Munkavédelmi szakemberek III. Országos Fóruma Kecskemét, szeptember 26. Miskolc, 2014.2014. április 24.
WHO, Foglalkozási megbetegedések megelőzése, 2013
100% 90%
80% 70% 60% 50%
2 020 000
40% 30% 20% 10%
321 000
0% halálos foglalkozási megbetegedés halálos munkabaleset
Forrás: International Labour Office (ILO). 2011. ILO introductory report: global trends and challenges on occupational safety and health, Report, XIX World Congress on Safety and Health at Work, Istanbul, 2011 (Geneva).
EU - foglalkozási megbetegedések:
145 milliárd €/év
GB HSE (2010-2011: GDP 1%-a):
13,4 milliárd GBP
Ausztrália (2008-2009: GDP 4,8%-a):
60,6 milliárd AU$
Hollandia (2011: GDP 3%-a):
12,7 milliárd €/év
-
Nanotechnológia Biotechnológia egyes változatai Nem megfelelő ergonómiai körülmények Pszichoszociális kockázatok
a foglalkozással összefüggő halálos kimenetelű megbetegedések számát évenként Európában 168 000-re, Magyarországon 4 025-re becsüli az EU-OSHA; a foglalkozási eredetű halálos kimenetelű rosszindulatú daganatos megbetegedések arányát ~ 10%; ez Magyarországon évente ~ 3000 elhalálozást jelent; a 21. század „pestise”, a distressz (benne a munkahelyi stressz), amely EU-15 országaiban a munkavállalók 28 %-át sújtja, egyelőre nehezen kezelhető munkahelyi probléma is. Pontos magyar adatok nincsenek, de a distressz gyakorisága Magyarországon valószínűleg az ún. EU-15 országokhoz hasonló. A distresszben szenvedők túlnyomó többsége munkaképtelen; a demográfiai sokkhullám részeként megjelent növekvő számú idősödő munkavállalói réteg költséghatékony foglalkoztatása megfelelő munkaegészségügyi tevékenység (foglalkozás-egészségügyi ellátás, munkahigiénés prevenció) nélkül a foglalkozási eredetű megbetegedések, halálozások kockázatának évente jelentős megnövekedését okozza.
Férfi
Év
Nő
% Férfi (2060)
Forrás: EU OSHA
Nő (2060)
Férfi (2010)
Nő (2010)
Vállalkozások száma létszám-kategória szerint
A magyar nemzetgazdaság meghatározó szereplői
100%
Munkavédelem
99% 1,2%
8 613
98%
99,2%
97%
2,6%
18 067
!
96% 95% 95,4%
94%
664 488
93% 0-9 fő
10-19 fő
20-49 fő
50-249 fő
250 fős és nagyobb
a munkafeltételek jelentősen eltérnek a tevékenység-, a terméktípus-, a tulajdonos személye, stb. függvényében hasonló egészségkárosító kockázatok, súlyosabb következmények / jobb munkavédelmi körülmények magasabb morbiditás (Huuskonen, Rantala, Hauss) Jogkövető magatartás hiányosságai Önfoglalkoztatók! Szervezett munkavégzés! (F, D, A, B, skandináv országok – valamennyi vállalkozásra!) Gazdasági korlátok – egészség + munkavégzés kapcsolata, szolgáltatások igénybevétele, védőeszközök, stb.)
Egészséges populáció – egészségügyi ellátás Forrás: KSH
1985. ÉVI 161. számú EGYEZMÉNY, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról (Magyarország 1988-ban ratifikálta)
„Minden tagállam vállalja, hogy … a gazdasági tevékenység minden ágazatában, … minden munkavállalóra kiterjedően … foglalkozás-egészségügyi szolgálati rendszert fejleszt ki.” Feladatai: - egészségi kockázatok azonosítása, becslése - munkahely környezet és termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése - tervezési és munkaszervezési tanácsadás (munkahelyek kialakítása, gépek, berendezések megválasztása, alkalmazott anyagok stb.) - új berendezések egészségre gyakorolt hatásának elemzése, értékelése - tanácsadás - alkalmassági vizsgálatok - munkafeladatok munkavállalóhoz való adaptálása - szakmai rehabilitációban való közreműködés - üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzése
Foglalkozás-egészségügyi orvosok számának alakulása 1996-2013 4000 3500
2 506 orvos
3000 2500 2000
892; 36%
1500
1614; 64%
1000 500 Kizárólag foglalkozás-egészségügyi tevékenységet folytatók
0
Egyéb tevékenységet is ellátók
Ápolók száma: 2006 fő Egyéb diplomások száma: 163 fő
1 700 „főállású”
A: 5% D: 22%
B: 24%
C: 49%
A
B
C
D
Összes munkáltató: 143 167
Osztály
Munkáltatók száma
Összes munkavállaló: 1 878 582
Foglalkoztatottak száma
A
2 276
92 013
B
35 543
454 718
C
69 850
927 502
D
35 498
404 349
6898; 7%
2209; 2%
20268; 22%
63730; 69% 10 fő alatt
10-49 fő
50-249 fő
250 fő felett
Csoportok
10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozások 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások 50-249 főt foglalkoztató közepes vállalkozások 250 vagy több főt foglalkoztató nagyvállalkozások
Egységek száma
Foglalkoztatottak száma
63.730
217.832
20.268 6.898
382.311 509.475
2.209
768.965
Ellátott munkavállalók száma (fő)
Alkalmazásban állók száma (2013. évi adatok)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
37.279
75.300
Bányászat, Feldolgozóipar;
445.984 80.493
681.300 108.300
49,5 65,5 74,3
486.696
588.400
82,4
405.437
657.600
61,7
216.448
294.300
73,7
201.381
293.500
68,6
2.716
nincs adat
?
