MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő:
Dr. Semsei Imre, MTA doktor
Rovatvezetők: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Prevenció: Társadalomgerontológia:
Prof. Iván László Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Prof. Kiss István Dr. Fábián Gergely
Szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Vértes László, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Dr. Boga Bálint, Budapest Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Dobos László, Miskolc Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szilagyi, S. Jean, Nyíregyháza Dr. Telkes Zoltán, Visegrád Dr. Tóth István, Miskolc Dr. Zöllei Magdolna, Szeged Kiadó: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Sóstói u. 2-4. Felelős kiadó: Dr. Semsei Imre, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Megjelenés: negyedévente On-line verzió: ISSN: 2062-3690 Technikai adatok: A 'MAGYAR GERONTOLÓGIA' tagja a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját fejlesztésű elektronikus folyóirat rendszerének. (http://magyargerontologia.lib.unideb.hu) Nyomtatott verzió: ISSN: 2062-3682 Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Felelős Kiadó: Dr. Virágos Márta
MAGYAR GERONTOLÓGIA
TARTALOMJEGYZÉK
3. évfolyam 9. szám (2011) KONGRESSZUSI SZÁM
Szerkesztői levél (Dr. Semsei Imre)
oldal 1
Gyulai Geriátriai Napok, Gyula
3
Education - A Part of Senior Citizens` Lives in the 21 Century, Liberec
5
Árnyékban élők – a szükség arcai, Szatmárnémeti
7
Active Aging - A Multidisciplinary Challenge, Temesvár
10
Női karrier 40 és 50 év felett, Budapest
12
A Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság VIII. Kongresszusa
21
A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXII. kongresszusa
55
Meghívó
64
Jelentkezési lap
66
Megrendelés
69
Útmutató a közléshez
70
Angol tartalomjegyzék
74
SZERKESZTŐI LEVÉL
Tisztelt Olvasóink! A 3. évfolyam első száma a már szokásos Kongresszusi szám, melyben az előző időszak gerontológiához kötődő eseményeit ismertetjük. 2010-ben az alábbi gerontológiai, illetve gerontológiához kapcsolódó konferenciákról kaptunk hírt: árilis 28:
Harmadik Kor Egyetem konferencia, Miskolc
április 29-30:
6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Life Long Learning konferencia, Pécs
május 14:
I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztal, Debrecen
május 21:
Gyulai Geriátriai Napok, Gyula
június 16-18:
Education - A Part of Senior Citizens` Lives in the 21 Century, Liberec
november 11-12:
Árnyékban élők – a szükség arcai, Szatmárnémeti
november 19-20:
Active Aging - A Multidisciplinary Challenge, Temesvár
november 20:
Női karrier 40 és 50 év felett, Budapest
november 26.27:
A
Preventív
Gerontológiai
és
Geriátriai
társaság
VIII.
kongresszusa, Debrecen november 26-27:
A
Magyar
Gerontológiai
és
Geriátriai
Társaság
XXXIII.
kongresszusa, Budapest
Az első három konferenciáról (Harmadik Kor Egyetem konferencia, Miskolc; 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Life Long Learning konferencia, Pécs; I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztal, Debrecen) Gerontológia 6. (2010) számában. 1
már beszámoltunk a Magyar
A Gyulai Gerontológiai Napok 2010-ben is megrendezésre került, a Pándy Kálmán Kórházban dr. Zékány Zita főorvos asszony szervezésével, ahol számos geriátriai kérdés került terítékre A Harmadik Kor Egyeteme (Third Age University, TAU) nemzetközi egyesület konferenciáját „Oktatás – Az idős emberek életének része a 21. században” címmel a csehországi Liberecben tartották június 16-18 között. A gerontagógia egyik élharcosa ez az egyesület, s konferenciájukon az idősek oktatásának problémáit járták körbe. Ennek a konferenciának folytatása szintén Csehországban lesz 2011. május 31-június 2 között. Az „Árnyékban élők – a szükség arca” konferenciát a helyi Caritas szervezet tartotta Szatmárnémetiben.
Noha szociális
kérdések
kerültek
előtérbe,
mindezek
időskori
vonatkozásait is megtárgyalták. „Aktív öregedés – multidiszciplináris kihívás” címmel Temesvári Egyetem tartott konferenciát, ezennel a 3. alkalommal. Erről a két eseményről előzőleg már adtunk hírt (Magyar Gerontológia 8: 106-110). A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség konferenciáját a „Női karrier 40 és 50 év felett” címmel tartották Budapesten. A Ferenczi Andrea vezette szövetség különös hangsúlyt fektet a „női karrierre korlátok nélkül”. Az öregedés ügyének számos prominens képviselője – köztük Halina Potocka az AGE-Platform Európai Uniós szervezet alelnöke is – tartott előadást. A 2010-es év fő gerontológiai konferenciáját, a Preventív Gerontológiai és Geriátria Társaság VIII. konferenciáját szokásosan november hónap utolsó hétvégéjén tartották meg „Időskori oktatás, ápolás, szociális munka” címmel. Ez a Nyíregyházi Gerontológiai Napok 3. rendezvénye, melyet a PGGT a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán működő Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központtal közösen rendezte meg. A konferencián nem csak hazai, de külföldi előadók is tartottak előadásokat. A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság éves kongresszusát – igen sajnálatos módon – szintén november 26-27-én tartották. A két konferencia ütközése miatt a részvevők nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak mindkét rendezvényen részt venni. Reményeink szerint a következő évben nem lesz hasonló probléma.
2
MEGHÍVÓ A Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság (MGGT) és a Tiszta Életért Alapítvány
2010. május 21-én GERONTOPSZICHIÁTRIAI konferenciát tart. Regisztráció: 09 órától. Előadások kezdete: 10 óra.
Program Levezetőelnök: Dr. Vincze Gábor PhD. c. egyetemi docens, osztályvezető szakfőorvos Dr. Zékány Zita főorvos Az előadók: Prof. Dr. Iván László: Idősügyünk helyzete: dilemmák és feladatok. (40’) Prof. Dr. Szilárd János: Lehet-e értelme az életnek az öregkorban? (30’) Prof. Dr. Semsei Imre: Gerontológia a mai Magyarországon. (40’) Dr. med.habil Szolnoki Zoltán: A vasculáris eredetű agyi fehérállományi károsodások genetikai és klinikai háttere. (30’) Ebédszünet Dr. Boga Bálint: Az idősotthonba költözést kísérő pszichológiai folyamat .(20’) Dr. med. Vértes László Dr. h.c.: Művészetterápia a gerorehabilitációban. (15’) Dr. Császár Tamás: Delírium az időskorban (10’) Dr. Tímár Erzsébet: Demenciák felosztása és kezelésük (30’) Drágán Zsuzsanna: Pszichoedukáció a gerontopszichiátriában (20’)
3
Tesztírás A konferencia zárása. Általános információk Időpont: 2010. május 21. Helyszín: Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza 5700 Gyula, Semmelweis u. 1. Árvay terem
Részvételi díj: 3000Ft/fő, ebéd: 2500Ft/fő. Befizetés postai úton a mellékelt csekken, vagy bankszámlaszámon: K&H 10402609-26016225-00000000
-
TISZTA ÉLETÉRT ALAPÍTVÁNY
A részvételhez kérjük, töltsék ki a jelentkezési lapot és küldjék vissza a következő címre: Jelentkezési cím: Dr. Zékány Zita
vagy
e-mail:
[email protected]
57oo Gyula, Sitka l.
mobil: 06-30/2065-
317 Krónikus Belgyógyászati Osztály Tel.: 06-66/526-000 / 1112-es mellék Jelentkezési lap megtalálható az MGGT honlapján. Vonatközlekedés: Budapest , Keleti p.u. ind.: 6 óra 13 perc, Gyula
-
ind.:16 óra 53 perc-
-
Gyula
érk.: 9 óra 13 perc. Budapest, Keleti p.u. érk.: 19 óra 47 perc
17 óra 53 perc-
20 óra 47 perc
18 óra 53 perc-
21 óra 47 perc
4
“Education - A Part of Senior Citizens` Lives in the 21 Century” An International Conference held under the auspices of The Association of Universities of the Third Age and The Technical University of Liberec 16–18 June 2010 16. 6. 2010 By 2.00 p.m.
Arrival of participants at the Rectorate (Studentská 2)
2.30–5.00 p.m. Conference Inauguration, IC Conference Room Welcoming / Plenary Addresses by VIP guests, papers by foreign participants Prof. Dr. Phil. Erika Steinert, Faculty of Social Sciences, Zittau/Görlitz University, Germany Assoc. Prof. Aleksandra Pejatovič, Ph.D., Faculty of Arts, Belgrade University, Serbia, Prof. Dr. Roland Schöne, Chemnitz University, Germany 17.00 – 18.00
Excursion of the Department of Non-woven Fabrics` laboratories, with a lecture presentation
19.00–21.00
Reception in the lobby of the conference room
17. 6. 2010 9.00–11.00
Current problems faced by U3A in the Czech Republic - The Diversification and Standardisation of the Forms and Content of Senior Citizens` Education, Doc. Šemberová - The Issue of Record-keeping and Performance Monitoring in Senior Citizens` Education, and Financing Structures Prof. Prokop and Assoc. Prof. Jedličková
11.00–11.30
Coffee break 5
11.30 –13.00
The AU3A Information System (Information about the state of preparations of the system)
13.00
Lunch in the Refectory opposite the Rectorate
14.00
Afternoon programme (options): a) Guided tour of the city with commentary (including tour of the Town Hall and an ascent of the tower) b) Tourist programme: taking the tram to the end of the line, an ascent to the cableway (1.5 km), cableway ride to the top of Ještěd, a guided tour of the building, back again either by cableway or on foot via Pláně (cca 6 km), tram ride to the Zlatý Lev Hotel c) Tour of the Department of Non-woven Fabrics` laboratories with a lecture: 1 × 15 people (if the visit on 16 June is insufficient to satisfy participants level of interest)
19.30 18. 6. 2010 9.00–11.00
Gala Dinner at the Zlatý Lev Hotel
Workshops: Examples of Good Practice (6–10-minute papers by representatives of Universities of the Third Age at Czech universities, stating positive and negative aspects. Each U3A will be obliged to give one paper. We expect the following topics: Experience with Teaching at Dislocated Centres, Regional Centres, Virtual Teaching, Topic-specific Courses)
11.00–11.30
Coffee break
11.30–13.00
Organisational Matters of the AU3A
13.00 p.m.
Lunch in the Refectory opposite the Rectorate
6
Az „Árnyékban élők – a szükség arcai” nemzetközi konferencia programja 2010 november 11-12, Szatmárnémeti
2010 november 11, csütörtök 08.30 – 09.00 A résztvevők regisztrálása 09.00 – 09.30 Megnyitó. Felszólalnak: 1. Löchli Terézia Tünde, a Szatmárnémeti Caritas Szervezet vezérigazgatója 2. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke 3. Adriana Cerneşteanu, a Szatmár Megyei Szociális Ügynökség (AJPS Satu Mare) vezérigazgatója 4. Doina Văsuţ, a Szatmárnémeti Szociális Hivatal (SPAS Satu Mare) ügyvezető igazgatója 09.30 – 9.55
Árnyékban élők – Peremre szorult emberek. Hartmut Claes, gazdasági igazgató, Caritas Witten, Németország
7
09.55 – 10.20
A munkanélküliség pszichoszociális hatásai. Mester Szilvia, Családsegítő Szolgálat szakmai vezető, Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ, Magyarország
10.20 – 10.45
A társadalom viszonyulása az idősekhez. Liviu Bozga, egyetemi előadó, Nagybányai Északi Egyetem, Románia
10.45 – 11.15 Szünet 11.15 – 11.40
Case management. Dr. Heinz Neuser, Bielefeld, Németország
11.40 – 12.05
A daganatos betegek bio-pszicho-szociális szükségleteinek felmérése, ajánlatok egy új paradigmához. Dr. Dégi Csaba, MSW, PhD, BabeşBolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Románia
12.05 – 12.30
Közösségfejlesztés – egy kihívás a Caritasnak. Andrä Stigger, Külkapcsolati Iroda koordinátor, Caritas Innsbruck, Ausztria
12.30 – 12.55
Szociális vállakozások. Szekeres Erzsébet, szociális vállalkozó, Magyarország
13.00 – 15.00
Ebédszünet
15.00 – 17.00
Work-shoppok / Best Practices 1. Mozgáskompetencia – életminőség? Péter György, a Romániai Kinaesthetics Egyesület elnöke, a Gyulafehérvári Caritas Szervezet szociális-medikális programjainak vezetője, Románia 2. A szatmári szociális ellátás jelene és jövője. Dr Kósa Attila Kálmán, intézményvezető és Andrási Paula, szociális munkás, „Szt. József” Gyermekrehabilitációs Központ, Szatmárnémeti Caritas Szervezet, Románia 3. Best practices – szociális intézmények. 10 perces intézményi bemutatók
19.00
Állófogadás
2010 november 12, péntek 09.00 – 09.30 A work-shoppok eredményeinek bemutatása 09.30 – 09.55
Értékek a segítésben. Dr. Máté Róbert, lelki igazgató, Gyulafehérvári Caritas Szervezet, Románia
09.55 – 10.20
Az öregedés folyamatának lassítása. Dr. Semsei Imre, tudományos dékánhelyettes, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Magyarország
8
10.20 – 10.45
Bevezetés a logoterápiába. Dr. Vik János, egyetemi adjunktus, BabeşBolyai Tudományegyetem, Románia
10.45 – 11.15 Szünet 11.15 – 11.40
Főbb irányvonalak a Hospice fejlődésében. Dr. Hegedűs Katalin, a Magyar Hospice-Pallitív Egyesület elnöke, European Association for Palliative Care vezetőségi tag, Magyarország
11.40 – 12.05
A gyermek pszichodráma mint módszer a speciális nevelési szükségletű gyermekek terápiájában. Szőke Enikő, pszichológus, psizchodramatista, Románia
12.05 – 12.30
A közösség bevonása a katasztrófa-megelőzésbe. Thomas Hackl, a Caritas Nemzeti Katasztrófavédelmi Program vezetője, Romániai Caritas Konföderáció, Románia
12.30 – 12.45
A konferencia hivatalos lezárása
12.45 – 14.00
„Caritas szolgáltatás menü” / „Caritas-tour” (jelentkezés alapján)
9
GENERAL PROGRAM Friday 19 November 2010 900 - 1000
Registration of participants (hall of the Aula Magna)
1000 – 1100 Official opening of the conference (room Aula Magna) Professor PhD Anca Munteanu - Dean of Faculty of Sociology and Psychology, West University of Timişoara Professor PhD Viorel Prelici – President of the Scientific Committee – ICERT 2010 Professor PhD Teodor Mircea Alexiu - Head of the Department of Social Work, West University of Timişoara Professor PhD Simona Sava – Manager of the Romanian Institute for Adult Education from Timişoara Adrian Orza – Deputy Mayor of Timișoara Municipality 1100- 1230
Plenary session – key speakers (room Aula Magna)
Professor PhD Imre SEMSEI - Gerontology Science Coordination Center, Faculty of Health, University of
Debrecen, Hungary,Vice Dean
Professor PhD Viorel Prelici – Dean, Faculty of Psychology and Educational Sciences, ”Vasile Goldiş” Western University of Arad Professor PhD Katerina Kubalcikova – Researcher, Research Institute for Labour and Social Affairs, Department Brno, Czech Republic; Assistant professor, Faculty of Social Studies, Masaryk University, Department of Social Policy and Social Work, Brno, Czech Republic 1230 – 1400 Lunch break 1400 – 1530 Parallel sessions I (I.I. room 304/I.II. room 305) 1530 – 1600 Coffee break 10
1600 – 1730 Parallel sessions II (II.I. room 304/II.II. room 305) 1730 – 1830 Welcome reception & dinner (Location: UVT) 1900 – 2100 Invitation at theater
Saturday 20 November 2010 1000 – 1130 Parallel sessions III ( III.I. room 304/III.II. room 305) 1130 – 1200 Coffee break 1200 – 1300 Official closing of the conference (room Aula Magna) 1300 – 1430 Lunch 1430 – 1830 Free time 1830 – 2030 Romanian Dinner
11
MEGHÍVÓ A „NŐI KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT” NEMZETKÖZI
KONFERENCIÁRA Helyszíne: Gerbeaud Ház (1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8., bejárat a Dorottya utca felöl) Időpontja: 2010. november 20. 10.30-14.00 A Konferencia nyelve: magyar és angol, szinkrontolmácsolással A Konferencia szervezője: Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség Támogató: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Média partner: HR Portál
A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség „Női karrier 40 és 50 év felett”konferenciája A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) „női karrier korhatár nélkül” kezdeményezése keretében „Női karrier 40 és 50 év felett” címmel rendezi meg soron következő konferenciáját 2010. november 20-án (szombaton) 10.30 és 14.00 óra között neves magyar és külföldi előadók részvételével a budapesti belváros egyik legszebb épületében, a Gerbeaud Házban. A konferencia keretében kerül sor az MNKSZ „Női esélyegyenlőségért” díjainak ünnepélyes átadására a 2010-ben kitüntetetteknek. A „Női karrier 40 és 50 év felett” konferencia célja A 2003-ban alapított MNKSZ, amely a női foglalkoztatás bővítése, az esélyegyenlőség fokozottabb érvényesülése érdekében feladatának tekinti a kormányzati-, az üzleti-, a tudományos-, és civil szféra közötti párbeszéd elősegítését, az OFA támogatásával megvalósuló „Női karrier 40 és 50 év felett” konferenciáján az idősüggyel és a női esélyegyenlőség ügyével foglalkozik az idősebb nők munkaerő-piaci részvételének előmozdítása érdekében magyarországi és nemzetközi kitekintésben. Ezáltal kíván hozzájárulni a munkaerőpiac bővüléséhez, hatékonyabbá válásához, a gazdasági versenyképesség erősödéséhez. Magyarország európai uniós elnöksége – együttműködésünk esélyegyenlőségi témákban TRIO-ban és TRIO után A „Női karrier 40 és 50 év felett” nemzetközi konferencia folytatása az MNKSZ 2010. február 26-án a Parlamentben „TRIO-ban az esélyegyelőségért 2010-2011” címmel megtartott konferenciájának, amelyre, illeszkedve az akkori EU-elnökségi sorrendhez spanyol és belga civilszervezetek szakértőit hívtuk meg együttműködő partnerként. Velük azóta is fennáll az együttműködésünk a női esélyegyenlőség és női foglalkoztatás előmozdítása érdekében és a jelenlegi konferencia tapasztalatait is megosztjuk velük. Erre a konferenciára az utánunk következő európai uniós elnök Lengyelország bevonását is biztosítjuk a budapesti nagykövetség meghívásával. A Konferencia résztvevői
12
A konferenciára várjuk Vendégeinket a parlament, a kormányzat, önkormányzatok, civilszervezetek, média, felsőoktatási intézmények, kereskedelmi kamarák, cégek, szakszervezetek képviseletében, valamint munkavállalókat, kiemelten 40 és 50 feletti nőket, EU és ENSZ szakértőket, diplomatákat és minden érdeklődőt.
