MUNKAFÜZET A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET

OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok, Mária út 19. Pf.: 176. Telefon: 56-510-710; Fax: 56-510-711 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1100 E-mail: [email protected] URL: http://www.szolnok-ped.sulinet.hu

PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS

Igazgató: Szabó Győzőné

MUNKAFÜZET

A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV elkészítéséhez

Készítette: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat és az Esélyek Háza munkacsoportja

2007.

1

BEVEZETŐ A Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítéséhez készült munkafüzet tartalmi elemei Az Oktatás és Kulturális Minisztérium (OKM) egyebek mellett a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a a társadalmi különbségek csökkentését különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni a minőségi oktatáshoz az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ennek érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Az intézkedési terv elkészítésének nélkülözhetetlen az érintett intézmény oktatásszervezési gyakorlatának, illetve a tanulói összetételének áttekintése, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A munkafüzet négy részből áll: Az első fejezet a Helyzetelemzést és az a hozzá szükséges táblázatokat tartalmazza. Ezek majd az esélyegyenlőségi terv mellékletét képezik. A második rész az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez nyújt útmutatást, a legfontosabb elemeket tartalmazza. A felvázolt kötelező elemeken túl a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv bővíthető, kiegészíthető további, esélyegyenlőségi szempontból releváns tartalmi elemekkel. A harmadik fejezetben a szükséges törvényi utalásokat gyűjtöttük össze. A negyedik rész a fogalmak egységes értelmezésekhez nyújt segítséget. Hogyan használjuk a munkafüzetet? A helyzetelemzés a vizsgált elemek szükségességének és céljának meghatározásával kezdődik. Általában táblázatok segítik a megfogalmazható eredményeket, problémákat. Már itt célszerű rövid összegzéseket, a feltárt hiányosságokra megoldási javaslatokat megfogalmazni. Ezek segítik a SWOT-elemzés elkészítését. Az intézkedési terv annak felépítését is mutatja. Az általános célokat a konkrét célok és kötelezettségek kinyilatkoztatása követi. Ehhez kapcsolódnak a felelősségek. A helyzetelemzés által feltárt problémák megoldására akciótervet kell kidolgozni. A célkitűzésekhez indikátorokat kell megfogalmazni. Az intézkedést ki kell dolgozni, megvalósítását meg kell tervezni. A folyamatot ellenőrizni, értékelni kell, amit az érintettek számára nyilvánossá kell tenni. Ezeknek a részeknek a kidolgozását kérdésekkel, javaslatokkal támogatjuk. A terv záradékában a dátumon kívül meg kell jelölni, hogy ki fogadta el, ki nyilvánított egyetértést, és meg kell jelölni a terv időbeli hatályát. A gyermek kifejezés az óvodáskorúakra, a tanuló pedig az iskoláskorúakra vonatkozik. A terv elkészítéséhez jó munkát kívánnak a szerzők.

2

1. HELYZETELEMZÉS A helyzetelemzés az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárását segíti. Ez lesz a kiindulópontja az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezésének. Az intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele, hogy az elemzés alapos és pontos legyen. A vizsgálandó adatokkal kitöltött adattáblák a helyzetelemzés mellékleteként használandók. 1.1. A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának vizsgálata



Ez a rész segíti annak a megállapítását, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Népességi adatok jellemzése (annak megállapítása, hogy az intézmény körzetében lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodnak-e, azaz biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatása.)

A települési intézkedési terv, vagy az önkormányzati adatok alapján jellemezze az intézmény körzetébe tartozó 3-18 évesek számának alakulását, az el- és bevándorlást, a lakosság etnikai megoszlását az elmúlt 3 év vonatkozásában!

1.1.1. Intézményi alapadatok

 Az 1. számú táblázat alkalmas az óvodáskorúak és az iskolások sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek és hátrányos helyzetű (HH) / halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) számának, illetve integrált, vagy elkülönített csoportban történő foglalkoztatásának regisztrálására.

ebből

1. táblázat: Intézményi alapadatok OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Főállású pedagógusok száma: Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma

038406

54 15

Hátrányos helyzetű (HH)* óvodás gyermekek száma:

15

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)** óvodás gyermekek száma:

6 15

ebből

Sajátos nevelési igényű (SNI)*** óvodás gyermekek száma Integráltan

-

gyógypedagógiai csoportban

15

3

ebből

Az intézménybe járó tanulók száma:

244

HH tanulók száma

213

HHH tanulók száma

149

Az intézménybe járó magántanulók száma:

-

ebből

Az intézménybe járó tanulók sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integrált oktatásban részesül gyógypedagógiai tagozaton tanul

244 2 244

ebből

Más település(ek)ről bejáró tanulók száma:

31

HH

31

HHH

26 31

SNI

* a továbbiakban HH

** a továbbiakban HHH

*** a továbbiakban SNI

A táblázat alapján adja meg a következő adatokat! Kérjük számítsa ki a következő arányokat az óvodások adatai alapján és adja meg százalékban!  Milyen arányban vannak jelen az óvodások körében az SNI gyermekek: 100%

 Milyen arányban vannak jelen az óvodások körében a HH gyermekek? 100%  Milyen arányban vannak jelen az óvodások körében a HHH gyermekek? 40%  Az integráltan foglalkoztatott SNI gyermekek aránya (az összes SNI tanulóhoz viszonyítva): 0.% 

Az integráltan foglalkoztatott HH gyermekek aránya az összes HH gyermekek számához viszonyítva): 0%  Az integráltan foglalkoztatott HHH gyermekek aránya (az összes HHH gyermekek számához viszonyítva): 0% Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek intézményes nevelésben részesül: igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Levonható következtetés: Az SNI gyermekek a fogyatékosság súlyosabb foka már óvodás korban biztonsággal diagnosztizálható. Az intézményünkbe kerülő gyerekek integrált keretek között eredményesen nem képezhetőek.

Levonható következtetés: A HH gyermekek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családokból érkeznek.

4

Levonható következtetés: A HHH gyermekek említésre méltó arányban vannak jelen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező családokból.

