SZOLNOKI FŐISKOLA
ÚTMUTATÓ írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005.
SZOLNOK
Összeállította: Fülöp Tamás főiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd
Konzulens és lektor Dr. Kacsirek László CSc főiskolai tanár
SZOLNOKI FŐISKOLA, SZOLNOK
2005.
2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS – AVAGY MIÉRT KELL DOLGOZATOKAT ÍRNI .... 5 1. TÉMAVÁLASZTÁS .............................................................................. 6 2. A KONZULTÁCIÓ ................................................................................ 7 3. A DOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSE....................................................... 7 3.1. A dolgozat készítésének munkafázisai ...................................... 7 3.1.1. A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás 8 3.1.2. A kutatási cél meghatározása, pontosítása ............................ 9 3.1.3. Témavázlat és kutatási terv készítése.................................... 9 3.1.4. Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása ................................................ 14 3.1.5. A rendelkezésre álló anyagok rendszerezése, feldolgozása, jegyzetelése......................................................................................... 22 3.1.6. A dolgozatírás során alkalmazható főbb kutatási és elemzési módszerek........................................................................................... 26 3.1.7. A dolgozat elkészítése, megfogalmazása, formába öntése.. 31 3.1.8. A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése..... 37 3.1.9. A dolgozat nyomtatása, köttetése, leadása.......................... 38 4. A DOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI........................... 38 4.1. A dolgozatok formai követelményei........................................ 38 4.2. A szemléltető anyagok formai elvárásai.................................. 40 5. HIVATKOZÁSOK ÉS A DOLGOZATKÉSZÍTÉS EGYÉB FONTOS KÉRDÉSEI .............................................................................. 45 5.1. Irodalmi hivatkozások ............................................................. 47 5.2. Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei..................................................................................... 49 6. BIBLIOGRÁFIA .................................................................................. 56
3
Tisztelt Hallgatónk! Főiskolai tanulmányai során talán az egyik legnagyobb kihívást jelentő, a legtöbb önálló munkát és valószínűleg a legjelentősebb összpontosítást igénylő feladatot a különböző dolgozatok elkészítése jelenti. Ez az Útmutató abban szeretne segítséget nyújtani Önnek, hogy a dolgozatok elkészítésével járó feladatokat sikeresen és eredményesen végre tudja hajtani. Ez az útmutató nem csupán a dolgozatíráshoz kapcsolódó elvárásokat, kötelezettségeket és feladatokat kívánja rendszerbe foglalni, hanem jó tanácsokkal, segítő megjegyzésekkel, javaslatokkal szeretné megkönnyíteni munkáját. Bízunk benne, hogy elsőéves tanulmányaitól kedve a szakdolgozat elkészítéséig nagy haszonnal tudja forgatni ezt az útmutatót. Az Útmutatóban való eligazodást a következő ikonok segítségével szeretnénk megkönnyíteni: a fontos figyelmeztetéseket, előírásokat tartalmazó részeket „ ” jellel, a javaslatokat, tanácsokat megfogalmazó részeket „ ” jellel, az ötleteket, tippeket, jó tanácsokat magukba foglaló részeket „☺” megjelöléssel különítettük el a központi részektől. Munkájához sok sikert, kiváló eredményt és a magas szintű szellemi alkotófolyamat élményét kívánjuk!
4
BEVEZETÉS – AVAGY DOLGOZATOKAT ÍRNI
MIÉRT
KELL
Minden dolgozat tanúságtétel: bizonyítása annak, hogy Ön elsajátította és a gyakorlatban alkalmazni is képes a tanulmányai során megszerezhető tudást, szakmai hozzáértést. A dolgozatok elkészítése fontos része a tanulás folyamatának. Így bizonyíthatja, hogy megszerzett tudását kutatások, forrásgyűjtések segítségével alkalmazni tudja, és ismereteit, tapasztalatait képes közérthető, szakmailag korrekt módon megfogalmazni. Valamennyi dolgozat esetében alapkövetelmény, hogy csak az önálló munka eredményeként létrejövő munka fogadható el. Be kell tartani a dolgozatírás alapvető formai, tartalmi és etikai előírásait, kritériumait. Jelen útmutató a dolgozatokkal kapcsolatos általános elvárásokat tartalmazza. Oktatói, szemináriumvezetői, konzulensei még ezeken túl is támaszthatnak olyan követelményeket, amelyek betartása kötelező. Tekintse tehát a továbbiakat egyfajta általános, ugyanakkor minimális elvárásnak!
A legfontosabb kitétel a munka eredetisége és önállósága. Nem megengedett, sőt, súlyosan szankcionált bármely korábban készült dolgozat, vagy más írásos munka átvétele, másolása, tiltott és etikátlan a tudományosság írott és íratlan szabályait megsértő, adatolatlan, hivatkozás nélküli átvételeket tartalmazó „dolgozat” beadása! Mindez a dolgozat elutasítását vonja maga után.
5
1. TÉMAVÁLASZTÁS A megírandó dolgozat formájától nagyban függ az, mennyire tekinthető szabadnak a témaválasztás. Egy szemináriumi dolgozat esetén valószínűleg oktatója fogja meghatározni a dolgozat témáját. Előfordulhat, hogy egy témakör határain belül szabadon döntheti el, melyik témát fogja feldolgozni. Szakdolgozatának elkészítése során Ön az egyes tanszékek által meghirdetett, ajánlott szakdolgozati témákból (leendő) szakmájának és érdeklődési körének megfelelően választhat.
☺ 1.
2.
3.
4.
Amennyiben témaválasztása szabad, úgy próbáljon érdeklődési körének, olvasottságának megfelelő témát találni. Jó kiindulópont lehet az esetleg korábban készített valamely korábbi dolgozata, segítséget nyújthat a leendő, jelenlegi munkahely szakmai profilja. Nyilván mindezt befolyásolhatják az Ön személyes motivációi, egyéni adottságai (milyen típusú kutatómunkát végez szívesebben: terepmunka, primer kutatás, szakirodalom-elemzés, stb.), az előadások, konzultációk során az oktatók által felvetett érdekes problémák, aktualitások, illetve az Ön nyelvismerete. A témaválasztással kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás, hogy a dolgozat témájának, problémafelvetésének, a kutatás területének aktuálisnak, a jelen kérdéseire, vagyis: az „itt és most” problémáira, kihívásaira választ kereső, a gyakorlatban is alkalmazható, hasznosítható témának kell lennie. Szabad témaválasztású dolgozatok esetén célszerű figyelembe venni, hogy a meghirdetett témakörök nem egy esetben irányadó jellegű, általános és átfogó témákat magukban rejtő javaslatok, ezért a téma és a cím pontosítása érdekében konzultálnia kell oktatójával. Szabad témaválasztás esetén sok esetben fel kell mérni, hogy a választott témakörben Magyarországon milyen forrásadottságokkal lehet számolni. Egy rövidebb szemináriumi dolgozat esetében ritkábban merülhet fel olyan téma, amelynél a források szűkössége problémát jelenthet, azonban egy Tudományos Diákköri dolgozatnál vagy szakdolgozatnál mindez viszonylag gyakori lehet. Erre a témaválasztásnál fokozottan ügyelni kell!
6
2. A KONZULTÁCIÓ Bármilyen dolgozatot is készítsen, mindenképp szüksége lesz arra, hogy oktatójával, szemináriumvezetőjével, távoktatási tutorával, konzulensével a dolgozat kapcsán felmerülő kérdéseket megvitassa. Ennek gyakorisága, rendszeressége, időtartama, formája dolgozattípustól, oktatási formától függően változó lehet. A konzultáció az Ön munkáját segíti, mindenképpen vegye igénybe ezt a segítséget. Ugyanakkor tudnia kell, hogy a kapcsolatfelvétel és rendszeres kapcsolattartás az Ön személyes feladata és egyben felelőssége. Nagyban segítheti az együttműködést, ha konkrét kérdésekkel, világos koncepcióval, megfogalmazott problémákkal, felkészülten fordul oktatójához. A levelező, távoktatásos és újabb diplomás képzés hallgatóinak – a munkahelyi elfoglaltság és a lakóhely és főiskola közötti távolság miatt a kapcsolattartás, praktikus formája lehet az elektronikus úton (e-mail, telefon) zajló konzultálás.
Az oktató irányítja, segíti, és szakmailag támogatja a hallgató munkáját, a felmerülő kérdésekben, problémákban tanácsokat ad, de a téma érdemi feldolgozása a dolgozat készítőjének önálló feladata!
3. A DOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSE 3.1. A dolgozat készítésének munkafázisai A dolgozatok elkészítésével kapcsolatos munka alapvetően nyolc nagyobb fázisra tagolható. E nyolc fázis az alapoktól kezdődően veszi sorra dolgozatírás szakaszait. A dolgozat típusától függően az első szakaszok lerövidülhetnek, hiszen például egy kötöttebb témájú szemináriumi dolgozat 7
esetén sokkal kisebb lehetőség van a választásra a dolgozat témáját, mint például egy Tudományos Diákköri dolgozatnál. Az itt kifejtett szakaszok ugyanakkor alkalmasak egy komolyabb és hosszabb önálló munka (például Tudományos Diákköri dolgozat, szakdolgozat) fázisainak végiggondolására is. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás A kutatási cél meghatározása Témavázlat és kutatási terv elkészítése Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása A rendelkezésre álló anyagok rendszerezése, feldolgozása Formába öntés, megfogalmazás, a dolgozat elkészítése A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése A dolgozat nyomtatása, köttetése, leadása 3.1.1.
A választott tájékozódás
témakör
körülhatárolása,
általános
A témaválasztást követően, a dolgozat témájának véglegesítése előtt ajánlott a feldolgozásra váró témát megismerni, „körüljárni”. Ez a munkafázis a téma fogalmi tisztázását, a témában való általános tájékozódási pontok kijelölését jelenti.
☺
Amennyiben Ön nem rendelkezik kellő tapasztalatokkal a választott témakörrel kapcsolatban, érdemes könyvek, jegyzetek, általános és szaklexikonok, szótárak, szakmai folyóiratok segítségével a téma tartalmát, részleteit, kapcsolati összefüggéseit megismerni. A terminológiai tájékozódás végett szükségessé válhat a témával kapcsolatos gyakrabban használt szakkifejezések, idegen szavak pontos megismerése. Munkánkhoz használhatjuk az Akadémiai Kiadó Idegen szavak és kifejezések szótárát, a Magyar értelmező kéziszótár köteteit, vagy a szaklexikonok, szakkönyvek információit.
8
3.1.2.
A kutatási cél meghatározása, pontosítása
A kutatási cél meghatározásakor a választott témával kapcsolatos előfeltevéseinket, munkahipotéziseinket fogalmazzuk meg. Érdemes itt azt is főbb vonalakban kijelölni, hogy milyen adatokkal, milyen anyagokkal kívánunk munkánk során dolgozni, s azok feldolgozásának segítségével előzetesen milyen eredményekre számíthatunk. A problémafelvetés megformálása alkalmat kínál arra is, hogy kijelöljük a dolgozatírás, a kutatás során alkalmazni kívánt módszereket és technikákat, a témával kapcsolatos megfigyelési és kísérleti lehetőségeket.
☺
Itt érdemes végiggondolnia, hogy munkája során milyen kutatási módszereket, adatgyűjtési eljárásokat kíván alkalmazni. A kutatási módszerek kijelölésekor ügyeljen arra, hogy a témának megfelelően milyen típusú (feltáró, elemzőértékelő jellegű) dolgozatot szeretne írni, illetve az alkalmazott módszerek melyikével érheti el a kívánt eredményeket. A tanultak alkalmazása, illetve kutatásai során bátran támaszkodjon a tankönyvek, jegyzetek által leggyakrabban használt, vagy korábban kipróbált módszerekre!
3.1.3.
Témavázlat és kutatási terv készítése
A fogalmi áttekintést és a kutatási cél kijelölését követően minden bizonnyal könnyebben megfogalmazhatóvá válik a dolgozat munkacíme (végleges címet csak a dolgozat elkészítését követően szokás adni), s elkészíthető a dolgozat szakmai tartalmát jelentő vázlat, valamint a munka során alkalmazni kívánt kutatási terv. Ezt a vázlatot és a kutatási tervet a konzulensével érdemes megvitatnia. A vázlat és a kutatási terv alapján a konzulens tanácsokat, javaslatokat fogalmazhat meg a feldolgozás menetével, előzetes terveivel kapcsolatban. A dolgozat eredményes elkészítése érdekében elengedhetetlen, hogy a követelmények és a lehetőségek alapján kialakított elképzelésünknek megfelelően szakmai (munka) tervet készítsünk. Helyes, ha ebbe a vázlatba a hozzávetőleges időbeosztást, ütemezési tervet (időbeosztást) is 9
beépítjük, hiszen munkánk így a tervhez való viszonyításban konkrétan követhetővé válik. Egy hosszabb dolgozat esetén a koncepciót egy kb. 1-1,5 oldalas, lényegre törő vázlat formájában érdemes elkészíteni. Ez a vázlat nem kőbe vésett mű, s még egyáltalán nem a kész dolgozat rövid összefoglalása! A vázlat értelemszerűen inkább főbb problémafelvetéseinket, motivációinkat, munkahipotéziseinket tartalmazza. A vázlat egy képlékeny, számos változtatást, továbbfejlesztést, utánajárást, kidolgozást igénylő segédeszköz. Egyáltalán nem baj, ha a munka e fázisában több kérdése, mint kész véleménye, ítélete van, hiszen a dolgozat ebben a fázisban az érlelődés, formálódás szakaszában van. A felmerülő gondolatokat azonban érdemes azonnal papírra vetni, hogy a későbbiekben érdemi munkánk során is felhasználhassuk ötleteinket.
A (témafelvezető vázlat) nemcsak az előzetes problémafelvetéseket, a témával kapcsolatos előfeltevéseket, kérdéseket foglalja össze, de a kutatási terv megfogalmazásával irányt is ad a későbbi munkához. Emellett az egyes feladatok, munkafázisok megtervezésével, előzetes időponthoz kötésével segíti a rendszeres és módszeres munkát, a dolgozat időben történő elkészítését.
10
Az alábbi példa egy témavázlat felépítését kívánja bemutatni: Témavázlat A külföldi működőtőke-beruházások hatásai a magyar gazdaságra című dolgozathoz 1.
