Nro. 6x<.
A,' F E L S É G E S
GSÁS Z Á R ÉS A P O S T O L í K I R Á L Y KE
GYELMES
ENGEDELMÉBÓL
Indult Bétsből, Kedden Augustus l - s ő
Frantzia
Ország.
Azok a' közönséges tudósítások, meiIyekben a' Fáris városa kőfalai alatt történt dolgok közönségessé tétettek, nevezetesen a'Jun. 30-ik napjától fogva a' következett Julius 3-ikáig történtek olly t s o n k á k , olly homályosok, olly hibások voltak, hogy mi kenteiének vagyunk, azokat megczáfolni , és a történt dolgokat hiteles kútfejekből szedyén ki, a' M . Kurír érdemes Olvasóival közleni.- A ' Mont St. Jean mellett történt tsatában megveretett es szélljelszórt P'rauczia ármáda , Soifsons mellett ismét öszvegyüjtetelt, és Marsai Soult U t a l ujjobban organizáltatott, Marsai Grouchy, a' ki a' maga corpusának egy részét a' veszedelemö l megmentette, Rheims városába' való érkezésekor olly parantsolatot vett, hogy ' maga hadi seregeit Soifsonsla vezérelje, az északi armadának fővezérséget vegye ke"'re, ' marsirozzon Parisba. — E z - a ' rendelés ugyan nem volt haszontalan egészl e n , de mivel már akkor a' szövetségesármádák Fáris városához közelgettek, és azon a' környéken lévő nevezetesebbhelységeket, úgymint Compicgne, Creil, és Font St. Ma*
a
s
sei
napján, 1815-dik esztendőben. .
siroztatoít Fáris fele', az Soissonsból segí tségére ment hadi. néppel öszvekaptsoltn. De mindazáltal így sem boldogulhatott, m i vei'sereginek-jobb szárnya a' marsirozásban megtámadtatott, több ágyúit elvesztette, sok katonái elhagyták zászlóikat, és4o,0O0nel több nem mehetett la Vileite alá. Ezen szomorú kilátásai közt Marsai Grouchy a' fővezérséget leakarta tenni, 's le is tette , ezt a' fővezérséget a' Kormányszék Marsai Davoustra bízta, a' ki ennek a' corpusnak mind morális mind materiális állapotját ros'z karban találta, azonközben a' hadi seregeknek száma nagyon niegszapoíodott, mivel a'nemzeti gárdista seregtol 7-000 könnyüszerü, és a' Párisi foederátusok közül egynéhány ezer ember gyűl lőttek öszve Marsai üavoust vezérlése alá , az elszökött katonák közül is sokan viszszatértek zászlóikhoz. A ' nemzeti gárdistáknak vezérlése Massena Marsaira bízatott, A ' Fáris városának oltalmazására tétetett főerősségek St.Denis és Menilmontant közt voltának: de a' szövetséges vezérek is' olly rendeléseket tettek, mellyeknek j ó következései tsathatatlanok voltak. F. M . Eg- Wellington a' Francziáknak santzaikat előröl fenyegette$ IIg. Blücherrc a Inzatott vala, bogy Fáris városát St. Germam oldaláról kerüljc-meg. — A M . Davoust főhadiszállása la l Hetiében volt, a kamarának képviselői deputalusokat küldöttek
a'Franczia ármáda állapotjának megvisgálására, és a' következendő hadi tsataknak elkezdésére való unszoíásakra. A' mult Jun. 30-dik napján a' Prusz sziai hadi seregek Genevilliers helységet el foglalván hathatós demonstratiókat tettek; Wellington pedig az ellenségnek azokat az őrálló helyeit elfoglalta, a' mellyek Vertus kórnyékén készíttettek vala, a' melly dolog nagy zűrzavarba ejtette a' Frantziákat. Azon közben General Vandamme a' Fr. armadá nak maradmányával Fáris kőfalai alatt öszvegyülvén Excelmans Generált Versailles ellen küldötte, hogy annál fogva az Orlcansi utakat e l f o g l a l h a s s a . G e n . Lt. Fire't két Fr. vadász és. egy linea regimentet RJ(jucncourt mellett állított ki vigyázatra, a' midőn Excelmans Generál a' Pruszsziai ha di seregeket két dragonyos regimentei szembe, és egy dragonyos regimenttel ol dalaslag a' Pruszszusokat megtámadta. A ' Brandenburgiai és Pomerániai huszárregi mentek derekasan viselték ugyan magokat, és sok embert megöltek az ellenség közül: mindazáltal végtére is kenteiének voltak magokat hátrább vonni , minekutánna a' Gen. Firct corpusa a' leshelyből mimenvén, őket hátúi megtámadta, a' melly al kalmatossággal a' Pruszszusok vezérje Oberslieutenant Sohr nagy sebet kapott, és az el lenség kezébe esett.
