NAPTAR A GÖRÖG-KATOLIKUS MAGYAR HIVŐK AZ ÉVRE HARMADIK ÉVFOLYAM BUDAPEST KIADJA A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

©

Ol ©

©

©I ©

© ©I ©

© © © ©I ©

/

NAPTAR A GÖRÖG-KATOLIKUS MAGYAR HIVŐK

RÉSZÉRE

AZ 1931. ÉVRE

© © © © © © © © © © © © © © © © © © ©I ©

© © © © © © © © © © ©I ©

© © ©

HARMADIK ÉVFOLYAM

BUDAPEST KIADJA A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

I© |S>®(S)®g)
Óira 1 T 20

fite.

Dicsőség néked, Krisztus Istenünk, dicsőség néked!

MÁRIA

PÓCSI

MAGOSZ

NAPTÁR A G Ö R Ö G - K A T O L I K U S MAGYAR HIVŐK R É S Z É R E

1931. KÖZÖNSÉGES Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek

ÉVRE egy Istenben, egy hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország föltámaáásában.

HARMADIK ÉVFOLYAM

BUDAPEST KIADJA A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

ELÖLJÁRÓ BESZÉD. Tél lett újra. Az Úr alacsonyan járatja az ő világító napját, hosszú éjszakák fekszenek ránk s a lámpa világánál az új kalendáriumot lapozzuk csüggedten. Hányadik ez Trianon óta, azóta, hogy szerteszakították népünket s elvették az apák sírját az ideát maradt gyermekektől. Miért is kellett ennek így lennie, hisz nem vétettünk senkinek, szerettük azokat, akik velünk voltak sok száz esztendőn által, ha nem is egyképen. A szerbbel, szásszal megvoltunk, a tóttal barátkoztunk, bratyiztunk, a mieinkkel egyek voltunk arra való tekintet nélkül, hogy magyarul beszélnek-e, vagy ruthénül. Ezért vesztettünk legtöbbet mi itt a kicsiny Magyarországnak Északkeletén. Most színmagyarok vagyunk mi görögkatolikusok, magyarabbak a latinoknál és a statisztika rovatában rögtön a kálvinisták után jövünk. Bár ne jönnénk. Bár a magyar szó, a magyar lélek terjesztőivé lennénk újra azok között, akik testvéreinknek tartják magukat Hát csak ülünk és várunk nagy nyomorúságunkban; csudát várunk. Mert minket az ikonosztázion tövében kereszteltek, aminek negyvenhárom képe között ott az Üdvözítő hat csudatétele, meg a Szűz Mária hat csudája, mind, mind aranyos foglalatban s annak a ragyogása ott csillog lelkünkben. És miért ne várnánk, hisz az Úr minden tavasszal csudát tesz, magból szárat nevel, azon kalászt, a kalászban új magot. Körbe fordul minden e világon, miért ne tenne csudát a mi kedvünkért. Ő, aki a kánai menyegzőn borrá változtatta a vizet, mivé fogja változtatni a mi könnyeinket, ha érdemesnek talál rá egykor? Elgondolni is gyönyörűség. Hátha már tavaszra meglesz, vagy az őszén ennek az esztendő-, nek, még az új kalendáriom idején. És vörös betűssé válnak a fekete napok akkor, megpirulnak a hegyeinkről lefutó folyók ágyaikban, által szól a harang, összegyűlik a nép kétfelől s egyet énekelnek partjaikon újra. Add Uramisten, hogy úgy legyen! Qróh István.

Január

31 nap

N.-Bold.«Assz.-hava

0 Nap Protestáns
Görög kath. naptár

Róm. kath. naptár

Jnlián naptár

C

16 Pént Péter b. 17 Szom N. Antal

Marcell p. vt f 3 Maiak. Gusztáv Antal apát 4 70 apóst. Antal

7 44 4 36 7 43 4 3 7

Pünk. u. 32. vas. 7. hang. Utr. ev. 10. Misén gör. ev. Luk. 94. — Róm. kath. ev. János II. 1—11. 18 ¡Vas.

19 Hétfő 20 Kedd 21 Szerd 22 Csüt. 23 Pént. 24 Szom

Atan., Cyr. Mak., Arz. Eutim Maxim Timót Kelemen Xénia

D2. Piroska B. Margit, K. Fábián és Seb. Ágnes sz. vt. Vince vt. P. Raimund t Timót pk. vt.

5 P.U.31.V. D2. Piros. s l 7 42 4 39

6 Ist. mi. Sára Jf>, 7 4 1 4 7 Ker. Ján. Fáb., Seb. ,7 40 4 8 György Ágnes Jf>,7 39 4 ;7 38 4 9 Polieukt Artúr ¡7 38 4 10N. Gerg. Zelma 11 N. Teod.ÍTádé irf?|7 37 4

12P.U. 32. D3. Pál f. 13 Hermil Vanda 14 Szin., R. Lothár 15 Pál é s j . Károly 16 Pét. bil. Adél 17 N. Antal Mártonka 18 Atan., C. Virgilia

OT?7 36 4 JR? 7 35 4 fff 7 34 4 'Ff^ 7 33 4 * * 7 32 4 tf*731 4 **|7 30|4

Szép és állandó idő szokott faggyal következni : Ha a délnyugati szél északnyugatira változik. Ha keletszéllel apró hó esik. Ha nyugat táján sűrű köd keletkezik. Rossz, általán langy idő következik : Ha a keletészaki szél változik. Ha a gödrök bűzösek.

40 42 43 45 46 47 1-én a nap hossza

Vámos és far. n. vas. 8. hang. Utr. ev. 11. Misén gör. ev. Luk. 89. sz. — Róm. kath. ev. Máté VIII. 1 - 1 3 .

25 Vas. |Vám. és f. v. D3. Pál ford. 26 Hétfő Xenofon ¡Polikárp p. vt. 27 Kedd Ar. sz. Ján. j Aranysz. Ján. 28 Szerd Szir. Efrém iNagy Károly 29 Csüt. Ignác. er. jSzal. sz. Fer. 30 Pént. Három pk. Martina sz. f 31 ¡Szom Cir. és Ján. |Nolaskói Pét.

Időjárás tapasztalás szerint

49 51 52 54 56 57 58

8 óra 31 perc; a hó végéig 57 perccel nő.

Izraelita naptár. 12 14 21 28 1 6 13

Tebeth 5691. S. Vajekhi S. Semoth S. Vaera Sebat R. Kh, S. Bo S. Besalakh

Jan.

1 3 10 17 19 24 31

Nap

Összeg p

f

Gazdasági tudnivalók Otthon a vetésre tökéletesen készüljön el a gazda. A szükséges gazdasági szerek javítását siettetni kell. A készletben levő vetőmagvakat tisztítsuk meg minden hozzá nem való magtól. A gabonakészletet pedig szorgalmasan forgatni kell. A mezőn folytatjuk a trágyakihordást, a mezei munka különben még szünetel. Az istállókban. Nagy gond fordítandó ebben a hónapban a tehénistállóra. A legtöbb tehén ekkor borjazik vagy közel áll hozzá, azért jó takarmányt kíván. A borjúk alá gyakran hintsünk almot, hogy kellő melegben legyenek. A baromfiudvarban is az ólakat tisztán kell tartani, mert a tyúkok ebben a hónapban kezdenek tojni. Fészkeiket el kell helyezni, hogy szanaszét ne tojjanak. A gyümölcsöskertben. Ha az idő kedvező, folytatjuk a fák tisztogatását és az ojtóágak szedését. A hernyófészkek ellen is folytatjuk az irtóháborút. A szőlőben is meg kell kezdeni a trágyázást, jó időjárás mellett e hó végén a nyitás is megkezdhető. A pincében. Az új bort, ha még eddig nem tettük, okvetlenül le kell fejteni és 1—2 hetenkint rendesen töltögessük föl. Az üres hordókat ki kell kénezni. A méhesben. Erős hidegben a méhkaptárakat le kell takarni. A gyenge törzseket mézzel vagy cukorral etessük. A röplyukakat árnyékoljuk be deszkával, hogy az erős napsugár a méheket ki ne csalja. Adókedvezmény. A kebelezett adósságot e hónap utolsó napjáig jelentsük be a jegyző úrnál, mert akkor adónknak egytizedrészét az állam elengedi.

Február A hó és hét napjai


Böjté lő-hava

28 nap Róm. kath. naptár

Julián naptár

Protestáns naptár

0 Nap

€ ó.keltep.

nyug. ó. p.

Tékozló fiúról n. vas. 1. hang. Utr. ev. 1. Misén gör. ev. Luk. 79. sz. — Róm. kath. ev. Máté XX. 1—16.

Vas. Hétfő Kedd Szerd Csüt. Pént. Szom

Ték. fiú v. Urunk tal. Simeon, A. Izidor Ágota Bukol Partén

D Hetvenedv. 19 Vám.f.v. *Gysz. B. A. 20 Eutim Balázs pk. vt. 21 Maxim K András pk. 22 Timót Ágota sz. vt. 23 Kelem. Dorottya sz. j 24 Xénia Romuald ap. 251.Oerg.

D Ignác Karolin Balázs Ráhel Ágota Dorottya Tódor

-IS 7 •E 7 n 7 m7 tf 7 * 7 5*3 7

28 5 27 5 25 5 24 5 23 5 22 5 20 5

00 01 03 05 07 08 09

Húshagyó vas. 2. hang. Utr. ev. 2. Misén gör. ev. Máté 106. sz. — Róm. kath. ev. Luk. VIII. 4—15.

Vas. 9 Hétfő 10 Kedd 11 Szerd 12 Csüt. 13 Pént. 14 Szom 81

Húsh. vas. Nicefor Pál vt. Balázs Melét Márton Auxent

D Hatvanadv. 26 Ték. fiú D Aranka 26 A.sz.Ján. Abigail Alex. Cirill Skolasztika sz. 28 Sz. Efr. Elvira Mária 1. megj. 29 Ignác er. Benőid Szervitar. 7 aí. 30 Háromp. Lidia R. Katalin SZ. T]31 Cyr. Ján. Ella Bálint vt. 1 Trifon Bálint

<5*37 7 «ig 7 fr 7 fr 7 a 7 a 7

«

19 17 16 14 12 11 10

D Farsang-v. Juliánná sz. vt, 17 Kedd Tódor Donát pk. vt. 18 Szerd Leó pápa Hamv.-sz. 19 Csüt. Archippas Konrád hv. Aladár pk. 20 Pént. Leo pk. Eleonóra 21 Szom Timót 15 Vas,

Vajh. vas.

2 Hh. U. t. 3 Sim., A. 4 Izidor 5 Ágota 6 Bukol 7 Partén 8 Sz. Tód.

D Fauszt. a 7 7 Juliánná 7 Donát Konrád 3<3Sfc 7 7 Zsuzsánn. 7 Álmos Eleonóra flf 6

Dl. Invocabit. 9 Vajh. v. Dl.Gerzs. Dam. P. p. 10 Karai. Alfréd Mátyás ap. 11 Balázs Mátyás Géza Géza Kán. 12 Melét K. sz. Marg.-j~- 13 Márton Sándor B. Báth. L. 14 Cyrill a. Ákos Román ap 15 Onezim Elemér

wf 6 56|5 wí 6 54 5 6 52 5 * * 6 51 5 6 49 5 6 4715 4E|6 45 ¡5

«

Utolsó negyed 9-én 5 óra 10 p.-kor délután; eleinte havas, zord, később aztán mérsékelt idővel. Újhold 17-én 2 óra 11 perckor délután; enyhe levegőt, reggel ködös időt hoz. Első negyed 25-én 5 óra 42 perckor délután; az idő esővel, széllel, kevés hóval, éjjeli faggyal.

Szép és állandó idő következik faggyal: Ha délkeleti szelek vannak. Ha a hold igen fehér. Ha az esti pír igen magasra terjed a nyugoti égen. — Ellenben rossz vagy 1 így idő lesz : Ha nyugati szelek vannak. Hahuzamosb hideg után a hó jégalakban esik, mit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.

08 5 21 06 5 23 04 5 25 02 5 27 01 5 28 00 5 29 58 5 31 1-én a nap hossza 9

Nagyböjt I. vas. 4. hang. Utr. ev. 4. Misén gör. ev. János 5. sz. — Róm. kath. ev. Máté IV. 1—11. 221 Vas. Nböit I. v. 23 Hétfő Políkarp 24 KeddJ án. fej. mt. 25 Szerd Taráz 26 Csüt. Porfir 271 Pént. Prokop 28¡Szom Vazul szr.

f Holdtölte 3-án X s J 1 ó. 26 perckor éjjel; változó, ködös, enyhébb napokkal.

Időjárás tapasztalás szerint.

Vajhagyó vas. 3. hang. Utr. ev. 3. Misén gör. ev. Máté 17. sz. — Róm. kath. ev. Luk. XVIII. 31—43.

ie Hétfő Pamfil

Hold fényváltozásai.

33 34 36 37 3S 40 42

óra 32 perc; a hó végéig 1 óra 25 p. nő.

Izraelita naptár. 15 20 27 30 1 4 11

Febr.

Fák ünnepe S. Jithro S. Mispatim Ros Khodes Adar R. Kh. S. Theruma S. Thezave

2 7 14 17 18 21 28

Nap

Megnevezés

Összeg

Gazdasági tudnivalók A ház körül. A vetőmag rostálását folytatni kell és a gabonakészlet megforgatásáról sem sza— bad megfeledkezni. A magkukoricát is lemorzsoljuk ebben ahónapban. Az istállóban. A borjas, fejős - tehenekre különösen nagy gond fordítandó. Az igás marhát, mivel a tavaszi munka megkezdődik, jól kell tartani.

--

A kertben pusztítjuk a hernyófészkeket, megkezdhetjük a szem zést és nemesítést. A konyhakertet elkerítjük és ha az idő kedvező, a salátát, sárgarépát, zellert, petrezselymet elültetjük a hó végével.

A mezőn. Folytatjuk a trágyahordást. Az olvadás okozta vize... ket levezetjük úgy a szántóföldekről, mint a rétekről. Ha az idő kedvez, e hónapban megkezdhetjük a vetést is. Először legjobb zabot vetni. A szőlőben is folytatjuk a trágyázást Ha jó idő jár, e hónap végével a szőlőben meg lehet kezdeni a metszést. A pincében a borokat feltöltögetjük, magát a pincét s az üres — hordókat kénezzük. A kénezést minden hónapban elvégezzük. Az állatok körül. Az igásállatokat jól takarmányozzuk, hogy a — tavaszi munkákhoz jó húsban legyenek. A szoptató marhákról, lóról el ne feledkezzünk, hogy a borjút, csikót jól táplálhassák. A bárányozás megkezdődött; meleg helyük legyen nekik. A sertések is malacoznak; ügyeljünk, hogy a koca fel ne falja malacait. A meleg ólban tartott tyúk - tojni kezd; ha kotlik, ültessük meg, hogy korai csirkénk legyen.

--

A méheket derült időben kieresztjük, hogy megtisztuljanak. A gyenge családokat tovább etetjük. Az adónak az első negyedévre eső részét február 15-ig befizetjük.

I

Március A

hó és hét

napjai



Julián naptár

Protestáns naptár

Böjtmás-hava 0 Nap

€ 6.keltep.

Nagyböjt II. vas. 5. hang. Utr. ev. 5. Misén gör. ev. Márk 7. sz. kath. ev. Máté XVII. 1—9.

1 Vas. Nböit II. v. 2 Hétfő Teoaot 3 Kedd Zénó 4 Szerd Gerazim 5 Csüt. Konon 6 Pént. Amor. vt. 7 Szom Vazul és t.

nyűg; o. p.

¿í:?. Holdtölte 4-én \S/11 óra 36 perckor délelőtt; ned6 43 5 43 ves, viharos, kellemetlen napokkal. Róm.

D2. Reminisc. löNb.l.vas. D2. Albin 6 41 5 Simplicp.h.ff 17Teod.vt. Lujza 6 40 5 Kunig. sz. -~f 18 Leo pp. Kornélia Kázmér • - j19 Filémon Kázmér f 6 38 5 Özséb f f 20 Leo pk. Adorján $ 6 36 5 Perpet., Fel. j-j 21 Timót Gottlieb 6 34 5 A. sz. Tam. f t 22 Eugén.vt Tamás 6 31 5

«

45 Utolsó negyed 46 11-én 6 óra 15 47 perckor reggel; hir49 telen változó, több51 nyire langyos idővel. 52 Újhold 19-én

C

8 óra 51 perckor reggel; déli szelek végre felmelegí29 5 54 tik a levegőt

Nagyböjt III. vas. 6. hang. Utr. ev. 6. Misén gör. ev. Márk. 37. sz. Róm. kath. ev. Lukács XI. 14—28.

í Vas. Nböjt III. v. D3. Oculilst. 9 Hétfő Seb. 40 vt. Franciska 10 Kedd Kodrát 40 vértanú 11 Szerd Szófron Szilárd tt 12 Csüt. Teofán I. Gerg. p. f f 13 Pént. Nicefor Szabin v t n 14 Szom Benedek Matild tt

23 Nb II. V 0 3 Zoltán 24 K.J.f.m. Franciska 25 Taráz Olimpia 26 Porfir Aladár 27 Prokop Gergely 28Bazilhv. Krisztián 1 Eudokia Matild

#

27 26 24 22 19 17

—

5 5 5 5

Nb. IV. v. Szabin Elek Jer. Cyr. Krizánt Szab. vt. Jakab pk.

D4. Laet. N.ü. Geréb pk. f f Patrik pk. j t Sándor pk. t t József tt J.,B.Cs.M. Benedek ap, ,

2Nb. III. v 3 Zénó Henriette 4 Gerazim Gertrud 5 Konon Sánd.,Ede 6 Amor.vt. József 7 Vazul Hubert 8 Teifilakt Benedek

6 01 végre derült időt.

6 03

Jfk6 1 5 6 04 Jf>6 14 6 05

6 s? 6 6 a* 6 w? 6

12 6 10 6 08 6 05 6 03 6

06 08 10 11 13

Nagyböjt V. vas. 8. hang. Utr. ev. 8. Misén gör. ev. Márk. 4. Róm. kath. ev. János VIII. 4 6 - 5 9 .

22| Vas. Nböjt V.v. 23 Hétfő Nikon szr. 24 Kedd Zakariás 25 Szerd Őrv. hirv. 26 Csüt. Gábriel 27 Pént. Matróna 28 Szom Ilarion

9 Nb. IV.v D 5 . 0 k t D5.Judica Viktorián t t 10 Kodrát Frumenc. Gábor főa. f 11 Szofron Gábor *Gy.-o. B. A. 12 Teofán Gyo. B.A. Manó t t 13 Nicefor Manó Fájd. Sz. +i 14 Bened. Hajnalka Kap. sz. Ján.ff 15 Agáp vt. Gedeon

1HÎ Ifi? Wf **

•«S

6 6 6 6 6

Időjárás tapasztalás szerint Amilyen időjárás van 9-ik március körül, olyan szokott maradni egész március hónapban. Ha január meleg volt, március hideg. Száraz március .szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a nap és hold keltében rendkívül nagy eső következik; hasonlókép, ha a harangok messze hallatszanak. A márciusi sűrű és bűzös köd sok égiháborüt hoz.

14 1-én a nap hossza 11 15 óra; a hó végéig 1 ó. 17 43 p. nő. 18 20 Izraelita naptár.

6 21 6 23

Virágvasárnap. Utr. ev. Máté 83. sz. Misén gör. ev. János 41. sz. — Róm. kath. ev. Máté XXI. 1—9.

29|Vas. Ur. bev. Jer. D6. Palmarum lóNb. V v, D6. Cyrill ^ 5 47 6 24 30 HétfőjJános szr. Kerény 5 46 6 25 f t 17 Elek Izidor 31 Kedd Hipácvt. Guidó apát t t ! 1 8 Jer. Cyr. Árpád 5 43 6 26

«

•

55 Első negyed 56 27-én 6 óra 4 58 perckor reggel; hoz 59 gyakori kis esőt, erre

Nagyböjt IV. vas. 7. hang. Utr. ev. 7. Misén gör. ev. Márk. 40. sz. Róm. kath. ev. János VI. 1—15.

15 Vas. 16 Hétfő 17 Kedd 18 Szerd 19 Csüt. 20 Pént. 21 Szom


Mire.

13 Eszterböjt 14 Purim 15 Susan Parim 18 S. Ki Thisza 25 S. Vajakhel 1 Nizan R. Kh. 3 S. Vajikra 10 S. Zav.

2 3 4 7 14 19 21 28

Nap

Megnevezés

Összeg p

f

Gazdasági tudnivalók A kertben. Sok dolog esik ebben a hónapban. A gyümölcsfák ültetését bevégezzük és megkezdjük a szemzést és ojtást. A konyhakertet teljesen rendbehozzuk. Elültetjük a parajt, kelt, sárga- és vörösrépát, a korai borsót, a kalarábét, fejes salátát, babot. A mezőn márciusban kezdődik az igazi munka. A trágyázást és tavaszi szántást bevégezvén, a vetéssel bajlódik a gazda. Elvetjük a zabot, tavaszi búzát, árpát. Legutoljára maradhat a bükköny. Minden gazda arra törekedjék, hogy márciusban, ha csak az idő engedi, elvégezze a vetést, mert az április új munkát hoz. Az istállóban. Márciusban legkényesebb a lóistálló. Ügyeljünk a márciusi csikókra; ha már 10— 12 naposak, adhatunk nekik zabot. Anyjukat három hét múlva újra erősebb munkára szoríthatjuk, de előbb semmi esetre sem. A jól tartott márciusi csikó a gazda büszkesége. A tehénistállóra is nagy gond fordítandó. A borjúkat tisztán kell tartani, mert a tisztaság fél takarmány. Az ökrök, mivel ebben a hónapban sokat dolgoznak, jól tartandók. A szőlőben folytatjuk a metszést és nemesítést, valamint a nyitást. A pincében a hordókat utánatöltögetjük és tisztogatunk. Az állatok körül az igás jószág etetésére ügyelünk, főkép, hogy a tavaszi munkákat jól birják. A kanca befedeztetését jó ménnel el ne mulasszuk. Kotlót ültetünk. A méhesben derült időben megvizsgáljuk a kaptárakat, kitisztogatjuk s a méheket tisztulás végett kiengedjük. Etetésüket folytatjuk és fiasításukhoz kevés búzalisztet teszünk be a kaptárba.

Április A hó és hét napjai

1'Szerd 2 Csüt. 3 |Pént. 4 Szom


Eg. Mária Titusz Nagypént. József


Julián naptár

Szt.-György-h va

Protestáns naptár

€

tt

0 Nap

kelte ó. p.

nyug. ó. p.

Hugó pk. 19 Krizánt Hugó ff 5 41 6 Nagycsüt. t t 20 Ján. szr. Áron ff 5 39 6 Nagypént. , 21 Jak. hv. Nagypént. 5 * 1 5 37 6 Nagyszom. f f 22 Bazil fvt, Izidor 5 35 6

28 30 31 33

Húsvét. Misén gör. ev. János 1. sz. — Róm. kath. ev. Márk XVI. 1—7. — Vecsernyén gör. ev. János 65. sz.


Húsvétvas. D Húsvétv. Húsvéthétfő K Húsvéthétfő Húsvétkedd B. Herm.Józs. Herodion Dénes pk. Eupszik vt. B. Konrád Ezekiel f Terenc I. Leó pápa Antipás

23 Urb. jer. D Húsvétv. « i g 5 5 24 Zakariás Húsvéth. 5 25 Istsz. ö. Hermann 5 26 Gábriel Lidia 27 Matróna Erhardt s3E 5 5 28 Npéntek Zsolt a 5 29 Márkpk. Leó

jf>

33 6 31 6 29 6 27 6 25 6 23 6 21 6

34 35 36 38 40 41 43

Tamás vas. Utr. ev. 1. Misén gör. ev. János 65. sz. — Róm. kath. ev. János XX. 19—31.

5 30 Húsvétv. Dl. Gyula Hermeneg. vt,.¡31 Húsvéh. Ida A 5 5 fusztin vt. 1 Húsvétk. Tibor 2 Titusz Atala 5 Anasztázia Lab.Ben.Józs. 3 Nik. hv. Lambert fflí 5 Anicét p. 4 Józs. szr. Anicét rrt5 ! 5 Agatop. Ima mi 5

12 Vas. Tamás vas. Dl. Quasim. 13 Hétfő Artemon 14 Kedd Márton pp. 15 Szerd Arisztark 16 Csüt. Irén 17 Pént. Simon vt. 18 Szom János szr.

20 6 18 6 16 6 14 6 12 6 10 6 08 6

44 45 46 48 50 51 52

Kenethozó assz. nev. vas. 2. hang. Utr. ev. 3. Misén gör. ev. Márk 69. sz. — Róm. kath. ev. János X. 11—16.

Keneth. v. D2. Miseric. 1 9 Vas. 20 Hétfő Tr. Tivadar Tivadar hv. 21 Kedd Január vt. Anzelm pk. 22 Szerd Tódor pk. Sz. Józs. olt. 23 Csüt. György nvt. Béla pk. vt. György 24 Pént. Szabbás 25 Szom Márk ev. Márk ev.

6 Tamás v. 02. Kocs. 7 György Tivadar 8 Herod. Anzelm 9 Eupsz. Szótér 10 Terenc Béla 11 Antipás György 12 Bazil hv. Márk

ffí 5 06 6 53

5 ** 5 ** 5 fk 4 HE 4 «iE 4

04 6 02 6 00 6 58 6 57 7 56 7

55 56 58 59 00 02

Hold fényváltozásai. Holdtölte 2-án Vs- 9 óra 6 perckor este; esős, változó idővel. Utolsó negyed 9-én 9 óra 15 perckor este; lágy tavaszi napokkal. Újhold 18-án 2 óra 0 perckor hajnalban; hoz tiszta, szeles időt, végre mennydörgést. Első negyed 25-én 2 óra 40 perckor délután; hoz többnyire csendes, derült időt; végre a meleg nő.

£

3

Időjárás tapasztalás szerint Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott reákövetkezni. Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárványnak kék és sárga színei szépen és jól látszanak, néhány napra jó időt lehet várni. A húsvét körüli nedves idő rossz rozs-aratást okoz. Ha szent Qyörgynap körül a rozs akkora, hogy a varjú benne elbújhatik, gabonabőségre mutat.

1-én a nap hossza 12 óra 47 p.; a hó végéi g l ó r a S ö p ^ i ő .

Izraelita naptár. Április

Passzah 1. n. 2 Passzah 2. n. 3 Sabb. 4 Inaszakadtról nev. vas. 3. hang. Utr. ev. Passzah 7. n. 8 Róm. kath. ev. János Passzah 8. n. 9 S. Semini I.P. 11 í3 2ftVas. lnaszak. v. D3. Jubilate Ros Khodes 17 Ijar, S. Thasz. 27 Hétfő Simon vt. Kanis. Pét. et. 14 P. R. Kh. 18 28 Kedd Jázon ff 4 50 7 06 8 2. Keresztes Pál 15 Ariszt. Valéria S.AkhariM.3.P.25 29 Szerd Kyz. 9 vért. Péter vértanú 16 Agapia Albertina ff ,4 48 7 08 10 Seni böjt 27 30 Csüt. Jakab ap. Siennaisz.Kat. 17Sim.szr. Katalin r a k 46 7 09 13 Khamisi böjt 30 15 16 17 4. Misén gör. ev. János 14. sz. — 21 XVI. 16—22. 22 24 Keneth.v.|I)3. Ervin « 1 4 54 7 03 30 Márt.ppJArisztid tit'A 527 05 1

Nap

Megnevezés

Összeg p f

Gazdasági tudnivalók A ház körül. A magkukoricát elkészítjük az ültetésre, valamint a krumplit is kivesszük a veremből. Beszerezzük a lucernamagot és a kendert. A gabonakészletet szorgalmasan megforgatjuk. A kertben sok a dolog áprilisban. Amit márciusban nem tudtunk elvégezni, azt most folytatjuk. Elültetjük a paradicsomot, a káposztasalátát és a karalábépalántát. Mind a kétféle hagyma ilyenkor már a földben legyen. A téli saláta- és parajágyakat szorgalmasan gyomláljuk, tisztogassuk. Ne hagyjuk abba a gyümölcsfák tisztogatását sem. A méhesben a fiasítás erősen folyik; hogy a család népes legyen, felhígított mézzel etetjük. A vett méheket e hóban haladéktalanul szállítsuk helyre. A mezőn is sok a munka. Mindenekelőtt, ha még meg nem volna, bevégezzük az árpa, zab, bükköny vetését. Elvetjük a lucernát, a hónap vége felé pedig a kendert. Ebben a hónapban bevégezzük a krumpliültetést, valamint a kukorica vetését is. A bab a kukoricával együtt kerüljön a földbe. A konyhakertben azonban sokkal előbb ültetünk babot. E hónapban tisztítjuk vetéseinket a gaztól. Az istállókban vigyázzunk a növendékmarhákra. Ha kellőleg megerősödnek, legelőre bocsátjuk őket. Az igavonó marhák a sok munka miatt jól tartandók. Száraztakarmány mellett, ha kis pihenőjük van, hajtsuk őket legelőre. A szőlőben nyitás után metszünk, szénkénegezünk, az ojtványokat kiültetjük. A pincében a tisztaságra ügyelünk s az újborokat másodszor lefejtjük. Az állatok körül arra legyen gondunk, hogy a legelőrehajtásukkal járó változás a takarmányozásukban káros ne legyen rájuk. Tehát eleinte kihajtásuk előtt szálastakarmányt kapjanak. A februári malacok elválasztására ügyeljünk.

Május A hó és hét napjai



Julián naptár

Protestáns naptár

Pént. Jeremiás Fülöp, Jakab + 18 János sz. Fülöp Szom N.Atanáz hJAtanáz pk. 19 János r. Zsigm.

Pünkösd-hava
0 Nap

Hold fényváltozásai. Holdtölte 2-án ö óra 14 p.-kor 45 7 10 reggel; változó idő.

kelte nyug. 6. p. 0. p.

44 7 1 1

Utolsó negyed 9-én 1 óra 48 p.-kor délután; hoz 13 hideg éjjeleket.

Szamariai nőről nev. vas. 4. hang. Utr. ev. 7. Misén gör. ev. János 12. sz. — Róm. kath. ev. János XVI. 5—14.


Szamar. v. Pelágia Iréné vt. Jób Sz. ' ker. mj. János ev. Izaiás

D4. Cantate 20 Inasz. v. D4. Irma Mónika, Flór. 21 Jan. vt. Flórián 22 Teod.pk Gotthard V. Pius p. János aps. ev. 23 György Frida B. Giz., Szan. 24 Szaboas Napoleon Mihály főa. j 25 Márk ev. Gizella Naz. sz. Ger. 26 Vazul vt. Gergely

«

42 40 14 Újhold 17-én 38 16 4 óra 28 p.-kor 37 17 délután; esős, néha 36 7 18 viharos, majd derült csendes időjárással. a ï 34 7 20 Első negyed 33 7 21 Jf* 24-én 8 óra 39 fr fr

Vakonszületettről nev. vas. 5. hang. Utr. ev. 8. Misén gör. ev. Ján. 34. sz. — Róm. kath. ev. János. XVI. 23—30.

4 31 7 22 10 Vas. Vakonsz. v. D5. Rogaté 27 Szám. v. D5. Arm. 28 Jázon Mamert. «S» 4 30 7 24 11 Hétfő Móc vt. Mamertp. 12 Kedd Epifán Pongrác > t |29 Kyz.9 vt. Pongrác S 4 28 7 25 13 Szerd 14 Csüt. 15 Pént. 16 Szom

Gliceria Szervác 30 Jak. ap. Ur mennyb. Áldozócsütört. 1 Jerem. N. Pachom De I.S. J á n o s j 2 N. Atan. Nep.sz. János 3 Ti mót Tivadar

Holdtölte 31Va'J én 3 óra 33 p.kor délután; hoz eleinte meleget, !<é«H» 4 27 7 26 sőbb zivataros időt.

Szervác Áldozócs. «Ii 4 26 7 27 Zsófia 4 25 7 29 Mózes mí 4 24 7 30

Szent Atyák vas. 6. hang. Utr. ev. 10. Misén gör. ev. János 56. sz. — Róm. kath. ev. Ján. XV. 26—XVI. 4.


Sz. Átyák v. D6. Exaudí Venanc vt. Péter vt. Palrik vt. Coelesztin p. Bernardin Talalé Konst. és II. Bob. sz. Andr. Juliasz. vt. + Baziiiszk Mihály pk. Dezső p. vt. f f

4 Vaksz.v. ÜŐ.Paskál mf ** 5 Iréné vt. Erik 6Jób Ivó *ft 7 S z . f mj. Bernát 8 Ur m. m. Konstant. 9 Miki. er. Julia HE « lOZel.Sim. Dezső


14 7 Szenti, lesz. D Pünkösdv. 11 SzAty.v D Pünk.v. 13 7 Sz. Hároms. * Pünkösdh. 12 Epifan Pünkösdh. 12 7 N. sz. Fül. hv. 13 Gliceria Fülöp Kárpusz 11 7 Bedae. Kán.ff 14 Izidor vt. Béda Terapont 10 7 Ágoston pk 15 N. Pach. Emil Nikétás Pazzi Mag. Teodoz 10 7 16 Fsz.Tód. Maxim Izsák szr. A. sz. Janka 7 Nándor 09 HE 17 Andron.

40 41 42 43 45 46 47

ít Mindszentek vas. 8. hang. Utr. ev. 1. Misén gör. ev. Máté 38. sz. — Róm.

Szép idő lesz : Ha az esti pír aranyszínű. Ha napnyugtakor a vizeken s mezőkön sűrű köd keletkezik. Ha a szárazon tenyésző békák magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik: Ha reggeli pír van. Ha a hegyek ormait kőd borítja. Ha az esti pír igen vörös.

géig 1 óra 14 p. nő.

Izraelita naptár. 15 17 18 22 29 1

Május

S. Emor 4. P. Seni böjt Lag beomer S. Behar 5. P. S. Bam. 6. P. Szi van R.Kh.

2 4 5 9 16 17

Selosah jeme IH hagebalah £

6 Sabouth 1. n. 22 7 Sabouth 2. n. 23 iMindsz. v. Ibi. Szenthár. tl8 Szenti. l.lD Szentn. |*M4 08|7 47 14 S. Nasszah l.P. 30 kath. ev. Máté XXVIII. 18—20.

3llVas.

Időjárás tapasztalás szerint.

22 7 31 20 7 33 19 7 34 18 7 35 17 7 36 16 7 37 1-én a nap hossza 14 15 7 38 óra 25 p.; a hó vé-

Pünkösd. Utr. ev. János 65. sz. Misén gör. ev. János 27. sz. — Róm. kath. ev. Ján. XIV. 2 3 - 3 1 .

24 25 26 27 28 29 30

perckor este; derült, szép időt hoz.

Nap

Megnevezés

Összeg P

f

Gazdasági tudnivalók A ház körül. Májusban rendbehozzuk a gazdasági udvart; szorgalmasan szellőztetjük a magtárt és hombárokat. A pajtát és szérűskertet lassankint tisztogatjuk és elkészítjük a behordásra, mert későbben erre idő nincsen. A kert májusban nagy gondozást kíván. A zöldséges ágyakat szorgalmasan gyomláljuk és amint az idő kívánja, öntözzük. Ültethetünk ilyenkor késői babot, borsót, salátát, tököt. E hónap kezdetén a krumpli ültetését okvetlenül be kell végezni. A gyümölcsfák tisztogatását se hanyagoljuk el. A mezőn a tavaszi vetések tisztogatását folytatjuk. A kukorica a földben legyen. A muharmag és köles készen álljon a vetésre, mert e hónapban a földbe kell jönnie. E hónap vége felé megkezdődik a kukorica és krumpli kapálása. Az istállóban. A növendékmarhák legelőre járnak, otthon jobb nekik azután a száraz takarmány. Ha nem hajthatjuk ki, akkor otthon a száraztakarmányt keverjük zölddel. A befogásra megérett csikókat, tinókat jártatjuk, hogy a behordásra már hasznukat vehessük. A pincében kénezünk s a második fejtést okvetlen elvégezzük.

•

Az állatok körül a zöldtakarmányozás etetésére ügyelünk, főleg az első héten; fokozatosan történjék az átmenet, eleinte szénával összerázva etessük. A korai csikókat elválasztjuk, zaboljuk. A juhot fürösztjük és nyírjuk. A méhesben serény munka folyik. A gyengébb családok kaptárába az erősebbekből 1—2 fiasításos keretet teszünk, hogy a családok lehetőleg egyenlő népesek legyenek. Megindul a rajzás; befogásuknak utána kell nézni. Az ákácmézet kipergetjük. Az adónak második negyedre eső részét e hó 15-ig be kell fizetni.

Június A hó és hét napjai

Hétfő Kedd Szerd Csüt. Pént. Szom


Jusztin Nicefor Lucilián Mitrofán Doroteás Beszarion

Szt.-Iván-hava


Julián naptár

Protestáns naptár

0 Nap

Hold fényváltozásai. Utolsó negyed 8-án 7 óra 18 19 Sz. Hár. Pamfilius & 4 07 7 48 perckor reggel; pász4 07 7 49 tás 20 Talalé Anna esővel, erre meleg 21 Konst.,11. Klotild fiZ4 06 7 50 napokkal.

Pamfil vt. Erazmus vt. Klotild Űrnapja 22 Bazilisk Kerény Bonifác p. vt j- 23 Mihály Bonifác Norbert pk. 24 Sim. M. Norbert

kelte nyug. ó. p. ó. p.

a 4 05 7 51

Pünkösd u. 2. vas. 1. hang. Utr. ev. 2. Misén gör. ev. Máté 9. sz. — Róm. kath. ev. Lukács XIV. 16—24.


2. Teodot D2. Róbert hv. 25 Min. v. D I . R ó b . Teodor nv. Medárd 26 Karpusz Medárd AI. Cyrill Prim., Félic. 27 Terap. Félix Timót vt. Margit kir. 28 Nik. hv. Margit Bertalan Barnabás ap. 29 Teodóz. Barnabás Onufriusz Jéz. sz. szíve + 30 D. Izsák Klaudius Pád. sz. Antal 31 Herrn, ap Tóbiás Aquilina

««6S» 3K 4 •as 4 4 m? 4 irrt 4 mí 4 ** 4 AS» «KFE A »

04 7 03 7 03 7 03 7 03 7 03 7 02 7

D3.N. sz. Vaz. Vid, Jolán Reg. sz. Fer. Rainer hv. Efrém ea. Gyárfás, Pr. f Szilvér p. vt.

I 2 3 4 5 6 7

22 23 24 25 26 27

Hétfő Kedd Szerd Csüt. Pént. Szom

4. Julián D4. Gonz. Al. 8 Özséb Paulin, Ákos 9 Agrippina Ediltrud sz. 10 K.János sz. Ker. sz.Ján. sz. 11 Febronia Vilmos hv. 12 Dávid r. János, Pál vt. t 13 Samps. szr. László kir. 14

vekedő meleget, borulást, zivatart, ha déli szél fú; országos esőt. Első negyed 23-án 1 óra 23 perckor éjjel; az idő verőfényes, meleg, erre szeles. Holdtölte 30-án 1 óra 47 perckor éjjel; derült idővel és növekedő melegséggel.

4 02 7 58 P . U . 2 . J . D2. Vazul Időjárás Nicef. a. Vid M 4 02 7 58 tapasztalás szerint. J ó idő lesz: Ha a szent Lucilián Jusztin M 4 02 7 59 János bogara igen fényMitrof. Laura 4 02 7 59 lik. Ha az égen a csekély fehér felhők szétoszlanak. Dorot. Arnold 4 02 8 00 Ha sok bárányfelhő létez. Ha a dongók este sűrűen Beszár. Gyárfás 4 02 8 00 repülnek. Teodot Ráfael 4 02 8 00 ROSS2 i d ő v a g y eső szo-

«

Pünkösd u. 4. vas. 3. hang. Utr. ev. 4. Misén gör. ev. Máté 25. sz. — Róm. kath. ev. Lukács V. 1—11. 21 Vas.

16-án

54 55 55 56 56 56 ^ 57

Pünkösd u. 3. vas. 2. hang. Utr. ev. 3. Misén gör. ev. Máté 18. Sz. — Róm. kath. ev. Lukács XV. 1—10.

14 Vas, 3 . Elizeus 15 Hétfő Amosz pr. 16 Kedd Tichon 17 Szerd Manuel 18 Csüt. Hipác vt. 19 Pént. Júdás ap. 20 Szom Metód

Újhold

4 05 7 52 • 4 óra 02 percJfs 4 04 7 53 kor reggel; hoz nö-

P.u.3.Te D3. Alaj. Al.Cyrill Paulina Tim. fvt. Zoltán Bert., B. Iván Onufr. Vilmos Aquilin. János, Pál Elizeus László

4 02 8 00

«

4 4 4 4 4 4

02 8 03 8 03 8 03 8 04 8 04 8

01

01 01 01 01 01

kott lenni: Ha sok béka jő elő. Ha a macskák nyalják s tisztítják magukat. Ha a tyúkok a porban fürödnek. Ha a kutyák füvet rágnak. Ha a vakondokok magasra túrnak.

1-én a nap hossza 15 óra 41 p.; 22-ig 18 perccel nő, a hó végéig 3 p. fogy. Izraelita naptár.

21 28 30 28 Vas 5 Cyr., Ján. D5. írenaeus 15 P.U.4. A. D4. Arszl. £> 4 04 8 01 1 2 29 Hétfő Péter és Pál Sz. Péter, Pál 16 Tichon Péter, Pál J M 05,8 01 12 Pünkösd u. 5. vas. 4. hang. Utr. ev. 5. Misén gör. ev. Máté 28. sz. Róm. kath. ev. Máté V. 2 0 - 2 4 .

30 Kedd 12 apostol Pál emlékez. 17 Manuel Pál

—

sZ|4 05j8 01

Június

S. Behal. 2. P. S.Slakh-L3P. RosKhodes Tham. R. Kh. S. Korakh4. P. S. Khukath. 5. P.

6 13 15 16 20

27

Nap

Megnevezés

Összeg p

Gazdasági tudnivalók

f

A ház körfii. Júniusban tökéletesen rendbehozzuk a gazdasági udvart és elkészülünk az aratásra. A kertben is sok dolog akad ebben a hónapban. Elültetjük a téli retket, téli salátát és téli parajt. Emellett gondosan szedegetjük a már megérett növénymagvakat. A mezőn izzadnak a kapások. A krumpli és kukorica kapálását másodízben is befejezzük. Siessünk vele, hogy az aratás utói ne érjen bennünket. Ha a vöröshere és lucerna virágzik, lekaszáljuk: sokat nem forgatjuk, mert veszít értékéből. Épen így vagyunk a fűvel is. Kiszemeljük a magmuhart és a maglucernát, melyet állva hagyunk. Június végén kezdődik az aratás. A búzánál sem várjuk meg, míg potyog a szeme, hanem idejekorán nekiállítjuk a kaszát vagy a sarlót. A repce alá szánt földet jól elkészítjük, hogy vetésével idejekorán végezhessünk. Az istállóban. A növendéklovak és marhák legelőre járnak. Az elfogyott száraztakarmányt nagyban pótolja a zöld. De a jó zöldtakarmány mellett a fejős tehenek jól tartását nem szabad elhanyagolni. A márciusi csikók abrakolása a fődolog, mert ilyenkor fejlődnek és csontosodnak legjobban. A szőlőben kapálunk, kötözünk és elvirágzás után másodszor permetezünk. A zöldojtást végezzük. A pincében a borokat derítjük. Az állatok körül az itatásra legyen gondunk; kimelegedett állapotban gyorsan és sok vizet ne igyanak. Naponként többször kínáljuk meg egy kevés vízzel.

*

A méhesben a rajokra ügyeljünk, hogy el ne szalasszuk azokat és gondoskodjunk, hogy gyenge család rajt ne bocsásson ki. A pergetés folyik. Esős időben a rajokat etessük.

Július A hő és hét napjai



Szerd Kozma, D. Jézus legsz. v. Csüt B.-A. pal. Sarlós B.-A. Pént Jácint vt. M. sz. pápa e.f Szom|Kr. András Ulrik pk.

Julián naptár

18 Leone. 19Judásap. 20 Metód 21 Julián

Protestáns naptár

Tibold Ottokár Kornél Ulrik

Szt.-Jakab-hava ©

O Nap

kelte J njug.

4 SS 4 Ift 4 fflf 4 ff* 4 rtt4 wt4

08 8 09 8 09 7 10 7 11 7 12 7 13 7

00

00 59 59 58 58 57

121Vas. 7. Proklusz|D7 GualbertJ. I29P.U.6. P Dő.Izabel. t * 4 13 Hétfő Gábor fa. Anaklét pk. vt. 30 12 apóst. Jenő ** 4 Bonavent. pk. 1 K , Dam. Eőrs 4 14 Kedd Aquilás Henrik cs. hv. 2 B. A. pal. Henrik 4 15 Szerd Cirjék 4 16 Csüt. Atenogén Karmelh.B. A. 3 Hiakint Valter Elek hv. f 4 K. Andr. Elek 17 Pént Marina fi* 4 5 Atanáz Frigyes 4 18 Szom Jácint vt. Kamill hv.

14 15 16 17 17 7 54 18 7 53 19 7 52

Pünk. u. 8. vas. és 6. egyet. zsin. atyái. 7. hang. Utr. ev. 8. Misén gör. ev. Máté 58. és Ján. 56. sz. — Róm. kath. ev. Lukács XVI. 1—9.

8. Makrina p 8 . P. Vince Illés pr. Jeromos hv. Simon Praxedes sz. Mária Mag. Mária Magd. Trofém Apollinár pk. Krisztina B. Kinga, Kr.t Anna Jakab aps.

1 óra 20 perckor délután; égiháborúval, kitisztul és meleg, kellemes idővel örvendeztet. Első negyed 22-én 6 óra 16 perckor reggel; jó idővel, végre forró napokkal.

•

3

©

Jó időt remélhetni: Ha napnyugatkor jó idő volt. Ha a csalogányok szorgalmasan énekelnek. Ha reggel és este a füst egyenesen magasra felszáll. Ha az eső köddé változik. Rossz idő: Ha napkeletkor égi háborúk vannak. Ha a kakasok napnyugat után kukorékolnak. Ha a tyúkok szomorúak. Ha a vizi madarak sokat fürdenek.

Emil ff 4 20 7 51 7Tam.szr. Illés ff 4 22 7 50 8 Prokop Dániel 4 23 7 49 9 Pongrác Mária M. 4 24 7 48 1-én a nap hossza 15 4 25 7 47 óra 55 p.; a hó vé10 Nikop v. Lenice 4 26 7 46 géig 52 perccel fogy. 11 Eufémia Krisztina 12Proklusz Jakab 4 27 7 45 Izraelita naptár. 6 P . U . 7 . L D7

Pünk. u. 9. vas. 8. hang. Utr. ev. 9. Misén gör. ev. Máté 5.9. s z . — Róm. kath. ev. Lukács XIX. 4 1 - 4 7 .

26Was. 9. Hermol. 27 Hétfő Pantelem. 28 Kedd Nikanor 29 Szerd Kallinik 30 Csüt. Szilás 31 Pént. Eudocim

Utolsó negyed

Holdtölte 29-én 1 óra 47 perckor délután; záporesővel, utána kelle7 56 mes, vége felé forró 7 55 napokkal. 7 55 Időjárás 7 54 tapasztalás szerint

Pünk. u. 7. vas. 6. hang. Utr. ev. 7. Misén gör. ev. Máté 32. sz. — Róm. kath. ev. Máté VII. 1 5 - 2 1 .


C

8-án 0 ó. 52 p.a2 4 06 8 01 kor éjjel; zivataros, .A'4 07 8 01 majd napfényes időt j & 4 0 7 8 01 hoz. ^407801 Újhold 15-én

Pünk. u. 6. vas. 5. hang. Utr. ev. 6. Misén gör. ev. Máté 29. sz. — Róm. kath. ev. Márk. VIII. 1 - 9 .

5 Vas. 6. Atanáz D6. Zak. Antal ¡22 P.U.5.E. D5. Enese 23 Agrip. Esaiás 6 Hétfő Szizoesz Izaiás pr. 7 Kedd Tamás szr. Cirill és Metód 24 K.Ján.sz. Cirill, M 8 Szerd Prokóp nv. Erzsébet k.-né 25 Febron. Teréz 9 Csüt. Pongrác Veronika sz. 26 Dávid r. Lukrécia 10 Pént. Nikop. vt. Amália f 27 Szamp. Amália 11 Szom Eufémia I. Pius p. vt. 28 Cir., Ján Lili


4 28 7 44 |D9. Anna assz. 13 P.u.8. G.Ö8. Anna Pantaleon vt. 14 Aquilás Olga a 4 29 7 42 Ince p. " 15 Cirjék Ince a 4 31 7 41 Márta sz. 16 Atenog. Márta a 4 32 7 40 Judit vt. 4 34 7 39 17 Marina Judit |Loyolai Ign. f 18 Hiacint Oszkár jf» 4 35 7 38

Július

17 Templomelf. böjt 2 19 S. Pinkh. 6. P. 4 26 S. Matoth 1. P. 11 1 Ab. Ros Khod. 15 4 S.Debarim.2.P. 18 9 ler.puszt.böjt. 23 11 S. Voethkhan. 3. Perek 25

Nap

Összeg P f

Gazdasági tudnivalók A ház körül. A magtárak, hombárok készen álljanak a termés befogadására. A szérűskertben az asztagok helye elkészítve várja a behordást. A mezőn. Ez a hónap hozza meg a gazda egész évi fáradozásának gyümölcsét. Az aratás után azonnal meg kell kezdeni a forgatást. Rossz gazda az, aki ilyenkor halogatja a szántást. A repceföldet tökéletesen elkészítjük, hogy minél előbb bevethessük. Az újonnan felszántott tarlóba, ha szükségünk van rá, vethetünk még zöldtakarmányt, csalamádét. A behordásnál nem kell késlekedni, hogy a rossz idő utói ne érjen bennünket. Hozzálátunk a kukorica ritkításához is. A kertben vigyázzunk az érett gyümölcsre. A konyhakertben a nyári salátaágyakat rendbeszedjük és ültethetünk téli salátát, kelt és télire való ugorkát. Emellett szorgalmasan gyomlálunk, öntözünk és az érett növények, virágok magvait szedegetjük. A szőlőben is sok dolog van júliusban. Megkezdjük és szorgalmasan folytatjuk a kötözést. A peronoszpóra ellen való fecskendezés szünet nélkül tart, ameddig csak szükséges. A pincében nagy az elpárolgás, azért a hordók feltöltésére ügyeljünk. Az állatok körül az igásjószág bőséges etetésére legyen gondunk, hogy a munkát leromlás nélkül végezhessék. A méhesben vége a rajzásnak. Megnézzük, hogy a fiatal anyák megtermékenyültek-e. Amely kaptárnak királynője nem termékeny, oda tart&lékannyát teszünk, hogy a törzs hereköltésessé ne váljék. Hosszú szárazságban a méheket etetjük, itatjuk, hogy mézrablásra ne szoruljanak. Az üres lépeket

Máriapócsi naptár.

Augusztus A hó és hét napjai


Róm. kath. naptár

31 nap

Kisasszony-hava

Jnlián naptár

€ ó.keltep.

Protestáns naptár

0

Nap

Hold fényváltozásai. Utolsó negyed 6-án 5 óra 28 l|Szom Sz. ker kör. Vasas sz. Pét. 19 Makrina Vas. Péter 2 4 36|7 36 p.-kor délután; hoz Pünk. u. 10. vas. 1. nang. Utr. ev. lu. Misen gör. ev. Máté 72. sz. — Róm. derült időt és a tarkath. ev. Luk. XVIII. 9 - 14. tós nagy hőség által 7 35 szárazságot. Vas. 10. lstv. er. DlO. L~ sz. Ali, 20P.U. 9.1. D9. Lehel SS 4 37

Hétfő Izsák, Faust István vt. Kedd Efez. 7 gy. Domonkoshv. Szerd Euszignius Havi B.-Assz. Csüt. Ur. szín. v. Úr szín vált. Pént. Dömét Kajetán hv. f Szom Emil pk. Cirjék vt.

21 22 23 24 25 26

nyug. o. p.

C

Sim. szr. Hermina 4 38 7 33 Újhold 13-án MáriaM. Domonk. ír* 4 40 7 32 9 óra 27 percTrofim Oszvald wf 4 41 7 30 kor este; eleinte az idő igen meleg, kéKrisztin. Berta W* 4 42 7 28 sőbb viharok kelet4 43 7 27 keznek, pásztás eső Anna Ibolya 4 44 7 26 áll be és enyhíti a Herrn. László

Pünk. u. 11. vas. 2. hang. Utr. ev. 11. Misén gör. ev. Máté 77. sz. — Róm. kath. ev. Márk VII. 31—37.

forró levegőt.

Első negyed 20-án 12 0. 36 p.-kor délután; hoz folyton csendes, me4 49 7 21 leg, többnyire szép HE 4 50 7 19 napokat.

9 Vas. 11. Mátyás DU. Vian. J. 127 P. u. 10. DIO. Em. ** 4 46 7 24 28 Pr., Nik. Lőrinc Lőrinc v t 10 Hétfő Lőrinc * * 4 47 7 22

11 Kedd 12 Szerd 13 Csüt. 14 Pént. 15 Szom.

Euplusz Fociusz Maxim hv. Mikeás Isi. sz. elh.

Zsuzsanna vt. 29 Kallinik 30 Silas Klára sz. Ipoly, Kassz. 31 Eudek. Özséb vt. f i 1 Sz. t k. Nagy-B.-Assz 2 lstv. er.

Tibor Klára Ipoly Özséb Mária

7 17 « 44 52 53 7 15

Holdtölte 28Vs/ án 4 óra 11 p.ff 4 54 7 14 kor reggel; többnyirekellemes meleg. Pünk. u. 12 vas. 3. hang. Utr. ev. 1. Misén gör. ev. Máté 79. sz. — Róm. kath. ev. Luk. X. 23—37. Időjárás 16 Vas 12.Ur.k. át. Dl2. Rókus, J. 3 P . u . 11. Dil. Abr. ff 4 55 7 12 4 57 7 11 tapasztalás szerint 17 Hétfő Miron vt. 4 Ef. 7 gy. Anasztáz

18 Kedd Flor., Laur. 19 Szerd András kat. 20 Csüt. Szt. István 21 Pént. Tádé ap. 22 Szom Agatonik

Jácint hv. Ilona csász.-nő Eud. J., Lajos *Sz. István kir. Ch. sz. Francf Timót vt.

i5*3

5 Euszign. Ilona 5*3 4 58 7 09 Huba l g 5 00 7 07 6 Urszínv. 7 Dom. vt. István kir. l g 5 01 7 05 5 02 7 04 8 Emilián Sámuel 5 03 7 02 9 Mátyás Menyhért

Pünk. u. 13. vas. 4. hang. Utr. ev. 2. Misén gör. ev. Máté 87. sz. — Róm. kath. ev. Luk. XVII. 11—19.

23 24 25 26 27 28 29

Vas Hétfő Kedd Szerd Csüt. Pént. Szom.

13. Lup. vt. 013. Ben. Fül. Eutich Bertalan ap. Bertalan Lajos kir. Adorján Zefirin p. v t Pimen szr. Kai. sz. József Mózes szr. Ágoston pk. t Kerján. Tv Ker.Ján.fejv.

lOP.ii. 12. Dl2. Fark. a 11 Euplusz Bertalan a 12Foc.,An. Lajos 13 Maxim Izsó 14Micheás Gebhárd 15 Ist. sz. h. Ágoston 16 Urk. át. Ernesztin

7 6 6 6 6 6 6

00 58 57 55 53 51 49

Közönségesen jó időre mutat: Ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezon. Ha huzamosb eső után a baglyok éjjel igen huhognak. Ha szél a napjárást követvén, változik. Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken megmarad.

1-én a nap hossza 15 óra; a hó végéig 1 óra 32 p. fogy.

Izraelita naptár.

18 25 30 Pünk. u. 14. vas. 5. hang. Utr. ev. 3. Misén gör. ev. Máté 89. sz. — Róm. 1 kath. ev. Máté VI. 24—33. 2 30|Vas. fi 4. Sándor |D 14. L.sz.R. I 7 P . U . 13. (DI3. Róza SS15 14 6 47 9 31 Hétfő Ist. sz. öv. |Rajmund hv. 18 Flor., L. |Erika ¡5 1 6 6 44 16

Aug.

S. Ekev. 4. P. 1 S. Reeh 5 P 8 Ros Khodes 13 Elul Ros Kh. 14 S. Softim 6. P. 15 S.KiTh.l.2.P. 22 S. KiTh.3.4.P. 20

Nap

Megnevezés

Összeg P

f

Gazdasági tudnivalók A ház körfii. A cséplés folyik, a kicsépelt magot magtárakba rakjuk. Sokáig azonban nem szabad pihentetni; újra megrostáljuk és megforgatjuk. Kiválasztjuk a legszebb és egészséges vetőmagot. A kertben. Vigyázzunk az érő gyümölcsre. A konyhakertben ilyenkor szedjük a petrezselyem-, nyári kel-, zeller-, paraj- és retekmagot. A mezőn. A tarlókat felszántjuk, fogasoljuk és boronáljuk. A magmuhart és kölest learatjuk. Ne hagyjuk teljesen megérni, mert akkor épen a legeleje potyog ki. A földet megforgatjuk, az ősziek alá, ha rajt a sor, ilyenkor trágyázunk. A kukorica ritkítását folytatjuk, mert a sűrű kukorica apró nyeleket ád. Az istállóban. A fejős teheneket száraztakarmány mellett jó adag zölddel, különösen fattyúkóróval tápláljuk. Fontos a csikók nevelése. Csupa zöldtakarmány megrontja őket, azért a szemes abrakolást nem szabad elmulasztani. A szőlőben folytatjuk a kötözést. A kihajtásokat lemetéljük. A fürtök fölött megritkítjuk a leveleket, hogy a nap és harmat jobban érje őket. A peronoszpóra ellen harmadszor permetezzünk ; kapálás, kötözés, fatytyazás folyik. A jókori csemegeszőlő kezd érni; ebből pénzelünk. Szüreteléshez előkészítjük az edényeket. A pincében a borokat getjük.

feltöltö-

Az állatok körül az igásállatra ügyeljünk, hogy kimelegedett állapotban sok hideg vizet ne igyék. Lónak csépléskor ne adjunk sok ocsút vagy zabot, mert könnyen kólikát kap. /

A méhesben a teleltetéshez készülünk ; ha nincs tarlóvirág, etetjük a méheket. A mézfölösleget kipergetjük. A heréket pusztítjuk. Az adónak harmadik évnegyedre eső részét augusztus 15-ig befizetjük. 2*

Szeptember A hó és hét napjai


1 Kedd Évkezdet 2¡ Szerd Marnant 3 Csüt. Antém 4 Pént. Babilasz 5ÍSzom Zakariás

Róm. kath. naptár

30 nap

Szt.-MiháIy-hava

Protestáns 0 Nap
Egyed apát István király Manszvét pk. Viterb. Róza f 22 Agaton. Rozália Juszt. Lőrinc 23 Lupusz Viktor

C

iff * *

5 21 6 37 5 22 6 35

Pünk. u. 15. vas. 6. hang. Utr. ev. 4. Misén gör. ev. Máté 9.2. sz. — Róm. kath. ev. Luk. VII. 11—16.