4.148
nincs adat
?
Nemzetgazdasági ág
Építőipar
Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Humán-egészségügyi, szociális ellátás; Oktatás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
Ellátottság (%)
A munkavégzésből eredő munkahelyi megterhelés Fizikai munkát végző munkavállalók • • •
könnyű fizikai munkát közepesen nehéz fizikai munkát nehéz fizikai munkát
• •
hőexpozícióban hideg expozícióban
638.487 fő 491.268 fő 85.685 fő 31.010 fő 26.074 fő
Szellemi tevékenységet végzők •
•
fokozott pszichés terhelésnek (közülük képernyő előtti munkát végez 451.754 fő) Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának
739.823 fő
192.182 fő
Fizikai kóroki tényezők Vegyi anyag megnevezése
Exponáltak (kitettek) száma ebből zaj helyileg (kéz-kar) ható vibráció egésztest vibráció túlnyomás alatt végzett munka ionizáló sugárzás nem ionizáló sugárzás
256.724 180.388 20.086 23.829 151 13.163 19.107
Biológiai kóroki tényezők 670.727 exponált (51,5 % vírusok, 41,2 % baktériumok, 4,5 % gombák és 2,7 % paraziták) Pszichés terhelésnek kitett munkavállalók száma: 739.823 fő Pszichoszociális kóroki tényezők által érintettek száma: 192.182 fő Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók száma: 340.802 fő Baleseti veszéllyel járó kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók: 356.032 fő
Anilin Arzén és vegyületei Benzol Benzol egyéb aminovegyületei (pl. dimetil-anilin) Benzol egyéb nitrovegyületei (pl. nitro-klór-benzol, acetanilid) Dimetil-formamid Dioxan (dietilén-dioxid) Etil-benzol Etilén-oxid Fenol Halothán Higany (szervetlen higany és vegyületei) Kadmium és vegyületei Kobalt Krómvegyületek lzocianát Mangán Metil-bromid Metil-klorid Nátrium-alumínium-fluorid (kriolit) N-hexán Nikkel Nitro-benzol Nitrogén-oxidul (dinitrogén oxid) növényvédő szerek (valamennyi I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szer) Ólom és vegyületei
53 591
Exp. száma 213 103 4899 369
509 464 29 1351 377 951 636 361 516 1197 2572 925 415 17 49 89 1135 1922 754 1943 3704 4556
Rákkeltő vegyi anyagok (külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek e listán nem szerepelnek)
5273
Szelén Szén-diszulfid (szénkéneg) Szén-monoxid Szén-tetraklorid (tetraklór-metán) Sztirol Tetraklór-etán Toluol Triklór-etilén Trinitro-toluol (trotyl) Tüdőfibrózist okozó porok Vanádium Vinil-klorid Xilol
105 90 1126 63 2280 32 5485 323 157 3220 11 179 5591
Vizsgálatok típusa Előzetes alkalmas
Vizsgálatok száma
545 141 535 696
nem alkalmas
5 998
ideiglenesen nem alkalmas Időszakos
3 447
alkalmas
1 147 887 1 141 472
nem alkalmas
3 132
ideiglenesen nem alkalmas Soron kívüli
3 283
alkalmas
45 030 41 858
nem alkalmas
1 829
ideiglenesen nem alkalmas Záró vizsgálat
1 343
30 462
orvos – „beteg” találkozás + megelőző gondozói tevékenység, sürgősségi és egyéb ellátás:
2,2 millió
esetben
Védőoltások Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltásra kötelezettek száma összesen
92.870
Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltásban részesültek száma összesen
48.319
Hastifusz Kullancs encephalitis Hepatitis B Hepatitis A Veszettség Diftéria Tetanusz Meningococcus Influenza Védőoltások összesen Egyéb, nem a munkakörökhöz kapcsolódó védőoltásban részesítettek száma
6.463 16.641 15.939 4.492 171 156 3.494 157 32.229 79.742 19.598
6 867; 2%
39 177; 10% 16 380; 4%
15 224; 4%
301 598; 80%
Munkahelyeken végzett vizsgálatok száma A vizsgálat eredményeként javasolt intézkedések száma Tervezéssel és munkaszervezéssel kapcsolatos konzultációk száma Tanácsadások száma
Rehabilitált, gondozott betegek; 31620; 10,4%
Fiatalkorúak, terhesek, stb; 15399; 5,1%
Egyéb; 12354; 4,1%
Foglalkozási (elfogadott) megbetegedés miatt gondozottak; 822; 0,3% Szív-érrendszer; 108116; 35,5%
Emésztőszervrendszer; 18069; 5,9%
Légzőrendszer; 23314; 7,7%
Idegrendszer; 11647; 3,8% Anyagcsere; 37492; 12,3%
OEP – E-alap?
Népegészségügyi szűrővizsgálatok
Mozgásszerv; 45473; 14,9%
14000 12966
12511 11898
11697
12000 10416
12900
10730
10590
10000
8000 6867
7145
6000
4000
2000
0 2004
2005
Munka adaptációja ?
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Foglalkozás-egészségügy helye, szerepe a rehabilitációban?
Egészségmegőrző előadások száma 9.302, résztvevők száma 143.349 fő.
Szűrővizsgálatok száma 484.644
Egészségmegőrző programok száma 7.160, résztvevők száma 99.081 fő.
