MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET sz. Témavezetı: Dr. Rechnitzer János intézetigazgató

MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

180. sz. Témavezetı: Dr. Rechnitzer János – intézetigazgató

Készült az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából.

ROP MONITORING RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE, JAVASLAT AZ INDIKÁTOROK FEJLESZTÉSÉRE

GYİR, 2007. OKTÓBER

Témavezetı: Dr. Rechnitzer János – intézetigazgató

Közremőködött: Csizmadia Zoltán – MTA RKK NYUTI, Gyır Dr. Grosz András – MTA RKK NYUTI, Gyır Dr. Lados Mihály – MTA RKK NYUTI, Gyır Dr. Losoncz Miklós – GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest Tilinger Attila – Széchenyi István Egyetem, Gyır Páthy Ádám – Széchenyi István Egyetem, Gyır Reisinger Adrienn – Széchenyi István Egyetem, Gyır Tóth Péter – Széchenyi István Egyetem, Gyır

Szerkesztette: Csizmadia Zoltán – MTA RKK NYUTI, Gyır

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 3 1.

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...................................................................................................................... 6

2.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK .............................................................................................. 9 2.1. AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJA MONITORINGRENDSZERÉNEK ALAKULÁSA ÉS TÉNYLEGES HATÁSAI A PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉBEN ..........................................................................................................................

9

2.2. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MONITORING RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............. 12 2.3. „ROP TESZT” – INDIKÁTOROK A GYAKORLATBAN .................................................................................. 16 2.3.1 ROP monitoring – a kérdéskör összetettsége:.............................................................................. 16 2.3.2 A projekt várható területfejlesztési hatása ................................................................................... 16 2.3.3 Megbízhatóság ............................................................................................................................. 16 2.3.4 Elérhetıség, adatszolgáltatás, alternatív mérések ....................................................................... 18 2.3.5 Relevancia.................................................................................................................................... 19 2.3.6 A projektek megvalósítóinak kapcsolata a közremőködı szervezettel.......................................... 21 2.3.7 A programmenedzserek indikátorokkal kapcsolatos tapasztalatai .............................................. 22 3.

AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJA MONITORING-RENDSZERÉNEK ALAKULÁSA ÉS TÉNYLEGES HATÁSAI A PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉBEN ........................................................ 23 3.1. ALAPELVEK ............................................................................................................................................. 23 3.2. A PROGRAMOK ÉS PROJEKTEK HATÁSAINAK MÉRÉSI TECHNIKÁI ÉS ESZKÖZEI ........................................ 25 3.3. AZ INDIKÁTOROK .................................................................................................................................... 27 3.3.1 Az indikátor fogalma.................................................................................................................... 27 3.3.2 Az indikátorok csoportosítása ...................................................................................................... 29 3.3.3 Az indikátorokkal szemben követelmények................................................................................... 30 3.3.4 A 2007 és 2013 közötti programozási idıszak jellemzıi .............................................................. 34 3.3.5 Tényleges és valós visszacsatolások, következmények ................................................................. 35 3.4. A FİBB FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MÉRÉSI JELLEMZİK ÉS ÉRTÉKELÉSI PARAMÉTEREK ................................. 37 3.4.1 A közösségi prioritásokhoz kapcsolódó indikátorok .................................................................... 37 3.4.2 Beavatkozási területek monitoring és értékelési indikátorai........................................................ 38 3.4.3 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap kulcsindikátorai ............................. 39

4.

A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MONITORING RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE........................................................................................................................................... 40 4.1. A MONITORING RENDSZERRİL ÁLTALÁBAN ............................................................................................ 40 4.1.1 Monitoring és értékelés ................................................................................................................ 40 4.1.2 Monitoring Bizottság és Irányító Hatóság ................................................................................... 43

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 4.1.3 Az indikátorrendszerek................................................................................................................. 45 4.2. AZ INDIKÁTOROK ÁLTALÁNOS JELLEMZİINEK BEMUTATÁSA.................................................................. 47 4.3. A PROGRAM SZINTŐ INDIKÁTOROK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................... 49 4.4. A PRIORITÁS SZINTŐ INDIKÁTOROK ÉRTÉKELÉSE .................................................................................... 52 4.4.1 Az 1. prioritás „A turisztikai potenciál erısítése a régiókban”indikátorai ................................. 53 4.4.2 A 2. prioritás „Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése” indikátorai ............... 55 4.4.3 A 3. prioritás „A humánerıforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erısítése” indikátorai... 57 4.4.4 A horizontális prioritások „Környezeti fenntarthatóság” és „Esélyegyenlıség” indikátorai ..... 59 4.5. AZ INTÉZKEDÉS SZINTŐ INDIKÁTOROK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................... 61 4.5.1 Az 1. A turisztikai potenciál fejlesztése intézkedéseinek indikátorai ............................................ 61 4.5.2 A 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése intézkedés szintő indikátorainak értékelése...................................................................................................................................... 64 4.5.3 A 3. A humánerıforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erısítése intézkedés szintő indikátorainak értékelése ............................................................................................................. 68 5.

ROP TESZT – INDIKÁTOROK A GYAKORLATBAN ........................................................................ 73 5.1. AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLAT CÉLJA - PROBLÉMÁK ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEK ............................................... 73 5.1.1 Döntéshozói probléma és feladat-meghatározás ......................................................................... 73 5.1.2 Kutatási célok............................................................................................................................... 73 5.2. MÓDSZERTAN .......................................................................................................................................... 75 5.3. A VIZSGÁLAT FELÉPÍTÉSE ÉS ELEMZÉSI LOGIKÁJA ................................................................................... 77 5.4. A PROJEKTEK BEMUTATÁSA ÉS VÁRHATÓ TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTİ HATÁSUK ........................ 80 5.4.1 A vizsgálatba bevont projektek rövid jellemzése.......................................................................... 80 5.4.2 A projektek várható terület és településfejlesztı hatása............................................................... 81 5.5. AZ OUTPUT ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK A GYAKORLATBAN................................................................... 86 5.5.1 Összetétel: intézkedésenkénti jellemzés az indikátortáblák tartalmáról, szerkezetérıl................ 86 5.5.2 Megbízhatóság: az indikátorok összeállításának elve és módszertana ........................................ 93 5.5.3 Elérhetıség: az indikátortáblákban meghatározott adatok összegyőjtése, adatszolgáltatás, egyéb mérések ........................................................................................................................................ 95 5.5.4 Relevancia: az indikátorok alkalmassága és egy ideális indikátorrendszer kritériumai ............. 99 5.5.5 A projektek megvalósítóinak kapcsolata a közremőködı hatósággal (VÁTI) ............................ 104 5.5.6 A programmenedzserek indikátorokkal kapcsolatos tapasztalatai ............................................ 108

FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................................... 113 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 116

4

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

Táblázatjegyzék 1. táblázat Az indikátorokat meghatározó kulcsparaméterek................................................................................ 32 2. táblázat A Regionális Fejlesztés Operatív Program prioritás és intézkedés rendszere...................................... 48 3. táblázat A program szintő indikátorok .............................................................................................................. 50 4. táblázat Az 1. prioritás indikátorai .................................................................................................................... 54 5. táblázat A 2. prioritás indikátorai...................................................................................................................... 56 6. táblázat A 3. prioritás indikátorai...................................................................................................................... 58 7. táblázat A horizontális prioritások indikátorai .................................................................................................. 60 8. táblázat A turisztikai potenciál fejlesztése intézkedéseinek indikátorai............................................................ 63 9. táblázat A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése intézkedéseinek indikátorai .................. 66 10. táblázat A humánerıforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erısítése intézkedéseinek indikátorai......... 69 11. táblázat A támogatott projektek száma és aránya régiónként.......................................................................... 76 12. táblázat A támogatási összegek területi eloszlásának jellemzıi...................................................................... 76 13. táblázat A támogatott projektek száma és aránya intézkedésenként ............................................................... 76 14. táblázat A támogatási összegek intézkedésenkénti eloszlásának jellemzıi .................................................... 77 15. táblázat Az 1.1. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma...................................... 87 16. táblázat Az 1.2. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma...................................... 88 17. táblázat Az 2.1. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma...................................... 89 18. táblázat Az 2.2. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma...................................... 90 19. táblázat Az 2.3. intézkedésben mért és ténylegesen használt indikátorok száma............................................ 91 20. táblázat Az 3.2. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma...................................... 92 21. táblázat Az 3.3. intézkedésben mért és ténylegesen használt indikátorok száma............................................ 92 22. táblázat Az indikátorképzési és módosítási metodológia ellentétpárjai .......................................................... 93 23. táblázat A legfontosabb adatforrások intézkedésenként.................................................................................. 96

Ábrajegyzék 1. ábra A projektértékelés indikátorkészletének és módszertanának fejlesztési alternatívái................................. 20 2. ábra A monitoring és értékelés kapcsolata ........................................................................................................ 24 3. ábra Vizsgálati logika és a program szintő indikátorelemzés szerkezete .......................................................... 79

5

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmánynak két alapvetı vizsgálati célterülete van. Egyrészt három különálló „síkon” megvizsgáltuk a ROP monitoring rendszerének jellemzıit a 2004–2006 közötti programozási idıszakban, másrészt személyes interjúk és a releváns dokumentumok elemzésének segítségével áttekintettük az alkalmazott indikátorkészlet sajátosságait, felhívva a figyelmet a felmerülı hiányosságokra, problémákra és a továbbfejlesztés irányaira. Ennek megfelelıen a tanulmány három fejezete – távolról indítva –, az EU regionális politikája monitoring rendszerének alakulásától, a ROP intézkedésszinten értelmezett monitoring rendszerének áttekintésén keresztül a projekt szintő problémákig eljutva próbál választ adni arra, hogy a hazai monitoring rendszer és mechanizmus miként mőködik és milyen problémákkal terhelt. Az elsı fejezet célja, hogy áttekintést adjon a regionális politika monitoring rendszerérıl, annak mőködésérıl az Európai Unióban. Az elemzés egy tágabb felvezetés, amely rendszerezi a tárgyra vonatkozó közösségi dokumentumokat, segíti az eligazodást a fejlesztési hatások mérésének rendszerében, megjelöli a szükséges eszközöket (program- és projektértékelési technikák stb.), illetve kijelöli azokat az indikátorokat, amelyek alkalmasak és képesek információt szolgáltatni a fejlesztések eredményeirıl és hatásairól. Az általános követelmények bemutatásán túlmenıen a fejezett törekedett arra, hogy áttekintse a 2007 és 2013 közötti programozási periódus specifikus vonásait, rámutatva a korábbi feltételrendszerrel szembeni különbségekre. A kutatási jelentés második fejezetének célja, hogy a 2004–2006 közötti idıszakra szóló Regionális Fejlesztési Operatív Programhoz (továbbiakban: ROP) meghatározott indikátorok rendszerzésre kerüljenek. Az intézkedések és program szerinti indikátorok az alábbi logikát követve lettek kiértékelve. Intézkedésenként a közös jellemzık bemutatása (az indikátorok meghatározási módjainak értékelése, a lehetséges típusok felállítása, a meghatározás és számítás módjainak bemutatása, értékelése, a hatás/eredmény mérés és értékelés jellemzıinek kimutatása), az indikátorok specifikusságának vizsgálata (mennyiben vonatkoznak az indikátorok által szolgáltatott adatok az adott intézkedésre), az indikátorok mérhetısége, a statisztikai mérıszámok meghatározása, az indikátorok rendelkezésre állásának elemzése – kapcsolódva a projekt és intézkedés szintő indikátorok közötti konzisztencia vizsgálatához, a külsı adatforrásbevonás szükségességének vizsgálata, az indikátorok relevanciája, az indikátorok megbízhatóságának vizsgálata, az indikátorok idıbeli rendelkezésre állásának vizsgálata. A felmérés empirikus szempontból önálló és újszerő blokkjának a monitoring projektszinten értelmezhetı értelmezési, mérési és adatszolgáltatási jellemzıinek személyes interjúkon keresztüli feldolgozása tekinthetı. A harmadik fejezetben közölt vizsgálat elızetesen definiált célja az volt, hogy intézkedésenként bemutassa és összehasonlítsa a ROP projektjeinek strukturált interjúkkal történı elemzése alapján az indikátorok megválasztásának módját, a

6

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére hatások tényleges mérésének technikáját és paramétereit, a kidolgozók és a megvalósítók tényleges mérési aktivitását, valamint az elfogadás vagy az elutasítás során szerzett tapasztalatokat. Az elérhetıség, megbízhatóság, összetétel és relevancia minél pontosabb projekt szintő feltárása érdekében a kutatás kapcsán az alábbi konkrét kérdések fogalmazódtak meg: Összetétel:

- Milyen output- és eredményindikátorokkal mérhetık az egyes intézkedések projektjei?

Megbízhatóság:

- Milyen elvek alapján és milyen gyakorlatot követve állt össze a projektértékelı indikátorrendszer? Mennyire volt önálló, vagy éppen irányított a folyamat? Mi a véleménye a pályázónak a módszerrıl?

Elérhetıség:

- Okoz-e valamiféle nehézséget az indikátorkészletekben meghatározott információ összegyőjtése? Kiktıl győjtött adatot/információt az indikátorokhoz? Milyen forrásból és milyen módszerrel végzik az adatszolgáltatást. - Az értékelés céljából kialakított indikátorkészleten kívül mérték-e más módon a program eredményeit, sikerességét?

Relevancia:

- Mennyire tartják jónak, illetve a teljesítmény méréséhez alkalmazhatónak az indikátorokat, eredménymutatókat? A mutatók mennyire fedik le a program által elérni kívánt célokat? - Milyen adatokat kellene tartalmazni egy ideális indikátorkészletnek, ami alkalmas lenne arra, hogy a lehetıségek szerint a legjobban tudja mérni a program eredményességét?

Kiegészítı kérdések:

- Milyen konkrét, mérhetı terület/településfejlesztı hatása van/lesz a projektnek? - Milyen volt a közremőködı szervvel történı együttmőködés a projekttel kapcsolatos általános és technikai kérdésekben, illetve az indikátorok kapcsán?

A vizsgálat legfontosabb következtetéseit a következı fejezet tételesen tartalmazza. Itt csak azokat az eredményeket emeljük ki, amelyeket különösen fontosnak, hangsúlyozandónak tekintünk. I. Az Európai Uniós tapasztalatok alapján kirajzolódó jövıbeli irányvonal alábbi három új elemének létjogosultságát megerısíti a hazai vizsgálatunk. 1. A 2007 és 2013 közötti programozási periódusban a Bizottság arra orientálja a tagállamokat, hogy erıfeszítéseiket az eredményindikátorok javítására koncentrálják, fıleg azokéra, amelyeket az egyes prioritások definiálására használnak. Emellett az indikátoroknak növekvı mértékben kell szolgálniuk a különféle szintek felhasználóinak az igényeit. 2. A horizontális jellegő célokat (környezetvédelem, esélyegyenlıség) a korábbinál erıteljesebben kell érvényesíteni minden programban. 3. A mutatószámok köre „puha” indikátorokkal is bıvülni fog, mert nemcsak a projektek által kiváltott anyagi jellegő eredményeket fogják értékelni, hanem az érintettek szemléletének megváltozásához és ismereteinek bıvüléséhez kötıdıeket is.

7

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére II. A program- és intézkedés szinten elvégzett elemzés technikai jellegő következtetései mellett kiemelendı három átfogóbb problematika. 4. A program szintő indikátorok esetében a ROP monitoringjához meghatározott indikátorok csak részben alkalmasak a ROP célkitőzéseinek megvalósulását megfelelıen bemutatni, mérni. Célszerőbb lett volna több átfogó indikátornak az együttes alkalmazása, valamint azok alapján a fejlettebb illetve a fejletlenebb régiók folyamatainak összehasonlítása és a konvergencia vagy divergencia kimutatása. 5. Az intézkedés szintő indikátorok esetében megfigyelhetı, hogy szinte minden esetben többségben vannak az output indikátorok, amelyek természetüknél fogva az intézkedés által támogatott projektek fizikai megvalósítását képesek csak bemutatni. Jóval nagyobb hangsúlyt kellene már intézkedés szinten is helyezni a megvalósításból származó közvetlen, már rövid távon is érzékelhetı eredmények feltárására, amelyek eszközei az eredményindikátorok 6. A hatás-, eredmény- és output mutatók használatán keresztül van lehetıség a hatásosság és hatékonyság mérésére. A ROP program szintő indikátorai egyértelmően csak a hatásosság irányába történı értékelést teszik lehetıvé (tényleges és várt outputok, eredmények, hatások összehasonlítása), a hatékonyság szempontja ezzel szemben sehol nem szerepel. Azaz az alkalmazott indikátorok nem alkalmasak annak bemutatására, hogy a különbözı outputok, eredmények és hatások közvetlenül milyen források felhasználásával voltak elérhetık, mennyire hatékonyan sikerült a programmal a rendelkezésre álló pénzügyi erıforrásokat felhasználni.

III. A projekt- és programmenedzserekkel készített interjúk alapján három általános jellegő észrevételt hangsúlyozunk. 7. Az értelmezési és méréstechnikai problémák, ellentmondások minden intézkedésnél elıfordultak, de jelentıs a különbség a hiányosságok mértékében az alapján, hogy infrastrukturális (1. és 2. intézkedéscsomag) vagy humán-szociális (3. intézkedési kör) jellegő fejlesztésrıl van szó. 8. Összességében közös gondot jelentett a kiforratlan pályázati metodológia, a közremőködı szerv gyakori tanácstalansága, a túlbürokratizált, merev és lassú módosítási, finomhangolási szakasz, a túl általános vagy erıltetett indikátorok alkalmazása, a projektspecifikus eredmények és hatások mérhetıvé tétele, az eredményindikátorok szintjén nehezen kimutatható külsı, a projekttıl független hatások kezelése. 9. A megkérdezettek többsége az egyeztetési folyamatok végére kiformálódó mérıszámokkal elégedett, használhatónak tartja, de ennek ellenére az értelmezhetıséget, valamint a projektspecifikus minıségi jellegő paraméterek, illetve hatásmechanizmusok mérhetıségét még megoldatlannak tartja.

8

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

2. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK 2.1. Az EU regionális politikája monitoringrendszerének alakulása és tényleges hatásai a programok értékelésében − A monitoring olyan figyelemmel kísérı, értékelı és javaslattevı tevékenység, amely nemzetállami intézmények, nemzetközi szervezetek és pénzintézetek nem vagy nem kizárólag magánforrásaiból finanszírozott, nem elsısorban az üzleti szféra számára kidolgozott programok eredményes, szabályszerő és hatékony megvalósítása érdekében történik. Azért van rá szükség, mert a közpénzbıl finanszírozott programok és projektek célkitőzései sokrétőek, sok vonatkozásban eltérnek az üzleti beruházások céljaitól. − Minden, a közpénzek elosztásával foglalkozó szervezet kialakít a pénzkihelyezés hatékonyságát és eredményességét mérı kritériumrendszert. Ezek közül ismert a Világbank monitoring kézikönyve, amelyet vélelmezhetıen a szervezet összes intézményében alkalmaznak. Az EBRD monitoringrendszere nem nyilvános, de megalapozottan feltételezhetı, hogy hasonlít a Világbankéra. Az OECD szintén publikált egy terjedelmes kötetet a monitoringhoz használható indikátorokkal. Ez általános, átfogó kézikönyv, amelynek indikátorai a legkülönbözıbb területeken alkalmazhatók. Mint ismert, az OECD-nek nem feladata a forráskihelyezés. − A nemzetközi szervezetek vagy tágabb értelemben intézmények közül az Európai Közösség az, amely éves rendszerességgel a legnagyobb volumenő közpénzt helyezi ki a költségvetésébıl, amelynek bevételei végsı soron a tagállamok befizetései. Az Európai Közösség strukturális alapjai és Kohéziós Alapja forrásai felhasználására vonatkozó monitoringrendszer jogszabályi, szerkezeti és tartalmi keretei az 1990-es évtized végére kialakultak, sıt 2000 után jelentıs fejlıdést mutattak. − A rendszer legfıbb jellemzıje a pragmatizmussal párosuló nagyfokú rugalmasság. A pragmatizmus és a rugalmasság nem csekély mértékben magyarázható a szabályozni kívánt terület sajátosságaival. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználása ugyanis a kedvezményezett EU-tagállamok specifikus vonásainak függvényében a legkülönbözıbb feltételek között történik.

9

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére − Emiatt a pragmatizmus és a rugalmasság hiánya nagy valószínőséggel a közösségi források felhasználásának a hatékonyságát rontaná, illetve nehezítené az egyes kedvezményezett tagországok számára allokált források lehívását. − A monitoringra vonatkozó szabályok indikatív jellegőek, jórészt ajánlásoknak minısülnek, jogilag nem kötelezı dokumentumokban (munkaanyagok, iránymutatások) határozták meg ıket. A tapasztalatok alapján a jogi szabályozás eme sajátosságai nem gyengítik a jogbiztonságot és a jogérvényesítést. − Az Európai Bizottság útmutatója az alapmutatók használatához három nagy csoportba sorolt beavatkozási területen (produktív környezet, humán erıforrások, alapinfrastruktúra) tizenegy fı beavatkozási célterületet határozott meg. Ezek a következık: − foglalkoztatás, − közlekedési infrastruktúra-hálózat, − energiainfrastruktúra-hálózat, − információ-, kommunikációtechnológia és információs társadalom, − környezet, − K+F, valamint technológia és innováció, − kis- és középvállalkozások, − humán erıforrások fejlesztése, − esélyegyenlıség, − városfejlesztés − halászat). − Ezen túlmenıen a tagállamok, azokon belül a fıbb érintettek orientálására a Bizottság a közösségi prioritásokhoz kapcsolódva kidolgozott egy közel sem teljesnek tekinthetı indikatív jellegő listát a kulcs- vagy alapindikátorokról (output-, hatás- és eredményindikátorok). Az indikátorok megválasztásában a Bizottság a relevancia, a kvantifikálhatóság, a megbízhatóság és az elérhetıség követelményét kívánta érvényesíteni. − A beavatkozási területekhez kötıdı output-, eredmény- és hatásindikátorok listája szintén indikatív jellegő. Célja az, hogy segítse a programok monitoringját és értékelését, valamint a nemzeti indikátorrendszerek felállítását.

10

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére − A 2007 és 2013 közötti programozási periódusban a Bizottság arra orientálja a tagállamokat, hogy erıfeszítéseiket az eredményindikátorok javítására koncentrálják, fıleg azokéra, amelyeket az egyes prioritások definiálására használnak. Emellett az indikátoroknak növekvı mértékben kell szolgálniuk a különféle szintek felhasználóinak az igényeit. − A monitoring elsısorban output- és – korlátozott mennyiségő – eredménymutatót igényel, míg az értékelés középpontjában az eredmény- és hatásmutatók állnak. Az indikátoroknak kapcsolódniuk kell a lisszaboni (versenyképességi) és göteborgi (környezetvédelmi és a fenntartható fejlıdést elısegítı) célkitőzések végrehajtásához. − A horizontális jellegő célokat (környezetvédelem, esélyegyenlıség) a korábbinál erıteljesebben kell érvényesíteni minden programban. (Ezeknek a céloknak a teljesítését a bizottság indikatív listákkal segíti.) Végül a mutatószámok köre „puha” indikátorokkal is bıvül, mert nemcsak a projektek által kiváltott anyagi jellegő eredményeket fogják értékelni, hanem az érintettek szemléletének megváltozásához és ismereteinek bıvüléséhez kötıdıeket is. − Mindebbıl az következik, hogy a tagállamok szabadságfoka igen nagy az alkalmazandó indikátorok tekintetében. A közösségi dokumentumok nem akadályozzák, éppen ellenkezıleg, ösztönzik a tagállami kreativitást az indikátorok kidolgozása és alkalmazása terén. − Célszerő és kívánatos nemzetközi pénzügyi intézmények (Világbank) tapasztalataiból és általános munkákból (OECD) meríteni. Egy lényeges különbséget azonban célszerő figyelembe venni, azt nevezetesen, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények pénzkihelyezései noha nem kizárólag profitorientáltak, de visszterhesek. Az Európai Unióban a strukturális alapok és a Kohéziós Alap esetében a visszterhesség másképpen, áttételesen jelentkezik. A visszterhességhez leginkább talán a közösségi forrásokhoz való tagállami hozzájárulás és a fenntarthatóság követelménye áll a legközelebb (de természetesen nem azonos vele). − Ugyancsak tanulságos lehet más kedvezményezett európai uniós tagállamok operatív programjai indikátorainak tanulmányozása. − Az indikátorok számát nem szabályozza közösségi jogszabály. Az utólagos elemzés fényében megállapítható, hogy akár intézkedésrıl van szó, akár egy konkrét projekt logikai keretmátrixáról, az indikátorok száma kettı és öt között van. A 2000 és 2006 közötti programozási periódus gyakorlati tapasztalatai alapján jutott az Európai Bizottság arra a következtetésre, hogy

11

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére minden intézkedés esetében három–négy output-, eredmény- és hatásindikátort célszerő meghatározni. − Egyetlen indikátor nagy valószínőséggel nem írja le kellı részletességgel az adott program jellemzıit, a túl sok indikátor pedig kezelhetetlen, miközben az átláthatóságot is rontja. Nem könnyő a konkrét projektekhez a megfelelı indikátorokat megválasztani. Ahány program, vagy projekt, annyi egyedi igény és gyakorlati nehézség vetıdhet fel.

2.2. A Regionális Fejlesztési Operatív Program monitoring rendszerének áttekintése Program, prioritás és intézkedés szinten a legfontosabb tapasztalatok a következı pontokban foglalható össze: − Mind a program és prioritás szintő indikátorok, mind pedig az intézkedés szintő indikátorok esetében teljes mértékben hiányzik az egyes mutatók mértékegységének pontos, korrekt meghatározása. Természetesen ez az indikátorok egy részénél nem okoz különösebb problémát, hiszen az indikátor megnevezésébıl magától értetıdik a számítás módja és a természetes mértékegység (pl. munkanélküliek száma, képzésen résztvevık száma, támogatott projektek száma). Ugyanakkor számos olyan indikátort is tartalmaz az indikátorlista, amelyek esetében kevésbé egyértelmő, vagy egyáltalán nem ismert a számítandó érték mértékegysége. Például a turisztikai vonzerık száma esetében nem egyértelmő, hogy mi számít vonzerınek, vagy az elérési idık változásának mérése nehézkes, ha nem tudjuk milyen pontok között, és milyen mértékegységben kell az elérést mérni, vagy mit érthetünk környezeti hasznok alatt és hogyan határozzuk meg hogy az mekkora lakosságot érint. − Sokszor nem következetes az indikátorok megfogalmazása során alkalmazott terminológia, ami bonyodalmat okozhat, illetve nagymértékben megnehezítheti az értékelık számára a folyamatok komplex megértését, hisz nem okvetlenül tudhatják, hogy bizonyos indikátorok ugyanazon területre vonatkoznak. Példaként említhetı az 1. prioritás esetében a támogatott területek, a támogatott célterületek, és a támogatott üdülıkörzetek kifejezések használata, melyek ugyanakkor feltehetıen ugyanazon területet jelentik. − A program szintő indikátorok esetében a ROP monitoringjához meghatározott indikátoroknál láthattuk, hogy azok csak részben alkalmasak a ROP célkitőzéseinek megvalósulását megfelelıen bemutatni, mérni. Célszerőbb lett volna több átfogó indikátornak az együttes

12

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére alkalmazása és azok alapján a fejlettebb és a fejletlenebb régiók folyamatainak összehasonlítása és a konvergencia vagy divergencia kimutatása. Hasznosabb lett volna az egyébként az EU támogatások közbensı értékelése során alkalmazott fejlettségi mutatók használata (Európai Uniós támogatások közbensı értékelése, 2006), melyek az APEH-SZJA és az APEH-TÁNYA adatbázisaiból nyerhetıek. Így a fejlettség, a termelékenység és a foglalkoztatottság 2-2 mutatója: -

egy fıre jutó SZJA jövedelem

-

egy fıre jutó bruttó hozzáadott érték

-

egy adózóra jutó SZJA jövedelem

-

egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték

-

adófizetık aránya a teljes népességben

-

alkalmazottak aránya a teljes népességben

Az természetesen az már más kérdés, hogy mint azt majd a késıbbi mélyebb elemzések során is látni fogjuk és kételyként megfogalmazzuk, a 2004-2006 ROP prioritás és intézkedés struktúrája véleményünk szerint nem képes érdemben hozzájárulni ezen regionális fejlettségbeli különbség csökkenéséhez. − A prioritás szintő indikátorok esetében a hatásindikátorok alkalmazására sokszor évenkénti értékelést tart szükségesnek a program (1–3. prioritás), holott a hatásindikátorok elvileg a közvetlen és azonnali eredményeken túlmutató, elsısorban közvetett, ezáltal sokkal inkább középtávon érzékelhetı hatások mérésére vonatkozna. Ezen hatásindikátorok esetében célszerőbbnek tőnhet a programozási idıszak kezdetén és végén történı helyzetfelmérés és a folyamatokra azok alapján történı következtetés. Hasonló probléma merül fel számos eredményindikátor esetében is. A projektek megvalósításának jellegébıl fakadóan a programozási idıszak elsı 1–2 évében nem mérhetıek azok az eredmények, amelyekre a mutatók vonatkoznak, mert az adott beruházás több évig is eltarthat (pl. turisztikai vonzerıfejlesztés, kapacitásbıvítés, infrastruktúra fejlesztés, építési stb.). − Prioritás szinten a hatásindikátorok egyértelmően a program olyan következményeire kell hogy utaljanak, amelyek a résztvevıkre gyakorolt közvetlen és azonnali hatáson túlmenıen jönnek létre. A lehetséges specifikus hatások közvetlen kapcsolatba hozhatók a programidı lejárta után a program tevékenységével. Ezzel szemben az általában szélesebb réteget érintı hosszú távú hatások általános jellegőek. Ezek mérésére – különösen utóbbi általános hatások esetében – véleményünk szerint sokszor alkalmasabbak lennének a gazdasági-társadalmi fo-

13

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére lyamatokról általánosan elérhetı adatok (elsısorban KSH adatok), mint a közvetlenül a projektek megvalósító szervezeteitıl eredı és az Irányító Hatóság által rendszerezett adatok. Különösen fontos lenne, ha a hatásindikátorok fajlagos – a lakosságszámhoz viszonyított – mutatókkal is bıvülnének. − Általánosan megállapítható, hogy szinte valamennyi prioritás szintő indikátor csak a vizsgált jelenségek mennyiségére, vagy mennyiségének alakulására fókuszál (elsısorban fı, db stb. mérıszámokkal). Hiányoznak az olyan fajlagos mérıszámmal jellemezhetı indikátorok – elsısorban a hatásindikátorok esetében – amelyek az intézkedések keretében támogatott projektek által érintett lakosság számához, az adott terület nagyságához viszonyítva próbálják meg a támogatott folyamatok eredményeit értékelni (pl. település lakossága, kistérség lakossága, régió lakossága). − A vonatkozó szakirodalom szerint az eredmény- és hatásindikátorok a programozás minden szintjén definiálhatók, az output indikátorok számszerősítésére viszont csak az intézkedések szintjén van lehetıség. Ennek ellenére a ROP valamennyi prioritása számára is meghatározott minimálisan 1, de a fı prioritások esetében 2–3 output indikátort. Ezzel szemben viszont a ROP kiegészítı dokumentuma az egyes intézkedésekhez már csak output és eredményindikátorokat rendelt, és eltekintett az inkább közvetett eredményeket mérı hatásindikátorok nevesítésétıl. − Számos intézkedésnél szerepel az eredményindikátorok között a program megvalósítása során támogatott projektek által létrehozott új munkahelyek, mint a program megvalósulásához kapcsolódó azonnali eredményeket szemléltetı indikátor. Prioritás szinten ugyanakkor ezzel szemben az új munkahelyek száma már hatásindikátorként jelenik meg mindhárom fı prioritás esetében. Ugyanakkor ez nem az azonnali és közvetlen eredményeken túlmenıen érvényesülı hatás, hanem sokkal inkább az egyes projektek, és azok megvalósulásával közvetlenül létrehozott új munkahelyek révén megteremtıdı közvetlen eredmény. Ide tartozik még, hogy a létrehozott munkahelyek száma sok esetben akkor is szerepel az eredményindikátorok között, amikor az adott intézkedés nem kifejezetten munkahelyteremtés céljával került megfogalmazásra, így az intézkedések célkitőzéseivel ezek nincsenek összhangban. − Nagyon sok intézkedésnél szerepel, mint intézkedés szintő eredményindikátor a támogatás hatására létrejött munkahelyek száma, valamint azoknak a négy legfejletlenebb – tervezésistatisztikai – régióra esı száma. Ezen indikátorok, ha az egész monitoring rendszert vizsgál-

14

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére juk látjuk, hogy megtalálhatóak egészen program szinten is, tehát az intézkedés szintő mutatók inputként szolgálnak a magasabb szint felé. Ugyanakkor az intézkedések többségének célkitőzésével egyáltalán nincsenek összhangban, hiszen azok nagy része nem a közvetlen munkahelyteremtés érdekében került megfogalmazásra, majd megvalósításra. A legtöbb intézkedés célja közvetlenül új munkahelyek létrejöttével nem járó infrastrukturális beruházások, fejlesztések, amelyek sikeres megvalósítása késıbb a gazdasági környezet és a gazdasági potenciál felértékelıdéséhez vezetve járul hozzá közvetett módon a késıbb foglalkoztatás bıvüléshez. − Az intézkedés szintő indikátorok esetében megfigyelhetı, hogy szinte minden esetben többségben vannak az output indikátorok, amelyek természetüknél fogva az intézkedés által támogatott projektek fizikai megvalósítását képesek csak bemutatni. Jóval nagyobb hangsúlyt kellene már intézkedés szinten is helyezni az intézkedések megvalósításából származó közvetlen, már rövidtávon is érzékelhetı eredmények feltárására, amelyek eszközei az eredményindikátorok. Szinte minden intézkedésnél mindössze egy–két az eredmény alakulására vonatkozó eredményindikátor található csak az indikátorlistában. − Végül mindenképpen ki kell térni még egy fontos dologra. A hatás-, eredmény- és output mutatók használatán keresztül van lehetıség a hatásosság és hatékonyság mérésére. A ROP program szintő indikátorai egyértelmően csak a hatásosság irányába történı értékelést teszik lehetıvé (tényleges és várt outputok, eredmények, hatások összehasonlítása), a hatékonyság szempontja ezzel szemben sehol nem szerepel. Azaz az alkalmazott indikátorok nem alkalmasak annak bemutatására, hogy a különbözı outputok, eredmények és hatások közvetlenül milyen források felhasználásával voltak elérhetık, mennyire hatékonyan sikerült a programmal a rendelkezésre álló pénzügyi erıforrásokat felhasználni (létrehozott új munkahely fajlagos költsége, 1 km felújított út átlagos költsége, vagy a képzések egy képzettre jutó átlagos költsége). Nem fedezhetı fel a hatékonyság feltárására történı törekvés sem a program szintő indikátorok esetében (bár itt sokkal nehezebb közvetlen kapcsolatot találni és fajlagos mutatókat képezni), sem a prioritás szintő indikátorok esetében. Sajnos különösen fontos lett volna az intézkedés szintő indikátoroknál a hatékonyság mérése, hiszen itt az igen konkrét, megfogható outputok és eredmények, valamint az egyes intézkedésekre fordított források lehetıvé tették volna ilyen típusú indikátorok alkalmazását. Annak ellenére, hogy a ROP keretében megvalósított fejlesztések és beruházások nagyrészt önkormányzati fejlesztéseket takartak, és így a piaci hatékonysághoz nehezen mérhetıek, mégis lehetıséget

15

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére adott volna más államháztartási forrásból megvalósuló fejlesztések eredményeivel való öszszehasonlításra. − A pénzügyi források felhasználásához, és ezzel részben a hatékonyság kérdéséhez mindöszsze egy pénzügyi indikátor kapcsolódik, az egész ROP-ra vonatkozóan még a program szintő indikátorok elé emelve, miszerint a programból nyújtott támogatások megoszlásának legalább 75%-a a négy fejletlenebb régióba kell hogy jusson.

2.3. „ROP teszt” – Indikátorok a gyakorlatban 2.3.1 ROP monitoring – a kérdéskör összetettsége: − A mintába került projektinterjúk alapján egyértelmővé vált, hogy az eredeti elképzeléshez képest (mely szerint intézkedésenként figyelhetık meg eltérések a monitoring szisztéma mindegyik fázisában), inkább csak a négy ROP-prioritás jelent valós demarkációs vonalat a véleményekben, de még inkább a humán-szociális vs. infrastrukturális jellegő fejlesztési profil alapján rendszerezhetık az eredmények.

2.3.2 A projekt várható területfejlesztési hatása − A legfontosabb következtetésünk az, hogy az interjúalanyok mindegyike megfogalmazott fejlesztési hatást, noha nagy részük csak közvetett volt, illetve sokan említettek nem számszerősíthetı elemeket is. − Ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy a megvalósult projektek utóéletét közvetlenül nem követték, a befolyás/hatás kimutatása sok esetben konkrét mérés nélkül történt. Emiatt indokoltnak tőnik a fejlesztési projektek komplex területfejlesztési hatásának átgondolása, módszertani hátterének kidolgozása és minél pontosabb mérése. Így a projektgazdák egy ilyen kérdéskörnél jóval pontosabb és megbízhatóbb összegzést tudnának adni a tárgykörben.

2.3.3 Megbízhatóság − Az output és eredményindikátorok kialakításakor a legtöbb projektnél a pályázati kiírásban szereplı indikátortáblák voltak a kiindulópontok, ezekbıl válogatták le a pályázók a számukra relevánsnak és mérhetınek, illetve tarthatónak tőnı mutatókat.

16

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére − Ez a gyakorlat felértékeli az ott közölt mérıszámok összeállításának, definiálásának és használhatóságának szakszerőségét, amelynek hiánya egyébként lecsapódott a projektek megvalósulásának és eredményeinek mérési folyamatában. − Közös véleménynek tekinthetı, hogy az indikátorok kialakításának folyamata alapvetıen hibás volt, nem volt kellıen kidolgozva a kiinduló indikátortábla, gyakran merültek fel értelmezési problémák és nem volt elég széles körő a kialakítás folyamata sem (egyeztetések hiánya, szakértıi kör nem megfelelı összetétele). − Ezzel párhuzamosan általános vélemény volt az indikátorképzés elve és módszertana kapcsán az is, hogy maga az egész rendszer rugalmatlan, nem alkalmas a valós élet változásából, kiszámíthatatlanságából fakadó módosulások átvitelére, vagy csak nagyon körülményesen (szerzıdésmódosítás), ami különösen kényes kérdés a nagy volumenő komplex fejlesztési projekteknél. − Az értelmezési és méréstechnikai problémák, ellentmondások minden intézkedésnél elıfordultak, de jelentıs a különbség a hiányosságok mértékében az alapján, hogy infrastrukturális (1. és 2. intézkedéscsomag) vagy humán-szociális (3. intézkedési kör) jellegő fejlesztésrıl van szó. Az elsı esetben a mőszaki dokumentáció jó alapot jelentett, így többségük számára a legtöbb indikátor tartalma és értéke egyértelmő volt. Az indikátorképzés metodológiája sokkal kiforratlanabb volt a 3.2 és 3.3 intézkedések esetében. − Összességében közös gondot jelentett a kiforratlan pályázati metodológia, a közremőködı szerv gyakori tanácstalansága, a túlbürokratizált, merev és lassú módosítási, finomhangolási szakasz, a túl általános vagy erıltetett indikátorok alkalmazása, a projektspecifikus eredmények és hatások mérhetıvé tételének nehézsége, az eredményindikátorok szintjén nehezen kimutatható külsı, a projekttıl független hatások kezelése. − Leegyszerősítve ez azt jelenti, hogy nem lehet a tervezési és végrehajtási tapasztalatokat elvágni egymástól, és nem lehet végrehajtási, kivitelezési gyakorlat nélkül eredménymutatókat kialakítani. − Az indikátorok összeállítása kapcsán abban is egységes volt az álláspont, hogy egy felkészült és konzisztens álláspontot képviselı szakmai segítı szerv mindenképpen kell a pályázat és a projekt során, amely viszont csak letisztult módszertani elvek alapján tudja ellátni a feladatát.

