HÁZIREND Alapításának éve: (jogutódlással) OM: Telephelye: Tárnok, Rákóczi u. 78. Székhelye: 2461.Tárnok Iskola u

Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola HÁZIREND 2013.

OM: 032357 Alapításának éve: 1994. (jogutódlással)

Székhelye: 2461.Tárnok Iskola u.1 Telephelye: 2461. Tárnok, Rákóczi u. 78.

KLIK Érdi tankerülete 123012 Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

OM: 032357

Fenntartója: KLIK Érdi Tankerülete Az intézményvezető neve, a dokumentum készítője: Bagdiné Dudog Orsolya Intézmény elérhetősége: 06-23-389 -040 www. [email protected]

HÁZIREND 2013.

OM: 032357


Tartalomjegyzék 1

Bevezető rendelkezések ...................................................................................................................................5

1.1

A házirend célja és feladata ..........................................................................................................................5

1.2

Jogforrások ...................................................................................................................................................5

1.3

A házirend hatálya ........................................................................................................................................5

1.4

A házirend nyilvánossága .............................................................................................................................5

1.5

A házirend elfogadása, felülvizsgálata, módosítása .....................................................................................6

2

A tanulók jogai és a jogok gyakorlása ...............................................................................................................7

2.1

Személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára.....................7

2.2

Választó és választható legyen a diákközösség bármilyen szintjén..............................................................7

2.3

Az iskola minden tanulójának alapvető joga: a tanuláshoz való jog. ...........................................................7

2.4

Az eljárásindítás joga ....................................................................................................................................9

2.5

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:.................................................................................................9

2.6

A tanuló joga az iskolai étkeztetést igénybe venni, a térítési díj megfizetése ellenében. ........................ 10

Iskolai étkezés........................................................................................................................................................ 10 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hónapban a Gyermekjóléti Szolgálat által meghatározott időpontban kell befizetni. A befizetés módja: csekkes befizetés. ......................................................................... 10 2. Az étkezés lemondása 8.00 és 9.00 óra között a gyermekjóléti szolgálatnál történik. A lemondás másnaptól érvényes. Az ingyenes étkezők is kötelesek jelenteni a hiányzást. Intézményünk a tanulóknak szociális támogatást nem nyújt. .......................................................................................................................................... 10 2.7

A tantárgyválasztás .................................................................................................................................... 10

2.8

Diákkörök létrehozása ............................................................................................................................... 10

3

Kötelességek .................................................................................................................................................. 11

3.1

Az iskola által elvárt tanulói viselkedés szabályai...................................................................................... 11

3.2

A tanuló kötelességei továbbá: ................................................................................................................. 14

4

Az iskola működési rendje ............................................................................................................................. 17

5

Az osztályozóvizsga, javítóvizsga, pótvizsga rendje....................................................................................... 19

5.2

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI ...................................... 21

5.3

Írásbeli vizsgák általános szabályai ............................................................................................................ 22

5.4

A szóbeli vizsga általános szabályai ........................................................................................................... 22 2

OM: 032357


5.5

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje .......................................................... 22

5.6

Vizsgatárgyak részei................................................................................................................................... 23

6

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .................................... 23

6.1

Elektronikus napló használata ................................................................................................................... 24

6.2

Szülők részéről történő hozzáférés ........................................................................................................... 24

7

Általános működési szabályok ....................................................................................................................... 24

8

A közösségi élet szabályai .............................................................................................................................. 26

9

A tanulók távolmaradásának és mulasztásának igazolása ............................................................................ 27

10

Az iskolai élet tanórán kívüli formái .......................................................................................................... 29

11

Térítési díj befizetése, visszafizetése, szociális .......................................................................................... 31

12

A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai................. 31

13 A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje ......................................................................................................... 31 13.1

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ................................................................ 32

13.2

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje ...................................................... 32

14

Egésznapos iskolára és az iskolaotthonra vonatkozó szabályok ............................................................... 33

14.1

A napközis, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvételi kérelmek, elbírálásának elve 33

15

A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje, formája ............................. 34

15.1

Az iskolai diákközgyűlés ............................................................................................................................. 34

15.2

A Diákönkormányzat jogai ......................................................................................................................... 35

15.3

A diákönkormányzat, diákkörök, diáksport-kör iskolai támogatása ......................................................... 36

16

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége ................................................................................ 36

17

A tanulói jutalmazások és fegyelmi intézkedések elvei és formái ............................................................ 37

17.1

Jutalmazás ................................................................................................................................................. 37

17.2

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ..................................................................................... 38

A súlyos jogellenesség meghatározása. .............................................................................................................. 38 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ............................................................................................... 38 17.3

Fegyelmi eljárás indítása ........................................................................................................................... 39

18

Tanulói jogviszonyból eredő szabályozás .................................................................................................. 40

18.1

Tanulói jogviszony létesítése: .................................................................................................................... 40

18.2

Tanulói jogviszony megszüntetésekor az alábbi teendők elvégzése szükséges: ....................................... 41 3

OM: 032357


18.3

A vendégtanulói jogviszony ....................................................................................................................... 41

18.4

Magántanulói jogviszony ........................................................................................................................... 41

18.5

Tanévre vonatkozó egyéb felmentések..................................................................................................... 42

18.6

A tanulók felvétele során alkalmazott sorsolás eljárásrendje ................................................................... 43

18.7

Jogorvoslat ................................................................................................................................................. 44

19

Pályaválasztás segítése .............................................................................................................................. 44

20

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai ............................................................................ 44

21

Záró rendelkezések .................................................................................................................................... 45

22

HATÁLYBA HELYEZÉS ................................................................................................................................. 49

23

Mellékletek ................................................................................................................................................ 50

4

Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola OM: 032357

HÁZIREND 2013.

1 Bevezető rendelkezések 1.1 A házirend célja és feladata 1. A házirend rögzíti a tanulói jogokat és kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának, a tanulók szüleinek és az intézmény dolgozóinak joga és kötelessége. 2. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. 3. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 4. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5. A Házirendet az iskola igazgatója készíti el. A nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. 1.2 Jogforrások Ezen házirend: a) Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; b) 20/2012. (VIII.31.) EMMI. rendelet c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; d) az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának és Pedagógiai programja alapján készült. A házirend jogforrás, megszegése jogsértésnek minősül! 1.3

A házirend hatálya a) A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak, illetve az intézmény épületeit, helyiségeit használóknak, továbbá az iskola területén tartózkodó minden személynek. b) A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. c) A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. d) A házirend előírásai érvényesek az intézmény minden épületében és teljes területén.

1.4

A házirend nyilvánossága a) A házirendet a jóváhagyástól számított 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója gondoskodik. b) A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, vagy hitelesen dokumentálva elektronikus úton eljuttatni. c) A házirend nyilvános, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 5

OM: 032357


d) Ennek érdekében tanév elején a házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket az első szülői értekezleten. - a gyerekek részére az év elején az első osztályfőnöki órán  A házirend nyomtatott példánya megtekinthető: - az iskola igazgatójánál, helyetteseinél, - az osztályfőnöknél, - az iskola könyvtárában, - az igazgatói titkárságon, nevelői szobákban - az osztálytermekben - az iskolai és a diák-önkormányzati faliújságon - az iskolai szülői szervezet vezetőjénél - elektronikus formában az iskola honlapján. e.) A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – az intézmény hivatalos nyitvatartási idejében előre egyeztetett időpontban. 1.5 A házirend elfogadása, felülvizsgálata, módosítása 1. A házirend (vagy módosítás) tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. Az igazgató a házirend tervezetét megismerteti a diákönkormányzat képviselőivel, a szülői szervezettel, a szakmai munkaközösségekkel, a pedagógusokkal, akik véleményüket megfogalmazzák és eljuttatják az iskola igazgatójához. 3. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők és a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. 4. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. 5. Az elfogadott házirendet az iskola igazgatója hagyja jóvá. 6. Az érvényben levő házirend módosítására jogszabályi előírás esetén vagy bármely aláíró fél kezdeményezése alapján kerülhet sor. A házirend módosítását ezen fejezet 1- 5. pontjában leírt módon kell végrehajtani. 7. Az érvényben lévő házirend módosítását akkor lehet szóban vagy írásban kezdeményezni az intézményvezetőnél, ha  a nevelőtestület,  a diákönkormányzat,  illetve a szülői szervezet tagjai legalább 50%-a igényli. 8. Módosítani kell a házirendet akkor is, ha jogszabályi változások következnek be. 9. A módosítás során is a szülői szervezet és diák-önkormányzat egyetértési jogát gyakorolja. A dokumentumot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. 10. Az érvényben levő házirendet nyilvánosságra kell hozni.

6

Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola OM: 032357

2

HÁZIREND 2013.

A tanulók jogai és a jogok gyakorlása

Iskolánk tanulója a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja, melyek a következők: 2.1

Személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. a. az oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. b. védelmet kell biztosítani számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben, a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek. c. a tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre jutassa, feltéve, hogy a jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Vallási meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön.

2.2

Választó és választható legyen a diákközösség bármilyen szintjén. d. részt vehet a diákönkormányzat, diákkörök, sportkör munkájában és kezdeményezheti azok létrehozását, A diákönkormányzat véleményét ki kell kérnie a házirend elfogadása előtt. e. élhet mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségéből, felelősi megbízatásából fakadnak, f. az iskolai közösségek életének bármely területére vonatkozóan véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet (a véleménynyilvánítás történhet egyénileg, vagy a diákönkormányzaton keresztül), g. a diákönkormányzat véleményezési jogával élhet az iskolai élet bármely részével kapcsolatban, h. feladatot vállalhat közösségi programok összeállításában, lebonyolításában, i. magántanulóként folytathatja tanulmányait, j. kérdést intézhet az iskola vezetőihez, és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia, k. a diákönkormányzat tagjaként évi egy tanítás nélküli munkanap programjára javaslatot tegyen. l. működtesse diákönkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti.

