VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=
*$='$6È*78'20È1<,.$5
Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1|YpQ\YpG V]HU.pPLDL7DQV]pN
Interdiszciplináris Doktori Iskola ,VNRODYH]HW
Dr. Várnagy László MTA doktora 7pPDYH]HW
k:
† DR. HUNYADI KÁROLY MTA doktora
DR. REISINGER PÉTER PH] JD]GDViJLWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD
AZ
6=,.È326=7$5(3&(
ÉS A .e76=,.
GYOMNÖVÉNYEI
*<201g9e1<(
K ELLENI
GYOMSZABÁLYOZÁSÁNAK/(+(7 Készítette:
NAGY IDA
KESZTHELY
2003
6e*(,
2
3 $=
6=,.È326=7$5(3&(*<201g9e1<(,
e6$.e76=,.
*<201g9e1<(.
*<206=$%È/<2=È6È1$./(+(7
ELLENI 6e*(,
Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Nagy Ida Készült a Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW
k: † Dr. Hunyadi Károly Dr. Reisinger Péter Elfogadásra javaslom (igen / nem) ................................... (aláírás)
A jelölt a doktori szigorlaton …......... % -ot ért el, Keszthely, 2001. március 23. ................................................... a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ............ %-ot ért el. Keszthely, 2003. ................................ ............…................................ a Bíráló Bizottság elnöke
A doktori (PhD) oNOHYpOPLQ
VtWpVH
…................................. ………………………… Az EDT elnöke
4
TARTALOMJEGYZÉK 1. Kivonatok 2. Bevezetés, 3. Irodalmi áttekintés 3.1. $UHSFHWHUPHV]WpVJD]GDViJLMHOHQW VpJH $] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPnövényzete 3.3. Gyomfelvételezési eljárások 3.4. A J\RPV]DEiO\R]iVOHKHW VpJHL V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ 3.4.1. A gyomszabályozás agrotechnikai, termesztéstechnológiai módszerei (O
YHWHPpQ\PHJYiODV]WiVD
3.4.1.2. Az „idegen maggaO´IHUW ]|WWYHW PDJWpWHO gyomosító hatása 3.4.1.3. A fajta / hibrid megválasztása 3.4.1.4. A vHWpVLG pVDJ\RPRVRGiV|VV]HIJJpVHL 3.4.1.5. A vHW PDJPHQQ\LVpJ a sor-pVW WiYROViJ és a gyomosság összefüggései $] V]LNiSRV]WDUHSFe gyomszabályozásának mechanikai módszerei $YHWpVHO
NpV]tWpVpQHNKDWiVDDJ\RPRVRGiVUD
3.4.2.2. Mechanikai gyomirtás $]
25 26 26 28 32 32 34 35
V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPV]DEiO\R]i
módszerei 3.4.4$]
sának kémiai 36
V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPLUWiViUDHQJHGpO\H]HWW
KDWyDQ\DJRNpVNpV]tWPpQ\HNNpWV]LN J\RPRNHOOHQ
24 24
V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPV]DEiO\R]iViQDN
biológiai módszerei $]
6 8 11 11 16 20 23
38
V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPLUWiViUDDONDOPD]KDWy
HJ\pEKDWyDQ\DJRNpVNpV]tWPpQ\HNNpWV]LN
J\RPRNHOOHQ
43
3.4.4.3. Szükséges eleme-e a vegyszeres gyomszabályozás az V]LNiSRV]WDUHSFHLQWHJUiOWQ|YpQ\YpGHOPpQHN"
3.4.4.4. Herbicid-WHUKHOpVFV|NNHQWpVpQHNOHKHW VpJHL 3.4.5$] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPV]DEiO\R]iViQDNLQWHJUiOW módszerei 3.6. Herbicidrezisztens repce biotípusok 3.7. A gyomirtás tervezése 4. Anyag és módszer 4.1. A vizsgálati terület jellemzése 4.2. A kisalföldi gyomflóra jellemzése
46 50 51 55 59 61 61 64
5 $YHWpVLG
pVDJ\RPRVRGiV|VV]HIJJpVHL
$YHWpVLG
KDWiVDD]
V]LNiSRV]WDUHSFH
KDWiVDD]
V]LNiSRV]WDUHSFH
65 V]L
gyomosodására $YHWpVLG
65
gyomnövényzetére
67
)DMWDpVDJ\RPQ|YpQ\]HW|VV]HIJJpVHL V]L
káposztarepcében 4.4.1. Fajta és a gyomnövényzet összefüggései országos fajtasoron 4.4.2. Fajta és a gyomnövényzet összefüggései üzemi kísérletekben 4.5. A UHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW V]iPIJJYpQ\pEHQ 4*\RPLUWiVLYL]VJiODWRN V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ 4.6.1. Preemergens kezelések 4.6.2. Posztemergens kezelések 5. Eredmények, értékelés $]
68 68 70 71 73 75 77 80
V]LNiSRV]WDUHSFHNLVDOI|OGLJ\RPIOyUD
vizsgálatának eredményei 5.2.9HWpVLG pVDJ\RPRVRGiV|VV]HIJJpVHL 5.2.1. $YHWpVLG KDWiVDD] V]LNiSRV]WDUHSFH V]L gyomosodására 5.2.2. $YHWpVLG KDWiVDD] V]LNiSRV]WDUHSFH gyomnövényzetére 5.3)DMWDpVDJ\RPQ|YpQ\]HW|VV]HIJJpVHL V]L káposztarepcében 5.3.1. Fajta és a gyomnövényzet összefüggései országos fajtasoron 5.3.1. Fajta és a gyomnövényzet összefüggései üzemi kísérletekben 5.4. $] V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW V]iP függvényében 5.5. Vegyszeres kezelések hatása 5.5.1. Preemergens kezelések 5.5.2. Posztemergens kezelések *\RPV]DEiO\R]iVWHUYH]pVH
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
6. Összefoglalás Köszönetnyilvánítás 7. Felhasznált szakirodalom jegyzéke
80 96 96 108 113 113 119 121 125 125 129 141 150 154 155
6
1. KIVONATOK $]
V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ
(Brassica napus L. ssp. oleifera Metzg.
Ap. Sinsk.) a növénytermesztési rendszer változása miatt a Magyarországi gyomviszonyokra és a gyomirtására vonatkozó adatok csak korlátozott mértékben használhatók az integrált gyomszabályozás tervezése során, ezért kísérleteink során vizsgáltuk a gyomflórát a Kisalföldi térségben; a YHWpVLG pV D IDMWDYiODV]WiV KDWiViW D J\RPQ|YpQ\]HWUH D WDYDV]L W
V]iP
gyomosodásra gyakorolt hatását; preemergens vegyszeres kezelések KDWiViW Pp]RQWyI
Phacelia tanacetifolia BENTH. iUYDNHOpVVHO IHUW
]|WW
területen; posztemergensen kijuttatott Starane 250 EC és kombinációi gyomirtó hatását galajjal (Galium aparine / IHUW
]|WW WHUOHWHQ &pO D
gyomirtástervezés logikai rendszerének meghatározása az integrált gyomszabályozás információs rendszeréhez. Többéves gyomfelvételezés adatai alapján meghatároztuk a kisalföldi repcevetések gyomnövényzetének összetételét. Vizsgálataink PHJHU VtWHWWpN D]W IHMO GpVpUH YHWpVLG
pV
a gyakorlati tényt, hogy a korai repcevetés a repce
J\RPHOQ\RPy NpSHVVpJpUH
YL]VJiODWDLQNEDQ
-
NO|QEVpJHW
NHGYH]
KDWiV~
HUHGPpQ\H]HWW
D
$]
HOWpU
J\RPIDMRN
összetételében. Kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben megállapítottuk a repcefajták gyomelnyomó-képességét. Negatív kísérleti eredmények alapján ~J\WDOiOWXNKRJ\DUHSFHYHWpVHQHPMDYDVROKDWyPp]RQWyI PDJWHUPHV]WpV
után. Megállapítottuk, hogy a Starane 250 EC herbicid minden fenofázisban hatásos a galaj ellen, és más készítményekkel kombináltan alkalmazva a jó gyomirtó hatás megmaradása mellett csökken a fitotoxikussága a repcére. Vizsgálati eredményeink a gyakorlat számára közvetlenül hasznosíthatók.
7
Weeds in Winter Rape and Possibilities of Protection against Dicotyledoneae In our experiments we investigated the weed flora developed in the region of Kisalföld under changed farming practice. We also studied the influence of the time of seeding and variety choice on the weed flora; the influence of crop number in spring on weed growth; the effect of pre-emergent chemical application in areas infested with tansy phacelia (Phacelia tanacetifolia BENTH.); as well as the weed killing effect of Starane 250 EC and its combinations in post-emergent applications in areas infested with cleavers (Galium aparine L.). Our aim was to determine the logical system of planning weed control for the computer based system of integrated weed control. Our results can be utilised in practice directly.
Unkraut in Winterrraps und die Möglichkeiten der Bekämpfung von zweiblättrigen Unkrautpflanzen In unseren Experimenten untersuchten wir die Unkrautflora in der Kisalföld Region unter geänderten Pflanzenbauverhältnissen. Wir erforschten auch den Einfluss des Zeitpunkts der Saat und der Sortenwahl auf die Unkrautflora; den Einfluss der Bestandesdichte der Kulturpflanzen im Frühling auf die Verunkrautung; die Wirkung der pre-emergenten Anwendung von Chemikalien auf Ackern mit Phazelienbefall (Phacelia tanacetifolia BENTH.); sowie die unkrautvernichtende Wirkung von Starane 250 EC und ihre Kombinationen in post-emergenten Anwendungen auf Ackern mit Klettenlabkrautbefall (Galium aparine L.). Wir erzielten das logische
System
der
Planung
der
Unkrautbekämpfung
komputergestützte System der integrierten
für
das
Unkrautbekämpfung zu
bestimmen. Unsere Resultate können in der Praxis direkt verwendet werden.
8
2. BEVEZETÉS $]
V]L NiSRV]WDUHSFH
(Brassica napus L. ssp. oleifera Metzg.
Ap. Sinsk.) hazánk második legfontosabb olajat adó növénye. Nagyon jó HO
YHWHP
énye a kalászos gabonáknak, termesztési technológiájának
gépesítése megoldott, eU VHJtW PHJ
UL]QL
VNDUyJ\|NHUHOD]tWMDDWDODMWD
talajnedvességet
Növényvédelmi szempontból viszont sokkal kritikusabb (XUySD
a termesztése, mint pl. a gabonaféléké.
UHSFHWHUPHV]W
országaiban az átlagtermések 2,0-3,0 t/ha körüliek, a hazai termésátlagok azonban egy évszázad alatt sem viOWR]WDN WHUPpViWODJRN
pV
D
MHOHQW
V
MHOHQW
VHQ $] DODFVRQ\
WHUPpVLQJDGR]iVRN
WHUPHV]WpVWHFKQROyJLDKLiQ\RVViJDLEDQNHUHVHQG
$ GROJR]DW WiUJ\iW NpSH]
OHJI
EE
RND
D
V]L NiSRV]WDUHSFH
Magyarországi
gyomviszonyaira és gyomirtására vonatkozó adatok megleKHW
VHQ QDJ\
számban állnak rendelkezésre. A növénytermesztési rendszer változása miatt (00-s repce, hibridek termesztése; alacsony magszámú vetés, tág térállású
növényállomány;
PDJDV
Gy]LV~
P
WUiJ\iN
KDV]QiODWD
;
megváltozott herbicid ajánlat, stb.) ezek az információk csak korlátozott mértékben használhatók az integrált növényvédelem tervezése során. $]
V]L
NiSRV]WDUHSFH
J\RPPHQWHVtWpVpQHN
PyGR]DWDL
– a
változó növénytermesztési szemlélet mellett – igen nagy változásokon estek át csak az utóbbi néhány évtized tekintetében is. A gyomok elleni küzdelemben
D MHOOHP]
HQ PHFKDQLNDL pV DJURWHFKQLNDL YpGHNH]pVW D
szinte egyoldalú vegyszeres gyomirtás követte, ezt váltotta fel az utóbbi pYHNEHQ
D
N|UQ\H]HWNtPpO
gyomnövényei elleni
LQWHJUiOW
J\RPV]DEiO\R]iV
YHJ\V]HUHV YpGHNH]pV OHKHW
VpJpW
A repce
az is korlátozza,
9 hogy a felhasználható gyomirtó szer váODV]WpN QHP W~OViJRVDQ E HOV
VRUEDQ D] HJ\V]LN
OHKHW
VpJ
VpJHV
J\RPRN HOOHQL WDYDV]L SRV]WHPHUJHQV J\RPLUWiVL
eknek széles a köre. A kifejezetten repcében felhasználható
szelektív gyomirtó szerek kis számban állnak rendelkezésünkre. $ M|Y
YiUKDWy WHQGHQFLiMD KRJ\ D SHV]WLFLGNpPLD V]HUHSpW D
PROHNXOiULV ELROyJLD iOWDO HO
iOOtWRWW KHUELFLG pV NiUWHY
UH]LV]WHQV
növények veszik majd át, mellyel a környezeti terhelés tovább FV|NNHQWKHW
Ennek jegyében a repce gyomszabályozására vonatkozó
PRQRJUDILNXV IHOGROJR]iV D]
V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPQ|YpQ\HL HOOHQL
YpGHNH]pVL UHQGV]HUHNHW D Q|YpQ\ HXUySDL WHUPHV]WpVpQHN NH]GHWpW
O
veszi vizsgálat alá.
Kísérleteink során vizsgáljuk: • a
megváltozott
növénytermesztési
szokások
mellett
kialakult
gyomflórát a Kisalföldi térségben, a gyomfajok összetételét, a gyomnövények dominanciáját; • a YHWpVLG és a fajtaválasztás hatását a gyomnövényzetre V]L
•
, az
vegetációVLG során a gyomosodás alakulását;
DYHWpVLG HO
VV]HO
WW
, a
a gyomnövényzetreJ\DNRUROWKDWiViW
NO|QE|]
LG
EHQ
VV]HOpV
a betakarítás
vetett fajták gyomelnyomó képessége
közötti különbségeket; • kisparcellás vizsgálatok alapján a fajtaválasztás gyomnövényekre
gyakorolt hatását tavasszal, a gyomfaj összetételt, a gyomnövények GRPLQDQFLiMiW D NRUDL pV N|]pSpUpV
UHSFHIDMWiN J\RPHOQ\RPy
képességét; • üzemi vizsgálatok alapján a fajtaválasztás a gyomnövényzetre
gyakorolt hatását tavasszal;
10 • aWDYDV]LW •
V]iPJ\RPRVRGiVUDJ\DNRUROW
YHJ\V]HUHV
BENTH.)
NH]HOpVHN
KDWiViW
iUYDNHOpVVHO IHUW
hatását;
Pp]RQWyI
(Phacelia tanacetifolia
]|WW WHUOHWHQ SUHHPHUJHQVHQ NLMXWWDWRWW
kezelések esetén; • posztemergensen kijuttatott Starane 250 EC és kombinációi gyomirtó
hatását galajjal (Galium aparine L.) IHUW Célunk a] rendszerének HO
VHJtWpVpKH]
LQIRUPiFLyJ\
meghatározása .
MWpV
az
]|WWWHUOHWHQ
és a gyomirtástervezés logikai integrált
gyomszabályozás
11
3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.1. A 5(3&(7(50(6=7e6*$='$6È*,-(/(17
6e*(
A repce napjainkban az egész világon megtalálható, az elmúlt QpKiQ\ pYWL]HGEHQ D] RODMRV Q|YpQ\HN WHUP DNRUiEEL|W|GLNKHO\U
WHUOHW V]HULQWL UDQJVRUiEDQ
ODPiVRGLNKHO\UHOpSHWW
. Az 1970-es évek elején
regisztrált 7 430 000 tonnás termelése az 1990-es évek végére 42 500 000 tonnára növekedett. A világ növényolaj termelésében az olajnövények között az harmadik helyen áll, a pálma és a szója után. A WHUP
WHUOHW NE PLOOLy KHNWiU QDJ\REELN IHOH È]VLiUD HVLN GH
V]iPRWWHY
DWHUOHWH$PHULNiEDQLV )$2
8 (XUySiEDQHOV Vorban
D Q\XJDWL pV pV]DNL iOODPRNEDQ YDQ QDJ\REE MHOHQW QDSUDIRUJy QHP WHUPHV]WKHW WHUP
WHUOHWH
VpJH DKRO D
BOCZ et al. 1996). Különösen nagy a
)UDQFLDRUV]iJEDQ
$QJOLiEDQ
/HQJ\HORUV]iJEDQ
Németországban (SCARISBRICK – DANIELS, 1986).
Az európai vetésterülete 1998-ban elérte a 3,1 millió hektáros rekordot, ami 14%-kal több, mint 1997-ben és 20%-kal több, mint 1996ban. A termésátlagok csökkenése (3,17 t/ha 1997-ben és 3,08 t/ha 1998ban) ellenére a repcetermés 11%-kal növekedett, elérve a 9,6 millió tonnát, HEE O
,6 millió tonna étkezési céllal (COLZA D’HIVER, 1998). È]VLD YH]HW
legintenzívebb
V]HUHSSHO EtU D UHSFH
termelés
Európában
termesztésében, ugyanakkor a
folyik:
Németországban
és
Franciaországban, ahol 1-1 millió hektárnál nagyobb területeken, közel 3,4 illetve 3,3 t/ha termésszinteket értek el (FAO, 1998).
12 A 15 Európai Uniós országban 1999-ben 3,6 millió hektáron folyt olajrepce termesztés. Kisebb területen ugyan, de színvonalas a repcetermelés még Csehországban: 264 ezer hektáron 2,7 t/ha, Dániában több mint 100 ezer hektáron közel 3,1 t/ha, és Ausztriában, ahol 50 ezer hektár feletti területen közel 2,8 t/ha a termésátlag. $Q|YHNY HO
pUGHNO
~M pV QDJ\REE WHUP
GpVWpVWHUPHOpVLNHGYHWV]iPRVWpQ\H] NpSHVVpJ
LGp]WH
IDMWiN pV KLEULGHN M|YHGHOPH]
VpJ
növekedése; valamint a repce azon tulajdonságai, melyek kiválóan DONDOPDVVi
WHV]LN
WHUPpV]HWYpG
D
V]HUWH
V]HPOpOHW
D
D
YLOiJRQ
pUYpQ\HVO
IHQQWDUWKDWy
WHUPHOpV
N|UQ\H]HW
- és
PLQW
VWUDWpJLD
megvalósíthatóságára. Az Európai Unió agrárpolitikájában a repcének nyilvánvalóan és tartósan meghatározó szerepet szánnak, mind a termelés szabályozásában (ugaroltatás), mind az ideális pV V]DNV]HU
WHUPpVIRUJy
kialakításában. (CSER – SÁNTHA, 2000)
A káposztarepce a XVIII. sz. közepén kezdett terjedni a 1pPHWDOI|OG IHO
O P
YHOpVpQHN NLE
YOpVH D ;,; V] HOHMpUH HVLN $
Kárpát-medencében a repce XVIII. századi szórványos termesztése még a réparepcére korlátozódott. a nagyobb olajhozamú káposztarepce csak a ;,; V] HOV
pYWL]HGH XWiQ NH]GHWW WHUHW KyGtWDQL pV D UpSDUHSFpW
hamarosan visszaszorította a Bánság területére. A
XIX. században,
különösen a század közepének néhány évtizedében a magyarországi olajosnövény-termesztés
központi
helyét
a
repce
foglalta
el.
Termesztésének súlya a nagybirtokra koncentrálódott (SELMECZI, 1975). 2ODMiW UpJHEEHQ I
OHJ YLOiJtWy DQ\DJNpQW KDV]QiOWiN IHO -HOHQW
VpJH
csökkent, amikor országszerte áttértek a petróleum-, gáz- majd a villanyvilágításra (JÁKY – JÓNAP, 1957).
13 A termesztésének nagy lökést adott az 1960-as években az a nemesítési eredmény, hogy a repce olaját emberi táplálkozásra alkalmassá lehetett tenni. Az évszázadok óta termesztett fajban ugyanis az olajtartalom kb. 50%-a az erukasav volt, ami kellemetlen ízt adott. A QHPHVtW
N
HO
V]|U
D]
HUXNDVDY
PDMG
D
JONR]LQROiW
YHJ\OHWHN
mennyiségét igyekeztek csökkenteni a nemesítés eszközeivel, ennek eredményeként
beszélhetünk
az
ún.
Magyarországon az „Attila” IDMWD YROW D] HOV
rHSFpNU
„duplanullás”
O
LO\HQ UHSFH DPHO\
-
ben került a köztermesztésbe (NAGY, 1998). A Cereol Növényolajipari Rt. 1994-ben (a repce legnagyobb felvásárlója Magyarországon) már csak 00-s káposztarepcére kötött felvásárliVLV]HU]
GpVW
TÓTH, 1994).
Az 1999/2000. évi kísérletekben már hibrid repce is elvetésre került a fajták és a kompozit repce mellett. (Magyarországon a „Synergy” kompozit: 80% hímsteril hibrid és 20% szabad elvirágzású fajta keveréke.) A kisparcellás fajtakísérleti eredmények bizonyították, hogy a KLEULG
UHSFpN
UHQGNtYO
NHGYH]
WHUP
NpSHVVpJ
HN
D]RQEDQ
glükozinolát tartalmuk átlagosan több, mint a duplanullás fajták vagy a kompozit repce eredményei (CZIRÁK, 1999). Az OMMI ajánlatában 2001-ben 51 fajta V]HUHSHOW HEE UHQGHONH]pVpUH IDMWD D WHUP
O IDMWD YHW WHUOHW
PDJMD iOOW D WHUPHV]W
N
-át foglalja el. Az elvetett
terület 24%-án a „Bristol” fajtát találtuk. A nemzeti fajtajegyzékben 2002-EHQ
NHWW
QDJ\ HUXNDVDYWDUWDOP~ RODMLSDUL UHSFH
(„Octávia”, „ÒM )HUW IDMWD N|]pSpUpV
GL
fajta szerepelt
”) NLV HUXNDVDYWDUWDOP~ NRUDL N|]pSpUpV
KLEULG
egy kompozit hibrid („Synergy”), egy kis
erukasavtartalmú hibrid („eXprime”
YHW
PDJH[SRUWUD
zöldtakarmányként az „Emerald” fajta szerepelt.
D
„Flávia”,
14 $WHUP
NpSHVVpJMDYtWiViQDODSXOyNODVV]LNXVV]HOHNFLyPHOOHWWD]
HOP~OWpYHNOHJQDJ\REE HO
UHW|UpVpWDKLEULGHN PHJMHOHQpVHMHOHQWHWWH$
gyakorlatban a francia OGURA illetve a német MSL rendszer terjedt el. $ WRYiEEL QHPHVtW
PXQNiQDN D NtYiQDW
os generatív heterózishatás
mellett a nem kívánt vegetatív heterózishatás visszaszorítása a célja W~O]RWWQ|YHNHGpVNHGYH]
WOHQV]HP
-szár arány) (BLUM, 2002).
Az Európai Unió országaiban 1997/98-ban 3%-ban, 1998/99-ben 7%-ban hibridrepcék szerepeltek (EVAIN et al. 1998). 1998/99-ben 230.000 hektáron MSL hibrideket termesztettek, 2000/2001-ben 402.000 KHNWiUUDQ
$
WWH]DWHUOHW
KD]DL
(FRAUEN et al. 2001).
UHSFHWHUPHV]WpVEHQ
MHOHQW
tapasztalható az 1990-HV pYHN PiVRGLN IHOpW
V
O 0
WHUOHWEHOL
Q|YHNHGpV
íg a korábbi években a
UHSFHWHUPHV]WpV D NOLPDWLNXV LJpQ\HNNHO PDJ\DUi]KDWyDQ HOV RUV]iJ Q\XJDWL FVDSDGpNRVDEE K
VRUEDQ D]
Y|VHEE WHUOHWHLUH NRQFHQWUiOyGRWW
DGGLJ D] HOP~OW pYHNEHQ D WHUOHWL HOKHO\H]NHGpV NLHJ\HQOtW
GQL OiWV]LN
egyrészt a fajták alkalmazkodó-képességének, de a javuló agronómiai szemlélet és a nagyobb nyereségre való reális törekvések következtében LV 8J\DQDNNRU EL]RQ\tWKDWy D WHUP
WHUOHWHNEHQ WNU|]
NHGY
YiOWR]iViQDN
YiOWR]iVD
D
WHUPHO
L
iUDN
G
WHUPHOpVL
IJJYpQ\pEHQ
$
vetésterület évenként ingadozó, amit leginkább a piac igénye befolyásol (TÓTH, 1992; KISS – BÓI, 2001). A vetésterületi ingadozások széles határok között mozognak, míg az 1930-DV pYHNEHQ KHNWiU N|UOL YROW D WHUP 182.000 hektáron termesztettek MagyDURUV]iJRQ (KSH adatok alapján).
WHUOHW
-ben
V]L NiSRV]WDUHSFpW
15 Termésátlagok vonatkozásában napjainkban 1,8-2,0 t/ha-os országos átlaggal lehet számolni, több gazdaságban azonban éveken NHUHV]WO
UHQGNtYO
NHGYH]
HUHGPpQ\HNNHO
IHMH]LN
EH
D
UHSFH
betakarítását, és nem ritka a 3,0-4,0 t/ha feletti termés. RODICZKY 1898-ban (!) úgy találta, hogy a termésátlagok nem DQQ\LUD D] LG MiUiV PLQW LQNiEE D NHOO V]DNpUWHOHP PLDWW DODFVRQ\DN
hektáronként 0,8-1,6 t/ha a termés. Ezt megduplázhatónak tartja. Beszámol róla, hogy 1896-ban 0,96 t/ha volt az országos átlag. A genetikai potenciál (OMMI összesített kisparcellás eredmények) termelésben való kihasználását elemezve, KISS – BÓI (2001) úgy találták, hogy legfontosabb szántóföldi növényeink közül a 2000-ben a repcében értük el a leggyengébb, alig 40 százalékos eredményt. FÁBRY (1988) kutatómunkája során kimutatta, hogy a repce potenciális terméshozama eléri a 6-7 t/ha-t, de nagyüzemi viszonyok N|]|WWHEE OFVDNNLYpWHOHVHQUHDOL]iOyGLN
-4,0 t/ha.
ORAVECZ (1999) szerint a repce termesztése Magyarország alföldi részein a nyár végi szárazság és a téli hó nélküli fagyok miatt rendkívül kockázatos, több év átlagában az elvetett repce 20-25%-a ki sem kel, vagy kifagy. E (1995) szerint a 30-50%-os kipusztulás sem a klíma, sem pedig D IDMWDpU]pNHQ\VpJJHO QHP PDJ\DUi]KDWy HJ\pUWHOP HQ KDQHP HOV VRUEDQ
az agrotechnikai hiányosságokkal, illetve a növények fejlettségével. E (1985, 1995) a repce termesztését 1,6 t/ha-os átlag felett találta csak gazdaságosnak. PIUKOVICS (1992) és CSER (1999, 2000) a gazdasági küszöbértéket 2,0 t/ha-nál határozta meg. $EEDQPLQGHQV]HU]
HJ\HWpUW KRJ\DUHSFHWHUPHV]WpVLJHQQDJ\
szakmai felkészültséget és helyi tapasztalatot igényel. A technológiai HOHPHN HJ\PiVUD pSOQHN UHQGV]HUV]HPOpOHW pUKHW
HOPDJDVWHUPpViWODJ
JRQGRONR]iV QpONO QHP
16
3.2. A=
6=,.È326=7$5(3&(*<201g9e1<=(7(
Magyarországon a lágyszárú növényfajok száma 1900 körül van és ennek 25%-D HJ\V]LN
D W|EEL D NpWV]LN HN FVDOiGMiED WDUWR]LN
1991). A két legfontosabb növénycsalád
KÁDÁR,
D Si]VLWI IpOpN
Poaceae) és a
fészkesek (Asteraceae), mivel a gyomfajok egynegyede tartozik ide, további 10 növénycsaládba sorolható a fajok háromnegyed része (HUNYADI, 1988). Az országos gyomfelvételezéseket Ujvárosi Miklós kezdte el az 1950-es években, majd ezt N|YHWWpN D NpV 1969-71-ben,
illetve
1987-88-ban
és
EEL IHOYpWHOH]pVHN
1997-ben.
Az
adatokat
összehasonlítva megállapítható, hogy a vetésekben csökkent a gyomok által elfoglalt terület, de a meghatározó fajok átlagos borítási értékei növekedtek (KÁDÁR, 1991; TÓTH et al. 1989; TÓTH – SPILÁK, 1998). UJVÁROSI (1952) vizsgálatai szerint a szántóföldi gyomnövények száma nagy, de ezek közül kevés az olyan faj, melyek ellen országosan védekezni kell. ANiURVQDNWDUWRWWKHO\HQNpQWW|PHJHVHQ HO gyomQ|YpQ\ NpWKDUPDGiW Q|YpQ\IDMDONRWMD D] HOV
IRUGXOy
|WYHQIDM DGMDD]
összes gyomnövény 90%-át. MÜHLETHALER – MAAG (1969) beszámol róla, hogy a svájci UHSFHWHUOHWHNQDJ\UpV]HI IpOHJ\RPRNNDO
Alopecurus myosuroides, Apera
spica-venti, Poa annua, Poa trivialis)IHUW
]|WW
.
VAŠAK (1998) megállapította, hogy Csehországban D]
V]VRUiQD
jó repceállomány kialakulásában a legnagyobb problémát a gabona árvakelés okozza. WERNER – HEITEFUSS (1996), valamint PETERSEN – HURLE (1998) beszámol róla, hogy Németországban a Galium aparine D] káposztarepce legfontosabb gyomnövénye.
V]L
17
HOFFMANN (1983) vizsgálatai szerint Somogy megyében a repcében leggyakoribb gyomok: Stellaria media, Anthemis arvensis, Scleranthus annuus, Centaurea cyanus, Viola arvensis, Anthoxanthum odoratum, Apera spica-venti. SÁRKÁNY (1984) Zala megyében 12552 hektáron elvégzett gyomfelvételezések során úgy találta, hogy a kritikusnak ítélt 10% feletti gyomborítás a felvételezett terület 15%-án IRUGXOWHO
$]iWODJRVJ\RPERUtWiV
-7% között alakult. A felvételezések
95%-iEDQD]DOiEELJ\RPIDMRNIRUGXOWDNHO
Stellaria media, Matricaria
inodora, Capsella bursa-pastoris, Veronica spp. és Lamium spp. A Galium aparine, Centaurea cyanus és az Apera spica-venti a repce NDOiV]RV YHWpVYiOWiV N|YHWNH]WpEHQ V]iPRWWHY S (1986) YL]VJiODWDLEDQ
VV]HO D
Galium aparine, a Capsella bursa-pastoris,
Stellaria media, Matricaria inodora a leggyakoribb gyomnövények. Az HJ\V]LN
HN N|]O D OHJIRQWRVDEEDN
Setaria viridis és az Apera spica-
venti. Tavasszal a Stellaria media, Galium aparine, Lamium purpureum, Capsella bursa-pastoris és az Apera spica-venti a leggyakoribb. FRESLI – LISCSINSZKY (1990) szerint Zala megyében a repcevetések legfontosabb gyomnövényei: Matricaria inodora, Anthemis austriaca, Centaurea cyanus, Apera spica-venti, Papaver rhoeas, Galium aparine, Elymus repens, Veronica spp., Convolvulus arvensis, Viola arvensis. A
WL]HQNpW
MHOHQW
V
NiUUDO
IHQ\HJHW
J\RPQ|YpQ\
RUV]iJRV
felmérése során úgy találták, hogy a legnagyobb mértékben az Apera spica-venti és a Galium aparine gyomosít a káposztarepcében. Az Apera spica-venti iOWDO OHJLQNiEE IHUW
]|WW PHJ\pN 6RPRJ\ =DOD 9HV]
6]DEROFV pV9DVH]HNEHQ DPHJ\pNEHQ YDQD]|VV]HVIHUW
prém,
]pVW|EE PLQW
18 fele. A Galium aparine
IHUW
]pV IHOH 6]ROQRN %RUVRG pV %pNpV
megyékben van (TÓTH et al. 1990). $]
V]L NiSRV]WDUHSFH iWODJRV J\RP
faj
|VV]HWpWHOH KDVRQOy D]
YHWpV JDERQDIpOpN
hez (KÁDÁR, 1993; KARAMÁN, 1996; E
&VDSDGpNRV
V]HVHWpQD]HJ\pYHVHJ\ pVNpWV]LN
-
V]
i
, 2001).
ÄJDERQDJ\RPRN´QDJ\
tömege kelhet ki. Kora tavasszal újabb fajok kelésére van még mód – NpV EE
D]
melegigényes
iOORPiQ\
]iUyGLN
$
NpWV]LN HN pV D] pYHO
KLiQ\RV
iOORPiQ\~
UHSFpEHQ
D
J\RPQ|YpQ\ IDMRN LV IHOOpSKHWQHN
(KÁDÁR, 1993). KARAMÁN (1994; 1998) Zala megyei vizsgálatai szerint az káposztarepcében három kritikus
pV MyO HONO|QtWKHW
V]L
gyomosodási
periódust figyelt meg: a repce kelése idején; a tavaszi hónapokban; betakarításkor, a
EHF
N
NLDODNXOiViQDN
IHOPpUpVHL V]HULQW D NHOpVVHO HJ\ LG
EHQ D
LGHMpQ
KARAMÁN (1994)
Matricaria inodora, Lamium
purpureum, Stellaria media, Veronica hederifolia, Apera spica-venti, Galium aparine, Anthemis austriaca a legfontosabb gyomnövények, tavasszal a Matricaria inodora, Stellaria media, Veronica hederifolia, Centaurea cyanus, Lamium purpureum, Galium aparine, Papaver rhoeas D OHJIRQWRVDEE J\RPQ|YpQ\HN EHWDNDUtWiV HO
WW D
Matricaria inodora,
Galium aparine, Apera spica-venti, Papaver rhoeas, Viola arvensis, Elymus repens, Convolvulus arvensis a legfontosabbak. A Galium aparine VARGA V]HULQWHOV
VRUEDQDYHW
PDJWHUP
WHUOHWHQRNR]
gondot, védekezni ellene a vetésterület helyes megválasztásával lehet. KÁLDY – KARAMÁN (1996) szerint Zala megyében a repce legfontosabb gyomnövényei: Galium aparine, Centaurea cyanus, Papaver rhoeas, Descurania sophia, Anthemis arvensis, Anthemis austriaca, Apera spicaventi, Matricaria inodora. NAGY et al. (1999) vizsgálataiban a
19 VV]HO D OHJJ\DNUDEEDQ HO
Kisalföldön
IRUGXOy J\RPRN D
Mercurialis
annua, Chenopodium album, Chenopodium hybridum fajok voltak. Tavasszal a legtöbb területen el forduló fajok: Stellaria media, Capsella bursa-pastoris, Galium aparine, Lamium fajok voltak. MAGYAR – NAGY (1999) szerint a Mercurialis annuaHOWHUMHGWJ\RPQ|YpQ\D.LVDOI|OG
V]L
káposztarepce vetéseiben. NOVÁK et al. (1999) vizsgálatai alapján Zalában
D]
VV]HO QHP J\RPLUWRWW WHUOHWHNHQ UHQGNtYO VRN
Matricaria
inodora, Apera spica-venti és Galium aparine kelt ki. Gyakori gyomnövények
D]
V]L
NiSRV]WDUHSFpEHQ
pOHWIRUPD
besorolás szerinti sorrendben (UJVÁROSI, 1951, 1973; HUNYADI, 1988; SIMON, 1992; NÉMETH, 1996; Szabó, 1993): .RUDLWDYDV]LiWWHOHO
HJ\pYHVHN
-T1:
• Capsella bursa-pastoris (L.) MEDIC. (Brassicaceae) • Lamium amplexicaule L. (Lamiaceae) • Stellaria media (L.) VILL. (Caryophyllaceae) • Veronica hederifolia L. (Scrophulariaceae) VV]HONHO
Q\iUHOHMLHJ\pYHVHN
- T2:
• Consolida regalis S. F. GRAY (Ranunculaceae) • Apera spica-venti (L.) P. B. (Poaceae) • Galium aparine L. (Rubiaceae) • Papaver rhoeas K. (Papaveraceae) 7DYDVV]DONHO
Q\iUHOHMLHJ\pYHVHN
- T3:
• Raphanus raphanistrum L. (Brassicaceae) • Sinapis alba L. (Brassicaceae) • Sinapis arvensis L. (Brassicaceae)
20 Nyárutói egyévesek – T4: • Chenopodium album L. (Chenopodiaceae) • Mercurialis annua L. (Euphorbiaceae)
Tarackosok - G1: • Elymus repens (L.) GOULD (Poaceae)
Gyökértarackosok, szaporítógyökeresek - G3: • Cirsium arvense (L.) SCOP. (Asteraceae) • Convolvulus arvensis L. (Convolvulaceae)
A gyomnövények által okozott termésveszteség mértéke
V]L
káposztarepcében MÁTÉ (1978) szerint 5-10%-os, SZENTEY (1998) vizsgálatai szerint országos szinten akár a 15-20%-ot is elérheti. WÁGNER – PETI (1994) vizsgálataik alapján Zala megyében szignifikáns összefüggést találtak a termés és a gyomosodás között. 10% alatti
gyomborítottság
EHIRO\iVROWD $] HU HO
a
V PpUWpN
terméseredményeket J\RPRVRGiVQiO
lényegesen
nem
-13%-os hozamkiesés is
IRUGXOKDW
3.3. GYOMFELVÉTELEZÉSI ELJÁRÁSOK $V]iQWyI|OGLP NO|QE|]
YHOpVEHQOpY
WHUOHWHNQ|YpQ\]HWpQHN
felmérése
gyom-felvételezési eljárásokkal valósítható meg. A gyom-
felvételezési módszerek egyrészt egzakt, másrészt becslési módszerekre NO|QtWKHW
N HO $ NO|QE|]
pUWpNHOpVpYHO W|EE V]HU]
HOMiUiVRN LVPHUWHWpVpYHO pV D PyGV]HUHN
LV IRJODONR]RWW PXQNiMiEDQ
BALÁZS (1944);
UJVÁROSI (1973); REISINGER (1974, 1977, 1987); CSÍBOR (1980); MILE (1994); NÉMETH – SÁRFALVI (1998).
21 UJVÁROSI
(1948)
rámutatott,
hogy
a
növénytársulások
jellemzésére mennyire fontos annak életforma-megoszlása. Nem a fajszám-százalék a meghatározóPpU
V]iPKDQHPDERUtWiVLpUWpN
A matematikailag következetes felvételezési rendszer alapja a Hult-Sernander-féle skálán alapul, amit hazai viszonyok között Balázs (1944) alkalmazott. Értékszámaival dominancia-középértéket fejez ki intervallum helyett.
$
IHOYpWHOH]pVL
VNiOiQ
N|]EHQV
pUWpNHNHW
LV
alkalmaz, azonban az 1. értéknek nincs alsó határa. A Balázs skála módosított, javított és továbbfejlesztett változata az Ujvárosi-féle felvételezési módszer (Ujvárosi, 1973)(1. táblázat).
