SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Alapításának éve: (jogutódlással) OM: Telephelye: Tárnok, Rákóczi u. 78

OM: 032357 Alapításának éve: 1994. (jogutódlással)

Székhelye: 2461.Tárnok Iskola u.1 Telephelye: 2461. Tárnok, Rákóczi u. 78.

II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA , SPORTISKOLA és PEDAGÓGIAIA SZAKSZOLGÁLAT

Fenntartója: Tárnok Nagyközség Önkormányzata Az intézményvezető neve, a dokumentum készítője: Bagdiné Dudog Orsolya Intézmény elérhetősége: 06-23-389 -040

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011.

www. [email protected] www.tarnok.hu/Iskola/ Iskola/indesc.html 1

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357


TARTALOMJEGYZÉK

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja ............................................................ 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat célja .................................................................................. 4 1.3. A szabályzat hatálya ................................................................................................................... 5 1.4. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága ........................................................................... 5 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI 6 2.1. A költségvetési szerv szervezeti felépítése .................................................................................. 8 2.2. Intézményi bélyegzők.................................................................................................................. 8 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 9 3.1. Szervezeti struktúra .................................................................................................................. 10 3.2. Az intézmény szervezeti egységei .............................................................................................. 10 3.3. Az intézmény vezetése ............................................................................................................... 12 3.4. A kibővített intézményvezetés ................................................................................................... 16 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATTARTÁSUK FORMÁI ÉS RENDJE 17 4.1. Az iskolaközösség ..................................................................................................................... 17 4.2. Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége .................................................. 17 4.3. A nevelők közösségei ................................................................................................................ 17 4.4. A szülői munkaközösség........................................................................................................... 20 4.5. A tanulók közösségei ................................................................................................................ 21 4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása................................................................................ 22 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 26 5.1. A kapcsolattartás formái, módja, rendje ................................................................................. 26 5.2. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi szolgálattal ................................................................ 27 5.3. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal ........................................................................... 27 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 28 6.1. Nyitvatartási rend ..................................................................................................................... 28 6.2. Ügyeleti rend ............................................................................................................................. 28 6.3. Az alkalmazottak munkavégzésének szabályai........................................................................ 29 6.4. A helyiségek használati rendje ................................................................................................. 29 6.5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók iskolahasználati rendje ....................................... 30 6.6. Az intézményműködés egyéb szabályai .................................................................................... 30 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 31 7.1. A napközi, tanulószoba és iskolaotthon működésére vonatkozó általános szabályok ........... 31 7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok .............................. 32 2



8. A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 33 8.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai ........................................................................................ 33 8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei .................................................... 33 9. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 36 9.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai ................................................................. 36 9.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók .............................................. 36 9.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során...................... 36 10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 37 10.1. A könyvtári szolgáltatások igénybevétele .............................................................................. 37 10.2. A könyvtárhasználat szabályai ............................................................................................... 38 11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

39

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 40 12.1. Iskola-egészségügyi szolgáltatás ............................................................................................ 40 12.2. Könnyített és gyógy-testnevelés .............................................................................................. 40 13. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 41 13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében ...... 41 13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ..................................................... 42 13.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok .............................................................. 42 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

43

15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

45

16. A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA

47

17. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI

47

18. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 48 19. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 48 19.1. A felülvizsgálat és módosítás rendje ...................................................................................... 49 19.2. Nyilvánosságra hozatal, a tájékoztatás és megismertetés rendje .......................................... 49 20. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

50

21. MELLÉKLETEK

51

3

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során – az Alapító okiratban, Pedagógiai programunkban és egyéb intézményi dokumentumokban foglaltak mellett - az alábbi jogszabályokat és fenntartói előírásokat vettük figyelembe:                       

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1992. évi LXIII. évi törvény a személyes adatok védelméről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 138/1992 (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 132/2000 (VII.14.) Kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet pedagógiai szakszolgálatokról; 217/1998. (XII. 30.) és 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről Az intézmény működésére releváns Önkormányzati rendeletek, határozatok

1.2. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szabályzat az intézmény Alapító okiratában és Pedagógiai Programjában megfogalmazott cél- és 4



feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósítását szolgálja és szabályozza. 1.3. A szabályzat hatálya 1.3.1. Területi vonatkozásában kiterjed az intézmény illetékességi körébe tartozó épületekre, létesítményekre, valamint az iskola által szervezett programokon, az iskolán kívüli helyszínekre. 1.3.2. Személyi hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra, a tanulók szüleire, valamint a pedagógusokra és más alkalmazottakra. A szabályzatban foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel munkakapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. 1.3.3. Időbeli hatály A szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. A jóváhagyással egyidejűleg hatályát veszti az intézmény – 2008 április 17-én jóváhagyott 92/2008. (IV. 17.) Önkormányzati Határozat – szervezeti és működési szabályzata. 1.4. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Intézményünk a települési Önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó szerv, melynek kötelezettsége dokumentumai nyilvánosságának biztosítása a személyiségi jogok és adatvédelmi szabályok betartásával. Az intézmény alapvető általános és szakmai dokumentumai (Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Házirend, Minőségirányítási Program, éves munkaterv, illetve értékelő beszámolók) nyilvánosak. 1-1 nyomtatott példányukat az igazgatói titkárságon és nevelői szobákban, illetve a Polgármesteri Hivatalban tesszük hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A házirend 1 példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak átadjuk. A különös közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében a dokumentumok és szükséges adatok (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. melléklet alapján) nyilvánosságát az iskola internetes honlapján biztosítjuk. (http://www.tarnok.hu/Iskola/iskola/indesc.html) A dolgozókat, tanulókat és szülőket hagyományos iskolai fórumokon (értekezlet, megbeszélés, DÖK gyűlés) az igazgató, vagy az általa megbízott személyek tájékoztatják a dokumentumok előírásairól. További kérésre – előzetes időpont egyeztetés után – az intézményvezetés tagjai nyújtanak információt a vezetői fogadóórákon, és az iskola hivatalos nyitvatartási idejében.

5



2. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat 032357 OM azonosítója: 2461 Tárnok, Iskola u.1. Az intézmény székhelye, címe: Pedagógiai Szakszolgálat, 2461 Tárnok, Rákóczi út 78. Intézményegysége: 2461 Tárnok, Rákóczi út 78. Az intézmény telephelye: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának KépviselőAz alapító neve, az alapítás éve: testülete, 1994. (jogutódlással) önálló jogi személy. Az intézmény jogállása: Az intézmény képviseletére Az iskola igazgatója, illetve az általa írásban meghatalmazott intézményi közalkalmazottak jogosult: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, Az intézmény típusa: általános iskola, közoktatási típusú sportiskola (évfolyamonként egy osztály) és pedagógiai szakszolgálat (fejlesztő felkészítés, logopédia, gyógy-testnevelés, iskolapszichológia) általános iskola (alapfokú nevelés-oktatás, sportiskolai Az intézmény közfeladata: feladatok, pedagógiai szakfeladatok) Tárnok Nagyközség Önkormányzata Az intézmény fenntartója, 2461 Tárnok, Dózsa György út 150. felügyeleti és irányító szerve: 76/1994. (1994. VI. 20.) Az intézmény alapító okiratának és legutóbbi, 41/2011. (III. 24.) fenntartói határozattal száma, kelte: történt módosítása Önállóan működő költségvetési szerv; előirányzatai feletti Az intézmény gazdasági jogköre: rendelkezési jogosultsága nem teljes körű. Gazdálkodási feladatait együttműködési megállapodás alapján a Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Pénzügyi Irodája végzi. 11742111-15565718 Az intézmény számlaszáma: 15565718-2-13 Adóhatósági azonosító száma: 1304154 Statisztikai számjele (KSH kód) Általános forgalmi adó alanyisága tárgyi adómentes, és adóköteles Az intézmény gazdasági 2461 Tárnok, Iskola u.1. szervezetének helye: Általános iskolai nevelés-oktatás, a tanulók felkészítése az Az intézmény alaptevékenysége, alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. 852010 alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás szakágazati besorolása: nélkül) Kötelező felvételt biztosító általános iskola a Tárnok Az intézmény működési körzete: Nagyközség közigazgatási területén lakók számára. A sportosztályba a térség területéről jogosult beiskolázni a tanulókat. Az intézménybe felvehető tanulók 620 fő maximális létszáma: Az intézmény neve:

6



Az intézmény vezetőjét – a hatályos jogszabályok alapján – a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázat útján. Ellátandó alaptevékenységek és szakágazati besorolás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon Iskolaotthon működtetése 1-4. évfolyamon általános, sport és művészeti osztályban 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon* 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon* 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelés 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szerveknél 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931201 Versenysport tevékenység támogatása 931202 Utánpótlás nevelés tevékenység támogatása 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (logopédia, gyógy-testnevelés, iskolapszichológus) 856013 Fejlesztő felkészítés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 889921 Szociális étkeztetés 811000 Építményüzemeltetés 812100 Általános épülettakarítás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (táboroztatás, iskolarendszeren kívüli oktatás, tanfolyamok szervezése, testvériskolai tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Az ellátandó alaptevékenységen belül speciális oktatási formák   

sportosztályban emelt szintű testnevelés (1-8. évfolyam 5 óra/hét) emelt szintű oktatás csoportbontásban: matematika-informatika (5+1 óra/hét) és idegen nyelv (angol, német; 5 óra/hét 5-8. évfolyam) emelt óraszámú ének-zene (évfolyamonként 1 osztályban) és művészeti oktatás (1-4. évfolyamon heti 3 óra)

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat; nemzeti, etnikai és más, kisebbségi feladatokat nem lát el. Az intézményi vagyonkezelés 7



Az intézmény saját döntésével az alapító által meghatározott feladatkörét nem változtathatja meg. A feladatok ellátásához rendelkezésére álló ingatlanok, és a rajtuk található iskola épületek a fenntartó tulajdonát, az Önkormányzati törzsvagyon részét képezik; korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükre, biztosítékként történő felhasználásukra az intézmény nem jogosult. A leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközöket a nevelő-oktató munka feladatainak ellátásához szabadon használhatja. A helyiségeket az intézmény bérbe adhatja, ez azonban nem zavarhatja az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, a mindennapos testedzést. Az Alapító okiratban megjelölt szakfeladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Az intézmény vagyonkezelésébe, tulajdonosi körébe más gazdálkodó szervezet nem tartozik. A működés gazdasági-pénzügyi feltétele Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári (gazdasági) évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A költségvetés tervezésével és teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról és a belső ellenőrzés megszervezéséről az igazgató gondoskodik. A költségvetésben a fenntartó biztosítja az alapfeladatok - és vállalása alapján a speciális feladatok - ellátásához szükséges pénzeszközöket, amit az intézmény saját bevételeivel egészíthet ki az Alapító okiratban meghatározottak szerint. Az alkalmazottak köre, alkalmazási feltételek Az intézmény munkavállalói tekintetében alapvetően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, egyéb jogviszony esetén a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt és/vagy megbízásos jogviszony esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt kell alkalmazni. Pedagógus munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgárjogi jogviszony nem létesíthető. Pedagógus, illetve a nevelő-oktató munkakörben a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható. A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott munkája ellátása során, a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban, a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatokat ellátó személy. Az intézményi dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja. 2.1. A költségvetési szerv szervezeti felépítése A szervezeti felépítést, a szervezeti egységek megnevezését, működési rendjét, illetve a szervezeti egységek vezetőinek jogosítványait - melyekkel a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el - az SZMSZ 3. fejezete tartalmazza. 2.2. Intézményi bélyegzők 8



2.2.1. Az intézményi bélyegzők használata, nyilvántartása Az intézményi ügyben kimenő ügyiratok, levelezés, fejléces levélpapíron, vagy a hosszú bélyegzővel fejlécezett levélpapíron kell intézni. Az intézmény, mint jogi személy nevében főszabály szerint aláírásra az igazgató jogosult. Hivatalos aláírók az igazgató-helyettesek, iskolatitkár, pénzügyi ügyintéző, élelmezésvezető, intézményegység-vezető, könyvtáros a feladatkörükbe tartozó ügyekben. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, amit az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért az iskolatitkár felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti leltározásáról az iskolatitkár gondoskodik. 2.2.2. Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak  Igazgató  Igazgatóhelyettesek (igazgató akadályoztatása esetén)  Pedagógiai Szakszolgálati intézményegység vezetője  Élelmezésvezető és pénzügyi ügyintéző (munkaköri leírásának megfelelően)  Iskolatitkár és könyvtáros tanár (munkaköri leírásának megfelelően) 2.2.3. Az intézmény bélyegzőinek lenyomatán szereplő felirat Felirata Hosszú bélyegző

Bélyegző lenyomata

II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPORTISKOLA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT OM: 032357 2461 Tárnok, Iskola u.1.sz. Tel:: 06-23-389-040

Körbélyegző

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 2461 Tárnok, Iskola u.1.

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 9



3.1. Szervezeti struktúra

IGAZGATÓ Diákönkormányzat

Szülői Szervezet Sportegyesületek Közalkalmazotti Tanács szakszervezet

Minőségügyi csoport

Intézményegység vezető Iskolaorvos, védőnő (külső munkatársak)

Igazgatóhelyettesek

Nevelési Tanácsadó (külső munkatársak)

Technikai dolgozók

DÖK patronáló

Munkaközösség vezetők Logopédusok

Gyógytestnevelő

Könyvtáros

Gyermekvédelmi felelős

Pszichológus Osztályfőnökök

Fejlesztő Pedagógus

Beosztott pedagógusok Beosztott napközis nevelők

Élelmezésvezető

Iskolatitkár

Ügyintézők

Konyhai dolgozók

3.2. Az intézmény szervezeti egységei 10



3.2.1. Nevelési-oktatási szervezeti egységek Az iskola szervezeti egységei: 1-4. évfolyam és napközi, illetve iskolaotthon, 5-8. évfolyam és tanulószoba, pedagógiai szakszolgálati, valamint gazdálkodási szervezeti egység. A szervezeti egységek tagjai és felelős beosztású vezetői Szervezeti egység Tagjai 1-4. évfolyam és Az 1-4. évfolyamon tanító és napközi otthonban, napközi otthon iskolaotthonos osztályokban dolgozó pedagógusok 5-8. évfolyam és Az 5-8. évfolyamon tanító és a tanulószobán tanulószoba dolgozó pedagógusok, illetve a nevelő-oktató munkát segítő szakemberek, könyvtáros, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pedagógiai A szakszolgálati feladatokat ellátó munkatársak Szakszolgálat (logopédus, gyógy-testnevelő, fejlesztő pedagógus, iskola-pszichológus) Gazdálkodási Gazdasági, ügyviteli, konyhai és egyéb technikai feladatot ellátók dolgozók csoportja csoportjai

Vezetői igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes

intézményegységvezető igazgató

A nevelési-oktatási szervezeti egységekben dolgozók alapfeladata, hogy a Nevelőtestület tagjaiként szakterületükön eredményes és hatékony nevelő-oktató munkát végezzenek az 1-8. évfolyam tanulóival. A Pedagógiai Szakszolgálat munkatársainak feladat- és hatásköre kiterjed a Tárnok Nagyközség közigazgatási területén lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező, illetve a település nevelésioktatási intézményibe járó minden gyermekre, így az a 3. életévüket betöltött óvodásokra is. Prevenció és korrekció keretében komplex, korszerű logopédiai, fejlesztő, felkészítő, gyógytestnevelési, illetve iskola-pszichológusi szolgáltatást nyújtanak a szülő (egyes terápiás esetekben a család) bevonásával. A nevelő-oktató munkát végző és segítő, valamint a szakszolgálati feladatokat ellátó szervezeti egységek tagjai szakmai feladataikat munkaköri leírásuk, a Pedagógiai program, az intézmény éves munkaterve, tantárgyfelosztása és a mindenkori munkabeosztás (órarend és egyéb, nevelő-oktató munkához kapcsolódó feladatok) alapján végzik. A hatékony feladatellátás érdekében a munkaköri leírásokat az igazgató az intézményegység vezetőjével és az igazgatóhelyettesekkel együttműködve készíti el.

