annak érdekében, hogy a vetés előkészítését időben és kevés művelettel el tudjuk végezni, ősszel munkáljuk el a talajt. Tavasszal a simítózás és a starter trágyázás után sekély (8-10 cm) kombinátorozással készítjük elő a területet a vetéshez. A lencse a sekély vetése, az egyöntetű kelése és fejlődése érdekében, valamint a betakarítási veszteségek csökkentése miatt érzékeny a talajfelszín egyenletességére, vagyis un. „asztalsimaságú” magágyat kíván! Tápanyagellátás A lencse 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 8. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 8. táblázat. A lencse fajlagos tápanyagigénye K2O N P2O5 45 kg/t 22 kg/t 40 kg/t

CaO 40 kg/t

MgO 8 kg/t

Mivel a lencse gyengén fejlett gyökérzettel rendelkezik, ezért könnyen felvehető tápanyagokat igényel. Azonban túl sok N esetén az állomány buja, a betegségek iránt fogékony lesz illetve a nitrogéngyűjtő baktériumok sem látják el feladatukat. Ezért a lencse alá közvetlenül sohasem kerülhet istállótrágya. A lencsét külön mésztrágyázni nem kell, de jó, ha a talaj korábban már részesült fenntartó meszezésben


49

4. Lencse

Egy hektár lencse általában 40-60 kg nitrogén, 60-70 kg foszfor és 80-100 kg kálium hatóanyag-mennyiséget igényel. A lencse alá - a többi hüvelyeshez hasonlóan - a foszfor és kálium műtrágyákat az alapművelés előtt, a nitrogén műtrágyát a magágykészítés előtt juttassuk ki. Vetés A vetéshez csak csávázott vetőmagot használjunk! A lencse vetési adatait a 9. táblázat mutatja. 9. táblázat. A lencse vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő Sortávolság Vetésmélység Csíraszám Vetőmagszükséglet - kismagvú - nagymagvú

Adatok III. 1-20. (talajhőmérséklet 5-6 °C) 24 cm 3-5 cm 2-2,5 millió csíra/ha 60-75 kg/ha 90-130 kg/ha

A vetés után az egyenletes kelés érdekében célszerű hengerezni a területet. Ápolás Növényvédelmi munkák: A lencse nagyon megsínyli az elgyomosodást, viszont a herbicidekre a hüvelyesek közül a legérzékenyebb növény. Káros gyomnövényei: lencsebükköny, beléndek, apró szulák, mogyorós lednek. Termést csökkentő gyomok: libatopfélék, kövér porcsin és az egyszikű gyomok. A vegyszeres gyomirtást a vetés után szokták elvégezni. A peronoszpóra, lisztharmat, fuzárium, szürkepenész és a rozsdák ellen a megelőző védekezés a legfontosabb, vagyis a vetésváltás szabályait be kell tartani, kerülni kell a kötött, hideg talajba vetést és a csávázásról feltétlenül gondoskodjunk. Szükség esetén a gombaölő szerekkel állománykezelést is végezni kell. A cserebogárpajorok, barkók, levéltetvek és szipolyok, mint polifág kártevők mellett a lencsének speciális kártevői is vannak, mint a lencsbimbó-gubacsszúnyog, amely ellen leginkább vetésváltással és a bimbózás idején felszívódó inszekticidekkel

50


4. Lencse

védekezhetünk; illetve a lencsezsizsik, amely ellen a virágzás végén állománykezelést és a tárolás előtt gázosítást alkalmazunk. Mechanikai ápolás: Vegyszeres gyomirtás nélkül a gyomok ellen a megfelelő időben végzett többszöri fogasolás, kézi kapálás, valamint a káros gyomnövények kézi szelekciója alkalmazható. Betakarítás A lencse egyenlőtlenül érik, a betakarításra akkor alkalmas, amikor az alsó és középső szárrészen a hüvelyek sárgásbarnák és bennük a magok kemények (július eleje– közepe). Ha világos színű, jó minőségű lencsét akarunk, akkor teljes érés előtt takarítjuk be. Csapadékos időben a lencse egyenetlenül érik, ezért ekkor deszikkálják és 5-7 nap múlva egy menetben flexibilis vágóasztallal ellátott kombájnnal takarítják be. A két menetes betakarítás a lencse esetén előnyösebb. Ekkor a pergési veszteség elkerülése miatt a lencsét hajnalban rendre vágják, majd a rendfelszedés és a cséplés a magvak 16%-os nedvességtartalmakor (kb. 2-3 nap múlva) elvégezhető. A rendfelszedést és cséplést végző kombájn átalakításáról, beállításáról gondoskodni kell. A kicsépelt magot tisztítják, magas nedvességtartalom esetén 40-45 °C-on szárítják, majd osztályozzák. A zsizsiktelenítést a tárolás előtt a gázmester végezze el.

4.4. Vetőmagtermesztés A vetőmagnak termesztett lencse esetén a kalászos elővetemény a legelőnyösebb. A vetőmaglencse izolációs távolsága 2 m, és a keveredés elkerülése érdekében a vetőmagtáblában árulencsét lehetőleg ne termesszünk. A lencse idegenelését a minél precízebb munka érdekében több alkalommal el kell végezni. Már a vegetatív fejlődés során el kell távolítani az eltérő színű, méretű, levélzetű növényeket. A virágzáskor végzett szelekció alkalmával az eltérő levél- és virágszín alapján távolítjuk el a fajtaidegen növényeket. Később, a növény zöldhüvelyes állapotában a hüvely színe és alakja illetve a szár jellegzetességei alapján szelektálunk. Szántóföldi szemlét virágzáskor és érés kezdetén végeznek. Ekkor a mintaterek átlagában lencsebükkönyből legfeljebb 2 db, míg csattanómaszlag, mogyorós lednek, és


51

4. Lencse

apró szulák nem lehet a területen. A betegségek közül a levél- és hüvelyfoltosság, a lisztharmat, rozsda, peronoszpóra és a fuzárium kizáró ok. A vetőmag élő zsizsiket nem

"

tartalmazhat.


Mire használhatjuk fel a lencsét?

•

Mi a kultúrlencse latin neve?

•

Honnan származik a lencse?

•

Ismertesse a lencse morfológiai jellemzőit!

•

Milyen szempontok alapján válasszunk lencsefajtát?

•

Jellemezze a lencse termőhelyigényét!

•

Sorolja fel a lencse kedvező előveteményeit!

•

Hogyan készítjük elő a talajt?

•

Mennyi tápanyagot és mikor kell kijuttatnunk a lencse számára?

•

Mikor kell a lencsét vetni?

•

Milyen speciális lencse kártevőket ismer?

•

Mikor aratható a lencse?

4.6. Beadandó feladat Keresse ki az aktuális „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” című kiadványból a borsó, a bab, a szója és a lencse kórokozói, kártevői és gyomnövényei ellen engedélyezett vegyszereket és foglalja táblázatba!

52


5. Lóbab

5. Lóbab 5.1. Jelentősége A lóbab rendkívül értékes összetételű hüvelyes növény, hiszen fehérjetartalma kb. 29-32%, B1-, B2- és C-vitamin tartalma magas és ásványi anyagokban (Fe, Mg, P, K, Na) rendkívül gazdag. Kedvező beltartalmi tulajdonságai és kitűnő étrendi hatása miatt már a régi egyiptomiak, görögök és rómaiak fontos tápláléka volt. Akkoriban lisztté őrölt száraz magját használták fel, manapság viszont - főként a tőlünk nyugatra és délre fekvő országokban - a zöldborsóhoz hasonlóan éretlen, zsenge magját fogyasztják. Emberi fogyasztásra salátákba, konzervekbe és cukrászati termékekbe használják a zöld és a száraz lóbabot. Azonban a lóbab fő hasznosítási területe a takarmányozás, hiszen magja abraktakarmányként etethető, de a teljes növény tömegtakarmányként is használható. A lóbabot a világon megközelítőleg 2,5 millió hektáron termesztik (22. ábra), 1,5

vetésterület (ha)

t/ha-os termésátlaggal (24. ábra). 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

vetésterület (ha)

22. ábra. A lóbab vetésterülete a világon

1200 1000 800 600 400 200 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

23. ábra. A lóbab vetésterülete Magyarországon


53

5. Lóbab

Magyarországon az 1990-es évek első feléig a lóbabot még 1000 ha-on termesztették, majd a vetésterület annyira lecsökkent, hogy 2003-ra csupán 100 hektárnyi lóbabvetést jeleznek a FAO adatai (23. ábra). Hazánkban a lóbab terméshozama az 1 t/hat alig haladja meg (24. ábra).