Mi lesz a dolgozat fő célkitűzése? 1.1. Elemezni, hogy a külföldi működőtőke-beruházások milyen pozitív és negatív hatást gyakoroltak hazánk gazdaságára 1.2. Ezek alapján értékelni a külföldi működőtőke szerepét 2. Milyen főbb témaköröket kívánok feldolgozni/érinteni a dolgozatban? 2.1. A működőtőke-beruházások magyarországi története 2.1.1. A beáramlás szakaszai 2.1.2. Ágazati és jogi jellege, nagyságrendje 2.1.3. Motivációi 2.2. A működőtőke-beruházások hatásai 2.2.1. A gazdasági növekedésre 2.2.2. A fizetési mérlegre és a külkereskedelemre 2.2.3. A foglalkoztatásra 2.2.4. A gazdasági szerkezetre 2.2.5. A beszállítókra 2.2.6. A K+F-re 2.2.7. A versenytársakra 2.2.8. A költségvetésre 3. Melyik részterülettel szeretnék alaposabban foglalkozni? 3.1. A vállalati szférára gyakorolt hatásokkal, elsősorban: 3.2. A beszállítókra gyakorolt hatással 3.3. A versenytársakra gyakorolt hatással 4. Milyen tanulmányokat folytattam, milyen olvasmányokat vettem már kezembe a témával kapcsolatban? 4.1. Előadásokat hallgattam a témával kapcsolatban. 4.2. Főiskolai jegyzet, ajánlott irodalom (ezek összegyűjtése) 4.3. Szakmai folyóiratok, Internetes honlapok 5. Milyen típusú dolgozatot szeretnék írni a témával kapcsolatban? 5.1. Értékelő jellegű munka, gyakorlati esetekkel kiegészítve 6. Feltehetőleg milyen forrásokkal fogok dolgozni munkám során? 6.1. Vállalati interjúk 6.2. Primer adatok elemzése (például külkereskedelmi statisztikák 6.3. Meglevő elemzések, tanulmányok összevetése 7. Milyen következtetésekre számíthatok a kutatások eredményeként? 7.1. Valószínűleg árnyalni tudom a külföldi vállalatok szerepével kapcsolatos, gyakran szélsőséges nézeteket 7.2. Minden negatív hatás ellenére a külföldi vállalatok alapvetően pozitív hatást gyakoroltak a magyar gazdaság fejlődésére 8. A témavezetővel feltétlenül egyeztetnem kell: 8.1. Milyen forrásokat javasol még, s mi a véleménye azok megbízhatóságával kapcsolatban? 8.2. Milyen kiindulási pontokat és milyen szakirodalmat javasol a témával kapcsolatban? Véleménye szerint az előzetes feltevéseim helyesek-e, s mennyiben igazolhatók a téma segítségével?
A kutatási terv valódi mibenléte az, hogy az időkereteknek megfelelően pontosítsa és rögzítse, hogy a hallgató a dolgozat elkészítése során milyen konkrét kutatási témában, milyen kutatási objektummal és munkája során milyen ismeretszerzési, adatgyűjtési módszerekkel, vizsgálati, elemzési technikákkal kíván dolgozni. 11
Az alábbi példa egy kutatási terv felépítését kívánja bemutatni: Kutatási terv 1.
2.
3.
4. 5. 6. 7.
8.
Milyen konkrét témát kívánok feldolgozni a munka során? 1.1. Milyen tudományágakat, milyen részterületeket érint az adott téma? 1.2. Találkoztam-e már tanulmányaim során az adott témához kapcsolódó kérdésekkel? 1.3. Milyen a téma forrásadottsága? 1.4. Mennyire közismert, mennyire vizsgált már az adott probléma, sokan foglalkoztak-e már a témával? 1.5. Van-e valamilyen előzménye a témának? 1.6. Mi keltette fel érdeklődésemet a téma iránt? A dolgozat címének pontosítása 2.1. Mi lesz a dolgozat konkrét célkitűzése? 2.2. Az egyes fejezetek főbb tartalmi összetevőinek meghatározása. 2.3. Milyen önálló részekben kívánom kifejteni gondolataimat? 2.3.1. Mit szánok hangsúlyos, súlypontos részeknek a dolgozatban? 2.3.2. Milyen címeket adnék az egyes fejezeteknek? 2.3.3. Mit szeretnék kifejteni az egyes fejezetekben? A munka során milyen kutatásokat kell elvégeznem? 3.1. Milyen jellegű (leíró, bemutató, elemző, új eredményeket feltáró) dolgozatot szeretnék készíteni? 3.2. Valószínűleg milyen forrásokkal fogok dolgozni? 3.2.1. A források körének meghatározása. 3.3. Elsősorban elsődleges, vagy másodlagos forrásokra építem a dolgozatot? 3.4. Milyen jellegű primer adatgyűjtésre lesz szükségem? 3.4.1. Kell-e önálló adatfelvételt készítenem, kísérletet végeznem? 3.4.1.1. Milyen típusú primer adatgyűjtést kell végeznem? 3.4.1.2. Milyen típusú kísérletet kell lebonyolítanom? 3.5. Mit várok a források feldolgozásától? 3.5.1. Mi módon szeretném megerősíteni, alátámasztani érveimet a kutatások által? Milyen adatfeldolgozási, adatelemzési módszereket fogok alkalmazni a munka során? 4.1. Adatfeldolgozási, adatelemzési technikák összeállítása Milyen formában kívánom megjeleníteni a kutatás eredményeit? Előzetes feltevések, koncepciók, munkahipotézis összeállítása 6.1. Várhatóan milyen eredményeket leszek képes megfogalmazni az adatgyűjtéseim, kutatásaim által? Milyen kérdéseim fogalmazódtak meg a témavezető oktató felé a témavázlat összeállítása során? 7.1. A témavezető javaslatainak összegyűjtése a témafeldolgozás tervezett menetével kapcsolatban. 7.2. A támasztott követelményeknek megfelel-e a választott téma? 7.3. Kell-e módosítanom, bővítenem, vagy szűkítenem a témakörön? 7.4. Milyen javaslatai vannak a forrásokkal kapcsolatban a témavezetőnek? 7.5. Milyen véleménye van az alkalmazni kívánt kutatási módszerekkel kapcsolatban a témavezetőnek? Ütemterv összeállítása
12
A dolgozat elkészítését célszerű a rendelkezésre álló időnek megfelelően ütemezni. Az ütemtervben praktikus feltüntetni a dolgozat elkészítésének egyes munkafázisait (szakirodalom feltárására, adatgyűjtésre, kutatásra, elemzésre, megírásra, nyomtatásra, javításra, stb. fordítandó idő), valamint a oktatóval, történő konzultációk várható időpontjait. Az alábbi példa egy önálló témaválasztású, hosszabb dolgozat ütemtervét mutatja be: A dolgozat elkészítésének ütemterve 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7.
8.
9.
10. 11. 12. 13. 14.
A téma kiválasztása A rendelkezésre álló idő pontos meghatározása (egy szakdolgozat heti, míg egy rövidebb, néhány hetes határidejű dolgozat napi időbeosztást kíván, most az előbbit tekintjük példának ) 2.1. A leadás időpontjának feljegyzése! I. konzultáció – jelentkezést követően 1 héten belül 3.1. A konzulenssel történő kapcsolatfelvétel 3.1.1. A témavezető személyének konkretizálása 3.1.2. A választott téma egyeztetése, pontosítása A téma körülhatárolása, előzetes tájékozódás – szükséges idő kb. 1 hét 4.1. Előzetes ismeretek összegyűjtése 4.2. Szakirodalmi tájékozódás megkezdése A kutatási cél meghatározása, témavázlat és kutatási terv elkészítése – szükséges idő kb. 1 hét II. Konzultáció– a témaválasztást követően kb. 4-5 héttel 6.1. A témavázlat és kutatási terv megbeszélése a konzulenssel 6.2. Módosítások figyelembe vétele Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása – szükséges idő kb. 4-6 hét 7.1. A főiskola könyvtárában meglévő, szükséges dokumentumok összegyűjtése. 7.2. Más könyvtárakban elérhető szükséges anyagok összegyűjtése. A szükséges kutatások, vizsgálatok, felmérések, kísérletek elvégzése – szükséges idő kb. 2-3 hét 8.1. Kutatási program összeállítása, kísérletek, anyaggyűjtési feladatok előkészítése. 8.2. Kutatás lebonyolítása. A rendelkezésre álló anyagok rendszerezése, feldolgozása – szükséges idő kb. 3-4 hét 9.1. Kutatási eredmények kiértékelése, rendszerezése. 9.2. Kapott adatok számszerűsítése, feldolgozása, elemzése. III. Konzultáció az adatgyűjtés, vizsgálatok eredményeiről Formába öntés, megfogalmazás, a dolgozat elkészítése – szükséges idő kb. 4-6 hét IV. Konzultáció a véglegesnek ítélt változat megbeszélése – a dolgozat leadási határideje előtt kb. 4 héttel A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése – szükséges idő kb. 1 hét A dolgozat nyomtatása, esetleg köttetése, leadása – szükséges idő kb. 2 hét
13
☺
A jó dolgozat mindig egy hosszú, kitartó, számos csapdával, buktatóval, zsákutcával teletűzdelt alkotói folyamat eredménye. A kutatás, a szakmai munka, a megírás, a formába öntés számos kihívást és komoly koncentrációt igénylő feladat. Éppen ezért a jó kutatási terv, a szakszerűen összeállított ütemterv sok esetben nyújthat támpontokat az olykor tanácstalanná váló, ötleteiből kifogyó dolgozatíró számára. Ha munkánk során megakadunk, elveszítjük a vezérfonalat, érdemes újra és újra visszatérni az eredeti koncepcióhoz, a korábban felvázolt elképzelésekhez.
3.1.4.
Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása
A dolgozatírás következő munkafázisában a kutatási terv alapján kijelölt célkitűzéseinknek megfelelően összegyűjtjük, feltárjuk és kiválogatjuk a fellelhető és munkánk során alkalmazni kívánt, szükséges szakirodalmat. Ennek a munkafolyamatnak a következő főbb összetevői vannak: Irodalomgyűjtés, szakmai bibliográfia készítése A dolgozat készítése során Ön a dolgozatához szükséges forrásokat elsősorban az intézmény szakkönyvtárában, országos gyűjtési körrel rendelkező nagyobb könyvtárakban, vagy speciális szakkönyvtárakban találhatja meg. ☺
Főiskolai könyvtárunk – számos praktikus ok (pl. kutatásra alkalmas feltételek és környezet, a szakmai könyvállomány jelentős része kölcsönözhető, nem kell újra beiratkozni, helyismeret, megfelelő nyitva tarás, jelentős állomány, stb.) és speciális szakmai gyűjtési köre miatt is a legalkalmasabb kiindulópont a dolgozatírók számára. Itt a könyvtár által meghatározott feltételek szerint az állomány használata minden hallgató számára adott. Természetesen az itt megkezdett irodalmazás nem feltétlenül hozza meg a témához szükséges teljes körű szakirodalmat. Ez esetben az országos könyvtárak állománya (Országos Széchényi Könyvtár, Debreceni Egyetem Könyvtára), illetve a szakkönyvtárak (pl. a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára) állnak rendelkezésre. Ezen könyvtárak állománya online módon lekérdezhető, s a kívánt dokumentum könyvtárunk közreműködésével könyvtárközi kölcsönzés útján
14
(szakmai cikkek fénymásolatát is ide értve) hozzáférhetők. Külön kérésre, térítés ellenében a világ összes online módon elérhető könyvtári adatbázisára építve irodalomkutatást is végez főiskolánk könyvtára. Mindezek mellett természetesen lehet használni a lakóhelyhez közelebb eső városi, megyei könyvtárakat is, de számítani kell arra, hogy a nem specifikus, általános gyűjtési kör miatt a szakmai munkák jelentős része azokban a könyvtárakban nem található meg.
Az irodalomgyűjtés, a bibliográfiakészítés során először a témakörhöz kapcsolódó elsődleges (primer), illetve másodlagos forrásokat, valamint a tárgykörben korábban készült feldolgozások, monográfiák körét határozzuk meg és gyűjtjük össze. Munkánk közben elsősorban a könyvtári állományokat (számítógépes és hagyományos katalógusokat), a szakmai bibliográfiákat, illetve az irodalomgyűjtés folyamán feldolgozott művek, folyóiratcikkek irodalomjegyzékeit használhatjuk fel.
4.
A dolgozatíráshoz szükséges elsődleges és másodlagos források körét a választott témakörnek, a dolgozat jellegének megfelelően célszerű összeállítani. Az elsődleges források körébe a jelölt által végzett adatgyűjtés, felmérés, kísérlet, interjú, stb. anyagai, illetve egy adott szerző vizsgálata esetén annak műveinek eredeti, vagy kritikai kiadása lehet. Elsődleges forrásoknak számítanak továbbá a statisztikai kiadványok által közölt adatok, a vállalati jelentések, mérlegek, statisztikák, illetve az egyéb olyan dokumentumok, amelyek nem alapulnak más leírt, közölt forrásokon. Egy szakdolgozat, Tudományos Diákköri dolgozat megírása nyilván minden esetben elsődleges forrásokat igényel, azonban a többi dolgozatfajtánál is célszerű elsődleges források felhasználására is törekedni. Ugyanakkor a másodlagos forrásoknak is legalább ekkora szerepük van a kutatás során. A létező szakirodalom jelentős része a témakör bemutatását, ismertetését, elemzését, értékelését végző, a meglévő irodalmat kritizáló, azzal vitázó, cáfoló hosszabb-rövidebb feldolgozás, vagy monográfia. A téma pontos körülhatárolása elengedhetetlen feltétele a szakszerű irodalomjegyzék összeállításának, hiszen a nem kellően pontosított témakör az irodalomgyűjtést korlátok nélküli, széttartó folyamattá teheti! Az irodalom feltárása történhet könyvtári katalógusok átvizsgálásával, irodalomkövetéssel, a témában publikáló szerzők munkásságának felkutatásával, szakmai sajtó kiadványainak (repertóriumainak) átvizsgálásával, illetve másodlagos források (szakbibliográfiák, könyvtári szakkatalógusok) alapján.
15
A válogatás módszerei főbb vonalaiban a következők lehetnek: Rendszeres kutatás A szakirodalom szisztematikus átfésülése fordított időrendben. Ezzel az eljárással a fellelhető teljes szakirodalmat feltárhatjuk. „Hólabda” rendszer Friss publikációból kiindulva a hivatkozások fonalán haladunk. E módszer egyszerűbb és rövidebb, mint az előző, de alkalmazása során ki vagyunk szolgáltatva a szerzőnek, aki esetleg fontos műveket (még) nem ismert, vagy nem idézett. Előfordulhat, hogy a legfontosabb publikációk így elmaradnak. „Kerülő utak” módszere E vonatkozásban több lehetőség közül választhatunk. Ilyenek: o megközelítés egy szerző művének vagy műveinek segítségével, a témakörrel foglalkozó szerzők műveit átnézzük, o megközelítés egy rokon téma révén, o a témával foglalkozó folyóiratok, évkönyvek, gyűjteményes művek, tanulmányok stb. átnézése, o lehetséges még életrajzi, kronológiai, topográfiai megközelítés, valamint alkalmazási területen keresztül. A bibliográfia elkészítése a kutatómunka elsőszámú és legfontosabb lépése, célja a feltárt források cél szerinti válogatása, rendezése. A dolgozathoz elkészített bibliográfiának rendszerezettnek és pontosnak kell lennie, amely magában foglalja az adott forrás (legyen az könyv, folyóiratcikk, vagy eddig még nem publikált adat) legfontosabb jellemzőit, fellelhetőségének helyét, (könyvészeti) adatait (szerző, cím, kiadó, kiadás éve, helye, forrás helye, fellelhetősége, keletkezés helye, ideje, stb.). Nyilvánvaló, hogy a bibliográfia összeállításánál a kiválasztott művek tartalmát még nem minden esetben ismerhetjük. Hogy az adott művet valóban fel tudjuk-e használni munkánk során, az csak a feldolgozás folyamán dől majd el.
