1 Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-1147-17/2015. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária
Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.: 1 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 252/2004. (XII.17.) Kt határozatával elfogadta Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési alapkoncepcióját. A koncepció feladata, hogy meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyet az önkormányzatnak követnie kell a szociális szolgáltatások fejlesztése során. A törvényi szabályozás értelmében a koncepció tartalmát a települési önkormányzatnak folyamatosan felül kell vizsgálnia. Az aktuális felülvizsgálati anyagban be kell mutatni az eltelt években a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változásokat (jogszabályi környezet, intézményrendszer strukturális átalakulása, stb.), valamint meg kell határozni a jövőre vonatkozó elképzeléseket. A felülvizsgálatról készült anyag összeállításában részt vettek a szociális, valamint gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények, szervezetek. Fentiek alapján terjesztem be a T. Képviselő-testületnek a koncepció felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és kérem annak megtárgyalását és a következő határozati javaslat elfogadását: …………./2015.(…) Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata HATÁROZATI
JAVASLAT
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést, és a következő határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület a mellékelt szövegezés szerint a felülvizsgálattal egyetért és azt elfogadja. 2. A Képviselő-testület megállapítja, hogy 2014. januárjától megnőtt az igény a bölcsődei férőhelyek iránt. A most beíratott gyermekek többnyire 2 évig veszik igénybe az ellátást, így hosszabb ideig nem szabadul fel férőhely. Elsősorban a 8
2 órában munkát vállaló szülők gyermekeit helyezik el, ennek ellenére az elmúlt évben 19 főt nem tudtak férőhely hiányában felvenni. Indokolt lenne még több bölcsődei férőhely létesítése. A Képviselő-testület felkéri az intézményvezetőt, valamint a Műszaki Irodát, hogy készüljön egy 20-30 férőhelyes bölcsőde kialakításának feltételeit, fenntartásának költségeit bemutató terv elsősorban a Felsőpárti városrész vonatkozásában. Határidő: 2015. szeptember 30. Felelős: intézményvezető, Műszaki Iroda 3. A Képviselő-testület megállapítja, hogy igény merült fel a Kertvárosban élő idősek részéről nappali ellátásra vonatkozóan, mivel a városban működő három klub számukra nagyon messze van. A Képviselő-testület felkéri a Gondozási Központ vezetőjét, hogy a Kertvárosra vonatkozóan mérjék fel a nappali ellátásra vonatkozó igényeket, készítsenek tervet a nappali ellátás kialakításának feltételeiről, működtetéséről. Határidő: 2015. szeptember 30. Felelős: intézményvezető 4. Két támogató szolgálat szűnt meg a városban elsősorban finanszírozási problémák miatt. Feladatuk elsősorban személyszállítás volt, de a későbbi jogszabályi változás miatt csak fogyatékossági támogatásban részesülők vehették igénybe. Jelzések szerint inkább személyszállító szolgálatra lenne szükség, hogy a mozgáskorlátozottak, idősek közlekedésüket meg tudják oldani, ha például orvoshoz kell menni. A Képviselő-testület felkéri a Családsegítő Központ és a Gondozási Központ Vezetőjét, hogy dolgozzanak ki javaslatot a személyszállító szolgálat esetleges létrehozására, működtetésére, fenntartására vonatkozóan. Határidő: 2015. szeptember 30. Felelős: intézményvezetők 5. A Képviselő-testület tudomásul vette, hogy az elkövetkező években megoldást kell találni a Hajléktalan Segítő Központ nappali melegedő épületrészének a felújítására. A jelenlegi épületrész nem felel meg a jelenkor elvárásainak, illetve statikailag is komoly gondok adódhatnak a közeljövőben az épületrésszel. A Képviselő-testület felkéri az intézményvezetőt és a Műszaki Irodát, hogy készítsenek tervet az épület felújítására vonatkozóan, a megvalósításhoz használjanak ki minden lehetséges pályázati forrást. Határidő: a terv elkészítésére 2015. szeptember 30. Felelős: intézményvezető, Műszaki Iroda A határozatról értesítést kap: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4. Szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetői 5. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda 6. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Iroda 7. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda Szentes, 2015. március 8. Szirbik Imre
3
Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Készült a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodáján 2015. márciusában
4 A szolgáltatástervezési koncepció elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettségek keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének a módjait, a más fenntartókkal történő kapcsolattartás kérdéseit meghatározza. Az önkormányzatok koncepció készítési gyakorlatát ellenőrző felmérés kapcsán készült ajánlásban az szerepel, hogy az önkormányzatok vonjanak be szakértőket, vállalkozásokat a készítésbe, felülvizsgálatba, de finanszírozási szempontok miatt az önkormányzatok saját hatáskörben, a szociális területtel foglalkozó munkatársakkal biztosítják a feladatellátást. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmai elemei: lakosságszám, korösszetétel, ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, a fenntartott intézményrendszer struktúrája, jellemzői, a szolgáltatások iránti igények, az intézményrendszer korszerűsítésének irányai. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott fő cél nem változott: A fejlesztések középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását, a segítők és segítettek együttműködését. Az elmúlt években folyamatosan változott a jogszabályi környezet mind a pénzbeli, természetbeni, mind pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén, amely nagymértékben megnehezítette a közép- és hosszú távú tervezést. I. Demográfiai adatok alakulása Születések és halálozások változása Születések száma 187 2012. év 177 2013. év 223 2014. év
Halálozások száma 353 349 358
A lakosság korösszetételének változása Korcsoportos bontás – állandó népesség adatállománya 2012. év Korcsoport férfi nő 0-18 éves 2572 2484 19-65 éves 9382 9526 66 felett 1866 3047 Összesen 13820 15057
együtt 5056 18908 4913 28877
Korcsoportos bontás – állandó népesség adatállománya 2013. év Korcsoport férfi nő 0-18 éves 2500 2389 19-65 éves 9295 9469 66 felett 1906 3076 Összesen 13701 14934
együtt 4889 18764 4982 28635
2014. év január 1-jei létszám 28.635 fő, a teljes évre vonatkozó korcsoportos bontás nem áll még rendelkezésre.
5 A lakosság életkori megoszlását mutató „korfa” a jelenlegi helyzet bemutatásán túl alkalmas arra, hogy a jövőbeni állapotokra vonatkozóan is következtetéseket vonjunk le. A korfa adatai alapján jól látható, hogy a 0-18 év közötti korosztály csökkenése mellett az 66 év feletti korosztályba tartozók száma növekedik, ami azt jelenti, hogy a következő években, jellemzően az idősek részére nyújtott ellátások iránti igény jelentkezhet. A népesség nemek szerinti arányát áttekintve megállapítható, hogy a 66 év feletti korosztályban nagyon magas az egyedül élő nők száma, akik társukra már nem számíthatnak a napi életvitelük során, tehát vélelmezhetően nagyobb mértékben szorulnak rá a szociális ellátórendszer szolgáltatásaira. Az alábbi táblázat bemutatja Szentes város közigazgatási területén 2015. január hónapban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát nagyobb ellátás típusonként személyre vonatkozó bontásban. Ellátás megnevezése
2015. január/fő
1. Öregségi nyugdíj 1.1 Korbetöltött öregségi nyugdíj 1.2. Korhatár alatti öregségi nyugdíjak (1955. előtt született fegyveresek) 1.3. Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak 2. Korhatár előttieknek járó ellátások (szolgálati járandóságok) 3. Rokkantsági és rehabilitációs ellátások 4. Özvegyi nyugdíj 4.1. Ideiglenes özvegyi 4.2. Korbetöltött özvegyi 4.3. Korhatár alatti özvegyi 5. Árvaellátás 6. Baleseti járadék 7. Rokkantsági járadék 8. Házastársi pótlék
6300 5869
235 1546 301 22 236 43 242 22 147 26
Összesen (fő)
8819
15 416
A nyugdíjszerű ellátásban, öregségi nyugdíjban részesülők magas száma is a szolgáltatások iránti igények emelkedését vetíti előre. II. Munkanélküliség helyzete A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja tájékoztatása szerint 2015. január végére kisebb mértékben nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Fontosabb adatok térségenként: Kirendeltségek Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 2014. január 2014. december 2015. január Szeged 5828 6049 6548
6 Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Kistelek Mórahalom Csongrád megye Dél-Alföld Magyarország Kirendeltségek Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Kistelek Mórahalom Csongrád megye Dél-Alföld Magyarország
940 1954 2614 1411 932 1271 14950 59879 437153
718 1572 1898 1329 798 1001 13365 52012 391040
799 1721 1974 1399 833 1075 14349 55089 413825
Nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 2014. január 2014. december 2015. január 6,2 6,5 7,1 9,9 7,6 8,6 7,9 6,3 7,0 13,7 9,9 10,5 7,8 7,4 7,9 12,1 10,4 11,0 10,2 8,1 8,8 8,1 7,2 7,9 10,7 9,3 9,8 10,0 8,9 9,3
Kirendeltségek
Nyilvántartott pályakezdő Tartósan regisztrált álláskeresők 2015. január álláskeresők 2015. január Szeged 853 1435 Csongrád 126 154 Hódmezővásárhely 224 400 Makó 206 460 Szentes 188 250 Kistelek 92 257 Mórahalom 140 279 Csongrád megye 1829 3235 Dél-Alföld 7104 12994 Magyarország 50072 101455 A nyilvántartott álláskeresők száma 14349 főre emelkedett, amely közel ezer fővel, mintegy 7 %-kal lett több, mint az előző hó végi záró létszám. Szentes vonatkozásában 70 fővel ( 5 %-kal) szerepelnek többen a nyilvántartásban. A 2014. január végi adatokkal összevetve a tényadatokat, megyei szinten egy év távlatában négy százalékos létszámcsökkenés következett be, Szentesen a csökkenés minimális, 1 %-os, ami 12 főt jelent. A megyében nyilvántartott álláskeresők relatív szintje 2015. január végére 7,9 %-ra emelkedett. A mutató értéke szerint Szentesen 0,1 % pontos emelkedés következett be.
7 2015. január végén a kirendeltségek nyilvántartásában 7281 fő nő és 7068 fő férfi szerepelt. Egy hónap alatt a nők száma 460 fővel, a férfiaké 524 fővel nőtt, a nők aránya az álláskeresők között 50,7 %-ra változott, a térségek közül a nők aránya Szentesen a legalacsonyabb 48,1%. Az álláskeresők korszerkezete kisebb mértékben változott: a regisztráltak 15,5 %-a 2 027 fő 25 évnél fiatalabb, 28 %-uk pedig már betöltötte az 50. életévét, amely 4 010 főt jelentett január hónapban. Az álláskeresők • 62,5 %-a kevesebb, mint fél éve, • 15 %-a 6 hónapnál régebben, de 12 hóónapnál rövidebb ideje, • 22,5 %-a egy éve, vagy annál hosszabb ideje szerepel folyamatosan a nyilvántartásban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. E réteg aránya a térségekben 18 és 31 % között mozog, Szentesen a legalacsonyabb. Ez köszönhető annak, hogy a közfoglalkoztatási programokba folyamatosan bevonásra kerültek a munkanélküliek. Az álláskeresők iskolai végzettségenkénti összetétele szerint közel egyharmada legfeljebb általános iskolát végzett, 27,5 %-uk szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű. Az álláskeresők 19 %-a szakközépiskolában, technikumban fejezte be tanulmányait, a gimnáziumi érettégivel rendelkezők aránya meghaladja a 10 %-ot. Diplomával az álláskeresők közel 8 %-a rendelkezik. Szentes vonatkozásában 2015. januárjában az álláskeresők közül 491 fő általános iskolát végzett, 434 fő szakmunkás végzettségű, 406 fő szakközépiskolát, technikumot, gimnáziumot végzett, és 68 fő diplomás van a nyilvántartásban. A Szociális Iroda kiemelt feladatának tekintette, hogy az aktív korúak szociális ellátásában részesülőket minél több állásajánlattal keresse meg, valamint minden lehetőséget kihasznált a közfoglalkoztatás minél hatékonyabb megszervezésére oly módon, hogy a résztvevő munkavállalók valóban értékteremtő munkát tudjanak végezni, ezzel is elősegítve, hogy minél hamarabb visszataláljanak a munka világába. III. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások változásai, jelenlegi helyzete 2012-ben az ellátások közül a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítását érintette törvényi változás, 2012. március 31-vel megszűnt a lehetősége a helyi támogatás megállapításának, a továbbiakban normatív támogatás igénybe vételére nyílt mód új szabályokkal. Az adósságcsökkentési támogatás szabályozásában történt negatív változás, mely szerint a támogatást együttműködés esetén két évente, együtt nem működés esetén pedig négy évente lehet igénybe venni. Ezzel tovább emelkedett a rászorulók tartozása a rezsiköltségek tekintetében, és egyre több családnál kapcsolták ki az áram- és gázszolgáltatást, ami növelte az átmeneti segély igényeket.
8 2012. január 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege 28.500,-Ft-ról 22.800,-Ft-ra csökkent. 2011-ben az 55. életévüket betöltött aktív korúak foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők segélyét meg kellett szüntetni, és részükre rendszeres szociális segélyt kellett megállapítani, így ők nem vehettek részt közfoglalkoztatásban. 2012. január 1-jétől az előző évben megállapított 55. életévüket betöltött rendszeres szociális segélyben részesülőket ismét felül kellett vizsgálni, és azok esetében, akik még 5 évnél később érik el a saját jogú öregségi nyugdíjra való jogosultságukat, azokat ismét foglalkoztatást helyettesítő támogatásban kellett részesíteni, a rendszeres szociális segély megszüntetése mellett. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvény a közgyógyellátás jogosultsági feltételeiben hozott változást 2012. január 1-jétől, de a szabályozást már 2012. április 15-én visszaállították, így az addig elutasított, vagy megszüntetett közgyógyellátási jogosultságokat újra felül kellett vizsgálni és a régi-új rendelkezések szerint megállapítani. 2012. január 1-jétől megszűnt a lehetősége az időskorúak járadékában, ápolási díjban, és aktív korúak segélyében részesülők számára az ellátásuk terhére előleg kifizetésének. 2012. november 1-jétől módosult a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők egyszeri támogatásával kapcsolatosan. 2012. november végén már nem pénzbeli, hanem természetbeni támogatásként Erzsébet-utalvány formájában kapták meg a szülők a juttatást. 2013. év elején a járási hivatalok kialakítása kapcsán az alábbi változások következtek be: Az addig jegyzői hatáskörbe tartozó ellátások közül ¾ az időskorúak járadéka, ¾ az egészségügyi szolgáltatásra jogosító hatósági bizonyítványok kiállítása teljes egészében a járási hivatalok feladatkörébe került. A közgyógyellátás, valamint az ápolási díj megállapítására vonatkozó eljárások közül a méltányosságból adható közgyógyellátás, valamint ápolási díj továbbra is jegyzői, illetve önkormányzati feladat maradt, míg az alanyi jogon járó ugyanezen ellátások további megállapítására a járási hivatalok lettek illetékesek. A szociális, valamint gyermekvédelmi támogatások megállapításának több szabályát módosította a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény. Az aktív korúak ellátását, a lakásfenntartási támogatást, köztemetést, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó szabályok szakaszosan, 2013. április 1-jén, július 1-jén, szeptember 1-jén, valamint 2014. január 1-jén léptek hatályba. Módosult az ügyintézési határidő a lakásfenntartási támogatás, valamint a köztemetés tekintetében. Az eddigi 30 nap helyett a kérelmeket 21 napon belül kell elbírálni.
9 Az aktív korúak ellátását érintően több új szabály lépett hatályba április 1-jén, az alábbiak szerint: ¾ álláskeresési támogatás kimerítését követően ha 30 napon belül benyújtják az ellátásra irányuló kérelmet, a segély akkor is az álláskeresési támogatás kimerítését követő naptól jár, ¾ ha a segélyezett keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység első 90 napjában határozattal szüneteltetni kellett a segély folyósítását, majd a 91. naptól ugyancsak határozattal meg kellett szüntetni a segélyt. Ez a szabályozás vonatkozott a közfoglalkoztatásban részt vevő segélyezettekre is. Szűkült a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak köre, hiszen a nagykorú fiatal, ha tanulmányokat folytat, nagykorúvá válása után csak abban az esetben jogosult a kedvezményre, ha a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. Teljesen átalakult a hátrányos helyzet, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó törvényi szabályozás is, amely 2013. szeptember 1-jétől lépett hatályba. Külön határozatban kellett rendelkezni ettől az időponttól a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságról, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásáról, melynek feltételeit a gyermekvédelmi törvény határozta meg. A megállapításokról külön nyilvántartást kellett vezetni, és az év különböző szakában statisztikai adatokat kellett szolgáltatni. A Járási Gyámhivatal által hátrányos helyzetűnek nyilvánított gyermekek esetében is a Szociális Iroda, mint jegyzői gyámhatóság feladata a nyilvántartás vezetése. A méltányosságból megállapítható közgyógyellátást is érintette az április 1-jétől bekövetkezett módosítás. Hosszadalmasabbá vált a kérelmek elbírálása, mivel először minden esetben a járási hivatalhoz kellett benyújtani a kérelmet, és a jogerős elutasító határozat birtokában volt lehetősége az igénylőnek a méltányossági kérelem beadására a Szociális Irodán. A digitális átállással kapcsolatosan a jogszabályi előírásoknak megfelelően továbbításra került a Médiahatóság részére a rendszeres támogatásban részesülők névsora. A kedvezmények igénybevételéhez több száz család részére készített az iroda igazolást. A rendszeres támogatásban (aktív korúak segélye, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) részesülők esetében szintén több száz esetben került igazolásra a segélyezettek védendő fogyasztó státusza, mellyel a szolgáltatóknál lehetőséget kaphattak elmaradt számláik részletekben történő megfizetésére, ezzel megelőzve a szolgáltatásból történő kikapcsolást. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére is több alkalommal került igazolásra a kérelmezők szociális helyzete. A beadott kérelmekkel kapcsolatos döntésekről az önkormányzat nem kapott értesítést. 2013. november 15-én lépett hatályba az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. CLVIII. törvény, valamint a szociális gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013.
10 XI.12.) Kormányrendelet, amely többek között rendelkezik a Pénzbeli és természetbeni ellátások országos nyilvántartási rendszerének (továbbiakban: PTR) létrehozásáról. A rendszert ügyfélkapu belépési jogosultsággal lehetett elérni. Az adatfeltöltést 2013. december 15-ig kellett kötelezően elvégezni, december 16-tól pedig az ¾ aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesít támogatás, rendszeres szociális segély) ¾ ápolási díj ¾ közgyógyellátás ¾ lakásfenntartási támogatás ¾ rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, megszüntetése, módosítása kapcsán a szociális rendszeren túl a PTR rendszerbe is rögzíteni kell az adatokat. 2014. január 1-jétől az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosítás változtatta meg a pénzbeli ellátások megállapításának eljárási szabályait. A módosítás lényege az volt, hogy összevonásra került az átmeneti segély, a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély néven, melynek keretében továbbra is adható volt pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön is. Az önkormányzati segély megállapításának feltételeit önkormányzati rendeletben kellett szabályozni. Többletfeladatot igényelt az önkormányzati segély esetében a költségvetési törvény azon rendelkezése, hogy a segélyeket továbbra is átmeneti, rendkívüli, valamint temetési segélyként kellett nyilvántartani annak ellenére, hogy a szociális törvényben már nincsenek ilyen ellátási formák. Jogszabályváltozás értelmében 2014. január 1-jétől jegyzői hatáskörből a települési önkormányzat képviselő-testületéhez került a méltányossági közgyógyellátás megállapítása. 2015. évben is folytatódtak a szociális ellátások területét érintő nagy változások. Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 2015. január 1-jével ismét átalakította a szociális ellátások rendszerét, amely egyrészt vonatkozik a hatáskörök változtatására, valamint az ellátások finanszírozására. Az állam több területen kivonult a szociális ellátórendszerből, az önkormányzatok több önállóságot és kevesebb pénzt kapnak majd. Fő változások: •
az aktív korúak segélyének (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodottak, 55 év felettiek, valamint a foglalkoztatás mentes rendszeres szociális segély) megállapítása jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe tartozik,
11 •
az alábbi segélyek, támogatások megállapítása a) önkormányzati segély, amely tartalmazza a temetési segélyt, felnőttek átmeneti segélyét, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást b) lakásfenntartási támogatás c) adósságkezelési támogatás d) méltányossági ápolási díj, e) méltányossági közgyógyellátás ismét más néven önkormányzati hatáskörbe kerül.
