A társadalmit. Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011

A társadalmi-gazdasági tér regionális természetiés környezeti problémái India és Kína példáján

Dr. habil. Wilhelm Zoltán tszv. egyetemi docens 2011

Földrajzi keretek

Az indiai szubkontinens legnagyobb és legnépesebb állama a területének majd 3/4ét elfoglaló Indiai Köztársaság (3.287.590 km2). A szárazulatok 2,2%-ára terjedő országban él Földünk népességének 17,5%a: területe alapján a Föld hetedik, népességszáma szerint (2011 márciusában 1 milliárd 210 millió) viszont második országóriása.

Őslakói a veddo-ausztralid népek

Az első nagy bevándorlási hullám során – a Kr. e. IV. évezredben – a dravidák özönlötték el a szubkontinenst, akik az É-i síkságokon már a Kr. e. III. évezredben fejlett civilizációt hoztak létre, melynek jelentősége hasonló az egyiptomi, a mezopotámiai vagy a kínai ősi civilizációkéhoz. A feltárt romvárosok (Harappa, Mohenjodaro, Chanhudaro, Lothal stb.) tanúsága szerint a dravidák társadalma csaknem egy évezreden át élt itt jól szervezett körülmények között.

Az Indus Civilizációhoz tartozó terület és annak néhány települése Indiában, Mohenjodaro (Móhendzsódáró) alaprajzával – Allchin, B. – Allchin, R. 1968 és Puskás I. 2000 alapján Jelmagyarázat: A= Alsóváros; C= Citadella; 1= Sztúpa; 2= Kollégium; 3= Tanácsterem; 4= Nagy Fürdő; a= az Indus Civilizációhoz tartozó települések elterjedésének körülbelüli határa Indiában; b= falvak csoportja; c= falu; d= város

Nagyon valószínű, hogy a városi szisztéma a természeti csapások szinergikus hatása következtében eltűnő vidéki terményfelesleg hatására roggyant meg. A városokra nehezedő népességnyomás fokozódása, amely romló egészségügyi körülményekkel párosult, pusztító járványokhoz vezethetett, így végül elnéptelenedést, a városi népesség vitalitásának elvesztését okozhatta. Akár az ember, akár a természet, vagy mindkettő hatására következett be, de i.e. 1800 körül az Indus Civilizáció elpusztult.

Más – ma már jórészt elvetett – vélemények szerint a Harappa Civilizáció végét a korai árja bevándorlás okozta. A világos bőrű, magas termetű indoárják fokozatosan a félsziget középső és déli részére szorították vissza az alacsonyabb termetű, sötétebb bőrű dravidákat. Az árja terjeszkedés évszázadai a brahman civilizáció kezdetét jelentették. Ekkor alakultak ki a társadalom sajátos tagolódását rögzítő kaszt- vagy varnarendszer csírái, amely funkciója szerint meghatározta az egyes társadalmi rétegek, csoportok alá- és fölérendeltségi viszonyait, biztosította a szükséges javak megtermelését és elosztásának módját.

Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint 845 nyelvet és dialektust beszélnek Indiában. Ezek közül ma 42 tudhat maga mögött legalább egymillió, anyanyelvi szintű ismerőt. Sok olyan nyelv és nyelvjárás van, amelyet csak néhány tíz- vagy százezer ember használ.

Nyelvcsaládok Dél-Ázsiában

Az alkotmány – helyi használatban – 22 nyelvet ismer el hivatalosnak; a központi nyelv a hindi; emellett összességében sok százmillió ember nyelve az asszámi, bengáli, bodó, dogri, gudzsaráti, kannada, kasmíri, konkáni, maithili, malajálam, manipuri, maráthi, nepáli, orija, pandzsábi, szanszkrit, szantáli, szindi, tamil, telugu és az urdu.

Főbb beszélt nyelvek Indiában

Az egyes államok szintjén további hivatalos nyelveket is használnak. A hivatalos adatok szerint a lakosság töredéke (alig 3%-a) beszéli magas szinten a volt gyarmatosítók nyelvét, az angolt, közülük 200 ezren anyanyelvüknek vallják. Hosszú időn keresztül a közép- és felsőfokú iskolák tanítási nyelve s a tudományos irodalom teljes egészében angol volt és részben ma is az. Az Egyesült Államok után India rendelkezik a világ második legnagyobb angolul beszélő tudományos közösségével. Az ország legeldugottabb részein is találunk angolul kommunikálni kész embereket.