Milyen fejlesztést kell majd tervezni? (Pl. gyógypedagógiai ellátás, pszichoszociális fejlesztés) A sérülésspecifikus fejlesztési terv összeállítását a gyermekek aktuális állapotfelmérése határozza meg. Ez a diagnosztikus támpont lesz a kiinduló pontja a fejlesztések meghatározásának. Leggyakrabban alkalmazott fejlesztések: beszédfejlesztés, nagy és finom mozgások fejlesztése, mozgáskoordináció,hallásészlelés fejlesztése, alapvető szociális képességek,szokásszabályrendszer elsajátítása. Kérjük számítsa ki a következő arányokat az iskoláskorúak adatai alapján és adja meg százalékban!

 Milyen arányban vannak jelen az iskolások körében az SNI tanulók: 100%  Milyen arányban vannak jelen az iskolások körében a HH tanulók? 87.%  Milyen arányban vannak jelen az iskolások körében a HHH tanulók? 61%  Az integráltan foglalkoztatott SNI tanulók aránya (az összes SNI tanulók számához viszonyítva): 

Az integráltan foglalkoztatott HH tanulók aránya (az összes HH tanulók számához viszonyítva): 0,8%  Az integráltan foglalkoztatott H HHH tanulók aránya (az összes HHH tanulók számához viszonyítva): 0,94%

Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesül: igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Levonható következtetés: Az SNI tanulók tekintetében intézményünk szegregált keretek között neveli-oktatja tanulóit. Hozzánk feltehetően azok a gyermekek járnak akik ép társaikkal nem tudnak együtt haladni a normál rendszerű iskolai képzésben.

Levonható következtetés: A HH tanulók iskolás tanulóink körében is magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok száma.

5

Levonható következtetés: A HHH tanulók magas arányban vannak jelen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező családokból..

Milyen fejlesztést kell majd tervezni? (Pl. gyógypedagógiai ellátás, pszichoszociális fejlesztés) Diagnosztikus állapotfelmérésen alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése.( pl.bal-jobb oldal differenciálása, téri orientáció fejlesztése, testséma kialakítása,mozgáskoordináció, nyelv és komunikáció fejlesztése,pszichomotoros fejlesztés,emlékezet, figyelem praktikus gondolkodáas fejlesztése, matamatikai képességek, szövegértés fejlesztése.

1.1.2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma



A 2. számú táblázatban feladatellátási helyenként, a 3.a táblázatban évfolyamonként, a 3.b táblázatban óvodai csoportonként, illetve osztályonként rögzíthetjük az óvodáskorú gyermekek, tanulók számát, kiemelve a HH/HHH, illetve SNI tanulók számát.

2. táblázat: Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma

Kérjük, nevezze meg, milyen feladatot lát el az intézmény az egyes feladatellátási helyeken (pl. tagintézmény, másik telephely). A nem oktatási ill. óvodai nevelési célú feladatellátási helyeket nem szükséges feltüntetni (pl. pedagógiai szakszolgálat, diákotthon, stb.) A feladatellátási hely pl. tagintézmény, telephely; a funkció pl. óvoda, alsó tagozat, napközi, kollégium) Feladatellátási hely (megnevezése és címe) székhely telephely

Funkció

Főállású pedagógusok száma

Gyermekek, tanulók száma

54

259

HH

HHH

SNI

gyermekek / tanulók száma 229

154

259

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető 1.1.3. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése



A táblázat alapján állapítsa meg az oktatási esélyegyenlőség érvényesülését a feladatellátási helyek szempontjából! Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata:

6

Biztosított-e minden gyermek, tanuló számára a neveléshez, oktatáshoz való egyenlő hozzáférés az intézmény minden feladatellátási helyén? Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Indokolja az eltéréseket! ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………

Kiegyenlített-e

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézmény tagintétményei, telephelyei között, azaz nem tér el egymástól 25%-nál nagyobb mértékben: Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Indokolja a jelentős eltéréseket! ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………

Kimutatható-e területi koncentráció az SNI gyermekek feladatellátási helyét illetően? Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Indokolja a 25%-nál nagyobb eltéréseket! ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… 3.a táblázat: Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában)



Kérjük, hogy az évfolyamokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel. gyermek gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint száma a (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) óvodai korcsocsoport portban / Emelt szintű oktatás Normál (általános) Gyógypedagógiai / évfotanulók és/vagy két tanítási tanterv csoport, tagozat lyam száma az nyelvű iskolai oktatás évÖssze Össze Össze HH HHH SNI sen HH HHH SNI sen HH HHH SNI folyamon sen Óvodai vegy. 7 7 7 2 7 Óvodai nagycs. 8 8 8 4 8 ÉATÁI 1. évf 6 6 4 3 6 ÉATÁI 2. évf 3 3 1 1 3 ÉATÁI 3. évf. 4 4 4 4 4

7

gyermek gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint száma a (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) óvodai korcsocsoport portban / Emelt szintű oktatás Normál (általános) Gyógypedagógiai / évfotanulók és/vagy két tanítási tanterv csoport, tagozat lyam száma az nyelvű iskolai oktatás évÖssze Össze Össze HH HHH SNI sen HH HHH SNI sen HH HHH SNI folyamon sen ÉATÁI 4. évf. 4 4 4 4 4 ÉATÁI 5 6 6 3 3 6 ÉATÁI 6 5 5 2 1 5 ÉATÁI 7 5 5 4 3 5 ÉATÁI 8 1 1 1 1 1 TATÁI 1 10 10 10 10 10 TATÁI 2 7 7 7 6 7 TATÁI 3 10 10 10 8 10 TATÁI 4 7 7 7 5 7 TATÁI 5 7 7 7 5 7 TATÁI 6 14 14 12 5 14 TATÁI 7 10 10 9 7 10 TATÁI 8 9 9 9 5 9 K.f. 9 7 7 7 3 7 K.f. 10 3 3 3 3 3 K.f. 11 21 21 21 7 21 K.f. 12 21 21 21 3 21 Sz. i. 9 17 17 14 14 17 Sz.i. 10 12 12 11 11 12 Sz.i. 11 35 35 23 22 35 Sz.i. 12 13 13 13 13 13 SZ.i.13 7 7 5 5 7 Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.

