Tárnok Nagyközség Önkormányzatának. Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére Tárgy: a közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalmáról

Tisztelt Képviselő-testület! Tárnokon lakossági visszajelzések alapján növekvő problémát okoz a közterületi alkoholfogyasztás, ezért indokolt ennek visszaszorítására rendeletet alkotnia a képviselő-testületnek. Tekintettel arra, hogy a közterületi alkoholfogyasztást más, magasabb szintű jogszabály nem szabályozza, így lehetőség van arra, hogy ez önkormányzati rendelet szintjén kerüljön szabályozásra. A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról, és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bek. a) pontja alapján szabálysértésnek minősül a szeszes ital közterületen történő árusítására, fogyasztására vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott tilalom megszegése. A rendelet-tervezet tehát csak tiltást szabályoz a közterületi alkoholfogyasztás kapcsán, az ezt megszegők elleni szankciókról a szabálysértési törvény rendelkezik, amellyel kapcsolatban hatáskörében a járási kormányhivatal, mint szabálysértési hatóság jár el. Előzetes hatásvizsgálat a rendelethez: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) alapján az alábbiakról tájékoztatom a tisztelt Képviselő – testületet a tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásairól: - társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: várhatóan csökken a közterületi alkoholfogyasztás, nyugalmasabban lesznek a közterületek. - környezeti, egészségi következménye: nem jellemző - adminisztratív terheket befolyásoló hatása: várhatóan a jelenlegi teherrel megegyező mértékű - a jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: jelenleg nincs szabályozva a terület - a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: nem jelent többletet az eddigiekhez képest. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § alapján az előterjesztésben kifejtettek egyben a jogszabály indokolása is. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a rendelet-tervezetet fogadja el. A rendelet-tervezet elfogadásához minősített többség szükséges az Mötv. alapján. Tárnok, 2015. június 15. Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi ellenőrzés: dr. Simon Mária jegyző

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …./2015. (.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalmáról

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalmáról az alábbi rendeltet alkotja: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tárnok Nagyközség közigazgatási területére. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó egységekre nyitvatartási időben, valamint a szervezett és közterület-használati engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényekre. 2. § E rendelet alkalmazása szempontjából : a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ide értve a közterületnek közútnak szolgáló és magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. b) szeszes ital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat 3. § Szeszes ital közterületen nem fogyasztható. 4. § Jelen rendelet 2015. július 1. napján lép hatályba.

Szolnoki Gábor polgármester

dr. Simon Mária jegyző

Záradék: A rendeletet a képviselő-testület a 2015. június …-i ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetve: Hatálybalépés: 2015. július 1. A kihirdetés megtörtént igazolja: dr. Jenei-Kiss Gergely aljegyző

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére Tárgy: a gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról szóló, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.11.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezetek

Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület 2014. decemberi ülésén vizsgálta felül utoljára a szociális és gyermekjóléti alapellátások térítési díjait, köztük az étkezésért fizetendő térítési díjat, amelyet akkor átlagosan 40 Ft-tal emelt meg. A jelenleg érvényes étkezési díjak a következők: Óvoda:

reggeli ebéd uzsonna összesen:

61,-Ft 185,-Ft 54,-Ft 300,-Ft

Iskola:

reggeli ebéd uzsonna összesen:

65,-Ft 241,-Ft 56,-Ft 362,-Ft

Családi napközi:

502,- Ft

Szociális étkezés:

442,- Ft

2015. szeptember 1. napjától hatályba lép a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény étkezési díjakat érintő változása, amely jelentősen kiszélesíti az ingyenes étkezésre jogosult gyermekek körét. A 2015. szeptemberétől induló bölcsődei ellátás bevezetése miatt is indokolttá vált a díjak felülvizsgálata, a régiek időtállóságának ellenőrzése, valamint az új díjak kiszámítása és bevezetése. A régi díjak tekintetében a tervezetek enyhe emelést tartalmaznak, amely igyekszik követni a nyersanyagok, leginkább a zöldségek és gyümölcsök emelkedő árát, azonban ezt jelentősen kompenzálja az ingyenes étkezés kiszélesítése.

Előzetes hatásvizsgálat a rendeletekhez: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) alapján az alábbiakról tájékoztatom a tisztelt Képviselő – testületet a tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásairól: - társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: az enyhén megemelt intézményi térítési díjakat várhatóan jelentősen kompenzálják a normatív kedvezmények, többen fognak ingyenesen étkezni - környezeti, egészségi következménye: nem jellemző - adminisztratív terheket befolyásoló hatása: várhatóan a jelenlegi teherrel megegyező mértékű - a jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: nem lesz érvényes térítési díj a bölcsődei ellátásban - a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: várhatóan nem jelent többletet az eddigiekhez képest. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § alapján az előterjesztésben kifejtettek egyben a jogszabály indokolása is. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a rendelettervezeteket fogadja el. A rendelet-tervezetek elfogadásához minősített többség szükséges az Mötv. alapján. Tárnok, 2015. június 18. Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi ellenőrzés: dr. Simon Mária jegyző

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …./2015. (.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról

2 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján a gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet Általános rendelkezések 1. alcím A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed Tárnok Nagyközség közigazgatási területén a Gyvt.-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások igénybevevőire és ezen szolgáltatásokat nyújtó, az önkormányzat fenntartásában lévő intézményekre. 2. alcím Eljárási rendelkezések 2. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele - a hatósági intézkedéssel megalapozott szolgáltatás igénybevételének eseteit kivéve - önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez nyújthatja be. (3) Az ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. 3. alcím A gyermekjóléti alapellátások formái 3. § Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti ellátásokat biztosítja: a) Szociális és Védőnői Szolgálat (gyermekjóléti szolgáltatás) b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda c) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsődei ellátás d) családi napközi

II. fejezet Egyes ellátások 1. alcím Szociális és Védőnői Szolgálat 4. § (1) A Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat gyermekjóléti feladatai különösen: a) a gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, b) a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése, c) a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése, d) a helyettes szülői hálózat szervezése, e) a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése, f) felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

3 2. alcím A gyermekek napközbeni ellátása 5. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, bölcsőde, családi napközi.

III. fejezet Térítési díjak 6. § (1) Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások közül térítési díjat kell megállapítani: a) bölcsődei ellátás esetében az étkeztetés térítési díjának megállapításával egyidejűleg a gyermek gondozásáért, b) óvodai, iskolai ellátás esetében az étkeztetésért, (2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó 1. számú melléklet szerinti napi összege. (3) A személyi térítési díjat az intézményvezető a (2) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának valamint a normatív kedvezményeknek a figyelembe vételével az intézményi térítési díj elfogadását követő 30 napon belül állapítja meg. A személyi térítési díjat előre, tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni. 7. § Az étkezéshez normatív kedvezményeket a Gyvt. 151. §-a alapján kell megállapítani.

IV. fejezet Záró rendelkezések 8. § (1) Jelen rendelet 2015. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról szóló 5/2011. (II.11.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 5/2012. (II.14.) számú és a 19/2014. (XII.15.) számú önkormányzati rendeletek.


Záradék: A rendeletet a képviselő-testület a 2015. június ….-i ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetve: Hatálybalépés: 2015. szeptember 1. A kihirdetés megtörtént igazolja: dr. Jenei-Kiss Gergely aljegyző

Dr. Simon Mária jegyző

4 1. számú melléklet Gyermekétkeztetés intézményi térítési díja (ÁFA nélkül, forintban) Iskolai étkezés

reggeli ebéd uzsonna összesen napi

71,4 278,0 64,6 414,8

Óvodai étkezés

reggeli ebéd uzsonna összesen napi

71,4 224,4 64,6 360,4

Bölcsődei étkezés

reggeli tízórai ebéd uzsonna összesen napi

71,4 23,8 197,2 57,8 350,2

CSANAi étkezés

reggeli tízórai ebéd uzsonna összesen napi

105,00 35,00 330,00 85,00 555,00

Családi Napközi gondozás intézményi térítési díja (ÁFA nélkül, forintban) Családi napközi gondozás:

1.000,- Ft/nap

Bölcsődei gondozás intézményi térítési díja (ÁFA nélkül, forintban) Bölcsődei gondozás:

30.0000,- Ft/hónap

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének …/2015. (..) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.11.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 62. § (2) bek., a 92. § (1)–(2) bek., valamint a 115. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.11.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: „R”) az alábbiak szerint módosítja:

1.§ A „R” 1. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép. 2. § Jelen rendelet 2015. szeptember 1. napján lép hatályba.



Záradék: A rendeletet a képviselő-testület a …… ülésén fogadta el. A rendelet kihirdetve: Hatálybalépés: 2015. szeptember 1. A kihirdetés megtörtént igazolja:

1. számú melléklet

A Szociális étkezés intézményi térítési díja (ÁFA nélkül): A 11. § a) pontja esetén: 490,- Ft A 11. § b) pontja esetén: 490,- Ft +100,-Ft szállítási költség A szállítási szolgáltatást igénybe vevő a szállítás költséget az étkezési kedvezmény esetén is köteles megtéríteni. Az étkezési térítési díjat előre, tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni. Gondozási óradíj intézményi térítési díja (ÁFA nélkül): 210,- Ft

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150. 23-387-041

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Előterjesztés a képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére Tárgy: Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat alaptó okiratának és szervezeti és működési szabályzatának módosítása Tisztelt Képviselő-testület! A Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat keretén belül jogszabály szerint szakmailag önállóan fog működni a bölcsőde. Az intézmény alapító okiratának szükséges módosítása 2014. szeptemberében megtörtént, de annak további - előterjesztés szerinti – módosítása, pontosítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükséges. (előterjesztés 1. sz. melléklet) Az alapító okiratnak megfelelően az intézmény szervezeti és működési szabályzatát is hozzá kell igazítani a jogszabályi előírásoknak. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetője elkészítette, a szükséges jogi és szakmai egyeztetések megtörténtek. A javasolt szervezeti és működési szabályzat az előterjesztés melléklete. (előterjesztés 2. sz. melléklet). Az intézmény vezetője elkészítette az intézmény szakmai programját is, amely az előterjesztés melléklete. (előterjesztés 3. sz. melléklet) Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a határozati javaslatokat fogadja el.

A határozati javaslat elfogadásához a Mötv. alapján minősített többség szükséges. I. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a határozat melléklete szerinti tartalommal 2015. július 1. napi hatállyal elfogadja az Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat alapító okiratának módosítását (1. sz. melléklet) , és azzal egyidejűleg a módosításokkal egységes szerkezetben foglalt alapító okiratot (2.sz. melléklet) Felelős: intézményvezető Határidő: azonnal (aláírásra) Végrehajtást végzi: intézményvezető A határozatról értesítést kap: Polgármester Gazdasági és Pénzügyi Iroda Igazgatási Iroda

A határozati javaslat elfogadásához a Mötv. alapján egyszerű többség szükséges. II. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat szervezeti és működési szabályzatát - határozat melléklete szerinti tartalommal - 2015. július 1-jei hatállyal elfogadja, egyidejűleg a 81/2012.(VI.21.) önk. sz. határozattal elfogadott szervezeti és működési szabályzatot hatályon kívül helyezi. Felelős: intézményvezető Határidő: azonnal (aláírásra) Végrehajtást végzi: intézményvezető A határozatról értesítést kap: Polgármester Igazgatási Iroda Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat vezetője Irattár

A határozati javaslat elfogadásához a Mötv. alapján egyszerű többség szükséges. III.

Határozati javaslat

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat határozat mellékletét képező szakmai programját elfogadja. Felkéri az intézményvezetőt, hogy 2015. július 1. napján hatályba lépő alapító okiratnak megfelelő módosításokat a szakmai programban vezesse át. Felelős: intézményvezető Határidő: 2015. július 1. Végrehajtást végzi: intézményvezető A határozatról értesítést kap: Polgármester Igazgatási Iroda Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat vezetője Irattár Tárnok, 2015. június 8. Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi felügyelet: dr. Simon Mária jegyző

………….. számú határozat 1. melléklete

Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Intézmény alapító okiratának módosító okirata

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmébe, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 7-8. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti tartalommal a 205/2011. (12.22.) önk. számú határozattal elfogadott a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1. A hatályos alapító okirat 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Székhelye: 2461 Tárnok, Fő u. 61. Idősek napközbeni ellátása, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés 2. A hatályos alapító okirat 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép Az intézmény telephelyei: a.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat b.) Tárnoki Tipegő Bölcsőde c.) Pöttömkuckó Családi Napközi d.) Pöttömkuckó II. Családi Napközi e.) Étkeztetés, konyha

Tárnok, Rákóczi u. 83. Tárnok, Honfoglalás u. 3-9 Tárnok, Fő u. 59. Tárnok, Fő u. 59 Tárnok, Rákóczi u. 78

3. A hatályos alapító okirat 9. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, szakágazati besorolása:

Az intézmény integrált szervezeti formában működik. Az ellátási területén élőknek biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, családsegítés), gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása), egészségügyi alapellátásokat (család- és nővédelmi gondozás, ifjúságegészségügyi gondozás), közétkeztetést. 889900 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Kormányzati funkció száma, megnevezése: 107052 házi segítségnyújtás 107054 családsegítés 102030 idősek, demens betegek nappali ellátása 107051 szociális étkeztetés 104030 gyermekek napközbeni ellátása 104042 gyermekjóléti szolgáltatások 096010 óvodai intézményi étkeztetés 096020 iskolai intézményi étkeztetés

Záró rendelkezés Az alapító okirat módosítást Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete ………………………..sz. határozatával fogadta el és 2015. július 1-jével léptette hatályba

Tárnok, 2015. június 16.



számú határozat 2. sz. melléklete

TÁRNOKI SZOCIÁLIS ÉS VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben 205/2011. (XII. 22.) önk. számú határozattal elfogadva (hatályos: 2012.01.01. 26/2014. (III. 22.)önk. sz. határozattal módosítva (I. sz. mód. hatályos 2012.04.01.) 185/2012. (XII. 20.) önk. számú határozattal módosítva (II.sz. mód. hatályos:2013. 01.01.) 115/2014. (IX.18.) önk. sz. határozattal módosítva (III sz. mód. hatályos: 2014. 09.18.) …………………… önk. sz. határozattal módosítva (IVsz. mód. hatályos: 2015. 07.01.) Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól

szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében,, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 7-8. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti tartalommal a 205/2011. (12.22.) önk. számú határozattal megalapított Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratát adja ki: 1. A költségvetési szerv neve:

Tárnoki Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény

2. Székhelye: 2461 Tárnok, Fő u. 61. Idősek napközben ellátása, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés 3. Az intézmény telephelyei: a.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat b.) Tárnoki Tipegő Bölcsőde c.) Pöttömkuckó Családi Napközi d.) Pöttömkuckó II. Családi Napközi e.) Étkeztetés, konyha

4.1 Az alapító, fenntartó neve:

Tárnok, Rákóczi u. 83. Tárnok, Honfoglalás u. 3-9 Tárnok, Fő u. 59. Tárnok, Fő u. 59 Tárnok, Rákóczi u. 78

Tárnok Nagyközség Önkormányzata

5.2 Alapításának éve:

2011.

6.3 Irányító és felügyeleti szerv neve és székhelye: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150-152. 7. Az intézmény törzsszáma:

650463

8.4 Működési köre:

Tárnok Nagyközség közigazgatási területe

1

Módosítva a 185/2012 önk. sz. határozattal Módosítva a 185/2012 önk. sz. határozattal 3 Módosítva a 185/2012 önk. sz. határozattal 4 Módosítva a 185/2012 önk. sz. határozattal

Hatályos: 2013. január 1. Hatályos: 2013. január 1. Hatályos: 2013. január 1. Hatályos: 2013. január 1.

2

1

95. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, szakágazati besorolása: Az intézmény integrált szervezeti formában működik. Az ellátási területén élőknek biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, családsegítés), gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása), egészségügyi alapellátásokat (családés nővédelmi gondozás, ifjúság-egészségügyi gondozás), közétkeztetést. 889900 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Kormányzati funkció száma, megnevezése: 107052 házi segítségnyújtás 107054 családsegítés 102030 idősek, demens betegek nappali ellátása 107051 szociális étkeztetés 104030 gyermekek napközbeni ellátása 104042 gyermekjóléti szolgáltatások 096010 óvodai intézményi étkeztetés 096020 iskolai intézményi étkeztetés 10. 6 Az intézményegységek alaptevékenységei: Védőnői Szolgálat Kormányzati funkció: 074031 család-és nővédelmi egészségügyi gondozás 074032 ifjúság- egészségügyi gondozás Tárnoki Tipegő Bölcsőde Kormányzati funkció: 104030 gyermekek napközbeni ellátása Engedélyezett csoportok száma: 3 Felvehető gyermekek száma: 36 fő 11. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: 104030 gyermekek napközbeni ellátása (családi napközi) Az intézmény az alapfeladatainak zavartalan ellátása mellett a vállalkozási tevékenységét 5% mértékben látja el. 127 törölve 13. A feladatellátását szolgáló térítésmentesen használatba adott vagyon: A feladat ellátásához az intézmény rendelkezésére állnak a székhelyen lévő, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok, valamint a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök 14.Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Az intézmény épülete az Önkormányzat törzsvagyonának része, korlátozottan forgalomképes, így az intézmény nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékul felhasználni. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat feladatainak ellátásához szabadon felhasználhatja. Egyéb célú hasznosítás Tárnok Nagyközség Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelte alapján történhet. 15. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: 5

Módosítva a 115/2014.(IX.18.) önk. sz. határozattal Módosítva a 115/2014.(IX.18.) önk. sz. határozattal 7 Módosítva a 115/2014.(IX.18.) önk. sz. határozattal

Hatályos : 2014.09.18. Hatályos : 2014.09.18. Hatályos : 2014.09.18.

6

2

Az intézmény vezetőjét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázat útján. A pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat az intézményfenntartó önkormányzat jegyzője látja el a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törtvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazgatásban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § 2) bekezdése alapján. Az intézmény által foglalkoztatottak tekintetében az intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. 16.8 Az intézmény képviselete: Az intézmény teljes körű képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Vezetője: Kürthy Miklósné Kinevezésének ideje: 2012. november 16. napjától 2017. november 15. napjáig. 17. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: A költségvetési szerv alkalmazottai, közalkalmazottai, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartoznak. Az intézmény alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. 18. Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. 19.9 Záró rendelkezések: Az alapító okiratot Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 205/2011. (XII.22.) határozatával fogadta el és 2012. április 1-jével léptette hatályba.

Tárnok, 2015.


8 9


Módosítva a 185/2012 önk. sz. határozattal Módosítva a 185/2012 önk. sz. határozattal

Hatályos: 2013. január 1. Hatályos: 2013. január 1.

3

1. sz. melléklet

Intézményvezető Adminisztrátor 2 fő

Bölcsőde szakmai vezető Csecsemő- és kisgyermekgondozó 6 fő Takarító/segítő 2 fő Gazdasági ügyintéző 1 fő Tálalókonyhás 1 fő

Szociális szolg. szakmai vezető Szociális gondozónő 1 fő Konyhai dolgozó 1 fő Takarítónő 1 fő

Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezető Pszichológus 1 fő Családgondozó (gyermekjóléti) 2 fő Családgondozó (családsegítő) 1 fő

Családi napközi szakmai vezető Gondozónő 2 fő Gondozónő 3 fő

Konyha élelmezésvezető Szakács 1 fő Konyhai kisegítő 8 fő Védőnői Szolgálat szakmai vezető Védőnő 3 fő Technikai dolgozó 5 fő

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TÁRNOKI SZOCIÁLIS ÉS VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT

2015 1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

3. oldal

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hivatkozott törvények, rendeletek 2. Az intézmény azonosító adatai és jogállása

4. oldal 4. oldal 5. oldal

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Az intézmény vezetője 2. Intézményvezető helyettesek 3. Szakmai egységek

7. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal

III. SZERVEZETI FORMA

8. oldal

IV. BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE 1. Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat 2. Szociális szolgáltatások 3. Családi Napközi 4. Védőnői Szolgálat 5. Bölcsőde 6. Konyha

9. oldal 9. oldal 11. oldal 11. oldal 12. oldal 13. oldal 13. oldal

V. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS, HELYETTESÍTÉS RENDJE 1. Kommunikációs fórumok 2. Rekreációs délután 3. Helyettesítés rendje


VI. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE, MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. Az Intézmény vezetője 2. Az intézményvezető feladatai 3. Intézményvezető helyettes 4. Szakmai egység vezetők (koordinátorok) 5. Működési rend 6. Az Intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 7. Az Intézmény ügyiratkezelése 8. Az Intézmény gazdálkodásnak rendje 9. Belső ellenőrzés

15. oldal 15. oldal 15. oldal 16. oldal 16. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 19. oldal 19. oldal

VII. ADATVÉDELEM

19. oldal

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ZÁRADÉK

20. oldal 20. oldal

MELLÉKLET FÜGGELÉK

21. oldal

2

BEVEZETÉS

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Szociális és Védőnői

Szolgálat (továbbiakban Intézmény) adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és

alkalmazottak feladatait és jogkörét, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ

a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek, csoportok és folyamatok

összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A szervezeti és működési tevékenysége körében szabadon dönt mindazon kérdésekben, amelyeket a jogszabály vagy az SZMSZ nem utal más szerv hatáskörébe. A szabályzatban foglaltak betartása az Intézménnyel munkaviszonyban álló személyekre nézve kötelező. A SZMSZ Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jóváhagyásával lép életbe és visszavonásig érvényes.

3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. HIVATKOZOTT TÖRVÉNYEK, RENDELETEK Felsorolását az 1. számú függelék tartalmazza.

4

2. AZ INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS JOGÁLLÁSA Az intézmény elnevezése: Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Székhelye: 2461 Tárnok, Fő u. 61.sz. Az intézmény típusa: közös igazgatású költségvetési szerv Az intézmény törzsszáma: 650463 Az alapító megnevezése: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Alapító okirat kelte: 2011. december 13. Létrehozásról szóló határozat: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testület 205/2011.(XII.22.) sz. határozata Fenntartó, irányító szerve neve és székhelye: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete, 2461 Tárnok, Dózsa György u. 150. Felügyeleti szerveinek neve és székhelye:  Pest Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály 1082 Budapest, Kisfaludy utca 9.  Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály 1135 Budapest, Lehel u. 43-47.  Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály 2030 Érd, Felső u. 39. Az intézmény alaptevékenysége, szakágazati besorolása: 

a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások (idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés), o 8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül 

881011 idősek nappali ellátása

o 8899 máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül





889921 szociális étkeztetés



889922 házi segítésnyújtás



889924 családsegítés

gyermekjóléti alapellátások (gyermekek napközbeni ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás), o 8891 Gyermekek napközbeni ellátása 

889101 bölcsőde



889102 családi napközi 5

o 8892 Egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások 



egészségügyi

889201 gyermekjóléti szolgáltatás alapellátások

(család-

és

nővédelmi

gondozás,

ifjúság-egészségügyi

gondozás), o 86904 Egyéb humán-egészségügyi ellátás





869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás



869042 Ifjúság- egészségügyi gondozás

oktatási intézményi étkeztetés biztosítása o 5629 Egyéb vendéglátás 

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

Működési köre: Tárnok Nagyközség közigazgatási területe Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: 

889102 családi napközi

Az intézmény az alapfeladatainak zavartalan ellátása mellett a vállalkozási tevékenységét 5% mértékben látja el. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: A feladat ellátásához az intézmény rendelkezésére állnak a székhelyén lévő, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok, valamint a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Az intézmény épülete az Önkormányzat törzsvagyonának része, korlátozottan forgalomképes, így az intézmény nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékul felhasználni. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Egyéb célú hasznosítás Tárnok Nagyközség Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet alapján történhet. Gazdálkodási jogkör: Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat Tárnok Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Az intézmény képviselete: Az intézmény teljes körű képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény bélyegzője:  Hosszú bélyegző felirata: Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat – 2461 Tárnok Fő u. 61.  Körbélyegző felirata: Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat – 2461 Tárnok Fő u. 61.

6

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE Az intézmény vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázat útján. A pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat az intézményfenntartó önkormányzat jegyzője látja el a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet.4. §(2) bekezdése alapján. Az intézmény által foglalkoztatottak tekintetében az intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

2. INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai egység szakmai vezetője. Távolléte esetén a szociális szolgáltatások szakmai egység szakmai vezetője.

3. SZAKMAI EGYSÉGEK 3.1. Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Ellátandó feladat: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás Munkatársai:

szakmai vezető

1 fő

családgondozók

3 fő

pszichológus

1 fő részmunkaidős foglalkoztatással

3.2. Szociális szolgáltatások Ellátandó feladat: házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása Munkatársai:

szakmai vezető

1 fő

gondozónő

1 fő

tálalókonyhás

1 fő

takarító

1 fő

3.3. Családi napközi Ellátandó feladat: 2 családi napközi (Pöttömkuckó, Pöttömkuckó II.) Munkatársai:

szakmai vezető


gondozónő


segítő


7

3.4. Védőnői szolgálat Ellátandó feladat: iskolai és területi védőnői szolgáltatás, Egészségház napi működtetése Munkatársai:

szakmai vezető

1 fő

védőnő

3 fő

technikai dolgozó

5 fő (2 fő részmunkaidős foglalkoztatással)

3.5. Bölcsőde Ellátandó feladat: bölcsődei feladatok Munkatársai:

bölcsődevezető

1 fő

csecsemő- és kisgyermekgondozó

6 fő

takarító/segítő

2 fő

gazdasági ügyintéző

1 fő

tálaló konyhás

1 fő

3.6. Étkeztetés, konyha Ellátandó feladat: iskolai- és óvoda étkeztetés, szociális étkeztetés Munkatársai:

élelmezésvezető

1 fő

szakács

1 fő

konyhai kisegítő

8 fő

A szakmai egységek önállóan, a rájuk vonatkozó törvényi előírások szerint, integrált intézményi keretek között működnek. Az intézményvezető és a szakmai egységek munkáját 1 fő főállású és 1 fő részmunkaidős adminisztrátor segíti. Szervezeti ábra az 1. számú melléklet szerint!

III. SZERVEZETI FORMA Az intézmény integrált szervezeti formában működik. Az ellátási területén élőknek biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, családsegítés), gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása), egészségügyi alapellátásokat (családés nővédelmi gondozás, ifjúság-egészségügyi gondozás), közétkeztetést. Az egyes szervezeti egységek szorosan együttműködnek, egy intézményvezető irányításával. 8

IV. BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE Az intézmény több telephelyen, önálló szakmai egységekkel látja el feladatait. A székhelyén (Tárnok, Fő u. 61.sz.) működnek a szociális szolgáltatások. Ez a szakmai egység biztosítja a házi segítségnyújtást, szociális étkeztetést, idősek nappali ellátását. A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Védőnői Szolgálat a Tárnok, Rákóczi út 83. sz. alatti telephelyen található. A családi napközik (Pöttömkuckó, Pöttömkuckó II.) a Tárnok, Fő u. 59. sz. alatt működnek. A Tárnoki Tipegő Bölcsőde Tárnok, Honfoglalás u. 3-9. sz. alatt található. A konyha Tárnok, Rákóczi út 78. sz. alatt működik.

