Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG H A T Á R O Z A T

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5.  5001 Szolnok; Pf.:164  (56): 512-319; 512-320 Fax: 512 337 Ügyeleti tel: (56): 512-31 Szegedi Iroda (62) 558-282. E-mail: [email protected] MNB 10032000-01417149-00000000 Kérem, válaszában hivatkozzon az ügyirat számára, valamint az ügyintéző nevére!

Ügyirat száma: SZBK –829/23/2010. Ügyintéző: Bogdán Gyula

Hiv. szám: L-138/2010 Ügyintéző: Vargáné Dr. Fülöp Ágnes

RAG Hungary Kft 1113 BUDAPEST Bocskai út 134-146.

Tárgy: „Kisújszállás-I.-szénhidrogén, széndioxid” védnevű bányatelek megállapítása.

HATÁROZAT Szolnoki Bányakapitányság a RAG Hungary Kft bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Kisújszállás-I.-szénhidrogén, széndioxid” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén (magas inertgáz tartalmú földgáz). Az ásványi nyersanyagok kódja: 9040. 3. A bányatelek földrajzi fekvése: Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kisújszállás és Túrkeve község közigazgatási területe. 4. A bányatelek jogosítottjának -neve: RAG Hungary Kft -székhelye: 1113 Budapest, Bocskai út 134-146.

Oldal: 1 / 9


5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben:

Töréspont száma

1 2 3 4

Y (m) 767 040,00 770 770,00 772 100,00 767 900,00

A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:

X (m) 202 770,00 203 925,00 200 000,00 200 000,00

Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).

6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:

13,9 km2 1.450,0 mtsza 1.950,0 mtsza

A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, Örményes-DK mező Örm Pl1-6 földgáz telep névvel nyilvántartott szénhidrogén telepre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telepek sem a fedlap felett, sem az alaplap alatt nem találhatók. 6.3. A bányatelek nem határos más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelkekkel. 6.4. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, öntözött terület, erdő, kivett hely (Törökszentmiklósi ÁG létesítményei és magánútja, tanyák ), -a felszín tulajdonviszonyai: -a Pogo Örm-DK-1 jelű szénhidrogén kút a bányavállalkozó tulajdonában van, -a mezőgazdasági földterületek társasági és magántulajdonban vannak, -a felszín teljes része külterület, a területen a Törökszentmiklósi ÁG létesítményei és kevés számban tanya található, -az elsőfokú építési hatósági feladatokat -Kisújszállás Város Jegyzője, 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1 sz. -Túrkeve Város Jegyzője, 5420 Túrkeve, Kossuth tér 1 sz. látja el, Oldal: 2 / 9


-a bányatelken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, repülőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe természetvédelmi oltalom alatt álló területeket nem érint. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas gáztermelés. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül a bányavállalkozó 1 db gázkútját kivéve más bányászati létesítmények (kutak, kútvezetékek, gázszállító vezeték) nem találhatók. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által a jogszabályokban meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett Örm Pl1-6 földgáz telep kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Kisújszállás-I.- szénhidrogén, széndioxid” bányatelek ásványvagyonának termelését a Pogo Örm-DK-1 számú, meglévő szénhidrogén kút, 1 db új gázkút biztosítják. A bányatelek területén a kutak termeltetését a kútkörzetbe telepítendő portábilis termelőberendezéssel tervezik, biztosítva ezzel a termelt földgáz, kondenzátum és rétegvíz mennyiségének mérését. A termelt földgáz hasznosítására a magas CO2 tartalom miatt a termelésbe állításra szabott törvényes határidőn belül keresnek egyedi lehetőséget, ehhez igazodnak a felszínen építendő létesítmények is. A leválasztott rétegvizet elsődlegesen a területen kiképzendő új kútba nyomják vissza. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén más bányavállalkozó üzemeltetésében CH ipari berendezések nem találhatók. 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett Örm Pl1-6 földgáz szénhidrogén telepek folyamatos földgáztermelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységre kidolgozott, a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte.

Oldal: 3 / 9


12.2. A Kőolaj- és földgáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. A kőolaj- és földgáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI.4.) GKM rendelet). A használatba vétellel egyidőben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján a Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzatban (2/2010. (I.14.) KHEM rendelet) meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani  a mélységből adódó nyomásviszonyokra, a termelési hőmérsékletre,  a magas CO2 tartalomra,  a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. A földgáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani  a várható kútfej nyomásokra és hőmérsékletekre,  a magas CO2 tartalomra, az esetleges magas H2S tartalomra,  a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására,  a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás, repülőgépes ellenőrzés stb.). 12.3. A gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. Hulladékgazdálkodás. A tervezett tevékenységek, a kutak, vezetékek létesítése, üzemeltetése külön engedélyköteles tevékenységek, konkrét egyedi előírásokat ezen egyedi eljárások során teszünk, melyek kidolgozásakor – hulladékgazdálkodási szempontból –az alábbi szempontok figyelembevételét javasoljuk:  A bányatelek kiépítését, a termeltetését, valamint a felszámolását, a környezetszennyezést kizáró módon, illetve a kockázatok minimálisra csökkentésével kell végezni.  A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell kezelni. Oldal: 4 / 9