Világ

Magyarország

2 1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

24. ábra. A lóbab termésátlaga

5.2. Biológiája Származás, elterjedés A kutatók a lóbab géncentrumát a Földközi-tenger partvidékére, Etiópia illetve Afganisztán területére teszik. Termesztése olyan régi időkre nyúlik vissza, hogy magját bronzkori feltárások során - többek között - hazánkban is megtalálták. A lóbab Amerika felfedezése előtt Európa általánosan elterjedt babfélesége volt, később az „új” kontinensről átkerült hüvelyesek fokozatosan visszaszorították. A lóbab (Vicia faba L.) a bükköny (Vicia) nemzetségbe tartozik, kromoszómaszáma 2n=12, 14 A fajtákat a mag nagysága alapján 3 változatba oszthatjuk: − Vicia faba L. var. major HARZ. (nagymagvú lóbab, disznóbab): A mag hosszúsága és szélessége 25-35 mm, vastagsága 8-10 mm, felszíne lapos, sima vagy homorú, ezermagtömege 1000-2400 g. − Vicia faba L. var. equina PERS. (közepes magvú lóbab): A mag hosszúsága és szélessége 12-20 mm, vastagsága 5-8 mm, felszíne sima, domború, ezermagtömege 500-1000 g. − Vicia faba L. var. minor PETERM. (kismagvú lóbab): A mag hosszúsága és szélessége

5-9

mm,

vastagsága

5-8

mm,

ezermagtömege 500 g alatti. 54


felszíne

sima,

domború,

5. Lóbab

Morfológia Gyökérzet Főgyökere orsó alakú karógyökér, melynek átmérője a gyökérnyaknál 1-1,5 cm, hossza 1,5-1,7 m. A kb. 20-30 cm-es oldalgyökerek csak a főgyökér felső 40 cm-es részén képződnek, így a talaj felső rétegét hálózzák be. A gyökérzetén megtelepedett N gyűjtő baktériumok csak kevés N-t tudnak megkötni, a gyökérgümők 6-9 mm-esek. Szár A lóbab 100-160 cm hosszú szára nedvdús, mereven felálló, viszonylag vastag, rajta 4 borda fut végig. A dudvás szár keresztmetszete négyszögletes, belül üreges. A lóbab szára rendszerint nem ágazik el, ha mégis, akkor az oldalág a földfelszínhez legközelebbi nóduszból ered.

25. ábra. Lóbab Levél A lóbab kifejezetten dús levélzetű növény. Lomblevelei 2-6 db levélkéből állnak (25. ábra), párosan szárnyaltak. A levélkék 2-3 cm hosszúak, húsosak, zöld színűek, ép szélűek, tojásdad alakúak, változó levélállásúak, bőrszerűek. Virágzat Fürt virágzata 2-9 virágból áll. A virágzatok a lomblevelek hónaljából erednek. A virágok pillangós szerkezetűek, színük igen változatos, rendszerint fehér alapon piros vagy fekete foltos. Virágzásbiológiájára fakultatív idegentermékenyülés jellemző, a beporzást rovarok végzik. A virágok 60%-a megtermékenyítés nélkül lehullik, bár az újabb fajtáknál már jobb arányt találhatunk. Termés Hüvely termése kezdetben húsos, zöld színű, majd az érés közeledtével barnásfeketévé, feketévé válik. Egy-egy növényen 8-12 hüvely található, melyekben 2-7


55

5. Lóbab

db mag van. A hüvelyek 5-15 cm hosszúak, és 1-2 cm szélesek, alakjuk egyenes, vagy hajlott is lehet. Mag A mag alakja és mérete a változatonként eltérő, színük a sárgától barnán keresztül a feketéig terjedhet. Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés − Elsődleges (primer) lomblevél megjelenése − Első összetett lomblevél kifejlődése − Lombfejlődés − Bimbózás − Virágzás − Hüvelykötés − Érés A fajtaválasztás szempontjai Jelenleg a lóbabtermesztés legnagyobb problémája az, hogy a fajták a kedvező körülményekre nem a generatív részek fejlődésével, hanem elsősorban vegetatív részeik növelésével reagálnak. Ezért a nemesítők fő célja, olyan generatív típusú fajták létrehozása, melyeknek a termőképessége nagyobb és szárazságtűrésük is megfelelő. A nagymagvú fajtákat kézimunkaigényük miatt főként a házikertekben étkezési célra vagy dísznövényként termesztik. Szántóföldi termesztésre a gépesíthetőség és a jobb szárszilárdság miatt inkább a kisebb magvú fajták alkalmasak.

5.3. Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: Mérsékelten melegigényes növény, a 80-120 napos tenyészidő folyamán 1600-2200 °C hőösszeget igényel. Csírázása már 3-4 °C-on megindul (optimuma 20-25 °C) és a fiatal növény akár -4, -6 °C-ot is elvisel. A lóbab fejlődése számára az a legkedvezőbb, ha a május és június mérsékelten meleg, csapadékos, az érés - betakarítás idején (augusztus első fele) pedig száraz, meleg az idő.

56


5. Lóbab

Fényigény: A lóbab hosszúnappalos növény, árnyékban, félárnyékban nem fejlődik rendesen. Egyes szerzők szerint az állomány belsejének a fényellátottsága a hüvelykötést és a hüvelyek fejlődését nagyban befolyásolja. Vízigény: Nagy vízigényű növény, transzspirációs együtthatója 650-920 l/1 kg szárazanyag. Legnagyobb vízigénye a csírázás – kelés, valamint a virágzás – hüvelykötés időszakában van. Katasztrófa számára, ha a virágzás és hüvelykötés időszakában száraz, meleg (20 °C felett) az idő, mert ekkor a virágok elszáradnak, a hüvelyeit lerúgja. Nagy vízigénye miatt a lóbab főként Dunántúl és Észak-Magyarország párásabb és csapadékosabb vidékeinek a növénye, az Alföldön öntözéssel termeszthető. Talajigény Középkötött, mély rétegű, mészben gazdag, jó vízgazdálkodású és semleges kémhatású vályog talajokat kedveli, de jól hasznosítja a réti és láptalajokat is. Ne vessük rossz kultúrállapotú szikesbe, sekély termőrétegű, lejtős és erodált talajokba. Vetésváltás Legjobb előveteményei a kalászosok, de a közepes tenyészidejű kukorica is megfelelő számára. Kedvezőtlen előveteményei: − hüvelyes és pillangós növények (közös kórokozók és kártevők) − cukorrépa, burgonya (nagy vízfogyasztású növények) − napraforgó (árvakelése vegyszerrel kiirthatatlan, mert herbicidtoleranciájuk hasonló) A lóbab előveteményként kedvező, mert növeli a talaj szervesanyag tartalmát, mélyre hatoló gyökérzete javítja a talaj szerkezetét, csökkenti a nematódafertőzés veszélyét, a tarackosodást és betegségeket szoríthat vissza, viszont hátránya, hogy a talajt kissé kizsarolja és nyár végéig a táblán marad. Utána kalászost (leggyakrabban őszi búzát és árpát), kukoricát és cirokféléket is vethetünk.


57

5. Lóbab

Talaj-előkészítés A lóbab talaj-előkészítésekor alapvető célunk a talaj vízbefogadó és vízmegőrző képességének növelése. Korán betakarított elővetemény után 5-7 cm mélységben el kell végezni a tarlóhántást, majd gyűrűshengerrel zárjuk a talajt. Későn lekerülő elővetemények betakarítását követően az őszi szántás előtt a szár- és gyökérmaradványokat kell felaprítani, hogy azok ne befolyásolják károsan a szántás minőségét. Az őszi szántást 25-35 cm mélyen, időben el kell végezni. A szántás elmunkálása javasolt, mert ez kora tavaszi magágykészítést és vetést tesz lehetővé. Tavasszal a magágyat 8-10 cm mélységben, kombinátorral készíthetjük el. Mivel a lóbab termése elég magasan található és nem kell a kombájnnak kopíroznia a talajt, ezért a talaj felszínét nem szükséges teljesen simára alakítani. Tápanyagellátás A lóbab 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 10. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 10. táblázat. A lóbab fajlagos tápanyagigénye K2O N P2O5 52 kg/t 23 kg/t 46 kg/t

CaO 35 kg/t

MgO 7 kg/t

A talaj vízgazdálkodásának javítása miatt előnyös, ha a lóbab istállótrágyázott talajba kerül. Azonban a nitrogénbőség és a gyomfertőzöttség veszélye miatt, nem közvetlenül a lóbabot, hanem az előveteményt célszerű trágyázni (30-35 t/ha). Egy hektár lóbab általában 30-60 kg nitrogént, 40-80 kg foszfort és 150-170 kg káliumot igényel hatóanyagban. A lóbab alá a foszfor és kálium műtrágyákat az alapművelés előtt, a nitrogén műtrágyát a magágykészítés előtt szórjuk ki, majd dolgozzuk a talajba. Vetés A lóbab vetési adatait a 11. táblázat mutatja. A lóbab korán tavasszal (talajhőmérséklet 4-5 °C) vethető. A késői vetéseknél általában terméskiesés jelentkezik.

58


5. Lóbab

11. táblázat. A lóbab vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő Sortávolság: - nagymagvú (kertben) - kis és közepes magvú (szántóföldön) Vetésmélység Csíraszám Termő növény Vetőmagszükséglet

Adatok III. 10-25. 50 cm 24 cm 6-10 cm 500 ezer csíra / ha 400-450 ezer db/ha 300-500 kg/ha

A dupla gabona-sortávolságú vetést 800 g-os ezermagtömegig gabona vetőgépekkel lehet megoldani. A lóbab a vetés mélységére különösen érzékeny. A mély vetés oka egyrészt a csírázáshoz szükséges nyirkos magágy, amit ilyen mélységnél biztosan megtalál a csíranövény; másrészt az, hogy az erőteljesen fejlődésnek induló gyököcske szinte kinyomja a sekélyre vetett magot a talajból. A mag oltását a vetés előtt szokták elvégezni. A vetőmag oltása a lóbab esetén is termésfokozó lehet. Ápolás Növényvédelmi munkák: A talajlakó kártevők ellen talajfertőtlenítést kell végezni. A csírakori betegségek ellen csávázással lehet védekezni. Később, ha szükséges, a betegségek (fuzáriumos gyökérrothadás, levél és hüvelyfoltosság, rozsda, botritisz) ellen állománypermetezést is végezhetünk. A gyomirtást preemergens kezeléssel, majd a lóbab kelése után postemergens kezeléssel oldhatjuk meg. A lóbab egyik legveszedelmesebb kártevője a fekete levéltetű, de megtámadhatja a bagolylepke hernyója, a molyok, az atkák, a poloskák és a barkó is. Ezek ellen inszekticidekkel védekezhetünk. Mechanikai ápolás: A dupla gabona-sortávolság esetén mechanikai ápolásra nincs igazán lehetőségünk, esetleg a cserepesedésre hajlamos talajokon a kelés elősegítése érdekében a talajkérget szükséges feltörnünk.


