Módszertan
Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával
Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0006
Összeállította: Dr. Bokkon László
1
A tantárgy tanításának alapelvei és céljai A stúdium keretében a hallgatók megismerik a pedagógiai kutatás szerepét, folyamatát, a kutatás stratégiáit, módszereit, fıbb eszközeit. értelmezik a kvantitatív, illetve a kvalitatív kutatás sajátosságait, szemléleti megközelítésének módját. Vizsgálják az egyes módszerekeszközök sajátosságait, alkalmazásuk lehetıségeit a pedagógiai tevékenység folyamatában. Képessé válnak a statisztikai módszereket alkalmazó szakirodalom megértésére, a megfelelı helyzetfeltáró, valamint statisztikai eljárások kiválasztására. Jártasak lesznek az alapvetı kutatási eszközök (kérdıív, megfigyelési szempontok) készítésében, az, egyszerőbb számítások elvégzésében, a kapott eredmények értelmezésében. A kurzus a hallgatók egyéni munkájára és az együttmőködésen alapuló tanulásra épül. Az anyagfeldolgozás - a kontaktórák során - kooperatív munkában együttmőködı hallgatói csoportok tevékenysége keretében valósul meg. További cél a gyakorlatorientáltság: egyrészt a foglalkozások során a hallgatói aktivitást, a problémaközpontúságot, az alkalmazást igénylı feladatok és feladathelyzetek által. Másrészt pedig a hallgatók egyéni (otthoni) önálló feladatvégzésének elıtérbe helyezése következtében. (A hallgatók önálló munkákat készítenek, amelyeket „kutatásmódszertan” portfóliójukban győjtik.) Következésképpen mindezek hatékonyan segítik a reflektív tanári (hallgatói) gondolkodás , a pedagógiai kompetenciák kialakulását, fejlıdését. A kompetenciák fejlesztése/fejlıdése - pedagógiai vonatkozásban - különösen az alábbiakban tekintendı fontosnak: az önálló és a társas tanulásra való képesség tekintetében; a problémamegoldó képesség és kreativitás, a megfelelı szintő kommunikáció területén; Továbbá feltételezhetı érdemleges fejlıdés a szociális kompetenciák esetében is (tolerancia, együttmőködés, segítségnyújtás). A megismerés (kognitív fejlıdés) vonatkozásában pedig egy saját élményő, gyakorlat és életközelibb tudás elsajátításának a képességét segíti. Célkitőzés, elvárás, hogy mindezen módszertani, szemléletbeli tartalmi változások a tanuláshoz, a körülményekhez való hallgatói viszonyulásokat, attitődöket is determinálják!
Foglalkozások Sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Témája A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései A pedagógiai kísérlet Deduktív (analitikus) jellegő kutatás Etikai követelmények, publikációs stílus A megfigyelés A kikérdezés Dokumentumelemzés Tartalomelemzés Tudásszintmérés A mérés, adatfajták Leíró statisztika Matematikai statisztika: öszefüggésvizsgálatok Matematikai statisztika: különbségvizsgálatok A kutatási eredmények értelmezése, közlése
Ideje (hónap, nap) 2010.09.08. 2010.09.15. 2010.09.22. 2010.09.29. 2010.10.06. 2010.10.13. 2010.10.20. 2010.11.03. 2010.11.10. 2010.11.17. 2010.11.24. 2010.12.01. 2010.12.08. 2010.12.15.
15.
Zárthelyi dolgozat írása
2010.12.22.
Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei Rendszeres aktív részvétel a foglalkozásokon. A foglalkozások keretében a kooperatív technikák megismerése, gyakorlása. A tananyag elsajátítása egyrészt annak elméleti, „ismeret”-jellegő oldalát tekintve, másrészt pedig a „képesség- jellegő” tudást. Az értékelés gyakorlati jegy adásával történik Az értékelés ezért a tudás e kétféle területét érinti. Ennek megfelelıen (a szorgalmi idıszak végén) zárthelyi dolgozatot írnak a féléves tananyag elméleti kérdéseibıl. A zárthelyi dolgozat sikeres megírása a feltétele és egyúttal része is a gyakorlati jegy megszerzésének. A gyakorlati jegy másik fı összetevıje minden hallgató által önállóan otthon készített „kutatásmódszertani” feladatok győjteménye (tekinthetı portfóliónak is). Ez a feladatgyőjtemény az alábbiakat tartalmazza: (1) egy (a hallgató által szabadon választott, és általa elkészített) pedagógiai témával kapcsolatos kutatási tervet, (2) a kutatási témához kapcsolódó bibliográfiát (APA publikációs stílusban), (3) a kutatási témához (tervhez, tervezett módszerhez ) kapcsolódó (a hallgató által elkészített) kutatási eszközt, (4) az eszköz segítségével győjtött, feltárt, rögzített adatokat (pl. a 10 db kérdıívet, amelyet kitöltetett a hallgató 10 gyerekkel) (5) leíró statisztikai adatfeldolgozást (a 10-15 fıs minta adatai alapján) A feladatgyőjtemény és a Zárthelyi dolgozat együttesen képezi a gyakorlati jegy végsı értékét.. A zárthelyi dolgozat 50 % -os- teljesítményszinten fogadható el. A zárthelyi dolgozat egyrészt a gyakorlati jegy megadásának feltétele „belépıje”, másrészt annak része is, de nem egyforma súllyal, nem egyforma arányban. Az Zh 40 % -ban a „portfólió” pedig 60 % -ban képezi részét a gyakorlati jegynek.
Jelmagyarázat: Ezzel a jellel * történt az egyes feladatokhoz, módszerekhez kapcsolt segédletek (munkalap, elemzést segítı szempontsor, fólia) jelölése pl. (*2/3) - Az elsı számjegy a feldolgozandó téma sorszáma (tehát a 2. számú 2x45’-es foglalkozásról van szó), - a ferde vonal utáni szám jelöli adott témakörön belül a 3. feladatot - Segítségével megtalálható a feladathoz tartozó munkalap, fólia, szempontsor a „Segédletek”-ben. Megjegyzés: a fóliasor helyett/mellett a PP prezentáció is rendelkezésre áll, amennyiben a laptop és a projektor biztosítva lesz!
A foglalkozások leírása: Tananyag (Adott témakör keretében feldolgozandó tartalom) Igényelt idı (Minden témakörnél egységesen 2 x45’) Nagyobb terjedelmő téma esetében a feldolgozás otthoni, önálló hallgatói munka keretében Feladat, módszer (Hallgatói és oktatói tanórai tevékenységek és feladatvégzés leírása) kiemelten a kooperatív tanulási technikák alkalmazására tekintettel) A feladat során használt, eszközök, segédanyagok (a hallgatók és/vagy az oktató által használt oktatási eszközök) Segédletek (a feladatok feldolgozását segítı munkalapok, feladatlapok, szempontsorok, fólia stb., amelyekre a „Feladat, módszer” c. szerkezeti egységekben utalás történik.)
1. hét Tananyag A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései A pedagógiai kutatás célja, tárgya A pedagógiai kutatás jellemzıi, sajátosságai A pedagógiai kutatás folyamata A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása, értékelése A kutatási hipotézisek megfogalmazása A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök A minta és a mintavétel A kutatások fajtái Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1. Tájékoztatás, ismerkedés A tárgy oktatója ismerteti a stúdium célját, feldolgozásának és értékelésének, módját, valamint követelményeit. (Ld. fent leírtak alapján!) Az oktató felszólítja a hallgatókat, hogy (e stúdium keretében) az elsı találkozás alkalmával minden hallgató mutatkozzon be. Szabad választása alapján közöljön magáról információt. A további foglalkozások folyamán ugyanis rendszeresen párokban és csoportokban fognak tevékenykedni. 2. A pedagógiai kutatás célja, sajátosságai Az oktató beszélgetés formájában tájékozódik a hallgatói csoport - adott stúdiummal kapcsolatos - elızetes tudásáról. Fıbb szempontok: Mi a kutatás szerepe, funkciója (az ember életében, a tudományban)? Mi a kutatás (ok) „tárgya”? Mely ismérvek, sajátosságok jellemzıek a különbözı kutatásokra? Mely kutatási módszereket ismernek, melyekrıl hallottak? Melyek a kutatások fıbb típusai? Milyen pedagógiai kutatásokról, kísérletekrıl hallottak, tanultak? A feladat során felhasznált eszközök,, segédanyagok -----------------3. A pedagógiai kutatás folyamata „Keresd a párját”(*1/1) módszer segítségével az oktató hallgatói csoportokat alakít. A hallgatói összlétszám függvényében egy-egy csoport létszáma 3-5 fı között alakulhat.
Kapcsolatteremtı játék formájában történik, pl. úgy, hogy annyi képet vágunk részekre, ahány csoportot szeretnénk (ha az osztálylétszám nem osztható néggyel, akkor egy képet három vagy öt részre vágunk). A képdarabokat szétosztjuk, mindenkinek egyet - egyet, majd felszólítjuk a hallgatókat, hogy keressék meg az összetartozókat. A teljes képet összerakók alkotják majd a csoportot. Mindez történhet véletlenül is, amikor mindegy, ki melyik képrészletet kapja, de tudatosan is irányíthatjuk. Ha elıször összeállítjuk magunkban a csoportokat, majd a képeslapokat ellátjuk nevekkel, és így osztjuk ki, elérhetjük, hogy észrevétlenül”, izgalmasan keresgélve, de mégiscsak a mi elgondolásunk szerinti csoportösszetétel alakuljon ki. A képek témája már elırevetítheti az óra anyagát, a kész képeket felhasználhatjuk a feladatmegoldásokban is. Képek helyett használhatunk mást is, pl. számokat valamilyen rendszer szerint, vagy szöveget (szövegrészleteket) stb. A „szakértıi mozaik” módszer segítségével dolgozzák fel a csoportok a tervezett tananyagot. Az új ismeretet tartalmazó szöveg, anyagrész: Falus Iván (2000): A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. In: Falus, (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 13-27. ,amelyet az oktató elızetesen négy részre oszt: Mindegyik hallgatói csoportban a csoporttagok A, B, C, D, jelet (vagy hasonló értelemszerő megkülönböztetést, neveket) kapnak. (a kiemelt négy szövegrész, amelyet feldolgoznak): „A” jelőek: A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása, értékelése 13-17.o. „B” jelőek: A kutatási hipotézisek megfogalmazása 17-20.o. „C” jelőek: A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása 20-22.o. „D” jelőek: A minta és a mintavétel 25-27.o. továbbá a pedagógiai kutatás típusai (27-28.o.) A csoport minden tagja tehát más-más (A, B, C, D) szövegrészt kap, valamint a feldolgozáshoz munkalapot. (*1/2) Minden csoport kap egy-egy csomagoló papírt (vagy A/3-as lapot) és filctollat A hallgatók feladata: a) mindenki egyénileg elolvassa a kapott szövegét, b) az azonos betőjelő hallgatók- szakértık - összeülnek és megbeszélik az elolvasottakat, továbbá közös vázlatot írnak (pl. A/3-as lapra, vagy csomagoló papírra) c) minden hallgató „visszamegy” a saját, eredeti csoportjába és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. A csoport - a kérdések, feladatok alapján - megbeszéli a választ - meggyızıdnek arról, hogy mindegyikıjük helyesen fog válaszolni (a késıbbiekben, pl. az ellenırzés során) a kérdésre. Ellenırzés: a „diákkvartett módszer” segítségével A módszer alkalmazásának lépései: A, B, C, D, jelek kiosztása /a csoportok elnevezése vagy számozása (már a foglalkozás kezdetén megtörtént) A tanár felteszi a kérdését, majd pedig kijelöli (vagy)„kihúzza” melyik jelő tanuló/hallgató, melyik asztalnál (csoportnál) válaszol, végül történik a válaszadás. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok a csoportalakításhoz fogalompárokat jelentı szavak, csomagolópapír (vagy A/3-as lapok) filctoll, kijelölt tankönyvi szövegrészletek Munkalap az (A, B, C, D) jelő csoportok számára
4. Összefoglalás, rendszerezés: Az oktató fólia segítségével (vagy PP- vetítéssel) összefoglalja, rendszerezi és kiegészíti a „kutatás” fı ismérveit, és a „kutatási metodológia” fı vonatkozásait. (*1/3) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Fóliasor (a kutatás fı jellemzıi, a pedagógiai kutatás folyamata) vagy PP- prezentáció 5. A szakirodalom tanulmányozása ( A pedagógiai kutatás folyamatának egyik szakasza, tevékenysége) Fı szempontjai: A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói A szakirodalom forrásai: Az elızetes források (katalógusok, referáló folyóiratok, bibliográfiák) A másodlagos források (lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek) Az elsıdleges források (kutatási beszámolók, monográfiák, disszertációk, folyóiratcikkek) A szakirodalom feltárásának technikái, a kereséséi stratégiák Tanulmányozása otthoni, önálló, egyéni hallgatói munka keretében történik! 6. Gyakorlatok 1. gyakorlat A hallgatók feladata: A csoportok - közös megegyezés alapján - választanak egy - egy empirikus kutatásról beszámoló tanulmányt. Választani lehet a „Segédanyag” keretében található „Új Pedagógiai Szemle” tanulmányai közül. Minden csoport az általa választott tanulmányt vizsgálja. (*1/4). A „Segédletekben” mellékelt munkalap szempontjai alapján, és annak kitöltésével Történik a tanulmány elemzése (*1/5). Megoldás a „Gömb”: gondolkodás – ötletcsere - megbeszélés módszerrel: A hallgatók elıször önállóan gondolják végig a feladatot. Ezt követıen párokat alkotva, párokban beszélik meg gondolataikat,és azt, hogy hogyan oldották meg a feladatot. A párok elmondják saját elképzeléseiket a csoportban. A „Diákkvartett” módszerrel a csoportok egymás között is bemutatják vizsgálódásaik eredményeit. A feladat során használt eszközök, segédanyagok munkalapok a csoportok számára, filctoll, Új Pedagógia Szemlék 2. gyakorlat (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül ,de az oktatóval történı konzultáció alapján) Minden hallgató választ egy olyan pedagógiai témát , amelyet szívesen kutat! Minden hallgató más –más témát választ! A választott témát egyezteti a tantárgy oktatójával. A választott és egyeztetett témára vonatkozóan „kutatási tervet” készít!
A terv készítésnél a „Segédletben” található szempontsort (*1/6) tartja szem elıtt! Tervezetét írásban készíti el, és adja be, továbbá (az elkészített kutatási tervnek a pontos másolatát) elhelyezi tantárgyi portfóliójába! (A félév során – kutatás módszertani tanulmányai- elırehaladtával, e feladat folyamatos „továbbfejlesztése” lesz a feladata!)
Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc http://feherkatalin.hanoi.hu/upld/kutodszer.ppt http://www.szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomany
(*1/1) Keresd a párját! (Az oktató keverten kártyákat oszt szét a hallgatók között, amelyek ellentétes, vagy közös halmazba besorolható összetartozó stb. tartalmakat hordoznak. Bizonyos vonatkozásban egymáshoz rendelhetık. A hallgatók ezek alapján párokat alkotnak. jelrendszer összefüggésvizsgálat dokumentum kvantitatív módszer
különbözıségvizsgálat
Elıidézett kísérlet
felidézett kísérlet
Feltáró módszer
Feldolgozó módszer
kvalitatív módszer
teljes jegyzıkönyv
Forrás
(*1/2) Munkalap a „szakértıi csoport” számára „A” csoport A kutatási probléma kiválasztása A kutatási probléma forrásai A kutatási probléma értékelésének szempontjai A kutatási probléma meghatározása (változók segítségével) A változók rendszere (*1/2) Munkalap a „szakértıi”csoport számára „B” csoport A hipotézis meghatározása
A jó hipotézissel szemben támasztható követelmények: A hipotézis megfogalmazásának három módja: (*1/2)Munkalap a „szakértıi” csoport számára „C” csoport A kutatási stratégia fogalma, fajtái A kutatási módszer fogalma fajtái A kutatási eszköz fogalma, jellemzése (*1/2)Munkalap a „szakértıi”csoport számára ”D” csoport Populáció értelmezése A minta értelmezése A reprezentatív minta értelmezése A minta nagysága (meghatározásának szempontjai) Mintavételi feltételek, lehetıségek A pedagógiai kutatás típusai, fajtái (*1/3) Fólia: a kutatás fı jellemzıi, a pedagógiai kutatás folyamata
Kutatás (fıbb jellemzık)
Kutatás: emberi tevékenység: - egyrészt (1) a valós világnak, mint létezı rendszerek (entitások) összességének (2) ezekrıl alkotott gondolkodási rendszereknek (ismeretek) tárgyilagos, valósághő megismerése - másrészt annak vizsgálata, miképpen használható fel ez a tudás az emberi szükségletek kielégítésére - mindig problémamegoldás (a hiányzó tudás keresése), amely kérdések formájában fogalmazódik meg Problémafajták: (a) az önmagában való valóságra vonatkozó = tárgyprobléma (b) magára a megismerésre vonatkozó = metaprobléma (c) a dolgok és a róluk alkotott ismeretek mibenlétére, létezésmódjára = szubsztantív pr. (d) a mővelet, a termelés, a folyamat- irányítására vonatkozó = stratégiai probléma
- típusai:
irányultsága sz. elméleti kutatás (beavatkozás nélkül, megismerés, összefüggés felfogás) gyakorlati v. kísérleti kutatás (tervszerő beavatkozás, változtatás vizsgálata) A megoldandó probléma jellege sz. alapkutatás (elméleti, szubsztantív problémákkal foglalkozik) alkalmazott kutatás (minden stratégiai probléma megoldása) - fı feltételei: fejlett intézmény (hálózat) országos, nemzetközi korszerő eszközrendszer megfelelı infrastruktúra jelentıs financiális háttér egyéb (szervezési, politikai, stratégiai, etikai vonatkozásai)
Pedagógiai kutatás
tárgya: a személyiség fejlesztése során érvényesülı törvényszerőségek feltárása folyamata (tevékenységrendszere) (1) A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása (2) A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése (3) hipotéziseinek megfogalmazása (4) A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegyőjtéséhez az érvényes és megbízható kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása (5)A vizsgálni kívánt minta kiválasztása (6) A kutatás végrehajtása (7) Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása (8) A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása (alkalmazása)
(*1/4) Új Pedagógiai Szemle Ceglédi Erzsébet (2007): A kreatívi tás és az intelligencia szerepe az iskolai teljesítményekben. Új Pedagógiai Szemle, 11, sz. 42-53. Csoma Gyula (2007): Az esélyegyenlítı oktatás, mint utópia II. Új Pedagógiai Szemle, 1. sz. 43-55. Duró Zsuzsa (2007): A sakk képességfejlesztı hatásának vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 9. sz. 46-72. Federmayer Katalin (2004): A dokumentumelemzés haszna és csapdái a történelemtanításban. Új pedagógiai Szemle, 11. sz. 13-30.
Fischerné Dárdai Ágnes- Kojanitz László (2007): A tankönyvek változásai az 1970-es évektıl napjainkig. Új Pedagógiai Szemle, 1. sz. 56-70. Földes Petra és Lannert Judit (2009): Az iskolai agresszió arca: tények és teendık. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz. 3-16. Gergely Gyula (2004): Tantervelemzés a paradigmaváltás jegyében. . Új pedagógiai Szemle, 6. sz. 9-20. Havas Péter (2004): Akciókutatás és a tanulás fejlesztése. Új pedagógiai Szemle, 6. sz. 3-8. Kelemen Rita (2009): Kép a gyermekekrıl: mit mutatnak az internetes hírek? Új Pedagógiai Szemle, 11. sz. 17.28. Nagy Péter Tibor (2009): Az iskolai mobilitás vizsgálatához Új Pedagógiai Szemle, 10. sz. 26-35. Paksi Borbála (2010): Az iskolai agresszió elıfordulása és intézményi percepciója. Új pedagógiai Szemle, 1-2.sz. 119-134. Schumann Róbert (2009): Iskolaválasztás, továbbtanulási-végzettségi aspirációk. 10. évfolyamos tanulók iskolai teljesítménye, továbbtanulási tervei a 2007. évi Országos Kompetenciamérés adatainak tükrében. Új pedagógiai Szemle, 10, sz. 3-25. Szilágyi Péter (2007): Állomások és mérföldkövek. A sakk képességfejlesztı hatásainak kutatása külföldön és Magyarországon. Új Pedagógia Szemle, 6. sz. 12-44. Szüdi János (2004): Házirendek a nevelési-oktatási intézményekben. Új pedagógiai Szemle, 7-8.sz. 22-38. (*1/5) Munkalap (azonos minden csoport számára) A csoport által választott pedagógiai kutatás (a tanulmány) szerzıje, címe: A csoport neve (jele, sorszáma …) Elemezze és értékelje a választott tanulmányt „a pedagógiai kutatás folyamata” keretében megismert alábbi szempontok szerint”: Mi a kutatás célja? Mi a probléma, mely (ek) a fı forrásai? Melyek a hipotézisek? Megfelelıek-e a hipotézisek? Hogyan csoportosíthatóak a problémában és a hipotézisekben szereplı változók? Véleménye szerint megfelelnek-e a kutatás módszerei a kutatási célnak, a kutatási problémának? Megfelelı- e a minta, a minta nagysága, hogyan történt a mintavétel? Állapítsa meg, hogy a vizsgált kutatás a pedagógiai kutatások melyik típusába sorolható?