1. táblázat A Balázs – Ujvárosi-féle felvételezési skála értékszámai Értékszámok
Borítási %
Értékszámok
Borítási %
6 5-6-6 5-6 5-5-6 5 4-5-5 4-5 4-4-5 4 3-4-4 3-4 3-3-4 3 2-3-3
a terület 100,00 %-a a terület 87,50 %-a a terület 75,00 %-a a terület 62,50 %-a a terület 50,00 %-a a terület 43,75 %-a a terület 37,50 %-a a terület 31,35 %-a a terület 25,00 %-a a terület 21,87 %-a a terület 18,75 %-a a terület 15,62 %-a a terület 12,50 %-a a terület 10,93 %-a
2-3 2-2-3 2 1-2-2 1-2 1-1-2 1 +-1-1 +-1 +-+-1 + 0-+ 0
a terület 9,37 %-a a terület 7,81 %-a a terület 6,25 %-a a terület 5,46 %-a a terület 4,68 %-a a terület 3,90 %-a a terület 3,12 %-a a terület 2,49 %-a a terület 1,87 %-a a terület 1,24 %-a a terület 0,62 %-a a terület 0,36 %-a a terület 0,10 %-a
A módszer megkönnyíti a felvételek készítését és feldolgozását, a KHO\V]tQHQ HOOHQ
UL]KHW
Yp WHV]L D] DGDWRNDW 8MYiURVL D QDJ\RQ NLFVL
22 borítási értékek felvételezésére bevezeti a 0 jelölést, ami 0,10 % borításnak felel meg. Az értékintervallumokat tovább bontja, így a becslés könnyebben éV
HUHGPpQ\HVHEEHQ
közvetlenül borítási %-ra
YpJH]KHW
$]
pUWpNHN
számíthatók át. Ezen kívül feljegyezte a
növények fenológiai állapotát is. $PyGV]HUHO
Q\H KRJ\ QHP LJpQ\HOPpUpVLHV]N|]|NHW J\RUVDQ
és viszonylag pontosan elsajátítható és végrehajthaWy ,JHQ QDJ\ HO KRJ\ PHJIHOHO PHJLVPpWHOKHW
N|UOWHNLQWpVVHO XJ\DQD]RQ
D
Q\
KHO\HQ DNiUKiQ\V]RU
WHKiW DONDOPDV KRVV]DEE LGHLJ WDUWy NtVpUOHWHN W|EEV]|UL
felvételezésére is (Reisinger, 1974, 1977, 1987). A gyomok és a kultúrnövény fejlettségének feljegyzésére a J\RPIHOYpWHOH]pV VRUiQ OHKHW
VpJ YDQ D] ~Q %%&+ VNiOD pUWpNHLW
használni (WEBER – BLEIHOLDER, 1990; HACK et al. 1997). $ %%&+ VNiOD pUWpNHL
V]L NiSRV]WDUHSFpQpO D] HJ\HV PDNUR
-
stádiumokat mikrostádiumokra tovább osztva): 00
- csírázás, hajtásnövekedés
10
-
OHYpONpS]
GpV
(ezen a makrostádimon belül a 12 a kétleveles, a
13 a három leveles növényt, stb. jelenti) 20
- ROGDOKDMWiVNpS]
30
-
W
GpV
OHYpOUy]VD NLDODNXOiVD V]iU PHJQ\~OiVD
(a 30 stádium jelenti
az ún. „rozettás” állapotot, a 31-39 az egyes levélemeletek megjelenését) 40
- YHJHWDWtYUpV]HNNLIHMO
50
-
virágkezdemény
„sárgabimbó” állapot)
GpVH
megjelenése
(51
„zöldbimbó”;
59
23 60
- virágzásD]HOV
YLUiJNLQ\tOiVD
61 10%, 62 20%, 63 30%, 64
40%, 65 50% virágnyílást, 69 a virágzás végét jelenti) 70
- WHUPpVNpS]
80
- termésérés
90
- elöregedés
GpV
3.4. A GYOMSZABÁLYOZÁS
/(+(7
6e*(,
6=,
KÁPOSZTAREPCÉBEN $ Q|YpQ\WHUPHV]WpV WHFKQROyJLiMiQDN IHMO J\RPV]DEiO\R]iV PyGV]HUHL OHKHW
GpVpYHO D J\RPLUWiV
VpJHL V]pOHV N|U
Yp YiOWDN $KK
KRJ\ KDWpNRQ\ YpGHNH]pVL HOMiUiVW DONDOPD]KDVVXQN PLQGHQHNHO
oz,
WW PHJ
kell akadályozni a gyomfajok elterjedését, felszaporodását. Mindezt PHJHO
]
SUHYHQWtY WHUPHV]WpVWHFKQROyJLDL HOMiUiVRNNDO PHFKDQLNDL
módszerekkel, vegyszerek alkalmazásával lehet biztosítani. A hatékony J\RPV]DEiO\R]iV FVDN D NO|QE|] LQWHJUiOW DONDOPD]iViYDO
IHOHOKHW
PHJROGiVL OHKHW PHJ
D
VpJHN FpOWXGDWRV
N|UQ\H]HWNtPpOpV
DODSYHW
követelményeinek (NYIRI et al. 1993). UBRIZSY (1971) felhívja a ILJ\HOPHW DUUD KRJ\ D] LQWHQ]tY P
YHOpV
DJUiUWHUOHWHNHQ D J\RPIOyUD
elszegényedése tapasztalható, valamint toleráns és rezisztens gyomfajok megjelenése. Az eredményes gyomszabályozáshoz hozzátartozik a gyomnövények biológiájának alaposabb megismerése, amely hatékony elméleti alapot nyújthat a
védekezési eljárások kidolgozásához
(UJVÁROSI, 1960; CZIMBER, 1980; HUNYADI – KAZINCZI, 1991). )HQWLHN
pUWHOPpEHQ
V]NVpJHVQHN
OiWMXN
iWWHNLQWHQL
káposztarepce gyomszabályozására alkalmas módszereket.
D]
V]L
24
3.4.1. A GYOMSZABÁLYOZÁS AGROTECHNIKAI, TERMESZTÉS-TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREI $
J\RPRN
IHMO
GpVpW
HOOHQV~O\R]QL
WXGMXN
IHMO
GpVpQHN Q|YHNHGpVpQHN J\RUVtWiViYDO PLYHO D
pV
HU
WHOMHV
iOORPiQ\~
PHJIHOHO
D
NXOW~UQ|YpQ\
z optimális V
N|UOPpQ\HN
N|]|WW
U
VpJ
IHMO
G
repceállomány elnyomja a gyomokat.
3.4.1.1. (O
YHWHPpQ\PHJYiODV]WiVD
Magyarországon a repce a vetésforgóban leggyakrabban gabona után következik, és ezért az utóbbi években a gabonavetésekben felszaporodott gyomnövények a repcében is károsítanak. Felmérések kimutatták, hogy az Apera spica-venti, az Anthemis- és Matricaria fajok, a Papaver rhoeas, Galium aparine a legfontosabb gyomfajok a káposztarepcében (HUNYADI, 1980). KARAMÁN (1994) vizsgálatai alapján Zala megyében a repcét a gazdaságok 90-95%-ban kalászos után vetik. VAŠAK (1989) felhívja a figyelmet arra, hogy a gabona betakarítása során az 1%-os betakarítási veszteség is kb. 50 kg elhullott magot jelenthet; ez a gabonamag mennyiség konkurenciája a hektáronkénti 3-5 kg-RVUHSFHYHW
PDJQRUPi
nak. A gyomosító kultúrnövény ilyen esetben
súlyos problémákat okozhat. KOHOUT (1998) szerint a nagyon sekélyen EHGROJR]RWWDUDWiVLYHV]WHVpJE UHSFpYHO (WW
O HOWpU
OV]iUPD]yJDERQDHJ\LG
EHQIRJNHOQLD
HQ D WiUFViYDO NpWV]HUL V]iQWiVVDO YDJ\ HO
KiQWyV
HNpYHO PpO\HQ EHGROJR]RWW JDERQD V]HPHN MREEDQ V]pWWHUOQHN D P
YHOW
25 UpWHJEHQ pV HJ\ UpV]N PHJVHPPLVO YDJ\ OHJDOiEE NpV
EEL LG
SRQWEDQ
kel. NERAD (1998) felhívja a figyelmet a betakarító gépek helyes beállíWiViUD PLYHO D V]DOPDUi]y XWiQL V
U
JDERQD iUYDNHOpVEHQ
nincs
esélye a repcének. HALÁSZ – SZABÓ (1998) üzemi tapasztalata szerint UHSFH HO
YHWHPpQ\QHN OHJMREE D WDYDV]L iUSD DPHO\ iUYDNHOpVH D WpO
IRO\DPiQNLIDJ\HOOHQWpWEHQD]
V]LNDOiV]RVRNNDO
KOHOUT (1999) felhívja a figyelmet arra, hogy a kalászos HO
YHWHPpQ\ XWiQ YHWHWW UHSFpEHQ JRQGRW RNR]KDW D QHP PHJIHOHO
herbicidválasztás. A gabonaszakaszban jól irthatók a gyomnövények, de a felhasznált szulfonilurea herbicidek egy része (Glean, Grodyl, Logran, stb.) károsíthatja a repcét. $ UHSFHHO
YHWHPpQ\pQHN pUWpNH I
IJJ KRJ\ PHJIHOHO
OHJ OHNHUOpVpQHN LG
SRQWMiWyO
WDODMW WXGMXQN NpV]tWHQL D NRUD Q\iU YpJL
V] HOHML
vetéshez (BEKE, 1966).
3.4.1.2.
$]
ÄLGHJHQ
PDJJDO´
IHUW
]|WW
YHW
PDJ
tétel
gyomosító hatása $ J\RPPHQWHV YHW
PDJ KDV]QiODWiQDN IRQWRVViJiUD
UBRIZSY
(1968) hívja fel a figyelmet. $ PDJ\DU pV QHP]HWN|]L YHW WDUWDOPDW
HQJHG
D
YHW
PDJWpWHOHNEHQ
anyagok, stb.)$FV|NNHQ években MHOHQW
a
YHW
PDJJDO
VpJJHOEtUQDND]
PDJV]DEYiQ\ LGHJHQ PDJ
YHW
J\RPPDJ
PDJQRUPi
WHUMHV]WHWW
W|UHN
V]HQQ\H]
k alkalmazása miatt, az utóbbi
J\RPQ|YpQ\HN
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
.
HJ\UH
NLVHEE
26
3.4.1.3. A fajta / hibrid megválasztása Ritkán vizsgálják a fajta gyomokra gyakorolt hatását, és a gyors fajtaváltásPLDWWYLV]RQ\ODJU|YLGLG növényfajtákkal
végzett
V]DNRNUDpUYpQ\HVHNDPHJiOODStWiVRN
legtöbb
A
kompetíciós
kísérlet
a
termés
meghatározására irányult, nem a gyomnövényzetre gyakorolt hatás elemzésére. Ugyanakkor egyes fajtatulajdonságoknak szerepe lehet a gyomok tolerálásának képességében: növénymagasság, habitus, NH]GHWLIHMO $ J\RUV Q|YHNHGpV
QDJ\ V]pOHV OHYpO]HW
GpVLHUpO\
MyO ERUtWy IDMWiN My
gyomelnyomó képességgel rendelkeznek (ANONIM, 1990). A kései YHWKHW HO
VpJ
, mint fajtatulajdonság ad lehHW
NpV]tWHWW WDODMED NHUOM|Q D YHW
PHJHU
V|GM|QD]
V]IRO\DPiQ
3.4.1.4. A vHWpVLG
PDJ pV tJ\
HQ
a növényállomány
BLUM, 2002).
pVDJ\RPRVRGiV|VV]HIJJpVHL
UBRIZSY V]HULQWKDDP YHWpVLG
VpJHW DUUD KRJ\ PHJIHOHO
YHOHWLQ|YpQ\IHMO
GpVYLV]RQ\DLWD
VHJtWVpJpYHO PHJYiOWR]WDWMXN HOpUKHWMN KRJ\ D Q|YpQ\HN
OHJpU]pNHQ\HEE IHMO
GpVL LG
V]DND QHP HVLN |VV]H D NiURVtWyN W|PHJHV
elszaporodásával. Régebben még a repce korai, augusztus közepi vetését ajánlották (RODICZKY, 1898, CSERHÁTI, 1901). Az utóbbi évtizedekben azonban a talajok jobb tápanyagellátása, valamint a fajták intenzitása következtében a repce vetésének ideje a hagyományos augusztus 20-D N|UOL LG
SRQWUyO
kitolódott augusztus végére, szeptember elejére (GRÁBNER, 1948, BOCZ et al. 1992). BEKE (1966) szerint a vetés ideje a déli országrészeken
27 DXJXV]WXV YpJH V]HSWHPEHU HOHMH D K WiMDNRQ OHKHW
Y|VHEE NOtPiM~ Q\XJDWL pV pV]DNL
OHJ DXJXV]WXV XWROVy KDUPDGD 7DSDV]WDODW V]HULQW D]
áttelelés és a termés alakulása is nagymértékben függ a vetéVLGHMpW
O KD
a kelés augusztus közepe, a termés jó, közepes, rossz is lehet; ha a kelés augusztus vége, a termés jó, közepes lesz; ha a kelés szeptember eleje, a termés közepes lesz; ha a kelés szeptember közepe, a termés rossz, esetleg közepes lesz. MÁTÉ (1978) vizsgálatai szerint az augusztus végén vagy szeptember elején vetett káposztarepce gyomosodása jelentéktelen, s ritkán haladja meg az 5%-RW
D YHWpVLG
NpVpVpYHO D]RQEDQ D
gyomosodás fokozódik, s a szeptember 5. után vetett repce vontatott IHMO
Gp
se miatt lényegében már nem képes a gyomokat elnyomni.
HUNYADI V]LQWpQ~J\WDOiOWDKRJ\DJ\RPRVRGiVG|QW mértékben D
YHWpV
LGHMpW O
IJJ
D]
DXJXV]WXVEDQ
YHWHWW
UHSFHWiEOiN
iOWDOiEDQ
J\RPPHQWHVHN V]HSWHPEHU HOV KHWpEHQ YHWHWW WiEOiN DODFVRQ\ pV
közepes
mértékben, míg a szeptember második felében vetett táblák kivétel nélkül HU VHQ HOJ\RPRVRGQDN
SÁRKÁNY
V]HULQW D] RSWLPiOLV LG SRQWRQ
NtYONHGYH] EEDNLFVLWPHJNpVHWWPLQWDNRUiEELYHWpV
FRESLI – LISCSINSZKY V]HULQW D YHWpVLG meghatározásánál a fajta igényét, sajátosságait is figyelembe kell venni. Különösen éles a fajták közötti különbség a csökkent erukasav tartalmú fajták és a hagyományos, nagy erukasav
WDUWDOP~DN IHMO GpVpEHQ 8J\DQLV D] HUXNDVDY
jarovizációs idejHOHU|YLGOWJ\RUVDEEIHMO
szegények
GpV HNYHWpVLGHMNPLQWHJ\
-8
QDSSDONpV EEUHWROyGRWWPLQWDKDJ\RPiQ\RVIDMWiNp
KARAMÁN V]HULQW D YHWpVLG J\RPRVRGiVL
YLV]RQ\RN
NLDODNXOiViEDQ
V]HUHSH QDJ\RQ IRQWRV D $
NRUiEEL
LG
SRQWEDQ
augusztusban elvetett táblák gyomborítása alacsonyabb volt, mint a NpV
EEHOYHWHWWHNp(OIRJDGKDWyJ\RPERUtWiVMHOHQWNH]HWWDV]HSWHPEHU
-
28 LJ HOYHWHWW WiEOiNRQ LV PtJ D NpV
EEL
J\RPRVRGiVD XJUiVV]HU
WW
gyengH IHMOHWWVpJ
HQ PHJQ
– szeptember 5. utáni – vetések
A
NpV
EE YHWHWW iOORPiQ\EDQ D
UHSFH QHP NpSHV HOQ\RPQL D J\RPRNDW
HUNYADI
(1997) szerint a repce jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik, D]RQEDQD]DUDWiVUDDYHWpVLGHMpW
OIJJ
HQHOJ\RPRVRGLN
LÁNCI (1999)
szerint a repcét augusztus 20-a utáni héten el kell vetni. KARAMÁN – NOVÁK V]HULQW D PHJNpVHWW YHWpVHNEHQ MHOHQW
VHEE J\RPRVRGiVUD
V]iPtWKDWXQN$E VpJHVYt]HOOiWiVPHOOHWWNHOO K PpUVpNOHWWHOSiURVXOYDD
gyomosodás nagy veszélyt jelenthet. NAGY – KAJDI (2002) vizsgálatai alapján a szeptember elején elvetett repce a gyomokkal szembeni kezdeti IHMO GpVLHO Q\pWDYHJHWiFLyVLG WHOMHVWHUMHGHOPpEHQPHJ U]L
.
3.4.1.5. A vHW
PDJPHQQ\LVpJ
a sor-
pV W
WiYROViJ
és a
gyomosság összefüggései BOELCKE NtVpUOHWHLEHQDWHUPpVNpS]
HOHPHNGLQDPLNiMiW
optimális szintjét és kölcsönhatását vizsgálja. Megállapította, hogy a W
V]iPHORV]OiVW EHIRO\iVROy WpQ\H]
N N|]O D YHW
PDJPHQQ\LVpJ D
meghatározó, azonban a repcében fennálló konkurencia viszonyok KDWiViUD IRO\DPDWRVDQ FV|NNHQ D W
V]iP (QQHN PpUWpNH pV LG
lHIRO\iVD
VpJpW
D NLLQGXOy iOORPiQ\ V
NLVPpUWpNEHQ D VRUN|]W
O D YHWpV LGHMpW
O pV FVDN
O IJJ $ NRUDL YHWpVQpO D NLYiOy HJ\HGIHMO
KDWiViUDDOHJQDJ\REEPpUWpN VRU NHUO $ NpV
U
W
GpV
V]iPFV|NNHQpVUHPiUDWpOEHiOOWDHO
L YHWpVQpO YLV]RQW D W
YiOWR]iV LV D KDMWiVQ|YHNHGpVW
EHQL
WW
HORV]O
ás alig változik és ez a
O D YLUiJ]iVLJ WHUMHG
EH $] HJ\HGHN N|]|WWL YHUVHQ\ D PHJIHOHO
YHW
Ii]LVEDQ N|YHWNH]LN
PDJ
-mennyiséggel az
29 HJ\HQOHWHV W
HORV]OiV pUGHNpEHQ YiODV]WRWW V]
gyomirtással küszöböOKHW iOORPiQ\V
U
VpJ
PHOOHWW
gyakorlatban 60- W
N VRUN|]]HO YDODPLQW D
NL 0D[LPiOLV KR]DP pUKHW GH
2
U
-
P
2
a biztonságra való törekvés miatt a
P Q|YpQ\V]iPRW NJKD YHW
$] RSWLPiOLV iOORPiQ\V
HO W
VpJ HO
PDJ DMiQODQDN
Q\W EL]WRVtWKDW D NXOW~UQ|Y
ény számára
a gyomokkal szemben (NYIRI et al. 1993). KARAMÁN (1994) szerint UHQGNtYO V]RURV D W DODFVRQ\ W
V]iP pV D J\RPERUtWiV YLV]RQ\D $ NLULWNXOW
V]iP~ UHSFpEHQ IRNR]RWW J\RPRVRGiV DODNXOKDW NL
(1995) vizsgálatainak eredményeit közli D UHSFHIDMWiN WHUP PLQ
VpJL WXODMGRQViJD
ik változásáról D NO|QE|]
H]HUpVPLOOLyKDN|]|WWLW
W
KAJDI
NpSHV
ségét,
iOORPiQ\ KDWiViUD
iOORPiQ\
RODICZKY 1898-ban munkájában szórt vetés esetén 10-18 kg YHW
PDJRW MDYDVRO VRUYHWpVQpO
-8,5 kg-ot. (A foltos repcevetést után-
OWHWpVVHO MDYDVROMD MDYtWDQL V]HSWHPEHU RNWyEHU IRO\DPiQ D W~O V
U
vetést boronával javasolja ritkítani.) CSERHÁTI (1901) és GRÁBNER (1948) sorvetésnél 4-6 kg-ot, szórt vetésnél 7-10 kg-ot ajánl hektáronként. LÁNG (1976) 24 cm-es sortávolságot javasol, mivel V]HULQWHFVDNLJHQMyHU
EHQOpY
WDODMRQLQGRNROWDFP
ANTAL (1981) szerint a 6- NJ YHW
-es sortávolság.
PDJ pV D]
-1,2 millió csíra/ha az
optimális, dupla gabona sortáv alkalmazása mellett. Az 1990-HV pYHN HOHMpW üzemekben újra
O D] LQWHQ]tY UHSFHWHUPHV]WpV
V]RUJDOPD]WiN
t folytató
D]
DODFVRQ\DEE
YHW
PDJPHQQ\LVpJ
alkalmazását és a nagyobb térállás kialakítását – ennek megvalósítása azonban
HOV
VRUEDQ P
V]DNL DNDGiO\
ba ütközött. PIUKOVICS (1992) 5,0
kg/ha-os magmennyiséget tart indokoltnak, gyomirtás alkalmazása nélküli termesztés esetén. BAKA V]HULQW YHW NJ KHNWiURQNpQW $ NLNHOW pV WpOEHPHQ
W
PDJEyO HOHJHQG
V]iP KHNWiURQNpQW
-6
-800
30 H]HU
GE
YDOyV]tQ
OHJ\HQ
$
V
U
EEHQ
VpJHW|EEV]|U|VpUHQ
javasolja. P
YHWHWW
$YHWpV
UHSFH
WpOL
NLSXV]WXOiViQDN
nél a dupla gabona sortávolságot
V]HULQWDUHSFHIHMO
GpVpKH]DOHJPHJIHOHO
D KHNWiURQNpQWL Q|YpQ\V]iP WDYDVV]DO H]HU W
EEKD
N|UOL $ VRUWiYROViJ
legalább 20 cm legyen. Leggyakoribb a kétszeres gabona sortávolság. 2
WÁGNER – PETI (1995) szerint 50- W
P
RSWLPiOLV
PHJ\pEHQ
9L]VJiODWDLN
V]HULQW
=DOD
és 24 cm-es sortávolság az D]
V]L
J\RPLUWiVW
alkalmazó üzemek átlagtermése (2,52 t/ha) 0,54 t/ha-ral volt magasabb, mint azoknak az üzemeknek, ahol nem történt gyomirtás. A sortáv növelése – a korábbi gabonasortáv megduplázódása – hajlamosító WpQ\H]
QHN PLQ
VO D J\RPRVRGiVW LOOHW
VRUWiYQ|YHNHGpV N|YHWNH]WpEHQ FV|NNHQ
HQ $ YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV D W
V]iP WDODMERUtWRWWViJ PLDWW
indokolt. Zala megyében az üzemek a gyomirtást a terP iQ
YpJH]WpN
HO
HOV
VRUEDQ
PDJDVDEE
WHUPHOpVL
gazdaságokban. SIMONFALVI (1996) szerint 4-NJKDYHW vagy 75- számolni.
W
P
2
WHUOHW
-25%-
V]tQYRQDO~
PDJPHQQ\LVpJ
mellett gyomelnyomó képességgel nem lehet
KÁLDY – KARAMÁN (1996) közli, hogy a 24 cm-es
sortávra vetett repce szignifikánsan több termést ad, mint a 12 cm-es sortávú. A kezdeti gyomosodás –D]RQRVIHMO VRUWiYROViJPHOOHWWMyYDOHU
VHEE
GpV
UHSFpQpO
– a 24 cm-es
REISINGER et al. (1996) szerint a gabona-
sortávra vetett repce jó gyomelnyomó Q|YpQ\ V KD LG
EHQ MyO ]iUyGLN D]
iOORPiQ\ YDODPLQW QLQFV MHOHQW VHEE W SXV]WXOiV HOKDJ\KDWy D YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV P YHOHWH
kg/ha-RVYHW
KÁDÁR (1997) szerint a dupla gabona-sortávra, 4-5
PDJPHQQ\LVpJJHOYHWHWW V]LNiSRV]WDUHSFpQHNDNHOpVXWiQL
-
2 hónap alatt gyomelnyomó képessége szinte alig van, a talajfelületet nem zárja, így – NHGYH]
Q\iU
végi-
V]L FVDSDGpNYLV]RQ\RN HVHWpQ
– a gyomok
hatalmas tömege jelenhet meg a repce állományban. KARAMÁN (1998)
31 V]HULQW D NRUV]HU
WHUPHV]WpVWHFKQROyJLD
-5 kg/ha-os magmennyiséget
feltételez. HALÁSZ – SZABÓ (1998) a szükséges magmennyiséget 4 kg/haban határozta meg, amely 60-70 db mag/m2-nek felel meg. E (1998) szerint négyzetméterenként 60-
Q|YpQ\
HOHJHQG
D
My
WHUPpV
eléréséhez, a növény biológiai tulajdonságainak figyelembe vételével. LÁNCI
V]HULQW D YHW
W
V]iP
PD[LPXP
W
V]iPFV|NNHQWpVW
-
PDJQRUPD PD[LPXP
PLOOLy NJKD
2SWLPiOLVQDN YHW
PDJ
megvalósításával. Helytelennek tartja a s képesség” kialakítását. P
J\RPRN HOOHQ QH D QDJ\REE W
U
-4 kg/ha lehet, a WDUWDQD
RNV]HU
WRYiEEL
Q|YpQ\YpGHOHP
YHWpVW D ÄMy J\RPHOQ\RPy
(1994) szintén azt javasolja, hogy a V]iP HOQ\RPyNpSHVVpJpYHO YpGHNH]]QN
NAGY – TAMÁS (2002) véleménye szerint a repce esetében széles korlátok között mozog az alkalmD]KDWy
YHW
PDJ PHQQ\LVpJH
-8
kg/ha. Minél nagyobb egy-egy repcenövény tenyészterülete, annál inkább tud oldalhajtásokat fejOHV]WHQL DPHO\HNU ]|PHM|QOH+DV
U
O D]XWiQ D] DUDWiVNRU D WHUPpV
DYHWpVDNNRUFVDNDYH]pUKDMWiVRNDWQHYHOMNIHO
BARANYK (2002) két intenzitási szintet határoz meg dolgozatában, PLQGNpW LQWHQ]LWiVL V]LQWHQ XJ\DQDNNRUD D YHW PDJ PHQQ\LVpJ DMiQODWD
hagyományos fajtából 70 mag/m2KLEULGE
2
OPDJP
. ZEHNÁLEK (2002) a
standard termelési szinten 1 millió csíraszámot ajánl, KLEULGE
O
-t,
intenzív termesztésnél hagyományos fajtából 700.000 magot hektáronként, KLEULGE OPDJRW
KISS YHW
V]HULQW WDSDV]WDOKDWy XJ\DQ QpPL HO
PDJGy]LVRNDW LV HJ\HQOHWHVHQ NLDGDJROy YHW
azonban PpJPLQGLJDUpJLJDERQDYHW
UHOpSpV D NLV
JpSHN WHUMHGpVpEHQ
JpSHNKDV]QiODWDD]iOWDOiQRV
BLUM – NAGY (2002) közli, hogy Magyarországon az „Artus MSL” KLEULG KR]]iIpUKHW YHW PDJ NLV]HUHOpVH
már „egységekben”, csíraszám
32 alapján történik, nem súlyra egalizálva. A hibridrepce egy egysége 1,5 millió FVtUDNpSHV YHW PDJRW WDUWDOPD] DPHO\ QpJ\]HWPpWHUHQNpQW Q|YpQ\W
feltételezve 3-KHNWiUHOYHWpVpKH]HOHJHQG .
$=
6=, .È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2
-
ZÁSÁNAK MECHANIKAI MÓDSZEREI $YHWpVHO
NpV]tWpVpQHNKDWiVDDJ\RPRVRGiVUD
$ WDUOyiOODSRW KRVV]D D] HO WDODMP
YHOpV N|]|WWL LG
OpQ\HJHV (O
]
Q|YpQ\ EHWDNDUtWiVD pV D] HOV
KRVV]D D Yt]PHJ
Q\|V D PLQpO U|YLGHEE LG
U]pV V]HPSRQWMiEyO QDJ\RQ
DONDOPD]iVD
SVÁB – SIMITS,
1978). E (1976, 1986) szerint fontos a talajmunkák megIHOHO LG
SRQWMiQDN D NLYiODV]WiVD KRJ\ D J\RPRN QH KR]KDVVDQDN PDJRW
YDODPLQW D] RO\DQ WDODMP PLHO
EEL
FVtUi]iViW
YHOpV DPHO\ HO
KRJ\
D]RN
VHJtWL D WDODMEDQ OHY
D]XWiQ
PHFKDQLNDLODJ
J\RPRN
SXV]WtWKDWyN
legyenek. A talajmunkák idejének és számának megállapításakor ILJ\HOHPEH NHOO YHQQL D] HJ\pYHV pV pYHO
J\RPRN FVtUi]iViQDN pV
kelésének sajátosságait. $QDJ\W|PHJ
JDERQDiUYDNHOpVPpJV]iUD]Q\iURQLVMyOLUWKDWy
ha a betakarítás után rögtön maximum 10 cm-HV PpO\VpJ
WDUOyKiQWiVW
alkalmazunk és közvetlenül a tarlóhántás után lezárjuk a talajt hengerezéssel (VAŠAK, 1998). KARAMÁN (1994) szerint a] HO WDUOyKiQWiVVDO HO
YHWHPpQ\ EHWDNDUtWiVD XWiQ HJ\
VHJtWMN D J\RPRN pV D] iUYDNHOpV FVtUi]iViW PDMG
33 ezután végezzük el a szántást. Ez nagyon jó módszer arra, hogy a talaj J\RPPDJNpV]OHWpWMHOHQW
VHQFV|NNHQWVN
.
A terméseredmények szempontjából meghatározó a korai WDODMP
YHOpV HOYpJ]pVH
KOCSIS
KiURPKpWWHOYpJ]HWWDODSP NpV
L HO
V]HULQW $ YHWpV HO
YHOpVHVHWpQ
WW OHJDOiEE
-kal több termést kapott a
NpV]tWpVL HOMiUiVVDO V]HPEHQ YDODPLQW MREE YROW D] iOORPiQ\
NLHJ\HQOtWHWWVpJH
pV
D]
V]L
OHYpOV]iP
DODNXOiVD
LV
H]HQNtYO
D
gyomosodás mértéke is kisebb volt. Gyomirtási szempontból a tarlóégetésnek mint az integrált technológia elemének jelent J\RPPDJ NpV]OHWpW pUH]KHW
VpJH HOKDQ\DJROKDWy 8J\DQLV D WDODMRN HQ QHP FV|NNHQWL D N|YHWNH]
J\RPYLV]RQ\DLWQHPEHIRO\iVROMD$KDPXPHQQ\LVpJpW
OIJJ
NXOW~UD HQURQWMD
D J\RPLUWy V]HUHN KDWpNRQ\ViJiW ODVVtWMD D]RN OHERPOiViW 6]iPRWWHY
gyommagcsökkenés rendszeres égetés után, egy-egy faj esetében is csak évek múlva lehetséges. Éppen ezért a tarlóégetés nem helyettesítheti a mechanikai, kémiai gyomirtást, legjobb esetben segítheti annak eredményességét (ÁBRAHÁM et al. 1988). ZBUZEK (1992) szerint az agrotechnikai beavatkozások csak akkor lesznek sikeresek, ha ismerjük az egyes gyomnövényfajok terjedésének biológiáját. Például a tárcsázásnak széles körben elismert a J\RPLUWy KDWiVD GH PHJIHOHO
ragadós galajjal s]HPEHQ
KDWiVVDO QHP EtU VHP D YDG]DEEDO VHP D
PLYHO D Q\iUL LG
V]DNEDQ H]HN D J\RPRN
tömegesen nem csíráznak. BLUM IRQWRVDEEQDN WDUWMD D PDJiJ\ PLQ optimumának betartásánál is.
VpJpW D YHWpVLG
34
3.4.2.2. Mechanikai gyomirtás SELMECZI (1993) beszámol róla, hogy a XIX. században a repcHYHWpV JpSHVtWpVH PHJHO
]WH pV I|OOP~OWD D JDERQipW $ VRUP
J\DNRUODWD D UHSFpW NLHPHOWH D JDERQDIpOpN P D] LQWHQ]tY JD]GiONRGiV MHJ\HLYHO UHQGHONH] LNWDWWD -HOOHP]
HQ
YHOpVWHFKQLNDL N|UpE
YHOpV O pV
NDSiVQ|YpQ\HN VRUiED
-60 cm sortávra vetették a reSFpW DPHO\HW
VV]HO
kapáltak, majd a téli fagy ellen a sorokat feltöltögették. RODICZKY (1898) a talaj termékenysége szerint 24-36 cm-es VRUWiYROViJRWVRUP
YHOpVDONDOPD]iViQiOFP WMDYDVRO$V
-
U
YHWpV
repcében borona alkalmazását ajánlja, a soros vetésnél pedig a kapálást, esetleg töltögetést. CSERHÁTI (1901) szintén ajánlja a kapálást, mivel „ezáltal a termést jelentékenyen lehet fokozni”. A sortávolság PHJYiODV]WiViWSHGLJDWWyOWHV]LIJJ
YpKRJ\V]yUWYDJ\VRUYHWpVU
OYDQ
szó, illetve, hogy kapálják-e vagy sem. Hasonlóan nyilatkozik GRÁBNER (1948) is, sortávolságnak a 24-35 cm-t javasolja, nitrogénben gazdag talajon a 40 cm-t. A kapálást, esetleg töltögetést javasolja a magasabb termésátlag elérése miatt, valamint hogy így a repcemag fejlettebb lesz. Kikelés után 3-4 héttel a fogasolás következik, illetve a talaj gyomossága YDJ\DIHOOHWpQHNW|P XJ\DQH]HN D P
G|WWVpJHV]HULQWPpJHJ\NDSiOiVWNDS7DYDVV]DO
YHOHWHN N|YHWNH]QHN VRN KHO\HQ FVDN IRJDVROQDN GH D
kapálást GRÁBNER jobbnak tartja. LÁNG (1965, 1976) is beszámol róla, hogy a kelés után 3-4 héttel, amikor a növények már állapotban vannak
pV HOpJ HU
W
OHYpOUy]VD
V D J\|NHUN ERURQiOQL YDJ\ JpSSHO
kapálni szükséges, tavasszal pedig fogasolni, esetleg kapálni lehet. BEKE (1966) szerint D UHSFH
V]L iSROiVL PXQNiLKR] WDUWR]KDW D
kapálás, amelyet 3-4 leveles korban sorirányú fogasolással is
35 helyettesíthetünk. Tökéletesen kapálható géppel. Ha túlságosan buja az V]L Q|YHNHGpV pV D IHOQ\XUJXOiV MHOHL NH]GHQHN PXWDWNR]QL WDQiFVRV
október elejéig a repcét 3-4 cm-es magasságban kaszálógéppel megkaszálni. Ez általában &pOUDYH]HW
W~O V
U
YHWpVEHQ V]RNRWW EHN|YHWNH]QL
OHKHWD]iOORPiQ\PHJOHJHOWHWpVHJ\RUVDQWHUHOWMXKQ\iMMDOLV
ANTAL
V]HULQW D]
V]L NiSRV]WDUHSFpQHN PHFKDQLNDL
ápolási munkára nincs szüksége. Boronálásra akkor lehet szükség, ha a kötöttebb vagy a középkötött talajt a téli csapadék túlságosan összetömörítette, ami késlelteti a vegetáció megindulását. Ilyenkor a sorokra keresztbe végzett boronálás eredményre vezet. Hasonló EHDYDWNR]iVUD OHKHW V]NVpJ DNNRU LV KD D UHSFHiOORPiQ\ W~O V
U
$
keresztben végzett boronálás az állományt kisebb, a sorokra 45 fokos szögben végezve nagyobb mértékben ritkíthatja. BARTOŠKA (1992) szerint a gyomok kémiai gyomirtásába jól illeszkedLN
D
UHSFH
Q|YpQ\]HW
VRUN|]P
YHOpVpQHN
OHKHW
VpJH
DPL
viszont nagyon pontos vetéstechnológiát igényel. WAHMHOFF (2000) az integrált szemlélet jegyében újra vizsgálat alá vette a repcét, mint „kapásnövényt”, és dolgozatában vizsgálta az HJ\HVP
YHO
$=
HV]N|
zök gyomirtó hatását.
6=, .È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2
-
ZÁSÁNAK BIOLÓGIAI MÓDSZEREI TEMPLETON (1990) szerint, mivel a peszticidek alkalmazásában a herbicidek részesedése a legnagyobb, ezért itt a legindokoltabb a kémiai kezelések biológiaiakkal való felváltása.
36 Biológiai gyomirtásról, pontosabban gyomszabályozásról akkor EHV]pOQN DPLNRU HPEHUL EHDYDWNR]iVVDO VHJtWMN HO
D J\RPQ|YpQ\HN
természetes ellenségeinek (rovarok, fitopatogén gombák, baktériumok és más éO
V]HUYH]HWHN IHOV]DSRURGiViWP
ellyel egy adott gyomfaj egyedeit
egy káros küszöbérték alá szorítjuk, de nem írtjuk ki (FISCHL, 1998). SOLYMOSI
D
WHUPpV]HWHV
HUHGHW
J\RPV]DEiO\R]y
szerként használható vegyületeket vizsgálta, olyan donorfajokat keresve, melyeknek allelopátiás hatásuk van. BOHÁR (1999) a mikoherbicid stratégiát ismerteti. A mikoherbicidek gomba-kórokozót tartalmazó környezetbarát gyomirtó szerek, melyek lehetnek gazdanövény-specifikus kórokozók, sokgazdás kórokozók, illetve auxotróf mutánsok. FISCHL et al. (2002) szintén a mikoherbicidek, mint ELRKHUELFLGHNDONDOPD]iViQDNOHKHW VpJpWYL]VJiOMiN
NÉMETH
(2001)
minden
olyan
beavatkozást
J\RPV]DEiO\R]iVQDN WHNLQW DPLNRU YDODPHO\ pO SDVV]tYDQ
D
FVtUi]iVXNEDQ
J\RPQ|YpQ\HNHW JiWROMiN
pV
HOSXV]WtWMiN
H]]HO
OHKHW
VpJHW
WHUPHV]WHWW FpOQ|YpQ\ HOIRJDGKDWy PHQQ\LVpJ
biológiai
OpQ\HN DNWtYDQ YDJ\ YDJ\
IHMO
DGQDN
DUUD
pV PLQ
VpJ
Gp
sükben,
KRJ\
D
WHUPpVW
hozzon létre. Értelmezése alapján a biológiai gyomszabályozás keretei közé sorolja az allelopátiát és a kompetíció hatását is. $=
6=, .È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2
-
ZÁSÁNAK KÉMIAI MÓDSZEREI $ J\RPQ|YpQ\HN KHUELFLGHNNHO W|UWpQ
V]DEiO\R]iVD D NpPLDL
növényvédelem legfiatalabb ága. Fontos mérföldkövet jelentett a
37 YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV W|UWpQHWpEHQ D] HOV
dinitro-ortokrezol alkalmazása 1932-EHQ
V]HUYHV J\RPL
rtó szer, a
PDMG D] D QDJ\ KRUGHUHM
megállapítás, hogy egyes természetes növényi hormonokkal kémiailag rokon szintetikus vegyületek hormon- és gyomirtó hatással rendelkeznek (TERÉNYI et al. 1967). Ez a felfedezés bHYH]HW
MH OHWW D QDSMDLQNEDQ
világméretekben folyó gyomirtószer-kutatásnak, amely több százezer új YHJ\OHW HO
iOOtWiViQ pV ELROyJLDL YL]VJiODWiQ iW YH]HWHWW HO D PD
IRUJDORPEDQ OHY
PLQWHJ\ V]i]KDUPLQF J\RPLUWyV]HU
-hatóanyagig és a
több mint 270 engedélyezett gyomirtó készítményig. (SZABADI, 1998; REISINGER – NAGY, 2003; NAGY – LEHOCZKY, 1999; 2002). A kemizálás MHOHQW
VpJpW D] LV Q|YHOL KRJ\ D PH]
LOOHV]WKHW
JD]GDViJL WHUPHOpVEH VRNROGDO~DQ
EH WHUPpNHQ\VpJH pV D FpOQDN PHJIHOHO
KDWpNRQ\ViJD
minden más technológiai eljárást felülmúl, ezért a körülményeknek PHJIHOHO
DONDOPD]iVNRUPLQGHQNRUJD]GDViJRV
VIRÁG, 1981).
Repce kultúrában
SUHVRZLQJ SUHHPHUJHQV
V]L pV WDYDV]L
posztemergens módon alkalmazhatunk herbicideket.
A presowing illetve preemergens gyomirtás végrehajtásakor általában nincs a területen gyomnövény, ezért az alkalmas herbicidek NLYiODV]WiViW W|UYpQ\V]HU
pYHNUH
VpJHLQHN
YLVV]DQ\~Oy
WiEODV]LQW
IHOKDV]QiOiViYDO
J\RPYL]VJiODWRN
EL]WRVtWKDWMXN
eljárásokat általában akkor válaszWMXN DPLNRU HO
(]HNHW
D]
UH SURJQRV]WL]iOKDWy
hogy a területen Galium aparine, Matricaria- és Anthemis fajok, Papaver rhoeas és Apera spica venti IRUGXOKDW HO
PpJSHGLJ QDJ\ W|PHJEHQ
Ekkor nem szabad várni tavaszig a gyomirtással, mert az elkésett kezelés már gazdaságtalanná, esetenként hatástalanná válik. A posztemergens
38 J\RPLUWiV OHKHW
VpJH PLQGHQNpSSHQ PHJQ\XJWDWy GH EL]WRQViJRW D
SUHHPHUJHQV J\RPLUWiV DG pV tJ\ D] HOV
SLOODQDWWyO HO
Q\K|] MXWWDWMXN D
kultúrnövényt a gyomkonkurenciával szemben (NAGY, 2000). Az
V]L SRV]WHPHUJHQV
iOODSRWiEDQ FpOV]HU
HOYpJH]QL I
kezeléseket a gyomok 2-4 leveles NpQW D]RNRQ D WiEOiNRQ DPHO\HNHQ D
vetést az optimálisnál korábban végeztük el és a szokásosnál FVDSDGpNRVDEE
V]LLG
MiUiVKDWiViUDDJ\RPRNW|PHJHVHQNLFVtUi]WDN
A tavaszi posztemergens herbicideket akkor alkalmazzuk, ha a NpWV]LN
IHUW
]pVWD
Cirsium arvense, illetve az Anthemis- és Matricaria-
fajok jelentik, valamintMHOHQW
VHEEHJ\V]LN
IHUW
]pV
is csak tavasszal
jelentkezik.