2.3

Az iskola minden tanulójának alapvető joga: a tanuláshoz való jog. m. A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy tanulmányi munkájukhoz a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjanak, ezért részt vehetnek:  napközi otthoni, iskolaotthoni és tanulószobai foglalkozásokon,  korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon,  logopédiai és fejlesztő foglalkozásokon,  a sportkörök foglalkozásain,  a diákkörök, szakkörök foglalkozásain, 7

OM: 032357


 a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon,  a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli rendezvényeken.  iskolai szervezésű táborokban, erdei iskolában. n. a megírandó dolgozatokról legalább 2 nappal előtte, az osztálynaplóba bekerülő értékelésről, érdemjegyekről, bejegyzésekről (késés, mulasztás) pedagógusaitól folyamatosan értesüljön. o. naponta legfeljebb egy kettő tantárgyból írjon dolgozatot, melynek eredményéről max. 2 héten belül visszajelzést kap tanárától. p. problémás ügyeiben a szaktanárát, az osztályfőnökét, az iskola vezetését felkeresse, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kérje. q. tanulmányi, közösségi munkájáért jutalmat és elismerést kaphasson. r. Joga van minden tanulónak ahhoz is, hogy igénybe vegye és a védő - óvó előírások (balesetvédelem, tűzvédelem) betartásával rendeltetésszerűen használja az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, sportfelszereléseit, létesítményeit. (a számítástechnikai terem rendjét külön helyiségrend szabályozza, aminek kifüggesztéséről a tanteremért felelős szaktanár gondoskodik). s. Állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat munkatársaihoz forduljon segítségért t. A tanulónak joga van részt venni az iskolai és az iskolán kívüli sport- és kulturális szervezéseken, és rendezvényeken is szerepelhet tanítási idő alatt, ha erre az osztályfőnökétől engedélyt kapott. Az iskolai vagy iskolán kívüli, de az iskola által szervezett rendezvényeken (pl.: erdei iskola, nyári tábor, stb.) a házirend változatlanul érvényes. u. Minden tanulónak joga van ahhoz, hogy bármilyen problémájával nevelőit, osztályfőnökét, a diákönkormányzatot, az iskola igazgatóját, igazgatóhelyettesét megkeresse, érdekei védelmében segítséget kérjen és kapjon. Diákjaink részt vehetnek a diákközgyűlésen, amit az iskolánkban évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat szervez meg. v. A tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola részére megvásárolhatók legyenek. A tanuló joga, hogy a normatív támogatásokat igénybe vegye. A szülő, tanuló ezen jogával akkor élhet, ha igényét határidőre írásban benyújtja és jogosultságát igazolja. w. Az iskola a tanév végéig – az osztályfőnökön keresztül - köteles tájékoztatni a szülőket a következő tanévben szükséges tankönyvekről, taneszközökről. x. A tanulók szervezetten használhatják az iskola-sportudvarát, ha az itt folyó szakmai munkát, a napközi délutáni foglalkozásait nem zavarják. y. A tanuló joga az, hogy napközi otthonos foglalkozásokon részt vegyen, ezt külön fejezet szabályozza. z. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. aa. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, kérje felmentését a foglalkozások alól ezek szabályai figyelembevételével. bb. A tanuló joga hogy – a jogszabályban meghatározott módon – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 8

OM: 032357


cc. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe, tagja legyen iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. dd. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi ellátásban részesüljön. ee. A tanuló joga, hogy szükség esetén igénybe vegye a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus személyéről és elérhetőségéről az osztályfőnökök minden év elején tájékoztatást adnak osztályfőnöki órán és szülői értekezleten. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyét és elérhetőségét az iskolai faliújságokon, illetve honlapon is nyilvánosságra hozzuk. 2.4 Az eljárásindítás joga A közoktatásról szóló törvény alapján a tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. Jogainak megsértése miatt a szülő eljárást indíthat, amelyet írásban kérhet az intézmény igazgatójától, aki kivizsgálja az eljárás tárgyát, majd 30 napon belül választ ad írásban. A szülő, igazgató a probléma megoldására egyeztetést kezdeményez, minden érintett bevonásával. 2.5

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló  Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön 9

OM: 032357


attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő kötelezettsége: A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

2.6

A tanuló joga az iskolai étkeztetést igénybe venni, a térítési díj megfizetése ellenében.

Iskolai étkezés 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hónapban a Gyermekjóléti Szolgálat által meghatározott időpontban kell befizetni. A befizetés módja: csekkes befizetés. 2. Az étkezés lemondása 8.00 és 9.00 óra között a gyermekjóléti szolgálatnál történik. A lemondás másnaptól érvényes. Az ingyenes étkezők is kötelesek jelenteni a hiányzást. Intézményünk a tanulóknak szociális támogatást nem nyújt. 2.7 A tantárgyválasztás A helyi tantervben meghatározottak szerint a tanórai foglalkozások a tanulói részvétel szempontjából lehetnek kötelező és választott tanítási órák. Az iskola minden év május 20-ig felméri, hány tanuló, milyen választható tanítási órán kíván részt venni. Az első évfolyamon a beiratkozáskor kell ezt megtenni. A jelentkezés egy tanévre szól. A jelentkezést követően a választott tanóra kötelezővé válik a számonkérés, ellenőrzés, értékelés, minősítés, hiányzás tekintetében is. A szülő és a tanuló választását az igazgatóval történő megbeszélés alapján módosítja évente egy alkalommal indokolt esetnem. A csoportbontást a törvényi keretek, és fenntartói előírások figyelembevételével lehet kialakítani. A csoportbontásról legkésőbb második tanítási héten az osztályfőnök ad tájékoztatást. 2.8 Diákkörök létrehozása Iskolánk bármely tanulója kezdeményezheti az intézmény vezetőjénél történő bejelentéssel diákkör, művészeti és sportcsoport, szakkör létrehozását. Az igazgató – az intézmény humán és tárgyi feltételeit, anyagi erőforrásait mérlegelve – engedélyezheti a csoport indítását. A diákkör tevékenységének, szellemiségének a tanulók személyiségfejlesztését kell szolgálni. 10

OM: 032357


3 Kötelességek Minden tanuló kötelessége, hogy úgy éljen jogaival, hogy ne sértse a közösség érdekeit és mást se akadályozzon jogai gyakorlásában. Ismerje és tartsa be a házirendben foglaltakat. 3.1

Az iskola által elvárt tanulói viselkedés szabályai.

3.1.1 Tiszteletadás - köszönés A/ A köszönés a kapcsolatteremtés egyik alapfeltétele, a jó kapcsolatteremtés alapfeltétele az udvarias köszönés. B/ Iskolánkban kizárólag az udvarias köszönési forma az elfogadható. C/ Elvárjuk tehát, hogy diákjaink az iskolában - és az iskolán kívül is a következő udvarias köszönési formákat használják a felnőttek üdvözlésére: a) – A napszaknak megfelelően hangozzék el a köszönés! - Tegyék hozzá a kívánok szót! (Pl.: Jó napot kívánok Tanár néni! Stb...) c) Elköszönéskor is a napszaknak megfelelő, vagy a Viszontlátásra!- köszönés a helyes. d) Udvarias forma továbbá: - felnőtt nőknek (és csak nekik) a „ Csókolom Tanár néni vagy xy tanító néni” köszönés. e) Az órák közötti szünetekben is a fenti módon illik köszönni. f) A fenti udvarias köszönés illeti az iskola minden adminisztratív és technikai dolgozójátis. g) A köszönés fogadása a másik ember iránti megbecsülés és figyelem megnyilvánulása,amelyre felnőtteknek és tanulóknak fokozottan figyelni kell. h) A tanuló a tanítási időn kívül is képviseli intézményünket, ezért köteles úgy viselkedni, hogy ne keltse rossz hírét iskolánknak. 3.1.2 Formaságok, külsőségek 1. 2. 3. 4.

Soha nem beszél tanárral, társaival, az iskola dolgozóival zsebre tett kézzel Soha nem beszél vagy szól tanárhoz rágógumival a szájában Diák a felnőttet, az idősebbeket maga elé engedi ajtónál, szűk helyen (pl. oldallépcsőnél) Fiúk a lányokat előre engedik, előre köszönnek nekik

3.1.3 A tiszteletadás egyéb alapvető normáinak betartása 1. Nem engedhető, hogy valaki a másikat érzelmileg bántsa, zsarolja, illetve kigúnyolja, trágárságokkal illesse. 2. Nem megengedhető az sem, hogy egyik a másikat emberi méltóságában sértse, gyalázza bármely okból is (származási, etnikai, nemi, vallási stb.). Vonatkozik ez az iskolai közélet összes színterére (épület, internetes honlap, folyosói hirdetések, dekoráció, internet, stb.) 3.1.4 Öltözködés Azt szeretnénk, ha diákjaink megjelenésükben szélsőségektől mentes, közösséget nem sértő, 11

OM: 032357


kulturált, követésre méltó emberek lennének. Szeretnénk továbbá, ha az iskolában megismert, megkövetelt magatartás és öltözködés nem puszta jelmez lenne, hanem a tanulók és tanárok által egyaránt elfogadott, közösséget építő magatartási forma. Ezért az alábbi elvárásokat fogalmazzuk meg:  A tanulók hétköznapi megjelenése, vagyis öltözéke, s az öltözék kiegészítői – táska, kitűző stb. – feleljen meg a következőknek:  Nem lehet feltűnően elhanyagolt  Nem kelt félelmet (pl.: horrorisztikus ábrák)  Nem buzdít agresszióra (akár viccesnek tűnő formában sem)  Nem trágár, nem közönséges (még ha idegen nyelven van is)  Nem kelt politikai, etnikai, egyéb társadalmi csoporttal kapcsolatos feszültséget  Nem buzdít alkohol, cigaretta, drog stb. egészségre ártalmas élvezeti cikkek fogyasztására, de ne is gúnyolja ezek fogyasztóit.  Nem kihívóan szexuális jellegű.  Piercinget, testékszereket tanulóink balesetvédelmi okok miatt nem viselhetnek tanítási időben. Továbbá tilos az általános iskolába járó tanulóknak hajfestés/színezés, szem száj, köröm, arc festése (kivéve egészségügyi okokból), fiúknak fülbevaló használata. A feltételek bármelyikét megsértő tanuló a tanári felszólításra köteles azonnal változtatni öltözékén, ez lehet a kifogásolt öltözet eltakarása, kitűzők, jelvények, testékszerek levétele. Amennyiben ezt nem teszi meg, a házirendben megfogalmazott fegyelmező büntetési fokozatok szerint járunk el. Az iskola életében sem tanítási időben, sem iskolai rendezvényen nem sérthet meg másokat iskolába nem illő megjelenésével. Az iskolai ünnepek alkalmával a tanulók ünnepi öltözéke fehér ing/blúz, és sötét nadrág/szoknya (érkezéstől délig vagy az ünnepség végéig) Ezt a tanulók az iskolában tartózkodás ideje alatt viseljék, ne csak az ünnepélyek idejére. Az ünnepi öltözékhez lehetőleg ne sportcipő tartozzék! Aki csak az ünnepély idejére veszi fel az ünneplő öltözéket, az megtiszteli ugyan az ünnepélyt, de nem az Ünnepet! 3.1.5 Viselkedés a folyosón A/ A kulturált viselkedés az óraközi szünetekre is vonatkozik. Tanulóink szünetekben a folyosókon elhelyezett padokon/székeken ülve pihenhetnek,beszélgethetnek, de ne a földön, szekrényben vagy a lépcsőn ülve töltsék el a szünetet! Ezt az elvárást egészségügyi megfontolások is indokolják. B/ Elvárjuk, hogy iskolánkban a diákok kerüljék a testi kontaktust. A szerelem két ember intim magánügye, ezért nem tartozik a közösségre. Verekedni, egymást ütögetni még játékból sem szabad. C./ / Elvárjuk, hogy iskolánkban a diákok a szünet ideje alatt se kiabáljanak, futkározzanak. Az iskola mindannyiunk közös munkahelye, ahol a tanulmányi munkára kell összpontosítanunk. 3.1.6 Viselkedés az ebédlőben A tanulók az iskolai ebédlőben a kulturált étkezés szabályait betartva étkezhetnek. Elvárjuk, hogy: 12

OM: 032357


a diákok halkan beszélgetve, lökdösődés nélkül várakozzanak a sorban; az étkezésre érkező tanárokat engedjék előre; a konyhai dolgozókkal illedelmesen beszéljenek, köszönjék meg az ebédet; a szűk teremben egymásra figyelve közlekedjenek az edényekkel; étkezés után az asztalt tisztán hagyják, az edényeket a maradékkal és a szalvétával vigyék vissza az ablakhoz. A szabályok többszöri megsértése az étkezésből való kizárást vonhatja maga után!     