1. CSALÁDSEGÍTŐ – ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 1.1. A családsegítő szolgálat feladatai (1/2000. (1. 7.) SZCSM rendelet) A családsegítés törvényben megfogalmazott célja a szociális és mentálhigiénés problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának az elősegítése. A családsegítés keretén belül kell segítséget nyújtani a szociális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben lévő személyeknek, családoknak. A családsegítő szolgálat az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a tárnoki lakosoknak, térítésmentesen:  ügyintézésben való segítség,  krízishelyzetekben való segítségnyújtás,  adományok gyűjtése és szétosztása,  szabadidős programok szervezése hátrányos helyzetű gyermekek számára,  pszichológiai tanácsadás,  álláskeresési támogatás,  pályaorientációs tanácsadás fiataloknak és fiatal felnőtteknek.

9

1.2. A gyermekjóléti szolgálat feladatai (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) A gyermek családban való nevelkedésének elősegítése érdekében: 

tájékoztatás a gyermek jogairól, a szülői kötelességről, támogatásokról és azok elérhetőségéről,



tanácsadás, ill. ellátáshoz való hozzájutás megszervezése,



válságban lévő várandós anya segítése,



ügyintézésben való közreműködés,



szabadidős programok szervezése.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:  jelzőrendszer működtetése,  veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, megoldási javaslat készítése,  esetmegbeszélők szervezése,  szakterületek együttműködésének megszervezése, tevékenységeiknek összehangolása. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében:  családgondozás,  konfliktusok megoldásának, kezelésének elősegítése,  hatósági beavatkozás kezdeményezése,  javaslattétel családból való kiemelésre. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében biztosítja a családgondozást a gyermeknevelés körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő-gyermek kapcsolat helyreállításához. Prevenciós tevékenység keretében:  figyelemmel kíséri a gyermekek szociális helyzetét, a veszélyeztető okokat feltárja,  szabadidős tevékenységet szervez,  meghallgatja a gyermeket, annak panaszát, szükség esetén intézkedést kezdeményez,  gondozási-nevelési tervet készít,  közreműködik a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátásában,  felkérésre környezettanulmányt készít,  kezdeményezi új szolgáltatások bevezetését,  örökbefogadás esetén felkérésnek megfelelően jár el. A szolgáltatás pszichológiai tanácsadást biztosít a gyermekek, szülők részére.

10

2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 2.1. Idősek nappali ellátása (1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet) Az ellátást igénybe vevőknek lehetőséget nyújt a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, mosásra, fürdésre, közösségi együttlétre, egészségügyi gondozás keretében vérnyomásmérésre. A tagoknak lehetősége van szabadidős programokon való részvételre. 2.2. Szociális étkeztetés (1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet) A szociálisan rászorultak részére főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt biztosít. A jogosultság feltételeit a település önkormányzata rendeletben határozza meg. Az étkeztetést minden esetben a településen élő lakosság szükségleteinek megfelelő módon kell megszervezni, így az történhet:  helyben fogyasztással, az étel kiszolgálásával egyidejűleg;  az étel elvitelének lehetővé tételével;  az étel lakásra szállításával. 2.3. Házi segítségnyújtás (1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet) A házi segítségnyújtás keretében a gondozó meleg ételt biztosít, bevásárol, biztosítja a gondozott személyi higiénéjét, segít a mosásban, takarításban, szükség esetén orvoshoz kísér, gyógyszert vált ki, segít a hivatalos ügyek intézésében. Ellátja az ellátási területén jelentkező gondozási igények felmérését, valamint a gondozás megszervezését. Együttműködik a házi orvosi szolgálattal, otthonápoló szolgálattal, továbbá más szociális és egészségügyi intézménnyel. Igény esetén tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről az ellátást igénybe vevők részére.

3. CSALÁDI NAPKÖZI 3.1. A családi napközi feladatai (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) 

Az egészséges életmód kialakítása. Az egészséges életmód kialakítása során nagy szerepe van az étkezéseknek, a mozgás megszerettetésének.



Az érzelmi fejlődés és a szocializáció elősegítése. A gondozás során a mindennapi élethez tartozó alapvető szokásokat sajátíthatja el a gyermek, melyek szerepet játszanak a szocializációjában.



A megismerési folyamatok fejlődésének segítése. A tárgyi eszközök, játékok megfelelő kiválasztásával elérhető, hogy azok fejlesszék a gyermekek értelmi képességét, kreativitását. 11

Az együtt játszás során a gyermek megtanul kapcsolatot kialakítani, viszonyulni a társaihoz, megtapasztalja a csoport élményét. 

A napirend megszervezése. Elsődleges szempont, hogy az igazodjék a gyermekek igényeihez, szükségleteihez. Törekedni kell ugyanakkor a rugalmasságra, hogy lehetősége legyen a változó igényeknek érvényesülni.



A napi élet megszervezése. A napi élet megszervezése a játék, mozgás, gondozás, nevelés során valósul meg. A gyermekek legfontosabb tevékenysége kisiskolás korig a játék, melyen keresztül játékosan tanulhatnak. A játéknak széles körére kerülhet sor a gondozás során. Napi tevékenység a mesélés, versek tanulása, zene hallgatás, séta.

3.2. Alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatások  A szülők érdeklődésének megfelelő témáról meghívott szakemberek (pszichológus, védőnő, gyermekorvos, pedagógus) előadást tartanak.  Rendezvények szervezése, melyek alkalmazkodnak a néphagyományokhoz, nemzeti ünnepekhez.(Farsang, húsvét, majális, anyák napja, gyermeknap, búcsú, szüret, mikulás, karácsony.)  A szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása érdekében családi nap (bográcsozás, beszélgetés) és családi sportnap (sorversenyek, labdázás) szervezése.

4. VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT A védőnői szolgálat feladatai (26/1997. (IX. 3.) NM rendelet; 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet; 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet)  Az egészségügyi alapellátás részeként a családok egészségének megőrzése.  Egészség megőrzésére irányuló megelőző tevékenység.  A betegség kialakulása, az egészségromlás megelőzése érdekében végzett egészségnevelés.  Ellátja a család és nővédelmi egészségügyi gondozást.  Ellátja az iskola/óvoda egészségügy feladatokkal összefüggő tevékenységet.  A veszélyeztetett gyermek segítése érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, háziorvossal.  Felhívja a figyelmet a népegészségügyi szűrővizsgálatokon történő megjelenés fontosságára.

12

5. BÖLCSŐDE A bölcsőde feladatai (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) 

A bölcsődébe felvett gyermekek gondozása-nevelése.



A gyermekek harmonikus testi és mentális szükségleteinek kielégítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével.



Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek megelőzése, ill. csökkentése.



A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét biztosítsa, az önálló aktivitás és kreativitás támogatása.



A közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, a tájékozódás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése.



Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető higiénés szokások kialakulásának segítése.



A veszélyeztetett gyermek segítése érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal.



Konstruktív kapcsolat kialakítása a szülőkkel, gondviselőkkel az egységes nevelési célkitűzések megvalósítása érdekében.

6. ÉTKEZTETÉS, KONYHA A konyha feladatai (37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet) 

Az óvoda, családi napközi, iskola gyermekeinek étkeztetés biztosítása. (Az iskolában a tálalási feladatokat is ellátják.)



A szociális étkeztetési feladat ellátásához az ételek elkészítése.



Az elkészített táplálék mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű legyen.



A táplálék biztonságos, a higienes követelményeknek megfelelő legyen.



Az étel megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal készüljön és élvezhető legyen.

Az ételek szállítása (óvoda telephelyeire, családi napközi telephelyére, intézmény székhelyére) az intézménnyel szerződésben álló Köz-Ért Kft. feladata.

13

V. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS, HELYETTESÍTÉS RENDJE Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szakmai egységek egymással szoros szakmai és együttműködő kapcsolatot tartanak. Fontos a belső kommunikáció hatékonysága és az információáramlás. Az együttműködés során a szakmai egységeknek minden olyan intézkedésnél, amely a másik szakmai egység működési területét is érinti, az intézkedést megelőzően tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségük van. A szakmai egységeket érintő intézkedési és munkavégzési folyamatok folytonosságának követéséért az intézményvezető felel.

1. KOMMUNIKÁCIÓS FÓRUMOK Intézményi értekezlet Az intézményvezető hívja össze, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. Vezetői értekezlet Havi rendszerességgel az intézményvezető hívja össze. Ő állítja össze az értekezlet napirendjét is. Részt vesznek:

az intézményvezető a szakmai egységek vezetői (koordinátorok) a meghívott szakemberek a meghívott munkatárs

Team megbeszélések Hetente egy alkalommal, vagy szükség szerint a koordinátor hívja össze. A team tárgya:  Az eltelt időszak munkájának átbeszélése.  Feltárt hiányosságok kezelése, illetve a megoldások keresése.  Fejlesztő célú javaslatok megfogalmazása.  Esetek, családok problémáinak megbeszélése.  Az intézmény működését és a munkavállalókat érintő aktuális kérdések, feladatok megtárgyalása. Az értekezletet a koordinátorok szakmai egységeikre vonatkozóan tartanak, az elhangzottakról a vezetői értekezleten beszámolnak.

14

2. REKREÁCIÓS DÉLUTÁN Célja, hogy tervezett szakmai, kulturális programokkal hozzájáruljon

a Családsegítő- és

Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóinak mentális állapotuk megőrzéséhez. 

Ideje: minden hónap első kedd

3. HELYETTESÍTÉS RENDJE Az intézményvezető minden év február végéig elkészíti az éves továbbképzési és szabadságolási tervezetet, figyelembe véve a helyettesítés rendjét. Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. 

Intézményvezető: távollétében a feladatait és jogköreit – kivéve a munkáltatói jogkört – a mindenkori Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője gyakorolja. Amennyiben az intézményvezető és a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője egy időben van távol, a szociális szolgáltatások szakmai vezetője helyettesíti.



Szakmai egység vezetők: a Családsegítő- és Gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetőjét az intézményvezető, a szociális szolgáltatások, a családi napközik, a Védőnői Szolgálat, bölcsőde, konyha szakmai egységének vezetőjét a szakmai egységen belüli személy helyettesíti (munkaköri leírás szerint).

VI. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE, MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázati eljárás alapján nevez ki 5 év határozott időre. A Kjt. 23.§. (2) bekezdése szerint magasabb vezető állású közalkalmazottnak minősül.

2. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADATAI Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. A vezető felelős az intézmény jogszerű működéséért, a hatékony gazdálkodásáért, a szakmai munka színvonaláért, az Etikai Kódexben foglaltak betartásáért, az Alapító Okiratban megfogalmazott feladatok teljesítéséért. A fentiek megvalósítása érdekében: 15



Elkészíti a szolgálat Szervezeti Működési Szabályzatát, gondoskodik a működést érintő szabályzatok és ügyrendek kidolgozásáról.



Az intézményi egységek közreműködésével szervezi, irányítja, ellenőrzi a szolgálat szakmai és funkcionális munkáját.



Szervezi és irányítja kapcsolatainak kialakítását, ápolását.



Éves munkatervet/beszámolót, képzési és továbbképzési tervet készít.



Gyakorolja a munkáltatói jogokat, kivéve új státusz létrehozását illetve megszűnését, elkészíti a munkaköri leírásokat.



Meghatározza az intézmény munkarendjét.



Felel az intézmény gazdálkodásáért, a költségvetés által meghatározott kereteken belül önállóan gazdálkodik a rendszeres személyi juttatás előirányzatával, a szakmai célú előirányzatokkal és az e célra átvett pénzeszközökkel.



Irányítja az ügyviteli és adminisztratív tevékenységet.



Képviseli az intézményt.



Kapcsolatot tart a felügyeleti szervekkel.



Gondoskodik a munkafegyelem, valamint a munka- tűz- és vagyonvédelmi előírások betartásáról.

3. INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője (koordinátora) – munkaköri leírása szerint – ellátja az intézményvezető

távolléte esetén az intézmény működésével kapcsolatos

feladatokat. Távolléte esetén a szociális szolgáltatások szakmai vezetője látja el ezeket a feladatokat.

4. SZAKMAI EGYSÉG VEZETŐK (KOORDINÁTOROK) Az intézményen belüli szervezeti egységek irányítását, a szakmai munka szervezését a koordinátorok látják el. A koordinátor a munkaköri leírásának megfelelően látja el feladatát. 

A közvetlen felettes utasításait figyelembe véve tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi a vezetése alatt álló csoport munkáját.



Gondoskodik, hogy a csoport tevékenysége megfeleljen a jogszabályok előírásainak, az etikai normáknak, valamint a vezetői utasításokban megfogalmazottaknak.



Megállapítja a csoport dolgozóinak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, ellenőrzi a csoportnál készített gondozási és munkaterveket. 16



Koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját, ellenőrzi a folyamatban lévő eseteket.



Folyamatosan figyelemmel kíséri szakterülete és a törvényi előírások változásait.



Megismeri és megismerteti a változásokat, az új szakmai módszereket.



Részt vesz az intézmény/szakmai csoport éves munkatervének, házirendjének, a munkaköri leírásoknak az elkészítésében, javaslattételi joga van a képzési és továbbképzési tervek készítésénél.



Fogadja a kliensek részéről érkező panaszokat és bejelentéseket, vizsgálja illetve kivizsgáltatja azokat.



Javaslattételi joga van a szükséges intézkedéseket illetően, különös tekintettel az etikai szabályokra.



Rendszeresen tájékoztatja felettesét a csoport munkájáról.



Munkáltatói jogokat érintő kérdésekben javaslattételi joga van.

5. MŰKÖDÉSI REND A dolgozók tevékenységüket előírások szerint, a szakmai és etikai

normák

betartásával, az

intézmény Szakmai Programjában, valamint e Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján, a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. Az intézményben folyó szakmai munka egyéni és team jellegű, a munkatársak összehangolt szakmai tevékenységén alapul. A szakmai munka alapját a közösen összeállított, megvitatott, elfogadott Szakmai program adja, mely az intézményvezető irányításával, ellenőrzésével valósul meg. 5.1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő dokumentumok határozzák meg. 

Alapító okirat – Az intézményt Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete alapította. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatokat.



Egyéb dokumentumok – Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő jogszabályok által előírt különféle szabályzatok, dokumentumok.

6. AZ INTÉZMÉNY MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI 6.1. A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte Közalkalmazotti jogviszony a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szerint köthető. Az intézmény 17

feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. 6.2. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó díjazása  Rendszeres személyi juttatások A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Az illetményt a tárgyhót követő hó 3. napjáig kell kifizetni.  Nem rendszeres személyi juttatások Jutalom: az intézményi keret mértékét és kifizetésének szabályait az önkormányzat aktuális költségvetési rendelete határozza meg. A szakmai egységek vezetői minden év október 31ig elkészítik a dolgozók minősítési lapját. A szakmai egységvezetők minősítését az intézményvezető végzi. Jutalmazásban a „kiválóan alkalmas” és „alkalmas” minősítést kapott dolgozó részesülhet.  Egyéb juttatások o

Továbbképzés: az intézmény vezetője minden évben továbbképzési tervet készít. A tanulásban, továbbképzésben azok a dolgozók kerülnek támogatásra, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése vagy képzésre kötelezettek. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét az intézmény költségvetésében rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kerül felülvizsgálatra. A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződést kell kötni.

o

Közlekedési költségtérítés: a munkába járás költségeit illetve annak meghatározott százalékát a munkáltató a hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint téríti meg.

o

Munkaruha juttatás: Az intézmény a közalkalmazott dolgozói részére, költségvetési előirányzata terhére, munkaruhát biztosít a jogszabályban meghatározottak szerint. A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket a Munkaruha juttatás rendje szabályzat rögzíti a vonatkozó jogszabályok alapján.

o

Mobil telefon használata: Az intézményvezető esetében a polgármester engedélyezi, az intézmény dolgozóinak esetében az intézményvezető a polgármester jóváhagyásával engedélyezi telefonkészülék beszerzését. A telefon költségek teljes vagy egy részének az intézmény költségvetésének terhére történő kifizetését az intézményvezető esetében a polgármester, az intézmény dolgozói esetében az intézményvezető engedélyezi a mindenkori költségvetésben jóváhagyott keret terhére.

18

7. AZ INTÉZMÉNY ÜGYIRATKEZELÉSE Az intézményben az ügyiratok kezelése a vonatkozó jogszabályi és iratkezelési Szabályzatban foglalt előírások alapján történik.

8. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Előirányzatai feletti rendelkezés jogosultsága nem teljes körű. Gazdálkodási feladatait a Tárnok Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatala végzi, az Intézmény és a Hivatal között létrejött megállapodás alapján, illetve

a

mindenkori hatályos szabályzatban (az önkormányzat önállóan működő költségvetési szerveinek gazdálkodásával

kapcsolatban a kötelezettségvállalási- ellenjegyzési,

az

utalványozási-

érvényesítési, teljesítés-igazolási és bizonylat kibocsátási rendjéről) rögzítettek szerint.

9. BELSŐ ELLENŐRZÉS Az intézmény szakmai tevékenységének belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézményvezető a felelős. Az intézmény gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az önkormányzat jegyzője felel. A belső ellenőrzés által megállapítottak végrehajtásáért (intézkedési terv elkészítése, végrehajtása) az intézményvezető felel.

VII. ADATVÉDELEM Az 1993. évi III. törvényben, az 1997. évi XLVII. törvényben, a 2011. évi CXII. törvényben és az Etikai Kódexben előírtak szerint.

19

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szabályzat 2015. …………..............lép hatályba és egyidejűleg hatályát veszti a Képviselőtestület 81/2012.(VI.21.) önk. számú határozattal jóváhagyott zervezeti és működési szabályzat.

Tárnok, 2015. ………………... Kürthy Miklósné intézményvezető

ZÁRADÉK Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a ………………………….….... számú Önkormányzati Határozatával jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyta.

Tárnok, 2015. …………….. Szolnoki Gábor Tárnok Nagyközség Önkormányzat polgármestere

20

1. sz. függelék

HIVATKOZOTT TÖRVÉNYEK, RENDELETEK Az SZMSZ rendelkezései az alábbi hatályos jogszabályok felhasználásával készültek: 

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. ,



a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és annak a szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet,



az információs önrendelkezési jogokról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. tv.



a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.



a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet,



a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.,



a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet,



az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.



a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004.(V.21.) ESZCSM rendelet,



az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997.(IX.3.)NM rendelet,



a várandósgondozásról szóló 26/2014.(IV.8.) EMMI rendelet,



az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999.(III.3.) Kormányrendelet,



az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. tv.



a közétkeztetésre vonatkozó, táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet



szakmai protokollok

21

2. sz. függelék

Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ................................................................................................................................................. Anyja neve: ................................................................................................................. ................................................ Születési hely, idő: ........................................................................................................ .............................................. 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ....................................................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ...................................................................................................................................... A vezetői beosztás/munkakör betöltésének kezdete: .................................................................................................. A minősítés indoka: ..................................................................................................................................................... 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ........................................... 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ........................................... 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................................................... 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................................................... 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................................................... 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ........................................... 4. Vezetői beosztásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ........................................... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................................................... 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ...................................................................................................................................................................................... 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ................................................................................................... Dátum:............................................................................ A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. A minősítés megtettem.

tartalmát

ismerem,

észrevételeimet

............................................................................................. .............................................................................................. a minősítést végző aláírása, beosztása a minősített aláírása

22

Szakmai program

Gyermekjóléti szolgálat Családsegítés Házi segítségnyújtás, Szociális étkeztetés, Idősek nappali ellátás

1

TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések

4. oldal

II. Az intézmény adatai

4. oldal

III. Az intézmény célja, feladata, alapelvei 3.1. cél 3.2. feladat 3.3. alapelv


IV. Ellátási terület, ellátottak köre 4.1. A település bemutatása 4.1.2. Lakosságszám, demográfiai adatok 4.1.3. Egészségügyi ellátás 4.1.4. Oktatás 4.1.5.Gyermekvédelmi ellátások és személyes gondoskodást nyújtó alapellátások 4.1.6. Szociális ellátások és szolgáltatások 4.1.7. Helyben igénybe vehető ellátások 4.2. Ellátottak köre 4.2.1. Gyermekjóléti szolgáltatás 4.2.2. Családsegítés 4.2.3. Étkeztetés, házi segítség nyújtás, idősek nappali ellátása

6. oldal 6. oldal 6. oldal 6. oldal 6. oldal

V. Szervezeti felépítés 5.2. Személyi és tárgyi feltételek 5.2.1. Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat 5.2.2. Idősek Klubja


VI. Feladat ellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formája, rendszeressége 6.1. Gyermekjóléti szolgáltatás 6.2. Családsegítés 6.3 Szociális étkeztetés 6.4. Házi segítségnyújtás 6.5. Idősek nappali ellátása VII. Jogvédelem 7.1. A szolgáltatást igénybevevők jogainak védelme 7.2. A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 7.3. A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme 7.4. Tájékoztatási kötelezettség VIII. Szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása

7. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal

9. oldal 9. oldal 12. oldal 17. oldal 19. oldal 23. oldal 24. oldal 24. oldal 25. oldal 25. oldal 26. oldal

27. oldal 2

IX. Szakmai együttműködések

27. oldal

X. Az intézményekkel történő együttműködés módja XI. Az intézményi helyettesítés rendje

28. oldal 28. oldal

XII. Várható következmények, eredmények

30. oldal

Záradék

31. oldal

3

I.

Általános rendelkezések

A Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat szakmai programja az intézmény által biztosított szociális alapszolgáltatásokra (családsegítés, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása) és gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó információkat integráltan tartalmazza. II. Az intézmény adatai: Neve: Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat (továbbiakban: Intézmény) Székhelye: 2461 Tárnok, Fő u. 61. Elérhetősége: 06-23/387-415 Intézményi egységei és telephelyei: • Idősek Klubja (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali ellátás) az intézmény székhelye, 2461 Tárnok, Fő u. 61. • Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat 2461 Tárnok, Rákóczi Ferenc u. 83. Elérhetősége:06-23/388-995/110m. • Védőnői Szolgálat 2461 Tárnok, Rákóczi Ferenc u. 83. Elérhetősége:06-23/388-995/114.m • Pöttöm Kuckó Családi Napközi 2461 Tárnok, Fő u. 59. Elérhetősége:06-20/921-34-38 • Pöttöm Kuckó II. Családi Napközi 2461 Tárnok, Fő u. 59. Elérhetősége:06-20/921-34-38 • Főzőkonyha 2461 Tárnok, Rákóczi Ferenc u. 78. Elérhetősége:06-23/585-073 • Tárnoki Tipegő Bölcsőde 2461 Tárnok, Honfoglalás u. 3.-9. Típusa: Személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, és egészségügyi intézmény. Ágazati azonosítók: Gyermekjóléti Szolgálat: S0232604S0232611 Családsegítés: S0232604 Idősek Klubja (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása) S0232604 Fenntartó neve: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 2461 Tárnok, Dózsa György. u. 150-152. Az Intézmény felügyeleti szerve: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2461 Tárnok Dózsa György. u. 150.-152. A szociális ellátások és a gyermekjóléti szolgáltatás szakmai ellenőrzését a Pest Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály (1082 Budapest Kisfaludy u. 9.) látja el. A szolgálat munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Az Intézmény alaptevékenysége: Az Alapító Okiratban lévő tevékenységek Az Intézmény működési területe: Tárnok Nagyközség közigazgatási területe Az Intézmény jogállása: Önállóan működő költségvetési szerv Adószáma:16936782-2-13 Bankszámlaszáma:11742111-16936782 A szolgálat pénzügyi-gazdasági feladatait a Tárnok Nagyközség Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A szolgálat által ellátott tevékenységek forrásai: 4

• • •

normatív állami támogatás személyi térítési díjak pályázat által elnyerhető támogatás

III. Az intézmény célja, feladata, alapelvei: 3.1. Cél: A település adottságainak, a lakosság igényeinek és szükségleteinek figyelembevételével magas színvonalú szociális ellátások és szolgáltatások biztosítása. 3.2. Feladat: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben rögzített ellátások biztosítása, összhangban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelettel, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelettel, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelettel, valamint a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000.(VIII. 4.) SzCsM rendelettel összhangban, valamint az Intézmény Alapító Okiratában és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak szerint végzi. 3.3. Alapelv: Az intézmény küldetése, hogy járuljon hozzá az ellátandók szociális biztonságának megteremtéséhez és megőrzéséhez. Tartsa tiszteletben a segítségkérők autonómiáját. A szolgáltatást igénylőkkel szemben teljes elfogadást és előítélet-mentességet tanúsítson. Alapelvünk az emberi méltóság tisztelete, az önkéntesség, az együttműködésen alapuló személyes szolgáltatás, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, az egyén szükségleteire szabott egyéni segítségnyújtás, valamint az egyént körülvevő természetes és mesterséges erőforrások közötti hatékony, egymást segítő, építő jellegű együttműködés. A szolgáltatások tartalma feleljen meg a valódi szükségleteknek és kövesse a szükségletek változásait. Törekvésünk hogy a Tárnokon élő emberek szociális biztonsága növekedjen, minél teljesebb életet éljenek saját lakókörnyezetükben, bekapcsolódjanak a helyi társadalom életébe. Munkánk során kulcsfontosságú a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, valamint az egyének, családok, közösségek társadalmi helyzetének javítása. Munkánk során alkalmazzuk a megvalósítható innovációkat, törekszünk hatékony eljárások kidolgozására és bevezetésére. Biztosítjuk az igénybe vevők aktív részvételét a segítő folyamatokban.

