MAGYAR GERONTOLÓGIA. Dr. Semsei Imre, MTA doktor

MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő:

Dr. Semsei Imre, MTA doktor

Rovatvezetők: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Prevenció: Társadalomgerontológia:

Prof. Iván László Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Prof. Kiss István Dr. Fábián Gergely

Szerkesztőbizottság tagjai:

Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Dobos László, Miskolc Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Jászberényi József, Budapest Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szalkai Iván, Miskolc Dr. Tóth István, Miskolc Dr. Vértes László, Budapest Dr. Zékány Zita, Gyula Dr. Zöllei Magdolna, Szeged

Kiadó: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Sóstói u. 2-4. Felelős kiadó: Dr. Semsei Imre, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Megjelenés: negyedévente On-line verzió: ISSN: 2062-3690 Technikai adatok: A 'MAGYAR GERONTOLÓGIA' tagja a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját fejlesztésű elektronikus folyóirat rendszerének. (http://magyargerontologia.lib.unideb.hu) Nyomtatott verzió: ISSN: 2062-3682 Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Felelős Kiadó: Karácsony Kiadó: Dr. Virágos Gyöngyi Márta

MAGYAR GERONTOLÓGIA 6. ÉVFOLYAM 22-23. SZÁM

Nyomtatott verzió: ISSN 2062-3682 On-line verzió: ISSN 2062-3690

TARTALOMJEGYZÉK oldal Szerkesztői levél (Dr. Semsei Imre)

11

Gerontológia segédjegyzet Bevezetés

22

1. Alapismeretek

14 14

2. Társadalmi elöregedés

19 20

3. Statisztikai tükör

28 27

4. A társadalmi elöregedés megoldásai

33 32

5. Rendszerszemlélet

37 38

6. Biogerontológia

48 47

7. Biogerontológia: öregedési elméletek

55 54

8. Biogerontológia: kísérletes gerontológia

70 69

9. Geriátria

76 77

9.1.

Betegségek

76 77

9.2.

Betegvizsgálat

81 82

9.3.

Idegrendszer, szív érrendszer, immunrendszer

96 95

9.4.

Légzőrendszer, endokrin rendszer, emésztőrendszer, vese

109 108

9.5.

Bőr, szem, füll-orr-gége

117 116

9.6.

Csont-izület, vérképzés, száj-fog

122 123

9.7.

Fertőző betegségek

128 129

10. Gerontopszichológia

134 133

11. Prevenció és öregedés

138 137

12. Az öregedés lassítása

151 152

II ii

Megrendelés

159 161

Útmutató a közléshez

160 162

Angol tartalomjegyzék

163 165

III iii

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasóink! A gerontológia oktatása a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán odáig fejlődött, hogy mindhárom szinten (BSc, MSc, poszt-graduális képzés) oktatunk gerontológiát a különböző alapszakjainkon és szakirányainkon (a Népegészségügyi Kar gyógytornász képzésében még angol nyelven is). Elkészítettük a szükséges tankönyveket, jegyzeteket: Semsei I. (szerk.) (2011): Gerontológia I. & II. 2. Bővített, javított kiadás. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kari jegyzetek 17. Egyetemi Nyomda, Debrecen. (ISBN: 978 963 318 186 7; 978 963 318 188 1) Semsei I. (2014): Introduction to Gerontology. Book Series of Faculty of Health, No 20, University of Debrecen. University Press, Debrecen, Hungary. (ISBN:978 963 318 406 6) Semsei I. (2014): Lectures in Gerontology. Book Series of Faculty of Health, No 21, University of Debrecen. University Press, Debrecen, Hungary. (ISBN: 978 963 318 418 9) Emellett kidolgozásra kerültek a gerontológia oktatáshoz szükséges diák is, melyek segítséget nyújtanak az tanórák során az oktatásban. Mivel más intézményekben is oktatnak gerontológiát, ezért hasznos lehet a diák ilyen módon közzététele is, mint most a folyóiratnak ebben a számában. Reményeink szerint hasznos segítséget nyújthat mindenkinek, aki a gerontológia egyes vonatkozásait oktatja.

11

GERONTOLÓGIA

Bevezetés SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Prof. dr. Semsei Imre        

Dékán (DE EK) Magyar Tudományos Akadémia doktora Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar) Gerontológia Tanszék vezetője Magyar Gerontológia folyóirat főszerkesztője Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke AGE Platform (Európai Unió) Administrative Ciouncil tagja Kutatási terület: Gerontológia – biogerontológia - kísérletes és elméleti gerontológia: - genetikai változások - öregedési elméletek 2

2

SEGÉDJEGYZET

http://gtkk.de-efk.hu

ELŐADÁSVÁZLAT  1.

Gerontológiai alapismeretek

 2-3.

Gerontológia a statisztika tükrében I. A lakosság öregedésének folyamata II. A halandóság alapirányzatai

 4.

A gerontológia rendszerszemlélete

3

3


Biogerontológia: alapvetések

 6.

Biogerontológia: elméleti gerontológia

 7.

Biogerontológia: kísérletes gerontológia

 8.

Biogerontológia: öregedés és betegségek

4

4


Geriátria: Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I

 10.

Geriátria: Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük II

5

5


Gerontopszichológia

 12.

Társadalomgerontológia: Az idősödés társadalompolitikai vonatkozásai

ELŐADÁSVÁZLAT

 13.

Prevenció és öregedés

 14.

Az öregedés lassításának lehetőségei

6

6

Gerontológia az MSc képzésben GERONTOLÓGIA ÉS KLINIKAI GERIÁTRIA I-II. 1. Gerontológiai alapismeretek 2. Gerontológia a statisztika tükrében 3. A gerontológia rendszerszemlélete 4. Biogerontológia: alapvetések 5. Biogerontológia: öregedési elméletek 6. Biogerontológia: kísérletes gerontológia 7. Biogerontológia: öregedés és betegségek 8. Szociális gerontológia 9. Prevenció és öregedés 10. Az öregedés lassításának lehetőségei 11. A gyógyszeres kezelések sajátosságai időskorban 12. Az időskori vérkeringés és betegségei 13. A légzőrendszer öregedése és betegségei 14. Vese- húgyúti működések és időskori betegségei 15. A gyomor-bél és emésztés időskori jellegzetességei és betegségei 1. Az időskor endokrinológiája 2. Csont- izületi- kötőszöveti rendszer időskori elváltozásai és betegségei 3. Az időskor neurológiája, pszichológiai és pszichiátriai zavarai 4. Időskori infekciós betegségek 5. Az öregedő bőr és betegségei 6. Fogászati és szájüregi betegségek, fül- orr- gégészeti betegségek időskorban 7. Időskori szemészeti problémák 8. Aneszteziológia és intenzív ellátás, az idősek sebészete és traumatológiája 9. Időskori nőgyógyászat 10. Az idős betegek ápolása és gondozása

7

7

JEGYZET

GERONTOLÓGIA Főszerkesztő

DR. SEMSEI IMRE

8

8

Tartalomjegyzék

I. Gerontológiai alapismeretek  Bevezetés  I. 1. Alapvetések (Dr. Semsei Imre) – I. 1. 1. Alapfogalmak – I. 1. 2. Alapismeretek • II. 1. 2. 1. Az öregedési folyamat jellemzői • II. 1. 2. 2. Az öregedési folyamat alapvető tényezői

 I. 2. Gerontológia a statisztika tükrében – I. 2. 1. A lakosság kormegoszlása, öregedésének folyamata (Dr. Paksy András) – I. 2. 2. A népesség néhány öregkori demográfiai jellemzője (Dr. Józan Péter)

 I. 3. A gerontológia rendszerszemlélete és gyakorlata (Dr.

Iván László)

9

9

II. Biogerontológia  II. 1. Biogerontológiai alapvetések (Dr. Semsei Imre)  II. 2. Elméleti gerontológia (Dr. Semsei Imre) – II. 2. 1. Öregedési elméletek – II. 2. 2. Az öregedés egyesített elmélete

 II. 3. Kísérletes gerontológia

– II. 3. 1. A magyar gerontológia rövid története (Dr. Semsei Imre) – II. 3. 2. A kísérletes gerontológia irányzatai (Dr. Semsei Imre) – II. 3. 3. Testtömeg, testösszetétel, energetikai folyamatok: változásaik az öregedés során (Dr. Székely Miklós, Dr. Pétervári Erika, Dr. Balaskó Márta) – II. 3. 4. A fehérjék változása a korral (Dr. Goto Sataro) – II. 3. 5. Öregedés és genetika (Dr. Semsei Imre) • II. 3. 5. 1. Genetikai meghatározottság • II. 3. 5. 2. A génexpresszió változásai

10

10

II.4. Geriátria  II. 4.1. Az öregedés és a betegségek (Dr. Semsei Imre)  II. 4.2. Az idős betegek vizsgálata (Dr. Boga Bálint)  II. 4.3. Az időskori elváltozások, betegségek és kezelésük

– III. 4.3. 1. Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei (Dr. Zsuga Judit, Dr. Csiba László) – III. 4.3. 2. Szívérrendszer öregkori változásai, és betegségei (Dr. Székács Béla) – III. 4.3. 3. Az immunrendszer öregedése (Dr. Bakó Gyula) – III. 4.3. 4. Endokrin-anyagcsere betegségek és jellegzetességei időskorban (Dr. Gerő László) – III. 4.3. 5. Az öregedés hatása a légzőrendszerre és betegségeire (Dr.Tamási Lilla, Dr. Losonczy György, Dr. Magyar Pál) – III. 4.3. 6. Csont-izület-kötőszövet időkori eltérései (Dr. Lakatos Péter) – III. 4.3. 7. Gasztroenterológiai megbetegedések időskorban (Dr. Miheller Pál) – III. 4.3. 8. A bőr öregedése (Dr. Horkay Irén)

III. Pszichogerontológia  III. 1. Gerontopszichológia

– III. 1. 1. Az idősekkel kapcsolatos attitűdök komplex szemlélete (Dr. Molnár Péter) – III. 1. 2. Egészségpszichológiai szempontok időskorban (Dr. Pék Győző)

 III. 2. Gerontopszichiátria

– IV. 1. 3. Depresszió és szorongás időskorban (Dr. Égerházi Anikó) – IV. 1. 4. Az időskor pszichiátriája (Dr. Égerházi Anikó) – III. 1. Gerontopszichológia

11

11

IV. Társadalomgerontológia IV. 1. Társadalmi gerontológia IV. 1. 1. Őszülő társadalmak (Dr. Fábián Gergely) IV. 1. 2. Az időspolitika dimenziói (Dr. Pattyán László) IV. 1. 3. Szociális munka idősekkel (Dr. Horváth László

IV. 2. Szociális gerontológia IV. 2. 1. Ápolás és gondozás IV. 2. 1. 1. Demens időskorúak gondozása (Csenáthné Kárándi Erzsébet) IV. 2. 1. 2. Pszichoszociális módszerek a demencia ápolásában (Dr. S. Jean Szilagyi) IV. 2. 1. 3. Immobilizációs szindróma (Dr. Ruszwurm Andrea)

IV. Társadalomgerontológia – IV. 2. 2. Életvitel

• IV. 2. 2. 1. Fejlődés vagy hanyatlás (Horváth Varga Zsuzsanna) • IV. 2. 2. 2. Megküzdési stratégia időskorban (Horváth Varga Zsuzsanna) • IV. 2.2.3. Táplálkozás (Dr. Figler Mária)

– IV. 3. 3. Rehabilitáció

• IV. 3. 3. 1. Célok és szempontok a geriátriai rehabilitációban (Dr. Huszár Judit) • IV. 3. 3. 2. A geriátriai mozgásszervi rehabilitáció alapelvei (Dr. Halmos Béla)

– IV. 3. 4. Gero-thanatológia és hospice

• IV. 3. 4. 1. A gero-thanatológia és a hospice ellátás idősgyógyászati vonatkozásai (Dr. Iván László) • IV. 3. 4. 2. A haldokló gondozása hospice által és palliatív gondozással (Dr. Ellen Csikai)

12

12

V. Prevenció - az öregedés lassításának lehetőségei  V. 1. Elméleti lehetőségek (Dr. Semsei Imre)  V. 2. Prevenció és öregedés

– V. 2. 1. Az idős kor és a prevenció (Dr. Tóth István) – V. 2. 2. Prevenció a geriátriában – szakdolgozói felelősség (Hegyi Zsuzsanna)

 V. 3. A mozgás szerepe az öregedés lassításában

– V. 3. 1. Testedzés és öregedés (Dr. Radák Zsolt) – V. 3. 2. Testmozgás és sportolás idős korban (Dr. Petrika Erzsébet) – V. 3. 3. A távol keleti mozgásformák hatása, idősebb korban (Sifu Miló András) – V. 3.4. A jóga szerepe az idősödés prevenciójában (dr. Oberkamp Mária)

V. Prevenció - az öregedés lassításának lehetőségei  V. 4. A táplálkozásban rejlő lehetőségek

– V. 4. 1. A táplálkozás szerepe az öregedés prevenciójában (Dr. Figler Mária) – V. 4. 2. A gyógynövények szerepe az öregedés elleni prevencióban (Dr. Kéry Ágnes) – V. 4.3. Az ayurvéda dietoterápiája (Dr. Szalkai Iván)

 V. 5. Gondolkodásunk és öregedésünk kapcsolatai

– V. 5. 1. Öregedés és a felnőttkori folyamatos tanulás (Dr. Kálmán Anikó) – V. 5.2. Gerontoedukáció (Dr. Jászberényi József

 VI. Függelékek

– VI. 1. A fejezetek szerzői – Vl. 2. Tárgymutató

13

13

GERONTOLÓGIA 1. Gerontológiai alapismeretek

SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem

Egészségügyi Kar

BEVEZETÉS

vaskori

hellén

Gerontosz (görög)= öreg; – lógia= tan, tudomány Gerontológia=öregedéstudomány

római

mexikói

Az ember (testi és lelki) és a társadalom öregedési folyamatával foglalkozik

1.1.

13 14

Öregek és szerepük

japán (Meiji)

itáliai (1493)

holland (1625) germán (1550)

Próbálkozások

14 15

Próbálkozások

A fiatalság kútja Giacomo Jaquerio (Italy)

ALAPFOGALMAK 

A gerontológia és ágai   



Alapkérdések:   



Biogerontológia Társadalomgerontológia Psychogerontológia

Mit nevezünk öregedésnek? Mik jellemzik az öregedést? Miért öregszünk?

Célkitűzések:   

Elsődleges: élettartam meghosszabbítása Másodlagos: minél többen érjék el Harmadlagos: minél egészségesebben

15 16

A gerontológia ágai


16 17


Életszakaszok

17 18

Életkorok  kronológiai életkor  biológiai életkor  látszólagos életkor  pszichológiai életkor szociológiai életkor  átlagéletkor  maximális életkor

18 19

GERONTOLÓGIA 2. Társadalmi elöregedés


Egészségügyi Kar

Az átlagéletkor alakulása

19 20


A születéskor várható élettartam évi átlagos változása 0,6

0,5

0,4

év

0,3

0,2

0,1

0

-0,1

1948-66

1994-2001

-0,2 1948/49-1965/66 férfi

Férfi

1967-1993 nő

1994-2001 férfi, nő együtt

Együtt

Nő

20 21

Születéskor várható élettartam A s z ü l e t é s k o r vá r h a t ó é l e t t a r t a m M a g y a r o r s z á g o n , C s e h o r s z á g b a n , L e n g y e l o r s z á g ba n é s a z Eu r ó pa i U n i ó ba n a ) 1 9 7 0 -2 0 0 1 k ö z ö tt 79 78 77 76 75 74 73 72 71

M a gy a r o r sz á g

C se h o r sz á g

L e n g y e lo r sz á g

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

1972

69

1970

70

E U á t la g

Az össznépesség születéskor várható élettartama az ezredfordulón A z

ö s s z n é p e s s é g s z ü l e té s k o r vá rh a tó é l e tta rta m a a z e z re d fo rd u l ó n

Svá jc

O l a sz o r sz á g

S p a n y o l o r sz á g

N o rv é g ia

Kanada

H olla ndia

G ö r ö g o r sz á g

F i n n o r sz á g

B e lgium

D á nia

C ip ru s

Sz lové nia

L e n g y e l o r sz á g

Sz lová ka i

M a g y a r o r sz á g

B o sz n i a - H e r c e g o v i n a

R om á nia

É sz t o r sz á g

F e h é r o r o sz o r sz á g

6 5 ,5

O r o sz o r sz á g

50

Fejlett piacgazdaságok

55

60

65

Közép-, KeletEurópai országok

6 8 ,6 6 8 ,5 6 7 ,8 70

8 1 ,4 8 0 ,1 7 9 ,8 7 9 ,7 7 9 ,3 7 9 ,0 7 8 ,9 7 8 ,8 7 8 ,7 7 8 ,7 7 8 ,5 7 8 ,2 7 8 ,0 7 8 ,0 7 8 ,0 7 8 ,0 7 7 ,9 7 7 ,7 7 7 ,0 7 6 ,9 7 6 ,9 7 6 ,8 7 6 ,7 7 6 ,2 7 5 ,3 7 4 ,1 7 4 ,1 7 3 ,5 7 2 ,5 7 2 ,2 7 1 ,9 7 1 ,6 7 1 ,5 7 1 ,2 7 0 ,8 7 0 ,5

75

Szovjetunió utódállamai

21 22

80

85

Magyarország

A férfi, női és az össznépesség várható élettartama Magyarországon 1999-2003 A f é r f i , a n ő i é s a z ö s s z n é p e s s é g s z ü l e t é s k o r vá r h a t ó é l e t t a r t a m a M a g y a r o r s z á g o n

1990-2003

7 8 ,0 0

7 6 ,0 0

7 4 ,0 0

7 2 ,0 0

7 0 ,0 0

6 8 ,0 0

6 6 ,0 0

6 4 ,0 0 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

férfi

1997 nő

1998

1999

2000

2001

2002

2003

e gy üt t


22 23

A koreloszlás változásai

A koreloszlás változásai korfa

2. 3

23 24



24 25

Egyes korosztályok arányainak változása Magyarországon

Az arányok változása

25 26

A halandóság alapirányzatai

A társadalom elöregedésének jellemzői és következményei

 

  



Egyre több idős ember van Nő az idősek aránya a társadalomban Egyre kevesebb eltartóra egyre több eltartott jut Egyre több idős beteg ember van Az idős emberek döntő többsége nő Egyre nagyobb társadalmi problémával kell szembenéznünk – A munkamegosztásban – Az idősek ellátása (egészségügyi, szociális) terén

2. 4

26 27

GERONTOLÓGIA 3. Statisztikai tükör


Egészségügyi Kar

A halandóság alapirányzatai

27 28

A legfontosabb haláloki főcsoportok halálozási arányaiban történt csökkenések viszonylagos résesedése az általános halálozási arányban, illetve hozzájárulása a várható élettartamhoz 1993-2001 között 1,4%

