A Feltámadás temploma Jeruzsálemben

GÖRÖG OLDAL Hajdúböszörményi Görögkatolikus Egyházközség folyóirata VII. évf. 1. (23. sz.) 

2016. március

A Feltámadás temploma Jeruzsálemben

Az üldözések alól felszabaduló kereszténység első, máig is nagy hatású templomépítési korszaka Nagy Szent Konstantin császár nevéhez fűződik. (324-337). Uralkodása a viszályok által megviselt birodalomban rendet, és fellendülést hozott. Áthelyezte a Birodalom központját az ősi Rómából egy keleti kisvárosba, Bizáncba, (330) melyről a Keletrómai Császárságot később elnevezték, Bizánc városát pedig róla, Konstantinopolisznak, azaz Konstantinápolynak. Az üldözések szűntével, hatalmas pogány tömegek áramlottak az egyházba, nagy feladat elé állítva azokat az egyházi vezetőket, püspököket és egyszerű híveket, akik még sokszor testükön viselték az üldözések nyomait. A nagy tömegek befogadására legalkalmasabb épülettípus a bazilika mutatkozott. Mivel könyvnyomtatás nem volt, és az írásbeliség is gyermekcipőben járt, – prédikációkban, és képciklusok segítségével – a hatalmas templomokban hirdették az Evangéliumot. Tegyük fel a kérdést: milyen templomépület a bazilika? Ebben a kérdésben ugyanis nagyon sok a féleértés. Sokan a nagy magyar „bazilika” néven emlegetett templomokra gondolnak, mint pl. a budapesti Szent István bazilikára. Valóban az, de nem építészeti alapon. Ez egy kitüntetés, amit a Pápa adományoz, jelentős templomok elismeréseképpen. (Basilica minor: kisebb bazilika, mint pl. Máriapócsi kegytemplomunk. Rómában van a négy „basilica maior” vagyis nagy bazilika, ez kiemelt jelentőségük megjelölése). Építészetileg egy hosszanti templomról van szó, amely egy vízszintes tengely köré szimmetrikusan szerveződik. A főhajó két oldalán, egyre kisebb belmagassággal, oldalhajók sorakoznak. Ábránk a Feltámadás templomának keresztmetszetén mutatja be ezt a templomtípust, amely alapja lett az összes későbbi építészeti korszak tevékenységének. A Szent Császár Triertől Rómán át a Szentföldig, bazilikák sorát építette fel, amelyek sorába tartozik a jelenlegi Szent

Péter templom elődje, a San PietroVecchio, amely 1. 200 évig szolgálta a pápaságot. És a szentföldi – mai napig is működő – betlehemi Születés, és a most tárgyalandó Feltámadás temploma. (Megjegyezzük: a keresztény Nyugat ezt a templomot a Szent Sír temploma néven említi. Mentalitásbeli különbség, és jellemző a keresztény Keletre, hogy mi, mint minden vasárnap is, a Feltámadásra gondolunk. A keresztáldozatra való emlékezés is csak akkor hiteles, ha a feltámadással együtt dicsőítjük: „A te kereszted előtt leborulunk Urunk, és a te szent feltámadásodat dicsőítjük.”) A feltámadás temploma esetében, egy öthajós bazilikáról van szó, amely a szentély után, egy szabályos kör alakú építményben végződik. Itt, a hosszhajós, és a centrális épület egységéről van szó. Később lényegében, nyugaton a bazilika és variánsai, keleten pedig a kör, (oktogon) stb. térszervezés vált uralkodóvá. (Ugyanez a törekvés mutatkozik meg a Születés templománál is: ott a középpontos része nyolcszögletű). Így, a templomba beáramló zarándok tömeg, körüljárhatta a szent helyet, ebben az esetben a feltámadás színhelyét. A sírépítményt, tizenkét – az apostolokra utaló – oszlopsor veszi körül. Az építészettörténet megállapítása szerint, 325-335 között épült, és akkor szentelték fel.

1. ábra: A Feltámadás templomának alaprajza A Feltámadás temploma felszentelésének emléke hivatalos ünnep a keresztény Keleten, és szeptember 13-án ünnepeljük,

az életadó, drága Szent Kereszt világraszóló fölmagasztalása előünnepével együtt. Az ünnep liturgikus szövegei rendkívül tanulságosak, és elgondolkodtatóak. Elmondják, hogy mit gondol, mit hisz, a templomépítő a templomról: „az Úr dicsőségére épült – megszenteli a hívők szívét – az épített hajlékot mennyországgá avatta – felfoghatatlan dicsősége állandó lakhelyévé tette – nem homokra, hanem Krisztusra épült…”. A liturgia nagyon megszívlelendő tanításokat tartalmaz, és kimeríthetetlen forrása az igaz hitnek. A templom, annak a másik világnak az előcsarnoka, amit a hívő keresztény sóvárogva vár. A templom ékessége, az eljövendő világ visszfénye. Különösen akkor, ha a hívőnek van „saját” temploma, amit ismer, szeret, fönntartásában részt vesz, és lelki otthonának tekinti: „Mint a magasságos ég fönségét, mutasd meg Urunk, dicsőséged idelent lévő hajlékának ékességét is, és erősítsd meg azt mindörökre! Fogadd el benne folytonosan eléd terjesztendő kérelmeinket, az Istenszülő imái által, mindnyájunk Élete, és Föltámadása”. A kellő alázatra is szükség van: a templomot nem mi építjük, mintegy viszonzásul az égieknek, hanem maga a Mindenható ad erre parancsot, és erőt: „Hívek, ma a templomszentelés ünnepe virradt ránk, mert Krisztus választása erre a napra esett, és ő mindnyájunknak ezt parancsolja, hogy teljesen megújulva, derűs arccal, és szívünk mélyéből fakadó énekekkel, híven magasztaljuk őt, mint Megváltónkat, aki bennünket megújít”. Megrendítő liturgikus idézettel fejezzük be ennek az ősi templomnak az ismertetését. A Sínai hegyen maga Krisztus volt, aki a templomépítés elrendelésével, a jövendő egyházát előre jelezte: „Te a Sínai hegyen hajdan az Istent látó Mózesnek nem kézzel épített sátrat mutattál, Krisztus: Egyházadat ábrázoltad akkor”. Dr. Nagymihályi Géza

2 Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel. Miután a vacsorához letelepedtek, Jézus így szólt: „Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem; egy, aki eszik velem.” Elszomorodtak és sorra kérdezték: „Csak nem én?” Így válaszolt: „Tizenkettőtök közül az egyik, aki velem egyszerre nyúl a tálba..” Márk ev. 14:18-20 Nagypéntek Jézus Krisztus szenvedéseinek emléknapja. Az árulás, a tagadás, a megvetés napja. A rettenet, a szomorúság, a gyötrődés napja. A kínok és kínzások; az elhagyatás és a magára maradottság napja. Vajon mikor kezdődik Jézus szenvedéseinek véget érni nem akaró sokasága? Talán a kereszten? Amikor durva kezek verik a rettenetes vasszögeket abba a kézbe, mely addig csak adott, áldott, ölelt és gyógyított? Talán a megkorbácsoláskor? Amikor a római katonák csontszilánkokkal és ólomdarabokkal fonott ostora végig suhant a hátán? Számolatlanul, kegyetlenül, ostoba gőgből? Talán korábban, már a mikor királyi méltóságának megcsúfolása képen fejére helyezték a tövisekből font koszorút-koronát? Röhögő gúnnyal, embertelen megaláztatásba taszítóan? Vagy talán még korábban, amikor mint veszélyes, köztörvényes bűnözőt, túlbiztosított létszámban, felfegyverkezve, valóságos kis hadsereggel, hurcolják a római helytartó, Pilátus elé? Talán még ezt is megelőzően, amikor a Nagy Mű betetőzésére készülve elvonul a Getszemáni-kert fáinak csöndes homályába, hogy vért izzadó gyötrődésével esengjen az Atya előtt; em-

GÖRÖG OLDAL • 2016. március

„Egy közületek elárul”

beri énjének remegésében fogadja el a szenvedés keserű kelyhét? Még ennél is korábban kezdődött a Fájdalom útja Jézus számára. Akkor, amikor ki kellett mondania: „Egy közületek elárul engem”! A Passió-történet leírásának szívdobogtatóan fájó története az Utolsó Vacsora eseményeinek számbavétele. Az egyiptomi szabadulás emlékét megidéző tanítványok köre az ünnepi érzés mámorába elmerülve fogyasztják a szertartásos vacsora fogásait. Egyszer csak értetlenül és ijedten kapják fel fejüket a Mester szavára: „Bizony mondom nektek, egyiktek elárul engem, egy, aki eszik velem.” Önkéntelen ösztönszerűséggel tolul ajkukra a kérdés: „Csak nem én?” Az lehetetlen, elképzelhetetlen; ilyen nincs… én… eláruljam… a Mestert? Bizonyosan a többi tizenegy között van az áruló! Az élet sokszor rácáfol az emberi fantáziára. Ha a Biblia eseményei – amint sokan gondolják – kitalációk volnának, bizonyára valamilyen külső személyt nevezne meg Jézus árulójának. An�nyira hihetetlenek tűnik arra még csak gondolni is, hogy a szelídség, alázat, emberség, a szeretet Mestere közelében áruló találtasson. Éppen ezért nevezhető a Passió, a szenvedéstörténet kiindulópontjának ez a fájdalmas felsóhajtás: „Egy közületek elárul engem!”. Mert a katonák parancsot teljesítettek – még ha túlzásba is vitték csúfolódó vitézkedésüket. Mert Pilátus, félelmének engedelmeskedve engedte szabadon Barabást, a rablót. De Jézus választott tanítványa volt, aki 30 ezüst csillogásáért adta el Tanítóját. És ez felért egy váratlan