A KONFERENCIA VENDÉGEINK RÉSZÉRE INGYENES, DE ELŐZETES REGISZTRÁCIÓ SZÜKSÉGES! Kapcsolat: Ferenczi Andrea, elnök, Mobiltelefon: +36 30 982 7093, www.noikarrier.hu
„NŐI
KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT” NEMZETKÖZI KONFERENCIA
HÁTTÉR: A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) tapasztalatai és referenciái A 2003-ban alapított Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) a női foglalkoztatás bővítése, az esélyegyenlőség fokozottabb érvényesülése érdekében kiemelt magyar munkaadók közvetlen bevonásával, a foglalkoztatás bővítésében és az esélyegyenlőség megteremtésében tenni tudó döntéshozókkal és szervezetekkel közösen (Kormány, Parlament, EU, gazdasági szféra, tudományos szféra, civilek, média) eszmecsere-fórumokat hozott létre. A Legjobb Női Munkahely Pályázat alapján 2007 óta végzünk felméréseket munkaadók és női munkavállalók körében. Speciálisan női munkavállalással és nők munkahelyi közérzetével kapcsolatos adatbázisunk reprezentatív mintaként kb. 15 ezer munkavállaló véleményét tükrözi. A Legjobb Női Munkahely Pályázat továbbfejlesztéseként a jövőben különös hangsúlyt szeretnénk fektetni (többek között) a 40 és 50 év feletti nők életút programjának támogatása Az MNKSZ tevékenysége során igyekszik átvenni mindazon külföldi jó példákat, amelyeket meghonosításra érdemesnek ítél. Célja továbbá, hogy a magyar példákat megismertesse a világgal, az Európai Unióval és az ENSZ-szel kialakított kapcsolatrendszerén keresztül. Európai uniós háttér Az Anne-Sophie Parent igazgató által vezetett AGE Platform Europe (amelynek időskori foglalkoztatással és aktív időskorral foglalkozó szakértői bizottságába idén szeptemberben beválasztották szakértőnek Ferenczi Andreát az MNKSZ elnökét) ezév áprilisában javaslatokat fogalmazott meg az Európai Bizottság részére annak érdekében, hogy az új Foglalkoztatási Stratégiába, amely a Europe 2020 Stratégia szerves részét képezi, bekerüljenek az aktív időskorral kapcsolatos foglalkoztatási irányelvek. (A levél eredeti nyelven és magyar összefoglalóval rendelkezésre áll és érdeklődés esetén megküldjük.
Az AGE Platform szeretné felhívni a figyelmet az újszerű, innovatív megoldások kifejlesztésének szükségességére, az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében.
13
Iránymutatások innovatív megoldások kidolgozására az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételének növelés érdekében Az Európa 2020 Stratégia a foglalkoztatási rátát a 20-64 éves korú népesség körében a jelenlegi 69%-ról legalább 75%-ra szeretné növelni, és ennek feltétele az idősebb munkavállalók, a nők és a bevándorlók nagyobb arányú részvétele a munkaerőpiacon. Ezen belül külön kell figyelmet fordítania az 50 év feletti nőkre, mivel ők halmozottan hátrányos helyzetű csoport.
Az AGE felhívja a figyelmet arra, hogy idősebb munkavállalók értékes munkavállalói csoport, amelynek foglalkoztatásával hozzájárulnak az EU gazdaság növekedéséhez és versenyképességéhez. Az AGE felhívja a figyelmet az innovatív megoldások szükségességére az idősebb dolgozók esetében, mivel a jelenlegi recesszió idején, ők az egyik legveszélyeztetőbb csoport, amelyet elbocsátanak. Innovatív megoldások, pl. folyamatos oktatás és képzés, részleges nyugdíj, a job-share, generációk közötti mentori rendszerek segítsék az idősebb dolgozókat abban, hogy továbbra is aktívak és foglalkoztathatók legyenek, és újra képesek legyenek belépni a munkaerőpiacra, ha a recesszió véget ér. Fontos, a munkában eltöltött idő meghosszabbításának ösztönzése és közös alapelvek kidolgozása a nyugdíjazással kapcsolatos rugalmasabb megközelítés érdekében. Biztosítani kell a foglalkoztatási iránymutatások biztosítsák a diszkriminációmentes munkaerőpiacot Ezen belül elengedhetetlen, hogy foglalkozzanak az életkori diszkriminációval, mivel az 50 feletti munkavállalók sokkal veszélyeztetettebbek és gyakori az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés. Az AGE Platform ajánlásai Ebben a tekintetben, az AGE úgy érzi, hogy egy célzott foglalkoztatási iránymutatás segíthet tagállamoknak: Kimondja: · A munkaerőpiacnak alkalmazkodni kell az idősebb munkavállalók igényeihez, támogatni kell az aktív időskort és az idősek munkavállalását. Kellő figyelmet kell fordítani a sajátos kihívásokra, melyekkel idősebb munkavállalók, különösen a nők szembesülnek. Fel kell készülni arra, hogy az idősek részére munkaerő piacon való megtartásuk, vagy újra történő integrálásuk révén biztosítható legyen az egészséges, aktív és önálló élet idős korban. · A munka és a magánélet egyensúlyának új formáit kell kidolgozni igazodva az 50 feletti korosztály sajátos szükségleteihez, ezen belül a nők szükségleteihez, mert főleg ők törődnek az idős eltartottakkal. Jogalkotásra tesz javaslatot, hogy európai irányelv biztosítson gondozási szabadságot, mivel a gondozók nem hivatalos kötelessége az idős rokonokról való gondoskodás, és ebben az esetben javítani kell a feladatok arányos megosztását a nemek között, minden életkorban. · A tervezett Európa 2020 stratégiába, amely a foglalkoztatási ráta 75%-ra való emelését tűzi ki célul 2020-ig, biztosítsák a korcsoportok szerinti és a nemek szerinti lebontást. Ez döntő fontosságú, amikor minden polgár számára a növekedésről beszélnek, lehetőségeket is biztosítsanak számukra, hogy kialakíthassák saját munkájukat és magánéletüket.
Az AGE reméli, hogy mérlegelni fogják az ajánlásait és ezzel konstruktívan járul hozzá a Foglalkoztatási Stratégia előkészítéséhez. A magyarországi helyzet
Magyarországon sajnos a foglalkoztatási helyzet jóval alulmarad az európai átlagtól és a lakosság inaktivitása a gazdaságunkat sújtó legnagyobb probléma. A jelenlegi pénzügyigazdaság válság idején, a nemzetgazdasági teljesítmény fenntartása érdekében és az államháztartás bevételi forrásainak biztosítása céljából alapvető gazdasági érdek fűződik a 14
minél nagyobb számú munkaerőnek, köztük a nőknek a munkaerő-piacon történő tartásához vagy vissza-integrálásához. A családban betöltött egyik legfontosabb feladatuk teljesítése után a 40 és 50 év feletti nők a legmegbízhatóbb, motiválható, áldozatokat is vállaló munkaerő-csoportnak tekinthető. Ők képesek és készek vállalni az eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés érdekében szükségessé váló élethosszig tartó tanulást. Magyarországon (is) a munkaképes korú népesség jelentős mértékű csökkenésének ellensúlyozása a foglalkoztatáspolitika egyik központi feladata. Ugyanez a kihívás a költségvetési politika szemszögéből az időskorhoz kapcsolódó kiadások növekedésének ellensúlyozását teszi szükségessé. A fenntartható fejlődés követelményének szélesebb kontextusban értelmezett tartalma is indokolja a társadalmi, gazdasági és különösen a munkaerő-piaci folyamatok befolyásolását. Ennek egyik eleme a 40 és 50 év feletti nők speciális munkavállalói csoportja munkavállalási, munkában maradási kedvének ösztönözése. Az optimális eredmény elérésének fontos feltétele, az aktivitási kedv kiteljesítése, amelyhez szükséges a munkaadói lévő feltételek megteremtése. Mindezzel egyidejűleg a polgároknak a mindennapi életében jelentkező folyamatokat megfelelően a korszerű tájékoztatási eszközök bevonásával, mint az Internet és a média, el kell magyarázni. 40 és 50 év feletti nőket érintő legfontosabb problémák A Magyarországon jelenleg tapasztalható foglalkoztatási diszkrimináció csökkenti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi, gazdasági érvényesülését és ezen csoportok tagjainak önmegvalósítását. Az 40 és 50 év feletti nőket a munkaerőpiacon több esélyegyenlőségüket sértő társadalmi hatás éri. A csoportos létszámleépítésekkor elsősorban ők kerülnek ki a munkahelyekről. Jelenlegi bérszínvonaluk a hasonló képzettségű és beosztású férfi kollegáik bérének csupán 70-75 %-át éri el. Indokolt számba venni azokat a pozitív adottságokat, amelyekkel ez a női korosztály rendelkezik. A családban és a gyereknevelésben betöltött szerepük magas felelősségérzetet alakított ki bennük. Ennek következtében a többi munkavállalói csoporthoz képest megbízhatóbbnak tekinthetők. Egyéniségük stabilabb, mint más társadalmi csoportoké. Ragaszkodnak munkahelyükhöz, és a fiatalabbakhoz képest nem változtatják azokat. Alkalmazásuk hátrányának tekinthető azonban, hogy kevesen beszélnek idegen nyelvet, a számítástechnika területén nem eléggé jártasak. Több társadalom kutatató állapította meg, hogy az ő foglalkoztatásuk növelése elsőrendű társadalmi érdek. A társadalom foglalkoztatási struktúrájában játszott szerepük fontosságát hangsúlyozza az a tény is, hogy az ő fogyasztási döntéseik adják az összes fogyasztói költések felét. Az ő munkahelyi esélyegyenlőségük előmozdítása területén új programok, tréningek, szolgáltatások nyújtásával érhetünk el eredményeket. A KONFERENCIA CÉLJA A 40 és 50 év feletti nők munkaerő-piaci aktivitásának megtartása.
15
E különösen hátrányos helyzetű csoport, a 40 és 50 év feletti nők munkaerő piaci pozíciójának javítása összhangban a Kormány foglalkozás bővítésével kapcsolatos célkitűzéseivel a gazdaság versenyképessége érdekében, valamint az „Európa 2020 Stratégia” részét képző Foglalkoztatási Stratégia végrehajtásában országunkra háruló feladatok végrehajtásával. A tervezett konferencia célja a foglalkoztatás bővítésében és az esélyegyenlőség megteremtésében érdekelt és ezekért tenni tudó szervezetek (EU, kormányzat, gazdasági szféra, tudományos szféra, civilek, média) részvételével olyan eszmecsere-fórum létrehozása, amely megalapozza a 40 és 50 év feletti női foglalkoztathatóság bővítését, az esélyegyenlőség fokozottabb érvényesülését, és ezáltal hozzájárul a munkaerőpiac bővüléséhez, hatékonyabbá válásához, a gazdasági versenyképesség erősödéséhez. Az OFA által támogatott pályázatunk alapján feladatunk: a foglalkoztatáspolitika törekvéseinek a megismertetése, a nők és férfiak közötti társadalmi esélyegyenlőség megvalósításának lehetőségei, az egyenlőtlenség okainak feltárása, megoldások keresése. Az AGE Platform által kiemelt témák: Idősügy és foglalkoztatás az új Európa 2020 stratégia keretében Felkészülés a 2012 –es Európai Évre az Aktív Idősödés és Generációk közötti Szolidaritás jegyében. Idősebb munkavállalók (nők) foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések, fizetett és nem fizetett munkák Idős emberek önkéntes munkában való részvétele Képzés és az élethosszig tartó tanulás Idősek foglalkoztatása és lehetőségeik egy jó minőségű, aktív életre. A magyar EU Elnökségből adódó feladatunk: Spanyolország, Magyarország és Belgium 2010-től kezdődően 18 hónapon át trióegyüttműködés megvalósításával látja el az Európai Unió elnökségi feladatait. 2010. első félévében a spanyol elnökség kiemelt cselekvési prioritása volt a sokszínűség és az esélyegyenlőség kérdésköre, melynek kezdeményezéseit és eredményeit a trió-szellemiség jegyében a belga és magyar fél is aktívan alakítja és egyben tovább is viszi majd. Így minden a szociális integrációt érintő kérdés Magyarország számára is kiemelkedő fontosságú lesz elnöksége idején és azt megelőzően is. Kezdeményezésünkkel hozzá kívánunk járulni a magyar európai uniós elnökség során kidolgozandó a sokszínűség, a foglalkoztatás és a versenyképesség hármas összefüggését érintő nemzeti álláspontokhoz, javaslatokhoz és kezdeményezésekhez az európai legjobb gyakorlatok összegyűjtése és hozzáférhetővé tétele révén. Kiemelt célcsoportok - célok részletezése A 40- 50 év feletti nők tájékoztatása / felkészítése a munkaerő-piaci és szervezeti változásokra Azon 40-50 év feletti nők, akik képesek és akarnak a munkaerő-piacon maradni, őket a munkahelyeken tartani és ösztönözni a további munkavállalásra. Felhívni a figyelmüket, hogy csak folyamatos tovább-tanulással és a változásokhoz való alkalmazkodással tudnak meg felelni a változó munkahelyi kihívásoknak. 16
Útvonalat mutatni a 40-50 év feletti női munkavállalóknak, hogyan lehetnek hosszú távon sikeresek munkahelyükön. A munkaadók tájékoztatatása a jelenleg érvényben lévő, a munkaerő-piacot, a foglalkoztatást, az esélyegyenlőséget érintő törvényi háttérről, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, a felnőttképzés adaptációjáról valamint a legjobb vállalati esélyegyenlőségi és foglakoztatási példákról. A 40-50 év feletti nők mint fontos társadalmi csoport hosszú távú munkában tartása csak akkor lehetséges, ha a munkaadók jelenlegi HR gyakorlatukon, korábbi előítéleteiken és beidegződésén változtatunk. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy bemutassuk az MNKSZ Legjobb Női Munkahely pályázataiban beérkezett legjobb hazai gyakorlat példáit, hogy ezekkel is ösztönözni tudjuk a munkaadói oldalt. Meg kell győzni a munkaadókat arról a tényről, hogy a 40-50 év feletti nők foglalkoztatása – ahogy azt az Egyesült Államokban és Európa több országában felismerték – alapvetően a vállalatok számára gazdasági kérdés és egyben hosszú-távú, a társadalom céljait szolgáló érdek. Szükséges megváltoztatni a munkaadók, mint hirdetők eddigi magatartását, akik ügyfeleik közül elsősorban a 18-34 éves korosztályba tartozókat tartották a legfontosabbnak, holott kutatások igazolják, hogy a 40-50 év feletti nők vásárlásai teszik ki a fogyasztások felét. A média bevonása A MNKSZ szeretné, ha a projekt eredményei és jó példái megfelelő nyilvánosságot kapjanak, annak ellenére, hogy e téma nem tekinthető a médiumok kiemelt témái közé tartozónak. Indoklás: - A 40-50 év feletti nők munkaerő-piaci pozíciójának javítása összhangban van a Kormány foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos célkitűzéseivel a gazdaság versenyképessége érdekében. - A médiumok figyelmét is rá kell irányítani arra a tényre, hogy a 40- 50 év feletti nők fogyasztásának értéke egyenlő az eddig preferált 18-34 korosztályéval. A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI A Konferenciára szeretnénk meghívni: Kormányzat, Parlament, önkormányzatok, EU szervezetek, diplomáciai testületek, munkavállalók, kiemelten 50 feletti nők, munkaadók, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, média. Célcsoportok részletezése: - MNKSZ szakértők - OFA - A Foglalkoztatáspolitikával és esélyegyenlőséggel foglalkozó kormányzati képviselők - Az európai és hazai törvényhozás esélyegyenlőséggel és foglalkoztatáspolitikával foglalkozó szakpolitikusai és szakértői - Munkaerő-piaci és esélyegyenlőségi tevékenységgel foglalkozó magyar és nemzetközi szervezetek (EU AGE Platform, ENSZ-ILO) - Határon túli civil szervezetek - Idősügyi szervezetek - Felnőttképzést és szakképzést folytató hazai szervezetek - Kiemelkedő hazai munkaadók 17
- Munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervek képviselői - Önkormányzatok - Felsőoktatási intézmények - Média - Külképviseletek, különös tekintettel a spanyol és belga képviseltek szerepére a TRIO Elnökségben, valamint az utánunk következő lengyel elnökségre.