5,7%

5,0%

3,50

12,3%

0,14

3,00 2,50

1,46

2,00

11,3%

0,29

1,50

0,48

1,00 0,54

53,6% 10,7%

0,50

0,50

0,00

Fertőző betegségek

Daganatok

Keringési rendszer betegségei

Légzőendszer betegségei

Emésztőrendszer betegségei

Egyéb

Erőszakos halálokok

A heveny szívizominfarktus halálozási száma és gyakorisága az össznépességben 1993-2002 A h e v e n y sz í v i z o m i n fa r k tu s (I 2 1 ) h a l á l o z á so k sz á m a é s g y a k o r i sá g a a z ö ssz n é p e ssé g b e n a ) % ooo 1 9 9 3 -2 0 0 2 17000

1 4 0 ,0 1 3 0 ,0

15000

1 2 0 ,0 1 1 0 ,0

13000

1 0 0 ,0 11000

9 0 ,0 8 0 ,0

9000

7 0 ,0 6 0 ,0

7000

5 0 ,0 5000

4 0 ,0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

H a lá lo z á s o k s z á m a

1999

2000

2001

H a lá lo z á s o k g y a k o r is á g a

28 29

2002

Agyérbetegségek halálozásainak száma és gyakorisága az össznépességben 1993-2002 A z a g y é r b e te g sé g e k (I 6 0 -I 6 9 ) h a l á l o z á sa i n a k sz á m a é s g y a k o r i sá g a a z ö ssz n é p e ssé g b e n a ) 1 9 9 3 -2 0 0 2 21000

% ooo

1 8 0 ,0 1 7 0 ,0

20500

1 6 0 ,0 20000 1 5 0 ,0 19500

1 4 0 ,0 1 3 0 ,0

19000

1 2 0 ,0

18500

1 1 0 ,0 18000 1 0 0 ,0 17500

9 0 ,0

17000

8 0 ,0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

H a lá lo z á s o k s z á m a

2000

2001

2002

H a lá lo z á s o k g y a k o r is á g a

Magyarország népességének halandósága az Európai Unió népessége halandóságának százalékában néhány fontosabb halálokban az ezredfordulón M a g y a r o r s z á g n é p e s s é g é n e k h a la n d ó s á g a a z Eu r ó p a i U n ió n é p e s s é g e h a la n d ó s á g á n a k s z á z a lé k á b a n n é h á n y f o n t o s h a lá lo k b a n a z e z r e d f o r d u ló n a )b ) % 320 300 280 260 240 220 200

c

180 160

c

140 120 E U érték: 100, 0

100 80 60 40 20 0 Ö n g y ilko ssá g

T üdőrá k

Szív ko szo r ú é r - b e te g sé g A g y é r b e te g sé g e k

R o sszin d u la tú d a g a n a to k N ő i e m lő r á k

E r ő sza ko s e r e d e tű h a lá lo zá so k

M o to r o s j á r m ű b a le se te k

a ) A z E g é sz sé g ü g y i V i l á g sz e rv e z e t (E V Sz ) a d a t b á z i s a d a t a i . b ) A z E V Sz "e u ró p a i n é p e ssé g é "-n e k k o rm e g o sz l á sá ra st a n d a rd i z á l t h a l á l o z á si a rá n y o k a l a p j á n . D r. Jó z an P éter, K S H

c ) A l e g m a g a sa b b h a l á l o z á si a rá n y a fe j l e t t e g é sz sé g i k u l t ú rá j ú , i p a ri o rsz á g o k b a n .

29 30

A 30. és a 60. illetve a 60. és 70. születésnapok közötti halálozási valószínűségek év

év 1930/31

1930/31

28,0

1948/49

1948/49

23,1

1965/66

27,3

1965/66

16,2

1993

20,0

25,0

34,9

2002

24,0 15,0

26,6

1993

31,9

2002 10,0

31,5

30,0

29,2 10

35,0

15

20

százalék

25

30

35

40

százalék

A férfinépesség halálozási valószínűsége 15 és 60 éves korok között az EU-ban, más európai országokban, illetve tengerentúli államokban U k ra j n a

L e t t o r sz á g

L itvá nia

R om á nia

Sz l o v á k i a

186 178 177 163 163 154 140 135 133 126 123 120 119 118 118 117 113 107 102 100 98 96 95 95 94 92 91 87 83

Sz e rb i a

T ö r ö k o r sz á g

C se h o r sz á g

E g y e sü l t Á l l a m o k

F r a n c i a o r sz á g

Dá nia

L u x e m b u rg

G ö r ö g o r sz á g

Í r o r sz á g

C i p ru s

Iz ra e l

Kanada

Holla ndia

A u sz t r á l i a

S v é d o r sz á g

0

EU

50

100

150

200

235 219 206 204

256

250

Egyéb európai

30 31

303

300

327 322

350

464

378 371

400

450

500

Tengerentúli

A halálozások száma az utóbbi 40 évben 160000

15

150000

14

140000 13

130000 120000

12

110000

11

100000 10

90000

halálozások száma

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

1972

1970

1968

1966

1964

1962

9

1960

80000

nyers

A halálozási arány alakulása A h aláloz ás ok s z ám a é s a n ye r s h aláloz ás i ar án y 1 9 9 3 -2 0 0 1

% o 1 5 ,0

1 5 5 0 0 0

1 5 0 0 0 0

1 4 ,5

1 4 5 0 0 0 1 4 ,0 1 4 0 0 0 0 1 3 ,5 1 3 5 0 0 0 1 3 ,0 1 3 0 0 0 0

1 2 ,5

1 2 5 0 0 0

1 2 0 0 0 0

1 2 ,0 1 9 9 3

1 9 9 4

1 9 9 5

1 9 9 6

1 9 9 7

h a lá lo z á so k sz á m a

1 9 9 8

1 9 9 9

2 0 0 0

2 0 0 1

h a lá lo z á si a r á n y D r. J ó z a n P é te r, K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iva ta l

31 32

GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai


Egészségügyi Kar

ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK 





A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá vált a nyugdíjbiztosítás, az egészségügyi ellátás, és a szociális biztonság is mindent átfogóvá vált. A hatvanas-hetvenes évtizedeket így tartósan alacsony munkanélküliség, az anyagi jólét növekedése, és a szegénység „eltűnése” jellemezte. A gazdasági egyenlősítés törekvése mindenhol megfigyelhető és általánosan meghirdetett elv volt. Napjainkra a munkaerőpiac átalakuló és elégtelen működése, részben az egyre erőteljesebben globalizálódó gazdaság hatására, megrendítette a jóléti állam egyik stabilnak hitt oszlopát. Emellett az elmúlt húsz - harminc évben a család intézménye is jelentős változásokon esett át.

32

33


Demográfiai változások – az évezred globális kihívása? 





A világ fejlett országai jelentős demográfiai átalakuláson estek át az utóbbi évtizedekben. Az Európai Unió tagországaiban, 2002-ben a születéskor várható átlagos élettartam 78 és 82 év között szóródott, szemben az 1950 - 55 közötti időszakkal, amikor ez az érték még 61 és 67 év közé esett. A demográfiai változás másik dimenziója a család instabilitásának növekedése. A fejlett országokban a hetvenes évek vége óta csökken a házasságkötések, illetve nő a válások száma. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a születések száma, amelynek következtében jelentősen átalakul társadalmunk életkori összetétele, azaz a fejlett országok rohamos tempóban öregednek. Az együttesen ható folyamatok végeredménye a fejlett országok korstruktúrájának átalakulása, az egyre idősebb, esetenként „ultraidős” generációk népességen belüli arányának fokozatos növekedése. 2005-re az Európai Unió 25 tagországának már minden ötödik állampolgára volt 60 éven felüli.


Az idősödés azonban nem kizárólag az unió, illetve a fejlett országok problémája, annak ellenére, hogy napjainkban globális szinten még igazak azok a megállapítások, melyek egy demográfiai kettészakadásról szólnak, hiszen a fejletlen országokban a túlnépesedés az elsődlegesen megoldandó probléma, nem az öregedés.

33

34

ŐSZÜLŐ TÁRSADALMAK Társadalompolitikai dilemmák



A demográfiai változások és az individualizációs folyamatok egyben azt is jelentik, hogy a családok egyre kevésbé töltik be azokat a gondozási funkciókat, melyek az emberek köré szőtt természetes védőháló egységei, s amelyben korábban a család volt a legfontosabb szereplő. Az idősek esetében magától értetődően adódó gondozási szolgáltatások hiánya az intézményes ellátások arányának és jelentőségének növekedését eredményezi. Ennek a növekedésnek azonban jelentős korlátai vannak.



A jóléti kiadások szerkezetének változása (EU-15. Index 1990=100)

1993

1997

2003

Ellátási formák aránya, 1997

Ellátási formák aránya, 2003

Időskorúak ellátása

109

119

125

45,2 %

45,5 %

Betegség, rokkantság, egészségügy

110

116

120

35,4 %

36,3 %

Család-, gyermektámogatások

114

130

125

8,3 %

8,0 %

Munkanélküliség

151

129

86

7,5 %

6,7 %

Lakhatás + szociális kirekesztettség

122

131

127

3,5 %

3,5 %

Összesen

113

120

121

100,0%

100,0%

Az elmúlt évtizedben, az Európai Unió tagországaiban a nyugdíjakra fordított kiadások átlagos aránya a GDP 12 - 13 százaléka volt. Bár az egyes tagországok között jelentős eltérések tapasztalhatóak (pl. Olaszországban ez az arány 14,7 %, Magyarországon 8,9 %, Írországban pedig 3,7 %), a kilencvenes évtized eleje óta ez az arány paradox módon enyhe csökkenést mutat.


Az állam, mint a jóléti ellátórendszer legfontosabb szereplője természetesen igyekszik megőrizni állampolgárai biztonságát, ugyanakkor eszközei végesek, bevételei pedig a kiadások jelentős emelkedése mellett, éppen a munka világában bekövetkezett változások miatt jelentősen csökkentek. A nyugdíjjuttatások évei megkétszereződtek, míg a hozzájárulási évek 25 százalékkal csökkentek. 44,5

45,0

37,5

40,0

38,6

35,0 30,0 25,0

25,1

25,1

20,8

20,0

1992 2004

15,0 10,0 5,0 0,0

Állam i hozzájárulás

Biztosítottak járulékai

A szociális ellátások bevételi forrásainak alakulása 1992- 2004. (EU: 15 %)

34

35


Probléma:    



Társadalompolitikai megoldások

Az az életkor, amelyben az emberek valóban nyugdíjba mennek, jelentősen eltér ettől, és az esetek zömében jóval az előírt nyugdíjkorhatár alatt van. A munkaadók kerülik az 50 éven felüliek felvételét.1 Az idősebb korosztály képzésben való részvételi hajlandósága igen alacsony. A 45 év felettiek foglalkoztatási helyzetében feltehetőleg az hoz majd áttörést, amikor a munkaerőpiacon kényszerré válik alkalmazásuk, s ez az előreszámítások szerint a 2010-es évektől következik be.

Megoldás:  







2000-ben az európai állam- és kormányfők elfogadták a változás programját, azaz a Lisszaboni Stratégiát. 2001-ben, az Európa Tanács Stockholmban fogalmazta meg azt a célkitűzést, mely szerint az idősebbek (55 - 64 év közöttiek) foglalkoztatottsági rátáját a tagországokban 2010-ig 50 százalékra kell emelni. A 2001 és 2005 közötti időszakot vizsgálva az adott korosztály foglalkoztatottsága minden tagállamban nőtt, összességében 36,6 százalékról 42,5 százalékra. Hazánk az utolsó harmadban található (32,8 %), ugyanakkor a növekedés dinamikája igen erőteljes volt az utóbbi öt évben (10,9 %), amellyel „dobogós helyet” foglalunk el az unióban. Jelentős különbségek mérhetőek az egyes társadalmi csoportok között, jellemző a nők alulfoglalkoztatottsága, illetve a magasan kvalifikáltak sokkal kedvezőbb helyzete. A jóléti rendszerek reformja azonban csak abban az esetben lesz sikeres, ha széles, össztársadalmi konszenzuson alapul, megteremtve egy közös politikai akaratot és 11.1. együttműködést.

Következmények      


35

36

Megoldási lehetőségek  

 

       

0. Taigetosz Ez ugyan meglehetősen morbidan hangzik, de ez történik akkor, mikor a társadalom nem orvosolja az elöregedésből adódó problémákat. Azaz a biológiailag, egészségileg, gazdaságilag, szociálisan, stb. „gyenge” idős emberek kikerülnek a társadalmi munkamegosztásból és idő előtt elhaláloznak. 1. Egészségi állapot javítása A gerontológia elsődleges célja az emberi élettartam meghosszabbítása, ugyanakkor rögtön ez után következik a másodlagos cél is, hogy a megnövekedett élettartam minél egészségesebben teljen. Ennek módszerei: a. oktatás (pedagógia, andragógia, gerontagógia) b. prevenció c. gyógyítás-ápolás d. rehabilitáció 3. Idős emberek részvétele a munkamegosztásban a. nyugdíjkorhatár emelése b. idősek bevonása (megtartása) a munkába(n) 4. A születések számának emelése (késői hatás)

11.2.

36

37

GERONTOLÓGIA 5. A gerontológiai rendszerszemlélete


Egészségügyi Kar

A GERONTOLÓGIAI RENDSZERSZEMLÉLETE A fenntartható egészség rendszere Fiziológiai, mentális, szociális és spirituális

egészség összefüggései Az életmód jelentősége a személyes esélykockázatban Az idősödés/időskor életminősége és személyes összefüggései Az időskori életminőség tényezői A jövő lehetőségei A hazai gerontológiát meghatározó események

37 38

A FENNTARTHATÓ EGÉSZSÉG RENDSZERE  Minél hosszabban és kielégítően

- fenntartható fenntartható egé egészsé szségben és életminő letminőségben - holisztikus szemlé szemlélet (bioló (biológiai, szociá szociális, pszicholó pszichológiai, spirituá spirituális)

 Az öregedés nem krónikus betegségek összessége  Személyre-szabottság  Soktényezős, dinamikus időskép - genetikai - egyé egyéni (é (életmó letmód, gondolkodá gondolkodásmó smód) - környezeti - társadalmi (egé (egészsé szségügyi, szociá szociális, gazdasá gazdasági… gi…)



38 39

FIZIOLÓGIAI, MENTÁLIS, SZOCIÁLIS ÉS SPIRITUÁLIS EGÉSZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI


• A sikeres öregedés szorosan összefügg az

egyén mentális és spirituális egészségével • A test, az értelem és a lélek szorosan összefügg egymással, egymásra hatnak • Az egyénen belül a genetikai meghatározottság mellett az életmód és a gondolkodásmód kiemelt fontosságú • A munka jelentősége

39 40


Személyiség-központú összefüggések



40 41

AZ ÉLETMÓD JELENTŐSÉGE A SZEMÉLYES ESÉLY-KOCKÁZATBAN

• Életvezetés: • • •

- stressz, konfliktusok kezelése - aktivitás: fizikai és szellemi Táplálkozás: károsító anyagok kerülése Betegségkezelés: mentális egészség, gyógyszeres komplikációk Gondolkodásmód: - az öregedés a változások kezelése, elfogadása - hozzáállás az élethez - önértékelés



41 42

AZ IDŐSÖDÉS/IDŐSKOR ÉLETMINŐSÉGE ÉS SZEMÉLYES ÖSSZEFÜGGÉSEI

o Éveket adjunk az életnek o Adjunk életet az éveknek o A személyiség szerepe:

- egészség megőrzése, betegségek kialakulása - gyógyulás, rehabilitáció o Személyiség-markerek: - sikeres, vagy sikertelen - normál vagy kóros öregedés



42 43

AZ IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG TÉNYEZŐI ÖREGEDÉS-BETEGSÉG  Az idő idős ember nem öreg felnő felnőtt  Nincs egysé egységes öregedé regedési minta  Az idő idős ember is lehet egé egészsé szséges  Az idő idős ember nem azé azért beteg, mert idő idős  A leggyengé leggyengébb lá láncszem  Az 5 i: - inmobilitá inmobilitás (mozgá (mozgásbeszű sbeszűkülés) - inkontinencia (vizelettartá (vizelettartási zavar) - instabilitá instabilitás (test(test-egyensú egyensúlyi zavarok) - intellektuá intellektuális hanyatlá hanyatlás - iatrogé iatrogénia (orvosi ártalom)

 A homeosztá homeosztázis zavara lá láncreakció ncreakciót indí indíthat  Az öregedé regedés komplex betegsé betegségekhez vezethet

AZ IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG TÉNYEZŐI ÖREGEDÉS-BETEGSÉG

 Az öregedés és betegség: „két jó barát”  az öregedéssel gyakrabban jelentkező betegségek  Az öregedés-asszociált betegségek  az öregedési változások miatt  az öregedé regedéssel kö közös gyö gyökerű kerű betegsé betegségek

 A betegség komplex társadalmi probléma  egyéni probléma  szociális-egészségügyi feladat  egyéni és társadalmi következményekkel

43 44

AZ IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG TÉNYEZŐI ÖREGEDÉS-BETEGSÉG

 Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele:

 Talá Találkozá lkozás az orvossal ( 85% rendszeresen)  Gyó Gyógyszerhaszná gyszerhasználat (96%(96%-a legalá legalább 1 gyó gyógyszert)  Formá Formális, informá informális, inté intézeti segí segítsé tségnyú gnyújtá jtás, gondozá gondozás, gondoskodá gondoskodás  Kórhá rházi gyó gyógykezelé gykezelések akut betegsé betegségek miatt

 Idősek egészségügyi szolgáltatás-igénybevétele:  4-szer gyakrabb já járóbeteg szolgá szolgáltatá ltatás  1010-szer gyakrabb kó kórhá rházi ellá ellátás  1212-szer gyakrabb gyó gyógyszer felí felírás



44 45

A jövő lehetőségei • A hosszabb élet - öregedé regedés lassí lassítása – fenntartható fenntartható egé egészsé szség életminő letminőség együ együttese szabja meg

• Folyamatosan hozzá hozzátevő tevődnek évek az átlagé tlagéletkorhoz

– Aki eddig 100 évig élt, ezutá ezután inká inkább 110110-ig fog élni; 70  100; mai 40 éves átlagé tlagéletkora  85 év lesz, tö többen érik meg a 120120-at – A mai 30 évesek 80 éves korukban szerveket cseré cserélhetnek le – A plasztikai sebé sebészet is jobb kü külső lső tud biztosí biztosítani – A gé géntechnoló ntechnológia tová további betegsé betegségeket tud kikü kiküszö szöbölni – A most 10 évesek 40 éves korukban má már jelentő jelentősen lassí lassíthatjá thatják öregedé regedésüket, jobb lesz az öregkori életminő letminőségük (150 év?) – A 20 év mú múlva szü születő letők kocká kockázatmentesí zatmentesíthetik szü születé letési hibá hibáikat (vá (választott gé génállomá llomány  jelentő jelentős maximá maximális életkor nö növekedé vekedés lehet

• A gé gépies vá változá ltozások mellett az életet meg kell tö tölteni „Hittel, remé reménnyel és szeretettel” szeretettel”

egyé egyénnek, kö közössé sségeknek, inté intézmé zményeknek



45 46

A hazai gerontológiát meghatározó egyes események  1966: Idő Idősügyi Taná Tanács (IT)