India a függetlenség előestéjén (1947)

Hinduk aránya India körzeteiben (2001)

Sanathana-dharma 33 millió isten? Politeizmus? Ísvara: Önvaló, Valóság, Öröktől fogva létező. A megnyilvánuló Egy az Isten. A megnyilvánulás formája a teremtés, a fenntartás és a pusztítás (újrateremtés). E három „funkció” megszemélyesített jelképe a Trimúrti: Brahma, Vishnu, Shiva. Ugyanakkor isten számtalan formában képes megnyilvánulni ➫ inkarnációk Isten különleges hatalommal felruházott szolgái a félistenek (dévák), akik az élet meghatározott területeiért felelősek…

Az Indiában varnarendszernek (varna = szín) nevezett struktúrának, a portugál „casta” (jelentése: „származás, népcsoport” esetleg „tiszta”) szóból eredően adtak nevet a kortárs Európában, így született a kaszt kifejezés. Négy fő varna. Jati (2000+) Jajmani Érinthetetlenek = páriák = haridzsanok = „scheduled castes” = dalitok (17%)

A muzulmán társadalom is „kasztosodott” Idegen hódítók (arab, mongol, türk, afgán, perzsa) leszármazottai: asraf vagy khas Helyi áttértek: ajlaf, atraf, aam Előbbiek alkották a nemességet, illetve arisztokráciát. Földbirtokosok, igazgatási és vallási vezetők, vagyis az elit. Származásuk helye szerint további csoportokra tagolódtak/nak

Sayyad, shaik: arab eredet Mughal: mongol Pathan: afgán Ajlaf közösség: szegények, foglalkozási alapon legalább 170 további csoport Arzal, raizal: takarítók (legalul) A megosztás idején főleg az elit és a középosztály vándorolt Pakisztánba. Akik maradtak: OBC, többszörösen hátrányos h.

Hindu/muzulmán törésvonalak Kashmir Erőszakos térítés, áttértek Vagyoni különbségek Hitelvek konfliktusai Szent helyek körül kitört viszályok Ayodhya: 1992. december 6. ➫ a Bharatiya Janata Párt rathyatrát szervezett ➫ zavargások (Babar 1528-ban építtette a Babri Masjidot) 2002 februárjában: zavargások Gujaratban

Demográfiai robbanás

Az első népszámlálás (vagy inkább becslés) szerint 1600 körül a népesség száma kb. 130 millió volt. Jó negyed évezred múltán, 1872re a lakossága 203 millióra emelkedett. Tehát az évi népességnövekedés mindössze 270 000 fő volt. Ez a nagyon lassú növekedés többek között a belső villongások, az európai hatalmak India ellen viselt háborúi, az éhínségek és járványok következtében fellépő – a magas születési arányt megközelítő, sőt nem egy esetben felül is múló – halálozások számlájára írható.


1891-ben viszont már 279 millió főt számláltak meg, azaz az évi növekedés kereken 4 milliós volt. A brit gyarmatosítás megszüntette India külső és belső háborúit, javultak az egészségügyi feltételek is. Mégis, 1931-ben ugyanennyit írtak csak össze, azaz a népesség növekedése e négy évtized távlatában gyakorlatilag nulla volt, többek között az 1891–1901 és az 1911–1921 közötti évek influenzajárványai, ill. a növénytermesztés hagyományos szerkezetének megbontása és a monszun kimaradása nyomán keletkezett éhínségek miatt.


Az 1930-as évektől kezdve a népesség növekedése felgyorsult: 1931–1951 között ismét évente mintegy 4 millióval nőtt a lélekszám. 1951-től (ekkor már 361 millióan éltek Indiában) pedig a még mindig magas születési arány, a csökkenő halálozás és az átlagos életkor kitolódása következtében a népesség gyarapodása rendkívüli, ez idáig soha nem tapasztalt méreteket öltött: megkezdődött a demográfiai robbanás.


1961-ben 439 millióan éltek az országban, ami csaknem 8 milliós évi növekedésnek felel meg. 1971-ben 548, 1981-ben 684, 1991-ben 846 millióan lakták Indiát. 2001re a népességszám átlépte az 1 milliárdos küszöböt 2011. március 1-jén: 1.210.193.422 fő (2001: 1.028.737.436, vagyis a gyarapodás: 181 millió fő – [Brazília])


A függetlenség elnyerésétől napjainkig eltelt 60 év során háromszorosára nőtt India lakossága. Jelenleg csaknem annyian élnek Indiában, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Indonéziában, Brazíliában, Pakisztánban, Oroszországban és Japánban, azaz a Föld harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik legnépesebb államában együttvéve, vagy kb. annyian, mint Európa és Angol-Amerika valamennyi országában! Ezt a népszaporodási ütemet figyelembe véve 2025-re 1,4 milliárd, 2050re 1,64 milliárd emberrel lehet számolni az Indiai Köztársaságban, azaz – ha nem mérséklődik közben a népesség növekedése – Földünk legnépesebb állama lesz.


