ÖNÉRTÉKELÉSE A M AGY AR AKKRED ITÁC IÓS B IZOTTSÁG RÉSZÉRE. Összeállította: Berke Gyula egyetemi docens, dékán. Pécs 2011

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

ÖNÉRTÉKELÉSE

A M A G Y A R A K K R E D IT Á C I Ó S B IZ O T T S Á G RÉSZÉRE

Összeállította: Berke Gyula egyetemi docens, dékán

Pécs 2011

PTE-ÁJK - Intézményakkreditációs önértékelés 2011

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .............................................................................................................. 1 1. Vezetői összefoglaló..................................................................................................... 2 2. Szervezet és működés: helyzetkép és folyamatok értékelése ......................................... 7 2.1. A Kar szervezete, vezetési rendszere ....................................................................... 7 2.2. Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítása............................. 13 2.3. A Kar kulcsfontosságú eredményeinek értékelő bemutatása, különös tekintettel a kutatási, fejlesztési, alkotó tevékenység és gazdálkodás eredményeire.......................... 36 3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) ................................ 40 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására ........................................................ 40 3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belsőértékelése...................... 43 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzői ................................................................................................................... 43 3.2.2 Az oktatás eredményessége. A programok eredményességének követése, értékelése. A karok ez irányú folyamatainak módszeres megtervezése és menedzselése...... 45 3.2.3. A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről............. 52 3.2.4. A hallgatói elégedettség mérése ....................................................................... 54 3.3. A hallgató teljesítmények értékelési rendszere ....................................................... 58 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása ...................................................................... 60 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások......................................... 62 3.6. Belső információs rendszer.................................................................................... 65 3.7 Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása............................................................ 67 4. C-SWOT analízis – következtetések, tennivalók......................................................... 71

1


1. Vezetői összefoglaló 1.1. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (a továbbiakban: Kar) 1923 őszén nyitotta meg első pécsi szemeszterét; az ezt követő időszakban jelenlegi székhelyén folyamatosan működött. Jogelődje az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel Pozsonyban alapított magyar királyi tudományegyetem, amelyet az 1921. évi XXV. törvénycikk helyezett (ideiglenesen) Pécsre. A Kar professzorai korábban (részben) az 1923-ig működött püspöki jogakadémia tanárai voltak. A pécsi felsőoktatás integrációs folyamatainak eredményeként a Kar ez idő szerint a tíz karral rendelkező Pécsi Tudományegyetem egyik karaként tevékenykedik. A Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) a Kar, illetve a Karon folyó jogász alapképzési szak vizsgálatát első alkalommal 1996-ban, második alkalommal 2006ban végezte el (utóbbi esetben a szakirányú továbbképzések és a Doktori Iskola tevékenységének értékelésével). A MAB a 2006. évben az ún. párhuzamos akkreditációs eljárás keretében – 2006/4/IV. számú határozatával - a Karnak „Kiválósági hely” címet ítélt oda. 1.2. A 2006. évi akkreditációs értékelés lényeges megállapításai az alábbiak szerint foglalhatók össze. a) A jogász szak „A” minősítése mellett a Látogató Bizottság rögzítette, hogy szak hallgatói létszáma (a jelentkezők száma, az első helyen jelentkezők száma, az oklevelet szerzettek száma) a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott. Ennek okaként a demográfiai folyamatok mellett más képzési helyek elszívó hatását jelölte meg. Ezeket a körülményeket a Kar működésének külső korlátjaként határozta meg. b) A jogász szak hallgatói állományát illetően a Látogató Bizottság rögzítette a hallgatók képzettségi szintjének, illetőleg általános felkészültségének csökkenését, ugyanakkor a nyelvvizsgával rendelkező hallgatók számának növekedését. c) A Látogató Bizottság a Kar közalkalmazotti, illetve egyéb jogviszonyban foglalkoztatott oktatói állományát megfelelőnek ítélte és rögzítette, hogy a főtárgyak tantárgyfelelősei tekintetében a MAB által támasztott követelmények teljesülnek. d) A Kar infrastrukturális feltételeit a Látogató Bizottság kiemelkedően jónak minősítette, mind az oktatási (könyvtári), mind a munkahelyi körülményeket illetően. e) A jogász alapképzés erősségei körében a Látogató Bizottság a kari szabályozás átfogó, kellően részletező jellegét, az oktatók növekvő hazai és nemzetközi reputációját, a kitűnő tárgyi környezetet, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat, intenzív kiadói tevékenységet, minőségbiztosítási tevékenységet, valamint a felhasználói kör képviselőiből létrehozott testület működését nevezte meg. f) A képzés gyengeségei körében az oktatási formák és diszciplínák túlzott bősége jelent meg, ami az oktatók túlzott terheléséhez vezet. g) Az előrelépési lehetőségek körében a Látogató Bizottság a jogászképzés második felében a szakirányok kialakítását jelölte meg, felhívta a figyelmet az oktatók publikációs lehetőségeinek bővítésére, valamint a nemzetközi kapcsolatok építésének irányaira, illetve e körben a Kar regionális szerepének erősítésére. h) A veszélyeztető tényezők körében felmerült (az általános tényezőkön túl) a PTE anyagi/gazdálkodási helyzete, az állami finanszírozás bizonytalansága.

2


i) A Karon működő Doktori Iskola tevékenységét a Látogató Bizottság megfelelőnek, több tekintetben kiemelkedőnek minősítette azzal, hogy az ún. iskola rendszerű (kontakt órákra alapított) képzés kidolgozását javasolta. j) A szakirányú továbbképzési szakok tekintetében a Látogató Bizottság megállapította, hogy azok iránt a régión kívülről is jelentős az érdeklődés, illetve nem megfelelőnek minősítette azt a körülményt, hogy egyes esetekben felsőoktatási oklevéllel nem rendelkező hallgatók felvételére is sor került. k) A Kar által a „Kiválósági hely” elnyerésére benyújtott pályázat értékelésével kapcsolatosan a MAB 2006/4/V/3. számú határozat indokolása – a Kar működésének egyes kiemelkedő minőségű elemein (minősített oktatók aránya, OTDK sikerek, intenzív nemzetközi kapcsolatok, könyvkiadási tevékenység stb.) túl – rögzítette, hogy - a tudományos fokozattal nem rendelkezők aránytalanul nagy szerepet visznek a kötelező tárgyak oktatásában, - a tudományos rendezvények elsősorban tanszékekhez kötődnek, - az egyes tanszékek tudományos teljesítménye egyenetlenül szóródik. 1.3. A Kar képzési szerkezete a legutóbbi akkreditációs időszakhoz képest összetettebb; valamennyi felsőoktatási képzési szinten képzést folytat (a jogi és igazgatási képzési területen). A felsőfokú szakképzési szinten jogi asszisztens képzés zajlik (nappali és levelező munkarendben), amelyet a Kar alapított meg Magyarországon és elsőként indította meg a képzést is. A BA képzési szinten igazságügyi igazgatási képzés folyik (levelező munkarendben), amelyet a Kar szintén elsőként hozott létre a hazai jogi karok között (németországi minták alapján). A Kar meghatározó képzési szintje az egységes (osztatlan) jogász alapképzés, amely nappali és levelező munkarendben is folyik. A Doktori Iskola tevékenysége keretében tizenkettő alprogram működését biztosítja (szervezett és egyéni képzési rendben). Különösen az utóbbi években – a Kar képzési stratégiája alapján – jelentősen növekedett a szakirányú továbbképzések, illetve az azokban résztvevő hallgatók száma. 1.4. A hallgatói létszám alakulásának az elmúlt években mutatkozó alapvető tendenciái körében szembeötlő az állam által finanszírozott jogász szakos hallgatói létszám csökkenése. A folyamat a képzési terület finanszírozott létszámának csökkentésével párhuzamos és lényegében azonosan jelentkezik valamennyi nem fővárosi székhelyű jogi karon. (A fővárosi székhelyű karok az állam által finanszírozott hallgatói létszám egyre nagyobb hányadát, ez idő szerint mintegy kétharmadát veszik fel.) Ez a körülmény a költségtérítéses hallgatók számának növeléséhez, egyúttal a felvételi követelmények csökkentéséhez (a hallgatói állomány képességeinek romlásához) vezet. A jogász szakon tapasztalható jelentős létszámcsökkenés érinti a levelező munkarendben tanuló hallgatókat is. A Karon a korábbi akkreditációs időszakban az egyes eltérő alapképzettséggel rendelkező hallgatók elkülönült képzése folyt a jogász szak levelező munkarendjében. Ezt a Kar – gazdasági hatékonysági szempontok miatt – megszüntette; a levelező munkarendű képzés egységes, folyamatosan csökkenő létszámmal. A jogi asszisztens képzés hallgatói létszáma stabilitást, a finanszírozott hallgatói létszám növekedést mutat. Az igazságügyi igazgatási alapszak hallgatói létszáma ugyancsak csökken. A Kar legújabb képzési szintje a közigazgatási menedzser MA képzés, amelynek két évfolyamán mintegy száz fő vesz részt (részben állami finanszírozás mellett). A szakirányú továbbképzések hallgatói

3


létszáma – több éves csökkenést követően, az utóbbi időszak rendkívül intenzív képzésfejlesztési és marketing tevékenységének betudhatóan – 2011-ben ismét növekedést mutat. A Kar – elsősorban az online marketing eszközeinek alkalmazása révén – a pótfelvételi időszakban produkál más karokhoz képest jelentős eredményeket. 1.5. Az oktatói/kutatói létszám az elmúlt öt éves időszakban folyamatosan csökken (elsősorban gazdálkodási okból). A legutóbbi akkreditációs időszakhoz képest a csökkenés közel 30 (közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott) főt érint. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók/kutatók aránya az elmúlt fél évtizedben jelentős növekedést mutat, jelenleg 70%-os (az arányszámnál figyelembe véve a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatottakat is). Az oktatói/kutatói munkakörben foglalkoztatottak kormegoszlása kedvezően változott: az átlagéletkor 43 év, a 40 év alattiak aránya megközelíti az 50%-ot. A Karon az oktatásra fordított idő meghatározásának és nyilvántartásának önálló rendszere működik (az SZMSZ mellékletében meghatározott szabályok szerint). 1.6. A legutóbbi akkreditációs időszak óta a Kar oktatási szervezeti egységeinek rendszerében (és számában) lényeges változás nem következett be. Jellemző az ún. „kis tanszéki” struktúra: az egyes tanszékek alacsony oktatói/kutatói létszámmal működnek, illetve kis számú (szakterületileg összetartozó) tantárgy oktatásáért felelősek. 1.7. Új szervezeti megoldásként jelentek meg a Karon a kutatóintézetek (ez idő szerint öt ilyen intézet). Tevékenységük az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatások súlyának növelésére irányul, a gazdasági és közigazgatási szférával fennálló szerződéses kapcsolatok keretében. Egy intézet – a 2011-ben lezajlott pályázati eljárás nyomán – 2012. január 1. napjától a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeként folytatja tevékenységét (a Kar történetében első alkalommal). Az Európa Központ a Kar legrégebben működő kutatási szervezeti egysége, tevékenységi köre kiterjed a könyvkiadásra, kutatásra és képzésre. 1.8. A Karon a idegen nyelvi (szaknyelvi) képzést önálló szervezeti egység (lekrotátus) végzi, amely akkreditált szaknyelvi vizsgahelyként is működik (PROFEX Jogi és Közigazgatási Akkreditált Szaknyelvi Vizsgahely, valamint ILEC/International Legal English Certificate vizsgahely/). 1.9. A Kar igazgatási szervezetében foglalkoztatottak létszáma 36 fő. Közvetlenül a tanulmányi igazgatásban 13 fő dolgozik. A foglalkoztatottak száma a legutóbbi akkreditációs eljárás időszakához képest mintegy 20%-os csökkenést mutat. Az igazgatásban dolgozók képzettségi szintje az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett; a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 50%-os. A Kar gondoskodik e személyi kör rendszeres továbbképzéséről. 1.10. A Kar gazdálkodása kiegyensúlyozott. A rendelkezésre álló források csökkenésének tendenciája 2007 óta figyelhető meg. A költségvetési támogatások összege a 2008. évben volt a legmagasabb a Kar történetében (meghaladta a 800 millió forintot), az ezt követő időszakban folyamatosan csökkent és a várakozások szerint ez a tendencia folytatódik. A saját bevételek 2007. évi maximumához képest ugyancsak csökkenés figyelhető meg, noha ez kevéssé radikális az állami támogatáshoz képest. Szembeötlő folyamat, hogy a központi (egyetemi) elvonások (átcsoportosítások) nagysága és aránya évről-évre növekszik; öt év alatt több mint a duplájára nőtt és ezzel a Kar számára a legjelentősebb forráscsökkentő körülményként jelenik meg. A saját bevételek aránya az elmúlt időszak

4


valamennyi gazdálkodási évében megközelítette az 50%-ot, négy esztendőben meghaladta azt. Ez a Kar rendkívüli piaci kitettségére utal, amely körülmény a piaci alkalmazkodásban a költségvetési gazdálkodási szemlélettől alapvetően eltérő piaci magatartást és módszereket kíván. A saját bevételek meghatározó része a költségtérítéses képzésekben keletkezik. A források csökkenésével párhuzamosan a Kar radikális költségcsökkentési intézkedéseket valósított meg mind a dologi, mind a személyi jellegű kiadások körében. A Kar gazdálkodása számára alapvető kockázati körülményként értékelhetők a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodási nehézségei, amelyek elsősorban az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásával függnek össze. Az ennek okán bekövetkezett egyetemi szintű restriktív gazdálkodási intézkedések a Kar számára rendkívül kedvezőtlen időszakban jelentkeznek: a jogi és igazgatási képzésben folyó éleződő verseny körülményei között jelentős forrásokat vonnak ki és ezzel súlyosan rontják a Kar versenypozícióit. 1.11. A Kar oktatási, kutatási és igazgatási infrastruktúrája – változatlanul – kiemelkedően jónak minősíthető. A Kar jelenleg három épületben működik; mindegyik épület felszereltsége (bútorzata, irodai felszereltsége stb.) teljes. Az Európa Központ, az Európai Dokumentációs Központ és a kari könyvtár a 2010-ben átadott Tudásközpontban működik. A Kar épületeiben elégséges számú informatikai eszköz áll a hallgatók rendelkezésére, valamennyi helyiségben vezeték nélküli számítógépes kapcsolat érhető el. Valamennyi oktatási helyiség projektorral, illetve egyéb oktatástechnikai eszközökkel megfelelően felszerelt. A fejlesztési források folyamatos szűkülése ellenére az elmúlt években a szükséges fejlesztéseket végrehajtotta a Kar. 1.12. A Kar számára a könyvtári szolgáltatásokat a PTE Egyetemi Könyvtárának részeként működő „Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár nyújtja, amely a „Pécs Európai Kulturális Fővárosa 2010” program keretében átadott Tudásközpontban helyezkedik el. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett az utóbbi időszakban jelentősen növekedett az informatikai alapú szolgáltatások köre (rendszeres folyóirat-figyelés, az Európai Dokumentációs Központ hírlevelei). A Kar kiemelt figyelmet fordít az állománygyarapításra fordítható források szinten tartására (évi 20 millió forint fölötti összegben). A hallgatók számára rendelkezésre álló állomány növelése érdekében a Kari Tanács 2011-ben korlátozta az oktatási szervezeti egységek (tanszéki könyvtárak) által felhasználható gyarapítási forrásokat (az összes forrásokon belül). 1.13. A Kar alapelveiben, rendszerében, felépítésének, fenntartásának és fejlesztésének módszereiben egységes minőségirányítási rendszert működtet (MSZ EN ISO 9001:2009). 1.14. A Kar Tanácsa szemeszterenként értékeli a hallgatói eredményességet (a vizsgaeredmények, záróvizsga-eredmények szakonkénti adatait). Az oktatói teljesítményértékelési rendszerben önálló elemként jelent meg a hallgatók tudományos kutató munkájának támogatása. Ennek eredményei a Kar által rendezett XXX. OTDK körében mutatkoztak. 1.15. A hallgatók tananyaggal való ellátása megfelelő. A Kar Kiadói Bizottsága önálló jegyzetkiadási tevékenységet folytat, az e célt szolgáló alap felhasználásával. Az elektronikusan rendelkezésre álló tananyagok köre növekszik (a COOSPACE felületen elérhető anyagok révén).

5


1.16. A Kar nemzetközi tudományos kapcsolatainak intenzitása az elmúlt öt éves időszakban rendkívüli mértékben növekedett. A Kar saját forrásain felül e célra elsősorban pályázati forrásokat fordít. A pályázati aktivitás látványos növekedése ugyancsak megfigyelhető. Az ERASMUS-aktivitás csökkenése (a hallgatók körében) az utóbbi években figyelhető meg. 1.17. Kiemelkedően sikeresnek értékelhető a Kar által (saját forrásaiból) folytatott könyvkiadási tevékenység. Ennek keretében jelentek meg a Kar jelenlegi és korábbi oktatóinak munkái. Különösen jelentős (tudományos, illetve tudománytörténeti szempontból is) korábbi professzoraink kiadatlan munkáinak megjelentetése. Több jogtudományos terület országos terjesztésű szakfolyóiratának szerkesztése a Karhoz kötődik (Közjogi Szemle, Infokommunikáció és Jog, Pécsi Munkajogi Közlemények, Európai Jog, Európai Bírósági Ítéletek, Bűnügyi Szemle), illetve e folyóiratok részben a Karon jelennek meg. 1.18. A hallgatók számára nyújtott szolgáltatások köre a legutóbbi akkreditációs időszak óta jelentősen bővült.

6


2. Szervezet és működés: helyzetkép és folyamatok értékelése 2.1. A Kar szervezete, vezetési rendszere 1. A Kar életének legfontosabb kérdéseiben a Kari Tanács dönt. A Kari Tanács döntési hatáskörébe tartozik, a kari szabályzatok elfogadása, módosítása, a dékáni, és dékánhelyettesi pályázatok rangsorolása, a dékán visszahívásának kezdeményezése,a szervezeti egységvezetői pályázatok rangsorolása, döntés a kari bizottságok létesítéséről, megszüntetéséről, a Kar oktatás- és kutatásfejlesztési célkitűzéseinek meghatározása, a Karon folyó képzés tanterveinek meghatározása, illetve jóváhagyása, a Kar képzési, továbbképzési, kutatási tevékenységének értékelése, kari kitüntetések alapítása és adományozása, a nemzetközi kapcsolatok főbb elveinek meghatározása, a Kar Társadalmi Tanácsa tagjának megválasztása, a kari szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatása, a kari doktori tanács belső és külső tagjainak megválasztása és honoris causa cím adományozásának kezdeményezése. A Kari Tanácsnak 40 tagja van. Funkciójából eredően tagja a dékán, a hallgatói önkormányzat elnöke, valamint a 17 önálló oktatási szervezeti egység vezetője. Választás útján nyer Kari Tanács-tagságot 7 oktató, 12 hallgató, a nem oktatói-kutatói státuszú közalkalmazottak képviselője és a szakszervezet képviselője. A Kari Tanácsnak tanácskozási jogú tagjai a dékánhelyettes(ek), a Tanulmányi Osztály vezetője, a tagozatvezetők, szakok és szakirányok vezetői, és a kari igazgató. A Kari Tanács oktató tagjait az összoktatói, a nem oktatói-kutatói státuszú közalkalmazottak képviselőjét az összdolgozói értekezlet, míg a reprezentatív szakszervezet képviselőjét az érintett szakszervezet választja a PTE SZMSZ, illetve saját szabályzata alapján. A Hallgatói Önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik képviselői delegálásáról. 2. A Kari Tanács a saját és a dékán működését elősegítő szervezési, oktatási-kutatási és egyéb kérdések elemzésére, véleményezésére javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, valamint végrehajtásuk ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A Kari Tanács állandó bizottságai: a Tanulmányi Bizottság, a Kreditátviteli Bizottság, a Kiadói Bizottság, a Pályázati és Ösztöndíj Bizottság, a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének Bizottsága, a Fegyelmi Bizottság, a Minőségbiztosítási Bizottság, és a Doktori és Habilitációs Tanács. A Karon ideiglenes bizottságként került felállításra az ún.: Curriculum Bizottság, amelynek feladata a Kar tantárgyszerkezetének áttekintése, javaslattétel a képzések korszerűsítésére, a tantárgyhirdetések megfelelőségének figyelemmel kísérése, valamint a differenciált tárgyak körét érintő tanterv módosítási javaslatok véleményezése. 3. A Kar felelős vezetője a dékán. A dékán – a PTE SZMSZ keretei között - a rektor által átruházott hatáskörben és rektor által meghatározott körben képviseli az Egyetemet, valamint képviseli a Kart az egyetemi, illetőleg más fórumok előtt, irányítja a karon folyó képzési, tudományos, kutatási és igazgatási tevékenységet, irányítja a Kar személyzeti és gazdálkodási munkáját, rendelkezik a Kar gazdasági tervében meghatározott keretek felhasználásáról, kiadmányozási jogot gyakorol kari ügyekben, a kar tevékenységét érintő kérdésekben kezdeményezheti a rektor vagy a Szenátus intézkedését, munkáltatói jogkört

7


gyakorol a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint, előkészíti a Kari Tanács üléseit, szervezi döntéseinek végrehajtását, vezetői tevékenységéről rendszeresen beszámol a Kari Tanácsnak és a rektornak, jelöli a Kar Társadalmi Tanácsának tagjait, a szabályzatok szerint eljár a hallgatók tanulmányi, fegyelmi és kártérítési ügyeiben, és ellát minden olyan feladatot, illetőleg gyakorolja azokat a jogköröket, amelyeket számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, illetőleg amelyet a rektor saját hatásköréből számára átruházott. 4. A dékán munkáját két dékánhelyettes (oktatási, valamint tudományos és pályázati) segíti. A dékánhelyettesek feladatkörét a Kari Tanács véleményének kikérését követően a dékán határozza meg. A dékánhelyettesek közül egy a dékán általános helyettese. A dékán akadályoztatása esetén az általános dékánhelyettes, mindkettő egyidejű távolléte esetén a dékán által kijelölt dékánhelyettes látja el a dékáni feladatokat. 5. A tagozatvezetők, a szakok és szakirányok (szakirányú továbbképzések) vezetői a dékán által átruházott hatáskörben járnak el, felelnek a tagozatokon, a szakokon és szakirányokon (szakirányú továbbképzésekben) folyó képzésért és annak szervezéséért és külön szabályzatban meghatározott módon és mértékben rendelkeznek a pénzügyi keretek felhasználásáról. 6. A Kar vezetését és a dékán igazgatási tevékenységét – a dékán közvetlen irányítása alatt álló – a Kari Törzskar látja el. A Kari Törzskar vezetője a kari igazgató, akit pályázat alapján, a Kari Tanács javaslatának kikérését követően, a dékán bíz meg. A megbízás határozatlan időre szól. A kari igazgató ellátja a Kari Tanács és a dékán feladat- és hatáskörébe tartozó döntések és ülések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, és gondoskodik a döntések végrehajtásáról, ellátja az emberi erőforrások menedzselésével és fejlesztésével kapcsolatos operatív és adminisztrációs tevékenységet, közreműködik a kari gazdasági tervezés munkájában, információkat, jelentéseket szolgáltat a PTE igazgatási szervezeteinek, tartja a kapcsolatot a társkarokkal, irányítja a Karon folyó szabályozási tevékenységet, gondoskodik a jogszabályok kari szintű betartásáról, vezeti a Kari Tanács jegyzőkönyveit, gondoskodik a kari dokumentáció, különösen is a jegyzőkönyvek, szerződések, stb. biztonságos megőrzéséről, és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára a Kari Tanács, illetve a dékán meghatároz. A Kar gazdasági csoportjának feladata a kari gazdálkodással összefüggő feladatok végzése, melynek keretében tervezi és elemzi a gazdálkodási folyamatokat, elkészíti a Kar éves gazdálkodási tervét, figyelemmel kíséri a kari, tanszéki és más szervezeti egységi keretek felhasználását, ellátja a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos bizonylatolást és könyvelést, részt vesz az üzemeltetési feladatok ellátásában, segítséget nyújt a kutatási, programfinanszírozási pályázatokkal kapcsolatos pénzügyi ügyintézéshez, adatokat szolgáltat a Kari Tanács és bizottságai, a dékán és helyettesei, valamint a szervezeti egységek vezetői számára, továbbá javaslatokat tesz döntéseik előkészítése érdekében, adatokat szolgáltat a PTE Gazdasági Főigazgatósága által elrendelt körben és időpontban. A Karon – 2011. január 1. napjtól – a továbbképzések irányítását, a szervezési teendők ellátását teljes munkaidőben foglalkoztatott, oktatási tevékenységet nem végző, nyereségérdekeltségi rendszerben dolgozó továbbképzési igazgató látja el. A Kar megítélése és gazdasági helyzete szempontjából egyaránt elsőrendű jelentőségű a továbbképzési tevékenység fejlesztése, illetve e körben a szakirányú továbbképzések és más rövid