 Miniszterelnö Miniszterelnök, Eü Eü. Min. Államtitká llamtitkár, civil delegá delegáltak, gerontoló gerontológusok

 1997: EU szakorvosi Bizottsá Bizottsága szakmai listá listájára vette a geriá geriátriá triát  hazai gerontoló gerontológiai oktatá oktatás és szakké szakképzé pzés megindulá megindulása

 Az IT tagja lett a Szociá Szociális Taná Tanácsnak  2001 IT elké elkészí szíti az idő időskor meghatá meghatározó rozó szempontrendszeré szempontrendszerét  Idő Idősügyi Charta    

részvé szvétel a tá társadalmi tevé tevékenysé kenységben Anyagi és szociá szociális biztonsá biztonság Egé Egészsé szségügyi és gondozá gondozási feladatok Jogbiztonsá Jogbiztonság és jogvé jogvédettsé dettség

 2001 vé vége „idő idősegé segészsé szségügyi miniszteri biztos” biztos” az Eü Eü. Min.Min.- ban  Az idő idős-egé egészsé szségügy koordiná koordinálása  Idő Idősegé segészsé szségügyi Program

 Idő Idősügyi tö törvé rvény megalapozá megalapozása  AZ idő idősügyi szempontok bekerü bekerültek a Johan Bé Béla Né Népegé pegészsé szségügyi Programba és a KINCS-be (Kormányzati Idősügyi Cselekvési Program)  Folyamatban vannak idő idős-egé egészsé szségügyi ellá ellátó rendszerek monitorozá monitorozásai kö költsé ltséghaté ghatékonysá konyságuk és korszerű korszerűségük elemzé elemzése

46 47

GERONTOLÓGIA 6. Biogerontológia: alapvetések


Egészségügyi Kar

47 48

48 49

49 50

50 51

51

51 52

52 53

52 52

53

53 54

GERONTOLÓGIA 7. Biogerontológia: öregedési elméletek


Egészségügyi Kar

KEZDETI PRÓBÁLKOZÁSOK

A fiatalság kútja Giacomo Jaquerio (Italy)

54 55

KEZDETI PRÓBÁLKOZÁSOK

AZ ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK CSOPORTOSÍTÁSA ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK

PROGRAM ELMÉLETEK

KOMBINÁLT ELMÉLETEK

BELS ŐPROGRAM

KÜLS ŐPROGRAM

1. A program kifutása He 2. programozott halál W

1 . biológiai órák G 2 . evolúciós elméletek

RENDSZER

G, Wl

3. pleiotrop gének Wi L

5. biológiai óra E 7. korlátozott számú

R

osztódás

5. szabadgyök elmélet

Ha

1. egyesített elmélet 2. membránhipotézis

S Z

3. diszdifferenciációshipotézis

Cu

1. DNS mutációk St 2. protein mutációk 3. kollagén keresztkötés

B

H

Ro

W

4 . keresztkötés elmélet 6 . slakfelhalmozódás

55 56

MUTÁCIÓK

1. betegség elmélet J 2. neuroendokrin elmélet 3 . immunelmélet

4. programozott sejthalál 6. evolúciós elmélet

HIBA ELMÉLETEK

elmélete

4. cukor keresztkötés Ca

C

V

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK I. Program elméletek Evolúciós elmélet

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK I. Program elméletek Limitált osztódás elmélet

56 57


PROGRAM ELMÉLETEK


BELS ŐPROGRAM

KÜLS ŐPROGRAM



RENDSZER

G, Wl

3. pleiotrop gének Wi L


R

osztódás


Ha

H

2. membránhipotézis

S Z


Cu

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK II. Hiba elméletek Betegség elmélet

58


B

1. egyesített elmélet

Ro

W

4 . keresztkötés elmélet 6 . slakfelhalmozódás

57

MUTÁCIÓK

1. betegség elmélet J 2. neuroendokrin elmélet 3 . immunelmélet

4. programozott sejthalál 6. evolúciós elmélet

HIBA ELMÉLETEK

elmélete


C

V

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK II. Hiba elméletek Szabadgyök elmélet

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK II. Hiba elméletek DNS hiba elmélet

58 59

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK II. Hiba elméletek Kollagén elmélet


PROGRAM ELMÉLETEK


BELS ŐPROGRAM

KÜLS ŐPROGRAM



RENDSZER

3 . immunelmélet

4. programozott sejthalál

L


R

osztódás

MUTÁCIÓK

1. betegség elmélet J 2. neuroendokrin elmélet

G, Wl

3. pleiotrop gének Wi

6. evolúciós elmélet

HIBA ELMÉLETEK

W B


Ha

6 . slakfelhalmozódás

1. egyesített elmélet 2. membránhipotézis

S Z


59 60

Cu


4 . keresztkötés elmélet

H

Ro

elmélete


C

V

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Egyesített elmélet

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Disdifferenciáció hipotézis

60 61

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Disdifferenciáció hipotézis a = thymus b = agy c = máj

MuLV mag citoplazma Globin mag citoplazma

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Disdifferenciáció hipotézis

bőr

c-myc

máj vese agy

vékonybél lép szív

61 62

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Disdifferenciáció hipotézis kitüntetett gének - evolúció

szuperoxid dizmutáz

kataláz

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK III. Kombinált elméletek Az öregedés membránhipotézise

62 63

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK I. Kombinált elméletek Az öregedés membránhipotézise

ÖREGEDÉSI ELMÉLETEK I. Kombinált elméletek

63 64

AZ ÖREGEDÉS EGYESÍTETT ELMÉLETE

SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

AGING THEORIES PROGRAM THEORIES

COMBINED THEORIES ERROR THEORIES

INTERNAL PROGRAM EXTERNAL PROGRAM 1. run out of programHe 1. biological clocksG 2. programmed deathW 2. evolution theoriesG, Wl Wi 3. pleiotrop genes 4. programmed cell deathL 5. biological clocksE 6. evolution theoriesR 7. limited number of proliferationH

SYSTEM

MUTATIONS

1. disease theoriesJ 2. neuroendocrine theoriesRo 3. immune theoriesW 4. crosslinking theoryB 5. free radical theoryHa 6. waste accumulationCa

1.DNA mutationsSt 2.protein utations 3.collagen sslinksV 4.sugar crosslinksC

1. unified theoriesS 2. membrane hypothesisZ 3. dysdifferentiation hypothesisCu

Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

64 65

Felmerül a kérdés:

MI AZ ÖREGEDÉS OKA ? DNS MUTÁCIÓK MEMBRÁN KERESZTKÖTÉS SZABADGYÖKÖK PROGRAMOZOTT ÖREGEDÉS STB, STB

Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

A ROSSZ KÉRDÉS

Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

65 66

MI AZ ÖREGEDÉS OKA ? MI AZ ÖREGEDÉS OKA ? Ez a helyes kérdés?

Ez a helyes kérdés?

MIK AZ ÖREGEDÉS OKAI? MIK AZ ÖREGEDÉS OKAI?

Semsei: MAD 117, 93-108 (2000) Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMAT AZ ÖREGEDÉSIALAPVETŐ FOLYAMAT ZÉNYEZŐI ALAPVETŐ ZÉNYEZŐI

66 66

67

kérdés?

GEDÉS OKAI?

AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMAT ALAPVETŐ ÉSI FOLYAMAT ZÉNYEZŐI Ő ZÉNYEZŐI

6

Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

A SEJT VAGY SZERVEZŐDÉS INFORMÁCIÓS SZINTJEINEK VÁLTOZÁSA AZ ÖREGEDÉS MIATT BELSŐ ÉS KÜLSŐ FAKTOROK OKOZTA KÁROSODÁSOK PROGRAMOZOTT FOLYAMATOK AZ ADAPTÁCIÓS FOLYAMATOK OKOZTA PERTURBÁCIÓK A BELSŐ INSTABILITÁS OKOZTA VÁLTOZÁSOK Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

67 68

A MAXIMÁLIS ÉLETKOR ALAPVETŐEN MEGHATÁROZZA:

A SZERVEZET INFORMÁCIÓS SZINTJE

BEFOLYÁSOLJA:

KÜLSŐ ÉS BELSŐ FACTOROK

LIMITÁLJA:

A LEGGYENGÉBB LÁNCSZEM Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

68 69

GERONTOLÓGIA 8. Biogerontológia: kísérletes gerontológia


Egészségügyi Kar

A magyar gerontológia rövid története 1927: Korányi Sándor öregedési tanulmánya 1939: Németországban megjelenik az első gerontológiai folyóirat 1939: Az első magyar gerontológiai kongresszus 1954: gerontológiai szekció a Magyar Biológiai Társaságban 1956: felvétel a Nemzetközi Gerontológiai Társaságba 1966: Magyar Gerontológiai Társaság megalakulása 1966: az első gerontológiai kutatócsoport (ORFI, SOTE) 1979: VILEG Magyar Szekciója (DOTE) 1988: Gerontológiai Szakmai Kollégium 1996: Idősügyi Tanács 1999: a SOTE Gerontológiai Központ megszűnése 2001: Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság (DE) 2008: Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ (Eü kar) 2008: Gerontológia jegyzet; Magyar Gerontológia folyóirat

69 70

A kísérletes gerontológia irányzatai

1. az öregedéssel történő változások leírása 2. munkahipotézisek irányította kutatások 3. az aktuálisan futó elképzelések kutatása

1. AZ ÖREGEDÉSSEL TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA Testtömeg, testösszetétel, energetikai folyamatok az öregedés során Nukleinsavak megváltozása az öregedés során Fehérjék változása a korral

70 71

Testtömeg, testösszetétel, energetikai folyamatok az öregedés során Testtömeg: fordított U alakú görbe Zsír-izom arány eltolódás (lipotoxicitás) Izom és csont csökkenés (sarcopénia) Zsír eloszlás változása Csökkent anyagcsere (anorexia) Károsodások, egyensúlyi zavarok Elhízás, időskori sarcopenia Kalória restrikció – élettartam növekedés

Nukleinsavak megváltozása az öregedés során

A DNS változásai

71 72

Nukleinsavak megváltozása az öregedés során AZ RNS TRANSZKRIPCIÓ VÁLTOZÁSA Az RNS szintézis változása az öregedéssel 100

[%] 90

dpm/mg RNS dpm/g nedves súly

80

dpm/g száraz súly

70 60 50 40

F344 patkány

30

agykéregben

20 10 0

Fiatal (1,5 hó)

Felnőtt (13 hó)

Öreg (26 hó)

Az RNS változásai

Nukleinsavak megváltozása az öregedés során 1. AZ RNS TRANSZKRIPCIÓ VÁLTOZÁSA Specifikus gének mRNS szintjeinek változása [%] 100

80

6 hó 14 hó 24 hó 29 hó 37 hó

60 40 20 0

SOD

KAT

MET

P450b

72 73

COX

GLO

Fehérjék változása a korral

hepatocita szív izom cerebellum

(B) Relatív aktivitás (%)

Relatív aktivitás (%)

(A)

máj

cerebrum

agy vese

agyi stem

here

kor (hónap)

kor (hónap)

A fehérjeszintézis életkorral történő csökkenése

Fehérjék változása a korral Kor

Enzim

molekuláris aktivitás változása

Egér/máj

3 h/31 h

aldoláz

(-) 50 %

Patkány/máj

6 h/27 h

Állat/szövet

Patkány/máj

3-5 h/27-30 h

szuperoxid dizmutáz aldoláz

(-) 60 % 0%

Patk./izom

6 h/28 h

Patk./izom

3 h/36 h

enoláz

0%

Patk./vese

6 h/25 h

maltáz

(-) 30 %

Nematóda

4-6 n/22-26 n

enoláz

(-) 50 %

Nematóda

7 n/35 n

aldoláz

(-) 45 %

gliceraldehid 3-foszfát HD

(-) 37 %

Tisztított enzimek molekuláris aktivitásának körfüggő változása

73 74

Fehérjék változása a korral 8

kDa

7

6

5

pI

8

7

szérum albumin

66

6

5

szérum albumin

45

45

36

36

29

29 α2u-globulin

0 .1

kDa

kD a 66

α2u-globulin

Fiatal 8

66

Fiatal 7

6

szérum albumin

5

pI 8

2 0 .1 7

6

5

kDa

szérum albumin

66

45

45

36

36

29

29

2 0 .1

Öreg

Öreg

Protein festés (CBB)

2 0 .1

Immunoblot

Patkány máj oxidált (karbonilált) fehérjéinek analízise két dimenzionális immunoblot gél elektroforézissel.

POSZT-TRANSZKRIPCIÓS VÁLTOZÁSOK Enzimaktivitások változása az intracelluláris ionerősséggel és denzitással [%]

60

SZUPEROXID DIZMUTÁZ

50

Fiatal Öreg

40 CFY patkány 30 20 10

NaCl [M]

0 0

0,1

0,2

0,3

74 75

0,4

0,5

2. MUNKAHIPOTÉZISEK IRÁNYÍTOTTA KUTATÁSOK Az öregedés membránhipotézise

3. AZ AKTUÁLISAN FUTÓ ELKÉPZELÉSEK KUTATÁSA A genetikai állomány fontossága: pl. telomérek, SNP-k, stb. Az öregedés lassítását célzó erőfeszítések: pl. kalóriamegszorításos diéta Az egészséges öregedést célzó elképzelések: pl. hormonpótlás Az evolúció befolyása az öregedésre Genetikai szabályzás: pl. mutációk kialakítása földigilisztában

75 76

GERONTOLÓGIA 9. Biogerontológia: öregedés és betegségek


Egészségügyi Kar

8.1.

77

78

79

80

81

GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Az idős beteg vizsgálata

SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

81 82

82 83

III. Geriátria III. 1. Az idős betegek vizsgálata (Dr. Boga Bálint) III. 2. Az időskori elváltozások, betegségek és kezelésük III. 2. 1. Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei (Dr. Zsuga

Geriátria: Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük

Judit, Dr. Csiba László) III. 2. 2. Szívérrendszer öregkori változásai, és betegségei (Dr. Székács Béla) III. 2. 3. Az immunrendszer öregedése (Dr. Bakó Gyula) III. 2. 4. Endokrin-anyagcsere betegségek és jellegzetességei időskorban (Dr. Gerő László) III. 2. 5. Az öregedés hatása a légzőrendszerre és betegségeire (Dr. Tamási Lilla, Dr. Losonczy György, Dr. Magyar Pál) III. 2. 6. Csont-izület-kötőszövet időkori eltérései (Dr. Lakatos Péter) III. 2. 7. Gasztroenterológiai megbetegedések időskorban (Dr. Miheller Pál) III. 2. 8. A bőr öregedése (Dr. Horkay Irén) III. 2. 9. Időskori szemészeti problémák (Dr. Kolozsvári Lajos) III. 2. 10. Fül-orr-gégebetegségek időskorban (Dr. Nagy Tibor) III. 2. 11. Az időskori szédülés (Dr. Szirmai Ágnes, Dr. Küstel Marianna) III. 2. 12. Idős kor és vesebetegség (Dr. Szegedi János) III. 2. 13. A szájüreg, az állcsontok és a fogazat jellemző elváltozásai időskorban (Dr. Orosz Mihály, Dr. Fejérdy Pál, Dr. Hermann Péter) III. 2. 14. Vérképzés időskorban, -zavarai és betegségei (Dr. Demeter Judit) III. 2. 15. Az időskori fertőző betegségek (Dr. Rozgonyi Ferenc) III. 2. 16. Perioperatív szak és műtéti érzéstelenítés idős korban (Dr. Darvas Katalin) III. 2. 17. Geriátriai sebészet és traumatológia (Dr. Papp Géza) III. 3. 3. A gyógyszeres kezelés szempontjai (Dr. Nagy Lajos)

83 84

Az idős beteg vizsgálata 

•



• • •

Az orvosi vizsgá vizsgálat fogalma, menete

Az orvosi vizsgá vizsgálat (examination, assessment) komplex, szaké szakértelemhez kö kötött mentá mentális és manuá manuális tevé tevékenysé kenység, amely arra irá irányul, hogy felderí felderítse egy adott szemé személy testi, szellemi vagy lelki termé természetű szetű kóros tü tüneté netének oká okát, esetleg rejtett, tü tünetmentes kórfolyamatot fed fel. Alapja az orvos és beteg talá találkozá lkozása. Szé Szélesebb értelemben az eszkö eszközös és laborató laboratóriumi vizsgá vizsgálatokat is magá magába foglalja.

Típusai

Szű Szűrővizsgá vizsgálat (screening): egé egészsé szségesnek lá látszó tszó egyé egyén vizsgá vizsgálata abbó abból a cé célbó lból, hogy esetleg fenná fennálló lló kórfolyamatra fé fény derü derüljö ljön. Kivizsgá Kivizsgálás (check(check-up): tünetek oká okának kiderí kiderítése cé céljá ljából végzett vizsgá vizsgálatlat-sorozat. KontrollKontroll-vizsgá vizsgálat (re(re-examination, followfollow-up): ismert betegsé betegség kórlefolyá rlefolyásának észlelé szlelése cé céljá ljából vé végzett ismé ismételt vizsgá vizsgálat vagy bizonytalan eredetű eredetű elté eltérés eseté esetén vé végzett ismé ismételt vizsgá vizsgálat abbó abból kiindulva, hogy a vá várható rhatóan bekö bekövetkező vetkező progresszió progresszió a későbbiekben lehető lehetővé teszi a kó kórfolyamat tisztá tisztázását.

Az idős beteg vizsgálata •

Átfogó geriátriai kivizsgálás (comprehensive geriatric assessment, CGA) • speciá speciális geriá geriátriai tevé tevékenysé kenység, az idő idős egyé egyén szomatikus, mentá mentális, psziché pszichés állapotá llapotának, szociá szociális helyzeté helyzetének, ezek egymá egymásra hatá hatásának és ezek alapjá alapján funkcioná funkcionális állapotá llapotának és életminő letminőségének felmé felmérését foglalja magá á ba. Á tfogó ó jellege interdiszcipliná mag tfog interdiszciplináris tevé tevékenysé kenységet tesz szü szüksé kségessé gessé. Általá ltalában valamilyen felmerü felmerülő funkcioná funkcionális vá változá ltozás a vizsgá vizsgálatlat-sorozat megindí megindítója és cé célja az orvosi és szociá szociális beavatkozá beavatkozás fajtá á j á nak é s mé é rté é k é nek meghatá á rozá á sa. Euró fajt m rt meghat roz Európai sztenderdizá sztenderdizálása folyamatban.

84 85

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 



Az életkor elő előrehaladtá rehaladtával idegrendszerü idegrendszerünk is öregszik. Ezt a termé természetes folyamatot az idő időskorra jellemző jellemző neuroló neurológiai betegsé betegségek kí kísérhetik, pé példá ldául Alzheimer kó kór, Parkinson kór vagy a vascularis eredetű eredetű stroke (agyi infarktus, „szé szélütés”).

1. Az idegrendszer fiziológiás öregedése • 1. 1. Az agy szerkezeté szerkezetének makroszkó makroszkópos változá ltozásai

Ötven éves kor felett az agy tö tömege tí tízévente átlagosan 2 - 3%3%-kal csö csökken.