6|Vas. 15. Mihály Hétfő Szozont 8 (Kedd Istsz. szül. 9 Szerd Joakim, A. 10 Csüt Menodóra 11 Pént. Teodóra 12 ( SzomjAutonóm

P 1 5 . Ida Kassai vért ''Kis B.-Assz. Kláver Péter Tol. Miklós Prot, Jácint f Mária neve

2 4 P . U . 14. D l 4 . Zak ii 5 23 6 33 Első negyed 25 Bertalan Regina 5 25 6 31 •-m 9 óra 37 26 Adr., N. Mária •m5 26 6 28 perckor18-án este; az idő 27 Pim. sz. Ádám 6 27 5 27 hűs, nedves lesz. 28 Móz. sz. Erik 5 28 6 25 5 30 6 23 & & Holdtölte 26-án 29 K.Ján.fv. Teodóra 8 óra 45 percOuidó 5 31 6 21 kor este; tiszta, de 3 0 S., J„ P.

3

« «

Pünk. u. 16. vas. 7. hang. Utr. ev. 5. Misén gör. ev. Máté 105. sz. — Róm. kath. ev. Lukács XIV. 1—11.

13 (Vas. 16. Kornél 14 Hétfő Sz. Ker.fm. 15 Kedd Nikétás 16 Szerd Eufimia 17 Csüt. Zsófia 18 Pént. Eumén 19 Szom Trofim

Dl 6. Notburgapi P. u. 15. D15. Lud. Sz. ker. felm. 1 Évkezd. Szerénke Hétfájd. Szűz 2 Mamant Nikodém Kornél Kán. f f 3 Antém Edit Sz. Fer.sebh. 4 Babilas Ludmilla Kup.Józsefff 5Zakar.E. Titusz Január pk. f t 6 Mih. cs. Vilhelm.

¡5*2 5 5*5 5
«

33 6 34 6 35 6 36 6 38 6 39 6 41 6

017. Euszták Máté ap. Móric vt. Tekla sz. v t Fog.kiv.Mária Gellért pk.vtf Ciprián és J.

7 P . u 16. p l 6 . Frid. a ï 5 8 lstsz. sz. Máté aZ 5 9Joak., A. Móric -A 5 10 Menőd. Tekla jfl, 5 5 11 Teodóra Gellért 12 Autón. Kleofás Si 5 5 13 Kornél. Jusztina

42 6 43 6 44 6 46 5 47 5 49 5 50 5

04 02 01 58 56 54 52

Pünk. u. 18. vas. 1. hang. Utr. ev. 7. Misén gör. ev. Lukács 17. sz. — Róm. kath. ev. Máté IX. 1—8.

27 Vas. Í8. Kalliszt. 018. Kozm.,D.|I4 P. u. 17. 281 Hétfő Kariton Vencel vt. 15 Nikétás 29 Kedd Cirjék Mihály főan. lóEutém 30iSzerd Ör. Gerg. Jeromos ea. 17 Zsófia

[)17. Adal. m f Vencel nf Mihály nf Jeromos m

5 5 5 5

5215 53 5 54 5 56Í5

néha hűs, idővel.

változó

19 Időjárás 16 tapasztalás szerint 14 idő következik: Ha 13 a Jó hónap elején sok futó11 csillag látszik. Ha nem esik harmat vagy ha esett 09 is, hevenyében felszárad. Ha az éjjelek rendkívül 06 hidegek. Ha a tejút az

Pünk. u. 17. vas. 8. hang. Utr. ev. 6. Misén gör. ev. Máté 62. sz. — Róm. kath. ev. Máté XXII. 34—46.

20 Vas. Í 7 . Eusztát 21 Hétfő Kodrát 22 Kedd Jónás 23 Szerd K. Ján.fog. 24 Csüt. Tekla 25 Pént. Eufrozina 26 Szom János ev.

Újhold 12-én 5 óra 26 perckor reggel; pásztás esőt hoz, később pedig csendes időt.

•

50 48 46 44

égen igen tisztán látszik. — Rossz idő: Ha a galambok vízben fürödnek és későn repülnek haza.

1-én a nap hossza 13 óra 25 p.; a hó végéig 1 óra 37 p. fogy.

Izraelita naptár. Szept.

23 1 2 3 8 10 15 16

S. Nez., 5 . 6 . P. 5 Thisri 5692 12 Újév 2. napja 13 Zom Qed.böjt 14 S. Haaszinu 19 Jom Kippur 21 Szukkoth l . n . 26 Szukkoth 2. n. 27

Nap

Megnevezés

Összeg p f

Gazdasági tudnivalók A ház körül. A gabonakészle-

tet megrostáljuk, megforgatjuk. Elkészítjük az őszi vetőmagot. Rendbehozzuk a kukoricaszárítót. A babot száraz helyen tartjuk. Különösen a kicsépelt kölest kell szorgalmasan forgatni. Zsákban ne hagyjuk. A kertben. Az érett gyümölcs szedésénél igen kell vigyáznunk, hogy meg ne sértsük, mert nem áll el. A fákat sem szabad megsérteni, mert a jövő termést károsítjuk. A konyhakertben elültetjük a téli fejessalátát és parajt. Leszedjük az ugorkát. A mezőn. Szeptember végén megkezdhetjük az őszi rozs és búza vetését. A repce már a földben legyen. Megkezdődik a kukoricatördelés, krumpliszedés. A letördelt kukoricát nem szabad hajában hagyni, hanem lehetőleg le is hántsuk és szellős helyre tesszük. Elkészítjük a veremben vagy a pincében a takarmányrépa helyét is. Különösen vigyázzunk, hogy répánk vagy krumplink a földbe ne fagyjon. Folytatjuk a szántást és forgatást is; ha az őszi alá kész, akkor a tavaszi vetésre. A szőlőben a hordókat és a pincét rendbeszedjük a közelgő szüretre. Vigyázzon a gázda, hogy a hordók tiszták legyenek és szagmentesek. A pince tisztasága a bor feleára. A szőlőben folytatjuk a levelek ritkítását. Az érő gyümölcsöt madaraktól védjük, a csemegefajtákat szedjük és csomagoljuk. A pincében az újborokat harmadszor fejtjük. Az állatok körül a legelő jószágnak kihajtás előtt is adunk enni, mert a legelőn már nincs elég fű. A méhesben megvizsgáljuk a családokat, hogy nem anyátlanok, elég népesek, van-e eleségük tavaszig ; gyenge, anyátlan családot másikkal egyesítünk; ahol nincs kaptárban sok van, onnét kiveszünk, 10 kg mézet számítva egyegy családra.

Október A hó és hét napjai


Csüt. Jstsz olt. Pént. Cyprián Szom Dénes


Julián naptár

Protestáns naptár

Rémig pk. 18 Eumén Malvin Őrzőangy. ü. Hl9Trofim Petra Liziőisz. Teréz 20 Eusztát Helga

Mindszent-hava €

0 Nap

kelte nyug. n


C

Utolsó negyed

*«I5 57 5 42 4-én 9 óra 15 fit 5 59 5 40 perckor este; termékeny időt hoz. Utó 00|5 37

Újhold 11-én 2 óra 6 perckor délután ; a lég meg35 hidegszik. 33 Első negyed 18-án 10 óra 20 32 délelőtt; hoz 30 perckor változó időt.

Pünkösd u. 19. vas. 2. hang. Utr. ev. 8. Misén gör. ev. Lukács 26. sz. — Róm. kath. ev. Máté XXII. 1—14.


19. Hierót Karitina Tamás ap. Szergiusz Pelágia Jakab ap. Eulamp

Dl 9. Ass. Fer. 21 P. U.18. 22 Fokás Piacid vt. Brúnó hv. 23 K. Ján. f. Olvasós B.-A. 24 Tekla Magy. N.-A. 25 Eufroz. Dénes pk. vt. f 26Ján.ev. Borg. Ferenc 27 Kalliszt.

Dl 8. Fer. Aurél Brúnó Amália Etelka Dénes Gedeon

** 6 HE 6 * 6 6 6 * 6 Is 6

02 5 03 5 04 5 05 5 07 5 28 Holdtölte 2609 5 26 án 2 óra 35 10 5 24 perckor délután; az

©

Pünkösd u. 20. vas. és 7. egyet. zsin. atyái. 3. hang. Utr. ev. 9. Misén gör. ev. Lukács 30. és János 56. sz. — Róm. kath. ev. Ján. IV. 46—53.

H Vas. 20. Fülöp

D20. Piacidia 28 P. u. 19. Dl 9. Brig. S*56 12 5 Miksa pk. vt. 29 Cirjék Miksa 6 13 5 Ede kir. hv. 30 Ö. Gerg. Kálmán 6 14 13 Kedd Karpusz 1 1st. SZ. 0. Helén 6 15 14 Szerd Paraszkeva Kalliszt p. v t Teréz sz. 2 Cyprián Teréz 6 17 15 Csüt. Eutém t 3 Dénes Gál 619 16 Pént. Longinusz Oál apát Hedvig assz. 4 Hierót Hedvig a 6 20 17 Szom Oziás

12 Hétfő Probusz

Pünkösd u. 21. vas. 4. hang. Utr. ev. 10. Misén gör. ev. Lukács 35. sz. kath. ev. Máté XVIII. 2 3 - 3 5 .

22 20 18 16 14 12

10

• Róm.

18 Vas, 21. Lukács 0 2 1 . Lukács e 5 P. u. 20. D20. Luk. a 6 22 5 08

19 20 21 22 23 24

Hétfő J
Alkant. Péter 6 Tam. ap. Lucius Vendel, K.J. 7 Szerg.,B. Iréné Orsolya sz. vt. 8 Pelágia Orsolya Kordula sz. vt. 9 Jakab ap. Előd Ignác pátr. t 10 Eulamp. Gyöngyi Ráfael főan 11 Fül. ap. Salamon

6 23 5 6 24 5 a 6 26 5 s 6 27 5 s 6 29 4 CT?6 3 1 4

D2I. Blan. m? 6 Dömötör m? 6 Szabina w* 6 Simon wf 6 Zénó M6 ** 6 Kolos Ref. eml. M 6

32 4 33 4 35 4 36 4 38 4 39 4 40 4

ködösre

Időjárás tapasztalás szerint Langy időt várhatni: Ha a fak ősszel másodszor virágozni kezdenek. Ha szent Mihály körül a gubacsok üresek vagy vizenyősek. Ha a madarak ősszel soványak. Ha szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy délnyugatról fújnak. — Kora télre mutat: Ha júliusban a hangyák halmaikat szokottnál hamarább összehordják.

07 05 1-én a nap hossza 11 45 p.; a hó vé03 óra géig 1 óra 39 p. fogy. 01 59 Izraelita naptár. 57 Okt.

Pünkösd u. 22. vas. 5. hang. Utr. ev. 11. Misén gör. ev. Lukács 32. sz. — Róm. kath. ev. Máté XXII. 1 5 - 2 1 .

25|Vas. '¡22. Marcián|D22 . J. Kr. kir. 12 P. a. 21. 26 Hétfő Demeter Dömötör vt. 13 Karpusz 27 Kedd Nesztor Szabina vt. 14Paraszk. 28 Szerd Paraszkéva Simon és Jud. 15 Eutém 29 Csüt. Anasztázia Nárcisz pk. 16 Longin. 30 Pént. Zenób Rodr. Alfonzt 17 Oziás 31 Szom Sztáchisz Farkas pk. f f 18 Luk. ev.

idő deres, változik.

56 55 53 51 49 47 46

21 22 23 29 30 1 6 8 11 13 15 20

Hosanarabb. 2 Semini azereth 3 Szimkathth. 4 S. Beresith 10 Ros Khodes 11 Markhes.R.Kh.12 S.Noakh. 17 Seni böjt 19 Kham isi böjt 22 S. Lekh-Lekha 24 Seni bőit 26 S. Vajere 31

Nap

Megnevezés

Összeg p

f

Gazdasági tudnivalók A ház körül. A gabonakészletet megforgatjuk. A téli takarmánnyal jó lesz takarékoskodni, míg az ősz zöldtakarmányt nyújt. Folytatjuk a kukoricamunkát. A répa és krumpli helyét rendbehozzuk. A kertben. A téli gyümölcs is már mind megérett. A diót szépen kiterítjük szellős helyre, hogy jól száradhasson. A téli ágyakat rendbehozzuk. A téli saláta, paraj, sóska már elültetve. A mezőn. Bevégezzük a rozs és búza vetését. Azután szántogatunk tavaszi alá. A krumpliszedést és ' a répa kivevését is bevégezzük. A takarmányrépát gondosan megtisztítva tegyük el téli helyére. A téli káposzta is készen áll a metszésre. Az eladásra valót gondosan megtisztítjuk. A házi használatra valót elkülönítjük. A szőlőben. Októberben van a szüret. A szüreteléssel sohasem kell sietni. Különösen vigyázzon a gazda, hogy sohase szüreteljen esőben, még nedvesen sem, mert árt a bor jóságának. A szép fürtöket külön edénybe szedjük, hogy többféle borunk legyen. A fekete szőlőt több napig a kádban hagyjuk, hogy kezdjen dolgozni, forrni. Az istállókat is elkészítjük télire. Az állatok körül a téli takarmányozásra való átmenetre ügyeljünk; a legelőről és zöldtakarmányról a szárazra fokozatosan szoktassuk a jószágot. A juhokat felüzetjük; a hó végével a kocákat felbúgatjuk. Az öreg ökröket, hasznot nem adó tehenet hízóba fogjuk. Pár darab ürüt veszünk és meghízlaljuk tengerivel. A méhesben a kaptár röplyukát megszűkítjük, hogy csak egy méh férjen ki rajta egyszerre. így megvédjük a halálfejű lepkétől. Az üres egészséges lépeket szellős helyre aggatjuk, a hibásakat kiolvasztjuk.

November A hó és hét napjai


Róm. kath. naptár

30 nap

Szt.-András-hava

Julián naptár

©

Protestáns naptár

0 Nap

iryug. kelte n-


Utolsó negyed 3-án 8 óra 18 perckor reggel; hoz "VäsT" 2 3 • Kozma 1)23 Mindszent I 9 P . U . 22. U^.Mari. HE 6 42 4 45 nedves, hűs, borult, ködös napoHalottak n. 20 Art. vt. Achill Hétfő Acindin HE 6 44 4 43 reggel kat. Hubert pk.

Pünk. u. 23. vas. 6. hang. Utr. ev. 1. Misén gör. ev. Luk. 38 kath. ev. Máté IX. 18—26.

Kedd Szerd Csüt. Pént. Szom

Acepszim Joannik Qalaktion Pál pk. Hieron

21 Hilarión Oyőző Bor. sz. Károly 22 Aberc. Károly Imre herceg 23Jakabap. Imre Lénárd hv. T 24 Arétás Lénárd Engeib. p. vt. 25 M.,Mart. Rezső

SZ.

— Róm.

4 41 « 66 45 47 4 40

Újhold 9-én 11 óra 55 perc6 48 4 38 kor éjjel; köddel, $> 6 50 4 36 gyakori kis esővel.

M i5

5*3 6 51 4 35

Első negyed 17-én 3 óra 13 perckor reggel; felhős, enyhe, végre 6 53 4 34 komor, deres, majd 6 54 4 33 havas idővel.

Pünk. u. 24. vas. és Sz. Mihály fa. 7. hang. Utr. ev. 2 Misén gör. ev. Luk. 71. sz. és 51. sz. — Róm. kath. ev. Máté XIII. 2 4 - 3 0 -

("Vas. 24.Mih.Fa. i Hétfő Onezifor 10 Kedd Eraszt 11 Szerd Viktor 12! Csüt. Alam. Ján. 13 Pént. Arsz. Ján. 14¡Szom Fülöp ap.

1)24. Gottfried WF ÏÏ72T U23. Gotf. Tivadar vt. 27 Nesztor Tivadar Avell. András 28 Paraszk. Luther M. Márton pk. 29 Anaszt. Márton Márton p. vt 30Zenob. Jónás K. sz. Szan. t 31 Sztachis Szaniszló Jozafát vt. 1 Koz., D. Klement.

6 56 4 6 57 4 6 59 4 7 00 4 701 4

31 30 28 27 26

Pünk. u. 25. vas. 8. hang. Utr. ev. 3. Misén gör. ev. Luk. 53. sz. — Róm. kath. ev. Máté XIII. 31—35.

15|Vas. 16 Hétfő 17 Kedd 18 Szerd 19 Csüt. 20 Pént. 21 Szom.

25. Quriasz U25. Gertrúd Máté ap. Ödön pk. Gergely Cs. sz. Gerg. Platón Pét. Pál bazilf. Abdiász Erzsébet assz. D. Gergely Val. sz. Félix t Ist. sz. bev. B.-Assz. bem.

"ZTTïï ~2T 1)24 Lipót a 7 3 Acemp. Otmár 7 4Joannik Hortense & 7 5 Galak.E. Ödön s 7 6 Pál, Sán. Erzsébet s e 7 7 7 Hieron Jolán 8 Mih. fa. Olivér m? 7

03 4 05 4 06 4 08 4 09 4 10 4 12 4

25 24 23 22 20 19 19

Pünk. u. 26. vas. 1. hang. Utr. ev. 4. Misén gör. ev. Luk. 66. sz. — Róm. kath. ev. Máté XXIV. 1 5 - 3 5 .

22 23 24 25 26 27 28


20. Cecilia Amfilok Katalin Kelem. pp. Alipiusz Per. Jakab István szr.

D20.Ceciliavt. Kelemen p. vt. Ker.sz. János Katalin Berch. sz. Ján. É. sz. Mária t István ap. vt.

9 P . u . 25. U25. Cec. 10 Eraszt, t Kelemen 11 Ménás,t. Emma 12 Al. János Katalin 13 Asz. Ján. Milos 14 Fül. ap. Virgil 15 Guriasz Stefánia

Par., F. ÜT . Szaturnin T5P.U. 26. Dl. Noé 30 Hétfő András ap. András ap. 17 N. Gerg. András

Időjárás tapasztalás szerint. Hosszú és kemény tél következik: Ha július augusztusnál melegebb, október hideg s annak másik felén délnyugatról keletkezett viharok voltak. Ha a madarak ősszel kövérek. Ha sok komló, makk és keménymagú gyümölcs termett. Ha november hő száraz és nem fagyos.

1-én a nap hossza 10

irt 7 13 óra 3 p.; a hó vé(rt 7 15 géig 1 óra 15 p. fogy. irt 7 16 űrt 7 18 Izraelita naptár. M 719 * * 7 21 Nov. 7 22 4 13 27 S. Khaje Szarah 7

Pünk. u. 27. vas. 2. hang. Utr. ev. 5. Misén gör. ev. Luk. 71. sz. — Róm. kath. ev. Luk. XXI. 25—33.

zv Vas

0 B s Holdtölte 25-én ^ s / 8 óra 10 perckor reggel; mérsékelt hideg időt hoz.

«

30 1 4 7 2314 13 11 7 2 4 4 12 18

Ros Khodes Kiszlev R. Kh. S. Toldoth S. Vajeze S. Vajislakh

10 11 14 21 28

Nap

Összeg P

f

Gazdasági tudnivalók A ház körül. A gabonakészletet megrostáljuk, forgatjuk. Ha a kukorica jól száradt, megkezdhetjük a morzsolást is, amennyire szükségünk van. A répát és krumplit télire már eltettük. November elején savanyítjuk be a káposztát és a répát is. Ilyenkor már a kenderrel is elvégeztük a dolgot. Megkezdődik a fonás. A kertben. Trágyát hordunk a spárgaágyakra. Egyáltalán megtrágyázzuk az egész konyhakertet és ásóval megforgatjuk. A kényesebb növényeket, rózsákat betakarjuk. A növendékfák tövébe trágyát rakunk. A mezőn szorgalmasan szántogatunk, ameddig csak az idő engedi. A hónap vége felé, ha víztől nem félünk, megkezdhetjük a trágya hordását is. A szőlőben is szorgalmasan trágyázzunk. Döntünk, fedünk, az új szőlőültetéshez forgatjuk a talajt. Az istállóban. A növendék és igavonó barmok istállóra szakadnak. Elérkezett a téli takarmányozás. Különösen a fejőstehenek etetésére kell vigyázni. Minél jobb, nedvdúsabb takarmányt adunk, annál jobb lesz a tej és a vaj. A száraztakarmány mellett ne vonjuk el tőlük a kellő répát vagy burgonyát. — A csikókra nagy gond fordítandó. A naponkénti vakarás, kefélés most szükségesebb, mint nyáron. A pincében az új borokat feltöltjük, ha már nem erjednek. Az állatok körül. Az igásállatokat szűkebb takarmányra fogjuk, a vemhes állatokat jól tartjuk s vigyázunk, hogy eleget mozogjanak. A méhesben a kaptárakat kitisztogatjuk és hideg ellen betakarjuk. Az adónak az év negyedik negyedére eső részét november 15-ig befizetjük.

December A hó és hét


1 Kedd 2 Szerd 3 Csüt. 4 Pént. 5 Szom

Nahum pr. Habakuk Szofoniás Borbála Szabbás

napjai

31 nap

Róm. kath. naptár

Julián naptár

Karácsony-hava

Protestáns (D naptár

18 Plat., R. Elza Elegy pk. Bibiána vt. 19 Abdiás Aurélia Xav.sz. Ferenc 20 D. Gerg. Olivia Borbála sz. -f 21 Istsz. bv. Borbála Szabbasz ap. 22Filémon Vilma

O

Nap

kelte nyug. ó. p.

Sí 7 25 4 « 7 27 4 ff 7 28 4 ff 7 29 4 fi 7 31 4

11 11 11 10 10

Hold fényváltozásai. Utolsó negyed 2-án 5 óra 51 perckor délután; fagyos éjekkel, köddel, esővel, felváltva hóval.

Újhold 9-én 11 ó. 16 perckor délelőtt; ziman7 32 4 09 kós időt és ha északi szél fú, havazást hoz.

Pünk. u. 28. és 29. vas. 3. hang. Utr. ev. 6. Misén gör. ev. Lukács 85. sz. — Róm. kath. ev. Máté XI. 2—10.

6 Vas. 28.MikI.pk. 7 Hétfő Ambrus 8 Kedd Patáp 9 Szerd Istsz. fog. 10 Csüt. Ménás 11 Pént Dániel szr. 12 Szom Szpiridion

D2. Miklós pk. £ 3 Ambrus pk. 24 Szeplőtelen f. 25 Fourier Péter 26 Melkiadesz p. 27 Damáz p. hv. -f 28 Ottilia sz. 29

P. u. 27. D2. Miki. Katalin Ambrus Kel. pp. Mária Alip., J. Natália Per. Jak. Judit Istvánsz. Árpád Par.ésF. Gabriella

SE 7 33 4 SE 7 34 4 # 7 35 4 7 35 4 7 36 4 a 7 37 4

09 Első negyed 09 16-án 11 óra 43 09 perckor éjjel; hó09 zivatarral. 09 Holdtölte 25-én 09

ósatyák vas. 4. hang. Utr. ev. 7. Misén gör. ev. Lukács 76. sz. — Róm. kath. ev. János I. 19—28.


29.Jenő Tirzusz Eleutér Aggeus pr. Dániel pr. Sebestyén Bonifác

0 3 . Luca sz. Nikáz pk. vt. Valérián Etelka Kán. f f Lázár Grácián p k . t t Pelágia ff

30 P. u. 28. D3. Luca 1 Naum p. Szilárdka 2 Habak. Johanna 3 Szofon. Albina 4 Borbála Lázár 5 Szabbás Auguszta 6 Miklós Viola

.A 7 * 7 3» 7 S 7 X» 7 fflf 7 mf 7

38 4 39 4 40 4 41 4 42 4 43 4 43 4

09 09 09 09 10 10 10

Szent Atyák és Pünk. u. 30. vas. 5. hang. Utr. ev. 8. Misen gör. ev. Máté 1. és Lukács 91. sz. — Róm. kath. ev. Lukács III. 1—6.

20|Vas.

30. Ignác

21 Hétfőj ulianna

22 Kedd Anasztázia 23 Szerd Krét. 10 vt. 24 Csüt. Eugénia 25 Pént. Urunk szül. 2 í Szom, Istsz. ünn.

D4.Timót, M. 7 P . U . 2 9 . D4.Teofil mf 7 Tamás ap. 8 Pat. szr. Tamás fln 7 Zénó v t 9 Istsz.fog. Zénó mf 7 7 Viktória 10Ménás,t. Viktória 7 Ád . és Éva fH 11 Dán. szr. Ád. és É. 7 Nagykarács. 12Spirid. Nagykar. *Sz. Istv. 1. vt. 13 Eugén Istv. l . v t J H(g 7

rt* «

DJános aps. Aprószentek Tamás pk. vt. Dávid Szilv. p. hv.

14P.U.30. 15 Eleutér 16 Agg. pr. 17 Dán.pr. 18 Sebesty.

Időjárás tapasztalás szerint Ha december elejénél végén s egész januárban langy idő van, a tél március végéig betart. — Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december kora tavaszt s jó esztendőt jövendöl. Ha ősszel sok köd volt, sok havat lehet várni.

44 4 11 45 4 11 1-én a nap hossza 45 4 1 1 8 óra 46 p.; a hó 20 p. fogy; 46 4 12 22-ig azután 4 p. nő. 46 4 13 46 4 13 47 4 14 Izraelita naptár. Dec.

Karácsony u. vas. és István főd. 6. hang. Utr. ev. 9. Misén gör. ev. Máté 4. és 87. sz. — Róm. kath. ev. János XXI. 19—24.

271 Vas. István főd. 28 Hétfő Nikom. vt. 29 Kedd Kisd. vt. 30 j Szerd Anizia 31 Csüt. Melánia

^ 0 óra 24 perckor éjjel; kemény hideg idővel.

DJános •€£¡7 47,4 15 Kamilla W 7 47¡4 15 7 48 4 16 Dávid 7 48 4 17 Zoárd 7 4 8 4 18 Szilveszt

25 S. Vajesev 30 Ros.Khod. 3 1 Tebeth Ros. Kh. J l l 2 S. Mikez 9 S. Vajigas 19 10 Jer. ostr. böjt 20 16 S. Vajekhi 26 21 Sobebein böjt 31

Nap

Összeg P

f

Gazdasági tudnivalók A ház körül. A gabonakészletet rostáljuk, forgatjuk. Kukoricát morzsolunk. Emellett a kerti magvakat is válogatjuk. A téli gyümölcs közül eltávolítjuk a rothadtakat, mert ezek a többit is megrontanák. A kertben, ha az idő engedii nem mulasztjuk el a fák tisztogatását. Pusztítjuk a hernyófészkeket. A száraz gallyakat levagdaljuk. A mezőn szünetel a munka, a trágyakihordást folytatjuk s az erdőn kezdünk munkálkodni. Az istállóban. Ügyeljünk a téli takarmányozásra. — A gondos gazda beosztja a takarmányszénát, bükkönyt, muhart, répát úgy, hogy addig el ne fogyjon, míg a zöldtakarmány által pótolható lesz. A hízómarhák istállóját különösen melegen kell tartani. Az etetés és itatás mindenkor pontos időben történjék. Gondoskodjunk arról is, hogy a magmarháknak borjazás vagy ellés idejére elégséges helyük és takarmányuk legyen. Nagy hidegben minden marhát, a hízókat az istállóban itassuk. A szántóföldön az őszi mélyszántást föltétlenül végezzük el, ha még nem tettük. Trágyát hordunk, ha fagyásra fordul az idő. A dohány simítását, csomózását végezzük, ha megereszkedett. A kertben és gyümölcsösben trágyázunk, ásunk, forgatunk. A szőlőben a hiányok pótlására döntünk; új ültetésre forgatunk; trágyát hordunk. A pincében az újborokat lefejtjük, ha megtisztultak. A méhesben teljes csend legyen, hogy a méhek nyugalmukból fel ne zavartassanak, mert ha meleg helyükről a kaptár hideg részére repülnek, meghűlnek, ami pusztulásukkal jár. A kaptárak közelébe egérfogót rakunk.

28

Tudnivalók az ünnepekről az 1931. év folyamán. A görög szert, egyház állandó ünnepei: Január 1. Urunk körülmetéltetése. Január 6. Az Istenség megjelenése. Január 30. Három szent atya. Február 2. Urunk találkozása Simeonnal. Március 25. Istenszülő örvendetes hírvétele. Április 23. Szt. György nagyvértanu. Június 24. Ker. szt. János születése. Június 29. Szt. Péter és szt. Pál apostolok. Július 20. Szt. Illés próféta. Augusztus 6. Urunk színváltozása. Augusztus 15. Istenszülő elszunnyadása. Augusztus 20. Szt. István magyar király. Augusztus 29. Ker. szt. János fejvétele. Szeptember 8. Istenszülő születése. Szeptember 14. Szt. Kereszt felmagasztalása. Október 1. Istenszülő oltalma. November 8. Szt. Mihály arkangyal. November 21. Istenszülő bevezetése a templomba. December 6. Szent Miklós csodatévő püspök. December 25. Urunk születése. December 26. Istenszülő synaxisa. December 27. Szt. István első vértanú. A görög szert, egyház változó ünnepei: Január 25. Triód kezdete (Vámos és farizeusról nev. vasárnap). Március 29. Urunk bevonulása Jeruzsálembe. Április 3. Urunk kereszthalála. Április 5. Urunk dicsőséges feltámadása. Május 14. Urunk mennybemenetele. Május 24. A Szentlélek leszállása. Május 31. Mindenszentek vasárnapja. Böjti fegyelem a görög szert, egyházban: Ünnepi böjtök: Vízkereszt előnapja (jan. 5.) Ker. szt.János fejvétele (augusztus 29.) Szt. Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.). Karácsony előnapja (december 24.). Nagypéntek (április 3.).

Évi böjtök: Vajas hét, Húshagyó vasárnaptól vajhagyó vasárnapig (február 8-tól február 15.). Húsvét előtti nagyböjt, Vajhagyó hétfőtől nagycsütörtökig (február 16-tól április 2.). Nagyszombat (április 4.). Szt. Péter és Pál apostolok böjtje: Mindenszentek vasárnapja utáni hétfőtől az Apostolok ünnepe előtti napig (június 1-től június 28.). Szent Szűz böjtje (augusztus 1-től 14.). Karácsony előtti bojt (november létől december 23.). Heti böjtök: Minden szerda és péntek a szabad hetek kivételével. Szabad hetek a következők: Vámos és farizeus vasárnapja utáni hét (január 26-tól 31.). Húsvét utáni hét (április 6-tól 11.). Pünkösd utáni hét (június 9-től 14.). Karácsonytól Vízkereszt előnapjáig (december 26-tól január 4-ig.). A görög egyház fegyelme szerint mindenki, akinek arra elegendő oka van, a fenti böjtök alól lelkésze útján felmentést kérhet. A rőm. kath. egyház ünnepeiről: Az új kánonjog szerint a róm. katholikusoknál a következő ünnepeken nem kötelező szentmisét hallgatni és a szolgai munkától tartózkodni: Karácsony, húsvét és pünkösd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogaszszony, Kisasszony napján, Szent István király napján ; ez utóbbi ünnepen azonban a hazai törvények szerint általános munkaszünet van. Változó ünnepek a róm. kath. egyházban : Február 1. Hetvened vasárnap. Április 5. Húsvét. Május 10—13. Keresztjáró napok. Május 14. Áldozócsütörtök.

29

Május 24. Pünkösd. Május 31. Szentháromság vasárnapja. Június 4. Űrnapja. November 29. Űrjövet (Advent) I. vasárnapja. Csak egyházilag megünnepelt

napok:

Január 4. Jézus szent nevének ünnepe. Február 18. Hamvazószerda. Március 27. Fájdalmas Szűz ünnepe. Április 22. Szt. József oltalmának ünnepe. Június 22. Jézus szentséges szívének ünnepe. Október 25. Jézus királysága. A róm. kath. egyház bö'jti rendelete az 1931. évre : Az apostoli Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rend állapíttatott meg: I. Szigorú böjti napok (naptárunkban két vörös kereszttel f f ) , vagyis, amelyeken tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők : hamvazószerda, a nagyböjt minden péntekje; a kántorböjtök péntekje; karácsony, pünkösd és nagyboldogasszony vigiliája. II. Enyhített böjti napok (két fekete kereszttel f f ) , vagyis, amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve); a kántorböjti szerdák és szombatok; mindszent vigiliája. III. Megtartóztatási napok (egy vörös kereszttel f), melyeken csupán a húsételek élvezése tilos : az évnek minden péntekje. IV. Kivételes felmentvényben részesülnek a tilalom alól: 1. Az összes hívek valahányszor valamely parancsolt ünnepnap megtartóztatási napra esik a nagyböjti időn kívül.

2. Egyes községek, midőn búcsúnapja vagy országos vásár megtartóztatási napra esik. 3. Egyes személyek: A) Minden böjti napon — kivéve a nagypénteket, karácsony és pünkösd vigiliáját, — a hústilalom alól felmentetnek : a) a gyári munkások és bányászok ; b) kik a vendéglőben kénytelenek étkezni, vagy az ételeket a vendéglőből hozatni, amennyiben böjti eledelt — nehezen kapnak. B) Minden hústilalom alól — kivéve a nagypénteket, — felmentetnek a) a vasúti vonatokon szolgálatot tevő személyek, b) mindazon utasok, kik vasúti vendéglőben vagy gőzhajón kénytelenek étkezni, c) kik egészségük helyreállítása végett fürdőhelyeken tartózkodnak kíséretükkel együtt, d) alamizsnából élő szegények és a cselédek, ha urai böjti eledelt nekik nem adnak. Jegyzet. 1. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata meg van engedve. 2. Nagyszombat délutánján megszűnik a nagyböjt. a)

Kántorböjtök.

Tavaszi: február 25., 27., 28. Nyári: május 27., 29., 30. Őszi: szeptember 16., 18., 19. Téli: december 16., 18., 19. b) Elöesti

böjtök.

1. Pünkösd vigiliájának böjtje május 23. 2. Nagy-Boldogasszony vjigiliájának böjtje augusztus 14. 3. Mindenszentek vigiliájának böjtje október 31. 4. Nagykarácsony vigiliájának böjtje december 24. c) Más parancsolt

böjtök.

1. Nagyböjt (hamvazószerdától húsvétvasárnapig a vasárnapok kivételével mindennap) február 18-tól április 4. délig. 2. Pénteken tilos a húseledel. (Lásd a böjti rend.)

30

Az 1931. év. 7662 5891 2710 2682 1866 1864 1861 1618

a Septuaginta korszámítás szerint. a zsidó korszámítás szerint. az első olympiad óta. Róma alapítása óta. a Nero-féle első keresztényüldözés óta. szent Péter és Pál halála óta. Jeruzsálem pusztulása óta. Nagy szent Konstantin császár és a keresztényüldözés megszűnte óta. 1605 szent Miklós halála óta. 1542 Attila uralkodása óta. 1552 Nagy szent Bazil halála óta. 1324 aranyszájú szent János halála óta. 1349 a török évszámítás szerint a hedzsra óta. 1030 a magyar honfoglalás óta. 931 a magyar királyság megalapítása óta. 877 a g.-keleti egyház elszakadása (schizma) óta. 839 a szabolcsi zsinat óta szent László idejében. 832 az első kereszteshadjárat óta. 709 az aranybulla óta. 691 a tatárjárás óta. 571 a munkács-csernekhegyi bazilitarendház alapítása óta. 492 a görög-római egyház egyesülése óta a flórenci zsinaton. 491 a könyvnyomtatás feltalálása óta (Gutenberg). 475 a Hunyadi János nándorfehérvári győzelme s a déli harangozás elrendelése óta. 473 a Mátyás király trónralépte óta. 438 Amerika felfedezése óta (újkor). 414 Luther Márton fellépte s a reformáció óta. 404 a mohácsi vész óta. 403 a Habsburgok uralma óta Magyarországon. 387 Erdély különválása óta. 365 Zrínyi Miklós halála óta Szigetvárnál. 349 a Gergely-féle naptárhelyesbítés óta. 337 a breszti unió óta. 285 a ruszinok uniója óta.

235 234 232 231 228 216

a máriapócsi első kegykép könnyezése óta. a törökök kiűzetése óta. a gőzgép feltalálása óta (James Watt). a magyarországi oláhok uniója óta. a Rákóczi Ferenc szabadságharca óta. a máriapócsi második kegykép (a jelenlegi) első könnyezése óta. 208 a pragmatica sanctio óta. 196 a II. Rákóczi Ferenc halála óta. 182 a szent Bazil-rend megtelepedése óta Máriapócson. 175 a máriapócsi templom felépítése óta. 159 a munkácsi gör.-kath. püspökség törvényesülése óta. 154 a munkácsi püspökségnek Ungvárra helyezése óta. 154 a körösi g.-kath. püspökség alapítása óta. 142 a francia forradalom óta (legújabb kor). 129 a Kossuth Lajos születése óta. 124 a mozdony és gőzhajó feltalálása óta (Stephenson és Fulton). 105 Vasvári Pál születése óta. 95 az eperjesi püspökség alapítása óta. 93 a táviró feltalálása óta (Morse). 83 a magyar szabadságharc óta. 54 a telefon feltalálása óta (G. Bell). 26 a máriapócsi kegykép második könnyezése óta. 23 a repülőgép feltalálása óta (Orville és Wilbur Wright). 19 a hajdudorogi püspökség alapítása óta. 18 Miklósy István első g.-k. magyar püspök trónralépése óta. 17 a hajdudorogi püspökség székhelyének Nyíregyházára helyezése óta. 17 a világháború óta. 14 a rádió feltalálása óta (Marconi) 13 a Károlyi-forradalom óta. 12 a kommunizmus óta. 11 Trianon óta. 10 a MAGOSZ megalakulása óta. 3 a MAGOSZ újjáalakulása óta.

A háziállatok ellésének és költésének naptára. Az állatok leellése nem mindig egészen pontos. A him állatkölyök később jön a világra, mint a nőstény. Azonkívül a kevésbbé egészséges anyaállat rendetlenebbül szül, mint az erős és egészséges. Azért ideiktatjuk azt a különbséget is, amennyivel az ellés vagy tojásköltés a rendestől eltérni szokott. A ló vemhes 330 naptól 420-ig. A szamár

365 napig. A tehén 240—330 napig, bivalytehén 290—310 napig. A juh 146—160 napig. A kecske 147—154 napig. A sertés 110—135 napig. Aházinyul 28—32napig. Atyúk 16—20tojáson ül 20—22 napig. A pulyka 15—20 tojáson ül 27—28 napig. A lúd 12—15 tojáson ül 28—32 napig. A kacsa 15—18 tojáson ül 28—32 napig. A páva 5—6 tojáson ül 29—32 napig.

31

Csillagászati és kortani tudnivalók az 1 9 3 1 . évről. Égaljunk természeti évszakai.

Az á l l a t k ö r (zodiakus) jegyei. Kos Bika Ikrek

Bak sí Mérleg fftf Rák Bököly l g Vízöntő jft, ifftf Oroszlán 3g fr Halak <É? Nyilas M Szűz

Az első három jegy tavaszi, a második három nyári, a harmadik három őszi, a negyedik három jegy téli.

Az úgynevezett uralkodó bolygó ez évben

Jupiter

Tél: decemb. 24-től febr. 24-ig, tartama Télutó: febr. 24-től március 19-ig, « Tavasz: márc. 19-től máj. 16-ig, « Nyárelő: május 16-tól június 8-ig, « Nyár: jún. 8-tól augusztus 20-ig, « Nyárutó: aug. 20-tól szept. 21-ig, « Ősz: szept. 21-től novemb. 11-ig, « Téleid: nov. 11-tol decemb. 24-ig, « A Nap és rendszerének

Kortani ismertető jellegek. Újmodorú Ómodorú

Aranyszám Epakta, vagy hold kulcsa Napkör Római adószám... ... Vasárnapi betű Az

13 11 8 14 D.

.

13 23 8 14 E.

esztendő.

Szökő év 366 nap, 52 hét és 2 nap. Közönséges esztendők (a február 28 napos): 1931, 1933, 1934, 1935, 1937. Szökő esztendők (a február 29 napos): 1932, 1936, 1940, 1944, 1948. Az év közepe: Július 1-én éjfélkor. 31 napos hónap: január, március, május, július, augusztus, október, december. 30 napos hónap: április, június, szeptember, november. 28—29 napos hónap: február. Az év leghosszabb

napjai:

Június 19. 15 ó. 59 p. Június 20. 15 ó. 59 p. Az év legrövidebb

napjai:

December 20. 8 ó. 25 p. December 21.8 ó. 26 p.

Az éj

tartama:

8 ó. 01 p. 8 ó. 01 p. Az éj

tartama:

15 ó. 35 p. 15 ó. 34 p.

Nap- és holdfogyatkozások 1 9 3 1 . évben. Ezen évben három napfogyatkozás és két holdfogyatkozás van. Teljes holdfogyatkozás április 2-án. Nálunk látható. A részleges fogyatkozás kezdete 11 ó. 23 p., a teljes fogyatkozás kezdete 20 ó. 22 p., a fogyatkozás közepe 21 ó. 07 p., a teljes fogyatkozás vége 21 ó. 53 p., a részleges fogyatkozás vége 22 ó. 52 p. A fogyatkozás kezdete látható a Csendes-Ocean nyugati részében, Ázsiában, Ausztráliában, az Indiai-Óceánon, Európában legnyugatibb részének kivételével, Afrikában kivéve északnyugati részét. A vége látható Ázsiában a keleti részek kivételével, az Indiai-Oceánon, Európái an, Afrikában, az Atlanti-Óceánon és Délamerika keleti részein. Részleges napfogyatkozás április 17—18-án. Nálunk nem látható. Részleges napfogyatkozás szept. 12-én. Nálunk nem látható. Teljes holdfogyatkozás szeptember 26-án. Nálunk látható. A reszleges fogyatkozás kezdete 18 ó. 54 p., a teljes fogyatkozás kezdete 20 ó. 05 p., a fogyatkozás közepe 20 ó. 48 p., a teljes fogyatkozás vége 21 ó. 30 p., a részleges fogyatkozás vege 22 o. 42 p. Kezdete mint vége Európában is látható. Részleges napfogyatkozás okt. 11-én. Nálunk nem látható.

A hold fényváltozásának jegyei. © Újhold 3 Első negyed

@ Holdtölte Q Utolsó negyed

62 nap. 24 « 58 « 23 « 73 « 32 « 51 « 43 «

csoportja.

1. Központi test a Nap © . 2. Főbolygók: Merkúr, közel 8 millió mérföldnyire a Naptól, 88 napból áll az éve. Vénusz, 15 millió mérföldnyire a Naptól, mintegy 225 napból áll az éve. Föld, 20 millió mérföldnyire a Naptól. Marsz, 32 millió mérföldnyi távolságra a Naptól, esztendeje 687 napból áll. 1057 kis bolygó, de mindig újakat födöznek föl azon a tájon. Jupiter, 107 millió mérföldnyire a Naptól, majdnem 12 év alatt teszi meg útját a Nap körül. Szaturn, 194 millió mérföldnyire a Naptól, körútját 29 év és 116 nap alatt teszi meg. Uránusz, 396 millió mérföldnyire a Naptól, 84 év alatt teszi meg útját a Nap körül. Neptun, 621 millió mérföldnyire a Naptól, körútját 164 év és 216 nap alatt teszi meg. Mellékbolygók, vagyis holdak: a Földnek van 1, Marsznak2, Jupiternek 9, Szaturnusznak 10, Uranusznak 4, Neptunnak 1 holdja van. Csillagászati évszakok. Tavasz kezdete : március 21-én 2 ó. 7 p. délután. Ezen időben a nappal egyenlő az éjjel: tavaszi napéjegyenlőség (aequinoctium vernale). Nyár kezdete: június 22-én 9 ó. 28 p. délelőtt. A mi földrészünkön leghosszabb ez időtájt a nappal,: nyári napfordulás (solstitium aestivale). Ősz kezdete : szeptember 24-én 0 ó. 24 p. éjjel. A nappal ez időben ismét egyenlő az éjjel: őszi napéjegyenlőség (aequinoctium autumnale). Tél kezdete: december 22-én 7 ó. 30 p. este. Most a mi földünkön leghosszabb az é j : téli napfordulás (solstitium hiemale). Törvénykezési szünnapok. Törvényszünetek iránt az 1868-iki L1V. t.-c. rendeli, hogy III. c. I. fejezet 100. §. sürgős eseteket kivéve, senki sem idézhető meg vallásának ünnepén. Ilyen idézés elrendelése vagy elhalasztása miatt helye van a perorvoslatnak. — V. t.-c. I. fej. 225. §. Az 1840-iki XV. t.-c. 2. r. 210. § nak intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szünnapra esnék, a legközelebbi köznapig terjed. VIII. c. I. fej. 375. §. (1881.: LX. t.-c. 22. §.) A marasztalt fél vallásának ünnepei a végrehajtásánál is lehetőleg figyelemben tartandók. Izraelitákat e napokon nem szabad törvénybe idézni: Az összes szombati napokon. — Purim napon (szerintünk márc. 3., 4.). A húsvéti ünnepek 1., 2., 7. és 8-ik napján (szerintünk ápr. 2., 3., 8., 9.). Sabuoth (Pünkösd) ünnepén (szerintünk máj. 22.,23.). Jeruzsálem elpusztulása napján (szerintünk júl. 23.). Újév 1-ső és 2-ik napján (szerintünk szept. 12., 13.). Engesztelés napián (szerintünk szept. 21.). Sátoros ünnepen (szerintünk szept. 26., 27.).Törvényöröm napján (szerintünk okt. 4.).

í-sll 8011 osOT 8201 lOOI

•3I9P

I0ZI 006 I0II l \L £56 829 2*8 £25 2£ L lEf' *29 L\f i\L lOÍ' 9lS £f'L s i e 0£9 £Z£ OIÍ' L£ 9 L\Z 6IS 10£ soe QSS 1ST tl^ nZ 651 nf szí soe 8ZZ *S0 so£ SOI 003 5\Z "3I?P 8Sl 8*31 *S0 zoz 0*11 SSO KZl •3I9P 8*1 ¿201 OZZl¿* I I S£l Sl6 ¿ H l L0ZI 6E0I EI I 608 0S2I £1L 0*0 T e s l t IE6 s e l l ztL 9121 oe9 818 * H I ¿s9 OEII 855 zoZ. S*0I ESS ¿201 ££S Lt9 9001 205 606 Il5 9£f 0l6 tzf ZtL *SÍ' sí£ 6S L ss£ ZlQ ¿Eí' tsz ¿E9 gee Llf IzZ OlS * l £ síé *s£ 951 **£ 952 9Sl lz£ 9El IZZ 6£Z *£0 z\Z 811 650 6lZ 90 Z •31?P ¿51 III T 80Í ioI nZl 6*11 LZI 156 EOSI KZl 0201 osSl SE8 2501 •á 0 •d -9 •d-9 •d-9 ejSnAu «{3nXu S»P1 6*01 0£6 608 8*9 qz6 025

OOSI 8211 8*01 *s6 198

J9qUI333Q aaqumoN

lzL

828 15Z *I9 2*6 0S9 *2 L 8£i S05 ££8 0£9 ¿19 92 L 6*£ 92 L * l 9 US \\L 8E2 619 655 00Í7 959 EE I *I5 9*5 6*2 8£9 0*0 8017 *E5 ¿El *19 20£ 025 820 **5 65ÍI 251 205 "sl?P 005 82ÍI 6E0 nf 8211 *0i' t o l l •3I?P SIÍ' 8E0I 552 **0I 8SÍI **£ OOOI 9£l 9201 0201 852 0EÓ 5121 6001 226 951 806 ISOI 1S6 9E8 2*21 6*8 826 0E6 L\Z I008 61X X IE8 *08 *06 6EII Z£ L £56 £18 6E9 0E8 8101 01L 928 *S L ElS 5\L 8*8 159 659 IE L S*£ 8*9 02i ££9 6ES 10 L 022 6ES IS5 Sl9 90^ 229 sol 9Zf £2^ *S5 6£2 2ES £00 2l£ 652 625 2ll OEÍ7 •3RP I02 *£l ¿Sí' •3I?P 6l£ 81X X £S2I 800 nf ZSlI ¿02 **0l 9*11 6l£ 9*01 ss2I 0201 2*01 8*01 Sl2 £56 9*11 I00I se6 9E6 *0l * l 6 0*01 5*6 ¿28 9£8 2511 5*8 ££6 2£6 ¿iZ ES L E*0I £28 628 816 509 91L SEÖ 908 22 L 506 205 •d -9 •d 0 -d-9 d-9 B)3UAU 9JI3H ü)3nAu S)I3>|

EE9 isS 6lS 9517 ¿Eí' \zf 80^ ose l*£ ¿2£ 0l£ 6*S 022 1*1

«q9Pio

J3qai9)d9zg sn?zsn3nv

•uaqA3

& S"1 re>

I U-

» a a a íq"

O C/) g- B N p '

I I -JOU1AU

y oooo o sLllli l 3«> o -4 o* m co On o o o; o ; -J Ul o o

g I I £j58 a* o oto o-o om 3< tO (O rf»o -Jou> o ra CO to -J o Ui" o •v E; J-. ÜJ tO J I II o o

I I

00

'8 f «f »s *o S'c^

2. 0:

a

O V)

o

3P

¡w

a

<Si u> N P

cr

P>

(0

TO w'
SfcFjj

sniipf

ni X •»u-t re » « « « i S TJ ffi crq R. O w Q. O O O o Oi fa

gSScn-Ü

sniunf

8 6 so >< nO o— m 2. "a * S 3

c

SS-

OO £5 _ oO o OOO p o T3 re-»NN5>« a a a a a *0 J. 3N 3pa-. Pvco crq' ~ N COto to woom 00 C O 00 3 o o o ÍB 3CL 3» o o o o So-" "" S ' ö p s to o o oo o — £ o o o s s s-0^ Ü) tf a-s™ OWOl Jí. to uoou crq o o o 00 o oCOo 00

sntpvv

sjiudy

jynuBf

snpjpw

sr »s p OiOl < 63,

3 <<

-t ú 3 3 P i wto Sooo

88SS

Levél

ff z I I

92 52 te £2 22 12 02 61 81

LI 91 SI tl £1 ei n 01 6 8

L 9 9 t

£ e i

z

•s

< 2> •5"

g—j oV) B £

rtP

Ausztria és Né- (n metországba N P

Cseli-Szlovák-, cr Lengyelországba »3, és Románlába 01

to o

cr recr Bt 3 >3 5' ss re S S- W Sí! r»- — ; . pt« cr > e,rq^ < o2;S rq crq2: orqS¡u, p.dM re w &oa-re crq p e 4 Q. N g-S'2.3 3 o w 3-p• » aT. H <" P-ÍÍre re | 3 3 p-< S - n - S ' S ' o j P« S-P < P i l s s i " P g- w re. cp.r -ire. re orq P- cr c n p 3 Őt W ^ s: -t "•t I-K s-K oo^ 0 r X " c: v; P- K re O w w 5 N S. g.p p-crq § n pt-Sro » O a t í D. N oW N •a 2- 2« S 3 sr s: P §"3 S— . ftl* cr s í — !síP=*re. rt- g3. Srew O re 3o ov, 3S ^ O" ^ • n w n x w S o N ín O . <; , p. fN —i mínrí-Op. • o^j3 Xre re ?! 3 05 1 • 3 p. 3 3o 3 a 2l w 3 s "ap cr a 3 — . 3- P K Cl o, re E P r - p- 2 O. c os B vi O! o: S 2 oB 3A P re. N w —< ^ p ^ B aMM Vám•a ! őre— 3P CL O 3 cô« crq 3P cr re £ 3 p- 3 rth o gre S re S- a pN pi •a B B i O. B B 3 g. ö: s C O p wis 3: w a o.' ö2 k a. re to • n 3 » o cr cr 3 re < »< p rt». o? es rere3 a reS-S O-re N l/q 3: 2 ffi re p . <—• 2n>5N 3q.2 a a 2- CP m 3 re* r-s "r-t o»-3 3^-a g s: sq m p re 2. a. ff 3 2.cfQ 9 H G cn ¡-liJi r f 61, N w. n>v CO, a re p oq" 2 B 3

3 Ii ős vK-P; S- re

LZ

rn>

o o m to §Soo8oo rq , » « » » « CH W

3**

2. O re • P? re 3 3 v 0> ^ _ crq S 3 2 2 Oi re-,5 D- p. n

l£ 0£ 62 82

B

e§ 3 re re. 3 3

ft-: u> 1 Np

3 p ~ 3 EL g-ic re cr p. <. P 3 t" 3! 3" P- p S Z Í^í"" rr ír^ rr-to n> j "n>° p SfaasO. ¡nrere DOj N 3 o,

9Zl ¿221 lz£ 5*11 ue n i l ool 1501 •3I9P ££01 o s l l 8101 **0l *00l ¿£6 0S6 2E8 ¿£6 52 L 026 819 006 ¿05 9E8 8S£ £08 2se 02 L SSl 929 601 6lS Seel sot S021 ¿*2 Z*ll 621 £2ll 110 s o i l •3I?P 8*01 zsOl 0£0l Z£6 ¿001 808 6EÖ 0*9 106 ElS 0l8 es£ 902. S*2 25 5 ¿*l *£t ¿11 -d-9 B)3nû »»PI

zb B^nXu s^ s^pjj pjoq y

UOUl^ o o< ~>
Oi 4». CO

ISS £*t

ESt 22£ 92 £ 618 852 6S9 6*£ 60S 82t SSl ££2 ££5 se£ S*£ 8S£ ¿221 *l2 60Í7 ¿l£ 122 6l£ ¿Oil 9£t t l 2 l ¿Si 8*2 SS2 8521 922 8*6 *t£ ¿ o i l 0*1 ¿21 0E2 * £ l l ZZ\ 8S8 *22 ¿101 221 9021 851 6001 £10 918 III 1*6 ool £*0l Sll SS8 •31?p *E L •3I?P 516 ££0 S26 020 8\L ool I 0 ZL 8Sll 106 •31?P 108 "3I?P 959 ¿*6 10 L ¿*0l 8E8 ¿511 ¿*9 S i l l 819 ¿E8 L\9 2*6 528 ST X X**S 2001 8*5 OEZ. 2E9 ££8 218 2lOI s * t 6*8 ¿25 529 029 82 L ¿Si *06 6 l t L£i 80S 6lS S09 £29 £*i 6*/. 2S£ LZ 9 * s t 2 l t ISS SlS 9 zL SE9 2££ 125 0*t *o£ *£5 90t SO L *2S si£ * l t 82t 951 IIS 952 6£9 Sit io£ 6O£ t i t 9*21 Z\\ 8*1 S09 80£ 6*2 202 8S£ 6 £ l l sot 5*21 6lS S02 *E2 *S21 ¿E£ 6E01 Sl£ I S l l I2t ¿S2I 022 5*11 *l£ 9*6 212 s o i l n e 6*11 £02 *£0l E*2 *06 850 2E01 9Sl ¿Si I SS2l *s0 1*01 2*1 ¿26 102 EE8 •»jap ¿001 9£0 0*11 6*11 6E0 626 Sll 828 £0l 608 8EII 9*6 •»I?P *I01 ¿26 S i l l 92ll £*0I 920 818 8£0 6£ L •ai?P 8 Si x X *£6 900 21L •®I?P 10 L ESTI 62 L ¿*8 606 *s6 6S0l £28 •ai?p 519 8*11 I £9 EEOI IIL SZ\L 158 l£8 **0l oi L 2*11 IE5 £*0l 609 ¿06 2S9 65 5 l£8 90i 8201 oo9 60ÍI ¿St 926 6*5 OfL 0E9 62t 508 ¿£5 800I ¿S> ¿ZOI 2*t 008 ICS 519 IO9 *o£ 2£ L 90t 1*6 90^ ¿£ 6 Olt *E9 £15 6*t *2S l£l 6*9 1*2 •d 9 •d -9 •d 0 •d -9 •d o •d -o •d *0 •d -9 -d-o •d -9 B|3nAu aipn e)3nAu »»plf B}8n?u »jp* 3)P>1 W l e)3nAu

6*8 ££8 **£ 906 118 5*2 ¿18 002 *l L hi 20 L 921 655 809 6S0 ÖE^ £05 8E0 ¿l£ ¿*£ 020 SSI LZ 2 ooO SE2I sol •3[?p S i l l * * I I 9*11 ss6 EZOI LZ I I ££8 eo6 EOll 60 L 8£ L *£0I 8*5 * l 9 *s6 9EÍ' 8*^ 206 ¿E£ 82£ 85 L 2S3 612 S*9 022 921 2£S 551 ¿*0 81^ ¿El 610 80£ OCX •3I9P 002 ¿01

re p

3 w|

|»>

3P ¡1 o K"[fl 3 Oi pr c3: n re. c/i n "i 3 P-OrCq O-g ! re.^W p, re 3 b N 5» w re-S . W H-f •P*r-t- m 2; N S 5 kJ O-orq « < tr S 3 ^ p. p. —; re O. 3 p. O re if ^ w 3 3 3 o — ô o-t? p^» -p. •

-'I

3

p p. o

re. J3.

re. cn

Egyéb külföldre

io |i p 3-N y

t0O0•— w ín N N OO-

ta a aw 3re. I I

o

f-K v>

a' 7? O N «-»-

ofq'cro"

I-kIÖ «

-o

Í I

i-tH O» p> <1 "t* o o ta 0> i s? a 2- g

1 1

ti? I

N

3 3^ 1

P C P p>

Ifi

r-to

~ <

-t Cr • a; 8 o-

co w

Pénzügyi illetékek. Adásvételi szerződés, ha ingóságokra vonatkozik, 2°/o illeték alá esik. Adóslevelek, kölcsönszerződések 0'5°/o illeték

alá esnek.

Albérleti és alhaszonbérleti szerződések után 0-5°/o illeték jár. Anyakönyvi kivonatok 80 fillér illeték alá esnek. Ha egy kivonat egynél több esetet tanúsít, az illetéket annyiszor kell leróni, ahány esetet a kivonat tanúsít. Beadványok közigazgatási ügyekben. A hatóságokhoz, hivatalokhoz vagy ezeket képviselő hivatalos személyekhez intézett beadványok első példányának első íve 1 P 60 fillér. Minden felzet után 16 fillér illetéket kell bélyegben leróni. Bevásárlási könyvek darabonként 16 fillér illeték alá esnek. Cseléd- és munkakönyvek, könyvenként vagy bizonyítványonként 8 fillér illeték alá esnek. Haszonbérleti szerződés 0'5°/o illeték alá esik. Földbirtok és bármiféle jog haszonbérlete iránt kötött szerződés akkor is illetékköteles, ha arról okiratot nem állítottak ki. A szóbeli haszonbérleti szerződéseket, a haszonbérletbe való belépéstől számított 15 nap alatt, úgy a haszonbérbe adó, mint a haszonbérbe vevő az illetékes adóhivatalnál bejelenteni tartozik. Házassági szerződések l-5°/o illeték alá esnek. Hitelesítések. Valamely okiraton vagy irományon lévő aláírások valódiságának, bíróságok, hatóságok, hiteles helyek vagy közjegyzők által való bizonyítása, hitelesítése, minden egyes aláírás után 80 fillér. Kereskedelmi cégek és társasági szerződések aláírásának hitelesítése aláírásonként 1 pengő 60 fillér. Hivatalos bizonyítványok, amelyekben bíróságok, állami, törvényhatósági, községi vagy egyházi hatóságok, hivatalok vagy hivatalos személyek bizonyítanak vagy tanúsítanak, 80 fillér. Az állampolgársági bizonyítványok illetéke 8 P. iskolai célra, nyugdíjjogosultság igazolása vagy állami szolgálatba való belépés céljából kiállított állampolgársági bizonyítványok 80 fillér illeték alá esnek. Italmérési jog-kérvényhez a következő okmányok kellenek: születési, erkölcsi, magyar állampolgársági vagy illetőségi bizonyítvány. Csatolni kell még azt az iratot, amely igazolja, hogy mióta lakik az illető községben és mi a foglalkozása. Rokkantság előny. Marhalevelek után a kővetkező illetékek járnak: a) minden juh és kecske után 2 fillér; b) minden sertés után 4 fillér; e) kétévesnél fiatalabb ló, szarvasmarha vagy bivaly után, továbbá korukra való tekintet nélkül minden szamár vagy öszvér után 8 fillér; d) minden ketévesnél idősebb ló, szarvasmarha vagy bivaly után 16 fillér.

