NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM
Bacsi Nemz gazdtan 4
1
KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE
• A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi • A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások magyarázata • Eszköz: modellek • Nemzetközi kereskedelem: szinte minden korban • Haszon – uralkodók, politikai vezetık részt akarnak belıle: beavatkozás Bacsi Nemz gazdtan 4
2
1
MIÉ MIÉRT KERESKEDÜ KERESKEDÜNK? – A KERESKEDELEM OKAI • A termelési tényezık egyenlıtlen eloszlása: nem lehet mindent termelni otthon (banán, kávé, narancs...) • Ízlésbeli és kulturális különbségek • Fejlettségbeli különbségek – eltérı technikaitechnológiai képességek és hatékonyság • Olcsó munkaerı • Skálahozadék, méretgazdaságosság Az egyes országok eltérı gazdaságpolitikájuk, pénzügyi rendszerük miatt eltérı szerepeket játszanak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban
Bacsi Nemz gazdtan 4
3
A KERESKEDELEMBİL SZÁRMAZÓ HASZON – FORRÁSA?
•
Merkantilisták: kereskedelembıl, ennek révén arany, ezüst felhalmozása (17.szd.) – Tehát: export gazdagít, import szegényít ⇒ – aktív kereskedelempolitika; a kereskedelem termelési elıfeltételeinek fontossága (18.szd.) (pl. Colbert, Franciaország, XIV. Lajos)
•
Fiziokraták: cél a minél több felhalmozható jószág, a természet javainak szaporítása; – prioritás a mezıgazdaság, ipar és kereskedelem nem növeli a gazdagságot; – zárt gazdaság, külkereskedelem értelme az otthon nem termelhetı cikkek megszerzése és ellentételezése (18. szd.) (Quesnay, Turgot)
•
A 18. szd. dilemmája: nyitott vagy zárt gazdaság, azaz exportorientált vagy importhelyettesítı gazdaságpolitika? – Tapasztalat: nyitott gazdaság mellett nemcsak az exporttöbblettel rendelkezık gazdagodnak!
•
A. Smith (18. szd. második fele): az érték forrása a munka; – hatékonyság alapján történı munkamegosztás; abszolút elıny – szabadverseny és szabadkereskedelem. – Oka: abszolút elınyök - Egy ország szakosodjon arra, amiben abszolút elınye van (amit olcsóbban termel, mint mások)
• •
D. Ricardo: a munkatermelékenység relatív eltérései szerinti munkamegosztás, komparatív elıny Friedrich List: a szabadkereskedelem elleni érv: növendék iparágak Bacsi Nemz gazdtan 4
4
2
Ki mit termel? • • • • • •
USA, téli rózsát (februárban) Dél-Amerikából importál. Miért? Van kereslet az USA-ban rózsára februárban Tud-e az USA rózsát termelni februárban? Igen, de drágán 10 millió szál téli rózsa erıforrásigénye az USA-ban = 100 ezer számítógép erıforrásigényével (10 m téli rózsa alternatív költsége 100 ezer számítógép)
•
10 millió szál téli rózsa erıforrásigénye Dél-Amerikában = 30 ezer számítógép erıforrásigényével
termelés
Téli rózsa (millió szál)
Számítógép (ezer darab)
-10
+100
+10
-30
0
+70
USA Dél-Amerika Együtt
Bacsi Nemz gazdtan 4
5
Abszolút elınyök szerinti munkamegosztás - Eltérı ráfordítási költségek két ország azonos terméke esetében Alapfeltevés: Az egyetlen termelési tényezı a munkaerı, két ország két terméket termel
1 óra alatt termelhetı mennyiség
X termék (Búza, t)
Y termék (Banán, t)
A ország (Kanada)
8
2
B ország (Honduras)
1
3
Munkaóraigény 1 tonna termékre
X termék (Búza, t)
Y termék (Banán, t)
1 t búza alternatív ktg-e banánban
A ország (Kanada)
1/8
1/2
1/4
B ország (Honduras)
1
1/3
3
Abszolút elıny: amit olcsóbban (kisebb ráfordítással) tud elıállítani a másik országnál. Kanada búzára, Honduras banánra szakosodik! Bacsi Nemz gazdtan 4
6
3
Abszolút elınyök szerinti munkamegosztás elınyei Munkaóraigény 1 tonna termékre
X termék (Búza, t)
A ország (Kanada)
Y termék (Banán, t)
1 t búza alternatív ktg-e banánban
1/8
1/2
1/4
1
1/3
3
B ország (Honduras)