A 2015. március 1-jén a jegyzőnél aktív korúak ellátásával összefüggésben folyamatban lévő, valamint a 2015. február 28-áig meg nem szűnt vagy jogerős határozattal meg nem szüntetett aktív korúak ellátásával összefüggő ügyek iratait 2015. március 6-áig kell az illetékes járási hivatal számára átadni. A törvényi rendelkezés értelmében többféle szociális támogatás teljes egészében az önkormányzat hatáskörébe kerül, az önkormányzat dönti el, hogy mely segélyeket biztosítja a rászorulók részére, és ehhez megteremti a szükséges forrást települési támogatás keretében. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A törvény értelmében ezek az élethelyzetek különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - , valamint a gyermek hátrányos helyzete miatti anyagi segítség. A pénzbeli és természetbeni támogatásokat igénybe vevők számának alakulása Időskorúak járadékában részesülők Időskorúak járadéka Támogatottak száma
2012.
2013.
2014.
33
-
-
Aktív korú nem foglalkoztatottak támogatásában részesülők Aktív korú nem foglalkoztatottak segélye Rendszeres szociális
2012.
2013.
2014.
70
66
90
12 segélyben részesülők száma Ebből: Egészségkárosodott 55 év feletti Foglalkozásmentes Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
22 11 37
25 12 29
35 15 40
315
285
210
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 2012. 2013. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma Halmozottan hátrányos helyzetű
2014.
1310
1233
1238
322
306
151
2012.
2013.
2014.
22
34
15
2012.
2013.
2014.
16
11
0
Óvodáztatási támogatás Óvodáztatási támogatás Támogatásban részesülő Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Támogatásban részesülő
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás/ önkormányzati segély 2012. 2013. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Támogatásban részesülők
1416
2014.
1518
1737
Felnőttek átmeneti segélye/önkormányzati segély Átmeneti segély
2012.
2013.
2014.
Támogatottak száma Szociális kölcsönben részesülők száma
1077
1022
881
12
12
6
13 Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj 2012.
2013.
2014.
195
184
182
2012.
2013.
2014.
585
545
487
Adósságkezelés, és a hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatás Támogatottak száma
2012.
2013.
2014.
115
76
99
Ápolási díj Alanyi jogon Méltányosságból
2012.
2013.
2014.
47 47
50
53
2012.
2013.
2014.
260
187
157
Önkormányzati ösztöndíj Ösztöndíjban részesülők száma Lakásfenntartási támogatás Lakásfenntartási támogatás Támogatottak száma Adósságkezelési támogatás
Ápolási díj
Temetési segély Temetési segély Támogatottak száma Köztemetés 2012. Köztemetés Köztemetéssel eltemetettek 40 száma
2013.
2014.
51
44
Közgyógyellátás Közgyógyellátás Igazolvánnyal rendelkezők száma Ebből: - alanyi jogú - normatív - méltányos
2012.
2013.
2014.
1078
212
185
707 144 227
212
185
14 Egészségügyi szolgáltatásra jogosító hatósági bizonyítvány Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Kiadott hatósági bizonyítványok száma
2012.
2013.
2014.
973
-
-
2012.
2013.
2014.
81
-
-
A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás Mozgáskorlátozottak támogatása Támogatásban részesülők
Az elmúlt években is folyamatosan megszervezésre került a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetése, az alábbi szabályoknak megfelelően: • • • • •
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket lehetett figyelembe venni az összes rendszeres gyermek 25 %-a után lehetett pályázni önerő nélkül, azon felül annyi gyermekre, amennyi gyermeket önerőből étkeztetett az önkormányzat legalább 45 munkanapon keresztül kellett biztosítani az étkeztetést egy gyermekre igényelhető napi támogatási összeg 440,-Ft volt, a támogatás összege a pályázatban megjelölt támogatási összeg legalább 24 %-a.
A Kormányrendelet külön szabálya volt, hogy az ételt a támogatás legalább 30 %-ának megfelelő értékben kistermelőtől, mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt alapanyagból kellett biztosítani, amit számlával, vagy a termelővel, vállalkozóval kötött szerződéssel kellett igazolni. Folytatódott az ún. szociális haszonállat program, melynek keretében évente 20 család részére biztosított az önkormányzat 1 db választási malacot, és az év végéig minden hónapban fél mázsa takarmányt, vissza nem térítendő támogatásként. A program minden évben sikeresen zárult. Ugyanez mondható el a felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjról, az elmúlt években évente közel 200 fiatal részére került átadásra ösztöndíj tanulmányaik folytatásához. Az ellátások megállapításának jövedelemhatárát meghatározó öregségi nyugdíjminimum 2007. január 1-je óta változatlan, 28.500,-Ft. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Járási Hivatala által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján Szentes város vonatkozásában a hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra vonatkozó adataikat 2013-2014. évre az alábbiak szerint adták meg:
15 Az egyes ellátásoknál feltüntetett létszámadatok az adott évben szolgáltatást igénybevevők havi létszámadataiból számolt átlagos éves létszámát jelenti. 1. Közgyógyellátás: A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás, amely 3 féle jogcímen állapítható meg. A Járási Hivatal hatáskörébe az alanyi és a normatív alapon megállapítható közgyógyellátásra való jogosultság tartozik. Legnagyobb ellátotti kör ezen ellátást igénybevevők teszik ki. Az ellátást igénybevevők átlagos létszáma 2013. évben 771 fő (625 fő alanyi jogcímen, 146 fő normatív jogcímen volt jogosult), 2014. évben 662 fő (alanyi jogcímen 530 fő, normatív alapon 132 fő volt jogosult). Ez 15 %-os csökkenést mutat, aminek az lehet a magyarázata, hogy 2014. évben szigorodtak a közgyógyellátás alanyi jogcímen történő igénybevétele alapjául szolgáló alternatív feltételek közül a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság, továbbá a (rokkantsági fok megállapításának átstrukturálása következtében) a rokkantsági mérték alapján való jogosultság feltételei is. A közgyógyellátásra való jogosultság szerkezetére, mindkét, vizsgálat tárgyává tett évre érvényesen jellemző, hogy 75%-ban alanyi jogcímen, 25%-ban normatív alapon lehetett megállapítani az ellátásra való jogosultságot. 2. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság: Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 120 %-át, egyedülálló esetében a 150 %-át. A járási hivatal a jogosultak számára egy évre érvényes hatósági bizonyítványt állít ki. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak átlagos száma a vizsgált két évben Szentes városában szinte azonos mértékű volt (2013-ban 490 fő, 2014-ben 508 fő). Ezen eszköz jogi szabályozása a vizsgált két évben változatlan volt. 3. Ápolási díj: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi támogatás. Az ápolási díj megállapítása történhet alanyi jogon vagy méltányossági alapon. A járási hivatal hatáskörébe tartozó alanyi jogon megállapítható díj két, illetve 2014. január hó 01. napjától három féle (alapösszegű, emelt, kiemelt) összegben folyósítható. Az ápolási díj alapösszege a vizsgált időszakban 29.500,-Ft volt. A fokozott ápolási igény alapján megállapított ápolási díj összege 2013-ban 38.350,- Ft volt, ami 2014. január hó 01. napjától felemelkedett 44.250,- Ft-ra (elnevezésében emelt összegű ápolási díjra változott), továbbá megjelent a kiemelt ápolási díj kategória, amelynek összege 53.100,- Ft. Szentes városban ápolási díjban 2013. évben 50 fő részesült, 2014. évben pedig 60 fő. Ez a változás 20%-os növekedést jelent. Az ápolási díj vonatkozásában tapasztalható jelentősebb növekedésre magyarázatul szolgál fentebb említett jogi szabályozásban beállt változás, amelynek két eleme kiemelendő e szempontból. Egyrészt a változás megemelte a 2014-től emelt összegű ápolási díj elnevezésre változott ellátás összegét, másrészt megjelent a kiemelt ápolási díj a maga, korábbi maximális 38.350,- Ft-os ellátási összeghez képest 53.100, -Ft-os összegével. Mindez szerepet játszott abban, hogy többen döntöttek úgy, hogy inkább ápolási díjat vesznek igénybe, hiszen az ápolásra szoruló hozzátartozó ellátásáról mindenféleképpen gondoskodni kell.
16
4. Időskorúak járadéka: Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Legkisebb mértékben igénybevett ellátás, ami számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2013.évben átlagosan 35 fő, míg 2014. évben átlagosan 38 fő részesült időskorúak járadékában. A Szentesi Járási Hivatal Szentes város szociális ellátórendszerével kapcsolatban annak magas színvonalú és a jogszabályi előírások szerinti működését tapasztalta. Szentes városra vonatkozó adatok: Ellátottak átlagos létszáma 2013. évben 2014. évben
Ellátás megnevezése
Jogszabályhely Szoc.tv.
Alanyi
50.§ (1) bekezdés
625
530
50. § (2) bekezdés Összesen:
146 771
132 662
490
508
35
38
50
60
Normatív Közgyógyellátás
Egészségügyi szolgáltatásra 54. § való jogosultság 41. §, 43. §, 43/A. § Ápolási díj Időskorúak járadéka
32/B. §
Szentes Város Önkormányzat Bölcsődéje 2012-ben 120 férőhellyel működött, 0-3 éves korú gyermekek bölcsődei ellátását 10 csoportszobában biztosították. Az ellátottak létszámáról készített táblázatban feltüntetésre került az étkezés alapú és a 2012.03. 01-től bevezetett TAJ alapú nyilvántartás is, így érzékelhető, hogy a TAJ alapú nyilvántartás alapján igényelhető normatíva hogyan változott. Kihasználtsági és feltöltöttségi mutató 2012-ben Bölcsőde kihasználtság Ideje
Férőhelyek száma
Beírt gyermekek létszáma
Január Február Március Április
120 120 120 120
110 114 125 132
Beírt gyermekekhez viszonyítva Étkezés nyilvántartás alapján (átl.) 79 fő 71% 79 fő 69% 83 fő 66% 89 fő 67%
TAJ alapú nyilvántartás alapján (átl.) 76 fő 60% 82 fő 62%
Feltöltöttség
91% 95% 104% 110%
17 Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Átlag
120 120 120 120 120 120 120 120 120
136 127 118 105 99 100 105 105 117
103 fő 98 fő 84 fő 84 fő 88 fő 90 fő 87 fő 87 fő 86 fő
76% 77% 71% 80% 89% 90% 82% 82% 77%
89 fő 81 fő 69 fő 74 fő 79 fő 81 fő 80 fő 71 fő 78 fő
65% 64% 58% 70% 80% 81% 76% 68% 68%
113% 106% 98% 87% 82% 83% 88% 88% 95%
Tavaszi időszakban több munkalehetőség van, ezért többen tartottak igényt a bölcsődei ellátásra. Nyár végén - ősz elején 60 fő fölötti létszámban megkezdték az óvodai beszoktatást a gyermekek. Helyükre az újonnan beiratkozók száma kevesebb volt, de növekvő tendenciát mutatott. A TAJ alapú nyilvántartás kedvezőtlenül hatott a normatíva igénylésre. Térítésdíjas szolgáltatásként, játszócsoportot működtettek, munkanapokon: 8-12 óráig. Játszócsoport kihasználtsága 2012.évben (300,- Ft/óra) Ideje Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen
Részvétel 26 fő 19 fő 19 fő 18 fő 26 fő 15 fő 23 fő 19 fő 17 fő 21 fő 20 fő 13 fő 237 fő
Eltöltött idő /óra 137,5 84 42 51,5 71,5 47 70,5 67,5 53 58 65,5 32,5 780,5
Bevétel 28 187,17 200,8 475,10 300,21 450,14 100,21 150,20 250,15 900,17 400,19 650,9 750,203 812,-
Térítésdíjas szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet is működött. A tervezettnél többen igénybe vették ezt a szolgáltatást. A TAJ alapú nyilvántartás bevezetésével megszigorodtak a bölcsődei felvétel követelményei. Kevesebben jogosultak bölcsődei ellátásra, ezért választották többen a fizetős időszakos szolgáltatást. Időszakos gyermekfelügyelet 2012.évben /370, - Ft /óra Ideje Január
Részvétel -
Eltöltött idő /óra -
Bevétel -
Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október
2 fő 2 fő 4 fő 4 fő 5 fő 4 fő 1 fő 2 fő 5 fő
18 42 75,5 50 151,5 23 2,5 20 39
6750,15 705,27 935,18 500,56 055,8510,925,7 400,14 430,-
18 November December Összesen
6 fő 2 fő 37fő
40 6 467,5
11470,6 660,174 340,-
A bölcsőde feltöltöttsége 2013-ban az alábbiak szerint alakult. Január hónapban 15 fő óvodába ment, folyamatosan történt az új gyermekek beszoktatása. 15 gyermek kérte felvételét 2013. június 30-ig, illetve folyamatosan jelentkeztek a szülők gyermekük felvételét kérve, munkába állás miatt. Kihasználtsági és feltöltöttségi mutatóink 2013. évben Ideje
Férőhelyek száma
Beírt gyermekek létszáma
Bölcsődekihasználtság (TAJ alapú nyilvántartás alapján) Feltöltöttség átlag
Január
120 fő
98 fő
68 fő
57 %
82 %
Február
120 fő
97 fő
57 fő
48 %
81 %
Március
120 fő
108 fő
68 fő
57 %
90 %
Április
120 fő
118 fő
85 fő
71 %
98 %
Május
120 fő
120 fő
93 fő
78 %
100 %
Június
120 fő
112 fő
71 fő
60 %
93 %
Július
120 fő
114 fő
44 fő
37 %
95 %
Augusztus
120 fő
117 fő
79 fő
66 %
97 %
Szeptember
120 fő
120 fő
85 fő
71 %
Október
120 fő
127 fő
76 fő
63 %
105 %
November
120 fő
128 fő
89 fő
74 %
106 %
December
120 fő
123 fő
74 fő
61 %
103 %
112 fő
74 fő
62 %
96 %
Átlag
100 %
A csökkenő gyermekszületési szám nem éreztetette hatását a bölcsőde feltöltöttségén. Magas feltöltöttség mellett azonban alacsony volt az ellátást ténylegesen igénybevevők száma, leginkább téli időszakban, amikor több volt a megbetegedés miatti hiányzás. Összesen 224 fő gyermek került beíratásra 2013. évben, 107 fő gyermek érte el az óvodáskort és vált óvodaéretté, így ők elballagtak év közben. Néhányan, amint betöltötték a 3. életévet óvodások lettek, többnyire azonban megvárták a nevelési év végét és szeptemberben kezdték meg az óvodai beszoktatást. Az új gyermekek beíratása, beszoktatása egész évben folyamatos volt, a szülők munkába állásának függvényében. Nyílt napukra nagy létszámban látogattak el az érdeklődők. A bölcsődei életbe való betekintés megkönnyíti a szülők döntését: beírassák-e gyermeküket az intézménybe, visszatérjenek-e az édesanyák a munka világába. A nyílt napok jó lehetőséget adtak a felvételi lapok kitöltésére, felmerülő kérdések megválaszolására. 4 fő kisgyermeket a Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatának javaslatára vettek fel, nehéz anyagi, illetve szociális helyzetben élő családok támogatása érdekében.
19 17 fő kisgyermek felvételét körzeti védőnők kezdeményezték a családok, illetve többnyire gyermeküket egyedül nevelő szülők megsegítésére, több esetben a gyermek optimálisabb fejlődése érdekében (pl.: mozgásfejlődés, beszédfejlődés, testi fejlettség). Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság alapján 43 kisgyermek vette igénybe az ingyenes étkezést 2013-ban. 28 gyermek volt jogosult az 50%-os étkezési térítésre tartós betegség miatt, illetve 3 vagy annál több gyermeket nevelő család gyermekeként. A Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének, valamint a Szentesi Járási Hivatal Gyámhivatalának határozata alapján 2013-ban a bölcsődés gyermekek közül: • 4 fő kisgyermek hátrányos helyzetű • 1 fő kisgyermek halmozottan hátrányos helyzetű • 4 fő kisgyermek védelembe vett Ezeknek a gyermekeknek a fejlődését a kisgyermeknevelők fokozottan figyelemmel kísérték. A családdal való kapcsolattartásra, segítségnyújtásra nagy hangsúlyt fektetnek. Kiváló a kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnői szolgálattal. Kölcsönösen segítik egymás munkáját a családok érdekében. 2013-ban 8 fő sajátos nevelési igényű kisgyermek ellátására került sor. Fejlesztésüket 2013.01.01-től a Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola, a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézményének gyógypedagógusai végezték. Jogszabályi változás miatt 2013.09.01-től a fejlesztést az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vette át. Gyógypedagógus, logopédus és tanácsadó szakpszichológus végzi a gyermekek felmérését, fejlesztését. A pedagógusok 2013. októbertől megszervezték és elindították a bölcsődében az „Apró-cseprő” támogató szülőcsoportot, melynek keretében az érdeklődők gyermekneveléssel kapcsolatos előadásokat hallgathattak. A „Baba-mama” csoportban gyermekükkel együtt várták a szülőket közös játékra, mondókázásra. A játszócsoport a tervezettnél kevesebb bevételt eredményezett. 2013. február 4-től meghosszabbították az időtartamot délelőtt 9 – 12 óráig, délután 13-16 óráig várták az érdeklődőket. A délutáni időszakban azonban csekély volt az érdeklődés. Játszócsoport kihasználtsága 2013.évben (300, - Ft/óra) Ideje Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen
Részvétel (fő) 27 28 24 11 20 11 4 7 16 13 7 5 153
Eltöltött idő (óra) 75,5 97,5 62,0 14,5 40,0 37,0 11,5 10,0 49,5 16,5 9,5 11,0 434,5
Bevétel (Ft) 22 650,29 250,18 600,4 350,12 000,11 100,3 450,3 000,14 850,4 950,2 850,3 300,130 350,-
20 Időszakos gyermekfelügyelet 2013.évben /370,- Ft/óra Ideje Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen
Részvétel (fő) 2 2 2 2 3 1 1 1 1 4 19
Eltöltött idő (óra) 38,0 12,0 5,0 10,0 12,5 4 4 7 5 23,5 121
Bevétel (Ft) 14 060,4 440,1 850,3 700,4 625,1 480,1 480,2 590,1 850,8 695,44 770,-
A Bölcsőde 2014. év I. félévben 120 férőhellyel, 2014. szeptember 03-tól 128 férőhellyel működik. Kihasználtsági és feltöltöttségi mutatóink 2014. évben Ideje
Férőhelyek száma (fő)
Beírt gyermekek létszáma (fő)
Bölcsődekihasználtság (fő)
Feltöltöttség
Január
120
134
94
112 %
Február
120
136
108
113 %
Március
120
140
102
117 %
Április
120
141
108
118 %
Május
120
142
120
118 %
Június
120
139
117
116 %
Július
120
111
96
93%
Augusztus
120
113
84
94%
Szeptember
128
123
102
96%
Október
128
127
101
98%
November
128
126
103
98%
December
128
127
104
98%
130
103
106%
Átlag
242 fő gyermek vette igénybe a bölcsődei alapellátást 2014. évben. 123 fő gyermek érte el az óvodáskort és vált óvodaéretté, így ők elballagtak év közben. 7 fő gyermek kimaradt a következő okok miatt: - édesanya munkaviszonya megszűnt - testvér érkezése miatt az édesanya otthon maradt.