(*1/6) Munkalap az önálló, otthoni hallgatói munkához A hallgató neve: A választott (egyeztetett) kutatási téma Határozza meg a kutatás problémáját! Indokolja a téma kutatásának szükségességét!
Állítson fel hipotéziseket! Tervezze meg, hogy milyen stratégiát, módszereket, eszközöket alkalmazna. Körvonalazza a vizsgálandó minta sajátosságait, a mintavételi eljárást.
Ajánlott irodalom Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Báthory Zoltán- Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon Kıpatakiné Mészáros Mária (2008): A küszöbön. Sajátos neveléső gyerekek az óvodákban. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlıségéért Közalapítvány, Budapest.
2. hét Tananyag A pedagógiai kísérlet A kísérlet fogalma A kísérlet független és függı változói A kísérletek fajtái a független változó szerint A kísérletek felosztása szerkezetük szerint A laboratóriumi és a természetes kísérlet ismérvei A pedagógiai kísérletek a gyakorlatban Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1. A pedagógiai kísérlet fogalma és fajtái A pedagógiai kísérlettel kapcsolatos - alább felsorolt - fogalmak „Villámkártya” módszer segítségével történı feldolgozása, bevésése. Fogalmak: kísérlet, pedagógiai kísérlet, független változó, függı változó; felidézett kísérlet (ex post facto), elıidézett kísérlet; egycsoportos kísérlet (önkontrollos), kétcsoportos kísérlet, többcsoportos kísérlet, összetett kétcsoportos kísérlet; laboratóriumi kísérlet, természetes kísérlet. A feldolgozás az elızı foglalkozáson kialakult - négyfıs - hallgatói csoportokban történik. Minden hallgató A/5-ös mérető lapokat (kártya) kap. A feldolgozáshoz javasolt szakirodalmak: Falus (szerk.) 2000, 90-94.o., továbbá a Pedagógiai lexikon vonatkozó szócikkei. A hallgató feladata: A csoportokon belül a hallgatók párokat alkotnak. A párok tagjai munkamegosztás alapján fele-fele arányban és egyéni munkában hat- hat fogalmat jellemeznek. - A pedagógiai kísérletrıl szóló kijelölt szöveget (szövegrészleteket, szócikkeket) a hallgató egyénileg elolvassa
- A kártyalap egyik oldalára a kísérlettel kapcsolatos fogalom megnevezését (pl. a meghatározandó fogalom nevét, vagy a vele kapcsolatos kérdést) írja. - A lap másik oldalára írja magát a meghatározást, vagy fogalmi ismertetı jegyeket sorol fel, vagy a terjedelmet alkotó dolgokat említ, stb. (*2/1). Páronként 6-6 kártyájuk van. Ezt követıen párban dolgoznak. 1. forduló: A kérdezı (a pár egyik tagja) felolvassa a kártya mindkét oldalán lévı szöveget a társának, utána visszakérdezi. 2. forduló: A kérdezı megmutatja a kártyát, és felteszi a kérdést, utána a társának kell válaszolnia, hibás válasz esetén segítséget kap a társától. 3. forduló: A kérdezı már nem mutatja a kártyát, csak a kérdést olvassa fel, és a társa válaszol. Ezt követıen a párok szerepet cserélnek. Így segítik egymás számára a bevésést. „Diákkvartett” módszer segítségével - az oktató kérdései alapján - közösen összefoglalják a pedagógiai kísérlettel kapcsolatos tudnivalókat. Az oktató fólia segítségével (*2/2) (vagy PP- vetítéssel) – kiegészíti, rendszerezi az elhangzottakat. (fóliasor: a pedagógiai kísérlet fogalma, rendszere) A feladat során használt eszközök, segédanyagok A/4-es lapok (villámkártya készítéséhez), filctoll Fóliasor (a pedagógiai kísérletek rendszere) vagy PP- prezentáció 2. „Pedagógiai kísérletek-innováció, reform” Torgyik Judit (2004): Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-tıl napjainkig. Neveléstörténet. 1. sz. 21-25. A tanulmány elemzése, megvitatása a „Gondolkozz-beszéld meg párban-kupactanács” módszerével. A tanulmányt minden hallgató csendben elolvassa, magában értelmezi, majd megbeszéli párjával. Közösen kialakított álláspontjukat megismertetik a csoport másik párosával. A csoportok véleményüket a munkalapon felsorolt szempontok alapján (*2/3). - rögzítik. (Munkalapot ld. a „Segédletekben”) Osztályszinten az „Indián beszélgetés” módszerével folytatódik a feldolgozás. Ez pedig azt jelenti, hogy aki hozzászól, elıször elismétli az elıtte szóló gondolatait, majd ezután ismerteti a sajátját. Pontosabban a hozzászólók a mondanivalójukat mindig az elızı hozzászólás összegzésével (lényegkiemeléssel!) kezdik. A feladat során használt eszközök, segédanyagok munkalap a csoportok számára, filctoll
Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc http://www.kislexikon.hu/pedagogiai_kiserlet.html http://www.kodolanyi.hu/nevelestortenet/index.php?act-me
(*2/1)Villámkártya /Minta/ A/5-ös lap
1. oldala
Kísérlet
2. oldala kutatási stratégia - határozott hipotézisbıl induló - új, rejtett összefüggések, törvényszerőségek feltárására alkalmas - a kutató tervszerő „hatása” bizonyos feltételekre, adott szituáció, folyamat keretében - meghatározó tényezıi a „változók” (függı és független változók)
(*2/2) fólia: A pedagógiai kísérlet fogalma, rendszere
PEDAGÓGIAI KÍSÉRLET
Kísérlet: - kutatási stratégia - határozott hipotézisbıl induló - új, rejtett összefüggések, törvényszerőségek feltárására alkalmas - a kutató tervszerő „hatása” bizonyos feltételekre, adott szituáció, folyamat keretében - meghatározó tényezıi a „változók” (függı és független változók)
A pedagógiai kísérletek fajtái
iskolakísérlet irányultsága, tantárgyi kísérlet „köre” szerint tanórai (tanári-tanuló kísérlet) = vizsgálat! módszer bevezetése
független változó felidézett kísérlet jellege sz. elıidézett kísérlet
egycsoportos (önkontrollos) kísérlet Szerkezete kétcsoportos kísérlet Sz. többcsoportos kísérlet összetett kétcsoportos kísérlet
„színtere” laboratóriumi kísérlet Sz. természetes kísérlet
Pedagógiai kísérletek a gyakorlatban
(*2/3) Munkalap a csoportok számára Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-tıl napjainkig Iskolakísérletek, kísérleti iskolák 1945-tıl a 80-as évekig a 80-as évek változó viszonyai a rendszerváltástól napjainkig független iskolák napjainkban a) az iskola egészét átfogó kísérletek b) egy-egy tantárgyat, részterületet érintı innovatív munkák Irodalom: Bábosik István (2000): A pedagógiai kísérlet. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 90-105. Báthory Zoltán és Falus Iván (fıszerk. 1997): Pedagógiai Lexikon I.”alternatív iskolák” 7375. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon II. „kísérlet” 235-236. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon II. „kísérleti terv” 238-239. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon III.. 146-147. Torgyik Judit (2004): Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-tıl napjainkig. Neveléstörténet. 1. sz. Ajánlott irodalom
A pedagógiai kísérlet (90-94.o.). Ágoston György (1971): A pedagógiai kísérlet. In: Ágoston - Nagy – Orosz (szerk.): Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest. 221-254. Bábosik István (2000): A pedagógiai kísérlet. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. (90-105.o.) Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon I.”alternatív iskolák” 7375. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon II. „kísérlet” 235-236. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon II. „kísérleti terv” 238-239. Báthory Zoltán - Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai Lexikon III.. 146-147. Báthoryné Kerner Ágnes (1990): Kísérleti iskolák országos konferenciája. Pannonhalma. Pedagógiai Szemle.5. sz. Bernáth József - Mihály Ottó – Páldi János (1979): Kísérlet az önálló tanulás kialakításához egy gimnáziumban. Pedagógiai Szemle. 7- 8. sz. 635-644. Gáspár László (1984): A szentlırinci iskolakísérlet I. Tankönyvkiadó, Budapest. Halász Gábor – Lannert Judit (2000, szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Lukács Péter (1991, szerk.): Alternatív iskolák, alternatív pedagógiák Magyarországon. Az 1990 márciusában Budapesten megtartott tudományos konferencia anyaga. Kutatás közben. Oktatáskutató Intézet, Budapest. Mihály Ottó (1994): Iskolafejlesztés és közoktatás- politika. Új pedagógiai Szemle. 9. sz. Torgyik Judit (2004): Az alternatív pedagógia helyzete hazánkban 1945-tıl napjainkig. Neveléstörténet. 1. sz. Trencsényi László (1991): Kísérletezı, fejlesztı iskolák. Új Pedagógiai Szemle 5. sz. Varga Tamás (1972): Komplex módszer a 6 éves kortól kezdıdı matematika-tanításban. In: Korszerő módszerek és eszközök az iskolareform szolgálatában. Tankönyvkiadó, Budapest. Varga Tamás (1972): Korszerő matematikatanítás felé. In: Néhány hazai és külföldi kísérelt. Tankönyvkiadó, Budapest, 153-192. Várhegyi György (1996): Független iskolák Magyarországon- Remények és valóság. AME, Budapest. Zsolnai Anikó (1994): Az értékközvetítı és képességfejlesztı program pedagógiája. Tárogató Kiadó, Budapest. Zsolnai József –Kiss Éva (1995): Képességfejlesztı- értékközvetítı program. In: Kereszty Zsuzsa - Hajbács Ilona (szerk.): Több út, alternativitás az iskolázás elsı éveiben. IFA-BTGFMKM. Budapest, 163-171.o.
3. hét Tananyag Deduktív (analitikus) jellegő kutatások Az analitikus jellegő kutatás fogalma, célja, területei Az analitikus kutatás folyamata Az elemzések fajtái A neveléstörténeti kutatás sajátosságai Az analitikus jellegő kutatások értékelésének szempontjai
Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1. Az analitikus jellegő kutatás fogalma, folyamata (*3/1) A korábbi foglalkozáson kialakult csoportok, valamint a csoportokon belüli párok a „Gondolkozz-beszéld meg párban- kupactanács” módszer segítségével feldolgozzák az alábbi tananyagrészt: Szabolcs Éva (2000): Deduktív (analitikus) jellegő kutatások. In. Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Az oktató elızetesen kijelöli a szöveget im. (106-115.o.), A kijelölt szövegrészt mindenki önállóan, csendben elolvassa és magában értelmezi Ezt követıen a párok egymással megbeszélik, és írásban rögzítik az olvasottakat, a „Segédletben” található szempontsor (*3/1) alapján. c) közösen kialakított gondolataikat megbeszélik a csoport másik párjával. Az egyeztetés után kialakult kész megoldás a csoport véleménye A hagyományos „beszélgetés” módszerével összefoglalják, rendszerezik a deduktív jellegő kutatás sajátosságait, folyamatának jellemzıit. A rendszerezést az oktató fólia (sorozat) (*3/2) vagy PP prezentáció bemutatásával segíti. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Munkalap a csoportok számára (A/3-as lap, vagy csomagolópapír) Fóliasor (az analitikus jellegő kutatás fogalma, folyamata) vagy PP- prezentáció Irodalom: Szabolcs Éva (2000): Deduktív (analitikus) jellegő kutatások. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 106-121. 2. Az elemzések fajtái, a neveléstörténeti kutatások sajátosságai Az oktató röviden ismerteti az analitikus kutatások, elemzések fajtáit Ezek: a pedagógiai fogalmak elemzése, a forráskiadvány, a leíró elemzés, értelmezı elemzés, összehasonlító elemzés, teoretikus elemzés. Majd a neveléstörténeti kutatás (ok) sajátosságaival foglalkozik. Különös tekintettel a nevelés és/vagy iskola) történeti jellegő tanulmányok, dolgozatok készítésére. Végezetül az analitikus jellegő kutatások értékelésének szempontjait említi és értelmezi A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok -----------------------3. Analitikus jellegő tanulmányok elemzése Az elızı foglalkozás keretében kialakult négyfıs csoportok mőködnek együtt. A csoportok fele - fele megosztásban az alábbi két tanulmányt dolgozzák fel. 1. tanulmány: Lányi Andor (1990): A Magyar Pedagógiai Társaság megalakulása és mőködésének kezdetei. Pedagógiai Szemle, 5. sz. 440-448. 2. tanulmány: Zrinszky László (1992): A nevelés vége? Egy kihívó válasz korunk pedagógiai kihívásaira. Új pedagógiai Szemle. 7-8.sz. 47-55.
A hallgatók feladatai: A csoporton belül egymást váltva a hallgatók felolvassák a csoportjuk számára a tanulmányt. A csoportok az „Indián beszélgetés” módszer alkalmazásával dolgozzák fel az olvasottakat Alkalmazásakor a hozzászólók a mondanivalójukat mindig az elızı hozzászólás összegzésével kezdik. A csoport egyik tagja megosztja a többiekkel az adott témáról a gondolatait, utána csak olyan csoporttag következhet, aki saját mondandója elıtt a saját szavaival a lehetı legpontosabban elismétli, amit az elıtte szóló mondott. A csoportok az oktató által kijelölt tanulmányt az analitikus (történeti) jellegő kutatások értékelésének szempontjai szerint vizsgálják, elemzik és értékelik munkalapjukon (*3/3). (A szempontok Szabolcs Éva munkája alapján i.m. 118-119.o.) Az analitikus jellegő kutatások értékelésének szempontjai 1. A problémafelvetés vonatkozásában: Világosan megfogalmazódott a probléma. megoldható (milyen szinten oldható meg –a probléma? A kutatónak rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel meg tudja oldani a megfogalmazott problémát? 2. A források vonatkozásában: Megfelelı számban rendelkezésére állnak elsıdleges források? Hozzáférhetık a források? Nem kell túlzott mértékben másodlagos forrásokra támaszkodni? 3.A források értelmezése vonatkozásában: Otthonosan mozog a szerzı a forrásokból nyert adatok között? Neveléstörténeti kutatás esetében történeti látásmódról tanúskodik az adatok kezelése? Képes a szerzı az adatokat elhelyezni egy szélesebb (történeti, interdiszciplináris mezıben)? 4.A kutatási eredmény leírása vonatkozásában: Világos és informatív a stílus? Tükrözi a beszámoló az elért eredményeket, Tudományos igénnyel készült? Beszámoló: A „Strukturált rendezés” (Ablak) módszer segítségével Egy 4 +1 részre osztott lapra jegyzi fel minden egyes csoport külön-külön a tagok véleményét, majd középre (+1 részbe) írják a csoport közös véleményét. A lap megfelelı számmal (1,2,3,4) ellátott részébe jegyzi fel a csoport azt a véleményt, tulajdonságot, tényt, amit az 1,2,3,4 csoporttag gondol. A feladat során felhasznált eszközök,, segédanyagok Munkalap a csoportoknak, filctoll 4. Szabadon választott analitikus jellegő- tanulmány vizsgálata (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül ,de az oktatóval történı konzultáció alapján) Házi feladat: minden hallgató szabadon választ (keres az interneten található, olvasható) analitikus jellegő tanulmányt. A választott tanulmányt az analitikus kutatások értékelésének elemzési szempontjai alapján (*3/4) vizsgálja, elemzi. (A munkalapot ld. a „Segédletekben”) Az elemzést leadja az oktatónak, az elemzés másolatát pedig behelyezi a portfóliójába. Az elemzett tanulmány elérhetıségérıl pontos adatokat biztosít.
Segédletek Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc
(*3/1) Munkalap a csoportok számára ……. sz. csoport A deduktív (analitikus jelegő) kutatás fogalma, fı ismérvei Az analitikus jellegő kutatás folyamatának lépései A forrás értelmezése Forrás és dokumentum megkülönböztetése A források rendszere, fajtái A források felkutatása A (külsı és a belsı) forráskritika A források értelmezése (tények-általánosításösszefüggések) (*3/2) Fólia: Az analitikus jellegő kutatás fogalma, folyamata
Kutatási stratégiák
Induktív eljárások kutatások
- közvetlen megfigyelés
- mérés, kísérletezés - közvetlen tapasztalatok
Deduktív eljárások kutatások
- bizonyos szempontok szerint kiválasztott szélesen értelmezett források, dokumentumok alapján - fogalmak, jelenségek leírása, értelmezése, összehasonlítása
- változók közötti összefüggések - más tudományokban felhalmozott tapasztalatok elemzése, általánosítása
Deduktív (analitikus) jellegő kutatás
Deduktív (analitikus) jellegő kutatás: - kutatási stratégia - kutatási eljárás - szélesen értelmezett „források”, dokumentumok ( más tudományterületeken felhalmozott tapasztalatok) pedagógiai értelmezése, elemzése, összehasonlítása
Analitikus jellegő kutatás: Különbözı forrásokból vett tények segítségével, ezek egymás mellé állításával, valamely (oksági) összefüggés helyességét igazolja, valamely tételt bizonyít, támaszt alá
Az analitikus jelegő kutatás folyamata
(1) források felkutatása (2) forráskritika (3) források értelmezése
1. Források: megjelenési módjuk sz. a) írott
b) szóbeli
c) tárgyi
eredetük sz. A) elsıdleges források
B) másodlagos források
szándékoltság sz.
tudatos inf. átadás- és megırzés
nem szándékolt inf. megırzés
2. Forráskritika: különbözı szempontok szerint feltárja a forrás valódiságára, megbízhatóságára vonatkozó adatokat irányultsága sz. a) külsı forráskritika (forrás „fizikai” jellemzıi)
b) belsı forráskritika (forrás igazságtartalma)
3. Források értelmezése
„tények” feltárása (definiálása, szelektálása …) tények közötti összefüggések értelmezése, interpretálása általánosítás, ok-okozati stb. összefüggések meghatározása …
(*3/3) Munkalap a csoportoknak A nevelés vége? Egy kihívó válasz korunk pedagógiai kihívásaira
Közös vélemények: 1. A problémafelvetés vonatkozásában
2. A források vonatkozásában
3. A források értelmezése vonatkozásában:
4. A kutatási eredmény leírása vonatkozásában
(*3/3) Munkalap a csoportoknak A Magyar Pedagógiai Társaság megalakulása és mőködésének kezdetei
Közös vélemények:
1. A problémafelvetés vonatkozásában
2. A források vonatkozásában
3. A források értelmezése vonatkozásában:
4. A kutatási eredmény leírása vonatkozásában
(*3/4) Munkalap az önálló hallgatói munkához A választott tanulmány szerzıje, címe, megjelenésének helye: Elérhetısége az interneten: 1. A problémafelvetés vonatkozásában
2. A források vonatkozásában
3. A források értelmezése vonatkozásában:
4. A kutatási eredmény leírása vonatkozásában
4. hét Tananyag Alapvetı etikai követelmények, és a publikációs stílus szabályai Alapvetı etikai követelmények: a témaválasztással kapcsolatban a témaválasztás, valamint a kutatási eredmények személyi joghoz kapcsolódó problémái a „szerzıség” kérdései a „hivatkozási” etika kérdései a szerkesztés, a lektorálás, az opponensi tevékenység etikai kérdései A publikációs stílus szabályai: publikációs stílus (ok) MLA, APA szerkezet, fıbb részek hivatkozások nyelvezet, stílus a kézirat elkészítésére vonatkozó javaslatok Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1. Alapvetı etikai követelmények Feldolgozása a „Gömb”(Gondolkodás –ötletcsere -megbeszélés) módszer segítségével Feladat: a hallgatók egyéni, önálló munka keretében elolvassák, tanulmányozzák a kijelölt irodalmat, szövegrészeket. A kijelölt irodalmak: Báthory - Falus (1997, fıszerk.): Pedagógia lexikon II. Keraban Kiadó, Budapest. 333-334. „kutatási etika” szócikk, valamint Falus Iván (2000): A kutatás etikai kérdései. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Kiadó, Budapest. 29-31. Elıször önállóan végiggondolják, értelmezik az olvasott szövegeket, utána páronként megbeszélik. Figyelembe veszik egymás véleményét, kicserélik gondolataikat. Elképzeléseiket, gondolataikat írásban is rögzítik, különös tekintettel az alábbi szempontokra: a) a témaválasztással kapcsolatos etikai követelmények, b) a személyi joghoz kapcsolódó problémák, c) a „szerzıség” kérdései, d) a hivatkozási etika. Ezt követıen a párok- az oktató kérdéseire válaszolva - elmondják gondolataikat a (szőkebb) csoporttársaiknak és az egész „csoportnak.” A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok A/3-as lap a csoportoknak, filctoll 2. A publikációs stílus szabályai „Villámkártya” készítése- az alább felsorolt 23-féle (a publikációval kapcsolatos) tevékenységrıl.