Összes forgalom 3 084 199 Gondozással összefüggő ellátás; 354751; 11%
Egyéb gyógyító ellátás; 295327; 10%
Sürgős ellátás; 47403; 1%
Egészségmegőrző szűrővizsgálatok; 484644; 16%
Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálatok; 1902074; 62%
1. Általános adatok • a gazdálkodó egység tevékenysége • a munkavállalók száma • nem szerinti megoszlása • foglalkozás-egészségi osztály • munkakörönkénti megoszlás 2. Munkahigiénés jellemzők • általános higiénés adatok (telepítés, ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés, világítás, szellőztetés, hulladékkezelés) • az üzemben folyó technológia • munkahelyi kockázatok: fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális
4. Tanácsadás • felvilágosítás a munkával kapcsolatban
3. Megelőző tevékenység • műszaki, egyéni, szervezési tevékenységben való közreműködés
5. Higiénés munka eredményének mérése • munkabalesetek száma • foglalkozási betegségek száma
A szakellátó helyen végzett vizsgálatok esetén
esetek száma
A munkaköri alkalmasság másodfokú elbírálása
454
A kézi lőfegyverek megszerzését és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokú elbírálása
692
A munkanélküliek beiskolázása előtti és a munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata A közhasznú munka előkészítésében foglalkoztathatóság vizsgálata
34.424 39.675
Szakellátás nyújtása a foglakozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára
625 A szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szakmai alkalmassági vizsgálata A megváltozott munkaképességű munkanélküliek, valamint az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szakvéleményezés Az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók alkalmasságának elbírálása
13.246 3.219 2260
Egyéb vizsgálatok (nem szervezett munkavégzés keretében dolgozók, 2. csoportba tartozó járművezetői alkalmassági vizsgálatok)
13.085
1928. évi XXX. törvénycikk
A betegség és a mérgező anyagok felsorolása
A megfelelő iparágak vagy foglalkozások felsorolása
Ólom, ennek ötvözetei vagy vegyületei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt.
Ólmot tartalmazó érceknek, ideértve a cinkgyárak ólomtartalmú hamuját is. Öreg cink és ólom öntvénybe való kiöntése. Olvasztott ólomból és ólomötvözetekből készülő tárgyak gyártása. Sokszorosító iparágak. Ólomtartalmú anyagok gyártása. Akkumulátorok gyártása és javítása. Ólmot tartalmazó zománcok készítése és felhasználása. Ólomráspollyal és ólomtartalmú hamuval csiszolás. Festőmunkák, amelyek ólmot tartalmazó mázok, kötőanyagok és festékek készítésével vagy kezelésével járnak.
Higany, ennek foncsorai és vegyületei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt.
Higanytartalmú ércek kezelése. Higany-összetételű anyagok gyártása. Mérő vagy laboratóriumi készülékek gyártása. Kalapgyártáshoz nyersanyagok készítése. Tűzi aranyozás. Izzólámpák készítésénél higanyos szivattyúk használata. Higanytartalmú durranó savas sóból gyutacsok (gyújtózsinórok) gyártása.
Lépfene fertőzés
Lépfenés állatok körül végzett munka. Állati tetemekkel, vagy ezek részeivel (bőr, pata és szarv) végzett munka. Áruk berakása, kirakása vagy szállítása.
1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13. 14.
Pneumoconiosisok (silicosis, antraco-silicosis, asbestosis) silicotuberculosis, abban az esetben, ha a silicosis meghatározó oka a munkaképtelenségnek vagy a halálnak A berillium vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek A foszfor vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek A króm vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek A mangán vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek Az arzén vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek A higany vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek Az ólom vagy mérgező vegyületei által előidézett betegségek A széndiszulfid által előidézett betegségek Az alifás szénhidrogének mérgező halogénszármazékai által előidézett betegségek A benzol vagy mérgező homológjai által előidézett betegségek A benzol vagy homológjai nitro- és aminoszármazékai által előidézett betegségek Az ionizáló sugárzások által előidézett betegségek A kátrány, szurok, bitumen, ásványolaj, antracén vagy ezen anyagok vegyületei, termékei vagy hulladékai által a bőr hámszöveteiben előidézett elsődleges rákbetegségek
15. Lépfene fertőzés (anthrax)
Minden olyan munka, amely a szóban forgó kockázattal jár
Fertőzött állatokkal végzett munka. Állati tetemekkel vagy ezek részei, ideértve a bőröket, patákat és szarvakat, kezelése. Olyan áruk ki- és berakása valamint szállítása, amelyek lépfenével fertőzött állatokkal vagy állati tetemekkel szennyeződhettek.
1. Hatóanyagok által okozott betegségek 1.1. Kémiai hatóanyagok által okozott betegségek (32) + egyéb 1.2 Fizikai hatások által okozott betegségek (7) + egyéb 1.3. Biológiai anyagok által okozott betegségek (olyan munkakörben szerzett fertőző betegségek vagy parazitafertőzések, ahol a fertőződés kockázata fennáll) 2. Betegségek osztályozása a károsodott szervrendszerek szerint 2.1. Foglalkozási eredetű légzőszervi betegségek (9) + egyéb 2.2. Foglalkozási eredetű bőrbetegségek (más pontok alatt nem említett fizikai, kémiai vagy biológiai anyagok által okozott + munkahelyen szerzett, ill. foglalkozási eredetű vitiligo) 2.3. Foglalkozási eredetű csontváz-izomzati rendellenességek 3. Foglalkozási eredetű rákbetegség (14) + egyéb 4. Egyéb (bányász-nystagmus)
Anilin Arzén Benzol Fluorid vegy. Higany Kadmium Króm Nikkel Nitro-benzol Ólom Szelén Sztirol
Tetraklór-etilén Toluol Triklór-etilén Vanádium Xilol
Anilin Dinitro-ortokrezol Mangán Ólom Szénmonoxid
17
5
Klinikai jellemzők • A tüneteknek és jeleknek meg kell felelnie a kóroki tényező expozícióját követő egészségi hatásokra vonatkozó ismereteknek.