A születési arányszám a múlt század elejétől napjainkig csak felével csökkent, és még mindig magas (23‰). Indiában a házasság szinte vallásos kötelességnek minősül. Az anyagi ellátottság és az érzelmi érettség vagy az egyéni párválasztás még napjainkban sem meghatározója a házasságnak. Ma is fennáll a korai házasságkötés szokása, jóllehet 1929-ben törvényt hoztak ellene. Mégis, a falvakban élő 15–20 év közötti fiatalok több mint 2/3-a házas! Ez, valamint az özvegyek újbóli férjhezmenetelét akadályozó társadalmi tilalom feloldása – ami kb. 20 millió nőt érintett – szintén a népszaporulat növekedéséhez vezetett

Dekád

Születési arányszám (‰)

Halálozási arányszám (‰)

Természetes szaporodás (‰)

1901-1911

49,2

42,6

6,6

1911-1921

48,1

47,2

0,9

1921-1931

46,4

36,3

10,1

1931-1941

45,2

31,2

14,0

1941-1951

39,9

27,4

12,5

1951-1961

41,7

22,8

18,9

1961-1971

41,2

18,9

22,3

1971-1981

37,2

16,2

21,0

1981-1991

30,9

10,8

20,1

1991-2001

25,4

8,4

17,0


Ez utóbbinak különösen a demográfiai robbanás kezdetén volt fontos szerepe, már csak azért is, mert szemben a mi nőtöbbségű Európánkkal, a nemek arányát tekintve Indiában a férfiak vannak többen (1000 férfira mindössze 936 nő jut), jóllehet a nők biológiailag ellenállóbbak. Valószínűleg a nők kulturális, egészségügyi és társadalmi körülmények okozta magasabb (főként gyermekkori) halálozásával függ össze ez a kedvezőtlen arány. A leánygyermek születését nem kíséri osztatlan öröm, mert kiházasításuk pénzbe kerül (átlagosan 12500 USD), s munkaerejét a férj családjában (a falvakban generációkat tömörítő nagycsaládban) hasznosítják, így a szülők időskorukban – átfogó nyugdíjrendszer nem lévén – csak az otthon maradt fiúgyermekre támaszkodhatnak.


A halálozások aránya egy évszázad alatt – a jobb egészségügyi ellátottság következtében – kb. 1/5-ére csökkent (8,4‰), s jelentősen kitolódott az életkor felső határa is. A századelőn a születéskor várható élettartam alig 24 év volt, és 1941ben is csak 32; ma viszont közel 69 év, mely megegyezik hazánk 2007-ben megszületett fiúcsecsemőinek élethosszkilátásaival.


A természetes szaporodás az elmúlt évtizedekben mérséklődött ugyan, de még így is magas (17‰). A népességnövekedés gyors üteme – különösen a demográfiai robbanás kezdeti időszakában – nem azért tűnt riasztónak, mert abszolút mértéke túlságosan magas volt, hanem mert nem kísérte olyan gazdasági fejlődés, mint a fejlettebb országokban.

Korábban az angolok gyarmatbirodalmuk területén sok helyütt – pl. Malajzia, Kelet- és Dél-Afrika – indiai „szerződéses munkásokat” telepítettek le. A XX. század derekától jelentős számban érkeztek Gandhi hazájából vendégmunkások az Öböl-országokba is. Ezek között akad olyan (Egyesült Arab Emirátusok), ahol a lakosság 62%-át indiaiak adják. Ugyanilyen arányban élnek indiaiak Mauritiuson, de 10%-ot meghaladó a lakosságból való részesedésük Guyana, Trinidad és Tobago, Fidzsi, Suriname, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és Kuvait esetében is. Európában – érthető történelmi okok miatt – Nagy-Britanniában él a legnagyobb indiai közösség (2,3 millió fő), de az Egyesült Államokban szintén meghaladja már az indiai bevándorlók száma a 2 milliót.