Az egy padban (egy asztalnál) vagy egymás mellett lévı hallgatók alkotnak párokat. Az egymás mellett lévı párok alkotnak négyfıs csoportokat. Egy-egy pár négy - négy (összesen nyolc) kártyát készít el. Három pár szükséges az összes (23!) kártya elkészítéséhez. A párok „húznak” a 24- féle tevékenységbıl. Hallgatói szemináriumi létszám függvénye a párok száma. Több pár (egymástól függetlenül) is készítheti azonos tevékenységekrıl a kártyát. Minden hallgató 4 kártyalapot kap. A hallgatók feladata: a lap egyik oldalára a fogalom, a szabálynév, kérdés stb. kerül, míg a lap másik oldalára egy definíció, tevékenység leírás, valamiféle válasz kerül. 1. változata alapján a párok egymásnak mutatják a kártyákat, a választ ellenırzik a hátoldalon. Majd a párok kártyát cserélnek. A cél, hogy mindegyik csoporttag (illetve a pár tagjai) ismerje a fogalmak definícióit, valamely tevékenység szabályait stb. APA Publikációs stílussal kapcsolatos tevékenységcsoportok, tevékenységek melyekrıl a villámkártyák készülnek: Szerkezet, fıbb részek: (1) Tagolás, alcímek, (2) Bekezdés, (3) Táblázatok,(4) Ábrák, (5) Köszönetnyilvánítások, (6) Irodalom, (7) Lábjegyzetek, (8) Abstract, (9) Szerzı címe, (10) Korábbi kiadások, fordítások jelzése Hivatkozások: (A)(11) Hivatkozások a szövegben (B) Hivatkozások az irodalomjegyzékben (12) Önálló könyvek, (13) Szerkesztett könyvek, (14) Könyvfejezetek, (15) Folyóiratokban megjelent cikkek, (16) Korábbi kiadások, fordítások jelzése, (17) Szerzık nevei. Nyelvezet, stílus: (18) Kiemelések, (19) Számok írása, (20) Számozás, sorozatok, felsorolások, (21) Idegen szavak használata A kézirat elkészítésére vonatkozó javaslatok: (22) A kéziratok elkészítése számítógépen, (23) A tanulmány benyújtása mágneslemezen, emailen. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok A/4-es lapok a villámkártyákhoz, filctoll 3. Az „APA” publikációs stílus alkalmazása feladatmegoldásokban A feladat: Az „APA” publikációs stílusa elıírásai alapján végezze el az alábbi feladatokat! A feladatok megoldása interneten a „Kétpár módszer” alkalmazásával A (korábban már kialakult) négy fıs csoportok tagjai párokba rendezıdnek. A feladatokat párosan oldják meg, majd megoldásaikat összevetik a másik páros megoldásával, megvitatják, módosítanak, javítanak. A páros munka közös véleményalkotással zárul. A párok A/4-es munkalapokon dolgoznak. A megoldott feladatokat munkalapokon rögzítik. Munkalapok a párok részére a „Segédletben” A) feladat Keressen három-féle pedagógiai folyóiratot. Válasszon ki mindegyikbıl – tetszés szerint – egy tanulmányt. (*4/1) Írja le az „APA” stílus elıírásai szerint! B) feladat
Keressen pedagógiai és pszichológiai tárgyú tankönyveket, vagy szakkönyveket, összesen négyet! Közülük kettı könyv szerkesztett könyv legyen (az egyik könyv egyszerzıs, a másik könyv kettı vagy többszerzıs!) Hasonlóképpen a szerkesztett könyvek esetében is! (*4/2) Írja le ezeket az „APA” stílus elıírásai szerint! C) feladat Válasszon ki –tetszés szerint – olyan tanulmányokat, szövegrészt, amely táblázatot is tartalmaz! Keressen 3 táblázatot! Vizsgálja, hogy az adott táblázat megfelel-e a táblázattal szemben elıírt elvárásoknak az „APA” stílus alapján! Használja a „Segédletben” található munkalapokat! (*4/3) Válasszon ki –tetszés szerint – olyan tanulmányokat, szövegrészt, amely ábrát is tartalmaz! Keressen 3 ábrát! Vizsgálja, hogy az adott ábra megfelel-e az ábrával szemben elıírt elvárásoknak az „APA” stílus alapján! Használja a „Segédletben” található munkalapokat! (*4/4)
A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Munkalapok a párok részére, filctoll 4. Bibliográfia készítése (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül, ,de az oktatóval történı konzultáció alapján) Az elsı foglalkozást követıen (szabadon választott pedagógiai téma alapján) minden hallgató elkészít egy kutatási tervet, amelyet bemutat oktatójának és „kutatásmódszertani” porfóliójába helyez. A hallgató újabb feladata: bibliográfia készítése által ennek a kutatási tervnek a tartalmi továbbfejlesztése, bıvítése, kiegészítése a kutatási témával kapcsolatos szakirodalmi háttér felkutatása, összegyőjtése és regisztrálása útján. Ez az irodalom (ez a bibliográfia) tartalmazzon a témával kapcsolatos szakkönyvet, tankönyvet, pedagógiai folyóirat – fajtákat, lexikont arányos megoszlásban…legalább 20-at! Az irodalom regisztrálása az „APA” publikációs stílus elıírásai alapján készüljön. Ezt(a bibliográfiát) is bemutatja a hallgató, majd pedig portfóliójába helyezi. (*4/5)
Segédletek Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50 (*4/1) Munkalap (a párok részére) A) feladat Keressen három-féle pedagógiai folyóiratot. Válasszon ki mindegyikbıl – tetszés szerint – egy tanulmányt. Írja le az „APA” stílus elıírásai szerint! A pedagógiai folyóirat megnevezése: 1.
„APA” stílusban leírva (címe …) „APA” stílusban leírva elérhetısége
2. 3. 4. 5. 6.
(*4/2) Munkalap (a párok részére) B) feladat Keressen pedagógiai és pszichológiai tárgyú tankönyveket, vagy szakkönyveket, összesen négyet! Közülük kettı könyv szerkesztett könyv legyen (az egyik könyv egyszerzıs, a másik könyv kettı vagy többszerzıs!) Hasonlóképpen a szerkesztett könyvek esetében is! Írja le ezeket az „APA” stílus elıírásai szerint Pedagógia és/vagy pszichológia könyvek Hivatkozás az irodalomban: „APA” stílusban megnevezése leírva „APA” stílusban az elérhetısége: 1. egyszerzıs 2. kettı vagy többszerzıs 3. szerkesztett (egy fıs) 4. szerkesztett (két vagy több fıs)
(*4/3) Munkalap a párok részére C) feladat Válasszon ki –tetszés szerint – az Ön által fent felsorolt könyvek közül egyet! Keressen a könyvben 3 táblázatot! Vizsgálja, a három táblázatot külön-külön, hogy az adott táblázat megfelel-e a táblázattal szemben elıírt elvárásoknak az „APA” stílus alapján! Az alábbiak szerint: A könyv neve: 1. táblázat A választott táblázat neve, sorszáma: Az „APA” stílus elıírásai a táblázattal kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le!
Az Ön által választott táblázat értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(Igen, ill. nem esetében egyaránt)
1. 2. 3. Stb. 2. táblázat A választott táblázat neve, sorszáma: Az „APA” stílus elıírásai a táblázattal kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le!
Az Ön által választott táblázat értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg?
2. A válasz rövid indoklása.(Igen, ill. nem esetében egyaránt) 1. 2. 3. 4. Stb. 3. táblázat A választott táblázat neve, sorszáma: Az „APA” stílus elıírásai a táblázattal kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le!
Az Ön által választott táblázat értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(Igen, ill. nem esetében egyaránt)
1. 2. 3. Stb.
(*4/4) Munkalap a párok részére C) feladat Válasszon ki –tetszés szerint – az Ön által fent felsorolt könyvek közül egyet! Keressen a könyvben 3 ábrát! Vizsgálja, hogy külön –külön, hogy az adott az ábrák megfelelnek -e az ábrával szemben elıírt elvárásoknak az „APA” stílus alapján! Az alábbiak szerint: A könyv neve: 1. ábra A választott ábra neve, sorszáma: Az „APA” stílus elıírásai az ábrával kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le!
Az Ön által választott ábra értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(Igen, ill. nem esetében egyaránt)
1. 2. 3. Stb.
2. ábra A választott ábra neve, sorszáma: Az „APA” stílus elıírásai az ábrával kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le!
Az Ön által választott ábra értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(Igen, ill. nem
esetében egyaránt)
3. ábra A választott ábra neve, sorszáma: Az „APA” stílus elıírásai az ábrával kapcsolatban (Egymás alá mindegyiket írja le!
Az Ön által választott ábra értékelése: 1. Megfelel - e az adott szempontnak vagy nem felel meg? 2. A válasz rövid indoklása.(Igen, ill. nem esetében egyaránt)
1. 2. 3. Stb.
(*4/5) Munkalap „Bibliográfia készítése” A hallgató neve és szakja: A választott kutatási téma: Bibliográfia (számítógépes elérhetıség alapján) 1. 2. 3. 4. 5. Stb. Irodalom: Báthory - Falus (1997, fıszerk.): Pedagógia lexikon II. Keraban Kiadó, Budapest. 333-334. „kutatási etika” szócikk, 333-334. Beck M. (1992): A tudományos kutatás és közlés etikai kérdései. Magyar Tudomány,3. sz. 257-266. Falus Iván (2000): A kutatás etikai kérdései. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Kiadó, Budapest. 29-31.
5. foglalkozás Tananyag A megfigyelés, mint kutatási módszer
A megfigyelés fogalma, tárgya, sajátosságai A megfigyelési technikák A megfigyelés megbízhatósága és érvényessége A megfigyelı személye Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1. A megfigyelés fogalma, tárgya, sajátosságai A csoportok a „Gondolkozz-beszéld meg párban- kupactanács” módszer segítségével feldolgozzák Falus Iván (2000): A megfigyelés. In Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatásba c. könyvébıl a megfigyelés fogalma, tárgya, sajátosságai c. anyagrészt. Feladat: - az oktató elızetesen kijelöli a szöveget im. (125-127.o.), - Új 4 fıs csoportokat, azon belül párokat alakít ki a „Keresd a párját!” módszer alapján. (A módszerrel kapcsolatos instrukciókat lásd a „Segédletben”!) (*5/1) a) a kijelölt szövegrészt mindenki önállóan, csendben elolvassa és magában értelmezi, b) ezt követıen a párok egymással megbeszélik az olvasottakat, a feladatot) A feldolgozáshoz munkalapot(*5/2) kapnak a csoportok. c) közösen kialakított gondolataikat –a kiadott munkalap alapján - megbeszélik a csoport másik párjával. Az egyeztetés után kialakult kész megoldás a csoport véleménye. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Munkalap a csoportok számára, filctoll 2. Megfigyelési technikák Mozaik módszer segítségével dolgozzák fel a csoportok az egyes megfigyelési technikákat 4 csoportban: i.m. 130-150. o. 1. csoport (Naplók, feljegyzések, a teljes jegyzıkönyv, a szelektív jegyzıkönyv) 128-130.o. 2. csoport (A becslési skála) 130-132.o. 3. csoport (A jelrendszer) 132-140. o. 4. csoport (A kategóriarendszer) 140-150.o. Munkalap a „szakértıi” csoportok számára a (*5/3) „Segédletben” található Diákkvartett módszer segítségével számolnak be, rendszerezik ismereteiket. a) Minden csoporttag egy számot, vagy színt, vagy valamiféle azonosítót kap, minden csoport azonosat. b) Az oktató (ellenırzı) kérdéseket tesz fel. A hallgatók nem tudják, hogy oktatójuk melyik színt, számot, jelet fogja felkérni a válaszadásra. Mindenki potenciális jelölt (nem csak az un. „szakértık”. Ennek elızménye az információ, alapelv: Érjétek el, hogy a csoportban mindenki ismerje… c) Az oktató kérdései a megfigyelés, mint kutatási módszer jellemzıire, a megfigyelési technikák rendszerezésére, funkcióik különbségeire, eltérı sajátosságaikra, differenciált alkalmazási lehetıségeikre irányítja a hallgatóság figyelmét. Közben fólia (*5/4) vetítésével segíti a hallgatók számára a rendszererezést, a szükséges kiegészítı információk biztosítását.
Kérdések: A tudományos megfigyelés meghatározása, tárgya, fı sajátosságai A kötetlen és a strukturált megfigyelés jellemzıi A megfigyelési technika fogalma, a megfigyelési technikák fajtái (rendszere) A naplójegyzetek, feljegyzések készítésének az elınyei, hátrányai A teljes jegyzıkönyv készítésének funkciója, és sajátosságai. Mikor célszerő a szelektív jegyzıkönyv készítése, és melyek ennek a sajátosságai? A becslési skála, mint megfigyelési technika jellemzıi, különbözıségei a többi „technikától” A jelrendszer, mint megfigyelési technika jellemzıi, különbözıségei a többi „technikától. A különbözı jelrendszerek (Dewey experimentalizmusa, G. D. Boric szempontrendszere) jellemzıi A kategóriarendszer, mint egyik megfigyelési technika jellemzıi, különbözıségei a többi „technikától. Különbözı kategóriarendszerek a megfigyelés szolgálatában (Flanders interakcióelemzési rendszere) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok fóliasor (a tudományos megfigyelés jellemzıi, fajtái, megfigyelési technikák) munkalap a csoportok számára, filctoll 3. A megfigyelés módszerével szemben támasztott elvárások (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül) A megfigyelés megbízhatósága A megfigyelés érvényessége A megfigyelı személye 4. Gyakorlatok Közösen megtekintett tanítási óra (2 x 10 perces) részletének megfigyelése majd pedig elemzése az experimentalizmus mértékének megállapítására szolgáló jelrendszerrel (Deweyféle), továbbá Flanders kategóriarendszerével Feladat: - Az oktató négy fıs hallgatói csoportokat alakít (a csoport összlétszáma függvényében 3 és/vagy 5 fıs is alakulhat). A csoportokon belül párok alakulnak. A hallgatói csoportok (elızetes sorsolás alapján) fele- fele arányban a Dewey-féle, illetve a Flanders-féle megfigyelési technika alapján végzik feladatukat. Órarészlet vetítése VHS-videokazettáról – tv. keresztül Minden hallgató egyidejőleg megtekinti ugyanazokat az órarészleteket (2x 10 perc) Órarészletek bemutatása két részletben (közte 10 perc szünettel) A bemutatott és megtekintett órarészleteket a csoportok fele az experimenatlizmus (Devey) szempontrendszere alapján elemzi, értékeli, a csoportok másik felében Flanders kategógiarendszere alapján (már a bemutatás folyamatában elemezik, értékelik) - A megoldás során elıször mindenki (minden hallgató) önállóan, magában értékel, - az egyszemélyes töprengést páros megbeszélés követi - végül következik az egész osztály elıtti ismertetés („Gömb módszer”) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok Dewey szempontrendszere csoportok egyik felénél, Flanders kategóriarendszere a csoportok másik felénél, órarészlet VHS kazettán, video, tv. Adatrögzítéshez
5. Megfigyelési eszköz készítése Önálló hallgatói munka (de lehet páros is), otthon végzendı feladat (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül, de az oktatóval történı konzultáció alapján) Minden hallgató (vagy pár) - az alább felsorolt tanári, tanulói tevékenységek, pedagógiai helyzetek, folyamatok közül tetszés szerint választ - egyet! A választott kérdéshez, problémához adekvát megfigyelési eszközt készít. (Ennek a folyamatnak a lépései „10 lépés” megtalálható Falus Iván (2000, szerk. ) Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe c. könyv 161-162.oldalain.) Választható „problémák, feladatok”: Motiválás a tanítási órán Aktivizálás a tanítási órán Differenciálás a tanítási órán A tanár vezetési stílusa a tanítási órán A tanári kérdések a tanítási órán Kooperatív technikák a tanítási órán Kompetencia alapú oktatás a tanítási órán Óravezetés megfigyelése Ellenırzés és értékelés a tanítási órán Az órán alkalmazott oktatási /nevelési módszerek Eszközhasználat a tanítási órán Az oktatóval történı elızetes közös megbeszélés alapján további adekvát „pedagógiai témák” javasolhatók E munka szintén a kutatásmódszertan portfólióba kerül. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok -----------------
Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc http://www.juhaszvaleria.hu/wp-content/upolads/2010/04/kavitativ (*5/1) „Keresd a párját!” - a módszerrel kapcsolatos tevékenységek: Az oktató annyi lapot (kártyát) oszt ki, amennyi a hallgatók összlétszáma. Szándékolt összetételő csoportalkotásnál az egyes (leendı párok-csoportok) névre szóló kártyákat kapnak. Kötetlen, szabad csoportalkotásnál, maguk a hallgatók is „kihúzhatják” lapjukat.
Lapok (párok)
Kategórikus változó
-
Mért változó
További lapok (párok): személyes változó – szituatív változó független változó – függı változó írásbeli kikérdezés – szóbeli kikérdezés kérdıív – interjú laboratóriumi kísérlet- természetes kísérlet stb. (*5/2) Munkalap minden csoport számára: Kutatási módszer megnevezése: ……………………………… A tudományos megfigyelés fogalma A tudományos megfigyelés fı sajátosságai: A kötetlen megfigyelés jellemzıi A strukturált megfigyelés jellemzıi A résztvevı megfigyelés jellemzıi (*5/3) Munkalap az 1. csoport számára A megfigyelés, mint a pedagógiai kutatás módszere A vizsgált megfigyelési technikák: ismérvei, jellemzıi, szerepe, funkciója a pedagógiai kutatásban, elınyei, korlátai, különbözıségei a „többi „technikától 1. Naplók, feljegyzések 2.Teljes jegyzıkönyv 3.Szelektív jegyzıkönyv
(*5/3) Munkalap a 2. csoport számára A megfigyelés, mint a pedagógiai kutatás módszere A vizsgált megfigyelési technika: Fogalma, ismérvei, jellemzıi, szerepe, funkciója a pedagógiai kutatásban, elınyei, korlátai, különbözıségei a „többi „technikától A becslési skála
(*5/3) Munkalap a 3. csoport számára A megfigyelés, mint a pedagógiai kutatás módszere A vizsgált megfigyelési technika: Fogalma, ismérvei, jellemzıi, szerepe, funkciója a pedagógiai kutatásban,
elınyei, korlátai, különbözıségei a „többi „technikától A jelrendszer: A különbözı jelrendszerek (Dewey experimentalizmusa, G. D. Boric szempontrendszere) jellemzıi:
(*5/3) Munkalap a 4. csoport számára A megfigyelés, mint a pedagógiai kutatás módszere A vizsgált megfigyelési technika: Fogalma, ismérvei, jellemzıi, szerepe, funkciója a pedagógiai kutatásban, elınyei, korlátai, különbözıségei a „többi „technikától A kategóriarendszer Különbözı kategóriarendszerek a megfigyelés szolgálatában (Flanders interakcióelemzési rendszere)
(*5/4) Fólia: A tudományos megfigyelés jellemzıi, fajtái, megfigyelési technikák
Megfigyelés A tudományos megfigyelés: céltudatos, tervszerő, rendszeres objektív tényeken alapuló észlelés
A kutatás érdekében végzett megfigyelések sajátosságai: Céltudatosság: pontosan definiált cél, probléma-megjelölés hipotézis, megfigyelési szempont, megfigyelési kategóriák Tervszerőség: Milyen pedagógiai jelenségeket kíván rögzíteni, Milyen szituációban kívánja a megfigyelést végezni A megfigyelendı mintába milyen tulajdonsággal rendelkezı személyek, csoportok tartoznak Milyen idıtartamú legyen a megfigyelés: 5-10 perc, ismétlıdı, több órára kiterjedı, folyamatos … Objektív tényekre támaszkodik: A pedagógiai folyamat valósághő legyen („kirakat”, bemutató tanítás!?)
A megfigyelı képzett, elıítéletektıl mentes A megfigyelés „technikája” csökkentse a szubjektivitást Az adatok (felvétele, interpretálása…) értelmezése
(*5/4) Fólia: A tudományos megfigyelés jellemzıi, fajtái, megfigyelési technikák
A megfigyelés fajtái
Megfigyelés
tematikai és metodikai szempontból
Kötetlen megfigyelés Kötött megfigyelés
megfigyelı részvétele szerint
Közvetlen (személyes) Közvetett (eszközök segítségével)
a megfigyeltek tájékoztatása szerint
Nyílt megfigyelés Leplezett megfigyelés
(*5/4) Fólia: A tudományos megfigyelés jellemzıi, fajtái, megfigyelési technikák
Megfigyelési technika: a megfigyelés elıkészítése, a megfigyelés lebonyolítása, a megfigyelt jelenség(ek) rögzítése, a megfigyelt jelenség(ek) értelmezése során alkalmazott eljárások összessége
Megfigyelési technikák
Kódolás nélkül Naplók, feljegyzések
Teljes jegyzıkönyv
Szelektív jegyzıkönyv
Kódolással Becslési skála
Jel rendszer
Kategóriarendszer
Természetes Idı – egység egység
Ajánlott irodalom: Ágoston – Nagy - Orosz (1971): Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest. Falus Iván (2003, szerk.) : Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Fónai Mihály- Kerülı Judít-Takács Péter (2001, szerk.) : Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. Nagy Ferenc (1976): A tanárok kérdéskultúrája. Akadémiai Kiadó, Budapest. Orosz Sándor (1986): Az oktatás, mint a tanulás szabályozása. OOK, Veszprém. Orosz Sándor (1988): Elemzı vizsgálatok az iskolában 2. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém. 169. Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, Pedagógia Pszichológia Tanszék, Veszprém.