17

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Javaslatok: − Megkönnyítené az indikátorok kialakítását és tisztázást egy egységes, rendszerezett és a lehetı legrészletesebb módszertani segédanyag kidolgozása, amely akár intézkedésenként, akár alintézkedésenként is specializált lehetne. Világos meghatározásokat tartalmazna, alternatív vagy egységesített mértékegységeket és támpontokat adna meg. − Ezt csak egy tágabb szakmai fórum kialakításával lehet elérni, amelyben helyet kapnak olyan szakértık, akik ismerik az egyes fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódó kérdéseket, egyedi sajátosságokat. Pályázatírásban tapasztalt cégek, szervezetek, külsı szakértık és a kivitelezık bevonása már ebben a fázisban is indokolt.

2.3.4

Elérhetıség, adatszolgáltatás, alternatív mérések

− Az indikátortáblákban meghatározott adatok összegyőjtésének komolyabb technikai akadályai nincsenek; a problémát sokkal inkább az indikátorok mibenlétével kapcsolatos értelmezési nehézségek okozzák. − Komolyabb problémákkal azon eredménymutatók esetében találkozhatunk, ahol egyrészt csak becsléseket lehet tenni a várható eredményekkel kapcsolatban, másrészt pedig instabilak abban a tekintetben, hogy a projekt megvalósításán kívül sok egyéb tényezı is fontos szerepet játszhat az alakulásukban. − Bizonyos mőszaki tartalmú projektek – elsısorban közútfelújítások – esetén a megkövetelt eredményindikátorokra vonatkozó mérések költségesek. − Az alternatív mérési eszközök használata nem nevezhetı széles körben elterjedtnek; fıként olyan projektek esetében találkozhatunk ilyen elemzésekkel, ahol a más irányba történı kötelezı adatszolgáltatás az indikátorok között nem szereplı adatokra is kiterjed, illetve ott, ahol a projekt megvalósítása során olyan intézmény jött létre, amelynek feladata az, hogy szervezeti keretet biztosítson a további kutatásoknak. − Az alternatív mérési eszközök alkalmazásának legnagyobb korlátja az anyagi források hiánya.

18

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Javaslatok: − Mindenképpen szükséges a pályázók pontos és egyértelmő tájékoztatása az indikátorok tartalmával és felhasználásával kapcsolatban. Egy olyan pályázati útmutató vagy kézikönyv, amely részletesen foglalkozna ezekkel a problémákkal, hasznos segítséget nyújtana az értelmezési nehézségek kiküszöbölésében. − Olyan intézkedések esetében, ahol az eredményesség mérése viszonylag egyszerő eszközökkel és az egyes projektek esetében azonos módon történik, megfontolandó a pályázó általi adatszolgáltatás helyett egyfajta külsı monitoring alkalmazása. − Azon projektek esetében, ahol a mérhetıség csak bonyolultabb eszközökkel érhetı el, illetve ott, ahol az alternatív mérési eszközök alkalmazása számottevıen képes növelni a projekt hatékonyságát, meg kell teremteni annak lehetıségét, hogy a vizsgálatok és mérések által igényelt anyagi források a projektben elismerhetı költségként jelenjenek meg.

2.3.5 Relevancia − Az indikátorok kialakításának, mérésének és alkalmazhatóságának gyakorlati tapasztalataiból levont konzekvenciák nem egyértelmőek. Inkább úgy mondanánk, hogy bizonyos tengelyek mentén rendszerezhetı alternatívák tárultak elénk, amelyekben nincs egyetértés. Ez nem is baj, ráadásul indokolatlan is lenne egy ennyire heterogén projekthalmaz esetében. − Összességében a megkérdezettek többsége az egyeztetési folyamat végére kiformálódó mérıszámokkal elégedett, használhatónak véli, de ennek ellenére az értelmezhetıséget, valamint a projektspecifikus minıségi jellegő paraméterek, illetve hatásmechanizmusok mérhetıségét még megoldatlannak tartja. − Mindegyik intézkedés esetében azonos véleményen voltak a megkérdezettek azzal kapcsolatban, hogy komoly eltérés van az output és az eredményindikátorok használhatósága között. A legtöbb probléma az eredmények elırejelzésének nehézségébıl fakadt (eredménymutatók célértékei), amelybe nem lehet bekalkulálni az esetleges külsı (projekttıl független) és elıreláthatatlan hatásokat, változásokat.

19

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Javaslatok − A tartalomtól függetlenül a mérési és értékelési rendszernek mégis valamilyen közös platformra kellene épülnie, és ezekhez támpontot nyújthatnak az alábbi ellentétpárkén felfogható alternatívák: 1. ábra A projektértékelés indikátorkészletének és módszertanának fejlesztési alternatívái Indikátortáblák egységesítése, egyszerősítése (univerzalizálódás)

Indikátortáblák specifikálása, növelése (specializálódás)

Kizárólag mennyiségi ismérvek győjtése

Minıségi, nem kvantitatív aspektusok bevonása

Projektidıszak alatt teljesített feladatok (outputok) igazolása és számszerősítése

Hatásvizsgálat, utánkövetés

Indikátorok kialakításának teljes kisajátítása – csak alkalmazás

Indikátorok kialakítása közös munka, egyfajta párbeszéd

Az indikátoringadozás lehetısége és rugalmas, gyors kezelése

Az indikátorváltozás merev és lassú kezelése a rendszerezettség érdekében

Egységes módszertan (program szinten)

Differenciált módszertan (prioritás, intézkedés vagy alintézkedés szintjén)

Független eredmény és hatásvizsgáló „szervezet”

Projektgazdákra háruló adatszolgáltatás és mérés a projektet követı hatásokkal kapcsolatban

Projektszinten mért output és program szinten mért eredményindikátorok

Mindkét indikátor projekt szinten mérendı

Kis számú és a projekttel nehezen összekapcsolható bizonytalan mőködéső eredményindikátor

Átgondolt, egységesített, reprezentatív és általánosítható teljes körő kérdıíves utánkövetés

− A monitoringrendszer használhatóságának és eredményességének vonatkozásában jól érzékelhetıen nem fogalmazható meg egyértelmő javaslat, forgatókönyv. A felmérés alapján megállapítható, hogy egyszerre több területen kell összehangolt és gondosan felépített meto-

20

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére dológiát követni és teljesen eltérı „igényeket” kell kiszolgálnia egy ilyen monitoring rendszernek a tisztán infrastrukturális fejlesztések és a humán-szociális jellegő funkció/szolgáltatás vagy tevékenység bıvítést- és fejlesztést megcélzó projektgazdák esetében.

2.3.6 A projektek megvalósítóinak kapcsolata a közremőködı szervezettel − A VÁTI munkájának megítélése alapvetıen pozitívnak tekinthetı a projekteket megvalósítók körében; a felmerült problémák sokkal inkább a rendszer merevségébıl, túlbürokratizáltságából fakadnak, amelyet a válaszadók döntı többsége nem azonosított a közremőködı szervvel, felsıbb szinteken keresve az okokat. − A projektek megvalósítói és a VÁTI közötti indikátorokkal kapcsolatos egyeztetés legjelentısebb akadálya az információhiány, amely mindkét oldal esetében fennállt. − A kompetencia hiányával kapcsolatban kevés észrevétel érkezett, azt viszont sok esetben súlyos problémának tartják a válaszadók, hogy az intézkedésekért felelıs menedzserek leterheltek, túlzottan sok projekt tartozik hozzájuk, ezáltal nincs kapacitásuk arra, hogy mélyebben tudjanak foglalkozni egyedi problémákkal. − Az elszámolási rendszer merevsége és bonyolultsága okozza elsısorban a kifizetések csúszását; a projektmenedzserek nagy hányada szerint egyfajta központi idıhúzásról van szó.

Javaslatok: − A mőszaki tartamú projektek indikátoraival kapcsolatos egyeztetési folyamatok esetében megfontolandó olyan külsı szakemberek bevonása, akik megfelelı ismeretekkel rendelkeznek a témában és ezáltal javaslatokat tudnak adni a projekteket megvalósítók számára. − Szükséges az intézkedésekhez rendelt menedzserek terhelésének csökkentése annak érdekében, hogy a közremőködı szervezet érdemi segítséget tudjon nyújtani a felmerülı egyedi jellegő problémák esetén.

21

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 2.3.7 A programmenedzserek indikátorokkal kapcsolatos tapasztalatai − A VÁTI menedzserei is kiemelt problémaként említették a mindkét oldalra jellemzı információhiányt az indikátorokkal kapcsolatban. Bizonyos intézkedéseknél nem is volt egyértelmő az indikátorok körének meghatározása, így a pályázók több esetben olyan listát adtak le, amelyet már a projekt megkezdése után alapjaiban módosítani kellett. − Az adatszolgáltatás nehézségei az adatokhoz való hozzáférés korlátozott voltára, illetve az indikátorokhoz kapcsolódó módszertan nem egyértelmő meghatározására vezethetık vissza. − A beérkezı mutatók feldolgozása és szintetizálása legfıképpen az egyediség miatt ütközik nehézségekbe. Sok projekt esetében az egyedi tevékenységek és azok mutatói hordozzák a legértékesebb információkat a projekt hatékonyságával kapcsolatban, de az egyedi jelleg nem teszi lehetıvé azt, hogy az egységes értékelı rendszerben megjelenjenek. Javaslatok: − Nagyon fontos az indikátorokkal kapcsolatos információk egyértelmősítése és azok eljuttatása a pályázókhoz. A kitöltési elveket és az indikátorok mibenlétét tisztázni kell, és az ezzel kapcsolatos részletes tájékoztató anyagot idejében el kell juttatni a pályázókhoz. − A mutatók körét bizonyos esetekben szőkíteni kell, fıleg olyan esetekben, ahol az átfedések miatt szinte megegyezı tartalmú indikátorok szerepelnek. Ilyenek például a foglalkoztatási jellegő projektek. − A mőszaki jellegő tevékenységek indikátorai esetében viszont éppen az elnagyoltság okozhat gondot. Sok olyan fejlesztési komponens van, amely nem jelenik meg az indikátorok között, pedig a projekt szempontjából kiemelt fontosságú. Ezekben az esetekben az indikátorkészlet részletesebbé tétele ajánlott.

22

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

3. AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJA MONITORINGRENDSZERÉNEK ALAKULÁSA ÉS TÉNYLEGES HATÁSAI A PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉBEN Ennek a fejezetnek az a célja, hogy áttekintést adjon a regionális politika monitoring rendszerérıl, annak mőködésérıl az Európai Unióban. Az elemzés egy tágabb felvezetés, amely rendszerezi a tárgyra vonatkozó közösségi dokumentumokat, segíti az eligazodást a fejlesztési hatások mérésének rendszerében, megjelöli a szükséges eszközöket (program- és projektértékelési technikák stb.), illetve kijelöli azokat az indikátorokat, amelyek alkalmasak és képesek információt szolgáltatni a fejlesztések eredményeirıl és hatásairól. Az általános követelmények bemutatásán túlmenıen a fejezet törekedett arra, hogy áttekintse a 2007 és 2013 közötti programozási periódus specifikus vonásait, rámutatva a korábbi feltételrendszerrel szembeni különbségekre.

3.1. Alapelvek A monitoring olyan figyelemmel kísérı, értékelı és javaslattevı tevékenység, amely a strukturális alapok és a Kohéziós Alap (általános értelemben különbözı nemzetközi pénzintézetek) forrásaiból finanszírozott programok eredményes, szabályszerő és hatékony megvalósítása érdekében történik (Kaiser 2003: 2). A monitoring feladata, hogy meghatározott rendszerességgel ellenırizze a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások pénzügyi és gyakorlati megvalósításának folyamatát és hatékonyságát valamint az elért hatást a kitőzött célokhoz viszonyítva. Lényegét tekintve a monitoring közösségi források, illetve általánosítva a nemzetközi szervezetek forrásai felhasználására vonatkozó döntések hatékonyságát javító döntéstámogató rendszer (Forman 2001: 211). A monitoring különbözik az ellenırzéstıl, az audittól és az értékeléstıl (Kaiser 2003: 5–6). Az ellenırzés feladata a programok és projektek végrehajtása során alkalmazott tevékenységek jogszerőségének és törvényességének vizsgálata, azaz annak feltárása, hogy a program végrehajtása a jogi, pénzügyi stb. elıírásoknak, szabályozásoknak megfelelıen történt-e. Következésképpen az ellenırzés a már megtörtént események jogszerőségét vizsgálja. A monitoring ezzel szemben a jelent és a jövıt köti össze. Emellett preventív funkciójából adódóan még a

23

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére szabálytalanságok bekövetkezése elıtt rá tud mutatni a végrehajtás veszélyeire és intézkedéseket tud hozni azok megelızésére. Az audit az eljárások, pénzügyi intézkedések, valamint dokumentumok olyan ex-post vizsgálata, amely igazolja azok pontosságát, hatékonyságát, vagy bármely más vizsgálat alá vont jellemzıjét. A programok és projektek auditálása igazolja a végrehajtás szabályszerőségét és célszerőségét, valamint az ellenırzési eljárások helyességét. Az értékelés során az alkalmazott eljárásokat, végrehajtási módozatokat megvizsgálva információk nyerhetık azok hatásairól és következményeirıl. Tágabb értelemben megtudható, hogyan járultak hozzá az intézkedések a célkitőzések megvalósításához, s ezek az eredmények hogyan tarthatóak fenn, erısíthetık vagy gyengíthetıek (negatív hatások esetén). Az értékelés két formája különböztethetı meg: − Összegzés (assessment): az a mővelet, amely a tényezık leírására és összefoglalására szorítkozik. − Értékelés (evaluation): az a mővelet, amely feltárja a részleteket, elemez és következtetéseket von le. A monitoring és az értékelés kiegészíti egymást, míg az ellenırzés és az audit teljesen önálló és független.

A monitoring és az értékelés kiegészíti egymást, míg az ellenırzés és az audit teljesen önálló és független. 2. ábra A monitoring és értékelés kapcsolata Monitoring

Input/Erıforrás

Értékelés

Eredmény

Output/Teljesítmény

Hatás

A területfejlesztési monitoring célja az, hogy támogatást nyújtson a fejlesztési programok kidolgozását megalapozó ex-ante, on-going és ex-post hatásvizsgálatokhoz. (A fogalmak magyarázatát lásd késıbb.) A monitoring annak a vizsgálatára is kiterjed, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a kritériumoknak és célkitőzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetıvé tették.

24

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Az Európai Unióban nincsenek közösségi jogszabályok a monitoringról. A közös költségvetés kiadásait szabályozó tanácsi rendeletek és irányelvek ugyan elıírják a monitoring szükségességét, de magáról a monitoring kialakításáról konkrétan nincs szó ezekben a dokumentumokban. A monitoring eddig különféle jogilag nem kötelezı dokumentumokban (munkaanyagok – working papers – és iránymutatásokban – guidance) jelent meg. Sajátos ellentmondás forrása, hogy amíg a közösségi támogatások igénybe vételének feltétele a monitoring, addig nincs a közös költségvetés pénzügyeire és programjaira kidolgozott közösségi szintő monitoring szabályozás (Forman 2001: 211). E területen a tagállamok nagy szabadsággal rendelkeznek. A monitoring a közösségi fejlesztési programokban az átláthatóság (transparency) biztosításának egyik legfıbb eszköze. Az átláthatósággal szembeni követelmények a következık (Kaiser 2003 8): − Komplexitás – a monitoring által használt eszközöknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy komplex, az egyedi programok és projektek követelményeinek egyaránt megfeleljenek; − Többszintőség – a monitoringnak ki kell szolgálnia a kormányzat minden szintjét: a helyi és régiós igényeket, a nemzeti kormányzatot és az Európai Közösség igényeit egyaránt; − Igazodás a programciklushoz – a monitoringnak összhangban kell lennie a program végrehajtásával, illetve az ehhez köthetı „fázis-elemzésekkel” (ex-ante, mid-term, ex-post); − Indikátor központúság – elsısorban mérhetı indikátorokra, az értékelés során azonban minıségi mutatókra is alapozó végrehajtás; − Megbízhatóság, megalapozottság; − Függetlenség és pártatlanság. A monitoring a folyamatos adatgyőjtésen alapul. Ennek megfelelıen a tevékenység egyik kifejezett célja az elızetesen kitőzött célok számszerősítése, amikor egyes programokhoz és intézkedésekhez a kiindulási és a célérték meghatározásával számszerősített indikátorokat rendelnek.

3.2. A programok és projektek hatásainak mérési technikái és eszközei A közösségi források felhasználásának hatékonyságát három szinten mérik. Ezek a következık: − A közösségi regionális politika hatása az Európai Közösség társadalmi és gazdasági kohéziójára. − A közösségi regionális politika hatása a támogatott országra, illetve régióra a fejlesztési tervekben javasolt és a közösségi támogatási keretekbe beépített intézkedések alapján.

25

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére − Az egyes intézkedések, projektek hatása a régión belüli termelési tényezıkre, gazdasági folyamatokra és társadalmi viszonyokra.

Az elsı szint mérése az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. Az eredményeket a Bizottság a kohéziós jelentésekben közli. A második és a harmadik szintet a Bizottság és a tagállamok együtt értékelik. A monitoring három szakasza különböztethetı meg: az elızetes vagy ex-ante, a középtávú vagy közbensı (mid-term) és az utólagos vagy ex-post értékelés. Ezeknek a közösségi támogatások hatékonyságát kell mérniük egyrészt a definiált célokhoz képest, másrészt a speciális strukturális problémákra gyakorolt hatásuk alapján. Az elızetes vagy ex-ante értékelés feladata, hogy SWOT-analízis alkalmazásával megvizsgálja a régió és az érintett szektorok erısségeit, gyengeségeit, lehetıségeit és veszélyeit, valamint a fejlesztési stratégia és a fı célok összeegyeztethetıségét. Az elızetes értékelés tartalmazza a támogatások várható hatásainak értékelését és a támogatások mérhetı céljait. A közösségi politikákkal való összhangot is vizsgálják. A közbensı (on-going, mid-term) értékelés feladata, hogy értékelje a program részidıs megvalósításának eredményeit, összevesse azokat az eredetileg kitőzött célokkal, megvizsgálja az eredeti célok fenntarthatóságát. Értékelik a program pénzügyi irányítását, végrehajtását és monitoringját. Az értékelést független szervezet végzi, bár az elkészítéséért a programot irányító szerv a felelıs. A középtávú értékelési jelentést legkésıbb a programozási idıszak negyedik évében kell elvégezni. Az utólagos vagy ex-post értékelés célja a források felhasználásának és hatékonyságának az értékelése. Az utólagos értékelés az Európai Bizottság feladata, ami a tagország és a végrehajtó hatóság együttmőködésével történik. Az utólagos értékelésre legkésıbb három évvel a finanszírozási idıszak végét követıen kell sort keríteni. Az értékelésnek ki kell terjednie mindazon tényezıkre, amelyek a végrehajtás eredményességét vagy sikertelenségét okozhatják. A monitoring egyik szintje az, amikor a konkrétan tervezett és a megvalósított beruházások egymáshoz viszonyított arányát vizsgálják. A monitoring eme szintje a szabálytalanságok felderítésére, illetve megelızésére alkalmas, de nem mutatja meg azt, hogy helyes és hatékony döntés volt-e az adott program kiválasztása. A monitoring másik szintje az eredmények valós értékeléséhez kapcsolódik. Ehhez jelentıs mértékben hozzájárul a következı kérdések megválaszolása:

26

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére − Relevancia: A programok céljai valóban hozzájárulnak-e a nemzeti és közösségi prioritások eléréséhez és a szükségletek kielégítéséhez? A programoknak valós társadalmi szükségletek közösségi prioritásokkal összhangban történı kielégítésére kell törekedniük. − Hatékonyság: A program az eredmények elérése érdekében hogyan hasznosítja az erıforrásokat? − Eredményesség: A program hogyan járul hozzá a konkrét és az általános célok eléréséhez? − Hasznosság: A programnak volt-e hatása a megcélzott csoportok vagy népesség szükségleteinek kielégítésére? − Fenntarthatóság: A program befejezése után várható-e, hogy a fejlesztések eredményei hosszú távon is hozzájárulnak a támogatott régió jólétéhez?

3.3. Az indikátorok 3.3.1 Az indikátor fogalma A strukturális alapokból támogatott programoknak – a bennük foglalt projektekkel együtt – rendelkezniük kell olyan indikátorokkal, hatásmutatókkal, amelyek segítségével mérni lehet a projektek hatékonyságát, hasznosságát, relevanciáját, valamint az EU céljaival és politikáival való teljes összhangját. Az indikátorokkal kapcsolatos szabályozást az 1260/1999. rendelet rögzíti: „A végrehajtó hatóság és a monitoring bizottság a monitoring tevékenységet az operatív programban, az egységes programozási dokumentumban vagy a program kiegészítı dokumentumban meghatározott fizikai és pénzügyi mutató alapján végzi. Az indikátorok kidolgozásánál számításba kell venni a hatások mérésének módszertanát és a Bizottság által közzétett listát, amely a hatásmutatók példáit tartalmazza, valamint a Bizottság részérıl e rendelet hatályba lépése után ajánlandó beavatkozási területek kategorizálását” (Európai Unió Tanácsa, 1999). A mutatók a szóban forgó támogatás sajátos jellegére, célkitőzéseire, valamint az érintett tagállamnak és régióinak társadalmi-gazdaság, strukturális, illetve környezetvédelmi helyzetére vonatkoznak, a projektek hatékonyságának, hasznosságának, az EU céljaival és politikájával való relevanciájának a mérését szolgálják. A gyakorlati alkalmazás egységesítése érdekében az Európai Bizottság útmutatót jelentetett meg a projektekbe és a programokba beépítendı indikátorokról (European Commission, 1999a). A továbbiakban az indikátorokat az Európai Bizottság útmutatója, illetve magyar interpretációja (Kaiser 2003; Vörös 2004) alapján tekintjük át. Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerősített formában közli. Ennek a „leegyszerősítésnek” a leggyakoribb módja a számszerősítés, de logi27

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére kai változó is lehet indikátor. Az indikátor egy elérni kívánt cél, egy mobilizált erıforrás, egy elért hatás, egy minıség vagy egy kontextus (környezet) változó mérése. A mutatók alkalmazásának környezetét megtestesítı fejlesztési programok tervezésének, a programozásnak elsı lépése helyzetleírás elkészítése, amely alapján a fejlesztési irányok, célok, stratégiák meghatározhatóak. A helyzetleírás alapján – amelynek általában szerves része a SWOT analízis – készítik a komplex fejlesztési tervet, amelynek megvalósítási dokumentuma maga a program. A program erıforrásokat mozgósít, hogy a célkitőzéseket teljesítse, tehát a program keretében végzett tevékenységek az inputokból valósulnak meg. Az inputok magukban foglalnak minden olyan pénzügyi, fizikai és emberi erıforrást, amelyek a célkitőzések elérése érdekében felhasználásra kerülnek. A programtevékenységek eredményeként outputok jönnek létre, amelyek az adott tevékenységek közvetlen termékei. Az outputokat fizikai egységekben és pénzben lehet mérni. Ezen outputok valamely eredménnyel járnak, vagyis közvetlen elınyöket produkálnak a kedvezményezettek számára. Az eredmények hosszabb távon kiterjedtebb hatásokat fejthetnek ki a célcsoportra. A specifikus hatások azok a hatások, amelyek bizonyos idıbeli késéssel jelentkeznek. Közvetlen kapcsolatba hozhatók a végrehajtott akciókkal, és közvetlenül érintik a kedvezményezetteket. A globális hatások hosszabb távon érvényesülnek, és a lakosság szélesebb körét érintik. A program monitoringja és értékelése szempontjából a célok rendszerét a mutatók típusa szerint is elemeire kell bontani. Az intézkedések és a célok között tehát logikai kapcsolat áll fenn. A legfelsı szintrıl lefelé haladva mindenfajta támogatásnak létezik ún. átfogó célja, amely információt ad a támogatás stratégiai céljáról, ezáltal viszont bizonyos számú specifikus célt is meghatároz. A specifikus célok a program (projekt) prioritásai. Minden specifikus célt intézkedések útján valósítanak meg. Egy specifikus cél több prioritáson keresztül is megvalósulhat. Az intézkedések megvalósítása lehetıvé teszi az operatív célok elérését. A legalsó szintrıl felfelé haladva a különbözı intézkedéseket az arra hivatott adminisztratív szervek hajtják végre a rendelkezésükre álló pénzügyi, humán, technikai vagy szervezeti eszközök és erıforrások segítségével (input). Az így eszközölt ráfordítások közvetlen hozammal (output) járnak. A hozamok az intézkedés végrehajtásának már magasabb fázisát jelentik. Az eredmények (results) az adott intézkedés által a kedvezményezettekre gyakorolt közvetlen hatást jelentik. Ezek az eredmények hosszú távon hatásként is jelentkeznek, amelyek egyértelmővé teszik, hogy az adott eszközrendszerrel és az intézkedéssorozattal elérték-e az egyedi vagy az általános

28

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére célokat. A célhierarchia rendszerében az indikátorok több helyen és többféle megvilágításban használhatók. A mérési mutatók, indikátorok kiválasztásánál tekintetbe kell venni, hogy az objektív méréshez szükséges ellenırzési információk rendelkezésre állnak-e, illetve reális költségek mellett biztosíthatók-e. A projektek eredményeinél nemcsak a számokban mérhetı teljesítményeket, hanem bizonyos minıségi dimenziókban kifejezhetı következményeket is számításba kell venni.

3.3.2 Az indikátorok csoportosítása A monitoring tevékenység szempontjából kiemelkedı jelentıségük van a beavatkozási logikához és a célhierarchiához illeszkedı input, output, eredmény és hatásindikátoroknak. Ez a felosztás a különbözı mutatószámokat a program logikai szerkezetéhez rendeli hozzá. A programhoz való viszonyulás szempontjából program- és kontextus (környezet) indikátorok különböztethetık meg. A programindikátorok magát a fejlesztési programot, annak tevékenységeit, eredményeit illetve hatásait jellemzik. A programindikátor a monitoring és az értékelés keretében azt demonstrálja, hogy egy adott „beavatkozás” sikeres-e vagy sikertelen. A kontextus indikátorok a program társadalmi-gazdasági környezetérıl nyújtanak információt. A környezetindikátor által nyújtott információ általában magába foglal egy alapértéket, amit kezdeti helyzetnek is neveznek, továbbá egy aktuális értéket. A monitoring és értékelési indikátorok a felhasználó tevékenysége szerint csoportosításra épülnek. Az indikátorok két halmaza ebben a felosztásban nem válik el élesen egymástól, mert az értékelés általában a monitoring során felhasznált vagy azokból származtatott mutatókra épít. A standardizálás jellege szerint mennyiségi, minıségi és skálaindikátorok definiálhatók. Az indikátor fogalma szerint a standardizálás leggyakoribb formája a számszerősítés. Vannak azonban olyan esetek – fıként a strukturális alapokból finanszírozott fejlesztési programok esetében – amikor nem vagy csak nagyon nehezen rendelhetı számérték az egyes tényezıkhöz. Ilyen például a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıségre gyakorolt hatás. A minıségi indikátornak három értéke lehet: pozitív, negatív és semleges. A skálaindikátorok a minıségi indikátorok „továbbfejlesztett” változatai. Az elıbbi példánál maradva a férfiak és a nık esélyegyenlıségére gyakorolt hatását –5 és +5 közötti skálán helyezi el. Az indikátor által meghatározott információ feldolgozottsága szerint lehet egyszerő, származtatott és összetett. Az egyszerő indikátor tartalmazza a számértéket, mint például a munkanélküliek száma; a származtatott indikátor két egyszerő indikátor hányadosaként képezhetı (munkanélküliségi ráta). Az összetett indikátor az egyszerő vagy származtatott indikátorok sú-

29

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére lyozott összesítésével jön létre. Az indikátort megalapozó egyes tényezık hangsúlyosságán alapul. Ilyen például az Európai Unióban a 41 indikátort összesítı infrastrukturális fejlettségmutató. Az összehasonlíthatóság foka szerint specifikus, generikus és kulcsindikátorok vannak. A specifikus (egyedi) indikátorok egy-egy jellemzı mérésére alkalmasak, de nem összehasonlíthatók más tényezıket jellemzı indikátorokkal. A generikus indikátorok alkalmasak az egyes intézkedések összehasonlítására, de csak az adott programon belül. A kulcsindikátorok mind az adott programon belül, mind más programok közötti összehasonlításra lehetıséget nyújtanak. Például kulcsindikátor az egyes programok pénzügyi abszorpciós kapacitását jellemzı mutatószám; generikus indikátor a program által létrehozott munkahelyek egységnyi költsége; specifikus indikátor lehet az asztalos kisvállalkozások aránya egy észak-alföldi kisvállalkozásokat támogató program kedvezményezettei között. Pénzügyi és fizikai indikátorok. Az 1990-es évek elejéig a monitoring tevékenység csaknem kizárólag pénzügyi monitoring volt. A fizikai jellegő monitoring elıtérbe kerülésével jelentek meg a fizikai indikátorok. A projekteknél használatos monitoring indikátorok általános és specifikus körülmények mérhetı és számítható adatait tartalmazzák.

3.3.3 Az indikátorokkal szemben követelmények A különbözı monitoring rendszerekben felállított indikátorokkal szemben fontos elvárás, hogy megbízható, valós és idıszerő képet nyújtsanak. Emellett felhasználhatóaknak kell lenniük a program végrehajtásában érintett szereplık számára. Ezeken túlmenıen természetesen illeszkedniük kell az ún. beavatkozási logikához, illetve célrendszerhez. Ez nagymértékben függ a monitoring indikátorok kialakításától, összegyőjtésétıl, feldolgozásától. A szakirodalom az indikátorokkal kapcsolatos követelményrendszert a SMART és a QQTTP elvek alapján határozza meg (Kaiser 2003: 38–40). A SMART angol mozaikszó, az egyik legelterjedtebb kritériumrendszer, amely szinte bármely fejlesztési programhoz kapcsolódó információval, tényezıvel kapcsolatban határoz meg minıségi elvárásokat. A mozaikszó többféleképpen is értelmezhetı:

30

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére −

Specific

−

Measurable

−

Available/Achievable

−

Relevant/Reliable

−

Timely/Time based

A SMART kritériumrendszer szerint az indikátorok elsısorban arra a jellemzıre vonatkoznak, amelyhez hozzárendeljük ıket, tehát specifikusak (specific). Ezen túlmenıen természetesen az adott jellemzırıl megfelelı részletességgel kell információkat szolgáltatniuk. Az indikátor akkor tekinthetı egyedinek, specifikusnak, ha nem csak általánosságban, hanem konkrétan és egyértelmően kielégíti az adott projekt sajátos mérési igényeit. Egy oktatási projekt esetében az a mutató, hogy „nı az elégedettség”, általános jellegő. Ennél többet árul el az „elégedettség százalékos növekedésének” felmérése és kimutatása. Konkrétan ebben a projektben a helyes indikátor: „10 százalékkal növekedett az elégedettek száma a célcsoporton belül a képzés lezárulta után egy évvel.” Az indikátorok mérhetısége (measurable) gyakorlati felhasználásuk szempontjából elengedhetetlen, mert ha ez nem így lenne, akkor lényegében elveszítenék monitoring jellegüket. A mérhetıség egyrészt az indikátorok és az ellenırzés információforrásainak helyes megválasztásával, másrészt a projektmenedzsment feladatának és felelısségének világos kijelölésével lehetséges. Fontos, hogy az indikátor értékére vonatkozó információkhoz könnyedén hozzá lehessen férni, azok elérhetıek, teljesíthetıek (available, achievable) vagy származtathatóak legyenek a monitoring információs rendszerbıl. A fejlesztési programokban ennek a kritériumnak nem minden esetben kell a gyakorlatban is teljesülnie; azonban az indikátor meghatározásakor figyelembe kell venni azt is, hogy milyen költségekkel, ráfordításokkal lehet megállapítani értékeit, vagyis az információ megszerzésének ráfordításai arányban kell, hogy álljanak az információ hasznosságával. Az indikátoroknak felhasználásuk szempontjából fontos (releváns) információt kell hordozniuk. Ha ez a kritérium nem teljesül, akkor a mutató nem használható. Az indikátorokból származó információknak a valós állapotokat kell tükrözniük, tehát megbízhatóaknak (reliable) kell lenniük. Ha a mutatószámok hitelessége, megbízhatósága megkérdıjelezhetı, akkor az adatok kockázatot jelenthetnek a program végrehajtása szempontjából. Aktuális (timely, time-based). Az indikátoroknak mindig az idıszerő, idıben is valósághő állapotot kell ábrázolniuk. Attól függıen, hogy a program mely fázisára vonatkoznak, mind a

31

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére tervezés, mind a végrehajtás idején is hozzáférhetıknek kell lenniük és megfelelı relevanciával kell rendelkezniük. Az említett monitoring információs rendszer függvényében is elıny, ha az idıszerőség kritériuma érvényesül. A QQTTP (Quantity, Quality, Time, Target Group, Place) kritériumrendszer az indikátor, a mutatószám és a mögöttük álló információ tartalmával szemben támaszt követelményeket. A QQTTP a SMART-nál specifikusabb, a projektszinthez közelebb álló elvárásokat határoz meg. Quantity – Mennyi? (mennyiség): Az indikátor által leírt jellemzıben bekövetkezett menynyiségi változásra irányul. Ilyen lehet például az adott régióban a program által teremtett munkahelyek száma a csökkent munkaképességőek számára, a régióban megépült közutak hossza vagy a program által felhasznált pénzügyi erıforrások nagysága. Quality – Milyen? (minıség): Az indikátor által leírt jellemzı pontos definiálására utal, mint például a megépült utak rangja, fajtája, vagy a megszerzett szakképesítések pontos besorolása, meghatározása. Time – Mikor? (idıbeliség): A kritérium szerint az indikátornak jeleznie kell, hogy a leírt jellemzıben mikor következett be változás, illetve az hogyan alakult az idı elırehaladásával. Target Group – Kinek? (célcsoport): Az indikátoroknak – ha ez lehetséges – egyértelmően meg kell nevezniük a jellemzı célcsoportját képezı kedvezményezetteket. Place – Hol? (hely): Az indikátornak utalnia kell az adott jellemzı térbeli, földrajzi elhelyezkedésére (mely régiókban, mely településeken következett be a szóban forgó változás). 1. táblázat Az indikátorokat meghatározó kulcsparaméterek Mennyiség

Adott idı alatt elérhetı célérték

Mennyit?

Minıség

Az adott idı alatt, adott mennyiségben megszületı output minısége

Milyet, mennyire jót?

Célcsoport

Az output vagy az eredmény felhasználói, illetve a hatás haszonélvezıi

Kiknek?

Idıszak/ idıtartam

Azon idıpontok, amikorra az outputnak, a hatásnak meg kell jelennie

Mikortól, mennyi ideig tartson, mikorra készüljön el?

Hely

Az a terület, ahol a kimenet, illetve a hatás megvalósul

Hol?

Forrás: Commission of the European Communities, 1994: 44.

Mindkét követelményrendszert az egész „indikátorkészletre” célszerő alkalmazni. A fejlesztési programokban alkalmazott indikátorok halmazának minden elemére érvényesnek kell lennie a SMART kritériumrendszernek. A QQTTP feltételeknek csak az egyes jellemzık (elemek), illetve a halmaz egészének szintjén kell teljesülnie. Az indikátorok meghatározása során tehát

32

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére nem kell arra törekedni, hogy minden egyes indikátor megfeleljen a QQTTP feltételeknek, ha az egész készlet sokkal hatékonyabb módon képes ennek a követelménynek eleget tenni. A programmutatónak markánsan ki kell mutatnia a megvalósult program hatásait, ezt nevezik érzékenységnek. Például az exporttámogatás esetében a támogatott üzletek forgalma nem elég érzékeny mutató. Ennél lényegesen használhatóbb eredmény kapható, ha csak a program eredményeként belépı új fogyasztókkal kapcsolatban mérjük a forgalmat. A jó mutató talán legfontosabb tulajdonsága, hogy a projektben érintett valamennyi érdekelt és partner számára érthetı. A mutató a tartalmát illetıen ugyanazt kell, hogy jelentse a döntéshozóknak, a nyilvánosságnak és a programmenedzsmentnek, azaz pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat (érvényesség). Mindazonáltal az indikátoroknak objektíven ellenırizhetıknek és megbízhatóknak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy különbözı megfigyelıknek vagy megfigyelı csoportoknak a projekt eredményeire nézve mindenképpen ugyanarra a következtetésre kell jutniuk. Ezért az indikátorokat már a projekt körülhatárolása, definiálása, illesztése szakaszában meg kell határozni, de a projekt megvalósításának szakaszában – amikor már további információk is rendelkezésre állnak – kell részletesebben kifejteni. Egy fejlesztési program tervezése során a célhierarchiához igazodva kell meghatározni az input, output-, eredmény- és hatásindikátorokat. (Ez legtöbbször a logikai keretmátrixban testesül meg.) A gyakorlatban azonban gyakran nehéz megtalálni azokat az ok-okozati összefüggéseket, amelyek alapján a tevékenységek, eredmények, valamint a hatások elkülönülnek egymástól. A SMART kritériumrendszer egyik legnagyobb problémája általában az, hogy minél specifikusabb, egyedibb és relevánsabb egy indikátor, annál nehezebb hozzáférni. A SMART kritériumrendszer jellegzetességébıl adódóan az egyediséget, relevanciát és mérhetıséget az egyes programelemek sajátosságai határozzák meg, míg az elérhetıség és az aktualitás a programon kívül álló tényezık: a rendelkezésre álló információk, az információrendszerek és az adatgyőjtésre fordítható erıforrások függvénye. Definiálható tehát egy minden jellemzıt tökéletesen leíró mutató, azonban nem biztos, hogy az indikátor értéke bármilyen forrásból beszerezhetı. Ez egyben azt is jelenti, hogy az indikátorok meghatározásánál kompromisszumot kell kötni a program „belsı jellemzıi” és a „külsı lehetıségek” között. Külsı lehetıségek függvényeként jelenik meg az alkalmazható indikátorok száma is. Egyetlen indikátor nagy valószínőséggel nem írja le kellı részletességgel az adott program jellemzıit, és így egy több mutatóból álló indikátorkészletet kell használni. Az indikátorok számára vonatkozóan nincs közösségi irányelv vagy szabályozás. Csak a 2000-ben kezdıdött és 2006-ban befejezıdött programozási idıszakban alakult ki a gyakorlat33

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére ban közös módszertani álláspont, amely szerint minden egyes intézkedés esetében három–négy output, eredmény és hatásindikátort ajánlott meghatározni. Az utólagos elemzés fényében öszszefoglalásként megállapítható, hogy akár intézkedésrıl van szó, akár egy konkrét projekt logikai keretmátrixáról, az indikátorok száma kettı és öt között van. A korábbi programozási periódusokban (például 1993–1999) néhány tagországban intézkedésenként akár több tucat indikátort is használtak. A hatalmas mennyiségő információ átláthatatlansága és kezelhetetlensége miatt a programmenedzsment számára azok mégis használhatatlanok maradtak. Gyakori probléma, hogy az indikátorok nem mérhetık, illetve nem számszerősíthetık. A program bizonyos jellemzıi nehezen kvantifikálhatóak, nem lehet mérhetı mutatóval leírni azokat. Az infrastruktúra-fejlesztési programoknál ez nem okoz nagy nehézséget, azonban szociális vagy egészségügyi programok esetében problémás a megfelelı indikátorok kiválasztása. Ilyenkor megoldás lehet a minıségi indikátorok alkalmazása. Támpontokat adhat a nemzetközi módszertan és gyakorlat áttekintése. Az indikátorok számszerősítése azért fontos, mert egyrészt ez jelenti a legobjektívebb standardizálási formát, másrészt a számszerősített indikátor egyértelmő jelzéseket ad akkor, ha a program megvalósulása a tervezettıl eltérı. A számszerősített mutatók segítségével lehetıség nyílik a különféle összehasonlításokra akár az adott programon belül, akár egyes programidıszakok, térségek, sıt különbözı országok programjai között is. A számszerősítés jól strukturálható, rendszerezhetı standardizálási forma, amely a számítógépes információrendszerekre épülı monitoring alapját képezi.