• 1. 2. Az agy szerkezeté szerkezetének mikroszkó mikroszkópos változá ltozásai

Egé Egészsé szséges öregedé regedés mellett is 90 éves korra a neocorticalis idegsejtek kö közel 10 %%-a elpusztul. Ezzel szemben a hippocampusban alig vagy egyá egyáltalá ltalán nem csö csökken a neuronok szá száma, a hippocampus térfogatcsö rfogatcsökkené kkenésének há hátteré tterében az idegsejtek kö közti szinapszisok szá számának csö csökkené kkenése áll.

 


1. Az idegrendszer fiziológiás öregedése • 1. 3. Az öregséget kísérő neurológiai tünetek        

Kognití Kognitív mű működések vá változá ltozása Primití Primitív reflexek A lá látás és a szemmozgá szemmozgás zavarai A hallá á s zavara hall A mozgató ése” mozgatórendszer „öreged „öregedé se” Az érző rzőrendszer vá változá ltozásai A mé mélyreflexek vá változá ltozásai A já á r á s é s az egyensú j egyensúly vá változá ltozása

85 86


2. Az öregkor gyakoribb neurológiai betegségei • 2. 1. Alzheimer kór • 2. 2. Parkinson kór • 2. 3. Stroke (vérzéses, ischemiás) • 2.4. Epilepszia • 2. 5. Polineuropátia • Intracraniális daganatok




2. Az öregkor gyakoribb neurológiai betegségei 2. 1. Alzheimer kór

• Az Alzheimer kó kór elő előfordulá fordulása 65 éves korig 2 – 3 % körül mozog, majd 65 éves kor felett ötévente duplá duplázódik, a 85 éves korosztá korosztályban elé eléri a 30 %%-ot. • Jellemző Jellemző a té térbeli és idő időbeli tá tájékozó kozódás és a kognití kognitív funkció funkciók fokozatos elveszté elvesztése. • Az agyban jellegzetes szerkezeti vá változá ltozások alakulnak ki, több szenilis plakk és neurofibrillá neurofibrilláris kö köteg mutatható mutatható ki, mint a normá normális öregedé regedés sorá során. • A neuronok kb. 60 %%-a elpusztulhat.

86 87

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 2. 2. Parkinson kór

• A 65 év felettiek 1 %%-a, mí míg a 80 évné vnél idő idősebbek mintegy 2,5 %%-a szenved Parkinson kó kórban. • A betegsé betegség tü tüneteit a nigrostriatalis dopaminerg pá pálya neuronjainak pusztulá á sa eredmé é nyezi. . pusztul eredm nyezi • Tünetek: 

 

  



hypohypo- illetve akiné akinézis, mely a spontá spontán illetve akaratlagos mozgá mozgások lassulá lassulása, a mimikaszegé mimikaszegény arc, a vé végtagok együ együttmozgá ttmozgásának hiá hiánya, apró apróléptű ptű járás, az elindulá elindulás, fordulá fordulás és megá megállá llás nehezí nehezítettsé tettsége, valamint a tartá tartási instabilitá instabilitás rigor, vagyis az izomzat ellená ellenállá llása a passzí passzív mozgatá mozgatással szemben nyugalmi tremor, vagyis az agonista és antagonista izmok gyors, ritmikus mozgá mozgása (remegé (remegés), amely az akaratlagos mozgá mozgások sorá során megszű megszűnik (jellegzetes az ujjak sodró sodró mozgá mozgása) halk, monoton beszé beszéd micrographia (kis betű betűk írása) a vegetatí vegetatív tü tünetek kö közül gyakori a bő bő nyá nyálelvá lelválasztá lasztás (hypersalivatio), a kenő kenőcsö csösen fé fénylő nylő arc (seborrhoea) és az orthostatikus hypotonia (felü (felüléskor és felá felállá lláskor vé vérnyomá rnyomásesé sesés) neuropszichiá neuropszichiátriai zavarok: demencia, halluciná hallucináció ció, zavartsá zavartság és alvá alvászavar alakulhat ki.


2. 3. Stroke •

•

A stroke ké két formá formája kü különíthető thető el: a vé vérzé rzéses a strokestroke-ok 10 - 20 %%-át teszi ki, az ischaemiá ischaemiás a fennmaradó fennmaradó 80 - 90 %%-ot. Fő Fő tünete az általá ltalában fé féloldali bé bénulá nulás (né (néha teljes: paralysis, plegia; gyakrabban részleges: paresis) és érzé rzészavar. Az érelmeszesedé relmeszesedés klasszikus rizikó rizikófaktorai a dohá dohányzá nyzás, az elhí elhízás, a hyperlipidaemia, a cukorbetegsé cukorbetegség és a hypertonia.

• 1. Vérzéses 

A vé vérzé rzéses stroke leggyakrabban hypertonia talajá talaján alakul ki, amely hosszú hosszútávon ká károsí rosítja az erek falá falát

• 2. Ischemiás 

Hirtelen rosszabbodik a mö mögöttes terü terület vé vérellá rellátása, ha az arterioscleroticus plakkon a vé véralvadé ralvadék alakul ki és elzá elzárja a maradé maradék lument. A tü tünetek attó attól függnek, hogy milyen terü területeket lá látnak el a (leginká (leginkább) beszű beszűkült vagy elzá elzáródott erek.

87 88

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 2. 4. Epilepszia



• Az epilepszia gyakorisá gyakorisága nő nő a kor elő előrehaladtá rehaladtával. Idő Időskorban a foká fokális (az agy egy jó jól kö körülírható rható terü területé letéről kiinduló kiinduló) és a másodlagosan generalizá generalizálódó (foká (fokális kezdet utá után generalizá generalizálódó) epilepszia a jellemző jellemző. • Az idő időskori epilepszia legfontosabb kivá kiváltó ltó tényező nyezője az agyi keringé keringészavar.

2. 5. Polineuropá Polineuropátia



• A termé természetes öregedé regedési folyamat sorá során fokozatosan romlik a perifé perifériá riás érző rző és mozgató mozgató működés. • Mivel a normá normális öregedé regedés sorá során gyakori a mé mélyé lyérzé rzés zavara (ká (károsodik a vibrá vibráció ció és az ízületi helyzeté helyzetérzé rzékelé kelés), a patoló patológiá giás idegká idegkárosodá rosodás felismeré felismerésére inká inkább a hő hő és a fájdalomé jdalomérzet csö csökkené kkenéséből lehet kö következtetni.

2. 6. Intracraniá Intracraniális tumor



• Az összes agydaganat incidenciá incidenciája (új esetek megjelené megjelenése) nő az életkor elő előrehaladtá rehaladtával. val. • Gyakoribbak a jó indulatú daganatok (meningeomá (meningeomák, hipofí hipofízis jóindulatú adenó adenómák, acusticus neurinó neurinómák, ha ezek mű műtétileg eltá eltávolí volítható thatók, az életkilá letkilátások jó jók.

A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei 

Erek

• A korral az erek fala megvastagodik, az érlumen kitá kitágul, az érfal rugalmatlanná rugalmatlanná válik, ami szö szöveti átrendező trendeződéssel is já jár.



Szí Szív

• A keringé keringési ellená ellenállá llás nö növekedé vekedés kö következté vetkeztében megnö megnövekszik a szí szívre gyakorolt vaszkulá vaszkuláris afterload, megnő megnő a szisztolé szisztolés vérnyomá rnyomás. • Öregebb életkorban lassú lassúbb lesz a szí szívveré vverés. • Terhelé Terhelésre csö csökken a maximá maximális szí szívfrekvencia, de jó jó ideig nem csö csökken a terhelé terhelés által kivá kiváltott maximá maximális percté perctérfogat (Frank(Frank-Starling kompenzá kompenzáció ció révén). • Az idő idős, de egé egészsé szséges szí szív tö több vonatkozá vonatkozásban is ké képes kompenzá kompenzáció cióra. • Az életkor elő előrehaladtá rehaladtával az apoptó apoptózis ré révén fizioló fiziológiá giásan is csö csökken mind a munkamunka-izomsejtek, mind az ingerké ingerképző pző és vezető vezető sejtek szá száma. • Ezek a vá változá ltozások mind a bradybrady-, mind a tachyarrhythmiá tachyarrhythmiák megjelené megjelenésére hajlamosí hajlamosítanak.

88 89










Az idő időskorú skorú kardiovaszkulá kardiovaszkuláris betegsé betegségeket meghatá meghatározó rozó legfontosabb kö közös kó kórfolyamat, az atherosclerosis Ezekhez a „fizioló fiziológiá giás” változá ltozásokhoz igen sok géndeterminá ndeterminált és kö környezetirnyezeti-életmó letmód kivá kiváltotta, valamint infekció infekciók, oxidatí oxidatív stressz általi ká károsí rosítás csatlakozhat. Az eredmé eredmény: az endothel bonyolult helyi humorá humorális védelmi rendszeré rendszerének ká károsodá rosodása, finom sé sérüléseinek kialakulá kialakulása, plazmafehé plazmafehérjé rjék és makrofá makrofágok bejutá bejutása a szubendoteliá szubendoteliális té térbe, gyulladá gyulladásnak megfelelő megfelelő törté rténéssor érvé rvényesü nyesülése. A sejttö sejttörmelé rmelékbő kből, kö kötőszö szöveti má mátrixbó trixból és szabad koleszterin tó tócsá csákbó kból álló lló szubendotheliá szubendotheliális ké képző pződmé dmény jö jön létre: a plakk. Kocká Kockázati té tényező nyezők: diszlipidé diszlipidémia, cukorbetegsé cukorbetegség, elhí elhízás, dohá á nyzá á s doh nyz

A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Stroke

Perifériás Verőeres betegség

Angina Szívinfarktus

Balkamra elégtelenség

Hirtelen szívhalál

Atherosclerotikus szervi megbetegedések Endotél működészavar

Nyaki verőér szűkület

Gyulladás

Koszorúér szklerózis

Balkamra hipertrófia

Kórfolyamatok klinikai manifesztáció nélkül

Dohányzás Inaktivitás Táplálkozás

környezet

Menopauza Elhízás

Hipertónia

Diabetes

Lipidek

Kardiovaszkuláris Kockázati tényezők t

é

n

y

e

z

ő

k

Nem Életkor gének

Az időskori atherosclerosis és célszervi megbetegedések patomechanizmusa

89 90

A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Időskori hypertonia



• Magas vé vérnyomá rnyomás gyakorisá gyakorisága nő nő az elő előrehaladó rehaladó életkorral • Az euró európai idő időskorú skorú népessé pességben 6060-75% kö közötti a 140/90 HgmmHgmm-t elé elérő, vagy meghaladó meghaladó vérnyomá rnyomás szintű szintűek ará aránya és 50% feletti a 160/95 HgmmHgmm-t elé elérő, ill. meghaladó ó v é rnyomá á ssal rendelkező ő k há á nyada! meghalad rnyom rendelkez h

Időskori Perifériás érbetegség (periferal arterial disease: PAD)



• Idő Időskorban igen gyakori betegsé betegség. A perifé perifériá riás vé vérellá rellátás elé elégtelensé gtelenségét első elsősorban a kö középerek atherosclerosisa váltja ki, amely zavar szö szöveti szintű szintű kisé kisérkompenzá kompenzáció cióját (é (értá rtágulat ré révén) akadá akadályozza a majdnem mindig jelenlevő jelenlevő kisé kisér-arteriosclerosis.


Stroke (szé (szélütés)

• Szé Szélütést megelő megelőző állapotok: TIA (á (átmeneti, azaz transitoricus ischemiá ischemiás attak) • Akut stroke 





Az akut stroke kezelé kezelésének alapvető alapvető straté stratégiá giája: ja: Kó Kórhá rházba kerü kerülés gyorsí gyorsítása  Életfontos funkció funkciók tá támogatá mogatása (optimá (optimális fejhelyzet, szabad lé légutak biztosí biztosítása, vé vénabiztosí nabiztosítás, infú infúzió zió) StrokeStroke-altí altípus megá megállapí llapítása (CT vizsgá vizsgálat: ischemiá ischemiás<— s<—>vé >vérzé rzéses)  Trombolí Trombolízis (3 órán belü belül, felké felkészü szült inté intézmé zményben)  Korai rehabilitá rehabilitáció ció  Szekunder prevenció prevenció (35% való valószí színűségű újabb stroke megakadá megakadályozá lyozására)

A szí szív idő időskori ingerü ingerületké letképző pző-ingerü ingerületvezető letvezető kórké rképei közül gyakorisá gyakorisága alapjá alapján kiemlendő kiemlendők: a pitvari nagy frekvenciá frekvenciájú arrhythmiá arrhythmiák, pitvarfibrillá pitvarfibrilláció ció (PF) Szí Szívelé velégtelensé gtelenség

• 80 éves átlagkorú tlagkorú népessé pesség egyharmada szenved szí szívelé velégtelensé gtelenségben. • A szí szívelé velégtelensé gtelenségben szenvedő szenvedőknek 4– 4–8-szor nagyobb az elhalá elhalálozá lozási kocká kockázata, mint a hasonló hasonló idő időskorú skorú átlagné tlagnépessé pességé.

90 91


Angina – Myocardialis infarktus

• A koszorúér eredetű szívbetegség, az ischemiás szívbetegség alapja a koszorúerek atherosclerosisa. • Az így kialakult, vagy ami még veszélyesebb, a plakkokból leszakadó embolusok által disztálisan akutan létrehozott szűkületek, és ezekre aktuális kihívások során súlyosbító mechanizmusként rárakódó koszorúér tónusfokozódás, koszorúérgörcs adott szívterületek vérellátásának rövid idejű (angina), vagy végleges, teljes elégtelenségét (szívinfarktus) eredményezi.

Az immunrendszer öregedése és zavarai Az immunrendszer részei: a veleszületett és szerzett immunitás. A veleszületett immunitás sejtes (makrofágok, polimorphonukleáris sejtek (PMN), natural killer sejtek (NK) és dendritikus sejtek (DC), stb.), valamint nem sejtes (C reaktív protein (CRP), komplement rendszer, mannózkötő protein stb.) elemekből áll. A szerzett immunitás jellemzője a specifikus válaszkészség az adott antigénre, celluláris (citotoxikus) és/vagy humorális (antitestes) válasz, memória - mely gyors válaszreakciót tesz lehetővé ismételt antigénstimulus esetén - T-sejt függő sejt-mediálta és humorális immunválasz.

91 92

Az immunrendszer öregedése és zavarai Az öregedés az immunreaktivitás változásaival társul, melyek közül legjelentősebbek a T-sejtek működésében következnek be. A monociták antigén-specifikus és nem antigén-specifikus működése csökken. A B sejtek antitest termelése infekció, vagy vakcináció esetében csökken, de az autoantitestek száma és mennyisége a korral nő.

Az immunrendszer öregedése és zavarai Öregkori változások T-sejtek  B-sejtek  NK-sejtek  Fagociták 

oAktivációs szignálok oSejtélettartam változása oAz időskori immunválasz klinikai jelentősége

92 93

Az immunrendszer öregedése és zavarai 

T-sejtek

• keringő keringő limfocitá limfociták szá száma a korral mé mérsé rsékelten csö csökken • a naiv (CD45RA+) T sejtek csö csökkené kkenése mellett mind a CD4+ és a CD8+ memó memória (CD45RO+) T sejtek szá száma nő nő. • az öregedé regedés Th1 dominanciá dominanciájú (IL(IL-2, IFN IFN) citokin termelé termelése helyé helyét Th2 (IL(IL-4, ILIL-5, ILIL-10) dominancia veszi át. (TH1 tí típusú pusú immunvá immunválasza protektí protektív hatá hatású a legfontosabb fertő fertőző ágensekkel szemben, TH2 tí típusú pusú válasz az allergiá allergiás és parazitá parazitás infekció infekciókhoz kapcsoló kapcsolódik) • A citotoxikus T limfocitá limfociták aktivitá aktivitás a korral csö csökken.



B-sejtek

• csökken a vakciná vakcináció ció vagy fertő fertőzések utá utáni antitesttermelé antitesttermelés; megvá megváltozik az immunglobulin osztá osztályok és alosztá alosztályok ará aránya; nya; a keringő keringő IgG és IgA mennyisé mennyisége nő nő, az antitestek affinitá affinitása csö csökken; kken; az antianti-idiotí idiotípus há hálózat diszregulá diszreguláció ciója észlelhető szlelhető és az autoantitestek szá száma, titere nö növekszik. vekszik. • az antitestek neutralizá korántsem olyan neutralizáló képessé pessége korá haté hatékony


NK sejtek



Fagociták

• az NK sejtek aránya a CD16/CD56 markerek vizsgálata alapján növekszik idős korban. • az NK sejtek aktivitás csökkenése feltételezhető

• neutrofil granulociták, monociták, makrofágok abszolút száma konstans marad az élet folyamán • gombaölő képesség csökken • a dendritikus sejtek (DC, a leghatékonyabb APC-k) száma nagyobb.

93 94


Aktivá Aktiváció ciós szigná szignálok

• Nincs szignifiká szignifikáns vá változá ltozás a TCRTCR-CD3 receptor komplex szá számában és aktivitá aktivitásában idő időskorban. skorban. • A citoszkeletonhoz kötött funkció funkciók csö csökkennek. • Az idő idősekben csö csökken a citoplazmatikus Ca2+ koncentrá koncentráció ció és PKC aktivitá aktivitás mind a T, mind a B sejtekben. sejtekben. • Ugyancsak csö csökkennek a sejtmag transzkripció transzkripciós faktorainak (AP(AP-1, NFNF-AT, és NF NF)) mennyisé mennyisége és mindazon gé gének expresszió expressziója, ja, melyek a fenti faktoroktó faktoroktól fü függenek.



Sejté Sejtélettartam vá változá ltozása

• A korral csö csökkenő kkenő CD95 expresszió expresszió okozza az elö elöregedett diszfunkcioná diszfunkcionális sejtek és az autoreaktí autoreaktív sejtek felszaporodá felszaporodását. • Az apoptozis fokozó fokozódására lehet kö következtetni idő idős korban.



Az idő időskori immunvá immunválasz klinikai jelentő jelentősége

• Az idő idős populá populáció cióban is az immunreaktivitá immunreaktivitás jelentő jelentős heterogenitá heterogenitásával talá találkozunk. lkozunk. • Ennek a heterogenitá heterogenitásnak az okai nem ismertek mé még ré részleteiben. • Az immunoscenescens és egyé egyéb fizioló fiziológiá giás idő időskori vá változá ltozások együ együtt fokozhatjá fokozhatják a fertő fertőzésekbő sekből, autoimmunitá autoimmunitásbó sból, daganatos megbetegedé megbetegedésekbő sekből szá származó rmazó morbiditá morbiditást és mortalitá mortalitást.

94 95

GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük II Idegrendszer, szívérrendszer, immunrendszer


9.3.

Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I

Egy kis genezis

95

96


Egy kis genezis


Egy kis evolúció

200 millió: emlősök 300 millió: kétéltűek 500 millió: növények, gombák 530 millió: kambriumi robbanás 1 milliárd: többsejtű élőlények 3-4 milliárd: prokarióták

96

97


Egy kis biológia

Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük I Idegrendszer, szívérrendszer, immunrendszer

97

98

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei




Az életkor előrehaladtával idegrendszerünk is öregszik. Ezt a természetes folyamatot az időskorra jellemző neurológiai betegségek kísérhetik, például Alzheimer kór, Parkinson kór vagy a vascularis eredetű stroke (agyi infarktus, „szélütés”).

