MAGYAR GERONTOLÓGIA. Dr. Semsei Imre, MTA doktor

MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő:

Dr. Semsei Imre, MTA doktor

Rovatvezetők: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Társadalomgerontológia: Prevenció:

Prof. Iván László Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Dr. Fábián Gergely Dr. Tóth István

Szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Regius Ottó. Budapest Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szilagyi, S. Jean, Nyíregyháza Dr. Telkes Zoltán, Visegrád Dr. Vértes László, Budapest Dr. Zöllei Magdolna, Szeged Kiadó: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Sóstói u. 2-4. Felelős kiadó: Dr. Semsei Imre, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Megjelenés: negyedévente On-line verzió: ISSN: ISSN 2062-3690 Technikai adatok: A 'MAGYAR GERONTOLÓGIA' tagja a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját fejlesztésű elektronikus folyóirat rendszerének. (http://magyargerontologia.lib.unideb.hu) Nyomtatott verzió: ISSN: ISSN 2062-3682 Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Felelős Kiadó: Dr. Virágos Márta

MAGYAR GERONTOLÓGIA

TARTALOMJEGYZÉK

3. évfolyam 10. szám (2011)

A DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KARÁNAK GERONTOLÓGIAI TÉMÁJÚ SZAKDOLGOZATAI

oldal Alkalmazott Szociális Gerontológia szakirányú továbbképzés szakdolgozatai

2

Korodüsszeia 2050, avagy mi van a „korfa-forgató-könyvben”? Prill László

5

A gerontológia oktatása Magyarországon Kurucz Márta

35

Az öregedés lassításának lehetőségei Magyarországon: az egészség jegyében Mező Tímea

64

HIREK

102

IV. Nyíregyházi Nemzetközi Gerontológiai Napok

103

Gerontológia a médiában

105

Megrendelés

106

Útmutató a közléshez

108

Angol tartalomjegyzék

112

ii

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasóink!

A Magyar Gerontológia 2011/10. száma új témakörrel jelentkezik. Szeretnénk számot adni más jellegű gerontológiával kapcsolatos eredményekről is, mint amilyenek az ezelőttiek voltak. Több egyetemen és főiskolán van ma már gerontológia oktatás (lásd Kurucz Márta írását ebben a számban), s sok helyen igen figyelemre méltó eredmények születnek. A magyar gerontológia-oktatás fellegvárának nevezhető Egészségügyi Kar a Debreceni Egyetemen most már évek óta ontja a gerontológiai témájú szakdolgozatokat. Mindkét intézetében és szakirányú továbbképzésén is számos olyan munka jelent meg, mely nagyobb nyilvánosságra is igényt tarthat, mint csak az egyetem kara. Bemutatjuk elsőként azokat a már eddig megszületett gerontológiai témájú szakdolgozatokat, melyek az Alkalmazott Szociális Gerontológia szakirányú továbbképzés keretében születtek az elmúlt egy-két évben. Emellett a Szociális és Társadalomtudományi és az Egészségtudományi Intézetben is születtek még gerontológiai témájú szakdolgozatok. Ezt követően közre adunk három, különböző témában írt munka összefoglalóját: egyet a Társadalomgerontológia, egyet a Geroedukáció, egyet pedig Biogerontológia-prevenció témaköréből. Mindegyik munka szép áttekintése témaköre egy-egy szegletének, s jó alapul szolgálhat az ebben a témában ténykedni kívánó többi diáknak is, de sok esetben újdonság lehet a szakmában dolgozó munkatársaknak is. A későbbiekben betekintünk más egyetemek-főiskolák munkájába is, hiszen nem csak a Debreceni Egyetemen folyik gerontológiai oktatás, kutatás.

1

Alkalmazott Szociális Gerontológia szakirányú továbbképzés szakdolgozatai

Év Név 2009. Lippainé Szabó Katalin

Témavezető Patyán László

2009. Ruska Tamásné

Kissné Szabó Zsuzsanna

2009. Kurucz Márta

dr. Semsei Imre

2009. Páll Tibor Jánosné

dr. Semsei Imre

2009. Czene Krisztina

Horváth Varga Zsuzsanna

2009. Kovács Csaba

dr. Kósa Zsigmond

2009. Réthegyi Beáta

dr. Kósa Zsigmond

2009. Mikéné Raffai Diána

dr. Kósa Zsigmond

2009. Nagy Jánosné

dr. Semsei Imre

2009. Sarkadi László

dr. Semsei Imre

2009. Szécsi Bálint

dr. Semsei Imre

2009. Szűcs Tiborné


2009. Földváriné Kertész Andrea

dr. Semsei Imre

2009. Ráthy Zsuzsanna

dr. Fábián Gergely

2009. Kaziné Kötél Ilona

Prof. Dr. Iván László

2009. Széles Attila Zoltánné

dr. Kósa Zsigmond

2009. Heckler Anna

dr. Krizsai Anita

2009. Baboss Edit Csilla

Csernáthné Kárándi Erzsébet

2009. Kovácsné Kovács Erika

dr. Semsei Imre

2009. Fucskóné Kepics Katalin


2

Téma A család gyógyító ereje "Életet az éveknek" Időskorúak foglalkoztatásának jelentősége A gerontológia oktatása Magyarországon A gerontopszichiátria helyzete napjainkban A mentális hanyatlásban élő idősek ellátásának helyzet-elemzése és a személyközpontú gondozás jelentősége a szocioterápiában Az egészségi állapot időskorban jellemző változásai egészségmegőrző program Az egészségi állapot időskorban jellemző változásai egészségmegőrző program Az egészségügyi ellátás és szociális munka lehetőségei az idős ellátásban Az idős emberek helye és szerepe a társadalomban és a családban Az idős emberek lehetőségei az öregedés folyamatának lassítására intézményes keretek között - a györteleki Ápoló Gondozó Otthon példájával illusztrálva Az öregedés lassításának lehetőségei a prevenció eszközeivel Szocioterápiás módszerek alkalmazása Apagy község Önkormányzata idősek otthonában Az öregedési elméletek egyes hatásai a mindennapok gyakorlatában Elöregedő társadalmak és szociális kihívások Életvégi problémák a bentlakásos idősek otthonában Időskori betegségek a fekvőbeteg ellátásban Szatmár-Beregi Kórház működési területén Szolgáltatások biztosítása a Tokaji kistérségben Szükségletek alakulása idősek otthonában Táplálkozás idős korban: vitamin- és ásványianyag-fogyasztás Szocioterápiás módszerek alkalmazása az idősek szociális ellátó intézményeiben Nyírbéltek Idősek Otthona

Év

Név

Témavezető

2010. Kajla Csilla

Tóth Julianna

2010. Ungi Donátné


2010. Mihuczné Molnár Szilvia

Dr. Dobra Mária

2010. Nagy Sándorné

Patyán László

2010. Nagyné Juhász Krisztina

Patyán László

2010. Bíró Zsoltné

Prof. Dr. Hajnal Béla

2010. Rácz László


2010. Hemrik Edina

Patyán László

2010. Ignécziné Fodor Mónika

Patyán László

2010. Markotányos Zsuzsanna


2010. Kéningerné Ignácz Ibolya

Patyán László

2010. Kós Tímea

Dr. Kósa Zsigmond

2010. Petrik Judit


2010. Pente Andrásné

Dr. Semsei Imre

2010. Mező Tímea

Dr. Semsei Imre

2010. Kelemen Katalin

Dr. Fábián Gergely

2010. Kosztáné Hadházi Tünde


2010. Simon Éva


2010. Királyházi Jánosné


2010. Kocsisné Kurucz Mária

Kovács Katalin

2010. Becző Miklósné


2010. Jeles Jánosné


3

Téma "A ráncok csupán azt jelzik, hol a mosoly helye" Idősek helye a családban Dévaványán "Quo Vadis Tertia Generatio?" A harmadik nemzedék foglalkoztatásának lehetőségei, új módszerei "Segítség! Megöregedtem!" avagy az idős demens betegek hanyatlásának megelőzésére tett kísérletek A család idősgondozó funkciói napjainkban A Hajdúnánási Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületének szerepe az aktív időskor megteremtésében A Kisvárdai Kistérség demográfiai mutatói különös tekintettel az idősekre A mentálisan hanyatló idős személyek ellátásának problematikája, lehetőségei, szakdolgozói szemmel A nappali ellátás bemutatása - mint a méltó időskor megteremtésének egy lehetősége - a Szolnoki Fiumei úti Gondozási Központban A rehabilitációs foglalkoztatás gyakorlata A tevékenység jelentősége és lehetősége kórházban élő idős emberek életében Az 55-64 év közöttiek foglalkoztatása Nyíregyházán Az egészségi állapot időskorban jellemző változásai, egészségmegőrző programok Az egyágyas idősotthoni elhelyezés pozitív és negatív hatásai Az öregedés lassításának lehetőségei Az öregedés lassításának lehetőségei Magyarországon: az egészség jegyében Az öregedő társadalom kihívásai Magyarországon Demenciával élők, valamint hozzátartozók gondozásának lehetőségei nemzetközi és hazai viszonylatban Demenes részleg kialakításának szükségessége idősotthonban Demens betegek gondozása ápolása saját intézményemben Depressziós tünet együttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre az idősek otthonában Egészségügyi, fizikai és mentális rehabilitáció lehetőségei az időseknél a szocioterápia lehetőségével Egy kistérségi házi segítségnyújtásban lévő ellátottainak szegénység vizsgálata, adott szolgálatnál

Év

Név

Témavezető

2010. Nagy Attiláné


2010. Haga Istvánné


2010. Bíróné Kátai Judit

Dr. Semsei Imre

2010. Németh Anita

Patyán László

2010.

Dr. Máté Róbert Bakos Gabriella 2010. Lucskainé Gyömbér Bernadett Patyán László 2010. Huszti Sándorné Patyán László 2010. Tóth Brigitta

Patyán László

2010. Antal Gizella

Jóna György

2010. Prill László


2010. Orbánné Gellén Marianna


2010. dr. Katonáné Demeter Ildikó

dr. Kósa Zsigmond

2010. Dr. Kalmárné Révész Helga

Patyán László

2010. Sándor Jánosné

Patyán László

2010. Nagy Zoltánné

Patyán László

2010. Bőthi Erzsébet


2010. Sándor Lászlóné


2010. Vitai Lászlóné


2010. Dudásné Kovács Karolina

Szögeczki József

4

Téma Elöregedő társadalmak és szociális kihívások az alapszolgáltatásban Elöregedő társadalmak és szociális kihívások Gyulaháza községet vizsgálva Fenntartható-e az egészséges élet idős korban? Gondozási szükséglet mérés alkalmazás a gyakorlatban Gyógyíthatatlan, illetve haldokló beteg és családja otthoni gondozása Idősgondozás a roma lakosság körében Időskori krízisek, a gyász Időskorúak életminőségének vizsgálata Demecser városban Időskorúak szociális helyzete lakóhelyemen, Györtelek községben Korodüsszeia 2050 avagy Mi van a "korfa-forgató-könyvben?" Megérteni és megtartani A család támogatásának lehetőségei a mentálisan hanyatló családtag gondozásában Minőségbiztosítás és a szociális alapszolgáltatások kapcsolata Önkéntes segítés az időskorúak ellátásában Lehetőségek Eperjeske és Tiszamogyorós községekben Önkéntesek az idősgondozásban Poroszló idős ellátása a jelenben, és a fejlesztések szükségessége Szociális alapszolgáltatás lehetőségei civil szervezet közreműködésével Szocioterápiás módszerek alkalmazása az idősek szociális ellátó intézményeiben, a Máriapócsi Szent Makrína Otthonban Szocioterápiás módszerek alkalmazása az időseket ellátó szociális intézményekben Szorongás vizsgálata egy időskorúak otthonában

KORODÜSSZEIA 2050, AVAGY MI VAN A „KORFA-FORGATÓKÖNYVBEN”? Prill László (Témavezető: Dr. Fábián Gergely)

Tartalomjegyzék

Kihajolni veszélyes? …. ..............................................................................

6

1. Európa – „együtt öregedő” kontinens? .................................................

7

A jövő fürkészése ....................................................................................

8

2. Kihívások, avagy mire számíthatunk? ..................................................

9

És mire számíthatunk itthon? ..................................................................

13

A nyugdíjakkal kapcsolatos kihívások ................................................

15

A foglalkoztatást érintő gondok ..........................................................

15

Egészségügy és a hosszú távú gondozás .......................................... ..

18

Kapcsolati tényezők, társadalmi szolidaritás ......................................

20

3. A lassítás lehetőségei ..............................................................................

21

4. Hazai lehetőségek ...................................................................................

29

És milyen megoldás jöhet még szóba? – Utószó gyanánt …...................

31

Felhasznált irodalom ..............................................................................

34

5

„mind itt vagyunk mind ott vagyunk a síneken” LGT: A síneken (1982)

Kihajolni veszélyes?…. Magyarország az Európa expresszel utazik. Magyarország csendes, jóravaló utasként a 2004-es állomáson szállt fel többed magával. Leült egy kupéba. Beszélgettek. Sok mindenről. Volt szó növekedésről, fejlődésről, versenyképességről, de egyre gyakrabban az öregedésről. A 2011-es állomásnál szóltak Magyarországnak, menjen előre: a mozdonyvezetőnek segíteni kellene, hogy milyen paraméterek szerint menjen tovább a vonat. Magyarország eddigre azonban már megváltozott, egyre kevesebbet beszélt, társai véleményére nem sokat adott. Arcán mind gyakrabban jelent meg valamiféle cinikus gőgtől áthatott mosoly. Magabiztosan felállt, megigazította öltönyét, egy erőteljes, és határozott mozdulattal feltépte a kupéajtót, majd kilépett a folyosóra. Nemzeti nagyképűséggel körülnézett, hogy eldöntse merre is kell elindulnia, hol talál még jobb helyet. Az ajtóból még hátratekintett, hogy társai a kupéban jól látják-e, majd mellkasát kifeszítve, hasát kissé behúzva elindult…. Hátrafelé. Biztosnak látszó léptekkel, enyhe gőggel megy a vonat vége felé. Zsebében közönyösen – mintegy csak szórakozásként – turkál, s amit az egyik zsebében talál azt vagy átteszi a másikba, vagy hanyag mozdulattal – a reformoknak tűnő – megszorításokkal szemetel, néha pedig – mint most is – a lehúzott ablakon feleslegesnek gondolt dolgokat dob ki; egy cetlit, valami magánnyugdíjpénztár felirattal. Erre már úgysincs szükség. És halad egyre hátrább, míg majd egyszer eléri az utolsó peront is, ahol jó esetben megállhat, mert addigra nem lesz több hely a vonaton. És akkor boldog lesz, hogyha nem kell sehol átszállnia a következő vonatra: a Balkán gőzösre. A történet most ilyen, de a vége még alakítható. Jelen dolgozat nem kevesebbre vállalkozik, minthogy röviden bemutassa az Európában, ezen belül hazánkban várható jövőbeni szociális és egyéb kihívásokat elsősorban az öregedő társadalmak aspektusából. Rövid áttekintést adok azokról az európai intézkedésekről, tervekről melyek korábban és jelenleg közvetve, vagy közvetlenül e probléma megoldásának irányába mutatnak. Végezetül e kérdéskör kapcsán sorra veszem azokat a megoldási lehetőségeket, melyeket talán Magyarország is sikeresen felhasználhat a különféle szociális modellekből, és azokat is igyekszem felvetni, melyeket magunknak kellene a hazai viszonyoknak megfelelően kialakítani. Mindezek előtt azonban tekintsük át mit is értünk egy népesség elöregedésén, és mi a baj ezzel a folyamattal.

6

1. Európa – „együtt öregedő” kontinens? Az emberek egyre hosszabb ideig élnek. Ez szép dolog. Amivel a gond van, hogy az össznépességen belül az időskorúak aránya folyamatosan nő, általában a fiatalok arányának csökkenése mellett: magyarán a korösszetétel változik, az ún. korfa megnyúlik. (Bármelyik életkori csoportot vesszük alapul az attól idősebbek népességen belüli részaránya növekvő, a fiatalabb korosztályok részaránya csökkenő tendenciát mutat.) A folyamat nem most indult el. Az Európai Unió régebbi tagállamaiban a családon belüli alacsony gyermekszám, a magas élettartam, az idősödő népesség többnyire már az 1950-es, ’60-as évek jellegzetes demográfiai elemei voltak. (Amellett, hogy ezeket az éveket tekinthetjük az ún. baby-boom időszaknak, mely kétségtelenül hozzájárult egy ideig a népességszám növekedéséhez, a népesség öregedésének lassulásához.) Európa számos országában az 1960-as évek végére, majd a ’70-80-as évekre drasztikusan lecsökkent a termékenység, miközben a születéskor várható élettartam látványosan megugrott. Az össznépesség szintjén az öregedési folyamat azonban csak később jelentkezett, mivel a babyboom korosztály még az alacsonyabb termékenység mellett is sok újszülöttet hozott világra. Emellett a folyamat lejátszódásában az egyes országok között időbeli különbségek is megfigyelhetők, melyek a jövőbeni elöregedés mértékében és időzítésében, „fáziskésésében” nyilvánulnak majd meg. (ld. Magyarországon a „Ratkó-gyerekek” utódainak magas száma, mely éppen a ’70-es években jelentkezik, ami a nyugat-európai országok akkori tendenciájával ellentétesnek mondható.) A

korfa

megnyúlásával

összefüggésben

az

egyes

országokban

lezajló

társadalomöregedési folyamatok között tehát bizonyos különbségek mutatkoznak, melyek több összetevő kombinációjából adódhatnak: Az egyik ilyen a korhatárok módosulása, mely az aktív életszakasz elején és végén is megjelenik. A népesség öregedési folyamatának felgyorsulásához jelentősen hozzájárul egyrészt a fiatalkor kitolódása, elsősorban a képzésben, az iskolapadban töltött idő megnyúlása miatt. (Ez aztán determinálja az önálló felnőtt élet, a családalapítás késleltetését, a gyermekvállalás életkorának emelkedését, amely természetes okoknál fogva kevesebb gyermekszámot is eredményez. Ez a folyamat egyre gyakrabban párosul az egyre számottevőbb akaratlagos gyermektelenség és szingliség jelenségével, melyek csak tovább súlyosbítják a helyzetet.). Másrészt az időskori túlélési esélyek javulásából eredő élettartam emelkedés közvetlenül növeli az idősek számát és ezáltal arányát, amit az éppen aktuális szociálpolitikák – mind gyakrabban – az aktív életszakasz felső határának kitolásával

7

igyekeznek kompenzálni. Ezek a tendenciák azonban az öregedéssel amúgy is együtt járó feszültségeket tovább erősítik, azáltal, hogy az egyik oldalról az aktív életszakasz hosszát az ifjúkor felől rövidíti, másik oldalról a kompenzáló intézkedések pl. a nyugdíjkorhatárok folyamatos emelése szül elégedetlenséget. A különbségek második összetevője az országokat különböző módon érintő vándorlási egyenleg. A vándorlási egyenleg jelentősen módosítja az országokon belüli népesség számot (egyes országokban a természetes fogyást pozitív módon ellensúlyozza, míg más országokban felerősíti azt), a korösszetételt (az időskori függőségi arány, tehát az idősek és az aktív korúak aránya a vándorlás pozitív hatása nélkül magasabb lenne), – jellemzően – lassítva a társadalmi öregedést az Európai Unióban. (Magyarország, bár pl. a ’90-es években megközelítőleg 200 ezer fős bevándorlási többlettel számolhatott, ennek ellenére – ma még – inkább kibocsátó, mint befogadó országnak tekinthető, tehát esetünkben a vándorlásnak inkább negatív hatása van az öregedési folyamatokra nézve.) A harmadik eltérés az egyes országokon belüli népesség korösszetétele. Az Unión belül is eltérő a korösszetétel, de összességében jól mutatja a kérdéskör fontosságát, hogy a Föld legidősebb népessége 1995-ig az európai volt. (Ma csak Japán előzi meg.) Ezért ma már az Unió országai – és megközelítőleg 85 millió idős ember – számára is tényleg sürgető feladattá vált az elöregedésből adódó kihívások megválaszolása, az időskori ellátások, különösen a nyugdíjrendszerek átgondolása, melyet minden ország többnyire a maga belátása szerint visz véghez.

A jövő fürkészése Az EU tekintetében az elmúlt években több népesség-előreszámítás is készült. Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) és az ENSZ világnépesség előrejelzései1 több érdekesnek tűnő megállapítást is hoznak. Az egyik az, hogy nincs szó arról a fenyegető mértékű népességfogyásról, ami pár éve megjelent a köztudatban is. 2020-ig nem várható – egy tagállamban sem, – jelentős, a népesség öt százalékát meghaladó létszám csökkenés. A másik megállapítás, hogy az öregedési folyamat felgyorsul, 2050-re egyharmados szintre emeli a 60 évnél idősebbek arányát. (Az eltartási arányszám alakulásában az uniós átlag jelenleg 1,3, – változatlan aktivitással számolva – 2050-re 1,7.2) 1

Az ENSZ kétévenként megjelent világnépesség prognózisai (az 1999. évi Európai Népességi Konferenciára kidolgozott EPC99-előreszámítás alapján) nyújtanak tájékoztatást jövőképről. 2 Négy országban: Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon várhatóan a 2-t is meghaladja.

8

A harmadik következtetés, hogy Magyarország, valamint a velünk csatlakozott – az európai átlaghoz képest fiatalabb korösszetételű – országok népessége viszont jelentős csökkenésnek néz elébe. Az életkor várható növekedése és a születések számában végbement változások következtében tehát az EU népessége egyre öregebb lesz. Az idősek számbeli növekedésének, a 15 – 64 év közötti munkaképes korúak csökkenésének, egyszóval a demográfiai öregedésnek elsősorban gazdasági és szociális következményei lesznek, beleértve az egészségügyi és gondozási rendszereket.

2. Kihívások, avagy mire számíthatunk? Az már most is látszik, hogy az alacsony termékenységi ráta, a várható élettartam folyamatos növekedése, a baby-boom generáció nyugdíjba vonulása következtében Európa népességének nagysága és életkor szerinti összetétele a következő évtizedekben jelentősen meg fog változni. 1. ábra

A tendencia egyértelmű: mivel az idősek száma előbb-utóbb meghaladja a fiatalokét – még akkor is, ha a fiatalkor felső, illetve az időskor alsó határának megemelésével ügyeskedünk – az aktív korosztályok aránya egyre alacsonyabb lesz a népességen belül a gazdaságilag inaktívakhoz (főként az idősekhez) viszonyítva. Az életkor emelkedéséhez kapcsolódó folyamatok magukkal hozták az öregkorról való gondolkodás átalakulását is. Egész egyszerűen a népesedési folyamatok miatt kénytelenek

9

vagyunk „átcímkézni” a korábban használt kategóriákat. A WHO a 60-75 év közöttieket idősödő korúaknak tekinti, és csak a 75-90 év közöttiek az idősek, a 90. év felett aggkorról beszélünk. A kanadai statisztikai hivatal fiatal időseknek nevezi a 66-75 éveseket, az idősek a 76-85 év közöttiek, és a 86 év felettiek a nagyon idősek. Ugyanakkor pl. a hazai munkaerőpiacon a 45 év felettieket már idősnek tekintik, a nyugdíj esetén nálunk a 60 év körüliek, Nyugat-Európában a 65-67 évesek számítanak idősnek. A társadalom elöregedése következtében várható gazdasági és szociálpolitikai nehézségek szempontjából Japán és az európai országok a legveszélyeztetettebbek, ugyanis amíg 2000-ben ezekben az országokban még minden nyugdíjasra hat aktív munkaerő-piaci szereplő jutott, addig 2050-ben már csak három fog jutni. Az EU-nak ráadásul kétszer is szembe kell néznie a népességcsökkenés és az elöregedés okozta társadalmi-gazdasági kihívásokkal. Először már ebben, illetve a következő évtizedben, mikor is a baby-boom generáció nyugdíjba vonulása, hirtelen növeli meg az idős korú inaktívak létszámát, egy évtizeden belül teljes mértékben éreztetve hatását. Másodszor 2050 körül amikor is az utóbbi két évtized alacsony születésszámai erősítik majd az elöregedési folyamatot. Mindezek mellett elsősorban az időskori életszakasz megnövekedésével járó várható élettartam növekedés járadéki rendszereket érintő kedvezőtlen hatásaira kell felkészülni. 2. ábra. Az életkorral összefüggő állami nyugdíj-, egészségügyi és ellátási kiadások 2007-ben tervezett alakulása 2060-ra (a GDP %-ában)

A népesség öregedése tehát veszélybe sodorhatja a jóléti társadalmi modellt, összeomlással fenyegeti a teljes egészségügyi és nyugdíjrendszert, mivel az alacsonyabb számú aktív korosztályoknak kell majd eltartania a növekvő számú nyugdíjas korút. Az életkorral kapcsolatos állami kiadások az előrejelzések szerint elérhetik Európa éves gazdasági teljesítményének csaknem 30 százalékát. Az elmúlt évek pénzügyi válsága erőteljesebben felszínre hozta, s mind gyakrabban

10

kerültek a politikai viták és a közfigyelem középpontjába a nemzeti költségvetési hiányok. Görögország, Portugália és Írország stabilitási gondjai felhívták a figyelmet arra, hogy az egyes gazdasági programok, a pénzügyi szektor tőkeinjekciói és a zuhanó adóbevételek nem csak a feltörekvő államháztartásokat taszíthatják mély deficitbe. A korosodó társadalmak kapcsán, ha a jelenlegi gazdasági és társadalompolitikai hatásokkal számolunk, 2050-re a legtöbb EU tagállamban a fenti folyamatok – eltérő mértékben ugyan – de várhatóan az állami kiadások növekedéséhez fognak vezetni az alábbi jellemzőkkel: • az idősek függőségi aránya növekedni fog; • az állami kiadás-növekedés legnagyobb része várhatóan a nyugdíjkiadásoknál, az egészségügyi ellátásnál és a gondozási kiadásoknál fog jelentkezni; Az EU Bizottság előrejelzései szerint az életkorral összefüggő állami kiadások ötven év múlva a maihoz képest, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 4,75 százalékponttal (az eurozónában 5,2) fognak emelkedni, az EU 27 országában kitehetik a GDP 28 (az eurozónában 29,5) százalékát is. (Csak hogy lehessen érezni miről is van szó: a jelenlegi európai GDP ekkora része Hollandia 5861 milliárd eurós gazdasági teljesítménye)3 • az idősödés költségvetésre gyakorolt hatása a legtöbb tagországban már érezhetővé vált, de a legmegterhelőbb növekedés 2020 és 2040 között fog bekövetkezni; Az elöregedéssel összefüggő közkiadások emelkedése nem kizárólag európai, hanem globális jelenség; egyaránt érinti az iparosodott és a feltörekvő országokat, bár a kihívások országonként eltérnek. (Míg pl. Kínában a népesség gyors elöregedés az állami szociális rendszerek továbbfejlesztését, az Egyesült Államokban az egészségügyi rendszer kiadásainak növelését indokolja.) • több tagország a magán-nyugdíjpénztári rendszerekre való áttérés hatásaira számít az életkorral összefüggő kiadások növekedésének lassításában (megállításában, optimistábbak akár a csökkentésében is). (A nyugdíjrendszerek fenntarthatóság szerinti összehasonlítása azt mutatja, hogy a különböző pilléreken nyugvó rendszerek a leginkább fenntarthatók. A nyugdíjfenntarthatósági indexet Ausztrália és Svédország vezeti.) Az egyes tagállamok költségvetéseire nehezedő terhek azonban nem tekinthetők pusztán a demográfiai trendek közvetlen következményének, mert a terhek súlya nagymértékben függ a 3

A korosodó népesség mindenütt megjelenő hatása nyilván a nyugdíj, az egészségügy és az ellátás területein lesznek a legérzékelhetőbbek, másrészt viszont más területeken kevesebbet kell majd költeni egy idősödő társadalomra. Az alacsonyabb születési ráta elvileg alacsonyabb közoktatási költséget, a kevesebb munkaerő pedig kisebb munkanélküliséget kell, hogy eredményezzen.

11

nemzeti berendezkedés, rendszer jellegétől, valamint a politikai döntésektől is. Ezt mutatja az is, hogy az életkorral kapcsolatos közkiadások növekedése – bár azonos tendenciát mutat – mégis jelentősen eltérő az EU-ban. E tekintetben az EU tagállamok három csoportba sorolhatók.4 • Azok az országok, ahol a közkiadások növekedése 2060-ra a GDP arányában 7%-a fölött várható: Görögország, Spanyolország, Szlovénia, Hollandia és Írország. • Azok, ahol 4-7% között várható: Németország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és az Egyesült Királyság. • Azok, ahol 4% alatt várható: Ausztria, Franciaország, Dánia, Olaszország, Bulgária, Svédország és Lengyelország. A fentiek mellett érdemes röviden kitérni a jövőben várható változások egy másik aspektusára is, amely a gazdasági gondok mellett, vagy éppen abból következőleg a lehetséges politikai problémákra is felhívja a figyelmet. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Tanácsa (National Intelligence Council – NIC), mely az USA hírszerző szervei közül a közép- és hosszú távú prognózisokért felelős, a világban zajló gazdasági, politikai, katonai, demográfiai, geopolitikai és más trendekről 2008-ban adott ki egy elemzést (Global Trends 2025, A transformed World alcímmel). Az előrejelzés szerint elkövetkező húsz évben a világot nem a folytonosság, hanem a kockázatokat rejtő gyors változások jellemzik majd. A Föld lakossága 2025-re eléri a nyolcmilliárdot. Az 1,2 milliárd fővel történő gyarapodás a túlnépesedő és az öregedő társadalmi struktúrájú országokban egyaránt szociális és társadalmi válságokhoz vezethet. Az ilyen ütemű és mértékű növekedés az élelmiszerellátástól kezdve az infrastruktúrán át mérhetetlen terheket ró az országok egész gazdaságára. Emellett számolhatunk a szélsőséges időjárási jelenségekkel, a növekvő vízhiánnyal és élelmiszerválsággal is. Ezek után érdemes belegondolni, hogy az EU öregedő tagállamai – a megnövekedett inaktív népességű gazdasággal – vajon hogyan fogják felvenni a harcot a globális gondokkal szemben. A fejlett északi félteke öregedő társadalmaiban 2025-ben a népesség harmadát sem fogja elérni a 30 évnél fiatalabbak száma (ez alól csak a magas migrációval rendelkező országok képeznek kivételt), az elmaradott déli országokban 60% vagy annál magasabb lesz a 30 évnél fiatalabbak aránya. Mivel Európának 2025-re éppen erre a munkaképes korosztályra lesz szüksége, tehát még jól is jöhet ez a népességfelesleg, azonban ez a migráció át is 4

Az Európai Bizottság 2009. évi jelentése az idősödésről: Gazdasági és költségvetési előrejelzések az EU-27 tagállamok számára (2008–2060), European Economy 2/2009, p. 27.

12

formálhatja Európa eddigi etnikai és vallási berendezkedését. Az iszlám kulturális térnyerésével pl. a muszlim bevándorlók eltérő nézetei a nők jogairól, az állam és a vallás viszonyáról politikai változásokhoz és konfliktusokhoz is vezethetnek (ld. Franciaország esetét).

