CSEPEL–BELVÁROS 150 ÉVES TEMPLOMA
CSEPEL–BELVÁROS 150 éves temploma
Csepelen az egyházi élet a török hódoltság elmúltával viszonylag gyorsan újjászerveződött. 1734-ben már állt a település Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma. A kegyúr a királyi család volt, a templom gondozásával kapcsolatos teendők a ráckevei uradalomra hárultak – amely fenntartási, renoválási kötelezettségeinek is csak nehézkesen tett eleget, a templom kibővítésére irányuló felvetéseket pedig sokáig nem pártolta. Pedig Csepel mindig katolikus községnek számított, a hívek száma folyamatosan nőtt, s az eredeti templomot már 1778-ban szűkösnek találta a fehérvári egyházmegye első püspöke, Séllyei Nagy Ignác. A templom kórusának 1810-es években történt megtoldása a problémát gyökeresen nem orvosolta. Paradox módon az új templom építése Csepel pusztulása nyomán valósulhatott csak meg. A Duna 1838. évi tavaszi áradása elmosta a falut, szinte csak a templom épülete maradt állva. A község azonban új helyen szerveződött újjá, mintegy negyed óra járásnyira a régitől. A királyi család 1861-62 folyamán építtette fel az új Csepel új, romantikus-eklektikus stílusú templomát. A helyiek munkájukkal: kézi és igás 3
robottal járultak hozzá az építkezéshez. A homokkőből és téglából épült templom mérete a község lakosságának pillanatnyi lélekszámához igazodott: mintegy 1400 fő befogadására volt képes. Hajója 27 méter hosszú, 15,5 méter széles, 13,8 méter magas; szentélye 6 méter hosszú és 5,8 méter széles, 12 méter magas; előcsarnoka pedig 5,6 méter hosszú, 3 méter széles és 5,2 méter magasságú volt. Az új istenházát Farkas Imre székesfehérvári püspök szentelte fel 1862. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján – azaz a Szűzanya születésnapján. Az új templom vörösmárvány főoltárának építménye a régi templomból származott, finom művű, barokk alkotás. A Szűz Mária születését ábrázoló főoltárképet a bécsi Joseph Keszler 1862ben festette. Két mellékoltár is készült Avilai Szent Teréz és a Szűzanya tiszteletére. A Madonna-képet a népszerű pesti 14 segítő szent kápolnájából 1787-ben hozták Csepelre. Átkerültek a régi templomból az újba Szent Sebestyén és Szent Rókus faszobrai, valamint a Szent Kereszt ereklyéje is. A templomhoz nagy kórus épült. Itt helyezték el a régi templom 7 regiszteres orgonáját – nagymértékben felújítva. A templom 1868-as püspöki látogatásának jegyzőkönyve arról is beszámol, hogy volt már szószék és keresztelő kút is; az épülethez sekrestyét is építettek, a toronyban pedig három harang lelt otthonra. 4
Az első világháború idején a templom 5 harangjából négyet leszereltek hadi célokra, csak a lélekharangot hagyva helyben. A két régebbi harangot – egy 1851-ben és egy 1870-ben öntöttet – be is olvasztottak, a két újabbat Csepel katonai parancsnoka azonban visszaszolgáltatta a templomnak. Így a Szent Péter és Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére 1903-ban; és az Árpádházi Boldog Margit tiszteletére 1907-ben öntött harangok visszakerülhettek helyükre. A hiányzó két harangot 1924-ben a Weiss Manfréd gyár harangöntödéje pótolta (Szent József és Nepomuki Szent János harangok), és Szentiványi Károly rátóti prépost szentelte meg. A ráckevei uradalom gondoskodott az épületről, ha a szükség úgy hozta. Egy kisebb tatarozásról tudunk 1914-ben, amelyet nem sokkal követően azonban a jégeső csaknem teljesen leverte a vakolatot. Így 1917-re már nagyon elhanyagolt állapotba került az épület. 1918 tavaszán kezdődött a belső renoválása. A festési munkálatokat Kalap Gyula budapesti festő végezte 15.000 koronáért. Az állványépítést és a szükséges szállítási munkákat a csepeli lőszergyár végezte – díjtalanul. Ekkor készültek az egyszerű fakeretű ablakok helyébe az első festett üvegablakok is, darabonként 1000 koronáért Palka József műhelyében. A renoválás idején készült a főoltár felépítménye, két gyóntatószék, a szentsír, s átalakultak a mellékoltárok, a szószék 5