11



3.2.2. Gazdálkodási feladatot ellátók csoportja A gazdálkodási szervezeti egység élén az igazgató áll, aki a jogszabályi előírások alapján közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági és szakmai szervezeti egységek munkáját. Ellátja a jogszabályban előírt vezetői feladatokat, szakmai iránymutatást ad, ellenőrzi a feladatok ellátását, és gazdasági intézkedéseket hoz. A gazdálkodási feladatot ellátók csoportjához tartoznak az iskola konyhai és technikai dolgozói. Közvetlen vezetőjük az élelmezés-vezető. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet az intézményben a gazdasági, ügyintézők, az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat az élelmezésvezető látja el a konyhai dolgozók közreműködésével. Az ügyviteli, adminisztratív tevékenység az iskolatitkárhoz tartozik. Az épületek karbantartási munkálatait a KÖZ-ÉRT KFT végzi. A gazdálkodási feladatot ellátó csoport dolgozóinak hatás- és jogkörét, feladatait – az intézmény optimális és gazdaságos működtetése érdekében - az igazgató a munkaköri leírásokban határozza meg. Az egyes szervezeti egységek létszámáról – az ellátandó feladatok és a fenntartó által évente jóváhagyott létszámkereten belül – az igazgató dönt. 3.3. Az intézmény vezetése Az intézmény vezetését az igazgató, valamint közvetlen, vezető beosztással megbízott munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek és az intézményegység-vezető. 3.3.1. Az igazgató Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény állapítja meg. Megbízatása az intézmény Alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató - az intézmény felelős vezetőjeként - munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzataiban előírtak szerint végzi. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. a) Felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,  a takarékos gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért,  az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési feladatainak, és minőségirányítási programjainak működéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanulóbalesetek megelőzéséért,  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,  az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért, és a tankönyvrendelés lebonyolításáért, 12



a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért,  az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért,  a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító) lebonyolításáért és rendjéért,  a nevelő- és oktatómunkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért,  a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért. b) gyakorolja a munkáltatói, a kötelezettség vállalási és az utalványozási jogkört; 

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe; d) képviseli az intézményt. f) Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen:  a nevelőtestület vezetése,  a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése,  a pedagógus és közalkalmazotti teljesítményértékelési rendszer működtetése,  az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése,  az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. g) Kizárólagos jogkörébe tartozik:  az intézményi dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör,  a kötelezettségvállalási jogkör és kiadmányozás gyakorlása,  a fenntartó előtti képviselet. h) Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket, az intézményegység-vezetőt, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az élelmezésvezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár munkáját. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetlenül fordulhat hozzá.

3.3.2. Az igazgatóhelyettesek és az intézményegység vezetője Az igazgató munkáját az alábbi, vezető beosztású munkatársak segítik:  az 1-4. évfolyamon tanítók munkáját irányító igazgatóhelyettes,  az 5-8. évfolyamon nevelő-oktató munkát irányító igazgatóhelyettes  a Pedagógiai Szakszolgálat munkáját irányító intézményegység-vezető.

13



Az igazgató-helyettesek és az intézményegység-vezető megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Vezetői megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott közalkalmazott kaphat, előnyt élveznek a szakvizsgázott pedagógusok. Vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve, munkaköri leírásuk látják el. Alapvető feladatuk a munkaköri leírásban felsorolt tevékenységek végrehajtása, a hozzájuk tartozó szervezeti egység szakmai munkájának irányítása, képviselete. Beszámolási kötelezettségük kiterjed a vezetésük alatt álló szervezeti és intézményegység egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményegységet érintő megoldandó problémák jelzésére. Az igazgató-helyettesek a munkaköri leírásban meghatározott feladat-megosztással a) Közvetlenül irányítják:  a hozzájuk tartozó évfolyamokon az intézmény Pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai tevékenységet,  az iskolai könyvtár működését,  a sportiskola tevékenységét,  a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátását,  az intézményi adatszolgáltatás tekintetében az iskolatitkárt, amelyről az igazgatót rendszeresen tájékoztatják; b) Felelősségük kiterjed:  a pedagógiai, szakmai, igazgatási munkáért,  a közvetlen irányításuk alá tartozó feladatok ellátásáért,  átruházott jogkörben:  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, az iskolaorvossal, a védőnővel való együttműködésért,  az intézményi tankönyvellátás megszervezéséért, a tankönyvrendelés elkészítéséért,  az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért,  az iskola-otthoni, napközis, tanulószobai foglalkozások, a sportiskolai és emelt szintű oktatás megszervezéséért,  a beiskolázási tervek jóváhagyásra történő elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,  szertárfejlesztési és eszközbővítési tervek elkészítéséért,  az intézményi hagyományok őrzésével összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért,  a nevelőtestületi értekezletek előkészítéséért, szervezéséért,  az iskolai könyvtár működtetéséért. Az intézményegység-vezető a) Feladatai:  irányítja a szakszolgálat pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját  szakmai fórumokon képviseli az intézményt,  szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét,  elkészíti a szakszolgálat munkatervét 14

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357    


előkészíti és megszervezi a szűréseket, vizsgálatokat, a javító-, különbözeti és osztályozó vizsgákat, közvetlen munkatársai véleményének figyelembe vételével beosztja az ellátandó gyermekeket a megfelelő szakemberhez, javaslatot tesz az igazgató részére a szűrések, vizsgálatok rendjének, időpontjának meghatározására, a tanuló, szülő kérelmére a tantárgyi felmentésekre, együttműködik az igazgatóval a Pedagógiai Szakszolgálat költségvetési tervezési feladataiban.

b) Felelős  

  

 

a szakszolgálat szakmai munkájáért a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásáért, végrehajtatásáért, a szakszolgálat területéről készített beszámolók jelentések, tanügyi és egyéb nyilvántartások, adatszolgáltatás elkészítéséért, vezetéséért, a tanulmányok alatti vizsgák és tantárgyi felmentések szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért, a pedagógiai szakszolgálat taneszköz szükségletének biztosításáért, és fejlesztési terveinek elkészítéséért, az integráltan oktatható, sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével kapcsolatban a pedagógusok belső képzéséért, a szakvélemények értelmezésének, az egyéni fejlesztési tervek kidolgozásának, megvalósításának segítéséért, a szakszolgálati épületrész rendjéért, biztonságáért, a középtávú továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésével, a továbbképzések megvalósításával kapcsolatos feladatokért a szakszolgálat intézmény-egységében.

c) Gazdasági vezetéssel kapcsolatos feladatokat nem lát el. Az igazgató-helyettesek és az intézményegység-vezető esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján képviselik az intézményt a szülői szervezet és a diákönkormányzat ülésein, egyéb fórumokon. 3.3.3. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az intézményegység-vezető helyettesíti betegsége, szabadsága alatt.  Egyéb esetekben a felsős igazgató helyettes, mindhármuk egyidejű távolléte esetén az alsós igazgató helyettes látja el a vezetői helyettesítési feladatokat.  Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására a fenntartó írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a vezető kizárólagos jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A hozott döntésről az intézmény vezetőjét az első adandó alkalommal tájékoztatni kell. Az intézményegység-vezető, illetve az igazgató helyettesek helyettesítési rendje  Az intézményegység-vezetőt az 1-4. évfolyam igazgatóhelyettese,  Az 1-4. évfolyam igazgató-helyettesét az alsós munkaközösség vezető,  Az 5-8. évfolyam igazgató-helyettesét az osztályfőnöki munkaközösség vezető helyettesíti távolléte esetén. 15



Az intézmény vezetése hetente egyszer – az igazgató irányításával - megbeszélést tart az aktuális feladatokról. 3.4. A kibővített intézményvezetés         

az igazgató, az intézményegység-vezető az igazgatóhelyettesek MICS vezető a szakmai munkaközösségek vezetői, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot patronáló pedagógus, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője,

A kibővített intézményvezetés az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az intézményvezetés rendszeresen, de legalább évente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről szükség szerint írásbeli emlékeztető készül. Az intézményvezetés megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az intézményvezetés tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