8


tartamú, specializált, nagy szakmai presztizsű képzések kialakítása és folytatása. A továbbképzési igazgató feladata a jogász és más végzettséggel rendelkező szakemberek szakirányú továbbképzésének koordinálása, szervezése, az iskolai rendszeren kívüli képzések, át- és továbbképzések megszervezése, együttműködés a PTE oktatási szervezési egységeivel, javaslatok előkészítése és kidolgozása, új továbbképzési szakok indítására, ezek követelményrendszerének meghatározására, a szakirányú továbbképzések és más képzések nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a Kar továbbképzéseiről szóló tájékoztató összeállítása, ideértve a Kar honlapja tartalmának naprakész szerkesztése. A külügyi és marketing kapcsolatok referense végzi a Kar nemzetközi és belföldi külső kapcsolatainak ápolásával összefüggő tevékenységet, a kari PR munkát, a kari rendezvények szervezését, a magyar és külföldi oktatók tanulmányútjaival kapcsolatos ügyintézést. Az oktatástechnikus gondoskodik az előadótermek hangosításáról és a légkondicionáló berendezések kezeléséről, a prezetációs berendezések karbantartásáról és javításáról, kezeli az árnyékolástechnikai berendezéseket. 7. A Tanulmányi Osztály feladata, a Kar által a különböző képzési szinteken és formákban oktatott hallgatók személyi és tanulmányi nyilvántartása, a Kar tanrendjének, tanulmányi és vizsgaszabályzatának előkészítése és az elfogadott szabályzatának érvényesítése, folyamatos kapcsolattartás az PTE Oktatási Igazgatóságával, a Kari Tanács hallgatókra vonatkozó döntéseinek végrehajtása. A Tanulmányi Osztály vezetőjének hatáskörébe tartozik a tanulmányi ügyek szervezése, irányítása és ellenőrzése, a tanulmányi és vizsgaszabályzat előírásainak megtartatása, a szükség szerinti módosítások előkészítése, együttműködés más tanintézményekkel és szervezetekkel, az órarend megtervezése, a félévenkénti tanulmányi tájékoztatók közzététele, az oklevelek átadásának megszervezése, lebonyolítása. 8. Az Informatikai Csoport ellátja a Kar informatikai fejlesztésével összefüggő technikai-technológiai feladatokat (hálózat üzemeltetés, HW- és SW-fejlesztés és karbantartás), üzemelteti és felügyeli a számítástechnikai eszközökkel felszerelt tantermeket, biztosítja az oktatási-kutatási feladatok számítástechnikai hátterét, ellátja a kari web-lap technikai szerkesztésével kapcsolatos feladatokat. 9. A Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár a PTE Egyetemi Könyvtára szakmai felügyelete alatt tevékenykedő könyvtári egység, amelynek működéséhez és fenntartásához szükséges forrásokat a PTE ÁJK és a PTE KTK biztosítja. 10. Az Európa Központ feladata, hogy az Európa tanulmányok körében koordinálja és szervezze a Karon folyó oktató és kutatómunkát, pályázati tevékenységet, valamint a hazai és nemzetközi együttműködést. A Központ négy éven át közvetlen rektori alárendeltségben működött, 2000. március 1-én, – összegyetemi feladatainak megőrzésével – a Kar szervezeti egységévé vált. Az Európa Központ tevékenységében (képzés, kutatás, pályázati programok stb.) biztosítani kell az Egyetem más karainak, illetve oktatási szervezeti egységeinek részvételét. 11. A PTE-ÁJK PROFEX Jogi-és Közigazgatási Akkreditált Szaknyelvi Vizsgahely lehetőséget biztosít a jogi és közigazgatási szakterületen tanulóknak és dolgozóknak – angol és német nyelvből – államilag elismert, háromfokozatú (alap, közép és felső),

9


kétnyelvű, szintező, jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga, valamint ILEC (International Legal English Certificate) angol egynyelvű B2 (középfok) és C1 (felsőfok) szintű nemzetközi nyelvvizsga letételére. 12. A Hallgatói Önkormányzat Testülete (HÖT) a Kar hallgatói által választott, demokratikus elvek szerint felépülő és működő önigazgató szervezet, mely fő feladataként a hallgatók érdekképviseletét látja el kari szinten, valamint közvetlenül, illetőleg a tudományos diákkörök, a hallgatói öntevékeny csoportok, és a kollégiumi önkormányzatok támogatása által szervezi a Kar hallgatóinak közösségi életét. A hallgatói önkormányzat a PTE önkormányzatának részeként működik. A jogszabályokban, valamint az egyetemi és kari szabályzatokban meghatározott ügyekben véleményezési, egyetértési, illetőleg döntési jogkört gyakorol. A HÖT képviselői részt vesznek a Kari Tanács működésében. A HÖT elnöke funkciójából eredően tagja a Kari Tanácsnak, míg választás útján nyer tisztséget 12 hallgató. A HÖT saját hatáskörben gondoskodik képviselői delegálásáról. A HÖT képviselői részt vesznek a kari bizottságok tevékenységében (Tanulmányi Bizottság, a Kreditátviteli Bizottság, a Pályázati és Ösztöndíj Bizottság, a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének Bizottsága, valamint a Fegyelmi Bizottság). A Kar kiemelten kezeli az oktatói munka hallgatói véleményezését, amelynek egyik célja, hogy tájékoztatást adjon a kari vezetésnek a hallgatói elégedettség szintjéről, segítse az oktatói munka hatékonyságának fejlesztését, az oktatói munka elismerését. A Véleményezési Bizottságnak két oktató és négy hallgató tagja van. 13. A Karon a képzés és tudományos kutatás önálló oktatási szervezeti egységekben és nem önálló oktatási szervezeti egységekben folyik. A Kar önálló oktatási szervezeti egységei: a tanszék, és a kutatóintézet. Tanszék akkor létesíthető, ha az érintett oktatók valamely diszciplína körében oktatnak, illetve kutatnak, és a létesítendő tanszéknek legalább három főállású oktatója – akik közül legalább egy tudományos minősítéssel rendelkezik – van. A tanszéken belül – nem önálló szervezeti egységként – a Kari Tanács csoportot hozhat létre. A Karon a nyelvoktatást az Idegen Nyelvi Lektorátus végzi. Tanszékeink és vezetőik: Alkotmányjogi Tanszék; Dr. Drinóczi Tímea egyetemi docens Büntetőjogi Tanszék; Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék; Dr. Herke Csongor egyetemi docens Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék; Dr. Nochta Tibor egyetemi docens Idegen Nyelvi Lektorátus; Pókay Marietta nyelvtanár Informatikai - és Kommunikációs Jogi Tanszék; Dr. Balogh Zsolt egyetemi docens Jog- és Állambölcseleti Tanszék; Dr. Visegrády Antal egyetemi tanár Jogtörténeti Tanszék; Dr. Kajtár István egyetemi tanár Közigazgatási Jogi Tanszék; Dr. Fábián Adrián egyetemi docens Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék; Dr. Kőhalmi László adjunktus (Ph.D.) Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék; Dr. Kiss György egyetemi tanár Nemzetközi- és Európajogi Tanszék; Dr. Horváth Zsuzsanna egyetemi docens Pénzügyi Jogi Tanszék; Dr. Szilovics Csaba egyetemi docens Polgári Jogi Tanszék; Dr. Kecskés László egyetemi tanár

10


Polgári Eljárásjogi és Jogszociológiai Tanszék; Dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék; Dr. Andrássy György egyetemi tanár Római Jogi Tanszék; Dr. Pókecz Kovács Attila egyetemi docens A tanszék vezetője csak egyetemi tanár vagy docens, illetve doktori fokozattal rendelkező adjunktus – lektorátus vezetője nyelvtanár munkakörben foglalkoztatott személy is – lehet. A tanszékvezető képviseli a tanszéket, szervezi és összehangolja a tanszék oktató és tudományos munkáját, irányítja és ellenőrzi a hozzá beosztott oktatók és más foglalkoztatottak munkáját, végrehajtja az egyetemi és kari vezetés döntéseit, véleményt nyilvánít a tanszéket érintő valamennyi kérdésben, irányítja és ellenőrzi a tanszék igazgatását és gazdálkodását, rendelkezik a tanszék pénzügyi keretének a felhasználásáról, oktatási és kutatási területen szervezi az együttműködést a társtanszékekkel. Kutatóintézeteink és vezetőik: Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet; Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet; Dr. Balogh Zsolt egyetemi docens Összehasonlító és Európai Munkajogi Kutatóintézet; Dr. Kovács Erika tudományos munkatárs (Ph.D.) Üzleti Jogi Tudományok Kutatóintézete; Dr. Kecskés András adjunktus (Ph.D.) Sportjogi Tudományos Kutatóintézet; Dr. Nochta Tibor egyetemi docens Az intézetigazgató feladata a kutatási szervezeti egység irányítása, fejlesztése, új programok indítását célzó tevékenységek (pályázatkészítés, szakmai kapcsolatok fejlesztése, pénzügyi források felkutatásai, kutatási hálózat felépítése) ösztönzése, szervezése, kutatási programok indítása, az ilyen tevékenységekben való tevékeny, személyes közreműködés. Az igazgató összehangolja az intézetben folyó tevékenységet, figyelemmel kíséri és koordinálja a kutatócsoportok munkáját, képviseli az intézeteket, irányítja az ügyviteli feladatok ellátását és az intézet gazdálkodását. (Az oktatókra – kutatókra vonatkozó adatokat a 2.2. pontban mutatjuk be. A Kar organogramját az 1. számú melléklet tartalmazza.) 14. A Kar a Pécsi Tudományegyetem küldetéséhez illeszkedően a kutatási-fejlesztési és oktatási tevékenységével létrehozott tudásanyag átadásával a hallgatók hazai és nemzetközi piaci versenyképességének biztosítását tekinti fő feladatának. A 2006. évben került sor a jogi karok MAB általi párhuzamos vizsgálatára. Ennek eredményeként a Kar „kiválósági hely” cím viselésére vált jogosulttá. A Kar szervezetére, oktatási/tudományos tevékenységére, emberi erőforrásokra stb. kiterjedő vizsgálat során tett megállapításokat a Kar beépítette fejlesztési terveibe, stratégiai elképzeléseibe. 15. A Kar a 2010-2011 évre vonatkozó Kari Minőségfejlesztési Tervben megfogalmazott stratégiákat teljesítette. A kari vezetői értekezlet előzetesen megtárgyalja és értékeli a fejlesztendő területeket, elképzeléseket, célkitűzéseket. A stratégiaalkotás, fejlesztési koncepciók elfogadása a Kari Tanács döntési hatáskörébe tartozik. A vezetői értekezletek heti rendszerességgel kerülnek megtartásra, az azokról készült emlékeztetőket megküldjük a Kar valamennyi polgárának. 16. A Kar vezetése biztosítja a minőségirányítási rendszer hatékony működését, kiemelt kérdésként kezeli a partnerek számára hozzáadott értéket eredményező, a képzéssel és a továbbképzéssel kapcsolatos folyamatok állandó továbbfejlesztését. A folyamatgazdák

11


felelősséggel tartoznak a folyamatok eredményes irányításáért, és ehhez megfelelő hatáskörrel rendelkeznek. A vezető oktatók tanszéki keretben, esetleg azon belüli munkamegosztás alapján az irányításuk alatt dolgozó beosztottjaik teljesítményét figyelemmel kísérik. A beosztott oktatók számára a tanszékvezetők munkatervet készítenek, amelyek feladatmeghatározást és időbeli ütemezést tartalmaznak. Esetenként óralátogatásra kerül sor, illetve folyamatos a beosztott kollegák által előkészített tudományos munka értékelése, irányítása. 17. A Kar vezetése felelős azért, hogy a Kar az oktatási és kutatási tevékenységet az érvényes jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően, ellenőrzött és felügyelt körülmények között végzi és az ehhez szükséges erőforrásokat biztosítja. A folyamatos minőségirányítás megvalósítására a Kar vezetősége kialakította a minőségirányítási szervezetet, melynek feladata eddig a rendszer kiépítése volt, a tanúsítás óta pedig a működtetése. 18. A Kar oktatói/kutatói számos szakmai, illetve érdekképviseleti szervezetben töltenek be tagsági és vezetői/képviselői funkciót. (A teljesség igénye nélkül: Jogi Szakvizsga Bizottság, Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete, Magyar Kriminológiai Társaság, MTA Jogi Bizottság, ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete, Nemzetközi Büntetőjogi Társaság, Magyar Rendészettudományi Társaság, Magyar Jogász Egylet, PAB, AIDA Nemzetközi Biztosítási Jogi Egyesület, Pécsi Ügyvédi Kamara, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Magyar Külügyi Társaság, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választott-bíróság, Magyar Szociológiai Társaság, Nemzeti-és Etnikai Kisebbségkutató Szakosztály, Dél-dunántúli Külügyi Társaság Egyesület, Baranya Megyei Területi Választási Bizottság, Jogi Informatikai Társaság, Alexander von Humboldt-Stiftung Magyarországi Egyesülete, Magyar Katonai és Hadijogi Társaság, Magyar Történeti Társaság, Polgári Eljárásjogot Oktatók Egyesülete, Nyelvtanárok Országos Egyesülete). 19. A Kar megalapítása óta hagyományosan jó kapcsolatokat ápol valamennyi hazai jogi felsőoktatási intézménnyel. E kapcsolatok a közös szakmai rendezvények, konferenciák, diákköri események megrendezését éppúgy magukban foglalják, mint a kutatási illetve szakértői feladatok terén megvalósuló együttműködést. A társkarokkal való együttműködés és kapcsolattartás – minden szemeszterben, változó helyszínen – a Jogász Dékáni Kollégium keretében valósul meg, amely egyben ellátja a Magyar Rektori Konferencia Jogi és Igazgatási Bizottságának feladatait is. 20. A Kar rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. E kapcsolatok részben évtizedes hagyományokkal rendelkeznek, részben a kilencvenes évek elejétől alakultak ki. Az elmúlt öt évben sikeresnek bizonyult az a kari törekvés, hogy a korábban létezett, ám a politikai rendszerváltás nyomán jelentősen visszaesett közép-kelet európai intézményi kapcsolatokat újraszervezzük. A Kar által fenntartott ERASMUS együttműködési megállapodásokat a 2. számú melléklet mutatja. A nagy európai közösségi programok mellett Karunk több bilaterális és multilaterális együttműködési szerződést is létesített az utóbbi években. A Kar tagja az ELFA európai szervezetnek /European Law Faculties Association/). A Kar kétoldalú együttműködési megállapodáson alapuló kapcsolatainak bemutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.

12


2.2. Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítása 1. A Kar a felsőoktatási rendszer valamennyi képzési szintjén folytat képzési tevékenységet a 4. számú mellékletben (PTE-AJK-2.2.A. A Kar képzési szerkezete) írt (illetve az alább vázolt) képzési szerkezet szerint. a) Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés (FSZ) (MAB határozat száma: 1999/I/4/97.) Szakfelelős adatai név: Dr. Meleg Csilla beosztás: egyetemi tanár tudományos fokozat: DSc a jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott A képzés célja jogi alapismeretekkel rendelkező és azokat munkájuk során alkalmazó (ám erre a munkára korábban intézményesen sem elméleti, sem gyakorlati képzéssel fel nem készített), a jogász munkáját segítő szakalkalmazottak képzése. A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Bevezetés a bűnügyi tudományokba Büntetőjogi alapfogalmak Büntető eljárási és büntetésvégrehajtási jogi alapfogalmak Polgári jogi alapfogalmak Kereskedelmi jogi alapismeretek Munkajogi és társadalombiztosítás i jogi alapismeretek Családjog

Oktató neve (tantárgyfelelős)

Tud. fok. /cím

A tantárgy oktatói Mun Munkakör

kaviszony típusa

A tan tárgy előadój a I/N

Gyakorlati foglalkozás t tart I / N

Hány tantárgy felelőse a szakon / az intézménybe n

Dr. Kőhalmi László

PhD adjunktus

T

I

N

2

Dr. Hornyák Szabolcs

PhD adjunktus

T

I

N

1


PhD adjunktus

T

I

N

2

T

I

N

1

Dr. Csöndes Mónika

tanársegéd

Dr. Nochta Tibor

PhD docens

T

I

N

1

Dr. Bankó Zoltán

PhD docens

T

I

N

1

Dr. Somfai Balázs

PhD docens

T

I

N

3

Polgári eljárásjogi Dr. Somfai Balázs alapfogalmak Szociálpolitikai és Dr. Somfai Balázs szociális jogi alapok Jogi alaptan Dr. Monori Gábor

PhD docens

T

I

N

3

PhD docens

T

I

N

3

PhD adjunktus

T

I

N

1

A modern állam és jog történeti alapjai Közigazgatási alapfogalmak Bevezetés a közjogtanba Pénzügyi, adó- és illetékjog Általános szociológia Bevezetés a közgazdaságtanba

Dr. Herger Csabáné

PhD docens

T

I

N

1

Dr. Rózsás Eszter

PhD docens

T

I

N

1

Dr. Drinóczi Tímea

PhD docens

T

I

N

1

Dr. Szilovics Csaba

PhD docens

T

I

N

1

Dr. Meleg Csilla

DSc tanár

T

I

N

1

Dr. Gál István László

PhD docens

T

I

N

2

13


A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE


Társadalomstatiszti- Dr. Gál István László ka /igazságügyi statisztika/ Jogi etika Dr. Andrássy György

A tantárgy oktatói Mun Munkakör

kaviszony típusa




PhD docens

T

I

N

2

CSc tanár

T

I

N

1

Tud. fok. /cím

Európajogi alapismeretek Vállalkozástan

Dr. Mohay Ágoston

tanársegéd

T

I

N

1

Dr. Lóránd Balázs

egyéb

E

I

N

1

Számítástechnika

Dr. Balogh Zsolt

PhD docens

T

N

I

1

Gépírás

Dr. Polyák Gábor

PhD adjunktus

T

N

I

1

Közigazgatási Dr. Melczer Krisztina ügyvitel Ügyészségi ügyvitel Dr. Lajosy Ildikó

egyéb

E

N

I

2

egyéb

E

N

I

2

Bírósági ügyvitel

Dr. Antal Gábor

egyéb

E

N

I

2

Földhivatali Dr. Papp Iván ügyvitel Közjegyzői ügyvitel Dr. Szili Zoltán

egyéb

E

N

I

1

egyéb

E

N

I

1

Írásbeli és szóbeli kommunikáció Közigazgatási szakmai gyakorlat Bírósági szakmai gyakorlat Ügyészségi szakmai gyakorlat Ügyvédi szakmai gyakorlat Ügyvédi ügyvitel

Dr. Dudás Margit

egyéb

E

I

N

1

Dr. Melczer Krisztina

egyéb

E

I

N

2

Dr. Antal Gábor

egyéb

E

I

N

2

Dr. Lajosy Ildikó

egyéb

E

I

N

2

Dr. Ungár Zsuzsanna

egyéb

E

I

N

2

Dr. Ungár Zsuzsanna

egyéb

E

I

N

2

b) Igazságügyi igazgatási alapképzés (BA) (MAB határozat száma: 2005/6/X/2/165.) Szakfelelős adatai név: Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet beosztás: egyetemi docens tudományos fokozat: P.hD. a jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott A képzés célja olyan igazságügyi szervezők képzése, akik jogi, különösen eljárásjogi alapismereteik, a jogi informatika gyakorlati alkalmazására és az igazságügy szervezetére és ügyvitelére vonatkozó ismereteik birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

14


A tantárgy oktatói

TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)


A tan Mun tárgy kaviszony előadója I/N típusa

Gyakorlati foglalkozást tart I /

T

I

N

1

E

I

N

1

T

I

N

1

E

I

N

1

PhD docens

T

I

N

3

PhD docens

T

I

N

1

PhD docens

T

I

N

2

DSc tanár

T

I

N

1

Tud. fok. /cím

Munkakör

N

Hány tantárgy felelőse a szakon / az intézményben

Általános társadalomtudományi ismeretek Szociológia

Dr. Meleg Csilla

Magyar nyelvtan Pszichológia

Pethőné Nagy Csilla Dr. Zeller Judit

Kommunikáció Dr. Dudás Margit Közgazdaságtan Dr. Gál István László

DSc tanár egyéb PhD adjunktus egyéb

Jogtudományi alapozó ismeretek Alkotmányjog

Dr. Chronowski Nóra

Közigazgatásjo Dr. Fábián Adrián g Polgári jog Dr. Kecskés László Büntető jog

Dr. Tóth Mihály

DSc tanár

T

I

N

1

Jogi alaptan

Dr. Monori Gábor

PhD adjunktus

T

I

N

1

Családjog

Dr. Somfai Balázs

PhD docens

T

I

N

1

Munkajog

Dr. Bankó Zoltán

PhD docens

T

I

N

1

A mod. magyar Dr. Peres Zsuzsanna ig.szolg és közig történeti alapjai Statisztika Dr. Gál István László

PhD adjunktus

T

I

N

1

PhD docens

T

I

N

3

Jogi Dr. Polyák Gábor informatika Bírósági Dr. Király Lilla szervezet és ig. Európajog Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet Polgári Dr. Király Lilla eljárásjog Büntető Dr. Herke Csongor eljárásjog Pénzügyi jog Dr. Szilovics Csaba

PhD docens

T

I

N

1

PhD adjunktus

T

I

N

2

PhD docens

T

I

N

1

PhD adjunktus

T

I

N

2

PhD docens

T

I

N

1

PhD docens

T

I

N

1

PhD docens

T

I

N

2

E

N

I

1

T

N

I

3

Szakmai Törzsanyag

Cégjog

Dr. Nochta Tibor

Kiegészítő szakmai ismeret Számítástechnikai gyakorlat Statisztika gyakorlat Igazságügyi ügyv. gyakorlat Határozatszerkesztési gyak. Cégszerkesztési gyakorlat Beadványszerkesztési gyak.

Szabó Szilárd Dr. Gál István László

egyéb PhD docens

Dr. Antal Gábor

egyéb

E

N

I

3

Dr. Antal Gábor

egyéb

E

N

I

3

T

N

I

2

E

N

I

3

Dr. Nochta Tibor Dr. Antal Gábor

PhD docens egyéb

15



A

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Oktató neve (Tantárgyfelelős)

Bírósági végrehajtás

Szentpéteryné Baán Erzsébet

egyéb

E

I

N

Hány tantárgy felelőse a szakon / az intézményben 1

Büntetésvégrehajtási jog Ingatlannyilvántartási jog Szabálysértési jog Csődjog Ügyészségi szervezet és ig.

Dr. Varga-Koritár György Dr. Csöndes Mónika

egyéb

E

I

N

1

tanársegéd T

I

N

1

T

I

N

2

E E

I I

N N

1 1

Dr. Fábián Adrián

Tud. Munkakör MunkaA Gyakorlati fok. viszony tantárgy foglalkozást /cím típusa előadója tart I / N I/N

PhD docens

Dr. Juhász László Dr. Szabó Szilárd

egyéb egyéb

c) Jogász osztatlan, egységes képzés (MA) (MAB határozat száma: 2006/4/IV/11.) Szakfelelős adatai név: Dr. Korinek László beosztás: egyetemi tanár tudományos fokozat: DSc az MTA tagja a jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott A képzés célja olyan jogászok képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogászi kultúrájuk alapján alkalmasak jogászi tevékenységre, tanulmányaik doktori képzés keretében való folytatására, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)



Tud. fok. /cím

Munkakör

Mun kaviszony típusa




Általános társadalomtudományi ismeretek Ált. szociológia Dr. Meleg Csilla

DSc tanár

T

I

N

1

Politikaelmélet Dr. Horváth Csaba

PhD docens

T

I

N

1

Filo.és jogi Dr. Andrássy György etika Közgazdaságtan Dr. Hausmann Péter

CSc tanár

T

I

N

1

egyéb

E

I

N

1

Ress Éva

nyelvtanár

T

N

I

1

Pókay Marietta

nyelvtanár

T

N

I

1

Latin Szaknyelvek

16


Jogtudományi alapozó ismeretek Jog-és áll.bölcs. Dr. Visegrády Antal

DSc tanár

T

I

N

1

Magyar jogtört. Dr. Béli Gábor

PhD docens

T

I

N

1

Egyetemes jogt. Dr. Kajtár István

DSc tanár

T

I

N

1

Dr. Pókecz Kovács Attila PhD docens

T

I

N

1

Római jogi gyak Jogi alaptan

Római jog

Dr. Bessenyő András

CSc docens

T

N

I

1

Dr. Monori Gábor

PhD adjunktus

T

I

N

1

Bev.a bün.tud.ba Jogszociológia


PhD adjunktus

T

I

N

1

Dr. Maczonkai Mihály

PhD docens

T

I

N

1

PhD docens

T

I

N

1

Jogi Dr. Balogh Zsolt informatika Szakmai Törzsanyag Alkotmányjog

Dr. Drinóczi Tímea

PhD docens

T

I

N

1

Alk.jogi gyak.

Dr. Petrétei József

PhD tanár

T

N

I

1

Közig. jog Közig. jog gyak. Pénzügyi jog

Dr. Fábián Adrián Dr. Rózsás Eszter

PhD docens PhD docens

T T

I N

N I

1 1

Dr. Szilovics Csaba

PhD docens

T

I

N

1

Dr. Tóth Mihály

DSc tanár

T

I

N

1

Bün.jogi gyak.