és a keresztkút, a kórus alatti lomtár kápolnává alakult át. E munkákat a Rétay és Benedek cég végezte el. Villanyvilágításhoz is ekkor jutott a templom a csepeli gyár jóvoltából. A renoválási munkák egy héttel a forradalom előtt fejeződtek be. Prohászka Ottokár megyés püspök 1918. október 20-án 1066 hívőt bérmált meg a megújított templomban. 6
A templom külső felújítását a ráckevei uradalom elodázta 1928-ig. Akkor azonban az uradalom mesterembereinek jóvoltából eternit fedés került a templomra, a torony tetejére pedig új kereszt, amelyet Takács Béla építész tervezett, s Feigl László ráckevei bádogosmester készített el. Az új toronyóra Lendvay János budapesti órásmester munkája volt – szerkezete ma Székesfehérvárott, Kovács Jenő órásmester múzeumában látható. Az uradalom mellett ettől kezdve a polgári község is hozzájárult évi 800 pengővel a templom fenntartásához. 1938 ünnepi évére Csepel is készült. Az Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István jubileum idejére a templomot a legszebb díszben akarta tudni a hívősereg. Már 1937-ben modernizálták a szentély világítását eltávolítva a főoltárról a világítótesteket, 1938-ban kibővítették a sekrestyéket és a kórust az uradalom hozzájárulásával és engedélyével, Urányi József építész tervi szerint. Az egész épületnek műkőlábazatot készített Márton János kőfaragó. Németh Ferenc asztalos ajándékként készített új főkaput; Bolya János és Niederkirchner Henrik pedig kristálycsillárt ajándékoztak a templomnak. Az egyháztanács elhatározta a templombelső kicsinosítását is. Az székesfehérvári Egyházművészeti Hivatal Lohr Ferenc tervét találta a legalkalmasabbnak a kivitelezésre. Az Eucharisztikus 7
Kongresszus és a Szent István jubileum évének megörökítésére – a régi ablakok felhasználásával – új képeket helyeztettek el. A költségeket nagylelkű adományozók vállalták: a csepeli papság, a polgári és elemi iskolák tantestülete és növendékei, a Knerczer-testvérek, Niederkirchner Gyula és neje, valamint Feurer Anna és Irén. Sajnos ezek a képek pár évvel később a világháborúban elpusztultak. 1939-ben épült a főkapu előtt az új árkádíves előtető és lépcsősor Urányi József építészmérnök tervei szerint. A munkákra a község 10.000 pengőt, báró Weiss Jenő 200 pengőt adományozott, a további költségeket a hívek adományaiból fedezték. A huszadik század 30-as éveire Csepel lakosságának lélekszáma meghaladta a 20.000 főt. Ez részben új lelkészségek és plébániák szervezésének előkészületeit, részben a meglévő templom bővítésének igényét hozta magával. 1929ben önállósult a Jézus Szíve templom, 1945-ben a Királyerdei Lelkészség. A Kisboldogasszony templom kibővítésének terveit Urbányi Vilmos készítette el – ezt azonban elsöpörte a világégés. A II. világháborúban a templom sokat szenvedett. 1944 júliusában bombatalálat következtében az épület javarésze kiégett. Tetőzete, fedélszéke, sekrestyéje, szinte teljes belső berendezése – festményei, orgonája, padjai – elpusztult. Azt a keveset, ami javaiból és a liturgikus felszerelésből megmaradt, 1945-ben fosztogatók veszélyeztették. 8