3.1.7 Tanterem rendje  Az egymás iránti kölcsönös tiszteletnek a munkahely (tanterem) rendjében is tükröződni kell!  A rendért a hetes, és vele együtt a csoport minden tagja felel. Szemetes, rendetlen környezetben nem kezdődhet el a munka (tanítási óra)!  Elvárjuk, hogy az órára érkező tanárt elegendő kréta és tiszta szivacs várja.  A szemetet az óra végén össze kell szedni!  A tanulók viselkedését a tanítási órák alatt és a szünetben a Házirend szabályozza.  A diákok becsengetés után csak akkor lehetnek a termen kívül, ha az be van zárva. Nem vásárolhatnak a büfében vagy automatából akkor sem, ha nem tudnak bemenni a terembe.  A jelzőcsengetés figyelmeztet, hogy hamarosan kezdődik az óra, ezért be kell menni a terembe. Óra elején jelentés: Hiányzók felsorolása (esetleg indoklással, pl. a 3. óra után ment haza, nem érezte jól magát,az osztályfőnök hazaengedte). A terem rendje:  A tanítási órán a tanuló köteles a tanítója/tanára által kijelölt helyen ülni.  A tanuló köteles a tájékoztató füzetét magával hozni és kérésre átadni tanárának.  A tanuló köteles minden órára elhozni a felszerelését és kipakolni az óra elején.  A tanuló köteles a tanórákon aktívan részt venni.  A tanuló rendbontással nem zavarhatja a tanóra menetét, helyét engedély nélkül nem hagyhatja el.  A tanuló köteles házi feladatát a kiadott időre elkészíteni, megtanulni.  Az osztályteremben ne hagyjunk semmit őrizetlenül, az iskola ezekért a tárgyakért nem vállal felelősséget!  A pad nem magántulajdon, ezért nem indokolt, hogy az egyéniség kifejezésének eszközévé váljon. A padokra firkálni és ragasztgatni tilos! Aki tudatosan megszegi ezt a szabályt, az köteles az eredeti állapotot saját kezűleg visszaállítani.  A padokat egyik teremből a másikba csak tanári kérésre lehet átvinni. Az óra befejezése után ezeket a padokat azoknak kell visszavinni az eredeti helyükre, akik elhozták onnan.  Ha észrevesszük, hogy valaki a teremben hagyott valamit, ne hagyjuk a tárgyat őrizetlenül, inkább adjuk le a takarítóknak vagy a tanáriban.  Az utolsó tanítási óra után a székeket fel kell rakni a padokra!  Szigorúan TILOS a másik tanulót a tanulásban, egyéb elfoglaltságában zavarni tanórán, és tanórán kívül. 13

OM: 032357


3.1.8 Egyéb elvárásaink: A tanítás védelmében elengedhetetlenül fontos tanulóink pontos munkavégzésére. Ezért az alábbi szabályokat elvárjuk tanulóinktól:  Pontos érkezés az iskolába: A házi rendben szabályozottak szerint. Érkezés után cipőváltás. A házirendben meghatározottak szerint a tanuló az első órát tartó tanárával a folyosó ügyeletesek kivételével a tanteremben tartózkodik, felszerelését előkészíti. Felső tagozaton az első szünetben a tanuló abban a teremben tartózkodik, ahol a második órája lesz. (Második szünet udvari szünet. Eső esetén a folyosón tartózkodik. Jelző csengetéskor osztályonként sorakozik, és fegyelmezetten bevonul./  A helyén ülve kulturáltan étkezik, a szemetet a kukába helyezi. Alsó tagozaton a beosztás szerint történik az étkezés.  Csengetéskor – ha nem tartózkodik nevelő a teremben – a tanuló a folyosón az ajtó előtt sorakozik.  A tanuló az utolsó órája után – ha más iskolai elfoglaltsága nincs – köteles az iskola területét elhagyni. (Barátokra az intézmény területén kívül lehet csak várakozni.)  Napközis és tanulószobás tanulóink az utolsó óra után elmennek a foglalkozásra, az ebédeltetős kártyával nem rendelkező diákok a bejárat előtt halkan, fegyelmezetten sorakoznak.  A tanuló/vagy törvényes képviselője anyagi felelősséggel tartozik az iskola és /vagy a diáktársainak, az iskola dolgozóinak tulajdonában szándékosan okozott károk megtérítéséért.  A házirendben meghatározott meg nem engedett tárgyak behozatala tilos.  Tilos a futkározás, labdázás (labdával, stb.) az aulában, a folyosókon, a lépcsőkön és a tantermekben.  A tanuló köteles vigyázni saját és társai, valamint a felnőttek testi épségére, az intézmény területén elhelyezett tárgyak, eszközök, berendezések állapotának megóvására.  A tanári szobába tanítási óra alatt tanuló nem mehet be. Szünetben indokolt esetben a folyosóról értesíti beszélgetési szándékáról nevelőjét.(Udvariasan kopogtat vagy megkér egy másik felnőttet.)  Tilos lopni, engedély nélkül bármit kölcsön venni, a másik ember táskájába engedély nélkül belenyúlni, a tanári asztalon, polcokon, szekrényekben elhelyezett tárgyakhoz hozzányúlni.  A tanítási óra rendjét zavaró, az iskola házirendje által tiltott tárgyakat a nevelők a tanulótól elveszik, és azt a tanuló szülőjének/törvényes képviselőjének adják csak vissza. (pl. : mobiltelefon, fülbevaló, sapka stb.)  Rendkívüli kihágás esetén a tanító/tanár a tanulót az iskolában maradásra kötelezheti. Ilyenkor a diák csak a szülő/gondviselő kíséretében hagyhatja el az intézményt.

3.2

A tanuló kötelességei továbbá:

14

OM: 032357


3.2.1 A tanulók legfontosabb munkája a tanulás. Ebből fakadó kötelességeik: a) minden tanítási órán felkészülten megjelenni, és képességeinek megfelelően dolgozni. b) minden tanítási órára kötelesek elhozni tájékoztató füzetüket, a tanuláshoz szükséges eszközöket, A felszerelés hiánya nem mentesít a számonkérés alól. c) A tájékoztató füzet 5-szöri hiánya írásbeli figyelmeztetést von maga után. A kapott érdemjegyet, értékelést köteles tanárával és öt munkanapon belül a szüleivel is aláíratni d) mulasztásaikat a következő órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által megadott időpontig, e) kötelesek a kötelező és a választott tanórákon, foglalkozásokon, valamint az előre egyeztetett vizsgálati időpontokon, illetve terápiákon részt venni, a tanórákon fegyelmezetten dolgozni, f) nincs joga a tanárt és társait zavarni az órán, g) gyakori házi feladat vagy felszerelés hiány esetén a szaktanár, az osztályfőnök hiányukban az igazgató kezdeményezi a szülőkkel való konzultációt a problémák megoldása céljából. h) A tájékoztató füzet hivatalos irat, ennek rongálása, firkálása tilos, az ide történő bejegyzéseket hetente alá kell írattatni. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége. Az ellenőrzés gyakori illetve huzamosabb hiánya esetén az osztályfőnök vagy az igazgató értesíti a szülőket és felhívja a figyelmüket mulasztásukra. A tájékoztató füzet elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek. Az első elvesztése osztályfőnöki, a következő igazgatói felelősségre vonást von maga után. i) Minden iskolán kívüli sport- és kultúregyesületi tagsághoz, szakkörök látogatásához, iskolai szervezésű tanfolyamokon való részvételhez az osztályfőnökkel való egyeztetés szükséges. j) Az iskolába kerékpárral csak saját felelősségére járhat a tanuló. A kerékpárt az arra kijelölt helyen lezárva kell tartani, megrongálásáért, az elveszett kerékpárokért az iskola felelősséget nem vállal. Az udvaron és az iskola két épülete között tanítási időben kerékpározni tilos! k) Az iskolában a tanuló tiszta, ápolt külsővel a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, a jó ízlést, közerkölcsöt sértő ruházat nem hordható. Jó ízlést sértőnek minősül a látható tetoválás, a testékszer, festett és műköröm, a bőrre rajzolt ábrák, firkálások is, festett haj. Iskolánkban ezek tiltottak! l) Iskolai ünnepélyen megfelelő öltözékben köteles megjelenni (sötét nadrág/ szoknya fehér ing/ blúz, alkalomhoz illő cipő). 1. A szándékosan vagy véletlenül okozott kárt jelenteni kell az ügyeletes nevelőnek, osztályfőnöknek vagy az intézmény vezetésének. A fegyelmezetlenségből vagy gondatlanságból okozott kárt meg kell téríteni. A fegyelmezetlenség miatti károkozás fegyelmi fokozatot vonhat maga után. 3.2.2 Balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, bombariadóval kapcsolatos szabályokat saját és társai érdekében köteles betartani valamennyi tanuló.

3.2.2.1A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok Általános szabály 15

OM: 032357


Beteg, lázas, fertőzésgyanús gyermek az intézménybe nem hozható. Amennyiben a gyermek a tanítás, foglalkozás közben megbetegszik és erről a szülő/gondviselő értesítést kap, köteles a gyermek hazaviteléről azonnal gondoskodni. Fejtetvesség: Ha tetves gyermeket találnak, a pedagógus értesíti a szülőket. A gyermek kezelése elsődlegesen a szülők feladata és kötelessége. Amennyiben az ellenőrő vizsgálatok során az iskola-egészségügyi hálózat a gyermek hajában ismételten tetűt vagy serkét talál, közegészségügyi érdekből a kiszűrt gyermeket az ÁNTSZ illetékes intézetének név szerint kötelesek jelenteni, amely gondoskodik a gyermek környezetére kiterjedő vizsgálatáról és szükség esetén kezelésről. A fejtetvesség okán a gyermeket a közoktatási intézményből elküldeni, kizárni nem lehet. 1. A tanuló kötelessége, hogy  Óvja saját és társai testi épségét, egészségét;  Elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;  Betartsa, és igyekezzen társaival is betarttatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  Azonnal jelentse a folyosón ügyelő tanárnak, az igazgatóság valamelyik tagjának vagy az iroda dolgozóinak, ha balesetveszélyt észlel;  Azonnal jelezze az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült.  Tűzriadó, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat (az osztályfőnökök vagy szaktanár által ismertetett útvonalon hagyja el az épületet). Évente egyszer vegyen részt a próbariadón. 2. A tanév első szaktárgyi óráján a szaktanár ismerteti a szaktantermek használatával kapcsolatos védő-óvóintézkedéseket. Az általános tudnivalókra, veszélyforrásokra ekkor kell figyelmeztetni a tanulókat, és el kell készíteni az ismertetés dokumentációját. A kémia, biológia, fizika, számítástechnika, technika, testnevelés tárgyak oktatásakor, a kísérletek végzésekor, géphasználat, eszközhasználat esetén a tanár minden esetben felhívja a figyelmet a balesetveszély lehetőségére. (A szaktantermekben csak a szaktanár felügyelete mellett lehet tartózkodni. A technikai, demonstrációs és egyéb kísérleti eszközök használata csak az erre hivatott, megfelelő szakismerettel rendelkező és anyagi felelősséggel tartozó, felnőtt személy, iskolai dolgozó jelenlétében lehetséges. A tanárok szünetekben az ügyeleti beosztás szerint felügyelik a tanulókat, alsó tagozatban mindenki a saját osztályát, osztályhoz tartozó területét, ügyeli. Szemmel tartja a mosdókban, wc-ben tartózkodó gyerekeket is, figyelembe véve a kulturált viselkedés szabályait is. 3. Tanítási időben történt baleset esetén az értesített személy felelős a baleseti jegyzőkönyv elkészítéséért. Az iskola igazgatóját minden balesetveszélyes helyzetről illetve balesetről, tájékoztatni kell. Az iskolavezetés intézkedő tagja szükség szerint értesíti a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget, az önkormányzatot (az intézkedésre jogosultak utasítása szerint jár el azok megérkezéséig) és az írásos jelentési kötelezettségnek is eleget tesz.

