MAGYAR GERONTOLÓGIA. Dr. Semsei Imre, MTA doktor

MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő:

Dr. Semsei Imre, MTA doktor

Rovatvezetők: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Prevenció: Társadalomgerontológia:

Prof. Iván László Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Prof. Kiss István Dr. Fábián Gergely

Szerkesztőbizottság tagjai:

Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Dobos László, Miskolc Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Jászberényi József, Budapest Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szalkai Iván, Miskolc Dr. Tóth István, Miskolc Dr. Vértes László, Budapest Dr. Zékány Zita, Gyula Dr. Zöllei Magdolna, Szeged

Kiadó: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Sóstói u. 2-4. Felelős kiadó: Dr. Semsei Imre, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Megjelenés: negyedévente On-line verzió: ISSN: 2062-3690 Technikai adatok: A 'MAGYAR GERONTOLÓGIA' tagja a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját fejlesztésű elektronikus folyóirat rendszerének. (http://magyargerontologia.lib.unideb.hu) Nyomtatott verzió: ISSN: 2062-3682 Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Felelős Kiadó: Kiadó:Dr. Karácsony Virágos Gyöngyi Márta

DEBRECENI EGYETEM Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA TANSZÉK

Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ

H-4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Tel/Fax: (36-42) 404411/408656; Email: [email protected]

PROGRAM SZÉPKORÚAK 2014 Nyíregyházi Gerontológiai Napok VII. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ a Gerontológia Tanszék és a DAB SZ-SZ-M-i Albizottság, Gerontológiai Munkabizottság rendezvénye a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság XII. Kongresszusa

2014. december 4-5

PREVENTÍV GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG SOCIETY FOR PREVENTIVE GERONTOLOGY AND GERIATRICS

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, III. Belgyógyászati Klinika 4032 Debrecen, Móricz Zs. Krt. 22 email: [email protected] WEB: http://www.öregedés.hu

University of Debrecen Medical and Health Science Center 3rd Department of Medicine 22 Moricz Zs. Str, 4032 Debrecen, Hungary Email: [email protected] WEB: http://www.oregedes.hu

3 3

Tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket a fenti konferenciára, mely a tavaly novemberben megrendezett összejövetelünknek a folytatása, amely az „Idősbarát Európa 2020” címet viselte. A helyszín ismét a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara lesz (postai cím: DE, EK, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4). Mindenki, aki előadást kíván tartani, kérjük, hogy a témájához kapcsolódó szervezővel vegye fel a kapcsolatot.

A jelentkezés határideje: 2014. november 21.

Szervezőbizottság: Elnök:

Prof. Dr. Semsei Imre ([email protected])

Alelnök:

Dr. Fábián Gergely ([email protected])

Titkár:

Patyán László (szponzorszervező) ([email protected])

Tagjai:

Dr. Papp Katalin (ápolás) ([email protected]) Dr. Horváth László (társadalmi gerontológia) ([email protected]) Dr. Kósa Zsigmond (geriátria) ([email protected]) Dr. Pék Győző (gerontopszichológia) ([email protected])

Konferencia-szervezés:

Plajner Mónika ([email protected]) Sivák Anita ([email protected])

A konferencia része lesz a hagyományok szerint a MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE rendezvénysorozatnak.

A konferencia védnöke: Prof. Dr. IVÁN LÁSZLÓ a Nyugdíj-és Idősügy Parlamenti Albizottság elnöke 4 4

A konferencia védnöke: Prof. Dr. IVÁN LÁSZLÓ a Nyugdíj-és Idősügy Parlamenti Albizottság elnöke December 4. A konferencia színhelye: Nagy előadó Megnyitó: 13:00 dr. Kiss János, tudományos dékánhelyettes (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Prof. dr. Semsei Imre dékán (Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke, Gerontológia Tanszék vezetője, a DAB SZ-SZ-M-i Albizottság, Gerontológiai Munkabizottság elnöke) Plenáris előadások

13:15 Prof. dr. Semsei Imre Szépkurúak 2014

13:45 Dr. Máthé Endre A gerontogének és az öregedés fraktálelmélete

55

I. Szekció Üléselnökök: dr. Móré Mariann, dr. Semsei Imre 14:15 Dr. Széman Zsuszanna

14:30 Dr. Móré Mariann A menedzsmenttudomány válasza az öregedő társadalom kihívásaira 14:45 Dr. Jánosi Orsolya Iringó Geriátriai betegellátás a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban 15:00 Kárándi Erzsébet - Kovácsné Oláh Julianna Krónikus veseelégtelenség gyakori előfordulásának okai egy idősek otthonában Kávészünet 15:15-15:45 II. Szekció Üléselnökök: dr. Szalkai Iván, Patyán László 15:45 Újváriné dr. Siket Adrienn A hospice szolgáltatás helyzete Szabocs-Szatmár-Bereg megyében 16:00 Plachy Judit Egészségi állapot, csontsűrűség és fizikai fittség változása fél éves mozgásprogram hatására 16:15 Dr. Szalkai Iván Rasayana, a preventív geriátria anyja

6 6

16:30 Patyán László - Dr. Huszti Éva Nyíregyházi idősek életminősége 16:45 Patyán László Időskori függőség társadalmi összefüggései 16:45 - 17:15 Szünet III. Szekció Üléselnökök: dr. Boga Bálint, dr. Pék Győző 17:15 Dr. Boga Bálint A test öregedésének pszichológiai megélése 17:30 Kassai Anett-dr. Pék Győző Generációkon átívelő flow élmények 17:45 Dr. Pék Győző-Kassai Anett Mentális egészség időskorban: az optimális élmény, az optimizmus-pesszimizmus és a jóllét szerepe 17:30 Zalatnay Lajosné Dr. Tóth Klára Ne ess, Ne törődj…idősek és esések 17.45 Dr. Móré E. Csaba Az egészség-szocializáció szerepe a ”Szépkorúak” pszichiátriai rehabilitációjában 18:00 Furák Róbert A jövő a felhőben rejlik

18:15 A konferencianap zárása

7 7

December 5. A konferencia színhelye: A épület I. sz. Nagyelőadó 9:00 IV. Szekció Üléselnökök: Dr. Szegedi János, dr. Huszti Éva 9:00 Dr. Dobos László Cédrus program 9:15 Dr. Szegedi János Az időskor és a népbetegek. Diabetes-hypertonia-vesebetegség 9:30 Dr. Hunyadi János A bőr öregedésének immunológiai vonatkozásai 9:45 Dr. Huszti Éva SHARE – az egészségre, az öregedésre és a nyugdíjba vonulásra irányuló európai adatbázishoz való kapcsolódás 50 évesnél idősebb népesség kapcsolati hálója 10:00 Dr. Hüse Lajos Szegényedő idősek – nemzetközi trendek a SHARE adatbázis alapján 10:15 Dr. Szabó Lajos Innovatív utak az idősellátásban 10.30 – 11.00 Szünet V. Szekció Üléselnökök: dr. Petrika Erzsébet, Patyán László 11:00 Dr. Horváth László 88

A fogyatékossági paradigma váltás hatása az idősek életére 11:15 Jónyer Lajosné - Kovács Katalin Kaliforniai kérdőív alkalmazása a TIREK Bőcsi Idősek Otthonában 11:30 Magyarné Sónyák Zsuzsanna Közösségi szolgálat a szociális intézményekben 11:45 Dr. Exterdéné Zsurkai Ilona Az Idősügyi Tanács Nyíregyházán 12:00 Dr. Petrika Erzsébet Hosszú, boldog öregség? Mi a titok? 12:15 Varga Sándor Senior önkéntes voltam Ausztriában 12:30 Márta Anna Mi többet teszünk az idősekért 12:45 Szanyi Mária A fej is a test része 13:00 Szilvásiné Bojda Mária „Nem az idő halad… mi változunk” 13:15 A konferencia zárása

9 9

A TEST ÖREGEDÉSÉNEK PSZICHOLÓGIAI MEGÉLÉSE Dr. Boga Bálint Magyar Hospice Alapítvány, Budapest Az öregedés testi megnyilvánulásai két területen jelentkeznek: a küllem változásai (morfológia) és a funkciók hanyatlása. Ezek az identitás belső megélését befolyásolják, mert a testnek önreprezentációs funkciója van. Ugyanakkor a belső én kontinuitása és a külső változások tudata a kettősség (dichotomia) belső élményéhez vezethet: az öregség csak „maszk” (a James-féle „I” és „me” eltérése). Az arc, a testállag, a testtartás morfológiai változása negatív lelki hatást válthat ki, főleg annál, akinél ez korábbi életében fontos volt (szépségükre büszke nők, Greta Garbo). Ugyanakkor az idős arc sajátos szépséget mutathat (Emanuelle Riva), ez a megharcolt élet vagy a bölcsesség kifejezője is lehet, különösen férfiaknál tapasztaljuk ezt (Albert Schweitzer). A személyiség lelki világa megnyilatkozik az arcon (a lélek színpada a test, „scene of soul”), időskorra ez már egyértelműen rögzül (II. János Pál pápa). Fontos lehet a mások által visszatükrözött benyomás feldolgozása és beépítése tartásunkba (looking glass identity, Cooley). A funkciók szempontjából a mozgáskészség beszűkülése és a vegetatív funkciók végrehajtásának romlása jelentkezik. Ez a cselekvési szabadságot, a szerepek betöltését, a választható időtöltést, majd az önellátást korlátozza. 70 év felett az utóbbi, legalább mérsékelt fokban már 60%-os gyakorisággal jelentkezik. Mindez az autonómia valamilyen fokú beszűkülésével, egy bizonyos fokon túl a függetlenség elvesztésével jár, azaz a legfőbb emberi princípium, a szabadság behatárolt lesz. Ennek tudati megélése szorongáshoz, depresszióhoz, apátiához (ablakmélyedés szindróma) vezethet. A funkciók romlását az ún. szelektív optimalizációval (Baltes) lehet kompenzálni, mérsékelni és ezáltal a lelki homeosztázist visszanyerni.

10 10

CÉDRUS PROGRAM 2014 Dr. Dobos László Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány Népességstatisztikai tényadatok és az EuroStat népességmozgalmi előrejelzései alapján aligha vitatható, hogy az Európai Unió demográfiai átalakuláson megy keresztül. A születésszám évtizedek óta lassuló tendenciát mutat Európa-szerte. Évtizedek óta töretlenül nő a születéskor várható életkor. 2010-ben az Unió lakosságának 17,4 %-át alkották a 65 éven felüliek, addig – a prognózisok szerint – 2020-ban az arány meghaladja majd a 20 %-ot, 2060-ban pedig eléri a 30-at. Talán még ennél is érdekesebb, hogy bár az ezredfordulón még csak minden harmincadik európai polgár volt 80 éven felüli, alig 50 év múlva már minden nyolcadik ember ebbe a korosztályba tartozik majd! E jelenség kapcsán sokak gondolatait egyelőre a lehetséges társadalmi és gazdasági problémák kötik le. Ugyanakkor vannak, akik már megkezdték a megváltozott helyzetre való tudatos felkészülést: helyenként már zajlik az olyan megoldások előkészítése, amelyekkel biztosítható, hogy a lakosság és a gazdaság egyaránt nyertese legyen a következő évtizedek népességdinamikai folyamatainak a XXI. század új kihívásának, melyre az ENSZ is keresi a hatékony megoldást. A Cédrus Program a munkaerőpiacról életkoruk – 50+ - miatt kiszoruló, hasznosítható tudásvagyonnal, fizikai és szellemi aktivitással rendelkező szakemberek szervezése és szerveződése tudásuk hasznosulására, életminőségük javítására. A CÉDRUS program szakemberei – méhésztől, kertésztől tanárig, mérnökig - támogatást és biztatást

kapnak

vállalkozáshoz, tanuláshoz, tanításhoz, új

feladatok

kereséséhez,

tudásmegosztáshoz, munkavállaláshoz, kompetenciák karbantartásához - az időskor tervezéséhez.

11 11

A Cédrus program „lelke” a Cédrus - NET. Internet alapú Szolgáltató, Módszertani és Információs Központ. A programban résztvevő embereket, partnereket, szolgáltatókat valamint kutatóhelyeket és a programhoz csatlakozó országokat köti össze. Együttműködik egyetemekkel, iskolákkal, önkormányzatokkal, egyházakkal, szakmai szervezetekkel, a nonprofit és a versenyszféra szereplőivel A Regionális Cédrus Központok – Észak-magyarországi Regionális Cédrus Központ Miskolc (EMRCK). A regionális központok: oktatási intézmények, kutatóhelyek és civil szervezetek segítségével koordinálják a helyi társadalomsegítő munkát az önkéntesség és a fizetett tevékenységek körében egyaránt. A lokális és regionális központok a személyes kapcsolatok és az érdekérvényesítés terepei is a Cédrus tagok számára. A helyi központok – EMRCK - egyebek között mentor programokat szerveznek hátrányos helyzetű gyerekek, fiatal szakemberek számára, kis falvak „behálózásában” vesznek részt, nemzetközi modelleket tesztelnek, munkalehetőségeket, feladatokat közvetítenek, képzéseket indítanak, stb. A CEDRUS Program új társadalmi problémára reagáló innovatív kezdeményezés, így e tekintetben nincs korábbi előzménye. Céljait tekintve összhangban van az EU irányelvekkel és a nemzetközi trendekkel. (Európa 2020 Stratégia, MoPACT, Futurage) A pilot program induló moduljai: (kísérleti program: EMRCK Miskolc) -

Atipikus munkahelyek és feladatok bővítése a munkaerőpiacon és a szociális gazdaságban.

-

Új felnőttoktatási tartalmak és formák (Miskolci Egyetem: Ageing Kutatási Központ)

-

Multidiszciplináris mentor hálózat működtetése

-

Módszertani kutatások a szenior népesség tudáshasznosulásában.

A koncepció magyarországi kezdeményezője, megvalósítója: Sárközy Erika, Erasmus Közéleti Kommunikációkutató Intézet

12 12

KOMPLEX MOZGÁS- ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS PROGRAMOK HATÁSA AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉRE dr Egervári Ágnes - Almási Judit - Mayer Richárdné - Antal Csilla - dr Konta Ildikó Weiszné Kővári Dóra Boldog Gizella Alapítvány, Biatorbágy

A harmadik kor hazánkban is kétarcú: a sikeres öregedés példái mellett növekvő az igény az intézményi ellátások iránt. Ennek egyik fő oka a demencia; a XXI. század járványa – a WHO népegészségügyi prioritásként kezeli. Intézményünkben integrált gondozás folyik: nappali, átmeneti és tartós bentlakásos ellátás demenciával és egyéb fogyatékkal élő idősek számára is. Bentlakóink többsége önellátásában súlyosan korlátozott, multimorbid idős, akik az idősödés életkrízisét a veszteségtúlsúly jegyében élik meg a gondozási függőség növekedése, a krónikus betegségek progressziója, kapcsolati veszteségek következtében. A személyre szabott gondozás keretében az állapotfüggően kialakított differenciált csoportos foglalkoztatási programok, a kreativitás és mozgáskészség megőrzése érdekében rendkívül hatékonyak lehetnek. A foglalkozások mentálhigiénés munkatárs és mozgásterapeuta vezetésével történnek. A programok hangulati életre gyakorolt hatását pszichológiai tesztekkel mértük. A résztvevőknek „flow” élményben van részük, magának az esztétikának – akár csak befogadás szintjén is (receptív terápiák, zene, képzőművészeti alkotások, látványelemek) –pozitív, fiziológiás hatása van. Az előadásban beszámolunk tapasztalatainkról és eredményeinkről, rövid videofilmmel illusztrálva.