5

IV. 4.1.

Ellátási terület, ellátottak köre: A település bemutatása:

4.1.1. Közigazgatási besorolás, megközelíthetőség: Tárnok Pest megye nyugati részén található nagyközség. Földrajzi fekvése kedvező. Budapesttől 20 km-re, a 7. sz. főközlekedési útvonal és az M7 autópálya között terül el. Személygépkocsival ezekről az útvonalakról jól megközelíthető. Autóbusszal Budapest-Etele térről, illetve a Népligetből érhető el a település. Tárnokon halad keresztül a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa, illetve Tapolca vasútvonal. Az elővárosi vasúti közlekedés beindulása megkönnyítette a rendszeresen utazók közlekedését. 4.1.2. Lakosságszám, demográfiai adatok A település lakosságszámának alakulása (2008-2014) év 2008 2009 2010 2011 2012 fő 8903 9029 9135 8734 8782

2013 8888

2014 9586

(Központi Statisztikai Hivatal adatai)

A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója – amely a térség 10 települését vizsgálta – az alábbiakat prognosztizálta: „2005-ben elkészült a térség demográfiai és iskolázottsági előreszámítása, amely 20 éves időszakot (2001-2021) ölel fel. Ebből kiolvasható, hogy a térség népessége 2021-ig előreláthatóan közel 1/3-dal növekszik, s az előreszámítási időszak végére kevéssel meghaladja a 200 000 főt. Ezen belül a 60 év felettiek száma a 2001. évihez képest megduplázódik. A várható élettartam férfiak esetében 74 évre, míg a nők esetében 80,9 évre emelkedik. Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a népesség növekedése együtt jár a 60 év feletti korosztály számának és arányának lakosságon belüli növekedésével, s ez a tény komoly befolyást gyakorol a szociális ellátórendszer felé irányuló igények alakulására. Várható a különböző ellátási formák és szolgáltatások iránti igények növekedése, amely az ellátórendszer fokozatos, de folyamatos bővítését, a várható igények függvényében esetleges átalakítását teszi szükségessé.” 4.1.3 Egészségügyi ellátás: A településen biztosított a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás. A gyógyszertár naponta tart nyitva. Szakrendelések közül a szemészeti és a fogászati rendelés helyben működik. Az Egészségházban lehetőség van a laboratóriumi vizsgálatok elvégeztetésére is. 4.1.4. Oktatás: A településen működik óvoda és általános iskola. Az óvodai ellátás egy intézmény keretein belül, négy helyszínen vehető igénybe. Az általános iskola két épületben kapott helyet. Az egyikbe az alsó-, a másikba a felső tagozatos tanulók járnak. Logopédiai és fejlesztőpedagógiai ellátás a Klebersberg Intézményfenntartó Központ által működtetett Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézménye, (2030 Érd, Bagoly utca 2/a) keretein belül kerül megvalósításra. A részképesség és az iskolaérettségi vizsgálatok helyben történnek (2461 Tárnok Rákóczi u. 78.) 6

4.1.5. Gyermekvédelmi ellátások és személyes gondoskodást nyújtó alapellátások: Az alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás biztosított az Egészségház emeletén. A gyermekek napközbeni ellátására működik a családi napközi két csoporttal. Helyettes szülői ellátás a településen nem működik. Az Önkormányzat feladat ellátási szerződést kötött a Sorsunk és Jövőnk Alapítvány Családok Átmeneti Otthonával (2049 Diósd Szabadság u. 11.) és az Érden működő, Férfi- és Női Átmeneti Szállóval (2030 Érd Fehérvári u. 89.). 4.1.6. Szociális ellátások és szolgáltatások: Az Idősek Klubjában biztosított a nappali ellátás, a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, és az Egészségház emeletén pedig a családsegítés. 4.1.7. Helyben igénybe vehető természetbeni és pénzbeli ellátások: Települési támogatás (lakhatási támogatás, rendkívüli támogatás), óvodáztatási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 4.2. Ellátottak köre 4.2.1 Gyermekjóléti szolgáltatás: Minden 0-18 éves korú gyermek és családja, várandós anya, aki a település közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik, illetve azok a gyermekek, akiknek esetében a segítségnyújtás elmulasztása a veszélyeztetettségüket okozná, vagy elháríthatatlan kárral járna. Az ellátandó célcsoportból kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos, halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű gyermekek és családjaik segítésére. 4.2.2. Családsegítés: A szolgáltatás célcsoportjába minden Tárnok közigazgatási területén élő személy beletartozik. A célcsoportra jellemző, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő személyek, családok, akik a változó társadalomban nehezebben tájékozódnak, érdekérvényesítő képességük alacsony, hajlamosak a mentális romlásra és a perifériára sodródni. (Tartós munkanélküliek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek, stb…) 4.2.3. Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása: Szociálisan rászorult, vagy önálló életvitel fenntartására nem, vagy részben képes személyek az ellátottak. Leginkább a betegségben szenvedők, időskorúak, fogyatékkal élők, egyedülállók, jövedelem nélküliek, illetve település szintű bejelentővel rendelkező vagy hajléktalan személyek veszik igénybe a szolgáltatást.

7

V. Szervezeti felépítés: 5.1. Az Intézmény szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 5.2. Személyi és tárgyi feltételek: 5.2.1. A családsegítő- és a gyermekjóléti szolgálat a település jól megközelíthető részén, az Egészségházban, két helyiségben látja el a feladatát. Az egyikben az adminisztrátor, a másikban a családgondozók irodája van. Interjú szobának használható a pszichológus irodája (amikor neki nincsen fogadási ideje), vagy az adminisztrátor irodája. A nyitvatartási időben az adminisztrátor fogadja a telefonokat és továbbítja az üzenetet a családgondozónak, ügyfélfogadási időben pedig a családgondozó. A kliensek az irodák előtt, ülőhellyel biztosított folyosón tudnak várakozni. Az irodák akadálymentesen megközelíthetőek. Irodatechnikai berendezések közül van fénymásoló és fax. Minden családgondozó rendelkezik saját számítógéppel. A gyermekjóléti szolgáltatást két fő, határozatlan idejű szerződéssel (1 fő általános szociális munkás, 1 fő szociálpedagógus) és egy fő, határozott idejű (általános szociális munkás) szerződéssel rendelkező családgondozó látja el. Pszichológusunk heti 20 órában áll rendelkezésre. A családsegítést egy fő (általános szociális munkás végzettségű), határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező kolléga látja el. A lakosságszámot és az ellátotti számot tekintve, szükséges további 1 fő családgondozó alkalmazása (a szakmai ellenőrzések is ezt a tényt támasztják alá). A szakmai munkát a szakmai vezető felügyeli. Az intézmény szolgálati gépjárművel nem rendelkezik, munkájuk során a gondozók saját gépkocsijukat használják. A használat során felmerült költségek térítése a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiküldetési rendelvény nyomtatványa alapján történik. 5.2.2. Az Idősek Klubjának épülete szintén könnyen megközelíthető, felújítása és akadálymentesítése megtörtént. A dolgozók számára elegendő helyiség áll rendelkezésre. A használatban lévő számítógép korszerű. Fénymásoló, nyomtató és a fax gép egy kombinált készülékben található. Könyvek, folyóiratok részben, a nagyobb méretű dokumentumok másolása (A3 méret) nem megoldott. Az étkeztetés szakfeladatot ellátó munkatárs részére biztosított a házi gondozók által is használt iroda a napi dokumentációjának elvégzéséhez. Az Idősek Klubja szakképzett szakmai vezetője felügyeli a megfelelő végzettségű gondozónő, a konyhai dolgozó és a takarítónő munkáját. A munkavégzéshez rendelkezésre áll egy darab szolgálati kerékpár, illetve a saját gépkocsi használatának költségtérítése a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiküldetési rendelvény nyomtatványa alapján történik. A klubvezetői feladatokat az intézmény vezetője látja el. Indokolt az önálló klubvezetői munkakör biztosítása.

8

VI. Feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formája, rendszeressége: 6.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján biztosítja a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátást. Szakirányú végzettségű szakemberekkel, a gyermekjóléti szolgáltatás speciális eszközeivel és módszereivel igyekszik megelőzni és megszüntetni a gyermekek veszélyeztetettségét, segíti a gyermekek családban történő nevelkedését. 6.1.1 Az ellátás szakmai tartalma A szolgáltatás alapfeladatait az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján végzi. Ez a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával védi a gyermek testi és lelki egészségét, A szolgálat az igénybevevővel önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. Az együttműködés alapja az igénybevevővel közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A szolgálat munkatársai mindenkor az igénybevevő érdekeit figyelembe véve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve a családgondozó csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult– a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - intézkedni. (Súlyos veszélyeztetés azon állapot, tevékenység, vagy magatartás, amelynek következtében az igénybevevő vagy egy másik személy életét, testi, vagy mentális épségét közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzet áll elő.) A Gyermekjóléti Szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és oktatásinevelési intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el. Tevékenységi körébe tartozik fentieken túl: • a településen élő gyermekek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének folyamatos követése, • a veszélyeztetett, illetve védelembe vett gyermek gondozásának-nevelésének követése és az ezzel kapcsolatos ügyintézés, • oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi feladatának segítése • biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiséget, • a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, • felkérésre környezettanulmány készítése, • a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetésének kezdeményezése, A kliens igényének megfelelően az ellátási formák: • információ nyújtás • ügyintézés • tanácsadás • egyéni esetkezelés • családgondozás • pszichológiai tanácsadás biztosítása • közvetítés más intézmények és szolgáltatók felé 9

Kiemelten fontos feladat a településen élő fiatal, gyermekét egyedül nevelő édesanyák segítése. Prevenciós és szabadidős foglalkozásként korrepetálásokat, nyári táborok szervezését, klub foglalkozásokat, ünnepek előtti, és tanítási szünetek alatti kézműves foglalkozások tartását végzi a szolgálat. Megelőző tevékenység: tájékoztatást végez a célcsoport irányába közvetlen és közvetett módon. Figyeli a célcsoport igényeit és megoldási javaslatokat tesz. Családgondozás: a jelzőrendszer által, vagy önként jelentkező személyeket, családokat felkeresi, feltárja a helyzetet és együttműködésben cselekvési tervet készít a családgondozó. Bevonja a megoldásba a család tagjait, környezetét, szakembereket és szolgáltatásokat. Alapellátás keretében végzi munkáját. Védelembe vétel: sikertelen alapellátást követően, ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, vagy más szerv javaslatára feltárja a veszélyeztetettség okát, és a gyámhatóság határozatára épített gondozási-nevelési terv alapján végzi a családgondozást. Környezettanulmány készítése: írásbeli felkérésre az érintett lakókörnyezetében végzi a környezettanulmányt a családgondozó. A dokumentumot a készítőn kívül legalább a jelenlévő egyik felnőtt személlyel alá kell íratni. A dokumentumot a szolgálat saját űrlapján készíti el. A családgondozó testi épségét veszélyeztető környezetben környezettanulmányt nem végezhet. Ezt a megállapítását a felkérővel közölni kell. Jelzőrendszer működtetése: a jogszabály szerinti résztvevőkkel az éves alkalmak számát betartva kell a jelzőrendszeri találkozókat megtartani. A tagoktól a jelzéseket írásban is meg kell kapnia a szolgálatnak. A jelzés kapcsán végzett lépésekről a jelzőt tájékoztatni kell. Ha szükséges, az ügyfél érdekében közös cselekvést kell végrehajtani a jelzőrendszer tagjainak. Ez az együttműködés legszorosabb megvalósulása. A szolgáltatás feladata elsősorban a jelzőrendszer tagjainak tevékenységét megismerve, annak összehangolása. Ha valamely szolgáltatás hiányzik, kezdeményezni kell annak létrehozását. A gyermekjóléti szolgáltatásban alkalmazott szakemberek kötelesek legjobb tudásuk szerint eljárni az ellátást igénybevevők érdekében. A szociális munka módszereivel segítenek a hozzájuk fordulók életvitelének javításában, ügyeinek intézésében, hozzájárulnak a családi- és társas kapcsolatokban kialakítandó harmónia megteremtéséhez. Naprakészen vezetik a gyermekjóléti szolgáltatáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, a központi nyilvántartási rendszerbe naponta jelentést tesznek. Tájékozódnak a településen élők egészségügyi, szociális helyzetéről, az ellátó intézményekről, szakemberekről és ennek ismeretében végzik napi tevékenységüket. A családgondozók megismerik az egyén, illetve a család környezeti feltételeit, a gyermekekkel, családokkal közösen dolgoznak ki konfliktusmegoldó stratégiákat. Rendszeresen, folyamatosan és személyesen együttműködnek az egyénekkel, családokkal. Szorosan együttműködnek a településen tevékenykedő jelzőrendszeri taggal, más szolgáltatást nyújtó intézményekkel, munkatársakkal. Szabadidős programokat szerveznek, adományt gyűjtés-és pályázatok szervezésében vesznek részt. Az ellátási területen ténylegesen tartózkodó gyermekek ügyében a gyermekjóléti szolgálat köteles a szükséges segítséget megadni, intézkedéseket kezdeményezni. A családgondozás a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésére, annak megszüntetésére vonatkozik, a gyermek családban történő nevelkedését, a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segíti elő, a gyermek érdekeit mindenekelőtt előtérbe helyezve. 10

Elköltözés, tartós távollét esetén a gyermek iratanyagát az illetékes szolgálatnak meg kell küldeni, különösen problémás esetben rövid összefoglaló feljegyzést is célszerű készíteni, iratjegyzékkel ellátva. Dokumentáció: A jogszabály szerinti „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlapokat használjuk munkánk során, és a hozzájuk kapcsolódó előírás alapján kezeljük azokat. Iratnak minősülnek továbbá az ügyiratok, hivatalos családgondozói feljegyzések. Mindezeket az egyes ügyfél dossziéjában, azokat pedig, zárható szekrényben tároljuk. A forgalmi naplót a jogszabálynak megfelelően vezetjük. A szakmaközi találkozókról, esetmegbeszélésekről, esetkonferenciákról feljegyzést írunk. A kijelölt családgondozó napi jelentést tesz a Központi Elektronikus Nyilvántartási rendszerbe. Az intézmény vezetője és a szakmai vezető a nyilvántartási rendszer egészére rendelkezik jogosultsággal. Adománykezelés: A szolgálat adományközvetítő tevékenységet végez, az erre vonatkozó belső szabályok alkalmazásával. A természetbeni adományok szerzése, közvetítése egész évben folyamatos. 6.1.2. A Gyermekjóléti Szolgálat nyitvatartási rendje hétfő - csütörtök: 8.00-16.30 péntek: 8.00-14.00 6.1.3. Ügyfélfogadás: Családgondozóink ügyfélfogadási ideje eltérő, a kifüggesztett ügyfélfogadási rend alapján tájékozódhatnak a kliensek. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes és önkéntes (kivéve hatósági intézkedés esetén). Időtartama egy alkalomtól több hónapig is lehetséges. A szolgálatnál igénybe vehető a pszichológiai szolgáltatás, melyre előzetes időpont egyeztetés után kerül sor, térítésmentesen. 6.1.4. Helyettesítés rendje: Szolgálaton belül megoldott, 3 fő gyermekjóléti családgondozó szükség szerint egymást helyettesíti. Rendkívüli esetben az intézményvezető döntése az irányadó. 6.1.5 Tájékoztatás módja a gyermekjóléti szolgáltatásról: A Gyermekjóléti Szolgálat elérhetőségéről, szolgáltatásainak tartalmáról elektronikus úton, településünk honlapján (www.tarnok.hu), helyi nyomtatott sajtóban, és a jelzőrendszeri tagoknak rendszeresen átadott információk alapján tájékozódhatnak az érdeklődők. Az oktatási-és nevelési intézményekben kifüggesztésre kerültek az elérhetőségeink, ügyfélfogadási rendünk.

11

6.2. Családsegítés: Az 1/2000. (I.7) SzCsM rendelet értelmében a családsegítés a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátás. A családsegítés a szociális és/vagy mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került családoknak, személyeknek az életvezetési képességeinek megőrzése, a veszélyeztetettséghez vezető okok megelőzése, megszüntetése, valamint a krízishelyzet megszüntetése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítő szolgálat elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil tevékenységet, kezdeményezi az önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését, új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek speciális ellátását. Figyelemmel kíséri a helyi társadalomban élők helyzetét, és beavatkozást kezdeményez a leszakadás megelőzésére. A kliensek jelentős része főként nyugdíj előtt álló korosztály, tartós munkanélküli, csökkent munkaképességű, fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg / főként alkohol, drog /, és pszichiátriai beteg. Növekszik a külterületen élő, egyedülálló, munkanélküli, vagy alacsony jövedelmű, rossz egészségi állapotú emberek száma, akik között magas a férfiak aránya. A tehetősebb, munkával rendelkező, de adósságterhet hordozó családok is kérik a segítségünket kapcsolati és anyagi problémák miatt. A fogyatékkal élő emberek számára az ellátásokhoz való hozzájutást segítjük, együttműködési megállapodás keretében a támogató szolgáltatás is biztosított. A nem foglalkoztatottak számára különböző szolgáltatásokat nyújt, valamint szolgáltatásokat szervez. 6.2.1. Az ellátás szakmai tartalma, módja, formája, rendszeressége: A családgondozó feladatai: • Közvetít kliens és más ellátási területek szakemberei között, amennyiben a probléma jellege azt indokolja. • Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást biztosít. • Szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. • Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez. • Segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához. • Segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. • Segítséget nyújt hivatalos ügyintézéshez, kérelmek, beadványok elkészítéséhez. • Részt vesz adományok gyűjtésében, közvetítésében. • Felkérésre környezettanulmány készítése

12

A családsegítő szolgáltatás megelőző tevékenységet, személyes kapcsolatban rendszerszemléletű családgondozást, csoportos tevékenységben csoportos és közösségi szociális munkát végez, továbbá, a helyi társadalom tekintetében felmérést, koncepciót készít. Általános segítő szolgáltatás keretében feladata a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, az ismétlődően előforduló problémák okainak jelzése az illetékes hatóság, illetve szolgáltatást nyújtó szerv felé. A családsegítő szolgálat feladata a szociális válságkezelés (krízisintervenció), a lélektani válságkezelés, az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció), pszichológiai, egészségügyi, jogi, ügyintézési és egyéb tanácsadáshoz való hozzáférés segítése, a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekű és meghatározott célú felajánlások összehangolása, a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése. Megelőző tevékenység: a helyi csoportok szerveződésének elősegítése. Az egyes ember érdekérvényesítését növelheti azáltal, hogy összefog más hasonló helyzetben lévőkkel és közösen lépnek fel helyzetük javítása érdekében. A társadalmi összefogást és a meglévő csoportok együttműködését segítjük elő. Új szolgáltatások létrejöttéhez nyújtunk segítséget felmérésekkel és a tervezésben való részvétellel. Együttműködés keretében az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, hivatalokkal, munkaügyi szervezettel összefogva teszünk a rászorulókért. Családgondozás: Szakmai módszerek használatával tárjuk fel az egyén helyzetét, megállapodást kötünk a nehézségek felszámolására, cselekvési tervben részletezzük a tennivalókat a felelősség megjelölésével és a lehetőségek feltárásával, az erőforrások mellérendelésével támogatjuk a probléma megoldását. A folyamatba bevonjuk az érintetteket, a segíteni tudó szakembereket, szolgáltatókat. Környezettanulmány készítése: Írásbeli felkérésre az érintett lakókörnyezetében készíti el a környezettanulmányt a családgondozó. A dokumentumot a készítőn kívül legalább egy jelenlévő felnőtt személlyel alá kell íratni. A családgondozó testi épségét veszélyeztető környezetben környezettanulmányt nem végezhet. Ezt a megállapítását a felkérővel közölni kell. Hivatalos ügyek intézése: Az intézményben elérhetőek a helyi támogatások igényléséhez szükséges űrlapok, interneten az országos szinten elérhető támogatások űrlapjai (pl. nyugdíjigénylés, családtámogatások, stb.). A jogosultsági kritériumokat ismertetjük és javasoljuk az elérhető támogatások igénylését. Közreműködünk a kérelmek benyújtásában. Tartós munkanélküliekkel végzett esetmunka: A családgondozáshoz tartozó tevékenység. A munkanélküliség okainak feltárása, ezek elhárítására kidolgozott terv végrehajtása, elhelyezkedés segítése egyéni felkészítéssel, munkaerő-piaci tanácsadással. A családgondozáshoz kapcsolódóan, a családgondozón keresztül igénybe lehet venni jogi és pszichológiai tanácsadást. Feladat továbbá krízishelyzetet, veszélyezettséget észlelő jelzőrendszer működtetése, és a velük történő folyamatos kapcsolattartás. A jelzőrendszer tagjai a Szt. 64. § (4) bekezdésének (e) pontjában foglalt, a településen működő szervezetek képviselői. A családsegítés a meghatározott jelzőrendszer működtetése körében: • a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arra való tájékoztatásra, tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, • fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, 13

• •

a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszűntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, az intézkedés tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve a családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve a család szociális ellátások iránti szükségleteit.

Évente legalább egy alkalommal a tagoknak jelzőrendszeri megbeszélést kell szervezni, melyen áttekintik a helyi ellátórendszert, annak működését, tevékenységüket összehangolják. Egyéni esetkezelés, családgondozás: A segítő szolgáltatás a szociális munkát végző és az ügyfél együttes és egyenrangú munkafolyamata. A munkafolyamatot az első interjú során az ügyfél szükségleteinek megállapításával és a problémamegoldó alternatívák kidolgozásával kezdi a családgondozó, melyet megállapodásban rögzít. A megállapodás tartalmazza az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az ügyfél és a segítő együttműködésének módját, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. A segítő szolgáltatás az ügyfél otthonában, családi környezetében tett látogatásokon és a családsegítő szolgálatban folytatott segítő beszélgetés, segítő tevékenységek útján valósul meg. A tevékenységhez tartozik az ügyfél megbízásából végzett ügyintézés, megbízásából képviselete és menedzselése is. A családgondozást jogszabályban előírt esetnaplóban kerül rögzítésre, melynek a megállapodás és a cselekvési terv része. A cselekvési terv szükség esetén, egyetértéssel módosítható. Elkészítésébe bevonjuk az ügyfél családját, ismerőseit, szakembereket, szervezeteket. Amennyiben az ügyfél a cselekvési tervbe foglaltakat és a megállapodást nem tartja be, a családgondozó felhívja figyelmét a megállapodás betartására. Ha ezt követően sem teszi meg az ügyfél a szükséges lépéseket, a családgondozás az együttműködés hiánya miatt lezárható. Adománykezelés: A családsegítés adományközvetítő tevékenységet végez, az erre vonatkozó belső szabályok alkalmazásával. A természetbeni adományok szerzése, közvetítése egész évben folyamatos. Tanácsadások: A családgondozó ingyenes tanácsadó szolgáltatásokat közvetít az ügyfél felé, egy – egy, a szociális munka kompetencia határát meghaladó probléma kapcsán. A családsegítés dokumentálása A családsegítés szolgáltatásait a jogszabály (I/2000. (I.7.) SzCsM rendelet) által előírt esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. A dokumentációt a családsegítő szolgálat szakmai vezetője legalább negyedévenként ellenőrzi. A családsegítő szolgáltatás igénybevétele esetén az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtás az esetnaplóban kerül dokumentálásra. Ebben az esetben a segítségnyújtás szakmai tartalma az ellátás igénybevételekor - az ellátást igénybe vevő aláírásával ellátva írásban kerül rögzítésre. Ez utóbbi esetben az ellátás igénybevételéről a szolgálat és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. Az igénybevevőket a jogszabályban szereplő adattartalommal szigorú sorszámozású, lefűzött naplóban nyilvántartásba kell venni. Ez a nyilvántartási szám az eset lezárásáig kíséri az 14

ügyfelet. Ha egy lezárult eset után időben később, ugyanaz az ügyfél igénybe veszi a családgondozást, akkor új nyilvántartási számot kap. A központi nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatást a családgondozó végzi. Az intézmény vezetője és a szakmai vezető a nyilvántartási rendszer egészére rendelkezik jogosultsággal. 6.2.2. Az ellátás igénybevételének módja: A szolgáltatás önként, térítésmentesen vehető igénybe. A családsegítés igénybevételét nem kell írásban kérelmezni. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A szolgálatnál jelzésre, telefonon vagy levélben történő igénybejelentést követően (amennyiben szükséges azonnal) a szolgálat munkatársa előzetes egyeztetés után személyes találkozást kezdeményez a problémával hozzá forduló illetve jelzett személlyel. A jelzőtől kérni kell jelzésének írásban történő megtételét is. A családgondozó az igénybevétel előtt tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára • a biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, • az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, • panaszjog gyakorlásának módjáról, • az ellátotti jogviszony megszűnésének eseteiről, • a szolgálat házirendjéről, • arról, hogy az ellátás igénybevétele térítésmentes, • a jogosult jogait és érdekeit képviselő ellátottjogi képviselőről, társadalmi szervezetekről, • a jogosult és hozzátartozója az igénybevételkor köteles: nyilatkozni a kapott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról, • adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, • nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. 6.2.3. A Családsegítő Szolgálat nyitvatartási rendje: hétfő - csütörtök: 7.00-15.30 péntek: 7.00-13.00 6.2.4. Ügyfélfogadás: kedd: 1400-1530 szerda: 1100-1200 6.2.5. Helyettesítés rendje: Távollét ideje alatt helyettesítését a szakmai vezető látja el. Rendkívüli esetben az intézmény vezetőjének döntése az irányadó.

15

6.2.6. Tájékoztatás módja a szolgáltatásról: A szolgáltatásról a település honlapján (www.tarnok.hu), a jelzőrendszer tagjaitól és a helyi nyomtatott sajtóban megjelenő cikkekből lehet tájékozódni.

6.3.

Étkeztetés:

A szociális étkeztetés a személyes gondoskodás körébe tartozó olyan szociális alapszolgáltatási forma, melynek keretében a szociálisan rászorultak részére főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt biztosítanak. Településünkön a szociális étkeztetést az Önkormányzat A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.), a 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről, valamint a vonatkozó Önkormányzati rendelet alapján a Tárnoki Szociális Védőnői Szolgálat által biztosítja. Azok a szociálisan rászorult személyek jogosultak étkeztetésre, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt saját maguk, illetve maguk és ellátottjaik részére, tartósan vagy átmeneti jelleggel, a legalább napi egyszeri meleg étkezést nem tudják biztosítani. 6.3.1. Az ellátott célcsoport jellemzői: A szolgáltatás célcsoportja leginkább a betegségben szenvedők, szenvedélybetegek, időskorúak, fogyatékos személyek, egyedülállók, jövedelem nélküliek és a hajléktalan személyek. Az ellátást minden Tárnokon lakó ember igénybe veheti, ha a szociális rászorultsági kritériumoknak megfelel. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza, az igénylő jövedelmi helyzetétől függően kerül sor a személyi térítési díj megállapítására. A településen, a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat által működtetett főzőkonyhán történik a főzés, ahonnan gépjárművel szállítják az ételt az intézmény tálaló konyhájába (2461 Tárnok Fő u. 61.). Itt lehetőség van a helyben fogyasztásra, az étel elvitelére és a kiszállítás igénybevételére is. A kiszállítás térítésköteles, a szállítási díj összegét a mindenkori hatályos helyi rendelet szabályozza. A jogi szabályozás értelmében, az étkeztetést minden esetben a településen élő lakosság szükségleteinek megfelelő módon kell megszervezni, azonban speciális (pl.: diétás) étkezési igényt jelenleg nem tudunk vállalni. 6.3.2. Az ellátás igénybevételének módja: Az ellátás igénybevétele önkéntes, az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A jövedelem vizsgálat után az intézmény vezető megállapodást köt a kérelmezővel, mely Megállapodás tartalmazza a térítési díj összegét és a fizetési feltételeket. Az intézményvezetőnek a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos döntései ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez címzett, de az intézményvezetőnél benyújtott jogorvoslattal lehet élni. A szolgáltatás szüneteltetése, lemondása: 16

Az ügyfél az étkezés igénybevételét 24 órával a szüneteltetés előtt, de legkésőbb a szolgáltatást megelőző nap 10 órájáig lemondhatja személyesen vagy telefonon a szolgáltatónál (Tárnok Fő u. 61. telefon: 23/387-415). A szolgáltatás megszüntetése iránti kérelmet írásban kell benyújtani. A szolgáltatás nyújtása megszűnik az ügyfél halálával, illetve ha a térítési díjat nem fizeti meg. Dokumentáció: A tényleges igénybevételt a tálalókonyhás, a jogszabályban előírt igénybevételi naplóban napra készen vezeti. Ez az alapja a térítési díj elszámolásának és a normatíva igénybevételének. A központi nyilvántartási rendszerbe az igénybevételről jelentést tesz. Szakmai munkáját a szakmai vezető felügyeli. 6.3.3. Helyettesítés rendje: Távollét ideje alatt helyettesítését a szakmai vezető látja el. Rendkívüli esetben az intézmény vezetőjének döntése az irányadó. 6.3.4. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja: A szolgáltatásról a település honlapján (www.tarnok.hu), a jelzőrendszer tagjainak tájékoztatása alapján, és a helyi újságban megjelenő cikkekből lehet tájékozódni.