gokat. E l l e n b e n a' Faireknek és képviselöknek kamarái nagy rémülésben voltak, j egymás közt való villongások és zene'bo. nák szüntelen nevekedtek. A ' M. Soult kommandótól való elmenetele, Grouchy Marsainak közönséges panaszai, hasonlóképpen a' M . Ney békételensége is elegendő próbái voltak a n n a k , hogy az ármáda között való hadi fenyíték is közel vagyon az eloszláshoz. , a
Jul. 3-ik napján viradtakor Gen. Van damme még egy próbát tett az Ifsj helységnek viszszavételére , de nem boldogul hatott, mivel az első Pruszsziai ármádaGen. Zicthen vezérlése alatt őtet viszszaverte, 's ugyan akkor a' Scine folyóvíznek bal part ján táborozó hadi nép mozogni kezdvén, lehetetlen volt a' Fr;ntziáknak egyhelyben megmaradni, mellyet ezeknek vezére észre vévén egy parlamentért az az, avagy lovaspos tát küldött Lord Welligto?űioz azzal a' tudósí tással, hogy kész leszen Parist feladni; melly szerint még azon napon végbe ment a' St. Cloudi megegyezés.
A ' miként a' Loire vizén túl táborozó Frantzia ármáda a' Királynak magát alája vetette légyen, azt a' I j - i k Júliusi Monitor e/képpen jelenti: , , A ' Loire vizén túlazllri' miihli Herczeg vezérlése alatt lévő Franczia ármáda a' Generállieutenantok Gerard, Jul. 2 - ikán a' Bliicher F. M . corpusa Hasco, és Valmy Grófok által a'maga te!Meudon mellett marsirozott; a'harmadik lyes, és minden feltétel nélkül való alajacórpus Plessisquipet ellen , a' 4-ik és tarta vettetését letétette, az Eő Felsége királyiszé Ezen Generálisok az lék ármáda pedig Versailles ellen. Levres, kének gráditsaira. Herczegnek utolsó hivatalbeli Meudon, és Ifsj fegyveres kézzel vétettek Eckmühli é l , mivel minden erejét arra fordította az rendelései által voltának arra meghatároz; ellenség, hogy a' Fáris környékén délfelé tátva." — Egyéberánt a' Stuttgardi udvari Július 2l-ik fekvő tetőknek birtokában megmarad újságban. Ludwigsburgból ezeket olvassuk: „ A ' kurír által ide érke hasson. Maga Paris városa tökélletes tsendes- zett tudósítások szerint, a 'Loire vizén tu^ ségben volt; annak lakosi a'győzedelme fekvő Frantzia armadával kötött f e g y seknek nemes szivüségekben bízván, és ar-. nyugvás ma felfog m o n d a t n i , és ha ejról is meglévén győzettetve, hogy azok aion ármáda feltétel nélkül magát meg nem adj"^ fővárost megfogják hódoltatni, a' vasárna az ellenségeskedések jövő AugustuS 1" p i és más innepnapokon vigan mulatták ma napján ismét elkezdődni fognak." eu
:
ver
cn
357
A' 15 - d i k Júliusi Monitor azt tartja , hogy királyi koniraissáriusok küldettek a' végre, hogy az ostrom alatt lévő erősségek nek kommendánsait meghívják, hogy ma gokat adják meg a' királynak. A ' nemze ti betsiilet, úgymond, a' nevezett újság, kí vánta ezen védelmezést főilök; m á r m o s t kenteiének lesznek Frantzia Ország kíván ságát betölteni és a' haszontalan eilentállásnak véget vetni, a' melly azt a Fejedel münket ugy is eléggé szomoritó szerentsétlenséget, melly