6. hét Tananyag A kikérdezés (*6/1) 1. A kikérdezés helye, szerepe a pedagógiai kutatás folyamatában 2. A kikérdezés alapváltozatai (szóbeli és írásbeli kikérdezés) 3 A kikérdezés alkalmazásának elınyei, korlátai 4. Kérdıívszerkesztés 5. Interjúk összeállítása Igényelt idı: 1 x 2 óra Feladat, módszer 1. A kikérdezés a pedagógiai kutatás folyamatában A kikérdezés fogalma, funkciója A kikérdezés alapváltozatai (szóbeli és írásbeli kikérdezés)
A kikérdezés elınyei, korlátai Az oktató elıadása fóliasor (vagy PP) vetítéssel(*6/1). Közben válaszadás a felmerülı hallgatói kérdésekre. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok fóliasor (vagy PP) prezentáció (a kikérdezés fogalma, szerepe a pedagógiában, alapvetı fajtái) 2. Kérdıívszerkesztés szempontjai: a) a válaszadók sajátosságai vonatkozásában (motiváció, terhelhetıség, nyelvezet, fogalmi készlet, a kitöltés körülményei) b) A kérdıív szerkezeti elemei (bevezetı, háttérkérdések, kiegészítı kérdések, egyéb válaszlehetıségek c) Kérdéstípusok: zárt végő kérdések (és alfajaik) d) Kérdéstípusok: nyílt végő kérdések (és alfajaik) Csoportalakítás szerepkártyák segítségével. Az oktató 4-5 fıs hallgatói csoportokat hoz létre (az összlétszám alapján). A csoportok alakítása szerepkártyák segítségével történik (*6/2). (Szerepek leírását, szerepkártyákat ld. a „Segédletben”) Az oktató kijelöli a témával kapcsolatos szakirodalmi anyagrészt az egyes csoportok számára. Kapcsolatos irodalom: Falus Iván –Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 40-59. a) csoport: 40-44.o. b) csoport: 44-47.o. c) csoport: 47-56.o. d) csoport: 56-59.o. „Csoportmegbeszélés” módszer segítségével feldolgozzák a kijelölt szövegrészleteket. A diákkvartett módszer alkalmazásával pedig beszámolnak a csoportok. Az egyes csoportokból a szóvivık ismertetik a csoport véleményét (a tananyag részletét). Az oktató kérdéseivel – és fólia segítségével segíti a kérdıívszerkesztés tudnivalóinak minél jobb elsajátítását. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok fólia (Kérdıívszerkesztés), szerepkártyák, A/3-as lapok a csoportmunkához, filctoll 4. Kérdıívek vizsgálata Az oktató 4 fıs hallgatói csoportokat hoz létre. A csoportok, valamint a csoport tagjai A, B, C, D jeleket kapnak vagy elnevezést, vagy számozást Minden csoport az oktatótól ugyanazt a kérdıívet kapja (és ugyanazt a kérdıívet vizsgálja) a kérdıív elemzéséhez a megadott szempontok alapján (*6/3). . ( Szempontsor az elemzéshez a „Segédletekben” található!) - A csoport tagjai megbeszélik egymás között a választ (meggyızıdnek arról, hogy mindegyikıjük helyesen fog válaszolni a kérdésre) „Csoportmegbeszélés módszere”
- Az oktató felteszi a kérdést, majd megjelöli a csoportot, továbbá a csoporton belül a válaszadásra felkért hallgatót. A kérdések a munkalapon felsorolt szempontok alapján (Diák kvartett módszer) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok szerepkártyák, kérdıív, munkalap az elemzéshez, A/3-as lapok 5. Kérdıív készítése (Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül, de az oktatóval történı konzultáció alapján) A hallgató feladata: egy kérdıív szerkesztése, majd pedig az oktatóval történt egyeztetés alapján (10-15 személlyel történı) kitöltetése Ez a kérdıív szervesen illeszkedik ahhoz kutatási tervhez, amelyet a hallgató már egy korábbi foglalkozás alapján elkészített (oktatójának bemutatott) és „kutatás módszertani” portfóliójába helyezett. Tulajdonképpen a kutatási terv továbbfejlesztése, a – kérdıívszerkesztésrıl tanult ismeretek alapján (a kérdıívszerkesztés gyakorlása céljából) A kérdıív szerkesztéséhez felhasználandó munkalap(*6/4). a „Segédletekben” található. 5. Interjúk összeállítása: az interjú sajátossága, a szempontsor szerkesztése, a szempontsor struktúrája, az interjú feldolgozása Feldolgozás a Szakértıi mozaik módszer segítségével Az oktató 4 fıs hallgatói csoportokat alakít. Mindegyik hallgatói csoportban a csoporttagok A, B, C, D, jelet (vagy hasonló értelemszerő megkülönböztetést, neveket) kapnak. Az új ismeretet tartalmazó szöveget, anyagrészt az oktató elızetesen négy részre osztja: Falus Iván-Ollé János (2008): Az empirikus kutatás gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. „A feltáró-megismerı kutatási eszközök szerkesztése c. fejezetébıl kiemelt négy szövegrész): Mikor válasszuk a kérdıíves és mikor az interjús módszert? 59-62.o „A” jelő csoporttagok számára: Az interjú szempontsor szerkesztése 63-65.o. „B” jelő csoporttagok számára: A szempontsor struktúrája 66.o. „C” jelő csoporttagok számára: Az interjú feldolgozása 66-67.o. „D” jelő csoporttagok számára: A csoport minden tagja tehát más-más (A, B, C, D) szövegrészt kap. Feladat: A) mindenki egyénileg elolvassa a kapott szövegét b) az azonos betőjelő hallgatók- szakértık - összeülnek és megbeszélik az elolvasottakat, továbbá közös vázlatot írnak (pl. A/3-as lapra, vagy csomagoló papírra) c) minden hallgató „visszamegy” a saját, eredeti csoportjába és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. (Szakértıi mozaik) A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok A csoportok ellenırzése a Diákkvartett-módszer útján 4. Interjúterv készítése csoportmunkában Szóforgó írásban, kerekasztal módszer alkalmazásával A csoportok az oktató által megadott témákból tetszés szerint választhatnak
A választott témát- pontosítják (populációra, intézményre, életkorra, szakterületre, módszerre stb.) Ezt követıen csoportmunkában kérdıívet készítenek Az oktató által javasolt témák: tanulási stratégiák tanulási stílusok tanulási szokások hagyományos és korszerő módszerek az iskolában ellenırzés-értékelés a tanulók értékrendje szabadidıs szokások egészséges életmód Az elkészült interjúterveket a csoportok bemutatják, közösen értékelik. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok
Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc http://www.tki.pte.hu/admin/documents/huszar/Didaktika/Fo.galo
(*6/1) Fólia: A kikérdezés, helye a kutatás folyamatában¸ alapváltozatai. Kérdıívszerkesztés.
A kikérdezés (mint kutatási módszer)
kutatás keretében, kérdések segítségével információ győjtése, következtetések (konklúzió) levonása társadalomtudományok közös módszere
Mire alkalmas?
Alkalmazása:
ismeretek vélemények attitődök
motívumok életmód felderítése, megismerése összefüggés(ek) feltárása tendencia, szabályszerőség igazolása
Helye a kutatás folyamatában az empirikus kutatás különbözı fázisaiban a) az elızetes tájékozódás idején: probléma körülhatárolása, hipotézisek megfogalmazása kutatási módszerek kiválasztása b) a kutatás fı fázisában: ismeretek, vélemények stb. feltárása céljából önállóan vagy más módszerekkel kombinálva
(*6/1)
A kikérdezés alapváltozatai az interakció jellege szerint
Szóbeli kikérdezés Írásbeli kikérdezés
a kikérdezettek száma szerint
Egyéni kikérdezés Csoportos kikérdezés
Szóbeli kikérdezés
Írásbeli kikérdezés
(személyes interakció)
(írásban közvetített kérdések)
a kikérdezés sajátosságai szerint
Interjú
-
strukturálatlan ~ strukturált ~ mély ~ narratív ~
Klinikai beszélgetés Exploráció
Kérdıíves felmérés
Attitődvizsgálat
Idımérleg készítése
(*6/1)
Kérdıíves felmérés legelterjedtebb kutatási módszer gyors adatszerzés adatgyőjtés: nézet, vélemény, motívum, szokás, ismeret, munka- és életfeltétel az adatszerzés nem direkt
Kérdıívszerkesztés Fı szempontjai: A válaszadók sajátosságainak figyelembevétele: a) mi motiválja a válaszadót a kérdıív kitöltésére? b)Mennyire terhelhetı a válaszadó? c)Milyen nyelvezet, fogalmi készlet segíti elı az érthetıséget d)Technikailag, tartalmilag hogyan illeszthetı a kérdıív a többi kutatási eszközhöz?
A kérdıív szerkezeti elemei: a) Bevezetı b)Háttérkérdések c)Kiegészítı kérdések d) Egyéb válaszlehetıségek Kérdéstípusok: 1) Zárt végő kérdések : egyválasztós kérdések többválasztós kérdések mérték és skála sorrend és rangsor 2) Nyílt végő kérdések: egyszerő kérdés valamilyen szövegre való reagálás képre való reflexió asszociációs, metaforákat feltáró kérdésmegfogalmazás válaszként szám megadása
(*6/2) Szerepkártyák
Ellenır
Eszközfelelıs
Meggyızıdik arról, hogy mindenki tisztában van a feladattal. A teszt vagy a dolgozat megoldásán mindenki önállóan dolgozik. A csoportnak tisztában kell lennie azzal, hogy mindenki felkészült. A csoport tartja-e magát valamely különleges szabályhoz
Gondoskodik a munkához szükséges eszközökrıl
Jegyzı
Szóvivı
Jól megfogalmazva rendezetten leírja a csoport döntéseit és megoldásait. Szerepe néha úgy módosul, hogy mindössze a dolgok lejegyzéséért felelıs.
Össze kell foglalnia és el kell mondania a feladatok megoldását
Feladatmester Figyel arra, hogy mindenki megértse a feladatot! Figyelmezteti társait, ha attól eltérnek.
Idıfigyelı Figyeli a rendelkezésre álló idıt. Figyelmezteti társait, ha attól eltérnek
Csendkapitány
Edzı
Figyelmezteti társait, ha túl hangosak. A csoport ne beszéljen annyira hangosan, hogy ez áthallatsszon a többi csoporthoz
Segít a diákoknak az elméleti anyag elsajátításában, de nagyon vigyáz, hogy nem oldja meg helyette a feladatot.
(*6/3) Munkalap a csoportok számára a kérdıív elemzéséhez Szempontok a kérdıív Válaszok: a kérdıív készítésével kapcsolatban megismert elemzéséhez: elvárások alapján 1.A válaszadók
sajátosságainak figyelembevétele 2. A motiváció szerepe 3. A terhelhetıség 4. A nyelvezet és a fogalmi készlet 5. A kitöltés körülményei 6. A kérdıív szerkezeti elemei: bevezetı, háttérkérdések, kiegészítı kérdések, egyéb válaszlehetıségek 7. Kérdéstípusok Zárt végő kérdések:
A szerkezeti részek felismerése, azonosításuk, jellemzésük
Felismerésük, azonosításuk-sorszámuk alapján egyválasztós kérdések többválasztós kérdések mérték és skála sorrend és rangsor
8. Nyílt végő kérdések
(*6/4). Munkalap a hallgatók számára a kérdıív szerkesztéséhez (Ld. még Falus- Ollé, 2008. 40-56.o.) Szempontok a kérdıív A szempontokat „szem elıtt tartó” operacionalizált feladat szerkesztésénél: meghatározás, tevékenységek, körülmények biztosítása 1.A válaszadók sajátosságainak figyelembevétele a) A motiváció szerepe b) A terhelhetıség c) A nyelvezet és a fogalmi készlet d) A kitöltés körülményei 6. A kérdıív szerkezeti elemei: bevezetı, háttérkérdések, kiegészítı kérdések, egyéb válaszlehetıségek 7. Kérdéstípusok Zárt végő kérdések:
Mi (minden) motiválja (vagy nem) a válaszadót? Kérdések száma, nehézsége? A kitöltés idıtartama A kérdés megfogalmazása, az érthetıség, a válaszoló szövegértése Kutató, kérdezıbiztos jelen van-e, ismerıs-e, az ıszinteség feltételei stb.
Megfelelı-e a tájékoztatás a kérdıívrıl, informatív-e? Az elemzéshez, értelmezéshez szükséges adatok biztosítása Pl. a hipotézissel közvetett kapcsolatban álló összefüggések
Mikor, melyeket összefüggésben pl. az adatfeldolgozással egyválasztós kérdések többválasztós kérdések mérték és skála
sorrend és rangsor 8. Nyílt végő kérdések
Ajánlott irodalom: Falus Iván –Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 41-135. Fónai Mihály- Kerülı Judít-Takács Péter (2001, szerk.) : Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. Nádasi Mária (2000): A kikérdezés. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 171-211. Golnhofer Erzsébet - Nahalka István (2001, szerk.) : A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Golnhofer Erzsébet (2001): Az esettanulmány. Mőszaki kiadó, Budapest.
7. hét Tananyag
Dokumentumelemzés A pedagógiai dokumentum fogalma, fajtái A dokumentumelemzés helye, szerepe a pedagógiai kutatásban A dokumentumelemzés elınyei, korlátai,tudományetikai kérdései Igényelt idı: 2 x 45’
Feladat, módszer 1. A dokumentum fogalma, fajtái, dokumentumok a pedagógiai kutatásban Feldolgozása Villámkártya módszer segítségével. A hallgatók a „Véleményvonal”módszerével párokat alkotnak (*7/1). (A véleményvonal módszerével kapcsolatos további részletek a „Segédletekben”. Minden hallgató öt írólapot kap. Tehát a párnak 5-5 „kártyája, lapja” van, és az alábbiak szerint végzik feladatukat: Lapjaik egyik oldalára egy-egy fogalom nevét (vagy a rá vonatkozó kérdést) írják. A lap másik oldalára pedig a választ: pl. a meghatározást, vagy az ismertetı jegyeket. Az alább felsorolt dokumentum fajtákból az elsı 5-öt az egyik hallgató dolgozza fel, a további 5 fogalmat pedig a pár másik hallgatója. Fogalmak:
forráselemzés, dokumentumelemzés, hivatalos dokumentum, személyes dokumentum, a személyességet lehetıvé tevı,elıhívó hivatalos dokumentum, „nem címzett” dokumentum; írásbeli dokumentum, szóbeli dokumentum, tárgyi(asult) dokumentum; 1. forduló: a pár egyik tagja (a kérdezı) felolvassa a kártya mindkét oldalán lévı szöveget a társának, utána pedig azonnal visszakérdezi. 2. forduló: a kérdezı megmutatja a kártyát, és felteszi a kérdést, utána a társának kell válaszolnia, hibás válasz esetén segítséget kap a társától. 3. forduló: A kérdezı már nem mutatja meg a kártyát, csak a kérdést olvassa fel és a társa válaszol. Ezt követıen szerepet cserélnek. A feldolgozandó fogalmakkal kapcsolatos szakirodalmi anyag: Nádasi Mária (2000) : A dokumentumelemzés. In Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe 317-322. Osztályszinten a közös ellenırzés a Diák kvartett módszer alkalmazásával. A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok A/4-es lapok a „villámkártya készítéséhez, filctoll
2. A dokumentumelemzés pedagógiai kutatásban betöltött szerepe, lehetıségei Az oktató fóliasor, (vagy PP) segítségével történı elıadása (*7/2): A dokumentumelemzés elınyei, korlátai, A dokumentumelemzés tudományetikai kérdései kérdéskörét érintve. A dokumentumok több szempontú rendszerének bemutatása A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok fólia (dokumentum, dokumentumok rendszere, dokumentumelemzés a pedagógiában) vagy PP prezentáció
3. Dokumentumelemzést bemutató szakirodalmi anyag tanulmányozása a hallgatói csoportokban: Téma: iskolai házirendek elemzése Kapcsolódó szakirodalmi anyag: Nagy Mária (1992): Szabályozás a házirenddel. In: Várhegyi György (szerk.): Tessék, megnevelni! Akadémiai Kiadó, Budapest. 34-43. Feldolgozás a „Strukturált rendezés” módszer segítségével: 4 fıs hallgatói csoportok alakulnak. Kiinduló helyzet (alapábra) egy csomagolópapír 4 részre osztva. Közepén üres négyzet, amelybe a téma megjelölése, vagy a csoportosítás elve, szempontja kerül A feladat: A tanulmány egyéni elolvasását követıen a csoport négy tagja egyidejőleg dolgozik. A megfelelı részterületre írják az adott (vizsgált) szempontnak megfelelı, jellemzıket. Az iskolai házirendek négy vizsgálati szempontja (a kijelölt irodalomban található): Kapcsolódó munkalap a „Segédletek”-ben (*7/3) . A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok csomagolópapír, filctoll, munkalap a csoportok részére
5. Két iskola házirendjének összehasonlító elemzése a hallgatói csoportokban.
4 fıbıl álló hallgatói csoportok végzik feladatukat. Elızetesen minden egyes csoport kiválaszt és biztosít maga számára kettı iskolai házirendet. A feladat: a dokumentumelemzés módszerérıl megismertek alapján a választott két iskolai házirend összehasonlító elemzése. Az elemzés szempontjai lehetnek a korábbiak ( az elıbbi illusztrációs célú példán megismertek) vagy a csoport által talált, megállapított újak (vagy részben újak). Feldolgozás a „Kerekasztal” módszer segítségével. E szerint: a feladat meghatározása, megértése után a csoportban egy lap megy körbe, amelyre a hallgatóknak sorban megoldásokat, javaslatokat kel írniuk (Itt most: a házirendek vizsgálatával kapcsolatos minél több szempontot. „Kerekasztal módszer” Ha a csoport megfelelı konszenzusra jutott (4 vizsgálati szempontban megegyeztek) a csoporttagok párokba szervezıdnek. A feladatokat párokban oldják meg. A vizsgálati szempontok alapján elemzı-értékelı megállapításokat alkotnak (*7/4). Majd a megoldásokat összevetik a másik páros megoldásával, megvitatják, módosítanak. („Páros megbeszélés” Két pár” módszer) Ezt követıen a csoportok bemutatják egymásnak a megoldásokat. A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok. munkalap a páros munkához, filctoll.
Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc
(*7/1) „Véleményvonal” módszer: állítás, amelyrıl véleményt formálnak a hallgatók. Az állítás: A pedagógiában a természettudományos kutatási módszerek nem igazán alkalmazhatók. Elvárt hallgatói vélemények az állítással kapcsolatban: (1) teljes mértékben igaz, (2) inkább igen, (3) igen is nem is, (4) inkább nem, (5) egyáltalán nem A párok alakításának a feltétele: a vélemények egyezése, vagy „szomszédos” viszonya, sorrendje. (*7/2) Fólia: Dokumentumelemzés, helye a pedagógiai kutatásban, a dokumentumok fajtái
Dokumentumelemzés Dokumentum: minden olyan a közelmúltban vagy napjainkban készült anyag amely nem a pedagógiai kutatás számára készült, de amelynek elemzése a pedagógiai kutatás számára tanulságos. Nem kizárólag írásos anyag
pedagógiailag elemezhetı források összessége forráselemzés és dokumentumelemzés különbözısége! Dokumentumelemzés nem csak „pedagógiai” A társadalomtudományok közös módszere
Dokumentumelemzés helye, szerepe a kutatás folyamatában Alkalmazható a kutatás tájékozódó fázisában Alkalmazható a kutatás fı fázisában pl. alapmódszerként is Gyakran jelenik meg más módszerekkel összekapcsolódva is (pl. kikérdezés, megfigyelés…)
Dokumentumelemzés alkalmazása a pedagógiai kutatásban Alkalmazható: adatgyőjtésre konklúziók megalapozására, levonására az oktatási rendszerre (alrendszereire), mőködésére vonatkozóan a fentiek keretében mőködı intézmény-és szervezettípusokra az egyes pedagógiai intézmények szervezeti, mőködési és pedagógiai sajátosságai vonatkozásában a pedagógiai folyamat szereplıi, érintettjei vonatkozásában „alkalmazása” nem „zavarja” a pedagógiai folyamatot egyes más módszerek által nehezebben hozzáférhetı információkat, adatokat szolgáltat
(*7/2)
A dokumentumok fajtái kapcsolat a pedagógiával keletkezésekor Nem volt szándékolt kapcsolata a pedagógiával közoktatáspolitikával
Volt szándékolt kapcsolata a pedagógiával közoktatáspolitikával
Pl. rádió, tv. mősorai filmek, színdarabok tudósok, mővészek, politikusok
a) híradás dokumentumai b) az intézményen kívüli
közszereplése
irányítás,ellenırzés dokumentumai c) a ped.folyamat feltételei, következményei
a „címzettek” szerint A) Hivatalos
B) Személyes
C) A személyességet D)Nem címzett lehetıvé tevı
a)Eredeti b)Összegzı
megjelenés módja szerint
A) Írásbeli
B) Szóbeli
C) Tárgyi (tárgyiasult)
(*7/3) Munkalap a csoportok számára Házirendek összehasonlító elemzése - ki beszél kihez
- hangvétel (stílus)
- szabályozott területek
az iskola térbeli és idıbeli kiterjedése (az iskola „szimbolikus kerülete”)
(*7/3) Munkalap a páros munkához (az eredeti elemzési szempontok alapján) Két iskola Házirendjének összehasonlító elemzése - ki beszél kihez
- hangvétel (stílus)
- szabályozott területek
az iskola térbeli és idıbeli kiterjedése (az iskola „szimbolikus kerülete”)
(*7/4) Munkalap a páros munkához (a párok által meghatározott (javasolt) elemzési szempontok alapján) Két iskola Házirendjének összehasonlító elemzése Elemzés szempontja:
Elemzés szempontja:
Elemzés szempontja:
Elemzés szempontja:
Ajánlott irodalom: Várhegyi György (1992, szerk.) : Tessék megnevelni! Akadémiai Kiadó, Budapest. 156. Nádasi Mária (2000): Dokumentumelemzés. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 317-329.