A szakirodalom gyűjtése során különbséget kell tennünk tankönyvek, jegyzetek, tanulmánykötetek, illetve szakkönyvek, monográfiák, könyvrészletek, valamint folyóiratcikkek, tanulmányok között. A jegyzetek és tankönyvek a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára egy-egy témakör általános leírását, bemutatását, összefoglalását tartalmazzák. A szakkönyvek és monográfiák egy-egy tudományág, egy-egy szakterület tudományos kutatások révén elért eredményeit prezentálják. A monográfiák, szakkönyvek esetében nem ritkán előfordulhat, hogy a köteteknek csak bizonyos része foglalkozik az általunk választott témakörrel. Ez esetben az adott mű teljes egészét nyilván
16
nem kell a maga teljes mélységében feldolgoznunk, hanem csak a vonatkozó fejezeteket, részleteket kell a szükséges közelségből tanulmányoznunk. A tanulmánykötetek egy-egy témakör kutatóinak, szakértőinek egy-egy részproblémáról kifejtett tudományos igényű munkáit foglalják egybe. A szakmai folyóiratokban megjelentetett tanulmányok, illetve folyóiratcikkek az adott téma kutatói, szakértői által készített, bizonyos kisebb részterületeket feltáró, bemutató feldolgozásokat, vagy szakmai vitaanyagokat tartalmaznak. Egy-egy tudományág, szakterület legújabb eredményeinek, legfrissebb kutatási sikereinek bemutatását általában a szakfolyóiratokban lelhetjük fel. Munkája közben érdemes a különböző feldolgozások, tanulmányok között (téma és megjelenési időrend alapján) megfelelő fontossági sorrendet felállítania.
☺
A bibliográfia folyamatos frissítése a szakirodalom feldolgozása során is ajánlatos, hiszen a legtöbb szakkönyv végén található név- és tárgymutató, illetve irodalomjegyzék jól használható az egyes témakörök széleskörű feltárásához is.
Könyvtárhasználat A források felkutatása, a bibliográfia összeállítása nem nélkülözheti a szakszerű könyvtárhasználatot. A könyvtárak állományában meglévő dokumentumokhoz a hagyományos katalóguscédulákon és a számítógépes adatbázisokon keresztül juthatunk közelebb. Főiskolánk könyvtára biztos kiindulópontot és szakmai hátteret jelent a hallgatók tanulmányaihoz és a dolgozat készítéséhez. A könyvtárhasználatot nem helyettesíti az internetes böngészés!
☺
A könyvtárak logikus állomány-felépítése, keresőrendszerei segítik a megfelelő szakirodalom megtalálását, de ha Ön mégsem boldogulna egy-egy feladattal, a könyvtár dolgozói is készséggel állnak rendelkezésére. A cél mégis az, hogy Ön önállóan is képes legyen a könyvtári állományokban keresni és a megfelelő szakirodalmat fellelni.
Forrásfeltáró munkája során a könyvtárak állományában lévő dokumentumokhoz a katalógusok segítségével férhet hozzá. A hagyományos
17
katalógus különböző szempontok szerint rendezett cédulák összessége, mely lehet leíró jellegű (azaz: a könyvtár összes állományát betűrendes rendszerben közlő), vagy tartalom alapján csoportosító szakkatalógus, tárgyszókatalógus. A katalógusok rendszerében találhatók még ún. kiegészítő katalógusok, ilyenek lehetnek, pl. a sorozatokat, folyóiratokat rendszerező katalógusok. A modern adatfeldolgozási technikák következtében a könyvtári állományok jelentős része számítógépes adatbázisokon is hozzáférhető. Érdemes azonban arra figyelmet fordítani, hogy az adott könyvtárban a hagyományos cédulás, illetve a számítógépes katalógus meddig, illetve mikortól került bevezetésre, mert az állományok ennek függvényében eltérőek lehetnek, s nem biztos, hogy az összes korábbi állomány már feldolgozásra került. A számítógépes adatbázisokban való keresés lényegesen leegyszerűsíti a szakirodalmak összegyűjtését, hiszen amennyiben ismerjük az alkalmazott programot, viszonylag egyszerűen tudunk meghatározott szempontok, szűrőfeltételek szerint keresni. A hagyományos és a számítógépes adatállomány is minden esetben közli a megtalált mű legfontosabb könyvészeti adatait, így a könyv raktári jelzetét, könyvtári rendszerben való fellelhetőségét, illetve a formai feltárás adatait és az osztályozási jelzeteket, tárgyszavakat.
☺
A széleskörű szakirodalmi kutatás során gyakran kerülhet a kutató abba a helyzetbe, hogy a keresett szakirodalmat csak nagyobb egyetemi, vagy országos könyvtárak tudják rendelkezésére bocsátani. Ezen könyvtárak egy részében a kölcsönzés nem lehetséges, az anyagokat csak helyben lehet használni. Ilyenkor a források szükséges részleteiről célszerű fénymásolatokat készíteni. A könyvtárak, kutatóintézeti könyvtárak használata előtt érdemes a nyitvatartásról és az ügyfélfogadásról előzetesen tájékozódni. A könyvtárazás és jegyzetelés fáradságos munkáját jelentősen leegyszerűsíthetjük, ha (amennyiben a könyvtár szabályzata ezt engedi) hordozható számítógép segítségével jegyzeteinket egyből számítógépes formátumban készítjük el, bár ez az eljárás a jegyzetelés technikáját jelentősen módosíthatja.
Idegen nyelvű szakirodalom felhasználása Kutatásunk folyamán az idegen nyelvű szakirodalom felhasználása nemcsak dolgozatunk színvonalát növelheti, de a külföldi szakirodalom alkalmazásával – az abban visszatükröződő más jellegű szemlélet- és gondolkodásmód révén – készülő dolgozatunk megközelítési módját, szemléletét is kiszélesíthetjük. Egyes témák feldolgozása lehetetlen a vonatkozó külföldi szakirodalom áttekintése és felhasználása nélkül – egy sor témakörben nem vagy 18
nem megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre magyar nyelvű források. A dolgozat témaválasztásánál ügyeljen arra, hogy nyelvtudása elegendő legyen a témáról szóló szakirodalom feldolgozásához! Az idegen nyelvű szakirodalom felhasználásának bizonyos szempontból eltérő szabályai vannak.
Az idegen nyelven íródott művek feldolgozásánál, használatánál megfelelő mélységű, alkalmazott nyelvismeretre van szüksége, hiszen az olvasottakat jegyzetelni, véleményezni kell és alkotó módon fel kell tudnia használni. Mindez mégse riassza vissza az idegen nyelvű irodalom felhasználásától, ugyanis a külföldi irodalom feldolgozása során a kellő olvasási tapasztalat – a meglévő nyelvismerettel a háttérben – néhány nap alatt megszerezhető. Az „olvasási szintű” nyelvismerettel az idegen nyelvű irodalmat már kellő szinten fel tudjuk dolgozni. A művek felhasználása során nyilván nem kell a könyveket, cikkeket lefordítani, hiszen az idegen nyelvű művek aktív felhasználása elsősorban a főbb gondolatok, tartalmi részek jegyzetelését igényli, de az összegyűjtött gondolatokat a hivatkozások miatt érdemes pontosan kijegyzetelni idegen nyelven is. A külföldi kiadású művek esetében meg kell győződni a kiadás megbízhatóságáról, a könyvben szereplő adatok hitelességéről. A dolgozatban az idegen nyelvű szakirodalom adatait, gondolatait magyar nyelven kell visszaadni. Meg kell győződni arról, hogy a felhasznált idegen nyelvű műnek van-e kiadott magyar fordítása. Amennyiben fellelhető a magyar fordítás, s a felhasználni kívánt gondolatokat modern, pontos, a dolgozatíró szempontjából is elfogadható módon adja vissza, akkor idézeteinkben e fordítást célszerű alkalmazni (azonban pl. nemzetközi szervezetek neve esetében a hivatalos fordítást kell alkalmazni!). Ebben az esetben az eredeti idegen nyelvű, illetve a fordítást tartalmazó műre is hivatkozni kell. Ha nincs megfelelő magyar fordítás, a mű gondolatait, a szószerinti idézeteket a dolgozatíró saját fordításában kell közölni. Ez esetben, a jegyzetekben pontosan jelölni kell, hogy a dolgozatíró saját fordításáról van szó, a hitelesség miatt pedig a jegyzetapparátusban célszerű feltüntetni az eredeti, idegen nyelvű szövegrészeket. Ha az idegen nyelvű szakirodalomból intézmények, szervezetek nevét vesszük át, s e szervezeteknek van magyar nyelvű, rövidített fordítása, ez esetben nyilván a magyar megfelelőt kell alkalmazni. A rövidítéseket az olvasmányosság érdekében érdemes jegyzeteinkben feloldani.
19
Internetes és egyéb számítógépes információgyűjtés A dolgozatok elkészítéséhez mind több információhoz, naprakész adathoz juthatunk az Internet segítségével. Az Internetes információgyűjtés azonban feltételezi a világhálón történő anyaggyűjtés alapvető technikai, jogi, etikai és egyéb (írott és íratlan) szabályainak ismeretét és a számítógépes keresőprogramok megbízható használatát.
☺
Számos könyvtár adatbázisa, számítógépes katalógusa, forrásközlő helyek állománya a felhasználók rendelkezésére áll az Interneten keresztül is. Nyilván az így végzett irodalomkeresés a bibliográfia szerves része lehet. Az Internetes anyaggyűjtésénél figyelembe kell venni a keresőprogramok nyújtotta lehetőségeket, idegen nyelvű programok esetében a megfelelő helyesírást, s számolni kell a keresés során a túlzottan nagy találatlista esetén a megfelelő szűrőfeltételek alkalmazásával is.
Nagyon fontos szabály, hogy az Interneten végzett információkutatás (kivétel ez alól a könyvtárak elektronikus adatbázisában végzett kutatás) nem helyettesítheti a hagyományos könyvtárazást és irodalmazást! Az Internetes anyagok felhasználása korábban elsősorban kiegészítő, frissítő szerepet játszott a dolgozatok elkészítése során. Mára ez a helyzet megváltozott. Az Internetes dokumentum nagyon sok esetben nem más, mint az adatok, források egy másik megjelenési formája. Az Interneten megjelenített konkrét dokumentumok nemcsak friss, de elsődleges forrásokat is tartalmazhatnak. Mindezek ellenére a források hitelességéről célszerű meggyőződni, hiszen a kizárólag Internetes forrásokra támaszkodó dolgozat továbbra is számos veszélyt rejt magában! Az Internetes adatgyűjtéssel kapcsolatos másik fontos szabály: a publikációk megfelelő forráskritikával történő kezelése! Az Interneten fellelhető adatoknak sok esetben megkérdőjelezhető a hitelessége, pontossága, szakmai minősége, ezért érdemes megfelelő óvatossággal, fenntartásokkal kezelni az így szerzett információkat! Az Interneten megjelenő anyagokkal kapcsolatban minden esetben szükséges megfelelő kritikával élni! Meg kell győződni arról, hogy az anyagok letöltése, felhasználása nem sért-e szerzői, vagy egyéb jogokat. Cégek adatbázisa esetében a szerzett információk bizalmasak, esetleg titkosak is lehetnek. Érdemes ügyelni arra, hogy az Internetes adatbázisok, forrásközlő helyek egy része csak megfelelő anyagi ellenszolgáltatásért vehető igénybe, célszerű előzetesen tájékozódni, hogy a keresett adat nem pótolható-e más
20
forrásból, vagy hogy megéri-e a szükséges kiadásokat. Ne feledkezzen meg az Internetes források felhasználása során arról, hogy jegyzeteiben feltüntesse – a folyamatos frissítés, változás miatt – a letöltés dátumát is.
A dolgozatíráshoz szükséges irodalom esetében mind több lehetőséget kínálnak a hatalmas méretű adatbázisokat (folyóiratok évfolyamait, statisztikai adatokat, kritikai forrásközléseket, szerzők összegyűjtött műveit, lexikonokat, szótárakat) összegyűjtve tartalmazó digitális adathordozók, CD-ROM-ok is. Ezeknek az adatállományoknak a felhasználását segíti, hogy az adatbázisokban megfelelő keresőlehetőségek támogatják a könnyebb eligazodást, a pontosabb forráshely-megjelölést.
A CD-ROM adatbázisok felhasználásánál azonban ügyelni kell arra, hogy amennyiben másodlagos forrásközlésről van szó, az összegyűjtött források esetében a pontos hivatkozásokhoz az eredeti forráshelyet is fel kell tüntetni (esetleg érdemes lehet felkeresni)! A CD-ROM adatbázisok ugyanis általában nem tartalmazzák az elsődleges forráshelyek pontos oldalszámait! Vagyis: az ilyen típusú adatbázisokból szerzett információkra is érvényes a hivatkozások szabályainak betartása.
A szükséges szakirodalom körének meghatározása Ahhoz, hogy a dolgozat elkészítéséhez megfelelő mennyiségű, minőségű és mélységű szakirodalom álljon rendelkezésünkre, a bibliográfia összeállításánál pontosítani kell a szükséges irodalom körét. A dolgozat célkitűzése és a kutatási terv alapján a feltárt forrásokat szelektálni és rendszerezni kell. Ahhoz, hogy se feldolgozhatatlanul nagy, se felszínességhez vezető túlontúl rövid bibliográfiát ne készítsünk, újra át kell tekinteni a dolgozat tervezett felépítését, eredeti célkitűzését. Hogy a megfelelő merítéssel dolgozhassunk, érdemes az elkészített bibliográfiát a konzulenssel is megbeszélni.
