Megrendelő: Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2461 Tárnok, Dózsa György út 150. Szolnoki Gábor, polgármester. Generáltervező:

TÁRNOK, IFJÚSÁGI PARK – SPORTCSARNOK KONCEPCIÓ TERVÉNEK MŰSZAKI LEÍRÁSA TÁRNOK BELTERÜLET, HRSZ: 013/46

2014. december 4.

1

A L Á Í R Ó L A P Megrendelő: Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2461 Tárnok, Dózsa György út 150. Szolnoki Gábor, polgármester Generáltervező: Paládi Építész és Mérnök Kft. 1094 Budapest, Tűzoltó utca 23. Tel: 1-215-2654 Fax: 1-45--0007 [email protected], [email protected]

projektvezető:

Hőnich Henrik, építész vezető tervező É/1 01-1055

irodavezető:

Paládi-Kovács Ádám, építész vezető tervező É/1 01-2704

munkatársak:

Krammer Aliz, Babicz Kristóf, építészek

Szakági tervezők: tűzvédelem:

Szaladják László, építész tűzvédelmi szakértő I-081/2013, 13-14174

statikus tervező:

Donáczi Péter, teljes körű tartószerkezeti tervező T-T 01-1954, T-Sz 01-1954

gépész tervező:

Fejes Tamás, teljes körű épületgépész tervező G-T-Tell-01-11252

elektromos tervező: Tóth Bertalan, teljes körű épületvillamos tervező V-T-Tell-01-4589 Bucsán Miklós, épületvillamos tervező technikus

2

ÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÍTÉSI KONCEPCIÓ A sportközpontot magába foglaló Ifjúsági Park (közpark) megvalósítására kijelölt terület a Kis-Berki-dűlő 013/46 hrsz-ú ingatlana. A jelenlegi rét ÉNy-i oldalán két futball-pálya, ÉK-i felén jelenleg még mezőgazdasági művelés alatt álló terület fekszik, DK felől a 013/60 hrsz-ú – iskola építés céljára fenntartott –, míg DNy-ról a Bentapatak menti 013/61 előzetes hrsz-ú hosszanti telek határolja. A Benta-patak áradásától egy 80-90 cm magas töltés védi a part menti területeket. A rét jellegű egyszintes növényzeten kívül („gyep”) cserje vagy fa a területen nincs, a vizes élőhelyet kedvelő fák a tervezési területen kívül, a Benta-patak folyását követve települtek. A telek É–D irányban igen enyhén lejt, az eredeti terepre valamikor egy kisebb, jobbára földet tartalmazó dombot ”hordtak”. A rendezési terv szerint az ingatlan megközelítése a Berki útról a 013/45 hrsz-ú (jelenleg földút) biztosított. A földút másik oldalán lévő, a földút és a Hazatérők útja közötti, jelenleg szántó besorolású és mezőgazdasági művelés alatt álló terület – a tervezett rendezési terv szerint - távlatban családi házas beépítésre lesz kijelölve. A koncepcionális döntés alapkérdéseit és azok megválaszolását a tervezési terület helyzete és adottságai határozták meg. A cél az volt, hogy a kialakítandó szabadidő értelmes és egészséges eltöltésére alkalmas közpark kulturált és természetes módon adjon otthont
mind a hagyományos szabadtéri sportok pályáinak,
mind az ún. extrém sportok gyakorlásához szükséges területeknek és berendezéseknek, ugyanakkor
zavarmentes kellemes pihenő-piknikező rét is várja a családokat, és
a lehető legkisebb ökológiai beavatkozással fogadja be a multifunkcionális sportcsarnokot.


a lágy hajlású „épülettömeg”,
a Benta-patak felől indított, az extrém sportokat befogadó és az épületre ráfutóráterülő plasztikus tereprendezés és növénytelepítés, mert
a rét – északi sarkát képletesen felemelve – lepelként borul rá és foglalja magába, továbbá
az előcsarnok transzparenciája, egyszerű áttekinthetősége,
a fejépület valamennyi funkcionális elemének (előcsarnok, büfé fogyasztótér és terasz a földszinten, megosztható előadótermek, konditerem, irodák az emeleten) vizuális kapcsolata a parkkal (nagyméretű üvegfelületek),
az ökológiai elemek változatos és tudatos alkalmazása – zöldtető, zöldhomlokzat (opcionális), a háromszintes kertészeti kialakítás. Terület felhasználási és telepítési szempontok
a kültéri labdajátékos sportpályák kívánatos É-D hossztengelyű tájolásatelepítése,
a kültéri pályaelrendezés leggazdaságosabb terület felhasználása,
1000 m-es futópálya, melynek egy szakasza 60 m-es, illetve 100 m-es síkfutásra is alkalmassá tehető,
az extrém sportok pályáinak izolálása természetes elemekkel (a pihenni vágyó közönséget ne zavarják),
a gyalogos séta- és feltáró utak vezetése,
vizuális kapcsolat biztosítása az egyes funkcionális egységek között,
egyszerű és átlátható parkolási rendszer,
a lökésszerű forgalmat (mérkőzés vagy rendezvény végén) fogadni képes tágas épület előtti köztér,
energiatudatos (a dél felé lejtő zöldtetőre telepített napelemek és napkollektorok) és fenntartható épület (alkalmazott anyagok, szerkezetek, berendezések, műszaki megoldások, tájolás).