8. hét Tananyag Tartalomelemzés (*8/1) 1.A tartalomelemzés kialakulásának története 2. A tartalomelemzés fogalmának meghatározása 3.A tartalomelemzés folyamata (kategóriák felállítása, értelmezés-értékelés) 4.A tartalomelemzés lehetıségei a pedagógiai kutatásban Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1A tartalomelemzés mint (a pedagógiában is használatos) kutatási módszer Feldolgozás: „Páros megbeszélés,” Két pár” módszer segítségével. 4 fıbıl álló hallgatói csoportok- a csoportokon belül pedig párok - alakulnak. Csoportalakítás a „Véleményvonal” módszerrel. (*8/1) Feladat: A tartalomelemzés történetének, fogalmának, továbbá folyamatának megismerése, értelmezése. A kijelölt szakirodalmi anyag : Szabolcs Éva (2000): Tartalomelemzés. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 330339.o. A szakirodalmi anyagot páronként megkapják a hallgatók. A munkalapon megadott szempontok alapján vizsgálják a szöveget(*8/2) . (Ld. a szempontsort a „Segédletek” –ben. A feladatot párokban oldják meg. Majd a megoldásokat összevetik a másik páros megoldásával, megvitatják, módosítanak. A páros munka a csoportban közös véleményalkotással, megbeszéléssel zárul. Ezt követıen a Diák kvartett módszer alkalmazásával történik az ellenırzés.
Ennek lépései az alábbiak : 1.A tanár feltesz egy kérdést vagy ad egy utasítást. 2.A csoporttagok megbeszélik/kidolgozzák a választ. A bevéséshez használhatnak különbözı módszereket pl. „villámkártya, gondolkozz-beszéld meg párban- kupactanács stb., de minden csoporttagnak el kell sajátítania az ismereteket. 3. A diákok egymást ellenırzik, hogy mindenki tudja-e a helyes választ. 4.A tanár véletlenszerően választ egy számot (ha kell csoportot is). Akinek a számát kihúzza az lesz a válaszadó. A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok: munkalap az elemzéshez 2. Az oktató rövid tájékoztatást tart a tartalomelemzés pedagógiai szerepérıl, lehetıségérıl (*8/3) A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok: munkalap a hallgatók(csoportok) számára: Fólia (vagy PP prezentáció) A tartalomelemzés fogalma, szerepe a pedagógiai kutatásban 3. Kérdıívek és interjúk belsı tartalomelemzésével foglalkozó tanulmány elemzése az alábbi szakirodalmi anyag felhasználásával: Kiss János-Hüse Lajos (2001): Tartalomelemzés-kérdıívek és interjúk belsı tartalomelemzése. In: Fónai Mihály, Kerülı Judit,Takács Péter (szerk.): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba, Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. 89-104. A szakirodalmi anyagot csoportonként megkapják a hallgatók. A tanulmány közös megbeszélése az „Indián beszélgetés” módszerével történik. A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok: 4. A következı ( a 9. hét) foglalkozásának elıkészítése: Csapó Benı( 2000): A tudásszintmérı tesztek. In. Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe kijelölt részének(277-292.o.) elızetes elolvasása, önálló otthoni hallgatói feldolgozása
Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc
(*8/1) „Véleményvonal” módszer: állítás, amelyrıl véleményt formálnak a hallgatók: A kutató (vagy kutatócsoport) felelıs-e (felelısség terheli) kutatási eredményei felhasználásával kapcsolatos késıbbi negatív következményekért. . Elvárt hallgatói vélemények az állítással kapcsolatban: (1) teljes mértékben igaz, (2) inkább igen, (3) igen is nem is, (4) inkább nem, (5) egyáltalán nem A párok alakításának a feltétele: a vélemények egyezése, vagy „szomszédos” viszonya, sorrendje.
(*8/2) Fólia: A tartalomelemzés fogalma, szerepe a pedagógiai kutatásban
Tartalomelemzés Tartalomelemzés:
minden olyan eljárás, amely során közlemények, üzenetek törvényszerően visszatérı sajátosságai alapján módszeres és objektív eljárással olyan következtetéseket vonunk le, amelyek a közleményekben nyíltan kimondva nincsenek,de az üzenet megszerkesztettségének, azaz a kódolásnak a módjából kiolvashatók, s esetleg más eszközökkel, más módon (nem tartalomelemzéssel) megerısíthetık, igazolhatók. (Antal L. 1976. 15.o.)
A tartalomelemzés lehetıségei a pedagógiai kutatásban Alkalmazása a pedagógiában – a többi módszerhez viszonyítva- kevésbé elterjedt Dokumentumelemzés és tartalomelemzés fogalma kevéssé differenciált Azonosságok közöttük: Mindkét módszer esetében szövegek (tartalmak) analízisérıl van szó. Mindkét módszernek vannak mennyiségi és minıségi analízist lehetıvé tevı változatai Alapvetı különbségek közöttük: Dokumentumelemzés Tartalomelemzés (1) Elsısorban napjaink (a jelen) Irányulhat olyan forrásokra is, amelyek anyagaival foglalkozik a múlthoz kötıdnek (2)
(3)
Az eljárás kivitelezésében nagyobb szabadságot biztosít a kutatónak. Az explicit módon megjelenı tartalom elemzésére vállalkozik. Konklúzióit ebbıl vonja le.
Meghatározott lépések egymásutánját jelenti. A kommunikációs egység mélyrétegeibe igyekszik behatolni. Rejtett összefüggéseket kíván feltárni.
Fólia (*8/2)
A tartalomelemzés folyamata
Tartalomelemzés : (kétlépcsıs folyamat)
1) Szövegek, tartalmak adatokká alakítása → KÓDOLÁS (Olyan kategóriák felállítása, amelyekbe a szövegek elemei bizonyos szabályok szerint besorolhatók)
2) Mennyiségi- minıségi következtetések megfogalmazása, értelmezı- magyarázó mőveletek
(*8/3) Munkalap a csoportok számára …. csoport A tartalomelemzés mint kutatási módszer Milyen módszerekbıl fejlıdött ki a tartalomelemzés? Melyek a tartalomelemzés fogalmi jegyei?
Mi a különbség a tartalomelemzés a dokumentumelemzés kötött? A tartalomelemzés folyamatának fı lépései:
Ajánlott irodalom:
Kiss János-Hüse Lajos (2001): Tartalomelemzés-kérdıívek és interjúk belsı tartalomelemzése. In: Fónai Mihály, Kerülı Judit,Takács Péter (szerk.): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba, Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. 89-104. : Szabolcs Éva (2000): Tartalomelemzés. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 330-339.o.
9. hét Tananyag Tudásszintmérı tesztek (*9/1) A tudásszintmérés, tudásszintmérı tesztek A tesztek jóságmutatói: objektivitás, validitás, reliabilitás Feladatírás : a tananyag elemzése, a felmérendı tudás kategorizálása, a kérdések és feladatok megszerkesztésének technikája, feladattípusok Tesztszerkesztés: a javítókulcs és az értékelés technikája, pontozás, súlyozás Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer: 1. Tudásszintmérés, tudásszintmérı tesztek A tudásszintmérés, tudásszintmérı tesztek A tesztek jóságmutatói: objektivitás, validitás, reliabilitás Normaorientált és kritériumorientált tesztelés Normaorientált és kritériumorientált tesztelés 277- 292.o. (fenti) témarészt a hallgatók otthoni, önálló munkában (házi feladatként) feldolgozták. A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok: -------------------2. A tananyag elemzése, a felmérendı tudás kategorizálása Az oktató a hallgatók „Oktatáselmélet” (didaktika) tanulmányára, ismereteire támaszkodva a hagyományos „beszélgetés” módszerével idézi/idézteti fel a „tudás (= ismeretek, képességek vagy információk és operátorok ) rendszerét, alkotóelemeit. Fıbb kérdések: Mit értünk a „tudás” fogalmán? Melyek a fı alkotó elemei? Mi az ismeret? Melyek az ismeretek (információ) fı fajtái? Mi az operátor? Mi a tevékenység? Melyek a tevékenység fı komponensei? Képesség, jártasság, készség értelmezései, kapcsolatuk. Algoritmusok az oktatásban.
A feladat során felhasznált eszközök, segédanyagok:
---------------------------
3. Feladattípusok: Az oktató fólia vetítésével- ugyancsak a hallgatók elızetes vonatkozó tudását feltételezve röviden bemutatja (elsısorban ismétli-rendszerezi): a feleletválasztó feladatok, feleletalkotó feladatok, (*9/1) a képesség-jellegő tudás mérésére alkalmas feladatok csoportjait. A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok: Fólia (feladattípusok) 3. Feladatírás: tananyag elemzése és feladatok szerkesztése A hallgatók páros munkában (kicsi terjedelmő) tankönyvi tananyagot elemeznek. Szakiránytól függetlenül minden hallgatópár ugyanazt: Magyar nyelvtan 4. évfolyam „A fınév”. Az elemzés szempontjait tartalmazó munkalapon dolgoznak. (*9/2) A tananyag elemzését követıen (a tudás alkotóelemeit feltárva, leltárba véve) az elemzett tananyaggal kapcsolatos feladatokat szerkesztenek, közösen „osztályszinten bemutatják”, megbeszélik. A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok: Fólia (A tananyag elemzéséhez) 4.Tesztszerkesztés: Az oktató rövid elıadásában – ugyancsak fóliasor (vagy PP- prezentáció) – segítségével foglalkozik: a javítókulcs készítésének kérdéseivel, az értékelés technikájával, valamint a feladatok pontozása, súlyozása feladataival. (*9/3) A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok: Fólia: (Segédlet a pontozáshoz) 5. Feladatlap szerkesztése Otthoni önálló hallgatói feladat: saját szaktárgya, szakiránya keretébe tartozó tantárgy, stúdium tananyagából, szabadon választott témából az alábbiak elkészítése: feladatlap , javítási kulcs, értékelési útmutató Pontozás alternatív egységek szerint. Az elkészített anyagok bemutatása az oktatónak, majd a portfólióba helyezése. A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok:
Segédletek: Linkek: http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/pedagogiai-kutatasmoc (*9/1) Fólia: Feladattípusok
-
Feladattípusok a tudás jellege szerint
(1) Az „ismeret”a-jellegő tudás vizsgálatára alkalmas
(2) A „képesség-jellegő tudás vizsgálatára alkalmas
(*9/1) Fólia (Feladattípusok) -
Az ismeret-jellegő tudás vizsgálatára alkalmas feladattípusok
A)Feleletválasztó feladatok
B) Feleletalkotó feladatok
a) Alternatív választás (1) Állítás: igaz- hamis (2) Feladat: jó – rossz (3) Eldöntendı kérdés: igen – nem
a) Kiegészítés (1) Egy kihagyott fogalom („nem”) (2) Több kihagyott fogalom (jegyek)
b) Többszörös választás (1) Egy jó válasz (2) Több jó válasz (3) A legjobb válasz (4) A rossz válasz kiválasztása
b) Rövid válasz (1) Válasz tulajdonnévvel (2) Válasz számmal (3) Válasz egyéb szóval
c) Válaszok illesztése (1) Egy az egyhez hozzárendelés (2) Egy a többhöz hozzárendelés
c) Hosszú válasz (1) Válasz egy mondattal (2) Válasz felsorolással d) Esszé típusú válasz (1) Elemzı … (2) Összegzı, szintetizáló (Csapó,2000. 294-298. nyomán)
(*9/2) Munkalap a párok részére: A tananyag elemzéséhez (Ismeret-jellegő tudás kategorizálása) Tantárgy megnevezése:………………………… Évfolyam : …………………….. Témakör: ……………….. Tananyag:…………… Milyen ismeretfajtákat tartalmaz a vizsgált tankönyvi szöveg (tananyag)? Oktatáselméleti tanulmányai keretében tanultak alapján tárja fel az ismereteket! Ismeretfajták Felsorolásuk (az összes, amely található) 1. Képzet(ek) találhatók-e a vizsgált Pl. egy fa rajza, anyagrészben? folyó ábrázolása Igen-nem? Ha igen, akkor melyek ezek? 2. Fogalmak találhatók-e … Igen – nem ? Ha igen, akkor melyek ezek?
Pl. „fınév” „ köznév”
3. A fogalmakat (külön-külön) milyen ismertetıjegyekkel tanítja a szöveg
Pl. fınév: -élılény neve -tárgy neve -gondolati dolog neve
Leírásfajták: (1) definícióTalálható-e? Ha igen, melyek ezek? Mindegyiket írja le! (2) Törvény található-e? Ha igen, melyek ezek? Mindegyiket írja le! (3) Elmélet található-e? Ha igen, melyek ezek? Mindegyiket írja le! Ha igen, melyek ezek? Mindegyiket írja le (4) Elv található-e? Ha igen, melyek ezek? Mindegyiket írja le (5) szabály található-e
Pl. a fınév meghatározása Pl. a köznév meghatározása Pl. hangrendi illeszkedés Pl.
Pl. hagyományos írásmód elve
(*9/3) Segédlet a pontértékek megállapításához Tudásszint Feladat Alternatív sorszáma: egységek száma (Exteriorizáció) Ráismerés 1,2,3… ( egyéb (itemek) Felidézés jelölése: Alkalmazás A, B, C) A) B) C) D) E) F) G)
Pontérték p
százalékpont érték %p
H) I) J) K)
Összesen:
Összesen:
Összesen:
Javasolt Irodalom: Csapó Benı (2000): Tudásszintmérı tesztek. In.: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. 277-307. Ágoston –Nagy –Orosz (1971): Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest. 80-147. Nagy József (1972): A témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései. Tankönyvkiadó, Budapest.
10. hét Tananyag A mérés (a pedagógiai kutatásban) A mérés. A mérés helye a pedagógiai megismerésben Az adatfajták (mérési skálák) típusai: - az intervallumskála, ordinális, rangsorolt adatok, nominális, megállapítható adatok, az arányskála (gömb) Az adatfajták felismerése és alakíthatósága Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1. A mérés a pedagógiai megismerésben Csoportok kialakítása a „Hajlított véleményvonal” módszerrel (*10/1) (Ld. a „Segédletekben”!) A kijelölt tananyag: (szövegrészletek) feldolgozása a „Gondolkozz-beszéld meg párbankupactanács”- módszerrel négy csoportban: 1. csoport : A mérés fogalma (Ágoston - Nagy Orosz, 1971, 9-10.. és; Falus: 2000, 348-350.) 2.csoport: A mérés helye és szerepe a pedagógiai megismerésben (Ágoston- Nagy- Orosz, 1971, 10-15.) 3.csoport: A kvantitatív vizsgálat szerepe a pedagógiában (Ágoston – Nagy - Orosz, 1971, 15-19.) 4.csoport: Információk és változók, kódolás és adatrögzítés a zárt végő és a nyílt végő kérdések esetében (Falus - Ollé, 2008, 73-78.) A tanulmányt (szövegrészletet) minden hallgató csendben elolvassa, magában értelmezi, majd megbeszéli párjával. Közösen kialakított álláspontjukat megismertetik a csoport másik párosával.
A csoportok véleményüket csomagoló papíron (vagy A/3-as lapon) rögzítik. Osztályszinten az „Indián beszélgetés” módszerével folytatódik a feldolgozás. Ez pedig azt jelenti, hogy aki hozzászól, elıször elismétli az elıtte szóló gondolatait, majd ezután ismerteti a sajátját. Pontosabban a hozzászólók a mondanivalójukat mindig az elızı hozzászólás összegzésével (lényegkiemeléssel!) kezdik. 2. Az adatfajták (mérési skálák) típusai: Az intervallumskála, ordinális, rangsorolt adatok, nominális, megállapítható adatok, az arányskála. Az adatfajták felismerése és alakíthatósága (Falus-Ollé: 2008, 78-86.o.; és Falus, 2000. 350-354.) Feldolgozása a „Gömb” módszer alkalmazásával Minden csoport azonos szövegrészletet dolgoz fel. Az egyszemélyes töprengést páros megbeszélés, majd az egész osztály elıtti ismertetés követi. Kezdetben diák (hallgató) önállóan keres a megoldást a problémára, majd padtársával közösen dolgozik. Páronként készítik el vázlatukat. Munkalapot ld. a „Segédletekben”! (*10/2) Ekkor lehetıség nyílik arra, hogy kicseréljék ötleteiket egymással. A párok többféle gondolkodási úton jutnak eredményre, ami az óra végén az egész osztály elıtt kerül részletes ismertetésre és megbeszélésre. 3. Gyakorlatok Az alábbi négy feladat feldolgozása „Ellenırzés párban” módszerrel (*10/3a), (*10/3b), (*10/3c), (*10/3d), A diákok (hallgatók) párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol az 1. számú feladatra, a másik figyeli munkáját, segít és ellenıriz. Ha nem tudnak, a válaszban megegyezni segítséget kérnek a csoport másik párjától (ha így sem tudnak egyezségre jutni,segítséget kérnek a tanártól) A 2. számú feladatnál szerepcsere … (Feladatok a „Segédletekben”.) Az alábbi- újabb négy feladat feldolgozása a „Tudós és írnok” módszerével történik. (*10/4a), (*10/4b), (*10/4c), (*10/4d). A módszer az új készségek begyakorlását segíti. A diákok (hallgatók) párban ülnek egy feladatlappal. Az elsı feladatnál a pár egyik tagja (tudós) megmondja a párjának (írnok), hogy pontosan mit írjon. Az írnok segíthet, ha kell. A következı feladatnál szerepet cserélnek. (Feladatok a „Segédletekben”.) Feladat: Irodalom: Golnhofer Erzsébet és Nahalka István 2001, szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. könyvben (335-353.o.) található interjú. A hallgató feladata: Válasszon ki az interjú kérdéscsoportjaiból egyet - egyet a különbözı adatfajtákra (skálákra). A kérdıívszerkesztés keretében tanultak alapján vizsgálja, hogy a kiválasztott kérdéscsoport keretében milyen kérdéstípusok találhatók. Feldolgozása a „Szóforgó” módszer segítségével (a „Segédletekben” megadott szempontsor alapján. (*10/5)
A csoport tagjai sorban – az óramutató járásával egyezı irányban elmondják egymásnak gondolataikat. Egy tag beszédidejét meg lehet határozni, pl. egy percben. A feladat során használt eszközök, segédanyagok: munkalapok a párok, csoportok részére, a feladatok
Segédletek: Link: http://www.tankonytar.hu/statisztika/biostatisztika-meresi-O (*10/1) Hajlított véleményvonal módszer. A vonal egyik vége az egyetértést, a másik vége az egyet nem értést jelzi. Az elhelyezkedık helyüket ehhez a két végponthoz viszonyítva foglalják el. Ezután azok a diákok, akik az egyetértés felıli vonalszakaszon állnak, úgy hajlítják a sort, hogy a legjobban egyetértı a legjobban elutasítóval kerüljön szembe. İk lesznek a „párok” Az állítás, amelynek értékelése alapján alakul ki a „véleményvonal”: A kérdıíves vizsgálatnál az adatszerzés nem direkt! Elvárt hallgatói vélemények az állítással kapcsolatban: (1) teljes mértékben igaz, (2) inkább igen, (3) igen is nem is, (4) inkább nem, (5) egyáltalán nem A párok alakításának a feltétele: a vélemények egyezése, vagy „szomszédos” viszonya, sorrendje. (*10/2) Munkalapok párok részére Adatfajták (mérési skálák) típusai sajátosságai: Intervallumskála
Ordinális skála
alkalmazásának lehetıségei, feltételei sajátosságai:
Nominális skála
alkalmazásának lehetıségei, feltételei Sajátosságai
Arányskála
alkalmazásának lehetıségei feltételei Sajátosságai
alkalmazásának lehetıségei feltételei
(*10/3a), 1) Feladat Két gimnáziumi és egy szakközépiskolai osztályban vizsgálták a gyerekek érettségi utáni helyzetét (Kozák, 1980, 179-180). A következı kategóriákat vették figyelembe: egyetemen
tanul, fıiskolán tanul, szakmát tanul, dolgozni ment, egyéb. (idézi Falus, 2000, 354.o.) Milyen populációról van szó? Mi a minta? Milyen változókat lehet itt megkülönböztetni? A változók milyen típusokba tartoznak?