59

5. Lóbab

Öntözés: Ahol nincs elegendő természetes csapadék a lóbab számára, ott a virágzás kezdetétől a zöld hüvelyek kialakulásáig 3-4 alkalommal történő 30-40 mm-es vízadag kijuttatása biztonságosabbá teszi a termesztését. Betakarítás A lóbab érése elhúzódó, legelőször a főszáron lévő alsó hüvelyek érnek meg. A lóbab állományszinten akkor nevezhető érettnek, amikor a hüvelyek 90%-a fekete színű, a magok kemények és nedvességtartalmuk 16-18% (július vége – augusztus eleje). A veszteség elkerülése érdekében, a túlságosan elhúzódó érés esetén vegyszerrel állományszárítást vagy érésgyorsítást végezhetünk. A betakarítást a lóbab aratására beállított kombájnokkal egy menetben szokták elvégezni. Aratáskor a kombájnnal kellően magas tarlót hagyhatunk, nem kell a talajt kopírozni, hiszen az alsó hüvelyek is kb. 30 cm magasan helyezkednek el. Az aratás után tisztítani, majd 10-12%-os nedvességtartalomra kell szárítani a magokat.

5.4. Vetőmagtermesztés Lóbabvetőmagot csak olyan I. és II. szántóföldi termőhelyen lehet termeszteni, ahol más hüvelyes és pillangós növényt 2 éve, lóbabot pedig 4 éve nem vetettek. Szuperelit és elit szaporítás esetén 200 m, I. és II. foknál 100 m-es izolációs távolságot kell tartani. A táblában 2-2,5 m-enként 50 cm-es szelekciós utakat kell létesíteni. A szelekciót a virágzás idején végzik, melynek során el kell távolítani az idegen, fejletlen és beteg növényeket. Az OMMI szakemberei a szántóföldi szemléket a virágzás és az érés idején végzik el. A 10%-ot meghaladó vírus, illetve a 2%-nál nagyobb fuzárium és lisztharmatfertőzöttség esetén a tételt kizárják a vetőmagtermesztésből. Ha 15% feletti a mag nedvességtartalma, akkor a szárítást legfeljebb 40 °C-on lehet elvégezni.

60


5. Lóbab

"


Milyen felhasználási módokat ismer lóbabnál?

•

Mekkora a lóbab vetésterülete és termésátlaga hazánkban?

•

Sorolja fel a lóbab faj változatait!

•

Jellemezze a lóbab morfológiáját!

•

Milyen éghajlat- és talajadottságokon termeszthetünk lóbabot?

•

Milyen a lóbab megítélése előveteményként?

•

Ismertesse a lóbab talaj-előkészítési munkáit!

•

Sorolja fel a lóbab vetési adatait!

•

Ismertesse a lóbab ápolási munkáit!

•

Hogyan jellemezhető az érett lóbab?

•

Mekkora izolációs távolságot kell tartani a lóbab vetőmagtermesztésekor?


61

6. Földimogyoró

6. Földimogyoró 6.1. Jelentősége A földimogyoró rendkívül magas energiatartalmú hüvelyes növény, hiszen magja a 28-34% fehérje mellett 42-55% nem száradó olajat is tartalmaz. A vitaminok közül sok B1- és B2- vitamint tartalmaz. Magyarországon főként hüvelyben vagy kifejtve, pörkölt és sózott állapotban kerül forgalomba, illetve cukrászipari termékekben találkozhatunk vele. Azonban ma már hazánkban is egyre terjed a belőle készült mogyoróvaj és az étolaj felhasználása. Szénája értékes takarmány. Termesztését Magyarországon az 1930-as években kezdték, de nagy mértékben még ma sem tudott elterjedni, így szükségletünk túlnyomó részét még ma is importáljuk. A világon 20-25 millió hektáron termesztenek földimogyorót (26. ábra) kb. 1,33

vetésterület (ha)

t/ha-os termésátlaggal (27. ábra).

30000000 25000000 20000000 15000000 10000000 5000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek


26. ábra. A földimogyoró vetésterülete a világon

2 1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

27. ábra. A földimogyoró termésátlaga a világon

62


6. Földimogyoró

6.2. Biológiája Származás, elterjedés A földimogyoró Dél-Amerikából (Brazília, Paraguay) származik, Európába csak Amerika felfedezése után kerülhetett. A földimogyoró (Arachis hypogea L.) kromoszómaszáma 2n=40. Morfológia Gyökérzet Igen fejlett gyökerei vannak, melyek lazább talajok esetén 1-1,5 m mélységre is lehatolnak. Hazai talajokon oltás nélkül gyökerein nem fejlődek gyökérgümők. A földimogyoró hektáronként mintegy 20 kg N-t hagy vissza. Szár 30-60 cm hosszú dudvás szára a fajtától függően felálló vagy a talajon elterülő is lehet (28. ábra).

28. ábra. Földimogyoró


63

6. Földimogyoró

Levél Szórt állású levelei párosan összetettek. A levélkék ovális alakúak, hegyes vagy tompa csúcsúak, sötétzöld színűek és többé-kevésbé molyhosak. Virágzat Fürt virágzata van. A virágzatot alkotó virágok pillangós szerkezetűek, öntermékenyülőek és élénksárga vagy narancssárga színűek. A virítás után 3-4 nappal a megtermékenyült virágokból terméstartó termésképlet (gymnophor) fejlődik, amely lefelé hatol és 6-8 cm mélyen a talajba fúródik. Termés Termése a talajban fejlődik, amely kissé befűződött, henger alakú, recés felületű, sárgás vagy csontszínű hüvelytermés. Benne 1-4 db mag található. A magok húspirostól az ibolya színig változhatnak, sőt tarka színűek is találhatóak. Ezermagtömege 400 g. Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés − Elsődleges (primer) lomblevél megjelenése − Első összetett lomblevél kifejlődése − Lombfejlődés − Bimbózás − Virágzás − Termésképletek földbe fúródása − Hüvelyesedés − Érés A fajtaválasztás szempontjai − Jó alkalmazkodóképesség − Termésbiztonság − Rövid tenyészidő − Felálló bokortípus

6.3. Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: Melegigényes növény, hőösszeg igénye 2800 °C. Fejlődése az északi szélesség 43° és a déli szélesség 48° közötti régióban a legzavartalanabb. Hazánk ettől 64


6. Földimogyoró

az ideális termőterülettől északabbra helyezkedik el, ezért Magyarországon csupán az ország melegebb déli, délkeleti részén érdemes a földimogyoró termesztésével foglalkozni. Csírázásához legalább 15 °C-os talajhőmérséklet szükséges, de kelés után a hűvösebb időt (-1,5 °C) is tűri. A nagy mértékű hőmérsékletingadozás hátrányosan befolyásolja fejlődését. Fényigény: Fényigényes növény, a 120-140 napos tenyészidő folyamán 2500 napfényes órát igényel. Vízigény: A tenyészidő során kb. 300 mm egyenletes eloszlású csapadékot igényel. Kritikus számára a virágzás és hüvelyesedés időszaka, ezért száraz, meleg nyáron csak a július végi, augusztus eleji öntözés segíthet. Talajigény A laza szerkezetű, könnyen felmelegedő, jó kapilláris vízemelő képességű, közel semleges

kémhatású

(6,9-7,5

pH)

talajokat

kedveli.

Termeszthetjük

lazább

csernozjomon, könnyű öntés- vagy humuszos homoktalajokon is. A földimogyorót semmiképpen sem termeszthetjük nehezen felmelegedő, vizenyős, agyagos talajokon. Vetésváltás Az előveteményre nem igényes. Legjobb előveteményei a kalászosok, de kerülhet silókukorica, burgonya, cukorrépa és szántóföldi zöldségek után is. Ne termesszük más hüvelyes és pillangós növények után, illetve önmaga után 3-4 évig nem kerülhet ugyanarra a területre. A földimogyoró után tavaszi takarmánynövényeket szoktak termeszteni. Talaj-előkészítés A nyári érlelő talajmunkák (tarlóhántás, tarlóápolás) után az alapozó őszi szántást 25-30 cm mélységben kell elvégezni. A gondosan elvégzett szántás alapfeltétele a laza, levegős talajszerkezet kialakításának és a téli csapadék nagyobb mértékű befogadásának.


65

6. Földimogyoró

Tavasszal simítóval egyengessük el a talajfelszínt, majd a vetésig gyommentesen tartjuk a területet. A 12-15 cm mélységű magágyat a vetés előtt kombinátorral készítjük el. Tápanyagellátás A földimogyoró 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 12. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 12. táblázat. A földimogyoró fajlagos tápanyagigénye K2O N P2O5 70 kg/t 42 kg/t 55 kg/t

CaO 40 kg/t

MgO 8 kg/t

Átlagos körülmények között egy hektár földimogyoró 40-50 kg nitrogén, 60-80 kg foszfor és 120-150 kg kálium hatóanyag-mennyiséget igényel. A foszfor és kálium műtrágyákat az őszi szántással, a nitrogén műtrágyát a magágykészítéssel dolgozzuk a talajba. Ha a talaj kémhatása kevesebb, mint 6 pH, akkor meszeznünk szükséges. A mikroelemek közül esetleg a Mn és a B pótlásáról kell gondoskodni. Vetés A földimogyoró vetési adatait a 13. táblázat mutatja. 13. táblázat. A földimogyoró vetési útmutatója Megnevezés Adatok Vetésidő IV. 25-V. 10. (talajhőmérséklet 15 °C) Sortávolság 70 cm Vetésmélység 5-6 cm Csíraszám 200 ezer csíra/ha Termő növény 140 ezer db/ha Ezermagtömeg 400 g Vetőmagszükséglet 100 kg/ha A vetéshez csak teljesen ép és egészséges hüvelyekből származó magvak használhatók, amelyeket a vetés előtt csávázni kell. A túl korai vetést kerüljük, mert a hideg talajban a magvak elfekszenek, megpenészednek és elpusztulnak. Nagyobb területek vetéséhez kukorica-vetőgépeket használhatunk; míg kisebb területnél, kertekben 2-3 szemenként fészekbe is vethető a földimogyoró.