A háború utáni helyreállítást Ágh Kálmán, Csepel közkedvelt plébánosa vezette. 1945-ben Heinrich Ferenc tervei alapján fedték be a romos templomot. Vasból készült felfüggesztett fedélszéket készítettek, amelyet alul rabicfalú, lapos, csúcsíves mennyezettel takartak be, megtartva a templom eredeti alaprajzi elrendezését. A csepeli gyár és munkásainak áldozatkészségéből sorra pótolták a háborús veszteségeket. Megújították az összes ablakot, a külső tetőzetet. 1947-ben a pécsi Angster gyárban monumentális orgonát építettek a templom számára Geyer József felügyeletével. Ugyanebben az évben a hivatalos retorika szerint „vörös” Csepelről 8 busznyi hívő zarándokolt Székesfehérvárra, Prohászka Ottokár püspök halálának 20. évfordulója alkalmából... 1948-ban Pécsi József helyi asztalosmester 9
készített új templomi padokat. A hívek vörösmárvány keresztelő kutat szereztek be és új harangot is öntettek. Füstös Antal tervei szerint új szószék épült 1949-ben. A templombelső dekoráló festése 1954-1956 között készült. 1956 őszén, a forradalmi események sodrában a tetőzet, az ablakok és a torony is súlyos károkat szenvedett. A tornyot az állami helyreállító bizottság hozta rendbe, míg Sugár Gyula munkája révén egy fatimai Szűz Mária szobor készült. Bicskei Karle János festőművész freskókat készített 1961-ben.
A kórus alatti kápolna 18. századi feszületét 1972-ben restaurálták. Az életnagyságú korpusz a II. világháborúban megsérült; jobboldali, erősen megégett, részben hiányos felét csak konzerválták, így erős drámai hatást értek el. 10
1978 júniusában a harangok elektromos meghajtást kaptak, a megrepedt Szent József harangot Gombos Lajos Őrbottyánban újraöntötte. 1979. június 10-én szentelte meg az új harangot Kisberk Imre megyés püspök. Szűcs Károly tervei szerint modernizálták a világítást a templomban 1980-ban. A világítótesteket Cser Károly által tervezettekre cserélték. Az ő elgondolása szerint épültek a templom mögötti kiszolgáló helyiségek, raktárak és mosdó is (1982-83). 1983-ban helyezték át a kórus pilléreire a Jézus Szíve és a Szent József szobrokat. Az új liturgikus tér véglegesítése 1985-ben történt meg: vörös süttői kőburkolattal látták el a szentélyt, elbontották a szószéket, új ambó, új oltár és papi sedes készült Cser Károly – képviselőtestü11
leti elnök – tervei szerint. Az új oltár konszekrálását Szakos Gyula székesfehérvári megyés püspök végezte 1985. december 22-én. De ezután is folytatódott a templombelső átalakítása, modernizálása. Szintén süttői vörösmészkőre cserélték 1986 tavaszán a főoltár II. világháborúban megrongálódott lépcsőit. 1987-ben javították az orgonát is. 1988-ban új oltárképet festett Duray Tibor; aki elkészítette a díszablakok és a keresztúti stációk tervét is, de hirtelen halála megakadályozta a kivitelezésben.
A mai templom főoltárképe egy kereszt alakú festmény, Duray Tibor alkotása. Középen Szűz Mária kislányként ábrázolva a templomból jön ki telve kegyelemmel, melyet a felülről őt körülölelő fénysugár jelez. A sugárözön fentről, a színes díszüvegablak közepén galambként ábrázolt Szentlélekből árad felé. Jobb oldalon az angya12
13
li üdvözlet jelenete látszik, háttérben a názáreti házakkal, közöttük Mária háza fényes ablakkal. Az angyal egyik keze a fénybe nyúlik – jelezve mennyei eredetét –, a másik kevés híján találkozik Máriáéval. Az oltárkép bal oldalán a Pieta látható. A művész üzenete: a szenvedés szolgálata a kiválasztottság beérett, fájdalmas gyümölcse. A középső mezőben álló kinyújtott kezű Mária egyik keze Gábriel arkangyaléhoz, a másik a halott Krisztus elernyedt kezéhez közelít, kifejezve a rajta keresztül érkező és az áldozatban örökké közöttünk lévő isteni szeretetet.