(*10/3b), 2) Feladat: A Szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban tanórákat vizsgáltak hatféle szempont szerint (Bernát és mtsai, 1981, 80.o.). A megfigyelık feladata az volt, hogy egy hétfokú skálán értékeljék az órákat mind a hat szempont szerint (idézi Falus 2000, 354.o.) Milyen populációról van szó? Mi a minta? Milyen változókat lehet itt megkülönböztetni? A változók milyen típusokba tartoznak? (*10/3c), 3) Feladat: Nagy József a ’70-es évek elején megjelent mővében (1971) különbözı korú gyerekek elemi számolási készségeinek mérésérıl számol be. Az alapkutatások az egy perc alatti hibátlan feladatmegoldás számai voltak öt mővelet esetén (összeadás, kivonás, szorzás, pótlás, bennfoglalás). Minden gyermek esetén rendelkeztek a kutatók még a következı adatokkal: évfolyam, lakóhelyének jellege (község, kisváros, nagyváros) szüleik foglalkozási csoportja (megfelelı kategóriákkal), legutolsó matematikajegye, neme, osztályáénak létszáma. (idézi Falus 2000,355.o.) Milyen változókat lehet itt megkülönböztetni? A változók milyen típusokba tartoznak? Mely feldolgozási módszerrel (módszerekkel) lehet a problémát vizsgálni?
(*10/3d), 4) Feladat Azt szeretnénk vizsgálni, hogy van-e különbség Magyarországon a gimnáziumi magyar- és matematikaórák között az óra folyamán feltett kérdések száma szempontjából. A kérdésre egy minta elemzése alapján igyekszünk választ adni. Milyen vizsgálatot kell itt végezni, mi az alappopuláció (mik az elemei), milyen változók szerepelnek, milyen típusokba sorolhatók ezek? (Falus, 2000, 355.o.)
(*10/4a), Az alábbi példa (idézi Falus- Ollé, 2000, 25. o.) esetében határozza meg, hogy a) milyen kérdésre keressük a választ, b) milyen adatfajta áll rendelkezésünkre c) hány mintából származnak az adatok és hány változóhoz tartoznak d) leíró vagy matematikai statisztikai jelegő- e a kérdés, e) milyen statisztikai eljárást kell alkalmaznunk a probléma megválaszolásához!
1) feladat Kísérleti célra véletlenszerően összeállítottunk két osztályt. Az egyikben A, a másikban B módszerrel tanítottunk. Ezután dolgozatot írattunk. Az egyes tanulók 0 és 150 közöttit pontszámot érhettek el. Azt szeretnénk megtudni, hogy: - melyik osztályban jobb a tanulók teljesítménye? - melyik osztályban egységesebb a tanulók tudása - jelentıs-e a két módszer hatékonysága között a különbség? (*10/4b),
Az alábbi példa (idézi Falus- Ollé, 2000, 25. o.) esetében határozza meg, hogy a) milyen kérdésre keressük a választ, b) milyen adatfajta áll rendelkezésünkre c) hány mintából származnak az adatok és hány változóhoz tartoznak d) leíró vagy matematikai statisztikai jelegő- e a kérdés, e) milyen statisztikai eljárást kell alkalmaznunk a probléma megválaszolásához!
2) feladat Egy harmadik osztályban is megírattuk ugyanazt a felmérı dolgozatot. Hogyan tudjuk megállapítani, hogy a három osztály teljesítménye lényegében megegyezik-e? (*10/4c), Az alábbi példa (idézi Falus- Ollé, 2000, 25. o.) esetében határozza meg, hogy a) milyen kérdésre keressük a választ, b) milyen adatfajta áll rendelkezésünkre c) hány mintából származnak az adatok és hány változóhoz tartoznak d) leíró vagy matematikai statisztikai jelegő- e a kérdés, e) milyen statisztikai eljárást kell alkalmaznunk a probléma megválaszolásához!
3) feladat Az elızı három osztály minden tanulójáról megtudtuk, hogy hány könyve van otthon. Hogyan állapítható meg, hogy a teljesítmény általában függ -e a könyvek számától?
(*10/4d), Az alábbi példa (idézi Falus- Ollé, 2000, 25. o.) esetében határozza meg, hogy a) milyen kérdésre keressük a választ, b) milyen adatfajta áll rendelkezésünkre c) hány mintából származnak az adatok és hány változóhoz tartoznak d) leíró vagy matematikai statisztikai jelegő- e a kérdés, e) milyen statisztikai eljárást kell alkalmaznunk a probléma megválaszolásához
4) feladat 50-50 magyar-, matematika-, földrajz-, biológia-, és angoltanárt kérdeztünk meg arról, hogy nehézséget okoz-e számukra a helyi tanterv elkészítése. Hogyan állapíthatjuk meg, hogy vane lényeges különbség ebben a tekintetben az egyes tárgyakat tanító tanárok között? (*10/5) Szempontok az interjúterv elemzéséhez Interjúterv elemzése Téma(kör) Feladattípusok Nominális skála
Rangskála
Adatok rendezése, csoportosítása
Intervallumskála
Ajánlott irodalom: Falus Iván – Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest. Falus Iván – Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Falus Iván (szerk. 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Golnhofer Erzsébet és Nahalka István (szerk.2001): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, Veszprém
11. hét Tananyag Leíró statisztikai elemzések (*11/1) A gyakorisági eloszlások: abszolút, a relatív és a kumulatív gyakorisági eloszlás értelmezése, használata A gyakorisági eloszlások kiszámítása az Excel program segítségével A középérték mérıszámai: az átlag, a medián és a kvartilisek, a módusz értelmezése, használata A középértékek kiszámítása az Excel program segítségével A szóródás mérıszámai: a szóródási terjedelem, átlagos eltérések, variancia, szórás, relatív szórás A szóródási mérıszámok kiszámítása az Excel program segítségével Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1. A statisztikai elemzések, eljárások rendszere
Az oktató (kb. 20 perces) bevezetıje: fólia (vagy pedig PP prezentáció) segítségével(*11/1) Téma: leíró, ill. matematikai eljárások, az összefüggés és a különbözıségvizsgálatok célja és feltételei. (Vázlatát ld. a „Segédletek”-ben mellékelve!) 2. Gyakorisági eloszlások, középértékek, szóródás A csoportok kialakítása a „Véleményvonal módszer” segítségével: (*11/2) Az új ismeretek feldolgozása a „Szakértıi mozaik módszer”alkalmazásával „Szakértıi mozaik” módszer lépései: A, B, C, D, jelek kiosztása a csoportban Az új ismeretet tartalmazó szöveg négy részre osztása az alábbiak szerint: 1. szövegrész: gyakorisági eloszlások abszolút gyakorisági eloszlás fı ismérvei a „csoportok” meghatározásának szempontjai a relatív (százalékos) gyakoriság fı ismérvei és kiszámítása a kumulatív gyakorisági eloszlás a gyakorisági eloszlások értelmezése, elemzése az abszolút és a relatív gyakorisági eloszlás ábrázolásának tipikus megoldásai (hisztogram, poligon) (141-151.o.) 2. szövegrész: A középértékek mérıszámai az átlag (számtani közép) fogalma, ismérvei és kiszámítása a medián fogalma, megállapítása a kvartilis fogalma, megállapítása a módusz fogalma megállapítása a középértékek használata, értelmezése (154-162.o.) 3. szövegrész: A szóródás mérıszámai a szóródás fogalma szóródási terjedelem és kiszámítása az interkvartilis félterjedelem és kiszámítása az átlagos eltérés fogalma és kiszámítása a variancia fogalma és kiszámítása a szórás fogalma és kiszámítása a relatív szórás (variációs együttható) fogalma és kiszámítása (164-170.o.)
4. szövegrész: Számítások számítógép segítségével A gyakorisági eloszlások kiszámítása Excel program segítségével(intervallum skálán értelmezett adatfajták esetén) A középértékek kiszámítása az Excel program segítségével A szóródási mérıszámok kiszámítása az Excel program segítségével (87-90.o., 146-150.o. és a 161.o.) A csoport minden tagja más – más szövegrészt kap. Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Az azonos betőjelőek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és munkalapjukon lévı szempontok alapján közös vázlatot írnak. (*11/3)
Mindenki visszamegy a saját csoportjába, és megtanítja a saját feldolgozott anyagát Végezetül a csoportok beszámolnak a „Diákkvartett módszer” alapján 3. Gyakorlatok Az alábbi gyakorlatok megoldása páronként „Ellenırzés párban” módszer segítségével A foglalkozás kezdetén kialakított párokban végzik feladatukat a hallgatók. Feladatmegoldás: a pár egyik tagja válaszol a feladatra, a másik figyeli a munkáját, segít és ellenıriz. Ha nem tudnak a válaszban megegyezni, segítséget kérnek a csoport másik párjától (ha így sem tudnak egységre jutni, segítséget kérnek a tanártól). A következı feladatnál szerepcsere. A pár egyik tagja válaszol elsı feladat esetében, párcsere a második esetében. A feladatok megtalálhatóak a „Segédletekben” . 3.1. A gyakorisági eloszlással kapcsolatos feladatok (*11/4) a,b,c,d…. 3.2. A középértékek számításával kapcsolatos feladatok(*11/5) a,b,c, 3.3. A szórással kapcsolatos feladatok (*11/6) 4. Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül, de az oktatóval történı konzultáció alapján A gyakorisági eloszlások, a középértékek, valamint a szóródás mérıszámainak megismerése, feldolgozása birtokában minden hallgató ismételten „továbbfejleszti” korábban szabadon választott kutatási témáját, kutatási tervében tervezettnek megfelelıen. Újabb feladata: (1) tervezett kutatási módszere/módszerei (pl. írásbeli kikérdezés kérdıívvel, vagy valamely pedagógiai dokumentum elemzése stb.) segítségével szerzett adatok rendezése, összegyőjtése megfelelı adatfajták szerinti csoportosítása, (2) a kapott adatok, információk egyszerő statisztikai elemzése (gyakorisági eloszlás, átlagszámítás, szórásszámítás elvégzése.
Segédletek: Linkek: http://skenia.sote.hu/hu/biosci/docs/biometr/course/expolre/s http://w3.szikszi.hu/~rpi/statisz.pdf (*11/1) Fólia: Leíró statisztika, matematikai statisztika
Leíró statisztika, matematikai statisztika Alapsokaság (populáció): azoknak a személyeknek, dolgoknak az összessége, akikre, vagy amelyekre következtetéseket szeretnénk megfogalmazni.
Minta:
A populációnak az a része, amelyet ténylegesen bevonunk a vizsgálatba.
Leíró statisztika
Matematikai statisztika
Leíró statisztika: A vizsgált személyek, dolgok adatainak elemzése alapján csak a vizsgált szituációra (személyekre, dolgokra …) következtet (lehet következtetni). Négy fı kérdésköre: (a) a gyakoriságok (b) a középérték (c) a szóródás (d) a korreláció mérése
Matematikai statisztika, (a statisztika egyik ága): Azokkal az eljárásokkal foglalkozik, amelyek megmutatják, hogy a reprezentatív mintából (1) milyen feltételek között és (2) milyen valószínőséggel vonhatók le következtetések az alapsokaságra. Másképpen fogalmazva: egy adott reprezentatív minta adataiból milyen valószínőséggel következik az, hogy a tapasztalt különbségek, illetve összefüggések a populáció egészére vonatkozóan is érvényesek lesznek. A statisztika által kidolgozott módszerek eltérıek az alábbi tényezık függvényében: 1) Milyen adatfajták állnak rendelkezésre ? (a) megállapítható adat (nominális skála) (b) rangsorolásból származó adatok (ordinális) (c) mért adatok (intervallumskála) 2) A minták száma is meghatározó tényezı: Pl. (a) egy és ugyanazon minta két adatsora közötti különbség vizsgálatáról van –e szó (b) két minta összehasonlítása (lényeges különbség van- e közöttük) (c) több minta azonossága …
(*11/1) Statisztikai elemzések az adatfajták és a minták száma alapján
gyakoriságok abszolút százalékos (relatív)
LEÍRÓ STATISZTIKA középértékek szóródások átlag szóródási terjedelem módusz interkvartilis
korreláció korrelációszámítás
félterjedelem kumulatív medián átlagos eltérés variancia szórás relatív szórás MATEMATIKAI STATISZTIKA-KÜLÖNBÖZİSÉGVIZSGÁLATOK Jelentıs-e a különbség? adatfajták intervallum ordinális nominális minták száma egy egymintás t-próba Wilcoxon-próba kereszttáblaelemzés, X2 -próba kettı kétmintás t próba és Mann-Whitney kereszttáblaF -próba próba elemzés, X2 -próba több
Varianciaanalízis Kruskall-Wallis kereszttábla(ANOVA) próba elemzés, X2 –próba MATEMATIKAI STATISZTIKA- ÖSSZEFÜGGÉSVIZSGÁLATOK Van-e szoros összefüggés? adatfajták intervallum ordinális nominális változók száma kettı korrelációszámítás Spearman-féle rangkereszttáblakorreláció-számítás elemzés, X2 –próba kettı vagy több mint regresszió analízis kettı parciális korrelációszámítás több mint kettı faktoranalízis klaszteranalízis (Falus-Ollé, 2008, 138.o.) (*11/2) „Véleményvonal” módszer: állítás, amelyrıl véleményt formálnak a hallgatók: „A pedagógia (tudomány) – társadalomtudomány”. Elvárt hallgatói vélemények az állítással kapcsolatban: (1) teljes mértékben igaz, (2) inkább igen, (3) igen is nem is, (4) inkább nem, (5) egyáltalán nem A párok alakításának a feltétele: a vélemények egyezése, vagy „szomszédos” viszonya, sorrendje. (*11/3) Munkalap a csoportok számára 1. szövegrész: Gyakorisági eloszlások abszolút gyakorisági eloszlás fı ismérvei a „csoportok” meghatározásának szempontjai a relatív (százalékos) gyakoriság fı ismérvei és kiszámítása a kumulatív gyakorisági eloszlás a gyakorisági eloszlások értelmezése, elemzése az abszolút és a relatív gyakorisági eloszlás
ábrázolásának tipikus megoldásai (hisztogram, poligon) (141-151.o.)
(*11/3) Munkalap a csoportok számára 2. szövegrész: A középértékek mérıszámai az átlag (számtani közép) fogalma, ismérvei és kiszámítása a medián fogalma, megállapítása a kvartilis fogalma, megállapítása a módusz fogalma megállapítása a középértékek használata, értelmezése
(*11/3) Munkalap a csoportok számára 3. szövegrész: A szóródás mérıszámai a szóródás fogalma szóródási terjedelem és kiszámítása az interkvartilis félterjedelem és kiszámítása az átlagos eltérés fogalma és kiszámítása a variancia fogalma és kiszámítása a szórás fogalma és kiszámítása a relatív szórás (variációs együttható) fogalma és kiszámítása (164-170.o.) (*11/3) Munkalap a csoportok számára 4. szövegrész: Számítások számítógép segítségével A gyakorisági eloszlások kiszámítása Excel program segítségével (intervallum skálán értelmezett adatfajták esetén) A középértékek kiszámítása az Excel program segítségével A szóródási mérıszámok kiszámítása az Excel program segítségével (87-90.o., 146150.o. és a 161.o.) A gyakorisági eloszlással kapcsolatos feladatok
(*11/4a) Az alábbi pontértékek egy általános iskola végzıs tanulóinak tantárgyteszten elért eredményeit mutatják meg: 17, 4, 1, 48, 35, 29, 14, 43, 44, 41, 10, 38, 34, 41, 28, 2, 4, 5, 18, 44, 17, 37, 3, 6, 11, 12, 40, 3, 9, 41, 14, 25, 40, 27, 38, 31, 27, 3, 16, 30, 26, 1, 1, 15, 45, 11, 39, 26, 5, 29, 50, 23, 37, 45, 14, 28, 9, 12, 11, 43. Csoportosítsa az értékeket a tanult szabályok alapján! (60.o.) Indokolja meg néhány leírt mondatban, hogy miért az adott csoportintervallumokat választotta! (*11/4b) Számítsa ki a minta abszolút gyakorisági eloszlását! Csoporthatárok Abszolút gyakoriságok fi
Segédtáblázat az abszolút gyakorisági eloszlás kiszámításához és ábrázolásához (*11/4c) Határozza meg (a fenti feladat alapján) a minta minden csoportja esetében a középértékeket! (*11/4d) Határozza meg (a fenti feladat alapján) a minta minden csoportja esetében a pontos csoporthatárokat! (*11/4e) A feladatban kiszámolt értékek alapján ábrázolja a minta abszolút gyakorisági eloszlását hisztogrammal! (*11/4f) A feladatban kiszámolt értékek alapján ábrázolja a minta abszolút gyakorisági eloszlását poligonnal!
(*11/4g) Az alábbi adatok egy szakközépiskola végzıs évfolyamán földrajz tárgyból készült tantárgyi teszt eredményei (a maximum 90 pont lehetett): 12, 12, 75, 48, 49, 5, 22, 44, 12, 12, 12, 80, 81, 84, 81, 82, 84, 85,86, 87, 8, 50, 12, 19, 74, 56, 65, 65, 65, 79, 69, 49, 33, 12, 25, 17, 78, ,79, 75. Számítsa ki a mintára vonatkozó abszolút és relatív gyakorisági eloszlásokat! 3.2. A középértékek számításával kapcsolatos feladatok
(*11/5a) Az adatok csoportosítása nélkül számítsa ki az alábbi húsz - fıs minta középértékeit! A minta elemei: 12, 12, 13, 14, 15, 15, 15, 15, 15, 15, 15, 15, 16, 16, 17, 18, 19, 19, 21, 24. (*11/5b) Csoportosítsa az alábbi negyvenfıs minta elemeit! Számítsa ki a mintára vonatkozó középértékeket! A minta elemei: 12, 12, 13, 14, 15, 15, 15, 15, 15, 15, 15, 15, 16, 16, 16, 16, 16, 16, 16, 16, 16, 16, 16, 17, 18, 19, 19, 21, 24, 25, 25, 27, 27, 29, 30, 30, 30, 31, 31, 32. (*11/5c) Ábrázolja a (fenti) feladatban ismertetett minta abszolút gyakorisági eloszlását! A minta középértékei alapján fogalmazzon meg következtetéseket a negyvenfıs csoportra nézve! (*11/5d) Az elıbbi feladatban ismertetett mintára vonatkozó középértékeket számítsa ki számítógép segítségével is! szóráshoz 3.3. A szórással kapcsolatos feladatok (*11/6a) Az adatok csoportosítása nélkül számítsa ki az alábbi tízfıs mintához tartozó szórás értékét! A minta elemei a következık: 2, 2, 3, 4, 6, 9, 9, 11, 12, 12. (*11/6b) Egy nyáron megrendezett olvasótáborban három, egyenként tízfıs azonos életkorú gyerekekbıl álló csoport vett részt. A tanulók a második héten megrendezett tanulmányi versenyeken egyénileg legfeljebb 24 pontot győjthettek össze. A csoportokon belül az egyes pontszámok a következıképpen alakultak: A 4 8 8 10 10 10 13 17 18 20 csoport B 5 8 10 10 10 14 14 15 16 16 csoport C 9 10 10 10 12 12 13 13 14 15 csoport (*11/6c) A szórás meghatározását felhasználva számítsa ki a táblázatban ismertetett A, B, C tanulócsoport eredményeire vonatkozó szórás értékét! Számítsa ki a szórás értékét számítógép segítségével is! (*11/6d) A számtani középérték felhasználásával számítsa ki (az elıbbi feladatban megismert táblázat adatai alapján) az A, B, C tanulócsoport eredményeire vonatkozó variációs együttható értékét! Ha lehetısége van rá, használjon számítógépet! -
(*11/6e) Fogalmazzon meg a mintákra vonatkozó állításokat a variációs együtthatók összehasonlítása alapján!
Ajánlott irodalom: Falus Iván – Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest. Falus Iván – Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Falus Iván (szerk. 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, Veszprém.