18
PROGRAM 9.15 – 10.15 Regisztráció, vendégek fogadása 10.30 – 11.10 Megnyitó, köszöntők Ferenczi Andrea, elnök, Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (levezető elnök) Talabér Márta, polgármester, országgyűlési képviselő, az OGY Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottság alelnöke Roman Kowalski úr, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntője Járóka Lívia EP Képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke köszöntője 11.10 – 12.45 Előadások Dr. Semsei Imre, tudományos dékán helyettes, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ „Gerontológiai trendek és a női karrier esélyei, kockázatai 40-50 év felett” Halina Potocka, alelnök, AGE Platform Europe „Az AGE Platform Europe bemutatása” Tóth Renáta, főosztályvezető, Foglalkoztatási Programok Főosztálya, Nemzetgazdasági
Minisztérium
Elizabeth Sclater, főtitkár, OWN Europe Peking és ami utána következik: egy személyes és szakmai „utazás” Hablicsek László tudományos főmunkatárs, Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet „Az 50 év feletti nők iskolai végzettségének alakulása, jövőbeli tendenciák és ennek hatása a foglalkoztatási lehetőségekre” 12.45 – 13.25 Panelbeszélgetés Moderátor: Fazekas Gyöngyi, az MNKSZ dél- dunántúli képviselője Téma: Keressük a nők és férfiak közötti társadalmi esélyegyenlőség megvalósításának lehetőségeit, az egyenlőtlenség okait és bízunk abban, hogy ötleteket, javaslatokat kapunk a megoldásokra. Előadók: Dr. Gurmai Zita EP képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagja, az Alkotmányozási Bizottság Elnöke dr. Gyarmati Edit, főosztályvezető, Egyenlő Bánásmód Hatóság Gyarmati Tiborné, helytörténész, 20 évig volt Ivánc polgármestere
19
Heim Sarolta, a Templomos Lovagrend dámája, a Pető Intézet munkatársa, speciális pedagógus Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szöllősy Judit, műfordító, szinházi ügynökség tulajdonosa Vass Kornélia, humán erőforrás igazgató, Citibank 13.25 – 13.35 Hozzászólások, zárógondolatok, javaslatok 13.35 – 14.00 A „Női esélyegyenlőségért” díjak ünnepélyes átadása
20
DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIAI TUDOMÁNYOS KORDINÁCIÓS KÖZPONT
H-4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Tel/Fax: (36-42) 404411/408656; Email:
[email protected]
PROGRAM IDŐSKORI OKTATÁS, ÁPOLÁS, SZOCIÁLIS MUNKA Nyíregyházi Gerontológiai Napok III. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ rendezvénye a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság VIII. Kongresszusa
2010. november 26-27.
PREVENTÍV GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG SOCIETY FOR PREVENTIVE GERONTOLOGY AND GERIATRICS Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, III. Belgyógyászati Klinika 4032 Debrecen, Móricz Zs. Krt. 22 email:
[email protected] WEB: http://www.öregedés.hu
University of Debrecen Medical and Health Science Center 3rd Department of Medicine 22 Moricz Zs. Str, 4032 Debrecen, Hungary Email:
[email protected] WEB: http://www.oregedes.hu
A konferencia része a MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE rendezvénysorozatnak.
A konferencia védnöke: Prof. Dr. IVÁN LÁSZLÓ a Nyugdíj-és idősügy parlamenti Albizottság elnöke
November 26
13:00 Megnyitó: dr. Fábián Gergely dékán (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) 13:10 Köszöntő: dr. Semsei Imre tudományos dékánhelyettes (Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke) A nyomtatott Magyar Gerontológia folyóirat bemutatása.
I: Szekció Szekcióelnökök: Prof. dr. Hajnal Béla, dr. Semsei Imre 13:20 dr. Semsei Imre (DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza) “Miért fontos a gerontológiai ismeretek terjesztése?” 13:40 dr. Dobos László elnök (Harmadik Kor Egyetem Közhasznú Alapítvány, Miskolc) „A Harmadik Kor Egyeteméről” 14:10 dr. Jászberényi József intézetvezető (Zsigmond Károly Főiskola, Kommunikáció és Művelődéstudományi Intézet, Budapest) „Időseink a médiában” 14:40 Futó Kálmán igazgató (Szépkorúak Háza, Miskolc) "Közszolgáltatások szerepe az idősek esélyegyenlőségének biztosításában" 15:10 dr. Jiři Schincke, igazgató (Zvezda Idősek Otthona, Zlin, Csehország) „Gerontology and Professional Qualification of Staff” 15:40 dr. Delia Marina Podea Prof. dékán (West “Vasile Goldis” University of Arad, Romania) „Mild Cognitive Impairment” 16:10 dr. Arun Gupta Prof. igazgató (Calendula Klinika, Budapest) "Stress management with Ayurveda" Szünet: 16:40-17:10
II. Szekció Szekcióelnökök: dr. Németh Károly, dr. Rurik Imre
17:10 dr. Pék Győző, Kiss Erika, Leskó Zsanett (Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Személy- és Klinikai Lélektani Tanszék) "Proaktív megküzdés és geriátriai gondozás" 17:25 dr. Németh Károly intézetvezető (Állami Egészségügyi Központ, Verőcei Betegotthon) “Napjaink aggasztó tünete az orvosi kiégés négy fő oka” 17:40 dr. Komócsin Márta (ÁEK, Verőcei Betegotthona) “Krónikus stressz vizsgálata a Betegotthonban dolgozók körében” 17:55 Dr. Kollár Ágnes (ÁEK, Verőcei Betegotthona) “A női koszorúér betegség sajátosságai idős korban” 18:10 Dr. Rurik Imre docens (DEOEC, Népegészségügyi. Kar, Családorvosi és Foglalkozásegészségügyi Tanszék) „”Aging male” Az idősödő férfikor jellegzetes tünetei és azok orvosi befolyásolásának lehetőségei.” 18:25 Czimmerman Edit (Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Személy- és Klinikai Lélektani Tanszék) “Szingliség: a kötődési nehézségek mítosza?”
18:40 A nap zárása
18:45 Fogadás a konferencia résztvevőinek
November 27 III. Szekció Szekcióelnökök: dr. Vértes László, dr. Horváth László 8:15 Czintner Dóra1a, Egervári Ágnes2. Kohl Gyula1b, Székács Béla1 (1.Semmelweis Egyetem II. Belgyógy. Kl. Geriátriai Tansz. Csop. --- Főv. Önk. Szt. Imre Kh. Geriátriai és Gerontopszich. Rehab. Osztály 1a. SE Doktori Iskola 1b.SE TDK 2. Szociális Klaszter) “Időskorúak gyógyszerelésének általános kihívásai – antihipertenzív támadáspontok és a társgyógyszerelés mértéke intézeti-idősotthoni idős hipertóniások kezelésében” 8:30 Csernáthné Kárándi Erzsébet, igazgató (Fazekas Gábor Idősek Otthona, Hajdúböszörmény) „A demenciában szenvedő betegek ellátásának társadalmi, egészségügyi, szociális kihívásai” 8:45 dr. Lelovics Zsuzsanna, Lukács Gábor, Hartmann Eszter, Oláh Tibor, Harsányi László (Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék, Pécs) „Sebészeti beavatkozáson átesett idősotthonban élők tápláltsági és egészségi állapota, posztoperatív nyomon követése” 9:00 Csubákné Natkó Andrea1, Kósa Zsigmond2 (Felső-Szabolcsi Kórház Kisvárda1, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza2) “Időskorúak egészségügyi ellátása egy kisvárosi kórházban” 9:15 Szanyó Sándorné szakmai referens (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Iránytű Szociális Szolgálat, Miskolc) „Az időskorú emberek testi - lelki gondozásának irányelvei” 9:30 Csillik Gabrilella (MITIME Dél-borsodi Egészségügyi-szociális Klaszter Szolgáltató Nonprofit Kft.) "A HGCS kicsit másképpen" 9:45 Kóder Zsuzsanna Éva foglalkoztatás-szervező (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Iránytű Szociális Szolgálat, Miskolc) „Az idősellátás kórképe szociális munkás szemmel, avagy a demencia prevenciója helyett tüneti kezelés” 10:00 dr. Horváth László főiskolai docens (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza) „Idősödő fogyatékos személyek” Szünet: 10:15-10:45
IV. Szekció Szekcióelnökök: Prof. dr. Iván László, dr. Semsei Imre
10:45 Prof. Dr. Iván László elnök (Nyugdíj- és idősügy parlamenti Albizottság) „Idősügyünk helyzete.” 11:15 dr. Szalkai Iván igazgató (MITIME Dél-borsodi Egészségügyi-szociális Klaszter Szolgáltató Nonprofit Kft.) „A Mindwellnes project eredményei” 11:30 dr. Szabó Lajos, főiskolai tanár (ELTE, Társadalomtudományi Kar, Szociálismunkás-képző Tanszék) " A szociális munkások szerepe az idősellátásban" 11:45 Dr. Vértes László elnök (Magyar Művészetterápiás Társaság) „Gárdonyi Géza az idősekért” 12:00 Papp Katalin, főiskolai docens (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) „Idősek életminősége idősek otthonaiban” 12:15 Hartmann Eszter, Benkő Tímea, dr. Lelovics Zsuzsanna (Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék, Pécs) „A szociális otthonban élő nagyon idős emberek egészségi és tápláltsági állapota” 12:30 Kovácsné Dr. Tóth Ágnes 1, Budaházi Judit 1, Konczosné Dr. Szombathelyi Márta 2, Dr. Zakariás Géza 1, Dr. Dusek Tamás PhD 3 (1 Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet, Győr, 2 SZE KGYK Marketing és Menedzsment Tanszék, Győr, 3 SZE KGYK Társadalomtudományi Kar, Győr) „Aktív életmód és sikeres időskor (Győrben a Széchenyi István Egyetemen sportoló idősek kutatási eredményeinek bemutatása)” 12:45 Dr. Vértes László elnök (Magyar Művészetterápiás Társaság) „Gárdonyi Géza versei – biblioterápia – gerorehabilitáció” 13:00 Sári Róza (egészségügyi szaktanár) „Anti-aging medicina”
13:15: Patyán László, főiskolai docens (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza) „Időskorúak életminősége Nyíregyházán 2010” 13:30 Zárszó: dr. Semsei Imre (DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke) 13:40 Ebédszünet 15:00 a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság közgyűlése
ÖSSZEFOGLALÓK
SZINGLISÉG: A KÖTŐDÉSI NEHÉZSÉGEK MÍTOSZA? Czimmerman Edit
A szingli szubkultúrával kevesen foglalkoztak Magyarországon, annak ellenére, hogy ez az életforma már hazánkban is egyre inkább terjedőben van. A szociológia és a pszichológia főleg, mint új fogyasztói csoporttal foglalkozik a szingliség kérdésével, kevés próbálkozás történt, amely a szinglik személyiségének jellemzőit kísérelte volna meg feltárni Kutatásunkkal olyan területeket igyekeztünk feltérképezni, amelyek pótolhatják ezeket a hiányosságokat. Vizsgálatunkban nagy hangsúlyt kapott a kötődés vizsgálata, mivel előzetes interjúk és az olvasott irodalmak alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a legtöbb ember fejében él egy olyan sztereotípia, mely szerint a szinglik félnek az elköteleződéstől, kerülik a túlzott kötöttségeket, és az intimitást. Vajon a szinglik valóban kevésbé vágynak a párkapcsolatban megélhető biztonságra? Van- e kimutatható különbség a szinglik és a párkapcsolatban élők kötődési mintázata között? Köztudott, hogy a kötődés a kisgyermekkorban, főleg az anyával való kapcsolat során- alakul ki. Minden kapcsolati forma visszatükrözi az ember kötődési stílusát, és azt is, milyen gyermekkora volt, milyen családi légkör vette körül. Ezért kutatásomban feltérképeztem a résztvevők családi hátterét, igyekeztem feltárni, hogy egyéni és családi élettörténetükben milyen tényezők vezethettek a szingliség kialakulásához. Az eredmények szerint a szinglik családi háttere közrejátszhat kötődési nehézségeik, illetve a szingliség kialakulásában is. Felfedezhetünk nemi különbségeket is a szingliség és a kapcsolatok megélését tekintve. A szingli nők esetében a családi háttér kevésbé tűnik negatívnak: szüleikkel való kapcsolatukról illetve szüleik kapcsolatáról is pozitívabban számoltak be, mint a szingli férfiak, és a kötődés mindkét dimenziójában alacsonyabb értékeket mutattak, mint szingli férfi társaik. A szingliség kialakulásának individuális hátterét feltérképezve és megértve lehetővé válik, hogy tanácsadással, életvezetési problémák feltárásával segíthessünk a szingliknek olyan egyéni gátakat feloldani, melyek megszűnésével képesek lesznek kapcsolatokat kialakítani. Kevés tudásunk van a szingliségről, ezért ezek a kutatások segíthetnek kirakni a puzzle utolsó darabjait a szingliség új jelenségét illetően. A témában való további kutatási eredmények hasznosíthatóak lehetnének a szinglikkel végzett klinikai munkában (egyéni tanácsadás, illetve pár és családterápia), emellett hozzájárulhatnának a szingli felnőttek saját önismeretéhez, állapotuk megértéséhez és elfogadásához.