Névváltoztatást kérő beadványok illetéke 8 P, Közszolgálatban állók beadványa után 80 fillér. Nyugtákra. Az érték után 0-5°/o. Szerződésekre. Az érték után 2°/o. Szolgálati (munkavállalási) szerződések után l'5'/o illeték jár. Tanoncszerződések 16 fillér illeték alá esnek. Táncvigalmak, hangversenyek, zene- és dalestélyek iránt benyújtott beadványok illetéke 4 pengő. Útlevelek kiállítása iránt beadott kérvény illetékmentes. Útlevél után, — köztisztviselő és egyéb közszolgálatban alkalmazott részére — ideértve a nyugdíjasokat és ezek ellátást élvező hozzátartozóit is — 16 fillér, más személy számára kiállított útlevél után 1 P 60 fillér. Az útlevelek kiállításáért: 1. Napszámosok, munkások, iparossegédek, tanoncok, közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok, valamint mindezek hozzátartozói 1 P 09 fillér díjat fizetnek, illetékkel együtt 1 P 25 fillért. 2. Minden más foglalkozású egyén 8 P 40 fillért, illetékkel együtt 10 P-t. Egy évnél hosszabb időre szóló útlevél után a díj kétszerese, ennél hosszabbnál a díj háromszorosa. Számlák ívenkint a következő illeték alá esnek: ha az azokban kitüntetett érték főösszege (és nem a követelés egyenlege) 200 P-t meg nem halad 200 P-nél több, de 500 P-t meg nem halad 500 « « « 1.000 « « « * 1.000 « « « 2.000 « « « « 2.000 « « « 5.000 « « « « 5.000 « « « 7.500 « « « « 7.500 « « a 10.000 « « « « 10.000 P-nél több, 2 P.

2f 5f 10 f 20 f 50 f 75 f I P

Váltók illetéke: Váltóérték

Váltók 6 hónapi lejáratig 0-l°/o

Váltók 12 hónapi lejáratig és nyugták 0'5°/o

illeték

Pengőig

100

10 fillér

200

20

«

50 fillér

300

30

«

150

400

40

«

200 «

500

50

«

250

«

600

60

«

300

«

700

70

«

350

«

800

80

a

400

«

100 « «

900

90

«

1.000

450

«

100

«

500

«

2.000

200

«

1000 «

Magánváltó-ürlapokat minden postahivatal köteles felülbélyegezni. Elrontott váltókat, míg azokon aláírások nincsenek, a postahivatalok tartoznak becserélni.

Gazdasági tájékoztató. Adatok a szőlő- és bortermésre. i Szavatosság az állatok adás-vételénél. 1 kat. hold területre 100 100 cm. ültetési távol, Az 1923. évi 1394. M. E. sz. miniszteri rendelét ság mellett 5600—6080 tő szükséges. , értelmében a szavatossági főhibák a következők: 1 kat. hold szőlőben terem 10—150 méterm. szőlő. 1 kat. « « « 10—65 hektoliter bor. A) Lovaknál, szamaraknál és öszvéreknél. 100 kilogramm szőlőfürt ad az egyes fajták szeFulladozás (száraz kehesség), beleértve a hörrint 70—90 kg. bogyót. gosseget, 14 napi vélelmi idővel. 100 kilogramm szőlőfürt ad az egyes fajták sze2. Butacsira, 14 napi vélelmi idővel rint 60—80 liter szinmustot. 3. Havi vakság (belső szemgyulladás), 30 napi 100 kilogramm szőlőfürt ad az egyes fajták szevélelmi idővel. rint 20—40 kg. törkölyt. 4. Takonykór, 14 napi vélelmi idővel. 100 kilogramm szőlőfürt ad az egyes fajták szerint 3—4 kg. kocsánt. B) Szarvasmarháknál, bivalyoknál. 100 kilogramm szőlőfürt ad az egyes fajták sze1. Qümőkór, amennyiben külső tünetekben nyilrint 2—4 kg. magot. vánul, 30 napi vélelmi idővel. 100 liter mustból lesz 85—95 liter bor. 2. Algümőkóros bélgyulladás, 30 napi vélelmi 100 « fehér bor ad 4—9 liter seprőt. idővel. 100 « vörös bor ad 3—6 liter seprőt.* C) Juhoknál, kecskéknél. 100 « csigerből nyerhető 80—90 liter ecet. 100 kilogr. törkölyből nyerhető 10—15 liter (50%-os) 1. Juhhimlő, 8 napi vélelmi idővel. pálinka. 2. Rühesség (csak juhoknál) a gyapjúval fedett testrészeken, 14 napi vélelmi idővel. 100 kg. borseprőből nyerhető 50—60 liter seprőbor. 3. Mételykór vagy tüdőférgesség, amennyiben Gyümölcspálinka. táplálkozási zavarok nyilvánulnak, 30 napi véEgy hektoliter cefréből átlag készíthető: lelmi idővel. Szilvából 10—12 liter 4 0 % - o s pálinka. D) Sertéseknél. Cseresnyéből 10—12 « « « Almából vagy körtéből 8—10 « t • 1. Sertésorbánc, 3 napi vélelmi idővel. Barackból 9—11 « « « 2. Sertéspestis, 5 napi vélelmi idővel. 3. Borsókakór, 30 napi vélelmi idővel. Vetőmagszükséglet a zöldségtermelésnél. 10 négyszögméter = 100 • ' , vagyis 20' hosszú és 5' széles veteményágy bevetésére vagy beültetésére szükséges: Veteménymagból Karfiol Téli káposzta _ Olasz « .„ Karalábé Téli retek Hónapos retek... Zeller_ Petrezselyem ... Murok ... _ _ Vöröshagyma ... Póré Saláta Uborka _ „ _

Kell 10 négyszögméterre

2 2 6 2 6 4 2 8 3 2 2 2 4

gramm « « « « dekagr. gramm « dekagr. « gramm « «

Ez ad 60 darab rászát 58 « « 80 « « 150 « « 75 darabot 100 « 60 fejet 250 db gyökeret 14—17 kg.-ot 25—36 « 200 darabot 150 fejet 150 darabot

A gazdasági termékek súlyvesztesége elraktározás ideje alatt.

az

9—12 hónap alatt a beszáradás következtében súlyából veszít: a búza és rozs._ ._ az árpa és zab _ _ _ _ a hüvelyesek _ ... _ a burgonya ... _ _ _ _ _ a répa, prizmában... _ _ _ a széna _ _ _ _ _ _ _ _ a repce ... — _ . . . _ _ ... a lófogú csöves tengeri _ _ _ a közönséges magyar tengeri _ _ az apró, keményszemű tengeri _ 100 kg. csöves tengeri, fajta szerint 75—90 kg. lemorzsolt szemet ad.

1—2 °/o-ot 2—3 « 2—5 « 8—10 « 6—10 « 8—10 « 6—8 « 8—15 « 7—11 « 5—7 « változóan

Súlyveszteség az állatoknál szállítás közben. Távolság km. 0 - 1 0 0 , 1 0 0 - 2 0 0 , 200-300, 300-400 Súlyvesztés °/o 3'04 4'38 473 7'07 Alomszükséglet egy napra. K i l o g r a r a m Lónak ... _ „ 2—3 Marhának (száraztakarmányozásnál) _ 2l/J — 51/' « (zöld « _ _ 6—8 Juhnak— _ _ _ _ »/io—3/n 1—2 Sertésnek. Sószükséglet egy napra. Lónak _ Marhának _ _ _ _ _ Juhnak _ _ _ _ _ _ _ _ Sertésnek _ _ _ _ _ _ _ Vízszükséglet Lónak _ _ Marhának _ _ _ _ Juhnak _ _ _ _ _ Sertésnek _ _ _ _

Qramm

20—30 20—39 5—10 5—10

egy napra. _. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

uter

24—30 30—40 5—10 5—10

Növendékállatok szoptatási időtartama. Hónap

Ló- és szamárcsikók _ _ _ _ 3—6 Bárányok _ _ _ _ _ _ 3—4 Malacok ... _ _ ._ _ _ _ ... 2—2l/J Borjúk... _ _ _ _ _ _ 21/2—51/2 Kecskegidák _ _ _ _ _ _ _ 2—2l/i Szarvasmarha és juh fogazata. Mindegyiknek 32 foga van. És pedig: 8 metszőfoga, az alsó sorban, 12 előzápfoga és 12 igazi zápfoga. 3*

Módosított vadászati tilalmi idő. Megjelent a Budapesti Közlöny 1925. évi 166. számában. — Életbelépett 1925. évi július hó 26-án.

Decemb.

Novemb.

Október |

Szept.

•3

Auguszt.

Július

« '3

Május

Április

Március

Február

Tekintet nélkül az általános vadászati tilalom idejére, tilos vadászni. A vad m e g n e v e z é s e szarvasbika dámbika szarvas- és dámtehén és borjú özbak özsuta őzgida zerge zergegida muflonkos muflonjuh és bárány európai bölény mezei nyúl siket- és nyírfajdkakas siket- és nyírfajdtojó és jérce fácán fogoly, fürj és haris tuzokkakas tuzoktojó és jérce császármadár erdei szalonka vízi madár

Január

A sötét kockák a tilalom idejét jelzik.

K K K K i S i K Silf K K K KK KK KK KK KK KK KK KK K KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK ÜK KK KK K K KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK K K KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK K K KK KK KK KK KK KK KK KK K K KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK SÍK KK KK KK KK KK KK KK KK KK K K KK i K KK KK KK KK KK KK KK ÜK KK KK KK KK KK KK KKiKK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK KK K K K K KK KK KK KK KK KK K K K S E K K K KK KK KK KK KK KK KK KK K K KK KK KK K K K K KK KK KK KK KK K K K K KK KK KK KK KK K K K K KK KK KK K K K K K K K K I K K KK K K KK KK K K K K KK KK KK K K K K KK KK K K K K K K KKK32 KK

éneklő madár, kócsag, üstökösgém, vadpulyka, rezektuzok, kanalasgém, batla, bibic, kék vércse, bagoly, sirály

1 1 1 A rendelet értelmében az általános vadászati tilalom január 1-tSl augusztus 15-ig tart s ez alatt az idő alatt hajtókutyákkal (kopó, tacskó, agár, komondor vagy egyéb hajtóebbel) egyáltalában nem szabad vadászni. Az általános vadászati tilalom idején is szabad kotorékebekkel kotorékmunkát végeztetni, valamint pórázon vezetett vérebbel és friss disznó- (medve-) nyomra eresztett disznós kutyákkal vadászni. A tilalmi idők alatt sem a vadak fiait, sem a madarak fészkét szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni tilos. A földmivelésügyi miniszter a madarak tojásának kizárólag vadtenyésztés céljából való gyűjtését megengedheti. Ilyen gyűjtésre vadászati jog bérlője csak a bérbeadó hozzájárulásának igazolásával kaphat engedélyt. A meghatározott tilalmi időben kivételes okból sem lehet a vadat lelőni. A vadászati tilalom nem terjed ki a téli búvárra, a kányák fajaira, a héjjára, a réti héjjákra, a gatyásölyvre, valamint vadászati szempontból káros egyéb ragadozókra, továbbá a szarkákra, a varjakra, a verebekre es a közönséges seregélyre, de csak a szőlőben és gyümölcsösben.

Halászati tilalmi időszakok.

Fajtok, tok, tokhal _ Fogas-süllő, fogas, süllő Galóca, gadóca, gadoci Kecsege, kecsegetok, kecsöge... Kősüllő, bandár, tarka-süllő Lazac, lazacpisztráng KK Lepényhal, pénzes... Márna, bárna, harcsaponty Pisztráng, sebes pisztráng _ KK Ponty, potyka, pozsár, tőponty... Sőreg, csillagos tok Színtok _ Tetemestok, h a l s z ű k e . . . Viza, orrhal, színviza Kák KK

KK

KK KK KK KK K K KK K K KK K K KK

öi

<3

Szept.

időszak Július

Június

Május

tu

Április

iZ A aj

Márc.

A halfaj neve

Január

Tilalmi

>

o

o

Z

KK KK

K K

KK KK

KK

8» ••

KK KK K K K KK KK K KK KK K K K KK K KK KK K BIU raiS K K

cm 80

K K

K KK KK KK KK

ü V a

Legkisebb méret

K KK KK KK

35 54 30 40 50 25 30 20 30 50 80

K

100 150 KK KK

8

Jelmagyarázat. A feketével jelzett rovatok a tilalmi időszakokat, a félig befeketített rovatok pedig a hónap első, illetőleg második felére megállapított tilalmi időszakot tüntetik fel. A halfajok hosszúsága a fej elejétől, a rák hosszúsága pedig a szemtől a fark végéig mérendő. A felsorolt halakat és rákokat a tilalmi időszak alatt, valamint akkor is, ha az előírt méretekkel nem bírnak, áruba bocsátani vagy szállítani nem szabad.

37

Névnapmutató. A zárójelben levő dátumok a római kat. naptárra vonatkoznak, a zárjel nélküli dátumok a §ó>. kai. naptárra. A dalt betűs dátumok mindkét naptárban egyeznek. Antónia ápr. 19., jún. 13. Antonina jún. 10. Abdiás nov. 19. Aquilas júl. 14. Abb nov. 15. Aquilina jún. 13. Ábel jan. 2. Apellesz okt. 31. Ábrahám (márc. 20., jún. 15., okt. Apollóniusz dec. 14. 6.), dec. 11—17 közti vas. Aranka (dec. 2.) Ábrám okt. 29. Aretász okt. 24. Acepszim nov. 3. Arisztark ápr. 14. Acindin nov. 2. Arisztobul okt. 31. Ádám (dec. 24.) Arkip máj. 19. Adél (dec. 24.) Ármin (ápr. 7., dec. 28.) Adelheid (dec. 20.) Arnold (júl. 18., dec. 1.) Adolf febr. 11., máj. 11., jún. 17. Áron (ápr. 16.) Adorján (márc. 4.), aug. 26. Árpád jan. 5. Ajtón (jún. 2.) Arrián dec. 14. Agapé ápr. 16. Artém okt. 20. Agápius ápr. 15., szept. 20. Artúr (jan. 7.) Agatangel jan. 23. Arzén jan. 19., máj. 8. Agatonik aug. 22. Aszinkrit júl. 8. Agatopusz ápr. 4. Athanáz jan. 18., máj. 2., júl. 5. Agáv ápr. 8. Athénogén júl. 16. Aggeus dec. 16. Attila (márc. 10.) Ágnes (jan. 21., márc. 18., ápr. Auguszta (márc. 29.) ,20.) Aukszenc febr. 14. Ágota febr. 5. Aurél (jún. 15.) Ágoston (máj. 18., aug. 3., 28.) Autonóm szept. 12. Agrippina jún. 23. Averk okt. 22. Ajtala szept. 1., nov. 3. Azariás dec. 17. Ákos ápr. 17., (jún. 22.), júl. 7. Akhill máj. 15. B Aladár febr. 15., jún. 29.) Alajos (jún. 21.) Babilász szept. 4. Albert (ápr. 7. és 23.) Bakhusz okt. 7. Alfonz (aug. 2., okt. 30.) Balázs (febr. 3.), febr. 11. Aljréd (júl. 19., nov. 14.) Bálint jan. 7., febr. 14. Alip (nov. 26.) Barlám nov. 19. Amália (júl. 10., okt. 7., nov. 20.) Barnabás jún. 11. Bazil jan. 1., jan. 30., febr. 28., Ambrus dec. 7., (dec. 20.) ápr. 12. Amjilók nov. 23. Bazileusz ápr. 26. Ammon szept. 1. Baziliszk máj. 22., szept. 2. Amplius okt. 31. Béla (ápr. 23.) Ámosz júl. 15. Ananiás okt. 1., dec. 17. Benedek márc. 18., (márc. 21.) Anasztáz jan. 22., (ápr. 15., dec. Benedin máj. 18. 25.) Benjámin (márc. 31.) Benő (márc. 31.) Anasztázia okt. 29., dec. 29. Bernardin (máj. 20.) Anatol júl. 3. András (febr. 4., máj. 15.), máj. Berta (júl. 23.) 18., júl. 4., aug. 19., okt. 17., Bernát (máj. 20., jún. 16., júl. 15., aug. 21.) (nov. 10.), nov. 30. Andronik máj. 17., okt. 9., okt. Bertalan júl. 11., (aug. 24.), aug. 25. 12. Besszárion jún. 6. Anempodiszt nov. 2. Blanka (aug. 10.) Anicét aug. 12. Bódog jan. 14., máj. 30., júl. 29., Anizia dec. 30. okt. 24., (nov. 20.) Anna febr. 3. (és 19., iún. 2.), júl. 25., (júl. 26.), szept. 9., dec. 9. Boldizsár (jan. 6.) Antal jan. 17., (febr. 12., máj. 10., Bonifác (máj. 14., jún. 5.), dec. 19. Bonaventura (júl. 14.) jún. 13., júl. 28., szept. 2.) Borbála dec. 4. Antim szept. 3. Bukói febr. 6. Antipász ápr. 11.

C Cecília (jún. 3., okt. 21.), nov. 22. Celzius okt. 14. Ciprián (szept. 14. és 25.), okt. 2. Cirill jan. 18., márc. 13. és 29. Cirják júl. 15., szept. 29. Cirjáka júl. 7. Cirus jan. 31., jún. 28. D Dádász ápr. 29. Dalmát aug. 30. Demjén júl. 1., szept. 27.), nov. 1. Dániel (febr. 16., júl. 21., nov. 23.), dec. 17. Dávid jún. 26., (dec. 29.), dec. 26—31. közti vnap. Demeter (ápr. 9.), okt. 26., (nov. 7.) Dénes (ápr. 6.), máj. 18., jún. 3., okt. 3., (okt. 9., nov. 27., dec. 26.) Dezső (febr. 11., máj. 23., nov. 15., dec. 18.) Diodór ápr. 5. Dioméd aug. 16. Domécián jan. 10. Doméciusz aug. 7. Domnika jan. 8. Dorimed szept. 19. Domokos (aug. 4., okt. 14., dec.

20.)

Dorót(heus) jún. 5. Dorottya(iebr. 6., jún. 5., szept. 9. Döme júl. 1., (szept. 27.), nov. 1. E Edmund (nov. 16.) Edvárd (márc. 18., máj. 27., okt. 13.) Efrem jan. 28., márc. 7. Eleázár aug. 1. Elek (febr. 11.), márc. 17., (júl. 17.) Elemér nov. 1. Elizeus jún. 14. Eleutér dec. 15. Elpidijor nov. 2. Ella febr. 10., márc. 24. Elpis szept. 17. Emánuel (márc. 26.) Emil (ápr. 5., máj. 28., nov. 21.) Emili a (ápr. 5., nov. 21.) Emilián júl. 18., aug. 9. Emma (ápr. 19., jún. 29., szept. 22.) Epiján máj. 12. Epimák okt. 31. Episztémé nov. 5. Érászt nov. 10. Erény okt. 24.

38 Erzsébet ápr. 24., (júl. 8., nov. 19., dec. 5.) Ervin (aug. 25., aug. 26.) Eszter (máj. 24.) Etele szept. 1., nov. 3. Etelka (febr. 5., dec. 16.) Eudocia márc. 1. Eudocim júl. 31. Eufémia júl. 11. Eufrozina szept. 25. Eugen márc. 7., (júl. 13., nov. 17.), dec. 13. Eugénia dec. 24. Eugráf dec. 10. Eulámp okt. 10. Euldmpia okt. 10. Eumén szept. 18. Euplusz aug. 11. Eupszik ápr. 9. Euszigniusz aug. 3. Eusztdt febr. 21., szept. 20. Eusztrát szept. 20. Eutikes aug. 24. Eutikius ápr. 6. Eutróp márc. 3. Euzel jún. 22. Éva (dec. 24.) Evód szept. 1. Ezekiel júl. 23.

Gizella (máj. 7.) Guriás nov. 15. Gliceria máj. 13. Gordius jan. 3. Guido (márc. 30., szept. 1 2 ) Gusztáv (ápr. 22., aug. 2.) Gyárfás (jún. 19.), okt. 14. György jan. 8., ápr. 4., 7., 23., 24., máj. 5., (nov. 3.), (dec. 8.) Győző (febr. 28.), márc. 23., nov. 26.

Izidor febr. 4., (ápr. 5.), máj. 14., máj. 15). Izmael jún. 17. Izsák (máj. 15.), máj. 30., aug. 3., dec. 20.) J

Jácint júl. 3., (júl. 16., szept. 11.) Jakab márc. 21., ápr. 30., (máj. 1., júl. 25.), okt. 9., okt. 23., nov. 27. Janka (máj. 6.) Gyula (ápr. 12., máj. 21.), jún. 21. János jan. 7., jan. 15., jan. 27., jan. 30., jan. 31., (febr. 8.), febr. 24., (márc. 8.), márc. 30., ápr. H 8., 18., 19., (máj. 6., máj. 8.), Habakuk dec. 2. máj. 16., 21., (máj. 25.), jún. Hadrián aug. 26., (márc. 4.) 12.), jún. 24., jún. 28., (júl. Hajnalka (júl. 19.) 12., júl. 21., júl. 30., aug. 29., Hedvig (okt. 17.) szept. 2., 23., 26., (okt. 20., Helén máj. 21., (aug. 18.) 23.), nov. 12., 13., (nov. 24.), Hellád máj. 27. dec. 4., (dec. 27.) Henriette (márc. 16.) Januar ápr. 21. Henrik (jan. 16., júl. 12.) Jason ápr. 29. Herakliusz máj. 18. Jenő márc. 7., (júl. 13., nov. 17.), Hermann ápr. 7. dec. 13. Hermeas máj. 20. Jeremiás máj. 1. Hermes (ápr. 8.) Joannik nov. 4. Hermig júl. 26. Joakim szept. 9. Hermin (ápr. 13.) Jób máj. 6. Hermil jan. 13. F Joel okt. 19. Hermiusz nov. 4. Jolán (nov. 18.) Fábián (jan. 20.) Hermolaus júl. 26. Jónás (nov. 12.) Farkas aug. 23., (szept. 1., okt. Hermogén nov. 1., dec. 10. József (febr. 4., márc. 17., márc. 31.) Hermokrit júl. 26. 19.), ápr. 4., (máj. 8., jún. 20.), Fáni (márc. 9., aug. 20., okt. 4.) Herodion ápr. 8. júl. 14., (aug. 27., szept. 18.), Fauszt aug. 3. Heterius ápr. 7. nov. 3. Febrönia jún. 25. Herot okt. 4. Józsue szept. 1. Félix (jan. 14., máj. 21., nov. 20.) Hüarius júl. 12. Ferdinánd (máj. 30.) Hilarión márc. 28., jún. 6., okt. Juda jún. 19. Judit (júl. 30., dec. 10.) Ferenc (jan. 29., ápr. 2., jún. 16., 21. Júlia, Julianna (febr. 16., máj. okt. 4., okt. 10., dec. 3.) Hilda (nov. 18.) Filemon nov. 22., dec. 14. Hildegard (szept. 17.) 22., jún. 19.), dec. 21. Filomén nov. 29. Hippatius márc. 31., jún. 3. Julián (jan. 9.), jún. 21. Flegón márc. 8. Hippolit jan. 30., (aug. 13.) Julissza, Julitta júl. 15. Flóra (júl. 29., nov. 24.) Junius máj. 17. Flórusz aug. 18. Jusztin jún. 1. I Fóciusz aug. 12. Jusztina okt. 2. Ida (szept. 4., nov. 3.) Fókász júl. 23., szept. 22. Ilka nov. 3. Franciska (márc. 9.) K Ignác jan. 29., (febr. 1., júl. 31., Frigyes (márc. 6., júl. 18.) Kajetán (aug. 7.) dec. 15.), dec. 20. Fülöp (máj. 1., máj. 26., aug. 23.), Kallinikes júl. 29. Illés júl. 20., (aug. 9.) okt. 11., nov. 14. Ilona máj. 21., (máj. 22., aug. 18., Kallinike dec. 14. nov. 3.) Kalliop ápr. 7. G Imre (nov. 5.) Kallisztusz szept. 1. Gabriella (febr. 10.) Ince (júl. 28.) Kallisztratesz szept. 27. Gábor (márc. 24.), márc. 26., (ápr. Ipoly jan. 30., (aug. 13.) Kálmán (okt. 13.) 7.), júl. 13., (nov. 7.) Irma (márc. 20.) Kamill (júl. 18.) Galaktion febr. 5. Irén (márc. 25., ápr. 5., ápr. 28., Kamilla (júl. 27.) Gáspár (jan. 6., aug. 27.) Kapiton márc. 7. máj. 17., dec. 15.) Gellért (szept. 24.) Irenarchos nov. 28. Karalámp febr. 10. Genovéva (jan. 3.) Iréné ápr. 16., máj. 5. Karitina okt. 5. Gerázim márc. 4. István márc. 28., aug. 2., (aug. 3.), Kariton szept. 28. Gergely jan. 10., jan. 25., (márc. aug. 20., (szept. 2.,) okt. 28., Karolina (jún. 14., nov. 4.) 12., máj. 9., máj. 25.), szept. (nov. 23.), nov. 28., (dec. 26.), Károly (jan. 23., márc. 2.), ápr. 30., nov. iy., nov. 23. dec. 27. 20., (nov. 4.) Germán máj. 12. Iván jan. 7., febr. 24., máj. 25., Kárpusz máj. 20., okt. 13. Gertrúd (márc. 17.) Kasszián febr. 29., köz. évben 28. jún. 24., jún. 29., szept. 23. Gerváz okt. 14., (jún. 19.) Katalin (febr. 13., ápr. 30.), nov. Izabella jan. 9. Géza (febr. 25., nov. 23.) 25., (dec. 6.) Izaiás márc. 9.

39 szept. 8., (szept. 12.), nov. 21., dec. 8., dec. 26. Marina júl. 17., (20.), (ápr. 9.) Márk márc. 29., ápr. 25., (jún. 18., okt. 17.) Márta júl. 5., (27. és 29.) Martinián febr. 13. Márton ápr. 13., (nov. 11. és 12.) Mártir okt. 25. Máté (szept. 21.), nov. 16. Matild márc. 14. Matróna nov. 9. Mátyás (febr. 24.), aug. 9., (aug. 21.) Maura máj. 3. Maxim jan. 21., ápr. 29., aug. 13. Medárd (jún. 8.) Melánia (jan. 7.), dec. 31. Memnon ápr. 28. Ménasz nov. 11., dec. 13. Ménodóra szept. 10. Menyhért (jan. 6.) Merkúr nov. 25. Metrodora szept. 10. Metróján jún. 4. Metód jún. 14., 20., júl. 7. Lajos aug. 19., aug. 25. Mihály (máj. 8.), máj. 23., szept. Lámpád júl. 5. 6., (szept. 29.), nov. 8. László jan. 1., jan. 30., febr. 28., Mikeds aug. 14. (márc. 22.), ápr. 12., (jún. 14., Miklós (márc. 23., szept. 10., jún. 27.) szept. 29.), dec. 6. Laura (ápr. 11., jún. 28.) Miksa (okt. 12.) Laurus aug. 18. Miron aug. 17. Lázár nov. 7., (dec. 17.) Mizáel dec. 17. Lenciusz dec. 14. Mócius máj. 11. Lénárd (nov. 6.) Mór (jan. 15., febr. 21.) Leó febr. 18. és 20., (ápr. 11., jún. Móric (febr. 21., szept. 13.) 28.) Mózes aug. 28., szept. 4. Leontin jún. 18. Lidia (aug. 3.) N Lipót nov. 15. Nadesda szept. 17. Livia febr. 12. Náhum dec. 1. Longin okt. 16. Nándor (máj. 30., okt. 19.) Lóránt aug. 10., (szept. 5.) Napoleon (aug. 15.) Lőrinc aug. 10., (szept. 5.) Nárcisz (okt. 29.), okt. 31. Luca, Lucia dec. 13. Natália aug. 26., (dec. 1.) Lucilián júl. 3. Nazár okt. 14. Lucián okt. 15. Neofit jan. 21. Lukács febr. 7., okt. 18. Neonil okt. 21. Lukrécia jún. 7. Nesztor (febr. 26.), okt. 27. Lupusz aug. 23. Nicefor febr. 9., jún. 2., 13. Nikander nov. 4. M Nikanor júl. 28. Magdolna júl. 22., (aug. 3.) Niketas ápr. 3. Makabeus aug. 1. Nikodem húsv. u. 2. vas. Makár (jan. 2.), jan. 19. Nikon márc. 23., nov. 26. Makrina jún. 19. Nimfodora szept. 10. Malakiás jan. 3. Norbert (jún. 6.) Malvin okt. 7. Mamász szept. 2. Mánuel, Manó (márc. 26.), jún. 17. Marcél (jan. 16., jún. 17., 18.), Oktávia (márc. 22.) Olga (jún. 21.) dec. 29. Olimpiasz nov. 10. Marcián okt. 25. Onezifor nov. 9. Mardár dec. 13. Margit (jan. 28., febr. 23., jún. Onezimusz febr. 15. 7., júl. 13.), júl. 17., (júl. 20.) Onufriusz jún. 12. Mária márc. 25., ápr. 1., júl. 2., Orbán (máj. 25.), okt. 31. (júl. 22., aug. 5.), aug. 15., 31., Oreszt dec. 13.

Kázmér (márc. 4., 22.), ápr. 16. Kelemen (jan. 23., nov. 23.), nov. 24. Keresztély (máj. 12.) Kilit (ápr. 26.) Kiónia ápr. 16. Klára (aug. 12. és 18.) Kleonik jún. 3. Klotild (jún. 13.) Kolozs ápr. 5., (nov. 8.) Konon szept. 5. Konstantin máj. 21. Konrád (febr. 19., nov. 26.) Kornél szept. 13. Kornélia (márc. 31). Kozma (júl. 1., szept. 27.), okt. 14., nov. 1. Kreszcens ápr. 15. Kristóf (márc. 15.), máj. 9., (júl. 26.) Krisztina ápr. 18., júl. 24., (aug. 5.) Krizant márc. 19. Kvadrát szept. 21.

Orsolya (okt. 21.) Oszkár (dec. 1.) Ottó (márc. 23., nov. 18.) Ottilia (dec. 13.) Ottokár (nov. 4.) Ö Ödön (nov. 16.) Özséb (márc. 5.), júl. 22., (aug. 14., dec. 16.)

Pachomiusz máj. 15. Pafnuciusz ápr. 19. Pál jan. 15., (jan. 25., márc. 7.), máj. 18., jún. 3., (jún. 26.), jún. 29., jún. 30., aug. 30., szept. 6. P amfii febr. 16. Pantaleon, Pantalemon júl. 27. Papil okt. 13. Párámon nov. 29. Paraszkeva júl. 27. Parmén júl. 28. Partén febr. 7. Patáp dec. 8. Patrik máj. 19. Paula (jan. 26., márc. 9.), jún. 3. Paulin máj. 13. Pegáz nov. 2. Pelágia máj. 4., okt. 18. Péter jan. 16., (jan. 31., febr. 22., ápr. 16., 29.), máj. 18., (19.), jún. 3., jún. 29., (aug. 1.), aug. 20., (okt. 19.), nov. 6., (dec. 5.) Péter Pál jún. 29. Petronella máj. 31. Pimáén aug. 27. Pisztisz szept. 17. Piusz (máj. 5., júl. 11.) Piroska (jan. 18.), júl. 27. Plató nov. 18. Polieukt jan. 9. Polikarp febr. 23. Pompe jus ápr. 10. Pongrác júl. 9., (febr. 1., máj. 12.) Porfir febr. 26., nov. 9. Probusz okt. 12. Proklusz júl. 12., nov. 10. Prokop júl. 8. Prokor júl. 28. Protáz okt. 14. Pudesz ápr. 14. Q

Quadrat szept. 21. Quintiii an ápr. 29.

Rafael (okt. 24.) Ráchel (júl. 11.) Rebeka (márc. 9., aug. 30.) Regina (szept. 7.) Rémig (okt. 1.) Rezső (ápr. 17.) Rikárd (febr. 7., ápr. 2.) Róbert (ápr. 22., jún. 7.)

40 Rókus (aug. 16.) Román okt. 1., nov. 18. Róza márc. 8., aug. 30. Rozália (szept. 4.) Rudolf (ápr. 8.) Rufusz ápr. 8. Rupert (márc. 27.) S Salamon (febr. 8.), aug. 1., (okt. 24.) Sámson (júl. 28.), nov. 27. Sámuel aug. 20., (aug. 26.) Sándor (febr. 26.,márc. 10.), márc. 14., (márc. 18., máj. 3.), jún. 10., aug. 30. Sára (jan. 19.), dec. 11—17 közti vas. Sarolta (júl. 5.) Sebestyén (jan. 20.), márc. 9., (10.), dec. 18., (30.) Simeon febr. 3., ápr. 17., 27., máj. 24., júl. 21., szept. 1. Simon (jan. 5., febr. 18.), máj. 10., (okt. 28.) Sixtusz (márc. 28.) Spiridion okt. 31., dec. 12. Sz Szabbás ápr. 24., dec. 5. Szabács szept. 9. Szabell jún. 17. Szabin márc. 16. Számon nov. 15. Szaniszló (máj. 27., nov. 13.) Szeréna (jún. 28.) Szevér (febr. 21.), szept. 9. Szidónia (jún. 23.) Szidor febr. 4., máj. 14. Szigfried (febr. 15.) Szilás júl. 30. Szilván júl. 30. Szilárd (márc. 11.), máj. 21. Szilveszter jan. 2., (dec. 31.) Szilvia (nov. 3.)

Szinklétika jan. 5. Szizoész júl. 6. Szofóniás dec. 3. Szofron márc. 11. Szozipáter ápr. 29. Szózon szept. 7.

U Ubald (máj. 16.) Ulrik (júl. 4.) V

Valér (jan. 29.), nov. 22., (dec. 15.) T Varus okt. 19. Taciána jan. 12. Vassza aug. 21. Tádé jún. 19., aug. 21. Vazul 1. Bazil. Találeus máj. 20. Vencel (szept. 28.) Tamás (márc. 7.), húsv. u. 1. vas., Vendel (okt. 20.) júl. 7., (szept. 18. és 22.), okt. Veronika (jan. 13., febr. 4., júl. 9.) 6., (dec. 21. és 29.) Vicent nov. 11. Tarák okt. 12. Viktor (febr. 26., júl. 28.), nov. 11. Taráz febr. 25. Viktória (dec. 23.) Tekla szept. 14., (szept. 23.) Vilma (okt. 25.) Teodóz jan. 11. Vilmos (jan. 10., ápr. 6., máj. 28., Teodózia máj. 29. jún. 25.) Teodor, Tódor 1. Tivadar. Vince (jan. 22., ápr. 5., máj. 24., Teodóra szept. 11., (ápr. 30.) júl. 19.), nov. 11. Teodót márc. 2., júl. 7. Teodóta júl. 29. W Teodul ápr. 4. Teofán márc. 12., okt. 11. Wladimir júl. 24. Teofilakt márc. 8. Wolfram (márc. 20.) Teoktiszt jan. 4., szept. 3. Teopempt jan. 5. X Teóna jan. 5. Xavér (dec. 3.) Teopiszt szept. 20. Xénia (jan. 12.), jan. 24. Teopiszta szept. 20. Xenophon jan. 26. Tereenc ápr. 2., okt. 28. Terézia (okt. 15.) Z Tibor (ápr. 14.), nov. 22. Tichon júl. 16. Zakariás febr. 8., (márc. 15.), Timon jún. 28. márc. 24., szept. 5. Timót jan. 22., febr. 21., máj. 3., Zenóbia okt. 30. Zenobius okt. 30. jún. 10. Zofoniás dec. 3. Tirzus dec. 14. Zoltán (márc. 8.) Titusz ápr. 2. Tivadar (febr. 6.), febr. 8. és 17., Zotikusz dec. 30. ápr. 20., 21. és 22., máj. 16., Zs jún. 8., (szept. 19., nov. 9.) Tóbiás (jan. 13., szept. 12.) Zsigmond (máj. 2.) Trifon febr. 1. Zsófia (máj. 15.), szept. 17. Trófim ápr. 14., szept. 19. Zsuzsanna (febr. 19., aug. 11.)

Nem mindig. — Nézd csak, Péternek már meggyógyult az eltört lába. — Azért még sántít. — Mindig? — Dehogy. Csak, ha jár. Pontos felelet. Orvos: És hol érezte először ezeket a szúrásokat? Páciens: Az Andrássy-úton, az Opera előtt. Fölösleges kiadás. — Kis uram, csináltattam egy pár kígyóbőrcipőt. — Már megint fölösleges kiadás! Ha már

mindenáron kigyóbőrön akarsz járni, járj mezítláb. Ügy olcsóbb. Anyós-várás. — Karcsi, menj ki az állomásra a kilenc órás vonathoz, azzal érkezik a nagymamád. Hozd haza. Itt van egy pengő villamosra. — És ha nem jön meg a nagymama? — Ha nem jön meg, kapsz még egy pengőt. A íársascég. — Hát ez rettenetes! Hogy menjen jól a boltunk, ha mindenkinek azt mondod, hogy tíz évig voltam bezárva? — Kikérem magamnak! Én csak azt mondtam, hogy a fegyházban ismerkedtünk meg egymással.

A gör. kat. magyarság egyházi beosztása. Hajdudorogi egyházmegye. A hajdudorogi püspökség létesítésének története szoros összefüggésben van azokkal a küzdelmekkel, melyeket a magyar görögkatholikusok több mint félszázadon át a magyar nyelvnek liturgikus nyelvül való elismertetése érdekében folytattak. Hallgatólagosan már régóta megtűrték az egyházi hatóságok a magyar nyelv használatát a magyar lakosságú vidékeken, támaszkodva arra a körülményre, hogy a görög egyház szertartási nyelvül mindenkor a lakosság nyelvét használja. így biztosíttatott a római egyházzal való unió, illetőleg a megfelelő egyházmegyék létesítése alkalmával a románok részére a román, a rutének részére a közel rokon ószláv nyelv használata a fogarasi, illetőleg a munkácsi stb. egyházmegyékben. Ezt az engedményt megállapítván Papp-Sziiágyi József nagyváradi püspök is egy 1862-ben kiadott könyvében, a hajdudorogi egyház 1863 május 2-án tartott ülésében elhatározta, hogy a magyar nyelvnek hasonló rangra emeltetése érdekében az összes illetékes helyekre kérelemmel fordul. Ennek az a váratlan hatása lett, hogy ugyanaz a Papp-Szilágyi püspök a makói egyházban régóta használatban levő magyar nyelv további használatát betiltotta. Az intézkedés nagy feltűnést és visszahatást keltett a magyar közvéleményben és Hajdudorogon 1868 április 16-án a görögkatolikusok állandó végrehajtó bizottságának megalakulására vezetett Farkas Lajos elnöklete alatt. Az említett napon megtartott kongresszuson ugyanis az ott képviselt 58 magyar lakosságú görögkatholikus község elhatározta, hogy egy magyar nyelvű görögkatolikus püspökség létesítése érdekében megkezdi a szükséges munkálatokat és ennek érdekében

ő Felségéhez, a prímáshoz, az országgyűléshez és valamennyi törvényhatósághoz memorandumot, illetőleg kérvényt intéz. A fáradozásoknak egyelőre annyi eredménye lett, hogy 1873 szeptember 17-én a magyar nyelvű görögkatholikus hívek részére Hajdudorogon a munkácsi püspökség kebelében püspöki külhelynökség létesült, melyre Danilovics János kanonok neveztetett ki. Bár ez az eredmény is nagy örömet keltett, a végrehajtó-bizottság nem szüntette be munkáját. Fordulatot jelentett az 1896. év, a milleniumi ünnepségek éve, amikor a végrehajtó-bizottság újból alkalmasnak ítélte az időt eredményes föllépésre s elnökének, Farkas Pálnak vezetése alatt küldöttséget vezetett a munkácsi püspökhöz, a prímáshoz, a kormány tagjaihoz s az országgyűlés két házának elnökeihez. E lépés eredménye azonban ismét csalódás lett, amennyiben a Szentszék szeptember 2-án a magyar egyházi nyelvet határozottan megtiltotta s egyben a magyar kormányt is értesítette diplomáciai úton, hogy azt engedélyezni nem hajlandó. Válaszul a kormány elnöke, br. Bánffy Dezső a Ház ülésén kijelentette, hogy «a magyar görögkatolikus püspökség felállításának kérdését meg kell előznie az egyházi nyelv ügyében való döntésnek.» A kérdés tehát végleg zsákutcába látszott kerülni. Közben az ország fővárosában a nagyszámú görögkatholikus magyar hívő körében felmerült az önálló egyházközség létesítésének kérdése. A görögkatolikus közvélemény reménye most ezen mozgalom felé fordult, az itt összetömörült intelligencia befolyásától és súlyától várván kedvező fordulat kieszközlését. Ennek követ-

42

keztében Budapesten Szabó Jenő főrendih. dorogi magyar görögkatolikus egyháztag elnöklete alattfmegalakult a Görög- megye, melynek nyelvéül ugyan a bulla katolikusok Országos Bizottsága, azzal még mindig az ógörög nyelvet teszi meg, a kimondott céllal, hogy a magyar nyelv- de amelyről egyúttal kimondottan megnek eddigi tűrt helyzetéből elismert egy- állapítja, hogy az összes magyar görögházi nyelvvé nyilvánítása érdekében dol- katholikusok részére alakíttatik, beleértve gozzék. Az országos bizottság programm- a románság közé ékelten még megmaradt jához 111 magyar egyházközség jelentette magyar nyelvű görögkatolikus szigeteki csatlakozását és vett részt ezer főt meg- ket is. Az új egyházmegye első püspökéül 1913 haladó képviselettel az 1900. jubiláris évben az Országos Bizottság kezdemé- április 21-én Miklósy István sátoraljaújhelyi nyezésére Rómába vezetett zarándoklaton, lelkész, zempléni főesperes neveztetett ki, aki székhelyét Debrehogy ott Őszentségécenbe helyezte. Azontől óhajainak teljesíban a túlnyomóan retését kérje. Az eredformátus városi képmény azonban ismét viselettel fölmerült neépen az ellenkező hézségek miatt, máslett, amennyiben az részt a túlzó oláhok 1905-ben megalakult által ellene intézett budapesti egyházközmerénylet folytán, — ségből a Propaganda melynek Jaczkovics Fidei kivette a román Mihály püspöki vikányelvű híveket ezekrius, Slepkovszky Jánek tiltakozására, még nos titkár és Csatth pedig azon okon, hogy Sándor dr. e. m. ügyész mint románok, nem estek áldozatául — lehetnek a budapesti valamint Nyíregyháza rutén nyelvű egyházváros és a hívek nagy község tagjai. részének kívánságára, Ez a határozat ismét az utóbb nevezett vánem talált méltányrosba helyezte át 1914 lásra nemcsak a görögkatolikus magyar szeptember 23-án. * #* híveknél, hanem a főMiklósy István városnál, az új egyház hajdudorogi megyéspüspök, a Ferenc József-rend kegyuránál, sőt az Miklósy István hajdunagykeresztese. egész ország közvéledorogi megyéspüspökményénél sem. A kérdés megoldása kom- a Ferenc József-rend nagykeresztese, szüpromisszumra vezetett, amennyiben a letett 1859 augusztus 22-én Rákóc közbudapesti egyház nyelvéül az ógörög fogad- ségben, Zemplén vármegyében. Középtatott el, a magyar nyelvnek oly haszná- iskolai tanulmányait kiváló eredménnyel lata mellett, mint aminő az a magyar az ungvári Drugeth-főgimnáziumban vélakosságú egyházakban tényleg volt. Egy- gezte, majd a papi pályára lépve, az ungúttal az Országos Bizottság mindezekből vári theológiai lyceumban és a budapesti azt a következtetést vonta le, hogy addig, központi papnevelőintézetben tanult. E tamíg egy kizárólag magyar hívőkre kiter- nulmányai végeztével előbb püspöki fogaljedő egyházmegye nem létesül s így az mazóvá, majd az ungvári kántortanítóegész kérdésnek nemzetiségi vonatkozásai képző tanárává s egyúttal a papi árvák el nem vétetnek, a magyar egyházi nyelv nevelőintézetének igazgatójává neveztetett megvalósítása súlyos akadályokba fog ki s mint ilyen szenteltetett 1884 április ütközni. Ezért a hajdudorogi egyházmegye 17-én áldozópappá. Már az 1888. évben létesítésére helyezte fáradozásaiban a túl- azonban ismét a püspöki udvarba került súlyt s ez alapon sikerült is végre 1912-ben titkári minőségben ; 1890-ben Ő Szentsége elérni, hogy a június 8-án kelt «Christi- tb. pápai káplánná, püspöke pedig szentfideles graeci» bulla, illetőleg az 1913. évi széki ülnökké nevezte ki. Majd 1894-ben X X X V . t.-c. alapján létesült a hajdu- sátoraljaújhelyi lelkésszé s a sátoraljaúj-

43

helyi kerület esperesévé neveztetett ki. 1. Ferenc József egyházi és társadalmi téren — különösen a zemplénmegyei Erzsébet-közkórház létesítése körül — szerzett érdemeiért 1905-ben zempléni főesperessé nevezte ki, 1907-ben pedig a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjét adományozta' neki. Az újonnan létesített hajdudorogi egyházmegye püspökévé való kineveztetése 1913 június 23-án történt, püspökké szenteltetése ugyanezen év okt. 5-én ment végbe. Ideiglenes székhelyéül Debrecent választotta s itt kísérelték meg ellene a magyarság ellenségei az ismeretes merényletet, mely ugyan nem érte célját, amennyiben a püspök környezetéből három áldozatot követelt, magát a püspök személyét azonban Isten megóvta a haláltól; azt sem érték el a merénylők, hogy a püspököt megfélemlítsék és az oláh nemzetiségi igényekkel szemben hajlékonyabbá tegyék. Kitartó következetességgel akadályozta meg, hogy az egyházmegyébe beosztott egyes parochiák visszacsatoltassanak volt oláh egyházmegyéikhez. Ugyanezen évben, 1914 szeptember havában Nyíregyháza város közönségének meghívására székhelyét Nyíregyházára tette át. *

*

*

A püspöki megye védőszentje : Szent István protomartir. Püspöki székhely: Nyíregyháza. — Plébániák száma : 82. — Hívek száma : 142.000. — Papok száma: 106. —Szerzetesek száma: 4. — Szerzetesnők száma: —. — Kath. népiskolák száma: 101. Megyéspüspök: Miklósy István, a Ferenc József-rend lovagkeresztese. — Született 1859 aug. 22; pappá szentelték 1884 ápr. 17; püspökké szentelték 1913 okt. 5. — A megyéspüspökök sorában az első. SZÉKESEGYHÁZI KÁPTALAN. I. — Nagyprépost: Bányay Jenő egyházmegyei főtanfelügyelő, pápai praelátus. Olvasókanonok : Rattkay Gyula szabolcsvármegyei főesperes, nyíregyházai lelkész. Örkanonok: Melles Géza. Iskoláskanonok: Sereghy László, püspöki irodaigazgató. Kancellárkanonok : dr. Mihalovich Sándor. II. — Tiszteletbeli kanonokok : Zapotoczky Endre érd. esperes, sajópetri lelkész; Papp János esperes, hajdudorogi lelkész; Boér Artúr esperes, nagykászoni lelkész; Damja-

novics Ágoston zempléni főesperes, sátoraljaújhelyi lelkész; Schirilla Andor esperes, miskolci lelkész. III. — Főesperesek: Székesegyházi főesperes: Hubán Gyula pocsaji lelkész; Szabolcs vm. főesperes : Ruttkay Gyula kanonok, nyíregyházai lelkész ; Szatmár vm. főesperes: Tivadar Elek fábiánházai lelkész; Zemplén vm. főesperes : Damjanovics Ágoston tb. kanonok, sátoraljaújhelyi lelkész; Székelyföldi főesperes: Hubán Gyula püspöki vikárius, pocsaji lelkész. IV. — Egyházmegyei iroda: Irodaigazgató : Sereghy László; titkár: Bihon István pápai titkos kamarás, sz.-sz. ülnök, sz.-sz. jegyző. Iktató és levéltárnok: Antalóczy Kornél. Püspöki szentszék: Elnök: a megyéspüspök; ülnökök: a valóságos és tb. kanonokok, főesperesek, a budapesti c. apátparochus, továbbá Fedák Miklós, Fenczik Nikon esperes, Hubik György, Papp Gyula, Szabó Miklós érd, esperes, Szabó Miklós homesteadi (Amerika) lelkész, dr. Máthé Gyula nyiradonyi lelkész, dr. Krajnyák Gábor budapesti s. lelkész, Mosolygó József tokaji lelkész, Bihon István püspöki titkár. Jegyző : Bihon István; a házassági kötelék és a szerzetesi fogadalom védője: Melles Géza kanonok; ügyész: dr. Megyery Pál ügyvéd (világi); orvos: dr. Konthy Gyula, Nyíregyháza főorvosa (világi). — Egyházmegyei tanfelügyelőség : Főtanfelügyelő: Bányay Jenő nagyprépost; vármegyei tanfelügyelők: a vármegyék főesperesei; kerületi tanfelügyelők : az esperesi kerületek vezetői. — Egyházmegyei alapkezelőség: Igazgató : Ruttkay Gyula kanonok; pénztárnok: Melles Géza kanonok ; ellenőr: Sereghy László kanonok; ügyész : dr. Megyery Pál ügyvéd (világi). — A középiskolai hittanárok vizsgálóbizottsága: elnök: Bányay Jenő nagyprépost; tagok: Ruttkay Gyula kanonok; Melles Géza kanonok: Sereghy László kanonok; dr. Mihalovich Sándor kanonok. — Joghatósági vizsgálóbizottság: elnök: Melles Géza kanonok; tagok: Ruttkay Gyula kanonok; Sereghy László kanonok; Bihon István püsp. titkár. — Az egyházi építkezéseket felülvizsgáló bizottság: elnök: Bányay Jenő nagyprépost; tagok: Papp János tb. kanonok ; dr. Megyery Pál egyházmegyei ügyész (világi). — Egyházmegyei cenzorok: elnök: Bányay Jenő nagyprépost; tagok : Ruttkay Gyula kanonok; Melles Géza kanonok; Sereghy László kanonok; Zapotoczky Endre tb. kanonok; dr. Máthé Gyula, Kozma János ülnök; Bihon István sz,-sz. ülnök, püspöki

44

titkár. — A tanítók fegyelmi bírósága: elnök : Ruttkay Gyula kanonok; előadó: Bányay Jenő nagyprépost, e.-m. főtanfelügyelő; tagok : Melles Géza kanonok ; Sereghy László kanonok ; Fedák Miklós sz.-sz. ülnök ; Tóth István tanító (világi); jegyző: Tóth István tanitó (világi); ügyész: dr. Megyery Pál ügyvéd (világi). — Püspöki vizsgálóbiztosok: Nyíregyházán : Bányay Jenő kanonok ; Budapesten : Melles Emil c. apátplébános: Sárospatakon: Fenczik Nikon sz.-sz. ülnök, esperes; Sátoraljaújhelyen: Damjanovics Ágoston tb. kanonok, főesperes; Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hejőkeresztur és vidékén, Kisvárdán, Miskolcon és Nagykálióban, ha a középiskolai ifjúság hittani oktatását maguk a parochusok végzik, püspöki biztosul a szomszéd lelkészt tartoznak meghívni, ha pedig a vallásoktatást hitoktatók végzik, maguk a lelkészek a püspöki biztosok. A PLÉBÁNIÁK NÉVSORA. I. Hajdudorogi esperesi kerület. Esperes: Papp János. — Jegyző: Szávák József. 1. Bököny — — H: 3365. — Pl: Szabó Miklós. — Slk: Szuvák József. — Ttó: Mincsik János, Kalapos György. 2. Budapest (VII., Rottenbiller-utca 5/b.) — feSifS» — K: Székesfőváros. — H : 9428.— Pl: Melles Emil c. apát, m. kir. kormányfőtanácsos. — Slk: dr. Kraj nyák Gábor. — Hitoktatók: dr. Ruttkay Miklós, dr. Baulovics Zoltán, Kupár Lajos Szemerszky Miron, dr. Kiss Andor, dr. Vargha Gézáné. 3. Debrecen — ^gü 1 ?» — H : 3619. — Pl: Papp Gyula. — Slk: Orosz Bálint. — Hitoktató : Orosz Ágoston. — Ttó : Mátyás József, Orosz István, Puskás János, Puskásné Szabados Anna, Seszták Sándor. 4. Érpatak f S ^ — K: szabad adom. — H: 1660. — Pl: Véghseő Mihály t. esperes. — Ttó: Leviczky Emánuel, Vékássy István, Seszták János, Bobonka Margit. 5. Hajdúböszörmény — — K: város. — H : 2586. — Pl: Véghseő Dániel érd. esperes. — Slk: dr. Simárszky János. — Ttó: Malmosné Korpos Jolán, Malmos István, Véghseő István, Lefter Miklós. 6. Hajdudorog — ^ S f S » — K: város. — H : 9327. — Pl: Papp János tb. kanonok, sz.sz. tanácsos. — Slk: dr. Sebella István, Orosz Pál. — Hitoktató: Legeza Sándor, Galambos György. — Ttó : Lengyel János, Stima Gyula, Koszta Ferenc, Papp György, Bába Pál,

Bába László, Domonits Margit, Lelesz Gizella, Pogácsás György, Papp Sándor, Pávay József, Veres György, Kosztáné Révész Szeréna, Révészné Upecky Mária. 7. Nyírábrány — — K: szabad ad. — H: 2145. — Plh: Sereghy János. — Ttó: Komló Lajos. 8. Nyíracsád — — : Nyirábrány. — K: vallásalap. — H: 2813. — Pl: Saxun József. — Slk: Görögh Péter. — Ttó: Jeles Miklós, Antal János, Antalné Moncsák Aranka, Pásztor Mihály, Metz Ilona. — Le: Nyírmártonfalva. — Ttó: Csisztu László, Jeles Berta. 9. Tiszabűd — %i§ 4 f : Büdszentmihály. — K: Korniss Ferenc. — H : 2602. — Pl: Tamás János. — Ttó : Hudivók János, Béres József, Bodnár Anna. 10. Újfehértó— — K: szabadad. — H: 3419. — Pl: Volovcsák Miklós kiérd, esperes. — Slk: Molnár Pál. — Ttó: Vadász András, Moncsák Margit, Almássy Erzsébet, Margitics Gyula, Révész Irén, Csonka Gyula. II. Nagylétai esperesi kerület Esperes: Mosolygó Rezső. — Jegyző: Ifj. Volovcsák Miklós. 1. Álmosd — — g§: Érselénd. — K: vallásalap. — H: 970. — Pl: Nádasi Béla. — Ttó: Papp Zoltán. 2. Bagamér ^ f S » — fm: Nyírábrány. — K: nagyváradi káptalan. — H: 486. — Pl: Sereghy Pál. — Ttó: Legeza Miklós. 3. Hosszupályi — — K : vallásalap. — H: 720. — Pl: Szeremi Viktor. — Ttó: Balogh Béla. 4. Kókad — %/ — « : Nagyléta. — l p: Álmosd. — K: vallásalap. — H : 175.—Plh: Borián János. — Któ: Gyérmán János. 5. Makó —^SSI*®»—K: csanádi püspök. — H: 2658. — Pl: dr. Torna László. — Slk : Groholy Jenő. — Ttó: Fencsák Gábor. 6. Nagyléta I . — — K: vallásalap. — H: 1620. — Pl: Mosolygó Dezső ker. esperes. — Slk: Oláh Kornél. — Ttó: András kő Elek, Fövényesy András, Mann Antal. 7. Nagyléta I . ' — %/Btfc — K: vallásalap. — H : 721. — Pl: ifj. Volovcsák Miklós. — Któ: Csősz Mihály. 8. I ocsaj — "feígs — K : nagyváradi püspök. — H : 1715. — Pl: Hubán Gyula főesperes, püspöki vikárius. — Ttó: Vladimir Anna, Purzsás János, Gyérmán Mihály. 9. Vértes — %S5 — H*: Nagyléta. — K: vallásalap. — H: 453. — Plh: dr. Balogh György. — Ttó: Gyérmán András.

45

A) Szabolcsi főesperesség.

Stefkó Mihály, Zsatkovics Anna, Hrács Mihály, Tomcsik Endre, Turzánné SzentFőesperes: Ruttkay Gyula kanonok. Gály Blanka. 6. Napkor — — K : szabad adom.— III. Kárászi esperesi kerület. H: 980. — P l : Molnár István. — Któ: Ádám József. Esperes : Legeza Miklós. — Jegyző : Sereghy 7. Nyírbakta — — K: szabad adom. Jenő. — H: 1724. — Pl: Simon György. — Ttó: 1. Ajak —%ïS§TS»— K: szabad adom.— Gál Gizella s. t. — Le: Petneháza. — Ttó: H : 1279. — Pl : Legeza Miklós ker. esp. — Tulipán András, Tulipán Miklós. 8. Nyírgyulaj — — m'Y: Nyírbátor.— Ttó : Jeles Antal, Legezáné Szaplonczay Irén. K: szabad adom. — H: 1496. — Pl : Dam— Le : Anarcs. — Ttó : Pécskay Erzsébet. 2. Kisvárda — ^ S i f S » — K : szabad adom. janovics József esperes. — Ttó: Iváncsó Jenő, — H : 1529. — Pl : Tóth János. — Hitoktató : Groholy Aladár. 9. Nyírbátor — %>m T — K: szabad adom. ifj. Bodnár Béla. — Ttó : Kprcsinszky Mihály, Maczkó Sándor. — Le: Szabolcsveresmart. — H: 1555. — Plh: Árdán István. — Ttó: Papp József. — Ttó : Macsuga János, Veres György. 3. Nyírkarász — Sëf % — K: szabad adom. — H : 1022. — Pl : Sereghy Jenő ker. V. Nyírbélteki esperesi kerület. jegyző.— Ttó : Lazók Mihály, Sztojka János. 4. Nyírmada — — K: szabad Esperes: VolosinJános. Jegyző: Papp György. adom. — H: 1001. — Plh: Kriskó Sándor. 1. Nyíradony — — K: szabad — Ttó : Kárpáti Tibor, Ladomérszky Margit. — Le : Pusztadobos. — Ttó : Kovács János. adom. — H : 2293.— Pl: dr. Máté Gyula sz.-sz. 5. Nyírtass — — m : Pátroha. — K : ülnök. — Ttó: Csillám Béla, Bradács Mihály. szabad adom. — H : 1414. — Pl : Rakovszky 2. Nyírbéltek — % — s s f : Nyírbátor. — Gyula. — Ttó : Gebri János. K: gróf Dessewffy Miklós. — H: 1565. — 6. Révaranyos — ^Si*^ : Kopócsapáti. — Pl: Volosin János ker. esperes. — Ttó: Varga K: szabad adom. — H: 1513. — Pl: Mo- Margit, Murvai Miklós. solygó Sándor. — Ttó: Fábián János. — 3. Nyírgelse — %/SM*: Nyírmihálydi. — Le : Nyírlövő. — Ttó : Kazicsku Mihály. K: szabad adom. — H: 1689. — Pl: Fodor 7. Tornyospálca — ö ^ f — K: szabad István. — Ttó: Papp Béla, Lyachovics Sánadom. — H : 2282. — Pl : . — Ttó : dor. — Le: Szakoly. — Ttó: Dűli Antal, Nyircsák Mária. Rusznák Imre (és betöltés alatt). 4. Nyírlugos — — : Nyírmihálydi. — K: szabad adom. — H: 1228. — Pl: IV. Máriapócsi esperesi kerület. Véghseő István. — Ttó: Csillám Péter, Körtvélyessy Gyula, Magdinecz Margit. Esperes: Damjanovics József. 5. Nyírpilis — : Nyírbátor. — K: 1. Biri — ^ » f S» — K: szabad adom. — szabad adom. — H: 1025. — Pl: Bobonka H : 2184. — Pl : Blcsánszky János. — Ttó : Miklós. — Ttó: özv. Zsatkovicsné Bobonka Orosz Mihály. — Le: Balkány. — Ttó: Mária, Maczucza János. Vajdics Mihály. 6. Nyírvasvári — % — «5T : Nyírbátor. — 2. Kállósemjén — ^ « f « » — K: szabad K: szabad adom. — H: 2236. — Pl: Papp adom. — H : 1225. — Pl : Kriskó Elek. — György. — Ttó: Jakab János, Lukács Anna, Ttó : Csobay Lajos, Ignác László. Kurucz Mihály. 3. Kisléta — — Sál*: Máriapócs. — 7. Penészlek — : Nyírbéltek. — : K : szabad adom. — H : 1225. — Pl : Rojko- Nyírábrány. — K : szabad adom. — H : 1322. vics Pál. — Ttó : Gebri Mihály, Laskai — Pl: Bodnár Sándor. — Ttó: Malmos Jenő. — Le : Nyírbogát. — Ttó : Pávuk Béla. Mihály, Orosz Irén, Orosz Zsófia, Bod4. Levelek — — K: szabad adom. nár Gyula, ifj. Suta Gyula, ht: Hidegkúti — H: 1565. — Pl: Vályi Miklós. — Ttó: Rózsi. 8. Piricse — feísl'S»: Nyírbátor. — K: Papp Zoltán, Lukács Irén. szabad adom. — H : 929. — Pl: Bába Miklós. 5. Máriapócs — %»Sê4'®» — H : 1354. 1 Plh: Dolhy Leontin bazilitarendi házfőnök.— — Ttó: Somlyay András. — Le: Encsencs. Slk : Zsatkovics Dénes bazilitarendi. — Ttó : — Ttó : Báncsi György.