Expozíció minimális időtartama
Foglalkozási expozíció
Maximális lappangási idő
• foglalkozási anamnézis, mérési eredmények, BEM, fokozott expozíciós esetek
Minimális indukciós periódus
Expozíció intenzitása
Expozíció – hatás közötti időtartam
• Az a minimális szint, amely szükséges a betegség előidézéséhez
• Feleljen meg a betegségre, progressziójára vonatkozó tudományos ismereteknek.
Differenciál diagnózis
2490
2545
2079
2500
2464
3000
988
990
1424
1352
1500
1391
1649
2000
168
120
245
274
254
187
280
339
473
675 541
488
567
691
670
481
500
709
719 531
640
675
829
1000
0 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
14
13 12
12
11 10
10
10
8
6
6
5
5
5
4 2 0
2
2
2
+2?
2 0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Esetszám
Diagnózis
foglalkozás
1
Cytomegalovírus fertőzés okozta idült májbetegség
patológus
1
Hasnyálmirígy rák
Üveggyári gépkezelő
61
Tüdőrák
Ércbányász, vájár, csillés, bőrcserző, lakatos
3
Szilikózis
vájár
1
Mamma carcinoma
Rtg asszisztens
9
Mesothelioma
Szigetelő, csőfelrakó, lakatos, hajógyári hegesztő-lángvágó, hajókovács
2
Azbesztózis
Csőgyári préselő, gépkezelő
1
Húgyhólyag rosszidulatú daganata
Tartálylakatos
2
Ornitózis
Húsfeldolgozó
3
Kénhidrogén mérgezés
Villanyszerelő, mg-i vontatókezelő
1
Króm-trioxid
Galvanizáló felületkezelő
66
70
10%
6% Kémiai
42%
60
Biológiai
42%
Egyéb
40
esetszám
50
Fizikai
33
33
34
30
24
22 20
18
16
15
13
8
10
2
1
0
2012
2013
2
0
1
A foglalkozási megbetegedések száma nemzetgazdasági áganként, 2013
53
Eü. és szoc. ellátás
0 42
Feldolgozóipar
31 31
Bányászat
0 14
Egyéb
1 12
Mező-, erdőgazd.
0 12
Vill. en., vízellátás
3 2
Kereskedelem
3
Foglalkozási megbetegedés
1
Építőipar
Fokozott expozíció
0 1
Szállítás
0 0
20
40
60 esetszám
80
100
120
38
Baranya Borsod-Abaúj-Z. Budapest Pest Bács-Kiskun Vas Fejér Szabolcs-Szatmár-B. Somogy Heves Komárom-Esztergom Békés Csongrád Jász-Nk-Szolnok Hajdú-Bihar Tolna Győr-M-Sopron Veszprém Zala
17,9 20
2,1 14
5,6 10 9,2 9 8 7,2 8 7,6 7
5
15,3
10
6 6
10,2
esetszám
7,8 7,3
3 3,2 3 3,7 2 1,8 2
48,2
24
100 ezer alkalmazásban állóra jutó eset
4,5
1 0,9 1 1,3 1 1,7
0
10
20
30
40
50
60
Szilikózis
1; 3% 1; 3% 2; 6%
Azbesztpor okozta mezotelióma
3; 9%
6; 17%
21; 62%
Sziderózis
Allergiás asztma
Exogén allergiás alveolitisz
1; 6% 2; 13%
Azbesztózis
8; 50%
5; 31%
Kontakt allerg. dermat.
Kontakt irrit. dermat.
Gennykeltők
Egyéb bőrmegbetegedés
Foglalkozási megbetegedések egyéb; 276 tuberkulózis; 31 hepatitisz; 31 térdizűleti meniscus; 33 azbesztózis; 52 kont.irr.derm.; 52
zaj; 772
ornitózis; 55 Borelliózis; 59 kont. allerg. dermat.; 77
csontok, izületek, inak; 91 ólom és vegyületei; 95
szilikózis; 535 ionizáló sugárzás; 130
lokális vibráció; 269
Foglalkozási megbetegedések szilikózis; 19
egyéb; 119
lokális vibráció; 22
egyéb biológiai kóroki tényező; 198
foglalkozási asthma; 29
zaj; 39
kontakt all. dermatitis; 128
csontok, izületek, inak; 42 ornitózis; 47
azbesztózis; 49 tuberculosis; 55 kontakt irritatív dermatitis; 59
hepatitis; 124
90 Zaj
79
80
Szerves oldószerek
70
Fémek
esetszám
60
53
50
43
40
Egyéb
39
31 30
25 24 19
20
15 10
10
9
6
13 15 7
13
16 9
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
1400 4500
4000 3500
1200
1156
3000 2880
2500 2000
1000
1500 1000
854
500
800
32
0
600
567
529
469
423 400
379 248
200
164 113 51 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
104 36
38
35
0
1998
102
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Magyarországon a foglalkozási megbetegedéseket - az országban működő több ezer foglalkozás-egészségügyi és más szakképzettségű orvosból mindösszesen – és ismétlődően ugyanaz – a 20-30 orvos jelenti be.