1. Az idegrendszer fiziológiás öregedése • 1. 1. Az agy szerkezetének makroszkópos változásai 

Ötven éves kor felett az agy tömege tízévente átlagosan 2 - 3%-kal csökken.

• 1. 2. Az agy szerkezetének mikroszkópos változásai  

Egészséges öregedés mellett is 90 éves korra a neuorcorticalis idegsejtek közel 10 %-a elpusztul. Ezzel szemben a hippocampusban alig vagy egyáltalán nem csökken a neuronok száma, a hippocampus térfogatcsökkenésének hátterében az idegsejtek közti szinapszisok számának csökkenése áll. 9.3.

98

99

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 1. Az idegrendszer fiziológiás öregedése 1. 3. Az öregséget kísérő neurológiai tünetek       



Kognitív működések változása Primitív reflexek A látás és a szemmozgás zavarai A hallás zavara A mozgatórendszer „öregedése” Az érzőrendszer változásai A mélyreflexek változásai A járás és az egyensúly változása

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei

99

100

Az idegrendszer időskori elváltozásai és betegségei 2. 2. Parkinson kór

• A 65 év felettiek 1 %-a, míg a 80 évnél idősebbek mintegy 2,5 %-a szenved Parkinson kórban. • A betegség tüneteit a nigrostriatalis dopaminerg pálya neuronjainak pusztulása eredményezi. • Tünetek: 

 

  



hypo- illetve akinézis, mely a spontán illetve akaratlagos mozgások lassulása, a mimikaszegény arc, a végtagok együttmozgásának hiánya, apróléptű járás, az elindulás, fordulás és megállás nehezítettsége, valamint a tartási instabilitás rigor, vagyis az izomzat ellenállása a passzív mozgatással szemben nyugalmi tremor, vagyis az agonista és antagonista izmok gyors, ritmikus mozgása (remegés), amely az akaratlagos mozgások során megszűnik (jellegzetes az ujjak sodró mozgása) halk, monoton beszéd micrographia (kis betűk írása) a vegetatív tünetek közül gyakori a bő nyálelválasztás (hypersalivatio), a kenőcsösen fénylő arc (seborrhoea) és az orthostatikus hypotonia (felüléskor és felálláskor vérnyomásesés) neuropszichiátriai zavarok: demencia, hallucináció, zavartság és alvászavar alakulhat ki.


2. 3. Stroke •

•

A stroke két formája különíthető el: a vérzéses a stroke-ok 10 - 20 %-át teszi ki, az ischaemiás a fennmaradó 80 - 90 %-ot. Fő tünete az általában féloldali bénulás (néha teljes: paralysis, plegia; gyakrabban részleges: paresis) és érzészavar. Az érelmeszesedés klasszikus rizikófaktorai a dohányzás, az elhízás, a hyperlipidaemia, a cukorbetegség és a hypertonia.

• 1. Vérzéses 

A vérzéses stroke leggyakrabban hypertonia talaján alakul ki, amely hosszútávon károsítja az erek falát

• 2. Ischemiás 

Hirtelen rosszabbodik a mögöttes terület vérellátása, ha az arterioscleroticus plakkon a véralvadék alakul ki és elzárja a maradék lument. A tünetek attól függnek, hogy milyen területeket látnak el a (leginkább) beszűkült vagy elzáródott erek. 100

101


2. 4. Epilepszia

• Az epilepszia gyakorisága nő a kor előrehaladtával. Időskorban a fokális (az agy egy jól körülírható területéről kiinduló) és a másodlagosan generalizálódó (fokális kezdet után generalizálódó) epilepszia a jellemző. • Az időskori epilepszia legfontosabb kiváltó tényezője az agyi keringészavar.



2. 5. Polineuropátia

• A természetes öregedési folyamat során fokozatosan romlik a perifériás érző és mozgató működés. • Mivel a normális öregedés során gyakori a mélyérzés zavara (károsodik a vibráció és az ízületi helyzetérzékelés), a patológiás idegkárosodás felismerésére inkább a hő és a fájdalomérzet csökkenéséből lehet következtetni.



2. 6. Intracraniális tumor

• Az összes agydaganat incidenciája (új esetek megjelenése) nő az életkor előrehaladtával. • Gyakoribbak a jóindulatú daganatok (meningeomák, hipofízis adenómák, acusticus neurinómák, ha ezek műtétileg eltávolíthatók, az életkilátások jók.

A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei

101

102


Erek

• A korral az erek fala megvastagodik, az érlumen kitágul, az érfal rugalmatlanná válik, ami szöveti átrendeződéssel is jár.



Szív

• A keringési ellenállás növekedés következtében megnövekszik a szívre gyakorolt vaszkuláris afterload, megnő a szisztolés vérnyomás. • Öregebb életkorban lassúbb lesz a szívverés. • Terhelésre csökken a maximális szívfrekvencia, de jó ideig nem csökken a terhelés által kiváltott maximális perctérfogat (Frank-Starling kompenzáció révén). • Az idős, de egészséges szív több vonatkozásban is képes kompenzációra. • Az életkor előrehaladtával az apoptózis révén fiziológiásan is csökken mind a munka-izomsejtek, mind az ingerképző és -vezető sejtek száma. • Ezek a változások mind a brady-, mind a tachyarrhythmiák megjelenésére hajlamosítanak.










Az időskorú kardiovaszkuláris betegségeket meghatározó legfontosabb közös kórfolyamat, az atherosclerosis Ezekhez a „fiziológiás” változásokhoz igen sok géndeterminált és környezeti-életmód kiváltotta, valamint infekciók, oxidatív stressz általi károsítás csatlakozhat. Az eredmény: az endothel bonyolult helyi humorális védelmi rendszerének károsodása, finom sérüléseinek kialakulása, plazmafehérjék és makrofágok bejutása a szubendoteliális térbe, gyulladásnak megfelelő történéssor érvényesülése. A sejttörmelékből, kötőszöveti mátrixból és szabad koleszterin tócsákból álló szubendotheliális képződmény jön létre: a plakk. Kockázati tényezők: diszlipidémia, cukorbetegség, elhízás, dohányzás 102

103

A szívérrendszer időskori elváltozásai és betegségei Időskori hypertonia



• Magas vérnyomás gyakorisága nő az előrehaladó életkorral • Az európai időskorú népességben 60-75% közötti a 140/90 Hgmm-t elérő, vagy meghaladó vérnyomás szintűek aránya és 50% feletti a 160/95 Hgmm-t elérő, ill. meghaladó vérnyomással rendelkezők hányada!

Időskori Perifériás érbetegség (periferal arterial disease: PAD)



• Időskorban igen gyakori betegség. A perifériás vérellátás elégtelenségét elsősorban a középerek atherosclerosisa váltja ki, amely zavar szöveti szintű kisér-kompenzációját (értágulat révén) akadályozza a majdnem mindig jelenlevő kisér-arteriosclerosis.


Stroke (szélütés)

• Szélütést megelőző állapotok: TIA (átmeneti, azaz transitoricus ischemiás attak) • Akut stroke 





Az akut stroke kezelésének alapvető stratégiája: Kórházba kerülés gyorsítása  Életfontos funkciók támogatása (optimális fejhelyzet, szabad légutak biztosítása, vénabiztosítás, infúzió) Stroke-altípus megállapítása (CT vizsgálat: ischemiás<—>vérzéses)  Trombolízis (3 órán belül, felkészült intézményben)  Korai rehabilitáció  Szekunder prevenció (35% valószínűségű újabb stroke megakadályozására)

A szív időskori ingerületképző-ingerületvezető kórképei közül gyakorisága alapján kiemlendők: a pitvari nagy frekvenciájú arrhythmiák, pitvarfibrilláció (PF) Szívelégtelenség

• 80 éves átlagkorú népesség egyharmada szenved szívelégtelenségben. • A szívelégtelenségben szenvedőknek 4–8-szor nagyobb az elhalálozási kockázata, mint a hasonló időskorú átlagnépességé.

103

104


Angina – Myocardialis infarktus

• A koszorúér eredetű szívbetegség, az ischemiás szívbetegség alapja a koszorúerek atherosclerosisa. • Az így kialakult, vagy ami még veszélyesebb, a plakkokból leszakadó embolusok által disztálisan akutan létrehozott szűkületek, és ezekre aktuális kihívások során súlyosbító mechanizmusként rárakódó koszorúér tónusfokozódás, koszorúérgörcs adott szívterületek vérellátásának rövid idejű (angina), vagy végleges, teljes elégtelenségét (szívinfarktus) eredményezi.

Az immunrend szer öregedése és zavarai

104

105

A szívérrendszer és az immunrendszer

Az immunrendszer öregedése és zavarai Az immunrendszer részei: a veleszületett és szerzett immunitás. A veleszületett immunitás sejtes (makrofágok, polimorphonukleáris sejtek (PMN), natural killer sejtek (NK) és dendritikus sejtek (DC), stb.), valamint nem sejtes (C reaktív protein (CRP), komplement rendszer, mannózkötő protein stb.) elemekből áll. A szerzett immunitás jellemzője a specifikus válaszkészség az adott antigénre, celluláris (citotoxikus) és/vagy humorális (antitestes) válasz, memória - mely gyors válaszreakciót tesz lehetővé ismételt antigénstimulus esetén - T-sejt függő sejt-mediálta és humorális immunválasz.

105

106

Az immunrendszer öregedése és zavarai Az öregedés az immunreaktivitás változásaival társul, melyek közül legjelentősebbek a T-sejtek működésében következnek be. A monociták antigén-specifikus és nem antigén-specifikus működése csökken. A B sejtek antitest termelése infekció, vagy vakcináció esetében csökken, de az autoantitestek száma és mennyisége a korral nő.

Az immunrendszer öregedése és zavarai Öregkori változások    

T-sejtek B-sejtek NK-sejtek Fagociták

oAktivációs szignálok

oSejtélettartam változása oAz időskori immunválasz klinikai jelentősége 106

107


NK sejtek

• az NK sejtek aránya a CD16/CD56 markerek vizsgálata alapján növekszik idős korban. • az NK sejtek aktivitás csökkenése feltételezhető



Fagociták

• neutrofil granulociták, monociták, makrofágok abszolút száma konstans marad az élet folyamán • gombaölő képesség csökken • a dendritikus sejtek (DC, a leghatékonyabb APC-k) száma nagyobb.


Aktivációs szignálok

• Nincs szignifikáns változás a TCR-CD3 receptor komplex számában és aktivitásában időskorban. • A citoszkeletonhoz kötött funkciók csökkennek. • Az idősekben csökken a citoplazmatikus Ca2+ koncentráció és PKC aktivitás mind a T, mind a B sejtekben. • Ugyancsak csökkennek a sejtmag transzkripciós faktorainak (AP-1, NF-AT, és NF) mennyisége és mindazon gének expressziója, melyek a fenti faktoroktól függenek.



Sejtélettartam változása

• A korral csökkenő CD95 expresszió okozza az elöregedett diszfunkcionális sejtek és az autoreaktív sejtek felszaporodását. • Az apoptozis fokozódására lehet következtetni idős korban.



Az időskori immunválasz klinikai jelentősége

• Az idős populációban is az immunreaktivitás jelentős heterogenitásával találkozunk. • Ennek a heterogenitásnak az okai nem ismertek még részleteiben. • Az immunoscenescens és egyéb fiziológiás időskori változások együtt fokozhatják a fertőzésekből, autoimmunitásból, daganatos megbetegedésekből származó morbiditást és mortalitást.

107

108

GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük III Légzőgrendszer, Endokrin rendszer, Emésztőrendszer, Vese


9.5.

Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük II Légzőgrendszer, Endokrin rendszer, Emésztőrendszer

108

109

A légzőrendszer időskori elváltozásai és betegségei

Az öregedés hatása a légzőrendszerre 









A mellkas merevebbé válása, illetve a bordaporcok elmeszesedése következtében a vertebro-costalis izületek mozgása beszűkül A nagylégutak porcos struktúrái elmerevednek A 2 mm-nél kisebb átmérőjű kislégutak átmérője csökken részben a nyákmirigyek hyperplasiája miatt. A kislégutak falára kívülről húzóhatást gyakorló elasztikus rostok száma és rugalmassága is csökken. A tüdő rugalmassága csökken. 109

110

Az légzőrendszer betegségei 

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) •



Asthma bronchiale •



Hazánkban, 2006-ban, az ötven év feletti populációban a tuberculosis prevalenciája háromszor gyakoribb volt, mint az ötven év alattiak körében. Az immunrendszer természetes öregedése mellett időskori tbc-re hajlamosít minden olyan más betegség, mely az immunrendszer funkcióját károsítja.

Tüdőembólia •



Időskorban több, mint 10-szeresére nő a pneumóniával kapcsolatos mortalitás. A területen szerzett pneumóniák hátterében 30-40 %-ban Streptococcus pneumoniae fertőzés húzódik meg (időskorban csökken az antibakterialis és antivirális immunitás).

Tuberculosis •



Az asthma bronchiale a légutak krónikus eosinophil sejtes gyulladása, mely gyógyszerre reverzibilis, diffúz légúti szűkületet okoz. Klinikai szempontból rohamokban jelentkező, sípolással együtt járó nehézlégzés jellemzi.

Pneumónia •



A COPD kialakulhat a hörgőrendszer krónikus, neutrophil sejtes gyulladása (krónikus bronchitis), valamint emphysema (tüdőtágulás) következtében. Funkcionálisan a kilégzés, főként az erőltetett kilégzés zavara a legjellegzetesebb.

Leggyakrabban az alsó végtag mély vénáiban, vagy a kismedence vénás rendszerében képződő thrombusok sodródnak a pulmonális érrendszerbe és okoznak pulmonális embolizációt. Miután a vénás thrombosis és a tüdőembólia etiopathogenezisében számos közös tényező van, egyre inkább egyetlen betegségről, vénás thromboembóliáról beszélünk.

Bronchuscarcinoma •

A malignus betegségek, köztük a hörgőrák gyakorisága az életkorral nő, a hörgőrákkal kapcsolatos mortalitás a 75-84 éves korban éri el a maximumot. Időskorban a daganatok lassabban növekednek és adnak áttétet, mint fiatalkorban.

Az endokrinanyagcsere jellegzetességei időskorban

A fő endokrin mirigyek. 1. Tobozmirigy 2. Agyalapi mirigy 3. Pajzsmirigy 4. Csecsemőmirigy 5. Mellékvese 6. Hasnyálmirigy 7. Petefészek 8. Here

9.6.

110

111

Az endokrin-anyagcsere jellegzetességei időskorban 

A hormontermelésben bekövetkezett változások további anyagcserezavarokat idéznek elő, amelyek együttesen alakítják ki az időskorban észlelhető degeneratív és atrophiás folyamatokat. • •

• • •

• • • •

A dopaminerg neuronok mennyisége csökken (hypothalamushypophysis) --- hiperprolactinemia. A növekedési hormon elválasztása csökken --- csökkent fehérjeszintézis, regeneratív folyamatok lassulása. Az IGF-1 (inzulin-szerű növekedési hormon) csökkenése --- izom-zsírszövet arányának eltolódása, glukóz tolerancia csökkenése. Mérséklődik a melatonin termelődés. A pajzsmirigy hormonok nem változnak. (A mellékpajzsmirigy hormonjai közül a parathormon (PTH) szintjét sok szerző emelkedettnek találta időskorú betegeken.)

A mellékvesekéreg hormonjai közül az aldoszteron elválasztás kissé csökken idősebb korban, ez a renin-angiotenzin rendszer csökkent aktivitásával függ össze. A glucocorticoid szintek alig csökkennek, de csökken a stresszre adott válasz --- tűrőképesség csökkenése. A mellékvesevelő hormonjai közül a norepinephrin szintje idős korban emelkedik (patológiás folyamatok), az epinephrin és a dopamin szintje nem változik. A szabad tesztosteron vérszintje egyértelműen csökken (kisebb izom és csonttömeg). Az ösztrogén szint kicsit emelkedik. A dehydrotestosteron viszont emelkedik --- prostata hyperplasia. A női nemi hormonok csökkenése --- csontvesztés urogenitális athrophiája, vasomotoros instabilitás (hőhullámok). A glukóztolerancia enyhén, de fokozatosan csökken ( a II-es típusú cukorbetegség incidenciája nő a korral).

Az endokrin-anyagcsere betegségek jellegzetességei időskorban  





 

A pajzsmirigy hyper- és hypofunkciója egyaránt előfordul és nő a korral. A mellékvesekéreg hyperfunkciós betegségei közül a Cushing-kór a középkorú személyeken a leggyakoribb, idősebb korban az előfordulás ritkább (hipertónia, elhízás, oszteoporózis, glukózintolerancia, pigmentáció). Az Addison-kór (izomgyengeség, fogyás) s különösen a klasszikus, autoimmun forma a fiatal és középkorú személyeken gyakoribb. Idős korban viszont más etiológiájú hypadrenia gyakoribb lehet. A véletlenül felfedezett mellékvese tumorok, az incidentalomák gyakoribbak az idősebb korosztályban. Cukorbetegség: a 45 év felett kialakuló diabetes legalább 90%-a 2-es típusú. A hyperglykaemiás anyagcsere-kisiklás speciális formája, a hyperosmoláris coma, másrészt a laktát acidosis jelenti a két legfontosabb szövődményt.

111

112

Az emésztőrendszer jellegzetességei időskorban, betegségei

GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDŐS KORBAN 

Nyelőcső

• Achalasia 

Folyékony és szilárd táplálék fogyasztásakor egyaránt kialakuló dysphgagia és mellkasi fájdalom. Idős korban az achalasia fokozott aspiráció-veszéllyel, alultápláltsággal és nyelőcsőrák-kockázattal jár.

• Diffúz oesophagius spazmus és diótörő nyelőcső 

A diffúz oesophagus spazmus a nyelőcső motilitás zavarainak 4-15 %-áért, a diótörő nyelőcső pedig még gyakoribb okai. Elsősorban retrosternális fájdalmat és dysphagiat okoznak.

• Másodlagos nyelőcsői mozgászavarok 

Másodlagos nyelési nehezítettséget tud okozni többek között a sclerosis multiplex, a polymopositis, a reflux oesophagitis és a Batrrett-carcinoma, az idősebbekben gyakoribb diabetes mellitus. A diabeteszes neuropathiaban szenvedők 40-60 %ának van oesophagus dysmotilitása is.

• Gastroosophagealis reflux betegség 

a károsodott záróizom működés miatt gyakrabban kell számolnunk vele idősebb betegekben. a nyelőcső savterhelése és a nyálkahártya-eltérések is súlyosabbak.

• Nyelőcsőrák 

Mivel idősebbekben a Barrett-oesophagus gyakoribb, ezzel a kockázati tényezővel fokozottan számolnunk kell.