6.4.

Házi segítségnyújtás:

A szolgáltatást a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.), továbbá a 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről, valamint a vonatkozó Önkormányzati rendelet alapján szolgálatunk nyújtja. Cél, hogy azon személyek, akik koruk, egészségi állapotuk, vagy szociális helyzetük és önellátási képességük miatt rászorulnak, rendszeres segítségben részesüljenek hétköznapi életvitelük, esetleges betegségük és társadalmi életük vonatkozásában. 6.4.1. Ellátottak köre: A szolgáltatás célcsoportja leginkább a betegségben szenvedők, nehezen mozgó időskorúak, fogyatékos személyek. Ha a családja körében él is az ügyfél, de ők nem tudják ellátni munkahelyi elfoglaltság miatt, vagy nem értenek a szakszerű gondozáshoz, akkor a szolgáltatás segítséget jelent. A célcsoport életkora jellemzően 60 év feletti. Többségük egyedül, vagy idős házastársával élő nyugdíjas ember. A célcsoport lakókörnyezete sokszor komfortos, azonban gyakran komfort nélküli. Többen nagyobb házban élnek, így annak fenntartása és rendben tartása jövedelmükhöz és egészségi állapotukhoz képest aránytalanul nagy anyagi és fizikai terhet jelent. A segítőmunka során szerzett tapasztalatok alapján várható az igénylők számának növekedése. 17

A szolgáltatást igénybevevő számára saját lakókörnyezetében kell biztosítani azokat az ellátásokat, amelyek az önálló életvitel fenntartásához szükségesek. A házi segítségnyújtást a vonatkozó jogszabályi előírások és szakmai iránymutatások alapján egyénre szabottan kell végezni. A házi segítségnyújtás keretében a gondozó bevásárol, biztosítja a gondozott személyi higiénéjét, segít a mosásban, takarításban, szükség esetén orvoshoz kísér, gyógyszert vált ki, segít a hivatalos ügyek intézésében. 6.4.2. Az ellátás formája, módja, gyakorisága: Az ellátást kérő gondozása egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembe vételével az egyéni szükségletnek megfelelően kerül meghatározásra. Az ellátás igénybevétele önkéntes, az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Benyújtandó a háziorvos által kitöltött űrlap. Jövedelem vizsgálat szükséges a térítési díj megállapításához. Az intézmény vezetője a gondozó közreműködésével elkészíti a gondozási szükséglet vizsgálatát, aminek eredményéről tájékoztatja az igénylőt. Az intézményvezető megállapodást köt a kérelmezővel, mely Megállapodás tartalmazza a térítési díj összegét és a fizetési feltételeket. Az intézményvezetőnek a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos döntései ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez címzett, de az intézményvezetőnél benyújtott jogorvoslattal lehet élni. Az ellátás tartalmát részletesen kell rögzíteni az egyéni gondozási tervben, ha szükséges, ennek részeként az ápolási tervben. Az elvégzett munkát az igénybevevő aláírásával igazolva a gondozási naplóban kell rögzíteni. Az igénylő írásban kezdeményezheti a gondozó személyének megváltoztatására vonatkozó kérését, amelyet indokolnia kell. Ha az ellátásban részesülő személy ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni, melynek tartalmára, készítésére és felülvizsgálatára szintén az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben rögzítettek az irányadóak. A gondozási/ápolási terv tartalmát az intézmény gondozója az ellátottal és a vele együtt élő családtaggal, háziorvossal együttműködve alakítja ki. A gondozási/ápolási tervben foglaltakat félévente felül kell vizsgálni, tartalmát az ellenőrzést végző ellen jegyzi. 6.4.3. Az ellátás szakmai tartalma: A célunk az, hogy az ellátottak fizikai és mentális segítséget kapjanak az életvitelük teljesebb megéléséhez. Az ellátást az intézmény házi segítségnyújtásban alkalmazott szakemberei végzik munkanapokon 7.30 -15.30 óráig. A házi gondozók munkájukat az általuk ellátandó feladat jellegének megfelelően, és a gondozottak igényeit figyelembe véve, heti munkaterv alapján végzik. Az alkalmazottnak meg kell felelnie a törvényi előírás szerinti végzettségnek, és alkalmasnak kell lennie a bizalmas állás betöltésére. Személyében alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ellátottakkal kapcsolatot teremtsen, igényeiket megértse és – kompetenciáján belül – megoldja, vagy együttműködésben dolgozzon más szakemberekkel a feladat ellátásán. A 18

munkavégzés során különös gondot kell fordítani a segítő kapcsolat kialakítására és annak minőségi fenntartására, a szakma és esetenként az orvos előírásai szerinti gondozásraápolásra. Az ellátásban segítséget kell adni a testi higiénia megtartásában, az egyéb szociális ellátásokhoz történő hozzájutásban és a környezettel való kapcsolattartásban. Közre kell működni az ellátott háztartásának vitelében (bevásárlás, takarítás, mosás, stb.). Folyamatosan meg kell figyelni az ellátott egészségi állapotát (látás, hallás, étvágy helyzete, gyógyszerfogyasztás mértéke). Észlelt megbetegedés esetén értesíteni kell a háziorvost és a hozzátartozókat. Az előírt gyógyszert ki kell váltani és megfelelően adagolva beadni. Segítséget kell adni ahhoz, hogy a gondozott minél tovább megőrizze lelki egyensúlyát, meglévő aktivitását, megőrizhesse társas kapcsolatait. A munka jellegéből adódóan az ellátottal személyes és bizalmi kapcsolatban végzi az alkalmazott a tevékenységét. Az egyéni gondozással tud a leginkább alkalmazkodni az ellátott igényeihez, életmódjához. Elő kell segíteni, hogy az ellátottak minél nagyobb számban meg tudjanak jelenni helyi és társadalmi rendezvényeken, bekapcsolódjanak különböző szervezetek tevékenységébe. A gondozási szükséglet vizsgálata meghatározza az ellátandó feladatokat és a gondozásra fordítandó időt. A megállapított gondozási időtől az ellátott írásbeli nyilatkozattal eltérhet. Ha kevesebb időben kéri a gondozást, akkor az olyan mértékben csökkenthető, ami még nem veszélyezteti az ellátottal végzendő minőségi szakmai tevékenységet. Ha nem lehet a kért rövid időtartamban elvégezni a feladatot, azt a szolgáltató írásban közli az ellátottal. Az ellátottal kapcsolatos teendőket részletes feladatbontásban, felelősökkel és időpontokkal az egyéni gondozási tervben kell rögzíteni. A terv kialakításába be kell vonni az ellátottat, ha van, törvényes képviselőjét, az ellátott által megnevezett családtagokat, személyeket, a háziorvost és más szükséges személyeket. Állapotváltozás esetén a tervet módosítani kell. Fertőzésveszély esetén a szolgáltatás előzetes vizsgálatot követően akkor nyújtható, ha van az intézménynek szabad kapacitása arra, hogy - a jogszabály szerint - egy szakembert csak a fertőző helyen élő ellátottal végzett tevékenységre felszabadítson. Erre jelenleg nincs lehetőség. Ha az ellátott otthonába nehéz a bejutás, mód van arra, hogy a bejutáshoz feltétlenül szükséges kulcsokat írásbeli átadás-átvétellel az alkalmazott átvegye az ellátottól. A vásárlások alkalmával a megvásárolandókról listát kell írni, a bevásárlás megtörténtével tételesen írásban el kell számolni. Az alkalmazott saját pénzét nem használhatja. Elszámolásnál arra kell törekedni, hogy az ellátott megértse azt, és bizalma megmaradjon. A tényleges igénybevételt a jogszabályban szereplő gondozási naplóban az ellátott aláírásával naprakészen kell vezetni, központi nyilvántartási rendszerbe jelenteni és a hónap végén, a következő hónap 5-ig összesítve le kell adni a csoport vezetőjének. A gondozási naplóban aláírással hitelesített gondozási idő térítésköteles, mely fizetési kötelezettség csökkentéséről, illetve elengedéséről a helyi rendeletben szabályozott illetékes dönt. A naplót a hó végén a jogszabályi előírások szerint összesíteni kell, és összefűzve tárolni. Ez az alapja a normatíva igénylésének és elszámolásának is. Az intézményvezetőnek a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos döntései ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez címzett, de az intézményvezetőnél benyújtott jogorvoslattal lehet élni. 6.4.3. Térítési díj fizetése: 19

Az ügyfelek a házi segítségnyújtásért személyi térítési díjat kötelesek fizetni. A térítési díj összegét az önkormányzat rendelete alapján az intézmény vezetője állapítja meg. A térítési díj mértékét a rendelet alapján kell felülvizsgálni, legfeljebb évente két alkalommal. A térítési díj megfizetése készpénz-átutalási megbízással (csekk) utólag történik, számla ellenében. A szolgáltatás szüneteltetése, lemondása: Az ellátott az igénybevételt 24 órával a szüneteltetés előtt lemondhatja személyesen a Szolgáltatónál (Tárnok Fő u. 61.) vagy telefonon a (23/387-415). Kórházba kerülés esetén az intézmény az ellátást a tudomására jutás idejétől szünetelteti az ellátott jelzéséig. A szolgáltatás megszüntetésének kérését írásban kell benyújtani. A szolgáltatás nyújtása megszűnik az ellátott halálával, illetve ha a térítési díjat nem fizeti meg. 6.4.4. Helyettesítés rendje: Távollét ideje alatt a helyettesítést a gondozónők egymás között megosztva végzik. Rendkívüli esetben az intézmény vezetőjének döntése az irányadó.

6.4.5. Munkakapcsolatok: A házi gondozói szolgálat munkatársai munkakapcsolatot építenek ki és tartanak fent az alábbi szervekkel: • a szociális alapszolgáltatókkal, •

az egészségügyi intézményekkel,

•

háziorvosokkal,

•

a bentlakást nyújtó szociális intézményekkel,

•

helyi önkormányzattal,

6.4.6. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja: A szolgáltatásról a település honlapján (www.tarnok.hu), a jelzőrendszer tagjainak tájékoztatása alapján, és a helyi újságban megjelenő cikkekből lehet tájékozódni.

6.5.

Idősek nappali ellátás

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.), a 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről, valamint a vonatkozó Önkormányzati rendelet alapján a szolgáltatást intézményünk biztosítja. A nappali ellátás hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. Igény szerint biztosítja az ellátottak napközbeni étkeztetését, szabadidős programjait. Szükség 20

szerint megszervezi az egészségügyi alapellátást (szakellátáshoz való hozzájutást), hivatalos ügyek intézésében segít, munkavégzési lehetőségét szervez, életvezetésben segít. 6.5.1. Ellátás tartalma, formája, rendszeressége: Az ellátást igénybe vevőknek lehetőséget nyújt a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, mosásra, fürdésre, közösségi együttlétre, egészségügyi gondozás keretében vérnyomásmérésre. A tagoknak lehetősége van szabadidős és foglalkoztatási programokon való részvételre. A klub programját, a tagok igényének megfelelően, a klubvezető állítja össze. A programban heti rendszerességgel ismétlődő programok (pl. filmklub, zenehallgatás, társasjáték, stb.) illetve alkalmi programok (pl. kirándulás, névnapok tartása) fordulnak elő. A feladatok ellátásában segítséget nyújtanak az egyház, a vöröskereszt, a civil szervezetek és a vállalkozók képviselői is. Az Önkormányzat személygépkocsijával megoldott a nehezen mozgó, vagy messzebb lakó klubtagok beszállítása. 6.5.2. Az ellátás igénybe vételének módja: Az ellátás igénybevétele önkéntes, az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Az Idősek Klubjában biztosított étkezésért az ellátott, jövedelmétől függően személyi térítési díjat köteles fizetni. A szabadidős programok látogatása, a személyes ruházat tisztítása és a személyes tisztálkodás térítésmentes. 6.5.3. Dokumentáció: A klub vezetője az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 79. § (1) 10. számú melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezeti. 6.5.4. Helyettesítés rendje: Távollét ideje alatt a helyettesítést a szakmai vezető végzi. Rendkívüli esetben az intézményvezetőjének döntése az irányadó. 6.5.5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja: A szolgáltatásról a település honlapján (www.tarnok.hu), a jelzőrendszer tagjainak tájékoztatása alapján, és a helyi újságban megjelenő cikkekből lehet tájékozódni VII. Jogvédelem: 7.1 A szolgáltatást igénybevevők jogainak védelme, adatkezelés: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. Az ellátást igénybevevő jövedelmi helyzetét csak külön jogszabályban meghatározott esetekben, és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával 21

kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybevevő részére. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra. A gyermekek ügyeinek intézése során az intézmény biztosítja a gyermeki jogok védelmét és elősegíti a szülő jogainak érvényesülését. A gyermekjóléti szolgáltatás során az intézmény biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. Az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy az ellátottjogi képviselő és a gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége, fogadóóráinak helye és időpontja az intézmény területén, a faliújságokon jól látható helyen kifüggesztésre kerüljenek. A szolgáltató vezetője biztosítja, hogy a jogi képviselők az intézmény működési területére beléphessenek, a vonatkozó iratokba betekinthessenek, az igénybe vevőkhöz és a dolgozókhoz kérdést intézzenek. Az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő részére a négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas helyiséget biztosít. Amennyiben az ellátottat bármilyen sérelem éri, panasszal élhet az intézményvezető felé. Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a polgármesterhez címzett, de az intézményvezetőnél benyújtott jogorvoslattal lehet élni. Amennyiben az ellátást igénybevevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézmény munkatársainak tudomására jutott adatok és tények nyilvántartására és kezelésére, valamint az általuk adott információkra, az Információs és önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII tv., a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló módosított 1992. évi LXVI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló módosított 1997. évi XLVII. törvény, valamint a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a fentieken kívül a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A fenti jogszabályokban nem szabályozott egyéb kérdésekben tevékenységükre a Szociális Munka Etikai Kódexe az irányadó. Az intézmény, illetve munkatársai a segítséget kérő által közölt adatokat más személyekkel ideértve az adatközlő hozzátartozóit is -, csak a segítséget kérő beleegyezésével közölhetik. Nem köti a titoktartás, ha az adatok közlésére jogszabály kötelezi. 22

Tudományos célt szolgáló közlést csak oly módon történhet, hogy a közlés alapján az érintett egyént, családot, családtagot nem lehet felismerni. Az intézmény dolgozója a hivatali tevékenysége során tudomására jutott információkat személyes céljaira nem használhatja fel. Az intézmény dolgozója, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozója a segítséget kérővel tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződést nem köthet, annak gyámjaként, illetőleg gondnokaként nem jelölhető ki. A szolgáltató vezetője és szervezeti egység csoportvezetői, munkatársai kötelesek gondoskodni az illetéktelen és más személyekre, intézményekre nem tartozó adatok megőrzéséről. 7.2 A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: A Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat szakmai munkát végző dolgozói közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A munkatársak számára a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény határozza meg. 7.3. A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározottak szerint. A foglalkoztatottak számára biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A dolgozók az őket ért sérelmekkel, panaszokkal az intézményvezetőhöz fordulhatnak. Ha 15 napon belül nem kapnak választ az intézményvezetőtől vagy nem értenek egyet intézkedésével, az intézmény fenntartójához fordulhatnak jogorvoslatért. 7.4. Tájékoztatási kötelezettség: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, az ellátott panaszjogainak gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről. A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni a fentiekben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit megismerte, és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. Gyermekjogi képviselő: Varga M. Bea Elérhetőség: 23

Te.:06-20/489-96-27 E-mail: [email protected] Ellátottjogi képviselő: Egediné Mandel Gizella Elérhetőség:. Te.:06-20489-95-95 E-mail: mandel.gizella@obdk. VIII. Szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása: 8.1. Rendszeres szakmai továbbképzés formájában: A szolgálat dolgozói rendszeresen járnak szakmai továbbképzésekre, tanfolyamokra, konferenciákra. Alapvégzettségük mellet ez teszi lehetővé, hogy professzionálisan és a szakmai ismeretek naprakész tudásával végezzék munkájukat. A szakmai továbbképzéseken való részvétel rendjéről – képzés neve, ideje, hossza, a résztvevő dolgozói neve, credit pont értéke- az intézményvezető évente tervet készít a 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet szerint. A képzési lehetőségekről - az intézményünk kialakított kapcsolatai révén - folyamatos tájékoztatást kap a szervező intézményektől, civil szervezetektől, valamint informálódik a világhálón. 8.2. Szupervízió biztosítása. A családgondozó, a segítő a saját személyiségével dolgozik. A saját érzései, attitűdjei, értékei meghatározzák a munkáját, az ügyfelekhez való viszonyát. Szüksége van szupervízión való részvételre, hogy ezekkel az érzésekkel, attitűdökkel, értékekkel tisztában legyen, hogy a saját mentálhigiénéjét karban tarthassa. Sajnos a szupervízió biztosítása jelen pillanatban nem megoldott az intézményben. Ennek megszervezése, a szükséges forrás keresése folyamatban van. 8.3. Szakmai személyiség védelme, fejlesztése, a kiégés megelőzésére ( Burn-out tréning). A szociális munka hosszú távú végzésének rizikófaktora a kiégés (burn-aut). A dolgozók megfelelő munkakörülményeinek biztosításával, a munkavégzésre motiválással, jó vezetői stílussal, tanfolyamokon, tréningeken, szupervíziókon való részvétellel megelőzhető. Intézményünk anyagi forrás híján, minden hónap első hetének keddi napján rekreációs délutánt tart a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat családgondozói részére. IX. Szakmai együttműködések 9.1. Az intézményen belüli szakemberek és szervezeti egységek közötti információ áramlás: •

Intézményi értekezletet: az intézményvezető hívja össze, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal.

•

Vezetői értekezletet: havonta tart az intézményvezető a szakmai egység vezetői részére.

•

Esetmegbeszélés: Szakmai egységenként, a jelzőrendszer tagjainak bevonásával, évi minimum hat alkalommal tartja a koordinátor, a szervezeti egység munkatársaival. 24

• •

Esetkonzultáció: konkrét esettel, üggyel kapcsolatban, intézményi szinten vagy szervezeti egységenként. Team-megbeszélés: feladatok, projektek megvalósítására szerveződött csapat tagjainak megbeszélése.

9.2. Szakmaközi megbeszélések: Jelzőrendszer tagjaival: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet és az 1997. évi XXXI törvény értelmében. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2 havonta írásban meghívja a jelzőrendszer tagjait a megbeszélésre, melyről feljegyzés készül. A feljegyzés a felvetett problémákat, a megoldáshoz kapcsolódó feladatokat, felelősöket és határidőket tartalmazza. A következő megbeszélésen ismertetésre kerülnek az elvégzett feladatok illetve hiányosságok. 9.3.

Esetkonferencia: konkrét esettel kapcsolatban, az érintett szakemberek bevonásával.

X. Intézményekkel történő együttműködés módja: A Szolgálat munkája során együttműködik – lehetőség szerint írásban -, és folyamatosan munkakapcsolatot alakít ki az illetékességi területén az ellátást végző szakintézményekkel, állami, egyházi, civil, és gazdálkodó szervezetekkel, különösen: • az oktatási-nevelési intézményekkel, ezek vezetőivel, az osztályfőnökkel, a tanárokkal, - amennyiben az intézmény biztosítja-, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel, • egészségügyi alapellátást végző személyekkel, szervezetekkel (háziorvosokkal, gyermekorvosokkal, védőnőkkel, stb.,), • egészségügyi intézményekkel, • Pest Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményeivel, • gyermekvédelmi szakellátás intézményhálózatával, • gyermekjóléti alapellátást nyújtó egyéb szervezetekkel, családok átmeneti otthonával, • más szociális alapszolgáltatókkal, intézményekkel, • bentlakást nyújtó szociális intézményekkel • Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézmény Tárnoki Telephellyel • szakhatóságokkal, különösen a Népegészségügyi Osztállyal, • rendőrséggel, • büntetés - végrehajtási intézetekkel, • kormány hivatalokkal, • helyi önkormányzattal, hivatali munkatársaival és a képviselőtestülettel, • egyházakkal és szociális intézményeivel, • különböző, - elsősorban szociális célokra szervezett - civil szerveződésekkel, • alapítványokkal, • országgyűlési és önkormányzati képviselőkkel, • egyéb, itt nem felsorolt, de az intézmény tevékenységi körét érintő, azt segíteni tudó intézményekkel, szervezetekkel.

25

XI. Az intézményi helyettesítés rendje: Az intézményben hat szakmai egység működik: a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, családi napközi, főzőkonyha, bölcsőde és az időseket ellátó dolgozók egysége. Ezen szakmai egységeken belül tudják egymást helyettesíteni a munkatársak. A helyettesítés rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Betartásáról a szakmai vezetők gondoskodnak. Az intézményvezető távollétében az intézményvezető helyettes látja el a vezetői feladatokat. XII. Várható következmények, eredmények: Az intézmény szolgáltatásaival hozzájárul a helyi önkormányzati szociálpolitikai célok megvalósításához, a magas fokú szociális biztonságot és minőséget biztosító, fenntartható, esélyteremtő helyi jóléti rendszer létrehozásához, fejlesztéséhez. Az intézmény szolgáltatásaival hozzájárul a lakosság életminőségének javításához, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítéséhez, a társadalmi kohézió erősítéséhez. A családsegítés a szociális munka eszközeivel és módszereivel nyújt segítséget a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok, tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek részére. A családsegítés keretében biztosított tájékoztató, információs tevékenység által az igénybevevők pontos információt kaphatnak lakóhelyükön elérhető szociális ellátásokról, s azok igénybevételének feltételeiről. A különböző pénzbeli ellátások és szociális szolgáltatások lakókörnyezetben történő igénybevételével megelőzhetők a válsághelyzetek. A családsegítés biztosításával enyhíthetők a lakhatási problémákkal küzdők, a díjhátralékosok problémái és megelőzhető a hajléktalanná válásuk. A családsegítés hozzájárul a gyermekes családok anyagi helyzetének helyreállításához, ezáltal a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez. Csökkenhet a szakosított ellátási formák és a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének esélye. A gyermekjóléti szolgáltatás a jogszabályban meghatározott körű és együttműködésre kötelezett jelzőrendszeri tagokkal és más társintézményekkel együttműködve biztosítja a gondozási, szolgáltatási és szervezési feladatok ellátását, mely a szociális munka eszközeivel és módszereivel történik. A jelzőrendszer segítségével feltárja az ellátási területén jelentkező, gyermekek veszélyeztetettségét kiváltó lehetséges okokat, és szervező, prevenciós jellegű tevékenységgel igyekszik csökkenteni azokat. A gyermekjóléti szolgáltatás a már kialakult veszélyeztetettség mértékét gondozási tevékenységgel csökkenti, megnyerve a gyermekek szüleinek, törvényes képviselőinek együttműködését, bevonva őket a szükséges feladatok végrehajtásába, megerősítve őket saját sorsuk alakítására vonatkozó kompetenciaérzetükben. A gyermekek gondozására, nevelésére irányuló készségek kiemelt fejlesztése egyénre szabott módon, a gyermek személyiségének, és a családi környezet sajátosságainak figyelembe vételével történik. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családokkal kapcsolatban álló intézményrendszer 26

működésének koordinálása, a kommunikáció, információáramlás csatornáinak feltárása és megerősítése, a családok köré rendeződött intézményi hálózat kiépítése. A gyermekjóléti szolgáltatás általános és speciális feladatok ellátásával feltárja a különböző korosztályoknál jelentkező problémákat, megkeresi azokra az adekvát válaszokat, az ellátási terület lehetőségeinek, és szolgáltatási hátterének figyelembe vételével. Az idősek gondozása során, a megszokott környezetben történő ápolás révén a családi kapcsolatok megtartása, az emberi méltóság megőrzése révén valósul meg az idősek jobb életminősége. Meglévő készségek és képességek szinten tartása, személyes kapcsolatok lehetőség szerinti bővítése. Mindezek által csökkenhet a szakosított ellátási formák igénybevételének esélye. A szakmai programban részletezett szolgáltatások a település minden korosztályára kihatnak. Szakmai színvonalon történő ellátásuk csökkenti a nélkülözést, a konfliktusokat, növeli a lakosság megelégedését, szociális biztonságérzetét és jólétét. A szakmán belüli és a szakmaközi együttműködések rendszere hordozni képes a leszakadó rétegeket és gyors válaszokat adhat a felmerülő problémákra. A szakmai program intézményen belüli betartása egységes szemléletű szakmai munkát eredményez, növeli az alkalmazottak összetartozás tudatát és együttműködését, lehetővé válik a jobbító felfogás érvényesülése, a kollegialitás. A szakmai programban összeállított keretek növelik a munkavégzés biztonságát és annak eredményességet.

Tárnok, 2015.05. 05.

Kürthy Miklósné intézményvezető

Nagy Imréné szakmai vezető

Mellékletek: 1. Megállapodások mintái 2. Házirend

27

ZÁRADÉK Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a .........................................számú Önkormányzati Határozatával jelen Szakmai Programot jóváhagyta.

Tárnok, 2015............................

Szolnoki Gábor Tárnok Nagyközség Önkormányzatának polgármestere

28

SZAKMAI PROGRAM PÖTTÖMKUCKÓ CSALÁDI NAPKÖZI

TARTALOMJEGYZÉK I. FENNTARTÓ,SZOLGÁLTATÓ NEVE, SZÉKHELYE, TELEPHELYE

3.oldal

II. A SZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA

3.oldal

III. AZ ELLÁTANDÓ TERÜLET ÉS AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI 1. Földrajzi elhelyezkedés, demográfiai adatok 2. Az ellátási terület sajátosságai, kiemelt problémái 3. Ellátandó célcsoport

3.oldal 3.oldal 4.oldal 4.oldal

IV. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA 1. A gondozás-nevelés feladatai 2. Megvalósítani kívánt programok, szolgáltatások, tevékenységek 3. Élelmezés 4. Intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés 5. Szolgáltatást nyújtók szakmai felkészültsége 6. Ellátás igénybevételének módja 7. Jogvédelem

5.oldal 5.oldal 6.oldal 7.oldal 7.oldal 7.oldal 7.oldal 7.oldal

V. MELLÉKLETEK

8.oldal

I. Fenntartó, szolgáltató neve, székhelye, telephelye Fenntartó: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 2461 Tárnok, Dózsa Gy. u. 150.sz. Szolgáltató: Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Székhelye: 2461 Tárnok, Fő u. 61.sz. Telephelye: Pöttömkuckó Családi Napközi, 2461 Tárnok, Fő u. 59.sz.