3.3.4 A 2007 és 2013 közötti programozási idıszak jellemzıi Az Európai Bizottság Regionális Politikai Fıigazgatósága (Értékelési Osztály) által elkészített iránymutatások a monitoring és az értékelés szemléletének új prioritásaira helyezik a hangsúlyt. Ennek értelmében a jövıben nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a projekt megvalósításában érintett szereplık közül kinek és mire (adatra, dokumentumra, kommunikációs csatornára) van a legnagyobb szüksége. Más szóval: kevesebb, de jobb és felhasználóbarát információra van szükség. Ennek érdekében egyértelmővé kell tenni a monitoring és az értékelés során alkalmazott mutatók között meglévı hangsúlybeli és fontossági különbséget. A monitoring elsısorban output- és – korlátozott mennyiségő – eredménymutatót igényel, míg az értékelés az eredmény- és hatásmutatókon alapul.

34

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Mivel a kohéziós politika 2007-tıl szorosan kapcsolódik a lisszaboni (versenyképességi) és göteborgi (környezetvédelmi és a fenntartható fejlıdést elısegítı) célkitőzések végrehajtásához, ezért a közpolitikák integrációját a programokban és projektekben alkalmazott indikátorkészlet megtervezésében és alkalmazásában is érvényesíteni kell. A horizontális jellegő fejlesztések (környezetvédelem, esélyegyenlıség) eddig is fontos szerepet játszottak a strukturális támogatások megvalósításában. A 2007 és 2013 közötti programozási periódusban azonban még több figyelmet kell fordítani arra, hogy a horizontális megközelítés kiterjedjen valamennyi, az adott fejlesztésben érvényesülı közpolitika integrálására. További új elem és hangsúly az, hogy a program vagy a projekt nemcsak anyagi, dologi jellegő eredményeket és hatásokat vált ki, hanem hozzájárul az érintettek szemléletének és ismereteinek megváltozásához (nı a vállalkozó kedv, a kezdeményezıkészség, új ötletek születnek, új adatfelvételi – rögzítési – tárolási és továbbítási technikák honosodnak meg, a legjobb gyakorlatok elterjedése nyomán). A monitoringtechnikák alkalmazásának rugalmasságát növeli, hogy a kohéziós politika megvalósításában a korábbi idıszakhoz képest több decentralizált feladat és hatáskör lesz. Mindez még jobban elıtérbe helyezi az intézményi és adminisztratív kapacitások folyamatos fejlesztésének (karbantartásának, utógondozásának) a szükségességét, ami együtt jár a menedzsment „kemény” és „puha” szoftvereinek, eszköz- és kompetencia állományának folyamatos fejlesztésével, karbantartásával és minıségbiztosításával.

3.3.5

Tényleges és valós visszacsatolások, következmények

Az értékelések, a Bizottság által az adott országgal való konzultációt követıen, meghatározott közös értékelı kérdésekre (common evaluation questions) felelnek, amihez általános szabályként az eredményekre vonatkozó kritériumok és jelzıszámok társulnak. Az egyes értékelések minıségét a programozási dokumentumért felelıs hatóság, a program monitoring bizottság és az Európai Unió Bizottsága vizsgálja külön meghatározott módszerek szerint. Az értékelések eredményeit közzé kell tenni. Az értékelı jelentések bemutatják az alkalmazott módszereket is, tartalmazzák a program összefüggéseinek és tartalmának leírását, a pénzügyi információkat, a közös értékelési kérdésekre, valamint a nemzeti vagy regionális szinten meghatározott értékelési kérdésekre adott válaszokat, valamint a megfelelı következtetéseket és a szükséges ajánlásokat. Szerkezetük, amennyire csak lehet, követi az értékelı jelentések Bizottság által elıírt struktúráját. Az értékeléseket független értékelık végzik, elfogadott értékelési gyakorlat szerint.

35

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Az értékelési mutatók lényegében eredmény- és hatásmutatók, amelyekbıl következik, hogy az értékelés túlmutat a monitoringon, a jelentésen és a vizsgálaton. Az értékelés képet ad a támogatás hatásáról, de a támogatás hatékonyságának elemzésére koncentrál. További lehetséges aspektusai az értékelésnek a fontosság (a beruházás kapcsolata a szükségletekhez), használhatóság (a hatások összeegyeztethetısége a szükségletekkel) és a fenntarthatóság (hosszú távú hatásokkal szembeni várakozások). Az egyes tagországok által a 2000 és 2006 közötti programozási periódus dokumentumairól készített ex-ante értékelések megfeleltek a közösségi jogszabályi elıírásoknak, de többféle eljárást alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy az elızetes értékelés némileg különbözı szerepet játszik az egyes országokban. A legtöbb tagállam egy független külsı értékelıt, míg Görögország, Olaszország, Írország és Észak-Írország egy belsı értékelési struktúrát alkalmazott, amelyik azonban független volt a programozásért felelıs hatóságoktól. Spanyolország volt az egyetlen ország, amely belsı értékelést választott, amit hatásosan ötvözött az önértékeléssel. A programok legtöbbjéhez mellékelték az értékelési jelentést, amelyet gyakran kiegészített az értékelési munkáról készített összegzés. Az elızetes értékelés általában három funkciót töltött be: kritika, különösen a múlt tapasztalataira vonatkozóan, tanácsadás a terv elkészítését illetıen és a kiválasztott célok és prioritások bizonyítottsága. Az elızetes értékelések minısége eltérı az egyes tagországokban. A legszisztematikusabb megközelítést Olaszország alkalmazta, ahol az elızetes értékelés a kincstár értékelési egységének pártfogásában készült és a Mezzogiorno fejlesztési tervének részét képezi, mely a következıket tartalmazza: részletes SWOT analízis mind a szektorok, mind pedig a prioritások szintjén; egy erre a célra kidolgozott modell a terv hatásainak becslésére; belsı konzisztencia-elemzés az erıforrások prioritások közti megfelelı elosztásának biztosítására. Írországban, az elızetes értékelési eljárás, a 2000–2006-os idıszakra vonatkozó fejlesztési prioritások meghatározására szolgáló elızetes munkán alapult. Az értékelés megerısítette a tervben javasolt stratégiát és a prioritásokat, azonban számos problémás pontra is rávilágított, mint például a terv céljai és prioritásai közötti gyenge kapcsolatra vagy a magánberuházások kedvezı gazdasági körülményei miatt a termelı szektor túlzott súlyára. Elég nehéz megállapítani az elızetes értékelés tényleges szerepét, mert az egyeztetés a tagország és az érintett szakértık között zajlik. Az eredmények azt mutatják, hogy az értékelık fontos szerepet játszottak a tervek készítésében, amelyek a stratégiát illetıen jobb minıségőek, az elérendı célokat tekintve pedig világosabbak voltak, mint korábban. A legjobb tervek azok-

36

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére ban az országokban készültek, amelyekben jó volt a kapcsolat az értékelıkkel. Ez különösen az Egyesült Királyság programdokumentumaira vonatkozik.

3.4. A fıbb fejlesztési irányok mérési jellemzık és értékelési paraméterek Az irányító hatóság és a monitoring bizottság az operatív programokba, az egységes programozási dokumentumokban vagy a programkiegészítésben meghatározott fizikai és pénzügyi mutatószámok segítségével hatja végre a monitoringot. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a Bizottság által készített útmutatóban (European Commission, 1999a) szereplı indikatív módszertant, a beavatkozási területeket és az indikátorokra vonatkozó példákat. Az Európai Bizottság hivatkozott útmutatója az alapmutatók használatához három nagy csoportba sorolt beavatkozási területen (produktív környezet, humán erıforrások, alapinfrastruktúra) tizenegy fı beavatkozási célterületet határoz meg: foglalkoztatás, közlekedési infrastruktúra-hálózat, energiainfrastruktúra-hálózat, információ-, kommunikációtechnológia és információs társadalom, környezet, K+F, valamint technológia és innováció, kis- és középvállalkozások, humán erıforrások fejlesztése, esélyegyenlıség, városfejlesztés és halászat). A továbbiakban elıször a közösségi prioritásokhoz kötıdı kulcs- vagy alapindikátorokat tekintjük át, majd a beavatkozási területekhez kapcsolódó monitoring és értékelési indikátorokra mutatunk be példákat, szintén az Európai Bizottság útmutatójából merítve.

3.4.1 A közösségi prioritásokhoz kapcsolódó indikátorok A Bizottság a 2000 és 2006 közötti programozási periódusra határozott meg kulcsindikátorokat a különféle közösségi prioritásokhoz kapcsolódva és a Bizottság útmutatásaival összhangban. Az alábbi lista forrása a Bizottság elsı ilyen jellegő anyaga (European Commission, 1999a: 29–43), amelyet a 2007 és 2013 közötti idıszakra vonatkozó dokumentum követ (European Commission, 2006b: 27–30). A lista output-, eredmény- és hatásindikátorokat tartalmaz. A Bizottság célja az, hogy ezeknek az indikátoroknak a használatával elterjessze a helyes monitoring és értékelési gyakorlatot az EU-ban, javítsa a benchmarking színvonalát, megbízhatóbb statisztikákat alakítson ki a régiók közötti összehasonlításokhoz, átfogóbb képet tudjon adni a programok hatásairól. Az indikátorok megválasztásában a Bizottság a relevancia, a kvantifikálhatóság, a megbízhatóság és az elérhetıség követelményét kívánta érvényesíteni. A lista messze nem tekinthetı teljesnek. Az indikátorok használata nem kötelezı. 37

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére A 2007 és 2013 közötti programozási periódusban a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy erıfeszítéseiket az eredményindikátorok javítására koncentrálják, fıleg azokéra, amelyeket az egyes prioritások definiálására használnak. A fı cél az indikátor minıségének a javítása a környezet mélyreható elemzésével, a feltétezett oksági láncolat megértésével, a mérési módszer és a számszerősített cél definiálásával. Az indikátorok a foglalkoztatásra, a közlekedési infrastruktúrára, az energetikai infrastrukturális hálózatokra, a telekommunikációs és információs társadalomra, a környezetre, a kutatásfejlesztésre és innovációra, a kis- és közepes mérető vállalatokra és a humán erıforrásfejlesztésre koncentráltak. Az egyes területeken belül kulcs output, hatás- és eredményindikátorokat definiáltak.

3.4.2 Beavatkozási területek monitoring és értékelési indikátorai A beavatkozási területekhez kötıdı output-, eredmény- és hatásindikátorok listája szintén indikatív jellegő. Célja az, hogy segítse a programok monitoringját és értékelését, valamint a nemzeti indikátorrendszerek felállítását. Az indikátorok elsı csoportja a produktív környezetre vonatkozik. Ezen belül a beavatkozási területek alapján megkülönböztetik a mezıgazdasági területek adaptációját és fejlesztésének ösztönzését, a nagyvállalatok és a KKV és a kézmőves szektor, az idegenforgalom, a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció támogatását. A második csoport indikátorai az emberi erıforrásokra vonatkoznak. Ezen belül a beavatkozási területek közé a foglalkoztatási politika, a szociális integráció, az oktatás és szakképzés, a munkaerı rugalmassága, a vállalkozói tevékenység, az információs és kommunikációs technológia fejlesztése, a nık érdekében teendı pozitív munkaerı-piaci intézkedések rendszere tartozik. A harmadik csoport indikátorai az alap infrastruktúrát fogják át. Beavatkozási területek alapján a közlekedési, a környezeti, az energia-infrastruktúrát, a távközlési infrastruktúrát és az információs társadalmat, a várostervezést és rehabilitációt fedik le. Megjegyezzük, hogy az Európai Unión kívül más szervezetek is állítanak össze fejlesztési programok és projektek értékelésére alkalmas pénzügyi és fizikai indikátorokat. Az OECD (OECD, 2005a; 2005b) és a Világbank (World Bank 1996; 2004) kiadványából sok ötlet meríthetı. Az OECD-kiadványok makrogazdasági, a Világbank kézikönyvi projektszemléletőek. Az indikátorok megbízhatóságáról és tesztelésérıl egyelıre kevés információ áll rendelkezésre. Ennek legfıbb oka az, hogy a 2000 és 2006 közötti programozási periódus értékelése még nem fejezıdött be.

38

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére A beavatkozási területekhez kötıdı output-, eredmény- és hatásindikátorok alábbi listája szintén indikatív jellegő. Célja az, hogy segítse a programok monitoringját és értékelését, valamint a nemzeti indikátorrendszerek felállítását.

3.4.3 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap kulcsindikátorai Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap új alapelveit tartalmazó Working document 2 értelmében meghatározott indikátorokat integrálni kell minden egyes operatív program programindikátor rendszerébe, ha ez lehetséges. A Bizottság a listát úgy állította össze, hogy az tükrözze a Közösség prioritásait. Ez a „Konvergencia” és „versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés. A tematikus területek a kutatás- és technológia fejlesztését, a KKV-k számára közvetlen beruházási támogatásokat, az információs társadalmat, a közlekedés fejlesztését, a megújuló energiát, a környezetet, a klímaváltozást, a kockázat-megelızést, az idegenforgalmat, az oktatást, az egészségügyet, a városfejlesztést (fizikai és környezeti regeneráció, versenyképesség, társadalmi integráció), továbbá a határokon átnyúló és a transznacionális, valamint az interregionális együttmőködést foglalják magukba.

39

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

4. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MONITORING RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE Jelen fejezet célja, hogy a 2004–2006 közötti idıszakra szóló Regionális Fejlesztési Operatív Programhoz (továbbiakban: ROP) meghatározott indikátorok rendszerzésre kerüljenek. Az intézkedések és a program szerinti indikátorok az alábbiak szerint kerülnek értékelésre. Intézkedésenként a közös jellemzık bemutatása (az indikátorok meghatározási módjainak értékelése, azok alapján a lehetséges típuscsoportok felállítása, a meghatározás, számítás módjainak bemutatása, értékelése, a hatás/eredmény mérés és értékelés jellemzıinek kimutatása), az indikátorok specifikusságának vizsgálata (mennyiben vonatkoznak az indikátorok által szolgáltatott adatok az adott intézkedésre), az indikátorok mérhetısége, statisztikai mérıszámok meghatározása, az indikátorok rendelkezésre állásának elemzése – kapcsolódva a projekt és intézkedés szintő indikátorok közötti konzisztencia vizsgálatához, külsı adatforrás bevonása szükségességének vizsgálata, az indikátorok relevanciája, az indikátorok megbízhatóságának vizsgálata, az indikátorok idıbeli rendelkezésre állásának vizsgálata. A ROP monitoring rendszerének áttekintése elıtt röviden vessünk egy pillantást a monitoring rendszerek általános sajátosságaira.

4.1. A monitoring rendszerrıl általában A területfejlesztésre irányuló fejlesztések és az ahhoz kapcsolódó támogatások felhasználásának ellenırzése nagy jelentıséggel bír. A programok elırehaladásának és minısítésének vizsgálata a monitoringon keresztül valósul meg. Segítségével történik a programok figyelemmel kísérése, azok folyamatos értékelése és annak keretében kapunk visszajelzést a célok megvalósításáról. A monitoring a fejlesztések területi hatásainak rendszerezésére és értékelésére egyaránt szolgál. Ezeken kívül a következı tervezési szakasz, illetve azok programjainak körvonalazásához is hozzájárul, mivel a megvalósítás közben és után szerzett tapasztalatok újabb ötleteket generálhatnak a program folytatásához, illetve új célkitőzések, új programok kidolgozásához.

4.1.1 Monitoring és értékelés Az MTA RKK NYUTI 2001-es tanulmánya szerint a területfejlesztési programok minıségi megvalósításának megítéléséhez általában egy háromfokozatú, egymásra épülı elemzı-

40

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére értékelı rendszer dolgozható ki, melynek a legfontosabb elemei a következık (A gazdaságitársadalmi hatásvizsgálatok és értékelések. Zárótanulmány, 2001: 16–18). Az elsı szakasz az ellenırzés, amely a források felhasználásának jogszerőségét és a különféle szabályok meglétét (pl. pénzügyi, szerzıdésben foglaltak, különféle törvényi feltételek) igazolja. Ennek részeként bizonyosságot szerez az inputok (források, szervezet, tervek) meglétérıl és mőködési feltételeikrıl. A második szakasz jelenti a monitoring szintjét, azaz itt kerül sor a megvalósulás nyomon követésére, a program elırehaladásának regisztrálására, a végrehajtók munkájának figyelemmel kísérésére, a részcélok megvalósításának értékelésére, és ezzel a lehetséges viszszahatások meghatározására. A monitoring magának a programnak a lefuttatása, kidolgozása, megvalósítása során nyújt fontos információkat, amik egyrészt alkalmasak a célkitőzések és a megvalósítás egybevetésére, másrészt információt nyújtanak a program hatásainak értékeléséhez is. A harmadik szakasz az értékelés, mely a program befejezı fázisában – a monitoring részeként – kezdıdik, és számos esetben több idıegységgel (több hónap, esetleg 1–2 év) a befejezés után érhet véget. Az értékelés a program megvalósítása következtében elért hatások számbavételét, rendszerezését, illetve célkitőzésekkel való összevetését jelenti. Mindenképpen szükséges kiemelni a monitoringhoz és az értékeléshez kapcsolódóan a két tevékenység közötti legfontosabb különbségeket. A monitoring során azt figyelik, hogy a program miként valósul meg, az objektumok, a különféle outputok létrejönnek-e, a pénzeszközök felhasználása a tervezett ütemben és módon történik-e. Ehhez speciális szervezetek (lásd: monitoring bizottság) alakulnak, amelyek meghatározott hatáskörrel rendelkeznek a programba történı beavatkozásra, annak figyelemmel kísérésre. Az értékelés ugyan hasznosítja a monitoring során rendszerezett információkat, de a program eredményeit behelyezi a területrendszer, illetve a nemzetgazdaság egészének alakulásába. E szempontok alapján értékeli az elért célkitőzést, a hatások rendszerét, illetve a lehetséges változtatások irányainak meghatározását. Az értékelés tehát minden információt hasznosít a programról, s azok alapján nemcsak a program eredményességéhez járul hozzá közvetlenül, hanem hatásrendszereinek számbavételével a területfejlesztés hatékonyságát is növelheti. Tehát míg a monitoring a projekt fizikai és pénzügyi megvalósíthatóságát követi nyomon, addig az értékelés két állapot közötti változást vizsgál (Bakos 2005). Az értékelés tartalma és célja a program életciklusa során folyamatosan változik, aminek megfelelıen lehet elızetes (ex-ante), közbensı (mid-term) és utólagos (ex-post) értékelésrıl beszélni (A gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatok és értékelések. Kézikönyv, 2001: 7–8). Az elızetes (ex-ante) értékelés egy interaktív folyamat, mely során a tervezıktıl független szakértık véleményt és ajánlásokat fogalmaznak meg. A cél a kidolgozás alatt álló terv vagy a 41

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére program végsı minıségének javítása. Elkészítik a program minıségének részletes megítélését, és ha szükséges, akkor változtatásokat javasolnak az eredeti szöveghez képest. Az ex-ante értékelés a tervezéstıl független, egyértelmő szakmai alapokon fekvı objektív értékelése az operatív programok tervezési folyamatainak és az azok eredményeként születı fejlesztési tervdokumentumoknak (Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007–2013, 2006). Az ex-ante értékelés legfontosabb elemei a következık: − A korábbi értékelési eredmények elemzése valamint a korábban készült stratégiák, és programok végrehajtása során nyert tapasztalatok beépítése. − Az érintett állam, régió vagy szektor erısségeinek, gyengeségeinek és potenciáljának elemzése. − A stratégia logikájának és konzisztenciájának értékelése, a program egyes területeinek, prioritásainak hozzájárulása a célokhoz. − A célok kvantifikálása és az indikátorlánc hozzárendelése (inputok, outputok, eredmények, hatások). − A várható társadalmi-gazdasági hatások értékelése, a politika igazolása, a pénzügyi források elosztása. − A végrehajtási és monitoring elıkészületek minısége, a menedzsment kapacitások és a végrehajtó testület teljesítményének értékelése.

Az ex-ante értékelés során meg kell határozni, hogy a Programkiegészítı Dokumentumban leírt intézkedések összhangban vannak-e az egyes prioritások célkitőzéseivel, számszerősítik-e az intézkedésekhez tartozó konkrét célkitőzéseket, amennyiben az lehetséges, majd ezt követıen igazolni kell a kiválasztási kritériumok megfelelıségét (Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészítı Dokumentum 2004–2006, 2004: 149). A közbensı (mid-term) értékelés lehetıséget teremt arra, hogy felismerjék az eredeti célok elérésének érdekében szükséges változtatásokat, a beavatkozási pontokat és módjait. Az értékelést független szakértı végezze két szinten, az érdekcsoportokkal és a partnerekkel (programkészítıkkel) folytatott konzultáció alapján. A közbensı értékelés fıbb elemei: − Korábbi értékelési eredmények elemzése − Az ex-ante értékelés erısségek, gyengeségek és potenciál elemzésének folyamatos érvényessége − A stratégia folytonos relevanciájának és konzisztenciájának értékelése − A célok kvantifikálása – kimenetek (outputok), eredmény, hatás

42

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére − A várható társadalmi-gazdasági hatások szempontjából a hatékonyság és hatásosság értékelése − A végrehajtási és monitoring elıkészületek minısége − A teljesítmény-tartalék (performance reserve) − Konklúzió és ajánlások a program további alakítására, ennek a lehetséges szervezeti rendszereinek meghatározása.

Az utólagos (ex-post) értékelés a program lezárása után készül, annak teljes terjedelmére vonatkozóan, célja, hogy megállapítsa a program milyen hatásokat váltott ki, s ezek miként vannak összhangban az eredeti célkitőzésekkel. A közpénzek hatékony felhasználását szolgáló értékelés azt célozza meg, hogy a megvalósított program miként járult hozzá az adott régió társadalmi-gazdasági problémáinak megoldásához. Ez tekinthetı az utólagos értékelés egyik céljának. A másik cél az, hogy a kapott eredmények miként hasznosíthatók a következı tervezési idıszakra készülı tervek, programok kidolgozásában, megtervezésében. Idıbeli csúszás miatt – hiszen egy program utólagos értékelése belecsúszik már a következı tervezési idıszakba –, az eredmények csak áttételesen használhatók (pl. közbensı értékelés során). Az utólagos értékelés fıbb szakaszai: − A résztvevıkre gyakorolt hatások számbavétele, azok pontos és elemzı leírása és az összefüggések felvázolása. − A regionális és makrogazdaságra kifejtett hatások elemzése, különös hangsúllyal a regionális politika prioritásainak érvényesülésére. − Súlyponti beavatkozások értékelése, az adott intézkedések megvalósulásának teljes körő értékelése.

4.1.2 Monitoring Bizottság és Irányító Hatóság Az úgynevezett Monitoring Bizottság a program céljainak megvalósulásában érdekelt szervezetek intézményesített partnersége, amely az OP megvalósításának folyamatát felügyeli és figyelemmel kíséri a támogatások felhasználásának hatékonyságát. A ROP Irányító Hatóság kezdeményezésére megalakult ROP Elızetes Monitoring Bizottság, melynek céljai a következık voltak: - A partnerség elvének modellszerő gyakorlati alkalmazása a testületi irányításban; - A programozás folyamatának támogatása és felügyelete; - A tagok közötti szakmai kapcsolatok és a szinergia erısítése; 43

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére - Folyamatos tagsági átmenet biztosítása a ROP Monitoring Bizottságába.

A Strukturális Alapokra (Alapok) vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, a Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendeletével és az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Kormány rendelettel összhangban létrejött a Regionális Fejlesztés Operatív Program Monitoring Bizottsága. A Bizottság az Operatív Program legfıbb kérdéseiben döntést hozó testület, amely a Program eredményes és hatékony végrehajtását felügyeli. A Bizottság fı feladatai a 124/2003.(VIII.15.) Kormányrendelet 11.§ (2) pontja szerint a következık: - megerısíti vagy módosítja a programkiegészítı dokumentumot, beleértve a támogatás megfigyeléséhez, illetve ellenırzéséhez használatos fizikai és pénzügyi mutatókat (indikátorokat); - az OP jóváhagyásáról született döntéstıl számított hat hónapon belül értékeli és jóváhagyja az egyes intézkedések keretén belül finanszírozott pályázatok kiválasztásának kritériumait; - áttekinti a támogatás célkitőzései elérése érdekében történt elırehaladást; - vizsgálja a végrehajtás eredményeit, különös tekintettel az egyes intézkedésekkel kapcsolatos célkitőzések megvalósulására; - megvizsgálja és jóváhagyja az éves végrehajtási beszámolókat és a programot lezáró jelentéseket, mielıtt azokat az Irányító Hatóság az Európai Unió Bizottsága elé terjeszti; - megtárgyalja és jóváhagyja azokat a javaslatokat, amelyek az Alapokból történı hozzájárulásra vonatkozó Európai Bizottsági határozat tartalmának módosítására vonatkoznak; - bármely esetben javasolhatja az Irányító Hatóságnak a támogatás olyan felülvizsgálatát vagy módosítását, amely lehetıvé teszi a célok hatékonyabb elérését vagy a támogatás kezelésének javítását.

Az egyes operatív programokhoz nyújtott támogatások szabályszerő, hatékony és eredményes felhasználásáért az operatív programok irányító hatósága a felelıs. Az operatív program végrehajtását folyamatosan nyomon követi, a megvalósítást monitoring indikátorok segítségével méri, valamint a szükséges beavatkozásokat megteszi. Az adott program beavatkozásainak hatásait tehát az ún. indikátorok hivatottak mérni. Az indikátorok kiemelt jelzıszámok, 44

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére amelyeknek az a funkciójuk, hogy egy program céljait vagy elırehaladását egzakt, számszerősíthetı, követhetı formában fogalmazzák meg. A szöveges célmeghatározások vagy teljesítési beszámolók gyakran nem egyértelmőek, és nem tudnak pontos információkat szolgáltatni arról, hogy mit sikerült megvalósítani és miben van elmaradás. Az indikátorok konkrét mutatószámok formájában jelennek meg, és ebben a formában írják le átfogóan a célokat és teljesítéseket, vagy ha ezek egyetlen mérıszámmal nem közelíthetık meg, akkor igyekeznek azokat az egészet kifejezı részekre bontani. Általában ezért nem egyszerően indikátorokról beszélünk, hanem indikátorrendszereket alakítunk ki. Az indikátorok mérhetıvé teszik a célokat és a terveket, egzakt alapokra helyezik ennek megítélését és a döntést, valamint pontosan követhetıvé és egzakt módon értékelhetıvé teszik a végrehajtást, megvalósítást.

4.1.3 Az indikátorrendszerek Az indikátorrendszereket röviden az MTA RKK NYUTI 2001-es tanulmánya alapján tekintjük át (A gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatok és értékelések, 2001). Az indikátorrendszerek alapvetı elınye a mérhetıség. Számszerősíthetı mércéket fogalmaznak meg, amelyekkel „megfogható” és ezáltal már értékelhetı, minısíthetı az adott fejlesztés célja és megvalósítása, valamint ezt követıen az eltérések mérlegelésével mindezek könnyebben és hatékonyabban lesznek irányíthatók. Az indikátorok lényegükbıl következı hátránya, hogy a célok vagy értékelési szempontok gyakran csak igen nehezen számszerősíthetık. Ha viszont nem sikerül a mutatószámokban megragadni a célok lényegét, akkor az komolyan veszélyezteti maguknak a céloknak a megvalósítását. További, nehezen áthidalható problémát jelent, hogy egyrészt nincsenek egységes, elfogadott indikátorrendszerek, másrészt erısen korlátozottak a mérés lehetıségei, hiányoznak a megfelelı pontosságú és részletezettségő statisztikai adatbázisok, adatfelvételi eljárások. A programozás különbözı szintő és futamidejő céljai különbözı szintő indikátorokkal fejezhetık ki. A mutatók szempontjából: -

Az eredmény- és hatásmutatók a programozás minden szintjén definiálhatók;

-

Az output mutatók csak az intézkedések szintjén számszerősíthetık;

-

Bizonyos számú output mutató összegzésénél megfelelı mutatók definiálhatók a prioritás és programszint számára;

-

Az intézkedések, a prioritások és a programszintek közötti oksági kapcsolatok a különbözı szinteken mért eredmény és hatásmutatók egymásra épülésével írhatók le.

45

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére A fentiekben már részletezett ex-ante értékelés fontos célja, hogy a beavatkozás belsı logikájának következetes voltát igazolja. Annak érdekében, hogy a programmegvalósítás monitoringja elvégezhetı és az elızetesen felállított célokhoz viszonyított teljesítés szintje megbecsülhetı legyen – elıre, vagy még a programmegvalósítás kezdeti szakaszában meghatározott – mutatók használata szükséges, hogy ezek alapján a szükséges adatok összegyőjthetıek legyenek. E mutatókat legtöbb esetben meghatározott célszinteken jelölik meg, ezek aggregálva megfelelnek a program kitőzött céljainak. A mutatók különbözı szintjei az alábbiak: -

A forrás vagy input mutatók a segítségnyújtás egyes szintjeinek költségvetésére vonatkoznak. A monitoring során használt – az Alapok kötelezettségein és kifizetésein alapuló – pénzügyi mutatóknak mindenféle beavatkozás, értékelés vagy program vonatkozásában elszámolhatóknak kell lenniük.

-

Az output mutatók a tevékenységre vonatkoznak. Ezek a fizikai vagy pénzügyi elemeket mérik (pl. megépített út hossza, a támogatott cégek száma).

-

Az eredmény mutatók a program azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. A közvetlen résztvevıket, illetve igénybevevıket érintı változásokról nyújtanak információt. Ezek egyaránt lehetnek fizikai mutatók (az utazási idı csökkenése, a közlekedési balesetek száma, a képzettek száma) vagy pénzügyi mutatók (a szállítási költségek csökkenése).

-

A hatás mutatók a program olyan következményeire utalnak, amelyek a résztvevıkre gyakorolt közvetlen és azonnali hatáson túlmenıen jönnek létre. A hatás két fogalma definiálható. A specifikus hatások a programidı lejárta után bekövetkezı – a program tevékenységével közvetlen kapcsolatba hozható – hatások. Az általános hatások általában szélesebb réteget érintı hosszú távú hatások. Látható, hogy ennek a hatásnak a mérése nagyon komplex és a különféle összefüggéseket nehéz becsülni.

Általában az értékelıknek speciális kimeneteket kell megjelölni, hogy lehetıvé váljon a támogatás részletes értékelése. A hatás-, eredmény- és output mutatók használatán keresztül olyan fogalmakat, mint hatásosság és hatékonyság tudunk mérni: -

A hatásosság összehasonlítja azt, ami történt az eredetileg tervezettel, azaz összehasonlítja a ténylegest a várt outputokkal, eredménnyel és/vagy hatással.

-

A hatékonyság összehasonlítja a program megvalósításának outputjait, eredményét és a hatását az inputtal (azaz a tényleges pénzügyi forrásokkal).

A hatásosság és a hatékonyság mutatóit a program és az értékelés minden szintjén, – az output, az eredmény és a hatás terminusában is – ki lehet számítani. Ezáltal lehetıvé válik a 46

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére tervezett összehasonlítása a megvalósulttal (hatásosság) vagy a felhasznált forrásokkal (hatékonyság). Ezek a mutatók hasznos információt nyújtanak a programmenedzserek és az értékelık számára, ezáltal segítve ıket a döntéshozatalban. A program eredményeit, kibocsátását és hatásait mérı indikátorokhoz kapcsolódó adatgyőjtést az IH a VÁTI Kht, mint közremőködı szervezet bevonásával látja el. A VÁTI Kht. egyrészt a kiépített Területi Információs Rendszerének (TeIR) használatával gondoskodik az adatforrásként (pl. Központi Statisztikai Hivatal) megnevesített szervezetektıl való adatok összegyőjtésérıl és rendszeres idıközönként az Irányító Hatóság rendelkezésére bocsátásáról. (Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004-2006, 2003).

4.2. Az indikátorok általános jellemzıinek bemutatása A következı alfejezetekben a prioritás szintő indikátorok és az egyes intézkedésekhez kapcsolódó, a ROP Programkiegészítı dokumentuma által meghatározott indikátorok típusai, azok szerkezete, részletezettsége, relevanciája, mérhetısége, megbízhatósága, idıbeli rendelkezésre állása valamint a megfogalmazott célok teljesülésének nyomon követéséhez való alkalmassága részletesen is tárgyalásra kerül. Elıtte azonban szükségesnek tartjuk néhány általános jellemzı alapján bemutatni a ROP indikátorait. A 2004–2006 közötti ROP programdokumentum összesen három prioritást és azokhoz kapcsolódóan kilenc intézkedést tartalmaz, amelyeket a technikai segítségnyújtás két speciális intézkedése egészít ki (2. táblázat). A ROP program szintő indikátorait, valamint a három fı prioritás, és a program horizontális prioritásainak indikátorait a 2003 végén véglegesített Regionális Fejlesztési Operatív Program tartalmazza (1. melléklet), míg az egyes prioritások intézkedéseinek megvalósításához kapcsolódó intézkedés szintő indikátorok az Irányító Hatóság által összeállított ROP Programkiegészítı Dokumentumokban kerültek meghatározásra. Az elsı Programkiegészítı Dokumentum 2003 novemberében, a ROP végleges változatával párhuzamosan készült, majd az azt követı években többször módosításra került. A módosítások jelentıs mértékben érintették az intézkedés szintő indikátorokat, melyek száma az idı elırehaladásával folyamatosan bıvült (2–4. mellékletek). A ROP Programkiegészítı Dokumentum csak egyetlen operatív program szintő indikátort tartalmaz, amely pénzügyi indikátor és a támogatások felhasználásának területi koncentrációjára vonatkozik. A ROP Programkiegészítı Dokumentumban már egyáltalán nincsenek prioritás szintő indikátorok, aminek az az oka, hogy a ROP prioritásai nem homogének, így azokra nehezen vonatkoztat-

47

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére ható közös indikátor. Ennek köszönhetıen értékelésünk során a ROP-ban meghatározott program- és prioritás szintő indikátorokat tekintjük alapnak, megállapításaink azokra vonatkoznak. 2. táblázat A Regionális Fejlesztés Operatív Program prioritás és intézkedés rendszere 1. A turisztikai potenciál erısítése a régiókban

2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

3. A humánerıforrásfejlesztés regionális dimenziójának erısítése

1.1 Turisztikai vonzerık fejlesztése – ERFA

2.1 Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása – ERFA

3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése – ESZA

4.1 KTK technikai segítségnyújtás – ERFA

1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása – ERFA

2.2 Városi területek rehabilitációja – ERFA

3.2 A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása – ESZA

4.2 ROP technikai segítségnyújtás – ERFA

2.3 Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése – ERFA

3.3 Felsıoktatási intézmények és helyi szereplık együttmőködésének erısítése – ESZA

4. Technikai segítségnyújtás

3.4 Régió specifikus szakmai képzések támogatása – ESZA Forrás: ROP, 2003.

A ROP program- és prioritás szintő indikátorait és célértékeit meghatározó táblázata, csakúgy mint a ROP Programkiegészítı Dokumentumának intézkedés szintő indikátorai a 2004 és 2008 közötti idıszak fejlıdési folyamatait vizsgálja. A ROP program- és prioritás szintő indikátortáblázata elsı oszlopában a célkitőzések találhatóak, míg a ROP Programkiegészítı Dokumentumának indikátortáblájának elsı oszlopa értelemszerően az egyes intézkedéseket tartalmazza prioritásonként csoportosítva. Programszinten az átfogó célkitőzés a területi fejlettségi különbségek mérséklése; míg 1. prioritásként a természet és kulturális értékekben gazdag elmaradott térségek belsı erıforrásainak fejlesztése; 2. prioritásként a vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzető kistérségekre; 3. prioritásként a helyi szereplık alkalmazkodóképességének és együttmőködésének erısítése kerül meghatározásra. Ezeket egészítik ki a horizontális prioritások: 1. környezeti fenntarthatóság és 2. esélyegyenlıség. Az intézkedés szintő indikátorok esetében a célkitőzések helyett az elsı oszlopban a 3 fı prioritáshoz kapcsolódó intézkedések tartoznak (2–3–4 intézkedés). Az indikátortáblázatok négyféle indikátortípussal dolgoznak: context, output, eredmény, hatásindikátorokkal találkozhatunk, amelyek közül context indikátorok csak a program célki-

48

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére tőzéshez kapcsolódóan fordulnak elı. Program szinten a context indikátorokat három hatásindikátor egészíti ki. A prioritás szintő indikátorok lehetnek hatás, eredmény és output indikátorok. Valamennyi prioritáshoz minimálisan egy–egy indikátor tartozik mindhárom típusból. Az intézkedések esetében, azok operabilitása miatt már csak eredmény és output indikátorokról beszélhetünk. Az egyes indikátorok meghatározása az indikátortáblában általában egyértelmő, ugyanakkor annak mérıszáma nem mindig következik az indikátorok elnevezésébıl (pl. 2.1. intézkedés esetében: az elérési idık változása a támogatott területen). A 2004–2006 között megvalósuló ROP indikátortáblái a 2004–2008 közötti idıintervallumban kimutatható változásokra fókuszálnak, aminek köszönhetıen valamennyi indikátor célértéke erre az idıszakra, vagy a 2008-as évre vonatkozik. Az indikátortáblák a folyamatok nyomon követése érdekében meghatározzák a viszonyítási alapadatokat, vagy ROP bázisadatokat is, bár a program és prioritás szintő indikátorok esetében is mindössze az indikátorok egyharmadához rendeltek konkrét értéket, míg az intézkedés szintő indikátorok esetében – mivel azok a megvalósított projektek konkrét eredményeit és outputjait mérik – ezek a bázis adatok valamennyi esetben 0 értéket vesznek fel. A 2008-as évre vonatkozó célok konkrét értékek vagy a változás mértékének százalékos formájában kerülnek meghatározásra. A ROP monitoring jellemzıen két adatforrásból a Központi Statisztikai Hivatal és az Irányító Hatóság adataiból táplálkozik, intézkedés szinten kizárólag az utóbbi forrásra korlátozódik. Az egyes indikátorok periodicitása általában éves, azaz évente kerül győjtésre, míg bizonyos esetekben, elsısorban a program szintő indikátoroknál a programozási idıszak elejére és végére vonatkozik az adatgyőjtés és értékelés.

4.3. A program szintő indikátorok értékelése A Regionális Fejlesztés Operatív Program átfogó célja Magyarország 2004–2006-ra vonatkozó Közösségi Támogatási Keretének negyedik specifikus célkitőzésének felel meg, mely a „Kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés”-t fogalmazta meg. A területi különbségek mérséklését természetesen a többi Operatív Program is elısegíti az elmaradott régiók támogatásával, a ROP ugyanakkor teljes mértékben a regionális potenciál erısítését, valamint a nehézségekkel küzdı és hátrányos helyzetőek által lakott városi területek problémáinak megoldását célozza meg. A ROP emellett közvetetten a KTK másik három célkitőzésének a megvalósításához is hozzájárul. A ROP program szintő indikátorai természetesen összefüggenek a Nemzeti Fejlesztési Tervben és a ROP Programkiegészítı Dokumentumában meghatározott mutatókkal. Program

49

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére szinten összesen négy context és három hatásindikátor került megfogalmazásra, melyeket a 3. táblázat tartalmaz. A program szintő indikátorok további jellemzıi (periodicitás, adatforrás, alap és célérték) az 1. mellékletben találhatóak. 3. táblázat A program szintő indikátorok Célkitőzések

A területi fejlettségi különbségek mérséklése

Indikátor típusa

Indikátor

context

A 3 fejlett és a 4 fejletlenebb régió GDP/fı átlaga közötti különbség

context

A 4 fejletlenebb régió átlagos aktivitási rátája és az országos aktivitási ráta közötti különbség

context

1000 fıre jutó vállalkozások száma a 4 fejletlenebb régióban

context

A tartós munkanélküliek száma a 4 fejletlenebb régióban

hatás

A programhoz kapcsolódó új munkahelyek száma

hatás

A programhoz kapcsolódó új munkahelyek száma a 4 fejletlenebb régióban

hatás

Befektetések összértékének növekedése a 4 fejletlenebb régióban

Forrás: ROP, 2003.