3.4. $]
V]L NiSRV]WDUHSFH J
yomirtására engedélyezett
KDWyDQ\DJRNpVNpV]tWPpQ\HNNpWV]LN
J\RPRNHOOHQ
napropamid (ariloxialkánamid) Készítmény: Devrinol 45 F Hatásmód: növekedés-gátló hatása van. Felhasználható: A szer önmagában hatásos: Alopecurus myosuroides, Digitaria sanguinalis, Echinochloa crus-galli, Panicum spp., Setaria spp., Amaranthus spp., Anthemis arvensis, Chenopodium album, Veronica spp. ellen; hatástalan: Capsella bursa-pastoris, Raphanus raphanistrum, Sinapis arvensis, Solanum nigrum, YDODPLQW D] pYHO gyomnövények ellen (MEYER, 1973; BIHARI et al. 1997; REISINGER – NAGY, 2003).
39
trifluralin (2,6-dinitroanilin) Alkalmazás módja: presowing Készítmény: Olitref 480 EC, Treflan 48EC, Triflurex 48 EC Hatásmód: növekedés-gátló hatása van )HOKDV]QiOKDWy
0DJUyO
NHO
HJ\
-
pV
NpWV]LN
J\RPRN
HOOHQ
használható, kivéve: keresztes virágú és fészkes virágzatú gyomok, mályva- pV EXUJRQ\DIpOpN pV D] pYHO
J\RPRN
(MÜHLETHALER , 1968;
KISS – EL-SHESTAWI, 1980; BIHARI et al. 1997; REISINGER – NAGY, 2003).
alaklór (N-aril-N-alkil-klór-acetamidok) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Lasso Hatásmód: többféle hatásmechanizmus: szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, és az oxidatív foszforilációt gátolja, gátolja a fehérje és nukleinsav szintézist (TÖRÖK, 1986; BAKUNIAK et al. 1998; REISINGER – NAGY, 2003) .
dimetaklór (N-aril-N-alkil-klór-acetamidok) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Teridox 500 EC Hatásmód: többféle hatásmechanizmus: szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, és az oxidatív foszforilációt gátolja, gátolja a fehérje és nukleinsav szintézist, sejtosztódást gátolja. Felhasználható: Jól irtja: Apera spica-venti, Alopecurus myosuroides, Polygonum spp., Chenopodium album, Spergula arvensis, Stellaria
40 media, Fumaria officinalis, Capsella bursa-pastoris, Vicia spp., Myosotis arvensis, Lamium spp., Veronica spp., Matricaria spp. Közepesen irtja: Avena spp., Papaver rhoeas, Raphanus raphanistrum, Sinapis alba, Viola spp., Galium spp. Gyakorlatilag hatástalan: Setaria spp., Sorghum halepense (magróO NHO
W VHP
Digitaria sanquinalis,
Echinochloa crus-galli, Panicum spp., Amaranthus spp., Cerastium spp., Ranunculus spp., Hibiscus trionum, Abutilon theophrasti, Senecio spp., Sonchus spp., Galinsoga parviflora, Centaurea cyanus, Ambrosia artemisiifolia ellen (KÁDÁR, 1997; BIHARI et al. 1997; TOMLIN, 1997; REISINGER – NAGY, 2003).
klomazon (oxazolidin) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Command 48 EC Hatásmód: karotinoid bioszintézist gátolja Felhasználható:
(OV
VRUEDQ D PDJUyO NHO
YDODPLQW QpKiQ\ PDJUyO NHO
NpWV]LN
HJ\V]LN
J\R
HOOHQ KDWpNRQ\
mnövények,
(SELMECZI –
TAMÁS, 1999; TAKÁCS – TAMÁS, 1999; ADAMCZEWSKI et al. 2000; REISINGER – NAGY, 2003).
metazaklór (N-aril-N-alkil-klór-acetamid) Alkalmazás módja: preemergens, posztemergens Készítmény: Butisan S, Butisan Star (komb.) Hatásmód: többféle hatásmechanizmus: szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, és az oxidatív foszforilációt gátolja, gátolja a fehérje és nukleinsav szintézist
41 Felhasználható: Jó gyomirtó hatást ad a magról keO
NpWV]LN
J\RPRN
ellen. Gyenge hatású Viola arvensis és az Apera spica-venti ellen. Az pYHO
J\RPRN HOOHQ KDWiVWDODQ
(KÁDÁR, 1997; BIHARI et al. 1997;
TOMLIN, 1997; REISINGER – NAGY, 2003).
quinmerak (quinolin-karbonsav) Alkalmazás módja: preemergens, posztemergens Készítmény: Butisan Star (komb.) (KOHOUT, 1999; KÁDÁR, 1997, 2001; TOMLIN, 1997; ANONIM, 1998, REISINGER – NAGY, 2003)
klopiralid (aromás karbonsavak) Alkalmazás módja: posztemergens Készítmény: Lontrel 300 Hatásmód: hormonrendszerre ható herbicidek Felhasználható: A készítmény az alábbi gyomok ellen jó hatékonyságú: Ambrosia spp., Bifora radians, Anthemis arvensis, Centaurea cyanus, Cirsium arvense, Chrysanthenum segetum, Matricaria spp., Sonchus oleraceus, Senecio spp., Vicia sativa, Helianthus spp. Közepes hatékonyságú: Anthemis cotula, Conyza canadensis, Polygonum spp., Taraxacum officinale, Trifolium repens gyomok ellen. Ellenállók: Capsella bursa-pastoris, Chenopodim spp., Galium spp., Raphanus raphanistrum,
Sinapis
arvensi,
Thlaspi
arvens,
Veronica
spp.
gyomnövények (KÁDÁR, 1997; BIHARI et al. 1997; TOMLIN, 1997; ADAMCZEWSKI – KRAWCZYK, 1998; REISINGER – NAGY, 2003). $NpV]tWPpQ\HNU
ODWiEOi]DWDGiWWHNLQWpVW
42 2. táblázat Engedélyezett herbicidek repcébenNpWV]LN
J\RPRNHOOHQ
REISINGER –
NAGY, 2003) Szernév
Hatóanyag
Dózis (kg, l /ha)
Presowing DEVRINOL 45 F
napropamid
3,3-5,5
DEVRINOL 50 WP
napropamid
3,0-5,0
NAPROGUARD 450 SC
napropamid
3,3-5,5
OLITREF 480 EC
trifluralin
1,6-1,9
TREFLAN 48 EC
trifluralin
1,6-1,9
TRIFLUREX 48 EC
trifluralin
1,6-1,9
LASSO
alaklór
4,0-6,0
TERIDOX 500 EC
dimetaklór
2,5-3,0
COMMAND 48 EC
klomazon
0,15-0,2
BUTISAN S
metazaklór
2,5-3,0
BUTISAN STAR
metazaklór + quinmerak
2,5-3,0
DEVRINOL 45 F
napropamid
3,3-5,5
DEVRINOL 50 WP
napropamid
3,0-5,0
NAPROGUARD 450 SC
napropamid
3,3-5,5
CLIOPHAR 300 SL
klopiralid
0,25-0,4
LONTREL 300
klopiralid
0,25-0,4
BUTISAN S
metazaklór
1,5-2,,0
BUTISAN STAR
metazaklór + quinmerak
2,0-2,5
Preemergens
Posztemergens
43
3.4.
V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPLUWiViUD DONDOPD]KDWy
HJ\pEKDWyDQ\DJRNpVNpV]tWPpQ\HNNpWV]LN
J\RPRNHOOHQ
aziprotrin (1,3,5-triazinok) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Mesoranil 50 WP (A készítmény engedélyét visszavonták Magyarországon.) (KÁLDY, 1974; ILLÉS, 1979)
benazolin (aromás karbonsavak) Alkalmazás módja: posztemergens Készítmény: BFN 7457, Cresopur (CRAMER, 1990; HOFFMANN, 1983; TOMLIN, 1997)
benefin vagy benfluralin (2,6-dinitroanilin) Alkalmazás módja: presowing Készítmények: Balan, Benefex, Flubalex 20 EC (ILLÉS, 1979)
benfurezát (benzofurát származék) Alkalmazás módja: preemergens (TOMLIN, 1997) cianazin (1,3,5-triazinok) Készítmény: Bladex 500 SC (TOMLIN, 1997; BARTOŠKA, 1998; KOHOUT, 1999)
dalapon (alifás karbonsavak) Készítmény: Sys 67 Omnidel (Visszavont készítmény) (TOMLIN, 1997)
44 dimefuron (karbamidok) Alkalmazás módja: preemergens, posztemergens Készítmény: Pradon TS (komb.) (visszavont készítmény) (KÁDÁR, 2001; REISINGER – NAGY, 2003)
etalfluralin (2,6-dinitroanilin) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Buvilan T (visszavont készítmény) (S
, 1986)
etametszulfuroron-metil (szulfonilkarbamid) Alkalmazás módja: posztemergens Készítmény: MUSTER 75 WG (még nincs engedélye) (BLACKSHAW, 1989; KÁDÁR, 1997, 2001; TOMLIN, 1997)
fluroxipir (piridiloxi-ecetsav) Alkalmazás módja: posztemergens Készítmény: Starane 250 EC, Tomigan 250 EC (KOHOUT, 1999; KARAMÁN – NOVÁK, 1999; NAGY et al. 2000a, 2000b; NAGY – ÓDOR, 2000)
karbetamid (ariloxialkánamid) Alkalmazás módja: preemergens, posztemergens Készítmény: Pradon TS (komb.) (visszavont készítmény) (KÁDÁR, 2001; REISINGER – NAGY, 2003)
klórotoluron (karbamidok) Alkalmazás módja: posztemergens Készítmény: Dicuran 80 WP (KÁLDY, 1974; HOFFMANN, 1983)
45 metolaklór (klór-acetamidok) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Dual 720 EC, 960 EC (jelenleg már csak S-metolaklór hatóanyag van engedélyezve) (HOFFMANN, 1983)
orizalin (2,6-dinitroanilinek) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Surflan (KÁDÁR, 1983; TOMLIN, 1997)
propaklór (klór-acetamidok) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Satecid 65 EC, Ramrod 75 WP, Ramrod Flo (KÁLDY, 1974; HOFFMANN, 1983; TOMLIN, 1997)
propizamid vagy pronamid (benzamidok) Alkalmazás módja: posztemergens Készítmény: Kerb 50 WP (visszavont készítmény) (TÖRÖK, 1985; HOFFMANN, 1983; FRESLI-LISCSINSZKY, 1990; KARAMÁN, 1998; VAŠAK et al. 1999; TOMLIN, 1997;)
simazin (szimazin) (1,3,5-triazinok) Készítmény: Atrazin DT (Visszavont készítmény) (TOMLIN, 1997)
TCA (alifás karbonsavak) Alkalmazás módja: presowing, preemergens Készítmény: Medex, NaTa, TCA 87 (Visszavont szerek) (KOCH, 1970; TOMLIN, 1997; TÖRÖK, 1985; VAŠÁK – FÁBRY, 1989; VAŠÁK – FÁBRY, 1990)
46 tebutam vagy butam (amidok) Alkalmazás módja: presowing, preemergens Készítmény: S
Comodor
(Visszavont
készítmény)
(TÖRÖK,
1985;
, 1986; CRAMER, 1990; FRESLI-LISCSINSZKY, 1990; SÁRKÁNY,
1990; KÁDÁR, 1993, 1997; TOMLIN, 1997; KARAMÁN, 1998)
terbutrin (1,3,5-triazinok) Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Buvilan T (visszavont készítmény) (S
, 1986)
tri-allát (tiokarbamátok) Alkalmazás módja: presowing Készítmény: Avadex BW, Far-Go (KOCH, 1970; TOMLIN, 1997)
3.4.4.3. Szükséges eleme-e a vegyszeres gyomszabályozás az V]LNiSRV]WDUHSFHLQWHJUiOWQ|YpQ\YpGHOPpQHN"
(J\HV
V]HU]
N
YpOHPpQ\H
egyáltalán kell-HJ\RPLUWDQLD] V]yOypUYHNHWDN|YHWNH]
BEKE
HOWpU
DUUD
Y
onatkozólag, hogy
V]LNiSRV]WDUHSFpW
. Az ellene és mellette
NEHQIRJODOMXN|VV]H
V]HULQW
D
UHSFHWHUPHV]WpVW
NpUGpVHVVpWHKHWLN8J\DQDNNRUDQ|YpQ\LNiUWHY
D
NiUWHY
NMHOHQW
N
VRNV]RU
V
ebb kárt nem
okoznak. MÜHLETHALER (1968) beszámol arról, hogy a repce azon kevés PH] JD]GDViJL NXOW~UD N|]p WDUWR]LN DKRO D NpPLDL J\RPLUWiVUD PpJ QLQFV OHKHW VpJ D]
KÁLDY 1974-ben még arról számol be, hogy Magyarországon
V]LNiSRV]WDUHSFHYHJ\V]HUHVJ\
omirtása még nem szerepel az üzemi
47 WHFKQROyJLiEDQ GH D J\RPQ|YpQ\HN WHUPpVFV|NNHQW
KDWiVD PLDWW
vizsgálatra javasolja a kérdést. MÁTÉ (1978) szerint a Magyarországon korábban általános 6-8 kg/ha veW
PDJPHQQ\LVpJ PHOOHWW D J\RPLUWy
szerek használata nagyüzemi körülmények között indokolatlan volt, a J\RPLUWiVSHGLJQHPiOWDOiQRVLQNiEENtVpUOHWLMHOOHJ
SVÁB – SIMITS (1978) nagyüzemi termesztés termésátlagát EHIRO\iVROy WpQ\H]
hogy
PHJIHOHO
MHOHQWNH]WHN HOWpU
LQHN ELRPHWULDL HOHP]pVH DODSMiQ PHJiOODStWRWWiN
növényvédelem hatására a termésátlagban nem HUHGPpQ\HN
ANTAL (1981) szerint a repcében
vegyszeres gyomirtásra általában nincs szükség. HALÁSZ – SZABÓ (1998) nem tartja szükségesnek a vegyszeres gyomirtást. E (1998) szerint a repce gyomirtását
D] HO
YHWHPpQ\EHQ NHOO
elvégezni, mivel a Matricaria inodora és a Galium aparine a búzából könnyen irthatók. SZABÓ (2000) szerint hazánk klimatikus adottságai nem teremtik PHJ
D
NHOpV
HO
WW
HOYpJ]HWW
J\RPLUWy
NH]HOpVHN
EL]WRQViJRV
alkalmazhatóságának feltételeit, pl. a szeptemberi csapadék elmaradása miatt. A Galium aparine ellen a legbiztosabb megoldásnak az HO
YHWHPpQ\EHQHOYpJ]HWWJ\RPLUWiVWWDOiOMD $ PDJ\DU V]HU]
N V]HULQW D UHSFH J\RPLUWiVD HVHWHQNpQW D
körülményeket mérlegelve elhagyható (ILLÉS, 1979; KOCSIS, 1983; WÁGNER – PETI, 1995; REISINGER, 1996; NAGY, 1998). 0iV V]HU]
N RO\DQ HVHWHNHW IHOWpWHOHNHW VRUROQDN IHO PHO\HN
LQGRNROMiN D J\RPLUWy V]HU IHOKDV]QiOiVW YHW
PDJ HO
iOOtWiV
(SÁRKÁNY,
1984; E , 2001; NAGY, 2002); virágzó gyomnövények kiiktatása a WDYDV]L URYDU|O
V]HUHV NH]HOpVHNQpO MHOHQW VHJtWVpJHW D PpKSXV]WXOiV
48 elkerülésére (HOFFMANN, 1983; SÁRKÁNY, 1990; FRESLI – LISCSINSZKY, 1990; P
, 1994; SIMONFALVI, 1996; KARAMÁN – NOVÁK, 1999); a
gyomnövények jelenléte megnehezíti az aratást (FRESLI – LISCSINSZKY, 1990; KARAMÁN, 1994);
D UHSFH XWiQ N|YHWNH]
NXOW~UD iOWDOiEDQ
gabona) gyommagkészletét szaporítjuk a gyomirtás elhagyásával (KARAMÁN, 1994; 1998; SIMONFALVI, 1996; KARAMÁN – NOVÁK, 1999); a nagyobb tenyészterületre való törekvéssel a repce gyomelnyomó képessége csökken (HOFFMANN, 1983; LÁNCI, 1999; E , 2001; NAGY, 2002); a kalászosokban felszaporodott gyomnövények (Galium aparine, Apera spica-venti) a repcében is egyre nagyobb borítási értékkel jelentkeznek (HOFFMANN, 1983; E I, 2001); D]HO nem
mindig
bizonyul
hatékonynak
a
YHWHPpQ\J\RPLUWiVD
repce
gyommentesítésére
(REISINGER, 1981; NAGY – TAMÁS, 2002); a gyomos repce kezdeti IHMO
GpVHJ\HQJH
(KARAMÁN, 1994; NOVÁK et al. 1999; NAGY – TAMÁS,
2002; KISS, 2002); gyenge fejlettVpJ
iOORPiQ\EDQ D WpOL LG
MiUiV
nagyobb kárt okozhat (KARAMÁN, 1994; KISS, 2002); a termés káros gyommagtartalma a piacképességet rontja (KARAMÁN, 1994; KARAMÁN – NOVÁK,
1999);
gyomirtott
repcében
a
deszikkálás
elmaradhat
(KARAMÁN, 1994; SIMONFALVI, 1996; KARAMÁN – NOVÁK, 1999); nem gyomirtott repcében érésgyorsító készítmények helyett deszikkánsokat szükséges alkalmazni (KARAMÁN – NOVÁK, 1999); intenzív technológia, magas
termésátlag,
eredményesség
elérése
(SIMONFALVI,
1996;
KARAMÁN, 1998; NAGY – TAMÁS, 2002). 7|EE
V]HU]
IRJODONR]RWW
PXQNiMiEDQ
LG ]tWpVpQHN NpUGpVpYHO 0HJiOODStWRWWiN KRJ\ D SRV]WHPHUJHQV J\RPLUWiV OHKHW
D
J\RPV]DEiO\R]iV
repcetermesztésben a
VpJH PLQGHQNpSSHQ PHJQ\XJWDWy GH
49 EL]WRQViJRW D SUHHPHUJHQV J\RPLUWiV DG pV tJ\ D] HOV
eO
SLOODQDWWyO
Q\K|] MXWWDWMXN D NXOW~UQ|YpQ\W D J\RPNRQNXUHQFLiYDO V]HPEHQ $
tavaszi gyomirtás csak szükségmegoldás lehet (SIMONFALVI, 1996; LÁNCI, 1999; ANONIM, 2001; NAGY – TAMÁS, 2002). Bizonyos gyomnövények ellen tavaszi gyomirtással nem lehet védekezni (pl. Papaver rhoeas, Galium aparine
HOOHQN FVDN
V]L
preemergens gyomirtás ad jó eredményt (LÁNCI, 1999). $
NOI|OGL
Csehországban
D
V]HU]
N
J\RPRN
N|]O
HOOHQL
BARTOŠKA
YpGHNH]pV
(1998)
KR]]iMiUXO
szerint D]
V]L
káposztarepce rentabilitásához. SOVA et al. ( NO|QE|]
WHUPHV]WpVL V]LQWHNHW KDWiUR]WDN
meg a repcetermesztésben Csehországban, melyek az alkalmazott J\RPLUWiV V]HPSRQWMiEyO D N|YHWNH] DODFVRQ\ LQSXW
Ökonómiai
JD]GDViJRV
megközelítést
N SULPLWtY QLQFV J\RPLUWiV
VWDQGDUG LQWHQ]tY
alkalmazva
csupán
V]L
a
J\RPLUWiVVDO
legalacsonyabb
termesztési szintet határozzák meg herbicid-mentesként. KOHOUT (1999) csehországi kísérleteiben úgy találta, hogy herbicidek nélkül a repce nem termesztKHW
$ NHOpV XWiQL KHUELFLG
kijuttatás azonban csak korrekciót jelenthet a veszélyesebb gyomok ellen, a Galium aparine, Matricaria félék és a gabona árvakelés ellen. Ellenük hatékonyabb és olcsóbb presowing vagy preemergens módon védekezni. Franciaországban a repceterületek 0,5%-án termesztenek gyomirtás nélkül repcét, 0,8%-án kizárólag posztemergens kezelésre alapozva. Legnagyobb arányban (34,5%) a presowing + preemergens kezelés szerepel (HEBINGER, 1999). WAHMHOFF (1990) németországi vizsgálatai alapján,
a
gyomok
elleni
védekezés
nem
jelenti
azt,
hogy
50 termésnövekedés várható a herbicidkezelés hatására. A gyomirtás HOV
VRUEDQSUHYHQWtYHOMiUiVPHO\DEHWDNDUtWKDWyViJRWN|QQ\tWLYDODPLQW
a termés gyommag-mentességét hivatott elérni.
3.4.4.4. Herbicid-WHUKHOpVFV|NNHQWpVpQHNOHKHW Az integrált szemléOHW
MHJ\pEHQ
NO|QE|]
VpJHL
PyGV]HUHNNHO
mérsékelni lehet a kijuttatott herbicidek dózisait foszfolipid adjuvánsok segítségével, melyekkel 25-30%-NDO
PpUVpNHOKHW
D NLMXWWDWRWW V]HU
mennyisége. Az ammónium-nitráttal kevert herbicidek dózisa is FV|NNHQWKHW
0iV
GÁBORJÁNYI et al. 1995). PyGV]HU
D
Q|YpQ\YpG
V]HU
OHJHOKDQ\DJROWDEE WHUOHWH D NLMXWWDWiV $ODSYHW D NRUV]HU
SHV]WLFLGHNHW NRUV]HU
SHV]WLFLGKDV]QiODW DODSYHW
IHMOHV]WpV
WDOiQ
HOOHQWPRQGiV D] KRJ\
WOHQ JpSHNNHO NtYiQMXN NLMXWWDWQL $
IHODGDWD KRJ\
a célfelületet („target”) minél
jobban és gazdaságosabban fedje úgy, hogy minimalizáljuk a nem célfelülettel („non target” organizmusok, környezet) való érintkezést. Ilyen fejlesztések pl. a szabályozható peszticidfelhasználás, a WiYpU]pNHO
technika bevezetése (HUNYADI, 1992). $
WpULQIRUPDWLNDL
DONDOPD]iViYDO
~MDEE
HV]N|]|N
OHKHW
VpJHN
IHMO
GpVpYHO
Q\tOQDN
pV
PHJ
D
J\DNRUODWL SUHFt]LyV
gyomszabályozásban. REISINGER – NAGY (2002) GPS-szel megjelölt gyom-felvételezési
mintaterek
alapján
helyspecifikus
gyomirtási
WHFKQROyJLD WHUYH]pVpYHO IRJODONR]WDN YL]VJiODWDLNEDQ PHO\ OHKHW WHV]LDIROWV]HU
ORNiOLVNH]HOpVHNHW
Yp
51
3.4.5 $=
6=, .È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2
-
ZÁSÁNAK INTEGRÁLT MÓDSZEREI Integrált egyedszámának
védekezésnek
nevezzük,
a
kár
gazdasági
szintje
amikor alatti
a
károsítók
szinten
való
szabályozásához az agrobiocönózis természetes biotikus szabályozó WpQ\H]
LW LV IHOKDV]QiOM
uk. Ez esetben „integrálni” azt jelenti, hogy
ILJ\HOHPEH YHVV]N HJ\ DGRWW NiURVtWy OHN]GpVpQHN |VV]HV OHKHW
és ezHNHW PLQGHQHNHO
1981).
KDUPRQLNXVDQ HJ\ pVV]HU
VpJHLW
UHQGV]HUUp HJ\HVtWMN (KKH]
WW WLV]WiEDQ NHOO OHQQQN D] |VV]HV OHKHW
$] DODSHOY PD PiU PLQGHQ IHMOHWW RUV]iJ PH]
VpJHNNHO
VIRÁG,
JD]GDViJiEDQ D]
hogy nem totális gyomirtást kell végezni, hanem a gyomborítottságot RO\DQ PpUWpN
UH NHOO YLVV]DV]RUtWDQL DPHO\ J\DNRUODWL NiURNNDO QHP MiU
VIRÁG (1981) munkájában felhívja a figyelmet arra, hogy a kemizálásban kerülni kell az automatikusan begyakorlott sémákat.
GEROWITT – HEITEFUSS (1990) vizsgálták a gabonában károsító gyomokat és leszögezték, hogy az egynyári gyomok elleni védekezésben jobb egy fix küszöbérték meghatározása, mint a profilaktikus herbicidkezelés és kísérletsorozatuk alapján meghatározták az egyes gyomfajok esetén azt a küszöbértéket, amely már beavatkozást igényel. BENEDEK et al. (1997) szerint
0DJ\DURUV]iJ PH]
WHUOHWpQHNMHOHQOHJLJ\RPRVRGiVDRO\DQQDJ\PpUWpN
JD]GDViJL
KRJ\D
gyomirtó
szerek alkalmazását nélkülözhetetlenné teszi. A gyomkárosítások elleni J\RUV pV EL]WRQViJRV YpGHNH]pV HOV YLKHW
YpJEHVLN
eresen.
VRUEDQ D KHUELFLGHNIHOKDV]QiOiViYDO
52
Az elmúlt években új tendenciák jelentkeztek a növényvédelem értékelése során: az eddigi ökonómiai szemlélet mellett egyre fokozottabban jelentkezik az ökológiai szemlélet. Az IPM jelenti azt a növényvédelmi rendszert, amely leginkább megfelel a fenntartható IHMO
GpV pV D IHQQWDUWKDWy PH]
JD]GDViJ WiPDV]WRWWD N|YHWHOPpQ\HNQHN
Az IPM részét képezi az integrált növénytermesztésnek (ICM – Integrated Crop Management). Az ICM hosszú távon fenntartható gazdálkodási forma. Ennek része az IPM és olyan telMHV
N|U
gazdálkodási rendszert jelent, mely magába foglalja a növények M|YHGHOPH]
WHUPHV]WpVpW ~J\ KRJ\ ILJ\HOHPEH YHV]L D KHO\L WDODM
éghajlati és gazdasági viszonyokat, miközben tekintettel van a N|UQ\H]HWUH LV +RVV]~ WiYRQ PHJ LV$ONDOPD]iViYDOHONHUOKHW
U]L D JD]GiONRGyN WHU
DKXOODGpNNpS]
mészeti kincseit
GpVQ|YHOKHW
D]HQHUJLD
hasznosulás és a környezetszennyezés is minimális. Az ICM nem egy mereven meghatározott termesztési forma, hanem olyan dinamikus rendszer, mely a legfrissebb kutatásokat, technológiákat, javaslatokat és WDSDV]WDODWRNDW DONDOPD]]D pV pVV]HU JD]GDViJLODJ NiURV V]LQW PpUWpN
NiUWHY
HQ KDV]QiOMD $] ,30 FpOMD D
-populációk szintjének elfogadható
UH YDOy FV|NNHQWpVH 0HFKDQLNDL ELROyJLDL pV NpPLDL YpGHOHP LV
alkalmazható önállóan, vagy ezeket kombinálva, úgy hogy közben a N|OWVpJHNHW
D]
LG
]tWpVW
D
KDV]QiOKDWy
PXQNDHU
W
JpS
-
és
eszközállományt, a védekezésre használt hatóanyagokat, valamint a környezeti hatásokat figyelembe kell venni.
53 $],30SURJUDPDODSYHW
0HJHO
]pV
HOHPHL
repcében (GCPF, 1998):
– közvetett lépések:
-
Terület kiválasztás
-
Vetésforgó
-
7HUPHV]WpVL V]HUNH]HW SO WDYDV]L iUSD HO FV|NNHQWKHW
YHWHPpQ\ YiODV]WiViYDO
D KHUELFLG IHOKDV]QiOiV .HUOHQG
repce, mustár ill. olajrepce tábla, DN|]|VNiUWHY -
D N|]HOEHQ PiVLN
NPLDWW
Növénynemesítés: betegség- pV NiUWHY -rezisztens fajták termesztése FV|NNHQWKHWL
D
NO|QE|]
Q|YpQ\YpGHOPL
NpV]tWPpQ\HNNHO
YDOy
kezelés szükségességének gyakoriságát, és minimalizálhatja az egyes készítmények felhasználási adagját. Az ellenálló fajták használata ugyanakkor segíti a hasznos fajok megmaradását is. -
1|YpQ\QHYHOpV HO
pV
KLJLpQLD
D
UHSFH
PHJIHOHO
Q|YHNHGpVpQHN
VHJtWpVpEHQ YDODPLQW D J\RPQ|YHNHGpV D EHWHJVpJ pV NiUWHY
IHUW
-
]pV
PHJHO
]pVpEHQ
LOOHWYH
FV|NNHQWpVpEHQ
IRQ
-
tos szerepet
játszhatnak a mechanikus és fizikai növényvédelmi módszerek. -
7UiJ\i]iV PHJIHOHO
WUiJ\i]iVL J\DNRUODW V]NVpJHV GH NHUOHQG
D
nitrogén felesleges használata (maximum-minimum stratégia). -
eO KHO\ JD]GiONRGiV D P YHOpVL WHUOHWHQ EHOOL WHUPpV]HWHV pO KHO\HN YpGHOPHDNiUWHY NV]iPRVWHUPpV]HWHVHOOHQVpJpQHNPHJ U]pVpWMHOHQWL
-
Betakarítás: helyes betakarítási módszerekkel a gyomnövények PDJMDLQDNpVDNiUWHY
NiWYLWHOpQHNOHKHW
VpJHFV|NNHQWKHW
2.) Megfigyelés – Döntéshozó eszközök -
A
növéQ\IHMO
V]NVpJHV
GpV
HOOHQ
N|YHWpVH
UL]QL
KRJ\
IRO\DPDWRV
PHQQ\LUH
UXWLQHOOHQ
PHJIHOHO
D
U]pVHNNHO Q|YpQ\HN
54 IHMO
GpVH .O|QE|]
HV]N|]|N PLQW SO IHURPRQFVDSGiN LOOHWYH D
ViUJDWiOVHJtWLDNiUWHY
-
Döntéstámogató rendszerek: programok (intenzív repcetermesztési SURJUDP
HO
UHMHO]
J\RPLUWiVWHUYH]
-
NPHJILJ\HOpVpW
PRGHOOHN
V]iPtWyJpSHV
PRGHOOHN
SO
SURJUDP
5HJLRQiOLVLQWp]NHGpVHN SODURYDUNiUWHY
NHOOHQLKDWpNRQ\YpGHOHP
csak helyi szinten közösen megvalósított védekezéssel oldható meg.
3.) Beavatkozás – Közvetlen lépések -
Hagyományos és fizikai védekezés: mindig gyakorlatias szemlélettel a hagyományos termesztési technikákat és a peszticidek mértékletes használatát szükséges kombinálni.
-
%LROyJLDL
V]DEiO\R]iV
D
WHUPpV]HW
NiUWHY
NNHO
V]HPEHQL
V
aját
védekezési módszereinek kutatása hasznos új termékek és módszerek OpWUHKR]iViEDQVHJtWDPHO\HNMyOEHOHLOOHV]WKHW
-
ND],30SURJUDPED
Kémiai szabályozás: jelenlegi tudásunk szintjén a legtöbb helyzetben a kémiai védekezés hatóanyagai jelentik a repcéW NiURVtWy IHUW KDWpNRQ\
pV
PHJEt]KDWy
FV|NNHQWpVpQHN
OHJMHOHQW
]pVHN
VHEE
pV
legelterjedtebb formáját. Lényeges csökkenteni a felhasználó Q|YpQ\YpG
V]HUHNQHNYDOyV]NVpJWHOHQPpUY
NLWHWWVpJpWMDYtWDQLD
munkafolyamat és a higiénia színvonalát, korlátozni a környezet és a betakarított növények szermaradvány tartalmát, valamint el kell NHUOQL D NiUWHY
N ~MEyOL PHJMHOHQpVpW pV D NiUWHY
NLDODNXOy UH]LV]WHQFLiW $ NpPLDL Q|YpQ\YpG
LUWy V]HUHN LUiQW
V]HUHN DONDOPD]iVD
azaz, hogy a káros hatások kockázatát a lehetséges legalacsonyabb szinten tartsuk, összhangban áll az IPM elveivel.
55 $]
LQWHJUiOW
gondolkodást,
Q|YpQ\YpGHOHP
melynek
MHOHQWL
szisztematikus
PyGV]HUHN DONDOPD]iViQDN HJ\pUWHOP
D]W
D
UHQGV]HUV]HPOpOHW
megvalósítása
a
FV|NNHQpVpW HUHGPp
kémiai
nyezi, bár
meghatározó eleme a kémiai növényvédelem marad.
3.6. HERBICIDREZISZTENS REPCE BIOTÍPUSOK Az utóbbi években igen nagy publicitást kaptak a modern növényi biotechnológiai kutatások eredményei, melyek közül mind fontossága, mind vitatottsága következtében kiemelkedik a géntechnológia, vagyis WHUPHV]WHWW Q|YpQ\HLQN JHQHWLNDL WUDQV]IRUPiFLyMiQDN OHKHW
VpJH
A
kultúrnövények érzékenysége miatt több jó hatású gyomirtó szert nem lehet használni, ezért kutatások folynak abból a célból, hogy
a
kultúrnövényt rezisztenssé tegyék ilyen hatóanyagokkal szemben a szokásos szelekciós módszerek, protoplazmafúzió, génsebészet vagy szövettenyészettel végzett szelekció segítségével (FREYSSINET, 1990). A herbicid-rezisztenciára irányuló géntechnológiai stratégia lényege, hogy a totális herbicidekkel szembeni rezisztenciát lehessen kialakítani a növényben. A totális herbicidek így szelektív gyomirtó V]HUNpQWKDV]QiOKDWyNV
WV]HOHNWLYLWiVXNQHPIDM
-, hanem fajtaspecifikus
lesz. A fajtaspecifikus herbicidrezisztencia esetében a totális gyomirtókat J\iUWy YHJ\LSDUL NRQV]HUQHN D UH]LV]WHQV IDMWD YHW
PDJMiKR] NDSFVROWDQ
árusíthatják a vegyszert is (DUDITS – HESZKY, 2000). RASCHE et al. (1996) felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a repce a Brassicaceae család más, a nemzetséghez tartozó fajaival NHUHV]WH]KHW
emiatt az ezzel esetlegesen kapcsolatos rizikókat még értékelni kell. SOLYMOSI (2001) dolgozatában a glifozát rezisztencia kialakulásának
56 OHKHW VpJpW
YL]VJiOMD
J\RPQ|YpQ\HNEHQ
PHJMHOHQW JpQiUDPOiVVDO EHN|YHWNH]
9pOHPpQ\H
V]HULQW
D
PiU
gyomrezisztencia megnyilvánulások
(Kanadában, Brassica napus, Sinapis arvensis és Erucastrum gallicum között törtéQW JpQiWYLWHO D M|Y
EHQ PpJ IHO VHP PpUKHW SUREOpPiNDW
okoznak a gyomirtás és gyomszabályozás gyakorlata számára.
GARBE
–
SAUERMANN
(2000)
németországi
hároméves
szabadföldi vizsgálataik során a glifozátrezisztens („Liberty”) repce J\RPLUWiVL
OHKHW
VpJHLQHN
HO
Q\HLW
pV
0HJiOODStWRWWiN KRJ\ D] ~M J\RPLUWiVL OHKHW UXJDOPDVNLMXWWDWKDWyViJDOHJIRQWRVDEEHO
KiWUiQ\DLW
HOHPH]WpN
VpJQHN PLQGHQHNHO
Q\H0iVV]HU]
NLV
WW D
MERKEL
et al. 2000; PETERSEN – HURLE, 2000) egyetértenek abban, hogy a herbicid-rezisztens
repcében
IHOKDV]QiOKDWyViJDYiOLNOHKHW
a
gyomirtó
szer
rugalmasabb
Yp
A herbicid rezisztencia
PiVLN IRQWRV HO
J\RPSUREOpPiNPHJROGiViWWHV]LOHKHW
Yp
Q\H KRJ\ VSHFLiOLV
. Például olyan gyomnövények
ellen is lehet posztemergens eljárással védekezni, amelyek ellen nincs YDJ\ FVDN D NHOpVW PHJHO J\RPSUREOpPiW MHOHQW
]
HQ YDQ J\RPLUWiVL PHJROGiV ,O\HQ VSHFLiOLV
J\RPIDMRN HOOHQ YpJ]HWW
kezeléseket MERKEL et
al. (2000) Sisymbrium loeselii L. ellen, PETERSEN – HURLE (2000) Galium aparine ellen glufozinát-UH]LV]WHQV
V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ
GÖTZ
– AMMER (2000) vizsgálataiban a glufozinát-ammónium Galium aparine elleni hatékonyságát egyszeri és osztott kezeléssel metazaklór + quinmerák kezeléssel hasonlították össze. Megállapították, hogy a metazaklór + quinmerák (97%) hatékonysága eredményesebb volt, mint a glufozináté (84-95%).
57 A biotechnológiai kutatások eredményeként több hatóanyag W
UpVpQHN
képességét sikerült repcében kialakítani: a] HOV
JOXIR]LQiW
-
rezisztens fajta az AgrEvo „Libertylink GM” repcéje volt, amely 1996ban került köztermesztésbe az USA-ban, Kanadában, valamint az Egyesült
Királyságban.
Géntechnológiával
sikerült
bromoxinil-
rezisztenciát („Calgene”) beépíteni a repcébe. Az atrazin-rezisztencia kialakítása protoplaszt rendszerrel lehetséges (DUDITS – HESZKY, 2000). THOMZIK – OHKHW
HAIN (1990) a metribuzin-rezisztencia bevitelének
VpJpWYL]VJiOWiNDQpPHW
glifozát és glufozinát-W
U
-s repcefajtáknál. MADSEN et al. (1999)
repcével foglalkoztak: szimulációs modellt
dolgoztak ki felhasználására. HOMMEL – PALLUTT (2000) a glufozinát rezisztens repcében („Liberty”) összehasonlító kísérletben vizsgálták a hagyományos
gyomirtó
szerek
hatékonyságát
a
glufozinát-
ammóniumhoz hasonlítva.
Az atrazinrezisztencia kialakítása biotechnológiai módszereken alapulhat,
egyrészt
protoplasztfúziós
eljárásokra,
másrészt
a
géntechnológiára. A protoplaszt rendszerrel lehetséges a cibridizáció, azaz a rezisztens gyomok kloroplasztiszainak bevitele a kultúrnövénybe, V
W D UH]LV]WHQV pV V]HQ]LWtY NORURSODV]WLV] SRSXOiFLyN FVHUpMH SO
Brassica fajok között (DUDITS – HESZKY, 2000). SARLI (1999) a triazin W
U
repce gyomirtásával kapcsolatos tapasztalatairól ír. SIMON (2001) beszámol róla, hogy az Ausztráliában elterjedt
triazin-W
U
olajrepce fajták GM-mentesek, azaz nem génmanipulációval,
hanem hagyományos módszerekkel történt a nemesítésük Kanadában, az 1970-es években (canola repce). A triazint nem, csak maggal öröNtWKHW
W
U
tulajdonság virágporral
$ 77 FDQROiEDQ SUHHPHUJHQVHQ D] HOV
-
58 LG
V]DNEDQ VLPD]LQW KDV]QiOWDN KHUELFLGNpQW H]W YiOWRWWD IHO D] DWUD]LQ
1996-ban 94 ezer hektáron, 2000-ben 920 ezer hektáron termesztettek FDQROiW PHO\QHN G|QW
W|EEVpJpW NE
-át) a TT-canola tette ki. A
TT-canola termésátlaga és az olaj % tartósan alatta marad a hagyományos fajtáknak. (Az országos termésátlag 1,0 t/ha, és NLHPHONHG DODFVRQ\HO
QHN V]iPtW D WKD
-os átlag.) A termesztése mellett szól az
iOOtWiVLN|OWVpJ
A GM növények és fajták hazánkban csak úgy kerülhetnek N|]WHUPHV]WpVEH KD HO VRUiQDNpUHOPH]
WWH NpUYpQ\H]LN D]RN NtVpUOHWL NLERFViWiViW PHO\
iOWDOMDYDVROWLOOHWYHD*pQWHFKQROyJLDL%L]RWWViJiOWDO
értékelt helyszíneken – mely nem lehet fajtakísérleti állomás – az EU ajánlások legteljesebb figyelembe vételével, a GM növényfajtákat egy vagy több évig kell vizsgálni. Az FVM, mint Géntechnológiai Hatóság, D] 2UV]iJRV 0H]
JD]GDViJL 0LQ
V]DEDGI|OGLNtVpUOHWHNHOOHQ
Géntechnológiával
VtW
,QWp]HWHW 200, Et]WD PHJ D
U]pVpYHO *02
módosított
-törvény, 1998).
növényfajták
NLERFViWiViUD pYHOHMpQQ\~MWKDWWDNEHNpUHOPHWHO
kísérleti
célú
V]|UKD]iQNEDQ
Kísérleti célú kibocsátási engedélyek Magyarországon 1999-ben 15 db, HEE
O HJ\ HQJHGpO\ V]yOW
káposztaUHSFpU
glufozinát-W
U
(génikus hímsterilLWiV
O $JU(YR +XQJiULD .IW
V]L
-ben 18 kibocsátási
engedély kiadására került sor. A termést és a növényi maradványokat minden esetben meg kellett semmisíteni (ORAVECZ, 2000). 2001-ben 16 NtVpUOHWL FpO~ NLERFViWiVL HQJHGpO\E
O HJ\ Y
NiSRV]WDUHSFpUH0DJ\DURUV]iJRQD]HOV
onatkozott glifozát
W
U
V]L
iUXWHUPHOpVLFpO~WUDQV]JpQLNXV
növényfajta legkorábban 2004 körül kerülhet engedélyezésre (TARJÁNYI – ORAVECZ, 2001).