16

OM: 032357


4. Természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés (bombariadó) és egyéb előre nem látható, rendkívüli helyzetek esetén az intézményt a tűzriadó tervben leírtaknak megfelelően kell kiüríteni és az abban foglaltak szerint kell az intézkedéseket is megtenni. 5. Rendkívüli időjárási körülmények esetén (pl. hóvihar, hófúvás) az intézmény vezetője, vagy az iskolavezetés valamelyik tagja tájékozódik az aktuális közlekedési helyzetről. Indokolt esetben a vidékről naponta bejáró diákok számára lehetővé teszi az épület elhagyását és a hazautazást, vagy számukra megszervezi az ideiglenes elhelyezést. A rendkívüli időjárási helyzet miatt elmaradt tanítási napok, illetve a tanítási órák pótlásáról a tantestület a kialakult helyzet pontos megismerése után tantestületi értekezleten dönt, a szülői választmány egyetértésével.

3.2.2.2A testnevelési órákra, edzésekre, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok. A tanulók a tornaterem területén csak a testnevelés órájuk idején tartózkodhatnak. A tornaterem öltözőibe a felszerelésen kívül mást bevinni tilos. (enni, innivaló, stb.) Kötelező felszerelés: fehér póló, sportnadrág, tiszta torna- vagy edzőcipő. Balesetvédelmi szempontok miatt tilos az órán a nyaklánc, óra, gyűrű, karkötő, nagy lógó fülbevaló, egyéb testékszer viselete, valamint a rágógumizás. Hosszú hajúaknak hajgumi használata kötelező. A felmentett tanulók a kijelölt helyen az órát nem zavarva kötelesek tartózkodni. Elvárjuk, hogy segítsék a testnevelő tanár munkáját. (eszközök előkészítése, szertárba bevitele) Felmentés új rendje: A testnevelés órák alól felmentést csak az intézmény vezetője adhat a szülő kérésére írásban vagy személyesen, orvosi javaslat alapján.  A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az éves terv szerint.  A tanulók számára a dohányzás, az alkohol és kábítószerek fogyasztása, árusítása, energiaital az iskola területére való bejuttatása tilos. Az alkohollal és dohányzással kapcsolatban a Közoktatási Törvényt és a hozzá kapcsolódó miniszteri rendelet előírásait érvényesítjük. Tilos továbbá az iskola területén mindenfajta szerencsejáték űzése és különböző dolgok árusítása.

4 Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületeiben a tanulók szorgalmi időben hétfőtől péntekig az alsó tagozatban 630 órától 17 óráig, a felső tagozatban 715 órától 17 óráig tartózkodhatnak pedagógus felügyelettel. Munkaszüneti és pihenőnapokon az intézmény zárva tart. Különleges alkalmak esetén (pl.: hétvégi rendezvény) az épületek nyitásáról, zárásáról az igazgató rendelkezik. 17

OM: 032357


2. Az alsós épületben tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 630 órától 17.00 óráig, illetve az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. A felső tagozatban a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.50 óra között kell megérkezniük. 7.50-től 8.10-ig a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tantermekben. A pedagógusok ügyeleti rendjét az intézmény vezetése alakítja ki a tantárgyfelosztás és órarend alapján. Az ügyeleti beosztást a folyosókon közzé kell tenni. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: (A csengetési rend és az óraközi szünetek alsó és felső tagozatban megegyeznek). 1. óra: 8.00- 8.45 2. óra 9.00- 9.45 3. óra 10.05-10.50 4. óra 10.55-11.40 + ebédelés 5. óra 11.50-12.35 + ebédelés 6. óra 12.45-13.30 + ebédelés 7. óra 13.35-14.20 + 14.10 edédelés 8. óra 14.30-15.10 9. óra 15.15-16.00 A 4 -7 óra között az osztályok külön rend alapján hosszabb ebédelési időt kapnak évente a munkatervben rögzítve az órarend függvényében. A tanuló az iskola épületét a tanítási ideje végén; illetve a számára szervezett foglalkozás végén köteles csendben, fegyelmezetten - még tanuló társait nem zavarva - elhagyni. 5. Felsőben az első óra előtt 7.15-7.30-ig étkezik az a diák, aki az iskolában reggelizik. Más tanulóknak a tízórai szünet az 1. óra után van, ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek a 2. órát tartó tanári felügyelet mellett. Az alsó tagozatban az adott tanévben meghatározott étkezési rend szerint történik a tízóraiztatás. 6. A tanulók a második szünetben felügyelet mellett az udvaron tartózkodnak. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a folyosón maradnak. Az alsó tagozaton a levegőztetést az étkezési rend figyelembevételével, a pedagógus dönti el. 7. A felső tagozatban órák kezdete előtt az osztályok a tanterem előtt sorakoznak, majd a pedagógus utasítása szerint az osztálytermekbe vonulnak. 8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az osztályfőnök helyettes, igazgató, igazgató helyettes) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt a szülő értesítésével, s erről feljegyzést készít. A tanuló szülő kérésére rendszeresen csak akkor hagyhatja el az iskolát 16 óra előtt, ha arra az 18

OM: 032357


intézményvezetőtől írásbeli engedélyt kap. Ezen kérvényt a naplóban, illetve a tájékoztatóban és ellenőrzőben iktatószámmal a pedagógus is feljegyzi. 9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.15 óra és 1400 óra között. 10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Kifüggeszti a bejárati ajtón, és megjelenteti a honlapon. 11. A tanulók az iskola tantermeit csak nevelő felügyeletével használhatják. 12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak tanítási időszak alatt. Az iskola rendezvényein, nyílt napjain stb. a rendezvények szabályai szerint lehet részt venni. 13. Intézményünk előzetes egyeztetés alapján biztosítja a történelmi egyházak számára a fakultatív hit- és vallásoktatás lehetőségét. A hitoktatóval történő megbeszélés során pontosítania kell a konkrét intézményi helyszínt (épület, tanterem) és időpontot, amit az éves munkatervbe beépítünk, A fakultatív hitoktatáson a tanulók részvétele önkéntes. 14. Választható egyéb oktatás a zeneoktatás /szolfézs, furulya, zongora/és a sportfoglalkozások /női torna, foci/is elérhetőek iskolánkban melyre a szülő írásban kérheti gyermeke felvételét, s felvételt követően vállalja ennek minden felmerülő költségét, s az adott egyesület, intézmény feltételrendszerének megfelelést. Mindez a tanuló iskolai tanulmányaira hátárnnyal nem szolgálhat. Amennyiben a tanuló tanulmányi eredménye, magatartása romlik, úgy az iskola igazgatója korlátozhatja a többlet foglalkozásokon való részvételt, a javulásig.

5 Az osztályozóvizsga, javítóvizsga, pótvizsga rendje - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 19

OM: 032357


5.1.1 Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.

5.1.2 Osztályozó vizsga Az Intézmény osztályozó vizsgát az év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt év végi osztályzatát nem tudta a pedagógus megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

20

OM: 032357


Az osztályozó vizsgára december 15-ig és május 15-ig jelentkezni kell a titkárságon. A vizsgára való jelentkezésről a szülő visszajelzést kap, mely tartalmazza a vizsga feltételeit, időpontját 10 napon belül.

5.1.3 Javító vizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Július 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

5.1.4 Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

5.2

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért

21

OM: 032357 5.3


Írásbeli vizsgák általános szabályai

- a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót

5.4

A szóbeli vizsga általános szabályai

- egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 15 percet tarthat - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

5.5

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

22

OM: 032357


A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

5.6

Vizsgatárgyak részei

Irodalom

írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan


Történelem


Idegen nyelv


Matematika


Fizika


Természetismeret


Környezetismeret


Földrajz


Biológia


Kémia


Informatika

gyakorlati vizsga

Testnevelés

gyakorlati vizsga

Küzdelem és játék

gyakorlati vizsga

Sportágválasztó

szóbeli vizsga

Tanulásmódszertan

gyakorlati vizsga

Ének –zene

szóbeli vizsga

Rajz és vizuális kultúra

gyakorlati vizsga

Technika és életvitel

gyakorlati vizsga

Hit és erkölcstan

szóbeli vizsga

6 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok 23

OM: 032357


kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. 6.1 Elektronikus napló használata Iskolánk a Magiszter rendszerhez való csatlakozáskor az elektronikus napló bevezetését kezdi el ismét a 2014/2015.ös tanévtől. Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő.. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása MAGISZTER rendszer felhasználásával történik . A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Az e-napló használatához külön szabályzat készül, beindítása előtt, melyet a honlapon teszünk közzé. 6.2 Szülők részéről történő hozzáférés Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik. A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után – hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait. A szülő és a diák részéről történő hozzáférés módja: a titkárságon átvehető kód, jelszó használatával. Az iskola elektronikus naplója az iskola honlapján, illetve az osztályfőnök által megadott más internet címen keresztül érhető el. Abban az esetben, ha a szülő, törvényes képviselője az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e-naplót, a szülők, törvényes képviselők tájékoztatása és a szülővel valamint törvényes képviselővel való kapcsolattartás értesítő könyvön (tájékoztató füzete) keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése az értesítő könyvbe a tanuló feladata a felső tagozaton. A bejegyzéseket a szülőnek, törvényes képviselőnek láttamoznia kell.