112

113


Gyomor •

•

A gyomorban a nyálkahártyát károsító és azt védő tényezők egyensúlya idős korban könnyebben megbomlik. Gyomorfekély 

•

Gyomorrák 



A gyomorfekély idősebbekben gyakran nagyobb (ún. idős kori óriásfekély), és proximálisabb elhelyezkedésű.

A gyomorrák leggyakrabban a 85 év feletti népességet érinti mindkét nemben. Előfordulási gyakorisága Magyarországon 18/100000 lakos.

A vastagbél betegségei •

Diverticulosis 



•

Vastagbélrák 

•

Leggyakrabban a távolabbi vastagbélszakaszokon, így a sigmában (90 %) fordulnak elő. A 80 év felettiek mintegy 67 %-ában előfordul. A vastagbél izomzatának speciális átalakulása miatt alakul ki. A kórtan másik tényezője a megváltozott motilitás lehet. Diverticulosisban szenvedő betegekben a postprandiális kontrakciók gyengébbek, mint egészségesekben. Mellette szövődményként diverticulitis jelentkezhet (gyulladás, perforáció) A colorectalis rák (CRC) az idős kor betegsége. A CRC leggyakrabban a 7. életévtizedben fordul elő, az esetek 90 %-a 55 éves kor felett jelentkezik. Magyarországon előfordulási gyakorisága 36/100000 fő évente.

Gyulladásos bélbetegségek 

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) két legfőbb képviselője a Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC). Mindkettő elsősorban fiatal korban alakul ki, de egy kisebb életkori csúcs idősebb korban, az 5-6. életévtizedben is megfigyelhető.


A máj betegségei

• Vírushepatitisek (A (komolyabb szövődmény és mortalitás), B (igen ritka), C (0,7% --cacinoma)) • Primer biliaris cirrhosis 

A primer biliaris cirrhosis (PBC) leggyakrabban az élet 5. és 6. évtizedében alakul ki, elsősorban nőkben. Idősebb korban induló betegségek általában rosszabb prognózisúak, a betegek mintegy 25%-a hal meg valamilyen szövődményben.

• Zsírmáj 

A nem alkoholos zsírmáj (nonalkoholos steatohetpatosis – NASH) oka elsősorban az elhízás, diabetes mellitus, hyperlipaemia és hypertonia szerepelnek

113

114

GASZTROENTEROLÓGIAI MEGBETEGEDÉSEK IDŐS KORBAN •A hasnyálmirigy betegségei

• Acut pancreatitis Idős emberek hasi fájdalmának hátterében az esetek 5-7 %-ban áll akut pancreatitis • Idült pancreatitis Az iparosodott társadalmakban a chronicus pancreatitis 70-80 %-áért a túlzott alkoholfogyasztás felelős. • Pancreas carcinoma A fejlett országokban a pancreas carcinoma az 5. leggyakoribb daganatos halálok. A legfontosabb kockázati tényező az életkor, de fokozott kockázatot jelent a diabetes mellitus, a dohányzás és a chronicus pancreatitis.

1. Nyelőcső 2. Rekeszizom 3. Gyomor 4. Máj 5. Epehólyag 6. Duodenum

7. Hasnyálmirigy 8. Lép

IDŐS KOR ÉS VESEBETEGSÉG A vese metszlapja: 1. Vesepiramis (pyramides renales) 2. vas efferens 3. arteria renalis 4. vena renalis 5. hilus renalis 6. Vesemedence (pelvis renalis) 7. Húgyvezeték (ureter) 8. Kiskehely (calyx minor) 9. capsula fibrosa 10. Felső pólus (extremitas superior) 11. Alsó pólus (extremitas inferior) 12. Vas afferens 13. Nephron 14. Kiskehely 15. Nagykehely (calyx major) 16. papilla renalis 17. Bertin-oszlopok (columna renalis)

A vese változásai idős korban:             





a vese tömege csökken, csökken a működő nephronok száma, glomerularis sclerosis keletkezik, csökken a glomerularis filtrációs ráta,(GFR) csökken a renalis véráramlás, (RBF) interstitialis fibrosis alakul ki, csökken a Na+-visszatartás, csökken a plazma renin aldosteron szint, gyakoribb a hyperkaliaemia, csökken az ammóniumképződés, csökken a vízkiválasztás, csökken a vizeletkoncentráló képesség, csökken a cukor reabsorptiója.

A glomerularis elváltozásokkal együtt idős korban jellemző tubularis elváltozások alakulnak ki. Ezek együtt járnak a szomjúságérzés csökkenésével, mely növeli az exsiccosisra (kiszáradásra) való hajlamot, valamint az elektrolitok (elsősorban Na+, K+) szérum koncentrációjának kóros mértékű eltolódását. 40 éven felüliek lassabban választják ki a folyadékot, mint a fiatalok. A korral összefüggő vizelet koncentrálóképesség csökkenése, a károsodott szomjazási mechanizmus miatt növekszik ebben a korban a fogékonyság a hypovolaemiára. A vesében észlelhető eltérések gyakran az atherosclerosis progressziójával állnak összefüggésben.

114

115

IDŐS KOR ÉS VESEBETEGSÉG Ischemiás vesebetegség:

• oka a vérellátás csökkenése, hypertonia, atherosclerosis •Jelllege: glomerularis és tubuláris elváltozások, krónikus veseelégtelenség • A hipertóniás betegek 10%-a krónikus veseelégtelenségben szenved (200 ezer) • diabetesesek 10%-a : 50 ezer •Primer veseelégtelenség: 50 ezer • az utóbbi időben 10 év alatt megduplázódott a vesebetegek száma Incidencia (komoly): • 35-74 év: 7,8% • > 75: 22,3% •Incidencia (enyhe): • 20-39: 6,3% • 40-59: 28,5% •60-79: 65%

115

116

GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük V Bőr – Szem - Fül-orr-gége


9.9.

A BŐR ÖREGEDÉSE

116

117

A BŐR ÖREGEDÉSE 



Bőrünk öregedése számos belső (endokrinológiai és genetikai adottságok, stb.) és külső tényező (napfény, dohányzás, táplálkozás, stb.) együttes hatásának a következménye. Az öregedésben a hámot atrophia és a melanocyta (MC) szám csökkenése, a betegségben viszont hámmegvastagodás, megnőtt számú MC atípiával és kevesebb Langerhans (LC) sejt jellemzi. Az irha az öregedés miatt elvékonyodott, a rostok, a mastocyták, a proteoglikán mennyisége és a vascularitas csökkent, ezzel szemben a patológiás folyamatok során a megvastagodott irhában az elastosis dominál (basophil festődésű kóros kollagén) proteoglikán és mastocyta-szaporulattal, érfal vastagodással és értágulattal társulva.




Az idős bőr fokozott érfragilitást és a szervezet károsodott termoregulációját a megváltozott vascularitas idézi elő, az érhálózat megfogyatkozása csökkent verejték- és faggyútermelést okoz. A meggyengült immunreaktivitást a megkevesbedett LC szám, a lymphocyta és a keratinocyta (KC) funkciók korral járó változása magyarázza, amihez hozzájárul az UV-fény ismert immunszuppresszív effektusa is. A kevesebb számú MC miatt gyengül a bőr védettsége a napfénnyel szemben, ami a csökkent DNS reparációs kapacitással és immunreaktivitással együtt hatva fokozottan fogékonnyá teszi az idős bőrt a mutációkra, illetve malignus bőrtumorok kifejlődésére. A korral együtt csökken továbbá a D3 vitamin termelése is.

117

118








A fiziológiás öregedés jelei (sápadt, sima bőr), az ősz hajzat és a sok napsugárzást kapott arc fény-okozta jellegzetességei, a ráncokkal szabdalt, sárgás solaris elastosis egy basaliomával. A száraz, atrophiás és sápadt, rugalmatlan bőr finom ráncokkal, bizonyos fokú petyhüdtséggel és változatos benignus tumorokkal. A víztartalmát, rugalmatlanságát, támasztó zsírszövetét vesztő öregedő bőr a gravitációnak kevésbé áll ellen. A dinamikus ráncok statikussá válnak. Így alakulnak ki a homlok és a szemhéj ptosisa, a szemhéjak táskássága, az ectropium, a toka, a beesett, fáradtnak tűnő szemek, a megnyúlt fülek és orrcsúcs, a felsőajak elvékonyodása.

A fül-orr-gége öregedése

118

119

FÜL-ORR-GÉGEBETEGSÉGEK IDŐSKORBAN 

Az időskori nagyothallás 



Ilyenkor külső károsító hatás nélkül lép fel degeneratív folyamat a belső fülben és a központi idegrendszerben. A degeneratív folyamat oka a DNS szintézis rendellenessége, különböző pigmentek, lipofuscin lerakódás, a koleszterin és a lipidek extracelluláris depozíciója, az inetrcelluláris folyadék elvesztése, kötőszöveti lebomlás és átalakulás.

Időskori orr diszfunkciók 



Időskorban gyakori az orrdugulás, az orrüregi vérbőség, az orrvérzés (epistaxis), szaglászavar, jó- és rosszindulatú daganatok, valamint az orr külső alakváltozásai. A szaglószerv öregedése: A jelenség oka a szaglóhám sejtjeinek degeneratív károsodása.

FÜL-ORR-GÉGEBETEGSÉGEK IDŐSKORBAN 

Időskori nyelészavarok 



Időskori beszédzavarok 



Három fontos kórforma tartozik a csoportba: úgymint a dysphonia, a dysarthria és az aphasia. Az időskori beszédzavarok veszélyei, hogy a hangadás és a beszédképesség változása, csökkenése vagy megszűnése, az idős személy szociális elszigetelődését és depresszióját fokozza.

Orális időskori manifesztációk 



Az életkor előrehaladtával romolhat a nyelési mechanizmus is, elsősorban keringési és neurológiai tényezők miatt. A nyelészavarokat összefoglaló néven dysphagiának nevezzük.

A szájnyálkahártya, a nyálmirigyek és a rágószervek működése a kor előrehaladtával zavart szenved. Mivel ezen szervek működéscsökkenése nemcsak kommunikációs nehézséget, hanem folyadék és táplálékfelvételét is nehezítik, kisebb helyi betegségből nagyobb általános betegséget képes előidézni.

Külső fül 

Időskorban a ceruinusos és sebaceus mirigyek száma és a működése csökken, úgy a fülkagyló, mint a hallójárat területén. Ez az involutio a felhám szárazságát, ethropiáját eredményezi, ezáltal fertőzési kapuk alakulnak ki. A fülzsír is impaktálódik, nagyothallás, szárazság érzés, viszketés, fülzúgás, időnként szédülés kíséri.

119

120

A SZEM ÖREGEDÉSE

A SZEM ÖREGEDÉSE 

Szemhéjak: 



Könnyszervek 





Vékony, ráncos, pigmentált, basalioma, szövetrugalmatlanság --- befordulhat, ill. kifordulhat izomrugalmatlanság --- könnycsorgás, de ugyanakkor a könnymennyiség csökken Könnyösszetevők változása: szemszárazság kialakulhat

Kötőhártya 

Vékonyodik, kevesebb kehelysejt, pigmentálódás, bevérzések

120

121


Szaruhártya  



Pupilla 



Gerontoxon: sárgás lerakódás -- látást nem rontja Lipid- és hyalin-elfajulás --látásromlás Szűkebb --- látásromlás

Szemlencse 



Öregszeműség: rugalmasságcsökkenés: 45 év után 5 évenként 0,5 dioptria romlás Szürkehályog: rugalmatlan, vizet veszít, átláthatóság csökken --- műlencse beültetése


Üvegtest     



kolloidból vízfelszabadulás Szilárdanyagok kicsapódása --- lazán mozgó homályok a gél összeesik --- retinaleválást eredményezhet Idegen anyagok felszaporodása Üvegtest bevérzés -hipertónia

Ideghártya (retina)

Macula degeneráció (AMD): 50 év felett az éleslátás helyének betegsége --- vaksághoz vezethet (rizikótényezők: érelmeszesedés, genetika, dohányzás, diabetesz, életmód) Kezelés: Zn és antioxidánsok 



Zöldhályog   



40 felett 2%; 70: 4%; 80 felett 10% A végleges vakság 13 %-a emiatt van Diagnosztizálás szemnyomás mérésével Kezelés: szemnyomáscsökkentő cseppek, műtét

121

122

GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük IV Csont-izület, Vérképzés, Száj-fog


A CSONTIZÜLETKÖTŐSZÖVET IDŐKORI ELTÉRÉSEI

122

123

A CSONT-IZÜLET-KÖTŐSZÖVET IDŐKORI ELTÉRÉSEI 

 



 

A csontmennyiség csak a csontbontás és a csontépítés egyensúlyával biztosítható. Amennyiben a csontbontás túlsúlyba jut az építéshez képest, az csontvesztéshez, osteoporosishoz vezet. Évente több millió csonttörés történik csontritkulás miatt, amelyből kb. 2 millió a combnyaktörés. Ez utóbbiak fél éven belüli halálozása 12–20 % között van. A D-vitaminhiányban kialakuló jelentős myopathia járásbizonytalanságot, fokozott elesési hajlamot okoz. A csontrendszerben az enyhe D-vitaminhiány osteoporosist, a súlyosabb (<15 ng/ml) osteomalaciát okoz. A felnőtt lakosság közel 20 %-át érinti az arthrosis, de az 55 év feletti lakosság közel 80 %ában találhatók arthrosisos tünetek. Az arthrosis döntően az öregedéssel kialakuló heterogén betegségcsoport, amelyben a degeneratív folyamatok nemcsak az ízfelszíni porcot, hanem a subchondralis csontot, az synovialis hártyát, az ízületi szalagokat, a meniscusokat, az ízületi tokot, a környéki izmokat és idegeket is érintik. A csontok anyagcseréjét kb. 60–70 %-ban genetikai tényezők, 30–40 %-ban környezeti faktorok befolyásolják. Az osteoporosis primer prevenciója: megfelelő táplálkozás, testedzés és a csontrendszert negatívan befolyásoló szokások (alkohol, dohányzás stb.) kerülése adja az alapját. Ha már kialakult a betegség (szekunder prevenció), akkor arra kell törekednünk, hogy a csonttörést megelőzzük.

A CSONT-IZÜLET-KÖTŐSZÖVET IDŐKORI BETEGSÉGEI OSTEOPOROSIS • Kezdetekkor még nincs fizikális jel •Progressziónál megjelenik a tipikus testtartás, csökkent denzitás •Megelőzés és kezelés:

• táplálkozás, mozgás • Kalcium és D-vitamin ellátás

123

124

A CSONT-IZÜLET-KÖTŐSZÖVET IDŐKORI BETEGSÉGEI OSTEOMALACIA Súlyos D-vitaminhiány esetén (<15 ng/mi) Tünetek: izomgyengeség, izületi panaszok, járásbizonytalanság, nagyobb malignus incidencia, magasabb vérnyomás, könnyebben kialakuló szívelégtelenség, romló szénhidrát-tolerancia, gyorsabb dementálódás

A CSONT-IZÜLET-KÖTŐSZÖVET IDŐKORI BETEGSÉGEI ARTHROSIS Heterogén betegcsoport, érintett területek:

• felszíni porc

OKAI

• endokrin betegségek

• subcondriális csont

• immunrendszer öregedése és betegségei

•synoviális hártya • izületi szalagok

• metabolikus betegségek

•meniscusok • izületi tok • környéki izmok és idegek

Érintett részek: térd, csípő, kéz

124

125

• izületi betegségek: arthritis, osteonecrosis, osteochondromatosis

A VÉRKÉPZÉS IDŐSKORBAN A csontvelő cellularitása az életkor előrehaladtával jelentősen csökken (akár 30%-kal is), ezen belül az erythropoesis aktivitása is csökken. A csontvelői cellularitás csökkenését részben az apoptózis fokozódása, részben a citokin termelés életkorral kapcsolatos diszregulációja magyarázza. Az életkor előrehaladtával a vörösvérsejtek mérete kissé megnő, metabolikus aktivitásuk és élettartamuk csökken. A hemoglobinszint az idős, de egyébként egészséges emberek közel egynegyedében kielégíti az anémia definícióját.





A VÉRKÉPZÉS IDŐSKORBAN 





Időskorban reológiai és koagulációs szempontból is figyelemreméltó változások észlelhetőek, mint pl. a fibrinogén szint növekedése, a plazma viszkozitásának és a vörösvérsejtek rigiditásának növekedése, az alvadási kaszkád korai aktiválódása. Ezek a tényezők hozzájárulnak a mikrocirkuláció romlásához. Az életkor előrehaladtával a fehérvérsejt szám nem változik, azonban a granulociták aktivitása és a mobilizálódásuk sebessége csökken. Idősekben súlyos fertőzés esetén paradox leukopenia is kialakulhat. Klinikailag a lympho-hemopoetikus rendszer öregedése számos malignus, autoimmun és fertőző betegség incidenciájának növekedésével jár együtt. Időskorban a csontvelői progenitorok száma csökken, a csontvelői mikrokörnyezet megváltozik, és mérsékelten csökken a növekedési faktorok termelése is.

125

126

A VÉRKÉPZÉS DŐSKORBAN 

ANÉMIA (12-13 g/dl)  



Fiziológiás-patológiás?  



Okai: vas- folsav-, B12-vitamimhiány veseelégtelenség, krónikus gyulladás Súlyosság: 85 év felett a férfiak 20%-a, nők 25%-a Nem az öregedés normális velejárója Anémia --- nagyobb halálozás

Anémiák etiológiája    

Vashiányos anémia (20%; <12 ug/l) B12 és folsav hiány (egyoldalú táplálkozás, felszívódás zavarai) Erythropoetin hiány (vesebetegség – EPO csökkenés) Gyulladásos anémia (ACI, 20%; krónikus gyulladáshoz, malignus és autoimmun folyamatokhoz társul)

Száj-fog állcsontok

126

127

A SZÁJÜREG, AZ ÁLLCSONTOK ÉS A FOGAZAT JELLEMZŐ ELVÁLTOZÁSAI IDŐSKORBAN 



Szájnyálkahártya és a nyelv  Időskorban a szájnyálkahártyára az atrophia jellemző; az epithelialis sejtek száma csökken, a keratinizáció fokozódik. A kötőszövetekben csökken az elasztikus rostok aránya, a kollagénrostok száma nő. Az arteriolák degeneratív elváltozásai miatt a nyálkahártya oxigén-ellátottsága szintén csökken. Az ízlelőbimbók száma a gyermekkorihoz képest ötödére csökken. Szájüregi mikrobiológiai jellemzők  A száj változatos mikroflóráját baktériumok, gombák, vírusok, mycoplasmák és protozoonok alkotják. A szájüregen belül erősen változik a mikroflóra az egyes anatómiai képleteken, így a fogak koronáján, a sulcus gingivalisban a nyelven más és más a mikroorganizmus flóra összetétele.

A SZÁJÜREG, AZ ÁLLCSONTOK ÉS A FOGAZAT JELLEMZŐ ELVÁLTOZÁSAI IDŐSKORBAN 

A fogak összetételének változásai 

Zománc 



Dentin 



Az élet folyamán a cement elsősorban a periapicalis és az interradiculáris területen vastagodik meg.

Caries 



A szekunder és tercier dentin képződésének következtében az életkor előrehaladtával a pulpa-üreg egyre kisebb lesz. A pulpa ereiben fokozódik az arteriosclerosis.

