DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Veszprémi Egyetem *HRUJLNRQ0H]
JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\
Növénytermesztési és kertészeti tudományok Doktori Iskola
7pPDYH]HW
N
Dr. Debreczeni Béláné MTA doktora Dr. Neményi Miklós MTA doktora
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPBÓL KÉSZÜLT .20326=7+$7È6$$1g9e1<,)(-/
BELTARTALOMRA
Készítette:
Petróczki Ferenc
Keszthely 2004
'e65(e6
$.87$7È6(/
$ WDODM WHUP
tartalom és -PLQ
=0e1<(,&e/.,7
=e6(.
NpSHVVpJpW QDJ\PpUWpNEHQ PHJKDWiUR]y V]HUYHVDQ\DJ VpJMHOHQW
VpJpWPiUD]
VLFLYLOL]iFLyNLVIHOLVPHUWpNpV
a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni. A középkortól a XX. század kezdetéig a talaj szervesanyag tartalmának V]LQWHQ WDUWiViW D] XJDURV P
YHOpV PDMG D] LVWiOOyWUiJ\D pV D] RNV]HU
vetésváltás biztosította. $ HO
P
WUiJ\i]iV
iOOtWRWW
PHJMHOHQpVH
ELRPDVV]D
HJ\UH
D
KR]DPRN
FV|NNHQ
iOODQGy
KiQ\DGiQDN
WDODMED D SHV]WLFLGHN HJ\UH V]pOHVHEE N|U
Q|YHOpVH
D]
YLVV]DMXWWDWiVD
D
DONDOPD]iVD D] LVWiOOyWUiJ\D
használat visszaszorulása azonban az 1900-as évek második felére oda vezetett, hogy mindegyik genetikai talajtípuson a szervesanyag tartalom degradációja következett be. A XXI. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy sem a technológia uniformizálásával, sem a mesterséges inputok növeOpVpYHO D] LSDUV]HU .LXWDW
QDSMDLQNEDQ
V]pOHVN|U
Q|YpQ\WHUPHOpV KRVV]~ WiYRQ QHP KDWpNRQ\
D
IHQQWDUWKDWy
PH]
JD]GiONRGiVL
VWUDWpJLiN
J\DNRUODWL DONDOPD]iVD NtQiO (QQHN HJ\LN IRQWRV HOHPH D
talajtermékenység és a talaj szervesanyag tartalmának megóvása. $ V]HUYHVWUiJ\i]iV PLQGHQ OHKHWVpJHV PyGMD D]pUW LV NLHPHONHG MHOHQW
VpJ
PHUWQHPFVXSiQWiSDQ\DJRWMXWWDWXQNDWDODMEDKDQHPiOWDOD
javul a talaj szerkezete, hasznos mikrobiológiai folyamatokat indukálunk. Napjainkban ezért is létfontosságú, hogy a szervestrágyázás minden OHKHWVpJHV
PyGMiW
D
WDODMWHUPpNHQ\VpJ
PHJ
U]pVpQHN
V]ROJiODWiED
állítsuk. Sajnos hosszú ideje hiányunk van az egyik legfontosabb szerves WUiJ\DIpOHVpJE
OD]LVWiOOyWUiJ\iEyO
1
$ Yt]KDV]QiODWRN N|YHWNH]WpEHQ PLQG D WHUPHO
PLQG D IR
V]IpUiEDQ NHOHWNH]LN V]HQQ\Yt] DPHO\QHN |VV]HJ\ VpU
O NH]HOpVpU
O D V]HQQ\Yt]WLV]WtWiV VRUiQ NpS]
G
MWpVpU
gyasztási
O HOYH]HWp
LV]DS OHKHW
-
VpJ
szerinti hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról az emberi egészség és a környezeti elemek védelme érdekében gondoskodni kell. Hasznosításuk módjainak megtalálása napjainkban már létszükséglet, nem pedig gazdaságossági kérdés. A fenti tényeket figyelembe véve a szennyvízLV]DSPH]
JD]GDViJLKDV]QRVtWiVLOHKHW
VpJHLQHNYL]VJiODWiED
kezdtünk.
Doktori értekezésem célja olyan módszerek megtalálása és értékelése volt, melyek segítségével hozzájárulhatok súlyos környezetvédelmi SUREOpPiN MHOHQHVHWEHQDV]HQQ\Yt]LV]DSYpJV
HOKHO\H]pVpQHNNpUGpVH
és növénytáplálási kérdések megoldásához. Közvetlen
kutatási
WUiJ\i]yV]HUHN
HOV
tevékenyVpJHP
GOHJHVHQ
D
D
V]HQQ\Yt]LV]DS
NO|QE|] pV
D
V]HUYHV
NRPSRV]WiOW
szennyvíziszap tápanyag-szolgáltatásának, a talaj ammónia-, a nitrát- és össznitrogén-, szervesanyag tartalom változásának, valamint a toxikus elemek növényben, talajbDQ
W|UWpQ
LUiQ\XOW &pORP D V]HQQ\Yt]LV]DS PH]
optimális-
LOOHWYH D QHP NHGYH]
DNNXPXOiFLyMiQDN
YL]VJiODWiUD
JD]GDViJL V]HPSRQWEyO NHGYH]
~J\QHYH]HWW WHUKHOpVL DGDJMiQDN
meghatározása volt.