•Fogyasztási lehetıség szakosodás és csere nélkül ( 2 ó munkaóra esetén) •Kanada: 8 búza+ 2 banán és Honduras = 1 búza + 3 banán, •Együtt = 9 búza + 5 banán •Szakosodás után, cserével: (Fogyasztási igény változatlansága mellett) •Termelés: Kanada= 16 búza és Honduras = 6 banán, együtt: 16 búza+ 6 banán •Cserearány: Kanadának 1 búza értéke = ¼ banán, Hondurasnak 1 búza értéke 3 banán •Mindkettıjük számára elfogadható: 1 búza = ½ banán, vagy = 1 banán, vagy = 2 banán (Kanada ennyiért elad, Honduras ennyiért vesz búzát) Kanada: 16 búzából 8 búzát elfogyaszt, 8 búzát tud elcserélni (4 banánra) Honduras: 6 banánból 3 banánt elfogyaszt, 3 banánt tud elcserélni (1,5 búzára) •Honduras elad 2 banánt 1 búzáért, így marad 4 banán + 1 búza (jobb, mint volt!) •Kanada elad 1 búzát 2 banánért, így marad neki: 15 búza + 2 banán (jobb mint volt!) Az összkibocsátás nıtt, mindkét ország fogyasztási lehetıségei nıttek! Bacsi Nemz gazdtan 4
7
Komparatív elınyök elve: (D. Ricardo) Alapja: Eltérı relatív ráfordítási költségek két ország azonos terméke esetében
Egy óra alatt elıállított termék
X (Számítógép)
Y (Sajt)
Termelékenység aránya (TAA,X / TA,Y)
A ország (USA)
TAX= 8
TAY= 6
8 /6 =1,3333
B ország (Franciao.)
TBX= 2
TBY= 3
2 / 3 = 0,6667
Term.arány: TA/TB
8/2 = 4
6/3 = 2
Abszolút elıny A országnál: TA/TB >1 valamely termékre. • Az USA 1 ó alatt több számítógépet (8) állít elı, mint Franciaország (2), és szintén több sajtot • Azaz: 1 számítógép elıállításához kevesebb erıforrást (1/8 óra) használ, mint Franciaország (1/2 óra), és ugyanez igaz a sajtra is.: mindkét termékre abszolút elınye van. Komparatív elıny: • Franciaországban 1 sajt alternatív költsége 2/3 számítógép, USA-ban 8/6 számítógép. • Azaz a sajttermelés relatíve olcsóbb Franciaországban, mint az USA-ban, tehát: Franciaországnak komparatív elınye van sajttermelésben. • Másképpen: ugyanannyi termelési tényezıvel a számítógéphez viszonyítva relatíve több sajtot állít elı Franciaország (3/2), mint az USA (6/8). B országnak Yban komparatív elınye van, ha:
TBY _____
TBX
TAY >
_____
TAX,
Azaz:
TAX ______
TBX
Bacsi Nemz gazdtan 4
>
TAY
TBY
_______
_____
TBY,
TAY
TBX >
_____
TAX 8
4
Termelési lehetıségek határa
Szgép
X (Szgép)
Y (Sajt)
A ország (USA)
TAX= 8
TAY= 6
8 /6 =1,3333
B ország (Franciao.)
TBX= 2
TBY= 3
2 / 3 = 0,6667
Term.aránya: TA/TB
8/2 = 4
6/3 = 2
Ország
Szgép
USA
Az USA-nak sajtban és szgépben is abszolut elınye van Franciaországgal szemben!
Franciaország
8
8
A (Szg=4, Sajt = 3) 4 2 B (Szg=1, sajt =1,5) Sajt 2
4
Sajt
6
1
2
3
Bacsi Nemz gazdtan 4
Az erıforrások egy lehetséges megosztása a két termék közt: (a termelési lehetıségek határgörbéjén) USA az A pontot, Franciao. A B pontot választja
9
Sajt
A kereskedelembıl származó többlet
Cserearány - a csere mellett megszerezhetı jószágkosarak egyenese meredekségét határozza meg (nemzetközi cserearány, mindkét partner eszerint kereskedik egymással!)
Termelékenység aránya (TAA,X / TA,Y)
3 Szgép
2
1
Franciaország
0
8 B
Szgép
2
4
USA
A
1
2
Csere mellett megszerezetı jószágkosarak
3
4
5
6
Sajt
Az USA termelési lehetıségek határ-egyenese meredeksége az ún. belsı cserearány, azaz a termelékenységi arány a két termék közt az USA- ban (Franciaországra ugyanígy) Franciaország specializálódik, USA megosztja az erıforrásait, majd kereskednek Bacsi Nemz gazdtan 4
10
5
Komparatív elınyök több termék esetén: (1 munkaóra alatti termelés)
X
Y
Z
Összesen
A ország
4
8
15
4+8+15=27
B ország
9
15
18
9+15+18 = 42
Term.arány: TA/TB
4/9=0,44
8/15=0,53
15/18=0,83
TA/TB (össz) = 27/42 =0,64
Term.arány: TB/TA
9/4=2,25
15/8=1,875
18/15=1,2
TB/TA (össz) = 42/27 =1,556
TA/TB <1 az összes termékre, tehát B-nek abszolút elınye van. Komparatív elıny A –nál: Minden olyan termék,melyre TA/TB > TA/TB (össz) Példánkban: A országnak mindenben abszolút hátránya van, de komparatív elınye van a Z termékben!