A sportcsarnok Funkcionális koncepció
az enyhén délfelé lejtő terep legmagasabb pontján,
a telek északi sarok területén helyezkedik el,
a főközlekedési úthoz (Berki út) legközelebbi és legkedvezőbb helyzetben lévő részén,
a közpark fogadó – befogadást kifejező elemeként, amely
architekturális átmenet az épített környezet és a természet világa között. Célunk az volt, hogy olyan épített létesítmény legyen, amely nem rátelepszik a közparkra, hanem – mintegy abból természetes módon kinőtt-kitüremkedettkifejlődött plasztikus terepalakulat – annak szerves és egyben szervező elemévé váljék. Ezt a célt szolgálja:


az épület külső kapcsolatai egyértelműek és tisztán átláthatók legyenek a köztér felé,
a közönség, a sportolók-versenyzők, a szolgálati és az esetenkénti teherforgalom világos szétválasztása épületen kívül és házon belül,
az épület funkcionális működésének tiszta átláthatósága a könnyű és egyértelmű tájékozódás érdekében (használat, menekülés),
a lelátók egyenletes feltöltése és gyors, rövid-utas kiüríthetősége,
a lehető leglogikusabb és legrövidebb belső közlekedési rendszer kialakítása,
az utcai cipős és a tornacipős forgalom szigorú szétválasztása (továbbá még a tanári-edzői-bírói is),a sportcsarnok több (2-3) azonos méretű részre osztható, azonos épületgépészeti és elektromos kiszolgálás mellett,

3


az öltözőket a kültéri sportpályák sportolói (sár) az utcai cipős közlekedő felől használhassák,
az esetenkénti teherforgalom (koncert) a közönségforgalmat ne zavarja,
a fogyatékkal élők számára mind az épületbe való bejutás, mind a belső forgalomban való részvétel teljes körűen akadálymentes legyen. További funkcionális lehetőségek:
a fejépület egyes funkcionális egységei szakaszolva is működőképesek,
azaz az előcsarnok, vagy a büfé a terasszal, vagy a közönség WC stb. egymástól függetlenül (detektív rácsos elválasztás) működhet, illetve üzemeltethető,
a fejépület tetején gyalogosan vagy liften elérhető kilátó-terasz létesíthető, amely a büféből akár ki is szolgálható. Szerkezetek, anyagok
a többcélú sportcsarnokban felület-elasztikus sportpadló lengőpadló fűtéssel,
a kültéri labdapályák és a futópálya csuszás mentes, pont- és felület-rugalmas kültéri burkolattal (recortan stb.),
a mobil lelátók acélszerkezetűek, lehetőleg mozgatható kivitelbe, formatervezett műanyag ülésekkel,
a nagy közönségforgalmi közlekedő tereket kőburkolattal javasoljuk,
a vizes helyiségekben és az öltözőkben csúszásmentes greslap burkolat készül,
a homlokzatokat hőszigetelt szendvics-szerkezettel és időtálló külső kéreggel (látszó fehér beton, vagy acéllemez, vagy finnforest, vagy préselt műgyantás lap) képzeltük el,
a homlokzati üvegszerkezetek hőhídmentes acélszerkezetűek (magas szintű igénybevétel, vandalizmus),
a felülvilágítók pontraszter-festésű ragasztott üvegezésűek,
a tetőfödém kettős hőszigetelésű (DUO) zöldtető (egyesíti az egyenes és fordított rétegrend előnyeit: fokozott hő-, tűz- és zajvédelem), szőnyegnövényekkel és laposan terülő örökzöldekkel,
opcionálisan javasolt: zöldhomlokzat rozsdamentes acélhálóra futtatott lombhullató és/vagy örökzöld növényekkel. Előnyei: napsugárzás elleni védelem (a mögöttes felület felmelegedése 20 %-kal csökken, légnedvesség szabályozás, oxigéntermelés, por elnyelés, évszakról évszakra másként láttatják az épületet. Parkolás A szükséges parkolási kapacitás a bevezető úttal párhuzamosan, lineáris parkoló kialakítással biztosítható:
személygépkocsi 112 db
mozgáskorlátozott gk. 4 db
autóbusz 4 db

SPORTTECHNOLÓGIAI MŰSZAKI LEÍRÁS Többcélú sportcsarnok A többcélú sportcsarnok küzdőterét a kért sportpályák igényei és előírásai szerint alakítottuk ki, és az alábbi sportágak versenyeinek lebonyolítására adnak lehetőséget:
kézilabda 20 x 40 m,
kosárlabda 15 x 28 m,
teremlabdarúgás 20 x 40 m,
tollaslabda,
röplabda 9 x 18 m,
ökölvívás 6,1 x 6,1 m (ring-méret),
súlyemelés,
birkózás 12 x 12 m,
cselgáncs 14 x 14 m,
asztalitenisz 6 db asztal,
ritmikus sportgimnasztika (RG). A küzdőtéri méretek lehetővé teszik
a szabványos méretű pályákon való iskolai oktatást, tömegsportversenyek megrendezését,
párhuzamos edzés lehetőséget,
tömegrendezvények – előadások, koncertek, gyűlések stb. – lebonyolítását. Műszaki és technológiai megoldások:
a küzdőtér burkolata felület-elasztikus sportpadló nagyfelületű rugalmas zónával (kerekes/gördülő sportoknál is használható), lengőpadló-fűtéssel (jó közérzet, ideális hőmérsékletelosztás),
a mobil, mozgatható nézőtéri egységek átrendezhetők, tárolásuk a nézőtéri közlekedő alatti térben biztosított,
tömegrendezvények, előadások vagy egyes sportágak megrendezése esetén megfelelő védőburkolat felfektetésére van szükség, tárolása a nézőtéri közlekedő alatt lehetséges,
a sportcsarnok tere keresztirányban 2, illetve 3 db, kosárlabdapálya méretű edzőpályára osztható leereszthető nehézfüggönyök segítségével,
egyes sportágak tekintetében (pl. röplabda, torna) a csatlakozási lehetőségeket már az aljzat készítésekor figyelembe kell venni,
a szertárak nagyméretű ajtói küszöb nélkül készülnek,
az öltözők forgalmi rendjét az utcai és sportcipős forgalom szigorú elválasztásával terveztük (még a tanári-edzői-bíróit is),
a lehető leggazdaságosabb és variábilis elrendezéssel és helykihasználással (kiviteli-üzemeltetési költségek), ezért
az öltözők a szekrény elrendezések és méretek függvényében 20-32 fő befogadására alkalmasak (2-2 férfi, illetve női),
eredményjelző táblák a csarnok két oldalán lesznek elhelyezve, 4