A templombelső új, architektonikus elemekhez jól illeszkedő díszítő festését Dragonits Márta belsőépítész tervezte 1988-ban. Lemeszelték Bicskei Karle János freskóit, az oldalfalakat faborítással látták el, s ebbe helyezték el Duray Tibor bronzból készült stációit. A főoltár tabernákulu14
mára márvány keresztet helyeztek. Megújították a padokat, a gyóntatószéket és a nyílászárókat is; a faszobrokat Bodor Imréné Szentgáli Erzsébet tisztította meg. A felújított templomot 1988. november 20-án áldotta meg Szakos Gyula megyés püspök.
1993-ban épült a Szent Imre nevét viselő közösségi ház, mely a Kolping Család otthona is. Ugyanezen évben a templom padlásán talált Szent Imre szobrot restauráltatta az egyházközség, és visszahelyeztette a templomba. 2007ben, a Szent Imre Évben e szoborral végeztek körmenetet a csepeli hívek Spányi Antal püspök vezetésével a szentről elnevezett templomtéren. A templom külső tatarozására 1994-ben került sor. Elvégezték a tető héjazatának cseréjét és új vakolatot kapott a teljes külső. A kórus alatti 15
kápolna is ez évben kapott díszüvegablakot Némethné Pető Ilona ajándékaként. A plébániahivatal és a paplak elhelyezésének kérdése 1997-ben rendeződött megnyugtatóan. Az eredeti – Fürst Sándor utcai – plébániaépületet 1980-ban ugyanis szanálták, a plébánia 19811997 között a Bajcsy-Zsilinszky utca 19-ben, egy e célra alkalmatlan, templomtól távoli családi házban működött. 1997-ben sikerült a templomhoz közel, a Templom utca 29. szám alatt egy romos házat vásárolni, amelyet Szabó László építészmérnök tervei szerint alakítottak át. A templom környezetének rendezése és a vízelvezetési problémák végleges megoldása 2002ben történt. 2004-ban az orgona teljes felújítására és behangolására került sor. A hangszert szeptember 5-én Spányi Antal megyés püspök áldotta meg. Ebben az évben kezdte meg működését a Sekrestye-színpad társulat. 2006-ban 6 új díszüvegablak került a templomba a hívek adományából, amelyeket szintén a megyés püspök áldott meg a templom búcsúnapján, szeptember 8-án. A csepeli hívek lelkének épülésére 1995 tavaszán 8 napos lelkigyakorlatot – missziót – tartottak. Az új missziós kereszt átadása után Dr. Ladocsi Gáspár, Dr. Bolberitz Pál, Dr. Jelenits István piarista és Dr. Török József előadásai következtek az esti szentmisék keretében. Tíz esztendővel később hasonló missziót szervezett a plébánia, ezen Dr. Ladocsi Gáspár, Dr. Barsi Balázs 16
ferences, Farkas István piarista, és Spányi Antal megyés püspök tartott előadásokat, illetve vezette az elmélkedéseket. 2012 nagyböjtjében is volt misszió, ennek előadói Spányi Antal székesfehérvári, Dr. Pápai Lajos győri püspök és Böjte Csaba ferences voltak. Komoly kegyelmi forrássá nőtt a templom, amikor 2000-ben a szentévi búcsú elnyerésének helyéül jelölte ki a Csepel-szigeten dr. Takács Nándor megyés püspök. Mózessy Gergely – Smohay András
17
CSEPEL–BELVÁROS
PLÉBÁNOSAI ÉS ADMINISZTRÁTORAI Ferences, majd kapucinus szerzetes-adminisztrátorok után 1802-től székesfehérvári egyházmegyés papok: 1802–1829 1829–1845 1845–1859 1859–1883 1883–1884 1884–1888 1888–1889 1889–1917 1917–1945 1945–1949 1949–1959 1959–1969 1969–1974 1974–1977 1977–1992 1992–
18
Csabrián György Hollósy Menyhért Haintz Lipót Mertl József Werger Mihály Vadkerty József Belágyi József Zettner Sebő Róbl János Ágh Kálmán Radnóti Sándor Rőtfalusi Tibor Halász Ervin Palágyi Sándor Lauber Benedek Harangozó Imre