46

2. Csengeriíjfalu — % — S S t : Csenger. — K: szabad adom. — H: 883. — Pl: 1/erdőn Esperes: Hudáky Gyula. Jegyző: Kohut János. — Ttó: . István. 3. Jánk — %>SS1'9» — K: szabad adom. — 1. Balsa — — *f: Gáva. — K: gróf H : 1330. — Pl: Slepkovszky Sándor. — Ttó: Dessewffy Miklós. — H: 641. — Pl: Dam- Sáfár Gyula. — Le: Kisnamény. — Ttó: Dankó György. janovics Ödön. — Ttó: Ignácz Mihály. 4. Porcsalma — ^ S e f ^ — K: szabad, 2. Buj — — K: szabad adom. — H: 1978. — Pl: Bellovics Gyula t. esperes- adom. — H : 1530. — Pl: Mitró János esp. — Ttó: Stima András, Vaszkun János, Deák — Ttó: Oláh György, Timcsis Ilona. — Le: Pátyod. — Ttó: Varga József. János. 3. Kenézlő — % — K: szabad adom. — H: 869. — Pl: Kohut István. — Ttó: VII!. Nyíri esperesi kerület. Pávay Miklós. — Le: Viss. — Ttó: Törökéri (Szatmár vármegye.) Sándor. — Le: Zalkod. — Ttó: Rektor János. 4. Kótaj — — K: szabad adom. — H: 1221. — Pl: Szemerszky János.— Ttó: Esperes: ifj. Damjanovics Ágoston. Jegyző: Kozma János. Radványi Sándor. 5. Nagykálló ^ ü ^ S » — K: szabad adom. 1. Fábiánháza — y — : Nagyecsed. — — H: 1826. — Pl: Hudáky Gyula. — Ttó: K: szabad adom. — H: 1707. — Pl: TivaKaminszky Ilona, Vastag Miklós. — Le: dar Elek főesperes.— Slk: Karosi Ferenc. — Kiskálló. — Ttó: Besztercei Anna. Ttó: Gólya Elek, Pávay Anna. — Le: Mérk. 6. Nyíregyháza — ^-íSi'S» — K: szabad — Ttó: Szabó Péter. adom. — H: 4378. — Pl: Ruttkay Gyula 2. Gebe — % — £ f : Hodász. — K: szabad kanonok. -— Slk: Leskó József. — Ttó : Szil- adom. — H: 852. — Pl: ifj. Damjanovics vássy József, Tóth István, Tóth György, Mar- Ágoston esperes. — Ttó: Kuzma György, gitics Irén, Mulega Ilona, Godácsy György. Duli János. 7. Nyírpazony — %r4ií — SS: Nyíregyháza. 3. Hodász — ^«STf» — K: szabad adom. — K : szabad adom. — H: 1660. — Pl: Tóth — H: 1227. — Pl: Turzán József. — Ttó: György. — Ttó: Tóth Illés, Kalapos István. Darabánt András, Puskás Erzsébet. — Le: 8. Oros — ^SST — K: gróf Dessewffy Kántorjánosi. — Ttó: Duli László, Duliné Miklós. — H: 1602. — Pl: Legeza József Lenchés Irén. érd. esp. — Ttó: Novotny Ferenc. 4. Nagydobos — — K: szabad adom. 9. Timár — y — i f : Rakamaz. — K: — H : 823. — Pl: Tartally József. — Ttó: pénzügyminiszt.— H: 1030.— Pl: Katka Pávay György. Izidor érd. m. esperes. — Ttó: Hadzsega 5. Nyírcsászári — — : Nyírbátor. — Gyula, Nagy Miklós. K: szabad adom. — H. 459. — Pl: Kozma 10. yencsellő — ym — t : Gáva. — K: János. — Ttó: Balogh László, Lengyel szabad adom. — H: 1226. — Pl: Pintér Péter, András. — Ttó: Szilvássy Miklós. — Le: 6. Nyírderzs — : Kántorjánosi. — í S f : Gáva. — Ttó: Harajda József, Harajdáné Nyírbátor. — K: szabad adom. — H: 354. — Lipeczky Anna. Pl: Ruttkay Sándor. — Ttó: Csobay László, Nádassy Izabella. 7. Nyírparasznya — %SSt}': Nagydobos. — B) Szatmári főesperesség. K: szabad adom. — H: 720. — Plh: dr. RoFőesperes: Tivadar Elek. hály Ferenc. — Ttó: Darabánt Sándor. 8. Ópályi — feSM' — K: szabad adom. VII. Csengeri esperesi kerület. — H: 1697. — Pl: Bellovics Miklós. — (Szatmár vármegye.) Ttó: vitéz Szentgyörgyi György, Orosz Irma. Esperes: Mitró János. 9. Nyírcsaholy — — K : szabad 1. Csegöld — — Se: Jánk-Majtis. — adom. — H : 808. — Pl: Szuchy Elek. — Ttó: : Jánk. — K: szabad adom. — H: 773. — Seszták Miklós, Kovács Antal. Plh: Pataki István. — Ttó: Árdán József. 10. Mátészalka (Szervezés alatt) — — Le: Méhtelek. — Ttó: Rohonci Miklós. — H : —. — Szerv, leik: Spiry Elek. — Ttó: — Le: Rozsály. — Ttó: Illés György. Lipusz Lajos. VI. Nyíregyházai esperesi kerület.

47 C) Zempléni főesperesség. Főesperes: Damjanovics Ágoston tb. kanonok. IX. Bodrogközi esperesi kerSlet. (Zemplén vármegye.) 1. Cséke — Perbenyik. — K: szabad adom. — H: 925. — Pl: Legeza Ödön. — Ttó: —. 2. Dátnóc — feíi'f : Perbenyik: K: szabad adom. — H : 455. — Pl: Sztankaninecz Endre. — Ttó: Gombos János, Jaczkovics Géza. 3. Zemplénagárd — — t : Bély. — K: szabad adom. — H: 975. — Pl: Csopey Jenő. — Ttó: Pákh Mihály. — Le: Révleányvár — Ttó: Tóth Elek. 4. Bodrogolaszi — fer^S, — Pl: Sztankay Andor. — Ttó: Leviczky Béla. X. Hegyaljai esperesi kerület. Esperes: Fenczik N. Győző sz.-sz. ülnök. 1. Bodrogkeresztur — — K : szabad adom. — H : 860. — Plh: Varga János. — K: Matúz István. 2. Komlóska — S§: Olaszliszka. — %>: Erdőhorváti. — f S » : Tolcsva. — K: báró Waldbott Frigyesné. — H: 1025. — Plh: Kerekes Antal. — Ttó: Leviczky István, Réthy Ilona.— Le: Erdőhorváti. — Ttó : Dzsula Illés. 3. Mezőzombor — — f : Szerencs. — K: szabad adom. — H: 596. — Plh: Oravecz József. — Ttó: Szöllössy Mihály. 4. Sárospatak — — K: Windischgrátz Lajos herceg. — H : 1940. — Pl: Fenczik N. Győző sz.-sz. ülnök. — Slk: Nyika Béla. — Hitoktató: Fenczik Sándor. — Ttó: Reskó János, Petrasovszky Emma. 5. Sátoraljaújhely — — K: gróf Wallis Gyuláné. — H : 3363. — Pl: Damjanovics Ágoston tb. kanonok, főesperes. — Slk: Szász László. — Hitoktató: Fodor János. — Ttó: Molnár Antal, Kerekes János. 6. Szerencs — ^SSfS» — K: szabad adom. — H: 1878. — Pl: Fedák Miklós sz.-sz. ülnök. — Slk: dr. Kiss Antal. — Ttó: Juhász János. 7. Tokaj — %SS1"S» — K: kincstár. — H: 1999. — P l : Mosolygó József, sz.-sz. ülnök. — Hitoktató: Révész Dezső. — Ttó: Bobik Andor. — Le: Tiszaeszlár. — Ttó: Szmrekóvszky Sándor. 8. Tolcsva — — K: vallásalap. — H: 720. — Pl: Kiss Andor, érd. másodesperes. — Ttó: Ku-rucz Béla.

9. Végardó — %rSSH*: Sárospatak. — K herceg Windischgrâtz Lajos. — H : 640. — Pl : Kiss Gyula. — Ttó : Petró János, Medveczky Teréz. 10. Vajdácska (helyi káplánság) — ^ S S f : Sátoraljaújhely. — H : 383. — Hkpl : Nyika Béla. — Ttó : Pataky Mihály, Pauliczky Erzsébet. XI. Miskolci esperesi kerület. (Borsod vármegye.) Esperes : Schirilla Sz. Andor tb. kanonok. Jegyző: Orosz

József.

1. Felsőzsolca — %/SSff» — K: szabad adom. — H : 1130. — Pl : dr. Bodnár Béla. Ttó : Kisida Ferenc, Gariscsák József. 2. Görömböly — : Hejőcsaba. — B : Miskolc. — K : Munkácsi püspök. — H : 1458. — Pl : Orosz József. — Ttó : Gerbery Szilárd, Komló Gábor. — Le : Hejőcsaba. — Ttó ; Paulovics István. 3. Hejőkeresztúr — SSf : Hejőszalonta. — : Mezőnyék. — K : vallásalap. — H : 1233. — Pl : Rojkovich Sándor. — Ttó : Lukács István. 4. Miskolc — K: szabad adom. — H : 2527. — Pl : Schirilla Sz. Andor kanonok-esperes. — Hitoktatók : Kiss Gyula, Kardos István. — Ttó: —. 5. Sajópálfalva — %: Sajóvámos.— S S : Miskolc. — K : szabad adom. — H : 1031. — Pl : Demkó Sándor. — Ttó : Groholy Emánuel, Bodnár Ilona. — Le: Sajóvámos. — Ttó : Timaffy Miklós. 6. Sajópetri— Ónod. — ü : Zsolca. — K : vallásalap. — H: 1054. — Pl : Zapotoczky Endre tb. kan. — Ttó : Polyánszky István. 7. Sajószöged — — Si: Hejőbába. — K : szabad adom. — H : 1403. — Pl : SzmandrayJános. — Ttó: Imrich István. Egyházmegyei áldozópapok különféle hivatalokban : Hittanárok és hitoktatók : dr. Bauto vie s Zoltán, P. Szemerszky Miron bazilita, Kupár Lajos, dr. Ruttkay Miklós, dr. Kiss Andor (Budapest), Legeza Sándor (Hajdudorog), Kiss Gyula, Kardos István (Miskolc), Árdán István (Nyírbátor), Orosz Ágoston (Debrecen), Fodor János (Sátoraljaújhely), ifj. Bodnár Béla (Kisvárda), Fenczik Sándor (Sárospatak), Révész Dezső (Tokaj). — Egyéb alkalmazásban : Székely Jenő, Andor Miklós, Dobránszky Sándor, Mihályovszky Gábor,. Szuchy Elek.

48

Az eperjesi és munkácsi egyházmegyék magyar részeibői alakított apostoli adminisztratura. A világháborúból folyó magyar tragédiában talán a legjobban sújtott intézmény volt a magyar görög-katolikus egyház, amely területben, hívekben a legtöbbet, intézményekben pedig főképen az eperjesi és munkácsi egyházmegye mindent elveszített. Mindkét püspöki központ: Eperjes és Ungvár 1918 őszén cseh impérium alá került. A munkácsi egyházmegyéből egyetlen egy paróchia s Szatmár és Bereg vm. néhány filiális egyháza maradt magyar impérium alatt, míg az eperjesiből 21 paróchia. Az elszakítás óta szerveztetett még két paróchia s egynek szervezése folyamatban van, így az Apostoli kormányzóság paróchiáinak száma jelenleg 24. A cseh megszállás első zavaraiban az eperjesi püspöki főhatóság a mucsonyi (Borsod vm.) esperes-lelkészt bízta meg «püspöki biztosi» minőségben Abaúj, Borsod, Gömör és Zemplén vármegyékben fekvő paróchiáinak és iskoláinak igazgatásával, majd amidőn dr. Novak István püspök kényHajdudorogi szerű távozásával dr. küzikei érsek, miskolci Nyáradi (Miklosics) Dénes körösi püspök lett az eperjesi egyházmegye Apostoli Adminisztrátora, erre a területre általános helynökévé nevezte ki a mucsonyi püspöki biztost. Ez az állapot 1924-ig tartott. A pápa Őszentsége ugyanis abban az évben a prágai apostoli Nuncius útján közölte hajdúdorogi Papp Antal munkácsi püspökkel, hogy őt egyházmegyéje kormányzása alól 1924 június 1-től felmenti s egyben érdemei elismeréseül a küzikei érsekségre előlépteti. Ugyanezen pápai intézkedés rendelte el a munkácsi és eperjesi egyházmegye Magyarországon maradt paróchiáinak egy Apostoli Adminisztratúrába való egyesítését s annak élére Papp Antal c. érseket kifejezetten is a megyés püspököket megillető teljes hatalommal, előjogokkal és kötelességekkel állította. Az

apostoli kormányzót azonban különböző függő kérdések megoldásának eltolódása akadályozta abban, hogy az új Apostoli Adminisztratúra vezetését tényleg átvegye. Végre a cseh kormány az erőszak terére lépett s a főpásztort 1925 szeptember 11-én eltávolította Ungvárról. Az ő akadályoztatásának ideje alatt továbbra is a mucsonyi vikárius vezette a terület kormányzását. Papp Antal c. érsek, apostoli kormányzó, 1925 okt. 27-én új székhelyén, Miskolcon telepedett le, mert ez a város nemcsak az Apostoli Adminisztratura területének van közvetlen szomszédságában, de a tapolcai javadalmas apátságnak, melynek jelenlegi apátja Papp Antal, földbirtokai is ezen város határában kezdődnek. Egyébként Miskolcnak az Apostoli Adminisztratúrával való gazdasági, földrajzi és kulturális kapcsolatát tekintve, az új székhelyet illetőleg más város szóba se jöhetett. Itt a székfoglalás után Őszentsége kifejezett engePapp Antal délyével s örömére az új apostoli kormányzó. Codex Jur. Can. alapján megindult s már befejezést nyert az egyházmegyei szervezet kiépítése s az Apostoli Adminisztratúra az Anyaszentegyháztól reá rótt szent kötelesség gyanánt nehéz viszonyok között teljesíti feladatát: a mult hagyományainak, az eljövendő uniók előföltételeinek és a magyar reményekkel élő új nemzeti és egyházi feltámadásnak előkészítéséből reá eső munka lelkes szolgálatát. Az Apostoli Adminisztratúra területe nincs véglegesen körülírva, mert minden oly terület, amely az eperjesi és munkácsi egyházmegyéktől magyar impérium alá kerül vissza, az Adminisztratúrához tartozik, — a pápai évkönyvben (az 1929. évre szólóban is) azonban hivatalosan mint Miskolci Apostoli Adminisztratúra, a pápa Őszentségének közvetlenül alárendelt egyházi terü-

49

Jetek között van feltüntetve, amelynek kormányzója azonban nemcsak személyi, hanem területi joghatóságot is gyakorol. Nemzeti reményeink teljesülése ezen Apostoli Kormányzóság területének bővülését is jelentené, viszont — ne adj Isten — ellenkező esetben is beáll majd egy olyan rendezés szüksége, amely nemcsak életképessé, hanem a nagy uniós és magyar célkitűzések szolgálatára is hathatósan megerősíti a magyarországi munkácsi és eperjesi egyházmegyét. *

Hajdudorogi Papp Antal régi magyar nemes család sarja, 1867 november 17-én született Nagykállóban, ahol édesapja lelkész volt. Középiskoláit Ungváron és Lőcsén, az egyetemet pedig Budapesten végezte. Alig hogy az egyetemről hazakerült, az ungvári papi fiúárvaházban lett tanulmányi felügyelő. Innen bold. eml. dr. Firczák Gyula püspök nemsokára aulájába vitte, ahol az egyházmegyei hivatalok legalsóbb fokától a legmagasabbig emelkedett. 1897-ben püspöki titkár, majd nemsokára püspöki irodaigazgató lett. Mint ilyet érte az a kitüntetés, hogy a pápa Őszentsége «ad instar participantium» pápai protonotáriussá nevezte ki. B. e. dr. Firczák Gyula püspök mindenkor elismerte, hogy milyen hű és erős támasza neki Papp Antal s alig hat esztendő multán valóságos kanonokká és általános helynökévé nevezte ki 1911-ben. A tekintélyes egyházmegye kormányzása így egyre jobban az ő vállaira tolódott át. S ő a sok bölcseséget és szívet kívánó munkában mindig egész ember volt. 1912-ben dr. Firczák püspök fizikai erejének hanyatlását érezve, jó és erős kezekben akarta látni egyházmegyéje jövőjét s előterjesztésére 1912 április 3-án a legfőbb kegyúr, a király, a pápa Őszentségével egyetértve segédpüspökké nevezte ki Papp Antalt utódlási joggal. Rövid segédpüspöki kormányzás után Firczák püspök halálával a tényleg is árván maradt munkácsi püspöki trónust 1912 június 1-én foglalta el s azóta az 1925 szeptember 11-én történt cseh karhatalommal való eltávolíttatásáig Ungváron élt s 1924. évi július hó l-ig nemcsak bölcsen kormányozta, de úgy a hitélet, mint az intézmények terén is felvirágoztatta egyházmegyéjét. Ungvárról való kiutasíttatása után 1925 október 27-én tényleg át is vette az eperjesi és Máriapócsi naptár.

munkácsi egyházmegyék Magyarországon maradt paróchiáiból alakított Apostoli Adminisztratúra kormányzását. Ezzel egyidejűleg Őszentsége küzikei címzetes érsekké nevezte ki. Papp Antal a történelmi Nagymagyarország katholikus főpapi karának is tekintélyes és nagyrahivatott tagja volt s most pedig hálát adunk az isteni Gondviselésnek, hogy az ő nagy egyénisége a cseh üldözés martiriumán keresztül tündöklő acélos hazafisága buzdító, lelkesítő s követendő például adatott nekünk, szegény magyar görög-katolikusoknak, akiknek dicső multjukon kívül csak az a törhetetlen reményünk maradt meg, hogy a boldog Nagymagyarországban a keresztény és nemzeti gondolatnak egyre jelentősebb támaszai leszünk. *

*

*

Székhely: Miskolc (Hunyady-utca 3). — Plébániák száma: 23. — Hívek száma: 24.272. — Papok száma: 26. — Katholikus népiskolák száma: 30. Apostoli kormányzó: hajdudorogi Papp Antal, küzikei c. érsek, tapolcai apát. —Született 1867 nov. 17-én ; felszentelt püspök 1912 ápr. 3-án; munkácsi püspök 1912 július 1-én; apóst, kormányzó, c. érsek 1925 okt. 27-én. Általános helynök : dr. Szémán István pápai prelátus, ap. protonotárius, kanonok, a sz.-sz. bíróság elnöke, e.-m. főtanfelügyelő, a Szent István Akad. tagja. — Főesperes: ifj. Vaskovics Antal pápai kamarás Mucsony, Borsod megye. — Consultorok (káptalan): Tagok : dr. Szémán István, ifj. Vaskovics Antal, Zapotoczky I. Konstantin pápai kamarás, esperes, Abaújszántó, Kovaliczky Elek lelkész Felsővadász, Abauj megye, Kobulniczky Cyrill esperes, Garadna.— Levéltáros és iktató: Kovaliczky József. —Szentszéki bíróság: Elnök: dr. Szémán István, alelnök : Zapotoczky I. Konstantin. — Tagjai: dr. Krenyilzky József lelkész, sz.-sz. tanácsos. Homrogd, Abauj megye, Petrassevics Béla sz.sz, tanácsos, lelkész, Gadna, Komporday Andor sz.-sz. tanácsos, lelkész, Rudabányácska. — I. Tanügyi főhatóság: Papp Antal küzikei c. érsek, v. munkácsi püspök, pápai prelátus, apostoli protonotárius, apostoli kormányzó. — II. Egyházmegyei főtanfelügyelő: dr. Szémán István pápai prelátus, vikárius generális, tb. kanonok, szentszéki bíróság elnöke. — III. Egyházmegyei tanfelügyelő: Egyelőre üresedésben. — IV. Kerületi tanfelügyelők: 1. Abaujszántói kerület: Zapotoczky 1. Konstantin pápai kamarás, c. kanonok, consultor, szent4

50

széki bírósági alelnök, esperes, Abaujszántó. 2. Borsodi kerület: Gulovics Ernő esperes, írota. 3. Csereháti kerület: Kobulniczky Cyrill c. kanonok, esperes, Garadna. — V. Kerületi iskolalátogatók : 1. Abaujszántói kerület: Kiss József igazgató-tanító, Baskó. 2. Borsodi kerület : Bartha Mihály igazgató-tanító, Szuhakálló. 3. Csereháti kerület: Veress B. Endre ig.tanító, Szárazkék. — - V I . Tanítói fegyelmi tanács: Elnök: Kobulniczky Cyrill c. kanonok, ker. tanfelügyelő, esperes. — Tagjai: Gulovics Ernő ker. esperes, tanfelügyelő ; Gyulai Jenő c. esperes, Bartha Mihály igazgató-tanító, dr. Domán Aladár szentszéki ügyész s hivatalból a ker. tanfelügyelők. — Szentszéki ügyész és házasságvédő: dr. Bubnó Andor sz.-sz. tanácsos, lelkész, Viszló. — Egyházmegyei ügyész: dr. Domán Aladár ügyvéd, Miskolc.

II. Cserháti esperesi kerület. Esperes: Kobulniczky

Cyrill.

1. Abaujszolnok — — SS: Szikszó. — t : Felsővadász. — H: 759. — Pl: Ladomérszky A.János. — Kttó: Szabó János. 2. Csobád — — Halmaj. — H: 984. — Pl: Mincsik Emil sz.-sz. tanácsos. 3. Felsővadász. — fy S» — SS : Szikszó. — K: megyéspüspök. — H: 874. — Pl: Kpvaliczky Elek consultor. — Kltó: Kruj József. 4. Qadna — : Felsővadász. — SS: Szikszó. — H : 942. — Pl: Petrássevics Béla, sz -sz. tanácsos. — Kttó: Groholy Ágoston. Le: Abaujlak. — Tnő: Petrássevics Olga. 5. Garadna. — SS f — H: 1679. — Pl: Kobulniczky Cirill esperes, c. kanonok. — Slk: Fedor János. 6. Hamrogd — f» — SS : Szikszó. — H : 1167. — Pl: dr. Krenyiczky József sz.-sz. A PLÉBÁNIÁK NÉVSORA. tanácsos. — Tnő: Tóth Elekné szül. Salaáta Anna. I. Borsodi esperesi kerület 7. Kány — % : Jánok. — SS : Tornanádaska. — «f : Krasznokvajda. — H : 919. — Esperes: Gulovics Ernő. Pl: Szabados János. — Ttó: Gaganetz Viktor. 8. Szárazkék — : Bakta. — SS : Léh. — 1. Abod — %/ — SS f : Szendrő. — K: gróf Csáky-Pallavicini Zsigmond. — H: 1411. — f : Krasznokvajda. — H: 1229. — Pl: Pl: Gyulai Jenő c. esperes. — Tnő: Dudinszky Petrássy Szilárd sz.-sz. tanácsos. — Ig.-ttó., ktr: Veress B. Endre. — Le: Alsógagy. — Júlia. 2. Irota — %/: Lak. — i t : Szendrő. — Ttó: Groholy György. 9. Selyeb — (szervezés alatt). — — SS : K: gróf Vay Tihamér. — H: 459. — Pl: Gulovics Ernő esperes. — Kttó: Palahanics Szikszó. — f : Homrogd. — Szerv, leik: Kuzsmiczkv Sándor. Mihály. 10. Szikszó — (szervezés alatt). — %* SS H* — 3. Mucsony — %/SS f 9» — H: 1957. — P l : i f j . Vaskovics Antal főesperes, pápai kamarás, c. H: 530. — Szerv, leik: Mincsik Emil sz.-sz. vikárius. — Ktan: Csiszárik Emil. — Ttó: tanácsos, csobádi lelkész. — Tt 6: Porubjánszky Zsedényi Géza. — Tnő: ZsedényinéMelkovics Ferenc. Valéria. 4. Rakaca — ü f — K: Grieger Gy. III. Abaujszántói esperesi kerület. utódai. — H: 887. — Pl: Bobák János, sz.-sz. tanácsos. — Kttó: Kopasz Mihály. Esperes: Zapotoczky I. Konstantin. Tnő: Isky Mária. 5. Szuhakálló — y SS >Y — H : 1149. — 1. Abaujtnogyoróska — SS: Fony. — Pl: Palicskay János, sz.-sz. tanácsos. — Ig.- f : Vilmány. — K: Taaffe Ede. — H: 667. — tan., kántor: Bartha Mihály — Tnő: Lakatos Pl: Kovaliczky Pál. — Kttó: Gyurkó Miklós. Éva. 2. Abaujszántó — %>/ SS f — K: báró 6. Tornabarakony — % SS Bodvaszilas. — Beust Margit. — H : 1127. — Pl: Zapotoczky K: megyéspüspök. — H: 657 — Pl: Babej I. Konstantin consultor, esperes, pápai kaBéla.— Le : Martonyi. — Ttó: Juhász Aladár, marás. — Le: Pere — Ttó: Szémán Gyula. — Rakacaszend. Ttó: üresedésben. 3. Baskó — %> SS: Boldogkőváralja. — 7. Viszló — %/ Rakaca. — SS: Szalonna. M*: Erdőbénye. — K: báró Beust Margit. — — T : Krasznokvajda. — H: 732. — Pl: H: 776. — Pl: Kemény Gusztáv. — Ig.-ttó., dr. Bubnó Andor sz.-sz. tanácsos. — Kttó: ktr: Kiss József. Tnő: Peknyó Erzsébet. Marosán Elemér — Le: Pamlény. — Ttó: 4. Boldogkőváralja — %/ SS S» — H : 604. iroczky Ferenc. — Pl: Ladomérszky Miklós tb. esperes.

51

5. Filkeháza — y ^ : Pálháza. — m: Abaújszántó. — K: —. — H: 970. — Pl: Sáji László. — Kttó: Harhovszky Rezső. 6. Mikóháza — y *f — SS: Sátoraljaújhely.— H: 1715. — Pl: Lengyel Gyula. — Kttó: Mikulka János. — Tnő: Lengyel Mária. — Le: Alsóregmec. — Ttó: Mikulka Mihály. — Feisőregmec: Hriskó István. 7. Rudabányácska — y SS M*: Sátoraljaújhely. — H : 798. — Pl: Komporday Andor sz.-sz. tanácsos. — Kttó: Hajkó Aladár. — Tnő: Szinetár Vilma. IV. Szatmár vármegyében maradt Kölese, ttó: Tölgyesi Lajos igazgató helyben, SS: Győrtelek), templomos filiálist, valamint Beregdarócot, ttó: Kozák

E l e k ( y y : Beregsurány, S§: Vásárosnamény), adminisztrálja Slepkovszky Sándor, hajdudorogi e. m. jánki lelkész. Egyházmegyei áldozópapok más alkalmazásban: Gerbery Sándor tb. kanonok, az eperjesi tanítóképző volt igazgatója, beosztva a budapesti patronázshoz ; Petrásovszky Leo c. kanonok, áll. polg. isk. igazgató, Sátoraljaújhely. — Nyugdíjas lelkész; Mocsár Endre sz.-sz. tanácsos, kiérd, esperes, volt homrogdi lelkész (Miskolc). A fönn kitüntetett községeken kívül görögkatolikus tanítói kar működik még: AbaujTorna megyében : Monaj: Tóthné Mészáros Erzsébet. — Bihar megyében : Bedő: Gruicza Jenő. — Bereg megyében : Beregdaróc: Kozák Elek. — Tiszaadony: Gergely József. — Hajdú megyében: Hajdusámson: Fodor AntaL

Görögkatolikus egyházmegye az Egyesült-Államokban. Az egyházközségek névsora: 1. Ashtabula, 0. «Szt. Miklós». Leik.: Knapik Antal, 85. Sibley Str. 2. Braddock, Pa. «Szt. Péter-Pál». Leik.: dr. Grigássy Gyula, 431. George Str. 3. Bridgeport, Conn. «Szentháromság». Leik.: Gulyássy Emil, 558. Bostwick Ave. 4. Cleveland, 0. «Ker. szt. János». Leik.: Tabakovich Ödön, 2779. Ambler Str. 5. Cleveland, «Szt. Mihály». Leik.: Volosin Vazul, 1832. West 57th Str. 6. Detroit, Mich. «Ker. szt. János». Leik.: Lukács János, 441. South Harbaugh Str. 7. Gary, Ind. «Szt. Mihály». Leik.: Lukács Mihály, 410. W. 13th Ave. 8. Homestead, Pa. «Szt. Illés». Leik.: Szabó Miklós, 333. Ninth Ave. 9. Johnstown, Pa. «B. Szűz Mária». Leik.: Szabados Miklós, 413. Power Str. 10. Lorain, 0. «Szt. Mihály». Leik.: dr. Berecky Elemér, 2833. Wovel Ave. 11. Mc Keesport, Pa. «Urunkszínvált.» Leik.: Bakajsza Elek, 121. Sixth Ave. 12. Mont Clare, Pa. «Szt. Mihály». Leik.: Kossey Elek, Post Bot 4. 13. New Brunswick, N.J. «Szt. István». Leik.: Kubek Antal, 30. High Str. 14. Perth Amboy, N. J . «Szt. Mihály». Leik.: Kovaliczky Viktor, 401. Hall Ave. 15. Pittsburg, Pa. «Szentháromság». Leik.: Thegze György, 1437. Superior Ave.

16. Toledo, 0. «Szt. Mihály». Leik.: Suba Ernő, 2008. Valentine Str.

Takách Bazil amerikai püspök.

17. Trenton, N. J. «Szt. Miklós». Leik.: Csopey Gábor, 958. Broad Str. 18. Youngstown, 0. «Szt. György». Leik.: Mackó József, 815. Todd Ave. 8*

52

A Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségének tisztikara. Elnök (1):

Ügyész (1):

Dr. Illés József egyetemi tanár, országgy. képviselő, Budapest, I., Ferenc József-rakpart 13—15.

Dr. Ruszinkó Béla ny. táblabíró, ügyvéd, Budapest, X., Elnök-utca 18.

Társelnökök (3):

Számvizsgáló-bizottság

Dr. Bacsinszky Vladimír ny. közös pénzügyminiszteri osztályfőnök, Budapest, V., Balaton-u. 2. Melles Emil apát-plébános, kormányfőtanácsos, Budapest, VII., Rottenbiller-u. 5/b. Papp János kanonok, esperes-plébános, Hajdúdorog. Alelnökök (6): Bányay Jenő pápai prelátus, nagyprépost, Nyíregyháza. Dolhy Leontin zárdafőnök, Máriapócs. Dr. Ekmann János ügyvéd, Sátoraljaújhely. Fedák Miklós szentszéki tanácsos, lelkész, Szerencs. Gróh István ny. iparművészeti főisk. igazgató, Budapest, X., Szabóky-utca 18. Répássy Miklós ny. államtitkár, Budapest, II., Eszter-utca 7. Dr. Szémán István pápai prelátus, Miskolc. Ügyvezető-igazgató (1): Dr. Simon László min. titkár, Budapest, I., Krisztina-körút 30. fdsz. 5. Főtitkárok (2) : Dr. Dankó János ny. r. t. igazgató, Budapest, VII., Andrássy:út 83. Dr. Szaplonczay Ödön min. s. titkár, Budapest, VII., Teréz-körút 27. Titkárok (3): Dr. Baulovics Zoltán hittanár, Budapest, X., Üilői-út 124. Koleszár József javítóint. családfő, Budapest, VII., Damjanich-utca Dr. Sztankay István szfőv. fogalmazó, Budapest, I., Bercsényi-úí 21. Pénztárnok (1): Babinetz Tivadar v. áll. pénztári tanácsos, Budapest, V., Vilmos császár-út 76. Ellenőrök (2): Dr. Lyachovits László ügyvéd, Budapest, V., Nádor-utca 14. Sztripszky Aladár pü. számv. főtanácsos, Budapest, IX., Ráday-utca 32.

Rendes tagok (3): Berlányi János ny. min. tanácsos, Budapest, I., Mikó-utca 1. Dr. Mikulich Sándor pénzügyi titkár, Budapest, X., Simor-utca. Uriskó János min. számv. tanácsos, Budapest, VII., Wesselényi-utca 69. Póttagok (2): Kovács István szfőv. tisztviselő, Budapest, VII., Kertész-utca 20. Lyachovits Theodóz magántisztv., Budapest, V., Nádor-utca 14. Igazgatóság (20): Dr. Álmos Zoltán ügyvéd, Nyíregyháza. Damjanovich Ágoston c. kanonok, főespereslelkész, Sátoraljaújhely. Dr. Demjanovich Emil egészségügyi főtanácsos, Budapest. Dr. Doroghy Farkas Ákos szfőv. tanácsjegyző, Budapest. Dr. Hodobay Sándor polgármester, Miskolc. Dr. Krajnyák Gábor s.-lelkész, Budapest. Laurisin Miklós kir. táblabíró, Budapest. Lengyel János ig.-tanító, Haidúdorog. Medvigy István kir. táblabíró, Budapest. Mikulich Károly gimn. igazgatóh., Budapest. Mosolygó József szentszéki tanácsos, Tokaj, Papp Gyula szentszéki tanácsos, lelkész, Debrecen. Ruttkay Gyula kanonok, főesperes-leíkész, Nyíregyháza. Dr. Schirilla Solon c. kanonok, esp,-lelkész, Miskolc. Dr. Sereghy Mihály kir. kúriai bíró, Budapest. Sereghy László kanonok, Nyíregyháza. Dr. Újhelyi Andor min. tanácsos, Budapest. Dr. Vaszkó Endre ny. min. tanácsos, Budapest. Véghseő Dániel esperes-lelkész, Hajdúböszörmény. Zapotoczky Konstantin lovag, pápai kamarás, lelkész, Abaujszántó.

53

Választmány (50): Dr. Álmos Zoltán ügyvéd, Nyíregyháza. Dr. Borody Béla pénzügyi tanácsos, Budapest. Dr. Csopey Dénes kir. kúriai bíró, Budapest. Damjanovich Ágoston c. kanonok főespereslelkész, Sátoraljaújhely. Danilovich Pál min. tanácsos, Budapest. Dr. Demjanovich Emil egészségügyi főtanácsos, Budapest. Dr. Doroghy Farkas Ákos szfőv. tanácsjegyző, Budapest. Gariscsák József g.-k. tanító, Felsőzsolca. Dr. Gorzó András tvsz. joggyakornok, Budapest. Gorzó Dénes áll. el. isk. igazgató, Budapest. Dr. Hodobay Sándor polgármester, Miskolc. Jaczkovits Iván nyug. miniszteri tanácsos, Budapest. Dr. Juhász István kir. táblabíró, Szeged. Juhász J . Géza mérnök, Budapest. Kacsanovszky József ny. h. államtitkár, Budapest, Katrics Vilmos ny. áll. el. isk, igazgató, Budapest. Dr. Krajnyák Gábor s.-lelkész, Budapest. Kozma Ferenc szerkesztő, Miskolc. Ladányi László ny. tanító, Sátoraljaújhely. Laurisin Miklós kir. táblabíró, Budapest. Lengyel János g. k. el. isk. igazgató, Hajdúdorog. Dr. Mankovits Antal kir. ügyész, Budapest. Dr. Markos Olivér ügyvéd, Budapest. Dr. Medvigy Gábor ügyvéd, Budapest. Í^Í ^¿¿Í KKS SSÍ ^¿Í ^¿Í jRc ^ jSK 5-®izii j®^ jRí j®« íK« jRí jRí

Medvigy István kir. táblabíró, Budapest. Melles Géza kanonok, Nyíregyháza. Mikulkh Károly gimn. igazgatóh., BudaMosolygó József szentszéki tanácsos, Tokaj. Nóvák Bertalan ny. min. tanácsos, Budapest. Oláh Kornél áll. el. isk. tanító, Hajdúdorog. Papp Gyula szentszéki tanácsos, lelkész, Debrecen. Petrássy Szilárd esperes-lelkész, Szárazkék. Ruttkay Gyula kanonok, főesperes-lelkész, Nyíregyháza. Schirilla Achilles kir. táblabíró, Budapest. Schirilla Sz. Andor kanonok, lelkész, Miskolc. Sereghy László kanonok, Nyíregyháza. Dr. Sereghy Mihály kir. kúriai bíró, Budapest, Dr. Szabó Jenő min. titkár, Budapest. Szaíay György dohánygyári gondnok, Budapest. Dr. Szász László lelkész, Sátoraljaújhely. Szémán József földbirtokos, Nyírcsaholy. Szilvássy József g.-k. tanító, Nyíregyháza. Sztankay Andor lelkész, Bodrogolaszi. Dr. Thoma László esperes-lelkész, Makó. Dr. Tóth Ferenc MÁV felügyelő, Budapest. Dr. Tóth István ügyvéd, Hajdúdorog. Újhelyi Andor min. tanácsos, Budapest. Dr. Vaszkó Endre ny. min. tanácsos, Budapest. Véghseő Dániel esperes-lelkész, Hajdúböszörmény. Lovag Zapotoczky Konstantin pápai kamarás, lelkész, Abaujszántó. Zombory Emil ny. főispán, Budapest.

hbí vî yjg KIK 5'®-; sS-i j&i jRs 5-®i-®; ^fc jR?

s^-í ^^ ssss ¿•"•i ?®« >8» iRi

Estharangok. Estharangok, estharangok, Kedves, bájos estharangoki... Ifjúkori ábrándokról Mennyi tarka mesét mondtok!...

Harangsirós Egyszer mi De a búgó Nem némul

Ősi fészkünk, szülőházunk Gyermekzajos kedves tája! Harangkongós őszi estén Láttalak tán utoljára . . .

Körüljárja hantunk táját Altatgató, édes hangja S úgy ringat el nagy álomba Majd az élők estharangja . . .

Régen elhalt vidám zajunk, Sok szív hallgat már azóta!... Porladoznak . . . Nem figyelnek Selymes, esti harangszóra . . .

Estharangok, estharangok, Síró-búgó estharangok! Régi álmok múlásáról De sok fájó mesét mondtok!...

őszi estén is sírbatérünk. estharangszó el majd mivelünk.

Mátyás

József.

A görög-katolikus év. Másodízben teljesítjük a magunkra vállalt föladatot, hogy számot adjunk mindarról, ami egy év alatt görög-katolikus téreken történt. Helyesebben : ami a törtörténtekből tudomásunkra jutott. A mult évben elnézést kértünk, ha beszámolónk nem találtatnék teljesnek ; ma ugynezt a kérelmet bocsátjuk előre. Ha ez így van, nem rajtunk mult; ha t. i. hiányzott a jóakarat, nem belőlünk hiányzott. Mindamellett, ha beszámolónk nem is lesz oly kimerítő, mint amilyennek szerettük volna és amilyennek talán lennie is kellene, — így sem lesz talán fölösleges, amint van. Ha a kép, amelyet adhatunk, egyes részleteiben talán elmosódott is, másutt meg talán kissé elnagyolt, a hatás,

melyet kelt, nem egészen egységes is, — még mindig több a semminél. A mi társadalmunk nagyjából három csoportra oszlik. Az egyiknek jelszava: «minek a? ! úgyis hiába !» A másik, sokkal számosabb csoport csak a saját legszűkebb egyéni szempontjából néz mindent s azt vallja : «bánom is én ! amíg én élek, addig csak lesz valahogy; azután pedig — utánam a vízözön !»> Aztán van egy harmadik csoport is, a legkisebb, amelyik mindeneknek dacára mégis bizakodik és bizakodván, dolgozik, mintha örökké akarna élni. Ha az elmúlt évre vetett visszapillantás révén csak egy embert is sikerül az első csoportokból az utolsóba téríteni, az is megérte a fáradságot...

Az egyházi év. Egyházunk életében a mult év legkimagaslóbb eseménye ismét nem kizárólagosan görög-katolikus, hanem egyetemes katolikus megnyilatkozás volt és ugyanúgy, mint a mult évben, ismét Őszentségének kegyelmes elhatározása volt a megindítója. A Szent Imre kilencszáz éves jubileuma alkalmából engedélyezett szent év ünnepei, melyek egy időre az egész világ katolicizmusának figyelmét csonka országunk felé fordították, újabb bizonyítékai voltak annak a különös jóindulatnak, mellyel Őszentsége hazánk és nemzetünk iránt viseltetik. _ Ez volt az indítóoka annak is, hogy Őszentsége külön követtel képviseltette magát ezeken az ünnepeken, Sincero Lajos bíborost bízván meg ezzel a megtisztelő küldetéssel. A mi szempontunkból megemlítésre méltó, mert talán a Szentatya elhatározásánál is lehetett valami szerepe,

hogy Sincero bíboros a Keleti Kongregációnak titkára, tehát tényleges vezetője, akit ennélfogva elsősorban érdekelnek épen a mi szertartásunk szerinti katolikus egyház dolgai. Nem valószínűtlen tehát a föltevés, hogy, — noha itt tartózkodásának programja csaknem minden pillanatát igénybe vette, — mégis módját ejtette, hogy ezirányban is tájékozódjék. Nekünk tehát talán külön okunk is van, hogy teljes szívvel csatlakozzunk a hálának ahhoz a mélységes érzetéhez, mellyel az egész magyar katolikus világ fordul a Szentatya felé a kivételes kitüntetésért, melyben részesült s azért, hogy annak kinyilvánítására oly férfiút választott, aki megérkezésének első percétől kezdje személyes tulajdonságaival is a szó szoros értelmében meghódította az egész magyar nemzet rokonszenvét. Őszentsége példaadását követve, az egész

55

világ katolikussága sietett fényesen venn' részt ünnepeinkben s ezzel is bizonyságát szolgáltatni rokonszenvének. Anglia, Ausztria, Lengyel- és Németország katolikus egyházait legfőbb pásztoraik képviselték: s ugyanezt mondhatjuk Olaszországról is; a legtöbb európai és tengerentúli ország részéről pedig, ahol a prímási méltóság ismeretlen, számos püspök vett részt az Árpádházi szentek tiszteletére rendezett ünnepen. Tetőpontját abban a káprázatos pompájú körmenetben érte el ez az ünneplés, mely a szentek ereklyéit az ország legfőbb méltóságainak részvételével kísérte a Szent István bazilikától a főváros szívén át az Ezredéves emlékig. Szertartásunk lelkészi kara számarányához mérten bőségesen volt képviselve ebben az egyházi aktusban, élén Papp Antal c. érsek, apostoli adminisztrátorral ; míg amerikai hittestvéreinket népes zarándokcsoportok képviselték Tabakovich Ödön clevelandi és Szabó Miklós homesteadi lelkészek vezetése alatt. Az ez alkalommal rendezett országos ünneplésből is bőven kivette részét görögkatolikus társadalmunk.A sort a budapesti iskoláknak május 18-án rendezett ünnepe nyitotta meg, melyen Melles Emil kormányfőtanácsos, apátparochus mondott beszédet és az egyházi énekkar Popovics Andor vezetésével, továbbá Wunder Ilona, Hodinka László, Zsunk Ilona és dr. Baulovits Zoltán hittanár szerepeltek. Budapesti középiskolásainknak ezt követőleg május 25-én rendezett műsoros estjén, melyet dr. Ruttkay Miklós hittanár rendezett, Ortutay Miklós, Papp László, Jurcsó Gusztáv, Kormány Mihály, Papp Viktor, Szócska Rezső, Bárány István, Bozsolyák Károly, Gellért János, Márk Géza, Alexa György, Szilvássy László, Tátin Miklós, - Bakos János, Murvay Antal, Kuszczák Vilmos és Papp Emil voltak a szereplők. Ugyanezen a napon rendezett emlékünnepet nyirparasznyai iskolánk is. Ezután, május hó 31-én a Vasvári Pálkör ünnepe következett a Katholikus Kör dísztermében^ Budapesten, melyen hercegprímás úr Őfőmagassága képviseletében Huszár Károly ny. miniszterelnök, a Katolikus Népszövetségében pedig Zsembery István dr. jelentek meg. Itt az egyházi zenekar énekelt Popovics Andor vezetésével, dr. Krajnyák Gábor szsz. ülnök, Huszár Károly ny. miniszterelnök, Bányay Jenő pápai prelátus, nagyprépost mondot-

tak beszédet és Seszták László és Varga Lajos szerepeltek. Másnap — június hó 1-én — az apostoli Administratura ünnepe következett Mis-, kolcon, amikor is az ünnepi szentmisét rapp Antal c . érsek, a szentbeszédet pedig az ünnepek főrendezőségének tagja, mre > a budapesti Gellérthegyi .*, sziklakápolna plébánosa mondotta, míg a szentmiset követő világi ünnepen Papp Antal ersek méltatta Szent István és Szent Imre jelentőseget a magyar nemzet történelmére egyházi és politikai vonatkozásokban. A főrendező-bizottság képviselője Andor Endre dr. ny. államtitkár, Máday Lajosné, Zapotoczky I. Konstantin pápai kamarás, kanonok, dr. Szémán István egyetemes helynök, pápai prelátus beszédei mellett Gyulay Gábor, Hollósy Kornél és Ernó'y Valéria szerepeltek az emelkedett ünnepségen. A MAGOSz-nak jún. 12-én a Katholikus Körben végbement nagysikerű ünnepén Hász István tábori püspök, Huszár Károly ny. miniszterelnök, Degré Alajos táblai einök, Angyal Pál egyet, tanár, dr. Zsembery István, a Katolikus Népszövetség elnöke és Mészáros István bencésrendi igazgató vettek részt a görög-katolikus társadalom kimagasló alakjai és nagyszámú előkelő közönség mellett. Melles Emil apátparochus, kormányfőtanácsosnak Szent Imre példájáról és hatásáról, dr. Illés József egyet, tanár, orszgy. képviselőnek Szent István Intelmeiről, dr. Szémán István prelátus általános helynöknek Nyugat és Kelet szelleméről szóló beszédei tették ki az ünnep programmját, melyet dr. Bacsinszky Vladimír ny. közös pénzügym. osztályfő záróbeszéde egészített ki. Ugyané hóban, június 15-én a sajószögedi iskolánk tartott ünnepet, melyet Imrich István tanító rendezett és amelyen Szmandray János lelkész vont párhuzamot ünnepi beszédében a szentistváni és a mai kor között s az iskola növendékei szerepeltek. Ugyanezen a napon Révleányvárott hittestvéreink a latin testvérekkel közösen tartottak ünnepet, melyen részünkről Pákh Mihály és Tóth Elek tanítók mondottak beszédet s az iskolák növendékei szerepeltek. A hónap 22-én kisvárdai elemi iskolánk ünnepelte Szent Imre emlékét Tóth János lelkész elnöklete alatt. Bodnár Béla hitoktató és Maczkó Sándor tanító beszédei mellett a növendékek előadásai szerepeltek

56

a műsoron. Álmosdi iskolánknak ugyanezen napon rendezett ünnepén Nádasy Béla lelkész ünnepi és Papp Zoltán tanító záróbeszéde mellett Erdey Veronka, Zahari József, vit. Várnagy János és a növendékek szerepeltek. Szárazkéken ugyanezen nap rendezte iskolánk a Szent Imre-emlékünnepet, melyen — a szentmise után — Petrássy Szilárd szsz. tanácsos, lelkész és Veress B. Endre igazgató előadásai mellett Lipusz István, Kulcsár Etelka, Csap József és

Melles Emil szekszárdi c. apát, budapesti parochus, kormányfőtanácsos.

Gyuricza Ziza szavalatai szerepeltek, valamint az iskolai énekKar. •

Lelkészi karunknak két érdemes tagja, közéletünknek két kimagasló egyénisége érte el a mult évben a félszázados lelkészi működés aranynak nevezett határkövét. Időrendben elsőnek Melles Emil budapesti parochus, szekszárdi c. apát, kormányfőtanácsos, aki 1857 március 16-án született Napkoron és Ungvárott és Szatmárnémetiben végzett középiskolai tanulmányai után Ungvárott és Esztergomban végezte a theológiát. Ezután 1879 december 3-án bold. eml. Pásztélyi-Kovách János püspök pappá szentelte az előző év augusztus l-e óta mellette püspöki titkárként

működött ifjút, aki titkári állását 1881 április végén a zemplénmegyei kisdobrai lelkészi állással cserélte föl. Itt működött 1899 január 1-éig — az utolsó nyolc évben már mint a bodrogközi kerület esperese, amikor is Szatmárnémetibe helyeztetett át ugyancsak esperesül, míg már a következő évben főesperessé neveztetett ki s mint ilyen működött 1905 márciusáig. Erre az időre esik kiterjedt irodalmi működésének javarésze, melyet azonban már sokkal előbb megkezdett. így első műve : A görög-katolikus egyház szertartásainak értelmezése Ungvárott 1878-ban s Agör. szert, kat. egyház ünnepeinek értelmezése Egerben ugyanez évben jelent meg. Négy évvel utóbb ugyanott a Vasárnapi és ünnepnapi Apostolok és Evangéliumok, 1883-ban pedig A dicséret áldozata, míg N. Szent Bazil atya szent és isteni liturgiája 1890-ben Hajdúdorogon, a Görög szert, katolikus liturgika 1891-ben ismét Ungvárott, valamint A naptáregyesítés (1898) és az Olvasmányok, Apostolok és Evangéliumok (1902) is, az Anthologion szeptember és október hónapokra 1905ben Szatmárnémetiben. Ezenkívül kiadta 1893-tól 1905-ig a Szentkereszt Naptárá-t (az első magyarnyelvű g.-k. naptárt, mely később Máriapócsi Naptár címen jelent meg) és szerkesztője volt 1887—88-ban a Görög szert, katolikus Hitszónoknak. Ennek az irodalmi működésnek és a magyar liturgia érdekében kifejtett küzdelmekben való részvételének méltó elismerése volt az a választás, mellyel az újonnan alakult budapesti egyház első lelkészeül őt hívta meg Budapest székesfővárosnak, mint kegyúrnak törvényhatósági bizottsága, néhai I. Ferenc József királyunk pedig ugyanakkor a szekszárdi c. apáti méltósággal ruházta föl. Nem eshetett volna rátermettebb férfiúra ez a választás : hiszen, ha ma az ország fővárosában két templomunk, parochiális épületünk, hitoktatói karunk van, úgy ennek, — kétségkívül a kegyúr Székesfővárosnak hálásan elismert bőkezűsége mellett,—jelentékeny része van a Melles Emil körültekintő, óvatos, de ha kellett, erélyes működésének. Pedig a nehézségek, egy új egyházközség megszervezésének óriási nehézségei épen a fővárosban, ahol ugyan nagyon tekintélyes számú, de a legheterogénebb származású, lelkületű és főképen kétségbeejtő szétszórtságban élő görög-katolikus réteg van, — épen ezért hatványozottan jelentkeztek. Tízezer gö-

57

rög-katolikus, akik a kisebb megyével fölérő roppant területen, a legkülönbözőbb társadalmi osztályokhoz, sőt nemzetiségekhez tartozva, magukkal hozták szülőföldjük legkülönbözőbb tradícióit, ezek által s a lakóhely jelentős távolságai által egymástól elkülönítve élnek, — ez volt az az anyag, amelyből egységes egyházat kellett építeni. Ez volt az az építőanyag, amelybői a mai budapesti virágzó egyházat igazán csak a Melles Emil tiszteletreméltó akaratereje építhette föl. Soha tehát ünneplés megérdemeltebb nem volt, mint az, amellyel a budapesti egyházközség 1929 december 15-én szeretett papjának köszönetet mondott; soha elismerés méltóbbat nem érhetett, mint az, amellyel a kegyúr s a magyar társadalom valláskülönbség nélkül Melles Emil felé fordult s amelyet az államfő és a magyar kormány hivatalos elismerése csak bekoronázott, mikor ez év május 20-án az aranymisés főpapot a kormányfőtanácsosi méltósággal díszítette föl. Az ötvenéves mérföldkőnél ez betetőzése volt egy oly életnek, mely munkában, küzdelemben nem volt szegény, de szigorú kötelességteljesítésben annál gazdagabb. És harmonikus, boldog családi életben is : hisz a félszázaddal ezelőtt, 1879 november 4-én kötött házassággal nejében, Nátolya Ilonában olyan élettársat adott melléje a Gondviselés, akire méltóbb jelzőt keresni nem is kell, találni nem is lehet, mint amellyel a magyar ember ősidők óta tiszteli meg az életben segítő társát: feleség. Két fiú : Tivadar, az Államvasutak főfelügyelője és Géza, kanonok, az egyházmegye káptalanjának egyik oszlopa származott e házasságból és három leány : Berta, özv. Vargha Gézáné ; Janka, dr. Papp Emil, az orszgy. naplószerkesztőség főnökének neje és Jolán, akinek férje dr. Krajnyák Gábor szsz. tanácsos, ma a budapesti egyház s.-lelkésze s minden elismerésre méltó egyháztörténeti és egyházirodalmi működésre is talál még időt. Hat élő unoka és egy dédunoka — dr. Kiss Andor budapesti hitoktató gyermeke — egészítik ki a családot, mely ma a budapesti parochusban tiszteli fejét — és adja Isten, hogy tisztelhesse még sokáig ! *

Talán kevésbbé a közélet előterében, de nem kevesebb, csak más viszonylatban kifejtett munkával telített életre nézhet

vissza a másik kiváló jubiláns : Damjanovich Ágoston, s.-pataki főesp., tb. kanonok. Damjanovich Ágoston Zemplén szülötte s életének javarésze ebben a megyében telt el, működésének minden maradandó emléke itt emelkedik. Gimnáziumi tanulmányait o is Ungvárott, az ősi görögkatolikus metropolisban és részben Sátoraljaújhelyen végezte, ugyanúgy theologiai tanulmányait is az ungvári szemináriumban. A papi pályára lépve, a szemináriumban

Damjanovich Ágoston c. kanonok, zempléni íőesperes, sátoraljaújhelyi parochus.

főduktor lett, majd mikor felszenteltetett, az épen megüresedett sátoraljaújhelyi s.lelkészi állást nyerte el. Innen — 50 évvel ezelőtt — Beregvármegye legészakibb fekvésű parochiájára, Beregsziklásra került s rövid működés után a bodrogszerdahelyi stallumba. Itteni huszonhat évi működése nagy átalakító hatással volt a községre s annak lakosaira. Templomot, iskolát, paplakot építtetett s magyar lelke és meggyőződése Alsózemplénnek egyik legvirágzóbb községévé tették Bodrogszerdahelyt. Innen került 1913-ban Wallis grófné prezentája alapján a hajdudorogi püspökké kinevezett Miklóssy István helyére sátoraljaújhelyi lelkésznek. Itteni működése mindenki előtt közbecsültté tette. Mindenkor hivatásának ma-

58

gaslatán állt. Mindig konciliáns, szeretet- folytatása, hol dr. Ekmann János világi teljes egyénisége, lelkiekben tanúsított elnök méltatta a nemes, nagy életet átelőljáró példája hívei rajongó szeretetével szántó, mély gondolatokban a szívekben ajándékozta meg. De csakhamar kimagasló és elmékben mindig megmaradó örök érdealakjává vált a közéletnek is. A társa- meit az aranymisés főpapnak. dalmi, városi, vármegyei közéletből egy* aránt kivette részét s évtizedek óta tagja Egy harmadik érdemdús lelkészünket, vármegyéje törvényhatósági bizottságának. Sztankaninecz Endrét, Dámócz papját peElnöke a városi pénzügyi bizottságnak s dig negyvenéves lelkészi működése alkalmáutolérhetetlenül kedves, kellemes modora ból ünnepelhette egyházközsége, bodrogmindig áthidalója volt az ellentéteknek. közi kerületi lelkésztársai és — nem utolsó Nagy érdeme a MAGOSz újhelyi fiókjá- sorban — szerető családja, köztük két fiú, nak megalakítása, mellyel áldást hozott a akire valóban büszkeséggel tekinthet: város görög-katolikus társadalmára. Fő- Andor, bodrogolaszi lelkész és István, a esperes a Zemplén és Borsod vármegyékben székesfőváros tanácsi fogalmazója. Az ünlevő esperesi kerületek felett. Dísze, elis- neplésre a kerület őszi gyűlése adott alkalmert tekintélye egyházának — társadal- mat, amely ez alkalommal Dámóczon ment munknak egyaránt. végbe. A szentmise után az egyházközség Április 22-én rajongva ünnepelték hívei. tanácsa és az iskolaszék élén Vaszily Gy. Feléje fordult minden tekintet ezen a napon János üdvözölte a jubiláns lelkészt, köszöazokról a részekről is, melyeknek sugár- netet mondva azért a fáradozásáért, mezását nem zárhatta el a határsorompó, mert lyet a községért nemcsak egyházi, hanem mélyebben fekvő és magasztosabb az min- társadalmi és gazdasági téren is kifejtett. den földi erőszaknál, testi elválasztásnál. A mise folyamán viszont Mosolygó József A jubiláns ugyan ki akart térni az szsz. ülnök, tokaji lelkész méltatta a ünneplés elől; de a szeretet megnyilvánu- negyven év lelkipásztori munkáját, majd a lása elé gátat emelni nem lehetett. A mon- mise végeztével a lelkészi kar élén Damjanodott napon a feleségével a templomba vich Ágoston főesperes üdvözölte lelkésztartó főpásztort Gardos Mihály egyházi társát, hűséges élettársával, Isten segedelfőgondnok fogadta és köszöntötte a hívek mét, a Szentlélek támogatását kérve tonevében szívből jövő, meleg szavakkal, vábbi működésére. majd beszéde végén dr. Szász László Ehhez a kívánsághoz, mindhármukra s.-lelkész átnyújtotta a hívek adományát: nézve, bizonyára szívvel-lélekkel csatlakoegy színezüstből készült kelyhet, diszkoszt zik egész társadalmunk is, kérve Isten és csillagot ötvözéses dús aranyozással kegyelmét, hogy a jövőben is adjon száellátva. A Görög-Katolikus Nőegylet nevémára ezekhez hasonló lelki vezetőket.. . ben pedig Tajthy Károlyné elnöknő nyúj* tott át egy fehér csokrot a jubiláns feleségének. A meghatóan kedves jelenetre a Eddig, úgy hisszük, az isteni kegyelem főesperes meghatott, keresetlen szavakkal nem hagyott el bennünket és lelkészkedő válaszolt s most igazán nem közhely, hogy papságunknak munkája úgy egyházunk szem nem maradt szárazon. fejlesztése, mint a hitélet elmélyítése terén Az oltárnál a Fodor János hitoktató által eredményesnek mutatkozik. Nem világravezetett kongregáció rózsaszínű csokrát Ke- szóló teljesítményekben, nem csattanós rekes Emcsi adta át, míg Evangélium után sikerekben nyilvánul ugyan meg mindez, dr. Szász László s.-lelkész mondotta el hanem inkább egy lassú, de megszakítatlan magasszárnyalású, mélyen szántó gondola- fejlődési folyamatban, amelyet azért alátokban bővelkedő ékes beszédét. A szent- becsülni vagy lebecsülni egyaránt méltánymise alatt a gör. kat. énekkar Molnár Antal talan volna. igazgatótanító karnagy vezényletével adott Megnyilvánul ez úgyszólván kézzelfogelő nagy precizitással szebbnél-szebb ének- hatóan is : azokban az új létesítményekdarabokat. A szentmise végeztével a jubi- ben, vagy a meglevőknek abban a tökéleláns aranymisés kezével megáldotta a tesítésében, amelyek hittestvéreink áldozattemplomot színültig megtöltő híveket. készségének köszönhetik létrejöttüket. Sőt A lelkiekben felemelő hatású, gyönyörű i Beszterecen egy latin testvérünket, Plesa egyházi ünnepségnek a lelkészi laknál volt Jánost, tartozó kötelességünk név szerint