16



4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATTARTÁSUK FORMÁI ÉS RENDJE 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az intézményi dolgozók munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. Évente egyszer, a tanév indításakor az igazgató tájékoztatást ad alkalmazotti értekezleten az intézmény feladatainak ellátásáról és működéséről, valamint a minőségirányítási program előző évi végrehajtásáról. Alkalmazotti értekezletet kell összehívni a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, vagy ha összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. 4.3. A nevelők közösségei 4.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre  Pedagógiai Program elfogadása,  SZMSZ, IMIP és a Házirend elfogadása  A tanév munkatervének jóváhagyása  Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása  A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása  A tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás 17



Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása  A diákönkormányzat működésének jóváhagyása  Saját feladatainak és jogainak részleges átruházása A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre, a szülői munkaközösségre, a diákönkormányzatra az alábbi jogokat ruházza át: a) A döntési jogkörök közül: A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit:  A Pedagógiai Program helyi tantervének kidolgozása,  A taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  Továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel,  Jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel,  A határozott időre kinevezett pedagógusok munkájának véleményezése,  A szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. A nevelőtestület a kötelező véleményezési jogkörét gyakorolja minden intézményt érintő ügyben. (Pl.: igazgatóválasztás, munkatervek, SZMSZ, Házirend, Rákóczi díj adományozása, stb.) A nevelőtestület által átruházott ügyek intézéséről a nevelőtestület jogkörében eljáró személy, szervezeti egység az éves munkáról szóló beszámoló során ad számot az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi kötelező értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  2 alkalommal nevelési értekezlet,  munkaértekezletek szükség szerint, átlag 2 havonta Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50+1 százaléka kéri, illetve ha az intézmény igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,  a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 18



4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  1-4. évfolyamon tanítók munkaközössége o tagjai: az alsós nevelők, ide értve a napköziben és az érintett, szakszolgálatban dolgozókat is.  Nyelvi, természettudományi, társadalomtudományi, osztályfőnöki munkaközösség az 5-8. évfolyamon tanítókkal és azokkal a szakszolgálati munkatársakkal, akik az 5-8. évfolyamokon is ellátnak tanulókat. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, lebonyolítása, ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, szakmai korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  az iskolai belső felmérések összeállítása, értékelése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pályakezdő pedagógusok és egymás munkájának segítése,  a munkaközösség vezetőjének megválasztása, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,  segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Munkaközösségek közötti együttműködés, kapcsolattartás rendje  A munkaközösségek vezetői tanév elején a munkaterveket egymással egyeztetve készítik el, tanév közben félévente minimum egy alkalommal munkamegbeszélést tartanak  A munkaközösségek tájékoztatják egymást munkatervükről, programjaikról.  Ha szakmailag indokolt, a munkaközösségek tagjai részt vesznek egymás programjain. A munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében  a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése,  szakmai segítségnyújtás az azt igénylő pedagógusok számára,  javaslattétel képzéseken való részvételre, belső képzések szervezésére,  a nevelési-pedagógiai programban, helyi tantervben rögzítettek betartásának nyomon követése. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetőségében és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjainak véleményét. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 19



A munkaközösség vezető további feladatai és jogai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért,  értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét; hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  összeállítja a Pedagógiai Program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására, stb. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 4.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munka-csoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 4.4. A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből elnököt választanak. Az osztályok szülői munkaközössége kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösségének választmánya. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának, vezetőségének munkájában az osztály szülői munkaközösség elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet. Az iskolai szülői munkaközösség választmánya az iskolai szülői értekezlet, a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői munkaközösség elnökét. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 20



Az iskolai szülői munkaközösség választmányát, az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről, munkájának értékeléséről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői tájékoztatás rendjét a Házirend tartalmazza. 4.5. A tanulók közösségei 4.5.1.Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár,  tanulmányi felelős,  2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 4.5.2. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diák-önkormányzatot patronáló nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. 21



Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, (május) melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkaterv megvalósításának értékeléséről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés választja meg 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján az iskolai diákönkormányzat titkárát. Az iskola térítésmentesen biztosítja a diákönkormányzat, diákkörök, diáksport-kör működéséhez szükséges, rendelkezésünkre álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatát, melyek épségének megőrzéséért a diákcsoportok foglalkozásait vezető felnőtt felelős. Intézményünk a diákcsoportok támogatásaként anyagi lehetőségei szerint vállalja az Pest megyei Diáksport Szövetség tagsági díjának, illetve a különböző versenyek nevezési díjainak finanszírozását. 4.5.3. Diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére kezdeményezhetik diákkörök létrehozását, részt vehetnek annak munkájában. Működésüket a házirend szabályozza. 4.5.4. Az iskolai sportkör és az intézményvezetés kapcsolattartása Az iskolai sportkör munkáját a nevelőtestület által megválasztott vagy az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. A sportkör munkájáról évente, a rendszeres munkaértekezleteken beszámol a nevelőtestületnek. Szervezi a versenyeket, az azokon való részvételt; a versenyeredményeket a faliújságon közzéteszi, kezdeményezi, hogy az eredményeket a település nyilvánossága is megismerje (pl. helyi sajtó), javaslatot ad a kiemelkedő teljesítményt elért tanulók jutalmazására. Személyes kapcsolatot tart a NUPI-val, a környékbeli sportiskolák testnevelőivel, az intézmény vezetésével, az osztályfőnökökkel (kiemelten a sportosztályokban), az egyesületek munkatársaival. Figyelemmel kíséri a sportfoglalkozásokat. Azokon a kiemelkedő sportversenyeken (megyei, országos, nemzetközi), melyeken az intézmény tanulói részt vesznek, az iskola igazgatója, vagy az általa megbízott vezető lehetőség szerint személyesen is képviseli az iskolát. 4.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.6.1. Az intézményvezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott vezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. 22



Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az intézményvezetés az aktuális feladatokról személyes kapcsolattartás útján szóban, és az iskola nevelői szobájában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, hírfüzetben is, ahol a nevelők aláírásukkal igazolják a tájékoztatás tudomásul vételét.  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az intézmény vezetőségével.

4.6.2. Az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Az intézménynek az intézményegységgel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és az intézményegység-vezetőnek is kezdeményezni kell a kapcsolatfelvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy:  az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,  az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az intézményegység is megfelelő hangsúlyt kapjon. Az intézményegység vezetője köteles minden vezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. A kapcsolattartás formái:      

személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, szakmai fórumok, intézményi programok, rendezvények, az intézményegység ellenőrzése, stb.

4.6.3. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalmanként, o a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, o az aulában, vagy a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. 23



A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítóknak és a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tájékoztatás formáit, módjait - a pedagógiai program alapján - évente az iskolai munkatervben határozza meg a nevelőtestület. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – a személyiségjogok betartásával - közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4.6.4. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a szülői munkaközösség választmányi ülésén, év elején, o a folyosón vagy aulában elhelyezett hirdető táblán keresztül folyamatosan, o a tájékoztató füzetben időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,  az osztályfőnökök: o az osztály szülői értekezletén, tanévenként 3 alkalommal tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,  iskolai honlapon. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők és tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől, intézményegység-vezetőtől az iskolai munkatervben évenként meghatározott vezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 24



4.6.5. A szülők és a Pedagógiai Szakszolgálat A Pedagógiai Szakszolgálat feladatait minden esetben a szülők tudtával és egyetértésével látja el.  Az intézményekben (óvoda, iskola) tervezett szűrésekről a szülőt tájékoztatni, a kezelést igénylő problémáról – a munkatervben meghatározott módon – értesíteni kell.  A szakszolgálat nyújtotta lehetőségekkel a szülő nem köteles élni, azt elfogadni. Ha a szülő az egyébként indokolt fejlesztést, a gyermek, tanuló foglalkoztatására tett javaslatot visszautasítja, ezt a nyilatkozaton aláírásával igazolnia kell. A javaslattevő szakember kötelessége erről tájékoztatni az intézményegység vezetőjét, aki az igazgatóval és gyermekvédelmi felelőssel együttműködve további lépéseket tesz a gyermek, tanuló jogainak érvényesítése érdekében.  A foglalkozásokról való hiányzást – a házirendben előírtak szerint - igazolni kell. 3 foglalkozásról való igazolatlan mulasztás után a szülőt írásban értesíteni kell arról, hogy a gyermek ismételt gondozásba vételére csak új előjegyzés alapján van lehetőség.  A logopédiai, pszichológiai, gyógy-testnevelés és fejlesztő pedagógiai terápia megkezdésének feltétele a szakember és a szülő (gondviselő) személyes találkozása, a terápiába való írásos beleegyezése. A szakszolgálati működés módja szerint lehet kihelyezett és ambuláns jellegű Az óvodába kihelyezett működés feltételeit az intézménnyel külön megállapodásban kell rögzíteni, melynek előkészítését az intézményegység vezetője végzi.