13 13

AZ IDŐSÜGYI TANÁCS NYÍREGYHÁZÁN Dr. Exterdéné Zsurkai Ilona okleveles mentálhigiénikus, szaktanácsadó

Minden élettelen fizikai rendszer a használatban megy tönkre, viszont az élő rendszereket a tétlenség teszi tönkre, míg a használatban fejlődnek. (Szent-Györgyi Albert) A „méltóságteljes idős-öregkor középpontba helyezése, a teljes értékű élet fenntartása” célját jelölte meg az ENSZ 1991-ben. Az Idősek Világnapját minden év október 1.-én ünnepeljük. Az Idősügyi Tanács Nyíregyházán 1994-ben alakult meg. A konzultatív, véleményező, javaslattevő testület Nyíregyházán 2012-ben újjászerveződött, az Önkormányzat mellett. Tevékenységéről, rendezvényeiről szól a tájékoztató.

14 14

A JÖVŐ A FELHŐBEN REJLIK Furák Róbert Az informatika fejlődése az elmúlt évtizedekben dinamikus és nagyarányú. Az új alkalmazások nagyban segítik a mindennapi munkánkat. A fejlődés irányának megértéséhez szükséges a különböző fejlesztési felületű szoftverek elemzése, az alkalmazásuk előnyeinek és hátrányainak áttekintése. A számítástechnika hálózati szintű fejlődése létrehozta az úgynevezett „cloud computing” a felhő alapú rendszereket. A szociális ágazatban szakmai munka során hatékonyan alkalmazható informatikai megoldások is ebbe az irányba indultak el. Az általunk fejlesztett H-C-MSZOFT-COMPLEX integrált nyilvántartási rendszer is már a felhőben „gondolkodik”. Miért éppen ez a fejlődési irány, amely meghatározza a szociális informatikát? Melyek azok a területek, melyekben már most is elengedhetetlen a cloud computing kialakítás? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ felhőben „íródott” és a felhőkről szóló előadásban. Várom egy közös utazásra „felhőben”.

15 15

A FOGYATÉKOSÜGYI PARADIGMAVÁLTÁS HATÁSA AZ IDŐS EMBEREKRE Dr. Horváth László Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológia Tanszék, Nyíregyháza

Célkitűzések Az idős emberek sokfélesége már ismert. Érdemes róluk differenciáltan gondolkodni. Célom a

fogyatékos

személyek

és

az

idős

emberek

körét

együttesen

megvizsgálni.

Életkörülményeiket vizsgálva előtérbe került a folyamatok elemzése. Az idősödést folyamatként elemezve már az ember 20-30 éves életkorától /vagy akár a fogantatását megelőző időszaktól/ bekövetkezett cselekedetek közvetlenül meghatározhatják az időskor minőségét. Gondoljunk csak a nyugdíjjárulék befizetésének, a fekete foglalkoztatásnak, a fiatalkori életmódnak, egészségnek/betegségnek/genetikának az időskorra gyakorolt hatására. Ez a folyamat a fogyatékos személyek esetében is tanulmányozható. Az új paradigmának az ENSZ Egyezményben leírtakat tekintem. Szakmai és nemzetközi elfogadottsága a legszélesebbnek tekinthető. A társadalmi részvétel alapján közelítem meg a fogyatékos személyek életkörülményeinek tanulmányozását. Azt kívánom bemutatni, hogy a társadalmi részvétel és a normalizáció elve alapján a fogyatékos ember is lehet pl. gyermek, felnőtt, idős. A társadalmi szerepek tekintetében is minden olyan szerep megilleti, mint a többi embert. Ilyen értelemben beszélünk idősödő fogyatékos emberekről. Különös hangsúlyt ad a témának, hogy az idős és a fogyatékos embert két külön célcsoportként kezelik sok szempontból, mintha semmi kapcsolat nem lenne köztük. Célom ezt a két fogalmat összekapcsolni, ahol az új paradigma szerint szükséges. Módszerek Kérdőíves kutatásomban (n=339) olyan családokat találtam, ahol 50-60-70 éves fogyatékos embereket gondoznak, kizárólag a saját szülei, akik 70-90 évesek. Ha teljes körű ellátásra van szükségük, akkor a család számára ez fokozott megterhelést jelent. A szülők egy jelentős 16 16

része ezt a nagy terhet sem akarja a bentlakásos intézményekkel megoldani. A korszerű segítés folyamata a család megsegítésével kezdődik. Oda kell vinni a szolgáltatásokat és nem az adott embert kiemelni a családi környezetből: családsegítés, házigondozás, nappali ellátás, otthonápolás. Külön vizsgálható a bentlakásos intézmények és a család kapcsolata. Fogalmi szempontból is meg kell vizsgálni az idősödő fogyatékos személyeket, mert különböző elnevezéseket használunk, melyek részben azonosságot, részben különbözőségeket takarnak el. Ez a korlát bizonyos szolgáltatások elérését is lehetetlenné teszi az idős fogyatékos személy számára. Eredmények A fogyatékosság törvényes meghatározása 2013 óta elkezdett megváltozni. Ezt a változást lehetne gyorsítani az új paradigmák tudatos követésével. A fogyatékosság meglétét újból kell definiálni és összevetni a korosztályos megbontásokkal. Így teljesen más, a maitól eltérő adatokat fogunk kapni, melyek jobban meg fognak felelni a társadalmi részvételen alapuló modellnek és az idős emberek érdekeinek.

17 17

A BŐR ÖREGEDÉSÉNEK IMMUNOLÓGIAI VONATKOZÁSAI

Prof. Dr Hunyadi János Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Bőrgyógyászati Klinika

Az előadás a bőr és az immunrendszer öregedési folyamatait, az öregedést befolyásoló tényezőket (pl. élelmiszer, UV besugárzás) összegzi. Foglalkozik az apoptózis folyamatával, az öregedés sejtszintű jellegzetességeivel, az oxigén élettani jelentőségével, valamint az oxigén öregedési folyamatban betöltött szerepével.

18 18

SHARE – AZ EGÉSZSÉGRE, ÖREGEDÉSRE ÉS A NYUGDÍJBA VONULÁSRA IRÁNYULÓ EURÓPAI ADATBÁZISHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS Az 50 évesnél idősebb népesség kapcsolati hálója Dr. Huszti Éva - Dr. Takács Péter - Dr. Hüse Lajos Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza A SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) adatbázis 21 ország 85 000 állampolgárának felmérése során jött létre. A panel-jellegű, multidiszciplináris kutatás az egészségre, a társadalmi-gazdasági helyzetre és a társadalmi-, családi kapcsolatokra irányul. A felmérés 2013-ban megvalósuló ötödik hullámához hazánk is csatlakozott, így jó minőségű, reprezentatív, összehasonlításra alkalmas adatokkal rendelkezünk a címben is megjelölt témákról az 50 évesnél idősebb népesség köréből. A SHARE dimenziói: 1) biográfia, 2) kapcsolati háló, 3) egészségi állapot, 4) rizikómagatartások, 5) alapkompetenciák, 6) memória, 7) lelki egészség, 8) egészségügyi ellátások igénybevétele, 9) munkaerőpiaci helyzet, 10) jövedelem, 11) nyugdíjjogosultság, 12) fizikai állapot, 13) reciprok társas támogatás, 14) otthon, lakás, 15) kiadások, megtakarítások, befektetések, 16) elégedettség 17) mindennapi tevékenység, 18) közösségi aktivitás, 19) bizalom Jelen előadásban a Karon alapított kutatócsoportunk első eredményeit mutatjuk be. Ennek keretében a SHARE vizsgálat kutatási módszertanára, továbbá a vizsgálati dimenziók közül alapvetően a társas kapcsolati hálóra fókuszálunk. Bemutatjuk a vizsgált populáció kapcsolati hálójának kiterjedtségét (network size), összetételét (network composition), illetve azt, hogy mennyire elégedettek a megkérdezettek azzal a kapcsolati rendszerrel, amellyel rendelkeznek.

19 19

SZEGÉNYEDŐ IDŐSEK – NEMZETKÖZI TRENDEK A SHARE ADATBÁZIS ALAPJÁN Dr. Huszti Éva- Dr. Takács Péter- Dr. Hüse Lajos Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza A szegénység elleni küzdelem a legtöbb európai kormány egyik fő társadalmi-gazdasági célkitűzése. A szegénység csökkentésében elért közvetlen eredmények hozzájárulnak egyéb fontos mutatók javulásához is, mint amilyen az iskolázottság, munkaerő-piaci aktivitás, illetve végső soron az életminőség. A szegénység csökkentésére irányuló szándék az idős embereket illetően újabb dimenzióval bővül, amely az egészségügyi- és jólléti rendszerek (mint amilyen a nyugdíjrendszer) terhelhetőségéből, a gyorsan változó demográfiai helyzet okozta krízisből adódik. A SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) adatbázis 21 ország 85 000 állampolgárának felmérése során jött létre. A panel-jellegű, multidiszciplináris kutatás az egészségre, a társadalmi-gazdasági helyzetre és a társadalmi-, családi kapcsolatokra irányul. A felmérés 2013-ban megvalósuló ötödik hullámához hazánk is csatlakozott, így jó minőségű, reprezentatív, összehasonlításra alkalmas adatokkal rendelkezünk a címben is megjelölt témákról az 50 évesnél idősebb népesség köréből. Kutatócsoportunk egyebek mellett arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen módon illeszkedik bele Magyarország idősödő társadalma a nemzetközi trendekbe. Vannak-e hasonló helyzetű országok, illetve ez a hasonlóság milyen dimenziókban mutatható ki. A nemzetközi összehasonlító vizsgált eredménye nem csupán tudományos érvényű, de egy kialakítandó, a helyzetre érzékenyen reflektáló szociálpolitika számára is értékes adatokat szolgáltathat úgy a megfelelő válaszok kidolgozásához, mint a jó gyakorlatok adaptálásához.

20 20

GERIÁTRIAI BETEGELLÁTÁS A NYÍREGYHÁZI JÓSA ANDRÁS OKTATÓKÓRHÁZBAN Dr. Jánosi Orsolya, Dr. Sáhy Árpád Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Jósa András Egyetemi Oktatókórház Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály Az egész világon és Magyarországon is tapasztalható az átlagéletkor fokozatos emelkedése, ami az időskorúak számának növekedését eredményezi. A társadalom ilyen irányú átrétegződése szükségszerűen egy speciális kihívást jelent az egészségügynek, ami nem más, mint az idős betegek ellátása. A geriátria a jóléti társadalmak szolgáltatása, ahol a gyógyítás mellett további célkitűzés az idős emberek életminőségének megőrzése is. A 65 év feletti korosztály a fiatalabbaktól eltérő módon különböző, gyakran bonyolultabb egészségügyi problémákkal küzd. A nyíregyházi Jósa András Kórházban 2005-től - az országban elsők között – elindult a geriátriai betegellátás. A geriátria a gerontológia eredményeit a gyakorlatban is alkalmazza, azokat felhasználja a gyógyítás mellett a megelőzés és a rehabilitáció területén is. Kórházunkban modell értékű az aktív geriátriai ellátás mellett működő krónikus belgyógyászati és ápolási osztály együttes jelenléte.

21 21

GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ FLOW ÉLMÉNYEK Kassai Anett-Pék Győző Debreceni Egyetem, BTK, Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék, Debrecen A flow élmény pozitív szerepet játszik a lelki egészség kialakításában és fenntartásában. Mivel a megtapasztalása pozitív hozadékkal jár az átélő szempontjából, egyértelmű, hogy az egyén keresi és fenntartja azokat a tevékenységeket, amelyekben az optimális élmény megjelenésének nagyobb a valószínűsége. Az optimális élmény minden korosztályban a pszichikus jóllét kialakításának, a forrásgazdagság

kiszélesítésének,

az

értelemmel

teli

tevékenységek

keresésének,

megtalálásának, és fenntartásának hatékony eszköze. Csíkszentmihályi Mihály, - a jelenség nagy hatású leírója és kutatója, - kiemeli az áramlat élménynek a személyiség, az én összetettebbé válásában betöltött szerepét. A gyermek, kamasz és ifjúkorban jelentkező flow élmények szerepéről és természetéről viszonylag sok kutatás áll a rendelkezésünkre (Csíkszentmihályi, 2008; Oláh, 1999). Azonban kevés kutatási eredménnyel rendelkezünk az időskorban megjelenő flow élmények jelentőségéről és pozitív hatásairól. Feltehetően a flow élményekkel járó tevékenységek az idős emberek testi-lelki egészségének fenntartásában is fontos szerepet kapnak. Kutatásaink bemutatásában az optimális élmény középpontba helyezésével annak generációs vonatkozásait kívánjuk áttekinteni a tevékenységkörök, a hangulati élet, a perfekcionizmus és a megküzdés összefüggés rendszerében.

22 22

A KRÓNIKUS VESEELÉGTELENSÉG GYAKORI ELŐFORDULÁSÁNAK OKAI EGY IDŐSEK OTTHONÁBAN Kárándi Erzsébet, Kovácsné Oláh Julianna Fazekas Gábor Idősek Otthona Az előadás alapja a Fazekas Gábor Idősek Otthonában végzett retrospektív vizsgálat: meglévő dokumentumok adatainak feldolgozása. A felmérést végzők az idősek otthonában élő gondozottak élethelyzetét és egészségi állapotát tükröző anyagot készítettek. Ezen belül is különös tekintettel a veseelégtelenség megjelenésére. E betegség gyakori előfordulásának okait keresték. A kutatást végzők a vizsgálat tárgyát képező betegségcsoport nagyarányú megjelenésének hátterében elsősorban a vizsgált populáció életkorából és a társadalomban elfoglalt helyéből adódó okokat feltételeztek. A felmérés középpontját képező célcsoport magas átlagéletkorából és alacsony társadalmi státuszából adódóan a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség és az érelmeszesedés gyakori előfordulásában látják az okokat. A vizsgálati eredmények alapján megfogalmaznak következtetéseket és javaslatokat.

23 23

KALIFORNIAI PSZICHOLÓGIAI KÉRDŐÍV ALKALMAZÁSA A TIREK BŐCSI IDŐSEK OTTHONÁBAN Kovács Katalin- Jónyer Lajosné A szociális szolgáltatok gyakran magukra maradva, kisebb-nagyobb mértékben elszigetelődve dolgoznak. Legjobb szándékú törekvéseik mellett is előfordul, hogy nehéz felismerniük, ha valamilyen tekintetben helytelen gyakorlatot folytatnak, vagy mely területeken kell fejleszteni szolgáltatásaikat. A szociális szolgáltatások igénybevevői mások támogatására, gondozására szoruló emberek, akik gyakran fizikailag is igen törékenyek, és lelkileg, mentálisan, érzelmileg sérülékenyek. Otthonunkban a bentlakók diagnózisai életviteli nehézségeiket is jelzik, különböző mozgásszervi megbetegedések artrózisok, demencia. Állapotuknál fogva különösen védtelenné válhatnak, nagy odafigyelést igényelnek. Ha azt akarjuk, hogy az ellátottainkat jól ápoljuk, ápolják az ápolókat! Jelenleg óriási szakadék a szakmai ideál és a gyakorlat között. Milyen szakemberek foglalkoznak a bentlakókkal a végzettséget igazoló bizonyítványon kívül? Munkába álláskor csak fizikai alkalmasságot vizsgál a foglakozás egészségügyi orvos. A Kaliforniai Kérdőív megfelelő információt ad a jelentkező képességeiről és készségeiről. Átfogó képet nyújt a vizsgált személy fő jellemzőiről magabiztosság, határozottság,

irányítókészség,

megbízhatóság,

lelkiismeretesség,

felelősségtudat,

döntésképesség, problémamegoldás, kudarctűrés, tolerancia, rugalmasság, önértékelés, kommunikációs készség, kapcsolatteremtés, teljesítményigény. A teszt kérdéseire adott válaszok alapján jól értékelhető a fenti képességek megléte azok mértéke. A teszt szűrőskálákat tartalmaz a hitelesség, őszinteség megállapítására, melynek segítségével kiszűrhetőek a csalási törekvések. Az intézményvezetőségének felelőssége, hogyan lehetnek boldogok a munkatársak, mint időseket gondozók? A vizsgálattal arra kerestem a választ, munkatársaim rendelkeznek-e a segítőszakmában nélkülözhetetlen készségekkel, képességekkel? Jelen van – e a kiégés veszélye a munkatársi közösségünkben? Vizsgálat módszertana: Kérdőíves felmérés CPI. Vizsgálat időpontja: 2014.01. hó. Vizsgálatba bevontak köre: 16 fő (15 fő ápoló-gondozó,1 fő mentálhigiénés munkatárs). Összegzés: Minden vizsgálatba bevont személy motivált, együttműködő volt. A segítő szakmához nélkülözhetetlen készségekkel, képességekkel rendelkeznek. (Válaszaikból: jóindulatú, szelíd, megbízható, megfontolt, kiegyensúlyozott, hatékony, kedves, gyengéd,

24 24

körültekintő, energikus, szorgalmas, lelkiismeretes, igényli az irányítást, jó munkaerő stb.). Eredmény: Személyre szóló pszichológiai vélemény, 1pld.munkatárs,1 pld. személyes anyag.