66


6. Földimogyoró

Ápolás Növényvédelmi munkák: A csírakori kórokozók ellen csávázást, a talajlakó kártevők ellen talajfertőtlenítést végzünk. Mivel a földimogyoró herbicidérzékeny, ezért vegyszeres gyomirtása ez ideig nem megoldott. A betegségek (cerkospóra, fuzáriumos hervadás) ellen 1-3 alkalommal állománykezelést kell végezni. A kártevők közül a takácsatkák okozhatnak súlyos gondokat, melyek ellen speciális atkaölő szerekkel védekezhetünk. Mechanikai ápolás: Virágzásig 1-3 alkalommal kapálást vagy kultivátorral sorközművelést kell végezni a levegős, laza szerkezetű talaj és a gyommentesség biztosítása érdekében. A virágok termékenyülése után, a terméstartó földbe fúródásakor és kb. 2 hét múlva a burgonyához hasonlóan töltögetést kell végezni. Öntözés: Ha virágzáskor száraz, meleg az idő, akkor július végén - augusztus elején 2-4 alkalommal (15-20 naponként), 30-40 mm-es vízadagot kell kijuttatni. Augusztus közepétől azonban az öntözést be kell fejezni, különben az érés elhúzódik. Betakarítás Érettnek tekinthető a földimogyoró, amikor a bokrok szétesnek, a levelek sárgulnak, a hüvelyek kemények és csontfehér színűek, feltörve a hüvelyek belső fala fehér, a magok a fajtára jellemző színűek és méretűek. Az érés elhúzódása miatt gyakran vegyszeres érésgyorsítást végeznek és a defóliálás után kb. egy héttel betakarítható a termés. Kis területen kapa vagy ásó, nagyobb területen kormánylemez nélküli eke vagy burgonyaszedő segítségével lazítjuk fel a töveket. A növények felnyűvése után a földet lerázzuk, majd száraz napsütéses idő esetén hüvelyükkel felfelé fordítva kúpba rendezzük a töveket. Csapadékos idő esetén a felszedett töveket szellős szín alatt szárítjuk, utóérleljük. A hüvelyek tartós tárolását csak 11% nedvességtartalom alatt lehet biztosítani.

6.4. Vetőmagtermesztés Vetőmagot termő tábla kiválasztásának kritériumai az árumogyoró termesztésével megegyezik, csak itt 2 m-es elválasztósávot kell tartani más fajtáktól.


67

6. Földimogyoró

A szelekció során el kell távolítani az elütő megjelenésű és a beteg töveket. Szántóföldi szemlét virágzáskor és éréskor tartanak az OMMI szakemberei. Vetőmagot csak a legszebb, legtöbb és legérettebb hüvelyeket termő tövektől fogjunk. A száraz helyen tárolt hüvelyeket tél végén tavasz elején fejtsük ki, majd ezután végezhetjük el a vetőmag előkészítő munkáit.

"


68

•

Honnan származik a földimogyoró?

•

Jellemezze a földimogyoró alaktani sajátosságait!

•

Milyen éghajlat- és talajigénye van a földimogyorónak?

•

Ismertesse a földimogyoró kedvező előveteményeit!

•

Hogyan kell a földimogyoró számára megfelelő talajállapotot létrehozni?

•

Mikor juttatjuk ki a földimogyoró számára a tápanyagokat?

•

Ismertesse a földimogyoró vetési adatait!

•

Milyen mechanikai ápolási munkákat kell a földimogyorónál végezni?

•

Hogyan történik a földimogyoró betakarítása?


7. Szegletes lednek

7. Szegletes lednek 7.1. Jelentősége A szegletes lednek az Alföld száraz vidékeinek, termő szikeseinek abraktakarmány-növénye. A 23-25%-os fehérjetartalmú magját azonban egyes helyeken nemcsak takarmányként, hanem borsó helyett főzeléknek is használják. Ezenkívül felhasználható zöldtakarmánynak és gyökérzetének erőteljes N gyűjtése miatt zöldtrágyanövényként is termesztik. A színes virágú, foltos magvú változatai azonban humán táplálkozásra és takarmányozásra alkalmatlanok, mert az un. latirizmust okozzák, amely egyensúlyvesztéssel, járási zavarokkal és görcsös bénulással jár. Ma termesztése Indiában, a volt Szovjetunió déli részén és a Földközi-tenger vidékén jelentősebb. Magyarországon főként házikertekben termesztik, szántóföldi termesztése nem túl jelentős.

7.2. Biológiája Származás, elterjedés A szegletes lednek a Földközi –tenger környékéről származik, majd a középkorban terjedt el Európaszerte. A szegletes lednek (Lathyrus sativus L.) a lednek (Lathyrus) nemzetségbe tartozik. Számos elnevezését ismerjük, mint a szegletes bükköny, szeges borsó, lófogú borsó, szekerce borsó, lapos borsó, alföldi bab vagy a spanyol lencse. Kromoszómaszáma 2n=14. Morfológia Gyökérzet Főgyökere akár 80-100 cm-re is lehatol, oldalgyökerei viszont csak a talaj felső 20-30 cm-es rétegében találhatók meg. Gyökérzetén - a többi hüvelyeshez hasonlóan – gyökérgümők vannak. Szár Szára 50-100 cm magas, négy élű, lapított, gazdagon elágazó, ezért a növény bokorszerű. A szára és a levele viasszal borított, ezért a növény szürkészöld színű. Levél Lomblevelei összetettek, párosan szárnyaltak, a csúcsi levélkék kaccsá módosulnak. A levélkék kis számúak és kis felületűek, alakjuk hosszúkás (29. ábra). Virág Pillangós szerkezetű virágai többnyire magányosan állnak, ha több virága van, akkor azok fürt virágzatot alkotnak. A virágok legtöbbször fehérek, de ismert halvány-


69

7. Szegletes lednek

kék vagy lilás változata is. A virágok öntermékenyülők. Egy-egy növény virágzása 1622 napig tart.

29. ábra. Szegletes lednek Termés Hüvelytermésében 2-4 mag található. A hüvely hasi oldalán jellegzetes, a szár éleihez hasonló varratot láthatunk. A magok baltaszerűen lapítottak az éleik szegletesek, átmérőjük 8-10 mm, vastagságuk 4-5 mm. A mag színe sárgásfehér, esetleg barna foltokkal borított, ezermagtömege 160-220 g. Fejlődési (fenológiai) fázisok Tenyészideje: 100-130 nap. 1. Vetéstől kelésig: kb.15 nap 2. Keléstől virágzásig: kb. 47 nap 3. Virágzás kezdetétől zöldhüvelyéréséig: kb. 41 nap 4. Zöldhüvelyérésétől magérésig: kb. 11 nap

70


7. Szegletes lednek

7.3. Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: Igénytelen, a hideget is elviselő növény. Csírázása már alacsony hőmérsékleten megindul és a késői fagyok sem tesznek benne kárt. Virágzás idején szárazabb, melegebb időjárás megfelelő számára, mert csapadékos körülmények között termékenyülése kedvezőtlen lesz és megdől a növény. Vízigény: Kelésekor nedves magágyat igényel, később a szárazabb körülményeket is elviseli. Talajigény Jobb talajokon nem érdemes termeszteni, mert ott más hüvelyes növények hozama nagyobb. Ezért elsősorban a javított szikeseken, erodált erdőtalajokon, homokos gyenge termőképességű területeken szokták termeszteni, de megfelelőek számára a rosszabb vízgazdálkodású, mészben szegény talajok is. A vizenyős, lápos területeket azonban kerüljük. Vetésváltás Legjobb előveteményei a kalászosok, de napraforgó után is vethetjük, melynek gondosan felaprított és aláforgatott szármaradványai növelik a szikesek termőképességét. Önmaga és más hüvelyes illetve pillangós növény után csak 4-6 év múlva kerülhet. Utána őszi vagy tavaszi kalászost vessünk. Talaj-előkészítés Termesztését leginkább a szikeseken szokták végezni, melyek talajművelési szempontból perctalajnak minősülnek. A szegletes lednek a főként a kedvezőtlen szerkezetű, tömörödött altalaj esetén igényli a mély talajművelést, melyet terméstöbblettel hálál meg. Ezért a nyári talajmunkák után őszi mélyszántást, esetleg altalajlazítást is végeznünk kell. Szikeseken a talajt ne munkáljuk el, egyéb talajokon is legfeljebb durva elmunkálást végezzünk. Tavasszal a talaj-előkészítést minél korábban, minél kevesebb menetszámmal kell elvégezni, hogy a káros taposást és szerkezetrombolást mérsékeljük. A 10-12 cm mé-


71

7. Szegletes lednek

lyen kombinátor segítségével elkészített magágy ülepedett, aprómorzsás és kellően szikkadt felszínű legyen. Tápanyagellátás A szegletes lednek 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 14. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 14. táblázat. A szegletes lednek fajlagos tápanyagigénye K2O CaO N P2O5 40 kg/t 25 kg/t 45 kg/t 14 kg/t

MgO 6 kg/t

A hektáronkénti 80-100 kg foszfor és kálium hatóanyag-mennyiséget az őszi alaptrágyázás időszakában, a 70-80 kg nitrogént a magágykészítés előtt juttassuk ki. Vetés A szegletes lednek vetési adatait a 15. táblázat mutatja. 15. táblázat. A szegletes lednek vetési útmutatója Megnevezés Adatok Vetésidő III. 1-31. Sortávolság 12 cm Vetésmélység 4-5 cm Csíraszám 1 millió csíra/ha Termő növény 800 ezer db/ha Ezermagtömeg 160-220 g Vetőmagszükséglet 160-220 kg/ha Ápolás Valamennyi gyomnövény terméscsökkentő hatású, gyomirtását vegyszerekkel végezzük. Betegségei: fuzáriumos tőhervadás, levél- és hüvelyfoltosság, peronoszpóra, lisztharmat, borsórozsda Kártevői csipkézőbogarak, akácmoly, vincellérbogár, levéltetű. A zsizsik nem károsítja.