ért ők számot adni kötele sek volnnnak , még nevelhetné: „Fáj dalommal látjuk , így szóll tovább a' ne vezett Monitor, hogy Franczia ország több más városai egy maroknyi pártosoknak áldozatjává lévén, a' nemzetnek kívánságával, mellyröl semmi kétség többé nem lehet, ellenkező magok viseletek által, lakosa ikra elkerülhetetlen Szerentsétlenséget von nak. Bár tsak a' Marne mellett való Chalons városának példáját tartanák szemeik előtt! A ' mesterségek 's kézmi'vek oskolá jának nevendékjei, egynéhány nemzeti gár distákkal magokat Öszve kaptsolván merészlettek a' szövetséges seregekre, kik már a' városban voltak, tüzet adui; Chalons váro sa azonnal kiprédáitatott, mivel azt a' tör vény megengedte. Jaj azoknak, kik a' ma gok vigyázatlan felfuvalkodásaik által os tort Hazájokra hívnak, a' mellyet attól el fordíthatnának ? A ' lenyomás országa máielenyészett, egy királynak atyai uralkodá sa a' rettentő időnek helyébe megjelent. Ugyan is azért minden katona 's polgári tisztviselők hitettessék el azt magokkal, hogy a király körül öszve kell nékiek gyűlni. Minél tovább halqgaSódnak, annál inkább boszszabbitják azon gonoszokat, a'mellye nen ő enyhülést szerezhet." 1
ban az*:ugy nevezett Jenai hid által fenn tartatott, és a' melly hidat Napóleon a' Pruszszia országban kitsikart badi adókból a' Saine vizén által építtetett vala, egészlen olt is eltörölje, azt a' parancsolatot adta volt ki, hogy azon hid szélijei vettettessék. Ez a' parantsolat már egy részben végbe is vitetett vala, és Jul. 12-dikén kellett volna annak egészlen betöltetni; de á' Franczia királynak személyes esedezésére, és az Orosz Császárnak hathatós közbenjárására azon parantsolat még is viszsza vétetődött. Ellenben a' Király ezen hídnak nevét, nem külömben az ott volt Aufterlitzi 's minden más ludaknak neveiket megváltoztatta, va lamint ez a' következő dekretomból kitettzik: „Lajos , Isten kegyelméből Frantzia és Navarra Országok királya. „Minekutánna M i a'mi jó Paris városunk nak minden régi közönséges épüieíjeiuek az ő igaz neveiket ismét viszszaadjuk, és az uj épületjeinek tsakollyan neveket akarunk adni , a' mellyek a' megengesztelődésnek 's békességnek idejére, avagy polgárságra különös liasznokra nézve, emlékeztetnek, rendeljük a' mi következik : '• 1. Tzikkely. A ' - m i Párisi jó váro sunknak piatzai , hidjai, és közönséges épületjei ismét azon neveket vegyék f e l , mellyeket az \ 790-ben, Januárius l-ő nap ján viseltének vala, és minden ezzel ellen kező feliüiirások töröltessenek le. 2. Ebhez képest az a' h í d , melly a' de la Concordei, avagy egyesség utszából, és iS-dik Lajos piatzáról , a' törvénytévő Testnek (Tanátsnak) palotájához vezet, is mét a' PontduLouir X V I . az az, a' 16-ik La jos hídja ; azon h i d , melly a' Tuíléria pa lotától a' du Bac útzára megyén, a' Pouf r o / a / a ' királyi h í d ; az, a' melly Kaf des Bons - Hommenstól a Márs mezejére (az ez előtti Jenai hidra) vezet, a' Pont des Invalides invalidusok hídja ; az, a' melly Kaf de la Rapéetál a' botanica kerthez (Jardin du Roi) vezet;(az előbbeni Austerlitzi h i d ) , T