25



5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányítása érdekében az intézmény vezetésének rendszeres munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, szervezetekkel:  A fenntartó önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete, illetve Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2461 Tárnok, Dózsa György út 150.  A fővárosi pedagógiai intézettel: Fővárosi Pedagógiai Intézet Budapest, Vas u.  A NUPI-val és a környékbeli sportiskolák vezetőivel,  A megyei pályaválasztási tanácsadóval: Budapest, Cinka Panna út 8.  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Mesevár Óvoda 2461 Tárnok, Templom u.  Pesovár Ferenc Művészeti Iskola, Százhalombatta  A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítése, fejlesztése érdekében az iskolában működő szakmai munkaközösségek kapcsolatot tartanak a kistérség, régió szakmai szervezeteivel, közoktatási intézményeivel;  A területileg illetékes nevelési tanácsadóval, képességvizsgáló bizottsággal: - Nevelési Tanácsadó Százhalombatta, Kodály Zoltán sétány 31. 06-23-355-412 - Pest Megye Önkormányzata 1. Sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1077.Budapest, Dohány u. 54. 06-1-413-69-35 - Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, 1115 Budapest, Halmi u. 26. 06-1-203-84-97 Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató Iskola Alapítvány kuratóriumával.  Közművelődési intézményekkel: Művelődési Ház Tárnok, Fő u., Földrajzi Múzeum Érd, Érdi Művelődési Ház, Érd Városi Könyvtár  Társadalmi és sportegyesületekkel: Faluvédő és Szépítő Egyesület, Lokálpatrióták Egyesülete  Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Település Üzemeltetési osztály Tárnok, Dózsa György út 150.  Gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Úttörőcsapat  A helyi történelmi egyházak képviselőivel. 5.1. A kapcsolattartás formái, módja, rendje A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért – a belső munkamegosztás szerint - az igazgató, az intézményegység-vezető és az igazgató-helyettesek felelősek. A kapcsolatok formája, módja  szóbeli tájékoztatás, megbeszélés,  írásbeli tájékoztatók,  egyeztető megbeszélések, tárgyalások, értekezleten, gyűlésen való részvétel, 26



egymás rendezvényein való részvétel, közös programok, akciók szervezése,  a nevelő-oktató munkát és szakszolgálati tevékenységet segítő szolgáltatások igénybevétele,  a fenntartó számára speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyigazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéről. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is: az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelők személyét az iskola éves munkaterve rögzíti. 

5.2. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi szolgálattal A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete, egészségi állapotának megóvása érdekében az intézmény vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn az Egészségház (2461 Tárnok, Rákóczi út 83.) illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a rendszeres egészségügyi vizsgálatokat. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 12. pontja szabályozza. 5.3. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal (2461 Tárnok, Rákóczi út 83.) A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az intézményegység vezető felelős. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai  személyes kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül,  a gyermekjóléti szolgálat értesítése - ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,  a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben és honlapon való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,  előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását az SZMSZ önálló fejezete szabályozza.

27



6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. Nyitvatartási rend Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig - az 1-4. évfolyamon 6.00-20 óráig, az Iskola úti épületben 6-20 óráig, a tornatermek 21 óráig, - tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és15 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza általában 10 perc. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és - a munkarendben meghatározott ideig – általában 17 óráig tart. 6.2. Ügyeleti rend Az iskolában reggel - alsósoknál 6.30-tól, a felsősöknél 7.30-tól órától - a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását felügyelni, ellenőrizni. A pedagógusok ügyeleti beosztását az igazgatóhelyettesek készítik el a tanév/félév órarendjéhez igazodva és gondoskodnak az ügyeleti rend iskolai faliújságokon történő közzétételéről. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 28



óra és 15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. 6.3. Az alkalmazottak munkavégzésének szabályai Az intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait – pl. pedagógusok kötelező óraszáma, a kötelező órába beszámítható feladatok, stb. a közoktatási és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények rögzítik. A dolgozók beosztásának megfelelően konkrét feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. A közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tantárgyfelosztás alapján a vezető helyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell szem előtt tartani (órarend). Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére (pl. továbbtanulás, kiskorú gyermek nevelése, stb.). A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 10 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén, illetve 10 perccel a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyszínén megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon munkaideje kezdete előtt. Hosszan tartó hiányzás esetén távozását és érkezésének várható időpontját is lehetőleg előre jelezze, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. A teljesítménypótlék alkalmazásának elveit és a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélésének szabályait a melléklet tartalmazza. 6.4. A helyiségek használati rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, 29



 a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola helyiségeit, épületét az igazgató külön engedélyével térítésmentesen használhatják a törvényesen bejegyzett gyermek, illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai. A közoktatási törvény alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézménybe berendezéseket, felszerelést, eszközt behozni – vagyonvédelmi szempontok miatt - csak az igazgató vagy az általa megbízott személy tudtával és írásos engedélyével lehet. Az intézményi telefonokat elsősorban hivatalos ügyek intézésére lehet használni a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével. Erre minden dolgozónak személyesen is figyelni kell. Sürgős esetben szükség lehet a telefon magáncélú használatára, melyért az igazgató által meghatározott térítési díjat havonta meg kell fizetni. A helyiség és eszközhasználat további szabályait a Házirend tartalmazza. 6.5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók iskolahasználati rendje Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – az igazgató engedélyével külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola területén, (épület, udvar) belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A helyiségeket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. Károkozás esetén az okozott kárt a jogszabályok alapján megállapított mértékben meg kell téríteni. Idegen személy csak az ügyintézés, foglalkozás, rendezvény, stb. idejéig tartózkodhat az épületben, a meghatározott helyen. ügyintézés naponta8.15-14.00-ig tart. A szülők gyermeküket az iskola előterében várhatják, bent tartózkodásuk ideje alatt – és iskolai rendezvényeken – be kell tartaniuk az iskola házirendjét. 6.6. Az intézményműködés egyéb szabályai Az iskola egész területén dohányozni tilos. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges 30



életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Vitás esetekben a házirend szerint kell eljárni. Amennyiben a tanuló alapfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik és ezt az iskolában bemutatja, a tanulót a szülő kérésére az iskola igazgatója az adott idegen nyelvi órákon az osztályozás alól felmentheti.

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon, tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  iskolai sportköri foglalkozások és versenyek,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  továbbtanulásra, versenyekre előkészítő foglalkozások. 7.1. A napközi, tanulószoba és iskolaotthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba, tanulószobára, iskolaotthonos osztályba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi és iskolaotthon működésének rendjét az 1-4. évfolyam szakmai munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend előírásai alapján. A napközis tanulók házirendje az iskolai házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról, tanulószobáról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az iskolaotthonos osztályok napi munkaidejét a jogszabályi előírások alapján határozzuk meg. Órarendjüket az érintett osztályok tanítóinak javaslata alapján az 1-4. évfolyam igazgatóhelyettese rögzíti. 31



A napközi, tanulószoba és iskolaotthon működésére vonatkozó további részletszabályokat a házirend rögzíti. 7.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra (korrepetálás) kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki a szülővel történt egyeztetés után. A tanulók foglalkozásokon való részvétele ezt követően kötelező; felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A szakszolgálati fejlesztő foglalkozásokat egyénileg, vagy kiscsoportban szervezik a szakemberek. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást – az igazgató engedélyével vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente több alkalommal, az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást, erdei iskolát, tábort szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha tanítási időn kívül esik, és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások) színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 32



A sportosztályokba járó tanulók számára a versenyekre való felkészülés, illetve az azokon való részvétel egyes időszakokban többletterhet jelenthet, amit a nevelőtestület tagjainak javaslunk méltányosan kezelni. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközibe, iskola otthonos osztályba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

8. A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 8.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai      

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú, és minőségű adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 8.2.1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 8.2.2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles  az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; 33

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357   


az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

8.2.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 8.2.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 8.2.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a baleset-, munka- és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményegység-vezető:  rendszeresen ellenőrzi a szakszolgálati dolgozók munkáját (szakmai, adminisztrációs, ügyviteli, stb.);  a munkaidő kihasználás hatékonyságát;  a munkafegyelmet;  a munkavégzés eredményességét;  az intézményi szabályok, előírások betartását, betartatását;  a szakszolgálati épületrész biztonságát, rendjét, tisztaságát. 34



Igazgatóhelyettesek:  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi, könyvtári munkát;  az emelt szintű és emelt óraszámú oktatás eredményességét, hatékonyságát;  kiemelten a sportosztályok működését, eredményeit;  az iskolaotthonos osztályok, napközi és tanulószoba működését. Munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó belső pénzügyi ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el.