59 A biotechnológiai módszerekkel nemesített fajták termesztése világszerte gyors ütemben növekszik. 2000-ben már 2,8 millió hektáron WHUPHV]WHWWHN J\RPLUWy V]HU W
U
UHSFpW D YLOiJRQ
JAMES, 2000). A
transzgénikus tenyészanyagok szabadföldi kipróbálása engedélyhez kötött, így pontos adatok állnak rendelkezésre a növekedés WHPpU
O0tJ
Észak-Amerikában és Dél-Amerika egyes országaiban (Argentína, Brazília) kiterjedten termesztenek géntechnológiával nemesített fajtákat, addig Európában lényegében kísérleti stádiumban van az anyagok értékelése. Különösen Németország és Ausztria közvéleménye ellenzi a GMO termékek forgalmazását. 0HJKDWiUR]y WpQ\H]
KRJ\ D] (XUySDL
8QLyPLO\HQSROLWLNDPHOOHWWG|QW$]HO]iUNy]iVP|J|WWYDOyV]tQ
VtWKHW
a gazdaságvédelmi törekvés.
3.7. A GYOMIRTÁS TERVEZÉSE Az integrált szemlélet jegyében szükséges vizsgálat alá vonni D]RNDW
D]
DGDWIHOGROJR]y
DGDWpUWpNHO
V]iPtWiVWHFKQLND Q\~MWRWWD D]RQ HO
Q\|NHW
WHUYH]
SURJUDPRNDW
a
melyek a növénytermesztés,
növényvédelem során az integrált szemlélet megvalósulását hatékonyan segíteni képesek. A gépi aGDWIHOGROJR]iV pV HOHP]pV DODSYHW
NXWDWiVL
módszerré vált a növényvédelem azon területein, amelyek nem QpONO|]KHWLN D NRUV]HU
epidemiológiai,
ELRPHWULDL PyGV]HUHNHW tJ\ W|EEHN N|]|WW D]
rendszerelemzési
és
növényvédelmi
ökonómiai
kutatásokban. Egyes N|OFV|QKDWiVRN
s]HU]
N
D
YL]VJiODWiUD
J\RPRN
pV
IHMOHV]WHWWHN
D NL
NXOW~UQ|YpQ\ HOHP]
N|]|WWL
SURJUDPRNDW
(CZIMBER et al. 1977, 1978; BERZSENYI, 1979; REISINGER, 1982;
60 POZSGAI, 1982, 1983, 1984; GEROWITT – HEITEFUSS, 1990; ZWERGER – HURLE, 1990; GAZDAGNÉ, 1998), míg mások egy-egy kultúrnövény J\RPLUWiViW
WHUYH]
SURJUDPRNDW
(KATONA – REISINGER, 1981;
REISINGER, 1982b; REISINGER, 1985; LINKER et al. 1990; PRILLWITZ et al. 2000), YDJ\ J\RPLUWiVL KDWpNRQ\ViJRW pUWpNHO
SURJUDPRW GROJR]WDN NL
(REISINGER, 1982). Létezik
oO\DQ
PyGV]HU
D
J\RPIHUW ]|WWVpJ
szintjének
megállapítására, melyben a gyomnövények számlálása helyett színes fényképfelvételek
komputeres
analízisével
–
dolgoztak
MHOHQW V
LG PHJWDNDUtWiVW pUYH HO $ PyGV]HU D JDERQD J\RPLUWiViEDQ MyO EHYiOW GH
más növényekre,pVI
OHJDJ\DNRUODWED YDOyiWOWHWpVpWUpV]OHWHLEHQPpJNL
kell dolgozni (ANONIM, 1989). GOTTMESBÜREN et al. (1990) a herbicidek perzisztenciájának és D]
XWyYHWHPpQ\UH
V]DNpUW
J\DNRUROW
KDWiViQDN
HO
UHMHO]pVpUH
V]iPtWyJpSHV
LUHQGV]HUWIH
jlesztettek ki.
6]iPtWyJpSiOWDOWiPRJDWRWWFpO]RWWJ\RPLUWiVW VHJtW V]iPROQDN
EH
V]L
NiSRV]WDUHSFpEHQ
MÜNZEL
et
SURJUDPUyO
al.
(1992),
BODENDÖRFER et al. (1994), WERNER (1999). Ezek a programok a vegyszeres gyomirtására vonatkozó döntések tudományos megalapozását kívánjákHO
VHJtWHQL
61
4. ANYAG ÉS MÓDSZER 4.1. A VIZSGÁLATI TERÜLET JELLEMZÉSE A Kisalföldön kilenc helyszínen (1997/98) végeztünk felmérést arra vonatkozóan, hogy az üzemi technológia alakulása hogyan hat a termésre. Ehhez figyelemmel kísértük a területek gyomnövényzetét VV]HO
pV
WDYDVV]DO
D
UHSFH
IHMO
GpVpW
IHOMHJ\H]WN
D
termesztéstechnológia elemeit, a növényvédelmi eljárásokat. A kilenc tábla átlagtermése: 1,77 t/ha, amely reprezentálja az országos termésátlagot. A termesztéstechnológiai elemek közül a fajtaválasztás, a YHWpVLG
pVDQ|YpQ\YpGHOPLNH]HOpVH
k hatását vizsgáltuk a termésre.
Csapadékviszonyok a vizsgált területen: 1997 augusztus és december között 157,4 mm; 1998 januártól júliusig 178,8 mm. Talajtípusok: öntés és réti talajok.
Termesztési szokások: A repcét a gazdaságok leginkább (78%)
NDOiV]RV HO
YHWHPpQ\
XWiQWHUPHV]WLN RO\DQJD]GDViJLVYDQDPHO\IRO\DPDWRVDQD]
– repce –
V]L E~]D
J\DNUDEEDQIRUGXOHO
D
VRUUHQGHW
DONDOPD]]D
$
UHSFHIDMWiN
választják vetésre (50%) ULWNiEEDQ
N|]O
„Valesca” és a „Doublol” fajta.
/HJJ\DNUDEEDQDXJXV]WXVOHJXWROVy pVV]HSWHPEHUOHJHOV
V]iQWiVW
V]LE~]D
J\DNUDQ DONDOPD]QDN D YHWpVHO
WiUFViW
$
V]iQWiVHOPXQNiOiV
J\
U
QDSMDLW
NpV]WpVQpO VKHQJHUUHO
történik, kombinátorral, fogassal, esetleg ásóboronával. A vetések
62 VRUWiYROViJD OHJW|EEV]|U
FP FVXSiQ
D
YHW
PDJ
HO
iOOtWiVQiO
alkalmaznak 24 cm-es sortávolságot. VV]HO iOWDOiEDQ FVDN QDJ\RQ NHYpV P NJKDDODWWLKDWyDQ\DJPHQQ\LVpJHW GHHO QLQFVWiSDQ\DJNLMXWWDWiV-HOOHP]
WUiJ\iW MXWWDWQDN NL
IRUGXOKRJ\
sszel egyáltalán
EEDWDYDV]LQDJ\PHQQ\LVpJ
IHMWUiJ\D
alkalmazása.
A
növényvédelmi
eljárások
közül
a
repcetermesztésben
kétségkívül fontos szerepe van a rovarok elleni védekezésnek. 0,4 tonnával több termést adott a reSFH KD NpW URYDU|O
V]HUHV NH]HOpVW pV
nem csak egyet alkalmaztak a repce fénybogár (Meligethes aeneus) ellen. 5RYDU|O
V]HU QpONO UHSFpW WHUPHOQL JD]GDViJRVDQ QHP OHKHW $]
állományszárítás
(Zopp) használatával az átlagtermés 0,7 t/ha-ral
magasabb, mint a kezeletleneké. Ugyanakkor a gyomirtó szeres kezelés alkalmazása mellett az átlagtermés alacsonyabb volt. Ez azonban nem tükrözi a „kezelés hatását”: a gazdaságok több mint fele teljesen elhagyta D J\RPLUWiVW D W|EEL LV FVXSiQ ÄW
]ROWy´ MHOOHJJHO DONDO
mazott tavaszi
SRV]WHPHUJHQV NH]HOpVW DGGLJUD D]RQEDQ D J\RPRN WHUPpVFV|NNHQW
hatása már érvényesült. A legjobb terméseredményeket a „Valesca” fajta alkalmazásával lehetett elérni. Közel 6 mázsával több termést adott hektáronként, mint más
fajták.
A
vetpVLG
WHUPpVUH
J\DNRUROW
KDWiViW
YL]VJiOYD
PHJiOODStWRWWXN KRJ\ D] DXJXV]WXV OHJXWROVy pV V]HSWHPEHU OHJHOV
napjaiban elvetett repce nagyobb termést adott, mint az ennél korábban
YDJ\NpV
EEHQHOYHWHWWUHSFpN ,G
MiUiVLDGDWRN
3. táblázat)
63 3. táblázat A vizsgálati terület meteorológiai viszonyai (1997-1999) DPRVRQPDJ\DUyYiULPHJILJ\HO +
Csapadék (mm) évek
Hónap
iOORPiVDGDWDLDODSMiQ
PpUVpNOHW
Napfényes órák száma (h) évek
(C°) évek
1997
1998
1999
1997
1998
1999
1997
1998
1999
január
15,1
28,9
12,2
-3,3
2,0
-0,3
28,3
61,1
53,3
február
9,2
1,9
48,7
3,0
5,3
0,8
119,2
144,1
70,8
március
46,8
22,7
18,8
5,1
4,6
7,0
173,0
169,0
144,3
április
41,6
42,4
63,8
7,5
12,0
11,6
205,5
182,0
187,5
május
77,5
32,5
49,8
16,3
15,9
16,1
278,9
269,9
260,8
június
89,3
50,4
98,3
19,0
20,1
18,6
252,4
252,8
238,4
július
150,6
172,5
67,8
19,1
21,0
21,3
239,4
245,1
260,0
augusztus
5,2
56,8
50,8
20,5
19,4
19,1
302,6
298,1
239,7
szept.
29,3
122,2
27,9
15,3
14,8
17,9
269,3
130,3
198,2
október
23,5
89,3
27,4
8,0
11,0
10,5
163,6
113,7
139,5
november
66,5
36,4
62,6
5,6
2,5
3,4
70,3
75,5
48,1
december
32,9
20,4
47,1
2,4
-1,5
0,7
28,8
31,3
66,1
összesen
588
676
575
2131
1973
1907
átlag
9,9
$ UHSFH
10,6
V]L IHMOHWWVpJpW V]iPV]HU
10,6
HQ YL]VJiOYD DOiWiPDV]WKD
D]WDYpOHPpQ\WKRJ\ D]DV]HUHQFVpVKDDUHSFHMyOIHMOHWWW
tjuk
OHYpOUy]ViV
állapotban megy a télbe, a túlságosan gyenge, illetve a túlfejlett állomány HJ\DUiQW NiURV D YpJV
WHUPpViWODJ NLDODNtWiVD V]HPSRQWMiEyO
tonna csökkenést okoz az elérKHW PHJIHOHO
0,7-0,8
WHUPpViWODJKR]NpSHVWKDDUHSFHQHP
IHMOHWWVpJLiOODSRWEDQWHOHO
A gyomosság alakulása átlagosan nem haladta meg a 12-13%-ot. ($J\RPERUtWiV
VV]HOWDYDVV]DOYROW
64
4.2. A KISALFÖLDI GYOMFLÓRA JELLEMZÉSE Vizsgálataink során gyomfelvételezéseket végeztünk a kisalföldi gyomflóra feltérképezésének céljából. A felvételezéseket 55 nagyüzemi WiEOiQ KDMWRWWXN YpJUH iWOyV EHMiUiVW N|YHW
HQ D V]HU]HWW LQIRUPiFLyN
alapján egy összképet fogalmazva meg a tábla gyomviszonyairól. HelysztQ *\ U-Moson-Sopron megye településeinek határa (MosoniVtNViJRQ
D
)HUW
-Hanság-medencében, a Rábaközben valamint a
Szigetközben – nem gyomirtott üzemi területek). A gyomfelvételezések a N|YHWNH]
WHOHSOpVHNKDWiUiEDQW|UWpQWHN
Abda
Halászi
Öttevény
Arak
Hanságliget
Rábapatona
Ásványráró
Istvánpuszta
Rábcakapi
Bezenye
Kimle
Rajka
Börcs
Kóny
Töltéstava
Dunakiliti
Máriakálnok
ÒMUyQDI
Enese
Markotabödöge
Újudvar
*\
U
Mecsér
Várbalog
*\
U~MIDOX
Mosonszolnok
*\
U]iPRO\
Mosonszentmiklós
szentiván
GyomfelvételezésekLG
SRQWMD
október 21-29., 1998 november 11.,
1999 október 26., 1998 április 3., 1999 április 18. Talajtípusok: Talajtípusok: öntés és réti talajok. Domborzati viszonyok: síkság.
65 0HWHRUROyJLDL
DGDWRN
QDSIpQ\WDUWDPpVK
9L]VJiOW
WpQ\H]
gyomnövények
$
WHQ\pV]LG
V]DN
PpUVpNOHWLDGDWRNUyOD
N
gyomösszetétel
dominanciájának,
DODWW
PpUW
FVDSDGp
k,
3. táblázat ad tájékoztatást.
fajonkénti
meghatározása,
elterjedésének
meghatározása,
gyomnövények életforma megoszlásának meghatározása. Alkalmazott módszer: Balázs – Ujvárosi gyomfelvételezés. Felvételezési parcellák mérete: 4 m2. Eredmények feldolgozása: Excel programmal (szórásvizsgálat).
4.3. 9(7e6,' 4.3.1.
e6$*<20262'È6g66=()h**e6(,
$ 9(7e6,'
REPCE
+$7È6$ $=
6=,*<20262
6=, .È326=7$
-
DÁSÁRA
9L]VJiODWDLQN VRUiQ DUUD NHUHVWN D YiODV]W KRJ\ D YHWpVLG PLO\HQKDWiVVDOYDQD J\RPIDMRN
MHOHQQHN
J\RPERUtWiV
V]LNiSRV]WDUHSFHYHWpVHNJ\RPRVRGiViUDPLO\HQ PHJ
D
YHWpVW
N|YHW
HQ
pV
KRJ\DQ
DODNXO
D
VV]HO
Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár, Pannon Agrártudományi Egyetem, Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás Talajtípus: karbonátos Duna-öntéstalaj Domborzati viszonyok: síkság 7DODMMHOOHP]
N
pHKCl 7,36-7,38; KA 48-52; összes sótartalom 0,4-0,8
mg/kg, CaCO3 170-190 mg/kg, humusztartalom 2,38-2,62%.
66 0HWHRUROyJLDL
DGDWRN
QDSIpQ\WDUWDPpVK
$
WHQ\pV]LG
V]DN
PpUVpNOHWLDGDWRNUyOD
DODWW
PpUW
FVDSDGpN
3. táblázat ad tájékoztatást.
Parcellák mérete: 10 m2. Kísérlet elrendezése: véletlen blokk (O
YHWHPpQ\
V]LiUSD
Kezelések: 9HWpVLG
N
1998. szeptember 10. 1998. szeptember 18. 1998. szeptember 25.
Vetett fajták: „Valesca” „Doublol” Ismétlések száma: 4 eUWpNHOpVHNLG
SRQWMD
1998. október 7. 1998. október 16. 1998. október 30. 1998. november 14. Egyéb kezelések: a kísérletben sem mechanikai sem vegyszeres gyomirtás nem történt. 9L]VJiOW
WpQ\H]
MHOOHP]
gyomösszetétel
dominanciája
gyomnövények Mercurialis
N
annua
fajonkénti
YHWpVLG
egyedszámlálása,
KDWiVD
egyes
meghatározása, D
J\RPRVRGiVUD
gyomfajok
csírázási
LQHNYL]VJiODWDW
ermésmérés.
Alkalmazott módszer: Balázs – Ujvárosi gyomfelvételezés. Felvételezési parcellák mérete: 4 m2 Eredmények
feldolgozása:
varianciaanalízis.
Excel
programmal;
szórásvizsgálat,
67 $ 9(7e6,'
4.3.2.
+$7È6$ $=
6=, .È326=7$
-
REPCE GYOMNÖVÉNYZETÉRE VizsgiODWDLQN VRUiQ DUUD NHUHVWN D YiODV]W KRJ\ D YHWpVLG
PLO\HQ
hatással van a repce vetések gyomosodására, hogyan alakul a gyomborítás VV]HOLOOHWYHDUHSFHEHWDNDUtWiViLJ
A vetéskori csíraszám 1,3 millió/ha volt.
Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár, Pannon Agrártudományi Egyetem, Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás. Talajtípus: karbonátos Duna-öntéstalaj. Domborzati viszonyok: síkság. 7DODMMHOOHP]
N S+KCl
7,36-7,38; KA 48-52; összes sótartalom 0,4-0,8
mg/kg, CaCO3 170-190 mg/kg, humusztartalom 2,38-2,62%. Csapadékviszonyok a vizsgálati területen (mm): 1999 szeptember 27,9; október 27,4; november 62,6; december 47,1; 2000 január 46,4; február 22,9; március 86,1; április 46,4; május 21,3. Parcellák mérete: 10 m2. Kísérlet elrendezése: véletlen blokk. Kezelések: 9HWpVLG
N
1999. szeptember 8. 1999. szeptember 15. 1999. szeptember 22.
Vetett fajták: Valesca N|]pSpUpV
IDMWD
(5,6 kg/ha)
Doublol N|]pSpUpV
IDMWD
(4,5 kg/ha)
Codix (hibrid) (6,2 kg/ha) Indian N|]pSpUpV
IDMWD
( 5,9 kg/ha)
Ismétlések száma: 5 eUWpNHOpVHNLG
SRQWMD
1999. október 15. 2000. június 14.
Egyéb kezelések: a kísérletben sem mechanikai sem vegyszeres gyomirtás nem történt. 9L]VJiOW
WpQ\H]
N
J\RP|VV]HWpWHO
gyomnövények dominanciája, YHWpVLG
IDMRQNpQWL
KDWiVD
PHJKDWiUR]iVD
a gyomosodásra.
Alkalmazott módszer: Balázs – Ujvárosi gyomfelvételezés. Felvételezési parcellák mérete: 4 m2 Eredmények
feldolgozása:
Excel
programmal;
szórásvizsgálat,
varianciaanalízis.
4.4. FAJTA ÉS A GYOMNÖVÉNYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI 6=,.È326=7$5(3&e%(1
4.4.1. FAJTA ÉS A GYOMNÖVÉNYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI ORSZÁGOS FAJTASORON 1999 tavaszán az országos fajtasoron vizsgáltuk a repcefajták gyomnövényzetét
1pJ\ NRUDL pV N|]pSpUpV
V]L NiSRV]WDUHSFH
fajtában végeztünk gyomfelvételezéseket.
Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár, Pannon Agrártudományi Egyetem, Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás. Talajtípus: karbonátos Duna-öntéstalaj.
69 Domborzati viszonyok: síkság. 7DODMMHOOHP]
N S+KCl
7,36-7,38; KA 48-52; összes sótartalom 0,4-0,8
mg/kg, CaCO3 170-190 mg/kg, humusztartalom 2,38-2,62%. Csapadékviszonyok a vizsgálati területen: 1999 január 12,2 mm; február 48,7 mm; március 18,8 mm; április 63,8 mm. Parcellák mérete: 10 m2. Kísérlet elrendezése: véletlen blokk. Ismétlések száma: 4. (O
YHWHPpQ\
VetésLG
V]LiUSD
SRQWMD
.
1998. szeptember 8.
Kezelések (fajták): .RUDLpUpV
FVRSRUW
1. Mécses
3. Envol
2. Eurol
4. Bristol
.|]pSpUpV FVRSRUW
1. Aladin
10. GK Helga
19. Silvia (Rafaela)
2. Andrea
11. GK Lilla
20. Strauss
3. Attila
12. GK Rita
21. Synergy
4. Bianca
13. Honk
(kompozit repce)
5. Casino
14. Indián (Mohikan)
22. Szimfónia
6. DS 29169
15. Marika
23. Szonáta
7. Duna
16. Orkán
24. Szvit
8. Erika
17. Piroska (Calibra)
25. Valesca
9. GK Ella
18. Praska
Egyéb kezelések: a kísérletben sem mechanikai sem vegyszeres gyomirtás nem történt. eUWpNHOpVLG
SRQWMD
1999. április 7.
70 Vizsgált
téQ\H]
N
gyomösszetétel
fajonkénti
meghatározása,
gyomnövények dominanciájának, fajta hatása a gyomnövényzetre (korai pVN|]pSpUpV FVRSRUWRNEDQ D]HJ\HVIDMWiNJ\RPHOQ\RPyNpSHVVpJH
Alkalmazott módszer: Balázs – Ujvárosi gyomfelvételezés. Felvételezési parcellák mérete: 4 m2. Eredmények
feldolgozása:
Excel
programmal;
szórásvizsgálat,
variancianalízis.
4.4.2. FAJTA ÉS A GYOMNÖVÉNYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI ÜZEMI KÍSÉRLETEKBEN 1999 tavaszán nagyüzemi parcellákon értékeltük a fajta gyomnövényzetre gyakorolt hatását.
Kísérlet helye / terület tulajdonosa: Mosonmagyaróvár, Lajtamag Kft. Talajtípusok: öntéstalaj. Domborzati viszonyok: síkság Csapadékviszonyok a vizsgálati területen: 1999 január 12,2 mm; február 48,7 mm; március 18,8 mm; április 63,8 mm. Vetés ideje: 1998. szeptember 10. Vetett magmennyiség: NJWDNDUPiQ\UHSFpE
ONJ
Parcellák mérete: 0,6 ha. Vizsgált fajták: Emerald (takarmányrepce), Bolero (tavaszi repce), 'DQXELD N|]pSpUpV
N|]pSpUpV
,
2UNiQ
, Praska (00 középpUpV fajta).
N|]pSpUpV
, Valesca (00
71
Egyéb kezelések: TNRPSOH[P 1999. április 20-iQ URYDU|O
WUiJ\D
VV]HONJDPPyQLXP
V]HUHVNH]HOpVDONDORPPDO1XUHOOH'
l/ha-os dózisban; sem mechanikai sem vegyszeres gyomirtás nem történt. eUWpNHOpVHNLG
9L]VJiOW
SRQWMD
WpQ\H]
1999. április 14.
N
gyomösszetétel
fajonkénti
meghatározása,
gyomnövények dominanciájának meghatározása, repce és az összes gyomborítás alakulásának felmérése. Alkalmazott módszer: Balázs – Ujvárosi gyomfelvételezés. Felvételezési parcellák mérete: 4 m2
4.5. 7
A
REPCE
GYOMVISZONYAI
A
TAVASZI
6=È0)h**9e1<e%(1
A vizsgálataink során 2001. tavaszán arra kerestünk választ, hogy a tavaszi W
V]iP IJJYpQ\pEHQ KRJ\DQ YiOWR]LN D]
V]L NiSRV]WDUHSFH
gyomnövényzete.
Kísérlet helye
(terület tulajdonosa): Lajta-Hanság Rt.
Újudvari
Kerületének 40/2. sz. táblája. Talajtípusok: öntéstalaj. Domborzati viszonyok: síkság. 7DODMMHOOHP]
N
humusz: 3,2%.
pH = 6,7-7,13; kötöttség: 42-51 KA; Ca: 0,6-3,8 %;
72 Csapadékviszonyok a vizsgálat idején: január 12,7 mm; február 12,1 mm; március 51,3 mm; április 22,3 mm. Kultúrnövény fajtája: „Valesca” (148 hektár). 9HWpVLG (O
2000. augusztus 30-31. NJKDYHW
YHWHPpQ\
PDJPHQQ\LVpJ
V]LE~]D
Tápanyagellátás: 2000. szeptember 15-17. NPK 3*15 2,4 q/ha; ammóniumnitrát: 2001. február 13. 1 q/ha, április 3. 2 q/ha. Egyéb kezelések: sem mechanikai sem vegyszeres gyomirtás nem történt. $ WpO IRO\DPiQ NO|QE|]
PpUWpNEHQ NLULWNXOW UHSFHiOORPiQ\EDQ
-3
mintateret jelöltünk ki az alábbiak szerint:
ULWNDW
közepHVW
V
eUWpNHOpVHNLG
U
W
iOORPiQ\ W
2
P
iOORPiQ\ W
iOORPiQ\ W
SRQWMD
P
P
2
2
2001. március 10. március 17. március 24. március 31.
9L]VJiOW
WpQ\H]
J\RPERUtWiV
N
gyomösszetétel
YiOWR]iViQDN
függvényében,
a
Q\RPRQ
fajonkénti N|YHWpVH
gyomnövények
D
meghatározása, W
V]iP
életforma
pV
D]
a LG
megoszlásának
meghatározása. Alkalmazott módszer: Balázs – Ujvárosi gyomfelvételezés Felvételezési parcellák mérete: 4 m2 Eredmények
feldolgozása:
varianciaanalízis.
Excel
programmal;
szórásvizsgálat,
73
4.6. GYOMIRTÁSI VIZSGÁLATOK
6=, .È326=7$
-
REPCÉBEN Gyomirtási vizsgálatainkat Mosonmagyaróvár melletti táblákon végeztük kisparcellás kezelésekben, ahol a parcellák nagyságát a UHQGHONH]pVQNUH
iOOy
3DWR[
SHUPHWH] JpS
állapítottunk meg. A kísérlet beállítása a
WHOMHVtWPpQ\H
DODSMiQ
YL]VJiODWL FpOQDN PHJIHOHO
körülmények között történt (talajadottságok, gyomviszonyok, termesztési technológia). A tábla gyomviszonyait reprezentáló helyen beállított kezeléssorban minden esetben kezeletlen kontroll parcellát is kialakítottuk. A kísérleWHNEHQ DONDOPD]RWW NpV]tWPpQ\HNHW HO
]HWHV YL]VJiODWDLQN
eredményei alapján úgy állítottuk össze, hogy korábban nem vizsgált, speciális gyomproblémák leküzdésére tehessünk javaslatot eredményeink alapján. A herbicidek értékelésénél célzottan a Galium aparine és a Pp]RQWyI
(Phacelia tanacetifolia BENTH.) árvakelés elleni hatást akartuk
megállapítani, ezért olyan területet választottunk vizsgálatainkhoz, ahol ezek DIDMRND]HJpV]NtVpUOHWLWHUOHWHQpUWpNHOKHW PHQQ\LVpJEHQHO IRUGXOWDN$
herbicid kísérletek értékelésénél a hatósági gyomirtási módszertan (BENÉCSNÉ et al. 1997) szerint jártunk el. $ YL]VJiODWRN VRUiQ D N|YHWNH] N V]HULQW pUWpNHOWN D J\RPLUWy pV
fitotoxikus hatást: az abszolút kontrollhoz viszonyítottuk a vizsgált készítmény hatását, és a gyomirtó hatás valamint a fitotoxikus hatás kifejezésére 0-100-LJWHUMHG
-os) skálát alkalmaztunk. A skálák 0-100-ig
WHUMHG pUWpNHL NDWHJyULiED VRUROWDN DPHO\HN D J\RUV HOEtUiOiVW VHJtWLN
illetve az egyes %-os értéktartományok szöveges jellemzését adják meg. (4. 5. táblázat)
74 4. táblázat A gyomirtó hatás %-os értékeinek kategóriái Gyomirtó hatás (%)
Jellemzés NLW
100
Q
98
nagyon jó
95
jó
90
elfogadható
82
kérdéses
70
gyenge
50
nagyon gyenge
30
rossz
0
hatástalan
5. táblázat A fitotoxikus hatás %-os értékeinek kategóriái Fitotoxikus hatás (%)
Jellemzés
0
tünet mentes
1
nagyon enyhe tünet
2
enyhe tünet
5
határozott tünet
10
károsodott
25
HU
50
súlyos károsodás
75
nagyon súlyos károsodás
100
kipusztult
VNiURVRGiV
75
4.6.1. Preemergens kezelések $] YHW
V]L
NiSRV]WDUHSFH
PDJQDN WHUPHV]WHWW Pp]RQWyI
más
HJ\LN
OHKHWVpJHV
HO
YHWHPpQ\H
D
(Phacelia tanacetifolia BENTH.) –
kultúrnövényekhez hasonlóan – gyomnövényként jelentkezhet a
repcében. Mivel korábban nem álltak rendelkezésre adatok, hogy az
V]L
káposztarepce mely gyomirtó szerei rendelkeznek hatással D Pp]RQWyI árvakelés ellen,
V]pQ
kísérletet állítottunk be ennek vizsgálatára.
Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár-Rajka útvonal mellett, Lajtamag Kft. területén Talajtípus: öntés Domborzati viszonyok: síkság 7DODMMHOOHP] N
pHH2O 7,98; pHKCl 7,52; szénsavas mész 13%; humusz
3,55%; összes nitrogén 0,21%; Al-oldható P2O5 174 ppm, K2O 87 ppm Csapadékviszonyok a vizsgált terülten: szeptember 27,9 mm, október 27,4 m, november 62,6 mm Vetés ideje: 1999. szeptember 8. Vetett magmennyiség: 4 kg/ha Repcefajta: „Valesca” Sortávolság: 12 cm Parcellák mérete: 20 m2 .tVpUOHWHOUHQGH]pVH YpOHWOHQV]HU
Ismétlésszám: 6 (O
YHWHPpQ\ Pp]RQWyI
(Phacelia tanacetifolia BENTH.)
Kísérlet kivitelezése során alkalmazott eszközök típusai: „Patox” SDUFHOODSHUPHWH]
, 8003VS XRTeeJet szórófejek.
76 Alkalmazott nyomás: 2,2 bar Permetlé mennyisége: 400 l/ha .H]HOpVLG
SRQWMD
1999. szeptember 13.
$ONDOPD]RWWNH]HOpVHNU
OD
6. táblázat tájékoztat. 6. táblázat
0p]RQWyI
iUYDN
elés ellen vizsgált preemergens készítmények,
Mosonmagyaróvár, 1999. szeptember 13. Készítmény
Kezelésszám
Hatóanyag
Dózis (l/ha)
1.
Kezeletlen
2.
Butisan S
metazaklór
3,0
3.
Butisan Star
metazaklór+quinmerak
3,0
4.
Teridox 500 EC
dimetaklór
3,0
Teridox 500 EC
dimetaklór
2,0
Command 48 EC
klomazon
0,2
Devrinol 45 F
napropamid
3,0
Command 48 EC
klomazon
0,2
Lasso
alaklór
6,0
Lasso
alaklór
4,0
Command 48 EC
klomazon
0,2
5.
6. 7. 8.
9L]VJiOWWpQ\H]
N
gyomösszetétel fajonkénti meghatározása a kezeletlen
kontrollban, gyomirtó és fitotoxikus hatás értékelése a kezeléseknél Gyomirtó hatás értékelésénekLG
SRQWMD
)LWRWR[LNXVKDWiVpUWpNHOpVpQHNLG
1999. október 25.
SRQWMD
i:
szeptember 27., október 4. és október 25. Eredmények
feldolgozása:
varianciaanalízis).
Excel
programmal
(szórásvizsgálat,
77
4.6.2. Posztemergens kezelések V]L
gyomfelvételezési vizsgálatok alapján, 1999. tavaszán
posztemergens herbicidekDONDOPD]iViQDNOHKHW IHUW
VpJpW
vizsgáltuk galajjal
]|WWWHUOHWHQ(UUHDFpOUDDPiVNXOW~UiNEDQHQJHGpOO\HOUHQGHONH]
Starane 250 EC (fluroxipir-1-metilheptil-észter) készítményt vontuk vizsgálat alá. A Starane 250 EC herbicid repcében csak eseti engedéllyel alkalmazható.
Kísérlet helye: Mosonmagyaróvár Terület tulajdonosa:.UDVV'H]V Talajtípus: öntés Domborzati viszonyok: síkság 7DODMMHOOHP] N
pHH2O 7,3; pHKCl 6,8; AK 54; szénsavas mész 2,6%; humusz
5,46%; összes nitrogén 0,31%; Al-oldható P2O5 1107 ppm; K2O 730 ppm Meteorológiai adatok: 1999. április 2-i kezelés után 2 héten belül 17 mm csapadék, 1999. április 20-i kezelés után 2 héten belül 25 mm csapadék. Vetés ideje: 1998. szeptember 10. Vetett magmennyiség: 9 kg/ha Sortávolság: 12 cm A kultúrnövény fajtája: „Valesca” Parcellák mérete: 20 m2 Kísérlet elrendezése: véletlen blokk Ismétlésszám: 4 Kezelés módja: posztemergens kijuttatás (O
YHWHPpQ\
V]LE~]D
78 (O
YHWHPpQ\J\RPLUWiVD
-D Amin
Kísérlet kivitelezése során alkalmazott eszközök típusai: „Patox” SDUFHOODSHUPHWH]
96;57HH-HWV]yUyIHMHN
Alkalmazott nyomás: 2,2 bar Permetlé mennyisége: 400 l/ha .H]HOpVLG
SRQWMD
• 1999. április 2.
A repce fenológiai állapota: BBCH 30 (W
OHYpOUy]V
a). A gyomnövények
fejlettségi állapota: Matricaria inodora, Daucus carota BBCH 30 (W
OHYpOUy]ViV
), Galium aparine BBCH 36-38 (6-8 levélörvös), Capsella
bursa-pastoris, Papaver rhoeas BBCH 30. • 1999. április 20.
A repce fenológiai állapota: BBCH 31-51 (szár megnyúlásától virágzás kezdetéig).A gyomnövények fejlettségi állapota: BBCH 16-51 (15-20 cm magasság).
Felhasznált készítmények: • Starane 250 EC (fluroxipír-metilheptil-észter) • Lontrel 300 (3,6-diklór-pikolinsav) • Perenal (haloxifop-R-metilészter) $ONDOPD]RWW NH]HOpVHNU
O pV D NH]HOpVHN LG
SRQWMDLUyO
a 7. táblázat
tájékoztat. eUWpNHOpVHNLG
SRQWMD iSULOLV
1999. április 29. május 10. 17. (6-13. kezelések)
1-5. kezelések)
79 9L]VJiOW WpQ\H]
N D YL]VJiOW WHUOHW
V]L J\RPYLV]RQ\DL
nak vizsgálata;
gyomösszetétel fajonkénti meghatározása a kezeletlen kontrollban, gyomirtó és fitotoxikus hatás értékelése a kezeléseknél. Eredmények
feldolgozása:
Excel
programmal
(szórásvizsgálat,
varianciaanalízis).
7. táblázat Tavaszi posztemergens kezelések ragadós galaj (Galium aparine) ellen, Mosonmagyaróvár (1999) Kezelésszám
Készítmény
Dózis (l/ha)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Starane 250 EC Starane 250 EC Starane 250 EC Starane 250 EC kontroll Starane 250 EC Starane 250 EC Starane 250 EC Starane 250 EC Lontrel 300 Perenal Starane 250 EC Lontrel 300 Perenal Starane 250 EC Lontrel 300 Perenal Starane 250 EC Lontrel 300 Perenal Starane 250 EC kontroll
0,21 0,3 0,45 0,6
10.
11.
12.
13. 14.
0,21 0,3 0,45 0,6 0,5 0,5 0,21 0,5 0,5 0,3 0,5 0,5 0,45 0,5 0,5 0,6
Kijuttatás iG
SRQWMD
1999. április 2. 1999. április 2. 1999. április 2. 1999. április 2. 1999. április 2. 1999. április 20. 1999. április 20. 1999. április 20. 1999. április 20. 1999. április 20.
1999. április 20.
1999. április 20.
1999. április 20. 1999. április 20.
5. EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS 5.1. $=
6=,.È326=7$5(3&(.,6$/)g/',
GYOMFLÓRA VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI $.LVDOI|OGW|EEWHOHSOpVpQHNKDWiUiEDQ
V]pQ
és 1998, 1999 tavaszán készültek gyomfelvételezések. 2000 tavaszán QHP NDSWXQN pUWpNHOKHW
DGDWRNDW PLYHO D]
NHOpV pV QDJ\V]iP~ URYDUNiUWHY
vizsgált
repcevetések
nagyon
V]L V]
árazság, rossz
PLDWW WDYDV]iUD D] iOWDOXQN
rossz
állapotba
kerültek,
nem
reprezentálták az átlagos kisalföldi repcevetéseket. Több gazdaság is a kiszántás mellett döntött, így a vizsgált területek száma is kevés volt már ahhoz, hogy értékelni, illetve abból következtetéseket levonni lehessen. (]pUW iWODJRW KiURP pY
V]L pV NpW pY WDYDV]L HUHGPpQ\HLE
O WXGWXQN
számolni. +iURP
pY
megállapíthatjuk, VV]HODN|YHWNH]
V]L
J\RPIHOYpWHOH]pVL
HUHGPpQ\HLW
|VV]HYHWYH
KRJ\ D OHJQDJ\REE ERUtWiVL pUWpNNHO V]HUHSO
IDMRN
N
Mercurialis annua, búza árvakelés, Papaver rhoeas,
Stellaria media, Pp]RQWyI árvakelés. Két év tavaszi gyomfelvételezési eredményeit összevetve megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb bortWiVL pUWpNNHO V]HUHSO tavasszal D N|YHWNH]
N
IDMRN
Stellaria media, búza árvakelés, Matricaria
inodora, Matricaria chamomilla, Capsella bursa pastoris. $]
V]LpVWDYDV]LJ\RPIHOYpWHOH]pVHNQpOIHOMHJ\]HWWDGDWRNDWD
19. táblázatokban ismertetjük.
8-
81 8. táblázat A gyomQ|YpQ\HNiWODJERUtWiVD
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
Kisalföld 1997. október 21-29.