 

A hulladékokat szükség szerint az adott hulladékok kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hasznosító és/vagy ártalmatlanító kezelőnek kell átadni a megfelelő igazoló dokumentumok kitöltésével („SZ” jegyek, szállítójegyek). A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben leírtaknak megfelelően kell eleget tenni. A keletkező veszélyes és nem veszélyes (termelési és kommunális) hulladékokra a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai az irányadók. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

Természet- és tájvédelem.  A tervezett Kisújszállás-I. Szénhidrogén, széndioxid bányatelekkel érintett ingatlanok nem állnak természetvédelmi oltalom alatt és nem szerepelnek a Natura 2000-es területek listáján.  A Kisújszállás-I. Szénhidrogén, széndioxid bányatelek területén egy meglévő, lemélyített (Pogo Örm-DK-1) nem éghető, kevert gázt tartalmazó termelésre kiképezhető kút található és további egy (vízvisszasajtoló) kút lemélyítését tervezik.  A bányatelek megállapítása ellen természet- és tájvédelmi szempontból kifogást nem emelünk. Vízvédelem.  A bányatelek megállapítását nem kifogásoljuk, a további bányahatósági eljárásokban (új termelő kút lemélyítése, meglévő kút termelő kúttá történő átképzése, termelő kutakhoz mobil termelőberendezések telepítése, kitermelési műszaki üzemi terv) adandó szakhatósági állásfoglalásunkban fogjuk meghatározni a vízvédelmi feltételeket. 13.2. Kulturális örökségvédelem. 1. A tárgyi bányatelek területén nyilvántartott régészeti lelőhely található. A lelőhely területén végzett bármilyen földmunka előtt megelőző feltárást kell végezni. 2. Az egyes létesítmények engedélyezési eljárása során Hivatalomat szakhatóságként megkeresni szükséges. 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.500,- Ft--kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Oldal: 5 / 9


Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) MNB 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 10 munkanapon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 11. munkanapon jogerőssé válik.

Indokolás

A bányavállalkozó RAG Hungary Kft L-138/2010. iktató számú –a Bányakapitányságra 2010. február 22.-én beérkezett—kérelmében a „Kisújszállás-I.-szénhidrogén, széndioxid” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja alapján. A kérelmező a kutatási tevékenységet a Szolnok kutatási blokk térségében, Örményes-Dél alterületen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről szóló zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SzBK-3.699/2009/4. december 9 iktató számú, javított határozatával elfogadta. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert 

a bányatelek megállapítására 2010. február 22.-én beérkezett kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a Bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat),



a kutatás befejése utáni egy éven belül kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 14.§ (2) bekezdés szerint,



a bányavállalkozó térfogatos készletszámítási módszerrel igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik,



a bányavállalkozó a tervezett tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyt nem mellékelte a Bt. 2010. február 23-tól érvénybe lépő, folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazandó módosulása miatt, amit Bk. tudomásul vett,



a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolta a kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, új kút fúrása, vízbesajtolás), a magas CO2 tartalmú gáz hasznosítási lehetőségét az igényeknek megfelelő, gazdaságos fejlesztések műszaki gyakorlata alapján fogja meghatározni a rendelkezésére álló 5 év alatt, amit Bk. tudomásul vett, Oldal: 6 / 9




a kérelmező mellékelte a joghatályos 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet szerinti bányatelek térképet.

Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy  a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.), 

a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt,



jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit,



a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra,



a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ).



a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra,



a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ),



a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. )

A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül 

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként 2010. április 8.-án kelt 3274-2/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában

Oldal: 7 / 9


feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza; 

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda szakhatóságként 2010. április 14.-én kelt 480/1961/1/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza;

Az eljárásban feltétel nélkül járultak hozzá a bányatelek megállapításhoz az alábbi szakhatóságok: -

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal a 10.096/2/2010.04.28. számú ügyiratában,

-

Karcag Városi Önkormányzati Hivatásos Tűzoltósága a G-213/1/2010.04.16. számú ügyiratában,

-

Mezőtúr Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága az SZ/57-1/2010.03.29. számú ügyiratában.

A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: 

az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszám,



a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban szereplő fedlap és alaplap megállapítása, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került meghatározásra, és a bányatelken található szénhidrogén szerkezetek legmagasabb és legmélyebb pontjait vette alapul,



a Vhr.13.§ (3) bek. kb) pontján a 12.1. pont,



a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,



a Vhr. 12.§ (1) bekezdésen a 13. pont,



a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.

A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. Oldal: 8 / 9


A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazolta. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 99.§ (1) bekezdésében foglaltak.

Szeged, 2010. május 20.

Dr. Molnár József bányakapitány

Oldal: 9 / 9

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG H A T Á R O Z A T

Recommend Documents