8



A táblázat alapján állapítsa meg az oktatási esélyegyenlőség érvényesülését a korcsoportok / évfolyamok szempontjából!

Kimutatható koncentráció az SNI gyermekek korcsoportját illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Kimutatható

koncentráció a HH gyermekek korcsoportját illetően. Igen – nem (Húzza alá a

megfelelőt!)

Kimutatható koncentráció a HHH gyermekek korcsoportját illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Kimutatható

koncentráció az SNI tanulók évfolyamát illetően. Igen – nem (Húzza alá a

megfelelőt!)

Kimutatható koncentráció a HH tanulók évfolyamát illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HHH tanulók évfolyamát illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Itt összegezze a tapasztalatait! Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése korcsoportok/évfolyamok szempontjából megállapítható, hogy nem mutatható ki koncentráció óvodás és iskoláskorúakra vonatkozóan.

3.b A gyermekek, tanulók száma az egyes óvodai csoportokban vagy iskolai osztályokban

Kérjük, hogy az egyes óvodai csoportokat vagy iskolai osztályokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel. Osztály1 (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (neve és foka) Óvodai kiscsoport Óvodai nagycsoport ÉATÁI 1.

Osztályszervezés módja (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összese n 7 8 6

HH

HHH 7 8 4

Normál (általános) tanterv

SNI 2 4 3

Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagógiai két tanítási nyelvű tagozat iskolai oktatás

7 8 6

1

Amennyiben egy osztályban különböző évfolyamon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

9

ÉATÁI 2. ÉATÁI 3. ÉATÁI 4. ÉATÁI 5. ÉATÁI 6. ÉATÁI 7. ÉATÁI 8. TATÁI 1. TATÁI 2. TATÁI 3. TATÁI 4. TATÁI 5. TATÁI 6. TATÁI 7. TATÁI 8. KÉSZSÉGF. 9. KÉSZSÉGF 10. KÉSZSÉGF 11. KÉSZSÉGF. 12. SZAKISKOLA 9. SZAKISKOLA 10. SZAKISKOLA 11. SZAKISKOLA 12. SZAKISKOLA 13.

3 4 4 6 5 5 1 10 7 10 7 7 14 10 9 7 3 21 21 17 12 35 13 7

1 4 4 3 2 4 1 10 7 10 7 7 12 9 9 7 3 21 21 14 11 23 13 5

1 4 4 3 1 3 1 10 6 8 5 5 5 7 5 3 3 7 3 14 11 22 13 5

3 4 4 6 5 5 1 10 7 10 7 7 14 10 9 7 3 21 21 17 12 35 13 7

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.

A

táblázat alapján állapítsa meg az oktatási esélyegyenlőség érvényesülését az óvodai csoportok / osztályok szempontjából!

Kimutatható koncentráció az SNI gyermekek óvodai csoportját illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Kimutatható koncentráció a HH gyermekek óvodai csoportját illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Kimutatható koncentráció a HHH gyermekek óvodai csoportját illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!)

Kimutatható koncentráció az SNI tanulók osztályait illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HH tanulók osztályait illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!) Kimutatható koncentráció a HHH tanulók osztályait illetően. Igen – nem (Húzza alá a megfelelőt!) Levonható következtetés: Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése korcsoportok/évfolyamok szempontjából megállapítható, hogy nem mutatható ki koncentráció óvodás és iskoláskorúakra vonatkozóan.

10

1.1.4. Bejárók, utazási feltételek 4. táblázat: Óvodás gyermekek és iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek

Ez a táblázat a bejáró tanulókra vonatkozó adatok regisztere. A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában

ebből ebből ebből

HHH

SNI

259 15 3 3 51 6 1 5 57 12 3 9

229 15 3 3 47 6 1 5 42 12 3 9

154 6 3 3 41 3 1 2 29 10 2 8

259 15 3 3 51 6 1 5 57 12 3 9

136 10

20 10

20 10

136 10

ebből

HH

ebből

ebből

eb bő l

ebből

ebből

ebből

ebből

ebből

ebből

Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Gimnáziumba jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Szakközépiskolába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Szakiskolába jár más településről bejáró

Összesen

11

ebből

tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)

6 4

6 4

6 4

6 4

A táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat! A települési/kistérségi intézkedési terv és a fenti táblázat adatai alapján jellemezze az intézmény bejáró 3-18 évesek számának alakulását, különös tekintettel a HH/HHH és az SNI tanulókra! A Városi Önkormányzat a gyógypedagógiai tagozatot megszüntette, így nőtt a bejáró tanulók létszáma.

Mennyire megoldott a bejárás? Hatékonyan működik (tömegközlekedéssel, saját autóval), nem jeleztek a szülők problémát. A városban megoldott a helyijáratos közlekedés is.

Milyen feladatotok fogalmazhatóak meg ezen a területen? A bejáró tanulóink részére igény szerint napközi otthonos foglalkozást biztosítunk.

1.2. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata

 Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában.

 Az 5. táblázat segítségével vizsgálható a lemorzsolódás tendenciája, a magántanulók arányának alakulása és a legtöbbet mulasztó tanulók arányának változása. 5. táblázat: A lemorzsolódás aránya az intézményben Az országos adatok az általános iskolára vonatkoznak. Ebben a táblázatban az összehasonlítás miatt együtt kell kezelni a HH és a HHH tanulókat. Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

12

Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

összlétHH / HHHszámon belül tanulók körében 1,8 1,33 2,0 1,0 5,0 3,0 9,0 6,0 8%

összlétHH / HHHszámon belül tanulók körében

7%

2,11%

összlétHH / HHHszámon belül tanulók körében 0,75 0,75 0,5 0,5 1,0 1,0 2,0 2,0 2%

0,61%

2%

0,37%

A táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat!

Az iskolába járás alól felmentett tanuló: nincs – van

(Húzza alá a megfelelőt!)

Az évismétlők aránya növekedett – nem változott – csökkent (Húzza alá a megfelelőt!) Eltérés az országos átlagtól: nincs – van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az 1%-nál kisebb – 1%-nál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!)

A magántanulók aránya növekedett – nem változott – csökkent (Húzza alá a megfelelőt!) Eltérés az országos átlagtól: nincs – van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az 0,5%-nál kisebb – 0,5%-nál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!)

