Kulcs
az
energiatakarékos otthonteremtéshez
Melléklet: ISMERTETÕ
Készült a 7/2006 TMN rendelet 1. melékletének lll. pontjának 2. alpontja alapján. Az ÖKO KULCS™ Tanúsítvány / Certifitation AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról szóló direktívának való megfelelést szolgálja.
Tisztelt Ügyfelünk! GONDOLKOZZON GLOBÁLISAN - CSELEKEDJEN LOKÁLISAN! Bizonyára Ön is szembesült már a környezetszenynyezés káros hatásaival: a globális felmelegedéssel, a szélsõséges idõjárással, az ózonréteg elvékonyodásával. Vészesen fogynak Földünk tartalékai is: a világnépesség növekvõ energiaigénye miatt végveszélyben vannak az esõerdõk, kiapadóban a különbözõ fosszilis energiahordozó-készletek.
Kulcs
az
energiatakarékos otthonteremtéshez
Ezek mind-mind olyan figyelmeztetõ jelek, melyek mindannyiunkat cselekvésre késztetnek. Nem a jövõben, hanem most, a jelenben. Korszerûtlen otthonaink a legnagyobb energiafogyasztók, fûtésük, meleg vízzel való ellátásuk és hûtésük felelos a széndioxid-kibocsátás 35%-áért! Nyilvánvaló tehát, hogy sürgõs szemléletváltásra van szükség az építõiparban, energiatakarékos, környezetbarát építõanyagok választásával; megújuló energiaforrások alkalmazásával. Természetesen az sem elhanyagolható tényezõ, hogy a megálmodott épület esetében mekkora várható fenntatási költségekkel számolhatunk. MI IS AZ AZ ISOTEQ® ÖKO KULCS™ TANÚSÍTÓ RENDSZER? Mindenképpen dícséretes a közismert kormányzati szándék, mely szerint az építési engedélyezési tervek készítése során az épületek energetikai jellemzõinek meghatározását a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján kell végezni, 2006. szeptember 1-jét követõen. A [176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzõinek tanúsításáról] értelmében pedig 2009. január elsejétõl az új épületek esetében a használatbavétel engedélyezéséig kötelezõ energetikai tanúsítványt készíttetni (meglévõ épület esetében eladáskor vagy egy évnél hosszabb idõre szóló bérbeadáskor; illetve 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületû hatósági rendeltetésû, állami tulajdonú közhasználatú épületek esetében). A már meglévõ épületek esetén a tanúsítvány készíttetése is csak 2011. december 31-ig önkéntes, azaz 2012. január 01-tõl kötelezõ érvényû. Az EURÓPAI UNIÓ ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról szorgalmazza, hogy az EU-ban, így hazánkban is az új épületek legkésõbb 2020. dec. 31-tõl (hatósági épületek esetén 2018. dec. 31.) közel zéró energiaigényûek legyenek. Az ISOTEQ® ÖKO KULCS™ tanúsító rendszer cégünk kezdeményezése, melyet hazánk egyik legelismertebb energetikai szakértõjével közösen hoztunk létre, és mely a fenti jobbító célú, mindannyiunkat érintõ változásokat támogatja: tartalmaz egy - a hazai elõírásoknak teljes mértékben megfelelõ - Energia Tanúsítványt, de messze túl is mutat azon. Köszönhetõen az energiatakarékos IsoteQ® építõelemek magas teljesítményszintjének, a legtöbb IsoteQ® rendszerû épület jelentõsen túlteljesíti a hazai A+ energiaosztályú épületekkel szemben támasztott kritériumokat, ami újabb, szigorúbb követelményrendszer kialakítását tette szükségessé, az ISOTEQ® ÖKO KULCS™ TANÚSÍTÓ RENDSZER-t. KINEK SZÓL AZ ISOTEQ® ÖKO KULCS™ TANÚSÍTÓ RENDSZER? Az ISOTEQ® ÖKO KULCS™ tanúsító renszert azoknak a környezettudatos és elõrelátó építtetõknek és háztulajdonosoknak hívtuk életre, akik ugyan felismerték az IsoteQ® építési rendszerben rejlõ elõnyöket, de hitelt érdemlõen meg is akarnak gyõzõdni azokról. AZ ISOTEQ® ÖKO KULCS™ TANÚSÍTÓ RENDSZER garancia számukra, hiszen Tanúsítványunk tartalmazza mindazokat az épület-paramétereket, melyek tervezhetõvé teszik a ház fenntartási költségeit és nagyban befolyásolják a komfortérzetet.