21
A szakirodalom körének összeállítása során az irodalomjegyzék és a szakmai bibliográfia egymáshoz viszonyítva bizonyos eltéréseket és átfedéseket mutathat. Az irodalomjegyzék összeállítása, véglegesítése folyamán vegyük figyelembe, hogy az irodalomjegyzék tulajdonképpen a mű megírása során a legtágabb értelemben vett, ténylegesen áttekintett és felhasznált irodalmat tartalmazza. A szakmai bibliográfia az önálló kötetként megjelent szakirodalmat, másrészt az egy könyvhöz kapcsolódó, az irodalomjegyzéknél bővebb, rendszerezőbb áttekintést jelenti. Vagyis: az irodalomjegyzék tartalmazhat olyan bibliográfiai tételeket, amelyekre a munkánk megírása során nem hivatkoztunk, de felkészülésünk közben a művet áttanulmányoztuk, annak létezését tudomásul vettük. Ne feledkezzen meg arról, hogy a források és a szakirodalom körének összeállítása során irodalomjegyzékét folyamatosan frissítse, bővítse. A dolgozat irodalomjegyzékének összeállításánál – főleg ha sok elektronikus dokumentumot és Internetes forrást is alkalmazott – érdemes feltüntetnie az anyaggyűjtés lezárásának dátumát (pl. a dolgozat bevezetésében, vagy az irodalomjegyzék végén: Anyaggyűjtés lezárva: 2005. március.)!
☺
Az irodalomkutatás során célszerű a feltárt források esetében már az elején a pontos könyvészeti adatokat felírni, hiszen a könyvek, adatok visszakereshetősége így sokkal könnyebb. A bibliográfia kellő arányainak megtalálásához a felhasználandó irodalom körét érdemes a témavezetővel megbeszélni, egyeztetni! A feltárt forrásokat ajánlatos a dolgozat tartalma, szerkezete alapján csoportosítani, szelektálni, válogatni. Munkája során Önnek meg kell tanulnia a feltárt anyagok között jelentőségük alapján rangsorolnia, szelektálnia. A dolgozat színvonalas elkészítéséhez, annak terjedelmétől és műfajától függően, eltérő mennyiségű forrás feldolgozására lesz szüksége: egy házi dolgozat esetén egy tucat forrás elegendő lehet, míg egy szakdolgozatnál 50-60 elsődleges és másodlagos forrást kell feldolgoznia.
3.1.5.
A rendelkezésre álló feldolgozása, jegyzetelése
anyagok
rendszerezése,
A szakirodalom módszeres feldolgozását a célirányosan összeállított bibliográfiában szereplő források rendszerezése és feldolgozása jelenti. Ebben a munkafázisban az Ön legfontosabb feladata a kiválasztott forrásanyagok tanulmányozása, rendszerezése, feldolgozása, illetve saját olvasmányélményeinek, benyomásainak, tapasztalatainak megfogalmazása, lejegyzése. Ez a munkafolyamat a következő főbb fázisokból tevődik össze: 22
1. Előzetes áttekintés Fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagokat átfogó elvek alapján nézze át; a könyvekben, cikkekben foglalt és a témára vonatkozó leglényegesebb mondanivalóról igen rövid emlékeztetőt, feljegyzést készítsen, eközben pedig lejegyezze önálló gondolatait, felvetéseit.
Így kitágul látókörünk, új összefüggéseket ismerhetünk meg, melynek alapján megállapíthatjuk az anyag – a témánknak megfelelő – értékrendjét. Mindezt a könyvek tartalomjegyzéke, név- és szakmutatója alapján oldhatjuk meg legeredményesebben. Miután ezzel végeztünk, érdemes elbeszélgetni a dolgozat konzulensével. Ennek során ellenőrizhetjük értékelésünk helyességét, kialakíthatjuk a további tanulmányozás és tennivaló konkrét rendjét. Kiválogathatjuk az alaposan, gondosan tanulmányozandó, valamint a tájékozódó jellegű olvasással feldolgozandó műveket. E megbeszélés értelme, értéke és sikere az előzetes tájékozódás alaposságától függ. Ilyen előzmények után készíthetjük el a dolgozat nyers vázlatát.
2. Részletes gyűjtő-rendező-előkészítő munka A dolgozat értéke szempontjából alapvetően fontos a témával kapcsolatos hozzáférhető irodalom alapos és megfelelő mélységű ismerete. Ennek eléréséhez alapos és körültekintő gyűjtő- és rendszerező munkát kell végeznie.
☺
Lehetőleg ne merítsük az adatokat másodkézből. Egy-egy rész, fejezet olvasása után tekintsünk vissza, fogalmazzuk meg saját szavainkkal mondanivalójuk lényegét. Tekintsünk előre is, és tegyünk kísérletet a gondolatmenet irányának, folytatásának meghatározására. Az ilyen feldolgozás elmélyült koncentrációt és önellenőrzést kíván. Az általunk készített feljegyzéseknek tartalmaznia kell a mondanivaló lényegét saját kifejtésben, a fontosnak vélt szószerinti idézeteket a pontos helymegjelöléssel, valamint a kapcsolódó egyéni gondolatokat, észrevételeket, esetleges problémákat.
23
A téma jelenlegi helyzetének ismerete, biztonságos kezelése érdekében azonban szükséges a széleskörű tájékozottság. Az összegyűjtött irodalomnak azt a részét, amelyet nem szükséges feldolgozni, meg kell ismernünk tájékozódó jellegű olvasás útján. Ily módon megismerkedünk a témakörben készült publikációk, feldolgozások, folyóiratcikkek áttanulmányozásával témánk perifériális és érintkező területeinek fontosabb eredményeivel. A tájékozódó jellegű olvasás során is készítsünk feljegyzéseket. Az irodalom ilyen differenciált feldolgozásának eredményeként gazdag és alapos ismeretanyagot gyűjthetünk össze témánkhoz, ugyanakkor széleskörű tájékozottságra is szert teszünk, azaz megfelelhetünk a találóan fogalmazott követelményeknek: „Valamit tudni mindenről, és mindent tudni valamiről.”
3. Jegyzetkészítés, jegyzetelési technikák A szakirodalom feldolgozása során a feltárt anyagból jegyzeteket kell készíteni. A jegyzetelésnél a dolgozat készítőjének alapvetően két technika: a tartalmi kivonatolás és a cédulázás áll rendelkezésére.
A szakirodalom olvasása közben már lehet feljegyezni, jelezni (kizárólag a saját példányú könyvekben, vagy fénymásolatokban, pl. aláhúzni, vagy széljegyzetekkel ellátni!) a tanulmány, cikk, stb. témánk szempontjából legfontosabbnak számító kulcsgondolatait. A források tartalmának tényleges kijegyzetelését azonban csak az egyes tanulmányok, cikkek, monográfiák teljes körű elolvasása, áttanulmányozása után indokolt megkezdeni, mert a művek eredményei, következtetései, megállapításai csak így tárulkoznak fel a maguk teljességében.
A tartalmi kivonatolás elsősorban az átfogó ismeretek összegyűjtésére alkalmas technika, a hallgatóknak főleg a tanulmányok során a jegyzetek feldolgozására, a vizsgára való felkészülés céljára érdemes ezt a módszert alkalmazni. A kutató jellegű feldolgozást leginkább az ún. „cédulázás” segíti elő. A cédulázás nemcsak lehetővé teszi a feljegyzések tárgykörök szerinti csoportosítását, de a feldolgozott adatok, a felhasznált 24
gondolatok visszakeresését is megkönnyíti. A cédulák segítségével pontosan elkészített feljegyzés biztosítja a gondolatok általánosítását, a tartalom összefüggő és következetes kifejtését, s megtanít bennünket a gondolatok irodalmi formában való kifejezésére.
A cédulázás lényege, hogy a feldolgozás során a művek főbb gondolatait, beépíteni szándékozott idézeteit kis méretű (általában ¼ A/4-es, vagy ennél kisebb) kartonlapra kijegyzeteljük. Nagyon fontos, hogy egy-egy cédulára csak egy-egy kulcsgondolat kerüljön! Célszerű a jegyzeteket olvashatóan elkészíteni, s a feljegyzésekben gyakran szereplő kifejezéseket rövidíteni. A technika alkalmazásának elengedhetetlen feltétele, hogy a konkrét idézetek, átvett gondolatok forráshelyét a cédulán pontosan jegyezzük fel. Ezzel elkerülhetjük a hivatkozások elkészítésénél a könyvek fáradságos újbóli előkeresését, s megkönnyíthetjük a dolgozatírásnál felmerülő jegyzetkészítést. A cédulákat azért érdemes kemény lapra gyűjteni, mert így könnyebben kezelhető, átszervezhető a jegyzetállományunk. A cédulázásos jegyzetkészítési technika nagy előnye, hogy jegyzetapparátusunk könnyen kezelhetővé, áttekinthetővé és átszervezhetővé válik.
Már a források feldolgozása, majd a jegyzetkészítés során is ajánlott saját felvetődött gondolatainkat papírra vetni. Ezek az elképzelések, ötletek (akár azonosulva az olvasottakkal, akár vitába szállva a műben szereplő érvekkel) a dolgozat megírásakor hasznos segítségek lehetnek. A jegyzetelésénél ajánlott azt is feljegyezni, hogy melyik adat, melyik átvett gondolat igényel még további utánajárást, esetleges ellenőrzést a későbbiekben.
☺
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a feldolgozás, a jegyzetelés, vagy a dolgozatkészítés alatt eltelt hónapok során rábukkanhatunk még olyan művekre, amelyek a munkánkhoz elengedhetetlenül szükségesek, ezért a bibliográfiai összeállításunkat folyamatosan frissíteni kell!
25
3.1.6.
A dolgozatírás során alkalmazható főbb kutatási és elemzési módszerek
A közgazdaságtudomány területén készülő dolgozatok esetében a gondolatok és érvek alátámasztásához, a közgazdaságtudományi vizsgálatok, elemzések lebonyolításához, a kapott kutatási eredmények értékeléséhez mindenekelőtt a statisztikai, matematikai módszerek alkalmazása válik szükségessé. A kutatás fázisában a statisztikai adatgyűjtés és elemzés alkalmazása teszi lehetővé, hogy a készülő dolgozatban a hallgató a vizsgálni szándékozott folyamatot, jelenséget megfelelő módon feltárhassa, annak jellemző törvényszerűségeit bemutathassa, elemezhesse, s előzetesen megfogalmazott feltevéseit, munkahipotéziseit bizonyítsa, vagy mások érveit cáfolhassa. A választott téma jellege, a kutatási cél alapvetően meghatározza, hogy az Ön számára a munka során milyen módon és milyen mélységben szükséges a statisztikai módszerek felhasználása, alkalmazása. A kutatás területe tulajdonképpen egyértelműen megszabja, hogy milyen statisztikai adatfelvétel, milyen primer kutatás lebonyolítása és milyen adatfeldolgozó, értékelő eljárás alkalmazása a leginkább célravezető az adott téma esetében. Ez alapján döntheti el azt is, hogy Ön saját kutatást (adatfelvételt) bonyolít-e le, vagy már meglévő statisztikai adatokat használ fel munkája során. Az adatgyűjtésnél lényegesen eltérhet a makrogazdasági, illetve a kisebb gazdálkodási egységeket bemutató témák esetében alkalmazott adatfelvétel és forrástípus. A konkrét intézményi, vállalati témát feldolgozó hallgatóknak ügyelniük kell arra, hogy a felhasznált adatok bizonyos esetben titkosak, nem hozhatók nyilvánosságra. Ez esetben gondoskodni kell a dolgozat titkosításáról is. Az átfogóbb jellegű témát feldolgozó hallgatóknak elsősorban könyvtárakban, meglévő adatbázisokban kell összegyűjteniük a szükséges adatokat. Ehhez elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárai, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, vagy a nagyobb egyetemi könyvtárak (pl. a Budapesti Corvinus Egyetem, vagy a Debreceni Egyetem Könyvtára), illetve a KSH, a kormányzati szervek, a gazdasági kutatóintézetek, illetve egyéb intézmények internetes honlapjai állnak rendelkezésre.
26
☺
A dolgozat értékét mindenképpen növeli, ha saját kutatást, önálló adatgyűjtést is végez munkája során. Az ilyen típusú szociológia, statisztikai adatfelvétel előnye, hogy a szerző sokoldalú információkhoz juthat a vizsgálat során, hiszen közvetlen kapcsolatba kerül a vizsgált sokaság egyedeivel. Másrészt előnyt jelent az is, hogy a kutatón múlik a szerzett információk megbízhatósága. Vagyis: ha a dolgozat szerzője megbízható, reprezentatív módon készíti el az adatfelvételt, a kapott eredmények megbízhatósága nagyobb lehet, mint abban az esetben, ha forrásadatainkat másodlagos forrásból szerezzük.
Ha úgy dönt, hogy saját adatfelvételt alkalmaz, akkor a kutatás, adatfelvétel módszerét, technikáját (hiszen egy-egy felmérés, kérdőív összeállítása komoly szakmai hozzáértést igényel) feltétlenül egyeztetni érdemes oktatójával, konzulensével.
Munkája során – amennyiben szükséges – elevenítse fel, s használja bátran korábban megszerzett ismereteit, támaszkodjon statisztikai és matematikai tanulmányaira!
A dolgozatírásnál leggyakrabban alkalmazható kutatási módszerek 1. Elemzés Az elemzés módszerét akkor alkalmazzuk, amikor a kutatás során a gazdasági és társadalmi folyamatok, jelenségek közötti kapcsolatokat, az egyes tényezők egymásra gyakorolt hatását, a változások menetét, irányát, típusát, vagy mindezek törvényszerűségeit szeretnénk feltárni, láthatóvá tenni.
Az elemzések jellegük alapján lehetnek leíró-bemutató típusúak, prognosztizálók (előrejelzők), illetve döntés-előkészítők, terjedelmük szerint átfogó, vagy részleges, a vizsgálati folyamat időbelisége szempontjából pedig (egy-egy jelenséget pillanatnyi állapotában, helyzetében vizsgáló) statikus, illetve (a gazdasági-társadalmi jelenségeket folyamatukban vizsgáló) dinamikus elemzések. Az elemzések típusa lehet történeti jellegű áttekintés, esettanulmány, jelentés, vagy helyszíni kísérletre épülő.
27
Az elemzések során használt, módszerek a következők lehetnek: o Összehasonlítás. Fontos kritérium, hogy összehasonlítani csak azonos módszerrel és tartalommal számított adatokat lehet! A leggyakrabban használt összehasonlítás az egymást követő évek adatainak összevetése, a tervezett és a tényleges adatok összehasonlítása. o Több tényezőből álló folyamatok, jelenségek elemekre bontása, analízise. o Matematikai-statisztikai módszerekkel végzett elemzések. Ide tartoznak: az átlag-, szóródás-, index-, szimmetria-, a trend-, a regresszió-, a korreláció-, stb. számítások. o Matematikai modellekkel végzett elemzések. o Számviteli- és mérlegelemzések (elsősorban vállalati elemzések esetén alkalmazható). o Portfolióelemzés. Viszonylag új típusú elemzési mód, segítségével termékek, piacok kapcsolatát lehet elemezni.