ANYAG ÉS MÓDSZER
A szennyvíziszap, a szennyvíziszap komposzt és néhány szerves WUiJ\i]yV]HU Q|YpQ\L IHMO
vizsgálatára
GpVUH pV EHOWDUWDORPUD J\DNRUROW KDWiViQDN
tenyészedényes-,
valamint
kísérleteket végeztünk. 2
szabadföldi
kisparcellás
Az egykori Pannon Agrártudományi Egyetem (ma Veszprémi (J\HWHP
*HRUJLNRQ
Tanszékének
0H]
üvegházában,
gazdaságtudományi Keszthelyen
Kar
egymással
Agrokémiai párhuzamosan
tenyészedényes kísérleteket állítottunk be. Szabadföldi kisparcellás kísérleteinket a Beta-.XWDWy
pV )HMOHV]W
Kft., valamint a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai ,QWp]HWpQHNN|]UHP
N|GpVpYHO6RSURQKRUSiFVRQYpJH]WN
Tenyészedényes kísérletek hYHJKi]L N|UOPpQ\HN N|]|WW pYHV NpWWpQ\H]
V
17 kezeléses, 4
ismétléses, véletlen blokk elrendezéses tenyészedényes kísérletet állítottunk be Keszthelyen, 1999-ben. A kísérlethez Alsópáhokról V]iUPD]y V]iQWRWW UpWHJE HUG
O YHWW YiO\RJ WtSXV~ DJ\DJEHPRVyGiVRV EDUQD
WDODMW KDV]QiOWXQN PHO\QHN I
EE MHOOHP]
L 9.
S+H2O
=
7,89; pHKCl = 7,50; KA = 42; humusz = 0,75 %; összes N = 0,1 %; ALoldható P2O5 = 167 mg/kg; AL-olható K2O = 97 mg/kg. A kísérleti növény a Nóra fajtájú tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) volt. (GpQ\HQNpQW NJ WDODMW PpUWQN EH $ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HO IHUGpQ NDYLFVRW WHUtWHWWQN V]LWiYDO OHWDNDUWXN pV OHYHJ
elláWWXN $] HOV
]WHW
NtVpUOHWL pYEHQ NHYHUWN D WDODMED D NO|QE|]
FV
V]|U
YHO LV
WUiJ\i]y
szereket. Edényenként 100 – 200 – 400 – 800 g 40 %-os QHGYHVVpJWDUWDORPUD NRUULJiOW V]HUYHV DQ\DJ NLMXWWDWiViYDO HJ\HQpUWpN
gombaföldet, virágföldet, komposztált szennyvíziszapot és kommunális, víztelenített szennyvíziszapot adagoltunk. Edényenként 50 db árpaszemet vetettünk. A növényeket teljes érésig neveltük. A növények öntözése a
3
WHQ\pV]LG
DODWWDV]iQWyI|OGLYt]NDSDFLWiV
-ára történt, melyet súlyra
öntözéssel valósítottunk meg. $ NtVpUOHW PiVRGLN pYpEHQ D WUiJ\iN XWyKDWiViW YL]VJiOWXN $] HO
]
évhez hasonlóan edényenként 50 db Nóra fajtájú tavaszi árpát vetettünk. $]HGpQ\HN|QW|]pVHDWHQ\pV]LG
DODWWDYt]NDSDFLWiV
-ára történt. A
növényeket teljes érésig neveltük. A földfeletti részek betakarításakor mindkét évben a növényt a talajfelszín közelében levágtuk, a tenyészedényenkénti mintakévéket légszáraz állapotig szárítottuk. Mértük a mintakévék tömegét, a kalászok számát, tömegét, a szemek tömegét és az ezerszemtömeget. A növényminták darálása után vizsgáltuk a szemtermést, valamint a szalma és pelyvarészeket. A növényanalízist cc. HNO3 + cc. H2O2 roncsolás után ICP készülékkel 21 makro- és mikroelemre végeztük. A betakarítást követ 7HQ\pV]HGpQ\HQNpQW
HQ
PLQGNpW
iWODJPLQWiNDW
pYEHQ
WDODMPLQWiW
DODNtWRWWXQN
NL
YHWWQN
PHO\HNE
O
meghatároztuk a Lakanen és Erviö (1971) szerinti NH4-acetát + EDTAROGKDWy IHOYHKHW
HOHPWDUWDOPXNDW YDODPLQW FF
. HNO3 + cc. H2O2
feltárással az összes készletet. A tenyészedényes kísérletben alkalmazott szerves trágyázó szerek hatásának összehasonlító vizsgálatára 2000-ben, üvegházi körülmények között olyan kísérletet is végeztünk, melyben a gombaföld, a virágföld, a komposztált- és a víztelenített szennyvíziszap N-P-K tartalmával PHJHJ\H]
KDWyDQ\DJ~NDUEDPLG 1 V]XSHUIRV]IiW 32
kálium-klorid (60 % K22 P $
P
WUiJ\iNNDO
O5) és
WUiJ\iNDWKDV]QiOWXQN
NH]HOW
WHV]WNtVpUOHW
WDODMD
PHJHJ\H]HWW
D
tenyészedényes kísérletben felhasznált talajjal, a vizsgált növény szintén a Nóra fajtájú tavaszi árpa volt. A kísérleti elrendezés is azonos volt. 4
$ WHQ\pV]HGpQ\HNEH HO OHWDNDUWXNpVOHYHJ
]WHW
FV
V]|U IHUGpQ NDYLFVRW WHUtWHWWQN V]LWiYDO YHOLVHOOiWWXN(]WN|YHW
HQPLQGHQHGpQ\EH
5 kg talajt mértünk be, mDMGIRO\pNRQ\IRUPiEDQNLDGDJROWXND]HO
]HWHV
vizsgálatok alapján kiszámított, a szerves trágyázó szerekkel analóg N-P.KDWyDQ\DJWDUWDOP~P
WUiJ\iNDW
Edényenként 25 db árpaszemet vetettünk. Az árpaszemek elvetése XWiQDQ|YpQ\HN|QW|]pVHDWHQ\pV]LG
V]
akban a szántóföldi vízkapacitás
65 %-ára történt, melyet súlyra öntözéssel valósítottunk meg. A növényeket teljes érésig neveltük. A tesztkísérlet betakarítása, a mintavétel, a talaj és növényvizsgálatok a már ismertetett módon történtek.