TV-rádióközvetítő helyek a galériákon biztosíthatók, de sportrendezvény esetén a nézőtér közepe fölött, a versenyintézőséggel és csapatpadokkal szemben, vagy színpadi rendezvény idején több helyen is kialakíthatók. Kültéri extrém sportok pályái
3-4 különböző nehézségi fokozatú kerékpáros cross-, illetve BMX pálya (dirt-pálya), stabil burkolatú startdombbal,
gördeszka pálya különféle geometriájú elemekkel (félteknő vagy „halfpipe, lejtő, korlát stb.) az alappályát vasalt betonból javasoljuk (a felület lehet natúr beton, műgyanta, speciális faalapú burkolat) helyhez kötött és változtatható elrendezésű kiegészítő elemekkel,
triál pálya (átrendezhető szikla, kő, fatönk, acél elemekből többszintes rács stb.),
street work-out erőfejlesztő berendezés (acélrudas konstrukció).
mászófal, kialakítása, akár graffitifalként is. TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS 1. Tervezett épület adatai: A tervezett épület a tűzvédelmi előírások (és fő funkcióját figyelembe véve) szempontjából olyan épület, amelyeknek: Szintszáma (tűzvédelmi szempontból). 3 (pince+földszint+II. emelet) Tűzveszélyességi osztálya: „D” (mérsékelten tűzveszélyes) Előírt tűzállósági fokozata: I-III (tervezett: II.) Összes alapterülete: 3310 m2. Legfelső építményszint szintmagassága: az épület többszintes, de nem középmagas. 2., Az épület megközelíthetősége, elhelyezés, tűzoltási felvonulási terület: Az épület a szilárd útburkolatú közúton megközelíthető, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. 3., Az épület tűzveszélyességi osztályba sorolása: Az épület az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján „D” azaz „mérsékelten tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartozik. 4., Az épület előírt tűzállósági fokozata: A vonatkozó Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint az épületek előírt tűzállósági fokozata: I-III. lehet. A tervezett tűzállósági fokozat a beépítendő épületszerkezetek alapján: II. tűzállósági fokozatnak fog megfelelni. 5.,Tűzszakaszok Az OTSZ előírásai szerint sportlétesítmény, II. tűzállósági fokozat esetén a tűzszakasz nagyság legfeljebb 12000 m2 lehet

7., Tűzoltáshoz szükséges vízellátás, eszközök: Az előírt külső oltóvíz intenzitása a mértékadó tűzszakasz terület (tűzszakasz: 3310 m2) alapján 3300 l/perc. Ebben a többszintes „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél nagyobb alapterületű tűzszakasszal rendelkező épületben az OTSZ szerint a fali tűzcsap telepítése előírás. 8., Hasadó-nyíló felület: Az építés során nem lesz kialakítva olyan "A-B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, ahol hasadó-nyíló felület kialakítására lenne szükség. 9., Hő- és füstelvezetés: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján hő- és füstelvezető, illetve légutánpótló berendezést kell kialakítani. 10.,Tűzjelzés, tűzoltás módja: Az épületben az OTSZ előírásainak megfelelően automatikus tűzjelző berendezést szükséges kialakítani. A „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületben legalább 600 m2-ként rakunk 1-1 db, az ott keletkező tüzek oltására alkalmas 6 kg-os ABC porraloltó készüléket 11., Menekülési útvonal, menekülési irányok: A menekülési, kiürítési útvonalon menekülési útirányjelző rendszer és biztonsági világítás lesz kiépítve, amely a menekülő emberek részére folyamatos, következetes, egyértelmű vizuális információt közöl. A villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott villamos tervező jogosult. Kiemelkedően gyakorlott az a tervező, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette. 13., Gépészeti kialakítás: A falakon és a födémeken átvezetett vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat olyan tűzgátló tömítéssel kell ellátni, amelynek tűzállósági határértéke megegyezik az adott szerkezet Th értékével. A szellőző berendezések (WC, stb. helyiségek) kialakítása olyan lesz, hogy az egyes szintek között az esetlegesen keletkező tűz és füstgáz átterjedését megakadályozza. Ezt várhatóan a helyiségek szellőzésének kilépési pontjainál elhelyezett hőre záródó csappantyúkkal oldjuk meg. A szellőzőnyílások rácsszerkezete A1 vagy A2 anyagból fog készülni. Az alkalmazott szellőző berendezés olyan lesz, amelyben bekapcsoláskor illetve üzemeléskor gyújtószikra nem keletkezik és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás nem jelent gyújtási veszélyt.

6., Tűztávolság: környező épületek Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a környező épületektől tűztávolságot kell tartani. 5

TARTÓSZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS Általános ismertetés A tervezett sportlétesítményt egyetlen dilatációs egységként kezeljük. Az építmény részére kijelölt terület közel sík, ezért a földszinti padlóvonalat, a ± 0.00 szintet, mintegy 30 cm-rel a járdaszint felett vettük fel. A sportcsarnok tervezett épülettömbjének vetülete közel téglalap alakú, a hasáb oldalai ferde síkúak, a zárófödém síkja esésvonal irányban azaz az előcsarnok bejárati sarkától mindkét irányban lejt. Az vetület befoglaló mérete 46x60m. A változó belmagasságú (bruttó 8,0 – 13,5m) téglatest alakú sportcsarnok tömbjét két oldalról (ÉK és DK) változó szintszámú kiszolgáló épülettömb veszi körül. Az ÉK-i oldalon lévő fejépület pince + földszint + emelet + gépészeti szintből áll, míg a DK-i szárny egy-légterű, két szint magas tömbje a főgépházat, illetve a sportszertárakat foglalja magában. A sportcsarnok tartószerkezeti javaslata: páros vasbeton pillérváz 12m-es közzel, előregyártott szendvicspaneles homlokzattal, vasbeton merevítő falakkal, vasbeton vagy acélszerkezetű főtartókkal. Az oldalszárnyak monolit vasbeton szerkezetűek: monolit vasbeton pillérváz monolit vasbeton födémekkel és merevítő falakkal. Az sportcsarnok keresztirányú merevítését a befogott vasbeton szerkezetű főtartók és végfalak, hosszirányban a belső vasbeton merevítő falak és végfalak adják. Alapozás Az alapozás tervezésénél a Dr. Mahler András, Dr. Móczár Balázs okl. mérnökök, (Geoexpert Kft. 2089 Telki, Levendula u. 19.) által, kelt 2014. 09. 19-én, készített Talajvizsgálati jelentést – a talajmechanikai fúrásokon, ill. talajminták vizsgálatán alapuló szakvéleményt - vettük figyelembe: A szakvélemény szerint a terepszint alatt barna, humuszos termőréteg, a felszínen gyepes talajréteg van, 0,30-0,90m vtg-ban, alatta kétféle rétegsor jellemző: –0,40 m és –2,70 m között világosszürke, világosbarna (sárgásbarna) durvaszemcsés réteg: homokos kavics illetve kavicsos homok, de a 3.F. fúrásban ez a réteg kevesebb kavicsot és több finomrészt tartalmazott, megnevezése agyagos homok, – 0,80 és –2,40 m között kötött talajok – szürke, sovány, illetve közepes agyag, de az 5.F. és 9.F. fúrásban ez a réteg jelentősebb mennyiségű durvaszemcsét is tartalmazott: megnevezése kavicsos homokos agyagos talaj, illetve homokos agyagos iszap. A fúrások alapján mindkét réteg, alapozási célra alkalmas, összetétele és ezáltal talajjellemző is változatosak, így az alapozás a fagyhatár alatt bárhol elkészíthető. 2014. augusztusában, több fúrásban tapasztaltunk talajvizet 1,5-1,9m mélységben. A kialakuló talajvíz vízszint nem a klasszikus értelemben vett talajvíz; jelenlétének oka az, hogy a kis áteresztőképességű agyagos alsó réteg felszínén a csapadékvíz megreked, és csak lassan szikkad, vagy szivárog el. Célszerű lehet az alagsort olyan szintre emelni, hogy padlószerkezete ne nyúljon bele a nyugalmi talajvízszinti zónába. Mivel a mértékadó talajvízszint a terepszint közelében várható kedvezőtlen időszakokban víztelenítéssel kell számolni. A padló- és a falszerkezetet talajvíznyomás ellen vasbeton ellenlemezzel, valamint föld- és víznyomásra méretezett vasbeton

pincefalakkal kell kialakítani. A magas talajvízszint miatt visszanyert acélköpenyes kútalapozás, vagy cölöpalapozás javasolható. A gazdaságossági számítások alapján a mélyített síkalapozás ugyan olcsóbbnak tűnik, de a cölöpalapozás gyorsabb kivitelezést tesz lehetővé. Az épület vasbeton pillérei alatt az alsó padlószint alatt, min. –1,5m mély alapozási síkon, mélyített síkalapozás készül, a vasalatlan tömbalapot visszanyert acélköpennyel célszerű kialakítani. A tömbökre vasbeton fejtömb és vasbeton talpgerendák készülnek. A pillérek között vasalt talpgerendával váltjuk ki a belső kitöltő falakat. A fejépület alatti tömbalapokra a főfalak vasbeton talpgerendák közvetítésével terhelnek. A víznyomást egy 20–30cm vastag monolit vasbeton ellenlemez veszi fel. Az ellenlemez felett készítendő rétegrend tartalmazza a küzdőtér felület-elasztikus sportpadló burkolatát, a szükséges gépészeti vezetékeket és kiszolgálást a lengőpadlófűtéssel stb. Felmenőszerkezet A fejépület esetében 30x60cm keresztmetszetű pillérvázat és 20cm vastag vasbeton vagy belső (mészhomok)tégla főfalakat, és azokra terhelő, 25cm vastag monolit sík vagy felül-bordás vasbeton lemezfödémet terveztünk. A külső falak réteges hőszigetelt falszerkezetek, melynek belső, vasbeton pillérekkel erősített teherhordó vasbeton rétegére, hőszigetelt kéregbeton panel kerül. A főfalakban a nyíláskiváltók – a vasbeton falak esetében – monolit vb. szerkezetűek, a belső alárendelt, (mészhomok)tégla falakban POROTHERM kiváltók. A lépcsőház és liftakna körül monolit vasbeton merevítőmag készül. A sportcsarnok belső hosszoldala mentén a vb. pillérek közötti fal, és a végfalak nemkülönben, 30cm vastag vb. falak. A ferdesíkú szendvics homlokzati vb. vagy könnyűszerkezetű határoló szerkezet a belső pillérek tartóvázára támaszkodik. A csarnok oromfalaiban a külső teherhordó és merevítő vázszerkezet 5,20m tengelytávolságú, befogott, 30x40cm keresztmetszetű monolit vasbeton pillér– gerendaváz, melyet 20cm vastag (mészhomok)tégla kitöltő fal merevít, és hőszigetelt kéregpanelek burkolhatják. Az emeletre vezető lépcső 15cm vastag lemeze ugyancsak monolit vasbeton szerkezetű. Csarnok tetőszerkezet A sportcsarnok főtartó-rendszerét páros acél rácsostartó, vagy előregyártott, párosgerendás vasbeton főtartós rendszerben javasoljuk. A kéttámaszú főtartók az alapba befogott páros vasbeton pillérekre támaszkodnak. Az előregyártott pilléreket a főhomlokzati oldalon a nézőtéri közlekedő vasbeton lemeze, a túloldalon a gépészeti tér haránt irányú vb. gerendái merevítik. A 30-32m fesztávú főtartókra acélszerkezetű vagy előregyártott vb. szelemenek közvetítik a DUO zöldtető terheit. A födém tartószerkezete: 150mm magas acél trapézlemez vasaltbeton erősítéssel. Az acélszerkezetek tűzállóságát tűzgátló festéssel kell biztosítani, a függőleges vasbeton szerkezetekét pedig min 3,5 cm vastag betonfedéssel.