A hatásindikátorok forrása egy esetben a Központi Statisztikai Hivatal, míg két indikátornál (a programhoz kapcsolódó új munkahelyek számát illetıen) az Irányító Hatóság szolgáltatja a szükséges adatokat. Alapadatként az egyes mutatók 2001–2002-es értékei szerepelnek, míg a monitoring során az indikátorok mérésére a programozási idıszak kezdetén és végén van szükség. Az indikátorokból jól látszik, hogy a program a kiegyenlítettebb területi fejlıdést elsısorban a munkaerıpiacon tapasztalható különbségek mérséklésén keresztül kívánja biztosítani, illetve elérését annak figyelemmel kísérésével szándékozik mérni. A context indikátorokhoz hasonlóan a hatásindikátorok közül is kettı ehhez a területhez kapcsolódik, míg a harmadik a befektetések nagyságára vonatkozik. A programhoz kapcsolódó új munkahelyek száma, illetve ugyanezen adat a 4 kevésbé fejlett régióra elnevezéső indikátorok esetében értelemszerően nem szerepel alapadat, hiszen a mutató értékei kifejezetten a ROP eredményeként létrejövı új munkahelyekre vonatkozik. A 2008-as célérték országosan 2 700–4 300, a 4 fejletlen régióban pedig 1 700 – 3 100 új munkahelyet jelent. Ez már csak azért is érdekes, mert ezzel párhuzamosan viszont a program az utóbbi térségben csak a tartós munkanélküliek számát illetıen 4 500–11 500 fı körüli csökkenést vár. A harmadik indikátor megnevezése „a befektetések összértékének növekedése a 4 fejletlenebb régióban” kicsit pongyolának tőnik, hiszen a forrásként megjelölt KSH beruházás adatokat publikál, illetve ismert még a külföldi

50

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére mőködıtıke-befektetések kategória is, de valószínő – különösen a 2002-es alapadatból –, hogy itt az elıbbire gondoltak a programkészítık. Ezek alapján megállapítható, hogy a területi fejlettségbeli különbségek változásának méréséhez a program szintő hatásindikátorok köre egyoldalú, önmagában nem képes a folyamatok reális bemutatására, ugyanakkor el kell ismerni, hogy az igen heterogén prioritás és intézkedési rendszer nem igazán ad lehetıséget más, jobb hatásindikátorok alkalmazására program szinten. A hatásindikátorokat követıen térjünk át a ROP program szintő, úgynevezett context indikátoraira, melyek a legáltalánosabb és komplexebb mutatószámok valamint az egész program közvetlen és közvetett középtávú hatásait próbálják meg felmérni. A context indikátorok forrása a Központi Statisztikai Hivatal. Alapadatként az egyes mutatók 2001, vagy 2002-es értékei szerepelnek, míg a monitoring során az indikátorok mérésére a programozási idıszak kezdetén és végén van szükség. Jól látható, hogy a ROP context indikátorai – összhangban a KTK negyedik specifikus célkitőzésével (kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés) elsısorban az elmaradottabb régiókban zajló folyamatok értékelésére helyezi a hangsúlyt, hiszen a cél az ország különbözı térségei között tapasztalható fejlettségbeli különbségek csökkentésének megindítása. Bár a 2004–2006 közötti ROP az ország teljes területén került megvalósításra, összhangban a megfogalmazott célkitőzéssel a rendelkezésre álló pénzeszközök legalább 75%-ának felhasználását a négy legkevésbé fejlett régióban irányozta elı. Az elsı indikátor a legátfogóbb társadalmi-gazdasági fejlıdést bemutató indikátor, a 3 fejlett és a 4 fejletlenebb régió átlagos 1 fıre jutó GDP-jének különbségét méri, és határozza meg a 2008-ra kívánatos 175–185%-ot. A második indikátor az aktivitási ráta esetében hasonlóan a 4 kevésbé fejlett régiót viszonyítja, azonban ellentétben az elızıvel nem a 3 fejlettebb régió átlagához, hanem az országos átlaghoz. A harmadik–negyedik context indikátorok pedig már csak a 4 fejletlenebb régióra fókuszálnak, a vállalkozások, valamint a tartós munkanélküliek számának alakulásával. Az elsı és legátfogóbb észrevétel a context indikátorokkal kapcsolatban az, hogy bár az elsı indikátor tökéletesen alkalmas a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók fejlettségbeli különbsége alakulásának nyomon követésére, tekintve a ROP prioritásainak és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések struktúráját, valamint a többi operatív program, különösen a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program hasonló struktúráját, nagy valószínőséggel feltételezhetı, hogy az átlagos fejlettségbeli különbségek alakulása elsısorban nem a ROP által támogatott projekteknek köszönhetı. Véleményünk szerint a 3 fejlett és a 4 fejletlenebb régió GDP/fı átlaga közötti különbség alakulására a ROP csak marginális hatással van. Hasonló összefüggés állapítható meg a régió átlagos aktivitási rátájának alakulásával és a 4 fejletlenebb és az országos értékek közötti különbségek 51

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére viszonylatában is. Ennek következtében ezen indikátorok relevanciája a program meghatározott céljainak nyomon követése szempontjából megkérdıjelezhetı. A fejletlenebb régiók felzárkózásának megkezdıdésével és a gazdasági fejlettség javulásával általában szoros korrelációt mutat a vállalkozások (vagy azok számának növekedése), illetve a tartós munkanélküliek száma (illetve azok számának csökkenése). Ugyanakkor szintén kételyek fogalmazhatók meg azok információtartalmával kapcsolatban. Mint már korábban utaltunk rá, ezen két indikátor esetében nem fajlagos, vagy az országos átlaghoz, illetve a fejlettebb régiók adataihoz viszonyított mutatókról van szó. Ennek következtében ezen indikátorok értékei, azok növekedése nem feltétlenül utal a ROP célkitőzésének megvalósítására. Könnyen elképzelhetı, hogy még a 2008-as célérték elérése esetén sem – tehát az 1000 fıre jutó vállalkozások számának növekedése, valamint a tartós munkanélküliek számának csökkenése esetén – történik területi kiegyenlítıdés, ha a fejlettebb régiókban is legalább hasonló mértékő pozitív hatásokkal járnak más operatív programok, vagy egyszerően a piaci folyamatok. Emellett tartalmukban sem biztos, hogy a legmegfelelıbb indikátorok kerültek kiválasztásra. Magyarországon önmagában a vállalkozások számának alakulása, a struktúra (a vállalkozások különbözı típusa, formája, mérete, ágazata stb.) ismeretének hiányában alkalmatlan a gazdasági folyamatok reális bemutatására. Könnyen félrevezethet pl. az egyéni vállalkozások számának alakulása, különösen a színlelt szerzıdések elleni kormányzati harc figyelembevételével. A tartós munkanélküliek számának alakulásával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ezen társadalmi csoport egy jelentıs része olyan munkavállalókat jelent, akik a hosszú munkanélküliségi lét miatt annyira elszakadtak a munkaerıpiactól, hogy oda már csak rendkívül nehezen találnak vissza. A ROP intézkedéseinek egy része esetében feltételezhetı, hogy az indukált fejlıdés humán erıforrás igényét nem a tartós munkanélküliek csoportjából elégíti ki, hanem a mindössze néhány hónapja munkanélküliek, a pályakezdık körébıl vagy éppen az inaktívak (pl. nyugdíjasok) újra aktivizálásával.

4.4. A prioritás szintő indikátorok értékelése A program szintő indikátorok értékelését követıen a prioritás szintő indikátorokkal fogunk foglalkozni, prioritásonként. Mint korábban láthattuk a ROP a stratégiai célkitőzés mellett meghatározott három specifikus célkitőzés mentén összesen 3 fı prioritást tartalmaz a térségspecifikus turizmus, a térségi infrastruktúra és a humán erıforrás fejlesztése érdekében. Ezt a 3 prioritást a program horizontális prioritásai egészítik ki, úgy mint a „Környezeti fenn-

52

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére tarthatóság” és az „Esélyegyenlıség”. A ROP prioritás és intézkedésrendszerében 4. prioritásként szereplı és két intézkedést is tartalmazó „Technikai segítségnyújtás” (4.1 KTK technikai segítségnyújtás; 4.2 ROP technikai segítségnyújtás) prioritáshoz a ROP indikátortáblája nem határoz meg indikátorokat, így ezen prioritás vizsgálatától eltekintünk. Annak ellenére, hogy a szakirodalom szerint az eredmény és hatásindikátorok a programozás minden szintjén definiálhatók, output indikátorok számszerősítésére viszont csak az intézkedések szintjén van lehetıség (A gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatok és értékelések. Zárótanulmány, 2001), a ROP valamennyi prioritása számára meghatározott minimálisan 1, de a fı prioritások esetében 2–3 output indikátort is. Jellemzıen minden prioritás rendelkezik legalább egy hatás, egy eredmény és egy output indikátorral, jellegüknél fogva mindössze egy-két esetben tapasztalható az indikátorokhoz megadott alapadat, döntı többségüknél csak a program megvalósításából közvetlenül származtatott eredmények és hatások célértékeivel lehet találkozni. Ugyancsak néhány kivételtıl eltekintve az indikátorok forrása a ROP Irányító Hatóság (négy indikátor esetében a Központi Statisztikai Hivatal), illetve az indikátorok mérésének periodicitása a legtöbb esetben éves, míg három esetben a programozási idıszak kezdetét és végét jelöli meg. Általánosan megállapítható, hogy szinte valamennyi prioritás szintő indikátor csak a vizsgált jelenségek mennyiségére, vagy mennyiségének alakulására fókuszál (elsısorban fı, db stb. mérıszámú mutatókat használnak) és hiányoznak az olyan fajlagos mérıszámmal jellemezhetı indikátorok – elsısorban a hatásindikátorok esetében – amelyek pl. a lakosság számához viszonyítva próbálják meg a támogatott folyamatok eredményeit értékelni.

4.4.1 Az 1. prioritás „A turisztikai potenciál erısítése a régiókban”indikátorai Az 1. prioritás a ROP 1. specifikus célkitőzésének elérését hivatott elısegíteni, mely a természeti és kulturális értékekben gazdag elmaradott térségek belsı erıforrásainak fejlesztését foglalja magába. Magának a prioritásnak a céljai: a turizmus jövedelemteremtı képességének növelése; a hazai turisztikai vonzerık versenyképességének növelése a természeti és kulturális értékekre építve; valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások minıségi fejlesztése, valamint ezen szolgáltatások kínálatának bıvítése. Ebbıl következik, hogy a prioritás intézkedésszinten kimerül a meglévı sajátos térségi turisztikai vonzerık fejlesztésében, valamint a régiók turisztikai fogadóképességének javításában. Ennek megfelelıen a prioritás szintő indikátorok egyértelmően a turizmusoz kapcsolódnak, holott a program szerint megfogalmazott specifikus célkitőzés a turizmusfejlesztésnél sokkal átfogóbb, több területet is magába foglalni képes célkitőzés. Az 1. prioritás értékeléséhez a ROP összesen 7 indikátort hatá-

53

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére roz meg, 2–2 output, illetve eredményindikátort, illetve 3 hatásindikátort, melyeket a 4. táblázat tartalmazza. A prioritás szintő indikátorok további jellemzıi (periodicitás, adatforrás, alap és célérték) az 1. mellékletben találhatóak. Az output indikátorok a prioritás megvalósítása során támogatott projektek, valamint vállalkozások száma, azaz ténylegesen az adott prioritáshoz kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódnak. Az output indikátorokhoz szükséges információkat az Irányító Hatóság szolgáltatja, hiszen a megvalósított projektekkel kapcsolatos adatok csak nekik állnak rendelkezésükre. Az ezekhez megadott célértékekbıl valószínősíthetı, hogy egy–egy támogatott vállalkozástól több megvalósított projektre is számítottak, amely mint késıbb kiderült, téves volt. Az eredményindikátorok a program azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak, hiszen a vendégéjszakák számának növekedésére, valamint a vendégek által átlagosan eltöltött éjszakák számára vonatkozik a támogatott területen. Itt meg kell jegyezni, hogy nem teljesen következetes az eredményindikátorok megfogalmazása. Míg a vendégéjszakák számát a támogatott célterületeken kívánja mérni, addig az átlagos tartózkodási idınél a támogatott terület kifejezés szerepel, holott feltételezhetı, hogy a két vizsgált térség ugyanazt a területi egységet fedi le. Mindkét eredményindikátor forrása a KSH. 4. táblázat Az 1. prioritás indikátorai Célkitőzések

1. prioritás: Természet, és kulturális értékekben gazdag elmaradott térségek belsı erıforrásainak fejlesztése

Indikátor típusa

Indikátor

hatás

A turizmus ágazatban teremtett új munkahelyek száma

hatás

A turizmus ágazatban teremtett új munkahelyek száma a 4 fejletlenebb régióban

hatás

A befektetések összértékének növekedése a turizmus ágazatban a támogatott üdülıkörzetekben

eredmény

Átlagos tartózkodási idı (éjszaka) a támogatott területeken

eredmény

Vendégéjszakák száma a támogatott célterületeken

output

Támogatott kis- és középvállalkozások száma

output

Támogatott projektek száma

Forrás: ROP, 2003.

Végül az 1. prioritáshoz három hatásindikátor került meghatározásra a program olyan speciális következményeivel összefüggésben, amelyek a résztvevıkre gyakorolt közvetlen és azonnali hatáson túlmenıen jönnek létre. A három indikátor közül kettı a foglalkoztatáshoz kapcsolódik, hiszen a turisztikai ágazatban a program megvalósítása által létrehozott új munkahelyek számát méri az egész országban, illetve a 4 fejletlenebb régióban. Ez azonban véleményünk szerint sokkal inkább tekinthetı közvetlen hatásnak, így inkább eredménynek. In-

54

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére tézkedésszinten a létrehozott új munkahelyek száma még eredményindikátorként kerül értékelésre, csak prioritás szinten lesz belıle hatásindikátor. A közvetlen eredményként való értelmezést erısíti meg az is, hogy az indikátor forrása az Irányító Hatóság. Sokkal inkább elfogadható hatásindikátorként a befektetések összértékének növekedése, mely valóban a fejlesztési projektek közvetett hatását próbálja meg megfogni és nem a közvetlen eredményeket. Az adat forrása a KSH, célként pedig a programozási idıszak kezdete és vége közötti reálértéken számított 10–15%-os növekedés szerepel. A turisztikai potenciál erısítésének prioritásához rendelhetı mérhetı statisztikai mutató lehetett volna pl. a 1000 fıre jutó szálláshelyek száma, mely fajlagos mutatóként sokkal jobban képes egy–egy térség turisztikai potenciálját megjeleníteni. Hasonlóan – igaz inkább már intézkedési szinten – megjelenhetett volna az 1000 fıre jutó vendégek száma, és az 1000 fıre jutó vendégéjszakák száma indikátor.

4.4.2 A 2. prioritás „Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése” indikátorai A 2. prioritás a ROP 2. specifikus célkitőzésének elérését hivatott elısegíteni, mely a vonzó települési környezet kialakítását és a gazdasági potenciál fejlesztését foglalja magába, különös tekintettel a hátrányos helyzető kistérségekre. Magának a prioritásnak a céljai: a központok és gazdasági potenciállal bíró területek elérhetıségének javítása a hátrányos helyzető régiókban; a hátrányos helyzető és problémás városi területek fenntartható társadalmi, gazdasági és környezeti megújulásának elısegítése, a gazdasági és non-profit célú tevékenységek élénkítésével járó funkciók megjelenésének ösztönzése; illetve a megfelelı minıségő oktatáshoz való hozzáférésben rejlı egyenlıtlenségek csökkentése az óvodai és alapfokú oktatásinevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése révén a hátrányos helyzető területeken, különös tekintettel azokra a településekre, melyben magas a hátrányos helyzető csoportok és a roma népesség aránya. Tehát a prioritás három egymástól jól elkülöníthetı intézkedésének közös dimenziójának köszönhetıen a prioritás szintő indikátorok az infrastruktúrákhoz kapcsolódnak, de csak output szinten. A 2. prioritás értékeléséhez a ROP összesen 5 indikátort határoz meg, 3 output, illetve 1–1 eredmény, illetve hatásindikátort, melyeket a 5. táblázat tartalmazza. A prioritás szintő indikátorok további jellemzıi (periodicitás, adatforrás, alap és célérték) az 1. mellékletben találhatóak. Az output indikátorok hasonlóan az 1. prioritás hasonló mutatóihoz ténylegesen az adott prioritáshoz kapcsolódó tevékenységekhez kapcsolódnak és alkalmasak azok mérésére. A három output mutató a prioritás három intézkedésének egy–egy indikátora, mérve a program megvalósítása során felújított utak hosszát, felújított városi területek nagyságát, valamint a

55

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére támogatott alapfokú oktatási intézmények számát (óvodák és általános iskolák). Az output indikátorokhoz szükséges információkat az Irányító Hatóság szolgáltatja, azok közvetlenül a megvalósított projektekre vonatkoznak. Eredményindikátorként a 2. prioritás számára a támogatásban részesült települések lakosságszáma a 4 fejletlenebb régióban a 4 régió összlakosságához képest elnevezéső indikátor került meghatározásra. Véleményünk szerint a 4 fejletlenebb régióban a program ezen prioritása által érintett településen élı lakosság aránya nem használható eredményindikátorként, hiszen az nem a program azonnali közvetlen hatásaira vonatkozik. Ilyen közvetlen eredmény lehetett volna az érintett települések elérhetıségének javulása, vagy az átlagos elérési idı változása. Az érintett településeken élı lakosság aránya a teljes lakosság számához viszonyítva már csak azért sem lehet megfelelı eredményindikátor, mert a prioritás során megvalósított egyes intézkedések és projektek egyáltalán nem biztos, hogy a település teljes népességét érintették, így nem a valós folyamatokat, eredményeket mutatják a számok. Pl. támogatott alapfokú intézmények elsısorban a lakosság egy részét (3–14 év közötti gyermekkel rendelkezı családok) érintik, a városi terek rehabilitációja ugyancsak elsısorban az adott projektekhez földrajzilag, vagy funkcionálisan kapcsolódó csoportokra fejthetik ki hatásukat, míg az útfelújítások szintén nincsenek hatással a település teljes lakosságára, különösen a fejletlenebb régiókban. Így a célérték viszonylag könnyedén teljesíthetıvé válik azáltal, ha egy–egy városrehabilitációs projekt megvalósul a legnagyobb városokban (Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét). A ROP-ban meghatározott eredményindikátor forrása az Irányító Hatóság. 5. táblázat A 2. prioritás indikátorai Célkitőzések

Indikátor típusa hatás

2. prioritás: Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzető kistérségekre

eredmény

Indikátor Új munkahelyek száma a támogatott területeken A támogatásban részesült települések lakosságszáma a 4 fejletlenebb régióban a 4 régió összlakosságához képest

output

Az új vagy felújított 4 és 5 számjegyő utak hossza

output

A felújított városi területek és barnamezık területe

output

Támogatott óvodák és általános iskolák száma

Forrás: ROP, 2003.

Végül a 2. prioritás egyetlen hatásindikátora az új munkahelyek száma a támogatott területeken. Figyelembe véve a 2. prioritáshoz kapcsolódó specifikus célkitőzést: vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzető kistérségekre, akár még elfogadható is lenne a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mutató, mint hatásindi56

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére kátor. Azonban ehhez az kellene, hogy az új munkahelyeket a hátrányos helyzető térségekben megvalósított projektek közvetlen és azonnali eredményeken túlmenıen létrehozott új munkahelyekként értelmezze, és nem a projektek során létrejött új munkahelyként. Márpedig abból, hogy az adatok forrása az Irányító Hatóság és nem a KSH csak az utóbbira tudunk következtetni, hiszen az IH csak a konkrét projektek által létrehozott új munkahelyek számára vonatkozóan rendelkezik információval, ami viszont nem közvetett hatás. Ugyanakkor tekintve a prioritás intézkedéseit, lehet hogy az új munkahelyek száma egyébként sem lenne megfelelı indikátor. Valószínő, hogy hatásindikátorként sokkal jobban mőködhettek volna a létrehozott új munkahelyek helyett olyan infrastrukturális mutatók, amelyek sokkal szorosabban kapcsolódnak az adott prioritás célkitőzéseihez. Klasszikus gazdasági-társadalmi környezet bemutatáshoz kapcsolódó indikátornak tekinthetı az elérhetıség komplex mutatója, vagy akár az 1000 fıre jutó óvodai, illetve iskolai intézményi ellátottak száma.

4.4.3 A 3. prioritás „A humánerıforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erısítése” indikátorai A 3. prioritás a ROP 3. specifikus célkitőzésének elérését hivatott elısegíteni, mely a helyi szereplık alkalmazkodóképességének és együttmőködésének erısítésé foglalja magába. Maga a prioritás célrendszere elég átfogó: a közigazgatás és a civil szervezetek humánkapacitásának fejlesztése helyi, kistérségi és regionális szinten, valamint ezek együttmőködésének elımozdítása; a foglalkoztatás új forrásainak fejlesztése helyi kezdeményezések ösztönzése által a szociális gazdaságban; a munkavállalók szaktudásának a regionális munkaerıpiaci igényekhez való illesztése; valamint a munka világa és a felsıoktatási intézmények közötti kapcsolatok erısítése, a fontos regionális gazdasági szereplıkkel való együttmőködés ösztönzésén keresztül. A különbözı célok érdekében a prioritás összesen négy intézkedést tartalmaz, valamennyi különbözı típusú képzésekkel, illetve képzésekhez is kapcsolódó rendezvényekkel foglalkozik. Ennek köszönhetıen nem meglepı, hogy a prioritás szintő indikátorok elsısorban a képzési programokhoz kapcsolódó mutatókat tartalmaznak. A 3. prioritás értékeléséhez a ROP összesen 6 indikátort határoz meg, 3 output, 2 eredmény, illetve 1 hatásindikátor szerepel az indikátortáblában, melyeket az 6. táblázat tartalmazza. A prioritás szintő indikátorok további jellemzıi (periodicitás, adatforrás, alap és célérték) az 1. mellékletben találhatóak. Az output indikátorok hasonlóan az elızı két prioritás mutatóihoz valóban az adott prioritás tevékenységeihez kapcsolódnak és alkalmasak azok mérésére, bár kicsit túlságosan a képzésekre koncentrálnak (képzések száma, képzéseken résztvevık száma, roma származású résztvevık

57

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére száma), holott a prioritás a képzés mellett más célokkal is rendelkezik (pl. együttmőködés erısítése, fejlesztések összehangolása, stratégiák kialakítása). Az output indikátorokhoz adatok az Irányító Hatóságtól származnak, hisz azok közvetlenül a megvalósított projektekre vonatkoznak. A 3. prioritás eredményindikátora a képzési programokat sikeresen elvégzık száma, illetve az output mutatókhoz hasonlóan a sikeresen elvégzık közül a roma származásúak száma. A ROPban meghatározott eredményindikátorok forrása a 2. prioritásra vonatkozóan az Irányító Hatóság. 6. táblázat A 3. prioritás indikátorai Célkitőzések

3. prioritás: A helyi szereplık alkalmazkodóképességének és együttmőködésének erısítése

Indikátor típusa

Indikátor

hatás

A prioritáshoz kapcsolódó új munkahelyek száma

eredmény

A képzési programokat sikeresen elvégzık száma

eredmény

A képzési programokat sikeresen elvégzı roma származásúak száma

output

Képzésben résztvevık száma

output

A képzésben résztvevı roma származásúak száma

output

Képzési programok száma

Forrás: ROP, 2003.

A 3. prioritás esetében a meghatározott hatásindikátorra nagyjából ugyanaz mondható el, mint a 2. prioritásnál, hiszen itt is egyetlen indikátor került nevesítésre: a prioritáshoz kapcsolódó új munkahelyek száma. Mivel a 3. prioritás specifikus célkitőzése a helyi szereplık alkalmazkodóképességének és együttmőködésének erısítése, az új munkahelyek száma, mint indikátor akár még jó is lehetne. Azonban jelen esetben az adatok forrása szintén az Irányító Hatóság, azaz az új munkahelyek alatt a prioritás intézkedéseihez kapcsolódó konkrét projektek megvalósításával járó munkahelyteremtést érthetjük. Ez pedig a program közvetlen és azonnali eredménye, nem pedig a közvetett hatása. Sokkal szorosabb összefüggés lenne a prioritás célkitőzései és a mért hatások között, ha a valamilyen a képzettség növekedését nyomon követni képes indikátorokat használnánk, akár még a közép-, illetve felsıfokú végzettségőek aránya is jobb hatásindikátora e prioritásnak, mint a létrehozott új munkahelyek száma. Érdekes, hogy a leginkább kézenfekvı hatásindikátor a munkanélküliségi ráta egyáltalán nem szerepel e prioritásnál, de még csak késıbb az ehhez tartozó intézkedés szintő indikátorok között sem. A 3. prioritás egy–egy indikátoraival kapcsolatban szeretnénk megjegyezni bizonyos mutatók mérésével kapcsolatban felmerülı általános problémát, nevezetesen a roma származásúak számára vonatkozó adatok rendelkezésre állását. Mivel Magyarországon a személyek etnikai hovatartozáson alapuló nyilvántartása jogszabályba ütközik, ezért felvetıdik a kérdés, hogy egy program monitoring indikátorai között szerepelhet-e olyan mutató, ami eleve ilyen típusú adatgyőjtést is

58

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére igényel. Amennyiben pedig nem lehetséges a nyilvántartás, úgy mennyire lesz megbízható az adatszolgáltatás, ha a projektmenedzser csak „ráérzéssel” tippeli meg számukat, illetve arányukat.

4.4.4 A horizontális prioritások „Környezeti fenntarthatóság” és „Esélyegyenlıség” indikátorai A három fı prioritás mellett a ROP két átfogó, valamennyi intézkedésre és beavatkozásra érvényes horizontális alapelv érvényesülésének nyomon követéséhez rendelt még monitoring indikátorokat. Ez a két horizontális alapelv az EU különbözı dokumentumaiban különösen hangsúlyosan szereplı fenntartható fejlıdésnek való megfelelés, vagy környezeti fenntarthatóság, illetve a nemek közötti esélyegyenlıség, azaz a nık munkaerı-piaci helyzetének javítása. Ennek megfelelıen az ide vonatkozó indikátorok egy része környezeti hatású, míg másik része nık munkaerıpiaci pozíciójára vonatkozik. Mindkét horizontális célkitőzés/prioritás mentén 1–1 hatás, eredmény és output indikátort határoz meg a ROP, amelyek értelem szerően, a ROP prioritás és intézkedés rendszerének heterogenitásából fakadóan általában nem értelmezhetıek komplexen az egész programra, csak annak bizonyos intézkedéseire, és azok megvalósítására. A horizontális prioritások indikátorait a 7. táblázat tartalmazza. A prioritások indikátorainak további jellemzıi (periodicitás, adatforrás, alap és célérték) az 1. mellékletben találhatóak. A környezeti fenntarthatóság mint 1. horizontális prioritás output indikátora a megtisztított földterületek nagysága, legyen az városi terület, vagy barnamezıs terület. Az évente mérendı indikátorhoz mértékegység nem lett rendelve (pl. hektár, négyzetkilométer…), de nincsen adat a programozási idıszak végére teljesítendı célértékrıl sem. Ez az indikátor, az egész program 9 intézkedésébıl mindössze 1 intézkedéssel hozható összefüggésbe. Az eredményindikátorral kapcsolatban még több problémát lehet felfedezni. Az indikátor definíciója: a környezeti hasznok által érintett lakosság száma. Ebbıl nem derül ki pontosan, hogy mit értünk a monitoring során környezeti haszonnak, illetve hogyan lehet meghatározni a lakosság azon körét, akik ezek a hatások érintenek. Így az kell hogy mondjuk, hogy bár az indikátor alkalmas lenne a környezeti fenntarthatóság, mint horizontális cél eredményeinek nyomon követésére, az indikátor számításából adódó anomáliák miatt annak használhatósága megkérdıjelezhetı. Emellett megemlítendı még, hogy az eredménymutatóhoz sem rendeltek elérendı, vagy teljesítendı célértéket, így az évente történı értékelés esetleges lehet. Végül a környezeti fenntarthatóság hatásindikátora, mely a pozitív környezeti hatású, vagy környezetvédelmi szempontból pozitív hozadékot tartalmazó projektek száma. Elıször is, hasonlóan az eredményindikátorhoz, hiányzik a mutató számítási módja, aminek hiányában nem tudjuk megmondani, mely projektek tartozhatnak pon-

59

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére tosan a pozitív megítélésőek csoportjába. Nagyobb probléma azonban, hogy ez a mutató egyáltalán nem a program megvalósulásának közvetlen és azonnal eredményei túl jelentkezı hatásait méri. A mutató sokkal inkább lehetne output, vagy eredményindikátor. A programnak a környezetei fenntarthatóság terén elért hatásait ezen indikátorral nem lehet mérni. Hasonlóan az output és eredményindikátorhoz, a hatásindikátor számára sem határoztak meg elérendı célértéket. Mindhárom indikátor esetében az Irányító Hatóság van megnevezve az adatok forrásaként, holott hatásindikátorok esetében szerencsésebb olyan mutatók alkalmazása, amelyek nagyobb nyilvános adatbázisokból is elérhetıek (pl. KSH). 7. táblázat A horizontális prioritások indikátorai Célkitőzések

Indikátor típusa hatás

Horizontális 1. prioritás: Környezeti fenntarthatóság

Horizontális 2. prioritás: Esélyegyenlıség

eredmény

Indikátor A pozitív környezeti hatású vagy környezetvédelmi szempontból pozitív környezeti hozadékot tartalmazó projektek száma A környezeti hasznok által érintett lakosság száma

output

A megtisztított földterület (városi terület, barnamezı) vagy létesített zöldterület nagysága

hatás

Regisztrált nıi munkanélküliek száma a 4 fejletlenebb régióban

eredmény output

Képzési programokban résztvevık közül a nık aránya A támogatott képzéseken résztvevı nık száma

Forrás: ROP, 2003.

Az esélyegyenlıség, mint 2. horizontális prioritás esetében az output indikátor a támogatott képzéseken résztvevı nık száma, míg az eredményindikátor a képzési programokon résztvevı között a nık aránya, ami már jóval több információval szolgálhat a nık munkaerı-piaci helyzetének javítását célul kitőzı intézkedések eredményességét illetıen. Hasonlóan a 3. prioritás indikátoraihoz, talán érdemes lett volna a képzési programokat sikeresen elvégzık közötti nık arányát is beilleszteni az indikátorrendszerbe, ami még pontosabb képest adna az eredményekrıl. Mind az output, mind az eredményindikátorok adatforrása az Irányító Hatóság, hiszen a konkrétan megvalósuló projektekre vonatkozó információkat igényel. A hatásindikátor a regisztrált nıi munkanélküliek száma a 4 fejletlenebb régióban. A mutató forrása a Központi Statisztikai Hivatal, és mivel célja közvetett, középtávú hatások értékelése, csak a programozási idıszak kezdetén és végén történik meg a felvétele. Ez a mutató érdekes módon, hasonlóan néhány context program indikátorhoz ismét megint csak a 4 fejletlenebb régióban zajló folyamatokat szándékozik nyomon követni, holott az esélyegyenlıség mint horizontális cél megvalósulását valószínő az egész programozási területen érdemes lenne figyelemmel kísérni. Ráadásul csak a munkanélküliek körére, azon belül is a nık számának csökkenésére fókuszál, holott az

60

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére intézkedések egy részében a különbözı képzési és egyéb programok nem csak munkanélküliek számára szólnak. Emellett szerencsésebb lenne akkor már a regisztrált munkanélkülieken belül is a nık arányát viszonyítási alapul venni. Megfontolandó lenne a foglalkoztatottak körében is a nık arányának változását nyomon követni, nem pusztán a számuk változását, hiszen az esélyegyenlıség mint horizontális cél úgy is sérülhet, hogy közben a regisztrált nıi munkavállalók száma a megadott cél szerint csökken (a férfiak körében még nagyobb csökkenés esetén).

4.5. Az intézkedés szintő indikátorok értékelése A program és prioritás szintő indikátorok értékelését követıen áttérünk az egyes intézkedésekhez tartozó mutatószámok legfontosabb jellemzıinek bemutatására. Az intézkedésekhez kapcsolódó indikátorokat a korábbiaktól eltérıen nem a ROP tartalmazza, hanem a ROP Programkiegészítı Dokumentumában kerültek meghatározásra. Mint arra már korábban felhívtuk a figyelmet, az egyes intézkedésekhez tartozó indikátorok köre az elmúlt évek során – a ROP Programkiegészítı Dokumentumának újabb és újabb változatainak (ROP Programkiegészítı Dokumentum, 2003, 2004, 2005, 2006) elfogadásával – folyamatosan változott, elsısorban bıvült. Jelen értékelés során a legutolsó, 2006. májusában készült ROP Programkiegészítı Dokumentum indikátortáblázatát tartjuk alapnak. Az intézkedés szintő indikátorokat prioritásonként csoportosítva fogjuk tárgyalni. Az egyes intézkedésekhez rendelt indikátorok között már csak kétféle indikátor típust találunk: output, illetve eredményindikátorokat, míg az elsısorban közvetett hatásokat mérı hatásindikátorok ezen a szinten helyesen már nem jelennek meg. Közös jellemzıjük az intézkedés szintő indikátoroknak, hogy mivel azok elsısorban a program megvalósítása során támogatott projektek közvetlen, konkrét és azonnali eredményeire vonatkoznak, valamennyi indikátor forrása az Irányító Hatóság, és minden indikátor éves periodicitású, és ROP bázis érétke nincsen meghatározva, csak a 2004–2008-as évek közötti idıszakra vonatkozó célértékek.

4.5.1 Az 1. A turisztikai potenciál fejlesztése intézkedéseinek indikátorai Az 1. prioritás két egymáshoz is szorosan kapcsolódó intézkedést tartalmaz, melyek közül az egyik a turisztikai vonzerık fejlesztésére, a másik pedig a turisztikai fogadóképesség javítására fókuszál. A 2006. májusi indikátortáblában meghatározott intézkedés szintő indikátorokat a 89. táblázat tartalmazza. Az intézkedések indikátorainak további jellemzıi (periodicitás, adatforrás, 61

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére alap és célérték) a 2-4. mellékletekben találhatóak. A két intézkedéshez összesen 10 indikátor lett rendelve, döntı többségük inkább eredményindikátor, míg egy-két output indikátor. Az 1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: a turizmus fejlesztése céljából olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek; az idegenforgalmi vonzerık regionális koncentráltságának csökkentése; valamint az intézkedés keretében támogatott vonzerıkhöz kapcsolódó marketing tevékenységek elısegítése. Ezen célok mérése érdekében kezdetben egy-egy output és eredményindikátort tartalmazott mindössze, melyek a támogatott turisztikai vonzerık számát és a látogatóik számát mérték (2. melléklet). A 2006-os dokumentumban output mutatóként továbbra is támogatott turisztikai vonzerık száma szerepel, mely megfelelı, jól számítható és alkalmas az intézkedés során megvalósított eredmények nyomon követésére. Az output indikátor mellett három eredményindikátor található. Ezek közül a támogatott turisztikai vonzerık látogató számának változása szintén a projektbeszámolókból könnyen számítható és a közvetlen eredményekre fókuszáló indikátor, mely összhangban van az intézkedés célkitőzéseivel. Emellett eredményindikátorként szerepel még a támogatás hatására létrejött munkahelyek száma, valamint azoknak a 4 legfejletlenebb régióra esı száma. Ez utóbbi két indikátor, mint láttuk valószínőleg fontos input a prioritás, illetve a program szintő hasonló indikátorok számára, azonban az adott intézkedés, azaz a turisztikai vonzerık fejlesztése céljának elérésének méréséhez kevésbé használható. Ennek oka, hogy az indikátor csak az adott turisztikai vonzerı fejlesztést megvalósító szervezet munkaerı bıvülését képes mérni, márpedig ennek az intézkedésnek a célja elsısorban nem az ott tapasztalható munkahelyteremtés.

62

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 8. táblázat A turisztikai potenciál fejlesztése intézkedéseinek indikátorai Az intézkedés

1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése

Indikátor típusa eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

A támogatott turisztikai vonzerık látogatói számának változása

output

1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása

Az indikátor elnevezése

Támogatott turisztikai vonzerık száma

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

A támogatott szálláshely vagy szolgáltatás igénybevevıi számának változása

eredmény

A vendégéjszakák számának változása a támogatott turisztikai projektekben

output

Támogatott kis- és középvállalkozások száma

output

Támogatott projektek száma

Forrás: ROP Programkiegészítı Dokumentum, 2006.

Az 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: a kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, valamint új szálláshelyek létesítése a vonzerık közelében; a szálláshelyek környezetbarát üzemeltetése; munkahelyteremtés; valamint a turisztikai vonzerıkhöz kapcsolódó szolgáltatások bıvítése. Ezen célok mérése érdekében kezdetben szintén mindössze három indikátort tartalmazott összesen, melyek a támogatott szálláshelyek és szolgáltatások, a támogatott vállalkozások számát, valamint a vendégéjszakák számának bıvülését mérték (2. melléklet). A 2006-os dokumentumban output mutatóként már a programból támogatott projektek száma, valamint a támogatásban részesülı kis- és középvállalkozások száma szerepel. Ezek az indikátorok egyszerőek, jól számszerősíthetıek. A projektek száma alkalmas az intézkedés során megvalósított eredmények nyomon követésére, ugyanakkor a támogatott KKV-k számának az output indikátorok közötti megjelenése kevésbé indokolt. Az intézkedés célja nem kifejezetten a KKV szektor fejlesztése, a kedvezményezettek között szerepelnek az önkormányzatok, illetve a non-profit szervezetek is, így a támogatott KKV száma mint indikátor nem igazán érthetı. Eredményindikátorból összesen négyet tartalmaz az intézkedés. Ezekbıl kettı ugyanaz, mint az 1.1. intézkedésnél is szereplı két mutató: a támogatás hatására létrejött munkahelyek száma, valamint azoknak a 4 legfejletlenebb régióra esı száma. E két indikátor, mint már korábban is megjegyeztük a turisztikai fogadóképesség javítása céljának elérésének méréséhez kevésbé használható. Bár az 1.2. intézkedés céljai között szerepel a munkahelyteremtés is, a támogatható tevékenységeket megnézve egyértelmő hogy nem ez az elsıdleges szempont. Ennek fényében az új munkahelyek számának létrehozása indikátor jelen esetben kevésbé hasznos. A következı két

63

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére mutató (a vendégéjszakák számának változása a támogatott projektekben, és a támogatott szálláshely vagy szolgáltatás igénybevevıi számának változása) már sokkal jobban képes bemutatni az intézkedés céljainak megvalósítását. Elsısorban abból indul ki, hogy a fogadókészség bıvítés és az új szolgáltatások hozzájárulnak a vendégek számának növekedéséhez, valamint a szolgáltatások bıvülése segíti a vendégéjszakák számának növekedését is. Ugyanakkor bizonyos esetekben, nehézséget okozhat a támogatás hatásának kiszőrése az indikátorokból.