Cement 



Az élet során jellemző a szekunder dentin folyamatos képződése. Ez a dentin a primer dentinhez képest kevesebb számú és szabálytalan formájú tubulusokkal rendelkezik.

Pulpa 



A zománc törékennyé válik. Az attríciós és az abrasios kopások gyakorisága és mértéke a kor előrehaladtával nő.

Az életkor függvényében lelassul a caries-szaporulat és megváltozik a caries lokalizáció.

A parodontium elváltozásai 

A parodontalis erekben fokozódik az arteriosclerosis. A gyökérhártya rostok megvastagodnak, az interfibrillaris mátrix állománya csökken, a kollagén aránya nő. 9.8.

127

128

GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek


9.10.

FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN   





Régen vezető halálok volt a fertőző betegség Mégis ma a 65 éven felüliek között a tüdőgyulladás, az influenza és a bacteriaemia következményei a tíz vezető halálok között szerepelnek. Bizonyos fertőzések gyakrabban fordulnak elő idősekben: a közösségben szerzett pneumónia háromszor, míg a húgyúti infekciók hússzor gyakoribbak, mint fiatalabb felnőttek között. A nosocomialis fertőzések száma is emelkedik az életkorral a gyakoribb és főként hosszabb kórházi tartózkodás miatt. A szervezetbe ültetett különböző idegen testek, így a velük kapcsolatos infekciók szintén az idősek körében gyakoriak. Az életkor előrehaladtával mikrobiológiai szempontból is fontos változások állnak be. Nem csupán a szervezet normál flórája, de az egyes fertőzések kórokozóspektruma is átalakul. Általánosságban elmondható, hogy időskorban egy bizonyos betegséget többféle mikroba válthat ki, mint a fiatalabbak körében. Idős korban a fertőző betegségek klinikai megjelenése eltér a fiataloknál tapasztaltaktól (sokszor csak pl. zavartság , fogyás, stb. a jel). 128

129

FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN    

Diagnosztika  Nehézkesebb Terápia  Más a farmakokinetika és -dinamika, súlyosabb mellékhatások Prognózis  rosszabb Időskori védőoltások  Az idősek egészségének megőrzésében kiemelt szerepük van a védőoltásoknak . 60–80%-os átoltottság elérése esetén huszadrészére csökken az invazív S. pneumoniae infekciók előfordulása. A pneumococcus bacteriaemia, meningitis, pneumónia és más légúti betegségek gyakori kórokozója. Az általa okozott betegségek halálozása különösen magas, és ez még gyakoribb a 65 év feletti korcsoportban.  Tetanusz: 1941 előtt születetteknél gyanú esetén  Haemophilus influenzae b (és most aktuálisan a H1N1ellen) is célszerű

FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN A kórokozók szerepe az idősödésben 

  

Nemcsak az időskor vezet az infekciók gyakoribbá válásához, de a fertőző betegségek is közrejátszhatnak az idősödés folyamatában. Az ezzel foglalkozó elméletek szerint a patogének direkt szövetkárosító hatásuk révén hozzájárulhatnak a szervezet öregedéséhez. Különösen jelentős lehet ez a nem, vagy csak lassan regenerálódó szervekben (pl. az agyban), ahol a latens infekciók által okozott, lassú sejtpusztulás évtizedek alatt jelentős mértéket érhet el. Számos, az életkor előrehaladtával megjelenő vagy gyakoribbá váló betegség kialakulásának okaként vetették már fel baktérium- vagy vírusfertőzés esetleges szerepét. Az athropiás gastritis és a gyomorfekély esetén sikerült igazolni Helocobacter pylori jelenlétét Vizsgálják a clamydia, a pneumoniae és a citomegalovírus szerepét az atherosclerosis kialakulásában. Alzheimernél a herpes simplex 1 és a C. pneumoniae lehet a gyanús

129

130

LÉGÚTI INFEKCIÓK IDŐSKORBAN Influenza Az influenza áldozatainak 90 %-a a 65 éven felüli korcsoportból kerül ki. Az esetek 73%-ában már az alsó légutakat is érinti. A másodlagosan kialakuló fertőzés az időseket jobban fenyegeti. A megelőzés fontossága! Pneumónia (Tüdőgyulladás) A 70 és 79 éves kor között tízszer olyan gyakran alakul ki, mint a 20 és 29 év közöttiekben. A pneumóniában meghaltak 95 %-a időskorú. Kevésbé kifejezett tünetek! Tuberculosis (Tüdőgümőkór) A tuberculosis különösen gyakori a 75 év felettiek körében. Sok beteg még fiatalkorában fertőződhetett meg! Időskori kiváltói: immunitás gyengülése, alultápláltság, cukorbetegség, daganatok, immunszupreszió. Megemelkedik a reinfekciók száma is.

HÚGYUTI FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN  A húgyúti infekciók az idősek leggyakoribb fertőzései és az időskori bacteriaemiák leggyakoribb forrásai. Még ennél is gyakoribb, a férfiak 15– 30%-ában, a nők 25–50%-ában áll fenn tünetmentes bacteriuria. Kezelése nem javasolt, mert nem növeli a túlélést, de rezisztenciát válthat ki.  A mikrobák szélesebb köre okozhatja: E coli, Proteus, Klebsiella, Serratia, Pseudomonas a., Streptococcus, Enterococcus.  Katétérek, mint jelentős forrás!  Terápia: 7-14 napos kezelési ciklus! Pyelonephritisnél 2-4 hét.

130

131

BŐR ÉS LÁGYRÉSZEK FERTŐZÉSEI IDŐSKORBAN 





Decubitus  Főleg idős, legyengült, mozgásképtelen, lesoványodott betegeken alakul ki. Szövődményei osteomyelitis, bacteriaemia (az esetek akár 80 %-ában) és sepsis lehetnek, amelynek különösen magas a halálozása. Erysipelas (Orbánc)  Az erysipelas leggyakrabban az alsó végtagokon, olykor az arcon jelentkezik. A kórokozó a bőr kisebb sérülésén keresztül jut be, ezért fekélyek, ekzema, psoriasis, a bőr mycosisa hajlamosít az orbáncra. Az esetek 97%-ában a kórképet a Streptococcus pyogenes váltja ki. Herpes zoster (Övsömör)  A Varicella-zoster vírus reaktiválódása miatt kialakuló herpes zoster előfordulása is növekszik az életkorral.

GASZTROINTESZTINÁLIS RENDSZER FERTŐZÉSEI IDŐSKORBAN 

Fertőzések forrásai  Baktériumok és vírusok



A hasmenések végkimenetele igen súlyos is lehet.  Folyadék és elektrolit háztartás felborulása, legyengülés



Diverticulitis  A vastagbél diverticulosisa az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, 85 éves korban körülbelül 80%-ban van jelen. A diverticulumok nyakcsatornájának elzáródása, a székletből bekerült baktériumok szaporodása diverticulitist válthat ki, microempyema alakul ki, és a mucosa microperforációja révén a szövetek közé, esetleg a hasüregbe kerülhetnek a baktériumok.

131

132

MENINGITIS IDŐSKORBAN  A H. influensa b elleni védőoltással csökkent a fiatalkori agyhártyagyulladásos esetek száma  A 65 év felettiek 2 %-ában fordul elő  A mortalitás viszont akár 20 % is lehet!  A szövődmények gyakorisága 85 %!  Kórokozói: S. és K. pneumoniae, Listeria, E coli, viszonylag ritka a Nisseria meningitidis és H. Influenzae  Diagnózisa : nehézkes, atípusos

 Terápia: a rezisztenciák már jelentősek, a S pneumoniae elleni védőoltás 65 év felett mindenképpen javasolt.

9.11.

132

133

GERONTOLÓGIA 10. Gerontopszichológia


Egészségügyi Kar

IDŐSEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK KOMPLEX SZEMLÉLETE 

Konstruktí Konstruktív alternativizmus 







Az egé egészsé szségtudomá gtudományi szakembereket tudomá tudománykö nyközi ké képzé pzési programokban kell informá informálni a legú legújabb relevá releváns tudomá tudományos eredmé eredményekrő nyekről. Ez a gerontoló gerontológia alakuló alakuló szeglete, tulajdonké tulajdonképpen szemlé szemlélet és nem (csupá (csupán) valamifé valamiféle új tudomá tudományszak, fontossá fontossága mé még kontrasztosabban kidomborodik.

Idő Idősödésünk, öregsé regségünk szemé személyisé lyiség fejlődésünk szerves ré része, annak befejező kiteljesítő, de mindenké mindenképpen minőségileg új befejező, remé reményü nyünk szerint kiteljesí szakasza. Kö Következé vetkezéské sképpen hiba egyszerű egyszerűen involú involúció ciónak címké mkézni. Arró Arról az életszakaszró letszakaszról van szó szó, melynek megoldandó megoldandó problé problémája, kialakuló kialakuló minőségi novuma az élet vé végessé gességének integratí integratív elfogadá elfogadása, vagy a semmibe hullá tségbeesé gbeesés, egzisztenciá egzisztenciális hullástó stól való való félelem induká indukálta kétsé szorongá szorongás. Kifinomult sztereosztereo-látás szü szüksé kséges az idő időskor és az azzal kapcsolatos (fá (fájdalmasan gyakran diszfunkcioná diszfunkcionális) attitű attitűdök megé megérté rtéséhez, értelmezé saját, szemé személyesen megé megélt idő idősödésünkkel rtelmezéséhez. Mé Mégpedig sajá /öregedé akár idő idősek, aká akár regedésünkkel kapcsolatos, valamint mások (legyenek aká fiatalok) öregsé regséggel kapcsolatos vé vélemé leménye megé megérté rtéséhez egyará egyaránt.

133 134

IDŐSEKKEL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK KOMPLEX SZEMLÉLETE 

„Életutak „Életutak arcunkon való való tükrö krözése” se” 





Evolú Evolúció ciós diá diád 



Ami az arcunkon az a zsigereinkben, vagyis az életú letút nem csupá csupán arcunkon, de szervezetü szervezetünk autonó autonóm idegrendszeré idegrendszerében is „tükrö kröződik” dik”. Ez fontos új szempontokkal já járul hozzá hozzá szá számos pszichoszomatikus/pszicho pszichoszomatikus/pszicho--neuroneuro-immunoló immunológiai kórké rkép idő időskori té térhó rhódításának oki értelmezé rtelmezéséhez. Ennek ismerete felhí felhívja a figyelmet az idő időskori kozmetikai cé célú arcplasztikai beavatkozá beavatkozások (sebé (sebészetiek, ké kémiaiak egyará egyaránt) alapvető alapvetően diszfunkcioná diszfunkcionális voltá voltára. Erik Erikson egé egész életutat átívelő elmé elmélete a szü szülés/szü s/születé letés folyamá folyamán lé létre jö jövő evolú evolúció ciós diá diád komplex, interaktí interaktív folyamataiban indul. Az anyai szeretet vá válaszoló laszoló szemé szemében a majdani, pozití pozitív időskori kristá kristályosodott emó emóció ciók tü tükrö kröződnek, mí míg annak hiá hiánya a majdani negatí negatívakat feszí feszíti elő. Ugyanis felismerté felismerték veleszü veleszületett, má már 9 perces korban megmutatkozó megmutatkozó utá utánzó nzóképessé pességünket.

Kétfé tféle öregsé regség  



Pszicholó Pszichológiai szempontbó szempontból ké kétfé tféle öregsé regség lé létezik, betegsé betegség narrá narráció ciókkal kísért, illetve azok nélkü lkül való való. Új eré erényeknek juthatunk birtoká birtokába öregkorunk elé elérésével : higgadtsá higgadtság, újszerű jszerű szerepké szerepképessé pesség. transzcendá transzcendálási készsé szség, mulandó mulandóság tudatosí tudatosítása és elfogadá elfogadása, igé igénytelensé nytelenség, szellemi szabadsá szabadság, segí segítsé tség, szü szüksé kség eseté esetén pszichoterá pszichoterápiá piás segí segítsé tség elfogadá elfogadására való való készsé szség nö növekedé vekedése szerepelhet listá listánkon. Scott Maxwell: „Szeretné Szeretném elmondani azoknak, aki kö közelednek az öregkorhoz, és talá talán félnek tő tőle, hogy ez a felfedezé felfedezések kora. Ha ké kérdik: „Mié Mié?” – csak azt felelhetem: „Arra kinekskülönben nem volna felfedezé felfedezés”. kinek-kinek sajá saját magá magának kell rá rájönnie, má máskü

POZITÍV MODELLEK AZ ÖREGEDÉS MEGKÖZELÍTÉSÉBEN 

A szubjektí szubjektív, pszicholó pszichológiai életkor, mint a kronoló kronológiai, szocioló szociológiai és bioló biológiai kor átélésének eredő eredője.  







A WHO korbeosztá korbeosztása alapjá alapján: kö középkorú pkorúak 4545-59, az öregedő regedők 6060-74, öregek 7575-90 évesek, és az aggastyá aggastyánok a 90 év felettiek. A tá társadalom „közvé zvélemé leménye” nye” az adott kronoló kronológiai életkorú letkorú emberhez viszonyul és ez a szocioló szociológia kor jelensé jelenségéhez kapcsoló kapcsolódik. Lé Léteznek íratlan szabá szabályok, normá normák, elvá elvárások és attitű attitűdök arra vonatkozó vonatkozóan, hogy bizonyos korban mit illik és mit nem illik tenni, milyen viselkedé viselkedés vá várható rható el egy adott korcsoport tagjaitó tagjaitól. Az öregedé regedés szubjektí szubjektív átélésében szerepet kapnak a bioló biológiai és pszicholó pszichológiai egé egészsé szségre, betegsé betegség tö törté rténésekre vonatkozó vonatkozó jelzé jelzések, azok értelmezé rtelmezései, megé megélései, az állapotokhoz kapcsoló kapcsolódó kognití kognitív reprezentá reprezentáció ciók. A szubjektí szubjektív életkor abban a pszicholó pszichológiai élmé lménymező nymezőben alakul, amelyben megjelennek a kronoló kronológiai, szocioló szociológiai és bioló biológiai életkor dimenzió dimenziói, és alakulá alakulását befolyá befolyásolja az is, hogy az öregedé regedést sikeresnek vagy sikertelennek érezzü rezzük.

A tá társadalmi óra szerepe 

Az öregedé regedés folyamatá folyamatát nem vizsgá vizsgálhatjuk meg addig, ameddig nem tű tűzünk ki egyezmé egyezményes korhatá korhatárt, amelyhez ezt az állapotot hozzá hozzárendelhetjü rendelhetjük. Az öregsé regség eseté esetében ilyen hatá határkő rkőnek a gazdasá gazdasági aktivitá aktivitás megszű megszűnése tekinthető tekinthető. A nyugdí nyugdíjba lé lépés a legtö legtöbb ember szá számára az életvitel és életstí letstílus alapvető alapvető megvá megváltozá ltozásával já jár, így az öregedé regedés kezdete té ténylegesen kö köthető thető ehhez a forduló fordulóponthoz.

134 135


Elté Eltérő életutak 





Az egyik kiegyensú kiegyensúlyozottabb, sikeresebb, gyakran jobb anyagi jó jólétben megé megélt életú letút, amelyben a kedvező kedvezőbb szociá szociális helyzet jobb életminő letminőséggel, fizikai és mentá mentális egé egészsé szséggel já jár együ együtt. A má másik öregkori életú letútban a nyeresé nyereségek nem kompenzá kompenzáljá lják a vesztesé veszteségeket, az utó utóbbiak tú túlsú lsúlyban vannak. Há Hátrá trányos a szociá szociális és az anyagi helyzet. Az objektí objektív életminő letminőséget kró krónikus betegsé betegségek gyengí gyengítik, a tá társadalmi tá támogatá mogatás alacsony szintű szintű, gyakoribb az egyedü egyedüllé llét, amelyhez magá magányossá nyosság, szociá szociális izolá izoláció ció kapcsoló kapcsolódik.

Elő Előítéletek az idő idősekkel szemben 

 

Posztmodern tá társadalmunkban az aktivitá aktivitás, mobilitá mobilitás, gyors alkalmazkodó alkalmazkodóképessé pesség, miné minél nagyobb mé mérté rtékű fogyasztá fogyasztás érté rtékei mindenü mindenütt jelen vannak az elektronikus mé média és a nyomtatott sajtó sajtó közvetí zvetítésével. Az idő idős emberhez, beteghez kö könnyen kapcsolnak negatí negatív sztereotí sztereotípiá piákat a nyugati medicina mű művelő velői, az egé egészsé szségügy kü különbö nböző szintjé szintjén tevé tevékenykedő kenykedők. A magyar kö közvé zvélemé lemény vá változá ltozásában szerencsé szerencsére kedvező kedvező tendenciá tendenciák is tapasztalható tapasztalhatók, a negatí negatív elő előítéletlet-rendszer, az „ageismus” ageismus” mérsé rséklő klődik.


Az öregedé regedés újabb, pozití pozitívabb modelljei 





Az egé egészsé szségpszicholó gpszichológia dimenzió dimenzióihoz jó jól illeszthető illeszthető a „szelektí szelektív optimalizá optimalizáció ció és kompenzá kompenzáció” ció” modellje, ami a funkció funkcióképessé pesség megtartá megtartására összpontosí sszpontosít. Az idő idős emberek ké képesek a funkció funkcióképessé pesség csö csökkené kkenésével vagy megszű megszűnésével megkü megküzdeni az optimalizá optimalizáció ció és a szelekció szelekció straté stratégiá giájának segí segítsé tségével. A WHO által 20022002-ben leí leírt „aktí aktív öregedé regedés” modellje azt hangsú hangsúlyozza, hogy az idő idős emberek aktí aktív ré résztvevő sztvevőként ágyazó gyazódhatnak a tá társadalomba, és nem pusztá pusztán ellá ellátásra szoruló szoruló, terhet jelentő jelentő, passzí passzív és marginalizá marginalizálódó csoportké csoportként kezelhetjü kezelhetjük őket. A „sikeres öregedé regedés” nagyré nagyrészt olyan té tényező nyezőktő ktől fü függ, amelyeket az egyé egyén sajá saját maga is befolyá befolyásolni, irá irányí nyítani ké képes. Ide tartozik az egé egészsé szséges, aktí aktív életmó letmód, a testgyakorlá testgyakorlás, az egé egészsé szséges tá táplá plálkozá lkozás A sikeres öregedé regedés legfontosabb magatartá magatartás fakorai:       

dohá dohányzá nyzási szoká szokások fizikai aktivitá aktivitás szintje testtö testtömeg index (BMI) dié diéta jellemző jellemzők alkoholfogyasztá alkoholfogyasztás egé egészsé szségvé gvédő gyakorlatok pozití ás az öregedé pozitív hozzáá hozzáállllá regedéshez

135 136

AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRIÁJA  

Az öregedés természetes folyamata változásokat okoz mind biológiai, mind pszichoszociális téren. Az öregedéssel járó pszichológiai változások: 



 

A szemé személyisé lyiség vá változá ltozása: csö csökken a rugalmassá rugalmassága, nehezebben alkalmazkodik, a szemé személyisé lyiség egyes voná vonásai marká markánsabbá nsabbá válnak. A kognití kognitív funkció funkciók vá változá ltozása: negatí negatív: lassul a gondolkodá gondolkodás, a rövidtá á v ú emlé é kezet gyengü ü l, nehezebb a tanulá á pozitív: vidt eml gyeng tanul s; pozití megfontoltsá megfontoltság, szinté szintéziské ziskészsé szség, bö bölcsessé lcsesség. A szellemi hanyatlá hanyatlás nem része a normá normális öregedé regedésnek! Az idő idős populá populáció cióban a pszichiá pszichiátriai betegsé betegségek ará aránya 13 % körüli. Leggyakoribbak az organikus mentá á lis zavarok: delí ment delírium, demencia, amnesztikus szindró szindróma. Az idő időskori depresszió depresszió szinté szintén fontos helyet foglal el, mivel sú súlyosan csö csökkenti az idő idős ember funkcioná funkcionális ké képessé pességét.