12. hét Tananyag Matematikai statisztika: összefüggés-vizsgálatok
Az összefüggés- vizsgálatok helye, szerepe a kutatási folyamatban. Az összefüggés-vizsgálathoz szükséges statisztikai elemzı eljárás kiválasztása Korrelációszámítás, korrelációs együttható, A korrelációs együttható)(szignifikanciavizsgálata Korrelációs együttható kiszámítása az Excel programmal A lineáris és nemlineáris regresszió Két változó közötti összefüggés rangsorolt adatok esetén A Spearman-féle rangkorrelációs együttható Két változó közötti összefüggés megállapítható adatok esetén A khi- négyzet-próba, mint összefüggés-vizsgálat Összefüggés-vizsgálatok nominális adatok esetén Excel programmal Igényelt idı: 2 x 45’ Feladat, módszer 1. Összefüggés vizsgálatok rendszere Az összefüggés- vizsgálatok helye, szerepe a kutatási folyamatban Az összefüggés-vizsgálathoz szükséges statisztikai elemzı eljárás kiválasztása Az oktató kb. 20 perces elıkészítı, rendszerezı bevezetıje PP prezentáció (fólia) segítségével (*12/1) A feladat során felhasznált eszközök,, segédanyagok fóliasor (vagy PP prezentáció) 2. Két mért változó közötti összefüggés egy minta (vagy részminta) esetén „Keresd a párját” módszer segítségével párok, majd csoportok alakítása
Feldogozás „Szakértıi mozaik” módszerrel 4 csoportban, a ” Segédletekben” található munkalapok felhasználásával Az új ismeretet tartalmazó szöveg négy részre osztása, a csoport minden tagja más – más szövegrészt kap, az alábbiak szerint: 1.csoport: korreláció - számítás, korrelációs együttható, a korrelációs együttható szignifikanciavizsgálata (Falus és Ollé, 2008. 178 - 190.o.) 2.csoport: Korrelációs együttható kiszámítása az Excel programmal (i.m.191.o.) A lineáris és nemlineáris regresszió ( i.m. 204- 210.o.) 3.csoport: Két változó közötti összefüggés rangsorolt adatok esetén, a Spearman-féle rangkorrelációs együttható (215-218.o.) 4.csoport:Két változó közötti összefüggés megállapítható adatok esetén - a khi- négyzet-próba, mint összefüggés-vizsgálat Összefüggés-vizsgálatok nominális adatok esetén Excel programmal (uo. 219-228.o.)
Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Az azonos betőjelőek( névvel vagy számmal jelöltek) összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és a munkalapok kitöltésével közös vázlatot írnak. (*12/2) Munkalapok a „segédletekben”. Mindenki visszamegy a saját csoportjába, és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. Ellenırzés a „Diákkvartett módszer” segítségével A feladat során felhasznált eszközök , segédanyagok munkalap a csoportok számára, filctoll 3. Gyakorlatok: A nyolc feladat megoszlása az alábbiak szerint: 3.1. Öt feladat a korrelációszámítással kapcsolatban Feldolgozás „Ellenırzés párban” módszerrel A feladatok megtalálhatók a „Segédletekben”. 3.2. Egy feladat a rangkorreláció számításával kapcsolatban Megoldása a „Gömb” módszer segítségével. A feladatot (feladatot minden hallgató (diák) egyénileg elolvassa. Önállóan gondolkodik a megoldásról. Ezt követıen a csoporton belüli páros megbeszélés következik. Végül az egész osztály elıtti ismertetésre kerül sor az „Egyidejő diákkvartett” segítségével. A feladatok megtalálhatók a „Segédletekben”. 3.3. Kettı feladat a χ2 számításával kapcsolatban. megoldása a „Gömb” módszer segítségével. Végül az egész osztály elıtti ismertetésre kerül sor az „Egyidejő diákkvartett” segítségével. A feladatok megtalálhatók a „Segédletekben” (*12/3 a,b,c,d,e,f,g,h)
Segédletek (*12/1) Fólia: Matematikai statisztika: összefüggésvizsgálatok MATEMATIKAI STATISZTIKA- ÖSSZEFÜGGÉSVIZSGÁLATOK Van-e szoros összefüggés? adatfajták intervallum ordinális nominális változók száma kettı korrelációszámítás Spearman-féle rangkereszttáblakorreláció-számítás elemzés, X2 –próba kettı vagy több mint regresszió analízis kettı parciális korrelációszámítás több mint kettı faktoranalízis klaszteranalízis (*12/2) Munkalap a csoportok számára 1. csoport:
Ismérvek, jellemzık, értékek, összefüggések vizsgálata, elemzése (és tömör leírása)
korreláció korrelációszámítás korrelációs együttható korrelációs együttható szignifikanciavizsgálata (*12/2) Munkalap 2. csoport:
Ismérvek, jellemzık, értékek, összefüggések vizsgálata, elemzése (és tömör leírása)
korrelációs együttható kiszámítása Excell program segítésével lineáris és a nemlineáris regresszió (*12/2) Munkalap 3. csoport: Két változó közötti összefüggés rangsorolt adatok esetén a Spearman -féle rangkorrelációs együttható
Ismérvek, jellemzık, értékek, összefüggések vizsgálata, elemzése (és tömör leírása)
(*12/2) Munkalap 4.csoport: Két változó közötti összefüggés megállapítható adatok esetén
a khi- négyzet-próba, mint összefüggésvizsgálat
Ismérvek, jellemzık, értékek, összefüggések vizsgálata, elemzése (és tömör leírása)
Összefüggés-vizsgálatok nominális adatok esetén Excel programmal
(*12/3a) 1.Egy 16 fıbıl álló középiskolás tanulócsoportot vizsgáltunk meg, aszerint, hogy egyes tárgyakból milyen teljesítményt nyújtottak a félév végi beszámolók alkalmával, illetve milyen tanulási, mővelıdési szokásokkal rendelkeznek. A 16 fıs tanulócsoport jól reprezentálja egy adott vidéki nagyváros középiskoláiba járó tanulók populációját. Vizsgált mintánk dimenziói és változói a következıképpen alakultak: A dimenzió megfogalmazása A változó jelölése 1. Matematika tantárgyteszten elért ponteredmény m 2. Fizika tantárgyteszten elért ponteredmény f 3. Helyesírás teszten elért ponteredmény h 4. Házi feladatok megoldásával, gyakorlással g eltöltött órák száma 5. A könyvtárban egy adott hónapban eltöltött órák k száma 6. Olvasással eltöltött órák száma o Az egyes tanulók esetében a különbözı változók felmérése után a következı számértékeket kaptuk: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. m 8 4 4 6 4 2 1 1 1 8 10 2 3 4 8 10 f 9 5 4 6 3 1 2 2 2 10 8 3 2 5 9 9 h 3 8 7 4 9 10 4 8 10 2 3 8 8 5 2 1 g 9 6 5 6 5 4 1 4 6 5 8 3 4 4 6 6 k 10 6 6 7 5 6 4 5 8 10 10 4 6 6 7 7 o 1 0 1 1 0 2 3 1 2 5 2 1 2 2 1 1 (*12/3 b) Milyen összefüggés van a vizsgált minta tanulóinak matematika és fizika tárgyban elért eredményei között?
(*12/3 c) Milyen összefüggés van a város középiskolás tanulóinak fizika tárgyban elért eredményei és helyesírási tudásszintje között? (Az együttható értékének kiszámítása után ne feledje, hogy a vizsgált minta a város középiskolás tanulóit reprezentálja.) (*12/3 d) Milyen összefüggéseket állapíthatunk meg a vizsgált populáció tanulói esetén a gyakorlással eltöltött idı és a matematika tárgyban, fizika tárgyban, helyesírási teszten elért eredményei között. Milyen állításokat fogalmazhatunk meg a vizsgált populáció tanulóinak gyakorlási szokásaival kapcsolatban? (*12/3 e) Számítsa ki, hogy milyen összefüggés tapasztalható a vizsgált minta tanulóinak könyvtárlátogatása és olvasottsága között! Mivel magyarázható az eredmény? Indoklásában használja fel a könyvtárlátogatást és a gyakorlást megmutató változók közötti kapcsolat mértékét! (*12/3 f) Egy 12 fıs középiskolai tanulócsoport tanulóit a tantestület tanáriai különbözı szempontok szerint rangsorolták. Az egyes besorolások alapján tanulónként megállapított rangszámok a következıképpen alakultak: Tanulók 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Sorszáma: Szorgalom: 4 5 12 1 9 3 10 2 11 8 6 7 Tárgyi tudás 5,5 5,5 12 2 11 3 10 1 9 7 4 8 Intelligencia: 12 11 3 4 9 2 10 5 6 1 8 7 Kreatívi tás: 11 10 3 6 9 1,5 12 5 4 1,5 7 8 Állapítsa meg, hogy milyen összefüggés tapasztalható a tanulócsoportban a szorgalom és az intelligencia, a tárgyi tudás és az intelligencia és a kreativitás között! Az összefüggéseket megmutató mérıszámok kiszámítása mellett minden esetben vizsgálja meg a változó közötti kapcsolat valószínőségét is! (*12/3 g) Számítsa ki a χ2 értékét és állapítsa meg a valószínőségét az alábbi táblázatban található érték alapján! Tandíjmentes Költségtérítéses Önköltséges Elutasított Sorösszegek négyosztályos 10 25 15 20 70 gimnáziumból hatosztályos 5 5 10 20 gimnáziumból nyolcosztályos 5 15 10 30 gimnáziumból Oszlopösszegek 20 30 30 40 120 -
(*12/3 h) 8. Feladat (336.o.) χ2 Egy vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy a fiúk és a lányok olvasási szokásai között van-e lényeges különbség. A kérdésre adott válaszokat összesítve az alábbi táblázatban találhatjuk. Állapítsa meg, hogy a vizsgálat eredményei szerint van-e lényeges különbség! A könyvolvasás Fiúk Lányok rendszeressége Naponta 10 26 Hetente 28 35 Havonta 29 36 Évente egy-két alkalommal 40 15 Ennél ritkábban 32 6
Ajánlott irodalom: Falus Iván és Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest. Falus Iván és Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, Veszprém
13.hét Tananyag Matematikai statisztika: különbözıségvizsgálatok(*13/1)
A különbözıségvizsgálatok helye a kutatási folyamatban A különbözıségvizsgálat változói, különbözıség-és összefüggés-vizsgálatok. Hipotézisvizsgálat statisztikai mutatók segítségével: a nullhipotézis A különbözıségvizsgálatokhoz szükséges statisztikai eljárások kiválasztása Két összetartozó minta összehasonlítása egy közös változójuk alapján: a) Intervallumskálán értelmezett adatok esetén: egymintás t-próba b) Rangsorolt adatok esetén: Wilcoxon - próba Egymintás t-próba kiszámítása Excel program segítségével Két független minta összehasonlítása egy közös változójuk alapján a) mért adatok esetén: kétmintás t-próba b) rangsorolt adatok esetén: Mann -Withney - próba Számításuk az Excel program segítségével Különbözıségvizsgálat nominális adatok esetén: a khi-négyzet próba. Célok Igényelt idı: 2 x 45’
Feladat, módszer 1. Különbözıségvizsgálatok rendszere, szerepük a pedagógiai kutatásban A különbözıségvizsgálat változói, különbözıség-és összefüggés-vizsgálatok A különbözıségvizsgálatokhoz szükséges statisztikai eljárások kiválasztása A tanár rövid tájékoztatója (PP.) fólia vagy PP prezentáció felhasználásával rendszerezi a korábban feldolgozott és a feldolgozandó anyagot. (*13/1) A feladat során használt eszközök, segédanyagok Fólia (Különbözıségvizsgálat változói, statisztikai eljárások 2. Különbözıségvizsgálatok két összetartozó, illetve két független minta közös váltózója alapján Csoportalakítás: 1.„Keresd a párját” módszer segítségével párok, majd csoportok alakítása (*13/2) Feldolgozás: a „Szakértıi mozaik” módszer segítségével Az új ismeretet tartalmazó szöveg négy részre osztása alapján a csoport minden tagja más – más szövegrészt kap, az alábbiak szerint: Falus Iván és Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest. c. könyvébıl 1.csoport: Intervallumskálán értelmezett adatok esetén: egymintás t-próba Rangsorolt adatok esetén: Wilcoxon – próba (i.m. 270-273.o) 2. csoport: Két független minta összehasonlítása egy közös változójuk alapján Mért adatok esetén: kétmintás t-próba Rangsorolt adatok esetén: Mann -Withney – próba (i.m.277-280.o.) 3. csoport: Különbözıségvizsgálat Nominális adatok esetén: a khi-négyzet próba. (i.m. 294-295.o.) 4. csoport: Egymintás t-próba kiszámítása Excel program segítségével (i.m. 274.o.) F- próba és a kétmintás t-próba kiszámítása Excel program segítségével (i.m. 281.o.) Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Az azonos betőjelőek ( névvel vagy számmal jelöltek) összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és a megadott szempontok alapján közös vázlatot írnak. (*13/3) Mindenki visszamegy a saját csoportjába, és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. Ellenırzés a „Diákkvartett” módszer segítségével A feladat során használt eszközök, segédanyagok 3. Gyakorlatok A hat feladat megoszlása az alábbiak szerint: 3.1. Kettı feladat a nullhipotézissel kapcsolatban Feldolgozás „Ellenırzés párban” módszerrel
A feladatok megtalálhatók a „Segédletekben”. 3.2. Egy feladat a t- próbával kapcsolatban Megoldása a „Gömb” módszer segítségével. A feladatot (feladatot minden hallgató (diák) egyénileg elolvassa. Önállóan gondolkodik a megoldásról. Ezt követıen a csoporton belüli páros megbeszélés következik. Végül az egész osztály elıtti ismertetésre kerül sor az „Egyidejő diákkvartett” segítségével. A feladatok megtalálhatók a „Segédletekben”. 3.3. Egy feladat a Wilcoxon- próbával, kettı pedig Mann Withney- próbával kapcsolatos megoldása a „Gömb” módszer segítségével. Végül az egész osztály elıtti ismertetésre kerül sor az „Egyidejő diákkvartett” segítségével. A feladatok a „Segédletekben” (*13/4a,b,c,d,e,f)
A feladat során használt eszközök, segédanyagok Feladatok a „Segédletekben”. Segédletek (*13/1) Fólia: Statisztikai elemzések az adatfajták és a minták száma alapján LEÍRÓ STATISZTIKA gyakoriságok középértékek szóródások korreláció abszolút átlag szóródási terjedelem korrelációszámítás százalékos (relatív) módusz interkvartilis félterjedelem kumulatív medián átlagos eltérés variancia szórás relatív szórás MATEMATIKAI STATISZTIKA-KÜLÖNBÖZİSÉGVIZSGÁLATOK Jelentıs-e a különbség? adatfajták intervallum ordinális nominális minták száma egy egymintás t-próba Wilcoxon-próba kereszttáblaelemzés, X2 -próba kettı kétmintás t próba és Mann-Whitney kereszttáblaF -próba próba elemzés, X2 -próba több
Varianciaanalízis Kruskall-Wallis kereszttábla(ANOVA) próba elemzés, X2 –próba MATEMATIKAI STATISZTIKA- ÖSSZEFÜGGÉSVIZSGÁLATOK Van-e szoros összefüggés? adatfajták intervallum ordinális nominális változók száma kettı korrelációszámítás Spearman-féle rangkereszttáblakorreláció-számítás elemzés, X2 –próba kettı vagy több mint regresszió analízis
kettı
több mint kettı
parciális korrelációszámítás faktoranalízis klaszteranalízis (Falus-Ollé, 2008, 138.o.)
(*13/2) „Keresd a párját” módszer (párok alakulása: Ady E. versének feldarabolt részei alapján) Fölföl dobott kı Földe hullva kicsi Orszáújra, meg újhazajön a fiad gom -dre ra
(*13/3) Szempontok a feldolgozáshoz (a csoportok számára) „A” csoport Különbözıségvizsgálatok két összetartozó, illetve két független minta közös váltózója alapján Röviden jellemezze az intervallumskálát! Ételemezze az egymintás t –próba lényegét, fı ismérveit? Egymintás t-próbát mikor alkalmazzák? Röviden jellemezze a rangskálát! Értelmzze a Wilkoxon-próba lényegét, fı ismérveit! A Wilkoxon - próbát mikor alkalmazzák?
(*13/3) „B” csoport Különbözıségvizsgálatok két összetartozó, illetve két független minta közös váltózója alapján Röviden jellemezze az intervallumskálát!
Ételemezze az kétmintás t –próba lényegét, fı ismérveit? A kétmintás t-próbát mikor alkalmazzák? Értelmzze a - Mann -Withney próba
lényegét, fı ismérveit! A Wilkoxon - próbát mikor alkalmazzák?
(*13/3) „C” csoport Különbözıségvizsgálatok két összetartozó, illetve két független minta közös váltózója alapján Röviden jellemezze a nominális skálát!
Ételemezze a khi négyzet –próba lényegét, fı ismérveit? A khi négyzet- próbát mikor alkalmazzák?
(*13/3) „D” csoport Különbözıségvizsgálatok két összetartozó, illetve két független minta közös váltózója alapján Egymintás t-próba kiszámítása Excel program segítségével
F- próba Írja le (és mutassa be) egy példán keresztül a számítás lépéssorát a kétmintás t-próba kiszámítása Excel program segítségével Írja le (és mutassa be) egy példán keresztül a számítás lépéssorát
Gyakorlatok (*13/4 a) Egy középiskola négy osztályában, amelyekben az iskolákhoz főzıdı attitőd elızetesen egyforma volt, többcsoportos pedagógiai kísérletet végeztek. Ugyanaz a tanár három hónapon keresztül minden osztályban különbözı tanítási stílusnak megfelelıen viselkedett. A vizsgálat végén kérdıíves módszerrel felmérték a tanulóknak az iskolához való attitődjét és az alábbi (táblázatban látható) eredményeket kapták: 1. 4 4 5 5 6 8 10 10 osztály 2. 2 2 2 3 4 5 6 8 8 10 osztály 3. 2 2 3 4 4 5 6 8 10 10 12 12
osztály 4. osztály
4
4
5
6
7
8
8
8
10
12
12
12
Fogalmazzunk meg állításokat arra nézve, hogy a különbözı tanítási stílus eredményezett e lényegesen különbözı attitődöket a tanulóknál! (*13/4b) Egy végzıs középiskolai osztályban a tanulók egy hónapon keresztül új fejszámolási technikákkal ismerkedtek meg. A vizsgálat elején és végén a tanár méréses módszerrel vizsgálta a tanulók számolási teljesítményét. A vizsgálat elején a következı értékeket tapasztalta: 1, 2, 2, 3, 4, 4, 5, 5, 5, 6, 7, 8. A vizsgálat végén a tanulók ugyanazon a skálán a következı eredményeket produkálták: 2, 2, 2, 3, 4, 4, 5, 6, 8, 9, 9, 9. Milyen következtetéseket vonhatunk le a fejszámolási technikákat illetıen a populációra vonatkozóan? (*13/4c) Egy középiskolai tanár két egyforma felkészültségő csoportban tanított. Az egyikben hagyományos, míg a másikban programozott tananyag segítségével tanított három héten keresztül. A vizsgálati idı elteltével, a hagyományos módszerrel tanított tanulók esetében az esedékes tudásszintmérés eredményei a következıképpen alakultak: 2, 2, 3, 3, 4, 5, 5, 6, 6, 7, 7, 8, 8, 8, 10. A programozott tananyag segítségével tanított tanulók, ugyanazon a skálán a következı eredményeket produkálták: 1, 1, 2, 3, 4, 4, 4, 5, 6, 8, 8, 8. Eredményes módszernek mutatkozik- e a programozott tananyag használata a középiskolai osztályokban?