Ne felejtse el, hogy dolgozata nem lehet kizárólag leíró, bemutató jellegű munka!
2. Mintavétel A dolgozatírás során végzett primer kutatások legfontosabb kérdése, hogy a munka során milyen célcsoportot és milyen eszközökkel vegyünk vizsgálat alá. Nyilvánvaló, hogy az esetek többségében a vizsgálandó csoport egészét, az alapsokaság valamennyi tagját, elemét lehetetlen megfigyelni, tanulmányozni, vagy megkérdezni. Ezért, hogy a teljes sokaságra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni, a mintavételnek reprezentatívnak, azaz az alapsokaságot jellemzőnek kell lennie.
A dolgozatírók által leggyakrabban használt mintavételi eljárás az egyszerű véletlen mintavétel; lényege, hogy az alapsokaságból véletlenszám-táblázat segítségével veszünk mintát. A módszer előnye, hogy segítségével az esetleges elfogultság kiküszöbölhető, a minta jól reprezentálja az alapsokaságot, s a mintából nyert eredmények viszonylag megbízhatóak. Emellett más
28
valószínűségi mintavételeket is alkalmazhatunk, de figyelembe kell vennünk minden esetben, hogy a mintavétel esetén bizonyos hibahatárokkal kell számolni. Nyilvánvaló, hogy a mintavétel nagyságának növelésével a hiba csökkenthető, de az így szerzett adatok esetében mindig közölni kell a becsült hibahatárt is!
3. Statisztikai adatok gyűjtése A statisztikai adatok felhasználására a dolgozatíró érveinek, mondanivalójának alátámasztása végett van szükség; a megfelelően összeválogatott adatok jól jellemezhetik a vizsgált jelenségeket, folyamatokat. A statisztikai adatok kiválasztásánál azt a szempontot kell szem előtt tartani, hogy melyek azok az adatok, amelyek a kutatás, a vizsgálat aspektusából lényegi információkat hordoznak.
Legtöbb esetben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kibocsátott statisztikák jelentik az ilyen típusú adatok forrását. A KSH által közzétett adatok elsődleges forrásnak számítanak, míg a feldolgozásokban, a monográfiákban rendszerezett, elemzett és publikált statisztikai adatok, táblázatok, diagramok másodlagos forrásnak minősülnek. A statisztikai adatok felhasználásánál is minden esetben kötelező a pontos forráshelyre hivatkozni!
4. Primer adatgyűjtési-kutatási módszerek A dolgozat értékét jelentősen növeli, ha munkája során a jelölt önálló adatgyűjtési-kutatási technikákat is alkalmaz. A leggyakrabban alkalmazott ilyen eljárások a kísérletek, a kérdőíves felmérések, valamint az interjúkészítések, beszélgetések lehetnek.
A kísérletek elsősorban a természettudományok területén alkalmazott vizsgálati módszerek, s jóllehet a társadalomtudományok terén lehet kísérleteket végezni, ezekben lényegesen nagyobb szerepet játszanak a környezeti és pszichikai hatások. A kísérlet megköveteli a kutató alapos felkészültségét, a vizsgálat lebonyolítása a megfigyelt jelenség elméleti modelljének, a várható
29
eredmények munkahipotézisének megalkotását is igényli. A kísérletekben valamilyen független tényezők változását, mérését végezzük.
A kérdőíves vizsgálat talán a leginkább közkeletű primer adatgyűjtési technika, melynek segítségével a népesség, vagy annak egy bizonyos csoportja körében tudunk információkat gyűjteni. A kérdőíves vizsgálat alkalmazása során érdemes külön erre a célra alkalmazott kutatási tervet készíteni, melyben meg kell határozni, hogy a kutatással milyen eredményeket kívánunk elérni, meg kell tervezni, hogy milyen kérdőívet (nyitott, zárt), milyen reprezentatív mintavételt szeretnénk alkalmazni. Ez esetben külön feladatot jelent a kérdőív összeállítása, a célcsoporthoz való eljuttatása, a kapott információk összegyűjtése, rendszerezése és mérhetővé tétele (kvantifikációja). A kapott adatok felhasználásánál minden esetben jelezni kell a mintavétel technikáját és az esetleges hibahatárokat!
A primer adatgyűjtési technikák közé tartozik az interjúkészítés, a beszélgetés is. Ennél az adatgyűjtési módszernél fontos előfeltétel, hogy az adatfelvételt végző kutató előre összeállított kérdésekkel, felkészülten keresse fel a gondosan kiválasztott célszemély(eke)t. A technikai apparátus mellett ügyelni kell arra, hogy az adathordozóra rögzített anyagokat a felhasználhatóság miatt írott formába kell konvertálni!
A primer kutatások, adatgyűjtési módszerek számos etikai és jogi kérdést vetnek föl. A kutató felelőssége, hogy biztosítsa a kutatásban részt vevő személyek számára az önkéntességet, az alapvető személyiségi és személyes adatkezelési jogokat!
5. A kutatási eredmények, tapasztalatok értékelése A dolgozat elkészítése során a kutatás eredményeit megfelelő módon és formában kell felhasználnunk, tapasztalatainkat, eredményeinket értékelnünk és elemeznünk kell. Összegyűjtött tapasztalati anyagunk csak akkor válik felhasználható értékké, ha azt arra alkalmas módszerek segítségével feldolgozzuk. A tapasztalati anyag összegyűjtésében, feldolgozásában törekednünk kell a tárgyilagosságra, a tudományos pontosságra és egzaktságra.
30
☺
Dolgozatunk igazán értékes akkor lesz, ha saját gyakorlati tapasztalatainkat összegyűjtve, elemezve ötvözzük elméleti ismereteinkkel, s a problémák megoldásához, feltevéseink bizonyításához is így juthatunk el. Az anyag összegyűjtése, válogatása, jegyzetelése, rendezése, elemzése igen fáradtságos munka, amely sok türelmet, kitartást, találékonyságot és célratörést kíván. Már az anyag összegyűjtése során (szinte észrevétlenül) elkezd formálódni a tényleges forma, kezdenek elhatárolódni a dolgozat egyes fejezetei. Rendkívül fontos, hogy ezt a rendeződést korábbi vázlatunk alapján céltudatosan irányítsuk. Csakis jól átgondolt pontos vázlatunk menthet meg az összegyűjtött anyagban való céltalan bolyongástól! Lényegében itt bontakozik ki a legmagasabb szinten az alkotó munka: témánk, problémánk, feltevéseink vonatkozásában gondosan átvizsgálunk minden anyagunkat. Itt már kiderül: sikerült-e szilárd elvi álláspontot kialakítani, s hogy elég meggyőzően tudjuk-e igazolni, indokolni, elfogadtatni álláspontunkat? Nélkülözhetetlen ehhez tapasztalati anyagunk számszerű feldolgozása, amit természetesen gondos válogatás előz meg. Táblázatok, grafikonok, különböző számítások segítségével is alátámaszthatjuk állításaink helyességét. Így áll össze alapvonásaiban dolgozatunk. Természetesen ez még nem lehet végleges változat, hiszen újból és újból szükséges az ismételt átgondolás, egyes részek átdolgozása, a fölösleges részek elhagyása, estleges pótlás, kiegészítés, illetve az anyag irodalmi formába öntése.
A kapott eredményekről, a vizsgálati tapasztalatokról érdemes konzulensünket is tájékoztatni, az eredményeket vele is megbeszélni, hiszen segítségével idejekorán elkerülhetők azok a csapdák, melyek az adatok, a felmérések hiányosságaiból, szakmai tévedéseiből, vagy alkalmazhatatlanságából származhatnak!
3.1.7.
A dolgozat elkészítése, megfogalmazása, formába öntése
A leginkább időigényes és elmélyült alkotómunkát igénylő munkafázis a dolgozat megfogalmazása és formába öntése. Ebben a folyamatban teljesedik ki a megfelelő kutatásokra, szakirodalmi feldolgozásra alapozott alkotó munka. Ez a tevékenység a gondolkodás, a szellemi alkotómunka egyik legmagasabb foka. A választott és feldolgozott téma formába öntése, megfogalmazása, kutatási eredményeink szintézise, önálló véleményünk, értékeléseink szavakba öntése komoly koncentrációt, kitartást igényel. 31
1. Előkészítő munkálatok A dolgozat formába öntése, megírása előtt a szerzőnek véglegesítenie kell a dolgozat címét és célszerű az egyes fejezetek alapján a munka vázlatát elkészítenie. A vázlat a készülő fejezetek alapján egy logikus gondolati irányt szab a formálódó dolgozatnak. A dolgozat összeállításánál fontos szempont az is, hogy az egyes szerkezeti egységekben foglaltakat olyan részletességgel tárgyaljuk, amint azt a jelentősége megköveteli, s így a tartalmi mondanivaló megfelelő arányban legyen a terjedelemmel. A dolgozat áttekinthetőségét, logikus felépítését a mondanivaló, a tartalom megfelelő tagolásával érhetjük el. A fejezeteket, alfejezeteket decimális rendszerben szokás tagolni, s a tagolást mindig egyezményes jelekkel kell jelölni. Az alábbi felépítés egy hosszabb dolgozatra vonatkozik, egy háromoldalas dolgozatnál felesleges tartalomjegyzéket használni, illetve az oktató ettől eltérő (ennél szűkebb, illetve tágabb) szerkezeti követelményeket is szabhat – erre mindig figyeljen! A dolgozat javasolt felépítése: 1. A dolgozat címe A címválasztásnál vegyük figyelembe, hogy dolgozatunk címe akkor tölti be valódi hivatását, ha az rövid, érthető, konkrétan megfogalmazott és a tartalmat jól kifejező cím. A dolgozat címadását érdemes az írás utolsó fázisára hagyni, hogy a tartalmat jól visszatükröző, egyedi és frappáns címet adhassunk munkánknak. Ezt megelőzően ideiglenes jelleggel egyfajta „munkacímet” adhatunk a dolgozatnak. Figyelembe kell venni, hogy a választott téma címe közel sem biztos, hogy egybeesik a dolgozat végleges címével. A címadás akkor jó, ha nem túl általános, pontosan visszaadja a tartalmat, rövid és közérthető. Jó megoldás lehet, ha egy rövid, tömör főcímet kiegészítünk a témát jobban körülhatároló alcímmel. 2. Tartalomjegyzék A feltüntetett címeknek, alcímeknek szó szerint egyezni kell a dolgozat szövegében található (fejezet) címekkel. A fejezetek, alfejezetek, stb. ugyancsak a szövegben alkalmazott jelölést követik, az oldalszámok megadása mellett. Mindez az olvasónak a dolgozatban való eligazodását segíti. Túlzottan
32
kis terjedelmű részeket ne építsünk be a tartalomjegyzékbe, mert ez túlzottan tagolttá, szétesővé tenné a tartalomjegyzéket és a dolgozat szerkezetét is. A tartalomjegyzék elkészítésénél használjuk a szövegszerkesztő tartalomjegyzékkészítő opcióját! A dolgozat követhetősége érdekében a fejezetek címeit, alcímeit a dolgozat oldalainak fejlécében is megjeleníthetjük. 3. A bevezetés A bevezetés a téma választásának indoklása, a dolgozat megoldandó feladatainak, célkitűzésének megfogalmazása. A bevezetés a téma felvetése, elméleti és gyakorlati jelentőségének ismertetése. Miután az írásműről nyert első benyomás általában a legerősebb, fontos szerepet játszik az érdeklődés felkeltésében. A téma függvényében célszerű egy makrogazdasági, vagy történeti bemutatás, a nemzetgazdasági környezet célra orientált ismertetése. A bevezetést megírhatjuk úgy is, hogy az csak egy rövid részből áll, ez esetben a tartalmi „bevezetés” átkerülhet a dolgozat kifejtő jellegű részébe. Ekkor a rész javasolt terjedelme a dolgozat egészét alapul véve max. 5-8%. 4. A tárgyalás A tárgyalás az egész írásmű gerince, középpontja. A tárgyalás szövegrésze fő fejezetekből, s (hosszabb művek esetén) ezeken belül több, egymást logikus sorrendben követő alfejezetből áll. Fontos, hogy a tartalom szempontjából önálló fejezetek között meglegyen az összefüggés, ne legyen az anyag széteső vagy töredezett. A tárgyalás részének tekintjük a témával összefüggő irodalom áttekintését, a feldolgozás anyagát, módszerét és elemzését. A dolgozat tárgyát képező szorosabb értelemben vett szakmai kérdések kidolgozása mellett a téma által megkívánt számításokat és elemzéseket is itt kell elvégezni. A kutatás eredményeit, tapasztalatait, az adatok elemzését, bemutatását is ezekben a fejezetekben kell kibontani. A rész súlyának megfelelően a tárgyalás a dolgozat terjedelmének 80-85%-át kell, hogy kitegye. 5. Befejezés, összefoglalás Összegezni kell a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat. Összefoglaló funkciója: a célkitűzésből a szerző mit és milyen eredménnyel oldott meg. Ebben a részben kell röviden összefoglalni a dolgozat főbb megállapításait, érdemes újra felvillantani a vitatott kérdéseket, a témában kialakított állásfoglalásunkat, következtetéseinket, illetve a dolgozat elméleti és gyakorlati eredményeit. Ebben az esetben is törekedni kell a tömör és világos megfogalmazásra. A befejező, összefoglaló rész javasolt terjedelme a dolgozat méretének 5-8%-a, de bizonyos esetekben – ha az eredmények összefoglalását korábban fejezetenként, vagy a tárgyalás végén is megfogalmaztuk – ennél rövidebb összefoglalást is alkalmazhatunk.
33
6. Bibliográfia (irodalomjegyzék) A dolgozat utolsó arab számmal sorszámozott lapjai, ahol a dolgozat megírása, a téma feldolgozása, kutatásaink során a legtágabb értelemben felhasznált forrásokat, szakirodalmat gyűjtjük össze alfabetikus sorrendben. Ha sok forrást használtunk fel, elősegíti a tájékozódást a bibliográfia különböző szempontok szerinti csoportosítása (javasolt a betűrend). Az irodalomjegyzék összeállításakor (a címek leírásánál) alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatelemeket, amelyek alapján a beazonosítás biztosítható. 7. Függelék, mellékletek A vizuális bemutatás egyszerűsíti az informálást, s nagymértékben elősegíti az ismeretek átvételének intenzitását. A szemléltető anyagok elhelyezése történhet a szöveg között, ott, ahol első ízben tettünk róla említést, vagy beilleszthetjük függelékként is a dolgozatba, közvetlenül a bibliográfia után. A függelékként elhelyezett anyag oldalszámozása (római számozással) I-től kezdve, folyamatosan történik. Ha nagyobb számú, vagy nagyobb terjedelmű szemléltető anyagot kívánunk felhasználni, ezt célszerű a hátlap belső oldalán a köttetéskor elkészített tasakba helyezni. A függelékek összeállításánál ügyelnünk kell arra, hogy a felhasznált források, képek, fényképek, táblázatok, vagy diagramok követhetők, jól láthatók-olvashatók és esztétikailag kifogástalanok legyenek.