II. A szolgáltatás alapelvei, célja, feladata Intézményünk alapelve és célkitűzése: segíteni a munkájához visszatérő szülőt abban, hogy gyermeke megkaphassa az életkorának megfelelő ellátást, melyet otthon a család biztosítana neki. A szülőt, családot a szocializáció legfontosabb szereplőjének tartjuk. Családi napközink együttműködő partnere a szülőnek a gyermeknevelése során. Célunk: családias környezetben szeretetteljes és nyugodt légkör megteremtése a gyermekeknek, akik így biztonságban érezhetik magukat. A gyermekek ellátásában fontosnak tartjuk a személyre szóló, differenciált bánásmódot.

III. Az ellátandó terület és az ellátandó célcsoport jellemzői 1. Földrajzi elhelyezkedés, demográfiai adatok Tárnok Pest megye nyugati részén található nagyközség. Földrajzi fekvése kedvező. Budapesttől 20 km-re, a 7. sz. főközlekedési útvonal és az M7 autópálya között terül el. Személygépkocsival ezekről az útvonalakról jól megközelíthető. Tárnokon halad keresztül a Budapest – Székesfehérvár - Nagykanizsa, illetve Tapolca vasútvonal. Az elővárosi vasúti közlekedés beindulása megkönnyítette a rendszeresen utazók közlekedését. A település lakosságszámának alakulása (2008-2014) év

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

fő

8903

9029

9135

8734

8782

8888

9586

Az évről évre emelkedő lakosságszám növekedés a természetes szaporodás és a bevándorlók együttes számának pozitívumát jelzik. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója – amely a térség 10 települését vizsgálta – az alábbiakat prognosztizálta: „2005-ben elkészült a térség demográfiai és iskolázottsági előreszámítása, amely 20 éves időszakot (2001-2021) ölel fel. Ebből kiolvasható, hogy a térség népessége 2021-ig előreláthatóan közel 1/3-dal növekszik, s az előreszámítási időszak végére kevéssel meghaladja a 200 000 főt."

2. Az ellátási terület sajátosságai, kiemelt problémái 2.1. Egészségügyi ellátás: Biztosított a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás. Gyógyszertár naponta tart nyitva. A szakrendelések közül szemészeti és fogászati rendelés működik helyben. 2.2. Oktatás: A településen működik óvoda, általános iskola. Az általános iskola két épületben kapott helyet. Az egyikbe az alsós, a másikba a felsős tanulók járnak. Az óvodai ellátás egy intézmény keretein belül, négy helyszínen vehető igénybe. A felvételre várók nagy száma miatt évről évre szükségessé vált a csoportok számának bővítése és a csoporton belüli létszámnak az emelése. 2.3. Szociális ellátások és szolgáltatások: Az alapellátások közül biztosított az étkeztetés, házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása, családsegítés. 2.4. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: Az alapellátások közül biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás. A 3 éven aluli gyermekek ellátására elkezdődött egy bölcsőde építése. Működésének megkezdéséig a gyermekek napközbeni ellátási formái közül a családi napközik létrejötte az elsődleges megoldás. 3. Ellátandó célcsoport Sok édesanya számára fontos kérdés, hogy a gyermekkel töltött első hónapok, évek után van-e lehetősége választani a gyermeknevelési támogatások hosszabb időre történő igénybevétele vagy a munkavállalás között. 2014. januártól a GYED és GYES mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Ezzel a lehetőséggel csak az élhet, aki meg tudja oldani gyermeke napközbeni felügyeletét. A gyermekintézmények általában zsúfoltak, helyhiány miatt több kérelmet elutasítanak. A hiányzó intézményi férőhelyek pótlására szolgálhat a családi napközi, mely csecsemő kortól a kisiskolás kor végéig láthatja el a gyermekek felügyeletét. A családi napközibenhasonlóan az óvodához, bölcsődéhez, napközihez- szintén megoldható a gyermekek életkorának megfelelő ellátás. Tárnok település Budapest vonzáskörzete miatt kedvelt a fiatal, kisgyermekes családok lakásvásárlása szempontjából. A lakosságszám dinamikus növekedését nem követte az infrastruktúra megfelelő fejlődése. Településünk bölcsődéjének az építése folyamatban van, az óvodai férőhelyek maximálisan kihasználtak. Köszönhetően a pozitív jogszabályi változásoknak, felméréseink azt mutatják, hogy egyre több szülő térne vissza a munkahelyére. Családi napközink elsősorban a 2-6 éves korú gyermekek fogadására szolgál, de nem zárkózunk el az ettől eltérő korú gyermekek gondozásától sem. A családi napközi helye a Római Katolikus Templom parókiájának átalakításával valósult

meg. Az épület felújítását a fenntartó úgy végeztette, hogy alkalmas legyen a gyermekek szükségleteinek kielégítésére. A családi napközi berendezése a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, igényeihez igazodik. A napköziben a 3 fő gondozónő maximum 7 gyermek felügyeletét, gondozását látja el. Nyugodt, magabiztos, kiegyensúlyozott személyiségek, akik a rájuk bízott gyermekek ellátását örömmel és szeretettel végzik. Megfelelő tapasztalatokra tettek szert saját gyermekeik nevelése közben és eddigi munkahelyeiken.

IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja 1. A gondozás-nevelés feladatai 1.1. Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmód kialakítása során nagy szerepe van az étkezéseknek, a mozgás megszerettetésének. A mozgás a gyermek legalapvetőbb, természetes megnyilvánulási formája, de csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, örömmel, jó közérzettel és jó hangulatban végzi. A mai korban a gyermekek számára a mozgás egyre inkább háttérbe szorul, ezért is kell szem előtt tartanunk a természetes mozgáskedv fenntartását. 1.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció elősegítése A gondozás során a mindennapi élethez tartozó alapvető szokásokat sajátíthatja el a gyermek, melyek szerepet játszanak a szocializációjában. Például: hogyan kell kérni valamit, ezt hogyan köszönjük meg, illemhely helyes használata, étkezési szokások. A szokások kialakítása során nagyon fontos a gondozónők jó példája és a türelme. A gondozás során a gyermekek megnyilvánulásaira konkrétan reagálunk, dicsérettel és pozitív megerősítéssel elsősorban. 1.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése A gondozónők elősegítik a gyermekek természetes tudásvágyának kielégítését. Tárgyi eszközeinket, játékainkat igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy azok fejlesszék a gyermekek értelmi képességét, kreativitását. Az együttjátszás során a gyermek megtanul kapcsolatot kialakítani, viszonyulni a társaihoz, megtapasztalja a csoport élményét. Ezek egy kiscsoportban még jobban megvalósíthatóak. A napközibe járó gyermekek így megtapasztalják és gyakorolják a társas együttélés és az önérvényesítés szabályait. Például: egymásra figyelés, egymás segítése, alkalmazkodás a másikhoz. 1.4. A napirend megszervezése Úgy szervezzük meg a napi tevékenységét, hogy az igazodjék a gyermekek igényeihez, szükségleteihez, mert így megteremtjük a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállósodást. Törekszünk ugyanakkor a rugalmasságra, hogy lehetőséget adjunk a változó igények, az alkalmi lehetőségek kihasználására. Napirend :

7.00 – 8.00 8.30 – 9.00 9.00 – 10.00 10.00 - 10.30

megérkezés reggeli torna, játék bent a szobában tízórai, utána öltözés

10.30 – 11.30 11.30 - 12.00 12.00 – 12.30 12.30 - 13.00 13.00 – 15.00 15.00 - 15.30 15.30 - 17.00

kinti játék az udvaron, játszótéren vetkőzés, mosdóhasználat, terítés- nagyobb gyermekek bevonásával ebéd készülődés a lefekvéshez, meseolvasás kisebb gyermekek alszanak, nagyobbaknak egyéni foglalkozás uzsonna játék, gyermekek hazamennek

1.5. A napi élet megszervezése A napi élet megszervezése a játék, mozgás, gondozás, nevelés során valósul meg. A gyermekek legfontosabb tevékenysége kisiskolás korig a játék, melyen keresztül játékosan tanulhatnak. A játéknak széles körét alkalmazzuk a gondozás során. Minden nap mesélünk a gyermekeknek, verset, mondókákat tanulnak meg, zenét hallgatnak. Sétáink során megismerik az évszakokat, a háziállatokat, növényeket, növények terméseit. Nagyobb programokat is tervezünk nekik, például kirándulás. A gondozónők és a családi napközibe járó gyermekek szülei között elengedhetetlen a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, megbecsülésen alapuló partnerkapcsolat kialakulása a gyerekek jó közérzete és harmonikus fejlődése érdekében. A gondozónők a gyermek gondozása-nevelése során figyelembe veszik az otthon kialakult szokásokat, a jellegzetes reakciókat, a gyermek érdeklődését. Elismerik a szülő elsődleges szerepét és befolyását a gyermek fejlődésére. Támogatjuk a családi napközibe járó gyermekek szüleit abban, hogy igényeik és lehetőségeik szerint vegyenek részt a napközi életében. Támogatjuk a szülők közt spontán módon is alakuló kapcsolatok erősödését, olyan társas összejövetelek szervezését, ahol közösen beszélhetik meg a gyermek nevelésével kapcsolatos tapasztalatokat és gondolatokat. 2. Megvalósítani kívánt programok, szolgáltatások, tevékenységek Félévente, a szülők érdeklődésének megfelelő témáról, intézményünk pszichológusa illetve a gyermekorvos, pedagógusok előadást tartanak. Minden hónapban tervezünk egy rendezvényt, melyek alkalmazkodnak néphagyományainkhoz, nemzeti ünnepeinkhez. (farsang, húsvét, majális, anyák napja, pünkösd, gyermeknap, búcsú, szüret, Mikulás, karácsony.) A szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása érdekében családi napot (bográcsozás, beszélgetés) és családi sportnapot (sorversenyek, labdázás) szervezünk. Rendezvényeinkre várjuk a szülőket és a kapcsolattartás szempontjából bevont kollégákat is. 3. Élelmezés A családi napköziben történő élelmezés során a korszerű csecsemő- és gyermektáplálási elveket kell figyelembe venni úgy, hogy a táplálék mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen,

valamint feleljen meg a higiénés követelményeknek. Napi négyszeri étkezést biztosítunk a gyermekeknek (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna), melyet a szolgálat főzőkonyhájáról szállítással oldunk meg. Figyelünk arra, hogy a gyermekek minden nap sok vitaminhoz, egészséges ételekhez jussanak. 4. Intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés Elsődleges és legfontosabb a szülőkkel való rendszeres kapcsolat kialakítása. Emellett még kapcsolatot tartunk a helyi gyermekjóléti szolgálattal és pszichológusával, óvodával, pedagógiai szakszolgálatokkal, iskolával, környékbeli bölcsődékkel, módszertani intézményekkel, a település Polgármesteri Hivatalával, Népegészségügyi Intézettel. 5. Szolgáltatást nyújtók szakmai felkészültsége Az önképzést és dolgozóink képzését fontosnak tarjuk. Gyermekjóléti Szolgálatunknál rendelkezésre állnak szakmai könyvek, szakmai folyóiratok, melyekkel eleget tudunk tenni a mindig megújuló kihívásoknak. Tervezzük a kollégák közötti szakmai megbeszéléseket és a Gyermekjóléti Szolgálattal való szoros együttműködést. Figyelemmel kísérjük a szakmai továbbképzéseket, a médiában elhangzó gyermekkel kapcsolatos híreket, információkat. 6. Ellátás igénybevételének módja Az ellátás igénybevétele önkéntes, a szülő vagy törvényes képviselő kérésére történik. Az ellátás igénybevételéről az ellátást kérő és az intézmény írásos megállapodást köt. 7. Jogvédelem 7.1. A szolgáltatást igénybevevők jogainak védelme A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint. A szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. Az intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végezze, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézménynek biztosítani kell, hogy az ellátottak a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolatfelvétel módját megismerhessék. A szolgáltatást igénybevevők az őket ért sérelem orvoslása céljából az intézmény vezetőjéhez fordulhatnak. Ha a szolgáltatást igénybevevő panasza kivizsgálásáról 15 napon belül nem kap választ (vagy nem ért egyet az intézkedéssel) az intézmény fenntartójához ( Tárnok Nagyközség Önkormányzata ) fordulhat. 7.2. A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint. A foglalkoztatottak számára biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó

megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A dolgozók az őket ért sérelmekkel, panaszokkal az intézményvezetőhöz fordulhatnak. Ha 15 napon belül nem kapnak választ az intézményvezetőtől vagy nem értenek egyet intézkedésével, az intézmény fenntartójához fordulhatnak jogorvoslatért. 7.3. Tájékoztatási kötelezettség A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad az ellátott szülője vagy törvényes képviselője számára az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, az ellátott panaszjogainak gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről. Az ellátást igénybe vevő hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni a fentiekben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni az intézményben a jogszabály alapján vezetett nyilvántartásokhoz, nyilatkozni arról, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit és az ellátott, illetve a törvényes képviselő személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. V. Mellékletek: Házirend Megállapodás a szülőkkel



ZÁRADÉK

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a ………........…………………számú Önkormányzati Határozatával jelen Szakmai programot jóváhagyta.

Tárnok, 2015. ……………….….. Szolnoki Gábor Tárnok Nagyközség Önkormányzat polgármester

SZAKMAI PROGRAM

PÖTTÖMKUCKÓ II. CSALÁDI NAPKÖZI

TARTALOMJEGYZÉK I. FENNTARTÓ,SZOLGÁLTATÓ NEVE, SZÉKHELYE, TELEPHELYE

3.oldal


3.oldal

III. AZ ELLÁTANDÓ TERÜLET ÉS AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI 1. Földrajzi elhelyezkedés, demográfiai adatok 2. Az ellátási terület sajátosságai, kiemelt problémái 3. Ellátandó célcsoport

3.oldal 3.oldal 4.oldal 4.oldal

IV. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA 1. A gondozás-nevelés feladatai 2. Megvalósítani kívánt programok, szolgáltatások, tevékenységek 3. Élelmezés 4. Intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés 5. Szolgáltatást nyújtók szakmai felkészültsége 6. Ellátás igénybevételének módja 7. Jogvédelem

5.oldal 5.oldal 6.oldal 7.oldal 7.oldal 7.oldal 7.oldal 7.oldal

V. MELLÉKLETEK

8.oldal

I. Fenntartó, szolgáltató neve, székhelye, telephelye Fenntartó: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 2461 Tárnok, Dózsa Gy. u. 150.sz. Szolgáltató: Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Székhelye: 2461 Tárnok, Fő u. 61.sz. Telephelye: Pöttömkuckó Családi Napközi, 2461 Tárnok, Fő u. 59.sz.

II. A szolgáltatás alapelvei, célja, feladata Intézményünk alapelve és célkitűzése: segíteni a munkájához visszatérő szülőt abban, hogy gyermeke megkaphassa az életkorának megfelelő ellátást, melyet otthon a család biztosítana neki. A szülőt, családot a szocializáció legfontosabb szereplőjének tartjuk. Családi napközink együttműködő partnere a szülőnek a gyermeknevelése során. Célunk: családias környezetben szeretetteljes és nyugodt légkör megteremtése a gyermekeknek, akik így biztonságban érezhetik magukat. A gyermekek ellátásában fontosnak tartjuk a személyre szóló, differenciált bánásmódot.

III. Az ellátandó terület és az ellátandó célcsoport jellemzői 1. Földrajzi elhelyezkedés, demográfiai adatok Tárnok Pest megye nyugati részén található nagyközség. Földrajzi fekvése kedvező. Budapesttől 20 km-re, a 7. sz. főközlekedési útvonal és az M7 autópálya között terül el. Személygépkocsival ezekről az útvonalakról jól megközelíthető. Tárnokon halad keresztül a Budapest – Székesfehérvár - Nagykanizsa, illetve Tapolca vasútvonal. Az elővárosi vasúti közlekedés beindulása megkönnyítette a rendszeresen utazók közlekedését. A település lakosságszámának alakulása (2008-2014) év

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

fő

8903

9029

9135

8734

8782

8888

9586

Az évről évre emelkedő lakosságszám növekedés a természetes szaporodás és a bevándorlók együttes számának pozitívumát jelzik. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója – amely a térség 10 települését vizsgálta – az alábbiakat prognosztizálta: „2005-ben elkészült a térség demográfiai és iskolázottsági előreszámítása, amely 20 éves időszakot (2001-2021) ölel fel. Ebből kiolvasható, hogy a térség népessége 2021-ig előreláthatóan közel 1/3-dal növekszik, s az előreszámítási időszak végére kevéssel meghaladja a 200 000 főt."

2. Az ellátási terület sajátosságai, kiemelt problémái 2.1. Egészségügyi ellátás: Biztosított a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás. Gyógyszertár naponta tart nyitva. A szakrendelések közül szemészeti és fogászati rendelés működik helyben. 2.2. Oktatás: A településen működik óvoda, általános iskola. Az általános iskola két épületben kapott helyet. Az egyikbe az alsós, a másikba a felsős tanulók járnak. Az óvodai ellátás egy intézmény keretein belül, négy helyszínen vehető igénybe. A felvételre várók nagy száma miatt évről évre szükségessé vált a csoportok számának bővítése és a csoporton belüli létszámnak az emelése. 2.3. Szociális ellátások és szolgáltatások: Az alapellátások közül biztosított az étkeztetés, házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása, családsegítés. 2.4. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: Az alapellátások közül biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás. A 3 éven aluli gyermekek ellátására elkezdődött egy bölcsőde építése. Működésének megkezdéséig a gyermekek napközbeni ellátási formái közül a családi napközik létrejötte az elsődleges megoldás. 3. Ellátandó célcsoport Sok édesanya számára fontos kérdés, hogy a gyermekkel töltött első hónapok, évek után van-e lehetősége választani a gyermeknevelési támogatások hosszabb időre történő igénybevétele vagy a munkavállalás között. 2014. januártól a GYED és GYES mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Ezzel a lehetőséggel csak az élhet, aki meg tudja oldani gyermeke napközbeni felügyeletét. A gyermekintézmények általában zsúfoltak, helyhiány miatt több kérelmet elutasítanak. A hiányzó intézményi férőhelyek pótlására szolgálhat a családi napközi, mely csecsemő kortól a kisiskolás kor végéig láthatja el a gyermekek felügyeletét. A családi napközibenhasonlóan az óvodához, bölcsődéhez, napközihez- szintén megoldható a gyermekek életkorának megfelelő ellátás. Tárnok település Budapest vonzáskörzete miatt kedvelt a fiatal, kisgyermekes családok lakásvásárlása szempontjából. A lakosságszám dinamikus növekedését nem követte az infrastruktúra megfelelő fejlődése. Településünk bölcsődéjének az építése folyamatban van, az óvodai férőhelyek maximálisan kihasználtak. Köszönhetően a pozitív jogszabályi változásoknak, felméréseink azt mutatják, hogy egyre több szülő térne vissza a munkahelyére. Családi napközink elsősorban a 2-6 éves korú gyermekek fogadására szolgál, de nem zárkózunk el az ettől eltérő korú gyermekek gondozásától sem. A családi napközi helye a Római Katolikus Templom parókiájának átalakításával valósult

meg. Az épület felújítását a fenntartó úgy végeztette, hogy alkalmas legyen a gyermekek szükségleteinek kielégítésére. A családi napközi berendezése a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, igényeihez igazodik. A napköziben a 3 fő gondozónő maximum 7 gyermek felügyeletét, gondozását látja el. Nyugodt, magabiztos, kiegyensúlyozott személyiségek, akik a rájuk bízott gyermekek ellátását örömmel és szeretettel végzik. Megfelelő tapasztalatokra tettek szert saját gyermekeik nevelése közben és eddigi munkahelyeiken.

IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja 1. A gondozás-nevelés feladatai 1.1. Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmód kialakítása során nagy szerepe van az étkezéseknek, a mozgás megszerettetésének. A mozgás a gyermek legalapvetőbb, természetes megnyilvánulási formája, de csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, örömmel, jó közérzettel és jó hangulatban végzi. A mai korban a gyermekek számára a mozgás egyre inkább háttérbe szorul, ezért is kell szem előtt tartanunk a természetes mozgáskedv fenntartását. 1.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció elősegítése A gondozás során a mindennapi élethez tartozó alapvető szokásokat sajátíthatja el a gyermek, melyek szerepet játszanak a szocializációjában. Például: hogyan kell kérni valamit, ezt hogyan köszönjük meg, illemhely helyes használata, étkezési szokások. A szokások kialakítása során nagyon fontos a gondozónők jó példája és a türelme. A gondozás során a gyermekek megnyilvánulásaira konkrétan reagálunk, dicsérettel és pozitív megerősítéssel elsősorban. 1.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése A gondozónők elősegítik a gyermekek természetes tudásvágyának kielégítését. Tárgyi eszközeinket, játékainkat igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy azok fejlesszék a gyermekek értelmi képességét, kreativitását. Az együttjátszás során a gyermek megtanul kapcsolatot kialakítani, viszonyulni a társaihoz, megtapasztalja a csoport élményét. Ezek egy kiscsoportban még jobban megvalósíthatóak. A napközibe járó gyermekek így megtapasztalják és gyakorolják a társas együttélés és az önérvényesítés szabályait. Például: egymásra figyelés, egymás segítése, alkalmazkodás a másikhoz. 1.4. A napirend megszervezése Úgy szervezzük meg a napi tevékenységét, hogy az igazodjék a gyermekek igényeihez, szükségleteihez, mert így megteremtjük a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállósodást. Törekszünk ugyanakkor a rugalmasságra, hogy lehetőséget adjunk a változó igények, az alkalmi lehetőségek kihasználására. Napirend :

7.00 – 8.00 8.30 – 9.00 9.00 – 10.00 10.00 - 10.30

megérkezés reggeli torna, játék bent a szobában tízórai, utána öltözés

10.30 – 11.30 11.30 - 12.00 12.00 – 12.30 12.30 - 13.00 13.00 – 15.00 15.00 - 15.30 15.30 - 17.00

kinti játék az udvaron, játszótéren vetkőzés, mosdóhasználat, terítés- nagyobb gyermekek bevonásával ebéd készülődés a lefekvéshez, meseolvasás kisebb gyermekek alszanak, nagyobbaknak egyéni foglalkozás uzsonna játék, gyermekek hazamennek

1.5. A napi élet megszervezése A napi élet megszervezése a játék, mozgás, gondozás, nevelés során valósul meg. A gyermekek legfontosabb tevékenysége kisiskolás korig a játék, melyen keresztül játékosan tanulhatnak. A játéknak széles körét alkalmazzuk a gondozás során. Minden nap mesélünk a gyermekeknek, verset, mondókákat tanulnak meg, zenét hallgatnak. Sétáink során megismerik az évszakokat, a háziállatokat, növényeket, növények terméseit. Nagyobb programokat is tervezünk nekik, például kirándulás. A gondozónők és a családi napközibe járó gyermekek szülei között elengedhetetlen a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, megbecsülésen alapuló partnerkapcsolat kialakulása a gyerekek jó közérzete és harmonikus fejlődése érdekében. A gondozónők a gyermek gondozása-nevelése során figyelembe veszik az otthon kialakult szokásokat, a jellegzetes reakciókat, a gyermek érdeklődését. Elismerik a szülő elsődleges szerepét és befolyását a gyermek fejlődésére. Támogatjuk a családi napközibe járó gyermekek szüleit abban, hogy igényeik és lehetőségeik szerint vegyenek részt a napközi életében. Támogatjuk a szülők közt spontán módon is alakuló kapcsolatok erősödését, olyan társas összejövetelek szervezését, ahol közösen beszélhetik meg a gyermek nevelésével kapcsolatos tapasztalatokat és gondolatokat. 2.Megvalósítani kívánt programok, szolgáltatások, tevékenységek Félévente, a szülők érdeklődésének megfelelő témáról, intézményünk pszichológusa illetve a gyermekorvos, pedagógusok előadást tartanak. Minden hónapban tervezünk egy rendezvényt, melyek alkalmazkodnak néphagyományainkhoz, nemzeti ünnepeinkhez. (farsang, húsvét, majális, anyák napja, pünkösd, gyermeknap, búcsú, szüret, Mikulás, karácsony.) A szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása érdekében családi napot (bográcsozás, beszélgetés) és családi sportnapot (sorversenyek, labdázás) szervezünk. Rendezvényeinkre várjuk a szülőket és a kapcsolattartás szempontjából bevont kollégákat is. 3. Élelmezés A családi napköziben történő élelmezés során a korszerű csecsemő- és gyermektáplálási elveket kell figyelembe venni úgy, hogy a táplálék mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen,

valamint feleljen meg a higiénés követelményeknek. Napi négyszeri étkezést biztosítunk a gyermekeknek (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna), melyet a szolgálat főzőkonyhájáról szállítással oldunk meg. Figyelünk arra, hogy a gyermekek minden nap sok vitaminhoz, egészséges ételekhez jussanak. 4. Intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés Elsődleges és legfontosabb a szülőkkel való rendszeres kapcsolat kialakítása. Emellett még kapcsolatot tartunk a helyi gyermekjóléti szolgálattal és pszichológusával, óvodával, pedagógiai szakszolgálatokkal, iskolával, környékbeli bölcsődékkel, módszertani intézményekkel, a település Polgármesteri Hivatalával, Népegészségügyi Intézettel. 5. Szolgáltatást nyújtók szakmai felkészültsége Az önképzést és dolgozóink képzését fontosnak tarjuk. Gyermekjóléti Szolgálatunknál rendelkezésre állnak szakmai könyvek, szakmai folyóiratok, melyekkel eleget tudunk tenni a mindig megújuló kihívásoknak. Tervezzük a kollégák közötti szakmai megbeszéléseket és a Gyermekjóléti Szolgálattal való szoros együttműködést. Figyelemmel kísérjük a szakmai továbbképzéseket, a médiában elhangzó gyermekkel kapcsolatos híreket, információkat. 6. Ellátás igénybevételének módja Az ellátás igénybevétele önkéntes, a szülő vagy törvényes képviselő kérésére történik. Az ellátás igénybevételéről az ellátást kérő és az intézmény írásos megállapodást köt. 8. Jogvédelem 8.1. A szolgáltatást igénybevevők jogainak védelme A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint. A szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. Az intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végezze, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézménynek biztosítani kell, hogy az ellátottak a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolatfelvétel módját megismerhessék. A szolgáltatást igénybevevők az őket ért sérelem orvoslása céljából az intézmény vezetőjéhez fordulhatnak. Ha a szolgáltatást igénybevevő panasza kivizsgálásáról 15 napon belül nem kap választ (vagy nem ért egyet az intézkedéssel) az intézmény fenntartójához ( Tárnok Nagyközség Önkormányzata ) fordulhat. 8.2.A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint. A foglalkoztatottak számára biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó

megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A dolgozók az őket ért sérelmekkel, panaszokkal az intézményvezetőhöz fordulhatnak. Ha 15 napon belül nem kapnak választ az intézményvezetőtől vagy nem értenek egyet intézkedésével, az intézmény fenntartójához fordulhatnak jogorvoslatért. 8.3.Tájékoztatási kötelezettség A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad az ellátott szülője vagy törvényes képviselője számára az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, az ellátott panaszjogainak gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről. Az ellátást igénybe vevő hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni a fentiekben meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni az intézményben a jogszabály alapján vezetett nyilvántartásokhoz, nyilatkozni arról, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit és az ellátott, illetve a törvényes képviselő személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. V. Mellékletek: Házirend Megállapodás a szülőkkel



ZÁRADÉK Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a ………........…………………számú Önkormányzati Határozatával jelen Szakmai programot jóváhagyta.


