Szerves trágyázás
Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs
Termőképesség Bruttó hozam 1 ha-ra vetített összes halmennyiség egy szezonban
Kihelyezési tömeg
Nettó hozam
A szezon elején a tóba kihelyezett halállomány tömege
A bruttó hozam és a kihelyezési tömeg különbsége
Természetes hozam A nettó hozamnak a takarmány hozam feletti hányada.
Takarmány hozam A nettó hozamnak a kiegészítő takarmány elfogyasztásából keletkező haltermése (~3,5 kg)
Alap természetes hozam
Trágya hozam
A talajból, bemosódásból és az egyéb környezeti hatásból eredő hozam.
A szerves trágyázás hatására keletkezett természetes hozamnövekedés (100kg->3-4 kg)
(Tóhozam)
Termőképesség Természetes hozam: A kg-ban kifejezett halhús-mennyiség, ami egy termelési év során a halastó 1 ha területén a természetes táplálékból keletkezik. • halszaporulat (hozam) kg/ha
• a halastó természetes termőképessége: a vízben és a talajban lévő anyagok körforgásának az eredménye, és ezzel arányos a nagysága • anyagáramlás sebessége -> termelőképesség • a cél: tó termelőképességének fokozása A tóban keletkező és termelhető biomassza minél nagyobb hányadát halhússá transzformálni!!
Haltermelés „anyagigénye” Halak átlagos testösszetétele: • Víztartalom: 70 % • Szárazanyag: 30 % Szén: 56 % N: 18% Foszfor (P2O5): 1 % Szervépítő elemek egyéb anyagai: (pl. S, O, H, Ca, K, Fe, stb.)
Haltermelés „anyagigénye” 100 kg hal esetén a kivonás:
• Szén: 16,8 kg • Nitrogén: 5,4 kg • Foszfor (P2O5): 0,3 kg • Egyéb szervépítő elem: 7,5 kg
Rendszeres visszapótlás !!
Szervalkotó elemek forrás a tóban • Víz eredeti oldott anyag tartalma • Iszap és talaj szerves és szervetlen anyagai
• Takarmányozásból keletkezett „trágyahatás” • Technológiai műveletekből származó tápanyagvisszapótlás
„Mérleg elv”!
Haltermelés „anyagigénye” 1 kg ponty testgyarapodáshoz
7-10 kg zooplankton és bentosz 6-7 kg növényi szervezet
100 kg ponty előállításához legalább
6 x 7 x 100 = 4200 kg növényi (alga)
Hozamfokozás Kizárólag tápanyag visszapótlás -> csak „szűz” tavakon
Élettelen (abiotikus) és élő (biotikus) hatások kombinálódása
= termés biztonság és hozamfokozás más hozamfokozó módszerek szükségessége (befolyásoló tényezők figyelembevétele)
Tavak trágyázása A természetes hozam növelésének klasszikus módszere Két típusa van: szerves trágyázás és műtrágyázás Ősrégi módszer: Távol-Keleten több ezer éves múlt, rizsföldek analógiájára alakult ki Európában is több száz éves hagyomány: egykori kolostorok halastavainak, piscináknak a kezelésében
Szerves trágyázása Előnyök • Hatásukban komplexek, makro- és mikroelem tartalom • Hatásuk gyors és teljes • Közvetlen haltáplálék esetenként
• Kedvező árfekvés • Direkt környezetkímélő hatás (rövid bomlási idő, nincs környezetidegen anyag benne) • Indirekt környezetvédelmi hatás (trágya elhelyezés)
Szerves trágyázás Hátrányok • nagy víztartalom • sok holt súlyt kell megmozgatni • egészségvédelmi előírások (gumicsizma, védőruha, tisztálkodási lehetőség)
• változó összetétel
Szerves trágyázás A trágya megnevezése
Sz.a. (%)
N (%)
P2O5 (%)
Sertés, almos
22
1,0
0,9
Sertés, alom nélkül
17
0,9
0,7
Szarvasmarha, érett
28
1,5
1,1
Ló, almos
25
1,2
0,8
Csirke, közönséges
28
2,0
1,5
Istálló, közönséges
22
0,8
1,8
Trágyalé, 1/3 vízzel
5
2,1
1,8
H. Tamás G., Tasnádi R., Tölg I., 1997)
Szerves trágyázás Hatékony trágyázás feltételei: • Olyan faji összetételű halállomány éljen, amely sokoldalúan kihasználja, felveszi a táplálékot.