(*13/4d) gy 12 fıs tanulócsoportnál önkontrollos kísérletet végeztünk. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a kísérlet ideje alatt alkalmazott szemléltetı módszerek hatására jelenısen változott –e a tanulók tantárgy iránti attitődje. A vizsgálat elején és végén elkészült kérdıívek ragsorolt értékei az alábbi táblázatban láthatók. Milyen hatással volt az új módszer a tanulókra. A szemléltetı módszerek alkalmazása, hogyan befolyásolta a tanulók attitődjeit? A vizsgált X1 X2 X3 X4 X5 X6 X7 X8 X9 X10 X11 X12 tanulók 1. teszt 1 7 9 2 8 3 11 12 4 6 10 5 rangszámai: 2. teszt 2 8 9 1 7 3 12 11 4 5 10 6 rangszámai:
(*13/4e) Egy 13 fıs minta tanulóinak rangszámait láthatjuk az alábbi táblázatban. Határozza meg, hogy egy esetleges kontrollcsoportos pedagógiai kísérletnél kik tartoznának a tanulók közül a kísérleti és kik pedig a kontrollcsoportba! Amennyiben lehetséges határozzon meg többféle csoportosítást is! Tanulók: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Rangszámok: 13 6,5 12 6,5 8 4 10 9 11 1 3 2 5 (*13/4f) Egy általános iskola elsı évfolyamának tanulócsoportját a tanév kezdete óta ugyanaz az autokrata tanítási stílusú tanítónı tanítja. Az iskola a javuló anyagi lehetıségeinek köszönhetıen a tanév felétıl egy szakmailag jól képzett, demokratikus tanítási stílusú nevelıt is alkalmazni tudott. A tanulócsoportot két egyforma teljesítményő csoportra osztották az új tanítónı az „A”, a régi tanítónı pedig a „B” csoporttal dolgozott tovább. A tanév elején az iskolába való felvételnél és a tanév végén egy szakmai bizottság rangsorolta a tanulócsoport minden egyes tagját a tárgyi teljesítményeik alapján. A tanulók rangszámai a következıképpen alakultak: Tanulók: Tanév elején: Csoportok: Tanév végén: -
X1 2,5
X2 15
X3 17
X4 9
X5 2,5
X6 10
X7 7,5
X8 11
X9 16
X10 14
X11 1
X12 4
X13 5
X14 7,5
X15 13
X16 12
X17 6
B 15
B 13
A 4
B 6
B 16
A 9
B 8
A 11
B 12
A 3
A 7
A 1
B 17
A 2
B 10
A 5
B 14
Vajon lényeges változást okozott a tanulók teljesítményében a tanári stílus megváltozása, amennyiben minden más körülmény ugyanaz maradt a vizsgálat során? A feladat során használt eszközök, segédanyagok
Ajánlott irodalom: Báthory Zoltán- Falus Iván (1997, fıszerk.): Pedagógiai lexikon? Falus Iván és Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest. Falus Iván és Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, Veszprém
14. hét Tananyag
A kutatási eredmények értelmezése, közlése A kutatási eredmények interpretálása, értékelése A kutatási beszámolók mőfajai A kutatási beszámoló szerkezete,
A kutatási beszámolókkal szemben támasztott követelmények A publikációk értékelésének kritériumai
Igényelt idı: 2 x 45 ’ Feladat, módszer 1. A kutatási eredmények értelmezése, közlése Irodalom a feldolgozáshoz: Falus Iván (2000): A kutatási eredmények értelmezése, közlése. In. Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. (517- 538.o.) Feldolgozása az alábbi három tartalmi részegységre tagolva: 1) A kutatási eredmények interpretálása, értékelése (517-522.o.) 2) A kutatási beszámoló szerkezete,a kutatási beszámolókkal szemben támasztott követelmények(528-534.o.) 3) A publikációk értékelésének kritériumai (534-538.o.) Feldolgozása a „Páros szövegfeldolgozás” módszerével. Az elızı foglalkozáson kialakult párok változatlan formában dolgoznak együtt. A csoportok párokban dolgoznak. Mindenki ugyanazt a szöveget kapja, A feldolgozandó szöveget A és B részre osztjuk. Mindketten elolvassák az „A” részt, majd egyikük elmondja a párjának az olvasottak tartalmát, lényegét, a másik kiegészíti, kijavítja. Utána következik a „B” rész, amit fordított sorrendben dolgoznak fel. 2. Konzultáció az oktatóval - a saját kutatási témával kapcsolatban - felvetıdı kérdésekrıl Ezek: a hallgató kutatásmódszertani portfóliójában összegyőjtött munkák): a szabadon választott témával kapcsolatosan készített kutatási terv: a kérdıív,amelyet hallgató szintén önállóan készített; (vagy más adatfeltáró módszer) a kitöltött kérdıívek (vagy egyéb módszerrel történt adatfeltárás, és annak adatai); az adatfeldolgozás : leíró statisztikai eljárások elvégzése) A feladat során használt eszközök, segédanyagok --------------------3. Egyéni, önálló feladat, kontaktórán kívül, de az oktatóval e foglalkozáson történı konzultáció alapján (a portfólióval kapcsolatos) kiegészítések, korrekciók, rendszerezés …
Segédletek
Szakirodalom: Falus Iván (2000): A kutatási eredmények értelmezése, közlése. In. Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. (517- 538.o.)
15. hét Tananyag -------------
Igényelt idı: 2 x45’ Feladat, módszer 1. Zárthelyi dolgozat írása Dolgozatot ld. mellékelve a Segédletekben (* 15/1) Megírás idıtartama: 1 x 45’ A feladat során használt eszközök, segédanyagok Zh dolgozat 2. A kurzus zárásával kapcsolatos feladatok megbeszélése (a portfólióba győjtött feladatok leadása, összegyőjtése) 1 x 45’ A feladat során használt eszközök, segédanyagok ----------------Segédletek (* 15/1) Zárthelyi dolgozat ZÁRTHELYI DOLGOZAT (2010. 12.16.) Név:………………………….
Szak: …………………………..
1. A hipotézissel szemben támasztott elvárások közül (tetszés szerinti) csak ötöt soroljon fel! A felsoroltakat tömören, egy-egy gondolattal értelmezze!
a)……………………………………………………………………………………………. b)……………………………………………………………………………………………. c)……………………………………………………………………………………………. d)……………………………………………………………………………………………. e)……………………………………………………………………………………………. a b c d e 5 2.
Határozza meg mit jelent a „megfigyelési technika”? A megfigyelési technika: …………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. a
b
c
d
e
5
3. Sorolja fel a megfigyelési technikák fı fajtáit! (Csak felsorolás!) …………………………………………………………………………………………………. a b c d e f 6 4. A kérdıív szerkesztésekor - a válaszadók sajátosságai vonatkozásában - mely szempontokat szükséges figyelembe venni? Sorolja fel ezeket, és röviden- egy-egy gondolattal utaljon a lényegükre! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5 a b c d e 5. Melyek a kérdıív (belsı) szerkezeti elemei? a) Sorolja fel ezeket! b) Szerepüket vázlatosan, egy-egy gondolattal értelmezze! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… a
b
c
d
a
b
c
d
8
6.) Melyik a három alapvetı különbség a dokumentumelemzés és a tartalomelemzés között? a)………………………………………………………………………………………………… b)………………………………………………………………………………………………,.. c)………………………………………………………………………………………………… a b c 3 7. Írjon három alapvetı ismérvet, sajátosságot, amelyekben az induktív kutatás és a deduktiv (analitikus) jellegő kutatás különböznek! a)………………………………………………………………………………………………. b)………………………………………………………………………………………………. c)………………………………………………………………………………………………. 3 a b c 8. A mérés fogalma a pedagógiai kutatásban (Röviden értelmezze!) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… a b c 3
9. Melyek a fı mérési adatfajták? (Csak felsorolás!)
………………………………………………………………………………………………… a b c d 4 10. Mi az alapvetı különbség a leíró statisztika és a matematikai statisztika között? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… a b 2 11. Mi a különbség a felidézett kísérlet és az elıidézett kísérlet között? ………………………………………………………………………………………………… 2 a b
12. Mi az „item”? Mi a szerepe a tantárgytesztek, feladatlapok készítésében? a) Az item:………………………………………………………………….. b) Szerepe: …………………………………………………………………
a
b a
2 1
13. Melyek a súlyozás (pontozás) fı formái? (Csak felsorolás!) ………………………………………………………………………………………………… a b c 3 14. Sorolja fel a tesztek jóságmutatóit! (Csak felsorolás!) ………………………………………………………………………………………………… a b c 3 15. Sorolja fel a pedagógiai kutatás folyamatának szakaszait (tevékenységeit) Csak felsorolás! (1)……………………………………………(2)……………………………………………… (3)……………………………………………stb.……………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………. a b c d e f g h 8 16. Definiálja a kutatási probléma fogalmát úgy, hogy a meghatározásban a „változó” fogalmát használja! A kutatási probléma: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… a b c d 4
17. Röviden (egy-egy gondolattal) értelmezze az alábbiakat! a) gyakorisági eloszlás …………………………………………………………………………
b) számtani közép……………………………………………………………………………… c) medián………………………………………………………………………………………. d) módusz……………………………………………………………………………………… e) szórás……………………………………………………………………………………….. f) korreláció……………………………………………………………………………………. a b c d e f 6
MEGOLDOTT ITEM A ped. kutatás.módsz.
ÖSSZES ITEM
%
73
Melléklet: Kooperatív módszerek leírásai Módszerbank Keresd a párját módszer A csoportok kialakításának egyik módja. A társak megkeresése is történhet kapcsolatteremtı játék formájában, pl. úgy, hogy annyi képet vágunk négy részre, ahány csoportot szeretnénk (ha az osztálylétszám nem osztható néggyel, akkor egy képet három vagy öt részre vágunk). A képdarabokat szétosztjuk, mindenkinek egyet - egyet, majd felszólítjuk a hallgatókat, hogy keressék meg az összetartozókat. A teljes képet összerakók alkotják majd a csoportot. Mindez történhet véletlenül is, amikor mindegy, ki melyik képrészletet kapja, de tudatosan is irányíthatjuk. Ha elıször összeállítjuk magunkban a csoportokat, majd a képeslapokat ellátjuk nevekkel, és így osztjuk ki, elérhetjük, hogy észrevétlenül”, izgalmasan keresgélve, de mégiscsak a mi elgondolásunk szerinti csoportösszetétel alakuljon ki. A képek témája már elırevetítheti az óra anyagát, a kész képeket felhasználhatjuk a feladatmegoldásokban is. Képek helyett használhatunk mást is, pl. számokat valamilyen rendszer szerint, vagy szöveget (szövegrészleteket) stb. Véleményvonalak módszer A módszer arra szolgál, hogy a diákok saját véleményük helyzetét felmérjék, és megértsék a vélemények árnyaltságát. Húzzunk egy egyenes vonalat, amelynek egyik vége a teljes elutasítást, a másik vége a teljes elfogadást jelenti. a diákok a vonalra helyezett jelükkel jelzik, hogy milyen álláspontot képviselnek. Miután mindenki állást foglalt meghallgatják egymás indoklását. Legjobban az értékítéleteket tartalmazó kijelentések véleményezésekor használható a módszer. A véleményvonal vizuálisan is segít annak megítélésében, hogy ki hol helyezkedik el véleményével a csoporton belül. Hajlított véleményvonal módszer A módszer használható értékítéletet tartalmazó kijelentések megvitatására, de csoportalakításra is. Elsı lépésként a diákok egy vonal mentén felsorakoznak. A vonal egyik vége az egyetértést, a másik vége az egyet nem értést jelzi. Az elhelyezkedık helyüket ehhez a két végponthoz viszonyítva foglalják el. Ezután azok a diákok, akik az egyetértés felıli vonalszakaszon állnak, úgy hajlítják a sort, hogy a legjobban egyetértı a legjobban elutasítóval kerüljön szembe. Asz így keletkezı párok megvitatják az értékítéletet. A vita, az
érvelés, a másik meggyızése, a kompromisszumok kialakítása fontos elemei a kommunikációfejlesztésnek, amire ez a módszer is példát ad. Kerekasztal módszer Tipikus információgyőjtı módszer. A feladat megértése után a csoportban egy lap megy körbe (az óramutató járásának megfelelıen), amire a diákoknak (hallgatóknak) sorban megoldásokat kell írniuk (pl. számokat megadott logika szerint, szavakat valamilyen nyelvtani szabály szerint, adott halmazhoz tartozó fogalmakat stb. Az információgyőjtés addig megy, amíg a csoporttagok ki nem fogynak az ötletekbıl. A továbbításhoz szabályokat is köthetünk, pl. adott idı a válaszadáshoz, a passzolás lehetıségét vagy mást, amit az egyéni felelısség megteremtéséért kitalálunk. Szóforgó A csoport tagjai, sorban – az óramutató járásával egyezı irányban- elmondják egymásnak a gondolataikat. Egy-egy tag beszédidejét meg lehet határozni Csoportmegbeszélés módszer Alakítsák ki a csoport véleményét valamilyen témában! A megbeszélés során használják a színes korongokat! (Ezzel tudunk a kiegyenlített egyéni teljesítményekre motiválni!) A téma bármilyen kifejtı jellegő megoldás elérésére irányulhat. A csoport a kulcsszavakat írja fel a megbeszélés során, ez segít majd a szóbeli kifejtésben. A csoportok ismertetik a megoldást. Táblára írjuk a kulcsszavakat, értékeljük a korongok alapján az együttmőködést is. Indián beszélgetés módszer A módszert a csoportmegbeszéléseken használjuk. Ötletét az adta, hogy a fiatal indiánok hozzászólásaikat mindig az elıttük szólt öregek mondatainak, gondolatainak elismétlésével kezdték. Segíti a másik mondataira való tudatos odafigyelést, fejleszti a fogalmazókészséget, a lényegkiemelést, a tudatos kommunikációt. Alkalmazásakor a hozzászólók a mondanivalójukat mindig az elızı hozzászólás összegzésével kezdik. Diákkvartett módszer Ez a módszer az ellenırzés egyik leghatékonyabb módszere. A csoportok feladatot kapnak, ami kezdıdhet egy klasszikus kooperatív feladatmegoldással, pl.: Érjétek el, hogy a csoportban mindenki ismerje a .. (A bevéséséhez használhatnak villámkártya, gondolkozzbeszéld meg párban-kupactanács vagy más módszert.) Ezt a módszert akkor használjuk, amikor meg akarunk gyızıdni arról, hogy mennyire sajátították el az adott ismereteket. A módszer elınye, hogy lehetıvé teszi a több tanulót egyidıben érintı ellenırzést. Ellenırzéskor minden csoporttag egy számot, színt, vagy más azonosítót kap, minden csoport azonosat. A diákok nem tudják, hogy a tanár melyik számot, színt vagy jelet fogja felkérni a válaszadásra, mindenki potenciális jelölt. pontot viszont csak az a csoport kap, amelyik helyesen válaszol. A válaszadás lehet egyszerre ellenırizhetı is.pl. emeljék fel a koronás darut ábrázoló képet a 3-as számú csoporttagok! Vagy kihívhatjuk a táblához egyszerre a 2-es számú csoporttagokat, hogy felírják az eredményt. A módszernek rengeteg variációja van. A módszer alkalmazásának lépései: A, B, C, D, jelek kiosztása /a csoportok elnevezése vagy számozása, a tanár felteszi a kérdését, a csoport megbeszéli a választ- meggyızıdnek arról, hogy mindegyikıjük helyesen fog válaszolni a kérdésre, a tanár „kihúzza” melyik jelő tanuló/hallgató, melyik asztalnál válaszol, végül történik a válaszadás.
Gondolkozz-beszéld meg párban-kupactanács- módszer A tudatos, átgondolt véleményalkotást fejleszti, és ez a lépések pontos betartásával gyakoroltatható be. A kapott feladatot elıször mindenki csendben, magában értelmezi, majd megbeszéli a párjával. Közösen kialakított álláspontjukat megismertetik a csoport másik párosával. az egyeztetés után kész a megoldás a csoport véleménye. Fejleszti a kompromisszumkészséget, a lényegkiemelés képességét, a kommunikációt. Gömb módszer A gömb módszer a megbeszélés egyik eszköze. Felépítésében hasonló a „Gondolkozz, beszéld meg párban, kupactanács” módszerhez annyi változással, hogy az egyszemélyes töprengést páros megbeszélés, majd az egész osztály elıtti ismertetés követi. Kezdetben mindenki önállóan keres a megoldást a problémára, majd padtársával közösen dolgozik. Ekkor lehetıség nyílik arra, hogy kicseréljék ötleteiket egymással. A párok többféle gondolkodási úton jutnak eredményre, ami az óra végén az egész osztály elıtt kerül részletes ismertetésre és megbeszélésre. fejleszti a kommunikációt, segít a kompromisszumkészség fejlesztésében és megmutatja a dolgok sokféle megközelítésének létjogosultságát.
Villámkártya módszer A módszer mindegyik változata a bevésést segíti, játékos formában. A kártyák elkészítése, és a velük való gyakorlás is. 1. változat A csoport tagjai a bevésés céljából kártyákat készítenek melyeknek egyik oldalán a fogalom, másik oldalán a definíció szerepel. (természetesen a fogalom – definíció párosításon kívül mást is alkalmazhatunk, kérdés-válasz, kép-szöveg stb.) stb.) A helyes megoldáshoz adhatunk lexikonokat, szemelvényeket vagy egyéb szakirodalmat, melyekben utána nézhetnek az értelmezéseknek, vagy a csoportok megoldásait közösen megvitathatjuk. Ez utóbbi esetben idıt kell adnunk az esetleges javítások elkészítésére. A kártyákat elkészültük után egyenlı arányban szétosztják a párok egymás között. A bevésés során az egyik csoporttag a kártya elılapját mutatja párjának, aki elmondja a definíciót, társa ellenırzi a kártya hátlapján. Így gyakorolnak, majd cserélnek, aztán a párok is cserélnek a csoporton belül. A cél, hogy mindenki ismerje a fogalmak definícióit. 2. változat A csoport tagjai kártyákat kapnak. A kártyák egyik részén fogalmak, a másik részén definíciók (vagy más bevésendı információk) találhatók. A csoport tagjai csoportmegbeszéléssel keresik meg az összetartozó kártyákat, majd ellenırzés után ragasztóval összeragasztják ıket. Ezután ugyanúgy használják bevésésre, mint az elızınél. 3. változat A csoport tagjai egyénileg készítenek asszociációs kártyákat. A kártya egyik oldalán egy mondat szerepel, melynek értelmezése után a fogalomra asszociálhatunk. A kártya hátoldalán a fogalom szerepel. A kész kártyákkal folyik a bevésés elmélyítése. Az ellenırzés is ekkor történik, hiszen a kártya csak akkor mőködik a célnak megfelelıen, ha tartalmilag helyes. A páros játék után a csoporttagok kártyát cserélnek. Strukturált rendezés módszer Készítsük el az alapábrát kerekasztal módszerrel. Az elsı személy a lap közepére rajzol egy négyzetet, majd továbbadja a tıle jobbra ülınek. A második személy a négyzet egyik sarkát összeköti a papír sarkával, majd továbbadja. A
harmadik személy a következı sarkot köti össze a papír sarkával, majd továbbadja. Visszakerül az elsı személyhez, aki az utolsó vonalat is behúzza. A strukturált rendezés ábrája az ismeretek rendszerezésére szolgál. Elınye, hogy a csoport négy tagja egyszerre tud dolgozni a vele szemben levı részben, és nem kell a rajzlapot forgatniuk. A középsı részbe bekerülhetnek a közös dolgok, vagy a csoportosítás elve. Bármelyik tantárgy keretében használható. Pl. földrajzból középre egy ország neve kerülhet, körben az ásványkincsei, vagy más természeti adottságai, földrajzi nevei, iparágai stb. összefoglalásnál kiválóan alkalmazható. Páros megbeszélés, „Két pár” módszer A csoport tagjai párokba szervezıdnek. A feladatokat párosan oldják meg, majd megoldásaikat összevetik a másik páros megoldásával, megvitatják, módosítanak. A páros munka a közös véleményalkotással, a kompromisszum megkeresésével, fejleszti az érvelést, ami a két pár között tovább fokozódik.
Ellenırzés párban módszer A diákok párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a feladatra, a másik figyeli a munkáját, segít és ellenıriz. Ha nem tudnak a válaszban megegyezni, akkor segítséget kérnek a csoport másik párjától. Ha így sem jutnak egyezségre segítséget kérnek a tanártól. A következı feladatnál szerepcsere. Szakértıi mozaik módszer A, B, C, D, jelek kiosztása a csoportban Az új ismeretet tartalmazó szöveg négy részre osztása, a csoport minden tagja más – más szövegrészt kap. Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Az azonos betőjelőek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és közös vázlatot írnak. Mindenki visszamegy a saját csoportjába, és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. Mozaik módszer Önálló feldolgozásra alkalmas szöveg (tananyag) 4 négy részre osztható témáját a csoport négy tagja önállóan feldolgozza. Önálló feldolgozás után a csoport tagjai megtanítják egymásnak a témákat. „Csoportok közötti mozaik” módszer A részfeladatokat csoportonként dolgozzák ki, majd a csoportok tanítják egymást.
Egyidejő diákkvartett módszer A diákkvartett egyik változata. A csoportok azonos jelő tagjai egyszerre adhatják meg a választ a táblánál vagy – eldöntendı kérdéseknél – a hüvelykujjuk fel- vagy lemutatásával. Tudós és írnok módszer a módszer az új készségek begyakorlására használható. A diákok párban ülnek egy feladatlappal. Az elsı feladatnál a pár egyik tagja (tudós) megmondja a párjának (írnok), hogy pontosan mit írjon. Az írnok segíthet, ha kell. A következı feladatnál szerepet cserélnek. Most az írnok lesz a tudós. (!!!!!) Páros szövegfeldolgozás A csoportok párokban dolgoznak. Mindenki ugyanazt a szöveget kapja. a feldolgozandó szöveget A és B részre osztjuk. Mindketten elolvassák az A részt, majd egyikük elmondja a
párjának az olvasottak tartalmát, lényegét, a másik kiegészíti, kijavítja. Utána következik a B rész, amit fordított sorrendben dolgoznak fel.
Irodalom: Bacskay Bea-Lénárd Sándor - Rapos Nóra- L. Ritók Nóra (2008): Kooperatív tanulás. Oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest. Zágon Bertalan és Nagy Ilona (2008) :A kooperatív módszer. In: Kereszty Zsuzsa (szerk.) Tanári kézikönyv a szociális kompetencia fejlesztéséhez 1-12. évf. suli Nova Közoktatásfejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht, Budapest