És mire számíthatunk itthon? Magyarország helyzete azért sajátságos, mert itt az alacsony termékenység kedvezőtlen mortalitási viszonyokkal is párosul, egy alacsony bevándorlási szint mellett, aminek eredménye a népesség csökkenése. Magyarországon 2021-re a 2001-es 10 millió 200 ezer fős népességhez képest, már csak 9 millió 850 ezer fővel számolunk, ami 3,5%-os csökkenés. Ugyanakkor az idősek aránya 15,1%-ról 20,4%-ra emelkedhet. A KSH népesség-előreszámításai szerint az öregedési fordulópontok 1990 és 2025 között jönnek létre (az öregedési index tekintetében, vagyis az idősek száma meghaladja a fiatalokét – az index meghaladja az 1-et). Az ’90-es évek elején a 60 évesnél idősebbek száma már több volt, mint a 0–14 éveseké. Most már a 65 évesnél idősebbek száma is magasabb, de 2025-re akár 40%-kal is nőhet a 65 év felettiek száma, vagyis több, mint minden ötödik magyar 65 év feletti lesz. Az előrejelzések szerint a 60 éven felüliek arányának növekedése 2008-tól gyorsuló tendenciát mutat, és ez 2050-ben az össznépességhez viszonyítva a 35%-ot is elérheti, miközben a 65 éven felüliek aránya a 2001. évihez viszonyítva majdnem a duplájára nő. A 6069 éves korcsoport aránya 2050-ig csökkenni fog a 70-79 éveseké növekedni, de az igazán drasztikus növekedés a 80 éven felüliek arányában lesz megfigyelhető. A közeljövőben várható tendenciákat az alábbi táblázat mutatja be. 1. tábla Kiemelt korcsoportok százalékos arányának növekedése a hazai össznépességen belül Életkor/év 1960 2001 2050 60-64 36,1 25,7 18,1 65-69 25,4 23,6 18,3 70-74 19,2 21,0 20,3 75-79 12,3 16,3 15,9 80-84 5,7 7,4 11,7 852,2 6,0 15,4 Összesen (fő) 1.372.661=100% 2.081.550=100% 3.319.324=100% Forrás: Váti, TEIR, SZÁIR

A folyamat több szempontból is befolyásolja a kiadásokat. A több nyugdíjas több nyugdíjkifizetést jelent, és az emelkedő várható élettartam miatt még hosszabb ideig is kell fizetni. A rendszert finanszírozó, befizető munkavállalók száma viszont lecsökkent és az is

13

feltételezhető, hogy egy idősödő társadalomban nagyobbak az igények az egészségügyi és ellátási szolgáltatásokra. Ha ezeket a változásokat nem kezeljük megfelelő hatékonysággal, akkor ez évekre (évtizedekre?) visszavetheti Magyarországot konvergencia pályáján és az euróövezethez tartozás követelményeinek való megfelelésben is. A helyzet azért is egyedi, mert az egyre gyorsuló népesség-öregedési hatások már kézzelfoghatók, míg a gazdasági átalakulás folyamata még le sem zárult (amire a gazdasági világválság csak további kihívásokat támasztott). Magyarországnak és a volt keleti blokk országainak így sokkal nehezebb körülmények között kell megküzdenie a problémával, mint nyugati szomszédainak. Itt egy időben kell a társadalmi öregedésből adódó gondokkal és megfelelően jól működő gazdasági, politikai intézmények kialakításával is foglalkozni. A demográfiai átalakulás és a befejezetlen gazdasági reformok egymást felerősítve növelik annak esélyét, hogy megváltozik Magyarország társadalmi-szociális-gazdasági szerkezete. Egyik oldalon számolhatunk azzal, hogy az aktív népességszám csökkenése miatt jelentkezik az elveszített GDP, a csökkenő adóbevétel, a jóléti kiadások magasabb szintje, a különféle képességek, szaktudás növekvő hiánya, a humán tőke csökkenő kihasználtsága stb. Ugyanakkor megnő az elszabaduló közkiadások kockázata, amint a jelentős méretű nyugdíj kötelezettségek tovább nőnek a népesség öregedésével és az intézményi idős ellátási rendszerek is egyre több közforrást emésztenek fel. (Emellett a gazdasági növekedés is késhet, mert a munkaképes korú népesség száma csökken és az idősek potenciálisan kevesebbet takarítanak meg.) A gazdasági következményeknek azonban van egy „emberibb” vetülete is. A nemzedékek közötti szolidaritást, a szociális méltányosságot és a szociális biztonsági rendszerek stabilitását csak addig lehet garantálni amíg a juttatásokban részesülők száma lényegesen alacsonyabb, mint az azokat megfizetők száma. Amennyiben az elkövetkező nemzedékek pénzügyi terhei magasak lesznek – és a prognózisok ezt valószínűsítik –, ez elosztási konfliktusokhoz vezet. (Ez már a jelenlegi aktuálpolitikai és közgondolkodásban is megjelenik.) A pénzügyi, gazdasági és szociális válságok pedig tovább súlyosbíthatják ezt a tendenciát. A társadalmi megállapodások és szociális biztonsági rendszer elemei közül négyet ragadnék ki, melyek azonban csak elméleti síkon kezelhetők külön-külön, mivel egymással nagyon is szoros kapcsolatban vannak, és a probléma kapcsán nem kezelhetők egymástól függetlenül. Ezek: a nyugdíj, az egészségügy és ezen belül a hosszú távú gondozás, a 14

foglalkoztatás és az emberek, a generációk közötti kapcsolat, – ha úgy tetszik – a társadalmi szolidaritás kérdésköre. A nyugdíjakkal kapcsolatos kihívások Magyarországon jelenleg a GDP közel 12 százalékát költjük nyugdíjakra. (Bár ezek az adatok az egyes országokon belüli ellátási formák eltérő értelmezése miatt nem mindig vethetők össze, a velünk csatlakozott országok közül csak Lengyelországban magasabb, de meghaladja több nyugat-európai ország ilyen jellegű kiadásait is.) A KSH adatai szerint 2009 elején az ország közel egyharmada, 3,031 millió fő részesült nyugdíjban, járadékban vagy a nyugdíjszerű rendszeres ellátások valamelyikében. Valószínű, a rendszerváltás specifikus örökségének tekinthetjük, hogy a nyugdíjellátásban részesülők alig fele az ún. „körbetöltött öregségi nyugdíjas”, akiknek a száma 1,4 millió fő. (A nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulók száma 308 ezer fő, míg a rokkantsági nyugdíjasok száma 779 ezer fő volt.) A nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások GDP-hez viszonyított aránya folyamatos növekedést mutat: 2007-ben 10,9%, 2008-ban már 11,6% volt a ráfordítás, 2009-ben a nyugdíjrendszer egyensúlyban tartásához már a GDP 2 százalékát a központi költségvetésnek kellett biztosítania, és ez az arány néhány év múlva el fogja érni a 3 százalékot. Felvetődik a kérdés: a fenti számok meddig növekedhetnek még? Ha abból indulunk ki, hogy a 65 év felettiek függőségi aránya az elkövetkező évtizedekben várhatóan duplájára emelkedik, és feltehetően ezzel arányosan a nyugdíjkiadások is ilyen szinten emelkednek, akkor 2004 és 2050 között a hazai bruttó állami nyugdíjkiadások várhatóan 60%-kal fognak növekedni, és 2025-re elérik a GDP 15 százalékát, 2050-ben 17,1%-át. (Optimista vélemények szerint nyugdíjreformmal – a nyugdíjkorhatár felemelésével és a nyugdíjak indexálási módjának megváltoztatásával – 20 év alatt csökkenthetők ezek a terhek, ha mindez már most megindulna.) A foglalkoztatást érintő gondok A várható élettartam növekedése, a termékenységi ráta csökkenése az EU25 és hazánk korfájában is változáshoz vezet. Az aktív korúak arányában 2004 és 2050 között 10%-os csökkenésre számítanak. Az egészségügyi szolgáltatásokat leginkább igénybe vevő 65-80. év közötti, és a 80. életév felettiek részaránya viszont 6-6 százalékkal emelkedhet.

15

3. ábra. Magyarország és az EU–25 korfája Források: Eurostat, DG ECFIN

A munkaképes korúak számának várható csökkenése, és az időkorúak részarányának emelkedése az időskori demográfiai függőségi ráta 2050-ig történő megduplázódásával eléri az 51%-ot, vagyis az EU-ban négy helyett két fő „keres” a 65 éves vagy annál idősebb állampolgárra. A csökkenő munkaerőből adódó gondok az öregedési folyamaton belül, nyilván, leginkább a csökkenő népességszámmal függnek össze, de nálunk az amúgy sem kedvező társadalmi elöregedési folyamat még egy munkaerőpiaci problémával is társul: a munkavállaló korú inaktívak magas arányával. Az EU átlagában a 14-65 életév közötti munkavállaló korúak 71 százaléka dolgozik, ez az arány Magyarországon 54 százalék. Ez a különbség körülbelül egymillió munkahelyet jelent. A KSH adatai szerint a ’90-es évek eleje óta mindössze 3,9 millió magyar dolgozik. A rendszerváltás utáni években kb. 1,2-1,5 millió munkahely megszűnésével a munkaerőpiacról kiszorulók jelentős hányadának a korai nyugdíjaztatás kínált megoldást. Míg nálunk az átlagos nyugdíjazási korhatár 58 év, ezzel szemben Írországban, Svédországban, Finnországban és Norvégiában 63-65 év. Majdnem minden második inaktív személy korkedvezményes vagy rokkantnyugdíjas, s ennek következtében az uniós átlaghoz viszonyítva nálunk kifejezetten alacsony az idősek és a férfiak foglalkoztatottsága. 2. tábla Az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 2004

2005

2006

EU27

40,7%

42,4%

43,5%

Magyarország

31,1%

33,0%

33,60% (Forrás: Eurostat, 2008)

16

A KSH adatok azt mutatják, hogy a dolgozó 55 és 64 év közöttiek száma 2006-ig emelkedett, de 2008-tól csökkenni kezdett. Ma is csak kb. egyharmaduk dolgozik: ez 20%-kal kevesebb az OECD-országok átlagánál. Magyarországon 2020-ig előreláthatólag közel 600 ezer fővel csökken az aktívkorú (15–64 év közötti) népesség, és ez a lehetséges munkaerőt 3%-kal csökkenti. Beindulhat az ördögi körfolyamat: kevesebb munkaerő, kevesebb járulék, kisebb redisztribúciós lehetőség, az idősebb korosztály kisebb „jövedelem kiegészítő” transzfere a fiatalabb korosztályoknak, elszegényedő társadalom stb. Annak ellenére, hogy az 50 évesnél idősebb az egyik legnépesebb korcsoport, rendkívül alacsony a foglalkoztatási arányuk, és a 63%-a (GKIeNET 2005) már nem is tervez hosszútávra, terveikben nem szerepel a tanulás, továbbképzés. Ennek egyik oka, hogy a munkaerőpiacon igenis tetten érhető az age-izmus, életkor szerinti diszkrimináció a munkaerőpiaci esélyeik halmozottan rossznak mondhatók.5 Arra, hogy az idősebbek meddig lesznek képesek aktívak maradni a munkaerőpiacon rálátást enged a várhatólag egészségben töltött évek száma. Az Eurostat adatai szerint az EU régi tagállamaiban a férfiak esetében ez 65, míg a nőknél 66 egészséges év. Magyarországon: a férfiaknál 54 év, a nőknél 58 év. (Az EU-n belül a magyarok és az észtek számíthatnak ötvenéves koruk után a legkevesebb ideig az egészséges életre.) Az ötven év feletti magyar férfi hátralévő 23 évéből csak 10,8-at él meg tartós betegség nélkül, tehát még a nyugdíjkorhatár előtt állandó betegséggel fog küzdeni. (Ugyanez egy 50 éves dán férfi esetén: a további 28,3 évből közel 24-et egészségesen tölthet el.) Az egészségben eltölthető évek száma szignifikáns összefüggést mutat az iskolai végzettséggel, valamint a lakóhely településtípusával.6 Az is látható, hogy az egészségügyi ellátórendszer valószínűleg nem lesz képes megfelelő szinten működni az alacsony számú aktív dolgozók befizetéseiből, és ellátni az egyre korosodó (kórosodó?) inaktívak tömegeit.

5

Az már más kérdés, hogy „nagyon félrevezető volna a munkaerőpiac hosszú távú és nagyon összetett változásait egyszerűen erre fogni. Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és sok európai országban az 1930-as évek óta folyik a vita arról, hogy vajon azon nehézségek, amelyekkel az idősebb munkavállalók szembesülnek a munkaerőpiacon, a „diszkriminációra” vezethetők-e vissza, vagy inkább különféle strukturális tényezők az okozói (elsősorban az, hogy az életkor, a képességek, a nem, a régió vagy a gazdasági szektor nem illeszkednek megfelelően egymáshoz). Utóbbi, lássuk be, sokkal valószínűbb.” (Macnicol 2007) 6 Faragó Miklós (2008): Egészségesen várható élettartamok Magyarországon. In: Aktív időskor, KSH, Budapest, 2008

17

Egészségügy és a hosszú távú gondozás A népesség elöregedésének mint láttuk, fiskális és munkaerő-piaci következményei egyaránt vannak, (csökkenő számú potenciális adófizető munkaképes korúak vs. az egészségügyi szolgáltatásokat leggyakrabban igénybe vevő idősek társadalmon belüli növekvő részaránya). A demográfiai robbanás generációjának első hulláma ebben az évtizedben lesz nyugdíjas, ami először a nyugdíjkiadások növekedését, majd tíz évvel később, amikor a negyedik életkorba érnek, az egészségügyi ellátással, és különösen a tartós gondozással szemben

támasztott

megnövekedett

igényt

hozza

magával.7

Az

egészségügy

finanszírozásának kérdése már most is egyre gyakoribb kérdés a tagállamokban, (ld. a magyar, vagy a cseh egészségügyi reformpróbálkozások), és az elöregedés miatt a következő évtizedekben a gazdaság egyik alapvető problémájává a rendszer fenntarthatósága válhat. A gondozási igények alakulását nyilvánvalóan befolyásolni fogja a megelőző és a jövőbeli egészségügyi stratégiák hatékonysága is. A demográfiai öregedésből fakadó jövőbeli egészségügyi költségekre vonatkozó előrejelzések bizonytalanok.8 Összefüggnek az egészségügyi ellátással kapcsolatos kereslettel és kínálattal, az életkörülményekkel, az életmóddal, a családi támogatással és a szocioökonómiai helyzettel. Az e tekintetben legmeghatározóbbnak tűnő demográfiai tendencia a nagyon idősek (80 évesnél idősebbek) számának növekedése, az ezzel együtt járó háztartások méretének csökkenése, és elképzelhető, hogy a családok kevésbé lesznek képesek vagy hajlandók megfelelni a gondozási igényeknek. Ezért egyrészt az egészségügynek a geriátria és a krónikus betegségek ellátásában a növekvő számú és jelentőségű betegség típusokkal és gondozási igényekkel kapcsolatos változásokhoz kell alkalmazkodniuk. Másrészt mivel sok tagállamban csökkenni fog a családok gondozásban betöltött szerepe, az intézményes ellátásnak kell fel készülnie a jóval nagyobb gondozási igények ellátására. Az egészségügyben várható kiadások és a demográfiai elöregedés közötti kapcsolat meghatározásában azért óvatosságra int az a körülmény, hogy egyrészt az egyes országok

7

Az egészségügyi ellátások finanszírozása a jelenlegi demográfiai körülmények között is problémát okoz, az előrejelzések pedig 2050-re a munkaképes korúak (15-64 évesek) számának 25%-os csökkenésével számolnak, miközben az egészségügyi kiadásokban 18 százalékos növekedés várható. 8 Az Eurostat demográfiai alap-szenáriója alapján készült előrejelzések azt sugallják, hogy az EU-ban az összes egészségügyi kiadás reál értéke azonos körülmények között átlagosan évi majdnem 0,6%-kal növekedhet, ami a jövő negyed század népességében végbemenő életkor-struktúra változás következménye. Sőt, a Gazdaságpolitikai Bizottság becslése szerint 2000 és 2050 között az öregedés által indukált egészségügyi ellátásra és tartós gondozásra fordított közkiadás növekedés akár a GDP 2-3%-át is elérheti. Ezeket az előrejelzéseket azonban óvatosan kell kezelni, mivel nagyon hosszú időszakra vonatkoznak és több feltételezésre támaszkodnak a jövőbeli gazdasági és viselkedési tendenciákat illetően.

18

finanszírozási és ellátási struktúrája sokszínűségük révén nem mindig összevethető adatokat szolgáltatnak (technológia, hozzáférhetőség, egyéb befolyásoló tényezők). Másrészt felvetődik a tyúk és tojás kérdése is, vagyis a korosodó társadalmak vajon azért költenek-e többet az egészségügyre, mert magas az idősek aránya, vagy pedig a többlet ráfordítás eredményez magasabb életkort, társadalmi elöregedést. 4. ábra Az egészség fő meghatározói9 Kor, Nem Örökletes tényezők Életmód Családi- és közösségi támogatás Élet- és munkakörülmények Környezeti és kulturális viszonyok

Az biztos, hogy az egészségügy – de különösen a megváltozott képességű idős népesség hosszú távú gondozása – jelentős pénzügyi kihívást támaszt a fenntarthatóság, minőség és elérhetőség szempontjából egyaránt. A 2025-re harmadával több magyar idős ellátása költséges lesz, ha a gondozást kórházi, intézményi kereteken belül végezzük. Ezért kell egy olyan stratégiát kialakítani, amely a megfelelő lehetőségek és források biztosítása mellett ösztönzi is az otthoni hosszú távú gondozást (ld. pl. az osztrák mintát.) Ez lehetővé tenné a drasztikus pénzügyi felelősség csökkentését. Már jelenleg is az elhalálozás legfőbb okai idegrendszeri leépülés (Alzheimer kór, dementia), sérülések, szív- és érrendszeri megbetegedések, izom- és csont betegségek, valamint a rák.10 Mivel ezek közül a legtöbb kifejezetten életkor függő, a népesség öregedése hatással lesz a megbetegedések típusaira és a szükséges egészségügyi ellátásra. A mentális egészségügyi problémák növekvő jelentőségét mutatja, hogy az EU-n belüli rokkantsági juttatások negyedét mentális betegségekre fordítják. A növekvő életkorral – nem elhanyagolható módon – emelkedni fog az idegrendszeri zavarok száma is, különösen az Alzheimer kór és a dementia, de a csökkent képességűvé válás fokozottan fog megjelenni. A betegségek, a kockázatos életmód, a balesetek és szocioökonómiai tényezők együttesen előbb-utóbb egyre több funkcionális képességcsökkenéshez vezetnek az életkor előrehaladtával, melyek idővel egyre súlyosabbakká válnak. A 60 év felettiek 49%-a csökkent képességű ember (ECHP adat). És valószínűleg ez, a csökkent képességűvé válás korfüggő kockázatának jövőbeli tendenciája lesz az a tényező, ami leginkább meg fogja határozni a segítségre és gondozásra szoruló idősek számát.

9

A „Policies and strategies to promote social equity in health” (Politikák és stratégiák a szociális méltányosság elősegítésére az egészségügy területén) c. munkában közölt elemzés alapján: Dahlgren and Whitehead. Institute for Future Studies. Stockholm.

10

Forrás: Eurostat. Lásd még: Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság jelentését: „The health status of the European Population” („Az európai népesség egészségi állapota”) címmel EC 2001.

19

Kapcsolati tényezők, társadalmi szolidaritás A tartósan alacsony születési arányok és a növekvő várható életkor miatt tehát Európa öregszik. Az öregedés kérdéskörét azonban nem lehet kizárólag csak az anyagi biztonság kérdésének tekinteni. A generációk közötti kapcsolattartás, a generációs feszültségek enyhítése az idős-politikák egyik legfontosabb kihívásaként egyre gyakrabban kerül előtérbe, melyben minden korosztály érintett. A korstruktúra változása és az idősek növekvő aránya kapcsán ki kell térni az – információs társadalom fejlődéséből is adódó – időskori elszigetelődés kérdésére is. A hagyományos családszerkezetek szétesése, az utóbbi évtizedek munkaerő-piaci változásai, az idősödő és az idős korosztályt – úgy mint potenciális munkaerő, és mint gondozásra szoruló réteget – egyaránt érzékenyen érintik, melyek csakúgy mint a magyar településszerkezetből fakadó ellátási különbségek, az elszigetelődés és leszakadás veszélyét rejtik magukban. A sikeres idősödés koncepciója (aktivitás-elmélet) hogy, bár idős korban többnyire visszafordíthatatlan (fiziológiai, anatómiai, egészségi) változások történnek, a pszichés és szociális szükségletek alapvetően változatlanok maradnak. Az aktív tevékenységek csökkenésével azonban párhuzamosan szűkül a szociális kapcsolati háló is, és ezért ezeket a szükségleteket egyre nehezebb kielégíteni. A probléma abban rejlik, hogy a legtöbb idős egyrészt nem tudja kontrollálni kapcsolathálójának beszűkülését, másrészt a korábbi szerepek újakkal való helyettesítése anyagi és biológiai korlátokba ütközik. Harmadrészt azok az idősek, akik komolyan veszik a „sikeres idősödést”, kénytelenek szembesülni azokkal a gazdasági, társadalmi és jogszabályi korlátokkal, amelyek gátolják – sok esetben lehetetlenné teszik –, hogy aktívak maradjanak. Az elmélet legfőbb hozadéka az a felfedezés, hogy a társadalmi aktivitás és az időskori jól-lét között szoros kapcsolat van11. Az elmúlt ötven évben az egyszemélyes háztartások aránya megduplázódott, az összes háztartáson belüli arányuk 29,1 százalék (szemben az 1960. évi 14,5%kal), vagyis csaknem minden harmadik háztartás egyetlen személyből áll. És itt elérkeztünk az életkörülmények hatásáról, az időskori jól-létről és az elszegényedésről szóló problémakörhöz. Az egyszemélyes háztartások növekedése jellemzően az idős korosztályon belüli. Jelenleg több mint egymillió háztartásban kizárólag idős emberek élnek, és ezek között 660 ezerben az idős egyedül él. Bár az idősek jövedelmi helyzete a fiatalabbakhoz, főleg a gyermeket nevelő 11

Walker, A. (2002): An active ageing strategy. International Social Security Review, vol.55. 1/2002 Walker, A.(2006): Active aging in employment: its meaning and potential. Asia-Pacific Review, Vol.13, No.1.

20

családokhoz kepést nem tekinthető kedvezőtlennek, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az időskori függőségi arány nő, a fiatalkori csökken, az idősek a kisebb háztartásnagyság miatt relatíve drágábban élnek. Így ha már a háztartások jövedelmi helyzetét vizsgáljuk az átlagosnál sokkal rosszabb képet mutatnak az idősek egyszemélyes háztartásai: a legjobb helyzetben a 2-4 fős, kétgenerációs háztartások vannak, ahol a költségek megoszlanak.

3. A lassítás lehetőségei A demográfiai öregedés olyan globális strukturális tendencia, melynek társadalmi és gazdasági következményei közül az egyik legjellemzőbb a nyugdíj-, egészségügyi és ellátási kiadások dominanciája az állami költségvetéseken belül. A jelenlegi nyugdíjrendszer felosztókirovó jelleggel működik, vagyis a jelenlegi nyugdíjasokat az aktív keresők tartják el. Az egyre növekvő átlagéletkorral egyrészt nő a nyugdíjasok aktív keresőkhöz viszonyított száma, emellett pedig nő az egy főre eső nyugdíjban töltött évek száma is. (Vagyis ma sokan sokkal hosszabb időt élnek meg nyugdíjasként.) Erre a problémára 20-25 éve egyre nagyobb figyelmet szentelnek az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. 5. ábra A nyugdíjban eltöltött várható idő 1970 és 2007 között

Források: Allil-, OECD, svájci statisztikák

A hosszabb nyugdíjban eltöltött idő az iparosodott országokban átlagosan 20 évet jelent. A Bismarck által 1889-ben Németországban bevezetett első kötelező nyugdíjrendszer által felállított – a nyugdíjazáskori és a várható élettartam közötti – „egyenlet” mára a feje tetejére állt. Akkor a nyugdíjkorhatár 70 év volt, miközben az átlagos várható élettartam csak 45. És bár a társadalmi, egészségügyi és szociális előrelépések eredményeként emelkedő várható élettartamot egyes „modern kori járványok”, mint pl. az elhízás, szív és érrendszeri

21

megbetegedések valamelyest ellensúlyozzák, mégis tovább fog nőni, amellyel az iparosodott országokban a 19. század második felétől indult folyamata folytatódik. Mára egyik oldalon tehát ott vannak a járulék-terhelhetőségük végső határán álló aktív munkavállalók, a másik oldalon azok a nyugdíjasok akik joggal várhatják el egy élet munkája után a nyugodt megélhetés biztonságát. A két fél között pedig ott van a mindennapi közbeszédben és a politikában is mind gyakrabban megjelenő feszültség, melyre mind Európának, mind Magyarországnak megoldást kell találnia. Vegyük hát sorra – a teljesség igénye nélkül – melyek voltak azok a megoldási módok, eszközök a múltban, és melyek lehetnek a jövőben azok a módszerek, amelyek a fenti probléma megoldására törekedtek. Az öregedésből eredő radikális demográfiai változások – a „hosszú élet forradalma” ahogy az ENSZ dokumentuma nevezi – problémájának globalitását felismerve már 1982-ben sor került az első világkonferenciára, ahol az államfők idősügyi cselekvési tervet hoztak létre. Ezek alapján 1991-ben az ENSZ elfogadta az Idős Emberekkel Foglalkozó Alapelveket, mely szerint egész élethosszig tartó függetlenséget, részvételt, gondoskodást, önmegvalósítást és méltóságot biztosító idős-politikára van szükség. Ezekhez társult az életen át tartó fejlődés és a generációk közötti kapcsolatok dimenziója. Így jött létre a „minden korosztály számára kedvező társadalom” kialakításának alapeszméje. Az öregedés gazdasági és költségvetési következményeinek financiális vizsgálatára a Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) az Euro bevezetésekor létrehozta az Öregedő Népesség Munkacsoportot (AWG). A tulajdonképpeni tagállamok költségvetési felügyeletének keretében évenként elvégzik az állami kiadások hosszú távú fenntarthatóságának felmérését, a stabilitási és konvergencia-programok alapján.12 Az Európai Bizottság „Európa válasza a világ öregedésére – gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása egy öregedő világban” című 2002 márciusában kiadott közleménye szerint „Az öregedési politikáknak széles életpályát és a társadalomra kiterjedő közelítést kell elfogadniuk, figyelembe véve az ENSZ globális kezdeményezéseit és vezérelveit.” A kérdéskörben az Uniós szintű együttműködési politika mellett az öregedést gazdasági, foglalkoztatási és szociális tényezőként kezeli. Az EU-ban a közös politika kialakítása a szubszidiaritás mentén történik, így az európai 12

Az előrejelzések magukba foglalják a nyugdíj-, egészségügyi-, hosszú távú ápolási, oktatási és munkanélküli segélyezésre fordított kiadásokat, és ahol lehetséges, a társadalombiztosítási járulékokat is, de csak egy részleges képet adnak, mivel a gazdasági, politikai irányváltás hiányát feltételezve készültek, közös népességszám-alakulást és gazdasági előfeltételezéseket alapul véve.

22

szociális modell megvalósítását többnyire az egyes tagállamokra bízza (Nemzeti Cselekvési Tervek), amellett, hogy a tagállamok társadalmát szolidárisnak tekinti a kérdéskört érintően. Mint a fentiekből látható a kérdéskörben tíz évente történik valami, de az se sok: többnyire alapelveket fogalmaznak meg az átlag emberek számára kevésbé érzékelhető eredményekkel. Pedig a népesség öregedése tényleg komoly veszélyeket rejt magában: a kevés aktív dolgozónak kell majd eltartania sok nyugdíjast, ami a teljes egészségügyi és nyugdíjrendszer összeomlását eredményezheti. Ez elsősorban Európát és Japánt a két legöregebb társadalmat fenyegeti. Ezek a társadalmak együtt közel 110 milliós munkaerőhiánnyal számolhatnak A kedvezőtlen folyamatok ellen Európában emelhetik a nyugdíjkorhatárt, és a nők nagyobb arányú munkavállalását sürgethetik, de ilyen népszerűtlen intézkedéseket egyrészt a kormányok nem szívesen kockáztatnak; a bevándorlás támogatása pedig a több millió bevándorló kapcsán keletkező esetleges szociális, kulturális és etnikai feszültség okán, a jobboldali radikalizmust erősítheti, ami politikai törékenységhez vezet. Úgy tűnik, hogy a gazdasági mellett belpolitikai veszélyek nélkül sem úszhatja meg Európa az öregedés okozta gondokat. Más megközelítésben azonban a népesség-öregedési problémákat nem lehet pusztán annak betudni, hogy „az emberek tovább élnek”. Ez nem egy hirtelen fellépő új jelenség. Míg a születéskor várható, valamint a 65 éves korban várható hátralevő élettartam a XX. században folyamatosan emelkedett, a gyermekvállalás csökkenése is látszott; tehát a jelenséget több évtizede ismerjük. A népesedésstatisztikák kapcsán kevésbé veszik figyelembe azt is, hogy ha minél többen érik el a 65. évüket, az több bevételt eredményez az állami nyugdíjrendszereknek is (persze a bevétel-emelkedést ellensúlyozza a munkaképes korúak aktivitási rátáinak csökkenése), vagy hogy fiatal munkavállalók kisebb létszáma inkább technológiailag innovatív eljárások bevezetésére ösztönzi a munkaadókat, a munkaerő-igényes módszerekkel szemben. A legtöbb szakértő a jelenlegi tendenciák figyelembevételével – (a hosszabb élet, kevesebb gyermekvállalás, a korábbi nyugdíjazás) – egyetért abban, hogy a baby-boom nemzedék nyugdíjba vonulása miatt 2010-től egyensúlyhiány alakul ki a generációk között (a korfa felbillen), és – többek szerint – ez a probléma csak 2050-re oldódik meg, e generáció utolsó tagjainak elhunytával. Az európai országok az ezredfordulóig – bár felismerték a problémát – mégis a meglévő rendszerekben gondolkodtak. Az egyensúlyhiány miatt azonban a bismarcki társadalombiztosításon alapuló európai 23

szociális modell, a továbbiakban jelenlegi formájában biztosan nem lesz fenntartható, a munkaerőpiacon, a szociális ellátó és védelmi rendszerben, az egészségügyi rendszerben és a társadalmi integráció folyamataiban bekövetkező változások miatt, és ez radikális reformokat, új megközelítéseket, paradigmaváltást tesz szükségessé az idősekről való gondolkodásban. A radikális reformok szükségességét a Világbank már 1994-ben jelezte. Nemzetállami szinten a strukturális reformok megvalósíthatóságának intézményi és társadalmi korlátai hamar kiderültek: népszerűtlen döntések meghozatala a kormányok számára politikailag kockázatos; a generációk közötti szolidaritáson alapuló a társadalombiztosítás a választók számára fontos. Kiderült, hogy az idősekről, az idősödés folyamatáról való gondolkodáson kell változtatni: az idősek nem kezelhetők többé a társadalom elkülönülő, sajátos igényekkel rendelkező és segítségre szoruló csoportjaként. Ennek az új szemléletnek a képviseletére az aktív időskor stratégiája lett hivatott, mely egészségügyi, oktatási, szociális, társadalombiztosítási és

foglalkoztatáspolitikai elemek

felhasználásával remélhetőleg képes lesz az ellátórendszer fenntartására és az idősek társadalmi reintegrációjának biztosítására. A „Szociális helyzet az Európai Unióban” című jelentés alapján elmondható, hogy a tagállamok továbbra is a szolidaritás és a szociális kohézió megóvását célzó megközelítést kívánják alkalmazni. Mindez közvetett módon szintén kihat az népességöregedési gondok megoldására. A mindenkori szociális helyzetet alapvetően a népességstruktúra hosszú távú tendenciái, valamint a rövid- és hosszabb távú gazdasági mozgások kombinációja határozza meg. Az államháztartásokra nehezedő nyugdíj-, egészségügyi és ellátási kiadások ellenőrizhetőségének lényege, hogy fenntartható és pénzügyileg életképes rendszereket kell kialakítani. Az igyekezet megvan, több ország – bár nem ugyanolyan mértékben, de – jelentős reformot valósítottak már meg. Ugyanilyen fontos tényező a gazdasági növekedés. A társadalmi elöregedés államháztartásra gyakorolt hatásait sokkal könnyebb felvállalni növekvő, mint stagnáló vagy deficites gazdaságban. Az életkörülmények javításához vezetett EU-n belül az egységes fizetőeszköz bevezetése, melynek hozadéka a gazdaság teljesítményének monetáris, pénzügyi javulása és a munkaerőpiac rugalmasabbá válása volt. A nagyobb foglalkoztatottság a társadalombiztosítási rendszerekre nehezedő nyomást csökkentette és nagyobb mozgásteret biztosított a nyugdíjreform számára. A szegénység és a szociális kirekesztettség problémájának kezelésére új lehetőségeket teremtett, hogy a fellendülési időszakban a foglalkoztatottsági arány és a 24

gazdasági növekedés mellett nem nőtt az egyenlőtlenség. Az idősödő népesség és ennek várható munkaügyi, szociálpolitikai hatásai az elmúlt években

tehát

egyre

erőteljesebben

tudatosultak. Az

Unió

átfogó

stratégiájának

eredményeként a munkaügyi- és szociális politikák az ezredforduló utáni években gyors fejlődésen mentek keresztül a tagállamokban, a munkahelyek teremtése és a szociális védelem modernizációja elsőbbséget élvez (ugyan a válság kapcsán jelentkező visszaeséssel)

a

felzárkózási- és konvergenciafolyamat továbbra is folytatódik. A piaci dinamizmusra és az állami áldozatvállalásra épülő európai megközelítés úgy látszik képes az alkalmazkodásra, az Európai Szociális Modell fejlődésképes. A tagországok kötelezettséget vállaltak az öregedés kérdésével való foglalkozásra, a munkaügy és szociális védelem (azaz nyugdíjak, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) megfelelő állami finanszírozására, a nemzeti stratégiájuk e körben történő felülvizsgálatára. Az Európai Unió tagállamainak – így hazánknak is – több közös problémára is választ kell találniuk. Azt már ma is tudjuk, hogy előre fel kell készülni a következmények kezelésére, nem elegendő az utólagos reagálás. A lehetőségek közül az életpálya-közelítést preferálják leginkább, mint eredményt hozó megoldást, mely olyan életkori és a nemspecifikus tényezőket is figyelembe vesz, mint a nyugdíjas évek alatti aktivitás vagy az aktív egészségmegőrzés. (Érdemes megemlíteni, hogy az egészségmegőrzésnek, és a lakosság jó szinten tartott általános egészségi állapotának van egy nyugdíjakra is kiható gazdasági vonzata is. A jó egészségi állapot miatt élettartam növekedésre számító – „hosszabb távon gondolkodó” – embereknek feltételezhetően magasabb a megtakarítási, a nyugdíjas korra való előtakarékoskodási hajlandóságuk.) A jelenlegi stratégiák egyik közös jellemzője, hogy a tagállamok igyekeznek a demográfiai robbanás generációjának tömeges nyugdíjba vonulása előtti lehetőségeket kihasználni, biztosítani a nyugdíjak13, az egészségügyi ellátó és a hosszú távú gondozási14 rendszereik, a szociális célkitűzéseik megvalósításának pénzügyi fenntarthatóságát az öregedés nyomásának erősödésekor is. A nyugdíjak kapcsán egyre általánosabb az a vélemény, hogy a nyugdíjrendszerek – a társadalmi öregedés és az államadósságok emelkedése miatt valószínűleg akkor választják a legjobb megoldást, ha a kockázatok terítése érdekében a fenntartható állami pillért erős tőkefedezeti pillérrel kombinálják, vagyis erősebb tőkefedezetre támaszkodnak. 13

14

Az Európai Bizottság javaslata közös Bizottsági -Tanácsi jelentés készítésére a megfelelő és fenntartható nyugdíjakkal kapcsolatban, COM(2002) 737. Javaslat közös Bizottsági -Tanácsi jelentés készítésére: Egészségügyi ellátás és idősek gondozása: Nemzeti stratégiák támogatása magas szintű szociális védelem biztosítása érdekében, COM(2002) 774)

25

Az állami kiadások legjelentősebb mértékben, várhatóan az állami nyugdíjrendszerbe való befizetések miatt fognak növekedni. Az utóbbi években ezért szinte minden iparosodott ország radikális nyugdíjreformot igyekezett végrehajtani. A legjellemzőbb intézkedések a megemelt nyugdíjkorhatár és új megállapítási kritériumok alkalmazása volt, melyek főleg az állami rendszerek fenntarthatóságát, a jövőre történő felkészítését szolgálták. Ez azonban azzal is együtt jár, hogy ezután a nyugdíjasok alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint elődeik. Emellett azonban a nyugdíjreformok második részeként tőke-finanszírozott nyugdíjalapokat vezettek be vagy a meglévőket bővítették. A nyugdíjrendszerek több összetevőjű, bonyolult szerkezetek. A különböző rendszerek fenntarthatóságának aktuális állapot meghatározásában a nyugdíj-fenntarthatósági index nyújt segítséget.15