• A tó legyen hínármentes. • A víz legyen gyengén lúgos kémhatású (pH 7-7,2), savas kémhatás csökkenti a trágyázás eredményét, akár meg is hiúsíthatja. • A halastó alja legyen jó szerkezeti állapotban, hogy az oxigén átjárhassa, és a trágya lebomlás aerob környezetben folyjon. • A halastónak ne legyen túl nagy átfolyása. • A tápanyag-visszapótlás legyen rendszeres.
Szerves trágyázás Szerves trágya típusai:
• Állati eredetű (istálló, sertés, baromfi-félék, integrált r.) • Komposzt
• Tóban termesztett vagy kívülről bevitt növényzet (zöldtrágya) • Élelmiszeripari eredetű (tejüzem, konzervgyár)
• Települések kommunális szennyvize (környezetkárosító vegyi anyag mentes!!) Mindenfajta trágyázás jobb eredményt ad annál, mintha nem trágyáznánk. Felhasználásukat leginkább: elbomlásuk üteme és a bakteriális lebontás oxigén-igénye korlátozza.
1. Woynárovich-féle széntrágyázási módszer • Az egyik leghatékonyabb módszer • Beszórás eszköze: trágya ágyú és trágyaszóró kosár
Lajkó-Tasnádi, 2001
1. Woynárovich-féle szántrágyázási módszer Előnyök: • Erős vízsugár fizikai méretű elemeire bontja, így sokáig lebeg, az apró részek szinte azonnal a bakteriális lebontás
fázisába jutnak. • Egyenletes eloszlás a víztérben, egész tóterületen jelentkező hatás. • Javasolt időpontja: 9-11 óra között, estig lebomlik, oxigén jelenlétében történik a bomlás, jó minőségű
felszabaduló tápanyagok. • iszap szerves anyag terhelése kizárt, lehulló apró szemcsék a bentoszt táplálják.
1. Woynárovich-féle szántrágyázási módszer 1 kg természetes hozamhoz a széntrágyázási módszerrel 10-15 kg sertéstrágya szükséges. A trágya évközi felhasználása
IV. hónap
15-25 %
V. hónap
15-30 %
VI. hónap
20-25 %
VII. hónap
10-15 %
VIII. hónap
10-15 % (kivételes esetben)
IX. hónap
0-5 % (ritkán) Lajkó-Tasnádi, 2001
1. Woynárovich-féle szántrágyázási módszer A kívánatos trágya-mennyiség: Ivadék-előnevelő tóban:
1-1,6 t/ha
Ivadéknevelő tóban:
1-2 t/ha
Kétnyaras és piaci nevelés:
2-3 t/ha
Szervestrágyaszóró gép munkában (Czikkhalas Kft.)
2. Istállótrágya halastavi felhasználása • Szarvasmarha, ló, juh • Alomanyagban dús, cellulózban gazdag • Érleléstől függően: friss, félig érett, érett állapotú • régi módszer: 20-50 kg-os kupacolás a tóba télen, 1 kg természetes hozamra: 20-25 kg tárgya kellett
• manapság: töltésről markoló géppel depózzák, pontyállomány hatékonyan oszlatja, 1 kg természetes hozamra 18-20 kg istállótrágya számolható • hátránya: lassan bomlik, hatása is lassú alomanyagok lebomlása anaerob folyamtokba csaphat át, több idő kell a szárazon állásra.
2. Istállótrágya halastavi felhasználása 100 kg félérett szarvasmarha-trágya után 56 kg természetes hozamtöbblet számolható A kívánatos trágya-mennyiség: Ivadék-előnevelő tóban:
0,5-1,2 t/ha
Ivadéknevelő tóban:
1,0-1,5 t/ha
Kétnyaras és piaci nevelés:
1,5-2,5 t/ha
3. Komposzt trágyázás • Komposzt: a humusszá érlelt növényi részek (esetleg trágyaféleségek, pl. tőzeges fekália) tápanyagdús végterméke • Előállítása költséges: hazai elterjedés gátja.
• 100 kg komposzt 15-20 kg-mal növeli a pontytermést. • Alaptrágyaként: 1-2 t/ha mennyiségben ajánlott.