59

is kiemelni: aki létesítendő templomunk részére telket adományozott. Új templomok alapkövét tették le Alsóregmecen mult év szeptember 15-én, Sajóarnóton ez év április 16-án, Apagyon pedig május 4-én, — Cserekerten, a nagylétai I. sz. egyházunkhoz tartozó kis községben viszont a felépült kápolna felszentelése ment végbe mult év október 27-én. Ugyancsak mult év november 17-én pedig a Szeged városa, mint kegyúr által építtetetett kis templomnak, — melynek más helyen képét is közöljük, — felszentelését végezte Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök, fényes lelkészi asszisztencia mellett és a város, a megye, a hatóságok fejeinek és számos szegedi és más városbeli hittestvérünknek — köztük a MAGOSz központi képviselőinek — jelenlétében. E templomnak létrejöttében, mely ott a megszállt területek határszélén, elszakított magyar hittestvéreink közelében különösebb jelentőséggel is bír, jelentős része van az egyházgondnok dr. Juhász István táblabíró mellett az anyaegyház, Makó agilis parochusának ár.Torna Lászlónak. Már a mult évben megemlékeztünk tevékenységének egy másik maradandó emlékéről, a makói templom díszes belső festéséről, melynek ez alkalommal két képét is adhatjuk. Ehhez ez évben új harmónium felállítása csatlakozott. — Sátoraljaújhelyen az újjáfestett templom fölszentelése mult év december 6-án, Szent Miklós napján ment végbe. Ez év május 24-én viszont a megyéspüspök úr Őméltósága kegyes adományából beszerzett két új harang felszentelése ment végbe, melyek örök időkre megőrizni hivatottak Miklóssy István, az első görög-katolikus magyar püspök, volt sátoraljaújhelyi parochus emlékét. — A háború alatt elvesztett harangjait pótolta Boldogkőváralja is, ahol az új harangok fölszentelése mult év szeptember 15-én ment végbe. *

Egyházi énekkarok létesítése is jelentős lendületet vett a legközelebbi múltban s ebben a hitélet igényein kívül része van valószínűleg a falu általános kulturális igényei megerősödésének. Ha a régi és a mai falut nézzük, arra a megállapításr? jutunk, hogy a falu mai emberének már kultúrára, fejlődésre van szüksége. Ennek okát nem is tudjuk, hamarjában hol keressük? Talán a világháború? Van benne valami, mert a falu legénye, hadköteles

J a bejárta úgyszólván a félvilágot, látott, , 0.™' ta Pasztalt olyan dolgokat, amelyek nélkülözhetetlenné váltak további életére, bok magyar bakától, huszártól, aki megín -a vl 'ágháború harctereit, lehetett ha Ham: «Miért nem tudunk mi úgy énekeim, dalolni, mint pl. a horvátok, oroszok s a többi szláv népek, ott 4 ember összetalálkozik mindjárt 4 hangra énekel!» Itt mar felébredt benne az énekkar utáni vagy mert lattá, hogy az szép és nemesítő. Ennek a megerzése nyilvánul meg hit-

Templomunk Szegeden.

községeink mozgalmában, mellyel — néha nem jelentéktelen anyagi áldozatok árán — egyházi énekkarokat létesítenek. így alakult Felsőzsolcán a mult év januárjában a «Szent Miklós daloskör, melynek fővédnökségét egyházmegyénk főpásztora méltóságos és főtisztelendő Miklósy István püspök úr fogadta el. Elnökévé dr. Bodnár Béla lelkészt s vezetőjévé Gariscsák József tanítót választotta a daloskör, mely rövid időn belül igen szép eredményeket mutatott fel már eddig is. S hogy a nép szeretetét mennyire megnyerte s mennyire megcáfolta azok állítását, kik azt mondják, hogy a nép nem szereti az énekkart, — bizonyítja az, hogy a hitközség asszonyai

60

egy közel ezerpengős zászlót vettek a dalárdának, melyet nagy ünnepség keretében a miskolci egyházi énekkar közreműködésével szentelt meg Tamás vasárnapján Schirilla Andor miskolci tb. kanonok, esperes-lelkész, míg harmóniumra már előzőleg, de ugyancsak ez évben hozott nem jelentéktelen áldozatot az egyház. — Ugyancsak vegyes egyházi énekkart szervezett Nyírbélteken Rudó János ktanító s az a körülmény, hogy alig pár hét alatt sikerült az énekkart összeállítania, szintén amellett bizonyít, hogy népünk érzékkel bír az ily természetű kezdeményezések iránt. — Zalkodon viszont alig épült föl műit év végén a nagy áldozatokkal emelt Isten-háza, a hívek újabb áldozattal kántort alkalmaz, Rektor János v. máriapócsi kántor személyében, ki új állomásán március 16 óta működik. *

Hitéletünk intenzivebbé tétele terén nagy jelentőséggel bírnak a missziók, melyek ez évben különösen nagyobb méreteket öltöttek. Csak futólag emlékezve meg arról a missziós tevékenységről, melyet a Szent Bazil-rend máriapócsi rendházának tagjai az amerikkai Egyesült Államok egész területén hónapokon át fáradalmas megerőltetéssel végeztek, úgy, hogy egyik gyöngébb szervezetű atya a megerőltetésnek betege is lett, ki kell emelnünk azt a tevékenységet, amely itthon fejtett ki lelkészi karunk, noha nincs módunkban részletesen fölsorolást adni róla, minthogy egybefolyik a lelkipásztorkodás állandó tevékenységével. Ettől eltérő jelentősége van annak az esetről-esetre folytatott működésnek, meyet ismét a Szent Bazil-rend vállalt magára. Ez a különleges missziós tevékenység ez évben Hajdudorogon vette kezdetét, azzal a népmisszióval, melyet 22-től 29-ig P. Szkiba Teofán és P. Dudás Miklós szent Bazil-rendi szerzetesatyák tartottak. A misszió rendes programmján kívül külön oktatásban részesültek a leányok, az ifjak, a házasok s a tanulóifjúság. A missziót befejező nap előestéjén, 29-én történt a miszsziós kereszt megáldása, melyhez grandiózus gyertyás körmenetben vonult a papság, a híveknek 7—8 ezernyi tömege s a különböző egyesületek. Ugyancsak körmenettel fejezték be 30-án a szent miszsziót; a szentbeszéd a szabadban történt s a hatalmas templomkertben tízezer em-

ber vette a pápai áldást. — Ezzel párhuzamosan, március 22 és 25 között Nyirpazonyban ugyancsak P. Legeza és P. Bojcsik tartottak szent missziót a legnagyobb sikerrel. A szomszédos községekből is összesereglett hívek ez alkalommal az egyházi énekkar művészetében is gyönyörködhettek, mely Tóth Illés tanító vezetése alatt Boksay miséiből énekelt betéteket. A miszsziós tevékenység itt is megállapíthatólag a legüdvösebb eredményekkel járt. — Ennek befejezése után Fábiánházán tartottak missziót március 29-től április 3-ig P. Legeza Tivadar és P. Bojcsik Sebestyén s fáradtságot nem ismerve hintették az Isten igéjét a hívek lelkébe. A misszió második felére megérkezett P. Szkiba Teofán is, aki felváltotta a gyengélkedő P. Legezát. Legkiemelkedőbb része volt a missziónak a befejező napon a missziós kereszt megáldása és a legméltóságosabb Szentséggel való körmenet a templom körül. — Ezt követőleg Nyírparasznyán tartottak szent Imre halálának 900 éves jubileuma, valamint a parochia fennállásának 150 éves évfordulója alkalmával P. Legeza Tivadar és P. Bojcsik Sebestyén máriapócsi szent Bazil-rendi atyák f. hó 5—9. napjain szent missziót a legjobb eredményekkel. — A missziók folyamán valóban feltűnő módon nyilatkozott meg az isteni kegyelem a szent misszió alatt. Évek, sőt évtizedek óta hitéletet nem élő egyének töredelemmel járultak a már csaknem elfelejtett szeni:gyónáshoz; békétlen, különélő házastársak helyre állították az együttélést; az igazi őszinteség a gyónásban; az intelligencia példátadó, szinte tüntető felvonulása a szentgyónáshoz ; restituciók stb., stb. — Hajdudorogon a misszió hatásának egyik megnyilvánulásaként valószínűvé vált a szent Bazil-rend Hajdudorogon való letelepedése ; újabb fejleményei ugyan még nincsenek a kérdésnek azóta, de a minden oldalról megnyilvánuló jóindulat mellett a kedvező megoldást mégis remélni lehet. * A hitélet bensőségesebbé tételére nem kicsinylendő eszközt nyert a lelkészi kar a legutóbbi évek folyamán a Szívgárdában, mely intézmény az elmúlt év folyamán egyházunk kebelében is jelentős elterjedésre jutott. Az első ily alakulás, amelyről beszámolhatunk, Máriapócson keletkezett még 1929 folyamán, majd Debrecen, Sátor-

61

aljaújhely, Révleányvár, Hajdudorog, Hajdúböszörmény, Budapest, Fábiánháza, Mikóháza, Homrogd, Nyírcsászári, Nyírtass, Bodrogolaszi, Nyirderzs, Vajdácska, Nyircsaholy következnek a bizonyára távolról sem teljes sorozatban. Ezzel kapcsolatosan indokoltnak látszott, hogy részünkről is bekapcsolódjék e mozgalomba a sajtó segítsége. Ez okból április 20-a óta a Görög-katolikus Szemle az imatársulatokkal kapcsolatosan külön rovatot nyitott az összes hitbuzgalmat célzó mozgalmak számára, mely rovat szerkesztését Megyés-

tetlenek maradnak Ppu« , , » ben nagyobb keretek fe0'^'"M Z rolni jótékonyságát a \karJ^ g l t t alaptőkével is r e n d e l k e S T ' m l V d Tw és kézimunkakiállítást r e n d f " . . 5 2 ? LS* ben énekkar és t o r n a c s a p f e í ' , í lyek a kerületi v e r s e n y e E ^ S ^ k S szerepeltek. Egyházunkat illetőleg további ily alakulatok létesültéről nem n í S k tudomást. "yertunK *

Ugyancsak a hitélet intenzitásának megnyilvánulása az a Passziójáték, melyet nyír-

A sátoraljaújhelyi új harangok. (Miklósy István megyéspüspök úr, volt újhelyi parochus ajándéka.)

püspök Ür őméltósága engedélyével dr. Szász László sátoraljaújhelyi s.-lelkész vette át és folytatja el nem csüggeszthető buzgalommal. *

A Szívgárdáéhoz hasonlatos, bár nem annyira vallási célkitűzéssel működnek az ifjúsági Vöröskereszt- alakulatok. Felsőzsolcán a görög-katolikus Ifjúsági Vöröskereszt, vezetőjévé Gariscsák József tanítót nevezte ki a központ. Elnöke dr. Bodnár Béla lelkész. Már a mult évben igen szép munkálkodást fejtett ki a csoport. Szegénysorsú társaikat bőven ellátta kenyérrel, tanszerrel. Reményen felüli műkedvelő-előadást rendezett és az év végén majálist tartott, melyek örökké feledhe-

csaholyi hittestvéreink kezdeményeztek s amely elég szép kezdeti sikereket ért el több szomszédos községben. A kezdeményezés további sorsáról nincs értesülésünk; sajnálatos volna pedig, ha csak szalma lángnak bizonyult volna. Különösen a mi viszonyaink között minden tekintetben — még politikai tekintetben is — rendkívül nagy jelentősége lenne, ha épen görög-katolikus részről indulna ki ez irányban oly vállalkozás, mely maradandóbb formát tudna ölteni. *

Ha megemlítjük még itt, hogy egyházunk kötelességszerűen kivette részét mindazon társadalmi mozgalmakból, melyek az egyházakat is érintik: március 15-ének, a

62

hősök emlékének, október 6-ának s nem utolsó sorban Kormányzó Úr Őfőméltósága 10 éves jubileumának megünneplésében s hogy a budapesti templomunkban szolgáltatott miséknek havonként egyszeri rádiós közvetítése — némi kezdeti zavar után — egész évben folyamatban volt, körülbelül beszámoltunk mindarról, amit magyar nyelvű egyházunknak itthoni életéről az elmúlt évben megtudhattunk. Az Egyesüli-Államokra vonatkozólag ehhez még azt kell pótlólag megjegyeznünk, hogy ott az ez évben első ízben megtartott Katolikus Nagygyűlésen szertartásunk lelkészi kara is részt vett és igen elismerésre méltó módon szerepelt. A nagygyűlés, melynek folyamán egyik díszgyűlés kizárólag Szent Imre emlékének volt szentelve, április 27-től 29-ig ment végbe Clevelandben. Részünkről Takách Bazil püspök úr Őméltósága első napon szentbeszédet mondott és az utána tartott fáklyás

Szentségvivő körmenetet vezette, másodnapon pedig ünnepi misét celebrált; míg Tabakovich Ödön clevelandi és Szabó Miklós homesteadi lelkészek az értekezletek előadói között szerepeltek. *

Be kell még számolnunk arról a súlyos veszteségről, mely lelkészi karunkat balkányi Guthy Józsefnek, a tornyospálcai érdemdús parochusnak ez év szeptember 18-án történt elhunytával érte. Magas korban : a nyolcadik évtized elején, fáradozásban és eredményekben gazdag negyvenhat évi lelkipásztori működés szakadt itt meg. Temetése Legeza Miklós esperes vezetésével a kerületi lelkészi és kántortanítói kar közreműködése s híveinek és tisztelőinek legnagyobb részvéte mellett ment végbe szept. 21-én, mikor is a szentvbeszédet Simon György nyirbaktai lelkész tartotta. Legyen nyugalma áldott és emléke örök I

A tanügyi év. Amit a mult évben a görög-katolikus társadalom életének erről a részéről mondottunk, azt szórói-szóra megismételhetnők ma is. Sajnos, nemcsak hogy nagyarányú fejlődésről, nevezetes intézmények létesüléséről, korszakot jelző újításokról nem számolhatunk be, de még a meglévőknek élénkebb ütemű fejlődéséről sem. A legnagyobb mértékben elszomorító ez a stagnálás, annál elszomorítóbb talán, mert senkit érte felelőssé tenni nem lehet. A mi anyagi erőviszonyaink, különösen mostanában, a gazdasági válság tobzódásának tetőpontján, nem engedik meg, hogy csak gondoljunk is olyan fejlődésre, melynek pusztán ezek az erők lehetnének alapjai. Más erők pedig, ismét a válság miatt, szintén nem állanak oly készségesen rendelkezésre, mint csak rövid évekkel ezelőtt is. Ily körülmények között, felelősséget nemcsak keresni nem lehet, de még csak azt az ötletet sem szabad fölvetni, hogy valaki valamiért felelős lehet. Legkevésbbé tanítói karunk, amelyről tavalyi bírálatunkat ugyancsak szószerint megismételhetnők ma is. Ha az áldatlan viszonyok között még olyan szerencsések vagyunk, hogy csak egy helyben veszteglésről lehet panaszkodnunk, nem pedig egyenesen visszaesésről, nagyon jelenté-

keny részben tanítói karunk kiváló voltának tartozunk érte köszönettel. Legkínzóbb hiányaink: a középiskola, a tanítóképző, a szemináriumnak problémái egyetlen lépéssel sem haladtak előre és az eljövendő idők keserves titka, mikor számíthatunk e tekintetben változásra. Oktatási birtokállományunk maradt, ami volt: a népiskola. S még itt is, bár az iskolák továbbfejlesztése, új iskolák létesítése, épületek emelése ez évben sem szünetelt, — a haladás ütemét hátráltatja a gazdasági helyzet, mely egyházainkat, községeinket képtelenné teszi újabb terhek vállalására. Mindegy ; de legalább a már elfoglalt állásokat tartjuk és elég biztosan. Ez is valami, mert ha nem is mozgékonyságunknak, de legalább szívósságunknak, kitartásunknak — tehát mégis életképességünknek bizonyítéka. Mint ahogy Hajdudorog is tartja azt a pozíciót, melyet tornacsapata a mult évben megszerzett és tartja nem épen szükségszerűen fölmerült, nem épen sportszerű nehézségek dacára. Ha élelmesen kikönyökölni valamit nem is tudunk, de a megszerzettet becsülettel megvédeni legalább mégis tudjuk. Elismerés érte a hajdugyerekek szívósságának! *

Június hó 6-án tanítói karunk egyik

63

érdemes alakját ünnepelte Hajdudorog társadalma. Ezen a napon nyújtotta át Hajdú megye alispánja Lelesz György kántortanítónak a magyar érdemkereszt IV. osztályát, mellyel Kormányzó úr őfőméltósága hittestvérünknek csaknem félszázados odaadó és eredményes működését tüntette ki. A képviselőtestület ülése után, hol az ünnep hivatalos része ment végbe, Hajdudorog egész társadalma valláskülönbség nélkül egyesült a banketten, hogy kifejezést adjon a kitüntetett iránti vonzalmának és a maga részéről is nyilvánítsa háláját és elismerését kimagasló működéséért. *

Görög-katolikus tanítói karunknak ezévi gyűléséről egyáltalán nem kaptunk értesítést. *

Itt teszünk említést arról, hogy Megyéspüspök úr őméltósága 60 pengőt, Érsekadminisztrátor úr őexcellenciája pedig 20 pengőt adományoztak a nyíregyházi tanítóképzőben tanuló görög-katolikus növendékek jutalmazására. Ugyancsak ide tartozók azok a jutalmak is, melyeket a MAGOSz a budapesti Szent Miklós Agapé-Társaság részéről rendelkezésére bocsátott és alkalmi gyűjtés révén kiegészített összegekből öt középiskolai tanulónknak tudott juttatni. Tíz-tiz pengőt kaphattak így Choma József, a nyíregyházi kir. kat. gimnázium IV., Drágus

László, a debreceni kegyesrendi gimnázium IV., Korcsinszky György, a kisvárdai gimnázium II., Krenyiczky György, a mezőkövesdi kir. kat. reálgimnázium I. és I imko Mihály, a sátoraljaújhelyi kegyesrendi gimnázium I. osztályának tanulója. Ezenkívül dr. Baulovics Zoltán budapesti hitoktatónak szintén gyűjtéssel kiegészített adomanyabol 10 pengőt kapott Selinger Maria budapesti polgári iskolai IV és Mikulich Károly budapesti gímn. tanárnak a Szemle felelős szerkesztőjének adományából 5 pengőt Molnár Irén budapesti polgári iskolai I. osztályú tanuló. Időrendben következik a Főiskolai internátus-Egyesület határozatából kiírt és az internátus létesítését célzó alap kamataiból fedezendő nyolc segélydíj, melyek közül hat Budapesten, egy-egy pedig Szegeden, illetőleg Debrecenben főiskolai tanulmányokat folytató ifjaknak kerül odaítélésre. Ennek szétosztásáról még nincs módunkban beszámolni. Ide számit még az a segélyezés, amelyet a Vasvári Pál-Kör nyújt arra szoruló tagjainak évek óta az egyetemi Menzán biztosított kedvezmények alakjában — s ezzel teljes képet adtunk arról a támogatásról, melyet társadalmunk a tanulóifjúság részére manapság nyújtani képes. * Ezzel le is zárhatjuk beszámolónkat. Adja Isten, hogy jövőre ne legyen ez a beszámoló ilyen sovány . . .

A gazdasági év. Ha tanügyi életünkről beszámolónk több, mint szerény, — az, amit gazdasági életünkről mondhatunk, csaknem kétségbeejtőnek nevezhetó. A gazdasági válság, mely a mult évben is súlyosan sújtotta különösen épen a mi vidékeinket, ez évben még fokozódott s a mult év elemi csapásai által máris megviselt gazdatársadalmunk ellenálló képességét még fokozottabban támadta meg, mint más szerencsésebb vidékeket. Amit már tavaly érintettünk futólag, az ma még határozottabb körvonalakban mutatkozik meg: a válság, amennyiben az egész világra kiterjed, kétségkívül az egész földművelési termelés válsága. Az a harc látszik itt megújulni a földművelés terén, amely az ipar terén már a mult

században eldöntésre került. A termelés mechanizálódása : az emberi kéznek a gép erejével való helyettesítése s ezzel kapcsolatban a kapitalizálódás : a kis- és középüzemeknek a nagytőke nagyméretű vállalkozásaival való helyettesítése most a földművelés terén folytatódik, miután az ipar és kereskedelem terén a küzdelem már befejeződött s a kapitalizmus győzelme teljes. Egyedül a kereskedelem az, ahol az egyéni vállalkozás még valamennyire tudja magát tartani ; annyiban, amennyiben az egyéni tehetség, az egyéni leleményesség még valamennyire túl tudja szárnyalni a nagytőke egyénietlenségét s a leleményességnek ezzel járó hiányát, a kissé elbürokratásodó szervezetet. Ezt előmozdította és siettette a nagy

64

háború óriási tőkeigénylése s az egyes államoknak ezzel járó nagy eladósodása. Ennek az eredménye a nagytőke jelentőségének szertelen — és tán nem egészen szükségszerű — megnövekedése; s ez ennyiben világjelenség, amelyen csak az összes államok összefogása változtathatna valamit. Üjabb kataklizmák nélkül ez azonban aligha lehetséges, annál a millió érdekszálnál fogva, mellyel ez a nagytőke az államok szervezetét behálózta, csökkentve ezáltal ellentálló képességüket. Nálunk azonban ezen a világjárványon kívül még egy másik, hogy úgy mondjuk: egyéni megbetegedési folyamat is fokozza a helyzet súlyosságát: ez pedig a fogyasztás, helyesebben talán az értékesítés válsága. Ez abban nyilvánul meg, hogy a közvetítés szervezettségével szemben, amelynek még faji kapcsolatok is egyengetik és könnyítik az útját, úgy a fogyasztás, mint a termelés teljesen szervezetlenül áll. Gyámoltalan prédájaként a talán nem is élelmesebb, de gyakorlottabb, föltétlenül összetartóbb, a közös érdeket a magánérdek fölébe helyezni megtanult közvetítésnek. A magyar nemzetével ellentétes érdekek dédelgetése céljából több, mint egy századon át verték folyton a fejünkbe, hogy a magyar nem kereskedő-faj, hogy ehhez nincs meg benne sem a kellő élelmesség, — holott nem hiányzott belőle, csak a lelkiismeretlenség, — sem a kellő mozgékonyság, — holott csak a mesterségesen elébe rakott akadályok leküzdését unta meg végül. Ezalatt eltűntek azok a vásárosok, hatalmas állatkereskedők, akikből más viszonyok mellett, egy minden tekintetben független államban, a saját fajú nagykereskedői dinasztiák alakulhattak volna ki. S ám legyen : engedjük meg, hogy a magyar nem kereskedő ; de a görög, az örmény le nem tagadhatóan az : miért tűntek hát el ezeknek egykor oly hatalmas kereskedelmi vállalatai? s miért tűnnek el azok a meggyérült roncsok is épen most, amelyek a hajdan hatalmas szervezeteknek ma már alig méltó maradványai? Nem, nem ott volt a baj, hogy a magyar, az örmény, a görög nem voltak jó kereskedők. Még ott sem, hogy a kereskedelemígérte nagy vagyonnál előbbre helyezték volna a közéleti szereplés díszét; annál sokkal prózaiabb, sokkal reálisabban gondolkodó emberek voltak ezek a férfiak. Hanem kiölte őket lassan az, hogy mester-

ségesen, nem a magyarság érdekében olyan viszonyokat teremtettek ebben az országban, amelyek között csak a semmi eszköztől vissza nem riadó, semmi erkölcsi elv által nem korlátozott kapzsiság boldogulhatott még. Az erkölcsre, a haza iránti kötelességre, a felebaráti szeretetre és más ilyen pénzzé nem váltható dolgokra való tekintetekkel handicapelt keresztény etika azonban semmikép sem, még ha kilenc zsidóval felirő görög és kilenc göröggel felérő örmény élelmesség és takarékosság sietett is támogatására. Pedig a török közmondás szerint az egyes nemzetek így aránylanak egymáshoz. Nagy kereskedői dinasztiák tehát nem alakulhattak ki sem a magyar, sem a görög, az örmény vagy akár a cincár vérség kebeléből, mint ahogy kialakultak más országokban az ország saját vérségéből. Messzire vezetne annak nyomról-nyomra való kimutatása, hogy ismét csak ezek az okok voltak azok, amelyek megakadályozták, hogy kialakuljon legalább az a szolidaritási közérzés, amely a szövetkezeteknek válhatott volna előkészítő talajává. De mindenesetre ez a két hiányosság az, amelynek köszönhetjük, hogy míg egy év alatt a termelő negyven százalékkal kevesebbet kap búzájáért, addig a fogyasztó alig két százalékkal kevesebbet fizet kenyeréért. Hogy, míg a mezőgazdasági termelés értéke, — tehát a nemzeti jövedelem legfontosabb tétele, — egyetlen év alatt negyvenkét százalékkal csökkent, addig a sokkal elasztikusabb, mert — változatlan üzemi feltételek mellett —sokkal többet előállítani képes ipar termékei öt százalékkal sem mentek áraikban vissza. Nem szorul bizonyításra, hogy ez az állapot beteg; de sem a bizonyítás, sem annak mellőzése nem visz előre egy lépéssel sem annak megismerése felé, hogyan lehessen a helyzeten, vagy legalább ezen a második bajon, a mi saját külön betegségünkön segíteni. Viszont ennek gyógyszerei egyáltalán nem várnak még feltalálásra ; régóta ismeretesek azok és a külföld államaiban régesrég alkalmazásban is vannak, még pedig nagyon is figyelemreméltó eredményekkel. Olyanokkal, amelyeknek hatását sillingekben, márkákban, frankokban, dán, svéd és norvég koronákban lehet nagyon is érezhetően kimutatni. Csak a szövetkezés az, amivel ezeken az

65

állapotokon segíteni lehet. Ahogy a külföldnek majdnem minden államában bevált ez az orvosszer, épen úgy be kell válnia nálunk is. Semmi ok nincs reá, hogy be ne váljon. Mindenesetre nálunk, ahol az együvetartozás, az ön- és közsegély szükségének érzete — épen a fent vázolt okoknál fogva — meglehetősen kiveszett, ahol nincs meg a székely kaláka-szellem, az ilyen szövetkezés sokkal nehezebben indul meg és nem is fejlődik olyan gyorsan, mint más országokban. Mégis meg kell próbálni, mert más orvosság nincsen. A túltengő indusztrializmus és a kapitalizmus kinövései ellen ma kipróbált és legalább nagyjában bevált más fékezőt nem ismer a nemzetgazdaságtan. Ezzel kell hát kísérleteznünk nekünk is. Ha az érdekeltek meggyőzése sok nehézséggel fog is járni, más körülmények viszont nagyon megkönnyítik a szövetkezeti működés eredményes fejlődését. Hisz talán sehol a világon a termelői és a fogyasztói ár között akkora különbségek nincsenek, mint nálunk. Sehol tehát az a megtakarítás, amit a sok fölöslegesen közbeékelődött közvetítő kiküszöbölése jelent, nem lehet akkora, mint nálunk; sehol a termelő haszna nem növekedhetik oly százalékokban, mint épen nálunk, ahol húsz kilométernyire a fővárostól 16 fillért alig lehet elérni azért a tejért, amelyet a főváros 36—38 fillérrel fizet meg. Mert ez már nem is a kapitalizmus hibája, hanem egyszerűen a közvetítő kereskedelem visszaélése. Lustaságának folyománya, mely egyszerűen tótágast állítja azt a nemzetgazdasági elvet, hogy nagyobb tömeg áru forgalomba hozatala mellett a haszonszázalék leszállítható. A mi közvetítő kereskedelmünk inkább hajóteherszámra fordítja a Dunába azt a főzeléket, amely megfülledt, mert a magas áron nem talált vevőre, mint hogy az árral alább menjen. Kevesebb munkát jelentő kisebb forgalmon akarja ugyanazt a hasznot elérni, engedve, hogy inkább a fogyasztók köre, a vevőközönség csökkenjen.

ph^zt zeti tőm'

a az

közvetítő kereskedelmet, amely elfajzott állapotában sem nemnemzetgazdasági

szempontból

iS ' iS ' W " 1 helyettesíteni SZa Lehet pedig s i e v e t kezetek által.

fontolóra tot, a segítség

'

fi"®^™'?"

Hogy népünk nemcsak érzi a helvzet súlyát, ami természetes is, hanem hoev megvan benne a jó szándék, keresni az orvoslást, annak egyre szaporodnak a bizonyító jelenségei. A mi szűkebb értelemben vett népünk közt is. Már mult év végén mikor a helyzet még hasonlíthatatlanul kedvezőbb volt, a mi vidékünkön, Szerencsen foglalkozott az elsők között egy gazdagyűlés ezekkel a problémákkal. A gyűlésnek egyik előadója épen a mi lelkészi karunkból került ki, Fedák Miklós ottani lelkész személyében. Valami láthatóbb eredménye azonban tudtunkkal a tanácskozásoknak nem lett, — talán épen azért, mert élesen körvonalozott tervek nem merültek föl. Pedig még propagandát is csak ilyenekkel lehet elérni. Ugyancsak ennek jelét láthatjuk talán abban az ifjúsági Gazdakörben is, amely ugyancsak ez évben Hajdudorogon alakult. Nem jutott tudomásunkra, milyen pontosabb célkitűzéssel alakult meg ez a Kör ; működéséről sem kaptunk semminemű értesülést ; de már maga az a tény, hogy megalakult, tehát megalakítható volt, amellett bizonyít, hogy gazdasági téren sem volna egészen lehetetlen valamit tenni. S ez a valami hovatovább mind sürgősebb lesz — és egyáltalán nem kizárólag az országos hírű nagy emberek azok, akik itt egyedül volnának „ képesítve valamit tenni.

A társadalmi év. A kezdeményezéstől a megvalósításig, a tervtől az épületig talán sehol sem olyan hosszú az út, mint nálunk. Sok kezdeményezésnél, amelyről tavaly megemlékezMáriapócsi naptár.

tiink, ma sincs több megjegyezni valónk, mint amennyit egy évvel ezelőtt mondhattunk róluk. Ám azért az életképesnek bizonyult vállalkozások száma mégis több 5

66

s ez mindent összevéve mégis csak megnyugtató körülmény. Irodalmi téren sorrendben első a debreceni hitközség vállalkozása, amely «Egyházi Híradó» címen havonként megjelenő, igen tartalmas, élénken szerkesztett havi folyóiratot ad ki mult év november óta. Irodalmunknak igen számottevő gazdagodását jelenti ez az új kiadvány, amelyre szerkesztője, Papp Gyula ottani parochus és lelkes gárdája méltán büszke lehet. Hajdudorogi egyházi énekkarunk Csucska Elek F-dur miséjének kiadását tervezte. Nem tudjuk, sikerült-e a szép tervet megvalósítani ; bemutató példányt nem kaptunk belőle. A szentmise énekeinek kottás könyvét igen csinos, könnyen kezelhető, alkalmas formában Melles Emil kormányfőtanácsos, budapesti apátparochus adta ki, jelentős szolgálatot téve ezáltal egyházunknak, amely minden méltánylást megérdemel. Dr. Krajnyák Gábor viszont a Paraklisz összeállításával növelte egyházirodalmi műveinek számban is, jelentőségben is tekintélyes sorát. A Tóth István és Rusznák Imre szerkesztésében készült Alkotmánytan viszont, amelyről már mult évben megemlékeztünk, értesülésünk szerint most van nyomás alatt s így voltaképen jövő évi megbeszéléseink tárgyát fogja képezni. *

Hitélet-társadalmi téren kevés az, amit az egyházi események rendjén mondottakhoz még hozzátehetünk. Kongregációs mozgalmunk, ha nem is éri fel a Szívgárdák meglepően gyors ütemű fejlődését, nem sokkal marad el mögötte. Különben is itt már csak kivételes esetekben nyílik alkalom új létesítésekre ; inkább a meglévők tevékenységének intenzívebbé tételéről s az elért magaslaton való megtartásáról lehet szó. Ez pedig dicséretreméltóan történik meg mindenütt. *

Internátus-Egyesületünk legáltalánosabb érdekű tettéről más helyen már beszámoltunk : arról a nyolc segélydíjról, melyet budapesti és vidéki főiskolai hallgatóink között szétosztott. Lehetővé ezt az a 15,523-81 P tényleges befizetett vagyon tette, mely az egyesületnek 90 alapító, 166 rendes és 189 pártoló, összesen tehát 445 tagja részéről eddig

befolyt. Minthogy a mult évi zárlat 8288"48 P volt, a tőke ez év folyamán 7235"33 pengővel szaporodott, melyben az alapító' tagok által befizetett összegek 5179'21, a rendes tagok által befizetettek 1139 37, a pártoló tagoktól befolytak pedig 398 - 36 pengővel szerepelnek, míg a kamatok 770'41 pengőt tettek ki. Ebből az évi kiadások 252"62 pengőre rugó összegének levonása után fennmaradó, fent már megemlített összeg szaporította a mult év végén mutatkozott vagyont. Semmiféle viszonylatban nem jelentéktelen — görög-katolikus viszonyokhoz arányítva meg egyenesen tiszteletet parancsoló összeg. Egy év munkájának olyan eredménye, amely bátran fényesnek mondható. Csakhogy ez a fény sincs egészen árny nélkül s ezt az árnyat az a 3800 pengő képezi, amelynek a vállalt kötelezettségekhez képest szintén ez évben kellett volna befolynia. Közel húszezer pengőt kellene ma kitennie az Internátus-Egyesület vagyonának — s egynegyedrésszel kevesebbet tesz ki csak. Mindegy. Reméljük, hogy társadalmunk fontolóra veszi ezeket a számokat, az elért eredményeket, az eddigi tetteket és mindé megfontolások után a nehéz gazdasági viszonyok sem fognak szűk gátakat vetni áldozatkészsége elé. Akik még nincsenek a tagok sorában, talán kötelességük tudatára ébrednek ; akik már ott vannak, talán fokozottabb mértékben vállalnak részt a terhekben. Hisz itt igazán maguknak adják, amit adnak : ha ma nem, holnap az ő ivadékaik lehetnek azok, akik az áldozatoknak hasznát majd élvezhetik. *

A budapesti Vasvári Pál-Kör a tanévet az okt. 19-én megtartott tisztújító közgyűléssel kezdte meg. Üj tisztviselők lettek : Ifj. elnök : Varga Lajos, alelnökök r Csopey Dénes, Erdélyi László, titkár : Popovics Andor, pénztáros: Tamás László, ellenőr : Bujda Zoltán, jegyző : Kaminszky László, háznagy : Burián Kázmér. Az igazgató-elnöki tisztséget Dr. Krajnyák Gábor szentszéki tan. töltötte be. A Kör a tanév folyamán 10 szegénysorsú tagjának nyújtott havi menzasegélyt, azonkívül egyéb tanulmányi segélyt, összesen 1200 P öszszegben. Többeknek szerzett ingyen természetbeni e.látást és egyéb kereseti lehetőséget. Hitvallásos téren : dec. 8-án megren-

67

dezte s/okásos karácsonyfa ünnepélyét, melyet közös gyónás-áldozás előzött meg. Az ünnepélyen ünnepélyes keretek között ig. elnök megemlékezett X I . Piusz római pápa Őszentsége aranymiséjéről és a Kör gyermeki ragaszkodásának és hódoló tiszteletének adott kifejezést a Szentszék iránt. Ugyancsak megemlékezett Meiles Emil apátplébános úr aranymiséjéről és lelkes szavak kíséretében ünnepélyesen felavatta a Kör 16 új tagját. A szegénysorsú tagok között ajándékokat osztott szét a Kör. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére az év egyes alkalmain parakliszt végeztetett Társadalmi téren: a nyári hónapokban Budapesten megtartott nemzetközi diákvilágkongresszuson aktív részt vett. A kat. nagygyűléssel kapcsolatos görög-katolikus díszközgyűlésen a rendezői tisztet töltötte be. Márc. 15-én a 48-i szabadságünnepen a Múzeumkertben rendezett ifjúsági ünnep egyetlen betöltött szerepét a Kör látta el. Február 3-án a Központi kat. Kör összes helyiségeiben megrendezte szokásos évi nagy kultúrestélyét, melyen a magyar művészvilág reprezentáns tagjai szerepeltek. A kulturestély sikere anyagilag és erkölcsileg teljes volt. Az országos Szent Imreünnepségek programmjába bekapcsolódott és előkészítő munkájában részt vett. Saját rendezésében a Szent Imre emlékünnepet május 31-én tartotta meg a Központi Katolikus Kör dísztermében, mint arról már beszámoltunk. Belső életét tekintve, havonként választmányi gyűléseket tartott és május 17-i záróközgyűlésével a tanévi működését befejezte. Szegeden ez év februárjában alakult meg a Vasvári Pál-Kör és elnökéül dr. Juhász István táblabírót választotta meg, míg alelnökül Kedves Miklós főisk. tanárt, ifj. elnökül Lázár László, titkárul Kiss József, pénztárnoku! Bobik Elemér, ellenőrül Thoma Erzsébet, háznagyul Harajda Nándor választatott meg. A Kör mint a budapesti Kör fiókegyesülete működött. * A MAGOSz. ez évben is folytatta szervezkedését és már előzőleg megkezdett működését, miben eszközei Voltak a nyomtatott betű a Szemle és a Naptár útján, az élőszó a központ kiküldötteinek ismételt kiszállásai alkalmával és a tett, amennyiben hittestvéreink minden ügyében igyekezett közbenjárni és a lehetőségig biztosítani a kedvező elintézést.

A Katolikus Nagygyűléssel kapcsolatosan Gorog-katohkus Díszgyűlést tartett mult ev október 26-án, m e i y e t Hercegprímás ur Oeminenciaja i s kitüntetett megjelenésével, valamint Zichy J á n o s é s A ladar grofok, Csiszank János c pü'DÖk és Zsembery István dr. is megjelentek A megnyitó beszédet Megyéspüspök Ür'őméltósága tartotta, utána a Herceg pr i m á s Ür Őeminenciája szólalt föl, majd Bánvav Jenő prelátus, nagyprépost ismertette a «Rerum Orientalium» encyklikát. Utána Gróh István ny. iparm. főiskolai igazgató tartott előadást a görög egyház helyzetéről Magyarországon a honfoglalás korában s az azt követő századokban ; majd Zapotoczky I. Konstantin c. kanonok, pápai kamarás tette beható vizsgálat tárgyává kánonjogi helyzetünket a latin szertartáshoz viszonyítva. Végül Érsek-adminisztrator úr őexcellentiája zárta be a szépen sikerült gyűlést. A következő napon a Szövetség választmánya tartott ülést, a közgyűlést közvetlenül megelőzően. Ezen kívül a Szövetség igazgatósága tartott két ízben ülést. Díszgyűlést tartott a Szövetség Kormányzó Ür őfőméltóságának 10 éves jubileuma alkalmából, melyen Őfőméltósága érdemeit és az elmúlt évtized eredményeit Gróh István ny. iparm. főiskolai igazgató méltatta. A gyűlés táviratilag üdvözölte ez alkalommal őfőméltóságát, aki kegyeshangú leiratban válaszolt az üdvözlésre. Végül a trianoni békeparancs aláírásának tíz éves fordulója alkalmából tiltakozó rendkivüli közgyűlést tartott a Szövetség, melyet úgy a fentebb említett alkalomból a Kormányzó Ür elé felvonult nagyküldöttségben, mint a Trianon ellen tiltakozó nagy népgyűlésen Mikulich Károly gimn. tanár, a Szemle felelős szerkesztőjének vezetése alatt több tagú küldöttség képviselt. A Szent Imre-jubileumban való részvételéről a Szövetségnek már az illető helyen beszámoltunk. *

A Görög-katolikus Díszgyűlés alkalmából Szövetségünkjuildöttségileg tisztelgett Kormányzó úr Őfőméltóságánál, Hercegprímás úr Őeminenciájánál és a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter úr Őexcellenciájánál, mindenütt a legjóakaratúbb fogadtatásban részesülvén. E küldöttség tagjai voltak Illés József dr. orszgy. képviselő, egyet, tanár, a Szövetség elnökének veze-

68

A Szövetség szervezetének kiépítése ez évben sem szünetelt s ennek eredményeképen öt új helyicsoport alakulásáról számolhatunk be : Dámóczon, Kisvárdán, Makón, Szárazkéken és Szegeden. A Nagy-

Buzdító szavait tett s méltó cselekedet kísérte, újonnan 70 tag lépett be helyi csoportunkba s lett öntudatos, fizető, szervezett katonája a «MAGOSz»-nak. A Szemlére is 12 új előfizetés történt. Azóta is szeretettel emlegetik tagjaink az ősz vezért s iparkodnak köri életünkben megvalósítani nemes eszméit, tanítását az új vezetőség tapintatos irányítása mellett. Elnök: Dr. Torna László esp.-lelkész; világi elnök: Lupis Gyula adópénztári s hivatali főnök. Alelnök : Groholv Jenő segédlelkész ; háznagy : Kiss József; gondnok spénztáros : Kászián János ; jegyző: Torna Gyula állami tanító.

alföld délvidékén másfél évszázados temp- | lommal és sok-sok évtizeddel dicsekvő makói magyar gör.-kat. egyház kebelében már 3—4 éve megalakult a «MAGOSz» helyi csoportja s élte köri életét, külön helyiséggel is rendelkezve s minden közügyünk támogatásátis példásan gyakorolta. «Mégis ünnepünk volt a mult év november 17-ike, mikor a pesti központ részéről körünkben üdvözölhettük a Szemlének főszerkesztőjét, Gróh. István őméltóságát, ki Simon L. dr. miniszteri titkár úrral lefáradt szegedi templomunk felszentelésére s ottani helyi csoportunk megalakítására. Híveink lelkesen fogadták a fiatalos lelkű, sokat fáradó apostolt, ki töretlen kedvvel munkálkodik Szemlénk felvirágoztatásán s társadalmunk megszervezésén.»

A szegedi helyi csoport tisztviselői karát a következőképen alakította meg : Elnök : dr. Juhász István kir. Ítélőtáblai biró. Alelnök : Sonkovics Sándor ny. máv. főintéző. Titkár : Nagy János ny. kczs. jegyző. Pénztárnok : Kovács Lajos bognármester. Ellenőr : Komlósi Andor ny. vár. hivatalnok. Ezenkívül megalakult első tengerentúli helyi csoportunk is Clevelandban, Ohió államban. A csoport elnökévé Tabakovich Ödön ottani lelkész, levelező-titkárává dr. Kovách Andort, titkárává id. Olexo Imrét, pénztárnokká Kiss Sándort és ellenőrökké Kövesdy Mihályt, ifj. Medve Jánost és Almássy Jánost választotta. Első helyi csoportunknak megalakulása az Unióban nagyjelentőségű esemény nemcsak a Szövetség, hanem az egész magyar^ görög-

tése alatt dr. Bacsinszky Vladimír ny. közös pü. min. osztályfő, Bányay Jenő, Gróh István, Medvigy István kir. Ítélőtáblai biró, Melles Emil apátparochus, Papp János kanonok, lelkész és dr. Szémáti István prelátus, ált. helynök, akikhez a Hercegprímás és Kultuszminiszter uraknál történt fogadtatáson még számosan csatlakoztak. *

69

katolikus társadalom szempontjából. Általában véve nem sok olyan társadalmi intézmény van, amely az óhaza s a kivándorolt magyarság között a kapcsolatot fenntartani hivatott volna s egyáltalán alig van ismét olyan, mely ezt a görög-katolicizmusra vonatkozólag vállalhatná. Ezt a hiányosságot, amelynek hátrányait innen is, túl is bizonyára ismételten megérezték már, van hivatva pótolni ez az alakulás ; mint ilyen kiindulópontjává lehet olyan közös akcióknak, első alapköve olyan szervezetnek,^ mely hatásaiban talán még túl is mehet a görög-katolikus magyarság ha-

tást és — mert tudjuk, hogy ez is kell — szerencsét további működésükben! * Más helyen beszámoltunk már azokról a jutalmakról, melyeket középiskolai tanulóinknak juttatni módunkba volt. Viszont itt a helye köszönetet mondani azért a bőkezű támogatásért, melyben egyik latin szertartású testvérünk részesíti Szövetségünket. Rövid idő alatt igen tekintélyes összegre — eddig a pillanatig 360 pengőre — rúg az az összeg, melyet különböző rendeltetéssel Szövetségünknek adományozott csupán attól a felismeréstől vezéreltetve'

A Görögkatolikus Díszgyűlés hallgatósága.

tárain s könnyen nemzeti jelentőségre is tehet szert. Annál jogosultabb ez a reménykedés, mert az új helyi csoport vezetősége oly lelkes, tevékeny és céltudatos emberekből áll, aminőket csak ritkán, kivételesen szerencsés esetekben sikerül valamely társadalmi kezdeményezésnek a maga számára biztosítani. Nagyon a kezdet kezdetén vagyunk még ahhoz, hogy nagyszabású terveket szabad lenne ezzel kapcsolatban szellőztetni; de ez a kezdet a legszerencsésebb kilátások között alakult és nagy reményekre jogosít. Mindenesetre a Szövetség minden egyes tagja nevében szívesen üdvözöljük amerikai tagtársaink mindenikét, kívánva nekik és valóban arra hivatott vezetőiknek kitar-

hogy szertartásunk a nemzetiségi, főleg pedig az a katolikus egyházakkal szemben magyar nemzeti szempontból óriási jelentőséggel bír ha ezt a mai viszonyok között érvényesíteni nem is képes,. Ha valaki, úgy ő érdemli meg, hogy itt, a legnagyobb nyilvánosság előtt, amellyel a magyar görög-katolikus társadalom rendelkezik, ismételten köszönetet mondjunk neki és Isten áldását *kérjük nemes szívére. Szent Miklós Agapé-Társaságaink úgy Budapesten, mint Nyíregyházán ez évben is lankadatlanul folytatták jótékonysági tevélkenységüket, eszközeikhez mérten adományokkal, tandíj- és tanulmányi segélytámogatással mindazon hittestvéreinket, akik erre rászorultak.

70

Budapesti egyházközségünk tagjai, mint már évek óta, ez évben is rendesen összegyűltek minden héten, minden alakiság mellőzésével beszélni meg úgy az egyházközség, mint általában társadalmunk öszszes ügyeit. Sok jelentős kezdeményezésnek kiinduló pontja volt ez a szűkebb kör, mely a mi szerényebb viszonyaink között sikerrel tölti be egy Görög-katoikus Kör feladatait. A budapesti Társaság minden hó e ső szombatján vacsorán gyűjtötte össze hittestvéreinket, eltekintve a többi hetek szombatján megtartott * összejövetelektől A Görög-katolikus Szemle első teljes esztendei fennállásának évfordulóján a Szemle jóakarói, munkatársai és barátai ip összegyűltek a fehér asztalnál. A szép számban összegyűlt társaság részéről dr. Ekmann János üdvözölte a szerkesztőséget, mire Gróh István főszerkesztő válaszolt. A nagyon szépen sikerült, bensőségesen meleg hangulatú összejövetelen felszólalt még Prodán János min. oszt. tanácsos és Terebessy János kisvárdai városi tanácsos is. *

rancsoló manifesztációjává alakult ki. Méltóan a vértanuk árnyaihoz . . . Mult év októbar 25-én vesztette el társadalmunk Valkovszky Elek ny. ítélőtáblai bíróban egyik magas kora dacára is tevékeny szereplőjét, egyik lelkes és áldozatkész tagját. Magas kora — 86 évet élt — sohasem akadályozta, hogy minden mozgalmunkból bőven kivegye részét, hogy a MAGOSz-nak, melynek választmányi tagja volt s a Szent Miklós Társaságnak egyik legtevékenyebb munkása legyen. Ez év június 24-én pedig dr. Bukovszky György m. kir. kormányfőtanácsos, a székesfővárosi fertőtlenítő intézetek alapító ny. igazgatója költözött el tőlünk életének 68-ik évében. Budapesti egyházközségünk, melynek tanácsi tagja, a MAGOSz, melynek igazgatósági és választmányi tagja volt, sokat vesztettek e'hunytával, de egész társadalmunk is érzékenyen fogja még sokáig nélkülözni kiváló egyéniségét, lelkes tevékenységét. Örök legyen emlékezetük, áldott nyugalmuk ! *

Ennyiben tudunk beszámolni azokról az eseményekről, melyek társadalmunkban a Beszámolónk végén halottainkról kell mult év folyamán bekövetkeztek. még megemlékeznünk. Korszakot alkotó, határkövet képező Azokról, akik most tizenhat éve, a véres nagyszabású dolgok nincsenek ebben a fölesztendő kezdetén magyarságukért és hi- sorolásban ; de a becsületes munkának, a tükért szenvedtek vértanúhalált, a szokott- jól teljesített kötelességnek jeleit mégis fölnál is méltóbb keretek közt végbement találhatni az elmondottakban. Isten adjon kedvezőbb időket sokat szengyászliturgián emlékeztünk meg február hó 24-én. A fővárosban székelő legtöbb ható- vedett nemzetünkre, sokat vesztett görögság s a katonai parancsnokságok részvétele katolikus egyházunkra, hogy a jövő évi mellett, ez a gyászistenitisztelet a mi tár- beszámolóban ragyogóbb képet festhessünk sadalmunk keretein túlnőve, az egész egye- közállapotainkról! temes magyar társadalom tiszteletet paÜgy legyen ! O O O O O O O O O Ö O Ö O O O O O O O O O O O O O O Ö Ö O O Ö

Kereszt alatt. Fönn az égen ezüst csillagok, — Az életem úgy vissza-ragyog...

Fénylő Nap után eljő az éj, — Árva szívem az Úrban remélj!

Aki Kezdet és a Végezet : Életemen Az bölcsen vezet.

Mért epesztem én úgy magamat ? Mért fojtom el zengő szavamat ?

Megszakgatott szív az én szívem, . . . Elmerült a szerelem vízen.

Ami szép volt — mind odamaradt! Leborulok a kereszt alatt... Radványi

Sándor.

Szent Imre herceg. Az isteni Gondviselés az Árpád-ház e pompázó, illatos virágát nagy ajándékul adta a magyar nemzetnek. Azért adta, hogy élő vizek forrásául szolgáljon a mindenkori századok magyarjainak. Ma, amikor a magyar nemzet letiporva ezer sebből vérzik, segítséget, vigasztalást, hitet a jövő feltámadásra, erkölcsi megtisztulást az első magyar szenttől: Szent Imrétől, a liliomos hercegtől s a magyar őserő e hamisítatlan hajtásából kell merítenie. Szent Imre 1007-ben született Székesfehérváron Szent István király és Gizella királyné szülőktől. Sok testvére volt de azok még gyermekkorukban elhaltak. Életben kívüle csak egyik nőtestvére, Hedvig maradt, kit az akkori angol király: Edmund vett el nőül. Szent Imre atyai ágon tehát a legtősgyökeresebb magyar családból származott. Atyai nagyanyja Sarolta, az erdélyi fejedelemnek: Gyulának volt a leánya, kit a magyarok görögkatolikus püspöke: Hierotheus keresztelt meg s ki a pogány magyarok között elsőnek kezdte terjeszteni a keresztény hitet. Már a születése első pillanatától kezdve nagy érdeklődés nyilvánult meg iránta. Anyai nagybátyja, II. Henrik németrómai császár keresztatyjává lett. II. Vazul görög császár az életadó szent Keresztnek egy darabkáját foglaltatta drága művű diadémba és születési ajándékul küldte meg neki. És Szent Imre e drága ajándékot bizánci szabású ruhája fölött nagy áhítattal viselte drága arany nyakláncán és merített belőle erőt és kitartást későbbi szent élete kialakításához. Szent Imre ifjúvá serdülvén, teste külső szépségével és liliomfehér tiszta lelkével mindenki csodálatát és szeretetét érde-

melte ki. A haza védelmében jól tudta forgatni a fegyvert, de önmagával szemben a legszigorúbb fegyelmet gyakorolta és csak ^zon gondolkozott, mi kedveset tudna ő tenni az Úristennek. Túláradó boldogságában elzarándokolt Veszprémbe és az ottani Szent György kápolnában éjjeli elmélkedésében megkapta az égi üzenetet, hogy az Úristen előtt fölötte kedves a szűzi tisztaság. S Imre, a magyar trón várományosa, habozás nélkül letette a szüzességi örökös fogadalmat, hogy ezzel a magyar ifjúságnak olyan kincset hagyjon hátra, mely maradandóbb minden kincsnél és drágább minden értéknél. De minderről hűséges szolgáján kívül, ki tanuja volt elragadtatásának, még az édesatyjának sem szólt. S azért Szent István gondoskodni akarván az országról, menyasszonyt keresett Szent Imrének. E menyasszony arcra és termetre nézve szépséges, erkölcsre nézve feddhetetlen leánya volt II. Vazul görög császárnak. Az eljegyzés 1029-ben megtörtént és a szép jegyespár boldog volt, mert egymáshoz illő két lélek lett egymásnak eljegyezve, hogy együttesen örökös tisztaságban szolgáljanak a Mindenhatónak. Jegyese ugyanis követte Szent Imrét a fogadalomban. Az eljegyzést nemsokára követte az esküvő s az új ifjú pár dédelgetett virága lett a nemzetnek, mert olyan szépek, olyan ártatlanok voltak, mintha emberi testben két angyal járt volna a földön. Szent István nem tudván fia szent fogadalmáról, nagy terveket szőtt Szent Imre uralkodásához. Azért elhatározta, hogy fiát be fogja vezetni az uralkodás nagy művészetébe és javára lemond a trónról, hogy módjában legyen fiát tanácsokkal

72

és intelmekkel az ország javára ellátni. Irt is gyönyörű intelmeket Szent Imréhez s ezek az intelmek jelenleg is jogalkotásunk alapját képezik. Szent Imre megkoronáztatását 1031 szept. 2-ára tűzték ki. És hogy e nap méltó legyen eseményéhez, a koronázásra Szent István király és Gizella királyné külön, drága művű, tiszta aranyszálakkal hímzett miseruhát csináltattak a székesfehérvári templom számára. A miseruhát a veszprémvölgyi bazilissza apácák hímezték és az azon hímzett képek templomaink ikonásztázionját ábrázolják Szent István, Gizella és Szent Imre képeivel. A miseruha alakja olyan volt, mint amilyet egyházunk jelenleg is használ, felon-riza alakú. A miseruha elkészült, de a nemzetre a nagy örömnap helyett a gyász keserű napja virradt rá. Szent Imrét egyes feljegyzések szerint ugyanis vadászaton egy vadkan tépte szét, haldokolva hozták haza. Épen azon a napon temették el, amely koronázási napjául volt kitűzve. Eltemették a székesfehérvári Nagyboldogasszony-templomba. Az egész nemzet gyászolta. Sírjánál csodák történtek és koporsójából kellemes illat áradt. Zarándokhelyévé lett Szent Imre sírja és valahányszor a nemzetre a megpróbáltatás napjai következtek, e sírhoz ment vezekelni és vigaszt keresni. Szép felesége nyolc nap j wv-v yjv isSi sS« sRi

vjv yiM VÍV V j y v w yjv 5-S-; ÍT?Á 3RS ÍSK hkí &

J^í

múlva követte őt a halálban, hogy Szent Imrével együtt vegye át az ártatlanság koronáját a Mindenhatótól a földi korona helyett. Megdicsőülése első ízben a messze Keleten ejtette ámulatba az emberiséget. A palesztinai Caezáreában történt ugyanis, hogy az ottani püspök Özséb, fényes nappal körmenetet tartott papjaival és híveivel. S egyszer csak mennyei hangok kellemes muzsikájára lett figyelmes Özséb püspök. Feltekintett az égre és csodák-csodája, azt látta, hogy épen akkor viszik az angyalok Szent Imre lelkét a Mindenható trónja elé. E látomásra imába mélyedt, de azután elmondta a mellette lévő hűséges papjának s a csoda most már kettőjük szemeláttára megismétlődött. Midőn később az események híre terjedt, megállapították, hogy a látomás időpontja teljesen megegyezett Szent Imre halálának időpontjával. A nemzet nagy ünnepségek keretében ülte meg Szent Imre 900 éves emlékétA felséges külsőségek mellett bő aratása volt a lelki megtisztulásnak is. Legyen továbbra is Szent Imre emléke buzdító példa mindnyájunk számára az igazi tiszta erkölcsös életre és önzetlen hazafiasságra. De öntse lelkünkbe görög-katolikus multunk dicsőségének öntudatát is. Dr. Krajnyák Gábor.

¡w v»vv-v vív vív Kj«y-vv-v wís. sJRs JSC »8« ÍSK SÍK SSÍ

v-v VÍV ^ ^vy-5 vy£ ^ ixA iíf-i SÍK iZi 5-ÍK jíK

Vagy úgy !

Színpadi siker.

— De hát mondja, főnök úr, miért mond fel nekem? Mit csináltam én? — Semmit. Csakhogy egy kissé nagyon sokáig : teljes két esztendőn á t . . .

— Mi baja a primadonnának? Miért dühöng? — Mert csak tizenegy koszorút kapott. — No h a l l j a ? ! . . . Hát az nem elég? í — Nem ám, — mikor tizenkettőt rendelt a virágkereskedőnél.

Hát persze. — Ugyan kérlek, ne szólj te ebbe belé! Tudtok is ti, férfiak, valamit a női ruháról! — No — az árát, azt nagyon is jól tudjuk! A szakértő. — Maga lakatos? Nézze, ezt a kasszát kellene fölnyitni, elveszett a kulcsa. Végzett már ilyen munkát? — Hogyne ! Többször is. — Egyedül? — No — nem egészen . . . Az ajtó előtt rendesen még egy kollega vigyázott, hogy nem jön-e a rendőr.