35



9. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 9.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai    

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény, nevelő, és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

9.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók igazgató,  az intézményegység-vezető,  igazgatóhelyettesek,  munkaközösség-vezetők, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 

9.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során            

a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

(A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége az igazgató véleménye alapján határozza meg.) A pedagógusok és az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése a minőségirányítási programban szabályozott módon történik.

36



10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének, művelődés iránti igényének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, az iskola tehetséggondozó és felzárkóztató programjának támogatása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket is beszerez, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár, tanító rendszeres kapcsolatot tart az intézmény vezetőivel, pedagógusaival, a tankönyvkiadókkal és az alábbi könyvtárakkal:  Művelődési Ház és Könyvtár 2461 Tárnok, Fő u.43.,  Csuka Zoltán Városi Könyvtár 2030 Érd Hivatalnok u. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok szakszerű és biztonságos ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős.. A könyvtáros tanár és a segítő tanárok feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény éves költségvetésében biztosítja. Az évi fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása, a könyvtár gyűjteményének gyarapítása a pedagógiai program alapján meghatározott, gyűjtőköri szabályzatban rögzített dokumentumszükséglet, valamint a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. 10.1. A könyvtári szolgáltatások igénybevétele 10.1.1. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 10.1.2. A szolgáltatások igénybevételének feltételei Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola azon dolgozói, tanulói, akik az iskolai könyvtárba beiratkoztak. A tanulók tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon csoportosan is igénybe vehetik a szolgáltatásokat.  

A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy 37


  

   


tanulónak haladéktalanul – de legkésőbb 5 munkanapon belül - a könyvtáros tanár vagy tanító tudomására kell hoznia. A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. A könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. Az olvasó kérésére a kölcsönzési idő 3 alkalommal meghosszabbítható. Egy alkalommal három könyv kölcsönözhető, kivételes esetben (pl. versenyre való felkészülés) ettől el lehet tekinteni. A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje: egy tanév, Kölcsönzésre évente május 15-ig van lehetőség, ezt követően május 31-ig a kölcsönzött dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: o kézikönyvek, o számítógépes szoftverek, o lexikonok, o CD-k, o videók, o kazetták o folyóiratok, napilapok

10.2. A könyvtárhasználat szabályai 

    

   

Az iskolai könyvtár tanítási napokon tart nyitva és ez időn belül biztosítja a könyvtári dokumentumok kölcsönzését. A nyitva tartás és kölcsönzés pontos rendjét – a tantárgyfelosztás függvényében - az éves munkatervben határozzuk meg és az iskola honlapján, illetve a faliújságokon a szokásos módon nyilvánosságra hozzuk. A csoportos foglalkozások alatt a kölcsönzés szünetel. Az iskolai könyvtárba kabátot, táskát, élelmiszert, stb. bevinni tilos. A könyvtár használata megkívánja a fegyelmezett, kulturált viselkedést. Nem lehet a könyvtárban zajongani, az olvasókat zavarni. A kikölcsönzött dokumentumokról - a kiadástól, a visszavételig – a könyvtáros nyilvántartást vezet. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni. A könyvek kiadása minden olvasó számára könyvtári programmal vagy kölcsönző füzettel történik. A könyvtári vagyon védelmében a letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős. Az olvasó az iskolával való tanulói-, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral 38



egyeztetniük kell.

11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás, vagy sportkör.  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kötelező testnevelés órák, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.  A napközi otthonban és iskolaotthonban o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás (úszás, atlétika, foci, tánc, judó). A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, az iskolában működő diáksportköri egyesület szakosztályainak, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Az intézményi időkeretből tömegsportra, sportköri foglalkozásra felhasznált órákat a tantárgyfelosztásban jelölni kell. A foglalkozások és azokat tartó pedagógusok megnevezését, valamint az időpontot és helyszínt az órarendben fel kell tüntetni. A foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákkörként működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott, az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. Az iskola igazgatója az iskolában működő sportegyesülettel együttműködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, az edzőterem, stb.  a téli időszakban: a tornaterem, edzőterem, stb., az iskola rendelkezésére álló sporteszközökkel, és testnevelő tanár felügyelete mellett a mindenkori tantárgyfelosztás szerint a tanulócsoportok rendelkezésre álljon.

39



12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 12.1. Iskola-egészségügyi szolgáltatás A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt az Egészségház (2461 Tárnok, Rákóczi út 83.) vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az Egészségházban (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente 1 alkalommal,  tüdőszűrés: évente 1 alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente1 alkalommal,  szemészet: évente 1 alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente minimum két alkalommal, A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 12.2. Könnyített és gyógy-testnevelés A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet értelmében a tanulót, ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi, vagy szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített, vagy gyógy-testnevelési órákra kell beosztani. A szűrővizsgálatot április 30-ig kell elvégezni, melynek eredményéről az adott tanév befejezése előtt kap tájékoztatást a gyógy-testnevelő és a szülő. A gyógy-testnevelő, a szűrővizsgálatok alapján csoportokba sorolt – betegségtípusoknak megfelelő - munkatervet készít. A könnyített, illetve gyógy-testnevelésben résztvevő tanulók létszáma csoportonként 16 fő, töredék tanulólétszám esetén 8 fő. A könnyített, illetve gyógy-testnevelés órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. Amennyiben a szülők a felmerülő többletköltséget vállalják, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát lehet szervezni. A tanulók értékelése, a szülők tájékoztatása, a mulasztások igazolása a többi tantárgynál alkalmazottak szerint történik. A gyógy-testnevelő munkájának belső ellenőrzése a többi szaktanár ellenőrzésével azonos módon történik.

40



13. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A belső szabályzatok előírásainak megismertetéséről az iskola igazgatója munkaértekezlet keretében évente gondoskodik. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt,  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati jellegű tevékenységeket vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 41



A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében évente rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 13.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges, orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket, végre kell hajtani. 13.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

42



14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát, egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  intézményegység-vezető  igazgató helyettesek  munkavédelmi felelős A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

illetve

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket telefonon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó és bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! 43



Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  igazgatói iroda,  nevelői iroda  aula, tantermek 44



15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,  a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:  A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.  A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.  Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.  Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 45

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók tankönyveiket az iskolai könyvtárból kölcsönzik, melyeket a tanév végén visszaadnak a könyvtárba. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A szülő, tanuló kérésére a tanév során lehetőség van a tankönyv iskolai könyvtártól való megvásárlására, melynek feltétele, hogy a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árát a szülő az iskola számára megfizesse. A tankönyv iskolai könyvtártól való megvásárlásával kapcsolatos kérelmet a könyvtárosnak kell jelezni, aki az igazgatóval történt egyeztetés után intézi a szükséges adminisztratív teendőket. A tankönyv árát az iskola pénztárába kell befizetni. A tankönyvellátásra vonatkozó további szabályokat a tankönyvellátás rendje tartalmazza.