Szabadföldi kisparcellás kísérlet
A
kísérlettel
a
mosonmagyaróvári
kommunális,
V]HQQ\Yt]LV]DS YDODPLQW D] $7(96=2/* 5W J\
víztelenített
UL WHOHSpQ HO
iOOtWRWW
állati hulladék komposzt tápanyaghatását és talajterhelését kívántuk vizsgálni. A 2000-EHQ ismétléses,
véletlen
LQGXOW pYHV NpWWpQ\H]
blokk
elrendezéses
V
10 kezeléses, 4
kísérlet
színhelye
a
sopronhorpácsi Beta-Kutató Kft. „VR” kódú táblája volt. A kísérlet EHiOOtWiViW PHJHO
]
HQ D IHOV
PHJP
YHOW UpWHJE
W|UWpQW $] DJ\DJRV YiO\RJ WtSXV~ UpWL |QWpV WDODM I
O WDODM
-mintavétel
EE WDODM
-vizsgálati
adatai: pHH2O = 6,6; pHKCl = 5,7; KA = 45; humusz = 2,0 %; összes N = 0,1 %; AL-oldható P2O5 = 158 mg/kg; AL-olható K2O = 76,5 mg/kg. A tábla kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy a területen a korábbi pYHNEHQ
PHV]H]pV
NO|QOHJHV P
V]HUYHV
YHOpVL HOMiUiV
WUiJ\i]iV
QDJ\
DGDJ~
P
WUiJ\i]iV
nem történt. A földterületen, a táblatörzs5
könyv adatai szerint az 1998-99-HV
JD]GDViJL
pYEHQ
V]L
E~]iW
termesztettek. $ iWODJK
NtVpUOHWL
LG
V]DNRW
MHOOHP]
PHWHRUROyJLDL
DGDWRN
N|]O
D]
PpUVpNOHW D FVDSDGpNRV QDSRN pV D QDSVWpVHV yUiN V]iPD
igazodott a sokéves átlaghoz, ellenben a lehullott csapadék mennyisége jóval alatta maradt. A 2000. évben 584,0 mm; 2001-ben pedig mindössze PPFVDSDGpNKXOORWWUiDGiVXODWHQ\pV]LG HV
HVHWWHQQHNLVPLQWHJ\
V]DNEDQFVDNPP
-a (114,3 mm) 10 nap alatt.
A kísérleti parcellákat, a tábla méreteihez igazodva, bruttó 40 m2-re méreteztük. A kísérletben alkalmazott szennyvíziszap- és komposzt adagokat N-tartalmuk figyelembe vételével határoztuk meg. A 25, 50, pV WKD PHQQ\LVpJQHN PHJIHOHO
DGDJRNDW YHWpV HO
WW NRUD
tavasszal juttattuk ki, amint a talaj felengedett, majd kompaktor VHJtWVpJpYHOGROJR]WXNDWDODMIHOV $] HOV
-20 cm-es rétegébe.