A ' Pruszsziai hadi seregeknek főve zérek, Feldmarsal Herczeg Blücher, hogy Jenai ütközetnek; a' Pruszszus armadá nak több izbéli győzedelmeskedései á l t a l , ^ár is elosztatott emlékezetét, melly Paris a
wsBüsssa
353
(SSSM-MW
.1' Poní du Jardin du'Roia' királyi kert igasság azt kivánnya, hogy a', nép málól fogva mind azokkal a' hasznokkal élhessen nek hídja nevet viselje. 3. A ' belső dolgokra ügyelő Minisíe- a' mellyeket a' számosabb és a' választás rünkre bízzuk ezen rendelésünknek végbe jusa által megnemszomoritatott képviselő De mivel igy is zt vitetését. Költ Parisban Július 9-dik nap ségből reménylhetett. ján I 8 i 5 - i k b e n , Ország'iásunknak huszon .akarjuk, hogy a' constitutióban semmieset b e n , olly változás ne tétetődjön-, a'melly egyedik esztendejében. (Aláírás). Lajos a' törvényes forma által meg nints határozM i módon töröltetett légyen el a' De tatva; azokat a' törvényeket, a' mellyeket putatusok kamarája és miként hivattatnak a' törvénytévő tanáts a' választás jussáról, a' öszve a' választó gyülekezetek, 's végtére coastitutziőba tétetendő változásokról ten miként kelljen a' választó kollégiumokat ni f o g , a' mellyé.kben t. i. mi egyedül a' intézni', azok adattatnak elő a' következen legszükségesebb és legszorosabb pontokban teszünk kezdetet, mi magunk arra dőkben: „Mi Lajos, Isten kegyelméből Fran kötelezzük magunkat, hogy m i , a' men nyire lehet, a' constitutzióhoz es annakszo tzia és Navarra Országok királya. „Jelentettük, hogy a' mi feltételünk a' kott formáihoz fogjuk alkalmaztatni: — légyen , hogy egy törvényt jovasoljunk a' Ezen okokra nézve világosan kijelentettük mi kamaráinknak, a' melly szerint az osz és most is kijelentjük, megparantsoltuk és tálybeli küldötteket választani szükség le most is parautsoljuk 's a' t." Ezek utánn szen. A ' mi feltételünk a' volt, hogy a' következnek azok a' tzikkelyek, a' melnemzet tudva lévő kívánsága szerint a' kon- lyekben a' deputatusoknak kamarája arról stitutzionális aktának több pontjai megvál teszen rendeléseket, hogy a' választó kol toztassanak > azok t. i. mellyek a' választ légiumok a' jövő Agustus 14-dikén öszvehatóságot , a' deputatusoknak számát, és gyiiiljenek, hogy minden osztálybeli depu több egyébb olly intézeteket, mellyek a' tatusoknak száma meghatározódjon, hogy kamarának organizatzióját, 's annak elő a' választó gyülléseknek módja és az ő kö járó törvényeit érdeklik. De mivel mind telességek határoztattassanak meg, nem kua' két kamarának üléseit a' szerentsétlen lömben a' constitutziónak tzikkelyei is ki környülállások félbe szakasztották: azf jelentettek, mellyek a' kamarának legkö Ítéljük, hogy mivel az osztálybéli küldöt zelebb való gyüllesében a' törvénytevő ha teknek száma külömbkülömbféle okokra