• szolgáltatás, kisüzemek • • • • •
munkahely szerepe a betegség-teher munka egészségre gyakorolt hatása halálozás – foglalkozással való összefüggés vizsgálata foglalkozási megbetegedések összmortalitásban játszott szerepe Megelőzés kultúrája, „Helyes Gyakorlat”, szemlélet
• • • • •
expozíció értékelésére becslési modellek fejlesztése (bőr!), új BEM-ek expozíció-válasz összefüggések epidemiológiai vizsgálata, alacsony expozíciók egészségre gyakorolt hatása, kombinált expozíciók (vegyi és zaj, rezgés,); nanotechnológia, és ultrafinom részecskék expozíciója (expozíciós utak, expozíciós szintek, toxicitás) , egészségre gyakorolt hatás), • rákkeltők – foglalkozási eredetű daganatos betegség-teher • reprodukciós rendszert károsítók
nanorészecskék dízel kipufogógáz tűzálló kerámia rostok (alumínium-szilikát [2 kat.]) epoxigyanták - építőipar izocianátok hulladékgazdálkodás építőipar dermális expozíció
Ráfordítás (kb. 17 mrd Ft)
Haszon (60 mrd Ft)
3 000 haláleset 3 mrd €/év
Feladatok Az üzemegészségügy és a foglalkozás-egészségügy 17 éves tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve meg kell határozni a jövő foglalkozás-egészségügyének továbbfejlesztését, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait. Az ellátásban az alkalmasság megítélése, a munkahelyi egészségi kockázatok felkutatása, hatásuk megelőzése, az egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok végzése mellett a gondozás és rehabilitáció elvének kell érvényesülnie.
Az elmúlt 19 év alatt a szakma folyamatos tiltakozása ellenére • • •
• • • • •
megszűnt az önálló Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, így nem biztosítható országos szinten a szakmai irányítás, a minőségbiztosítás, a szakfelügyelet, a közvetlen konzultáció az alapszolgálatokkal és szakellátó helyekkel; megszűnt az ország – az országos intézethez tartozó - egyetlen foglalkozási betegeket kivizsgáló és gyógykezelő belgyógyászati osztálya– egyben szakmai oktató bázisa; számos szakmai grémium tiltakozása ellenére 2006-ban megszüntették a munkaköri alkalmassági vizsgálatokhoz kapcsolódóan a kiegészítő szakorvosi vizsgálatok E-alap terhére való igénybevételi lehetőségét, megszűnt, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosultsága a munkahelyen az l. csoportú gépjármű alkalmassági vizsgálatok elvégzésére; jelentősen megnehezedett a krónikus betegek gondozása, mivel csak sürgősségi esetben írhatnak fel gyógyszert a foglalkozás-egészségügyi orvosok; megszűnt a szolgáltatók valódi, hatékony és egységes minőségellenőrzése; megszűnt a világos átlátható rendszer (jelenleg nem ismert a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátóhelyek száma, elhelyezkedése, ellátott populáció köre és nagysága, stb.), megszűnt a munkáltatók jogszabályban rögzített jelentési kötelezettsége az általa alkalmazott foglalkozásegészségügyi alapszolgálatokról
Ezek a körülmények – az Alaptörvényben biztosított munkavállalói jogok biztosíthatósága, vállalt nemzetközi kötelezettségeink miatt - azonnal változtatásokat indikálnak. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megközelítőleg 2500 foglalkozás-egészségügyi szakorvos meghatározó része (döntően kizárólag e tevékenységet végző kollégák) magas szintű tevékenysége példaértékű.
Javaslatok a foglalkozás-egészségügyi rendszer korszerűsítésére 1. A koncepciónak, illetve a felgyülemlett szakmai és működésbeli tapasztalatoknak a figyelembe vételével a szabályozási környezet felülvizsgálata, a vonatkozó rendeletek módosítása. 2. Az önálló Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet visszaállítása, a foglalkozás-egészségügy három progresszivitási szintjének újraszervezése. 3. Az országos intézetben a megbetegedés foglalkozási eredetének azonosítására, a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére kivizsgálására és terápiájára alkalmas Foglalkozási Belgyógyászati osztály visszaállítása. 4. A központi foglalkozás-egészségügyi regisztrációs rendszer visszaállítása, az országos intézetben, a szolgáltatást végző orvosok országos minőségbiztosítási és információs rendszerének kialakítása. 5. A foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátók minőségi indikátorokkal történő akkreditációja, egységes nyilvántartása. 6. Egységes foglalkozás-egészségügyi informatikai rendszer kialakítása, működtetése. (Ezzel biztosítva az adatcserét a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és az alapellátás között.) 7. Jelentési kötelezettség a foglalkozás-egészségügyi ellátásról. 8. TAJ számmal rendelkező munkavállalók OEP finanszírozásban történő beutalása, gyógykezelése, gondozása. 9. A II. progresszivitási szintet jelentő foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek újraszervezése. 10. Az I. csoportú gépjármű vezetői alkalmassági vizsgálatok végzésére való jogosultság visszaállítása a foglalkozás-egészségügyi alapellátást végző orvosok részére. 11. A nem szervezett munkavégzésben dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátásának biztosítása.
1.
Eszközök kidolgozása és bevezetése a dolgozók egészségvédelmének területén (tartalmazzon jogi aktusokat; hozzon létre szektorok közötti koordinációs mechanizmusokat; mozgósítsa a financiális és egyéb tartalékokat a munkavállalók egészségvédelme és egészségének megőrzése érdekében; erősítse meg az egészségügyi tárcák szerepét és részvételét a munkavállalók jobb munkavédelmi ellátása érdekében és kezelje a nemzeti egészségügyi stratégia részeként. Dolgozzanak et a munkavállalók munkavédelme érdekében (munkaügy, egészségügy, stb.) Kockázatok minimalizálása, az exponált csoportok közötti „egyenlőtlenségek” leküzdése, vulnerábilis csoportok védelme (idősödők, fiatalok, migránsok)
2.
Egészségvédelem, egészségmegőrzés a munkahelyen Kockázatok értékelése, ellenőrzése területén a megelőzési eljárások hatékonyságának javítása Jogalkotás és szabványok - minimálisan betartandó szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés területén, foglalkozás-egészségügyi tevékenység fokozása – együttműködési kötelezettség Primer prevenció (baleset, foglalkozási megbetegedések) Munkahelyi egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok
3.