Éles nyelv. — Megmondtad Olgának, hogy tegnap ültem a huszonötödik születésnapomat? És mondott rá valamit? — Igen. Azt, hogy már nagyon ideje volt* Név és lényeg. — Pincér! Micsoda ez? Ludas kása l Hisz egy csöpp lúd sincs benne. — Kérem, kérem, — hiszen az Esterházy-rostélyosban sincs egy csöpp Esterházy sem !

Amit Szent Imrétől kérünk. «Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk . . . Por és hamu vagyunk . . . » Ha ősi rítusunk papja, aki valamikor az Árpád-korban egy ősmagyar porba szálló teteme fölött fájdalommal mondotta el ezen, az emberi élet gyászos összeomlását aposztrofáló igéket, mi az ő késő utódai, ma még ünnepélyes emlékezéseinket sem kezdhetjük másképen . . . Látjátok feleim, mik vagyunk . . . Por és hamu vagyunk . . . Gyönyörűséges Hazánk rútul megcsonkítva, fiai a mindennapi kenyér gondjaitól görnyedt háttal, szinte csak a földre szegzik tekintetüket, félve,hogy ha felnéznének, a magyar égen még mindig csak a végzetes magyar sors villámait látnák cikázni keresztül-kasul s hogy az újabb és újabb csapások letarolják még az újra éledező magyar élet reménycsiráit is, amelyeket a trianoni átoktól terhes föld még szülni merészelt. Isten ostora még egyre pattog felettünk... és mi nem okulunk . . . Egyre fásultabbá leszünk. Majdnem ölbetett kezekkel nézzük, hogy az ellankadó nemzeti erők helyét mily fürge vakmerőséggel igyekszik elfoglalni a nemzetrombolás ördögi munkája . . . Pedig csak az égre kellene néznünk s meglátnók, hogy az Árpádházi szentekben megdicsőült magyar nemzetnek mindaddig nincs oka kishitűnek lennie s nem szabad elcsüggednie, amíg nem tagadja meg múltját, azt a dicső multat, amelyben a magyar szentek glóriájának fénye mindenütt a

nagy szenvedésekből fakadó nemzeti feltámadás új dicsőségének útját világítja be. A trianoni gyászoló Magyarország is megdicsőült szentjeiben ; Szent Imre halálának kilencszázados jubileuma az első honalapítást követő országalkotó munka forrongó napjaihoz, Árpádházi boldog Margit szentté avatásának épen napjainkban újra fellángoló vágya és szorgalmazása pedig a második honalapítás szívet facsaró, de lelkesedést szító erőfeszítéseihez vezet vissza bennünket. Gondviselésszerű események ezek, amelyekből az a tanulság, hogy a harmadik, a Trianon utáni honalapításhoz, jobban mondva az elvesztett haza visszafoglalásához is csak a régi magyar erények új lendületének kell megszületnie lelkünkben, mert különben menthetetlenül elveszünk, vagy ha megmaradunk is, a regi boldog Magyarország álma csak a keserves tengődés valóságában fog elfonnyadni kicsinyhitű lelkünkben. Azért fontos a Szent Imre év, hogy alatta lelkiismeretvizsgálatot tartsunk, revideáljuk egész bensőnket s állapítsuk meg, hogy vájjon egyenként és összesen alkalmasok vagyunk-e a harmadik honszerzésnek egész lelket s egész testet kívánó munkájára, vagy pedig egy új nemzedéknek kell még jönnie, amely az országvesztésben nem bűnös, de amelyben újra fellobog a szent tűz : a hitnek, a vitézségnek és a honalapító bölcseségnek az a csodálatos vegyüléke, amely már az első szent királyunk alatt az egész Nyugaton tiszteletei, vívott

74

ki a magyar névnek s azóta is mindig fontos, sokszor pedig nagy áldozattal járó szerepet juttatott nemzetünknek a világtörténelem színpadán. Igen érdekes, sőt szükséges volna napjainkban az Árpád-kor tanulságait sorra boncolgatnunk lelkünkben, én azonban csak néhány ecsetvonással próbálok egy olyan részletkérdést vászonra êtni, amely ezer év óta mindig aktuális. Előbb azonban még néhány alapvető gondolatot bocsátok előre. Hazánk s nemzetünk Szent István király sorsdöntő csatlakozásával Nyugaté lett. Abba a hatalmas nemzeti közösségbe lépett, amelyet a kereszténység, az államalkotás, a jogi berendezkedés és a középkori művelődés tekintetében a X I . század jelentett. Az elhagyott Kelet után sóhajtó nosztalgikus vágyódásai lassacskán elhalkulnak a kézi őrlő malmot hajtó leányok ajakán, a szilajon száguldozó magyar vitézség az új haza ugarját töri s az új vallás s az új állami rend törvényei Kelet félelmetes harci népéből a nyugati művelődés s az új vallás bátor, de alázatos lovagjait formálják, ami annál könnyebben megtörténhetett, mert a keleti kereszténység misztikus szépségei akkor már megihlették a magyar lelket. A magyar nemzet beállott a történelem rohanó folyamának árjába . . . s az elhagyott Kelet ellen kellett védenie a középkornak a népvándorlás viharai után boldog virágzásba szökkenő művelődését, amelynek teljesen részesévé kívánt lenni. Szent István királyunk idejében a nagy augsburgi és merseburgi vérveszteségek után történelmi szükségesség és államférfiúi bölcseség volt ez a lépés. De mert feltétel nélkül olvadt bele Nyugatba nemzetünk, soha tragikusabb szerep nem jutott még népnek a történelemben a magyar sorsnál. Nyugat lovagjává lett, hogy Nyugaté lehessen és az elfogadta a lovagi szolgálatait, de szívét soha sem nyitotta meg előtte. Ha vére keveredett is a hős magyar vérrel, de a testvéri közösség áldásai mindig elkerülték a magyar határokat. Nyugat nem vallotta magáénak a magyart, Kelet pedig, amely politikai s vallási tekintetben széjjel hullott, — elfeledte a vérség kötelékeit. A szörnyű távolságon kívül az új lelki világot teremtő új kapcsolataink egyre jobban elválasztanak tőle, sőt nyelvünk a környező nyugati népek

kultúrkészleteit felvéve, a fizikai távolságnál is jobban elhatárolja a faji kapcsolatokat is. Mégis megmaradt bennünk valami Keletből. Népdalainkban fel-felcsendül az elhagyott ázsiai puszták álma. Népünknek a vallásos miszticizmus felé hajló kedélye s népi művészetünknek keleti dekoratív elemei, ma is keleti eredetünk felé mutatnak. S itt maradt még a mi Keletről hozott ősi szertartásunk is ! Szent István és Szent Imre kora Kelet és Nyugat mérlegének ingása mellett is az a tiszteletreméltó kor, amelyben azt látjuk, hogy a legfontosabb nyugati kultúrtényező : a nyugati kereszténység és a latin ritus mellett szépen megfér a keleti ritus s az a keleti kereszténység, amely Rómával együtt érez. Szerzeteseink jobbára latin testvéreikkel élnek együtt s még Szent László királyunK is az 1092-ben tartott szabolcsi zsinaton Kelet egyházfegyelmi intézkedéseire hivatkozhatik.. . Aztán is élnek még az új magyar hazában a keleti ritus hívei — s ha azok a liturgikus nyelvben és sorsuk forgandóságában soksok változáson mennek is keresztül,—történelmi tény az, hogy a keleti kereszténység, a keleti szertartás hazánk területén ezer éven át együtt élt a magyar nemzettel. Kissé elérzékenyülve állok meg az ezeréves lét történelmi tényének konstatálásánál, mert abban különösen a X V I I I . század közepéig, Mária Terézia uralkodásáig, majdnem annyi a szenvedés és fájdalom, mint veszteségeink, elesettségünk és elhagyatottságunk érzete Trianon után. És mégis éltünk és élünk . . . ami nem magyarázható máskép, mint úgy, hogy az isteni Gondviselésnek célja van velünk ezen a helyen, ebben a hazában. Árpádkori emlékeinkhez mindenkor, de főképen most, a szent Imre-évben kegyeletes lélekkel zarándokolunk, mert az Árpád-kor nemzeti létünknek fájdalmakban és nemzeti erényekben egyaránt gazdag kora, de egyszersmind a nemzeti erő új és új kirobbanásainak és teherpróbáinak oly nagyszerű panoptikuma, amelyből egy új ezerévre elegendő tanulságot meríthetünk. Ennek a dicső Árpád-kornak érdekes és értékes s bátran mondhatjuk, hogy észrevétlenül is termékenyítő, ma is élő emléke hazánkban a görög szertartás, amely azonban — sajnos — igen keveseket érdekel. Akik távol állottak, vagy állanak tőle, mint Goár, vagy a tudós Nilles, vagy akár a

75

bátorszavú Miksa szász herceg, a jezsuitarend másik büszkesége — és elfogulatlanul, mint theológiai tudományos objektumot tanulmányozták, — elragadtatással írnak róla s annak megismerését és fenntartását nemcsak az egyház kifejezett szándekához képest, hanem történelmi értékénei fogva is szükségesnek mondják, bárhol és bármily kis töredékben éljen is az. Hát még hazánkban, mennyire indokolt fenn-

V I I I . f e j e z e t é n e k 4-ik p o n t j a az ősök köveM i r ö 1 s z ó l v a ugyanis ezeket m o n d j a : «Melyik görög kormányozhatná görög m o a r a a l a t i n o k a t ? V a g y melyik latin a görögöket latin módra. E g v i k sem!» H a nem is tisztán egyházi vonatkozásban mond o t t a is ezeket Szent Imrének a honalapító király, — intelmének értelme ilyen vonatk o z t a t a s a is természetes. Amíg vannak a m a g y a r haza földjén keleti ritusú keresz-

A budapesti Szent Imre-szobor.

maradása, ahol a lelkeknek a kereszténység intenzív átélésére és oly bámulatosan gyors és tudatos elterjesztéséhez szükséges úttörő munkát az végezte el s ahol első szent királyunk édesanyja annak misztikus és dogmatikailag is erőteljes szépségeivel szívta magába a krisztusi tanítás 'gazságait. A szent Imre-évnek egyik értékes és amint nemsokára kifejteni megpróbálom, jelen helyzetünkben nemzeti szempontból is fontos eredménye volna, ha hazánkban az ősi gör. szertartásnak tudományos és történelmi alapokon nyugvó mívelése s főképen intézményekkel való alátámasztása tényleg megindulhatna. Szent István Intelmei

tények, azoknak módot kell adni arra, hogy ősi hagyományaikban élhessenek és fejlődhessenek, — még akkor is, ha csak mint történelmi emlék kérnek jogot az élethez. Történelmi létünk ugyanis egészen speciális és tiszteletre méltó hazánkban. Mikor Kelettől elszakadtunk — s Kelet nemsokára a schizma: az egyháztól való elszakadás szomorú korszakába lépett, — hazánk területén a schizma nem tudott hódítani, sőt visszhangja is alig volt. Talán a később beszivárgott gör. szertartású nemzetiségi elem be-behozta magával szórványosan, de tudatossá soha sem vált s kormányzati szervezete sem alakult ki. A magyaror-

76

szági gör. szertartás (s amikor erről beszélek, szándékosan nem érintem az erdélyi részek ilyen szertartású lakosságát) a szinte zárt s önálló fejlődés útjára sodródott. Hivei formálisan nem is nevezhetők szakadároknak, inkább ősi rítusukat valami tudat alatti makacs, keleti nosztalgiával védő kuruc-elődöknek! De tiszteletreméltó is a mi történelmi létünk, mert ősi rítusunk áthasonító ereje szinte felmérhetetlen nemzeti szolgálatot végzett a nemzeti egybeforradás javára. Szomorúan érdekes, de nekünk érthető az is, hogy ezzel a kérdéssel tudományosan még senki sem foglalkozott. A múltban inkább hol katolikus hitünk, hol nemzeti hűségünk ingatagságát szögezték ellenünk — s nyiltan mondhatjuk, hogy alaptalanul. Csak a világháború cáfolt rá ezekre az erőket szétforgácsoló és bénító vádakra s a legilletékesebb tényezők állapították meg elégtételül, hogy mennyivel sivárabb és ziláltabb lett volna a magyarság helyzete a nemzetiségekkel szemben, ha az érintett magyar görög katolicizmus nem nemzeti alapon rendezkedik be, hanem a nemzetiségeket védő törvényes intézkedések oltalma alá búvik, ahelyett, hogy a maga assimiláló erejével tovább végezze azt a nagy s észrevétlenül is erősbödő magyarító munkát, melyre joggal büszke lehet. Hátha még a bizalom teljesen felénk fordult volna és bőven megadatott volna nekünk a lelki élet s az áthasonító munka minden erkölcsi és anyagi feltétele. Hivatásunk is van még s ez csonka Hazánk területén is elhivatás és missió. Az utóbbi három esztendőben több izben jártam külföldön s ott többféle nemzetiségű keleti szertartású főpapokkal találkozva örvendetesen tapasztaltam, hogy nemcsak tudnak rólunk, de mint a rendezett egyházi életnek példaképére hivatkoznak reánk. Most, amikor az Anyaszentegyháznak szüntelenül az isteni Megváltó világprogrammján csüngő szeme élesebben és fájdalmas szeretettel néz Kelet felé, s amint tekintete elsiklik fölöttünk, hála Istennek, hazánk határain még erős katolikus zónát lát, amelyet a görög rítus hivei, szegénységük terhei alatt roskadozó, de elszánt lélekkel alkotnak. Fájdalmas érzés szorítja össze szívünket, hogy elszakított ősi püspöki székhelyeinken épen ebben a szent évben vetette meg lábát a schizma s olyanokat ragadott el a

polgári és politikai következményeiben is rettenetes tévely, akik a magyar haza kebelén soha sem lettek volna az igaz hit és az ősi unió árulóivá. S épen itt válik CsonkaMagyarország görög katolikus népének vallási ereje s érintetlensége nemzeti tényezővé ! Ha körülnézünk keblünkön melengetett ellenségeink között, mindenütt azt látjuk, hogy a vallási és speciálisan a kath. egyháztól való súlyos pénzekkel támogatott elszakadási mozgalom, már csak az egyfajú nép megosztása révén is igen hatályos politikai ellenszere a régi hazával való minden egyesülési vágynak és törekvésnek. Ezt a felvidéki schizma szítói is beismerik. Egyik vezető orgánumuk nem régen nyiltan írta, hogy elpusztultak az elszakított felvidékről a magyarok s velők együtt pusztul az unió, a régi magyar haza erős történelmi kapcsa. Nyilvánvaló tehát, hogy a felénk közeledő schizmának gyöngítése s okos pasztorációval határainktól mennél távolabb való visszaverése, a nemzeti egység szempontjából sem lehet közömbös gondolat s így már a mi puszta itt létezésünk is magában hordja a régi kapcsolatok vágyát, reményét és lehetőségét. Oly kérdés ez, amelyért érdemes áldozni egy élet minden munkáját s megadni az annak állandó feltárásához és erősítéséhez szükséges bőséges anyagi eszközeket is. Ezekből a lelki megfontolásokból fakad szívünkből hő imánk is Szent Imréhez ! S amit Tőle esdve kérünk, az, hogy eszközölje ki nekünk a két szertartás békés együttélését e csonka hazában s majdan a dicsőségesen feltámadó Nagymagyarországban is úgy, mint ahogy első szent királyaink alatt mindkét szertartású ker. egyház virágzott. Adja meg hazánk görögkatolikus intézményeinek azt a hatalmas lendületet, amellyel a schizma Isten és haza ellenes tévelyét ne csak távol tarthassuk tőlünk, de hogy erőteljes lelki életünkért egyre kívánatosabbakká váljunk elszakított véreink előtt. Eszközölje ki nekünk liliomos szentünk, hogy a magyarországi görögkatolicizmus mint erős és hűséges testvéri kar nyúljon át határainkon elszakított testvéreinkhez s ölelje vissza őket a katolikus egyházon keresztül édes hazánk anyai keblére! S hogy addig is, míg ez eljön, mint hitében s hazaszeretetében megingathatatlan katolikus magyar zóna álljon őrt a roskatag határokon ! Ő, Szent Imre, lilio-

77

mos szentünk, nemzetünk örök büszkesége, hangozzék el ajkadon Isten trónusa előtt érettünk is az ősi görög fohász: a kürie eleison, amely itt a magyar haza földjén édes anyanyelvünkön száll feléd, hogy Te általad, ki véredben Keletet Nyugattal kötötted össze s a Gondviselés által a boldognak alkotott magyar haza tündéri reménysége voltál, újra egy hitben s megértésben kapcsolódjék össze Kelet és Nyugat és hogy azokért a nagy véráldozatokért, amelyeket Nyugatért hozott a magyar, legyen hálás neki minden nemzet, amelyet a magyar kar és magyar kard az 8 Trianoni sorsától óvott meg. Te általad történjék meg, Szent Imre, a csoda, hogy a tévelygő Kelet a magyar görögkatolicizmus ezeréves példáján buzdulva térjen vissza s lépjen be az igaz hit s a megtagadott erkölcsi világrend közösségébe. S ha Te, Szent Imre, kegyességed bőségével alkalmatosakká teszesz bennünket, Téged ősi keleti rítusunk szerint tisztelő szegény s mindenünkből kifosztott magyarjaidat, hogy e szent, nagy célt földrajzi helyzetünk s rítusunk révén csak egy arasznyival is megközelíteni segíthessünk, alázatos jobbágyi hűséggel fogadjuk Neked, hogy mindnyájan azon leszünk, hogy a szentek karában Veled örvendező Atyád intelmei szerint, új és új sarjakat fakasztó egyházunkban dicsőséged, tiszteleted egyre növekedjék s a hálás magyar nemzet minden újabb jubileumodon egyre többet és többet valósítson meg szent példádból és életedből.

Meg kell hallgatnod bennünket Szent Imre mert Te Atyád intelmeit ma is híven 1

S 2 I

r

^b.en'

ö

Pedig

ezt

mondotta

neked : (II. fej 4.) «Auj őrt nap-nap után langolo

buzgalommal,

hogy

egyházunk

inkább gyarapodjék, semhogy fogyatkozzék.» Reánk is vonatkoztatta intelmeit Atyád, hisz akkor is itt voltunk s ma is itt vagyunk az áldott haza földjén, imádkoznod kell tehát, hogy a magyar katolikus egyház fájának ezeréves ága, a szépséges görög ritus le ne száradjon vagy isten ments, erőszakosan le ne töressék róla . . . mert esetleg vad hajtás nőne helyébe, amely elrutítaná harmonikus szépségét és sorvasztaná életnedveit. Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Amidőn Szent Imréhez intézett fohászunk elhangzott, erősen hiszem, hogy lélekben az «Áment» mindnyájan egy szívvel rámondtuk s hiszem, hogy ha Szent Imre velünk lesz, akkor amint a magyar szent Korona két alkotó része ezer év előtt örökre s elválaszthatatlanul egybeforrasztotta a katolikus egyháznak : Rómának irántunk való hatalmas, országot, királyságot jelentő szeretetét s Keletnek — Bizáncnak felénk hajló rokoni lelkét — úgy Szent Imrének köztünk ma fellángoló szelleme is eggyé forraszt bennünket az Árpádházi szentekben megdicsőült magyar haza szolgálatában. Ezt kérjük Tőled Szent Imre! Ügy legyen ! Dr. Szémán István.

Bábus-boltok előtt. Visz, ragad magával a szürke, vén járda, S barna bábus-boltokat bámulok bután. Sok béna bábú mered rám. Ismerem mind : Ez ezüstös, az meg sárga.

Nem a régi, piciny, fehér vágyak űztek, Azóta már megkoptak, nagyon megfakultak.. És már a régi ismerős bábúk közé Furcsákat, újakat is tűztek.

Barna bábus-boltokat bámulok bután. Erre csalogatott sok poros kerítés. Nem a régi, piciny, fehér vágyak űztek, Mint hajdanta csöndesen, sután.

. . . Olyan nagyon régen nem voltam itt náluk. Azóta megkoptak s nem is ismernek rám, Pedig be szép játszásidőt éltem velük — És olyan nagyon régen nem voltam náluk . . . — És megkoptam, mint a bábuk. Oláh Zoltán

József.

Jézus Szíve és a Szívgárda. Előttem a feszület, rajta a megfeszített Üdvözítő képe, öt sebből vérző szent teste, lándzsával átszúrt isteni szent Szíve, s amint ezt szemlélem, elmélkedő gondolatok támadnak lelkemben, mely gondolatok most a betűk alakjában testet öltenek. Igen, testet öltenek és pedig azért, hogy szóljanak mindenkihez, hogy tudja meg e világ: van egy szív, mely érzésében úgy szerette a bűnös emberiséget, hogy megváltásáért, üdvözítéséért a keresztnek szent oltárán lándzsától átszúrva, önmagát feláldozva, vért és Vizet ömlesztett. S mikor ezen elmélkedő gondolatok támadnak lelkemben, akkor arra ébredek, hogy ezen isteni Szívnek a nagyságát, önfeláldozó erejét nem csak én szemlélem álmélkodva, de mély hódolattal imádja sok százezer más jámbor keresztény. Egyegy hónapnak első péntekjén tömegesen járulnak az Isten házába nők és férfiak, aggok s ifjak és áhítattal, bánatos lélekkel sóhajtják : «Jézus szent Szíve, irgalmazz minékünk». Irgalmazz nekünk vétkeinkért, mellyel, mint egy lándzsával megsebeztünk rútul háládatlanul. S amidőn a bűnbánó lélek ígyfohászkodik Jézus szent Szívéhez— hol millió és millió hívő keresi korunkban vallásos életét, — nem lesz célszerűtlen, ha e kultuszról szólok, annak eredetéről, történeti fejlődéséről képet nyújtok azoknak, akik ezt ismerni és tudni óhajtják . . . Hitünknek öntudatosnak kell lennie. Öntudatos pedig akkor lesz, ha ájtatosságaink tárgyát és célját világosan ismerjük. A Jézus szent Szíve-tiszteletnek tárgya hármas; És pedig nézhetjük ezt úgy, amint a szív a földi életben Üdvözítőnk kebelében dobogott, amely rugója volt az Ő egész életének, melyet a szeretet és fájdalom meg-

sebzett, midőn a keresztfán lándzsával átszúrták s ez lett az Ö szenvedő Szíve. Vagy szemlélhetjük úgy, amint most a mennyországban van telve boldogsággal, mint megdicsőült Szív. Vagy úgy, mint a szentségházban oltárainkon jelen van a szentségi Szív. Ha a szent Szív-kultusz eme fejlődését vizsgáljuk, azt vesszük észre, högy történelmében e három fokozaton ment keresztül a hívő világ, míg elérkezett annak mai állapotához. Az egyház első századában ugyanis alig akadunk kifejezetten Jézus Szíve kultuszra, aminek magyarázata abban van, hogy a fiatal egyház első idői nem voltak alkalmasak erre. Sem a vértanuk, sem a véres üldözések kora, sem pedig a Szentatyák időszaka, amikor a kereszténység alapigazságaiért szellemi nagy harcokat vívtak ; sem pedig Európa pogány világának megtérése. A Jézus Szíve kultusz terjedése nyugodtabb időkre esik, amikor a népek lelkét Krisztus tanítása már egészen áthatotta, tehát körülbelül a VII. századra. A nagytudományú Origenes volt egyike az elsőknek, aki így ír : «Jézus Szívében minden bölcsesség és tudomány megvan és szent János az utolsó vacsorán Jézus Szívén pihenve, ebből a forrásból merített kimondhatatlan gazdagságot». Azonban őnála Jézus Szíve még nem szerepel mint a szeretet jelképe, hanem mint a bölcsesség széke. Mint filozófus, a bölcsességnek centrumát találja fel Jézus Szívében. Vannak ugyan régi egyházi énekeink a Szentatyák eme korából, melyek Jézus Szívét, mint bűneinkért szenvedő szívet említik, ki váltságot adott érettünk, mint kultusznak tárgya azonban nem található fel műveikben. Ez a későbbi

79

csendes korra esik, mely a szerzetesi intézmények nagyobb elterjedése következtében szemlélődő életet élt és Krisztusnak megsebzett testi Szive felett elmélkedve, irányítja csak mélyebbre a szemlélődő szemét, rávezetve azt a forrásra, mely az isteni Üdvözítő minden gondolatát, szavát, cselekedetét irányította s ezáltal ismerkedik meg Jézusnak kimondhatatlanul szerető Szívével. Imádságában így sóhajt e kor : « Öltöztess fel, Uram, isteni Szíved erényével ; szeretetednek lángjával gyullassz fel minket, hogy jóságod képéhez hasonlóvá lévén, megváltásod gyümölcsében részesülhes-

megértés, igazi felebaráti szeretet, ami részben már itt a földön boldogságot teremt úgy a családban, mint pedig az egyház többi tagjai között. Az Ür sok kinyilatkoztatásban részesítette őt, melyek közül három a legfontosabb. Az első 1673-ban szent János evangélista ünnepén. Ekkor megjelent az Üdvözítő szent Margit előtt s megmutatta neki lángoló Szívét és kijelentette, hogy az emberek iránti szeretetének lángjait nem tudja szívében rejteni, ki kell nyilvánítania szívének kincseit az emberek előtt, hogy megmentse őket a kárhozattól. A második

Templomunk Bujon, a Jézus Szent Szíve-kápolnával.

sünk». S így jutnak el, szinte észrevétlenül, Jézus megdicsőült Szívéhez. Amidőn ezekben izzott a VII. század utáni idők hívő serege, akkor e fejlődés által készítette elő az Ür szentségi Szívének tiszteletét, mely által a modern kor embere imádja Megváltó Istenét. Az 1670-es években egy franciaországi szaléziánus zárdában élő jámbor szerzetesnőt, szent Margitot, az isteni Gondviselés nagy feladatra szemelt ki. Megjelent előtte az Ür többízben imádságai közepette és kinyilvánította előtte, hogy lássák a sokat szenvedett, az emberek üdvösségéért forrón dobogó Szívet, melynek ha lüktetése szerint élnek, nem lesz annyi szeretetleni g , egyenetlenkedés, harag e Világon, de

látomása 1674-ben volt. Ekkor az Üdvözítő panaszkodott az emberek hálátlanságáról és felszólította szent Margitot, hogy szolgáltasson neki érte elégtételt azáltal, hogy minden hónap első péntekjén a szentáldozáshoz járuljon és hetenként, minden csütörtökről péntekre menő éjjel, egy órai imádást végezzen szent Szive gyötrelmének engesztelésére. A harmadik és a legnagyobb kinyilatkoztatás 1675 jún. 16-án volt. Ekkor szent Margit a legméltóságosab'o Oltáriszentség előtt térdreborulva imádkozott, s Krisztus megjelent előtte, megmutatta neki lándzsával átszúrt Szívét és így szólt: «Lásd eme Szívet, mely az embereket annyira szerette, hogy nem kímélt semmit, hanem önmagát kimerítette és meg-

80

emésztette, hogy nekik szeretetét megmutassa». S ekkor Jézus Szíve átlátszó volt, mint a kristály, tüzet és világító sugarakat árasztott. Töviskoszorú övezte át és a Szív felett egy fényes kereszt csillogott. Majd az Üdvözítő azon kívánságának adott kifejezést, hogy ehhez hasonló képet készítsenek szent Szívéről, azt tiszteletnyilvánításra tegyék ki a templomokba, hogy az emberek érzéketlen szívét ennek szemlélete által meghassa. Ezenkívül elrendelte, hogy a szent Szívnek tiszteletére egy ünnepnapot tartsanak, melyen a szentáldozáshoz minél többen járuljanak, hogy megengeszteljék Őt az elkövetett sok-sok megbántásokért. Az Ür ezenfelül még azon óhaját is kifejezte, hogy minden hónap első péntekjét az Ő szent Szívének ajánlják fel és képének a lakásokban tisztelethelyet biztosítsanak. Megígérte, hogy akik kilenc egymásután követő első pénteken szent Szívének tiszteletére meggyónnak és megáldoznak, azokat nem hagyja szentség nélkül kimúlni e világból. Legvégül pedig parancsot adott szent Margitnak, gondoskodjon, hogy ez az ájtatosság az egész Egyházban elterjedjen. S íme, ezen égi jelentés, parancs után a szent Szív kultusza rohamosan nagy méretekben terjed és Jézus Szíve máris sokak szívén uralkodik, minden ellenségek ellenére is áldásosán. Szent Szívének tisztelete egymásután terjedt el a különböző országokban úgy annyira, hogy Tirolnak lakossága nem egyszer felajánlotta magát Jézus szent Szívének oltalmába s az Ür áldása számtalan esetben velük volt, aminek sokaságát most itt nem sorolom fel. A Jézus Szíve tisztelet a mi országunkba is eljutott s ma már oly nagy méretet öltött, hogy az új templomoknak nagy részét az ő tiszteletére szentelik fel. Különféle egyesületek alakultak, melynek tagjai buzgósággal, imádsággal nemesítik önmagukat, családjukat s ezáltal a társadalmat. Ha beletekintünk hitközségeinkbe, akkor bizonyára azt fogjuk észrevenni, hogy Jézus Szíve kegyelmével ott is szépen működik a lelkekben. Évről-évre, mondhatnám hónapról-hónapra növekedik az első pénteki gyónók száma, kik mind méltókká akarnak lenni Jézus Szívének fentebb említett nagy ígéretére. S ezáltal valóban ebben rejlik a mai kor hitéletének alapja. Mert valóban úgy van : ha mi Jézus Szíve előtt ki tudjuk önteni lelkünk keservét és tőle

veszünk erőt a szentáldozás által, akkor élünk igazán evangéliumi életet. S ezen tökéletes élet elnyerésére ma már mintegy gyermekkorunktól fogva nevelődnek rá az emberek és pedig azáltal, hogy már majdnem minden hitközségben megszervezték a modern pasztorációnak leghathatósabb eszközét: a Szívgárdát. Gyermekeknek igazi harcos csapatát, kik a szent Szív iskolájában erős fegyverekké lesznek Krisztus szellemének terjesztésében. A Szívgárda eredetétől fogva még alig 10 éves múltra tekint vissza és jelszavával : «Jézus Szíve, jöjjön el a te országod», máris hatalmas birodalmat alkot a jámbor, buzgó lelkekből. Igazi apostolokká lesznek a gárdisták, kiket semmiféle szó nem tud elragadni Krisztus igaz egyházától, de az igaz hitben megerősödve másokat is, akik tévelyegnek, megtérítenek. Boldog lehet az a lelkipásztor, akinek hatalmában egy ilyen erős szervezet áll, mert ennek működése kihat hitközségének lelki életére. Ó, bárcsak mindenki megértené e kultusznak magasztosságát; ó, bárcsak a mi hitközségeink se maradnának el Jézus szent Szívének nagy kegyelmétől, mert hiszen végső vonatkozásában az a tisztelet, imádás és szeretet, melyet mi felajánlunk az isteni Szívnek, az a valóságban annak a Jézus Krisztusnak szól, aki miérettünk önmagát a kereszten feláldozta. Éppen ezért kapcsolódjunk bele mi is a Jézus Szíve tisztelők táborába; legyünk mi is első pénteki gyónók ; ajánljuk fel családunkat Jézus szent Szívének oltalmába, hogy elnyerhessük szent Margit apácának tett nagy ígéretét; hogy mi is bensőséges lélekkel sóhajthassuk: Jézus Szíve, jöjjön el a Te országod, áldó kegyelmével, a mi lelkünkben. Bajorországban az Inn folyó mellett fekszik egy híres búcsújáróhely, Alt-Ötting. Ennek templomában a főoltár mögött őrzik a bajor királyok szívét, melyek mindenike szívalakú aranytartóban van. I. Miksa bajor király szíve felett ezen felirat olvasható : «A legjobb szív». Ugyanis ezen király a bajor nép iránt valóban nagyon kegyes és jóságos volt. Ha a nép hálája e király szívét ilyen becsben őrzi és e szép jelzővel illeti, akkor e világ legjobb királyának, az Üdvözítőnek Szívéről azt kell mondanunk «a legeslegjobb Szív», mert ez nem csak egy bizonyos nép iránt, hanem

81

az egész emberiség iránt végtelen szeretettől lángol. Bajorországban e legjobb szívű király uralkodásakor boldog volt az ország, pedig ott csak egy földi király uralkodott, következésképpen mennyivel inkább nagyobb lehet a boldogság azokban az országokban, ahol a «legeslegjobb Szív», Jézusnak szentséges Szíve uralkodik a lelkekben s ahol e Szívet zárják az emberek tiszta életüknek

erényekkel megaranyozott ereklyetartójába : szívükbe. ^Krisztus királynak mi is hálás alattvalói vagyunk. Ezért, mint ilyenek, zárjuk mi is háládatosan szívünkbe az ő legeslegjobb Szívét, hogy az ő uralma alatt a legnagyobb boldogságban, testvéri szeretetben és egyetértésben éljünk öntudatos, igaz keresztényi életet. Dr. Szász László.

> 5 s s ü s » S k í J R « ^ s K s S í S R Í « R Í S - J R Í

Az áldozat. Való történet a cseh megszállás első idejéből.

Csattanós volt a prédikáció. A magja a tisztaság értékelése, a házassági hűség nagy becse, célja pedig a faluban dívó rossz szokások, erkölcstelen életmód, házasságtörés megszüntetése. Az éle azon asszonyok ellen irányult, akik férjük távollétében — hadifogság stb. — nagyon összebarátkoztak az új hatalom megszálló katonaságával. Nagy volt a prédikáció hatása. A jók helyeslőleg bólintgattak, akik pedig találva érezték magukat, szégyenkezve hajtották le a fejüket. Szégyenükben azt gondolták, hogy minden szem rájuk néz, mindenki tudja, hogy kik azok, akikről a prédikáció szól. Majdnem úgy volt, mert az asszonyok házasságtörése, erkölcstelen viselkedése a kis faluban közismert volt. Nagy volt ezért a széttekintgetés jobbra-balra a szentbeszéd hatása alatt, a jók a hatást figyelték, amit a beszéd idéz elő a vétkeseknél. Az asszonyok a fürkésző tekintetek elől szégyenkezve sütötték le szemüket. Nem tetszett ez a fellépés a falusi romlott lelkű asszonyféléknek. Bosszút forraltak ellene és jámbor papjukat bevádolták a megszálló katonáknak. A templomból jövet összesúgtak-búgtak az asszonyok, elmondták az esetet a katonaszeretőiknek és azok kieszelték a tervet a pap elvesztésére. Aznap este sokáig, hosszasan imádkozott Alsó-Domonya lelkésze Jaczkovics Sándor. A nap rég lement, de ő pihenni nem tudott, legalább addig nem, míg meg nem kérleli a haragvó Istent, hogy fordítsa el haragvó ostorát azokról, akik őt oly súlyosan megbántották. Imádkozott rossz Miriapócsi naptár.

útra tért híveiért. Hosszasan, fennhangon imádkozott. Az ajtó erőszakos felnyilása félbeszakította könyörgését. Három fegyveres katona ront be és mellének szegezve a fegyvert, rákiáltanak : Te vagy az a híres domonyai pap, aki mi ellenünk prédikálsz? Hogy ezt máskor ne tehesd és meg ne szégyenítsd asszonyainkat, gondoskodunk róla, elküldünk oda, ahonnan majd többé vissza nem jössz rémítgetni őket tőlünk. Azzal felráncigálják a papot imazsámolyáról és kifelé taszigálják, nagyokat lökve rajta. Kint már vár az autó, a katonaság autója, rajta katonák, kik hasonló szidalmakkal illetik őt. Könyörtelenül megragadják és bedobják az autóba s minthogy reverendája akadályozta őt a felszállásban, nagy siettükben lábát, sarkát odazárják, amikor hirtelen becsukják az ajtót. Följajdul a pap fájdalmában, jaja a szívekig hat s a zajra, autótülkölésre odacsődült nép zokogásba töi ki, de sem a papnak jaja, sem a hívek papjukért zokogása nem indítja könyörületre a vad katonákat. A hívő nép lelkében megrendülve, féltve szeretett lelkipásztorát a veszélytől, a reá váró sorstól, könnybelábadt szemmel kér, könyörög, hogy a vad katonák szívet könyörületre lágyítsa, de hiába. A felelet puskák csöve s vad szitkok, hacsak egy szót is emelnek a pap érdekében. Kíméletet nem ismerő, vad szörnyetegek azok, akik nem indultak szánalomra a lábuknál összekötve heverő papon és megsértett lába miatt fel-feltörő jajgatását durva rúgásokkal, vad szitkokkal némították el. 6

82

Megállt az autó az Ungvár melletti alsódomonyai hídnál. A papot az autóból kilökték — mint egy zsákot, — amint össze volt kötözve. A durvaságra a pap fájdalmasan feljajdult. Felnézett fájó érzéssel kínzóira, bár kegyelmet nem remélt, bár tudta, hogy mi vár reá. Mit is várhat a bárány a prédára leső farkastól? A jó lélek a gonosztól? Szeméből nem esdeklés, hanem a megbocsátás szelíd tekintete látszott és ez a tekintet egy percre meghatni látszott még a vad, könyörtelen, durva katonákat is. De csak egy pillanatra ; a másik pillanatban annál jobban fellángolt szívünkben a bosszúsugallta düh, sarkalva őket, hogy annál gyorsabban végezzenek vele, hogy kioltsák azt a szívet, amely még kínzóit is szeretni és gonoszságait megbocsátani tudta. Az első lövés nem talált. A golyó a szívet kereste és mégis jó messze tőle vágott be a híd lábánál fekvő papba. Közelség, gyakorlott lövés, jól hordó Mannlicher és közvetlen közelből nem okoz azonnali halált. Mi ennek az oka? Nyilván megremeghetett annak az elvetemült katonának a keze, aki lőtt. Talán ő is minden vadságával, elvetemültségével szokatlanul vadnak, elvetemült tettnek találta ennek az ártatlan papnak a kivégzését. Az első lövésre fájdalmas j a j t hallatott a pap, melyet egy újabb lövés — a golyó a szívet találta — örökre elnémított. Kioltotta a durva katonagolyó annak a papnak az életét, aki míg élt, mindenkit csak szeretni tudott, akinek szíve a jókért, de a gonoszakért is dobogott s azok bűneiért — hívei bűneiért, — szűnt meg dobogni. Kiszenvedett vértanú teste a folyóba zuhant, hangos csattanással nyelte azt el a víz, kielégítve így kínzóit, azoknak nagy gyűlöletét. A lelke pedig fölszállt Istenéhez. Akit ő hűségesen szolgált életében. Temetése fényes papi segédlettel ment végbe. A temetést Gebé Péter a mostani

ungvári püspök végezte, az elhunytnak jó barátja. Ott láttam a gyászolók sorában tisztelőit, barátait, ismerőseit s mindenki szemében a részvét könnye szomorkodott. Ott voltak hívei is, azon jó hívei, akik az eset után sírva keresték eltűnt papjukat. Jelentették mindenfelé, sikertelenül. A papjuk nem került meg. Mintha a föld nyelte volna el a katonákat az autóval. Olyan különös volt ez a dolog. Az emberek összesúgtak, gyanakodtak. Végre is megtalálták ők maguk, a víz kivetette drága halottjukat. Hazahozták s most itt gyászolnak. Sírásuk a szívbe markol, könnyet facsar. Szavuk ha kérdem őket — ahogy a temetésen részt Veszek, — zokogásba ful, testük megremeg, jó lelkiatyjuk szomorú tragédiája nagyon a szívükön van. Látszik, hogy mennyire szerették őt, annyira megtörnek, levertnek látszanak. Szétnézek a tömegben, nézem a gyászolókat. Figyelem a hatást, szem nem maradt szárazon ezen a temetésen. Tudni szeretném, ha vájjon azok is itt vannak-e, akik e szörnyű tragédiának közvetlen okai voltak, az asszonyok, akik besúgták a prédikációt a katonáknak, bűntársaiknak? Vájjon sírnak-e, ha itt vannak? Ha itt vannak, akkor azok is sírnak, mert a részvét általános. De nagy elégtételnek venném, ha látnám őket, ha tudnám, hogy kik azok, ha látnám, hogy mennyire bánják már tettüket, hogyan sírnak, hogyan meakulpáznak azok, akiknek igazán van okuk a sírásra, a legnagyobb okuk. A tragikusan elhúnyt testvérbátyja Volt Jaczkovits Mihály hajdúdorog e. m. püspöki vikárius. Azt a román vallási fanatizmus gazsága ölte meg pokolgéppel a világháborút megelőző években, Debrecenben. Ezt a világháborúban, Oroszországban elkövetett árulásaik bérén hízott csehek alávalósága tette mártírrá. Mert mártírok ők mindketten, szent hitünk és magyarságunk vértanujai. Aliquis.

Kevésből ért.

Jó kabala.

— Jössz este a bálba? — Magam sem tudom. Az asszony szeretne menni, de nekem valahogy nincs nagy kedvem hozzá. — Ugy? Akkor hát viszontlátásra — a bálban.

— Mondja kérem — nősüléselőtt állok — melyik hónapot tartja ön legszerencsésebbnek erre? — Én? Októbruárt. — Októbruár? Hisz olyan nincs is. — Épen azért.

GÖRÖO DEMETER ts. k. udvari főnevelő, aranykultsos és udvari tanátsos hazánkfiának, sz. István apóst, magyar király rendje közép keresztes vitézének, több külföldi- és a' magyar tudós társaság tiszteletbeli tagjának

ÉLETLEÍRÁSA, és a' magyar literatura előmozdítása által, valamint a' nevelés pályáján

szerzett

ÉRDEMEI. Kiadta M Á R T O N J Ó ' S E F Professor. BETSBEN, NEMES HAYKUL ANTAL

BETŰIVEL.

1834. -a—=>-4<s»-S—«•

A' D I T S Ő

MAGYAR

NEMZETNEK

KÜLÖNÖSEN A' BOLDOGULT JÓAKARÓINAK SZÁMOS BARÁTINAK ÉS ÉRDEMEI BETSŰLŐINEK LEGMÉLYEBB TISZTELETTEL AJÁNLJA SZENTELI

A> K J A D ( 3

Hajdudorog kiváló fiának s az egész görög-katolikus magyarság egyik büszkeségének ezt az életrajzát nagy irodalomtörténeti értékére való tekintettel közöljük a ritkaságszámba menő eredeti után, — csak a történeti szempontból lényegtelen részletek elhagyásával.

84

Bévezetés. Főrangú szüléktől származottaknak rangjokat fentartani, sőt a' születés gőzerőmíve segítségével^hivatalokra is előhaladni, — könnyűnek tartja a' világ. De más részről megvárja, és méltán, hogy a' fényes eredetű, szerentsésebb állapotú személyek, magokat, hazájok 's altaljában az emberiség javára, ¿¡tündöklőbben megkülömböztessék, 's betseket ehezképest határozza meg. — Minél nagyobb volt születések, annál szembetűnőbbek legyenek érdemeik. Más érzettel ítél a' világ azokról, a' kik ki nem tűnő eredetek, szintúgy mint nem kedvező világi szerentséjek miatt, egyedül elméjek nagysága, tartós szorgalmok közjóra fordítása 's feddhetetlen erköltsök nemessége által, szóval, érdemeiknél fogva a' fényes születésűek rendébe emelkednek. Ezekben a' fényre derült érdemet tiszteli e' világ ; nevek és emlékezetek olly fénnyel ékeskedik, mellynek, mint valamelly személyesített virtusnak, még a' kevélység is meghódol. Minden időben éltek, ma is élnek nevezetes férjfiak, kik, akármelly rangú és állapotú volt legyen születések, lelki tehetségeikkel, erköltsi erejekkel 's tudományjok által, vagy általjában az emberiség boldogítására, vagy különösen hazájok javára munkálódván, magokat világszerte szembetűnőleg megkülömböztették. — így rendelte a' főgondviselés böltsessége, hogy ezek az emberi nemzetnek példaadásokkal mintegy tanitói, nevelői, 's így a' tökélletesedésben előbbre vezérlői legyenek. Illő tehát, sőt a' háládatosság is kívánja, hogy az emberiség boldogítására munkálódott 's ez által kitűnő rangra emelkedett férjfiaknak életrajzok mind a' jelenkornak, mind a' késő maradéknak követésre méltó példáúl közönségessé tétetvén, neveik és tetteik emlékezetben tartassanak. Innen veszik sok nevezetes férjfiak életrajzaik eredeteket. Ezeknek meggondolása bátorított engemet néhai boldogult G ö r ö g D e m e t e r hazánkfia életrajzának kiadására, a' kivel 32 esztendei szoros esmeretségben, bizonyos tekintetben pedig öszveköttetésben lévén, szeretett kedves hazájának javára fáradhatatlanúl munkálódott nemes lelkét közelebbről esmerni szerentsém volt. Különösen kötelez engemet ezenkívül

a' ditsőült eránt viseltetett náládatosságom, hogy emlékezetét kitündöklő érdemeinek előszámlálása által fentartani igyekezzem-

*

a'

Kiadó.

GÖRÖG D E M E T E R , született a' szabad nemes hajdú városok egyikében Dorogon, Szabolts Vármegyében, 1760-ban Febr. 1-sőjén. Attya Görög Demeter és annya Tóth Sára mind ketten nemes famíliából származtak, mint ezt ts. k. aranykultsossá lett kineveztetése bizonyította, mellyre mind atyai mind anyai részről 16 ágra felmenő nemes ősök kimutatása kívántatik. Annyának attya Tóth Fülep számos esztendeig város Hadnagya 's akkoron nevezetes ember volt, úgy hogy róla még most is emlékezik a' maradék. Az udvari Tanátsos attya Görög Demeter hasonlóképpen számos évekig viselte a' városi Hadnagyságot. Magzatai voltak: Márton, Mihály, Anna, Demeter (az udv. Tanátsos) és Mária. Fia Demeter, kiről itt szó van, alsó grammatikai iskoláit Debreczenben végezte. Onnan Bacsinszky András javaslására, ki akkor Dorogi Plebánus volt, későbben pedig Munkátsi Püspök lett, Ungvárra küldetett, 's az 5-dik és 6-dik grammatikai iskoláit ott végezte. Onnan a' N. Váradi Akadémiába küldetett 1779ben tanúlása folytatása végett, hol a' philosophiat 's törvény tudományokat Végezvén, 1783ban ugyantsak Bacsinszky András Munkátsi Püspök tanátslására Bétsbe jött, hogy az itteni ts. k. Universzitásban tanúlását tovább is folytatván idővel a' magyar kir. udvari Cancelláriánál vagy az udvari Haditanátsnáf igyekeznék szolgálni. Itt hallgatta a 'törvények tanítását Zeilern Professortól 1784ben. Ez alatt correpetitiókra, különösen pedig magyar nyelv tanításra fordította G. üres idejét, — melly tanítói foglalatossága közben szerzett tapasztalásának lehet talám tulajdonítani, hogy idővel egy alkalmatos magyar grammatika kidolgozására, Kerekes társával együtt jutalmat tett. — Tsak hamar azomban jó alkalmatosságot nyert G. tudományos tehetségeinek kifejtése 's haszonra fordítása által jövendő szerentséjét megalapítni; mert a' Munkátsi Püspök Bacsinszky ajánlására Gróf

85 Kolonits László mellé nevelőnek 's egyszers mind tanítónak felvétetett.

Megesmerkedvén Görög Bétsben Kerekes Sámuellel, ki itt akkor a' Dobozy-ak mellett nevelői felvigyázó volt, vele társaságba állott 's megnyerték II. Jó'sef Tsászártól az engedelmet, hogy, kiütvén a' török háború 1789-ben Július kezdetével folyóírást adhassanak ki, ezen tzím alatt: «Hadi és más nevezetes Törtenetek.» Ezt harmad fél esztendeig folytatták, ú. m. 1791 végéig, midőn a' török háborút békesség váltván fel, ezen tzím alatt: «Magyar Hírmondó» szélesebb kiterjedésű folyóírás kiadására határozták magokat. A' Hadi Történetek minden kötetének elejét egy egy, azon időben élt, nevezetes nagy ember rézre metszett képe ékesíté, úgy mint: Gróf Hadik András, Báró Loudon Fő Hadivezérek; Baróti Szabó Dávid, tudós Magyar Szerző ; Báró Orczy Lőrintz Hádivezér; és Második Leopold Magyar ország Királya, — jól eltalált és szépen ki metszett képeik. Ezenkívül az öt kötetben 54 rézre metszett képek jelentek meg, mind kiszínelve. Ezek közül némellyek a' magyar gyalog és lovas regementek vitézeit a' törökökkel küzdő helyhezetekben ábrázolják; mások földkép rajzokban (mappákon) a' hadakozás mezejét, vagy nevezetes ütközetek tájjait, vagy pedig várak ostromlásait terjesztik elő, vagy végre a' háborúban előforduló hadi szerek esmertetésére szolgáló rajzokat mutatnak. Különösen említést érdemel a' rézre metszet táblák közű a' magyar lovasság emlék oszlopa, ezen felírással: A' MAGYAR LOVASSÁGNAK, MDCCLXXXIX. Ezen emlékoszlopnak munkás szép rajza több válogatott helyes gondolatokat legjobb ízléssel párosít. Az oszlop egyik oldala felől olvashatni egy helyen a' Hadi vezérek, ismét a' magyar Generálok és Ezredesek neveiket, más mellék rajz táblákon pedig alább a' Regementeket, mellyek a' török háborúban vitézkedtek. A' rajzolt nagy tábla alatt ez vagyon, Faludi munkájából : Ti bátor Seregek Bellóna igaz magzati Jól vitézkedtetek. Ugyan ezen kötetekben olvashatni a' magyar regementek eredetét hiteles kút-

főkből merítve, azoknak történeteit és leírásaikat Az I-ső kötet 281—288 lapjain tettek fel a' Haditörténetek kiadói egy jó Magyar Nyelv tanító könyv kidolgozására 20 arany jutalmat 's a' kinyomtatandó munkából a' Szerzőnek 150 nyomtatványt. A' II-dik kötet 280 lapján ismét 20 arany jutalmat a' következő kérdések megfej8 J tésére : 1-ső. Mitsoda ereje Vagyon az Anyai Nyelvnek, a* Nemzet természeti tulajdonságának (Nationalís Character) fenn tartására? 2-dik. Mennyire segíti a' Nemzet valóságos boldogúlását 's pallérozódását, az Anyai Nyelv gyarapodása; és ellenben mennyire hátráltatja azt, ennek valamelly idegenért való elmellőzése? 3-dik. Mennyiben szükséges a' Magyar Nemzetnek a' Deák nyelv tudása? Ugyan ezen 2-dik kötet 281-dik lapján a' feljebb említett, egy jó Magyar Grammatikának kidolgozására tett jutalmat 50 aranyra szaporította Nunkovits, Szerbi Püspök, G. és K. társakhoz küldött 30 arany által. Mi foganatja lőn hazafiúi igyekezeteknek, azt, az ennek következésében készített Debretzeni^Magyar Grammatika elejbe botsátott Bévezetésből legvilágosabban láthatni, melly, — minthogy ez a' Grammatika már nem kapható, — szóról szóra itt következik. *

É d e s Hazánkon kivül már több esztendőktől fogva való lakásunk nem tsak ki nem oltotta belőlünk annak szeretetét; sőt addig gerjesztette, míg Nemzetünk' javának tőlünk kitelhető előmozdítását egész tehetségünknek tárgyává nem választottuk. Illy eltökéllett szándékkal kezdettünk vólt hat esztendővel ez előtt Hadi és más nevezetes Történetek tzímű munkánk' írásához, melly által igyekeztünk egy részről vitéz Hazánkfiainak tetteket örökre fennmarasztani, 's követésekre nem tsak a' mostani Nevendékséget, hanem"a'Fkéső Maradékot is serkenteni; más részről pedig Nyelvünk' gyarapodását Hazánk' két kebelében terjeszteni, és siettetni virágzását. De e' felett még oda is néztünk, hogy éjjeli 's nappali szorgalmatos fáradozásunknak jutalmából Mások is hazafiúi igyekezetekre ösztönt és erőt vegyenek ; a' minthogy e' részben már szinte el is felejtették

86

velünk, 's felül haladták értékünket közjóra intézett törekedéseink, a' millyenek voltak: résszerént a' hasznos könyvek' írására általunk feltett jutalom-pénzek, és egynehány munkás Tudósok' írásaiknak költségünkön való közre-botsátása ; résszerént pedig némelly elmés Hazánkfiainak a' rajzoló 's mettző mesterségekre való taníttatása, 's az ezek által készíttetett költséges munkákkal a' M a g y a r Olvasásban Gyönyörködőknek meg ajándékozása. Ugyan ezen szíves törekésünknek gyümőltse, az itt jelenlévő Magyar Grammatikának világra jövése is. Feltettünk tudniillik igyekezetünknek mindjárt kezdetében húsz aranyat serkentő jutalomúl, egy jó Magyar Grammatikának írására. Néhai Mélt. N U N K O V I T S G Y Ö R G Y , Szerbi Püspök és Pétsi Nagy-Prépost, értvén illy közjóra tzélozó szándékunkat, azonnal eltökéllette magában, hogy harmintz arannyal nevelje ajánlásunkat. Minekutánna ezen Nagy Hazánkfiának segítségével már ötven aranyat tehettünk vólna fel 1790-dik esztendőben, a' legjobb Grammatika írójának: másfél esztendő alatt négy írott Grammatika küldetett fel hozzánk, és későbbre még egygy ötödik is. Mi a' kezünkhöz jött Munkákat elsőben is Erdélybe küldöttük megítéltetés végett, a' Kolozsvári és a' Nagy-Enyedi Fő Oskolákbeli Tudós Professzorokhoz, kik a' Nemzet' javáért hozzájuk intézett kérésünket örömmel fogadták, 's édes kötelességeknek tartották annak tellyesítését. Ügy szándékoztunk, hogy Magyar-Országon is több rendbéli Itélőbírák által megvisgáltassuk azokat, a' minthogy Erdélyből által is szállíttattuk Debreczenbe. Megesmérték itt is a' Visgáló Tudósok, hogy a' Grammatikáknak, kivált háromnak Érdemes írói, nem tsak nagy fáradsággal, hanem valójában tudós Emberekhez illendően dolgoztanak: de egyszersmind a' szorgalmatos visgálás és elmélkedés közben, sok a' félék ötlöttek az Itélőknek elméjekbe, mellyek a' Nyelvtanítókönyvekből vagy kimaradtak, vagy változást kívánnának némelly dolgokra nézve. Jegyzéseket tettek tehát magoknak a' Tudós ítélők, melylyeket eleintén tóldalékúl akartak egygyik Grammatikához adni ; de bővebb megfontolás után sokkal helyesebbnek és erányosabbnak látták, hogy magok készíttsenek e g y g y e t, mellyben igyekezzenek a' Magyar Nyelvet nem

tsak Históriai módon ; hanem annak eredetét, természetét és tulajdonságait is, a' mennyire telhetik, Filosofiai módon előadni. Igyekeztek is valójában, és ez az a' Grammatika, mellyet a' Titulus szerént, egy Magyar Társaság, az az, a' Tudós Itélőbírák készítettek Debreczenben. A' jutalompénzből mindazonáltal' részt venni nem kívántak : elegendő jutalomnak tartották hazafiúi készségeket kinyilatkoztatni, 's Nemzeteknek javát tehetségek szerént előmozdítani. E' szerént a' fennmaradóit ötven aranyat fordíthattuk volna mi ezen Grammatikának különben is igen költséges nyomtattatására, ha magunkat az azokról tett Híradásunkhoz szorosan akartuk vólna tartani ; de meggondolván, melly szükséges dolog légyen a' Nemzeti Nyelv' gyarapításának zsengéjében a' fáradságos hazafiúi törekedéseket gerjesztgetni: felosztottuk a' jutalom-pénzt a' Grammatikák' írói között, még pedig a' három rendbéli Bíráknak részrehajlás nélkül való ítéletek szerént, olly formán : hogy 26 aranyat annak adtunk, kinek Munkája, a' többekhez képest leg-erányosabbnak találtatott; a' még megmaradóit 24 aranyból pedig egygyenlő részt vettenek a' több Grammatikák' Készítői, kik ha nem olly szerentsésen is, mint az első ; mindazáltal hasonló hazafiúi tűzzel szorgalmatoskodtak Nyelvünk' tulajdonságainak kinyomozásában és rendbeszedésében. A' leg-jobbnak Ítéltetett Grammatika következendő fontos mondással vólt megjegyezve : Grammatica est Philosophia verborum subtilis et acuta, és ennél fogva tudtuk-meg, hogy Tudós írója, Földi J á n o s Ür, Orvosi Tudománynak Doktora ; ez előtt Nemes Szabad SzathmárNémeti Kir. Városának, most pedig a' Tek. Nemes Hajdú-Városok' Kerületének rendes Orvosa. — A' más három Grammatikák közzül az elsőnek jegye ez : Zoile!

res

alia

est, quam composuisse libellos : Zoile! Fac librum: Zoilus altér ero.

Érdemes Szerzője, Debreczeni Nemes Lakos Tudós Veres Mihály Ür. Azt pedig, melly mellett a' bépetsételtt tzédula illy felülírással küldetett hozzánk: Választott mondások, 's belől a' tzédulában két mondása vólt Sz. Hieronymusnak, készítette Benkő László Ür, N. Nagy-Enyedi Reform.

Kollégyiombéli Togátus-Theologus. A' har madikat következendő versekkel: Engem' az írásra, Nyelv-pallérozásra, Nem a' jutalom hív, Hanem a' Magyar szív. jegyezte-meg annak Tudós írója, Gyarmathy Sámuel Ür, ez előtt Tek. Ns HunyadVármegye Doktora' most pedig Mélt. Gróf Bethlen Gergely Úrnak, Fels. Erdély-Ország' Fő Kormányszéke' Titoknokjának HáziOrvosa. A' későbbre illy jegy alatt: Vis uníta fortior, hozzánk érkezett Grammatikának Érdemes Szerzője, C s í k i Szent-Domokosi Kerestaly Ignátz Űr Gyula-Fejérvári Püspökségbéli világi Pap ; ki úgy emlékezik Elöljáró-beszédében Egri Megyebéli világi Pap Kassai Jósef Orról, mint a' Nyelvtanító-könyvnek készítésében nagy segítséget mutatott Társáról. E' két szívesen fáradozott Hazafiaknak illendőképpen fogunk kedveskedni a' kijött Grammatika' nyomtatvánnyaiból, mellyekből el nem múlatjuk részeltetni a'több Grammatikáknak Tudós íróit is. Vajha ezen Grammatika felbuzdíthatán Tudós Hazánkfiait, a' még most ebből elmaradott tárgyaknak is kimunkálására, és egy jó M a g y a r L e x i c o n eránt való szíves szándékunknak hathatós elősegítésére. Vajha ösztönül szolgálhatna Nyelvünknek közönséges megkedvellésére, és az ebben való erősödéssel egygyütt minden más hazafiúi kötelességeknek is megesmérésére 's tellyésítésére. — Mi, a' míg elünk, Hazánknak élünk. Költ Bétsben Május' elein 1795-dik esztendőben. GÖRÖG é s

KEREKES.*

Mennyire igyekezett Görög, társával Kerekessel együtt, tiszta hazafiúi buzgóságból, és minden önhaszon keresés nélkül, nemzetünk javára munkálódni, azt ugyan az itt közlött Bévezetésből is láthatni ; de a' kik az előadottakat környűlállásosan 's egész kiterjedésekben tudták, és őtet közelebbről esmerték, még inkább meggyőződhettek felemelkedett lelke és nemes gondolkozása felől. Erre nézve, A' 14-dik lapon mondottakhoz, bővebb felvilágosítás végett járulhatnak még a' * Kerekes Sámuel Debreczeni togatus deák korában Miskoltzi név alatt volt esmeretes.