Melléklet: ISMERTETÕ
MIÉRT AZ ISOTEQ® ÖKO KULCS™ TANÚSÍTÓ RENDSZER? Építtetõknek: az ISOTEQ® ÖKO KULCS™ tanúsító rendszer tervezhetõvé teszi az épület majdani fenntartási költségeit és tájékoztat a komfortérzetet leginkább befolyásoló paraméterekrõl
Kulcs
az
energiatakarékos otthonteremtéshez
Háztulajdonosoknak: az ISOTEQ® ÖKO KULCS™ tanúsítvány tartalmaz egy - a jogszabályok szerint kötelezõ - Energia Tanúsítványt, azonban sokkal több annál. A tanúsító eljárás során neves energetikai szakértõ vizsgálja meg az épület egyedi tulajdonságait, majd - amennyiben azok megfelelnek ISOTEQ® ÖKO KULCS™ TANÚSÍTÓ RENDSZER támasztotta roppant szigorú elvárásoknak (az éves energiafogyasztás esetében például a hazai elõírás fele a kritérium!), abban az esetben Tanúsító Oklevéllel garantálja az értékeket, ami minden bizonnyal hasznos dokumentum lesz például az ingatlan majdani értékesítésekor is.
ISOTEQ® ÖKO KULCS™ TANÚSÍTVÁNY VIZSGÁLT Paraméterei 1. Rétegtervi hõátbocsátási tényezõ U (W/m2K) 2. Léghanggátlási szám Rw (dB) 3. Az épület összes hõveszteség Q (kW) 4. Páradiffúziós számítás eredménye: A szerkezetben kialakul-e páralecsapódás? (I/N) 5. Páradiffúziós diagram 6. Külsõ határoló szerkezet belsõ felületi hõmérséklete te (°C) 7. A falazat tûzállósági mutatószáma 8. Külsõ határoló szerkezet hõhídmentessége (I/N) 9. Éves fûtési energiaigénye (MWh/a) 10. Becsült éves energiafogyasztás, energiahordozók szerint (MWh/a) 11. Becsült éves CO2 kibocsátás (t/a) Tekintsük át, hogy mit jelentenek a felsorolt paraméterek. 1. A rétegtervi hõátbocsátási tényezõ, a külsõ falra U (W/m2K) A szerkezet hõátbocsátási tényezõje, a szerkezetekkel érintkezõ közegek hõmérsékleteinek egységnyi különbsége mellett egységnyi idõ alatt az egységnyi homlokfelületen áthaladó hõáram. Tehát minél kisebb ez a mutató annál jobb az épület hõszigetelése.
Melléklet: ISMERTETÕ
Kulcs A 7/2006 TNM. rendelet követelményértékei
az
energiatakarékos otthonteremtéshez
2. Léghanggátlási szám Rw (dB) A léghanggátlás két helyiséget elválasztó fal olyan tulajdonsága, amely megakadályozza a falra beesõ hangenergia túlnyomó részének átjutását a szomszédos helyiségbe. Vagyis minél nagyobb az értéke, annál jobb. Ez a számítási mód nem veszi figyelembe a kopogó hangokat. A hang nemcsak egyenesen, hanem kerülõutakon is terjed, ennek értéket csak helyszíni mérésekkel lehet meghatározni. Mi most laboratóriumi vizsgálatok súlyozott léghanggátlási szám (Rw) értékeit fogjuk ismertetni, melyeknek dB a mértékegysége. A beépített, tényleges érték minden esetben 3-4 dB-lel kevesebb. Megállapíthatjuk, hogy minél nehezebb az anyag, annál jobb a léghanggátlása. (Az ISOTEQ® szerkezetben vasbeton a teherhordó elem.) Egy akadályba (fal) ütközõ hanghullám energiájának egy része visszaverõdik, kisebb része áthatol azon, a legkisebb része pedig hõ formájában melegíti azt.
Melléklet: ISMERTETÕ
Mindezekbõl következik, hogy a 15 cm vasbeton léghanggátlása kiválóan megfelel az igények magas színvonalú kielégítésére. A vasbeton az alacsony frekvenciájú hanghullámokat kevésbé, a magas frekvenciájú hanghullámokat nagyobb mértékben elnyeli. Az ISOTEQ® falazatrendszere otthoni zaj- és akusztikai környezetben kielégíti a homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményeirõl szóló, MSZ 15601-2 szabványt. A szabvány a homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményeit tárgyalja. Ebben az esetben – mivel a külsõ zajnak még a jellemzõ nagysága is helyrõl-helyre változik – a belsõ zajhatárértékek teljesítését garantáló kivitelezési módszert jelent a homlokzati követelmény.