6

GÉPÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS Előzmények, közműellátás A Tárnok HRSZ.: 013/46 alatt a Megrendelő sportcsarnokot kíván építtetni. A jelen tervdokumentáció tárgya az épület teljes épületgépészete. Az épületben sportpálya, vizesblokkok-öltözők, irodák kerülnek kialakításra. Az épület részletes leírását lásd az építészeti kiviteli tervdokumentációban. Vízellátás Az épület várható vízigénye: 13,1 m³/nap, ill. csúcsban 4,21 l/s. A terület jelenleg nem rendelkezik vízbekötéssel, de hálózati vízellátás rendelkezésre áll. Az épület vízellátásának biztosíthatóságáról, és az igényelt vízmennyiségekről a területileg illetékes vízművek részéről a műszaki leírás leadási határidejéig nem érkezett válasz. Ez a későbbiekben pótlásra kerül. Külső oltóvíz igény 3300 liter/ perc. Szenny- és csapadékvíz elvezetés Az épületben keletkező szennyvíz (6,34 l/s, 11,6 m³/nap) és csapadékvíz (60 l/s). A terület jelenleg nem rendelkezik csatorna bekötéssel, de szennyvíz elvezetés rendelkezésre áll. Az épület csatornázásának biztosíthatóságáról a területileg illetékes szolgáltató részéről a műszaki leírás leadási határidejéig nem érkezett válasz. Ez a későbbiekben pótlásra kerül. Gázellátás Az épület részére kisnyomású földgáz szükséges. Az épületben központi fűtés kerül kialakításra kondenzációs gázkazánnal. Az épületben 1 db gázmérő óra kerül elhelyezésre. Gázmennyiség: 64 m3/h. Az épület gázellátásának biztosíthatóságáról a területileg illetékes szolgáltató részéről a műszaki leírás leadási határidejéig nem érkezett válasz. Ez a későbbiekben pótlásra kerül.

Az épület napi vízfogyasztása: sportoló: 90 fő/nap x 100 l/nap= irodai dolgozó: 10 fő/nap x 50 l/nap= takarítás: 3000 m2 x 0,2 l = locsolás: 500 m2 x 3 l= szurkolók: 300 fő x 5 l= Mindösszesen:

9,0 m³/nap 0,5 m³/nap 0,6 m³/nap 1,5 m³/nap 1,5 m³/nap 13,1 m³/nap

Tehát az épület napi vízfogyasztása összesen: 9,5 m³/nap, szurkolókkal ideiglenesen 11 m3/nap. A csövek anyaga többrétegű (oxigén diffúziónak ellenálló műanyag) cső. A vízvezetékekre hőszigetelés kerül, rögzítése horganyzott gumialátétes bilincsekkel lesz megoldva. A műanyag cső a felállásoknál oldható, szorítógyűrűs csatlakozással kapcsolódik a további vezetékhez. A telepítendő vizes berendezési tárgyak hagyományos kialakításúak. A WC berendezések falra szerelt, hátsó kiömlésűek, beépített műanyag öblítőtartállyal, sarokszeleppel. A berendezési tárgyak tartalékelzárón keresztül csatlakoznak. Oltóvíz Külső oltóvíz igény 3300 l/p. Belső oltóvíz igény: 2x 150 l/p. Amennyiben vezetékes vízvezeték-hálózatról nem biztosítható a fenti oltóvíz intenzitás, akkor tüzivíztárolót létesítünk. Az épületbe belső nedves oltóvízhálózat lesz beépítve fali tűzcsapokkal. A fali tűzcsapok oltóvíz intenzitása, kettős egyidejűséget számolva, 300 l/perc. Használati melegvíz termelés

Tervezett belső megoldások

A használati melegvizet napkollektorok ill. a beépítésre kerülő kondenzációs fali gázkazán biztosítja indirekt tárolón keresztül. A HMV tároló teljes szabályozását a kazánhoz tartozó szabályozó látja el. A használati melegvíz cső nyomvonal-vezetése hasonló a hideg vízvezetékhez. Az állandó hőmérsékletű HMV biztosítására cirkulációs hálózatot és szivattyú beépítését tervezzük.

Vízellátás

Szennyvízelvezetés

A terület nem rendelkezik vízbekötéssel, de az utcai vezetékről ellátható. Egy fő vízmérő óra kerül telepítésre. A várható mértékadó csúcsterhelés a berendezési tárgyak alapján: 4,21 l/s

Az ingatlan jelenleg nem rendelkezik csatorna bekötéssel. Az építés során az ingatlanon új csatornahálózat épül, amely műtárgyakon keresztül kapcsolódik a meglévő városi szennyvízhálózatra.

7

A szennyvízvezeték mértékadó csúcsterhelése: 6,34 l/s. sportoló: 90 fő/nap x 100 l/nap= irodai dolgozó: 10 fő/nap x 50 l/nap= takarítás: 3000 m2 x 0,2 l = szurkolók: 300 fő x 5 l= Mindösszesen:

9,0 m³/nap 0,5 m³/nap 0,6 m³/nap 1,5 m³/nap 11,6 m³/nap

A várható napi szennyvízmennyiség: 3,65 m³/nap, szurkolókkal ideiglenesen 5,2 m3/nap. Csapadékvíz elvezetés Az épület tetejéről a csapadékvizet külső ereszcsatornákon ill. belső ejtő vezetékeken vezetjük le ahonnét a területen lévő szikkasztó rendszerbe lesz vezetve. A csapadékvíz mértékadó terhelése: A tető vízszintes irányú vetülete: 2300 m2

