Megyei Jogú Városok Országos Kodály Zoltán Műveltségi Vetélkedő Érd, 2016-2017
I. forduló - szöveges felkészülési anyag Kodály Zoltán főbb tevékenységi körei: zeneszerző – zenetudós – népzenekutató – népzenegyűjtő – a Magyar Tudományos Akadémia tagja – a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – a Zeneakadémia tanára – a zenepedagógia világhírű mestere – zeneíró.
Kecskemét. Születésének ideje 1882. december16. Budapesten halt meg 1967. március 06-án. Szülővárosa
Gyermekkora
Édesapja vasúti tisztviselő volt. Röviddel Zoltán születése után a család a Duna északi partján fekvő Szobra költözött, majd Szob után, 1885-ben édesapját a Komáromtól nem messze fekvő felvidéki Galánta állomásfőnökévé nevezték ki. Zoltán ekkor hároméves volt, és ahogyan írta később, ott töltötte gyermekkora hét legszebb esztendejét. Galántán járt elemi iskolába. Galántán ismerkedett meg a magyar népdalokkal, és a Mihók prímás bandájától hallott magyar táncmuzsikával.
A középiskolás diák
Galánta után – 1892-ben – édesapja Nagyszombat (felvidék) állomásfőnöke lett, Kodály Zoltán pedig a nagyszombati gimnázium tanulója. Zongorázni tanárától tanult, hegedülni és gordonkázni csak úgy magától, önszorgalomból. Ahogyan Eősze László írja Kodály Zoltánról szóló egyik könyvében: „…mester nélkül, a maga szorgalmából jutott odáig, hogy részt vehetett a házi kamaramuzsikálásban, az iskolai zenekarban.” 1
Énekelt a székesegyház kórusában is.
Ekkor írta első szerzeményeit, többek között egy misét. A gimnázium zenekarában is játszott, a zenekar számára írta az ugyancsak diákkorban komponált d-moll nyitányt, amelyet fiatal tanára, Toldy Béla, az együttes vezetője műsorra is tűzött. Megszólaltatásában a tűzoltók is segítettek fúvós hangszereikkel, mert azok hiányoztak az iskola zenekarából.
A Kodály család és baráti köre gyakran tartottak zenés összejöveteleket, fő céljuk az együttmuzsikálás volt. Ez kamaradarabok írására ösztönözte Zoltánt. Ekkor komponálta például Esz-dúr Vonóstrió-ját egy iskolai műsorra a diáktársaival közösen alakított kamaraegyüttes számára.
Az ifjú Kodály Zoltán
Érettségi után, fiatalemberként, Budapestre költözött, hogy megkezdhesse felsőfokú tanulmányait a Fővárosban. Beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzés szakára és a Budapesti Egyetem bölcsészeti karára, ahol előbb magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett, majd doktori fokozatot kapott. Egyszerre készült muzsikusnak, pedagógusnak és tudósnak. Kodály tanár úr 1907-ben megnyílt az új Zeneakadémia palotája. Az új tanév kezdetén írták: „A növendékek létszáma megszaporodott, új zeneelméleti tanár beállítása vált szükségessé. Ezen munkakör teljesítésére dr. Kodály Zoltán alkalmaztatott”.
1907 őszén kezdte meg tehát Kodály Zoltán hatvan éven át tartó zenepedagógiai tevékenységét. Kezdetben a muzsikus utánpótlás nevelésével foglalkozott. Az 1920-as években fordult az iskolák felé, hogy azt követően kimunkáljon egy olyan szellemű ének-zenetanítást, amelyre felfigyelt az egész világ, amelynek sok követője lett Európában és más
földrészeken is. 2
Kodály Zoltán és a népzene 1906-ban és 1907-ben Párizsban és Berlinben járt, ahonnan gazdag tapasztalatokkal tért vissza. Ekkor ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével, mely nagy hatással volt rá. Ekkor szólalt meg műveiben az első ősi-új hang, amelyet akkor sokan lelkesen, sokan idegenkedve fogadtak.