A 250 óránál többet mulasztó tanulók aránya növekedett – nem változott – csökkent (Húzza alá a megfelelőt!)

Eltérés negatív irányban az országos átlagtól: nincs – van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az 0,1%-nál kisebb – 0,1%-nál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!)

Kérjük, fejtse ki, milyen feladataik adódnak a lemorzsolódás csökkentése érdekében! Települések jegyzőivel, a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás, a hiányzások csökkentése érdekében családlátogatás. Rehabilitációs órák, valamint felzárkóztatás az elmaradások pótlásának érdekében,

13

pótvizsgázási lehetőség az osztályismétlés csökkentésére.

 A 6. táblázatban a végzős évfolyam továbbtanulási aránya az országos átlaggal hasonlítható össze. 6. táblázat: Továbbtanulási mutatók az intézményben Kérjük, hogy az általános iskolai végzős tanulók felvétele alapján töltse ki a táblázatot! Szakközépiskol Nem tanult Gimnázium Szakiskolai Speciális a (érettségit adó tovább (%) képzés (%) szakiskola (%) képzés) (%) (%) HH / ÖsszlétHHHszámon tanulók belül körében

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006

Összlétszámon belül

HH / HHHtanulók körében

Összlétszámon belül

HH / HHHtanulók körében

5 5

36,6%

43,1%

5 5

Összlétszámon belül

HH / HHHtanulók körében

100 100 95 95

100 100 955 95

19,0%

Összlétszámon belül

HH / HHHtanulók körében

1,3%

A táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat!

Eltérés negatív irányban az országos átlagtól nincs – van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az kismértékű – nagymértékű (Húzza alá a megfelelőt!)

Kérjük, fejtse ki, hogyan segítik a HH/HHH tanulók továbbtanulást! Helyben biztosított a 8. évfolyamos HH/HHH tanulók továbbtanulása. A szakiskola folyamatosan igyekszik bővíteni az elvégezhető szakmákat, melyekkel a munkába állásuk könnyebbé válik.

14



A 7. táblázat segítségével a kompetencia mérések eredményeinek alakulása vizsgálható és hasonlítható össze az országos átlaggal. 7. táblázat: Kompetencia mérések eredményei 2003 Országos kompetenciamérés eredménye

Iskola átlaga

2004 Országos átlag

Iskola átlaga

2006 Országos átlag

Iskola átlaga

HH / HHH tanulók átlaga

Szövegértés 6. évfolyam 500 8. évfolyam

–

–

10. évfolyam

509

512

500

497

499

501

505

493

500

494

497

499

500

Matematika 6. évfolyam 500 8. évfolyam

–

–

10. évfolyam 500

A táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat! Eltérés negatív irányban az országos átlagtól: nincs – van (Húzza alá a megfelelőt!) Ha

van negatív irányú eltérés az országos átlagtól, az Szövegértés – Matematika kompetenciaterületen mutatható ki. (Húzza alá a megfelelőt!)

Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól a Szövegértés kompetenciaterületen, 6.

8.

az

10. évfolyamon mutatható ki. (Húzza alá a megfelelőt!)

A negatív irányú eltérés az országos átlagtól ezen az évfolyamon 50 pontnál kisebb – 50 pontnál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!)

Ha van negatív irányú eltérés az országos átlagtól a Matematika kompetenciaterületen, 6.

8.

az

10. évfolyamon mutatható ki. (Húzza alá a megfelelőt!)

A negatív irányú eltérés az országos átlagtól ezen az évfolyamon 15

50 pontnál kisebb – 50 pontnál nagyobb (Húzza alá a megfelelőt!)

Összegezze röviden a kompetenciaméréssel kapcsolatos vizsgálatainak eredményét! Szövegértés, szövegalkotás:…………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………... Matematikai-logikai:…………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………...

Milyen okokat lát a kapott eredmények hátterében? ………………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………...

 A javulás érdekében megfogalmazható feladatok: ………………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………...

1.3. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a hátrányos helyzetűek (HH) tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban

Célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez.



A 8. táblázat kitöltése után megkapjuk, hogy a tanulók hány százaléka vett/vesz részt a felsorolt programokban. 8. táblázat: tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban

A táblázatba az adott programon résztvevő tanulók százalékban kifejezett arányát kérjük feltüntetni. A viszonyítás alapja minden tanévben az intézmény tanulóinak összlétszám, illetve az érintett (HH, HHH és SNI) tanulók létszáma. A résztvett tanulók aránya tervezett arány Program 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

16

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Alapfokú művészet42 42 37 42 17 17 14 17 15 15 13 15 21 21 18 21 oktatás Kisebbségi program 10 10 8 10 10 10 8 10 Napközi 194 194 137 194 227 227 176 227 240 240 185 240 237 237 194 237 Szakkör Iskolai nyári 66 66 41 66 85 85 63 85 92 92 54 94 92 92 54 92 tábor Erdei iskola Egyéb

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető. 9. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel

A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? A viszonyítás alapja minden tanévben az intézmény tanulóinak összlétszám, illetve az érintett (HH, HHH és SNI) tanulók létszáma. A résztvett tanulók aránya tervezett arány 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Program

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli arány

Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb Útravaló Program Egyéb

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.

A 8. és a 9. táblázat alapján állapítsa meg az alábbiakat! 17

Összegezze szövegesen, hogy a hátrányos helyzetű tanulók milyen arányban vesznek részt a fenti programokon! A tanulók átlagosan 90 %-os arányban vesznek részt a szakkörökön, a többi programon 50 % alatti a részvételi arány.

Összegezze szövegesen, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen arányban vesznek részt a fenti programokon! A tanulók átlagosan 75-80 %-os arányban vesznek részt a szakkörökön, a többi programon 50 % alatti a részvételi arány. Intézményünk szegregált intézmény.

Összegezze szövegesen, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók milyen arányban vesznek részt a fenti programokon! A tanulók átlagosan 90 %-os arányban vesznek részt a szakkörökön, a többi programokon 50 % alatti a részvételi arány.