pofonnal, megalázó szembeköpéssel, kínos kereszthordozással, ziháló haláltusával. „Egy közületek elárul engem!” A Megváltó árulója egy ember volt. Egy közeli ember. Egy tanítvány, aki bennfentes volt, és ismerte a társai életét; türelmetlen és hideg szívű volt, és nem ismerte Jézus küldetését. De jaj, ne törjünk pálcát elhamarkodottan Júdás felett. Mert a feltámadott, és dicsőségben mennybe távozó Jézus Krisztus a pünkösdi Lélek erejének segítségével küldte el tanítványait – mindenkori követőit – hogy éljenek szentül, világítsanak és ízesítsenek; mutassanak követendő életpéldát azok számára, akik még nem találkoztak a Názáretivel. Ám az Égi Tűz kezdeti lobogása hamar alábbhagyott, a századok múlásával a tanítványok egyre inkább távolodtak vállalt, szent feladatuk hűséges betöltésétől. Azt, Akinek örökké uralkodnia hivatott az egykor bűnös, de megtért emberek lelkein, kötelességszegő tanítványok sokaságának – árulók hadának – köszönhetően számkivetettként, az embervilág kapujánál bebocsátást kolduló vándorként lehet viszontlátnunk. Mert a világ ma már nem Őt, az Isten Fiát, a Megváltót látja Benne, hanem a szép elveket hirdető, de már divatjamúlt, avult és avítt gondolkodású Tanítót. Belső forrongások, szakadások, nemtelen támadások, karrierizmus, érdektelenség és hiteltelenség; értéktelenség és hitetlenség, világ felé fordulás, örök kincsek felcserélése a divat-szülte talmi tartalmatlanságra; testvérháborúk, hitehagyások, tisztátalanság, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pár-

toskodás, irigység… Ezernyi Júdás árulása okozza és fokozza újra és újra Megváltó Krisztusunk szenvedését. „Egy közületek elárul engem”? De sokan voltak, vannak árulói a szent eszméknek, a tiszta Igének, az életadó Fiúnak! Az ateisták igazából nem Istenben csalatkoztak (Benne, a Tökéletesben?) – hanem azokban, akiknek magasra kellett volna emelniük a Nevet, az egyetlen megváltó nevet, de ehelyett árulói lettek hiteltelen életükkel, cselekedeteikkel, tanúságtételt megtagadó néma ajkaikkal. Miután a Mester az árulás tényének keserű ürmét az Utolsó Vacsora tanítványainak tudomására hozta, azt olvassuk: „Elszomorodtak és sorra kérdezték: „Csak nem én?” Jó ez a megszomorodás. Mert Isten szerinti, bűnbánatra vezető érzés ez. Nem tehettek mást, mint hogy kiki magába tekintve kérdezte: „Csak nem én?” Nagypénteken mi sem elégedhetünk meg kevesebbel. „Az Istennek tetsző szomorúság ugyanis üdvös töredelmet eredményez, s ezt senki sem bánja meg.” – írja szent Pál apostol. „Egy közületek”. Ha úgy érzed, hogy hiányos életeddel, hiábavaló cselekedeteiddel, hűtlenségeddel, némaságoddal a Krisztus-árulók közé tartozol, akkor a Nagypéntek szentséges csöndjében borulj térdre az érted szenvedő és halált elvállaló Megváltód előtt, és valld meg töredelmes szívvel: „Igen Mester, én is árulód vagyok. De bánom, és nem akarok az maradni. Támassz fel a Húsvét csodájával engem is egy új életre, amelyben hűséges tanítványod leszek örökké. Ámen!” Füstös Gyula

GÖRÖG OLDAL • 2016. március

In memoriam Csiha László

Nem életrajzot akarok írni, csak megemlékezést egy igaz emberről, egy nagybetűs Tanárról, aki volt tanárom, kollégám, barátom. Volt. Milyen csúnyán és üresen koppan ez a szó, mikor ilyenkor hangzik el. Elment. Az Úr magához szólította. Ott is kell egy nagy tudású, kiváló, segítőkész hívő ember. Hazament. Igaz, református létben élő személyiség volt. Tisztelte és ha kellett segítette embertársait. Nem csak az iskolában! Hányan fordultak hozzá tanácsért, amit Ő sohasem tagadott meg. Ez az önfeláldozás családi indíttatású is volt. Volt szerencsém

(és ezt komolyan szerencsének tartom) szüleit is ismerni. Tudás, segítőkészség, hit. Rövid (és nem teljes) jellemzés Róla. Udvariasságáról legendák szólnak. Köszönésben nem lehetett megelőzni. Az a Kalap megtanult mozogni… Egyszer azt mondtam Neki, hogy Ő olyan, hogyha színházban előbb ül egy sorral a háta mögött levőktől bocsánatot kér, hogy hátat fordít nekik. Mosolygott… Ha valami nem jutott eszembe (főleg irodalomból) telefonon felhívtam és Ő azonnal válaszolt, Ő volt a lexikonom. Csodálatos műveltsége mel-

Talán tiszteletlennek tűnik, hogy csak így Imreként említem dr. Lázár Imrét városunk díszpolgárát, a rendszerváltás után három cikluson át városunk polgármesterét, a művésztelep egykori vezetőjét, szakírót… De talán barátként ennyit megengedhetek magamnak. Én ugyanis az emberről akarok megemlékezni… Ő ötvenhatban is fellépett az igazságtalanság és az elnyomás ellen , ami miatt a forradalom leverése után megbélyegezetté

Ima

Uram, segíts rajtam! Nélküled semmi nem megy. Jót akarok tenni s rosszat teszek. Segíteni akarok, de nem tudok. Imára kulcsolom kezem s ökölbe szorul… Van-e olyan tett, ami mindenkinek jó? A gondolkodás (is) sokszor gátja a cselekedetnek. Uram segíts, hogy világosan lássak, (Világosságban járhassak…) amennyire itt a földi létben lehetséges! Uram segíts, hogy én is segíthessek másokon! Uram vezess engem, hogy úgy gondolkodjam és úgy cselekedjek, ahogyan Te kívánod! Uram ne hagyj el engem! Hála Néked minden adományodért, melyet méltatlanul, érdemtelenül kaptam! Dicsőség Néked és csak Néked minden jóért! Köszönet a jutalomért és a büntetéseimért is, melyeket eligazításul küldtél, hiszen: „mert megfenyíti az Úr, akit szeret” (Zsid. 12,6) köszönöm a szereteted és meghívásodat… Ámen

lett igen jó volt humora is. Vagy negyven évig együtt névnapoztunk. A „gyógypálinka” a „gyógybor ” és közös kávézásaink emlékképei bennem élnek. Ő írta könyveim előszavát, Ő volt a lektorom, vagyis barátom… Feleségével, Erzsikével csodálatos harmóniában éltek. Az emberszeretet mellett az állatszeretet is jellemezte Őket. Mondtam is nekik, hogy szívesen lennék náluk kutya… Nincs többé velünk. Gárdonyi sírjának felirata jut eszembe. „Csak a teste”… Igen, szelleme itt él közöttünk.

Imre

vált. Mégis tanult, ledoktorált és megőrizte elveit. A főiskola könyvtárosaként dolgozott és mint említettem a Hajdúsági Művésztelepet is irányította. Rendszerváltás után pedig polgármesterként a várost. Hozzáteszem, jól… Sosem volt hangoskodó és sosem volt igazságtalan. Görögkatolikus hitét ápolta, a civil kezdeményezéseket támogatta. Így Ő is tagja és előadója volt a Vasvári Pál Tár-

Aztán majd találkozunk (talán) odaát… Alapító tagja volt Ő is a Vasvári Pál Társaságnak. Az előadásai pedig – hát igen emlékezetesek és csodálatosak. Hiányozni fognak… Alapító tagja a Kertész László Irodalmi Körnek is – de minek soroljam… Városunk díszpolgára és több más kitüntetés tulajdonosa. Az öt talentumos szolga, aki megőrizte és szétosztotta ta­lentumait. Mert a tudás és a szeretet szétosztva sokszorozódik! Emléke, szelleme velünk marad…

saságnak. Támogatta az egyházat és a jó mellett kiállt. A Város többek között díszpolgári címmel köszönte meg munkálkodását. Felesége és az Ő betegsége állította meg igazolva, hogy „Akit szeret megfenyíti azt az Úr…” (Zsid. 12,6) Jutott Neki a szenvedésből. Élete keresztény élet volt. A „másokért való lét.” Adjon az Úr Neki „Boldog nyugalmat és örök emléket!”

