Mindenki Temploma Gyülekezeti hírlevél 2011. Húsvét, V-1. 16. szám
„…a Krisztus, már megáldoztatott.” (1 Korinthus 5,7)
Tartalom Bereczki Sándor • Amit értünk tett Krisztus, és amit bennünk visz végbe
3
Simon András • Istentől kérni
6
Bereczki Ági • Virágvasárnapi gondolatok
7
Turcsán Erik • A szeretet ereje
8
Szőcs Dávid • Jézus meghalt és feltámadt!
9
Oláh Bódi Éva • Láttam az Urat!
10
Papp Mónika • Pészách
11
Pánczél Ildikó • Várakozás
12
Albert Zsuzsanna • A csend
13
Bálint Klára • Kitavaszodó húsvét
14
Drevanya Dániel • Ki Isten és ki Jézus?
16
Mindenki Temploma A Mindenki Temploma Gyülekezet lapja, 2011. Húsvét, V-1. 16. szám,
Főszerkesztő: Bereczki Sándor, felelős szerkesztő: Bereczki Sándorné, szerkesztő: Gottl Egonné, korrektor: Dr. Gruber Tibor, kiadványszerkesztő: Danziger Dani, borító: Munkácsy Mihály: Krisztus-trillógia, grafika: Simon András, fotók: Bereczki Sándor, Tóth Dénes, Turcsán Tamara, Megyeri Balázs, Danziger Dani. Amennyiben szeretne újságot rendelni, írjon nekünk e-mailben, vagy postai címünkre: E-mail:
[email protected], Mindenki Temploma Hírlevél, 1105 Bp. Cserkesz u. 7-9. Kapcsolat: Gottl Egonné, tel.: +36-70-617-2933, Honlap: www.mindenkitemploma.hu 2
2011. Húsvét
Igehirdetés Bereczki Sándor
Amit értünk tett Krisztus, és amit bennünk visz végbe „Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róma 8,32)
N
ehéz szavakkal kifejezni azt, amit Krisztus értünk tett, és amit bennünk visz végbe. A világ nem érzékel ebből semmit, mert nem ismeri Jézust. Némelyek úgy gondolkodnak, mint Németh László író: „Mindazt, amit az egyházak tanítanak, nem hiszem, de élni, meg vagyok győződve, úgy kell, mintha mindaz igaz lenne.” (Az író élete végén felülvizsgálta nézetét, és megtért, találkozott a Feltámadott Krisztussal, ezt az információt a napokban hallottam lánya szájából.) Mi hívő emberek a kijelentés és a hit alapján jutottunk el arra a felismerésre, hogy mit tett értünk Jézus, és hogyan munkálkodik bennünk. Hódolattal állunk meg Isten előtt, és csodáljuk Őt, „Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róma 8,32). Nem mondott le az emberről, akit saját képére és hasonlatosságára alkotott, aki kételkedett jóságában, kevesellte azt, amit Tőle kapott. Fellázadt elleMindenki Temploma
ne, kihűlt szívében a Teremtője iránti szeretete, hite lángjai is kialudtak. Ezzel mindent elvesztett. Hatalmas lelki űr támadt benne, ezt a kísértő látta, és azonnal betöltötte gonosz erőkkel. Képes volt könnyen behálózni és szolgaságba hajtani, mert az ember inkább hitt neki, mint Istennek. A Sátánnak egy szavába került, és az ember máris engedett neki, Isten iránti engedetlensége révén jött be a világba a bűn, ami nyomorba döntötte életét. A bűn elkövetésével nemcsak Isten ellen, hanem embertársai ellen is vétkezett. Amikor az első ember Istennek hátat fordított, megromlott a kapcsolata a feleségével is. A nő megalázott helyzetbe kerül, férje uralkodik rajta. A bűn a továbbiakban társadalmi méreteket ölt, elhatalmasodik az erőszak, a kegyetlenség. A Sátán uralma alá jutott, hűtlen emberre ítélet és halál vár. Mi lesz vele? Hogyan szabadulhat ki az ördög és a bűn hálójából, a kárhozatból? Megmenekülhet-e a számon kérő Isten ítélete elől? Ho-
gyan állhat helyre az élete? Visszatalál-e még az Édenbe? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ. Az embernek szüksége van valakire, aki kivezeti őt a nyomorból. A maga erejéből nem képes erre. Ki ez a valaki? Bűnös embertől jöhet-e segítség? Mindenkit terhel a saját bűne, ezért a bűnös, aki maga is a Sátán csapdájában vergődik, hogyan hozhatna megoldást a világnak? Olyan valaki lehet a Szabadító, Aki tiszta, ártatlan és igaz, és önként magára vállalja a bűn miatti ítéletet és halált. Hol van egyáltalán ilyen személy? Az angyalok, mint szellemi lények nem vehették magukra a világ bűnét. Mi az Isten megoldása? A megváltás! Mit jelent ez? Uralomváltozást jelent: a Sátán rabszolgaságából Krisztus uralma alá jutunk kegyelemből. Gyakorlatilag a Sátán hatalmából, a bűnből, halából és kárhozatból való szabadulás, és egy új élet kezdete Jézus Krisztus, a Megváltó áldozati halála által. Krisztus halála 3
a megváltás díja: jelenti a szabadulás folyamatát éppúgy, mint az árat, a váltságdíjat, amelyet Jézus Krisztus érte megfizetett. Amikor Krisztus kereszthalála szóba jön, az emberek egyrészt szánakozva beszélnek szenvedéséről, és példaképként állítják elénk, hogy miként kell nekünk is a szenvedéshez viszonyulnunk. A szenvedés alázatos elfogadását sugallják az úton-útfélen található feszületek. Sok film is készült Krisztus keresztre feszítéséről, melyek az idegtépő, kegyetlen bánásmódra, a szenvedésre teszik a hangsúlyt, de ugyanakkor hallgatnak a legfontosabbról: a megváltásról, a nagy örömhírről, a megfeszített Krisztus feltámadásáról és diadaláról! Mások nem számolnak azzal, hogy Jézus Krisztus istenember volt, ezért azt állítják, hogy Ő nem szenvedett, sőt van olyan elképzelés is, hogy nem őt feszítették meg, hanem Cirénei Simont, akire helyezték a keresztjét. Így hát ők sem ismerik fel a lényeget: azt, amit Jézus Krisztus értünk tett: „…az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Máté 20,28) Az Újszövetség nem a Krisztus szenvedésére, a kegyetlen hóhérokra összpontosít, hanem az üdvszerző kereszthalálára, a feltámadás tényére, és a mennybemenetelre, a megdicsőülésre. Ez a központi mondanivaló. Krisztus keresztáldozatának a lényegét a gyakorlati életből vett fogalmakkal, képekkel fejezik ki az evangélisták és az apostolok.