Fejtse ki röviden, hogyan segítik elő azt, hogy a HH és a HHH, valamint az SNI tanulók minél nagyobb arányban vegyenek részt a számukra kínált programokon! A szakkörök repertoárja folyamatosan szélesül, olyan tevékenységekkel, melyek felkeltik a tanulók érdeklődését. Egyes szakkörökkel elért eredmények (országos, nemzetközi) is csábítóak számukra. A nyári programokon való részvételt jutalomból is adhatja az intézmény a tanulóknak. 1.4. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata



Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az intézmény humánerőforrásának számszerűsítése, infrastrukturális felszereltsége, a normatíva, kiegészítő normatíva, fenntartói hozzájárulás számszerűsítése.



A 10.a táblázat a szakember ellátottság meglétét, hiányát feladatok szerint, a 10.b tantárgyak szerint mutatja. 10. a táblázat: A szakember-ellátottság

Írja be a hiányzó adatokat a települési intézkedési terv önök intézményére vonatkozó adatai és az októberi statisztikai adatok alapján. Feladatellátás

Az előírt képesítés feltételeket az alkalmazottak hiánytalanul

Hiány(ok) megnevezése

18

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Középfokú oktatás Kollégium

teljesítők száma 2

nem teljesítők száma -

17

-

25 34

-

-

10. b Humán-erőforrás hiánya intézményben

Részletezze a 10.a táblázatba beírt adatokat! nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy

érintett tanulók száma összesen

ebből HH

HHH

SNI

érintett osztály

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.

A két táblázat alapján állapítsa meg a hiányokat! Itt összegezze a szakember ellátottság vizsgálatában

szerzett tapasztalatait! Gondolja át a

hiányok megszüntetésének módszereit! A szakember ellátottsága az intézménynek magas, a dolgozók továbbképzése folyamatosan történik.

11. Módszertani képzettség az intézményben

Az

intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés). Az egyéb kategóriába a fel nem sorolt, korszerű oktatásszervezési technikák, módszerek elsajátítását elősegítő tanfolyamokat vegye számításba! Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok száma Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia Egyéb

19

Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.

A táblázat alapján készítsen összegzést! Itt összegezze a humán erőforrás jellemzőit! ………………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………………….



Óvodák esetében annak vizsgálata, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek biztosítják-e minden gyermek számára az óvodai ellátást; mik az esetleges akadályai és hogyan orvosolhatók annak, amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű 3-4 éves gyermekek alacsony arányban járnak óvodába.

 Óvodai férőhelyek száma: 20  Óvodai férőhelyek kihasználtsága: 15 Biztosított-e

minden óvodás korú gyermek elhelyezése? Igen –nem (Húzza alá a megfelelő

szót!)

Amennyiben nem, hogyan lehet orvosolni? Fejtse ki röviden! ………………………………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………………….

 Elégedettek-e a szülők a nyitvatartási idővel? Igen –nem (Húzza alá a megfelelő szót!) Amennyiben nem, hogyan lehet orvosolni? Fejtse ki röviden! ………………………………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………………….

20



A 12.a és a 12.b táblázat az eszközök, illetve létesítmények és azok hozzáférésének regisztrálására szolgál.

12b. táblázat: infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken

Kérjük írja be telephelyenként az építés, vagy a legutóbbi felújítás évét, majd adja meg az ott található - felsorolt - eszközök, létesítmények számát!

telephely megnevezése

Ált. Isk. TATÁI Ált. Isk. ÉATÁI Szakiskola Kollégium

építés vagy felújítás éve

logopédiai foglalkoztató, nyelvi szükségegyéni labor tanterem fejlesztő szoba

1989 1994 1989 -

1 1 -

-

számítástechnikai szaktanterem

1 1 1 -

számítógép (min. P4 szintű)

1 1 1

Összesen: 2 3 3 Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető

étkező vagy ebédlő

tornaterem

vízöblíté ses WC

15 -

1 -

1 -

1 1 1 4

15

1

1

7

12. a táblázat: Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben

 A 3.a táblázat (Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként) szerint érintett tanulók számának megfelelően adja meg az eszközt, létesítményt használó gyermekek, illetve tanulók számát! az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény

összes

HH

HHH

SNI

gyermek(ek), tanuló(k) száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel felszerelt tornaterem

2/22 3/30 1/66 15/66 15/66 1/259

2/22 3/30 1/66 15/66 15/60 1/227

2/19 3/26 1/42 15/42 15/42 1/194

2/22 3/30 1/66 15/66 15/66 1/227

21

 A két táblázat alapján készítsen összegzést! Itt összegezze az infrastruktúra jelenlegi állapotát! A jelenlegi tanulói létszámhoz képest a rendelkezésre álló eszközök mennyisége kevés, minőségileg nagyobb részük amortizálódott. A létesítmények többsége elavult, túlterhelt. A fokozott igénybevétel miatt keletkező javítások költségesek. Saját erőből nincs lehetőség új létesítésére, építésére, berendezések korszerűsítésére.



A 13. táblázatban szereplő adatok segítenek az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás céljából már igénybevett, illetve tervezett igénybevétel tendenciájának megállapításában. 13. táblázat: Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást? Kérjük írja be, hogy évfolyamonként hány tanuló után igényelték a képesség-kibontakoztató, illetve az integrációs támogatást. 2004/2005 évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9. 10. 11. 12.

képességkibontakoztató

integrációs

tanulók létszáma 2005/2006 2006/2007 képességkibontakoztató

integrációs

képességkibontakoztató

integrációs

2007/2008 képességkibontakoztató

integrációs

 A táblázat alapján állapítsa meg a következőt! Hogyan változott a képesség-kibontakoztató támogatásban részesülő tanulók száma? Növekedett – nem változott – csökkent (Húzza alá a megfelelő szót!)

Hogyan változott az integrációs támogatásban részesülő tanulók száma? Növekedett – nem változott – csökkent (Húzza alá a megfelelő szót!)

Itt jegyezze le röviden a megfigyeléseit: ………………………………………………………………………………………………………...

22

……………………………………………………………………………………………………….

1.5. Az SNI tanulók aránya a többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyítva

 Annak vizsgálata, hogy amennyiben az intézményben az országos átlagot meghaladja, miként csökkenthetők ezek az arányok, a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek-e a törvényességi és szakmai követelményeknek, hogyan támogatható az SNI tanulók többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulása.