7 Általános működési szabályok 1. A tanév helyi rendjét az iskolai munkatervben kell meghatározni, amit az intézmény vezetője a szakmai munkaközösségek, KT, diákönkormányzat, szülői szervezet véleményének, javaslatainak figyelembe vételével állít össze a tanév rendjéhez útmutatással szolgáló jogszabály alapján. Egy tanítás nélküli munkanap programjára a tanulói igényeket felmérve a diákönkormányzat 24

OM: 032357


vezetősége tesz javaslatot a nevelőtestületnek. A munkatervet nevelőtestületi elfogadás után az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk, a programokról a szülőket, tanulókat az osztályfőnökök tájékoztatják. 2. A tanítás kezdete, reggeli érkezés. A tanuló köteles úgy érkezni az iskolába, hogy becsengetésre készen álljon a tanuláshoz. 3. A tanuló köteles becsöngetéskor a tanteremben tartózkodni. 4. A tanítási órákon a tanulók felállással üdvözölik a belépő felnőttet. 5. Ha a tanórát más tanteremben kell tölteni, az ott maradt felszerelést, értékeket a tanulóknak felső tagozatban a szekrényekben kell elhelyezni, ha ez nem lehetséges, akkor a teremben maradó tanárnak köteles jelezni a tanuló az ottmaradt értékeket.. 6. Az iskolába csak a tanuláshoz, tanórákhoz, foglalkozásokhoz szükséges felszerelés hozható. Az értékekért, amelyek nem a tanuláshoz szükségesek, a tanuló a felelős. 7. Az iskolaidőben bekapcsolt mobiltelefont, kép-vagy hangrögzítő, hanglejátszó eszközt a nevelő felszólítására a tanuló köteles az igazgató helyettesi irodában leadni, ahol azt a szülő veheti át. Az intézmény közalkalmazottai a mobiltelefon készüléket a foglalkozások időtartama alatt csak igen sürgős esetben használhatják. 8. A tanulók által leadott mobiltelefont, kép-vagy hangrögzítő, hanglejátszó eszközt az iskola a tulajdonos megjelölésével őrzi az igazgatóhelyettesi irodában annak átvételéig. 9. Testnevelés óra a) a tanulók a tornaterem területén csak a testnevelés órájuk idején tartózkodhatnak. b) A tornaterem öltözőibe a felszerelésen kívül mást bevinni tilos. (enni, innivaló stb.) c) Kötelező felszerelés: fehér póló, sportnadrág, tiszta torna- vagy edzőcipő. d) Balesetvédelmi szempontok miatt tilos az órán a nyaklánc, óra, gyűrű, karkötő, nagy e) lógó fülbevaló, egyéb testékszer viselete, valamint a rágógumizás. Hosszú hajúaknak hajgumi használata kötelező. f) A felmentett tanulók a kijelölt helyen az órát nem zavarva kötelesek tartózkodni, segítsék a testnevelő tanár munkáját. (eszközök előkészítése, szertárba bevitele) Játékszoba: Az alsó tagozaton használt játékszobában a gyerekek csak a cipőjüket váltják, egyéb ruhaneműt az előtérben elhelyezett akasztókra helyezik. Egyéb balesetmegelőzési és egészségvédelmi intézkedés megegyezik a tornateremre vonatkozó szabályokkal. 10. Számítástechnika óra a) A számítástechnika órára várakozó tanulók órára szükséges felszerelésükkel együtt a folyosón várakoznak. b) A számítástechnika tanterembe ételt és italt bevinni tilos. c) A tanulók a számítástechnika teremben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. d) A tanulók kötelesek a technikai eszközök kezelésének előírásait, valamint a balesetvédelmi előírásokat betartani. e) A tanulók az iskola számítógépeire programokat nem telepíthetnek, iskolai 25

OM: 032357


f) számítástechnikai rendszeren rendszergazdai jogokkal nem rendelkezhetnek. 11. A mellékhelyiségek használata a) A tanulók kötelesek a mellékhelyiségeket rendeltetésüknek megfelelően használni, azokat a használat után tiszta állapotban otthagyni. b) A mellékhelyiség használata után kézmosás kötelező. c) Óra közben csak különösen indokolt esetben engedhető ki a tanuló a mellékhelyiségbe. 12. Az óraközi szünetek a) Az iskola területén rohangálni, verekedni, dobálózni tilos. b) A tanulók kötelesek elkerülni a veszélyes helyeket, helyzeteket, és erre társaikat is c) figyelmeztetni. Tilos fára, kerítésre, korlátra, taneszközre, berendezési tárgyra mászni, ablakon kihajolni, kiugrani, kerékpározni. d) Az iskola területén játszani csak úgy szabad, hogy más tanulót, vagy az iskola dolgozóját, épületeit, berendezéseit sérülés, kár ne érje. e) az iskola udvarán található játékokat rendeltetésének megfelelően lehet használni, labdázni csak a kijelölt helyen és módon szabad.

8 A közösségi élet szabályai 1. A közösségi életben meg kell tartani a kulturált viselkedés szabályait. A véleményét megfelelő hangnemben és kulturált stílusban kell elmondania. Társait sem vallási, sem származási, sem nézetbeli különbözősége miatt, illetve semmilyen más indokkal személyiségében ne sértse meg, ne zaklassa, fogadja el másságát. a) Az iskolába tiszta, rendezett, nem kirívó öltözetben és hajviselettel jelenjen meg. b) Időjárástól függetlenül a váltócipő használata kötelező. c) Az iskola területén tilos rágógumizni, olajos magvakat enni. Törekedjünk arra, hogy elérjük, hogy az egészséges életmód jegyében teljenek napjaik. d) Az iskolán kívül is az iskolai magatartási normák szerinti viselkedést várjuk el. e) Tilos a dohányzás, az energiaital, a szeszesital és a kábító hatású szerek fogyasztása. f) Pirotechnikai eszközöket, fegyvert és fegyvernek látszó tárgyat az iskolába behozni, ilyen eszközöket itt használni tilos. A tettenérés következménye: A tanuló szüleit az iskola igazgatója értesíti. 14 évnél idősebb tanulók büntetendő cselekménye esetében a sértett gondviselője értesítheti a rendőrséget. 2. A hetesek és az ügyeletesek teendői 1. Hetesek megbízatása a) A hetesek megbízatása egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a termet kiszellőztetik; b) az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, c) az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. d) A hetesek munkáját az osztályfőnök értékeli. 26

OM: 032357


3. A felső tagozatban diákügyelet 2 heti váltásban történik osztályonként, 4-4 tanulóval. Ügyeletesek hetedikes és nyolcadikos, legalább jó magaviseletű diákok lehetnek. Feladatuk a folyosó rendjének a biztosítása. Társaikat ennek érdekében szükség szerint rendre utasítják. Szükség esetén az ügyeletes tanár segítségét kérhetik. A későn érkezők kötelesek a tájékoztató füzeteiket átadni nekik. 4. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon, az intézmény eszközeinek, berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelméért, állagának megőrzéséért,  az épület rendjének, tisztaságának megőrzéséért;  az energiafelhasználással való takarékoskodásért;  a tűz – és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Amennyiben rongálás, káresemény, rendkívüli esemény történik, vagy veszélyes helyzet tapasztalható, a dolgozók, tanulók kötelesek azt azonnal jelezni a felelős vezetőnek (tagintézmény-vezető, igazgató helyettes, igazgató). 1. Vagyonvédelmi okok miatt az intézmény területén idegen személy csak a dolgozók tudomásával tartózkodhat. 6. Az intézmény dolgozóinak joga a helyiségek rendeltetésszerű használata. Használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. 7. A felszereléseket, eszközöket másik épületbe, helyiségbe átvinni csak a helyiségfelelős engedélyével szabad; az intézményből való elvitelhez igazgatói engedély szükséges. 8. Az intézménybe értéktárgyat hozni csak saját felelősségre lehet. Az elengedhetetlenül behozott értéket javasoljuk az igazgatóhelyettesi irodában leadni, egyébként azért felelősséget nem vállalunk. Az előírt szabályok megszegése esetén bekövetkezett kárért az intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.

9 A tanulók távolmaradásának és mulasztásának igazolása A tanév hosszát, a szünetek rendjét az EMMI rendeletben szabályozza, melynek alapján az iskola a tanév helyi rendjét elkészíti. Ezt a tanulók és a szülők a munkaterv véleményezésekor megismerik. Az intézmény a tanév helyi rendjét az iskola honlapján közzéteszi , valamint szülői értekezleten ismerteti. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha  a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,  a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, 27

OM: 032357 


a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

1. A szülő hiányzás esetén legfeljebb 3 napot igazolhat. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által kiadott/tájékoztató füzetbe beírt - eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet. Az orvosi igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az eredeti dokumentumokat az iskola megőrzi egy évig. A szülő köteles a hiányzást az első napon bejelenteni. 2. A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, ha igazolja vagy méltánylandó körülmény keletkezett. Előre látható mulasztásra a szülő aláírásával az osztályfőnöktől kell engedélyt kérni. Egy órányi hiányzást a szaktanár, egynapos mulasztást az osztályfőnök engedélyezhet tanítási évenként. A szaktanárnak, osztályfőnöknek címzett kérést az ellenőrző könyvön keresztül kell megfogalmazni. 8. évfolyamon az osztályfőnök előzetes engedélyével beiskolázás elősegítése céljából 2 napot hiányozhat a tanuló egy tanítási évben. 3. A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló előreláthatólag 3 napnál többet fog hiányozni, vagy a szülői igazolt 3 napot már igénybe vette. A távolmaradási engedély megadása előtt az iskola igazgatója mérlegeli a döntést, kikéri a szaktanárok, az osztályfőnökök véleményét. A kérvényt elutasítja, ha a hiányzás a tanuló tanulmányi kötelezettségének minimális szintű teljesítését veszélyezteti. 4. Ha a tanuló hatósági intézkedés miatt hiányzik az iskolából, azt a hatóság által kiállított igazolással igazolja, a megadott (5nap) időtartamon belül. Előzetes időpont esetén, a hatósági értesítés alapján, az igazgató ad a távolmaradásra engedélyt, amit az osztályfőnök a naplóba előre igazolt hiányzásnak vezet be. 5. A tanulónak a hiányzást követő első munkanapon, de legkésőbb az ötödik munkanapon, be kell mutatnia az igazolást az osztályfőnöknek, aki a hiányzást a naplóban adminisztrálja. Ha az igazolások bemutatását a tanuló elmulasztotta, az órák igazolatlan órának minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló a határidőn túl az igazolást bemutatta vagy sem. 6. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a 28

OM: 032357


tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján tanköteles tanuló esetén harminc óra. 7. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása eg (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,  alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,  egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 8. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Az órákról történő késés idejét a szaktanár a napló megjegyzés rovatába bejegyzi. Ha a késést a tanuló nem igazolta, az időtartamok összeadódnak, és 45 perc után 1 igazolatlan órája lesz. A késés igazolása esetén is összeadódnak az időtartamok, és minden 45 perc után 1 óra igazolt hiányzása lesz a tanulónak. 9. Ha a tanuló tanulási időben az iskolaorvos rendelésén vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha független orvosnál jelent volna meg. Az osztályfőnök köteles kérni az iskolaorvos igazolását. Az iskolaorvosi vizsgálat igazoltnak tekintendő, ha a tanulók kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt. 10. Ha a tanuló sport- vagy egyéb versenyeken vesz részt, kikérőjét előzőleg köteles bemutatni az iskola igazgatójának akadályoztatás esetén az igazgató helyettesnek, aki engedélyezheti a távolmaradást. Engedélyezés esetén a hiányzást az osztályfőnöknek kell igazolni a kikérő bemutatásával (ezt a naplóba előre bejegyezi). 11. Ha a tanuló tanulmányi versenyen, tanulmányaihoz kapcsolódó vizsgán, iskola által rendezett kulturális programon, versenyen szerepel, hiányzását az osztályfőnök igazoltnak tekinti, a versenykiírás, ill. a műsortervben rögzített előzetes időpontok ismeretében. A vizsgán való részvétel igazolását a vizsgáztató szerv által kiadott hivatalos dokumentum bemutatásával teheti meg a tanuló. 12. Az iskolapszichológusnál rendszeres terápiára beosztott tanuló három igazolatlan hiányzása esetén a beosztást meg kell szüntetni, melyről a gondviselőt a szakember írásban értesíti. A későbbiekben csak új előjegyzés esetén van mód a gyermek/tanuló további gondozására. 13. A fejlesztőpedagógusnál rendszeres terápiára beosztott tanuló három igazolatlan hiányzása esetén a beosztást meg kell szüntetni, melyről a gondviselőt a fejlesztő pedagógus írásban értesíti. Az igazolatlan hiányzás az SNI-s státus elvesztését is okozhatja. A későbbiekben csak új előjegyzés esetén van mód a gyermek/tanuló további gondozására.