46



16. A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Ennek tanulókat érintő pontjait az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a szülőkkel és a tanulókkal. A gyermekvédelmi feladatok intézményi szintű megvalósításához évente munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett tanulók nyilvántartását, a segélyezéssel (rendkívüli és rendszeres nevelési), tankönyv-, étkezési és egyéb támogatással kapcsolatos feladatokat, a külső-belső kapcsolattartás rendjét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:  a gyermekvédelmi feladatok ellátásához szükséges hatályos jogszabályok megismerése és a nevelőtestülettel történő megismertetése,  szervezi és irányítja az iskola gyermekvédelmi tevékenységét,  kiemelt feladatot vállal az egészségnevelési program megvalósításában  részt vesz a tanuló fegyelmi tárgyalásán,  figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók iskolai előmenetelét, családi körülményeit, segíti problémáik megoldását  kapcsolatot tart a szülőkkel, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival, a gyermekjóléti szolgálattal, az Önkormányzat szociális ügyintézőjével, a jegyzővel, rendőrséggel, Polgárőrséggel, az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és az intézményvezetéssel  szükség szerint esetmegbeszéléseket szervez pedagógus teamek, prevenciós felvilágosító tájékoztató előadásokat szülők és tanulók számára  segíti az iskolai esélyegyenlőségi program előírásainak érvényesítését és az esélyegyenlőségi jogszabályok iskolai betartását  a nevelőtestület értekezletein, szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatást nyújt a rászoruló tanulók támogatásának lehetőségeiről  A szülővel és az osztályfőnökkel való egyeztetés után javasolhatja az érintett igazgatóhelyettesnek, intézményegység vezetőnek a tanuló napközis/tanulószobai, vagy fejlesztő foglalkozásra történő beosztását. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elérhetőségét minden tanév elején közzé kell tenni az iskolai faliújságokon, honlapon.

17. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI Az intézmény vezetőjének engedélyével az épületekben számítógépes, nyelvi, művészeti, sport, stb. tanfolyamok szervezhetők. A helyiségek, berendezések külső igénybevevők általi használatáról - ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt. A felnőttoktatás oly módon és időpontokban szervezhető, hogy ne zavarja az iskola tanulóinak oktatását, foglalkozásait.

47



18. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola épületeire a Magyar Köztársaság zászlaját és az Európai Unió zászlaját kell elhelyezni. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények, a hagyományápolás kereteit és külsőségeit a Pedagógiai program és Házirend szabályozza.  Nemzeti ünnepélyek: a nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: Október 6., Október 23, Március 15. Tanévnyitó, Tanévzáró,  A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak: Mikulás, Anyák Napja, Költészet napja, Víz világnapja  Az intézmény hagyományos rendezvényei: Karácsony, Rákóczi Napok, Gyermeknap, kirándulások, Föld Napja, mezei futóverseny  Tanulmányi versenyek és vetélkedők: KI MIT TUD? Vers-és prózamondó verseny, népdal, tanulmányi versenyek iskolán belül (matematika, helyesírás, komplex, szépírás, nyelvi vetélkedők, stb.), részvétel a körzeti iskolák által rendezett különböző tantárgyi versenyeken.  Hagyományos szórakoztató rendezvényei: SULI-BULI, Karneválok, stb.  Hagyományos nyári táborok: Erdei Iskolák, táborok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az iskola a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Egyéb intézményi hagyományok:  Rákóczi-díj és egyéb kitüntetések a pedagógusok számára a fenntartó döntése alapján  Rákóczi Érem a tanulók körében – a nevelőtestület döntése alapján kimagasló tanulmányi és magatartási eredményért.  Iskolai Alapítvány által alapított díj a tanulók és pedagógusok számára  Iskolatörténeti emlékek gyűjtése  Kézműves tábor  Kiállítások szervezése.

48



19. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19.1. A felülvizsgálat és módosítás rendje A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról - a jogszabályok és az intézményi körülmények változásának figyelembe vételével, a nevelőtestület bevonásával – az intézmény vezetője évente szeptember 30-ig gondoskodik. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó,  a nevelőtestület,  az iskola igazgatója,  a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,  a diákönkormányzat iskolai vezetősége, A szabályzat módosítását a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének megismerésével a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartóhoz jóváhagyásra történő benyújtásáról az igazgató gondoskodik. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 19.2. Nyilvánosságra hozatal, a tájékoztatás és megismertetés rendje A szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseiről a szülőket, tanulókat képviselőik útján, a szervezett kapcsolattartási keretek között az intézmény vezetője tájékoztatja. A szabályzat előírásaival az intézmény dolgozóit tantestületi, alkalmazotti értekezleten kell megismertetni. A hozzáférhetőséget az intézmény hivatalos óráiban az érdeklődő partnerek számára biztosítani kell nyomtatott és/vagy elektronikus formában az alábbiak szerint:  Az iskola fenntartójánál (Polgármesteri Hivatal, Tárnok, Dózsa György út 150.)  Az iskola könyvtárában  Az iskola igazgatójánál  Az iskola internetes honlapján A szervezeti és működési szabályzat előírásairól, valamint az intézményi működés egyéb dokumentumairól – szóbeli vagy írásbeli kérelemre - további tájékoztatást kérhetnek az érintettek az iskola igazgatójától és/vagy intézményegység vezetőjétől, igazgatóhelyettesektől a vezetői fogadóórákon vagy más, előzetesen egyeztetett időpontban. Ph. Bagdiné Dudog Orsolya Igazgató 49



20. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat 2011. május 31-én tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Tárnok, 2011. június 01. ……………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit a szülői szervezet iskolai vezetősége 2011. március 31-én tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Tárnok, 2011. június 01. ……………………………………. szülői munkaközösség vezetője 3. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2011. március 31én tartott ülésén elfogadta. Tárnok, 2011. június.01. Ph. ……………………………………… KT. elnöke

…………………………………….. hitelesítő

……………………………………….. igazgatóhelyettes

…………………………………….. hitelesítő

4. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete 2011.június ….-án tartott ülésén jóváhagyta. Tárnok, 2011. június …………………………………… polgármester 50


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011.

21. MELLÉKLETEK Legitimációs bizonylatok (Diákönkormányzat, Szülői szervezet véleményezésének, egyetértésének, a Nevelőtestület elfogadásának jegyzőkönyvei, fenntartói jóváhagyó határozat) 1. számú melléklet A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata 2. számú melléklet: A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola iratkezelés és adatkezelési szabályzata 3. számú melléklet: FEUVE (Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata) 4.számú melléklet A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK ODAÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTRENDSZERE FÜGGELÉK: 1.számú: A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

51



SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI

2011. Készítette: Bagdiné Dudog Orsolya Igazgató

52



1. számú melléklet

A II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPORTISKOLA és PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

53



TARTALOMJEGYZÉK 1. A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők ................................................. 55 2. Az állománygyarapítás módjai .......................................................................... 55 3. A fő és a mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok ...................................... 55 4. A gyűjtés szintje és mélysége .............................................................................. 57 5. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint ........................................ 58

54



A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola szervezeti és működési szabályzata alapján készült, és annak mellékletét képezi.

1. A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 1.1. Az iskolán belüli tényezők  Az iskola tanulói összetétele.  A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok.  Az iskola nevelési és oktatási céljai, szakmai profilja  Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.  Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja.  Az intézményegységek sajátosságai. 2. Az iskolán kívüli tényezők:  Lehetőség a könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére.  A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása.

2. Az állománygyarapítás módjai A beszerzés forrásai  Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján.  Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől. jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szerzeményezés és apasztás helyes arányára.