A pálya, az előcsarnok, az előadóterem és az irodák kapnak hűtést. A hűtési energiát folyadékhűtő berendezés állítja elő, amely kültérben kap elhelyezést. Ennek teljesítménye kb 450 kW. A pályán a szellőző levegő viszi el a hőt, a többi területen a levegőt helyiséghőmérsékletre hűtjük és a többletet Fc készülékekkel szállítjuk el. Szellőzés A pálya szellőző rendszere: a pálya részére egy kb. 28.000 m3/h-s légkezelő kerül telepítésre 1 vagy 2 berendezésre bontva, amely biztosítja a friss levegő igényt és a hűtést, ill. fűtés rásegítést. Előadó terem: az előadó terem részére egy kb. 1.500 m3/h-s légkezelő kerül telepítésre, amely biztosítja a friss levegő igényt a bent tartózkodók részére. Előcsarnok: az előcsarnok és fogyasztó tér részére egy kb. 4.000 m3/h-s légkezelő kerül telepítésre, amely biztosítja a friss levegő igényt a bent tartózkodók részére. Öltözők: az öltözők részére egy kb. 10.000 m3/h-s légkezelő kerül telepítésre, amely biztosítja a friss levegő igényt a bent tartózkodók részére. Ezeken kívül a WC helyiségek és egyéb egyedi helyek részére kerülnek elszívó rendszerek telepítésre. A friss levegő vétel az oldalfalon történik, az elszívott levegő kidobása a tetőn.

A csapadékvíz mértékadó terhelése: Gázellátás h

: Qcs = ∑ Ψi Ai qe = 0,95 x 2300 x 274 / 10000 = 60l / s i =1

Az épületben kisnyomású gázellátást biztosítunk zárt égésterű kondenzációs gázkazánok (gázterhelés 64 m³/h) részére.

Központi fűtés, hőellátás, HŰTÉS A helyiségek hőveszteségének meghatározásakor az MSZ-04.140/2-91. szabvány által előírt belső hőmérsékleteket vettük alapul. Az épület transzmissziós hővesztesége méretezési állapotban (-15°C) az előírt pótlékok figyelembevételével: 250 kW (becsült érték). Használati melegvíz fűtési igény: 80 kW Légtechnika hővisszanyíeréssel: 270 kW Összesen: 600 kW Az épület hőigényét és a HMV-hez szükséges hőmennyiséget központi kondenzációs gázkazánok biztosítják. A kazán az emeleti gépészeti térben lesz elhelyezve. A rendszer teljes szabályozását és irányítását a gyári szabályozó látja el. Az épület fűtési rendszere 2 csöves radiátor és és padlófűtési, illetve 4 csöves fan-coil.

8

ELEKTROMOS MŰSZAKI LEÍRÁS Épület villamossági rendszerek ismertetése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Általános adatok, előzmények Villamos energia ellátás, energiaigény, energiaelosztás, elosztó berendezések Villamos berendezések, világítás, erőátvitel, szerelvényezés, szerelési módok Épületgépészet Gyengeáramú rendszerek Érintésvédelem, villámvédelem Munkavédelem

A létesítmény energia igénye: Az épületen belüli energiaellátás feszültségszintje: ∼3N+PE∼50Hz 400/230V A várható tervezett beépített elektromos teljesítmény: ∼605,0 kW A várható egyidejű teljesítmény igény (0,75 egyidejűséggel): ∼455,0 kW A szükséges és biztonságos villamos energia ellátás új telepítésű 630kVA-es transzformátor állomás kiépítésével biztosítható. Ez az állomás alkalmas 630kVA-es transzformátor telepítésére is. A létesítmény energia elosztása-fogyasztásmérése:

1. Általános adatok, előzmények A Tárnok HRSZ.: 013/46 alatt a Megrendelő egy sportcsarnokot kíván felépíttetni. A jelen tervdokumentáció tárgya az épület teljes villamos-energia-, és gyengeáramú hálózatának koncepció terve. Az épületben sportpálya, vizesblokkok-öltözők, irodák kerülnek kialakításra. A tervezett épület a terület északi sarkában fekszik, és az északkeleti oldalon lévő parkolóktól lehet megközelíteni. A sportcsarnok négyszintes épület, ahol a terepszint alatt helyezkedik el a küzdőtér az öltözőkkel és szociális helyiségekkel együtt, majd a földszint a nézők, látogatók és vendégek megérkezési szintje. Az emeleti csökkentett szintre kerületek az előadótermek és az irodák végül legfelül a gépészeti szint található. Az épület részletes leírását lásd az építészeti kiviteli tervdokumentációban. 2. Villamos energia ellátás, energia igény, energiaelosztás-fogyasztásmérés, elosztó berendezések

Az épület főelosztó berendezése az építészet által a pinceszinten erre a célra kialakított fogadó helyiségben kerül kialakításra. Itt kerül elhelyezésre az épület fogyasztásmérő berendezése is áramváltós kivitelben az áramszolgáltató /ELMŰ/ előírásainak megfelelő plombálható kivitelben. Innen indulnak az egyes alelosztó berendezések betápláló kábelei sugaras rendszerben, melyek szintenként és területenként az építészettel egyeztetett módon és helyen fali fülkékben kerülnek elhelyezésre. A gépészeti berendezések, fogyasztók részére szintén önálló elosztó berendezések kerülnek betervezésre. A főelosztó berendezés tartalmazza a terület tűzvédelmi főkapcsolóját az egyes áramkörök és nagyobb fogyasztók biztosítós leágazásait, valamint a beépített „1-es” és „2-es” típusú túlfeszültség védelmi készülékeket. A leágazó áramkörök túlterhelésés zárlatvédelme az elosztókba beépítésre kerülő „B” és „C” karakterisztikájú kismegszakítókkal valósul meg. Az erőátviteli áramkörök áramvédő kapcsolóval lesznek ellátva egyéni illetve csoportos kialakításban. A kismegszakítók áramértéke a leágazások várható terheléséhez igazodik, tartalékolással.