Elfogadás

A teremtésben az Úr „Saját képére és hasonlatosságára” formálta meg az embert. Ezzel talán Ő oltotta belénk a hajlamot, hogy mi is alakítsuk környezetünket – esetleg szebbé téve azt. Ez nem is lenne baj. A probléma akkor van, mikor ember­ társainkat – és főleg a gyerekeket akarjuk formálni – úgy, hogy azok hasonlatosak legyenek hozzánk. Tévedés ne essék, nincs azzal baj, ha jobbítani akarunk és segítünk a rosszat elkerülni. A baj a túlzás, a végtelen egoizmus lehet, amikor az énközpontúság által irányítva önmagunkat akarjuk másban is látni. (Kibontakozni - segíteni kell az egyéniségét, de nem elnyomni – átformálni.) „Vagyok, mint minden ember fenség…” írja Ady. Tisztelni kell tehát a másikat, uram bocsáss a másságot is (ha az nem erőszakos…). Szeretni embertársainkat „jóságos és emberszeretőként” élni. A szeretet egyúttal megértés, elfogadás is! Az ember személy, egyéniség. Ne próbáljuk sorozattá szűkíteni jellemét sem. Jézus még az ellenség szeretetét is kéri. (Mt 5,44 és Lk 6.27,35, 6,27 és 35) Nem könnyű, de gondoljunk arra, hogy mi

3

sem vagyunk hibátlanok és minket is elfogadnak! No és nem csak embertársaink! A hibákat sőt az ellenünk irányuló vétséget is meg kell bocsátanunk (így emberi) az Úr imája alapján és a Máténál olvasható módon (Mt. 18,22) Péter kérdez és az Úr válaszol: „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom? Talán hétszer? Jézus így felel: „Nem mondom: hétszer, hanem hetvenszer hétszer”… A másik elitélésének tilalmát pedig oly sok helyen olvashatjuk, (pl. Lk. 6,37: Róm. 2,1.: Jak. 4.12: Mt. 7,2: stb.) hogy szerintem ez „ipsissima verbának” tekinthető, vagyis Jézus eredeti szavainak, azt pedig illik megfogadni. Különösen tetszik a Mátéi leírás magyarázó része: „Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, a magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát?” Isten elfogad bennünket – bűnösöket – sőt ezért küldte a Megváltót. Isteni szeretet. Ő a példa, a követendő és Rátekintve megtanulhatjuk elfogadni embertársainkat. Magunknak is jobb lesz – sok konfliktust el lehet kerülni így. Szóval jó az elfogadás… Az oldalt írta: Balla Sándor

4

GÖRÖG OLDAL • 2016. március

2016. január 20–24. Ökumenikus imahét a krisztus hívők egységéért Küldetés egy szétszakíthatatlan közösségért

Az egyetemes imahét bibliai mottóját és igeversét a lettországi ökumenikus munkacsoport választotta ki. „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (1 Pt 2,9) Péter apostol szavai: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket, akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok.” A közösség legszentebb helye az imádság háza. Öt napon át minden nap másik templomban, imaházban és gyülekezeti teremben gyűltünk össze. Esténként a más-más felekezethez tartozó vendég lelkész tolmácsolta Isten igéjének üzenetét: A Római katolikus templomban Lomentné Szopkó

kezd munkálkodni Krisztus bennünk. Isten igéjében olyan erő van, mely átformál életeket, megszabadít a szenvedély rabságától, megszünteti a ködöt ami körül vesz. Hatalmával kiárassza újjá teremtő kegyelmét, arra aki az üdvösségét elfogadja. Ne féljünk hirdetni és átadni az Isten igéjét, melyben élet, igazság, szabadság és irgalom van. Nem csak egyházi vezetők, hanem minden keresztény feladata, hogy bizonyságot tegyen az Úr nagy dolgairól, és akkor észrevehető lesz rajtunk keresztül az Isten jelenléte. Második napon Sási Péter görög katolikus parókus esperes tartotta a szentbeszédet, a Bocskai téri református templomban. Az apostolok közösségének mintájára építette mondanivalóját. Az apostolok Jézus tanítását meghallgatták szívükbe zárták és úgy is éltek, életüket önfeláldozó módon Istennek szentelték. Isten megmutatta milyen az

Tünde református lelkipásztor hirdette az evangéliumot. Az igét soha nem volt könnyű hirdetni. Szent Pál apostolt bántalmazták, kinevették ezért, de Ő nem szégyellte. Ellenerő és nyomás mindig ott van. Isten igéjének pici magja ha el ér a szívekhez és gyökeret ver, gazdagon fog teremni és el-

igaz szeretet. Előbb egymást kellett megtapasztalni szeretni. Ha szeretjük egymást, Isten bennünk él és szeretete tökéletes lesz. Ehhez azonban meg kell szabadulni emberi gyengeségeinktől, így tudunk közelebb kerülni Istenhez és ember társainkhoz. Az önzés visz el legmesszebb bennünket

Istentől, az önzés áll legtávolabb az evangéliumtól. Jézus Krisztus parancsot adott, hogy szeressétek egymást, de példát is adott arra milyen az igaz szeretet. Életét áldozta a bűneinkért. Hívjuk a Szentlelket segítségül, hogy fölismerjük Isten akaratát, mi a helyes és mi a kedves neki. Egységre kell törekedni, hiszen Isten családjához tartozunk, melynek közös nyelve a szeretet. Az istentiszteleten közreműködött a Református Iskola Magvető gyerekkórusa. Harmadik napon a Baptista imaházban, Tönköly Levente református lelkipásztor „Van egy álmod?” kérdésére kerestük a választ. Példaként említette: Van egy álmom – Martin Luther King tiszteletes gondolatait: eljön majd az idő, mikor eggyek leszünk. Istennek is van egy álma, van egy terve,

ha figyeljük megfejtjük. Isten nagy álma az egyház, a közösség ahol a szeretet a meghatározó. Az Ő álma a miénk is lehet. (Mózes 37, 5-8) József mert álmodni és elmondani testvéreinek, akik ezért gyűlölték. Úgy ítélte meg, hogy a szeretetnek túl nagy ára van: áldozatot, önmegtagadást követel. Nem akar küzdeni, lemond álmairól. Isten azt akarja, hogy ne szigetelődjünk el a szennytől a küzdelemtől, a harci sebek amit látni akar, ha megállunk előtte. Azt akarja, hogy harcoljunk álmainkért, főleg azokért melyek Isten dicsőítéséről szólnak. Legyen egy megvalósuló álmunk: egymást kitartóan szeretni, a szeretet tettekkel kinyilvánítani, hogy ma is eltudják mondani: „Nézzétek mennyire szeretik egymást”. Negyedik napon a Kálvin

5

GÖRÖG OLDAL • 2016. március téri templom imatermében, Füstös Gyula baptista lelkipásztor hívott együtt imádkozásra. A szolgálattevők bevonultak, kezükben Biblia, égő gyertya és egy tál só. „Elköteleződés, hogy só és világosság legyünk”, üzenetét adta tovább gondolásra. Péter apostol szavai, megérteti együvé tartozásunk titkait. Voltak az elkötelezett keresztények és voltak akik nem engedelmeskedtek

gyunk. Szent nemzet vagytok, országotok a mennyország, nyelvetek a közös imádság, hogy hirdessétek az Úr nagy tetteit. Választottak: – akik olvassák a bibliát és jót tesznek a másikkal – van saját identitásuk: a golgotai kereszt – van saját hitvallásuk: Isten, maga a szeretet forrása, mi pedig a szentlélek temploma. Isten tulajdon népe vagyunk, mi képviseljük, mi vagyunk a reklám

az igének. Ti azonban – azokat szólítja meg akik már elkötelezettek, ez nekünk szól akik itt vagyunk. Megtisztelő megszólítás: választott nemzetség, Isten gyermeke vagyunk, van egy közös ősünk. Ti azonban másképpen kell, hogy éljetek. Alázat, irgalom, szeretet, szelídség kell, hogy jellemezzen. Péter apostol mondja: királyi papság vagytok, akik Krisztusban új életet kaptok. Nem csak a papoktól várjuk a jót, mindnyájan Isten tervében va-

arca a földön. Egy tőről fakadunk, egy a célunk. A szentháromság segítsen kivezetni a sötétségből, Isten csodálatos világosságába, hogy mindenkiben felismerhessük Őt. „Ti vagytok a föld sója, a világ világossága. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsétek a ti mennyei Atyátokat”. (Máté 5, 13-16) Az istentiszteleten jük. Felismerésből megszüle- vetett hitünkről, ezek melyek meghívást kaptunk a só meg- tik az alázat, szerénység, aka- összekötnek bennünket. Debreceniné Erdős Ibolya ízlelésére és gyertya gyújtásra, raterő. Megismerem magam,

az Úr asztaláról vett lánggal. A vendég szeretetük jelképéül és az összetartozás szimbólumaként minden résztvevő kapott egy kis barna kenyércipót útravalónak. Ötödik este a Görög katolikus templomban, Kocsis Gábor római katolikus plébános szólt az ökumenikus közösséghez. Az Isten kiválaszt minket, meghívást kapunk országába, ahol küldetésünk van: egységért égő szívek. …”nyugtalan a mi szívünk, míg meg nem nyugszik Tebenned.” (Szt. Ágoston) Öröm, boldogság, béke és megnyugvás legyen a szívünkben, melyet Isten jelenléte ad. A keresztény élethez a hit mellett, jó cselekedetekre, tettekre van szükség. Saját énünk fölé kell emelkedni. Kihívások során a dolgokat másképpen látjuk és értékel-