AZ IDŐSKOR PSZICHIÁTRIÁJA 

Delí Delírium 



Az akut organikus pszichoszindró pszichoszindrómák kö közé tartozik a delí delírium, mely agyi és/vagy általá ltalános testi betegsé betegségek talajá talaján alakul ki, így terá terápiá piája első elsősorban az alapbetegsé alapbetegség kezelé kezelése. Gyakorisá Gyakorisága a fekvő fekvőbeteg inté intézetekben kezelt 65 éves vagy idő idősebb betegeken 1010-30%.

Demencia  



Kró Krónikus organikus mentá mentális szindró szindróma, melynek gyakorisá gyakorisága a 65 éves vagy idő idősebb lakossá lakosság kö körében 10 %. A kü különbö nböző demenciá demenciák gyakorisá gyakorisága vilá világszerte hasonló hasonló, az Alzheimer demencia (AD) 4040-60 %, a vaszkulá vaszkuláris demencia (VD) 2020-30 %, kb. 20 % a kevert forma és 10 % kö körüli a potenciá potenciálisan reverzibilis formá formák ará aránya. A demencia diagnosztikus ismé ismérvei      



emlé emlékezetzavar (ú (új ismeretek megtanulá megtanulásának vagy a ré régiek felidé felidézésének zavara) egy (vagy tö több) tü tünet az alá alábbiakbó bbiakból: afá afázia (a nyelvi kifejezé kifejezés zavara) apraxia (a motoros cselekvé cselekvés kivitelezé kivitelezési zavara jó jól mű működő elemi motoros funkció funkciók mellett) agnó agnózia (tá (tárgyak, szimbó szimbólumok felismeré felismerési zavara jó jól mű működő szenzoros funkció funkciók mellett) exekutí exekutív működés zavara (tervezé (tervezés, szervezé szervezés, sorrendisé sorrendiség, absztrakció absztrakció)

Szkizoform és paranoid tü tünetcsoportok 

A pszichó pszichózis a realitá realitásérzé rzés elveszté elvesztésével já járó kóros psziché pszichés állapot, melyet a téveszmé veszmék és/vagy halluciná hallucináció ciók jellemeznek. Az idő időskorban kialakult pszichó pszichózis lehet organikus betegsé betegség, affektí affektív betegsé betegség, szkizofré szkizofrénia, szkizoform vagy paranoid zavar tü tünete. A paranoid zavarok 65 éves kor felett a né népessé pesség 0,2 0,3 %%-ban fordulnak elő elő.

136 137

GERONTOLÓGIA 11. Prevenció és öregedés


Egészségügyi Kar

Következmények      


137 138

Megoldási lehetőségek  

 

       

0. Taigetosz Ez ugyan meglehetősen morbidan hangzik, de ez történik akkor, mikor a társadalom nem orvosolja az elöregedésből adódó problémákat. Azaz a biológiailag, egészségileg, gazdaságilag, szociálisan, stb. „gyenge” idős emberek kikerülnek a társadalmi munkamegosztásból és idő előtt elhaláloznak. 1. Egészségi állapot javítása A gerontológia elsődleges célja az emberi élettartam meghosszabbítása, ugyanakkor rögtön ez után következik a másodlagos cél is, hogy a megnövekedett élettartam minél egészségesebben teljen. Ennek módszerei: a. oktatás (pedagógia, andragógia, gerontagógia) b. prevenció c. gyógyítás-ápolás d. rehabilitáció 3. Idős emberek részvétele a munkamegosztásban a. nyugdíjkorhatár emelése b. idősek bevonása (megtartása) a munkába(n) 4. A születések számának emelése (késői hatás)

V. Prevenció - az öregedés lassításának lehetőségei V. 1. Elméleti lehetőségek (Dr. Semsei Imre) V. 2. Prevenció és öregedés V. 2. 1. Az idős kor és a prevenció (Dr. Tóth István) V. 2. 2. Prevenció a geriátriában – szakdolgozói felelősség (Hegyi Zsuzsanna) V. 3. A mozgás szerepe az öregedés lassításában V. 3. 1. Testedzés és öregedés (Dr. Radák Zsolt) V. 3. 2. Testmozgás és sportolás idős korban (Dr. Petrika Erzsébet) V. 3. 3. A távol keleti mozgásformák hatása, idősebb korban (Sifu Miló András) V. 4. A táplálkozásban rejlő lehetőségek V. 4. 1. A táplálkozás szerepe az öregedés prevenciójában (Dr. Figler Mária) V. 4. 2. A gyógynövények szerepe az öregedés elleni prevencióban (Dr. Kéry Ágnes) V. 5. Gondolkodásunk és öregedésünk kapcsolatai V. 5. 1. Öregedés és a felnőttkori folyamatos tanulás (Dr. Kálmán Anikó)

138 139

139 140

140 141

141 142

142 143

143 144

144 145

145 146

146 147

147 148

148 149

149 150

150 151

GERONTOLÓGIA 12. Az öregedés lassításának lehetőségei


Egészségügyi Kar

13.1.

AZ ÖREGEDÉSI FOLYAMAT MÓDOSÍTÁSA Optimalizálás A megfelelő feltételek megteremtése

Az információs szint módosítása

Védekezés a külső és belső károk ellen

1. Környezeti visszacsatolás 2. Mesterségesen (random, tervezett) Genetikai információ

anyag energia információ bevitele

az adaptációs képességek fenntartása

Védekezés a betegségek ellen gyógyszerek, az immunrendszer és védő fehérjék aktiválása , enzimek, stb.

Mutációk genetikai manipuláció reverz transzkripció stb.

Szabályzás

Reverz transzkripció gén indukció stb.

Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

150 152

A modellalkotás veszélyei Semsei: MAD 117, 93-108 (2000)

151 153

A lehetőségek területei  Genetikai

meghatározottság

 Életmód

- táplálkozás - fizikai aktivitás - szellemi aktivitás  Gondolkodásmód  Társadalom

Az öregedés lassításának tízparancsolata          

1. Akarj hosszú életet 2. Tegyél a hosszú életért 3. Gyűjtsd az információkat 4. Ne árts ! 5. Add meg a királynak… 6. Tarts meg az egyensúlyt 7. Védd, mi védhető 8. Erősíts, ha tudsz 9. Kezd korán, és alkalmazkodj 10. Fogadd el, ami neked jár

152 154

Akarj hosszú életet 

A gondolkodásmód szerepe



Elhatározás nélkül nincs eredmény



A szeretnék és az akarok



„Nem akarásnak nyögés a vége”

Tegyél a hosszú életért 

Az elhatározás csak a kezdet



A pici lépések taktikája



A megszállottság károssága: az arany középút

153 155

Gyűjtsd az információkat 

„A tudás hatalom”



Gyűjtsd az információkat



Szelektáld az információkat

Ne árts ! Drogok  Dohányzás  Alkohol  Elhízás  Betegségek elkerülése  Testi változások elkerülése  Életrontó életstílus 

154 156

Add meg a királynak… o

Az optimalizálás a maximumot hozza ki

o

Az optimalizálást minden területen alkalmazni lehet

o

„A jóból is megárt a sok”

Tarts meg az egyensúlyt  Az

egyensúly felbomlása láncreakciót indíthat

A

leggyengébb láncszem

 Prevenció

155 157

Védd, mi védhető  Társadalmi A

környezet: család…

testi épség: „ép testben ép lélek”

 Immunrendszer  Károsítások

elleni védőrendszerek

Erősíts, ha tudsz  „Ki

sokat markol, keveset fog”

 Ami  Az

elég, az elég

élet vizére még várni kell

 „Amit

megtehetsz ne halaszd holnapra”

156 158

Kezd korán, és alkalmazkodj  Nem

50 év után kezdődik az öregedés  Minél hamarabb, annál jobb  Vannak

elkerülhetetlen változások, alkalmazkodj hozzá: adaptáció  A nádszál meghajlik, míg a fa eltörik

Fogadd el, ami neked jár   

120 év az örökkévalóság Ha szerencséd van, meg fogsz öregedni: az életnek 3 szakasza van Vásárolható élet: - társadalom - anyagi helyzet - képzettség - gondolkodásmód

157 159

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET

158 160

MAGYAR GERONTOLÓGIA 6. ÉVFOLYAM 22-23. SZÁM

Nyomtatott verzió: ISSN 2062-3682 On-line verzió: ISSN 2062-3690

MEGRENDELÉS

A Magyar Gerontológia folyóirat megrendelhető az alábbi címen: Dr. Semsei Imre Főszerkesztő Magyar Gerontológia Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. [email protected]

SUBSCRIPTION INFORMATION The journal Hungarian Gerontology can be subscribed at the address below: Imre Semsei PhD Editor-in-Chief Hungarian Gerontology Faculty of Health University Debrecen 22 Sostoi Str. H-4400 Nyiregyhaza, Hungary [email protected]

159 161

MAGYAR GERONTOLÓGIA Nyomtatott verzió: ISSN 2062-3682 On-line verzió: ISSN 2062-3690

A Magyar Gerontológia negyedévenként megjelenő folyóirat, a hazai biogerontológia, geriátria és szociális gerontológia tudományos- és közélet első írásos fóruma; a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, valamint a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság, közös kiadványa. A folyóirat a későbbiekben elektronikus formában is elérhető lesz a http://www.oregedes.hu weboldalról. Céljaink: - hazai gerontológiai fórumot nyújtani, és integrálni a hazai szociális, orvosi és kísérletes gerontológia képviselőit - különös hangsúlyt kívánunk helyezni a gerontológiai prevencióra - a mind módszertanában, mind pedig eszköztárában inter- és multidiszciplináris gerontológia kapcsolódó szakterületei eredményeinek ismertetése - szakmai forrása kívánunk lenni a gerontológia graduális és posztgraduális képzésének - kitekintési lehetőséget nyújtunk a nemzetközi gerontológiai eseményekre és eredményekre - fórumot kínálunk minden gerontológiával kapcsolatos hazai törekvésnek, legyen az hivatalos (pl. szakmai kollégiumi, minisztériumi), vállalati vagy magánkezdeményezés Általános tudnivalók: A Magyar Gerontológia lektorált folyóirat, melyben az alábbi típusú írásokat közöljük: 1. Eredeti közlemény, a gerontológia minden területéről az alapkutatástól a mindennapok gyakorlatáig 2. Összefoglaló tanulmány (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 3. Közérdekű közlemények (hirdetmények, ismertetők, stb.) 4. Bemutatkozás (egyes intézmények megismertetése) 5. Külföldi folyóiratok, konferenciák közleményeinek ismertetése 6. Levelek a Szerkesztőségnek (észrevételek, problémák, megjegyzések) 7. Termékismertetés (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 8. Társdiszciplínák eredményeiből 9. Olvasónapló 10. Történelmi visszatekintés (arcképcsarnok, tudománytörténet, stb.) A lektorálás nyílt rendszerű, azaz a szerző(k)nek joga van ismerni a lektor(ok) személyét.

160 162

ÚTMUTATÓ A KÖZLÉSHEZ Formátum A kéziratot A/4-es méretű fehér lapon, lehetőleg MS Word formátumban, 2-es sorközzel, Times New Roman 12 betűtípussal és körben 2,5 cm-es margóval kérjük írni. A tagolása (eredeti közlemények esetén): Címoldal: - a munka rövid, de minden lényegi elemet tartalmazó címe - a szerzők teljes neve - a szerzők munkahelyének megnevezése - a levelező szerző teljes levelezési címe, telefon és faxszáma, e-mail címe - rövid futócím (max. 40 leütés) - kulcsszavak (max. 5) Összefoglalás: maximum 100 szó, magyar és angol nyelven (angol címmel is) Bevezetés: a közlendő téma rövid ismertetése, különös tekintettel a sokirányú érdeklődésű olvasótáborra. Nem elég tehát a közlendőket szűk szakmai környezetben elhelyezni, általános ki- és betekintést kell adnia. Nagy hangsúlyt helyezzenek a társterületekkel való kapcsolatokra, átfedésekre. Módszerek: a használt módszerek, eszközök leírása, betegcsoportok és egészséges csoportok, kísérleti minták (állat, sejttenyészet) ismertetése röviden, de szakszerűen. Ha a törvény megköveteli, az etikai bizottság hozzájárulását is kérjük jelezni. Eredmények: a megfigyelések, kísérletek eredményeit áttekinthető formában, amennyiben csak lehet, ábrával, táblázattal és képekkel illusztrálva, a fő eredményekre koncentrálva kérjük leírni. A fejezet végén pontokba sorolva adják meg a végkövetkeztetéseket. Megbeszélés: Az eredmények értékelését kérjük összekötni a hasonló témában eddig ismertekkel is. A szűk tudományterület mellett, lehetőleg más területekkel való kapcsolódását is tárgyalják meg. Jelezzék a lehetséges további irányokat és lépéseket is, ugyanakkor kerüljék az alap nélküli spekulációkat. Ábrajegyzék: A számozott ábrák és táblázatok (1. ábra…, I. Táblázat…) értelmezését kérjük leírni (cím, leírás, jelmagyarázat) úgy, hogy a szöveges résszel egységet képezzen, a kettő egymást ne ismételje. Illusztrációk: Az ábrákat, képeket kérjük digitális formátumban megadni (a lehető legkisebb memóriaterjedelemben, még a kép élvezhetőségének csorbulása nélkül: pl. jpeg formátum), a táblázatokat MS Word, vagy MS Excel formátumban. Egy ábra (táblázat) egy lapon legyen. Irodalom: a szövegben a szerzőt (szerzőket: XY és mtsai) és a közlés évszámát zárójelben kérjük feltüntetni. Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kérjük, a következő formátumokat használván: Tröster H, Metzger T, Semsei I, Schwemmle M, Bachmann MP. (1994): One gene, two transcripts: Isolation of an alternative transcript encoding for the autoantigen La/SS-B from a library of a patient with primary Sjögren’s syndrome. J Exp Med 180: 20592067. Semsei I. (2003): A hosszú élet génje. InterPress Magazin, június: 16-19. Frolkisz VV. (1980): Az öregedés és az életkor. Gondolat Kiadó, Budapest (ISBN 963 280 903 3). Kovács M. (Szerk.) (2003): Az időskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, Budapest (ISBN 963 547 837 2). Richardson A, Semsei I. (1987): Effect of ageing on translation and transcription. In: Review of Biological Research in Aging Vol. 3, pp. 467-483. Ed.: M. Rothstein. Alan R. Liss Inc., New York (ISBN 0-444-82824-9). 161 163

Semsei I. (2003): A génexpresszió vizsgálata az öregedés során és egyes autoimmun szindrómákban. MTA doktora értekezés, Budapest. Magyar Közlöny (1996): 64. sz. (VII. 26.) Népjóléti Minisztérium 20/1996. Csak már elfogadott, vagy kiadott közleményeket idézzenek, s melyeket a szövegben is említenek. Személyes közléseket a szövegben kérjük jelezni. Elektronikus címek: a szövegben, zárójelben számozva (e-cím 1) idézzék, a pontos feltalálási helyet pedig az Irodalomjegyzékben a cikkeket követően sorolják fel, pl.: 1. http://www.oregedes.hu A többi közleménytípusnál a módszerek rész kivételével minden részt hasonlóan kérünk kialakítani, esetenként az eredmények és megbeszélés részt össze lehet vonni. Mindemellett kérjük, törekedjenek a tömör, tagolt, lényegre törő, pontos, logikus és áttekinthető közlésre. Terjedelem: Alapvetően nem szabunk terjedelem korlátokat, de kérjük a tömör, lényegre törő közlést (kb. mintegy 10 gépelt oldal [összefoglalóknál 20] plusz ábrák, táblázatok, irodalom). A terjengősséget és a felesleges ismétléseket (szöveg és ábra) kérjük kerülni. Az irodalmi hivatkozások száma ne haladja meg eredeti közleményeknél a 25-öt, összefoglalóknál az 50et. Helyesírás: A lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a magyar írásmód alkalmazására. Az angol és latin szavak csak elkerülhetetlen mértékben legyenek jelen, azok magyar megfelelőjét alkalmazzák. Az egységesség fenntartása érdekében fenntartjuk a jogot, hogy (a szerzővel konzultálva) a megkívánttól eltérő írásmódot javítsa. Az elkerülhetetlen rövidítéseket az első megjelenés helyén a rövidítendő szöveg után zárójelben kérjük megadni. Kérjük, tartsák szem előtt, hogy - noha a szakterület ismerője számára egyértelmű és kényelmes a sok rövidítés használata, másoknak ez korántsem az, sőt igen zavaró lehet. Kéziratok beküldése: A kéziratokat 2 példányban, kísérőlevéllel a főszerkesztő postacímére kérjük: Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, OEC, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4, vagy elektronikus formában a: [email protected] email címre. A kézirat elfogadása után elektronikus adathordozón (floppy, CD), vagy a fenti e-mail címek valamelyikére is kérjük a teljes anyagot (szöveg, ábrák, táblázatok, képek, stb.).

162 164

HUNGARIAN GERONTOLOGY Volume 6. Number 22-23.

Printed version: ISSN 2062-3682 On-line version: ISSN 2062-3690

E pages Editorial (Imre Semsei PhD)

1

Gerontology Booklet 2

Introduction 1. Basic knowledge

14 14

2. Aging of a society

20 19

3. Statistical mirror

28 27

4. Solutions of the aging of a society

33 32

5. Systemic approach of gerontology

37 38

6. Biogerontology

48 47

7. Biogerontology: Aging theories

55 54

8. Biogerontology: Experimental gerontology

70 69

9. Geriatrics

76 77

9.1.

Diseases

77 76

9.2.

Examination of elderly

82 81

9.3.

Nervous-, cardio-vascular and immune system

96 95

9.4.

Respiratory-, endocrine-, digestive system and the kidney

109 108

9.5.

Skin, eyes, ears-nose-larynx

117 116

9.6.

Bones-joints, hematopoiesis, mouth and chin bones

123 122

9.7.

Infectious diseases

128 129

10. Gerontopsichology

134 133

11. Prevention and aging

138 137

12. Deceleration of aging

151 152 163 165

Subscription

161 159

Instruction for Authors

160 162

164 166

MAGYAR GERONTOLÓGIA. Dr. Semsei Imre, MTA doktor

Recommend Documents