Tárnok Nagyközség Önkormányzat Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat

SZAKMAI PROGRAM TÁRNOKI TIPEGŐ BÖLCSŐDE 2461, Tárnok, Honfoglalás u. 3-9.

2015

1

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS ADATOK

3. oldal


4. oldal

III. AZ ELLÁTANDÓ TERÜLET ÉS AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI 1. Földrajzi elhelyezkedés, demográfiai adatok 2. Az ellátási terület sajátosságai, kiemelt problémái 3. A bölcsődei igény bemutatása 4. Ellátotti kör, célcsoport 5. A gyermekek felvételének rendje

4. oldal 4. oldal 5. oldal 5. oldal 6. oldal 6. oldal

IV. A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK CÉLJA, FELADATA, ALAPELVEI 1. A szolgáltatás célja, feladata 2. A bölcsődei szolgáltatás működésének alapelvei


V. BÖLCSŐDEI NEVELÉSÜNK-GONDOZÁSUNK FELADATAI

9. oldal

VI. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI

10. oldal

VII. KAPCSOLATRENDSZEREK 1. Kapcsolattartás a szülőkkel 2. Saját gondozónő rendszer 3. Kapcsolattartás egyéb szervekkel


VIII. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

14. oldal

IX. TÁRGYI FELTÉTELEK

14. oldal

X. SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

15. oldal

XI. DOKUMENTÁCIÓ

15. oldal

XII. JOGVÉDELEM 1.Érdekképviseleti fórum 2. A szolgáltatást végzők jogai


XIII. MŰKÖDÉSI REND

17. oldal

XIV. AZ ELLENŐRZÉS RENDJE

17. oldal

XV. MUNKAKAPCSOLATOK, SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTEKEZLETEK XVI. A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁSRÓL TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA XVII. MELLÉKLETEK ZÁRADÉK

18. oldal 19. oldal 20. oldal 28. oldal 2

I. ÁLTALÁNOS ADATOK Fenntartó, szolgáltató neve, székhelye, telephelye Fenntartó: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. Szolgáltató: Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Székhelye: 2461 Tárnok, Fő u. 61. intézményegysége: Tárnoki Tipegő Bölcsőde Telephely: 2461 Tárnok, Honfoglalás u. 3-9. Férőhelyszám: 36 fő Ágazati azonosító: Elérhetőség:

A bölcsőde felügyeleti szerve Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete, 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. Munkáltatói jogkör gyakorlója: a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat intézményvezetője. Szakmai ellenőrzését a Pest Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály látja el. A szolgálat működési területe: Tárnok Nagyközség közigazgatási területe. A szolgálat jogállása Önálló jogi személyiség, önállóan működő költségvetési szerv. A szolgálat által ellátott tevékenység forrásai 

normatív állami támogatás



önkormányzati támogatás



pályázati úton elnyerhető támogatás



személyi térítési díj

A szolgálat pénzügyi-gazdasági feladatait Tárnok Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el.

3

Törvényi háttér A bölcsőde tevékenységét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.), a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatiról és működésük feltételiről szóló 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet alapján végzi. Működése a 369/2013.(X.24.) Kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók,

intézmények

és

hálózatok

hatósági

nyilvántartásáról

és

ellenőrzéséről,

a

328/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és

gyermekvédelmi

szakellátások

térítési

díjáról

és

az

igénylésükhöz

felhasználható

bizonyítékokról, a 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról, 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a 8/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról, a 9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, a 37/2014.(IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról, a 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról , a 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról , a 33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, a 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, mint legfontosabb jogszabályok alapján történik.

II. A SZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA Szolgáltatásunk alapelve és célkitűzése: segíteni a munkájához visszatérő szülőt abban, hogy gyermeke megkaphassa az életkorának megfelelő ellátást, melyet otthon a család biztosítana neki. A szülőt, a családot a szocializáció legfontosabb szereplőjének tartjuk. Bölcsődénk együttműködő partnere kíván lenni a szülőnek a gyermeknevelése során. Célunk: családias környezetben, szeretetteljes és nyugodt légkör megteremtése a gyermekeknek, akik így biztonságban érezhetik magukat. Bölcsődénkben az egyik legfontosabb feladat a gyermekközpontú, szeretetteljes bölcsőde kialakítása, a személyre szóló, differenciált bánásmód alkalmazása. 4

III.

AZ

ELLÁTANDÓ

TERÜLET

ÉS

AZ

ELLÁTANDÓ

CÉLCSOPORT JELLEMZŐI 1. Földrajzi elhelyezkedés, demográfiai adatok Tárnok Pest megye nyugati részén található nagyközség. Földrajzi fekvése kedvező. Budapesttől 20 km-re, a 7. sz. főközlekedési útvonal és az M7 autópálya között terül el. Személygépkocsival ezekről az útvonalakról jól megközelíthető. Tárnokon halad keresztül a Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa, illetve Tapolca vasútvonal. Az elővárosi vasúti közlekedés beindulása megkönnyítette a rendszeresen utazók közlekedését. A település lakosságszámának alakulása (2008-2014) Év

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Fő

8903

9029

9135

8734

8782

8888

9586

Az évről évre emelkedő lakosságszám növekedés a természetes szaporodás és a bevándorlók együttes számának pozitívumát jelzik. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója – amely a térség 10 települését vizsgálta – az alábbiakat prognosztizálta: „2005-ben elkészült a térség demográfiai és iskolázottsági előreszámítása, amely 20 éves időszakot (2001-2021) ölel fel. Ebből kiolvasható, hogy a térség népessége 2021-ig előreláthatóan közel 1/3dal növekszik, s az előreszámítási időszak végére kevéssel meghaladja a 200 000 főt." 2. Az ellátási terület sajátosságai, kiemelt problémái 2. 1. Egészségügyi ellátás Biztosított a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás. Gyógyszertár naponta tart nyitva. A szakrendelések közül szemészeti és fogászati rendelés működik helyben. 2. 2. Oktatás A településen működik óvoda, általános iskola. Az általános iskola két épületben kapott helyet. Az egyikbe az alsós, a másikba a felsős tanulók járnak. Az óvodai ellátás egy intézmény keretein belül, négy helyszínen vehető igénybe. A felvételre várók nagy száma miatt évről évre szükségessé vált a csoportok számának bővítése és a csoporton belüli létszám emelése. 5

2. 3. Szociális ellátások és szolgáltatások Az alapellátások közül biztosított az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. Az Idősek Klubjában biztosított az idősek nappali ellátás. 2. 4. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások Az alapellátások közül biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás. A 3 éven aluli gyermekek ellátására több családi napközi működik a településen. 3. A bölcsődei igény bemutatása A lakosság demográfiai adatai alapján olyan településről van szó, melynek népessége, ezáltal a gyerekek száma a születések számával és a folyamatosan beköltözőkkel egyre emelkedik. Ennek érdekében szükség van arra, hogy a létszámában bővülő lakosság számára olyan intézmények, olyan szolgáltatások kerüljenek kialakításra, melyek kiszolgálják az igénybe vevők körét. A település önkormányzata a folyamatosan jelentkező igények miatt úgy döntött, hogy pályázati támogatással megépít egy 36 férőhelyes bölcsődét, mivel a lakosságszám növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozott a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére bölcsődei ellátás formájában. Működik ugyan a településen több családi napközi és gyermekfelügyelet, de ezeket a szülők egy része nem tudja megfizetni. A most épülő bölcsőde olyan tárgyi feltételeket biztosít, mely megteremti azt az optimális környezetet, ahol az igénybe vevő kisgyermekek olyan légkörben tudnak nevelkedni, mely elősegíti fejlődésüket. A működés engedélyeztetése a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013.(XII. 23.) Kormányrendelet szerint történik. 4. Ellátotti kör, célcsoport A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény értelmében a bölcsődei ellátás alapfeladata a személyes gondoskodás keretein belül a gyermekjóléti alapellátás rendszerén belül biztosítani 20 hetes kortól 3 éves korig a gyermekek napközbeni ellátását, nevelését, gondozását, felügyeletét, étkeztetését. A bölcsőde végezheti a fogyatékos gyermekek nevelését és gondozását is. A

bölcsőde

az

alapellátáson

túl

szolgáltatásként

speciális

tanácsadással,

időszakos

gyermekfelügyelettel, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. 5. A gyermekek felvételének rendje A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 1997. évi XXXI. tv. 42.§-a alapján a 6

bölcsődébe felvehető minden olyan 3 éven aluli családban nevelkedő kisgyermek, akinek szülei, törvényes képviselői munkavállalás, vagy más ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozást, nevelést. A törvény kiemeli az olyan kisgyermek felvételének szükségességét, akiknek szociális vagy egyéb ok miatt, egészséges fejlődésük érdekében szükséges a bölcsődei gondozásnevelés. Bölcsődénkben a kisgyermekek napközbeni ellátását különösen azon gyermekek számára tudjuk biztosítani, akiknek fejlődésük érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükségük, akiket egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akiknek családjában három vagy több gyermeket nevelnek, akinek a szülője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni. A bölcsődei felvétel során előnyben részesítjük azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult

gyermeket,

akinek

szülője

vagy

más

törvényes

képviselője

igazolja,

hogy

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A gyermek bölcsődébe történő felvételének kérelme önkéntes, a gyermek szülője, törvényes képviselőjének döntése alapján történik. A gyermek bölcsődei felvételét a szülő hozzájárulásával kérheti a védőnő, családgondozó, háziorvos, gyámhatóság is. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető a bölcsődei ellátás igénybevételére. A bölcsődei felvételről az intézményvezető dönt egy bizottság segítségével, melynek tagjai azok a szakemberek, akik kapcsolatban állnak az érintett gyermekes családokkal, valamint a fenntartó részéről 1 fő. Ha a bölcsődei jelentkezés során a jelentkező gyermekek száma meghaladja a felvehetők számát, a bölcsődevezető elutasíthatja a jelentkezési kérelmet. A fel nem vett gyermekek”várólistára” kerülnek, tehát az év folyamán kimaradt férőhelyekre bekerülhetnek. A felvétel elutasításával szemben fellebbezésre van lehetőség, amit a szülő az intézményvezető felé tehet meg, a kézhezvételtől számított 15 napon belül. A jelentkezés elbírálása után, a beiratkozás során a szülők tájékoztatást kapnak írásban és szóban (első interjú, személyes beszélgetés, szülői értekezlet) a szolgáltatás tartalmáról, a házirendről. A tájékoztatás tartalmazza az ellátás tartalmát és feltételeit, az intézmény által vezetett és az adott gyermekre vonatkozó nyilvántartásokat, valamint az azokba történő betekintés módját; a család és a bölcsőde kapcsolattartásának formáit, a panaszjog gyakorlásának módját, az érdekképviselet működését; az érték és vagyonmegőrzés szabályait; a fizetendő gondozási-nevelési és az étkeztetési térítési díjat. A tájékoztatást követően az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője megállapodást köt az intézménnyel, melyben nyilatkozik, hogy az általa megadott személyes adatok a valóságnak megfelelnek, s ha abban változás következik be, azt kötelességeként jelzi az intézményvezető felé. 7

IV. A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁNAK CÉLJA, FELADATA, ALAPELVEI 1. A szolgáltatás célja, feladata A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelés segítése, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, elfogadásával, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával segíteni harmonikus fejlődésüket. Célunk: az egészséges életmódra nevelés, fontosnak tartjuk a megfelelő táplálkozást, testmozgást, a természet felfedezését, figyelemfelkeltést szűk környezetünk növény- és állatvilága iránt. Fontosnak tartjuk a hagyományok őrzését, az ünnepekre való ráhangolódást. Igyekszünk a kisgyermekek számára színessé tenni a bölcsődei életet, s olyan tartalmakkal megtölteni az itt töltött időt, mely segíti, hogy a bölcsődébe járó gyerekek nyitottak, érdeklődőek, az új iránt fogékonyak legyenek, ezáltal hozzájáruljunk a tartalmas gyermekkorukhoz. 2. A bölcsődei szolgáltatás működésének alapelvei

 A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Bölcsődénk a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében, gondozásában.  A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket - mint fejlődő egyéniséget- kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítséget igényel, ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Bölcsődei nevelésünkgondozásunk értékközvetítő és értékteremtő folyamat, mely a gyermek személyiségének kibontakoztatására, a személyes és szociális kompetenciák segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával.  A nevelés és gondozás egységének elve A bölcsődei nevelésünk és gondozásunk elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.  Az egyéni bánásmód elve A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori - és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. 8

 A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandóságával („saját” gondozónő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeljük az érzelmi biztonságot, mely alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirendünk folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét.  Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzését, megnyilvánulásainak elismerő támogatását, az igényekhez igazodó segítését fontosnak tartjuk. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelésünk-gondozásunk egyik kiemelt feladata.  Az egységes nevelő hatások elve A nevelésünk értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

V. BÖLCSŐDEI NEVELÉSÜNK-GONDOZÁSUNK FELADATAI A bölcsődei nevelés - gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának biztosítása a gyermek testi, lelki, szociális jólétének elősegítése érdekében. Egészségvédelem, egészséges életmód megalapozása 

Harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása.



Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető higiénés szokások kialakulásának segítése.

Az érzelmi fejlődés és a szocializáció fejlődése 

Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek megelőzése, ill. 9

csökkentése. 

A kisgyermeknevelő - gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakulásának segítése.



Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban, az „én – tudat” egészséges fejlődésének segítése.



A bizalmon alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti tolerancia, nyitottság, empátia fejlődésének segítése.



Közös élményszerzések a társakkal, a kisgyermeknevelővel annak érdekében, hogy az önérvényesítés és a tolerancia egyensúlya irányába fejlődjön a gyermek.

A megismerési folyamatok fejlődésének segítése 

A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét biztosítsa, az önálló aktivitás és kreativitás támogatása,



A közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, a tájékozódás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése,



A gyermek tevékenységének támogató- bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése.

VI. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI A nevelésünk-gondozásunk célja a gyermek testi-lelki fejlődésének elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért nevelésünk-gondozásunk minden helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. 

Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése, mely jelentős mértékben befolyásolja a szokások kialakulását, az önállósodást. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek kezdettől fogva aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy 10

próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Fontos a folyamatos és rugalmas napirend feltételeinek megteremtése. A jól szervezett folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.  Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segíti a gyermeket a világ megismerésében és elfogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást.  Mondóka, ének Bölcsődénkben a zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének- és beszédhangja, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt.

 Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet, képzelet- és szociális fejlődésére. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége.  Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.  Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az 11

egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése, stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése.  Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái kialakulnak, fejlődnek. A mozgásigény kielégítése érdekében kiemelkedő szerep jut a szabad levegőn történő játéknak, melynek érdekében fokozott figyelmet fordítunk az udvari mozgásfejlesztő játékok beszerzésére, az ennek megfelelő tér biztosítására. A mozgásigényük rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Ehhez fontos, hogy biztosítsuk mind a szobában, mind az udvaron a gyermekek számára a mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezetünk balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik.  Tanulás A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatásaink  Időszakos gyermekfelügyelet biztosítása A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára kérheti gyermeke felügyeletét. Az időszakosan gondozott kisgyermekek felvehetőek a normál bölcsődei csoportunk üres férőhelyeire. A kisgyermeknevelő feladatai, munkarendje a bölcsődei gondozásunk-nevelésünk elvei és az aznapi csoport alapján szervezendő. 12

Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása.  Tanácsadás Bölcsődénkben meghatározott időben, és igény szerint a szakemberek bevonásával biztosítunk tanácsadást az alábbi témákban: – gondozási – nevelési, -

étkezési,

-

eltérő ütemű fejlődés esetén.

 Játszócsoport kialakítása Bölcsődénk

igény

hozzátartozókkal

esetén

együtt

külön

fogadja

játszócsoport a

gyermekeket

kialakításával

a

munkanapokon

szülőkkel 9-13

vagy

óráig.

A

kisgyermeknevelő szerepe megváltozik: ő a háziasszony a csoportban, a gyermekeket kísérőik gondozzák. A játszócsoport lehetőséget teremt arra, hogy – a szülő és gyermeke kedvező körülmények között játszhasson együtt, – a gyermekek barátkozhassanak egymással, – a szülők beszélgethessenek egymással, kicserélhessék tapasztalataikat, – a szülők tanácsot, segítséget kérjenek a kisgyermeknevelőtől, – klubszerű foglalkozások keretében beszélgethessenek a kisgyermeknevelés-gondozás, az egészséges életmód, étkeztetés, stb. területének szakembereivel. A bensőséges hangulat kialakításához nagyon fontos a létszámhatárok figyelembe vétele.

VII. KAPCSOLATRENDSZEREK 1. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást hitelesen és őszintén a gyermek fejlődéséről. A kapcsolattartás főbb formái:  családlátogatás,  szülővel közösen történő beszoktatás,  napi beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor,  szülői értekezletek, szülőcsoportos beszélgetések,  szülői fórum működtetése,  fogadó óra, időpont egyeztetést követő egyéni beszélgetés, 13

 szervezett programok (bölcsődekóstoló, gyermeknap, nyílt napok, stb.),  üzenő füzet,  hirdetőtábla. 2. „Saját gondozónő” saját kisgyermeknevelő rendszer A saját kisgyermeknevelő rendszer a személyi állandóság elvén működik. Az a kisgyermeknevelő, aki beszoktatja a gyermeket a bölcsődébe, a bölcsődébe járás egész időtartalma alatt a kisgyermeknevelője lesz. Ezáltal több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait. Elsősorban ugyanaz a kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken, ő tartja a szülőkkel a kapcsolatot napi szinten. 3. Kapcsolattartás egyéb szervekkel  egészségügyi intézményekkel,  házi gyermekorvossal,  bölcsőde gyermekorvosával,  szociális alapszolgáltatókkal,  helyi képviselő-testülettel,  helyi önkormányzattal,  helyi önkormányzat bizottságaival,  szakhatóságokkal,  gyámhivatallal. Az együttműködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását a titoktartási kötelezettség figyelembe vételével, továbbá a kölcsönös konzultációkat, a tapasztalatcserét.

VIII. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Bölcsődevezető: 1 fő Kisgyermeknevelő: 6 fő Gazdasági ügyintéző: 1 fő Takarító/ellátást segítő: 2 fő Konyhai dolgozó: 1 fő Gyermekorvos: 1 fő (megbízási szerződéssel) Védőnő: az intézmény működteti a Védőnői Szolgálatot, így napi kapcsolat kialakítása egyszerűbb.

14

A bölcsőde teljes nyitva tartása alatt a gyermekekkel kisgyermeknevelő foglalkozik. A szükséges kisgyermeknevelői jelenlétet rugalmas (csúsztatott) munkarend kialakításával oldjuk meg. A kisgyermeknevelők képesítési előírása: szakirányú képesítés. Munkájukat a bölcsőde szakmai vezetője segíti. A kisgyermeknevelők munkáját az ellátást segítő takarító támogatja, aki gyermekfelügyeleti, kisegítői, higiéniai és egyéb (mosási) feladatokat lát el 6-14 óráig. Bölcsődénkben heti egy alkalommal a bölcsődeorvos kíséri figyelemmel a kisgyermekek egészséges fejlődését. A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 1.sz. melléklete értelmében a bölcsőde orvos munkaideje gyermekcsoportonként havi 4 óra, ez 3 gyermekcsoport esetén havi 12 óra. A bölcsőde tálalókonyhával rendelkezik, így …....................................................... beszállítóval történt szerződéskötéssel megoldott az élelmezés.

Az élelmezéssel kapcsolatos feladatokat a

konyhai dolgozó látja el a kisegítők segítségével. A gazdasági ügyintéző látja el a napi rendelést, adagszám nyilvántartást. Gondoskodik a személyi térítési díjak számlázásáról is.

IX. TÁRGYI FELTÉTELEK Bölcsődénk 36 férőhellyel működik. 3 csoportszobával és a hozzá közvetlenül kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel, fürdőszobával, gyermeköltözővel, közös bejárattal, udvarral rendelkezik. A játékeszközök a gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségi szintjének, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően lettek beszerezve. Bölcsődénkben a nevelés, gondozás eszközei szakmailag tudatosan tervezettek, pedagógiailag célszerűen kialakítottak, megfelelnek a mai, modern kisgyermeknevelés elvárásainak. Bölcsődénk rendelkezik még a kisgyermeknevelők számára kisgyermeknevelői szobával, ebédlővel, raktárakkal és irodákkal, melyek segítik a gyerekek magas színvonalon történő ellátását.

X. SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA Minden szakdolgozót a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet előírásai alapján regisztráltatjuk, és folyamatosan jelentjük a teljesített továbbképzéseket. 15

Bölcsődénkben a képzési terv elkészítését a 9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet 15. §-a szabályozza. A jogszabály szerint az éves továbbképzési tervet a személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője köteles elkészíteni. E képzési, továbbképzési tervben a szakirányú és nem szakirányú felsőfokú, illetve a szakirányú és nem szakirányú középfokú képzésen kívül szerepel a kötelező továbbképzés céljából szervezett tanfolyamokon, a szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásokon, szakmai tanácskozásokon, külföldi, vagy hazai tanulmányúton, illetve szakvizsgán résztvevők létszáma, neve és ideje. A bölcsődénkben havi rendszerességgel és szükség szerint házi szakmai továbbképzéseket, megbeszéléseket tervezünk tartani.

XI. DOKUMENTÁCIÓ A bölcsődénk a gyermekek fejlődéséről és a csoportok működéséről tájékozódás céljából, az egyes módszertani javaslatokban megfogalmazottak alapján dokumentációt vezet. A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a nevelés, gondozás biztosításának, a gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében történik. A dokumentáció vezetésénél fontos szempont: a tárgyszerűség, a hitelesség, a rendszeresség. A dokumentáció vezetéséhez a bölcsődei felvételkor kérjük a szülők hozzájárulását. A szülő saját kérésére bármikor betekintést nyerhetnek gyermekük fejlődésének írásban rögzített menetébe. A dokumentációt zárt iratszekrényben tároljuk, vezetésénél a személyiségi jogokat figyelembe vesszük. 

Csoportos dokumentációk: csoportnapló – mely tartalmazza: a nevelő munka tervezését, a napi, heti feljegyzéseket.



Egyéni dokumentációk: törzslap, fejlődési lap, tájékoztató füzet.

XII. JOGVÉDELEM 1. Érdekképviseleti fórum A 1997. évi XXXI. törvény 35. §.(1) bekezdése értelmében az intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait. Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai:  az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői,  az intézmény dolgozóinak képviselői,  az intézményt fenntartó képviselői. 16

Az érdekképviseleti fórum működésének célja:  Az Érdekképviseleti Fórum (továbbiakban: Fórum) a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek érdekeinek védelmét, képviseletét szolgálja és végzi.  A Fórum működésének célja, hogy megteremtse a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek szülei/törvényes képviselői, a fenntartó és az intézmény képviselői közötti együttműködés szélesebb körben értelmezett alapját.  További cél, hogy a bölcsődei ellátással kapcsolatban esetlegesen felmerülő panasz, probléma mihamarabb azon a helyen nyerjen orvoslást, ahol felmerül. Az intézményvezető és a bölcsőde szakmai vezetője a Fórum által jelzett panaszt kivizsgálja, illetékességi körén belül megteszi a szükséges intézkedést. Amennyiben ehhez nem rendelkezik kompetenciával, a megfelelő személyhez továbbítja azt. Mindenről 15 napon belül írásban tájékoztatja a Fórumot. A panaszt tevő szülő/törvényes képviselő az intézmény fenntartójához, vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha a bölcsőde vezetője – ill. a szervezeti felépítés szerinti illetékes személy – vagy a Fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Gyermekjogi képviselő: Varga M. Bea Elérhetőség: Tel.: 06-20/489-96-27, E-mail: [email protected] Fenntartó: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Tel: 06 /23-387-019 2. A szolgáltatást végzők jogai A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat – külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben – megilleti a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék. A 15/1998. NM rendelet 29. § (1) határozza meg a dolgozók munkavégzéséhez szükséges feltételeket, melyet a munkáltatónak biztosítani kell. A szakemberek közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A bölcsőde dolgozói közalkalmazottak, rájuk a közalkalmazotti törvény jogi szabályozása vonatkozik. Az alkalmazotti közösséget és annak képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. 17

XIII. MŰKÖDÉSI REND A bölcsőde működését érintő fejezeteket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, valamint a bölcsőde házirendje.

XIV. AZ ELLENŐRZÉS RENDJE A bölcsődei szolgáltatás ellenőrzése a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013.(X.24.) Kormányrendelet alapján történik. A bölcsődében többféle ellenőrzési feladatokat kell végezni. A nevelési, gondozási program a pedagógiai munkáról szól, ezért itt a program beválásának és a bölcsőde pedagógiai munkájának ellenőrzését rögzíteni kell. A pedagógiai program átfogó, éves értékelése, ellenőrzése az intézményvezető feladata. A programhoz szorosan kapcsolódnak a következő dokumentumok, melynek ellenőrzése a szakmai vezető feladata:  a bölcsőde éves munkaterve,  a csoportok éves terve (új gyermekek esetén beszoktatási- és családlátogatási terv),  a csoportdokumentumok (csoportnapló, eszköztervezet, napirend),  a gyermekek fejlődéséről készült feljegyzések. A bölcsőde munkatervét évente, a csoportok munkatervét, a csoportdokumentumokat és a gyermekek fejlődéséről készült feljegyzéseket félévente kell ellenőrizni. Az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy a csoportban dolgozó két kisgyermeknevelő mennyire beszéli meg és értékeli egymás közt a csoport és az egyes gyermekek fejlődését. A bölcsődei nevelőmunka értékelése az egész bölcsődére vonatkoztatva nevelési értekezletek keretében történik.

XV. MUNKAKAPCSOLATOK, SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÉRTEKEZLETEK A bölcsőde dolgozói egymással szoros munkakapcsolatban állnak, egymással mellérendelt viszonyban tevékenykednek. A szolgáltatás dogozói a településen a gyermekekkel kapcsolatban álló intézményekkel, szervezetekkel együttműködnek.