Szent Efrém-napok

A Szent Efrém-napok keretében, január 29-én, a „Három szent főpap” ünnepén, a nyíregyházi Szent Miklósszékesegyházban Kocsis Fülöp metropolita diakónussá szentelte Boros András tanulmányvégzett papnövendéket. András atya Hajdúböszörményből származik. Középiskolás korában talált rá a hitre, melynek elmélyítésében fontos szerepet töltöttek be egyházunk fiataloknak szervezett programjai – a sárospataki K.Ö.Z., a Szent Dam-

engedem, hogy a Mindenható Isten velem legyen. Ha látjuk magunkat, látni kell a felebarátunkat is. Látni a másikat, odafigyelni egymásra, keresni a javát, hagyni szóhoz jutni: mi az életképe, öröme, bánata, ha így teszünk egymás épülésére leszünk. Minden igyekezetünkkel szolgáljuk az Urat, aki azt szeretné, hogy Jézus Krisztus követői legyünk, vagyis hozzá hasonlóvá váljunk, érzéseinkben és lelkületünkben. A keresztény ember meghívást kap, lángol a szíve az egységért és azért, hogy tanúságot tegyen az Isten nagy tetteiről. Az imahéten kikapcsolódtunk fizikai világunkból és bekapcsolódtunk Isten világába. Legyen egész évben ÖKUMENÉ, lélekben együtt maradjunk, imádkozzunk és tanúságot tegyünk Krisztusba

ján tábor, valamint az ifjúsági gyalogos zarándoklat. Ezen rendezvények ma is várják a fiatalokat, ahol megtapasztalhatják a hit, az imádság és a keresztény közösség örömét – s amint az újszentelt diakónus példája is mutatja, akár egy papi hivatás elindulását. András atya diakónusi szolgálatát a nyíregyházi Huszár-telepen végzi, mint lelkipásztori munkatárs, és a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola hitoktatója. Forrás: http://diakonus. gorogkatolikus.hu/hir/2016/borosandras-diakonus-szentelese

6

GÖRÖG OLDAL • 2016. március

Szabadtéri keresztek Hajdú-Bihar megye A cikksorozat második ré– Kőkereszt, festett pléhészaki felében (II. rész) szében a görög katolikusok krisztussal, 1912-böl, az állítkeresztjeinek sajátosságait mutatom be. Megtalálhatóak ezek a hagyományos helyeken, de a görög katolikus templomok környezetében nagyobb számban lehetők fel a keresztek (2, 3 vagy akár több is; pl. Hajdúdorog, Hejőkeresztúr, Sajópetri, Tolcsva, Érpatak stb.). Szívesen alkalmazzák a kereszt anyagául a fát, a tartósabb kőanyagok mellett (pl. Tiszabezdéd, Nyírmihálydi, Záhony, Tuzsér stb.). A korpusz a legtöbb esetben díszesen festett pléhkrisztus, amely akár kettős- vagy hármaskeresztben is állhat jelekkel, mellékalakokkal (pl. Máriapócs, Nagyecsed, Ajak, Ópályi stb.). Ilyen jelölések lehetnek a Krisztusi test mellett: – koponya és csontok a lábainál, Ádám koponyája (pl. Ömböly), – feje körül glória, kezeinél a Nap és Hold jele (pl. Nyírpilis), – feje fölött megjelenik az Atya és az INRI felirat (pl. Nyírtass), – de megjelenhet a Fiú és Szentlélek ábrázolás is, valamint ezek bármilyen kombinációja is megjelenhet. A bizánci hagyományú keresztek ikonográfiája közel áll az ortodox keresztekéhez, gazdag jelentéstartalommal, de a legtöbbféle keresztváltozat is megjelenik a görög katolikus hívek áldozatvállalása nyomán... Hajdúdorog: – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, kereszten pléhborítással, 1890-ből, kis kovácsoltvas kerítéssel, út menti kereszt (Fehértói út). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, kereszten pléhborítással, 1899-ből, út menti kereszt (Böszörményi út). – Temetői kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1890ből, hiányos pléhborítással a

kereszten,a régi nyugati görög katolikus temetőben áll (Nánási út). – Temetői kőkereszt, betonból, kopott, festett pléhkrisztussal, köztemetőben áll (Téglagyár u.). – Temetői kőkereszt, rozsdás pléhkrisztussal, 1962-ből, állíttatók táblájával, köztemetőben áll (Téglagyár u.). – Temetői emlékkereszt, korpusz nélkül, 2002-ből, köztemetőben áll (Téglagyár u.). – Temetői kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1997-ből, állíttatók táblájával, köztemetőben áll (Téglagyár u.). – Kőkereszt, fémkorpusszal, 1906-ból, a római katolikus templom előtt áll (Böszörményi út). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1937-ből, az állíttatók táblájával, a görög katolikus székesegyház kertjében áll (Tokaji u.). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1902-ből, az állíttatók táblájával, a görög katolikus székesegyház kertjében áll (Tokaji u.). – Kőkereszt, korpusz nélküli, vörös márvány emlékkereszt, 1906-ból, a görög katolikus székesegyház falába beépítve (Tokaji u.). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1890-ből, kis kovácsoltvas kerítéssel, út menti kereszt (Tokaji út). – Kovácsoltvas kereszt, festett pléhkrisztussal, 1910-ből, kis kovácsoltvas kerítéssel, a görög katolikus székesegyház kertjében áll (Tokaji út). – Temetői kőkereszt, rozsdás pléhkrisztussal, a megsemmisülés szélén van a régi temetőben (Kórház u.). – Temetői kőkereszt, eltűnt pléhkrisztussal és tábláival, a megsemmisülés szélén van a régi temetőben (Kórház u.). – Állt még a Kórház utcai temetőben egy nagyobb kriptával együtt egy kőkereszt,

amely 2006-ban lebontásra került. (Archív képem van róla!) – Fából készült Trianon-emlékkereszt, 2010-ből, a görög katolikus plébánia udvarán áll (Óvoda u.). Hajdúhadház: – Két fából készült Trianon-emlékkereszt áll a Bocskai téren, mindkettőt 2010-ben állították. – Kőkereszt, kőkorpusszal, 1939-ből, a római katolikus templom előtt áll (Földi Sándor u.). Hajdúnánás: – Kőkereszt, kőkorpusszal, 1929-ből, a római katolikus templom kertjében áll (Bocskai István u.). – Temetői kőkereszt, eltűnt korpusszal, 1935-ből, állíttatók táblájával,kis kovácsoltvas kerítéssel, a római katolikus temetőben áll (Liliom u.). – A székely menekültek emlékére állított fakereszt (2011) is a római katolikus templom kertjében áll (Bocskai István u.). Hajdúsámson: – Kőkereszt, különleges kis Kisztus képpel, a görög katolikus kápolna udvarán áll (Hunyadi János u.). – Temetői kőkereszt, kőkorpusszal, 1970-ből, a köztemetőben áll (Petőfi Sándor u.). Hortobágy: – Kitelepítettek emlékkeresztje 1990-ből (33as út). Nyírábrány: – Kőkereszt, fémkorpusszal, 1919-böl, az állíttató táblájával,a budaábrányi görög katolikus kápolna kertjében áll (Árpád u.). – Fakereszt, rozsdás pléhkrisztussal, egy magánház kertjében áll (Szabadság u.). – Fojtán-féle fa sírkereszt, festett kőkorpusszal, 2011-ből, a köztemetőben áll (Hunyadi u.). – Fakereszt, kőkorpusszal, a római katolikus templom kertjében áll (Ábrányi Kornél tér). – Elhurcoltak vas emlékkeresztje, talapzatán névsorral, a római katolikus templom kertjében áll (Ábrányi Kornél tér).

tatók feliratával, a görög katolikus templom kertjében áll (Rákóczi u.). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1894-böl, az állíttatók feliratával, a görög katolikus templom kertjében áll (Rákóczi u.). – Temetői kőkereszt, kőkorpusszal, állíttatók feliratával, 1896-ból, a köztemetőben áll (Hunyadi u.). Nyíracsád – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, évszám, nélkül, dúsan díszített keresztfedéssel, kis vaskerítéssel, kivezető út mentén áll (Szatmári út). – Kőkereszt, fémkorpusszal, állíttatók feliratával, 1925-ből, a római katolikus templom mellett áll (Templom zug). – Fakereszt, festett pléhkrisztussal, dúsan díszített keresztfedéssel, kis vaskerítéssel,a görög katolikus telek sarkán áll (Kossuth Lajos u.). – Kőkereszt, festett kőkorpusszal, 1911-böl, az állíttatók feliratával, a görög katolikus templom kertjében áll (Templom zug). – Kőkereszt, kőkorpusszal, 1925-böl, az állíttatók feliratával, a görög katolikus templom kertjében áll (Templom zug). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, az állíttatók táblájával, évszám nélkül, a római katolikus templom kertjében áll (Templom zug). – Kőkereszt, festett kőkorpusszal, az állíttatók feliratával, évszám nélkül, út mentén áll (Kassai út). – Fakereszt, festett pléhkrisztussal és Mária mellékalakkal, dúsan díszített keresztfedéssel, kis fakerítéssel, út mentén áll (Kassai út). – Kőkereszt,rongált kőkorpusszal, állíttatók feliratával, évszám nélkül, egy magánház kertjében áll (Dózsa György u.). – Temetői kőkereszt, festett pléhkrisztussal, az állíttatók

7

GÖRÖG OLDAL • 2016. március táblájával, 1973-ból, köztemetőben áll (Kossuth Lajos u.). – Fakereszt, kőkorpusszal, út mentén áll, Buzitapusztán. Nyíradony: – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, az állíttatók feliratával, 1938ból, kovácsoltvas kerítéssel, neoromantikus stílusban, útkereszteződésben áll (Deák Ferenc u.). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, az állíttatók feliratával, 1902-ból, út mentén áll (Táncsics Mihály u.). – Kőkereszt, fém korpusszal, 1930-ból, 2006-ban felújítva, útkereszteződésben áll (Kossuth Lajos u.). – Temetői kőkereszt, rozsdás pléhkrisztussal, állíttatók feliratával, 1902-ből, a régi

katolikus temetődombon áll (Acsádi út). – Fakereszt, fémkorpusszal, faragott felirattal, 2010-ből, a római katolikus iskolakápolna előtt áll (Aradványpuszta, Iskola u.). – Temetői fakereszt, festett pléhkrisztussal, vashálós kerítéssel, a régi katolikus temetőben áll (Aradványpuszta, Cserepes u.). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1964-ből, az állíttatók feliratával, az uradalmi magtárból kialakított görög katolikus templom előtt áll (Aradványpuszta, Cserepes u.). – Fakereszt, vésett Krisztusalakkal, a régi katolikus temető emlékműveként, 2009-ből (Damjanich u.).