A

fenntarthatónak

látszó

nyugdíjrendszerekkel

rendelkező,

alacsony

reformnyomás alatt álló országok, mint Ausztrália és Svédország tekintetében a különbségek ellenére egy dologban közösek: aránylag kedvező demográfiai helyzettel és viszonylag alacsony államadóssággal, erős tőke-finanszírozott pillérekkel, és így kiegyensúlyozott nyugdíjbevétellel rendelkeznek. Ez a nyugdíjszerkezet enyhíti a költségvetésre nehezedő nyomást. Az egyéni nyugdíjjövedelem különböző kockázatokú forrásokból származik, így az általános kockázat csökken. A fenntartható foglalkoztatottság elérésben az Európai Foglalkoztatási Stratégia, valamint a szociális befogadás hangsúlyozása segített az EU-nak. A stockholmi célkitűzés 2010-re az 55-64 év közötti népesség 50%-ának foglalkoztatása volt. (2001-ben ez az arány 38,5%.) Biztató, hogy azok a javulások, amelyek az idősebb emberek foglalkoztatása terén néhány tagállamban végbementek, azt bizonyítják, hogy a negatív foglalkoztatottsági tendenciák nagyobb állami ösztönzéssel, erőfeszítéssel történő visszafordítására jók az esélyek. Felmerül a kérdés, hogy az korosodó társadalmak innovativitás és termelékenység szempontjából felvehetik-e a versenyt a fiatal társadalmakkal. Erre vannak érvek és ellenérvek egyaránt, de az bizonyított, hogy az idős munkavállalók az adott feladat és a vegyes korcsoportú csapatok összetétele függvényében vannak olyan termelékenyek, mint a fiatalabbak. Az innováció tekintetében elképzelhető, hogy az öregedő társadalmakban újfajta 15

A nyugdíj-fenntarthatósági indexet az Allianz Global Investors vezette be, „hogy értékelhető legyen, hol tartanak az egyes országok a fenntartható nyugdíjrendszer felé vezető úton. Az index a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát méri az adott országban a demográfia alakulásának, a nyugdíjrendszer aktuális felépítésének és az államháztartás egészségének együttese alapján. Különféle részmutatókat is felvettek ezeken a kategóriákon belül, pl. az aktuális államadósságot, a folyamatban lévő reformokat, a nyugdíjkorhatárt, a tőkefinanszírozott nyugdíjpillér erősségét és számos más tényezőt. Ezeket a részmutatókat súlyozzák, és ezekből egy olyan számadatot kapnak, amely kifejezi a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságát, és így a fennmaradó reformnyomást is.” (Allianz Demographic Pulse)

26

termékekre, szolgáltatásokra lesz szükség, melyek új piacokat hozhatnak magukkal, és az erre felkészültek előnyben lesznek. Azonban az öregedő társadalmak is hatással lehetnek a gazdasági növekedésre. Azáltal, hogy a munkavállalók száma csökken, kisebb a termelés, és a gazdaság lassabb tempóban nő. Ennek ellensúlyozására több ember vonható be a munka folyamatába. A gazdaságpolitikák e tekintetben az idős és a női munkavállalókra koncentrálnak. A legtöbb tagállamnak a nők és az idősebb dolgozók körében figyelemreméltó munkaerő tartalékaik vannak, melyek elvileg felhasználhatók lennének a munkaerő csökkenésében megnyilvánuló öregedési hatások ellensúlyozására. A bevándorlás szintén fontos tényezővé válhat ebből a szempontból, különösen akkor, amikor ezek a tartalékok teljesen felemésztődnek a jelenlegi aktív korú lakosság körében. A bevándorlás pozitív szociális és gazdasági hatásai, ezáltal a gazdasági növekedés fenntartása és a szociális kohézió megerősítése azonban azon múlik, hogy a tagállamok mennyire képesek elérni a bevándorlók és családtagjaik teljes integrációját az európai társadalom munkaügyi, szociális szerkezetébe. Az öregedés gazdaságra – ezzel a társadalom működésére – gyakorolt hatásának dimenziójában az egészségügyi ellátásnak igen jelentős szerepet kell(ene) kapnia. A társadalom termelő képességének fontos tényezője az emberek egészségi állapota, az egészség javulása pedig kihat a gazdasági növekedésre16 és fontos tényező lehet a kiadások csökkentésében. Az

egészségi

állapot

javítása

jobb

egészség

nagyobb

termelékenységet,

munkakínálati mennyiséget eredményezhet, hosszabb munkaképességet és alacsonyabb költségeket (kevesebb betegség miatti hiányzás, kevesebb kezelési igény, kevesebb munkaképtelenség, munkaképesség életkori kitolódása stb.)17 Úgy tűnik, hogy a költségvetés egyensúlyi helyzetének megteremtéséhez szükséges munkaerő piaci részvételi arány emelése szinte csak az általános egészségi állapot javításával érhető el. (Az EU-ban 65-74 évesek 50%-a, Magyarországon a korcsoport 71%-a él együtt tartós egészségügyi problémával.) Az

16

17

Ennek a világviszonylatra vonatkozó relációnak az értékelése az Európai Bizottság makro-ökonómiáról és egészségről szóló jelentésében olvasható – Jeffrey D. Sachs elnökletével (2001): Macroeconomics and health: investing in health for economic development (Makro-ökonómia és egészség: egészségügyi beruházás gazdasági fejlesztés céljából.) WHO, Geneva Az elmúlt évtizedben megjelent tudományos irodalmat vizsgáló amerikai felülvizsgálat arra a következtetésre jut, hogy Amerikában az egészséges munkavállalók 15% - 30%-kal többet keresnek, mint rosszabb egészségű munkavállalók: Jack Hadley (2002): Sicker and Poorer: the consequences of being uninsured (Betegebben és szegényebben: a biztosítás hiányának következményei). Az egészségbiztosítás, egészség, munka, jövedelem és végzettség kapcsolata kutatási eredményeinek áttekintése. The Kaiser Commission on Medicaid and the Uninsured.

27

egészséges életévek számának emelkedése, a munkaerő-piaci részvételi arány emelkedése ráadásul nemcsak a kiadásokat csökkenti, hanem az egészségügy bevételi oldalát is növelheti. Így az egészségügyi ellátás minősége és fenntarthatósága a tagállamok közötti együttműködés egyik kulcselemévé vált. Az EU országaiban tehát alapvetően fontos kérdés, hogy miként lehet az egészségben eltöltött életévek számát növelni. Ha az egészséges életévek számát sikerülne ugyanolyan mértékben emelni, mint ahogy a születéskor várható élettartam emelkedett, akkor az egészségügyi ellátás költségei megfeleződnének. A kiadások tekintetében ugyanis az sem mindegy, hogy az élettartam emelkedése az egészségben vagy betegségben eltöltött életévek növekedéséből adódik. A népesség egészségi állapotának befolyásolásának eszközeként jellemzően – főleg az oktatási rendszeren keretein belül megjelenő – az egészséges életmódra való nevelés, valamint a prevenciós jellegű programok népszerűsítése jelenik meg. A Szociális Védelmi Bizottságnak és a Gazdaságpolitikai Bizottságnak az öregedő társadalommal

szembeni

kihívásokat

vizsgáló

első

jelentése

2002-ben18,

arra

a

következtetésre jutott, hogy a vizsgált demográfiai, technológiai és pénzügyi tényezők olyan kihívások elé állítják az egészségügyi ellátást és a tartós gondozást az EU-ban, melyek lényege: a jövedelemtől és vagyoni helyzettől független hozzáférés; magas szintű ellátás; az ellátó rendszerek pénzügyi fenntarthatósága. Ezt a három általános célt hagyta jóvá az Európai Tanács és hangsúlyozták, hogy az EUban minden egészségügyi rendszer a szolidaritás, az egyenlőség és az egyetemesség elvén alapul és ezek a nemzeti stratégiákban jelenjenek meg. Az általános egészségi állapotot jelentős mértékben a szocio-ökonómiai-, életmódbeliés környezeti körülmények alakítják. A tagállamokban az egészségügyi ellátás a szociális védelmi rendszer része. Az egészségügyi ellátást és a tartós gondozást az EU-n belül különféle formákban és módon alakítják, de – a magas szintű egészségügyi ellátó- és tartós gondozó rendszerek elérhetőségének általános biztosítása mellett, további – két tekintetben ugyanazokkal a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal kell szembenézniük. Az első az egészségügyi ellátó rendszerek költséghatékonyságának folyamatos optimalizálása, az öregedés és az új egészségügyi technológiáknak megfelelően. Annak tudatosulása, hogy a kevésbé hatékony technológiák finanszírozása alkalmi kiadásokat kényszerít más betegekre, növelte az igényt az egészségügyi ellátás minőségének értékelésére, mely mára valamilyen

18

COM(2001) 723: The future of health care and care for the elderly: guaranteeing accessibility, quality and financial viability (Az egészségügyi ellátás és az idősek gondozásának jövője: az elérhetőség, a minőség és a pénzügyi megvalósíthatóság garantálása)

28

formában minden EU tagállamban megtalálható. A másik az egészség szocio-ökonómiai és környezeti meghatározóit befolyásoló egészségügyi- és más politikák összehangolt működésének fejlesztése. Ez azért fontos, mert a szociális- és foglalkoztatáspolitika a gazdaság politikákkal megfelelően kombinálva, amelyek elősegítik a munkahelyek teremtését, javítják a munka minőségét vagy csökkentik az egyenlőtlenségeket valószínűleg jelentős mértékben javíthatják a népesség egészségügyi helyzetét. Ez pedig mint láttuk pozitív módon hat vissza a gazdaságra; hosszútávon, közvetve a népességöregedési kihívásokra.

4. Hazai lehetőségek Itthon a növekvő számú inaktív lakosság mögött szintén egy egyre fogyatkozó járulékfizetői réteg áll, azaz a jelenlegi szociális, jóléti rendszer nagy valószínűséggel nálunk sem tartható fenn. A szakértők több, esetenként kézenfekvő politikai megoldást kínálnak: Az első az, hogy növelni kell a munkaképes korú népesség részvételi arányát a munkaerőpiacon. (A migrációval nem számolnak, ami ugyan fontos tényező lehet, de társadalompolitikai szempontból két esélyes.) Magyarországon 2006-ban az aktív korosztály sokkal kisebb része dolgozott (62%), mint szomszédainál vagy a vele összevethető más országokban, mint pl. Németországban (73%) vagy Csehországban (70%). Mint korábban láttuk az 55 és 64 évesek tekintetében Magyarország még jobban le van maradva. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik az idő előtti nyugdíjazás problémája: 2005-ben az öregségi nyugdíjasok átlagos szolgálati ideje körülbelül 32 év volt, a csoport fele 35 évnyi vagy annál rövidebb szolgálati idővel ment nyugdíjba. Ez azt jelenti, hogy míg az OECD országokban mindkét nem átlagosan több mint 40 évet tölt munkában, addig nálunk kirívóan alacsony a munkában eltöltött átlagos idő (a férfiaknál 35,4 év, a nőknél pedig 32,8 év.) 2003-ban pl. a nyugdíjazottak kevesebb, mint fél százaléka vonult nyugdíjba 64 évesen vagy ennél idősebb korában. Az aktív korosztálynak, mint fentebb láttuk csak a 35%-a dolgozik, ami 20%-kal kevesebb, mint az OECD országok átlaga. Ezen belül az idősebb dolgozók közül az 50-54 évesek háromnegyede, az 55-59 éveseknek fele, a 60-64 éveseknek kevesebb mint 15%-a aktív. Magyarországon tehát egyszerűen arról van szó, hogy túl keveset dolgozunk, ugyanakkor ehhez viszonyítva a kiígért nyugdíj nagysága fenntarthatatlanul magas19. Átlagosan 57-58 évesen megyünk nyugdíjba, ezért aztán mára majdnem minden harmadik 19

Central European Management Intelligence (CEMI) (2006): Makroegyensúly és növekedés. www.cemi.hu

29

magyar állampolgár nyugdíjas, és a GDP közel 12%-a fordítódik nyugellátásra. Ha ezeken a számokon tudnánk javítani az jelentősen segítene az egyensúly helyreállításában. Ehhez nyújthat kapaszkodót az a tény, mely szerint az egészséges életévek számának növelése egyenes arányban hat a munkában töltött évek számának növekedésére. Az tudjuk, hogy az egészség és a szocio-ökonómiai állapot között egyértelmű összefüggés áll fenn. A szocio-ökonómiai helyzet pedig meghatározza a szociális és anyagi forrásokhoz való hozzáférést. Ehhez kapcsolódóan az is igaz, hogy a végzettség növeli a lehetőségeket, javítja a szociális képességet, készségeket, erősíti az önbizalmat, elősegíti az egészségesebb életvitelt, a kockázatok tudatosulásával.20 A dolgok tehát összefüggnek: a foglalkoztatási arány növelése, a munkanélküliség csökkentése, jóléttel kiegészülve bizonyítottan jelentősen csökkentik a halandósági arányt.21 Ez a folyamat pedig szintén hátráltatná az aktív népesség arányának csökkenéséből adódó költségvetési hiányokat (egyrészt a járulékfizetési időszak megnövekedése, másrészt a korai nyugdíjba kerülés csökkenése révén). A másik út, amitől még többet várnak az aktív dolgozók termelékenységének javítása. Ehhez Magyarországnak el kell köteleznie magát, a hosszútávú reformok mellett – javítania kell az oktatáson, beleértve a felnőttoktatást és az élethosszig tartó tanulás koncepcióját, és olyan befektetési klímát kell biztosítania, amely ösztönzi az új, innovatív munkahelyek létrehozását és a meglévők termelékenységének javítását. Egy másik lehetséges út ami az aktív korú népesség csökkenéséből adódó hátrányokat kompenzálhatja: az önkéntesség. Ma már bizonyított tény, hogy a civil szektor önkéntes munkájával előállított társadalmi és gazdasági értékek komoly tényezőnek számítanak az európai társadalmak életében. A KSH adatai szerint22 2007-ben az önkéntesen végzett munka Magyarországon is több mint 44 milliárd forint bérmegtakarítást jelentett, aminek kb. 75%-a az egyesületi formához köthető. Ha ehhez még a létrehozott értékeket is hozzárendeljük, az látszik, hogy a civil társadalom morális, társadalmi és gazdasági hatása jelentős, emellett az önkéntes munka az egyén szintjén javítja az életminőséget, különösen a fiatal nyugdíjasok esetében. A jól megalapozott aktív reformokkal még van esély az öregedő népesség miatt növekvő közkiadások kezelésére. A nyugdíjak terén a növekvő költségek okozta nyomást 20

Az Eurobarometer felmérése szerint középiskolai végzettségnél alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkezőknek csupán 50%-a ítélte „jó”-nak vagy „nagyon jó”-nak az egészségét, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében ez az arány közel 75% volt. 21 Prof. H. Brenner: „Unemployment and public health”, (Munkanélküliség és közegészség) Európai Bizottság, Munkaügyi és Szociális Főigazgatóság. 22 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/nonprofit/tablnpr07_20.html

30

ellensúlyozhatja például a nyugdíjkorhatár felemelése, ami még mindig viszonylag alacsony Magyarországon összehasonlítva nyugat-európai szomszédaival. A társadalombiztosítási és szociális kiadásokra az otthoni gondozást, a gondozást vállalókat támogató lépések lehetnek pozitív hatással. Mivel az egyes generációk kölcsönös függőségben állnak egymással és ezek mentális és szociális jóléte azon múlik, hogy összgazdasági szinten mire kell áldozni az egyik legfontosabb célnak az látszik, hogy az időskorúak – ameddig és amennyire lehet – megtarthassák önállóságukat, a társadalomtól ne szigetelődjenek el; az ellátásokat otthon, a megszokott környezetükben is megkaphassák, így segítve önállóságuk és függetlenségük fenntartását. A dolgozat elején bemutatott demográfiai és munkaerő-piaci tendenciák miatt olyan új szemléletű idősödési modellekben kell gondolkodni, melyek a relatív egészséget, a jól-létet és a függetlenséget minél hosszabb ideig képesek biztosítani. Az idősödésre és az időskorra nem lehet egységes, egysíkú életszakaszként tekinteni, nem a „naptári évek” szerint idősödünk, hiszen az idősödés folyamata szoros összefüggésben áll az egyén egész életútjával.23 Mint fentebb az európai példákon láttuk, az elöregedésből adódó államháztartási kihívások kordában tartásának két legfontosabb eszköze: a fenntartható szociális rendszerek és gazdasági növekedés. A helyes irány időben történő megválasztásával a meghatározó állami szerepvállalás megőrizhető, és a demográfiai öregedés kihívási helyett észrevehetjük az ebben rejlő lehetőségeket is.

És milyen megoldás jöhet még szóba? – Utószó gyanánt A józanész és a történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a változtatások beindításához először is egy jól körülhatárolt, világos jövőképet kell létrehozni, és csak ezután jöhet a konkrét cselekvési terv és az ehhez szükséges intézkedések megfogalmazása. Az áhított jövőképek kapcsán a hétköznapokban és a közgondolkodásban valamilyen elvont, idealisztikus európai – többnyire nyugat-európai – kép ugrik be. Azonban a korábbi gazdasági viszonyok Európában is átalakultak: a korábbi húzó gazdaságok stagnálnak, a kisebb északi államok, Svédország, Finnország, Dánia viszont töretlenül, energikusan fejlődnek. Európa csak bizonyos tekintetben mondható egységesnek, a skandináv országok posztindusztriális értékrendjükkel az EU-n belül is egyelőre magukra maradnak. Pedig ez a fajta értékrend mintát adhatna Magyarországnak is. De semmiképpen nem szabad a 23

Iván László (2002): Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány, 2002/4 412. o.

31

mechanikus másolás hibájába esni, ezek a modellek nem vehetők át egy az egyben. Az északi országok sikertörténeteinek közös jellemzői: 1. a vállalkozásbarát környezet, 2. a csúcstechnológia-fejlesztések támogatása, 3. magas adószint, de 4. átlátható és 5. hatékony állam, 6. társadalmi szolidaritás, 7. befektetés a humán tőkébe és 8. tolerancia. Ha csak a fenti felsorolást tekintjük át, látható: van még mit tenni. Lényegesen kevesebb azon elemek száma amit magunkénak tudhatunk, mint azoké melyeket nem. Nem vagyunk túl vállalkozásbarátok, bár időnkét vannak ez irányú erőfeszítések. A csúcstechnológia-fejlesztési támogatásokról sem beszélhetünk komolyan. Ha magas adószintünk van (volt?) is, azt sem a humán tőkébe forgatjuk vissza. Magyarország egy közös elemmel rendelkezik: az erős szolidaritás iránti igénnyel. Az emberek nagyobb része még mindig elkötelezett egy olyan társadalom mellett, amely segíti a hátrányos helyzetűeket, nem hagyja hátra az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülteket, és igyekszik integrálni azokat is, akik tartósan kiszorultak a gazdasági lehetőségekből.

(Talán

a

jelenlegi

politikai

közgondolkodásban

megjelenő,

az

öngondoskodást kissé félreértelmező, valamiféle „hulljon a gyengéje” hozzáállás még hátha nem rontott ezen az attitűdön.) A társadalom nem válhat ketté boldogulókra és leszakadókra, mert az az országban együtt élők biztonságát, jövőjét fenyegeti. Ha a közteherviselés (adók, járulékok, feketegazdaság) az adózás bázisa beszűkül, az eleve lehetetlenné teszi egy hatékony állam működtetését (de még a kialakítását is), csökken a versenyképesség, az ország vonzereje, és demoralizálóan hat a társadalomra. A társadalmi szolidaritás és a jó minőségű közszolgáltatások biztosítása, feltételezi, hogy nem lehetünk egy nemzetközi adóminimalizálásra törekedő verseny éllovasai. Inkább olyan adópolitika kialakítására kellene törekednünk ami lehetőleg kevésbé terheli az állampolgárokat, és a gazdasági versenyképességet se fékezi. De az állam nem mondhat le a jó minőségű oktatás, a korszerű egészségügy és a szolidáris szociálpolitika megteremtésének felelősségéről sem. Mindezen feladatait hatékony, emberközpontú és szolidáris közszféra fenntartásával kell ellátnia, a magánszférába történő felesleges beavatkozás nélkül, meghagyva az autonómiából fakadó lehetőségek kihasználását. Mindehhez az állampolgár és az állam viszonyában, az állampolgári öntudatban fordulatra van szükség. Az államnak kiszámítható környezetet kell kialakítania, melyben az állampolgárok tudatában vannak jogaikkal és kötelezettségeikkel. Átláthatóvá kell tenni, hogy mire megy az adófizetők pénze, és hogy kitől vesz el aki nem fizet, hogyan éli fel a tartalékokat, a következő nemzedékek jövőjét. 32

Ehhez a közszolgálatok tényleges átfogó reformjára van szükség, hosszú távon is stabil, fenntartható rendszereket kell alkotniuk, amelyek biztonságot és lehetőségeket adnak. A szociális rendszerek, az egészségügy, az oktatás és a munkaerőpiacok elkülönültek és nemzetiek. A gazdasági beavatkozások általában akkor hatékonyak ha a lehető legkonkrétabbak. Ezért nem számíthatunk pusztán a nemzeti sajátosságokkal kevésbé számoló uniformizált európai szintű programokkal. Az egyéni és a társadalmi versenyképesség fenntartásához – különösen egy idősödő társadalomban – az egész életciklus során biztosítani kell a lehetőségeket: a generációkon át öröklődő hátrányok kezelését a nevelésbe és szociális támogatásba történő befektetésekkel; az etnikailag és szociálisan tagolt közösségek problémáit megfelelő szintű iskoláztatással; élethossziglani tanulást; a felsőoktatásban és a kutatásban a világszínvonalra való törekedéssel; átképzési lehetőségekkel segíteni az alkalmazkodásban a gazdasági változások áldozatainak; az idősebb munkavállalók visszaintegrálását a munkaerőpiacra, át kell alakítani a nyugdíjba vonulás hagyományos elképzelését; fel kell készülni a jövőben bevándorló és kisebbségi csoportok helyi közösségeinkbe történő sikeres integrálására. Ha az állam által nyújtott szolgáltatások jól működnek, akkor a társadalmi kohézió és a demokratikus legitimáció is erősödik. Ma lehet, hogy nem is a költségvetési hiány, nem az egyes ellátórendszerek reformja, nem a közszolgálat átalakítása jelenti a legnagyobb kihívást. Sokkal inkább a kulturális közeg, a közgondolkodás megváltoztatása, egy nyitottabb, magáért és a közösségért felelősséget viselő, hosszabb távra is tervezni képes, kockázatvállaló, a méltányosság szabályait követő, a bizalmi tőkét nem eljátszó, hanem az egymás iránti bizalmat, toleranciát erősítő értékrend és magatartás elterjedése. Így lehetőségünk adódhat arra, hogy akár a legdélibb skandináv országként éljünk, de ha a politikai vagdalkozás, a emberi és gazdasági tartalékaink felélése, a lemondó apátia, a mögöttes tartalom nélküli talmi tettek dicsérete lesz uralkodó, akkor még könnyen lehetünk a legészakiabb balkáni állam is.

33

Felhasznált irodalom: – Az idősödő népesség által okozott költségvetési kihívások: az állami nyugdíj-, egészségügyi és hosszú távú ápolási kiadások, az oktatásra és az időskorúak munkanélküli segélyezésére fordított kiadások. http://www.allamreform.hu – Banerji, Arup – Betcherman, Gordon: Magyarország öregedő népessége – kihívás és lehetőség. http://go.worldbank.org/LVKAVAE9C0 – Dessewffy Tibor: A skandináv modell: minta vagy inspiráció? Progresszívpolitika.2006. – Faragó Miklós: Egészségesen várható élettartamok Magyarországon. Aktív időskor, KSH, Budapest, 2008 – Farkas Gabriella – Gyarmati Andrea – Molnár Szilárd: Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon. – Fábián Gergely: Őszülő társadalmak. Az idősödés társadalompolitikai kihívásai. Őszülő társadalmak. DE, Nyíregyháza 2006. 75–93. o. – Hablicsek László – Pákozdi Ildikó: Az elöregedő társadalom szociális kihívásai. Esély, 3: 87-119 – Hosszú életünk terhe … Allianz Demographic Pulse 5.szám/2011. március http://www.allianz.com – Időskorúak Magyarországon. KSH. Budapest 2004. – Iván László : Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány, 2002/4-412. o. – Jelentéstervezet a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról (2010/2027 (INI)). Európai Parlament, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság. 2010. – Macnicol, John: A Nyugdíjba vonulás egy elöregedő társadalomban: A brit vita. Progresszívpolitika 2007/3. 126-135.o. – Mandelson, Peter: Protekcionalizmus és neoliberalizmus között: Progresszív út Európa számára. Progresszívpolitika 128-137.o. – Öregszik a világ: spórolni kell a nyugdíjas évekre. http://www.privatbankar.hu/html/cikk – Rácz-Kummer Krisztina: Elöregedő Európa: az egészségügyi kiadások finanszírozhatóságáról. Ecostat Műhely 2009.február – Salamon Péter – Tófalvi Fruzsina: Globális trendek 2025. Egy átalakult világ képe. Nemzet és biztonság 2008. december – Szociális helyzet az Európai Unióban 2003-ban. Összefoglaló jelentés. Európai Bizottság, Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2004. – Walker, A. (2002): An active ageing strategy. International Social Security Review, vol.55. 1/2002 – Walker, A.(2006): Active aging in employment: its meaning and potential. Asia-Pacific Review, Vol.13, No.1.

34

A GERONTOLÓGIA OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON KURUCZ MÁRTA (Témavezető: Dr. Semsei Imre)

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés

36

2.

Témafelvetés

41

3.

Szakirodalmi áttekintés

42

4.

A kutatási módszerek

46

5.

Eredmények és azok értékelése 5.1. A gerontológia oktatása a felsőfokú oktatásban 5.1.1. Egészségügy 5.1.1.1. ÁOK 5.1.1.2. EFK 5.2. A gerontológia oktatása a szociális munkás szakokon 5.2.1. Szakirányú továbbképzések a szociális oktatásban 5.3. Gerontológia oktatása egyéb diplomás képzésekben 5.3.1. Közművelődés szervezők 5.3.2. Andragógia 5.3.3. Tanári szakok 5.3.4. Egyéb képzések 5.4. A gerontológia oktatása a szakképzésekben 5.4.1. OKJ szociális szakképzés 5.4.2. OKJ egészségügyi szakképzés 5.5 A gerontológia szakterületének képviselete a minisztériumokban 5.6. Gerontológiával és a gerontológia területeivel foglalkozó szervezetek, amelyek a gerontológia oktatásának kiszélesítésével is foglalkoznak

47 47 47 47 48 49 50 52 52 54 55 55 56 65 56 57 58

6. Következtések és javaslatok

59

7. Összefoglalás

61

8. Irodalomjegyzék

62

Mellékletek Köszönetnyilvánítások

35

1.

Bevezetés

A témaválasztásom indoklása

Szociális gondozó és ápolóképző iskolában egészségügyi szakoktatóként dolgozom. Annak ellenére, hogy a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán az egészségügyi szakoktató szakot 1998-ban elvégeztem és előtte már védőnőként is működtem, személyes kihívást jelentett a munkahelyemen, amikor a képzésben a kötelezően megjelent gerontológia tantárgyat 2006-ban én kaptam meg az iskolában. Bekerült egy tantárgy a képzési rendszerbe, amelyhez az oktatási rendszerünk semmi előképzést nem biztosított. Mint egészségügyi szakoktató a tantárgy tanításához szakmai segítséget nem kaptam, továbbképzést ehhez a tantárgyhoz az országban intézményi szinten nem találtam, az NSZFI-ben szakiskolásoknak, középiskolásoknak jegyzetet, tankönyvet – tanári segédkönyvet szintén nem találtam. Így saját magam, autodidakta módon kezdtem összegyűjteni, felfedezni azokat a Magyarországon található szakkönyveket, internetes oldalakat, amelyekből készülni tudtam

gerontológia

óráimra.

Közben

folyamatosan

figyeltem

az

egészségügyi

szakoktatóknak alkalmas, lehetséges továbbképzési lehetőségeket: ETI, MESZK, NSZFI, SE EFK, SZTE EFK, DE EFK, PTE EFK különböző szakirányú kurzusait, továbbképzéseit. Mindig csalódottan állapítottam meg, hogy sajnos a gerontológia oktatására vonatkozóan nem indítanak

képzési

programot

az

intézmények.

A

másik

motiváló

tényező

a

témaválasztásomban az volt, hogy megismerjem azokat a szakembereket, kollégákat, tanárokat, akik hasonló feladatokat látnak és hasonló kihívásokkal állnak szemben, mint én. Fontosnak tartottam tanulni azoknak a tanároknak a tapasztalatából, akik gerontológiát oktatnak, tanulmányozni akartam más oktatási intézmények gerontológiával kapcsolatos képzését. Mivel összesítő listát sehol sem találtam arról, hogy ma Magyarországon hol foglalkoznak gerontológia oktatással, kik azok, akik oktatnak, és milyen végzettséggel rendelkeznek, milyen tananyagtartalmat használnak a képzésben, motivált, hogy mindezt megismerjem. Pedagógusi munkám szükségleteiből kiindulva – tanítványaim az idősellátással foglalkoznak – össze akartam gyűjteni azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek a gerontológiát érintik, a gerontológia oktatásában részt vesznek, vagy új kezdeményezésekkel próbálják a társadalom figyelmét az idősek felé fordítani.

36

A téma elméleti és gyakorlati jelentőségének a bemutatása

A demográfiai változások nyomán az idősek jelenléte a társadalomban egyre jelentősebb mértékű. A kettős öregedéssel egyidejűleg megjelenik egy újabb kihívás a magyar társadalom számára: az átlagéletkor növekedésével és a korösszetétel megváltozásával egyre nagyobb arányban találhatunk olyan időseket, akik a magas koruk, fizikális és mentális nehézségeik miatt fokozott támogatásra, gondoskodásra szorulnak, és speciális ellátást igényelnek. Ez szükségessé teszi, hogy az egész ország felkészüljön az idősekkel való törődésre, mert a társadalom összetétele erőteljesen eltolódik az idősödő emberek világa felé. (1. számú melléklet) A statisztikai adatok alapján, Magyarországon 2050-ben a várható 8 millió magyar állampolgárnak a fele 60 év feletti, amíg az EU minden harmadik állampolgára 60 évesnél idősebb lesz. (2. számú melléklet) A szociális és egészségügyi pályákon a gerontológia oktatása ugyan elkezdődött, azonban a korábban végzett szakemberek ezt a tudományt nem ismerik, ismereteik hiányosak. Hiányoznak azok a képzési lehetőségek, amelyben maguk az oktatók át- és tovább képezhetik magukat, hogy korszerű gerontológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A szociális és egészségügyi szféra képzése nem átjárható, egyik ágazat oktatása nem ismeri a másik ágazat oktatási-képzési rendszerét. Az egyre differenciálódó idősellátó terület és az integrált ellátások előtérbe kerülése a képzésben is elkerülhetetlenné teszi az idősellátási ismeretek korszerű gerontológiai alapokra épülő további bővítését, a szociális és egészségügyi ismeretek integrációját. Sajnálatos tény, hogy a közoktatásban már az alapfokú oktatásból is hiányzik az idősekkel kapcsolatos szemléletformálás, s az időskorú tanulók megjelenése és elfogadása az oktatásban nálunk még „fehér holló” számba megy. A felnőttek képzésében hiányoznak azok a speciális pedagógiai módszerek, amelyek az ismeretek elsajátítását tudják biztosítani az idősek számára. 24 Az orvosi egyetemeken a gerontológiát a geriátriát általában csak az ötödik félévtől tanítják. Iván László a kandidátus a következőket írja: „A gerontológia és geriátria multidiszciplináris, interdiszciplináris és multifaktoriális tudomány, de mára már önállósodott rendszerszemléletű és specializált gyakorlatú tudomány is. Ilyen megközelítésben az emberi öregedést oly módon jellemzik a biológiai, pszichológiai és szociológiai változások, hogy a genetikailag hozott és megalapozó élettani programok a 24

MAYER J. (2006): Corvin téri beszélgetések I. Új Pedagógiai Szemle, 7-8.