Röviden foglakozzunk azokkal a kifejezésekkel, melyek Jézus Krisztus üdvszerző kereszthalálának az értelmezései. 1. Jézus kereszthalálát gyakran a jogi életből vett szóval váltságdíjnak nevezik. (λύτρον [lütron]: váltságdíj, melyet, foglyok, rabszolgák, adósok kiváltása, szabadon bocsátása érdekében fizettek.) Péter apostol érthető szavakkal tárja elénk a megváltás lényegét: „…tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.” (1 Péter 1,18-19) Az Úr kifizette az én adósságomat is, megmentett engem is. Mi van a te adósságoddal? 2. A megigazulás (δικαίωσις [dikaiószisz]: megigazulás) a bírói szóhasználatban fordult elő, és azt jelenti, hogy a bűnöst felmentik az ítélet alól, igaznak nyilvánítják, és ettől a perctől kezdve szabadon hagyhatja el a tárgyalótermet. Jézus
Krisztus kereszthaláláért az Atya igaznak nyilvánít engem is, ha bűnbánatra jutok?
Egy katona mondta el, hogy a háborúban hadbíróság elé állították, és halálbüntetést róttak ki rá. A kivégzés előtti pillanatban azonban érkezett egy küldönc, aki a felmentő ítéletet hozta. Amikor a nem várt üzenetet, a jó hírt hallotta, földre rogyott, és zokogva, remegő hangon kérdezte: Mégis élhetek!? Nem kell meghalnom!? Ma is érvényes a felmentő ítélet: a Feltámadott miattam, értem, helyettem halt meg. Hiszek az áldozatában, ezért meg vagyok mentve a kárhozatból, örök életem van! 3. Krisztus a pászkabárány a kultikus életből vett kifejezés szerint. A pászkabárány vére erejében váltotta ki Isten Izráel népét az egyiptomi rabságból, és ettől kezdve lettek „szent nemzet”, „papi ország” (2 Mózes 19,6), akiket szövetség kötött Istenhez, és Mózes törvénye vezérelt. A keresztyénség szerint a pászkaünnep prófétai módon Jézusra, mint áldozati bárányra mutat. Krisztusban „az igazi pászkabárányt” ismerjük fel, aki vérét ontotta értünk. Pál apostol ezt írja a korinthusiaknak: „Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk (τὸ πάσχα ἡμῶν [to paszkha émón]: a mi pászkabárányunk), a Krisztus, már megáldoztatott.” (1 Korinthus 5,7) Amikor Keith Green, a világhírű amerikai énekes bizonyságtételét olvastam, teljesen egyetértettem vele, amikor azt írta, hogy „a mai igehirdetések nagyon vértelenek”. Az olcsó kegyel-
4
2011. Húsvét
met hirdetik. Sokszor halljuk, hogy Isten szeret téged, máris a barátja lehetsz, térdelj le és fogadd el Őt. Örvendezz, testvér! Ugyanakkor alig esik szó arról, hogy mekkora áldozatot hozott Jézus Krisztus értünk szeretetből: vérét hullatta bűneinkért, és a vér ereje által nyerjük el kegyelemből az üdvösséget. Bűnbánatra kellene először jutnunk a miatt, amit tettünk, és aztán megtapasztaljuk az Úrban való végtelen szeretetet és örömet. 4. A kultuszi kifejezéssel Krisztus kereszthalálát engesztelő áldozatnak is nevezi az Írás. A Zsidókhoz írt levél párhuzamot von az engesztelés napjának rituáléja, és Jézus Krisztus engesztelő halála között, s a különbözőségeket főleg a következőkben látja: az engesztelés napján a főpap bikák és bakok vérével ment be a szentélybe, hogy engesztelést szerezzen, Krisztus pedig, az Isten Báránya a saját vérét ontotta értünk. A főpap áldozata évenkénti megismétlésre szorult. Jézus Krisztus áldozata egyszer s mindenkorra szól. Ő nem a földi szentélybe lépett be, hanem a mennyeibe, és Ő az Újszövetség közbenjárója lett. (9,15). „Krisztus pedig, mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való. Nem is bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett. Mert ha bakok és bikák vére és tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsőleg tisztává tesz, akkor a Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ár-
Mindenki Temploma
tatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek.” (Zsidókhoz írt levél 9,11-14) A törvény szerint csak tudatlanságból elkövetett bűnökért lehetett áldozatot bemutatni. Aki szándékosan vétkezett, arra halál várt. A
házasságtörő nőt is meg akarták kövezni. Jézus engesztelő áldozata nem tesz különbséget kis és nagy bűn között. Meghalt a tudatosan elkövetett bűnökért is. Ezért meghalhatok Krisztussal, és Vele feltámadhatok új életre. 5. Az ószövetségi próféciák szerint Ebed Jahve, az Úr szenvedő szolgája viszi végbe a megváltást. Az Ézsaiás 53. szerint mind Izráel, mind a „sokak”, a pogányok számára csak úgy jöhet el az üdvösség korszaka, hogy a Szenvedő szolga, aki egyetemlegesen magára veszi a bűn súlyát, elvégzi az engesztelés munkáját. „Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk
meg. Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.” (Ézsaiás 53,4-6) Pál szavai szerint: „Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.” (2 Korinthus 5,21) Krisztus, a szenvedő Szolga nem ismert bűnt, azaz a bűnhöz nem volt köze, de Isten bűnné tette értünk: nem bűnössé, hanem az egész világ bűnét Ő vitte – mint az emberiség képviselője – a keresztre. Csodálatra méltó Isten szeretete, mely a miénk is lehet. Krisztus kereszthalála, feltámadása és mennybemenetele a megváltás lényege. Az Úr feltámadása idején jöttek rá a tanítványok és a gyászoló asszonyok, hogy milyen nagy különbség van a között, amit ők tehetnek a halállal szemben, és amit Isten tesz. Ők csak azt tehetik, hogy elsiratják a halottjukat, hagyományosan eltemetik, és szívükben őrzik emlékét. Az Atya azonban mást tett: feltámasztotta Fiát, aki önként, szeretetből vállalta a kereszthalált. Jézus él! Lelke által közöttünk van. A sír, amelybe helyezték, üres! Egy énekesnő híres emberek sírjánál időzött, és a remekműnek számító kriptáikat csodálta. Mégis arra a megállapításra jutott, hogy a Jézus sírja a legértékesebb, mert üres! Jézus feltámadása az Ő valódi istenfiúságának és Messiás-voltának bizonyítékául szolgál. A mikor feltámadásáról beszélünk, az üres sírnál sokkal többről van szó. A Feltáma-
5
dott meg is jelent tanítványainak. Vannak szemtanúk, akik látták Őt. „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint. Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon, és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak.” (1 Korinthus 15, 3-8) Jézus Krisztus feltámadásával legyőzte a halált, ami a bűn zsoldja, hogy minket is részesítsen abban az igazságban, melyet nekünk halálával szerzett. Isten a feltámadás erejével nyúlt bele a világba, mely megromlott a bűn miatt. Az Atya támasztotta fel Jézus Krisztust, általa a kegyelem minden teremtményre elhat. Azért remélhetjük a mi feltámadásunkat, mert Krisztus feltámadott. „Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.” (2 Timótheus 1,10) Jézus él, a sír üres. Ez azt jelenti, hogy a holtak feltámadása már elkezdődött. Krisztus feltámadása jel, mely a mi feltámadásunk ígérete. Pál tanításainak jellegzetessége, hogy bár minden ember feltámadásáról beszél, tanítása mégis elsősorban a Krisztusban hívők, illetve az újjászületettek felé irányul. Nem a hústest (szárksz) fog feltámadni, hanem az egyéniséget hordozó szóma, mely Krisztus feltámadott testéhez hason-
ló. „Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test.” (σῶμα ψυχικόν [szóma pszükhikon]: érzéki test – σῶμα πνευματικόν [szóma peümatikon]: szellemi test) (1 Korinthus 15,44) A feltámadott test szellemi, romolhatatlan, megfelel az Istennél való új
létezésmódnak, nincs alávetve a tér és idő korlátainak, ugyanakkor személyében felismerhető. „Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.” (1 Korinthus 15,50) Akik újjászülettek, a test feltámadására nézve zálogul kapták a Szentlelket, Aki felkészíti őket a teljes váltság napjára, amikor Isten „letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jelenések 21,4) Mit tett értem Jézus? Megváltott. Mit munkál bennem? Szentlelkével betölt és felkészít a szolgálatra.
Istentől kérni Istentől kérni: a bátor hit jele, jutalma sok valóra vált álom. Istent szeretve imádni: a hálatelt szív jele, jutalma földi boldogság mennyei áron.
6
Simon András
2011. Húsvét
Bereczki Ági
Virágvasárnapi gondolatok „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.” (Zakariás 9,9) Virágvasárnap elérkezett a nagy alkalom, amikor az ősi zakariási prófécia beteljesült: „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.” (Zakariás 9,9) Jézus szamárháton ülve vonult be Jeruzsálembe tanítványai és az örvendező tömeg által körülövezve. Az ünneplő emberek közül sokan felsőruhájukat terítették az útra, mások faleveleket, ágakat szórtak oda, ahol az Úr elhaladt. (Arra gondolok, hogy sokszor könnyebb a ruhánkat odaadni, mint a szívünket.) Biztosan sokan hálásan és őszintén tették ezt. A tömeget elsősorban nem Jézus tanítása ragadta meg, hanem nagy tettei. Ott volt köztük Lázár, akit a halálból támasztott fel. Ő az élő tanú,
Mindenki Temploma
hogy Jézus Dávid fia, a Messiás, Aki az Úr nevében jött. Neki járt ez az üdvözlő kiáltás: Hozsánna a magasságban! Üdv! Dicsőség!
Nem mindenki örült a Jeruzsálem felé tartó Jézusnak. Voltak olyanok is, akik nem ismerték Őt, nem volt személyes megtapasztalásuk Vele kapcsolatban. Zavarta őket, hogy
Jézussal sokan vannak, velük pedig kevesen. A hatalomféltés vakká tette őket, és ellenállást váltott ki belőlük. Hogyan fogadom én Jézus Krisztust? Csak hozsánnázni tudok, a dicsőítésben hangerőmmel mindenki fölé kerekedem? Vagy mint Lázár, elmondhatom örömmel, mit tett velem az Úr: életre keltett! Élek, mert megmentett. Szolgálok, mert szabaddá tett. Bizonyságtételeimben nem a piacon való vásárlás közben, vagy vállalkozásaimban elért sikereimről tanúskodom, hanem arról, amit az Úr velem tett: megbocsátott, megtisztított, meggyógyított, és a kegyelem velem van! A mai napon nem virágokat, gal�lyakat, pálmafaleveket hintek az Úr útjára, hanem a szívemet teszem elé, hogy megtisztítsa és betöltse azt.
7
Turcsán Erik
A szeretet ereje Megbízni abban tudunk, akinek ismerjük a szeretetét.