2011. július 01. Jeles dátum, hiszen ekkor kezdte meg működését a Hajdúböszörményi Görög Katolikus Egyházközség Szent Miklós Szociális Szolgálata. Házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés és népkonyha keretében igyekszünk minél nagyobb hatékonysággal ellátni a segítségre szorulókat. 2016. 01. 01.-től a házi segítségnyújtást két részre bontották: szociális segítésre és személyi gondozásra. Szociális segítés keretében közreműködünk a lakókörnyezeti higiénia megtartásában (takarítás,mosás,vasalás),seg ítünk a háztartási tevékenységekben(pl. bevásárlás,mosogatás,ételkészítés,tüzelő behordása stb.),segítünk veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében,illetve annak elhárításában,valamint ha arra sor kerül a bentlakásos intézménybe való beköltözésben. Személyi gondozás keretében az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása a cél,valamint gondozási és ápolási feladatok ellátása(fürdetés,vérnyomás, vércukor mérés, felületi sebkezelés,gyógyszer kiváltás stb.) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot a törvény szabta keretek között a háziorvossal közösen állapítjuk meg értékelő adatlap alapján. Szociális segítés 20 pont alatt is adható. Aki személyi gondozást szeretne, annak legalább 20 pontot el kell érnie. A gondozás rendszer-szemléletű; elősegítjük az idős ember kapcsolatainak erősödését, a természetes segítő „háló” (család, barátok, rokonok, szomszédok,

– Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1918-ból, az állíttatók feliratával, út mentén áll (Vörösmarty Mihály u.). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, 1938-ból, Bibliai idézettel, út mentén áll (Széchenyi István u.). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, fehér tégladíszítésű lábazattal, évszám nélkül, idézetes táblával, iskola előtt áll (Temesvári u.). – Fakereszt, festett pléhkrisztussal, 2011-ból, kereszten bádogtetővel, magánház udvarán áll (Debreceni út). – Kőkereszt, festett kőkorpusszal, állíttatók táblájával, 1993-ból, bábkorlátos kerítéssel, út mentén áll (Debreceni út).

Segítünk!

stb.) létrejöttét/fennmaradását, nyugalmuk biztosítását. Társas kapcsolataik kiépítése, ápolása, bővítése, kapcsolattartás a családdal, hozzátartozókkal, szomszédokkal, volt munkatársakkal – ez mind a gondozási feladat köré sorolható. A háziorvossal és szakorvossal való kapcsolattartás eredményeként – az orvos utasításait szem előtt tartva – a gondozó besegíthet olyan ápolási-gondozási feladatok elvégzésébe, amelyek elvégzéséhez rendelkeznek a kellő kompetenciával. Az ellátottak személyi higiéniájának biztosítása érdekében segítjük a tisztálkodást, a test-higiénia megtartását. Alapvető joguk, hogy ápoltak legyenek, tiszta ruhával és személyes holmival, környezettel rendelkezzenek. A háztartás rendben tartásában való segítség (takarítástól a bevásárlásig a törvény szabta keretek között) hozzájárul az idős ember jobb életminőségéhez. Fontos feladat a fizikai egészség megőrzésére való törekvés, vagy a gyógyulás elősegítése; ennek érdekében segítséget nyújtunk a gyógyszerek kiíratásában, kiváltásában, beutaló kérésében, vizsgálati időpont egyeztetésében, a panaszokra való odafigyelésben. Az ellátottak lelki-szellemi igényeire válaszolunk oly módon, hogy vallási, hitbéli támogatást is adunk, tiszteletben tartva az erre irányuló igényeket, a hit gyakorlására vonatkozó egyéni döntést. Ha igény mutatkozik rá, ennek keretében lelki beszélgetést folytatunk és Bib-

– Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, állíttatók táblájával, évszám nélkül, út mentén áll (Tivorány, Lugosi út). – Kőkereszt, fém korpus�szal, 2001-ből, a római katolikus templom előtt áll (Kossuth Lajos u.). – Temetői fakereszt, festett pléhkrisztussal, évszám nélkül, kereszten védőtetővel, köztemetőben áll (Lugosi út). – Kőkereszt, festett pléhkrisztussal, állíttatók feliratával, 1972-ből, a görög katolikus templom előtt áll (Árpád tér). – Kőkereszt, kőkorpusszal, állíttatók táblájával, 2001-ből, magánház előtt áll (Aradványpuszta, Iskola u.). Hőgye Lajos

lia-olvasással segítjük elő az idős ember lelki egészségét, valamint Sási Péter esperes úr is kérésnek megfelelően látogatja a gondozottakat. A gondozó elősegíti az ellátottak mozgásának aktivizálását: sétával, mozgásra ösztönzéssel, csoportos rendezvényeken (pl. egyházi összejövetelek) való részvétellel segíti őt az önálló életvitel folytatásában. Lehetőséget nyújtunk egyéni és közösségi vallásgyakorlás igénybe vételére. A gondozó az ellátottal személyesen tartja a kapcsolatot, igény szerint rendszerességgel – akár naponta többször is – felkeresi otthonában. A szociális tevékenység végzése közben az ellátott kérésének, szokásrendjének megfelelően viselkedik, kommunikál az ellátottal, betartva a szociális gondozói munka és etikai kódex szabályait. Segítségnyújtás és egyéb szolgáltatás kérésére személyesen, telefonon, esetleg interneten is van lehetőség. Jelenleg Házi segítségnyújtásban 137, Szociális étkeztetésben 200 ellátottnak nyújtunk napi szintű segítséget. Népkonyha keretében heti 100-120 adag étel kerül kiosztásra. Elérhetőségeink: 4220 Hajdúböszörmény, Vasvári Pál u. 3. sz. munkanapokon 8.00-16.30-ig telefonon:06 30 676 5741 e-mail: [email protected] Komárominé Kriston Ágota szolgálatvezető

8

GÖRÖG OLDAL • 2016. március

Kárpát-medencei nevek szerte a világon

Mint ismeretes, az elmúlt évszázadban több kutató megfogalmazta azt a hipotézist, hogy létezett a Földön egy elpusztult civilizáció, mely az úgynevezett bábeli nyelvzavar előtt bírt egy egységes nyelvvel. (Ők vetették fel azt is, hogy az ősi emlékeket, mint a Genezis, az Arvisura stb. – érdemes komolyabban megvizsgálni. E hipotézis bizonyításáért tudomásunk szerint eddig legtöbbet az USA-ban élő nyugalmazott főiskolai tanár, Vámos-Tóth Bátor tett, 1976-tól napjainkig. A CIA egész világra kiterjedő földrajzi névtárát összehasonlította a kárpátmedencei földrajzi nevekkel. Meglepő eredményre jutott. Öt földrész 204 országában eddig 6500 olyan földrajzi nevet talált, amelyek mind megtalálhatók a jégkorszak pusztításától viszonylag védett, emberi településre mindenkor kiválóan alkalmas Kárpát-medencében. Fontosnak látjuk hangsúlyozni, hogy a szerző minden belemagyarázó találgatástól mentesen, az igazi kutató objektivitásával, egyszerűen közli a kárpát-medencei földrajzi nevet, s mellette megadja más országokbeli, földrészekbeli előfordulásainak pontos helyét. Munkáját egy történelmi segédtudomány megalapozásának tekinti, amelynek ta-

lálóan a Tamana nevet adta. Ugyanis a több mint hatezer Kárpát-azonos név közül a Földön leggyakrabban ez a név fordul elő: öt földrész 26 országában! Tamana Árpádkori falu Bácskában; Győrffy György szerint első okleveles említése 1327-ből való, ma puszta a Palánka nevű kisváros határában. Érdekesség, hogy Kolumbiában Tamana és Palánka egymás melletti pataknév, s a Fülöp-szigeteki Luzonon ugyancsak egymás melletti földrajzi nevek. A mi nyelvészetre alapozott őstörténetünk művelői bizonyára osztják Vámos-Tóth Bátor véleményét, hogy a földrajzi nevek jó útmutatók az őstörténeti kutatásban. A területek, tájak, országok népeinek nyelve változott, cserélődött, de az évezredekkel előbb adott földrajzi nevek legtöbbször megmaradtak. A 6500 Kárpát-azonos földrajzi név megtalálása alapján megállapított bizonyos jellegzetességeket: minél elzártabb, később felfedezett egy földrajzi terület, (Új-Guinea, Guyanai-felföld, Amur-kanyar, Belső-Afrika), annál inkább jellemző a Kárpát-azonos nevek tömeges előfordulása. Ezeket a gyakoribb Kárpátazonos neveket „bíró” területeket sokszor jellemzi a Kárpátokon belüli népi díszítőjelek előfordulása, s az ötfokú népzenei anyag jelenléte. (Így pél-

dául a Kifeküdtem én a magos tetőre című, Csík megyében lejegyzett népdal kísértetiesen hasonló mása az inkáknál, egy Kodály által lejegyzett somogyi pásztordal pedig a perui kecsua indiánoknál.) A Kárpát-azonos nevek közel fele a Kárpát-medencén belül ma is családi név. Így például: Balog, Baján, Csiba, Csoma, Daru, Galla, Huni, Magyar, Huszár, Kádár, Kodály, Macsó stb. A Kárpát-azonos nevek társaságában szerte a világban gyakran találhatók meg ugyanazok a földrajzi nevek, mint a Kárpát-medenceiek szomszédságában. Pl. Attila forrásnév a Bükk hegységben Csaba helynevünk térségében, a Sajó és a Szuha vizeink közelében, Borsod megyében. Ugyanakkor Etiópiában is létezik Attila és Csaba község, a Sajó és a Szuha folyók közelében. Még ennél is meglepőbb, hogy a Kaukázusban – ahol 162 Kárpát-azonos név található – Csaroda, Surány és Urola falvakat, ha összekötjük képzeletbeli egyenes vonalakkal, egy olyan háromszöget kapunk, amelynek kerülete 120 kilométer. Ugyanez a 120 kilométernyi háromszög köti össze a szatmári Csarodánkat, a beregi Surány falunkat és a Kisvárda határában található Urola dűlőt. Dr. Vámos-Tóth Bátor a