 A 14. táblázat a gyógypedagógiai nevelés, oktatás legfontosabb adatainak regisztere. 14. gyógypedagógiai nevelés, oktatás



ebből

Kérjük, a táblázat első részébe írja be a gyógypedagógusok számát szakképesítésük szerint összesen, majd ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanítók számát! A második részében adja meg az összes SNI gyermek, tanuló számát a fogyatékosság típusának megfelelően, majd ebből a gyógypedagógiai csoportban, tagozaton tanulók számát! Főállású gyógypedagógusok oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus

ebből

tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos SNI gyermekek, tanulók Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

létszáma összesen 9 5 3 2 7

ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanítók száma 9 5 3 2 7

1 létszáma összesen 154 103

1 ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton tanulók száma 154 103

-

-

2

2

 A 10.a – 14. táblázatok táblázat állapítsa meg a következőket! A részképesség zavarokkal küzdő, illetve az SNI gyermekek és tanulók számára biztosított 23

szolgáltatások, ellátások megfelelnek a törvényességi, szakmai követelményeknek. (Az oktatásnevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztály-összevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása.) Igen –nem (Húzza alá a megfelelő szót!)

A részképesség zavarokkal küzdő gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya meghaladja az országos átlagot, ami jelenleg 7%: Igen –nem (Húzza alá a megfelelő szót!)

Jelentősen meghaladja a gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több mint 5%)? Igen –nem (Húzza alá a megfelelő szót!)

Hogyan csökkenthető az önök intézményében - amennyiben az intézményben az országos átlagot meghaladja - az SNI tanulók többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya? Intézményünkben csak SNI tanulókat nevelünk, oktatunk.

Hogyan

támogatják az SNI tanulók többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulását? Szegregált intézmény vagyunk, minden tanulónk sajátos nevelési igényű. Lehetőségeink megengedik, hogy helyben biztosítsuk számukra a továbbtanulást.

 Itt összegezze a tárgyi erőforrások jellemzőit! Milyen feladatok adódnak feltételek javítása érdekében? A szakképzésben a tárgyi eszközeink hiányosak. Pályázatírással, valamint a szakképzési támogatások segítségével igyekszünk pótolni a hiányosságok jelentős részét. A feladatok teljesítésével próbáljuk elkészíteni az intézkedési tervet is:

1.6. Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata

Célja:

Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat?

Röviden összegezze, milyen korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat alkalmaznak? A NAT módosításait figyelembe véve a kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat alkalmazunk. A műveltségi területek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jeleníti meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi..

24

Az óvoda-nevelés-iskola-oktatás közötti kapcsolatrendszer elemzése

Kérjük,

elemezze, hogyan csökkentik a HHH tanulók óvoda-iskola közötti átmenet problémáit! (a kapcsolattartás formáit és gyakoriságát vezetői és pedagógus szinten; a Nevelési program és a pedagógiai program egymásra épülését) Az óvodai tagozat,valamint az alapfokú iskolai és a szakiskolai egységek az intézmény területén külön épületegységekben találhatók. Ebből a sajátosságból adódóan, a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő esetek kevésbé jellemzőek, hiszen a tagozat váltás nem okoz problémát tanulóink számára. A tanulók többéves itt tartózkodása a felnőtt kapcsolatok rendszerében sem okoz gondot. Az iskoláinkban több éven keresztül ugyanazok a pedagógusok foglalkoznak tanulóinkkal. Növendékeink az egyes iskolai fokozatokat egy intézményen belül teljesítik, így a pedagógiai programjaink is egymásra épülnek

1.7. Az intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata



Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. A 15. táblázat segítségével összegezze az együttműködések jellegét. 15. intézményi és szervezeti együttműködések

Kérjük, írja be a táblázatba az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőit, és jelölje X-szel az együttműködés gyakoriságát! Együttműködés jellege Szervezetek, Rendszeres intézmények Alkalmi találkozók Nincs kapcsolat kapcsolat Cigány kisebbségi X X önkormányzat Családsegítő X X Gyermekjóléti szolgálat X X Védőnők Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel) Gondoskodás Alapítvány X X Gondoskodás egy él. Al. X X B.G. Gyermek és X X D.Sportkör Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető

Kérjük,

elemezze intézménye szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében!

25

Tanulóink érdekében folyamatos a kapcsolattatás a gyámhivatalokkal, és az alapellátás egyéb területeivel. Intézményünkben működő alapítványok és civil szervezetek adományaiból csökkentjük a hátrányokat. A civil szervezetek, és egyesületek által szervezett kulturális és sport programokban való részvétel szintén esélyegyenlőség tükrében valósulnak meg. Intézményi szinten segítséget nyújtunk a rendszeres gyermekvédelmi ellátásban részesülő tanulóink számára az ingyenes és kedvezményes étkeztetés megvalósításában.



Milyen feladatok nehezednek a közoktatási intézményre (másodlagos szocializációs feladatok, oktatási nevelési funkció, gyermekvédelmi feladatok, oktatási órán kívüli foglalkozások, szabadidő-pedagógia)

Kérjük, sorolja fel, milyen feladatok nehezednek az ön közoktatási intézményére! …A család szocializálatlanságából adódó hiányok pótlása (tisztálkodás, táplálkozás, társas kapcsolatok, magatartási normák kialakítása, konfliktuskezelés.) Közösségen belüli erőszakos viselkedés visszaszorítása, az egymással szembeni asszertív viselkedés kiépítése, rögzítése. Fontos feladatunk a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése.

26

A helyzetelemzés alapján készítsen SWOT analízist! Az egyes részekbe írjon be megállapításokat!