4.5.2 A 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése intézkedés szintő indikátorainak értékelése A 2. prioritás három egymáshoz nem igazán kapcsolódó, egymástól teljesen függetlenül megvalósuló, és legtöbb esetben egymásra komolyabb hatást gyakorolni sem képes intézkedést tartalmaz. A 2006. májusi indikátortáblában meghatározott intézkedés szintő indikátorokat a 8. táblázat tartalmazza. Az intézkedések indikátorainak további jellemzıi (periodicitás, adatforrás, alap és célérték) a 2-4. mellékletekben találhatóak. A két intézkedéshez összesen 19 indikátor lett rendelve, döntı többségük inkább eredményindikátor, míg egy-két output indikátor. A 2.1. Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: a négy- és öt számjegyő, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötı és összekötı utak felújítása, továbbá a települések (különösen a zsáktelepülések) megközelíthetıségét javító, hiányzó útszakaszok kiépítése; az ipari területekhez vezetı utak építése és felújítása; a turisztikai vonzerık elérését segítı utak építése és minıségének javítása; valamint a helyi tömegközlekedés szolgáltatásai minıségének és infrastrukturális feltételeinek javítása. Ezen célok mérése érdekében kezdetben három output és eredményindikátort tartalmazott, melyek a támogatott tömegközlekedési projektek számára, valamint a felújított utak hosszára vonatkoztak (2. melléklet). A 2006-os dokumentumban output mutatóként továbbra is megtalálható e három indikátor, melyek megfelelıek, jól számíthatóak és alkalmasak az intézkedés során megvalósított eredmények nyomon követésére. A három mutató további kettıvel egészült még ki. Az egyik új output indikátor az útépítéssel vagy felújítással közvetlenül érintett települések összlakossága, mely valljuk be nem output mutató, hanem sokkal inkább egy eredményindikátor. Érdekes módon a ROP Programozási Dokumentum 2005-ös verziójában még eredményindikátorként is szerepelt. A mutató viszonylag könnyen számítható, ugyanakkor értéke nem biztos, hogy hően tükrözi az intézkedés célkitőzéseinek megvalósítása felé tett lépéseket, hiszen az érintett települések teljes lakónépességével számol, holott számos projekt nem érinti a népesség egészét (pl. iparterületek

64

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére elérhetıségének javítása, turisztikai potenciál elérhetıségének javítása). A másik új output indikátor pedig a fejlesztett viszonylatok átlagos napi forgalma, melyet megint csak inkább lehetne eredményindikátorként értelmezni, mint közvetlen outputként, hiszen a forgalom nem a megvalósított projektek outputjainak eredményeként realizálódhat, önmaguk nem outputok. Emellett a forgalom nagysága önmagában nem megfelelı eredményindikátor, hiszen a legtöbb esetben már meglévı infrastruktúrák felújításáról, fejlesztésérıl, megerısítésérıl van szó, ezért az eredményt inkább a forgalombıvüléssel lehetne mérni. A forgalom nagyságához kapcsolódó indikátor számítási módja és mértékegysége ismeretlen (pl. fıben, jármőben értendı). Az output indikátorok mellett mindössze egyetlen eredményindikátor került meghatározásra a 2.1. intézkedéshez, bár mint az imént láttuk, két output indikátor is inkább eredményindikátornak tekinthetı. Ez a mutató pedig az elérési idı változása a támogatott területeken. Az elérési idı változásának számítása nem egyértelmő, nem ismert annak mérıszáma sem az indikátor meghatározásából. Ugyanakkor mindenképpen kiemelendı, hogy az intézkedés célkitőzéseinek megvalósulását leginkább ez a mutató képes feltárni. Az eredményindikátorok között mindenképpen szükséges lenne azonban az érintett népesség nagyságának a figyelembe vétele is. Végül, valószínőleg tervezési hiba, hogy az output indikátorok esetében az útépítéssel és fejlesztéssel érintett települések összlakosságszámának és a fejlesztett viszonylatok átlagos napi forgalmának célértéke megegyezik egymással (300 ezer – 400 ezer mindkettı). A 2.2. Városi területek rehabilitációja intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: a helyi önkormányzatok innovatív település-rehabilitációs akcióinak ösztönzése (új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévı funkciók megerısítése romló állapotú, többségében hátrányos helyzető csoportok által lakott városi területeken, leromlott városi területek megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat; barnamezıs területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk elımozdítása, valamint a zöldmezıs beruházások területigényének csökkentése érdekében; valamint innovatív városrehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése szerte az országban). Ezen célok mérése érdekében kezdetben két–két output és eredményindikátort tartalmazott, melyek a támogatott rehabilitált városi területek számát és nagyságát, valamint a rehabilitált területen felújított/új lakások, illetve a letelepült szervezetek számát vette górcsı alá. (2. melléklet). A 2006-os dokumentum jelen intézkedéshez kapcsolódó output mutatói megduplázódtak, aminek oka, hogy különválasztásra kerültek a rehabilitált városi területek és a barnamezıs területek. Mind a rehabilitált területek száma, mind pedig a nagysága megfelelı output indikátor, a projektek által biztosított adatok alapján könnyen elıállítható mutatók. 65

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 9. táblázat A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése intézkedéseinek indikátorai Az intézkedés

2.1. Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása

2.2. Városi területek rehabilitációja

2.3. Óvodai és alapfokú nevelésioktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

Indikátor típusa

Az indikátor elnevezése

eredmény

Az elérési idık változása a támogatott területeken

output

Utak építésével vagy felújításával közvetlenül érintett települések összlakossága

output

A fejlesztett viszonylatok átlagos napi forgalma

output

A megépített vagy felújított négy- és ötszámjegyő állami vagy az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati utak hossza

output

Az ipari területekhez vagy turisztikai vonzerıkhöz vezetı megépített vagy felújított utak hossza

output

A támogatott tömegközlekedési projektek száma

eredmény

A rehabilitált városi terület lakossága

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

output

A rehabilitált városi területek nagysága

output

A rehabilitált barnamezıs területek nagysága

output

A rehabilitált városi területek száma

output

A rehabilitált barnamezıs területek száma

eredmény

A támogatott óvodai intézmények ellátottainak száma

eredmény

A támogatott alapfokú nevelési-oktatási intézmények tanulóinak száma

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

output

A támogatott óvodai és alapfokú nevelési- oktatási intézmények száma a hátrányos helyzető térségekben és településeken

output

A támogatott óvodai intézmények száma

output

A támogatott alapfokú nevelési-oktatási intézmények száma

Forrás: ROP Programkiegészítı Dokumentum, 2006.

Az output indikátorok mellett összesen három eredményindikátor tartozik az intézkedéshez. Ezek közül az elsı a rehabilitált városi terület lakosságának száma, amely meghatározása nagy valószínőséggel nem a legegyszerőbb feladat, mindazonáltal alkalmas az intézkedés megvalósításának értékelésére. Sajnálatos módon a rehabilitált barnamezıs területekre vonatkozó eredményindikátor, ami 2003–2004-ben még részben szerepelt az indikátorok között eltőnt (letelepült vállalkozások száma, szolgáltatást nyújtó szervezetek száma). Így a rehabilitáció gazdasági eredményeirıl a monitoring rendszer már intézkedés szinten sem rendelkezik igazán információkkal. Ugyanakkor – hasonlóan az 1. prioritás intézkedéseihez – a 2.2. intézkedésnél is megjelent két olyan indikátor, amely nem igazán van összhangban annak célkitőzéseivel: a támogatás hatására létrejött munkahelyek száma, valamint azoknak a 4 legfejletlenebb régióra esı száma. Mivel e két indikátorhoz szükséges adatok forrása az Irányító Ható-

66

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére ság, az új munkahelyek csak a rehabilitáció során közvetlenül létrejött munkahelyeket jelentheti, nem pedig az annak hatására közvetetten beinduló gazdasági élénkülésbıl származót. E két indikátor nem használható a városi területek rehabilitációja során megvalósult folyamatok értékelésére, hiszen az intézkedés célja nem az volt, hogy a rehabilitációs projektekkel teremtsenek új munkahelyeket. Ráadásul nagy valószínőséggel ezek a munkahelyek, ha teremtıdtek is, nem az adott térségben jöttek létre, hanem a projektek megvalósításában résztvevı, legtöbb esetben térségen kívüli vállalkozásoknál. A 2.3. Óvodai és alapfokú nevelési- oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minıségében meglévı különbségeket a hátrányos helyzető kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzető csoportok és a roma származású lakosság aránya. Ezen célok mérése érdekében 2003–2004-ben még csak mindössze egy-egy output és eredményindikátort tartalmazott. Ezek akkor a támogatásban részesült oktatási intézmények, illetve azok tanulóinak számát jelenítették meg a monitoring rendszerben (2. melléklet). A 2006-os dokumentumban már jóval több, három-három output és eredményindikátor található. Az output indikátorok között található a támogatásban részesített alapfokú nevelési-oktatási intézmények száma, a támogatott óvodák száma, valamint ezen két intézménycsoport összevont értéke a hátrányos helyzető térségekben és településeken. Az intézmények számára vonatkozó output indikátorok számítása egyszerő, azok könnyen és jól alkalmazhatók az intézkedés outputjainak mérésére. A ROP területi kiegyenlítésre vonatkozó célkitőzésével összhangban pozitívan értékelhetı a hátrányos helyzető térségekre és településekre vonatkozó indikátor. A három output indikátor mellett ugyancsak három eredményindikátort rendeltek az intézkedéshez. Ezek közül kettı: a támogatott óvodai intézmények ellátottainak száma, és a támogatott alapfokú nevelési-oktatási intézmények tanulóinak száma megfelelı, jól alkalmazható és számítható, összhangban vannak az intézkedés célkitőzéseivel. A két eredményindikátor mellett ismételten találkozunk a támogatás hatására létrejött munkahelyeknek a 4 legfejletlenebb régióra esı számával. Ezzel kapcsolatban megint csak a korábbi véleményünknek tudunk hangot adni, miszerint ez az eredményindikátor nincs összhangban az intézkedés és célkitőzéseivel, és bár inputként szolgálhat a prioritás és program szintő hasonló indikátorokhoz, az intézmények infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódó célkitőzések megvalósításához közvetlenül nem köthetı.

67

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 4.5.3 A 3. A humánerıforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erısítése intézkedés szintő indikátorainak értékelése A 3. prioritás négy egymáshoz is többé kevésbé kapcsolódó humánerıforrás-fejlesztési intézkedést tartalmaz. A 2006. májusi indikátortáblában meghatározott intézkedés szintő indikátorokat a 10. táblázat tartalmazza. Az intézkedések indikátorainak további jellemzıi (periodicitás, adatforrás, alap és célérték) a 2-4. mellékletekben találhatóak. A négy intézkedéshez összesen 31 indikátor lett rendelve, nagyjából fele-fele output és eredményindikátor. A 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: a helyi területi közigazgatás és a területfejlesztés intézményi rendszerének kapacitásépítése különös tekintettel a Strukturális Alapok lehívásához szükséges ismeretekre; és a helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttmőködés elısegítése. Ezen célok mérése érdekében kezdetben két output és egy eredményindikátort tartalmazott, melyek a támogatott képzési projektek számára, és az azokon résztvevık, illetve sikeresen elvégzık számára koncentrált (2. melléklet). A 2006-os dokumentumban output mutatóként a támogatott képzési projektek száma már nem szerepel. Output indikátorként csak a támogatott képzéseken résztvevık száma, eredményindikátorként pedig a képzést sikeresen elvégzık száma segíti az intézkedés megvalósulásának értékelését, mégpedig nagy valószínőséggel a horizontális esélyegyenlıségi prioritáshoz szolgáltatandó inputok érdekében mindjárt mindkét indikátor megháromszorozva. Egyszer az összes résztvevı és végzett száma, egyszer a nık száma mindkét csoportban, egyszer pedig a romák száma mindkét csoportban. Az indikátorok ennek megfelelıen véleményünk szerint csak részben vonatkoznak az intézkedés célkitőzéséhez, sokkal inkább szolgálják a horizontális prioritáshoz szükséges adatszolgáltatás célját. A támogatott projektek beszámolóiból az indikátorok könnyen és egyszerően kiszámíthatóak, azok alkalmasak a folyamatok értékelésére. Egyedül a roma származású résztvevık, illetve végzettek számára vonatkozó mutatókkal akad probléma, amit már a 3. prioritás prioritás szintő indikátorai kapcsán is megfogalmaztunk. Magyarországon a faji hovatartozással kapcsolatos információk győjtése, nyilvántartása jogszabályellenes, aminek következtében ezen mutatók számítása nem lehetséges, vagy pedig csak nem hiteles adatforrásokon alapulva, becsülni lehetséges.

68

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 10. táblázat A humánerıforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erısítése intézkedéseinek indikátorai Az intézkedés

3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése

3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

3.3. Felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése

3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása

Indikátor típusa

Az indikátor elnevezése

eredmény

A képzést sikeresen befejezettek száma

eredmény

A nık száma a képzést sikeresen befejezetteken belül

eredmény

A roma származásúak száma a képzést sikeresen befejezetteken belül

output

Képzettek, résztvevık száma

output

A képzett, résztvevı nık száma

output

A képzett, résztvevı roma származásúak száma

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

A projekt zárása után a pályázó non-profit szervezetnél továbbfoglalkoztatottak száma

output

A helyi/térségi(regionális) foglalkoztatási stratégiák, paktumok száma

output

A projekt keretében szervezett rendezvényeken, képzéseken résztvevık száma

output

A projekt keretében szervezett rendezvényeken, képzéseken résztvevı nık száma

output

A projektbe bevont célcsoportba tartozó foglalkoztatott roma származásúak száma

output

A projektbe bevont célcsoportba tartozó foglalkoztatott nık száma

output

A szociális gazdaságban támogatott foglalkoztatási projektek száma

eredmény

A támogatott projektek segítségével elhelyezkedık száma

eredmény

A támogatott projektek segítségével elhelyezkedı nık száma

output

Támogatott projektek száma

output

A támogatott projektek által megvalósuló tevékenységben résztvevık száma

output

A támogatott projektek által megvalósuló tevékenységben résztvevı nık száma

eredmény

A képzést sikeresen befejezettek száma

eredmény

A képzést sikeresen befejezı nık száma

eredmény

A képzést sikeresen befejezı roma származásúak száma

eredmény

Az új tananyagok alapján akkreditált képzési programok száma

output

A képzési programokban részesülık száma

output

A képzési programokban részesülı nık száma

output

A képzési programokban részesülı roma származásúak száma

output

A képzési programokban részesülı kis- és középvállalkozásokból jöttek száma

output

A képzési programokban részesülı önfoglalkoztatottak száma

output

A projekt keretében készült felmérések száma

output

A projekt keretében elkészített tananyagok száma

Forrás: ROP Kiegészítı dokumentum, 2006.

69

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére A 3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: a foglalkoztatást elısegítı helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák, paktumok kialakítása; valamint az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci re-integrációjának elısegítése új munkahelyek teremtésével a harmadik szektorban (szociális gazdaság). Ezen célok mérése érdekében kezdetben két output és egy eredményindikátort tartalmazott, melyek a foglalkoztatási stratégiák számára, és a foglalkoztatási projektek számára, illetve a foglalkoztatottak számára fókuszált (2. melléklet). A 2006-os dokumentumban a 3.2. intézkedés indikátorlistája jelentıs mértékben kibıvült a korábbihoz képest, az már összesen kilenc indikátort nevesít ezen intézkedés értékeléséhez kapcsolódóan. Így megtalálható a hat output indikátor között a szociális gazdaságban támogatott foglalkoztatási projektek száma, amely könnyen számítható és a célkitőzésekkel összhangban lévı mutató, alkalmas az outputok mérésére. Ugyancsak szerepel a helyi/térségi(regionális) foglalkoztatási stratégiák, paktumok száma, mely feltehetıen az intézkedés támogatásával kialakított stratégiákra és paktumokra vonatkozik. Ez a mutató szintén könnyen számítható, és összhangban van az intézkedés célkitőzéseivel, alkalmas annak megvalósításának nyomon követésére. Az output mutatók között szerepel még az intézkedés támogatásával megvalósult projektek rendezvényein résztvevık összlétszáma, illetve az elızı intézkedéshez hasonlóan a résztvevı nık száma. Ezek a mutatók szintén könnyen elıállíthatóak a projektbeszámolókból, ugyanakkor utóbbira szintén érvényes a korábbi intézkedésnél tett megjegyzés, miszerint az intézkedéshez csak kevésbé kapcsolódik, inkább a horizontális prioritáshoz. Ugyanez mondható el a további két output indikátorról, a támogatott projektekbe bevont célcsoportokba tartozó foglalkoztatott nık és romák számáról, azzal a különbséggel, hogy utóbbi két mutató az elnevezés alapján számunkra értelmezhetetlen, nem igazán tudni, hogy hogyan, milyen adatokból kell elıállítani. A 3.2. intézkedés eredménymutatói a már olya sokszor szereplı létrehozott új munkahelyek száma, illetve azoknak a 4 legfejletlenebb régióban található száma, valamint még egy foglalkozatáshoz kapcsolódó indikátor projekt zárását követıen a pályázónál továbbfoglalkoztatottak száma. Az eddigi intézkedések közül talán ezen intézkedés esetében van a legnagyobb létjogosultsága az említett és korábban többször kritizált foglalkoztatási indikátoroknak, hiszen a 3.2. intézkedés célkitőzéseivel ez esetben teljes mértékben összhangban vannak. Számításukkal kapcsolatban ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet a projektek során ténylegesen új munkahely teremtésnek számító esetek pontos definiálásához, hiszen csak így lehet a projekt beszámolók alapján az indikátorokat kiszámítani.

70

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére A 3.3. Felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: A munka világa és a felsıoktatási intézmények közötti kapcsolatok erısítése a magasan képzett fiatal diplomások a régiókban való megtartása érdekében. Ezen célok mérése érdekében kezdetben két output és egy eredményindikátort tartalmazott, melyek a támogatott projektek számára, az együttmőködések számára, illetve támogatásban részesülı hallgatók számára fókuszált (2. melléklet). A 2006-os dokumentumban output mutatóként ezek közül továbbra is megtalálható a támogatott projektek száma, illetve új indikátorként a támogatott projektek által megvalósított tevékenységben résztvevık összlétszáma valamint a nık száma. Ezen output indikátorok összhangban vannak az intézkedés célkitőzésével, a projektek beszámolóiból könnyen számíthatóak, alkalmasak az outputok értékelésére. Az intézkedés eredményindikátorai ugyancsak teljes mértékben megfelelnek az intézkedés során elért eredmények nyomon követése követelményének, hisz a támogatott projektek segítségével elhelyezkedık száma, illetve közülük a nık száma képezi az eredményindikátorokat. Ezen mutatók elıállítása egyszerő, a projekt beszámolókból a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A 3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása intézkedés célkitőzése a ROP Program Dokumentum szerint: megfelelı szakmai ismeretekkel rendelkezı munkaerı biztosítása a szakemberhiánnyal küzdı kulcsfontosságú ágazatokban; a turisztikai vállalkozások sikeres mőködésének elısegítése humán kapacitásaik fejlesztésével. Ezen célok mérése érdekében kezdetben három output és egy eredményindikátort tartalmazott, melyek a támogatott képzési programok, valamint az abban résztvevık számára, valamint az azt befejezettek számára irányult (2. melléklet). A 2006-os dokumentumban a 3.4. intézkedés indikátorlistája jelentıs mértékben kibıvült a korábbihoz képest, összesen 11 indikátort határozott meg, melyek közül hét output, négy pedig eredményindikátor. Tekintve a többi intézkedéshez kapcsolódó indikátorok számát, illetve ezen indikátorok tartalmát, talán egy kicsit túlzásnak tőnik ennyi aprólékos mutató alkalmazása egyetlen intézkedés értékeléséhez. A 2006-os dokumentumban output mutatóként szerepel a támogatott projekt keretében készült felmérések, valamint tananyagok száma. Az hogy mi minısül önálló felmérésnek viszonylag szubjektív döntés eredménye lehet, míg a kész tananyagok megléte sokkal objektívebben értékelhetık. Úgy gondoljuk, hogy a két mutató közül utóbbinak az alkalmazása tökéletesen elegendı lenne. Annak számítsa egyszerő, és összhangban van az intézkedés célkitőzéseivel. A támogatott projektek keretében elkészülı outputok mellett további öt output indikátor tartozik a 3.4. intézkedéshez, melyek mindegyike a képzési programokon résztvevı számához kapcsolódik, csak más-más társadalmi csoportokra vonatkozik. Így a képzési prog71

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére ramokban részesülık összlétszáma mellett külön indikátorok kerültek meghatározásra a nık, a romák, a kis- és középvállalkozásoknál dolgozók és az önfoglalkoztatók számára. Bár a roma származásúak számához kapcsolódó mutató elıállítását – a korábban már többször említett jogi problémák miatt – kivéve valamennyi indikátor számítása egyszerő a projekt beszámolók alapján, az intézkedés megvalósításának értékeléséhez talán kicsit túlságosan sok output indikátor található ezen intézkedésnél. Az intézkedés eredményindikátorai között is két típus fedezhetı fel, melyek szorosan kapcsolódnak az output indikátorokhoz. Egyfelıl az új tananyagok alapján akkreditált képzési programok száma, másfelıl pedig a képzéseket sikeresen elvégzık száma, a már korábbról ismert bontásban, tehát összlétszám, nık száma, illetve roma származásúak száma. Hasonlóan az output indikátorokhoz a roma származásúak számát firtató indikátorok kivételévek valamennyi könnyen számítható a rendelkezésre álló adatokból és kapcsolódik az intézkedés célkitőzésrendszeréhez, tehát alkalmas annak monitoringozásához.

72

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

5. ROP TESZT – INDIKÁTOROK A GYAKORLATBAN 5.1. Az empirikus vizsgálat célja - problémák és kutatási kérdések 5.1.1 Döntéshozói probléma és feladat-meghatározás ROP indikátor rendszerével szemben alapvetı elvárás, hogy megbízható, valós és aktuális képet nyújtson a program elırehaladásáról, egyben segítse a programmenedzsmentet döntései megalapozásában, képet adva számukra a Regionális Operatív Programokban meghatározott célok elérésérıl. Az indikátor rendszer értékelésének ki kell terjednie szerkezetének, felépítésének elemzésére, az egyes indikátorok megfelelıségének és konzisztenciájának vizsgálatára.

A projekt szintő indikátorok empirikus vizsgálatának feladata: − Indikátorok elérhetıségének és megbízhatóságának értékelése: a végsı kedvezményezett, mint adatszolgáltató képes-e a meghatározott indikátorok értékeinek meghatározására. A tervezett értékeket a rendelkezésére álló információk alapján megfelelıen képese alátámasztani. − Indikátorkészlet vertikumának vizsgálata: a komponensenként meghatározott indikátorok elégséges információt nyújtanak-e a projekt elırehaladásának megítéléséhez. − Indikátorok relevanciájának vizsgálata: a rendelkezésre álló indikátorok által nyújtott információk alapján lehetséges-e megalapozott következtetések levonása az intervenciós logika különbözı szintjein.

Az értékelés tapasztalatai alapján a vizsgálat másik feladata az indikátorrendszerre vonatkozó módszertani észrevételek és javaslatok megtétele és az elvárható indikátorok körének pontosítása, finomítása a projektmenedzserek véleménye alapján is.

5.1.2 Kutatási célok A vizsgálat elızetesen definiált célja az volt, hogy intézkedésenként bemutassa és összehasonlítsa a ROP projektjeinek strukturált interjúkkal történı elemzése alapján: − az indikátorok megválasztásának módját,

73

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére − a hatások tényleges mérésének technikáját és paramétereit, − a kidolgozók és a megvalósítók tényleges mérési aktivitását, − az elfogadás vagy az elutasítás során szerzett tapasztalatokat. Az elérhetıség, megbízhatóság, összetétel és relevancia minél pontosabb projekt szintő feltárása érdekében a kutatás kapcsán az alábbi konkrét kérdések fogalmazódtak meg:

Összetétel: - Milyen output- és eredményindikátorokkal mérhetık az egyes intézkedések projektjei? Megbízhatóság: - Milyen elvek alapján, és milyen gyakorlatot követve állt össze a projektértékelı indikátorrendszer? Mennyire volt önálló, vagy éppen irányított a folyamat? Mi a véleménye a pályázónak a módszerrıl? Elérhetıség: - Okoz-e valamiféle nehézséget az indikátorkészletekben meghatározott információ összegyőjtése? Kiktıl győjtött adatot/információt az indikátorokhoz? Milyen forrásból és milyen módszerrel végzik az adatszolgáltatást. - Az értékelés céljából kialakított indikátorkészleten kívül mérték-e más módon a program eredményeit, sikerességét? Relevancia: - Mennyire tartják jónak, illetve a teljesítmény méréséhez alkalmazhatónak az indikátorokat, eredménymutatókat? A mutatók mennyire fedik le a program által elérni kívánt célokat? - Milyen adatokat kellene tartalmazni egy ideális indikátorkészletnek, ami alkalmas lenne arra, hogy a lehetıségek szerint a legjobban tudja mérni a program eredményességét?

Kiegészítı kérdések: - Milyen konkrét, mérhetı terület/településfejlesztı hatása van/lesz a projektnek? - Milyen volt a közremőködı szervvel történı együttmőködés a projekttel kapcsolatos általános és technikai kérdésekben, illetve az indikátorok kapcsán?

74

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére A projekt szintő felmérés mellett készült intézkedésenként egy-egy interjú a VÁTI programmenedzsereivel is (lásd módszertani rész), amelyek segítségével a problémakör fenti alapkérdéseit kiegészítı, elmélyítı és esetlegesen meg is magyarázó aspektusait kerestük.

Intézkedés szintő kérdések: − Általában milyen mutatókkal, mérıszámokkal értékelik az intézkedés projektjeit? − Mennyire tartják jónak, illetve a teljesítmény méréséhez alkalmazhatónak az indikátorokat? A mutatók mennyire fedik le az intézkedés által elérni kívánt célokat? − Képes-e a jelenlegi indikátorkészlet arra, hogy az intézkedés egyedi sajátosságait (megvalósítás környezete, támogatás nagysága, részt vevı intézmények/szervezetek jellege) figyelembe vegye, vagy túlzottan univerzálisnak tekinthetı? − Okoz-e valamiféle nehézséget az indikátorkészletekben meghatározott információ öszszegyőjtése? Mennyire voltak együttmőködık a projektvégrehajtók az adatszolgáltatás során? − Véleménye szerint milyen adatokat kellene tartalmazni egy ideális indikátorkészletnek, ami alkalmas lenne arra, hogy a lehetıségek szerint a legjobban tudja mérni az intézkedés eredményességét?

Program szintő jellemzık: − Az intézkedés Ön által menedzselt projektjei mennyire valósítják meg a programcélokat, prioritásokat? Hol lát hiányosságokat, vagy elmaradást az eredeti céloktól? − Hogyan történik a specifikus projektindikátorok szintetizálása? Lehetséges ezekbıl intézkedés vagy program szintő output és eredményességi mutatókat képezni? Ki készíti ezeket?

5.2. Módszertan A pontos feladat-meghatározás, a kutatási kérdések jellege (átfogó, heterogén és nehezen sematizálható vélemények), valamint a rendelkezésre álló idıtáv függvényében a strukturált személyes interjú alkalmazása volt indokolt a vizsgálat során. A több mint ötszáz projektbıl negyvenkilencet kerestünk fel, és a projektmenedzserrel készítettünk interjút. A kiválasztás során az intézkedésenkénti elemzés és összehasonlítás érdekében arra törekedtünk, hogy minden régióból mind a hét intézkedéshez rendelhetı legyen egy megkeresés. Ezzel párhuzamo-

75

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére san a VÁTI programmenedzsereit is megkerestük, összesen hét kiegészítı interjúban egy–egy intézkedés szintjén mondták el a közremőködıi tapasztalataikat.1

Az eredeti elképzelés alapján a projektek területi megoszlását is figyelembe kellett volna venni. A támogatott projektek területi megoszlása nagyon egyenlıtlen. Hasonló a helyzet az egyes intézkedési típusok esetében is (11-14. táblázat). A tervezett interjúk elemszáma viszont nem elegendı semmilyen reprezentativitásra alapozott általánosításhoz vagy éppen területi összehasonlításhoz. Amennyiben követnénk a teljes projektlista arányait bizonyos fejlesztési típusoknál csak 3–4, míg máshol akár 10–12 interjút is kellene készíteni. 11. táblázat A támogatott projektek száma és aránya régiónként Régió Gyakoriság Közép-Magyarország 44 Közép-Dunántúl 39 Nyugat-Dunántúl 41 Dél-Dunántúl 92 Észak-Magyarország 116 Észak-Alföld 112 Dél-Alföld 86 Összesen 530 Forrás: ROP pályázati lista 2007.03.31. elektronikus adatbázis - Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

% 8,3 7,4 7,7 17,4 21,9 21,1 16,2 100,0

12. táblázat A támogatási összegek területi eloszlásának jellemzıi Átlagos támogatási Összes támogatás (milRégió Db összeg (millió Ft) lió Ft) Megoszlás Közép-Magyarország 44 176,7 7,777,1 7,3% Közép-Dunántúl 39 222,3 8,669,1 8,2% Nyugat-Dunántúl 41 178,5 7,317,2 6,9% Dél-Dunántúl 92 184,1 16,938,8 16,0% Észak-Magyarország 116 201,1 23,316,4 22,0% Észak-Alföld 112 216,1 24,192,4 22,8% Dél-Alföld 86 206,1 17,719,9 16,7% Összesen 530 199,9 105,930,8 100,0% Forrás: ROP pályázati lista 2007.03.31. elektronikus adatbázis - Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

13. táblázat A támogatott projektek száma és aránya intézkedésenként Intézkedés Típusa Gyakoriság 1.1 Turisztikai vonzerık fejlesztése 47 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása 91 2.1 Hátrányos helyzető régiók elérhetıségének javítása 83 2.2 Városi területek rehabilitációja 36 2.3 Óvodai és alapfokú okt. int infrastrukturális fejlesztése 125 3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések 86 3.3 Felsıoktatás - együttmőködés 62 Összesen 530 Forrás: ROP pályázati lista 2007.03.31. elektronikus adatbázis - Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

1

Az interjúk gépelt- és hanganyaga a DVD mellékleten található meg.

76

% 8,9 17,2 15,7 6,8 23,6 16,2 11,7 100,0

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 14. táblázat A támogatási összegek intézkedésenkénti eloszlásának jellemzıi Intézkedés típusa 1.1 Turisztikai vonzerık fejlesztése 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása 2.1 Hátrányos helyzető régiók elérhetıségének javítása 2.2 Városi területek rehabilitációja 2.3 Óvodai és alapfokú okt. int infrastrukturális fejlesztése 3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések 3.3 Felsıoktatás - együttmőködés

Átlagos összeg (millió Ft)

Db

Összes támogatás (millió Ft)

Megoszlás

47 91

459,7 96,9

21,604,2 8,824,6

20,4% 8,3%

83

315,6

26,199,2

24,7%

36

677,8

24,400,7

23,0%

125

131,1

16,384,4

15,5%

86 62

66,4 45,3

5,707,2 2,810,5

5,4% 2,7%

Összesen 530 199,9 105,930,8 Forrás: ROP pályázati lista 2007.03.31. elektronikus adatbázis - Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

100,0%

A kutatási modul elsıleges célja ezzel szemben pontosan az indikátorok tesztelése, mégpedig intézkedésenkénti összehasonlítás mellett. Ezért volt célszerő inkább azonos számú interjút készíteni mind a hét fejlesztési területen figyelmen kívül hagyva a területi és intézkedésenkénti valós arányokat. Ez kellı információtömeget jelentett. Biztosította a hét fejlesztési terület indikátorkészletének egyenkénti mérését és értékelését, valamint összehasonlítását. Így viszont már csak egyetlen leválogatási lehetıség maradt – mindegyik régióból, típusonként egy–egy projektet választottunk ki véletlenszerően (7 x 7 = 49db). Amennyiben a támogatási összegeket is bevonjuk a leválogatásba (mondjuk 3 összegkategóriával), akkor összesen már majdnem 150 különbözı típusú projektrıl van szó. Mindhárom mintavételi kritériumnak csak egy kérdıíves vizsgálatban lehetne egyszerre eleget tenni, így az elsıdleges kutatási célt szem elıtt tartva mindegyik fejlesztési területen kellıen nagyszámú interjú készítése mellett döntöttünk. Az azonos fejlesztési területen belüli projektek kiválogatásánál figyelembe vettük a támogatási összegek eltérését: kis, közepes és nagy volumenő projekteket vizsgáltunk.2

5.3. A vizsgálat felépítése és elemzési logikája A feladat-meghatározás összetettségébıl fakadóan különösen fontos tisztázni az indikátorrendszer fejlesztéséhez kapcsolódó projekt szintő gyakorlati tapasztalatok elemzésének logikáját (3. ábra). Az empirikus vizsgálat gerincét a 49 projektmenedzser véleményének feldolgozása jelenti (projekt szint). Emellett intézkedés szintő kérdésekkel is foglalkozunk annak

2

A megkérdezett kedvezményezettek listája és mindkét interjúvázlat a Mellékletben található.

77

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére érdekében, hogy a közremőködı szerv oldaláról is megismerhetıvé váljanak a gyakorlati tapasztalatok. Elıször ismertetjük a megkérdezett projekteket (minta), azok típusait, céljait és vélt/remélt hatásait. A tervezési és végrehajtási igények szempontjából az munka legfontosabb részét az indikátorokkal kapcsolatos részletes elemzés adja, amely négy nagyobb részterületre bomlik a megadott feladat-meghatározás kritériumrendszerét követve, mintegy arra válaszolva. Különálló kutatási témának tekinthetı a közremőködı szerv szerepével és feladatellátásával összefüggı vélemények rendszerezése a projekt egésze és az indikátorrendszer kialakítása szempontjából. A kis számú interjú ellenére ugyan korlátozottabb érvénnyel, de foglalkozni kell az egyes intézkedések menedzselésében érintett VÁTI szakembereinek (intézkedési szint) véleményével is az intézkedés indikátorkészletét illetıen, az adatgyőjtési és adatszolgáltatási gyakorlat kapcsán. Ezen az elemzési szinten különösen fontos az általuk menedzselt számos projektbıl felépülı tapasztalatukra alapozott kritikai és fejlesztési javaslatok rendszerezése és az indikátorok utóéletének nyomon követése, amely kiegészítı jellegő információkat nyújt a Regionális Operatív Program monitoring rendszerének áttekintésével foglalkozó elemzéshez is. Mint látható eltérı elemzési módszert használunk az egyes komponenseknél. A módszertani részben ismertetett érvek miatt elsıdlegesen az intézkedésenkénti összevetést illetve az infrastrukturális és képzési/szolgáltatási típusok alapján szétváló két nagy intézkedéscsokor különbségeinek kimutatását tartjuk fontosnak. Területi alapon csak egy esetben térünk ki a részletekre. A másik elemzési tartományt az output és eredményindikátorok megkülönböztetése jelenti.

78

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 3. ábra Vizsgálati logika és a program szintő indikátorelemzés szerkezete Projekt szint (49db interjú a projektmenedzserekkel)

Elemzési mód

1. Projektismertetı - a kiválasztott projektek jellemzıi - a projektek fejlesztı hatása

Intézkedésenkénti leírás és összehasonlítás

2. Indikátorok a gyakorlatban - indikátortáblák összetétele és tartalma - az összeállítás elve és módszertana - adatgyőjtési és adatszolgáltatási tapasztalatok, alternatív mérési formák - indikátorok alkalmassága és kritikája

ERFA és ESZA jellegő projektek különbsége Output és eredményindikátorok

3. Együttmőködés a közremőködı szervvel - általános vélemény - az indikátorok kialakítása és használata során történı együttmőködés jellemzése

Intézkedésenkénti és régiónkénti leírás és összehasonlítás

Következtetések és javaslatok Alapvetı problémák Eltérések Javaslatok az indikátorok kialakítására és tartalmára

Intézkedési szint (7db interjú a VÁTI programmenedzsereivel)

4. Programmenedzserek tapasztalatai

Elemzési mód

- indikátorkészlet minısítése (alkalmazhatóság, hatókör, egyediség és általánosság) Összesített - adatgyőjtési és adatszolgáltatási jellemzık

- programprioritások megvalósulásának mértéke

- az indikátorok „utóélete” (aggregálás)

- az ideális indikátortábla (összetétel és tartalom)

79

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 5.4. A projektek bemutatása és várható terület- és településfejlesztı hatásuk A felmérés módszertanából következıen hangsúlyt kell helyezni arra, hogy tisztázzuk az interjúk hátterét és a projektek általános jellemzıit, mivel az indikátorkészlettel kapcsolatos vélemények ennek a két elemnek a függvényében értelmezhetık csupán. A kérdıíves vizsgálattal szemben itt nem biztosítható a reprezentativitás. Ezt ellensúlyozandó a lehetı legnagyobb heterogenitásra törekedtünk a mintaprojektek kiválogatásánál mind tartalmilag, mind a támogatási összeg volumene szerint (5. melléklet).3 A másik kevésbé tényszerő (szubjektív véleményként felfogható) háttér-információnak a várható terület- és településfejlesztı hatásokat tekintjük. Különösen fontosnak tartjuk, hogy nagyobb figyelmet kellene szentelni egy fejlesztési projekt adott térségre (településre, kistérségre, vagy akár egy egész régióra) gyakorolt hatására konkrét mérıszámok segítségével.

5.4.1 A vizsgálatba bevont projektek rövid jellemzése A projektlistán látható, hogy mindegyik intézkedésnél egyszerre szerepelnek nagy volumenő és kisebb összegő fejlesztési projektek. Ez tudatos döntés eredménye annak érdekében, hogy az azonos funkciójú pályázatok esetében is láthatóvá váljanak a támogatási összegtıl esetlegesen függı monitoring elemek. Egy–egy intézkedésen belül akár száz vagy több száz millió forint is lehet az eltérés. A másik lehetséges rendezıelv a projekt hossza. Az indikátorkészlet kialakításának és használhatóságának gyakorlati tapasztalatait mérve olyan projekteket kerestünk meg amelyek vagy lezárultak, vagy lezárás közeli állapotban vannak.4 Jelentıs különbségek vannak a projektek hosszában, a pár hónapostól a három évig terjedıen. Ráadásul intézkedésenként sem figyelhetı meg egy egységes idıtáv, a fejlesztési irányon belül is nagy eltérések jellemzıek. Az idıtáv azért lényeges, mert hatással van az indikátorok tervezésére, a célértékek „belövésére” és a kalkulált vagy nem várt módosítások elıfordulására is. Ebben az értelemben a minta kellıen sokoldalú. Tartalmi szempontból szintén nagyon sokszínően tudtuk mérni az indikátorokkal kapcsolatos észrevételeket. A turisztikai vonzerık fejlesztése (1.1) esetében közel egymilliárdos, komplex, térségi ökoturisztikai, bemutatási infrastruktúra fejlesztési projekt, vagy kisebb volumenő kerékpárút építési, illetve tájmegismerési program szolgáltatja az elemzési keretet. A turisztikai fogadóképesség (1.2) alapvetıen egységesebb összetételő (hotel, szálloda és panzió

3 4

A részletes projektlista az elektronikus mellékletben található meg. Néhány csúszás kivételével sikerült ezt a kritériumot tartani.

80

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére építés, felújítás, bıvítés), de itt is komoly mennyiségi különbségek figyelhetık meg. Ennél az intézkedésnél a beruházás típusa lehet differenciáló eleme, hiszen nem mindegy hogy építkezésrıl vagy felújításról van szó a mérhetıség szempontjából. A hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetısége intézkedés (2.1) fıként összekötı utak építését vagy felújítását megcélzó programokból áll. Ezektıl eltérı problémákra világíthat rá a kapacitásnövelés vagy a forgalomirányítás fejlesztésének a kérdése. A városi területek rehabilitációja (2.2) komoly támogatási összegeket és komplex indikátortáblákat igénylı belváros rehabilitációt, ökorehabilitációt, fıtérprogramot, közterület rehabilitálást is jelenthet, de mint látható barnamezıs területek vagy éppen korábbi ipari hasznosítású raktárterület megújításáról is képet alkothatunk az interjúk alapján. Az oktatási, nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése (2.3) intézkedés esetében nagyjából azonos logikával találkozhatunk. Az elsıdleges megkülönböztetı elem az intézmény mérete és a fejlesztés volumene, amely kétszázmilliótól negyvenmillió forintig terjed a mintában, tehát kellı alapot ad arra, hogy egyszerre ismerjük meg egy a nagyvárosi általános iskola tanulási környezetének fejlesztése és egy kistelepülés óvodájának megteremtése kapcsán megszerzett gyakorlati tapasztalatokat, a kedvezı vagy éppen kedvezıtlen véleményeket. A 3.2 és 3.3 intézkedések egy különálló „történetet” alkotnak céljuk, támogatási összegük és hosszabb futamidejük miatt. A foglakoztatási és képzési projektek szociális szolgáltató hálózat, képzéssel kombinált foglalkoztatási program létrehozása, a nık és megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élık munkaerı-piaci integrációja céljából vágtak bele a ROP pályázat elkészítésébe. A felsıoktatási intézmények pályázatai pedig olyan új utak felé mutatnak, amelyek nagyrészt ma még ismeretlenek, járatlanok és ezért nehezen tervezhetık: pl. hallgatók média-kommunikációs gyakorlati képzése, közösségi tanulás, önkéntes munka, hallgatók bekapcsolása a helyi (regionális) gazdasági életbe gyakorlati tapasztalatszerzés és a késıbbi elhelyezkedés szempontjából, illetve karrier irodák, életpálya tanácsadók létesítése. Ezek az intézkedések szociális és humán tartalmuk miatt alapvetıen eltérnek a korábbi infrastrukturális projektektıl, így várhatóan az indikátorokkal kapcsolatos tapasztalatok is mások lesznek.