Ismerek egy történetet két lány barátságáról. Tizenévesen, sok-sok nevetés, vidám együttlét között határozták el, hogy barátok lesznek. Ahogy teltek az évek, és mindketten megváltoztak, a kapcsolat megmaradt, bár nagyon különbözőkké váltak. Egyikük sikeresen beilleszkedett a felső tízezer életébe, a másik élete sok nehézséget, szegénységet, küszködést hozott. Rendszeresen beszámoltak egymásnak örömeikről, csalódásaikról, néha eltávolodtak egymástól, mégis, ahogy haladtak az évek, egyre szorosabbá vált kapcsolatuk. Körülöttük minden változott, de ők egyre inkább számíthattak egy-
másra, végül olyan szilárdan álltak egymás mellett, ami mindent felülírt. Később a gazdag hölgy súlyos betegségbe esett, gyógyíthatatlan szívbetegséggel várta a véget. Csak lányát és barátnőjét akarta maga mellett tudni, amikor egy tengerparti házban utolsó napjait töltötte. Végrendeletével csodálkozást keltett, mert kislányát rokonai helyett arra az emberre bízta, aki legközelebb állt hozzá, akiben mindenkinél jobban bízott. Megbízni abban tudunk, akinek ismerjük a szeretetét. A húsvét mindenki számára ünnep, aki megismerte a Krisztus szeretetét. Kérdés persze, mennyire
ismertük meg. Ha papoknak kell elmagyarázni számunkra, hogy minket bizony szeret az Isten, akkor a „barátságnak” még csak az elején tartunk. De lehet, hogy már közelebb vagyunk, van már bizalom, talán ragaszkodás is. Az Efezusban élő keresztények már elmondhatták, ismerik a Megváltó szeretetét, mégis őket bíztatta így az apostol: „… hogy megérthessétek, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának, és megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét…” (Efezus 3,18-19) A szeretetteljes kapcsolat mindig fejlődik, ahogy a jó barátság is egyre mélyül, egyre gazdagabb, szilárdabb lesz. Pál apostol bizonyára ismerte az Úr iránta való szeretetét, mégis ismerjük a lelke mélyén levő kívánságot: „…hogy megismerjem Őt és az Ő feltámadásának erejét…” (Filippi 3,10) Ez az erő a szeretet ereje. Hol tart a mi „barátságunk”? Ismerkedünk szeretetének erejével, vagy már rábízhatjuk a legdrágább kincseinket is? A húsvét ünnepének egyik üzenete, hogy még nem késtük le ezt a szeretetet. Nem késtünk le sem arról, hogy találkozzunk vele, sem arról, hogy életünk része legyen ennek a szeretetnek az ereje.
8
2011. Húsvét
Szőcs Dávid
Jézus meghalt és feltámadt! Ráadásul van még egy nagyszerű hír, hogy az Úr Jézus nemcsak meghalt értünk, hanem fel is támadt. A sír üres.
Mosolygó húsvéti nyuszi, csodaszép, kézzel pingált hímes tojások, lázasan készülődő leányzók és asszonyok, akik várják a derék locsolók seregét. Meg is érkeznek a legények, valaki illatos kölnivízzel, valaki teli vödörrel a kezében. Mielőtt megöntöznék a „szép virágszálakat”, illedelmesen elszavalnak egy locsolóversikét. S aztán jöhet a sonka, a tojás, a csoki, a sütemény, na és persze egy kis pénz. Nekem is vannak hasonló szép emlékeim. De ma már számomra sokkal többet jelent a húsvét. Kérlek, segítsetek leporolni a húsvétról a sok rárakódott réteget, és nézzük meg, hogy valójában miről is szól ez a gyönyörű tavaszi ünnep, Isten szeretetének legnagyobb megnyilvánulása. Isten az Ő egyszülött Fiát küldte el közénk a Földre, hogy megváltson bennünket bűneinkből, és helyreállítsa a kapcsolatunkat az Atyával. Hogy ezt hogyan vitte véghez? Minden kínzást és megaláztatást elszenvedve vállalta érted és értem a kereszthalált – szeretetből,
Mindenki Temploma
a lehető legnagyobb szeretetből. Az Ő drága vére hullott azért, hogy ne kelljen elvennem bűneim és életmódom méltó büntetését. A golgotai kereszten elvégezte azt, amire neked és nekem a legnagyobb szükségünk van: a megváltást. Hisz nem a cselekedeteink vagy az általunk jónak ítélt életmódunk miatt jutunk a Mennybe, hanem egyedül az Úr Jézus Krisztus áldozata miatt. Ha teljes szívemből hiszem, hogy Krisztus az én bűneimért is meghalt, s ezeket az Ő keresztje elé lerakva átadom neki az életem, a világ legnagyobb ajándékának tulajdonosává válok. Ez az ajándék az üdvösség. Ráadásul van még egy nagyszerű hír, hogy az Úr Jézus nemcsak meghalt értünk, hanem fel is támadt. A sír üres. Ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus él. Olyannyira él, hogy jelen van a mi mindennapjainkban. Ez hogyan lehetséges? Néhány hete beszélgettem egy hajléktalan férfival, aki így fogalmazott: „Tudja, megsérült a lábam, járókerettel járok, és
úgy volt, hogy amputálni kell a lábamat. És mégsem volt rá szükség. Itt vagyok, bár lassacskán, de tudok járni. Sokszor nincs mit ennem, nagyon éhes vagyok. Imádkozom, megáll mellettem valaki, és ad egy szatyornyi ennivalót. Már egy ideje szeretném elintézni a nyugdíjamat, s a legutóbb is már fogtam a kilincset kifelé menet, hogy nem lesz ebből semmi, mire valaki utánam szól, hogy jöjjön csak, elintézzük.” S legnagyobb megdöbbenésemre (örömömre) így folytatja: „Tudja, én így szoktam találkozni Jézussal.” Egy megkeseredett panaszkodás helyett ezekkel a szívmelengető szavakkal felvidította a lelkemet. És tényleg így van, ha megtérek az én Uramhoz, beköltözik a szívembe, és az életem legfontosabb részévé válik. Kérlek benneteket, hogy éljük át a húsvétot igazi valóságában – sok örömben és szeretetben. Találkozzunk az Úr Jézus Krisztussal, mint a mi személyes Megváltónkkal. ☺
9
Oláh Bódi Éva
Láttam az Urat! (János 20,18)
A megfeszített és feltámadott Krisztus számára nem lényeges, hogy milyen állapotban talál ránk, és hogy milyen mély az a gödör, amiben vagyunk.