India demográfiai arculata fiatalos. Napjainkban a lakosság mintegy 1/3-a 15 éven aluli és csak a népesség 5%-a idősebb 64 évesnél. Mindezért az átlagos életkor 25 év. Ez a juvenilis korstruktúra komoly lehetőségeket rejt a XXI. század globális gazdaságának kiaknázására. Az indiai népességkoncentráció nemcsak történelmi kora, eredete alapján különbözik, pl. az európaitól vagy az észak-amerikai népességtömörülésektől, hanem az alapjául szolgáló gazdaság szerkezete tekintetében is. Az indiai tömörülés kezdettől fogva a mezőgazdaságra épült, az agrárfoglalkozásúak aránya még ma is nagyon magas (60%), az iparban (12%) és a harmadik szektorban (28%) foglalkoztatottak aránya messze elmarad mögötte.

Tigris vagy sá sárká rkány?

Új világgazdaság – Kína és India kibontakozásával a hatalom keletre tolódik: létrejön „Chindia”? Kína a hagyományos tömegcikktermelésben továbbra is élenjáró marad, sokmillió dolláros elektronikai iparral, nehézipari központokkal. India erősödő hatalom a szoftvergyártásban, tervezésben (design), szolgáltatásokban, precíziós műszergyártásban. Az ellentétes politikai, hatalmi és gazdasági érdekek azonban valószínűleg megakadályozzák az integrációt.

Előnyök és hátrányok Kína marad az ipari óriás… (Billió (Billió USD)

…miközben India szárnyal az IT és a szolgáltatások terén. (Milliá (Milliárd USD)

Előnyök és hátrányok Az indiai befektetések jóval jövedelmezőbbek… (%)

…és a bankok is kedvezőbb helyzetben vannak… (a kö kölcsö lcsönök %%-ában)

…de Kína több befektetést csábít. (Milliá (Milliárd USD)

Versenyelőnyök és hátrányok Kína India előtt jár… (USD)

…de India munkaereje fiatalabb… (a munkaerő munkaerő átlagé tlagéletkora)

Versenyelőnyök és hátrányok …és a duzzadó népességszám… (milliá (milliárd fő fő)

…segít utolérni az élenjárókat. (billió (billió USD)

Előretörés a műszaki alkalmazásokban

Kína és India a legfontosabb növekvő piacok

A függetlenség elnyerését követő 30 szűk esztendő

Fél évszázaddal a függetlenség kivívása előtt az indiai gazdaság stagnált. A gazdasági növekedés 0,8% volt évente, mely megegyezett a népességnövekedés rátájával, így az egy főre jutó jövedelem nem változott. A függetlenség első évtizedeiben ez évi átlagban – 1950 és 1980 között – 3,5%-ra nőtt. Egyúttal a népességnövekedés is felgyorsult, melynek következtében az egy főre jutó növekmény csak 1,3% volt.

„Hindu növekedési ráta”

A függetlenség elnyerését követő 30 szűk esztendő

Jawaharlal Nehru és lánya, Indira Gandhi, béklyóba verte az indiaiak energiáit a kapitalizmus és a szocializmus legrosszabb vonásaiból kevert gazdaságban. Rossz hatásfokú, monopolizált állami szektor. Agyonszabályozott magánszféra. A világ legszigorúbb ár- és termelésellenőrzési rendszere. Gátolt külföldi befektetések. Az indiai gazdaság megfosztása a külföldi technológiától és versenytől egyaránt. A szervezett munkásság dédelgetése = hatékonyság csökkenése. Az alapoktatás színvonalának javítását elhanyagolták.

Rajiv Gandhi: óvatos reformok 1991-ben. (1991-ben Indiának már csak egy milliárd dollár valutatartaléka volt, szemben a 2005-ös 118 milliárddal.)

Saját recept alapján erősödő gazdaság

1980-2002 között évi 6%-os bővülés. Ezt követően 7,5%-ra emelkedett. Az indiai középosztály – létszámát tekintve – az utóbbi húsz évben megnégyszereződött, mára megközelíti a 250 millió főt! Mindeközben az ország nélkülözőinek évente 1%-a küzdötte fel magát a szegénységi küszöb fölé (Napi 100.000 ember!!!). A népességnövekedés 2,2%-ról 1,7%-ra csökkent. Az egy főre eső GDP 1178 USD-ról 3051 USD-ra nőtt (vásárlóerő paritáson számolva). India jelenleg a világ negyedik legnagyobb gazdasága, rövidesen – Japánt maga mögé utasítva – a harmadik lesz.