18

Szakmai értekezlet Tárgya: Azoknak az eseteknek és operatív teendőknek a megbeszélése, amelyek bármely bölcsődei kisgyermeknevelő számára problémát jelentenek, az egység működésében szerepet játszanak. Munka értekezlet A bölcsőde szakmai egységének minden dolgozója részt vesz, havonta egy alkalommal kerül megtartásra. Intézményi értekezlet Az intézményvezető tartja, az intézmény minden dolgozója részt vesz rajta. Évente legalább egy alkalommal kerül rá sor.

XVI. A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁSRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSAIRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA A gyermekjóléti szolgáltató, intézmény létrejöttéről, ellátásáról és szolgáltatásairól tájékoztatni szükséges az érintetteket. A bölcsődei ellátásról és az esetleges szolgáltatásokról helyben a legcélszerűbb tájékoztatás Tárnok Nagyközség Önkormányzati honlapján, az intézmény saját honlapján, helyi újságban, védőnőknél, gyermekorvosoknál,

iskolában,

óvodában,

családi

napköziben

szórólapok,

tájékoztatók,

hirdetmények, folyamatos alkalmazásával szeretnénk megvalósítani.

XVII. MELLÉKLET Megállapodás a szülőkkel -

Házirend

-

Napirend

Tárnok, 2015. május 4.


19

MELLÉKLET

20


TÁRNOKI TIPEGŐ BÖLCSŐDE 2461 Tárnok, Honfoglalás u. 3-9. Telefon/Fax: 06-23E-mail:

Felvételi könyv száma:

/2015.

MEGÁLLAPODÁS mely létrejött Tárnok Nagyközség Önkormányzat Tárnoki Tipegő, mint a napközbeni ellátását biztosító, valamint a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek szülője (törvényes képviselője) között. Szülő (törvényes képviselő) adatai: Név: Születési név: Anyja neve: Lakcíme: Gyermek adatai: Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: TAJ szám: A bölcsődei ellátás kezdő időpontja: 2015. …………………… A bölcsődei ellátás megszűnésének időpontja: 201 . …………………… 1. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelete alapján „bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, ill. annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti.” 2. A bölcsődei ellátás időtartama: határozatlan 3. A bölcsődei ellátás keretében az intézmény a gyermek számára az alábbiakat biztosítja: - szakszerű gondozás-nevelés, testi-lelki szükségletek kielégítése, a fejlődés és a szocializáció segítése, - napi négyszeri (orvos által ellenőrzött, az életkornak megfelelő) étkezés, - a fejlődéshez szükséges egészséges, biztonságos és esztétikus környezet, - egészségvédelem egészségnevelés, kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése, - állandóság (saját gondozónő rendszer), egyéni bánásmód, - időjárástól függően napi lehetőség a szabad levegőn való játékra, - az egyéni ruhanemű kivételével, a textíliával történő ellátás, - személyes higiéné feltételeinek biztosítása, - korcsoportnak megfelelő játékeszközök, - rendszeres orvosi felügyelet, óvodai életre való felkészítés. A bölcsőde a szülő számára az alábbiakat biztosítja: - a házirend megismerése, - adaptációhoz szükséges idő és feltételek, - tájékoztatás a gyermekével napközben történő eseményekről,

21

rendszeres betekintés a kisgyermeknevelő által vezetett egyéni dokumentációba (üzenő füzet), szülői értekezlet, egyéni és csoportos beszélgetés kisgyermeknevelővel, bölcsődevezetővel, bölcsőde orvosával, szükség szerint szakemberekkel, - tájékoztatók, étrendek megismerése. 4. A szülő köteles a tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, az Gyvt. alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, és nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról. -

5 A 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 148.§ (1)-(3), valamint (5) bekezdése alapján az intézményi ellátásért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díj mértékét az Önkormányzat rendeletben szabályozza. A térítési díj mértékét minden évben a fenntartó önkormányzat képviselő testülete határozza meg. 6. Mindenkor a hatályos ………….. önkormányzati rendelet alapján kell a bölcsődei ellátás keretében nyújtott étkezés személyi térítési díját megfizetni. A gondozásra vonatkozó intézményi és személyi térítési díj ….,- Ft-ban került megállapításra. A bölcsődei étkezésért fizetendő személyi térítési díjat a szülő vagy a törvényes képviselő köteles határidőre megfizetni. A személyi térítési díj meghatározásához szükséges dokumentumokat és a díjfizetési kedvezményeket a kedvezményre való jogosultságot igazoló okirat bemutatása utáni munkanapon tudjuk érvényesíteni (MÁK igazolás, illetve szakorvosi és szakértői bizottsági igazolás, 3 vagy több gyermeket nevelők nyilatkozata, rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló határozat). 7. Megszűnik az ellátás: - ha a gyermek a 3. életévét betöltötte és a bölcsődei gondozási-nevelési év végéhez ért, vagy a harmadik életév beöltését követő december 31. után, valamint a Gyvt. 42.§ (1) alapján a gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31., - ha a szülő a gyermek 30 napon túli távollétét orvosi igazolással nem tudja igazolni, vagy az ellátás megszüntetését kéri, - ha a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, ill. magatartása veszélyezteti a többi gyermek egészségét. 8. A szülő a megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek elmulasztása esetén panaszával a bölcsődevezetőhöz, az intézményvezetőhöz, valamint a fenntartó Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Irodájához fordulhat. Az érdekvédelemmel kapcsolatos szabályokról a Gyvt. 35-36. paragrafusa rendelkezik. 9. A személyes adatim kezeléséről (2011.évi CXII. tv. 5.§(1), a 1993. évi III. tv. 20.§-a értelmében a tájékoztatást megkaptam. 10. Hozzájárulok és engedélyezem, hogy gyermekemről az intézményben készített fotókat és videofelvételeket a bölcsőde szakmai anyagaiban (Szakmai Program, tájékoztató, faliújság, szakmai előadások, konferenciákon, honlapon, kiadványokon, szakmai filmeken, stb.) felhasználhassa, és nyilvánosságra hozhassa. A megállapodás mellékletét képezi: szülői nyilatkozat a bölcsődei ellátásról, személyi térítési díj megállapítása, házirend, tájékoztató, melyet tudomásul vettem. Tárnok, 2015. év ……………….. hó ……nap

Szülő/gondviselő

Bölcsődevezető

22



A megállapodás 1. sz. melléklete:

SZÜLŐI NYILATKOZAT bölcsődei ellátásról

……………………………………………………….. szülő vállalom, hogy Gyermekem neve: Születési helye, ideje: a gyermekem ellátását 2015/2016-os nevelési év végéig a Tárnok Nagyközség Önkormányzat Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat - Tárnoki Tipegő Bölcsőde – 2461 Tárnok, Honfoglalás u. 3-9. biztosítsa. Tárnok, 2015.

Szülő aláírása

23



A megállapodás 2. sz. melléklete:

SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA Tisztelt Szülő! Gyermeke neve: Születési helye, ideje: Tárnok Nagyközség Önkormányzat Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat - Tárnoki Tipegő Bölcsőde – 2461 Tárnok, Honfoglalás u. 3-9. gondozottjának a személyi térítési díját a ………………. Önkormányzati rendelet alapján az alábbi összegben állapítom meg: 100% -os, napi 0,00 Ft * 50 %-os, napi 0,00 Ft * ingyenes, napi 0,00 Ft * Érvényes 2015.09.01–től, visszavonásig.

Tárnok, 2015. ………………. Bölcsődevezető

A személyi térítési díj összegéről a tájékoztatást megkaptam. A személyi térítési díj befizetését, minden hónapban határidőre teljesítem: - átutalással * - helyben készpénzes befizetéssel * Tárnok, 2015. ………………… Szülő aláírása

* A kívánt rész aláhúzandó! 24



HÁZIREND Házirendünk Tárnok Nagyközség Önkormányzat Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Intézményének Tipegő Bölcsődéjébe felvett gyermekekre, szüleire, illetve törvényes képviselőire és dolgozóira vonatkozik, akik a bölcsődei közösségünket alkotják.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. A bölcsődébe nyitva tartása: munkanapokon 6,00 – 18,00 óráig. Naponta reggel 6.00 –tól 8 óráig fogadja az érkező gyermekeket. Kérjük, hogy 8 - 8.30 között ne zavarják a reggelizést, gyermekükkel előtte vagy utána érkezzenek. A gyermek hazavitelére délután 18.00 –ig van lehetőség. 2. A gyermekek gondozása – nevelése a bölcsőde szakmai programjában megfogalmazottak és az 1. sz. melléklet szerinti napirend alapján történik. 3. A bölcsődéből a gyermekeket csak a szülő vagy az általa írásban megbízott személy viheti el. 14 éves kor alatti kiskorú e feladattal nem bízható meg. 4.

Bölcsődéből távozáskor, miután a szülő gyermekét átvette, a bölcsőde egész területén a szülő viseli a teljes felelősséget gyermeke iránt.

5. A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön zárható szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényekben, mert a bölcsődében hagyott, ill. a gyermeken lévő, vagy hozott tárgyakért felelősséget vállalni nem tudunk. 6. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében lázas (37,5 ºC és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségekről a bölcsődét értesíteni kell. Ha a gyermek gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt kap arról a szülő írásban köteles tájékoztatni a gyermeke kisgyermeknevelőjét. 7. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a kisgyermeknevelő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a pontos cím és telefonszám. Kérjük, hogy az ilyen esetben minél előbb gondoskodjanak a gyermek hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyeit.

25

8. Betegség miatt hiányzó gyermeket, csak (Egészséges közösségbe mehet.) orvosi igazolással tudjuk fogadni. A megtörtént kötelező védőoltásokról folyamatosan kérjük a tájékoztatást. 9. Az üzenő füzetbe történő bejegyzéseiket szívesen vesszük, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a gyermek fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkoznak. 10. Ha a szülő gyermekét betegség, vagy más ok miatt nem hozza bölcsődébe, a távolmaradást másnap reggel 9.00 óráig közölje a bölcsődevezetővel, vagy helyettessel, a térítési díj elszámolásánál csak a következő naptól tudjuk a gyermek hiányzását figyelembe venni. 11. Kérjük, hogy az étkezési személyi térítési díjat minden hónapban a kijelölt időpontig pontosan fizessék be, vagy utalják át. 12. A fenntartó a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra 0 Ft személyi térítési díjat állapított meg. 13. A bölcsőde területén és a bölcsőde udvarán a dohányzás szigorúan tilos! 14. A babakocsikat csak az erre kijelölt helyen kérjük tárolni. 15. A bölcsődében április 21-e, vagy az azt követő legközelebbi munkanap, minden évben nevelésgondozás nélküli munkanap. A szülőket március 1-jéig tájékoztatjuk a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről. 16. A bölcsőde a hivatalos törvény által biztosított ünnepnapokon zárva tart. A nyári és a téli zárásokat, a szülők igényeihez igazodva, a fenntartó állapítja meg, melyről a szülőket minden év március 1-ig tájékoztatjuk. A nyári zárás … hét, a téli zárás … hét, ezen időszakokra igény szerint ügyeletes ellátást biztosítunk. A házirend betartását köszönjük! Tárnok, 2015. ………………… Ph.: Bölcsődevezető

Intézményvezető

Szülői Fórum Elnöke

26



6:00 – 8:00 8:00 – 8:30 8:30 – 10:00 10:00 10:00 – 11:30 11:30 – 12:15 12:15 – 15:00 15:00 – 15:30 15:30 – 18:00

- Folyamatos érkezés, szükség szerinti fürdőszoba használat, szabadjáték - Reggeli - Játék szobában, játszókertben - Tízórai - Játék játszókertben, szobában, fürdőszoba használat - Ebéd - Alvás, fürdőszoba használat - Uzsonna - Játék, folyamatos hazaadás

27

ZÁRADÉK

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a ………........…………………számú Önkormányzati Határozatával jelen Szakmai programot jóváhagyta.


28


HÁZIREND TÁRNOKI TIPEGŐ BÖLCSŐDE 2461, Tárnok, Honfoglalás u. 3-9.

2015

1



HÁZIREND Házirendünk Tárnok Nagyközség Önkormányzat Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat Intézményének Tipegő Bölcsődéjébe felvett gyermekekre, szüleire, illetve törvényes képviselőire és dolgozóira vonatkozik, akik a bölcsődei közösségünket alkotják. Célja, hogy szabályozza - a gyermekek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva - a jogok gyakorlását és kötelességek teljesítését. - A házirend tartalmazza a bölcsődei közösség tagjainak az Intézményünk életével, működésével összefüggő, a társadalmi és személyi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelességeit és jogait, az együttélés szabályait. - Általános tudnivalókat, magatartási szabályokat fogalmaz meg, meghatározza a kapcsolattartás rendjét és módját, valamint a „Szülői Fórum” működését. - A házirend megtartása a közösség tagjaira nézve kötelező. Az intézmény neve:

Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat

Székhelye: Intézményvezető: A bölcsőde neve: Telephely címe: Fenntartója: Bölcsődevezető:

2461 Tárnok Fő u. 61. Kürthy Miklósné TÁRNOKI TIPEGŐ BÖLCSŐDE 2461 Tárnok, Honfoglalás u. 3-9. Tárnok Nagyközség Önkormányzata XY

A Házirend: a Magyar Köztársaság Alkotmánya -1949. évi XX. törvény, és az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól –1991. évi törvény alapján, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szellemében,  a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet figyelembevételével,  és az Intézmény SZMSZ -ének szabályaival összhangban készült, mely  a Bölcsőde belső szabályzata. A Házirendet:  a bölcsődevezető készíti el,  a bölcsőde szakembereinek elfogadásával,  a Szülői Fórum egyetértésével, jóváhagyásával. 2

A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Módosítása szükséges, ha jogszabályokban változás következik be, vagy ha a Szülői Fórum, illetve az intézmények szakemberei erre javaslatot tesznek. A bölcsődei nevelő - gondozó munkánk gyermekközpontú, támogatja a gyermeki személyiség kibontakozását a családi nevelés segítőjeként. A bölcsődei ellátásunk gondoskodik:  A biztonságos, nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről.  A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének elősegítéséről, az életkori sajátosságainak megfelelő játéktevékenység és korszerű élelmezés biztosításáról. Az optimális fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi és tárgyi környezetről. A gyermeknek joga van: - a családja és az állam részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi, és erkölcsi fejlődéséhez szükséges, - szülői szeretetre, az egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, - a féléveskor betöltése után, ha szükséges bölcsődébe kerüljön, ott biztonságos, nyugodt, szeretetteljes légkörben, egészséges környezetben nevelkedjen, - a rendszeres egészségügyi ellátáshoz, - a bölcsődei ellátását, napirendjét életkorának, fejlettségi szintjének, szükségleteinek megfelelően alakítsák ki, hogy elegendő idő jusson a gondozásra, játékra, pihenésre, - arra, hogy a gyermek személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, - védelemre a testi, lelki erőszakkal szemben, nem vethető alá testi fenyítésnek, megalázásnak, - az egyenlő és megkülönböztetéstől mentes bánásmódra, - ha szükséges segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, - a sajátos nevelési igényű, tartós beteg gyermeknek a fejlődését és személyisége kibontakoztatását segítő különleges ellátáshoz, - a családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. A szülőnek joga, van: - megválasztani a bölcsődét, melyre a gyermeke gondozását, nevelését bízza, - megismerni a bölcsőde gondozási –nevelési elveit, házirendjét, - megismerni a gyermekcsoport életét, ahol gyermekét gondozzák - nevelik, - tanácsot, gyermeke fejlődéséről rendszeresen tájékoztatást kérni és kapni a kisgyermeknevelőtől, szakemberektől, - megismerni a gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat, - a bölcsőde munkáját támogatni segítő javaslattal, véleménnyel, - kezdeményezni a Szülői Fórum létrehozását, mint megválasztó, illetve mint megválasztható személy; személyesen, vagy képviselő útján részt venni az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - a szülő panasszal élhet az intézményvezetőnél, a Szülői Fórum elnökénél, vagy az önkormányzat jegyzőnél az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, a gyermeki jogok sérelme, továbbá a bölcsőde dolgozói kötelezettségszegése esetén.

3

A szülő kötelezettsége: - gondoskodni gyermeke fejlődéséhez szükséges feltételekről, - biztosítani gyermeke bölcsődei ellátásban való részvételét, - figyelemmel kísérni gyermeke fejlődését, és rendszeresen együttműködni a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel, - megismerni és betartani a házirend előírásait, - úgy élni jogaival, hogy azzal mások és a bölcsőde közösségének érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogai gyakorlásában. A gyermek és a szülő kötelessége: - a bölcsődében életkorának megfelelően kultúráltan viselkedni, magatartásával példát mutatni, - megjelenése, öltözködése ápolt, ízléses, kényelmes, életkorának megfelelő legyen, - vigyázni a bölcsőde berendezésére és felszerelésére, - óvni maga és a társai egészségét, testi épségét, betartani a közlekedési, balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat.

I.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A bölcsődébe nyitva tartása: munkanapokon 6,00 – 18,00 óráig. Naponta reggel 6.00 –tól 8 óráig fogadja az érkező gyermekeket. Kérjük, hogy 8 - 8.30 között ne zavarják a reggelizést, gyermekükkel előtte vagy utána érkezzenek. A gyermek hazavitelére délután 18.00 –ig van lehetőség. 2. A gyermekek gondozása – nevelése a bölcsőde szakmai programjában megfogalmazottak és az 1. sz. melléklet szerinti napirend alapján történik. 3. A bölcsődéből a gyermekeket csak a szülő vagy az általa írásban megbízott személy viheti el. 14 éves kor alatti kiskorú e feladattal nem bízható meg. 4.

Bölcsődéből távozáskor, miután a szülő gyermekét átvette, a bölcsőde egész területén a szülő viseli a teljes felelősséget gyermeke iránt.

5. A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön zárható szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényekben, mert a bölcsődében hagyott, ill. a gyermeken lévő, vagy hozott tárgyakért felelősséget vállalni nem tudunk. 6. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében lázas (37,5 ºC és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségekről a bölcsődét értesíteni kell. Ha a gyermek gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt kap arról a szülő írásban köteles tájékoztatni a gyermeke kisgyermeknevelőjét. 7. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a kisgyermeknevelő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a pontos cím és telefonszám. Kérjük, hogy az ilyen esetben minél előbb gondoskodjanak a

4

gyermek hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyeit. 8. Betegség miatt hiányzó gyermeket, csak (Egészséges közösségbe mehet.) orvosi igazolással tudjuk fogadni. A megtörtént kötelező védőoltásokról folyamatosan kérjük a tájékoztatást. 9. Az üzenő füzetbe történő bejegyzéseiket szívesen vesszük, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a gyermek fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkoznak. 10. Ha a szülő gyermekét betegség, vagy más ok miatt nem hozza bölcsődébe, a távolmaradást másnap reggel 9.00 óráig közölje a bölcsődevezetővel, vagy helyettessel, a térítési díj elszámolásánál csak a következő naptól tudjuk a gyermek hiányzását figyelembe venni. 11. Kérjük, hogy az étkezési személyi térítési díjat minden hónapban a kijelölt időpontig pontosan fizessék be, vagy utalják át. 12. A fenntartó a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra 0 Ft személyi térítési díjat állapított meg. 13. A bölcsőde területén és a bölcsőde udvarán a dohányzás szigorúan tilos! 14. A babakocsikat csak az erre kijelölt helyen kérjük tárolni. 15. A bölcsődében április 21-e, vagy az azt követő legközelebbi munkanap, minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap. A szülőket március 1-jéig tájékoztatjuk a nevelésgondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről. 16. A bölcsőde a hivatalos törvény által biztosított ünnepnapokon zárva tart. A nyári és a téli zárásokat, a szülők igényeihez igazodva, a fenntartó állapítja meg, melyről a szülőket minden év március 1-ig tájékoztatjuk. A nyári zárás … hét, a téli zárás … hét, ezen időszakokra igény szerint ügyeletes ellátást biztosítunk.

II. MAGATARTÁSI SZABÁLYOK 1. Bölcsődében a gondozási nevelési feladatokat a gyermek „saját” kisgyermeknevelője és társ-kisgyermeknevelője végzi, aki ismeri, és tiszteletben tartja a gyermek egyéniségét. A kisgyermeknevelő magatartásával mintát, modellt nyújt a gyermek és a szülő számára. 2. Minden gyermeket egyformán magas színvonalon, szeretetteljes légkörben gondoz, nevel a kisgyermeknevelő, etnikai és egyéb megkülönböztetés nélkül. Ez az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekekre egyaránt vonatkozik.

5

3. A gyermek reggeli fogadásánál és délutáni hazaadásánál a szülő és a kisgyermeknevelő együttműködését egymás személyiségét tiszteletben tartó, udvarias, kapcsolatépítő magatartás kell, hogy jellemezze. 4. A bölcsődevezetésén és a szakembereken kívül a működést elősegítő dolgozóknak (élelmezés, mosoda, takarítás) is munkájukkal, viselkedésükkel hozzá kell járulniuk a bölcsődei gondozó nevelőmunka eredményességéhez. 5. A szülők és hozzátartozók együttműködő, segítőkész, kulturált magatartást kell, hogy tanúsítsanak a bölcsődei dolgozók és egymás iránt.

III.

KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

A család és a bölcsőde együttműködése döntő jelentőségű a bölcsődében, mivel a kisgyermek kora és fejlettsége miatt nem tud még „közvetítőként” fellépni. 1.A család és a bölcsőde kapcsolatának erősítésére lehetőséget biztosítunk: - A szülővel történő fokozatos beszoktatással (2 hét), megkönnyíti az új környezetbe való beilleszkedést, lehetőséget ad a szülőknek a nevelési módszerek megfigyelésére. - A kisgyermeknevelő – szülő napi találkozásaival, mely akkor hatékony, ha kölcsönös az egymás tájékoztatása. - Az üzenő füzeten keresztül történő tartalmas információcserével. - Hirdetőtáblán történő tájékoztatás útján. 2. A családlátogatást a gyermek felvételét megelőzően, vagy az adaptáció alatt, valamint aktuálisan szükséges kezdeményezni. 3. A bölcsődevezető a gyermek felvételekor, befizetések időpontjaiban, valamint a napi csoportlátogatások során is kapcsolatot tart a szülőkkel. 4. A bölcsődevezetője szülői értekezletet évente egyszer (szeptember 20 – október 20 között) tart az új felvételes gyermekek szülei részére (házirend, bölcsődei élet, gondozás – nevelés, szülői fórum megválasztása, stb.). Aktuális feladatok megbeszélésére rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat. 5.A gyermek fejlődésével összefüggő kérdésekben, a problémák kezelése érdekében, „szülőcsoportos beszélgetéseket” tartanak a kisgyermeknevelők, és a bölcsődevezető. 6. A bölcsődevezetője minden hónap utolsó csütörtökén fogadóórát tart, de problémával bármikor felkereshető, személyesen vagy telefonon egyaránt. Az intézmény pszichológusa előzetes egyeztetés után tudja fogadni a hozzá forduló szülőket. 7. Folyamatosan módot adunk a családoknak a bölcsődei életbe való betekintésre. Kérjük, hogy a látogatásuk időpontját a gyermekük kisgyermeknevelőjével előre egyeztessék. A szülők és a bölcsőde által közösen szervezett programok, ünnepi előkészületek tovább segítik a jó kapcsolattartást. 6

IV. SZÜLŐI FÓRUM Bölcsődénkben az 1997. évi XXXI. törvény 35.§-a szerint alakult meg és működik a Szülői Fórum, amely az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgálja. Tagjai: - A gyermekcsoportokat képviselő szülők. - A fenntartó képviselője. - A bölcsődei csoportokat képviselő kisgyermeknevelők. Feladata: 1. A Szülői Fórum véleményt nyilváníthat a gyermekellátást érintő ügyekben. 2. A bölcsőde működését, gondozási – nevelési munkáját segítő javaslattal élhet a bölcsődevezetőnél, intézményvezetőnél. 3. Figyelemmel kísérni, véleményezni, az intézmény gondozási – nevelési programját. 4. Egyetértési jogot gyakorolni a házirend jóváhagyásánál. 5. A család – bölcsőde együttműködését szolgáló rendezvényeket a bölcsődevezetéssel közösen megszervezni. 6. Aktivizálni a szülőket a közös bölcsődei programok támogatására, a szervezésében való részvételre. 7. A szülők a gyermekeket érintő érdekvédelmi ügyekben a Szülői Fórum Elnökéhez fordulhatnak, aki szükség szerint kivizsgálást kezdeményez. 8. Az intézmény vezetőjének 15 napon belül kell kivizsgálni az előreterjesztett panaszokat. A kivizsgálás eredményéről értesíteni a panasztevőket. 9. A szülőnek joga van az intézmény fenntartójához fordulni, amennyiben a megadott határidőre nem történik meg panaszának kivizsgálása, vagy az intézkedéssel nem ért egyet. Működése: - Szülői Fórum tagjai megválasztják az elnököt, ő működteti a fórumot és folyamatosan kapcsolatot tart a bölcsődevezetőjével. - A Szülői Fórum negyedévente, illetve szükség szerint ülésezik. - A Fórum akkor határozatképes, ha ülésein a tagság legalább fele részt vesz. - Új tagok választása szülői értekezleten, illetve munkatársi értekezleten történik. - Munkáját az általa elfogadott Szerezeti Működési Szabályzat alapján végzi. A házirend betartását köszönjük! Tárnok, 2015.