21 123 új gyermek beszoktatását kezdték meg az év során. Előjegyzett és váratlan munkalehetőség miatt sürgősen bölcsődei ellátást igénylő szülők egyaránt felkeresték az intézményt. 4 fő gyermek bölcsődei elhelyezését a Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálata kezdeményezte ingerszegény környezetben, egészségtelen állapotú lakásban, illetve nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek számára. 6 fő gyermek felvételét a körzeti védőnők kezdeményezték megkésett beszédfejlődés, testi fejletlenség miatt, illetve GYES - en lévő tanulmányokat folytató édesanyák esetében. 2014. évben, 10 fő sajátos nevelési igényű gyermeket fogadtak egészséges bölcsődei csoportba integrálva. Fejlesztésüket a pedagógiai szakszolgálat munkatársai végezték, 1 fő gyógypedagógus, 1 fő logopédus és 1 fő szakpszichológus. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, valamint a Szentesi Járási Gyámhivatal határozata alapján 2014-ben a bölcsődés gyermekek közül: • 5 fő kisgyermek hátrányos helyzetű • 2 fő kisgyermek halmozottan hátrányos helyzetű • 2 fő kisgyermek védelembe vett. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság alapján 37 fő kisgyermek vette igénybe az ingyenes étkezést 2014-ben. 44 fő gyermek volt jogosult az 50%-os étkezési térítésre tartós betegség miatt, illetve 3 vagy annál több gyermeket nevelő család gyermekeként. A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat szerint megváltozott a bölcsőde finanszírozása. A beíratott gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszámot, a feltöltöttség 100%-nál magasabb nem lehet. Az év második felében ennek betartására törekedtek, a tavasszal érkező új gyermekek felvételéről még 2013-ban döntöttek, így a 100%-os feltöltöttséget nem tudták tartani. Az elmúlt években folyamatosan történt a bölcsődei beiratkozás. Amikor az édesanya munkalehetőséget kapott, folyamatosan tudtak férőhelyet biztosítani. A gyed extra bevezetése miatt 2014.01.01-től megnőtt az igény a bölcsődei férőhely iránt. Bevezették a tavaszi időszakban történő beiratkozást meghirdetett napokon, így átláthatóvá vált az egész éves igény. Természetesen még nem mindenki értesült a beiratkozásról, ezért folyamatosan érkeztek szülők, bölcsődei beiratkozás szándékával. A megnövekedett igény miatt a következő intézkedéseket tették meg: • a beiratkozás alkalmával 2 fő 2,5 éves gyermeket már eleve óvodába irányítottak, • a terhességi gyermekágyi segély folyósítása alatt, amikor az édesanya a kistestvérrel otthon van, nem biztosította az intézmény a bölcsődei ellátást, ha volt olyan család, ahol munkába állás miatt volt szükség a gyermek felvételére • őszi időszakban a Központi Óvodai Körzet 8 fő 2,5 éves korú gyermeket, a Felsőpárti Óvodai Körzet 6 fő 2,5 éves korú gyermeket vett át. Jelenleg a felvázolt intézkedések mellett 10 fő gyermek van várólistán. Tapasztalataik alapján a tavaszi hónapokban tetőzik a bölcsődei férőhely iránti igény. Várhatóan jelentős számban lesz jelentkező 2015. év első felében is, 2015. szeptember 01-ig minden férőhely betelt.
22 Jelentős változás az elmúlt évekhez képest, hogy egyre több 1 éves korú gyermeket íratnak be a bölcsődébe. 2014-ig többnyire 2 évesen kerültek be az intézménybe a gyermekek, csupán 1 évig vették igénybe a bölcsődei ellátást. A most beíratott gyermekek többnyire 2 évig veszik igénybe az ellátást, így hosszabb ideig nem szabadul fel férőhely. Elsősorban a 8 órában munkát vállaló szülők gyermekeit helyezik el. Az elmúlt évben 19 fő volt a bölcsődébe jelentkezett, de férőhely hiányában fel nem vett gyermek. Indokolt lenne még több bölcsődei férőhely létesítése Szentesen. 2014. utolsó negyedévben nem volt 100%-os a feltöltöttség, 2015. januárban 11 fő kisgyermek érkezett beszoktatásra és csak 10 fő ment el óvodába. Játszócsoport kihasználtsága 2014.évben ( 300,- Ft/óra) Ideje Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen
Részvétel (fő) 20 22 22 9 19 6 1 1 5 6 6 2 119
Eltöltött idő (óra) 42,5 50,5 41,5 11,5 29,5 7,0 2,0 2,0 9,,0 6,5 6 2 210
Bevétel (Ft) 12 750,15 150,12 450,3 450,8 850, 2 100,600,600,2 700,1 950,1 800,600,63 000,-
Időszakos gyermekfelügyelet 2014.évben /370, - Ft/óra Ideje Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen
Részvétel (fő) 3 5 1 3 5 3 2 1 3 3 3 32
Eltöltött idő (óra) 24 10 4 17 24 8 3 1 36 98 74 299
Bevétel (Ft) 8 800,3 700,1 480,6 290,8 880,2 960,1 110,370,13 320,36 260,27 380,110 630,-
23 A Szentesi Családsegítő Központ személyes gondoskodást nyújtó szociális, és gyermekvédelmi alapellátásokat biztosító intézmény. Alapfeladatai: a gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, tanyagondnoki szolgálat (5 körzet), népkonyha, családok, illetve gyermekek átmeneti otthonai, helyettes szülői hálózat, továbbá a Közösségi tér és a Szentes Városi Üdülőtábor üzemeltetése. Az intézmény feladatellátása minden területen zökkenőmentes volt az elmúlt években is. A kliensforgalom emelkedése minden szakterületen megállapítható, amelynek időben és szakszerűen történő kezelése egyre fokozódó terhet jelent. A gyermekjóléti szolgálatnak a gyermekek mindenek felett álló érdekének védelme, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésüknek, a családban történő nevelésüknek elősegítése, veszélyeztetettségük megelőzése és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése az elsődleges feladata. Ennek megvalósítása érdekében gondozást és családgondozást végez, működteti az észlelő- és jelzőrendszert, tanácsadásokat, terápiás lehetőségeket biztosít. A gyermekjóléti szolgálat speciális szolgáltatásként működteti egyrészt a kórházi szociális munkát, mely elsődlegesen a kórház szülészet-nőgyógyászati és a gyermekosztályán szervezett rendszeres gyermekvédelmi tevékenység. Feladata a tanácsadás és ügyintézési segítség biztosítása, továbbá a veszélyeztetett, bántalmazott gyermekek, illetve a krízishelyzetben lévő várandós és gyermekágyas anyák felkutatása és gondozásba vétele. Másrészt Kapcsolattartási ügyeletet biztosít, melynek során a külön élő és elvált szülők, illetve gyermekeik, továbbá az átmeneti nevelt gyermekek és családjuk számára olyan szerződésen alapuló segítséget nyújthat, mely a kapcsolattartásukat harmonikusabbá, minden fél részére eredményesebbé teszi.
2011 2012 2013 2014
Gondozás alapellátásban 434 gyer. 237 csal. 330 gyer. 170 csal. 303 gyer. 171 csal. 353 gyer. 198 csal.
Védelembev Utógonétel dozás 90 gyer. 60 csal. 85 gyer. 51 csal. 76gyer. 33 csal. 81 gyer. 47 csal.
1 gyer. 1 csal. 1 gyer. 1 csal. 2 gyer. 2 csal. 2 gyer. 2 csal.
Ideiglenes hatályú elhelyezés 17 gyer. 8 csal. 6 gyer. 5 csal. 2 gyer. 2 csal. 2 gyer. 2 csal.
Átmeneti nevelt
Tartós nevelt
Összesen
67 gyer. 41 csal. 52 gyer. 37 csal. 51 gyer. 24 csal. 55 gyer. 25 csal.
4 gyer. 2 csal. 2 gyer. 1 csal. 3gyer. 3 csal. 4 gyer. 3 csal.
613 gyer. 349 csal. 476 gyer. 265 csal. 437 gyer. 235 csal. 499 gyer. 290 csal.
Az egy időpontban gondozott gyermekek száma évek óta nem csökken. 2014-ben közel 300 család 500 gyermekét látta el a szolgálat. Az egy családgondozóra jutó ellátotti szám így sajnos sokkal magasabb (71 gyermek 41 családból), mint a vonatkozó NM rendelet irányszáma alapján meghatározott gondozotti létszám. A gondozási munkán túl az eseti ügykezelés is magas számot mutat. A 6-13 éves korosztály közül kerül ki a legtöbb gondozott gyermek. A nemek aránya szinte megegyező. A legtöbb új jelzést még mindig a jelzőrendszer küldi, majd ezt követi szorosan a szülővel együtt önkéntesen érkező esetek száma. Az év során nem volt napirenden a nevelésbe vételi eljárás, és az ideiglenes hatályú elhelyezést is csak két esetben kellett eszközölni, egy csecsemő és
24 egy nagyobb tinédzser gyermek esetében. A kórházi szociális munka során közel 80 gyermek esetében volt szükség a szolgálat segítségnyújtására, ügyintézésére (ennek közel fele drogproblémával került a kórházba). A gyermekvédelmi rendszer folyamatos alakulása, a jelentkező jelzőrendszeri és szolgáltatáson belüli fluktuáció, a rendszeresen változó jogszabály nagy alkalmazkodást igényelt a munkatársaktól. A nagyon leterhelő gondozási munka mellet nagy erőfeszítéseket tesz az intézmény a prevenciós programokra, melyek közül a legfontosabbak: szülőcsoportos foglalkozások, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szigligeti táboroztatása, élményfeldolgozás gyerekeknek, közösen problémafeltáró és feldolgozó drog-prevenciós és kezelő csoport (Szegedi Drogambulanciával), helyes háztartásvezetést, pénzgazdálkodást segítő csoportok, filmvetítések preventív céllal, 23 órás Ünnepi tekergés, adományok közvetítése (magánadományok, Mozi mikulás, száraz élelmiszer adomány közvetítés, cipős doboz akció stb.) A családsegítés szociális, anyagi, mentálhigiénés, és életvezetési problémákat segít megoldani a szociális munka eszközeivel, például tanácsadással, ügyintézéssel, a különböző támogatások, szolgáltatások felkutatásával, illetve ezek ügyfelekhez való közvetítésével. Biztosít specifikus szolgáltatásokat, mint például a családon belüli konfliktusokkal, párkapcsolati problémákkal küzdők számára a családterápia, a jogi tanácsadás, a speciális konfliktuskezelési módszer – a mediáció, illetve a tartós munkanélküliek számára biztosított, csoportfoglalkozások szervezése. A szociális beavatkozás célja nem csupán valamilyen szükséglet kielégítése, hanem a kliens életformájának, magatartási szokásainak befolyásolása, megtanítani, felkészíteni arra, hogy a különböző problémákat a későbbiekben egyedül is meg tudja oldani. Ezt a célt életvezetési tanácsadással, információval, képzéssel, tréninggel, vagyis szociális szolgáltatások biztosításával igyekszik az intézmény elérni. ÉV 2011. 2012. 2013. 2014.
Kliens szám 1009 972 878 846
Forgalmi adatok 3740 3996 3477 2920
A szolgáltatási struktúra az elmúlt években változatlan maradt. A szolgáltatások kihasználtságának tekintetében azonban érezhetően nőtt az igény a családban jelentkező konfliktusok és zavarok kezelésére. A szolgálattal együttműködésre kötelezett aktív korú segélyezett ügyfelek száma folyamatosan csökkent, mert más ellátásra szereztek jogosultságot, vagy vállalták a közfoglalkoztatásban való részvételt. Számos család jelentkezett az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételére, de sajnos csak közel felükkel tudtak megállapodást kötni a jogosultsági feltételek miatt. A családsegítő szolgálat folyamatosan fogad szociális munkás, és szociális ápoló gondozó képzésben résztvevő hallgatókat, akik tereptanárok vezetésével töltötték le gyakorlati idejüket. Folyamatosan meghirdetésre került a Máltai Szeretetszolgálat - Hálózat a közösségért programja. Ebben az ügyfelek a családsegítő szolgálatokon keresztül tudtak pályázatot beadni
25 a villamos energia felhasználásához nyújtott támogatásért. A szolgálat több szentesi lakosnak készített sikeres pályázatot, illetve segítette folyamatosan ügyfeleit, hogy a programban vállaltakat teljesíteni tudja. A közigazgatási osztály felkérésére, több önkormányzati bérlakásban élő család esetében biztosított az intézmény hátralékrendezés érdekében ügyintézést, tanácsadást, családgondozást. A szolgálat egyeztetve a katasztrófavédelem helyi szervezetével, már szeptemberben megkezdte a fűtési idényre a veszélyeztetett családok felkutatását. Szeptemberben az esőzések következtében megrongálódott házak, lakások tekintetében több jelzés is érkezett a szolgálathoz, ami miatt egy esetben építésügyi hatóság bevonása is szükségessé vált. Egyre gyakrabban tapasztalják az ügyfélkörben, hogy a lakott ingatlan állagmegóvása, karbantartása nem történik meg, (általában anyagi okok, vagy tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt), így előbb utóbb lakhatásra alkalmatlanná válnak. Ez nem kizárólag lakhatási problémákat, hanem komoly anyagi problémát is jelent, hisz a veszély elhárítása, az esetleges bontási munkálatok költségei a tulajdonosokat terhelik. Ezeket gyakran megemelik a különböző bírságok, melyek általában abból adódnak, hogy az ügyfelek nincsenek tisztában az eljárások menetével, nem tudják a határozatokat értelmezni. Gyermekek Átmeneti Otthona, Családok Átmeneti Otthona A szülő kérelmére együttesen elhelyezi a veszélyeztetett gyermeket, szükség esetén az édesanyát, vagy a válsághelyzetben lévő várandós anyát, melynek célja, hogy a gyermek a kialakult problémák ellenére, továbbra is a saját családjában nevelkedhessen. Az együttes elhelyezésen túl szociális szolgáltatásaival, hivatalos ügyek intézésének segítésével, egyénre szabott bánásmóddal a családi és társadalmi kapcsolatok helyreállítását, az önálló életvezetés kialakítását és a hajléktalanság állapotának, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését segíti elő. Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Gyermekek Átmeneti Otthona Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család
2011. 48 fő 32 fő 16 fő 20 család
2012. 46 fő 15 fő 31 fő 20 család
Felvett új családok száma
11 család
16 család
Kigondozott családok száma Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag
16 család
13 család
94,43% 74,47% 17,13 fő
91,53% 74,42% 17,12
2013. év 2014. év 60 fő 65 20 fő 22 40 fő 43 20 család+4 gyermek 22 család + 6 gyermek szülő nélkül szülő nélkül 14 család +2 gyermek 15 család + 5 gyermek szülő nélkül szülő nélkül 12 család+3 gyermek 15 család + 5 szülő szülő nélkül gyermek nélkül 96,3% 84,89% 79,59% 64,72% 18,31% 14,88 fő
26 Életkor szerinti megoszlás: Év 2011. évben 2012. évben 2013. évben 2014. évben
0-3 év 18,04% 5.24% 16,12% 2,63%
4-6 év 11,76% 22,66% 23,96% 25,75%
7-18 év 37,01% 39,87% 25,01% 37,44%
Felnőtt 33,99% 32,23% 34,91% 34,18%
Családok Átmeneti Otthona Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Felvett új családok száma Kigondozott családok száma Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag
2011. 51 fő 28 fő 23 fő 14 család 6 család 7 család 98,7% 85,6% 28,2 fő
2012. 48 fő 25 fő 23 fő 14 család 6 család 6 család 96,74% 79% 26,1 fő
2013. 67 fő 34 fő 33 fő 19 család 12 család 12 család 98,18% 77,74 % 25,65 fő
2014. 56 fő 31 fő 25 fő 17 család 9 család 8 család 97,23 % 77,92 % 25,72 fő
Az ellátott családok számát és az intézmény kihasználtságát illetően nincsenek jelentős változások az elmúlt években. A Gyermekjóléti Szolgálat segítségével elindult egy, a családok gazdálkodását segítő csoport, amit 2015-ben is szeretne az intézmény továbbvinni. Az intézmény további csoportok elindítását is tervezi, ezen eszközökkel hozzájárulni a gyermekek jogainak érvényesítéséhez, veszélyeztetésük megelőzéséhez, illetve megszüntetéséhez. Segíteni a szülőket kötelezettségeik teljesítésében. A népkonyha forgalmi adatai Év 2012. 2013. 2014.
Kiosztott adagok száma Működési összesen száma 2520 252 2510 251 2520 252
napok Igénybevevők átlagos napi létszáma 10 10 10
A népkonyha napi 10 adag meleg ételt nyújt azon ügyfelek számára, akiknek a legalább napi egyszeri étkezése más módon nem biztosítható. A napi tíz adag meleg étel a tárgyidőszakban is minden munkanapon folyamatosan kiosztásra került, a konyha kihasználtsága maximális. Az intézmény dolgozói azt tapasztalják, hogy egyre gyakrabban jelennek meg a népkonyhai ellátásban olyan ellátottak, akiknek bár van rendszeres jövedelme (pl.:nyugellátás), de az azt terhelő letiltások miatt nem elegendő a napi rendszeres étkezés biztosításához.
27 A tanyagondnoki szolgáltatás forgalmi adatai ÉV 2012. 2013. 2014.
Kliens szám (fő) 397 410 436
Forgalom (találkozás) 6243 6997 7682
2014. első felében valósította meg az intézmény a Tanyafejlesztési program nyertes pályázatához kapcsolódó beruházását. Ennek keretében beszerzésre került és kiépült a külterületen a tanyák pontos felmérését és adatrögzítést segítő rendszer. A szállítási szolgáltatások bővítése érdekében vásárolt az intézmény egy nagyobb teherbírású utánfutót, illetve a Ford Ranger típusú terepjáróra felépítmény került. E pályázat keretében került még sor 4 db vérnyomásmérő készülék beszerzésére is. A pályázat elszámolása megtörtént, a pénzügyi és szakmai beszámolót egyaránt elfogadta a hatóság. Az év első félévében kezdte meg az intézmény egy másik nyertes pályázat megvalósítását, mely szeptemberben fejeződött be. Ennek keretében 2 db Wolksvagen Transporter típusú kisbuszt vásárolt az intézmény, nettó 20 millió forint értékben. Ehhez kapcsolódva, a város berki külterületére az intézmény október 01.-i hatállyal kapta meg a feladat ellátásához szükséges működési engedélyt a szakhatóságoktól. Ezen a területen, hiánypótló szolgáltatásként, biztosítja az intézmény a gyermekek oktatási intézménybe szállítását, naponta átlagosan 10 gyermek és egy kísérő személy veszi igénybe. A szolgálatok folyamatosan biztosítják az ellátási területükön élő lakosság arzénmentes vízzel való ellátását, illetve az idei évben nagyobb szerepet kapott a szakmai munkában a bevásárló utak szervezése, bonyolítása, a területen bezárt élelmiszerboltok miatt. 2014. decemberében (a két ünnep közötti időszakban) az intézmény elrendelte a tanyagondnokok szabadságról történő visszahívását a különösen hideg időre tekintettel, a külterületi lakosok védelmének érdekében. Közösségi tér forgalmi adatai A Dózsa-ház Közösségi tér nyitott házként működik, azaz a civil szervezeek és önszerveződő csoportok előzetes egyeztetést és szerződéskötést követően ingyenesen használhatják az épületet és annak berendezéseit. 2013. januárjától az intézményben Önkéntes pont működik, amely fokozatosan bekerült a városi köztudatba és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ehhez kapcsolódóan 2014-ben a Közösségi tér munkatársai ismét segítették a középiskolások közösségi szolgálati tevékenységének felkészítését. Az intézmény drogprevenciós tevékenységi körére vonatkozóan az iskolai tanévben ismét elindult a ’Rendhagyó osztályfőnöki óra’ és a ’Péntek esti osztályparti’. A programok lényege, hogy az osztályok közösségépítő és konfliktuskezelő játékokat játszottak, így folyamatosan fejlődik a közösségi együttműködő munkájuk, valamint a személyes kreativitásuk. Mindezeken kívül állandó tevékenység lett az intézményben a fiatalok tanulásmódszertani fejlesztése, melyre a kezdeti sikerek óta folyamatos igény van.