talomnak visgálása alá fognak vettetni. —nézve igen megkevesüít, arra való szüksé A ' Deputatusok kamarájában lévő tagoknak ges leszen, hogy a' nemzeti képviselőknek száma, melly ennekelőtte 260 személyek száma megszaporittassék, hogy az ő meg ből állott, a'" következendő 11 j választás ál hatalmazottságok megujjittassék, és egye- tal 133 tagokkal fog megszaporittatnt. ,-rnessen a' választó kollégiumokból mennyen A ' Seinei osztálynak deputatusnak, mellynek k i ; végtére , hogy a' választóság által a' ekkorig-tsak két deputatusai voltak , ennépnek jelenvaló kívánsága kinyilatkoztas nekutánna tíz deputatusai fognak lenni, son. Arra való nézve azt végzettük, hogy deputatusok 25 csztendőskorokbau. a'válasz a' Deputatusoknak kamarája oszlattasson el, tásra alkalmatosak lesznek. a
és minden haladék nélkül egy más hivattas son öszve. De mivel sem a' választásnak módja törvény által meg nem.határoztatódhatott, sem a' konstituuiónak aktáját meg jobbítani nem lehetutt: Ítéletünk szerint az
Az a' h i r , hogy a' Frantzia ármad», melly a' 3-ik Júliusi megegyezés szerint Loire folyóvíz háta megé vonta g á t , most 18-ik Lajosnak ™ S , V megvalóságosodótt, a' mint ezt a fó V ű i J
e
h
ó d
7
s e L
"""•—**«
359
reknek l e v d e i k b e n olvasni lehet. Marsai Davoust a' " k a t o n a , osztály 'kommen(linsának Z'J'cxTnclinaye Generálnak Orleanshál k ö v e t k é z -endő levelet irt: — G e i i e ^ ^ * ^ U r a m ! A ' m i d ő n az ármá da a' 3-ik insi. meghatározás szerint Pa ris v á r o s á b ó l kiment, 's magát a' Loire fo lyóvíz'háta mege' vonta volna, a' proviso ria k o r m á n y s z é k n e k , kommissáriusánál le tett levele s z e r i n t azt kívánta, hogy az ar madánál u j liormányozás módja állíttasson fel. M i v e l e z e k a' kommissáriusok a' fő városnak t ö r t é n e t e i r ő l , és a' királynak ab ba való be? sntx eneteiéröl jelentést tettének, világosan 1c í j elentetett az armadának, hogy énnek a' k o r m á n y s z é k alkotmányával való öszvekapts o i t atása akadályoztattameg a' Stá tusnak szél 1 j e l oszlattatását. A ' kommissá riusok o l l y biztatást adtának az 6 válasza ikban, l i o g y a' constitutionális líormányozásban s e m m i Hlyen változástól félni nem lehet, bog; y xnindén indulatosság elháritatott, hogy a ' miuisterium köteles a' maga tselekedete i - ö l számot adni , hogy a' p r i n c z i p i u n n o k r a méltó tekintet leszen; hogy sem a z : armadánál sem a' Státusnak egyéb t é s r e i l j e n ' semmi szabad tetszés sze rint való v á l t o z á s o k nem történtek, és vég tere hogy a z á r m á d a a'niaga betsületét min denkor f e L f o g j a tartani. Ezek azok, a'mei lyeket a' k o j F t i m i s s á r i u s o k pontonként kije lentenek, - e l l á t á s o k n a k megbizonyítására azt erősitiSs. , harsai St. Cyr hadi mi"isterscgre, Xíertz. Otranto politziaminister segre e m e l t e t t e k , hogy azutoisóbb azonfelté2
2
5 2
8
t
B*saaras».