25 25

MI TÖBBET TESZÜNK AZ IDŐSEKÉRT Márta Anna

Intézményünk idős, beteg, fogyatékkal élő, rászoruló személyek részére biztosít szociális étkezést és házi segítségnyújtást. Az ebédet olyan főzőhelyekkel főzetjük, ahol szem előtt tartják az idős korral járó testi és szervi elváltozásokat, ezért több menüválasztási lehetőséget kínálnak. Célunk: az idős, beteg, vagy fogyatékkal élő embertársaink bentlakásos intézménybe kerülésének késleltetése, valamint azok hozzátartozóinak tehermentesítése egy korszerű, személyre szabott házi segítségnyújtó szolgálat biztosításával. Az olcsóbb sokszor többe kerül. Gyakran halljuk, hogy a magángondozók drágábban vállalnak gondozást, mint intézményünk hivatásos gondozók által. Dolgozóink erkölcsi bizonyítvánnyal

rendelkeznek.. A megbízhatóság, a pontosság, és

a szakmaiság

elengedhetetlen követelmény. Szakképzett szociális gondozó és ápoló munkatársaink a rászoruló idős emberek részére Testi

saját személyi

Étkeztetés,

otthonukban, higiéné

vásárlás,

lakásukban (fürdetés,

ügyintézés,

biztosítják ágyazás,

az

alábbi

inkontinencia

gyógyszerkiváltás,

környezet

szolgáltatásokat: termék

csere)

rendben

tartása.

Gyógyszeradagolás, vérnyomás, vércukormérés, orvoshoz kísérés, vizsgálatra szállítás. Pszichés gondozás-beszélgetés, séta, felügyelet. Napközben, munkaidő után, hétvégén, ünnepnapokon, 24 órás felügyelet. Nagymama- és dédiszitter szolgálatunkkal már több, mint 3 éve ápoljuk, felügyeljük a szülőket, nagyszülőket, dédiket is. Amíg Ön és családja idős hozzátartozójától távol tartózkodik, mi szakszerűen és odaadóan felügyeljük szeretteit éjjel-nappal az év minden napján, ünnepnapokon is. A felügyelet mellett igény szerint biztosítjuk az idősek szabadidejének hasznos eltöltését készségeiknek és Képességeiknek megfelelően (felolvasás, torna, séta, varrás, stb.). Senior jóga: Kortalanul időskorban is. Kifejezetten az idősebb korosztály részére speciálisan felépített, finom, alaplépésekből álló, biztonságos mozgásokkal, légző gyakorlatokkal, relaxációval, biztosítjuk a kis csoportos családias hangulatú gyakorlatokat.

A kor

előrehaladtával éppoly fontos a mozgás mint fiatalabb korban. „Nem csak a 20 éveseké a világ” Fő szempont a prevenció, idősen is fitten élni és mozogni.

26 26

A GERONTOGÉNEK ÉS AZ ÖREGEDÉS FRAKTÁL ELMÉLETE Dr. Máthé Endre Debreceni Egyetem, Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi, Környezetgazdálkodási Kar

Az elmúlt évek során több gerontogént sikerült azonosítani, amelyeknek funkciója az öregedéssel kapcsolatos. A gerontogének a következő géncsoportokba rendezhetők: (1) az élethossz szabályozók, (2) a mediátorok, (3) az effektorok vagy stressz-rezisztencia gének, (4) az általános szabályozó gének, (5) a mitokondriális gének és (6) a celluláris szeneszcencia és apoptózis gének. Napjainkban, a fentiekben említett géncsoportok szerepeinek együttes értelmezése kapcsán fogalmazódott meg az öregedés fraktál elmélete, amelynek lényege, hogy az öregedést, mint hasonló kifejletű, ám többszintű és komplex jelenségek eredményének tekinti. Ilyenformán az öregedés fraktál jellege, a sztochasztikus és a szabályozott jelenségek összegződésének a következménye. Az öregedést tehát úgy is felfoghatjuk, mint életkor-függő és a homeosztázistól eltérő fraktálnövekedés, amely az élőanyag molekuláris szintjétől az egyedi szintig terjed. A gerontogének funkciója a stressz-válasz mechanizmusokkal kapcsolatos, és mintegy alátámasztja az élethossz – program genetikai determináltságát. Általános szabály, hogy az élethossz – programot szabályozó gének gátolják az enyhébb stressz válaszokat, és ezzel élethossz növekedést indukálnak. Azonban, a krónikus vagy akut stressz hatások mintegy kimerítik a gerontogének adta védekezési lehetőségeket és ez által felerősödnek az öregedési folyamatok. Az öregedést-gátló és serkentő jelenségek determinisztikus és sztochasztikus jellege, és a sokszintű egymásra hatása teszi fraktál-jellegűvé az öregedés jelenségét.

27 27

AZ EGÉSZSÉG- SZOCIALIZÁCIÓ SZEREPE A „SZÉPKORÚAK” PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓJÁBAN Dr. Móré E. Csaba Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Felnőtt Pszichiátriai Osztály, DEKK Pszichiátriai Klinika Debrecen

Az egészség jeltelen „ nehéz valami olyanért fáradoznunk, amely a birtokunkban van és ez által alig hihető (noha tudjuk), hogy egyszer sérülhet vagy elveszíthetjük” (Spagnolo 2008 Reducing stigma). Az egészségi készségek azon tevékenységeink összessége, amelyek magas fokú begyakorlottsággal biztosítják mindennapi egészségünket. Ehhez szükség van egy egészség ismeretre, amely az egészség szükséglet egyéni fejlődésétét biztosító feltételek összessége. Ezen ismeret az egészségkultúráltság folyamatában és az egyéni, valamint társas szocializáció során fejlődik ki. A „szépkorúak” egészség infláció folyamata a szomatikus károsodáson túl egy olyan mentális regresszión is átesik, amelynek kapcsán az addig meglévő és funkcionáló egészségismereti modellek is károsodhatnak. Az előadás a rehabilitáció folyamatában ezen egészségismereti modell jelentőségére, a team gyógyító szerepére, a input struktúrálásának hasznosságára és terápiás folyamatban mindennapi alkalmazására igyekszik felhívni a figyelmet.

28 28

A MENEDZSMENTTUDOMÁNY VÁLASZA AZ ÖREGEDŐ TÁRSADALOM KIHÍVÁSAIRA Dr. Móré Mariann Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény

Az öregedő társadalom új kihívások elé állítja a tudomány egyes területeit. Ezek a tudományterületek

egyelőre

csak

elvétve

kapcsolódnak

egymáshoz,

talán

a

generációmenedzsment és a gerontoedukáció kapcsolódik össze leginkább. A munka világában megjelenő széles generációs spektrum új feladatok elé állítja a munkahelyeket: intergenerációs problémamegoldás, idősek munkavégzési képessége. Az előadás bemutatja azokat az új kutatásokat, amelyek igyekeznek feltárni a problémákat,

hogy

azokra

válaszolhasson

a

menedzsmenttudomány.

A

generációmenedzsment az egészségpolitika és a személyzeti politika összhangja, a munkahelyek reagálása az egyre idősebb generációk jelenlétére. A generációmenedzsment fő célja, hogy a különböző generációk kompetenciáit a szervezet érdekében a lehető legjobban felhasználja.

29 29

HELYZETKÉP A GENERÁCIÓKRÓL Dr. Papp Katalin, Hajduné Demcsák Lívia, Radó Sándorné Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Bevezetés Az életkori csoportok megkülönböztetésére használatos a kohorsz és a generáció fogalma. A kohorsz demográfiai kategória, amelyen „általában valamely meghatározott eseményt egy időben megért emberek összességét értjük, például egy időben született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek”. A generáció demográfiai értelemben a kohorsz egyik sajátos fajtája, szociológiai értelemben, pedig egy olyan életkori csoportot jelöl, amelyet a közösen megélt történelem alakít ki. Nem minden kohorsz válik generációvá, hanem csak azok, amelyeket azonos történelmi tapasztalatok formáltak élményközösséggé és az ebből fakadó másságuknak tudatában vannak. Maga a szó abból ered, hogy valakik nemzették (generálták) a gyerekeiket, azok nemzették a következő csoportot, stb. De mondhatjuk azt is, hogy nem leszármazási csoportot, hanem egy adott történelmi korszakot megért csoportot jelöl. Ezen kívül a generáció szót használják még annyi idő megjelölésére, ami egy újabb generáció létrejöttéhez szükséges. Ezt mondjuk elég széles határok közt értik, van aki 30 évre kerekít, de van aki 50 évet ért egy generáció mint idő alatt. Tehát a "generációk óta" olyasmi kifejezés, mint az "évszázadok óta", csak általában kevesebb időtartamot jelöl. Kutatás Önkitöltős, saját készítésű kérdőívvel kérdeztük meg a válaszadókat. A családfa alakulását kívántuk megmutatni, több generáción keresztül. Hipotézis Az volt a feltételezésünk, hogy a mai korra a fiatalok egyre idősebb korban házasodnak, és idősebb korban vállalnak gyereket, egyre kevesebbet, mint nagyszüleik, szüleik, vagy esetleg egyet sem. A házasság/együttélés hivatalossá tétele sem fontos szempont számukra. Eredmény A felmérést elsősorban a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar hallgatói körében végeztük. Folyamatosan bővítjük a megkérdezetteket. Tervünk, hogy legalább 250 megkérdezett adataiból publikációt készítsünk. Az eredmény bemutatásához felhasználjuk az országos, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei és Nyíregyházi demográfiai adatokat is. Ezeket az adatokat visszamenőleg mutatjuk meg 50-60 évre. 30 30

NYÍREGYHÁZI IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGE Patyán László – Huszti Éva

Nyíregyháza Megyei Jogú Városban 2008-ban 2010-ben és legutóbb 2012-ben történt meg a Nyíregyháza Város Életminősége kutatás keretében a lakosság, illetve a városi háztartások panel survey típusú felmérése. A három adatfelvétel és különösen a legutóbbi vizsgálat eredményeinek a 65 év feletti lakosság almintájában szerzett tapasztalatait mutatja be az előadás, különös figyelmet szentelve az életminőséget meghatározó objektív és szubjektív mutatókra. A kutatás során kiemelten kezeltük azokat a tényezőket, amelyek a nemzetközi kutatások szerint meghatározólag hatottak az idősek életminőségére, így fókuszba került az idősek kapcsolati hálózata, annak változása a kor előrehaladtával, valamint sor kerül az időskorúak kapcsolathálózatát befolyásoló egyéb tényezők (pl. egészségi állapot, anyagi helyzet, önellátás képessége) és az élettel való megelégedettség összefüggéseinek elemzésére is.

31 31

IDŐSKORI FÜGGŐSÉG TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI Patyán László Az előadás elméleti összefoglalást ad az aktív időskor diskurzus kialakulásáról és az idősek társadalmi helyzetét befolyásoló szociálpolitikai folyamatok aktivitással és dependenciával kapcsolatos értelmezéseiről. A téma jelentőségét az aktív idősödés témák értelmezésének sokszínűsége, s sok esetben egyoldalú megközelítése adja. A ’80 – as évektől fellángoló angolszász dependencia – elméletek kritikai megközelítései a jóléti intézkedések tervezésének és kivitelezésének kockázataira hívják fel a figyelmet, új megvilágításba helyezve az időskorúak aktivitását meghatározó elképzeléseket, a jóléti ellátások tervezésének és az idősek társadalmi részvételének kérdéseit. A megközelítések szerint a jóléti ellátások és a szociális biztonság rendszerének fejlesztése magában hordozhatja az idősek új típusú dependenciájának kockázatát. A megközelítés alapját Peter Townsend „The structured dependency of the elderly, creation of social policy int he twentieth century” című írása adta, melyet számos brit, francia, amerikai és ausztrál szerző követett.

3232

HOSSZÚ, BOLDOG ÖREGSÉG? MI A TITOK? Mítoszok és a valóság napjainkban Dr. Petrika Erzsébet PhD főiskolai docens, sportorvos DEGYFK, Sport és Egészségtudományi Tanszék Napjainkban az öregség felfogása, megítélése, tartalma, - még életkori besorolása is jelentősen változott. Noha öregek mindig voltak, ma egyre többen vannak, - társadalmi méretekben is. Így nemcsak az egyénnek, de az idősödő (jóléti) társadalomnak is alapvető kérdése, mit kezdjen az időseivel? Létezik-e hosszú boldog öregkor, és ha igen, mi a titka? Az előadó a kérdést különböző szinteken vizsgálva keresi a választ, a hallgatósággal közösen. A lehetséges válaszok a legutóbbi irodalmak naprakész állása szerint kerülnek bemutatásra. I.) Hosszú boldog öregség záloga a társadalomban Az „ageizmus” jelenség és az „Active Ageing” mozgalom térnyerése és következményei, valamint a szociális kapcsolati háló szerepe és az elmagányosodás alternatívája. II.) Hosszú boldog öregség záloga a fizikai testben Idősek hétköznapi tapasztalatai a testi-biológiai valóságról, „hivatalos statisztikai adatokkal” alátámasztva. Egészség és edzettség, funkciócsökkenés és betegségek. Kutatási közlések idősek eltérő egészségi állapotáról, az életmód változtatás függvényében. III.) Hosszú boldog öregség záloga a sejtekben Öregedéselméletekről, telomerekről és cipőfűző bogozásról lesz szó a „Nobel-díjas” válaszban. Az egészséges életmód szerepe és a fiatalkori életvitel felelőssége, valamint az epigenetika is hangsúlyosan szóba kerül. IV.) Hosszú boldog öregség és spiritualitás Az öregkor derűje és a gerotranszcendencia jelensége magyar és japán kutatási eredményekkel illusztrálva jelenik meg, és készteti a hallgatóságot válaszadásra. Összegzés helyett az előadás fő célja és üzenete fogalmazódik meg, mely egyben kérés és ajánlás is a hallgatóság és a leendő szépkorúak felé. 33 33

MENTÁLIS EGÉSZSÉG IDŐSKORBAN: AZ OPTIMÁLIS ÉLMÉNY, AZ OPTIMIZMUS-PESSZIMIZMUS ÉS A JÓLLÉT SZEREPE dr. Pék Győző, Kassai Anett Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék

Két időskori csoport különíthető el pszichológiai és orvosi szempontok alapján. Az egyik

csoport

nagyon

aktív,

produktív,

érdeklődéssel

vesz

részt

mindennapi

elfoglaltságaiban. Ezekre jellemző a „sikeres öregedés”. A másikba tartoznak azok, akikre a „túlélés” jellemző, és inkább passzívan elviselik a változásokat. A kristályos intelligencia és a „szocio-emocionális szelekció” optimális szintjei hozzájárulhatnak az időskori bölcsesség kialakításához. Az öregedéshez való pozitív hozzáállás segít az egyéni integráció és a hatékony prevenció felépítéséhez. Az optimális élményt, a flow-t, elősegítő tevékenységek hatékonysága egyénileg különböző a kognitív komplexitás, a fluid intelligencia, és a „forrásgazdagság” függvényében. A rendszeres szabadidő tevékenységek, az otthonhoz való személyes elkötelezettség kulcsfontosságúak az időskori mentális egészség és jóllét szempontjából. A pesszimista életszemlélet a középkorú, és ennél idősebb embereknél közelebb jár a realitáshoz, mint az optimista hozzáállás, és egészségesebb, óvatosabb életvitellel jár, ami megnövelheti az élettartamot.