Sokat gondolkodtam azon, milyen nagy dolog látni. Egyszer a vakok intézetében voltam továbbképzésen. Döbbentem láttam, hogy egy születésétől vak ember, ha a szíve nemes és igaz, teljesebb és boldogabb életet élhet, mint az, akinek szeme ép, lát, de a szívében lévő előítéletek megkötözik, korlátolttá teszik. Mert jól csak a szívével lát az ember! Akkor megértettem, nem a körülmények ilyen vagy olyan volta dönti el, hogy az ember szabad-e, hanem az, hogy a szíve tiszta-e, és akar-e jól látni! Különben igazságtalan lenne az Isten! Magam is nehéz körülmények közé születtem, és jelenleg is egymástól nagyon eltérő körülmények közt élő emberekkel dolgozom és szolgálok. Keresztény fiatalokkal, akik nagy védelemben, szeretetben nőttek fel, és beteg, sérült, árva
gyerekekkel, akiket súlyosan bántalmaztak, elvetettek, szenvedélybetegekkel, akik közül sokan megszenvedték a spirituális értékek hiányát. De a Golgota keresztjének hatalmas ereje, a megváltás csodája által mindannyian egyenlő esélyt kaphatunk egy szabad, boldog, új életre. Mindenki, aki elfogadja Jézus Krisztust megváltójának. A megfeszített és feltámadott Krisztus számára nem lényeges, hogy milyen állapotban talál ránk, és hogy milyen mély az a gödör, amiben vagyunk, mert karja hatalmas, hogy megszabadítson. Egyedül rajtam múlik, hogy meg akarom-e látni felém kinyújtott kezét, és megragadom-e? Csodálatos, hogy megláthattam és elfogadhattam Megváltómat! Újjáteremtett életem az Övé, és a Szentlélek erejével, diadallal szolgálhatom Őt ott, ahová helyezett, a legnehezebb sorsú emberek közt. Elvihetem nekik a reményt: Jézus él, és naponta, minden reggel találkozhatok Vele, így az év minden napja húsvét lehet a számomra, és megtelhet a szívem olyan örömmel, mint Mária Magdalénáé azon a vasárnap hajnalon. Jézus mély szeretete naponta ma-
gához vonz, és ha szívemet be is árnyékolja valami bűn, és olyan sötétes is, mint az a kora hajnal, amikor Mária Magdaléna a sírhoz ment (János 20,1), de Jézusomat őszinte, vágyakozó szívvel keresem, a Szentlélek világosságában naponta megláthatom bűneimet, és látom Jézusomat, Aki feltétel nélküli szeretettel néz rám. Ez a szeretet mély fájdalommal tölt el, és őszinte bűnbánattal minden hitetlenségemet, bűnömet megvallhatom Neki. Megváltóm pedig újra és újra örömmel megbocsát, vére által megtisztít. Naponta újat kezdhetek boldogan, megigazítottan, szabadon. Bűnöm eltöröltetett, nincs többé! Már nem kínozhat a tegnap, minden újjá lett, tiszta lehetek! Látom Őt, és a Golgotáról rám áradó szeretete hatalmas biztonságot jelent nekem a legnagyobb szenvedések között is. Tudom, hogy Ő helyreállíthatja elrontott életem romjait. Jézusom hatalma végtelen, kereszthalálával pedig végleg legyőzte a halál, a bűn és a kárhozat hatalmát. A Benne való hit által szabaddá tett, és örök életet adott. Ha akarná, egy pillanat alatt elsöpörhetné életemből mindazt a nyomorúságot, ami még fáj nekem! De tudom: hogy mégsem teszi, az is szeretetéből fakad, mert életem nehézsége csak eszköz kezében, hogy újjáteremtett életemben tovább formálhassa bennem saját arcát, és megdicsőülhessen. Igaz, vannak hibák, melyeket helyre kell még hozni, és sebek, melyeket be kell gyógyítani, mégis a legnagyobb csoda: minden nap húsvét lehet számomra, mert a Tőle kapott tiszta szívvel, örömmel hirdethetem: láttam az Urat! És Te is megláthatod, ha akarod és elfogadod!
10
2011. Húsvét
Papp Mónika
Pészách A szabaddá válás ünnepe Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, aki megszentelt bennünket parancsolataival, és előírta nekünk, hogy ünnepre gyertyát gyújtsunk. Áldott vagy Te Örökkévaló Istenünk, a Világ Ura, aki életben tartott, megőrzött bennünket, s engedte megérnünk a mai napot!