87

következendő, hiteles írásokból vett jegyzetek. Az említett némelly elmés Hazafiak száma n v n l a * . r a ' z o 1 0 ' metsző, festő és könyv1 t^ítottak^ ^ é ntanulások t 6 ' r í közben Í T * npnypi va» , r' eés zs: ?zz esr ent

Ezek közül idővel j S e ? ^ ^ , ^ váltak, mint: Falka, Budán a' typo„ ra phiai szép betűk metszője ; Junker, Bétsben a' legszebb írásmetsző ; Bikfalvi, és Czetter, igen jeles rézmetszők, —kik l<özűl az utolsó idővel Oroszországba költözött, — 's többek mások. Azonban G. és K. nem tsak a' hazai nyelv és literatura gyarapítására fordították figyelmeket, hanem más tekintetben is nevezetesen a' gazdasági szorgalom ébresztése által, kívántak hazájoknak hasznos szolgálatot tenni. Megtetszik ez a' következő példából, melly hivatalos írásból vagyon kivéve. — A' kézi mívek, (manufacturák) és fábrikák jelesen kezdének II. Jó'sef Tsászár országlása alatt virágozni ; valamint a' mezei gazdaságnak minden ágai díszleni. Emezek közül a' Lóhere (Trifolium) termesztése nagyon elterjedett volt az Ausztriai tartományokban, minthogy annak a' marhatartó gazdák, — kűlönvetve — a' jászolos marhák tartásában, valamint a' réti széna jobbításában vagyis kövérítésében szembetűnő hasznát tapasztalták. Hogy tehát a' gazdaságnak ezen ágát, a' lóhere termesztést a' magyar hazában is elterjeszthessék, 's közönségesen esmeretessé tehessék, nagy mennyiségben vettek lóheremagot, 's azt, termesztése módja és hasznavétele felől írott, és hozzá kaptsolt világos útasítással együtt, a' két magyar hazába, mindenfelé szinte ezer helyekre széllyelküldözték. (Az ország 15 megyéjére terjedt) utazása közben igyekezett Görög minden vármegyében annak kimetszett, vagy rajzoltt mappáját megszerezni, statistikai jegyzeteket öszveszedni, feltett szándéka lévén már akkor, Magyar ország Vármegyéinek mappáit kimetszetni, 's egy Átlósban kiadni, a' mit végre is hajtott. Végezvén G. az ifjú Gr. Kolonits László nevelését, 1795-ben Hertzeg Eszterházy Miklós fiának, az ifjú Hertzeg Eszterházy Pálnak nevelőül választotta. Politikai folyóírás kiadására Magyar Hírmondó tzím alatt a' felsőségi engedel-

88

met 1791-dik eszt. végén nyervén meg Görög és Kerekes, azt 1792-dik elején megindították ; noha akkor Bétsben Szatsvay Sándor is adott ki Magyar Kurir név alatt politikai, és sokak előtt nagy kedvességet nyert hírlapokat, mellyeket 1786-tól kezdve későbben 1792-nek végéig ő és segédírója Pántzél Dániel szerkezteitek. Ekkor kéntelen lévén Szatsvay az Újság redactiójáról lemondani Dr. Decsy Sámuel nyerte

Koszorús leányok egy csoportja a sátoraljaújhelyi harangszentelésen.

meg annak folytatására az engedelmet 1793-ban ; Pántzél Dániel pedig ugyan akkor Magyar Merkúr név alatt kiadandó hírlapokra nyert engedelmet, úgy hogy Bétsben egyszerre 3 politikai újság jelent meg és tartott 1793-tól 1798-ig, midőn ezen két utolsó hírlapok írói, látván, hogy a' Hírmondó mellett külön külön fenn nem állhatnak, társaságba állottak, 's újságaikat Magyar Kurir név alatt egyesítették. Az ifjú Hertzeg Eszterházy Pál nevelését által vévén Görög, már keveset dolgozhatott a' Hírmondóba. Ennek szerkeztetését egészen általvette Kerekes, úgy, hogy G. maga részéről Magyar ország Vármegyéinek rajzoltatásával és kimetszetésé-

vel foglalatoskodjék míg e' végre segítő társat választand. Egy Magyar Átlásban az Ország 52 Vármegyeinek, a' Határőrző Regementek Vidékeinek és a' hozzá tartozandó Repertóriumnak kiadása, az akkori időben, midőn még tsak kevés Megyéknek voltak kimetszett és rajzolt jó mappái, mind a' felette fáradtságos mind a' tetemes költséggel járó munka miatt, kétséges kimenetelű igyekezetnek tartatott. A' honnan boldogult Gróf Festetits György, az a' nagylelkű MagyarMaecenás, ezt mérész gondolatnak szokta nevezni, de a' mellett Görögöt feltett szándékának végre hajtására nemtsak serkentette, hanem minden Mappa kimetszetésének költségét, mellyre más pártfogó nem találkoznék, magára vállalta. E' szerént, a' M. Atiásnak 62 táblái közt, 41 Vármegyék Mappái Gróf Festetitsnek, mint ezen hazafiúi igyekezet leghathatósabb Előmozdítójának vannak ajánlva. — Ezek közül hat Vármegyék földképei későbben jobb rajzolatok szerént újra kimetszetvén, más pártfogóknak ajánltattak. — Melly sok és hoszszas munka kívántatott légyen ezen feltett szándéknak végrehajtására, megtetszik abból, hogy az első Mappák 1795ben adattak ki, 's mégis az egész Atlás tsak 1811-ben, és így 16 esztendő lefolyta alatt mehetett tökélletességre, akkor is tsak Görögnek szerentsés helyheztetése segedelmével, úgymint a' kinek kérésére az Udvari Hadi Tanátstól Magyar ország — Josephina Mappa név alatt esmeretes 165 nagySectiókból álló földképe reversalis mellett kiadatott, a' végre, hogy a' Vármegyék Mappáinak situatióit a' hol szükséges lenne a' szerént igazíttathassa. Az így reducaltatott Mappák rajzolatai többnyire mindenkor leküldettek a' Vármegyékhez, azzal a' kérelemmel, hogy azok a' Megyékbeli rendes Inzsinőrök által megvizsgáltatván, szükséges igazításokkal küldessenek viszsza. Arra továbbá, melly sok költségbe került a' Magyar Atlás kiadása, elég legyen e' kettőt említeni; 1-ször, hogy Gróf Festetits György minden egy egy Mappa kimetszésére 150 for. ajánlott, idővel pedig papiros pénzben, ennek betse Változván, azon summát mindenkor nevelte, úgy hogy, a' mit nagy lelkű Maecenásunk erre áldozott, hat ezer forintnál többre ment; 2-szor, hogy Görög a' Mappák rajzolására 's reductiójára tőbb esz-

89

tendeig tanult jeles Inzsinőrt és Rajzolót bizonyos fizetéssel tartott, sőt 1802-től 1804-ig három esztendeig két rajzoló Inzsinőr, Winter és Agneton, dolgoztak naponként bizonyos órákon, mindenik 600 for. esztendei fizetéssel; kiknek neveiket több Mappák alatt láthatni. Kerekes Sámuel 1800-ban meghalván, az Újság redactióját Orvos Doctor Sándoréi Jósef folytatta egy ideig. Ez alatt a' Hírmondó intézete kettős tzéljának végrehajtására a' hazából ketten hívattak meg,

1801-ben Januáriusban jött Bétsbe, 's leginkább a' M. Atlás mappáinak rajzoltatásával; kimetszetésével, és a' Repertórium készítésével foglalatoskodott. A' Magyar Hírmondó szerkeztetésére Császár Jósefet hívta meg Görög, ki akkor a' Göttingai Universzitásban tanult, a' honnan viszsza jővén az Üjság redactióját 1802-ben általvette és azt mintegy másfél esztendeig folytatta, míg annak 1803-ban, midőn 0 Felsége Görögöt udvari nevelővé kinevezte, időközben meg kellett szűnnie,

A makói Mária-kongregáció. (Középen dr. Torna László esperes és Qroholy Jenő slelkész.)

ú. m, Munkátsról Kömlei István Ref. Prédikátor, a' Szükségben Segítő könyv egykori fordítója, és Márton Jó'sef, (ezen Életleírás kiadója), ki akkor a' Lőtsei jymnasiumban Professor volt. Kömlei 1800-ban, őszszel Bétsbe jővén az Újság redactióját általvette, de tsak hamar elbetegesedett. Ámbár Görög mindent elkövetett, hogy K. Orvosok segedelme által egésségét viszsza nyerhesse, 's őtet végre ts. k. udvari főorvos Báró Quarin által gyógyíttatta, rajta segíteni nem lehetett; a' honnan az orvos tanátsára, familiájához 1801-ben Munkátsra viszszatért, és kevés napok múlva meghalálozott. K. betegsége sulyosodván, a' Hírmondó szerkeztetését rövid időre M. vette által, a' ki Lőtséről

és mintegy 1300 előfizetői a' M. Kurír íróinak adattak által. A' Vármegyék Mappáinak kiádását azomban Görög folytatni kívánván ; minthogy már akkor (1803-ban) mintegy negyven mappa volt részszerént kimetszve, részszerént a' kimetszetésre készen lerajzolva, — megnyerte, hogy annak intézete tovább is a' Hertzegi háznál maradván a' rajzolók ott dolgozhassanak. Itt a' helye, hogy Magyar és Erdély országnak Lipszky által X I I . Sectioban kiadatott nagy Mappájáról emlités tétessék. Ugyan i s : Lipszky Kapitány (későbben Fő-Strázsamester, B. Frimont Huszár Regementjében) 1802-ben Bétsbe jővén, kérte Görögöt, hogy mivel ő (Lipszky) Magyar

90

és Erdély országnak Generális mappáját szándékoznék kiadni, lenne ebben segítségére. — G. készséggel általadta nemtsak a' már addig kimetszetett Mappákat, hanem a' kimetszetésre elkészült, sőt a' még nem reducaltatott rajzolatokat is megengedte lemásoltatni, úgy hogy Lipszky Kapitány ez által negyven egynehány Mappáknak jutott birtokába,mellyeknek egy részét, t. i. a' rajzoltakat; itten 1802 és 1805-ban pattantyúsok által olajos papirosra lemásoltatta. — Méltán tsudálkozhatott Görög, midőn 1808-ban a' L. Mappáját, nem egy táblán, a' mint ő gondolta, hanem XII. Sectióban kiadatva meglátta, 's nem állhatta meg, hogy midőn a' történetet mindennapi Jegyzetei közzé beírta, Virgiliusnak ezen szavait utánna ne vesse : «Sic vos non vobis /» Az itt említett gyönyörű rajzolatok Hertzeg Eszterházy Könyv- 's Képes tárában vannak 's mint maradandó bizonyságai a' G. hazafiúi nemes buzgóságának 's a' nemzet oltárára készített áldozatinak ; sőt más tekintetben is megnézést érdemelnek. A' következő 1803-dik eszt. elején magához hívatván Ő Felsége a' Tsászár Görögöt, réábizta, hogy készítsen egy tervet (plánumot), a' kis Főhertzegek, nevezetesen pedig a' Koronaörökös Főhertzegnek majdan munkába veendő nevelése és taníttatása jnódja felől. A' bényujtott nevelésterv, Ő Felségének kegyelmes helyben hagyását megnyervén, Görögöt udvari nevelővé méltóztatott kinevezni. Újra kiütvén a' frantzia háború 1809ben Április elején, a' Frantziák nagy erővel nyomultak Béts felé, 's már Május 9-dikén a' fővárost ostromlották. A' Tsászárné Mária Ludovika a' Főhertzegekkel és Főhertzegaszszonyokkal Budára ment, a' hol Ferdinánd Koronaörökös Főhertzeg-

hez Ájóvá Báró Erdberg neveztetvén ki, Görög nevelőül a' hét esztendős Ferentz Főhertzeg mellé rendeltetett, a' kinél mint Főnevelő 15 esztendőt töltött 1824-ig, midőn a' Főhertzeg házasságra lépvén, Görög nyoltz ezer ezüst forint penzióval nyugodalomra botsáttatott. Méltó itt a' Boldogultnak Grinzingi igen nevezetes szőlejét is említenem, mivel az a' Magyarok figyelmét több tekintetben megérdemli. — Görög a' felséges Tsászártól nyert engedelemmel külső országi Követeinkhez és Consulainkhoz folyamodhassák, 's általok a' legnemesebb bortermő szőlőfajait minden országnak megszerezhesse 's idővel azokat bortermesztő ausztriai birtokokban elszaporíthassa. — Következése az lőn, hogy mindenünnen, különösen Frantzia országból 1812-ben, az akkori Frantzia Tsászár parantsolatjára, rendkívül nagy számmal küldettek Bétsbe minden nevezetes szőlőfajok veszszői, mellyek részszerént itt Béts bástyáján, az akkor úgy neveztetett Paraditsomkertben, részszerént a Schönbrunni és Laxenburgi kertekben ültettettek el. Ebből az idegenországi szőlőfajok gyűjteményéből 8—9 esztendő alatt sok ezer veszszők és 1, 2, 3 esztendős tőkék vitettek innen Magyar Országra. Eleven emlékezetekben lehet Görög igen sok hazánkfiainak azért is, hogy ő, vagy maga közbevetése, vagy barátságos tanátsadása sőt vagyona által is legnagyobb készséggel 's igaz lélekkel igyekezett a' hozzá folyamodóknak segítségül lenni. Eltűnt egy fénylett tsillag tudományos egünkről, Elhúnyt a' nevelők 's egy haza dísze GÖRÖG 1

Jó számoló.

Látási zavar.

— Feri ! Hányszor mondtam már, hogy légy csöndben? — Ma már hatszor, papa.

— Ez a hölgy azt állítja magáról, hogy huszonöt éves. — Hm . . . nem tudom . . . lehet, hogy a bor teszi, amit megittam, de én kétannyinak l á t o m . . .

Háziszerek. — Jaj, annyi bajom van a szőnyegtisztítással. Mondd, kérlek, te mit használsz? — Hát — én is sok mindent kipróbáltam már, de még eddig a férjem bizonyult legalkalmasabbnak.

Modern hajszínek. — Mondd, mióta ismered ezt a szőke hölgyet? — Szőkének — két hete.

Bátorság iskolája. i. Menyegzőt ülnek Sólyomkő várában, a szép Perényi Judit tartja lakodalmát a gazdag Osztróczy Menyhérttel. Nem látott még az a vidék ekkora úri sokadalmat soha : hét vármegye famíliái jöttek oda össze, annyian, hogy el se fértek a szűkecske várban s a felinél többet alant, a faluban kellett elszállásolni. Van felfordulás. — A cifra cselédek meg a hajdúk ugyancsak sürögnek a hintótábor meg a boros kádak körül; odább már égnek a máglyák és sütik az aranyozott szarvú ökröket a népnek. Odafent a kis kápolnában csak a főembereknek jutott hely, sokan kiszorultak és bizony voltak elegen, akik békétlenül csóválták a fejüket. Főleg a sárosi, abauji meg a még messzebbről jött urak. A Keczerek, Ráthonyiak, Becskyek meg Maróthyak a tizenhárom vármegyét emlegették, meg azt, hogy minek is hívták őket ilyen lakodalomba? A várnagy, a kemény Mochkos Ambrus, megsodorta deresedő bajuszát és mérgeset koppantott a kardja rezes végével a templom lépcsőjére. — Haj, ki hitte volna — dörmögte — hogy az én uram kuruc leánya még egy főlabanc fiának esküszik örök hűséget! És én voltam az, aki leeresztettem az emelcsős kaput a l a b a n c n a k . . . Beste gazember vagyok, ha tudná, megfordulna a sírjában öreg Perényi Ádám ! Elhallgatott, mert mögöttük akkor jelent meg a násznép a kápolna ajtajában. Elül jött mindeneknél díszesebb, de németes ruhában Pálffy uram, a násznagy.

Mennyi bécsi pántlika meg ordó borította a gőgös mellét! — Ezt a plundrás urat is inkább a csatatéren látnám magammal szemben! — súgta Maróthy Gábor. A násznagy után jött az aranypálcás két főgazda, a menyasszony részéről Serédy Szaniszló, a vőlegény részéről Forgách uram, mindketten királyszín atlaszban, — mögöttük sorakoztak a zöldpálcás algazdák : Figedy, Szuhay, Justh és Weér Mihály uramék meg még többen. A vőfély, Csáky István, nagyon megbecsülte a tisztjét, mert a lakodalomra akkora szakállt eresztett, hogy alig ismertek rá. Bámulták is érte . . . Végre megjelentek az ifjú boldogok. Nehéz kamukából gyöngyös fehérruha volt Perényi Juditon, de sápadt arcát alig lehetett látni az ezüstcsipkés fátyoltól. Szinte félénken nyújtotta neki kezét a vőlegény. Nem volt csúnya gyerek Osztróczy Menyhért, sőt inkább tán' még csinos is, — de afféle leányosképű, bámész úrfi, kiből az apja oktalan kényeztetése és még oktalanabb zsarnoksága tehetetlen bábut csinált. Most is olykor szégyenkezve pislogott hátra, nem haragszik-e meg rá valamiért az öreg Kristóf? . . . Az ifjakat követték az örömszülők. Törődöttnek s még boldogságában is aggodalmasnak látszott^ Perényiné, a sokat szenvedett Serédy Éva, de oldaláról csak annál pöffeszkedőbben nézett széjjel a nagyszakállas Osztróczy Kristóf. A vén róka hát mégis győzött, fiáé lett a büszke Perényi-leány! A vacsoránál szokás szerint szembe

92

Anyja búsan ragadta meg a kezét és suttogva csitította sokáig. Azalatt az udvarló leányok sietve adták rá a vontarany tarcolánszoknyát, a tízrend galonos fátyolkötőt és belebujtatták a zöldbársony korcoványderékba. Karikapárta helyett kontyravaló pártát tettek a fejébe, erre rá a virágkoszorút. Végül a nyakába akasztották azt a drága medályt, melyre az öreg Osztróczy a fia képét iratta fortélyos eledellel. Nehéz volt ez a medály a szegény Judit keblén, alig tudott lélegzeni tőle. — Jó — suttogta végre — a maga kedvéért hát megteszem, édesanyám... Atyám — tette hozzá aztán feltekintve — látod-e ezt? — Én is atyádra gondolok — biztatta Perényiné — hisz az ő leánya vagy te és ha akarod, vitézt csinálsz te a leggyávábból is! Te rajtad áll, hogy kuruccá legyen a labanc... — De anyám ! II. — Igen, leányom, meglásd, te lész az Odafent az ebédlőpalotában már han- uradnak bátorság-iskolája! gosan járta a mulatság. Felváltva játszott Juditnak megdobbant a szíve, tán' a két familia zenekara, az algazdák nógat- felelni akart volna, de kopogtak az ajtón, ták a lusta ivókat; a főgazdák pedig arany- sürgették, jöjjön már. Mikor belépett a pálcával igazgatták a köszöntők sorát. terembe, hirtelen abbamaradt a lapockás Vígan voltak, csak Pálffy uram, a nász- meg süveges tánc, a násznép rendet állt s a nagy türtőztette magát: ő csak félrészeg- zenekar a menyasszonytáncra kezdett rá. ségig ivott, mert neki még a menyasszonyt Pálffy uram kézenfogta Juditot, hármat kellett elbúcsúztatnia. Végre felkeltek és fordult vele, aztán letérdeltette az anyja Serédy uram kezdte osztani a táncot. Ju- elé. Elkezdte a mondókáját s miután nevédit sápadtan állt ki, de alig tudta bevárni, ben megköszönte a nagyasszonynak, hogy hogy hármat táncoljon Menyhért úrral, — felnevelte s ilyen jól férjhez adta a gyerfutott a karjaiból fel a hálóházba, hogy a mekét, a vőfély kezére adta a leányt. harmadik lakodalmi ruhát magára öltse. Csáky uram daliásan fordult vele hármat Anyja aggódva követte. s aztán a szövétnekes ifjak kíséretében az Odafent elemi erővel tört ki a leányból ajtóhoz lejtett. Nyilt ez az ajtó és Menyhért visszatartott indulata és keserűen zokogva úr jelent meg benne. — Csáky István ekkor kardot rántott s ildomosán levágta a borult rá szuperlátos nyoszolyájára. — Nem bírom tovább, anyám ! . . . — koszorút a Judit fejéről. tört ki — egy ilyen pipogya embernek — Megkapta a leányt! — harsogott a adjam oda éltemet, ki az apja köntöse alatt násznép. Odakint dördültek a mozsarak, kuksol és azt sem tudja kimondani, hogy de a Kristóf úr hangja túlkiabálta a lárszeret? Egy ilyen anyámasszony úrfinak mát. Gőgösen parancsolta: áldozzam magamat, én, a Perényi Ádám — Most pedig lóra urak, hintóba aszkuruc leánya, kinek hős kellene, hogy szonyságok! Tágasabb az én osztróci kasszeressem? télyom, ott folytatjuk a lakodalmat. Job— Leányom — kérlelte a nagyasszony ban fog ott ízleni holnap reggel a mézes bor meg a csókos-pohár ! . . . — szegény, beteg anyádra g o n d o l j . . . Kezét nyújtotta az öreg Perényinének s — Itt hagyjam ezt a hű fészket — folytatta Judit, — elmenjek közéjük velük együtt ünnepi rendben indult el az labancnak, uraljak egy ilyen gyáva legényt, egész násznép. Az esti napfényben csakkinél még én is jobban forgatom a kardot? hamar csillogó, hosszú kocsisor kanyarodott el Sólyomkő alatt a szomszéd völgy A szemem ég ki a szégyentől! ültették a fiatalokat. Menyhért úr még mindig nem nyitotta ki a száját, lopva csak akkor mert a leányra pillantani, ha az apja elfordult. Nézte szégyenlősen, álmélkodva, mint olyan valaki, aki nehéz álomból sehogyse tud a férfias boldog valóra felébredni. Judit egész idő alatt néma gőggel bámult az ügyefogyott úrfira, de mikor a hálóházba tértek, nem birta tovább és tiltakozó zokogással borult az anyja nyakába. A búcsúzásnál némán állottak egymással szemben ; Menyhért úr megilletődve pillantott Juditra, mint valami bálványra. Apja egyre bökte az oldalát, hogy szóljon már, utóbb rá is rivallt; erre aztán félszegen csókolta meg a leány köntösének a szegélyét. — Édes szívem, húgom — kezdte a mondókáját akadozva — köszönöm, amiért megengedte, hogy szeressem . . .

yj

felé, Osztróc iránt. Vigan vágtattak elül a kacagányos örömmondók. . . . Az üveges hintóban sokáig szótlanul ültek egymás mellett a fiatalok. Félénkebb volt Menyhért úr, mint valaha s csak egyre irult-pirult. Végre megragadta Judit a karját és büszkén nézett a szemébe: — Hallgassa meg, kegyelmed, a szómat. Most már Isten előtt urává lett Perényi Juditnak, hát legyen is igazán az urammá, akire feltekintek! Ébredjen ebből az álmos mulyaságból, mert különben baj lesz; én magát addig nem szeretem, amig nekem parancsolni nem tud1

Hát csakugyan tágasabb volt Osztróc, mint Sólyomkő; a császárvédte labanc kastélynak nem kellettek olyan bástyák, mint a kuruc sasfészeknek. Csupa bécsi szuperlát meg flandriai kárpit volt a szobák öltözéke; csupa kincses pohárszék az ebédlőpalota. Mochkos Ambrusék ugyancsak összenéztek, mikor az öreg Kristóf olyan pöffeszkedve mutogatta drágaságait . . . De azért vigan ültek az estéli lakomához; tartott is a barátság egy darabig, csak utóbb, mikor már sokat ittak, fordult rosszra a dolog. Éjfél után történt. Az öreg Osztróczy kezdte. A sok köszöntő után a bor elvette az eszét, nem fért többet a bőrében. Izgága mód politizált, piszkálta a kurucokat. Dicsérte a császár atyai szívét, szidta Thökölyt meg azt az egész nációt, mely úgy fújja a gőzölgő szenet utolsó romlására. Egyre hevesebb lett a vita, veszedelmesebb a hangulat. A Kecze-

¡ » f ó t - s r - m o r e 4 s ha'" rtui0rui>> vagva egy cinkupát - Jobb lesz erről nem beszélni -

tódí-

A makói templom belseje.

totta Ráthonyi Lőrinc — majd még olyat koppantunk a labancok ujjára, hogy a fejük is lehull tőle ! Az öreg Kristóf pökhendi gúnnyal nézett a békétlenekre. Tántorogva kelt fel. — A császári sas még csak meg se fogja az olyan legyeket, mint kegyelmetek ! . . . Hát én poharamat emelem arra, akinek leghívebb szolgája vagyok, a császárra . . . A kurucok felugráltak.

94

— Még királyt se mond? — Eb ura fakó ! Éljen Rákóczi! Zavar lett. A vasas generális, ki a főherceg képét viselte s külön emelvényen evett, lefutott onnan. Tüntetően koccintott a háziúrral meg Pálffy urammal. — Csak azért is Rákóczi! — kiáltotta Becsky Pál — jön már . . . A főgazdák és asszonyságok hasztalan csitították a társaságot. Talpon volt mindenki. A Keczerek odaszaladtak az asztalfőhöz és ugyancsak rángatták a tétován álló Menyhért úr köntösét. Utóbb már mind a két tábor köréje sereglett, húzogatták jobbra-balra. Judit a kurucpárt felől állt és halálsápadtan nézett férjére. — No, Menyhért — sürgette Weér Mihály — széna-e, vagy szalma? A kurucleány ura velünk koccint! Judit az indulattól reszketve emelte föl a maga kristályát: — Velem koccintson, kegyelmed . . . Menyhért csak küzdött magával, de aztán megindult a kurucok felé. — Micsoda? Ide mellém, kölyök — dörögte Osztróczy Kristóf és dühösen rántotta vissza a fiát — rebellisekkel nem koccintasz! A leány kiejtette kezéből a poharat. — A menyem is idejöjjön! — kiabált az öreg magából kikelve — parancsolom... Judit megragadta a mellette álló Mochkos Ambrus karját és büszkén vetette föl a fejét. — Majd megmutatom én ! — lármázott tovább Kristóf úr — az én házam a császár háza; Tudjátok meg, az én fiam már a császár katonája ! — Igen ! — pattogott a bécsi generális egy pergamentet csapva ki — itt az udvar ajándéka kapitányi kinevezés Melchior von Osztróczynak a Heister-vasasokhoz ! A meglepetés moraja húzódott végig a társaságon. A leány felsikoltott: — Menyhért, hát feleljen kegyelmed!... — Nekem felelsz, hogy elfogadod-e! — vágott közbe az apja. És mindannyian látták, parancsoló tekintete alatt a fiú szégyenkezve hajtotta le a fejét. A zaj nőttön-nőtt — mondják, néhányan már kardot is rántottak. — Rákóczi, Rákóczi! — hangzott. — Igen — szavalt Kristóf úr a Menyhért vállára téve a kezét — jövő héten majd a ti Rákóczitok ellen rukkol a fiam ! Ami ezután történt, azt a zavarban

kevesen vették észre. Mochkos Ambrus villogó szemmel szólt oda Judithoz: — Hallotta-e ezt a Perényi Ádám leánya — Hallottam, Ambrus bátyám — lihegett a leány — labanchoz még hozzá mentem, de vasasnémet hitvese nem leszek soha ! Menjünk . . . — Megszökött a kisasszony-feleség ! . . . Harmincan is vitatkoztak egyszerre: kivel szökött meg? Számolták : Mochkos Ambrus sincs itt, sem a Keczerek, sem Maróthy, sem R á t h o n y i . . . Fegyveresekkel, cselédekkel összeszámoltak vagy ötven szökevényt. Mind elmentek a kurucok! Osztróczy Menyhért ott állt a terem közepén magányosan. Gúnyolódó szavak estek már körülötte . . . Ő azonban felvetette a fejét és ahogy tekintetét körülhordozta a násznépen, a mosolygók elkomolyodtak. Csoda volt azt l á t n i . . . Olyan volt az, mint egy ébredés, mintha élete eddigi mulya álmából most riadt volna fel a férfias valóságra. Valami, ami eddig rejtve maradt lelke legmélyén, most végre megmozdult és nehezen küzdve ki az utat magának, végre kitört belőle. Rekedten kiáltott f e l . . . A homlokához kapott, majd, mintha csak most vette volna észre, megzörrentette kardját. Tágranyitott szemei letiltottak az arcukról minden gúnyt, minden sajnálatot. — A lovamat! — szólalt meg kiegyenesedve. Mindenek utat nyitottak neki, még az öreg Kristóf is meglepetve állt félre. Elvágtatott a sötét éjtszakába. IV. A reggeli első napsugárral lódobogás hallatszott. Tépett lakodalmi öltönyben Osztróczy Menyhért toppant be. Tekintete komoly és határozott volt. — No, megvan? — mindnyájan felugráltak. — Meg. Hazaszökött Sólyomkőre és bezárkózott a várba. Fel van húzva az emelcsős híd, kint az ágyúk, fegyver csillog a bástyákon. Ott voltam, egyik golyó a mentémet érte . . . Hadat üzentek . . . Az apja nagyot káromkodott. — Most leülsz és itt maradsz ! — rivallt rá — a többi az én dolgom. — Lassabban, édesapám — felelt Menyhért úr nyugodtan — nem úgy lesz az 1

1

95

— De igen! Majd hozatok én hajdúkat, meg talpasokat a váraimból! Lesz egyezer ember; vasasokat meg ágyúkat ad a generális úr . . . Osztróczy Menyhért nagyot toppantott a lábával. — És én esküszöm, hogy nem így lesz az, édesapám! Az én feleségem ellen csak nekem van jussom hadat viselni, senkinek se másnak. Vagy beveszem a várat és hazahozom az asszonyt, vagy ott halok meg a Sólyomkő alatt. Nem kell nekem segítség, hanem... Végignézett a köréje sereglő fiatal urakon. — . . . aki barátom, az követ engem!

puskaport a lakodalomra!... Hanem azért csak hamar fel a bástyákra, a lőrésekhez ! Mochkos Ambrus serényen osztogatta a parancsokat. Perényi Judit ott állt a sürgölődők közt egy öreg szakállas mellett. A kielégített bosszú érzete feszítette keblét és boldogan gondolta el, hogy büszkeségének még se kellett egy mulya labanc előtt megalázkodnia. Itt volt ismét a régi sasfészekben,

És akkor megkezdődött az a híres-neves, farsangos háború, mely alatt a fiatal férj egy héten át ostromolta várában kisasszony-feleségét. Mert hát csakugyan Sólyomkőre szökött vissza menyegzője éjszakáján Perényi Judit. Mochkos Ambrus vezette a sötétben vágtató kurucokat, maga a féltékeny várnagy fogta a leány lovának a kantárát és mekkora volt diadalérzete, mikor végre f elhuzatta maguk A makói templom oltárképe. mögött az emelcsős kaput ! Mégis megmentette hát Juditot a gyáva l a b a n c t ó l ! . . . Az melynek ágyúi közt gyermekkorát töltötte, osztróci események hatása alatt csodálatos — elemében érezte magát. Atyja jutott lelkesedés vett erőt az egész kis csapaton. eszébe és vele együtt sok édesen borzonOdatérdeltek kisasszonyuk köré ésjneges- gató vitézi álom . . . Ó, de jó i t t ! Hanem küdtek, hogy nem hagyják el őt. Ő lesz a harcias örömét azért csakhamar más gonvezérük, kössön kardot. A várbeli hajdúkkal dolatok zavarták meg. Maga is elcsodálegyütt lehettek körülbelül százan, de biz- kozott asszonyi kíváncsiságán. Az a mulya tosra vették, hogy Kristóf úr komolyan l a b a n c ! . . . hisz örült, hogy így csúffá fogja a dolgot és dühében egy egész császári tette, de tán ép azért sehogy se ment ki a sereget hoz ellenük. Elkészültek a legvég- fejéből. sőre . . . Csak addig birják ki, amíg Rákóczi Ha nem szerette is, valami szörnyen megjön, mert hiszen tudták, hogy jön a fúrta az oldalát: fejedelem! Hej, minek is lőttek el annyi — Vájjon értem jön-e?

96 Mochkos Ambrus mögötte állt és megfelelt a gondolatára. — Az a gyáva úrfi? — mormogta mérgesen — dehogy is jön kegyelmedért, húgom ! Fél az a puskaporszagtól... Majd jön a német ármádia. Meghalunk itt, úgy érzem, a kuruc becsületért. E komoly szavakra Judit maga is szégyenleni kezdte bolond gondolatát. Csak annál nagyobb buzgalommal segített a bajtársaknak. Reggelre rendben volt a falakon minden; töltve az ágyúk, friss kanócok a muskétáknál. Délben végre megjelent az ellenség. A leány fölriadt rövid álmából és sietve futott az őrtoronyba. — Hisz ezek nem németek ! — mondták a Keczerek. — Mind a násznépből valók — jegyezte meg csodálkozva Figedy uram. — Az ám, vannak vagy kétszázan — folytatta Ráthonyi Lőrinc — de, ni-ni, ki vezeti őket, ki lovagol ott elől? — Persze, hogy ő az — kiáltották mindannyian — Osztróczy Menyhért! Ugyan mi ütött beléje? — Lehetetlen — dörmögte Mochkos Ambrus kedvetlenül — hát ilyen úrfiak ellen hadakozzunk? Már különb ellenséget kívántam volna magamnak! Juditnak a szíve dobbant. Csakugyan Menyhért úr lovagolt ott elől; ő volt a vezér, ő osztotta el ágyúit és lakodalmas seregét ostromvonalba a hegy köré. — Mégis igazam volt — gondolta nyugtalanul — s z e r e t . . . A várnagy fitymálva szólt oda hozzá: — Csak úgy hősködik az úrfi, majd meglátja, húgom, hogy hátratakarodik, mihelyt szállani kezd a golyóbis! Hamar az ágyúkhoz! A következő reggelen Mochkos Ambrus nagyot káromkodott. Az ördögbe is, hát ezek komolyan készülnek lövetni a várat? Épp a két leggyöngébb oldalra voltak irányítva az ágyúk. Hamar lóra negyven ember, egyszerre kell elseperni ezt az úri csőcseléket! Le az emelcsős kapuval. Judit szorongva nézte, mint kerüli meg a kis csapat a hegyet s üt rajta az ellenségen. Gyönyörű lovascsata volt a z ; de ki az, aki ott a porfelhő közepette a legvitézebbül verekszik és űzi vissza a várbelieket? Osztróczy M e n y h é r t . . . A hazatérő Keczerek csodákat beszéltek a virtusáról.

— De hiszen legény az a talpán! Az ördög hitte volna róla! Mochkos Ambrus féltékeny dühvel hallgatta a szavukat. — No hiszen, majd rendre tanítom én őt holnap ! Holnap magam megyek k i . . . Hát az a másnapi roham már komoly csata lett. Nem egy halottjába és sok sebesültjébe került a várnak. Judit szívszorongva nézte, mint keresik egymást életrehalálra a várnagy meg Osztróczy Menyhért. Valóságos párbaj volt az; egy pillanatra nem is tudta, kiért aggódjék . . . Egyszer hangosan felsikoltott, mikor a Mochkos Ambrus kardja megvillant a Menyhért úr feje fölött, de aztán látta, hogy a férje visszavág s ekkor szinte megkönnyebbült. Nem tudott többé urává lenni háborodott érzéseinek. Patakzott a vér a Mochkos uram arcáról, ahogy a lóról leszállt. — Hát jól verekszik! — dörmögte bosszúsan. Gyengéd kezekkel maga Judit kötötte be a sebét. Ügy féltette, úgy sajnálta öreg barátját, de azért boldogan gondolta e l : — S z e r e t . . . és én is szeretem ! VI. Lőtték a várat hatalmasan, két oldalt már veszedelmes rés tátongott a falain. Maholnap rohammal bevehetik Sólyomkőt... Az utolsó éjtszakán Mochkos Ambrus valahogy neszét vette a készülő rohamnak és mivel sok volt a sebesült, Juditot is őrszemnek állította ki az egyik rés feletti bástyára. Figyelmeztette, nagyon vigyázzon ! Éjfélután csakugyan megjelent az ellenség. Lopva kúszott fel a várhegy bokrai közt. A leány felriadt s egy percre ismét csak a gyűlölt labancot látta maga előtt; kezében volt az égő kanóc, még egy pillanat s a fellopódzó csapatra süti ágyúját. Ekkor azonban merészen fölkelt a legelői kúszó harcos. Ráismert: Osztróczy Menyhért v o l t . . . Gyönge sikoly hagyta el ajkait; kiejtette a kanócot ujjai közül. Hogy tusakodott magával, hogy tördelte a kezeit! Ezalatt Menyhért úr csak bántatlanul csak jött előre, mögötte a többiek. Most azonban megmozdul a szomszéd lőrésnél vigyázó hajdú. Judit hallja a szavát: ((Meghalsz, kutya labanc 1» . . . Hozzáugrik s félrelöki a fér-

97

jére irányuló mordályt. A lövés eldördül, felel a többi puskacső i s . . . Judit elfelejti a parancsot, nem vigyáz és csak azt nézi nem érte-e golyó az urát? . . .

Mindannyian arra tekintettek. Az ifjú nap hajnali káprázatában csillogó sereg vonult el a távoli síkon . . . Kik a z o k ? . . . A fejedelem, Bercsényi és diadalmas kurucaik. Mint a dicsőség álmát, szellő szárnya hozta tőlük a tárogató zengő szavát. VII. — Látod őket? — súgta Judit büszke Kuruc és labanc vak dühvel rontanak mosollyal. egymásnak a téren . . . még egy perc és Levették a süveget mindenek, még a gyilkos mészárlás lesz ottan. Ekkor azon- labancok is. És úgy rebegték: ban előlép Perényi Judit és tiltólag emeli — Rákóczi, R á k ó c z i ! . . . fel jobbját. Szemben áll vele nem a régi, Osztróczy Menyhértnek felragyogott a hanem az új Osztróczy Menyhért, ki fér- szeme. fias daliává lett a bátorság iskolájában. — Barátaim, én letettem a labanc kardot, Nézi a férj is hosszan karddal nyert húzzátok ki azt a kuruc szablyát! Ott a hitvesét s aztán hódolattal teszi le a szab- haza, amerre a fejedelem m u t a t j a . . . lyát a lábai elé. Szenvedélyesen ragadja A fiatalok hévvel tapadtak egymáshoz. meg a kezét és most, hogy vitéz lett, már Mochkos Ambrus megsodorta a bajuszát s kezét nyújtotta ő is Menyhértnek : tud beszélni neki forró szerelméről. — így már jó — dörmögte — hej, tud— Igen — szólt a leány — most már megérdemled, hogy Perényi Judit szeressen! tam én azt, ha egyszer egy labanc igaz De csak egy feltétel a l a t t . . . Odanézz ! szívből verekszik, kuruc is az már 1 Pékár Gyula.

A rab magyar álma. Éjjel van! valaki kopogtat! Csikorgott az ajtó és már be is toppant, Borzalom futotta át egész valómat, Egek nagy Istene, ki az és mit hozhat?

Ránk feküdt a világ minden nagy nemzete, Harci eszközeink tőlünk mind elszedte. Gyönyörű hazánkat, szerteszéjjel tépte, Koronás királyunk száműzte, megölte!

Rákóczi, Bercsényi léptek be az ajtón, Kiált: rabok lettünk! és te nyugton alszol? Kegyelem! kegyelem! Ó, nagy fejedelem, A magyar mind alszik! álmosan felelem.

Ne panaszkodj fiam! Szól a fejedelem És lett erre aztán szörnyű ijedelem. Parancs ez, mit mondok, hallgass fiam ide, Menj s rázd fel álmából és kiáltsd fülibe

S ő haragra gyúlva kiált: Szétcibált a haza, elpuhult Lomha bocskoros rác, cseh Az elpuhult magyar alszik,

Mindannak, ki magyar, gyűljön össze ide! Borsi szülőhelyem, annak környékire, Hadd lássa a horda, ki betolakodott, Hogy a Magyar nemzet él — és fegyvert fogott!

Nincs fegyelem! nemzetem, és oláh az úr! meg sem mozdul?

Talán féltek e jött-ment népségtől? Rival föl Bercsényi, sír, zokog dühétől. Szégyen ez, mi történt, hajdan kuruc néptől! S félve húzék félre ijesztő öklétől...

S ha Rákóczi népe még egyszer felriad, Minden jött-ment fajra örökös éj virrad, Piros lesz a Bodrog gyáva cseh vérétől, Kiütjük a fegyvert rác, román kezéből.

Talpra álljon tehát, mind ki hazánk fia, S újból ölelkezzék Kárpát és Adria. E megszentelt földet, nem adhatjuk oda, Nem, nem, nem, nem soha!

Irta: Csákó Pál

sátoraljaújhelyi v. egyh. gondnok. Máriapócsi naptár.

7

Hazavágyó lelkek... Maga is csodálkozott azon, hogy tíz évig kibírta, de verekedni kellett a hideg nagyváros könyörtelenségével a kenyér után s alig vette észre az elfutó i d ő t ! . . . Ma már állása van, egzisztencia a talpa alatt, csak a szíve szólalt meg csodálatosan most, a karácsonyi ünnepek előtt s a fantáziájában újra megjelent a táj, ahová való. Ilyenkor vadregényes fenyvesek, csörgedező patakok bűbájos képe játszadozott a Lehóczy Pista képzelete előtt. Valahol a felső Ung bükkös rengetegében egy kis faluban erdészkedett az apja, onnan taníttatta s az elvégzett iskolák után a háború zivatara ragadta el őt új sorsok f e l é . . . Apja, anyja élt még s mint írták, a cseh állam sem tette ki szűrét, de Pistát óva intették, hogy hazamerészkedjen. Hisz tudták, hogy résztvett az éledő magyar élet küzdelmeiben, mint ellenforradalmár, majd még a nyugatmagyarországi felkelésben is az akkor még aktív hadnagy s míg állást nem kapott, leventeoktatásból éldegélt. Szegényes lakására hidegen szállt le a békesség estje, de nem tudta, mit fog kezdeni a hatnapos szabadsággal, amit a vállalattól k a p o t t . . . A sarki trafikban levélpapírt vett és próbált írni haza . . . Csak a negyedik sorig jutott, amelyben azt kezdte írni, hogy : «Hej, de szeretnék már egyszer enni az édesmama foszlós ünnepi kalácsából !» Akkor egyszerre forogni kezdett vele a világ, szinte érezte a pirosra sült omlás fehérség nagyszerű illatát, látta a sürgést-forgást az egyszerű házban ; ni, mintha az apja is most érkezne a lelőtt bakkal, melyet az ünnep örömére e j t e t t . . . Letette a t o l l a t . . . Mint a végzet úgy ütött belé a gondolat: haza . . . Tudta,

este féltízkor indul egy vonat. Útlevél? Nem kell, arra megy, amerre kijött régen. Tárkány alatt. Sebtében összeszedte amire — gondolta — szüksége lehet; régi frommerjét a hátsózsebbe, a megtakarított pénzt, amit karácsonyra kapott a vállalattól, magához vette s indult a z o n n a l . . . Szinte dalolt belül, mikor a Keletiről kifutott a vonat s a havas éjszakába dohogóvágtató kocsi kattogásával együtt ütemesen suttogta a végszót: Perecseny . . . Perecseny . . . Reggelre Agárdra ért, a határ onnan csak pár száz méter . . . Szerencséje volt, a vámőr-főhadnagy — katona pajtása — elősegítette az átszökést, csak az estét kellett megvárni. Simán ment minden, a metsző hidegben a cseh határőrök is melegebb helyen — a tárkányi laktanyában ütötték a kártyát az ünnep örömére s a homályos esernyői állomáson az álmos bakter nem sok ügyet vetett a 9-es vonatra felszálló kopott utasra. Éjfél jól elmúlt, amikor Perecsenyben kiszállt. Még csak egy félóra felfelé a jól ismert Turja-patak völgyén és otthon is lesz. A kis falu mélyen aludt, a hegyoldalba épült erdészház is csendesen tekintett ki a környező sötét fenyőfák közül. Amint a kicsi léckapu megcsikordult, kutyamorgás fogadta az érkezőt, de Pista halkan nevükön szólította őket: Burkus ! Mozdíts ! — s valami szűkölő, örömteljes, félig kétkedő vinnyogással szaglászták körül. Aztán kopogott a nehéz tölgyfaajtón. Nem soká kellett ébresztgetni a bentlevőket. Apja szólt k i : — No, ki a z ? ! — Én vagyok, Pista, édesapám ! — s a hangja olyan kérő-esengő volt szegénynek, mint kisgyermeknek sötét szobában.

99

Az apja azt hitte, álmodik ; nehezen sercent a gyufa s torkát köszörülgetve hümmögött, míg az ajtót nyitotta. Aztán feltárult s ott álltak szemben egymással apa és fiú, hogy egy nagy örömteljes ölelésben árasszák egymásra a tíz éve nem élvezett boldogságot. Anyja is felneszelt, de még akkor is azt hitte, hogy az álma folytatódik csupán, amikor a meleg párnák dagadó ölében magához ölelte ember-fia hatalmas alakját. Annuska szemérmesen szemlélgette ; Istenem, nyolcéves volt mindössze,

— Bizony, más élet van erre, fiam, maholnap ebet ütnek a magyar emberen. Szegény Miklós bátyádat is, hogy kitúrták a vasúti őrségből, most ott dolgozik, mint munkás a bantlingyárban. Téged is kérdeztek bizony, hát tagadtalak, nem tudok felőled s e m m i t . . . Egy cselák őrmester, valami Spalenyi Pepi a neve, most is járkál a házhoz... Annuska körül legyeskedik... Mondd, hát már így marad minden? ! Annuska lángvörös lett a Pista szemrehányó pillantása alatt.

A nyírtassi kongreganisták.

mikor utoljára látta s alig hiszi, hogy ez a nagy ember az ő testvérbátyja ! . . . — No, szervusz, kislány! Tudsz még magyarul? — s homlokon csókolta örömtől csillogó szemű húgát. Nem is tudták, mit tegyenek vele. — Felkelek, fiam ; nem is ettél tán ma. Annuska tüstént süss egy kis oldalast. No, csak gyorsan, öreg, hozz egy kis borókát. Hideg volt, úgy-e, kedves?! — Csak úgy áradt a szó édesanyjából, mint a dagadó patak vize. Az apja halk szavakkal csak akkor kezdett beszélni, mikor a falatozás vége felé tartott.

— Ne hidd, nem szeretem, utálom, csak apa miatt muszáj jó szívet mutatni, de esküszöm, hasztalan teszi a szépet. Anyja szólt közbe : — Hát neked, fiam, talán már asszonyod is akadt?! — Nem, anyám, minek az földönfutónak ; addig nem, míg bokrétásan nem jövünk haza! Aztán lassan felállt Pista és szétnézegetett a régi szobában. — Édesapámék is vettek rádiót?! A sarokban jó hangszórós készülék állt egy kis asztalon. — Hát elszórakozunk vele, fiam; a Pepi járta ki, olcsóbba került! 8*

100

Pista szerette volna az egészet ledönteni és rátaposni. Azután megtanácskozták, hogy nem mutatkozik, míg itthon lesz; a kis oldalszobában száll meg, ne találkozzon Spalenyi Pepivel. Csak nagysokára csendesedtek el, de az öröm alig hagyta őket aludni. Annuska folyvást magyar huszárokról álmodott! Titokban maradt otthon s a másnap délfelé arra látogató Pepi sem sejtette, hogy a kert felé néző oldalszobában egy magyar szív dobog hozzá közel, csak azt nem értette, hogy estére, mint máskor, nem invitálták rádiózni. A napok békén teltek, elmesélgették a történteket neki, ki halt meg, ki hódolt be, ki lett áruló, s bizony sok keserűség volt a szavakban. Pista sokszor úgy érezte, hogy kitör belőle a keserűség és kirohanva egymaga áll bosszút a sok galádságért... De este elült a lelke fájdalma, odafordította a gépet a 170-es számra s a budapesti adóból édes-bús cigányzene vagy magyaros színművek vigasztalása ömlött el a kis házban az étheri hullámok emberfeletti, megakadályozhatatlan szárnyain á t a l . . . Azután elérkezett a Szilveszter este — neki búcsúzás, mert másnap reggel indulni kellett Budapest felé ! Spalenyi Pepi váltig csodálkozott a dolgokon s nem bírta felérni, hogy ekkor sem hívták ; így hát bánatában még délután a falusi korcsmába indult a többi cselák-csendőrrel, megvárni vígan az újesztendő hajnalát. Pistáék békén vacsoráztak, azután csomagolni kezdett. Régi katonabeli hátizsákj á t szedte elő s abba tette a melegruhákat meg az elemózsiát, amit édesanyja készített össze. A régi holmik között kis brovningja is előkerült. Megnézte, a tár tele, sőt mellette is egész csomag töltény. Gondolkozott, elvigye-e, van nála frommer, de azután mégis — hátha Annuska babrál majd vele és baj l e h e t ? ! . . . — betette megtöltve a kabátja zsebébe. Azután leültek s a rádió mellett, mely vidám szilveszteri mókákat közvetített Pestről, jó szerednyei borra kvaterkáztak. — Hát csak vigyázz, fiam, s ha úgy kerül a sor, gyertek szaporán, míg el nem fogy itt a magyar szó és a magyar szív — búsongott az öreg Lehóczy. — Még titeket magyarrá edzett a nagy vihar, de haj ! lásd, már tíz esztendő s az újabb nemzedék felejti a szót, új eszmének lesz eszköze öntudatlanul.

Nekibúsult magyaros virtussal ittak — nem a borért, hanem a mámorért, hogy feledtesse a nyomorult j e l e n t . . . Az óra éjfélt mutatott, a rádióban a névtelen költő az elsuhanó esztendő felett tartotta a halotti beszédet s egy szebb jövőnek, boldogabb esztendőnek indulójaként magyar harangok bánatos zengése volt a beköszöntő. Pista szívét elárasztotta a nagy indulat, az ablakhoz lépett, kitárta mindkét szárnyát és szinte prófétai ihlettel szavalta bele a csillagos éjszakába: Ó, szálljatok ti édes, ébresztő hangok az alvó tájak felett, hirdessétek a magyar feltámadást a hallgató Kárpátoknak, melynek fenyői ágaskodva kémlelnek arra messze a magyar Alföld tájai felé, mikor mehetnek szabadon büszke tornyokká, palotákká változni szabad magyar városok tágas utain?! Hirdessétek a most is arról álmodó szegény Rákóczi népének, hogy várják lenn őket a kalászos rónák s fehér életüket bőségesen elontanák most is a dolgozó kezek — éhező szájak elé, csak jönne, ó, csak jönne már a nagy szabadító Fejedelem ! . . . És mint egy átfogó nagy-nagy jóváhagyás zúgott fel rá a Himnusz fenséges dallama a rádióból l . . . Könnyeztek mind, de ebben a percben lebírhatatlanul hitték, hogy minden trianoni átkon, keserven és rabigán keresztül is dogmává avatta maga a jóságos Isten a szent magyar feltámadást ! . . . Annuska zárta be az ablakot. Mintha csikorgott volna a hó? 1 Ki ne lesse avatatlan a nagy titkot. Be is függönyözött, aztán odament bátyjához s szíve nagy érzésének elpalástolhatatlan jeleként, mint egy vértanú hajtotta fejét annak széles mellére. — Pista, ez olyan szép, olyan álomszerű s olyan jó, hogy szenvedünk, hogy magyarok v a g y u n k . . . *

Spalenyi Pepi botorkálva bandukolt az úton, jócskán beivott; a többiek még ott kornyikáltak a korcsmában, de őt nem hagyta nyugton a szerelem. Ügy akarta, hogy az újesztendőben valami nyúlósan érzelmes cselák nótával fog kedveskedni az Annuska ablaka alatt. Amint a ház felé lépdelt, harangzúgás üti meg fülét: «No, mi az, csak nem reggel van?!» Aztán meg orgonazúgás. Figyelni kezdett: «Magyar himnusz lenne? 1» Odalopakodott az ablakhoz ; a függöny egy áruló sarkán keresztül

101

latja, amint Annuska ölelve borul egy hatalmas idegen férfi vállára. Akkor ép a «Hazádnak rendületlenül»-t szavalta bent a rádió ! . . . «Ez egy magyar 1 Nem láttam . . . idegen . . . talán a titkos kedvese?» Vad féltékenység öntötte el. Elkezdett futni vissza, be a korcsmába. — Hé, Vendi, Frici, gyertek csak, Lehóczkyéknál magyar kémet fogunk, ott mulat a rádió magyar nótái m e l l e t t . . . A fegyvereket kapkodva csetlettek ki-

ben, onnan kémlelte, mi történik b e n t . . . A csehek kutattak. Elől Pepi, felhánytak mindent, padláson, kamrában keresték. Egyszer csak a kis szobába jönnek, semmi nyom, semmi áruló j e l ! Már a másik kettő szidni kezdte Pepit, hogy berúgott és rémeket lát, amikor az észrevette a behúzott ablakot. — No, úgy-e mondtam, erre ment k i ! — De részeg fővel egyik sem próbálta a kimászást az ablakon. Az ajtón kerültek ki-

A nyírtassi kongreganisták.

felé. A kapu c s a p ó d o t t . . . Annuska kitekintett az ablakon. — J a j , Pista, itt vannak a csehek! Pista egy percig gondolkozott. Hej, de szét tudna most vágni akár egy egész csapat k ö z t ! . . . De jaj, mi lesz a szülőkkel? 1 Jobb csendesen most 1 . . . — No, akkor én megyek 1 Isten vele édesanyám! — S megcsókolva mindhármukat, behúzódott a kis szobába . . . A bentiek csak azt hallották, hogy a kertre néző ablakot nyitja . . . Kint zörögtek. Lehóczy ajtót n y i t o t t . . . Pista csomagjával együtt szépen kilépett az ablakon, azt behúzta, de nem futott el, megállt . . . egy kis méhes szérűje volt a közel-

felé. Akkor Pista, míg azok kiértek, csomagostól együtt szépen visszaóvakodott a nyitott ablakon . . . Nyom nem maradt utána a kővé fagyott havon. Keresték kint a félszerben, mindenütt, eredménytelenül; akkor ki az útra, le utána a faluba s az állomás felé. Pista akkor az udvaros ruthén ünneplő ruháját elkérte a kamrából s pár pillanat alatt átöltözött. Mégegyszer megcsókolták egymást s elindult egyenesen a hegynek . . . — Merre mégy, fiam? — kérdezte az öreg. — Hogy vágod ki magad? — Ne féltsen, édesapám, ezek most fellármázzák a falut meg Perecsenyt, itt úgysem ülhetek vonatra, átmegyek a hegyen

102

s két állomással feljebb Bercsényen ülök | f e l . . . Perecsenyben pipázva fogom nevetni, hogy szaladgálnak. Reggel ötkor Vonatra ült, szinte élvezte a parasztgúnya inkognitóját. Perecsenyben tényleg figyelték a vonatot, de ő nagyszerűen beszélt ruténül s a többi harmadosztályú utasoknak egykedvűen magyarázgatta a fenyvesvölgyi erdőirtás részleteit. Tárkánynál akart á t l é p n i . . . a vonatja délben indult s ha másnap hivatalban akar lenni, azzal kell menni tovább . . . Óvatosan átöltözött a falu végén s egy kis erdőcske védelme alatt húzódott a határ felé. A nap csillogva játszott a fehér havon s amint az erdő széléhez érkezett, a tágas lapájon már alig pár száz lépésre látszott a magyar v á r t a h á z . . . De, nini, két cseh finánc oldalt félkilométerre kémlelve sétálgat 1 Pista egyet gondolt, menni kell, márcsak itt nem akad meg? ! . . . Kivette a frommert és a brovningot, ket kezébe fogta, hét-hét töltény mindkettőben. Amazok közelebb jöttek s akkor egymásután, mintha gépfegyver szórná, adta le mind a tizennégy l ö v é s t . . . A hó csakúgy porzott körülöttük. Üj tárt tett be ; amazok megm

m

m

o

n

o

m

m

m

m

lepődtek, de mikor a második tizennégyet is leadta, hanyatthomlok menekült a hagyományosan bátor két cselák. Azt hitték, gépfegyvereznek 1 Akkor azután kényelmesen átsétált testes csomagjával a magyar vártaházhoz. Barátja várta s a vonatot is elérte, mely vitte vissza a magyar életbe a szép kaland után. *

Harmadnap a hivatalban mosolyogva olvasta a lapokban a határincidensről szóló hírt s a levelet onnan a kies Túrja völgyér ő l . . . Annuska írta . . . Áradozott szegény s mint a szárnyaszegett madár panaszkodott, hogy nem jöhet a szép magyar tájak felé... Pepi megbékélt; a régi fényképekkel igazolva lett, hogy ha voit valaki ott és ő nem képzelődött, akkor az csak az Annuska bátyjának szelleme l e h e t e t t . . . , az ablak pedig csak a szellőztetés miatt volt nyitva. Lehóczy Pista feje lehajolt egy percre a drága levélre s egy mély sóhajtással visszaszállt a lelke a kies otthon felé ! Szegény árva szív sóhaja — rab magyarok felé . . . Sztankay o

Hát a Jóska hogy van? Oh, ő már nem szenved többé. Nem értem, beszélj világosan : ki meg, ő, vagy a felesége? Einsteiniáda.

m

o

m

o

m

o

m

Az már baj.

Nem érthető. — — — halt

m

Andor.

— — tani. — —

Mért vagy úgy elfanyalodva? Nem tudok egy százpengőst felválNo hallod ! Mert hogy nincs százpengősöm. Élelmesség.

— Papa, sok pénz száz pengő, vagy kevés? — Attól függ. Ha nekem kell megkeresni, borzasztó sok. Ha anyádnak adom konyhapénzre, gyalázatosan kevés.

— Itt vett ki üzletet? Hisz ezt a házat jövő hónapban lebontják. — De ember, hisz ez a legpompásabb alkalom végeladást hirdetni.

Siófoki idill.

Amit ő akar.

— Neje őnagysága nem jön még vacsorázni? — Egyhamar aligha. A visszhanghoz ment és nem bírja engedni, hogy azé legyen az utolsó szó.

Ügyvéd: Hát, ha épen az én őszinte véleményemet akarja h a l l a n i . . . Kliens: Szó sincs róla. Jogi tanácsot akarok. Nevelésügy.

Kis tévedés.

Tanító: A te korodban én már folyékonyan írtam-olvastam. Pisti: Talán jobb tanítója volt, mint nekem.

— Mama ! Megcsípett egy szúnyog 1 —

Csöppents rá gyorsan ammoniákot.

— De már elrepült.