34 34

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, CSONTSŰRŰSÉG ÉS FIZIKAI FITTSÉG VÁLTOZÁSA FÉL ÉVES MOZGÁSPROGRAM HATÁSÁRA Kopkáné Plachy Judit1,2, Bognár József2, Ihász Ferenc3, Barthalos István2,3, Tóth Katalin4, Kárándi Erzsébet5 1 Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézet, Eger; 2 Testnevelési Egyetem, Budapest; 3 Nyugat Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr; 4 Török Fürdő Gyógyászat, Eger; 5 Fazekas Gábor Idősek Otthona, Hajdúböszörmény Statisztikai adatok bizonyítják, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedekben lineárisan növekedett az idős lakosság aránya, mellyel párhuzamosan emelkedett a szociálisan eltartottak száma is. A fizikai és mentális függetlenség megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent a fejlett társadalmak számára, melynek bizonyítható megoldása lehet a rendszeres és szakszerűen felépített fizikai aktivitás, valamint a rekreációs tevékenységek. Egerben végzett kutatásunk során 45 fő, 60 évnél idősebb nőt vizsgáltunk hat hónapon át (N=45; Mév=65,31±5,24SD). A mintát a Török Fürdő Gyógyászati központ páciensei közül választottuk ki, és véletlenszerűen három csoportba soroltuk: „Torna csoport” (N=13; Mév=64,68±3,54SD) heti három alkalommal 60 perces tornafoglalkozáson vett részt; „Torna+mentál csoport” (N=17; Mév=67,65±6,27) hetente két alkalommal tornázott és egy szakember által irányított, az egészséges életmóddal kapcsolatos beszélgetésen vett részt; „Kontroll csoport” (N=15; Mév=63,73±4,46). A fizikai és mentális egészség mutatókat a validált Medical Outcome Studies Short Form-36 kérdőívvel, a csontsűrűséget DXA Hologic műszerrel, a fizikai fittséget pedig a Fullerton Functional Fitness Teszttel mértük. Az adatfeldolgozás SPSS.19 for Windows programmal Páros t-próbával történt. Eredményként közölhetjük, hogy az intervenciós csoportjainknál jelentős változást értünk el a mért mutatókban. Az SF-36 kérdőív szerint a „Torna csoport” egészségi állapota hét esetben javult. A „Torna+mentál” csoport jobbnak jelezte az egy évvel korábbi egészségi állapotát. A csontsűrűség tekintetében is találtunk szignifikáns javulást annak ellenére, hogy a menopauza után csökken a nők csontsűrűsége: „Torna csoport” „Total csípő T-score” (t=2,544; p=,024); a „Torna+mentál” csoport „Total csípő Z-score” (t=-2,515; p=,024) javul. Meg kell említeni, hogy a fittségi teszt alapján a „Kontroll csoport” értékei csökkennek, azonban a programon részt vevők hajlékonysága, izomereje, dinamikus egyensúlya és állóképessége növekedik. Külföldi tanulmányok eredményeire támaszkodva sikeresen igazoltuk, hogy a fél éven át tartó fizikai- valamint fizikai és mentális tréning hatására fejleszthető az inaktív, 60 évét betöltött nők egészségi és fittségi állapota. 35 35

SZÉPKORÚAK 2014 Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza [email protected] Egy hosszabb építkezés eredményeként 2013-ban a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán megalakult az ország első Gerontológia Tanszéke. Ezután ez a szerveződés is segítséget nyújthat az elöregedő-elöregedett Magyarország problémáinak megoldásához. Néhány évtizede már, hogy Magyarország társadalmi struktúrájában kedvezőtlen változások indultak el. A csökkenő népességszaporulat, a növekvő idősek száma és aránya miatt is megváltozott az eltartók-eltartottak aránya, ami egyre több problémát okoz mind gazdasági, mind egészségügyi vagy akár szociális téren is. Sajnos nem úgy tűnik, hogy ezen kedvezőtlen tendenciák orvoslásra találtak volna, így rövidesen igen széleskörű probléma halmaz várna megoldásra. Ennek hiánya vagy elhúzódása katasztrofális következményekkel járhat az országra nézve. Az Egészségügyi Karon 2007-től elindult a rendszeres gerontológiai oktatás, s ma már minden szinten (BSc, MSc, posztgraduális képzések) oktatunk gerontológiát, esetenként az angol nyelvű oktatás keretében is. Megteremtettük az oktatás feltételeit (pl. könyvek, jegyzetek), s a Gerontológia Tanszék megjelenésével egyéb tevékenységek (pl. tudományos tevékenység, ismeretterjesztés, társadalmi segítségvállalás, stb.) is kiteljesedhetnek. Más intézményekkel

(egyetemek,

önkormányzatok,

társadalmi

intézmények,

vagy

civil

szerveződések, stb.) segítségével enyhíthetünk a keletkezett problémák hatásain, közös tevékenységünk

hozzájárulhat

az

elöregedett

Magyarország

egyes

problémáinak

megoldásához. Az előadás keretében ezekre is kívánok lehetséges példákat bemutatni

36 36

INNOVATÍV UTAK AZ IDŐSELLÁTÁSBAN dr. Szabó Lajos ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Az utóbbi évtizedek jelentős demográfiai változásai nyomán elkerülhetetlen a hazai idősellátás jelen rendszerének újragondolása. Az előadás szerzője az idősellátást leegyszerűsítő – elemi fizikális ellátásra redukáló – hazai tendenciákkal szemben a nemzetközi gyakorlatban egyre inkább tért nyerő új ellátási modellek áttekintésére vállalkozik kiemelve e törekvésekben megjelenő árnyalt, multidiszciplináris megközelítés fontosságát az ellátás hatékonyságának, minőségének és személyközpontúságának kapcsán. E megközelítés kiinduló pontja a gondozási szükségletet meghatározó funkcionális akadályozottság, valamint az idős és a gondozó család nehézségeit meghatározó pszichoszociális problémák átfogó vizsgálata a geriátriai állapotfelmérés új – a nemzetközi gyakorlatban előtérbe kerülő – modellje mentén / ld. a „geriátriai gondozás menedzsment” felmérési gyakorlatát/. Erre épül egy olyan szolgáltatásszervezés és monitorizálás, amely a gondozási szükséglet változásait követve alapot nyújt egy - a gondozás teljes íve mentén kialakított - személyközpontú, emberléptékű integrált ellátáshoz. Az ellátás fontos eleme az idősnek és családjának nyújtott gerontológiai tanácsadás, a gondozó családok támogatására kialakított szolgáltatások, valamint a gondoskodás többforrású közösségi gondozási modellje, amely magába foglalja a családi erőforrások mobilizálását, a személyes kapcsolati háló és közösség támogató hátterek – ezen belül a professzionális és informális segítés - közös felhasználását, valamint a technikailag támogatott életvitel és infó-kommunikáció eszköztárát, mint a humán segítést kiegészítő forrásokat. E komplex – a magasan kvalifikált professzionális segítők és az informális segítők, közösségi erők szövetségére építő – igényes idősellátás a jelen, kis hatásfokú ellátással szemben egy hosszútávon kifizetődő, költséghatékony ellátást képvisel, és összhangban van az Európai Idősügyi Charta idősekkel szemben vállalt kötelezettségeivel és szellemiségével.

37 37

RASAYANA, A PREVENTÍV GERIÁTRIA ANYJA Dr. Szalkai Iván Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem ayurveda oktató Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter A rasayana a tradicionális indiai egészségtudomány, az Ayurveda azon eleme, amely az idősödési folyamat lassításával foglalkozik. Mint minden tudomány, az ayurveda is megfigyelésen alapszik, amelyre a maga logikája szerint deduktív módon hozza meg a következtetéseit, amelyet a tapasztalat igazol. Az ayurveda kialakulásának az időszakában isz. e - isz. 13. század még tudományos kutatások nem léteztek, ezek az elmúlt 200 évben alakultak ki. Ma már a modern módszerekkel is igazolni lehet az eredeti elméletek valóság alapját és eredményeit. A rasayana az egyéni funkciókat vizsgálja (bőr, hang, érzékszervek, mozgásszervek, anyagcsere, mentális funkciók, immunrendszer) s ezek gyengülése esetében korai, általunk prevenciónak is tekinthető kezeléseket végez. Ezek az egészség megőrző dietoterápia, a szervezet homeosztázisát helyreállító pancsakarma, valamint a gyengébb funkciókra ható gyógynövény alapú gyógyszeres kezelés. Két speciális készítményt is alkalmaznak, amely kifejezetten az idősödés folyamatára hat, ez pedig a Shilajit és Chavanaprasa. Az előadásban a módszer, valamint az alkalmazott gyógynövénykészítmények is bemutatásra kerülnek.

38 38

A FEJ IS A TEST RÉSZE! (?) Szanyi Mária

Törekvésünk nem az örök fiatalság titkának megfejtése, hanem az - életkorunkhoz képest - a legjobb életminőség lehetőségeinek feltárása, és eljuttatása azokhoz, akik érintettek a hosszú élet kegyelmében. Elég, ha fejben tudjuk a módszert, vagy képesek vagyunk a tudásunk szerint élni és cselekedni? Ez és még néhány kérdés foglalkoztatja az előadót.

39 39

AZ IDŐSKOR ÉS A NÉPBETEGEK Diabetes-hypertónia-vesebetegség Dr. Szegedi János B.Braun Avitum Hungary 2 sz. Dialízisközpont, Sz-Sz-B Megyei Kórházak és Egyetemi Oktató Kórház Jósa András Oktató Kórház-Nyíregyháza Az időskor és a népbetegségek kapcsolata az elmúlt évtized egyik aktuális kérdése. A téma jelentőségét alátámasztja az a tény, hogy napjainkban kb. 600 millió 65 év feletti lakos él a világon, előrejelzések szerint számuk 2025-re megkétszereződhet. A magyar lakosság korösszetétele az elkövetkezendő évtizedekben változik, 2010-ben a 19 év alattiak aránya 21 %, a 65 év felettiek aránya 16 % volt. 2050-re a 19 év alattiak aránya 19 %, a 65 év felettiek aránya 26 % lesz. Magyarországon a régiókon belül nagy különbségek vannak. A KSH adatai szerint a népesség fogyásával párhuzamosan folytatódik a lakosság elöregedése. Idős korban számos népbetegség így a diabetes mellitus, hypertónia, vesebetegség gyakrabban fordul elő, ezek felismerése kezelése, gondozása kiemelt feladat. A krónikus betegségek között a 65 év feletti korcsoportban a diabetes férfiaknál 20,3 %, nőknél 19,6 % gyakoriságú, a hypertónia gyakorisága ebben a korcsoportban férfiaknál 62 %, nőknél 71,7 %. A vesebetegség a lakosság 10-14,6 %-t érinti, kialakulásában a leggyakoribb ok az időskor, az obesitas, a diabetes mellitus és a hypertónia. A nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a diabetes járványszerűen terjed, 2010-ben 366 millió diabeteses beteget ismertek a világon, 2030-ra 552 millió diabeteses lakos várható. Európában jelenleg 56,3 millió diabeteses beteget ismernek, 2035-re 22 %-kal nő a betegek száma, 68,9 millió diabeteses beteggel kell számolni. Magyarországon a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebb lakosság körében a diabetes közel 900 000 lakosnál igazolható. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2011-ben a háziorvosi praxisban 42.164 diabetes beteget tartottak nyilván. A nemzetközi és a hazai adatok alapján minden ismert diabetesesre egy ismeretlenre is számítanunk kell. Idős korban a diabetes gyakorisága lényegesen nagyobb az átlag populációhoz viszonyítva, ebben az életmód, a genetika és az obesitas is komoly szerepet játszik A hypertónia a diabetes mellett az egyik legfontosabb cardiovascularis rizikótényező, a felnőtt populáció több mint 35 %-át érinti. A kor és a hypertónia szoros összefüggésben van. A háziorvosi praxisban bejelentkezett 19 év feletti lakosok körében közel 3,5 millió hypertóniás ismert. Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a háziorvosi praxisba 157.487 40 40

hypertóniás beteget kezeltek. 60 év felett a hypertónia gyakorisága 60-72 %, 70 év felett meghaladja a 73 %-t. Az időskori hypertónia speciális probléma, gyakori az isolált systolés hypertónia, ez meghatározza a terápiás stratégiát is. A vesebetegség, veseelégtelenség világméretű probléma. A nemzetközi felmérések szerint több mint, 500 millió embert érint. Ebben szerepet játszik az a tény is, hogy idős korban csökken a vese tömege, a vesefunkciót meghatározó glomerulosok száma, a vese véráramlása, a vesefunkciót jelző glomerulos filtrációs ráta (GFR). Idős korban gyakoribb az akut veseelégtelenség előfordulása, ebben az életmódi tényezők mellett a nem kellően alkalmazott gyógyszeres kezelések is szerepet játszanak. Az európai adatokhoz viszonyítva Magyarországon a dialízis kezelésbe kerülő betegek között a 65-74 éves korúak aránya meghaladja az európai átlagot (25-29,2 %), a 75 év felettiek aránya 28,12 %. 2013-ban a vesepótló kezelésbe kerülő új betegek átlagos életkora Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 66 év volt, a december 31-én kezelt betegek átlagéletkora 63 évnek adódott. A tartós vesepótló kezelésben részesülő betegek esetében a 65-74 éves korcsoportúak aránya az európai 22 %-al szemben Magyarországon 28,2 %, a 74 év felettiek aránya Európában 20 %, Magyarországon 22,3 %. A népbetegségnek számító, a lakosság cardiovascularis morbiditását és mortalitását meghatározó diabetes mellitus, hypertónia, vesebetegség szűrése, korai felismerése idős korban alapvetően meghatározza a betegek rövid és hosszú távú életkilátásit, életminőségét, halálozását. Az időskorú populáció arányának növekedésével a népbetegségek száma is nő, a betegek kezelésében, gondozásában a geriátriai ismeretek széles körű elsajátítása és a szakmák közötti együttműködés hatékonyságának növelése szükséges.