10 Az iskolai élet tanórán kívüli formái 29

OM: 032357


1. Az iskolai évnyitón és évzárón minden tanulónak részt kell vennie. Indokolt esetben az igazgató adhat felmentést - egyeztetve az osztályfőnökkel. 2. Az iskolai ünnepélyeken való részvétel minden tanuló számára kötelező. 3. Iskolai szakkörökbe, sportkörökbe, énekkarba szülői hozzájárulással a tanulók önként jelentkezhetnek. 4. A foglalkozásokról való távolmaradást a szülő kérheti, ill. igazolhatja. 5. A szakköri foglalkozásokon való részvétel a szakkör illetve a tanév teljes időtartama alatt kötelező. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások időpontját az iskolai órarendben fel kell tüntetni. 6. Amennyiben a tanuló sportrendezvényeken, tanulmányi versenyeken az iskolát képviseli, távolmaradása nem számít mulasztásnak, de távollétét az osztálynaplóban jelezni kell. 7. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 8. Egésznapos iskola A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon iskolaotthon és egész napos oktatás, az 5-8. évfolyamon egész napos iskola működik. 9. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola vezetősége dönt. 10. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. 11. Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 12. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 30

OM: 032357


13. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 14. Iskolai könyvtár A könyvtárat a tanulók nyitvatartási időben látogathatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használható a kézikönyvtári állomány és a folyóiratok. a.) A könyvtárból a könyveket ki lehet kölcsönözni, de megadott határidőre vissza kell hozni. b.) Az erősen megrongált vagy elveszett könyv árát meg kell téríteni. c.) A könyvtár nyitva tartása az iskola tanítási rendjéhez igazodik. 15. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy megbízott szülők felügyelete mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

11 Térítési díj befizetése, visszafizetése, szociális Iskolánkban az oktatás térítésmentes.

12 A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatás intézmény biztosította. A tanulót az SzMSz-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje

13 A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem 31

OM: 032357


alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje Intézményünk a tanulóknak szociális támogatást nem nyújt. 13.1 A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tankönyv-ellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 13.2 A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje Iskolánk könyvtára rendelkezik bizonyos példányszám erejéig használt tankönyvekkel, amelyet az előzetesen felmért igények alapján, a jelentkezők sorrendjében tudunk biztosítani. Kölcsönzés A tanuló az iskolai könyvtárból 1 tanévre jogosult tartós tankönyvet kölcsönözni az intézmény kölcsönzési rendje szerint. Ennek pontos leírását az iskolai könyvtár Szabályzata tartalmazza. A kiskorú tanuló esetén: a szülő/gondviselő a kikölcsönzött könyvtári egységért anyagi felelősséggel tartozik. Értékesítés: Külső tankönyvforgalmazóval – szerződés alapján - történik. ( KELLO) Elvesztés, rongálás A tanuló által a könyvtárba visszaszolgáltatni nem tudott/megrongált tartós tankönyv értékét köteles megtéríteni a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 59.§ rendelkezése szerint. A kár értékére a könyvtáros tanító és a fenntartó (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerülete) közösen tesznek javaslatot az iskolai Tankönyvellátási Szabályzat és a belső pénzügyi szabályzók alapján. A könyvtáros tanító azonnali intézkedésként a körülmények és az esemény leírása alapján írásban kér véleményt a fenntartótól a kártérítés mértékének meghatározásához. A kár mértékéről az igazgató dönt, melyről a szülőt írásban értesíti. A tankönyvellátás rendje

 A tankönyvek vásárlásához normatív kedvezmény igényelhető, melyet a „Tankönyv piac

rendjéről” szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 8. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján a jogosultak a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 5. sz. melléklet szerinti - I. Normatív kedvezmény iránti igény című - adatlapon kell, hogy kérjenek. Az igénylés elmulasztása jogvesztő hatású. Az adatlap beszerezhető a titkáriban, illetve az iskola honlapjáról letölthető. 32

OM: 032357


 A következő tanévre vonatkozó ingyenes tankönyvellátást az előző tanévben november 30-

ig, a újonnan felvett tanulók esetén a beiratkozással egyidejűleg, legkésőbb június 30-ig kell igényelni. Ezt követően az iskola csak akkor fogad el igénylést, ha a tanuló igényjogosultsága az igénybejelentésre meghatározott időpont után keletkezett, beleértve ebbe az iskolaváltást is.

 Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott tankönyveket iskolaváltoztatás esetén a tanulónak le kell adnia az iskolai könyvtárnak:

 A rászoruló tanuló a támogatást nemcsak új tankönyvként, hanem könyvtári kölcsönzéssel, tartós tankönyvként is köteles elfogadni.

 Az ingyenes tankönyveket csak akkor van módunk átadni, ha a gyermek legkésőbb szeptember 01-éig minden igazoló okiratot bemutat. (A tankönyvellátás részletes szabályozása a mellékletben található.)

14 Egésznapos iskolára és az iskolaotthonra vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. 2. A napközi otthoni foglalkozásra az előző tanév május 20-ig, illetve beiratkozáskor lehet jelentkezni, de indokolt esetben a tanuló felvétele tanév közben is lehetséges a jelentkezéstől számított következő héttől. 3. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00 - ig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.00 óra és 17.00 óra között az iskola összevont csoportfoglalkozást biztosít az alsó tagozat épületében, alsó tagozatos tanulók számára. 4. A napközis foglalkozásról való hiányzást is a szülőnek igazolnia kell. Ennek hiányában igazolatlan mulasztásnak minősül. 5. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. 6. A tanuló a szülő előzetes kérésére és felelősségére időszakosan is eltávozhat a napköziből szakköri v. más iskolán kívüli foglalkozásra.

14.1 A napközis, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvételi kérelmek, elbírálásának elve Napközis és menzás tanuló jelentkezés alapján lehet valaki. A napközisek és menzások sorába 33

OM: 032357


való felvételt a szülő írásban kéri, az előző tanítási év május hónapjában, de legkésőbb a tanév végéig. Az első osztályosok napközis jelentkezése, a beírásnál történik. A jelentkezés iskolai nyomtatványon történik. A családok életében bekövetkezett változások miatt, évközben is lehetőség van napközis felvételre, ha a csoportokban van üres hely. Helyhiány esetén csak üresedéskor lehet az új kérelmezőt felvenni. Évközben felvételről az iskola igazgatója dönt. Vitás esetben bizottság létrehozása szükséges az előzőekben leírtak alapján. Felvételi kérelem elutasítása esetén fellebbezni az iskolaszékhez lehet, aki a következő ülésén köteles a kérelmező ügyét megtárgyalni, s döntéséről a kérelmezőt az ülés után 3 napon belül értesíteni. A napközibe felvett tanulók kötelesek a napközire vonatkozó házirendet megtartani. Iskolaotthon indításakor a felvétel a szülők kérése alapján, a napközis felvétel szabályai szerint történik.

15 A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje, formája Véleménynyilvánítás 1. Iskolánk tanulóinak joga van az iskolát és a tanulóközösséget érintő ügyekben véleményt nyilvánítani az osztályfőnöki órákon, ill. a diákönkormányzat keretén belül. 2. A diákönkormányzat vezetősége tartja a kapcsolatot az iskolavezetéssel, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója:  az iskola DÖK vezetőségi ülésén legalább 2 havonta,  a diákközgyűlésen tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja a diákokat. 3. A tanulók egyéni problémáikkal a szaktanárhoz, az osztályfőnökhöz és indokolt esetben az iskolavezetés tagjaihoz fordulhatnak. Az osztályfőnökök órán a tanulókat folyamatosan tájékoztatják. 5. A diákönkormányzat szabályzata rögzíti a döntési, a véleményezési, az egyetértési jog gyakorlásának területeit: 15.1 Az iskolai diákközgyűlés 2. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni, melynek tervezett időpontját az iskolai munkatervbe be kell építeni. 3. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában a DÖK munkáját segítő pedagógus a felelős. 4. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 5. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak 34

OM: 032357


végrehajtásának tapasztalatairól, egyéb, tanulókat érintő kérdésekről, A tanulók a személyiségi jogok betartásával kérdést intézhetnek az intézmény vezetéséhez, a nevelőtestület tagjaihoz. Kérdésükre lehetőleg a diák-közgyűlésen, vagy azt követően 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk.

15.2 A Diákönkormányzat jogai 1. A Diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt [Ktv. 63. § (3) bekezdés alapján]: a) saját működéséről; b) a munkáját segítő tanár személyéről; c) a Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; d) hatáskörei gyakorlásáról; e) munkájának segítésére szervezetek, bizottságok megalapításáról; f) egy tanítás nélküli munkanap programjáról; g) pályázatok, tanulmányi versenyek kiírásáról, megrendezéséről; h) iskolai diákönkormányzatának tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint i) a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. Továbbá: j) a Diákönkormányzat jogosult szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a Diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja [Ktv. 64. § (1) bek.]. 2. A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben [Ktv. 64. § (2) bek.]: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor; b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; valamint: d) a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor [Ktv. 64. § (3) bek.]. 3.

Az iskolai Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni [Vhr. 31. § (1) bek. alapján]: a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál; b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; c) a tanulók fegyelmi ügyeiben; d) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; e) az iskolai ünnepélyek szervezésében; f) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához; g) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvételről; h) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához (pl.: szakkörök); 35

OM: 032357


i) az iskola külső kapcsolatrendszerének kialakításához; j) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; továbbá: k) a Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben [Ktv. 63. § (5) bek.]. 1. Azokban az ügyekben, amelyekben a Diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá ha a Diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére [Vhr. 31. § (9) bek.]. 2. A Diákönkormányzat képviselői szavazati joggal részt vehetnek: a) a tanulókat érintő fegyelmi tárgyalásokon; b) az iskolaszék munkájában. 3.

A Diákönkormányzat képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek: a) a nevelőtestületi gyűléseken, amelyeken a diákokat érintő kérdések napirenden szerepelnek, és minden diákokat érintő fórumon (tanulmányi, szociális, stb.).

15.3 A diákönkormányzat, diákkörök, diáksport-kör iskolai támogatása Az iskola térítésmentesen biztosítja a diákönkormányzat, diákkörök, diáksport-kör működéséhez szükséges, rendelkezésünkre álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatát, melyek épségének megőrzéséért a diákcsoportok foglalkozásait vezető felnőtt felelős. Intézményünk a diákcsoportok támogatásaként anyagi lehetőségei szerint vállalja az országos diák és sportszervezetek tagsági díjainak, illetve a különböző versenyek nevezési díjainak finanszírozását.