2. A dolgozat megírása Az alkotómunka során talán ebben a szakaszban igényli a dolgozat elkészítése a leginkább rendszeres, folyamatos és kitartó munkát, koncentrációt. Az irodalmi formába öntés, a tényleges megfogalmazás során igen fontos a szisztematikus és folyamatos munka. Az írás során mindig vegyük figyelembe, hogy készülő munkánk valamennyi fejezetének, s valamennyi mondatának pontosnak, szabatosnak, szakmailag korrektnek, tárgyilagosnak, felhasznált adatainknak, forrásközléseinknek, diagramjainknak, táblázatainknak közérthetőnek, követhetőnek és adatoltnak kell lennie, s ne feledkezzünk meg az önálló vélemények megjelenítéséről sem. Mindezek mellett ügyelni kell arra, hogy kifejezéseink, mondataink közérthetőek, logikusak legyenek, dolgozatunk pedig lehetőleg olvasmányos formában készüljön.
34
Folyamatosan gondot kell fordítani a dolgozat stílusára és a helyesírásra is. Helyes, ha az alkotói folyamatot pontos időbeosztás alapján, naponként azonos időben végezzük, mert az így kialakított ritmus ösztönzőleg hat munkánkra és fokozhatja teljesítményünket, ha minden napra kitűzzük az aznapi feladatokat. Helyesnek látszik, ha az írás során felmerülő gondolatokat igyekszünk gyorsan rögzíteni, még akkor is, ha nem találjuk a legmegfelelőbb kifejezéseket, még úgy is akár, hogy később vissza kell térni, s átgondolva ki kell javítani az ilyen oldalakat.
A dolgozat megírásánál – az Ön egyéniségétől, íráskészségétől függően – alapvetően két típusú dolgozatírási módszert követhet. Az egyik szerint a dolgozat egyes fejezeteinek megírását az adott fejezethez kapcsolódó szakirodalom ismételt „feldolgozásával”, újragondolásával párhuzamosan végezheti. Munkája során így lépésről lépésre halad előre az egyes fejezetek megírásával. Ennek a módszernek előnye lehet, hogy az írás során nem szükséges egyszerre valamennyi összegyűjtött és rendszerezett háttéranyagát „mozgatnia”. A másik módszer szerint a szakirodalmi anyagok feltárása, a kutatások lezárása, az anyagok rendszerezése után a dolgozat egészét folyamatosan, „egy szuszra” írhatja meg. Ennek a módszernek az az előnye lehet, hogy segítségével a dolgozat egészét a maga teljességében, összefüggéseiben és komplexitásában tudja átlátni.
☺
A dolgozat formába öntésénél hasznos lehet, ha a vázlat elkészítésénél és a munka összeállításánál az alábbi szempontokat is figyelembe vesszük: A dolgozat fejezetei alapján készített vázlatnak arányban kell állnia a munka terjedelmével. Ne aprózzuk szét túl sok fejezetre és alfejezetre a dolgozatot, mert az a töredezettség benyomását kelti az olvasóban. Az írás előtt ügyelnünk kell a téma határozott körvonalazására, itt kerülhet sor a téma fontosságának, problémafelvetéseink, előfeltevéseink megfogalmazására. Indokolt lehet a dolgozatban az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a feldolgozott irodalom és a gyakorlati tapasztalatok alapján. Tapasztalati téren összegyűjtött anyagunkra, kutatásunk módszerére vonatkozó elvi tájékoztatás.
35
Minden esetben követelmény a részletes, logikus, jól tagolt kifejtés, elemzés, értékelés. Ne maradjon el feltevéseink bizonyítása, ellentétes állítások cáfolata: objektív tények adatok, összefüggések alapján. Okszerű lehet a további feladatok és tennivalóink tömör összefoglalása, esetleges további kutatási irányok megjelölése. Bár nem kötelező, de egyre gyakrabban alkalmazott, hogy amennyiben jelezni kívánjuk, ne feledkezzünk meg a dolgozat elkészítésében közreműködő, segítő külső személyeknek szóló köszönetnyilvánításról. A köszönetnyilvánításban olyan személyeknek illik köszönetet mondani, akik nem konzulensi minőségükben tanácsokkal, adatokkal, észrevételekkel segítették munkánkat. Az egy-két mondatos köszönetnyilvánítást beilleszthetjük az előszóba, vagy a befejezésbe, de azoktól elkülönítve is megjeleníthetjük. A dolgozatot, a megírást követően legalább egy hétig „pihentessük”, majd azt követően újra olvassuk át. Így könnyebben tudjuk az esetleges rejtett hibákat kiszűrni, észrevenni.
A dolgozat igazán jó összbenyomást úgy kelthet, ha a megírásnál, a formába öntésnél ügyelünk arra, hogy kezünk alól kikerülő munkánk szakmailag korrekt, szabatos, pontos állításokat, ellenőrzött, követhető, pontosan hivatkozott és megfelelően adatolt forrásokat tartalmaz. Mindezt ötvözni kell a stílus olvasmányosságával, közérthetőségével és a pontos helyesírással is. Érdemes már az elkészült fejezetek esetében azonnal elvégezni a stiláris, illetve helyesírási korrigálásokat, segítségünkre lehet a szövegszerkesztők által felkínált helyesírás-ellenőrző opció (bár sok esetben nem, vagy nem megfelelő módon ismeri fel a szavakat, szókapcsolatokat), illetve mérvadó segítségek lehetnek az Akadémiai Kiadó legfrissebb helyesírási, nyelvtani szabályzatai, az Idegen szavak és kifejezések szótára, illetve a Közgazdasági helyesírási szótár. A dolgozat megfogalmazásánál, szóhasználatának kialakításánál ügyeljen arra, hogy pontosan határozza meg és következetesen alkalmazza a saját maga, vagyis „a beszélő”, illetve „a megszólított”, vagyis a dolgozat olvasójának helyzetét és a dolgozaton keresztül létesített kapcsolatát. Ennek megfelelő módon használja a beszédstílust, az ige- és névszóragozást.
36
☺
Ma már gyakorlatilag valamennyi dolgozat számítógépes szövegszerkesztéssel készül; érdemes a program által nyújtott kisegítő lehetőségeket kiaknázni. Ehhez legalább felhasználói szintű számítógépes ismeretekre és minimális gépelési tudásra van szükség. Ha mindezeknek birtokában vagyunk, célszerű a jegyzetelésnél, a tartalomjegyzék elkészítésénél, az elsődleges helyesírásellenőrzésnél, a szövegformátum beállításánál, a formázásnál a szövegszerkesztő megfelelő opcióit segítségül hívni. Előny jelenthet, ha a dolgozat megszövegezését egyből a számítógépen képes megoldani, hiszen így nem jelent időveszteséget az előzetes megfogalmazás, majd begépelés művelete. A számítógépes szövegszerkesztés lehetőséget kínál arra, hogy készülő munkánkat biztonságosan tároljuk és mentsük. Érdemes a munka során több változatban és legalább 10 percenként elmenteni a készülő dolgozatot, hogy elkerülhessük a külső okok miatt bekövetkező esetleges adatvesztéseket. A biztonság kedvéért a munkanap végén mentse külön lemezre munkáját!
3.1.8.
A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése
A dolgozat megírásának utolsó szakaszában a véglegesnek szánt változat esetében is indokolttá válik a leírtak áttekintése, pontosítása, illetve a formai megoldások egységes szempontok alapján történő véglegesítése. A munka e fázisában a dolgozatot érdemes „külső szemlélőként” újra áttekinteni. A feladatok elsősorban a leírtak stilisztikai, helyesírási ellenőrzésére, a fejezet-sorszámozások, táblázatok, ábrák formai megoldásainak egységesítésére terjednek ki. Használja a számítógépes szövegszerkesztő programok által nyújtott lehetőségeket! Ügyeljen a pontos oldalbeállításra, a fejezetek, ábrák pontos sorszámozására, a hivatkozások precizitására, a tartalomjegyzék, a mellékletek formai követelményeire! Próbálja úgy átgondolni és áttekinteni a leírtakat, hogy abból egy egységes szemléletmód, következetes formai megoldások sora tükröződjön vissza. Érdemes egy (nem feltétlenül szakember) külső személlyel is átolvastatni a dolgozatot.
A leírtak pontosításánál, a megírtak véglegesítésénél különösen a következő dolgokra fordítson figyelmet: A dolgozatában logikusan épülnek-e egymásra a különböző fejezetek és a kifejteni szándékozott gondolat? Jól követhető-e a kifejteni szándékozott gondolatok menete?
37
Érvelései, indoklásai, bizonyításai helyesek-e? A cáfolni szándékozott maradéktalanul cáfolni?
állításokat,
gondolatokat
sikerült-e
Sikeresen foglalta-e össze a dolgozat végén tapasztalatait, eredményeit? Közérthető-e, de egyben pontos-e a megfogalmazási mód, a stílus?
3.1.9.
A dolgozat nyomtatása, köttetése, leadása
A dolgozatírás utolsó, de egyáltalán nem mellékes munkafázisai a dolgozat nyomtatása és leadása, szakdolgozat esetén a köttetése.
A nyomtatás minősége a dolgozat esztétikai összképére meghatározó jelentőségű. Ajánlatos előre elhatározni, hogy hol szeretnénk dolgozatunkat kinyomtatni. A nyomtatásnál legyen tekintettel arra, hogy amennyiben más számítógépen dolgozott és másik gépen nyomtatja a dolgozatát, az új konfiguráció, a más típusú beállítás a dolgozat fejezeteit „áttördelheti”, az oldalak számozása változhat! Győződjön meg újra a beállítások helyességéről! A színes ábrák nyomtatásánál ügyeljen arra, hogy milyen formában kívánja kinyomtatni az adott oldalt (vagy csak magát az ábrát, vagy az egész oldalt) szeretné színessel nyomtatni.
4. A DOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI A dolgozat formába öntésénél, külső megjelenítésénél figyelembe kell venni a dolgozattal szemben támasztott formai követelményeket. 4.1. A dolgozatok formai követelményei 1. A dolgozatot számítógépes szövegszerkesztő programmal kell elkészíteni, ugyanakkor általában oktatási formától és a tárgy 38
követelményeitől függ, hogy nyomtatott formában, vagy e-mail-en, csatolt fájl formájában kell leadni. 2. Javaslat a dolgozat formai tagolására: Cím Tartalomjegyzék Bevezetés Kidolgozás, vagy tárgyalás o A vizsgálatok anyaga és módszere o Vizsgálati eredmények és azok értékelése o Következtetések, javaslatok Összefoglalás, befejezés Egyéb kiegészítő részek o Irodalomjegyzék, bibliográfia o Mellékletek, függelék A „Bevezető” és „Összefoglaló” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket decimális rendszerű számozással, egyértelmű jelöléssel ajánlott ellátni. A dolgozat borító- illetve fedőlapjának tartalmát és elrendezését általában az oktató határozza meg (szakdolgozat vagy TDK-dolgozat esetén az általános és központilag közölt formai követelmények az irányadóak). A dolgozaton mindenképpen szerepelni kell a következőknek: a dolgozat címe, szerzője (szerzői), a készítés dátuma, az oktatási intézmény és a tanszék neve, esetleg a tárgy oktatója. A nyomtatott szöveg megjelenése A dolgozatokat általában Times New Roman CE betűtípussal, 12-es betűmérettel és másfeles, azaz 1,5-es sortávolsággal kell elkészíteni. Egy oldalnak kb. 32-36 sort kell tartalmaznia. Az alapértelmezett 39
margóbeállítást (2,5 cm) kell alkalmazni. Bekötött dolgozatok (így a szakdolgozat) esetében a kötés érdekében baloldalon 0,5 cm-t a margón kívül el kell hagyni, így a bal oldali margó beállítását ezzel a mérettel értelemszerűen meg kell növelni (bal oldali margó 3 cm). Az adott kereteken belül fejlécet is alkalmazhatunk. Az oldalak számozása esetén a lapok számát arab számozással, lent, jobb oldalon kell megjeleníteni. A dolgozat nyomtatásához A/4-es irodapapírt használunk és csak az egyik oldalára nyomtatunk.
☺
A dolgozat végső megszerkesztésénél fordítson gondot a szöveg grafikai megjelenésére is. Érdemes az egyes fejezetek, alfejezetek megkülönböztetése érdekében sorkihagyással, más betűmérettel megjeleníteni a (fejezet) címeket. Ügyeljen arra, hogy az új bekezdéseket a korábbi szövegrészektől jól el kell különíteni, a bekezdéseket mindig új sorban kell kezdeni, két bekezdés között pedig sort kell emelni. Figyelni kell a margók beállítására és a pontos oldalszámozásra. Legyen következetes a szöveg közti kiemelések, a sorköz és a betűtípus alkalmazásában.
4.2. A szemléltető anyagok formai elvárásai A dolgozat tartalmi és esztétikai értékét növelik a jól áttekinthető táblázatok, ábrák, grafikonok, diagramok, fényképek stb. Minden grafikont, táblát, ábrát címmel és sorszámmal kell ellátni úgy, hogy a táblázatok címét és számát a táblázat fölött, az ábrák címét és számát az ábrák alatt kell közölni. A szemléltető anyagok alján minden esetben fel kell tüntetni a táblázatban, diagramban szereplő adatok, a képek, fényképek pontos forrását. Nagyobb mennyiségű táblázat, diagram, stb. alkalmazása esetén célszerű ezekről külön jegyzéket készíteni. Amennyiben az ábrák és táblázatok szorosan kapcsolódnak a tartalomhoz, alátámasztják a szerző érveit, akkor helyezzük el azokat a szöveges tartalmi részben, szerves egységben a róluk szóló gondolatokkal. Ha az alkalmazott szemléltető elemek nem szorosan kapcsolódnak a tartalmi részekhez, vagy többrétű logikai kapcsolatuk miatt az alapvető gondolatmenetet zavarnák, akkor a szöveges rész végén, de azzal egybekötve, a függelékben kell elhelyezni azokat. Ez esetben a főszövegben
40
utalunk a megfelelő szemléltető anyag számára, fellelhetőségére. Ha a szemléltető anyagok A/4-es méretnél nagyobbak, s méretük miatt nem köthetők egybe az A/4-es lapokkal, illetve nem feltétlen szükségesek a gondolatok közvetítéséhez, akkor azokat a mellékletben kell elhelyezni. Az ábrákat a dolgozat esztétikai értékeinek növelése érdekében érdemes színes formátumban elkészítenie! Munkájához vegye igénybe a számítógépek adta lehetőségeket (pl. Excel, szkenner, színes nyomtatás, stb.)!