Ha a növekedés mértékét vesszük górcső alá, akkor Kína megnyerte az utóbbi 20 év versenyét, évi 9,5 %-os bővüléssel. A Deutsche Bank előrejelzése szerint, köszönhetően az indiai reformoknak és a munkaerő-növekménynek, az elkövetkezendő 15 évben India lekörözi Kínát a növekedés ütemét tekintve.

Az indiai gazdasági növekedés üteme (%)


A hurráoptimizmust elkerülendő: India foglalkoztatottjainak mindössze 0,7%-a dolgozik a high-tech szektorban, ha ehhez hozzáadjuk az exportra termelő iparban alkalmazottakat, még mindig csupán 6%nál tartunk.

Saját recept alapján erősödő gazdaság Belső piactól ÎÍ export, Fogyasztás ÎÍ beruházások (A fogyasztás adja az ország GDP-jének 64%-át, szemben Európa 58, Japán 55 és Kína 42%-ával. ), Szolgáltatások ÎÍ ipar, High-tech ÎÍ alacsony hozzáadott értékű termékek. A világgazdasági leszálló áramlatoktól való elszigetelődés, bővülés helyett inkább bizonyos fokú stabilitás. A fogyasztás vezérelte modell, kedvezőbb hatású volt a társadalomra, mint más fejlődési stratégiák, így a társadalmi különbségek, a többi fejlődő országgal ellentétben, kevésbé gyorsan nőttek.


Az ország Gini indexe – a jövedelemkülönbségeket egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mutató mérőszáma – 33, szemben az Egyesült Államok 41-es, Kína 45-ös és Brazília 59-es értékével. A GDP bővülés 30-40%-át a termelékenység növekedése adja, az egészséges és hatékony gazdaság legfőbb jeleként, szemben a tőke, vagy a munkaerő gyarapodásával


Az államadósság jókora, mely akadályozza az infrastrukturális beruházásokat. A túlságosan szigorú munkaügyi törvények, (a munkavállalók nagyjából 10%-ára érvényesek csak). Az állami szektor, bár jóval kisebb, mint a kínai, még mindig túlságosan nagy és rossz hatásfokkal működik. Noha India sikeresen alapított jó minőségű, tőkeés tudásintenzív termékeket gyártó ipari ágazatokat, sikertelen maradt a széles bázisú, munkaintenzív termékeket készítő ágazatok megteremtésében.


Az indiai, vállalkozásokra épülő minta és a kínai, állami irányítású modell közti különbség jól látható. A kínai siker az állami szektor vállalatai és a külföldi tulajdonú cégek exporttevékenységén nyugszik. Peking még mindig bizalmatlan a vállalkozókkal szemben. A költségvetési előirányzat terhére felhasználható hitelek mindössze 10%-át kapják a vállalkozások, ugyanakkor a foglalkoztatottak 40%-a a magánszektorban talál megélhetést. Indiában a hitelek 80%-át vállalkozók veszik fel.


India kihagyja a saját „ipari forradalmát”, agrárországból a szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. A világ „fejlett” országainak legtöbbje a primer gazdaság fölényétől a szekunderen keresztül jutott el a tercier ágazatok túlsúlyáig. Úgy tűnik, India kihagyja a középső lépést. Ma a szolgáltatások több, mint 50%-kal járulnak hozzá az ország GDP-jéhez, míg a mezőgazdaság csak 22, az ipar pedig 27%-át adja (szemben a kínai 46%-kal). Ráadásul az indiai ipar jórészt high-tech és magas feldolgozottságú termékeket gyárt.

Outsourcing

Könyvelés: 2003-ban mintegy 25000 egyesült államokbeli adófizető adóbevallását készítették Indiában. 2004-ben ez a szám 100000-re emelkedett. 2005-ben már 400000 volt. Egészségügyi szolgáltatások: pl. CT-, illetve MRI-képek elemzése, a diagnózisalkotás. A hírellátó lánc egyes elemeinek, vagy az elemzéseknek a kihelyezése: a Reuters már 1600 munkatárssal rendelkezik Indiában. Telefonos ügyfélszolgálatok.

Outsourcing → K+F

Hiba lenne azt gondolnunk, hogy az outsourcing önmagában, légüres térben működhet. Szükségszerűen kíséri a K+F megjelenése is. Karnataka Információtechnológiai Hivatalának adatai szerint a Cisco Systems, az Intel, az IBM, a Texas Instruments és a GE indiai egységei már mintegy 1500 szabadalmi bejegyzést kezdeményeztek (2008-ig) az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál. A Texas Instruments egymaga 270 amerikai szabadalmat jegyzett indiai érdekeltségeiből.