Dr. Balogh Ágnes

PhD docens

T

N

I

1

Kriminológia

Dr. Korinek László

DSc tanár

T

I

N

1

Polgári jog

Dr. Kecskés László

DSc tanár

T

I

N

2

PhD docens

T

N

I

2

Büntetőjog

Polg. jogi gyak. Dr. Nochta Tibor Családjog

Dr. Somfai Balázs

PhD docens

T

I

N

1

Munkajog

Dr. Kiss György

DSc tanár

T

I

N

1

Tb. és szoc.jog Dr. Berke Gyula

PhD docens

T

I

N

1

Gazd. és ker. Dr. Nochta Tibor jog Gazd.ker.j. Dr. Kecskés András gyak Bünt. eljárásjog Dr. Herke Csongor

PhD docens

T

I

N

2

PhD adjunktus

T

N

I

1

PhD docens

T

I

N

1

Polg. eljárásjog Dr. Kengyel Miklós

DSc tanár

T

I

N

1

Polg. elj. gyak. Dr. Király Lilla

PhD adjunktus

T

N

I

1

Nemzetközi jog Dr. Komanovics Adrienne Európai közjog Dr. Horváth Zsuzsanna

PhD docens

T

I

N

1

PhD docens

T

I

N

1

DSc tanár

T

I

N

2

Nemz. magánjog

Dr. Kecskés László

17


A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Bűnügyi modul A bj szankc.rendsz. akt. kérd. és reform Az informatikai bűncselekmények Az élet, a testi épség és az eg. bj. véd. A bűncs.tan al. az elm. és a gyak. tükr. A gazdasági bűncselekmények A v. elleni bűncs. dogm. és gyak kérd. Büntetés-végrehajtási jog Krim.pol, bűn. elm. és krim. pszich. Eu és nemz. bűn. egy.műk. Kriminalisztika Bizonyítékok a büntetőeljárásban A bünt.elj j.össz.has. megköz. Igazságügyi retorika A kül.elj elvi és gyak. kérd. Közjogi modul Törvényhozástan Állami egyházjog Uniós és tagáll. eu. alk.jog Összehasonlító alkotmányjog Az al.jogok gyak., és védelme Helyi közpol., közszolg. Szabálysértési jog A közigazgatási hatósági eljárás A nemz. kapcs. al


Tud. fok. /cím

A tantárgy oktatói Munkakör Munka A GyakorHány tantárgy lati tantárgy viszony előfoglalko- felelőse a típusa adója zást tart szakon / I/N I/N az intézmény ben

Dr. Tóth Mihály

DSc

tanár

T

I

N

1

Dr. Nagy Zoltán

PhD

docens

T

I

N

1

Dr. Balogh Ágnes

PhD

docens

T

N

I

1

Dr. Hornyák Szabolcs Dr. Gál István László Dr. Kiss Szabolcs

PhD

adjunktus

T

N

I

2

PhD

docens

T

I

N

1

egyéb

E

I

N

1

Dr. Vókó György Dr. Korinek László

CSc DSc

tanár tanár

R T

I I

N N

1 1

Dr. Kőhalmi László Dr. Fenyvesi Csaba Dr. Tremmel Flórián Dr. Herke Csongor

PhD PhD CSc

adjunktus docens egyéb

T R E

I I I

N N N

1 1 1

PhD

docens

T

I

N

1

Dr. Mészáros Bence Dr. Hautzinger PhD Zoltán

tanársegéd adjunktus

T R

I I

N N

1 1

Dr. Drinóczi Tímea Dr. Ádám Antal Dr. Chronowski Nóra Dr. Petrétei József

PhD DSc PhD

docens egyéb docens

T E T

I I I

N N N

1 1 2

PhD

tanár

T

I

N

1

Dr. Tilk Péter

PhD

docens

T

I

N

1

Dr. Csefkó Ferenc Dr. Rózsás Eszter Dr. Fábián Adrián

PhD PhD

egyéb docens docens

E T T

I I I

N N N

1 1 2

PhD

adjunktus

T

I

N

1

PhD

docens

T

I

N

1

PhD

docens

T

I

N

2

Phd PhD

adjunktus docens

T T

I I

N N

2 1

PhD

docens

T

I

N

2

Dr. Csapó Zsuzsanna Az Eu Bír. elj. Dr. Maczonkai Mihály Az egyén jogi h. az EU-ban Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet Körny. jog és pol. Dr. Pánovics Attila A term. szem. adó. Dr. Szilovics Csaba problémái Az EU j. végr. a t.áll.-ban Dr. Horváth Zsuzsanna

18


Magánjogi modul Polg. j. rep. a köt. j. ált. rep. köréből Szellemi tul.jog A m. nemz. koll. m.jog gyak. kérd. Európai magánjog Nemz. családjog Agrárjog A gazd., ker. m.j. elm. és gyak. kérd Felelősség a gazdaságban Munkajogi jogalkalmazás Az EU munkajoga Nemperes elj. Eu Polg. elj.jog Versenyjog Cs. felsz. és cégelj

Elméleti-történeti modul Össz.has. eu jogt. Jogi kultúrtörténet Az alk. és jogt. forr. és alapint. A trad. jogt. a. von. és a jogt. tud Római jogi jogesetek Római közjog A m.jog dogm. római jogi alapjai A világ nagy jogr. Az EU jog és államb. problémái Napj. vez. jogbölcs. irányz. Pol. filoz. emb. jog, kisebbs. A deviáns vis. szociológiája 19 – 20. sz. pol. e. MO pol. rendsz.

Dr. Fabó Tibor

adjunktus

T

I

N

1

Dr. Bércesi Zoltán Dr. Garamvölgyi Róbert Dr. Nemessányi Zoltán Dr. Somfai Balázs Dr. Márton Mária Dr. Kecskés András

egyéb tanársegéd

E T

I I

N N

2 1

PhD

adjunktus

T

I

N

3

PhD PhD

docens tanársegéd adjunktus

T T T

I I I

N N N

1 1 1

Dr. Nochta Tibor Dr. Berke Gyula Dr. Kiss György Dr. Király Lilla Dr. Kengyel Miklós Dr. Polyák Gábor Dr. Nemessányi Zoltán

PhD PhD DSc PhD DSc PhD PhD

docens docens tanár adjunktus tanár adjunktus adjunktus

T T T T T T T

N I I I I I I

I N N N N N N

1 1 1 1 2 1 3

Dr. Herger Csabáné Dr. Kajtár István Dr. Béli Gábor

PhD DSc PhD

docens tanár docens

T T T

I I I

N N N

1 2 2

Dr. Béli Gábor

PhD

docens

T

I

N

2

PhD

adjunktus docens

T T

I I

N N

1 3

CSc

docens

T

I

N

1

DSc DSc

tanár tanár

T T

I I

N N

3 3

PhD CSc

adjunktus tanár

T T

I I

N N

1 2

DSc PhD

tanár docens

T T

I I

N N

1 2

PhD

docens

T

I

N

1

Dr. Jusztinger János Dr. Pókecz Kovács Attila Dr. Bessenyő András Dr. Visegrády Antal Dr. Visegrády Antal Dr. Monori Gábor Dr. Andrássy György Dr. Meleg Csilla Dr. Cseresnyés Ferenc Dr. Horváth Csaba

19


Idegen nyelvű modul Languages, Human Rights and Minorities. How to Legislate Linguistic Diversity? Information and Communication Technology Law in EU and in Hungary Constitutional Law in the European Union An Introduction to English law Sustainable Production and Consumption in the EU – The Integrated Product Policy European Union Law

Dr. Andrássy György

CSc

tanár

T

I

N

2

Dr. Balogh Zsolt György

PhD

docens

T

I

N

1

Dr. Chronowski PhD Nóra Dr. Csöndes Mónika

docens

T

I

N

2

tanársegéd

T

I

I

1

Dr. Horváth Zsuzsanna

PhD

docens

T

I

N

2

Dr. Komanovics Adrienne Dr. Pánovics Attila

PhD

docens

T

I

N

1

Phd

adjunktus

T

I

N

2

DSc

nyelvtanár tanár

T T

N I

I N

1 3

PhD

adjunktus

T

N

I

2

egyéb

E

I

N

2

PhD

docens

T

I

N

2

PhD

docens

T

I

N

2

DSc

tanár

T

I

N

2

DSc

tanár

T

I

N

2

lektor

T

I

N

1

PhD

docens

T

I

N

2

PhD

tudományos T munkatárs tanársegéd T

I

N

1

I

N

1

PhD

docens

T

I

N

3

PhD

docens

T

I

N

3

PhD

adjunktus

T

I

N

3

PhD

docens

T

I

I

1

EU Environmental Policy and Law English for Law Students Pókay Marietta Major Legal Systems of the Dr. Visegrády Antal World Dr. Hornyák Droit pénal des affaires Szabolcs Gewerblicher Rechtsschutz Dr. Bércesi Zoltán und Urheberrecht Nationalitätenpolitik von Dr. Cseresnyés Ungarn 1990-2004 Ferenc Vergleichendes Dr. Fábián Adrián Kommunalrecht (Bayern, Ungarn) Rechtshistorische Wurzeln Dr. Kajtár István des Handels- und Wirtschaftsrechts im Rechtsleben Europas Internationales und Dr. Kengyel Miklós Europäisches Zivilprozessrecht Das Arbeitsrecht der Judith Wallat Europäischen Union Grundlagen des Dr. Szalayné dr. internationalen Sándor Erzsébet Wirtschaftsvölkerrechts Dr. Kovács Erika European Labour Law Citizenship and Combating Crime in the EU Histoire et la culture juridique francaise 1. Histoire et la culture juridique francaise 2. Europäisches Privatrecht Grundelemente der Rundfunkregulierung

Dr. Mohay Ágoston Csanád Dr. Pókecz Kovács Attila Dr. Pókecz Kovács Attila Dr. Nemessányi Zoltán Dr. Polyák Gábor

20


d) Közigazgatási mesterképzés (MA) (MAB határozat száma: 2009/8/IX/32.) Szakfelelős adatai név: Dr. Kiss László beosztás: egyetemi tanár tudományos fokozat: DSc a jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott A képzés célja olyan igazgatási szakemberek képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok és a jog alapjainak, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer alapvető intézményei és szervezetei működésének, gazdálkodásának, emberi jogok ismeretének, valamint a közigazgatáshoz kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében, közigazgatási kultúrájuk alapján alkalmasak a központi, területi és helyi közigazgatás szerveiben vezetői és magas szintű irányítási, felügyeleti, ellenőrzési, hatósági, döntés-előkészítő és szervezési-igazgatási feladatok ellátására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

A tantárgy oktatói Oktató neve (tantárgy felelős)

Alapozó ismeretek Európai közig.és Dr. Kajtár István alkotmánytört. KözigazgatásDr. Fábián Adrián elmélet Szakmai Törzsanyag Nemz. kapcs. Dr. Horváth Zsuzsanna elmélete és tört. Társadalmi és Dr. Balogh Zsolt kult.közi komm. Államelmélet Dr. Visegrády Antal

Tud. fok. /cím

Munkakör

Mun kaviszony típusa

A tan tárgy előadója I/N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N


DSc

tanár

T

I

N

1

PhD

docens

T

I

N

3

PhD

docens

T

I

N

2

PhD

docens

T

I

N

2

DSc

tanár

T

I

N

1

Dok.kezelés és táj.r. a közig.ban Összehasonlító alkotmányjog Jogalkotástan

Dr. Rózsás Eszter

PhD

docens

T

N

I

3


PhD

docens

T

I

N

2


PhD

docens

T

I

N

2

Önkormányzati modellek Közig. bír. elm. és gyak. Gazdaság és közigazgatás Elekt. és mobil igazgatásszerv. Közpolitika

Dr. Kiss László

DSc

tanár

T

I

N

2


PhD

docens

T

N

I

3

Dr. Szilovics Csaba

PhD

docens

T

I

N

2

Dr. Balogh Zsolt

PhD

docens

T

N

I

2

Dr. Andrássy György

CSc

tanár

T

I

N

1

Gazdasági jog

Dr. Nochta Tibor

PhD

docens

T

I

N

1

Közpénzügytan

Dr. Szilovics Csaba

PhD

docens

T

I

N

2

Közszolgálati munkajog Inf. védelem a közig.ban EU jogrendszere

Dr. Kiss György

DSc

tanár

T

I

N

1

Dr. Polyák Gábor

PhD

docens

T

N

I

2


PhD

docens

T

I

N

1

EU közpénzügy.


PhD

docens

T

I

N

2

Adatbáziskez.

Dr. Polyák Gábor

PhD

docens

T

N

I

2

21


A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Közig.jogalkalmazói ismeretek Szakigazgatás ismeretek Közigazgatási szakmenedzsment Közigazgatási informatikai ism. Szaknyelvi ism.

A tantárgy oktatói Oktató neve (tantárgy felelős)

Tud. fok. /cím

Munkakör

Munkaviszony típusa

A tantárgy előadója I/N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N


Dr. Kiss László

DSc

tanár

T

N

I

2

Dr. Rózsás Eszter

PhD

docens

T

N

I

3


PhD

docens

T

N

I

3

Dr. Rózsás Eszter

PhD

docens

T

N

I

3

nyelvtanár

T

N

I

1

Pókay Marietta

e) Doktori képzés (Doktori Iskola) (MAB határozat száma:2010/10/XII/5/2/404.) A Doktori Iskola vezetője név: Dr. Kiss László beosztás: egyetemi tanár tudományos fokozat: DSc a jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott A Kar (Doktori Iskolájának) doktori programja 1993 óta működik. A vonatkozó jogszabályi változások alapján 2002-ben alakult ki a Doktori Iskola jelenlegi szervezete. A Doktori Iskola programjának címe: A magyar jogrendszer megújítása a jogállamiság és az európai integráció jegyében. 2004-ben a Doktori Iskola 12 doktori alprogram keretében végezte oktató és kutató munkáját. Az elmúlt évek során az alprogramok és az ezek keretében meghirdetett témák száma folyamatosan emelkedett. 2009-ben a Doktori Iskola a Kari Tanács határozatai nyomán a jogászképzés hagyományaiban gyökerező alprogram- és témaszerkezet alakult ki. Különösen szembetűnő az egyes alprogramokon belül a meghirdetett és részleteiben is kidolgozott „témák” számszerű emelkedése. Ez a Doktori Iskola tanácsának azzal a szándékával függ össze, hogy ne az alprogramok, hanem a meghirdetett témák köre bővüljön. Ezáltal kettős célt sikerült elérni: egyrészt érzékelhető módon bővült a „kínálati” oldal, másrészt a már Ph.D. fokozatot szerzett kollégák közvetlenül is bekapcsolódhattak a doktori képzésbe. A mondottak szerint a doktori képzés alprogramokra oszlik. A Kar tudományos fokozattal rendelkező oktatói/kutatói az egyes alprogramokhoz kapcsolódva hirdetnek kutatási témákat a doktorandusz hallgatók számára. A Doktori Iskola a MAB felülvizsgálati eljárásában mind 2008-ban, mind 2009-ben megfelelt minősítést kapott. Az alprogramok és a kapcsolódó főbb témakörök jelenlegi szerkezete a következő: A doktori iskola alprogramjai: ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNET

Alprogramvezetők

Témavezetők

Dr. Kajtár István tanszékvezető egyetemi tanár

Dr. Kajtár István egyetemi tanár Dr. Béli Gábor egyetemi docens Dr. Herger Csabáné egyetemi docens Dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár

22


A doktori iskola alprogramjai: KÖZIGAZGATÁSI JOG

Alprogramvezetők

Témavezetők

Dr. Kiss László egyetemi tanár, alkotmánybíró

ALKOTMÁNYJOG

Dr. Petrétei József egyetemi tanár

Dr. Kiss László egyetemi tanár, alkotmánybíró Dr. Fábián Adrián egyetemi docens Dr. Rózsás Eszter egyetemi docens Dr. Szilovics Csaba egyetemi docens Dr. Tilk Péter egyetemi docens Dr. Kocsis Miklós egyetemi adjunktus Dr. Petrétei József egyetemi tanár

JOG- ÉS ÁLLAMBÖLCSELET NEMZETKÖZI- és EURÓPAJOG

Dr. Visegrády Antal tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet egyetemi docens

POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

Dr. Kengyel Miklós tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanár

POLGÁRI JOG

BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK

Dr. Korinek László , akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár

INFORMATIKAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS JOG

Dr. Balogh Zsolt György tanszékvezető egyetemi docens

MUNKAJOG

Dr. Kiss György tanszékvezető egyetemi tanár

POLITIKATUDOMÁNY ÉS TÁRSADALOMELMÉLET

RÓMAI JOG

Dr. Andrássy György tanszékvezető egyetemi tanár

Dr. Pókecz Kovács Attila tanszékvezető egyetemi docens

23

Dr. Ádám Antal Dr. Chronowski Nóra egyetemi docens Dr. Drinóczi Tímea egyetemi docens Dr. Tilk Péter egyetemi docens Dr. Visegrády Antal tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet egyetemi docens Dr. Bruhács János professor emeritus Dr. Horváth Zsuzsanna egyetemi docens Dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár Dr. Kecskés László egyetemi tanár Dr. Nochta Tibor egyetemi docens Dr. Somfai Balázs egyetemi docens Dr. Korinek László egyetemi tanár

Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens Dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docens Dr. Gál István László egyetemi docens Dr. Herke Csongor egyetemi docens Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Dr. Tremmel Flórián egyetemi tanár Dr. Vókó György egyetemi tanár Dr. Balogh Zsolt György egyetemi docens Dr. Polyák Gábor egyetemi docens Dr. Kiss György egyetemi tanár Dr. Bankó Zoltán egyetemi docens Dr. Berke Gyula egyetemi docens Dr. Kovács Erika tudományos munkatárs Dr. Andrássy György egyetemi tanár Dr. Cseresnyés Ferenc egyetemi docens Dr. Meleg Csilla egyetemi tanár Dr. Szabó Gábor egyetemi docens Dr. Pókecz Kovács Attila egyetemi docens


A szervezett képzés a kredit-rendszerre épül. A doktori képzés időtartama 3 év (6 félév). Ezen idő alatt a doktorandusznak az abszolutórium érdekében 180 kreditet kell szereznie. Eszerint félévenként átlagosan 30 kreditet kell gyűjtenie a hallgatónak. Kreditpont szerezhető kutatási, oktatási és tanulmányi munkával. Szabályzatunk szerint a kredit-rendszer a következők szerint alakul: a) Az oktatási munkával a doktorandusz az összes kredit 25 %-át szerezheti meg, azaz 45 kreditet, b) a képzéssel (óralátogatással) megszerezhető kreditek száma legfeljebb 65, c) a tudományos kutatással megszerezhető kreditek minimális száma 70. E kategóriában felső határ nincs. A kreditszerzés belső arányait folyamatosan vizsgáljuk, azon a szükségesnek mutatkozó módosításokat folyamatosan elvégezzük. ad a) Oktatási tevékenység A maximálisan elérhető 45 kreditet vagy ennek egy részét a doktorandusz megszerezheti azzal, hogy a Kar valamelyik képzési programjában (nappali vagy levelező alapképzés), vagy bármely szervezett képzésben, akkreditált oktatási intézményben iskolai rendszerben valamely tantárgyat tanít. A tantárgy oktatása a témavezető szakmai felügyeletével zajlik. A kredit teljesítéséhez csak az ún. kontakt órák vehetők figyelembe. Egy féléves – heti 2 órás – szabadon választott tantárgy oktatásával 5 kredit szerezhető. Ha a doktorandusz idegen nyelvű órát hirdet, akkor a kreditek elszámolásánál kétszeres szorzót alkalmazunk. ad b) Képzés Az első félévben hallgatott módszertani tantárgyak és a tanulmányok során később sorra kerülő idegen nyelvű kurzusok szintén kreditettel értékelhetők. Az alapozó tárgyak 5-5 kreditet, az idegen nyelvű képzés pedig 10 kreditet ér. A rendszeres témavezetői konzultációk látogatása szintén képzési kreditekkel honorálható. ad c) Kutatás A doktori képzésben az önálló kutatásra helyezzük a hangsúlyt. Ezt fejezi ki az a megoldás, hogy a legtöbb kreditet kutatómunkával lehet szerezni. Ha a hallgató teljesen kihasználja a tanulmányokkal és az oktatási tevékenységgel szerezhető krediteket, akkor 110 kreditet szerezhet. A fennmaradó 70 kreditet kutatói tevékenységgel kell megszereznie. Ha az oktatási és tanulmányi kreditek tekintetében elmarad a lehetséges maximumtól, akkor ezt a hiányt is kutatással pótolhatja. A kutatási kreditek publikációkkal szerezhetők meg. Az alapegység ebben a tekintetben az 1 ívnyi terjedelmű, magyar nyelvű, országos szaklapban megjelent lektorált tudományos közlemény. Ennek értéke: 10 kredit. A publikációs tevékenység kreditekben kifejezett értékének megállapítására a jelenlegi doktori szabályzat publikációs értékindex-táblázata irányadó. Az említett szabályozási megoldással többes célt érhetünk el. Önálló kutatómunkára szoktatjuk a hallgatókat, és egyúttal serkentjük is publikációs aktivitásukat, ami a fokozat megszerzésének is alapvető feltétele.

24


f) Szakirányú továbbképzések A Karon 1975 óta folyik szakirányú továbbképzés. E képzések speciális szaktudás és szakismeret megszerzését biztosítják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára. Hallgatóink olyan vezetői és szakmai kompetenciákat sajátítanak el, amelyek lehetővé teszik az egyéni munkaterületükön felmerülő komplex feladatok hatékonyabb ellátását. A Kar stratégiájában kiemelt helyet foglal el a továbbképzési tevékenység fejlesztése, új szakirányú továbbképzések létesítése és indítása. Jogi alapdiplomával rendelkezők számára indítandó (szakjogász) továbbképzések: Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi szakjogász Borjogi szakjogász (A Bordeaux-i Egyetem és a KAR közös képzése Pécsett) Családjogi szakjogász Európa jogi szakjogász Európai településfejlesztési szakjogász Energetikai szakjogász Fizetésképtelenségi (csődjogi) szakjogász Gazdasági büntetőjogi szakjogász Helyi jogszabály-szerkesztő szakjogász Infokommunikációs szakjogász Katonai jogi szakjogász Közmenedzsment szakjogász Kriminalisztikai szakjogász Kulturális és kisebbségi politikai szakjogász Munkajogi szakjogász Sportjogi szakjogász Társasági jogi és cégjogi szakjogász Üzleti és tranzakciós jogi szakjogász Végrehajtói szakjogász

szakirányú

Egyéb alapdiplomával rendelkezők számára indítandó (jogi szakokleveles) szakirányú továbbképzések: Adó- és vámnyomozó jogi szakokleveles továbbképzés Borjogi szakokleveles továbbképzés „Csődmenedzser” Csődjogi szakokleveles gazdasági szakember Európa politika Európai településmenedzsment Fogyasztóvédelmi szakember Jogi szakokleveles betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi jogvédő Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó Jogi szakokleveles gazdasági szakember Jogi szakokleveles helyi jogszabály-szerkesztő Jogi szakokleveles javadalmazási tanácsadó Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember Jogi szakokleveles mérnök, közgazdász, gazdasági szakember 25


Jogi szakokleveles pedagógus Katonai jogi szakokleveles tanácsadó Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember Kulturális és kisebbségi politika Munkajogi szakokleveles tanácsadó Sportjogi szakokleveles tanácsadó Végrehajtási menedzser 2. A Kar teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak (kutatóinak) száma 77 fő, részmunkaidőben foglalkoztatott 4 fő. A részmunkaidőben foglalkoztatottak mindegyike tudományos fokozattal rendelkezik. A Karon egy fő emeritus professzor, és 51 fő óraadó tevékenykedik (az alapképzésekben). Az óraadóknak a Kar a jogász alapképzésben díjazást nem nyújt, kötelező és a differenciált szakmai ismeretek körébe tartozó tantárgyakat nem hirdethetnek, tevékenységük kizárólag a szabadon választható kurzusok egy részének megtartására szorítkozik. A jogi asszisztens (FSZ) képzésben 8, míg az igazságügyi ügyintéző képzésben (BA) 5 óraadó kötelező tantárgy felelőse, akik nagy tapasztalatú gyakorlati szakemberek, bírák, ügyészek, ügyvédek, vagy a közigazgatás területén dolgozó vezetők, akiknek közreműködésével fontos gyakorlati ismeretek átadása valósul meg e képzésekben. A szakirányú továbbképzésekben – az egyes képzések speciális tanterveinek megfelelően – nagy számban oktatnak külső szakemberek, figyelemmel e képzések kiemelkedő gyakorlat-orientáltságára. A Kar teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak/kutatóinak adatai – beosztás és életkor A teljes munkaidős oktatók – kutatók Teljes kormegoszlása Beosztás munkaidős Nők 25-29 30-39 40-49 50-59 60-64 65< egyetemi tanár

11

1

egyetemi docens

27

8

adjunktus

15

6

tanársegéd

12

5

5 1

10

8

8

1

9

4

1

4

5

7

-

-

-

-

tudományos főmunkatárs tudományos munkatárs tudományos segédmunkatárs

-

-

1

1

1

3

-

2

egyéb

8

8

Összesen

77

28

6

29

-

1 3

4

1

15

19

7

- A Kar 1 professor emeritusát az „egyetemi tanároknál” nem vettük figyelembe. - Az „egyéb” kategóriában 8 fő nyelvtanár került feltüntetésre.

26

-

1

1


Az oktatók átlagéletkora 43 év. A Kar nagy hangsúlyt helyez a „saját nevelésű” fiatal oktatók számának és arányának növelésére, az oktatói/kutatói utánpótlás nevelésre. A 40 év alattiak 45 %-os aránya felhívja a figyelmet az előző évek fiatalítási folyamataira, a legtehetségesebb hallgatók oktatásba és kutatásba történő bekapcsolására. (2001-ben és 2002-ben 20 fiatal tanársegédet vett fel a Kar, akik az elmúlt tíz évben kivétel nélkül tudományos fokozatot szereztek, és jelenleg az oktatói gárda a „derékhadát” képezik.) A Kar teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóinak/kutatóinak adatai – beosztás és minősítettség Legmagasabb fokozata/címe Ph.D.

CSc

DSc

MTA levelező tag

8

1

Teljes munkaidős

Beosztás

egyetemi tanár

11

1

1

egyetemi docens

27

26

1

adjunktus

15

13

tanársegéd

12

1

tudományos főmunkatárs tudományos munkatárs tudományos segédmunkatárs egyéb Összesen

MTA rendes tag

Habilitáltak száma

10 9

1

1

3 8 77

42

2

8

1

19

- A Kar 1 professor emeritusát az „egyetemi tanároknál” nem vettük figyelembe. - Az „egyéb” kategóriában 8 fő nyelvtanár került feltüntetésre.

A Kar 77 teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója-kutatója közül 53 fő rendelkezik tudományos fokozattal. Ez 68,8 %-os aránynak felel meg, ami országos összehasonlításban is igen kedvező. (Ha az „egyéb” kategóriába tartozókat a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszámánál nem vesszük figyelembe, ez az arány 76,8 %-os.) 3. A Kar nem oktató/kutató munkakörben foglalkoztatott köüzalkalmazottainak száma az elmúlt évtizedbe – a Kar vezetésének tudatos törekvése nyomán – folyamatosan csökkent.