A n é p z e n e t u d ó s K o d á l y Z o l t á n munkássága kétoldalú volt. Miután felismerte, hogy az új kultúraéltető forrását csak a magyar népzenében találhatja meg, 1905-
megkezdte korszakalkotó népdalgyűjtő tevékenységét. Egy évvel később, 1906-ban, Bartók Bélával együtt folytatta ezt a munkáját. Először a Felvidéken, majd ben,
23 éves korában,
Erdélyben és a csángó magyarok között gyűjtött, mígnem bejárta egész
többtízezer népdal gyűlt össze. A gyűjtés csak első lépés volt. A gyűjtemények tudományos feldolgozásra, rendszerezésre vártak. Ezt a hatalmas munkát Bartók Béla és Kodály Zoltán közösen vállalták a Magyar Tudományos Akadémián. Bartók Béla Amerikába költözése után Kodály Magyarországot. Munkájuk nyomán
Zoltán tovább folytatta.
Kodály és a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a
Életének több mint fele kötődött a Magyar Tudományos Akadémiához: 1930-1940-ig a Néptudományi Bizottság tagja volt, 1940-1952-ig a népzenei gyűjtemény összkiadásának kimunkálója, 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét töltötte be.
3
Az alkotó Kodály A Psalmus Hungaricust megelőző időkben Kodály Zoltán alkotásaiban főként az intimebb, bensőségesebb műfajok létrejöttét figyelhetjük meg. A hangszeres zenében a kamaraegyüttesekre írt hangszeres darabok, a vokális zenében a dalok voltak többségben. A Psalmus Hungaricus megszületése után rendre követték egymást a nagyobb együttesekre, zenekarokra, nagy létszámú kórusokra készült alkotások, ideértve szimfonikus zenekarral, kórussal és szólisták közreműködésével megszólaló nagy kompozícióit és színpadi alkotásait is.
A magyarság nagy nemzeti zeneköltője Egyre többet foglalkoztatta egy új magyar zenekultúra megteremtése, amelynek forrását a magyar népzenében találta meg. Ezzel egyidőben felismerte azt is, hogy az új magyar zenének az európai tudás minden eszközével rendelkeznie kell, hogy egyenlő félként állhasson Európa zenéje mellé. Különösen alkotói pályájának első negyedszázadában elkeseredett támadások és
Döntő fordulatot 1923. november 19.-e hozott. Ezen a napon, a Főváros félévszázados jubileumán (Pest, Buda, Óbuda egyesülése) rendezett hangversenyen mutatták be a Psalmus Hungaricus-t, amely a magyarság nagy nemzeti zeneköltőjévé avatta. elragadtatott ünneplések követték egymást.
A zeneszerző Kodály „Aki az ősi magyar zenéből táplálkozó új magyar zenekultúrát felépíteni jön, annak az európai tudás minden eszközét birtokolnia kell.” (Idézet Kodály Zoltántól.)
Kodály a zene szinte minden műfajában alkotott. Művészetében kiemelkedő szerepet kapott a Kóruszene, mintegy 150 kórusművet írt. Kíséret nélküli férfikari darabok
(közülük néhány legismertebb: Karádi nóták (népdalfeldolgozás), Huszt (Kölcsey Ferenc verse), Felszállott a páva (Ady Endre verse), Rabhazának fia.
4
Vegyeskari művek
(talán a legismertebbek): Jézus és a kufárok
Mátrai képek Liszt Ferenchez (Vörösmarty
(János evangéliumából vett, más evangéliumokból kiegészített szöveg), (népdalfeldolgozás), Mihály verse).
Öregek
(Weöres Sándor verse),
Norvég leányok, Békesség óhajtás, Zrínyi szózata, A magyarokhoz (kánon Berzsenyi Dániel versére).
Gyermekkari és nőikari művek (Gyermekkarok pl.: Villő, Túrót eszik a cigány, Gergely-járás, Juhásznóta, Pünkösdölő) (Nőikarok pl.: Két zoborvidéki népdal, Hegyi éjszakák, Négy olasz madrigál (XI. - XV. századi olasz költők versei).