Ez a' haszon áldozatot kivan , és ezt az áldozatot jó szívvel, készséggel, és hathatóssággal kell végbe vinni. Az armadánk fenn fog állani, és ha az egyező akarattal V e g y ü t t . fog maradni, még akkor is , ha' szereritsétlenségünk nevekedne , minden Frantziáknak öszvegyüllő helye, 's "közép pont-' ja leszen. Mindnyájan megfogják esmérni, hogy egyedül a' minden szakadásokról való elfelejtkezés Frantzia Országot boldogíthat ja;, a' melly lehetetlen leszen, ha a' této vázás, a' vélekedéseknek egyenetlensége, avagy a' személyes tekintetek az armadának eloszlatását , akár ő maga által , akár az idegen hatalom által megtörténjen, okozni fogjak." y
Azért, egye'sittsükmeg magunkat, tsatolódjunk egymáshoz , soha egymástól el ne váljunk; a' Vendéi lakosok nékünk ebben jó például vannak; azt irták mi hozzánk,' hogy minden boszszúálíásról lemondván magokat hozzánk tsatolni akarják a' végett, hogy a' Haza minden szélljelszaggatását, 's feldaraböltatását meggátolhassuk. Legyünk tehát Frantziák; e'volt mindenkor, a mint az Ur tudja, azon érzékenység, a' mellytöl én egyedül lelkesítettem, és a' melly tsak az utolsó lehellésemkor válhat el én tőlem. Ezen tekintetben, kérem az Urat, hogy ne tagadja meg tőlem a' maga bizodaimát; bizonyos vagyok annak megérdemléséröl és megnyeréséről." 1
Ugyan olíyan értelemben írtak más két Generálisok is , és napiparautsolntokat adtának ki, a' mellyeknek a' volt a'kö telít ] v p H p vetkezések, hogy az ő vezérségek alatt lé ., . ^ l e z t a'hivatalt,hogy a'kormány vő hadi seregek a' fejér bokrétát felszúrták, fselje é k isa'olly x^értékletes és bölts leiekkel vi k í*-*-" ttiányozást-, a miílyennel ő is 's a' Királynak magokat alája vetették. lelkesitteti Egy Frantzia Journalból azt olvassuk, A z ármáda gondolkozásának' módja u d -. n hogy a\ Parisban lévő szövetséges Fejedel . . ' , - c*. vagyon. 5 ez az armada í'rantzia orsza"«rtr ^ . , , , , . ,. • . • mek, nevezetesen 1. Sándor Orosz Császár - . o ^ i c es annak külombozo érteimé ért 25 es? r Wilhcm, nem „J . , ^ í - . d e i g hadakozott; kiontott ve és a' Pruszsziai Király Fridrik iéért azt a' . . . , , „/„ „. , > Vitáimat kivannya, hogy egy pol külömben sok külföldi Minislerek a' Vári gár se u i d ^ i - , . ., „ , 11 x'i ;.;„„ , tressek az o gondolkozása mód si teátromokban' három, holnapra különös jai a nézve. , . ló"ékat bérbe vettek. — A ' mult Július szón v ,' Ezen feltételekkel szükség te14-ík napján sok idegen és Frantzia Minis^ * < J á t a' királylyal megegyezteíni. L
o
s
y
3
A
1
t
o
t
J
0
ö
X £
terek Hertzeg Mctternichnél gyüllést tartot tak, abból a' végből, hogy a' Frantzia Or szágra vetett requisitiókat jobb rendbe szed hessék , 's annál fogva szenvedhetőbbekké tehessék. A ' Váris városára vetett-contrihutiónak megkönnyebbítésére , mellyhez nagy reménység volt eleinte , semmi bizo dalom nem lehet. A' mult Jul. 14-ik nap ján már nagy summa lehzetődött, úgymint a' Nótáriusok fizettek 260000 frankot; a' Prókátorok 30.000 fr. ; a' Kereskedők 