27


A Kar nem oktatói/kutatói besorolású közalkalmazottai Megnevezés

Személyek száma

Nők

törzskar tanulmányi adminisztráció tanszéki adminisztráció informatika szakreferens Összesen

10 13 7 4 2 36

8 11 7 1 2 29

A nem oktatói/kutatói körben foglalkoztatottak aránya a teljes hallgatói létszámhoz képest rendkívül alacsonynak mondható (közel 110 hallgató/nem oktató). Ennek fenntartását gyakorlatilag az teszi lehetővé, hogy az igazgatási folyamatok túlnyomó része informatikai eszközökkel zajlik. A tanulmányi adminisztrációban foglalkoztatottak viszonylag magas száma annak következménye, hogy a Karon működő képzési formák, illetve képzések száma igen magas. Az informatikai eszközökkel végzett hallgatói ügyintézés (ETR-rendszer) a hagyományos igazgatási teendőket csökkenti, ezért hosszabb távon e körben létszámcsökkentéssel számolhatunk. A tanszéki adminisztráció létszáma az elmúlt öt évben ugyancsak csökkent. Ennek alapja, hogy az oktatói állomány informatikai eszközöket használ. A nem oktatók körében jelentős lépésnek tekintjük, hogy a Kar (saját költségén) biztosította az ide tartozók teljes körű informatikai képzését (ECDL oklevél). Az e körben dolgozók képzettségi szintjét folyamatosan növeljük: az alkalmazottaknál a felsőfokú végzettségek megszerzésének támogatásával, az újonnan alkalmazottak esetében magas informatikai, nyelvi és egyéb végzettségi-képzettségi feltételek támasztásával. A felsőfokú végzettségűek aránya jelenleg 50%. (Az oktatói/kutatói állomány részletes adatait a 5. számú melléklet ( PTE-AJK-2.2.B Az oktatói – Kutatói kar alkalmassága) tartalmazza.) 4. A2005/2006. tanévben a Karnak 5164 hallgatója volt. A 2011/2012. tanévben ez a létszám 3791 fő. A jogász szakon, nappali munkarendben fél évtizeddel ezelőtt 1634, míg a levelező munkarendben 1598 fő tanult. Ez a 2011/2012. tanévben 1282 nappali munkarendű és 815 levelező munkarendű hallgató. Látható, hogy az elmúlt öt évben e szakon a hallgatói létszám folyamatosan csökkent. A nappali munkarendű jogász alapképzés esetében a jelentkezők számának csökkenése még nem eredményezte a hallgatói létszám drasztikus csökkenését, hiszen a kereslet még mindig jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyek számát azzal, hogy a finanszírozott hallgatói létszám az összes hallgatók létszámán belül igen jelentősen csökkent. Ez a tendencia valamennyi vidéken működő jogi kar tekintetében konstatálható, azaz másként: a fővárosban működő karok veszik fel az állami finanszírozásban részesülő hallgatók több mint hatvan százalékát.

28


2011. évi felvételi eljárás államilag támogatott jogász szak országos megoszlás (fő)

jogász

ONA

PTEÁJK 48

PPKE KRE- ELTE -JÁK ÁJK -ÁJK 106 22 356

DEÁJK 54

MEÁJK 30

SZTE -ÁJK 85

SZEÁJK 21

összesen 722

A felvételi rendszer sajátosságaiból folyóan e fentiek azt is eredményezik, hogy költségtérítéses hallgatóként lényegesen gyengébb eredményeket felmutató hallgatók kezdik meg tanulmányaikat. A második, illetve további jogász alapképzésre jelentkezők esetében a hallgatói létszám csökkenése folytatódik. E tendencia a jogászképzés esetében tartósnak ígérkezik, illetve ezt erősítik az oktatási kormányzat immár évek óta tartó törekvései is. Ezen utóbbi törekvések a Kar számára azt hozzák magukkal, hogy az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeret egyre szűkült (immár harmadik éve száz fő alatt maradt). A képzési terület korábbi jelentős növekedésében rejlő lehetőségeket kihasználva számos új képzési hely jött létre. Ez a körülmény, amint az várható volt, azt eredményezte, hogy a karok között a hallgatókért folytatott verseny éleződött. A jogi asszisztens felsőfokú szakképzés a Kar egyik legsikeresebb képzésének bizonyult. E szak jelentősége azzal is növekszik, hogy keresletet támaszt a Karon folyó jogász alapképzéssel szemben, illetve az is kimutatható, hogy az állami finanszírozás vonzerőt jelent e képzéssel kapcsolatban. Ennek ellenére a 2011/2012. tanévben 90 fő államilag támogatott hallgatót vettünk fel a szakra, s ez az előző tanévben felvett 142 fő államilag támogatott hallgatóhoz képest jelentős visszaesés. A hagyományos jogász alapképzés mellett a jogtudományi karok képzési tevékenységében egyre jelentősebb részt foglalnak a BA szakok. A jogászképzés visszaszorulásával e képzések egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. Megállapítható, hogy e képzések iránti társadalmi kereslet is csökkent ugyan, ám korántsem olyan mértékben, mint a jogász alapképzés esetében. Az igazságügyi igazgatási alapszakon a 2011/2012-es tanévben 32 fővel növeltük a felvett hallgatók létszámát. Veszélyeztető tényező a szakra nézve a felvételi pontszám várható emelése és az a tény, hogy az igazgatási képzések piacán megjelenik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint további államilag támogatott keretlétszám csökkentés várható a kormányzat részéről. 29


A 2010/2011. tanévben indított közigazgatási mesterképzési szakon kedvezően alakult a 2011/2012-es felvételi létszám. A 2010-es év 55 főhöz képest 2011-ben 71 főt vettünk fel, melyből 53 fő államilag támogatott. A doktori képzésben résztvevők száma és a képzés jelentősége az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett. A Kar megítélése és gazdasági helyzete szempontjából egyaránt elsőrendű jelentőségű a szakirányú továbbképzési tevékenység fejlesztése, új képzések kialakítása, és a már meglévők folytatása. A 2011. évben öt új szakirányú továbbképzési szak került regisztrálásra. A 2011/2012. tanévben a szakirányú továbbképzésekben 761 hallgató vett részt; ez a szám a korábbi évek hallgatói létszámához képest jelentős növekedést mutat. (A részletes hallgatói létszámadatokat a 6. számú melléklet (PTE-AJK-2.2.D Hallgatói létszámadatok) tartalmazza) 5. A Kar infrastrukturális ellátottsága országosan is kiemelkedőnek minősíthető. Mind a hallgatók, mind az oktatók/kutatók és dolgozók elhelyezésére és rendelkezésére álló (tan)termi, informatikai és oktatástechnikai eszközök mennyisége és minősége rendkívül jó. Az infrastrukturális ellátottság (könyvtári férőhelyek, elektronikus adatbázisok, számítógépek, informatikai hálózat) lehetővé teszi az önálló hallgatói munka iránti elvárások érvényesítését. A Kar rendelkezésére álló tanterem állomány Helyszín/Tanterem

Befogadóképesség (fő)

Pécs, 48-as tér 1 Óriás Nándor előadóterem földszint 012 Molnár Kálmán előadóterem földszint 018 Holub József előadóterem II. emelet 209 Faluhelyi Ferenc előadóterem II. emelet 208 Irk Albert előadóterem III. emelet 308 009 szeminárium földszint 010 szeminárium földszint 011 szeminárium földszint 103 szeminárium I. Emelet 104 szeminárium I. Emelet 207 szeminárium II. Emelet 307 szeminárium III. Emelet Számítástechnikai labor I. emelet 105 Pécs, Dohány u. 1-3. Z307 szeminárium III. emelet Z318 szeminárium III. emelet Pécs, Universitás u. 2/A. Tudásközpont 3422 szeminárium III. emelet

200 350 80 80 250 20 40 40 40 20 40 40 20 40 40 20

30


Műszaki, informatikai eszközök* Szervezeti egység Alkotmányjogi Tanszék Büntetőjogi Tanszék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék Idegen Nyelvi Lektorátus és Szaknyelvi Vizsgahely Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszék Jog- és Állambölcseleti Tanszék Jogtörténeti Tanszék Közigazgatási Jogi Tanszék Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék Család és Szociális Jogi Csoport Polgári Eljárásjogi és Jogszociológiai Tanszék Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Római Jogi Tanszék Hallgatói Labor Folyosói gépek Tantermek Hallgatói Önkormányzat Tanulmányi Osztály Dékáni Hivatal Európa Központ Összesen Ebből hallgatói célra

Számítógép Notebook 12 13 10

Nyomtató Fénymásoló 5 3 5

Projektor

Írásvetítő

0 0 0

0 0 0

4

3

0

0

17

8

0

0

4

1

0

0

6 10 7 3

2 3 4 2

0 0 0 0

0 0 0 0

13

3

0

0

16 4 10 6

9 2 4 2

0

0

0 0

0 0

8

5

0

0

14

9

0

0

6 22 41 20 12 15 20 3 296 75

3 0 2 0 5 14 9 2 105 7

0 2 0 20 0 0 0 0 22 2

0 0 0 4 0 0 0 0 4

* A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban lévő Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárban elhelyezett hallgatói számítógépeket e táblázat nem tartalmazza.

Az informatikai alapú tanulmányi adminisztráció (ETR) tárgyi feltételei biztosítottak. A tantárgyak felvétele, a vizsgák meghirdetése és az azokra történő bejelentkezés, a vizsgaeredmények és a megszerzett kredit-pontok rögzítése az ETR-en keresztül történik. A Kar valamennyi oktatója és adminisztratív dolgozója számára biztosít munkavégzés céljára személyi számítógépet vagy notebookot. A hivatali ügyintézés, a tudományos kutatás, a publikációs tevékenység gyakorlatilag teljes egészében, az oktatási munka pedig egyre növekvő mértékben támaszkodik a számítástechnikai eszközökre. Ennek technikai alapját jelentik a tanszéki, hivatali és a hallgatók rendelkezésére álló – a folyosókon és a számítástechnikai laborokban elhelyezett – számítógépek, illetve notebookok.

31


Valamennyi számítógép hálózati kapcsolattal rendelkezik. A felhasználói számítógépekről a tűzfallal védett kari belső hálózaton keresztül érhető el az Internet. A kart teljes egészében lefedi a WIFI, amely minden egyetemi polgár számára elérhető. A kari belső hálózat fő szolgáltatásai: - MS Windows XP operációs rendszer vagy MS Windows 7 (MS Campus licenc alapján) - Irodai alkalmazások (MS Office csomag) - Elektronikus jogi adatbázisok - Complex DVD Jogtár - Complex HMJ adatbázis - Complex Iratmintatár - Complex Döntvénytár - Complex Corpus Juris Hungarici - Elektronikus levelezés - Internet böngészés - Gépírás oktató szoftver Számítástechnikai laborok: 48-as tér 1. I. emelet. A karon mintegy 80 számítógép áll a hallgatók rendelkezésére a Z-épület galériáján, a 48as téri épület folyosóin és a számítástechnikai laborban. A számítógépek használatához mindenkinek rendelkeznie kell ún. felhasználói névvel (EHA-kód) és az ehhez tartozó jelszóval, amit a Tanulmányi Osztályon kap meg. Az épületben 2 helyen üzemel nyomtató-fénymásoló eszköz. Használatukhoz mágneskártya szükséges, melyet az első emeleten elhelyezett automatánál lehet megvásárolni. (Minimális értéke 200.-Ft, maximális értéke 9990.-Ft.) 6. A PTE Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár, mint nyilvános állami felsőoktatási szakkönyvtár - az oktatás-kutatás információs infrastruktúrájaként - szakmai tevékenységével a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi és a Közgazdaságtudományi Karain folyó képzést és kutatómunkát szolgálja, valamint tevékenyen részt vesz az információs kultúra elsajátíttatásában. A két kar közös könyvtára – a Rákóczi úti épületegyüttes rekonstrukciójával – 2003 szeptemberében nyílt meg, egyesítve az eddig külön működő két kari könyvtárat. A könyvtár 2007 márciusáig PTE ÁJK-KTK Kari Könyvtár néven működött, majd Benedek Ferenc professzor halála után – a családdal történt egyeztetés eredményeképpen - felvette az ismert római jogász professzor nevét. A könyvtár 2010-ben a két kar vezetőinek döntése értelmében beköltözött a Pécs Európa Kulturális Fővárosa program keretében megépült Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületének 3. emeleti részébe, ahol jelenleg is ellátja tudományos felsőoktatási szakkönyvtári feladatait. A Szakkönyvtár gyűjtőkörei Jog- és államtudományok: alkotmányjog, büntetőjog, büntető eljárásjog, családjog és szociális jog, jogi informatika, jog és állambölcselet, jogtörténet, közigazgatási és pénzügyi jog, kereskedelmi jog, kriminológia és büntetés végrehajtási jog, munkajog és

32


társadalombiztosítási jog, nemzetközi jog, európai unió joga, polgári jog, polgári eljárásjog, jogszociológia, római jog, környezetvédelmi jog, jogi szaknyelv. Közgazdaságtudomány: statisztika, demográfia, gazdasági szaknyelvek, mikro- és makroökonómia, gazdaságelmélet, gazdaságtörténet, pénzügytan, pénzügyi menedzsment, gazdasági informatika, gazdaságmatematika, operációkutatás, statisztika, számvitel, menedzsment, pénzügyi és humánerőforrások gazdaságtana, vállalati pénzügyek, gazdaságelemzés, marketing, üzletpolitika, stratégiai menedzsment, szervezés, ipargazdaság, agrár- és környezet- és regionális gazdaságtan, gazdaságszociológia, regionalizmus, gazdaságfilozófia, munkagazdaság, munkaszervezés, propaganda, reklám, reklámjog. A Szakkönyvtár szolgáltatásai A könyvtár feladatai elsősorban az olvasószolgálathoz köthető tevékenységek, melyek közül a tájékoztató, szaktájékoztató munka élvez elsőbbséget és a könyvtár legfontosabb feladatai is e köré szerveződnek. Szakkönyvtárunk a hagyományos szolgáltatások mellett – kölcsönzés, automata kölcsönzés tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés, fénymásolás, nyomtatás, szkennelés, stb. – nagy figyelmet fordít a tartalomszolgáltatásra, szaktájékoztatásra. Felkészült szakemberek – két jogász és egy közgazdász végzettségű szakreferens munkatárs – végzik a beszerzést, tartalmi feltáró munkát és a szaktájékoztatást. Szakértő munkájuk eredményeképpen elkészültek az ún. szakirodalmi útmutatók. A szakirodalmi útmutatók célja az egyes szakterületekhez kapcsolódó könyvtári dokumentumok, valamint a könyvtáron keresztül és online módon fellelhető szakmai információk elérésének könnyebbé tétele. A tematikus útmutatók iránymutatást adnak az adott szakterülethez kapcsolódó legfontosabb információkhoz, így a könyvtári szakjelzethez. Honlapunkon összegyűjtöttük a könyvtárunkban található tanulmánykötetek, ünnepi kötetek, konferencia kiadványok digitalizált tartalomjegyzékeit. A Tudásközpontba költözés után a Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár új szolgáltatással hívja fel az oktatók figyelmét a könyvtár frissen beérkezett folyóirataira. Ennek érdekében létrehoztunk egy tárhelyet a Tudásközpont szerverén, ahova heti rendszerességgel feltesszük az újonnan érkezett folyóirataink tartalomjegyzékeit és erről e-mailban értesítést küldünk oktatóinknak. A könyvtár előfizetett adatbázisaiból egy csokorba gyűjtöttük azokat, amelyek a jog és a közgazdaság szakterületein való kutatáshoz nyújtanak segítséget. Az adatbázisok EHAkóddal kívülről is elérhetők. A könyvtár legfontosabb, legtöbbször használt jogi és általános adatbázisai: HeinOnline, Európa Szerver, JStor, Springer Link, EBSCOhost, Web of Science, Science Direct. A Szakkönyvtár külön-gyűjteményei: a) Európai Dokumentációs Központ 1995 óta működik a Karon a Nemzetközi- és Európajogi Tanszék keretében az Európai Dokumentációs Központ (EDK), 2003 óta Szakkönyvtárunkban nyert elhelyezést mintegy 9000 dokumentumával és szakembereivel együtt. Gyűjteménye az Európai Unió hivatalos kaidványaira, szakkönyvekre, folyóiratokra terjed ki, illetve európai adatbázisokat is

33


kezel. Az EDK állománya korábban csak helyben használatos volt, jelenleg jelentős állományrészt már kölcsönözni is lehet. b) Világbank Gyűjtemény A washingtoni székhelyű Világbank 1996-2008-ig küldte kiadványait ajándékként a PTE Könyvtára számára. A gyűjtemény rendkívül sokféle témát ölel fel, elsősorban azonban nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal, gazdasági fejlődéssel, gazdaságszociológiával, fejlődő országokkal, pénzüggyel kapcsolatos könyveket, továbbá különböző jelentéseket, tanulmányokat tartalmaz. c) Georg Brunner hagyaték Georg Brunner 1936-ban született Budapesten. Az 1956-os forradalom leverése után Németországba menekült, itt fejezte be korábban Magyarországon megkezdett jogi tanulmányait. Hét évig a nemzetközi és kelet-európai viszonyokat tanulmányozó, kölni székhelyű szövetségi kutatóintézet gyakornoka volt. 1970-ben habilitált a kölni egyetemen: közjog, államjog és a kelet európai országok jogrendszere tárgykörben. 1971től a würzburgi egyetem jogi karának kinevezett egyetemi tanára. Tizenhárom évvel később visszatér Kölnbe, és egyúttal visszatér eredeti, fő kutatási területéhez, a kelet európai országok jogrendszerének vizsgálatához is. 1984-től 2001-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a neves Kelet-Európa Intézetet vezette Kölnben. 1998 óta a Pécsi Tudományegyetem (Állam- és Jogtudományi Karának) díszdoktora. Georg Brunner professzor 5000 kötetes kézikönyvtárát özvegye Ursula Brunner 2003 szeptemberében a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adományozta. A hagyaték tükrözi Brunner főbb jogtudományi és politikatudományi vonatkozású kutatási területeit: a könyvek a kelet-európai országok jogrendszereit, a jogbölcselet és az alkotmányjog keretein belül az alkotmányfogalom, hatalommegosztás tana kérdéseit elemzik. d) Jogi Kutató A Szakkönyvtár egyik különgyűjteménye a Jogi Kutató, amely 2010 nyarán jött létre és a 18. század közepétől 1945-ig megjelent, a jogtudomány tárgykörébe tartozó kiadványokat gyűjti. A gyűjtemény jelenleg kb. 1500 kötetből áll, elsősorban alkotmányjog, büntetőjog, magánjog és családjog témakörét öleli fel. e) Terminológiai Dokumentációs Központ Legújabb kutatóközpont könyvtárunkban a Terminológiai Dokumentációs Központ, mely 2009-ben Magyarországon elsőként jött létre. Itt gyűjtjük a fordítástudomány szakterületéhez kapcsolódó szótárakat, szaknyelvi kiadványokat, a témával foglalkozó szakdolgozatokat, szakfolyóiratokat és más egyéb dokumentumokat. Szakkönyvtárunk kiemelten fontosnak tartja, hogy a karok hallgatói és oktatói az egyetemi oktatás és kutatás követelményeinek megfelelő magas színvonalú könyvtári ellátást kapjanak. Ennek érdekében a könyvtár és a karok közös munkájának eredményeképpen minden első éves hallgató kötelezően részt vesz a tanévkezdés első napjaiban könyvtárlátogatáson, ahol tájékoztatást kap a könyvtár működéséről, szolgáltatásairól. Rendszeresen szervezünk hallgatók, oktatók és Ph.D. hallgatók számára adatbázis kezelés és adatbázis használat foglalkozásokat.

34


7. A Kar elsősorban a Közgazdaságtudományi Karral tart fenn ún. átoktatási együttműködést. E kapcsolatok a következő tanévtől jelentősen bővülnek (a Műszaki és Informatikai Karral, a Bölcsészettudományi Karral, Egészségtudományi Karral). Az oktatási együttmüködéseket a 7. számú melléklet (PTE-AJK-2.2F A karok oktatási együttmüködései) tartalmazza. 8. Az átoktatáson kívül az együttműködés másik formája az áthallgatás, amely a PTE-n szervezett keretek között működik. A kari tantervek széles körben biztosítják a társterületek felé történő tájékozódás lehetőségét az áthallgatás, a párhuzamos képzés, a részképzés formáiban is. Leginkább a Bölcsészettudományi Karra és a Közgazdaságtudományi Karra való áthallgatás, illetve párhuzamos képzés tölti ki e lehetőségeket. 9. A Kar oktatóinak/kutatóinak tudományos publikációs aktivitása az elmúlt fél évtizedben komoly fejlődést mutat. A megjelent publikációkról korábban időszakosan megjelent kötetek adtak számot. A Kar célkitűzése, hogy a 2011. év végére az MTMT adatbázis feltöltöttsége teljessé váljék. Az MTMT adatbázisban – az utóbbi fél évtizedre vonatkozóan – nyilvántartott adatok körét a 8. számú melléklet mutatja.

35


2.3. A Kar kulcsfontosságú eredményeinek értékelő bemutatása, különös tekintettel a kutatási, fejlesztési, alkotó tevékenység és gazdálkodás eredményeire 1. A Kar jövője szempontjából meghatározó jelentőségű körülmény az oktató/kutatói állomány. A megelőző akkreditációs időszakhoz képest a tudományos fokozattal rendelkező oktatók/kutatók aránya jelentősen növekedett (40%-ról 70%-os arányúra). Az oktatói/kutatói munkakörben foglalkoztatottak életkori megoszlása kedvezőnek mondható: az átlagos életkor 43 év, a 40. életévüket be nem töltöttek aránya megközelíti az 50%-ot. 2. A Kar jelentős saját forrásokat fordít az oktatók/kutatók publikációi (monográfiái, kismonográfiái, tankönyvei) megjelenésének támogatására (2011-ben mintegy 10 millió forint összeget). A külföldön megjelenő idegen nyelvű publikációk számának növelésére elkülönített források állnak rendelkezésre (2011-ben 1,5 millió forint), amelyeket fordítási és lektorálási költségek viselésére fordítunk. Ennek eredményeként is rögzíthető, hogy az idegen nyelvű megjelenések száma jelentős növekedést mutat. 3. A Kar - a PTE többi önálló szervezeti egységéhez hasonlóan - 2010-ben megkezdte, 2011-ben pedig a tárgyban kelt rektori utasítás végrehajtása érdekében fokozott gondossággal folytatta a Magyar Tudományos Művek Tára feltöltését a karon keletkezett publikációk bibliográfiai adataival. A Kar oktatói és kutatói az intézmény akkreditációs felkészülése során sok időt, figyelmet és szervezési kapacitást fordítottak a tudományos publikációs tevékenységüket jellemző adatoknak az MTMT adatbázisba való feltöltésére. Az akkreditációs időszakra vonatkozó adatsor feltöltöttsége közel áll a 100 %-hoz. Az akkreditációs eljárás során vizsgált időszakban – 2005 és 2011 között – számos kiadványban jelentek meg tudományos közlemények a Kar munkatársainak munkája nyomán. Az alábbi táblázat ennek a publikációs tevékenységnek a mérőszámait tartalmazza főbb közleménytípusok szerinti bontásban az MTMT-ben rögzített adatok alapján. Folyóiratcikk Könyvfejezet Könyv Konferenciacikk Disszertáció Egyéb Közlemények összesen

808 806 282 55 12 141 2554

A tudományos közlemények értékének egyik – kétségtelenül a legjobban kvantifikálható – mutatója az idézettség. Az MTMT ezzel kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazza: Független idézetek Önidézetek Nem megállapítható idézetek Hivatkozások összesen

1293 58 21 1822

4. A Kar Doktori Iskolája működési feltételeinek biztosítása a Kar vezetésének kiemelt célja. E körben – szemben a Karon bekövetkezett forráscsökkenéssel – nem következett be forráselvonás; az Iskola működését a Kar évek óta lényegében változatlan összeggel támogatja. Az Iskolában 2011-ben jelent meg a hallgatók tanulmányait tartalmazó 36


gyűjteményes kötet tizedik száma. Az Iskola működésében (a szervezett képzésben) jelentős szerepet visznek külföldi előadók. 5. A nemzetközi tudományos kapcsolatok fenntartása és fejlesztése ugyancsak a kiemelt célok közé tartozik, amelyet a Kar saját forrásaiból is támogat (2011-ben mintegy 5 millió forintos összeggel). A források felhasználásáról független testület (Pályázati és Ösztöndíj Bizottság) dönt. 6. A Karon rendezett tudományos konferenciák (egyéb rendezvények) száma a legutóbbi időszakban jelentős növekedést mutat. Kiemelkedő volt e tekintetben a „Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010” rendezvénysorozata. 7. A Kar mintegy fél évtizede aktív kiadói politikát folytat. Ennek keretében jelentek meg a korábbi professzorok (Óriás Nándor, Kauser Lipót és mások) forrás értékű munkái, a Kar történetéhez kapcsolódó kötetek (pl. a Pécsi püspöki joglíceum történetét feldolgozó kötet, a professzori kar életpályáit bemutató mű), tankönyvek és jegyzetek. A Ph.D. értekezéseket a Kar külön sorozatban jelenteti meg (évente átlagosan négy kötettel a Kiadói Bizottság gondozásában). A Kar rendszeres támogatást nyújt vezetői oktatói (Meleg Csilla, Korinek László, Kengyel Miklós, Kiss György és mások) nagymonográfiáinak megjelenéséhez. 8. A Kar szervezeti egységei körében az utóbbi öt évben jelentek meg a kutatóintézetek, amelyek változó sikerrel folytatják tevékenységüket (alap- és alkalmazott kutatások folytatásával). Egyértelműen sikeresnek ítélhető az Infokommunikációs Jogi Kutatóintézet tevékenysége. A Nemzetközi és Európai Munkajogi Intézet 2012-től az MTA kutatóhelyeként folytatja tevékenységét. Az Európa Központ könyvkiadási tevékenysége folyamatos. 9. A Kar önálló jogtudományos folyóirata a JURA (főszerkesztő: Ádám Antal), amely 2011-ben 17. évfolyamába lépett. A folyóirat magyar és idegen nyelven közöl dolgozatokat. 10. A Karon zajlik több jogterületi folyóirat szerkesztése, illetve e folyóiratok részben a Karon jelennek meg (Közjogi Szemle, Pécsi Munkajogi Közlemények, Infokommunikáció és Jog, Bűnügyi Szemle). Két alapvetően magánjogi profilú EU joggal foglalkozó országos tudományos folyóirat is kötődik a Karhoz (Európai jog és Európai Bírósági Ítéletek). 11. Kiemelkedő eredményként értékelhető, hogy a Kar a könyvtári infrastruktúrára és állománygyarapításra fordított források nagyságát – az elnehezülő gazdálkodási feltételek ellenére - évek óta szinten tartja, illetve külön forrásokat képes fordítani az Európai Dokumentációs Központ működtetésére. 12. A Kar pályázati eredményességének meghatározó adatait a 9. számú melléklet mutatja be. 13. A Kar gazdálkodásának jellemzőit vizsgálva a rendelkezésre álló források folyamatos csökkenését tapasztalhatjuk. A forrásokon belül a saját bevételek aránya viszonylag magas, 50% körüli szinten stabilizálódott. A forráscsökkenés oka egyértelműen a hallgatói létszám csökkenése. Ez elsősorban az államilag finanszírozott hallgatói létszámban mutatkozik meg, különösen az elmúlt három évben. Ezt mutatja az is, hogy míg 2008 és 2010 között a Kar rendelkezésére álló költségvetési támogatás 22%-kal csökkent, a saját bevételek ugyanezen időszak alatt 1,8 %-kal emelkedtek.