Munkavédelem hatékonyságának növelése, a hozzáférés bővítése
4.
(országos és helyi szinten) Továbbképzés
Adatgyűjtés, elemzés, tájékoztatás
65.
A Magyar Köztársaság kormányának 740/1949. Korm. számú rendelete az Országos Munkaegészségügyi Intézet felállítása tárgyában 1. § (1) A munkaegészségügy tudományos művelése és oktatása, valamint a gyakorlati munkaegészségügyi tevékenység előmozdítása céljából Országos Munkaegészségügyi Intézetet kell létesíteni. … (3) Az Országos Munkaegészségügyi Intézet – feladatkörének megfelelő ellátása céljából – ipari (bánya, kohó) üzemekben és egyéb munkahelyeken … vizsgálatokat végezhet. E tevékenységében az érdekelt hatóságok, üzemek és intézmények támogatni kötelesek. …”
Prof. Dr. Tímár Miklós (1914-1995)
A magyarországi munkaegészségügyi intézet alapító igazgatója (1950-1980)
Az első magyarországi munkaegészségtani egyetemi tanszék vezetője (1962-1984)
Korai nyugdíjazás Bizonyos ideig egészségtelen vagy speciális körülmények közötti munkavégzés (pl. mélytengeri halászat, berepülőpilóták)
Feltételezhető idő előtti öregedés, megbetegedés, a szervezet idő előtti „elöregedése”
Foglalkoztatás-politikai érdek, pl. elhúzódó munkanélküliség Politikai döntések Érdekérvényesítési különbségek
Terminológiai problémák miatt nehezen áttekinthető! A kialakult nemzetközi gyakorlat eredményességére nincs vagy nincs elegendő adat (nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a korkedvezménnyel „nyert” évek csökkentésével a halálos vagy nem halálos kimenetelű megbetegedések gyakorisága csökkenne, vagy ezek bekövetkeztének, kezdetének időpontja a magasabb életkor irányába tolódnának el, vagy megnövekedne a korkedvezményes népesség (átlagos) életkora
2. § (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. 18. § (2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat
munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni; alkalmasság véleményezése: a munkáltató által megjelölt munkakörre Cél: annak elbírálása, hogy a munkavállaló: • a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele a) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, b) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, c) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását; • esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt; • szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozásegészségügyi ellenőrzést igényel;
fizikai
24 órás megterhelés
fiziológiai
M
mentális pszichés Optimális megterhelés
fizikai kémiai
hatás
interakció
biológiai
K pszichoszociális ergonómiai
Életmód, lakóhelyi tevékenység Forrás: Munkaegészségtan, Ungváry 2004
Tny. 8. § (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. Tny. 8/B. § (1) A korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak.
Munkakör
munkakör leírása
Korkedvezmény hatálya
Korkedvezmény
Munkakör – munkakör leírása – korkedvezmény hatálya 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8. 9.
Föld alatt végzett munka Fúrótoronynál végzett munka Sűrített levegőben végzett munka Zárt csatorna karbantartásánál végzett munka Melegüzemben végzett munka Villamosenergia-iparban végzett munka Textiliparban végzett munka Sütőiparban végzett munka Hűtőházban végzett munka
10. Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka 11. Közlekedésnél végzett munka 12. Polgári repülésnél végzett munka 13. Robbanóanyag-iparban végzett munka 14. A Magyar Honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei
A korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének felülvizsgálatát az Országgyűlés a 60/1991. (X.29.) OGY határozatával rendelte el. Ezt követően az Érdekegyeztető Tanács Szociális Bizottságának 1991. december 19-i ülésén a három oldal megállapodott arról, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerét – annak szakmai vonatkozásai miatt – az akkori népjóléti tárca vizsgálja felül.
1992 „… a korkedvezményre jogosító munkakörök megítélésének módszertana elavult, feltételei módosítandók. Távlatilag a korkedvezményes nyugdíjazást indokoló foglalkozások nagy részét meg kell szüntetni. Olyan új rendszerre van szükség, amelyben a korkedvezményes munkakörök elbírálása lehetőleg mérhető orvos-szakmai paraméterek alapján történjék, finanszírozása pedig a korkedvezménnyel szemben a prevenciót preferálja.” „A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere nem szolgálja a prevenciót; nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkoruk meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal történő megváltása.”
Megszüntetés indokai:
több mint két évtizede határozták meg, azóta a munkakörülmények változtak, új szakmák, új egészségkárosító hatások és megterhelések jelentek meg a gyakorlatban;
a szolidaritás elve alapján a többletkiadást azok fedezik, akik vétlenek az egészségkárosodás előidézésében;
a jelenlegi rendszer – miután nem tudományos alapokon nyugszik – olyan mértékben szubjektív, hogy esetenként igazságtalan is lehet; ezáltal a korkedvezményes nyugdíj megítélése az érdekképviseletek és a foglalkoztatás-politika hadszínterévé válhat;
az elszenvedett egészségkárosodás mértéke különböző, a rendszernek ezt tükröznie kellene (több fokozat szükséges);
a népegészségügyi fontosságú tömegeket foglalkoztató kis létszámú (egy vagy néhány munkavállalót foglalkoztató) gazdálkodó egységek munkaegészségügyi szempontból gyakran legrosszabb körülményeket teremtő munkaköreit nem veszi figyelembe;
a rendszer nem terjed ki a nem szervezett munkavégzők milliós nagyságrendű dolgozóira (falusi és városi egyszemélyes vállalkozók, gazdálkodók, családjuk és önmaguk egészségét veszélyeztetők tömege); ez ugyancsak népegészségügyi jelentőségű;
a rendszer idegen az EU tagországok többségétől, nem biztosítja a munkaerő szabad áramlását.