3. Zöldtrágyázás • Elsősorban német haltenyésztők, hazánkban kevés helyen alkalmazzák, és egy-egy gazdaságon belül is korlátozottan • Zöld növényzet kettős szerepe Gyökérzet átjárja a tóiszapot, kiszívja a szerves anyagot, talajt szemcsézetté teszi, átszellőzteti és friss szerves anyaggal gazdagítja Árasztás után a növényzet zöld részei a víz tápanyagaivá válnak. Bomlás fokozatos, folyamatos táplálás
3. Zöldtrágyázás Három formája van:
• Tóban termesztett növényzettel: Lecsapolt tófeneket, ősszel bevetik (gabona: rozs), tavasszal árasztás. Jó ivató, ivadék-előnevelő környezet. Esetenként a növényzet max. 50 %-át bedolgozzák az iszapba. • Szántóföldi növényzetet a felárasztott tóba viszik. Frissen kaszált gabonafélék több napon át lebegnek. (búvóhely). • Kiváló forrás: halastavak töltése • (amur zöldtrágya hatása) 20-30 kg növényzet után lehet 1 kg pontyszaporulatot várni. Ajánlott adag: 3-5 t/ha
4. Szennyvíz-trágyázás, trágyalé Kommunális szennyvíz sok szerves anyagot tartalmaz, egykor nagyon jó módszer, de magas lehet a háztartási vegyi anyagok aránya, vegyvizsgálat!! Trágyalé:
• Ásványi anyagokban gazdag tápanyagforrás • Sűrűsége nagyobb, mint a vízé, könnyen a víz alá rétegződik, oxigén hiány az iszapban! 3x-os hígítás+permetezés+oxigéndúsítás • 1 kg ponty természetes hozam 50.100 liter trágyalé után kapható.
5. Akvakultúra integráció Az akvakultúra és más mezőgazdasági ágazat integrációja
Hal- és sertéstenyészés integrációja: • 1,5-3 hónapos malacok ( 2 ciklus) -> 60-100 kg (5-6 hónap alatt) • 20 t/ha/év sertés (100 db) és 6,4 t Tilápia (20.000 db/ha) modell • hagyományos modell: 60 db/ha (300) sertés- 30.000 db/ha Tilápiaponty-kígyófejű hal (5 t/ha-os hozam 6 hónapos tenyészidő alatt) • Pangasius sutchi monokultura 15 t/ha- intenzív sertéstrágyázással
5. Akvakultúra integráció Az akvakultúra és más mezőgazdasági ágazat integrációja
Hal- és kacsatenyésztés integrációja: • Extenzív: kacsa csak kieg. takarmányt, 150-500 db/ha • Intenzív: akár 10.000 db/ha, trópusi körülmények között
• 48-52 nap, előnevelttől, piaci méretig • etetés: tóparton, vízen úszó rácspadozaton, tóba épített szigeteken
• pontyfélék, Tilápia, zöld pérhal (Mugil cephalus) • 1 kacsa: 15-20 kg trágyát termel -> 1 kg hozam keletkezik, terítik • hazai: 67% ponty, 27 % f.busa, 6% egyéb (p.busa, amur, harcsa) 11.721 db/ha
5. Akvakultúra integráció Az akvakultúra és más mezőgazdasági ágazat integrációja
5. Akvakultúra integráció Közvetlen, párhuzamos idejű
Váradi, 2001
5. Akvakultúra integráció Közvetett, párhuzamos idejű
Váradi, 2001
5. Akvakultúra integráció Közvetlen, szekvenciális idejű
Váradi, 2001
5. Akvakultúra integráció Integrált haltermelési rendszer anyagáramlási modellje
Váradi, 2001
Szerves trágyázás • Árasztás előtt széthordás: gazdasági kérdés ill. hatóanyag megóvás • Előkészítő trágyázás: kora tavaszi trágyázás: nagyobb adagok, túladagolás kérdése, 3-7 t/ha • Fenntartó trágyázás: szezon folyamán adagolt, hatékonysága függ a gyakoriságtól (ideális 2 hetente, 100200 kg /ha) • tavaszi trágyázás: őszi haltelepítés esetén • közvetlen trágyafogyasztás
Plankton mintavétel Kritikus érték: 0,5 ml/100 l víz
Túltrágyázás veszélye
Köszönöm a figyelmet !