Niszán az első hónap a zsidó naptárban, a tavasz, az újjászületés és a szabadulás ünnepének a hónapja. Pészah a zsidó nép megszületésének, az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás ünnepe. Maga a szó elkerülést jelent. Az egyiptomi kivonulás tette néppé Izraelt, ennek a kivonulásnak közepette köttetett meg az örök szövetség Isten és a zsi-
Mindenki Temploma
dó nép között. Egyiptomban a zsidók sanyarú sorban éltek. Elsősorban rabszolgamunkákat végeztek, és másodrendű állampolgároknak számítottak. Isten meglátogatta Izrael fiait, és megtekintette nyomorúságos életüket. Mózesnek Isten egy égő csipkebokorban jelent meg, és elmondta: kimenekíti a zsidókat az elnyomás alól, kivezeti őket
Egyiptom földjéről. Isten parancsára Mózes elment a fáraóhoz, és hírül vitte parancsát: engedje szabadon a zsidókat. De a fáraó hajthatatlan maradt, szíve megkeményedett, és még jobban megnövelte a robotmunka terhét. „És visszament Mózes az Úrhoz és mondta: – Uram, miért engedsz rosszul bánni ezzel a néppel? Miért küldtél engem ide? Mert attól fogva, hogy bementem a fáraóhoz, hogy a te nevedben szóljak, rosszabbul bánik e néppel; megszabadítani pedig nem szabadítottad meg a te népedet. Az Úr pedig mondta Mózesnek: – Majd meglátod, mit cselekszem a fáraóval; mert hatalmas kéz miatt fogja őket elbocsátani, és hatalmas kéz miatt űzi el őket a földjéről” (Mózes II. könyve). Isten tíz csapással sújtotta Egyiptom népét: vérré változtak a folyóvizek, elpusztultak a halak, békák lepték el Egyiptomot, tetvek, vadállatok, dögvész pusztított az állatok között, fekélyek borították az embe-
11
rek testét, jégeső verte el a termés nagyját, sáskahad, majd háromnapos sötétség vette kezdetét. A tizedik csapás minden elsőszülött egyiptomi ember és állat halála volt. Isten megparancsolta a zsidó népnek, hogy jelöljék meg házaikat, hogy elkerülhesse őket az elsőszülöttek halála. Ekkor a zsidók bárányvérrel kenték be házaik ajtófélfáját. (Ma az ajtófélfákra vallásos családok ún. mezuzát szögelnek, ami egy kis henger alakú tok, benne pergamentekerccsel.) A tizedik csapás után a fáraó elengedte a zsidó népet, akik Mózes vezetésével útra keltek az Ígéret földjére. Széder este: Pészah első estéje. Maga a szó rendet jelent. A Széder este rendezésének alapja a Tóra utasításában rejlik: „Mondd el fiaidnak, így cselekedett velem az Úr, mikor kivonultam Egyiptomból.” Az estén a sok finom étel és ital fogyasztása mellett a szülők elmesélik gyermekeiknek a zsidók kivonulásának történetét. Ezt egy rendhagyó könyvből, a Hagadából olvassa fel a családfő. A Hagada elbeszélést jelent. Meghallgatásakor mi magunk is átélhetjük az Egyiptomból való szabadulást. A mai kor embere számára – legyen zsidó vagy keresztény – fontos üzenete van a több mint 3000 éves zsidó történelemnek. Számomra elsősorban azt jelképezi, hogy nekem is, és másoknak is megvan „Egyiptomunk”, ahonnan ki kell vonulnunk. Múltunkban megélt fájdalmak, törések, csapások felfoghatók egy-egy kis Egyiptomnak, ahonnan az embernek szabadulnia kell, egy szebb, emberibb és élhetőbb jövő reményében.
Pánczél Ildikó
VÁRAKOZÁS
Állok a buszmegállóban, és várom a buszt. Mielőtt odamennék, készülődöm, és nem az érkezés pillanatában rohanok oda, megkockáztatva, hogy lekésem, hanem már előtte. Időben ott kell lennem. Nézek abba az irányba, ahonnan várom. Még sehol semmi, kérdezhetné valaki: „Hát ez mit áll itt? Mit vár?” Honnan tudom, hogy az a busz jönni fog? „Meg van írva” egy egyszerű menetrendben, és én hiszek neki. Bevallom, hogy ebben a földi buszra várásban csalódtam már párszor, a jármű nem jött, vagy késett. De van egy mennyei menetrend, amely a bibliában van megírva, hogy: „…aki eljövendő, eljő és nem késik.” (Zsidók 10,37)
12
2011. Húsvét
Albert Zsuzsanna
A csend Húsvét előtt csendben készítem a szívemet, hogy a megváltást minél mélyebben átéljem és megértsem. A csend nagyon hasznos. Sokféle érzést kivált az emberekből. Valakinek megnyugtató és békés, másoknak idegesítő és felkavaró. Többségben az utóbbiak vannak. A mai kor embere nem szereti a csendet. A csendben az ember elkezd gondolkozni. Nagyon sok olyan embert ismerek, aki nem mer csendben maradni. Fél egyedül maradni a gondolataival és érzéseivel, mivel ha mégis egy pillanatra megállna, és csendben elgondolkozna életén és tettein, akkor rá kellene jönnie, hogy elrontott dolgokat, bűnös, és a megváltásra van szüksége. Nem mer csendben maradni, mert fél szembesülni önmagával. Vajon én is tartok attól, hogyha csendben vagyok, akkor az Úr beszélni kezd velem, rávilágít a bűneimre és bűnbánatot ébreszt bennem? Úgy gondolom, hogy a csendnek két fokozata van. Az első állapot az, amikor napi vagy heti rendszerességgel végiggondoljuk munkánkat, tennivalóinkat, érzéseinket, örömeinket, bánatainkat. Az ember testi Mindenki Temploma
és szellemi egészségének megőrzéséhez fontos ez. Valahogyan el kell rendezni önmagunkban is az eseményeket, dolgokat. De nem csak erről van szó. A második fokozat ennél sokkal komolyabb. Arra azt hiszem, hogy csak a hívő emberek juthatnak el. Itt arra a fajta elcsendesedésre gondolok, amiben már ott van az Úr Jézus. Ő az, aki valóban többé teszi a csen-
det a szótlanságnál. Aki értelmet és célt ad a csendnek. A hívő embernek szüksége van a csendre. Nagy szüksége. Ahhoz, hogy Istennel tudjon kommunikálni, hogy önvizsgálatot tartson, hogy befogadhassa a Biblia üzenetét. A