600.000 f r . ; a' Bankósok 4°0-000 f r . ; a' Pénzváltók 500.000 fr. ; Ezen itt nevezett summákért a' polgári elöljárók olly nyom tató leveleket adtak a' fizetőknek, a' meliyeknél fogva az adófizetésnek rendbe hozatása utánii minden fizető ki fog elegitetni. A ' mult Jul. 13-ik napján számos regulátlan kozákok marsiroztak b é Várisba; ezen a'napon a' Pruszsziai kir. seregek, az Orícansi környéken állottak. A ' Francziák a' Ligeris (Loire) folyóvíznek túlsó part ján a' város hidjai előtt sántzokat ástak, és a' híd előtt való kékirakásokat felszedték; egyéberánt igen roszul viselte magát a' Fr. ármáda a' Ligeris folyóviz megé való viszszamarsirozasban, és sok pajkosságot vitt végbe. Erre nézve kívánta egy Anglus zsurnál, hogy ezt az armadát a' király, minek utánna az meghódolt volna, oszlassa széli jei, mivel azok a' Frantzia seregek, mel lyek három holnaptól fogva a' Bonaparte uradalmát fenhakarták tartani, a' m a j o k gondolkozásoknak módját meg nem változ tatják. A' Vendéi, Marsziliai, Bourdeauxi, Picardiai, és északi osztátyokból m i n t a ' legtsendesebb Frantzia országi környékek ből, legjobb lenne, úgymond, egy uj ar madát kiszedni és organizálni. A ' Bona
Juh f
ában.
29-dik £ g y Csász.
napján
adtak
aranyért
Augustusban
100 Forint 14 forintot
2 8 krajtzárra
parte azon barátjai között, a' kiknek javaikat és örökségeket H g . Blücher sequestrurn alá vetette , vagyon Gróf Daru « ' p , armadának volt Generál-Intendense, Montalivet, Mer/in, 's rn. egyebek, a' kikhez ötven ötven közembert küldetett kvártély, ba. Sok Párisi lakosok nevetnek e' dolgon kiváltképen azok, a' k i k .BorcaparfmaAmin denkor irigyei voltak. . A ' Párisi halárútó aszszonyok (a' kik haldamaknak neveztetnek) most is udvarlá sára mentek Sándor Császárnak, valamint miveltek-esztendővel ennekelőtte is. Ezek. nek az aszszonyoknak 2000 frankot ajándókozott E ő Cs. Felsége. A ' Journal d>-s Üebats Párisi ujságleveleknek to-dik Júliusi darabjában ezeket olvassuk: „Egy 30.000 főből álló Pruszszus hadi sereg tegnap Generál Thielmann ve zérlése alatt Váris városán által Orleansba marsirozott; Váris városának kommendánsává Pruszszus Oberster Vfull neveztetett. A ' Czernitscheff Orosz Generális corpusa, melly többnire k o z á k o k b ó l - á l l , GanesSébe rukkolt b é , ennek előljáró seregét Gene rál Nostitz kommandirozza. — Egy valaki számba vévén azoknak az embereknek sza mát, a' kiket tiz esztendő alatt Bonaparie a' fegyver által megemésztetett, ugy talál ta , hogy éppen annyi embert vesztegettetettő e l , a' mennyi minutumig ő ezen ido pontja alatt élt; tiz esztendő 2,256.000mi nutumra mégyen, tehát ennyi embert vesz tegetett ő el. — Három Félix nevezetű em berek .esméretesek Frantzia Országban, um. Félix Faulcon, a' ki 18-ik Lajost pro* clamálta; Félix Lepelletiere, a' ki Napolj ont, Félix Desportes," a' Il-ik Napóleont a Frantziák Császárjának kihirdette. •— r
Húszas
pénzért
3 2 1 forintot
VáttótziA*
4 2 krt. /tataroztatott
Bétsben,
a marhahúsnak
fontja.