Kárpát-azonos nevek tömeges jelenlétének öt földrészen való kimutatásával azt látja bizonyítottnak, hogy nem alaptalan feltételezni egy hajdan létező ősnyelvet. Megfogalmazza azt is, hogy nyelvünk egyike lehet azon nyelveknek, amelyek igen-igen sokat megőrizhettek az ősnyelvből. Mindezek után nézzünk meg még néhány kárpát-medencei földrajzi nevet és párjait a világ térképén. Buda Kongóban, Ghánában, Angolában, Thaiföldön, s még két helyen helynév, míg Kislak Indiában, Irakban 3, Törökországban 14 alkalommal helynév. A Tisza előfordul: Ecuador, Fülöp-szigetek, Ghána, India, Irán, Kamerun, Kongó, Közép-Ázsia, Marokkó, Nigéria, Panama, Törökország területén. A földrajzi nevek világméretű összefüggéseinek bemutatása miatt a könyv dicséretes munkát tükröz, új elemekkel gazdagítja az őstörténetet. A Budapesten megjelent rövid összefoglalóban szerzőtársa volt a Kanadában élő Simon Endre. A Tamana kis tükre érdekes és vonzó olvasmány. Mindenképpen méltó lenne egy nagyobb példányszámú és terjedelmesebb kiadásra. (Tamana kis tükre. Harmadik Évezred Alapítvány Kiadása, Budapest. Dr. Vámos-Tóth Bátor-Simon Endre könyve) Dr. Varga Gábor

Zarándokút az irgalmasság évében a Jézus Szíve templom közösségével Szegedi Kálmán atya vezetésével, Varga János és Szenes József atyák közreműködésével, zarándokúti lelki napon vehettünk részt Nyíregyházán az Örökösföldi Isteni Irgalmasság római katolikus templomban. Az Isteni Irgalmasság Templom Irgalmasság kapuját, Palánki Ferenc, DebrecenNyíregyházi megyés püspök

(2016. február 27.)

szentelte és nyitotta meg 2015 évben az Örökké Szent Szűz Mária ünnepén. Nekünk hívőknek arra szolgál, hogy teljes Búcsút nyerhessünk a megfelelő liturgikus követelmények betartásával. Ezek a következők: Szentgyónás-áldozás, Szentatya szándékára való imák elvégzése. (Mi atyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy és Dicsőség)

Felajánlhatjuk egy élő személyért, akár magunkért, vagy, egy elhunyt hozzátartozónk lelki üdvéért is. A vezeklés halálunk órájától kezdődik. Teljes Búcsú, ideig tartó büntetések elengedése. Elhunyt testvéreinknek Isten megbocsátja bűneit és rögtön a Mennyországba jutnak. A szép számmal összejött zarándok csoportot köszöntöt-

te Tóth László plébános atya, majd kezdetét vette a lelki foglalkozás első része. Varga János atya beszélt arról, men�nyire fontos a bennünket jóra sarkalló Szentlélekre való hagyatkozás. De, ahogyan a jó létezik, mellette a gonosz is megpróbál ránk hatni. A gonosz lélek megrontja az embereket. Sok ember magának sem tud megbocsájtani. Sok

9

GÖRÖG OLDAL • 2016. március ember nem tud felebarátjának sem megbocsájtani. Sok ember Istennek sem tud. Jézus azt adja, amit a világ nem tud, teljes lelki megbocsájtást. Az emberek eltávolodnak Istentől. Istennel való kiengesztelődés, – önmagammal való kiengesztelődést jelent. Ha ennek ellenkezőjét tesszük, folytonos elégedetlenség, irigység, környezetemmel és családommal szemben is. Ezért próbáljunk kiengesztelődni egymással. Szenes atya felvetette a mai valóság tényét: Zarándokút és turistaút különbségét. Lourdesban a statisztikák szerint kevesebb a gyógyulás, imádság, böjt, szentgyónás, szentáldozás. Miért? Sajnos több a turisták száma, több a látnivalóért odautazók száma, mint az elhivatott és Istenben hívő testvéreink, zarándokok létszáma. Azt, hogy a Világ nem jó irányban halad, mindenki látja és tapasztalja. Sokszor templomainkban is felütik azok hangjukat, akik útkeresők. Nem baj, de nem Isten útját keresik, hanem saját igazukat. Az már gond. Nem Isten hangja a fontos, hanem a saját maguk önmegvalósítása, hibás nézeteik terjesztése. Abból meg tudjuk, mi fakad. Utalás a ma élő embernek: Szent Pál ap. Thesszalonikai levelében, jelzi előre, Isten meg akarja menteni az elkárhozástól az embereket. Nem büntetni, hanem Irgalmas Szívéhez akarja emelni az embereket. Isten gondolatait tovább adni. Oda kellene figyelnünk a Szentírásra! Abban több mint 400 alkalommal utalva van az Isteni irgalmasság kegyelmére. Szenes atya ajándéknak tartja, hogy Rómában lehetett Szent Fausztina nővér szentté avatásán. 2000. április 30-án. Tudjuk, Isten a Szentek által üzen, mint pl. Szent Fausztina nővér által is. Az ő imája, mindannyiunk útmutatásul szolgálhat: „– Jézusom, tégy velem, amit csak akarsz. Én mindenhol imádni foglak….”

A Nyíregyháza – Örökösföldi Isteni Irgalmasság római katolikus templom, a zarándkút célpontja (Fotó: Internet)

Húsvét első vasárnapját Őszentsége elnevezte Isteni Irgalmasság Vasárnapjának. Kiengesztelődést kell eszközölni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ember zarándokként egyfajta utat tesz meg. Jelképezi az Életet. Végig kell járni, ez tudjuk áldozathozatal. Megtérésre késztet, irgalmasság gyakorlására köteleződünk. Irgalmasság- Ima- AlamizsnaBöjt. Irgalmasság fontossága, ha mi is irgalmasok vagyunk, és irgalmasságot gyakorolunk egymás iránt. Nagyböjti idő van. Régen nagyon tartották. Szigorúbb volt. Miben áll a böjtölés? Istenhez vezeti a bűnöst. Imádság és jó cselekedetek által. Böjt, imádság, felebaráti szeretet. Összevetés: Zarándokok 1 hónap böjt, zsidók, Kiengesztelés napja 1 nap böjt, egyéb alkalmakkor is alkalmi böjttel támogatták kéréseiket. Keresztelő Szent Jánoshoz tartozó csoportok, hetenként böjtöltek. Farizeusok is böjtöltek. Jézus nem böjtölt:, Esküvőn, menyasszony – vőlegény jelenlétekor nincs böjt. Ha a vőlegény elmegy, akkor majd böjtölnek. Isten, apostolainak kiadta, hogy gyógyítsanak a nép között, csak imádság és böjt űzheti ki a rosszat. Mózes 40 nap nem evett, nem ivott, amikor átvette a kőtáblákat. Jézus nem evett, nem ivott 40 napig. A pusztában volt. Az ördög nála is résen volt kísértette a gyomrán keresztül. A hitében is, ugorjon le a szikláról.

Régen népi eledelt, kenyeret és sót ettek az emberek. Később az egyház engedélyezte a fehér ételeket, tojás, tej stb. majd a hal fogyasztását is. Az év minden péntekén bűnbánati nap van A böjt gazdája az egyház. Magunk böjtjének a gazdája magunk vagyunk. Említés történt a lelki élet gyakorlása közben a mai valóság egy másik szegmenséről is: A sátán a gyilkosság atyja. Közel Kelet lángokban él. 5 percenként erőszak által meghal egy ember, ebből 4 keresztény. Nyílt keresztényüldözés folyik. Hazugság Média, az emberek hazudnak maguknak, másnak is. Fiatalok, alkohol, drog és szex áldozatai, mind a sátán műve. Van, ereje ahhoz, hogy „segítő” kezek által italt, drogot nyújtsanak. Családok széthullanak, gyermekvállalás nem, abortusz igen. Imádság irgalmasság alamizsna böjt. Te is légy irgalmas! Az Irgalmasság testi és lelki cselekedeteihez kapcsolódva különbséget kell tennünk a bűn és bűnös közötti megítélésben. Irgalmas szeretettel kell a lelki bűnösöket meginteni, nem pedig megszólni. Testvéri intést adni. Fedd meg négyszemközt. Tudatlanokat oktatni. Felelősséget vállalni a gyermekekért. Kételkedőknek jó tanácsot adni. Hitünket megvallani. Szomorúakat megvigasztalni. A bennünket bántalmazókat eltűrni. Az ellenünk vétkezőknek. megbocsájtani. Élőkért és holtakért imádkozni. Félelem – rossz tanácsadó. „Ne féljetek, legyetek derűsek!” – mondta Szent