IIT-k (Indian Institute of Technology) több százezer indiai szerzett mérnöki diplomát → otthon nem találtak megfelelő munkahelyet. 1953-ra, már 25000, a legjobb indiai műszaki egyetemekről kikerült fiatal dolgozott az Egyesült Államokban. Ezek a műszaki értelmiségiek, hála az indiai adófizetők pénzéből kiváló minőségűre felhozott felsőoktatásnak, jelentősen növelték Amerika tudáslapját. Az információtechnológiai forradalom mára lehetővé tette az indiaiaknak, hogy hazájuk elhagyása nélkül csatlakozzanak a globális munkaerőpiachoz, évente nem is kevesen. 2,5 millió frissdiplomás mellett egy sereg jól képzett, korábban háztartásbeli nő is helyet kér ezen a „vásártéren”. Figyelemre méltó az MBA-diplomát szerzők évenkénti száma: 89000! Indiában ma 2,9 millió fiatal pénzügyi és számviteli szakember dolgozik, míg az Egyesült Államokban 1,8 millió. Az amerikai National Science Board jelentése szerint a természettudományos képzésben is jelentős a legnagyobb földrész kvantitatív fejlődése. 2003-ban a világon természettudományos egyetemi alapképzésben részesült 2,8 millió diák közül 1,2 millió ázsiai egyetemen végzett helyi fiatal, 830000 európai és 400000 egyesült államokbeli. Bár a fenti szám jórészt kínai diákokat takar, az indiaiak részaránya is jelentős. A világ legnagyobb angol nyelvű tudományos közössége indiai!

A fiatalok

Tigris vagy sárkány? profilja (Forrás: Grey Global Group)

Kína

India

A fiatal, egyedülálló nők 62%-át nem zavarja, ha mások szeme láttára hibázik. A fiatal kínai felnőttek 23%- A fiatal, egyedülálló nők a nem tartja fontosnak a 76%-a maga kíván dönteni gyermekvállalást. arról, hogy mikor vállal gyermeket.

A kínai fiatal felnőttek 66%a individualistának tartja magát.

A fiatal kínai felnőttek 64%- A fiatal, városi nők 51%-a szerint a nagy ház és az a szerint a házas férfiaknak autó kulcs a boldogsághoz. részt kell venniük a házimunkában.

Új exportcikk? Kína és India is megelőzi az Egyesült Államokat a fiatal szakképzettek számát tekintve.

Tigris vagy sá sárká rkány?

A világgazdaság átszabása – A világ GDP-jéből való részesedés 2004ben (tény), 2025-ben és 2050-ben (becslés) Forrá Forrás: Keystone India

Többiek 20%

Többiek 21% USA 28%

USA 27%

India 2% India 5%

Kína 4% Japán 12%

Kína 15% Japán 7%

EU 34%

Többiek 10% USA 26% India 17%

EU 15% Kína 28%

Japán 4%

EU 25%

Riasztó számok 1 Millió

30 Millió

203 Millió

Fiatalkori Kínai és Indiai Munkahaláleset évente fertőződik meg vállalónak nincs 2010-re a Indiában és teljes HIV/AIDS Kínában, a munkaidejű vírussal. légszennyezés állása. következtében.

Linfen – Kína

Közvetlenül érintett népesség: 3.000.000 fő A kínai szénbányászat és az arra alapozott energiatermelés egyik fellegvára. Korom, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogénoxidok, arzén, ólom...

Linfen – Kína

A levegő minősége itt a legtragikusabb Kínában és a világ 20 legrosszabb levegőminőséggel rendelkező városa közül 16 szintén a Közép Birodalmában található. A WHO által kitűzött határértékek többszörösét mérik.

Linfen – Kína

A tartomány kútjainak 52%-a ártalmas vizet ad. A tartomány gyermekeinek jelentős része ólommérgezéstől szenved.

Tianying – Kína

Érintett lakosság: 140.000 fő Kína legnagyobb ólom-előállító bázisa, a nemzeti termelés fele innen származik. A légköri ólomkoncentráció 8,5-szerese, a talajé 10-szerese a kínai egészségügyi határértéknek.

Tianying – Kína

Az itt élők döntő része szenved az ólommérgezés következményeitől: agyvelőbántalmak, alacsonyabb értelmi szint, tanulási problémák, koncentrációs nehézségek, hiperaktivitás stb.