pYEHQ D WUiJ\DV]HUHN KDWiViW *LQD IDMWiM~ FXNRUUpSD
Beta
vulgaris L. var. saccharifera Alef.) növénynél vizsgáltuk. Hektáronként 2,8 U-QDN PHJIHOHO
PDJRW YHWHWWQN FP
-es sortávolsággal. Május
közepén, a növények 6- OHYHOHV iOODSRWiEDQ D W 80-
H]HU
W
KD QDN
-
PHJIHOHO
V]iPRW Np]L HJ\HOpVVHO
PHQQ\LVpJ
UH
iOOtWRWWXN
EH
Betakarításkor növénymintákat vettük, a nettó kísérleti parcellákból 2020 növény kiemelésével. A szükséges mérések (a répatest és a földfeletti részek tömegének mérése) elvégzése után a mintanövényeket cukoripari vizsgálatoknak vetettük alá, a holland VENEMA-módszer szerint. Mértük a hektiURQNpQWL
WHUPpVW
FXNRUWDUWDOPDW
D
FXNRU
D
|VV]HWHY
-amino-nitrogén-, nátrium- és káliumtartalom) és a
NLQ\HUKHW
VpJLNYyFLHQVWD]D]DV
U
OpWLV]WDViJLKiQ\DGRVW
6
VpJpW
pV
NLQ\HUKHW
NLQ\HUKHW
FXNRUWDUWDOPDW NHW
FXNRUKR]DPRW
D
URQWy
A kísérlet 2. évében utóhatás vizsgálat történt. 2001-ben Jubilant fajtájú tavaszi árpát (Hordeum vulgare L.) vetettünk. A vetéskor II. fokú, FViYi]RWW YHW $
WHOMHV
DQ\DJRW KDV]QiOWXQN KHNWiURQNpQW NJ PHQQ\LVpJEHQ
pUpVEHQ
EHWDNDUtWRWW
Q|YpQ\HNE
O
QHWWy
SDUFHOOiQNpQW
4-4
folyóméternyi mintát vettünk (a 4 fm 0,5 m2-t reprezentál), melyeket a tenyészedényes
kísérleteknél
már
ismertetett
módszerek
szerint
vizsgáltunk.
Az eredmények statisztikai értékelése
A kísérletek során kapott mérési eredmények feldolgozásához Microsoft® Excel 2002 programot használtunk. Az adatokat Sváb (1981) DODSMiQ
NpWWpQ\H]
NLHJpV]tWHWW
V
YpOHWOHQEORNN
YpOHWOHQEORNN
HOUHQGH]pV
HOUHQGH]pV
pV
Ø
YDULDQFLDDQDOt]LV
kontrollal VHJtWVpJpYHO
elemeztük.
EREDMÉNYEK
Tenyészedényes kísérlet
A tenyészedényes kísérlet tavaszi árpa mintáinak száraz tömegét, a tenyészedényenkénti kalász számot, a kalász tömeget és a szem tömeget YL]VJiOYD PHJiOODStWKDWy KRJ\ D] HOV
pYEHQ D OHJMREEDN D NRPSRV]WiOW
szennyvíziszap és a gombaföld nagy adagú kezelései, valamint a kis adagú víztelenített szennyvíziszappal történt kezelések voltak. Hatásukra háromszoros, négyszeres növeNHGpV
ILJ\HOKHW
PHJ
D
NRQWUROOKR]
viszonyítva. A vegetatív tömeget a víztelenített szennyvíziszap, a 7
hozamot a gombaföld növelte a legnagyobb mértékben. A nagy adagú víztelenített szennyvíziszap depresszív hatású volt. Az ezerszemtömeg vizsgálatakor a szennyvíziszap komposzt, a gombaföld és a virágföld PLQ
VpJMDYtWy pV
a
Yt]WHOHQtWHWW V]HQQ\Yt]LV]DS HU
WHOMHV PLQ
VpJURQWy
hatását állapítottam meg. A szem és a szalma beltartalmi vizsgálata során megállapítható, hogy D] DGDJRN Q|YHOpVpYHO HJ\LGHM
OHJ Q
WW D IHOKDOPR]yGy PLNURHOHPHN
köztük a nehézfémek mennyisége is, akkumulációjuk azonban nem V]iPRWWHY
$ YL]VJiOW HOHPHN PLQGHJ\LNH HOV
V]DOPD UpV]HNEHQ KDOPR]yGRWW IHO $ OHJMHOHQW
VRUEDQ D YH
getatív
VHEE IHOKDOPR]yGiVW D
nagy adagú víztelenített szennyvíziszappal kezelt növénymintákban tapasztaltam. Az utóhatás vizsgálatakor, 2000-ben a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap bizonyult a legjobbnak, de a szennyvíziszap komposzt és a gombaföld legnagyoEE vizsgált
paraméter
V 0LQGHJ\LN
DGDJMDLQDN KDWiVD LV MHOHQW
esetében
a
maximális
adagú
víztelenített
szennyvíziszap trágyázás bizonyult legjobbnak. A szennyvíziszap komposzt és a gombaföld legnagyobb adagjainak javító hatását fontos külön is
NLHPHOQL PHUW PiU D] HOV
pYEHQ LV NLYiOy WUiJ\DV]HUQHN
bizonyultak, fitotoxikus hatás nélkül. A kísérlet talajvizsgálati eredményei szerint a talaj ásványi nitrogén tartalmát mindkét évben a víztelenített szennyvíziszap növelte a legjobban. Az össznitrogén-, illetve a szervesanyag tartalmat a virágfölddel történt kezelések növelték a legnagyobb mértékben, de a nagyobb adagú szennyvíziszap
NRPSRV]W JRPEDI|OG V
W D
víztelenített
szennyvíziszap alkalmazásának hatására is statisztikailag igazolható növekedést sikerült kimutatni. A tenyészedények talajának foszfor 8
tartalmát a víztelenített szennyvíziszap, kálium tartalmát a gombaföld növelte a legnagyobb mértékben. A talaj foszfor és a kálium mennyisége a kísérlet PiVRGLNpYpUHD] pYLPHQQ\LVpJHNIHOpUHKDUPDGiUDV
W
a gombafölddel kezelt edényekben ötödére esett vissza.
