Népesítési szerkezet
Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs
Hal telepítések, népesítés Szabályszerűségek • Vizek tulajdonságai
• Biológia • Táplálék láncok,
hálózatok • Cél Biomanipuláció Termelés
Táplálék láncok, hálózatok Tápláléklánc /trofikus szociális háló/: az egy adott ökoszisztémán belül élő fajok közti táplálkozási kapcsolatokat írja le.
Trofikus szintek Termelők (producensek): olyan szervezetek, amelyek testük anyagát autotróf módon, túlnyomórészt szervetlen anyagok felhasználásával építik fel. Energia-forrásul a Nap sugárzó energiája (kiv. kémiai energiája) szolgál. Fogyasztók (konzumensek): mivel szervetlen anyagból szerves anyag szintézisére nem képesek, életfolyamataik fenntartásához élő szerves anyag fogyasztásától függenek. Táplálékbázisként vagy a producensek szolgálnak (=primer konzumensek, növényevők), vagy más konzumens szervezetek (=szekunder, tercier konzumensek, ragadozók). Lebontók (destruensek): elhalt szervezetek, anyagcseretermékek energiatartalmát hasznosítják és a szerves anyag lebontásával alkotóelemeit a tápanyag-körforgalom számára hozzáférhetővé teszik.
Trofikus kaszkád Vízi életközösségek fejl. és tulajdonságai -> tápanyagkészlet Fény, C,P, N
Perifiton és fitoplankton
DE!!!
Elsődleges termelés!!! Közepes és nagy foszfortartalmú vizeken-> foszfor meghatározza az alga biomasszát, de a tényleges fitoplankton mennyisége ennél jóval kisebb! Potenciális biomassza ill. produkció: rendelkezésre álló tápláléktól függ
Realizált biomassza ill. produkció: felette lévő szomszédos trofikus szinttől függ „top-down kontroll”
„Top down kontroll”
„Top down kontroll” Ragadozó halak
Planktonfogyasztó halak
Nagy méretű zooplankton
Kis méretű zooplankton
Fitoplankton
„Top down kontroll” Ragadozó halak
Planktonfogyasztó halak
Nagy méretű zooplankton
Kis méretű zooplankton
Fitoplankton
„Top down kontroll” Vagyis a rendelkezésre álló tápanyag által megszabott határokon belül, a fitoplankton dinamikáját, fajösszetételét és biomasszáját a tápláléklánc struktúrája és működése határozza meg.
Eutotróf vizek vízminőségének javítása a táplálékláncon keresztül
„Top down kontroll” • A szomszédos trofikus szintpár közötti top-down hatás erőssége befolyásolja a folyamatot • A legfelsőbb szinten (ragadozó) történő beavatkozás nem minden esetben halad végig a teljes láncon:
• A fitoplankton kis foszfortartalma gátolhatja a hatékony szűrőfajok (pl. Daphnia sp., nagy a C:P aránya -> nagy foszfor éhség) populációinak kifejlődését • ragadozók hatása -> növekszik a nagyobb méretű prédafajok aránya -> kinőnek • pozitívan méretszelektív planktonfogyasztó halak -> kisebb méretű zooplankton, szűrése -> nagyobb nem „ehető” algafajok növekedése
„Top down kontroll” • Préda adaptív anti-predátor válasza: predátor által kiválasztott kémiai anyagok (kairomon) indukálnak • planktonfogyasztó halak: nagy testméret elérése viselkedés változtatás (aktivitás minimalizálás, habitat váltás, csökkentett táplálkozási távolság) • zooplankton: viselkedésbeli változás (napi vándorlás, rajokba tömörülés, vegetáció közti megbúvás predátor indukált morfológiai változás (sisak vagy héjtüske)
„Top down kontroll” • fitoplankton: kolóniaképzés, vagy morfológia, sejtfal, struktúra változás • kaszkád hatás megakadása: zoo-fitoplankton szinten
Alternatív Egyensúlyi Állapot Teóriája - Sekély tavak
- Átlátszó egyensúlyi állapot: szubmerz makrovegetáció, kis fitoplankton biomassza, nagyméretű zooplankton, kis zooplankton- és bentonfogyasztó halállomány, nagy ragadozó állomány. - zavaros egyensúlyi állapot: a víztestben az alga, ill. lebegőanyag mennyisége nagy. Csekély hínárvegetáció, kis méretű zooplanton fajok dominanciája, plankton- ill. bentonfogyasztó halak állománya nagy, ragadozó fajok állománya kicsi.