28 Jelentősebb programok a félévben: Vetőmag börze, Történelmi tájékozódási verseny, Szentesi Kulturális nap, Közbiztonsági nap, Nemzetközi Drogmentes Nap, Fiatal önkéntesek napja, Civil nap, CIC konferencia, Gyermekrendezvények, Családi napok, Fényünnep, Logopédiai, szociális és pszichiátriai szakmai napok, Rockfesztivál, 2 típusú gyermektábor 3 turnusban.
Forgalom és Tanácsadás 2014. év. január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
Forgalom
2111
2007
1673
1475
1925
1815
1683
1245
1279
2106
2009
1645
Tanácsadás
186
104
96
82
162
158
147
78
80
152
105
99
2013-tól lehetőség nyílt az intézmény termeinek bérlésére, egyes zártkörű rendezvények, profitorientált civil megmozdulások lebonyolításához, amely plusz bevételi forrást biztosított a korábbi évekhez képest. Szigligeti Üdülőtábor Az üdülő vendégforgalmának növelése érdekében a turisztikai szezon tervezése és szervezése kapcsán több alternatívát vizsgáltak meg, illetve egyeztetéseket folytattak a szervező partnerekkel. Szükségessé tette ezt az ifjúsági turizmus átalakulása, az erdei iskolák megszűnése, az osztálykirándulások, nyári táborok drasztikus csökkenése. Ennek okait vizsgálva megállapítható, hogy az ez irányú motiváltságot jelentősen befolyásolja a családok szűkülő anyagi forrása, az Erzsébet program által szinte teljes egészében finanszírozott Erzsébet táborok által kínált programok. Ezt a tényt alapul véve külföldi ifjúsági és diákcsoportok fogadására, csereüdültetésre tettek ajánlatot, kihasználva a Hévíz Airport közelségét, azonban a tábor által biztosított infrastruktúra jelenlegi állapota miatt a szervező partnerek másik ifjúsági szálláshellyel szerződtek. Folyamatosan szerveznek táborokat: - A Hagyományok Háza által közösen szervezett népi játszóház-vezetői tanfolyam szaktáborát, - A népdalkör vezetők felkészítő táborát, a Vass Lajos Népzenei Szövetség szakmai szervezésében, - Biblia tábort a Római Katolikus Egyházzal közös szervezésben, - Sport szaktábort a Bartha J. Kertészeti Szakképző Iskolával közösen, - Angol nyelvi szaktábort, Bartha J. Kertészeti Szakképző Iskolával közösen, - Szociálisan hátrányos helyzetű szentesi gyermekek nyári táborát. A biblia tábor látogatottsága kiemelkedő, a többié a várakozásnak megfelelő volt.
29 A Magyar Fizikushallgatók Egyesületével a fizikushallgatók nyíltszíni versenyét, az ELTEvel közös szervezésben csillagászati konferenciát szerveztek. A fentieken túl természetesen továbbra is biztosították a családi üdülések lehetőségét, és fogadták az egy-két éjszakás kerékpáros turizmus keretében érkező csoportokat, egyéni vendégeket. A turisztikai szezon meghosszabbítására tett erőfeszítés keretében 2014-ben a hagyományos Szigligeti Süllőfesztivál programját bővítették azon városok, települések programjával, mely települések kötődnek valamely módon Szigligethez. Ezt a programsorozatot Szentes város nyitotta meg. A fesztivál díszvendégeként sikerült színvonalas programokkal bemutatni városunkat. Szentes Város Gondozási Központja –mint önállóan működő költségvetési szerv –több évtizede működik. Az ellátott tevékenységek : • időskorúak nappali szociális ellátása • demens személyek nappali ellátása • fogyatékosok nappali ellátása • pszichiátriai nappali ellátás • szociális étkeztetés • házi segítségnyújtás • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás • közösségi ellátás Az ábra a szolgáltatások egymáshoz viszonyított arányát mutatja meg: I.SZ. Idősek klubja II.SZ. Idősek klubja
9% 6%
III.Sz. Idősek klubja 4% 1% 3%
49%
4%
9%
Demens személyek Fogyatékkal élő személyek Pszichiátriai nappali ellátás Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
9%
Közösségi pszichiátriai ellátás
6% Szociális étkezés
30 Az intézmény nyolc féle szociális alapszolgáltatást nyújt a település szociálisan rászorult ellátottai részére, melyek a következők: - idősek nappali ellátása év nyitó létszám jan. 1. záró létszám dec. 31.
2013 136 fő 128 fő
2014 128 fő 134 fő
Az idősek nappali ellátása keretében napközbeni tartózkodást és komplex gondozást biztosítanak ellátottaik részére. Az igénybe vevők száma lassú, de folyamatos csökkenést mutat. A csökkenés okai, hogy több ellátott átkerült a demens nappali ellátásba, illetve folyamatosan nő az elhalálozások száma. Az új ellátottak bekerülése az ellátó rendszerbe nem pótolja a kiesést. Jellemző tendencia, hogy egyre fiatalabb személyek kérik felvételüket nappali ellátásba, elsősorban egészségügyi állapot és szociális rászorultság okán. -
demens személyek nappali ellátása év nyitó létszám jan. 1. záró létszám dec. 31.
2013 10 fő 9 fő
2014 9 fő 16 fő
A demens személyek egyéni és mindennapi foglalkoztatása fokozottabb odafigyelést igényel. Felmérést végeztek a hozzátartozók körében vizsgálva az ellátás iránti elégedettségüket. Az ellátás népszerűsítése érdekében „demens” szakmai konferenciát szervezte, emellett új módszertani feladatok bevezetésével igyekeznek az ellátottak életminőségét javítani. - fogyatékkal élők nappali ellátása év nyitó létszám jan. 1. záró létszám dec. 31.
2013. 20 fő 20 fő
2014 20 21
Az ellátottak fejlesztése, készségeik és képességeik alapján történik csoportbontásban. Állandó kapcsolatot tartanak a családtagokkal, gondnokokkal, ahol megbeszélik az egyéni fejlesztések lehetőségeit, a szervezésre kerülő programokat. Az ellátottak számára nagy élményt jelent, amikor lehetőségük van részt venni sport és kulturális rendezvényeken. Az elmúlt években kialakított sportszoba a mindennapos testedzés lehetőségét biztosítja. Az intézmény legnagyobb rendezvénye a „Szeretet mindent elfogad” címmel fogyatékkal élők térségi kulturális és szakmai találkozója. Az idén tízedik alkalommal kerül megrendezésre és a város esélyegyenlőségi programjába is tervezésre került. - pszichiátriai nappali ellátás év nyitó létszám jan. 1. záró létszám dec. 31.
2013. 33 fő 33 fő
2014. 33 fő 32 fő
31 Évek óta megrendezik a pszichiátriai konferenciát, ahol a szakmai előadások mellett lehetőség van szakmai kapcsolatépítésre is. A Sima Ferenc utcai Pszichiátriai Ápolóotthon szakembereivel intenzív együttműködést valósítottak meg, tekintettel az új integrált pszichiátriai ellátó intézmény megvalósítási idejének közeledtére. A SZEFO (Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat) és más védett foglalkoztatókkal sikerült együttműködést kialakítani, így több a pszichiátriai betegségben szenvedő egyén foglalkoztatásában vállalnak közvetítő szerepet. szociális étkeztetés év nyitó létszám jan. 1. záró létszám dec. 31.
2013. 397 386
2014. 386 360
A jogszabályi változásoknak megfelelően a nappali ellátás mellett étkezést igénybevevő ellátottakról is külön nyilvántartás készül. Másfél évvel ezelőtt elkezdődött egy tendencia, mely megnövelte az étkeztetést visszamondók számát az ÁNTSZ által előírt követelmények miatt. 2015. január elsejétől az új közétkeztetésről szóló rendelet szerint történik az étlap összeállítása, mely jelentős változást idéz elő az elmúlt években kialakult szokásokhoz képest. Nagy előrelépést jelentett az új dietetikus szakember szerepe az ellátásban, mivel minden héten étlapegyeztetésre kerül sor, valamint a problémákat azonnali hatállyal jelzi és kompetensen orvosolja. Az igénybevevők számának csökkenő tendenciáját a következő ábra mutatja: 269.5 280 270 260 250
269.5
240 230 220
ób er no ve m be r de ce m be r
ok t
jú liu s au gu sz tu s sz ep te m be r
jú ni us
m áj us
áp ril
is
210 fe br uá r m ár ci us
-
Az étkeztetés területén felmerülő problémákat rendszeresen jelzik a szolgáltató intézmény és a fenntartó felé is.
32 -
házi segítségnyújtás év nyitó létszám jan. 1. záró létszám dec. 31.
2013. 70 fő 63 fő
2014. 63 fő 72 fő
A házi segítségnyújtást igénylők száma állandóságot mutat, bár a személyek fluktuációja magas. Ezen feladaton a munkatársak fizikai és mentális terhelése is magas fokú. Jellemző, hogy egy ellátott többféle szolgáltatást is igénybe vesz egyidejűleg pl. étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 2015- től jogszabályi változás következett be, melynek lényege, hogy az ellátás igénybevételéhez szükséges gondozási szükséglet mértéke változott, az eddigi 1 óráról minimum 2 óra gondozási szükséglettel kell rendelkezni a felvételhez. A jogszabályváltozás előírja továbbá, hogy melyek azok a gondozási feladatok, tevékenységek, amelyek a gondozási naplóban dokumentálhatóak. - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló, 2013. márciusában elfogadott 2013. évi XXVII. törvény 17. § (3) bekezdése alapján „A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása állami feladat.” A módosítás 2013. július 1-jén lépett hatályba. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI.13.) Korm. rendelet alapján a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Főigazgatóság biztosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 91. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével (szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy megállapodás útján). A törvény elfogadása óta a Főigazgatóság a működési engedéllyel rendelkező fenntartókkal kötött feladat ellátási megállapodás alapján oldotta meg az állami feladat ellátását, ez jelenleg is így van, az önkormányzatnak 2015. december 31-ig van szerződése, és a működtetés finanszírozását is nagyobb részben az önkormányzat biztosítja. A „Határon átnyúló” HURO-s pályázat fenntartási időszaka zajlik, melynek lényege, hogy Újszentesen teljes jelzőrendszeres hálózat került kiépítésre, míg Szentesen 10 készülékkel gyarapodott az eszközellátottság. A működési engedély értelmében 64 készülékkel működik ez a szolgáltatás. Az elmúlt évben meg kellett újítani az intézmény frekvenciaengedélyét. - közösségi pszichiátriai ellátás év nyitó létszám jan. 1. záró létszám dec. 31.
2013. 44 fő 43 fő
2014. 43 fő 42 fő
Az ellátási forma biztosítása nem kötelező feladata az önkormányzatnak, pályázat keretében történik a feladatellátás finanszírozása, amely teljes mértékben lefedi a költségeket. A kötelezően ellátandó személyek száma 40 fő. A Magyar Államkincstár évente végez ellenőrzést a finanszírozási szerződésben foglaltak érvényesülését vizsgálva.
33 Foglalkoztatások, rendezvények és szabadidő szervezés Az intézmény rendezvényeiről éves foglalkoztatási terv készül, minden hónapban az ellátottakat tájékoztatják programjaikról. Több telephelyükön rendszeresen helyt adnak kiállításoknak, ezzel is elősegítve a különböző városrészek közösségi életbe való bekapcsolódásának lehetőségét. Évente többször bűnmegelőzési előadáson vehetnek részt az idős lakosok. Ősszel az idősek napjának tiszteletére idősek hete rendezvénysorozatot szerveznek minden évben. Gyakori, hogy városi és térségi rendezvényeken is fellépnek ellátottaik. A kedvezőbb finanszírozás biztosítása miatt társintézményekkel és civil szervezetekkel közös programokat, kirándulásokat szerveznek. Az intézmény mindig nagy hangsúlyt helyez a meglévő erőforrások bővítésére, adományok fogadásában, közvetítésében nagy szerepe van. Különösen ruha, egyszeri meleg étel osztása, tartós élelmiszer az élelmiszerbanktól, gyógyászati segédeszközök adományozása nyújt az ellátottaknak hathatós segítséget problémáik könnyítésére. Szakmai elképzelések a jövőre vonatkozóan: ¾ Kertvárosi idős lakosság körében szociális szükségletfelmérést végezni ¾ Hosszú távú közfoglalkoztatás kialakítása (ágazat specifikus döntés) ¾ Demens személyek hozzátartozóinak önsegítő csoport létrehozása ¾ Demens és idős személyek részére táncterápiás foglalkozások bevezetése ¾ Pszichiátriai ellátásnál alternatív (aszalóüzem, palántanevelő létrehozása) foglalkoztatás megszervezése A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon alapfeladata az 1993. évi III. tv. alapján szakosított ellátáson belül ápolást-gondozást nyújtó intézmény, feladata idősek ápoló-gondozó otthoni ellátása. Az idősek otthonába meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. Idősek otthonába az ellátást igénybe vevő személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető. Az intézményi ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelmére, indítványára történik. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell orvosi igazolást, jövedelemnyilatkozatot, valamint vagyonnyilatkozatot.
34 Az idősek otthonának vezetője a kérelem alapján elvégzi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát, megállapítja a gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását, majd dönt az ellátásra való jogosultságról. Amennyiben 4 óránál kevesebb gondozási szükségletet állapít meg, tájékoztatni kell az ellátottat ennek tényéről, és tájékoztatni kell egyben a házi segítségnyújtás igénylésének lehetőségéről. Ezzel egy időben a szakvélemény másolatát meg kell küldeni a kérelmező lakhelye szerint illetékes önkormányzatnak. Az intézményvezető az elhelyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról szóló értesítés egy példányának megküldésével a fenntartót tájékoztatja. Ha az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat, aki határozattal dönt. Az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét és jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát. Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, kivéve, ha az ellátást igénylő helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelmek esetében az igények kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető dönt. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve, ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntésén alapul. Az elhelyezés határozott vagy határozatlan idejű lehet. Az intézményvezető biztosítja a lakók érdekvédelmét. Gondoskodik az intézményen belül az alkotmányos jogok és az szociális törvényben meghatározott ellátotti jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját segítő, humanizált környezet kialakításáról. Az intézményvezető köteles gondoskodni arról, hogy az intézmény által biztosított szolgáltatást oly módon nyújtsák, hogy figyelemmel legyenek az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok es a szociális törvényben meghatározott ellátotti jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Az intézményben Érdekképviseleti Fórum működik. Az Érdekvédelmi Fórum az intézményi jogviszonyban állók jogainak és érdekeinek érvényesülését segíti elő. Tagjai: • • • •
Az ellátottak részéről 2 fő (választás alapján) A hozzátartozók (törvényes képviselők) részéről 1 fő (választás alapján) Az intézmény dolgozói részéről 1 fő (választás alapján) Az intézmény fenntartójának képviseletében 1 fő (kijelölés alapján)
Az intézmény teljes körűen biztosítja a szakmai jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételeket 1. A Demens részlegen 3 db 2 ágyas és 6 db 4 ágyas szoba, közös fürdőszoba és mosdó, valamint ebédlő került kialakításra a földszinten. Télikert és elkerített udvar szolgálja a lakók biztonságát, valamint jobb közérzetét. Itt külön gondozási egységben kerülnek ellátásra a Demencia diagnózissal rendelkező ellátottak, részükre a speciális
35 szükségletüknek megfelelő ellátást biztosítunk (fokozott ápolói felügyelet, magasabb szintű biztonság, több segítség a szükségletek kielégítésében.) 2. Az Ápolási részlegen 2 db 3 ágyas, 2 db 2 ágyas és 6 db 4 ágyas-szükség esetén kórházi ágyak-szobák, közös fürdő és mosdó, valamint ebédlő és terasz került kialakításra. Itt azok az ellátottak kerülnek elhelyezésre, akik önellátási deficitjük miatt fokozott segítséget igényelnek mindennapi szükségleteik kielégítésében. 3. Emeleti részlegen 2 db 1 ágyas, 3 db 2 ágyas apartman jellegű (külön fürdőszoba, konyhasarok, hálófülke), valamint 3 db 4 ágyas 5 db 2 ágyas és 1 db 1 ágyas szoba mosdókagylóval, közös fürdőszobával és teakonyhával áll az idősek rendelkezésére. 4. Földszinti részlegen 3 db 1 ágyas, 3 db 2 ágyas apartman jellegű szoba, 2 db 4 ágyas, 6 db 2 ágyas, 1 db 3 ágyas szoba mosdóval, közös fürdővel és teakonyhával áll az idősek rendelkezésére. A földszinten külön épületrészben található a két nagy foglalkoztató és a szociális és mentálhigiénés csoport irodája. 1 fő foglalkoztatás szervező és 3 fő szociális –és mentálhigiénés munkatárs gondoskodik az ellátottak mentálhigiénés ellátásáról és foglalkoztatásáról. Az intézményben közös ebédlő, büfé, fodrász, könyvtár, orvosi rendelő, tornaszoba, közösségi helységek, látogatószoba és vendégszoba szolgáltatását is igénybe vehetik az ellátottak. Az emeleti és földszinti részlegen teakonyha és kis étkezők biztosítják a lakók kulturált ellátását, illetve lehetőséget biztosít az erre igényt tartó lakók számára az önálló sütés-főzésre. A belső környezet kényelmes, az életkornak megfelelően kialakított bútorokkal felszerelt. Az épület teljes körű akadálymentessége biztosított, rámpák, kapaszkodók könnyítik meg a mozgáskorlátozott ellátottak helyváltoztatását. Az emeleten található ökomenikus kápolnában rendszeres Istentiszteletet tartanak, ahol a lakók gyakorolhatják vallásukat. Parkosított udvar, szökőkút biztosítja az esztétikai szükségletek kielégítését. A létesítményben korszerű egészségügyi szolgáltató egység található, ahonnan a központi gyógyszerosztás, az előírásoknak megfelelő számítógépes nyilvántartás, valamint az orvosi vizitek lebonyolítása történik. A folyamatos hideg-meleg víz szolgáltatás, fűtés, világítás az intézmény egészében rendelkezésre áll. A lakók étkeztetését a Központi Gyermekélelmezési Konyha biztosítja dietetikus bevonásával, az intézménynek csak melegítőkonyhája van. Saját mosodában tisztítják az ellátottak ruházatát, melynek javítását szükség esetén a varrónő végzi. A 2008. január 1-én életbe lépett jogszabályi módosítás szerint csak a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező személy vehető fel idősek otthonába. Ez azt eredményezte, hogy lakóik összetett egészségügyi problémával, gyakran végstádiumban kerülnek felvételre. Az idősek otthonaiban megnövekedett az ápolási igény, gyakran van szükség szakorvosi, kórházi ellátásra, illetve szakápolási feladatok végzésére.