Tesztkísérlet
A tesztkísérlet növénymintáinak értékelésekor megállapítottam, hogy a kezelések statisztikailag is igazolható eltéréseket eredményeztek. A kis pV N|]HSHV DGDJ~ NH]HOpVHN KR]DPQ|YHO
KDWiV~DN YROWDN D] DGDJRN
növelésével azonban a növények produktivitása csökkent, fitotoxikus hatások mutatkoztak. A legjobb kezelésnek mindegyik vizsgált növényi
paraméter esetén a 200 g-os gombaföld N-P-. WDUWDOPiYDO PHJHJ\H] P
WUiJ\D DGDJ EL]RQ\XOW (QQHN YDOyV]tQ
PDJ\DUi]DWD KRJ\ H] D
kezelés közelítette meg leginkább a tavaszi árpa optimális (N 60-80, P2O5 46, K2O 140 kg/ha) tápanyag-igényét. A
tesztkísérlet
tenyészedényeinek
talajvizsgálatai
során
a
szervesanyag tartalom tekintetében nem sikerült statisztikailag is igazolható eltéréseket kimutatni. Ezzel ellentétben a talajok foszfor és kálium tartalma szignifikánsan emelkedett a kontrollhoz képest. A nagy adagú kezelések hatására a talajok P2O5 és K2O tartalma több mint GXSOiMiUD V
W HJ\HV HVHWHNEHQ KiURPV]RURViUD HPHONHGHWW D NRQWROOKR]
viszonyítva és ez a nagy mérték
VyNRQFHQWUiFLy YiOWR]iV PiU WR[LNXV
hatású volt.
9
Szabadföldi kisparcellás kísérletek
A szabadföldi kísérlet éveit csapadékhiány jellemezte. A kontroll SDUFHOOiNRQ PiU D] HOV PHJILJ\HOKHW
NtVpUOHWL pYEHQ HOV]iUDGiV pV W
PtJDNH]HOWSDUFHOOiNRQDNHGYH]
FXNRUUpSD MyO IHMO
G|WW $ Q|YHNY
N|YHWNH]WpEHQDJ\|NpUWHUPpVQ
V]iPKLiQ\ YROW
WOHQLG
MiUiVHOOHQpUHD
DGDJRN KDWiViUD NLDODNXOy 1
-terhelés
WWDPLQ
VpJLPXWDWyNURPORWWDN
A kezelések hatására a répatermés növekedése statisztikailag igazolható volt. A 100 t/ha-os komposzt, valamint a legnagyobb (200 t/ha-os) víztelenített szennyvíziszap- és a komposztkezelések indukálták D OHJMHOHQW NLQ\HUKHW
VHEE KR]DPQ|YHNHGpVW $ FXNRUWDUWDORP GLJHVWLR pV D
FXNRUWDUWDORP DPHO\DFXNRUWDUWDORPEyOpVDPLQ
SDUDPpWHUHN HUHGPpQ\HLE
V
éget rontó
O V]iPROKDWy NL V]HPSRQWMiEyO D NRPSRV]WWDO
történt kezelések nem okoztak szignifikáns eltéréseket. A víztelenített szennyvíziszap
Q|YHNY
adagú alkalmazása azonban negatív hatású volt,
mert mindkét paraméter esetében jeOHQW
V
V]LJQLILNiQV
FV|NNHQpVW
figyelhettem meg. $ NLQ\HUKHW
FXNRUWHUPpVW DPHO\ D NLQ\HUKHW
FXNRUWDUWDORP pV D
répatermés szorzata) vizsgálva megállapítható, hogy csak a 25 t/ha-os víztelenített szennyvíziszapos kezelés hatására emelkedett szignifikánsan, az ennél nagyoEE
DGDJRN
DONDOPD]iVD
HVHWpQ
D
KDWiV
FV|NNHQ
tendenciájú. A komposzt nem okozott termésdepressziót, de pozitív szignifikáns különbségek csak a nagy adagú kezelések esetén voltak PHJILJ\HOKHW
N $ FXNRU NLQ\HUKHW
VpJpW URQWy |VV]HWHY
N YL
zsgálatakor
a nátrium-tartalomban statisztikailag igazolható különbség nem volt PHJILJ\HOKHW
HOOHQEHQ
D]
-amino-nitrogén és a káliumtartalom
esetében is szignifikáns eltérések mutatkoztak. A nagyobb kezelések 10
KDWiViUD PLQGNpW WpQ\H] NYyFLHQV V
U
MHOHQW
V Q|YHNHGpVW PXWDWRWW $ NLQ\HUKHW
Op WLV]WDViJL KiQ\DGRV 4
VpJL
%) értéke mindkét trágyázószer
hatására szignifikánsan csökkent. A második kísérleti évben, 2001-ben a tavaszi árpa vizsgálatakor a csapadékhiány következtében kialakuló aszály hatására sülevényes foltok NHOHWNH]WHN D Q|YpQ\HN YLVV]DPDUDGWDN D Q|YHNHGpVEHQ IHMO
GpVEHQ $
mért értékek nagy szórása mellett statisztikailag igazolható, szignifikáns különbségeket a száraz tömeg, a kalász- és a szem tömeg, valamint a kalász szám esetében sem sikerült kimutatni.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK $ NtVpUOHWHN HUHGPpQ\HL DODSMiQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ PHJIHOHO
csapadékmennyiség és -eloszlás mellett a növényekre károsodás nélkül kijuttatható víztelenített szennyvíziszap maximális dózisa 4050 t/ha körül alakul. Igazolható, hogy a 20-25 t/ha mennyiségben felhasznált víztelenített szennyvíziszap pozitív hatást gyakorol a növények növekedésére, IHMO
GpVpUHPpJDULGN|UOPpQ\HNN|]|WWLV
Bizonyítást nyert, hogy a növények számára a szennyvíziszap komposztált formájú felhasználása jobb, mint a víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DSSDOW|UWpQ $ NO|QE|]
WiSDQ\DJ
-utánpótlás.