Sukinda – India

Érintett lakosság: 2.600.000 fő Az orissai Sukinda-völgyben találjuk India ismert krómérc-készletének 97%-át. A világ legnagyobb külszíni bányái közé tartoznak.

Sukinda – India

12 bánya termel, mindegyikük környezeti hatásvizsgálatok, környezetvédelmi tervek nélkül. 30 millió tonna meddőt halmoztak fel a környéken A felszíni vizek 70%-a, az ivóvíz 60%-a szennyezett (a krómtartalma 20-szorosa a megengedettnek). A krónikus légúti megbetegedések jelentik a döntő halálokokat. A területen a halálozások 85%-a a bányaművelés káros környezeti hatásainak számlájára írható.

Sukinda – India

Klasszikus példája a szennyezőanyagok különböző módokon való regionális szintű szétterjedésére és egészségkárosító hatásaikra.

Sukinda – India

Kínával ellentétben, itt civil szervezetek is megkezdték a kármentesítést, pl. az Orisszai Önkéntes Egészségügyi Szövetség.

Vapi – India

Érintett lakosság: 71.000 fő A 400 km-es gujarati „Arany-folyosó” déli vége, ahol 50 különböző iparvállalat 1000 leányvállalata működik, ezek többsége vegyipari cég.

Vapi – India

Az ipari tevékenységből hatalmas mennyiségű szennyezőanyag származik, pl. a higanykoncentráció a terület felszín alatti vizeiben 96-szorosa a WHO által megállapított határértéknek.

Vapi – India

Az innen származó élelmiszerek 60-szor több nehézfémet (réz, króm, kadmium, cink, nikkel, ólom, vas) tartalmaznak, mint az India más területein termeltek.

Vapi – India

Rendkívül magas számban fordulnak elő bőr-, gége- és tüdőrákos megbetegedések, vetélések, illetve női terméketlenség. A károk csökkentése érdekében hulladékkezeléssel foglalkozó szervezetet alapítottak a vállalkozók.

8000 7000 6000 5000

öntözött nem öntözött

r

G

uj

ha Bi

ar a H ar t ya Ka na rn at M ak ah a M a d ara sh hy tr a Pr a ad es h O ris sa Pu R njab aj as t Ta han m il U N tta r P adu ra de sh

hr a

Pr ad es h

4000 3000 2000 1000 0

An d

rúpia/ha

Az öntözéses és az öntözés nélküli mezőgazdálkodás jövedelemkülönbségei India néhány államában (Briscoe, J. – Malik, R. P. S. 2006 alapján)

A napszámosok alkalmazásának átlagos ideje havonta, öntözést alkalmazó, illetve azt nélkülöző falvakban (Chambers, R. 1988 alapján) öntözött nem öntözött

30 25 20 15 10 5

m

d e b er ce m be r

sz

no ve

sz

e p tu s te m be r

0

au gu

m unkanapok szám a

35

Az öntözés típusa birtokméret szerint (a terület %ában) (Malik, R. P. S. 2005 alapján) 35 30 25

Csatorna Tank Kút

20 15 10 5 0 gy a N

-

si K

Az öntözött területek kiterjedésének változása Indiában, az öntözés típusa szerint (Bhatia, R. 2005 alapján) 35 Csatorna

30

Tank

millió ha

25

Kút

20 15 10 5 0 1950-51

1960-61

1970-71

1980-81

1984-85

1993-94

19992000

Az elektromos áram ára és előállítási költsége India néhány államában, 2004-ben (Bhatia, R. 2005 alapján) Punjab Tamil Nadu MP Bihar Költség

Karnataka

Ár

India Gujarat Maharashtra Nyugat-Bengál UP 0

100

200

300

Paisa/kwh

400

500

80

1 9 -8 1 81 19 82 82 1 9 -8 3 83 19 84 84 1 9 -8 5 85 19 86 86 1 9 -8 7 87 19 88 88 1 9 -8 9 89 19 90 90 1 9 -9 1 91 1 9 -9 2 92 19 93 93 1 9 -9 4 94 19 95 95 1 9 -9 6 9 1 9 6 -9 99 7 2 0 -2 0 0 00 0 20 200 02 1 2 0 -2 0 0 03 3 -2 00 4

19

Az áramfogyasztás változása Indiában 1980 és 2004 között Forrás: www.thirdworldwatercentre.org

400000

350000

300000 Mezőgazdasági célú áramfogyasztás

Összes áramfogyasztás (MKwh)