1. Táblázatok szerkesztése A számszerű adatokat – a jobb áttekinthetőség kedvéért – célszerű oszlopokba rendezve táblázatba foglalni. A táblázatoknak logikus, áttekinthető formát érdemes adni, hiszen a táblázatok célja, hogy segítségükkel az adatok között valamilyen tendenciát, folyamatot, változást lehessen bemutatni, s ezáltal valamilyen következtetést tudjunk segítségükkel levonni. Az egyes oszlopokat fejrovattal lássuk el, az esetleges kiegészítéseket a táblázat alatt, az adatok forrásának megjelölése fölött közöljük. A táblázatoknak adjunk címet és sorszámot, s azt a táblázat tetején helyezzük el, a táblázat alján pedig minden esetben jelöljük az adatok forrását. Ha a táblázatokat nem a lap hosszában (álló formátum), hanem kereszt méretében (fekvő formátum) szerkesztjük, úgy illesszük be a dolgozatba, hogy a táblázat fejrovatai, illetve a táblázat sorszáma és a felirat a dolgozat gerince felé eső részre kerüljön. Fekvő formátum esetében célszerű a táblázatot külön oldalra tördelni. Minden egyes táblázatra érvényes, hogy a táblázat egészét (cím, adatok, hivatkozás) indokolt egy oldalra tördelni. Ha a táblázat adatait a forrástól eltérően újabb adatokkal egészíti ki, azt a hivatkozásban pontosan jelezni kell. Ha a táblázat adatai hiányosak, a hiányzó adatok helyén jelezni kell (pl. „n.a.” – nincs adat – jelel jelölve)1 a hiányzás tényét. Az adatokhoz, sorokhoz, vagy oszlopokhoz kapcsolódó megjegyzéseinket felső indexű betűkkel kell a táblázat alatt jelölni. Ha a táblázatban nem számított, hanem becsült adat fordul elő, azt is külön jellel jelölni kell, hogy ez az adat eltér az adatok többségétől.
1
Az „n.a.” valójában nemzetközi rövidítés, és eredeti jelentése „not available”. 41
☺
A táblázatoknak a tartalmazott adatok alapján mindig adjunk címet. Az adatok megnevezését tartalmazó oszlopokban mindig jelöljük az adatok mértékegységét, az összegző rovatoknál ügyeljünk az összegek helyes kiszámítására. A táblázatok szerkesztésénél ügyeljünk arra, hogy melyik táblázati forma, milyen típusú rácsozat adja vissza legjobban az abban megjelenített adatok jellegét. Használjuk a számítógépes szövegszerkesztők táblázatkészítő, rendező lehetőségeit! Ügyeljünk arra, hogy dolgozatunkban táblázataink és ábráink egységes formátumban jelenjenek meg. Az alábbi példa a táblázatszerkesztés főbb elveinek egy lehetséges variációját kívánja bemutatni.
1. táblázat: A gépimport megoszlása felhasználás szerint (százalékban) 1995
1998
2001
Beruházás
44,3
32,6
31,5
Fogyasztás
33,3
25,5
23,6
Továbbfeldolgozás
23,4
41,9
44,9
Összesen
100,0
100,0
100,0
Forrás: Viszt Erzsébet: A hazai behozatal alakulása, bővülésének okai, összefüggése az export növekedésével. Külgazdaság, XLVIII. évf. (2004). 6.sz. 8.p.
2. Diagramok, grafikonok szerkesztése A kutatás, az adatfeldolgozás eredményeit a jobb áttekinthetőség, szemléletesség, az időbeli változások bemutatása, az összefüggések, kapcsolatok érzékletesebbé tétele végett diagramok, grafikonok segítségével is közzé tehetjük. A diagramok, grafikonok esetében (önálló adatfelvétel adatainál is) szintén pontosan hivatkozni kell az adatok forrására. A grafikonok, diagramok szerkesztése esetében figyelembe kell venni, hogy az adatok és az összefüggések szemléletessé tételére melyik diagramtípus (kör-, oszlop-, sáv-, vonaldiagram), melyik grafikon formátum felel meg leginkább. Az alábbi példa próbálja bemutatni a szerkesztés főbb elveit. 42
1. ábra: Az aktív bérmunka aránya a magyar exportban, 19922002 között, százalékban
30 25 20 15
23,5
22,8 19,1
24,1
23,7 20,3
20,9
20,2
18,6 13,8
12,5
10 5 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: Hamar Judit: Termelékenységi rés és szerkezetváltás. Külgazdaság, XLVIII. évf. (2004). 10.sz. 26.p.
Az adatfeldolgozás, a statisztikai módszerek alkalmazása során a pontosabb, megbízhatóbb számítások miatt célszerű számítógépes programokat segítségül hívni. Ezek a programok (pl. Excel, SPSS) általában rendelkeznek diagram és grafikonkészítő opciókkal. Az adatok típusa, a kimutatni kívánt összefüggések jellege határozza meg, hogy melyik típus alkalmazása a leginkább szemléletes és célravezető. A dolgozat színvonalát emeli, ha az abban alkalmazott grafikonokat színes formátumban, színes nyomtatóval nyomtatva szerepeltetjük. Ehhez nem szükséges az egész dolgozatot, csak az adott oldalakat színes nyomtatóval készíteni, de ez esetben ügyeljünk a tördelésre és az oldalak, ábrák számozására.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy ábráink, táblázataink, diagramjaink akkor töltik be funkciójukat, ha a bennük lévő adatokat, az általuk megjelenített információt munkánkban elemezzük és felhasználjuk, szemléltető anyagainkra a dolgozat szövegében utalásokat teszünk (pl.: Lásd a mellékletben.). Idegen
43
nyelvű szakirodalomból átvett táblázatok és ábrák esetében a tartalmi részeket magyar nyelven kell visszaadni!
3. Egyéb ábrák, képek felhasználása A dolgozat ábrái lehetnek saját szerkesztésű vázlatok, folyamatábrák, rajzok, fényképek, térképek, vagy diagramok is. Átvett, fénymásolt ábrák, térképek estében csak jó minőségű xerox-másolatok és fényképek felelnek meg!
☺
A dolgozat egységessége, esztétikuma miatt érdemes az átvett adatokat is újra táblázatba, diagramba szerkeszteni, a fénymásolatok minősége ugyanis mindig rosszabb, mint az eredeti anyagoké. Ha ez nem megoldható (pl. képek, térképek, fényképek esetében), akkor ajánlott a közölni kívánt képet szkennerrel beolvasni és színes nyomtatóval kinyomtatni. Ügyeljünk azonban arra, hogy az ábrák nyelve nem térhet el a dolgozat nyelvétől (tehát magyar nyelvű dolgozatba ne illesszünk pl. angol feliratú ábrát vagy térképet).
44
5. HIVATKOZÁSOK ÉS A DOLGOZATKÉSZÍTÉS EGYÉB FONTOS KÉRDÉSEI A felhasznált irodalom bibliográfiai adatainak közlése minden esetben követelmény; nemcsak az olvasó tájékoztatása, hanem állításaink alátámasztása, a tudományos etika és mások munkájának tiszteletben tartása, valamint a szellemi termékek jogi védelme szempontjából is. Tudományos munkák esetében a hivatkozások nélküli (szószerinti, vagy gondolati) átvétel tulajdonképpen idegen szellemi alkotásoknak az eltulajdonítása, más szóval plágium. Plágium lehet pl. más szerző művének, vagy annak egyes részleteinek saját név alatt való közlése, más eredeti gondolatainak (tehát nemcsak idézetek!) hivatkozás nélküli átvétele, átfogalmazása, vagy a dolgozat több szerzőtől való, hivatkozások nélküli „összeollózása”. Ezért a hivatkozások kérdése nem csupán a gondolati elődök előtti tiszteletadás, s nem is csupán a szerzői jogokat érintő kérdés. A hivatkozások, valamint az irodalomjegyzék és a bibliográfia elengedhetetlen része a tudományos munkáknak. A tudományos igényű munkák megírása közben érveink alátámasztása, mondanivalónk bizonyítása érdekében, vagy éppen azért, mert az adott szerzővel, vagy bizonyos nézeteivel nem értünk egyet, vitatkozunk vele, óhatatlanul hivatkozásokat kell alkalmaznunk. Szó szerinti idézeteket akkor alkalmazunk, ha az olyan gondolatot, adatot, vagy megállapítást tartalmaz, amely elengedhetetlenül szükséges a dolgozat megírásához, alátámasztja állításainkat, vagy vitatjuk az idézett rész tartalmát, esetleg frappáns, találó megfogalmazásként gondolatilag színesítheti dolgozatunkat. A szó szerinti idézetek esetében az idézett mondatrészből kiemelni, kihagyni, vagy betoldani csak nagyon korlátozott mértékben, úgy lehet, ha azt pontosan és egyértelműen (pl. szögletes zárójelek között, dőlt betűvel, kiemeléssel) jelezzük (pl. lábjegyzetben: „Kiemelés, betoldás tőlem.” – és a kiemelést, betoldást végző szerző kezdőbetűi). A szó szerinti idézetek esetén, ha nem az eredeti mondat elejétől, vagy végéig idézünk, az elhagyást három ponttal (…) kell jelezni. Nem szó szerinti, csupán tartalmi idézést, ún. parafrázist akkor alkalmazunk, ha a gondolat tartalma segíti a dolgozat mondanivalójának kifejtését. Amennyiben a dolgozatban valamely műből szó szerint idézünk, az átvett szövegrészt teljes egészében idézőjelbe tesszük, a nem szószerinti (csak tartalmi) idézetet, hivatkozást nem tesszük idézőjelbe, de mindkét esetben utalunk az irodalomra.
45
Ügyeljünk arra, hogy szószerinti idézeteink ne legyenek hosszabbak fél oldalnál, ugyanis az ennél hosszabb idézetek átvételnek minősülnek és szerzői jogi bonyodalmakhoz vezethetnek. Tartsa szem előtt, hogy alkalmazott idézetei nem válhatnak ok nélkülivé, feleslegessé, vagy öncélúvá! Csak akkor megalapozott az idézet használata, ha ez nélkülözhetetlen, indokolt és releváns. Nem indokolt pl. közhelyeket, gondolati kliséket, általánosságokat, vagy megbízhatatlan származású, nem ellenőrizhető tényeket, adatokat idézni. Ne tulajdonítson valamely szerzőnek olyan gondolatot, amelyet az a szerző is másoktól idéz! Csak nagyon különleges esetben (például ha az eredeti forrás többé nem fellelhető) szabad mások átvett idézeteit idézni. A másoknál megjelenő, általunk is felhasználni kívánt idézeteknél az eredeti forrást is fel kell keresni, és arra kell hivatkozni. A kereszthivatkozás, vagyis a nem az eredeti műre történő hivatkozás csak abban az esetben megengedhető, ha az eredeti mű egyáltalán nem hozzáférhető (magyarországi könyvtárakban nem fellelhető, megsemmisült, stb.). Az sem mindegy, hogy kire hivatkozik munkájában. S míg értelemszerűen az adott tudományterület leginkább elismert, fontos szerzőit feltétlenül meg kell említenie – nyilván ha műveiket felhasználta – a hivatkozásokban, addig a közismert általános műveket, jegyzeteket inkább az irodalomjegyzékben célszerű feltűntetnie. Önmagára, saját korábbi dolgozataira (TDK, évfolyamdolgozat) csak abban az esetben hivatkozzon, ha tanulmányai során született írása neves, országos folyóiratban, tanulmánykötetben jelent meg. A tanulmányaink során már használt tankönyvekre, jegyzetekre általában csak akkor hivatkozunk, ha ténylegesen fel is használtuk ezeket, vagy igazoljuk, esetleg vitatjuk a műveket, illetve egyes részleteiket. Mindig pontosan, egyértelműen, következetesen és félreérthetetlenül kell hivatkozni! A pontos hivatkozásnak tartalmaznia kell a szerző(k) nevét, a mű címét, könyv esetében a kiadó nevét, a kiadás helyét és évét, esetleg a sorozat címét, cikk, tanulmány esetén a lap, folyóirat, periodika nevét, évfolyamát, a megjelenés pontos jelölését. Ha az idézett műnek több kiadása is van, mindig a legutóbbira, vagyis a legfrissebbre kell hivatkozni. Ha egy-egy műre többször hivatkozunk, már a második hivatkozásnál elegendő a szerző nevével, vagy a kötet címével egyszerűsítve utalnunk (pl. az első hivatkozásnál jelezve: Az idézett mű a továbbiakban: Szerző [kiadás éve] 15. o.). A hivatkozásokat célszerű elkülöníteni a dolgozat szövegétől. Tehetjük ezt pl. úgy, hogy a hivatkozásainkat más betűmérettel, vagy betűtípussal (leginkább dőltbetűvel) készítjük. Ha egy-egy bekezdésben több adatot is szerepeltetünk egy azonos forrásból, nem célszerű a hivatkozásokkal nagyon széttördelni a mondanivalót. Ez esetben a bekezdés végén hivatkozhatunk az adatok forrására, jelezve, hogy az adott bekezdés adatai azonos forrásból kerültek átvételre.
46
5.1. Irodalmi hivatkozások A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelelő helyén mindig hivatkozni kell! A hivatkozás leggyakrabban szokásos módjai a következők: 1. Hivatkozás láb-, vagy végjegyzetben Ez esetben a szöveg megfelelő helyén (szó szerinti idézetnél az átvételt záró idézőjel után, tartalmi idézetnél a kölcsönzött gondolat végén, ami lehet mondat, vagy bekezdés vége is) felső indexként elhelyezett sorszámhoz tartozó lábjegyzet közli a hivatkozott forrás bibliográfiai adatelemeit. A láb- vagy végjegyzetek alkalmazása a számítógépes szövegszerkesztők segítségével egyszerűen és gyorsan kezelhető hivatkozási mód. A szövegszerkesztő program „Beszúrás” menüjében található opció segítségével dolgozatunkban folyamatosan számozott hivatkozásokat készíthetünk úgy, hogy bármikor kibővíthetjük munkánkat és jegyzeteinket. A hivatkozások olvasó általi gyorsabb visszakeresése végett Önnek is érdemesebb az oldal aljára szerkesztett lábjegyzeteléses technikát használnia. Indokolt a láb- és végjegyzetek között abból a szempontból is különbséget tenni, hogy a lábjegyzetekben a dolgozat gondolati menetéhez nem közvetlenül kapcsolódó észrevételeinket, megjegyzéseinket is közölhetjük, úgy, hogy közben az olvasónak nem kell a dolgozat végére lapoznia. Ha túl sok megjegyzést, összekötő szöveget, idézeteket alkalmazunk a hivatkozások mellett, a munka szerkezete inkább a végjegyzetek alkalmazását indokolja. A dolgozatírás gyakorlata ugyanakkor elsősorban a lábjegyzetekben történő hivatkozások alkalmazását indokolja.