IDŐSKORÚAK GYÓGYSZERELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KIHÍVÁSAI – ANTIHIPERTENZÍV TÁMADÁSPONTOK ÉS A TÁRSGYÓGYSZERELÉS MÉRTÉKE INTÉZETI-IDŐSOTTHONI IDŐS HIPERTÓNIÁSOK KEZELÉSÉBEN Czintner Dóra1a, Egervári Ágnes2. Kohl Gyula1b, Székács Béla1 Háttér/célkitűzések: az időskori gyógyszerelés kihívásainak áttekintésén túlmenően felmérni, hogy milyen az intézeti-idősotthoni, nagy kardiovaszkuláris kockázatú idős hipertóniások antihipertenzív gyógyszerelési profilja, a társgyógyszerelés mértéke, a párhuzamos interaktív NSAD kezelés gyakorisága. Vizsgáltak/módszerek: 327 fős mintánkat 4 (2 egészségügy és 2 szociális), időskorúak krónikus ellátására szakosodott intézmény beteganyagából véletlenszerű kiválasztás útján nyertük. Vizsgálatunkba azt a 200, 60 évnél idősebb hipertóniás ápoltat vontuk be, akik legalább 1 keringési célszervi károsodást mutattak. Eredmények-következtetések: Az antihipertenzív támadáspontok gyakorisága a teljes hipertóniás almintában: 1. ACEi (62,5%), 2. BRB (40,5%), 3. DIU (37,5%), 4. CCB (35%), 5. ARB (4,00%), 6. PA (2,00%), 7. CA (0,00%). A kombinációk előfordulása sorrendben: 1. ACE+DIU (23%), 2. BRB+DIU (21%), 3. ACE+CCB (16%), 4. BRB+CCB (15%), 5. CCB+DIU (13%), 6. ARB+CCB (1,5%), 7. ARB+DIU (0,5%).A kettős kombinációk korszerinti megoszlásának jellemzői: míg a 60-80 év közötti 2 évtizedben a BRB+DIU kombináció a leggyakoribb (23,52%, 29,09%), addig (racionális tendenciaként) 80 év felett alkalmazási arányuk jelentősen elmarad (16,21%) az ACEi+DIU kombinációtól (25,22%). Az ACEi+CCB kombináció gyakorisága mindhárom életkori szakaszban
kb. azonosnak
bizonyult: 17,64%, 18,18%, 14,44%). Az antihipertenzív gyógyszerelés harmada interakciókkal is fenyegető, jelentősen kiterjedt (polypharmacy) társgyógyszerelési „közegben” (napi>=10 készítmény)
történt. Ez a
tendencia jellemző volt a multimorbid és polypharmacy feltételrendszerben leginkább interaktív diuretikum és béta-receptor blokkoló komponensekre is (52,00%, illetve 37,03%). Meglepő volt, hogy dokumentáltan (?) a vérnyomáscsökkentőkkel kezelt idős betegeknek csak 6,8 %-a kapott (rendszeresen) valamilyen nem-szteroid gyulladáscsökkentőt. Az ACE gátlók domináns alkalmazási gyakorisága kedvező tendenciájú. A BRB+DIU kombináció viszonylag magas alkalmazási gyakorisága vitatható (metabolikus m.h.?). Az ACEi+CCB, vagy ARB+CCB kombinációk szerényebb aránya nem kielégítő. Jelentősnek tekinthető ezen betegeknél az igen kiterjedt társ-gyógyszerelés interakciós fenyegetése.
A DEMENCIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK TÁRSADALMI, EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS KIHÍVÁSAI Csernáthné Kárándi Erzsébet
Az előadás – a demenciában szenvedő betegek ellátásának társadalmi, egészségügyi, szociális kihívásai témakörben - egy kutatás eredményeit, következtetéseit mutatja be. A saját kérdőíves kutatás nyolc idősek otthonában és egy gerontopszichiátriai osztályon történt. A felmérést végző célja, felhívni a figyelmet azon társadalmi, családi, egészségügyi és szociális kihívásokra, amelyeket a demenciában szenvedő idős emberek ellátásának problematikája generál. Az előadás bemutatja a demens betegek és ellátásuk feltételezett nehézségeit, majd részletesen, grafikonok segítségével ábrázolja a kutatás eredményeit. Ezek közül pl.: a családban/intézményben való gondozás személyi, tárgyi feltételei; a gondozók szakképesítése; a betegség társadalmi megítélése stb. Az értékelés során ütközteti a hipotézist a valós tényekkel. A vizsgálati eredmények alapján megfogalmaz célkitűzéseket és megjelöli azok megvalósításának főbb irányait. Javaslatot tesz továbbá a végrehajtáshoz szükséges stratégiai tengelyek megjelöléséhez. Megjelöli a továbblépéshez szükséges feladatokat a törvényhozás szintjén és a betegekkel való bánásmód területén.
IDŐSKORÚAK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA EGY KISVÁROSI KÓRHÁZBAN Csubákné Natkó Andrea., Kósa Zs.
Az előadás témájának alapja a XXI. sz. egyik legnagyobb eredményeként bekövetkező élettartam növekedés következtében kialakult „őszülő társadalom” tagjainak egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt hatása. A társadalmi siker, mint kihívás, mint megoldandó feladat egyszerre jelentkezik az egészségügyi szektorban is. Számokkal bizonyított, hogy az idős emberek gyakrabban vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat. Az is tény, hogy az idős betegek növekvő ápolási napjai mögött sok esetben szociális okok rejlenek. Mind a szociális, mind az egészségügyi ellátórendszer sokszereplős és leterhelt, sokszor párhuzamos tevékenységet folytatnak. Az ellátórendszerek finanszírozása különböző módon történik, egymástól függetlenül. Az előadás a területi kórháznak a GYOGYINFOK részére megküldött havi jelentései (2008.01.01-2008.12.31.) és HBCs 5.0 besorolás adatai alapján készült el, a betegségek BNO főcsoportos elemzésével. A szerzők a fekvőbeteg szakellátás adat-bázisából kiemelten négy osztály - ahol legmagasabb a 60 éven felüli betegek aránya - adatainak elemzésével foglalkoznak. A vizsgálat a descriptív epidemiológiai módszeren alapul. Kiemeli a leggyakoribb kórházi felvételt indokoló megbetegedéseket,
a nemek megbetegedési gyakoriságának alakulását
korcsoportok szerint. Az átlagos ápolási napokat összehasonlítja az országos adatokkal. Finanszírozás szempontjából bemutatja az aktív és a krónikus- ezen belül is a rehabilitációsfekvőbeteg szakellátás közötti különbséget. A szerzők javaslatot fogalmaznak meg az egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb, a hozzáférhetőség esélyegyenlőségét jobban biztosító és finanszírozhatóbb modelljének kialakítására.
HARMADIK KOR EGYETEME MISKOLC KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY AZ IDŐSÖDŐ ÉS IDŐSKORÚAK SZOLGÁLATÁBAN Dr. Dobos László
Az európai gyakorlatban az 1980-90-es években előtérbe került az időskorúak izolációjának, a szegregációnak elkerülése, a nyugdíjazás negatívumának kivédése. E gondolatok európai eredménye a Harmadik Kor Egyetemének létrehozása, melynek egyedisége abban áll, hogy a képzési formák önkéntesek/aktivisták kezdeményezésére, az időskorúak képzők és képzés alanyaiként való megjelenése - jellemző a „képzők-képzése”, a képzési rugalmasság, a kompetencia alapú, modul rendszer, a tudásszint beszámítása, az átjárhatóságok biztosítása. A képzési időtartamok változatosak, rugalmasak. A Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter 2010. április 30.-án létrehozta és cégbírósági bejegyzésre került Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítványt. Az Alapítvány alapfilozófiája a generációk együttműködésének erősítése, az életen át tartó tanulás keretei között. Tapasztalatok átadása a „mester és tanítvány” között, ezzel is csökkentve a tudásszakadék mélységét. Az Alapítvány elsődleges célja a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és végrehajtási rendeletei alapján az egész életen át tartó tanulás megvalósítása, kiterjesztése elsősorban az idősödő és időskorú állampolgárokra, figyelemmel a generációk együttműködésére és a kirekesztettség megelőzésére. A felnőttképzés szolgáltatásainak városi – megyei – regionális és országos kiterjesztése – telephelyek létrehozása. Az Alapítvány célja – az idősödő és időskorú állampolgárok részére – szabadidős, egészségmegőrző, egészségnevelő tevékenységek folytatása, a megelőző egészségügyi – mentális tevékenységek, szűrővizsgálatok szervezése. A közbiztonság védelme érdekében preventív bűnmegelőző tevékenységet folytat az időskorúak személyi- vagyoni védelme területén. Környezet és természetvédelmi tevékenység szervezése, rendezése. Nemzetközi szakmai tapasztalatcsere látogatások, konferenciák, szakemberek cseréje, kulturális és sport kapcsolatok kialakítása. Az Alapítványt öt tagú kuratórium vezeti, melynek az élén az elnök áll. Az Alapítvány rendelkezik Alapító Okirattal, Szakmai Programmal. Az Alapítvány felnőttképzésben nyilvántartásba vett – felnőttképzést folytatható szervezet.
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE AZ IDŐSEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁBAN Futó Kálmán Magyarország a 2004. évet követő úniós csatlakozása révén elfogadta az unióban 2002-ben megjelent a Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandumot, melyben bemutatásra kerültek a szegénység és társadalmi kirekesztettség területén jelentkező fő problémák, a legfontosabb kihívások és célkitűzések, valamint a jelenleg rendelkezésre álló eszközök és a jövőben végrehajtani tervezett szakmapolitikai intézkedések. A Memorandumban megjelölt legfőbb kihívások és szakmapolitikai prioritások jelentek meg: -
az inaktív és hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásban való részvételének segítése;
-
a munkaerő-piaci kihívásoknak jobban megfelelő képzés és a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációját elősegítő esélyteremtő oktatás, élethosszig tartó tanulás;
-
megfelelő és elérhető lakhatás biztosítása, szociális védelmi rendszer modernizációja;
-
a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek növelése; a területi hátrányok csökkentése; a diszkrimináció elleni fellépés;
-
a különösen veszélyeztetett csoportokra kiemelt figyelem- célcsoportjaink: romák, fogyatékossággal
élők,
gyermekek,
hajléktalan
emberek,
idősek,
pszichiátriai-
és
szenvedélybetegek valamint a hátrányos helyzetű területeken élők, és a bevándorlók; -
összehangolt ágazati politikák- egészségügy, szociális, oktatási, foglalkoztatási, területfejlesztési szervek - megvalósítása; társadalmi kirekesztődés mérésére alkalmas statisztikai rendszer kialakítása. Közszolgáltatási rendszerek minőségjellemzői:
-
társadalmi elfogadottsága nincs arányban a szolgáltatásokat igénybevevő egyének elvárásával
-
az állami ellátórendszer forrásallokáció oldalon területi kiegyenlítettsége, szolgáltatási lefedettsége aránytalan, szolgáltatásokkal, mint közgazdasági fogalommal, jószággal és termékkel kapcsolatban minőségi elvárások, minőségkritériumok nincsenek felállítva, sem a szakmát művelők, sem a vevők, igénybevevők oldaláról
-
politika és a szakma viszonyának újragondolására van szükség, amely diskurzusban a szakmai elvek és jó gyakorlatok elsődlegességének uralkodóvá válása szükséges. A politika pedig a rendszerek hosszú távú, emberközpontú fenntarthatóságában a jogalkotásban és a jogalkalmazásban nyújtson iránymutató segítséget.
IDŐSÖDŐ FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK Dr. Horváth László Új paradigmák: A 20. század végén és különösen az ENSZ 2006. évi Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében új paradigmák fogalmazódtak meg a fogyatékos személyek és a társadalom viszonyáról. A fogyatékosság egy változó fogalom. A fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben. A fogyatékosságügy középpontba állítása a fenntartható fejlődés releváns stratégiáinak szerves részét képezi. A dokumentum felhívja a figyelmet, hogy bárkinek a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetése az emberi személy veleszületett méltóságának és értékének megsértése. A fogyatékossággal élő személyek ugyanúgy sokfélék, mint az ép emberek. Valamennyi fogyatékossággal élő személy, beleértve a fokozottabb támogatást igénylő személyt, emberi jogainak előmozdítása és védelme szükséges. Életkori változások: Mi változott és miért változó a fogalom maga is? A fogyatékosság fenti megközelítése alapján a fogyatékosság nyitott fogalom, az egyén és környezetének állandó változásában nem lehet egy taxatív felsorolással helyettesíteni. Veleszületett és szerzett problémák egyaránt lehetnek. Életkor alapján nem lehet vonalat húzni fogyatékos és nem fogyatékos személy között. Egy 339 fős mintán végzett kutatás során fogyatékos gyermekkel rendelkező családokat kérdeztünk meg. A legidősebb gyermek 59 (!) éves volt. Idősödik a társadalom, hosszabb életűek a fogyatékos személyek is, erre fel kell készülnie mindenkinek. A fogyatékossági támogatásban részesülők száma ezt jól mutatja. A támogatásban részesülők száma nőtt, de csak az idősebb korosztályban. 2003- hoz képest 2009-re 36%-kal a 62 éves korosztály esetében. /Forrás: Magyar Államkincstár./ A 18-29 éves korosztálynál semmivel nem nőtt a számuk. Következtetések: Az idősödő fogyatékos személyek segítése mennyiségi és minőségi javulást igényel. Több ellátási kapacitásra van szükség a családokon és az intézményeken belül. Tartalmában a gyermekekre épülő szolgáltatások mellett az idősebb korosztály szükségleteire is kell építeni. Több intézményben óvónő, gyógypedagógus áll rendelkezésre az idősebb korosztályt is ismerő szakember helyett. Az intézmények épülete is tükrözze az idősebb korosztály megjelenését: házaspárok elhelyezése, normálizált, életciklusnak megfelelő terek. Szolgáltatások láncolatára van szükség: egyszeri és folyamatos szükséglet feltárás, ennek megfelelő, adekvát szolgáltatások, a változások követése és a szolgáltatások ez irányú változtatása. Az egyszer megállapított szolgáltatás nem lehet örök érvényű. A családban biztosítani kell a helybe vitt szolgáltatásokat, az intézményekben pedig a családi és környezeti kapcsolatok fenntartását. Szakmai és jogalkotói feladat az időseket érintő fogalmak tartalmának összehangolása, továbbfejlesztése: fogyatékos vagy súlyosan fogyatékos személy, rokkant- rokkantnyugdíj, idős fogyatékos személyek foglalkoztatása, kizáró gondnokság a nemzetközi egyezmény tükrében, ésszerű alkalmazkodás, egyetemes tervezés elve és gyakorlata.
IDŐSEINK A MÉDIÁBAN Dr. Jászberényi József
Előadásom
egy
2007
karácsonyán
végzett
televíziós
reklámkutatásom
tapasztalataiból indul ki, amelynek során bizonyításra került az időskori ageizmus számos jelensége a magyar duális média leginkább használt szegmensében. A régi kutatást több új követte, amelyek összefoglalója az előadás középső része. Ebben a magyar internet több jelensége és a Magyar Rádió kerül terítékre, s sajnálatos módon az eredmények továbbra is lesújtóak. Úgy látszik, hogy az időskori ageizmus - minden előremutató nyugati törekvés ellenére is - tartós jelensége a magyar mediális világnak.
AZ IDŐSELLÁTÁS KÓRKÉPE SZOCIÁLIS MUNKÁS SZEMMEL AVAGY A DEMENCIA PREVENCIÓJA HELYETT TÜNETI KEZELÉS Kóder Zsuzsanna Éva I.
Iránytű Szociális Szolgálat (Miskolc) bemutatása
•
családsegítő és adósságkezelő munkacsoport
•
gyermekjóléti központ
•
idősellátás
II.
Idősellátás területén belül:
•
alapellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, kistérségi házi segítségnyújtás,
kistérségi jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása/idősek klubja bemutatása •
átmeneti gondozóházak bemutatása
III.
Sikerek és kudarcok a gyakorlatban
III.1. Sikerek •
idősek klubjában
•
jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban
•
átmeneti gondozóházakban
•
demens nappali, mint szolgáltatás fejlesztés
•
városi szintű rendezvényeken
•
az egészségügy – szociális szféra közeledése, együttműködése
•
kapcsolat a hozzátartozókkal
III.2. Kudarcok és akadályok •
tárgyi feltételek hiányossága
•
finanszírozási nehézség
•
televízió, szappanoperák
•
adminisztráció „hatalma”
•
kapcsolat a hozzátartozókkal
IV.