Erősségek

Gyengeségek

- Dolgozóink szakképesítése - Tartalmas délutáni szakkörök - Kollégiumi elhelyezés - Lakásotthonok - Iskolabusz segíti a kollégiumban elhelyezett tanulók bejárását - Ápolónők, dajkák

- Szaktantermek (tornaterem)

Lehetőségek (Fejlesztendő területek)

Veszélyek

- Szaktantermek a szakiskolában - Szakképzés bővítése - Korai fejlesztés

- SNI tanulók integrációja normál általános iskolába

27

2) Intézkedési terv 2.1. Általános rész Általános célok, célcsoportok, etikai elvek (program jelentőségének meghatározása) A helyzet- és a SWOT-elemzés, valamint a nevelési/pedagógiai program alapján röviden fejtse ki az alábbiakat az intézmény egészére jellemzőkkel! a) Nevelési/oktatási program jellemzői:

Vázolja röviden, hogy az Önök nevelési/pedagógiai programja milyen szolgáltatásokkal segíti elő az esélyegyenlőséget. (pl. rehabilitáció, integráció, fejlesztő foglalkozás, szabadidős tevékenység, táboroztatás)

Hogyan veszik figyelembe a különböző tanulási képességeket? (pl. a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és; saját felmérés, diagnosztikus mérés, csoportbontás)

b) Gyakorlatban megvalósuló tevékenységek: (Adjon rövid választ a következők az Önök intézményében történő megvalósítására/megvalósíthatóságára!)

Az évismétlések csökkentése érdekében tett lépések (pl. egyéni fejlesztési programok kidolgozása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása, korrepetálás, óraszám emelés; iskolafokok közötti átmenet elősegítése)

Hogyan történik a migráció és kisebbségek befogadása az intézményben?

28

c) Erőforrások elosztása:

Milyen célzott forrásokkal rendelkeznek? (pl. SNI normatíva, IPR pályázat,)

A pozitív diszkrimináció megjelenési formái (pl. egyéni, csoportos foglalkozás, anyagi támogatás, ingyenes részvétel)

Kérjük, a fentiek alapján itt fogalmazza meg az intézkedési terv általános céljait, elveit!

2.2. A konkrét célok meghatározása



A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervnek ki kell nyilatkoztatnia, hogy alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

29

Kérjük, itt fogalmazza meg kinyilatkoztatását, az intézkedési terv alapvető célját!

2.3. Kötelezettség és felelősség



A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben pontosan meg kell fogalmazni, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal az intézmény. Szükséges annak pontos megjelölése is, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. Az alábbi javaslat alapján emelhető a tervbe: - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény vezetője/helyettese/ egyéb tisztségviselője felelős a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

Itt fogalmazzon meg kötelezettségeket és nevezze meg a felelősöket!

30

2.4. Akcióterv

 Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. E célkitűzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) kell kidolgozni. Az akciótervnek átgondoltnak és megvalósíthatónak kell lennie, vagyis a tervezett beavatkozásokkal (tevékenységekkel) el kell tudni érni a kitűzött fejlesztési célokat. Mindenegyes célkitűzéshez rögzíteni kell a rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) elérendő értékeket, indikátorokat.

Az indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy azok a beavatkozások eredményességének mérésére alkalmasak legyenek. Amennyiben az esélyegyenlőségi kockázat, probléma olyan jellegű, hogy az a vizsgált adatokból kiolvasható (pl. párhuzamos osztályok közötti HH arány eltérése; országos mértéket meghaladó SNI arány stb.), indikátorként a vizsgált adatban bekövetkező javulást kell meghatározni (pl. párhuzamos osztályok közötti HHH aránykülönbség csökkentése 15%-ra; SNI arány csökkentése 5%-ra). Azokban az esetekben, ahol a helyzetelemzésben feltárt probléma nem számszerűsíthető konkrét adatokkal (pl. szülőkkel, társadalmi partnerekkel való együttműködés hiányosságai), az indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy valóban az egyes beavatkozások, intézkedések eredményességét mutassák, de konkrétak és számszerűek legyenek (pl. szülői nyílt napokon résztvevő HHH tanulók szüleinek száma; nevelési tanácsadó munkatársának részvételével zajlott konzultáció, szakmai egyeztetés stb. száma).

Bizonyos

intézkedések esetében, mivel azok egyszeri beavatkozást igényelnek és azonnali változást eredményeznek, a közép, és/vagy hosszú távú indikátorok nem mutathatnak javuló tendenciát. Ezekben az esetekben az elért eredmény fenntartását, közép, ill. hosszú távú biztosítását kell az indikátorokkal alátámasztani.

Érzékelhető

javulást kell elérni középtávon. Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít az intézmény, vagy az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb.

31

Az

akciótervnek ki kell térnie minden, a helyzetelemzés alapján felmerült esélyegyenlőségi kockázatra, problémára. Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélésekor és az akcióterv tervezésekor a következő szempontokat célszerű figyelembe venni:

Azonnali beavatkozást igényel: - Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. Törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezéseire); - Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét; - Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére; - Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál).

Ezekben

az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid távon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest!

Az akcióterv elemei: Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Intézkedés leírása Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Az akciótervnek koherensnek és jól áttekinthetőnek kell lenni az alkalmazhatóság érdekében. Az egyes problémákat kezelő komplex beavatkozások számos lépésből, megvalósítandó tevékenységből állhatnak. Ezeknek a túlzott részletezése túlbonyolíthatja az akciótervet, ami nehezíti a feladatok nyomon követését. Az akciótervben ezért csak a leghangsúlyosabb tevékenységeket célszerű megjeleníteni. Az egyes tevékenységek továbbontását pedig érdemes a feladatok felelőseinek egy külön dokumentumban kidolgozniuk.

32

Itt

gyűjtse össze a helyzetelemzés és a SWOT-anaízis alapján a problémákat és töltse ki a táblázatot! Problémára (helyzetelemzés) hivatkozás

Az elérendő cél konkrét szöveges megfogalmazása

Az intézkedés

leírása

felelőse

megvalósításának határideje

eredményességét mérő indikátor rövid közép hosszú (1 év) (3 év) (6 év) távon

2.5. Az intézkedési terv megvalósítása

A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben ki kell dolgozni, térbeli, időbeli és feladatbeli bontásban meghatározni hogy az intézmény hogyan

biztosítja

a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását, ill. ezek hiányában hogyan működik közre a települési szintű intézkedési terv eredményes megvalósításában, a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében (Különösen ajánlott kifejteni a nem települési önkormányzat által fenntartott intézmények esetében!).

biztosítja

és vizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. (Javasolt az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum ellenőrzőlistájának használata, amely letölthető a www.sulinova.hu honlapról.)

biztosítja

a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken.