NRPSRV]WRN DPHQQ\LEHQ QHKp]IpP WDUWDOPXN QHP
KDODGMD PHJ D MRJV]DEiO\RNEDQ HO
tUW PpUWpNHW DNiU
Gy]LVEDQ LV IHOKDV]QiOKDWyN D PH]
JD
károsodása nélkül.
11
-200 t/ha-os
zdasági területeken a növények
%HEL]RQ\RVRGRWW
KRJ\
D
Q|YHNY
WUiJ\DDGDJRN
KDWiViUD
D
növényekben a P, K, Ca, Mg, Na, Cu, Zn, Mn, B, Mo, Se IHOKDOPR]yGLN
$]
HOHPHN
$
OHJMHOHQW
akkumulálódtak. körülmények
között
a
HOV
VRUEDQ
VHEE
PpUWpN
víztelenített
D
szalma
részekben
felhalmozódás adott
szennyvíziszap
hatására
tapasztalható. Az As, Pb, Co, Cd nem akkumulálódott a tavaszi árpában. Ezek a toxikus elemek a szem és a szalma mintákban sem voltak kimutathatók. A cukorrépa cukoripari vizsgálatával megállapítható, hogy amíg a Q|YHNY
V]HQQ\Yt]LV]DS
IRO\DPDWRVDQQ
DGDJRN
KDWiViUD
WWDFXNRUWDUWDORPpVDNLQ\HUKHW
URPORWWDN $ Q|YHNY
D
WHUPpVKR]DP
VpJLPXWDWyNHJ\UH
KR]DP D]RQEDQ D NHGYH]
WOHQ KDWiVRNDW
kompenzálta és még a 100 t/ha-os szennyvíziszap-kezelés is cukorhozam növekedést eredményezett. A
kísérleti
eredmények
V]HQQ\Yt]LV]DS FV|NNHQW
KDWiViUD
bizonyítják, D
FXNRU
-amino-nitrogén-
pV
hogy
NLQ\HUKHW
a
víztelenített
VpJpW
NiOLXPWDUWDORP
DODSYHW MHOHQW
HQ VHQ
emelkedett.
JAVASLATOK A szerves trágyaszerek, köztük a szennyvíziszap-
pV WHUPpNHLE
O
készült trágya értékes tápanyagforrás és a talaj szervesanyag tartalmának növeléséhez is hozzájárul. Nagy térfogatuk, szállításuk, NLMXWWDWiVXN
QHKp]VpJHL
IRO\WiQ
HOV
VRUEDQ
KHO\L
MHOHQW
VpJ
H
k
lehetnek, alkalmazásuk csak megtermelésük helyének közvetlen közelében
lehet
gazdaságos. 12
Ennek
ellenére
alkalmazásuk
kifejezetten javasolt, mert fontos forrásai a tápanyagoknak, így a Q|YpQ\L IHMO
egyéb,
a
GpVQHN Q|YHNHGpVQHN gVV]HWHWW IRUPiMXN UpYpQ VRN
növények
számára
rendkívül
fontos
mikroelemeket is tartalmaznak, melyek a N-P-. P IRUGXOQDNHO
makro-
és
WUiJ\iNEDQ QHP
A kísérleti eredmények elemzése alapján elmondható, hogy a víztelenített szennyvíziszap 25-40 t/ha-os adagja adott szántóföldi körülmények között javasolható, a komposztok pedig akár 150-200 t/ha-os mennyiségben is felhasználhatók a növények károsodásának YHV]pO\H QpONO $ NHGYH]
DGDJ YpJV
PHJiOODStWiViKR] ILJ\HOHPEH
kell azonban venni a szennyvíziszap értekezésemben is bemutatott PLQ
VpJL SDUDPpWHUHNUH J\DNRUROW URQWy KDWiViW pV D V]iQWyI|OGL
NLMXWWDWiV
MRJV]DEiO\RNEDQ
állategészségügyi, elengedhetetlen
HO
növényi, a
tUW
stb.