Demencia és depresszió kapcsolata és különbsége
V.
Élethosszig tartó tanulás
•
Aktív korban természetes legyen az érdeklődés fenntartása, mint a demencia
prevenciója •
A szociális ellátó rendszer ellenérdekelt a prevencióban, mivel normatívát csak az
ellátottak után kap.
A NŐI KOSZORÚÉRBETEGSÉG SAJÁTOSSÁGAI IDŐS KORBAN dr. Kollár Ágnes
A WHO statisztikai adatai alapján szerte a világon, így hazánkban is a szív-és érrendszeri betegségek, ezen belül is a myocardialis infarctus a vezető halálok. Az összes halálozás 42 %-áért felelős a cardiovascularis atherosclerosis. A patológiai és IVUS vizsgálatok azt igazolták, hogy az atherosclerosis folyamatának első jelei már 2o-25 éves korban is kimutathatóak. Hosszú, akár több évtizedes, szubklinikus szak előzheti meg a klinikai tünetek megjelenését. A 9o-es évek elején a myocardialis infarctus mortalitása a középkorú 4o-5o éves férfiak körében volt a legmagasabb. A nők koszorúér betegségének klinikai megjelenése későbbre tehető. A hetvenes életévük után azonban meghaladja a hasonló korú férfiak mortalitását. Előadásunkban a nők koszorúér betegségével kapcsolatos sajátosságokat foglaltuk össze.
KRÓNIKUS STRESSZ VIZSGÁLATA A BETEGOTTHONBAN DOLGOZÓK KÖRÉBEN Dr.Komócsin Márta
Bevezetés - a téma választásának oka, aktualitása, - utalás a definícióra Betegotthonunkban (és az egészségügyben is) az utóbbi időben egyre több igazságtalan vádaskodás éri az alulfinanszírozott nővéreket, és dolgozókat egyaránt. Mint tudjuk a stressz az egyike azon pszicho-szociális betegségnek, amely megelőzhető, illetve befolyásolható, jelenség, egyébként pedig depresszióhoz vezethet, amely korunk egyik népbetegségének tekinthető. A vizsgálat célja: ezért próbáltam felmérni a stressz jelenlétét, súlyosságát felmérni, s megoldást keresni a prevencióra. A vizsgálat módszere: adatgyűjtés dolgozóinktól. 26 kérdésre („stressz teszt”) anonim módon adott (igen-nem) válaszok elemzése. Az eredmények kiértékelése : Megoldás (ha van) a munkahelyi stressz csökkentésére legalábbis Intézetünkben.
AKTÍV ÉLETMÓD ÉS SIKERES IDŐSKOR Győrben a Széchenyi István Egyetemen sportoló idősek kutatási eredményeinek bemutatása Kovácsné Dr. Tóth Ágnes, Budaházi Judit, Konczosné Dr. Szombathelyi Márta, Dr. Zakariás Géza, Dr. Dusek Tamás
Évtizedek óta az egészségszociológia kutatások középpontjában áll az egészségi állapot
felmérése.
Az
életkor előrehaladtával
bekövetkező
organikus,
degeneratív
elváltozások és ezek funkcionális következményei rontják az idős emberek életminőségét és korlátozzák független életvitelüket. A mozgás kedvező hatásai minden életkorban érvényesülnek, de a 60 év feletti életkorban különösen fontos a csökkenő képességek szinten tartása, az életminőség romlásának megelőzése. A szív teljesítőképessége az életkor előrehaladtával csökken, azonban a rendszeres fizikai aktivitás ennek mértékét lassítja. Győrben a Széchenyi István Egyetemen 2004-óta szervezetten történik idősek mozgása, testnevelő tanár irányításával és egészségügyi szakember részvételével.
Kutatás célja: Felmérni Győrben a Széchenyi István Egyetemen szervezett időskori tornán és Nordic walkingon résztvevő egyének életmódját, életminőségét, időskori szerepeit, egészségi állapotát, testösszetételének és fittségi állapotának és ezek kapcsolatát.
Eredmények: A mintában résztvevők között 93%nő és 7% férfi, átlagéletkor 63 év (SD: 5,7), legidősebb sportoló hölgy 78 éves. A középiskolát végzettek aránya közel 60% és a felsőfokú végzettségűek felülreprezentáltak a mintában (35%). A testedzést a mintában szereplők 71,1% az egészségi állapot megőrzése miatt kezdte el és 14,5% a megbetegedés tünetei akarta csökkenteni. Átlagban 59,5 évesen kezdték el a testmozgást, (4 évvel ezelőtt) a 60 éven felüliek aránya 49%. A mintában résztvevők több, mint 60%-a jónak vagy kiválónak ítéli egészségi állapotát. A mintában résztvevő 60 éven felüliek 76%-a jónak ítéli meg egészségi állapotát (p=0,119).
Következtetés: A mintában résztvevők megtesznek egészségük érdekében mindent, aktívan élnek, kirándulnak, utaznak, sportolnak és élvezik a fizikai mozgás jótékony hatásait.
A SZOCIÁLIS OTTHONBAN ÉLŐ NAGYON IDŐS EMBEREK EGÉSZSÉGI ÉS TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOTA Hartmann Eszter, Benkő Tímea, Lelovics Zsuzsanna Bevezetés és cél: A magyarországi lakosság egészére nézve rendelkezünk egzakt demográfiai adatokkal, ugyanakkor a tartós bentlakásos intézményekben élőkre vonatkozóan sem nembeli, sem életkorbeli megoszlása nem ismert (a KSH, minisztériumi adatsorok nem tartalmaznak ilyen adatokat), miközben a szakosított ellátás szükségessége is ennek ismeretében tervezhető. Vizsgáltak: A szerzők 2009-ben vizsgálatukba 2563 tizennyolc évnél idősebb (♂=35,1%), 69,2±16,9 év átlagéletkorú, tartós bentlakásos intézményben élő, önként jelentkezőt vontak be. Közülük 840 fő volt 80 éves vagy annál idősebb (a férfiak aránya 17,7%), az átlagos életkor 86,0 ± 4,1 év volt. A 85 évesek és annál idősebbek (n = 459) között a férfiak aránya 17,2% (átlagos életkor /ÁÉ/ 88,9 ± 3,3 év); a 90 évesek és annál idősebbek (n = 113) között a férfiak aránya 22,1% (ÁÉ 93,7 ± 2,9 év); a 95 évesek és annál idősebbek (n = 38) között a férfiak aránya 23,7% (ÁÉ 97,1 ± 1,8 év). Módszer: Tápláltságiállapot-szűrés keretében rögzített ápolási és orvosi dokumentációból a BNO-kódok elemzése – kvantitatív és gyakorisági megállapítások a rögzített adatok alapján. Eredmények: A 80 éves vagy annál idősebb szociálisotthon-lakók között a belgyógyászati betegségek előfordulása a leggyakoribb (72,3%), ettől csak kismértékben maradnak el a keringési betegségek előfordulása (66,2%). Az idegrendszeri és mozgásszervi betegségek előfordulása megegyezik (21,5-21,5%), a daganatos betegségek gyakorisága pedig 6,2%. Ugyanezekre vonatkozó adatok a 90 évesek vagy annál idősebbek között: szintén a belgyógyászati betegségek előfordulása a leggyakoribb (71,7%), ettől szintén csak kismértékben maradnak el a keringési betegségek gyakorisága (70,8%). A mozgásszervi (23,9%) és daganatos (8,8%) betegségek előfordulása némileg nőtt e korosztályban, ellenben az idegrendszeri betegségek aránya szignifikánsan (p < 0,05) csökkent (15,9%). A tápláltsági állapot Malnutrition Universal Screening Tool (MUST) szűrés eredményei: a 80 évnél idősebbek 64,9%-a kis rizikóval, 6,1%-uk közepes, míg 29,0%-uk nagy rizikóval bír. A 90 évnél idősebbek 64,6%-a kis rizikóval, 6,2%-uk közepes, míg 29,2%-uk nagy rizikóval bír. Megállapítások: Az otthonokban élők demográfiai adatai (pl. nemek aránya) nem tükrözik a lakosság egészére vonatkozó demográfiai adatokat és jellemzőket. Az egyes betegségek előfordulási gyakorisága életkorfüggő, míg a tápláltsági állapot tekintetében a különböző rizikók gyakorisága nem változott az életkor előrehaladtával. A felmérés tárgyi feltételeit a Nestlé HealthCare Nutrition támogatta.
SEBÉSZETI BEAVATKOZÁSON ÁTESETT IDŐSOTTHONBAN ÉLŐK TÁPLÁLTSÁGI ÉS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, POSZTOPERATÍV NYOMON KÖVETÉSE Lelovics Zsuzsanna, Lukács Gábor, Hartmann Eszter, Oláh Tibor, Harsányi László Bevezetés és cél: A táplálkozás minősége és a tápláltsági állapot alapvetően befolyásolja a betegségek megjelenését, a sebészeti szövődmények kialakulásának rizikóját és a betegek gyógyulási esélyeit. Az alultápláltságnak számos súlyos következménye lehet, pl. a sebgyógyulási zavar, elhúzódó sebgyógyulás, anasztomózis-elégtelenség, szövődmények. A szerzők célul tűzték ki a sebészeti beavatkozáson átesett idősotthonokban élők táplálkozási és egészségi állapotra vonatkozó tényezőinek feltérképezését. A kapott információk a szociális otthonokban élők táplálásának javításához adnak útmutatást, melynek jelentősége különösen a tervezett műtétek során értékelődik fel. Vizsgáltak: Szerzők egy éves időszakra visszatekintő vizsgálataikba 2563 tizennyolc évnél idősebb (♂=35,1%), 69,2±16,9 év átlagéletkorú, tartós bentlakásos intézményben élő, önként jelentkezőt vontak be. Közülük a felmérést megelőző időszakban 46 személynél (♂=10; operáltak átlagéletkora 76,6±10,0 év) történt sebészeti beavatkozás, a vizsgáltak 1,8%-ánál. 24 fő cholecystectomia-műtéten esett át (a műtétek több mint fele epekő miatt történt). Eredmények: A testtömegindex (BMI) alapján 3 fő tartozott az alultápláltságra veszélyeztetett (18,5≤BMI≤20) és 3 fő az alultáplált (BMI<18,5) kategóriába (6,5-6,5%), a műtétek kapcsán 5 főnek (valamennyien 70 év feletti nők) csökkent a testtömege a kiindulási értékhez képest, átlagosan 7,5±1,2%-kal. A legtöbb súlyt vesztők testtömegük közel 9%-át fogyták. A Malnutrition Universal Screening Tool (MUST) valid szűrőmódszer eredményei szerint a sebészeti beavatkozásra kerülő személyek közül 37-en (80,4%) az alultápláltság szempontjából a közepes rizikójú, 9 lakó (19,6%) a nagy rizikójú kategóriába esett. A műtétet követően mindössze 4 fő örvendett – saját értelés alapján – jó egészségi állapotnak, 5 fő tartós étvágytalanságról számolt be; tartósan 25 fő mozgáskorlátozottá, 2 fő fekvő beteggé vált. Megállapítások: A szociális intézményben lakó, sürgős műtétre szoruló ellátottak döntő többsége tápláltsági állapota alapján közepes-nagy metabolikus-kockázati csoportban van, ami a szövődményes gyógyulás esélyét jelentősen emeli, de még szövődménymentes esetekben is elhúzódó kezelési idővel és költségekkel jár. Álláspontunk szerint – ezért is! – elengedhetetlen a szociális intézményekben élők tápláltsági állapotának folyamatos monitorizálása, szükség esetén táplálásterápia elrendelése. A felmérés tárgyi feltételeit a Nestlé HealthCare Nutrition támogatta.
NAPJAINK AGGASZTÓ TÜNETE AZ ORVOSI KIÉGÉS NÉGY FŐ OKA Dr. Németh Károly
Válság idején az egészségügy sínyli meg a legjobban a nincstelenséget. Mint a leggyengébb láncszemet ilyenkor mindenki megtalálja, s mint a grundon szokás rajta verik el a port. De miért alakult ki ez a komor, már-már depressziós állapot? Véleményem szerint négy fő oka van ennek: 1) a bizonytalanság; 2) alulfinanszírozottság minden téren; 3) az elismertség (tekintély) devalválódása, amelyben oroszlán része a médiának, a vélt vagy valós esetek indokolatlan kipellengérezése; 4) fenyegetettség, rágalmazás, valamint az ehhez kapcsolódó védtelenségünk. Tehát ahogy mondani szokás: van gond elég! De mi lehet a megoldás?
IDŐSEK A 3. ÉVEZRED TÁRSADALMÁBAN Papp Katalin
Az elkövetkező években az európai társadalmak egyre növekvő mértékben fognak szembesülni a demográfiai idősödésből fakadó hatásokkal és problémákkal. Általánosságban az európai emberek tovább élnek, kevesebb gyermeket vállalnak, korábban akarnak nyugdíjba menni, mint egy évtizede. A legtöbb szakértő egyet ért abban, hogy ezek a folyamatok 2010től,
azaz
az
un.
baby-boom
nemzedék
nyugdíjba
vonulásától
kezdve
jelentős
egyensúlyhiányhoz vezet majd a generációk között – ezt a jelenséget hívják a korfa felbillenésének. Az egyensúlyhiány mélyreható változásokat fog előidézni a munkaerő piacon, a szociális ellátó- és védelmi rendszerben, az egészségügyi rendszerben és a társadalmi integráció különböző folyamataiban. Ennek eredményeként az európai szociális modell, mely a bismarcki társadalombiztosításon alapszik, a továbbiakban nem lesz fenntartható, radikális reformokra és/vagy új megközelítésekre, paradigmaváltásra lesz szükség a szociálpolitikában. Az utolsó évtizedekig az európai országok döntéshozói – bár tudatában voltak a problémáknak – megpróbálták a meglévő rendszereiken belül kezelni azokat. A Világbank volt az első olyan nemzetközi szervezet, mely a radikális reformok szükségességét hangsúlyozta már 1994-ben, ugyanakkor a nemzeti államok szembesültek a strukturális reformok megvalósíthatóságának intézményi és társadalmi korlátaival. Néhány a korlátok közül: - politikailag kockázatos a kormányok számára népszerűtlen döntéseket hozni - a társadalombiztosítási rendszer az integrációs szolidaritáson alapszik, mely a választók számára fontos érték - a jóléti intézményrendszer útfüggő modellje már a problémák észrevételét is megakadályozza - nem biztos, hogy a radikális reform a valódi megoldás a demográfiai idősödésre. Eszerint az idősekről, az idősödés folyamatáról való gondoskodást kell sokkal szélesebb alapokra helyezni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az időseket nem kezelheti a társadalom, mint egy elkülönülő, sajátos igényekkel rendelkező, segítségre szoruló csoportot, hanem az összes érintett terület – egészségügy, oktatás, szociális ellátás, társadalombiztosítás, foglalkoztatáspolitika – bekapcsolásával olyan stratégiát kell alkotni, amely egyszerre alkalmas az ellátórendszer fenntarthatóságának és az idősek társadalmi reintegrációjának biztosítására. Ez pedig nem más, mint az aktív időskor stratégiája.