5.4.2 A projektek várható terület és településfejlesztı hatása Az interjúk során vizsgáltuk, hogy az egyes projekteknek milyen fejlesztı hatása van, illetve lehet a projekt befejezése után a menedzserek és projektgazdák véleménye szerint. Az

81

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére egyes intézkedéseket vizsgálva megállapítottuk, hogy melyek azok a fejlesztési hatások, amelyek az adott településen, illetve területen (kistérség, megye, régió) megjelennek. A legfontosabb következtetésünk az, hogy az interjúalanyok mindegyike fogalmazott meg fejlesztési hatást, noha nagy részük csak közvetett volt, illetve sokan említettek nem számszerősíthetı elemeket is. Ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy a megvalósult projektek utóéletét közvetlenül nem követik, a befolyás sok esetben nem konkrét mérések alapján kerültek megfogalmazásra. Ez indokolttá teszi a fejlesztési projektek komplex területfejlesztési hatásának átgondolását, módszertani hátterének kidolgozását és minél pontosabb mérését. Így a projektgazdák egy ilyen kérdéskörnél sokkal pontosabb és megbízhatóbb összegzést tudnának adni.

A) Turizmus

A turisztikai jellegő projektek (1.1 és 1.2 intézkedések) menedzserei legfıbb hatásként a vendégek, a vendégéjszakák számának növekedését, illetve az adott település, terület nagyobb ismertségét jelölték meg. Az adott településre fejlesztı hatásként a következık emelhetık ki: − nı a város látogatottsága, − egy nívós szálloda megépítése magával hozza a település többi szállodájának vendégszámának növekedését is, − olyan szolgáltatások is megjelennek a településen, amelyek korábban nem voltak (ez munkahelyteremtı hatás is), − az egyik beruházás lehetıvé tette, hogy a településen télen és nyáron is legyen szállodai kapacitás, így télen is életet tudnak vinni a település életébe, − az új szállodai kapacitások nagyobb teret engednek a gazdasági és társadalmi szereplık találkozásának.

Terület- és településfejlesztı hatások a következık lehetnek ezen az intézkedésen belül: − üzleti/tréning turizmus bıvülése, − kulturális rendezvények számának növekedése, − több lehetıség rendezvények tartására, mely közösségépítı hatású is, − egyéb infrastruktúra fejlıdés, − több lehetıség speciális igények kielégítésére.

82

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére A mérhetıség kérdése: Ennél az intézkedésnél a települési, kistérségi és megyei turisztikai alapmutatók játsszák a fıszerepet. Ebben gondolkodnak a projektgazdák is, és általuk jól mérhetı a város látogatottsága. A város ismertségének növekedése, a szolgáltatások bıvülése, a gazdasági kapcsolatok, együttmőködések növekedése, és a beruházás szállodaipari szinergiahatása viszont nem mérhetı pontosan a jelenlegi statisztikák segítségével de különösen fontos hatásindikátoroknak tekinthetık.

B) Elérhetıség

A települések elérhetıségét javítani célzó projektek (2.1. intézkedés) természetesen az adott területre – így településekre is – fejlesztı hatást gyakorolnak: − a települések szolgáltatásai szélesebb körben elérhetık, − jobb minıségő úton lehet közlekedni, ezáltal a lakosság is mobilabb lehet, − ha egy felújított út közel van az ipari parkhoz, növelheti a betelepülı cégek számát, ezáltal munkahelyteremtı hatású (bár az egyik interjúalany nem hisz abban, hogy ekkora hatása lehet egy útfelújításnak), − javul a települések összeköttetése, rövidebb lesz a menetidı (az egyik interjúalany kiemelte, hogy figyelni kellene az utak felújításának sorrendjére is, mert annak nem sok értelme van, hogy felújítanak egy mellékutat, a fıutat meg nem, így a jármőforgalom erısödik a mellékúton, ami rövid idı alatt tönkre megy és lehet elölrıl kezdeni a beruházást), − a jobb megközelíthetıség újabb beruházások megindulását indukálhatja. A mérhetıség kérdése: a megfogalmazott vélemények alapján jól látható, hogy a projekt eredményeként nem a lakosságszám növekedése, vagy az útminıség érdekli a projektgazdákat, hanem a térbeli mozgás gyorsasága, irányváltozása, a helyi gazdaság dinamizálódása, új beruházások megjelenése a térségben, illetve a település szolgáltatási körének szélesebb körő elérhetısége, amely elıbb-utóbb számszerősíthetı eredményekben jelentkezik. Az ehhez rendelhetı statisztikák száma minimális, de a menetidıkkel, a gépkocsi ellátottság változásával, valamint a szolgáltatási kör összetételének és volumenének növekedésével középtávon prognosztizálhatók a hatások.

83

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére C) Városrehabilitáció

A városi rehabilitációt célul kitőzı projektek (2.2 intézkedés) hatásai egyaránt érintik az adott várost és környezetét is. A fejlesztı hatások az elızı intézkedésekkel közel azonosak, mind a turizmusra, mind pedig az adott település jobb elérhetıségére és a szolgáltatások hatékonyabb igénybevételére kihatnak. Kiemelendı a közösségfejlesztı hatás, mely ezen projektek esetében többször említésre került, mint a korábbi intézkedések esetében. Szintén hatásként említhetı a beruházások újabb ötleteket, projekteket generáló eredménye. A mérhetıség kérdése: a korábbi pontoknál megfogalmazott tételeket nem ismételjük meg. Arra azonban felhívnánk a figyelmet, hogy ebben az esetben is milyen komoly eltérés figyelhetı meg az eredeti eredményindikátoroktól, amelyek a terület nagyságát, ingatlan állományának infrastrukturális változását, az érintett lakosság méretét, és az újonnan létrejött munkahelyek számát mérik. A közösségfejlesztı hatás új dimenziója pedig a jelenlegi felmérési szisztémában csak egy önálló primer kutatás révén mérhetı.

D) Oktatási intézmények fejlesztése

Az óvodai és alapfokú oktatásban megvalósuló projektek (2.3 intézkedés) esetében elsısorban települést érintı fejlesztı hatásokról lehet beszélni, melyek nagy része kihat a környezı településekre is. − esztétikusabb látványt nyújt a felújított épület, vonzóbb lesz a település, − több óvodás/diák lesz az intézményben, akik a település szolgáltatásait igénybe veszik, így nı a település bevétele, − a beruházás által nı az önkormányzat tekintélye, − gyermek- és pedagógusmegtartó hatás érvényesül, − a intézmények egyéb épületei rendezvények helyszínei lehetnek, melynek közösségépítı hatással bírnak, − a modernebb felszerelések jobb kommunikációs lehetıséget jelentenek a világgal. A mérhetıség kérdése: ennél az intézkedésnél figyelhetı meg a legtöbb egybevágás, párhuzamosság az eredetileg alkalmazott infrastrukturális és humán paraméterekkel is jellemezhetı output- és eredményindikátorkészlettel. Ennek oka abban keresendı, hogy a válaszadók

84

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére maguk is fıleg településfejlesztı hatásokat tudtak megfogalmazni a konkrét intézményfejlesztésen túlmenıen.

E) Foglalkoztatás

A foglalkoztatással kapcsolatos projektek (3.2.1 és 3.2.2 intézkedések) fejlesztı hatása elsısorban a munkahelyteremtés, illetve az adott település humánerıforrásának fejlıdése a képzéseken keresztül. További fejlesztı hatások: − projektszemlélet elsajátítása, mely a késıbbiekben sikeres projektek megvalósítását jelentheti, − a képzések során öngerjesztı hatásként olyan gondolatok jelenhetnek meg, amelyek fejlesztıleg hatnak az adott területre, − a település ismertségének növekedése, − a térség szervezeteinek fejlıdéséhez való hozzájárulás, − speciális igények kielégítése. A mérhetıség kérdése: a közvetlen hatások, eredmények mérhetıségén túlmenıen ebben a dimenzióban is elıkerül a település ismertségének (településmarketing) növekedése, új szemléletmódok terjedése, amelyek csak késıbb fognak szárba szökkeni újabb projektek és aktivitások révén, a szervezeti fejlıdés és a specializálódás hosszú távú jótékony hatásán keresztül. Ezekkel a kérdésekkel kvantitatív alapon nem tudunk mit kezdeni saját felmérések nélkül, de mindenképpen fontos kiegészítı elemnek tekinthetık az összkép szempontjából. Mérésére a jövıben nagyobb figyelmet kellene fordítani a munkaerı-piaci fejlesztések során.

F) Felsıoktatás

A felsıoktatás projektjeinek (3.3 intézkedés) középpontjában a munkahelyteremtés és a kapcsolatépítés áll. A felsıoktatási tudás a projektek által nagyobb mértékben jut ki az intézmények falain kívül, így növeli az adott régió, település tudásbázisát, az együttmőködések számát. Összességében elmondható, hogy a ROP projektek legfontosabb fejlesztı hatásai között a munkahelyteremtést, a turizmus fejlıdését és a település pozitívabb megítélését említhetjük. Az intézkedések bemutatása során elıkerülı mérhetıségi kérdés pedig rávilágított arra,

85

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére hogy a hatások nagy része nem egy-egy konkrét projekten keresztül jelentkezik a térségekben. Inkább egymás mellett futó fejlesztések közös eredményeként jelentkezı elmozdulások, változások ezek, amelyek mérhetıvé tétele is csak úgy érhetı el, ha egy fejlesztési céltérséget komplexitásában vizsgálunk és több párhuzamosan futó projekt eredményként beálló vagy éppen elmaradó dinamizálódás nyomait keressük a fent említett dimenziókban.

5.5. Az output és eredményindikátorok a gyakorlatban Az empirikus vizsgálat alapvetı célkitőzése az indikátorok képzésének és használatának gyakorlati tapasztalatainak feltárása személyes interjúk segítségével. Elsı lépésben bemutatjuk az indikátortáblák tartalmának és összetételének jellemzıit. Ezt követıen összehasonlítjuk az indikátorok kialakításának, majd használatának (mérhetıség, adatszolgáltatás) sajátosságait. Végezetül kitérünk az alkalmazhatóság, hatékonyság kérdésére, és összefoglaljuk az érintettek véleményét arról, hogy miként lehetne javítani az indikátorkészleten.

5.5.1

Összetétel: intézkedésenkénti jellemzés az indikátortáblák tartalmáról, szerkezetérıl

Kutatásunk során áttekintettük a ROP programok egyes intézkedéseinek output és eredményindikátorait. Az adott intézkedésekben használatos indikátorokat a Programkészítı Dokumentum tartalmazta. Ezt a listát használhatták a pályázók az indikátortábláik megalkotásához. A folyamatot a VÁTI területi irodái is segítették. Az alábbiakban leírjuk, hogy a pályázók mennyiben változtattak, mit tettek hozzá ehhez a listához, hogy az projektjük sikerességét a legtökéletesebben mérni tudja. Az összehasonlításhoz az egyes interjúk során elkért indikátorlisták tartalmát, részletességét vetettük össze a VÁTI által összeállított aggregált indikátorlista tartalmával. A következıkben az egyes intézkedések indikátorait külön-külön vizsgáljuk. Nagy a különbség az ERFA-ból támogatott intézkedéscsoport (fıleg építés, átalakítás, felújítás) és az ESZA-ból (szociális szféra, tehát a „szoft” projektek) támogatott pályázatok között. Ennek következményeként a legrészletesebb indikátorlistával a szociális szférát érintı intézkedések rendelkeznek, amiket az ESZA finanszíroz. 1.1. Intézkedés: Turisztikai vonzerık fejlesztése Az intézkedés célul tőzte ki olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztését, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti érté-

86

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére keire építenek. Csökkenteni kívánta az idegenforgalmi vonzerık regionális koncentráltságát és támogatni kívánta a vonzerıkhöz kapcsolódó marketingtevékenységet is. Az intézkedés nagyon változatos fejlesztéseknek nyújtott támogatást: ökoturisztikai látogatóközpont- kerékpárút- pihenıhely- bemutatóközpont-építés, komplex tájmegismerési program kidolgozása és múzeumrekonstrukció szerepelt az általunk vizsgált, 1.1.-es intézkedésbe tartozó projektek között. Az indikátorok szempontjából a kerékpárutak építése különbözött nagyban a többi, fent leírt beruházás indikátoraitól. Ebben az esetben a felkínált indikátoroknak jóval kisebb hányada szerepelt az adatlapon. Interjúink között 5 db 1.1.1-es illetve egyegy 1.1.3 és 1.1.5-ös projekt szerepelt. Egy olyan projekttel találkoztunk, ahol az indikátorszám meghaladta az általánosan indikátorlistán található indikátorok számát. Ez a Hortobágyi Nemzeti Park pályázata volt, ahol több beavatkozási területtel számoltak, mindenhol külön indikátorszettel. 15. táblázat Az 1.1. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma Intézkedés Output indikátorok csoportja Output indikátorok száma Eredményindikátorok csoportja Eredményindikátorok száma Használt output indikátorok száma MIN Használt output indikátorok száma MAX Használt eredményindikátorok száma MIN Használt eredményindikátorok száma MAX

1.1.1

1.1.2

1.1.3

1.1.4

1.1.5

6 32 2 2 7 39 2 2

6 28 2 2 na na na na

5 26 2 2 12 12 2 2

8 20 2 2 na na na na

4 12 2 2 8 8 2 2

Az intézkedés output indikátorai Az intézkedés fıbb output indikátor csoportjai a következık voltak: támogatott turisztikai vonzerık száma és a fejlesztett terület indikátorai, amelyben a fejlesztett területtel kapcsolatos alapvetı adatok mellett a vonalas infrastruktúrához, az akadálymentesítéshez, az egyéb kiegészítı létesítményekhez és a tájékoztatási eszközökhöz kapcsolódó indikátorcsoportok szerepeltek. Az intézkedés eredménymutatói Minden esetben megegyezett a két alapvetı mutató. Az elsı a támogatott turisztikai vonzerı(k) éves látogatóinak számát méri, a második pedig a támogatott turisztikai vonzerı(k) kapcsán létrejött új munkahelyek számát tartja nyilván. A programmenedzserek tájékoztatása szerint az akadálymentesítés indikátora mellett ez volt az a két adat, amit minden pályázótól kivétel nélkül bekértek.

87

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 1.2. Intézkedés: Turisztikai fogadóképesség javítása Az intézkedés a kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javításával, valamint új szálláshelyek létesítésével foglalkozó pályázatokat és a turisztikai vonzerıkhöz kapcsolódó szolgáltatások bıvítéséhez kapcsolható projekteket támogatott. Minden esetben szerepelt a célkitőzésben új munkahelyek kialakítása is. Az intézkedés indikátorlistája nagyban hasonlít az 1.1.-es intézkedésben használt indikátorlistához. A támogatott vonzerık száma mellett a fejlesztés indikátorai ebben az esetben két részre bonthatóak: az új beruházásokra és a már meglévı infrastruktúra fejlesztésére. További indikátorok a kapcsolódó eszközbeszerzés, a beruházással támogatott kis- és középvállalkozások, illetve a támogatott szálláshelyek és szolgáltatások számát mérni hivatott adatok. A táblázatból jól látszik, hogy az elıre megadott indikátorlista nagyon sok elemet tartalmaz, amibıl a pályázók csak keveset használtak fel. Ez a különbözı szálláshelytípusok (szálloda, panzió, kemping, turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülıház) minıségébıl és fejleszthetı szolgáltatásainak sokszínőségébıl eredt. 16. táblázat Az 1.2. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma Intézkedés Output indikátorok csoportja Output indikátorok száma Eredményindikátorok csoportja Eredményindikátorok száma Használt output indikátorok száma MIN Használt output indikátorok száma MAX Használt eredményindikátorok száma MIN Használt eredményindikátorok száma MAX

1.2.1

1.2.2

14 28 2 2 7 20 2 2

6 15 2 2 na na na na

Az intézkedés output indikátorai Sok tekintetben megegyezett az 1.1-es intézkedés indikátorcsoportjaival, kiegészítve azt az eszközbeszerzés kategóriájával és a támogatott kis- és középvállalkozások számával, illetve a támogatott szálláshelyek és szolgáltatások számával. Az intézkedés eredménymutatói Hasonlóképpen az 1.1.-es intézkedéshez ezen intézkedés is a támogatott vonzerı éves látogatószámát és a fejlesztés hatására létrejött új munkahelyek számát méri eredménymutatóként.

2.1. Intézkedés: Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása

88

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Az intézkedés célja a helyi tömegközlekedés szolgáltatási minıségének és infrastrukturális feltételeinek javítása volt. Útfelújításokat, útépítéseket és a tömegközlekedési infrastruktúra átépítését támogatta az intézkedés. Értelemszerően a két típus indikátorai nagyban eltértek egymástól. Az utakkal kapcsolatos beruházások indikátortáblái tartalmazták a legkevesebb elemet az összes intézkedés közül, és itt volt a legegységesebb az indikátorhasználat. A tömegközlekedés fejlesztésével foglalkozó alintézkedésben találkoztunk olyan projekttel (pécsi forgalomirányító központ felújítása), ahol a megadott indikátoroktól nagyban eltértek a projekt által használt indikátorok, ami a beruházás speciális jellegébıl fakadt. 17. táblázat Az 2.1. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma Intézkedés Output indikátorok csoportja Output indikátorok száma Eredményindikátorok csoportja Eredményindikátorok száma Használt output indikátorok száma MIN Használt output indikátorok száma MAX Használt eredményindikátorok száma MIN Használt eredményindikátorok száma MAX

2.1.1

2.1.2

2.1.3

6 15 2 2 2 11 2 5

5 13 4 5 na na na na

6 25 4 4 4 4 3 8

Kutatásunk során kettı 2.1.3-as és öt 2.1.1-es alintézkedésbe tartozó projektet vizsgáltunk. A 2.1.3-as projektek esetében a városi tömegközlekedés bármelyik fajtája (autóbusz, trolibusz, villamos) bekerülhetett, ezért a megadott indikátorlista is hosszú lett, hogy mindegyik fejlesztés lefedhetı legyen.

2.2. Intézkedés: Városi területek rehabilitációja Az intézkedés célja a helyi önkormányzatok innovatív településrehabilitációs akcióinak ösztönzése volt. A kezdeményezés hosszú távon új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatását kívánta elérni, illetve a meglévı funkciók megerısítését romló állapotú, többségében hátrányos helyzető csoportok által lakott városi területeken a terület megújítása és a társadalmi kohézió erısítése érdekében. Leromlott városi területek integrált megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat. Barnamezıs területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk elımozdítása, valamint a zöldmezıs beruházások területigényének csökkentése érdekében.

89

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Az intézkedésben vizsgált projektek között található olyan projekt, ahol a mérhetıség érdekében az indikátorlistát megváltoztatták. Az almásfüzitıi timföldgyár területén történt beavatkozás pályázatában a kármentesítés mértékének méréséhez volt szükség máshol nem használt indikátorok bevezetésére. 18. táblázat Az 2.2. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma Intézkedés

2.2.1

2.2.2

14 37 4 4 5 23 2 6

15 30 7 7 na na na na

Output indikátorok csoportja Output indikátorok száma Eredményindikátorok csoportja Eredményindikátorok száma Használt output indikátorok száma MIN Használt output indikátorok száma MAX Használt eredményindikátorok száma MIN Használt eredményindikátorok száma MAX

Az általános indikátorlista ezen intézkedésen belül is rendkívül szerteágazó, amibıl a pályázók csak nagyon keveset vettek át saját projektjükhöz.

2.3. Óvodai és alapfokú nevelési- oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés célja, hogy az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minıségében meglévı különbségeket a hátrányos helyzető kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzető csoportok és a roma lakosság aránya. Az infrastrukturális fejlesztéseknek az alábbi specifikus célokat kell szolgálniuk: − Az oktatás minıségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban; − Az esélyegyenlıség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elısegítése; − Az intézkedés másik céljaként az óvodai férıhelyek bıvítését írta elı. Ebben az intézkedésben a pályázók nagy hányada a megadott indikátorok majdnem mindegyikét (legtöbb esetben legalább háromnegyedét) használta. Ennek oka az, hogy a pályázók köre nagyon hasonló infrastruktúrával, szervezeti háttérrel és megoldandó problémákkal pályázott. Ebben az intézkedésben jelennek meg elıször a humán indikátorok nagy számmal.

90

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 19. táblázat Az 2.3. intézkedésben mért és ténylegesen használt indikátorok száma Intézkedés

2.3

Output indikátorok csoportja Output indikátorok száma Eredményindikátorok csoportja Eredményindikátorok száma Használt output indikátorok száma MIN Használt output indikátorok száma MAX Használt eredményindikátorok száma MIN Használt eredményindikátorok száma MAX

7 16 14 14 8 16 9 13

3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 1. komponens: A helyi szintő akciók összehangoltságának megteremtése érdekében a jelen pályázati kiírás támogatást nyújt a helyi fejlesztésben és foglalkoztatásban érintett regionális és helyi szereplık közötti együttmőködési hálózatok kialakításához, valamint helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási paktumok kidolgozásához. 2. komponens: A pályázati kiírás célja: az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci reintegrációjának elısegítése új munkahelyek teremtésével a harmadik szektorban (szociális gazdaság). Az elsı komponens pályázataiból kettıt, míg a második komponens pályázataiból ötöt vizsgáltunk. A két komponens indikátorkészlete teljesen eltérı, átfedés gyakorlatilag nincsen. Míg az elsı komponens kevesebb indikátorral operált, amit a pályázók könnyen át tudtak venni, addig a második komponens pályázataihoz használt indikátorlista az összes intézkedés közül a legkomplexebb indikátorlistával rendelkezı elem. Bár az output indikátorok csoportja nem sokkal nagyobb, mint a többi intézkedésnél, azonban a különbözı hátrányos helyzető csoportok kimutatása minden egyes indikátorcsoportnál megjelenik. (A nıi - férfi arány jelölése, illetve a korosztályi bontások pedig tovább növelik ezt az indikátorszámot.)

91

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 20. táblázat Az 3.2. alintézkedéseiben mért és ténylegesen használt indikátorok száma Intézkedés Output indikátorok csoportja Output indikátorok száma Eredményindikátorok csoportja Eredményindikátorok száma Használt output indikátorok száma MIN Használt output indikátorok száma MAX Használt eredményindikátorok száma MIN Használt eredményindikátorok száma MAX

3.2.1

3.2.2

12 15 2 2 9 10 2 9

11 89 4 16 28 54 3 8

3.3. Felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése Az intézkedés támogatja a munkaerıpiachoz és a fiatal diplomások elhelyezéséhez kapcsolódó más szolgáltatások fejlesztését is, mint pl. karrier-tanácsadás, munkaerı-piaci keresletfelmérés fiatal diplomások számára, regionális szintő elemzések készítése, állásbörzék szervezése vagy mőködı adatbázisok létrehozása. Ezeket a tevékenységeket a felsıoktatási intézményekben felállítandó, a hallgatók munkaerı-piaci beilleszkedését elısegítı szolgáltatásokat biztosító központok koordinálhatják, amelyek folyamatosan kapcsolatot tartanak a helyi szereplıkkel, különös tekintettel a vállalkozásokra, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat helyi, megyei és regionális szintő irodáira. Az intézkedésben nincsen még lezárt projekt. A programmenedzserek szerint az indikátorkészletben meghatározott indikátorokat az egyes pályázók sikeresen beépítették programjaikba és teljesítik is ıket. A 2.3-as intézkedéssel egybevágó a helyzet: a pályázók nagyon hasonlóak, azonos problémákkal, így az indikátorhasználat is megegyezı. 21. táblázat Az 3.3. intézkedésben mért és ténylegesen használt indikátorok száma Intézkedés

3.3.1

Output indikátorok csoportja Output indikátorok száma Eredményindikátorok csoportja Eredményindikátorok száma Használt output indikátorok száma MIN Használt output indikátorok száma MAX Használt eredményindikátorok száma MIN Használt eredményindikátorok száma MAX

8 21 5 5 7 17 3 8

92

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 5.5.2 Megbízhatóság: az indikátorok összeállításának elve és módszertana A vizsgálat tervezésekor felmerülı eredeti elképzeléssel szemben (intézkedésenkénti öszszehasonlítás) az interjúk tapasztalatai alapján kirajzolódott egy egyszerőbb összehasonlítási séma. Az indikátorok esetében van egy egybefüggı, ismétlıdı közös véleményhalmaz mindegyik kérdéskör esetében. Eltérések ezzel szemben vagy a ROP prioritásai mentén (1. turisztikai potenciál erısítése; 2. térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése; 3. humánerıforrás-fejlesztés), vagy még egyszerőbb formában az infrastrukturális és humán jellegő fejlesztési profil mentén figyelhetık meg. Ezért a következı részekben ezeket az összehasonlítási síkokat követve mutatjuk be a hasonlóságokat és az eltéréseket. Az indikátorképzés elvében és módszertanában megfigyelhetık gyakran visszatérı közös elemek, de a teljesen egységes álláspont hiányában leegyszerősítve az alábbi ellentétpárok alapján lehet felvázolni az interjúk fıbb tanulságait (22. táblázat). 22. táblázat Az indikátorképzési és módosítási metodológia ellentétpárjai Többség

Kisebbség

Pályázati kiírásban javasolt indikátorokat követték

↔

Saját indikátorokat is alkottak

Pályázat író céget bíztak meg

↔

Maguk készítették a pályázatot

Folyamatosan módosítani kellett az indikátorokon

↔

Az indikátorok alapvetıen jók voltak, nem szorultak finomításra

Komoly szerep hárult a VÁTI-ra az indikátorok kialakítása, finomítása során

↔

Nem kellett sokat egyeztetni a VÁTIval

A mőszaki tervek jó alapot jelentettek az indikátorok kialakításához

↔

Nem volt olyan terv, amely segített volna a mérıszámok kialakításánál

Az indikátorok tartalma és értéke egyértelmő volt

↔

Nem volt egyértelmő, hogy mit kellene mérni és hogyan

Az indikátortábla összhangban van a projekt céljaival

↔

Az indikátortáblában kényszerően kellett benthagyni irreleváns elemeket

Az elsı – és legfontosabb – tapasztalata a személyes interjúknak az volt, hogy a legtöbb projektnél alapvetıen a pályázati kiírásban szereplı indikátortáblák voltak a kiindulópontok, és ehhez gyakran nem is nyúltak hozzá, nem egészítették ki, szigorúan azt követték. Emiatt felértékelıdik az ott közölt módszertani elemek minıségének, egyértelmőségének és használhatóságának a minısége. Másrészt a többségük pályázatíró céget bízott meg, és gyakran rájuk bízták az indikátorok kialakítását is, mert projektgazdaként nem volt ilyen tapasztalatuk. Közös véleménynek tekinthetı, hogy az indikátorok kialakításának folyamata hibás volt, nem volt kellıen kidolgozva a kiinduló indikátortábla, gyakran merültek fel értelmezési prob93

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére lémák, és nem volt elég széles körő a kialakítás folyamata sem (egyeztetések hiánya, szakértıi kör összetétele). Ezek az észrevételek nem voltak egyformán hangsúlyosak, de minden intézkedésnél elıkerültek. Javasolták a kedvezményezettek pályázatírásban tapasztalt cégek, szervezetek, külsı szakértık és a kivitelezık bevonását már ebben a fázisban is. Ezzel párhuzamosan általános vélemény volt az indikátorképzés elve és módszertana kapcsán az is, hogy az egész rendszer rugalmatlan, nem alkalmas a valós élet változásából, kiszámíthatatlanságából fakadó módosulások átvitelére vagy csak nagyon körülményesen (szerzıdésmódosítás), ami különösen kényes kérdés a nagy volumenő komplex fejlesztési projekteknél. Alapvetı különbségek a véleményekben az alapján jelentek meg, hogy a projekt célja infrastrukturális vagy humán jellegő fejlesztés volt. Az indikátorok típusainak, tartalmának és mérési formájának sokkal egzaktabb formái merültek fel az elsı és a második intézkedéscsomagban. A megkérdezettek többsége az output indikátorok szintjén nem számolt be problémáról, mivel a megfelelı mőszaki tervek alapján tudtak dolgozni. Az értelmezési problémák mindenhol elıkerültek, de ezek komolyabbak voltak a harmadik intézkedéscsomagban. Az elsı kettıben inkább csak az okozott gondot, hogy milyen mértékegységgel dolgozzanak, mi mit jelent. Az indikátorképzés metodológiája kiforratlanabb volt a 3.2 és 3.3 intézkedések esetében, ahol számos kritikai megjegyzéssel találkoztunk. − Az indikátortáblázat sok esetben nincs összhangban a pályázati kiírással (nehezen lehetett ráerıltetni a projektre a kért indikátorokat) − A kezdeti idıszakban nem volt elegendı instrukció arra, hogy voltaképpen mirıl kell szóljon az indikátortábla, így voltak értelmezési problémák és félreértések − Elıre nehéz megadni az ilyen jellegő indikátorok pontos értékét, különösen az eredménymutatók esetében. − Nem eléggé rugalmas a rendszer a változásokkal kapcsolatban. Egy folyamatot nem lehet több évvel korábban definiált merev célértékeket követve mérni és értékelni. − Nem kapták meg idıben az indikátortáblákat, ami nehezítette a munkát. − Az indikátorok alakítása, finomítása pontosítása nem volt könnyő, mert a közremőködı szervezet gyakran ragaszkodott az elıre definiált monitoring mutatókhoz. − Az egyes célcsoportok kategóriarendszere nem volt logikailag teljes, nem lehetett mindenkit besorolni. − Fontos, hogy olyan indikátorok kerüljenek kialakításra, amik pontosan mérhetıek. Azonban a szociális szférában a sikeresség mércéjeként felhasználható elemek többsé-

94

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére ge nem írható le konkrét, mérhetı számadatokkal. A jelenlegi indikátorok a minıségi paramétereket és fıleg a változást nem tudják megfelelıen mérni. − Könnyen mérhetı adatok sokszor köszönı viszonyban sincsenek a valóságos célokkal, a tartalommal és a hatékonysággal, a mérıszámok sokszor igen durvák, elnagyoltak. − Folyamatosan változtak az indikátorok jelentései még a projekt kivitelezése alatt is. Összességében közös gondot jelentett a kiforratlan pályázati metodológia, a közremőködı szerv gyakori tanácstalansága, a túlbürokratizált, merev és lassú módosítási, finomhangolási szakasz, a túl általános vagy erıltetett indikátorok alkalmazása, a projekt-specifikus eredmények és hatások mérhetıvé tétele, az eredményindikátorok szintjén nehezen kimutatható külsı, a projekttıl független hatások kezelése. Ennek ellenére az új beruházások, felújítások, rekonstrukciók esetében elégedettebbek voltak a projektgazdák és menedzserek, kevesebb értelmezési problémával kellett szembenézniük.

5.5.3 Elérhetıség: az indikátortáblákban meghatározott adatok összegyőjtése, adatszolgáltatás, egyéb mérések Az indikátortáblákban megkövetelt adatok összegyőjtése általában nem jelentett problémát a kedvezményezettek számára, komolyabb nehézségekrıl sehol sem számoltak be ezzel kapcsolatban. Az említett problémák sokkal inkább az indikátorok mibenlétével kapcsolatos információ hiányából fakadtak. Az indikátorok elsıdleges forrásait megkülönböztethetjük az intézkedések jellege, illetve az indikátorok típusa (output, eredmény) alapján. Általánosságban elmondható, hogy a teljes egészében, vagy részben mőszaki tartalmat magukban hordozó intézkedések (1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 2.3) esetében a legtöbb adat forrása szorosan kapcsolódik a kiviteli tervekhez, így azok összegyőjtése és rendszerezése elvileg nem ütközhet különösebb akadályokba. Az indikátorok típusával kapcsolatban elmondható, hogy általában az output indikátorok a könnyebben meghatározhatóak, néhány eredményindikátor esetében viszont csak becslésekre lehet számítani, ezek közül is vannak olyanok, amelyek csak egy általános képet adnak, és nem képesek pontosan megmutatni az adott projekt hatásait. Az alábbiakban intézkedésenként és indikátortípusonként bemutatjuk a legfontosabb adatforrásokat, illetve az esetlegesen felmerülı nehézségeket (23. táblázat).

95

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 23. táblázat A legfontosabb adatforrások intézkedésenként InTípus tézk edés Output Eredmény 1.1

Output

1.2

Eredmény

Output

2.1

Eredmény

Output

2.2 Eredmény

Output

2.3

Eredmény

Források

Nehézségek

1) Mőszaki dokumentáció 2) Saját mérések 1) Saját becslések (a szolgáltatást igénybe vevık számának alakulásáról) 2) KSH adatok (települési és kistérségi idegenforgalmi mutatók) 3) Önkormányzati adatok

1) Mőszaki dokumentáció 2) Saját információs rendszerek és statisztikák (vendégek/látogatók regisztrációja, a vállalkozás pénzügyi mutatói) 1) Saját becslések a kihasználtságra vonatkozóan 2) KSH adatok (települési adatok a vendégéjszakák alakulásáról) 3) A forgalomra vonatkozó adatok a saját információs rendszerek alapján (vendégek/látogatók regisztrációja) 1) Mőszaki dokumentáció 2) ÁKMI jelentések (az Állami Közúti Mőszaki Információs Kht. által végzett felmérések adatai) 1) Saját becslések 2) Saját mérések (forgalomszámlálás) 3) Becslések KSH adatok alapján 4) Közlekedési vállalatok által végzett mérések (forgalom-, utasszámlálás) 1) Mőszaki dokumentáció 2) Saját adatok (az önkormányzat mőszaki és költségvetési osztályának dokumentumai) 3) A kivitelezık által végzett folyamatos mérések 4) Az elızetes tervpályázatok adatai 5) KSH adatai 6) Népességnyilvántartó adatai 1) Saját mérések (új vállalkozások száma) 2) Információ a betelepült szolgáltató cégektıl a foglalkoztatásra vonatkozóan 3) Önkormányzati adatok 4) Munkaügyi központ adatai 1) Mőszaki dokumentáció 2) Önkormányzati adatok (a települési önkormányzat roma referensétıl, vagy a kisebbségi önkormányzattól – roma tanulók számára vonatkozó becslések, vagy a kisebbségi önkormányzati választások regisztrációs adatai) 3) Iskola éves statisztikái (az Oktatási Minisztérium felé benyújtott éves kötelezı adatszolgáltatás elemei) 4) Saját mérések 5) KSH adatok 1) Iskola éves statisztikái (az Oktatási Minisztérium felé benyújtott éves kötelezı adatszolgáltatás elemei) 2) Önkormányzati adatok ((a települési önkormányzat roma referensétıl, vagy a kisebbségi önkormányzattól

96

A látogatók számának bıvülésénél nem lehet eldönteni, hogy milyen mértékben köszönhetı a projekt megvalósításának Az eredményindikátorokra vonatkozó becslések nem tekinthetık megbízhatónak -

Értelmezési problémák, bizonyos mutatók nem képesek mérni az elırehaladást

-

A becslések nem mindig megbízhatóak A kiegészítı mérések (pl. forgalomszámlálás) költségesek -

-

Nehézség a roma és speciális nevelési igényő tanulók megjelenítésében

Nehézség a roma és speciális nevelési igényő tanulók megjelenítésében

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

Output

1) 2) 3) 4)

5) 6) 3.2

7) Eredmény

1)

2) 3) 4)

3.3

– roma tanulók számára vonatkozó becslések, vagy a kisebbségi önkormányzati választások regisztrációs adatai) Saját források (a foglalkoztatás helyzetével kapcsolatos felmérések) Foglalkoztatási stratégia Munkaügyi központok adatai Önkormányzati adatok (az önkormányzat és a helyben mőködı vállalkozások foglalkoztatási adatai, az önkormányzat által szociális segélyezésben részesülıkkel kapcsolatos adatok) Körjegyzıségi adatok KSH adatok (települési és kistérségi szintő mutatók a foglalkoztatásról és a munkanélküliségrıl) Szociális intézmények adatai (szociális segélyezésben részesülık adatai) Saját mérések (a projekt keretében megvalósított oktatási és tájékoztató jellegő rendezvények, programok) Önkormányzati adatok (az önkormányzat és a helyi vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma) Munkaügyi központok adatai (a foglalkoztatás és munkanélküliség mutatói) Helyi nyilatkozatok (a kistérségi szinten megvalósuló programoknál)

Output

1) Egyetemi adminisztráció (tanulmányi rendszerek, tanulmányi osztályok statisztikái) 2) Saját mérések (a projekt által megvalósított, nem képzési jellegő komponensek értékelése) 3) A gyakorlati helyek értékelései 4) Mentori jelentések

Eredmény

1) Pályakövetési és pályaorientációs kutatások (kötelezıvé váló felsıoktatási pályakövetési rendszer) 2) Saját források (egyéb hallgatói felmérések, vizsgálatok a gyakorlati képzésben érintett gazdasági szervezetek körében) 3) Karrier iroda adatai

-

Az utánkövetési idıszakban a munkaügyi központ végzi az adatszolgáltatást a kedvezményezettek segítségével, de nem biztos, hogy az addig megszokott módszer szerint Vannak olyan eredményindikátorok, amikhez nehéz összegyőjteni az adatokat -

Az eredménymutatók öszszegyőjtése nehézkes a nem tárgyiasult indikátorok esetében Értelmezési problémák merülnek fel az eredménymutatókkal kapcsolatban

Látható tehát, hogy az adatok forrása változatos, némely esetben problémaként merül fel, hogy egy projekthez változatos forrásokból kell összegyőjteni az adatokat. Ez különösen ott jelent gondot, ahol a közremőködıktıl az utánkövetési idıszakban is egyenként be kell győjteni az információkat. Az interjúk során viszonylag kevés olyan projekttel találkoztunk, ahol a megvalósulást és a sikerességet az indikátorokon kívül más módon is mérték. Ezek az alternatív mérési módszerek elsısorban arra szolgálnak, hogy az indikátorokhoz igazodó kötelezı adatszolgáltatáson túlmenıen – és annak hiányosságait bizonyos mértékben kompenzálva – egyfajta önértékelésre adjanak lehetıséget a projektet végrehajtó szervezet számára. Bizonyos intézkedések

97

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére esetén ezek az alternatív értékelı elemzések alkalmasak arra, hogy a hibák felismerésével és kiküszöbölésével a hatékonyabb mőködés feltételeit megteremtsék.5 Ez alól némileg kivételt jelent a 2.3 intézkedés, ahol az iskoláknak évente kell statisztikákat bocsátaniuk az Oktatási Minisztérium részére, így kézenfekvı, hogy a meghatározott indikátorokon kívül más módon is tudnak méréseket végezni. Ugyancsak az általános iskolákra jellemzı leginkább az, hogy rendszeres kérdıíves elégedettség-vizsgálatot tartanak a szülık körében. A 3.3 intézkedés bizonyos projektjeire ugyancsak jellemzık az egyéb mérési módszerek; több projekt esetében a pályázatban szerepelt a karrierirodák létrehozása, amelyek folyamatosan végeznek különbözı felméréseket az aktív, illetve a végzett hallgatók körében. Ide tartozik még a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata is, amely kötelezıvé válik a felsıoktatási intézmények számára. A többi intézkedés esetén csak alkalomszerően találkozhattunk egyéb mérésekkel, példa erre egy olyan 1.1 intézkedésbe tartozó projekt, ahol a kedvezményezett csak bérli a megvalósítás területét, így a tulajdonos megyei önkormányzat folyamatos monitoring tevékenységet végez, vagy az a foglalkoztatási projekt, ahol külsı szakemberek bevonásával végeztek hatékonyságvizsgálatot. Sok esetben kaptunk olyan válaszokat, miszerint mindenképpen fontosak az alternatív mérési eszközök, de valamilyen oknál fogva nem alkalmaztak ilyeneket. A két legfontosabb ok az elmaradások hátterében az anyagi források hiánya, illetve az, hogy a projekt még nem zárult le. Fıként a közlekedési jellegő projekteknél találtunk olyan ötleteket, amelyek nem szerepelnek az indikátorok között, és költségesek is, ilyen például a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mérése, amely bizonyos mértékben a forgalomirányító rendszer modernizációjának is köszönhetı. A válaszadók egy másik csoportja nem tartja fontosnak a szervezett méréseket, sokkal inkább támaszkodik a különbözı „spontán” visszajelzésekre. A turisztikai jellegő projekteknél nyilvánvaló, hogy a vendégek visszajelzéseirıl van szó, de a városrehabilitációs vagy iskolafelújítási pályázatoknál megemlítették az „optikai” mérést is, amely mindössze a környezet átalakulását jelenti. Ebbe a csoportba tartoznak azok az interjúalanyok is, akik szerint a projektek szempontjából nem is azoknak az eredményeknek az elérése a legfontosabb, amelyeket az indikátorok meghatároznak, hanem teljesen más tényezık. Említésre került ebben a vonat5

Projektszinten bizonyos esetekben hasznos lehet az alternatív mérési módszerek alkalmazása. Az ezekbıl származó információk becsatornázására, aggregálására vonatkozó tapasztalatok nem képezik tárgyát a jelent tanulmánynak, de mint probléma és fejlesztési lehetıség adottak. Az interjúk alapján úgy véljük, hogy ezek pontosan a nem összesíthetı, projekt-specifikus egyedi jellemzık számszerősítését szolgálják, így nem szükségszerő a sematizált, sablonos kezelésük. Épp ellenkezıleg, az egyedi, intézkedés vagy prioritás szinten „láthatatlan”, de a pályázónak alapvetıen fontos eredmények eseti belsı monitoringja oldható így meg.