37


A Kar rendelkezésére álló források (ezer Ft) Költségvetési támogatás

Év 2006 2007 2008 2009 2010 2011 (terv)

Saját bevételek

532 970 585 807 806 213 663 263 628 693 573 844

716 604 806 305 637 414 641 059 648 737 612 155

Átcsoportosítások (PTE-n belül) -136 188 -159 952 -318 943 -234 881 -336 402 -300 245

Források összesen 1 113 387 1 232 161 1 124 683 1 069 441 941 028 885 754

Saját bevételek aránya (%) 57,3% 57,9% 44,2% 49,1% 50,8% 51,6%

A saját bevételek döntő mértékben a költségtérítéses képzésekből származnak, melyet a következő táblázat mutat be részletesen. Költségtérítéses képzésekből származó bevételek (ezer Ft) Év

Költségtérítéses képzések bevételei

2006 2007 2008 2009 2010 2011 (terv)

642 520 626 248 554 574 563 763 561 127 518 675

A Kar kiadásait a vizsgált időszakban – követve a források csökkenését – sikerült jelentősen csökkenteni, és ezzel a Kar egyensúlyos gazdálkodását biztosítani (az egyetemi szinten központosított források összegének és arányának növekedése ellenére). Kiadások - Felhasználások (ezer Ft) Év 2006 2007 2008 2009 2010 2011 (terv)

Dologi 298 935 272 248 261 064 311 585 327 657 230 720

Személyi+ Hallgatói Felhalmozás Összesen járulék juttatások 837 907 1 444 43 382 1 181 668 898 767 736 20 209 1 191 959 790 341 514 19 152 1 071 072 638 804 764 12 538 963 691 627 543 176 20 565 975 941 633 501 0 20 500 884 721

Amint az alábbi ábra is mutatja, a Kar kiadásainak döntő részét a személyi juttatások és járulékaik teszik ki. Ez az arány 65-75% között alakult az elmúlt években, és lényegesen nem változott.

38


Az egyes felhasználási jogcímek részaránya (%)

Az alábbi táblázat a szakképzési hozzájárulásból származó bevételeket, illetve azok felhasználását mutatja be. Ezeket a forrásokat döntően informatikai eszközök beszerzésére fordítjuk. Szakképzési hozzájárulásból származó bevételek, illetve azok felhasználása (ezer Ft) Év 2006 2007 2008 2009 2010 2011 (terv)

Bevétel 9 965 4 314 9 551 6 276 5 943 2 700

Kiadás 2 942 14 928 14 606 13 464 4 081 5 161

A Kar az elmúlt években jelentős összegeket (saját forrásokat) fordított különböző tudományos célokra (konferenciák szervezése, kiadványok megjelentetése, tudományos, illetve kutatási célú külföldi utazások támogatása). Az alábbi táblázat ezeket a kiadásokat mutatja be részletesen. Az egyes kiemelt, tudományos célú kiadások alakulása (ezer Ft) 2006

2007

2008

Oktatók, hallgatók külföldi tanulmányútjainak támogatása

15 089

14 455

12 719

8 476

11 328

9 000

5 649

4 950

9 385

8 209

13 578

9 500

0

0

1 166

614

1 629

1 500

5 118

8 541

8 040

9 094

12 764

13 000

25 856

27 946

31 310

26 393

39 299

33 000

Tudományos kiadványok megjelentetése Oktatók idegen nyelvű publikációinak támogatása Tudományos rendezvények, konferenciák Összesen

39

2009

2010

2011 (terv)

Megnevezés


3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) 1. A Kar fontos célkitűzése a partner elégedettségének biztosítása és ezzel együtt az oktatási-kutatási tevékenység folyamatos fenntartása. A Kar minőségpolitikája a PTE minőségpolitikájába illeszkedik. Ennek lényegét a Kar honlapján (http://www.law.pte.hu/menu/101/99) is elérhető minőségpolitikai nyilatkozat tartalmazza. A Kar olyan eredményes minőségirányítási rendszert kíván működtetni, amely segít fenntartani szolgáltatásai állandó, kifogástalan minőségét, folyamatos fejlesztését és ennek következtében partnereink elégedettségét. Ennek érdekében a Kar a fenti célok elérésére alkalmas stratégiát alkot, eljárásokat dolgoz ki és alkalmaz. 2. A Kar ÁJK minőségirányítási rendszerének célja, hogy versenyképes, magas színvonalú oktatási és kutatási szolgáltatást nyújtson a partnerei számára. A minőség biztosítása és fejlesztése érdekében a vezetőség minden szinten támogatja és megköveteli a folyamatos képzést és önképzést, a tevékenységek és a visszacsatolások értékelését, a fejlesztések megvalósítását. A minőségirányítási rendszer stratégia és eljárások keretében lefekteti a minőségbiztosítás alapelveit, ehhez igazodó szervezetet működtet, létrehozza a megfelelő dokumentációs rendszert, méri és értékeli a Kar tevékenységének (ideértve a vezetést is) eredményességét, és mindezeket folyamatosan fejleszti. 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására 3.1.1. Szervezet 1. A Karon folyó minőségügyi tevékenység, a minőségirányítási rendszer fenntartása és fejlesztése a Minőségfejlesztési Bizottság feladata. A bizottság tagjait a Kar munkatársai közül a Kari Tanács választja. A kari Minőségfejlesztési Bizottság vezetője az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság tagja. A Bizottság munkájában a hallgatói részvétel biztosított. A Bizottság szorosan együttműködik a Kar vezetésével a kari minőségcélok, illetve a minőségfejlesztési program meghatározásában és rendszeres aktualizálásában. A kari bizottság képviselőin keresztül a karon folyó munkáról az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottságnak évente beszámol. 2. A Kar – más karokhoz hasonlóan - alapelveiben, rendszerében, felépítésének, fenntartásának és fejlesztésének módszereiben egységes, dokumentált minőségirányítási rendszert működtet, ami kielégíti az MSZ EN ISO 9001:2009 (Minőségirányítási rendszerek. Követelmények) szabvány előírásait, és alkalmas harmadik fél általi tanúsításra. 3. A dékán a minőségügyi vezető közreműködésével biztosítja, hogy a kar szintjén hozott döntésekben a minőségfejlesztési szempontok a megfelelő módon képviselve legyenek, a kari igazgató felügyeli a minőségirányítással kapcsolatos dokumentáció szabályszerű elfogadását, kezelését, nyilvánosságra hozatalát és gondoskodik azok végrehajtásáról. A kari Minőségfejlesztési Bizottság összetétele a: http://www.law.pte.hu/files/tiny_mce/File/Minoseg/Minosegfejleszt_bizottsag.pdf oldalon megtekinthető.

40


4. A minőségirányítási rendszer dokumentumainak elérhetősége (belső és külső hozzáféréssel): http://www.law.pte.hu/menu/101/99. Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségcélok Minőségfejlesztési program Tudnivalók Partneri elégedettség Az oktatással és kutatással kapcsolatos kari szabályzatok, utasítások A Minőségfejlesztési Bizottság összetétele, elérhetősége Minőségirányítási kézikönyv (a Kar dolgozói dr. Karoliny Esztertől igényelhetik emailben) Útmutató a Minőségirányítási Kézikönyv használatához (a Kar dolgozói dr. Karoliny Esztertől igényelhetik e-mailben) A MIR fenntartását igazoló feljegyzések (a Kar dolgozói dr. Karoliny Esztertől igényelhetik e-mailen) 5. Az oktatással és a Kar működésével kapcsolatosan több szintű szabályozórendszerrel rendelkezik a Kar. Az alapvető szabályokat az egyetemi szabályzatok fektetik le, a Karra vonatkozó speciális rendelkezéseket a kari szabályzatok (http://www.law.pte.hu/menu/75/56), határozatok (http://www.law.pte.hu/menu/76/56), dékáni utasítások tartalmazzák (http://www.law.pte.hu/menu/77/56). 6. A Kar minőségirányítási rendszert – MSZ EN ISO 9001:2009 (Minőségirányítási rendszerek. Követelmények) – működtet, amely már több megújító auditon esett át, legutóbb 2011. május 9. napján. A Kar e gyakorlatot folytatni kívánja. A minőségbiztosítási rendszerbe a Kar valamennyi dolgozója bevonásra kerül többek között az e-mailes oktatás révén, illetve az eddig elvégzett tanszékekre vonatkozó auditok által. 7. A képzés működési rendszerének optimalizálása érdekében a Kari Tanács elé rendszeresen kerül beszámoló a felvételi eljárás eredményeiről, amelyből a Kar országban elfoglalt pozíciójáról kaphatnak az oktatók és a dolgozók átfogó képet. A tantervek felülvizsgálata, aktualizálása folyamatosan történik az érintett bizottságok (elsősorban az ún, curriculum bizottság) részvételével. 8. A hallgatói létszám megtartása érdekében a Kar állandó résztvevője a felvétellel kapcsolatos országos fórumoknak, megjelenik a médiában, nyílt napokat szervez. Folyamatosan aktualizálódnak a tantervek, a szakfelelősökkel a Kar vezetése folyamatosan kapcsolatot tart, folyamatosan igyekszik a képzési palettán még be nem töltött helyeket betölteni az új képzések beindításával. 9. A Kar oktatási és kutatási portfoliója megfelel egymásnak, ami megkönnyíti a kutatási eredmények oktatásban történő hasznosulását. A Kar nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi együttműködésben jellemzően angol nyelvű új, a jogrendszerben bekövetkezett változásokat követő tananyagok kidolgozására. A kutatási eredmények a tanyanyagfejlesztés és megújítás fontos biztosítékai. A kutatási eredmények az oktatók publikációiban érnek el szélesebb hallgatóságot.

41


10. A rendszer működésének a Kar tevéknységére való visszahatása az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány alapelveinek megfelelően valósul meg. Az ÁJK esetében kiemelendő, hogy az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, tudatosítása és irányítása érdekében a tantervet a vezetőség folyamatos felülvizsgálatnak veti alá, és az igényeknek megfelelőn azon módosít, így kiküszöbölhetőek többek között az oktatásban megjelenő párhuzamosságok. A hallgatói és egyéb partneri véleményeztetések eredményeiből kiolvasható igények (esetleges nemmegfelelőségek) a fejlesztési programba beépítésre, illetve végrehajtásra kerülnek, amelyek sikerére, eredményességére vonatkozóan a következő véleményezés eredményeiből lehet következtetéseket levonni. 11. Fejlesztési irányok: 1. Javítandó a vezetőség minőségfejlesztési programra vonatkozó döntéseinek a jellege, azaz az ad hoc döntésektől el kell jutni a célokból következő konkrétabb igények rendszerszintű meghatározásáig, amelyekbe a folyamatosan keletkező, lényegesnek minősíthető fejlesztési célok – akár eseti jelleggel is – integrálhatóak. Mindennek a kari közép- és hosszú távú stratégiába kell illeszkednie. A folyamatok a minőségfejlesztési programban leírtak szerint működnek, a folyamatosan rendelkezésre álló újabb adatok okán maga a minőségfejlesztési program is folyamatos kiegészítésen (fejlesztésen) megy keresztül. Pl. a 2011-es DPR kutatások és a 2011. szeptemberi tanszékvezetői értekezlet megállapításai megjelennek a minőségfejlesztési program legújabb változatában (2011-10-06): nyelvi képzés, illetve a hallgatók beilleszkedésének megkönnyítése, a jogászképzésre való felkészítésének előkészítése stb. 2. A minőségügyi vezető aktívabb bevonása a kari vezetés munkájába. 3. A minőségpolitikai legmagasabb szintű megvalósítása érdekében szúrópróbaszerű tanszéki audit lehetőségének megvalósítása. 4. A tananyag és a tanterv áttekintését operatívabbá lehetne tenni annak érdekében, hogy az összefüggő minőségcélok (ld. pl. a tanulástámogatásnál és a képzési programoknál) mihamarabb elérhetők legyenek. 5. Az OMHV rendszer (ETR) hatékonysági és eredményességi szempontból történő áttekintése.

42


3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belsőértékelése 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzői 1. Az Állam- és Jogtudományi Kar a felsőoktatás által nyújtható valamennyi képzési szinten jelen van. A felsőfokú szakképzés területén a kar a jogi asszisztens képzést folytatja nappali munkarendben. Az igazgatási BA képzések közül az igazságügyi igazgatási folyik karunkon és egy éve már ezen a területen mesterképzéssel is rendelkezünk. A graduális képzési palettán az osztatlan jogászképzés is szerepel. A kar számos posztgraduális képzéssel rendelkezik. A jogtudomány területén doktori iskola működik. A kar stratégiai célja az, hogy a jogi és igazgatási területen minden lehetséges képzési formában jelen legyen. 2. A Kar tekintetében – a legutóbbi akkreditációs időszakot követően - egy új képzésről lehet beszámolni, az igazgatási MA képzésről. Ezt annak érdekében indítottuk el, hogy a jogi és igazgatási képzés területén minden képzési formában jelen legyünk. További új képzések indítása az igazgatási alapszakon belül lenne lehetséges. Ilyen terveink azonban nincsenek arra tekintettel, hogy az újonnan létrehozott Közszolgálati Egyetem az ez év első félévében megtartott Jogi Kari Dékáni Kollégiumi ülésen kapott tájékoztató alapján, ha nem is monopolizálja az igazgatási alapszakon történő képzést, de a piac meghatározó részét lefedi. 3. A jogászképzésben nappali és levelező képzéssel rendelkezünk, míg az igazgatási képzések levelező munkarendben folynak. A nappali és levelező jogászképzés tekintetében sem a tárgyak rendszerében sem a kreditallokációban nincs különbség. A levelező képzésben a kötelező tárgyak kontaktórák, míg a választott tárgyakat otthoni írásbeli dolgozattal lehet teljesíteni. 4. A jogász és az igazgatási képzésben fontosnak tartott szakmai jártasságok (kompetenciák): - Nemzeti és európai műveltségű, széles látókörű, a világban eligazodó, idegen nyelv ismeretével rendelkező jogászok és igazgatási szakemberek képzése, akik a jogrendszerek tradicionális értékeit és a nemzeti szabályozást, mint egymást szervesen kiegészítő jelenségeket szemlélik és kezelik. - Olyan szakemberek képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi és tisztviselői tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak elsajátításával alkalmasak a jogállami intézményrendszer, a szociális piacgazdaság értékeit kifejező gazdasági és jogi struktúrák hatékony működtetéséből eredő feladatok ellátására. - Olyan jogászok és igazgatási szakemberek képzése, akik a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogi kultúrájuk alapján alkalmasak jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. - Olyan szakemberek képzése, akik az információs technológia kezelésével kapcsolatos ismeretekkel bírnak.

43


- Olyan szakemberek képzése, akik kreatív szervezői ismeretekkel, problémamegoldó, kooperációs és önértékelési képességgel, valamint jó kommunikációs készséggel rendelkeznek. - A szakemberek jellemzője a társadalmi, szakmai konszenzusok kialakítására alkalmas kompromisszumkészség, és konfliktuskezelés, a dialóguskészség, és rugalmasság, az etikus magatartás, a megbízhatóság, a felelősségvállalás, az alaposság és a korrekt munkavégzés. 5. A fenti célok megvalósítása érdekében került sor változtatásokra a tantárgyszerkezetben. Kiemelendő ebben a körben, hogy a Kar a differenciált szakmai ismeretek körén belül létrehozta az idegen nyelvű modult., továbbá bővítette a kötelező gyakorlatok körét. A vezető oktatók tanszéki keretben, esetleg azon belüli munkamegosztás alapján az irányításuk alatt dolgozó beosztottjaik teljesítményét figyelemmel kísérik, a Karon kialakult hagyományoknak megfelelően. A beosztott oktatók számára a tanszékvezetők munkatervet készítenek, amelyek feladat és időbeli menetrendet tartalmaznak. Esetenként óralátogatásra kerül sor, illetve folyamatos a beosztott kollegák által előkészített tudományos munka értékelése, irányítása. A tárgyakért felelős tanszékek oktatási és tudományos munkájukról rendszeres időközönként beszámolnak a Kari Tanácsnak, amely dönt a beszámoló elfogadásáról. A Kar oktatóinak mintegy kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, minden kötelező tárgy felelőse minősített oktató. 6. A MAB által vizsgált időszakot illetően a képzési szerkezetben történt legfontosabb változás, hogy igazgatási MA képzés indult a tavalyi tanévben levelező munkarendben. Szintén jelentős változások történtek az igazságügyi igazgatási alapszak (2006 előtt igazságügyi ügyintéző) esetében. A Kar a képzést Kaposvár székhellyel indította el, majd a jogi asszisztens végzettséggel rendelkezők számára 2004/2005. tanévben pécsi székhellyel is elindította a képzést. A kar infrastrukturális helyzetének javulására, továbbá a hallgatói létszám alakulására tekintettel a 2008/2009. tanévben megszüntette a kaposvári székhelyű képzést, így azóta csak Pécsett folyik az oktatás. A képzés tartalmi részét illetően érdemi változásokra nem került sor, mivel az átnevezés a felsőoktatási törvény módosítása miatt volt szükséges. 7. Az osztatlan jogászképzést illetően 2006-ban fogadta el a Kari Tanács az új mintatantervet. A változások a tantárgyi struktúrát és a szakmai törzsanyagot nem érintették. A változtatások több bevezető tárgyat megszüntettek, amelyek anyaga más kötelező tárgyak anyagába integrálódott. A megszüntetés oka a vizsgák számának csökkentése volt. A 2008/2009. tanévtől a korábbi kötelezően választható tárgyak elnevezése és részben köre is megváltozott. Az új elnevezés „differenciált szakmai ismeretek” lett. Az elnevezés azt hivatott kifejezni, hogy e tárgyak köre szorosabban kapcsolódik kötelező tantárgyakhoz, azok ismereteit hivatott elmélyíteni. Ennek megfelelően négy modult alakítottunk ki, nevezetesen közjogi, magánjogi, bűnügyi és elméleti – történeti modulokat. A 2009/2010. tanévben létrehoztuk az idegen nyelvű modult. A modulokban szereplő tárgyak listáját a Kari Tanács határozza meg és ezek minden félévben meghirdetésre kerülnek. E tárgyaknak írott tananyaggal kell rendelkezniük. A szabadon választható tárgyak meghirdetése tekintetében a Kari Tanácsnak nincs hatásköre, a tárgyak hirdetéséről az oktatók döntenek. A szakmai kontrollt e tárgyak esetében a tanszékvezetők gyakorolják, ugyanis a tárgy

44


meghirdetéséhez ellenjegyzésük szükséges. További fontos lépés volt az elmúlt időszakban, hogy a 2008-09-es tanévtől kezdve a kötelező órákhoz kapcsolódó szintén kötelező gyakorlati órák köre bővült. 8. A képesítési követelmények szakdolgozat elkészítését és megvédését írják elő. E tanévtől a hallgatókat a szakdolgozat elkészítésében a kari honlapon a formai követelmények teljesítésére vonatkozó útmutató segíti. 9. A hallgatók a tanulmányaik során kötelesek hathetes, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás vagy egyéb jogalkalmazási területen szakmai gyakorlatot teljesíteni és arról beszámolót készíteni. Az ún. szakmai gyakorlati naplót a 8. félév végén kell benyújtaniuk. A Kar kihasználva társadalmi kapcsolatait igyekszik segítségére lenni a hallgatóknak, hogy megfelelő helyet találjanak a szakmai gyakorlat teljesítéséhez. A szakmai gyakorlatok adminisztrációja elektronikus rendszerben történeik (az ezzel megbízott oktató felügyelete mellett). 10. A vizsgált időszakban az épületrekonstrukció keretében több új tanterem került kialakításra, amelyek minden korszerű oktatástechnikai felszerelést tartalmaznak. Hazai viszonylatban kiemelkedően jó a hallgatók informatikai eszközökhöz jutása. Az épített környezet ez idő szerint talán a jogi karok körében a legszínvonalasabb. 3.2.2 Az oktatás eredményessége. A programok eredményességének követése, értékelése. A karok ez irányú folyamatainak módszeres megtervezése és menedzselése. 1. A Kar kiemelt figyelmet fordít a hallgatók teljesítményének értékelésére, az oktatás színvonalára, valamint arra, hogy minden képzési szinten a tantervek a kor szakmai követelményeinek megfeleljenek. A hallgatói teljesítmények értékelésének legszemléletesebb formája a szakonkénti vizsgaeredmények átlaga alakulásának bemutatása a 2006-2011-es időintervallumban. Az elmúlt 5 év vizsgaeredményeinek elemzése során az egyik legmeghatározóbb szempont, hogy 2006. évet követően a Kar hallgatói létszáma folyamatos csökkenést mutat.

Kar ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK ÁJK

Vizsgajegyek darabszáma szakonként (2006-2011) Vizsgaeredmények átlaga Szak Szint 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Jogász E 3,28 3,35 3,3 3,13 3,14 2,23 Jogász E 57 934 42 551 29 602 15 001 8 350 782 Jogász O 3,67 3,26 3,2 3,23 3,33 2,94 Jogász O 2 704 12 474 19 712 24 753 30 656 20 404 Közigazgatási MA 3,66 4,18 Közigazgatási MA 149 408 Igazságügyi ügyintéző Főiskolai 3,1 2,92 2,93 2,4 2,14 2,07 Igazságügyi ügyintéző Főiskolai 16 524 10 588 3 252 813 337 118 Igazságügyi igazgatási BA 2,98 3 3,04 2,91 3,06 2,95 Igazságügyi igazgatási BA 1 300 5 880 8 812 8 325 7 391 5 158 Jogi asszisztens FSZ 3,16 3,52 3,34 3,33 3,12 3,22 Jogi asszisztens FSZ 2 866 2 445 2 407 3 358 3 936 2 827 forrás: ETR

45


A ”Vizsgaeredmények átlaga” oszlopok tartalmazzák a tantervben szereplő, kötelező, kötelezően választható (differenciált) valamint a szabadon választható tárgyak eredményeinek átlagát. A sötétített sorokon megtekinthető az adott szakon kiosztott érdemjegyek számossága; jól érzékelhető a létszámcsökkenésből adódó vizsgaszám csökkenés az idősíkon. A jogász szak, valamint az igazságügyi ügyintéző főiskolai szak újra akkreditálását követően a képzések elnevezése és szintje felmenő rendszerben jogász osztatlan valamint igazságügyi igazgatási alapszakra módosult. A szakok akkreditációja lehetőséget teremtett a Kar számára a képzési programok áttekintésére és korszerűsítésére, melyeknek köszönhetően 2007/2008. tanévben mind a jogász, mind pedig az igazságügyi igazgatási képzésen a kor igényeinek megfelelő tantervvel folytathatta a Kar a képzést. 2. A vizsgaeredmények alakulását az alábbi ábra szemlélteti.

A 2011. évi adatok torzulását a félév időbeosztása eredményezi, ugyanis a vizsgált időszak mindössze október 15-éig terjed, míg a 2011/2012. tanév őszi félévének vizsgaidőszaka december 12-én kezdődik. Jogászképzésben (nappali és levelező munkarend) nem látható érdemi eltérés a vizsgaeredmények átlagában. A két szélsőérték távolsága mindössze 0,22 pont (a 2011 évi adatokat nem tekintve). Látható, hogy a hallgatói létszám csökkenése – vizsgaeredmények számosságát tekintve 30 %-os csökkenés – és a 2007. évi tanterv korszerűsítés érdemben nem befolyásolta az érdemjegyek átlagának alakulását. Az igazságügyi igazgatási alapszakon, valamint az igazságügyi ügyintéző főiskolai szakon sem figyelhető meg érdemi változás a vizsgaeredmények tekintetében az 5 éves idősoron, 2,86 és 3,09 pont közötti vizsgaeredmény átlag volt tapasztalható ingadozó értékekkel. A jogi asszisztens felsőfokú szakképzés vizsgaeredményeinek alakulásában a 2007-es évben 0,36 pontos növekedés volt tapasztalható az előző évi állapothoz képest, mely nagyrészt 46


magyarázható a szak 2007 évi moduláris szerkezetben történő újra akkreditálásával és az ennek következtében végrehajtott tantervváltozással. A közigazgatási mesterszakot a Kar a 2010-es évben indította, így az ott szereplő vizsgaadatok érdemben nem értékelhetőek. 3. A teljesítmények elemzésének egy másik jól szemléltethető eleme a záróvizsga eredmények átlagának alakulása. A záróvizsgák rendszere a jogász képzés esetén történetilag eltér a felsőoktatásban megszokott gyakorlattól. A képzés sajátossága, hogy a 10. szemeszter nem komplex záróvizsgát tartalmaz, hanem négy/öt egymástól különálló minden nagyobb jogterületet lefedő záróvizsgából. A záróvizsga területek: európai jog, polgári jog, büntetőjog és alkotmányjog/közigazgatási jog. Ez a sajátosság eredményezi azt a különbséget más szakokhoz képest, hogy nagy arányban fordul elő az oklevél megszerzésének késedelme (akár 1-5 éves időtartamban).