37

szocializációval egyedileg szerveződő nyitott programok révén válnak sikeressé vagy sikertelenné. Ma már nem csupán arról beszélünk, hogy életet adjunk az éveknek, vagy éveket adjunk az életnek, hanem minél hosszabban biztosítsuk a normál idősödés relatív egészségét függőség, tehetetlenség és kiszolgáltatottság nélkül.”25 Ebben a szemléletben hasznos lenne csaknem minden tantárgyat hallgatni és tanulni mindazoknak, akik munkájukban közel állnak a gerontológia bármely területéhez. Témám aktualitásának szemléltetésére aláhúznám Csillik Gabriellának, a SzCsM államtitkárának 2009 tavaszán Pécsett elhangzott előadását, melyben az idősügyet érintő kérdésekről (3. melléklet) a következőket mondta: „A 60 éven felüli lakosság - az életkor előrehaladtával - egyre nagyobb arányban szorul valamilyen szintű segítségre. (dependencia megjelenése: pl. bevásárlás, takarítás) 70 éven felül már 7% azok aránya, akik a mindennapi tevékenység valamelyik elemét (tisztálkodás, étkezés) nem tudják önállóan ellátni. Ezen népesség fele, otthonában teljes, vagy részleges segítséggel ellátható. Az ellátás mintegy 30%-a szakképzett ápolószemélyzetet igényel, 70%-a gondozó illetve „laikus” segítővel megoldható. Legnehezebben megoldható feladat az önellátásra képtelen betegek felügyelete (demencia), annak biztosítása, hogy valaki folyamatosan legyen mellette. Az

egészségügyben

szükséges

az

idősgondozásban

kompetens

szakorvos,

(gerontológus, geriáter képzés, a szakdolgozók képzése (ráépített képzések) az ellátórendszeri struktúra fejlesztése (alapellátás feladatai, járóbeteg és aktív ellátás struktúrája és szolgáltatása, hosszú ápolási idejű ellátások) geriátriai profiljának kidolgozása.”26 Mindehhez a struktúrához komoly képzési-oktatási bázis szükséges. Említette, hogy országszerte geriátriai mobil konzultációs team létrehozását szorgalmaznák, valamint szóvá tette azt, hogy a geriátriai rehabilitáció – ergoterápia – teljesen hiányzik a mai magyar mentalitásból és ellátásából is! Szívesen tenné nagyító alá a generációk közötti kapcsolat újra gondolását is… Ezzel szemben a 2008-ban az Európai

Ezüst Könyvben27 megjelent „Az

egészségmegőrzés és prevenció, továbbá az alapkutatások jövőjéről, valamint az életkorfüggő betegségek klinikai vonatkozásairól” c. írásban ajánlásként ezt találhatjuk:

25

IVÁN L. (2002): Magyar Tudomány, 4. 412. szfpi.baranya.hu/dokumentumok/.../szakmai_nap_pecs.ppt - Csillik Gabriella előadása 27 https://www.doki.net/.../EUROPEAN_SILVER_PAPER_Final_version_HU.htm 26

38

„Az európai országoknak támogatniuk kell, hogy a geriátriai orvoslást az orvostudomány önálló szakterületeként ismerjék el, és mint ilyen tovább fejlődhessen. Elegendő számban szükséges geriáter szakorvosokat képezni, képesíteni és alkalmazni az országok egészségügyi ellátó rendszerében. Az időskori pszichiátriát is fejleszteni kell. „Az egészségben megöregedés biztosításával járó feladatok ellátásához egyértelműen szükséges szakemberek képzése az egészségügy és a szociális ellátás minden területén (pl. ápolás,

szociális

munka,

fizikoterápia,

foglalkozásterápia,

klinikai

pszichológia,

népegészségügy)” – Magyarországon is, elemi szükségletetté vált. „Az orvosi fakultásokon geriátriai egyetemi tanszékeket kell létrehozni, hogy azok vezető szerepet kaphassanak az egyetemi és a posztgraduális képzésben, valamint kutatásban. Minden orvosi, ápolástani, vagy egészségüggyel összefüggő oktatásban (fiziko/foglalkozásterapeuta, szociális munkás) képzésben részesülő hallgatónak kötelezően – az egyetemi tanulmányok és posztgraduális képzés részeként – elő kell írni az időskori orvoslás és pszichiátria ismereteinek elsajátítását.”28 Végezetül a gerontológia oktatásának elméleti és gyakorlati jelentőségére vonatkozóan hivatkozom, az Országgyűlés által 2009. október 2-án elfogadott 81/2009. (X.2.) OGY határozatra, melyben az Idősügyi Nemzeti Stratégia a következőket kéri: „Az Országgyűlés… felkéri a Kormányt, hogy az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglalt célkitűzéseket, prioritásokat, preferenciákat képviselje és érvényesítse jogalkotó és végrehajtó tevékenysége során, kiemelve az időseket érintő kormányzati döntéseket, programokat és cselekvési terveket.”29 A demográfiai előrejelzések szerint Magyarországon 2050-ben a jelenlegi 28 százalék helyett 50,5 százalék lesz az idősek aránya a hazai népességen belül, azaz minden második ember túl lesz a hatvanadik életévén. Magyarországon egyre többen érik meg a századik évüket, számuk ma már 1100 felett van, míg a 90 év felettiek számát 35 ezerre becsülik.30 „A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A születéskor várható élettartam 2007-ben férfiak esetében 69,19 év volt, a nőknél 77,34 év, az EU-átlagtól az elmaradás nők esetén 4,5 év, férfiak esetén 6,5 év. (Forrás: EUROSTAT) 28

https://www.doki.net/tarsasag/menopausa/upload/menopausa/document/EUROPEAN_SILVER_PAPER_Final

_version_HU.htm 29

30

www.szmm.gov.hu/openlink.php?linkID=1268 www.evangelikus.hu/lapszemle/mi-toertenik-az-oeregekkel-2034-ig

39

A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker - és egyben a legnagyobb kihívás is. Az Idősügyi Nemzeti Stratégia lényege egy paradigmaváltás elfogadtatása és érvényre juttatása, mely szerint az idősekről való gondoskodásban a korábbi deficitmodell helyett a fejlődésmodellben szükséges gondolkodni és cselekedni. Azt kéri, hogy „a társadalom minden korosztálya számára tudatosabbá tegyék az idősödés pozitív vonatkozásait.”31 A határozat joggal kifogásolja a kórházcentrikus egészségügyet, kitér a geriátriai hiányokra is. „Az idősödő népességre koncentrálva a korszerű geriátriai és gerontológiai ismeretek oktatása (orvos és szakdolgozó), ezek szakképzésbe építése és a geriátriai szakvizsga terén tapasztalható hiány. Az aktív fekvőbeteg-ellátás, a sürgősségi ellátás sem lehet meg korszerű geriátriai ismeretekkel rendelkező szakemberek nélkül, de ezt a szakmai igényt nem követte a szükséges szakképzési rendszer fejlesztése.”32 Nagy hangsúlyt kap a Stratégiában a képzés, az élethosszig tartó tanulás. Kifejti, hogy a képzésekben alulreprezentált az idősek ellátása. „A közoktatásban, már az alapfokú oktatásban is hiányzik az idősekkel kapcsolatos társadalmi szemléletformálás. A szakirányú, felsőfokú képzésekben is alulreprezentált az idősek ellátásához kapcsolódó szakirányok, specifikációk aránya.” A Stratéga fejlesztési javaslatai között találjuk az Európai Unió Szociális Menetrendje (Social Agenda) szerint fejlesztendő területeket is: A hatodik pontban szerepel az idősek ellátása területén humánerőforrás- (hivatásos és laikus segítők, önkéntesek, családtagok) fejlesztése: képzés, személyiségfejlesztés, szervezetfejlesztés, „burn-out” prevenció.” Szükséges a „geriátriai szakképzés és a szociális gerontológia továbbfejlesztése, a szakorvosképzésben a ráépített szakvizsgarendszer visszaállítása.”33 Szemléletformálást sürget a határozat a társadalmi élet minden területén! „Biztosítani kell a szükséges támogatást ahhoz, hogy az idősek szempontjai megfelelően legyenek képviselve a társadalmi élet valamennyi területén: mind a foglalkoztatáspolitikában, az oktatásban…”

31

www.szmm.gov.hu/openlink.php?linkID=1268 www.szmm.gov.hu/openlink.php?linkID=1268 33 www.szmm.gov.hu/openlink.php?linkID=1268 32

40

Javaslatokat találunk az elsődleges cselekvési területekre vonatkozóan. A fiatalabb generációt, mint célcsoportot jelöli meg! A hosszú távú, modern, fenntartható időspolitika megvalósítása érdekében cselekvési terveket kell megfogalmazni a 30 év feletti nemzedékekre vonatkozóan. Elsőrendű ebben a feladatsorban az idősekről alkotott negatív sztereotípiák csökkentése, pozitív időskép közvetítése a társadalom minden csoportja felé. A közoktatás, a képzés szerepe kikerülhetetlen! Azonnali intézkedések közt említi meg 2009-re vonatkozóan a kutatási háttéranyagok összegyűjtését, célzott kutatások indítását, „tudásközpont” kialakítását, az

egészségügyi-szociális

szolgáltatások

idősekre

vonatkozó

határterületi

szolgáltatásainak összehangolását. 2010-re vonatkozóan pedig cselekvési programok kidolgozását kéri a Stratégia megvalósításához és megemlíti a geriátriai képzések, szakképzések fejlesztését.

2.

Témafelvetés

Munkám során a különböző egészségügyi és szociális intézeteket látogatva, idős emberekkel és az ott dolgozó szakemberekkel beszélgetve, a gerontológia különböző területeit egyre jobban megismertem. Amikor azonban mindezt tanítani és a gerontológia területeit kutatni kezdtem, láttam, hogy egységes gerontológiai szemlélet nincsen hazánkban. Ennek az egységes szemléletnek a kialakításához a gerontológiát oktató intézetek képzési anyagát tekintettem. Meggyőződésem, hogy ezek ismerete elengedhetetlen mindazoknak, akiket ezzel a területtel foglalkoznak, és oktatni akarják a gerontológia tantárgyat. Célom, hogy országunkban, a nevesebb

hazai felsőoktatási és szakképzési

intézményekben feltérképezzem a gerontológiát oktató helyszíneket, azokat rendszerezzem, és elemezzem. Ahol a lehetőségek megengedik, a tantárgy tananyagtartalmát megismerjem. Továbbá célom, hogy felkutassam, valamint megvizsgáljam a gerontológiával foglalkozó szervezeteket Magyarországon. Hipotézisem: a szociális és egészségügyi képzésekben és más humán szférát érintő képzésekben tanítanak gerontológiát, van gerontológia oktatás!

Mérhető változók kialakítása: 1. Az egyetemi városokban az általános orvosi karokon és egészségügyi főiskolák különböző szakain milyen mértékben foglalkoznak gerontológia oktatással? 2. Milyen (hány) képzésben van ma Magyarországon gerontológia oktatás?

41

3. Az OKJ-ban megjelenő középfokú szociális képzési formák hány %-ában van gerontológia oktatás? 4. Hol teljesebb a gerontológia oktatása a középkáderképzésben: a szociális vagy az egészségügyi képzésekben? 5. Az illetékes minisztériumokban milyen arányban foglalkoznak szakemberek a gerontológia kérdéseivel és oktatásával?

3. Szakirodalmi áttekintés Mivel a gerontológia hazánkban éppen egy meghonosodó tudomány, először a gerontológiának a történetiségére tekintettem vissza „A magyar gerontológia története” címmel. Megfigyeltem, hogy először az idősekkel kapcsolatos problémák elsősorban orvosokat érintettek, hiszen elsősorban ők találkoztak és foglalkoztak geriátriai kérdésekkel. A második részben a szociális gerontológia képzésének előzményei-ről teszek említést, a harmadik részben viszont egy érdekességet emelek ki: az elméleti gerontológia felosztásának különbségeivel foglalkozom „A gerontológia oktatásában fellelhető különbségek és a felosztására vonatkozó eltérések a hazai irodalomban” címmel.

A magyar gerontológia története 1927-ben Korányi Sándor írt az öregedésről egy tanulmányt, s javaslatára 1939-ben megszervezték az első gerontológiai kongresszust. 1931-ben, Verzár Frigyes irányításával Haranghy László indította el szervezett formában a magyarországi gerontológiai kutatásokat. 1954-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Gerontológiai Bizottság. 1958-ban megalakult a Magyar Biológiai Társaság Gerontológiai Szekciója. 1956-ban Magyarország belépett a Nemzetközi Gerontológiai Társaság tagjai közé. 1962-ben Koloseri könyvében megfogalmazza az első magyar geriátriai munkát. 1965-ben létrejött az első Gerontológiai Kutatócsoport Budapesten. 1965-ben az Akadémia Kiadó megjelentette a „Gerontological Studies on Hungarian Centenarians” című könyvét. 1966-ban a Magyar Gerontológiai Társaság (MGT) megalakult.34

34

www.geronto.hu/index.php/hu/rolunk/toertenet?format=pdf

42

1969-ben Beregi Edit Alex Comforttal megosztva elnyerte a Karger Alapítvány gerontológiai alapkutatásokra meghirdetett díját. 1976. A Magyar Gerontológiai Társaság és az MTA közös rendezésében nemzetközi jellegű kongresszus Budapesten. 1979-ben megalakul a Verzar Kísérleti Gerontológiai Nemzetközi Laboratórium Debrecenben Zs. Nagy Imre vezetésével. (VILEG) 1983. A VII. Európai Gerontológiai Alapkutatási Szimpóziumot tartották meg Budapesten. 1988-ban kezdte meg működését a Gerontológiai Kollégium, mely idősügyi kérdésekben tanácsadóként működik. 1991-től a SOTE Gerontológiai Központ a WHO Kollaborációs Központja az egészséges öregedés kérdésében. 1993. A XV. Nemzetközi Gerontológiai Társaság Világkongresszusa Budapesten. 1996 óta működik az Idősügyi Tanács. 1997-ben a laboratórium helyén megszervezésre kerül a Gerontológiai Tanszék Debrecenben, melynek igazgatója Zs. Nagy Imre egyetemi tanár, majd Imre Sándor. 1997-ben indult az Idősek Akadémiája (Batthyány-Strattman), melynek keretében Iván László rendszeresen tart előadásokat az időseknek. 1998 óta a gerontológia/geriátria kötelező tantárgyként szerepel az orvostanhallgatók oktatásában. 2000-től van geriátriai szakképesítés. 2001-ben létrejött egy másik gerontológiai társaság, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság. 2003-ban létrejön a Szent Rókus Kórházban a Geriátriai Centrum. 2008-ban megalakult a hazai gerontológiai élet koordinálására a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ a Debreceni Egyetem, Orvos és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Karán Semsei Imre vezetésével megjelenik a 2009-ben megjelenik a Magyar Gerontológia folyóirat, a hazai gerontológiai élet első írásos fóruma szintén Semsei Imre szerkesztésével.35

35

http://odin.de-efk.hu/content/view/1264/48/

43

A szociális gerontológia képzésének előzményei

A 20. század fordulóján a nemzetközi színtereken mint önálló tudományterület jelent meg a gerontológia, de elsősorban orvosi-gerontológiai kutatások és azok gyakorlati orvosi alkalmazása – a geriátria terén – kezdett kibontakozni. Fejlődésében jelentős szerepet játszott az amerikai Ignatz Nascher, aki 1914-ben megalapította a New Yorki Geriátriai Társaságot. A szociális gerontológia, mint a gerontológia részterülete a 40-es években jelenik meg. E megjelölést Edward Stiglitz alkalmazza először 1949-ben. A szociális gerontológia fejlődésében jelentős lépés volt az, hogy 1954-ben a Nemzetközi Gerontológiai Társaság keretében szociális gerontológiai szekció jött létre. A szociális gerontológiai kutatások a 60-s években gyorsultak fel Clark Tibbits munkássága nyomán. Gerontológiai képzés először a Chicagoi Egyetemen jött létre 1940-ben. Ezt követően egyre nagyobb számban indultak kurzusok. A 60-as évek második felében már százötven, a nyolcvanas években, pedig már több mint ezer képzési programot lehetett találni. E programok jórészt egy-két éves MA szintű programként szerveződtek, és ezek között jelentős arányban voltak jelen szociális gerontológia tárgyú képzések. Jelenleg világszerte megtalálhatók e képzések, a legjelentősebb európai egyetemeken is. A szociális munkások képzésében megjelenő MA szintű gerontológiai kurzusok szintén jelentősek a gerontológiai ill. szociális gerontológiai ismeretek megszerzésében. Bár Hun Nándor jelentős monográfiája (Bevezetés a szociális gerontológiába – 1978) a hazai szociális gerontológia fejlődésében biztató kezdet volt, a kutatók figyelme az utóbbi évekbe súllyal az orvosi gerontológiai területek felé fordult és csak kevés társadalomkutató foglalkozott az időskor szociológiai és szociálpszichológiai kérdéseivel. A szociális gerontológia területét felölelő képzés jelentősen ösztönözheti e szakterület fejlődését. Az

ELTE

Szociálismunkás-képző

Tanszék

elődjeként

a

Bárczi

Gusztáv

Gyógypedagógiai Tanár-képző Főiskolán 1973-ban Szociális Szervező Tanszék alakult, amely a felnőtt fogyatékosok és idősek bentlakásos intézményi ellátásához indított munka melletti szakember képzést. Az itt végzett szociális szervezők egy jelentős része idős otthonok vezetői ill. munkatársai lettek. E képzés keretében jelentek meg először a hazai szociális képzésben idősgondozási ismeretek. E tapasztalatokra építve az 1989-ben induló új szociális munkás képzés beépítette illetve továbbfejlesztette az idősellátáshoz kapcsolódó tárgyakat, és létrehozott egy „gerontológiai előszakosodás”-t. A képzési reform nyomán az új BA program keretében ez az 44

„előszakosodás” megszűnik és az idősellátáshoz kapcsolódó tárgyak választható tárgyakként jelennek meg. Ez a változás indokolttá tette egy kiterjedtebb idősellátási szakirány kidolgozását. A DE-EFK jelen szakirányú alkalmazott szociálgerontológus képzési programja ezt a szerepet kívánja betölteni, és megfelelően az Európában elterjedt gyakorlatnak ezt a programot egy szociálgerontológus képzés keretébe kívánja beilleszteni. Azzal, hogy a képzés elsősorban az alkalmazott szociális gerontológiát helyezi a képzési program középpontjába, arra törekszik, hogy az idősellátás mindennapi gyakorlatának igényeihez illeszkedő és hiányt pótló szakemberképzést nyújtson. (Forrás: Kurucz Márta interjúja Dr. Szabó Lajossal – ELTE Társadalomtudományi Tanszék 2009. október)

A gerontológia oktatásában fellelhető különbségek és a felosztására vonatkozó eltérések a hazai irodalomban

A gerontológia oktatásában az országban különböző elemeket találtam. A mi nyíregyházi alkalmazott szociálgerontológia szakunkon a gerontológiának három területét különböztettük meg: a kísérleti gerontológiát, a geriátriát, és szociálgerontológiát.36 Ezzel szemben – Tengerdi Antal (a Magyar Pszichiátriai Társaság, Magyar Szociológiai Társaság, Magyar Szociálpolitikai Társaság tagja) jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar. Szociálpedagógiai Tanszék tanáránál, aki Sopronban tanít, a következőket találtam: „A gerontológia szakágai: kísérleti gerontológia, klinikai gerontológia, geriátria, szociálgerontológia és gerohigiéne.”37 Új elem ebben a felosztásban tehát a gerohigiene. Mindezek mellett Barabás Katalin (SZTE – Magatartástudományi Intézet) a következő formában tanítja a gerontológia diszciplináit Szegeden: geriátria, gerontopszichiátria, gerontopszichológia. Érdekes jelenség ez, mert mindegyiket igaznak érzem, sőt még a geroedukáció is részét képezhetné ennek a listának, amelyet az andragógia nagyon jól ismer, vagy a Boga Bálintnak az MTA-n 2009. októberében megtartott értekezésében olyan sokat

36

SEMSEI I. (Szerk.) (2008): Gerontológia. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kari Jegyzetek, 15.Nyíregyháza. http://www.google.hu/search?client=firefoxa&rls=org.mozilla%3Ahu%3Aofficial&channel=s&hl=hu&source=hp&q=k%C3%ADs%C3%A9rleti+gerontol %C3%B3gi%C3%A1t%2C+a+geri%C3%A1tri%C3%A1t%2C+%C3%A9s+szoci%C3%A1lgerontol%C3%B3g i%C3%A1t.&meta=&btnG=Google+keres%C3%A9s

37

45

emlegetett gerontagógia is részét képezheti a listának, amely a gerontológia területeit mind érinti. Végezetül az Európai Ezüst Könyv (2008)38 meghatározását idézem: „A gerontológia (az öregedés tudománya) hagyományosan négy szakterületre tagolódik, ezek: i) az öregedés társadalomtudományi vonatkozásai, ii) az öregedés pszichológiája, iii) az öregedés biológiája, és iv) a klinikai gerontológia (és ezen belül többek között a geriátriai orvoslás, az időskori pszichiátria, a geriátriai ápolás). A gerontológia legfőbb feladata az élettani öregedés egészének átfogó tanulmányozása. Ezeknek az előbb említett tudományoknak együttes szemlélésére, megvitatására, az oktatásban betöltött szerepükre vonatkozóan nagyon hasznos lenne egy olyan országos gerontológia konferencia létrehozása a közeljövőben, mely a gerontológia együttes szemléletű oktatását venné nagyító alá. Egyre több munka- és tudomány- és kulturális terület kezdi érinteni a gerontológia szféráját, így utalnék a múzeumpedagógiában megismert múzeumgerontagógiára, valamint a preventív mozgásterapeuta foglalkozás gerontoterapeuta elnevezés is.

4. A kutatási módszerek

Alapkutatást

végeztem,

konkrét

felderítő

kutatást,

amelyet

akció-kutatásnak

minősítettem. Diszkrét méréseket kívántam végezni, olyan adatokat akartam gyűjteni, amiről a kutatási alanyok nem gondolják, hogy elemezhetők. Kvalitatív vizsgálattal is kiegészítem a szakdolgozatomat: kulcsfontosságú adatközlőkkel is készítettem interjút. Kutatómunkám során megfigyeléseket alkalmaztam. Az induktív módszert választottam, a valós világot figyeltem meg, mintákat keresem.

38

https://www.doki.net/.../EUROPEAN_SILVER_PAPER_Final_version_HU.htm

46

5. Eredmények és azok értékelése 5.1.

A gerontológia oktatása a felsőfokú oktatásban 5.1.1. Egészségügy Az

általam

célba

vett

egyetemi

városok

felsőoktatású

intézményeinek

a

gerontológiával kapcsolatos képzési anyagát, s az ezekre vonatkozó speciális információkat személyes megkeresésekkel (telefon, e-mail) próbáltam összegyűjteni az éppen aktuális tanártól, vagy oktatótól. Sok helyen örömmel segítettek, azonban több helyen kemény ellenállásba ütköztem arra hivatkozva, hogy csak rektori engedéllyel juthatok a programokhoz, azok tematikájához, mert a curriculum részeként minden intézmény saját szellemi termékként féltve őrzi a programjait. Ezért az összegyűjtött anyagom nem teljes, tartalmi összehasonlítást érdemben nem tudtam végezni. 5.1.1.1 ÁOK Az egyetemi városokban az ÁOK képzéseken a gerontológia oktatására vonatkozóan közel azonos képzési időt találtam, (4. számú melléklet) az értékelésük a saját curriculumuk szerint kissé eltér egymástól. Amíg Szegeden a gerontológia oktatása eltolódik a művészetek irányába,39 (5. számú melléklet) addig Pécsett inkább a gerontológia alapjai dominálnak. A legteljesebb tematikát Pécsről tudtam megszerezni. (6. számú melléklet) Felmerült bennem annak a gondolta, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a magyar egyetemek segítsék egymás munkáját azzal, hogy közösbe tegyék a gerontológiára vonatkozó képzési tapasztalataikat, és hogy akár az interneten legyen mindenütt hozzáférhető ez a program. Megkerestem Dr. Iván László tanár urat, és a vele való beszélgetésből kiderült, hogy csak rektori tanács szinten lehetne ez ügyben valami megoldást kezdeményezni, és miniszteri szinten keresni a gerontológia oktatás egységes szemléletének, gondjainak a kezelését. A másik tapasztalatom ebben a témában a 2009. október 10-én Budapesten megrendezett Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXII. Konferenciája volt. Az ott megrendezett kerekasztal megbeszélés az Egészségügyi Minisztérium tehetetlenségét mutatta gerontológia oktatásának területén. Mikor az adott témára vonatkozóan feltártuk a minisztériumi 39

www.szote.u-szeged.hu/magtud/Magtud_Int_bemut.pps

47

illetékesek előtt a gerontológia oktatási problémáit, ők csak az egyetemek közötti összefogásban látták a megoldást, csak az „alulról jövő kezdeményezéseket sürgették. 5.1.1.2. EFK (7. számú melléklet) Az egészségügyi karokon is hasonló helyzetet találtam. Minden főiskola féltve őrzi saját „szellemi termékeként” a gerontológia oktatási tematikáját, több helyem többszöri kérésre sem kaptam kézhez. Igen elszomorító tény, hogy egyes helyeken milyen nagy az önzés, sokakban nincs is ott az összefogás igénye, illetve az egyszerű segítségnyújtást a szakdolgozatomhoz anyagi érdek vagy presztizs miatt megtagadta. Az interneten lévő adatbázisokból, illetve a személyes megkeresésekből láttam, hogy Budapest SE-ETK, SETSE, Szeged SZTE-ETSZK (18. számú melléklet), Pécs PTE-ETK (20. számú melléklet), Debrecen Nyíregyháza DE-EK, Debrecen, Miskolc ME-EFK (19. számú melléklet) Győr Széchenyi István Egyetem - Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet, Gyula TSF-EF Tessedik Sámuel Főiskolán van gerontológia képzés. Van főiskolai képzés még: Győrött, Kaposváron, Szombathelyen, Zalaegerszegen és Gyulán is, azonban az idő rövidsége miatt onnan adatokat nem tudtam gyűjteni. Pécsről nem kaptam választ a megadott kérdéseimre. Védőnők nem tanulnak mindenütt gerontológiát. Az egészségügyi szakoktató, aki tanítani köteles a szakiskolákban, nem tanul gerontológiát! A egészségügyi karokon közel azonos módon történik a különböző szakokon a gerontológia témakörök oktatása. A tanítás céljául tűzték ki a gerontológia megismertetését. Foglalkoznak a gerontológia, geriátria fogalmával, alapelveivel, szerepelnek a tananyagban az időskor általános kérdései, foglalkoznak a demográfiai katasztrófahelyzettel Európában. Időskori kórképek közül a gastroenterológiai problémákkal, a szív és érrendszeri rendellenességekkel,

légzőrendszeri

betegségekkel,

gyakoribb

időskori

fertőzésekkel

foglalkoznak. A programban szerepel a geriátriai "öt I", a gerontopsychiátria témakörében az időskori neurológiai kórképeket elemzik. A program része a stroke, az arteriosclerosis, és a cardiovasculáris

megbetegedések

időskorban.

Tanulnak

tanatológiai

ismereteket.

Megtalálhatjuk az „Idős betegek traumatológiai ellátását, és sajátosságukat a sebészeti perioperatív teendőkben. Beszélnek a kémiai, fizikai ártalmakról a haematológiai kórképekről, az időskori onkológiai ellátás alapelveiről az időskori cukorbetegségről. Szerepelnek a vese és az urogenitalis traktus betegségei, a nőgyógyászati kihívások a ciklus megszűnése után a mozgásszervi betegségek időskorban. Osteoporosis. Bőrgyógyászati kórképek, szemészeti problémák és a geriátriai kórképek problémaorientált megközelítése.

48

5.2.

A gerontológia oktatása a szociális munkás szakokon

A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXII. Kongresszusán 2009. október 10-én Patyán László a DE OEC Egészségügyi Kar docense a következőkben foglalta össze a magyar szociális képzést: Szociális képzések rendszere

PhD képzés Szociális szakvizsga

Mesterképzés

Szociális munkás Egészségügyi szociális munkás

Szakirányú továbbképzések: pl. Szociálgerontológus Alapképzés

Szociális munkás Szociálpedagógus

Érettségi

-

Szociális asszisztens, Szociális gondozó szervező

10. osztály után

Szociális gondozó ápoló

(A nyilak mutatják az átjárhatóságot az egyes képzések között.)

(Fontos egyben látni ma, a gerontológia oktatás területeit, mert ebben foghatjuk át - az egészségügyi oktatás mellett - a képzés szükségességét elsősorban azok között a tanárok, szakoktatók szintjén, akik az adott iskolákban tanítanak. Mivel magam is a gerontológia oktatás kötelező jellegében tapasztaltam meg a gerontológiához kapcsolódó hiányaimat, felteszem a kérdést: a többi intézményben oktató tanárok, szakoktatók hogyan szerzik meg az oktatáshoz szükséges tudásukat? Hogyan tanítanak, ha az adott tantárgyban képzést nem szereznek? Lépésről lépésre végigjárva a magyar oktatási rendszer lehetőségeit, jelenleg úgy

49

látom, hogy egyedül csak a szociális gerontológiát oktató intézményeken lehet megfelelő tudást szerezni a gerontológia oktatásához a magyar közép és felsőfokú oktatási intézményekben.) A következő kérdés, amit érdemes feltenni Patyán tanár úr szerint: „Korszerűek – e az idősgondozással kapcsolatos tartalmi elemek a szociális képzésekben?” A válaszunk: Az idősgondozással kapcsolatos ismeretek a képzési programok elemzése alapján elmondhatjuk, hogy az alapozó képzésben esetenként foglalkoznak az „Életciklusok pszichológiájá”-val. Látjuk, hogy a szakmai törzsanyagban a „Szociális munka idősekkel” tantárgy is létezik. A gerontológia tantárgy viszont

konkrétan a kötelezően választható kurzus formájában a

„Szociális munka idősekkel” tantárgyban jelenik meg, valamint szabadon választható kurzus formájában a „Demográfia” és „Geriátria” tantárgyak keretében. A specializáció útjai az Egészségügyi szociális munka mesterszakán (DE, PTE) speciális modulok keretében valósul meg. A hallgatók a pszichiátria-pszichoterápia, idősgondozás (gerontológia, szociális munka módszerek, hosszú tartamú gondozás, uniós modellek, stb.) rehabilitáció, tartós, krónikus betegek segítése, szenvedélybetegségek, kórházi szociális munka, fogyatékos ellátás tantárgyak keretén belül mélyíthetik tudásukat tovább. A szociális szakvizsga viszont lehetőséget ad, hogy a demográfiai és társadalmi jellemzőket, az öregedés biológiai és egészségügyi jellemzőit, az ellátórendszer és azt szabályozó rendelkezéseket, valamint az alkalmazott szakmai módszerek, technikákat más oldalról sajátíthassák el a hallgatók. A képzést tehát jónak mondhatjuk, azonban, hogy melyik felsőoktatású intézményben milyen jellegű oktatás folyik, azt senki sem ismeri. (A PE – IGYFK „Bevezetés az idősvédelembe” c. tantárgy, és a Wesley János Lelkészképző „Szociálismunka idősekkel” c. programját a 22. számú mellékletben láthatjuk.)

5.2.1. Szakirányú továbbképzések a szociális oktatásban DE EFK Nyíregyháza40: Alkalmazott szociális gerontológia szak (8. számú melléklet) Csak a főbb oktatási és tartalmi elemeket említem meg a mellékletben található tájékoztató mellett, melyek az idősekkel kapcsolatban kiemelhetők:

40

•

Idősek helyzete a társadalomban

•

Idősek a családban

http://odin.de-efk.hu/library/081127_tajekoztato.pdf

50

•

Idősgondozás jogszabályi háttere, szakmai eljárásai

•

Időskori demencia, idősek gondozása

•

Időskori krízisek

•

Szociális foglalkoztatás, szocioterápia

•

Mentálhigiénés gondozás

PTE JGYFK – Szociálgerontológus szak A Pécsi Tudomány Egyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézete és az Egészségtudományi Kar Szociális Munka Tanszéke a keresztféléves formában 3 féléves szociálgerontológia szakirányú továbbképzést indított, amelynek kreditértéke 90. (A nyíregyházi képzés 60 kredittel hirdette meg ugyanezt.) E szakirányú továbbképzés keretében olyan szakemberek képzése valósulhat meg, akik az idősellátás területén és a bentlakásos intézményi ellátásban egyaránt a pszichoszociális segítés átfogó feladatait látják el. E tevékenység felöleli az otthonukban élő idősek életviteli támogatását, az ehhez kapcsolódó prevenciós és közösségi programokat, a családokat segítő tanácsadást, valamint a szükséges források elérését biztosító esetmenedzseri, koordinátori munkát. A képzés fontos feladata, hogy felkészítse a képzésben résztvevőket a komplex állapotfelmérés és szükségletfeltárás munkájára, a területi ellátásban jelenlévő szolgáltatások szervezésére, speciális készségmegőrző programok kialakítására. Levelező tagozaton végez képzést az IGYFK Szekszárdon három féléven keresztül. Sajnos innen többszöri megkeresés után sem kaptam a képzésre vonatkozó adatokat az illetékes vezetőktől. Az aktuális felsőoktatási tájékoztatóból, valamit az intézet honlapjáról az alábbi információkat gyűjtöttem: „Jelentkezési feltételek: A társadalomtudomány, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés képzési területen szerzett végzettség, szakképzettséggel. Olyan szakemberek jelentkezését várják, akik a korszerű gerontológiai ismeretekre alapozva az idősellátás valamennyi területén átfogó, komplex pszichoszociális segítő tevékenységet kívánnak végezni, egy integrált egészségügyi és szociális ellátás keretében együtt kívánnak működni az ápolás-gondozási feladatokat ellátó társszakmákkal.”41 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Szociálgerontológiai szakmenedzser Főbb tárgyak a képzésben: Geriátria, geriátriai szakápolástan, gerontopszichológia, ápolásgondozási alapismeretek, bevezetés a gerontológiába, szociális gerontológia, szociális munka az idősellátásban, hospice-ismeretek, szociális menedzsment, kognitív rehabilitációs 41

http://www.igyfk.pte.hu/index.php?p=contents&cid=558

51

készségfejlesztés, komplex állapotfelmérés módszerei, otthonápolás - közösségi ápolás, egészségnevelés, egészségfejlesztés és gerorehabilitáció, valamint gerontopszichiátria. Elhelyezkedési lehetőségek: A területi és bentlakásos intézményi idősellátásban, a rehabilitációs osztályokon, az önkormányzati ellátórendszerben, az idősellátási szolgáltatási vállalkozásokban,

a

non-profit

jellegű

és

időseket

segítő

civil

szervezeteknél.