hosszú
WHUOHWL
feltételeit,
távú
WDODMWDQL
melyek
felhasználás
N|]
-
és
betartása
biztonságos
kivitelezéséhez. Az alkalmazandó mennyiség környezetanalitikai és PLNURELROyJLDL V]HPSRQWEyO W|UWpQ
UpV]OHWHV V]DNKDWyViJL YL]VJiODWD
és engedélyeztetése tehát mindenképpen javasolt. $ V]HQQ\Yt]LV]DSRN PH]
JD]GDViJL HOKHO\H]pVpQHN DODSYHW
IHOWpWHOH
járványhigiéniai veszélytelenségük. Eléréséhez költségtakarékos PHJYDOyVtWiVL
OHKHW
VpJ
D
NRPSRV]WiOiV
$
NRPSRV]WEDQ
OpY
tápanyagok ráadásul kötött formájuk miatt csak lassan, fokozatosan ásványosodnak, így hosszabb távon a növény rendelkezésére állnak, kimosódásuk veszpO\H FV|NNHQ (]HQ NHGYH] PH]
JD]GDViJL KDV]QRVtWiVUD NHUO
javasolt.
13
WXODMGRQViJRN PLDWW D
V]HQQ\Yt]LV]DS NRPSRV]WiOiVD
Mivel a tenyészedényes kísérletben vizsgált talaj foszfor és a kálium WDUWDOPD D NtVpUOHW PiVRGLN pYpEHQ D] HO KDUPDGiUD V WHUP
KHO\L
]
pYL PHQQ\LVpJHN IHO
ére,
W HJ\HV HVHWHNEHQ |W|GpUH HVHWW YLVV]D H]pUW DGRWW
N|UOPpQ\HN
N|]|WW
D]
pYHQNpQWL
3
pV
.
SyWOiV
javasolható. (J\HV iOWDODP YL]VJiOW SDUDPpWHUHN HVHWpEHQ PHJOHKHW
VHQ QDJ\
inhomogenitás mutatkozott. Ezért a kísérleti hiba csökkentésének érdekében ajánlott a kísérleti kezelések hatásának vizsgálata során az ismétlések számának növelése, mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi kísérletek esetén. $=e57(.(=e67e0$.g5e%
/Ë5778'20È1<26
KÖZLEMÉNYEK
Tudományos szaklapban megjelent cikkek magyar nyelven:
Petróczki, F. – Késmárki, I.
$ NRPSRV]WiOiV MHOHQW
VpJH $FWD
Agronomica Óváriensis 45 (2) 203-212. Petróczki,
F.
(2004):
A
víztelenített
szennyvíziszap
és
a
szennyvíziszapból készült komposzt hatása a tavaszi árpa IHMO
G
ésére. Acta Agronomica Óváriensis. (In press)
Tudományos szaklapban megjelent cikkek idegen nyelven:
Petróczki, F. (2004): Agricultural recovery of municipal waste water and sewage
sludge
in
Hungary.
Hungarian
http://heja.szif.hu/ENV/ 14
Electronic
Journal
Teljes terjedelemben megjelent konferencia közlemények magyar nyelven:
Szakál, P. – Petróczki, F. (1997): Ipari hulladékok réztartalmának hasznosítása
a
növénytermesztésben.
VI.
Országos
Agrár-
környezetvédelmi Konferencia. Budapest. Szakmai Kiadvány. 3134. Szakál, P. – Schmidt, R. – Pecze, Zs. – Petróczki, F. (1997): Hulladékból HO
iOOtWRWW =Q
-komplex hasznosítása a cukorrépa termesztésben. VI.
Országos Agrár-környezetvédelmi Konferencia. Budapest. Szakmai Kiadvány. 34-37. Szakál, P. – Petróczki, F. (1997): A hulladékból kinyert réz-aminNRPSOH[ KDWiVD D]
V]L E~]D KR]DPiUD PLQ
VpJpUH pV QLWURJpQ
-
felvételére. XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Szakmai Kiadvány. 175-183. Pecze, Zs. – Neményi, M. – Petróczki, F. (1998): AgráUP
V]DNLIHODGDWRN
D WpULQIRUPDWLNDL DGDWEi]LV IHOYpWHOpQpO LOOHWYH DQQDN E 9,, 7pULQIRUPDWLND D )HOV
YtWpVpQpO
RNWDWiVEDQ 6]LPSy]LXP %XGDSHVW
Szakmai kiadvány. 94-98. Debreczeni, Bné. – Petróczki, F. (2000): Szerves hulladék anyagok és komposztok hatása a tavaszi árpa növekedésére. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Szakmai kiadvány. 235-237. Debreczeni, Bné. – Petróczki, F. – Neményi, M. (2000): komposztok növekedésére.
és
a
szennyvíziszap
Analitikai
és
hatása
Környezetvédelmi
Mosonmagyaróvár. Szakmai kiadvány. 78-80. 15
a
.O|QE|]
tavaszi
árpa
Konferencia.