Bacsi Nemz gazdtan 4
11
A komparatív elınyök elvének következményei 1.téveszme: A szabadkereskedelem csak akkor hasznos egy ország számára, ha gazdasága elég erıs ahhoz, hogy helytálljon a külföldi versenyben. • Téves: A kereskedelem haszna a komparatív, és nem az abszolút elınyöktıl függ! 2. téveszme: A külföldi verseny tisztességtelen és más országokra ártalmas, ha alacsony béreken alapul (nyomormunka-érv) • Téves: A magasabb termelékenységő ország magasabb béreket tud fizetni – de a komparatív elınyök számára nem a bérszint, hanem a termelékenység a döntı! A kereskedelem pedig az alacsonyabb termelékenységő ország számára is elınyösebb, mint az önellátás. 3. téveszme: A külkereskedelem az alacsonyabb bérszíntő ország kizsákmányolásához és jólétének romlásához vezet. • Téves: Mi az alternatíva? Az alacsonyabb bérszintő ország rosszabbul jár, ha nem exportál. Bacsi Nemz gazdtan 4
12
6
A komparatív elınyök elvének hiányosságai:
1. Egy termelési tényezı, két ország, két termék 2. Tökéletes verseny és teljesen szabad csere 3. Teljes szuverenitást tételez fel 4. Technikai fejlıdést és méretgazdaságosságot nem nézi 5. Statikus, és lineáris transzformációs kapcsolatot tételez fel Bacsi Nemz gazdtan 4
13
A Heckscher – Ohlin elmélet két svéd közgazdász: Eli Heckscher (1977 Nobel díjas) és Bertil Ohlin modellje • Két termelési tényezı szerinti ellátottságot vizsgál • A munka (szellemi tıke) és tıke (technológia –vagy természeti tényezık) ellátottságbeli eltérései, mint komparatív elıny, a külkereskedelem forrása • Szakosodás alapja: a munkaintenzív termékre a munkaerıvel jobban ellátott, a tıkeintenzív termékre a tıkével jobban ellátott ország szakosodik • Egyéb adottságok, technika és termelékenység azonos a két országban • A tényezıárak igazodnak a kereslet-kínálati viszonyokhoz, a tényezıt az az ágazat használja, amelyik többet hajlandó érte fizetni. Bacsi Nemz gazdtan 4
14
7
Példa a Heckscher-Ohlin elméletre: Tényezıellátottság
Tıke (K)
Munkaerı (L)
Relatív tényezıellátottság (K/L)
A ország
400
6
400/6=66,6
B ország
200
2
200/2=100
400/200=2
6/2=3
A/B
• Az A ország viszonylag gazdag munkaerıben, B ország tıkében. • A ritkább tényezı ára magasabb, mint a bıséges tényezıé. • Eszerint az A országban a tıke, a B országban a munkaerı lesz drágább! • A modell nem a tényezıigény, hanem a tényezı árak szerinti szakosodást ajánlja! • Az A ország a munkaintenzív termékre, B ország a tıkeintenzív termékre szakosodjon.
Az ilyen szakosodás megnöveli: • Az A országban a munkaerı • A B országban a tıke iránti keresletet
Következmény: a tényezıárak kiegyenlítıdése • Az A országban a munkaerı • A B országban a tıke ára emelkedik 15
Bacsi Nemz gazdtan 4
Termékek erıforrásigénye: Tényezı igény
X termék L K
Y termék L K
Eredeti állapot: Relatív tényezıigény (K/L) X Y
Tényezı árak L K
Arány
A ország – m.e
8
12
4
3
12/8 =1,5
3 / 4 = 0,75
400
4
100
B ország - tıke
5
4
9
6
4/5 = 0,8
6/9 =0,67
800
6
133,33
3
0,444
0,5
A / B arány
1,6
0,5
0,666
Szakosodás: A ország – a munkaigényes Y termékre, B ország – a tıkeigényes X termékre szakosodik. Következmény: A országban megnı a munkaerı kereslete és ára B országban megnı a tıke kereslete és ára Tényezı igény
X termék L K
Y termék L K
Relatív tényezıigény (K/L) X Y
Tényezı árak L K
Arány (L/K)
A ország
8
12
4
3
12/8 =1,5
3 / 4 = 0,75
600
4
150
B ország
5
4
9
6
4/5 = 0,8
6/9 =0,67
800
5
160
3
0,444
0,5
0,75
0,8
A / B arány
1,6
Leontieff-paradoxon: A jó tıkeellátottságú USA ipari exportja munkaigényesebb, mint ipari importja! (1940-es évek – de: az 1970-es évekre ez a hatás megszőnt) Bacsi Nemz gazdtan 4
16
8
Függelék: További példa komparatív elınyökre és csere-arányokra Hús
X (Hús)
Y (Bor)
Termelékenység aránya (TX / TY)
A ország (USA)
100
50
100/50 =2
B ország (Franciao.)