csendben helyükre kerülnek a dolgok. Ilyenkor oda tudok figyelni az apróságokra is. Azokra a kis, finom dolgokra, amelyeket az Úrtól kapok, és egyszerűen elrohanhatnék mellettük, de a csendben észreveszem, és hálát adok értük. A Bibliából az egyik kedvenc történetem az, amikor Isten megjelent Illésnek a Hóreb hegyén. A próféta félve futott Jézabel királyné elől, és egy barlangba menekült, az éjszakát is ott töltötte. Az Úr megkérdezte, hogy: „Mit csinálsz itt Illés?” Illésből pedig csak dőlt a panasz. Elmondta, hogy Isten minden emberét megölték, ő az egyetlen, aki megmaradt, de már őt is halálra keresik. Ekkor Isten Illést a hegyre állította. Hatalmas szél ment az Úr előtt, megrongált mindent, ami az útjába került, de az Úr nem volt a szélben. Földindulás lett, de az Úr nem volt a földindulásban sem. Emésztő tűz következett, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszott. Amikor Illés ezt meghallotta, akkor tudta, hogy valóban az Úr jelent meg. Befedte az arcát palástjával, és kiment a barlangból, az Úr megint feltette a kérdést, és Illés most nyugodtabban újra el tudta mondani, hogy mi bántja. Isten ekkor tudott neki segítséget és kijelentést adni arról, hogy mit tegyen. (1 Királyok 19, 9-18.) Természetesen ennek a történetnek hatalmas mélységei és igazságai vannak, de én most egy kis dolgot szeretnék kiemelni: azt a halk és 13
szelíd hangot. Amíg Illés nem nyugodott meg, nem lett csend és béke a lelkében, és nem hallotta meg ezt a hangot, addig Isten nem tudott problémáira és kérdéseire megoldást adni. Ameddig nem maradok csöndben, és nem várok Isten válaszára, amíg más dolgok töltik be a szívemet és töltik ki a gondolataimat, addig én nem hagyom, hogy Isten segítséget adjon, és válaszoljon a kérdéseimre, hiába próbálkozna vele. Rengeteg zaj vesz minket körül az életben: a televízió, a rádió, az internet és sorolhatnám. Ezek mind meggátolnak engem abban, hogy tökéletesen csendben tudjak maradni, és teljesen az Úrra tudjak figyelni. Soha nem tudok üzenetet venni az Igéből, amíg a világ szemete árad be (és én ezt hagyom) az előbb felsorolt különböző zajt keltő eszközökön keresztül, mert addig nem lesz meg az élő közösségem Istennel. Amíg megengedem és megvárom, míg telítődöm azokkal a dolgokkal, amelyek elszegényítik, zavarossá és zajossá teszik bensőmet, addig nem lépek előrébb a megszentelődés útján. Azt hiszem, az imádságnak is van egy csendes része. Nem kell mindig sokat beszélni. Természetesen Istennek elmondhatom, hogy mi bánt, vagy milyen nehézséggel küzdök, és jól is esik sokszor kiönteni a szívem, de Isten mindig megérti a csendes sóhajt is. „Egy sóhaj néha többet mond, mint a gyönyörű mondatok.” A világon az egyik legnagyobb, legjobb és legérdekesebb dolog az, amikor csendben várok az Úrra. Bárki megkérdezhetné, hogy mi olyan érdekes és izgalmas a várakozásban. Elmondom: a hit és a reménység, hogy Akit várok, el fog jönni!
Bálint Klára
Kitavaszodó húsvét Nehezen viselem a hosszú, hideg, borongós telet…
Amikor mi, emberek otthagytuk az Édent, az Isten ölelését (mert Istenné akartunk válni, de útközben embernek lenni is elfelejtettünk), egyszer csak arra döbbentünk rá, hogy fájdalmasan egyedül maradtunk… mint a kisgyerek a kiüresedett piactéren. Egyedül önmagunkkal, a félelmeinkkel, a csalódásainkkal, a tévedéseink okozta fájdalmainkkal, tehetetlenségeinkkel és kiszolgáltatottságainkkal. És nem volt mit tennünk, mint vállunkra, szívünkre, lelkünkre vett batyunkkal menni… menni a hosszú, hideg, borongós télben. És akkor egyszer csak elérkezett a nagypéntek. Ott álltam az üres kereszt alatt. Tudtam, hogy terhemtől magam meg nem szabadulhatok. Ekkor megtorpant a csend… s a Jézusban engem kereső Isten átölelt, és magára vett terhemmel engedte, hogy felfeszítsék a keresztre. Utánam jött… megkeresett… megtalált… és megváltott. Én meg csak sírtam… sírtam a kereszt alatt. Éppen hogy csak Rád találtam, s máris elveszítlek?! Leszedték a keresztről, elvitték és eltemették. Húsvét hajnala lett. A temetőt jártam új batyummal: a gyásszal. És akkor Valaki megkérdezte tőlem, hogy miért sírok… én meg mindent
elmondtam, mindent… kiöntöttem neki a szívem. És akkor Ő a nevemen szólított… én meg, megismertem Őt. Jézusban az Istent, aki megkeresett és megtalált. Jézust, az Isten bárányát, Aki terheimtől váltott meg a kereszten. Jézust, az életemet, Aki többé már nem halott, hanem élő eleven! Húsvét számomra a feltámadás, a kitavaszodás ünnepe! Igen, végre vége a hosszú, hideg borongós télnek! Vége a magányomnak, a félelmeimnek, az elkeseredésnek! Merthogy Jézus, az Élet támadt fel… és ha befogadjuk, velünk marad örömünkben-bánatunkban. Aki befogadja Őt, az Életet, az rátalál, az talál rá a saját életére. Aki megosztja Jézussal a gondolatait, érzéseit, azzal Jézus megosztja a maga életét: örömét, erejét, szeretetét. És megtörténhet veled is, a húsvéti csoda, a feltámadás, a kitavaszodás csodája: képes leszel örömmel, erővel és szeretettel élni, és másokat élni segíteni. A tavasz mindenféle finom illata, színeinek kavalkádja, madarainak éneklése, ragyogó napjának melegsége ölel majd át, hogy te is magadhoz ölelhesd az egész világot. Hát kívánok: boldog feltámadást, boldog húsvétot, boldog kitavaszodást!