41 41

SKYPE AZ IDŐSGONDOZÁSBAN: EGY MODELLPROGRAM EREDMÉNYEI Prof. Dr. Széman Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet, Budapest

Az előadás a 2011-2014 közt zajló Skype Care modellprogram eredményeit mutatja be. Az akciókutatás feltételezése szerint a megromlott egészségi állapotú házi gondozásban lévő idősek magánya megszüntethető, ha megtanulják a Skype használatát. A program különféle településeken zajlott (Budapest, Székesfehérvár, Fehérgyarmat és kistérsége) és egyértelműen bebizonyította, hogy megfelelő motivációval – iskolai végzettségtől és a település jellegétől függetlenül – a számítógép és internet analfabéta beteg és nagyon idős emberek (75+) is képesek a Skype és az internet használatának elsajátítására. Ennek eléréséhez az igen fiatal korosztály, a 9. 10. osztályos gimnazisták közösségi munka keretében nyújtott rendszeres önkéntessége biztosította a „tanítói” forrást. Az idős ember nemcsak képessé vált a legfrissebb internetes tudás elsajátítására, de a tanítás révén pozitív irányban változtak az intergenerációs kapcsolatok.

Az idősek családi és személyes

kapcsolatai erősödtek, szórakozást, napi elfoglaltságot találtak, az új tevékenység folyamatos tanulással járt és kihívást adott életüknek, és betegségük ellenére a társadalom integrált tagjai maradtak. Az előadás a modellprogram során észlelt nehézségekre és azok kezelésére is kitér és bemutatja a sikerhez szükséges eszköztárat.

42 42

„NEM AZ IDŐ HALAD: MI VÁLTOZUNK...” Szilvásiné Bojda Márta Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ

Intézményünk több évtizedes tapasztalattal végzi Nyíregyházán az idős emberek ellátását, folyamatosan bővítve, specializálva és professzionalizálva szolgáltatásait, mind szakmai, mind szervezeti szinten. A megváltozott társadalmi igények azonban folyamatosan új kihívások elé állítják munkatársainkat. Hogyan illeszkedik a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ munkája a város szociális ellátó rendszerébe. Hogyan valósítja meg szakmai tevékenységét az idősek érzékenységének és önmegvalósítási igényének figyelembevételével.

43 43

A HOSPICE SZOLGÁLTATÁS HELYZETE SZABOLCS -SZATMÁR -BEREG MEGYÉBEN Ujváriné Dr. Siket Adrienn [email protected] Póliscsák Bernadett [email protected] Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségtudományi Intézet Ápolástudományi Tanszék Manapság a társadalomban a halál, és a halálhoz kapcsolódó események, tevékenységek még mindig tabunak számítanak, éppen ezért nehéz mély és őszinte beszélgetéseket folytatni ebben a témakörben, és megfelelő felügyelet nélkül a kutatások eredményei is gyakran félrevezetőek. A hospice szervezetek nehézségei is innen eredeztethetőek. Kutatásunk célja átfogó képet nyújtani a hospice jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről. Kutatásunkban összefoglaltuk a hospice elméleti hátterét, melynek részeként ismertettem a hospice fogalmát és jelentőségét, valamint a hospice szellemiségben eddig kialakult és alkalmazott ellátási formákat. A modernkori hospice kialakulása Angliából ered, szellemiségének elterjedése mára behálózta az egész világot. Kutatásomban néhány nemzetközi példa segítségével mutattam be, hogy jelenleg a nemzetközi hospice mozgalom milyen fejlődési irányelveket határozott meg. A nemzetközi hospice mozgalom mellett részletesen ismertetjük a hazai hospice ellátás kialakulását, jogi hátterét, finanszírozását. Hazai példákon keresztül bemutatjuk a hazai hospice állapotát, hangsúlyt fektetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyzetre. Kutatásunkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén végeztük. A kutatás eszköze önkitöltő kérdőív volt, véletlenszerű mintavétellel, amellyel két célcsoportot céloztunk meg, a lakosságot és a háziorvosokat. A kutatás alapköve a kutatási célok meghatározása volt, melyekre a hipotéziseimet építettük. A kérdőívet felépítését tekintve három részre tagoltuk: alapadatok, általános témafelvezető és a hospice ellátás. Kutatásunk eredményét képezi a két kérdőív (lakossági és háziorvosi) teljes kiértékelése, továbbá a kutatáshoz konstruált hipotézisek vizsgálatának eredménye. Ezekre támaszkodva javaslatokat tettünk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hospice ellátás lehetséges fejlesztési irányaira, illetve az ehhez szükséges lépésekre. 44

SENIOR ÖNKÉNTES VOLTAM AUSZTRIÁBAN Varga Sándor

Az

időskorúak társadalmi

részvételének egyik jó

lehetősége az

önkéntes

tevékenységek végzése. A tevékenység hasznosságán túl a szenior önkéntesnek lehetősége van új kapcsolatokat, tapasztalatokat szerezni, új dolgokat tanulni egyaránt. A KIFE – Katolikus Ifjúsági és Felnőttképző Egyesület és az Osztrák Katolikus Egyház együttműködése eredményeképpen lehetőségem volt az osztrák kollégák e területen végzett tevékenységét megismerni. A program a felnőttképzésről szólt, ennek módszereit sikerült 3 hétig 3 helyszínen (Klagenfurt, Linz és Burgenland) tanulmányozni. A képzési programokban különös figyelmet szenteltünk az idősek helyére és szerepére. Előadásomban a program tapasztalatait szeretném megosztani előre vetítve azokat a lehetőségeket, amelyek e területen adaptálhatók, illetve használhatók az idősek képzésében.

45

NE ESS, NE TÖRJ… IDŐSEK ÉS ESÉSEK Zalatnai Lajosné dr. Tóth Klára Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete, Budapest

Statisztikai felmérések szerint a 65 éven felüliek 28-32 %-a évente egyszer, a 70 éven felüliek évente 2-szer esnek el. Az esések gyakorisága és súlyossága a korral nő; 50%-uk otthoni és intézeti körülmények között fordul elő. Az esések és szövődményeik az idős kor legfontosabb problémái; ezek miatt helyezik el legtöbbször a betegeket idős-otthonokban.

Kezelési és rehabilitációs költségük az

egészségügyi és szociális ellátás költségvetését terhelik. A halálos sérülések 40 %-a elesés következménye. Fontos áttekinteni, mit teszünk az esések megelőzése érdekében (intervenciók) és milyen ezeknek a hatékonysága. Ugyanilyen fontos az irányelvek megfogalmazása, törési adatbázis felállítása, figyelemfelhívás az esési kockázatokra és a megelőzés fontosságára, lehetőségeire. Az előadás egy rávillantást kíván adni arra, hogy mi történik itthon és a világban.

46

Az időskor gyógyászata – Geriátriai kötelező

szinten tartó tanfolyam –

A gyógyszerészeti gondozás ”Geriátria” szakterületének szinten tartó és a tervezett gyógyszerészi licencvizsgának kötelező tanfolyama gyógyszerészek számára. (Semmelweis Egyetem)

Időpont: 2014. november 12-14. és

A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXVII. Kongresszusa Időpont: 2014. november 14-15. Helyszín: AESCULAP AKADÉMIA

1115 Budapest, Halmi u. 20-22.

PROGRAM 47

Kötelező Szinten tartó Továbbképző Tanfolyam XXXVII. Kongresszusa 2014. november 12-15. Tisztelt Kollégák ! Ezúton szeretnénk meghívni Önöket a geriátriai szakma újabb találkozójára, amely egyben e szakterület további fejlődésének lehetősége és bizonyítéka is lesz. A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXVII. Kongresszusa és az ötéves továbbképzési ciklus utolsó kötelező szinten tartó továbbképző tanfolyama együttesen kerül megrendezésre (OFTEX jelentkezés). A témák egy része kongresszusi/tudományos előadás formájában másik része pedig továbbképző előadásként kerül megtartásra. Az elmúlt két évben már mutatkozott némi mozgás a geriátriai szakma területén, elsősorban az aktív geriátriai osztályok megjelenésével, a kórházak/intézmények is befogadóbbak lettek a geriátriai szakma irányában. Az idősellátást, idősgondozást elősegítő további előrelépést alapoz meg az a tény, hogy a legtöbb beteg és egészségügyben dolgozó találkozására a gyógyszertárakban kerül sor, mintegy 60 millió alkalommal évente. Ezért az idősekkel való foglalkozás, kapcsolattartás és ellenőrzés lehetőségét szeretnénk kiterjeszteni magas minőséggel a Gyógyszerészi Gondozás területére is, melynek támogatói, illetve szervezői a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a Gyógyszerésztudományi Karok és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság. E területen a kötelező továbbképzés is nyitva áll a gyógyszerész kollégák előtt (GYOFTEX jelentkezés). Az elmúlt év hagyományteremtő kongresszusi példáját követve a programokat közösen szervezzük a Szociális Klaszterrel, tisztelettel meghívva az e területen dolgozókat is a 2014. évi Kongresszusra. A Kongresszuson az elméleti, fiziológiai, patofiziológiai témakörök gazdag tárháza mellett, számos, mindennapi betegellátási terület kerül áttekintésre és a kapcsolódó előadások egyben bemutatják a geriátriai szakma magyarországi kutatói iskoláit is. Az átfogó, áttekintő, értékelést is adó speciális előadások pedig a továbbképzés két és fél napja során kerülnek terítékre. A továbbképző anyag egy része a 2015-ben újonnan kiadásra kerülő Geriátriai Kézikönyv egyes fejezeteit is jelenti. A jól képzett geriátriai szakemberek mellett fontos, hogy a képzés és kongresszus segítse a szakmaterület rögös útján indulókat is, támogatva első lépéseiket. Arra is törekedtünk, hogy az utolsó napon megjelenjenek izgalmas, új, a jövőbe mutató képlékeny, de dinamikusan fejlődő témakörök is. Az is mindenkor kiemelten fontos, hogy a geriátria-gerontológia és az ezt támogató tudományos-oktatási területeken dolgozók legalább évente egyszer együtt legyenek, a személyes találkozók hangulata, az élmények közös átélése pedig szorosabbá fűzheti a kapcsolatokat és a jövőbeli tevékenységet. Reméljük az idősellátás fontosságára sikerül e formában is felhívni a figyelmet és egészségügyi vezetők is megtisztelnek bennünket, lehetőséget biztosítva a párbeszédre. A jeles eseményre történő meghívást megismételve, tisztelettel: Prof. Dr. Székács Béla az MGGT elnöke

Prof. Dr. Kiss István az MGGT XXXVII. Kongresszusának elnöke

48

Kötelező Szinten tartó Továbbképző Tanfolyam XXXVII. Kongresszusa 2014. november 12-15. A Továbbképző Tanfolyam felelős szakmai szervezője: Prof. Dr. Kiss István tanszékvezető SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport-Szt. Imre Kórház, Geriátria 1115 Budapest, Halmi u. 20-22. Tel.: 06 1 464 8623, 06 204 964 915; Fax: 06 1 203 3645 E-mail: [email protected]

A Továbbképző Tanfolyam Rendezője: Semmelweis Egyetem, Budapest MGGT XXXVII. Kongresszusa 2014. november 14-15. Szakmai-tudományos Szervezőbizottság: A bizottság vezetője: Prof. Dr. Székács Béla Tagjai: Prof. Dr. Bakó Gyula, Prof. Dr Székely Miklós, Dr. Zékány Zita Dr. Zöllei Magdolna Absztrakt Bíráló Bizottság: A bizottság vezetője: Prof. Dr. Székely Miklós Tagjai: Dr. Imre Sándor, ny. egyetemi docens Dr. Majercsik Eszter Dr. Soós Szilvia Technikai szervező és lebonyolító szervezet (a Semmelweis Egyetem és a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság megbízása alapján): Expert-Quality Kongresszusi és Utazási Iroda

1052 Budapest, Kígyó u. 4-6.. Szervező: Szalma Márta Levélcím: 1243 Budapest, Pf. 553. Tel.: 06 1 311-6687; Fax: 06 1 383-7918 E-mail: [email protected] Regisztráció: Szalma Alexandra E-mail: [email protected] Internet: http://www.eqcongress.hu

Szállásinformáció: Szepesi Gizella E-mail: [email protected]

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Kötelező Szinten tartó Tanfolyam időpontja: 2014. november 12-14.

A Kongresszus időpontja: 2014. november 14-15.

Helyszín: Aesculap Akadémia, 1115 Budapest, Halmi u. 20-22. Helyszíni regisztráció:

2014. november 12. (szerda) 2014. november 13. (csütörtök) 2014. november 14. (péntek) 2014. november 15. (szombat)

49

07.30 - 17.00 07.30 - 17.00 07.30 - 18.30 08.00 - 15.00

Kötelező Szinten tartó Továbbképző Tanfolyam XXXVII. Kongresszusa 2014. november 12-15.

Részvételi díj 1. Kötelező Szinten tartó Tanfolyam részvételi és vizsgadíja:

42.000,- Ft - Kötelező szinten tartó és továbbképző tanfolyam geriáter szakorvosoknak és geriátria szakvizsgára készülőknek. • A NEFMI 64/2011. (XI.29.) rendelete lehetőséget biztosít a továbbképzésre kötelezettek számára öt év alatt egy kötelező szinten tartó tanfolyam TÉRÍTÉSMENTES elvégzésére. Amennyiben Ön ennél a tanfolyamnál kíván élni ezzel a lehetőséggel, azt kérjük, a jelentkezési panelen ezt jelölje be. • Azon továbbképzésre kötelezettek támogatására, akik több szakképesítésüknek megfelelően több szakmát önállóan gyakorolnak, a MOK Budapesti Területi Szervezete pályázati formában a részvételi díj teljes egészét átvállalja a SE által szervezett kötelező szinten tartó tanfolyamon térítéses részvétel esetén, 5 évente egy alkalommal. (www.bpok.hu/palyazati-felhivas/).

2. Szabadon választható tanfolyam vizsgadíja: térítésmentes

Gyógyszerészek részére. /gyógyszerellátási gyógyszerészet, gyógyszerész, klinikai – kórházi gyógyszerészet, gyógyszerhatástan, gyógyszerügyi szervezés, irányítás/

3. Kongresszusi részvételi díj (az ár az ÁFA-t tartalmazza) a helyszínen fizetve

A résztvevők regisztrációs díja tartalmazza a tudományos programon való részvételt, a MGGT tag orvos, 13.000.- Ft kiállítás megtekintését, Gyógyszerész kávészünetet, nyitó vacsorán Nem MGGT tag orvos 15.000.- Ft való részvételt, a programfüzetet, Egészségügyi szakdolgozó 6.000.- Ft a névkitűzőt, valamint a Kísérő 7.200.- Ft pontszerző igazolást. A kísérők regisztrációs díja tartalmazza a nyitó vacsorán való részvételt. A részvételi díjakban a kávészünetek és a nyitófogadás közvetített szolgáltatás, a hatályos szabályoknak megfelelően, étkezésként kerül számlázásra.

Kategóriák

4. Ebéd: 1.100,- Ft/alkalom (3 fogásos menü ebéd ásványvízzel, az ár tartalmazza az ÁFA-t) 5. Nyitó vacsora: „Old Boys” Vacsora Helyszín: Danubius Hotel Gellért - Panoráma és Duna terem Időpont: 19.00-24.00 óráig (19.00-20.00 vacsora, 20.00-24.00 „Old Boys”) Két fogásos vacsora nosztalgia étlapról, és még egy pohár ital

Prezentáció:

Az előadáshoz biztosított technikai lehetőségek: • PC, projector, Windows XP program • Video (VHS rendszer) Poszter mérete: 90x120cm (álló). Az elhelyezéshez eszközt biztosítunk.

50

Kötelező Szinten tartó Továbbképző Tanfolyam XXXVII. Kongresszusa 2014. november 12-15.