36 Az intézmények krónikus belgyógyászati osztálynak megfelelő betegalannyal rendelkeznek. Sajnos azonban a megnövekedett egészségügyi szükségletekhez a jogalkotó sem az anyagi, sem a személyi feltételek előírásait nem igazította hozzá. Ez napi szinten jelent problémát az egészségügyi és a szociális ellátók között. A beteg számára mindenképpen a legideálisabb megoldás, ha a szociális intézményben megkaphatja az állapotának megfelelő ellátást, így, a szállítással és a várakozással nem terhelik, ami tovább ronthatja az állapotát. Tehát a leghumánusabb megoldás a szociális intézményben végzett szakápolás. Ezzel tehermentesítik elsősorban a lakót, valamint a mentőket és a betegszállítást és a kórház sürgősségi osztályát is. Az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. A szakápolást elrendelheti az intézményi orvos saját kezdeményezésre, vagy zárójelentés alapján a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény szakorvosa. A szolgáltatás csak a beteg, illetve hozzátartozója az orvos által történt részletes tájékoztatás utáni beleegyezésével nyújtható. A szakápolási feladatok ellátását 7 fő szakápolásra jogosult, működési engedéllyel rendelkező dolgozóval tudják biztosítani hivatali időben (hétköznap 8-16 óráig). Mivel a tevékenység az intézménynek nem alapfeladata, illetve mivel a MEP nem finanszírozza a szociális intézményen belüli szakápolási feladatokat, ezért a szolgáltatást igénybe vevőt terhelik annak költségei. A térítési díjat havonta, utólag a kiállított számla alapján az intézmény házipénztárába kell befizetni, vagy az intézmény számlájára átutalással rendezni. A finanszírozásra megoldást jelentene, ha az OEP a szociális intézményen belüli szakápolást finanszírozná, melyről az EMMI tájékoztatása szerint folynak a tárgyalások. Jövőbeli feladatok A szakmai munka magas színvonalát - melyet az ellenőrzések eredményei támasztanak alá továbbra is fent kell tartani. A dolgozók szakmai tudásának fejlesztését fontos prioritásként kezelik. Problémát jelent azonban az egészségügy és a szociális terület közötti bérkülönbség, aminek következtében az egészségügyi képesítést szerzett dolgozók elvándorolnak a kórházba. Ezért a jövőbeli tervek között nagy hangsúlyt szükséges fektetni a dolgozók megtartására. Ehhez komoly bérrendezésre van szükség, melyre némiképp reményt ad a szociális területen is bevezetendő Életpálya modell, azonban a folyamatos és kiegyensúlyozott ellátás érdekében a helyi lehetőségeket is szükséges megteremteni annak érdekében, hogy vonzó legyen a munkavállalók számára az intézményben dolgozni. A lakók fokozott ápolási igénye létszámigényt generál (pl: orvoshoz kísérés, szükségletek maximális és gyors kielégítése). Ebben nagy segítséget nyújt a közcélú foglalkoztatás, melyre a jövőben is nagy az igénye van az intézménynek. Megüresedett közalkalmazotti állás esetén
37 a bevált közfoglalkoztatottakat tudják alkalmazni, így egy kipróbált munkaerő kerülhet alkalmazásra. Várakozóik döntő része teljes ellátásra szoruló fekvőbeteg. Biztonságos ellátásuk csak a fokozott ápolói felügyeletet biztosító 4 ágyas szobákban lehetséges. A 2 ágyas szobák és az apartmanok feltöltése egyre nehezebb feladatnak bizonyul emiatt. Megoldást jelentene az emelet és a földszinti hagyományos részleg építészeti átalakítása 4 ágyas szobákká. Az intézmény melegvíz és fűtésének a gázról a termálvíz igénybevételére áttérés jelentős megtakarítást eredményezne. Ennek anyagi lehetőségét pályázati forrásból lehetne megvalósítani. Az NRSZH által kiírt nyertes pályázatuk alapján a 7 db betegágy és 2 db anitdecubitor matrac beüzemelésére nyertes pályázatuk volt 2013.-ban Az idősellátás területén kevés a pályázati lehetőség, valamint az intézmény fiatal kora miatt sajnos jelenleg nincs beadható pályázati forrás. Céljuk a továbbiakban is a lehetőségek maximális kihasználása. A Hajléktalan Segítő Központ által biztosított szociális szolgáltatások a következőek: Étkeztetés Azoknak a szociálisan rászorultaknak nyújt lehetőséget, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az étkeztetés alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. Az adagszám az intézményben hétköznaponként: 20 adag A népkonyha kihasználtsága: 100 % Nappali Melegedő Elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt alkalmat. Lehetőséget biztosít a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A kötelezően előírt feladatokon túl segítséget nyújt az intézmény iratpótlásban, munkahelykeresésben, személyi higiéné betartásában, stb. A nappali melegedő kihasználtsága: 100%, (30fő/nap) Éjjeli menedék és átmeneti szállás A hajléktalanok éjjeli menedékhelye (20 fő ingyenes) és átmeneti szállása (30 fő térítésköteles) az önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy tartózkodására szolgáló intézmény. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekről ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni. A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Az átmeneti szálláson az önellátásra képes felhasználót saját kérelmére helyezzük el. Az elhelyezésen túl, szociális szolgáltatással, hivatalos ügyek intézésével, családi és társadalmi kapcsolatok helyreállításával, egyénre szabott esetkezeléssel segítik a hajléktalanság állapotának a megszűnéséig.
38
A kötelező feladatokon túl a következő szolgáltatásokat nyújtja az intézmény: - kenyérosztás, - szakrendelésre betegek beszállítása, elkísérése, - gyógyszerszedők gyógyszereinek biztonságos tárolása és rendeltetésszerű kiadása, - vérnyomásmérés, - hajnyírás, - kapcsolattartás bv. intézetbe került lakóinkkal, - elsősegélynyújtás, - hűtőszekrény használat, - iratpótlás segítése, hivatali ügyek segítése, - szabadidő hasznos eltöltésére, - házi könyvtár (adomány könyvekből), - tömegkommunikációs eszközök (TV, rádió,) használata. Az éjjeli menedék korszerűsítése és bővítése, a TIOP-3.4.2-11/1-2012-0111 jelű projekt keretein belül megvalósult. 2014. december 26.-tól üzemel az átalakított éjjeli menedék. Az újjá alakított épületrész nem csak minőségi javulást, hanem férőhely bővülést is hozott. A korábbi 20 férőhely helyett, jelenleg 26 férőhely áll rendelkezésre. Az éjjeli menedék férfi része 20-ról 22 férőhelyre bővült, és a bővítés keretein belül új, 4 fő női rászorult elhelyezésére is adott a lehetőség. A jelenlegi szociális ellátási formák változásai miatt, a férőhely kihasználtság valószínűsíthetően 100% körüli lesz.
ELLÁTOTTI LÉTSZÁM (éves átlag/ igénybevevők) 2012. igénybevétel engedélyezett átlag
átlag ff
nő
ÁTMENETI 23 8 SZÁLLÓ ÉJJELI 20 0 MENEDÉK NAPPALI 30/44 MELEGEDŐ 20 NÉPKONYHA
2013. igénybevétel engedélyezett átlag
ff
nő
ff
nő
ff
nő
ff
nő
ff
nő
57
10
22
8
22
5
44
8
22
8
24
0
20
0
19
0
44
0
20
0
54
30
30/44
55
30/44
20
20
20
20
20
ff
2014. igénybevétel engedélyezett nő
ff
nő
ff
nő
6
64
11
22
8
0
49
0
20
0
19 19
31/44 20
58
30/44
20
20
A rendszeres orvosi vizsgálatokat heti 2 órában megbízási szerződés alapján biztosítja az intézmény. Állandó takarítója nincs az intézménynek, a közmunkaprogram keretein belül próbálják megoldani ezt a feladatot. Jövőbeli feladatok Az elkövetkező 1-2 éven belül mindenképpen valamilyen megoldást melegedő épületrészének a felújítására. A jelenlegi épületrész nem elvárásainak, illetve statikailag is komoly gondok adódhatnak épületrésszel. Remélhetőleg lesz olyan kiírásra kerülő pályázat, amely munkákat lehetővé tesz.
kell találni a Nappali felel meg a jelenkor a közeljövőben az ilyen jellegű felújítási
39 Továbbra is elsődleges céljuk az otthontalanná vált emberek ellátása, fizikai, pszichés és szociális rehabilitációja akiknél lehetséges, akiknél nem, ott legalább képességük, állapotuk szinten tartása. Az önálló életre képes lakók reintegrációjának elősegítése, az önállóságra nem képesek bentlakásos intézménybe juttatása. 2015-ben sikereses pályázatot nyújtott be az intézmény hajléktalanok közfoglalkoztatására, melynek keretében 12 fő ellátott esetén nyílik lehetőség foglalkoztatásra. Szentes városban jelenleg több nem állami fenntartó rendelkezik működési engedéllyel szociális, valamint gyermekjóléti alapellátások nyújtására, amelyek esetében a szakmai felügyelet nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, a működési engedélyeket a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala adja ki, annak egy példányával értesítve az önkormányzatot arról, hogy a közigazgatási területén milyen ellátási formára mely fenntartó kapott engedélyt. A Magyar Vöröskereszt „Apróságok háza” néven, egyéni vállalkozó „Manóbirodalom” néven működtet gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközit. A Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában működik jelenleg is a Szentesi Református Idősek Otthona, ahol az idősek tartós bentlakásos ellátása biztosított 51 férőhellyel. A Szentes-Felsőpárti Református Egyházközség keretében érhető el a „Dorkász” házi segítségnyújtást végző szolgálat, melynek keretében jelenleg 18 fő ellátására rendelkeznek működési engedéllyel. A Független Egyesület Támaszpont Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása Szentes város és kistérségében nyújt ellátást, melynek keretében szociális és mentális gondozást végeznek a szenvedélybetegséggel küzdők gyógyulása, rehabilitációjuk elősegítése érdekében. Az önkormányzat, valamint a szociális intézmények szoros kapcsolatot építettek ki a civil, valamint karitatív szervezetekkel annak érdekében, hogy lehetőség szerint minden rászoruló megismerhesse a szociális ellátórendszert. A koncepció felülvizsgálatában is részt vett több, a szociális területhez kapcsolódó civil szervezet, bemutatva tevékenységét. • • • • • • • • • •
Együtt Nagycsaládosok Egyesülete Városi Nyugdíjas Klub Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szentesi Csoport Vakok és Gyengénlátók Szentesi Csoportja Vesebetegek Egyesülete MÁV „Lendület” Nyugdíjas Klub Siketek és Nagyothallók Szentesi Szervezete Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete Szentes „Együtt könnyebb” Klub a Rákbetegek Országos Szövetsége tagszervezete Mentálisan Sérült Emberek Egyesülete
40 Ezen szervezetek célja, hogy a rászoruló embereket segítsék, kapcsolataikat javítsák, és elérhetővé tegyék számukra a szociális, valamint az egészségügyi ellátórendszeren belül biztosítható ellátásokat. Különféle szakmai rendezvényeket, előadásokat, kirándulásokat szerveznek, lehetőséget biztosítanak az anyagi nehézségekkel küzdőknek is, hogy a programokon, kirándulásokon részt vehessenek. Sok öntésen tevékenykedik ezeken a területeken is. Legfontosabb küldetésük az, hogy számíthatnak egymásra, összetartoznak, van kinek és hol elmondani a problémákat, gondokat, és van kivel megosztani az örömet is. Véleményük szerint a városban működő szociális szolgáltatások nagy segítséget jelentenek a rászorulók számára. Javaslataik Véleményük szerint óriási gondot jelentene Szentesnek és nagy vonzáskörzetének, ha a kórház nem maradhatna meg jelenlegi helyzetében. Hiányolják a támogató szolgálatot városunkban, bár inkább nem is arra, hanem valamilyen segítő, szállító szolgálatra lenne szükség, hogy a mozgáskorlátozottak, idősek közlekedésüket meg tudják oldani, ha orvoshoz kell menni. Még több szakgondozóra, ápolóra lenne szükség, mivel a város lakossági öregszik. A tanyagondnoki szolgálathoz hasonlóra lenne szükség a városban élőknek is, vagy még több házi segítségnyújtást biztosító szakemberre, akik a házon belüli és ház körüli teendőkben tudnának segíteni. A háziorvosoknak és a szakorvosoknak feladatuk legyen a prevenció is, ne csak a gyógyítás. Sok esetben nem kapnak a betegek megfelelő tájékoztatást az általuk igénybe vehető lehetőségekről. Több munkalehetőségre lenne szükség, ahol 4 órában dolgozhatnának a rehabilitáltak is. Fontos lenne, hogy hivatalokban, akár bankokban is, legyen olyan személy, aki ismeri a jelnyelvet, ezzel is segítve a hallássérült embereket, hogy ügyeiket gyorsabban tudják intézni. A szervezetek is pénzhiánnyal küzdenek, ezért szívesen fogadnak minden támogatást, amellyel a szervezet tagjainak hasznos előadásokat, esetleges kirándulásokat tudnának szervezni. Roma kisebbség Szentes városban a legnagyobb kisebbséget a romák képviselik. A helyi Szentesi Romák Nemzetiségi Önkormányzatával a szociális ellátásban dolgozó szakemberek jó munkakapcsolatot alakítottak ki, a különféle támogatások elbírálásánál nagy segítséget nyújtanak az ügyintézők számára. Képviselőjük tanácskozási joggal állandó meghívott mind az Egészségügyi és Szociális, mind a Lakásügyi Bizottság üléseire.
41 A pénzbeli és természetbeni támogatások, valamint a szociális intézmények által nyújtott ellátások 2015. március 1.
Az ellátás, szolgáltatás neve
A szolgáltatás nyújtó intézmény
Kötelező feladat
Bölcsődei ellátás
Szentes Város Bölcsődéje
igen
Időszakos gyermekfelügyelet
Szentes Város Bölcsődéje
nem
Otthoni gyermekfelügyelet
Szentes Város Bölcsődéje
nem
Játszóház
Szentes Város Bölcsődéje
nem
Gyermekjóléti szolgálat
Családsegítő Központ
igen
Családsegítés
Családsegítő Központ
igen
Tanyagondnoki szolgálat
Családsegítő Központ
Étkeztetés (népkonyha)
Családsegítő Központ
Kórházi szociális munka
Családsegítő Központ
nem
Kapcsolattartási ügyelet
Családsegítő Központ
nem
Gyermekek Átmeneti Otthona
Családsegítő Központ
Családok Átmeneti Otthona
Családsegítő Központ
Helyettes Szülői Hálózat
Családsegítő Központ
Közösségi Tér
Családsegítő Központ
nem
Szigligeti Üdülőtábor
Családsegítő Központ
nem
nem igen
igen nem igen
Étkeztetés
Gondozási Központ
igen
Házi segítségnyújtás
Gondozási Központ
igen
Jelzőrendszeres segítségnyújtás Nappali ellátás fogyatékos, pszichiátriai)
házi
Gondozási Központ
(idős, demens,
Gondozási Központ
Közösségi pszichiátriai ellátás
Gondozási Központ
Tartós bentlakásos időskorúak
Dr. Sipos Otthon
ellátás
Étkeztetés (népkonyha) Nappali ellátás melegedő)
(nappali
Ferenc
Nem kötelező feladat
nem
igen
nem Parkerdő
nem
Hajléktalan Segítő Központ
igen
Hajléktalan Segítő Központ
igen
Éjjeli menedékhely
Hajléktalan Segítő Központ
nem
Átmeneti elhelyezés (hajléktalanok részére)
Hajléktalan Segítő Központ
nem
42 Rendkívüli települési támogatás (kiskorúak segélye, felnőttek segélye, temetési segély)
Szociális Iroda
igen
Települési támogatás keretében lakásfenntartási támogatás
Szociális Iroda
nem
Települési támogatás keretében adósságcsökkentési támogatás
Szociális Iroda
nem
Települési támogatás keretében gyógyszertámogatás
Szociális Iroda
nem
Kamatmentes kölcsön
Szociális Iroda
nem
Önkormányzati ösztöndíj
Szociális Iroda
nem
Köztemetés
Szociális Iroda
igen
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (jegyzői hatáskör)
Szociális Iroda
igen
Óvodáztatási (jegyzői hatáskör)
támogatás
Szociális Iroda
igen
Hátrányos helyzet megállapítása (jegyzői hatáskor)
Szociális Iroda
igen
Az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések ¾ az elmúlt években folyamatosan megújultak a szociális intézmények, ¾ a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon férőhelyszáma 132 főre emelkedett, ¾ a Bölcsődei férőhelyek száma 2011-ben 120 férőhelyre, 2014-ben 128 férőhelyre emelkedett, ¾ kettő tanyagondnoki szolgálattal bővült az ellátás, 2014. októbere óta a város teljes külterületét lefedi az 5 db szolgálat, a bővülés mellett gépkocsi cseréjére is sor kerülhetett pályázati forrás elnyerésével, ¾ a tanyagondnoki szolgálat keretében elkészült a tanyák pontos felmérését és adatrögzítését segítő rendszer, valamint nagyobb teherbírású utánfutóval bővült a szállítási szolgáltatások lehetősége, ¾ 10 db készülékkel bővülhetett a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ¾ a Gondozási Központ működési engedélyt kapott az idősek demens nappali ellátásának bevezetésére, ¾ a Hajléktalan Segítő Központ átmeneti szállásának teljes körű felújítása után megtörtént az éjjeli menedékhely teljes körű felújítása, a férőhelyszám 26 főre történő bővítésével. Összegzés Összességében elmondható, hogy szoros összefüggés mutatható ki a demográfiai változások és a szociális szolgáltatási igények alakulása között. Az idősödő lakónépesség saját környezetében történő segítése mind nagyobb terhet ró az alapellátást biztosító szolgáltatókra. A magasabb életkort megérők egészségi állapotában bekövetkező kedvezőtlen változások pedig a bentlakásos teljes körű ellátás iránti igényeket növelik.