Gyomfaj neve Triticum aestivum Mercurialis annua Chenopodium album Chenopodium hybridum Beta vulgaris L. var. altissima Hordeum vulgare Papaver rhoeas Stellaria media Capsella bursa-pastoris Thlaspi arvense Sinapis arvensis Amaranthus retroflexus Helianthus annuus Lamium amplexicaule Matricaria inodora Veronica polita Phacelia tanacetifolia Echinochloa crus-galli Convolvulus arvensis Cirsium arvense Galium aparine Myosotis arvensis Veronica persica Anthemis arvensis Bilderdykia convolvulus Veronica hederifolia Összes gyomborítás
Átlagos borítási % 2,4717 2,2967 1,5283 1,0042 0,8008 0,7808 0,4758 0,4150 0,3800 0,2600 0,2075 0,1725 0,1558 0,1558 0,1558 0,0600 0,0517 0,0517 0,0250 0,0167 0,0167 0,0167 0,0167 0,0083 0,0083 0,0083 11,5408
Szórás 3,2421 4,3190 2,1852 2,1170 2,7742 1,9419 0,9958 0,9337 0,9322 0,9007 0,5531 0,5360 0,5398 0,5398 0,5398 0,1787 0,1790 0,1790 0,0452 0,0389 0,0389 0,0389 0,0389 0,0289 0,0289 0,0289 8,4120
82 9. táblázat Borítási értékek településenként, Kisalföld 1997. október 21-29. Repceborítás (%) 50,00 40,00 6,25 29,00 90,00 70,00 35,00 45,00 45,00 70,00 60,00 58,00 49,85
Helység Hanságliget Újudvar *\
U~MIDOX
Enese Rábapatona Halászi Máriakálnok Arak Ásványráró Mecsér Kimle Bezenye Átlag
Gyomborítás (%) 28,62 3,51 10,29 2,17 6,35 11,00 5,61 7,23 8,41 25,44 11,32 18,53 11,54
Összes borítás (%) 78,62 43,51 16,54 31,17 96,35 81,00 40,61 52,23 53,41 95,44 71,32 76,53 61,39
V]pQ D YL]VJiODWL WHUOHWHNHQ WHOHSOpV KDWiUiEDQ
elvégzett gyomfelvételezések során a legnagyobb borítással a búza árvakalés, a Mercurialis annua, Chenopodium hybridum, Chenopodium album szerepelt. A legnDJ\REEpUWpNNHOHO
IRUGXOyIDMRNN|]|WW74
-es, T2-
es, T1-es gyomfajokat és gyomosító kultúrnövényeket találtunk. Összesen 26 gyomfajt jegyeztünk fel (8. táblázat). Hanságliget és Mecsér helyszíneken a gyomnövények által elfoglalt terület meghaladta a 25%-ot, 10%-ot meghaladó gyomborítást találtunk további négy település mellett, egy helyszínen volt 5% alatti a gyomborítás (9. táblázat). A viszonylag magas (8,4120) szórásérték jelzi, KRJ\ D J\RPIHUW
]pV HJ\HQHWOHQ D]
a taODMRN J\RPPDJNpV]OHWpW WpQ\H]
NW
O
V]L NiSRV]WDUHSFH YHWpVHNEHQ
O YHWpVW PHJHO
]
függ
WDODMPXQNiNWyO HJ\pE
83 10. táblázat V]LNiSRV]WDUHSFHNLVDOI|OGLJ\RP
Gyomfaj neve Sinapis arvensis Papaver rhoeas Stellaria media Triticum aestivum Anthemis arvensis Mercurialis annua Matricaria inodora Galium aparine Veronica persica Veronica hederifolia Cirsium arvense Chenopodium album Chenopodium hybridum Cardaria draba Helianthus annuus Capsella bursa-pastoris Lamium amplexicaule Convolvulus arvensis Alopecurus myosuroides Viola arvensis Sinapis alba Fumaria officinalis Polygonum aviculare Phacelia tanacetifolia Ambrosia elatior Artemisia vulgaris Conisa canadensis Euphorbia helioscopia Lithospermum arvense Poa annua Sonchus asper Összes gyomborítás
növényei 1998. november 11-én
Átlagos borítási % 2,0400 1,5100 1,4330 1,2600 1,1370 1,0620 0,5920 0,4560 0,4140 0,3680 0,3410 0,2570 0,1640 0,1440 0,1340 0,1020 0,0960 0,0820 0,0720 0,0600 0,0560 0,0560 0,0200 0,0100 0,0100 0,0100 0,0100 0,0100 0,0100 0,0100 0,0100 11,9360
Szórás 4,2902 3,9023 2,6659 2,6301 1,8383 1,2001 1,2279 0,9608 0,9609 0,9735 0,6584 0,5683 0,3813 0,3873 0,2580 0,1434 0,1041 0,1936 0,1951 0,0516 0,1146 0,1146 0,0422 0,0316 0,0316 0,0316 0,0316 0,0316 0,0316 0,0316 0,0316 4,0949
84 11. táblázat Kisalföldi felvételezések eredményei (1998. november 11.) Helység *\
Repceborítás (%)
Gyomborítás (%)
Összes borítás (%)
70,00 70,00 87,50 43,75 70,00 60,00 85,00 85,00 50,00 25,00 64,63
6,56 15,36 10,17 5,34 14,90 15,37 12,93 13,75 8,12 16,86 11,94
76,56 85,36 97,67 49,09 84,90 75,37 97,93 98,75 58,12 41,86 76,56
UV]HQWLYiQ
Töltéstava Börcs Mosonszentmiklós Markotabödöge Hanságliget Várbalog Mosonszolnok Rajka Rajka II. Átlag: $]
V]pQ HOYpJ]HWW J\RPIHOYpWHOH]pVHLQN VRUiQ OHJQDJ\REE
borítást a Sinapis arvensis, Papaver rhoeas, Stellaria media, Triticum aestivum, Anthemis arvensis, Mercurialis annua érte el. A legnagyobb ERUtWiVL pUWpNHW HOpU
J\RPIDMRN N|]|WW HOV
VRUEDQ 73
, T2, T1, T4
életforma csoportba tartozó gyomfajokat és gyomosító kultúrnövényt találtunk. Összesen 31gyomfajt jegyeztünk fel (10. táblázat). A gyomosodás kiegyenlítettebb volt, mint 1997-ben, (szórás 4,0949), 20% fölötti gyomborítást egyik vizsgálati helyszínen sem WDOiOWXQN $ Wt] KHO\V]tQE
O KiURPQiO DODWWL YROW D J\RPIHUW
]|WWV
ég
mértéke, 10-15% közötti négy helyszínen, 15-20% közötti három helyen (11. táblázat). Az átlagos gyomborítás (11,94%) hasonlóképpen alakult, mint az 1997. évi felvételezéseknél (11,54%).
85 12. táblázat 1999. október 26-LNLVDOI|OGLJ\RPQ|YpQ\]HWMHOOHP]
Gyomfaj neve
L E
orítási %)
Átlagos borítási %
Szórás
Phacelia tanacetifolia
2,2727
7,5378
Chenopodium hybridum
1,0364
1,4978
Convolvulus arvensis
0,8027
1,8724
Mercurialis annua
0,7164
1,2410
Papaver rhoeas
0,5964
1,6404
Stellaria media
0,5773
1,8817
Triticum aestivum
0,2436
0,4942
Chenopodium album
0,2109
0,3965
Cirsium arvense
0,1309
0,3700
Antemis arvensis
0,0564
0,1869
Euphorbia helioscopia
0,0182
0,0405
Elymus repens
0,0091
0,0302
Matricaria inodora
0,0091
0,0302
Reseda lutea
0,0091
0,0302
Sinapis alba
0,0091
0,0302
Viola arvensis
0,0091
0,0302
Összes gyomborítás
6,7073
8,3784
86 13. táblázat Repce- és gyom- és összes borításra vonatkozó felvételezések eredményei a Kisalföldön, 1999. október 26. Helység
Repceborítás (%)
Gyomborítás (%)
Összes borítás (%)
75,00 90,00 31,50 6,25 80,00 10,00 50,00 70,00 31,50 99,00 3,12 49,67
20,28 1,5 2,48 5,7 0,3 1,64 8,08 25,3 4,98 0,1 3,42 6,71
95,28 91,5 33,98 11,95 80,3 11,64 58,08 95,3 36,48 99,1 6,54 56,38
ÒMUyQDI ÒMUyQDI
,,
Rábcakapi Kóny Enese Enese II. Abda Mecsér Istvánpuszta Öttevény *\
U]iPRO\
Átlag $] pYL
V]L J\RPIHOYpWHOH]pVHN VRUiQ PLQG|VV]HVHQ
gyomfajt jegyeztünk fel, melyek közül legnagyobb borítási értéket a Pp]RQWyI
iUYDNHOpV
Chenopodium hybridum, Convolvulus arvensis,
Mercurialis annua adott (12. táblázat). A legnagyobb borítási értékkel V]HUHSO
IDMRN HOV
VRUEDQ D
Q|YpQ\HNYDODPLQWD]pYHO
T4, T2, T1 életforma csoportba tartozó
IDMRNpVDJ\RPRVtWyNXOW~UQ|YpQ\HN
IHOHWWL J\RPERUtWiVW NpW KHO\V]tQHQ ÒMUyQDI
0HFVpU
találtunk, 5-10% közötti volt a gyomborítás további két helyszínen, 5% alatti hét helyszínen (13. táblázat). $YL]VJiODWLpYHNN|]O
(6,71%) gyomborítást.
V]pQWDSDV]WDOWXNDOHJDODFVRQ\DEE
87 14. táblázat A gyomnövények átlagos borítási %-a a Kisalföldi gyomfelvételezések során (1998. április 3.)
Gyomfaj neve Triticum aestivum Stellaria media Lamium purpureum Veronica polita Capsella bursa-pastoris Matricaria inodora Veronica persica Viola arvensis Anagallis arvensis Papaver rhoeas Galium aparine Hordeum vulgare Veronica hederifolia Euphorbia helioscopia Sinapis alba Cirsium arvense Lactuca serriola Anthemis austriaca Myosotis arvensis Alopecurus myosuroides Descurainia sophia Phacelia tanacetifolia Poa pratensis Polygonum aviculare Összes gyomborítás
Átlagos borítási % 2,1917 1,4542 1,3233 1,1058 1,0317 0,8375 0,7067 0,4233 0,3900 0,1700 0,1383 0,1125 0,1042 0,0817 0,0733 0,0650 0,0650 0,0567 0,0567 0,0167 0,0167 0,0083 0,0083 0,0083 10,4458
Szórás 5,6489 2,6568 2,5634 2,6308 2,0843 1,9269 1,5042 0,9658 1,3510 0,3075 0,2568 0,3594 0,3608 0,1936 0,1949 0,1958 0,1958 0,1963 0,1963 0,0389 0,0389 0,0289 0,0289 0,0289 13,8038
88 15. táblázat Kisalföldi felvételezések összesített eredményei (1998. április 3.) Helység
Hanságliget Újudvar *\
U~MIDOX
Enese Rábapatona Halászi Máriakálnok Arak Ásványráró Mecsér Kimle Bezenye Átlag
Repceborítás (%)
Gyomborítás (%)
Összes borítás (%)
50,00 0,00 65,00 60,00 85,00 65,00 50,00 51,00 55,00 90,00 95,00 75,00 61,75
43,43 0,00 5,72 1,25 5,26 10,67 2,95 28,62 1,45 3,28 0,30 22,42 10,45
93,43 0,00 70,72 61,25 90,26 75,67 52,95 79,62 56,45 93,28 95,30 97,42 72,20
1998 tavaszán elvégzett gyomfelvételezéseink során 12 település határában a legnagyobb borítással V]HUHSO
IDMRN
Triticum aestivum,
Stellaria media, Lamium purpureum, Veronica polita, Capsella bursapastoris (14. táblázat). A legnagyobb borítást adó gyomnövények HOV
VRUEDQ D 72
, T1, T4 életforma csoportba tartozó gyomnövények. Az
VV]HO J\RPRVtWy IDMRN N|]O NLIDJ\WDN D]
VV]HO FVtUi]
ott T4 életforma
csoportba tartozó gyomnövények (Mercurialis annua, Chenopodium fajok D] pYHO
N N|]O D
Cirsium arvense és a Convolvulus arvensis, az
iSULOLVHOHMLIHOYpWHOH]pVLLG
SRQWLJFVtUi]iVXNQHPLQGXOWPHJ$]|VV]HV
feljegyzett faj száma 24. A gyomborítási értékek széles határok között mozognak: 0-43% (15. táblázat).
89 16. táblázat A gyomnövényzet átlagos borítási értékei a Kisalföldi gyomfelvételezések során, 1999. április 18-án
Gyomfaj neve Matricaria chamomilla Stellaria media Papaver rhoeas Matricaria inodora Galium aparine Lactuca serriola Capsella bursa-pastoris Lamium amplexicaule Lithospermum arvense Viola arvensis Veronica persica Anthemis arvensis Lamium purpureum Elymus repens Veronica hederifolia Consolida regalis Lathyrus tuberosus Descuraina sohia Euphorbia helioscopia Ambrosia elatior Carduus spp. Chenopodium album Összes gyomborítás
Átlagos borítási % 1,5590 1,0630 1,0530 0,8500 0,5800 0,5300 0,5170 0,3930 0,3830 0,2680 0,1600 0,0720 0,0720 0,0620 0,0620 0,0460 0,0360 0,0200 0,0200 0,0100 0,0100 0,0100 7,7760
Szórás 2,0456 1,3361 1,3445 1,4349 1,0168 1,4711 0,8065 0,8309 0,8354 0,4227 0,3960 0,1518 0,1951 0,1961 0,1961 0,1147 0,1138 0,0422 0,0422 0,0316 0,0316 0,0316 6,4250
90 17. táblázat Kisalföldi felvételezések eredményei 1999. április 18.-án Helység *\
UV]HQWLYiQ
Töltéstava Börcs Mosonszentmiklós Markotabödöge Hanságliget Várbalog Mosonszolnok Rajka Rajka II. Átlag
Repceborítás (%)
Gyomborítás (%)
Összes borítás (%)
85,00 95,00 75,00 62,50 87,50 85,00 99,50 87,50 62,50 97,00 83,65
2,20 2,56 11,90 9,44 6,94 14,31 0,40 8,18 20,29 1,54 7,78
87,20 97,56 86,90 71,94 94,44 99,31 99,90 95,68 82,79 98,54 91,43
Az 1999 tavaszán elvégzett felvételezések során a legnagyobb ERUtWiVVDO
V]HUHSO
IDMRN
Matricaria chamomilla, Stellaria media,
Papaver rhoeas, Matricaria inodora (16. táblázat). A legnagyobb ERUtWiVW DGy J\RPQ|YpQ\HN HOV
VRUEDQ D 72
, T1, T4 életforma csoportba
tartoznak. A feljegyzett fajok száma 22. A repceborítás 62,5 és 99,50% közötti (17. táblázat) V]L J\RPIHOYpWHOH]pVHLQN VRUiQ PLQGHQ pYEHQ D OHJQDJ\REE
fontossággal bíró fajok: Mercurialis annua, Triticum aestivum, Papaver rhoeas, Stellaria media. MLQGHQ YL]VJiODWLpYEHQ D]HOV
Q\ROF J\RPIDMEDQ
szerepeltek (18. táblázat). A többi gyomfaj borítási értékeiben évjáratonként nagyobb eltéréseket tapasztaltunk. Tavaszi felvételezéseink alapján a legnagyobb fontosságú fajoknak a Stellaria media, Matricaria inodora, Capsella bursa-pastoris, Viola arvensis fajokat találtuk, melyek mindkét vizsgálati évbenD]HOV
Wt]J\RPIDMN|]|WWV]HUHSHOWHN
(19. táblázat).
91 18. táblázat Kisalföldi gyomfelvételezések, 1997-1999. évi Gyomfaj neve Mercurialis annua Triticum aestivum Papaver rhoeas Stellaria media Phacelia tanacetifolia Sinapis arvensis Chenopodium hybridum Chenopodium album Anthemis arvensis Convolvulus arvensis Beta vulgaris L. var. altissima Hordeum vulgare Matricaria inodora Cirsium arvense Capsella bursa-pastoris Galium aparine Veronica persica Veronica hederifolia Helianthus annuus Thlaspi arvense Lamium amplexicaule Amaranthus retroflexus Cardaria draba Alopecurus myosuroides Viola arvensis Egyéb (16 faj) Összes gyomborítás
Átlagborítási % 1997
V]LiWODJRN
Átlagborítási Átlagborítási % % 1998 1999
2,2967 1,0620 2,4717 1,2600 0,4758 1,5100 0,4150 1,4330 0,0517 0,0100 0,2075 2,0400 1,0042 0,1640 1,5283 0,2570 0,0083 1,1370 0,0250 0,0820 0,8008 0,0000 0,7808 0,0000 0,1558 0,5920 0,0167 0,3410 0,3800 0,1020 0,0167 0,4560 0,0167 0,4140 0,0083 0,3680 0,1558 0,1340 0,2600 0,0000 0,1558 0,0960 0,1725 0,0000 0,0000 0,1440 0,0000 0,0720 0,0000 0,0600 0,0190 0,0216 11,5408 11,9360
0,7164 0,2436 0,5964 0,5773 2,2727 0,0000 1,0364 0,2109 0,0564 0,8027 0,0000 0,0000 0,0091 0,1309 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0000 0,0091 0,0048 6,7073
Három év átlaga 1,3583 1,3251 0,8607 0,8084 0,7781 0,7492 0,7348 0,6654 0,4006 0,3032 0,2669 0,2603 0,2523 0,1629 0,1607 0,1576 0,1436 0,1254 0,0966 0,0867 0,0839 0,0575 0,0480 0,0240 0,0230 0,0151 10,0614
92 19. táblázat Kisalföldi gyomfelvételezések, 1998-1999. évi tavaszi átlagok Gyomfaj neve Stellaria media Triticum aestivum Matricaria inodora Matricaria chamomilla Capsella bursa-pastoris Lamium purpureum Papaver rhoeas Veronica polita Veronica persica Galium aparine Viola arvensis Lactuca serriola Lamium amplexicaule Anagallis arvensis Lithospermum arvense Veronica hederifolia Hordeum vulgare Euphorbia helioscopia Sinapis alba Anthemis arvensis Cirsium arvense Elymus repens Anthemis austriaca Myosotis arvensis Consolida regalis Egyéb (9 faj) Összes gyomborítás Összes borítás
Átlagborítási % Átlagborítási % 1998 1999
1,4542 2,1917 0,8375 0,0000 1,0317 1,3233 0,1700 1,1058 0,7067 0,1383 0,4233 0,0650 0,0000 0,3900 0,0000 0,1042 0,1125 0,0817 0,0733 0,0000 0,0650 0,0000 0,0567 0,0567 0,0000 0,0065 10,4458 72,1958
1,0630 0,0000 0,8500 1,5590 0,5170 0,0720 1,0530 0,0000 0,1600 0,5800 0,2680 0,5300 0,3930 0,0000 0,3830 0,0620 0,0000 0,0200 0,0000 0,0720 0,0000 0,0620 0,0000 0,0000 0,0460 0,0096 7,7760 91,4260
Két év átlaga 1,2586 1,0958 0,8438 0,7795 0,7743 0,6977 0,6115 0,5529 0,4333 0,3592 0,3457 0,2975 0,1965 0,1950 0,1915 0,0831 0,0563 0,0508 0,0367 0,0360 0,0325 0,0310 0,0283 0,0283 0,0230 0,0080 9,1109 81,8109
93 Vizsgálataink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPQ|YpQ\]HWpEHQ VV]HO HOV
VRUEDQ QHP FVDN D 71
– HOWpU
HQ D]
V]L NDOiV]RNWyO
–
(átlagos borításuk: 1,37%) és T2
életformacsoportba tartozó gyomnövények (1,79%) a dominánsak, KDQHP D]RN D PHOHJLJpQ\HV NpWV]LN
J\R
mnövények is megtalálják az
életfeltételeiket, melyeket a gyakorlat „kapás gyomokként” tart számon (0,79% T3; 2,86% T4) $GyGLN D NO|QEVpJ HOV V]L
NiSRV]WDUHSFH
YHWpVLGHMH
szeptember eleje), amikor a
WDODMK
NRUiEEUD
VRUEDQ DEEyO KRJ\ D]
HVLN
DXJXV]WXV
PpUVpNOHWPpJOHKHW
YpJH
–
YpWHV]LH]HNQHN
a gyomoknak a csírázását. Gyakorlati szempontból ezeknek a T4-es J\RPRNQDN FVDN DNNRU WXODMGRQtWXQN MHOHQW
VpJHW KD
VV]HO QDJ\
V]iPEDQ FVtUi]QDN pV PDJDV ERUtWiVL pUWpNHW pUQHN HO .pV
V]LJ D
fagyokig vannak jelen a repcében, azután elpusztulnak, többnyire maghozás nélkül. A Mercurialis annua és Chenopodium fajoknál PHJILJ\HOKHW
YROW D QHRWpQLD MHOHQVpJH LV
TERPÓ, 1986). Jelenlétükkel
WiSDQ\DJRW pV YL]HW YRQQDN HO D NXOW~UQ|YpQ\W
O YDODPLQW HO
reSFH IHOQ\XUJXOiViW D IDJ\NiUUD YDOy pU]pNHQ\VpJpW
VHJtWLN D
V]L QDJ\PpUWpN
felszaporodásuk esetén foltokban kiszoríthatják a repcét, ahol azután tavasszal teret találnak maguknak más gyomnövények. További fontos csoportot jelent gyomosító kultúrnövények köre: bú]D iUSD Pp]RQWyI VWEDPHO\HNERUtWiVD
VV]HOYROW$WDODMEDQWHOHO
pYHO
NN|]OD
G1 és G3 életforma csoportba tartozó gyomnövények jelentek meg, LOOHWYH iWODJRV ERUtWiVVDO $ WDODMV]LQWEHQ WHOHO
pYHO
N
közül a H4 és H5 életforma csoportba tartozó gyomnövények 0,003 és 0,0033% borítással voltak jelen.
94 VV]HO D] |VV]HV J\RPQ|YpQ\
-át a T4-es csoportba tartozó
gyomok tették ki, 27%-át a gyomosító kultúrnövények, 18%-át a T2-esek, 14%-át a T1-HV J\RPQ|YpQ\HN D] pYHO
N PLQG|V
szesen 5%-át adták a
gyomnövényeknek. A domináns gyomfajok: Mercurialis annua, Papaver rhoeas, Stellaria media, Sinapis arvensis, Chenopodium hybridum, Chenopodium album. $]
V]L J\RPERUtWiV iWODJRVDQ N|UO DODNXOW PtJ D]
V]L
káposztarepce borítása 55% körül. (1. ábra)
100
Borítási %
80
60
9,11
10,06
Gyomborítás Repce borítása 40
72,70 54,72
20
0 V]
Tavasz
1. ábra: A repce és a gyomnövények borításD
VV]HO
(1997-1999), illetve
tavasszal (1998-1999) a Kisalföldön
95 Tavasszal azok a gyomnövények domináltak, amelyek képesek voltak a repcével együtt áttelelni, emellett újabb fajok csíráztak, de ez utóbbiak borítása az 1%-RW
VHP WXGWD HOpUQL $ IHMWUiJ\i]iVW N|YHW HQ D UHSFH
HU WHOMHVIHMO GpVQHNLQGXOW pVD]iSULOLVL IHOYpWHOH]pVLLG SRQWEDQiWODJRVDQ N|UOERUtWRWW$]pYHO J\RPQ|YpQ\HNFVDNKHO\HQNpQWMHO
entek meg a
repcevetésekben. A gyomborítás tavasszal is 10% körüli értéket adott, de a fajok összetétele megváltozott. Az egyévesek közül a T1 (átlagos borításuk 4%) és T2 életforma csoportba tartozók (3,26%) domináltak, a T4-esek 0,558%, a T3-asok 0,06%-os borítást adtak. $WDODMEDQWHOHO
pYHO NN|]OD
G1 és G3 életforma csoportba tartozó gyomnövények jelentek meg, 0,053%, illetve 0,0325% átlagos borítással. A kétévesek közül a HT életforma csoportba tartozó gyomnövények 0,005% borítással voltak jelen.
Tavasszal az összes gyomnövény 44%-át a T1-es csoportba tartozó gyomok tették ki, 36%-át a T2-esek, 13%-át a gyomosító kultúrnövények, 6%-át a T4-HV J\RPQ|YpQ\HN D] pYHO
N PLQG|VV]HVHQ
1%-át adták a gyomnövényeknek.
Tavasszal a domináns gyomfajok: Stellaria media, Matricaria inodora, Matricaria chamomilla, Capsella bursa-pastoris, Lamium purpureum, Papaver rhoeas. A gyomosító kultúrnövények közO D]
V]L
E~]DJ\RPRVtWyKDWiVDDOHJMHOHQW VHEE
Több év átlagában a fajok száma tavasszal (34) kevesebb volt, mint VV]HO HOV
VRUEDQ D WpO IRO\DPiQ NLSXV]WXOy PHOHJNHGYHO
gyomfajok miatt.
HJ\pYHV
96
5.29(7e6,' 5.2.1.
e6$*<20262'È6g66=()h**e6(,
$ 9(7e6,'
REPCE
+$7È6$ $=
6=, .È326=7$
-
6=,*<20262'È6
ÁRA
+iURP YHWpVLG
V]HSWHPEHU pV NHWW
(„Valesca”, „Doublol”) gyomnövényzetének vizsgálata során,
IDMWD
QpJ\
V]L
J\RPIHOYpWHOH]pVL LG
SRQWEDQ RNWyEHU QRYHPEHU
négy
részletes
ismétlésben
gyomfelvételezéseket
végeztünk.
A
kezelésenkénti összesített adatokat a 20-23. táblázatokban ismertetjük. $UHSFHNH]GHWLIHMO
GpVHDNRU
ábbi (1998. szeptember 10-i) vetés
esetén volt a legdinamikusabb, és a szeptember 18-i vetés esetén a legvontatottabb, így ennek a repcének volt a legrosszabb a gyomelnyomó képessége is.
Az 1998. október 7-i gyomfelvételezés alkalmával feljegyzett gyomfajok (fenológiai állapotuk: BBCH 10-12): Chenopodium album
Mercurialis annua
Chenopodium hybridum
Papaver rhoeas
Cirsium arvense
Raphanus raphanistrum
Convolvulus arvensis
Sonchus asper
Euphorbia helioscopia
Sonchus oleraceus
Hordeum vulgare
Stellaria media
Lamium amplexicaule
Veronica hederifolia
Cardaria draba
Veronica persica
A repce fenológiai állapota: BBCH 10-14.
97 20. táblázat 1998. október 7-i borítási értékek, Mosonmagyaróvár 9HWpVLG
Fajta
Repceborítás
Összes borítás
2,72
Gyomborítás % 0,58
szept. 10.
Valesca
szept. 10
Doublol
2,48
0,43
2,91
szept. 18
Valesca
1,27
0,33
1,60
szept. 18
Doublol
1,02
0,56
1,58
szept. 25
Valesca
1,96
0,49
2,45
szept. 25
Doublol
0,54
0,45
0,99
SZD5%
3,30
YHWpVLG pVDJ\RPERUtWiVN|]|WW
Az 1998. október 16-án elvégzett gyomfelvételezés idején az HO
EELJ\RPQ|YpQ\HNHQNtYODN|YHWNH]
J\RPIDMRN
is megjelentek:
Capsella bursa-pastoris
Stachys annua
Matricaria inodora
Viola arvensis
A repce fenológiai állapota: BBCH 10-16. 21. táblázat 1998. október 16-i borítási értékek, Mosonmagyaróvár 9HWpVLG
Fajta
szept. 10 Valesca
12,65
Gyomborítás % 2,81
szept. 10 Doublol
11,71
2,62
14,33
szept. 18 Valesca
5,19
1,96
7,15
szept. 18 Doublol
3,99
2,61
6,60
szept. 25 Valesca
2,53
1,77
4,30
szept. 25 Doublol
11,56
1,55
13,10
SZD5% = 4,81 YHWpVLG
Repceborítás
pVDJ\RPERUtWiVN|]|WW
Összes borítás 15,46
98 Az 1998. október 30-i gyomfelvételezések során
E
YOW
D
gyomfajok sora az Anagallis arvensis-sel. A repce fenológiai állapota: BBCH 12-19. 22. táblázat 1998. október 30-i borítási értékek, Mosonmagyaróvár 9HWpVLG
Fajta
szept. 10 Valesca
15,15
Gyomborítás % 2,66
szept. 10 Doublol
14,06
2,53
16,59
szept. 18 Valesca
16,62
3,61
20,23
szept. 18 Doublol
8,28
2,33
10,61
szept. 25 Valesca
8,67
3,24
11,91
szept. 25 Doublol
13,28
2,67
15,95
SZD5% = 6,32 YHWpVLG
Repceborítás
Összes borítás 17,81
pVDJ\RPERUtWiVN|]|WW
1998. november 14-én megjelent a Sinapis alba és a Sinapis arvensis. A repce fenológiai állapota: BBCH 14-19. 23. táblázat 1998. november 14-i borítási értékek, Mosonmagyaróvár 9HWpVLG
Fajta
szept. 10 Valesca
26,37
Gyomborítás % 6,84
szept. 10 Doublol
24,61
4,80
29,41
szept. 18 Valesca
23,30
4,78
28,08
szept. 18 Doublol
13,07
5,84
18,91
szept. 25 Valesca
28,43
5,48
33,92
szept. 25 Doublol
22,07
3,41
25,48
SZD5% = 11,47 YHWpVLG
Repceborítás
pVDJ\RPERUtWiVN|]|WW
Összes borítás 33,22
99
A kezelésenkénti ismétlések (4) átlagait a 24-27. táblázatok ismertetik. 24. táblázat A kezelésenkénti ismétlések átlagai (%) DYHWpVLG
pVDIDMWD
függvényében az 1998. október 7-i felvételezéseknél, Mosonmagyaróvár Fajta 9HWpVLG
Valesca Valesca Valesca Doublol Doublol Doublol szept. 10. szept. 18. szept. 25. szept. 10. szept. 18. szept. 25.
Repce
2,7175
1,2700
1,9600
2,4825
1,0225
0,5425
CHEAL
0,0250
0,0500
0,0500
0,0250
0,0500
0,0000
CHEHY
0,0250
0,0500
0,0500
0,0500
0,0500
0,0500
CIRAR
0,0250
0,0250
0,1150
0,0000
0,0250
0,0250
CONAR
0,0250
0,0250
0,0250
0,0500
0,0000
0,0000
EPHHE
0,0250
0,0000
0,0000
0,0500
0,0250
0,0250
HORVU
0,0500
0,0000
0,0250
0,0750
0,1800
0,0750
LAMAM
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
0,0250
LEPDR
0,0250
0,0000
0,0250
0,0000
0,0250
0,0250
MERAN
0,2300
0,1000
0,1000
0,1000
0,1000
0,1000
PAPRH
0,0000
0,0000
0,0250
0,0000
0,0000
0,0000
RAPRA
0,0250
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
SONAS
0,0000
0,0000
0,0000
0,0250
0,0250
0,0000
SONOL
0,0250
0,0500
0,0000
0,0250
0,0250
0,0250
STEME
0,0750
0,0000
0,0250
0,0250
0,0250
0,0500
VERHE
0,0000
0,0000
0,0250
0,0000
0,0250
0,0250
VERPE
0,0250
0,0250
0,0250
0,0000
0,0000
0,0250
0,5800
0,3250
0,4900
0,4250
0,5550
0,4500
Összes gyomborítás
100 25. táblázat A kezelésenkénti ismétlések átlagai (%) DYHWpVLG
pVDIDMWDIJJYpQ\pEHQ
az 1998. október 16-i felvételezéseknél, Mosonmagyaróvár Fajta
Valesca
Valesca Valesca Doublol Doublol Doublol
9HWpVLG
szept. 10.
szept. 18. szept. 25. szept. 10. szept. 18. szept. 25.
Repce
12,6525
5,1900
2,5325
11,7125
3,9925
11,5575
CAPBP
0,0250
0,0000
0,0500
0,0250
0,0000
0,0000
CHEAL
0,0750
0,0500
0,0500
0,0500
0,0250
0,0500
CHEHY
0,0500
0,1150
0,0750
0,0900
0,0750
0,0250
CIRAR
0,0250
0,1550
0,1800
0,0900
0,0250
0,0250
CONAR
0,0500
0,0500
0,0500
0,1150
0,0000
0,0500
EPHHE
0,0500
0,0000
0,0250
0,0500
0,0250
0,0500
HORVU
0,1400
0,0250
0,0250
0,1400
0,0250
0,0500
LAMAM
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
0,0250
LEPDR
0,0000
0,0000
0,0250
0,0000
0,0000
0,0250
MATIN
0,0250
0,0000
0,0000
0,0250
0,0000
0,0000
MERAN
1,8325
1,3350
0,8000
1,7675
2,1175
0,9300
RAPRA
0,0900
0,0000
0,0250
0,0000
0,0250
0,0000
SONAS
0,0000
0,0250
0,0000
0,0000
0,0900
0,0250
SONOL
0,1650
0,0500
0,0500
0,0500
0,0250
0,0250
STAAN
0,0250
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
STEME
0,1150
0,0750
0,0500
0,1400
0,1000
0,1000
VERHE
0,0250
0,0000
0,0000
0,0000
0,0250
0,0000
VERPE
0,1150
0,0750
0,3350
0,0750
0,0000
0,1400
VIOAR
0,0000
0,0000
0,0250
0,0000
0,0500
0,0250
Összes gyomborítás
2,8075
1,9550
1,7650
2,6175
2,6075
1,5450
101
26. táblázat $NH]HOpVHQNpQWLLVPpWOpVHNiWODJDL DYHWpVLG pVDIDMWD
függvényében
az 1998. október 30-i felvételezéseknél, Mosonmagyaróvár Fajta
Valesca Valesca
Valesca
Doublol Doublol Doublol
9HWpVLG
szept. 10.
szept. 18.
szept. 25.
szept. 10.
Repce
15,1500
16,6225
8,6675
14,0575
ANAAR
0,0000
0,0250
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
CAPBP
0,0250
0,0250
0,0500
0,1150
0,0250
0,0500
CHEAL
0,0750
0,0500
0,0250
0,0250
0,1000
0,0500
CHEHY
0,1150
0,0500
0,1000
0,1550
0,0750
0,0250
CIRAR
0,3350
0,1400
0,0250
0,1150
0,0500
0,0250
CONAR
0,0500
0,0250
0,0000
0,0500
0,0000
0,0250
EPHHE
0,0900
0,0000
0,0250
0,0250
0,0000
0,0250
HORVU
0,1400
0,0250
0,0750
0,1400
0,1150
0,0500
LAMAM
0,0000
0,0500
0,0250
0,0750
0,0000
0,0000
LEPDR
0,0900
0,0900
0,0250
0,0000
0,0250
0,0900
MATIN
0,0000
0,0000
0,0000
0,0250
0,0250
0,0000
MERAN
0,9625
1,7125
1,0225
1,0875
0,7750
1,0850
PAPRH
0,0000
0,0250
0,0500
0,0000
0,0000
0,0000
RAPRA
0,0500
0,0900
0,0500
0,0250
0,1150
0,0000
SONAS
0,0000
0,0500
0,0250
0,0000
0,0900
0,0250
SONOL
0,1000
0,1400
0,0500
0,0750
0,0750
0,0250
STAAN
0,0250
0,0000
0,0250
0,0250
0,0000
0,0250
STEME
0,1400
0,6075
0,1650
0,1800
0,3600
0,3600
VERHE
0,0250
0,0000
0,0250
0,0250
0,0000
0,0000
VERPE
0,3600
0,4500
1,4000
0,3350
0,2950
0,6700
VIOAR Összes gyomborítás
0,0750
0,0500
0,0750
0,0500
0,2050
0,1400
2,6575
3,6050
3,2375
2,5275
2,3300
2,6700
szept. 18. szept. 25.
8,2775 13,2750
102
27. táblázat $NH]HOpVHQNpQWLLVPpWOpVHNiWODJDL DYHWpVLG pVDIDMWDIJJYpQ\pEHQ
az 1998. november 14-i felvételezéseknél, Mosonmagyaróvár Fajta
Valesca Valesca Valesca Doublol Doublol Doublol
9HWpVLG
szept. 10. szept. 18. szept. 25. szept. 10. szept. 18. szept. 25.
Repce
26,3725 23,3025 28,4325 24,6075 13,0675 22,0675
CAPBP
0,1150
0,0750
0,0250
0,0500
0,0250
0,0900
CHEAL
0,0750
0,1000
0,0500
0,0250
0,0750
0,0500
CHEHY
0,0500
0,1000
0,0500
0,0250
0,0500
0,0500
CIRAR
0,0000
0,1550
0,6225
0,0900
0,6225
0,0250
CONAR
0,0250
0,0000
0,1150
0,3100
0,0500
0,0000
EPHHE
0,1800
0,0000
0,0250
0,0500
0,0000
0,0500
HORVU
0,0500
0,0900
0,0250
0,0250
0,4925
0,1150
LAMAM
0,3100
0,0000
0,0900
0,0250
0,0000
0,0000
LEPDR
0,0000
0,0000
0,0250
0,0000
0,0000
0,0000
MATIN
0,0250
0,0000
0,0250
0,0000
0,0250
0,0000
MERAN
2,2975
1,9075
2,6500
2,1400
2,1400
1,1775
SINAL
0,0500
0,0500
0,1150
0,0000
0,0500
0,0750
SINAR
0,0000
0,0000
0,0000
0,0250
0,0000
0,0000
SONAS
0,0250
0,1800
0,0000
0,0000
0,1400
0,0250
SONOL
0,0750
0,2450
0,0500
0,0750
0,1400
0,0500
STAAN
0,0900
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
0,0000
STEME
0,7750
0,7750
0,1150
0,7750
1,3350
0,5150
VERHE
0,0000
0,0250
0,0000
0,0250
0,0250
0,0250
VERPE
2,3000
1,0500
1,2700
1,1125
0,4900
1,0875
VIOAR Összes gyomborítás
0,4000
0,0250
0,2300
0,0500
0,1800
0,0750
6,8425
4,7775
5,4825
4,8025
5,8400
3,4100
103
A domináns gyomfaj a kísérleti területen a Mercurialis annua gyomfaj volt, egy-egy kezelésnél a]RQEDQ HO a második helyre („Doublol” IDMWD YHWpVLG LG
SRQWMD
RNWyEHU
„Valesca” IDMWD YHWpVLG
IRUGXOW KRJ\ YLVV]DV]RUXOW
V]HSW pUWpNHOpV
GRPLQiQV
J\RPIDM
iUSD
V]HSW pUWpNHOpV LG
iUYDNHOpV
SRQWMD
október 7., domináns gyomfaj: Cirsium arvense; „Valesca” fajta, YHWpVLG
V]HSW pUWpNHOpV LG
SRQWMD RNWyEHU
domináns gyomfaj: Veronica persica). Az összes többi kezelésnél a Mercurialis annua szerepelt a legnagyobb borítással. A Mercurialis annua QDJ\ V]iPEDQ FVtUi]RWW PpJ D OHJNpV HOYHWHWW UHSFpEHQ LV D] XWROVy WDODMPXQNiW N|YHW
EE
HQ NpW KpWWHO PiU
megtalálhatók voltak e faj egyedei ezeken a parcellákon is. Azokon a területeken, ahol a legkorábban csírázásnak indult, a fagyok beálltáig még
YLUiJ]y
SpOGiQ\DL
LV
HO
IRUGXOWDN
,
a
neoténia
jelensége
PHJILJ\HOKHW
YROW$KLGHJHWPHJOHKHW
VHQMyOYLVHOWHFVDNPLXWiQW|EE
pMV]DND LV HO
IRUGXOW IDJ\SRQW DODWWL K
PpUVpNOHW DNNRU MHOHQWNH]WHN D
fagyás jelei a növényeken. Legnagyobb borítással a szeptember 10-én elvetett „Valesca” repcében találtuk meg (2,3%). Az október 30-L J\RPIHOYpWHOH]pV LG YpJH]WQN
KRJ\
PHJiOODStWVXN
D
SRQWMiEDQ GDUDEV]iPOiOiVW
QpJ\]HWPpWHUHQNpQW
Mercurialis annua gyomfaj egyedszámát (28. táblázat).
HO
IRUGXOy
104 28. táblázat $YL]VJiODWLWHUOHWHQHO
IRUGXOy
M. annua darabszáma,
Mosonmagyaróvár, 1998 Vizsgált fajta
„Valesca”
„Doublol”
borítási %-a
borítási %-a
szeptember 10.
39,00
39,25
szeptember 18.
45,75
43,75
szeptember 25.
50,75
28,75
Vetés ideje
$ YHWpVW N|YHW
HQ HJ\pYHV pV pYHO
J\RPIDMRN FVtUi]WDN D
kísérleti területen (BBCH 10-19), a legnagyobb borítással a Mercurialis annua (2. ábra), Veronica persica (3. ábra), Stellaria media (4.ábra), Cirsium arvense, Viola arvensis fajok szerepeltek. A Veronica persica október közepe-YpJpW
O
IRO\DPDWRVDQ
csírázott, a legmagasabb borítási %-kal a szeptember10-én elvetett Valesca repcében találtuk meg (2,3%). A Stellaria media RNWyEHU N|]HSpW
O IRO\DPDWRVDQ FVtUi]RWW D
legnagyobb borítással a szeptember 18-án elvetett kísérleti parcellákban tapasztaltunk (1,34%).
105 Valesca fajta,
!#" $&%(' ) *,+.-/-/0!1 2/-!1 +.231
3,00
Doublol fajta,
!#" $&%(' ) *,+.-/-/0!1 2/-!1 +.231
Borítási %
2,50 2,00
Valesca fajta,
!#" $&%(' ) *,+.-/-/0!1 2/-!1 +&0!1
1,50
Doublol fajta,
!#" $&%(' ) *,+.-/-/0!1 2/-!1 +&0!1
1,00 0,50
Valesca fajta,
!#" $&%(' ) *,+.-/-/0!1 2/-!1 4!531
0,00
981007 981016 981030 991114 )HOYpWHOH]pVHNLG
SRQWMDL
Doublol fajta,
!#" $&%(' ) *,+.-/-/0!1 2/-!1 4!531
2. ábra: Mercurialis annua borításának változása
V]
Borítási %
Valesca fajta, 3,00
6!7#8 9&:(; < =,>.?/?/@!A B/?!A >.B3A
2,50
Doublol fajta,
2,00
Valesca fajta,
6!7#8 9&:(; < =,>.?/?/@!A B/?!A >.B3A
1,50
6!7#8 9&:(; < =,>.?/?/@!A B/?!A >&@!A
1,00
Doublol fajta,
6!7#8 9&:(; < =,>.?/?/@!A B/?!A >&@!A
0,50
Valesca fajta,
6!7#8 9&:(; < =,>.?/?/@!A B/?!A C!D3A
0,00
981007 981016 981030 991114 )HOYpWHOH]pVHNLG
SRQWMDL
Doublol fajta,
6!7#8 9&:(; < =,>.?/?/@!A B/?!A C!D3A
Borítási %
3. ábra: Veronica persica borításának változása
V]
Valesca fajta,
E!F#G H&I(J K L,M.N/N/O!P Q/N!P M.Q!P
3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00
Doublol fajta,
E!F#G H&I(J K L,M.N/N/O!P Q/N!P M.Q!P
Valesca fajta,
E!F#G H&I(J K L,M.N/N/O!P Q/N!P M&O/P
Doublol fajta,
E!F#G H&I(J K L,M.N/N/O!P Q/N!P M&O/P
Valesca fajta,
981007 981016 981030 991114 )HOYpWHOH]pVHNLG
SRQWMDL
E!F#G H&I(J K L,M.N/N/O!P Q/N!P R!S!P
Doublol fajta,
E!F#G H&I(J K L,M.N/N/O!P Q/N!P R!S!P
4. ábra: Stellaria media borításának változása
V]
106 A legnagyobb borítással bíró fajok közül a Cirsium arvense MHOOHP]
HQIROWRNEDQIRUGXOWHO
%RUtWiVDVHKROVHPKDODGWDPHJD
-
ot. November közepén már fagyási tüneteket tapasztaltunk a növényeken. A Viola arvensis
FVtUi]y SpOGiQ\RNDW RNWyEHU N|]HSpW
O D IDJ\RN
beálltáig folyamatosan találtunk a vizsgálati területen. Borítása nem haladta meg november közepére sem a 0,5%-ot. $ YHWpVLG
D J\RPQ|YpQ\]HW |VV]HWpWHOpEHQ
– bizonyos fajok
esetében különbségeket okozott: a Mercurialis annua, Raphanus raphanistrum és Sonchus asper fajok nagyobb borítási értéket értek el a korábbi, a Lamium amplexicaule, Papaver rhoeas, Veronica hederifolia a NpV
EEL YHWpVHNEHQ $
IJJHWOHQQHNPLQ
VtWKHW
Hordeum vulgare jelenléte a vetpV $]
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
LGHMpW
VV]HODJ\RPRV
O
ság
mértéke 3–7% közötti volt. $ NH]HOpVHQNpQW YHWpVLG
pV IDMWD pV LVPpWOpVHQNpQW V]iPROW
szórásadatok ismertetése a 29. táblázatban látható. 29. táblázat A kísérleti parcelOiNJ\RPERUtWiViQDNV]yUiVDL
V]pQ
eUWpNHOpVLG
Fajta
9HWpVLG
Mosonmagyaróvár
SRQWMD
okt. 7.
okt.16.
okt. 30.
nov. 14.