Példa: Lake Mendota
Példa: Kis skála
Példa: nagyobb térskálán
Tógazdasági népesítési szerkezet
Tógazdasági termelési szerkezet • Monokultúra
• Bikultúra (75-25 %) • Polikultúra (amur 5-10%, fehér busa 20-30%, pettyes busa 0-3%)
• Teljes polikultúra - ponty 75 %
- busa 15% - amur 5-8% - ragadozók 2-5%
Ponty • Zsenge korban első táplálék: 100-300 µ nagyságú kerekesférgek (Rotatoriák), evezőlábú rákok (Copepoda) fejlődési alakjai (Nauplius-lárva, Copepodit-lárva) • 10 napos kortól: ágascsápú rákok (Cladocera) • 1 hónapos kórtól: iszap, Tubifex, árvaszúnyog lárva • Később: nádas, bentosz, trágyahalmok (férgek), hínár friss hajtásai, békaszaőlő magtermései stb • mindenevő hal
Fehér busa • Zsenge korban hasonló a pontyhoz 1 hónapos korig • Algák + detritusz • iszapot nem túrja, de vízfelszín ellenőrzése • érdekességek: • pontyürülék • trágyalé szerves törmelékei • fitoplankton fogyasztó
Pettyes busa • Zsenge korban hasonló a pontyhoz • Algák + detritusz • iszap felszínén lévő rovarlárvák és férgek felszedése
• zooplankton fogyasztó
Amur • táplálkozásában sokoldalú hal • fő: lágy- és keményszárú növények • zsengeivadék korban: apró zooplankton • 10-12 napos korban rászoktatható a fonalas zöldalgákra (Cladophora)
• 15 napos kortól: apró békalencse, de még zoopl. • túrja az iszapot -> gyökerek tépése
• hínár és növényevőhal
Compó • régen értékes mellékhal, ma „elhanyagolt” • dús hínárú, erősen benőtt helyek -> sok állati eredetű t. • kb. 15 napos korig: kerekesférgek és alacsonyabb rendű rákok • élete végéig: iszaplakó szervezetek, rovarok, növények levelének csipkedése • Herman Ottó: halpiócákat, haltetveket más halról •Doktorhal
Harcsa • zsengeivadékai: evezőlábú és ágascsápú rákok, később árvaszúnyog lárvák • 30-40-50 mm-es hossz: áttérés a ragadozó életmódra, kannibalizmus is
• Sokféle testméretű hal, kérészlárva, giliszta, ebihalak, békák, madarak, apróbb emlősök • táplálkozási jellemző: leselkedő ragadozó, nagy szájjal, sűrű kefefogazattal, bő torokkal, télen is táplálkozik
• Fakultatív ragadozó
Csuka • Zsenge ivadék: önálló terület a tavi növényzetben: kerekesférgek, alacsonyrendű rákok, szúnyoglárvák • 20 napos életkorban ragadozó
• kannibalizmus, apró halivadékra lecsap • zömmel nappali életmód, leselkedő ragadozó, bő torokkal • egész évben táplálkozik, kiv: nyár: fogváltás és szaporodás
• hírhedt obligát ragadozó
Süllő • Zsenge ivadék: evezőlábú rákok fejlődési alakjai • Növekedésével együtt jár a nagyobb testméretű rákok és árvaszúnyog lárva fogyasztása is • 25-35 mm-es kortól áttér a ragadozásra • 5-6. hetes kortól: főbb táplálék az apróbb halak közül kerül ki • leselkedő ragadozó, szűk torkú hal, télen is táplálkozik
• obligát ragadozó
Ponty monokultúra
Ponty-busa bikultúra
Polikultúra (ázsiai modell)
polikultúrás gazdálkodás
hektárra vetített halhozamok növelése
több halfaj
természetes és kiegészítő tápanyagok jobb hasznosítása
választékbővülés
éves halfogyasztás növekedése
ÁGAZAT JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE
Tógazdasági termelési szerkezet
Népesítés megtervezése • Tervezés!! -> piaci igények
• Egyedi tömeg: takarmányozás és kihelyezett halak létszáma • Haleltartó képesség ill. haltermelő képesség
• talaj adottságok • vízminőség
• tápanyag ellátottság • vízmélység • stb. • Helyi tapasztalat !!!