98

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére kozásban a szervezeti kultúra átvétele vagy a projekt alkalmassága egyfajta modell-szerepre, amivel ösztönözni lehet a többi térségi szereplıt. Összefoglalva elmondható tehát, hogy az alternatív mérési eszközök alkalmazása viszonylag szők körben terjedt el, de az erre vonatkozó igények sok esetben megjelennek. A gyakorlati megvalósulás elmaradásának hátterében a legtöbb esetben az anyagi források hiánya áll, amelyre több válaszadó szerint az jelentené a valódi megoldást, ha a pályázati kiírásokban megjelenne a lehetıség az ilyen természető mérési módszerekhez való források támogatási összegbıl való igénybevételéhez.

5.5.4 Relevancia: az indikátorok alkalmassága és egy ideális indikátorrendszer kritériumai Az interjúkban rákérdeztünk arra, hogy mennyire tartják jónak, a projekt szempontjából alkalmasnak az output és az eredményindikátorokat a projektmenedzserek. A megfogalmazott vélemények mellett azt is el kellett mondaniuk, hogy miként lehetne optimalizálni a mérıszámok kialakítását, összetételét, mértékegységét, egyáltalán a használatát. Az elhangzottakat a három általunk vizsgált prioritás alapján ismertetjük, kiemelve a problémás tényezıket és az új ötleteket, majd összefoglaljuk az általános tendenciákat. 1. A turisztikai potenciál erısítése esetében megvizsgált 14 projekt során kiderült, hogy az output mutatóknál kisebb értelmezési problémákon kívül nem merültek fel komoly gondok, alapvetıen használhatónak és elegendınek tartják a megkérdezettek. Az eredményindikátoroknál nagyobb volt a bizonytalanság, fıleg a nehezen kalkulálható látogatószám és a projekt hatására teremtett munkahelyek számának kérdése kapcsán, amiben számos külsı, a projekttıl független gazdasági-társadalmi tényezı is zavarólag lép fel. A lenti táblázatban összegyőjtött problémák és javaslatok érzékeltetik, hogy a viszonylag kedvezı fogadtatás ellenére több ponton is lehetne javítani a mérés és az értékelés gyakorlatában. Kiemelendı gondolat a túl általános indikátorkészlet, ami nem teszi lehetıvé a projekt egyedi vonásainak megragadását, és a hatások, minıségi változások mérésének a megoldatlansága. 1. prioritás: Turisztikai potenciál erısítése (1.1; 1.2) Alapvetı gondolatok: − Egybehangzó vélemény: az output indikátorok jók, elegendık, jól tükrözik a beruházásokat és a teljesítmény mérésére megfelelnek. − Az eredményindikátorok száma alacsony, nem kellıen specializált, és nehezen mutatható ki a projekt közvetlen hatása, letisztítva más befolyásoló tényezıktıl. − Nagyon nehéz pontosan kalkulálni az olyan mutatókat, mint a látogatók száma, árbevétel a kockázati és bizonytalansági tényezık miatt.

99

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

Problémák: Gyakran a mutatók átfedik egymást, ami zavaró tényezı, sıt néha nem egyértelmőek. Az indikátorok mennyiségi alapúak és nem mérik a minıségi változásokat. Léteznek olyan indikátorok amelyekkel a projektnek nincs egzakt kapcsolata. Egyes projekteredmények meg sem tudnak jelenni a mérıszámokon keresztül. Túl általános, sematikus az indikátortábla, nincs mód az egyedi projektspecifikus elemek beépítésére. Az elıre definiált kategóriarendszer logikailag nem teljes és nem is egyértelmő, néhol túlzottan részletes, vagy nem mindig tudni, hogy mit hova kell sorolni. − A környezeti hatások az ilyen projekteknél nagyon lényegesek, de nem becsülhetık elıre és ez veszélyezteti a célértékek tartását. − Nem volt lehetıség a megvalósulás százalékos formában történı nyomon követésére, ami egy felújítási projekt esetében létkérdés. − A túlzottan részletes beszerzési tételek túlbonyolították az indikátortáblát és semmi közük az eredményességhez. − − − − − −

Javaslatok: Pontosabban meg kellene adni az alkalmazható indikátorok körét, tartalmát, jelentését és mérési formáját. Hangsúlyosabbnak kellene lennie a gazdasági paraméterek mérésének (mérleg és bevételi adatok). Specializáltabb indikátortáblára lenne szükség, hogy jobban passzoljon a projekt céljaihoz, funkciójához. Egyértelmővé kell tenni az után követés során, hogy mit jelent az egy év (mikortól számított). Pontosítani vagy éppen lazítani kellene az indikátorok kategóriáit. − Új mérıszám: lakossági elégedettségi index, látogatói kérdıíves értékelı rendszer adatai, bejelentkezı lappal történı attitődmérés (minısítı/értékelı kérdıívek). − Független szervezetre ruházott indikátorellenırzés és utánkövetés. − Célszerő szélesebb körben is megismertetni olyan mérési módszereket, amelyek a projekt fejlıdésének aktuális szakaszához igazodnak (pl. útvonalterv készítés, mérföldkövezés, cselekvési és ütemterv). Ezek alapján pontosan nyomon követhetıvé válna a projekt, igaz ez még nem oldja meg a %-os formában történı elırehaladás kérdését.

− − − − −

2. A térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritás mögötti intézkedések között jelentısebb eltérések figyelhetık meg. A közös pont az, hogy a projektek jellegébıl fakadóan a többség megfelelınek, alkalmasnak és mérhetınek tartotta a mőszaki paramétereket, de ebben nagy szerepet játszik a gondos tervezés és dokumentálás. Értelmezési problémák szinte mindenhol akadályozták a mérıszámok használatát, de nem egyforma arányban. Kiemelendı az összesítı táblából, hogy a nagyléptékő út- és városi infrastrukturális beruházások közös gondja volt a túl merev indikátorrendszer, amely a korai tervezési fázissal „már köszönı viszonyban sem volt” a megvalósulás szakaszában, ráadásul szinte minden esetben csúszások, nem tervezhetı anomáliák (pl. régészeti lelet), hibák (tervezési mulasztások) stb. nehezítették az idıbeli megvalósulást. A nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésénél pedig azt említették többen, hogy az ilyen projekteket nem elegendı mőszaki paraméterekkel mérni: hol tud megjelenni a minıség, a helyi társadalomra gyakorolt hatás? Mindhárom területen tettek javaslatokat az indikátorkészlet finomítására is.

100

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

2. prioritás: Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (2.1; 2.2; 2.3) Alapvetı gondolatok: − Egyértelmően megállapítható, hogy a projektek nagy részében megfelelınek tartották az output mutatókat, mivel a mőszaki tervek világos és pontos mintát jelentettek.

− Az adatok könnyen mérhetıek voltak ha megfelelı (mőszaki)tervezés állt a fejlesztések/beruházások mögött. Problémák: Elérhetıség (2.1) − Az útépítés és felújítás esetében különösen a minısítési indikátorok megbízhatósága kérdéses. − Nem elfogadott egy meghatározott mértékő indikátoringadozás, pedig az ilyen projekteknél ez elengedhetetlen lenne. − Nem kellene összemosni különbözı tevékenységeket egy indikátorba (pl. út- és járdaépítés). Városi területek rehabilitációja (2.2) − Túl általánosak az indikátorok, nincsenek eléggé rászabva a projektre. − Ennél az intézkedésnél különösen nagy a módosulási valószínőség és erre a rendszer nem tud reagálni, nehezen lehet módosítani az indikátorokon. − Igazából csupán adminisztratív alapú „létszámmérés” történik a mutatókkal. − Gyakran szakmaiatlannak találták az indikátorok megnevezését, ezért nem értették, hogy mit kell mérni, miután kiderült már mőködıképes volt. − Projektre nem értelmezhetı indikátort várnak el (pl. bontási projektekre nem alkalmazhatók a sablonok). Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése (2.3) − Az indikátortábla elnagyolt, nem méri a társadalmi hatásokat és a tényleges funkciókat, csak a beruházási tételeket, pedig a projektnek nem ez a célja. − A teljesítményt nem csak létszámadattal kellene mérni. − Hiányzik a továbbtanulás mérése, nyomon követése, amely fontos tényezı.

Javaslatok: Elérhetıség (2.1) − Új mutatók: útegyenlıtlenség mértéke, elérési idı változása, úthasználók száma, szennyezı anyagok kibocsátásának csökkenése, utazási komfort növekedése, utaselégedettség. − Növelni kell a minısítı mutatók megbízhatóságát, ténylegesen olyan minıségő legyen az új vagy felújított útszakasz. − Be kell építeni egy indikátorérték-ingadozási intervallumot a projektekbe. Városi területek rehabilitációja (2.2) − Ne adatszerzést szolgáljanak az indikátorok, hanem haladási és hatásmérési célokat. − El kellene választanai a mőszaki és az egyéb indikátorokat egymástól. − Egyértelmő és teljes körő indikátorképzési útmutató kellene, ami növelné az indikátortábla alkalmazhatóságát és mérési sikerességét. − Elképzelhetı lenne egy független „hatásvizsgáló intézmény”, amely az indikátorképzés módszertanától indulva az értékeléséig foglalkozna a projektek ezen aspektusával. − Csak olyan indikátorokat kellene használni, ahol egyértelmően összekapcsolható a beavatkozás és a mért hatás (összefüggenek egymással), mert ez mutatná meg tisztán egy projekt szerepét, hatását. Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése (2.3) − Képesség, iskolaérettség vizsgálat készítése, szöveges értékeléssel lehetne mérni az elırehaladást, ami finomabb összefüggések, hatások ismertetését teszi lehetıvé.

3. A humánerıforrás-fejlesztési prioritás két intézkedése kapcsán megismert projektmenedzseri álláspont egészen különbözik az eddig elhangzott, alapvetıen azonos problematikával jellemezhetı öt intézkedési terület hangvételétıl. A legnagyobb eltérés igazából ezen a demarkációs vonal mentén jelent meg a véleményekben. Mivel a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a felsıoktatási

101

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére intézmények helyi szereplıkkel történı együttmőködése címő intézkedés minıségében eltérı profillal rendelkezik, ezért külön tárgyaljuk, de már itt elıre vetíthetı, hogy több közös kritikai észrevétellel is találkozni fogunk a vélemények rendszerezése során. Az összegzı táblázaton jól látszódik, hogy a legfontosabb probléma az indikátorok alkalmazhatósága terén nem a megadott indikátorok hibás volta (bár ott is komoly egyeztetési és értelmezési folyamatok zajlódtak általában), hanem a nehezen számszerősíthetı „minıségek”, társadalmi hatások, szinergiák leképezésének elmaradása, ami a túlzott sémaszerőségbıl és összevonhatósági igénybıl fakad. Az intézkedéshez tartozó projektek vezetıi közül többen az utánkövetés és a hatásvizsgálat kapcsán akár egy külsı szerv bevonását is el tudnák képzelni egységes módszertanra alapozottan.

3. prioritás: Humánerıforrás-fejlesztés 3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések Alapvetı gondolatok: − A megadott output és eredményindikátorok számos egyeztetés és finomítás után váltak alkalmassá a mérésre, de még így is több lényeges jellemzıje a projekteknek láthatatlan maradt (lásd problémák).

Problémák: − A szociális szféra speciális mutatókkal dolgozik. Vannak olyan minıségek (dolgozók életminıség változása a projekt hatására, a családra ható változások az elhelyezkedés következtében), amik kizárólag rövid, írásos jellemzéssel írhatóak csak le. − A szociális gondozás minıségét, mentális hozadékát, illetve eredményeit nem lehet kvantitatív mutatókkal mérni, más mérési módra pedig nem ad lehetıséget az eljárásrend. Ezért a program egy fontos szegmense és eredménye rejtve marad. − Vannak olyan mutatók, amelyek nehezen értelmezhetık vagy fölöslegesek, nem mutatnak reális képet a projektrıl. Pl. a projekt keretében lebonyolított képzéseken résztvevıkre jutó átlagos képzési idı (résztvevı nıférfi/képzési idı), amely mutatóból nem lehet messzemenı következtetéseket levonni egy képzést illetıen. Ha kevesen vesznek részt egy képzésen, akkor magas ez az érték, ha többen, akkor pedig kisebb, most akkor ez mit mér a minıség szempontjából? − Gondot jelent a tanácsadásra vonatkozó indikátorok értékelése is. Egyéni vagy csoportos tanácsadást egyaránt meg lehet valósítani ugyanabban az óraszámban, vagy azonos résztvevıknek, de ezek minıségileg különböznek, és az indikátorok nem minden esetben adnak reális képet ennek eredményérıl, vagy hatásáról. − Az egyes indikátor mutatók további részletezésébıl is fakadnak problémák, mint például a célcsoport alcsoportjainak meghatározása. Ezeket a kategóriákat a projekt szempontjából tájékoztató jellegő adatként kellene kezelni, nem pedig tőzzel-vassal betartandó indikátorként, ami ha változik, akkor támogatási szerzıdést kell módosítani. − A mutatók évenkénti bontásánál nem volt elsıre egyértelmő, hogy kumuláltan kell feltőntetni az adatokat, vagy az adott idıszakra vonatkozóan (csak a késıbbi útmutatók tisztázták a dolgot).6 − A fajlagos mutatók nem minden esetben értelmezhetıek, illetve használhatóak korrekt értékelésre. − A hatásindikátorok mérése komolyabb problémát jelent mert 5 évig kell mérni a hatás bekövetkezését és ez egy projekt után a projektgazdának nehéz feladat (tervezett, futó projektek mellett 5 évig monitoringozni az összes lefutott projektet nem kis feladat és nem kis költség, amit saját erıbıl kell finanszírozni).

6

Az állítások nem általánosíthatók. A vélemények sokszínőségét, és a felmerülı problémarendszer összetettségét érzékeltetik. A méréssel, adatszolgáltatással kapcsolatos hiányosságok nem a jelenlegi helyzet kritikájára utalnak, természetesen a folyamatos egyeztetések és a különbözı útmutatók, kiegészítések tisztázták a legtöbb félreértést a pályázatok kivitelezési szakaszában. A közölt vélemények csak arra utalnak, hogy egyáltalán ilyen értelmezési gondok elıfordultak függetlenül attól, hogy mikorra és kinek a közremőködésével tisztázódott a dolog.

102

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Javaslatok: − Bérre vonatkozó adatok (költségvetési tételek) is alkalmasak lennének a projekt reális voltának mérésére. − A projekt konkrét céljából kellene kiindulni az indikátorok meghatározásakor. Abból, amit az intézkedésben elvárnak. Így csökkenne az értelmezési problémák száma. − Igazából hatásindikátorok nincsenek (ennél az intézkedésnél az életszínvonal változását kellene mérni). A mikrokörnyezeti hatást nagyon nehezen lehet statisztikával mérni. İket csak egy utókövetı felméréssel lehetne pontosan felmérni. − Az adott intézkedésre, alintézkedésre vonatkozóan célszerőbb lenne ezt egy külsı szervezettel csináltatni. Ez a fázis nem biztos, hogy a pályázóra tartozik kizárólag. A hatások mérése a támogatási források hatékony felhasználására vonatkozóan inkább kormányzati feladat, amit egységes módszerekkel kell elvégezni, hogy az jól mérhetı és értékelhetı legyen, nem pedig projektenként, a pályázók által külön-külön kreált felmérı módszer szerint elvégezve. − A pályázókat arra kellene kötelezni, hogy minden információt adjanak meg a hatásvizsgálathoz. − A nem számszerősíthetı valódi hatások leírásához szöveges értékelés bevezetésére lenne szükség. − Lehetne pontosítani, részadatokra rákérdezni. Több ritmusban újra felmérést végezni, hogy milyen egy ilyen programnak a hatásfoka, meddig tarthat, majd évekkel késıbb újból felmérni. − Ezeknél a projekteknél a hosszú távú hatások feltárása szolgálna igazán hasznos információkkal. − Nagyon fontos lenne a projekt távlati hatásainak jobb megragadása. Értve ezalatt elsısorban azt az öngerjesztı folyamatot, amely nagyon fontos hozadéka lehet egy sikeres projektnek, tehát mérni kellene a szinergiahatásokat.

A felsıoktatási együttmőködések terén a pályázatok nagyobbik hányadában az átgondolt és jól megtervezett projektek alapvetıen használhatónak tartották az intézkedés indikátorait, nem szükséges a számukat növelni. Az elızı csoporthoz hasonlóan a fı probléma a mennyiségi jellemzık mellett háttérbe szoruló vagy gyakran meg sem jelenı minıségi, tartalmi jellemzık hiánya a projekt sikerességének, eredményességének és hatásának mérésekor. Tisztában vannak a projektgazdák azzal, hogy a nagyon egyedi, néha újszerő és alapvetıen humán komponensekbıl felépülı projektjeik mérése nehezen megoldható: egyesek beletörıdnek és durvának, elnagyoltnak tartják de ennél jobbat nem tudnak elképzelni. Más esetben felmerült egy rétegzett indikátorrendszer használata, amelyben egyszerre vannak jelen az aggregálható mérıszámok, a projektet jól jellemzı adatok és a hatásokról szóló szöveges jellemzések. 3. prioritás: Humánerıforrás-fejlesztés 3.3 Felsıoktatási intézmények és helyi szereplık együttmőködésének erısítése Alapvetı gondolatok: − Alapvetıen jók a mutatók. A projekt minden része jól mérhetı a megadott indikátorokkal és eredménymutatókkal. Indikátorszámot nem érdemes bıvíteni. − Ugyan a mérıszámok igen durvák, elnagyoltak, de ennél jobbat nehéz lenne meghatározni. − Mennyiségi változást jól mérik, de a minıségi változást nem tudják megragadni.

Problémák: − − − − −

Minden pályázatnál probléma az 5 éves elırejelzés. Különösen nehézkes ez az oktatási piac esetében. Túl részletes az indikátorlista. A meglévı indikátorok erıltetettek, inkább egyszerősíteni kellene. Nem új adatokat kellene bevonni, hanem sokkal inkább kihúzni kellene a jelenleg szereplı indikátorok közül. Túlzottan az adatnyerésre megy rá a monitoring rendszer, a szakmai monitor háttérbe szorul, hiszen a projekt szakmai eredményességét az alkalmazott mutatók igazából nem adják vissza.

Javaslatok: − Nagyobb teret kellene engedni a speciális projektjellemzık indikátorokban történı megjelenítésére.

103

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére − Egyértelmő legyen az indikátorok leírása. − Meg kell különböztetni a mennyiségi és minıségi változások mérését, és mindkettıt alkalmazni kellene. − 3 szintje lehetne az indikátoroknak 1. az egységes, összesíthetı értékmutatók (egységesek) 2. nem aggregálható és a projektrıl sokat mondó számszerő információk 3. szöveges minıségi jellegő mérése a projekt céljainak, a valós hatásokról szóló szöveges elemzések − A pályázónak nagyobb szabadságot kellene adni, hogy megmondhassa, mit szeretne mérni. Legyen ez a folyamat egy párbeszéd. − Kell egy átfogó lista, amibıl lehet szelektálni, így könnyebben összeáll az ideális indikátorlista.

Az indikátorok kialakításának, mérésének és alkalmazhatóságának gyakorlati tapasztalataiból levont konzekvenciák nem egyértelmőek. Inkább úgy mondhatnánk, hogy bizonyos tengelyek mentén rendszerezhetı alternatívák tárultak elénk, amelyekben nincs egyetértés. Ez nem is baj, ráadásul indokolatlan is lenne egy ennyire heterogén projekthalmaz esetében. Jelen fejezetben arra törekedtünk, hogy a lehetı legrészletesebben feltárjuk a problémákat és a mérési szisztéma fejlesztésének irányait intézkedésenkénti bontásban. A vizsgálat ezen fázisának legfontosabb üzenetének azt tekintjük, hogy nincs egységes álláspont az indikátorok relevanciája kapcsán, de számos alapkérdésben nincs értelme az intézkedésenkénti megkülönböztetés alkalmazásának sem. Összességében a többség az egyeztetési folyamat végére kiformálódó mérıszámokkal elégedett, használhatónak tartja, de ennek ellenére az értelmezhetıséget, valamint a projektspecifikus minıségi jellegő paraméterek, illetve hatásmechanizmusok mérhetıségét megoldatlannak ítéli.

5.5.5 A projektek megvalósítóinak kapcsolata a közremőködı hatósággal (VÁTI) Az interjúk során megkértük a projektmenedzsereket, hogy jellemezzék a VÁTI-val való együttmőködésüket. Az eredeti elképzelés szerint általában és specifikusan az indikátorokra vonatkozóan tettünk fel egy-egy kérdést, de sok esetben nem mőködött ez a tematikus felosztás, az interjúalanyok többsége általánosságban beszélt az együttmőködésrıl. Ennek ellenére lehetséges a kooperáció különbözı dimenzióinak vizsgálata, amelyek közül hármat emeltünk ki; az indikátorokkal kapcsolatos munkát, a napi ügymenetet, illetve a projektek pénzügyi oldalával kapcsolatos tevékenységeket.

Általános vélemények a VÁTI-val kapcsolatban

A VÁTI munkájának megítélése alapvetıen pozitív a projektmenedzserek szemében. A VÁTI munkatársainak tevékenységét a válaszadók több mint négyötöde kedvezıen jellemezte. Természetesen sok helyen merültek fel különbözı természető problémák, de ezek jelentıs

104

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére részéért nem a VÁTI-t tették felelıssé, hanem amint azt majd az elszámolások tekintetében is láthatjuk, sokkal inkább a központosított, bonyolult és merev rendszer hibájaként fogták fel. A pozitív vélemények között a leggyakoribb a segítıkészség és a rugalmasság említése volt.

Az indikátorokkal kapcsolatos együttmőködés

Az indikátorok és az azokhoz tartozó értékek meghatározásában való együttmőködés jellemzése vegyes képet mutat. Van ennek egyrészt egy tematikus, másrészt egy területi vetülete is. A tematikus vetület alatt az intézkedés jellegét érthetjük, a mőszaki jellegő beruházások output indikátoraival kapcsolatban nem merültek fel komolyabb problémák, ugyanis ezek a legtöbb esetben a beruházáshoz kötöttek. Talán csak érintılegesen kapcsolódik az együttmőködés kérdésköréhez, de a 2.1 intézkedés esetében volt, aki megemlítette, hogy hiány van a VÁTI-nál olyan munkatársakból, akik tisztában vannak a mőszaki dolgokkal, így nincs lehetıség az indikátorok egyeztetésére. A jellemzések területi vetületére vonatkozóan megemlíthetı, hogy régiónként eltérések mutatkoznak az indikátorokkal kapcsolatos együttmőködés megítélésében, de nem vonhatunk le messzemenı következtetéseket az interjúk kis száma, és az esetlegesen eltérı interjúzási technikák miatt. A negatívumok között elsı helyre kerül azonban egy visszatérı probléma: az információhiány. Az ilyen természető nézeteltérések három fı forrásból fakadnak:

− a VÁTI és a kedvezményezettek eltérıen értelmezték az indikátorokat, − az indikátorkészlet rosszul került kialakításra, nélkülözi a szakértelmet, − a kedvezményezettek nincsenek tisztában egyes indikátorok használati logikájával, de a merev rendszer miatt nincs módjuk változtatni.

Az egyeztetési folyamatról a vélemények is megoszlanak. A válaszadók többsége szerint az indikátorokkal kapcsolatos elızetes egyeztetés intenzív és hasznos volt, de megközelíti az egyharmadot azoknak az aránya, akik más véleményen vannak. Az ı esetükben vagy egyáltalán nem történt egyeztetés, vagy pedig a VÁTI nem tudott érdemben hozzászólni a dolgokhoz, az indikátorok kívül estek a kompetenciájukon, így javaslatok nélkül elfogadták azokat. Fontos elem az indikátorokkal kapcsolatban a módosítások és hiánypótlások kérdése. Azoknak a válaszadóknak, akik erre kényszerültek, nagy részük pozitívan nyilatkozott a

105

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére VÁTI tevékenységérıl. Általában arról számoltak be, hogy a módosítások nem okoztak gondot és a VÁTI munkatársai segítıkészek és rugalmasak voltak ezen a téren.

Együttmőködés a projekttel kapcsolatos egyéb munkákban

A kapcsolat megítélése alapvetıen pozitív képet mutat. A kedvezı értékelés legfontosabb elemeit ebben az esetben is a segítıkészséggel, korrekt munkakapcsolattal és rugalmassággal kapcsolatos válaszok adják, de több helyen visszatér a VÁTI által alkalmazott szigor, mint pozitív tényezı említése is. Ez utóbbi alapja az, hogy a megkövetelt pontosság egyfajta keretet szolgáltat a projektmenedzsereknek, és ahogy az indikátorok esetében, úgy az ügymenetben is olyan szabályrendszert állít fel, amely világos útmutatást ad számukra. A szabályok maradéktalan betartatása hasznos, fıként olyan projektmenedzserek esetében, akik nem rendelkeznek kellı tapasztalatokkal a hasonló pályázatok terén. Természetesen ez a szigor negatív felhanggal is elıkerült az értékelések során, elsısorban a rendszer és a szervezet merevsége kapcsán. A szigorúsággal kapcsolatban felmerült olyan vélemény is, miszerint a VÁTI olyan szabályokat próbál betartatni, melyeket ık maguk sem ismernek. Gyakran említett pozitívum még a különbözı hibákra való figyelmeztetés. A VÁTI egybehangzó véleménye, hogy ez nagy segítséget jelent a projektmenedzserek számára, hiszen sokszor olyan problémákra derül ily módon fény, amelyeket nem vettek volna észre. Ehhez kapcsolódóan szinte mindenhol megemlítették, hogy a VÁTI nemcsak a figyelemfelkeltés útján nyújt segítséget, hanem aktívan részt vesz ezeknek a hibáknak a javításában is. A problémák túlnyomó többsége a rendszer túlbürokratizált, túlközpontosított jellegébıl fakad. Érdemes megjegyezni, hogy azok az interjúalanyok, akik ilyen okok miatt bírálták az ügymenetet, legnagyobbrészt fontosnak tartották, hogy ezeknek a problémáknak a forrása nem a VÁTI munkatársaiban keresendı, hanem vagy „feljebb”, a rendszer természetében, vagy pedig az egy programmenedzserre jutó túlzottan nagy számú projektben, amely leterheltséggel jár. Az ilyen természető kritikák leginkább a hiánypótlásokkal kapcsolatosak, valamint az elszámolásokkal, amelyre a késıbbiekben részletesebben kitérünk. A mőszaki jellegő fejlesztések terén különösen problémásak a szerzıdésmódosítások, a hosszú átfutási idı miatt bizonyos esetekben „blöffölni” kell, pl. elıfordult, hogy záráskor még nem volt elfogadva a szerzıdésmódosítás. A szakmai természető problémák esetén a vélemények két nagy csoportját lehet elkülöníteni egymástól:

106

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 1. Kevés mozgástér a rendszer merevsége miatt: Az ebbe a csoportba tartozó vélemények azt tükrözik, hogy a központosított szervezet kevés hatáskört nyújt a VÁTI munkatársainak, ami két okból is problémát jelent. A szők hatáskör egyrészt lelassítja a projektekkel kapcsolatos ügyintézési munkát és nem biztosítja az operatív mőködést, másrészt pedig nem ad lehetıséget a VÁTI amúgy jól képzett szakemberei számára, hogy döntéseket hozhassanak. 2. A szakértelem hiánya bizonyos intézkedések esetén: Ahogy azt már az indikátorokkal kapcsolatos együttmőködésnél is említettük, voltak olyan projektmenedzserek, akik megkérdıjelezték a VÁTI munkatársainak hozzáértését bizonyos részterületeken. Fıként a 2.1 intézkedés projektjeinél jelentek meg olyan vélemények, hogy az ellenırzésben és a koordinációban is fennakadásokat okoz a VÁTI mőszaki szakértelmének hiánya. A 3.3 intézkedés esetében a költségvetési gyakorlat hiányát említették, illetve összességében is érte kritika a szakmai színvonalat, az egyik projektmenedzser szerint a VÁTI nem alkalmas komolyabb problémák kezelésére.

Viszonylag kevés kritika érte az emberi és mentalitásbeli jellemzıket, ezek legnagyobb része is inkább az információáramlást állította középpontba. Két esetben viszont a felszínre került olyan vélemény is, miszerint a VÁTI nem viselkedett partnerként a kedvezményezettekkel való kapcsolatban, hanem a tevékenységükben azt éreztették, hogy ık a felettes hatóság, ennek köszönhetıen az együttmőködés korlátozott volt. Bizonyos esetekben problémaként merült fel a munkatársak fluktuációja is; voltak olyan válaszadók, akik szerint a személyi váltások ellenére zökkenımentes volt a munka és az együttmőködés, de többek szerint a személycserék megzavarták és akadályozták az ügymenetet.

A projektek pénzügyi oldalával kapcsolatos vélemények

Az interjúalanyok jelentıs része a problémák sorában az elsı helyre tette az elszámolással kapcsolatos bonyodalmakat és a kifizetések csúszását. Elıbbi általános problémaként jelentkezett, míg az utóbbi fıként azokat a mőszaki tartalmú projekteket érintette, ahol gazdasági társaságokat kellett megbízni a kivitelezéssel. Az alábbiakban felsoroljuk a két alapvetı probléma forrásait és megnyilvánulási formáit.

107

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 1. Elszámolás − építkezéseknél gondot jelenthet a bonyolult és merev elszámolási rendszer, mert a kivitelezı nem biztos, hogy ugyanúgy részletezi a számlákat, ahogy az szabályos lenne − a VÁTI munkatársainak leterheltsége miatt komoly elmaradások vannak az amúgy is túladminisztrált elszámolásokkal − a 3.3 intézkedés esetében nehezen megoldható az eredeti számlák benyújtása, mivel az azonos természető költségek sok részre oszlanak − az elszámolás folyamata nagyon elhúzódik, de ennek az oka az, hogy a VÁTI munkáját is nehezítik felülrıl

2. Csúszások a kifizetésekben − több projektmenedzser is egyfajta központi idıhúzás eredményének tartja a kifizetések csúszását − az utófinanszírozás rendszere alapjában véve rossz, veszélyezteti a projektek megvalósulását − felgyőlnek az adósságok a vállalkozók felé, elıfordultak már szerzıdésbontások is emiatt − a tartozásokat a kedvezményezettnek kellett meghiteleznie, volt olyan eset, ahol az önkormányzatnak emiatt hitelt kellett felvennie

5.5.6 A programmenedzserek indikátorokkal kapcsolatos tapasztalatai A felmérés során minden régióban megkérdeztük a VÁTI egy-egy programmenedzserét, lefedve mind a hét intézkedést. Az interjúk két fı kérdéskört érintettek: az indikátorokkal kapcsolatos véleményeket, illetve az adott intézkedéshez tartozó projektek sikerességének megítélését. Az indikátorok alkalmazhatósága A programmenedzserek alapjában véve megfelelınek és jól alkalmazhatóknak tartják az indikátorokat, de találkoztunk olyan véleményekkel, amelyek szerint az indikátorkészlet bizonyos átalakításokra szorul. Az alábbiakban láthatók azok a legfontosabb problémák, amelyek az indikátorokkal kapcsolatban fogalmazódtak meg:

108

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére 1. Kevés lehetıség az indikátorok specifikus projektekhez való igazítására: Felmerül az igény arra vonatkozóan, hogy a projektek megvalósítói szabadabb kezet kapjanak abban, hogy az indikátorok közé bevonjanak olyan mutatókat, amelyek a projektjükhöz jobban alkalmazhatók. 2. Információhiány mind a VÁTI, mind a megvalósítók oldalán: Több intézkedés esetében is felmerült, hogy az indikátorok kezelése nem teljesen világos a programmenedzserek számára sem. A projekteket megvalósítók számára ez még nagyobb problémát jelent, ahogy azt a projektinterjúk során is tapasztalhattuk. A kitöltési elvek nem voltak minden esetben egyértelmőek – fıként az 1.1 intézkedés tekintetében –, így értelmezésbeli különbségek merültek fel. Arra is találhatunk példát, hogy a kedvezményezettnek az indikátorok rossz értelmezése miatt kellett szerzıdésmódosítást benyújtania. A 3.2 intézkedésben elıfordultak olyan projektek, ahol a pályázók késve kapták meg az indikátorok értelmezését, így bizonyos mutatók esetében, ahol többféle módon (KSH, Irányító Hatóság) lehetett megadni a számokat, a helytelen megoldást választották. A programmenedzserek fontosnak tartják, hogy a késıbbi kiírások esetén olyan, az indikátorokkal kapcsolatos tájékoztató anyag készüljön a pályázók számára, amely világosan tisztázza az indikátorok mibenlétét, a kezelés és az adatszolgáltatás módját. 3. Mérési nehézségek: Vannak olyan indikátorok, amelyek mérése, illetve az adatok összegyőjtése nehézséget okoz a pályázók számára. Ennek alapvetıen két oka lehet. Vagy nehéz az adatokhoz való hozzáférés (ESZA típusú intézkedéseknél), vagy pedig a megvalósítók részére nem áll rendelkezésre a mutató méréséhez alkalmazandó helyes módszertan (például a forgalomszámlálás vagy a menetidı csökkenése a 2.1 intézkedés esetében). Kiemelhetı a 2.3 intézkedésnél a roma és speciális nevelési igényő tanulók számának feltüntetése, amelyrıl az iskolák elviekben nem vezethetnek saját statisztikákat. 4. Megbízhatóság: Nemcsak a mérés, illetve az adatszolgáltatás jelenthet problémákat, hanem az is, hogy az adatok nem mindig megbízhatók. Ebben az esetben fıként olyan eredménymutatókról van szó, amelyek a turizmushoz, illetve a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó forgalomnövekedést mérik. 5. Átfedések: A mutatók köre bizonyos esetekben túlzottan részletes, és ez jelentıs átfedéseket okoz. Ilyenekkel találkozhatunk a 2.3, illetve a 3.2 intézkedéseknél. Az elsı esetben definíciós problémák is közrejátszanak, mivel a felújítás és a rekonstrukció kategóriája nehezen különíthetı el, míg a foglalkoztatási projektek esetében eltérı formában három alakalommal is rákérdeznek a foglalkoztatottak számára. 6. A pályázón kívül álló tényezık hatása az eredménymutatókban: Több esetben is említést kapott, hogy az eredménymutatók bizonyos része olyan természető, hogy alakulásában magának a pro109

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére jektnek viszonylag kevés szerepe van, vagy az indikátor mérhetı ugyan, de az nem mutatható ki, hogy a változások milyen mértékben köszönhetık a projekt megvalósulásának. Az indikátorkészletek és a projektek egyedi sajátosságai Az elızı rész elsı pontjában megjelenı probléma (az indikátorok projektekhez való igazítása) további vizsgálatára megkérdeztük az interjúalanyokat, hogy szerintük milyen mértékben képesek az indikátorkészletek figyelembe venni a projektek egyedi sajátosságait. Ebben az esetben az látható, hogy két követelményrendszer között kell valahogy egyensúlyozni, ezek pedig az összehasonlítás érdekében megkövetelt egységesség, valamint a specifikus projekteket jobban megragadni képes részletesség. Az általános vélemény az, hogy az indikátorok képesek a sajátosságok feltárására, a legtöbb intézkedésnél ugyanis bekerültek a kedvezményezettek részérıl olyan kiegészítések, amelyek növelték a részletességet. A mőszaki jellegő fejlesztéseket tartalmazó intézkedéseknél viszont problémát okozhat az indikátorok elnagyoltsága. Az akadálymentesítésnél hiányzik az elvégzendı munka részletezése, így a vállalt tevékenységbıl sokszor csak kevés valósul meg. Ugyanakkor vannak olyan fejlesztések, amelyek nem jelenhetnek meg, bár fontosak lennének, mint például a játszótér egy óvoda- vagy iskolafelújítás esetén. Javaslatok az indikátorkészletek tartalmával kapcsolatban A menedzsereket megkértük arra is, hogy tegyenek javaslatokat egy ideális indikátorkészlettel kapcsolatban. Mivel ezek a javaslatok a legtöbb esetben technikai jellegőnek tekinthetık, ezért az alábbiakban táblázatos formában közöljük ıket intézkedésenként.