- Az időskor gyógyászata Kötelező szinten tartó geriátriai szakorvosi továbbképzés Gyógyszerészi szabadon választható tanfolyam 2014. november 12-14. ÓRAREND

AZ IDŐSKORI BETEGELLÁTÁS

KIEMELT SZAKORVOSI TUDÁSANYAG 4 EGYETEM OKTATÓINAK TOLMÁCSOLÁSÁBAN

2014. november 12. szerda 08.45 09.00 10.30 12.00 13.30 15.00 16.30 18.00

TANFOLYAM MEGNYITÓJA Dr. Iván László, egyetemi tanár - Dr. Kiss István, egyetemi tanár (90’) Az időskorral kapcsolatos fogalmak és epidemiológiai adatok Dr. Székely Miklós, egyetemi tanár (90’) Az öregedés biológiája Dr. Pétervári Erika, Dr. Balaskó Márta Dr. Székács Béla, egyetemi tanár (90’) Multimorbid betegek időskori ellátása I. Kardiovaszkuláris betegségek Dr. Bakó Gyula, egyetemi tanár (90’) Multimorbid betegek időskori ellátása II. Endokrinológia, immunológia Dr. habil. Telekes András, egyetemi magántanár (90’) Idős betegek fájdalomcsillapítása Dr. Ferencz Csaba, osztályvezető főorvos (90’) Pszichiátriai betegségek és kezelésük időskorban Az első napi program vége

2014. november 13. csütörtök 09.00 10.30 11.15 12.00

Dr. habil. Telekes András, egyetemi magántanár (90’) Onkológiai betegségek és kezelésük időskorban Dr. Orosz Mihály, egyetemi tanár (45’) Időskori sztomatologiai jellemzők, betegségek és terápiájuk Dr. Ács Nándor Ph.D., egyetemi docens (45’) Az idős nők nőgyógyászati betegségei és kezelésük Dr. Sréter Lidia, egyetemi tanár (45’) Időskori hematológiai kórképek

51

Kötelező Szinten tartó Továbbképző Tanfolyam XXXVII. Kongresszusa 2014. november 12-15.

12.45 14.15 15.00 16.30 18.00

Dr. Ludwig Endre, egyetemi tanár (90’) Az idősek infektológiája Dr. Jermendy György, c. egyetemi tanár (45’) Az időskor diabetologiája Dr. Bereczki Dániel, egyetemi tanár (90’) Agyi keringészavarok és terápiájuk időskorban Dr. Járay Zoltán PhD, c. egyetemi tanár (90’) Kardiológiai betegségek és kezelésük időskorban A második napi program vége

2014. november 14. péntek 09.00 09.45 10.30 11.15 12.00 12.45 13.30 14.15 15.00 15.45

16.15

Dr. Kiss István, egyetemi tanár (45’) Időskori hypertonia és vesebetegség I. Dr. Szegedi János, c. egyetemi docens, főorvos (45’) Időskori hypertonia és vesebetegség II. Dr. Németh János, egyetemi tanár (45’) Szemészeti kórképek és korszerű ellátásuk időskorban Dr. Topa Lajos, főorvos (45’) Az emésztőszervrendszer gyakoribb kórállapotai időskorban Dr. Zöllei Magdolna, c. egyetemi docens, főorvos (45’) Idős betegek minőségi ápolása és a hibalehetőségek Dr. Pfeiffer István, főorvos (45’) Időskori bőrelváltozások és kezelésük Dr. Szökő Éva, egyetemi tanár (45’) Időskori gyógyszer-farmakológia Dr. Zelko Romana, egyetemi tanár (45’) Az időskori gyógyszerterápia sajátosságai Dr. Berényi Tamás (45’) Reanimáció Dr. Székács Béla, egyetemi tanár - Dr. Kiss István, egyetemi tanár (45’) A funkciónális kapacitás csökkenés és betegség tünettan differenciáldiagnosztikája időskorban TANFOLYAM ZÁRÁSA

52

XXXVII. Kongresszusa

2014. november 12-15.

A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXVII. Kongresszusa PROGRAM

2014. november 14. péntek 16.15

16.40

PILLANTÁS A SZOMSZÉDBA, PILLANTÁS A JÖVŐBE Üléselnökök: Prof. Dr. Székács Béla, Prof. Dr. Nyakas Csaba Prof. Dr. Mikes Zoltán a Szlovák Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke Keresztmetszeti kép a szlovák geriátriai és gerontológiai szakmai-tudományos életről (25’) AZ ÖREGEDÉS GÁTLÁS-LASSÍTÁS, AZ IDŐSKORI 80 ÉV FELETTI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK ÍGÉRETEI, CSALÓDÁSAI, TÁVOLABBI PERSPEKTÍVÁK Vitaindító referátum Dr. Balaskó Márta, Dr. Székely M., Dr. Pétervári E. PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet, Pécs Anti-aging perspektívák (20’) Felkért hozzászólók: Prof. Dr. Nyakas Csaba, Prof. Dr. Kiss István, Prof. Dr. Székács Béla

17.25

Szünet

17.30

MAGYAR GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE

18.00

Szünet

19.00

A MAGYAR GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG FOGADÁSA „Old Boys” Vacsora Helyszín: Danubius Hotel Gellért

2014. november 15. szombat 08.00

FÓKUSZBAN: AZ IDŐSÖDŐ EMBER (GERIÁTRIAI-GERONTOLÓGIAISZOCIÁLIS MEGKÖZELÍTÉSEK) Üléselnökök: Dr. Majercsik Eszter, Dr. Boga Bálint, Dr. Ferencsik Mária Dr. Frank Nóra, Bacskay B., Dr. Ádám I., Dr. Takács A. SMKMOK Geriátria és Krónikus Belgyógyászati Osztály Sebellátási módszerek összehasonlító vizsgálata (10’)

53

XXXVII. Kongresszusa

2014. november 12-15.

Dr. Blaskovich Erzsébet Fővárosi Önkormányzat XI. Ker. Idősek Otthonai Geriátriai Szakrendelése Idős ember családban és családon kívül (12’) Nagy Enikő Trebag kft. Kézikönyv és online játékok idősödők szellemi frissességének fejlesztésére (8’) Mészáros Lászlóné Magyar Gyógytornász-Fizioterpeuták Társasága Geriátriai Munkacsoport Az idősek megfelelő mozgásra nevelése nem könnyű feladat (12’) Dr. Huszár S., Dr. Tanislav Erzsébet, Dr. Telkes Z. Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház, Időskorúak rehabilitációja - erkölcsi kötelesség és/vagy társadalmi szükséglet és/vagy nemzetgazdaság haszon? (12’) Németh Bence Gábor, Nagy Zs., Nagy P., Körtvélyessy M. PTE ÁOK VI. évf., Pécs Idősellátás - otthon, vagy otthonban? (8’) Megbeszélés 09.30

IDŐSKORI IZOMERŐ, IZOM-ÉS ZSÍRTÖMEG MÓDOSULÁSOK, SARCOPENIA – MEGELŐZÉS ÉS TERÁPIA Üléselnökök: Prof. Dr. Székács Béla, Prof. Dr Bakó Gyula Dr. Pétervári Erika, Dr. Soós Sz., Dr. Székely M., Dr. Balaskó M. Pécsi Tudományegyetem ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet, Pécs Elhízás és sarcopenia idős korban (15’) Dr. Besenyei Attila, Dr. Ferencz Cs. Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Geriátriai és Gerontopszichiátriai Rehabilitációs Osztály, Budapest Igen idős beteg: ha nagyobb a testsúly, tovább él? (12’) Dr. Kovács Éva, Jónásné Sztuhár I. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest Idősek testösszetételi mutatóinak összefüggései életmódbeli tényezőkkel (12’) Gergics Marin, Dr. Takács K., Dr. Huszár J., Dr. Soós Sz. PTE ÁOK IV. évf., Pécs A testösszetétel vizsgálatok szerepe a Geriátriai Osztályon, az időskori szarkopénia megjelenése 80 év feletti betegeknél (8’) Molnár Andrea, Dr. Székács B., Jónásné Sztuhár I., Dr. Várbíró Sz. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Patológiai tudományág, Egészségtudományok program, PhD hallgató, Budapest Fizioterápiával kombinált táplálásterápia előnye a csupán fizioterápiás beavatkozáshoz képest sarcopeniás, vagy sarcopeniára veszélyeztetett idősek körében (15’) Megbeszélés

54

XXXVII. Kongresszusa

2014. november 12-15.

10.55

Szünet

11.10

KLINIKAI VIZSGÁLATOK ÉS MEGFIGYELÉSEK Üléselnökök: Prof. Dr. Kiss István, Dr. Egervári Ágnes Dr. Lukács Miklós Csaba, Dr. Dóka A., Dr. Vincze Á., Dr. Huszár J. PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs Nem varix eredetű felső gastrointestinalis vérzések idős oralis anticoagulált betegeknél 2004-2014. A pécsi trend (12’) Dr. Szomják Edit, Dr. Somodi S. Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Klinika, Debrecen Hypertoniás-dyslipidaemiás betegek Amlator kezelésével szerzett tapasztalataink (12’) Nagy Zsófia, Király H., Dr. Takács K., Dr. Pétervári E., Dr. Balaskó M., Dr. Soós Sz. PTE ÁOK VI. évf., Pécs Befolyásolhatják-e a korfüggő légzésfunkciós változások a COPD diagnózisát? (8’) Dr. Egervári Á., Dr. Mayer Richárdné Boldog Gizella Alapítvány, Biatorbágy Az ízületi kontraktúrák jelentősége és kezelhetősége idősek bentlakásos otthonában (12’)

12.10

ÁLLATKÍSÉRLETES ÉS IN VITRO TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOK Üléselnökök: Prof. Dr. Székely Miklós, Regius Ottó Dr. Benkő Sándor, Balogh E.G., Péter M., Török Zs., Gombos I., Glatz A., Horváth I., Vígh L. SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály, Szeged A dajkafehérje expresszió, a membrán szerveződés és a lipidösszetétel változásai, ezek kapcsolata az öregedés során (15’) Dr. Takács Andrea, Dr. Magyar K., Dr. Deres L., Dr. Erős K., Dr. Halmosi R. Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Mosdósi Telephely A PARP-gátlás prtektív hatása a hipertónia okozta vaszkuláris remodelling folyamatában (12’) Dr. Lelbach Ádám, Dr. Koller Á. Dr. Rose Magánkórház, Budapest Az időskori hipertónia kialakulása és a monocita-makrofág rendszer prohipertenzív szerepének lehetséges mechanizmusai (10’)

13.00

Szünet

13.15

AZ IDŐS BETEGELLÁTÁS NÉHÁNY KULCSELEME Változások az időskorú cukorbetegek kezelésében Üléselnökök: Prof. Dr. Zöllei Magdolna, Dr. Zékány Zita Dr. Kertész Mónika Kanizsai Dorottya Kórház Krónikus Belgyógyászat A 2-es típusú diabetes mellitus kezelésének dilemmái a geriátriai osztályon fekvő betegeknél, saját osztályos betegekkel szerzett tapasztalat alapján (12’) Felkért hozzászóló: Prof. Dr. Bakó Gyula Megbeszélés

55

XXXVII. Kongresszusa 13.40

2014. november 12-15.

IDŐSKOR: SZÍV RITMUSZAVAR-AGYI SZÖVŐDMÉNY ELHÁRÍTÁSA Üléselnökök: Dr. Császár Tamás, Prof. Dr. Imre Sándor Prof. Dr. Járai Zoltán, Dr. Kiss I. Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Kardiológiai Profil, Budapest Időskori pitvarfibrilláció - stroke megelőzése (20’) Felkért hozzászóló: Prof. Dr. Kiss István Megbeszélés

14.10

A MAGYAR GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG XXXVII. KONGRESSZUSÁNAK BEZÁRÁSA Prof. Dr. Kiss István, a kongresszus elnöke, Prof. Dr. Székács Béla az MGGT elnöke

POSZTEREK: Dr. Frank Nóra, Bacskay B., Dr. Ádám I., Dr. Takács A. SMKMOK Geriátria és Krónikus Belgyógyászati Osztály Sebellátási módszerek összehasonlító vizsgálata Gergics Marin, Dr. Takács K., Dr. Huszár J., Dr. Soós Sz. PTE ÁOK IV. évf. A testösszetétel vizsgálatok szerepe a Geriátriai Osztályon, az időskori szarkopénia megjelenése 80 év feletti betegeknél Dr. Lelbach Ádám, Dr. Koller Á. Dr. Rose Magánkórház, Budapest Az időskori hipertónia kialakulása és a monocita-makrofág rendszer pro-hipertenzív szerepének lehetséges mechanizmusai Nagy Enikő Trebag kft Kézikönyv és online játékok idősödők szellemi frissességének fejlesztésére Nagy Zsófia, Király H., Dr. Takács K., Dr. Pétervári E., Dr. Balaskó M., Dr. Soós Sz. PTE ÁOK VI. évf., Pécs Befolyásolhatják-e a korfüggő légzésfunkciós változások a COPD diagnózisát? Németh Bence Gábor, Nagy Zs., Nagy P., Körtvélyessy M. PTE ÁOK VI. évf., Pécs Idősellátás - otthon, vagy otthonban? Dr. Takács Andrea, Dr. Magyar K., Dr. Deres L., Dr. Erős K., Dr. Halmosi R. Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Mosdósi Telephely A PARP-gátlás prtektív hatása a hipertónia okozta vaszkuláris remodelling folyamatában Dr. Csiki Zoltán, Dr. Nagy A., Dr. Benkő I., Dr. Bakó Gy. DE Klinikai Központ Belgyógyászati Intézet Geriátriai Tanszék

Funkcionális élelmiszerek szerepe az időskori táplálásban: arabinoxilán dús lisztből készült tészták élettani hatásai

56

10.35-10.55.

Az Életért a Rák Ellen Egyesület

„A civil szervezetek

13.15 – Konferencia zárása Dr. Dobos László, elnök

szerepe és lehetőségei az idősödő és idős rákbetegek segítésében”

Prof. Dr. Simon Tamás, elnök

Harmadik Kor Egyeteme Közhasznú Alapítvány

Magyar Rákellenes Liga

Miskolc

A rendezvény fővédnöke

10.55-11.15. Szünet Levezető elnök: Tóth József, elnök

Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter

11.15 - 11.35. „Korunk félelme: A rák” Szanyi Mária, szakpszichológus

Dr. Kriza Ákos

11.35 – 11.55 „Idős daganatos Dr. Boga Bálint, főorvos Magyar

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere

11.55 – 12.15. „Táplálkozás-tudomány. Az egyszerű mindig nagyszerű”

MEGHÍVÓ

12.15 – 12.35 „Az ayurveda eszköztára

IV. Miskolci Nemzetközi Gerontológiai Szimpózium

betegek hospice ellátása”

Hospice Alapítvány Budapest

Kisa Judit, dietetikus

a daganatok kezelésében”

megelőzésében

és

Dr. Szalkai Iván, menedzser

Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter

12.35 – 12.55

„A KAQUN víz hatása onkológiai kezelés alatt álló betegeken”

Az idősödő és időskorú emberek daganatos megbetegedései,

Dr. Robert Lyons, elnök

12.55 – 13.15 „A rák csak egy szó és nem ítélet. Túlélő vagyok.”

Molnár Gabriella, elnök

57

57

Téma: Az idősödő és időskorú emberek daganatos megbetegedései, megelőzésük, gyógyításuk

megelőzésük, gyógyításuk

2014. június 12. napján 8.45 órától a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar épületében (3515 Miskolc- Egyetemváros A/6. épület, XXI. terem)

Harmadik Kor Egyeteme Állam- és Jogtudományi Kar

A rendezvény ingyenes!