43 A munkanélküliség, a családok alacsony jövedelme kihívást jelent a szociális ellátórendszer számára. Az egyik legsúlyosabb gond, a lakhatás elvesztése is egyre szélesebb körben fenyegető veszély. A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti növekvő igények mellett a szociális szolgáltatások további erősítése is szükséges. Jól ismert tény, hogy számos pénzben nyújtott ellátás hasznosulásának hatékonyságát jelentősen növeli, ha társul hozzá megfelelő segítséget nyújtó személyes szolgáltatás, mivel tapasztalati tény, hogy a családok anyagi jellegű nehézségei a későbbiekben más jellegű problémákat is generálnak. Ezért van fontos szerepe a gyermekjóléti, valamint családsegítő szolgálatnak. Az alapkoncepció megalkotása óta változtak az ellátási formák, a szolgáltatások köre, elnevezésük, tartalmuk, igénybevételük feltételrendszere, továbbá többször módosult a személyes gondoskodás megszervezésére kötelezettek köre is. Nem utolsó sorban változott a finanszírozási rendszer is, egyes szolgáltatások esetén csak pályázat keretében van lehetőség az állami normatíva igénylésére, 2015. évben pedig több ellátást az önkormányzatoknak teljes egészében saját forrásukból kell finanszírozni. A folyamatos változások befolyásolják a szociális ellátórendszer egészét, ezért is nehéz bármiféle koncepció felépítése. Összegezve elmondható, hogy a szolgáltatástervezési koncepció elfogadása óta eltelt időszakban a nehézségek ellenére is egyértelmű fejlődés mutatható ki a szolgáltató rendszerben. A fejlesztések az eredeti koncepcióban megfogalmazott alapelvek, célok mentén történtek. A legfontosabb megvalósítandó feladatokat a Képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg: 1. Az elmúlt években folyamatosan történtek a bölcsődei beiratkozások, folyamatosan tudtak férőhelyet biztosítani. A gyed extra bevezetése miatt 2014. januárjától megnőtt az igény a bölcsődei férőhely iránt. A most beíratott gyermekek többnyire 2 évig veszik igénybe az ellátást, így hosszabb ideig nem szabadul fel férőhely. Elsősorban a 8 órában munkát vállaló szülők gyermekeit helyezik el, ennek ellenére az elmúlt évben 19 főt nem tudtak férőhely hiányában felvenni. Indokolt lenne még több bölcsődei férőhely létesítése Szentesen. 2. A Parkerdő Otthon indulásakor 50 fős nappali ellátás is biztosított volt az otthonban, ami a kihasználatlanság miatt került megszüntetésre. Több jelzés érkezett azonban arra vonatkozóan, hogy a Kertvárosban élő idősek is szeretnének nappali ellátást, de a városban működő három klub számukra nagyon messze van. Fel kell mérni az igényeket, és annak megfelelően dönteni egy idősek nappali ellátását biztosító klub beindításáról. 3. Két támogató szolgálat szűnt meg a városban elsősorban finanszírozási problémák miatt. Feladatuk elsősorban személyszállítás volt, de a későbbi jogszabályi változás miatt csak fogyatékossági támogatásban részesülők vehették igénybe. Hiányzik, bár a jelzések szerint inkább szállító szolgálatra lenne szükség, hogy a mozgáskorlátozottak, idősek közlekedésüket meg tudják oldani, ha orvoshoz kell menni.
44 4. Az elkövetkező 1-2 éven belül megoldást kell találni a Hajléktalan Segítő Központ nappali melegedő épületrészének a felújítására. A jelenlegi épületrész nem felel meg a jelenkor elvárásainak, illetve statikailag is komoly gondok adódhatnak a közeljövőben az épületrésszel. A cél továbbra is, hogy Szentes városban olyan szociális szolgáltatórendszer épüljön, amely összehangoltan működik és próbálja teljes mértékben lefedni a szociális szükségleteket.
45
Kérdőívek értékelése 2014. A Szociális szolgáltatástervezési koncepció esedékes felülvizsgálatának alapja a lakossági igények feltérképezése, a jelenlegi szolgáltatásokkal való elégedettség vizsgálata, melyhez a kérdőívezés módszerét alkalmaztuk. A szociális ellátásban érintett ügyfelekhez a dolgozók juttatták el a kérdéssort. Sajnos a felmérések közül számtalan félig, vagy hibásan kitöltött példány található, így az eredmények néha ellentmondásosnak tűnhetnek. A kérdőív teljes szövege megtalálható a mellékletben. A lakossághoz összességében 700 kérdőívet jutattunk el, melyből 316 érkezett vissza. Általános tapasztalat, hogy a nők töltik ki nagyobb számban a nyomtatványokat. A feldolgozás a kérdések sorrendje alapján történik. 1. Kérdezett neme: Az összesen visszaérkezett 316 kérdőívből 95 fő (30.06 %) nem jelölte nemét. A maradék 221 fő. A válaszadók 68.77%-a nő (152 fő), és 31.22%-a férfi (69 fő). Kérdezett neme (Válaszadók száma:221 fő)
Férfi 31%
Férfi Nő
Nő 69%
2. Családi állapot: A kérdezett családi állapota (Válaszadók száma: 314 fő)
Nőtlen/hajadon, nincs élettársa Nőtlen/hajadon,élettársal él
101
Házas, házastárssal él Házas, de külön élnek, van élettársa Házas, de külön élnek, nincs élettársa Elvált,nincs élettársa
57 56 45 33
9
1
11
1
Elvált,élettárssal él Özvegy,nincs élettársa
Fő
Özvegy,élettárssal él
99.36 % (314 fő) adott választ. A családi állapot vizsgálata egyszerűnek tűnik, a mindennapos gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a fogalmak használata nem egyértelmű, a hivatalos családi állapot sok esetben nem
46 egyezik meg a valóságos állapottal. A nehézséget az jelenti, hogy egyre magasabb az élettársi kapcsolatban élők száma. Ennek ellenére elváltnak, vagy özvegynek, vagy akár nőtlen/hajadonnak jelölik státuszukat. Ebben a kérdőívben ismét több válaszlehetőséget határoztunk meg, a pontosabb válaszok érdekében. 2 fő nem határozta meg családi állapotát (0.06 %). Nőtlen/Hajadon, a válaszadók közül egyedül él 45 fő (14.33%), élettárssal 33 fő (10.50%). A házasok száma összesen 113 fő. A házasfelek, kik együtt élnek összesen 101 főt tesznek ki (32.16%), összesen 1 fő él külön élettárssal,(0.31%), s végül a külön élők élettárs nélkül, 11 fővel (3.50%) gyarapítják a statisztikát. Viszonylag magas az elváltak száma is, 56 fő (17.83%) egyedülálló, 9 személy (2.86%) élettárssal él. A válaszadók közül özvegy 57 fő (18.15%) és özvegyként élettárssal élő összesen 1 fő (0.31%). Az élettársi kapcsolatban élők száma együttesen 145 fő (46.17%). Státuszukat tekintve az egyedülállók száma 169 fő (53.82%). Az efféle háztartásokban minden költséget egyetlen jövedelemből kellene fizetni, segítésük továbbra is az Önkormányzat kiemelt feladatai közé tartozik. 3, Mi a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége: Iskolai végzettség (Válaszadók száma: 304)
Egyetemi diploma Főiskolai diploma 5% vagy felsőfokú technikum 14%
Érettségi 23%
Kevesebb,mint 8 általános 5%
Szakmunkásképző 20%
8 általános 27%
Szakiskola 6%
Erre a kérdésre 12 fő (3.79%) nem válaszolt. Nem végezte el az általános iskolát 16 fő (5.26%). 8 általános végzettséggel rendelkezik 79 fő (25.98%), szakiskolai végzettséggel 19 fő (6.25%). Összességében a szakmával nem rendelkező, alacsony végzettségűek száma 114 fő (37.5%) tehát a válaszadók kicsivel több mint harmada. A foglalkoztatás szervezésénél és az ellátások tervezésénél számolni kell ennek a rétegnek a fokozottabb segítésével. Lehetőség szerint a munkával nem rendelkező, vagy gyesen, gyeden lévő szakma nélkülieket a képzésekre kellene motiválni, együttműködve a Családsegítő Központtal és a Munkaügyi Központtal. A szakmunkásképzőt elvégzettek száma 60 fő (19.73%). Közülük is sokan munkanélküliek, mert szakmájuk már elavult, nem piacképes. Körükben is kiemelt figyelmet kell fordítani foglalkoztathatóságuk javítása érdekében a képzésekre. A válaszadók közül érettségivel rendelkezik 70 fő (23.02%), főiskolai diplomával vagy felsőfokú technikumi végzettséget szerzett 44 fő (14.47). Egyetemi diplomát 16 fő (5.26%) ért el. A korábbi évekhez viszonyítva körülbelül azonos a magasabb végzettségűek által kitöltött kérdőívek száma.
47
4, Roma származásúnak vallja-e magát: Nehéz felmérni a roma származású lakosság számát, mert az egyetlen hitelesen elfogadható viszonyítási alap az, hogy valaki roma származásúnak vallja-e magát. Feltételezhető, hogy akik nem válaszoltak a kérdésre 20 fő (6,32%), szintén romák. Kevesen, összesen 28-an (9.45%) vallották magukat roma származásúnak. Nem romának vallotta magát 268 fő (90.54%) Roma származásúnak vallja-e magát? (Válaszadók száma:296 fő) Igen 9%
Igen Nem Nem 91%
5. A közös háztartásban élők száma: Hányan élnek Önök együtt közös háztartásban? (Válaszadók száma: 268 fő) 70 60 50 40 Fő 30 20 10 0
69 60
53 36
29
1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős háztartás háztartás háztartás háztartás háztartás
20
5 fő feletti háztartás
Erre a kérdésre 48 (15.18%) fő nem válaszolt. A válaszadók közül a legmagasabb a több fős háztartások közül van, de szorosan mögöttük állnak az egyedülállók is. Esetükben minden költséget egyetlen jövedelemből kell fedezni, nincs akire támaszkodjanak, ha megszűnik, vagy csökken a jövedelemforrás. A szociális ellátórendszer feladata átsegíteni őket ezeken az időszakokon. Az 1 fős háztartások száma összesen 60 (22.38%) utána a 36 fős (13.43%) 2 személyes háztartások következnek. Az utóbbiaknál sok esetben a 2 személy nem párkapcsolatot jelent, hanem egyedülálló szülőt egy gyermekkel. A 3 személyes háztartások száma 53 (19.77%) fő, a 4 személyes háztartások száma a legmagasabb, összesen 69 (25.74%) ilyen család tartozik ebbe a kategóriába. Az 5 személyes háztartások száma 29 (10.82%) fő, majd végül az 5 fő feletti háztartás zár 20 (7.46%) egyénnel.
48
6. Közülük hány főnek van rendszeres jövedelme (önálló keresete, nyugellátása)? A háztartás tagjai közül hány főnek van rednszeres jövedelme? (Válaszadók száma:263 fő)
150
118
125
100 Fő 50
17
2
1
3 fő
4 fő
5 fő
0
0 1 fő
2 fő
5 fő felett
263 fő (83.22%) adott választ, a maradék 53 (16.77) tartózkodott. 118 (44.86%) válaszadó esetében van egy rendszeres jövedelem. 125 (47.52%) válaszadó esetében van két rendszeres jövedelem, és 17 (6.46%) kitöltő esetében van három rendszeres jövedelem, 2 (0.76%) fő esetében van négy rendszeres jövedelem. 1 (0.38%) fő esetében van öt fős jövedelem, 5 fő feletti eset nincs. 7, A háztartás tagjai közül hányan tartoznak az alábbi életkori csoportba? A kérdőívek alapján 316 válaszadó háztartásában összesen 770 fő él. A legmagasabb a 27-44 éves korosztály létszáma 223 fő (28.96%). Ez a korcsoport az aktívkorú munkavállalók egyik nagy osztálya. A 0-3 évesek létszáma 56 fő (7.27%), amit a második legmagasabb létszámú 4-6 évesek korosztálya követ 140 fővel (18.18%). A harmadik legmagasabb létszám a 7-14 évesek csoportja, 105 fővel (13.63%-al). A 15-18 évesek létszáma 27 fő (3.50%), a 18-16 évesek összesen 61 főt (7.92%) tesznek ki. A kérdőívben nem mértük fel, hogy az utóbbi közül mennyi a tanuló, az egyedülálló, a kisgyermeket nevelő. A 45-62 évesek létszáma 93 fő (12.07%), és végül a 62 év felettiek 65-en vannak (8.44%). A háztartás tagjai közül hányan tartoznak az alábbi életkori csoportba 250
223
200 140 150
105
Fő
100
93
56
61
50
65
27
0 0-3 éves
4-6 éves
7-14 15-18 18-26 27-44 45-62 62 év éves éves éves éves éves felett
49 8. Önök (a háztartásban élők) egy átlagos hónapban összesen körülbelül hány forintból tudnak gazdálkodni (mennyit tudnak hazavinni)? Nem válaszolt 64 fő (20.25%). Önök a háztartásban élők egy átlagos hónapban kb. hány Ft-ból tudnak gazdálkodni? (Válaszadók száma:252 fő)
120
104
0 - 50.000 Ft
100 80 Fő
65
50.000. - 100.000. Ft
63
100.000 - 200.000 Ft
60
200.000.- 500.000
40
19
500.000 fő felett -
20
1
0
A kitöltők közül arányaiban alacsony létszámmal indít a 0. – 50.000 Ft-tal rendelkezők száma, összesen 19 fő/család (7.53%) él ebből a jövedelemből. 50.000. – 100.000. közötti értékből gazdálkodik 65 fő/család (25.79%), majd ezt követi a legmagasabb érték, a 100.000. – 200.000.Ft, összesen 104 fő/család (41.26%) él ebből a jövedelemből. Ez az érték nem feltétlenül jelzi azt, hogy az emberek anyagi helyzete jobb lenne, hisz lehetséges, hogy a jobb pénzügyi helyzetben élők közül többen töltötték ki a kérdőívet, mint azok, akik kevesebb jövedelemből élnek meg. 200.000. – 500.000. közötti jövedelemből 63 fő/család (25%) gazdálkodik, és 500.000 Ft feletti jövedelemből 1 (0.39%) fő él. 9. Tudnak-e Önök ebből a pénzből valamennyit félretenni, takarékoskodni, valamire gyűjteni? Tudnak-e Önök ebből a pénzből valamennyit félretenni,takarékoskodni? (Válaszadók száma:290 fő) Igen 21% Igen Nem
Nem 79%
26 fő nem nyilatkozott. (8.22%) A kérdőívet kitöltők többsége 230 fő (79.31%) havi jövedelméből sem takarékoskodni, sem félretenni nem tud. Bármilyen váratlan élethelyzetben, ami plusz kiadással jár, valószínű, hogy az önkormányzatnak segíteni kell. Mindössze 60 fő (20.68%) számolt be arról, hogy rendelkezik megtakarítással.
50 10. Van-e az Önök családjának tartozása, adóssága banknak, munkahelynek, magánszemélynek vagy bárki másnak? 37 fő nem válaszolt.(11.70%). Van-e az Önök családjának tartozása, adóssága? (Válaszadók száma:279 fő)
Igen
Nem 47%
Igen 53%
Nem
Mivel a válaszadóknak csak kis része rendelkezik megtakarítással, feltételezhető volt egy nagyfokú eladósodási tendencia. Az eredmények azonban nem igazolják ezt a feltevést, mert a kérdőívet kitöltőknek alig több mint felének van adóssága. 149 fő (53.40%). A nyilatkozatok alapján nincs adóssága 130 főnek (46.59 %) 11, Pénzintézeti tartozások: Pénzintézeti tartozások (Válaszadók száma:126 fő)
46
Egyéb (személyi, áruvásárlási hitel)
28 52
Szabad felhasználású hitel Lakáscélú hitel
0
20
40
60
Fő
A feljegyzések alapján 126 fő (39.87%) nyilatkozott tartozásának milyenségéről, ami 23 fővel kevesebb az előző kérdéshez viszonyítva, vélhetően ők tartózkodnak. A fenti diagram alapján lakáscélú hitelt 52 (41.26%) fő vett fel, szabad felhasználású hitele 28 főnek van (22.22%), és egyéb (személyi, áruvásárlási) hitele összesen 46 főnek van. Összegzés:
Összege 0 – 5.000.000 5.000.000 – 10.000.000 10.000.000 – 15.000.000 15.000.000 – 20.000.000
Lakáscélú hitel Lejárata (év) 33 fő 0 – 10 21 fő 11 fő 10 – 15 9 fő 15-20 3 fő 10 fő 20-25 1 fő 2 fő
Havi részlete (Ft/hó) 0 - 20 20 – 40 40 – 60 60 -80
7 fő 10 fő 18 fő 7 fő
51 20.000.000 -
25 0 fő 0 fő Szabad-felhasználású hitel Összege Lejárata (év) 0 – 5.000.000. 0 – 10 19 fő 9 fő 5.000.000 – 10.000.000 10 – 15 3 fő 3 fő 10.000.000 felett 15 – 20 0 fő 3 fő 20- 25 0 fő 25 0 fő
80 -
4 fő
Havi részlete (Ft/hó) 0 – 20 7 fő 20 – 40 3 fő 40 – 60 4 fő 60 – 80 2 fő 80 0 fő
Egyéb (személyi, áruvásárlási, stb.) hitel: Havi Összege Lejárata (év) (Ft/hó) 0 – 100.000 0 – 10 13 fő 22 fő 0 -10 100.000-200.000 8 fő 10 – 15 10 – 20 2 fő 200.000-300.000 5 fő 15 – 20 20 – 30 1 fő 300.000-500.000 7 fő 20- 25 30 – 40 0 fő 500.000 25 40 - 50 9 fő 0 fő
részlete 9 fő 13 fő 3 fő 4 fő 6 fő
12. Előfordult-e Önökkel az utóbbi 12 hónapban az alábbi esetek valamelyike: Előfordult-e Önökkel az utóbbi 12 hónapban többször is… 85
73
59
95
118 hogy nem jutott elegendő pénz ennivalóra? hogy nem volt elég pénzük lakbérre, fűtésre, villany- vagy gázszámlára? hogy pénzhiány miatt kevesebbet fűtöttek vagy csak a lakás egy részét fűtötték? hogy nem tudták befizetni a hitelük törlesztő részletét? előfordult-e valamelyikőjükkel az utóbbi egy évben, hogy munkanélkülivé vált?
A szociális helyzet vizsgálatánál elengedhetetlen annak felmérése, hogy milyen kiadásokra nem telt a lakosságnak. 73 (23.10%) főnek nem jutott elegendő pénz ennivalóra az utóbbi egy évben. 95 főnek (30.06%) nem volt elég pénze lakbérre, fűtésre, villany- vagy gázszámlára, és 118 (37.34%) fő fűtött kevesebbet, vagy csak a lakás egy részét fűtötték. 59 fő (18.67%) nem tudta befizetni hitelének törlesztő részletét, és 85 (26.89%) fő vált munkanélkülivé.
52 13. Hogyan változott az Ön háztartásának anyagi helyzete az utóbbi egy évben? 44 fő (13.92%) nem válaszolt. A háztartás anyagi helyzetének változása az utóbbi egy évben (Válaszadók száma:272 fő)
kicsit jobb lett 14%
sokkal jobb lett 2% sokkal rosszabb lett 28% kicsit rosszabb lett 24%
változatlan maradt 32%
76 fő (27.94%) véli úgy hogy sokkal rosszabb lett a helyzete. 66 (24.26%) fő érzi kicsivel rosszabbnak helyzetét, és 88 (32.35%) fő értékeli változatlannak a helyzetét. 37 (13.60%) főnek kicsivel jobb lett, és végül 5 (1.83%) főnek lett sokkal jobb. A kimutatás azt jelzi, hogy a válaszadók 56.61%-a él rosszabbul mint korábban. Ha ehhez hozzáadjuk a változatlanok értékét, kiderül, hogy csak a kérdezettek 29.79 százaléka él jobban mint 1 éve. 14. Van-e fogyatékkal élő a családban? Van-e fogyatékkal élő a családban? (Válaszadók száma:180 fő) Igen 23%
Nem 77%
136 fő nem adott választ. A családok jelentős többségében nincs fogyatékkal élő 138 fő (77.66%) de 42 főnek (23.33%) ezzel a nehézséggel is meg kell küzdeni. 14.1 Ha van fogyatékosságának jellege: 59 fő jelezte, hogy valamilyen fogyatékossággal él ő vagy a családtagja, ez magasabb szám, mint az előző kérdésben. A különbség abból adódhat, hogy az előző kérdésnél önmagukat nem számították a fogyatékkal élők közé.