72


7. Szegletes lednek

Betakarítás Érett, amikor az alsó hüvelyekben a magok megsárgulnak, a hüvely fala pergamenszerűen száraz (július közepe). A szegletes lednek magvai a hüvelyekből nem peregnek, viszont a gyenge szára miatt megdőlésre hajlamos. A betakarítási veszteség elkerülése érdekében a magjáért termesztett szegletes ledneket megfelelően beállított, száremelővel ellátott kombájn segítségével célszerű betakarítani. Mivel a szalmája értékes juhtakarmány, így azt is érdemes hasznosítani. A zöldetetésre szánt táblákat júniusban takarítjuk be, ekkor kb. 15-20 t/ha-os zöldtömeggel számolhatunk. Csapadékos nyáron esetleg sarjút is hozhat, amit ismét kaszálhatunk.

7.4. Vetőmagtermesztés A vetőmagtermő tábla talaja legyen homogén és ne legyenek benne vízjárásos, vízfoltos részek. Izolációs távolsága 2 m. Szelekcióra a tenyészidő folyamán többször is szükség van, amely során el kell távolítani a más virágszínű és eltérő morfológiájú növényeket, valamint a mogyorós ledneket. Szántóföldi szemlét virágzáskor és éréskor végeznek. A vetőmagtermesztésből kizáró ok a fuzárium, a levél- és hüvelyfoltosság, a peronoszpóra, a lisztharmat, a rozsda jelenléte. A vetőmagok szárítását 40 °C alatt kell végezni.

"


Hogyan lehet a szegletes ledneket felhasználni?

•

Ismertesse a szegletes lednek morfológiáját és fejlődési fázisait!

•

Milyen termőhelyi körülményeken érdemes szegletes ledneket termeszteni?

•

Milyen elővetemény nem felel meg a szegletes lednek számára?

•

A szegletes lednek talajművelését alapvetően milyen tényező határozza meg?

•

Mennyi tápanyagot szükséges a szegletes lednek számára kijuttatni?

•

Mikor vetjük a szegletes ledneket?

•

Sorolja fel a szegletes lednek legfontosabb betegségeit és kártevőit!

•

Hogyan és mikor takarítják be a szegletes ledneket?


73

8. Csillagfürt

8. Csillagfürt 8.1. Jelentősége A csillagfürt termesztése már régi időkre tekint vissza, hiszen már az ókorban is felfedezték előnyös elővetemény-hatását, ismerték magja kedvező- és kedvezőtlen tulajdonságait. A 35-39% fehérjét tartalmazó csillagfürtmag aminosav-összetétele a tojásfehérjéhez hasonló és emészthetősége kiváló. A csillagfürtnek ma már nemcsak keserű, hanem édes változata is van. A keserű változat alkaloidatartalma (spartein, lupanin, lupinin, oxylupanin) nagyobb mint 0,1%, ezért ezt ma főként zöldtrágyázás céljára vetik vagy halak takarmányozására használják. A keserű változat kedvezőtlen hatású vegyületei a melegvérűeknél a májgyulladással járó lupinózis betegségét okozzák, ezért takarmányozásra előzetes kezelés nélkül a keserű csillagfürt nem használható. Régen a keserű csillagfürt magját a különféle, bonyolult kesertelenítő, méregtelenítő eljárások után abraktakarmányozásra használták fel, illetve főzött, sózott állapotban csemegeként fogyasztották. A csillagfürt szélesebb körű elterjedését az édes változat létrehozása, nemesítése tette lehetővé. A 0,1%-nál kevesebb alkaloidát tartalmazó édes változat magja előkészítés nélkül is alkalmas abraktakarmányozásra, illetve a teljes növényt tömegtakarmányként használhatjuk, így zöld- vagy silótakarmány és széna is készíthető belőle. A csillagfürt a hüvelyesek közül az egyik legigénytelenebb kultúra. Mélyre hatoló gyökerei nemcsak lazítják az altalajt, de gyökérsavainak köszönhetően még a talaj mélyebb rétegeibe mosódott, nehezen felvehető tápanyagokat is hasznosítani tudja. Kiváló elővetemény, hisz a nagyfokú N megkötő képességének (120-180 kg/ha) köszönhetően az utóvetemény terméshozamát 15-20%-kal is növelheti. Számos előnyét a környezetkímélő, kis mennyiségű kemikáliát felhasználó technológiák is értékelik, így a fenntartható mezőgazdasági termelés egyik stratégiai fontosságú növénye lehet. A csillagfürtöt a világon 1-1,5 millió hektáron termesztik (30. ábra), míg Magyarországon az utóbbi években sajnos a vetésterülete az 1000 ha alatt maradt (31. ábra). A termésátlaga rendkívül ingadozó képet mutat (32. ábra). A 14 évet összefogó FAO adatok alapján megállapítható, hogy a csillagfürt termésátlaga a világon 1,09 t/ha, míg Magyarországon 0,8 t/ha.

74


vetésterület (ha)

8. Csillagfürt

2000000 1500000 1000000 500000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

vetésterület (ha)

30. ábra. A csillagfürt vetésterülete a világon

4000 3000 2000 1000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

31. ábra. A csillagfürt vetésterülete Magyarországon


Világ

Magyarország

1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

32. ábra. A csillagfürt termésátlaga

8.2. Biológiája Rendszertan A csillagfürt is a pillangósvirágúak családjába tartozik. A csillagfürt nem fajt, hanem nemzetséget jelöl. A csillagfürt nemzetségen belül többszáz évelő és egyéves faj található, melyek közül hazánkban négy fajt emelhetünk ki: − Fehér virágú csillagfürt – Lupinus albus L.

2n=50

− Sárga virágú csillagfürt – Lupinus luteus L. 2n=52 Növénytermesztéstan III.

75

8. Csillagfürt

− Kék virágú csillagfürt – Lupinus angustifolius L.

2n=40

− Évelő csillagfürt - – Lupinus polyphyllus Lindl.

2n=50

Szántóföldi körülmények között a fehér és a sárga virágú csillagfürt jelentősebb, melyeknek édes és keserű változata is van. A kék virágú csillagfürtnek csak magas alkaloidatartalmú fajtái ismertek, az évelő csillagfürttel pedig kertekben, parkokban dísznövényként találkozhatunk. Származás, elterjedés A csillagfürt őshazája a Földközi-tenger vidékére tehető, majd termesztése fokozatosan terjedt Európa és Ázsia felé. Hazánkban a 18. század végén honosították meg a fehér virágú csillagfürt keserű változatát, majd az 1930-as évek végén az édes változat is megjelent. A csillagfürt termesztésével a savanyú, gyenge termőképességű homoktalajok javítását, termőképességének fokozását kívánták megvalósítani. A fehérjehordozók

felértékelődésével

a

csillagfürtnek

is

jelentős

lehetőségei

lehetnek

a

biotermesztésben, ezért termesztésének fejlődése várható. Morfológia A csillagfürt fajok elkülönítése morfológiai bélyegeik alapján történik. Fehér virágú csillagfürt (33. ábra) Gyökérzet Mélyre hatoló, erőteljes gyökerein gyökérgümőket találhatunk. A baktériumok nitrogéngyűjtése csekélyebb, mint a sárga virágú fajnál. Szár 70-140 cm magas, elfásodó szárú növény. Felépítése jellegzetes: a főszár virágzata alatt fejlődnek ki az elsőrendű oldalhajtások, amelyek szintén virágzatban végződnek és a virágzat alól hasonló módon másod- azokból pedig harmad- és negyedrendű oldalhajtásokat is létrehozhat. A hajtások elrendeződésének következtében a virágzati tengelyek teraszosan, egymás fölött helyezkednek el. Levél Egy-egy levélnyélen 5-7 levélkéből összeálló ujjasan összetett levél van. A levéllemez felszíne sima, fonákja szőrözött. Virágzat A pillangós szerkezetű virágok laza fürt virágzatot alkotnak. A virágok jórészt fehérek, kékesfehérek, illatuk nincs. A virágok a fehér, a sárga és a kék virágú csillag-

76


8. Csillagfürt

fürt fajok esetén is öntermékenyülők, de az idegenmegporzás mértéke a 30%-ot is meghaladhatja. Termés Hüvelytermése felálló, benne 3-5 db mag található. A hüvelylemezek összenőttek, ezért magja nem pereg. Mag

Magja

oldalt

lapított,

csontfehér

színű

esetleg

rózsaszín

árnyalattal.

Ezermagtömege 230-450 g.