14
2011. Húsvét
Drevanya Dániel
Ki Isten és ki Jézus? Nagyon meglepődtem, mert ilyet még eddig soha nem éreztem, mint ott bent. A színtiszta szeretetet, ami csak nekem szólt… Egyből világos lett minden, hogy ez Isten szeretete volt, amit éreztem, és hogy Ő azt akarja, hogy én éljek, méghozzá örökké. Budapesten születtem 93-ban, egy teljesen átlagos családban. Anyuval, apuval, nővérrel és egy kutyussal. Kisiskolás koromban mindent megadtak nekem a szüleim, amit csak tudtak. Sajnos nekem ezek nem voltak elegek, még a szeretetüket sem tudtam értékelni. Ezáltal nem nagyon éreztem át a családi hangulatot. Valószínűleg bennem volt a hiba. De lehet, hogy csak túlértékeltem az érzelmeket. A suli se ment valami jól, úgy gondoltam, nem nekem való. Kirekesztve éreztem magam mindenhonnan, sok mindenbe belekezdtem, aztán mindig félbehagytam. 15 éves koromban megtaláltam a nekem való hobbyt, ahol nem kell megfelelnem, és boldog is vagyok: a füvet és a piát. Egyre sűrűbbek és sűrűbbek lettek az otthoni kimaradások a spangli miatt, ráadásul annyira belemelegedtem a dolgokba, hogy a suliból is kirúgtak. A szüleimet is megloptam, elég gyakran. Amikor pedig nem voltam beállva, minden silánynak és szürkének látszott. Ámbár előfordult, hogy kicsit visszavettem, de azt is csak a szüleim miatt, hogy enyhítsem a haragjukat. Aztán megint jöttek a lopások: onnan loptam, ahonnan csak tudtam. Ezt már Mindenki Temploma
megunták a szüleim, és az alapítványhoz fordultak. Hogy beraktak, teljesen le voltam lombozva, eleve az idő miatt, hogy másfél évet kell az intézményben lehúznom, bezárva, szinte egyedül.
A program szerint minden héten kétszer van templom, eljött számomra is az első alkalom. Nagyon meglepődtem, mert ilyet még eddig soha nem éreztem, mint ott bent. A színtiszta szeretetet, ami csak nekem szólt. Amikor vége volt, egyből elkezdtem érdeklődni a dolgok iránt, hogy mi is ez. Ki Isten és ki Jézus? Egyből világos lett minden, hogy ez Isten szeretete volt, amit
éreztem, és hogy Ő azt akarja, hogy én éljek, méghozzá örökké. Rájöttem arra, hogy ez így nem maradhat. Hogy örök életem legyen, meg kell tennem néhány lépést. Pl. számot kell adnom az Úrnak a bűneimről. Ez úgy történt, hogy megkértem Sándor bácsit, hogy beszélgessünk. Rövid idő múlva magához hívott. Kezdtünk beszélgetni arról, hogy mit gondolok, hogy látom a megtérést? Van-e értelme? Úgy voltam vele, hogy az természetes, hogy meg kell térni. Itt van előttem a kérdésre a válasz: vagyis az élet értelmére! Imádkoztunk, makogtam-mekegtem, nem tudtam imádkozni semennyire. Tőmondatokban elmondtam, hogy bocsássa meg a bűneimet az Úr, tisztítson meg, és töltsön be a Szent Lelkével. Ő megbocsátott, és lemosta vérével a bűneimet. Így tértem meg. Szeretnék majd bemerítkezni, mert ez az Úr akarata, ezzel mutathatom meg, hogy meghaltam a világ számára, de föltámadtam Isten számára. Vagyis: jöhet a szolgálat, amire a Szentlélek fog motiválni. Hálát adok az Úrnak, hogy ide terelt engem tudtomon kívül, és amiért ilyen fiatalon részesülhettem a megváltásban! 15
BALATONALIGAI NAPOK – 2011 „... a reménység nem szégyenít meg...” (Róma 5,5) Balatonaligai napok időpontjai Gyerektábor: június 26. vasárnap – 30. csütörtök Női tábor: július 03. vasárnap – 05. kedd
Tini tábor: július 08. péntek – 13. szerda
Ifi-tini tábor: július 27. szerda 31. vasárnap
Férfi tábor: július 16. szombat – 18. hétfő
Feliratkozás a templomban!
Családos tábor: július 21. csütörtök – 23. szombat
Az Úr áldása legyen a nyári táborozókon! Lelkipásztor és presbitérium
Húsvéti istentisztelet április 24-én, 10 órakor, 11 órakor Jézus él! c. húsvéti színdarab, Oláh Bódi Éva rendezésésben Kattints, olvass és szólj hozzá! Napi igék a honlapon.
A médiatárban Iránytű sorozat, igehirdetések, tanítások, fotósorozatok találhatóak!
Iránytű sorozat a Pax TV műsorán: 11. Az ősök tisztelete, április. 23, szombat 19:15 12. Az elvált szülők gyermekei, április 24, vasárnap 19:15 11. Az ősök tisztelete, április 27. szerda 11.00 12. Az elvált szülők gyermekei, április 27. szerda 11.07 13. A fölösleges idősek és nagyszülők, április 30. szombat 19.15 14. A szülői szeretet, május 01. vasárnap 19.15
13. A fölösleges idősek és nagyszülők, május 04. szerda 11.00 14. A szülői szeretet, május 04. szerda 11.09 15. Áldozatvállalás a hétköznapokban, május 07. szombat 19.15 16. A példakép, május 08. vasárnap 19.15 13. A fölösleges idősek és nagyszülők, május 11. szerda 11.00 14. A szülői szeretet, május 11. szerda 11.09 17. A szülők célja a gyerekekkel, május 14. szombat 19.15 18. Kommunikáció a családban, május 15. vasárnap 19.15
Könyvesboltban: kiadványok, kreatív ajándékok a Gyülekezet könyvesboltjában megvásárolhatóak.
Mindenkit szeretettel várunk alkalmainkra! Szerda Péntek
17: 00-tól 18: 00-tól 17: 00-tól 18: 00-tól
Utcamisszió Bibliaóra Tizenévesek találkozója Ifjúsági összejövetel Zenés evangélizációs istentisztelet
Szombat
18: 00-tól
Vasárnap
10: 00-tól 10: 30-tól
Úrvacsora a közösség tagjai számára Gyermek istentisztelet (Bibliaismeret gyermekeknek)
11: 00-tól
Istentisztelet
Vasárnap
Mindenki Temploma Gyülekezete 1105 Budapest, Cserkesz u. 7-9. Honlap: www.mindenkitemploma.hu E-mail: mindenkitemploma@ mindenkitemploma.hu Tel.: (+36-1) 431-9792 Fax: (+36-1) 431-9796