II. János Pál pápánk! Mint a fentiekben olvasható, nagyon tág körű és gazdag lelki táplálékot kaptunk. Meglepetés is érte a szombati zarándokokat. Palánki püspök atya is meglátogatott minket. Rövid köszöntője után, nagyon tartalmas pár mondattal bővítette a megszerzett ismereteket: „Isten szeret bennünket, Isten irgalmas, ha szívünket megnyitjuk neki. Isten az öröm forrása. Az apostolokkal is Isten szeretete volt jelen. Mi is legyünk küldöttek, apostolok. Térjetek meg! Mindig újra kezdhetünk!” – fejezte be saját hitét közvetítő szavait püspökünk. Délután Szentmisén vehettünk részt. Szenes József atya homíliájában Lukács 13. A megtért fiú esetén keresztül intelmeket intézett hozzánk. Segítsünk másoknak, legyünk részvéttel mások iránt. Isten kinyilatkoztatja, hogy megbocsájtó tud lenni, visszavezeti a bűnöst a bűnbánat által a természet felettibe. Isten megígéri, hogy elküldi a Megváltót. Jézus gyakorolja a Mennyei atya kegyelmét és irgalmát. 623 törvény szól erről. Irgalmas Szamaritánus, Jézus a Jó pásztor- Jézus megtalálja az elveszettet. Vállára veszi és vissza viszi a többi bárányhoz. Tékozló fiú ő, Isten irgalmának birtokosa – fejezte be homíliáját Szenes atya. „Jézus mindenkit megment, ha hajlandósága van a megtérésre. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, hanem azt akarom, gyógyítani, s irgalmas szívemhez emelni őket.” A Lelki napunk az Irgalmasság Rózsafüzér elimádkozásával zárult. Köszönet jár Szegedi Kálmán atyának a kiváló szervezésért. Felhívom a tisztelt Testvérek figyelmét, hogy a Debreceni Szent Anna Székesegyházban is Palánki Ferenc püspök atya megnyitotta az Irgalmasság Kapuját. Egyénileg és csoportosan is térjetek be hozzánk! DJK! Reviczky Éva

10

GÖRÖG OLDAL • 2016. március

A látszat néha csal – avagy a gyengeség ereje

Olvastam valahol, hogy Albert Camus 1948-ban, egy domonkos kolostorban előadást tartott az atyáknak. Előadásának címe: „Mit vár a nem keresztény az Egyháztól?” Ezen az előadáson többek között ezeket mondotta: „A borzalom és a megértés erői között világméretű küzdelem folyik. A rossz forrását – mint Ágoston – nem találom sehol. De tudom, s egynéhányan tudjuk, hogy mit kell tennünk. Talán nem tudjuk megakadályozni, hogy a világban gyermekeket kínozzanak, de csökkenteni tudjuk a megkínzott gyermekek számát. És ha önök nem segítenek ebben, van-e más a világon, aki segíthet?” Camus szavai sajnos, nem vesztettek időszerűségükből. A borzalom erői azóta csak sokasodtak, az erőszaknak nyilvános kultusza lett. Ennek az erőszaknak magam láttam gyermeki változatát. Tizenéves gyerekek gyülekeztek egy téren. Szülők nélkül, ráérősen csevegtek. Aztán egy hangadó, a többeknél erősebb testalkatú harsány hangon elkiáltotta magát: „Én vagyok Stallone, védekezz, vagy meghalsz!” A gyerekek szétszaladtak, senkinek sem volt bátorsága szembeszállni egy „Kobrával”, ő pedig kihúzta magát, s diadalmámorban vonult hazafelé... Ilyen sikerélmény után biztos úton halad az erőszak „prófétáinak” piszkos birodalmába. Most

még csak a tinik között főnök, aki parancsol a többieknek, de a főnökségről később sem lesz kedve lemondani. „E fiúkért valaki felelős.” – mondaná most is Mécs László költő – és így igaz! Kezemben egy órarend, hátsó oldalán Kobra. A beírható órák mellett Kobra! Hol is lehetne jobb helyen ez a szörnyeteg, ha nem egy tanulni készülő diák asztalán? Nem sok lélektani ismeret kell ahhoz, hogyan lehet megszédíteni az ifjúságot a legborzalmasabb erőszak folytonos propagandájával. Az erőszak kint van az utcán, ott van az iskolákban, bemegy a futballpályákra, a családi otthonokba: megfertőzi az életünket. Azt hiszi, övé a világ, pedig rémisztő szája csak arra való, hogy titkolja gyengeségét. Aki pusztít, az gyengeségéről tesz tanúságot. Kaffka Margit igen bölcs gondolata: „Az agresszivitás megtévesztő manőver csupán, mel�lyel az ember legtöbbször saját gyengeségét akarja önmaga és a világ előtt leplezni. Csak a tűrés ereje, az ér valamit igazán. A gyenge ember türelmetlen lesz, goromba. És ezzel legtöbbször meg is fosztja magát egész emberi méltóságától.” Gyenge ember az erőszak embere. Hányszor tapasztaljuk, hogy ha valaki kifogy az érvekből, akkor megrendülését, gyengeségét fölemelt

,,A böszörményiek” ezzel a jelzővel illetett minket a verseny első fordulójának szervezője. A verseny három fordulóból állt, melyből kettő Hajdúdorogon, egy Máriapócson került megrendezésre. Az első fordulót 1 héttel hamarabb tartották meg, ezért sietve kellett memorizálnuk Az Irgalmasság Rendkívüli Szentévéről szóló, körülbelül 20 oldalas anyagot. Nem volt könnyű, de végül felkészülten érkeztünk a megmérettetésre. Fáradozásaink nem voltak

hanggal, kiabálással, tettlegességgel, azaz erőszakkal leplezi. Az erőszakos emberek nem bátrak, hanem a gyávák csapatához tartoznak. A tíz emberrel egynek induló galeri tagjai csak együtt olyan „erősek”. Mihelyst egyedül mennek az utcán, gyáva kisfiúkká válnak. A mások életét gátlástalanul megnyomorító „vagányt” az első betegség rémületbe kergeti. Aki szenvedést osztogat, retteg a szenvedéstől. Gyenge ember, nincs ereje az élethez, mert csak az erőszakhoz ért. Ki volt erősebb: Pilátus vagy Jézus? Látszatra Pilátus a hatalom erős embere. Kezében van Jézus sorsa. Dönthet az életéről. Jézus kiszolgáltatott, ítéletre váró, megszégyenített rab. Vár reá a kereszt csúfsága... Pilátus remeg, pedig „semmi baja” – a meggyötört Jézus összetörten is szilárd. Heródes – a másik „erős” – dührohamot

kap Jézus hallgatásától. Íme két képben a hatalom gyengesége és a gyengeség hatalma! Az a hívő, az erős ember, aki csak „Parányi Porszem”nek nevezi magát. Szavaiból árad a lélek erőssége, szenvedéseit fölajánlja a világért, s tudom, hogy ő ágyhoz kötve is hatalmasabb, mint a világ nagyszájú „bajnokai”. A keresztény ember a gyermekükért aggódó anyák erejében hisz, nem a revolverekkel felszerelt erős fiúkban, hanem a sebeket gyógyítókban. Nem a rombolókban, hanem az építőkben, nem az árvácskát pusztítókban, hanem az ültetőkben, nem a madarakra lövöldözőkben, hanem a madárvédőkben. Én hiszem, hogy ők vannak többen, a látszólag gyengék, a csöndesek, akikre mindig számíthatunk, mert ők az élet emberei! Nagyenyedi Zoltán

Olvastam valahol...

...hogy Pistike fura kérdéssel lepi meg apukáját. − Apu, tudod melyik vonat késik a legtöbbet? − Nem kisfiam, melyik? − Hát az, amelyiket még tavaly ígértél meg a szülinapomra! Nagyenyedi Zoltán

Helyreigazítás Nagyenyedi Zoltán: Napfény című cikkébe (Görög Oldal, Vi. évf. 4. sz. – 22. sz, 6. p.) értelemzavaró hiba került. A mondat helyesen: S máris zsibong az agyam, próbálom fölidézni a verset, nem maradhatok közömbös vele szemben, hiszen azt csinálom, amiről a „Napanya” beszél:

Hittanverseny

hiábavalóak, sikerült megszereznünk a győzelmet. A második fordulóra a megtanulandó anyagrész kibővült, valamint az előzőeknél több városból (például Szegedről és Budapestről) is jöttek ellenfelek. A verseny megírása után izgatottan vártuk az eredményeket. Alig hittünk a fülünknek, amikor a nevünk az első hely kihirdetésénél hangzott el. Ehhez az eredményhez egy kupa is társult.