Záróvizsga-eredmények szakonkénti adatai (2006-2011) Kar

Szak

Szint

ÁJK

Jogász

E

ÁJK

Jogász

O

ÁJK

Közigazgatási

MA

ÁJK

Igazságügyi ügyintéző

Főiskolai

ÁJK

Igazságügyi igazgatási

BA

ÁJK

Jogi asszisztens

FSZ

2006 2,83

3,54 4,02

2007 2,92

3,61 3,78

Záróvizsga átlag 2008 2009 2010 3,12 2,9 2,97

2011 2,51

2,2

2,5

2,45

3,16

3,38

2,07

2,15

2,17

2,8

2,77

2,43

3,27

4,34

3,82

3,63

Forrás: ETR

A vizsgált időszakban a 2011. évi adatok nem bizonyultak megbízhatónak, ugyanis a szakok döntő többségén a záróvizsgák év végéig folyamatosan zajlanak. A jogász egyetemi szak záróvizsga eredmények alakulása 2,83 és 3,12 pontos átlag között változott a vizsgált időszakban, míg az osztatlan képzés eredményei 2,2 és 2,45 pontos érték között változtak. Az eltérés a képzésről tanulmányi okból elbocsátott hallgatók ismételt felvételi eljárásával magyarázható. Tapasztalható - a kreditrendszer sajátosságaiból fakadóan-, hogy a hallgatók elbocsátásukat követően a soron következő felvételi eljárás keretei között felvételt nyernek a Kar azonos szakára és a korábban teljesített tárgyaikat befogadtatva a Kreditátviteli Bizottsággal korábban befejezik tanulmányaikat. Igazságügyi ügyintéző és igazságügyi igazgatási képzésen a záróvizsga eredmények átlagának folyamatos csökkenése tapasztalható a vizsgált időszakban. A Kar vizsgálata alapján ez a felvételi rendszer folyamatos kedvezőtlen változtatásaival, valamint a felvételt nyert hallgatók egyre csökkenő kompetenciájával magyarázható.

47


Záróvizsga eredmények átlaga a PTE-ÁJK főbb szakjai esetén 2006-2011-ig

4. A Kar nagy hangsúlyt fektet a megfelelő minőségű tananyag és oktatási segédanyagok fejlesztésére. A Kar által szervezett főbb képzések tananyag ellátottsága kimagasló. Az vizsgált időszakban az elektronikus tananyagok aránya is jelentős növekedést mutat. (A vizsga és záróvizsga eredmények változását, valamint a képzés tananyag lefedettségét (3.2.2.A1; 3.2.2.A2; 3.2.2.C) a 10-es, a 11-es és a 12-es számú mellékletek mutatják be.) 5. A Kar létszámadatai az elmúlt 5 évben folyamatos csökkenést mutattak. A 2006. október 15-i állapothoz képest – az idei tanévre – 1501 fővel csökkent az aktív hallgatók száma (2006-os 5292 főről 2011-es 3791 főre). Megfigyelhető továbbá az a tendencia, hogy az őszi félévhez képest évről évre 600-900 fővel kevesebb az aktív hallgató a tavaszi szemeszterekben. Ennek okai, a kurzusok egymásra épüléséből és a hallgatók sikertelen vizsgáiból adódó mintatantervhez képesti többletfélév igény a tanulmányok befejezéséhez, a hallgatók alacsony kreditszám teljesítéséből adódó költségtérítéses finanszírozásra történő átsorolása, de főképpen a hallgatók romló anyagi helyzete. A hallgatók jelentős százaléka pénzügyi helyzetére hivatkozva kérelmezi a tanulmányok szüneteltetését vagy a jogviszonyának megszűntetését. 6. A Kar hallgatói létszámát alapvetően a felvettek (és beiratkozottak) száma, a végzettek száma, a lemorzsolódó hallgatók, valamint a halasztók számának alakulása határozza meg. A felvett hallgatók létszámadatait szakos és munkarendes bontásban a 13. számú melléklet (PTE-AJK-3.2.2.B2) foglalja magában. A vizsgált időszakban a felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet módosításainak, valamint a demográfiai adottságoknak köszönhetően a felvételi jelentkezési adatok jelentős változásokat mutattak – és jelenleg is mutatnak – a korábbi időszakhoz képest. Csökkenő tendenciát mutat a régión kívüli jelentkezések száma és többségében a környező megyék továbbtanulni szándékozói teszik ki a felvett hallgatói létszám túlnyomó részét. A közigazgatásban elhelyezkedett és folyamatosan elhelyezkedő, BA végzettséggel rendelkező hallgatók mesterképzések iránti igénye, valamint a hallgatói létszám szűkülése vezetett a Kar képzési palettájának bővítéséhez, melynek keretében a 2009. évben meghirdette a közigazgatási mesterképzést.

48


PTE-ÁJK felvételi létszámadatok idősorosan 2006-2011

A felvett hallgatók létszámának mélypontját 2008 évben érte el a Kar. A statisztikai létszámadatok és a felvételi adatok elemzését követően a vezetés célként tűzte ki a létszámcsökkenés megállítását és a felvételi létszámadatok növelését az elkövetkező 5 évre. Így a Kar 2008 őszét követően többlet erőforrásokat biztosított marketing tevékenységre. majd az elemzések kiértékelésének eredményeképpen a marketing és reklámtevékenységgel külső céget bízott meg. Újra pozícionálásra került a képzési kínálat és a Kar arculata, célirányos és egységes reklámhadjárat indult. Csökkent az írott és papír alapú reklámanyagok száma – részben környezetvédelmi okokból – és növekedett az elektronikus hirdetések aránya. 2011-re már szinte csak elektronikus marketingeszközöket alkalmazott a Kar. A felmérések és elemzések, meghozták a várt eredményeket és 2008 évet követően folyamatosan növekedést mutat a Kar képzései iránt érdeklődő és felvett hallgatók száma. 2010-2011-es tanévben a stratégiai célok második elemeként a szakirányú továbbképzések – mind a képzések száma, mind pedig a hallgatói létszám tekintetében – jelentős növekedését tűzte ki célul a vezetés. Megszűntetésre került a szakirányú továbbképzések gondozásáért felelős Továbbképző Központ és tevékenysége integrálásra került a Kar Tanulmányi Osztályába. A szakirányú továbbképzések koordinálására egy Továbbképzési Igazgató pozíció került létrehozásra. Az átszervezést követően a szakirányú továbbképzések racionalizálásra kerültek, a kevésbé vagy egyáltalán nem nyereséges képzéseket, új, innovatív, a kor igényeinek és követelményeinek mindenben megfelelő képzések egészítették ki, vagy váltották fel. A meghirdetett képzések száma meghaladja 40-et és a felvett hallgatók száma egy év jelentősen emelkedett.

49


7. Az oklevelet szerzett hallgatókról – szakonkénti bontásban – a 14. számú melléklet (PTE-AJK-3.2.2.B1) tartalmaz adatokat. A mellékletben foglalt adatokat elemezve megállapítható, hogy jelentős eltérések tapasztalhatók az alapszakok esetén az abszolutóriumot szerzett, záróvizsgát tett és oklevelet szerzett hallgatók száma között. Ennek okai az előzőekben megjelölt képzési sajátosságokon kívül a hallgatókkal szemben támasztott nyelvvizsga kötelezettségekkel magyarázható. Mivel a jogszabályokban nincs kikötve időkorlát a hallgatók részére, az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga pótlására, az számos esetben évekkel (akár 5-10 év) kitolódhat (a tanulmányok befejezését követően) 8. Az oktatás színvonalának növelése is kiemelt jelentőséget kapott a vizsgált időszakban. 2007 évben mind a jogász mind az igazságügyi igazgatási szak új tantervet kapott. Nagy szerepet kapott az idegen nyelvű oktatás, melynek keretében a jogász szakon egy idegen nyelvű differenciált modullal egészült ki a tanterv. A modul 21 idegen nyelvű kurzust tartalmaz német, angol, francia és orosz nyelveken, valamint a szaknyelvi oktatás részeként az említett nyelvekből 4 félév teljesítését is előírta a Kar az abszolutórium megszerzéséhez. Az oktatók kutatási és fejlesztési eredményeik valamint érdeklődésüknek megfelelő kurzusokat hirdethetnek magas szabadságfokkal a szabadon választható tárgyak keretei között, valamint a Kar minden támogatást megad szakirányú továbbképzések szervezésére, melynek keretében a téma iránt érdeklődő szakembereknek szervezhetnek rövid 2-4 féléves képzéseket. Ez utóbbi nagymértékben elősegíti az oktatók kutatási eredményeinek publikálását és szakmai fejlődését. A kutatási és fejlesztési eredmények folyamatos oktatásba történő beépülésére a Kar mindig nagy hangsúlyt fektetett. 9. Az oktatói aktivitást szemlélteti a Kar által szervezett konferenciák száma valamint az oktatók nagyszámú részvétele nemzetközi konferenciákon. Az oktatói aktivitásról a 15. és a 16. számú melléklet (PTE-AJK-3.2.2.D2; PTE-AJK-3.2.2.D3) tartalmaz részletes adatokat. 10. A tehetséggondozás tekintetében is változtatásokat szorgalmazott a Kar vezetése a 2007-es évet követően. A TDK rendszerének átdolgozását egy operatív bizottság létrehozásával kívánta elérni. Az OTDK eredmények nagymértékben befolyásolják a médiában is megjelenő intézményi rangsorokat és közvetve a Kar megítélését a jelentkezők körében. A bizottság célul tűzte ki, hogy a 2011. évre megduplázza a 2007. évi OTDK helyezések számát. A PTE által nyert TÁMOP 4.1.1. pályázati felhívással összhangban a tehetséggondozás kiemelt fontossággal szerepel a programban egy komplex tevékenységsorozat végrehajtásával. A PTE Tehetséggondozási Programjába a Karról egy hallgató kapcsolódott be, aki nyolc hónapot töltött Erasmus Program keretében Franciaországban, a Bordeaux-i egyetemen. (A Bordeaux-i egyetemen szerzett bizonyítványt, valamint sikeres francia felsőfokú C-típusú nyelvvizsgát tett le).

50


Hallgatói teljesítmények a PTE-ÁJK-n 2006-2011 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Össz. fő Ssz. Állam- és Jogtudományi Kar 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) részt vett hallgatók létszáma TDK 1. helyezések száma TDK 2. helyezések száma TDK 3. helyezések száma TDK elismerések/különdíjak száma OTDK 1. helyezések száma OTDK 2. helyezések száma OTDK 3. helyezések száma OTDK elismerések, különdíjak száma

61 14 13 15 0

Demonstrátori rendszerben 10. résztvevő hallgatók száma Hallgatók hazai publikációinak 11. száma Hallgatók nemzetközi 12. publikációinak száma 13. Pro Scientia díjak száma

65 15 17 15 0

78 19 19 16 0

0 4 3

6 6 6

7 6 4

204 48 49 46 0 13 16 13

4

7

9

20

31

33

38

42

28

22

194

69

76

87

75

66

60

433

4

3

5

4 1

3

2

21 1

A 2011 évben 30. alkalommal került megrendezésre az OTDK, amelynek állam- és jogtudományi szekcióját a Kar rendezte. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze. 2011 évi XXX OTDK díjai intézményenkénti bontásban INTÉZMÉNY

I. HELYEZÉS

II. HELYEZÉS

III. HELYEZÉS

KÜLÖNDÍJ

LEGJOBB OPPONENS

BCE DE ELTE KRE ME PTE PPKE SZE SZTE ÖSSZES

1 2 5 1 3 7 5 2 5 31

0 4 7 2 3 6 6 3 1 31

0 0 1 0 3 4 3 1 2 15

1 4 10 7 4 9 6 2 7 50

0 5 5 1 3 4 6 1 3 28

KIMHELYEZÉS DÍJAZÁS KÜLÖNDÍJ ÖSSZESEN ÖSSZESEN

0 3 3 2 2 5 3 1 1 20

1 6 13 3 9 17 14 6 8 77

2 13 26 12 15 31 23 9 16 147

OTDK díjak összesítése 2011.

11. A tehetséggondozásban meghatározó szerepet játszik a Kar által 1997-ben alapított Óriás Nándor Szakkollégium. Célja, hogy az egyetemi képzést kiegészítve többletismereteket nyújtson tagjai számára. Szellemi közösségként a hallgatói tudományos 51


munka, kutatás támogatását, a joghallgató retorikai készségének és gyakorlati ismeretinek fejlesztését igyekszik biztosítani, megfelelő oktatói segítséggel. A szakkollégium 9 tagozatból áll. 12. A Kar a jogszabályok és a PTE szabályzatai által biztosított keretek között a lehető legmagasabb támogatást nyújtja azon hallgatói számára, akik kimagasló tanulmányi teljesítményt értek el, vagy szociális helyzetükből adódóan arra rászorulnak. Ilyen támogatások a korrigált kreditindex alapján juttatott tanulmányi ösztöndíj, a legjobb tanulmányi eredményt elérő hallgatóknak adott 80 %-os költségtérítés mérséklés, kiemelkedő közösségi munkáért nyújtott ösztöndíj, rászorultsági alapon pedig a rendszeres és egyszeri szociális támogatás valamint a dékáni hatáskörben adható költségtérítési díjkedvezmény. 13. Az ERASMUS kapcsolatokat igénybe vevő hallgatók számát az alábbi táblázat mutatja. Erasmus aktivitás a PTE-ÁJK-n 2006-2011 (fő)

Erasmus program keretében kiutazó hallgatók száma Szakmai gyakorlatra kiutazó hallgatók száma A PTE-ÁJK-ra érkező hallgatók száma Kiutazó oktatók száma Erasmus program keretében érkezett oktatók száma

2006-2007

2007-2008

2008-2009

2009-2010

2010-2011

2011-2012

40

38

46

48

9

21

5

6

10

7

2

6 8

5 4

9 4

11 2

11 8

16 2

7

5

4

7

4

4

A TDK-ra vonatkozó táblázatot a 17. számú melléklet (PTE-AJK-3.2.2.D1) tartalmazza 3.2.3. A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről 1. A Kar a végzett hallgatók elhelyezkedési irányait, a Kar által folytatott képzésről kialakított véleményét első alkalommal 2004-ben vizsgálta önálló kutatás keretében (az egyetem karai közül elsőként). A kutatást a Szocio-Gráf Piac- és Közvéleménykutató Intézet végezte 1750 fős hallgatói mintán (a jogász alapképzés, a diplomás levelező jogászképzés, az igazságügyi ügyintéző szak, a jogi asszisztens képzés, valamint a szakirányú továbbképzések tekintetében). Ilyen típusú – saját forrásokból végzett – kutatást a Kar ezt követően nem folytatott, tekintettel arra, hogy az évtized közepétől rendszeressé váltak a magyar sajtóban (is) az intézményi rangsor kutatások (ezek körében a felhasználói szempontok megjelenése), és az egyetem is rendszeresen készít ún. elégedettség-vizsgálatokat, valamint működteti az ún. diplomás pályakövetési rendszert, továbbá megjelentek az intézményeket értékelő alkalmi kutatási eredmények is (pl. GV MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet „Felsőoktatási intézmények presztízse és preferáltsága” című 3200 vállalat megkérdezésén alapuló kutatás, 2008). 2. Az egyetem által készített DPR vizsgálat legutóbbi (2011) eredményei a Karon folyó képzések, illetve a hallgatók munkaerő-piaci lehetőségei tekintetében azt mutatják, hogy a Karon végzettek jelentős része (58%) már az abszolutórium megszerzésének időpontjában ún. főállású (határozatlan időtartamú) munkaviszonnyal rendelkezik. (E munkaviszony 52


létesítésében meghatározó szerepet játszanak a személyes/családi kapcsolatok; 27,8%ban.). Az abszolutórium megszerzését követően a munkahely keresésére fordított időszak viszonylag hosszú (5,6 hónap), ám nem mutat lényeges eltérést az egyetemen folyó más képzésekhez képest. Szembeötlően magas e körben (a közgazdasági képzésekkel azonos) a nyilvános álláshirdetések alapján megszerzett munkahelyek száma (közel 50%). A végzett hallgatók 22%-a vett igénybe a tanulmányainak befejezését követően munkanélküli (álláskeresési) ellátást. A várakozásoknak megfelelően viszonylag alacsony a végzettség megszerzését követően külföldön munkát végzők aránya (1,5%). A tanulmányok befejezését követően az egy éven belüli elhelyezkedés aránya meghaladja a 90%-os arányt. A megszerzett tudás hasznosulásának mutatói a DPR vizsgálat eredményei szerint magasak (közvetlenül az orvos- és egészségtudományi képzés mutatói után). A végzett hallgatók rendkívül magas arányban helyezkednek el a fővárosban (36%), illetve a régióban (közel 40%). Az igazságügyi pályák aránya az elhelyezkedésnél meghatározó, az utóbbi időszak jellemzője a közigazgatásban való foglalkoztatás arányának növekedése. 3. A Kar a hallgatók kötelező szakmai gyakorlatainak biztosítása érdekében önálló alrendszert épített ki, tekintettel arra, hogy a szakmai gyakorlatoknak a későbbi munkaerőpiaci esélyek javítása szempontjából – általános tapasztalat szerint (ld. fent a 2. pontot) – meghatározó jelentősége van. A rendszer működtetéséért a Karon foglalkoztatott oktató (ez idő szerint: Dr. Rózsás Eszter egyetemi docens) felel; a rendszer informatikai alapú (a Kar honlapján érhető el a hallgatók számára). Lényeges eleme a szakmai gyakorlat során teljesített tevékenység írásos rögzítése. A Kar igazságszolgáltatási, közigazgatási és gazdálkodó szervezetekkel a hallgatók fogadását elősegítő szerződéses rendszert épített ki, illetve ezt folyamatosan folytatja (bővíti). 4. A hazai sajtóban 2005 óta vált rendszeressé az ún. intézményi rangsorok közzététele. Ezeket a rangsorokat heti- és napilapok (rendszeresen: Heti Válasz, Népszabadság, Heti Világgazdaság) alkalmi kiadványai közlik. Az intézményi rangsorok kialakításának meghatározó eleme a foglalkoztatók véleménye (noha az e körben bonyolított megkérdezés módszertana némi bizonytalanságot mutat). A Kar pozícióinak vizsgálata az említett időszakban azt mutatja, hogy a hazai jogi és igazgatási képzést folytató karok között kiemelkedően jó a foglalkoztatók általi megítélése, és ez a vizsgált időszakban nem mutat változást. A foglalkoztatói megítélés intézményi rangsoraiban a Kar évről-évre a 2., illetve 3. pozíciókat foglalja el a vizsgált időszakban (e tekintetben versenytársaként a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara jelenik meg). 5. A Kar a közvetlen munkaerő-piaci visszacsatolás biztosítása érdekében Társadalmi Tanácsot működtet. Ennek tagjai a régió igazságszolgáltatási és közigazgatási vezetői, regionális és országos gazdálkodó szervezetek képviselői, valamint vezető ügyvédi irodák képviselői. A Kar vezetése rendszeresen (általában évente két alkalommal) tájékoztatja a Tanácsot a képzések alakulásáról (keresettségéről, követelményeiről, a hallgatói eredményességről), illetve javaslatokat kér a képzések korszerűsítésére vonatkozóan. A Társadalmi Tanács tagjainak közreműködésével a 2011/2012. tanévben megindult az első szakirányú továbbképzés is (energetikai szakjogász). 6. A Kar volt hallgatóiból álló egyesület az egyetemhez kapcsolódó egyik legrégebbi alumni szervezet, amely az egyetemi szintű mellett működik. Tevékenységét 2011-ben megújította (konferenciák rendezésével, szakmai napokkal), az egyesület szervezési

53


feltételeinek biztosításához a Kar anyagi erőforrásokat és egy munkatársat bocsát rendelkezésre. Az egyesület elnöke (Dr. Makai Lajos) egyúttal a Magyar Bírói Egyesület elnöke, tagjai a jogászi hivatásrendek képviselői. 7. A Kar oktatói/kutatói jelentős számban a szakmai szervezetek, egyesületek (Magyar Jogász Egylet, jogi szakterületi egyesületek, választott bíróságok stb.) vezetői, illetve tagjai, valamint a jogi szakvizsga bizottság tagjai. Az ún. óraadó oktatók a (az országos és regionális) jogélet vezető képviselői. 8. A Kar vezetésének álláspontja szerint a Karon folyó képzések megítélésében jelentős szerepet játszik a szakirányú továbbképzések, különösen a szakjogász képzések keresettsége. A 2011/2012. tanév e tekintetben kiemelkedő eredményeket hozott; a beiratkozott hallgatók száma hosszabb időszak csökkenését követően ismét növekedést mutat. 3.2.4. A hallgatói elégedettség mérése 1. A Kar a PTE Marketing Igazgatóságával szorosan együttműködve – a minőségcéloknak megfelelően – nagy hangsúlyt fordít a hallgatói elégedettség mérésére. A hallgatói elégedettség mérése alapvetően két szinten – a PTE-n belül, az egyetem illetékes szervezeti egysége által szervezve, illetve kari mérésekkel – valósul meg, és két területet – hallgatói elégedettség, motiváció kutatás és oktatói munka hallgatói véleményezése – érintve zajlik. A hallgatói elégedettség kutatás jellemzően a PTE szintjén folyik, míg az oktatói munka hallgatói véleményezését a Kar szervezi minden félévben, a tárgybani kari szabályzatnak megfelelően. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendszere papír alapon került bevezetésre, majd a 2009/2010. tanév második félévétől kezdődően ETRalapúvá vált. 2. Az oktatói munka hallgatói véleményezés keretében folyó adatgyűjtés célja, hogy - megteremtse az oktatói munkával kapcsolatos felelősségteljes hallgatói véleménynyilvánítás lehetőségét, - az oktatók közvetlen visszajelzést kapjanak munkájuk hallgatói fogadtatásáról, - tájékoztatást adjon a kari vezetésnek a hallgatói elégedettség szintjéről, ezzel segítse az oktatói munka hatékonyságának fejlesztését, a kiváló oktatói munka elismerését, - segítse a minőségbiztosítás érvényesülését az egyetemi oktatásban. 3. A korábbi papír alapú lekérdezést a HÖT szervezte. A felmerült oktatói és hallgatói észrevételek alapján került bevezetésre az ETR-alapú lekérdezés, a kérdéssor áttekintése, illetve az új szempontok (más szakok, TO munkájának véleményeztetése) megjelenítése. Az ETR-alapú lekérdezés bevezetésének az indoka alapvetően a hallgatói munkateher csökkentése, a nagyobb válaszadási arány elérése, a lehető legszélesebb hallgatói kör megszólítása, illetve a több irányú megkérdezés volt. A TO munkájára vonatkozó kérdéscsoport, illetve a nem nappali munkarendű, illetve a nem jogász hallgatók megkérdezése csak így volt integrálható a rendszerbe.

54


4. A Kar, az OMHV Bizottság a véleményezés során a következő alapelveket veszi figyelembe: - hallgatói vélemények egyenértékűek, - véleményezés során a hallgatót nem lehet olyan adatok megadására kötelezni, amelyek alapján a hallgató azonosítható, - a hallgatók a véleményezésben önkéntesen vesznek részt, a véleménynyilvánításáért, illetőleg annak elmaradásáért senkit hátrány nem érhet, - a hallgató csak az általa felvett kurzussal kapcsolatban nyilatkozhat a véleményezés során, - a véleményezés folyamata mindvégig a kar egyszemélyi felelős vezetőjének szoros ellenőrzésével, de a HÖT lehető legszélesebb körű bevonásával végzett állami feladat. 5. Bár az ETR-alapú véleményeztetésre vonatkozóan még csak az elmúlt 3 féléven van tapasztalat (a tavalyi félév eredményei még nem elérhetők), az eredményességét már most is mérni lehet. 2009-2010-2: Jogász nappali: 17,86%; egyéb képzések összesen: 0,86%. 2010-2011-1: Jogász nappali: 12,99%; egyéb képzések összesen: 5,53%. 2010-2011-2: Jogász nappali: 8,93%; egyéb képzések összesen: 1,24%. 6. A hallgatók motivációira rákérdező kutatások eredményei mutatják a hallgatói szolgáltatásokra, az oktatás és oktatók minőségére, a képzési tananyag sajátosságaira, az oktatási, igazgatási infrastruktúrára, a PTE és a Kar megítélésére vonatkozó véleményeket, azaz bizonyos szempontból információt adnak a Kar erősségeiről és gyengeségeiről. Mindezekre a Kar vezetése a minőségfejlesztési program folyamatos végrehajtásával, kiegészítésével reagál. A felmérésekből az az eredmény bontakozik ki, hogy a Kar hallgatói - egyetemi összevetésben - a legcéltudatosabbak, lelkesek, a legkevésbé bizonytalanok és elégedetlenek, az egyetem és a Kar hírnevét – összehasonlítva a többi kar hallgatóival – általában magasra pozícionálják, a szakukat nagy százalékban ajánlanák másoknak. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy oktatás, oktatók szakmai színvonala a Karon magas, a kurzusok elvárásai egyértelműek, a tantárgyak egymásra épülése és a vonatkozó információval való ellátottság megfelelő. A hallgatók úgy érzik, hogy a saját teljesítményükön múlik az adott kurzus teljesítése. A hallgatók magasra értékelik a PTE ÁJK-n szerzett diploma munkapiaci értékét. 7. A legutóbbi felmérés rámutatott az alábbiakra is. a) Bár nem szívesen dolgoznának a hallgatók külföldön, az átlagosnál magasabb arányban folytattak külföldi tanulmányokat (50% Erasmus programban finanszíroztat). Ezzel kapcsolatban el kell dönteni, hogy a külföldi tanulás lehetőségének megteremtése, kiterjesztése prioritás-e, mert ha igen, folytatni kell az eddigi gyakorlatot, erősíteni a lehetőségeket, felmérni a hajlandóságot, a felmérést értékelni stb.