Miskolc Megyei Jogú Város és

A Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány

PROGRAM

együttműködve a

Levezető elnök: Radomszki Lászlóné,

a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság BAZ Megyei Kirendeltségének igazgatója

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával

8.45 – 9.00 Óvodások köszöntője Molnár Zsoltné óvodavezető

tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és érdeklődő kollégáit a

Belvárosi Óvoda

9.00 – 9.15 Köszöntő Prof. Dr. Torma András, rektor

IV. Miskolci Nemzetközi Gerontológiai Szimpózium

Miskolci Egyetem

című rendezvényére

9.15 – 9.35 Megnyitó Kiss Gábor, alpolgármester, Miskolc Megyei Jogú Város

58

58

2014. június 12.-én, 8.45 órakor

9.35 – 9.55 „Az öregedés művészete” Prof. Dr. Semsei Imre, elnök,

Név: …………………………………..................... Cím: ……………………………………...……………………… …………………............................................. Munkahely: ……………………………………...……………………… ………………….............................................

Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza

9.55 – 10. 15. „Az emlőrák kezelése a mai korszerű diagnosztikai és műtétei lehetőségekkel.”

Dr.habil Takács egyetemi docens

István

Ph.D.

Beosztás: ……………………………………….......

10.15 – 10.35 „A női nemi szervi daganatokról és a szűrés fontosságáról a megelőzésben” Dr. Juhász Antal, ny. szülésznőgyógyász, oszt. vezető főorvos Almási Balog Pál Kórház, Ózd

Megjegyzés: ……………………………………….. Kérjük, hogy a jelentkezési lapot legkésőbb 2014. június 5-ig beküldeni szíveskedjék. (Csoportos jelentkezés esetén a résztvevők nevét kérjük mellékletként csatolni!)

Cím: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény 3533 Miskolc, Kabar u.4.

JELENTKEZÉSI LAP

E-mail: [email protected] Fax: 06-46-532-507

IV. Miskolci Nemzetközi Gerontológiai Szimpózium

TÁMOGATÓINK

Az idősödő és időskorú emberek daganatos megbetegedései, megelőzésük, gyógyításuk

című rendezvényre

59

59

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény

Gyermekeiért Alapítvány

Magyar

Rákellenes Liga

60

60

61

61

Session 83 Healthy ageing prospects: challenges and opportunities for policy makers

Friday, June 27 16:00 - 17:30 Lecture Room I Ground floor

Chair: Andreas Edel, Max Planck Institute for Demographic Research Chair: Sigrun Matthiesen, Population Europe 1. László Andor, European Commission. 2. Kaare Christensen, University of Southern Denmark and Odense University Hospital. 3. Jean-Marie Robine, Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale (INSERM) and Université de Montpellier I. 4. Imre Semsei, University of Debrecen and AGE Platform Europe. 5. James W. Vaupel, Max Planck Institute for Demographic Research and Max Planck Odense Center. 6. Božidar Voljč, AGE Platform Europe. 62

62

European Population Conference, Budapest 2014 Healthy ageing prospects: challenges and opportunities for policy makers Session co-organized by the European Commission, the European Association for Population Studies, Population Europe, and AGE Platform Europe Friday, 27 June 2014, 16:00-17:30, Corvinus University / Budapest, Ground floor, Lecture Room I Participants: Prof. Dr. László Andor European Commissioner for Employment, Social Affairs & Inclusion, European Commission Prof. Dr. Kaare Christensen Director, Danish Aging Research Center; Director, The Danish Twin Registry; Professor of Epidemiology, University of Southern Denmark; Consultant, Odense University Hospital Prof. Dr. Jean-Marie Robine Research Director, French National Institute of Health and Medical Research (INSERM); Research Professor, Ecole Pratique des Hautes Etudes (EPHE), Paris; Associated Researcher, French National Institute for Demographic Studies (INED); Coordinator, International Network on Health Expectancy (REVES); Project Leader, European Health and Life Expectancy Information System (EHLEIS) Prof. Dr. Imre Semsei Professor of Gerontology, Dean of the Faculty of Health, Director of the Gerontology Science Coordination Center, University of Debrecen; Vice Chair of the Health Expert Group, AGE Platform Europe; President of the Association of Preventive Gerontology and Geriatrics, Editor-in-Chief of Hungarian Gerontology. Prof. Dr. James W. Vaupel Executive Director, Max Planck Institute for Demographic Research; Director, Max-Planck Odense Center on the Biodemography of Aging; Director, Max Planck International Research Network on Aging; Director, Rostock Center for the Study of Demographic Change; Research Professor, Sanford Institute, Duke University, Durham, NC, USA Dr. Božidar Voljč Former Minister of Health in Slovenia; Former member of the Standing Committee of the WHO Regional Committee for Europe (SCRC) and the WHO Executive Board; Member of the AGE Platform Europe Moderator Sigrun Matthiesen Journalist, Population Europe 63

63

Agenda and guiding questions Introduction: 

Short introduction of the speaker and the panellists by the Chair Introductory speech (max 10 minutes) by Comimissioner Andor, covering the following areas: o Trends regarding the health status and living conditions of the population 50+, 65+, and 80+ AND the health risks of the youth and vulnerable groups affecting their health later o Challenges with ageing and active-age population loss in the EU in terms of policy making o EU policies and initiatives in this regard, such as Active Ageing Index, Healthy cities o ·Opportunities regarding the future programming period (esp. ESF) and the role of the European Semester. o Question to the Scientists: What do we really know about health at older ages? And what interventions are possible to improve poor health past the age of 50? Question to Dr. Voljč: What are you missing in these initiatives, where do you see the most pressing unmet health needs of older people?

Costs & Care: 

Question to the scientists: More older people with health problems are clearly having an impact on the social systems of countries. According to your research, which fields are going to be most affected: Pensions, health, long-term care?



Question to Dr. Voljč and Commissioner Andor: Most care for older people is provided by family members or close friends. Are there policy initiatives to compensate for this unpaid but important work? Maybe best practice examples? Follow up, depending on the answer to the question: Research shows us that often healthy older individuals are doing a lot of care work for their spouses, friends and neighbours who are less healthy. How can this be maintained and recognized when people are also required to work longer?



Question to Commissioner Andor: Most healthy older people would be quite happy to work longer, but still the share of workers over 55 is tiny in most companies as well as in the public sector. Are there policy initiatives to make sure that at least in the public sector we well see more older workers?



Question to Dr. Voljč: Do we need age quotas?

64

64

Future Ageing: (concerning the health prospects of those 20+ today) 

Question to the scientists: Where do you see special health risks for younger cohorts and can your research already tell us something about the healthy ageing prospects of those born this year?

Questions from the audience: 

Opening Statement by Prof. Dr. Semsei

Final Statements

65

65

INNOVAGE Stakeholder Forum 2 INNOVAGE Stakeholder Forum 2

The Second European Forum on Social Innovations for Healthy and ActiveonLife The Second European Forum Social Expectancy Innovations for Healthy and Active Life Expectancy The INNOVAGE project is dedicated to developing and testing, as well as surveying and cataloguing The INNOVAGE project is dedicated to developing social innovations, which will have a solid impact and testing, as well as surveying and cataloguing on improving the quality of life and wellbeing of social innovations, which will have a solid impact older people. on improving the quality of life and wellbeing of older people. Chaired by Prof Vappu Taipale, this is the second Forum in a series of three. Held approximately Chaired by Prof Vappu Taipale, this is the second halfway through INNOVAGE, this event will allow Forum in a series of three. Held approximately stakeholders to examine the progress and outputs halfway through INNOVAGE, this event will allow from the project so far. Participants will also be stakeholders to examine the progress and outputs asked to provide expert advice on the from the project so far. Participants will also be maximisation of wellbeing in old age and Healthy asked to provide expert advice on the Life Expectancy within INNOVAGE’s activities. maximisation of wellbeing in old age and Healthy Life Expectancy within INNOVAGE’s activities. A limited number of funded places are available. Registration is open to policy makers, A limited number of funded places are available. practitioners, older people and their Registration is open to policy makers, representatives, companies and NGOs with practitioners, older people and their experience or interest in social innovations for representatives, companies and NGOs with ageing. experience or interest in social innovations for ageing.

Date: Thursday 25 September 2013 Time: 10:00-16:00 Date: Thursday 25 September 2013 Location: Riga, Latvia Time: 10:00-16:00 Location: Riga, Latvia For more information please contact [email protected] or visit For more information please contact www.innovage.group.shef.ac.uk [email protected] or visit www.innovage.group.shef.ac.uk

This project has received funding from the European Union’s Seventh Framework Programme for research, technological development and demonstration under grant agreement no 306058 This project has received funding from the European Union’s Seventh Framework Programme for research, technological development and demonstration under grant agreement no 306058

Overview of INNOVAGE social innovations User Driven Housing for Older People In the near future it is expected that nearly a quarter of the population will be older than 65 years, and at present housing provision in Europe is insufficient to meet the needs and expectations of senior citizens. For example, many people ageing with disabilities live in dwellings with stairs at the entrance, without elevators, and also with many environmental barriers in the immediate outdoor surroundings. Work-package 2 of the INNOVAGE project aims to support older people to compare and evaluate housing options with regard to accessibility issues. The outcome will be a new computer-based tool that will raise the awareness for appropriate housing in old age, and empower senior citizens to become more actively involved in decision-making in the context of housing provision. Making use of a scientifically recognized methodology for accessibility assessments, the new tool will target housing environments and their immediate surroundings based on modern, user-friendly information and communication technology. During development and testing of the new computer-based tool, older people in several European countries will be closely engaged as intended end users, but also public stakeholders involved in housing construction and housing provision will take an active part in the process. Ultimately, the workpackage aims to have an impact on housing policies and housing provision practices across Europe. Led by Lund University in Sweden, with research expertise from German, Italian and Latvian partners, this WP will start by generating knowledge on how senior citizens in different European countries express their needs and expectations regarding housing options. Based on existing state-of-the-art methodology for housing accessibility assessments (already available in eight European languages), with this WP we will develop and pilot a social innovation to promote wellbeing and Quality of Life in old age with the potential to scale up across Europe. We will use the existing Housing Enabler methodology as the platform for the development of a novel ICT-based interactive and user-driven service. This methodology is currently the most robust scientific tool for accessibility assessment. Strategic objectives • To operationalise the notion of person-environment fit and its scientifically proven significance for well-being and quality of life along the life course. • To actively involve senior citizens in housing provision, ultimately changing such practices across Europe. • To empower senior citizens to take on a more active role in housing provision and turn them into more critical consumers, ultimately influencing housing policies and housing provision practices across Europe. This is a prime example of our shared commitment to apply high quality science in the service of human welfare and well-being. Operational objectives • To develop, demonstrate and evaluate a prototype of a novel computerised tool, based on the Housing Enabler methodology, where older people themselves can describe their functional profiles, needs and expectations regarding housing options. • To engage closely with older people, as end users, in the evaluation of the prototype tool.

67

Page 1 of 6

ICT-based social support for carers of older people Informal carers provide unpaid care, as well as practical and psychological support to dependent family member or friend. Carers’ life is influenced gradually in different ways experiencing physical, psychological and financial burden. In recent years, their role has been recognised worldwide, but still there are countries where legislation does not support carers. Moreover, in many EU member states very few contents and services for informal carers are currently available on-line: it is clear that the potential of the web are not yet exploited in all countries. Indeed, a specific social innovation within the INNOVAGE project aims at developing a multilingual web platform addressing the most relevant informal carers’ needs, to be implemented in all 27 EU member states with both common and national-specific services. The platform include not only contents related to caregiving activities and coping strategies, but also interactive tools allowing informal carers and other target groups (i.e. care professionals and employers of working carers) to communicate, share their experiences and support each other. INRCA, the Italian National Institute of Health and Science on Aging, and EUROCARERS,a nonprofit organization with a EU scope of supporting carers, are main partners for the development, implementation and dissemination oftheweb platform. Dissemination plan of the web platform initiates early in the lifetime of the project with the motivation of Eurocarers member organizations network. Users feedback is requested in all stages of development and design, investigating carers needs, user- friendliness, graphic design,contents development, sustainability and other dimensions. As part of the disssemination activities, the web platform will be disseminated in all EU member states. Presentation and training of the web platform to carers, care professionals and employers is part of main dissemination plan. Scheduled activities include EU and national events with representatives of Eurocarers member organisations, users and relevant stakeholders. The overall goal of this social innovation is to develop a web platform for family carers of dependent older people, which will be implemented for all 27 EU member states with both common contents and national-specific ones, as well as interactive tools managed at national level. The following user needs will be addressed through the platform: information; social inclusion; reconciliation of unpaid care and paid work; and training on care provision. Furthermore, additional national-specific contents addressing issues dealing with the role of employers of working carers (reconciliation issue), as well as the role of care professionals (integration between formal and informal care), will be developed and implemented in certain EU countries. The main output should be the on-line publication of the web platform into the Eurocarers website after an adequate development, refinement and evaluation process that will guarantee its quality of contents and usability, according to an iterative involvement of users and experts in the field in all phases. Activities are divided in three main tasks: • Task 1 – Definition of Protocol of Action (PACT) (December 2012-February 2013): this preliminary activity concerns the finalisation of a common protocol between partners (INRCA and Eurocarers) that clarifies in detail all aspects of project activities, including roles, responsibilities and schedule; • Task 2 – Development and pilots (January 2013-August 2014): this activity concerns the development of the web platform and the field work for testing it with users in three EU countries (i.e. Italy, Germany and Sweden). After a preliminary review of good practices (i.e. successful web-based support services for carers), two main phases are planned: 68

Page 2 of 6

design and development: the web platform will be designed and developed according to accessibility and usability criteria, taking into account needs of target groups. A continous involvement of users (e.g. user tests, rapid prototyping) is guaranteed. Contents will be developed according to the most relevant and significant needs emerged from consultation process with users and stakeholders; o pilot tests: the prototype of the platform will be tested in three sites with samples of users. All the pilots will be evaluated through a one group pretest-posttest design assessing different outcomes, like impact on users’ self-efficacy, social isolation and acceptance of the web tools; Task 3 – Implementation (September 2014-March 2015): this activity concerns the final online publication of the web platform, becoming publicly accessible to users. After eventual revisions according to the results of the evaluation, there will be a translation of common contents for informal carers (piloted in the previous task) and a development of national contents for informal carers (in all countries), employers and care professionals (in some countries). o

•

An additional task will deal with the dissemination and training among users and stakeholders, explaining how to use the platform and carrying out an awareness campaign. The main outcome of the WP6-task 3 should be the wide dissemination and training of the web platform among informal carers, employers and care professionals across Europe through a detailed user involvement process. The following activities will be carried on in parallel between March 2015 and November 2015: • Presentation and training for informal carers: this activity concerns the dissemination of the web platform among informal carers of all 27 EU member states and their training on how to better use the platform. This activity will include: (a) one EU-event with 27 representatives of Eurocarers member organisations from each member state;(b) 27 national events, each with 15 (regional or organisational) representatives.Other (c) local events are possible in each country (ideally 15 ones per country, each with 20 local carers), but depending on contextual availability • Presentation and training for employers: this activity concerns the dissemination of the web platform among employers of 10 EU member states and their training on how to better use the platform. This activity will include: (a) one EU event with representatives of national stakeholders from 10 member states (b) 10 national events, each involving 10 representatives of employer organisations per country; • Presentation and training for care professionals: this activity concerns the dissemination of the web platform among care professionals of 10 EU member states and their training on how to better use the platform. This activity will include: (a) one EU event with representatives of national stakeholders from 10 member states; (b) 10 national events, each involving 10 representatives of care professional organisations per country. Additionally, main aim of EU events is to train representatives of Eurocarers organisations on how to use the web platform, how to disseminate it to its EU Member State, by providing information on the way that national events will be organised. Main aims of national events of dissemination plan are to train representatives, stakeholders and users in the use of the web platform, to raise awareness on caring issues of older people and to provide information on the organisation of local events. Finally, main aims of local events are to organise workshops with main users: carers, employers and care professionals, to provide training in the use of the web platform and receive feedback from main users. The implementation of (top down) dissemination in three levels: a) EU level, b) national level and c) local level provides large-scale dissemination covering all target populations. 69