110

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Intézkedés

Javaslat

1.1

- nincs javaslat

1.2

- nem foglalkoztak ilyesmivel, mert a következı tervezési ciklusban sem lesz beleszólásuk

2.1

- az úthosszal és útminıséggel kapcsolatos indikátorokat kellene átalakítani - 2.1.3 intézkedéseknél csak a fizikai megvalósítás mérhetı, a használat nem - az akadálymentesítésnél a támogatást nem szabadna a településen élı fogyatékosok számához kötni - ha nehezen mérhetı indikátorok teljesítésére kényszerítik a pályázókat, az hátráltatja a projektet

2.2

- nincs javaslat

2.3

- a roma és speciális nevelési igényő tanulókkal kapcsolatos adatszolgáltatást mindenképpen át kell alakítani - a felújítás és a rekonstrukció mutatóját össze kell vonni - a legnagyobb probléma az utánkövetés, a projekt során oktatott vagy foglalkoztatott emberek további sorsa nem ismert

3.2

- sok felesleges elem található az indikátorok között, a mutatók számát le kell csökkenteni - kell egy szők alaptábla, amit a pályázók majd kiegészítenek

3.3

- az eredményindikátorok közül csak az akadálymentesítés és a foglalkoztatás jó, a többi kívül áll a pályázón

Az adatok összegyőjtése, kezelése és elemzése Az adatok összegyőjtése során kevés probléma került említésre. Általánosságban elmondható, hogy az output indikátorokkal kapcsolatos adatszolgáltatás a legtöbb esetben pontos, az eredményindikátorokkal kapcsolatban viszont fellépnek technikai jellegő problémák. Ezek közül kiemelhetı a 2.3 intézkedés, ahol az OM statisztikáira kell támaszkodni az adatszolgáltatásnál. Ezek a statisztikák minden év októberében válnak hozzáférhetıvé az iskolák számára, így abban az esetben, ha a projektzárás a következı év októbere elıtt történik, az indikátorok között csak az elızı évi statisztikák adatai szerepelhetnek, amelyek jobbára használhatatlanok. A mőszaki tartalmakat magukban hordozó output indikátorok esetén elıfordul, hogy a kedvezményezettek nem szolgáltatnak adatot a készenléti foknak megfelelıen, hanem csak a zárójelentésben tüntetik fel az összesített eredményt. Több intézkedésnél említették a megfelelı hozzáállás hiányát a kedvezményezettek részérıl, illetve a programmenedzserek leterheltségét. A projektek oldaláról két probléma merül fel; egyrészt a menedzserek nem helyeznek kellı hangsúlyt az indikátorokra, másrészt pedig a mutatókkal kapcsolatos értelmezési problémák nehezítik meg az adatszolgáltatást. A VÁTI menedzserei esetén visszatérı problémaként jelentkezik a leterheltség, túl sok projekttel kell 111

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére foglalkozniuk egyszerre, és ez kedvezıtlenül hat a projektmenedzserekkel fenntartott kapcsolatra, az adatszolgáltatásban nyújtott segítség tekintetében is. Az indikátorok feldolgozásával kapcsolatban újra megjelenik a részletesség problémája. A mőszaki tartalmú beruházások output mutatói a legtöbb esetben speciálisak, így ezek szintetizálására nincs lehetıség. Nehézséget okoz több intézkedés esetében, hogy a pályázók által leadott indikátorok nem egyeznek meg az irányító hatóság által a pályázatok elfogadása után létrehozott egységes indikátorrendszer adataival, holott az összesítés az utóbbi alapján történik. Ezáltal a rendszer merevnek tekinthetı, a kimaradó indikátorok sem a számonkérés, sem az összesítés során nem jelennek meg. Az EMIR esetében is elıfordultak bizonyos technikai problémák. Ilyen például az, hogy a rendszer nem tudja kezelni a csökkenı értékő indikátorokat, mint például a menetidı. Emellett a rendszer kezelése is lehetne egyszerőbb. A prioritások megvalósulásának mértéke intézkedés

eredmények

hiányosságok

1.1

- az output indikátorokban nincs elmaradás - minden projekt teljesítette az eredeti célokat

- az eredményindikátorokban bizonytalanság van, de ez csak a zárás után mérhetı - az értelmezési problémák a projektek tartalmát nem érintették, de a munkát nehezítették

1.2

- a programcélok teljes mértékben megvalósultak

-

2.1

- az intézkedés megvalósult, nincs hiányosság vagy elmaradás

-

2.2

- a programcélok teljes mértékben megvalósultak

-

2.3

- a pályázók általában tudták teljesíteni a követelményeket, sokat vállalva

- a rosszul átgondolt pályázatok sok esetben hátráltatták a kivitelezést - az építkezések esetében sokszor pótmunkákra van szükség - a kiviteli tervek nem mindig jelennek meg a pályázatokban - nagyon kevés a fejlesztésekhez kapcsolódó szakmai program

3.2

- csak pozitív tapasztalatok, a legtöbb projekt zárása folyamatban van - a projektek tág témakört öleltek fel és innovatívak voltak

-

3.3

- nincsenek problémák a megvalósításban

- még nincs lezárt projekt

112

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

FELHASZNÁLT IRODALOM 124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról A gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatok és értékelések. Kézikönyv. (2001) NYUTI Közlemény 133/b. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gyır. Témavezetı: Dr. Lados Mihály. A gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatok és értékelések. Zárótanulmány. (2001) NYUTI Közlemény 133/a. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gyır. Témavezetı: Dr. Lados Mihály. A Közigazgatási Szolgáltatások Korszerősítési Programja. A regionális intézményrendszer kiépítése. (2003) Belügyminisztérium, Budapest. A Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében támogatási szerzıdéssel rendelkezı projektek elızetes értékelése. (2006) Regionális Fejlesztés Operatív Program és Interreg Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatósága, Budapest. Autopolis Nyugat-magyarországi Fejlesztési Pólus Stratégai Programja. (2006) Gyıri Fejlesztési Pólus Kht., Gyır. Bakos István (2005) Projektértékelés, projekt monitoring. Elıadás. Miskolci Egyetem, Miskolc. http://www.uni-miskolc.hu/~euint/20031002zzz20031231/projterprojmon2005eutanterfejl.pdf (letöltve: 2007. július 15.) Commisson of the European Communities (1994) PHARE DIS Manual (Part B Annex B1). Európai Unió Tanácsa (1999) 1260/1999. EK rendelet a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. Európai Uniós támogatások közbensı értékelése. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak, támogatásainak területi szempontú közbensı értékelése, korreláció vizsgálata. (2006) OTH Pályázati Információs Központ, Budapest. European Commission (1999a) The New Programming period 2000-2006: methodological working papers. Indicators for Monitoring and Evaluation: An indicative methodology. Working Paper 3. DG XVI. Regional Policy and Cohesion. Brussels, pp. 43. European Commission (1999b) Environment and Sustainable Development: A guide for ex-ante evaluation of the environment impact of regional development programmes., Brussels.

113

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére European Commission (2006a) Indicative Guidelines on Evaluation Methods: Ex-ante Evaluation. The New Programming Period 2007-2013, Directorate- General Regional Policy, Working document No. 1, Brussels, August 2006, pp. 35. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/sf2000_en.htm (letöltve: 2007. július 12.) European Commission (2006b) Indicative Guidelines on Evaluation Methods: Monitoring and Evaluation Indicators. The New Programming Period 2007-2013, DirectorateGeneral Regional Policy, Working document No. 2, Brussels, August 2006, pp. 33. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/sf2000_en.htm (letöltve: 2007. július 12.) European Commission (2006c) Indicative Guidelines on Evaluation Methods: Evaluation during the Programming Period. The New Programming Period 2007-2013, DirectorateGeneral Regional Policy, Working document No. 5, Brussels, August 2006, pp. 20. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/sf2000_en.htm (letöltve: 2007. július 12.) Forman Balázs (2000) Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI Kht., Budapest. Forman Balázs (2001) Az Európai Unió strukturális és elıcsatlakozási alapjai. Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Budapest. Horváth Gyula (2001) Regionális támogatások az Európai Unióban. OsirisKiadó, Budapest. Jelentés a Regionális Fejlesztés Operatív Program 2006. évi megvalósításáról. (2007) Nemzeti Fejlesztés Ügynökség, Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága, Budapest. Kaiser Tamás (2003) Monitoring az EU-támogatások felhasználásában. ROP3.1.1. Központi program. Kézirat. VÁTI Kht., Budapest. Negyedéves monitoring jelentés a Regionális Fejlesztés Operatív Program megvalósításáról (2007) VÁTI Regionális Fejlesztési is Urbanisztikai Kht., Budapest. Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2013. (2006) Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest. OECD (2005a) Handbook on constructing composite indicator: Methodology and user guide. Organisation for Economic Co-operation and Development, Paris. http://www.olis.oecd.org/olis/2005doc.nsf/LinkTo/std-doc(2005)3 (letöltve: 2007. július 18.) OECD (2005b) Statistics, Knowledge and Policy. Key indicators to inform decision making. Organisation for Economic Co-operation and Development, Paris. http://www.oecd.org/document/29/0,2340,en_2825_293564_35647837_1_1_1_1,00.html (letöltve: 2007. július 18.) 114

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004-2006 (2003) Miniszterelnöki Hivatal – Nemzeti Területfejlesztési Hivatal, Budapest. Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészítı Dokumentum 2004-2006. (2003) Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Területfejlesztési Hivatal, Budapest. Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészítı Dokumentum 2004-2006. (2004) Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, Budapest. Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészítı Dokumentum 2004-2006. (2005) Országos Területfejlesztési Hivatal, Regionális Fejlesztés Operatív Program és Interreg Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatósága, Budapest. Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészítı Dokumentum 2004-2006. (2006) Országos Területfejlesztési Hivatal, Regionális Fejlesztés Operatív Program és Interreg Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatósága, Budapest. Regionális Fejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottság Ügyrendje (2004) ROP Monitoring Bizottság, Budapest. Regionális Operatív Program Elızetes Monitoring Bizottság Ügyrendje (2003) ROP Elızetes Monitoring Bizottság, Budapest. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. Foglalkoztatás és növekedés. (2006) Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest. Vörös Mihály László (2004) Versenyképes projektek és pályázatok. Tri-Mester, Tatabánya. World Bank (1996) Performance Monitoring Indicators. A handbook for task managers. Operations Policy Department, Washington DC. http://www.worldbank.org/html/opr/pmi/pmi.pdf (letöltve: 2007. július 10.) World Bank (2004) Monitoring & Evaluation. Some Tools, Methods & Approaches. World Bank. www.worldbank.org/oed/ecd

115

ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslat az indikátorok fejlesztésére

MELLÉKLETEK

116

1. prioritás: Természet, és kulturális értékekben gazdag elmaradott térségek belsı erıforrásainak fejlesztése

A területi fejlettségi különbségek mérséklése

Célkitőzések 191% (2001) -3,8 százalékpont (2002)

A 3 fejlett és a 4 fejletlenebb régió GDP/fı átlaga közötti különbség

A 4 fejletlenebb régió átlagos aktivitási rátája és az országos aktivitási ráta közötti különbség

1000 fıre jutó vállalkozások száma a 4 fejletlenebb régióban

context

context

context

-

Befektetések összértékének növekedése a 4 fejletlenebb régióban

A turizmus ágazatban teremtett új munkahelyek száma

A turizmus ágazatban teremtett új munkahelyek száma a 4 fejletlenebb régióban

hatás

hatás

hatás

Támogatott kis- és középvállalkozások száma

Támogatott projektek száma

output

Vendégéjszakák száma a támogatott célterületeken

eredmény

output

Átlagos tartózkodási idı (éjszaka) a támogatott területeken

eredmény

-

300-400

200-250

IH

IH

KSH

Összesen 8-12%-os növekedés 20042008 között 14 800 000 (2000) -

KSH

KSH

IH

IH

KSH

IH

IH

KSH

KSH

KSH

KSH

Forrás

3,4-3,6

10-15% reálértéken

800-1 300

1 250-2 000

4,5-5,5% évente reálértéken

1 700-3 100

2 700-4 300

55 000-62 000

67-70

(-3,5)-(-3,1) százalékpont

175-185%

Cél (2008)

3,2 (2002)

-

881,7 milliárd HUF (2002)

A programhoz kapcsolódó új munkahelyek száma a 4 fejletlenebb régióban

hatás

A befektetések összértékének növekedése a turizmus ágazatban a támogatott üdülıkörzetekben

-

A programhoz kapcsolódó új munkahelyek száma

hatás

hatás

-

A tartós munkanélküliek száma a 4 fejletlenebb régióban

context

66 642

65,5 (2001)

Alap

Indikátor

Indikátor típusa

1. melléklet: ROP indikátortábla, programszint, prioritásszint, 2003

évente

évente

évente

évente

a programozási idıszak kezdetén és végén

évente

évente

a programozási idıszak kezdetén és végén

a programozási idıszak kezdetén és végén

évente

a programozási idıszak kezdetén és végén

a programozási idıszak kezdetén és végén

a programozási idıszak kezdetén és végén

a programozási idıszak kezdetén és végén

Periodicitás

Forrás: ROP, 2003.

Horizontális 2. prioritás: Esélyegyenlıség

Horizontális 1. prioritás: Környezeti fenntarthatóság

3. prioritás: A helyi szereplık alkalmazkodóképességének és együttmőködésének erısítése

2. prioritás: Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzető kistérségekre

-

Támogatott óvodák és általános iskolák száma

A prioritáshoz kapcsolódó új munkahelyek száma

A képzési programokat sikeresen elvégzık száma

A képzési programokat sikeresen elvégzı roma származásúak száma

output

hatás

eredmény

eredmény

-

A pozitív környezeti hatású vagy környezetvédelmi szempontból pozitív környezeti hozadékot tartalmazó projektek száma

hatás

Képzési programokban résztvevık közül a nık aránya

eredmény

A támogatott képzéseken résztvevı nık száma

121 181 (2000)

Regisztrált nıi munkanélküliek száma a 4 fejletlenebb régióban

hatás

output

-

A megtisztított földterület (városi terület, barnamezı) vagy létesített zöldterület nagysága

output

-

-

-

A környezeti hasznok által érintett lakosság száma

eredmény

-

Képzési programok száma

output

-

A képzésben résztvevı roma származásúak száma

output

-

Képzésben résztvevık száma

output

-

-

-

A felújított városi területek és barnamezık területe

output

-

-

A támogatásban részesült települések lakosságszáma a 4 fejletlenebb régióban a 4 régió összlakosságához képest

Az új vagy felújított 4 és 5 számjegyő utak hossza

-

Új munkahelyek száma a támogatott területeken

output

eredmény

hatás

7 000-9 000

50-60%

107 000-112 000

N/A

N/A

N/A

600-700

600-1 000

12 000-15 000

500-900

9 500-13 500

1 000-1 500

150-180

1.000-1.200 hektár

120-160 km

12-15%

500-750

IH

IH

KSH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

évente

évente

a programozási idıszak kezdetén és végén

évente

évente

a programozási idıszak végén

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

Indikátor típusa

A támogatott kis- és középvállalkozások száma

A támogatott szálláshelyek és szolgáltatások száma

output

A vendégéjszakák száma a támogatott projekteknél

Támogatott turisztikai vonzerık száma

A támogatott turisztikai vonzerık látogatóinak száma

2.3. Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

2.2. Városi területek rehabilitációja

2.1. Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása

Indikátor

output

eredmény

output

eredmény

0 0 -

A támogatott tömegközlekedés szolgáltatási projektek száma

Az új vagy felújított közmővel rendelkezı lakások száma a rehabilitált területeken

A rehabilitált területeken letelepült vagy szolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalkozások száma

output

output

A támogatott oktatási intézmények száma

A támogatott intézmények tanulóinak száma

A támogatott városi területek száma

output

eredmény

A rehabilitált városi területek nagysága

output

eredmény

0

0

0

0

0

Az ipari területekhez vagy turisztikai vonzerıkhöz vezetı megépített vagy felújított utak hossza

output

eredmény

0

-

A megépített vagy felújított négy- és ötszámjegyő utak hossza

Az elérési idık változása a támogatott területeken

0

0

-

0

-

Alapadat

output

eredmény

II. A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése

1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása

1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése

I. A turisztikai potenciál fejlesztése

Az intézkedés

2. melléklet ROP indikátortábla, intézkedés szint, 2003-2004

150-180

20 000-25 000

35-55

1 000-1 200 hektár

400-600

30 000-50 000

20-30

40-60 km

120-160 km

10% csökkenés

250-350

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

8-12% növekedés 2004-2008 között 200-250

IH

IH

Forrás

42-55

8-12% növekedés 2004-2008 között

Cél (2004-2008)

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

Periodicitás

A képzési programokban részesülık száma

A képzési programokban résztvevı kis- és középvállalkozások száma

output

output

A képzést befejezettek aránya az összes képzésben részesülıhöz viszonyítva

Támogatott projektek száma

output

eredmény

-

A felsıoktatási intézmények és vállalkozások vagy helyi szereplık közti együttmőködések száma

output

-

-

-

-

-

-

-

-

A támogatott tevékenységben részesülı hallgatók száma

A helyi/térségi (regionális) foglalkoztatási stratégiák száma

output

eredmény

A szociális gazdaságban támogatott foglalkoztatási projektek száma

output

-

output

A támogatott projektekhez kapcsolódó foglalkoztatottak száma

-

Támogatott helyi fejlesztési politikához kötıdı képzési projektek száma (2003) Helyi fejlesztési politikához kapcsolódó, partnerségek elısegítésére irányuló képzési projektek száma (2004)

eredmény

-

A képzési programokon résztvevık száma

-

output

A képzési programot sikeresen elvégzık aránya az összes résztvevı számához képest

output A támogatott képzési programok száma Forrás: ROP Kiegészítı dokumentum, 2003, 2004.

3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása

3.3. Felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése

3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése

eredmény

III. A régiók humán-erıforrás fejlesztése

450-600

1 500-2 000

10 000-14 000

80-90%

50-100

40 – 70

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

15-25 (2003) 40-50 (2004) 5 000-6 000

IH

IH

IH

IH

IH

100-120

1 000-1 500

180-220 (2004)

450-500 (2003)

5 000-6 000

80-90%

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

pénzügyi

Regionális Fejlesztés Operatív Program

Támogatott kis- és középvállalkozások száma

Támogatott szálláshelyek és szolgáltatások száma

output

A vendégéjszakák száma a támogatott turisztikai projektek kapcsán (átlag) 3,2 (2002)

eredmény

output

A támogatott turisztikai vonzerık éves látogatói számának változása

eredmény

2.1. Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása

0 0

Az elérési idık változása a támogatott területeken

A megépített vagy felújított négy- és ötszámjegyő állami vagy az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati utak hossza

Az ipari területekhez vagy turisztikai vonzerıkhöz vezetı megépített vagy felújított utak hossza

A támogatott tömegközlekedési projektek száma

eredmény

output

output

output

0

0

Az útépítéssel/felújítással vagy tömegközlekedési fejlesztéssel érintett népességszám

eredmény

0

0

0

0

0

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

0

A támogatott turisztikai vonzerı kapcsán létrejött új munkahelyek száma

0

-

0

0

0

ROP bázis adat

eredmény

Támogatott turisztikai vonzerık száma

A támogatott turisztikai vonzerık éves látogatói számának változása

eredmény

output

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

II. A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése

1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása

1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése

A támogatott turisztikai vonzerı kapcsán létrejött új munkahelyek száma

A programból nyújtott támogatások megoszlása a négy fejletlenebb régióban

Az indikátor elnevezése

eredmény

I. A turisztikai potenciál fejlesztése

Indikátor típusa

Az intézkedés

3. melléklet ROP indikátortábla, intézkedés szint, 2005

20-30

40-60 km

120-160 km

10% csökkenés

300 000-400 000

250-350

200-250

3,4-3,6 (2008)

6-10% növekedés

700-1 300

1 200-1 800

42-55

8-12% növekedés

30-140

50-200

75%

Cél (2004 - 2008)

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

Forrás

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

Periodicitás

A támogatott óvodai intézmények száma

A támogatott alapfokú nevelési-oktatási intézmények száma

output

3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése

0 0 0 0

A képzett, résztvevı roma származásúak száma

A támogatott foglalkoztatást elısegítı projektekben teremtett munkahelyek száma

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

A projekt zárása után a pályázó non-profit szervezetnél továbbfoglalkoztatottak száma

output

eredmény

eredmény

eredmény

0

A képzett, résztvevı nık száma

output

0

Képzettek, résztvevık száma

0

0

0

output

A roma származásúak száma a képzést sikeresen befejezetteken belül

A nık száma a képzést sikeresen befejezetteken belül

eredmény

eredmény

A képzést sikeresen befejezettek száma

eredmény

0

0

0

A támogatott óvodai és alapfokú nevelési- oktatási intézményeinek összlakossága

eredmény

output

0

A támogatott alapfokú nevelési-oktatási intézmények tanulóinak száma

0

0

0

0

0

0

0

0

0

eredmény

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

A rehabilitált barnamezıs területek száma

output

eredmény

A rehabilitált városi területek száma

output

A támogatott óvodai intézmények ellátottainak száma

A rehabilitált barnamezıs területek nagysága

output

eredmény

A rehabilitált városi területek nagysága

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

output

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

III. A régiók humán-erıforrás fejlesztése

2.3. Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

2.2. Városi területek rehabilitációja

A rehabilitált városi terület lakossága

eredmény

IH

3 000 0005 000 000 m2

150-300

700-1 200

300-500

500-700

12 000-15 000

24 000-25 000

300-500

9 000-11 000

18 000-20 000

50-60

40-50

30 000-80 000

18 000-22 000

120-200

2 500-3 000

5-20

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

10 000 00012 000 000 m2

35-55

IH

IH

IH

200-350

350-500

250 000-400 000

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

0

A támogatott projektek által megvalósuló tevékenységet sikeresen elvégzık száma

A képzési programokban részesülı nık száma

A képzési programokban részesülı roma származásúak száma

A képzési programokban részesülı kis- és középvállalkozásokból jöttek száma

A képzési programokban részesülı önfoglalkoztatottak száma

A projekt keretében készült felmérések száma

output

output

output

output

output

Az új tananyagok alapján akkreditált képzési programok száma

eredmény

A képzési programokban részesülık száma

A képzést sikeresen befejezı roma származásúak száma

eredmény

output

A képzést sikeresen befejezı nık száma

eredmény

A támogatott projektek által megvalósuló tevékenységben résztvevı nık száma

output

A képzést sikeresen befejezettek száma

A támogatott projektek által megvalósuló tevékenységben résztvevık száma

output

eredmény

Támogatott projektek száma

output

eredmény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A szociális gazdaságban támogatott foglalkoztatási projektek száma

output

A támogatott projektek által megvalósuló tevékenységet sikeresen elvégzı nık száma

0

A projektbe bevont célcsoportba tartozó foglalkoztatott roma származásúak száma

output

eredmény

0

A projekt keretében szervezett rendezvényeken, képzéseken résztvevı nık száma

0

0

output

A projekt keretében szervezett rendezvényeken, képzéseken résztvevık száma

output

output A projekt keretében elkészített tananyagok száma Forrás: ROP Kiegészítı dokumentum, 2005.

3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása

3.3. Felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése

3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

A helyi/térségi(regionális) foglalkoztatási stratégiák, paktumok száma

output

40-70

14

250-700

3 000-4 200

400-700

3000-4000

5 000-7 000

35-60

350-650

2 500-3 500

4 500-6 300

2 000-3 000

4 000-6 000

50-100

700-900

1 300-1 800

50-60

500-600

600-800

1 500-2 000

15-20

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

pénzügyi

Támogatott projektek száma

A vendégéjszakák számának változása a támogatott turisztikai projektekben

eredmény

output

A támogatott szálláshely vagy szolgáltatás igénybevevıi számának változása

eredmény

Támogatott kis- és középvállalkozások száma

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

output

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

Támogatott turisztikai vonzerık száma

A támogatott turisztikai vonzerık látogatói számának változása

eredmény

output

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

2.1. Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása

0 0

A megépített vagy felújított négy- és ötszámjegyő állami vagy az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati utak hossza

Az ipari területekhez vagy turisztikai vonzerıkhöz vezetı megépített vagy felújított utak hossza

A támogatott tömegközlekedési projektek száma

output

output

output

0

0

A fejlesztett viszonylatok átlagos napi forgalma

output

0

0

Utak építésével vagy felújításával közvetlenül érintett települések összlakossága

Az elérési idık változása a támogatott területeken

0

0

0

0

0

0

0

-

0

0

0

ROP bázis adat

output

eredmény

II. A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése

1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása

1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

A programból nyújtott támogatások megoszlása a négy fejletlenebb régióban

Indikátor Az indikátor elnevezése típusa

I. A turisztikai potenciál fejlesztése

Regionális Fejlesztés Operatív Program

Az intézkedés

4. melléklet ROP indikátortábla, intézkedés szint, 2006

20-30

40-60 km

120-160 km

300 000-400 000

300 000-400 000

10% csökkenés

60

200-250

6,5-12,5%

6-10% növekedés

700-1 300

1 200-1 800

42-55

8-12% növekedés

30-140

50-200

75%

Cél (2004 - 2008)

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

Forrás

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

Periodicitás

0 0

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

A támogatott óvodai és alapfokú nevelési- oktatási intézmények száma a hátrányos helyzető térségekben és településeken (64/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet alapján)

A támogatott óvodai intézmények száma

A támogatott alapfokú nevelési-oktatási intézmények száma

eredmény

output

output

output

3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése

Képzettek, résztvevık száma

A képzett, résztvevı nık száma

A képzett, résztvevı roma származásúak száma

output

output

output

A roma származásúak száma a képzést sikeresen befejezetteken belül

A nık száma a képzést sikeresen befejezetteken belül

eredmény

eredmény

A képzést sikeresen befejezettek száma

eredmény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A támogatott alapfokú nevelési-oktatási intézmények tanulóinak száma

A rehabilitált barnamezıs területek száma

output

0

eredmény

A rehabilitált városi területek száma

output

0

A támogatott óvodai intézmények ellátottainak száma

A rehabilitált barnamezıs területek nagysága

output

0

0

0

0

eredmény

A rehabilitált városi területek nagysága

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

output

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

III. A régiók humán-erıforrás fejlesztése

2.3. Óvodai és alapfokú nevelési- oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

2.2. Városi területek rehabilitációja

A rehabilitált városi terület lakossága

eredmény

IH

3 000 0005 000 000 m2

500-700

12 000-15 000

24 000-25 000

300-500

9 000-11 000

18 000-20 000

50-60

40-50

70-90

120-200

18 000-22 000

2 500-3 000

5-20

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

10 000 00012 000 000 m2

35-55

IH

IH

IH

200-350

350-500

250 000-400 000

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

A projektbe bevont célcsoportba tartozó foglalkoztatott nık száma

A szociális gazdaságban támogatott foglalkoztatási projektek száma

output

output

A képzési programokban részesülı nık száma

A képzési programokban részesülı roma származásúak száma

A képzési programokban részesülı kis- és középvállalkozásokból jöttek száma

A képzési programokban részesülı önfoglalkoztatottak száma

A projekt keretében készült felmérések száma

output

output

output

output

output

Az új tananyagok alapján akkreditált képzési programok száma

eredmény

A képzési programokban részesülık száma

A képzést sikeresen befejezı roma származásúak száma

eredmény

output

A képzést sikeresen befejezı nık száma

eredmény

A támogatott projektek által megvalósuló tevékenységben résztvevı nık száma

output

A képzést sikeresen befejezettek száma

A támogatott projektek által megvalósuló tevékenységben résztvevık száma

output

eredmény

Támogatott projektek száma

A támogatott projektek segítségével elhelyezkedı nık száma

output

eredmény

A támogatott projektek segítségével elhelyezkedık száma

0

A projektbe bevont célcsoportba tartozó foglalkoztatott roma származásúak száma

output

eredmény

0

A projekt keretében szervezett rendezvényeken, képzéseken résztvevı nık száma

output

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A projekt keretében szervezett rendezvényeken, képzéseken résztvevık száma

output

0

A helyi/térségi(regionális) foglalkoztatási stratégiák, paktumok száma

output

0

A projekt zárása után a pályázó non-profit szervezetnél továbbfoglalkoztatottak száma

eredmény

output A projekt keretében elkészített tananyagok száma Forrás: ROP Kiegészítı dokumentum, 2006.

3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása

3.3. Felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése

3.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

0

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma a 4 legfejletlenebb régióban

eredmény

0

A támogatás hatására létrejött munkahelyek száma

eredmény

40-70

14

250-700

3 000-4 200

400-700

3000-4000

5 000-7 000

35-60

350-650

2500-3500

4 500-6 300

2 000-3 000

4 000-6 000

50-100

700-900

1 300-1 800

50-60

250-300

500-600

600-800

1 500-2 000

15-20

150-300

700-1 200

950-1 600

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

IH

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

évente

5. melléklet A vizsgálatba bevont projektek listája Intézkedés

1. 2. 3.

4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15. 16. 17.

Projekt címe

1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése Dél-Alföld (Békéscsaba) „A Körösök lágy ölén” – ökoturisztikai fejlesztési program Dél-Dunántúl „Mecsek gyöngyszemei” - a Jakab-hegytıl a Völgységi (Orfő/Pécs) patakig Nyugat-Dunántúl Festetics örökségek fejlesztése és bemutathatóvá tétele (Keszthely) (1. ütem) Vadászati Múzeum és Vasúttörténeti Kiállítás létrehozása Észak-Alföld (HortoBemutatási infrastruktúra komplex fejlesztése a Hortobágy) bágyi Nemzeti Park mőködési területén Közép-Dunántúl (Tata) Pálma Rendezvényház Mőemléki rekonstrukciója, a tatai Angol-kert megújítása Észak-Magyarország Kerékpárút építés a Tisza jobb partján (Kisköre) Közép-Magyarország Nyitott szemmel és nyitott szívvel a Dunakanyarban (Szentendre) 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása Közép-Dunántúl (BalaAnna Grand Hotel néven új, négycsillagos szálloda tonfüred) megvalósítása Közép-Magyarország A Grassalkovich Udvarház - Szálloda kialakítása (Gödöllı) Észak-Alföld (HajdúApolló Termál Hotel fejlesztése szoboszló) Dél-Alföld (Békés) Békési Dübögı Hotel és Étterem fejlesztése Dél-Dunántúl (Dombóvár) Észak-Magyarország (Rókabérc) Nyugat-Dunántúl (Farád

A dombóvár-gunarasi Hotel Európa I/B ütemének megépítése Rókabérc vadászház panzió bıvítése Panzió és hozzá kapcsolódó szolgáltatások kialakítása Farádon

2.1. Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségeinek javítása Észak-Magyarország Eger – Egerszalók közötti összekötı út (Eger) Észak-Alföld (Debrecen) Debrecen ipar területi útjainak út- és közmőfejlesztése

20.

Közép-Magyarország (Albertirsa) Közép-Dunántúl (Bakonygyepes) Nyugat-Dunántúl (Szalapa) Dél-Alföld (Szeged)

Az Albertirsa-Mikebuda településeket összekötı 46114 jelő út felújítása, 0,0 – 15,8 km szelvények között 8401 sz. Bakonygyepes-dabronyi ök. út burkolat felújítása 7328 jelő Sümeg–Zalaegerszeg összekötı út felújítása Szalapa térségben Szegedi 4-es villamos vonal kapacitásnövelı fejlesztése

21.

Dél-Dunántúl (Pécs)

A Pécsi Forgalomirányító Központ korszerősítése

22.

2.2. Városi területek rehabilitációja Dél-Alföld (Gyula) Gyula történelmi belváros rehabilitáció

18. 19.

23.

27.

Észak-Magyarország (Bátonyterenye) Közép-Magyarország (Vác) Közép-Dunántúl (Almásfüzítı) Nyugat-Dunántúl (Celldömölk) Dél-Dunántúl (Mohács)

Almásfüzitı barnamezıs területeinek rehabilitációja (bontás) és funkcióváltással újrahasznosítása Celldömölk 2269, 2270 hrsz. alatti, korábbi ipari hasznosítású raktárterület rehabilitációja Mohács történelmi városrész rehabilitációja, II. ütem

28.

Észak-Alföld (Nyíregy-

Jósaváros Közterületeinek Rehabilitációja

24. 25. 26.

ECOCITY – Bátonyterenye ökológiai szemlélető rehabilitációja Vác, Fıutca - Fıtér program, I. ütem

KezdésZárás

Támogatási összeg és ráta

2006/04 2007/11 2005/03 2008/03 2005/08 2007/08

926 millió Ft (97%) 890 millió Ft (83%) 796 millió Ft (97%)

2005/03 2007/05

477 millió Ft (97%)

2005/03 2007/03 2004 2007/08 2005/09 2005/03

336 millió Ft (97%) 300 millió Ft (83%) 102 millió Ft (97%)

2006/10 2008/02 2007/02 2008/07 2006/05 2008/04 2006/04 2007/05 2006/08 2007/08 2006/01 2007/02 2004/04 2006/05

570 millió Ft (19%) 300 millió Ft (30%) 276 millió Ft (39%) 117 millió Ft (50%) 52 millió Ft (50%) 30 millió Ft (50%) 19 millió Ft (30%)

2005/12 2007/07 2006/01 2007/10 2005/08 2005/12 2005/01 2005/12 2005/01 2007/02 2005/09 2006/08 2006/12 2007/08

833 millió Ft (60%) 825 millió Ft (75%) 444 millió Ft (90%) 258 millió Ft (90%) 157 millió Ft (90%) 100 millió Ft (45%) 54 millió Ft (68%)

2005/05 2006/12 2005/09 2007/03 2005/05 2006/10 2005/09 2007/09 2005/07 2007/11 2007/03 2007/09 2005/12

958 millió Ft (90%) 915 millió Ft (90%) 840 millió Ft (90%) 689 millió Ft (90%) 515 millió Ft (90%) 483 millió Ft (97%) 308 millió Ft

háza) 29.

30. 31. 32. 33. 34. 35.

36.

2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Észak-Alföld (NyírAz általános iskolai tanulási környezet és közösségi egyháza) háttér infrastrukturális és módszertani feltételeinek fejlesztése a nyíregyházi Szılıskerti Általános Iskolában Dél-Alföld (SzabadkíSzabadkígyós Község általános iskolájának felújítása és gyós) bıvítése Közép-Magyarország Együtt Európába - A Huszka Hermina Általános Iskola (Örkény) infrastrukturális fejlesztése Nyugat-Dunántúl Az ıriszentpéteri Körzeti Általános Iskola felújítása (İriszentpéter) Közép-Dunántúl (SeSeregélyes-Sárosd általános iskolák felújítása, akaregélyes) dálymentesítése és fejlesztı eszközök beszerzése Dél-Dunánúl (Báta) Út a jövıbe: a bátai általános iskola felújítása Észak-Magyarország (Fulókércs)

Közép-Magyarország (Gödöllı)

38.

Észak-Alföld (Szolnok és Tiszazug) Közép-Dunántúl (Ajka) Dél-Alföld (Békéscsaba) Nyugat-Dunántúl (Mindszentpuszta) Dél-Dunántúl (Sellye)

40. 41. 42.

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

Óvoda létesítése Fulókércsen

3.2. Non-profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban Észak-Magyarország Csereháti szociális szolgáltató hálózat

37.

39.

2007/07

A Közép-Magyarországi Régióban élı hátrányos helyzető nık és megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása, esélyeinek javítása. „Tiszazug Tandem” – képzéssel kombinált kistérségben megvalósuló nonprofit foglalkoztatási program Fogyatékkal élık munkaerı-piaci integrációja az Ajkai kistérségben „PAKTUM-START” Partnerségben a foglalkoztatási helyzet javításáért Békés megyében Aktív korú nem foglalkoztatott személyek alkalmazása az autisták életkörülményeinek segítésében Foglalkoztatási stratégia kialakítása a Sellyei kistérségben

3.3. Felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése Észak-Magyarország Hallgatók a régióért – a régió a hallgatókért (Miskolc) Dél-Dunántúl (KaposAlkalmazott Informatikai Szolgáltató Tudásközpont a vár) Kaposvári Egyetemen Észak-Alföld (DebreHallgatók média-kommunikációs komplex gyakorlati cen) képzése és szakmai gyakorlata Közép-Magyarország Közösségi Tanulás és Önkéntes Központ létrehozása a (Gödöllı) gödöllıi Szent István Egyetemen Közép-Dunántúl (Szé„GEODÉTA” GEO Diák Életpálya Tanácsadó Iroda kesfehérvár) Létrehozása Nyugat-Dunántúl A régióban mőködı karrier irodák szolgáltatási körének (Szombathely) kialakítása a munkaerıpiac szereplıinek bevonásával Dél-Alföld (Szeged) GEO-KARRIER. Partnerség és komplex szolgáltatóstruktúra építés

(90%)

2005/05 2006/10

228 millió Ft (95%)

2005/05 2006/02 2005/01 2006/01 2005/11 2006/12 2005/12 2006/11 2005/02 2005/08 2005/05 2006/08

223 millió Ft (95%) 218 millió Ft (95%) 158 millió Ft (95%) 148 millió Ft (95%) 76 millió Ft (95%) 44 millió Ft (95%)

2006/10 2007/09 2005/10 2007/10

144 millió Ft (100%) 112 millió Ft (100%)

2006/12 2008/08 2005/05 2006/12 2005/02 2007/01 2006/06 2008/05 2006/01 2007/09

77 millió Ft (100%) 61 millió Ft (100%) 50 millió Ft (100%) 21 millió Ft (100%) 11 millió Ft (100%)

2005/10 2008/03 2005/07 2007/06 2006/01 2007/10 2005/11 2007/11 2006/10 2008/08 2005/07 2007/07 2005/08 2007/07

60 millió Ft (100%) 58 millió Ft (100%) 53 millió Ft (100%) 51 millió Ft (100%) 50 millió Ft (100%) 45 millió Ft (100%) 41 millió Ft (100%)

6. melléklet

Projektmenedzser - Interjúvázlat a „ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslatok az indikátorrendszer fejlesztésére” címő kutatási programhoz Megbízó: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. július

Lekérdezı adatai Név: …………………………………………………………………… Intézmény: ……………………………………………………………………….. Beosztás: ………………………………….. Lekérdezés idıpontja Lekérdezés helyszíne (cím, elérhetıség):

………………………………………………………………………………

I. Projektismertetı kérdések Projekt címe Intézkedés típusa Régió Település

Indulás Zárás Projekt vezetı neve/beosztása Interjúalany neve/beosztása Rövid célmeghatározás (valóságos célok) Teljes költségvetés Támogatási összeg Projekt menedzselésében érintett személyek száma Projekt kivitelezésében érintett szereplık száma7 Új szervezet vagy egy meglévı szervezet a kivitelezı

7

Meglévı: Új (milyen?):

Személyek vagy szervezetek is lehetnek, becslés is elegendı (nagyságrend és szervezeti összetettség a lényeg).

2. Alapkérdések 1. Milyen output és eredményindikátorokkal mérhetı az Önök projektje? (Milyen mértékben teljesítették az output/eredményindikátorokat?) Elkérni a támogatási szerzıdés 5.5 fejezetének, illetve a legfrissebb elırehaladási (vagy záró)jelentés indikátortábláit.

2. Milyen elvek alapján állították össze a projektértékelı indikátorrendszert? Mennyire volt önálló munka? (pl. más pályázatot vettek alapul, önállóan kimondottan ehhez a projekthez, szakmai anyagból)

3. ROP monitoring – indikátorrendszer 1. Véleménye szerint megfelelı-e az a gyakorlat, ami az indikátorok körének meghatározását jellemzi? Szükséges-e egyéb szereplık bevonása?

2. Milyennek tekinthetı az irányító hatósággal (VÁTI) való együttmőködés az indikátorokkal kapcsolatban vállalt teljesítmény meghatározásában?

3. Mi jellemzı az irányító hatósággal (VÁTI) való együttmőködésre a projekttel kapcsolatos általános és technikai kérdésekben?

4. Mennyire tartják jónak, illetve a teljesítmény méréséhez alkalmazhatónak az indikátorokat és az Önök által megadott eredménymutatókat? A mutatók mennyire fedik le a programok által elérni kívánt célokat?

5. Milyen konkrét, mérhetı terület/településfejlesztı hatása van/lesz a projektnek? (Példákon keresztül is bemutathatja, konkrét hatásokat nevezzen meg a várható idıpontokkal együtt - Mi várható és mikortól a fejlesztés hatásaként)

6. Okoz-e valamiféle nehézséget az indikátorkészletekben meghatározott információ összegyőjtése? Kiktıl győj-

tött adatot/információt az indikátorokhoz? (pl. KSH? Önkormányzat? Programok, fejlesztési dokumentumok? Saját mérés?

7. Milyen forrásból, milyen módszerekkel végzik az adatszolgáltatást?

8. Véleménye szerint milyen adatokat kellene tartalmazni egy ideális indikátorkészletnek, ami alkalmas lenne arra, hogy a lehetıségek szerint a legjobban tudja mérni a program eredményességét?

9. Az értékelés céljából kialakított indikátorkészleten kívül mérték-e más módon a program eredményeit, sikerességét?

7. melléklet

Programmenedzser - Interjúvázlat a „ROP monitoring rendszerének elemzése, javaslatok az indikátorrendszer fejlesztésére” címő kutatási programhoz Megbízó: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. július

Lekérdezı adatai Név: …………………………………………………………………………………………………………… Intézmény: ………………………………………………………………………………………………………….. Beosztás: ………………………………………………………………………………………………………….. Lekérdezés idıpontja Lekérdezés helyszíne (cím, elérhetıség):

____ __ __

……………………………………………………………………………………………………………

I. Programmenedzser Menedzser neve és beosztása

Általa koordinált intézkedések?

Típusai:

Általa koordinált száma?

Darab:

projektek

Elsıdleges intézkedés8: Mióta foglalkozik ezzel a feladattal?

2. Alapkérdés 1. Milyen mutatókkal, mérıszámokkal értékelik az intézkedés projektjeit?

8

Ide azt kell beírnia a lekérdezınek, amelyik intézkedés miatt megkereste a programmenedzsert.

3. ROP monitoring – indikátorrendszer 1. Milyen módon vett részt a ROP pályázatok értékelésére szolgáló indikátorkészlet kialakításában?

2. Mennyire tartják jónak, illetve a teljesítmény méréséhez alkalmazhatónak az indikátorokat? A mutatók menynyire fedik le az intézkedés által elérni kívánt célokat?

3. Képes-e a jelenlegi indikátorkészlet arra, hogy az intézkedés egyedi sajátosságait (megvalósítás környezete, támogatás nagysága, részt vevı intézmények/szervezetek jellege) figyelembe vegye, vagy túlzottan univerzálisnak tekinthetı?

4. Okoz-e valamiféle nehézséget az indikátorkészletekben meghatározott információ összegyőjtése? Mennyire voltak együttmőködık a projektvégrehajtók az adatszolgáltatás során?

5. Véleménye szerint milyen adatokat kellene tartalmazni egy ideális indikátorkészletnek, ami alkalmas lenne arra, hogy a lehetıségek szerint a legjobban tudja mérni az intézkedés eredményességét?

4. ROP monitoring – program szintő jellemzık 1. Az intézkedés Ön által menedzselt projektjei mennyire valósítják meg a programcélokat, prioritásokat? Hol lát hiányosságokat, vagy elmaradást az eredeti céloktól?

2. Hogyan történik a specifikus projektindikátorok szintetizálása? Lehetséges ezekbıl intézkedés vagy program szintő output és eredményességi mutatókat képezni? Ki készíti ezeket? Mi történik a támogatási szerzıdés 5.5 fejezetében (A projekt megvalósításának számszerő eredményei) szereplı indikátorokkal a benyújtásuk után?