250000

200000

150000

100000

50000

0

A felszínalatti vízkészlet ingatag helyzete Tamil Naduban (Misra, S. 2005 alapján)

100% 80% 60% 40% 20% 0%

Biztonságos (a vízkivétel a visszatöltődés 70%-a alatt marad) Kritikus közeli (a visszatöltődés 70-90%-át kinyerik) Kritikus (a visszatöltődés 90-100%-át kinyerik) Túlhasznált (a visszatöltődés 100%-át kinyerik)

A talajvíztükör esése (%) az indiai Punjabban 1966 és 1996 között

Jelmagyarázat: 1 = 0 - 15 2 = 15 - 30 3 = 30 - 60

India néhány innovatív vállalata (*Beté (*Betétállomá llomány **a 2005. má március 3131-ével befejező befejeződött kö költsé ltségveté gvetési évben)

Vállalat

Tevékenység

Bevétel** Nyereség** Innováció (milliárd USD) (millió USD)

Bharti TeleVentures

Mobil operátor

1,8

330

Kihelyezett há hálózati szolgá szolgáltatá ltatások, így a menedzsment az eladá eladásokra és a marketingre tud koncentrá koncentrálni.

Tata Motors

Autógyártás

4,5

318

Egy 2.200 dollá dolláros szemé é lyautó szem lyautó fejleszté fejlesztése, melyet kosá kosárban terjesztenek és a vá vásárlá rlás helyé helyén szerelnek össze.

ITC

Agrobiznisz

3,0

503

E-kereskedelem alkalmazá alkalmazása a termelteté é s é s a beszerzé termeltet beszerzés eseté esetében rurá rurális terü területeken.

ICICI Bank

Pénzügy

22,8*

460

Még az Indiá Indiában megszokott alacsony szolgá szolgáltatá ltatási dí díjakná jaknál is kedvező kedvezőbb árak alkalmazá alkalmazása kü külfö lföldi üzleti partnerek megszerzé megszerzésére.

TCS

Szoftver

2,2

471

Egy felnő felnőttoktatá ttoktatási szoftver kifejleszté kifejlesztése, mely 10 hé hét alatt 500 szó szó írását-olvasá olvasását taní tanítja meg, szimbó szimbólumok segí segítsé tségével.

20 tőkeerős kínai vállalat

(*2003(*2003-as adat)

Vállalat

Forgalom 20042004-ben (milliá (milliárd USD)

Tevé Tevékenysé kenység

Állami tulajdon (%)

Sinopec

73,6

Kőolaj kitermelé kitermelés és kereskedelem

84

PetroChina

70,4

Kőolaj kitermelé kitermelés és kereskedelem

90

China Mobile

23,6

Mobil szolgá szolgáltatá ltatás

75

First Auto Works (FAW)

14,0*

Autó Autógyá gyártá rtás

100

China Minmetals

12,1*

Bányá nyászat

100

Shanghai Automotive

11,8*


100

China Life

8,1

Biztosí Biztosítás

73

China Netcom

7,9

Vonalas telefontelefon-szolgá szolgáltatá ltatás

75

Baoshan Iron & Steel

7,1

Acé Acélgyá lgyártá rtás

61

CNOOC

6,8

Kőolajkutatá olajkutatás

71

TCL

4,9

Elektromos berendezé berendezések gyá gyártá rtása

25

ZTE

4,1

Telekommuniká Telekommunikáció ciós há hálózatok szerelé szerelése

53

Lenovo

2,7

Szá Számítógépgyá pgyártá rtás

50

China Merchants Bank

2,6

Pénzü nzügyi szolgá szolgáltatá ltatások

18

Haier

1,8


30

Konka

1,6


24

Sinochem

1,6

Petrolké Petrolkémia

53

Changhong Electric

1,4


54

Dongfeng Automobile

0,7


70

Cosco

0,2

Hajó Hajózás

52

A különböző mutatók átlagát – ez minél kisebb, annál fejlettebb a körzet – korreláltattuk a körzetben jelen lévő vallások követőinek arányával Hinduk: r=0,183786 Muszlimokat: r=0,1369 A kisebb vallási közösségeket elemezve az értékek: keresztények (r= -0,16069), szikhek (r= -0,24259), buddhisták (r= -0,15207), jainisták (r= -0,26089), más vallásúak (r= 0,018413) és nem vallásosak (r= -0,048)

A vallási szempontból sokszínű körzetek fejlettebbek

A társadalmit. Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011

Recommend Documents