50
150
50 / 150 = 0,333
Ország, 1 ó alatt megterm mennyiség
Term.aránya: TA/TB
100/50=2
Hús
USA
50/150 = 0,3333 Az USA-nak húsban, Franciaországnak borban van abszolút elınye!
Franciaország
150
100
100
50
A (hús= 45, bor =27,5)
B (hús= 25, bor =75) Bor
50
100
Az erıforrások megosztása a két termék közt: (a termelési lehetıségek határgörbéjén) USA az A pontot, Franciao. A B pontot választja
Bor
150
50
100
150
Bacsi Nemz gazdtan 4
17
A kereskedelembıl származó többlet Kereskedelem nélkül
termelés
fogyasztás
Kereskedelembıl származó többlet
Hús
Bor
Hús
Bor
Hús
Bor
USA
45
27,5
45
27,5
0
0
Franciao.
25
75
25
75
0
0
Együtt
70
102,5
70
102,5
0
0
Kereskedelem (csere) mellett (1:1 cserearány esetén)
Cserével
termelés
fogyasztás (csere után)
(1 ó termelése)
Bor
Hús
100
0
60
0
150
40
100
150
100
150
Hús USA Franciao. Együtt
Bor
Kereskedelembıl származó többlet Hús
Bor
40
15
12,5
110
15
35
30
47,5
Ha az USA húsra, Franciaország borra specializálódik, mindketten jobban járnak! Bacsi Nemz gazdtan 4 18
9
A kereskedelembıl származó többlet /2
Bor Hús
150
100
Franciaország 100
50 B
50
50 A 100 50
USA
100
Hús
150 150
Bor
Csere mellett megszerezetı jószágkosarak
Nemzetközi cserearány - a partner eszerint kereskedik egymással Belsı cserearány - termelékenységi arány a két termék közt (a termelési lehetıségek határának meredeksége) Bacsi Nemz gazdtan 4
19
Példa - az egyik országnak mindenbıl abszolút elınye van:
Egy óra alatt elıállított termékmennyiség
Belsı cserearány (TX / TY)
X (Számítógép)
Y (Sajt)
A ország (USA)
8
6
8 /6 =1,3333
B ország (Franciaország)
2
3
2 / 3 = 0,6667
8/2 = 4
6/3 = 2
Term.aránya: TA/TB
Kereskedelem nélkül
termelés
10 óra alatt
Fogyasztás (igények)
Kereskedelembıl származó többlet
Szgép
Sajt
Szgép
Sajt
Szgép
Sajt
USA
60
15
60
15
0
0
Franciao.
10
15
10
15
0
0
Együtt
70
30
70
30
0
0
USA belsı cserearánya: 6 sajt = 8 szgép, azaz 1 szgépet 6/8 = 0,75 sajtért cserél Franciao. belsı cserearánya: 3 sajt = 2 szgép, azaz 1 szgép = 3/2 (= 1,5) sajt Mindkettıjük számára kedvezı: bármely, 0,75 -1,5 közti cserearány Bacsi Nemz gazdtan 4
20
10
Kedvezı: (0,75 -1,5) közti (sajt/számítógép) cserearány
Kereskedelem (csere) mellett (1 szgép = 1 sajt cserearány esetén) Termelés
Kereskedelembıl származó többlet
Fogyasztás (csere után)
Szgép
Sajt
Szgép
Sajt
Szgép
Sajt
USA
80
0
65
15
5
0
Franciao.
0
30
15
15
15
0
Együtt
80
30
80
30
20
0
10 óra alatt
Bacsi Nemz gazdtan 4
21
Sajt 30
10
0
Franciaország
80 szgép 60
20
szgép
USA
20
40
60
80
Sajt
Csere mellett megszerezetı jószágkosarak Bacsi Nemz gazdtan 4
22
11