PROAKTÍV MEGKÜZDÉS ÉS GERIÁTRIAI GONDOZÁS dr. Pék Győző
Előző vizsgálatunkban, ami egy segítő foglalkozás, - az ANTSZ Családvédelmi szolgálatának védőnői körében zajlott-, bebizonyosodott, hogy a szupervízió csökkenti a kliensek személytelen kezelését. A segítő foglalkozásúakat gyakran veszélyeztető kiégés fő tünetei az érzelmi kifáradás, a kliensek (betegek) személytelen kezelése, az egyéni hatékonyság csökkenésének átélése. A geriátriai gondozásban fokozott a kiégés kialakulásának a veszélye különösen a demens idősek gondozásában. Ez a veszély a gondozó nővéreket és hozzátartozókat egyaránt fenyegeti. Különösen nagy az érzelmi, és fizikai megterhelés azok körében, akik családtagjaikat, rokonaikat gondozzák gyakorta 24 órás „szolgálatban” . A debreceni Városi Szociális Szolgálat fenntartásában működő Demens Idősek Klubjában napközi otthonos jellegű, szakszerű szolgáltatást nyújtanak a hozzátartozóknak, így átmenetileg tehermentesítik őket. A demens idősek számára foglakozásokat is szerveznek, amelyek mobilizálást, és a meglévő pszichikus teljesítmény aktivizálását is jelentik. Második éve működik egy támogató csoport a hozzátartozók, gondozók számára. A tematikus kiscsoport strukturált foglalkozásokkal, irányított beszélgetésekkel segíti azt, hogy a gondozó saját megküzdését fejleszthesse, önbecsülését, segítő potenciáját megőrizhesse, vagy visszanyerje. Különböző módszerek válnak itt hatékonyakká, mint például a demens családtag emlékezetes fényképeinek, kisebb tárgyainak bemutatása, ahhoz kapcsolódó történetek megosztása. Érzelmi, értelmi szempontból is megmozgató az a feladat, amelyben a hozzátartozók megírják a betegek életrajzát, így összegzik, teljesebbé teszik a velük kapcsolatos emlékezetet is. A csoport alakulását kérdőíves mérési, követési eljárásokkal is követjük.
AZ „AGING MALE” JELENTŐSÉGE ÉS SZEMLÉLETE A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN dr. Rurik Imre
A férfi szervezet öregedési folyamatának tünetei nem olyan látványosak, mint a nőké, igen nagyok az egyéni különbségek. Ezeket a genetikai háttér, de legalább ennyire az életmód és az általa is befolyásolt általános egészségi állapot határozza meg. Az öregedés folyamatában bizonyított szerepe van a testosteron szintézis csökkenésének, amely szintén nagyon eltérő. Leglátványosabb tünete a sexuális funkciók hanyatlása, de a testalkat, a csontozat, az izomzat, és a kültakaró is látható változásokon megy keresztül. Az ebben az életkorban jelentkező egyéb kórképek közül a metabolikus syndromának és komponenseinek van a legnagyobb jelentősége, főleg az elhízás és a diabetes vonatkozásában. Bár a testosteron-pótlás kézenfekvő megoldásnak tűnik, a tapasztalatok még szerények és az orvosi közgondolkodás is tart tőle, alapvetően a prostata malignus folyamatainak vélt felgyorsítása miatt. Itt az urológusok véleménye sem egyértelmű, nyílván a szerzett tapasztalatok alapvetően befolyásolják a vélekedést. Ma Magyarországon a testosteron pótlás feltételei adottak, a beteggel való konzultáció, a várt előnyök és esetleges következmények értékelésével kialakított közös döntés alapján bátrabban megkezdhető. A szer megválasztásában azonban érvényesíteni kell az életkori szempontokat. Mindezek mellett kiemelkedően fontos az egyéb metabolikus komponensek adekvát kezelése és az egészséges életmód fenntartása.
SENIORS AND HEALTH SYSTEM IN THE CZECH REPUBLIC Dr. Jiří Schincke
“An older patient usually differs from a younger one (besides a higher age) in the fact that his/her illness lasts longer.” Ageing of population is a phenomenon which characterizes contemporary demographic development in all advanced economic systems including the Czech Republic. Number of seniors is rising and therefore a necessity to guarantee a sufficient number of beds of nursing follow-up care for overaged, chronically ill and non-self-sufficient people becomes a more and more debated topic. The present tendency seems to be to economize on care for those people. Usage of health services as well as expenses on health care are rising. According to a survey, seniors above 65 years use 60% of time of general practitioners and 37% of total expenses on medicaments. A geriatric patient is usually older than 70 and needs a specific approach (specific geriatric regime) – as children need a specialized pediatric care. Nevertheless, a geriatric patient is definitely not any ill senior. Is the Czech Republic ready for the fact that human age is becoming longer and for the related health care of this age group of population? From my point of view, geriatrics is still not considered to be a full medical branch by many people in our country which results in lack of specialized employees in the field of geriatrics in internal clinics or departments for long-term ill people. The geriatric clinic of the First Faculty of Medicine of Charles University in Prague for example provides a three-year-long pre-attestation educational programme for doctors in the field of geriatrics. More than 1000 of such doctors undergo clinic educational stays, specialized courses and training workplaces every year. We have to ask: How come that there is such a lack of doctors-geriatricians? We could ask a similar question in the case of nurses who have the opportunity to gain bachelor or master degree at colleges and have thus a qualification in the field of geriatric care. I suppose that the way our society looks at old age contributes to this situation. The society is segregated into groups of similar age which communicate among each other in a bad way. What is highlighted are the differences, not connecting elements. You might then think that the world of the young and the world of the old are completely different. Education in social and health fields of study focuses on pathology of old age and illnesses which is correct from the point of view of demographic development. Minimal attention is in my opinion dedicated to social gerontology. I believe that a training in communication and treatment of a patient with progressive chronic disease
(and also with his/her family, which is a very underestimated!) is missing. There is no education or training in treatment of an aggressive non-cooperating patient. It is also possible to expect that the patient´s family will have unreal demands, they might also look for somebody who they could label as guilty for the death of their relative in an institution. There is a lack of experience and methods of how to deal with grief. Care of seniors is considered to be a devaluated element of a professional and specialized work of nurses in many cases. Specialized care of seniors is mainly a mission, a person working in this field has to have real relationship to such occupation. Is a correct selection of students done from this point of view? Probably not.
ANTI-AGING MEDICINA Sári Róza A társadalom elöregedésének általános kérdései - társadalmi, gazdasági, szociális anomáliák Várható változások: 50-es évek nagy létszámú korosztálya eléri a nyugdíjkorhatárt. További növekedés a 70-80-as évek szintén nagy létszámú korosztályánál várható. Aránytalanság az aktív és az inaktív népesség között. Az időskor szerepmintái: Pozitív: egyéni felelősségvállalás az egészségért, az aktivitásért, a fejlődésért, a tanulásért Negatív: betegség, mentális problémák, szegénység Az öregedés hatása a személyiségre – biológiai, pszichés, mentális változások Korunkra a fiatalság kultusza a jellemző, a Forever Young szemlélet új kihívások elé állítja az öregedő korosztályt. Indoklás: Megváltozott elvárások
-
a munkaerőpiacon,
-
a magánéletben,
-
a médiában,
-
az önelfogadásban,
Az anti-aging medicina az orvostudomány legfiatalabb ága. Magyarországon az ismertsége és az elfogadottsága még nem alakult ki. Lényege az öregedési folyamatok kutatása, a fiatalság megőrzése, az öregedés tüneteinek csökkentése. Két irányzata van a prevenciós és a helyreállító életmód terápia, valamint a szépészeti sebészet és az orvosi kozmetológia. Az anti-aging medicina feladata az öregedés biológiai, pszichológiai, szociológiai, és mentális modelljének fejlesztése. Az egészségipar része, piaci alapon működik. Az Anti-aging programok módszertana (életmódváltó programok, oktatási programok, böjtkúrák, wellness és egészségkampányok), típusai (személyes és csoportos programok) és felépítése (állapotfelmérés, program lebonyolítása és az értékelés) Tapasztalatok az anti-aging programokkal kapcsolatosan.
MIÉRT FONTOS A GERONTOLÓGIAI ISMERETEK TERJESZTÉSE? Dr. Semsei Imre
A gerontológia viszonylag fiatal diszciplína, alig tekint vissza egy évszázados múltra. Jelentősége viszont egyre nagyobb, különös tekintettel a világ egyes fejlett országaira, ahol a társadalom elöregedése egyre szorongatóbb probléma - ahogy az Magyarországon is. Az elmúlt 200 évben az átlagéletkor megduplázódott, s még hazánkban is eléri a 69-74 évet (férfiak-nők). Egyre több tehát az idős ember, s ezzel párhuzamosan növekszik arányuk is a társadalmunkon belül: egyre kevesebb keresőre egyre több eltartott (idős ember) jut. A társadalom fejlődésének köszönhetően sok egészségügyi problémát sikerült leküzdenünk, mely elősegítette az átlagéletkor növekedését, ugyanakkor a fő halálozási okok eltolódtak a fertőző betegségektől a krónikusak felé, azaz egyre több idős, beteg ember van. Mindezek következményei növekvő egyéni és társadalmi problémák lettek az idősellátás egyéni és társadalmi, illetve szociális és egészségügyi ellátásának terén. Az idősellátás problémáinak orvoslására számtalan elméleti lehetőség kínálkozik a prevenciótól kezdve a gyógyítás-ápoláson keresztül a rehabilitációig. Fontosságát tekintve még azonban ezeket is megelőzi a gerontológiai ismeretek átadása, a gerontológia oktatása. Ha ez nem megoldott, az előbb említett megoldások hatásfoka is jelentősen kisebb lesz. Mit látunk a hazai gerontológia oktatásának területén? Ahogyan az egy legutóbbi munkából is kiderül, a hazai gerontológia oktatása rendszertelen, áttekinthetetlen, sporadikus és esetleges. Az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztalt azért hívtuk össze, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk, s ezzel valamelyest hozzájárulhassunk a hazai társadalmi elöregedés problémájának megoldásához. Nyilvánvaló, hogy egy csapásra nem fogjuk tudni orvosolni a gerontológia-oktatás minden gondját, de ha elkezdődik az érintett felek közötti párbeszéd, a megoldások keresése, már is jelentős mértékben segítettünk a problémák leküzdésében. A gerontológiai ismeretek terjesztésével hatásosan lehetne emelni az átlagéletkort, az idős emberek egészségi állapotának javításával, hiszen ismeretekkel felvértezve jobban lehet készülni az időskorra, illetve jobban lehet menedzselni azt, elősegítvén a sikeres öregedést is.
DEMENCIA SPECIFIKUS SZOLGÁLTATÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK KÉRDÉSE A SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSBAN dr. Szabó Lajos
A demenciával küzdő idősek hazai ellátásában a tartós bentlakásos otthoni elhelyezésen kívül szinte egyáltalán nincs gondozási alternatíva. Ezen a helyzeten kívánt a szaktárca változtatni, amikor megteremtette a „demens nappali ellátás” jogszabályi és finanszírozási hátterét. A várakozás ellenére ez a demencia specifikus ellátási forma csak igen nehezen nyer tért a hazai idősellátásban. A szerző előadásában felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi gyakorlatban a szociális alapellátás keretében a demencia specifikus szolgáltatások kínálata sokkal árnyaltabb, jobban illeszkedik a gondozó családok szükségleteihez és szorosabb az együttműködésük az egészségügyi ellátás keretében működő demencia centrumokkal. Ez utóbbiak a diagnosztikai feladatokon és a gyógyszeres kezelés biztosításán túl fontos szerepet vállalnak a családok támogatásában a betegséggel szembesülés időszakában nyújtott tanácsadás terén. A szociális alapellátás fókuszában a gondozó családok segítése áll a hozzátartozókat segítő kiterjesztett házi segítségnyújtás, a tehermentesítő támogató szolgálat /respite care/, a hozzátartozói támogató csoportok, és a nappali ellátás egymáshoz illeszkedő szolgáltatásaival. Ezt egészíti ki az átmeneti gondozást biztosító gondozó ház. A szolgáltatások koordinációját, valamint a források és támogató hátterek elérését segítő esetmenedzseri tevékenységet kvalifikált szociális munkás látja el, akinek munkája primer segítőként a családokkal folyó komplex pszichoszociális segítés keretébe illeszkedik. A demencia specifikus szolgáltatásoknak ez a fajta komplexitása a hazai gyakorlatban alapvető szemléletváltást követel, szakítva azzal a jelenlegi gyakorlattal, amelyben a demenciával küzdő idősek ellátása elemi szintre redukált őrző-gondozó tevékenységként jelenik meg alacsonyan kvalifikált gondozó stábokra építve.
A MINDWELLNES PROJECT EREDMÉNYEI dr. Szalkai Iván
A Mindwellness az Európai Unió “Grundtvig” programja által támogatott kétéves nemzetközi projekt. 9 országból 11 projekt partner vesz részt benne, köztük felnőttoktatási szakemberek, pedagógusok, orvosok, egyetemi kutatók, számítógépes szakemberek, és szociológusok. A projekt időskorúak számára fejleszt ki tananyagot szellemi frissességük megőrzésére. A projekt az alábbi eredmények elérését tűzte ki célul: •
Összehasonlító ország elemzés az időskorúak és tanulási lehetőségeinek helyzetéről
•
Az agytornával kapcsolatos példák és jó gyakorlatok gyűjteménye
•
A szellemi fittség megőrzését segítő gyakorlatokon alapuló online tananyag
•
Oktatók és szakértők számára készített kézikönyv az agytorna elméleti hátteréről
A projekt fő célkitűzései: •
Különböző tudományos háttérrel rendelkező tagokból álló partnerség kialakítása és
együttműködése egy agytornával kapcsolatos, Európa-szerte alkalmazható, a szellemi frissesség megőrzését célzó tananyag kifejlesztése terén •
Az időskori tanulással és szellemi tornával kapcsolatos nemzeti kezdeményezések,
programok, gyakorlatok, és jó példák feltárása és összehasonlítása •
Olyan online tananyag kidolgozása, mely segíti az időskorúak szellemi frissességének
megőrzését, a dementia megelőzését, és az önellátás és függetlenség minél hosszabb ideig tartó megőrzését. •
Szellemi frissességük megőrzését fontosnak tartó időskorúakból álló, helyi csoportok
kialakításának elősegítése •
Új lehetőségek teremtése az 50 év feletti korosztálynak, hogy szabadidejüket
közösségben, hasznos és szórakoztató módon töltsék el. •
Mind egyének, mind csoportok számára hozzáférést biztosítani az agytorna
gyakorlatainak online felhasználásához •
Egy kézikönyv kidolgozása, mely útmutatóként és elméleti háttérként szolgál mindazok
számára, akik szakmájuknál vagy érdeklődésüknél fogva az idősebb korosztállyal foglalkoznak •
A projekt eredményeinek közzétételével hozzájárulni a tudományos kutatásokhoz
AZ IDŐSKORÚ EMBEREK TESTI-LELKI GONDOZÁSÁNAK IRÁNYELVEI Szanyó Sándorné I. Az emberi öregedés és genetika •
egészséges öregedés egyéni jellegzetességei
•
az öregség mint szubjektív állapot a személyiség függvényében
•
testi és lelki változások
•
öregedés a sejtek és a szövetek szintjén
•
hormonok szerepe az öregedésben
II. Az ápolás mint gyógyító folyamat •
célja
•
a szükségletekből kiinduló széleskörű szolgáltatás nyújtása, az életminősség javítása, biztonsága, védelme
•
ápolási probléma megfogalmazása
•
ápolási diagnózis mint a megoldandó problémák összessége
•
team munka szerepe, fejlesztése
•
Miben tudunk segíteni?
•
Mire van szükség?
•
Hogyan oldjuk meg?
•
Mire képes az ellátott segítség nélkül?
•
Mit kell helyette megcsinálni?
•
Milyen fokú az akadályoztatottsága?
•
Tanítható-e?
III. Lelki ápolás, foglalkoztatás lehetőségei a mentális szakember szemével •
az ápolást segítő eszközök felmérése:
- amit az ellátott biztosít, - amit a szolgáltatást nyújtó köteles biztosítani - amire szükség van az ápoláshoz és más úton szerezhető meg
GÁRDONYI GÉZA VERSEI – BIBLIOTERÁPIA – GEROREHABILITÁCIÓ Dr. Vértes László Gárdonyi Géza elsősorban regényei (különösen az Egri csillagok) alapján ismert. Kitűnő novellái, színművei és költeményei vannak. Verseit alkalmazhatjuk az idős nemzedék biblioterápiájában, azaz a rehabilitáció egyik módszerében. A szép alkotások sok érzelemről, hazai tájakról, Balatonról, Rákócziról, Kossuthról, a karácsonyról, a tavaszról szólnak. A kedves sorok hangulatosan folynak, jó lélek tükrei. Az idősek szívesen fogadják a nagy író alkotásait, beszélgetve a szerzőről és műveiről.