Valesca szept. 10.
0,8177
4,2299
2,5080
7,5893
Valesca szept. 18.
1,3211
2,0991
2,9131
4,7098
Valesca szept. 25.
1,4947
1,9990
3,2724
5,5077
Doublol szept. 10.
4,6440
4,1597
2,5462
4,6032
Doublol szept. 18.
0,9025
3,4174
1,8796
6,9582
Doublol szept. 25.
1,5949
1,0818
0,5190
1,3437
107 $ NtVpUOHWL WHUOHWHQ YHWpVLG
QNpQWL WHUPpVPpUpV W|UWpQW PHO\QHN
eredményeit a 30. táblázatban ismertetjük. 30. táblázat 7HUPpVHUHGPpQ\HNDYHWpVLG
W
OIJJ
HQ 0RVRQPDJ\DUyYiU
Vetés ideje
Nedvesség %
Termés kg/ha
%
szeptember 10.
9,5
2519
100,0
szeptember 18.
9,4
1584
62,9
szeptember 25.
9,5
982
39,0
A
gyomnövényzetet
vizsgálva
megállapíthatjuk,
hogy
kísérletünkben a nincs szignifikáns különbség az egyes fajták és a gyomborítás között.
108 $ 9(7e6,'
5.2.2.
+$7È6$ $=
6=, .È326=7$
-
REPCE GYOMNÖVÉNYZETÉRE $] V]pQHOYHWHWWUHSFHPDJDYHWpVWN|YHW
-6 hétig elfeküdt
a földben, s csak október 2. és 3. dekádjában indult meg a kelés. A fejletlen növényállomány nagy része a tél folyamán kipusztult. Az állomány bonitálási értékeit, az 1999. október 15-én történt felvételezések eredményeit a 31. táblázat mutatja be. A gyomok fejlettsége: Mercurialis annua BBCH 02-49; Elymus repens BBCH 40-49; Chenopodium album BBCH 14-49; Convolvulus arvensis BBCH 40-49. A M. annua a hatvan kísérleti parcella mindegyikén megtalálható volt. 31. táblázat A repce- és a gyomborítás értékei az 1999. október 15-i felvételezések alkalmával, Mosonmagyaróvár 9HWpVLG
Fajta
szept. 8. szept. 8. szept. 8. szept. 8. szept. 15. szept. 15. szept. 15. szept. 15. szept. 22. szept. 22. szept. 22. szept. 22.
Valesca Doublol Codix Indián Valesca Doublol Codix Indián Valesca Doublol Codix Indián
SZD5% = 16,56 YHWpVLG
Repceborítás Ismétlések Gyomborítás Ismétlések % szórása % szórása 22,39 6,9514 5,93 2,7951 14,89 14,8640 10,47 7,2597 17,03 16,2072 11,09 6,2606 11,58 5,8788 26,42 18,5128 10,89 2,6724 14,73 10,9013 6,25 2,4729 10,93 6,1519 11,3 4,6722 9,06 4,7393 11,72 3,7324 15,77 21,3026 2,16 1,6752 5,02 3,3575 2,41 2,3675 5,74 4,5230 1,41 1,1606 5,18 2,7582 3,03 3,2115 5,12 3,8561 pVDJ\RPERUtWiVN|]|WW
109
A 2000. június 14-én történt felvételezések eredményeit a 32. táblázat tartalmazza. 32. táblázat A repce-, a gyom- és az összes borítás értékei a 2000. június 14-i felvételezések alkalmával
szept. 8.
Repceborítás Ismétlések Gyomborítás Ismétlések % szórása % szórása Valesca 62,5 12,5000 3,84 4,1353
szept. 8.
Doublol
72,5
10,4583
1,77
1,0772
szept. 8.
Codix
70,00
11,1803
1,89
1,1267
szept. 8.
Indián
80,00
6,8465
1,74
1,1172
szept. 15.
Valesca
65,00
5,5902
2,12
0,9469
szept. 15.
Doublol
62,50
8,8388
1,87
0,8839
szept. 15.
Codix
70,00
6,8465
1,62
0,3451
szept. 15.
Indián
65,00
5,5902
1,93
1,6585
szept. 22.
Valesca
36,92
17,1552
14,35
15,6615
szept. 22.
Doublol
35,62
19,2151
15,36
10,0079
szept. 22.
Codix
39,37
17,6245
13,80
10,7821
szept. 22.
Indián
19,08
16,1490
22,97
11,4801
9HWpVLG
Fajta
SZD5% = 30,77 (vetpVLG
pVDJ\RPERUtWiVN|]|WW
Gyomok fejlettsége: Stachys annua: BBCH 12-60; Ambrosia artemisiifolia: BBCH 12-19; Mercurialis annua: BBCH 12-49; Cardaria draba: BBCH 20-49;
110 Amaranthus retroflexus, Atriplex patula, Chenopodium album, Cirsium arvense, Elymus repens, Papaver rhoeas, Polygonum aviculare Reseda lutea, Sonchus asper: BBCH 60-69; Bilderdykia convolvulus, Convolvulus arvensis, Euphorbia helioscopia: BBCH 60-85; Avena fatua: BBCH 65-75; Capsella bursa-pastoris: BBCH 85-99; Az Elymus repens a hatvan kísérleti parcella mindegyikén megtalálható volt. $]
V]L pV EHWDNDUtWiV HO
WW YpJ]HWW J\RPIHOYpWHOH]pVHN iWODJ
eredményeit a 5. és 6 iEUD V]HPOpOWHWL
VV]HO D J\RP
borítás 5,27 és
13,48% között változott, tavasszal 1,88 és 16,62% között.
da *\RPERULWiV
de`
5HSFHERULWiV
%RUtWiVL
ca
T^][V W&X
c/`
T^Z[V U.Z
ba b#` a `
T#U&V W&X
T#Y&V Y&W
&\ V Z[_ Z[V Z[\ fhg^i j.kml b^nonon!p `&n!p `eqep fhg(i j.k#l b^nonon/p `[n!p b a p fhg(i j.k#l b(nonon!p `[n/p coc3p
5. ábra: $YHWpVLG
KDWiVDD
gyomosságra
Mosonmagyaróvár, 1999. október 15.
VV]HO
,
111
ez z /z z ~!z }/z |!z {.z z
u[t x s
s#t y&y
*\RPERULWiV 5HSFHERULWiV
res#t u[v
s w tw u
w v&t .w x
x u[t r&v
# om {&/!, z!, z!3
m om {&!/, z/, { m om {&/!3 z!, |!|
6. ábra: $YHWpVLG
KDWiVDDEHWDNDUtWiVHO
WWL
gyomosságra,
Mosonmagyaróvár, 2000. június 14. A szeptember elHMpQ OHJHU
WHOMHVHEEHQ D NpV
gyengébbek voltak. A IHMO
GpVL HO
NpV
E
HOYHWHWW
EEL LG
V]L NiSRV]WDUHSFH IHMO
G|WW D
SRQWRNEDQ YHWHWW iOORPiQ\RN HJ\UH
NRUiEEL LG
Q\NHW D YHJHWiFLyV LG
SRQWEDQ YHWHWW iOORPiQ\RN D NH]GHWL WHOMHV WHUMHGHOPpEHQ PHJ
bi vetések kultúrnövény-iOORPiQ\D
D] LG
UL]WpN
.A
IJJYpQ\pEHQ HJ\UH
kiegyenlítetlenebbé vált. A szeptember 8-án elvetett repce fajtáknál a kultúrnövény aránya nagyobb, mint a gyomnövényeké, míg a szeptember 22-L YHWpVLGHM fajtáknál ez az arány fordított. WHKiWKRJ\PLQpONpV
$] HO
]
HNE
O N|YHWNH]LN
EEYHWHWWNHODUHSFHIDMWiNDWD]RNDQQiONHYpVEp
tudtak konkurálni a gyomokkal. $
NpV
EEL
YHWpV
UHSFpN
D
J\RPQ|YpQ\HNNHO
V]HPEHQL
hátrányukat a betakarításig sem tudták behozni. A megkésett vetések HU
WHOMHVHEEHQ
gyomosodnak, a télbe gyengén mennek. A tavasszal is
még gyenge, kis borítású állománynak gyenge a gyomelnyomó NpSHVVpJHMHOHQW
VWHUPpVYHV]WHVpJUHOHKHWV]iPtWDQL
112 $]
V]L LG V]DNEDQ HOV VRUEDQ D PHOHJNHGYHO 74
életformájú
J\RPRN LOOHWYH D] pYHO J\RPQ
övények gyomosítottak. A betakarítás
idejére a gyomfajok száma felszaporodott, azonban arányosan a szeptember elején és közepén vetett repcében a 2,5%-ot nem haladta meg. A szeptember végén vetett repcében a gyomborítás16,62% volt, szemben a kultúrnövény 32,75%-os
borításával.
$
NXOW~UQ|YpQ\
IHMO GpVH
V]HPSRQWMiEyO
legkívánatosabbnak a szeptember eleji vetést találtuk. A fajta és a gyomborítás között nem mutatható ki szignifikáns különbség. $ NtVpUOHWL WHUOHWHQ YHWpVLG
QNpQWL WHUPpVPpUpV W|UWpQW PHO\QHN
eredményeit a 33. táblázatban ismertetjük. 33. táblázat Terméseredmények a fajtától és a YHWpVLG
W
OIJJ
HQ
Mosonmagyaróvár 9HWpVLG
Fajta
Átlagtermés kg/ha
szept. 8.
Valesca
701
szept. 8.
Doublol
1028
szept. 8.
Codix
1328
szept. 8.
Indián
1027
szept. 15.
Valesca
514
szept. 15.
Doublol
780
szept. 15.
Codix
759
szept. 15.
Indián
702
szept. 22.
Valesca
237
szept. 22.
Doublol
383
szept. 22.
Codix
593
szept. 22.
Indián
400
113
5.3. FAJTA ÉS A GYOMNÖVÉNYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI 6=,.È326=7$5(3&e%(1
5.3.2. FAJTA ÉS A GYOMNÖVÉNYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI ORSZÁGOS FAJTASORON 9L]VJiODWDLQNEDQ pUWpNHOWN D NRUDL LOOHWYH D N|]pSpUpV
káposztarepcében Kísérleteinkben
a az
fajta
és
a
elvégzett
gyomnövényzet parcellánkénti
V]L
összefüggéseit. (116
parcella)
gyomfelvételezések alapján megállapítottuk az egyes gyomfajok borítását, ismétlésenkénti átlagot számoltunk, meghatároztuk az egyes gyomfajok dominanciáját, meghatároztuk az egyes repcefajták borítását és az összes gyomborítást. Ennek alapján meghatározható az egyes fajták gyomelnyomó képessége.
100 7,58
Borítási %
80 60
7,83 19,03
40 20
8,46
73,44 51,56
81,25 62,5
0
Mécses
Eurol Repceborítás
Envol
Bristol
Gyomborítás
7. ábra: A korai éréscsoportba tartozó fajták gyom- és repceborítása, Mosonmagyaróvár, 1999.
100 90 5
80
5
5 7 6
70
8
7 11
9
8
8
7 11
9
11
10
9
60
13
13
10
15 11
15 84
84
79
75
63
30 20
72
72 63
75 66
78
75
61
75
72
59
66 53
53
Erika
81
40
Andrea
50
72 63
63 50
44
10
Repceborítás
Gyomborítás
8. ábra: A gyomnövények és a repce borítása a N|]pSpUpV fajtákban, Mosonmagyaróvár, 1999.
Marika
Bianca
Aladin
Szonáta
DS 29169
Piroska
Silvia
Duna
Synergy
Indian
Honk
Valesca
Praska
Orkán
Szimfónia
Szvit
Strauss
Casino
GK Lilla
GK Ella
GK Rita
GK Helga
0 Attila
Borítási %
13
12
$NRUDLpVDN|]pSpUpV FVRSRUWHVHWpQD]HOV KpWOHJQDJ\REEERUtWiVL pUWpNNHO V]HUHSO J\RPQ|YpQ\
Stellaria media, Veronica persica, Papaver
rhoeas, Lamium amplexicaule, Capsella bursa-pastoris, Viola arvensis, Matricaria inodora (34-35. táblázat). A két éréscsoport összehasonlításakor PHJiOODStWRWWXN
KRJ\
iSULOLV
HOHMpQ
D
NRUDL
pUpVFVRSRUW~
V]L
káposztarepcében a repce borítása 67%, a gyomnövények borítása 11% volt (7. ábra)$N|]pSpUpV
FVRSRUWHVHWpQDUHSFHERUtWiVD
%, a gyomnövények
borítása 10% volt (8. ábra).
34. táblázat A repce és tavaszi gyomnövényei borítási %-ai a korai fajtákban (Mosonmagyaróvár, 1999. április 7.) Borítási átlag (%)
Szórás
Repce borítás
67,1875
12,9477
Stellaria media
3,4494
2,2837
Veronica persica
2,0088
1,1878
Lamium amplexicaule
1,7356
1,0914
Papaver rhoeas
1,2575
0,5224
Capsella bursa-pastoris
1,1925
0,5353
Matricaria inodora
0,4288
0,5886
Viola arvensis
0,3331
0,2993
Cirsium arvense
0,2169
0,2700
Descurania sophia
0,0388
0,0775
Sinapis alba
0,0388
0,0775
Lactuca serriola
0,0225
0,0450
Összes gyomborítás
10,7225
5,5473
116
35. táblázat Repce tavaszi gyomnövényei és a borítási %-ok DN|]pSpUpV
IDMWiNEDQ
(Mosonmagyaróvár, 1999. április 7.) Borítási átlag (%)
Szórás
Repce borítás
67,8625
10,8590
Stellaria media
2,8760
1,3444
Veronica persica
1,7402
0,9299
Papaver rhoeas
1,6472
0,9437
Viola arvensis
0,9888
0,7310
Lamium amplexicaule
0,7280
0,4042
Capsella bursa-pastoris
0,6064
0,4356
Matricaria inodora
0,2339
0,3526
Cirsium arvense
0,1468
0,2225
Cardaria draba
0,1176
0,3091
Descurania sophia
0,1042
0,1564
Lactuca serriola
0,0687
0,1565
Veronica hederifolia
0,0656
0,1556
Sinapis alba
0,0614
0,1346
Papaver rhoeas
0,0507
0,1544
Hordeum vulgare
0,0396
0,0755
Elymus repens
0,0311
0,1555
Senecio vulgaris
0,0249
0,1245
Lamium purpureum
0,0072
0,0360
Összes gyomborítás
9,5383
3,0471
117 A repce és a gyomnövények borítását értékelve arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyomosság és a fajta között nincs kölcsönhatás, ugyanakkor a repceborítás és a gyomosság között fordított arányosság van. $ YL]VJiODWED YRQW
V]L NiSRV]WDUHSFH IDMWiN N|]O D OHJMREE
J\RPHOQ\RPyNpSHVVpJHDNRUDL(XUROQDNpVDN|]pSpUpV *.+HOJiQDN
volt, míg a leggyengébb gyomelnyomó képessége a Mécses korai és az (ULND N|]pSpUpV
IDMWiNQDN YROW $ 6\QHUJ\ NRPSR]LW KLEULG D] HJ\pE
IDMWiNKR]NpSHVWN|]HSHVJ\RPHOQ\RPyNpSHVVpJ
QHNPXWDWNR]RWW
A magyarországi vetésterületen legnagyobb arányban termesztett fajták között (Bristol, Valesca, Doublol, Indián, Honk) közepes vagy DQQiOMREEJ\RPHOQ\RPyNpSHVVpJ
IDMWiNDWWDOiOXQN
A kísérletek során a területen termésmérés történt. A korai és N|]pSpUpV
FVRSRUW WHUPpVHUHGPpQ\HLU
O D
6-37. táblázatok nyújtanak
áttekintést.
36. táblázat .RUDLpUpV
FVRSRUWWHUPpVHUHGPpQ\
Fajta neve
ei, Mosonmagyaróvár, 1998/1999
Termés (kg/ha)
Mécses
2131
Eurol
2537
Envol
2643
Bristol
2909
118 37. táblázat KözéppUpV
FVRSRUWWHUPpVHUHGPpQ\HL0RVRQPDJ\DUyYiU
Fajta neve
Termés (kg/ha)
Attila
2270
GK Helga
2890
GK Rita
2605
GK Ella
2388
GK Lilla
2846
Casino
2862
Strauss
2488
Szvit
2325
Szimfónia
2352
Orkán
2427
Praska
2334
Valesca
2373
Honk
2874
Idian (Mohikan)
2700
Synergy
3473
Duna
2438
Silvia (Rafaela)
2376
Piroska (Calibra)
2797
Andrea
2469
Erika
2067
DS 29169
2600
Szonáta
2492
Aladin
2218
Bianca
2436
Marika
2065
1998/1999
119 A számított korreláció az egyes elemek között a korai éréscsoportban: a gyomborítás és az olajtartalom között 0,42; gyomborítás és termés között -0,88; gyomborítás és a növénymagasság között 0,69. $ V]iPtWRWW NRUUHOiFLy D] HJ\HV HOHPHN N|]|WW D N|]pSpUpV
éréscsoportban: a gyomborítás és az olajtartalom között -0,06; gyomborítás és termés között -0,40; gyomborítás és a növénymagasság között 0,08.
5.3.1. FAJTA ÉS A GYOMNÖVÉNYZET ÖSSZEFÜGGÉSEI ÜZEMI KÍSÉRLETEKBEN Nagyüzemi parcellákon értékeltük a fajták (Emerald, Bolero, Danubia, Orkán, Valesca, Praska) gyomelnyomó képességét; a gyomfaj összetétel meghatározása (38. táblázat), összes gyomborítás meghatározása (9. ábra), darabszámlálás és a repce borításának meghatározása alapján.
0,76
1,32
0,86
0,86
3,52
98,00
97,00
95,00
95,00
Danubia
Orkán
Valesca
Praska
3,25
100
Borítási %
80 60 99,00 40
87,50
20 0
Emerald
Bolero
Repce borítása
Összes gyomborítás
9. ábra: Repce tavaszi borítása és a gyomborítás alakulása (Mosonmagyaróvár, 1999. április 14.)
120 38. táblázat Repce gyomnövényei tavasszal, üzemi kísérletekben (Mosonmagyaróvár, 1999. április 14.) Gyomfajok Repce borítása
Borítási értékek átlaga (%) 95,25
Capsella bursa-pastoris
0,05
Consolida regalis
0,02
Descurania sophia
0,07
Galium aparine
0,03
Lamium amplexicaule
0,07
Lamium purpureum
0,02
Matricaria inodora
0,03
Papaver rhoeas
0,08
Sinapis alba
0,02
Sinapis arvensis
0,02
Stellaria media
1,18
Veronica persica
0,09
Viola arvensis
0,09
összes gyomborítás
1,76
Fenológiai állapotra vonatkozó megfigyeléseink szerint a Stellaria media, Lamium amplexicaule, Lamium purpureum, Sinapis alba, Capsella bursa-pastoris, Veronica persica, Viola arvensis BBCH 60-69 (virágzó) állapotban megtalálható a vizsgálati területen. BBCH 3031 (W
OHYpOUy]ViV
) állapotban van a Papaver rhoeas, Matricaria inodora.
A gyomnövények darabszámlálása alapján a legnagyobb számban a Stellaria media egyedei találhatók a kísérleti parcellákon (3,5 db/m2), a Lamium amplexicaule, Veronica persica és Papaver rhoeas (1,5 db/m2), DW|EELJ\RPQ|YpQ\HQQpONLVHEEV]iPEDQIRUGXOHO
121
6=,.È326=7$5(3&(*<20
5.4. AZ
VISZONYAI A
7$9$6=,7
6=È0)h**
VÉNYÉBEN
$ V]DNLURGDOPL N|]OpVHNEHQ W|EE V]HU] D
J\RPRVRGiV
N|]|WWL
NiSRV]WDUHSFpEHQ (OV
gyomosodásra
|VV]HIJJpVHN
VRUEDQ D]
gyakorolt
V]L W
hatását
YL]VJiODWiYDO
V]iPpV
D]
V]L
V]iP WHUPpVUH LOOHWYH D W
V]iP
kutatták.
kerestünk választ, hogy a tavaszi
W
J\RPSUREOpPiN WDSDV]WDOKDWyN$UHSFHW V]iPWDODQ WpQ\H]
IRJODONR]RWW D W
V]iP
Vizsgálatainkban IJJYpQ\pEHQ
V]iPiWD]
arra
PLO\HQ
V]pVWpOIRO\DPiQ
EHIRO\iVROKDWMD tJ\ DUUD NHUHVWQN YiODV]W KRJ\ D
tavaszra különE|]
PpUWpNEHQ NLULWNXOW UHSFpEHQ NO|QE|]
PHOOHWW PLO\HQ J\RPQ|YpQ\HN IRUGXOQDN HO
MHOOHP]
W
V]iPRN
HQ pV IHMO
GpVN
hogyan alakul a repcével párhuzamosan. A jó UHQGHONH] OHKHW
IHMOHWWVpJ
V]L NiSRV]WDUHSFH My J\RPHOQ\RPy NpSHVVpJJHO
NXOW~UD WHKiW W|UHNH
dni kell rá, hogy az agrotechnikai
VpJHNHW PD[LPiOLVDQ NLKDV]QiOYD
VV]HO D] iOORPiQ\W PLQpO MREE
kondícióba hozzuk. Eredményeink alapján az átlagos gyomborítás a ritka ( W W
i
P
2
)
llományú mintaterületeken 19,11%-ról 31,93%-ra, a repce borítása
28,12%-ról 45,83%-UD Q|YHNHGHWW D YL]VJiOW LG közepes (60W
2
P
)W
SRQWEDQ
(10. ábra). A
iOORPiQ\~PLQWDWHUOHWHNHQD]iWODJRVJ\RPERUtWiV
1,78%-ról 4,22%-re, a repce átlagos borítása 54,17%-ról 70,83%-ra növekedett (11. ábra) $ V
U
(7 W
P
2
)
W
iOORPiQ\
ú mintaterületeken a
gyomborítás 0,89%-ról 2,26%-ra növekedett. A repce borítása minden LG
SRQWEDQ
87,5% volt (12. ábra).
122
Borítási %
100 80
Összes gyomborítás Repceborítás
60 40 20
31,93
28,57 24,48
19,11 28,12
31,25
március 10.
március 17.
40,62
45,83
március 24.
március 31.
0
10. ábra: W
P
2
W
iOORPiQ\~PLQWDWHUOHWHNLG
EHOLYiOWR]iVD
100
Borítási %
80 60
Összes gyomborítás Repceborítás 1,78
2,58
54,17
54,17
március 10.
március 17.
40 20
4,22 3,25
64,58
70,83
március 24.
március 31.
0
11. ábra: 60W
100
2
P W
iOORPiQ\~PLQWDWHUOHWHNLG
EHOLYiOWR]iVD
0,89
1,27
2,02
2,26
87,5
87,5
87,5
87,5
március 24.
március 31.
Borítási %
80 60 40 20
Összes gyomborítás Repceborítás
0
március 10.
12. ábra: 7W
2
P W
március 17.
iOORPiQ\~PLQWDWHUOHWHNLG
EHOLYiOWR]iVD
123 39. táblázat A nagyon ritka (W
2
P
Gyomnövény Életforma neve LAMAM T1
)W
iOORPiQ\~PLQWDWHUOHWHNLG
márc. 10. 15,62
EHOLYiOWR]iVD
márc. 17. márc. 24. Borítási % 19,79 21,35
márc. 31. 21,87
HOLUM
T1
0,07
0,24
0,53
0,74
STEME
T1
1,25
1,45
2,60
3,15
VERPO
T1
1,25
1,66
2,34
2,89
GALAP
T2
0,62
0,83
1,04
1,56
TAROF
H3
0,21
0,21
0,41
0,83
VERPE
T1
0,00
0,03
0,03
0,15
CAPBU
T1
0,03
0,12
0,12
0,21
RESLU
H4
0,03
0,12
0,12
0,41
LOLPE
H1
0,03
0,03
0,03
0,12
19,11
24,48
28,57
31,93
Összes gyomborítás
40. táblázat A közepes (60W Gyomnövény neve LAMAM
2
P
)W
Életforma
iOORPiQ\~PLQWDWHUOHWHNLG
márc. 10.
EHOLYiOWR]iVD
márc. 17. márc. 24. Borítási % 1,57 2,04
márc. 31.
T1
1,10
STEME
T1
0,65
0,83
1,03
1,24
GALAP
T2
0,00
0,00
0,00
0,03
VERPE
T1
0,00
0,03
0,03
0,12
MYOAR
T2
0,03
0,12
0,12
0,12
VERHE
T1
0,00
0,03
0,03
0,12
1,78
2,58
3,25
4,22
Összes gyomborítás
2,59
124
41. táblázat $QDJ\RQV
U
Gyomnövény neve
(7W
2
P
Életforma
)W
iOORPiQ\~PLQWDWHUOHWHNLG
márc. 10.
márc. 17.
EHOLYiOWR]iVD
márc. 24.
márc. 31.
Borítási %
LAMAM
T1
0,83
1,03
1,66
1,87
GALAP
T2
0,00
0,00
0,03
0,03
VERPE
T1
0,03
0,12
0,21
0,24
CAPBU
T1
0,03
0,12
0,12
0,12
0,89
1,27
2,02
2,26
Összes gyomborítás
A gyomfelvételezések szerint a mintaterületeken a T1-es életformacsoportba tartozó gyomnövények voltak az uralkodóak. A legnagyobb ERUtWiVVDO D] HO ~J\PLQW
VV]HO FVtUi]y WDYDV]UD PDJRW pUOHO J\RPQ|YpQ\HN IRUGXOWDN
a Stellaria media, Lamium amplexicaule, Veronica polita, a
Q\iUXWyL HJ\pYHV J\RPQ|YpQ\HN FVDN D PHOHJHEE LG EHN|V]|QWpYHO
csíráztak (39-41. táblázat) $] DODFVRQ\ UHSFH W
V]iP PHOOHWW D J\RPRN
HU WHOMHVHQIHMO GWHNDUHSFpWQ|YHNHGpVpEHQKiWUiOWDWWiN$MyNRQGtFLyEDQ OpY WDYDVV]DO PiU MyO ]iUy UHSFHiOORPiQ\EDQ D J\RPRN QHP WDOiOWiN PHJ
életfeltételeiket, nem jelentettek konkurenciát a kultúrnövénynek. $W
V]iP
és a gyomborítás között szignifikáns összefüggés van (SZD5% = 12,23). A domináns gyomnövények sorrendjében nem állt be változás: a PiUFLXV HOHMpQ LV PiU MHOHQ OpY pUWHN HO LG
YHO 9HON SiUKX]DPRVDQ IHMO
WDYDVV]DO OHJQDJ\REE UHSFH W
V]
WDOiOWD PHJ pOHWIHOWpWHOHLW pVIHMO DULWNDW
J\RPQ|YpQ\HN HJ\UH QDJ\REE ERUtWiVW G|WW D]
V]L NiSRV]WDUHSFH $
ámú parcellákon kevesebb gyomnövény GpVNMHOHQW
iOORPiQ\~PLQWDWHUHNHQ
VHQ YRQWDWRWWDEE YROW PLQW
125
5.5. VEGYSZERES KEZELÉSEK HATÁSA 5.5.1. Preemergens kezelések $ UHSFH HJ\LN OHKHWVpJHV HO
gyomosító
kultúrnövény
készítményeket
és
ellen
YHWHPpQ\H D Pp]RQWyI
vizsgálatunk
kombinációikat
$ UHSFpEHQ
során
használtuk
azokat
fel,
a
amelyek
preemergensen kijuttatva használhatók fel repcében. $ Pp]RQWyI
Q|YpQ\ pU]pNHQ\ D IDJ\UD GH HQ\KH WHOHNHQ NpSHV
az átteleléVUH tJ\ NiURNR]iVD V]L LG
VV]HO pV WDYDVV]DO LV MHOHQWNH]LN 0iU D]
V]DNEDQ RO\DQ PHQQ\LVpJEHQ MHOHQKHW PHJ KRJ\ D UHSFpW
KHO\HQNpQW
NpSHV
NLV]RUtWDQL MHOHQW
V NiURNDW WXG
RNR]QL Yt]
tápanyagfelvételével (13-14. ábra).
13. ábra
VV]HOD
mézonWyI együtt csírázik a repcével
- és
126
14. ábra: Repcében uralkodó Pp]RQWyI árvakelés A vizsgálati területen a repce nagyon egyenetlenül, gyengén kelt, N|]YHWOHQO YHWpVXWiQ QHPNDSRWW FVDSDGpNRW%ROKDNiUWpWHOPHJILJ\HOKHW
volt a területen. A területen a YHWpVWpVDSUHHPHUJHQVNH]HOpVHNHWN|YHW VV]HO
MHOOHP]
J\RPQ|YpQ\HN
Pp]RQWyI
iUYDNHOpV
HQ
Raphanus
raphanistrum, Mercurialis annua, Chenopodium album, Elymus repens. eUWpNHOKHW PHQQ\LVpJEHQ HO IRUGXOy J\RPQ|YpQ\ Pp]RQWyI iUYDNHOpV
(42. táblázat). 42. táblázat Gyomborítási értékek a kezeletlen parcellákon a vetés után 42 nappal, Mosonmagyaróvár, 1999. október 25-én Repce borítása Phacelia tanacetifolia Raphanus raphanistrum Mercurialis annua Chenopodium album Elymus repcens Összes gyomborítás
Borítási % 23,18 8,38 1,53 0,03 0,10 0,02 10,06
127 Értékelés
módszere:
kontrollhoz (%-ban kifejezve).
viszonyítás
az
eUWpNHOpV LG
abszolút
(kezeletlen)
SRQWMD RNWyEHU
(vetés után 42 nappal). A kezelések közül a Butisan S, Butisan Star elfogadható eredményt adott, a Teridox 500 EC, Lasso, Lasso-Command kombináció kérdéses,
a
Teridox-Command
gyenge,
kombináció nagyon gyenge eredményt adott
a
Devrinol-Command
Pp]RQWyI
árvakelés ellen
(43. táblázat). Megállapítottuk, hogy egyik preemergens készítmény sem UHQGHONH]LN NLW MHOHQWNH]
Q
QDJ\RQ My YDJ\ My KDWiVIRNNDO D QDJ\ W|PHJEHQ
Pp]RQWyI
árvakelés ellen az alkalmazott dózisokban.
43. táblázat A vegyszeres kezelésHNJ\RPLUWyKDWiVDDPp]RQWyI
UH
1999. október
25. (vetés után 42 nappal) A kezeléseknél alkalmazott készítmények
Gyomirtó hatás (%)
Kezeletlen
0
Butisan S
91
Butisan Star
93
Teridox 500 EC
89
Teridox 500 EC + Command 48 EC
78
Devrinol 45 F + Command 48 EC
64
Lasso
89
Lasso + Command 48 EC
83
SZD0,1% = 6,64.
128 Az
alkalmazott
fitotoxiNXVViJJDOD]
herbicidek
nem
rendelkeztHN
MHOHQW
V
V]LNiSRV]WDUHSFpUH
(44. táblázat). 44. táblázat
Fitotoxikusság a preemergens kezelések hatására (%), 1999. Mosonmagyaróvár Készítmény
Hatóanyag
Alkalmazott dózis (l/ha)
Kezeletlen
Butisan S
metazaklór
3,0
Butisan Star
metazaklór quinmerak
3,0
Teridox 500 EC
dimetaklór
3,0
Teridox 500 EC Command 48 EC
dimetaklór klomazon
2,0 0,2
Devrinol 45 F Command 48 EC
napropamid klomazon
3,0 0,2
Lasso
alaklór
6,0
Lasso Command 48 EC
alaklór klomazon
4,0 0,2
A
Command
PHJILJ\HOKHW
48
EC-t
tartalmazó
Id pont
Fitotoxikussági %
szept.27. okt. 4. okt. 25. szept.27. okt. 4. okt. 25. szept.27. okt. 4. okt. 25. szept.27. okt. 4. okt. 25. szept.27. okt. 4. okt. 25. szept.27. okt. 4. okt. 25. szept.27. okt. 4. okt. 25. szept.27. okt. 4. okt. 25.
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,8 2,0 0,0 1,3 0.7 0,0 0,0 0,0 0,0 2,8 2,3 0,0
kombinációk
hatására
WQHWHN D V]LN pV ORPEOHYHOHN IHKpUHV ViUJiN D] HOV
-
lomblevelek halvány sárgák, a szik- és lomblevelek a szélükW
O
129 fehérednek, sárgulnak (15. ábra) $ NH]HOpVW N|YHW D]RQEDQ H]HN D WQHWHN PDUDGpNWDODQXO HOW
QpKiQ\ KpW DODWW
QWHN D UHSFH IHMO
GpVpW D
herbicid nem akadályozta.
15. ábra: Tipikus „Command-tünet” repcén
5.5.2. Posztemergens kezelések Mivel jelenleg Magyarországon nem áll rendelkezésre olyan NpV]tWPpQ\DPHO\
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
Galium aparine ellen hatékony
védelmet jelentene tavaszi állománykezelés formájában, ezért vizsgálatba vontuk a galaj ellen kiváló gyomirtó hatást mutató Starane 250 EC (fluroxipir-1-metilheptil-észter)
herbicidet;
melyet
szántóföldi
kisparcellás kísérlet során vizsgáltunk önmagában, illetve kombinációban alkalmazva Lontrel 300 (3,6-diklór pikolinsav) és Perenal (haloxifop-rmetilészter) készítményekkel.
130
A kísérleti terület kiválasztásához
VV]HO
YpOHWOHQV]HU
Wt]
mintatéren gyomfelvételezéseket végeztünk. A területen uralkodó gyomfajok: Matricaria inodora, Datura stramonium, Triticum aestivum, Galium aparine. (45. táblázat)
45. táblázat Gyomviszonyok a tavaszi posztemHUJHQVNH]HOpVHNHWPHJHO Mosonmagyaróvár, 1998. Gyomnövények
Borítási (%)
Matricaria inodora
6,86
Datura stramonium
4,03
Triticum aestivum
3,91
Galium aparine
2,27
Chenopodium album
0,76
Daucus carota
0,76
Conium maculatum
0,75
Chenopodium hybridum
0,69
Sinapis arvensis
0,55
Convolvulus arvensis
0,41
Mercurialis annua
0,18
Abuthilon theophrasti
0,13
Lactuca serriola
0,06
Összes gyomborítás
21,36
A repce borítása
VV]HO
: 25,96%.
]
V]|Q
,
131
46. táblázat Gyomviszonyok a kísérleti területen tavasszal, 1999. április 1. Gyomnövények
Borítási (%)
Triticum aestivum
0,57
Matricaria inodora
5,45
Galium aparine
2,21
Daucus carota
2,20
Lactuca serriola
0,68
Conium maculatum
0,28
Papaver rhoeas
0,18
Veronica hederifolia
0,11
Cardaria draba
0,10
Taraxacum officinale
0,07
Descurainia sophia
0,04
Capsella bursa-pastoris
0,03
Stellaria media
0,03
Lamium purpureum
0,03
Összes gyomborítás
11,98
A repce borítása 1999. április 1-én: 57,99%. Tavasszal
a
kísérleti
terület
minden
parcelláján
(56
db)
gyomfelvételezést végeztünk, melynek eredményeit a 46. táblázatban közöljük. .tVpUOHWQN VRUiQ D] NO|QE|]
Gy]LVRNNDO
pV
V]L NiSRV]WDUHSFH pU]pNHQ\VpJpW YL]VJiOWXN HOWpU
NLMXWWDWiVL
LG SRQWRNEDQ
D]
V]L
káposztarepcére gyakorolt fitotoxikus hatás módjának és mértékének meghatározása céljából. A dózisokat úgy választottuk meg, hogy a középdózis 0,3 l/ha volt, ezen kívül szerepelt kísérletünkben a tervezett dózis alatti 70%-os (0,21 l/ha), a 150%-os (0,45 l/ha) és a kétszeres dózis (0,6 l/ha).
132
47. táblázat A UHSFHW
OHYpOUy]ViVNRUiEDQ
(1999. április 2.) végzett kezelések hatása
a ragadós galajra (Galium aparine) Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve 1 Starane 2 Starane 3 Starane 4 Starane $UHSFHW
Dózis 0,21 0,3 0,45 0,6
990409 7
990415 990424 990430 13 22 28 Gyomirtó hatás (%) 97,0 98,0 100,0 97,3 99,0 100,0 97,7 99,7 100,0 99,5 100,0 100,0
67,3 90,0 85,3 98,5
48. táblázat kezelések hatásaHEV]pNI UH
OHYpOUy]ViVNRUiEDQYpJ]HWW
(Matricaria inodora) Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve 1 Starane 2 Starane 3 Starane 4 Starane A repce W
Dózis 0,21 0,3 0,45 0,6
990409 7 22,5 28,8 55,0 62,5
990415 990424 990430 13 22 28 Gyomirtó hatás (%) 42,5 40,0 39,3 68,8 52,5 50,5 76,0 72,5 55,0 84,3 73,5 65,0
49. táblázat OHYpOUy]ViVNRUiEDQYpJ]HWW kezelések hatása vadmurokra (Daucus carota)
Értékelés ideje .H]HOpVW
Kez. 1 2 3 4
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Szer neve Starane Starane Starane Starane
Dózis 0,21 0,3 0,45 0,6
990409 7 20,0 18,3 25,0 87,5
990415 990424 990430 13 22 28 Gyomirtó hatás (%) 2,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3,3 0,0 0,0 40,0 5,0 5,0
133 50. táblázat $UHSFHW
OHYpOUy]ViVNRUiEDQYpJ]HWW
kezelések hatása keszegsalátára
(Lactuca serriola) Értékelés ideje .H]HOpVW
Kez. 1 2 3 4
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Szer neve Starane Starane Starane Starane
Dózis 0,21 0,3 0,45 0,6
990409 990415 990424 990430 7 13 22 28 Gyomirtó hatás (%) 83,3 91,7 95,0 100,0 85,8 92,8 95,8 100,0 90,0 97,5 99,0 100,0 92,7 99,3 100,0 100,0 51. táblázat
7
OHYpOUy]ViVNRUEDQNLMXWWDWRWW6WDUDQHILWRWR[LN
us hatása
Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve 1 Starane 2 Starane 3 Starane 4 Starane
Dózis 0,21 0,3 0,45 0,6
990409 990415 990424 990430 7 13 22 28 Fitotoxikus hatás (%) 5,5 0,8 0,3 0,3 5,5 1,0 0,8 0,8 23,8 1,75 1,5 1,5 58,8 5,8 5,5 2,8
A Starane minden dózisban a Galium aparine teljes pusztulását eredményezte négy héttel a kezelés után (47. táblázat). A kezelés után két héttel a Starane leblokkolta az Matricaria inodora növekedését, egy KpWWHO NpV
EE D]RQEDQ ~MUD Q|YHNHGpV
nek indult, kiheverte a herbicid
okozta sokkot és tovább folytatta élettevékenységét (48. táblázat). A Daucus carota KiURP KpWWHO D NH]HOpV XWiQ NLQ
WWH D 6WDUDQH RNR]WD
károsodást, a 3. és 4. héten végzett felvételezéseink során a Starane hatástalannak bizonyult (49. táblázat). A Starane minden dózisa a Lactuca serriola teljes pusztulását okR]WD OHJNpV negyedik héten (50. táblázat).