A létesítmény energia ellátása: 3. Villamos berendezések, világítás, erőátvitel, szerelvényezés, szerelési módok A tervezett létesítmény elektromos energiaellátása a területileg illetékes áramszolgáltató /ELMŰ/ közcélú középfeszültségű /20kV-os/ kábelhálózatáról kerül betáplálásra. A betáplálás biztosítására az áramszolgáltató /ELMŰ/ előzetes tájékoztatása szerint - a létesítmény telekhatárára tervezetten - új transzformátor állomás telepítendő. A létesítmény energiaigényét a megrendelő becsült energiamérleg alapján saját hatáskörben nyújtja be az áramszolgáltató felé. A benyújtott energiaigény alapján illetve a „külső és belső” egyeztetések után a csatlakozás pontos módjáról, kialakításáról az áramszolgáltató /ELMŰ/ pontos műszaki, gazdasági tájékoztatóban nyilatkozik. A szükséges transzformátor állomás tervezését, telepítését és kábelezését az áramszolgáltató saját hatáskörben intézi, melyről szintén a gazdasági tájékoztatóban nyilatkozik. A létesítmény főelosztója ebből az új telepítésű transzformátor állomásról kerül kialakításra földkábeles csatlakozással.

A villamos berendezést a szabvány előírásainak megfelelően tervezzük figyelembe véve a helyiségek funkcióit és a megrendelői igényeket. Az épületben a rendezvények nélküli alkalmak érdekében a fogyasztókat feszültségmentesítéssel látjuk el a személyzeti bejárat mellett felszerelt kulcsos kapcsolóval. A kiemelt funkciójú fogyasztók részére állandó üzemű /24 órás/ áramköröket, csatlakozásokat is biztosítunk. Mindenhol a helyiség jellegének megfelelő védettségű elosztó berendezést, szerelvényeket és szerelési módot tervezünk. Normál környezetben a védettség min. IP20 míg az ettől eltérő besorolású helyiségekben az MSZ 2364 szabványnak megfelelő védettséget alkalmazzuk.

9

Világítás:

Szerelvények

Az épület világítási berendezéseit a szabványban meghatározott megvilágítási értékekre tervezzük, melyről a világítástechnikai számítások készülnek. Az épületben normál, biztonsági és irányvilágítást tervezünk. A biztonsági és irányfény világítás központi akkumulátoros biztonsági világítási rendszerről kapja a betáplálást. A világítási berendezések tervezésénél figyelembe vesszük az egyes helyiségek funkcióit, és annak megfelelő lámpatesteket, kapcsolást és szabályozást alkalmazunk. A sportcsarnokban a modern kornak megfelelő fényerő szabályozással tervezzük a világítást, a fejépületben lévő kiszolgáló és szociális helyiségeken belül helyi kapcsolásokat alkalmazunk, nagyobb területeknél csoportokra bontva. A külső területek megvilágítására alkonykapcsolós vezérléssel tervezzük a világítást mozgás és jelenlét érzékelőkkel és kézi felülbírálási lehetőséggel a terület elrendezéséhez igazodó ésszerű kapcsolási csoportokra bontva. A világítási berendezéseket a megrendelő és a belsőépítész igényeinek figyelembevételével mennyezetre, oldalfalra szerelhető, álmennyezetbe süllyeszthető illetve térvilágítási kandeláberekkel és alacsony fénypontmagasságú lámpatestekkel, lámpacsatlakozásokkal tervezünk. Az időszakosan nedves jellegű helyiségekbe /mosdó, terasz, konyha, stb./ legalább IP44-es védettségű lámpatesteket kell felszerelni.

A szerelvények igazodnak a szerelési módhoz, süllyesztett, falon kívüli illetve vezetékcsatornába szerelt típusok. Több szerelvény egymás melletti elhelyezésénél azok közös keretbe kerülnek. A kapcsolók függőlegesen a dugaszoló aljzatok vízszintesen sorolandók. A szerelési magasságokat a szabványban és műszaki előírásokban szereplő módon határozzuk meg, a különleges helyeken /sportcsarnok, stb./ megrendelővel, Építtetővel egyeztetve. A technológiai berendezések csatlakozásának módját és szerelési magasságát a berendezések szállítójával pontosítani kell. Vizes helyiségekben /mosdó, fürdő, konyha, külső terek stb./ a vizes szerelvények közelében MSZ 2364 /MSZ 1600/4/ vízmentes kapcsolókat és dugaszoló aljzatokat kell alkalmazni.

Erőátvitel: Önálló áramköröket kapnak az elosztókból a különböző funkciójú fogyasztó berendezések /gépészet, erőátvitel, technológia, biztonságtechnika, stb./ Az általános dugaszoló aljzat áramkörök is önálló áramkört kapnak. A kiemeltebb fontosságú csatlakozási helyek részére /számítógépek, vagyonvédelem, stb./ központi szünetmentes berendezést /UPS/ tervezünk. A fix bekötésű készülékek, berendezések szerviz leválasztó kapcsolón keresztül csatlakoznak az elektromos hálózatra. A dugaszoló aljzat áramköröket részben csoportos részben önálló áramvédő kapcsolóval tervezzük. Technológiai berendezések: Az épületben lévő technológiai berendezések részére a szükséges csatlakozásokat megfelelő módon biztosítjuk. A technológiai készülékek, berendezések szerviz leválasztó kapcsolón keresztül csatlakoznak az elektromos hálózatra. Az épület területein belül és kívül csatlakozó táblákkal kalkulálunk az esetleges szervízelés, illetve mobil kitelepülések lehetőségét figyelembe véve.