1.
Különösen nehéz fizikai munka önmagában Különösen terhelő klíma önmagában Foglalkozási betegségek kockázata Ergonómiai kóroki tényezők tartós expozíciója Fokozott pszichés megterhelés, igénybevétel Pszichoszociális kóroki tényezők tartós expozíciója
• Megítélés alapja a napi 8 órás, heti 40 órás, évi 42 hetes (1680 órás) munkaidő • Az évenkénti pontszám(ok) akkor vehető(k) teljesként figyelembe, ha a munkavállaló az év során legalább 42 héten át heti átlagban 40 órát dolgozott a megnevezett egészségkárosító tényezővel járó munkakörben. • 74,99 pontig nem adható korkedvezmény; 75 pontért 3 év, 75-ös határ feletti pontokért 25 pont/év arányban jár további korkedvezmény
KÜLÖNÖSEN NEHÉZ FIZIKAI MUNKA ÖNMAGÁBAN
Amelyeknél a munkaenergia szükséglete a napi munkaidőre vonatkozóan férfiaknál 7600 kJ, nőknél 5300 kJ felett van
vagy amelyeknél a napi munkaidő folyamán az egy óra alatti munkaenergia-forgalom férfiaknál az 1050 kJ, nőknél a 730 kJ értéket meghaladja vagy amelyeknél a munkanap folyamán rendszeresen kell perceken át (összességében legalább 20 perc óránként) olyan munkatevékenységet végezni, amelynek a munkaenergiaszükséglete férfiaknál több, mint 50 kJ.min-1, nőknél több, mint 35 kJ.min-1
3 pont/év
Törvény – a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről [2007. évi CXXVI. törvény]
Kormány rendelet - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályairól [342/2007.(XII.19.) Korm. rend.] Miniszteri rendelet - a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése kötelezettsége alól történő mentesítés eljárási díjairól és az állapotfelmérésről [34/2007.(XII.21.) SzMM rendelet]
Korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkaköri lista 2010. december 31-ig hatályban marad!
Új korkedvezményes nyugdíjrendszer életbe lépése.
A hatóság (Mv) a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót – kérelmére – határozatban mentesítheti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha a lefolytatott eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben, a vizsgált munkahelyen történő foglalkoztatás esetén
a különösen nehéz fizikai munka, Különösen terhelő klíma, az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, a fokozott pszichés megterhelés
nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását – a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel – nem indokolja.
A hatóság a mentesítés visszavonja, ha a mentesítés feltételei nem állnak fenn! A képviselettel rendelkező szakszervezet [Mt. 21. § (5)] ügyfélként vesz részt.
ADATLAP A FOGLALKOZTATÓI ÁLLAPOTFELMÉRÉSRŐL 1. Munkakör és munkahely megnevezése: 2. Munkaidő: tényleges napi munkaidő tartama: ……… óra túlmunka átlagos időtartama: ……………… óra/hét 3. Műszakrend a) Egy műszakos b) Kétműszakos c) Három műszakos d) Folyamatos a)-d) kombinációja 4. Munkaenergia forgalom mértéke fizikai munka esetén Férfiaknál ……… kJ/min, vagy ……… dHR/perc Nőknél ……… kJ/min, vagy ……… dHR/perc
5. Munkakörre jellemző klímaparaméterek -
…………EH/KEHoC
meleg munkakörnyezet o közel azonos klímakörnyezetben
………… EH/KEHoC
o térben és/vagy időben egymástól eltérő klímakörnyezetben(5) -
mesterséges hideg munkakörnyezet(6)
-….oC a munkaidő ………%-ban
-
-
Váltakozó munkaklíma o Külső környezet
………… oC
o Belső munkakörnyezet
………… oC
Alkalmazott munka/pihenési rend
munkaidő
…. az összmunkaidő %-ban
pihenés
…. az összmunkaidő %-ban
7. Ismétlődő és/vagy egyoldalú mozgással járó tevékenység A napi munkaidő
……………….. %-ában
8. Jelentős szellemi, figyelmi igénybevétellel járó munka zavaró zajos környezetben (adott munkakörre jellemző mért értéke)
9. Magasban végzett munka ( 3 m felett) 10. Föld alatt végzett munka a munkaidő ………………………%-ában
11. Tűz és robbanásveszéllyel járó munkavégzés és/vagy munkakörnyezet 12. Feszültség alatti munkavégzés
dB(A)
13. foglalkoztatott a munkavégzés során saját vagy mások testi épségét és/vagy vagyoni értékeket az átlagost meghaladó mértékben veszélyeztetheti(1) 14. Állandó időkényszerben végzett, figyelmi igénybevétellel járó munka
15. Családtól távoli tartós munkavégzés, önmagában vagy a rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel
Pszichés terhelés nehezítő körülmények között Pl. olyan munkavégzés amely emberekért, anyagi értékekért való nagy felelősség viselésével jár, döntést igényel nehezen áttekinthető és/vagy új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk-, bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, egymást gyorsan követő problémákkal járó helyzetekben. [1]
Eljárás menete Állapotfelmérés (munkahely, munkakör)
Munkáltató
Kérelem benyújtása
OMMF regionális felügyelősége
Munkáltató
OMMF regionális felügyelőség
OMFI helyszíni vizsgálat és szakvélemény
max. 30 nap
A munkáltatói állapotfelmérés megfelel-e a hivatkozott rendelet előírásainak. Az állapotfelmérésben közölt vizsgálati jegyzőkönyvek szakmai tartalma megfelelő-e. A rendelkezésre bocsátott adatok elegendőek-e és megfelelnek-e a mentesítés feltételeinek megállapításához, szükséges-e további ellenőrző vizsgálatok elvégzése. A soron kívüli alkalmassági vizsgálatok teljes körű megléte, a vizsgálatok feltártake az egészségkárosodásra utaló panaszokat, tüneteket.