53
Fogyatékosságának jellege (Válaszadók száma:59 fő) 24
25 20 Fő
Látássérült
15
Hallássérült
12
15
8
10
Mozgássérült Értelmi sérült
5 0
Látássérült: 8 fő (13.55%), hallássérült: 12 fő (20.33%), mozgássérült: 24 fő (40.67%) és értelmi sérült: 15 fő (25.42%). Fogyatékosságuk miatt a megfelelő életkörülmények biztosításában sok segítséget igényelnek, az akadálymentes közlekedéstől számítva a napi ápolási szükségletük kielégítéséig. 15. Mi az Ön jelenlegi státusza:
Jelenlegi státusz (Válaszadók száma:311 fő)
150 100
107
Fő
50
13
15
66
5
33 0
2 7 11
34 2 2
0 14
0 aktív munkavállaló RSZS-es ápolási díjon van rokkantnyugdíjas háztartásbeli GYES,GYED-ben részesül vállalkozó egyéb
munkanélküli RÁT-os nyugdíjas időskorúak járadékában részesül főállású anya őstermelő tanuló
Erre a kérdésre 5 (1.58%) fő nem válaszolt. Ez a státusz meghatározza a család jövedelmi viszonyait, mert egészen más megélhetési alapot ad a rendszeres munkabér, mint a szociális típusú ellátások. A válaszadók közül Aktív munkavállaló mindössze 107 fő (34,40%). Annak ellenére hogy ez a státusz a legmagasabb, talán alacsony ez a szám, mert vélhetőleg közöttük vannak a közcélú foglalkoztatottak is. Munkanélküliként kap ellátást 13 fő (4,18%), ez az érték viszonylag alacsonynak mondható. Rendszeres Szociális Segélyen van 15 fő (4.82%), és Rendszeres Állási Támogatáson 5 fő (1.60%), Ápolási nyugdíjban senki nem részesül, és a Nyugdíjasok száma 66 fő (21.22%). A Rokkantnyugdíjasok száma 33 fő (10.61%), ami azt jelenti, hogy aktívkorúként az egészségi állapota miatt munkavégzésre alkalmatlan, és folyamatos kliense az egészségügyi
54 ellátásnak. Az időskorúak járadékában 2 fő (0.64%) részesül, ők azok az időskorúak, akik nem rendelkeztek a nyugdíj megállapításához szükséges munkaviszonnyal, ebből az alacsony összegű járadékból kellene fedezniük kiadásaikat, más segélytípusokkal kiegészítve. Háztartásbeliként él 7 (2.25%) fő, és főállású anyaként 11 fő (3.53%). GYES-en, GYEDben részesül 34 fő (10.93). Őstermelőként, és vállalkozóként is külön-külön 2 fő (0.64%), (0.64%) jelölte magát. Tanuló nincs, 14 fő (4,50%) nem adta meg pontosan státuszát, egyéb, nem pontosított kategóriát választott. 16. Amennyiben tevékenységet?
aktív
munkavállaló,
főmunkahelye
mellett
végez-e
kiegészítő
Ha aktív munkavállaló, főmunkahelye mellett végez-e kiegészítő tevékenységet? (Válaszadók száma: 198 fő) Igen 21% Igen Nem Nem 79%
198 fő (62.65%) válaszolta meg ezt a kérdést. Ez a létszám nem egyezik meg a státuszvizsgálatnál aktív munkavállalóként jelentkezőkkel, ami azt jelenti, hogy azok is válaszoltak, akik jelenleg nem állnak munkaviszonyban. 156 fő (78.78%) nem végez kiegészítő tevékenységet, és 42 fő (21.21%) rendelkezik kiegészítő jövedelemmel. A státuszvizsgálathoz viszonyítva, az aktív munkavállalók 39.25%-a végez kiegészítő tevékenységet. 17.Ha igen, akkor milyen jellegű ez a tevékenység? Milyen jellegű ez a tevékenység (Válaszadók száma:42 fő) őstermelői tevékenység 17% alkalmi munkavállaló 47%
egyéni vállalkozás 7% egyéb alkalmazotti kisegítő családtag munka 5% 24%
Őstermelői tevékenységet folytat 7 fő (16.66%), egyéni vállalkozó 3 fő (7.14%), egyéb alkalmazotti munkát végez 10 fő (23.80%), gazdaság társasági tagja nincs, 2 (4.76%) fő kisegítő családtag, és végül 20 (47.61%) fő végez valamilyen nemű alkalmi munkát.
55 18. Az Ön lakása… A szociális helyzet vizsgálatánál elengedhetetlen a lakhatási körülmények feltérképezése. Más terheket ró egy háztartásra az albérleti díj, a lakáshitel vagy az önkormányzati bérlakás havi fenntartási költsége. 277 fő válaszolt a kérdésre. A tulajdonviszonyok alapján saját tulajdonú lakással rendelkezik 129 fő (46.57 %), résztulajdonnal rendelkezők száma 22 fő (7.94%). Családtag tulajdonában lévő ingatlanban él 39 fő (14.07%), albérletben 44 fő (15.88%). Önkormányzati bérleményben 18 fő (6.49%), haszonélvezete 9 főnek (3.24%). Hajléktalan szállón 14 fő (5.05%) él, és szolgálati lakásban 2 (0.72%) fő.
Az ön lakása: (Válaszadók száma:277 fő)
150
saját tulajdonú
129
résztulajdon családtag tulajdona
100 50
albérlet
44
Fő 22
39
18
0
9
14
önkormányzati bérlemény 2
haszonélvezet hajléktalan szálló szolgálati lakás
19. Milyen típusú lakásban él? Nemcsak a lakás tulajdonviszonyai, a lakhatás jogcíme befolyásolja a havi fenntartási költségeket, hanem a lakás típusa is. A társasházi és bérházi lakásokban a közös költség és a távfűtés, a kertes házakban a külső felújítási munkák jelentenek nagy terhet. Nem mindegy a költségek szempontjából a házak nyílászáróinak állapota, szigetelése sem. Nem adott választ a lakás típusára 44 fő (13.92 %). A válaszadókból 170 fő (62.5 %) él kertes magánházakban, ez a többség. Társasházakban 36-an (13.23%), panellakásokkal 22 fő (8.08%) rendelkezik. Régi bérházi lakásban élők száma 10 (3.67), sorházban 1 (0.36%) fő lakik. A kérdőív alapján ikerházban nem tartózkodik senki. Mivel a hajléktalan szállón is osztottunk ki kérdőíveket, jelentős a válaszadók közötti számuk 14 fő (5.14%). Szolgálati lakásban él 3 fő (1.10%), és 16 fő jelezte, az egyéb típusú lakás mibenlétét. 9 tanya (3.30%), 1 önkormányzati bérlemény (0.36%), 4 családok átmeneti otthona (1.47%), és 2 szociális otthon (0.73%).
56
M ilyen típusú lakásban él? (Válaszadók száma:272 fő)
kertes magánház 0%
5% 1%
6%
társasház panellakás
4%0%
régi bérházi lakás
8%
sorház ikerház
13%
63%
hajléktalan szálló szolgálati lakás egyéb
20. Lakás alapterülete: Sokan 91 fő (28,79%) nem válaszolták meg az alapterületre vonatkozó kérdést, pedig ez az adat jelzés lehet a lakás fenntartási költségeire. 0-50 m2-es lakásban él 38 fő (16.88%), 5165m2-es lakhelyen 56 fő (24.88%), ami a legmagasabb eredmény statisztikailag. 44-en (19.55%) élnek 66-80m2-es házban, és kicsivel többen, 48-an 81-100m2-es létesítményben. Viszonylag sokan, 39-en (17.33%) laknak 101m2, vagy ennél nagyobb lakásban. Ezek az ingatlanok sok esetben régi parasztházak, melyeket egyedülálló idősek laknak. A havi költségek esetükben aránytalanul magasak a jövedelmekhez képest, gyakran csak önkormányzati segítséggel képesek fenntartani. Lakás alapterülete (Válaszadók száma:225 fő) 56
60 40
38
44
48 39
Fő 20 0 0-50m2
51-65m2
66- 80m2
81- 100m2
101 m2 felett
57 21. A család vagyoni helyzete: 11 fő tartózkodott, így 305 válaszadó iratából vonható le a statisztika. A családok vagyoni helyzetük megítélésében rendkívül szubjektívek. A meghatározások pontosítása érdekében, táblázatokban mértük fel az adott vagyonhoz tartozó fontosabb adatot. Lakóingatlan Vagyontárgy típusa
Alapterület (m2)
0-50(m2)
12
51-65(m2)
24
66-80(m2)
27
2
31
81-100(m ) 2
100(m ) felett
A lakóingatlannal rendelkezők száma összesen 126 fő, ami a válaszadók 41.31 százaléka. A bal oldali táblázaton látjuk, hogy hány m2-esek ezek az ingatlanok.
32 14 (4.59%) fő rendelkezik telekkel.
Vagyontárgy típusa Telek Alapterület (m2) 0-300(m2)
2
300-500(m2)
3
500-1000(m2)
6
1000 -(m2)
3
Vagyontárgy típusa Üdülő Érték (Ft) 0 – 1.000.000.
(1x)
1.000.000.-3.000.000
(1x)
3.000.000.-5.000.000.
(1x)
5.000.000.-10.000.000.
(1x)
Üdülővel 4 (1.31%) fő rendelkezik, mind a 4 hétvégi ház más érték csoportba tartozik.
58 Termőföldje 3 főnek van (0.98%). Az érték skálán csak két csoporton belül található meg.
Vagyontárgy típusa Termőföld Érték 0-100.000 100.000-500.000
(2x)
500.000-1.000.000
(1x)
1.000.000.-5.000.000 5.000.000 Garázzsal 7 fő (2.29%) rendelkezik, személygépkocsija 62 főnek, tehergépkocsija 1 illetőnek van. Az autók üzemeltetése, fenntartása igen magas költségeket jelent, ennek ellenére, szociális támogatások mellett is ennyi válaszadó rendelkezik autóval. A számítógéppel rendelkezők száma 158 fő (51.80%), és kicsivel kevesebbnek, 154 főnek van internetkapcsolata (50.49%) Ez segíthet az elektronikus ügyintézés bevezetésében, mert manapság már a számítógép hétköznapi szükségelteket elégít ki. Egyre több család fér hozzá az internethez, ami a gyerekek tanulását is segítheti. Ez a tendencia folyamatosan növekszik. A táblázatban megtalálható azon emberek válaszai is, akiknek még nincs internetkapcsolatuk/számítógépük. Többnyire az idősebbek, nyugdíjasok nem rendelkeznek ezekkel. 1. 2.
Van 158 fő 154 fő
Számítógép Internet hozzáférés
Nincs 83 fő 77 fő
Család vagyoni helyzete (Válaszadók száma:305 fő) Lakóingatlan 200
T elek 158
150
126
Üdülő T ermőföld Garázs
Fő 100 14 50
154
62 4
3
7
Személygépkocsi 0
0
T ehergépkocsi Számítógép Internethozzáférés
22. Összjövedelmük kb. hány százalékát költik havonta? A válaszadók számát a ki nem töltött, vagy félig befejezetlen válaszok miatt nem lehet pontosan meghatározni. A jövedelmek beosztásánál figyelembe kell venni az egyes kiadástípusokat, hogy havonta mire mennyit költenek a háztartások. A meghatározások nem szolgáltatnak pontos adatokat, csak a hozzávetőleges költségek százalékos arányát jelölték a válaszadók. Az alábbi diagramok kétféle módon mutatják be az eredményeket. Az első a kiadástípusok szerinti ábrázolást mutatja, hogy pl. élelmiszerre 64 fő költi ki a jövedelem 20%-át, 87 fő 21-40%-ig, 43 fő 41-60%-ig, 18 fő 61-80%-ig, és 3 fő 81-100%-ig. A második
59 diagram pedig azt mutatja, hogy mire költenek 20%-ot. Pl. 64 fő élelmiszerre, 57 fő hiteltörlesztésre, 139 fő fűtésre, 166 vízi díjra, 169 villanyra, és végül 35 fő rezsire összesen. Élelem
Összjövedelem 180
Hiteltörlesztés
166169
Fűtés
160
Vízidíj
139
140
Villany Rezsire összesen
120 100
87
80
64
64 52
60
43
35
40
30 33
24
18
20
5 5
25
18 6
2 1 1
17 3 0 0 0 0
0 0 1
0 0-20%
21-40%
41-60%
61-80%
81-100%
Összegzés 180
169
166
160 139
140 120
0-20%
100 80
21-40%
87
41-60%
60
52
43
40 20
61-80%
64
64
81-100% 35
33
30 18
24 25
18 3
6
0
2 0
0
5
1 0
0
5
1
17
1 0
0 Élelmiszer
Hiteltörlesztés
Fűtés
Vízidíj
Villany
Rezsire összesen
A teljes összehasonlítás az alábbi táblázatról olvasható le (/fő): 0-20% 21-40% 41-60% 61-80% 81-100%
Élelem Hiteltörlesztés Fűtés Vízidíj Villany Rezsire összesen 64 52 139 166 169 35 87 30 33 5 5 64 43 18 2 1 1 24 18 6 0 0 1 25 3 0 0 0 0 17
60 23. Igénybe vett-e már valamilyen támogatást az önkormányzattól Ön vagy a családja, amennyiben igen, milyen típusát?
Szociális malac
Támogatások igénybevétele
Önkormányzati ösztöndíj Gyógyszertámogatás 4
Segély megélhetésre
6
Beiskolázási segély
9 29
Közgyógyellátás 33 Ápolási díj
37 6
Lakásfenntartási támogatás 34 Adósságkezelési támogatás
17 24
Ruhaneműre segély 51
Élelmiszerutalvány
33 15
T emetési segély 20
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
6 69 77
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Aktív korúak rendszeres szociális segélye Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye Napközi térítési díj támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Fő
Igen
%
1.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
77 fő
24.36%
2.
Napközi térítési díj támogatása
69 fő
21.83%
3.
Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye
6 fő
1.89%
4.
Aktív korúak rendszeres szociális segélye
20 fő
6.32%
5.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
15 fő
4.74%
6.
Temetési segély
33 fő
10.44%
7.
Élelmiszerutalvány
51 fő
16.13%
8.
Ruhaneműre segély
24 fő
7.59%
9.
Adósságkezelési támogatás
17 fő
5.37%
10. Lakásfenntartási támogatás
34 fő
10.75%
11. Ápolási díj
6 fő
1.89%
12. Közgyógyellátás
37 fő
11.70%
13. Beiskolázási segély
33 fő
10.44%
61 14. Segély megélhetésre 15. Gyógyszertámogatás
29 fő
9.17%
9 fő
2.84%
16. Önkormányzati ösztöndíj 17. Szociális malac
6 fő
1.89%
4 fő
1.26%
A kérdőíveket a szociális ellátás ügyfelei kapták meg, azonban vélhetően a nemleges válasz okán, többen nem adtak feleletet a kérdésre. A táblázatban a %-os arány az összes kitöltőhöz, tehát a 316 főhöz viszonyított arány. 24. Igénybe vette-e már valamelyik intézményünk ellátását Ön vagy a családja, amennyiben igen, milyen típusút? Intézmények ellátásának igénybevétele Családsegítés Családok Átmeneti Otthona
70
68
T anyagondnoki Szolgálat Gyermekek Átmeneti Otthona
60
Gyermekjóléti Szolgálat
50
49
48
Étkeztetés Nappali klubok 39
40
Házi segítségnyújtás
Fő
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások
30 24
20 10
19
14 15
11
10
Népkonyha
13
0
Nappali melegedő
8
10 10
8
Éjjeli menedék Átmeneti szálló
1
Bölcsődei ellátás Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon bentlakásos ellátása
Igen
%
Családsegítő Központ: Családsegítés Családok Átmeneti Otthona Tanyagondnoki Szolgálat Gyermekek Átmeneti Otthona Gyermekjóléti Szolgálat
48 fő 15.18% 14 fő 4.43% 15 fő 4.74% 11 fő 3.48% 24 fő 7.59% Gondozási Központ:
Étkeztetés
68 fő 21.83%
62 Nappali klubok Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Hajléktalan Segítő Központ: Nappali melegedő Népkonyha Éjjeli menedék Átmeneti szálló Egyéb ellátások: Bölcsődei ellátás Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon bentlakásos ellátása
49 fő 15.50% 10 fő 3.16% 13 fő 4.11% 1 fő 0.31% 8 fő 10 fő 10 fő 8 fő
2.53% 3.16% 3.16% 2.53%
39 fő 12.34% 19 fő 6.01%
Ahogy az előző kérdésnél, a táblázatban a %-os arány az összes kitöltőhöz, 316 főhöz van viszonyítva. 25. Mennyire elégedett azzal, amennyire az Önkormányzat segíti a rászorulókat? Nem válaszolt a kérdésre 84 fő (26.58%). Elégedettség a rászorulók megsegítésével kapcsolatban (Válaszadók száma:232fő)
telejesen elégedett 9%
inkább elégedett 31%
teljesen elégedetlen 6%
inkább elégedetlen 8%
elégedett is meg nem is 46%
A válaszadók jelentős többsége elégedett is meg nem is 105 fő (45.25%). Ez azt jelenti, hogy egyes ellátási formákkal elégedettek, másokkal viszont nem. Arra is rámutathat, hogy egy adott ellátási formán belül találnak hibát, annak ellenére, hogy részben megvannak vele elégedve. Sajnálatos, hogy 15 fő (6,46%) egyáltalán nem elégedett azzal, hogy mennyire kapnak segítséget az önkormányzattól. Ennél kicsivel magasabb az inkább elégedetlenek száma 18 fő (7.75 %). Meg kell találni a módját annak, hogy számukra is megfelelő legyen az ellátórendszer. Viszonylag magas az inkább elégedettek száma: 73 fő (31.46%) és teljesen elégedett 21 fő (16.42%).
63 26. Mennyire elégedett az Önkormányzat szociális támogatásainak összegeivel?
Elégedettség az Önkormányzat szociális támogatásainak összegeivel (Válaszadók száma:246 fő)
inkább elégedett 17%
telejesen elégedett 6%
teljesen elégedetlen 8%
inkább elégedetlen 20%
elégedett is meg nem is 49%
Nem válaszolt 70 fő (22.15%). Az összegekkel való elégedettség nagyon szubjektív meghatározás, mert pl. az adósságkezelésben akár többszázezer forinttal is támogathatunk egy családot és mégis azt érezhetik, hogy ez az összeg kevés, mert nem fedezi az elképzelésüknek megfelelő életszínvonalat. A támogatások összegeiben gyakran a szociális törvény nem enged méltányossági lehetőséget, ezért nincs lehetőség az egyéni igények figyelembe vételére. 19 fő teljesen elégedetlen (7.72%), és inkább elégedetlen 48 fő (19.51%). A döntő többség elégedett is, meg nem is 121 fő (49,18%). Az inkább elégedettek száma 43 (17.47%) fő, és 15 fő (6.09%) teljesen elégedett. 27. Mennyire elégedett azzal, ahogyan az Önkormányzat tájékoztatja a lakosokat az igénybe vehető szolgáltatásokról? Elégedettség az Önkormányzat tájékoztatásairól a lakosság felé, az igénybevehető szolgáltatásokkal kapcsolatban (Válaszadók száma:251 fő)
telejesen elégedett 9% inkább elégedett 22%
teljesen elégedetlen 19%
inkább elégedetlen 22% elégedett is meg nem is 28%
Nem válaszolt 65 fő (20.56%) A 2010-es felméréshez viszonyítva egy kicsivel nőtt az elégedetlenek csoportja.
