Négypólusok jellemzői - Általános négypólus - Passzív négypólus - Aktív négypólus Négypólusok hullámellenállása
Erősítés
Csillapítás
a = lg
P1 [B] P2
a = 10 lg
P1 [dB] P2
Átviteli szint a teljesítmény, vagy feszültség viszonylagos értéke Relatív szint Az átviteli út tetszőleges helyéhez viszonyítunk Abszolút szint Normálgenerátorhoz viszonyítunk
Feszültségszint Feszültségek viszonya Teljesítményszint Teljesítmények viszonya Relatív teljesítményszint A vizsgált helyen mért teljesítmény viszonya egy tetszőleges pont teljesítményéhez P p = 10 lg m [dBr ] P1 Relatív feszültségszint A vizsgált helyen mért feszültség viszonya egy tetszőleges helyen mért feszültséghez U t = 20 lg m [dBr ] U1 Abszolút teljesítményszint A vizsgált helyen mért teljesítmény viszonya 1 mW-hoz
Pm [dBm] 1mW Abszolút feszültségszint A vizsgált helyen mért feszültség viszonya az U0=775 mV-hoz U t = 20 lg m [dBm] 0,775 Összefüggés a feszültség és teljesítményszint között p = 10 lg
U 22 A fogyasztóra jutó látszólagos teljesítmény Pm = Z Normálgenerátor esetén a bemeneti teljesítmény Az abszolút teljesítményszint p = 10 lg
P0 =
U 02 = 1 mW 4Rb
Pm U 2 4R = 10 lg 2 2b P0 Z U0
Z U2 − 10 lg U0 Rb 2 Abszolút feszültségszint + korrekciós tag negatív, ha Z 〉600Ω p = 20 lg
zérus, ha
Z = 600Ω
pozitív, ha
Z 〈600Ω
Csillapítás - Hullámcsillapítás (mindkét oldalon a hullámellenállással zárjuk le) - Üzemi csillapítás Egy átviteli rendszer veszteségét adja meg üzemi körülmények között
Pg =
U g2 4Z g
Pf =
U 22 Zf
aü =
-
-
-
Pg Pf
= 20 lg
Ug 2U 2
+ 10 lg
Zf Zg
Maradék csillapítás Üzemi csillapítás azon esete, ha Zg=Zf=600 Ohm valós, és normálgenerátort használunk Ug U 0,775 = 20 lg 0 = 20 lg am = 10 lg [dB] 2U 2 2U 2 U2 Beiktatási csillapítás a Zg és Zf impedanciák közé beiktatott NP által okozott csillapítás P ab = 10 lg 1 P2 P1= A Zf impedanciára jutó látszólagos teljesítmény a NP beiktatása előtt P2= ugyanaz a NP beiktatása után Hibacsillapítás A vonalutánzat hibájából adódó hiba W +Z [dB] Z= az áramkör impedanciája a d = 20 lg W −Z W= a vonalutánzat impedanciája
Reflexiós tényező Két impedancia illesztésének mértéke Z − Z2 p= 1 Z1 + Z 2 A Z1 hullámimpedanciájú, Z2 impedanciával lezárt áramkör reflexiós tényezője a lezáráson reflektált jeláram és a beeső jeláram komplex viszonya. Reflexiós csillapítás Kifejezi azt a képzelt csillapítást, amelyen keresztül a jeláramnak kellene áthaladnia, hogy a jeláramot kapjuk. Z + Z2 1 [dB] a p = 20 lg = 20 lg 1 p Z1 − Z 2 Ütközési tényező A Z1 és Z2 impedanciák között az illesztetlenül lezárt Z1 impedanciájú generátor által a Z2 impedanciára leadott teljesítményének /P/ és a generátor illesztett lezárás esetén P leadott teljesítményének /P0/ a viszonya. r = P0
ha Z1 = Z2
P0 =
U g2 4Z 2
(illesztett lezárás esetén a fogyasztóra jutó max. teljesítmény)
ha Z1≠Z2 akkor a leadott teljesítmény
P= r=
U g2
(Z1 + Z 2 )2
Z2
2 Z1 Z 2 Z1 + Z 2
Ütközési csillapítás Az illesztetlenség az átviteli rendszerben mekkora töbletcsillapítást okoz Z + Z2 ar = 20 lg 1 [dB] 2 Z1 Z 2 Zajok Nem az átvitt jelhez tartozó rezgés Teremzaj Mikrofonzaj Fehérzaj Kvantálási zaj Áramköri zajok Termikus zaj Torzítási zaj Áthallási zaj Súlyozatlan zajfeszültség Pszofometrikus zajfeszültség Áthallások Galvanikus, induktív, kapacitív csatolások hatására jön létre. Lineáris áthallás Nemlineáris áthallás Zavaró áramkör Hasznos teljesítmény Zavart áramkör Áthallott teljesítmény Közelvégi áthallás
Távolvégi áthallás
Áthallási csillapítás P U Z a = 10 lg 1 [dB] a = 20 lg 1 − 10 lg 1 [dB] P2 U2 Z2 P1= a zavaró áramkörbe betáplált hasznos teljesítmény P2= a zavart áramkörben mért áthallott teljesítmény U1= a zavaró áramkörbe táplált feszültség U2= a zavart áramkörben mért áthallott feszültség Z1= a zavaró áramkör impedanciája Z2= a zavart áramkör impedanciája Távolvégi áthallás csillapítás P at = 10 lg a [dB] Pzt Közelvégi áthallás csillapítás P a k = 10 lg a [dB] Pzk Közelvégi áthallási csillapítás és áthallási védettség összefüggése
ak = közelvégi áthallás csillapítás avk = közelvégi védettség na1 = a zavaró áramkör adószintje nv1 = a zavaró áramkör vevő szintje na2 = a zavart áramkör adó szintje nv2 = a zavart áramkör vételi szintje nzk = a közelvégi áthallott szint a k = avk + (na1 − nv 2 ) Távolvégi áthallási csillapítás és áthallási védettség összefüggése
at = a vt + a zák + (na1 − na 2 ) at = távolvégi áthallás csillapítás avt = távolvégi áthallási védettség
azák = a zavart áramkör csillapítása na1 és na2 = a két adószint Közvetített áthallás
Reflektált áthallás
Érthető áthallás Nem érthető áthallás