33. ábra. Fehér virágú csillagfürt Sárga virágú csillagfürt (34. ábra) Gyökérzet Erőteljes gyökerei a talaj 1,5-2 m-es mélységéig is lehatolnak. A csillagfürtök között a legnagyobb N gyűjtő képessége van, melyet a gyökérnyak alatt elhelyezkedő, tojásdad nagyságú gyökérgümő is elősegít. Természetesen az oldalgyökereken további kisebb gümőket is találhatunk. Szár Közepes (50-70 cm) magasságú növény. A szár fejlődése alapján kétféle típusát különítjük el. Az egyik típusnál a növény a fejlődése kezdetén tőrózsát fejleszt, majd a főhajtással egyszerre 3-6 oldalhajtást hoz létre. A másik típusnál nem jön létre tőrózsás állapot, hanem a szár a kelés után azonnal fejlődésnek indul és oldalhajtásait csak a főszár virágzatának kifejlődése után, a szár felső részéből fejleszti. Ezek általában magasabbak és gyorsabb fejlődésűek. Levél Ujjasan összetett levelei 5-9 levélkéből állnak. A tőrózsát fejlesztő típus nagy levéltömeget hoz létre, amely levelek sötétzöld színűek. A másik típusnál világoszöld leveleket találhatunk.


77

8. Csillagfürt

Virágzat A laza fürtvirágzatban a virágok örvszerűen helyezkednek el. A virágok színe sárga, illatuk erős, ibolyára emlékeztető. Termés Hüvelye éréskor csavarodva nyílik, ezért magját több méterre is elszórhatja. A nemesített, édes változat hüvelyei nem pergőek. Egy-egy hüvelyben 4-5 mag található. Mag Magja gömbölyded, néha kissé lapított, ezermagtömege 90-170 g. A mag színe sárgásfehér, de lehet cirmos is.

34. ábra. Sárga virágú csillagfürt Kék virágú csillagfürt (35. ábra) Gyökérzet Mélyre hatoló, erőteljes gyökérzetét főgyökér és oldalgyökerek alkotják. A nitrogéngyűjtő baktériumok segítségével jelentős mennyiségű N-t halmoz fel a talajban. Szár 70-100 cm magas, lágy szárú növény. Egyes típusai az oldalhajtásokat a főhajtás alsó, míg más típusok a főhajtás felső részén fejlesztik. Levél Ujjasan összetett levelei 5-7 levélkéből állnak. Lándzsa alakú, keskeny levelei miatt a kék virágú csillagfürtöt keskeny levelű csillagfürtnek is szokták nevezni. A levelek színe középzöld, de lehetnek halványzöld vagy kékesvörös árnyalatúak is. Virágzat Fürt virágzatában a virágok – a fehér virágú csillagfürthöz hasonlóan - váltakozva körben, de nem örvösen helyezkednek el. A virágok színe nagyon változatos. Az alapszín a kék, de előfordulhatnak viola, rózsaszín, kékesfehér és fehér árnyalatúak is. Termés Hüvelytermései enyhén szőrözöttek, felnyílók. A hüvelyenként 4-6 db mag található. 78


8. Csillagfürt

Mag A mag alakja ovális, kerek vagy vese alakú, színe általában szürkésbarna vagy sárgásfehér alapon szürkéskéken vagy sárgásbarnán márványozott. Ezermagtömege 50120 g.

35. ábra. Kék virágú csillagfürt Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés − Első lomblevél kifejlődése − Levélrózsa képzés − Szárbaindulás − Bimbózás − Főhajtás virágzása − Hüvelyesedés − Oldalhajtások virágzása − Levélsárgulás − Érés Tenyészidő: - Fehér virágú csillagfürt 150-180 nap - Sárga virágú csillagfürt 110-120 nap - Kék virágú csillagfürt 100-105 nap A fajtaválasztás szempontjai − Magas termőképesség


79

8. Csillagfürt

− Kiegyenlítettség − Rezisztencia − Szárazságtűrés − Puha héjúság − Zárt hüvelyűség − Édes változatnál: magas fehérje és alacsony alkaloidatartalom.

8.3. Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: A tenyészidő alatt 2400-2800 °C körüli hőösszeget igényel. A magok csírázása már 4-6 °C-on megindul és a fiatal 5-8 leveles növények akár a rövid ideig tartó -4, -6 °C-os lehűlést is elviselik. A hőigénye a tenyészidő előrehaladásával nő, így a fejlődés későbbi szakaszában nemcsak tűri, de kedveli is a meleget, főként ha az megfelelő csapadékellátottsággal párosul. Vízigény: Transzspirációs együtthatója 600-1000 l víz/kg szárazanyag. A tenyészidőszak folyamán kb. 250 mm csapadékot igényel. A csírázás és kelés időszakában nedves magágy szükséges az egyöntetű keléshez és kezdeti fejlődéshez. Kimagasló vízigénye a virágzást és hüvelykötést megelőző időszakban (május, június eleje) van. Ha ekkor a csillagfürt számára nem áll rendelkezésre megfelelő vízmennyiség, akkor a virágok rosszul termékenyülnek és a hüvelykötés gyenge lesz. Az érés időszakában az egyenletes éréshez és a gyors vízleadáshoz csapadékmentes, száraz időjárást igényel. Talajigény A csillagfürt nemcsak eltűri a savanyú talajokat, hanem kimondottan igényli is, hiszen a gyökérgümőiben élő baktériumoknak (Rhizobium lupini) az alacsony kémhatás (4,5-6,5 pH) biztosít kedvező életfeltételeket. Általában a mély rétegű, karbonátot nem tartalmazó, tápanyaggal közepesen ellátott, jó víz- és levegőgazdálkodású talajokat igényelnek. A fehér virágú csillagfürt a talaj minőségére a legigényesebb, viszont mészérzékenysége a legkisebb a termesztett csillagfürtök közül. Termeszthető a jobb minőségű, gyengén humuszos homoktalajokon, a karbonátmentes erdőtalajokon, az agyagos talajokon, a réti öntés és réti csernozjom talajokon is. A sárga virágú csillagfürt a legérzékenyebb a talaj mésztartal-

80


8. Csillagfürt

mára. Termeszthető savanyú homok és vályogos homok talajokon, sőt zöldtakarmánynak még a gyenge termékenységű futóhomokok is alkalmasak. A kék virágú csillagfürt talajigénye a sárga és a fehér virágú csillagfürt között van. Legsikeresebben a vályogos homok és homokos vályog talajokon termeszthető. A csillagfürt termesztésére alkalmatlanok a sülevényes, pangóvizes és mészben gazdag talajok. Vetésváltás A csillagfürt a vetésforgóba jól beilleszthető, előveteményei lehetnek kalászosok és kapások is. Előveteményként kerüljük a burgonyát és önmagát, mert gombás (fuzárium, rizoktónia) fertőzésre hajlamosít illetve a napraforgót mert erősen gyomosító hatású. Ezért burgonya után 2-3, napraforgó után 3-4 és önmaga után 4-5 évenként kerülhet. A csillagfürt zöldtrágyának termesztve kiváló előveteménye a burgonyának és más szántóföldi zöldségeknek, míg a magnak termesztett csillagfürt után inkább kalászost, vagy N-t megháláló kapást vessünk. Talaj-előkészítés Az őszi talaj-előkészítő munkák (sekély tarlóhántás, tarlóápolás, középmély szántás) legfőbb célja, hogy a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességét növeljük és a gyomokat minél jobban irtsuk. Az őszi szántást szeptember végén – október elején célszerű elvégezni, majd a barázdabehúzás után célszerű elmunkálni a talajt, hogy a vetőágyat minél korábban el tudjuk készíteni. Laza homoktalajon a zöldtrágyának vagy zöldtakarmánynak vetett csillagfürt esetén a szántást tavasszal is elvégezhetjük, de ekkor a vízkészlet megóvása és a tömörödöttebb magágy érdekében azonnal gyűrűshengerezni kell. A 10-12 cm mélységű magágyat tavasszal kombinátorral készítsük el. Tápanyagellátás A csillagfürtök 1 tonna terméssel és a hozzájuk tartozó melléktermékkel együtt a 16. táblázatban látható tápanyagokat veszik fel a talajból.


81

8. Csillagfürt

16. táblázat. A csillagfürtök fajlagos tápanyagigénye (Kruppa József 2002 és Borbély Ferenc 2004 munkái alapján) N P2O5 67-78 kg/t 13-20 kg/t Fehér virágú csillagfürt 70-80 kg/t 16-21 kg/t Sárga virágú csillagfürt 65-73 kg/t 15-20 kg/t Kék virágú csillagfürt

K2O 35-40 kg/t 38-45 kg/t 35-43 kg/t

Átlagos körülmények között egy hektár csillagfürt számára 17-34 kg nitrogén, 1836 kg foszfor és 60-100 kg kálium hatóanyagnak megfelelő műtrágyamennyiséget kell kiszórni. A foszfor és kálium műtrágyákat az őszi szántás előtt, a nitrogén műtrágyát a tél végén még a fagyott talajra juttatjuk ki. Vetés A csillagfürtök vetési adatait a 17. táblázat mutatja. 17. táblázat. A csillagfürtök vetési útmutatója Megnevezés Fehér virágú csil- Sárga virágú csillagfürt lagfürt Vetésidő - fővetés III. 20-IV. 5. III. 15-30. - másodvetés VII. 1-15. VII. 1-15. Sortávolság 24 cm 12 cm Vetésmélység 3-4 cm 2-3 cm Csíraszám 380-420 ezer/ha 800-900 ezer/ha Vetőmagszükséglet 120-130 kg/ha 120-140 kg/ha

Kék virágú csillagfürt III. 15-25. 12 cm 3-4 cm 800-900 ezer/ha 120-140 kg/ha

A vetőmagot célszerű a nitrogénmegkötés fokozása érdekében oltani. Ápolás Növényvédelmi munkák: A csillagfürt az egyik legjobb gyomnevelő kultúra, hiszen a virágzás után az összegyűjtött N jelentős része a gümőkből a talajba jutva a gyomokat intenzív növekedésre serkenti. Leggyakoribb gyomnövényei: kakaslábfű, moharfélék, mezei aszat, libatopfajok, parlagfű, ragadós galaj, héla zab. Vegyszeres gyomirtását vetés előtt és vetés után is szükséges elvégezni, azonban a gyomirtó szerek alkalmazása - a csillagfürt herbicid-érzékenysége miatt - nagy körültekintést igényel.