55


b) A legtöbb hallgató az angol nyelvet ismeri, többen beszélnek két vagy három nyelvet; a levelezős hallgatók nyelvtudása alacsony. A levelező munkarendű hallgatók nyelvtudását tehát indokolt növelni; a (szak)nyelvi képzést az egyéb beszélt nyelveken is lehetővé lehetne tenni, az erre vonatkozó igényt fel kell mérni. Megfontolható a nyelvi képzés átstrukturálása: nyelvi és szaknyelvi képzés elkülönítése. c) A tehetséggondozás (OTDK, tutorálás, szakkollégium) csak a hallgatók 10%-át érinti (ugyanakkor a Karon a legmagasabb a tehetséggondozásban résztvevők aránya). A nappali oktatásban részt vevő hallgatók sokkal nagyobb számban érintettek a tehetséggondozási formákban. A levelező hallgatók részvételi lehetőségét indokolt elősegíteni. d) A hallgatók általában nem ismerik fel a szakmai gyakorlat lényegét, értelmét. Ez valószínűleg a nem megfelelő szervezésre, elvárásokra, kari szabályozásra vezethető vissza. Ennek vizsgálatával összefüggésben figyelmet kell fordítani a gyakorlatorientáltság megfelelő keretek közötti megvalósítására is. e) A közösségi aktivitás közepes, a hallgatók egymás közötti kapcsolatának megfelelősége a Karon a leggyengébb, a hallgatók és az oktatók közötti kapcsolat megfelelő (3,7), de nem éri el a jó értéket. f) A hallgatók nem kaptak segítséget az elhelyezkedésben (81%). A közszolgálatot legnagyobb arányban a Kar (65,6%) hallgatói preferálják, saját vállalkozásban 23% dolgozna. 8. A fejlesztési javaslatok tekintetében az alábbiak rögzíthetők. a) A tantervek további felülvizsgálata, különös tekintettel a nyelvi képzésre, a képzés gyakorlati jellegére, (kötelező gyakorlatokra, szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályok), illetve a jogászképzésre való felkészítés jegyében a beilleszkedés megkönnyítésére irányuló lehetőségek átgondolása. b) Idegen nyelvű képzés indításának támogatása (pályázati lehetőségek, az idegen nyelven tartott kurzus oktatóinak kiemelése) c) Tehetséggondozás módozatainak fejlesztése, nagyobb integráció megvalósítása. d) Hallgatók egymás közötti és a hallgató-oktató kapcsolatának fejlesztése. e) A munkavállalásban való segítségnyújtás lehetőségeinek fejlesztése. 9. Az oktatói munka hallgatói véleményzeésének (ETR-rendszerű) kérdéseit az alábbi tábla mutatja.

56


57


3.3. A hallgató teljesítmények értékelési rendszere 1. A számonkérési formák a következők: kollokvium (egy vagy két féléves tantárgy, illetve a záróvizsga tantárgy tananyagának számonkérési formája); szigorlat (legalább két féléven keresztül oktatott tantárgy számonkérési formája, amelynek eredménye a diploma minősítésébe beleszámít); beszámoló (a differenciált szakmai ismeretek, a szabadon választható tantárgyak, valamint a kötelező gyakorlatok számonkérési formája). 2. A hallgatók tanulmányaik során a kutatási módszerek megismerésére és íráskészségük fejlesztése, ellenőrzése céljából évfolyamdolgozatot kötelesek készíteni, amelynek témáját egyénileg vagy a tanszékek által írásban meghirdetett témák közül választhatják ki. Az évfolyamdolgozat terjedelme egy szerzői ív. 3. A hallgatóknak tanulmányaik keretében a tanulmányok lezárásaként szakdolgozatot kell készíteniük. Elvárás, hogy a szakdolgozat már bizonyítsa a hallgatók felkészültségét a pályára, és önállóan megfogalmazott, egyéni gondolatok kidolgozására legyenek képesek. A szakdolgozat elkészítésében a hallgatókat témavezető (konzulens) oktató segíti. A szakdolgozat készítése során a hallgató legalább két alkalommal tartozik a témavezető oktatóval konzultálni, először a téma vázlatának kidolgozásakor, majd pedig a szakirodalom áttanulmányozása után. A szakdolgozat terjedelme minimálisan 2 ív. A szak-dolgozatot a tanszékvezető által kijelölt, kéttagú bizottság előtt, nyilvánosan kell megvédeni. A szakdolgozat érdemjegyét a bíráló bizottság állapítja meg, azt a hallgatóval a védést követően közli és, az írásbeli szakvéleményre feljegyzi. 4. A záróvizsga követelményeit a záróvizsgát megelőzően három hónappal, míg a kötelező jogszabályok listáját a záróvizsga előkészítő szemináriumok befejezéséig a tanszékek bocsátják a hallgatók rendelkezésére. A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább két, legfeljebb négy tagja van. A bizottságnak mindig tagja a szakterület egy elismert külső szakembere, elnöke pedig mindig minősített oktató. A záróvizsga tantárgyai az alkotmányjog-közigazgatási jog, büntetőjog, polgári jog és az Európai jog. A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 5. A Kar vezetése, illetve a Kari Tanács 2007 óta folyamatosan értékeli, elemzi a hallgatói teljesítményt. A 18. számú melléklet az elmúlt 5 év kimutatásaiból/elemzéseiből tartalmaz szemléltető adatokat. Méltányossági vizsgakísérletek száma a PTE-ÁJK-n 2006-2011 fő / szemeszter 2006-2007-1 2006-2007-2 2007-2008-1 2007-2008-2 2008-2009-1 2008-2009-2 2009-2010-1 2009-2010-2 2010-2011-1 2010-2011-2

igazságügyi jogász, jogász, ügyintéző / nappali levelező igazgatási 60 43 6 57 57 6 57 49 9 50 41 12 59 42 19 56 51 15 48 49 16 52 42 21 51 40 17 54 46 15

58


6. A Kar Tanácsa minden év áprilisában meghatározza a soron következő tanév időbeosztását, amely minden alkalommal tartalmazza az oktatási időszak lényeges pontjait (szorgalmi időszak kezdete, vége, vizsgaidőszak kezdete, vége, őszi/tavaszi szünet…). A szorgalmi időszak a Felsőoktatási Törvényben meghatározottaknak megfelelően rendre 14 hét, a vizsgaidőszak pedig legalább 6 hét. A hallgatók érdekeit szem előtt tartva a Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata határozza meg, hogy mindig kellő számú vizsgalehetősége legyen a hallgatóknak; írásbeli vizsgák esetén legalább heti egy, szóbeli vizsgák esetén legalább heti három alkalom. A vizsgák rendjét és a vizsgabizottságok összetételét is a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályozza. Záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van, melyből az egyik tag a szakterület elismert külső szakembere. A záróvizsga bizottság külső és belső tagjainak névsorát minden évben a Kari Tanács fogadja el. 7. A Kar vezetése minden szemeszter kezdete előtt ún. Tanulmányi Tájékoztatót készít, amely tartalmazza a félév időbeosztását, a Kar által szervezett képzések tantervét, a kurzusok listáját, minden kurzus tematikáját, ajánlott és kötelező irodalmát, a számonkérés formáját és módját, az órarendeket, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, a Térítési és Juttatási Szabályzatot, az oktatók és a szervezeti egységek elérhetőségeit, valamint a kérelmek formanyomtatványait. A Tanulmányi Tájékoztató közzétételéről a hallgatók számára is hozzáférhető módon – a Kar weblapján, valamint ingyenesen elérhető elektronikus adathordozón (CD/DVD) – a dékán gondoskodik.

59


3.4. Az oktatók minőségének biztosítása 1. Az oktatókkal/kutatókkal szemben támasztott minőségi követelmények meghatározásának alapvető eleme – a törvényes keretek között – az egyetem, illetve a Kar szabályzataiban rögzített előmeneteli rendszer, amely az alkalmazás és besorolás feltételeinek minőségi követelményeit határozza meg. A PTE SZMSZ 4. számú melléklete (foglalkoztatási követelményrendszer) rögzíti az oktatói/kutatói követelményeket, amelyek a Kar tekintetében is irányadók. Az Kar valamennyi oktatójának/kutatójának munkaköri kötelezettségeit munkaköri elírás határozza meg, amely rendelkezik az ellátandó feladatokról (ideértve a kutatási feladatokat is), valamint ezek teljesítése ellenőrzésének módjáról. A közalkalmazottak minősítése tekintetében a foglalkoztatási követelményrendszer 51-51. §§ rendelkezései irányadók. Az oktatói alkalmazás és folyamatos foglalkoztatás feltételeiről a foglalkoztatási követelményrendszer 60. és köv. §§ rendelkeznek. 2. A Karon a tanársegédi kinevezés feltétele – az általános oktatói kinevezési feltételeken túl – a mesterképzésben megszerzett oklevél, valamint a doktori képzés keretében folytatott tanulmányok megkezdése. A folyamatos alkalmazás feltétele a rendszeres publikációs tevékenység. Adjunktusnak az nevezhető ki, aki doktori (Ph.D.) fokozattal rendelkezik, valamint (egyebek mellett) megfelelő publikációs tevékenységet folytat idegen nyelven is. Az adjunktusként való folyamatos foglalkoztatás feltétele, hogy az érintettet a kinevezést követő 12 éven belül habilitálja az egyetem hatáskörrel rendelkező bizottsága. Az egyetemi docensi kinevezés feltétele a habilitáció, valamint (egyebek mellett) a megfelelő színvonalú, idegen nyelven is folytatott publikációs tevékenység. A folyamatos alkalmazás feltételei körében jelenik meg a tudományos és tudományszervezési tevékenység. Az egyetemi tanári kinevezés feltétele a MAB egyetemi tanári követelményrendszerében foglaltak teljesítése. A Karon is érvényesülő követelményrendszer a felsőoktatási törvényben foglalt követelményrendszernél szigorúbb, „egy fokozattal” magasabb elvárási szintet érvényesít. (Amennyiben a közalkalmazott korábbi kinevezése körében nem teljesítette az említett feltételeket, úgy azokat 2013. december 31. napjáig teljesítenie kell.) 3. A Kar korábban az oktatók/kutatók publikációs tevékenységét bemutató időszaki kiadványokat tett közzé. E kiadványok megjelenése az MTMT adatbázis folyamatos használatával okafogyottá válik. Az MTMT adatbázis teljes körű feltöltésének határideje a Karon 2011. december 31. napja (a megelőző öt éves időszakra vonatkozóan 2011. október 31. napja). 4. Az oktatók/kutatók által tanításra fordított idő számításának szabályairól szóló rendelkezések körében (PTE ÁJK SZMSZ 1. számú melléklet) határozza meg a Kari Tanács (szemeszterenként) a hallgatók felkészítését szolgáló oktatási foglalkozásokra fordítandó időt minden oktató/kutató esetében (személyenként). A Kari Tanács e körben rögzíti a megelőző oktatási időszakban tanításra fordított időt, illetve – a PTE belső ellenőrzési rendszerének ajánlása nyomán – a következő szemeszterre ilyenként meghatározott időszakot. A 2011/2012. tanévi kari tanácsi döntést a 19. számú mellékletben (PTE-AJK-2.2.C) lévő táblázat mutatja.

60


A tanításra fordított idő számításának szabályai körében számos olyan elem érvényesül, amely a Kar oktatóinak/kutatóinak minőségi tevékenységét támogatja. A tanársegédi (gyakornoki) munkakörben foglalkoztatottak esetében a kötelezően tanításra fordított időt négy órával kell csökkenteni a kutatási tevékenységre fordítható idő biztosítása érdekében. Az idegen nyelven tartott kurzusokat az óraterhelés számítása során kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. Külön értékeli a szabályzat az oktatónak/kutatónak az OTDK-n résztvevő hallgatóra fordított munkáját azzal, hogy a tanításra fordított időt teljesítettnek kell tekinteni az I-III. helyezést elért hallgatók esetében. A tanításra fordított időt teljesítettnek kell tekinteni az alkotói szabadságban részesültek esetében. A költségtérítéses képzésekben megtartott órák teljesítését a Kar által kialakított ún. elektronikus óraigazolási rendszer rögzíti. 5. Az oktatók/kutatók számára biztosítandó alkotói/kutatói szabadság szabályait a PTE szabályzatai, illetve kollektív szerződése rendezik. A legutóbbi szemeszterben két fő részesült ilyen célú szabadságban. 6. A Kar minden évben az éves gazdálkodási tervében meghatározott összeget fordítja az oktatók/kutatók külföldi (idegen nyelvű) publikációinak támogatására. A támogatás odaítéléséről – az érintett pályázata alapján – a dékán dönt. A támogatás fordítási és lektorálási költségek viselésére fordítható. 7. A Kar minden évben az éves gazdálkodási tervben meghatározott összeget fordítja az oktatók/kutatók hazai publikációi megjelenésének támogatására. 8. A Kar támogatja a közalkalmazottai Ph.D. értekezéseinek megjelenését. A támogatás odaítéléséről a Kar Kiadói Bizottsága dönt. A rendelkezésre álló források évi négy kismonográfia megjelenését teszik lehetővé. 9. A doktori képzésben résztvevő oktatók/kutatók publikációi a „PhD Tanulmányok” című sorozatban is megjelenhetnek. 2011-ben a sorozat 10. kötete látott napvilágot. 10. A Kar – lehetőségeihez mérten – külön (eseti) díjazással támogatja az oktatók/kutatók tudományos fokozat megszerzése iránti aktivitását. A díjazás összege Ph.D. fokozat esetében 150.000.-Ft, MTA doktora cím esetében 300.000.-Ft, amely a fokozat megszerzését követő félév végén esedékes. 11. A Kar külön díjazásban (300.000.-Ft) részesíti azokat az oktatói/kutatóit, akiknek témavezetésével a közalkalmazotti jogviszonyban álló kollégák szereznek Ph.D. fokozatot. 12. Az elmúlt öt évben kialakított támogatási rendszernek is betudhatóan a tudományos fokozattal rendelkező (minősített) oktatók/kutatók aránya 70%-ra növekedett a legutóbbi akkreditációs időszakban mutatkozó 40%-os arányhoz képest.

61


3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások 1. Tanulástámogatás a) A Karon oktatott kötelező tárgyak mindegyike esetében tankönyv áll a hallgatók rendelkezésére, melyek szerzői közel 100%-ban a Kar saját oktatói. A rendszeresen meghirdetett választható tárgyak esetében kari törekvés a jegyzetek, oktatási segédanyagok kiadásának támogatása, ezt a tevékenységet Kari Kiadói Bizottság koordinálja. Az idegen nyelven hirdetett órák írott tananyagának elkészítését a Kar külön honorálja. b) A hallgatók szakirodalmi tájékozódását kiemelkedő színvonalon biztosítják a tanszéki, illetve a kari könyvtári könyv-, folyóirat,- és adatbázis-állományok. c) Az informatikai tudás elsajátítása a Karon önálló tanszék által oktatott önálló tárgyak formájában, kiemelkedő színvonalú és mennyiségű számítógéppark segítségével zajlik. d) A hallgatók szakmai szocializációjának elősegítését szolgálja a kötelezően előírt 6 hetes szakmai gyakorlat, melyet zömmel belföldi gyakorlóhelyeken folytatnak le a hallgatók. e) A tanszékek a hallgatókkal való rendszeres (folyamatos) és személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét fogadóórákon biztosítják: minden oktató köteles kifüggeszteni fogadóórájának időpontját, és köteles ekkor rendelkezésre állni. f) A Reinhold & Carmen Würth Alapítvány anyagi támogatást nyújt tehetséges, hátrányos helyzetben lévő, nappali tagozatos joghallgatók részére. A támogatásra jogosultak azok a legalább 3. szemeszterre beiratkozott hallgatók, akik az előző két szemeszterben legalább 4,00 tanulmányi átlageredményt értek el és hátrányos helyzetben vannak. Árvák és félárvák a pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek. Az alapítványi támogatás 10 hónapra szól, felosztható összege havi 60.000,- Ft, melyben az alapító kívánságának megfelelően egy időszakban 2 hallgató részesülhet. A pályázatokat a HÖT-tel egyetértésben a Kar dékánja bírálja el. g) A tudományos diákköri tevékenység a Karon hagyományosan az egyes tanszékek köré szerveződött az elmúlt évtizedekben. Sikernek tekintjük az OTDK-n elért rangos eredményeket. 2. Hallgatói szolgáltatások a) A hallgatók a Kar, illetve az egyes oktatási szervezeti egységek honlapjain a szervezeti egységekre, oktatókra, oktatott tárgyakra és a követelményekre vonatkozó valamennyi lényeges információt elérhetik. Az ETR-rendszerben (informatikai alapú oktatásszervezési rendszer) valamennyi a tanulmányokkal kapcsolatos szolgáltatás (beiratkozás, órafelvétel, vizsgára jelentkezés, eredmények lekérdezése stb.) elérhető. b) A Kar honlapján rendszeres tájékoztatás jelenik meg a tanulmányokkal és a Kar tudományos és közéletével kapcsolatos információkról. Rendszeresen közzétesszük a honlapon a Kar Vezetői Értekezletének napirendjén szereplő, hallgatókat is érintő kérdéseket. c) A Kar helyiségeiben és a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban lévő Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárban 150 személyi számítógép áll a hallgatók rendelkezésére teljes nyitvatartási időben. A hallgatók

62


díjmentesen és korlátlanul használhatják az eszközöket, ideértve az Internet-használatot is. Minden beiratkozott hallgató a hozzáférést biztosító egyéni hallgatói kóddal rendelkezik. d) A hallgatók tanulmányainak megszervezéséhez ún. kredit-tanácsadók (ez idő szerint négy fő) nyújtanak állandó segítséget. A tanácsadók a beiratkozás (tantárgyfelvétel) időszakában teljes munkaidőben a hallgatók rendelkezésére állnak, az oktatási időszakban pedig a meghatározott fogadóórákban. e) A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban lévő Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárban a szokásos könyvtári szolgáltatások napi 12 órában (szombaton is) igénybe vehetők. A hagyományos könyvtári szolgáltatásokon túl a Kar (saját forrásai terhére) elektronikus (CD-alapú) adatbázisokat működtet, amelyek minden hallgató számára hozzáférhetők. f) A Kar épületében fénymásolók és nyomtatók állnak a hallgatók rendelkezésére. Ezek az eszközök ún. kártyás rendszerűek; a hozzáférést biztosító elektronikus adatokat tároló kártyák a Karon vásárolhatók meg (ezt a célt szolgáló automatákból). g) A Kar valamennyi hallgatója – díjmentesen – hozzájut a Kar tanrendjét és a tanulmányokkal kapcsolatos minden lényeges információt biztosító kiadványhoz. h) A Karon jegyzetbolt működik, amely a kari jegyzet-bizottsággal együttműködve biztosítja a tananyagok megvásárolhatóságát. i) A Karon étterem, büfé és kávézó működik. A Kar (a Közgazdaságtudományi Karral közösen) saját éttermet működtet a kari épület közvetlen közelében. Az étteremben közétkeztetés is folyik. j) A Hallgatói Önkormányzati Testület által nyújtott szolgáltatások valamennyi hallgató rendelkezésére állnak. k) A Kar (a Közgazdaságtudományi Karral közösen) a Hallgatókért MA Kft.-vel kötött együttműködési megállapodás alapján Szolgáltató Központot működtet. A Szolgáltató Központ tevékenysége sport és szabadidős szolgáltatások közvetítésére (e körben ún.: sportindexet biztosít minden olyan hallgató számára, aki a testnevelés kritériumkövetelményeit a Központ által nyújtott szolgáltatások igénybe vételével kívánja teljesíteni), emléktárgyakat árusít, fénymásolási és albérlet-közvetítési tevékenységet végez. l) A Karon akkreditált nyelvvizsgahely működik (PROFEX jogi és közigazgatási akkreditált állami nyelvvizsgahely), amely német és angol nyelvű államilag elismert szaknyelvi vizsga letételét biztosítja.

63


m) Az egyetemen a hallgatók számára ingyenes mobiltelefonos tájékoztató szolgálat működik. (A hallgató által megadott telefonszámra automatikus információkat továbbít, pl. az ösztöndíjak átutalásáról, tantárgyfelvétel időpontjáról stb.) n) A Karon működő szakkollégiumi rendszer (Óriás Nándor Szakkollégium) rendszeresen biztosít tudományos és szakmai programokat. o) Az ERASMUS program keretében évente mintegy 30 hallgató vehet részt (pályázat alapján) külföldi tanulmányokban. (A Kar saját forrásaiból a levelező tagozatos hallgatók számára is ösztöndíjat biztosít.) p) Az egyetemi szinten szervezett hallgatói szolgáltató iroda rendszeres, a Karon is rendelkezésre álló szolgáltatásai az alábbiak: - egészséges életmód tanácsadás; - sportolási lehetőségek (ideértve a „Táncoló Egyetem” programot); - pszichológiai tanácsadás; - amerikai tanulmányi tanácsadás; - pályázati lehetőségek; - tanulmányi tanácsadás; - jogsegély szolgáltatás; - adótanácsadás; - hallgatói munkalehetőségek; - albérlet-közvetítés; - karrier-tanácsadás; - kulturális rendezvényekre vonatkozó információk.

64


3.6. Belső információs rendszer 1. A Karon a képzések szervezése (hallgatói felvétel, tantárgyhirdetés, tantárgyfelvétel, tanagyag megjelölése, tanrendkészítés, vizsgára jelentkezés, vizsgaeredmények, hallgatói adatok rögzítése stb.) az egyetem által működtetett (elektronikus alapú) ETRrendszerben zajlik. A rendszer működtetése, az adatállomány feltöltésének szervezése a Tanulmányi Osztály feladata. A képzésekre vonatkozó információk előállítása, rendszerezése, elemzése a Tanulmányi Osztály feladata. Az egyetemi szinten működő igazgatási egységek (Oktatási Igazgatóság, Humán Szolgáltató Iroda stb.) elemzései a Kar rendelkezésére állnak. A Tanulmányi Osztály feladatai körében az elmúlt öt esztendőben kiépült a monitoring, illetve a controlling funkció. 2. A Kar Tanácsa rendszeresen (általában szemeszterenként, illetve tanévenként) kap tájékoztatást - tanévenként a felvételi jelentkezések adatairól (szakok és munkarendek szerint, idősoros elemzésekkel), - tanévenként a pótfelvételi jelentkezések adatairól (szakok és munkarendek szerint, idősoros elemzésekkel), - a tanévenként felvett hallgatókról, a felvett hallgatói állományt jellemző adatokról (szakok, munkarendek, nemek szerinti megoszlás, idősoros elemzések, a jelentkezők és felvettek lakóhely szerinti megoszlása, a Kar pozíciói a versenytársakkal szemben), - az adott időszakban beiratkozott hallgatói állomány adatairól (szakok, munkarendek, évfolyamok szerint), - a kurzusfelvételi adatoktól (kötelező, differenciált és szabadon választható tárgyak hallgatók általi felvételének adatai), - a teljesített vizsgák adatairól (résztvevők száma, eredményesség, tantárgyankénti bontásban). 3. A Kar gazdálkodási forrásinak körében meghatározó jelentőségűek a saját bevételek, amelyeknek túlnyomó része a hallgatói költségtérítésekből származik. A Tanulmányi Osztály és a Gazdasági Csoport szemeszterenként készít elemzést a költségtérítések megfizetéséről, illetve a hallgatói késedelmes befizetésekről, valamint intézkedik (az egyetemi szinten szervezett Központi Tanulmányi Irodával együtt) gondoskodik a kintlévőségek behajtása iránt. A Kar – az ETR-re alapozott módszerrel – gondoskodik arról, hogy a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő hallgatók a tanulmányaikat ne folytathassák. 4. Az oktatókra/kutatókra, valamint az igazgatásban foglalkoztatottakra vonatkozó személyi adatok gyűjtése, rendszerezése, illetve a Kar vezetése számára való adatszolgáltatás az egyetemi szinten szervezett Humán Szolgáltató Iroda feladata. A 2011/2011. tanévre ez az adatbázis teljes körűvé vált, az adatszolgáltatás rendszeres és naprakész. 5. A Kar vagyongazdálkodásával kapcsolatos adatgyűjtés és nyilvántartások vezetése (az egyetemi szinten szervezett egységek mellett) a Gazdasági Csoport tevékenységi körébe tartozik. A Csoportban önálló munkakörű közalkalmazott látja el a vagyongazdálkodással és nyilvántartással kapcsolatos teendőket (a tárgybani egyetemi szabályzatok alapján). 6. A Kar (önálló) gazdálkodására vonatkozó adatok gyűjtése, elemzése, a gazdálkodási folyamatok figyelemmel kísérése, a tendenciák rögzítése a Gazdasági Csoport feladata. A

65


Gazdasági Csoport havonta készít elemzést e tárgykörben. Az elemzés a kari gazdasági terv struktúrájában mutatja be az egyes gazdálkodási keretek aktuális helyzetét (a gazdasági terv és a megelőző évi gazdálkodási helyzet viszonylatában is). Az elemzések a Kar polgárai számára nyilvánosak, azokat havonta küldi meg a dékán a kollégáknak. Az elemzett adatok körét az alábbi táblázat mutatja.