Ph.: Bölcsődevezető

Intézményvezető Szülői Fórum Elnöke 7



6:00 – 8:00 8:00 – 8:30 8:30 – 10:00 10:00 10:00 – 11:30 11:30 – 12:15 12:15 – 15:00 15:00 – 15:30 15:30 – 18:00

- Folyamatos érkezés, szükség szerinti fürdőszoba használat, szabadjáték - Reggeli - Játék szobában, játszókertben - Tízórai - Játék játszókertben, szobában, fürdőszoba használat - Ebéd - Alvás, fürdőszoba használat - Uzsonna - Játék, folyamatos hazaadás

8



Szülői Fórum 2015/16. nevelési évre Elnöke: Szülő neve: Telefon: E-mail:

Tagjai: Fenntartó képviselője: Neve: Beosztása: Címe: Tel/fax: 06-23-

E-mail:

XY csoport 1. Szülő: Telefon: Gyermek neve:

2. Csoportvezető kisgyermeknevelő: XY csoport 1. Szülő: Telefon: Gyermek neve:

2. Csoportvezető kisgyermeknevelő: XY csoport 1. Szülő: Telefon: Gyermek neve:

2. Csoportvezető kisgyermeknevelő: Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős: Neve: Címe: Tárnoki Tipegő Bölcsőde 2461 Tárnok, Honfoglalás u. 3-9. Tel/fax:06-23E-mail:

Gyermekjogi képviselő: Közép Magyarország régió, Pest megye, Budakeszi járás Neve: Varga Bea E-mail: [email protected] Telefon: 06-20-4899-627 www.obdk.hu – gyermekjogi képviselők elérhetőségei

9

Kapcsolódó jogszabályok Törvények    

    

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 11.) 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

Rendeletek   

 





513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

10

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152. 23-387-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés a képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat 2014. évi tevékenységéről Tisztelt Képviselő-testület! A Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat integrált szervezeti formában működteti a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, családsegítés), gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekek napközbeni ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás),egészségügyi alapellátásokat (család-és nővédelmi gondozás, ifjúságegészségügyi gondozás), oktatási intézményi étkeztetést. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96 §. (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést készít, melyet megküld a gyámhatóságnak. Az Önkormányzat értékelésének egyik pillére a gyermekjóléti feladatok ellátásáról készített beszámoló. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/B. §.(1) bekezdése a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója felé kötelezettséget ír elő az évente elvégzendő szakmai munka ellenőrzésére és értékelésére. Az intézményvezető benyújtotta a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy tárgyalja meg az előterjesztést, és fogadja el a határozati javaslatot. Határozati javaslat elfogadásához az Mötv. alapján egyszerű szótöbbség szükséges. Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat 2014. évi tevékenységéről szóló - határozat melléklete szerinti beszámolóját elfogadja. A határozatról értesítést kap: Polgármester Jegyző Intézményvezető Tárnok, 2015. június 19. Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi ellenőrzés: dr. Simon Mária jegyző

Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat 2014. évi beszámolója

I. A beszámoló készítésének jogszabályi háttere A Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat integrált szervezeti formában működteti a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, családsegítés), gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekek napközbeni ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás), egészségügyi alapellátásokat (család- és nővédelmi gondozás, ifjúságegészségügyi gondozás), oktatási intézményi étkeztetést. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96 §. (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést készít, melyet megküld a gyámhatóságnak. Az Önkormányzat értékelésének egyik pillére a gyermekjóléti feladatok ellátásáról készített beszámoló. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/B. §.(1) bekezdése a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója felé kötelezettséget ír elő az évente elvégzendő szakmai munka ellenőrzésére és értékelésére. Jelen beszámoló az intézmény által 2014-ben ellátott feladatokról számol be. II. Személyi feltételek  Szociális alapszolgáltatások Házi segítségnyújtás: Gondozónő - 2 fő (általános ápoló képesítés) Szociális étkeztetés: 1 fő (szakképzetlen) Idősek nappali ellátása: Klubvezető - 1 fő (szociális menedzser képesítés) Takarító - 1 fő 2015-ben a szociális étkeztetésben dolgozó kolléga szakképesítésének megszerzését/elindítását tervezzük. Az idősek nappali ellátásában a klubvezetői feladatokat az intézményvezetőnek kellene ellátni. Ez nem megoldott, önálló klubvezetőre lenne szükség, legalább részmunkaidőben.  Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítés: Családgondozó - 1 fő (szociális munkás képesítés) Gyermekjóléti szolgáltatás: Családgondozó - 3 fő (2 fő szociális munkás, 1 fő szociálpedagógus képesítés) Pszichológus - 1 fő A családsegítésben a jogszabály (a lakosságszám alapján) 2 fő családgondozó alkalmazását írja elő. Kormányhivatali ellenőrzések (2012-ben, 2014-ben) is jelezték ezt a problémát és intézkedést kértek!  Védőnői Szolgálat Védőnő: 3 fő (védőnői szakképesítés) Technikai dolgozó: 5 fő A negyedik védőnői körzet helyettesítéssel volt betöltve. A folyamatosan megjelenő álláshirdetésünk sajnos nem járt eredménnyel.  Családi napközi Napközivezető tanfolyammal rendelkező: 2 fő Segítő: 3 fő A GYED-en lévő kolléga helyének betöltésére nem került sor. 4 dolgozó vállalta a helyettesítését.

 Főzőkonyha Élelmezésvezető: 1 fő (élelmezésvezető szakképesítés) Szakács: 1 fő (szakács szakképesítés) Konyhai kisegítő: 8 fő A dolgozói létszám - a napi 800-850 adaghoz viszonyítva - 12 fő kellene, hogy legyen. A dolgozók erősen túlterheltek, nagyobb a balesetveszély. Az élelmezésvezető várhatóan két éven belül nyugdíjba megy. A jelenlegi dolgozók közül célszerű lenne beiskolázni egyet a szakirányú képesítés megszerzésére. III. Tárgyi feltételek  Szociális alapszolgáltatások A belső helyiségek tisztasági festése megtörtént. Az udvarban befejeződött a pavilon és a kemence építése. Ezek a létesítmények jól használhatóak közösségi együttlétre, rendezvények lebonyolítására. Némi tereprendezés áthúzódott 2015-re. A régi, elavult számítógép helyett sikerült újat beszerezni. A napi elektronikus nyilvántartás vezetéséhez elengedhetetlen volt egy modernebb gép beállítása.  Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Két új számítógépet kaptak a kollégák. Közel tíz éves gépek cseréjére valósult így meg. 2015-ben további két számítógép cseréjét kell betervezni.  Védőnői Szolgálat Az Egészségházban sor került a már nagyon várt tisztasági festésre. 2015-ben a szolgálat vezetőjének egy számítógépet kell biztosítani, mivel az adminisztrátorral használtak közösen egy gépet.  Családi napközi A nyár folyamán megtörtént az épület nedvesség elleni szigetelése. A játszószobákban kitisztíttattuk és – a praktikusabb használat miatt - kisebb darabokra szabattuk a szőnyegeket. Elmaradt a tornác előtti „cross pálya” megépítése. 2015. tavaszán pótlásra került. Az udvar füvesítése „kikopott”. 2015-ben a kert „burkolására” megoldást kell találni.  Főzőkonyha A kinti raktárak felújításra kerültek (falak szigetelése, festése, burkolatcsere, új állványok, tároló szekrények beszerzése). Kialakításra került a szelektív hulladékgyűjtő. Az elromlott sütőt – szakértői vélemény alapján – lecseréltük. Az élelmezésvezető új számítógépet kapott. Nem sikerült az udvar vízelvezetését teljesen megoldani. 2015-re tolódott még egy melegvíztartály beállítása és a nagy zaj miatt a ventilátor átalakítása.

IV. A feladatellátás szakmai tartalma, tapasztalatai  Szociális alapszolgáltatások

Jelentős létszámváltozásokról - mindhárom ellátási forma esetében - nem beszélhetünk. A házi segítségnyújtásnál a két dolgozó „kapacitása” és a jogszabályi előírások behatárolják az ellátandók létszámát. A lakosság részéről igény lenne a hosszabb gondozási időkre (jelenleg max. 1 óra/ ellátott), a munkaidőn túli (pl. az esti órákban, hétvégén) ellátásokra. Ezt a hiányt némiképp pótolják a hospice szolgálatok. A szociális étkeztetésnél a főzőkonyha kapacitása korlátozza a további növekedést. A „valós igényt” egyébként nehezen lehet megítélni. A jogszabály a jogosultságot tág határok közt (az igénylő kora, egészségi állapota) állapítja meg. Az idősek nappali ellátásánál a lakosság részéről lenne igény az egész napos bent létre, de ehhez elengedhetetlen egy szakképzett dolgozó állandó jelenléte. Napi szinten kellene az ellátottak szabadidős programját szervezni, mentálhigiéniás problémáikat kezelni, ügyintézésekben segíteni, családdal kapcsolatot tartani stb.

A házi segítségnyújtásért (jövedelemtől függően) 2011-től kell térítési díjat fizetni. A

gondozási óradíjunk ugyan alacsony (jelenleg 210 Ft+ÁFA), ennek ellenére több idős gondozottunk a havi fizetendő térítési díját igyekszik a minimálisra csökkenteni (heti alkalmak számának, gondozási időnek a csökkentésével). A szociális étkeztetésnél a térítési díjat nem fizetők a jövedelemmel nem rendelkezők, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokban részesülők köréből kerülnek ki. Az idősek nappali ellátásában (a helyi rendelet szabályozása szerint) csak az étkezésért kell térítési díjat (jövedelemtől függően) fizetni.  Családsegítés

A szolgáltatást igénybe vevők száma emelkedik. Az alkalmi munkalehetőségek csökkenésével sokan élnek a településen jövedelem, ellátás nélkül. Szolgálati idővel nem vagy alig rendelkeznek, nem tudják ügyeiket önállóan intézni, nincs biztos családi hátterük. Számukra jelent segítséget a Szolgálat. (A 2012. évben új adat-nyilvántartási rendszer került bevezetésre, vélhetően ezzel magyarázható az átmeneti csökkenés ebben az évben.)

A szolgáltatást igénybe vevők között kiemelt feladatnak tartjuk azoknak a támogatását, akik potenciális álláskeresők. Segítünk munkalehetőséget keresni, önéletrajzokat írni. Együtt működünk az Érdi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával. A csökkent munkaképességű,

de rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesülők részére az érdi székhelyű Napraforgó Nonprofit Közhasznú Kft. által próbálunk jövedelmet biztosítani. Ügyintézéshez személyesen kísérjük el azokat a gondozottakat, akik nehezen tudják önállóan intézni ügyeiket.  Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége 2010–2014 Gondozás

Alapellátásban történő

Védelembe vétel

gondozás

Utógondozás,

Ideiglenes hatállyal

Átmeneti nevelt/

szakellátásból kikerült

elhelyezett

Nevelésbe vett

2010 2011 2012 2013 2014 2010 2011 2012 2013 2014 2010 2011 2012 2013 2014 2010 2011 2012 2013 2014 2010 2011 2012 2013 2014 gyerekek száma

Fiú 0-2 éves

2

0

1

0

0

0

0

0

0

2

3-5 éves

3

4

0

0

0

0

0

0

0

0

6-13 éves

4

6

1

2

0

0

0

0

0

2

14-17 éves

6

10

1

2

0

0

0

0

0

1

Együtt

15

20

3

4

0

0

0

0

0

5

0-2 éves

1

2

1

0

0

0

0

0

0

0

3-5 éves

2

6

0

0

0

0

0

1

0

0

6-13 éves

6

6

0

2

0

0

0

0

0

1

14-17 éves

1

5

4

2

0

0

0

0

0

1

Együtt

10

19

23

14

29

5

4

5

2

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

Összesen:

25

39

46

34

50

8

8

20

3

1

0

0

1

1

1

0

1

0

0

1

Családok:

16

25

23

18

27

6

4

12

3

1

0

0

1

1

1

0

1

0

0

1

23

20

21

15

1

1

1

1

1

0

0

0

5

5

2

2

2

1

0

0

7

7

6

2

0

4

4

3

2

Lány

Az alapellátásban történő gondozásban nem jelenik meg a tanácsadás keretében történő ellátás, illetve az 1-2 alkalmat jelentő megbeszélések, ügyintézések. Jelentős feladatot ró a dolgozókra ez a fajta ellátás. A védelembevételek számának emelkedése az iskolai hiányzásokkal kapcsolatos jogszabályváltozás miatt lehetséges, illetve vannak „elhúzódó” eljárások, melyek egyik évről a másikra átvezetődnek. Szerencsére ritka az ideiglenes hatályú elhelyezés, és ezekből az esetekből is van, amelyik hazagondozással zárul. A jelzőrendszer által küldött jelzések száma 2014-ben: Megnevezés Egészségügyi szolgáltató

Küldött jelzések

ebből: védőnői jelzés

12 12

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat

6

Napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók

4

Átmeneti gondozást biztosítók

1

Közoktatási intézmény Rendőrség

39 2

Ügyészség, bíróság Pártfogó felügyelet Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet Állampolgár Önkormányzat, jegyző gyámhivatal Munkaügyi hatóság

1

A gyermekjóléti szolgálat igyekszik a jelzőrendszer tagjaival személyes jó kapcsolatot kialakítani. Az Egészségházban napi kapcsolat van az orvosokkal, védőnőkkel. A nem helyben található jelzéssel élő közoktatási intézményeket személyesen felkeressük, nagyobb távolság esetén telefonon tartjuk a kapcsolatot. A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai 2014-ben: Szakmai tevékenységek száma (halmozott)

Ellátott gyermekek száma

Információnyújtás

98

35

Segítő beszélgetés

17

16

Tanácsadás

73

130

Hivatalos ügyekben való közreműködés (HH/HHH minősítésben való közreműködés is)

40

26

Családlátogatás

252

66

Közvetítés más szolgáltatásba

21

8

4

5

2

2

Megnevezés

Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel Felülvizsgálati részvétel

tárgyaláson

való átmeneti és tartós nevelésbe vétel védelembe vétel

1

1

Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel

8

4

Pszichológiai tanácsadás

24

7

Konfliktuskezelés

1

1

Szakmaközi megbeszélés

9

Jogi tanácsadás Fejlesztőpedagógusi ellátás

Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés

4

10

Adományozás

14

48

Szociális váláshelyzetben lévő kiskorú anya gondozása

4

1

Részletesen az adományozásról szeretnénk beszámolni. Az adományok gyűjtésében a Római Katolikus Egyházközség Karitász szervezete élen jár. Ha kell élelmiszert gyűjtenek, ha kell, használt, de még jó állapotú bútorokat, háztartási gépeket segítenek találni. Mindig számíthatunk rájuk. A helyi lakosok használt ruha adományaiból tudjuk kéthavonta megtartani ingyenes ruhabörzénket. Szintén a tárnoki emberek azok, akiktől a Fiatalok Karácsonyára már két alkalommal is csodálatos „cipősdoboz” ajándékokat kaptunk. Személyes kapcsolataink révén adományokat kapunk még a Vöröskereszt szervezeteitől, távolabbi karitász szervezetektől.

A gyermekjóléti szolgálatnál ellátott bántalmazott és elhanyagolt gyermekek adatai 2014-ben: A bántalmazott Megnevezés

gyermekek száma fizikai lelki

Családon belül

Családon kívül

Az elhanyagolt

szexuális

fizikai lelki

szülő által

4

testvér által

0

egyéb rokon, hozzátartozó által

0

gyermek által

0

felnőtt által

0

intézmény munkatársa által

0

Fizikai bántalmazásról nem érkezett jelzés az intézményünkhöz, és a családlátogatások alkalmával sem találkoztunk ilyen esettel. Az elhanyagolás fizikai jegyei kézzelfoghatóak, ezért megjelenik a jelzésekben is. A lelki elhanyagolás nehezen bizonyítható. A gyermek „csendességét” vagy „lehangoltságát” könnyen össze lehet téveszteni az elfáradással. Bár erre vonatkozó jelzés nem érkezett, megítélésünk szerint több gyermeket is érint ez a jelenség. Új problémaként jelentkezett a Szolgálat munkájában a fiatalkori várandóság. A legfiatalabb kismama alig töltötte be a 15. életévét, míg a „legidősebb” 17 éves volt. A babák várása titkolt terhességként indult. Ennek több oka lehet. A tinik nem, vagy csak későn veszik észre a terhesség jeleit. Sokan hiszik azt, hogy „velük ez nem történhet meg”. Rengeteg tévhit kering közöttük (pl. ők még túl fiatalok ahhoz, hogy teherbe essenek). Hiányos ismereteik, meggondolatlan viselkedésük, a túl korai szexuális élet következménye aztán a fiatalkori várandósság. Tudomásul kell vennünk, hogy a gyermekek testileg korábban érnek és egyre fiatalabb korban létesítenek szexuális kapcsolatot. A biológia órán szerzett információk nem elegendőek a nemi életre való felkészítésre. A gyerekeknek tudatában kell lenniük saját testük működésével és a normális szexuális vágyaikkal. Ismerniük kell a fogamzásgátlási módszereket és a szexuális úton terjedő betegségek elleni védekezés módszereit. Ha a fiatalok csak a sötétben tapogatóznak, és nem ismerik szervezetüket, a terhesség csak egy újabb probléma lehet, melyet, ha észre is vesznek, nem mernek róla beszélni. Egy esetleges terhesség bekövetkezésekor megpróbáljak annak jeleit minél tovább elrejteni. Azonban amikor már elrejthetetlen, visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, és további problémák melegágyává válhat. (Az egyik kislány esetében a szülő a 20. hét után kezdett gyanakodni a lánya fizikai változásaira.) Minél fiatalabb korban kerül sor a gyermekvállalásra, annál inkább növekszik a várandóság kockázata, amely veszélyes az anyára és a magzatra nézve is (különböző fertőzések, koraszülés, stb.). A fiatalkorú apa sincs jobb helyzetben. Nem rendelkezik jövedelemmel, szüleinek kell vállalnia tartásdíj megfizetését, vagy kényszerből, éretlenül összeköltöznek. Ebben a korban még nem a családalapításnak kell az elsődleges célnak lennie! A „vállalt” gyermek nem áldás és az abortusz sem jó megoldás. Annak érdekében, hogy ne rossz és még rosszabb döntés szülessen, a fiatalokat fel kell készíteni a párkapcsolatra. Mindkét nemnek tisztában kell lennie azzal, hogy mit jelent a felelősségteljes szexuális élet és a partner tisztelete (tisztálkodási lehetőség, nyugodt légkör, intimitás stb.). Elengedhetetlennek tartjuk az iskolai védőnők szoros bevonását ebbe a feladatba, mert tapasztalatunk alapján, a nemiség kérdése, a szexuális- és párkapcsolati kérdések gyakran tabu téma a családokban. A gyermekek adott esetben őszintébben megnyílnak egy „külsős” személynek (pl. iskolai védőnőnek), és teszik fel a számukra fontos kérdéséket.

 Védőnői Szolgálat

Az ellátottak számának csökkenése/stagnálása azt jelzi, hogy az ÁNTSZ által éveken keresztül javasolt még egy védőnői körzet létrehozásának jelenleg nincs jogosultsága. Helyes döntés volt inkább a körzethatárok módosítása. Természetesen a lakosságszám jelentős emelkedése, újabb lakóterületek kialakítása ismét felvetheti ezt a problémát.

A 2011. évi „csúcs” és a 2014. évi „mélypont” adatainak kielemzéséhez érdemes lenne szélesebb körű vizsgálódást indítani. Milyen pozitív és negatív tényezők okozhatták ezeket a nagymértékű változásokat?

A védőnők munkájuk során mindig is nagy hangsúlyt fektettek az anyatejes táplálás népszerűsítésére. Ezért kerül minden évben településünkön is megrendezésre az Anyatejes Táplálás Világnapja.

A védőnők által elvégzett szűrővizsgálatoknak (1, 3, 6, 12 hónapos korban; 2, 3, 4, 5, 6 éves korban) nagy szerepe van a fejlődési rendellenességek korai felismerésében. A vizsgálatok időbeni elvégzéséhez a szülők „meggyőzése” nem mindig egyszerű feladat. Nehezíti a helyzetet azon családok feltérképezése, akik gyakran változtatják lakóhelyüket. Az évek óta helyettesítéssel megoldott feladatellátás sem könnyítette meg a vizsgálatok magas arányban való elvégzését.  Családi napközi A két csoporttal működő családi napközi iránt továbbra is nagy volt az érdeklődés. A nyári szigetelési munkálatok miatt voltunk a Művelődési Házban, majd a takarítások idejére bezártunk. A szülők megértően fogadták mindkét helyzetet, köszönhetően a dolgozókkal kialakult jó kapcsolatnak. A 2015-ben elinduló bölcsőde izgalmas kérdéseket vet fel a jövőre vonatkozóan. Bízunk benne, hogy a több éves színvonalas szakmai munka, a több tucat óvodába elindított gyermekünk biztos alapokat jelentenek az elkövetkező időszakban is.

 Főzőkonyha

A konyha „kapacitása” erősen behatárolja a további adagszám emelkedést. Már a bölcsődei étkeztetés biztosítására is külső beszállító céget kell találni. Pályázati lehetőség esetén érdemes lenne végiggondolni az esetleges hosszú távú fejlesztéseket.

2013. januárja óta működteti szolgálatunk a főzőkonyhát. Az idő rövidsége miatt nincsenek több éves tapasztalataink a térítési díjak megoszlásáról. 2014-ben majdnem ugyanannyi gyermek részesült ingyenes étkezésben, mint ahánynak a szülei megfizették a teljes térítési díjat. V. További tevékenységink (összefonódva a település életével) Kivételezett helyzetben vagyunk, mert több civil szervezett is működik a településen, akikkel együttműködhetünk (Lokálpatrióták Közhasznú Egyesülete, Baba-mama klub, nyugdíjas klubok), akik munkájukkal, anyagi segítséggel, támogatják a rendezvényeinket, ötleteikkel segítik a munkánkat. Igyekszünk élni az önkéntes felnőtt- és diákmunka lehetőségeivel (pl. Egészségház körüli takarítás, élelmiszerosztás, napközis tábor, Idősek Karácsonya, Fiatalok karácsonya). Szeretjük „összehozni” a különböző generációkat egy-egy megmozdulásra (pl. a főzőtanfolyam hallgatói vendégül látták az adventi gyertyagyújtás időseit).

Időrendi sorrendben 2014 fontosabb eseményei voltak: Március: GYEA élelmiszerosztás (650 fő részére 571 kg kukorica, 1760 kg liszt, 960 kg cukor, 720 l tej, 490 kg tészta) Április: Kézműves foglalkozás (húsvéti előkészületek az Idősek Otthonában) Június: Napközis tábor (16 fővel, helyben foglalkozások, kirándulások) Nyári ingyenes étkezés (önkormányzati pályázat, 44 nap, 31+9 gyerek részére) Július: Erzsébet tábor (10 gyerekkel Zánkán) Október vége: Főzőtanfolyam (Lokálpatriótákkal, 6-8 gyerekkel) December: Idősek Karácsonya (segítségnyújtás a csomagok osztásában) Fiatalok Karácsonya (Hip-Hop Táncakadémiával + 2 vendéggel - cup songpohár dal) VI. További terveink 2015-ben Az élelmiszergyűjtést szeretnénk kiterjeszteni egész évre. Zárható rekeszekben konzervgyűjtést indítunk a Művelődési Házban, élelmiszer boltokban. A jól működő „péntek érted” foglalkozásokat (Művelődési Ház) bővítenénk saját programjainkkal. Ezeken a délutánokon a gyerekek a sporttevékenységen túl megismerkedhetnének helyi kiemelkedő emberekkel, foglalkozásukkal (tűzoltó, zenész, pék). Korosztályokat tervezünk közelebb hozni egymáshoz. Az Idősek napján a gondozott gyermekeink segítenének megvendégelni az időseket, viszonzásul a nyugdíjasok hozzák a finomságokat a Fiatalok Karácsonyára. A Fiatalok Karácsonyán folytatnánk a tavalyi kezdeményezésünket. Fiatal, tehetséges gyerekeket és működő csoportokat (pl. ütősök) mutatnánk be a nagyközönség számára. Igyekszünk pályázatokon folyamatosan részt venni. (Így vehettünk részt 2015.05.03-án a Gyermekétkeztetési Alapítvány rendezvényén a Vasúttörténeti Parkban.) Várhatóan 2015. szeptemberében megnyílik intézményünk új szervezeti egysége a Tárnoki Tipegő Bölcsőde. Bizonyára sok gondot jelent még az engedélyek megszerzése, a hiányzó berendezések kiépítése, de a 36 gyermek szép, biztonságos környezetben való gondozása, a szülők megelégedése kárpótol majd bennünket.



Nagy Imréné intézményvezető helyettes

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150. 23-287-041 Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Előterjesztés A Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére Tárgy: Javaslat a Képviselő-testület 2015. évi II. féléves munkatervére . Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Képviselő-testület féléves munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a 2015. június 8-ig beérkezett és képviselőtestületi döntést igénylő javaslatokat, a Képviselő-testület előterjesztésekkel kapcsolatos döntéseit, valamint a jogszabályok által előírt napirendi pontokat. Az SZMSZ értelmében a kötelezően tárgyalandó, ülésszakokra bontott munkatervet a képviselő-testület az ülésszakot megelőző hónap utolsó ülésén fogadja el. A határozati javaslat elfogadásához az Mötv. alapján egyszerű szótöbbség szükséges.

Határozati javaslat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete - a határozat mellékletét képező - 2015. II. félévi munkatervét elfogadja. A határozatról értesítést kapnak az SZMSZ-ben meghatározottak, valamint az érintettek. Tárnok, 2015. június 10.

Szolnoki Gábor polgármester Törvényességi ellenőrzés dr. Simon Mária jegyző

Tárnok Nagyközség Önkormányzata

Képviselő-testületének

2015. évi II. félévi munkaterve (2015. szeptember 1-jétől december 19-ig)

Tartalomjegyzék

Ülések időpontjai:

Előterjesztések leadási határidői:

szeptember 17.

8.15 óra

szeptember 3.

október 15.

14.00 óra

október 1.

november 5.

16.30 óra

közmeghallgatás

november 19.

8.15 óra

november 5.

december 19.

8.15 óra

december 3

Szeptember 1. Rendelet-tervezet az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosításáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:

Polgármester Gazdasági és Pénzügyi Iroda PGB , bizottságok (könyvvizsgáló)

2. Beszámoló az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének I. félévi alakulásáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:


3.Előterjesztés kegyeleti közszolgálati szerződés keretében a temető üzemeltetésre kiírt pályázatról Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Igazgatási Iroda 4. Egyebek

Október 1. Tájékoztató a 2015. évi adóbevételek alakulásáról, a helyi adókról szóló 14/2010. (XII.17.) számú rendelet felülvizsgálata Előterjesztő: Előkészítést végzi:

Polgármester Adóügyi Iroda

2. Az önkormányzat és a Tárnoki KÖZ-Ért kft. között létrejött feladat-ellátási szerződés felülvizsgálata Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Jegyzői Iroda, Kft. ügyvezetője 3. Beszámoló az önkormányzat négyéves gazdasági programjának időarányos végrehajtásáról Előterjesztő: Előkészítést végzi:

Polgármester Jegyzői Iroda

Közmeghallgatás

November 5-én 16.30.

Helye: Tárnoki Polgármesteri Hivatal

November 1. Beszámoló az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének I-III. negyedévi alakulásáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:


2. Rendelet-tervezet az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosításáról Előterjesztő: Előkészítést végzi: Véleményezi:


3. Javaslat a 2015. évi Belső ellenőrzés tervére Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Jegyzői Iroda 4. Egyebek

December 1. Rendelet-tervezet az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosításáról Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Gazdasági és Pénzügyi Iroda Véleményezi: PGB, bizottságok (könyvvizsgáló) 2. Rendelet-tervezet az Önkormányzat 2015. évi átmeneti finanszírozásáról és költségvetési gazdálkodásáról Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Gazdasági és Pénzügyi Iroda Véleményezi: PGB , bizottságok (könyvvizsgáló) 3. A Polgármesteri Hivatal teljesítménykövetelményének alapját képező célok meghatározása Előterjesztő: Jegyző Előkészítést végzi: Jegyzői Iroda 4. A 2015. évi intézményi térítési díjak megállapítása Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi Igazgatási Iroda 5. A Képviselő-testület 2016. I. félévi munkatervének elfogadása Előterjesztő: Polgármester Előkészítést végzi: Jegyzői Iroda 6. Egyebek

Záradék A 2015 évi II. féléves munkatervet a Képviselő-testület határozatával fogadta el.

Tárnok, 2015. június „


sz. önk.

„

dr. Simon Mária jegyző

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának. Polgármestere 2461 Tárnok, Dózsa György út

Recommend Documents