64 Viszonylag soknak mondható a teljesen elégedetlenek száma, 48 fő (19.12%), és az inkább elégedetlenek száma is, ami 54 fő (21.51%). A döntő többség elégedett is meg nem is, összesen 71 fő (28.28%), az inkább elégedettek száma 55 (21.91%) egyént tesz ki. Végül, a legkisebb érték, a 23 (9.16%) fős teljesen elégedett csoport zár. 28. Mennyire elégedett a Szociális Iroda ügyintézésével? Elégedettség a Szociálpolitikai Osztály ügyintézésével (Válaszadók száma:241 fő) teljesen elégedetlen telejesen elégedett 10% 12%
inkább elégedett 28%
inkább elégedetlen 10%
elégedett is meg nem is 40%
Nem válaszolt 75 fő (23.73%) Az ügyintézésben az osztály munkatársai igyekeznek a legjobb tudásuk szerint eljárni, de a jogosultságok megállapítását a jogszabályok határozzák meg. Természetes, hogy akinek a kérelme elutasításra kerül, az egyértelműen elégedetlen az ügyintézéssel. Teljesen elégedetlen 23 fő (9,54%), inkább elégedetlen 24 fő (9.95%), elégedett is meg nem is 98 fő (40.66%), inkább elégedett 68 fő (28,21%) és teljesen elégedett 28 fő (11,61%). 29. Mennyire elégedett az igénybe vehető támogatások személyre szabottságával?
Elégedettség az igénybe vehető támogatások személyre szabottságával (Válaszadók száma: 244 fő)
telejesen elégedett 9%
teljesen elégedetlen 12% inkább elégedetlen 11%
inkább elégedett 26%
elégedett is meg nem is 42%
65 Nem válaszolt 72 fő (22.78%) A személyre szabottság a segélyezésben azt jelenti, hogy az egyén sajátos problémáinak a megoldásához megfelelő segítséget kap, ha kell pénzbeli, ha kell természetbeni támogatással Teljesen elégedetlen 29 fő (11,88%), inkább elégedetlen 28 fő (11,47%), elégedett is meg nem is 102 fő (41,80%), inkább elégedett 63 fő (25,81%) és teljesen elégedett 22 fő (9,01%). Az elégedettségen a helyi rendeletek személyre szabottságával tudunk javítani. 30. Mennyire elégedett a szociális intézményekben folyó munkával? Nem válaszolt 66 fő (20.88%). Elégedettség a szociális intézményekben folyó munkával (Válaszadók száma: 250 fő)
telejesen elégedett 20%
teljesen elégedetlen 6% inkább elégedetlen 8%
elégedett is meg nem is 32%
inkább elégedett 34%
Az intézményekben folyó munkát az ellátottak és hozzátartozóik ismerhetik igazán. Szép eredmény, hogy a válaszadók 53,6%-a fejezte ki elégedettségét. Teljesen elégedetlen 14 fő (5.6%), inkább elégedetlen 21 fő (8.4%), elégedett is meg nem is 81 fő (32,40%), inkább elégedett 85 fő (34%) és teljesen elégedett 49 fő (19,6%). 31. Mennyire elégedett a szociális támogatások sokféleségével? Nem válaszolt 80 fő (25.31%) Elégedettség a szociális támogatások sokféleségével (Válaszadók száma: 236 fő)
telejesen elégedett 11%
inkább elégedett 29%
teljesen elégedetlen 8% inkább elégedetlen 11%
elégedett is meg nem is 41%
66 Teljesen elégedetlen 18 fő (7,62%), inkább elégedetlen 27 fő (11.44%), elégedett is meg nem is 96 fő (40,67%), inkább elégedett 68 fő (28,81%) és teljesen elégedett 27 fő (11,44%). Természetes, hogy akinek tudunk segíteni a problémája megoldásában, az úgy érzi elég sokféle a támogatási rendszerünk, aki elutasításra kerül, annak pedig kevés a támogatások típusa. Szentesen több olyan támogatási formánk is van, ami kevesebb helyen van az országban (szociális malacprogram, szociális kölcsön, méltányossági ápolási díj). 32. Ön szerint milyen szociális támogatásokra lenne szükség a városban? (Kérem, sorolja fel!) Az alábbi feljegyzések mindegyike a kitöltő irománya, a lehető legkevesebb javítással/korrigálással, az író személyiségi jegyeinek meghagyása érdekében. Minden írás feljegyzésre került. 1. Tartós ellátás emelése 2. Jobban személyre szabott támogatás 3. Étkeztetés 4. Fűtés 5. Ruházat 6. Közgyógyellátás! 7. Gyógyszer költség 8. Tüzelő Támogatás (szén, fa) 9. Fűtéstámogatás (szén, fa) 10. Városban kapna lakást, mert tanyán lakik 11. Kaphatna tüzelőt, aki rászorul 12. A téli időszakban az utcai hajléktalanok, betegek, rosszul lévők figyelemmel kísérése, ellátása, lehetne jobban megszervezett. 13. A fatüzeléseseknek is adjanak segélyt 14. A több gyermekeseknek ingyen ebédet 15. Több odafigyelést a nagycsaládosokra 16. Személyszállítás a nehezen mozgók részére 17. Alacsonyabb jövedelműek magasabb szintű támogatása, akik csökkent munkaképességek vagy rokkant nyugdíjasak. 18. Több munkahely teremtésére lenne szükség. 19. Ezen belül rehabilitációs részleg is működjön a csökkent munkaképességűek részére is. 20. Az orvosi ellátás kifogásolható, magasak a gyógyszerárak. 21. Több szoc. bérlakás 22. Nem tudom. 23. Ne a bért nézzék, hanem a kiadást és mennyi marad élni! 24. Fizetésemelés. 25. Fizetést adni! 26. Több fizetés a közszférákban 27. Zöldség, gyümölcs osztás. 28. Az is kapjon, aki egyedül neveli gyermekét, mert özvegyen maradt. (Támogatást) 29. Szociális bérlakások. 30. Ez én rám nem tartozik. Vannak, akik ezt elintézik. Eddig is ezt tették, ezután is majd megteszik. 31. Passz. 32. Adósságkezelés 1-2 hónap elmaradás esetén. 33. Havonta élelmiszersegély adása gyerekeseknek. 34. Ne a bevételt nézzék rászorultságnál, hanem hogy a család mennyiből él.
67 35. Fűtési támogatásra ne éveket várjunk. 36. Munkára (?) 37. Jól fizető munkahely 38. Játszótérfejlesztés, biztonságos kerítéssel. 39. Nem kellene a naplopókat segélyből eltartani, inkább a dolgozókat kellene segíteni! Elég a szociális támogatás, mert sajnos nem az kapja akinek kellene. 40. Több játszótér 41. Gyermekek ruházata + étkeztetése 42. Lottó 5-ös mindenkinek!! 43. Betegek, idősek támogatása. 44. Vakok, fogyatékkal élők családjának támogatása. 45. Munkájukat önhibájukon kívül elveszítők támogatása. 46. Nehéz sorsú gyerekek támogatása 47. A kórházat felújítani, ágyakat széfszekrényeknek, kedves és udvarias ápolónőket. 48. Több munkalehetőség, tartozások kifizetése, családi pótlék emelése. 49. Utak javítása 50. Bicikli utakat csinálni 51. Lakástámogatás, vagy Erzsébet utalvány 52. Az emberek ne külföldön dolgozzanak. Itt kellene Magyarországban. 53. Rendszeres étkezési utalvány 54. Rendszeres havi étkezési utalvány. 55. Nem szociális támogatásra, hanem munkára lenne szükség! 56. Kelengyetámogatás 57. Legyen több önkormányzati segély 58. Nyáron /tábor hozzájárulás/ iskolás gyermekeknek 59. Iskolás gyermekek nyáron strandtámogatás 60. Nyári segítség iskola szünet alatt 61. Tüzelő vásárlása 62. Átmeneti segély 63. Mindenre 64. Több önkormányzati lakásra 65. Szociális foglalkoztatás 66. Tüzelőtámogatás 67. Nem tudja 68. Aki kiesik összeghatárokból, méltányosságból adható legyen a segély 69. Ha valaki munkanélkülivé válik terhesen, akkor jövedelemtől függetlenül legyen TB ellátása 70. Igazságos támogatást! 71. Mentális segítség 72. Lakástartozáshoz támogatást kérek 73. Jól fizető munkahelyek 74. Lakáshitelt költségként elismerni 75. Gyógyszer kiváltás 76. Lakás – gyermektelen személyeket is támogathatnának a lakáshoz jutásban. 77. Rezsicsökkentés / Élelmiszer utalvány összege magasabb lehetne 78. Tüzelő 79. Élelmiszer segély 80. Sok mindenre 81. Élelmiszer 82. Élelmiszer.
68 83. Több munkalehetőség 84. Műszaki cikk/Dohányáru/Élelmiszer/Tisztasági/Ruházat 85. Albérlet támogatás 86. Megfelelő tájékoztatás a lehetőségekről! 87. Egy főre jutó jövedelem meghatározásának megváltoztatása 88. Több szociális önkormányzati lakás 89. Munkahelyteremtés 90. Több támogatási lakás / segélyek 91. Több szociális malac, tüzelő, élelmiszer adomány 92. Több önkormányzati bérlakás / Élelmiszerutalvány 93. Jobban támogassák az aktív korúakat / Magasabb összegű támogatások kellenének. 94. Kertes önkormányzati lakások. 34. Észrevételek, javaslatok: A válaszok ugyanazon szellemben kerültek feljegyzésre, amint az előző kérdésben. 1. Aki már több adót letett míg dolgozott, rászorultságkor többet kapjon, mint aki semmit, vagy kevesebbet tett le a közösségért. Aki munkaképes és nem fogad el felajánlott munkát – ne kapjon segélyt (élősködők a dolgozók adóján) 2. Jó lenne, ha padokat helyeznének ki az utcákban, nem csak a belvárosban! Legalább 200 m-t. 3. Több betegségem van és a havi gyógyszer költség 30.000 FT A 25-31 pontban foglaltakra nem tudnék válaszolni. 4. Kerékpárút építését szorgalmazzák a Szentestől legalább Fábiánig tartó szakaszra. 5. A téli időszakban az egészséges hajléktalan munkanélküliekkel vágassák le a házak előtti fák ágait, igen sok helyen akadályozza a forgalmat, mint pl. a Mentő utca elején, a KRESZ táblákat is eltakarja. 6. Azokat az embereket is segítsék, akik FÁVAL fűtenek, és nem gázzal. Nagy távhővel (?), mert a szilárd fűtésű lakások mindenből ki vannak zárva. 7. A járdák minősége a Kísérben járhatatlan sok helyen, ebben hibát találok. 8. A világítás tökéletes, nagyon jó hogy van térfigyelő kamera a közelben (Kísér). 9. Örülök annak, hogy megnyílt a családi napközi a kicsiknek. 10. Járdák rendbetétele. 11. Több pénzt kapjak. Szeretném, ha áttennének a rendes nyugdíjba. Ez borzasztó kevés. Rengeteg betegséggel küzdök. Legtöbbször éhezek, nem vagyok megelégedve azzal, hogy nem emelik a pénzt. Minden évben adhatnának egy malacot, felszerelném az öcsémmel, minden évben kértem, de nem kaptam. 12. A látássérült is kaphasson fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadéka mellett! 13. Szociális támogatások összegének növelése! 14. Jó minden! 15. Béremelés egyéb járandóságok pl. Erzsébet utalvány, Szép kártya, üdülési csekk, beiskolázási támogatás. 16. Munkaerő, aki tényleg akar dolgozni, nem csak táppénz! 17. A bérek emelése. 18. A fizetésemelés, ami 10 éve nem volt. 30 éves dolgozó is annyi fizetést kap, mint aki 2 hónapja dolgozik.
69 19. Fizetésemelés 10 éve nem volt, amire nagy szükség lenne! 20. Fizetésemelést a havi kiadások biztos befizetése, és megélhetése. 21. Fizetésemelést kérünk!!! 63.000 ft-ból nem lehet megélni! Ezelőtt 10 évvel kaptunk ennyi fizetést. Akkor hol van a 230.000. FT átlag kereset!!! 22. Nem támogatások kellenének, hanem annyi fizetést adni, hogy a rezsit és a mindennapi élelmet megtudja venni az ember. De sajnos se a rezsire nem elég, enni valóra meg egyáltalán. Éhezik az ember!!! 23. Fizetésemelést a fizikai munkát végző embereknek. 24. Fizetésemelést kérünk!!! 25. Aki autóval jár óvodába és munkanélküli, az nem biztos, hogy pénz nélkül van, csak azt állítja. 26. Sokkal több embert kellene foglalkoztatni, dolgoztatni és kevesebb segélyt kiosztani! 27. Ezeket az észrevételeket leírva név nélkül ellátva így még csak nem is tudják, hogy személy szerint kinek mire lenne szüksége. Ez csak önöknek a felmérése, hogyan látják el a munkájukat. 28. Tehetséges gyerekeket inkább kellene támogatni. – Amit ingyen kap az egyik gyerek, a másiknak miért kell ugyanezért fizetni???? Azért mert dolgoznak a szülők????? 29. Mivel semmiről nem kaptam még tájékoztatást soha, így nem tudok hozzászólni. Meg nem kértem támogatást sem, pedig sokszor jól jönne. 30. Nem támogatást kellene a pénzt költeni, hanem munkahelyteremtésre és a munkások megbecsülésére, ami az egész országban hiányzik!!! 31. Véleményem szerint sokszor nem az kapja, akinek kapni kellene! (segélyt) 32. Akinek minimális összeggel haladja túl az egy főre jutó keresete a kiírt összeget, már nem is veszik figyelembe! Illetve nem veszik figyelembe azt sem, akinek banki hitele van, akár 50-60 ezer Ft is! Így nem reális hogy kik veszik igénybe a szociális juttatásokat. (Pl. van valakinek jövedelme, de túlhaladja az 1 főre jutó összeget, de abból mindjárt lejön a hiteltörlesztés) 33. A hitelek odaítélésének környezettanulmányra is szükség lenne. Sok olyan kap segélyt, aki nem is szorul rá. 34. Péli Sárgapart és környéke (?) 35. Környezetemben olyan családot is látok, akik igen jó körülmények között élnek, és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. 36. Olyanok is kapnak támogatást, akik láthatóan nem rászorulók. 37. Saját helyzetem írnám le: Nagyszülő lakásában lakunk/laktunk (amikor igényeltem segélyt, ott laktunk). Lottó nyereménynek köszönhetően tudtunk venni 17 év után egy saját házat, de már felújításra nem futotta. Mivel életvitelszerűen nem laktam a saját házamban, hanem a nagyszülők lakásában, semmiféle segélyt nem igényelhettem (Rendszeres gyermekvédelmi támogatást pl). Holott a férjem részmunkaidőben dolgozott, én munkanélküliként semmit nem kaphattunk, mert nem lakok ott életvitelszerűen. Ezt a helyzetet nem igazán értjük, mert a jövedelmünk szerint rendszeres gyermekvédelmit kellett volna kapnunk. 38. A kórházakat kellene felújítani!!! 39. Mint aktív munkavállaló még sosem kérhettem, amikor elváltam sem. Köszönöm a nagy semmit! Csak azért mert mindig van munkám, igen magas a hiteltörlesztésünk, azért jó lenne alkalmanként! 40. Több információval kellene ellátni a lakosságot a lehetőségeikről, hogy milyen segítségekre jogosult egy-egy család. Sokszor olyankor sem kaptam teljes körű
70 felvilágosítást, ha személyesen jelentünk meg és érdeklődtünk. Volt olyan, hogy csak utólag tudtuk meg, hogy jogosultak lettünk volna egy-egy segélyre. Tudjuk, hogy azokat kérni kell, de ha azt sem tudjuk mit kérhetünk, az úgy nehéz. 41. A nagycsaládosokat támogathatnák lakásbővítéssel, illetve felújítással, vagy egyáltalán lakáshoz jutással. Jó lenne úgy segítséget kérni – kapni az Önkormányzattól, hogy ne úgy kezeljék az embert, mintha rosszat tenne, mert segítséget kér. Egy kis kedvesség nem kerülne nekik semmibe, főleg miután a munkájukat végzik, nem pedig szívességet tesznek. 42. Köszönjük, hogy kétoldalúvá tették a kommunikációt ezzel a kérdőívvel. 43. Szerencsére még nem kellett igénybe vennünk a szociális ellátásokat, ezért nem is ismerem az összegeket és az ügyintézés menetét. 44. NINCS 45. Sokkal jobban kellene segíteniük az egyedül nevelő szülőket, nem csak a romákat. 46. Több lehetőséget hogy támogatáshoz jussanak a rászoruló családok. Attól hogy magasabb jövedelemmel rendelkeznek, a kiadásukat is bele kellene számolni, és aki tudja igazolni a tartozásait (pl. bankok felé) és a rezsi kiszámításánál, és ami ténylegesen megmarad egy családba pl. egy főre és ahhoz adni a támogatásokat. A családi és a gyermektartás, GYES ne kerüljön felszámolásra, beleszámolásra. mert az a gyermekek pénze, függetlenül hogy ki mire költi (pl rezsire, hitelre, élelemre) vagy más egyébre, vagy a gyerekekre. Köszönöm! 47. Egyszer próbáltunk fűtésszámla támogatást kérni, de az ott dolgozó idősebb munkásnő viselkedése minősíthetetlen és borzasztóan lekezelő volt. Elfogadhatatlan hogy ilyen embereket foglalkoztatnak. 48. Munkához kötném a segélyezést. Csak azon családoknak adnék segélyt, illetve bármiféle szociális támogatást, ahol a családon belül lévő felnőttek munkát vállaltak az elmúlt 1 évben. 49. Magyarokat kellene támogatni, nem a kisebbséget. Nekik minden jár. Még a tanácsi lakásokból sem merik kirakni. Aki meg albérletbe lakik, sz*rnak rájuk. 50. Olyan típusú támogatásokra is lenne szükség, amely azokat célozza meg, akik mindig kimaradnak, mert „nem elég” rászorultak. Ellensúlyozva azokat a 3 v. többgyerekes családokat, akik alanyi jogon mindent szinte helyben kapnak, és NEM vizsgálják az anyagi hátterüket. Az 1-2 gyerek IS gyerek, nekik mindent ki kell fizetni! 51. NINCS 52. Véleményem szerint nem szociális segélyre lenne szükség, hanem arra hogy mindenkinek legyen lehetősége dolgozni. 53. OK 54. Magyar legyen magyar. Én, mint magyar elégedett vagyok a sorsommal, igaz hajléktalan vagyok az én hibámból, én azt kiheverem, senki ne járjon úgy! 55. Rendszeres havi étkezési utalvány 56. A rászorulók segítése mindenféleképpen gyors együttműködő segítséget. Az a pár ezer forint is nagy segítség egy-egy embernek csak az összeghatárokra esnek bele. Attól, hogy valaki nem esik bele az összeghatárba, attól ugyanúgy nincs több pénze havonta 57. Nincs kedvezményes költségű betegszállításra semmilyen megoldás, annak, aki nem tud orvoshoz járni, csak taxival, ami a nyugdíjasnak igen drága 58. A támogatási alaptól függő, áttekinthető, egyszerűbb rendszerű támogatási forma 59. Gondozási központnak lenne gépkocsija, aki beteget szállít és lenne kísérő.
71 60. Mindent elvesznek a világon az embertől, szeretnék tanácsi házat igényelni, ne kelljen az utcán élni. Miniszter Úrhoz hol lehetne elérhetőséget kérni, Miniszterelnök elérhetőségét kérném. 61. Sokkal nagyobb összegeket kellene osztani! 62. Szerintem albérlet támogatásra is nagy szükség lenne, mert az önkormányzati bérlakáshoz nehéz hozzá jutni és addig szükség lenne erre a támogatásra. 63. Kevés a szociális bérlakás, és nem is minden esetben a leginkább rászoruló családok jutnak hozzá. Hosszú az idő, amíg valaki ilyen jellegű lakáshoz juthat. 64. A tájékoztatás értelmesebb lehetne. 65. Részletes és rendszeres tájékoztatás az önkormányzati támogatásokról. 66. Önkormányzati lakások felújítása.