PTE ÁJK bevételek és kiadások A 2010. évi tényleges és a 2011. évi tervezett adatokhoz viszonyítva Adatok ezer Ft-ban

FORRÁSOK

Bruttó bevétel

Elvonás

Tárgyév .... hó

Előző év …... hó

Tárgyévi terv (időarányos)

Tárgyév .... hó

Előző év …... hó

Tárgyévi terv (időarányos)

1. Költségvetési támogatás 2. Képzéshez kapcsolódó bevételek 3. Egyéb bevételek Források összesen

FELHASZNÁLÁSOK 1. Személyi jellegű kiadások 2. Költségtérítéses képzések kiadásai 3. Eszközbeszerzések 4. Létesítmény fenntartási költségek 5. Dékáni keret, kari igazgatás 6. Kari szervezeti egységek 7. Egyéb kiadások Kiadások összesen Keretátadások Felhasználások összesen Üzemgazdasági egyenleg

7. A Gazdasági Csoport az egyes (relatíve) önállóan gazdálkodó egységek gazdálkodásának alakulásáról rendszeres elemzéseket készít. 8. A Kar vezetői értekezletének minden üléséről emlékeztető készül, amely nyilvános (az informatikai rendszerben valamennyi kolléga elektronikus levélben kapja meg). 9. A vezetői értekezletek emlékeztetői alapján a kari igazgató a hallgatók számára havonta külön összegző emlékeztetőt készít a hallgatókat közvetlenül érintő döntésekről, illetve megtárgyalt ügyekről és azt a HÖT rendelkezésére bocsátja. 10. A Kar vezető testületeinek (Kari Tanács, tanszékvezetői értekezlet, kari bizottságok) üléseiről emlékeztető készül, amely nyilvános (az informatikai rendszerben valamennyi kolléga elektronikus levélben kapja meg). 11. A Kar egyes tevékenységeiről (külkapcsolatok, pályázatok, informatikai fejlesztés stb.) alkalmi elemzéseket készítenek az egyes szervezeti egységek. 66


3.7 Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása 1. Célunk a Kar nyilvános működésének biztosítása, a Kar polgárainak és a Kar életében részt nem vevőknek megfelelő, korrekt és folyamatos tájékoztatása, a Kar ismertségének és elismertségének növelése, a képzések és a kutatási tevékenység bemutatása. 2. A Kar kiemelt figyelmet fordít a képzések részt vevő hallgatók folyamatos tájékoztatására. Az egyetemi adatbázisok (ETR, Coospace) lehetővé teszik az oktatók és a hallgatók, valamint a Kar és a hallgatók közötti közvetlen, elektronikus kommunikációt. A hallgatók tájékoztatására szolgálnak a kari honlap, a Kar és az oktatók által működtetett további honlapok, a Kar Facebook és Twitter jelenléte, valamint a PTE ÁJK Hallgatói Önkormányzat által üzemeltetett honlap, SMS és email lista. 3. A Kar potenciális hallgatóinak elérése, tájékoztatása a képzési kínálatról a Kar kiemelt fontosságú tevékenysége, melyet számos eszköz egymást kiegészítő alkalmazásával valósít meg. A kari nyílt napok, a felvételizőknek szóló honlap, Facebook és Twitter oldalak, a képzési kínálatot megjelenítő kari kiadványok mellett a Kar állandó résztvevője a felvétellel kapcsolatos országos fórumoknak, megjelenik az országos és helyi médiában. 4. A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Baráti Társaságának célja a Karon és annak jogelődjein oklevelet szerzett jogászok, valamint a Kar aktív és nyugállományú oktatóinak, kutatóinak és más dolgozóinak összefogása az egyetemi, kari hagyományok ápolása, az Alma Materral való kapcsolat fenntartása és fejlesztése érdekében. E cél megvalósítása végett a Baráti Társaság:  biztosítja tagjainak a Társaság által szervezett tudományos, szakmai konferenciákon, üléseken és társadalmi rendezvényeken való részvételt és közreműködést;  elősegíti a tagoknak az ÁJK-val való folyamatos kapcsolattartását;  a kapcsolatok ápolása érdekében évente egyszer ÁJK Napot, ezen belül évfolyamtalálkozókat, szakmai és kulturális programokat szervez;  tájékoztatja a tagságot az ÁJK és a PTE életének fontosabb eseményeiről, rendszeresen kiadványokat jelentet meg, s azokat eljuttatja a tagoknak;  szervezi a Kari hagyományok ápolását. 5. A Kar célja, hogy a város és a régió lakossága ismerje és magáénak érezze a Kar tevékenységét, ezért a helyi médiában való megjelenés és a honlap fenntartása mellett olyan, kifejezetten a nagyobb (lokális és regionális) nyilvánosságnak szóló rendezvényeket is szervez. Ilyenek: a Jogi Szabadegyetem (a 2011. évben három előadással), a kari könyvbemutatók (a 2011. évben ötödik alkalommal). 6. A Kar állandó honlapot (http://www.law.pte.hu/) üzemeltet, melynek célja a Karral kapcsolatos valamennyi releváns információ (a Kar által kínált programok, ezek tervezett kimenetei, az elérhető végzettségek, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárások, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségek; a Kar oktatóinak és dolgozóinak tudományos munkássága és elérhetősége, stb.) megjelenítése a legszélesebb körű nyilvánosság számára. A kari honlap tartalmát, szerkezetét és működését a 2/2009. (XI. 1.) számú dékáni utasítás a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar honlapjáról szabályozza. A honlap szerkezete megfelel a PTE Marketing Osztálya és az Informatikai Szolgáltató Központ által kialakított portálrendszernek, az egységes egyetemi arculat mellett azonban megjeleníti a Jogi Kar 67


sajátosságait is. A Kar vezetése határozza meg a honlap alapvető szerkezetét, fogadja be vagy indokolt esetben utasítja el a változtatási javaslatokat. A honlap működtetésében, a megjelenő információk aktualitásának megőrzése érdekében, a webmesteren kívül részt vesz valamennyi szervezeti egységből egy-egy kijelölt dolgozó és a honlap egészéért felelős tartalomszerkesztő is. A kari honlap részletes tájékoztatást nyújt az Állam- és Jogtudományi Karon folytatott képzésekről, azok tervezett kimeneteiről, az elérhető végzettségekről. A Karon folyó több képzési programnak önálló honlapja is van (lásd a 3.7.4.2 pontot). A kari honlapon folyamatosan elérhető az aktuális félév és az elmúlt félévek Tanulmányi Tájékoztatója, mely a félévben elérhető tanulási lehetőségeket prezentálja szerkesztett formában. A honlap Nemzetközi kapcsolatok részében a Kar tájékoztatást ad külföldi partneregyetemeivel való kapcsolatáról, a folyamatban levő nemzetközi projektekről és a hallgatók, oktatók, dolgozók számára nyitva álló külföldi tanulási lehetőségekről. A Pályázatok részben a hallgatók, az oktatók és az intézmény egésze által pályázható tanulmányi, oktatási, kutatási és szakmai gyakorlati lehetőségeket jelenítni meg a Kar. A kari honlap tartalmazza és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a Kar működését érintő valamennyi szabályzatot, melyek rendelkeznek az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról; a Kari Tanács határozatait, a dékáni utasításokat, valamint a Kar Vezetői Értekezletének napirendjén szereplő, hallgatókat is érintő kérdésekben hozott döntések szerkesztett változatát. A Kar minden évben összeállítja, és a kari honlapon közzéteszi a legjobb végzős hallgatóinak listáját abból a célból, hogy a felhasználói szféra megfelelő és hozzáértő tájékoztatást kapjon a munkaerőpiacon megjelenő frissen végzett hallgatókról. A honlap Pályázatok részében a Karon megszerezhető végzettségeket elért személyeket kereső szervezetek álláshirdetései is megjelennek. A kari honlap mindezek mellett részletes tájékoztatást nyújt a Kar és az Egyetem történetéről, az oktatók és dolgozók elérhetőségeiről, a Karon folyó hallgatói és tudományos életről (kari konferenciák, publikációk). Végül a honlapon a Kar közzéteszi a Kar hallgatói, oktatói, dolgozói számára releváns híreket, és eseménynaptárában nyilvántartja a Karon szervezett számtalan rendezvényt. 7. Noha a hallgatók oktatással kapcsolatos tájékoztatására, az előadásokhoz, szemináriumokhoz fűződő elektronikus segédanyagok eljuttatására megfelelő rendszert kínál az egyetem ETR és Coospace rendszere, több tanszék és egyéni oktató alakított ki saját honlapot, az oktatási, tudományos diákköri vagy kutatási munka elősegítésére (pl. Pécsi Közjogi Műhely http://www.kozjogpecs.hu; Polgári Eljárásjogi és Jogszociológiai Tanszék http://pp.law.pte.hu/; illetve az egyesd kollégák által fenntartott személyes honlapok). 8. A kari honlapon megjelenik a Karon folytatott valamennyi képzés. Az osztatlan jogászképzés mellett a Karon folyó más képzések közül ugyanakkor többnek önálló honlapja van, annak érdekében, hogy a képzésekbe bevonni szándékozott és azokban már résztvevő személyek tájékoztatása közvetlenebb, gyorsabb és egyszerűbb legyen. Ezek az önálló honlapok a következők:  PTE ÁJK Doktori Iskola http://doktori-iskola.law.pte.hu/  Jogi asszisztens képzés http://jogiasszisztens.law.pte.hu/

68


 Szakirányú továbbképzések (jogi szakokleveles, szakjogász és „rövid” képzések) http://tovabbkepzes.law.pte.hu/  Idegen Nyelvi Lektorátus és Szaknyelvi Vizsgahely http://idegennyelv.law.pte.hu/  Szakvizsgára felkészítő tanfolyamok http://szakvizsga.law.pte.hu/ Szintén önálló honlapja van a Karon működő több kutatóintézetnek és tudományos központnak:  Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet http://ikjk.hu/  Összehasonlító és Európai Munkajogi Kutatóintézet http://icell.law.pte.hu/  Európa Központ http://europakozpont.ajk.pte.hu/  Európai Dokumentációs Központ http://akk.tudaskozpontpecs.hu/edk/index.php?article=article.html 9. Önálló honlapot működtet a Hallgatói Önkormányzat és a hallgatók tudományos munkásságát ösztönző Óriás Nándor Szakkollégium is. 10. A kar potenciális és leendő hallgatóit, mint a nyilvánosság tájékoztatása során kiemelten kezelt célcsoportot szolgálja ki a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar felvételizőknek szóló honlapja, mely a http://www.felvi.law.pte.hu/ címen működik. A Pécsi Tudományegyetem beiskolázási stratégiájában foglalt fő céloknak és stratégiai irányoknak megfelelően ez a honlap szolgálja a Kar által kínált képzésekben részt venni szándékozók, a Kar iránt érdeklődők tájékoztatását. A képzési kínálat teljes spektrumának bemutatása mellett a felvételizőknek szóló honlap megjeleníti a Kar, a Pécsi Tudományegyetem és Pécs erősségeit, valamint a felvételizőknek szóló legfontosabb események (jelentkezési határidők, nyílt nap, stb.) időpontjait, a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókat is. A honlapot a Kar megbízásából a RODIN Felnőttképzési Üzletág - CompLex Kiadó Kft. üzemelteti. 11. A Kar a web 2.0-ás eszközöket is felhasználja a nyilvánosság, elsősorban a potenciális és jelenlegi hallgatók megszólítására. A https://www.facebook.com/jogikar címen működő Facebook-jelenlét a legfontosabb kari események, felvételizőknek szóló információk közzétételét teszi lehetővé, a célcsoport által gyakran használt és jól ismert formában. Ugyanezt a célt szolgálja a kari Twitter hírfolyam is http://twitter.com/#!/pteajk. 12. A Kar évente két alkalommal szervez nyílt napot középiskolás diákok részére, melynek célja, hogy betekintést nyerjenek a hallgatók Karunk mindennapi életébe. Órákat látogatnak, előadásokat hallgatnak a Kar tudományos és diákéletéről, valamint lehetőségük van bejárni az épületet. Alkalmanként kb. 300 hallgató érdeklődik nyílt nap programunk iránt. 13. A PTE Oktatási Igazgatóságának munkatársai, és a karok hallgatói és/vagy tanulmányi ügyintézői tájékoztató előadásokat tartanak, valamint szóróanyagokkal látják el Pécs és a régió középiskoláit. A felvételi kampányidőszakban (november, december, január), évente kb. 40 iskolába tesznek látogatást. 14. Az EDUCATIO kiállítás 2 napja alatt kb. 6-7000 középiskolás diák látogatja meg a PTE standját, amely különböző játékokkal, szóróanyagokkal, pályaorientációs szakértő szolgáltatással várja az érdeklődőket évente egy alkalommal. 15. A Kar évente akár több, rendszertelenül megjelenő, marketing célokat szolgáló (felvételizőknek, reprezentatívan a Kar vendégeinek, rendezvények résztvevőinek szóló) 69


kiadványt ad ki. Ezek a rövid, látványos, de informatív füzetek a Kar mindenkori szervezetét, a kínált képzéseket, a Karon folyó tudományos munkát is bemutatják. A Kar ötévente nyomtatott formában adja ki az oktatók tudományos munkásságát feldolgozó oktatói bibliográfiát, évente pedig a Kar tevékenységét éves viszonylatban értékelő éves jelentést. 16. A Kar a 2011/12-es tanév első félévében indította útjára Jogi Szabadegyetem címmel a nyilvánosságnak szóló előadássorozatát. A program a Karon folyó munkát, a jogtudományi kutatás eredményeit az érdeklők számára közérthető és élvezetes formában megismerhetővé teszi, a mindennapokhoz közelebb hozza, havi egy-egy előadással, amelyen az oktatók közérdeklődésre számot tartó kutatási témáikról, aktuális jogalkotási vagy joggyakorlati kérdésekről beszélnek nem csak szakemberek számára érthető módon. A Jogi Szabadegyetem első előadásán kb. 90 fő vett részt, a másodikon 130 fő; ez a program szélesebb körű ismertségének növekedésével párhuzamosan várhatóan nőni fog. 17. A Kari Könyvbemutatók szintén a szakma és a régió teljes nyilvánosságának szólnak, a vizsgált félévben ötödször kerül megrendezésre ez a program. A könyvbemutatón azok a Kar oktatói által készített kiadványok (monográfiák, tankönyvek, gyűjteményes kötetek, folyóiratok) a bemutatót megelőző másfél évben jelentek meg. A bemutatást végző személy a Karral jogviszonyban nem álló tudományos fokozattal rendelkező személy lehet. A bemutatón minden publikációt 15-20 percben értékel a recenzens.

70


4. C-SWOT analízis – következtetések, tennivalók a) A Kar működésének külső korlátai 1. A Karon folyó nappali munkarendű képzés alapvető külső korlátját a felsőoktatásba kerülő korosztályok demográfiai jellemzői adják. Ezek összességükben arra mutatnak, hogy középtávon tovább csökken a felsőoktatásban résztvevők száma (azzal együtt, hogy a korosztályokon belül a felsőoktatásban résztvevők aránya növekszik, vagy legalábbis stagnál). Ez a jelentkezők létszámának – már rövid távon is – csökkenő tendenciájához vezet. 2. A munkaerő-piaci jelenségek (bár megbízható prognózisok nem állnak rendelkezésre) arra utalnak, hogy a jogász szakma iránti kereslet stagnál, illetve – az elmúlt évek jelentős szakember-kibocsátása nyomán – csökken. Ez már jól megfigyelhető a „klasszikus” jogászi pályákon (ügyész, bíró), illetve az ügyvédi szakmai szervezetek előrejelzései is ezt igazolják. 3. A közigazgatásban foglalkoztatott szakemberek tekintetében ugyancsak a munkaerőpiaci kereslet csökkenése várható. Ennek elsődleges indoka a közszolgálatban foglalkoztatottak létszámának stagnálása, illetve csökkenése (kormányzati politikai döntés nyomán). 4. A Kar anyagi és emberi erőforrásai végesek és bizonyos határokon túl célszerűen nem is növelhetők (tantermek, oktatói állomány stb.). Az állami finanszírozás és a finanszírozott (esetleg várhatóan a költségtérítéses) beiskolázható hallgatói létszám kormányzati megállapítása ugyancsak torzító hatású erőforrás-korlátot képez. 5. A képzések (piaca) egyre erőteljesebben regionalizálódó jellegű. A nem a délnyugatmagyarországi térségből érkező hallgatók száma – elsősorban a nappali munkarendű képzésekben – alacsony és évek óta csökkenő tendenciát mutat. b) Erősségek 1. Az oktatási folyamat szabályozottsága megfelelő. A belső szabályzatok rendszere kidolgozott, a szabályzatok általánosan hozzáférhetők, illetve megismerhetők. 2. 2004-ben oktatási minőségbiztosítási rendszert (ISO 9001) akkreditáltattunk, amelynek működtetése rendszerszerűen zajlik. 3. A vezető oktatói kör kiemelkedő szakmai hírnévvel rendelkezik; szakmai és társadalmi megítélése, ismertsége jó. Egyes szakterületeken ez különösen erős vonzerőt jelent a Kar számára. 4. Az elmúlt öt évben az oktatói kar átlagéletkora jelentősen csökkent. A képzés személyi igényei hosszabb távon is kielégítettek. Az oktatói kar túlnyomórészt kizárólag a Karhoz kötődik; a más karokon is, illetve a részmunkaidőben (további jogviszonyban) foglalkoztatottak aránya alacsony. A tudományos fokozattal rendelkezők aránya magas (70%). 5. Az európai képzési tapasztalatok megismerésére és átvételére megfelelő lehetőséget teremt az ELFA-tagság (European Law Faculty’s Association). 6. A Kar rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. E kapcsolatok részben évtizedes hagyományokkal bírnak, részben a kilencvenes évek elejétől alakultak ki.

71


A Kar a kilencvenes években viszonylag korán bekapcsolódott az európai integrációval összefüggő nemzetközi hálózatokba. A Kar ERASMUS szerződési rendszere széles körű és növekszik a külföldről érkező hallgatók száma (noha a külföldre irányuló érdeklődés átmenetileg csökkenő). Az elmúlt öt évben folytatódott az a kari törekvés, hogy a korábban létezett, ám a politikai rendszerváltás nyomán jelentősen visszaesett közép-kelet európai intézményi kapcsolatokat újraszervezzük. A Kar regionális központi szerepköre kialakulóban van. Az oktatók nemzetközi kapcsolatrendszere széles körű. A Kar saját forrásaiból évente rendszeresen támogatást nyújt az oktatóknak külföldi tanulmányi és kutatási célú tartózkodásához, valamint idegen nyelvű (külföldi) publikációk megjelenéséhez. 7. A Kar több saját (illetve a Karon szerkesztett) tudományos periodikával rendelkezik, amelyek rendszeres publikációs lehetőséget teremtenek a Kar oktatóinak, illetve az egyes jogtudományos területek más kutatóinak. 8. A Kar tudományos kiadói tevékenysége intenzív. 9. A hallgatók és oktatók elhelyezése jó színvonalú és hosszú távon is kielégítő. 10. A Kar infrastrukturális ellátottsága kiemelkedő színvonalú. Mind a hallgatók, mind az oktatók és dolgozók rendelkezésére álló informatikai és oktatástechnikai eszközök mennyisége és minősége rendkívül jó. 11. Az informatikai alapú hallgatói nyilvántartási és tanulmányi ügyintézési rendszer (ETR) a kilencvenes évek végére létrejött, folyamatosan fejlődik és komolyabb fennakadások nélkül működik. Ennek eredményeként az oktatásszervezési folyamat informatikai alapúvá vált. 12. Az igazgatásban foglalkoztatottak megfelelően felkészültek és képesek a kari igazgatás működtetésére. Az igazgatási szervezet stabilizálódott, a szervezeti egységek vezetői megfelelő képzettséggel és elkötelezettséggel rendelkeznek. 13. A Kar rendelkezésére álló könyvtári infrastruktúra kiemelkedő minőségű (tárgyi és személyi feltételek tekintetében egyaránt). Az állomány-gyarapítási tevékenység kiegyensúlyozott, az informatikai alapú adatbázisok köre megfelelő. Az Európai Dokumentációs Központ az ország egyik legszínvonalasabban működő ilyen jellegű szervezete. 14. A kari kutatóintézetek egy része – a kezdeti nehézségeket követően - az alap- és alkalmazott kutatásokban sikereket mutat. A 2012. évben megkezdi tevékenységét a Karon működő első MTA kutatóhely. 15. A Kar gazdálkodása évek óta kiegyensúlyozott; a saját bevételeket sikerült megfelelő szinten (a források mintegy 50%-a) tartani. 16. A hallgatók tananyaggal ellátottsága megfelelő, a tananyagok túlnyomó része a Kar oktatóinak/kutatóinak munkája. 17. A hallgatóknak a foglalkoztatók általi megítélése évek óta változatlanul kedvező, a Kar e tekintetben őrzi jó pozícióit a jogi és igazgatási képzést folytató hazai karok között. 18. A kari Doktori Iskola megfelelő szervezettséggel és minőségi mutatók mellett működik.

72


c) Gyengeségek 1. A Kar komoly erőforrásokat fordít a képzési kínálat növelésére (a kötelezően és szabadon választható kurzusok nagy számának fenntartásával). E rendkívül széles kínálat eredményessége és hatékonysága legalábbis kérdéses: a végzett hallgatók oklevelének piaci értékében alig tükröződik a speciális ismeretek megléte. 2. A képesítési követelmény-rendszerben a hallgatók vizsgaterhei magasak. A vizsgakövetelmények nem azonos szintűek az egyes tárgyak tekintetében, illetve az eltérések számottevők. 3. A képzés iránti külföldi érdeklődést az elmúlt években csekély mértékben sikerült növelni. A külföldi hallgatók száma változatlanul alacsony. 4. Az idegen nyelven folyó képzések elindítása – több kísérlet ellenére – nem valósult meg, csupán egyes (viszonylag nagy számú) tárgyak idegen nyelvű oktatása zajlik. 5. Az e-learning alkalmazások kiépítésére nem került sor; az e tárgyban benyújtott pályázatok sikertelenek maradtak. 6. A szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel való intézményes kapcsolat (bár kiépítése a Társadalmi Tanács formájában 2003-ban megkezdődött) gyenge. Az egyes jogászi szakmák által támasztott, a képzéssel kapcsolatos elvárásokra vonatkozó információk köre szűk. Az esetleg megfogalmazódó elvárások teljesítése a rideg jogi szabályozás miatt egyébként is nehézségekbe ütközne. 7. Az oktatás hallgatói értékelésének rendszere kiépült, ám az értékelések eredményei az oktatási tevékenységben nem hasznosulnak. 8. A Kar oktatóinak és oktatási szervezeti egységeinek együttműködésével megvalósuló kutatási és pályázati tevékenység viszonylag szűk körű, ugyanígy az egyetem más karaival való együttműködés is, noha az utóbbi évben e tekintetben már eredmények is mutatkoztak (pl. EUNICOP program az eszéki Strossmayer Egyetemmel). 9. Az oktatók/kutatók komplex teljesítmény-értékelési rendszere hiányzik. 10. Noha az önálló hallgatói munka személyi és tárgyi feltételei adottak, ennek formái nem épültek ki, e felkészülési metódus jelentősége a képzésben csekély. d) Fejlesztési, előrelépési lehetőségek 1. A képzések minőségbiztosításának kiépítése lehetővé teszi a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodást. Az ún. „curriculum bizottság” érdemi működtetése az egyes tárgyak tartalmi revízióját eredményezheti, illetve elősegíti a tantárgyak rendszere konzisztenciájának növelését. 2. Az idegen nyelven folyó képzések növelése komoly vonzerőt jelenthet mind a hazai, mind a nemzetközi oktatási piacon. E körben tovább kell növelni a jogászképzés tanrendjében idegen nyelven hirdetett kurzusok számát, de lehetőséget kell nyújtani (teljes egészében) idegen nyelvű képzésekben való részvételre is (pl. európai jogi kurzusok). 3. A kiemelkedően jó infrastrukturális ellátottság (könyvtári férőhelyek, elektronikus adatbázisok, számítógépek, informatikai hálózat) lehetővé teszi az önálló hallgatói munka iránti elvárások érvényesítését. 4. A hallgatói értékelések a képzés tartalmának alakításában és az oktatói munka értékelésében nagyobb szerepet kaphatnak.

73


5. A jogászi szakmai szervezetektől érkező, a képzés iránti igények szervezett feldolgozása a képzés szerkezetét közelítheti a munkaerő-piaci elvárásokhoz. Ugyanilyen hatással járhat a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeinek és szokásainak elemzése. 6. Szakirányú továbbképzések (elsősorban magas szakmai színvonalú szakjogász képzések) elindításával és folyamatos megújításával az alapképzésben résztvevők számára a szakmai specializáció, a folyamatos továbbképzés lehetőségét kínálhatjuk. A szakirányú továbbképzések országos beiskolázási köre tovább növelhető (a nem pécsi képzési helyű képzések révén is). 7. A DPR rendszer tapasztalatai erősíthetik a képzések piacorientáltságát. 8. A karközi (interdiszciplináris) és intézményközi kutatási kapcsolatok kialakítása a kutatási tevékenység megújítását hozhatja. e) Veszélyeztető tényezők 1. A külső korlátok között említett demográfiai és munkaerő-piaci folyamatok várhatóan csökkentik a(z első és második oklevél megszerzésére irányuló) alapképzések iránti keresletet. 2. A középiskolákból érkezők tudásszintje az utóbbi időszakban jelentősen csökkent és ez a hatás kumulálódik azzal, hogy – a hallgatói létszám és az erőforrások biztosítása érdekében – jelentős számú hallgató beiskolázása szükséges az alapképzésekben. 3. A képzés iránti csökkenő kereslet várhatóan kiélezi a különböző képző helyek közötti versenyt, amint ez más szakok esetében már bekövetkezett. 4. Sajátos – belső – veszélyforrás a PTE bizonytalan gazdasági helyzete. Az egészségügyi szolgáltató tevékenység, illetve a központi egyetemi beruházások a Kartól egyre növekvő mértékű (és arányú) forrásokat vonnak el, illetve további adminisztratív megszorításokat eredményeznek. Ez a piaci alkalmazkodást jelentősen nehezíti. 5. Ez idő szerint jelentős bizonytalanságot okoz a felsőoktatás (újabb) reformja, a határozott és tartós kormányzati felsőoktatás-politikai „vízió” hiánya, a szabályozási környezet bizonytalansága, különösen a finanszírozási feltételek tisztázatlansága. 6. Az egyetem tevékenységének konszolidációjához kapcsolódik az ún. tantárgykonszolidáció kérdése. Ez a Kar esetében az általános társadalomtudományi és nyelvi képzést végző szervezeti egységeket érintheti. 7. Az állami finanszírozás és a felvételi rendszerének gyakori és rövid távú változásai közvetlenül befolyásolhatják a képzés szerkezetét. A viszonylag magas saját bevételek csak korlátozottan képesek tompítani az állami finanszírozás direkt hatásait.

74

ÖNÉRTÉKELÉSE A M AGY AR AKKRED ITÁC IÓS B IZOTTSÁG RÉSZÉRE. Összeállította: Berke Gyula egyetemi docens, dékán. Pécs 2011

Recommend Documents