Petróczki, F. – Debreczeni, Bné. (2003): Szerves trágyaszerek hatása a Q|YpQ\LIHMO 6]|OO
VL *
HOOiWiVD´
GpVUHpVEHOWDUWDORPUD,Q
Csorba, Zs. – Jolánkai, P. –
(szerk.) (2003): „Szántóföldi növények tápanyag-
,,,
1|YpQ\WHUPHV]WpVL
7XGRPiQ\RV
1DS
*|G|OO
Szakmai kiadvány. ISBN 963 9483 24 9. 248-251. 0DJ\DUpVLGHJHQQ\HOY
NLYRQDWRN|VV]HIRJODOyN
Petróczki, F. (1997): Réztartalmú galvánhulladékok újrahasznosítása a E~]D
PLQ
VpJpQHN
pV
KR]DPiQDN
MDYtWiViUD
,,,
.|UQ\H]HWYpGHOPL 6]DNPDL 'LiNNRQIHUHQFLD 0H]
1HP]HWN|]L
W~U 6]DNPDL
kiadvány. 47-48. Debreczeni, K. – Petróczki, F. – Neményi, M. (2000): Effect of waste water sludge and different composts on spring barley growth. Analytical and Environmental Conference. Mosonmagyaróvár. 11. ,VPHUHWWHUMHV]W
V]DNODSRNEDQPHJMHOHQWN|]OHPpQ\HN
Késmárki, I. – Petróczki, F. (2003): Komposztálás-zöldtrágyázás. Agro napló 7 (7) 11-13. Késmárki, I. – Petróczki, F. (2003): Szántóföldi melléktermékek és KDV]QRVtWiVXNOHKHW
VpJHL$JURQDSOy
7 (10) 15-17.
Késmárki, I. – Petróczki, F. (2003): Az „energianövények” termesztése, MHOHQW
VpJHSUREOpPiL$JURQDSOy
7 (11) 11-14.
Petróczki, F. (2004): A talajtermékenység és a növénytáplálás összefüggései. Agro napló 8 (1-2) 47-49.
16
Egyéb tudományos dolgozatok:
Petróczki, F. (1994): Galvánhulladékok és újrahasznosításuk. Kari TDK. Mosonmagyaróvár. Petróczki,
F
(1995):
Mikroelem-tartalmú
mikroelem kinyerési lehHW
galvánhulladékokból
VpJHN (XUySiEDQ pV 0DJ\DURUV]iJRQ
Kari TDK. Mosonmagyaróvár. F.
Petróczki,
.tVpUOHWHN
JDOYiQLV]DSRN
PH]
JD]GDViJL
PH]
JD]GDViJL
PH]
JD]GDViJL
újrahasznosítására. Egyetemi TDK. Kaposvár. F.
Petróczki,
.tVpUOHWHN
JDOYiQLV]DSRN
újrahasznosítására. OrszáJRV7'.0H] Petróczki, F.
$
Up]WDUWDOP~
W~U
KXOODGpNRN
újrahasznosítása. Kari TDK. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F. – Nacsa, J. (1997): Galvánipari réztartalmú hulladékok ~MUDKDV]QRVtWiVD D PH]
JD]GDViJEDQ .DUL 7'. 0RVRQPDJ\DU
-
óvár. Petróczki, F. (1997): Réztartalmú hulladékok hasznosítása a búza PLQ
VpJpQHNMDYtWiViUD2UV]iJRV7'..HV]WKHO\
7XGRPiQ\RVIyUXPRNRQPHJWDUWRWWHO
DGiVRN
Petróczki, F. (1997): Réztartalmú galvánhulladékok újrahasznosítása a E~]D
PLQ
VpJpQHN
pV
KR]DPi
nak javítására. III. Nemzetközi
.|UQ\H]HWYpGHOPL6]DNPDL'LiNNRQIHUHQFLD0H]
W~U
Szakál, P. – Petróczki, F. (1997): A hulladékból kinyert réz-aminNRPSOH[ KDWiVD D]
V]L E~]D KR]DPiUD PLQ
17
VpJpUH pV QLWURJpQ
-
felvételére. XI. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Debreczeni, Bné. – Petróczki, F. – Neményi, M.
.O|QE|]
szerves trágyák és hulladék anyagok vizsgálata és hatása a tavaszi árpa növekedésére. Talajszennyezések felmérése és tisztítási OHKHW
VpJHL$QNpW%XGDSHVW
Debreczeni, Bné. – Petróczki, F. (2000): Szerves hulladék anyagok és komposztok hatása a tavaszi árpa növekedésére. XIV. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Siófok. Debreczeni, K. – Petróczki, F. – Neményi, M. (2000): Effect of waste water sludge and different composts on spring barley growth. Analitikai és Környezetvédelmi Konferencia. Mosonmagyaróvár. Petróczki, F. – Debreczeni, Bné. (2003): Szerves trágyaszerek hatása a Q|YpQ\L
IHMO
GpVUH
pV
TudoPiQ\RV1DS*|G|OO
EHOWDUWDORPUD
18
,,,
1|YpQ\WHUPH
sztési