Szociálgerontológusként bekapcsolódhatnak ellátás-fejlesztési és gerontológiai kutatási programokba, a területi ellátáson belül a nappali ellátások szervezői-irányítói és koordinátori tevékenységet láthatják el. Tanácsadó szakemberként pszichoszociális támogatást nyújthatnak az idősek és családjaik életviteli problémái körében a bentlakásos intézményekben. ELTE - alkalmazott szociális gerontológia Nem tudta az egyetem beindítani sajnos a mai napig sem ezt a típusú képzést– bár képzési programja rendkívül vonzó. (8.A. melléklet)

5.3.Gerontológia oktatása egyéb diplomás képzésekben Gerontológia oktatást közművelődés szervezés, andragógia, humánkineziológia, rekreáció,

egészségfejlesztő

mentálhigiénikus,

egészségturizmus

szakokon,

valamint

honvédségi gerontológia, illetve önkormányzati bűnmegelőzési szakreferens képzésben, preventív mozgásterapeuta (gerontoterapeuta) szakon, és munkahelyi egészségfejlesztés szakirányú továbbképzési szakon (levelező szak) találtam az országban. (11. számú melléklet) Múzeumgerontológia

is

kezd

körvonalazódni

a

továbbképzésekben,

különösen

a

múzeumpedagógusok körében.42 5.3.1. Közművelődés szervezők Eszterházy Károly Főiskola Andragógiai és Közművelődési Tanszéken – andragógia, gerontoandragógia, geroedukáció oktatást – Hidy Pálné dr. Kádár Emma több mint 30 éves kiemelkedő munkásságában találtam.43

44

Elhivatottan foglalkozik a gerontopszichológia

tárgyával, kutatási területeivel, a szociális gerontológiával. Tanítja a munka, tevékenység, aktivitás, teljesítőképesség problémáját az időskorban. Foglalkozik az emberi kapcsolatok

42

www.muzeumandragogia.hermuz.hu/adatok/publikaciok/.../herpaine.ppt http://www.ektf.hu/andragogia/index.php?page=8 - gerontológia 44 http://www.ektf.hu/andragogia/index.php?page=8 – gerontológiai alapismeretek – geroedukáció(12/A melléklet) 43

52

változásaival, átrendeződéseivel. A magány és izoláció problémáját, az idősek alkalmazkodó képességének alakulását, a szokásaiknak a szerepét rendszeresen elemzi a diákokkal. Mikor ott jártam anyagot gyűjteni a főiskolán, megdöbbentett, hogy a végzős hallgatók milyen nagy számban készítettek olyan szakdolgozatokat, melyek a gerontológiából gyökereznek.45 Olyan dolgozatokat találtam, amelyek témájukban és tartalmukban tanúságot tettek az idősek szeretetéről. A szakdolgozatok gyümölcsei egy olyan mentalitásnak, amelyeket egy kiváló szellemiségű, mélyen emberszerető tanár egyéniségéből kaptak a hallgatók. Az általam Egerben áttanulmányozott szakdolgozatok a gerontológia szeretetét tükrözik a diákokban. (12. számú melléklet) Teljes körű felmérést nem tudtam végezni arra vonatkozóan, hogy az elmúlt 30 évben az egri főiskola művelődésszervező tanszékén a hallgatók hány %-ban választották a gerontológia oktatása miatt az idősekkel kapcsolatos szakdolgozati témákat. Azonban önmagában a 2009-es II. Gerontológiai Napokon való nagy számú részvételük Nyíregyházán, már erről a magas arányról tett tanúságot. Az élet kezdetén álló kisgyerektől, a pályára készülő serdülőktől és fiataloktól mi sem áll távolabb, mint az elmúlás. Központi kérdésük, cselekedetük célja a „lenni” nem pedig a „nem lenni”. Vajon meg kell-e óvni őket az életnek ettől a végső állomásától, a nemlét gondjaitól? A mindennapok tanúsítják, hogy nem! A felkészítés-felkészülés az iskola szerves részét képezi.46 Hidy Pálné szerint a közművelődésben dolgozó szakember

geroedukációs és geronto-

pszichológiai feladatai a következők: az életkori változásokra történő felkészülés és az ezt megelőző prevenció az öregség, illetve az öregedés folyamatának, valamint ennek individuális jellegének megismerése a fizikai-szellemi aktivitás különböző formáinak és lehetőségeinek biztosítása mentális segítségnyújtás, pozitív emocionális élmények- önbecsülés, önértékelés, fontosság- és hasznosságtudat erősítése 47 Gondolom, ezekre a területekre a mi szociálgerontológia képzésünkben is jó lenne időt szakítani, és ezeket a témákat is érdemes lenne beleilleszteni a képzésünkbe.48 45

HIDY (2000): Felnőttképzési szakemberek és művelődésszervezők felkészítése az idősekkel kapcsolatos feladatokra. Bp. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete – Nyitott Képzések Egyesülete

46 47

FEUER (1996): Hallgatói reflexiók a thanatológiai kurzuson. Szociális Munka, 4. HIDY (2006): Tétlenül és tehetetlenül. Felnőttnevelés 28-40.

53

5.3.2 Andragógia49 Új utakon jár az andragógia, melynek egyes területei is érintik a gerontológiát: a pedagógia, az andragógia es a gerontagógia azonos szinten helyezkednek el, egymással egyenértékű elemek, es ezek szervesen kapcsolódnak az általános emberneveléshez. Ahogy a kultúratudományt antropagógiára (általános embernevelés) és önnevelés elméletre bonthatjuk, és az antropagógiát (általános embernevelést) pedig pedagógiára, andragógiára, és gerontagógiára tagozzuk, úgy az andragógia is fontos szerepet tölt be a gerontológia fejlődésében. Az integráló andragógia a multidiszciplináris gondolkodás szükségességét hangsúlyozza. A holisztikus és multidiszciplináris gondolkodás nélkülözhetetlen a modern életben és a tudományban. A multidiszciplináris tükrözésben szerepe van mindazon tudományoknak, amelyek az andragógia meghatározottsági rendszerét adekvátan elemezni, feldolgozni képesek. Tehát a történettudománynak, a szociológiának, a közgazdaságtannak, az embernevelés-tudománynak (azon belül is az andragógiának, a gerontagógiának), a művelődéselméletnek, a kommunikáció-elméletnek, a fejlődés- és neveléslélektannak, a vezetéselméletnek is. ELTE – andragógia szak

Személyes kapcsolatfelvétel után, az ott dolgozó tanszékvezetőtől megtudtam, hogy „Az időskorúak, a hátrányos helyzetűek és a kisebbségek szociál-andragógiája” tantárgyon belül itt is foglalkoznak a gerontológia egyes elemeivel, egyes kérdéseivel. Az egyetem itt sem adott engedélyt, hogy megnézzem a tematikájukat, azonban a gerontológiával kapcsolatos tananyagelemeket megtudtam. Ezek a következők: •

Az időskorúak képzésének demográfiai és szociológiai tényezői

•

Az időskor jelenlétének és kezelésének társadalmi-gazdasági determinánsai

•

Az időskori tanulás lehetőségei és korlátai, speciális munkamódszerei

Megfogalmazódott

bennem

a

kérdés:

Lehetséges

lenne-e

a

jövőben

valamilyen

együttműködés az andragógiát és gerontológiát oktató intézmények között? Hiszen az andragógia és a gerontológia tudományok közötti kapcsolat, a közös találkozási pontok, nagyobb

ismeretnek,

hatékonyabb

idősellátásnak

lehetnének

kiindulópontjai.

48

BÉKÉSI (2009): Művelődési lehetőségek időskorban/ A magyar geroedukáció helyzete

49

http://www.muzeumandragogia.hermuz.hu/adatok/publikaciok/integr_andragogia.pdf

54

A

multidiszciplináris

tudományokkal foglalkozó

szakemberek közötti kapcsolat pedig

elengedhetetlenül fontos a gerontológia tudományának fejlődésében. PPKE-VJK – andragógia Szakdolgozatokban mindig próbáltam gerontológia témákat keresni az általam felkeresett intézményekben. Így jutottam el Békési Judit andragógia szakos hallgató szakdolgozatáig, melyet: „Művelődési lehetőségek időskorban / A magyar geroedukáció helyzeté”-ről írt 2009-ben. Ő dolgozatában a következőket mondja: „A geronto-andragógia (gerontagógia, vagy geroedukáció) az antropagógia (Mendinszkij), azaz az „embernevelés” tudományterületének harmadik szegmense a pedagógia, és az andragógia mellett, melynek jelentőségét elsőként Hanselmann (1951), illetve Pöggeler (1957) emelté ki.50 A tudományterület legfontosabb céljaként az öregedéssel járó alapvető változások és az aktív, kiegyensúlyozott öregkor kiépítését és fenntartását jelöli meg, Ennek legfőbb mozgatója, az egyén belső motivációja és tudásvágya, amely az idős korral együtt járó változásokra való felkészüléssel, illetve az élethosszig tartó tanulás szellemében megjelenő időskori tanulási formákban való aktív részvétellel alakítható ki. A folyamat legoptimálisabb alakulása érdekében a tudományterület foglalkozik az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási, önművelési tevékenységek sajátosságaival, az idősek pszichológiai funkcióival, kognitív teljesítőképességével, szociális és társadalmi helyzetükkel.” Ebből is láthatjuk, mennyire szoros összefüggés van az andragógia és gerontológia között, és hogy a gerontológia oktatása mennyire sürgető valósággá vált korunkban.

5.3.3. Tanári szakok A gerontológia oktatása a SE TSK humánkineziológia szakán, a SZTE – Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet rekreáció (21. számú melléklet) és egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakán is jelen van.

5.3.4. Egyéb képzések A Miskolci Egyetem keretében a Rendőrtiszti Főiskola Bűnmegelőzési Akadémiája a B.-A.Z. Megyei Rendőr-főkapitánysággal a B.-A.-Z. Megyei Közgyűléssel, és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával együtt „önkormányzati bűnmegelőzési szakreferens képzés”-t indított, melynek része a gerontológiai képzés is. A Semmelweis Egyetem és a Montevideo

50

ZRINSZKY (7-26p.)

55

Wellness „preventív mozgásterapeuta” (gerontoterapeuta) képzést indít szintén gerontológia oktatással egybekötve.

5.4. A gerontológia oktatása a szakképzésekben 5.4.1. OKJ szociális szakképzés (9. számú melléklet) Az NSZFI-ben történt személyes látogatásom alkalmával - mikor a „gerontológiával foglalkozó referenst” kerestem, kiderült, hogy a szociális szakképzésekkel foglalkozó osztályon nincs egyetlen szakember sem, aki a gerontológia oktatását kézben tartaná, vagy szakmailag segítené. Tankönyv változatlanul a mai napig nincs. Felteszem a kérdést: a felelősség a szakma területén kié? Gerontológia oktatás folyik, de nincs szakmai felettese, segítője az egész országban. A képzések alakulása a következő az NSZFI keretében: A fogyatékosok gondozója, szociális gondozó és ápoló (13. számú melléklet), gerontológiai gondozó (15. számú melléklet), tanul gerontológiát azonban a pszichiátriai gondozó szenvedélybeteg gondozó, szociális gondozó szervező, rehabilitációs segítő, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens, szociokulturális animátor, foglalkoztatás szervező: nem tanul gerontológiát.

Igen elgondolkodtató, hogy miért nem, hiszen ezeknek a

szakmáknak döntő többsége idősekkel is foglalkozik. Kutatásom eredményeként megállapítom, hogy az OKJ-ban megjelenő 12 középfokú szociális képzési formából, csak 4 szakmában, azaz csak a 33 %-ában van gerontológia oktatás. A szakiskolákban történő gerontológia oktatás minőségére vonatkozóan pedig csak feltételezem azt a heterogén színvonalat, amit a szakoktatók átképzése nélkül, kötelezővé tettek az egész országban.

5.4.2. OKJ egészségügyi szakképzés (10. számú melléklet) Talán a legszomorúbb tényeket ezen a területen találtam. Ugyanis a felnőtt ápoló képzésében nem szerepel a gerontológia oktatása, tehát így az összes ráépülő képzésben sem.51

51

http://mediatar.eti.hu/medialib/A8607FAE-4359-3DA5-25D3-DFCB3637380A.pdf

56

Tehát a képzésre épülő diabetológiai szakápoló, epidemiológiai szakápoló, felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, foglalkozás egészségügyi szakápoló, légzőszervi szakápoló, nefrológiai szakápoló, onkológiai szakápoló, sürgősségi szakápoló, körzeti közösségi szakápoló nem tanult gerontológiát, geriátriát. A hospice szakápoló és a geriátriai szakápoló képzésében természetesen szerepelnek a gerontológiai/geriátriai tantárgyak. (14. számú melléklet) Az ETI által végzett képzésekben tehát megállapítom, hogy az 11 egészségügyi szakmacsoportból kettő szakmacsoportban van gerontológia oktatás - 15.4 %, a többi kilenc szakmacsoportban, 84, 5 % - nincsen! Arra a kérdésemre, hogy „Hol teljesebb a gerontológia oktatása: a szociális vagy az egészségügyi képzésekben” azt válaszolhatjuk, hogy a mindkét szakmacsoportban rendkívül elszomorító és alacsony a gerontológia képzésének

aránya, viszont a szociális

szakmacsoportokban 27, 9 %-kal jobbnak mondható.

5.5. A gerontológia szakterületének képviselete a minisztériumokban Vizsgált területek: Egészségügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Próbáltam gerontológiában jártas szakembert találni az Egészségügyi Minisztériumban. Első körben felelőst nem tudtak megnevezni. Dr. Mandl Józsefhez irányítottak, aki az ESZTT (Egészségügyi Szakképzési Továbbképzési Tanács) vezetője. Többszöri megkeresésre kérdéseimre választ nem tőle, hanem a titkárnőtől kaptam, aki ezt írta:

„Sajnos nem tudok segíteni. (A gerontológia oktatására vonatkozóan) Okai: 1) az egyetemi autonómia keretében a tényleges (gerontológia) oktatási tartalmat a képzési és kimeneti követelményeken belül az egyetemek önállóan határozzák meg, 2) szerintem még a graduális képzésért illetékes OKM sem tudja, hogy mit oktatnák, hány órában és milyen forrásból az egyetemeken. 3) Javasolom: keresse meg az egyetemek dékáni hivatalait, ott tudnak neki segíteni (talán).” Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban a Felsőoktatási Főosztályon kezdtem a keresést. Innen elirányítottak a Felsőoktatási Szakállamtitkárságra. Itt is azonban csak a szociális gerontológiával foglalkozó felsőoktatási intézményeket ismerték az országban. (DEEFK, POTE- EFK, és ELTE) Külön - gerontológia területével foglalkozó szakembert - nem tudtak megnevezni az Oktatási és Kulturális Minisztériumban sem. 57

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban Jeszenszky Zitával – az Országos Idősügyi Tanács titkárával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Idősügyi Titkárságának osztályvezetőjével 2009 júliusában találkoztam. Interjút készítettem vele a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről a kormány részére még akkor előterjesztett Idősügyi Stratégiáról (Szám: 4130-1/2009-SZMM).52 Ez volt a már napvilágra került 81/2009. (X.2.) OGY határozatnak az Idősügyi Nemzeti Stratégiának a határozat javaslata. A vele való beszélgetésből is kiderült, hogy a szociális képzésekben országszerte a gerontológia oktatás hiányosságaiba botlunk. Tőle tudtam meg, hogy ebben a minisztériumban sincs gazdája a gerontológia oktatási kérdéseknek. Összefoglalva: országos szinten egyik szaktárca sem foglalkozik a gerontológia képzésével, ennek kérdéseivel.

5.6. Gerontológiával és a gerontológia területeivel foglalkozó szervezetek, amelyek a gerontológia oktatásának kiszélesítésével is foglalkoznak Magyarországon Idősügyi Tanács53 (16. számú melléklet) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Salgótarjáni Képzésszervezési Központja54 Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság55 Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság56 Batthyány- Strattmann László Idősek Akadémiája57 Egészséges Öregedésért Tudományos Egyesület58 TIT Pannon Egyesülete59 Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége60 Civil Kollégium61 Közösségfejlesztők Egyesülete62 52

www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID... http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1401 54 http://www.nive.hu/skk/index.php 55 http://www.geronto.hu/ 56 http://odin.de-efk.hu/content/blogcategory/91/272/ 57 http://www.szenior.hu/cgi-bin/part_akademia.php 58 http://www.egeszsegesoregedesert.hu/ 59 http://www.titpannon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=81&Itemid=97 60 http://eletetazeveknek.lapunk.hu/ 61 http://civilkollegium.wordpress.com/ 62 http://www.kka.hu/weblapok.nsf/dd5cab6801f1723585256474005327c8/18c9b5addbe431b3c1 2568b2004846c9?OpenDocument 53

58

Idősek Európai Háza Alapítvány63 Szociális Szakmai Szövetség64 Szociális Klaszter Egyesület65 Geriátriai Szakmai Kollégium

6. Következtések és javaslatok Javaslataim a gerontológiai oktatás széleskörű kiszélesítésére hazánkban A

három

érintett

minisztériumban

(Oktatási

Minisztérium,

Egészségügyi

Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium) kapjon teret, hivatalt, megfelelő ideológiai szemléletet a gerontológia oktatása, legyen vezető testülete országos szinten a gerontológiának! Gerontológiai Szakmai Kollégium létrehozását javaslom a Geriátriai Szakmai Kollégium mellett. Az

országban

a

felsőoktatási

intézményekben

használatos

„gerontológia”

curriculumokat elérhető, szakemberek számára hozzáférhető helyen tartsák és ne faragjunk „szellemi tőkét” addig a gerontológiából, amíg nem történt egyeztetés az oktatásában, s amíg a gerontológia nem kapta meg az őt megillető helyet az országban! Az oktatás legyen egységes a segítő szakmákban dolgozó szakemberek részére! Az egészségügyi és szociális szféra képzésének rendszerét harmonizálni kell. A magyar felsőoktatás minden területén - ahol idősekkel is foglalkoznak a diplomások - vezessék be e gerontológia tantárgyat! Jó példa erre a ME EFK képzésében bevezetett egészségturizmus szervező szakon folyó gerontológia oktatás. Megfelelő

szakágazati

(egészségügyi

–

szociális)

területeken

képezzenek

gerontológiát oktatni képes tanárokat! Minden képzésben a speciális gerontológiai feladatokhoz (szakiskolai, középiskolai, felsőfokú képzés) készüljenek gerontológia tankönyvek! Az óvodáskortól kezdve már program jelleggel foglalkozni kellene az idősödés problémájával. Nagyszerű kezdeményezés ebben a korosztályban a „Nagyszülők az Unokákért – Unokák a Nagyszülőkért” mesedélutánok program…

63

http://w3.sopron.hu/intranet/idosek/euhaz.htm http://www.3sz.hu/ 65 http://www.szocialisklaszter.hu/ 64

59

Az UNESCO szervezeten belül a „Békére nevelés” programját követő iskolákban, a nemzedékek közötti kapcsolatok elmélyítésére is kellene időt szentelni. A

NAT

–

„emberismeret”

tantárgy

keretében

javaslom

a

„gerontológiai

alapismeretek” bevezetését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mai Magyarországon eltorzult a társadalmi normaátadás természetes folyamata, elbizonytalanodott az emberek értékekhez való viszonya. A nemzedékek nem élnek együtt, a fiataloknak nincs tapasztalata az idős embereket jellemző sajátosságokról. A fiatal nemzedékek nincsenek fölkészítve arra, hogy önállóan is el tudjanak igazodni az egyre bonyolultabbá váló társadalmi viszonyok között. Ez a tantárgy, ez az „emberfelfogás” hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy a világ jelenségeit az ’egészre’ vonatkozóan ismerjék meg és képesek legyenek a felelősségre az idősekkel szemben. A különböző iskolákat, óvodákat érintő pályázatokban szerepeljen mindig az „időskor” és az idősekkel való kapcsolatépítés. „Fiatalok az idősekért” mozgalom kiszélesítése időszerű lenne. Az NSZFI, ETI képzési rendszerében minden segítő szakmacsoportban, ahol idősekkel is foglalkoznak, oktassák a gerontológiát!

Egyéb javaslatok a gerontológia ismeretének a kiszélesítésére

A

generációs

különbségek

feloldására

-

az

oktatási,

szociális

intézmények,

az

önkormányzatok, gondozási központok megfelelő képzés mellett fokozottan építsék ki az önkéntes hálózatukat. Az erőteljesen elöregedő társadalomban a családokat, a családtagokat fel kell készíteni különböző tanfolyamokon keresztül az idősgondozásra. Ezt „gyakorlati gerontológiai gondozás” néven különböző idősügyi szervezeteken keresztül oktatni kellene. Ennek finanszírozásához szakágazati összefogásra van szükség. A generációs különbségek feloldására létrejött pozitív példák szerepeljenek a médiában. Pl. különböző szociális otthonokban megvalósított „Gyerekek, olvassunk az időseknek!” és erre válaszként: „Idősek olvasnak fel a gyerekeknek” programnak, tapasztalatnak adjunk országos visszhangot! Könyvtárakban követendő lehet a németországi

60

példa, a „Mesélj nekem!” program, ahol idős ráérős nyugdíjasok olvasnak fel a még olvasni nem tudó kicsi gyerekeknek.66 „Gondold újra, gombold újra” – rendezvénysorozat megismétlése. Ennek jegyében vándorkiállítások szervezése lenne aktuális.

7. Összefoglalás A szakdolgozatom témája először került feldolgozásra Magyarországon. Ennek megfelelően eddig érintetlen, de óriási területet vett célba. Mint egy építkezés elindításakor, a dolgozatommal is éppen csak elkezdődött a „helyszín kitűzése” = a gerontológiát oktató intézmények felkutatása. A gerontológia oktatásának valós megismerése = a „mélyre ásás” most indulhatna azokkal a dokumentumokkal, amelyeket a mellékletben gyűjtöttem össze, mert ezek további elemzéseket sugallnak. Örömmel adom át munkámat az utánam következő szakembereknek, mert - ahogy a Nyíregyházán 2009. november 27-28-án megtartott II. Gerontológiai Napokat Semsei tanár úr bezárta, - reményteli lehetőségnek tartom, hogy 2010ben már a gerontológia oktatásával foglalkozó konferenciára készül a PGGT. A dolgozathoz tartozó információk felkutatása nagy élménnyel járt. Örömmel dolgoztam benne még akkor is, ha olykor nehéz volt egy-egy programot megkapnom. Hittem abban, hogy itt nem csupán egyszerű adatgyűjtést végzek, hanem ezekkel az információkkal a szemünk elé tárulhat majd a magyar társadalom eddig nem ismert valósága, ami sok törődést igényel majd a jövőben. Meggyőződésem volt, hogy most nem csupán „egy” szakdolgozat íródik meg a sok közül, hanem ezzel valamilyen aktuálisan használható információ-csomagot adhatok át az oktatást szívükön viselő többi tanárnak. A szakdolgozatomnak köszönhetően több olyan szakemberrel ismerkedhettem meg személyesen, akiktől a beszélgetéseim során rendkívül sokat kaptam úgy szakmailag, mint emberileg. Jó volt látni, hogy a gerontológiát oktató tanárok között, kutatómunkámnak köszönhetően is, a kapcsolatok elkezdenek szövődni.

66

http://epa.oszk.hu/01300/01367/00139/pdf/03konyvtarielet.pdf

61

8. Irodalomjegyzék

Írott irodalom

1.

Békési (2009): Művelődési lehetőségek időskorban/ A magyar geroedukáció helyzete

2.

Feuer (1996): Hallgatói reflexiók a thanatológiai kurzuson. Szociális Munka, 4.

3.

Hidy (2000): Felnőttképzési szakemberek és művelődésszervezők felkészítése az idősekkel kapcsolatos feladatokra. Bp. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete – Nyitott Képzések Egyesülete

4.

Hidy P. (2005): Andragógusok, gerontológusok képzése az EKF-n. MTV2 „Válaszd a tudást” c. műsor szövegkönyve

5.

Hidy P. (2006): Tétlenül és tehetetlenül. Felnőttnevelés 28-40.

6.

Iván L. (2002): Magyar Tudomány, 4. 412.

7.

Mayer J. (2006): Corvin téri beszélgetések I. Új Pedagógiai Szemle, 7-8.

8.

Semsei I. (Szerk) (2008): Gerontológia. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kari Jegyzetek, 15. Print nyomda, Nyíregyháza.

9.

Zrinszky (7-26p.)

Internetes hivatkozások 1. szfpi.baranya.hu/dokumentumok/.../szakmai_nap_pecs.ppt Csillik Gabriella előadása 2. www.szmm.gov.hu/openlink.php?linkID=1268 3. http://civilkollegium.wordpress.com/ 4. http://eletetazeveknek.lapunk.hu/ 5. http://mediatar.eti.hu/medialib/A8607FAE-4359-3DA5-25D3-DFCB3637380A.pdf 6. http://odin.de-efk.hu/content/view/1264/48/ 7. http://odin.de-efk.hu/library/081127_tajekoztato.pdf 8. http://w3.sopron.hu/intranet/idosek/euhaz.htm 9. http://www.3sz.hu/ 10. http://www.egeszsegesoregedesert.hu/ 11. http://www.ektf.hu/andragogia/index.php?page=8 - gerontológia 12. http://www.geronto.hu/

62

13. http://www.google.hu/search?client=firefox-a&rls=org.mozilla%3Ahu%3Aofficial& channel=s&hl=hu&source=hp&q=k%C3%ADs%C3%A9rleti+gerontol%C3%B3gi% C3%A1t%2C+a+geri%C3%A1tri%C3%A1t%2C+%C3%A9s+szoci%C3%A1lgeront ol%C3%B3gi%C3%A1t.&meta=&btnG=Google+keres%C3%A9s 14. http://www.igyfk.pte.hu/index.php?p=contents&cid=558 15. http://www.kka.hu/weblapok.nsf/dd5cab6801f1723585256474005327c8/18c9b5addbe 431b3c1

2568b2004846c9?OpenDocument

16. http://www.muzeumandragogia.hermuz.hu/adatok/publikaciok/integr_andragogia.pdf 17. http://www.muzeumandragogia.hermuz.hu/adatok/publikaciok/integr_andragogia.pdf 18. http://www.nive.hu/skk/index.php 19. http://www.szenior.hu/cgi-bin/part_akademia.php 20. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1401 21. http://www.szocialisklaszter.hu/ 22. http://www.titpannon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=81&Itemid= 97 23. https://www.doki.net/.../EUROPEAN_SILVER_PAPER_Final_version_HU.htm 24. https://www.doki.net/.../EUROPEAN_SILVER_PAPER_Final_version_HU.htm 25. https://www.doki.net/tarsasag/menopausa/upload/menopausa/document/EUROPEAN_ SILVER_PAPER_Final_version_HU.htm 26. www.evangelikus.hu/lapszemle/mi-toertenik-az-oeregekkel-2034-ig 27. www.geronto.hu/index.php/hu/rolunk/toertenet?format=pdf 28. www.muzeumandragogia.hermuz.hu/adatok/publikaciok/.../herpaine.ppt 29. www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID… 30. www.szmm.gov.hu/openlink.php?linkID=1268 31. www.szote.u-szeged.hu/magtud/Magtud_Int_bemut.pps

63

AZ ÖREGEDÉS LASSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON: AZ EGÉSZSÉG JEGYÉBEN Mező Tímea (Témavezető: Dr. Semsei Imre)

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS

65

II. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1. Öregedés 2. A gerontológia meghatározása 3. A gerontológia ágai

66 67 67 68

III. AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMAT KONTROLLJA ÉS MÓDOSÍTÁSA 1. Az öregedés lassításának elvi és gyakorlati lehetőségei 2. Kivizsgálás és szaktanácsadás 2.1. Háziorvosi szolgáltatások 2.2. Szűrővizsgálat 2.3. Szűrőprogram Magyarországon 2.4. Korkontroll

71 71 71 72 72 72 73

IV. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS 1. Az egészségmegőrzés három területe 1.1. Fitnesz 1.1.1. Testedzés hatása az öregedésre 1.2. Wellness 1.2.1. A wellnessről 1.2.2. A wellness életmód alapelvei 1.2.2.1. Gyógyvizek, gyógyfürdők a. Milyen hatása van a víznek? b. Egyéb kiegészítő gyógyvíz és gyógyfürdő kezelések c. A gyógyfürdők kezelésének célja 1.2.2.2. Szaunák a. Finn szauna b. Infraszauna c. Füst szauna 1.2.2.3. Gyógyterápia 1.2.2.4. Szépségszalon, stúdiók 1.2.2.5. Természetgyógyászat a. Természetgyógyászati gyógymód fajták b. Mi az előnye a természetgyógyászatnak? 1.2.2.6. Keleti gyógymódok a. Akupunktúra b. Akupresszúra c. Reflexológia d. Ajurvéda

77 77 77 79 79 80 80 80 81 81 82 82 83 84 85 86 86 88 88 89 90 90 91 92 93

64

1.2.2.7. Masszázs, gyógymasszázs a. Thai masszázs – ismert keleti masszázs 1.3. Selfness 1.3.1. Mi a selfness 1.3.2. A „Selfness életforma” állomásai, céljai 1.3.3. Selfness program 1.3.4. Hogyan zajlik a selfness program

94 94 95 95 96 96 97

V. SEGÉDANYAGOK 1. Egészséges táplálkozás az öregedés lassításáért 2. Az egészséges táplálkozás fogalma 3. Táplálék kiegészítők 4. Az étrendváltozás, mint a megelőzés módszere

97 97 98 98 98

V. BEFEJEZÉS

99

VI. IRODALOMJEGYZÉK

100

VII. MELLÉKLETEK

I. BEVEZETÉS Az alábbi tanulmányomban az öregedés lassításának lehetőségeit mutatom be. Írásom első részében a szakirodalom segítségével az öregedés fogalomi tisztázására helyezem a hangsúlyt. Dolgozatom második felében az egészségügyről és az egészségmegőrzésről, a helyes táplálkozásról igyekszem útmutatót adni. Azt mindannyian jól tudjuk, hogy az öregedés nem elkerülhető élettani folyamat, viszont azt kevesebben ismerjük fel, hogy ez egy nagy kihívás, amire idejekorán fel kell készülünk és amire fel is lehet készülni. Pontosan mikor jön el, azt nem lehet előre megjósolni, de az biztos, hogy bekövetkezik az életünkben ez az időszak. A legfontosabb az, hogy az öregedést ne veszteségként, hanem változásként, egy új lehetőségként éljük meg. Számos olyan emberrel találkoztam már életem során, aki teljesen beletemetkezett munkájába, hivatásába, számára annak katasztrófa a nyugdíjazás. Aki egész életét családjának, a családi igények kielégítésének szentelte, annak szinte természeti csapás, ha gyerekei kirepülnek a házból. Ezeknek a negatív élményeknek az elkerülése érdekében tartom lényegesnek, hogy kellőképpen készüljünk fel az öregedésre és annak velejárójára. A pszichológusok szerint az első teendő: végig kell gondolni, milyen lesz majd az életünk, ha nem dolgozunk, és a gyerekeink is elköltöznek otthonról. Másodsorban mérjük fel a bennünk rejlő, eddig szunnyadó lehetőségeket, ezek új tartalmat adhatnak életünknek. Őrizzük meg 65

testi, lelki, szellemi függetlenségünket, hogy ne legyünk kiszolgáltatva, másokra utalva, ne tegyük függővé létünket mások jelenlététől, gondoskodásától, törődésétől. Ez nem jelenti azt, hogy ne kérhetnénk, vagy nem fogadhatnánk el segítséget, ha rászorulunk. A témaválasztás indoklása Az öregedés lassan, fokozatosan tör ránk, van időnk felkészülni, szerencsénkre. Számtalan emberről el lehet mondani viszont azt, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel, nem fordítanak kellő figyelmet erre a folyamatra, sajnos még én sem, de remélem, hogy a szakdolgozatom megírását követően én is elfogadom azt a tényt, hogy habár időm még van, de ez az idő véges. Motiváló tényező a témaválasztásomban az volt, hogy megtaláljam a kérdésemre a válaszokat: Hogyan lassíthatom az öregedést? Dolgozatomban igyekszem megfogalmazni a testi, a lelki és szellemi aktivitás fontosságát az öregedés lassításának lehetőségeként. Fontosnak tartom, hogy felismerjük azt a tényt, hogy minden élethelyzetben és életkorban egészségtudatosan tudjunk élni. Ez az én olvasatomban nem jelent mást, mint azt, hogy kerüljük a káros és korai öregedést kiváltó tényezőket. Ahogyan azt már megfogalmaztam, az öregedés nem érhet minket váratlanul, a felkészülés az ártó tényezők (például az egészségkárosító szokások) kiküszöböléséből, a betegségek megelőzéséből (szűrővizsgálatok), a testi kondíció őrzéséből és a nyugdíjas életszakaszra való pszichés felkészülésből kell állnia. Mindezekhez szükségünk van önmagunk megismerésére, személyiségfejlesztésünkre. Szakdolgozatomat igyekeztem úgy összeállítani, hogy feltárjam azokat a lehetőségeket Magyarországon, amelyekkel módunkba áll az öregedés lassítása. Írásommal próbálom felhívni a figyelmet arra, hogyha egészségesen élünk, - ami megmutatkozik életvitelünkben, táplálkozásunkban és aktivitásunkban - később fognak jelentkezni a testünkön és a lelkünkben az öregedés elmaradhatatlan nyomai.

II. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1. ÖREGEDÉS Az orvostudomány előrelépéseinek köszönhetően a fejlett országokban folyamatosan nő az átlagéletkor. Az antibiotikumok és a fejlett orvosi technika az elmúlt száz évben megkétszerezték a várható életkort. Minden negyedik ember, aki 1946 és 1964 között született megérheti a 100 évet, aki pedig ma született, akár a 120-at is – így gondolják a gerontológusok, azok a tudósok, akik az öregedés jelenségeivel foglalkoznak. Persze csak

66

akkor, ha okosan bánunk testünkkel, azaz: sokat mozgunk, továbbá agyunkat dolgoztatjuk, örömet lelünk életünkben. Dolgozatomban ehhez próbálok útmutatót nyújtani, azaz, hogyan élhetünk élhető életet idős korunkba is. Először is szeretném megfogalmazni mi is az öregség. Nem egyszerű a meghatározása, mert annak kezdete jóval korábra tehető, mint azt általában vizsgálni szokták és a kezdeti időszámítás sem egy élet periódusra korlátozódik csupán. Azt jó, ha látjuk, hogy az öregedés nem veszteség, hanem egy változás melyet tudomásul kell venni. Ha mégis definiálni szeretném, akkor valahogy így kellene összefoglalni: Az öregedés genetikailag faj specifikusan programozott, pszichésen én vezérelt, tudatos (szocializált) egyedi személyiség életműködéseinek időbeni változása, a fennmaradás esélyeinek

csökkenésével,

kockázatainak

gyakoribbá

válásával,

normál

és

kóros

jellegzetességek egyedi kombinációjával: sejt-szövet-szerv-szervezet szinten, az ugyancsak genetikailag kódolt hibajavító működések (repair) kimerülésével. /Iván, 1999/ Az öregség pedig az életnek az utolsó harmada, ahol a szervezet funkcióinak lassú, folyamatos romlása követezik be, s mely az egyed halálával végződik. Az öregedés nem krónikus betegségek összessége, hanem egy programozott genetikai változás, egy folyamat, amely az emberre jellemző teljesítmény csökkenéssel jár. Nincs két egyforma emberi öregedés, mindig személyre szabott, melyet nem lehet elszigetelten vizsgálni, hiszen a végén ott a halál. Ezt az életszakaszt az idő előrehaladtával általában egyre inkább a halál közelsége árnyékolja be. Ebben a periódusban egyre inkább tudatosodik az emberben, hogy az élet véges. A halállal való szembenézést rendkívül különbözően éljük meg. Jóllehet az öregedést nem lehet a haláltól elválasztva szemlélni, az öregedés még nem a halál maga./Halmos, 2002 /

2. GERONTOLÓGIA MEGHATÁROZÁSA A gerontológia az öregedéssel foglalkozó, multidiszciplináris, interdiszciplináris és multifunkcionális tudomány, amely önálló rendszerelméletű és specializált gyakorlatú tudománnyá vált. Ennek a tudománynak a tárgya többnyire az ember, hiszen a gerontológia elsődleges célja közé az emberi életkor meghosszabbítása tartozik, de kísérletek során állatmodelleket is használnak, illetve minden biológiai lény öregedése is a gerontológia tárgykörébe tartozik. További célkitűzése az, hogy minél több ember érhessen meg minél magasabb kort ez az átlagéletkor növekedését jelenti valamint az, hogy az öregedés a lehető legteljesebben mentes legyen betegségektől és egyéb problémáktól. Az egyedfejlődés

67

jellemzője az életkor, melyet többféleképpen lehet meghatározni. Legtöbbször az ember kronológiai életkoráról beszélünk, hiszen mára már dokumentálva van mindenki születése, így kora könnyen megadható. Nem ennyire nyilvánvaló valakinek a biológiai életkora, mert valaki az átlagéletkornál lehet fiatalabb vagy öregebb. A biológiai életkor mérésére napjainkban még nincs megbízható módszer, ezért is van, hogy az emberek a külső és egyéb jelek alapján valakinek a látszólagos korát szokták megbecsülni. Emellett említhetjük még a pszichológiai kort, ami azt jelenti, hogy az ember annyi éves amennyinek érzi magát. /Semsei, 2008/ A gerontológiának egyik fő célja az élettartam megnyújtása, másik pedig a jelenlegi várható élettartam idejében a testi és lelki egészség fenntartása. Ez utóbbi cél érdekében a gerontológiai kutatás kiterjed a társadalomtudományok területére is, mert az ember öregedésének az ad értelmet, halálának az ad egzisztenciális tartalmat, hogy társadalmi lényként öregszik meg, hogy közösségi szerepe haláláig megtartott. Ezeknek a fogalmaknak a magyarázatát azért tartom fontosnak, mert dolgozatom több alfejezetében szerepelni fognak, ezáltal szeretném a megértést megkönnyíteni.