2. Sorszámozott hivatkozás, betűrendbe sorolással Itt a hivatkozásaink a szöveg között zárójelben – mind a kerek ( ), mind a szögletes [ ] zárójel alkalmazható – vagy felső indexként elhelyezett sorszámok formájában jelennek meg, s abban a sorrendben utalnak az egyes forrásokra, amelyben a hivatkozásra először sor került. Az ugyanarra a tételre történő ismételt hivatkozás a már meglévő sorszámmal történik. 47
A sorszámozott hivatkozási rendszer alkalmazása megköveteli, hogy a munka második lépéseként elvégezzük az irodalomjegyzék tételeinek betűrendbe sorolását, majd a szöveg között elhelyezett sorszámokat át kell írni a betűrendbe sorolás utáni új sorszámoknak megfelelően. Ennek a hivatkozási módnak az az előnye, hogy nem tördeli meg a dolgozat főszövegét, hátránya viszont, hogy a jegyzetapparátus utólagos kibővítése, átszerkesztése rendkívül bonyolult lehet. Lehetőleg ezt a hivatkozási módot ne használja!
3. Első adatelem és dátum rendszerű hivatkozás Itt a hivatkozások a főszövegben kerülnek feltüntetésre, a szöveg közötti zárójelben az adott forrás első adateleme (elsősorban a szerző vezetékneve) és a mű megjelenési éve szerepel. Amikor az első adatelem – általában a szerző(k) neve – a szöveg részévé válik, akkor a zárójelben csak az évszám szerepel. Ha ugyanahhoz az első adatelemhez ugyanabban az évben több tétel tartozik, akkor ezeket a tételeket az azonos évszám után írt a, b, c, stb. kisbetűvel kell megkülönböztetni (pl. Gergely [1987a], Gergely [1987b], stb.). A szerző nevét írhatjuk csupa nagybetűvel is (pl. GERGELY [1987a]). Ekkor az irodalomjegyzék betűrendbe sorolt tételei nincsenek sorszámozva, az egyébként hátul szereplő évszámot pedig – az esetleg szükséges kisbetűvel együtt – előre kell hozni az első adatelem utáni helyre. Kettőnél több szerző esetén már hosszú lenne a hivatkozás, ilyenkor az első név után az „et al.” kifejezés kerül. Ez a hivatkozási mód előfeltételezi a teljes és pontos irodalomjegyzék összeállítását, amelyben a zárójelek között a szerző neve szerepel, majd a kiadás éve következik, ezt követi a mű többi könyvészeti adatainak feltüntetése. Az ilyen típusú hivatkozások esetében a szó szerinti idézeteknél a szerző nevét, a megjelenés évszámát tartalmazó zárójel után, kettősponttal elválasztva kerül megjelenítésre a hivatkozott mű oldalszáma. (pl. Gergely [1987a] 238. o.)
48
☺
Bármelyik hivatkozási rendszert alkalmazzuk is dolgozatunk elkészítése során (a felhasznált szakirodalom gyorsabb áttekinthetősége érdekében az 1. és 3. változat talán a leginkább célravezető), ezek közül a lehetőségek közül az adott munkában csupán az egyiket, azt viszont következetesen, logikusan és folyamatosan kell használni. Különösképpen jól alkalmazható jegyzetelési technika az első adatelem és dátum rendszerű hivatkozási mód. A hivatkozások rendszeres vezetése, állandó rendben tartása a dolgozatírás fontos munkaszervezési eleme, a hivatkozások megírás utáni, utólagos elkészítése szinte reménytelen feladat lehet.
5.2. Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei A felhasznált irodalomra vonatkozóan a következő adatokat kell lejegyezni: 1. Könyv esetén A szerző vezetékneve, keresztneve (ha három szerzőnél nem több a szerzők száma, kiírjuk a neveket és a nevek közé kötőjelet teszünk). Háromnál több szerző esetén az első név után „et.al” jelölést használunk. A szerző(k) tudományos fokozatát, vagy címét (pl. Dr., akadémikus), munkaköri beosztását (pl. tanszékvezető) nem tüntetjük fel. Gyűjteményes kötetek, vagy többkötetes művek esetén, ha a szerkesztők száma nem több mint három, akkor a szerkesztő(ket) tesszük a tétel elejére. A szerkesztő(k) neve után ebben az estben fel kell tüntetni a ”(szerk.)” kifejezést is. Ha a könyvnek nincs szerzője, vagy szerkesztője, vagy jelöletlen, vagy háromnál több szerzője (szerkesztője) van, akkor a cím kerül a tétel elejére. A könyv címe a címoldal alapján (dőlt betűvel). A könyv alcíme(i) a címoldal alapján (dőlt betűvel). 49
A kiadás sorszáma. Csak akkor kell feltüntetni, ha a mű több kiadást ért meg. A megjelölés arab számmal történik (pl. 2. kiad.). Ha többkötetes műről van szó, akkor a kötetjelzést is fel kell tüntetni. Amennyiben a kötetek teljes sorozatára hivatkozunk, akkor: 1-4. köt., ha csak egy konkrét kötetre, akkor: 2. köt.. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a kötet címét is (lásd alább). Többkötetes mű estén a kötetcímet dőlt betűvel jelenítjük meg. A kiadás helye. Ha több kiadási hely van, akkor kötőjellel válasszuk el őket! A kiadás éve. A kiadó neve (lehet rövidíteni is). Ha több kiadó van, akkor kötőjellel válasszuk el őket! Sorozat keretében megjelent műveknél a sorozat címét és számát a leírás végén, ferde zárójelben közöljük; a sorozatcím és a sorozati szám közé vesszőt teszünk, a szám után pedig pontot. Példák: Könyv (jegyzet), ha a szerzők száma legfeljebb három: Lőrincné Istvánffy Hajna [1999]: Nemzetközi pénzügyek. Budapest, Aula Kiadó, 623 p. Constantinovits Milán – Sipos Zoltán [1999]: Külkereskedelmi technika – külpiaci kockázat. Budapest, Aula Kiadó, 395 p. Könyv (jegyzet), ha a szerzők száma háromnál több, de nincs szerkesztő: Bakacsi Gyula et al. [1999]: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 375 p. Könyv (jegyzet), ha szerzők száma háromnál több, és van szerkesztő: Bara Zoltán (szerk.) – Szabó Katalin (szerk.) [2000]: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Budapest, Aula kiadó, 609 p. Többkötetes művek:
50
Halász Gábor (szerk.) [1994]: Statisztika távoktatással. 1-8.köt. Budapest, Távoktatási Universitas Alapítvány. Farkas Károly (szerk.) [1999]: Informatika. Távoktatási jegyzet. 1. köt. Informatika alapismeretek. Szolnok, Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, 82 p. Testületi szerző: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara [1998]: Konjunktúra-jelentés. 1998. I. félév. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 14 p. A könyv egy része a sorozatnak: Fran, Bettger [1994]: Üzletkötés a gyakorlatban. Budapest, Bagolyvár, 240 p. /Kulcs Könyvek, 11./
Gyűjteményes kötetekben megjelenő önálló munkák leírásánál először a hivatkozott mű szerzőjét és címét adjuk meg, a címleírás második részében közöljük a munka gyűjtőcímét és adatait, majd a kiemelt tanulmány terjedelmét. Például: Könyves Erika [1997]: A Jászkun világ ’97 Marketingkommunikációs programja. In Tasnádi József (szerk.): A marketing feladatok a turizmusban és a környezet-, egészségtudatos turisztikai szolgáltatások konferencia. Szolnok, 1996. október 16-17. A konferencia előadásai. Szolnok, Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, 90 p.
2. Időszaki kiadványok cikkei, folyóiratcikkek A szerző neve (mint a könyveknél). A cikk címe eredeti nyelven A folyóirat címe rövidítés nélkül, dőlt betűvel. A folyóirat évfolyama római számmal. A megjelenés éve. Napilap esetén a megjelenés teljes dátuma, tehát pld: (1999. március 23.). Az évet ill. dátumot zárójelek közé kell tenni.
51
Hónap, illetve évszakmegjelölés, amennyiben a folyóiratnak nincs száma, pld: Tavasz. Folyóirat száma. Az oldalterjedelem „p” – azaz, az első és utolsó oldal számának közlése.
Példák: Szemlér Tamás [2004]: Az EU strukturális alapjainak felhasználásából adódó tapasztalatok elemzése az egykori NDK példáján. Külgazdaság, XLVIII. évf. (2004). 6.sz. 22-40.p. Stiglitz, J. E. [1998]: The private uses of public interest: incentives and instututions. The Journal of Economic Perspectives, XII.évf. (1998). 2.sz. 34-47 p.
3. Doktori disszertációk, kandidátusi értekezések, szakdolgozatok A szerző neve. A mű címe dőlt betűvel. A műfaja (pl.: szakdolgozat). Az elfogadó intézmény neve zárójelben. Az elfogadó intézmény székhelye. Az elkészítés (kiadás) éve. Terjedelmi adatok, mint a könyveknél.
Például: Csendes István [2004]: Internet vállalkozások indításának stratégiai és motivációs elemzése: A magyar portálszolgáltató vállalatok esete. Ph.D. értekezés. Kézirat (Budapesti Corvinus Egyetem), Budapest 156 p.
52
4. Konferencián elhangzott, de nem publikált kéziratok Szerző neve, mint a könyveknél. Az előadás címe dőlt betűkkel. A konferencia címe dőlt betűkkel. A konferencia helye, ideje, rendezője.
Például: Tasnádi József [1995]: A márkalétrehozás és gondozás egyes kérdései. Elhangzott az V. Nemzetközi Marketing Konferencián. Siófok, 1995. október 26., Nemzetközi Marketing Szövetség.
5. Vállalati irodalom (prospektus, katalógus, stb.) címleírásában feltüntetendő legfontosabb adatok A gyártó cég, vállalat neve, teljes, a kiadványon közölt névalakban. A cég, vállalat címe. A kiadvány címe magyarul (zárójelben az eredeti cím). Feltüntetendő a gyártmány, típus vagy márka. Lapszám. Műfaj (pl. prospektus).
Például: Hewlett-Packard Magyarország Kft. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c. Nyomtatóink új generációja. HP Deskjet 840C. 16 p., prospektus
53
6. Jogszabályok A jogszabály száma, kibocsátója Megnevezése A jogszabályt megjelentető közlöny pontos megjelölése, név, év, éven belüli sorszám
Például: 3/2000. (III.3.) SZCSM. r. A rendbírságról szóló 3/1996. (IV.5.) MüM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2000.19.sz.
7. Elektronikus dokumentumok Az elektronikus dokumentumok leírása fizikai adathordozó (pl. CD-ROM) esetén nagyban hasonlít a könyvek leírásához, fő eltérés az oldalszám hiányában található, ezen adatelem helyett az adathordozók száma szerepel. Távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok estén a könyveknél megszokott adatelemek általában hiányoznak (pl. nem mindig lelhető fel a szerző, a megjelenési dátum, kiadó stb.), de amennyiben fellelhetőek, akkor a könyvek leírásának megfelelően kell az adatokat rögzíteni. A hozzáférés módját (tehát az Internet-címet) és a letöltés dátumát mindenképpen fel kell tüntetni! Az információ hordozó címe után érdemes feltüntetni az [Elektronikus dok.] kifejezést, ez alól kivételt képez az internetes forrás. Példák: Helyi hozzáférésű elektronikus dokumentumok (pl. CD-ROM): Fonyódi Jenő – Sípos Gábor [1998]: Target English. Haladó angol tananyag.[Elektronikus dok.] Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó - BNI Szoftverstúdió, 1 CD-ROM
54
Helyi hozzáférésű elektronikus időszaki kiadványok: HVG Archív CD. 1993-1998. [Elektronikus dok.] Budapest, 1999. HVG, 1 CD-ROM Távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok: Bod.L et al. [1998]: One hundred years of the Eötvös experiment. Budapest, 1998. MEK. http://www.mek.iif.hu/kiallit/utdtor/eotvos/onehunkd.mek.html Elektronikus verzió: Kőrösi Magdolna Letöltés dátuma: 2000. december 12. Távoli hozzáférésű elektronikus időszaki kiadványok: Adónet [1998] Adó és gazdasági jogi folyóirat. Kaposvár http://www.adonet.hu Szabó Tibor Internet lapja. Letöltés dátuma: 2000. december 12. Több fizikai egységben megjelent helyi hozzáférésű elektronikus dokumentum: Kölyökangol [1998] Interaktív munkafüzet 7 éves kortól. [Elektronikus dok.] 1.Nyelvi alapok. Budapest, Kossuth, 1 CD-ROM. Kölyökangol [1998] Interaktív munkafüzet 7 éves kortól. [Elektronikus dok.].2.Szókincs és kiejtés. Budapest, Kossuth, 1 CD-ROM.
8. A következő adatelemek hiánya esetén az alábbi rövidítéseket kell alkalmazni Megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz „hely nélkül”, vagy s.l., azaz sine loco) Megjelenési idő ismeretlen: é.n. (azaz „év nélkül”, vagy s.a., azaz sine anno) Kiadó ismeretlen: k.n. (azaz „kiadó nélkül”, vagy s.n., azaz sine nomine) A hivatkozásoknál alkalmazott oldalszám megjelölő formátum esetében az oldalak számát követően vagy a latin eredetű (pagina (lat.) – lap, oldal) „p.” betűvel, vagy az „o.”, azaz az oldal szó rövidítésével jelezhetjük a hivatkozás lapjait. Ha hosszabb idézeteket, több oldalról származó adatokat emelünk be a dolgozatba a tól-ig oldalszámok után használatos a „pp.” jelölés is. (Pl.: Hamar [2004] 23-25. pp.)
55
6. BIBLIOGRÁFIA 1. 1993. évi LXXX. Törvény a felsőoktatásról. In: CompLex CD Jogtár [Elektronikus dok.] Budapest, 2002. CDROM 2. Babbie, Earl [1996]: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó ELTE Szociológiai Intézete, 704 p. 3. Eco, Umberto [1996]: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Kairosz, 255 p. 4. Gyurgyák János [1997]: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris Kiadó, 540 p. /Osiris kézikönyvek/ 5. Majoros Pál [1997]: Kutatásmódszertan avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Módszertani tananyag a gazdasági felsőoktatás hallgatói számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 131 p. 6. Szabó Katalin [1997]: Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Budapest, Kossuth, 184 p. 7. Útmutató a záróvizsga dolgozat elkészítéséhez. [2002] Kézirat. Szolnok, Szolnoki Főiskola, 23. p. 8. Tájékoztató a szakdolgozatok tartalmi és formai követelményeiről, bírálati szempontjairól. Kézirat.[s.l.],[s.a.],[s.n.], 2p.
56