A hajdúdorogi győzelmeink vezettek el minket az országos fordulóra, ami Máriapócson zajlott. A feladatsor nehezebb volt, mint az előző versenyeknél, de ebben a fordulóban is jól teljesítettünk, elhoztuk az ezüst érmet. Bár a készülődés sokszor hos�szúra nyúlt, az együtt eltöltött délutánok szórakoztatóak voltak és még ha csak egy rövid időre is, igazi csapattá váltunk: Komáromi Viktória, Lukácsi Norbert, Varga Katalin. Komáromi Viktória

GÖRÖG OLDAL • 2016. március

A hajdúsági zsidóság utolsó napjai

11

Hazánk lakossága a huszadik század derekán legalább 97%-ban, a református, római vagy görög katolikus, valamint az izraelita vallási közösséghez tartozott. Minden ember neveltetése alapján élte vallásos életét különösebb atrocitások nélkül. De nem így volt ez a zsidó vallású magyar lakosság esetében. Ellenük, a fasizmus kegyetlensége a legszörnyűbb volt, amit ember ember ellen elkövethet, a hónapokig való kínzás és rettegés után a gázkamrákban való elégetés várt rájuk. 1933-ban, a fasizmus németországi győzelme és Hitler hatalomra jutása után nem sokan tudták nálunk, hogy mi vár az európai és a magyarországi zsidóságra. A kegyetlen zsidótörvények között kiemelten negatív megkülönböztetést jelentett a sárga csillag kötelező viselése a mellükön. Mind az utcán, mind a munkahelyeiken, de még odahaza is kötelesek voltak viselni. 1944 és 1945 olyan év volt életükben, melynek fájdalmai kitörölhetetlenek. Az életüket korlátozó intézkedések közt különösen fájdalmas volt: vagyonuk lepecsételése, az életük alapját jelentő anyagi javak elvétele, mozgáskörzetük leszűkítése (nem hagyhatták el messzebbre az otthonukat). Mindezek csúcsa lett a begettózás, mikor lakásukból a legszükségesebb holmikkal, 1944. május 14-én a gettókba költöztették minden zsidó család apraját, nagyját. A gettót minden nagyobb településen azokban az utcákban jelölték ki, ahol a legtöbb zsidó élt, ahol a zsinagógájuk is volt. Az ott lakó nem-zsidó családoktól lakásukat elvették, őket más helyre költöztették. Helyükre bezsúfolták a gettó határain kívül lakó zsidó családokat. Az utcák mindkét végét lezárták deszkakapukkal, melyeket őrök vigyáztak, onnan se ki, se be engedély nélkül nem lehetett. Kifelé csak rövid időre, fegyveres felügyelettel lehetett elhagyni a gettót, annak, aki nem vétett a fegyelem ellen, nem volt emiatt megbüntetve. A zsidók tudták, hogy a gettózás valaminek az előzménye, hiszen olyan körülmények között, összezsúfolva, nem sokáig élhettek az emberek. Napról-napra keringtek

a pletykák, szálltak a gondolatok, hogy mi vár rájuk, mi lesz a következő intézkedés ellenük. Végül szenvedéseik utolsó állomása a koncentrációs táborokba való szállítás lett. Csak az utolsó napon közölték velük az elszállítás tényét, de azt nem, hogy hova viszik őket. Pedig az egy hónap alatt szinte már bele is törődtek gettóbeli életükbe. 1944. június derekán közölték velük: készítsék össze a magukkal vihető legszükségesebb holmit, mert ma este el kell hagyniuk a gettót. Este hat óra körül indult a menet. Mint a rabokat, a köves út közepén, négyes sorokban kísérték végig a városon, a vasútállomásig. Szuronyos rendőrök voltak a kísérők. Ez egy igazi erőltetett menet volt, olyan, melyről Radnóti Miklós írt egy szomorú verset. Én mint 5 éves gyerek Hajdúnánáson, az utcamélyedésből néztem végig idősebb testvéremmel a több, mint ezer nánási zsidó gyötrelemét. Nem a főutcán kísérték őket, hanem az azzal párhuzamos úton. (Bizonyára azért, hogy kevesebben láthassák.) Még inkább megdöbbentünk, mikor észrevettük, hogy a járda mindkét oldalán ment egy-egy szuronyos rendőr, és ha észrevette, hogy valaki kinyitotta a lakás utcára néző ablakát, a puskatussal úgy beütötte, hogy m inden üveg kitört belőle. Ez olyan jelenet volt, amit egy életen át sem felejt el, aki látta, sőt rémálmaiban is előjöhet. Erre utalok a címben, ez volt a zsidóság utolsó útja szülővárosában. Az idősebbeken látszott, hogy alig bírják az utat, de menni kellett annak, aki még élt, csecsemőtől az aggastyánig. A vasútállomáshoz érve következett a bevagonírozás. Az állomás épületétől mes�szebb marhavagonokban szállították el őket, késő este, Debrecenig. Megérkezésük után újabb gyalogmenet következett, ekkor a debreceni téglagyárban kialakított gettóba hajtották, vitték őket. Itt néhány napot tölthettek el csak, rendkívül nagy aggodalmak között, mert onnan következett az út Auschwitzba, a koncentrációs táborba, a gázkamrák embermegsemmisítő világába. A kegyetlen tábori élet, a túlélhetetlen

élelmezés, a munkába hajtás, a megaláztatások egy részüket már a táborban elpusztította. Mások a gázkamrákban pusztultak el. Csak kis részük élte meg 1945-ben a haláltáborok felszabadítását. Az elszállított zsidók a gettóban hagyták az oda bevitt ingóságaik nagy részét, ők nemcsak jogfosztottakká, de anyagilag is nincstelenekké váltak. A város nem tudott mit kezdeni az otthagyott ingóságokkal, néhány nap múlva megnyitotta Nánás lakosai előtt, s megindult a gettó kifosztása. Mindenki bemehetett, válogathatott az ott talált holmik között. Ez több utcányi terület volt, mindenki azt vitt el, amit csak jónak látott. Akik később mentek, azt vihették el csak, amit ott találtak: ruhák és lábbelik, ágyneműk, edények, szerszámok, rádiók, bútorok. Ez már 1944. június második felében következett be, ekkor már gyakoriak voltak a bombatámadások is. A következő eset történt. Mi nem laktunk túl messzire a gettótól, így érthető, hogy a szomszédaink is igyekeztek, amit csak lehetett, a gettóból megszerezni. A kistermetű szomszéd néni is elment, de neki már csak ágynemű jutott. Összecsomagolta, egy lepedőbe kötötte, a hátára vette, s elindult hazafelé. Ám bombatámadás következett, és a nagy csomagjával nem tudott hová bújni. Bemenni meg nem akart a légoltalmi pincébe, mert félt, hogy megszólják érte, ha meglátják, mit cipel Így a kerítések tövén próbált meg tovább menni. Látta, hogy hullanak a bombák, egyszer csak óriási fájdalmat érzett, összeesett. Egy bombaszilánk hasította le az egyik faráról a húst. Aki az utcán meglátta, csak azt vette észre, hogy száll a véres toll szerteszét, mert a bombaszilánk a dunnát áthasítva sértette meg a néni testét. A néni élve maradt, orvosi beavatkozás után meggyógyult, nem szívesen mesélt a történtekről, bár a környéken mindenki tudott róla. Sajnos, a több tízezer zsidóembernek nem lett ilyen szerencséje, ők belehaltak a háború gyötrelmeibe: a gettózásba, a vagonírozásba, a koncentrációs táborokba. Mónus Imre visszaemlékezése

Az embernek küldetése van. Feladatot kap fentről – a Teremtőtől és embertársaitól. A küldetés – szolgálat és egyúttal a földi élet egy vizsgaidőszak, mely után az ember ítélet alá esik. Nem mindegy tehát, hogyan teljesít. Lehetetlen és megvalósíthatatlan feladatot nem kap, vagyis teljesíthetők a követelmények. „Az én igám édes és az én terhem kön�nyű” – olvashatjuk (Mt. 11.30) Csak hát az ember esendő és kényelmes lény. Sokszor hallom – túl sokszor is, hogy „ne-

Jog és kötelesség

Ne lépjük át a személyes vagy kollektív diktatúra határát! Teljesítés, szolgálat, megértés, elfogadás, szeretet. Kulcsszavak. Sajnos jogait mindig – vagy csaknem mindig a bűnös hangoztatja! Jogrendszerünkben is (szinte) több joga van a bűnösnek, mint az áldozatnak! Igazságos ez? Nem! A józan ész is korlátozhatná a túlzásokat, de még inkább az Úr példája! Teljesítsük kötelességünket!

kem jogom van”. Sokkal ritkábban hangzik el, hogy „nekem kötelességem…” Valamikor én úgy tanultam, hogy a jog és a kötelesség szinkronban van, vagyis: „A jogok a kötelességek teljesítéseinek arányában lépnek életbe, vagyis érvényesek…” Szerintem pedig ennek így kellene lennie! Az én jogaim nem sérthetik mások jogait! Vagyis a szabadságnak is ésszerű korlátai vannak – mert a szabadság nem szabadosság!

Balla Sándor

12

GÖRÖG OLDAL • 2016. március

Gyermekrajzok üzenete…

Március 15-e tiszteletére ebben az évben is megrendezésre került a gyermekrajz kiállítás a Toronygalériában. Az ünnepi kiállítás megnyitóján beszédet mondott Bodnár Margit Oktatási és Művelődési Bizottság elnöke. Közreműködött Fehér Anna és Fehér Zsigmond hegedűn. Verset mondott Péter Ágnes és Péter Zsófia. Zongorán játszott Fehérné Molnár Erzsébet. Minden alkotó munkáját emléklappal ismerték el. Ezt követően az Ifjúsági Szállóban megvendégelésre került sor.

GÖRÖG OLDAL – A Hajdúböszörményi Görögkatolikus Egyházközség ingyenes lapja Kiadja a Hajdúböszörményi Görögkatolikus Egyházközség. Felelős kiadó: Sási Péter esperes parochus Szerkesztő: Borók Imre. Nyomdai előállítás: Örökségünk Kiadó. Nyomdai előkészítés: Abari Gusztáv Megjelenik évente négy alkalommal. http://www.parochia.hu