Szerelési mód, Kábelezés, vezetékezés Az épületben a szerelési technológia a szabványban, előírásokban a helyiségek besorolásának és a fogyasztó jellegének /normál vagy biztonsági/ megfelelő módon történik falba süllyesztve és falon kívül védőcsövekben, vezeték és kábelcsatornákban illetve külső szerelés esetén földárokba fektetve, szükség szerint védőcsőbe húzva. Az épületen belül az álmennyezetes terekben a vízszintes vezetést kábelcsatornákban valósítjuk meg, míg a függőleges leállásokat falba süllyesztett, vagy falon kívüli védőcsövezésben, vezetékcsatornában tervezzük. A villanyszerelés az épületekben és a külső közös területeken egységesen vörösréz erű vezetékekkel történik. Az erős és gyengeáramú vezetékek külön egymástól elkülönítendő nyomvonalon /kábelcsatorna elválasztás, védőcső, stb./ vezetendők a fogyasztói végpontokig. 4. Gyengeáramú berendezések Az épületben tűzvédelmi, vagyonvédelmi, strukturált hálózati, telefon és antenna hálózati, hangosítási /normál, sportesemény, biztonságtechnikai célra is alkalmas/ illetve biztonságtechnikai gyengeáramú rendszerek kerülnek kiépítésre a megfelelő kapcsolati pontokkal a megrendelő igényeinek figyelembe vételével. Ezeknek a rendszereknek a szükséges csatlakozásokat biztosítjuk. A rendszerek betáplálási, csatlakozási pontja az építészet által erre a célra kialakított fogadó helyiségben kerül kialakításra. A gyengeáramú rendszerek igény szerint beintegrálhatók az épület felügyeleti rendszerbe. A gyengeáramú rendszerekről külön rendszertervek készülnek szaktervező cégek bevonásával!

10

5. Épületgépészet Az épületben a fűtés és melegvíz ellátást az építészet által kialakított kazánházban elhelyezésre kerülő gépészeti berendezések /kazán, napkollektor, stb./ biztosítják. A kazánház részére külön alelosztó berendezést biztosítunk a megfelelő betáplálással. Légkezelő berendezések kerülnek kialakításra a sportpálya és a kiszolgáló fejépület részére. A tervezett gépészeti automatika rendszereket távvezérléssel illetve felügyelettel, valamint komplett folyamatszabályozással épületfelügyeleti rendszerrel tervezzük külön önálló tervfejezetben. Az épületben lévő egyéb gépészeti berendezések részére a kapott adatszolgáltatás alapján a csatlakozásokat biztosítjuk. Az épületben lévő melegvíz ellátás részére napkollektor lesz betervezve. Az ehhez szükséges csatlakozásokat mind két irányban biztosítjuk. Az épületfelügyeleti rendszerről, és a berendezések vezérléséről külön automatika tervet kell készíttetni. 6. Érintésvédelem, villámvédelem Érintésvédelem Az alkalmazott érintésvédelmi módot nullázás /TN-S rendszer/, áramvédő kapcsolás és EPH rendszer biztosítja Az összes villamos fogyasztót az érintésvédelmi rendszerbe be kell kötni. Ezen kívül be kell kötni a nagy kiterjedésű épületgépészeti csővezetékek hálózatát, /gáz, fűtés, víz/ valamint a nagy kiterjedésű fémes épületszerkezeteket is, ezáltal kialakítva az EPH rendszert. A mért fővezeték és fogyasztói leágazó hálózat ötvezetékes rendszerű. Az elkészült villamos berendezés átadása előtt érintésvédelmi felülvizsgálat és első üzembe helyezési tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv készítése szükséges!

Az így kialakított villámvédelmi rendszerről méréseket kell végezni, és jegyzőkönyvezni kell. 7. Munkavédelem A villanyszerelési munkák végzése során a vonatkozó és érvényben lévő előírásokat maradéktalanul be kell tartani. Ezekről a munkák megkezdése előtt oktatást kell tartani a dolgozóknak. A munkák során rendszeresen ellenőrizni kell a munkavédelmi és balesetelhárítási eszközök használatát, állapotát. A berendezéseket, készülékeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni! Villanyszerelési munkát csak olyan szakképzett szerelőpár végezhet, mely közül az egyik szerelő szakképzett, a másik pedig legalább kioktatott. Mindegyik szerelést végző személynek érvényes munkavédelmi vizsgával kell rendelkeznie. Kettő, vagy annál több személy egyidejű munkavégzése esetén egy személyt meg kell bízni a munka irányításával, aki egyben felel a munkavédelmi előírások betartásáért. Munkavégzést csak hibátlan szerszámmal szabad végezni. Magasban munkát csak munkavédelmi szempontból kifogástalan állványról, vagy létráról szabad végezni. A szerelés során be kell tartani a feszültség alatt álló berendezés közelében végzendő munkákra vonatkozó előírásokat! Feszültség alatt munkát végezni - olvadó betét cserén kívül - szigorúan tilos! Minden munkavégzés megkezdése előtt meg kell győződni a tevékenységi terület megfelelő feszültségmentességéről. A munka megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a feszültségre való visszakapcsolás az adott munkaterületen még véletlenül se fordulhasson elő. Az ezzel kapcsolatos teendőket az MSZ 1585 üzemi szabályzat és a mindenkori munkavédelmi, baleset elhárítási rendelkezések szabályozzák. Az üzembe helyezés előtt valamennyi elmenő áramkört le kell választani. Az első feszültség alá helyezést csak az üzembe helyező munkacsoport vezetője, vagy az általa erre kijelölt szakember végeztetheti.

Villámvédelem Budapest, 2014. december 4. A 28/2011 /IX.6/-es BM rendelet szerint MSZ EN 62305 sz. sorozat szerint az épületre villámvédelmi rendszert kell tervezni. A villámvédelmi rendszert a szabványnak megfelelő besorolásnak, szakmai előírásoknak, és az elvégzett kockázatelemzésnek megfelelő módon kell kialakítani, figyelembe véve az épület és a körülötte lévő szabadtéri /csoportos tartózkodásra alkalmas/ létesítmények szerkezetét, rendeltetését, jellegét. A rendszert bilincses és hegesztett kötésekkel kell kialakítani. A rendszer minden elemének /bilincsek, csatlakozók, tartószerkezetek/ tűzi horganyzott kivitelűnek kell lennie. A hegesztett kötéseknél korrózió gátló bevonatot kell alkalmazni /horganyspray/. A falon kívüli levezetőknél a megfelelő magasságig mechanikus védelmet kell biztosítani. 11