Végigtekintve Kodály kórusművészetén, az az érzésünk támad, hogy az ember élete, népünk történelme kel életre bennük. Kodály Zoltán kórusművészetét a kórusmuzsika három nagy reneszánsz mesterének: Monteverdinek, Marenzionak, főképpen pedig Palestrinanak a műveivel tartják egyenértékűnek. Kórusműveiben a 16. – 17.
század magasrendű énekkari kultúrája kelt életre. A női – férfi – vegyes-karok mellett főleg gyermekkarai nyitottak eddig nem sejtett távlatokat a 20. század zenéjében. Kitűnő példája ennek a Pünkösdölő. Pedagógiai célú szerzeményei
Kodály Zoltán pedagógiai célú (tanító, nevelő) művek sorát írta az ifjúság számára, hogy segítse a magyar zene dallam és ritmusvilágának felfedezését, megismerését és elsajátítását:
333 olvasógyakorlat Ötfokú zene Kisemberek dalai Bicinia Hungarica Tricinia 5
Kétszólamú énekgyakorlatok Énekeljünk tisztán!
stb. Zenekari művek
Kodály Zoltán alkotóműhelyében jelentősek a zenekari művek, mint például az 1906-ban komponált első zenekari darabja, a Nyári este – leghíresebb zenekari népdalfeldolgozása, az 1939-
Fölszállott a páva – variációk egy magyar népdalra – vagy két ismert zenekari táncdarabja a Marosszéki táncok és a Galántai táncok. ben írt
Kamarazenéje
Gimnazista korában jelentkezett kamarazene iránti vonzalmát zeneszerzőként is megőrizte. Fiatal komponistaként több darabot is írt a műfajban.
Bizonysága ennek
többek között
I. és II. vonósnégyese,
Szerenádja, és a Szonáta gordonkára és zongorára.
Miként műveinek nagy részében, kamarazenéjében is a népzene hatása érvényesül.
Zongoraművei Kodály nemcsak zenekarra és kamaraegyüttesekre komponált. Noha
ifjú
zeneszerzőként írt zongoraművei nem tartoznak az általánosan és gyakran játszott darabok közé, ismert közülük az Opus 3-as számot viselő Kilenc zongoradarab, amelyet Bartók Béla mutatott be 1910. március 17-én, Kodály első szerzői estjén, és az Opus
11-es Hét
zongoradarab. A zenét tanuló gyerekek számára írta három sorozatát: Gyermektáncok, 24 kis kánon fekete billentyűkre és 12 kis darab zongorára.
6
Dalai Dalai egyrészt népdalok, amelyeket zongora-, vagy zenekari kísérettel látott el, másrészt általa komponált műdalok, amelyeknek ihletői ismert kortárs költők, vagy régebben élt nagy költők voltak. Műdalainak legfőbb tényezője a magyar nyelv belső zenéje.
Színpadi zenéje
Színpadi zenéjének forrása is a magyar népdal volt. Az 1932-ben bemutatott Székely fonó című daljátékának anyagát a székelyföld dalaiból, balladáiból, zenés játékaiból, néptáncainak muzsikájából válogatta össze. A darabban az opera-dramaturgiában is új utat mutatott: a népi játék színes forgatagát költöztette át a dalszínház színpadára. Másik híres daljátéka, a Háry János is népdalokra épül. Csak akkor vált át másféle zenére, amikor a színpadon más országbeli szereplők jelennek meg.
Kodály Zoltán műveiben szólalt meg először magyar népdal az operaszínpadon. Kitüntetései Kodály Zoltán munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el Magyarországon is, külföldön is. Néhány a kitüntetések, rangos címek közül:
Magyar Érdemrend – Kiváló művész – Kossuth díj háromszor is – a budapesti, kolozsvári, berlini, torontói, oxfordi egyetem díszdoktora. Életműve és a gyermekek
Kodály Zoltánnak az volt a célja, hogy a zene tanításához és tanulásához adott útmutatásai egy egész ország gyermekeinek adjanak örömet, hogy felnőtt korukban is a zenekultúra birtokosai, a zene örömet adó szépségének élvezői legyenek.
7