értékeli, csatolja vissza és építi be az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információkat; Itt

fogalmazza meg, hogyan vesz részt az intézmény a települési szintű intézkedési terv eredményes megvalósításában!

33

Itt fogalmazza meg, hogyan épülnek be és hogyan érvényesülnek

az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések a működésére, a pedagógiai munkára vonatkozó dokumentumokba! suliNova honlap!!!

Itt

fogalmazza meg, hogyan biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra!

Itt fogalmazza meg, hogyan értékeli, csatolja vissza és építi be az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információkat!

2.6. Ellenőrzés és monitoring

A

Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben rögzíteni kell, hogy hogyan történik a megvalósítás nyomonkövetése; milyen módon és milyen gyakran tervezett az eredményesség értékelése, ellenőrzése. Meg kell fogalmazni a rendszeres, de legalább éves vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tételére és ennek kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására vonatkozó elképzeléseket is. Szükséges meghatározni, hogy a monitoringért, önellenőrzésért és a nyilvánosság biztosításáért ki/kik a felelősök.

Itt fogalmazza meg, hogyan történik a megvalósítás nyomonkövetése!

34

Itt fogalmazza meg, milyen módon és milyen gyakran tervezett az eredményesség értékelése, ellenőrzése!

Itt

fogalmazza meg, hogyan történik az értékelések, vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá

tétele!

2.7. Konzultáció, visszacsatolás és a disszemináció

A intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosítani kell a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a fenntartó, szülők, tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselőinek bevonásával.

Meg kell jeleníteni az intézkedési tervben, hogy milyen módon gyűjtik, dolgozzák fel és csatolják vissza a végrehajtás menetében az érintett felek (tanulók, dolgozók, szülők, egyéb partnerek) észrevételeit; hogyan tehető kiegészítés, korrekció az intézkedési tervhez.

A

intézkedési terv eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, az érintettek (tanulók, szülők, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, fenntartó stb.) elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e az intézkedési terv végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden, az intézmény számára elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, intézményi tájékoztató kiadványok, faliújság, rendezvények, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A nyilvánosság folyamatos biztosítására javasolt legalább évente tájékoztatni az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekről a fenntartó, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

Itt

fogalmazza meg, milyen módon gyűjtik, dolgozzák fel és csatolják vissza a végrehajtás menetében a tanulók, dolgozók, szülők, egyéb partnerek észrevételeit!

35

Itt fogalmazza meg a nyilvánosság folyamatos biztosításának eszközeit, feltételeit!

2.8. Szankcionálás

Fontos annak meghatározása is a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben, hogy milyen módon garantálható az abban foglaltak érvényesülése, konkrétan leírva, hogy milyen intézkedéseket tesz az intézmény, ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni; illetve, hogy milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása a megvalósításban résztvevőkre nézve. Konkrét jogorvoslati lehetőségek (a 2003. évi CXXV. Tv. Jogorvoslati lehetőségei alapján), esélyegyenlőségi referens eljárási módjai, ha működik esélyegyenlőségi bizottság, annak működési rendjéről. Illetve a mediáció módszeréről tájékoztatás.

Itt fogalmazza meg, milyen módon garantálható az intézkedési tervben foglaltak érvényesülése!

Itt fogalmazza meg, milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása!

2.9. Dátum

Milyen időszakra fogadták el a tervet? Kik (mely szervezetek) fogadták el a tervet? A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadásának módja és dátuma.

36

Melléklet A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. § (1) a pontja szerint a tanulók összevonását jelenti, ha a) a településen egy iskola működik, évfolyamonként egy vagy több osztállyal és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon, osztálybontás esetén csoporton belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, b) a településen több iskola működik, és azok közül bármelyikben a halmozottan hátrányos helyzetű valamennyi tanuló létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya huszonöt százalékkal magasabb, mint az összes iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az összes iskolába járó tanulók létszámához viszonyított aránya, c) az iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja a huszonöt százalékot. (3) Az integrációs felkészítés az általános iskola első és ötödik, illetve a szakiskola kilencedik évfolyamain indítható. (8) A bevezetés évétől az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon a (7) bekezdésben meghatározott eltérést évente időarányosan csökkenteni kell oly módon, hogy a bevezetést követő negyedik tanévben indított osztályokban elérjék az előírt arányokat.

(9) Addig az időpontig, ameddig az integrációs felkészítés nem folyik az iskola valamennyi évfolyamán, az e rendelet 39/E. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott arányokat csak az érintett évfolyamokra járó tanulók létszáma alapján kell megállapítani. További, akkreditált tanfolyamok Tanórai differenciálás heterogén csoportban Tevékenységközpontú pedagógiák Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban Óvoda-iskola átmenet támogatása Módszerek az iskolai sikeresség elősegítésére Az integrált oktatás pedagógiai, jogi és társadalmi háttere

Felmerülő problémák Beavatkozási lehetőségek Amennyiben az intézményben nem kiegyenlített A közoktatási törvény iskolai körzethatárokra a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya és a tanulók felvételére vonatkozó (vizsgálat alá vonva a településen működő összes rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni alapfokú intézményt fenntartótól függetlenül), fel szükséges a településen belül minden évben az kell tárni a szegregáció létrejöttének okait, és az első osztályosok beiratkozásakor. A akciótervében ki kell dolgozni megszüntetésének vonatkozó törvényi előírásoknak az első

37

stratégiáját mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel

évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni.  A felsőbb évfolyamokat is érintő intézményi átszervezések esetén különösen indokolt az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek pl. helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Az aktív részvételre építő intézkedések megfelelő előkészítésének és eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi médiumok bevonásával a minél szélesebb nyilvánosság megteremtése, pozitív média megjelenés segítheti.

Amennyiben az SNI és részképesség zavarokkal  Komplex beavatkozás szükséges az arányok küzdő tanulók együttes aránya a településen lakó csökkentésére. gyermekek, tanulók körében 7%-nál nagyobb, ill., amennyiben az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya meghaladja az 5%-ot, tervszerű,

38