16 A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek a közoktatásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

36

OM: 032357


17 A tanulói jutalmazások és fegyelmi intézkedések elvei és formái 17.1 Jutalmazás a) A nevelőtestület pedagógusai a tanuló pozitív és negatív cselekedeteit értékelik a cselekedet nagyságának arányában. b) A jutalmazás célja az elismerés, az ösztönzés c) A büntetés célja a cselekedet megismétlődésének megakadályozása 2. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki a tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza. 3. A tanulók jutalmazása Rákóczi Érmét, közösségi emlékplakettet, díszoklevelet, sportkitüntetést kaphat az a volt 8. osztályos tanuló, aki tanulmányi téren, egyéni kulturális vagy sport teljesítményben kiemelkedő eredményt ért el, és a tanulóközösség elé minden tekintetben példaként állítható 4. A jutalmazás formái a) Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret: Szaktárgyi dicséretet az a tanuló kaphat, aki valamelyik tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtott: házi versenyek 1-3. helyezettje, tanulási folyamatot segítő kiemelkedő gyűjtőmunka, projekt készítése Három szaktanári dicséret után igazgatóhelyettesi, két igh. után a harmadik igazgatói dicséret.  osztályfőnöki dicséret: Osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki iskolai szintű eredményével (pakolás, segítés) vagy kiemelkedő közösségi munkájával az osztály elé példaként állítható. Fokozatai: 3 osztályfőnöki dicséret után a 4. ig. helyettesi, utána következő igazgatói, majd nevelőtestületi Igazgató helyettesi dicséret: Igazgató helyettesi dicséretben részesíthető az a tanuló, aki iskolai műsorokban szerepel  igazgatói dicséret: Igazgatói dicséretben részesül a tanuló (vagy tanulóközösség), ha területi (1-3.hely), megyei, országos teljesítményével (az első harmadban végzett) vagy kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható.  nevelőtestületi dicséret: o Nevelőtestületi dicséretet kaphat a tanuló, legalább három tárgyra kiterjedő kiemelkedő tanulmányi munkájáért, ha tanulmányi eredménye jeles és nincs jónál rosszabb osztályzata. Ehhez a dicsérethez legalább jó magatartás és példás szorgalomminősítés szükséges. o Nevelőtestületi általános dicséretet (záradék alapján) kaphat a tanuló legalább három tárgyra kiterjedő kiemelkedő tanulmányi munkájáért és elismerésre méltó közösségi unkájáért. Ehhez a 37

OM: 032357


dicsérethez jónál rosszabb osztályzatot nem tartalmazó jeles tanulmányi eredmény, példás magatartás és példás szorgalomminősítés szükséges.  Könyvjutalmat (tárgyjutalmat) Az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület adhat. Könyvjutalom (tárgyjutalom) nemcsak tanév végén adható. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók (nevelőtestületi dicséret). A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az szintnek megfelelő jutalmazó dönt. b) Az a nyolcadik osztályos tanuló, akinek intézményi szinten is - nyolc éven át -kiemelkedő a magatartása, a szorgalma, a teljesítménye (tanulmányi és/vagy sportversenyek győztese, kulturális tevékenységben eredményes) az Rákóczi Érmet kap, és a kitüntetést ünnepélyen, nyilvánosan veszi át. A jutalmazást a nevelőtestület dönti el. 17.2 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések A súlyos jogellenesség meghatározása. Az iskola súlyosan jogellenes cselekedetnek értékeli az emberi méltóság megsértését, (felnőtt és gyermek egyaránt) különös tekintettel az életkorban kisebbek sérelmére irányulót, az agressziót (verekedés) az egészséget veszélyeztető szerek alkohol, kábítószer, dohányzás alkalmazását, a szándékos és vétkes vagyoni károkozást, valamint a tanórai munka rendszeres, súlyos, megzavarását, lehetetlenné tételét és az iskolai dokumentumok meghamisítását. Ezek az esetek már az első előfordulási esetben is súlyos fegyelmi következményekkel járhatnak Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti; vagy a tanulói házirend előírásait megszegi; vagy igazolatlanul mulaszt, vagy társait sértegeti, bántalmazza, vagy bármely más módon árt az iskola jó hírnevének; büntetésben kell részesíteni. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Az iskolai büntetések formái a) szaktanári figyelmeztetés: 2-3 szóbeli figyelmeztetés után, ha az órai munkát megtagadja, utasítást megtagadja (tanórán kívül is), saját és mások testi épségét veszélyezteti, mobilt használ, Fokozatai: 2 szaktanári után egy szaktanári intő, újabb után szaktanári rovó, osztályfőnöki figyelmezető, intő, rovó b) Osztályfőnök által adható:  osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés 2 alkalommal kisebb vétségek esetén pl. váltócipő hiánya, hangoskodás, tájékoztató hiánya, smink, ide nem illő öltözet, késés, felszerelés hiánya. Fontos annak a megbeszélése, hogy a vétségek ismétlődése esetén a büntetés fokozata szigorodik.  osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés

38

OM: 032357


ismételt vétség, vagy súlyosabb probléma esetén: ha az órai munkát megtagadja, utasítást megtagadja(tanórán kívül is), saját és mások testi épségét veszélyezteti, mobilt használ, Fokozatai: osztályfőnöki figyelmeztetés után  osztályfőnöki intés  osztályfőnöki megrovás szülők behívásával. Akkor alkalmazzuk, ha úgy látjuk, hogy a következő fokozat már a fegyelmi büntetés beindítását is jelentheti. c) Igazgató helyettesi figyelmeztetés (dohányzás rajtakapása esetén rögtön) d) igazgatói írásbeli figyelmeztetés. osztályfőnöki javaslatra: fegyelmezetlenségek többszöri megismétlése esetén e) igazgatói intés, f) igazgatói megrovás, g) tantestületi figyelmeztetés, h) tantestületi intés, Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (Közoktatásról szóló törvény alapján) i) fegyelmi tárgyaláson:  tantestületi megrovás,  más osztályba való áthelyezés  más iskolába való áthelyezés, jogszabályok betartásával 1. Minden alkohollal és kábítószerrel, súlyos agresszióval kapcsolatos vétséget a tantestület fegyelmi fóruma elé kell vinni. A fegyelmi tárgyaláson részt vehet a szülői közösség és a DÖK képviselője is. A vétség súlyától függően el lehet térni. 2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. 3. Annak a tanulónak az esetében, akinek szigorú megrovása van, az osztályfőnök mérlegelheti annak a lehetőségét, hogy nem vehet részt az osztályközösséget megmozgató rendezvényeken. 17.3 Fegyelmi eljárás indítása 4. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 5. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

39

OM: 032357


7. A tanulók a tanév folyamán bármikor 2. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben kaphatnak dicséretet vagy elmarasztalást (a jutalmazás elvei, ill. a fegyelmi intézkedése alapján). 8. Mindezeket a tájékoztató füzetbe és a napló megjegyzési, ill. feljegyzési rovatába is bejegyzi az osztályfőnök. 9. A nevelőtestületi dicséretet ill. a megrovást az igazgató írja alá az ellenőrzőben. 10. A büntetések hatása a magatartás minősítésére: Az iskolán kívülről érkező fegyelmi megkeresés esetén egyéni mérlegelés tárgya az illető tanuló magatartási jegyének a megállapítása. A példás minősítéshez a tanulónak nem lehet igazolatlan hiányzása, és legfeljebb szóbeli osztályfőnöki fegyelmeztetése lehet. Ha a tanulónak van szaktanári írásos figyelmeztetése, magatartásának minősítése legfeljebb jó lehet.  Ha a tanulónak van osztályfőnöki írásos figyelmeztetése, of. Intője, szaktanári intője van, és max. 1 igazolatlan órája van magatartásának minősítése legfeljebb változó lehet  Ha a tanulónak osztályfőnöki rovója, igazgatói szintű büntetése van, magatartásának minősítése legfeljebb rossz lehet.  Érvényes tantestületi fegyelmi büntetés alapján a magatartás minősítése rossz lehet csak. Késések: 7.55 után érkezett tanuló ellenőrzőjében bejegyzés, 3 igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetés. 11. A büntetések érvényességi tartama egy tanévre vonatkozik. Indokolt esetben a büntetési tételek feloldhatók: Osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetés (jó magatartás) - elévülhet 1 hónap után, ha a tanuló magatartása ellen semmi kifogás nem volt Osztályfőnöki intés, igazgatói intés, tantestületi figyelmeztetés - elévülhet 3 hónap után, ha a tanuló magatartása ellen csak kisebb kifogások voltak Igazgatói megrovás, szigorú megrovás (rossz magatartás) - a következő félévben elévülhet, ha a tanuló magatartásában jelenti javulás tapasztalható és a tantestület a jobb magatartási jegyre javaslatot tesz.

18 Tanulói jogviszonyból eredő szabályozás 18.1 Tanulói jogviszony létesítése:  1. osztályban a tanulói jogviszonyt a kormányhivatal által meghatározott beíratási időpontban létesítendő.  Egyéb esetekben a tanév során az iskola igazgatója által meghatározott időkeretek között, vagy év közben indokolt esetben.

40

OM: 032357


2. Iskolába érkezéskor az iskolatitkár írja be a tanulót a másik iskolából hozott távozási bizonyítvány alapján, az igazgatói határozat alapján. 3. Az iskola igazgatója felveszi a tanulót az adott évfolyam adott osztályába. 4. Az osztályfőnök átadja a házirendet, tájékoztatja az adott osztályra vonatkozó tankönyvcsalád címlistájáról, tájékoztatást ad a napközi otthonos és menzás felvétel módjáról, illetve a segélyezési lehetőségekről (rászoruló esetén). 18.2 Tanulói jogviszony megszüntetésekor az alábbi teendők elvégzése szükséges: a) Az osztályfőnök ellenőrzi, hogy tanulónak nincs – e tartozása az intézmény felé. b) Az iskolatitkár az érvényes jogszabály alapján a szükséges dokumentációt a szülőnek/gondviselőnek átadja. c) Az új intézmény visszaigazolása után az iskolatitkár a szükséges dokumentumokat megküldi a másik oktatási intézménynek a KIR-ben való kijelentés után. 18.3 A vendégtanulói jogviszony A köznevelésről szóló törvény szerint a tanuló joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet határozza meg a vendégtanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárási kérdéseket. A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése, illetőleg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, tanulmányait – tanulói jogviszonyának fenntartása mellett – egészségügyi intézményben vagy a gyógykezelést is biztosító nevelési-oktatási intézményben folytathatja. Ebben az esetben az iskolánk felveszi a kapcsolatot a gyógykezelést végző intézménnyel, konzultál a tanuló ottani előmeneteléről, az ott kapott érdemjegyeket elfogadja. Az intézményünk vendégtanulói jogviszonyt létesít abban az esetben, amikor a tanuló családi helyzete miatt ez szükségessé válik, például, ha a tanuló ideiglenesen intézményünk körzetében tartózkodik, és amennyiben a szülő ezt indokoltan kéri. 18.4 Magántanulói jogviszony Szülői kérés alapján vannak tanulók, akik a tankötelezettségüknek magántanulóként tesznek eleget. a) Kérelem alapján az igazgatóság kikéri - amennyiben törvény előírja - a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét, mielőtt a tanulót felmenti a rendszeres iskolába járás alól. A tanuló felkészüléséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel a vizsgára. Egyéni órarend készül számukra az iskolában. b) Magántanulónak az osztályozó vizsgát előre egyeztetett időpontban a félévkor és tanév vége előtt kell letennie.