82


8. Csillagfürt

Kártevői: csillagfürt csipkézőbogár, csillagfürtlégy, bogáncspille, cserebogárpajor, fekete levéltetű, mezei nyúl. Betegségei: fuzáriumos hervadás, levél- és hüvelyfoltosság, szürkepenész, mozaikvírus, vírusos keskenylevelűség, élettani keskenylevelűség. Mechanikai ápolás: A sűrű vetést nem tudjuk mechanikusan ápolni. A szélesebb sortávolságú fehér csillagfürtöt 4-6 leveles állapotban fogasolhatjuk meg, amikor a gyomok sziklevelesek, illetve kelőfélben vannak. Betakarítás Zöldtakarmánynak termesztett csillagfürtöt bimbózáskor illetve virágzás elején célszerű betakarítani. A zöldtrágyának vetett állományt teljes virágzás és hüvelykötés végén szokták leszántani. A magnak termesztett csillagfürtöt egy menetes betakarítással beéréskor aratjuk. A sárga virágú csillagfürt a betakarításra érzékenyebb, mert a magvak pereghetnek, ezért a veszteségek megelőzése érdekében a teljes érés előtt célszerű a betakarítást elvégezni. A sárga virágú csillagfürt fajtái általában augusztus közepéig beérnek. A fehér virágú csillagfürt magjaira nem jellemző a pergés, ezért a betakarítással megvárhatjuk a teljes érés időszakát, általában szeptember közepén aratható. A betakarított magot a gyommagvaktól és a zöld növényi részektől meg kell tisztítani, hogy megelőzzük a magok bemelegedését, dohosodását és penészedését. A csillagfürt csak 14%-os nedvességtartalom alatt tárolható biztonsággal, ezért ha szükséges, 40 °C alatt szárítsuk.

8.4. Vetőmagtermesztés Szuperelit és elit vetőmag előállítása esetén 200 m, I. és II. fokú vetőmag előállítása esetén 100 m a szigetelőtávolság. Vigyázni kell, hogy idegenmegporzások következtében véletlenül se történjen visszakeseredés. A vetőmagtermő táblába kétméterenként idegenelőutakat hagyunk ki.


83

8. Csillagfürt

A szelekciót május második-harmadik dekádjában kezdjük és ezután folyamatosan végezzük. A szelekció során eltávolítjuk a fajtától eltérő, beteg, hervadt és fejletlen növényeket. A szántóföldi szemlét az OMMI vetőmagfelügyelői virágzás idején és az érés kezdetén végzik. Ha a magok nedvességtartalma a tárolás előtt nagyon magas, akkor 35-38 °C-on száríthatjuk.

"


Milyen csillagfürtfajokat termesztünk Magyarországon?

•

Hogyan használhatjuk fel a csillagfürtöket?

•

Vesse össze a fehér, a sárga és a kék virágú csillagfürt morfológiai sajátosságait!

•

Sorolja fel a csillagfürt fejlődési fázisait!

•

Milyen a csillagfürtök talajigénye?

•

Milyen elővetemények után termeszthetünk csillagfürtöt?

•

Ismertesse a csillagfürt talajelőkészítését!

•

Mennyi tápanyagot szoktak általában egy hektár csillagfürt termesztésekor kijuttatni?

•

Sorolja fel a csillagfürtben leggyakrabban előforduló gyomokat, kártevőket és betegségeket!

84

•

Mikor kell a csillagfürtöt betakarítani?

•

Mire kell vigyázni a csillagfürtök tárolásánál?


9. Csicseriborsó

9. Csicseriborsó 9.1. Jelentősége Jelentőségét igénytelensége, szárazságtűrése és egyszerű termeszthetősége adja. Szára nem dől meg, kártevőknek ellenáll és a magja sem pereg, ezért szinte nem is kell veszteséggel számolnunk. Az arab országokban és Indiában fontos élelmiszernövény, a többi országban pedig főként kedvező beltartalmú (fehérjetartalom 17-31%, olajtartalom 4-7%) abraktakarmányként hasznosítják. A csicseriborsót 9-12 millió hektáron termesztik (36. ábra). Főként India, Kis-Ázsia és a Földközi-tenger országai valamint az USA és Mexikó termeszti jelentősebb mértékben. Terméshozama 0, 6-0,8 t/ha (37. áb-

vetésterület (t/ha)

ra).

15000000 12000000 9000000 6000000 3000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek


36. ábra. A csicseriborsó vetésterülete a világon

0,85 0,8 0,75 0,7 0,65 0,6 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

37. ábra. A csicseriborsó termésátlaga a világon

9.2. Biológiája A csicseriborsó (Cicer arientinum L.) kromoszómaszáma 2n=16.


85

9. Csicseriborsó

Morfológia (38. ábra) Gyökérzet A borsónál fejlettebb gyökérzetű, karószerű főgyökere 30-40 cm. Szár Szára 35-70 cm-es, tőből elágazó, szilárd, merev, ezért a növény megdőlésre nem hajlamos. A szár kívülről kissé szőrös, szegletes keresztmetszetű. Levél Páratlanul szárnyalt összetett leveleit mirigyszőrök borítják. A levélkék széle fogazott, fűrészes. Virág A virágok egyesével állnak és többnyire öntermékenyülők. A virág színe fehér rózsaszín vagy lilás is lehet. Termés Hüvelytermése megnyúlt tojásdad alakú, mirigyszőrökkel fedett. A 2-3,5 cm hosszú hüvelyben 1-3 db mag található. Mag A magok gömbölyűek, ráncosak és csőrszerű nyúlványukkal bagolyfejre emlékeztetnek. A magok sárgásfehér, bordó, barna vagy fekete színűek is lehetnek. Ezermagtömege 200-350 g.

38. ábra. Csicseriborsó

9.3. Agrotechnikája Éghajlatigény A csicseriborsó hőigényes növény (hőösszege 1700-2500 °C), ezért a termesztésének leginkább a Dunától keletre és a Cegléd-Debrecen vonaltól délre fekvő terület, illetve Dél-Baranya felel meg.

86


9. Csicseriborsó

A hüvelyesek közül nála csak a szegletes lednek kisebb a vízigénye. Ezért még a száraz meleg időjárást is elviseli a tenyészidő folyamán. Csupán a kelés és a kezdeti fejlődés időszakában fontos számára a csapadék, ha ekkor száraz a magágy, akkor a kelés elhúzódik a növények egyenlőtlen fejlődésűek lesznek. Talajigény A könnyen felmelegedő, középkötött és lazább szerkezetű, jó tápanyagszolgáltató képességű talajokon díszlik jól. Termeszthető barna erdőtalajokon, humuszos homoktalajokon és csernozjom típusú homoktalajokon is. Kerüljük a hideg, kötött, erodált és lejtős talajokat és a futóhomokot is. Vetésváltás A vetésforgóba könnyen beilleszthető, de legtöbbet a kalászosok után terem. A szermaradványokra érzékeny. Utána legjobb őszi kalászost vetni. Talaj-előkészítés A kalászosok betakarítása után tarlóhántást, majd az árvakelés megszüntetése érdekében tarlóápolást végzünk. A nagy szármaradványt hagyó elővetemények után a maradványokat zúzni és aprítani kell. Az őszi szántást 22-25 cm mélységben kell elvégezni. A szántást nem szükséges elmunkálni, mert a csicseriborsó számára megfelelő lazább talajokat a vetésig még tavasszal is el tudjuk készíteni. A 10 cm mély magágyat március közepére egy menetben kombinátorral vagy fogas és simító összekapcsolásával készítsük el. Tápanyagellátás A csicseriborsó 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 18. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 18. táblázat. A csicseriborsó fajlagos tápanyagigénye K2O N P2O5 50 kg/t 20 kg/t 40 kg/t


CaO 35 kg/t

MgO 5 kg/t

87

9. Csicseriborsó

Egy hektár csicseriborsó általában 50-60 kg nitrogén, 80 kg foszfor és 120 kg kálium hatóanyag-mennyiséget igényel. A foszfor és kálium műtrágyákat az őszi szántással, a nitrogén műtrágyát a magágykészítéssel dolgozzuk a talajba. Vetés A csicseriborsó vetési adatait a 19. táblázat mutatja. 19. táblázat. A csicseriborsó vetési útmutatója Megnevezés Adatok Vetésidő III. 15-31. Sortávolság 24-36 cm Vetésmélység 2-7 cm Csíraszám 500 ezer csíra/ha Termő növény 400-450 ezer db/ha Vetőmagszükséglet 100-150 kg/ha Ápolás Növényvédelmi munkák: Gyomokra főként a kelés és kezdeti fejlődés időszakában érzékeny. Gyomirtását a magágyba dolgozott (presowing) herbicidekkel meg lehet oldani, hiszen később gyomelnyomó. Betegségek közül az aszkohitás szár-, levél- és hüvelyfoltosság okozhat veszteségeket. A betegségek ellen csávázással, állománykezeléssel védekezünk. A csicseriborsót újabban a gyapottok-bagolylepke támadja meg, más rovarok nem veszélyeztetik, mert a mirigyszőrök alma- és oxálsavtartalma megvédi a kártevőktől. A zsizsik sem támadja meg. Mechanikai ápolás: Ha a hericidkezelések nem megfelelőek, akkor sorközművelést kell alkalmazni a gyomok ellen. Betakarítás Éréskor a levelek elszáradnak, a hüvelyek sárgák, bennük a magok kemények és zörögnek (július vége-augusztus közepe). A magokra nem jellemző a pergés, csak a többszöri eső hatására nyílnak fel a hüvelyek.