3. A GERONTOLÓGIA ÁGAI TÁRSADALOM TÁRSADALOMGERONTOLÓGIA

Társadalmi gerontológia

Szociális gerontológia

Táplálkozás

Geronto pszichológia

Prevenció Ápolás

Geroedukáció Mozgás

Rehabilitáció

EGYÉN Elméleti gerontológia

BIOGERONTOLÓGIA

Kísérletes gerontológia

TEST

Geriátria

Geronto pszichiátria

P S Z I C H O G E R O N T EGYÉN O L Ó G I A

LÉLEK

/Semsei, 2010/ I. Társadalomgerontológia

68

1. Társadalmi gerontológia: az emberi öregedés társadalmi vonatkozásaira fókuszál. 2. Szociális gerontológia: tárgyköre az idős ember és a társadalom valamennyi viszonylata, így az is, hogy az időskorúakat mily mértékben tekintik a társadalom integráns részének. Ide tartozik annak vizsgálata is, hogy adott társadalom milyen mértékben ellensúlyozza (kompenzálja) az idős tagjainak különböző (életkor, elmagányosodás, betegség, stb.) okokra visszavezethető hátrányos helyzetét. /Szabó, 1990/ 3. Oktatás: A gerontológia oktatása lényege a gerontológiai ismeretek átadása, amely

egyben

hozzájárulna

a

társadalmi

elöregedés

problémáinak

megoldásához. Jelenleg a hazai gerontológia oktatásra a rendszertelenség és az áttekinthetetlenség jellemzi. /Semsei, 2009/ II. Biogerontológia Az ember öregedésének biológiai történéseit tanulmányozza, mely rendszerint főleg a harmadik életszakasz változásainak tanulmányozásából, a felnőttkori állapottal való összehasonlításából és a kapott adatokból levont következtetések meghozatalából áll. Legtöbbször a leíró fázisban működik, azaz leírja az öregedés során fellelhető változásokat, s összehasonlítja azt egy fiatalabb kori értékkel, folyamattal vagy jellemzővel a kapott eredményeket rendszerezik. 1. Elméleti gerontológia − A programelméletek azt mondják ki, hogy az öregedés külső és/vagy belső programok (vagy programok hibája) miatt következik be, illetve ezek irányítják az öregedést, azaz az öregedés eleve elrendeltetett. − A hibaelméletek szerint valamilyen hiba jelentkezik a rendszerben, s ez gátolja meg az időbeni hosszabb fennmaradást. Ez utóbbi elképzelés explicit vagy implicit formában magába foglalja azt a véleményt, miszerint egy tökéletes rendszerrel van dolgunk, csak az okozott hibák miatt nem marad fenn a rendszer örökké. − Egyesített elméletek: Az utóbbi két-három évtizedben kezdtek kialakulni olyan elméletek, melyek okok láncolatát vagy több ok kombinációját alkották meg, kitűnve így a többi elmélet közül. Ezek a program- és/vagy hibaelméletek egyes tényezőit kombinálták, alkottak meg olyan munkahipotéziseket, melyek alapján jól lehetett az

69

öregedési

folyamatok

egyes

részeit

modellezni,

tanulmányozni./Semsei, 2008/ 2. Kísérletes gerontológia irányzatai 1. Az öregedéssel történő változások leírása: Nyilvánvaló, hogy elsőként meg kell ismerni az eltérő öregedés állapotokat, ennek érdekében különböző összehasonlításokat végeztek a fiatalkori értékekkel. 2. Munkahipotézisek irányította kutatások: A tudósok különböző kutatásokat

végeztek

annak

érdekében,

hogy

alátámasszák

elméleteiket. 3. Az aktuálisan futó elképzelések kutatása: Napról-napra újabb elképzelések látnak napvilágot illetve egyes elgondolásokat újra megfontolás tárgyává teszik a tudósok. Számos kutatásirányzatok láttak napvilágot az utóbbi években. Ilyenek például a genetikai állomány fontossága, az öregedés lassítását, elodázását célzó erőfeszítések közül például a kalória megszorításos diéta, de nagy területet foglal magába az evolúció befolyását az öregedésre elméletek. 3. A geriátria az általános medicin egyik ágazata, amely a idősek egészségével, valamint betegségeik klinikai, preventív és gyógykezelési aspektusaival foglalkozik /Szabó, 1990/ III.

Pszichogerontológia: 1. gerontopszichológia: az időskorral együtt

járó tapasztalatokkal,

lelki

változásaival, az érzelmi életben bekövetkező változásokkal foglalkozik. /Herpainé,2009 / 2. gerontopszichiátria: Az öregedés folyamatával, az időskorban fellépő pszichiátriai tünetekkel foglalkozik. Vizsgálódási köre széles: biológiai, társadalmi, filozófiai és antropológiai spektruma és feladatai vannak. Az alkalmazott klinikai tudományok egyik ágazata.

70

III. AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMAT KONTROLLJA ÉS MÓDOSÍTÁSA

1. ÖREGEDÉS LASSÍTÁSÁNAK ELVI ÉS GYAKORLATI LEHETŐSÉGEI Az öregedési folyamat módosításának elvi lehetősége, hogy az információs szint által elérhető maximális élettartam optimalizálódjon Ennek egyik módja az energia, anyag és információs optimális állapotának biztosítása, annak érdekében, hogy a várható maximális élettartam

megnövekedjen.

Az

ezzel

kapcsolatos

kutatási

eredmények

gyakorlati

megvalósítása még nem megalapozott. Az anyag, energia és információ bármelyik hiánya, vagy nem megfelelő minősége betegséghez vezethet, mely negatívan befolyásolja az egészséges öregedést. Az információs szint megváltoztatásának egyik lehetséges módja véletlenszerű beavatkozás, de ez hosszadalmas folyamat és a végkimenetelét tekintve kétséges. A másik lehetőség a szervezet visszacsatolásának felerősítésére, ami növelheti az információs szintet. A harmadik a célzott mesterséges beavatkozás. Az elvi lehetőségek gyakorlati alkalmazása még nem hozta meg a várt sikert, csak próbálkozások történnek az összegyűjtött eredmények gyakorlatba történő átültetésére. A maximális élettartam meghosszabbítására még várni kell. Van valóság alapja a minél többen és magasabb életkor megélésére. Törekedni kell arra, hogy az élettani öregesét minél kevésbé befolyásolják a káros tényezők. Cél a korai öregedést kiváltó rizikófaktorok és a kóros elváltozások befolyásolása, ami az öregedés folyamatának optimálisabb elviselhetőségét eredményezheti. A sikeres öregedés nagyrészt olyan tényezőktől függ, amelyeket az egyén saját maga is befolyásolni, irányítani képes, egészséges aktív életmód, testgyakorlás és az egészséges táplálkozás./Semsei, 2004/ A betegségek kialakulásának megelőzése, vagy a kialakult állapot kezelése igen fontos egészségügyi prioritás, melyben a betegség következményeinek, hatásainak csökkentése is elengedhetetlen. A háziorvosi rendszer és a szűrővizsgálatok együttesen képesek időben kezelni, megelőzni a kóros elváltozásokat.

2. KIVIZSGÁLÁS ÉS SZAKTANÁCSADÁS A régi, számomra kedvenc közmondás „Csak egészség legyen, a többit majd megvesszük” akkor született, amikor a betegségek megelőzésére, illetve befolyásolására csak igen kevés eszközünk volt. Ma már módosítanám a szólást: az egészséget, illetve annak az

71

esélyét is meg lehet venni, nem feltétlenül csak pénzen, hanem fáradsággal, magunkra való odafigyeléssel, szervezéssel. Ebben a fejezetben az egészségügy szerepét mutatom be az egészségünk megőrzése érdekében, amely fontos szerepet tölt be az öregedés lassításában. 2.1. Háziorvosi szolgáltatások Egészségünk érdekében a rendszeres háziorvosi vizsgálatoknak nagyon fontos szerepe van. Már idejében észlelhető, ha kóros elváltozás kezd kialakulni és irányítottan kezelhető a folyamat. Az elsődleges prevenciós szűrések már egy vizsgálat alkalmával teljesíthetők, ami öregkorban kiemelten fontos. 2.2. Szűrővizsgálat A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, panaszokat még nem okozó betegségeket. Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz./www.europed.hu/ Megdöbbentő, hogy hazánkban másfélszer többen halnak meg keringési- és daganatos megbetegedésben a prevenció hiánya, valamint a késői kezelés miatt, mint a nyugat-európai országokban. Szervezett szűrések keretében küldenek behívót országosan, de mivel ezek nem kötelezőek, sokan egészségesnek gondolják magukat, nincs idejük, inkább el sem mennek. Az 1. számú mellékletben összefoglaltam azokat a szűrővizsgálatokat, amelyeket ajánlatos elvégeztetni.

2.3. Szűrőprogram Magyarországon Ma már szinte közhelynek számít, hogy hazánkban az egészségi állapot évtizedek óta kedvezőtlenül alakul, lemaradásunk más

európai országokhoz képest számottevő.

Magyarország a legfontosabb egészségügyi mutatókat tekintve az európai országok sorában az utolsók közé került. A születések száma alacsony, a lakosság halandósága - különösen a 45-60 éves férfiak körében - magas, az egészségügyi ellátó rendszer működése és finanszírozása, valamint a betegellátás színvonala egyaránt súlyos problémákkal terhelt. A lakosság keveset törődik egészségével, keveset mozog, helytelenül táplálkozik, magas a dohányosok és alkoholfogyasztók aránya és sajnos még lehetne folytatni a felsorolást. Az elmúlt 15 évben nem sikerült áttörést elérni, a helyzet fokozatosan romlott. Sokat beszéltek paradigmaváltásról, de nem sok történt. Ez azonban nem mehet így tovább. 72

2010-ben

elkezdődött

Magyarország

legnagyobb

humanitárius

átfogó

egészségvédelmi szűrőprogramja, több szakmai szervezet összefogásával Európai Uniós irányelvek alapján. Az Európa Nemzeti Egészségvédelmi Program (European National Health Care Program) által és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) által koordinált Szív és érrendszeri betegségek, megelőzésének és gyógyításának Nemzeti Programjával konszenzusos együttműködésével valósul meg a programsorozat. Évente

hetvenezer

ember

hal

meg

szív-

és

érrendszeri

betegségekben

Magyarországon, ez 2,5-szerese a nyugat-európai átlaghoz képest. Ráadásul ez csak egyetlen egy adat az ország nem túl jó egészégi állapotáról, ezért is indítják az Európai Unió támogatásával azt az átfogó egészségvédelmi szűrőprogramot, amely 2020-ig tíz éven át vizsgálja a magyar lakosság egészségi állapotát. Szűrőkamionok járják az országot és 21 szűrővizsgálatot végeznek ingyenesen. Ilyen átfogó szűrőprogramot még nem indítottak Magyarországon, mivel 10 éven át tart, ezért arra is alkalmas, hogy a változásokat mérje és dokumentálja, így bárki évente megismételheti a vizsgálatokat. A vizsgálati értékeket az egészségi könyvek összegyűjtésével folyamatosan tudja ellenőrizni. Ezzel a program célja az egészség megőrzése, betegségek megelőzése, az egészségi állapot javítása a legkorszerűbb eszközökkel. A program 2010-2020 között éves szinten, 125 helyszínen végez átfogó vizsgálatokat, prevenciót és életmód tanácsadást, érintve ezzel fiatalokat, családosokat, nyugdíjasokat és mindenkit, aki fontosnak tartja az egészségét. A vizsgálat időtartalma mindössze negyedóra, de ennyi idő elég arra, hogy idejében kiszűrni a leggyakoribb betegségeket, köztük például a magas vérnyomást, cukorbetegséget, stb. így megelőzhetők a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az eredményeket a szakmai szervezetek, a mindenkori Egészségügyi Kormányzat, az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet is felhasználja. /www.egeszegprogram.eu/ A 2. számú melléklet tartalmazza a program gyakorlati működését.

2.4. Korkontrollról A Korkontroll célja, hogy segítséget nyújtson a szép, sikeres, és amíg lehet egészséges öregedésben. A Korkontroll orvos arra törekszik, hogy a korral jelentkező testi és szellemi változásokat egy mérhetően, láthatóan és érezhetően egészségesebb, fiatalosabb szintre „dolgozza vissza” olyan módszerekkel, amelyeknek hatékonyságát tudományos bizonyítékok támasztják alá, ez a korkontroll orvoslás lényege. A korkontroll vizsgálatok az egyéni egészségi kockázatok idejekorán történő feltárását, és ezek személyre szabott csökkentését célozzák. Vizsgálatok során kiderül, hogy az egyén 73

milyen szinten van egyes képességei korosztálya átlagához képest, valamint azt hogy milyen rejtett betegség-hajlamokat hordoz génjeiben. Mindezek ismeretében egy személyre szabott életmódprogrammal kifejleszthetők azok a képességek, amelyek segítségével javíthatjuk testilelki állapotunkat, növelve így az aktív, egészséges életéveink számát. A program két nagy egységre épül: 1. Széles körű kockázatfelmérés: amely biológiai életkor meghatározást és genetikai elemzést tartalmaz. A biológiai életkorfelmérés képet ad az egyén fizikai és mentális állapotáról, saját korosztályának átlagához képest, –a genetikai vizsgálat pedig felderíti

az

egyén

kialakulására

genetikai

vonatkozóan.

hajlamait

a

legfontosabb

Állapotfelmérésen

kívül

betegségcsoportok

szükségesek

egyéb

szűrővizsgálatok is. o

Biológiai életkor meghatározása: Úgynevezett biomarkerek, azaz a test és szellemi állapotra jellemező funkciók vizsgálata, amelyek a következők lehetnek: reakcióidő, rövid távú memória, figyelem vizsgálat, finomkoordináció, keringés, hajlékonyság, testtömegindex.

o

Genetikai elemezés: Az emberi élettartam, egészségi állapot, testalkat, a különféle betegségekre való fogékonyság, de még a gyógyszerekre adott reakció is függ a génjeinktől. A genetikai vizsgálat a személyre szabott megelőzéshez ad támpontokat az egyénnek és az orvosnak egyaránt, vagyis már akkor védekezni lehet a betegséggel szemben, amikor az még meg sem jelent. Ha ismerjük a genetikai kockázatokat, helyes életmóddal, rendszeres szűrővizsgálatokkal, vagy ha kell, gyógyszerekkel ellensúlyozhatjuk őket.

o

Szűrővizsgálat. Az aktuális egészségi állapot minél teljesebb feltérképezéséhez - a biológiai életkor és a genetikai vizsgálatok mellett - szükség van a "hagyományos" orvosi állapotfelmérések eredményeire is.

o

Kiegészítő vizsgálatok: Kiegészítő vizsgálatra akkor van szükség, ha a belgyógyászati vizsgálat, illetve a kliens panaszai alapján gyanú merül fel egyes betegségekre.

2. Egészségmaximalizáló és kockázatcsökkentő programok, amelyek során az egyénnel közösen egyéni programot alakítanak ki a feltárt rizikótényezők ellensúlyozására, a testi-lelki-szellemi állapot tartós javítására. − Korkontroll követő program: Ez a program elsősorban azoknak szól, akik szakmai iránymutatás és kontroll mellett, jórészt önállóan is képesek a javasolt életmód-korrekció végrehajtására. Ennek során a korkontroll orvos a 74

kockázatfelmérő vizsgálatok alapján, a páciens igényeihez illeszkedő komplex étkezési és mozgásprogram javaslatot készít. Az első hónap elteltével újabb konzultációra kerül sor, ekkor további kiegészítő javaslatot adnak az étkezést, a mozgásprogramot, a táplálék-kiegészítést és a stressz kezelést

illetően.

A

harmadik

hónap

végén,

szükség

szerint,

kontrollvizsgálatra kerül sor, és az eredmények figyelembevételével folytatódik, illetve korrigálják a programot. − Folyamatos Korkontroll elnevezés arra utal, hogy a kliens és az orvos egy három hónapos program keretében fokozatosan, lépésről-lépésre alakítják ki az optimális kockázat-csökkentő programot. o Az első konzultáción az egyéni mozgásprogram megbeszélése történik. Ekkor az orvos elkészíti azt a mozgástervet, amely a kliens életébe a legkönnyebben beilleszthető, amihez nemcsak edzettségi állapotát, testi és személyiségbeli adottságait veszi figyelembe, hanem munkaidő-beosztását, családi körülményeit, környezetét is. o A két héttel később esedékes második találkozás első témája a kialakított mozgásprogram értékelése. Az orvos további javaslattal, tanáccsal látja el a pácienst, és ha kell, módosítja vagy kiegészíti a programot. Ekkor kerül sor, következő témaként, a táplálkozási szokások elemzésére is. Az előzetesen kérdőíves módszerrel rögzített étkezési jellemzőket az orvos egy számítógépes szoftver segítségével értékeli, majd javaslatot tesz a páciens szükségleteihez és lehetőségeihez igazodó étrend kialakítására. Az elemzés gyakran mintaétrenddel egészül ki, szükség szerint, pedig dietetikus közreműködésére, vagy néhány hetes időszakra a megfelelő étel házhozszállítására tesznek javaslatot. Szükség esetén az orvos táplálék-kiegészítőket is javasolhat. o A harmadik találkozás során mód van az eddigiek megbeszélésére, majd új téma következik, a túlzott stressz terhelés kezelése, amely a kliens igényeit figyelembe véve, többek között a következő irányokba haladhat. Relaxáció, autogén tréning pszichológus vezetésével Egyéni, illetve csoportos pszichoterápia Ájuvéda-kezelések ájuvéda-tréner segítségével Jóga Tai chi o A negyedik konzultáció fókuszában, az eddigiek kiértékelését követően, a memóriajavítás áll. Elsőként memorizáló képesség vélt vagy valós csökkenésének okait tárják fel, majd azok

ismeretében

javaslatot

adnak

életmódbeli 75

változtatásra,

mozgásprogram

kiegészítésre, táplálék-kiegészítők alkalmazására továbbá memóriagyakorlatok napi rutinba illesztésére vagy jógagyakorlatok végzésére, illetve, szükség esetén szakorvos bevonására. o Az ötödik konzultáció fő témája a szexuális funkciók megbeszélése, amelynek alapja a folyamatos korkontroll tízedik hetére kialakult bizalmi kapcsolat orvos és kliense között. Az esetleges szexuális diszfunkció okainak feltárása után az orvos javasolhat, pszichoterápiát, intimtornát nők és férfiak számára egyaránt, akupunktúrás kezelést, vagy táplálék-kiegészítőket, és szükség szerint kérheti szakorvos közreműködését is. o A hatodik orvos-klienstalálkozás a bőr- és szépségápolásról szól. Javaslatot adnak a korral járó bőrelváltozások szakszerű vizsgálatára és korrekciójára. o A program minden elemében alkalmazkodik a kliens igényeihez. Ha a hat téma között van olyan, amelyik kihagyható vagy nagyobb hangsúlyt érdemel, akkor a program ennek megfelelően módosítható., A tizenkettedik hét végén kontroll-vizsgálatok segítségével az orvos és kliens kiértékelik a program eredményeit, majd együtt döntenek a következő három hónapos ciklus tartalmáról is. −

Az életmód-terápia legnehezebb része általában az évek során kialakult és rögzült napi rutin megváltoztatása, a változtatáshoz szükséges motiváció, elszántság fenntartása. Ehhez kívánnak segítséget nyújtani életmódtréningjeinkkel, amelyeken többnapos (általában 3 vagy 7 napos) bentlakásos programok keretében ismerhetik meg az érdeklődők az egészséges étkezés, mozgás, relaxáció korszerű módszereit, és ezek hatását a közérzetre, a testi-lelki erőnlétre. /www.korkontroll.hu/ A korkontroll egy viszonylag új tudományág. Amint láthatjuk nem az öregedés ellen

harcol, hanem segítséget ad ahhoz, hogy az élet minden területén megőrizzük erőnket és teljesítőképességünk legjavát nyújtsuk. A szellemi és fizikai leépülést az öregedés természetes velejárójaként kezeljük, pedig már adott a lehetőség, hogy a „hanyatlás” időszakát minél később tapasztaljuk meg, és idősebb korban is teljes életet éljünk, anélkül, hogy úgy éreznénk, családunk és környezetünk terhére vagyunk. /http://www.korkontroll.hu/ Ezen fejezetben a korai öregedési folyamat visszafordításának vagy megelőzésének egyik lehetséges módját mutattam be, mely leginkább a 45 éves korosztályt érintette, hiszen ebben a korban már észlelhető az öregedés néhány jele. Szakdolgozatomnak nem csak e korosztály megszólítása a célja, hanem a fiatalabb korosztályé, hiszen az öregedés folyamatával nagyon korán szembesülnünk kell. Születésünk pillanatától kezdve folyamatosa fejlődünk, az öregedés is része a fejlődésünknek, hiszen az évek múltával egyre bölcsebbek, tapasztaltabbak leszünk. Az igazi visszafejlődésnek csak nagyon későn, az élet legutolsó 76

szakaszában kellene bekövetkeznie. Az egészségi állapotunkat sem lenne szabad elhanyagolni idősebb korban, mert ez is továbbfejleszthető. Ha valaki belefog egy személyre szabott programba, könnyen lehet, hogy ötven-hatvan éves korában nagyobb fizikai teljesítményre lesz képes, mint húsz évesen. Az emberekben még mindig az a tudat él, hogy a leépülés a korral jár, azzal együtt kell élni, mert úgysem lehet rajta segíteni. De ez nem így van! Ezért a következő fejezetemben az egészségmegőrzés fontosságáról és lehetőségekről írok.

IV. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS Manapság mindennap találkozhatunk az egészségmegőrzés kifejezéssel. „Tuti” diéta tippeket - méregtelenítés, kalóriák, vitaminok, sport - az interneten, magazinokban, televízióban tömkelegével találunk. Ezzel még nincs is probléma, sőt nagyon is jónak tartom, hogy számos helyről informálódhatunk. Ugyanakkor ne felejtsünk el egy nagyon fontos dolgot! Az egészség az rólunk szól, pontosabban megfogalmazva a mi egészségünkről, a mi életstílusunkról, a mi mindennapjainkról. Fontos, hogy olyan életformát kell kialakítanunk amiben mi jól érezzük magunkat, amit szeretünk, ami a saját testünknek és lelkünknek a legjobb. Dolgozatom ezen fejezetében az egészségmegőrzés három területét mutatom be, ezzel szeretnék útmutatókat adni a személyes életmód kialakításához, amely segít a testnek, léleknek megfelelő életstílus megteremtéséhez és nagyban hozzájárul az öregedés lassításához.

1. AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS HÁROM TERÜLETE 1.1. Fitnesz: Hazánkban szerencsére egyre többen ismerik fel a mozgás, a sportolás, testedzés szükségszerűségét. Így is Magyarország fizikai és egészségi mutatói a legrosszabbak Európában, az összlakosság csupán 7%-a mozog hetente kétszer legalább 40 percet, ráadásul ebben azok az általános és gimnazisták is benne vannak, akik testnevelés órára járnak. Vajon mi lehet a probléma, hogy mi magyarok nem szeretünk mozogni? Talán egyszerű a magyarázat. Többnyire azért mozogunk, hogy a túlsúlyunktól megszabaduljunk. Ebben van is valami, hiszen azt mindenki jól tudja, hogy az elhízás, a többletsúly drámaian növeli a betegségek számát illetve a korai elhalálozásra való hajlamot is. Ebből következik a magyarázat a mozgásszegény életmódra: a mozgás öröme nem alakul ki bennünk és csak „kínozzuk” magunkat addig, ameddig a kitűzött célt el nem érjük, ezt követően viszont abba hagyjuk a testedzést és újból tespedünk. A felesleges kilók újból felszaladnak a testünkre és

77

mi újból elkezdünk mozogni, aminek az lesz az eredménye, hogy a szervezetünket megterheljük az úgynevezett jojó-effektussal, azaz a testsúly folyamatos ingadozásával. Idősebb korban még nehezebb rávenni magunkat a mozgásra, hiszen ha addigi életünk során nem mozogtunk, nem sportoltunk, akkor azon változtatni nem könnyű. Pedig sosem késő elkezdeni a mozgást. Joggal fogalmazódik meg bennünk az, hogy mit, hogyan érdemes sportolni ahhoz, hogy fittségünket, egészségünket megtartsuk idős korunkban is. Elsőként rendszerezzük a mozgásformákat. Sokféleképpen lehet azokat csoportosítani, meglátásom szerint a legegyszerűbb a napi illetve heti mozgásformákra való bontás. Az egyik csoportba azokat a mozgásformákat soroltam, amelyeket mindennap érdemes végezni, hogy átmozgassuk az izomzatunkat, ezáltal meggátoljuk a letapadását illetve az egész napos merevségből kimozdítjuk. A naponta végzett testmozgásnak fő célja tehát a fent említett átmozgatás lenne. A gyakorlatokat végezhetjük reggel, napközben vagy este. Tanácsos szerintem reggel elvégezni a napi mozgást, hiszen ha belegondolunk, akkor ez által jobb lehet a napunk, egy pozitív érzést ad egész napra és könnyebben, gördülékenyebben fogjuk elvégezni a napi teendőnket. A mozgásnak köszönhetően agyunk több vért kap, beindul a szívverésünk, egyből felkelünk, beindulnak a gondolataink. /http://magicafe.hu/ Ilyen napi testmozgás lehet például napi 20-25 perc futás, idősebb korban séta. Jól indulhat a nap nyújtás gyakorlatokkal is, amit az ágyban is elvégezhetünk. Az 3. számú mellékletben fellelhet néhány nyújtási gyakorlat, amelyből válogatva vagy akár az összest el lehet végezni. A másik csoportba, amibe a heti mozgásformák tartoznak már nem ilyen rövidek. Ezek inkább sportolások, amelyeket heti 2-3-szor lenne érdemes végezni. Számtalan lehetőség közül lehet válogatni, de fontos szem előtt tartani, hogy mindenki a saját képességeihez igazodva kell a testmozgás mennyiségét és intenzitását megtalálni. A 4. számú mellékletben olvasható a heti szintű mozgás előnye. Következő lépésben meg kell találnunk az ideális testmozgásformákat. Első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy hol szeretnénk mozogni: szabadban vagy teremben. Erre egyszerűen megtaláljuk a választ, hiszen ha valaki nem szereti az edzőterem jellegzetes légkörét, ha rosszul érzi magát a sokszor bezárt, ablaktalan termektől ellenben a napsütéstől, a hűvös szellőtől szárnyakat kap, de egy kis eső vagy hideg nem riasztja el, egyértelmű, hogy kizárólag a szabadtéri sportok közül érdemes választania. A 5. számú mellékletben leírom, hogy milyen fizikai állapotban milyen mozgásformákat ajánlatos választani. Következő lépés a cél megfogalmazása. Jól tudjuk, hogy a cél megjelölése a siker egyik kulcsmozzanata. 78

Rengeteg dolog lehet, amiért valaki mozogni kezd. A legfontosabb, az, hogy gondoljuk át, mi ez a cél, mit szeretnénk elérni. Végezetül a mozgás kulcskérdése a motiváció, és kis ügyességgel a legtöbb sport úgy formálható, hogy igazán lelkesítő legyen a testedzés. Motivációnk lehet például az elért részeredményünk, de számtalan dologból táplálhatjuk mozgásörömünket. /http://egeszseg.origo.hu/

1.1.1. Testedzés hatása az öregedésre A szervezet alkalmazkodó képessége az öregedés folyamán jelentősen csökken. A testedzés élettani lehetőséget biztosít az idős emberek számára, hogy megőrizzék alkalmazkodási lehetőségeiket, melyek fenntartják az ellenállási képességet számos életmódfüggő betegséggel szemben, így a fizikai aktivitás javítja az életminőséget és növeli az átlag élettartamot. Külső, szemmel látható jelei vannak az idős ember fizikai állapotát, életmódját, életfelfogását tekintve, ha rendszeresen sportol, egészségesen él. Akár 10-15 évvel is fiatalabbnak tűnik biológiailag, mint az kronológiai életkorában következne. A rendszeres testmozgással megelőzhető az inaktivitásból származó hátrányok és egyes betegségek kialakulása. A mozgás mennyiségét és minőségét mindig az idős ember általános állapotához kell igazítani, de ez igaz mindannyiunkra is. Vannak idősek, akiknek egy pár perces séta is megterhelő lehet, ugyanakkor vannak olyan idős emberek, akiknek egy hosszú táv lefutása sem okoz fizikai túlterheltséget. /http://www.50plusz.hu/ A mozgásban, a sportolásban van az élet meghosszabbításának és a jobb közérzet megteremtésének egyik lehetősége.

1.2. Wellness Ebben a fejezetben a test és a lélek harmóniája megteremtésére fektettem a hangsúlyt. A mai rohanó világunkban, amikor már nem marad időnk önmagunkra, folyamatos stressz hatás ér bennünket, egyre nagyobb figyelmet fordítunk eme nyolc betűs szóra, a wellness-re. Manapság egyre nagyobb a kereslet a wellness termékek és szolgáltatások iránt. Ezen igények kielégítésére már egyre több szolgáltató és szolgáltatás van a piacon, melyeket különféle wellness központok, szépségszigetek, szalonok, gyógyfürdők kínálnak. A stressz csökkentése miatt, és azon felfogás miszerint a lélek betegíti meg a testet, egyre jobban özönlenek be Európába a keleti hagyományok, keleti masszázstechnikák, mivel ezek nemcsak a testet kezelik, hanem a lelket és a szellemet is egyben. A rengeteg szolgáltatás közül nehéz a választás, hogy számunkra mi is lehet igazán felüdítő, vagy megoldás egyes egészségügyi

79

problémáinkra, vagy mi passzol az egészségünk hosszú távú megőrzésére. Ezzel a fejezettel ebben szeretnék segítséget nyújtani. 1.2.1. Wellnessről A wellness mozgalom 25 évvel ezelőtt indult útnak az Egyesült Államokból, amely azóta egyre nagyobb teret hódít. Napjainkban mind többször találkozunk a wellness kifejezéssel. Sokan azonban nem tudjuk a szó igazi jelentését, ami egyszerűen életstílust és életfelfogást takar. Tudatos törekvés az egészség megőrzésére, az életminőség javítására. A wellness magába foglalja a fittséget, a szépséget, a helyes táplálkozást, a külső és belső harmóniát, és az egészséges életformát. Vagyis mindazon eljárások, kezelések, készítmények és érzések összefoglaló megjelölése, amelyek hozzájárulnak testi – lelki – szellemi harmóniánkhoz egyaránt. Egy olyan életstílus, amivel sokáig megőrizhetjük szépségünket, egészségünket, fiatalságunkat. 1.2.2. A wellness életmód alapelvei: − Az egészségünkhöz kapcsolódó felelősség-tudat − A rendszeres testmozgás − Az egészséges táplálkozás − A káros szenvedélyek kerülése − A rendszeres relaxálás, stressz kezelés − Környezetbarát szemléletmód Korosztálytól és nemtől függetlenül mindenkinek javasolt a wellness életmód, aki arra vágyik, hogy sok-sok éven keresztül jól érezze magát a bőrében, vagy akár csak „egészségesen” akar élni, így megteremtve ezzel a lehetőséget az öregedés lassításához. 1.2.2.1. Gyógyvizek, gyógyfürdők Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Magyarország a világon egyedülálló adottságokkal rendelkezik gyógyvízellátottság tekintetében. Budapestet a fürdők városának nevezik. A hévízi tó a világ második legnagyobb meleg vizű tava és a gyógyfürdőinkről sem felétkezzünk el. Jelenleg közel 1400 termál kutat, 207 elismert gyógyvizet tartanak számon és mintegy 400 településen működik termál- illetve gyógyvízi fürdő. Egyszóval hatalmas kincs van a kezünkben, érdemes élni is a lehetőséggel, és a vizeikben rejlő gyógyerőt használni. Víztani szempontból megkülönböztetünk ásványvizet, termálvizet és gyógyvizet Magyarországon. Az ásványvíz olyan víz, mely literenként 1000 mg oldott ásványi anyagot tartalmaz, a termálvíz (hévíz) 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletű ásványvíz, a gyógyvíz pedig olyan ásványvíz, mely vizsgálatokkal bizonyítottan gyógyhatással rendelkezik. A 8. és 9.