Page 3 of 6

Improving obesity related outcomes in old age A team of researchers from the School of Health and Related Research at the University of Sheffield, the User Centred Healthcare Design Lab4Living at Sheffield Hallam University and Newcastle University are collaborating on this multi-national, multi-disciplinary three year programme of work dedicated to developing, evaluating and implementing novel social innovations that will impact on improving the quality of life and well-being of older people. The researchers are all participants in the UK National Institute for Health Research “Collaboration for Leadership in Applied Health Research and Care” for South Yorkshire. The project which is based in South Yorkshire in England is about 'Improving Obesity Related Outcomes in Old Age'. Our ambition is to reduce the proportion of the European population who reach old age with problematic obesity, to minimise its negative health impacts and maximise functional health in old age. Using a range of qualitative and quantitative research methods and a programme of user-centred healthcare design activities involving participants in an existing cohort of research participants in South Yorkshire, we will develop an intervention that promotes playful inter-generational interactions around healthy and active ageing, exploring the potential of using digital, sensor and social networking technologies. Through utilising social networks and new technologies to facilitate these interactions we aim to reduce the prevalence of obesity in youth and middle age so that a smaller proportion of people reach old age with problematic obesity, to minimise health impact and maximise functional health in old age. This strand of work will develop a novel social intervention that will help reduce the proportion of the European population who reach old age with problematic obesity, to minimise negative health impacts and maximise functional health in old age. To achieve this, we have identified the following strategic and operational objectives: Strategic objectives • To develop a comprehensive and current, qualitative and quantitative understanding of obesity and its determinants • To develop a novel, acceptable and effective social intervention with the potential to prevent and/or reduce obesity using user-centred healthcare design and evaluation activities • To develop an implementation strategy to facilitate the use and on-going evaluation of the new intervention in different national and social environments Operational objectives • To interrogate the relevant literature about obesity and its determinants • To use an existing cohort to examine the determinants of obesity across the life course • To adopt a user centred design approach with cohort participants to develop a new social innovation • To perform a pluralistic evaluation of the resulting social innovation with user and key stakeholders • To develop an implementation strategy using a Knowledge to Action approach

70

Page 4 of 6

Long-term care in motion This project sets out to investigate social innovations for the enhancement of quality of life and well-being—especially the healthy life expectancy—for older people. The project acts on the assumption that despite strong evidence for activity promotion in elderly people in institutional settings, increased and diversified activity is currently only implemented at a rudimentary level. Therefore, the primary objective of this sub-project is to increase and systematically promote the implementation and understanding regarding various aspects of activity patterns, physical fitness, and social participation of nursing home residents; staff members and environmental setting will also be addressed. Instead of a rigorous design, however—such as a randomized, control-trial intervention study—we will pursue an innovative, partially controlled pilot project accounting for content and methodology. Project Aims Specific aims of the project are: • Systematic review of the current state of research about mobility and activity promotion in long-term care settings A systematic review of the existing research will be conducted preparing the psychosocial and physical interventions. Based on this review, the project intervention actions will be planned and pre-tested in the institutional context. • Monitoring of nursing home residents’ activity In order to objectively assess their daily activity, nursing home residents will be monitored with unobtrusive, highly sensitive accelerometer-based activity sensors; these will be worn at the hip for approximately three consecutive days. We will use cutting-edge technologogical solutions in the field of mobility monitoring, pursuing four endpoints: (1) To demonstrate the exhaustive feasibility and usability of this methodologically sophisticated assessment for the general population of nursing home residents; (2) To collect data allowing a better understanding of mobility patterns of nursing home residents in general; (3) To carry out a pre-, post-, and a 6-month follow-up measurement based on this methodology, in the context of the predicted mobility and activity promotion; (4) To show that these kinds of technologies may provide practical knowledge for professionals in institutional settings about nursing home residents’ mobility patterns, demonstrating that they can be helpful to implement and supervise mobility-promoting measures in institutional settings. • Physical activity intervention The standardized group trainings which were developed and evaluated by the work group of Prof. Klaus Hauer in previous research will mainly comprise resistance training and functional exercises tailored to the needs of older adults with and without cognitive impairment. The exercise program will focus on the improvement of key motor skills (such as gait, posture, sit-to-stand ability) essential for mobility, autonomy, and movement security. These training components will be complemented by specific cognitive tasks (i.e., dual task). • Psychosocial intervention Besides activity-based parameters, health-related and psychological aspects will enrich the training. In addition to the physical exercise program, a psychosocial intervention is intended to create incentives and activity occasions, respectively (e.g., finding an activity partner; comprehension of elements concerning one’s own aging process, reduction of age stereotypes, or improvements of self-efficacy). This component will be structured in a way that will be suited for healthy and cognitively impaired seniors (e.g., persons with dementia) alike.Furthermore, staff members as well as family members, will be included. • Serious games: virtual gaming 71

Page 5 of 6

Unfortunately, conventional exercise programs seldom motivate persons to achieve higher rates of physical activity. This demographic of person in particular can profit from virtual activity programs that integrate movement tasks into a game setting and thus provide opportunity to address other motives of movement (acting jointly in a play-likeway). The so called “serious games” can be understood as an advancement allowing training of the movements required for a target-oriented training (e.g., walking or keeping posture while solving memory tasks), while keeping a gaming component. In the course of a pilot study, the “serious games” approach will be investigated regarding its ability to promote activity in institutional settings in order to integrate this concept into the physical activity intervention. Assessment of Effectiveness of Interventions The central aim of the study is to enhance physical activity of nursing home residents in the shortterm as well as long-term through the implementation of physical and psychosocial interventions; the study should contribute to the healthy life expectancy and independence of nursing home residents. In order to assess whether the residents’ activity was increased immediately after the interventions, their pre- and post-intervention activity levels will be compared using mobilitymonitoring, questionnaires, and proxy ratings. For the assessment of long-term effects, the residents’ activity will be reassessed after 6 months and compared to the activity levels at baseline and immediately after the intervention phase. In addition, the results will be compared to a control nursing home of equitable nature, in which no such intervention has been accomplished yet.

72

Page 6 of 6

MAGYAR GERONTOLÓGIA 6. ÉVFOLYAM 24. SZÁM

Nyomtatott verzió: ISSN 2062-3682 On-line verzió: ISSN 2062-3690

MEGRENDELÉS

A Magyar Gerontológia folyóirat megrendelhető az alábbi címen: Dr. Semsei Imre Főszerkesztő Magyar Gerontológia Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. [email protected]

SUBSCRIPTION INFORMATION The journal Hungarian Gerontology can be subscribed at the address below: Imre Semsei PhD Editor-in-Chief Hungarian Gerontology Faculty of Health University Debrecen 22 Sostoi Str. H-4400 Nyiregyhaza, Hungary [email protected]

73 73

MAGYAR GERONTOLÓGIA Nyomtatott verzió: ISSN 2062-3682 On-line verzió: ISSN 2062-3690

A Magyar Gerontológia negyedévenként megjelenő folyóirat, a hazai biogerontológia, geriátria és szociális gerontológia tudományos- és közélet első írásos fóruma; a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, valamint a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság, közös kiadványa. A folyóirat a későbbiekben elektronikus formában is elérhető lesz a http://www.oregedes.hu weboldalról. Céljaink: - hazai gerontológiai fórumot nyújtani, és integrálni a hazai szociális, orvosi és kísérletes gerontológia képviselőit - különös hangsúlyt kívánunk helyezni a gerontológiai prevencióra - a mind módszertanában, mind pedig eszköztárában inter- és multidiszciplináris gerontológia kapcsolódó szakterületei eredményeinek ismertetése - szakmai forrása kívánunk lenni a gerontológia graduális és posztgraduális képzésének - kitekintési lehetőséget nyújtunk a nemzetközi gerontológiai eseményekre és eredményekre - fórumot kínálunk minden gerontológiával kapcsolatos hazai törekvésnek, legyen az hivatalos (pl. szakmai kollégiumi, minisztériumi), vállalati vagy magánkezdeményezés Általános tudnivalók: A Magyar Gerontológia lektorált folyóirat, melyben az alábbi típusú írásokat közöljük: 1. Eredeti közlemény, a gerontológia minden területéről az alapkutatástól a mindennapok gyakorlatáig 2. Összefoglaló tanulmány (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 3. Közérdekű közlemények (hirdetmények, ismertetők, stb.) 4. Bemutatkozás (egyes intézmények megismertetése) 5. Külföldi folyóiratok, konferenciák közleményeinek ismertetése 6. Levelek a Szerkesztőségnek (észrevételek, problémák, megjegyzések) 7. Termékismertetés (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 8. Társdiszciplínák eredményeiből 9. Olvasónapló 10. Történelmi visszatekintés (arcképcsarnok, tudománytörténet, stb.) A lektorálás nyílt rendszerű, azaz a szerző(k)nek joga van ismerni a lektor(ok) személyét.

74 74

ÚTMUTATÓ A KÖZLÉSHEZ Formátum A kéziratot A/4-es méretű fehér lapon, lehetőleg MS Word formátumban, 2-es sorközzel, Times New Roman 12 betűtípussal és körben 2,5 cm-es margóval kérjük írni. A tagolása (eredeti közlemények esetén): Címoldal: - a munka rövid, de minden lényegi elemet tartalmazó címe - a szerzők teljes neve - a szerzők munkahelyének megnevezése - a levelező szerző teljes levelezési címe, telefon és faxszáma, e-mail címe - rövid futócím (max. 40 leütés) - kulcsszavak (max. 5) Összefoglalás: maximum 100 szó, magyar és angol nyelven (angol címmel is) Bevezetés: a közlendő téma rövid ismertetése, különös tekintettel a sokirányú érdeklődésű olvasótáborra. Nem elég tehát a közlendőket szűk szakmai környezetben elhelyezni, általános ki- és betekintést kell adnia. Nagy hangsúlyt helyezzenek a társterületekkel való kapcsolatokra, átfedésekre. Módszerek: a használt módszerek, eszközök leírása, betegcsoportok és egészséges csoportok, kísérleti minták (állat, sejttenyészet) ismertetése röviden, de szakszerűen. Ha a törvény megköveteli, az etikai bizottság hozzájárulását is kérjük jelezni. Eredmények: a megfigyelések, kísérletek eredményeit áttekinthető formában, amennyiben csak lehet, ábrával, táblázattal és képekkel illusztrálva, a fő eredményekre koncentrálva kérjük leírni. A fejezet végén pontokba sorolva adják meg a végkövetkeztetéseket. Megbeszélés: Az eredmények értékelését kérjük összekötni a hasonló témában eddig ismertekkel is. A szűk tudományterület mellett, lehetőleg más területekkel való kapcsolódását is tárgyalják meg. Jelezzék a lehetséges további irányokat és lépéseket is, ugyanakkor kerüljék az alap nélküli spekulációkat. Ábrajegyzék: A számozott ábrák és táblázatok (1. ábra…, I. Táblázat…) értelmezését kérjük leírni (cím, leírás, jelmagyarázat) úgy, hogy a szöveges résszel egységet képezzen, a kettő egymást ne ismételje. Illusztrációk: Az ábrákat, képeket kérjük digitális formátumban megadni (a lehető legkisebb memóriaterjedelemben, még a kép élvezhetőségének csorbulása nélkül: pl. jpeg formátum), a táblázatokat MS Word, vagy MS Excel formátumban. Egy ábra (táblázat) egy lapon legyen. Irodalom: a szövegben a szerzőt (szerzőket: XY és mtsai) és a közlés évszámát zárójelben kérjük feltüntetni. Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kérjük, a következő formátumokat használván: Tröster H, Metzger T, Semsei I, Schwemmle M, Bachmann MP. (1994): One gene, two transcripts: Isolation of an alternative transcript encoding for the autoantigen La/SS-B from a library of a patient with primary Sjögren’s syndrome. J Exp Med 180: 20592067. Semsei I. (2003): A hosszú élet génje. InterPress Magazin, június: 16-19. Frolkisz VV. (1980): Az öregedés és az életkor. Gondolat Kiadó, Budapest (ISBN 963 280 903 3). Kovács M. (Szerk.) (2003): Az időskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, Budapest (ISBN 963 547 837 2). Richardson A, Semsei I. (1987): Effect of ageing on translation and transcription. In: Review of Biological Research in Aging Vol. 3, pp. 467-483. Ed.: M. Rothstein. Alan R. Liss Inc., New York (ISBN 0-444-82824-9). 75 75

Semsei I. (2003): A génexpresszió vizsgálata az öregedés során és egyes autoimmun szindrómákban. MTA doktora értekezés, Budapest. Magyar Közlöny (1996): 64. sz. (VII. 26.) Népjóléti Minisztérium 20/1996. Csak már elfogadott, vagy kiadott közleményeket idézzenek, s melyeket a szövegben is említenek. Személyes közléseket a szövegben kérjük jelezni. Elektronikus címek: a szövegben, zárójelben számozva (e-cím 1) idézzék, a pontos feltalálási helyet pedig az Irodalomjegyzékben a cikkeket követően sorolják fel, pl.: 1. http://www.oregedes.hu A többi közleménytípusnál a módszerek rész kivételével minden részt hasonlóan kérünk kialakítani, esetenként az eredmények és megbeszélés részt össze lehet vonni. Mindemellett kérjük, törekedjenek a tömör, tagolt, lényegre törő, pontos, logikus és áttekinthető közlésre. Terjedelem: Alapvetően nem szabunk terjedelem korlátokat, de kérjük a tömör, lényegre törő közlést (kb. mintegy 10 gépelt oldal [összefoglalóknál 20] plusz ábrák, táblázatok, irodalom). A terjengősséget és a felesleges ismétléseket (szöveg és ábra) kérjük kerülni. Az irodalmi hivatkozások száma ne haladja meg eredeti közleményeknél a 25-öt, összefoglalóknál az 50et. Helyesírás: A lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a magyar írásmód alkalmazására. Az angol és latin szavak csak elkerülhetetlen mértékben legyenek jelen, azok magyar megfelelőjét alkalmazzák. Az egységesség fenntartása érdekében fenntartjuk a jogot, hogy (a szerzővel konzultálva) a megkívánttól eltérő írásmódot javítsa. Az elkerülhetetlen rövidítéseket az első megjelenés helyén a rövidítendő szöveg után zárójelben kérjük megadni. Kérjük, tartsák szem előtt, hogy - noha a szakterület ismerője számára egyértelmű és kényelmes a sok rövidítés használata, másoknak ez korántsem az, sőt igen zavaró lehet. Kéziratok beküldése: A kéziratokat 2 példányban, kísérőlevéllel a főszerkesztő postacímére kérjük: Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, OEC, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4, vagy elektronikus formában a: [email protected] email címre. A kézirat elfogadása után elektronikus adathordozón (floppy, CD), vagy a fenti e-mail címek valamelyikére is kérjük a teljes anyagot (szöveg, ábrák, táblázatok, képek, stb.).

76 76

HUNGARIAN GERONTOLOGY Volume 6. Number 24.

Printed version: ISSN 2062-3682 On-line version: ISSN 2062-3690

CONGRESS VOLUME pages Editorial (Imre Semsei PhD)

1

XIIth Conference of the Society for Preventive Gerontology and Geriatrics

3

XXXVIIth Congress of the Hungarian Society of Gerontology and Geriatrics

47

IVth International Symposium of Gerontology in Miskolc

57

Heath Week in Gyula, 2014

61

European Population Conference 2014, Budapest

62

Innovage Forum

66

Subscription

73

Instruction for Authors

74

77 77