Kérelem: • • • • • •
Foglalkoztató megnevezése, székhelye Munkahely megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri Munkakör(ök) megnevezése, amelyre vonatkozóan a mentességet kéri Munkaköri tevékenység leírása A megjelölt munkakörben foglalkoztatottak száma A munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményének összefoglalása a kérelem benyújtásáról és az állapotfelmérés megállapításairól • Intézkedések ismertetése • a korkedvezményre jogosító munkakörben történő foglalkoztatással járó, a korkedvezményre jogosító munkakörülmények javítása érdekében • különös tekintettel a korkedvezményre jogosító korábbi munkakörülmények megszüntetése érdekében • Az intézkedések eredményes voltát alátámasztó állapotfelmérés dokumentációja (műszeres vizsgálatokat indokoló esetekben mérési jegyzőkönyvekkel) • A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nyilatkozata, hogy a korkedvezményre jogot adó munkakörben foglalkoztatottak körében a kérelem benyújtását megelőzően a foglalkoztató által kezdeményezett és a foglalkozás-egészségügyi orvos által elvégzett soron kívüli alkalmassági vizsgálat során foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja nem fordult elő
meghatározott munkáltató
meghatározott munkaköre
Hatóság: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Középmagyarországi regionális Felügyelősége MH polgári alkalmazottai: HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal Szakhatóságok: • Ionizáló sugárzás: OSSKI • Közlekedés: Nemzeti Közlekedési Hatóság Pályaalkalmassági Vizsgálati Igazgatósága • Bányászat: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal • Villamos-energia ipar: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szakértő: Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
Kormány 1356/2011. (X. 21.) számú határozatában foglalkozott a korkedvezményes nyugdíjazás kérdésével új, a korkedvezményes nyugdíjat kiváltó ellátási rendszer létrehozása.
Tervezetek a korkedvezményes rendszerből való kikerülés kérdéséről (az addigi önkéntes munkáltatói kezdeményezés helyébe lépő kötelező állapotfelmérésről) A korkedvezményes rendszer felülvizsgálatára biztosított - a 2007. évi CXXVI. törvényben meghatározott idő - 2014. december 31-én lejár!
Magyarországon a jelenlegi korkedvezményes nyugdíjazás körébe tartozó munkakörök megítélése tudományosan megalapozatlan, és nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok sem, amelyek a működtetett rendszer eredményességét (egészség megőrzése, életkor hosszabbodása, életminőség fenntarthatósága) bizonyítanák. Bizonyos azonban, hogy a korkedvezmény fogalma és gyakorlata ellentétes a munkavédelem, a munkavédelmi törvény szellemével (a rendszer elve és gyakorlata ellentétes olyan előírásokkal, mint pl. hogy a munkahelyen az egészséget és a biztonságot a munkáltató köteles garantálni; vagy: az egészséget tilos pénzzel megváltani). Álláspontunk szerint a korkedvezményes nyugdíjrendszert jelenlegi formájában fenntartani szakmailag, etikailag és gazdaságossági szempontból egyaránt indokolatlan. Ha a legkorszerűbb prevenciós eszközökkel, eljárásokkal nem, de az össz-expozíciós idő (műszakszám, munkaév) csökkentésével megakadályozhatók a foglalkozásból (munkavégzésből, munkakörülményből) eredő maradandó egészségkárosodások és következményes életminőség-romlás, akkor indokolt a munkavállaló egészségi állapotának, munkaképességének, életminősége fenntarthatósága céljából egy ún. tudományos alapra helyezett korkedvezményes rendszer kialakítása.
Alapvetések: ILO 1944. évi 67. számú Ajánlása - a nyugállományba vonulás időpontja: elsősorban az életkorral összefüggésben megjelenő munkára való alkalmatlanság időpontja. Különböző nyugdíjrendszerek az öregségi nyugdíjazás korhatárát, vagy annak előrehozatalát ún. kényszerítő, illetve lehetőséget biztosító körülmények szabják meg (egészségi állapot, munkakörülmény)
A nyugdíjkorhatár előrehozásának indokai: a) feltételezik, hogy a nehéz vagy egészségtelen munkavégzés, munkakörülmény a szervezet kopásához, idő előtti öregedéséhez vagy megbetegedéséhez vezet. Ezért valószínűsíthető, hogy ezeknek a nemkívánatos eseményeknek a bekövetkezését a ledolgozott évek számának (expozíciós idő) csökkentésével lassítani lehet, vagy meg lehet előzni. b) Az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazást az elhúzódó munkanélküliség csökkentésére használják. c) Érdekérvényesítési különbségek.
Vizsgálati rendszer 1. Kockázatértékelés (egységes módszertan alapján) a) nincs értékelhető kockázat b) értékelhető kockázat – de hatékony kockázat-kezeléssel felszámolható c) értékelhető kockázat – mai ismereteink szerint nem áll rendelkezésre olyan kockázat-kezelési eljárás, amely a prognosztizálható egészségkárosodást megakadályozhatja 2. Munkaképességi index meghatározása 3. Munkakapacitás, megterhelhetőség/igénybevétel meghatározása 4. Morbiditás, rokkantság elemzése
„Hinni a szépet, lehetetlent, hogy egyszer valóra válik. Hinni a vágyban, akaratunkban. Ha kell, hát bízni halálig.” Szabó Lőrinc