Népesítés megtervezése • 1 m - > 1000-1500 kg/ha eltartás • kritikus augusztus vége • előneveltből egynyaras: 50 x (100 x) = 0,2-0,3 g->15-30 g • növendéknevelés: 10-15 x = 15-30 g -> 200-300 g • áruhal nevelés: 4-5 x = 200-300 g -> 1000-1500 g • Kallódás (madárkár, orvhalászat, betegség stb): • előneveltből egynyaras: 25-30 % • növendéknevelés: 20-25 % • áruhal nevelés: 10-20 %
Ivadék népesítése • zsenge ponty, amur, busa, harcsa (egyfázisú ivadéknevelés) • compó, amur, busa, DE ponty nem! • kétnyaras compó, kétnyaras növényevők, egynyaras ponty • compó-széleskárász bikultúra • zsenge csuka – idősebb ponty korosztályok • előnevelet és egynyaras süllő – különböző pontyfélékkel, DE razbóra
• zsenge harcsa compó, fehér busa, ponty, amur
Pontyhozamok monokultúrás termelési szerkezetben Népesítés
Megmaradás
Hozam
egyedszám/ha
kg/ha
egyedszám/ha
%
kg/ha
Lárvaelőnevelt
1-4 millió
0
300 0002 millió
30-60
90-400
Lárvaegynyaras
300 000-600 000
0
25 000-70 000
5-30
400-1 000
Előneveltegynyaras
60 000-120 000
20-30
35 000-60 000
50-70
900-1 400
Egynyaraskétnyaras
10 000-15 000
100-300
6 000-10 000
50-70
1 200-1 800
Kétnyaraspiaci méret
1 000-2 500
200-500
800-2 000
60-80
1 200-1 600
Pontyhozamok polikultúrás, félintenzív termelési szerkezetben Népesítés egyedszám/ha
Megmaradás kg/ha
egyedszám/ha
Hozam %
kg/ha
LÁRVA- EGYNYARAS: Ponty
200 000-500 000
-
20 000-60 000
300-1000
Fehér busa
100 000-300 000
-
10 000-50 000
150-400
Pettyes busa
20 000-100 000
-
2 000-10 000
Amur
20 000-100 000
-
2 000-10 000
30-100
Összes
350 0001 000 000
-
34 000-170 000
510-1 600
5-30
30-100
ELŐNEVELT- EGYNYARAS: Ponty
60 000-80 000
12-20
30 000-40 000
600-1 200
Fehér busa
20 000-30 000
4-10
10 000-18 000
250-500
Pettyes busa
5 000-10 000
1-2
3 000-5 000
Amur
5 000-10 000
1-2
3 000-5 000
40-150
Összes
90 000-130 000
18-34
46 000-68 000
1 010-2 150
50-70
60-150
Pontyhozamok polikultúrás, félintenzív termelési szerkezetben Népesítés egyedszá m/ha
kg/ha
Megmaradás egyedszá m/ha
%
Hozam kg/ha
EGYNYARAS- KÉTNYARAS: Ponty
8 000-10 000
100-200
5 000-7 000
Fehér busa
3 000-5 000
30-100
1 500-4 000
250-500
Pettyes busa
500-1 000
10-20
250-600
80-180
Amur
500-1 000
10-20
250-600
80-180
Összes
12 000-17 000
150-340
7 000-12 000
1 410-2 160
50-70
1 000-1 300
Pontyhozamok polikultúrás, félintenzív termelési szerkezetben Népesítés egyedszá m/ha
kg/ha
Megmaradás egyedszá m/ha
Hozam
%
kg/ha
60-80
1 100-1 400
KÉTNYARAS-PIACI MÉRET:
Ponty
900-2 000
180-390
700-1 500
Fehér busa
300-500
60-100
200-400
200-400
Pettyes busa
70-150
15-30
40-100
50-150
Amur
70-150
15-30
40-80
50-80
Összes
1 350-2 800
270-550
980-2 080
1 400-2 030
Köszönöm a figyelmet !