80

mellékletek tartalmazzák a gyógyvíz fajták az ásványi anyag tartalmuknak megfelelő és termálvizeink és gyógyvizeink csoportosítását a. Milyen hatása van a víznek? Fizikai hatások közé tartozik a hidrosztatikai nyomás: vízbe merülő testünkre a víz nyomása minden oldalról hat. Legnagyobb nyomás a legmélyebben lévő testrészt érinti. Ha vízben állunk, ez a lábunknál érvényesül, és felfelé egyre csökken. Ezzel javul a vénákból a vér visszaáramlása, tehát jó hatású visszér problémák esetén is. A visszaáramló többlet vérmennyiség edzi a szívet, több vért juttat a vesébe, és így fokozódik a vizelet-kiválasztás. A víznyomás könnyebbé teszi a kilégzést, így az asztma terápiájának is kiegészítője az úszás. A felhajtóerő révén könnyebbé válik mozgás a vízben, a víz alatti torna mozgásszervi betegségeken szenvedőknek kitűnő alternatíva. A víz hőmérséklete is fontos tényező: másmás hatása van a hideg és a meleg víznek. A hideg fürdők erősebb ingert keltenek: edzik a keringési rendszert. A meleg víz relaxáló, lazít, keringésfokozó hatású. A gyógyvíz tartalmú vizeket alkalmazhatjuk ivókúraként (belsőleg), fürdőként és inhalációként is. Gyógyvíz alkalmazása kúraszerűen meghatározott ideig (általában 20 perces fürdő, és általában 2-3 hetes ivókúra) és ellenőrzés mellett javasolt. /http://vizterapia.bioenergetikus.hu/ b. Egyéb kiegészítő gyógyvíz és gyógyfürdőkezelések: A gyógyfürdős kezelés része a medencefürdő, a termál kádfürdő, az iszapkezelés, a súlyfürdő, a szénsavas fürdő, az orvosi gyógy masszázs, a víz alatti sugármasszázs, a víz alatti gyógytorna, a komplex gyógyfürdőellátás és a csoportos gyógy úszás is. − A termál kádfürdőbe ugyanaz a gyógyvíz kerül, mint a közös medencékbe. Javallt akkor, ha valaki olyan bőrbetegségben szenved, amellyel nem ajánlott közösségbe menni, vagy ha fennáll a veszélye, hogy emberek között, a párás melegben könnyebben megbetegszik, mert gyengébb az immunrendszere, netán esztétikai okok indokolják az önálló fürdést (például végtagműtét). − Az iszapkezelésnél negyven-negyvenkét fokos hőmérsékletű iszapba burkolják a testet, erre takarókat tesznek. A meleg, párás "dunsztkötést” általában tizenöt percig hagyják fenn, ez igen jótékonyan hat az ízületi betegségekre. Gyulladt ízületeknél viszont hideg iszappakolást alkalmaznak. − A víz alatti vízsugármasszázsnál – vagy ahogy régi nevén sokan ismerik, a tangentornál – másfél atmoszféra nyomással dolgoznak. − Súlyfürdőnél nyújtásos kezelést végeznek, ami például gerinckopásnál igen hatásos.

81

− A víz alatti gyógytornát gyógytornászok irányítják, ez csoportos foglalkozást jelent. Nagy előnye, hogy minden ízületi betegség esetén alkalmazható. − A csoportos gyógyúszást tizennyolc éves kor alatt írják elő, gyerekorvos és ortopéd szakorvos javaslatára. Ezt is szakember vezeti. −

A komplex gyógyfürdőellátás szokták nappali kórháznak is hívni. Ilyen intézmény

működik Budapesten a Lukács fürdőben, a Gellért fürdőben, a Rudasban, és a Széchenyiben, vidéken például Bükfürdőn, Harkányban, Hajdúszoboszlón. A nappali kórházakba nemcsak a reumatológus szakorvos, hanem neurológus, baleseti sebészeti intézmény szakorvosa is beutalhatja a betegeket. A háromhetes kúra során ugyanazokat a kezeléseket végzik, mint egy bennfekvő intézményben, csak itt a páciens este hazamegy. Télen a síkos út miatti törések, zúzódások, a nyáron a gyakoribb közúti balesetek miatt nő meg a kezelésekre jelentkezők száma./www.gyogyviz.lap.hu/ c. A gyógyfürdők kezelésének célja −

Az egészség megőrzése − A reumatikus- és mozgásszervi problémák kezelése − A bőrbántalmak csökkentése − A jó közérzet helyreállítása − A kóros funkciók megszüntetése

A vízben végzett lassú mozgás nem csak a testre, de a lélekre is jó hatást gyakorol. A meleg vízben érzett könnyedség, s melegség nyugtató hatású, oldja a stresszt és segít az ellazulásban. 1.2.2.2. Szaunák Ebben a részben a szaunákat jótékony hatásait mutatom be, amelyek a fiatalság megőrzésére, az öregség lassítására szolgálnak. Azt jól tudjuk, hogy a szauna olyan helyiség vagy külön kis faház, amelyet felfűtenek, hogy benne emberek izzadhassanak kikapcsolódás céljából. Legtöbbször – de nem feltétlenül – a forró kövekre öntött víz által történő vízgőzképzés és a mosakodás is hozzátartozik. Igen a mosakodás, hiszen elsődleges célja ez volt, majd később alakult ki az egészséges életmód és a szórakozás egyik formájává. Miért is jó, ha izzadunk? A verejték kiválasztása, mely 99%-a vízből áll teljesen átnedvesíti a bőrünket. A bőr elszarusodott sejtjei megduzzadnak, részben meglazulnak. A szarupikkelyek nagy része melyeken por, bőrzsír és baktériumok tapadnak, szaunázás során leválnak és lemosódnak. Ez páratlanul nagy tisztító hatást jelent, és nevezhetjük első fázisnak is. A második fázisban történő lehűlés nedvesen tartja bőrünket, ezáltal meggátoljuk a bőr 82

kiszáradását. Mindezeknek köszönhetően a meleg/hideg hatás beindítja a véredények működését a bőrben. Ezért javasolják például a kozmetikusok a szauna használatát. Sok nő azzal az elvárással jár rendszeresen szaunázni, hogy bőrük minősége javuljon. Tapasztalatok azt mutatják, hogy idős emberek is nyugodtan szaunázhatnak. Megfigyelhető, hogy sok 70 év körüli ember is rendszeresen használja a szaunát. Egyesek mellőzik a hideg vizes medencét, mások nem mondanak le róla. Viszont vannak olyan tényezők, amelyek miatt javasolják a szaunázást az idősek számára. A szövetek rendszeres salaktalanítása gátolhatja a betegségek beépülését. Az erősen növelt vérellátás egy friss egészséges külsőt biztosít. Előítéletek ellenére a szauna még a gyenge szívet sem veszélyezteti. Sőt vannak olyan emberek, akik hónapokkal azelőtt szívinfarktusuk volt, rehabilitáció keretében a szaunát. A lehűlés itt csak a levegő és zuhany alatt történhetett, medence használata nélkül. Röviden összefoglalva, hogy kinek nem és kinek ajánlott a szaunázás, azt lehet megállapítani, hogy csak a korra nézve nincsenek határok. Szaunafajták Ebben az alfejezetben a 3 szauna típust mutatok be, azért csak ennyit, mert Magyarországon leginkább ezt a 3 típusú szaunát ismerjük és találjuk meg. Ezek közül is leginkább az első kettő az, ami legjobban elterjedt. Részletesen kitérek a helyes szauna használatra is, hiszen csak úgy érhetünk el eredményeket (fiatalság megtartása, egészség), ha megfelelően használjuk azt. a. Finn szauna Elsőként a mindenki által jól ismert finn vagy „normál”szaunát mutatom be. A hagyományos vagy finn szauna titka a gőzben rejlik. Minél több gőz fejlődik, annál magasabb a hőfok. A 80-90 fokos hőség és a 20 Celsius fokos víz kettősének váltakozásával erősödik a kötőszövet, felélénkül a vérkeringés, bársonyos bőrt eredményezve. Ha a szaunában eltöltött időben aktívan pihenni vágyunk, helyreállítani belső békénket, használjuk aroma-, és illóolajokat. Pár cseppjük elegendő, hogy kellemes és értékes illatanyagukkal elérjük a kívánt hatást. A levendulanyugtató hatású, míg a citrus üdítő illatától felfrissül a szellemünk is. Miért érdemes szaunázni, erről a 6. számú mellékletben térek ki. Szaunázás típusai Nagyon sokan úgy vagyunk vele, hogy a helyes szaunázási módszerek után nem nézünk utána, csak úgy használjuk a szaunát. Pedig a helytelen használat akár káros hatású is lehet, és az ellenkezőjét érjük el annak, amit szerettünk volna. Úgy vélem, hogy nem érdemes kockáztatni, ezért én most pár ötletet adok a helyes módszerek tekintetében.

83

Azt szokták mondani, hogy egy-egy a szauna hevítőjében eltöltött ideális időtartalom a 8-12 perc. Négy szakaszra bontható a szaunázás menete: előkészítő, hevítő, hűtő és befejező szakasz. Mindezek alapján a következő típusokat különböztethetjük meg: − Ingerlő vagy irritáló szaunázás: Ez mindösszesen egyszeri tartózkodást jelent a szauna hevítőjében, az azt követő lehűtéssel. Ennek igen frissítő hatása van ránk, nem leszünk fáradtak utána, sőt aktivitásunk fokozódik. − Élénkítő vagy ionizáló szaunázás: Az első három szakasz kétszeri ismétlését jelenti, azaz kétszer egymás után következik egy hevítő és egy hűtő szakasz. Ennek a módszernek is serkentő hatása van, bár előfordulhat ernyesztő hatás is. (Az első két módszert ajánlott akár sportolás előtt is elvégezni.) − Lazító, relaxáló szaunázás: A szaunázás első három szakaszának háromszori ismétléséből áll, s ez a használati mód a legelterjedtebb, a leginkább közkedvelt módja a szaunázásnak, hiszen nagyon kellemes, lazító hatása van, mely testünk elernyedését eredményezi. Közvetlenül utána mozoghatunk is, de akár alvás is követheti ezt a típust. Stresszes időszakokon remekül átsegíthet minket ez a módszer. (Ajánlott előtte is pihenni egy keveset.) − Kimerítő vagy exhausztív szaunázás: A szakaszok háromnál többszöri, de maximum ötszörös ismétlését jelenti, mert ezen felül már veszélyes hatásoknak tehetjük ki szervezetünket, s az már nem szabályos. Ennél a típusnál már nem ajánlott az utána következő sportolás, de nem is igen vágyunk rá, hiszen testünk teljesen elernyed, álmosság lesz rajtunk úrrá. Kifejezetten elősegíti a jó alvást, pihenést. Utána nem érdemes már fizikai munkát végezni. Mindezek fényében eldönthetjük napszaktól, fáradtsági szinttől, későbbi teendőinktől és a szaunázás céljától függően, hogy melyik típust alkalmazzuk, és bármelyik mellett döntünk is, ne felejtsük el a szaunázás során elvesztett vízmennyiséget pótolni. (Legjobb a szénsavmentes ásványvizek fogyasztása.) b. Infraszauna A szaunázás egészségmegőrző és támogató hatásának köszönhetően ma már egyre inkább kezd hazánkban is meghonosodni. A legtöbb kozmetikában, fitnesz-teremben és hotelben van már izzasztókabin. Ezek közül az egyik legújabb intenzív hatású szaunázási módszer az infraszauna. Különösen azok kedvelik nagyon, akik nem szeretnek nagyon melegben sokáig ücsörögni, vagy nem bírják a magas hőmérsékletet, és mégis szeretnének a bőrön keresztül salaktalanítani. Az infravörös hőkabin a láthatatlan fény tartományában

84

infravörös sugarakat bocsát ki. A bőr gyengéden és egyenletesen felmelegszik, a pórusok kitágulnak, a sugarak egyenletesen áthatolnak a vérerekkel gazdagon átszőtt bőrrétegen kb. 4 cm-es mélységig. Ott hőenergiává alakulnak, és a véráram útján gyorsan eloszlanak az egész testben, kellemes melegségérzetet támasztva. A felmelegedés hatására felgyorsul a vérkeringés, ami jótékony hatást gyakorol a szív- és érrendszerre. Fokozódik az anyagcsere, és a kiválasztási folyamatok meggyorsulása következtében gyorsul a szervezet salakanyageltávolítása, csökken a túlzott savasodás. Az immunrendszer aktivizálódik, védekező – és öngyógyító erőink növekszenek. Az infraszauna használata nagyon biztonságos: a keletkező sugárzási hő összetétele azonos a napsugárzás összetételével, azonban annak káros ibolyántúli komponense nélkül. Az infrakabinban 40-70 ° C-os hőmérsékleten jóleső, kellemes izzadás indul meg. Normál szaunában a verejték 97%-a víz, míg az infraszaunázáskor csak 80%-ban vizet vesztenek a szövetek, a fennmaradó 20% a faggyúmirigyeken keresztül történő verejtékezéskor kiválasztódó koleszterin, tejsav, zsírfelesleg, nehézfémek, továbbá egyéb a szervezet egészséges működés gátló, felhalmozódott kémiai anyagok. A faggyúmirigyeken keresztül történő ilyen mértékű méregtelenítés normál esetben csak egy maratoni futáshoz mérhető megerőltető testgyakorlással érhető el, amire viszont nagyon kevés ember képes fizikailag, és főleg a modern korban kevés embernek van rá ideje. Az infraszaunában azonban ezt egy 30-40 perces kezelés alatt el lehet érni, sőt akár 6-800 kilokalóriát is el lehet égetni. Mikor és kinek ajánlott az infraszaunázás, arról a 7. számú mellékletben lehet tájékozódni. Az infravörös hőkabin kúraszerű vagy rendszeres használata - tudatos táplálkozás mellett biztosítja immunrendszerünk megerősödését, az egészség, a fizikai és szellemi erőnlét helyreállítását és növelését. /www.ideafittness.hu/ c. Füst szauna Füstszaunát hazánkban nemigen találni, de a finneknél még mindig sokat használják. A füst szauna szinte miden esetben egy külön kis faház, amelyben egy tűzhely található, azonban nincs kémény. Szaunázás előtt a tűzhelyen be kell fűteni, általában nyírfával és a füst a helyiségen keresztül az ajtón távozik. A szaunázást akkor lehet megkezdeni, amikor 3-4 óra múlva a tűz már nem fűstől, legfeljebb parázslik. A helyiség belseje, a padok, a gerendák tele vannak korommal, amire ügyelni kell leüléskor. Ugyanakkor ez a korom nem piszok, sőt ellenáll a baktériumok megtelepedésének. A füst és a korom jellegzetes illatot ad a szaunának, ami érdekes légkört teremt. A füstszaunában sokszor egy kondér van a tűzhely fölött, ami ár a

85

befűtéskor bemelegít egy nagy adag vizet. Ez mosakodásra használható, illetve a forró víz nem hűti ki annyira a köveket és kialudt tűz mellett is sokáig lehet gőzöltetni. Ugyanakkor ez az elrendezés a szauna eredeti funkciójából is adódik: eredetileg a füstszaunák egy helyiségből álló kis házacskák voltak, ahol ebben a kondérban mosakodtak is. Semmivel nem egészségesebb, mint a hagyományos szauna, de hangulata mindenképpen különleges. A szaunán belül egy kályha található, melybe fával fűtenek be. Az így képződő füst az ajtón keresztül

távozik.

A

füstmérgezés

veszélye

miatt

fokozott

figyelmet

igényel./http://hu.wikipedia.org/wiki/szauna/ 1.2.2.3.Gyógy terápia Az alternatív gyógymódok nagyon ajánlatosak, ha eljön az idő az öregedés folyamatának lassítására. Lehet szó stressz megelőzésről, fényterápiáról a szebb bőrért, aromaterápiás masszázsról a jobb vérkeringésért, akupunktúráról a fájdalmak csökkentésére, reflexológiáról a klimaxos problémák enyhítésére vagy az ősi indiai egészségfilozófiáról, az Ájurvédáról – mind segítik a test és a lélek fejlődését. Arról azonban mindig győződjünk meg, hogy képesített szakember segítségével válasszuk ki a legmegfelelőbb terápiát. Szinte mindegyikünk, élükön az autogén tréninggel, szerepet játszhat a hosszú életkor elérésének elősegítésében vagy a korral összefüggő betegségek tüneteinek enyhítésében. 1.2.2.4. Szépségszalon, stúdiók Bár a szépségszalonok, stúdiók alapvetően az újkor vívmányai, a szépségápolás és az öregedés látható jelei ellen való küzdelem az ókor asszonyai számára sem volt ismeretlen. Csak éppen ők liposzómák helyett közönséges szamártejjel, parafenilén-diamin tartalmú hajfesték helyett pedig hennával szépültek, fiatalodtak. A 20. század második felében ugyancsak felértékelődött az attraktív és persze fiatalos külső, s vele a kozmetika jelentősége. Mindez azonban korántsem jelenti, hogy évszázadokkal korábban ne léteztek volna módszerek a fiatalság megőrzésére. Sőt, a híres Úr-i ásatásokból kiderül, hogy a fiatalság megőrzését célzó szépségápolás igazából már az időszámításunk előtti II. évezredben is létezett! Az Úr-i leletek között olyan kődomborműre bukkantak, amely arca elé tükröt tartó nőt ábrázol. Ezen ásatások során kenőcsös tégely is felszínre került az Eufrátesz folyó iszapja alól. S, hogy a nők nemcsak Mezopotámiában küzdöttek az öregedés ellen, azt híven tükrözi az időszámításunk előtti 1500-as évek Egyiptomából származó Ebersféle papirusztekercsek, ami hajfestékeket, arcfestékeket és az őszülés elleni gyógyszereket is említ. A korabeli görögök „hallopizein”-nek, azaz arcszépítésnek, a rómaiak pedig „dekoratio”-nak nevezték a szépség megőrzésére vonatkozó kezeléseket és rafinériákat.

86

Ekkoriban a kínaiak egy lépéssel előrébb jártak, hiszen ismerték és használták a modern kozmetika egyik alapvető módszerét, a masszázst. Tibetben pedig már négyezer évvel ezelőtt is létezett olyan (máig használatos) eszköz, amely a nem kívánatos szőrszálak eltávolítását szolgálta: a fonalhurok. Mindazonáltal elég, ha a kozmetika szó eredetét vizsgáljuk, s láthatjuk, mennyire nem új dologról van szó. Alapjául ugyanis a görög „koszmeo” ige szolgál, ami azt jelenti: ékesíteni. Ám a szó már az antik világban is a szép, az egészséges, a hibátlan fogalmával volt egyenlő. A szépségápolásra még a Bibliában is találunk utalást: „Eszternek egy évig tartott a szépítése, mielőtt belépett volna Ahasvérus királyhoz.” Szintén a Biblia említi az „előírásos fürdőt”, mint a szépség leghatásosabb eszközét. Homérosz Odüsszeiájából pedig az is kiderül, hogy a görögök kultúrájában a fürdőzés mellett a test olajokkal és kenőcsökkel való bedörzsölése is a testkultúra fontos része volt. Ami azt illeti, a plasztikai sebészet elődjét jelentő kozmetikai sebészet sem éppen napjaink találmánya: a görög tudomány és az egyiptomi kultúra kölcsönhatásaként jött létre. Hatóanyagok tekintetében lényegében minden kornak megvoltak a maga találmányai, s ahogyan haladunk előre a korban, úgy bővült ezek tárháza. Kleopátra még szamártejben fürdött, hogy megóvja bőre szépségét és megőrizze fiatalságát. Haját pedig hennával színezte. A középkor újdonsága a rózsavíz volt és a hajgöndörítés. Majd ezt követte a gyógynövények felfedezése, a növényekből kivont illóolajok használata. A reneszánsz korára a szépségápolásnak már olyan komoly módszer- és eszköztára volt, hogy Della Porta „Magia naturalis” (azaz Természetes szépség) című művében külön fejezetet szentelt a témának, benne olyan szakmai tanácsokkal, mint hogy a szemölcs eltávolítására salétromsav és sósav elegyét ajánlja. A kozmetika XIV. Lajos, a Napkirály idején élte virágkorát, amikor bár „hirtelen” elfelejtették a fürdőzést, viszont felfedezték a rizsport, amely ápol és eltakar A 19. század a tudományok fejlődését hozta el, amikor a kozmetika az orvostudomány részévé vált – kozmetológia néven a bőr-gyógyászathoz kapcsolódott – a kozmetikaipar pedig a gyógyszer-vegyészettel lépett „frigyre”. E folyamatnak – konkrétan a parafenilén-diamin feltalálásának – köszönhetően vált a hajfestés végre tartóssá, s mint ilyen nemcsak a szépségápolás, de az ősz hajszálakat is eltüntető anti-aging módszerévé. A tudományok fejlődése azonban egyszersmind azt is jelentette, hogy a vegyészek egyre több természetes hatóanyagot próbáltak ipari, vegyi úton előállított, szintetikus anyaggal helyettesíteni. Így aztán a természetes hatóanyagok jó időre háttérbe szorultak. Ez azért volt veszélyes, mert az ipari technológiákkal, vegyi eljárással előállított anyagok többsége allergizál (igaz, ma már tudjuk, hogy természetes anyagok is kiválthatnak allergiás 87

reakciót!). Napjainkban tehát újra „felfedezték” a növényi hatóanyagokat, s hogy számos közülük évszázados múltja dacára is megállja a helyét, s hatékonyan segíti a fiatalos külső megőrzését. (Nagy, 2006) Az öregedés komoly problémát jelent, mivel a mai ember nem akar öregnek látszani. Férfiak és nők milliói fordulnak aggodalommal az illatszer boltokhoz, megoldásokat keresve az életkor nyomainak eltüntetésére. A kozmetikumok eladási mutatói rendkívül magasak, amióta az emberek folyamatosan választ keresnek arra, hogy hogyan tudnának minél tovább fiatalnak látszani. A mai társadalomban tapasztalható megszállott keresés jó üzletnek bizonyul. Ügyes marketingmenedzserek tudományos elméleteket ültetnek át a reklámiparba, és idegen szavak áradatával igyekeznek elkápráztatni a vásárlókat. Ezzel támasztva alá termékeik kizárólagos jó hatásait. Ha a krémek nem segítenek, akkor fordulhatunk a kozmetikaipar direktebb beavatkozásaihoz. Ezek az invazív, illetve kevésbé invazív anti-ageing beavatkozások néven kerültek a köztudatba, és váltak egyre divatosabbá. 1.2.2.5.Természetgyógyászat Az egészségmegőrzés fejezetben többnyire arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy mi mindent tehetünk meg azért, hogy egészségesebben tudjunk élni, ezáltal lehetőséget adunk magunknak arra, hogy idősebb korunkban ne függjünk mástól, ne legyünk kiszolgáltatva, tudjuk megőrizni autonómiánk, aktív, minőségi életet tudjunk élni. Az egészséges életmódhoz tartozik számomra az is, hogy különféle betegségek esetében a gyógyítás maga is egészséges legyen. A modern nyugati orvostudomány a betegségeket többnyire csak fizikai szinten vizsgálja, általában a leginkább érintett szervet próbálja gyógyítani. Ebből kifolyólag én úgy gondolom, hogy szükséges szót ejteni a természetgyógyászatról. A természetgyógyászat lényege, hogy mesterséges, vegyi anyagoktól mentes készítményeket alkalmaznak a gyógyítás során, és párhuzamosan gyógyítják a testet-lelket és a szellemet. A lényeg, hogy csak olyan készítményeket, folyamatokat alkalmaznak, melyek nem mesterségesek, hanem a természet által megadatott. a. Természetgyógyászati gyógymód fajták: −

homeopátia

−

aromaterápia

−

fitoterápia

−

kineziológia

−

ayurvéda, ayurveda 88

−

biorezonancia

−

kognitív terápia

−

reiki

−

akupunktura

−

masszázs

−

méregtelenítés

−

sav-bázis egyensúly

−

asztrológia

−

fényterápia

−

színterápia

−

pszcihológiai terápia

/www.egeszseg.org/alternativ-gyogymod/

b. Mi az előnye a természetgyógyászatnak az orvosi ellátással szemben? A két gyógyítási módszert nem szabad szembe állítani egymással, a két eljárás nem konkurense, inkább kiegészítője egymásnak. Nálunk Magyarországon sajnos az a szokás, hogy rendszerint akkor mennek az emberek természetgyógyászhoz, ha az orvosok már tehetetlenek, vagy nem bíznak a hagyományos kezelésben. Számos országban a betegsegélyező szervezetek hasonló módon támogatják a természetes gyógyítást, mint a hagyományos gyógymódot és a beteg maga dönti el, hogy kihez fordul. A természetgyógyászat előnyei: •

természetes anyagokkal gyógyít, így az alkalmazás során nem lépnek fel mellékhatások, nem terhelik fölöslegesen a szervezetet.

•

Szelíd eljárásokat alkalmaz, amelyek nem rontják a szervezet állapotát, nem teszi például tönkre a bél mikroflóráját.

•

Nemcsak a testet, hanem a lelket is gyógyítja.

•

A beteg egész személyével nemcsak a betegségével foglalkozik.

•

Nem a tüneteket, hanem az okokat kívánja megszüntetni.

•

Komplexen gyógyít, vagyis életmód, táplálkozás, lelki állapot, életvitel is a kezelést és az egészségmegőrzést szolgálja .

•

Az orvos a beteg társa a gyógyulási folyamatban. Az orvos-beteg kapcsolat partneri.

•

A betegség kezelésében nagy jelentőséget tulajdonít a szervezet öngyógyító mechanizmusának.

89

Ez az oka talán, hogy a hagyományos gyógyászat a statisztikák szerint a negyedik helyet foglalja el az alkalmazók száma szerint. 1.2.2.6. Keleti gyógymódok Magyarországon az utóbbi évtizedekben egyre több „divatos” gyógymódok jelenik meg. Szerencsére el lehet azt mondani, hogy azok a gyógymódok maradnak csak fenn, amelyek hatásosak is. Ezek az igazán hatékony és kíméletes terápiák azonban akkora sikert aratnak, hogy napjainkban már szerves részét képezik a gyógyításnak. Tény, hogy hazánkban az emberek többsége túlterheltség okozta problémákkal küzd, életkörülményeiket a stressz átszövi, nem kimondottan egészséges életmód kedvelői, melynek következtében meg kell küzdeniük a túlsúllyal, s az abból eredő szív- és érrendszer problémákkal. Mindezek legyőzésében a keleti gyógymódok nemcsak hatékonyak, hanem kíméletesebbek a nyugati orvostudomány módszereinél. Magyarországon a legjobban elterjedt keleti gyógymódok közül a akupunktúrát és akupresszúra, a reflexológia, s az Ájurvédáról ejtenék pár szót egészségünk és fiatalságunk megőrzése érdekében. /www.csaladinet.hu/ a. Akupunktúra Az akupunktúra egy kínai gyógymód, amely a legtöbb kínai módszer (akupresszúra, stb.) alapja. Már időszámításunk előtt egy évezreddel is alkalmazták. Eleinte tűalakra formált kővel, később bambusszal, agyaggal végezték a gyógyítást. Az akupunktúrás kezelés alatt a test egészét gyógyítják az energiaellátást befolyásoló pontok stimulálásával. Hazánkban a nyolcvanas évek végéig csupán megtűrt módszer volt, a rendszerváltást követően azonban hivatalosan is elismerték, s egyre népszerűbb lett. A kínai szemléletmód szerint az ember az univerzum része, ezért azzal összhangban kell gyógyítani. A testben állandóan harcban áll a két energia, Jin és a Jang, mely egyensúlya jelenti a megfelelő állapotot. A több száz akupunktúrás pont 12 meridiánba, vagyis csatornába rendezték, s leírták a közöttük található összefüggéseket, mely alapján gyógyítás elvégezhető. − Tűakupunktúra - az akupunktúrás pontok speciális tűvel történő ingerlése, befolyásolása − Elektroakupunktúra - az akupunktúrás pontok diagnosztikus és terápiás célból történő (minimális feszültségen működő) elektromos kezelése. − Lézerakupunktúra - az akupunktúrás pontok terápiás célból történő kezelése, erre a célra kifejlesztett, specális soft lézerrel Az akupunktúra hatása

90

A nagy gondossággal kiválasztott akupunktúrás pontokba beszúrt, vékony tűk révén felszabadulnak a test energiapályáinak blokkolt energiái. Az ellazulásnak, a fájdalom megszűnésének vagy bárminemű javulásnak köszönhetően az anyagcsere-funkciók is helyreállnak. Az akupunktúra olyan szabályozást kiegyensúlyozó kezelési módszer, amellyel sok funkcionális, vegetatív, idegi és fájdalommal kapcsolatos zavar kezelhető. Azonban nemcsak gyógyulni lehet az akupunktúrával, hanem a ráncok ellen is fellép. Igaz még Magyarországon nem, de már az Egyesült Államokban egyre népszerűbb a ráncok ellen alkalmazott arc-akupunktúra, amely sok esetben felváltja a Botox-kezelést. Azok, akik szeretnék visszafordítani az idő kerekét, szívesen veszik igénybe a legújabb szolgáltatást és azok is váltanak, akiknek elegük volt az ismételt Botox-injekcióból. b. Akupresszúra Az akupresszúra nem más, mint az akupunktúrás pontok puszta kézzel való nyomása. Ide tartozik még ugyanezen pontok elektromos- vagy lézeres készülék segítségével való stimulálása is. Az akupresszúra alkalmazható idős embereknél, nőknél, gyerekeknél, tűtől irtózó személyeknél vagy sürgős esetekben, ha nincs kéznél tű. /Eöry, 1999/ Az akupresszúra módszerei: 1.

Nyomás:

Enyhe nyomást idült betegség okozta legyengülésnél, gyermekeknél, idős

embereknél, vékony izomzatú tájékokon használunk,erős nyomást pedig új keletű betegségeknél, erős alkatoknál, eszméletvesztésnél, vastag izomzatú tájékokon 2.

"Szurkálás"-

egy ujjal "szurkálni": erős ingerlésre használják -

3.

több ujjal szurkálni: enyhe ingerlésre használják

"Nyomás-Felemelés"Több

ujjal történik, a mély rétegek idegeit és inait ingerlik

vele. 4.

"Csípés"

Mély ingerlésre használják

Mindezen módszereknél nem szabad sem hirtelen, sem a körömmel erősen nyomni, mivel ezek kellemetlen érzést válthatnak ki a betegből. A nyomást fokozatosan növeljük, és a pontot körkörösen masszírozzuk az enyhe fájdalom eléréséig. Az akupresszúra hatásmechanizmusa A meridiánokon lévő pontok stimulálásával plusz energiát juttathatunk az alulműködő szervhez vagy testtájhoz, ill. túlműködés esetén egy másik stimulációs technikával energiát vonhatunk el onnan és visszafoghatjuk az adott szerv működését. A hagyományos kínai gyógymódok alkalmazási lehetősége igen nagy. Felöleli a test minden típusú megbetegedését a szervi- funkcionális, ill. a specifikus működések 91

vonatkozásában.

Akupunktúrával/akupresszúrával

kezelhetünk

akut

és

krónikus

megbetegedéseket - beleértve a fertőző betegségeket is - gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. /www.termeszetgyogyasz.eu/akupresszura.htm/ Sajnos azt el kell mondanom, hogy a mai nyugat Európában alkalmazott kínai orvoslásnak már nem sok köze van a tradicionális kínai gyógyításhoz. Ennek egyik fő oka az, hogy a kínai orvoslás elméleti mélységei és a gyógyításban elérhető eredmények mértéke lényegében szinte teljesen ismeretlen maradt. Az összetett orvosi rendszerek helyett csak néhány fontos akupunktúrás technikák jutottak el hozzánk. (A hagyományos kínai medicina az akupunktúrán, akupresszúrán kívül még sok más gyógyító eljárást is magába foglal, melyekről a következő alfejezetben fogok beszélni.) c. Reflexológia A reflexológia kínai eredetű, és kb. 5000 éve alakult ki, az akupresszúrával, akupunktúrával együtt. Régészeti leletek alapján megállapították, hogy az ókori Egyiptomban is ismerték és gyakorolták a gyógyításnak ezt a módját. A világ más részein 1913-ig ismeretlen volt. Ekkor kezdte alkalmazni egy amerikai fül-orr-gégész, William Fitzgerald, aki zónaterápiának nevezte el. Ennek lényege a különböző bőrpontok, területek ingerlése, masszírozása. Fitzgerald a testet tíz zónára vagy csatornára osztotta, melyeken keresztül a test életenergiája áramlik. Ezek a csatornák a lábujjaktól a testen át a fejig, majd a kezekig terjednek, egyenlő szélességűek és az összes szervet beborítják. A reflexológusok szerint betegség

akkor lép

fel,

ha

a szervezet

energiacsatornái

elzáródnak.

Az

ilyen

energiablokádokat oldja többek között a talpmasszázs. A talp rendkívül gazdag idegellátással rendelkezik. Több mint 70000 idegvégződés található rajta, így különösen alkalmas arra, hogy rajta keresztül a szervezet egészét kezeljék. A két talpon az egész test tükörképe megtalálható. A jobb láb a jobb oldali szerveknek, a bal láb a bal oldali szerveknek felel meg. A különböző szervek lejeleznek a talpra, és a talpon keresztül kezelhetőek. A masszírozás lényege, hogy a felhalmozott salakanyagok fellazulnak, eltávoznak a szervezetből, a szervben pedig a jó vérkeringés hatására helyreáll az energiák áramlása. –a szerv újra egészséges lesz, el tudja látni funkcióját. Ez az egyensúly persze csak akkor marad meg, ha megváltoztatjuk a rossz szokásainkat (helytelen táplálkozás, káros szenvedélyek, sok stressz, stb.) vagy rendszeresen végezzük a masszázst./Csikai, 1999/

A reflexológia haszna a 8. számú mellékletben

olvasható.