88


9. Csicseriborsó

Az aratást megfelelően beállított gabonakombájnnal egy menetben lehet elvégezni. A betakarítása viszonylag egyszerű, mert szilárd szára még az éréskor sem dől meg és az alsó hüvelyek is viszonylag magasan helyezkednek el.

9.4. Vetőmagtermesztés Olyan táblában lehet csak vetőmagtermesztését végezni, ahol az előző két évben nem termesztettek hüvelyeseket vagy pillangósokat. Legjobb előveteményei a kalászosok. Izolációs távolsága 2 m. Az eltérő virágszínű, fejlettségű és a beteg (aszkohitás foltosság, vírusos mozaikosodás, mozaikos levélcsíkosság) egyedeket el kell távolítani. Szántóföldi szemléket virágzáskor, zöldhüvelyes állapotban és az érés előtt végeznek az OMMI szakemberei. A magok betakarítása után az előtisztítás, majd szükség esetén 40 °C alatt szárítás következik.

"


Ismertesse a csicseriborsó jelentőségét!

•

Idézze fel a növény alaktani jellegzetességeit!

•

Milyen termőhelyen érdemes csicseriborsót termeszteni?

•

Mi a legkedvezőbb elő- és utóveteménye a csicseriborsónak?

•

Hogyan kell a csicseriborsó számára a talaj-előkészítést elvégezni?

•

Mikor kell a szükséges tápanyagokat kijuttatni?

•

Ismertesse a csicseriborsó vetési adatait!

•

Milyen betegségek és kártevők fordulhatnak elő a csicseriborsóban?

•

Hogyan kell a gyomok ellen védekezni

•

Mikor és hogyan takarítható be a csicseriborsó


89

10. Homoki bab

10. Homoki bab 10.1. Jelentősége A homoki bab vetésterülete a világon egyre nő. Az 5-10 millió hektáros vetésterület (39. ábra) jelentős része Kína, India és az USA területén helyezkedik el. Hazánkban csak elenyésző területen fordul elő, főként a Duna-Tisza közén termesztik. Maghozama a többi hüvelyeshez képest alacsony, 0,28-0,39 t/ha (40. ábra), zöldtömege 12-22 t/ha. A homoki babot felhasználják élelmiszerként (saláta, főzelék), takarmányozásra

vetésterület (ha)

(zöldtakarmány, széna) és zöldtrágyázásra is.

12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek


39. ábra. A homoki bab vetésterülete a világon

0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek

40. ábra. A homoki bab termésátlaga a világon

10.2. Biológiája Származás, elterjedés Őshazája Közép-Afrika. Amerika felfedezése, és a Phaseolus bab elterjedése előtt a lóbabbal együtt a Földközi-tenger térségében és Európában is általánosan elterjedt és

90


10. Homoki bab

termesztett hüvelyes növény volt. Magyarországon főként a Duna-Tisza közén termesztették. A homokibabot (Vigna sinensis (L.) Endl.) szokták tehénborsónak, csicseribabnak, búzababnak, lencsebabnak vagy piribabnak is nevezni. Kromoszómaszáma 2n=20. Morfológia (41. ábra) Gyökérzet Főgyökere orsó alakú. A rendkívül elágazó oldalgyökereken gömbölyű gyökérgümőket találunk. Szár Az elágazó szár inkább elfekvő, mint álló. Levél Hármasan összetett leveleit tojásdad, kopasz, fénylő levelek alkotják. Virágzat Örvös-fürt virágzatát 1-3 virág alkotja. A virágok önbeporzók. A virágzat a levelek hónaljából fejlődik ki. Termés 10-25 cm hosszú egyenes vagy gyengén hajlott hüvelytermés. Mag Egy-egy hüvelyben 6-20 db mag található. A magvak alakja a vetési babéhoz hasonló, vese alakú. Színe igen változatos, világosbarna, barna, sötétlila, fekete, barnatarka és különböző színű köldökgyűrűje lehet. A homoki bab ezermagtömege 60160 g.

41. ábra. Homoki bab


91

10. Homoki bab

10.3. Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: Melegigényes növény, csírázásához 12-14 oC szükséges. A hideg talajban elfekszik, csírázási erélye csökken. Vízigény: Jól tűri a szárazságot, csapadékot főként a kelés időszakában igényel. Talajigény A meszes, laza homoktalajok növénye. Termesztik a tápanyagban szegény, sovány homoktalajokon, a kovárványos erdőtalajokon és a homokos réti talajokon is. Ne vessük hideg, kötött, vizenyős talajú, mély fekvésű területekre. Vetésváltás Az előveteményre nem igényes, leggazdaságosabb őszi keveréktakarmányok után másodveteményként vetni. Utána a hüvelyes és pillangós növényeken kívül bármilyen növény vethető. Önmaga után 3 év múlva következhet. Talaj-előkészítés Ősszel betakarított elővetemény után a szármaradványok zúzása, aprítása után szántást végzünk, amit elmunkálatlanul hagyunk. Tavasszal április végére 10-15 cm mély, jól tömörített talajt kell készíteni. Az őszi keveréktakarmányok után a másodvetésű homoki babnak elegendő egy 15-20 cm mélységű nehéztárcsázás vagy vetőszántás, amit fogasolunk, majd hengerezünk. Tápanyagellátás Egy hektár homoki bab számára tavasszal 60-80 kg nitrogént, ősszel 80 kg foszfort és 120 kg kálium hatóanyag-mennyiséget juttassunk ki. Ha másodveteményként termesztjük, akkor a foszfor és kálium trágyákat az elővetemény alá is kiadhatjuk. Vetés A homoki bab vetési adatait a 20. táblázat mutatja.

92


10. Homoki bab

20. táblázat. A homoki bab vetési útmutatója Megnevezés Adatok Vetésidő V. 5-15. Sortávolság: -szálastakarmánynak, zöldtrágyának 24-36 cm -magnak 45-48 cm Vetésmélység 4-6 cm Csíraszám 450 ezer csíra/ha Ezermagtömeg 60-160 g Vetőmagszükséglet 35-70 kg/ha Ápolás Növényvédelmi munkák: A gyomok (ujjas mohar, kakaslábfű, libatopfélék, kövér porcsin), kártevők (takácsatka, zsizsik) és betegségek (baktériumos paszulyvész, bab fenésedése, babrozsda) ellen vegyszerekkel védekezzünk! Mechanikai ápolás: A gyomirtás és a talaj porhanyítása érdekében sorközművelést alkalmazunk. Öntözés: Az őszi keveréktakarmányok után, száraz homoktalajon a kelesztő öntözés szükséges lehet. Egyébként nem öntözzük. Betakarítás Zöldtakarmánynak augusztus második felében, zöldhüvelyes állapotban kaszálják. A mag szeptember elejére érik be. A homoki bab érése elhúzódó, a pergés jellemző. Betakarítását két menetben végzik: a reggeli órákban rendre vágják a vonódott állapotú növényeket, majd 5-6 nap száradás után cséplik a rendeket. A szalmát juhtakarmányként és leszántva a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére is használhatják.

"


Mire használjuk a homoki babot?

•

Mekkora a terméshozama a homoki babnak?

•

Ismertesse a homoki bab morfológiáját!

•

Jellemezze a homoki bab termőhelyigényét!


93

10. Homoki bab

•

Mennyi tápanyagot szoktak átlagos körülmények között kijuttatni a homoki bab számára?

•

Sorolja fel a homoki bab vetési adatait!

•

Mikor és hogyan takarítjuk be a homoki babot?

10.5. Beadandó feladat Keressen fel egy hüvelyes növény termesztésével foglalkozó gazdaságot! A kiválasztott növény termesztési tapasztalatait az alábbi vázlatpontok, kérdések illetve saját tapasztalatai, észrevételei alapján dolgozza fel és készítsen 4-5 oldalas esszét! •

A gazdaság székhelye?

•

A gazdaság szántóterületének hány százalékán termeszti az adott növényt?

•

A termőterület jellemzői (éghajlati- és talajadottságok).

•

Milyen talajtípuson termeszti a gazdaság az adott növényt?

•

Mi volt az előveteménye?

•

Milyen elővetemény-hatást tapasztaltak az elmúlt években az adott növénynél?

•

Hogyan állapítja meg az adott gazdaság a kijuttatandó tápanyag mennyiségét?

•

Mennyi tápanyagot és mikor juttatott ki az adott gazdaság a növény termesztéséhez? Milyen trágyaféleséget alkalmaztak? Milyen géppel szórták ki a tápanyagokat?

•

Hogyan, hány menetben végezték a talaj-előkészítését? Milyen gépeket használtak a talaj művelésére?

•

Mikor, milyen körülmények között vetettek? (vetésidő, hektáronkénti csíraszám vagy vetőmagmennyiség, vetőgép típusa, sortávolság, vetésmód, termesztett fajták stb.)

•

Milyen kártevők, betegségek és gyomok fordultak elő?

•

Milyen mértékű volt a gazdaságban a károkozók terjedése, hogyan és mikor védekeztek ellenük?

•

Mikor történt az aratás? Milyen volt az időjárás a betakarításkor? Milyen gépeket használtak? Volt-e valami miatt betakarítási veszteségük?

•

Hogyan alakult a gazdaságban az adott növény termésátlaga, minek tulajdonítható ez az eredmény?

94


10. Homoki bab

•

Mi történt a terménnyel az aratás után? (tisztítás, és annak körülményei, esetleg szárítás, zsizsiktelenítés, értékesítés vagy saját felhasználás)

•

Hogyan hasznosították a melléktermékeket?

•

Milyen raktári kártevők szaporodtak el a gazdaság magtárában? Hogyan védekeztek ellenük?


95

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN III

Recommend Documents