EE D NH]HOpVW N|YHW
134 $]
V]L NiSRV]WDUHSFH W
OHYpOUy]ViV NRUiEDQ NLMXWWDWRWW 6WDUDQH
károsította a kultúrnövényt is: a levelek kifényesedtek, görbültek, a szár V]LQWpQWRU]XOW$WQHWHND]LG
P~OiViYDOHQ\K
ltek (51. táblázat).
Megállapítottuk, hogy a kezelés után (a repce intenzív Q|YHNHGpVpQHN LGHMpQ D UHSFH KpWU
O KpWUH NLVHEE OHPDUDGiVW PXWDWRWW D
kezeletlen kontrollhoz képest, minden dózisnál.
16. ábra: A posztemergens kezelések után a G. aparine elpusztult
Szárba indulás idején elvégzett kezelések eredményei %HIRO\iVROy WpQ\H]
D NH]HOpVHN KDWpNRQ\ViJiQiO KRJ\ D UHSFH
magassága 60-70 cm volt, nagy volt a levelek takarása, így voltak olyan gyomnövény egyedek, amelyeket a gyomirtó szer nem ért el, vagy csak kis mértékben.
135
52. táblázat Virágzás kezdetén kijuttatott Starane hatása ragadós galajra (G. aparine) Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQD
Kez. Szer neve 6 Starane 7 Starane 8 Starane 9 Starane
pok száma Dózis 0,21 0,3 0,45 0,6
990429 990510 990517 9 20 27 Gyomirtó hatás (%) 87,5 100,0 100,0 91,3 98,3 100,0 100,0 100,0 100,0 95,5 98,8 100,0 53. táblázat
Virágzás kezdetén kijuttatott Starane fitotoxikus hatása a repcére Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve 6 Starane 7 Starane 8 Starane 9 Starane $]
V]
Dózis 0,21 0,3 0,45 0,6
990429 990510 990517 9 20 27 Fitotoxikus hatás (%) 6,8 1,8 1,8 41,3 16,8 3,3 48,8 28,8 12,0 75,0 58,8 19,0
i káposztarepce 70 cm-es magasságánál kijuttatott Starane
négy héttel a kezelés után minden dózisában a Galium aparine teljes pusztulását okozta (52. táblázat) (16. ábra). A kezelés HU
VHQNiURVtWRWWDD
kultúrnövényt is: a levelek kifényesedtek, görbültek, WRU]XOW$WQHWHND]LG
P~OiViYDOHQ\K
D V]iU HU
VHQ
ltek (53. táblázat). A legjobban
károsodtak a már bimbós, illetve a nagy lombfelülettel renGHONH]
repceegyedek. A kezelésre a repce görbült, torzult, növekedésében visszamaradt, magasabb dózisú kezeléseknél volt.
D KDWiV PpJ HU
WHOMHVHEE
136 54. táblázat Virágzás kezdetén kijuttatott kombináció hatása ragadós galajra (G. aparine) Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve Starane 10 Lontrel Perenal Starane 11 Lontrel Perenal Starane 12 Lontrel Perenal Starane 13 Lontrel Perenal
Dózis 0,21 0,5 0,5 0,3 0,5 0,5 0,45 0,5 0,5 0,6 0,5 0,5
990429 990510 990517 9 20 27 Gyomirtó hatás (%) 90,7
99,0
99,3
96,0
99,3
100,0
99,0
99,8
100,0
100,0
100,0
100,0
55. táblázat Virágzás kezdetén kijuttatott kombináció hatása HEV]LNI Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve Starane 10 Lontrel Perenal Starane 11 Lontrel Perenal Starane 12 Lontrel Perenal Starane 13 Lontrel Perenal
Dózis 0,21 0,5 0,5 0,3 0,5 0,5 0,45 0,5 0,5 0,6 0,5 0,5
UH
M. inodora)
990429 990510 990517 9 20 27 Gyomirtó hatás (%) 93,8
98,3
100,0
96,5
99,0
100,0
94,3
99,8
100,0
97,0
99,5
100,0
137 56. táblázat Virágzás kezdetén kijuttatott kombináció hatása V]LE~]DiUYDNHOpV
Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve Starane 10 Lontrel Perenal Starane 11 Lontrel Perenal Starane 12 Lontrel Perenal Starane 13 Lontrel Perenal
Dózis 0,21 0,5 0,5 0,3 0,5 0,5 0,45 0,5 0,5 0,6 0,5 0,5
re (T. aestivum) 990429 990510 990517 9 20 27 Gyomirtó hatás (%) 70,0
94,5
100,0
67,3
94,3
100,0
83,3
96,0
98,3
66,0
92,5
100,0
57. táblázat Virágzás kezdetén kijuttatott kombináció fitotoxikus hatása a repcére Értékelés ideje .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve Starane 10 Lontrel Perenal Starane 11 Lontrel Perenal Starane 12 Lontrel Perenal Starane 13 Lontrel Perenal
Dózis 0,21 0,5 0,5 0,3 0,5 0,5 0,45 0,5 0,5 0,6 0,5 0,5
990429 990510 990517 9 20 27 Fitotoxikus hatás (%) 3,0
0,8
0,5
12,3
5,0
1,5
20,0
4,5
2,3
14,3
10,0
7,3
138
A kezelés után négy héttel a Starane minden dózisában a Galium aparine teljes pusztulását okozta (54. táblázat). Matricaria inodora ellen a Starane 0,21 ill. 0,3 l/ha dózisában rossz, 0,45 l/ha-os dózisában nagyon gyenge, 0,6 l/ha-os dózisában gyenge hatékonyságot mutatott (55. V]L
táblázat).
búza árvakelés ellen a kezelés után négy héttel kiváló a
hatékonyság (56. táblázat). Megállapítottuk, hogy a repce fitotoxikus károsodása minden értékelés id pontjában csökkent. $]
V]L
NiSRV]WDUHSFH
FP
-es magasságánál kijuttatott
kombináció károsította a kultúrnövényt is: a levelek kifényesedtek, J|UEOWHNDV]iUWRU]XOW$WQHWHND]LG
P~OiViYDOHQ\KOWHNDNH]HOpV
után négy héttel a 0,21 l/ha-os dózisú kezelésnél nagyon enyhe tünet, 0,3 l/ha-os dózisú kezelésnél enyhe tünet, a 0,45 és a 0,6 l/ha-os dózisú NH]HOpVHNQpONiURVRGiVYROWPHJILJ\HOKHW $
YLUiJ]iV
HO
WW
NLMXWWDWRWW
(57. táblázat).
6WDUDQH
/RQWUHO
pV
3HUHQDO
kombinációk négy héttel a kezelések után minden parcellán a Galium aparine és a Matricaria inodora teljes pusztulását eredményezte, búza HOOHQQDJ\RQMyLOOHWYHNLW
Q
HUHGPpQ\WPXWDWRWW
A Lontrel 300 és Perenal készítményekkel kombinációban alkalmazott Starane 250 EC esetén a fitoxikus tünetek enyhébbek voltak minden dózis mellett. A legsúlyosabb károsodást az önmagában 0,6 l/haos dózisban kijuttatott Starane 250 EC esetén tapasztaltunk. Megállapítottuk, hogy a Starane önmagában való kijuttatása QDJ\REE
ILWRWR[LNXV
NiUW
RNR]RWW
PLQW
D
NRPELQiFLyEDQ
W|UWpQ
kijuttatása során. A gyomirtó hatás tekintetében azonban nem jelentkezett kisebb hatás a hármas kombináció esetén.
139 Magasságmérések eredményei
A kezelt és a kezeletlen parcellák között minden felvételezés LG
SRQWMiEDQ NO|QEVpJHW WDOi
ltunk a kezelés utáni hetekben. A kezelt
parcellákon a repce mindenütt lemaradást mutatott a kezeletlen kontrollhoz képest (58-59. táblázat), de a betakarítás idejére ez a NO|QEVpJ IRNR]DWRVDQ HOW
QW D 6WDUDQH PLQGHQ Gy]
isát tünetmentesen
kiheverte a repce a betakarítás idejére. Legnagyobb lemaradást minden esetben a 0,6 l/ha dózisú Starane kezelés XWiQ WDSDV]WDOWXN pV FV|NNHQ
mértékben a kisebb dózisoknál. Megállapítható, hogy a Starane önmagában való kijuttatása nagyobb fitotoxikus kárt okozott, mint a NRPELQiFLyEDQ W|UWpQ
NLMXWWDWiVD VRUiQ $ J\RPLUWy KDWiV WHNLQWHWpEHQ
azonban nem jelentkezett kisebb hatás a hármas kombináció esetén.
58. táblázat Magasságmérések eredményei t
OHYpOUy]ViVUHSFpEHQNLMXWWDWRWW6WDUDQH
esetén Értékelés id pontja .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve
990409
990415
990424
990430
7
13
22
28
Dózis
Magasság (cm)
1.
Starane
0,21
28,1
53,1
98,8
136,9
2.
Starane
0,3
25,7
51,9
91,3
123,1
3.
Starane
0,45
25,6
45,6
75
115,0
4.
Starane
0,6
22,5
43,8
71,3
107,5
5.
kontroll
29,4
56,9
103,8
131,3
140 59. táblázat Magasságmérések eredményei szárba indult repcében kijuttatott Starane és kombinációi esetén Értékelés id pontja .H]HOpVW
OHOWHOWQDSRNV]iPD
Kez. Szer neve
990429
990510
990517
9
20
27
Dózis
Magasság (cm)
6.
Starane
0,21
102,3
138,8
157,5
7.
Starane
0,3
93,8
130,0
153,1
8.
Starane
0,45
86,3
106,3
148,1
9.
Starane
0,6
72,5
106,3
134,4
Starane Lontrel Perenal Starane Lontrel Perenal Starane Lontrel Perenal Starane Lontrel Perenal kontroll
0,21 0,5 0,5 0,3 0,5 0,5 0,45 0,5 0,5 0,6 0,5 0,5
112,5
162,5
168,1
101,3
157,5
162,5
100,0
140,0
158,8
96,3
133,8
145,6
140,0
175,0
177,5
10.
11.
12.
13. 14.
141
*<206=$%È/<2=È6
7(59(=e6(
6=,
KÁPOSZTAREPCÉBEN .tVpUOHWLHUHGPpQ\HLQN|VV]HIRJODOiVDXWiQpVDPiVV]HU] YL]VJiOW WpQ\H]
NHW HJ\VpJHV V]HUNH]HWEH IRJODOYD D N|YHWNH]
DODNtWKDWMXNNLD] $]
NiOWDO NpSSHQ
szi káposztarepcében a gyomszabályozást:
V]L NiSRV]WDUHSFH WHUPHV]WpVH VRUiQ V]NVpJHV D] ,30
V]HPOpOHW MHJ\pEHQ D PHJIHOHO
PHJHO
]pV D P
egfigyelés (döntéshozó
eszközök alkalmazása mellett) és a beavatkozás. Üzemi szinten (a jelenlegi magyarorszáJL
IHUW
]|WWVpJL V]LQW
alapján) a vegyszeres gyomszabályozás bizonyos körülmények között HOKDJ\KDWyHOHPHD]
V]LNiSRV]WDUHSFHLQWHQ]tYWHUPHV]WpVpQHNPLYHOD
magas termésátlagok elérésében fontosabb szerep jut a fajtának (hibridnek), tápanyagellátásnak, védekezésnek,
mint
a
URYDUNiUWHY
gyomnövények
N
HOOHQL
elleni
LQV]HNWLFLGHV
védekezésnek.
Hasonlóképpen vélekedik BEKE (1966); KÁLDY (1974); MÁTÉ (1978); SVÁB – SIMITS (1978); ILLÉS (1979); KOCSIS (1983); WÁGNER – PETI LÁSZLÓNÉ (1995); REISINGER (1996); NAGY (1998) HALÁSZ – SZABÓ (1998); SZABÓ (2000) is kutatásaik alapján.
Ugyanakkor
a
herbicid
kezelést
indokolhatják
bizonyos
körülmények (REISINGER, 1981; HOFFMANN, 1983; SÁRKÁNY, 1984; FRESLI – LISCSINSZKY, 1990; WAHMHOFF, 1990; KARAMÁN, 1994, 1998; SIMONFALVI, 1996; KARAMÁN – NOVÁK, 1999; LÁNCI, 1999; KOHOUT,
142 1999; HEBINGER, 1999; NAGY – TAMÁS, 2002; KISS, 2002; NAGY, 2002), mint például: 1. a nagyobb tenyészterületre való törekvés (tág térállás) 2.
YHW
PDJHO
iOOtWiV
3. intenzív technológia, magas termésátlag, eredményesség elérése 4. a termés káros gyommagtartalma a piacképességet rontja 5.
J\HQJHIHMOHWWVpJ
iOORPiQ\EDQDWpOLLG
MiUiVQDJ\REENiUWRNR]KDW
6. a gyomnövények jelenléte megnehezíti az aratást 7. gyomirtott repcében a deszikkálás elmaradhat 8. érésgyorsító készítmények helyett állományszárítás szükséges 9.
D]HO
YHWHPpQ\J\RPLUWiVDQHPPLQGLJ
megoldható
10. DUHSFHXWiQN|YHWNH] A
NXOW~UDJ\RPPDJNpV]OHWpWV]DSRUtWMXN
J\RPV]DEiO\R]iV
repcetermesztésben
a
LG ]tWpVpQHN
posztemergens
NpUGpVp
t
vizsgálva,
gyomirtás
OHKHW
a VpJH
mindenképpen megnyugtató, de biztonságot a preemergens gyomirtás ad, mivel
tJ\ D] HOV
SLOODQDWWyO HO
gyomkonkurenciával
szemben.
Q\K|] MXWWDWMXN D NXOW~UQ|YpQ\W D
A
tavaszi
gyomirtás
csak
szükségmegoldás lehet. Hasonlóképpen vélekedett SIMONFALVI, 1996; LÁNCI, 1999; KOHOUT, 1999; ANONIM, 2001; NAGY – TAMÁS, 2002. A preemergens gyomirtás szükségességét D UHSFH YHWpVpW PHJHO D]
HO
YHWHPpQ\EHQ
HJ\pUWHOP
HOYpJ]HWW
HQ HOG|QWHQL $
–
J\RPIHOYpWHOH]pVHN
MHOOHP]
HQ NDOiV]RV
]
pYEHQ
DODSMiQ
– el
OHKHW
YHWHPpQ\EHQ
elvégzett gyomfelvételezések során szükséges felmérni az adott PH]
JD]GDViJLWHUOHWiWODJRVJ\RPIHUW
jelenlétét.
]|WWVpJpW
és az egyes gyomfajok
143 Minden eszközzel törekedni kell az optimális növényállomány kialakítására, mellyel a repce természetes gyomelnyomó képességét HU
VtWHQLWXGMXN
-19. ábra).
iEUD -yOIHMOHWW
iEUD -yOIHMO
G
V]LNiSRV]WDUHSFHiOORPiQ\RNWyEHUEHQ
V]LNiSRV]WDUHSFHiOORPiQ\EHWDNDUtWiVHO
WW
144
iEUD *\RPPHQWHV
V]LNiSRV]WDUHSFHiOORPiQ\N|]YH EHWDNDUtWiVHO
tlenül a
WW
Bizonyos gyomnövények ellen tavaszi gyomirtással nem lehet védekezni (pl. Papaver rhoeas, Galium aparine), ellenük csak az
V]L
preemergens gyomirtás ad jó eredményt (LÁNCI, 1999; KOHOUT, 1999). $] N|YHW
V]L pV WDYDV]L SRV]WHUPHUJHQV
gyomirtást gyomfelvételezést
HQNHOOHOYpJH]QL$KHUELFLGNH]HOpVW
Matricaria inodora, Cirsium
arvense, Anthemis fajok, gabona árvakelés jelenléte indokolja.
A kapott eredmények és a korábbi szakirodalmi közlések alapján (MÜHLETHALER , 1968; MEYER, 1973; TÖRÖK, 1986; BIHARI et al. 1997; TOMLIN, 1997; ANONIM, 1998, ADAMCZEWSKI – KRAWCZYK, 1998; BAKUNIAK et al. 1998; KOHOUT, 1999; SELMECZI – TAMÁS, 1999; TAKÁCS – TAMÁS, 1999; ADAMCZEWSKI et al. 2000; KÁDÁR, 1997, 2001; REISINGER – NAGY, 2003) elkészítettünk egy gyomirtás-WHUYH] DOJRULWPXVW(]WDN|YHWNH]
NEHQLVPHUWHWMN
(60. táblázat).
145 60. táblázat V]LNiSRV]WDUHSFHJ
yomirtásának tervezése a gyomfajok ismeretében 9pGHNH]pVLG
Gyomnövény Presowing Anthemis spp. Bifora radians Capsella bursapastoris
Cirsium arvense Galium aparine
-
-
Lamium spp. Matricaria inodora Papaver rhoeas Raphanus raphanistrum Sinapis arvensis
-
Stellaria media -
Thlaspi arvense -
SRQWMD
Preemergens
Posztemergens
Teridox Butisan S Teridox Butisan S Butisan Star Command Teridox Butisan Star Command Butisan S Butisan Star Command Teridox Butisan S Butisan Star Teridox Butisan S Butisan Star Teridox Butisan S Butisan Star Teridox Butisan Star Command Butisan S Butisan Star Command Lasso Teridox Butisan S Butisan Star Teridox
Lontrel 300 Butisan S Lontrel 300 Butisan S Lontrel 300 Starane*
Butisan S Butisan S Lontrel 300
-
-
Butisan S
-
146 0HJMHJ\]pV
$6WDUDQH(&QHPHQJHGpO\H]HWWNpV]tWPpQ\
V]L
káposztarepcében, csak külön engedéllyel használható fel.
Összeállításunkban csak az optimális hatásW HOpU
NpV]tWPpQ\HNHW
tüntettük fel, amelyek alkalmazása technológiai javaslataik figyelembe vétele
mellett
lehetséges.
Figyelmen
kívül
hagytuk
az
egyes
készítmények részleges hatását adott az gyomfaj ellen. $ IHQWLHN ILJ\HOHPEH YpWHOpYHO D] NpWV]LN
J\RPQ|YpQ\HN
YpGHNH]pVL HO
OHKHW
YHWHPpQ\
VpJHN
HOOHQ
SUHHPHUJHQV
DGyGQDN
J\RPWiUVXOiViW
V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ D
az
és
posztemergens
Figyelemmel kell kísérni az adott
év
gyomszabályozási
technológiájának kialakításához, mivel bizonyos gyomnövények ellen biztonsággal kizárólag preemergensen tudunk védekezni. Kémiai J\RPLUWiVUDQpJ\LG NHOpV
HO
WW
VV]HO
SRQWEDQYDQ OHKHW
VpJQN YHWpVHO
SRV]WHPHUJHQVHQ
YDODPLQW
WW YHWpVXWiQ
WDYDVV]DO
V]LQWpQ
állománykezelés formájában. A gyomirtó szert mindig az adott területen
várható
NLYiODV]WDQL
4-6
3UHVRZLQJ
legfontosabb pV
gyomfaj
SUHHPHUJHQV
NH]HOpV
ellen FVDN
ajánlatos PHJIHOHO
talajállapot (aprómorzsás) mellett lehet hatékony, kezelés után pedig figyelemmel kell kísérni a csapadék alakulását. Állománykezelésre HO
]HWHVJ\RPIHOYpWHOH]pVXWiQNHUOKHWVRU
A herbicidek hatékonyságánál figyelembe kell venni, hogy az egyes gyomfajok ellen csak azok érzékeny fenológiai stádiumában KDWpNRQ\DN PHJIHOHO
N|UQ\H]HWL LG
MiUiVL IHOWpWHOHN PHOOHWW $
fentiekben a gyomirtás tervezéséhez használható információkat adtuk N|]UH
iWWHNLQWKHW
IRUPiEDQ
$]
V]L
NiSRV]WDUHSFH
LQWHJUiOW
147 gyomszabályzásának kialakítása csak a növény biológiai igényeinek, a termesztés
körülményeinek
(talaj
gyommagtartalma,
összetétele, gazdasági elvárások) HJ\LGHM
ILJ\HOHPEH
gyomfajok
vétele mellett
valósulhat meg.
A gazdaságos termesztés szempontjait figyelembe véve javasolt a nagyobb tenyészterület kialakítása a kultúrnövény számára, de nem a sortávolság növelésével szükséges ezt megoldani, hanem a sor- pV W
WiYROViJ HJ\LGHM
PyGRVtWiViYDO V]HPHQNpQW YHW
JpSSHO
Így – más kapás növényekhez hasonlóan – biztosítani tudjuk az HJ\HQOHWHV
ROGDOLUiQ\~
kívánaWRV
W
V]iP
IHMO
GpV
VV]HO
OHKHW
-90
VpJpW
növény
D
UHSFH
V]iPiUD
$
négyzetméterenként,
figyelembe véve a magyarországi termesztési tapasztalatokat, ez tavasszal 50- Q|YpQ\W MHOHQW .RUDL YHWpVQpO DODFVRQ\DEE NpV YHWpVQpO D PDJDVDEE W H]HU YHW
W
KD D
V]iP MDYDVROKDWy +LEULG HVHWpEHQ
V]NVpJHV Q|YpQ\V]iP
VV]HO (] NE
EEL
-600
-5 kg/ha
PDJPHQQ\LVpJHWMHOHQW
A repce mechanikai gyomirtása vizsgálatra javasolható. A NXOW~UQ|YpQ\ KDELWXViEyO N|YHWNH] J\RPIpV
HQ D]RN D P
YHO
HV]N|]|N SO
DPHO\HN PiV NXOW~UQ|YpQ\HNQpO DONDOPD]KDWy
k, a repce
esetében sérüléseket okozhatnak, amelyek utat nyithatnak súlyos gazdasági kárt okozó kórokozóknak (pl. Sclerotinia). A fungicid kezelés nem része a repce növényvédelmi technológiájának, és figyelembe véve az IPM vegyszerfelhasználás csökkentésére irányuló törekvéseit, - ez ellentmondásra vezet. Gyakorlati tapasztalatok hiányában nem lehet véleményt alkotni a nagy sortávolság (40-60 cm)
148 HVHWpQ DONDOPD]KDWy P H] D OHKHW
YHO
HV]N|]|NU
VpJ D] HJ\HQOHWHV W
O SO NXOWLYiWRU 8J\DQDNNRU
V]iPHORV]WiVU
a való törekvéssel is
ellentétes. Kísérleti munkánk a jelenleg használatos termesztéstechnológia
gyomosodásra
PHFKDQLNDL
OHKHW
VpJHN
PHJYiOWR]iViYDONpV
gyakorolt NLKDV]QiOiVD
EEPpJHO
hatását D
WpUEHNHUOKHW
vizsgálta,
WHUPHV]WpVL
de
a
V]RNiVRN
149
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Többéves gyomfelvételezés adatai alapján meghatároztuk a kisalföldi repcevetések gyomnövényzetének összetételét. 9L]VJiODWDLQN PHJHU
VtWHWWpN D]W D J\DNRUODWL WpQ\W KRJ\ D NRUDL
repceveWpV D UHSFH IHMO
GpVpUH pV J\RPHOQ\RPy
-képességére kedYH]
hatású. $]
HOWpU
YHWpVLG
YL]VJiODWDLQNEDQ
NO|QEVpJHW
HUHGPpQ\H]HWW
D
gyomfajok összetételében.
Kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben megállapítottuk a korai és kö]pSpUpV
UHSFHIDMWiNJ\RPHOQ\RPy
-képességét.
Negatív kísérleti eredmények alapján úgy találtuk, hogy a repce vetése nem javasolható Pp]RQWyI magtermesztés után.
Megállapítottuk, hogy a Starane 250 EC herbicid minden fenofázisban hatásos a G. aparine ellen, és más készítményekkel kombináltan alkalmazva a jó gyomirtó hatás megmaradása mellett csökken a fitotoxicitás mértéke a repcére.
150
6. ÖSSZEFOGLALÁS $ GROJR]DW WiUJ\iW NpSH]
vizsgálatára,
a
megváltozott
V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPYLV]RQ\DLQDN
növénytermesztési
rendszer
mellett
gyomfelvételezéseket végeztünk a Kisalföldi térségben, 28 település határában, 1997-2000. évben. Vizsgálataink alapján
sszel az összes
gyomnövény 28%-át a T4-es csoportba tartozó gyomok tették ki, 27%-át a gyomosító
kultúrnövények,
gyomnövéQ\HN D] pYHO $ J\RPERUtWiV
18%-át
a
T2-esek,
14%-át
a
T1-es
NPLQG|VV]HVHQ
-át adták a gyomnövényeknek.
VV]HO pV WDYDVV]DO LV
átlagosan 10%. Tavasszal az összes
gyomnövény 44%-át a T1-es csoportba tartozó gyomok tették ki, 36%-át a T2-esek,
13%-át
a
gyomosító
kultúrnövények,
6%-át
a
T4-es
J\RPQ|YpQ\HN D] pYHO N
-át adták a gyomnövényeknek. Több év
iWODJiEDQDIDMRNV]iPDWDYDVV]DO NHYHVHEEYROWPLQW VV]HO
A dolgozat vizsgálat alá vontD D YHWpVLG összefüggéseit.
A
két
gyomnövényzetében MHOHQW NH]GHWL
IHMO GpVH
D
vizsgált
repcefajta
pV D
gyomnövényzet
(Valesca,
Doublol)
V PpUWpN HOWpUpVW QHP WDSDV]WDOWXQN
NRUDL
. A repce
szeptember 10.) vetés esetén volt a
legdinamikusabb, és a szeptember 18-i vetés esetén a legvontatottabb, így ennek a repcének volt a legrosszabb a gyomelnyomó képessége is. A YHWpVLG
a gyomnövényzet összetételében különbségeket okozott: a M.
annua, R. raphanistrum és S. asper fajok nagyobb borítási értéket értek el a korábbi, a L. amplexicaule, P. rhoeas, V. hederifolia D NpV
EEL YHWpVHNEHQ
$] V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ VV]HOD
gyomborítás 3 - 7 % közötti volt.
$ QpJ\ UHSFHIDMWiW pV KiURP YHWpVLG W HJ\WW YL]VJiOy NtVpUOHWQNEHQ
szeptember eleji vetésnél a Valesca fajta mutatott jobb gyomelnyomó képességet, a leggyengébbet az Indián fajta, szeptember közepi vetésnél az
151 Indián fajta a legjobb, a Doublol fajta a legrosszabb gyomelnyomó, szeptember végi vetésnél a legjobb az Indián, legrosszabb a Codix hibrid. A legnagyobb gyomborítást a szeptember eleji (13,48%) a legkisebbet (5,27%) a szeptember végi vetésnél jegyeztük fel. A júniusi értékeléskor (betakarítás HO WW D V]HSWHPEHU HOHML YHWpV 9DOHVFD IDMWD PXWDWRWW MREE J\RPHOQ\RPy
képességet, a leggyengébbet az Indián fajta, szeptember közepi vetésnél az Valesca fajta a legjobb, a Codix hibrid a legrosszabb gyomelnyomó, szeptember végi vetésnél a legjobb az Indián, legrosszabb a Codix. A legnagyobb gyomborítást (16,62%) a szeptember végi, a legkisebbet (1,88%) a szeptember közepi vetésnél jegyeztük fel. MLQpO NpV
EEL D YHWpVLG
, annál
kisebb gyomborítás volt tapasztalható. Tavaszra azonban ez az arány PHJIRUGXOWpVDOHJNpV EEYHWHWWUHSFHDOHJJ\RPRVDEE
a betakarítás idejére.
Vizsgálatainkban 1999. április 7-én az országos fajtasoron értékeltük D
NRUDL
LOOHWYH
D
N|]pSpUpV
V]L
NiSRV]WDUHSFpEHQ
D
IDMWD
pV
D
gyomnövényzet összefüggéseit. Az összes gyomborítás 10,72%. A N|]pSpUpV FVRSRUWHVHWpQ
az összes gyomborítás: 9,54%.. A gyomosság és a
fajta között nincs kölcsönhatás, ugyanakkor a repceborítás és a gyomosság között fordított arányosság van. $YL]VJiODWEDYRQW
V]LNiSRV]WDUHSFHIDMWiN
közül a legjobb gyomelQ\RPy NpSHVVpJH D NRUDL (XUROQDN pV D N|]pSpUpV
GK Helgának volt, míg a leggyengébb gyomelnyomó képessége a Mécses korai és az Erika középpUpV
IDMWiNQDNYROW$6\QHUJ\NRPSR]LWKLEULGD]
egyéb fajtákhoz képest közepes gyomelnyomó NpSHVVpJ
QHN PXWDWN
Nagyüzemi parcellákon értékelve a fajták (Emerald, Bolero,
ozott.
Danubia,
Orkán, Valesca, Praska) gyomelnyomó képességét 1999. április 14-én a gyomnövények borítása 1,76% volt. A gyomosodás mértéke a legkisebb volt az Emerald takarmányrepce (0,76%), az Orkán és a Valesca repcefajták (0,86%)
esetében. A leggyomosabb (3,52%) a Praska fajta volt.
152 Felméréseink alapján fajta, kompozit és hibrid között gyomelnyomó NpSHVVpJHWWHNLQWYHMHOHQW VNO|QEVpJQHPWDSDV]WDOKDWy
A tavaszi W
V]iP
és gyomnövényzet összefüggéseit vizsgálva úgy
találtuk, hogy az átlagos gyomborítás a
2
W P
W iOO
mintaterületeken 19,11%-ról 31,95%-ra növekedett a vizsgált (március); a
2
ományú
LG SRQWEDQ
W P W i
llományú mintaterületeken az átlagos gyomborítás
1,78%-ról 4,22%-re növekedett; a W
2
P
W iOO
ományú mintaterületeken a
gyomborítás 0,89%-ról 2,26%-UD Q|YHNHGHWW $] DODFVRQ\ UHSFH W
V]iP
PHOOHWWDJ\RPRNHU WHOMHVHQIHMO GWHN$MyNRQGtFLyEDQOpY WDYDVV]DOPiU
jól záró repceállományban a gyomok nem találták meg életfeltételeiket, nem jelentettek konkurenciát a kultúrnövénynek. Vegyszeres gyomirtási kísérletek során a
Pp]RQWyI
árvakelés
(Phacelia tanacetifolia BENTH.). és a ragadós galaj (Galium aparine L.) elleni YpGHNH]pVL OHKHW VpJHNHW YL]VJiOWXN
A preemergens kezelések közül a
Butisan S, Butisan Star elfogadható eredményt, a Teridox 500 EC, Lasso, Lasso-Command kombináció kérdéses,
a Teridox-Command gyenge, a
Devrinol-Command kombináció nagyon gyenge eredményt adott
Pp]RQWyI
árvakelés ellen. Megállapítottuk, hogy egyik preemergens készítmény sem UHQGHONH]LN NLW Q QDJ\RQ My YDJ\ My KDWiVIRNNDO D QDJ\ W|PHJEHQ MHOHQWNH] KHUELFLGHN
Pp]RQWyI QHP
árvakelés ellen az alkalmazott dózisokban. Az
UHQGHONH]QHN
MHOHQW V
ILWRWR[LNXVViJJDO
D]
V]L
káposztarepcére. Vizsgálati eredményeink alapján nem javasoljuk a repce YHWpVpW Pp]RQWyI PDJWHUPHV]WpV XWiQ
metilheptil-észter)
herbicidet
A Starane 250 EC (fluroxipir-1-
szántóföldi
kisparcellás
kísérlet
során
vizsgáltunk önmagában, illetve kombinációban alkalmazva Lontrel 300 és Perenal készítményekkel ragadós galaj ellen. $] W OHYpOUy]ViV pVD%%&+
V]LNiSRV]WDUHSFH%%&+
-33 (szár megnyúlása) idején kijuttatott Starane
153 minden dózisban a G. aparine teljes pusztulását eredményezte négy héttel a kezelés után, ugyanakkor károsította a kultúrnövényt is: a levelek NLIpQ\HVHGWHN J|UEOWHN D V]iU HU VHQ WRU]XOW $ WQHWHN D] LG P~OiViYDO
enyhültek. $YLUiJ]iVHO
WWNLMXWWDWRWW6WDUDQH/RQWUHOpV3HUHQDONRPELQiFLyN
négy héttel a kezelések után a minden parcellán a G. aparine teljes pusztulását eredményezte. A Lontrel 300 és Perenal készítményekkel kombinációban alkalmazott Starane 250 EC esetén a fitoxikus tünetek enyhébbek voltak minden dózis mellett. A legsúlyosabb károsodást az önmagában 0,6 l/ha-os dózisban kijuttatott Starane 250 EC esetén tapasztaltunk. Megállapítottuk, hogy a Starane önmagában való kijuttatása nagyobb fitotoxikus kárt okozott, PLQWDNRPELQiFLyEDQW|UWpQ NLMXWWDWiVDVRUiQ$J\RPLUWyKDWiVWHNLQWHWpEHQ
nem jelentkezett kisebb hatás a hármas kombináció esetén.
A szakirodalmi közlések és saját vizsgálatok alapján kijelenthetjük, KRJ\ HVHWHQNpQW D]
V]L NiSRV]WDUHSFH YHJ\V]HUHV J\RPV]DEiO\R]iVD
elhagyható (gyommagokkal nem szennyezett terület; W iOORPiQ\
, stb.). A herbicid IHOKDV]QiOiVW LQGRNROy WpQ\H]
aparine
RSWLPiOLV
V]L
N OHKHWQHN
IHUW ]pV D QDJ\REE WHQ\pV]WHUOHWUH YDOy W|UHNYpV
;
G.
YHW PDJ
HO iOOtWiV
; érésgyorsító készítmények tervezett alkalmazása deszikkáns
helyett; ha kövHWNH]
D] HO YHWHPpQ\ J\RPLUWiVD QHP PHJROGKDWy
; vagy a repce után
NXOW~UDJ\RPPDJNpV]OHWpWNtYiQMXNFV|NNHQWHQL
Amennyiben egy adott területen a gyomszabályozás szükséges, ajánlott azt presowing vagy preemergens kezeléssel megvalósítani. A posztemergens kezelés csak korrekció lehet, pl. M. inodora ellen. A herbicid kezelést mint preventív eljárást kell tekinteni, nem pedig PLQWWHUPpVQ|YHO HOMiUiVW
154
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS V]LQWH WLV]WHOHWWHO DGy]RP 3URI 'U KDELO +XQ\DGL .iURO\ HPOpNpQHN DNL ~WW|U
V]HPOpOHWpYHO VRNDW IiUDGW D PRGHUQ PDJ\DU
herbológia megteremtésén. $ WXGRPiQ\RV FpO NLW
értékelésében
WpPDYH]HW
PW
]pVpEHQ pV D YL]VJiODWRN EHLQGtWiViEDQ
O GU 5HLVLQJHU 3pWHUW
O NDSWDP
útmutatást
és segítséget. Ezúton szeretném megköszönni mindazoknak a munkáját, akik közvetett és közvetlen módon támogatták kutatásaimat és értekezésem elkészítését, név szerint: Cser Gizella, Dr. Czimber Gyula,
'U (
UL
Teréz, Dr. Kazinczi Gabriella, Kovács-Csomor Zsolt, Magyar László, Nagy Zsuzsanna, Ódor Szilárd, Sudár Miklósné. A cégek közül: BASF, Dow AgroSciences, Lajtamag Kft., Magyar Kwizda, Monsanto, Syngenta. A kísérletek kivitelezésében és a tudományos munkában nyújtott segítségégért külön mondanék köszönetet Dr. Kajdi Ferencnek, aki a Nyugat-Magyarországi Egyetem Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomásának területén, fáradságot nem kímélve segített a vizsgálatok körülményeinek optimális biztosításában. Köszönettel tartozom azoknak az üzemi szakembereknek, JD]GiONRGyNQDN
DNLN
VDMiW
WHUOHWN|Q
OHKHW
VpJHW
Q\~MWRWWDN
D
vizsgálatok elvégzéséhez, és gyakorlati ismereteikkel gazdagították az értekezést.
155
7. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE Adamczewski, K. – Grzbiela, M. – Genot, B. (2000): A biological evaluation of the new Command CS formulation in Poland, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 17. pp. 671-676. Adamczewski, K. – Krawczyk, R. (1998): Influence of spring application of clopyralid at different growth stages of oilseed rape on its yield, Annals of Agricultural Sciences Series E, Plant Protection 27 (1-2), 99-102. Anonim (1989): Unkräuter mit der Kamera zählen?, Top Agrar, Münster, 11, p. 18. Anonim (1990): Unkrautbekämpfung durch Sortenwahl, Flur und Furche, Mannheim 125, 16. Anonim (1998): Cleavers bigger threat to rape yields than is realised, Agronomist, 2, 9-11. Anonim (2001): Raps: Kontrollieren Sie die Bestände rechtzeitig, Top Agrar Januar, 2001, 96-99. Antal - Q|YpQ\HN YHW
V]L NiSRV]WDUHSFH LQ 6]DEy - V]HUN $ V]iQWyI|OGL PDJWHUPHV]WpVH pV IDMWDKDV]QiODWD 0H]
JD]GDViJL
Kiadó, pp. 504-514. Ábrahám L. – Akócsi B. – Bakondi K. – Kis Gy. – Marth P. – Márfi K. – Szilágyi K. – Tóth Á. – Zaják Á. (1988): A tarlóégetés hatása. Növény- és Talajvédelmi Szolgálat tanulmánya, Budapest Baka . $NWXiOLV NpUGpVHN D UHSFHWHUPHV]WpVU (8) 2.
O $JURIyUXP
3.
Bakuniak, E. – Ziminska, Z. Turos-Biernacka, M. (1998): Pronap 400 EC nowy herbicyd do zwalczania chwastow w rzepaku, Progress in Plant Protection 38 (2.) 640-642. Balázs F. (1944): A növényszociológiai felvételek készítésének újabb módja. Botanikai Közlemények, 1944, 18-33. %DUDQ\N3 9êVOHGN\SRORSURYR]QtFKRGU V
HSNRX R]LPRX D MDUQt
sePLQD
6\VWpPY
GRYêFKSRNXV
63=2
/2002., Sborník, 19. vyhodnovací Hluk, pp. 38-54.
URE\ HSN\
156 Bartoška, J. (1992): System hubení plevelú v ozimné repce, Olejniny, Andrej Fábry a kollektiv, pp. 179-180. %DUWRãND- 2SWLPDOL]DFHYêE UXKHUELFLGXDUHJXOiWRUXU S VWRYiQt R]LPp
v
URE\ HSN\
VWXS L
HSN\ 6ERUQtN Y\KRGQRYDFt VHPLQD 6\VWpP
Hluk, pp. 178-181.
Beke F. (1966): A repce in Láng et al. szerk: A növénytermesztés Np]LN|Q\YH0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWpp. 647-655. Benécsné B. G. – Gara S. – Hartmann F. – Joóné I. M. – Karamán J. – Koroknai B. –6] NH/– Tóth Á. – Tóth M. szerk. (1997): Hatósági KHUELFLG YL]VJiODWL PyGV]HUWDQ )|OGP YHOpsügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrárkörnyezet-JD]GiONRGiVL ) RV]WiO\D Budapest Benedek P. – Király Z. – Kovács J. – Reisinger P. (1997): A növényegészségügy jelene és kilátásai, MTA – PATE, Budapest – Mosonmagyaróvár, pp. 97-117. Berzsenyi Z. (1979): A kukoricavetések gyomborítottsága és termésmennyisége közötti összefüggés. Növénytermelés 28. (5.) 417-426. Blackshaw, R. E. (1989): Control of Cruciferae weeds in canola (Brassica napus) with DPX A7881, Weed Science 37 (5) 706-711. Blum Z. – Nagy Z. (2002): Új típusú hibridrepcék a köztermesztésben, az MSL-hibridek európai térhódítása, Gyakorlati Agrofórum 13 (7) 1415. Blum Z. (2002): A modern repcenemesítés céljai és leKHW Gyakorlati Agrofórum 13 (7) 12-13.
VpJHL
Bocz et al. szerk. (1996): Szántóföldi növénytermesztés, Mez Kiadó, Budapest, pp. 643-655.
JD]GD
Bodendörfer, H. B. – Werner, B. – Heitefuss, R. (1994): RAPUS – eine computergestützte Entscheidungshilfe zur gezielten Unkrautbekämpfung in Winterraps, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 14, pp. 167-176. %RHOFNH% $]DJURWHFKQLNDLEHDYDWNR]iVRNKDWiVDD]
V]LUHSFH
terméskomponenseinek dinamikájára, Tessedik Sámuel Tiszántúli MH] JD]GDViJLTudományos napok, Szarvas 1988. pp. 34-35
157 %RKiU
*\
ÒMV]HU
V
tratégia a mikoherbicid-kutatásban, Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest p. 140.