Mit látott Bandi János Franciaországban? Franciaországot járt utazóink valameny- gondtalanság. Csűrötök, magtárotok megnyien született írók. Sietnek beszámolni a telik Isten áldásával. Jut belőle a szegénylátottakról, hallottakról és annyi szépet, nek, jut az égi madárnak. még inkább képzelt szépet írnak Párisról, De ez csak messziről hangzik így. BezJVlarseillesről, asszonyokról, lányokról, bá- zeg a csépeltető gazdáknak elvitte a gólya rokról, színházról, manequinekről, apacsok- a kedvét. Elborult orcával ülnek a zsákoról, sőt elvétve múzeumokról, tudományos kon, szalmán, szekéroldalon, kinek hol juintézményekről is, hogy a vékonypénzű, tott hely és úgy beszélgetnek, mintha itthonülő embert elönti az irigység. Mintha siralomházban volnának. Nincs rajta mit csak pukkasztásra menne a dolog: lásd, csodálkozni. A három magyar áldásból kegyes olvasó, mennyire félbemaradt em- ebben az esztendőben már egy sem maradt ber vagy, mennyire be van deszkázva előt- meg. Elvesztették először a békét, azután ted a világ. Te nem láttad Franciaországot. a bort, most meg ráadásul a búzát is. Az örök falusi témáról, az adóról, időről Mikor azután az ember kezébe veszi Zolának akármelyik könyvét, nagyot néz, és más efféle nyomorúságról folyik a behogy ki hazudozik : a Párist járó utazók-e széd. Közben az egyik gazdának kijön a vagy a francia író. Persze, ha a kikendő- gimnazista fia, így csakhamar ráterelődik zött, mulató Párist összetévesztjük Fran- a szó az iskolákra. ciaországgal, akkor utazóinknak van igaAzt mondja Bandi János, hogy nem zuk, de ha Párist egy túlon-túltengő fej- sokat ér az iskola. Annyi hazugságot, valótnek tekintjük, melynek festett arcától nem lanságot összetanítanak abban, hogy a látják meg az idegen járókelők az igazi tapasztalt embernek kétfelé lóg tőle a füle, francia népet, akkor azonnal megértjük akárcsak az esőt szimatoló szamárnak. Zolát. És már akkor nem kívánkozunk oly Mikor én iskolába jártam, — nem többet nekikeseredve elszakadni a magyar gló- hat eleminél, — azt verte a tanító úr hol buszról. Mert a magyar nép erkölcsi fel- a fejemhez, hol a hátamhoz, de többnyire fogásban, intelligenciában, sima modorban a hátamhoz, hogy a világnak legműveltebb felette áll Zola francia népének. nációja a francia, hogy olyan nép nincs is __ Ez azonban csak jámbor következtetés. több a nap alatt. Pedig hát ez nem igaz. És ha Franciaországot járt Bandi János Ismerem én a zuzájukat, a májukat. Mikor saját tapasztalataival alá nem támasztaná tizenkilencben Amerikából jöttem haza, azt, kár volna beszélni is róla. ott ragadtam abban a híres FranciaországH e j ! De megnehezedett az idők járása ban vagy három hónapig. Igaz, nem jóa magyar ég alatt. Mintha nem volna szántomból, de mert nem engedtek haza nekünk elég a magunk trianoni nyomorú- bennünket. sága, még a Föld édesanyánk is mostoha A fiú megérezte, hogy ez támadás akar lett hozzánk. Nem arattunk. Csak a cséplő- lenni ellene és iskolája ellen. Védekezni gép mímelte komolyan a dolgot. Ügy bú- kezd. Siheder módon, esetlenül és félszegen. gott, mint máskor. Mélán és biztatóan. Elmondja az iskola nemes hivatásáról azoNe féljetek, magyarok, itt az élet, itt a kat a közhelyeket, melyekkel az igazgatói

104

jelentések tele szoktak lenni. Az apja biztatja ugyan : ne hadd magad, fiam, hanem Bandi János és a többiek csak mosolyognak. Nem gúnyosan, inkább kedvteléssel. Mintha csak mondanák: öcsém, sokat kell még neked tanulni, hogy bennünket utolérj. Mert más az iskola és más az élet — veszi át ismét a szót Bandi János. — Elhisszük, hogy az iskola az élet mestere, ha akarjuk. Azt is elhisszük, hogy annyit ér az ember, amennyi tudománya van, se hasznunk, se kárunk belőle. De mi is sokat látunk, sokat tapasztalunk és ez sem kutya. Tudom én, hogy mit beszélek, hiszen meglaktam én Franciaországot. Például az a híres Páris is? Mi az nem Newyorkhoz, hanem csak Berlinhez mérve. Semmi, barátom, semmi. Tele van avatag házakkal. Az egész városra ráférne egy kis húsvéti meszelés. De olyan annak az országnak a többi városa is. A beszédjüktől meg az Isten mentsen meg minden halandó embert. Sose fogom megérteni a mi grófjainkat, nagyurainkat, nogy franciára fogják gyermekeiket, mikor magyarul is beszélhetnek. Ez a legszebb nyelv. Én tudom. Mert én többek között beszélek angolul, németül, oroszul és lengyelül. Úgy gondolják meg, barátaim, hogy gróf Apponyi Albert is csak három nyelvvel tud többet, mint én, pedig az világhíres ember. Nagy Amerikában csakúgy ismerik azt, mint itthon. Dollárokkal persze bőven el voltunk látva. Bemegyünk hát egy vendéglőbe — de nem valami utolsóba — vacsorálni. Azt mondja a társaság, mert voltunk ott vagy húszan magyarok, no, Bandi, te bátor, okos és fortélyos ember vagy, te menj előre és kérj valami ennivalót. Megyek elől, a többiek utánam. Találom a kelnert, egy kopaszfejűt. De én még olyan szörnyű kopaszt sohasem láttam. Szinte sárgás volt a feje a kopaszságtól, hasonlított a színe a dércsípte sütőtökhöz. Ha ezzel az emberrel találkozna tél idején a cinege madár, hát belebújna a fejébe a tökmagért. No de olyan buta is volt őkelme. «In spik inglis» — mondok neki harsányan. Hát csak sziszeg. «Cu ferstein dájcs.» Semmi. «Rázumijete ruszki.» Csak rázza a fejét. «Znagete poszlovenszki.» Tovább rázza a fejét, mint a tremenciás beteg. Fordítom azután magyarra a beszédet, de ebbe már benne volt a kisebbik asztali

áldás is : vacsorát! hám ! hám ! a tagadóját annak tudományokkal kopaszra hizlalt fejednek. Hát nem megértette a borravaló lesője. Leültet bennünket három nagyobbfajta asztalhoz és hozzák a vacsorát. De mi volt. az a vacsora ! Aki kitanálja, hogy mit hoztak ott nekünk vacsorára, hát annak adom az asztagomat. Csépeltesse el, szedje zsákba és vigye a zsidónak. — Hogy nem komolyan mondom? Komolyan én. Isten szavával is bizonyítom, hogy a kitalálónak odaadom az asztagomat. Talán bizony spenóttal traktálták a sógorékat. Én egyszer láttam, hogy az árendásék spenótot ettek, hát nem rosszul lettem a látásától. — A megszólaló sógornak most is látszott az arcán a csendes utálkozás. — Adjátok már azt az üveg pályinkát, mert megint beteg leszek. Apró kortyokban, nagy élvezettel nyelte a kisüsti orvosságot, ami egyben jeladásul is szolgált, hogy mindnyájan húzzanak egy kortyocskát, sőt még a diákot is megkínálták. — Na, emberek, most jól jártak, hogy megerősítették magukat, — mesél tovább Bandi János — mert vannak itt nálam öregebbek, okosabbak, de azt soha ki sem gondolhatnák, hogy mi is volt az a párisi vacsora. Csiga-bigaleves volt az, akit nálunk a sátorbéli cigányság sem enne meg. Az elszörnyűlködés nem tudott általánossá válni, mert a jelenlevőknek nagyobb része egyszerűen nem hitte a csiga-bigalevest, sőt a koma kifejezést is adott tamáskodásának: már, komám, engedj meg, ezt nem hiszem. Amit eddig beszéltél, igaz volt, jó volt, vagy legalább is igaz lehetett, hanem a csiga-bigalevest Amerikába hagyhattad volna. Helyeseltek jobbról-balról a komának és ha a diák nem jön segítségre, belesült volna mondókájába a franciaországi utazó. A nagy elcsendesedést ugyanis a diák zavarja meg. Igaza van Bandi bácsinak. Még különb dolgot is megesznek az emberek a világon. A pápuák megesznek mindenféle férget, hernyót egyre-másra, ahogy találják az erdőben ; a kínainak a fecskefészekleves olyan híres eledele, mint nekünk a töltöttkáposzta. — Na, látják — veszi át a szót Bandi János — Nem beszélek én világba. Tudom én mit beszélek. Adjátok csak azt az üveget. — Oda ne adjátok — tiltakozik a.

105

koma. — Én nem iszom egy üvegből olyan emberrel, aki csiga-bigát evett. Mert megetted úgy-e te is a csiga-bigát? — Ette a menykü, dehogy is ettem. Igaz azonban, hogy akadtak köztünk olyan magukról megfeledkezett emberek, akik valóságosan megették. No az bizonyos, hogy bajba kerültek. Mi a nem evők szalmaszállal piszkálgattunk az orruk alatt és mondogattuk nekik a régi gyermekverset : Csiga-biga nyújtsd ki szarvacskádat, Ha nem nyújtod, összetöröm a házad.

tos hely volt. A vendéglősné született német asszony, aki úgy járt a kedvünkben, akár az édesanyánk. Gusztusunk szerint ugyan ő sem tudott főzni, de lehetett vele okosan beszélni. Pár napok múlva úgy a kezünk alá szoktattuk a nagyságát, hogy csinált nekünk olyan pörköltet, aminek szaga tán még most is érzik Páris városában. Tulajdonképen nem volt ott nekünk semmi dolgunk, csak épen nem eresztettek haza bennünket. így aztán álló nap az utcákon kószáltunk. Csak most iszo-

Felsőzsolczai ifjúsági Vöröskereszt-csapatunk.

A vége az lett a vendégségnek, hogy lármát csaptam. Erre odajön hozzánk egy francia katona. Valóságos tiszt úr volt. Derék szál ember volt, nem is láttam többet olyat franciába, akár magyar embernek is beillett volna. Kérdezi angolul, kik vagyunk. — Magyarok, uram, magyarok. — Áh, magyarok. No ez derék. — Erre azután halálbul kezdi dicsérni a magyar kosztot. Szegeden szokott rá a kutyaházi, mert kimagyarázta aztán, hogy a háború alatt sok időt töltött Szegedében. Mondja azután tovább, — persze angolul — hogy tud ő egy nekünk való helyet, ahol németül is beszélnek. Elvezet oda. Hát az fájin-

nyodtunk el, hogy mi mindent árusítanak ott ennivalóképen. Ügy tanultam valamikor a kisbibliából, hogy az Isten a negyedik napon teremtette a halakat, madarakat és mindenféle csúszó-mászó állatokat. Hát ezeket eszik a franciák. Tőlük akár be is fejeződhetett volna a világ teremtése a negyedik napon. No, öcsém ! Diákmester ember! Ettél-e már gyíkot, békát, csiga-bigát, osztrigát, tengeri pókot? Nem ettél? Nem is vagy te akkor művelt ember. Hiába húztad fel a pantallót, mert látod a művelt ember nem sódaron, szalonnán, boron él, hanem a gólyamadárral tart közös asztalt.

106

Kegyetlen sajnáltuk a madarakat. Tudják, úgy fűzik ott madzagra a madarakat, mint nálunk a pitykéző gyerek a gombot. Aztán, ha valami varjak, verebek volnának, az ördög se bánná. Elvégre ezeket nálunk is megeszik a cigányok. De nem azok. Fecskék, pacsirták, pintyőkék, sármányok. Azt a drága pacsirtát, ami a fejem felett énekel, mikor kaszálok a mezőben, a művelt francia csak felfüstölve és besózva szereti. Nagyon, de nagyon unatkoztunk mink Párisban, pedig voltunk még a múziumba is. Hát nem mondom, tengernyi drágaság van ott halomba hordva. Vannak benne akkora képek, hogy a templomba se férne el nálunk. De mikor a vezetőnk egy koldus kezű kőasszonyhoz ért velünk és azt magyarázta, hogy ez a világnak a legszebb asszonya, hát csak nevettünk. Akármelyik magyar lány különb nála. Ott is hagytuk a múziomot. Párissal nem törődtünk többet, hanem kiruccangattunk a falukba. Lássunk már magunkhoz való parasztokat is, hogy mennyi műveltség szorult beléjük. Nem akarok hazudni. Vannak ott szép í^K SJK íÜR &K

városok, szép falvak, akárcsak nálunk. De bizony vannak ott olyan piszkos, rongyos falvak is, amilyet a nagy Alföldön nem lehet találni. Annyi borzos, mosdatlan fejércselédet soha sem láttam, mint ott. Együtt laknak a kecskével, tehénnel, disznóval, akár csak a hegyvidékeken láttam minálunk. Reggel, mikor bújnak ki a házbul, alig lehet felismerni, melyik az ember, melyik a barom. Hogy az asszonynépről is beszéljek valamit? Csak annyit, barátaim, hogy alig tudtuk tőlük megvédelmezni az ártatlanságunkat. Kiváltképen mikor megtudták, hogy tele vagyunk dollárokkal. A dollár ott is méltóságos úr. Az egyik gazdának épen lejárt a gépen a búzája. Mázsálni mennek. A két holdon, amit sajnált kiszántani a gazdája, termett 93 kg. — Nincs semmi baj, — csóválgatja fejét a kárvallott ember, — csak épen a télen mi is csiga-bigát fogunk e n n i . . . Mosolygó

y^t »2« SÍP Sft« SJEí S&S 522« *jp >)Bí »«¡¡í 5S5« >52« ^ ^ 5ÍÍÍ jÜK íÜK íÜK HÍ« aK «ÍR ÜK «5! 5ÍK jSU Í-J!K »Rí BÍK 85« 85! >JTÁ JÜK

József.

^ÜPSHS! ^m"'

îP ^¡¿F ^SF 5ÜK HN KÍN «SS HÍR

Diagnózis.

Háziasság.

Orvos: Nincs semmi baj. Az egyik lába dagadt ugyan egy kissé, de ez már engem nem nyugtalanít. Páciens: Azt elhiszem. Engem sem nyugtalanítana, ha a doktor úr lába volna dagadt.

— Nem értem, hogy nem vetted el a Micit. Olyan házias nő pedig! Valahányszor hozzájuk megyek, mindig harisnyát stoppol. — Ugy? Akkor nekem jobb szemem van, mint neked. Én már félév alatt rájöttem, hogy a harisnya mindig ugyanaz.

Biztos tip. — Te, pompás alkalom egy zsiros betörésre. Kovácséknál üres az egész ház, az asszony még legalább egy óráig nem jön haza. — Honnan tudod? — Cédula van az ajtón : «Átmentem a szomszédba, öt perc múlva jövök.»

A MAGOSz

évi t a g s á g i

Érthető vágy. — Nem lenne szíves ezt a tízpengőst felváltani? — De hiszen ez a tizes hamis. — Hát hiszen épen azért szeretném fölváltani.

díja 2 p e n g ő és e n n e k

ellenében

M A G O S z - t a g ingyen k a p j a ezt a naptárt. Postakarékpénztári c s e k k s z á m l a : 4 4 . 9 8 1 .

minden

Hunyó Kati. A temetőszél hársait megszállta a méh, búg, zsolozsmázik, lenn a fal tövében meg rikoltozik a gyermekhad Kati körül. A Jádzik két unokája lóg rajta most is, de a többi is részt kér belőle, cibálja, hordja néki a sárga pimpót és bíztatja, hogy kössön koszorút. Olykor egy bányász megy el mellette — erre járnak át a déli váltásra a gimnázium mellett — s odaszól néki: — Kati, mikor mégy férjhez? Kati ilyenkor lesüti a szemét, elpirul és selypítve felel: — Az őszön — aztán illegeti tovább a sárga pimpót. A napsugár megtermi a méhdongást, a kacagást tovább, amíg belecsendít a gimnázium harangocskája. — Máriám, jönnek a nyolcadikosok . . . húnyjunk gyerekek — kiált Kati és befogja kétfelől a Böske meg a Péterke szemét és húny ő is. Pedig csak a kispapok jönnek és Péterke megúnja a húnyást hamar. — Kati nyisd ki a s z e m e d . . . gyere vissza Kati, elmentek már — únszolja a leányt és megijed a balfelin Böske is, a háromesztendős, ordítani kezd, de az csak húny tovább. — J a j gyerekek, olyan szépet láttam : a varjúkirály lányának az esküvőjét; mért nem húnytok vélem . . . most indulnak a torony t e t e j é r ő l . . . Ügy leltük őt, álmélkodó csöpp gyermekek között, amikor kijöttünk mi, nyolcadikosok. Ilyenkor elhallgatott, mert szégyenlős volt nagyon és nem állotta a legényféle nézését, de mi tudtuk a nyitját

a barátságának. Valami cifra rézgombot, vagy szalagvéget kínáltunk neki és bíztattuk : — Sírjál K a t i . . . — Várjatok, olyant dalolok elébb . . . — és szomorú nyúlós énekbe kezdett, behúnyt szemmel: «Letöröd a fácskái, leszakajtod rügyét, Szivem fakadását, megtiprod gyökerét...» Síróssá lett lassan az orcája, a végén meg zokogott sűrű könnyhullajtással, úgy hogy a csöpp Jádzik Böske sírva fakadt újra a jobb karján s csak akkor haliagtott el, amikor mi nevetésre fogtuk a dolgot. Mert a diákféle tréfának vesz mindent. Ma már nem nevetnék rajta. Hanem Kati eltette a selyemszalag darabot a keblébe gondosan, ott őrizte estig és csak mikor elaltatta a csöppségeket, akkor vette elő újra. Egyedül volt, aludt a ház, elévonhatta, kibonthatta bátran a titkos batyuját. Volt abban mindenféle rongyocska, kimustrált babaruhák, törött fésű, csipkedarab, tükör cserepe. S ő előszedte rendre mind, illegette nyakába, hajába és dúdolt hozzá. Egy este az öreg Jádzik, a mostani gazdája megleste és másnap reggel nagy iskátulyát adott neki, hogy rakja abba a kelengyét. Azontúl az lett a menyasszonyi ládája. Lehetett vagy tizennyolcesztendős, ámbár ő nem tudta elmondani; az ötéves gyermek életét élte, az esze nem ért fel ennyire. A pallagi asszonyok azonban emlékeznek rá, mert ott született, de hogy mitől csábult meg, ki tudná? Van aki Kócsárt, a

108

meghalt kovácsot okolja érette, az árva első gazdáját, mert hogy az egyszer nagyon megverte volna. Jádzikék jól bánnak véle ; vasárnap délután eleresztik s ilyenkor tiszta ruhában indul el, virággal a kezében és körüljárja a Rákóczi-teret. Szerelmes a lelke s úgy érzi, hogy akinek ő azt a virágot odaadja, az az övé lesz, az ő egyetlene. Köszönti illendően a fehér papokat, ha öreg diákot lát, lesüti a szemét, de a csúcsomi-utca sarkán körülfogják a kocsislegények. — J e r K a t i . . . ehol a vőlegényed — és nevetős szóval eléje állítanak egyet maguk közül. Kati megijed, szorosabbra fogja a virágot, mert hátha ez az igazán, de megborzad a kacagásra és lehúnyja szemét. Szíve dobog, szédül, orcáját a vér majd hogy ki nem csattantja. Védtelenül tűri az incselkedést, s amikor képét csipkedik, húnyva menekül előlük. Az ilyen vasárnap megtölti egy hétre gyermeki agyát s erről álmodik nappal is. A háborúról alig tud ; azok a legények, akik tréfálkoztak, nem búcsúznak tőle s az se tűnik fel neki, hogy télen, évközben megyünk el mi, nyolcadikosok. Megjön a tavasz s a sétatér lócáit sápadt katonaruhás férfiak ülik végig, akik a püspöki kórházból vánszorognak elő és nem ide valók. De jó emberek mind és megsimogatják a két Jádzik unoka fejét. Elhúzódnak azok is a hűvös ősz elől, eltűnnek akár a bogarak és hóolvadáskor különös katonanép masírozik be Váralja felől. Nem tud magyarul, de a tótot valahogy megérti. Jádzikékhoz a temető mellé kevés jut belőlük, de a piac sarkát vasárnap csak úgy megszállják, mint a mieink és Katit se eresztik el szó nélkül maguk mellett a virágjával. Akácnyíláskor mennydörgésféle hangot hoz a szél délfelől egy hajnalon, elhagyják a csehek Rozsnyót csendben, a helyükbe meg magyarok jönnek hangos szóval. Jádzikné asztalt állít ki a ház elé, mint a

többiek, megteríti s ugratja Katit kanálért, pohárért. Olyan víg mindenki, hisz itt vannak a magyarok újra, ha mindjárt vörösek is. Az azután való harmadnapon, megint ott ült Kati a két csöppséggel a temető fala tövében és bámult. J ö t t a cseh újra. Fönn a Kálvária-hegye fái körül ágyúcsöve torkollott ki, kicsiny járőrök lesompolyogtak a kertekig és faggatják az asszonyokat, hogy vannak-é benn még a magyarokból. De nem hitték a szavokat, hátha hazudnak, jó lesz vigyázni. Integetnek fel, az üteg lőni kezdi a védtelen várost, a betléri úton meg gyalogság nyomul be, hasra fekszik az árok mentén, és sűrű puskatűzzel sepri végig a város kijáróját. Kati felugrik a lócáról a ropogásra, elhajítja a virágot és ölébe kapja a két Jádzik unokát. Futna haza, által az úton, de sűrűn kopog a golyó a temetőfalon, meg a kavicskupacokon s úgy érzi, jobb ha ott marad a fal tövében. Megkuporodik és szorosabbra fogja a gyermekeket. — Húnyjatok Böske, Péterke, húnyok én is, nem lesz bajunk meglássátok.. „ nem vesznek észre b e n n ü n k e t . . . Azok ketten engedelmeskedtek és húnyva tartották szemecskéjüket, még akkor is, amikor elhallgatott a puskaszó. J ö t t be a cseh bátorsággal, nem feleltek a tüzelésére. — Kati — szólalt meg Péterke elsőnek — ne húnyj már . . . — és döfölte, nógatta a leányt. Kinyitotta szemét Böske is, s mert egyre hunyt a Kati, sírni kezdett. Elhagyták az ölét, kibújtak a két karja alól s a térdét rángatták türelmetlenül. Az meg csak hallgatott; ég felé fordúlt orcája, eltátotta száját, mintha valami igen-igen csudálatosát látna és húnyt konokul. A szívét ütötte át a puskagolyó.

Épen azért! — Ugyan, mért veri úgy azt a szegény gyereket? — Szegény gyermek ? ! A haszontalan, semmirekelő, gondatlan kölyök! Nyitva hagyta az istállóajtót s az ökrök mind szétszaladtak !

— Ugyan, ugyan, hát az is baj? Hisz az ökör mindig visszatalál a gazdájához. — Hiszen épen ez az ! Érthetetlen. — Biztosítottam a termést jég és tűz ellen. — Jég ellen? Hát hogy akarsz jégesőt csinálni?

De hát húnytak akkor százan — ezren, húnytunk mi mindnyájan, míg undok kérkedő csőcselék tiporta lelkünket. Bereznai Gróh István.

Mikor az angyalka sír. Oroszból fordította: Mikulich

SZEMÉLYEK:

II. J E L E N E T .

ANYA

ÍSSLu}»»«« JÓZSIKA,

angyalka

ANGYALOK

(Szín:

Kis szoba, asztal, * * *

Károly.

székek.)

I. J E L E N E T . ANDRISKA (képeskönyvet néz és felkiált): .Milyen gyönyörű gólya ! ILONKA (Andriska mellett áll): Mutasd, Andriska. ANDRISKA (betakarja a könyvet kezével): Nem mutatom. ILONKA (kéri): Mutasd, Andriska, én is szeretném látni. ANDRISKA : Azért sem mutatom. ILONKA : Mama azt mondta, hogy én is láthatom. Add ide. Én is megmutatom neked, mit hozott nekem a Jézuska. ANDRISKA : Nem adom . . . Te nem akartad megmutatni nekem a szekérkédet. ILONKA : Nem akartam, mert te eltörted volna. (Akarja fivére könyvét.) Add ide. ANDRISKA (rádől a könyvre): Nem... .azért sem adom. ILONKA : Meghúzom a füledet. ANDRISKA : Én meg a hajadat. (Veszekedni kezdenek.) ILONKA (kiabál): Jaj, jaj a hajam. ANDRISKA : J a j , jaj a fülem. ILONKA : Jaj, jaj . . . mama !

A N Y A (bejön): Gyerekek, mit csináltok? Nem szégyenlitek magatokat? ANDRISKA (fogdossa a fülét): Ilonka húzta a fülemet. Nagyon fáj a fülem! ILONKA : Nekem meg a fejem. Andriska nem akarta megmutatni a könyvet. A N Y A : Ej, e j ! Rossz gyerekek ! Milyen rosszak voltatok ! Hát tisztelitek a Jézuskát? ILONKA és ANDRISKA (megrémülve hallgatnak). A N Y A : Nem szeretlek benneteket, mert oly rosszak voltatok! Jézuska sem szeret benneteket s rövid idő múlva eljönnek angyalai. ANDRISKA : Józsika is közöttük lesz? A N Y A : Bizonyosan eljön a ti elhalt testvérkétek, a mi kis angyalkánk. ILONKA (remeg): Vájjon látta-e a mi testvérkénk, hogy mit csináltunk? A N Y A : Bizonyosan látta. Jézus is kérdezi tőle, jók voltatok-e s szeretitek-e úgy egymást, mint fivér és nővér? ILONKA : Látod, Andriska, látod 1 Miért civakodtunk? ANDRISKA : Ne civakodjunk többet, Ilonka. Én megmutatom neked a képeskönyvemet. Itt van. ILONKA : Várj, Andriska, megkeresem a szekérkémet. A N Y A : Ügy, gyerekek, úgy. Szeressétek egymást s akkor én is szeretni foglak benneteket, sőt a Jézuska is örülni fog.

(Hallani az angyalok csengetyüjét és énekét.)

110

III. J E L E N E T . (énekelve előjönnek). (hozzájuk megy s amikor elhallgatnak az énekkel, így szól): Mama! Kedves mama! Nincs itt a mi testvérkénk, Józsika? A N Y A (szomorúan): Nincs itt, fiam, Ő nincs közöttük. I. A N G Y A L : Józsikát ne keressétek közöttünk, ő nem jöhetett. ILONKA : Miért nem jöhetett, jó angyalkám? I. A N G Y A L : Ő sokat sírt s attól nedves a ruhácskája. A N D R I S K A : Miért sírt a mi testvérkénk, Józsika? I. A N G Y A L : Azért sírt, mert ti civakodtatok s irigyek voltatok. A N Y A : Látjátok, gyermekeim, látjátok ! ILONKA : Jó angyalkám ! Mondd meg a mi testvérkénknek, hogy ne sírjon, mi nem ANGYALOK ANDRISKA

fogunk többé civakodni, veszekedni, de szeretni fogjuk egymást. (Megöleli Andriskát s megcsókolja. Megint hallani a csengetyű hangját. Mindnyájan az ajtó felé néznek.) IV.

JELENET.

JÓZSIKA (mint kis angyalka előlép s két szívet hoz): Dicsőség az Istennek a mennyben s békesség a földön a jó embereknek. ILONKA és A N D R I S K A (felé szaladnak): Hát te mégis eljöttél, Józsika? JÓZSIKA : A ti meleg szeretetetek, amikor megcsókoltátok egymást, kiszárította a ruhácskámat. Itt van, Andriska, egy szív... Itt van, Ilonka, neked is egy szív. Emlékeztessen benneteket, hogy mindig szeressétek egymást. (Azután anyjához megy és megöleli. Az angyalok újra énekelni kezdenek.)

(A függöny legördül.)

Shonilili & Gowner Ltd. Mr. Jeroboham Eversharp Shnorrer, a Shnorrer, Nimolich & Linck Limited, Étherhullám-Onduláló és Légüzleti Vállalat vezérigazgatója, irodájában ült, körmeit rágta és dühöngött. Ez a többirányú foglalkozás alapjában véve elég mindennapi és egyszerű ; azok az okok azonban, amelyekre ez a — manapság, ismételjük, nem szokatlan — okozat visszavezethető, már nem ilyen mindennapiak és nem ilyen egyszerűek. Megértésükhöz a magyarázatot egy kissé messze kell kezdeni. Ott, hogy Mr. Jeroboham Eversharp Shnorrer fentemlített hosszúnevű Limitedje, mint nevéből kitűnik, kiválólag az étherhullámok ondulálásával foglalkozott. Ez volt a fő üzletág, mely előtt ma, a rádió páratlan elterjedtsége mellett, be sem látható kilátások nyíltak meg. Tudvalevő ugyanis, hogy a rádió az éther hullámainak felhasználásán alapszik; kevésbbé tudvalevő, de viszont könnyen belátható, hogy ezek a hullámok idővel elmúlnak, kisimulnak. Nos, itt lép működésbe a hosszúnevű Limited, vállalkozván arra, hogy az éthert újból hullámossá tegye, saját találmányú — Patented in Ali Coun-

tries — onduláló gépeivel, saját, gondosan titkolt eljárásának alkalmazásával. Nem kevésbbé légbőlkapottak voltak a Limited egyéb üzletágai ; de meg kell állapítanunk, hogy ez a levegő valódi, első minőségű ó-angliai levegő volt, ismét a cég saját találmányú gépeivel portalanítva, tisztítva, ózonnal ellátva. Hogy ebből meg lehet-e élni? — Hát — Mr. Shnorrer mindenesetre megélt belőle, mégpedig nem is rosszul. Ami aztán a Limited többi érdekeltjeit illeti, ezekről már nem mérnők ezt ilyen határozottan állítani. Azonban ez nem tartozik ránk, hanem rájuk. Ismételjük tehát, hogy Mr. Shnorrer ebből élt és ismételjük : nem rosszul élt. Annál érthetőbb volt felháborodása, mikor egy napon üzemvezetője, Mr, Nabuchodnezar Knabbernothing Gowner rövid úton elhagyta a vállalatot. Már ez magában, az üzem vezetésében beállott változás kellemetlenségei miatt, jelentékeny időn keresztül igen szépen kiesztergált káromkodásokat csalt ki a Mr. Shnorrer borotvált ajkairól. Pedig mi volt még ez a továbbiak mellett ! Mikor ez a semmirekellő, ez a Gowner egy szép napon létrehozta a Gowner-Works

111

című konkurrens vállalatot, — szintén Limited. Ebben az időben Mr. Shnorrert ismételten kerülgette a guta, pedig mi volt még ez is ahhoz, ami később következett! Mikor ez a Gowner föltalálta a tartós ondulálást s amikor Mr. Shnorrer nem vehetett egy lapot a kezébe, nem fordulhatott be egy utcasarkon, hogy mellbe ne vágta volna a Gowner-Works valamelyik nagybetűs hirdetése ! Ilyenfélék : «Rádiósok Allahja Marconi és Gowner-

öles plakátjai ordítottak a másik sarkon ; minden házon, ahol szürkületkor kékkel és pirossal gyulladt föl a Gowner név, a másik két ablak közt a Shonilili szó ragyogott zölden és sárgán. De Mr. Shnorrer, aki természetes halmazállapotában inkább a cseresznyepiros felé hajló rákvörös színt viselt, maga is zöld és sárga lett, ha azokra a gyönyörű száz- és ezerfontos csekkekre gondolt, amikbe neki ez az újság-, utcasarok- és szivárvány-háború került! Neki,

A felsőzsolczai «Szent Miklós Daloskör» műkedvelő csapata. (Középen dr. Bodnár Béla, a Daloskör elnöke, balján Qariscsák József tanító, dalárdavezető.)

Works az ő prófétája !» Vagy pláne versben : Ha meghaltam, akkor is azt vallja hullám: Nincs tartósabb, nincs jobb, mint a Gownerhullám 1»

Ebben az időben a guta már nem is kerülgette Mr. Shnorrert, hanem állandóan körülötte keringett, mint a ringispíl lovacskái a csillogó tükrös, aranyozott verkli körül. Persze, hogy ő sem hagyta magát; minden lapban, ahol a Gowner-Works hirdetése megjelent, a szembenlevő oldal a Shonililit, a Sh(norrer), Ni(molich), Li(nck) Li(mited) gyártmányait dicsőítette ; minden utcasarokkal szemben, ahol Gowner öles plakátot helyezett el, a Shonilili két-

aki azelőtt, egyedül állván a piacon, egész éven sem adott ki ezer fontot ilyen haszontalanságokra ! Csak a múltkor is, ezelőtt pár nappal fejeződött be egy ilyen reklám-hadjárata, amikor egy héten keresztül az Egyesült Királyság minden lapja egész oldalon harsogta : «Legjobb, legtartósabb : Shonilili !» Mr. Shnorrer még ma sem szeret visszagondolhi arra a töméntelen pénzre, amibe ez a hadjárat került. Kétségbeesését csak az enyhítette valamennyire, hogy Gowner egy szóval sem válaszolt. Hirdetéseit visszavonta, teljesen elhallgatott és Mr. Shnorrer már reménykedni kezdett, hogy talán fel is adja a vérbe, sőt még annál is többe : pénzbe menő harcot.

112

De mit tesz Isten? — azaz, hogy az az akasztófára való gazember, az a Gowner?— Ma, amint reggel kinyitotta kedvenc lapját, a legelső, amit látott, ugyanazon a helyen, hol előbb a Shonilili szó ragyogott ökölnyi betűkkel, e pár szó volt: « . . . igen, igen; de a Gowner-hullám még tartósabb 1» Az a tánc, amit Mr. Shnorrer erre a fölfedezésre lejtett, becsületére vált volna a legzulubb kaffernek i s ; dühkitörései lefőztek volna minden indián csataordítást. Mit mondjak ? — egy órába telt, míg anynyira ura lett idegeinek, hogy el mert indulni a City felé, ahol irodája volt. Most tehát itt ül, rágja a körmeit és dühöng. És vérfagyasztó tekintettel fogadja a szolgát, aki belépve, megzavarja dühöngésében. Az azonban flegmatikus skót, még hozzá methodista, akit nem könnyű kihozni a sodrából; egész hidegvérrel nyújtja főnöke felé a hozott névjegyet s még akkor sem mozdul egy izma sem, mikor az egy pillantást vetve a névjegyre, fölugrik, mintha kígyó csipte volna meg, fölordít, mint egy sakál, a színe egyszerre meggyvörössé változik és mérsékelten szőrtelen öklében alaktalan gomolyaggá gyűrődik össze a szegény kartonlap. Talán azért is ilyen nyugodt, mert várt valami effélét: hisz azon a névjegyen — természetesen megnézte — ez a név áll: John Frank Gowner. És ő tudja, amit gazdája talán nem is tud, hogy ez a Gowner a fia annak a Gownernek. Viszont akkor sem mozdul egy izma sem, mikor Mr. Shnorrer egy pillanat alatt ismét nyugodt lesz, visszaül székébe és egész természetes hangon adja ki a parancsot: — Vezesse be azt az . . . urat. A látogató — csinos, elegánsan öltözött fiatalember — elfogulatlanul lép be, körülnéz s nem látva mást, mint egy íróasztalt, azon egy csomó papírt s azok fölött egy némileg a cseresznyepiros felé hajló kopasz, rákvörös koponyát, megáll egy pillanatra az ajtó előtt. Azután, hogy a cseresznyepirosba hajló rákvörös koponya nem mozdul, otthonosan az egyik székhez lép, leül, kihúzza cigaretta-tárcáját, rágyújt, az asztalkáról felvesz egy lapot és nyugodtan elmerül valami cikkbe. Mr. Shnorrer, hirtelen előkapott papírjai közül loppal figyelve látogatóját, belátja, hogy taktikája csődöt mondott. Pár perc múlva fölemeli tehát fejét: — Hello !

A látogató nem ügyel oda, vagy legalább is úgy tesz. Gondosan végigolvassa a megkezdett cikket — mindamellett nem nyújtja túlságosan ezt a műveletet, — eloltja cigarettáját a hamutartóban, feláll, udvariasan meghajlik és válaszol: — Good morning, sir ! — Csak röviden, — mordul rá Mr. Shnorrer, minden áron igyekezve felülkerekedni, — nincs sok időm. — Well, sir ; daddy is mindig arra tanít, hogy bussinessben fő a rövidség. Tehát : van szerencsém megkérni kedves leánya kezét. Mr. Shnorrer, akinek már a daddy, tehát az idősebb Mr. Gowner emlegetésére is cseresznyepirossá lett a feje, erre a szóra megint új gyümölccsé válik: meggypiros lesz. Még a lélekzete is eláll és alig birja kidadogni: — M i . . . micsoda . . . szemtelenség ! — Legyen szabad felhívnom szíves figyelmét, sir, — válaszol kifogástalan udvariassággal a látogató, — hogy kijelentései nélkülözik az angol nyelv egyik kiváló előnyét, a világosságot. Beleegyezés ez, vagy nem? — Nem, — bömböli Mr. Shnorrer, — ezerszer nem ! — Természetesen, — bólint békítően a látogató — s én be is vallom, hogy látogatásomnak, miután erre úgyis el voltam készülve, nem is ez volt a voltaképeni fő célja, hanem, hogy bejelentsem, hogy Maud és én ennek dacára is házasságot fogunk kötni, ha ön, sir, a feje tetejére kegyeskedik is állani. — Megüt a guta! — ordítja erre Mr. Shnorrer. — Nagyon helyes, kitűnő, — hagyja helyben a látogató. — A gondolat megérdemelné, hogy behatóbb megfontolás tárgyává tegye, sir. Ennél fényesebb alkalom alig nyílhatna a Shonililit beolvasztani a Gowner-Worksba, amit a kedves leányával való házasságom amúgyis teljesen indokolttá tesz. — Takarodjék innen, gazember 1 — bömböl az újabb gyümölccsé : szilvakékké kaméleonult Mr. Shnorrer, dühösen ugorva fel, hogy nekirohanjon a vakmerő suhancnak. Az azonban már az ajtónál van, onnan int vissza egész barátságosan mosolygó arccal: — God bye, dear papa ! — és szép nyugodtan becsukja az ajtót, épen abban a

113

pillanatban, mikor Mr. Shnorrer már az öklét emeli, hogy agyonüsse. *

Mr. John Frank Gowner, mialatt leendő apósa kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy megingatott lelki egyensúlyát visszanyerje, szintén tevékenyen hozzálátott legegyénibb ügyeinek a daddy elvei szerint való haladéktalan lebonyolításához. Rövid telefonbeszélgetés a Mr. Shnorrer magánlakásával ; egy kis séta automobilon a Hyde-Park közelében, egy távoli nagynénivel, miközben a kocsiba egy szokatlanul sűrűn lefátyolozott, de ifjúnak látszó hölgy is beszállott; hosszabb és nyolcvan kilométeres tempóban végrehajtott autókirándulás London környékének egyik kies városkájába, melyet közismert diszkréciónk tilt megnevezni; onnan rövid időzés után époly gyors visszatérés Londonba egyedül — és evening dressbe öltözve, körülbelül épen abban az időben lépett be klubjának ajtaján, amelyben leendő apósát, Mr. Shnorrert végre sikerült a gutának tényleg megütnie, — lakása ajtajában, arra a hírre, hogy leánya, Miss Maud dél óta eltűnt. Hiába, a nap lelki megrázkódtatásait már nem bírta ki megviselt idegzete. * John mentségére legyen mondva, sejtelme sem volt erről a körülményről, mikor vagy egy tucat vele egykorú frakkos fiatalember csoportjában a délelőtt eseményeit mesélte. A sikerült szöktetésről már tájékozva volt a társaság, a soffőr — egyébként egyik kiváló ügyvédnek szintén ügyvédjelölt fia — már előbb beszámolt róla. Viszont a Mr. Shnorrernél tett látogatás részleteit kitörő vidámság közepette hallgatták. — Nagyon helyes — jegyezte meg az egyik, mikor az elbeszélés véget ért. — A papai és mamai zsarnokságnak egyszer már véget kell vetni. Elvégre Johnny angol polgár, akinek teljes szabadsága van a Themzébe ugrani vagy egy félmázsás követ, esetleg más hasonló koloncot kötni a nyakába. Senkinek sincs joga őt ebben megakadályozni azzal a hiábavaló ürüggyel, hogy ő a kérdéses kolonc papája. Az elnök közbecsengetett poharán. — Bocsánat, ha félbeszakítom Jimmy barátunknak bizonyára mélyen szántó és magasröptű fejtegetéseit, ámde most sürgősebb a Johnny dolga. Mert szövetkezetünk Máriapócsi naptár.

egész reputációja követeli, hogy a harcban mi maradjunk győztesek. A szövetkezet tizenkét tagja összedugta tehát kivétel nélkül jól fésült és többékevésbbé szőke fejét. Mert ez a tizenkét fiatalember, akik közt épen úgy akadt mérnök, mint poéta, kémikus, mint színész, tényleg egy minden alakiság híján, de szigorú szabályok alapján működő szövetkezet tagja volt, amelyet ők maguk tréfásan Kölcsönös Vízbőlhúzó és Hírnévbiztosító Szövetkezetnek neveztek el. Megalakítására egy keleti — ha jól tudom, zsidó — közmondás adott alkalmat: «Ha egész éjszakai álomból ébredve találkozol három emberrel, aki azt mondja rád, hogy részeg vagy, térj vissza Jiázadba, feküdj le és aludd ki magad». Ők ebből tovább következtetve, egy másik elvet vontak le, melyet az elnök így formulázott meg : «Nincs az a fiatalember, hacsak nem esett a feje lágyára, akiből nagy embert ne lehetne csinálni, ha akad hat másik, aki mindenütt és állandóan azt hirdeti róla, hogy nagy tehetség». Hogy pedig egészen biztosak legyenek a dolgukban, óvatosságból megkettőzték a számot... *

A gyorsan előhívott orvos megmentette az angol közgazdasági életet attól, hogy elveszítse Mr. Shnorrer személyében egyik nagytehetségű tagját. Mindössze az ágyat nyomta egy pár hétig, de már négy nap múlva hivatta ügyvédjét és megbízta, hogy indítson pört mind a két Gowner ellen. A perben pedig — mely a norwichi bíróság előtt indult meg, miután sajátságos módon az derült ki, hogy a fiatalabb Gowner nem Iondoni, hanem norwichi lakos — a főbizonyíték szerepét az a diktaphon-felvétel volt hivatva játszani, melyet a ravasz Mr. Shnorrer a Johnny látogatásáról titokban fölvett. De még messze volt Mr. Shnorrer a rázúduló kellemetlenségek sorozatának végétől. Aznap, mikor felgyógyulása után először ment föl irodájába, sajátságos emberke látogatta meg. Az ismeretlen kopott, fekete redingotot viselt, melynél az ujjak kissé rövidre sikerültek. Ezt azonban bőségesen pótolta a ruhadarab szárnyainak hoszszúsága, melyek messze térden alul ölelték körül a világos pepita nadrágot, melynek nagyon régen vasalt szárai enyhe harmonika-hajlásban hullottak egy pár világos8

114

barna, de némileg elnyűtt cúgos cipőre. Ehhez kopott fekete mellény járult, mely alatt negyven esztendővel ezelőtt divatban volt lapos fekete nyakkendő simult a felálló gallér köré. Ebből a gallérból emelkedett ki a fej, óriási Harold Lloydpápaszemmel és hihetetlenül szőke, csaknem fehér és hihetetlenül laposra kefélt hajdísszel, amely meglehetős hosszúra hagyva, köröskörül úgy állott el a koponyától, mint valami nem elég nagy fejkendő. Ezzel kiáltó ellentétben a rövidre vágott dús bajusz inkább feketének, de legalább is sötét gesztenyeszínűnek volt mondható. Kezében a furcsa jelenség egy özönvízelőtti szürke esernyőt s egy hasonló geológiai korszakból származó borzas cilindert szorongatott. — Mr. Shnorrer? — kérdezte a furcsa látogató, — Mr. Shnorrer? — és közben szemei sejtelmes távolba merengtek el a kérdezett feje fölött. — Én vagyok. Tessék. — Fennimore Thomas Neemond vagyok, a Bee, Tang & Co cég volt másodpénztárnoka — mondotta a látogató ügyetlen meghajlással. — Elvállalok pénztárnoki, irodavezetői, könyvelői, leve . . . — Sajnálom. Személyzetem ebben a pillanatban teljes. A látogató szó nélkül meghajolt, még ügyetlenebbül, mint előbb és távozott. Mikor a folyósóra ért, egy boy, aki addig ott ődöngött és veszedelmesen hasonlított a tizenhét összeesküvő egyikéhez, mintha csak erre várt volna, besietett az iroda ajtaján s átadott egy vastag, aránylag súlyos levelet, Mr. Shnorrernek címezve. Egyik alkalmazott bevitte a levelet a főnökhöz, de a boy még aligha ért ki az épületből, mikor már a főnöki szobából hangos káromkodás zaja hatolt ki s a következő pillanatban a hirtelen fölrántott ajtó küszöbén megjelent Mr. Shnorrer alakja. — Azt a keserves teremtését neki! — Hol van az az ember? Az, aki az imént itt járt állást keresni? Szaladjon utána valaki. Hozzák rögtön vissza. Hát ilyen gyalázatos disznóság! Ketten is rohantak az idegen után és szerencsésen megtalálták két házzal odább a villamos-megállónál, ahol kocsira várt. — Kérem, Mr. . . . — fogadta a megtértet Mr. Shnorrer. — Neemond ; Fennimore Thomas Neemond.

— Kérem, Mr. Neemond, a pénztárnokom ebben a percben küldi ezt a levelet a pénztárkulcsokkal együtt; állítólag teljesen váratlan események következtében kénytelen azonnal elhagyni állását. A pénztár, azt írja, teljesen rendben van, a könyvek a mai napig szintén, de hát a dolog nagyon furcsa . . . Hajlandó volna elfoglalni az állását? — Igen, sir — felelt az idegen, állandóan a sejtelmes távolba andalogva el. — Hol is működött legutóbb? — Bee, Tang & Co, sir. Mr. Shnorrer fölvette a telefonkönyvet. — Piccadilly 373—99, — szólalt meg Mr. Neemond, anélkül, hogy tekintete visszatért volna a sejtelmes távolságokból. Mr. Shnorrer fölhívta a kérdéses számot, majd rövid beszélgetés után letette a kagylót nem tudva, hogy Tang junior a KHÉVSz. egész délelőtt várta ezt a telefonálást és megszólalt: — A dolog sürgős, szeretnék még ma rovancsolni. Hozzákezdhetünk azonnal? — Yes, sir. — Fizetési igényei? . . . Efelől is hamar megegyeztek és este Mr. Shnorrer azzal a megnyugtató tudattal térhetett haza, hogy pénztára teljes rendben van s hogy új pénztárnoka ugyan egy kissé lassú, amellett meglehetősen furcsa bogara az Úristennek, de a dolgát érti és szinte valami különös adománya van, megérezni, melyik papirost merrefelé kell keresnie. így várta a tárgyalás napját, közben még elkeseredettebb módon folytatva ellenfelével a költséges reklámháborút. Végre aztán elérkezett az is, hogy Mr. Smith, az ügyvéd kora reggel elindult a vonattal Norwichba. Semmi gyanúsat nem észlelt; a vonat zsúfolva indult, lassanként kiürült és ő magára maradt. Csak egy állomással Norwich előtt szállt be egy fiatalember, futólag köszönt, leült és azonnal újságjába temetkezett. Körülbelül ez volt az utolsó dolog, amire Mr. Smith utazásának körülményeiről még emlékezett. A legközelebbi pedig, hogy egy ember áll előtte seprűvel a kezében, lábánál vödörrel és őt rázogatja ; hogy a nyitott ablakokon keresztül erős huzat jár, a vonat áll és aktatáskája nincs mellette. — Fenemód el teccett alunnyi, sir. Tessék hamar leszányi, mer mingyán betolatnak bennünket a rendezőbe, sir.

115

— De a táskám ! — kiáltott rémülten Mr. Smith. — Táska? Táskája is vót az úrnak? Nem láttam. Mit beszéljünk sokat? Lárma, rendőrség, nyomozás, kihallgatás, jegyzőkönyv és a többi — majdnem dél volt, mikor Mr. Smith megszabadult az állomásról. Akkorra az a fiatalember, aki a vonatról leszállva, egyenesen a mosdóba sietett, ott először is kihúzott az orrából egy jókora vattacsomót, azután gondosan kimosott egy üres borospalackot, megtöltötte vízzel, a dugóját a vattával együtt bedobta a kiöntőbe, gondosan leöblítette, míg az egész lement a csatornába, az üveget egy másik dugóval bedugaszolva otthagyta, mintha valami szórakozott utasnak az ottfeledett útravaló vízkészlete lett volna s már régóta útban volt vissza London felé. De csak az első állomásig ment, ott leszállt, egyik félreeső utcába sietett, beült egy «véletlenül» ott állingáló autóba s már talán Londonba is ért. Mr. Smithet pedig, mikor kimerülten megérkezett a szállóba, ahol táviratilag szobát rendelt, a portás egy csomaggal fogadta, melyet egy boy hozott részére. Idegesen bontotta ki a csomagot és vette ki belőle — aktatáskáját. Csakhogy akkorra a tárgyalás ideje már rég elmúlt s amellett a táskából hiányoztak a per iratai, beleértve a kérdéses diktaphon-felvételt. . . Mr. Shnorrert pedig erre a hírre másodszor is megütötte a guta.

mondott arról az egyesülésről Gownerékkel. Mit tömitek ti mind a ketten az újságokat pénzzel? Magatok nem tudnátok hasznát venni? — De a leányom ! — A leányod — vonogatta vállát Mr. Linck. — Ha úgy kellett volna elrabolni, már ezóta régen rátaláltatok volna vagy hallottál volna felőle. Látod, hogy minden ellened van, add be a derekadat. Add hozzá. Ez a legokosabb. — Soha ! — tört ki Mr. Shnorrer. — H á t . . . a te dolgod. Családi ügyekbe nem avatkozom. Ellenben azt írtad, hogy a kölcsönt sikerült a birtokomra fölvenni. Add ide, mert délben szeretnék hazautazni s addig még dolgom is van. Mr. Linck ugyanis földbirtokos volt, aki szívből gyűlölte Londont és minden nagy várost. Mr. Shnorrer csöngetett. — Kérem Neemond urat — szólt a belépő szolgához. Pár perc múlva megjelent Mr. Neemond a sejtelmes távolságokban kalandozó szemeivel és ügyetlenül meghajolt. — Neemond, fizesse ki Mr. Lincknek ezt az utalványt. Ötezer font. Talán egy hete utalta át a Farming and Boarding Bank. Mr. Neemond szemei visszatértek a sejtelmes távolságokból, alaposan megnézték az utalványt élőiről, hátulról, az ablak felé fordítva, aztán ismét elkalandoztak, ahonnan jöttek, míg gazdájuk visszanyújtotta az utalványt főnökének: — I'm sorry, sir. Sajnálom, nem tudom kifizetni. * — Miért? Ezúttal sem végérvényesen. Ismét fel— Mert a pénztárban nincs pénz. épült, még dühödtebben feküdt neki a — Hogy-hogy nincs? A pénztárban a harcnak és képtelen összegeket költött tegnapi kasszarapport szerint közel tízmagándetektívekre, akik azonban semmi ezer fontnak kell lenni. eredményre nem jutottak. — Kellene lenni, sir — válaszolt szoMár rég felépült, mikor egy napon meg- kott színtelen hangján Mr. Neemond. — látogatta Mr. Linck, egyik csendes társa. Az angol nyelv szabályai az igét feltételes Ennek panaszolta el keserveit és nagyon módban kívánják meg mindenkor, amikor... fölháborodott, mikor az, végighallgatva a — Bánom is én a angol nyelv szabátörténteket, egykedvűen vállat vont és azt lyait ! A pénztárban föltételes módban és mondta rá : föltétlen módban tízezer font van ! — You're an ass, ami az előkelő angol — Nincs, sir. nyelvből barbár magyarra fordítva körül— Hát hová lett? belül annyit tesz : Szamár vagy ! — Kivettem, sir. — De sir ! — fortyant fel Mr. Shnorrer. — Kivette? És hová tette? — Igenis, szamár vagy — ismételte meg — Azt nem vagyok hajlandó megmonMr. Linck nyomatékosan. — Látod, hogy dani, sir. nem bírsz azzal a kölyökkel; ügyesebb Mr. Shnorrernek egy pillanatra megállt nálad. Amellett nem is bolondság, amit az esze. 8*

116

— Ember, maga tréfál? — tört ki aztán, mikor ismét megjött a szava. — Megsért, sir, mikor fölteszi rólam, hogy ilyen tiszteletlen tudnék lenni főnökömmel szemben — válaszolt némi sértődöttséggel Mr. Neemond. — Dehát csak nem akarja azt mondani, hogy a p é n z t . . . elsikkasztotta? — Miután az angol nyelv szokásai és a büntetőtörvény egyértelműleg ezt a szót követelik meg ennek a cselekedetnek jelzésére, nem tehetek mást, sir. A legközelebbi őrszoba telefonszáma City 111—12, sir — tette hozzá anélkül, hogy arra nézett volna, a Mr. Linck cimére, aki a telefon után nyúlt. — Azonban engedje megjegyeznem, hogy a rendőrség aligha lesz abban a helyzetben, hogy kifizesse az ötezer fontot s azt a közel szintén ötezret, amit ma még ki kellene fizetni. Mr. Linck visszatette a kagylót. — De h á t . . . — bömbölt Mr. Shnorrer. — Excuse — fogta le szilvakék üzlettársát Mr. Linck. — Bocsánat, ez már nem családi ügy, hanem üzlet. És miután te nagyon fel vagy indulva, engedd meg, hogy én próbáljam meg elintézni. Mr. casher, nagyon hiábavalónak itéli ön a kérdést, hogy milyen föltételek mellett volna hajlandó a p é n z t . . . viszatenni? — No, sir. Ha Mr. Shnorrer hajlandó a vállalatot a Gowner-Worksszal egyesíteni . . . — Soha! — bömbölt Mr. Shnorrer. — . . . és leányát az ifjabb Shnorrerhez adni... — Soha ! — bömbölt Mr. Shnorrer egy kvinttel még magasabb hangon. — . . . aki tudtommal megkérte — folytatta zavartalanul Mr. Neemond — nagy örömömre szolgálna a cég mai kötelezettségeinek megfelelni. — De hát mi köze önnek mindezekhez? — kérdezte csodálkozva Mr. Linck. — Az, hogyha a cég ebben a tempóban költekezik még csak egy évig is reklámra és magándetektívekre, akkor egy év múlva én megint járhatok állás után. — No és ezért sikkasztani kell? — Tizezer f o n t : négyszáz font évi fizetés : huszonöt év ; tizezer font: négyévi fegyház: évi kétezerötszáz font. — Értem — bólintott Mr. Linck — az üzlet nem épen rossz. De hát Mr. Shnorrer bele fog egyezni az ön feltételeibe. — En? Soha ! ! !

— Excuse - szakította félbe Mr. Linck. Ez már nem egészen a te dolgod, hanem az enyém, illetőleg a mienk is, akik társaid vagyunk. Mindamellett kemény munka volt a makacs Shnorrert leszerelni. Háromnegyed órai kapacitálás után csak odáig jutott vele, hogy Mr. Shnorrer fölordított: — Nem, nem és nem! — Inkább belepusztulok, de belepusztul az a gazember Gowner is ! — Gowner nem fog belepusztulni — szólalt meg, háromnegyed óra óta először Mr. Neemond. — Miért? — kérdezte Mr. Linck. — Gowner annak idején bejárta az összes szerkesztőségeket és az összes számbajöhető háztulajdonosokat. Rámutatott, hogy a Shonilili alig hirdet. Fölajánlott egy bizonyos átalányt s azt, hogy, ha az ő reklámja következtében a Shonilili is hirdetni kezd, az ő hirdetéseit azontúl mindig a Shonilili által fizetett összeg felével számlázzák. — S z ó v a l . . . szóval Gowner a mi pénzünkön h i r d e t ? . . . — Mondhatjuk úgy is, sir. Még beletelt egy másik háromnegyed óra, de a végén mégis csak elindult a három úr s legközelebbi közjegyzőhöz, ahol Mr. Shnorrer aláírt egy nyilatkozatot. Eszerint kötelezi magát, hogy hozzájárul a kérdéses fúzióhoz, amennyiben Gowner erre hajlandó és amennyiben pénztárnoka gondoskodik róla, hogy a mai esedékességek be legyenek váltva. — És most elő a pénzzel — támadt Mr. Neemondra. — Hol a pénz?! — Az irodához egészen közel van elrejtve. Tanulmányozva a hasonló eseteket, arra a megállapításra jöttem, hogy legcélszerűbb ilyen esetekben . . . — Jó-jó-jó! Nem vagyok kíváncsi a maga fejtegetéseire a lopás elméletéről és gyakorlatáról' — Bocsánat, sir. Elfeledtem, hogy önnek erre nincs szüksége — válaszolt Mr. Neemond és anélkül, hogy megmagyarázta volna, hogyan kelljen érteni ezt a kijelentését, felvezette az urakat ai irodába. Ott a pénzszekrényhez lépett, szép nyugodtan előhúzta a kulcsot, kinyitotta a pénztárt, majd a belső rekeszt, belenyúlt és kivett egy csomag bankjegyet, melyen az Angol Bank eredeti keresztkötésében

117

ragyogott a pár szó : «100 drb 100 fontos : 10.000 font». — D e h á t . . . — ámuldozott a két úr — dehát akkor . . . ön nem sikkasztott? — No, sir. Nem volt szükséges. Hosszadalmas magyarázatokra azonban nem volt idő, a felek már jó idő óta ott türelmetlenkedtek az irodában. Félóra múlva Mr. Neemond kiállíttatta az elismervényt, hogy a nyilatkozatban megkövetelt feltételeknek eleget tett. . . . Azután levette orráról a Harold Lloyd-szemüveget és míg tekintete hűtelen lett a sejtelmes távolokhoz, egészen más hangon, mint ahogy beszélni szokott, megszólalt: — Igaz, papa, Maud azt akarja, hogy holnaphoz két hétre legyen az esküvőnk. Már nagyon unja a hosszú j e g y b e n j á r á s t . . . * Az esküvőn ott volt Mr. Shnorrer, Mr. Linck, Mr. Nimolich, a két cég tisztviselői, sőt Mr. Smith is. Ez utóbbi vagy egy tucatnyi fiatalemberrel ismerkedett össze, akik, megtudva, hogy bűnügyekkel is foglalkozik, erre a térre terelték a beszélgetést. Az egyik részletesen megmagyarázta

neki a zsebtolvajlás elemeit, különös tekintette a vasúton eszközölt táskalopásokra; a másik, egy vegyészmérnök, a bódító szerek és ellenszereik hatásáról mondott el neki igen figyelemreméltó megállapításokat Egy harmadik, akiről kiderült, hogy tehetséges fiatal rendőrtisztviselő, a bűnjelek alapos megsemmisítésének kellékeit magyarázta e l ; megint másik az arcmaszkirozás rejtelmeibe vezette be természetes és mesterséges világítás m e l l e t t . . . Nagyon megnyerő, vidám fickók voltak és Mr. Smith később bevallotta, hogy soha ilyen rövid idő alatt ennyit nem nevetett és nem tanult. Mr. Shnorrer pedig nagy sikert aratott az ifjú párra mondott felköszöntőjével, melyben kijelentette, hogy lemond a Shonilili & Gowner Ltd. vezérigazgatóságáról veje javára, ha Mr. Gowner sen. is hajlandó hasonló áldozatot hozni. Általános tapsvihar között fejezte be felszólalását, magyarázatát adva ezen elhatározásának: — Határozott ellenszenvvel viseltetem az iránt, hogy szeretett vőm — vitte volna el az ördög — harmadszor is megüttessen a gutával... Bereghy Albert.

-5

í/

40 éve megelégedett vevők százezrei dicsérik a leghíresebb magyar

hangszertelepnek

R E M É N Y I MIHÁLY cégnek. Őfensége dr. József Ferenc kir. herceg kamarai és a M. K. Zeneművészeti Főiskola szállítójának,

Budapest, VI/11. Király-utca 58—60. szám (saját házaiban),

ELSŐRANGÚ

HANGSZEREIT.

Legnagyobb raktár zongorákban, harmőniumokban, vonós-, ütő-, pengető-, fa- és réz fúvóhangszerekben. ~ Mielőtt bárhol rendel, kérje díszfőárjegyzékemet arról a hangszerről, amit vásárolni óhajt. Díjmentesen küldöm.

NAPTAR A GÖRÖG-KATOLIKUS MAGYAR HIVŐK AZ ÉVRE HARMADIK ÉVFOLYAM BUDAPEST KIADJA A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Recommend Documents