GÁRDONYI GÉZA AZ IDŐSEKÉRT Dr. Vértes László
Gárdonyi Gézát, az egyetemes magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotóját többnyire az Egri csillagok révén ismerik, szeretik. A széleskörű életmű azonban sok témát dolgoz föl. Az író több faluban, városban élt fiatalkorában néptanító volt. Megismerte az emberi gondokat, éles szemmel ábrázolta az idős nemzedék helyzetét. Több cikkben is foglalkozott ezen jelentős témával. Konkrét javaslatokat is tett. Legyen nyugalom háza (ragyogó elnevezés), ahol az idősek békét, ellátást kapnak. Életük folyamán sokat fáradoztak – igenis megérdemlik a törődést. Gárdonyi Géza mély érzelmekkel, elkötelezettséggel tárja föl a reális helyzetet. Az általa leírtak ma is érvényesek. Gárdonyi Géza elsősorban regényei (különösen az Egri csillagok) alapján ismert. Kitűnő novellái, színművei és költeményei vannak. Verseit alkalmazhatjuk az idős nemzedék biblioterápiájában, azaz a rehabilitáció egyik módszerében. A szép alkotások sok érzelemről, hazai tájakról, Balatonról, Rákócziról, Kossuthról, a karácsonyról, a tavaszról szólnak. A kedves sorok hangulatosan folynak, jó lélek tükrei. Az idősek szívesen fogadják a nagy író alkotásait, beszélgetve a szerzőről és műveiről.
A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXIII. Kongresszusa
„Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök időskorban” Időpont:
2010. november 26-27.
Helyszín:
AESCULAP AKADÉMIA
1115 Budapest, Halmi u. 20-22.
PROGRAM
Absztrakt kötet
XXXIII. Kongresszusa
2010. november 26-27.
Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Hagyományainkhoz híven idén is örömmel várjuk Társaságunk évi kongresszusára a kísérleti, orvosi és szociális gerontológia területén dolgozó kolléganőket és kollégákat. Fel kell idézzük, hogy Társaságunk alapítása, 1966 óta számos nívós konferenciát, kongresszust szervezett, amelyeken kiváló előadásokat hallottunk. Alapítónk és első elnökünk, Prof. Dr. Haranghy László a közelmúltban a Nemzetközi Gerontológiai és Geriátriai Társaság virtuális Nagy Nevek Csarnokának kiválasztott személyisége lett. Méltón emlékeztetve elődeinkre és az aktuális feladatokat szem előtt tartva hívjuk Önöket, mindenkit, akinek az idősek ügye, ellátása szívügye, tudományos kongresszusunkra. Számunkra ez a szakmai eredmények, tapasztalatok, elképzelések kicserélésén felül a személyes találkozás megújuló élményét is nyújtja. Jelen kongresszusunk jelentőségét az is emeli, hogy keretén belül kerül sor Társaságunk esedékes tisztújítására. Tanúi vagyunk annak, hogy társszakmák konferenciáin is megjelennek a geriátria határterületi kérdései, ami természetes a populáció általános öregedése miatt. Ezért szívesen vennénk, ha más szakmák képviselőit is fogadhatnánk kongresszusunkon. Reméljük, hogy szakmai eredményeink bemutatása hozzájárul ahhoz, hogy a már elfogadott idősügyi stratégiai elveket meghaladóan a geriátria és a szociális gerontológia a jövőben a mindennapi gyakorlat területén is több segítséget és lehetőséget fog kapni. Budapest, 2010.november 26. Dr. Boga Bálint az MGGT elnöke
XXXIII. Kongresszusa A Kongresszus elnöke: Prof. Dr. Beregi Edit
2010. november 26-27.
A Kongresszus társelnöke: Dr. Boga Bálint
Szervező Bizottság: A bizottság elnöke: Prof. Dr. Kiss István Tagjai: Prof. Dr. Bakó Gyula Dr. Majercsik Eszter Dr. Boga Bálint Regius Ottó Dr. Császár Tamás Dr. Ruszwurm Andrea Dr. Egervári Ágnes Prof. Dr. Székács Béla Absztrakt Bíráló Bizottság: Dr. Bakó Gyula, egyetemi tanár Dr. Ferencsik Mária Dr. Imre Sándor, ny. egyetemi docens
Prof. Dr. Székely Miklós Dr. Vértes László Dr. Zöllei Magdolna
Dr. Székács Béla, egyetemi tanár Dr. Székely Miklós, egyetemi tanár Dr. Zöllei Magdolna, c. egyetemi docens
Technikai szervező és lebonyolító: MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda
1051 Budapest, Nádor u. 36.; Levélcím: 1443 Budapest, Pf. 145. Tel.: 06 1 311-6687; 06 1 312-2389; Fax: 06 1 383-7918 Szervező: Szalma Márta; E-mail:
[email protected]; Regisztráció: Tóth Gabriella Szállásinformáció: Szepesi Gizella E-mail:
[email protected] E-mail:
[email protected]
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Kongresszus időpontja: 2010. november 26-27. Helyszín: Aesculap Akadémia, 1115 Budapest, Halmi u. 20-22. Helyszíni regisztráció:
2010. november 26. (péntek) 2010. november 27. (szombat)
08.00 - 18.30 08.00 - 14.00
Részvételi díj (az árak az ÁFA - t tartalmazzák) A részvételi díj tartalmazza: tartalmazza a tudományos programon való részvételt, a kiállítás látogatását, a nyitó fogadáson való részvételt, a program és absztrakt füzetet, a névkitűzőt, és a részvételi igazolást.
MGT tag: Nem tag: Szakdolgozó:
a helyszínen fizetve 16.000.- Ft 18.000.- Ft 6.000.- Ft
Prezentáció: • Az előadások megtartására megadott időt kérjük minden esetben betartani! Az idő túllépésére nincs lehetőség! Az előadáshoz biztosított technikai lehetőségek: (előadását kérjük CD-n, vagy „pendrive”-n hozni) • PC projector, Windows XP program. • Video (VHS rendszer) Poszter mérete: 90x120cm (álló). Az elhelyezéshez eszközt biztosítunk.
XXXIII. Kongresszusa
2010. november 26-27.
TUDOMÁNYOS PROGRAM 2010. november 26. péntek 09.00
A kongresszus ünnepélyes megnyitása Dr. Boga Bálint a MGGT elnöke
09.05
I. Blokk Üléselnökök: Regius Ottó, Dr Boga Bálint Dr. Vértes László Regius Ottó MGGT RÓZSAY JÓZSEF, AZ ELSŐ MAGYAR GERONTOLÓGUS, HALÁLÁNAK 125. ÉVFORDULÓJÁRA (15’) Dr. Boga Bálint Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, Budapest A GERONTECHNOLÓGIA, MINT ÖNÁLLÓ DISZCIPLÍNA (15’) Dr. Bakó Gyula DE OEC Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika és Geriátriai Tanszék, Debrecen A GYÓGYSZERES KEZELÉS SZEMPONTJAI IDŐSKORBAN (15’) Dr. Kohl Gyula Márton, Dr. Czintner D., Dr. Kiss I., Dr. Székács B. SE TDK, Budapest EREDETI KÖZÖSSÉGÜKBEN ÉLŐ HAZAI IGEN IDŐS HIPERTÓNIÁS BETEGEK CV KOCKÁZATA, A VÉRNYOMÁS KONTROLLÁLTSÁGÁNAK FOKA, A KEZELÉS INTENZITÁSA (15’) Dr. Székács Béla, Dr. Egervári Á., Dr. Kohl Gy.M. SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tansz. Csop., Főv. Önk. Szt. Imre Kórház Geriátriai és Gerontopszichiatriai Rehabilitációs Osztály, Budapest ELTÉRŐ ANTIHIPERTENZÍV TÁMADÁSPONTOK ALKALMAZÁSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS INTERAKCIÓKKAL FENYEGETŐ TÁRSGYÓGYSZERKÖZEGÜK VIZSGÁLATA INTÉZETI-IDŐSOTTHONI 60 ÉV FELETTI HIPERTÓNIÁS BETEGEK KÖRÉBEN (15’) Dr. Blaskovich Erzsébet Szent Lukács Kórház, Krónikus Belgyógyászati Osztály, Budapest IDŐSKORÚ DIABETESES BETEGEK GYÓGYKEZELÉSÉNEK ÚJABB LEHETŐSÉGEI (15’) Vita 10’
XXXIII. Kongresszusa
2010. november 26-27.
10.45
Szünet
11.00
II. Blokk MGGT KÖZGYŰLÉS ÉS VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS
13.00
Ebédszünet
13.30
III. Blokk Az EUGMS által kezdeményezett szakmapolitikai blokk Időskorúak kockázata: kimaradnak ugyan a leendő gyógyszerek korspecifikus klinikai vizsgálatából, de bevontak azok használatába Risk of pharmacological treatment in elderly patients: elderlies as a separate group are not included in the majority of clinical trials of new drugs Moderátor: Prof. Dr Székács Béla
Vitaindító előadás: Prof. dr Jean Pierre Baeyens (EUGMS/IAGG) MEDICINES IN OLDER AGE: MAJOR POLICY PROBLEMS (25’) A vita és konszenzus kialakítás meghívott résztvevői: Prof. Dr. Borvendég János OGYI, member of EMA/CHMP&COMP; co-referens (10’) Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet; co-referens (10’) Human Erőforrás Min./Egészségügyi Államtitkárság képviselője felkért reflexió (10’) Prof. Dr. Magyar Kálmán akadémikus, gyógyszerkutató Magyar Tudományos Akadémia Prof. Dr. Stefan Krajcik Szlovák Gerontologiai és Geriátriai Társaság Prof. Dr. Bakó Gyula Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság Prof. Dr. Kiss István MOTESZ 15.00
Szünet
XXXIII. Kongresszusa 15.15
2010. november 26-27.
IV. Blokk Üléselnökök: Prof. Dr. Bakó Gyula, Dr. Ruszwurm Andrea Prof. Dr. Stefan Krajcik Geriatric Department, Slovak Health University, Bratislava ADVERSE EFFECTS OF ANTIPSYCHOTIC DRUGS IN OLD AGE (20’) Dr. Ruszwurm Andrea, Dr. Balázs E. Kanizsai Dorottya Kórház Gerontológiai Osztály, Nagykanizsa BEFOLYÁSOLHATÓ RIZIKÓFAKTOROK JELLEMZŐI IDŐS, STROKE-ON ÁTESETT BETEGBEN (15’) Dr. Tizedes Franciska, Dr. Bakó Gy. DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszék, Kátai Gábor Kórház, Karcag ACUT CORONARIA SYNDROMA KEZELÉSE IDŐSKORBAN (15’) Dr. Benkő Sándor, Dr. Balogh E., Dr. Péter M., Dr. Török Zs., Dr. Gombos I., Dr. Horváth I., Dr. Vígh L. SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szeged A MEMBRÁNFÜGGŐ STRESSZFEHÉRJE VÁLASZ ÉS ANNAK JELENTŐSÉGE AZ ÖREGEDÉSBEN (15’)
16.20
Szünet
16.30
V. Blokk Üléselnökök: Prof. Dr. Székely Miklós, Dr. Imre Sándor Dr. Pétervári Erika, Dr. Barcza Zs., Dr. Szabad Á.O., Dr. Soós Sz., Dr. Székely M., Dr. Balaskó M. PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet, Pécs AZ ENERGIA HÁZTARTÁS ÉLETTANI SZABÁLYOZÁSA MÓDOSUL AZ IDŐSKORRAL (15’) Dr. Balaskó Márta, Dr. Rostás I., Dr. Sipos V., Dr. Soós Sz., Dr. Székely M., Dr. Pétervári E. PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet AZ ÉLETKOR HATÁSAI AZ ENERGIA-HÁZTARTÁS CENTRÁLIS SZABÁLYOZÁSÁRA (15’) Dr. Soós Szilvia, Dr. Mikó A., Dr. Fürdei N., Dr. Balaskó M., Dr. Székely M., Dr. Pétervári E. PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet, Pécs TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT BEFOLYÁSA CENTRÁLIS ALPHA-MSH INFÚZIÓ KOMPLEX ENERGETIKAI HATÁSAIRA (10’)
XXXIII. Kongresszusa
2010. november 26-27.
Dr. Kovács Ágnes, Dr. Paragh Gy., Dr. Szikszai Z., Dr. Várady É., Dr. Imre S. DE OEC ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen AZ EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS TANULMÁNYOZÁSA 90 ÉV FELETTI LAKOSOK KÖRÉBEN (15’) Dr. Imre Sándor, Dr. Kovács Á., Dr. Gergely L., Dr. Juhász A. DE OEC ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen HHV-8 SZEROPREVALENCIA A LEGIDŐSEBB KOROSZTÁLYNÁL – DEBRECEN LONGEVITY STUDY (10’)
2010. november 27. szombat 08.00
I. Blokk Üléselnökök: Dr. Zöllei Magdolna, Dr. Császár Tamás Dr. Vén Ildikó, Dr. Tass A. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest KEVÉSSÉ ISMERT SEGÉDESZKÖZÖK AZ IDŐSKORÚAK ELLÁTÁSÁBAN (12’) Dr. Császár Tamás Zala Megyei Kórház, Krónikus Belgyógyászat, Zalaegerszeg SEGÉDESZKÖZÖK SZEREPE GERIÁTRIAI REHABILITÁCIÓ SORÁN (12’) Dr. Nagy Alice Kenézy Gyula Kórház Rehabilitációs Osztály, Debrecen GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK IDŐSKORBAN (12’) Dr. Szomják Edit, Dr. Szemcsék T.Zs., Dr. Olvasztó S., Dr. Elek I. DE OEC Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen A SZÉNSAVFÜRDŐ ÉS AZ ÉRTORNA ÖSSZEHASONLÍTÁSA PERIFÉRIÁS ARTÉRIÁS ÉRBETEGSÉG KEZELÉSÉBEN (12’) Jónásné Sztruhár Izabella Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Budapest DEMENS BETEGEK FEJLESZTŐ MOZGÁSTERÁPIÁJA (12’) Kerekasztal 15’
09.15
II. Blokk MFOE meghívott előadóival Üléselnökök: Dr. Majercsik Eszter, Dr. Szirmai Ágnes Dr. Szirmai Ágnes SE ÁOK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Budapest IDŐSKORI SZÉDÜLÉS /felkért előadás (15’)
XXXIII. Kongresszusa
2010. november 26-27.
Dr. Gáborján Anita, Dr. Répássy G. SE ÁOK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Budapest HALLÁSCSÖKKENÉS ÉS HALLÁS-REHABILITÁCIÓ IDŐSKORBAN /felkért előadás (15’) Mezei Zoltán Meyra-Orthopedia Kft., Budapest MOBILIZÁLÁSTÓL AZ ÖNÁLLÓ ÉLETIG (10’) Vita (5’) 10.00
Szünet
10.15
III. Blokk Üléselnökök: Prof. Dr. Kiss István, Dr. Egervári Ágnes Dr. Alzubi Ali, Dr. Zöllei I. Orosházi Önkormányzat Kórháza, Sebészeti Osztály, Orosháza GERIÁTRIAI BETEGEK SZUBINTENZÍV KEZELÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK OROSHÁZÁN (12’) Dr. Zöllei István, Dr. Alzubi A. Orosházi Önkormányzat Kórháza, Sebészeti Osztály, Orosháza VASTAG- ÉS VÉGBÉL SEBÉSZET GERIÁTRIAI BETEGEKEN, OROSHÁZÁN (12’) Dr. Egervári Ágnes Szociális Klaszter IDŐSEK MEDICO–SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE: SZAKMAI SZTENDEREK A BENTLAKÁSOS IDŐSELLÁTÁSBAN (12’) Dr. Halász Erzsébet Gondozási Központ Idősek Gondozóháza, Zalaegerszeg AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE AZ IDŐSELLÁTÁS BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEIBEN (12’) Dr. Daróczi Borbála, Prof. Dr. Bakó Gy., Dr. Tárkányi I., Dr. Szabó A. DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen AZ IDŐSEKKEL SZEMBENI ROSSZ BÁNÁSMÓD AZ OTTHONI ÁPOLÁS SORÁN (12’) Vita 15’
11.30
A KONGESSZUS ZÁRÁSA
12.00
MGGT vezetőségi ülés - az újonnan megválasztott vezetőség ülése
XXXIII. Kongresszusa
2010. november 26-27.