41

OM: 032357


4. Sajátos nevelési igényű tanuló esetében az illetékes szakértői és Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az iskolába járás alól felmentett tanuló magántanulóként folytatja tanulmányait. A tanuló felkészítése és vizsgáztatása az iskola feladata. 6. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyek és osztályzatok megállapításáról akkor is, ha szakmai vélemény alapján otthoni ellátás alapján részesül tartós gyógykezelésben, emiatt a tanuló magántanulóként folytatja tanulmányait. 18.4.1 A magántanulói kérelem benyújtásának egyéb szabályai A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, kérheti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. A felmentés szólhat valamennyi tanórára vagy annak egy részére. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet szerint, ha a tanuló a szülő döntése alapján teljesíti a tanulmányait magántanulóként, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az iskola igazgatója azonban köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről. A magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót. (igénybe veheti a tanulószobát, bejárhat az iskolai könyvtárba, részt vehet az iskolai étkezésben). Abban a kérdésben, hogy gyermeke milyen módon végzi a tanulmányait, a szülő jogosult dönteni. Az osztályozó vizsgákról a szülő megállapodik az intézmény kijelölt képviselőivel. A magántanuló számára szervezett konzultációk megszervezésének felelőse az igazgató-helyettes és a tanuló osztályfőnöke. Az iskola igazgatója a szülői döntést nem vizsgálhatja felül. Köteles azonban mérlegelni, hogy a tanulmányok folytatása eredményes lehet-e ebben a formában. A köznevelésről szóló törvény alapján, ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén a döntéshez az iskola igazgatójának be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. 18.5 Tanévre vonatkozó egyéb felmentések Nem csak a magántanulót lehet felmenteni a tanítási órák látogatása alól. A közoktatásról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentse az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A felmentést az igazgató bírálja el, szülői kérelem alapján. A tanulás alóli mentesítés azt jelenti, hogy a tanulónak a tudásáról sem kell számot adnia. Ez esetben a naplóba, a tanuló bizonyítványába és törzslapjára tanév végén a „felmentve” bejegyzés és szöveges értékelés, illetve az adott osztályfokon és tantárgyból már megszerzett, érvényes minősítés kerül (pl. nyelvvizsga eredmény).

42

OM: 032357


18.6 A tanulók felvétele során alkalmazott sorsolás eljárásrendje 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. § (6) Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül az iskola Pedagógiai Programja alapján, ha a) a jelentkező tanuló szülője vagy gondviselője iskolánk dolgozója, b) a jelentkező tanuló testvére az adott intézmény tanulója. Abban az esetben, ha az általános iskola igazgatója valamennyi különleges helyzetű tanuló felvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, azt a tanulót kell előnyben részesíteni, aki a különleges helyzetek közül valamelyikben érintett. Azonos számú feltétel esetén sorsolás útján kell a döntést meghozni. Ha az iskola az a) és b) helyzetű jelentkezetteken túl még férőhelyet tud biztosítani, a maradék helyeket sorsolás útján tölti fel az alábbi helyzetű jelentkezőkkel: c, testvére, szülője tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, d, a jelentkező lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola egy kilométeres körzetén belül található. Ha még ezek után is rendelkezik szabad férőhellyel az iskola, akkor minden más jelentkező közül dönt sorsolás útján a felvehető tanulókról. 18.6.1 A sorsolással eldöntendő felvétel jogszabályi háttere: ▪ A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 49 § -51§ ▪ 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete 22.-25.§ (R) A sorsolás időpontja, helyszíne: A sorsolást azt követően lehet megtartani, amikor az intézmény a fenntartót tájékoztatta a felvenni kívánt tanulókról és a fenntartó meghatározta az indítható osztályok számát és létszámát. A szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán és az iskola honlapján értesítjük a sorsolás időpontjáról. A sorsolás helyszíne az iskola iroda. A sorsolásban közreműködők: ▪ a sorsolás az érintett szülők számára nyilvános, ▪ a Sorsolási Bizottság tagjai: az intézmény Szülői Szervezetének képviselője, a leendő elsős tanítók, ▪ az intézmény vezetője vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető. 18.6.2 A sorsolás menete: A sorsolás lebonyolításának menetéről, a megtörtént cselekményekről jegyzőkönyv készül, amit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol. ▪ A sorsolás megkezdése előtt az igazgató tájékoztatja a megjelenteket a sorsolás menetéről, valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkező és mennyi férőhelyre.

43

OM: 032357


Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1 borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. ▪ Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. ▪ A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, ill. azoknak a nevét, akiket nem húztak ki (fel kell olvasni a névsorokat), majd ezeket is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. ▪ Meg kell kérdezni a jelenlevőket, hogy észleltek-e szabálytalanságot. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy volt-e bármilyen zavaró esemény, észrevétel, hozzászólás, felvetés a sorsolás lebonyolítása során. Értesítési kötelezettség a felvétellel illetve elutasítással kapcsolatos intézményi döntésről valamennyi érintett számára: A kérelmező szülőket levélben értesítjük a felvételről, illetve az elutasításról. A határozatot a szülő megkaphatja: ▪ személyes átvétellel az iskolában, melynek átvételét az iskolában maradó példányon aláírásával igazolja ▪ tértivevényes postai küldeményként (amennyiben az iskolába nem tud bejönni). ▪

18.7 Jogorvoslat A felvételi ügyekben másodfokon a fenntartó képviselője (tankerületi igazgató) hoz döntést. (Köznevelési tv. 37.§ 38.§ és 40.§) Üres férőhelyek esetén tanév közben is elfogadunk jelentkezést, átvételi kérelmet. Felvételi kérelem elutasításáról határozat formájában értesítjük a szülőt. A gyermekek osztályba sorolásáról – a pedagógusok véleményének figyelembevételével – az igazgató dönt.

19 Pályaválasztás segítése Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók az osztályfőnököktől és az iskola pályaválasztási felelősétől kapnak folyamatos információt. Középiskolák által szervezett nyílt napokon való részvételek engedélyezésével, valamint igény esetén meghívott előadókkal segítjük tanulóink eredményesebb továbbtanulását.(Max. 2 nap).

20 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 44

OM: 032357


2. A házirend tervezetét megvitatják az osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolai szülői szervezet véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet egyetértését az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a Tárnok Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

21 Záró rendelkezések

Mellékletek rend

HATÁRIDŐ

Novembe r 15.

FELADAT

A TÁJÉKOZTATÁ S FORMÁJA, MÓDJA

A tanulói igények felmérése

NYOMTATVÁN Y

Igénybejelentő lap

Felmérni szükséges: hogyan kívánja biztosítani a 45

A MUNKÁBAN R Igényfelmérés, tankönyvrendelés, tankönyvterjeszté s, tájékoztatási és egyeztetési ÉSZT VEVŐK Osztályfőnök, tankönyvfelelősök

OM: 032357


szülő gyermeke tankönyvet Novembe r 30.

Decembe r vége Január 10.

Február 15. Február 28.

Április

számára

a

Tájékoztató a felmérés eredményéről Az intézmény igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot a felmérés eredményéről, véleményt kér a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az igazgató tájékoztatja a fenntartó önkormányzatot a normatív kedvezmény iránti igényt benyújtók létszámáról.

Hivatalos levél

Tankönyvellátási szerződés kötése A tankönyvrendelés előkészítése A összeállítása

Igazgató, nevelőtestület, SZMK, DÖK, önkormányzat

Szóbeli tájékoztatás nevelőtestületi értekezleten, választmányi ülésen. Véleménykérés írásban.

Szerződés

tankönyvrendelés

A tankönyvrendelés elkészítése a terjesztő felé (figyelve a belépő osztályok és a tanulók becsült létszámát)

Tankönyvfelelősök, igazgató Tankönyvfelelősök, munkaközösségvezetők, szaktanárok

Tankönyvfelelősök

Tankönyvrendelés awww.tankonyv.info.huintern et címen (figyelve a belépő osztályok és a tanulók becsült létszámát) A tankönyvterjesztő visszaigazolása alapján a megrendelések számszaki ellenőrzése, módosítások elvégzése


46

OM: 032357

Augusztus

Szeptember 15.


A tankönyvek átvétele a terjesztőtől A tankönyvek értékesítése A szülők tájékoztatása a tankönyvek értékesítésének helyéről és idejéről.


Faliújságon, honlapon, helyi sajtóban, kifüggesztve az iskola bejáratán. Kimutatás, készpénzes számla Számlák, készítése Az ingyenesen kimutatás értékesített tankönyvekről átvételi bizonylat és átutalási számla készítése. Visszáru elkészítése, eljuttatása Visszárujegyzék a terjesztőnek. Pénzügyi elszámolás a Számlák, terjesztővel és a Városi átvételi Kincstárral. bizonylatok

47



Tankönyvfelelősök Tankönyvfelelősök

OM: 032357


Normatív kedvezményre (ingyenes tankönyvre) jogosult tanulók tankönyveinek biztosítása Normatív kedvezményre jogosultak köre: a) tartósan beteg, (Emelt színtű családi pótlékról szóló igazolás, a Magyar Államkincstártól, figyelve a lejárati határidőt!)) b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, (Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye szükséges. Nevelési tanácsadó szakvéleménye nem jó!) c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), (Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye szükséges. Nevelési tanácsadó szakvéleménye nem jó!) d) három- vagy többgyermekes családban, (Családi pótlékról szóló igazolás, nagykorú gyerek esetén, iskolalátogatási igazolást is kérünk!) e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, (Árva gyermek kapja.) f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (Érvényes hatósági bizonyítvány szükséges!) Ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában: - tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzése, - használt tankönyvek biztosítása, - tantermekben elhelyezett tankönyvek igénybevétele, - tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás. Jelenleg a normatív támogatáson túli kedvezmények adására nincs más lehetőség. Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni. Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet az iskolában kap kézhez minden tanuló, amit november 15-ig kell visszajuttatni az osztályfőnökökhöz. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni. Ha valaki nem juttatja vissza az igénylőlapot, azt jelenti, hogy nem tart igényt támogatásra.

48

OM: 032357


22 HATÁLYBA HELYEZÉS A házirendet 2013. év szeptember hó 1 napján hatályba helyeztem.

Ph.

……………………………………. Igazgató

49

OM: 032357


23 Mellékletek Véleményezés/egyetértés, elfogadás, jóváhagyás bizonylatai

Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2013. év ……………hó ….. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: Tárnok, 2013. ………………

………………………………………………….. iskolai diákönkormányzat vezetője

50

OM: 032357


Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása

Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség 2013. év ………………. hó ……. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: Tárnok, 2013……………………

………….. …………………………………… SZM.elnöke

51

OM: 032357



Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2013. év ……………. hó ………. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Tárnok, 2013. …………………..

……………………………………………………. Igazgató

Hitelesítők: ……………………………………………

……………………………………………

52

OM: 032357



Az intézmény házirendjét a fenntartó Önkormányzat képviselőtestülete 2013. év ……………. hó ………. napján tartott ülésén ……………… számú határozatával jóváhagyta.

Kelt: Tárnok, 2013. …………………..

……………………………………………………. Igazgató

53

HÁZIREND Alapításának éve: (jogutódlással) OM: Telephelye: Tárnok, Rákóczi u. 78. Székhelye: 2461.Tárnok Iskola u

Recommend Documents