Kulcs
az
energiatakarékos otthonteremtéshez
3. Az épület összes hõvesztesége: Q’ (kW) A gyakorlatban értelmezhetjük az egyes határolószerkezeteken átjutó hõáramot, a zárt helyiség és környezete közötti hõcserét és egy egész épület hõveszteségét. Hõveszteség alatt legáltalánosabban egy adott helyiségbõl a határolószerkezetein átjutó hõáramot értjük, melyet abból a célból határozunk meg, hogy fûtõberendezésünk kapacitását kiszámolhassuk. Az ISOTEQ® épület hõveszetsége (a fûtési hõszükséglet alapja) egy hagyományos technológiával készült épülethez képest eltörpül, közelít egy ilyen épület egyetlen helyiségének hõveszteségéhez. A fûtési technológia amelyet ilyen esetbne alkalmazhatunk az alacsony hõmérsékletû, alacsony hõfoklépcsõjû kategóriába tartozhat. A fûtési veszteségekkel is számolva elegendõ egy jól elhelyezett szilárd tüzelésû, nyílt égésterû hõtermelõ (kandalló) illetve olyan puferrtárolóval rendelkezõ megújuló energián alapuló fûtési rendszer, mely minimális tartalékot vagy kiegészítést igényel. Az ilyen alacsony hõveszteségû épületnél fontos, hogy a helyiségenkénti hõleadás megfelelõen elosztott legyen, biztosítva a megfelelõ komfortérzetet. Álljon itt néhány közérthetõ példa kb. 4 kW hõszükséglet kielégítésére a napi életbõl: Láncfûrész teljesítménye: 3,4 – 4,6 kW 20 ember átlagos hõleadása (átlagos party létszám): 4 kW 1 kg tölgyfa fûtõértéke (1 – 2 hasáb): 4,3 kW 1 kg Mackósajt energiatartalma: 3,6 kW 4. Páradiffúziós számítás eredménye: A szerkezetben kialakul-e páralecsapódás? (I/N) Az ISOTEQ® falazatoknál, helyes kivitelezés mellett szinte bizonyosan nem alakul ki páralecsapódás a szerkezetben. A páradiffúziós diagram, egyensúlyi nedvességtartalom A levegoõ által felvett vízpára mennyisége a hõmérséklettõl függ. A hideg levegõ kevesebb vizet tud felvenni, mint a meleg levegõ. Ha az adott nedvességtartalmú levegõ olyan hõmérsékletre hûl le, melynél nedvesség csapódik ki és ez a szerkezeten belül történik, az épületszerkezet károsodik. A diagramot megfigyelve ha a parciális vízgõznyomás vonala metszi a telítési vízgõznyomás vonalát, akkor páralecsapódás történik. 5. Külsõ határoló szerkezet belsõ felületi hõmérséklete te (°C) A határoló szerkezetek belsõ felületi hõmérséklete meghatározó a hõérzet, a komfortérzet és az elégedettségi mutató szempontjából. Ez természetesen alacsonyabb, mint a helyiség belsõ hõmérséklete, de hagyományos építésû épületek estében akár 10°C alá is eshet, ami a diszkomfort érzet mellett a penészesedés kockázatát is magában hordozza.
Melléklet: ISMERTETÕ
Az ember komfort-követelményei Az ember komfort-érzete jelzi, hogy érzékszerveivel ill. idegrendszerével, egészségi állapotáKulcs az val hogy reagál a környezetébõl érkezõ hatásokra. Az ember állapotát részben az adott pillanatban a környezettõl független tényezõk (életkor, nem, egészségi állapot, öltözet) ill. a energiatakarékos környezeti hatásoktól függõ tényezõk (hõmérséklet, páratartalom, légsebesség, légnyomás, otthonteremtéshez zaj, fény) határozzák meg. A hõmérséklet a környezõ felületek átlaghõmérsékletével egyenesen arányos, a hõérzetet pedig közvetlenül befolyásolja. Az ember közérzetét meghatározó hõérzet a belsõ léghõmérséklet és az õt körülvevõ testek felületi hõmérsékletébõl tevõdik össze. A hõérzet annál kedvezõbb, minél kisebbek az eltérések az egyes határolófelületek hõmérsékletei és a helyiség levegõhõmérséklete között. Az ember mindig a tényleges térhõmérsékletet érzékeli, amely a levegõ hõmérsékletébõl és határolófelületek közepes sugárzási hõmérsékletébõl adódik. Megállapítható, hogy a komfortérzet szempontjából a belsõ felületek hõmérséklete meghatározó szerepet tölt be. A lakóépületek esetében fontos, hogy a komfort, diszkomfort érzés szempontjából magas legyen az elégedettségi mutató szint, hiszen itt az élettér folyamatos igénybevételérõl beszélünk és az elégedetlenek száma akár csak egy fõ viszonylatban is családi szinten nem megengedhetõ mérték. 