A POSZTEREK A KONGRESSZUS TELJES IDŐTARTAMA ALATT MEGTEKINTHETŐK AZ ELŐADÓTEREMBEN
POSZTEREK: 1. Dr. Vincze János, Dr. Vincze-Tiszay G. EEKNA, Budapest A GÉPKOCSIVEZETÉS ÉS AZ ÖREGKORI FÁRADTSÁG 2. Dr. Vincze-Tiszay Gabriella, Dr. Vincze J. EEKNA, Budapest AZ IDŐSKORNAK A SZÍNEKHEZ TÁRSULÓ PSZICHÉS KOMPONENSEI 3. Dr. Vértes László, Regius O. MGGT, Geriátriai Szakmai Kollégium, ORFMMT, Gerontológiai Szekciója AZ IDŐSEK GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ ELLÁTÁSÁNAK GONDJAIRÓL 4. Regius Ottó, Dr. Vértes L. MGGT SZARVAS ANDRÁS, AZ ELSŐ HAZAI GERIÁTRIAI GONDOZÓ ALKOTÓJA 120 ÉVE SZÜLETETT 5. Dr. Vértes László MGGT BERKES LÁSZLÓ, A SZABADKAI GERONTOLÓGIAI KÖZPONT LÉTREHOZÓJA 6. Dr. Vértes László MGGT, ORFMMT Gerontológiai Szekciója, Magyar Irodalomtörténeti Társaság GÁRDONYI GÉZA AZ IDŐSEKÉRT 7. Prof. Dr. Kiss István SE ÁOK Geriátriai Tanszéki Csoport –Főv. Önk. Szt Imre Kh. Vese-Hypertonia Reg. Központ IDŐSKORI VESEELÉGTELENSÉG ELLÁTÁSÁNAK HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI
64
Tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket a fenti konferenciára, mely a tavaly novemberben megrendezett összejövetelünknek a folytatása, amely az „Időskori oktatás, ápolás, szociális munka” címet viselte. A helyszín ismét a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara lesz (postai cím: DE, EK, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4). Mindenki, aki előadást kíván tartani, kérjük, hogy a témájához kapcsolódó szervezővel vegye fel a kapcsolatot. Az előadás tartására jelentkezés határideje: 2010. december 31.
Szervezőbizottság: Elnök:
Dr. Semsei Imre (
[email protected])
Alelnök:
Dr. Fábián Gergely (
[email protected])
Titkár:
Patyán László (szponzorszervező) (
[email protected])
Tagjai:
Csernáthné Kárándi Erzsébet (ápolás) (
[email protected]) Dr. Horváth László (társadalmi gerontológia) (
[email protected]) Dr. Kósa Zsigmond (szociális gerontológia) (
[email protected]) Dr. Németh Károly (betegellátás) (
[email protected]) Dr. Pék Győző (gerontopszichológia) (
[email protected]) Dr. Szegedi János (geriátria) (
[email protected])
Konferencia-szervezés: Kótisné Plajner Mónika (
[email protected]) Kósa Szilvia (
[email protected])
A konferencia része lesz a hagyományok szerint a MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE rendezvénysorozatnak.
A konferencia védnöke: Prof. Dr. IVÁN LÁSZLÓ a Nyugdíj-és idősügy parlamenti Albizottság elnöke
65
JELENTKEZÉSI LAP
A PREVENTÍV GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁGBA Miért csatlakozzon? Az 2001-ben alapított Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság a magyar gerontológia és geriátria szakmai és társadalmi szervezete, mely a következő céllal jött létre (részlet az egyesület alapszabályából): I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az egyesület neve: Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság Rövidítése: PGGT Alapításának éve: 2001 Székhelye:
4004 Debrecen, Móricz Zs. Krt. 22 Tel/Fax: (52) 414-969 Email:
[email protected]
2. Az egyesület célja: Az egyesület tagjai a szervezet keretében olyan közhasznú tevékenységet folytatnak, mely arra irányul, hogy az emberi öregedést meggátoljuk, azt lelassítsuk, illetve arra törekedjünk, hogy az öregedés folyamata mentes legyen az azt általában kísérő káros hatásoktól (betegség, leépülés, munkakiesés, stb.). 3. Az egyesület tevékenysége: -
A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló közhasznú tevékenységet folytat.
-
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott alábbi tevékenységet folytatja: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység; 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása; 3. tudományos tevékenység, kutatás; 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
-
Az egyesület tevékenysége során összegyűjti a gerontológiai kutatások eredményeit, ösztönzi ezeket a kutatásokat, és az eredményeket preventív jelleggel kívánja hasznosítani. 66
-
Többszintű ismeretterjesztést folytat, mellyel - az egyén és a társadalom szintjén – elősegítheti az öregedéskutatás eredményeinek preventív jellegű felhasználását.
-
Tanácsadói
tevékenységet
folytat
szakterületén
azoknak
a
szerveknek,
szervezeteknek és magánszemélyeknek, akik különböző aspektusokban (oktatás, életvezetés, stb.) azt igénylik. -
Az egyesület vállalkozási tevékenységet nem folytat, a PGGT nem nyereségorientált szervezet.
Milyen előnyökkel jár a csatlakozás? 1. A PGGT tagjai negyedévenkénti rendszerességgel megkapják a Magyar Gerontológiai és Geriátria (MGG) folyóiratot, mely a hazai gerontológiai és geriátria szakmai és közélet fóruma. 2. Elektronikus levélben értesülhetnek a legfrissebb hírekről, eseményekről (ehhez természetesen rendelkeznie kell email-címmel) 3. PGGT honlap: az öregedéssel kapcsolatos információk tárházát találhatja meg ezen az oldalon, ahol a későbbiekben a MGG elektronikus változata is megtalálható lesz. Interaktív kapcsolattal választ kaphat az öregedéssel kapcsolatos esetleges kérdéseire is. 4. Kongresszus: Az évi rendszerességgel megtartott összejövetelünkön a hazai (és külföldi) gerontológiai és geriátriai szakemberektől értesülhet a szakma jelenlegi állásáról, legfrissebb eredményeiről, a gerontológiai élet különböző kérdéseiről. Megismerkedhet ezen prominens emberekkel, lehetősége lesz kérdéseinek személyes konzultációjára.
Mi a teendő a csatlakozáshoz? Az alábbi űrlapok kitöltése után kérjük, küldje vissza azokat az alábbi címre: Dr. Semsei Imre Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság DEOEC, III. Belgyógyászati Klinika 4004 Debrecen, Móricz Zs. 22 ahonnan - a PGGT vezetőségének döntése után - megkapja a csekket az 1 000 Ft-os évi tagdíj befizetéséhez. Ezt követően már tagja szervezetünknek
67
BELÉPÉSI NYILATKOZAT
Alulírott
(Szül:
, 19
év
hó
nap)
alatti lakos kérem felvételemet a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaságba. Kijelentem, hogy magyar állampolgár vagyok, elfogadom a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság alapszabályát és vállalom az 1 000 Ft éves tagdíj fizetését.
Dátum: -------------------------------------aláírás
PGGT TAGNYILVÁNTARTÓ LAP Név: Születési hely, dátum: Munkahely: címe: Beosztás: Levelezési cím: Telefonszámok: munkahely: otthon: mobil: Email: Tagság kezdete: 68
MEGRENDELÉS
A Magyar Gerontológia folyóirat megrendelhető az alábbi címen: Dr. Semsei Imre Főszerkesztő Magyar Gerontológia Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4.
[email protected]
ORDERING INFORMATION The journal Hungarian Gerontology can be ordered at the address below: Imre Semsei PhD Editor-in-Chief Hungarian Gerontology Faculty of Health University Debrecen 22 Sostoi Str. H-4400 Nyiregyhaza, Hungary
69
ÚTMUTATÓ A KÖZLÉSHEZ
A Magyar Gerontológia negyedévenként megjelenő folyóirat, a hazai biogerontológia, geriátria és szociális gerontológia tudományos- és közélet első írásos fóruma; a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság, valamint, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság közös kiadványa. A folyóirat a elektronikus formában is elérhető a http://gtkk-de-efk.hu weboldalról. Céljaink: - hazai gerontológiai fórumot nyújtani, és integrálni a hazai szociális, orvosi és kísérletes gerontológia képviselőit - különös hangsúlyt kívánunk helyezni a gerontológiai prevencióra - a mind módszertanában, mind pedig eszköztárában inter- és multidiszciplináris gerontológia kapcsolódó szakterületei eredményeinek ismertetése - szakmai forrása kívánunk lenni a gerontológia graduális és posztgraduális képzésének - kitekintési lehetőséget nyújtunk a nemzetközi gerontológiai eseményekre és eredményekre - fórumot kínálunk minden gerontológiával kapcsolatos hazai törekvésnek, legyen az
hivatalos
(pl.
szakmai
kollégiumi,
minisztériumi),
vállalati
vagy
magánkezdeményezés Általános tudnivalók: A Magyar Gerontológia lektorált folyóirat, melyben az alábbi típusú írásokat közöljük: 1. Eredeti közlemény, a gerontológia minden területéről az alapkutatástól a mindennapok gyakorlatáig 2.
Összefoglaló
tanulmány
(elsősorban
felkérésre
vagy
előzetes
egyeztetéssel) 3. Közérdekű közlemények (hirdetmények, ismertetők, stb.) 4. Bemutatkozás (egyes intézmények megismertetése) 5. Külföldi folyóiratok, konferenciák közleményeinek ismertetése 6. Levelek a Szerkesztőségnek (észrevételek, problémák, megjegyzések) 7. Termékismertetés (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 8. Társdiszciplínák eredményeiből 9. Olvasónapló 70
10. Történelmi visszatekintés (arcképcsarnok, tudománytörténet, stb.) A lektorálás nyílt rendszerű, azaz a szerző(k)nek joga van ismerni a lektor(ok) személyét.
Formátum A kéziratot A/4-es méretű fehér lapon, lehetőleg MS Word formátumban, 2-es sorközzel, Times New Roman 12 betűtípussal és körben 2,5 cm-es margóval kérjük írni. A tagolása (eredeti közlemények esetén): Címoldal: - a munka rövid, de minden lényegi elemet tartalmazó címe - a szerzők teljes neve - a szerzők munkahelyének megnevezése - a levelező szerző teljes levelezési címe, telefon és faxszáma, e-mail címe - rövid futócím (max. 40 leütés) - kulcsszavak (max. 5)
Összefoglalás: maximum 100 szó, magyar és angol nyelven (angol címmel is) Bevezetés: a közlendő téma rövid ismertetése, különös tekintettel a sokirányú érdeklődésű olvasótáborra. Nem elég tehát a közlendőket szűk szakmai környezetben elhelyezni, általános ki- és betekintést kell adnia. Nagy hangsúlyt
helyezzenek
a
társterületekkel
való
kapcsolatokra,
átfedésekre. Módszerek: a használt módszerek, eszközök leírása, betegcsoportok és egészséges csoportok, kísérleti minták (állat, sejttenyészet) ismertetése röviden, de szakszerűen.
Ha
a
törvény
megköveteli,
az
etikai
bizottság
hozzájárulását is kérjük jelezni. Eredmények: a megfigyelések, kísérletek eredményeit áttekinthető formában, amennyiben csak lehet, ábrával, táblázattal és képekkel illusztrálva, a fő eredményekre koncentrálva kérjük leírni. A fejezet végén pontokba sorolva adják meg a végkövetkeztetéseket. Megbeszélés: Az eredmények értékelését kérjük összekötni a hasonló témában eddig ismertekkel is. A szűk tudományterület mellett, lehetőleg más területekkel való kapcsolódását is tárgyalják meg. Jelezzék a lehetséges további irányokat és lépéseket is, ugyanakkor kerüljék az alap nélküli spekulációkat. 71
Ábrajegyzék: A számozott ábrák és táblázatok (1. ábra…, I. Táblázat…) értelmezését kérjük leírni (cím, leírás, jelmagyarázat) úgy, hogy a szöveges résszel egységet képezzen, a kettő egymást ne ismételje. Illusztrációk: Az ábrákat, képeket kérjük digitális formátumban megadni (a lehető legkisebb memóriaterjedelemben, még a kép élvezhetőségének csorbulása nélkül: pl. jpeg formátum), a táblázatokat MS Word, vagy MS Excel formátumban. Egy ábra (táblázat) - egy lapon legyen. Irodalom: a szövegben a szerzőt (szerzőket: XY és mtsai) és a közlés évszámát zárójelben kérjük feltüntetni. Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kérjük, a következő formátumokat használván:
Tröster H, Metzger T, Semsei I, Schwemmle M, Bachmann MP. (1994): One gene, two transcripts: Isolation of an alternative transcript encoding for the autoantigen La/SS-B from a library of a patient with primary Sjögren’s syndrome. J Exp Med 180: 20592067. Semsei I. (2003): A hosszú élet génje. InterPress Magazin, június: 16-19. Frolkisz VV. (1980): Az öregedés és az életkor. Gondolat Kiadó, Budapest (ISBN 963 280 903 3). Kovács M. (Szerk.) (2003): Az időskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, Budapest (ISBN 963 547 837 2). Richardson A, Semsei I. (1987): Effect of ageing on translation and transcription. In: Review of Biological Research in Aging Vol. 3, pp. 467-483. Ed.: M. Rothstein. Alan R. Liss Inc., New York (ISBN 0-444-82824-9). Semsei I. (2003): A génexpresszió vizsgálata az öregedés során és egyes autoimmun szindrómákban. MTA doktora értekezés, Budapest. Magyar Közlöny (1996): 64. sz. (VII. 26.) Népjóléti Minisztérium 20/1996. Csak már elfogadott, vagy kiadott közleményeket idézzenek, s melyeket a szövegben is említenek. Személyes közléseket a szövegben kérjük jelezni. Elektronikus címek: a szövegben, zárójelben számozva (e-cím 1) idézzék, a pontos feltalálási helyet pedig az Irodalomjegyzékben a cikkeket követően sorolják fel, pl.: 1. http://www.oregedes.hu A többi közleménytípusnál a módszerek rész kivételével minden részt hasonlóan kérünk kialakítani, esetenként az eredmények és megbeszélés részt össze lehet vonni. Mindemellett kérjük, törekedjenek a tömör, tagolt, lényegre törő, pontos, logikus és áttekinthető közlésre.
Terjedelem: Alapvetően nem szabunk terjedelem korlátokat, de kérjük a tömör, lényegre törő közlést (kb. mintegy 10 gépelt oldal [összefoglalóknál 20] plusz ábrák, táblázatok, irodalom). 72
A terjengősséget és a felesleges ismétléseket (szöveg és ábra) kérjük kerülni. Az irodalmi hivatkozások száma ne haladja meg eredeti közleményeknél a 25-öt, összefoglalóknál az 50et.
Helyesírás: A lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a magyar írásmód alkalmazására. Az angol és latin szavak csak elkerülhetetlen mértékben legyenek jelen, azok magyar megfelelőjét alkalmazzák. Az egységesség fenntartása érdekében fenntartjuk a jogot, hogy (a szerzővel konzultálva) a megkívánttól eltérő írásmódot javítsa. Az elkerülhetetlen rövidítéseket az első megjelenés helyén a rövidítendő szöveg után zárójelben kérjük megadni. Kérjük, tartsák szem előtt, hogy - noha a szakterület ismerője számára egyértelmű és kényelmes a sok rövidítés használata, másoknak ez korántsem az, sőt igen zavaró lehet. Kéziratok beküldése: A kéziratokat
2 példányban, kísérőlevéllel a főszerkesztő postacímére kérjük: Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, OEC, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4,
vagy elektronikus formában a:
[email protected] email címre.
A kézirat elfogadása után elektronikus adathordozón (floppy, CD), vagy a fenti e-mail címek valamelyikére is kérjük a teljes anyagot (szöveg, ábrák, táblázatok, képek, stb.).
73
HUNGARIAN GERONTOLOGY
CONTENTS
Vol. 3. Nr. 9. (2011)
CONGRESS EDITION Pages 1
Editorial (Imre Semsei PhD) Geriatric Days in Gyula
3
Education - A Part of Senior Citizens` Lives in the 21 Century, Liberec
5
Life in Shades – Faces in Needs, Satu Mare
7
Active Aging - A Multidisciplinary Challenge, Timisoara
10
Women’s Carrier after 40 and 50 Years of Age
12
VIII. Congress of the Society for Preventive Gerontology and Geriatrics
21
XXXII. Congress of the Hungarian Society of Gerontology and Geriatrics
55
Congress Announcement
64
Membership form (Society for Preventive Gerontology and Geriatrics)
66
Ordering information
69
Instruction for authors
70
74