Colza D‘Hiver, Edition Cetiom, 1998. Cramer, N. (1990): Raps, Züchtung – Anbau und Vermarktung von Körnerraps, Eugen Ulmer GmbH & Co., Stuttgart – Hohenheim Czimber Gy. (1980): A magvak elfekvése a talajban, gyomnövények csírázása, in: Szabó L. szerk.: A magbiológia alapjai, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 141-152. Czimber Gy. – Précsényi I. – Csala G. (1977): Adatok a kukoricavetésekben gyomosodást okozó köles (Panicum miliaceum / NiUWpWHOpU O1|YpQ\WHUPHOpVpp. 275-284. Czimber Gy. – Précsényi I. – Kulcsár A. (1978): A fenyércirok (Sorghum halepense / 3HUV NiUWpWHOH pV Q|YHNHGpVpQHN IRQWRVDEE MHOOHP] L D V]pNHVIHKpUYiUL Ä9|U|VPDUW\´ 7HUPHO V]|YHWNH]HW NXNRULFDYHWpsében. Növénytermelés 6, pp. 521-528 &]LUiN
/
V]HUN
2UV]iJRV0H]
V]L
JD]GDViJL0LQ
NiSRV]WDUHSFH VtW
/HtUy
IDMWDMHJ\]pN
,QWp]HW%XGDSHVW
&VHU - $ UHSFHWHUPHV]WpV M|YHGHOPH]
VpJH LQ $ UHSFH PLQW
alternatív növény, TermesztéstechnROyJLD -|YHGHOPH] VpJ (QHUJLD célú felhasználás módozatai Pannon Agrártudományi Egyetem és MosonmagyaUyYiUL(OV 5HSFHV]|YHWNH]HWSS-40. (1999) Cser J. – 6iQWKD 7 $ UHSFHWHUPHV]WpV LQWHJUiFLyV OHKHW VpJHL D] Észak-Nyugat Magyarországi régióban, *|G|OO , Vision 2000. II. konferencia, proceeding pp. 70-80. Cser J. (2000): Economical Analysis of Coleseed Production with Respect to Hungary’s Future EU Membership. Acta Agronomica Ovariensis 2. Cserháti S. (1901): Általános és különleges növénytermelés. Második kötet: Különleges növénytermelés, Czéh Sándor - féle könyvnyomda, Magyar-Óvár Csibor I. – Hartmann F. – Princzinger G. – Radvány B. (szerk.) (1998): Veszélyes-24 a leggyakoribb gyomnövények és az ellenük YDOyYpGHNH]pV0H] I|OGL$JURIyUXP Kft. Szekszárd &VLERU , $ J\RPIHOYpWHOH]pV PLQW D] RNV]HU
Növényvédelem 16 (1) 29-30.
J\RPLUWiV
alapja,
158 Dudits D. – Heszky L. (2000): Növényi géntechnológia, Agroinform Kiadó, Budapest (
UL 7 (UXNDVDYV]HJpQ\ UHSFHIDMWD HO
biotechnológia
iOOtWiViQDN OHKHW
és
VpJH
'RNWRULpUWHNH]pV*$7$*|G|OO (
UL
7
0H]
1pKiQ\
JD]GDViJ
YiOWR]iV
D
UHSFHWHU
mesztésben, Magyar
40 (38) 10.
(
UL7 $UHSFHWHUPHV]WpVH0H]
JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
(
UL7 $UHSFHDJURWHFKQLNiMD$J
(
UL 7 $ UHSFHWHUPHV]WpV DJURWHFKQLNDL WXGQLYDOyL *\DNRUODWL
rofórum 6 (9) 2-3.
Agrofórum 9 (8) 4-6. (
UL7 $UHSFHWHUPHV]WpVH/XFD%W%XGDSHVW
Evain, D. – Guguin, N. –'HVSHJKHO-3 +ODYQtRGU G\DMHMLFK perspektivy v Evropské Unii, Sborník, 15. vyhodnovaFt VHPLQD Systém v URE\ HSN\+OXN pp. 114-118. FAO (1998) jelentés (www.fao.org.com) )DEU\$ $]
Tiszántúli MH]
V]LNiSRV]WDUHSFHWHUPHOpVLUHQGV]HUH7HVVHGLN6iPXHO
JD]GDViJL
Tudományos Napok, Szarvas, pp. 36-37.
Fischl G. – Béres I. –0LNXOiV- %LROyJLDLYpGHNH]pVOHKHW VpJHL a gyomnövények ellen (Biológiai gyomirtás – biológiai gyomszabályozás), Magyar Gyomkutatás és Technológia 3 (1) 3-12. Fischl G. szerk. (1998): A biológiai növényvédelem alapjai, Kari jegyzet, Keszthely, pp. 93-111. Frauen, M. – Winkelmann, H. E. – Baer, A. – Brauer, D. (2001): +\EULGQtRGU
G\R]LPp HSN\ VRXþDVQêVWDYDEXGRXFQRVW6ERUQtN
Y\KRGQRYDFtVHPLQD 6\VWpPY
URE\ HSN\+OXN
Fresli M. – Liscsinszk\ , $] technológiája, Keszhely, Dinter Rt.
pp. 199-205.
V]LNiSRV]WDUHSFH WHUPHV]WpVL
Freyssinet, G. (1990): Reistance aux herbicides et transfert de gènes, Phytoma 415 (9) 12-13. Garbe, V. – Sauermann, W. (2000): Untersuchungen zu Einsatzmöglichkeiten von Unkrautschadenschwellen in transgenem Raps, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 17, pp. 303-306.
159 Gazdagné Torma M. (1998): A vöröshagyma gyomnövéyei és az ellenük való védekezés. Ph.D. értekezés, Keszthely Gáborjányi R. – PH]
.
PtYH
s T. – Király Z. (1995): A fenntartható -57.
JD]GDViJQ|YpQ\YpGHOPH1|YpQ\YpGHOHP
GCPF (Global Crop Protection Federation) Növényvédelmi Szövetség NLDGYiQ\D 0$9(6= 1|YpQ\YpG V]HU- és Intermedieripari Szakmai Szövetség Gerowitt, B. – Heitefuss, R. (1990): Weed economical thresholds in cereals in the Federal Republic of Germany, Crop Protection 9 (5) 323-331. GMO-W|UYpQ\ $JpQWHFKQROyJLDLWHYpNHQ\VpJU OV]yOy pYL XXVII. törvény, Magyar Közlöny, 1998. 28. sz. (1998. IV. 01.) Gottmesbüren, B. – Pestemer, W. – Wang, K. – Wischnewsky, M. B. – Zhao, J. (1990): Prognose der Persistenz von Herbiziden und deren Auswirkungen auf Nachbarkulturen mit Hilfe des computergestützen expertensystems Herbasys, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz 97 (4) 394-415. Götz, R. – Ammer, F. (2000): Ergebnisse der Anwendung von Liberty in transgenem Winterraps in Thüringen, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 17, pp. 397-401. Grábner E. (1948): Szántóföldi növénytermesztés, Pátria Rt., Budapest Hack, H. et al. (1997): Compendium of Growth Stage, Identification Keys for Mono- and Dicotyledonous Plants, Extended BBCH Scale. BBCH Working Group Halász A. – Szabó P. (1998): Repce termesztési tapasztalatok a Szerencsi 0H] JD]GDViJL5W-ben, Gyakorlati Agrofórum 9 (8) 36. Hebinger, H. (1999): Coucasná agrotechnika repky ozimé ve Francii, 6ERUQtN Y\KRGQRYDFt VHPLQD 6\VWpP Y URE\ HSN\, Hluk, pp. 133-137. +RIIPDQQ
/
9HJ\V]HUHV
J\RPLUWiVL
NtVpUOHW
V]L
káposztarepcében, Növényvédelem 19 (1) 32-37. Hommel, B. – Pallutt, B. (2000): Bewertung der Herbizidresistenz für den integrierten Pflanzenschutz im System einer 4-feldrigen Fruchtfolge mit Glufosinatresistentem Raps und Mais, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 17, 411-420.
160 Hunyadi K. – Kazinczi G. (1991): A gyom és az ember. Növényvédelem 27 (9) 403-404. Hunyadi K. (1980): Vegyszeres gyomirtás, II: részletes rész, Egyetemi jegyzet, Keszthely, 107-108. Hunyadi K. (1988): Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk. 0H]
JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
Hunyadi K. (1992): Növényvédelem (gyomirtás) – találkozás a kihívással, Növényvédelem 28 (12) 503-514. Hunyadi K. (1997): A repce gyomirtása, in: Glits M. – Horváth J. – Kuroli G. – Petróc]L , V]HUN 1|YpQ\YpGHOHP 0H] JD]GD .LDGy Budapest, pp. 224-238 ,OOpV , $ UHSFH NiUWHY QDJ\]HPL
OHKHW
L HOOHQL YpGHNH]pV pV D J\RPLUWiV
VpJHLQHN
YL]VJiODWD
'RNWRUL
pUWHNH]pV
Mosonmagyaróvár Jáky M. – Jónap L. (1957): Olajipari növények termesztése és IHOGROJR]iVD0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWpp. 117-127. James, C. (2000): Global Review of Commercialized Transgenic Crops: 2000, ISA Brief Ithaca, N.Y. U.S.A.: International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications Kádár A. – Bihari F. – Dimitrievics Gy. – Bíró K. (1983): Gyomirtás YHJ\V]HUHV WHUPpVV]DEiO\R]iV 0H] JD]GDViJL .LDGy %XGDSHVW pp. 278-279. Kádár A. (1991): Gyomnövények és gyomirtás, Növényvédelem 27 (9) 401-403. Kádár A. szerk. (1993): Gyomirtó és termésszabályozó szerek használata, Factum Bt., Budapest Kádár A. szerk. (1997): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás gyakorlata, Factum Bt., Budapest .DMGL
)
$
WXODMGRQViJDLQDN
UHSFHIDMWiN
YiOWR]iVD
D]
WHUP
NpSHVVpJpQHN
|QW|]pV
pV
D
PLQ
VpJL
NO|QE|]
növényállományok hatására, In Szabó L. – Aponyiné G. I. – Kovács G. – Olasz Zs. – Tóth Á. szerk: Integrált termesztés a szántóföldi NXOW~UiNEDQ
%XGDSHVW
)
YiURVL
Talajvédelmi Állomás, Budapest pp. 60-67.
1|YpQ\HJpV]VpJJ\L
pV
161 Káldy J. – Karamán J. (1996): A repce gyomnövényei és vegyszeres gyomirtása, Agrofórum 7 (8) 12-14. .iOG\ - 9HJ\V]HUHV J\RPLUWiVL NtVpUOHW
V]L NiS
osztarepcében,
Növényvédelem 10 (10) 468-469 Karamán J. – 1RYiN 5 *\RPLUWiVL OHKHW VpJHN WDYDVV]DO D ragadós galajMDOIHUW ]|WWUHSFpEHQ*\DNRUODWL$JURIyUXP10 (3) 2-3. .DUDPiQ - $]
V]L NiSRV]WDUHSFH YHJ\V]HUHV J\RP
irtása,
Agrofórum 5 (8) 4-6. Karamán J. (1998): A repce gyomnövényei és gyomirtása, Gyakorlati Agrofórum 9 (8) 14-16. Katona Z. – Reisinger P. (1981): Gabona vegyszeres gyomirtási technológia tervezése számítógép segítségével, Növényvédelem 17 (4-5) 196-198. Kiss E. – El-Shestawi, M. (1980): Gyomirtó szerek fungicid mellékhatásának vizsgálata, Növényvédelem 16 (12) 612-614. Kiss I. – Bói J. (2001): A sikeres repcetermesztés alapjai, Magyar 0H] JD]GDViJ M~OLXV pp. 10-11. Kiss I. (O ]HWHVHQ D pYL UHSFHWHUPHOpVQNU l, Gyakorlati Agrofórum 13 (7) 19-21. Koch, W. (1970): Unkrautbekämpfung, Verlag Eugen Ulmer Stuttgart, Hohenheim, pp. 242-243. .RFVLV = $ VHNpO\ pV D PpO\P
YHOpV KDWiVD D UHSFH WHUPpVpUH
Doktori értekezés, Mosonmagyaróvár Kohout, V. (1999): Optimalizace v E UXDDSOLNDFHKHUELFLG /LNYLGDFH v GUROX RELOQLQ Y HSFH 6ERUQtN Y\KRGQRYDFt VHPLQD 6\VWpP v URE\ HSN\, Hluk, pp. 141-144. Kohout, V. (1998): Zkusenosti s nechemickym hubenim vydrolu obilniny pred zakladánim porostu oz. repky, Systém v URE\ HSN\, Hluk, pp. 183-184. Kovács 0H]
M.
(1995):
JD]GDViJL
Növényföldrajz,
Q|YpQ\WDQ
0H]
in:
Turcsányi G. szerk.: Szaktudás Kiadó,
JD]GDViJL
Budapest Lánci T. (1999): Így csináljuk mi... a „Naszályvölgye” Szövetkezetben, Gyakorlati Agrofórum 10 (9) 15-16.
162 Láng G. (1965): Növénytermesztés.0H] 226-229.
JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
pp.
Láng G. (1976): Szántóföldi növénytermesztés. 0H] Budapest, 250-255.
JD]GDViJL .LDGy
Nyiri L. – Birkás M. – Kismányoky T. – Lánszki I. – Nagy J. (1993): )|OGP
YHOpVWDQ0H]
JD]GD.LDGy%XGDSHVW
Linker, H. M. – York, A. C. – Wilhite, D. R. (1990): Weeds – a system for developing a computerbased herbicide recommendation program. Weed Technology 4 (2) 380-385. Madsen, K. H. – Blacklow, W. M. – Jensen, J. E., Streibig, J. C. (1999): Simulation of herbicide use in a crop rotation with transgenic herbicide-tolerant oilseed rape, Weed Research 39 (2) 95-106. Magyar L. – 1DJ\ , $] HJ\Q\iUL V]pOI V]HUHSH D NLVDOI|OGL UHSFHYHWpVHN
Mercurialis annua L.)
V]L J\RPRVRGiViEDQ 9 ,IM~ViJL
Tudományos Fórum, Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon 0H] JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU.HV]WKHO\pp. 64-68. Makowski, N. (1975): Normative und Richtwerte für die industriemässige Rapsproduktion. Akademie der Landwirtschaften der DDR. Morkkheberg 0iWp $ $]
V]L NiSRV]WDUHSFH WHUPHV]WpVH LQ $QWDO
Olajnövények termesztése.0H] 58
J. szerk: ági Kiadó, Budapest, pp. 36-
JD]GDV
Merkel, U. – Schuster, C. – Schubert, A. – Diepenbrock, W. (2000): Entwicklung und Bekämpfbarkeit der Lösels Rauke Sisymbrium loeselii L. in glufosinattolerantem Winterraps, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 17, 363-371. Meyer, J. (1973): DEVRINOL ein neues Rapsherbizid, Grüne 32, 11721173. Mile L. (1994): Modellkísérlet a gyomfelvételezések mintaszámára YRQDWNR]yDQ
V]L E~]iEDQ 3DQQRQ $JUiUWXGRPiQ\L (J\HWHP
Mosonmagyaróvár, Diplomadolgozat Mühlethaler, P. – Maag, R. (1969): Zur Bekämpfung von Gräsern in Rapskulturen, Grüne 96 (31) 1143-1146. Mühlethaler, P. (1968): Unkrautbekämpfung in Rapskulturen, Grüne 96 (30) 1112-1114.
163 Münzel, L. – Wahmhoff, R. – Heitefuss, R. (1992): Überprüfung und Weiterentwicklung eines Schadensschwellenmodells zur gezielten Unkrautbekämpfung im Winterraps, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 13, 205-214. Nagy I. – Lajos M. (1998): A repcetermesztés gyomproblémái, Növényvédelmi Tanácsok 1998. augusztus: 24-25. Nagy I. –
/HKRF]N\ e 0DJ\DURUV]iJRQ IRUJDORPEDQ OpY
KHUELFLGHN
FVRSRUWRVtWiVD
NO|QE|]
V]HPSRQWRN
1|YpQ\YpGHOPL)yUXP.HV]WKHO\(OKDQJ]RWWHO
DODSMiQ
DGiV
Nagy I. – Reisinger P. – Cser J. szerk. (1999): A repce, mint alternatív Q|YpQ\
7HUPHV]WpVWHFKQROyJLD
-|YHGHOPH]
VpJ
(QHUJLD
FpO~
felhasználás módozatai, Pannon Agrártudományi Egyetem és 0RVRQPDJ\DUyYiUL(OV 5HSFHV]|YHWNH]HW-30. Nagy I. (2000): Legalább 2,5 t/ha-RV Növényvédelmi Tanácsok 9 (8) 14-15. Nagy I. – Ódor Sz. – J\RPLUWiViQDN~MOHKHW
+DMGX
)
WHUPpViWODJRW
D
V]L
UHSFpE
O
NiSRV]WDUHSFH
VpJHL*\DNRUODWL$JURIyUXP
, 4: 30-31.
Nagy I. – Ódor Sz. (2000b): Provokációs kísérlet Starane 250 EC J\RPLUWy V]HU DONDOPD]iViQDN OHKHW VpJHLUH V]L Náposztarepce kultúrákban, Növényvédelem 36., 5: 245-249. Nagy I. – Ódor Sz. – Hajdu F. (2000): Galaj-LUWy0DJ\DU0H] március 15., 13.
JD]GDViJ
Nagy I. – .DMGL ) $ YHWpVLG pV D J\RPRVRGiV PpUWpNpQHN összHIJJpVH V]L NiSRV]WDUHSFpEHQ Magyar Gyomkutatás és Technológia 3 (1) 55-64. Nagy I. – Lehoczky É. (2002): Herbicid választék Magyarországon napjainkban, Magyar Gyomkutatás és Technológia 3 82) 59-69. Nagy I. –7DPiV, 9HWpVHO Agrofórum 13 (8) 57-58.
WWQpKiQ\V]y DUHSFpU
O
Gyakorlati
Nagy I. (2002): Repce – jó termésátlaggal, Növényvédelmi Tanácsok 11. (9) 45-46. Nagy L. (1998): Repcesirató, avagy mikor aratunk végre sikert a „századvég sikernövényével”?, Mag Kutatás, Termesztés, Kereskedelem, VETMA Kht. 4, 4-6.
164 Németh I. – Sárfalvi B. (1998): Gyomfelvételezési módszerek értékelése összehasonlító vizsgálatok alapján, Növényvédelem 34 (1) 15-21. Németh I. (1996): Gyomnövényismeret, Regiocon Kiadó, Kompolt 1pPHWK , $ ELROyJLDL YpGHNH]pV OHKHW
beilleszthHW VpJH D] Gyomirtás 2, 31-39.
LQWHJUiOW
YpGHNH]p
1HP]HWL)DMWDMHJ\]pN 2UV]iJRV0H] %XGDSHVW
VpJHL ~M VWUDWpJLiMD pV
sbe,
Gyomnövények,
JD]GDViJL0LQ
VtW
,QWp]HW
V]LNiSRV]WDUHSFH
Nerad (1998): Vliv ruznych variant pripravy púdy a vzcházeni vydrolu, Sbornik Systém v URE\ HSN\, Hluk, pp. 184-187. Novák R. – Simonfalvi E. – .DUDPiQ- ÒMDEEOHKHW gyomirtásban, Gyakorlati Agrofórum 10 (9) 17-18.
VpJDUHSFH
Oravecz S. (1999): Az olajnövények termelési perspektívái, Gyakorlati Agrofórum 10 (12) 1-4. Oravecz S. (2000): A géntechnológiai engedélyezés tapasztalatai, Gyomnövények, Gyomirtás 1 (1) 20-26. Petersen, J. – Hurle, K. (1998): Einführung von herbizidresistenten Sorten: Konsequenzen für die Unkrautbekämpfung, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 16, 365-372. Petersen, J. – Hurle, K. (2000): Einsatz von Liberty® zur Klettenlabkrautbekämpfung in glufosinatresistentem Winterraps, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 17, 389-396. 3HWK
=
-DYDVODWRN
a repcetermesztés technológiájához,
Agrofórum 5 (8) 3-4. Piukovics L. (1992): A repcetermesztés gazdaságossága szerint, Agrofórum 3 (4) 24.
D WHUPHO
Prillwitz, H. – Siedler, H. – Kemmer, A. (2000): „HerbInfo®”, ein Programm zur computerbasierten Herbizidempfehlung im Zuckerrübenanbau aus dem Internet, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 17, 245-252. Pozsgai J. (1982): Kompetíció a cukorrépa és gyomnövényzete között. Kandidátusi értekezés, Sopronhorpács
165 Pozsgai J. (1983): A cuNRUUpSD pV kompetíció. I. Hajtás-, gyökérNövénytermelés 32, 29-36.
I
3R]VJDL
I
-
NRPSHWtFLy
,,
pV
EE
és
$
FXNRUUpSD
$
WHUPpVYHV]WHVpJ
EE
J\RPQ|YpQ\HL
teljes
kompetíció.
J\RPQ|YpQ\HL
ELROyJLDL
N|]|WWL
|VV]HWHY
I.
N|]|WWL L
pV
D
kompetíció kritikus periódusa. Növénytermelés 33, 27-40. Rasche, E. – Donn, G. –:DLW]* +HUELFLGW U NXOW~UQ|YpQ\HN „A glufozinát-ammónium alkalmazása a modern biotechnológiai HOMiUiVVDO HO iOOtWRWW NXNRULFiEDQ´ – rendezvényen elhangzott HO DGiV, Tata, 1996. 5HLVLQJHU 3 $]
V]L E~]D YHJ\V]HUHV J\RPLUWiVD %DUDQ\D
megyében. Doktori értekezés, Keszthely Reisinger P. (1977): A gyomfelvételezési módszerek összehasonlító vizsgálata. Növényvédelem 13 (8) 359-361 5HLVLQJHU 3 $ PRQRNXOW~UD W
V]iP pV P
WUiJ\i]iV KDWiVD D
kukorica gyomnövényzetére. Növényvédelem 17 (4-5) 163-169. 5HLVLQJHU 3 D *\RPRVViJRW pV J\RPLUWiVL WHFKQROyJLiW pUWpNHO
gépi programok. Növényvédelem 18 (12) 566-568. Reisinger P. (1982b): A búza gyomirtási technológia gépi útRQ W|UWpQ tervezésének tapasztalatai és eredményei 1982 tavaszán. Növényvédelem 18 (10) 464-467. Reisinger P. (1985): A gyomirtás tervezése számítógép segítségével, 6]iPtWiVWHFKQLND D PH] JD]GDViJEDQ - Tudományos Találkozó, Budapest, 71-72. Reisinger P. (1987): Cönológiai felvételezésekre alapozott gyomirtás tervezés logikai rendszere búzában és kukoricában. Kandidátusi értekezés, Pécs Reisinger P. – Ferenczi L. – Kocsisné Andrásik Á. – Vesztergom L.-né szerk. (1996): Repcetermesztés, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési $ODStWYiQ\ pV 0RVRQPDJ\DUyYiUL (OV
5HSFHV]|YHWNH]HW 'XSOH[
Rota, Pécs, pp. 53-54. 5HLVLQJHU 3 $] iOORPiQ\V
U
VpJ pV D J\RPLUWiV |VV]HIJJpVHL
In: Hunyadi K. – Béres I. –Kazinczi G. szerk. (2000): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológLD 0H] JD]GD .LDGy, Budapest
166 Reisinger P. – Nagy S. (2002): Helyspecifikus gyomirtási technológia tervezése kukoricában GPS-es megjelölt gyomfelvételezési mintaterek alapján, Magyar Gyomkutatás és Technológia 3 (1) 4554. Reisinger P. – Nagy I. (2003): Win-Peszti – a Magyarországon HQJHGpO\H]HWW
Q|YpQ\YpG
V]HUHN
IRO\DPDWRVDQ
NDUEDQWDUWRWW
adatbázisa Rodiczky J. (1898): Magyar Olajnövények, „Az erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó vállalatának XXXVII-ik füzete, Nyomatott Gámán János örökösénél Kolozsvárt Sarli, G. (1999): Controllo delle infestanti del colza con cultivar resistenti alle triazine, Informatore Agrario 55 (35) 67-68. 6iUNiQ\ / $]
V]L NiSRV]WDUHSFH
V]L J\RPRVRGiVD pV D
gyomirtási vizsgálatok eredményei Zala megyében, Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 78. Sárkány L. (1990): Repcetermesztés vegyszeres gyomirtással vagy anélkül, KSZE Agrofórum 1 (3) 22. Scarisbrick, D. H. – Daniels, R. W. ed. (1986): Oilseed Rape, Collins & Grafton Street, London Seiffert, M. –Boelke, B. (1977): Untersuchungen zur Ertragsaufbau bei Winterraps. Tag. Ber. Akad. Landwirtsch.-Wiss. Berlin 149 s, 185192. Selmeczi K. A. (1975): A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon, 1973-74. in: Takács I. szerk., Magyar 0H] JD]GDViJL0~]HXP.|]leményei, Budapest Selmeczi K. A. (1993): A magyarországi olajnövény-kultúra, Történetinéprajzi monográfia, Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 20-71. Selmeczi J. – Tamás I. (1999): Command: sokoldalúan alkalmazható preemergens herbicid; a galajmentesítési program legújabb eleme, Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 159. Simon E. (2001): Sikeres gyomirtás olajrepcében – Ausztráliában, Gyakorlati Agrofórum 12 (9) 25-26. Simon T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója, Harasztok Virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest
167 Simonfalvi E. (1996): Kell-e gyomirtani a repcét?, Agrofórum 7 (8) 15. Solymosi P. (1996): Gyomszabályozásra használható donornövények, Növényvédelem 32 (1) 23-33. Solymosi P. (2001): Várható-e gyomrezisztencia kialakulása a glifozáttal szemben?, Magyar Gyomkutatás és Tehcnológia 2 (2) 17-24. Sova, A. V. – Soukup, J. – 9DãDN - 9OLY LQWHQ]LW\ S WHFKQRORJLH
VWLWHOVNp
HSN\ R]LPp QD SURGXNþQL D HNRQRPLFNp SDUDPHWU\
6ERUQtN Y\KRGQRYDFt VHPLQD 6\VWpP Y
URE\ HSN\ +OX
k, pp.
127-131. Sváb J. – Simits K. (1978): Az erukasavszegény repce 1977. évi QDJ\]HPLWHUPHV]WpVWHUPpViWODJiWEHIRO\iVROyWpQ\H]
NELRPHWULDL
HOHP]pVH$JUiUWXGRPiQ\L(J\HWHP0J.DU*|G|OO
Szabadi G V]HUN 1|YpQ\YpG Agrinex Bt., Budapest
V]HUHN WHUPpVQ|YHO
DQ
yagok.
Szabó I. (2000): Mi történt a repcével?, Gyakorlati Agrofórum 11 (8) 49. Szabó László (1993): Az olajrepce, Magyarország kultúrflórája 6. Keresztesvirágúak 4. füzet, Akadémiai Kiadó, Budapest Szentey L. (1998): A repce gyomirtása különös tekintettel a tavaszi védekezésre, Gyakorlati Agrofórum 9 (5) 70-71. 6]
Q\LQp &VHK eYD $]
V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPYLV]RQ\DL D
Balatonfüred-&VRSDN 7iMD 0H] JD]GDViJL 7HUPHO diplomadolgozat, Mosonmagyaróvár Takács A. – TamiV, ÒMOHKHW Agrofórum 10 (3) 67-68.
V]|YHW
VpJHNDJ\RPLUWiVEDQ
-kezetben,
Gyakorlati
Tarjányi J. – Oravecz S. (2001): A gyomirtó szer-W U WUDQV]JpQLNXV növények termesztésének térhódítása és jogszabályozása, Magyar Gyomkutatás és Technológia 2 (2) 3-16. Templeton, G. E. (1990): Biological weed control with mycoherbicides, Arkansas Farm Research, Fayetville 39 (3) 5. Terényi S. – Josepovits Gy. – Matolcsy Gy. (1967): Növényvédelmi kémia, Akadémiai Kiadó, Budapest Terpó A. (1986): Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival. 0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW-55.
168 Thomzik, J. E. – Hain, R. (1990): Einführung einer Metribuzin-Resistenz in deutschen Winterraps mit 00-Qualität, Pflanzenschutz-Nachricten Bayer 43 (1-2) 61-87. Tomlin, C. (1997): The Pesticide Manual, Eleventh Edition, The British Crop Protection Council Tóth Á. – Molnár J. – Török T. –)HNHWH$ (O ]HWHVWiMpNR]WDWy a III. országos szántóföldi gyomfelvételezés fontosabb HUHGPpQ\HLU O1|YpQ\YpGHOHP-377. Tóth Á. – Spilák K. (1998): A IV. Országos Gyomfelvételezés tapasztalatai, Növényvédelmi Fórum, Keszthely, p. 49. Tóth Á. – 7|U|N 7 V]HUN 7L]HQNpW MHOHQW J\RPQ|YpQ\ RUV]iJRV IHOPpUpVH )|OGP 1|YpQ\HJpV]VpJJ\LpV)|OGYpGHOPL)
V NiUUDO IHQ\HJHW
YHOpVJ\L 0LQLV]WpULXP
RV]WiO\%
udapest
Tóth F. (1992): Továbbra is biztos piac, Agrofórum 3 (4) 25. Tóth F. (1994): Repcét, napraforgót minden mennyiségben!, Agrofórum 5 (2) 35-36. Török T. (1985): A repce vegyszeres J\RPLUWiVD0DJ\DU0H] 40 (38) 10.
JD]GDViJ
7|U|N 7
V]L NiSRsztarepce és mustár vegyszeres gyomirtása alaklór hatóanyagú készítményekkel, Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest
Ubrizsy
G.
0H]
(1960):
A
növényvédelem
gyakorlati
kézikönyve.
JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
Ubrizsy G. (1971): Vegyszeres gyomirtás és a bioszféra védelme, %RWDQLNDL YiQGRUJ\
OpV WiMpNR]WDWyMD $JUiUWXGRPiQ\L (J\HWHP
Debrecen, 10. 8EUL]V\ * V]HUN 1|YpQ\YpGHOPL HQFLNORSpGLD (OV
Általános 0H]
növényvédelem
–
Szántóföldi JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVWpp. 227-237.
N|WHW
növényvédelem,
Ujvárosi M. (1948): Növényszociológiai vizsgálatok szántóföldeken, Tiszántúli öntözésügyi közlemények 13-14, Nagy Károly Grafikai 0
LQWp]HWH'HEUHFHQ
8MYiURVL
0
Kiadó, Budapest
6]iQWyI|OGL
J\RPQ|YpQ\HLQN
0H]
JD]GDViJL
169 Ujvárosi M. (1952): Szántóföldjeink gyomnövényfajai és életformaanalízisük, Növénytermelés 1., Növénytermelési Kutatóintézet, Maronvásár Ujvárosi M. (1960): Szántóföldi kultúrák gyomnövényzete, Doktori értekezés, Akadémiai Nyomda, Budapest 8MYiURVL0 *\RPLUWiV0H]
JD]GDViJ
Ujvárosi M. *\RPQ|YpQ\HN0H]
i Kiadó, Budapest
JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
9DUJD. $UHSFHJ\RPLUWiViQDN~MN|OWVpJWDNDUpNRVOHKHW
VpJH
In Szabó L. – Aponyiné G. I. – Kovács G. – Olasz Zs. – Tóth Á. szerk. Integrált termesztés a szántóföldi kultúrákban (11.), Budapest ) YiURVL 1|YpQ\HJpV]VpJJ\L pV 7DODMYpGHOPL ÈOORPiV Budapest, pp. 69-71. Vašák, J. – Fábry, A. (1989): Komplexe Technologie des Rapsanbaus in der Tschechoslowakei. Internationale Agrarindustrie (6) 458-461., Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen Vašák, J. – Fábry, A. (1990): P
VWRYiQLR]LPp HSN\=HP G OHF
p. 31.
Vašák, J. – Fábry, A.- Zukalová, H. – Morbacher, J. – Baranyk, P. et al. (1999): Systém v URE\ HSN\ ýHVND D VORYHQVNi S VWLWHOVNi technologie ozimp HSN\SURURN\ -1999; Praha Vašák, J. (1998): Zkusenosti s nechemickym hubenim vydrolu obilniny pred zakladánim porostu oz. repky, Systém v URE\ HSN\, Hluk, pp. 182-183. Vez, A. (1965): Influence de la densité de semmis, de l`écartemerdes lignes et binage sur le dévelopment el le rendement du colza d`automne 1963-1968. Lausanne Agriculture romande 6 (5) 64-70. 9LUiJ
È
$
összefüggései.0H]
PH]
JD]GDViJL
NHPL]iOiV
JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
N|UQ\H]HWYpGHOPL
pp. 140-145.
Wahmhoff, W. (1990): Unkrautversuche im Winterraps – Auswertung von Herbizidversuchen aus den Jahren 1971 bis 1988, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 12, 329-338. Wahmhoff, W. (2000): Integrierter Rapsbau, Untersuchungen zur Entwicklung integrierter Produktionsverfahren am Beispiel des Winterrapses (Brassica napus L.), Initiativen zum Umweltschutz Band 16, Erich Schmidt Verlag GmbH & Co., Berlin
170 Wágner T. – Peti Lászlóné (1994): A repce termésátlagát befolyásoló WpQ\H] NYL]VJiODWD$JURIyUXP 5 (8) 11-12. Wágner T. – Peti Lászlóné (1995): A tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi üzemi gyakorlat Zala megye repcetermesztésében, Gyakorlati Agrofórum 6 (9) 7-10. Weber, E. – Bleiholder, H. (1990): Erläuterungen zu den BBCHDezimal-Codes für die entwicklungsstadien von Mais, Raps, FabaBohne, Sonnenblume und Erbse – mit Abbildungen, Gesunde Pflanzen, Berlin, 42. (9) 308-311. Werner, B. – Heitefuss, R. (1996): Einsatz eines Schadenschwellenmodells zur gezielten Unkrautbekämpfung im Winterraps unter praktischen Bedingungen in Südniedersachsen, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 15, 149-158. Werner, B. (1999): Vier Jahre bundesweite Gemeinschaftsversuche zur gezielten Unkrautbekämpfung im Winterraps mit dem Göttinger Schadensschwellenmodell, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, 106 (1) 33-45. Zbuzek (1992): System hubení plevelú v ozimné repce, Olejniny, Andrej Fábry a kollektiv, pp. 180-191. =HKQiOHN
3
registrRYDQêFK
RGU
5RþQtN G
– výsledky vibraných
HSN\ ROHMN\ R]LPp Y SRNXVHFK Ò.=Ò=
6ERUQtN Y\KRGQRYDFt VHPLQD 6\VWpP Y
URE\ HSN\ +OXN
pp.
55-59. Zwerger, P. – Hurle, K. (1990): Untersuchungen zur Abbildungsgüte simulierter Befallsverläufe bei Unkräutern, Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Stuttgart, 97. 2: 133-141.
171
8. TÉZISPONTOK $] V]LNiSRV]WDUHSFHNLVDOI|OGLJ\RPIOyUDYL]VJiODWD
Az
V]L
NiSRV]WDUHSFH
J\RPYLV]RQ\DLQDN
YL]VJiODWiUD
gyomfelvételezéseket végeztünk 1997-2000. között. A gyomfelvételezések adatai
alapján
gyomnövényzetének
meghatároztuk
a
összetételét,
az
kisalföldi életforma
repcevetések
csoportok
szerinti
megoszlást, a gyomnövények dominanciáját. 8.2. $YHWpVLG
KDWiVDD]
V]LNiSRV]WDUHSFHJ\RPQ|YpQ\]HWpUH
A dolgozat vizsgálta a vetésLG
pVDJ\RPQ|YpQ\]HW|VV]HIJJpVHLWD]
YHJHWiFLyVLG VRUiQDJ\RPRVRGiVDODNXOiViW
. 9L]VJiODWDLQNPHJHU
azt a gyakorlati tényt, hogy a korai repceveWpV D UHSFH IHMO gyomelnyomó-képességére
kedYH]
KDWiV~
$]
HOWpU
V]L
VtWHWWpN
GpVpUH pV YHWpVLG
vizsgálatainkban különbséget eredményezett a gyomfajok összetételében. )DMWDpVDJ\RPQ|YpQ\]HW|VV]HIJJpVHL V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
Kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben megállapítottuk a korai és kö]pSpUpV
UHSFHIDMWiNJ\RPHOQ\RPy
-képességét.
8.4. A UHSFHJ\RPYLV]RQ\DLDWDYDV]LW
V]iPIJJYpQ\pEHQ
9L]VJiODWDLQNEDQ PHJiOODStWRWWXN D WDYDV]L W
V]iP J\RPQ|YpQ\]HWUH pV
gyomosodásra gyakorolt hatását.
8.5. Preemergens kezelések hatása 3UHHPHUJHQV YHJ\V]HUHV J\RPLUWiVL NtVpUOHWHN VRUiQ D Pp]RQWyI iUYDNH
lés
(Phacelia tanacetifolia BENTH. HOOHQL YpGHNH]pVL OHKHW
VpJHNHW YL]VJiOWXN
172 Negatív kísérleti eredmények alapján úgy találtuk, hogy a repce vetése QHPMDYDVROKDWyPp]RQWyI
PDJWHUPHV]WpVXWiQ
8.6. Posztemergens kezelések hatása Posztemergens vegyszeres gyomirtási kísérletek során a ragadós galaj *DOLXP DSDULQH / HOOHQL YpGHNH]pVL OHKHW VpJHNHW YL]VJiOWXN $ 6WDUDQH
250 EC (fluroxipir-1-metilheptil-észter) herbicidet szántóföldi kisparcellás kísérlet során vizsgáltunk önmagában, illetve kombinációban alkalmazva Lontrel
300
és
Perenal
készítményekkel
ragadós
galaj
ellen.
Megállapítottuk, hogy a Starane 250 EC herbicid a repce minden fenofázisában hatásos a G. aparine ellen, és más készítményekkel kombináltan alkalmazva a jó gyomirtó hatás megmaradása mellett kisebb a fitotoxicitás mértéke a repcére. 8.7. *\RPV]DEiO\R]iVWHUYH]pVH Célunk volt a] rendszerének HO
VHJtWpVpKH]
LQIRUPiFLyJ\
meghatározása
V]LNiSRV]WDUHSFpEHQ
MWpV
az
és a gyomirtástervezés logikai integrált
gyomszabályozás
. Eredményeink alapján a repce gyomszabályozása során
javasoljuk a növény biológiai igényeinek, a termesztés körülményeinek HJ\LGHM
ILJ\HOHPEHYpWHOHPHOOHWWPHJYDOyVtWDQLDJ\RPQ|YpQ\HNHOOHQL
védekezést. Amennyiben egy adott területen a gyomszabályozás szükséges, ajánlott azt presowing vagy preemergens kezeléssel megvalósítani. A posztemergens kezelés csak korrekció lehet, pl. M. inodora ellen. A herbicid NH]HOpVWPLQWSUHYHQWtYHOMiUiVWNHOOWHNLQWHQLQHPSHGLJPLQWWHUPpVQ|YHO
eljárást.
173
8. THESIS
8.1. Investigating weed flora of winter rape in Kisalföld We carried out weed surveys to investigate the weed flora in winter rape between 1997-2000. Based on the data of weed surveys in the region of Kisalföld we determined the composition of weed flora in winter rape, its distribution according to life-form groups and the dominance of weeds.
8.2. Effect of sowing time on weed flora of winter rape The study investigated the correlation between the time of sowing and the weed flora and the development of weed growth during the vegetation period in autumn. Our investigations confirmed the fact that early rape sowing benefits the development of rape and its weed suppression. In our investigations the alteration of the sowing time changed the composition of weed species.
8.3. Correlation between variety and weed flora in winter rape We determined the weed suppression of early and mid-ripe rape varieties in small plot and large scale field experiments.
8.4. Weeds of rape as a function of rape number in spring In our investigations we determined the effect of crop number on weed flora and weed growth.
174
8.5. Effect of pre-emergent applications In our weed killing experiments with pre-emergent chemical applications we investigated the possibilities of protection against tansy phacelia (Phacelia tanacetifolia BENTH.). Based on negative test results we found that it is not advisable to sow rape after growing tansy phacelia.
8.6. Effect of post-emergent applications In weed killing experiments with post-emergent chemical applications we investigated the possibilities of protection against cleavers (Galium aparine L.). We tested the herbicide Starane 250 EC (fluroxipir-1-metilheptil-esther) alone and in combinations with Lontrel 300 and Perenal in small plot field experiments. We found that Starane 250 EC is effective against G. aparine at any phenophase. If combined with other products it keeps its good weed killing effect but with a lower phytotoxic effect on the rape plant.
8.7. Planning weed-control in rape Our aim was to collect information and to determine the logical system of planning weed killing in order to promote integrated weedcontrol. Based on our results we recommend carrying out protection against weeds during weed-control in rape with the consideration of the biological needs of the crop and the circumstances of growing respectively. If weed control is needed in a given area it is advisable to apply pre-sowing or preemergent treatments. Post-emergent treatments can be applied as a correction e.g. against M. inodora. Herbicide applications should be regarded as preventive treatments not as a yield increasing method.