92

d. Ajurvéda (Ayurveda) Az Indiából származó ősi gyógyító rendszer, az ajurvéda nálunk is mind népszerűbb. Nem csoda, hiszen ez a tudomány és lélek egyesítésével megszületett módszer egészséget, kiegyensúlyozott életet és ideális testsúlyt ígér híveinek. /Daubner és Fadgyas, 1999/ A szanszkrit ajurvéda kifejezésben két szótő rejtőzik: az ayus és a vid, azaz az élet és a tudás. Az Indiából származó, tudományt és filozófiát kombináló rendszer lefedi mindazokat a testi, szellemi, érzelmi és spirituális szempontokat, amelyek nélkül nem képzelhető el gyógyítás. A „tudás tudományaként” is emlegetett eljárás olyan módszereket foglal magába, mint a pszichológia, asztrológia, dietetika, a gyógynövényekkel, különféle orvosságokkal és mantrákkal végzett gyógyítás. Mindez a tudás a védáknak nevezett, több ezer éves hindu könyvekben maradt ránk. Ajurvédikus gyógyszerek A rendszer gyógyszerei három csoportba oszthatók: vannak növényi eredetűek (növények, gyümölcsök, virágok), állati eredetűek (méz, viasz, olajak), és ásványokból nyert szerek (fémek, mészkő, drágakövek). Az ajurvédikus orvoslás minden betegben az egyénit látja és kezeli. A kezelés célja, hogy helyreállítsa a megzavart rendszer harmóniáját. A terapeuta ügyessége abban rejlik, mennyire képes felismerni az egyén testtípusát (ezek a dósák – 11. számú melléklet), diagnosztizálni a harmóniazavar okozóját, és ezek után kiválasztani a legjobb gyógymódot. Ez utóbbi célja nemcsak a betegség meggyógyítása, hanem a testi-lelki egészség és jó közérzet megteremtése. A 12. számú melléklet segítséget nyújt a saját testtípus megismerésében. Diagnózis − Pulzus: az ajurvédikus orvos a pulzus alapján már le tud vonni bizonyos következtetéseket, egyrészt a testrészek (máj, gyomor, szív, belső elválasztású mirigyek), másrészt a beteg lelkiállapotára vonatkozóan. − Asztrológia: a védikus filozófiának ez az ága kiegészíti az ajurvédikus orvoslást. A gyógyító a diagnózis felállításában és a kezelés megválasztásában gyakran veszi figyelembe a planéták mozgását és az általuk kiváltott hatásokat, mivel ezek alapvetően befolyásolják az emberi test működését is. − Karma: az ajurvéda szerint a betegségek, amelyekben szenvedünk, régebbi tetteink vagy karmánk következményei lehetnek. Ez a felfogás nem babonán, hanem a lélek mélyebb rétegeinek megértésén alapul. És olyan módszereket állít a gyógyítás szolgálatába, mint a mantrák, a drágakövek, a meditáció és egyéb spirituális eljárások. Kezelés 93

− Panchakarma (méregtelenítés): a fogalom ötféle tisztító terápiát foglal magába a speciális vajtól a hashajtón, méregtelenítő masszázson és gőzfürdőn át a beöntésig. − Olajok és masszázsok: az ajurvédikus orvoslásban használatos masszázsolajak (például szezám- és kókuszolaj) táplálják a testet, rugalmassá teszik az izmokat és megnyugtatják az elmét. − Jóga: bár manapság a legtöbben sportként űzik a jógát, eredeti feladata az volt, hogy serkentse az energiaáramlást a csakrákon át, és ezzel elősegítse a szellemi megvilágosodást. A jóga a test és a szellem egyesülését jelenti, amely harmóniát teremt a szervezetben. Alapját a különféle testhelyzetek és légzőgyakorlatok képezik. − Meditáció: az ajurvéda szerint a lélek táplálása az élet létfontosságú eleme. A meditáció a megvilágosodáshoz vezető út. Módszere sokféle lehet, a mantrák ismételgetésétől a csendes imán át a különféle relaxáló technikák alkalmazásáig. A meditáció jótékony következményeként tudatunk megtisztul, könnyebben tudjuk kontrollálni érzelmeinket, haragunkat, feszült lelkiállapotunk oldódik, és agyi tevékenységeink javulnak.

1.2.2.7. Masszázs, gyógymasszázs A masszázs mindennapjaink részévé vált, hiszen jótékony hatásai már tudományosan igazoltnak. A masszázs során a masszőr többször megérinti a pácienst. Tulajdonképpen a masszázs hatása az érintésben nyilvánul meg. Az érintés gyógyító hatással bír mindenki számára, hiszen az érintéssel pozitív és gyógyító energiát adunk át, majd pedig bizonyos masszázsfajták felszabadítják a negatív energiákat, és feloldják az energiablokkokat. A masszázsnak gyógyítás céljára való felhasználása hosszú múltra tekinthet vissza. Számos kultúrában évszázadok óta használják a legkülönbözőbb panaszok és betegségek gyógyítására és enyhítésére. A masszázs helyes használata mellett alkalmas a lélek egészségének egészséges testben való fenntartására. /Maxwell, 1991/ Kétféle masszázsfajtát különböztetünk meg: vannak az alap masszázsfajták, melyek kimondottan a testi fizikai, izomzati illetve csontváz rendszerére irányul, mint például a svédmasszázs, sportmasszázs és a csontkovács masszázs. És végül vannak a keleti masszázsfajták, melyeket a holisztikus szemléletmód jellemzi. A keleti masszázs fajták lényege, hogy a testünkben levő energiát indítják be, és oldják be az energia mozgását a különféle energia meridiánok mentén. Ilyen például a thai masszázs, mauri masszázs, siacu masszázs és a számos ayurvédikus masszázs.

94

A masszázs általában 30-60 percig is eltarthat. Külön említést érdemel hangmasszázs, amely egy buddhista szerzetesek által kifejlesztett technika, mely esetében a hanggyógyító erejét használják az öngyógyító erők felszabadítására. Thai masszázs – Ismert keleti masszázs A thai masszázs egy tradícionális, távol-keleti masszázs fajta. Technikájában teljesen eltér a hagyományos masszázsok technikájától, mert a kezelés során nem vesznek igénybe olajat, masszázs krémeket. És nem a tipikus nyomó, gyúró, ütögető fogásokat alkalmazzák. A thai masszázs célja, hogy a testben biztosítsák a szabad energiaáramlást, feloldják a fájdalmakat és a merevségeket, létrehozva ezzel egy rugalmas, hajlékony, elengedett, lazult állapotot, azzal, hogy az izmokat, ízületeket különféle testhelyzetekben nyomják, nyújtják, kifeszítik kihúzva ezzel a testrészeket. A thai masszőr az ujjait, kézfejét, könyökét, térdét, lábát és a talpát használja. A meridián vonalakon halad, és érinti a kínai reflextan pontjait, az akupresszúrás pontokat, és az ayurvéda elemeit is. A thai masszázs tulajdonképpen egy meditációs kezelés. /http://chichaya.hu/ A kezelést egy matracon végzik, és 60-120 percig is eltarthat egy kezelés. A thai masszázs jótékony hatásairól a 13. számú mellékletben olvasandó.

1.3. Selfness 1.3.1. Mi a selfness A fitness és a wellness után itt az újabb egészség trend a selfness. Matthias Horx jövőkutató 2002 táján alkotta meg a „Selfness” fogalmát. A jövőkutató szerint saját személyiségünk fejlesztése a tudás társadalmában már nem csak egy távoli vízió, hanem szükségszerűség. A munka világa, a kapcsolatok, beleértve a párkapcsolatokat is, a barátság mind sokrétűbb lesz, ezért van szükségünk egy belső mozgatórugóra, amely mobilizál minket. Élethosszig tartó tanulás, érzelmi intelligencia, a munka és a magánélet egyensúlya, ezek azok a kulcsterületek, amelyekre figyelműnket fordítni kell. Egyre több ember lesz hajlandó pénzt áldozni arra, hogy ezeken a területeken hatékonyan léphessen fel, és az ott kínálkozó lehetőségeket maximálisan, illetve neki megfelelő módon használja ki. Ennek köszönhetően a wellness szolgáltatások, passzív kényeztetéseikkel mind inkább háttérbe fognak szorulni. A Selfness életforma alapvetően az önmegismerésre helyezi a hangsúlyt. A szónak magyar megfelelője még nincs, az egészség-tanácsadók is még csak a wellness kiegészítéseként emlegetik, holott a selfness más, mint az elődjének számító wellness. Ugyanis míg a wellness a rendszeres testmozgást, az egészséges táplálkozást és a káros szenvedélyek kerülését írja elő, addig az új trend a személyiségformálásról szól. A selfness az 95

egészséges életmódra törekvők számára tulajdonképpen egy olyan fejlődést jelent, minek következtében a testi jóérzés érzelmi és lelki kiegyensúlyozottsággal párosul. A selfness hozzátesz a wellness-hez: wellness esetén az egészséges életmódon túl, átmeneti feszültségoldásról beszélünk, viszont a selfness az önismeretről, önmagunk hosszú távú és folyamatos változtatásáról szól, azaz a tudatos test- és személyiségformálásról. A selfness követői a test és a lélek tökéletes összhangjára, és egy egészséges énkép kialakítására törekszenek. A selfness-t az önmegváltoztatás trendjeként is emlegetik, lévén, hogy saját képességeink felmérése gyakran a változtatás igényét is magával hozza. Magabiztosabbak, optimistábbak, kiegyensúlyozottabbak szeretnénk lenni, mely életérzést a környezetünk felé is továbbítjuk. A selfness módszerek segítenek abban, hogy belső önmagunkat mindinkább megismerjük, és saját felelősségünk az, hogy egy fejlődési folyamaton keresztül haladva saját potenciálunknak megfelelő életet élhessünk. /www.zichyparkhotel.hu/ 1.3.2. A „SELFNESS életforma” állomásai, célja: •

Önmagunk megismerése, gyenge és erős pontjaink feltárásával

•

Önmegváltoztatás (külsőleg és belsőleg) és a környezet megváltoztatása

•

Egészséges énkép, önbecsülés kialakítása:

•

Szebb test és lélek, igényesebb környezet, melyben élünk kiegyensúlyozottság, elégedettség, biztonság, boldogság megélése

•

Boldogabb és egészségesebb társadalom létrejöttének elősegítése

A selfness alkalmazhatóságának lehetőségeit elsősorban az alternatív gyógymódok képviselői, pszichológiával, lélekgyógyászattal foglalkozók ismerték fel legelőször, de a kör folyamatosan bővül. 1.3.3. Selfness program A selfness tartalma túlmutat a wellness testi feltöltődésre, kikapcsolódásra fókuszáló szolgáltatásain: a fizikai jólléten túl a lelki működésekre helyezi a hangsúlyt, az önismeretet, személyiségfejlesztést veszi célba. Egy selfness programon való részvétel így sokkal nagyobb aktivitást, pszichés-mentális erőfeszítést jelent, mint egy viszonylag passzívan eltöltött wellness hétvége, ugyanakkor a hatása is mélyebb és hosszabb távú. Ezt az elmélyült, sokszor fárasztó lélektani munkát a selfness programokat kínáló szolgáltatók rendszerint hagyományos wellness szolgáltatásokkal egyensúlyozzák, egészítik ki. A selfness nem általános recepteket, személytelen életvezetési tanácsokat ad - lényege éppen az, hogy a résztvevő „találkozhasson önmagával”, felmérhesse SAJÁT képességeit, gátjait és fejlesztendő területeit, személyre szabott fejlődési tervet dolgozhasson ki, így egy selfness 96

program szakszerű és hatékony lebonyolítása mindenképpen pszichológus szakembert igényel. 1.3.4. Hogyan zajlik egy selfness program A selfness lényegét már jól tudjuk, hogy a testi és lelki önfejlesztés összekapcsolása, összehangolása - így a különböző selfness programok során ötvöződik a testi "törődés" önmagunkkal és a pszichológiai önismereti munka. Csoportoknak az ország frekventált pontjain lévő, színvonalas wellness szállodák adnak otthont, ahol a résztvevők a programok során a legkülönbözőbb wellness szolgáltatásokat vehetik igénybe. Programok pszichológiai része tematikusan felépített: egy-egy csoport egy adott témára fókuszál. A résztvevők interaktív beszélgetések, helyzetgyakorlatok, pszichodramatikus játékok, imaginációs élmények, pszichológiai tesztek segítségével kerülhetnek közelebb önmagukhoz, gondolataikhoz, érzéseikhez az adott témában. A csoportos önismereti munka során nem általános recepteket, személytelen életvezetési tanácsokat adnak - a selfness lényege éppen az, hogy a résztvevő „találkozhasson önmagával”, felmérhesse saját képességeit, gátjait és fejlesztendő területeit, személyre szabott fejlődési tervet dolgozhasson ki. A csoportos élmény lehetőséget ad problémák több oldalról történő körüljárására, a közösen megtapasztalt helyzetek még mélyebb élményt nyújtanak. Selfness programok jellemzően több napon keresztül zajlanak. /http://selfness.lapunk.hu/ Ezt a fejezetet a következő idézettel fejezném be: „Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak verejtéket, fáradságot, vagyont vessztegessünk reá…… hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány /Montaigne/

V. SEGÉDANYAGOK 1. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS AZ ÖREGEDÉS LASSÍTÁSÁÉRT Táplálkozási szokásaink meghatározzák egészségünket, életmódunkat, közérzetünket. Napjainkban az egészségügyi mutatók egyre jobban romlanak, és ez arra utal, hogy életmódunk, táplálkozásunk nem megfelelő. Dolgozatomban több helyen említést tettem az egészséges táplálkozás fontosságára, most pedig részletesebben fejteném ki azt, hiszen azzal

97

nem árulok el nagy titkot, hogy egészségünk megőrzéséért mi magunk tehetjük a legtöbbet, amelyben a megfelelő táplálkozás nagy szerepet játszik. /14.számú melléklet/ A helyes táplálkozás hasznosan szolgálja az egészséget, segít megőrizni munkaképességet, az életkedvet, lassítja az öregedést! Ne felejtsük el! „Az vagy amit megeszel.”

2. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS FOGALMA Az egészséges táplálkozás szóhasználattal szinte mindennap többször találkozhatunk, hiszen ezt zengi a média minden fajtája. A tömeginformációnak köszönhetően számtalan meghatározás fogalmazódik meg bennünk. Többnyire úgy gondoljuk, hogy az egészséget ételek fogyasztásával egészségesen táplálkozunk. De nem! Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása. Ezáltal a betegségek kockázatát minimálisra csökkenthetjük. /www.dietetikamindenkinek.hu/

3. TÁPLÁLÉK KIEGÉSZÍTŐK Elengedhetetlen a szervezet zavartalan működéséhez a mikortápanyagok – vitaminok, ásávnyi anyagok – megfelelő mennyisége és aránya is. A táplálkozásunk során szervezetünkbe jutó tápanyagokat makrotápanyagokra és mikortápanyagokra oszthatjuk. A makrotápanyagok csoportját fehérjék, zsírok és szénhidrátok alkotják, míg a mikortápanyagok legjelentősebb képviselői az ásványi anyagok (mineráliák) és vitaminok. Ez utóbbiakból néhány g, mg, illetve egyes esetekben csak pár l’g szükséges, de ebben a mennyisében nélkülözhetetlenek, mivel biológiailag fontosak a szervezet működéséhez. Kiegyensúlyozott táplálkozásban a 15-30-55 energia%-nyi „fehérje-zsír-szénhidrát” arány alapvető fontosságú, de ez még önmagában nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez a mikrotápanyagok megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen. A 15 számú melléklet tartalmazza a táplálék-kiegészítők listáját és fontosságát. 4. AZ ÉTREND VÁLTOZTATÁS MINT A MEGELŐZÉS MÓDSZERE Nyilvánvaló, hogy a hibás táplálkozás rendezésére irányuló minden lépés annál hatásosabb, minél korábban történik. Nem ésszerű a helyes táplálkozást csak 60 vagy 65 éves korban vagy az első szívinfarktus illetve apoplexia után elkezdeni. A diétás erőfeszítések többnyire azokban az esetekben eredményesek, amikor már fiatalabb korban sikerül

98

megfelelő táplálkozást kialakítani. Alapjában véve az öregkori étrend elvei megegyeznek az egészséges fiatalok, felnőttek biológiailag teljes értékű értrendjével. Érdemes már fiatal korban úgy szabályozni az energia bevitelt, hogy az egy minden esszenciális tápanyagot kielégítő mennyiségben tartalmazó étrend legyen, amely hozzásegít az ideális súly megtartásához, ezt az egészséges táplálkozást változatlanul fent lehet tartani a legmagasabb életkorig. A táplálkozás fiatal korban való bevezetése a legfontosabb preventív lépés az egészséges öregedés felé. /Beregi, 1981/ Fontosnak tartom, hogy megismerjünk pár olyan egészséges táplálékot, amely hozzásegít az öregedés lassításához. Számos olyan étel létezik, amely élvezeti értéke mellett gyógyhatással is rendelkezik. Például a zöldségfélék nagymértékben hozzájárulnak a szervezet vitamin- és ásványi anyag szükségletének fedezéséhez, kedvezően befolyásolják a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Bővebben a 16. számú mellékletben található.

VI. BEFEJEZÉS Ami az életben felkészületlenül éri az embert, az mélyen meg is rázhatja. Az öregségre viszont tudatosan lehet készülni, s ennek megvannak a maga fortélyai. Vannak, akik anyagi vonatkozásban, életbiztosítással, megtakarítással készülnek az öregkorra, mások viszont inkább az egészségükkel törődnek többet. Dolgozatomat ez utóbbi értelmezésben állítottam össze. Igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy már fiatal éveinkben érdemes azzal számolni, hogy egyszer eljön számunkra is az öregkor. Ha erről nem akarunk tudomást venni, akkor "sokk" hatásként érhet minket az öregség minden nyűgjével együtt. Át kell gondolnunk, hogyan tudunk teljes életet élni még akkor is, ha már nem vagyunk erőnk teljében. Bővítsük ki érdeklődési körünket, találjunk életünknek új tartalmat, és lehetőség szerint éljünk aktív életet. A testmozgás ugyanúgy hat a testre, mint a lélekre. Figyeljünk arra, hogy életünkből ne hiányozzanak a pozitív gondolatok, a tervek, célok és a humor sem. Az "ehhez én már túl öreg vagyok" hozzáállást adjuk fel, és keressük a megújulást, az új kihívásokat a munkában és a magánéletben egyaránt.

Az egészségmegőrző fejezetben számtalan lehetőséget mutattam be annak érdekében, hogy kortól függetlenül figyeljünk oda egészségünkre. Témafeldolgozásom ideje alatt lehetőségem nyílt arra, hogy hozzáértő szakemberekkel beszéljek és általuk ajánlott könyveket olvassak. Mindezek megerősítettek abban, hogy a sport az egészségmegőrzés szempontjából az első

99

helyek egyikén szerepel. Köztudott, hogy idősebb korban a szervezet felépítő folyamatai lezárultak, helyüket a lebontók veszik át. Minél gyorsabb ez a folyamat, annál gyorsabb folyamatú az öregedés, tehát a helyes táplálkozás és vitaminpótlás feladata ennek lassítása. A segédanyagok részt sikerült úgy összeállítanom, hogy megfelelő tájékoztatást adjon az egészséges táplálkozásról. A kiegészítő testmozgás, edzettség felkészíti a szervezetet a betegségek leküzdésére, a környezeti behatások kivédésére. Ha ezt még kiegészítjük a megfelelő táplálkozással már kész is az öregedés lassításának receptje. Dolgozatom végeredményeként azt tudom megállapítani, hogy nincs értelme bánkódnunk az öregedés miatt. Az öregedés jó! Az öregedést valószínű sosem lehet majd megállítani. De vajon tényleg ez lenne a végső célunk? Szerintem nem. A cél az emberi öregedés elfogadható határok közzé szorítása. Az egészséges évek számának kitolása, és egy boldog, de attól még öreg halál az emberi teljesítőképesség határán.

VII. IRODALOM JEGYZÉK Írott irodalom: Beregi E. (1981) Az öregedés orvosi problémái. Az étrend változása mint a megelőzés módszere. Medicina Kiadó, Budapest. pp. 133. Böhmig U. (1993) A zöldségek gyógyító hatóanyagai. Természetgyógyászat otthon. Sziget Könyvkiadó, Budapest. pp. 19-39.

Csikai Erzsébet: Reflexológia. K.u.K. Kiadó, Budapest. pp. 353-374. Daubner B, Fadgyas I. (1999):Ájurvéda- az élet tudománya. Az ájuvédikus orvoslás. K.u.K. Kiadó, Budapest. pp. 123. Eőry Ajándok: Az akpresszúra. K.u.K. Kiadó, Budapest. pp. 297-325. Halmos T. (2002): Az öregedésről általában Magyar Tudomány 4: 402-405. Hegyi G. (1999): Természetes gyógymódok. K.u.K. Kiadó, Budapest. Iván L. (1999) Az idősgyógyászat aktuális kérdései és gyakorlata. Hippocrates 3: 168-176. Maxwell HC. (1991) Masszázs. Gyógyító masszázs. Gondolat Kiadó, Budapest. pp. 126-137. Nagy É. (2006): Beauty Forum Magazin 9: 7-12. Semsei I. (2008): Gerontológia. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kari Jegyzetek, 15. Start Nyomda, Nyíregyháza. Semsei I. (2009) A gerontológia oktatása. Magyar Gerontológia 5: 4-15. Szabó R. (1990) A geriátria fogalma, feladatköre, módszerei. Geriátria idősgyógyászata. Medicina Kiadó, Budapest. pp. 11-16.

100

Internetes hivatkozások: www: 1. blathy-hu/tananyag/prevencio_es_szurovizsgalatok-pdf 2. csaladinet.hu/hirekű/eletmod/egeszseg_orvos_valaszol/7644 3. dietetikamindenkinek.hu 4. dreorsidaniel.hu/szurovizsgalatok 5. egeszseg.org/alternativ_gyogymod 6. elle.hu/wellnes_otletek_az_osi_indiabol (Csodálatos ajurvéda, Elle 2004/08) 7. euromed.hu 8. ideafittness.hu 9. korkontroll.hu 10. napidoktor.hu/fokuszban/1050/a_szurovizsgalatok_fontossaga 11. nlcafe.hu/noklapja/20040707/gyogyvizek_termalfurdo 12. obudaegeszseg.hu/mozgas/egeszseg_es-mozgas 13. optimistaklub.hu/hir.php?idx=48 (Dr. Boros Szilvia:Egészséges táplálkozás, 2004. október 04) 14. termeszetgyogyasz.eu/akupresszura.htm 15. vitaminbank.hu/egeszsegesen/testmozgas/miert_fontos.php 16. vitaminsziget.com 17. zichyporkhotel.hu/mi_a_selfness 18. 50plusz.hu/articles/A-testedzés_hatása_az_oregedesre?aid=20060928125673

http: 1. //chichaya.hu/thai-masszazs.html 2. //cogito.blog.hu/2007/11/25/szurovizsgalatok_fontossaga Szűrővizsgálatok fontossága) 3. //egeszseg.origo.hu/ 4. //hu.wikipedia.org/wiki/szauna 5. //magicfe.hu, Mozgás és egészség 2008. 6. //selfness.lapunk.hu 7. //vizterapia.bioenergetikus.hu

101

(Oroszi

Viktória:

HÍREK

Az Európai Unió AGE Platform nevű szervezete, mely az Unió öregedéspolitikáját alakítja, felvette teljes jogú tagnak a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központot, mely a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán a hazai öregedéssel kapcsolatos dolgok koordinálást végzi. Ez egy igen nagy siker számukra, hiszen így képviselhetik Karjukat, Egyetemüket és országunkat ebben az Uniós szervezetben. Semsei Imrét, a Központ igazgatóját pedig beválasztották a szervezet Administrative Council-jába. A Tanács első ülését november 7-én tartja az Európai Parlamentben, majd másnap is tanácsülés lesz, melyben a következő évi feladatokhoz dolgoznak ki cselekvési terveket. Az AGE Platform Europe elérhetősége: http://www.age-platform.org/

Az Európai Unió 2012-t az Aktív Öregedés Évének és a generációk közötti szolidaritás évének nyilvánította.

Ezzel kapcsolatosan számos rendezvény, program lesz és több pályázati lehetőség is nyílik, a hazai gerontológiai jellegű tevékenységek támogatására. Az ezzel kapcsolatos információk is megtalálhatók a fenti honlapon.

102

103

Tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket a fenti konferenciára, mely a tavaly novemberben megrendezett összejövetelünknek a folytatása, amely az „Időskori oktatás, ápolás, szociális munka” címet viselte. A helyszín ismét a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara lesz (postai cím: DE, EK, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4). Mindenki, aki előadást kíván tartani, kérjük, hogy a témájához kapcsolódó szervezővel vegye fel a kapcsolatot. Az előzetes program megtalálható a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar) honlapján: http://gtkk.de-efk.hu

Szervezőbizottság: Elnök: Dr. Semsei Imre ([email protected]) Alelnök: Dr. Fábián Gergely ([email protected]) Titkár: Patyán László (szponzorszervező) ([email protected]) Tagjai: Csernáthné Kárándi Erzsébet (ápolás) ([email protected]) Dr. Horváth László (társadalmi gerontológia) ([email protected]) Dr. Kósa Zsigmond (szociális gerontológia) ([email protected]) Dr. Németh Károly (betegellátás) ([email protected]) Dr. Pék Győző (gerontopszichológia) ([email protected]) Dr. Szegedi János (geriátria) ([email protected]) Konferencia-szervezés: Kótisné Plajner Mónika ([email protected]) Kósa Szilvia ([email protected])

A konferencia része lesz a hagyományok szerint a MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE rendezvénysorozatnak.

A konferencia védnöke: Prof. Dr. IVÁN LÁSZLÓ a Nyugdíj-és idősügy parlamenti Albizottság elnöke

104

GERONTOLÓGIA A MÉDIÁBAN

A Mindentudás Egyeteme 2.0 keretében került sor dr. Semsei Imre előadására április 12-én. Azóta elkészült a felvétel vágott anyaga, s megtekinthető a: http://mindentudas.hu/eloadasok/partnerek/item/3115-gerontológia-az-oregedés-lassitásánaklehetőségei.html weboldalon.

105

A Nyíregyházán megjelenő KELET napilap közölt hírt szeptember 22-én Dr. Semsei Imre előadásáról.

106

MEGRENDELÉS

A Magyar Gerontológia folyóirat megrendelhető az alábbi címen: Dr. Semsei Imre Főszerkesztő Magyar Gerontológia Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. [email protected]

ORDERING INFORMATION The journal Hungarian Gerontology can be ordered at the address below: Imre Semsei PhD Editor-in-Chief Hungarian Gerontology Faculty of Health University Debrecen 22 Sostoi Str. H-4400 Nyiregyhaza, Hungary

107

ÚTMUTATÓ A KÖZLÉSHEZ

A Magyar Gerontológia negyedévenként megjelenő folyóirat, a hazai biogerontológia, geriátria és szociális gerontológia tudományos- és közélet első írásos fóruma; a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság, valamint, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság közös kiadványa. A folyóirat a elektronikus formában is elérhető a http://gtkk-de-efk.hu weboldalról. Céljaink: - hazai gerontológiai fórumot nyújtani, és integrálni a hazai szociális, orvosi és kísérletes gerontológia képviselőit - különös hangsúlyt kívánunk helyezni a gerontológiai prevencióra - a mind módszertanában, mind pedig eszköztárában inter- és multidiszciplináris gerontológia kapcsolódó szakterületei eredményeinek ismertetése - szakmai forrása kívánunk lenni a gerontológia graduális és posztgraduális képzésének - kitekintési lehetőséget nyújtunk a nemzetközi gerontológiai eseményekre és eredményekre - fórumot kínálunk minden gerontológiával kapcsolatos hazai törekvésnek, legyen az

hivatalos

(pl.

szakmai

kollégiumi,

minisztériumi),

vállalati

vagy

magánkezdeményezés Általános tudnivalók: A Magyar Gerontológia lektorált folyóirat, melyben az alábbi típusú írásokat közöljük: 1. Eredeti közlemény, a gerontológia minden területéről az alapkutatástól a mindennapok gyakorlatáig 2.

Összefoglaló

tanulmány

(elsősorban

felkérésre

vagy

előzetes

egyeztetéssel) 3. Közérdekű közlemények (hirdetmények, ismertetők, stb.) 4. Bemutatkozás (egyes intézmények megismertetése) 5. Külföldi folyóiratok, konferenciák közleményeinek ismertetése 6. Levelek a Szerkesztőségnek (észrevételek, problémák, megjegyzések) 7. Termékismertetés (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 8. Társdiszciplínák eredményeiből 9. Olvasónapló 108

10. Történelmi visszatekintés (arcképcsarnok, tudománytörténet, stb.) A lektorálás nyílt rendszerű, azaz a szerző(k)nek joga van ismerni a lektor(ok) személyét.

Formátum A kéziratot A/4-es méretű fehér lapon, lehetőleg MS Word formátumban, 2-es sorközzel, Times New Roman 12 betűtípussal és körben 2,5 cm-es margóval kérjük írni. A tagolása (eredeti közlemények esetén): Címoldal: - a munka rövid, de minden lényegi elemet tartalmazó címe - a szerzők teljes neve - a szerzők munkahelyének megnevezése - a levelező szerző teljes levelezési címe, telefon és faxszáma, e-mail címe - rövid futócím (max. 40 leütés) - kulcsszavak (max. 5)

Összefoglalás: maximum 100 szó, magyar és angol nyelven (angol címmel is) Bevezetés: a közlendő téma rövid ismertetése, különös tekintettel a sokirányú érdeklődésű olvasótáborra. Nem elég tehát a közlendőket szűk szakmai környezetben elhelyezni, általános ki- és betekintést kell adnia. Nagy hangsúlyt

helyezzenek

a

társterületekkel

való

kapcsolatokra,

átfedésekre. Módszerek: a használt módszerek, eszközök leírása, betegcsoportok és egészséges csoportok, kísérleti minták (állat, sejttenyészet) ismertetése röviden, de szakszerűen.

Ha

a

törvény

megköveteli,

az

etikai

bizottság

hozzájárulását is kérjük jelezni. Eredmények: a megfigyelések, kísérletek eredményeit áttekinthető formában, amennyiben csak lehet, ábrával, táblázattal és képekkel illusztrálva, a fő eredményekre koncentrálva kérjük leírni. A fejezet végén pontokba sorolva adják meg a végkövetkeztetéseket. Megbeszélés: Az eredmények értékelését kérjük összekötni a hasonló témában eddig ismertekkel is. A szűk tudományterület mellett, lehetőleg más területekkel való kapcsolódását is tárgyalják meg. Jelezzék a lehetséges további irányokat és lépéseket is, ugyanakkor kerüljék az alap nélküli spekulációkat. 109

Ábrajegyzék: A számozott ábrák és táblázatok (1. ábra…, I. Táblázat…) értelmezését kérjük leírni (cím, leírás, jelmagyarázat) úgy, hogy a szöveges résszel egységet képezzen, a kettő egymást ne ismételje. Illusztrációk: Az ábrákat, képeket kérjük digitális formátumban megadni (a lehető legkisebb memóriaterjedelemben, még a kép élvezhetőségének csorbulása nélkül: pl. jpeg formátum), a táblázatokat MS Word, vagy MS Excel formátumban. Egy ábra (táblázat) - egy lapon legyen. Irodalom: a szövegben a szerzőt (szerzőket: XY és mtsai) és a közlés évszámát zárójelben kérjük feltüntetni. Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kérjük, a következő formátumokat használván:

Tröster H, Metzger T, Semsei I, Schwemmle M, Bachmann MP. (1994): One gene, two transcripts: Isolation of an alternative transcript encoding for the autoantigen La/SS-B from a library of a patient with primary Sjögren’s syndrome. J Exp Med 180: 20592067. Semsei I. (2003): A hosszú élet génje. InterPress Magazin, június: 16-19. Frolkisz VV. (1980): Az öregedés és az életkor. Gondolat Kiadó, Budapest (ISBN 963 280 903 3). Kovács M. (Szerk.) (2003): Az időskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, Budapest (ISBN 963 547 837 2). Richardson A, Semsei I. (1987): Effect of ageing on translation and transcription. In: Review of Biological Research in Aging Vol. 3, pp. 467-483. Ed.: M. Rothstein. Alan R. Liss Inc., New York (ISBN 0-444-82824-9). Semsei I. (2003): A génexpresszió vizsgálata az öregedés során és egyes autoimmun szindrómákban. MTA doktora értekezés, Budapest. Magyar Közlöny (1996): 64. sz. (VII. 26.) Népjóléti Minisztérium 20/1996. Csak már elfogadott, vagy kiadott közleményeket idézzenek, s melyeket a szövegben is említenek. Személyes közléseket a szövegben kérjük jelezni. Elektronikus címek: a szövegben, zárójelben számozva (e-cím 1) idézzék, a pontos feltalálási helyet pedig az Irodalomjegyzékben a cikkeket követően sorolják fel, pl.: 1. http://www.oregedes.hu A többi közleménytípusnál a módszerek rész kivételével minden részt hasonlóan kérünk kialakítani, esetenként az eredmények és megbeszélés részt össze lehet vonni. Mindemellett kérjük, törekedjenek a tömör, tagolt, lényegre törő, pontos, logikus és áttekinthető közlésre.

Terjedelem: Alapvetően nem szabunk terjedelem korlátokat, de kérjük a tömör, lényegre törő közlést (kb. mintegy 10 gépelt oldal [összefoglalóknál 20] plusz ábrák, táblázatok, irodalom).

110

A terjengősséget és a felesleges ismétléseket (szöveg és ábra) kérjük kerülni. Az irodalmi hivatkozások száma ne haladja meg eredeti közleményeknél a 25-öt, összefoglalóknál az 50et.

Helyesírás: A lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a magyar írásmód alkalmazására. Az angol és latin szavak csak elkerülhetetlen mértékben legyenek jelen, azok magyar megfelelőjét alkalmazzák. Az egységesség fenntartása érdekében fenntartjuk a jogot, hogy (a szerzővel konzultálva) a megkívánttól eltérő írásmódot javítsa. Az elkerülhetetlen rövidítéseket az első megjelenés helyén a rövidítendő szöveg után zárójelben kérjük megadni. Kérjük, tartsák szem előtt, hogy - noha a szakterület ismerője számára egyértelmű és kényelmes a sok rövidítés használata, másoknak ez korántsem az, sőt igen zavaró lehet. Kéziratok beküldése: A kéziratokat

2 példányban, kísérőlevéllel a főszerkesztő postacímére kérjük: Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, OEC, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4,

vagy elektronikus formában a: [email protected] email címre.

A kézirat elfogadása után elektronikus adathordozón (floppy, CD), vagy a fenti e-mail címek valamelyikére is kérjük a teljes anyagot (szöveg, ábrák, táblázatok, képek, stb.).

111

HUNGARIAN GERONTOLOGY

CONTENTS

Vol. 3. Nr. 10. (2011)

DIPLOMA WORKS IN THE TOPIC OF GERONTOLOGY AT THE FACULTY OF HEALTH, UNIVERSITY OF DEBRECEN

pages Diploma works at the Applied Social Gerontology special further education courses

2

Age odyssey 2050, i.e. what is in the „age-tree-scenario”? Laszlo Prill

5

Education of gerontology in Hungary Marta Kurucz

35

Possibilities of slowing down of the aging process in Hungary: in the spirit of health Mező Tímea

64

NEWS

102

IV. International Gerontology Days in Nyiregyhaza

103

Gerontology in the media

105

112

MAGYAR GERONTOLÓGIA. Dr. Semsei Imre, MTA doktor

Recommend Documents