6. A falazat tûzállósági mutatószáma B REI-M 30 A tûzállósági fokozat fogalma a következõ: egy építmény egészére, és tûzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tûzállósági határértékének és éghetõségének követelményeit az építmény/tûzszakasz tûzveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján. 7. Külsõ határoló szerkezet hõhídmentessége (I/N) Az épületszerkezeteket nemcsak párhuzamos síkok határolják, a sarkok, csatlakozások, nyílások geometriai formája bonyolultabb, esetenként a befoglaló formán belül további határolások vannak, mert az adott csomópont különbözõ (különbözõ hõvezetési tényezõjû) anyagokból készül. Ezeken a helyeken a hõáram is két- vagy háromdimenziós. Ha szemléltetni szeretnénk a hõáramok “útvonalait” egy-egy ilyen csomópontban, akkor abból kell kiindulnunk, hogyaz áramok (általában) az útjukba esõ ellenállások leküzdésével munkát végeznek (diszipációs munka), az áramkép úgy alakul, hogy ez a munka minimális legyen. Másként szólva: az áramok a “legrövidebb” utat keresik, amit azonban nem hosszúságban, hanem a legyõzendõ ellenállások nagyságában kell érteni. Ez a legyõzendõ ellenállás nemcsak a geometriai értelemben vett úthossz, hanem a hõvezetési tényezõtõl és a rendelkezésre álló (az áram irányára merõleges) keresztmetszettõl is függ, ezért sokszor a geometriai értelemben hosszabb út a diszipációs munka szempontjából rövidebb. A hõhíd mentes (közelítõleg hõhídmentes) külsõ határoló szerkezetek kialakítása energetikai és hõérzeti szempontból legalább annyira fontos, mint egészségügyi szempontból. 8. Éves fûtési energiaigény (MWh/a) Az összesített éves fûtési energiaigényt fejezi ki MWh –ban (Megawatt órában). A fûtési rendszerrel kielégítendõ energia, amely annál egyszerûbben és gazdaságosabban fedezhetõ, minél jobb a rendszer hatásfoka. Itt érdemes átgondolni a hõtermelõ berendezést és a hõleadókat egyaránt.
Melléklet: ISMERTETÕ
9. Becsült éves energiafogyasztása energiahordozók szerint (MWh/a) Becsült éves fogyasztás energiahordozók szerinti összesítése. Ez magában foglalja az elektromos fogyasztást, fûtési energiát és a nyári hûtést is. Az 55 kWh az 198 MJ energiának felel meg, tehát m2-enként évente ennyi a primer energia ráfordítás. Ez megfeleltethetõ:
Kulcs
az
energiatakarékos otthonteremtéshez
Fûtõérték (MJ/kg)
198 MJ-ra vetítve
Szilárd tüzelõ anyagok esetén
Frissen vágott fa Szárított fa Papír Szalma Fapellet Tõzeg Olajosmagvak Barnaszén Barnaszén brikett Kõszén
6.8 15 15 17 18 15 20 8 20 29
29.11764706 13.2 13.2 11.64705882 11 13.2 9.9 24.75 9.9 6.827586207
kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg
Folyékony anyagok (25°C)
Biodízel Metilalkohol Etilalkohol Izopropanol Benzol Fûtõolaj Gázolaj Benzin Paraffinolaj
37 19.9 26.8 30.7 40.1 41 43 43 45
5.35 9.95 7.39 6.45 4.94 4.83 4.60 4.60 4.40
kg kg kg kg kg kg kg kg
Gáznemû anyagok
Földgáz 34 MJ /m3 fûtõértéknél ez azt jelenti, hogy 5,82 m3 gázt fogyaszt négyzetméterenként egy évben a lakás, ami éves szinten, 100 m2 ház esetében 67.000 Ft költséget jelent, 2011. októberi kisfogyasztói gázár szerint. Fûtõanyag
Hidrogén Torokgáz (nagyolvasztóktól) Városi gáz Földgáz Metán Etán Etilén Acetilén Propán Bután
9.9 3 17.5 34 32.7 58.2 54.2 51.6 83.2 108
20.00 66.00 11.31 5.82 6.06 3.40 3.65 3.84 2.38 1.83
m³ m³ m³ m³ m³ m³ m³ m³ m³ m³
Melléklet: ISMERTETÕ
10. Becsült éves CO2 kibocsátás (t/a) A probléma alapja: A széndioxid, mint üvegházhatású gáz: a napenergia egy részét a föld visszasugározza; a visszasugárzott energia távozna a Földrõl, de ezt az üvegházhatású gázok megakadályozzák és visszaverik ismét a föld felé. Ez a folyamat hosszú távon felmelegedést okoz, amely globális méretû. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a túlzott mértékû felmelegedés a sarki jég megolvadását eredményezheti, ami nagy mennyiségben az óceánokba kerülve klimatikus katasztrófát okozhat.
Kulcs
az
energiatakarékos otthonteremtéshez
Melléklet: ISMERTETÕ