3. A fő és a mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok 3.1. Fő gyűjtőkörbe tartoznak az iskola pedagógiai programjából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok, különösen:  a tanulók tantárgyi felkészülését, művelődését segítő kiadványok,  a pedagógusok és szakszolgálati munkatársak szakmai munkáját, önképzését segítő dokumentumok. 3.1.1. A fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok és a gyűjtés mélysége a) Könyvek:  kézi-, illetve segédkönyvek,  a helyi tantervhez tartozó házi olvasmányok,  az ajánlott olvasmányok,

55

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 




az óravezetés és fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozás keretében munkáltató eszközként használatos művek, példatárak, feladatlapok, feladatgyűjtemények, - a teljesség igényével. a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó ismeretterjesztő és szépirodalmi művek. - válogatva.

b) Időszaki kiadványok:  a tanítás-tanulás folyamatába illeszthető, ill. a pedagógusok, szakszolgálati dolgozók szakmai felkészülését segítő folyóiratok, - válogatva. c) Nem nyomtatott dokumentumok:  az érvényes taneszköz-jegyzékben szerelő könyvtári jellegű dokumentumok,  audiovizuális dokumentumok:  a tantervi anyagokhoz kapcsolódó szemléltető dokumentumok: videó, DVD, CD  kötelező olvasmányok filmfeldolgozásai: videó, DVD  zenehallgatási tananyagok: CD, MC  AV adathordozókon megjelenő segédanyagok,  Elektronikus tananyagok - válogatva. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igényeket kielégítő dokumentumok beszerzését csak részlegesen vállalhatja. 3.2. Mellék gyűjtőkörbe sorolhatók a tanulók tanulmányait, önképzését, szórakozását segítő egyéb dokumentumok. 3.2.1. A mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok  Ismeretközlő irodalom, a tanult tárgyakban való elmélyülést, tájékozódást segítő irodalom,  Tanítási órákhoz felhasználható információhordozók,  Tankönyvek, feladatgyűjtemények, példatárak, tesztek, - a teljesség igényével.  Egyéni művelődést szolgáló igényes szépirodalom - erősen válogatva.  Pedagógiai-módszertani szakirodalom, - válogatva. 3.3.. Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok  az egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve, ha a szabad forgalomba kerülő  az irodalmi esztétikai értéket nem képviselő, szórakoztató szabadidős olvasmányok,  a tanított tantárgyakkal kapcsolatban álló, iskolai tanulócsoportokkal foglalkozó, de túlzottan részleteket tárgyaló felsőszintű szakirodalom,  könyvritkaságok, régi könyvek (kivéve az iskola történetével foglalkozókat),  a felsőoktatás problémáival foglalkozó művek.

56



4. A gyűjtés szintje és mélysége 4.1. Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendők a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. 4.2. Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendők a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 4.3. Szépirodalom: Gyűjtendők a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4.4. Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendők a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:  Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.  Fogalomgyűjtemények, szótárak.  Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.  A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.  A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.  A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.  A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.  Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.  Oktatási intézmények tájékoztatói.  Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.  Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 4.5. Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendők a következők:  A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.  Könyvtári jogszabályok, irányelvek.  Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. 4.6. A tanulók által kölcsönözhető tartós tankönyvek

57



5. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

Tárnok, 2011. május 31.

Ph.

Megyeriné Leszkovszki Katalin iskolai könyvtár vezetője

Bagdiné Dudog Orsolya igazgató

58




II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPORTISKOLA és PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat

készítette: Bagdiné Dudog Orsolya igazgató

59



Iratkezelési szabályzat Az SZMSZ melléklete 2011.

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Iratkezelési szabályzat 2. Iratkezelés 3. Irat 4. Irattári anyag, irattár 5. Irattári terv

II. AZ IRAT- ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK 1. Az iratok kezelésének fő elvei 2. A postai kézbesítő főbb feladatai 3. Az iratkezeléssel megbízott (iskolatitkár) főbb feladatai

III. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA 1. A küldemények átvétele 2. A küldemények felbontása 3. A küldemények továbbítása 4. Az iktatás 5. A táviratok és telefaxok iktatása 6. Nem iktatott iratok 60



7. Az iktatókönyv

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS 1. Ügyintézés sorrendje és módja 2. A kiadott iratok aláírása

V. KÜLDEMÉNYEK TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ 1. A kimenő iratok továbbítása 2. Az iratok kézbesítése

VI. IRATTÁRI FELADATOK 1. Az irat irattárba helyezése 2. Az iratok tárolása, megőrzése 3. Másolatok (másodlatok) kiadása 4. Az irattári anyag selejtezése

VII. NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERVE

VIII. EGYES TANÜGYI OKMÁNYOK VEZETÉSE, AZ ISKOLAI ZÁRADÉKOK ÉS A KÖTELEZŐ NYOMTATVÁNYOK

IX. EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK 1. Az intézményi körbélyegzők nyilvántartása 61



X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az intézmény iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbi igazgatói utasítással szabályozom. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat iratkezelési szabályzata az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

62



I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Iratkezelési szabályzat Az iratkezelési szabályzat az intézmény írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata figyelembevételével készül, s melynek mellékletét képezi az irattári terv. A Belső Ellenőrzés évente ellenőrzi az Iratkezelési Szabályzat végrehajtását, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására.

2. Iratkezelés Az iratok átvétele, átadása, postázása, nyilvántartásba vétele (iktatása), sokszorosítása, továbbítása, selejtezése, valamint az elintézett iratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése és a nem selejtezhető iratok levéltárba történő átadása. Az iratkezelés módja: hagyományos Az iratkezelés felügyeletét ellátó személy: igazgató (Felügyeleti jogkörét tartós távolléte esetén az 1.sz.mellékletben meghatározott személyre és mértékig ruházza át.)

3. Az irat Iratnak kell tekinteni és e szabályzatban előírt módon kezelni a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolához érkezett – bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett szöveget, számadatsort, a gépi adatfeldolgozás útján létesített adatot, továbbá az ügyviteli segédkönyveket (iktatókönyvet, nyilvántartó kartont), az irathoz csatolt mellékleteket, valamint könyvelési bizonylatokat, feljegyzéseket. Nem irat a rendszeresen kapott hivatalos lapok, napilapok, folyóiratok, könyvek, reklám és propaganda anyagok.

4. Irattári anyag, irattár 63



Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket. Az irattár az iskola működése során keletkezett irattári anyagok rendszerezett forgalmának nyilvántartó, gyűjtő és biztonságos megőrző helye.

5. Irattári terv Az irattári terv a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola működése során keletkezett iratok rendszerezésének alapja, amely rendszerbe foglalja az ellátott ügyköröket, és az iratokat ezeknek megfelelően tagolja. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek nem kerülnek az általános szabályok szerint iktatásra, illetve amelyeket nem helyeznek irattárba, hanem attól elkülönítve kezelnek (pl. gazdálkodási műveletekkel kapcsolatos kartonok).

Irattári ügykörök Irattári tételszámai I. Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1-17. II. Munkaügyek 1-11. III. Nevelési-oktatási ügyek 1-18. IV. Gazdasági ügyek 1-10. Az irattári tételszámok valóságos gyűjtőfogalmak, több feladatot összefoglaló témacsoportok. A tételszámok mellett szerepel az őrzési idő (év) is. Az irattári tervet a gazdasági ügyintézőnek és az iskolatitkárnak évente felül kell vizsgálnia és szervezeti vagy ügyköri változás esetén azt ki kell egészítenie, illetve módosítania. (5.SZ. MELL.)

II. AZ IRAT- ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK Az intézmény titkársági irodájában az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az iskolatitkár végzi. Az iskola iratkezelésének irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős.

1. Az iratok kezelésének fő elvei Az iratok átadásának, átvételének igazolása kézbesítő könyvben történik. Az iskolához beérkező posta iskolatitkárhoz történő eljutásának módját az iskola vezetője határozza meg. Biztosítani kell, hogy a beérkező iratok: 64



 Minél rövidebb idő alatt az ügyintézőhöz kerüljenek  Megállapítható legyen, hogy az irat kinél található, ki a felelős ügyintéző  Az irat elintézett-e, nem igényel-e választ, tudomásulvételre szolgál vagy elintézés alatt áll. Az ügyintézőnek (iskolatitkárnak) ugyanahhoz az ügyhöz, témához tartozó összes iratot együtt kell őriznie úgy, hogy azok a történések szempontjából jól követhetők, áttekinthetők legyenek. Az intézmény vezetője minden naptári év végén köteles rendeztetni az iratokat. A központi irattárba helyezendő iratokat összekötve és a selejtezés évének megjelölésével az irattárba le kell adni. A könnyebb visszakereshetőség érdekében az összekötözött iratokon fel kell tüntetni a dossziék címét, az iratok keletkezésének évszámát.

2. A postázással (kézbesítéssel) megbízott dolgozó főbb feladatai:  Gondoskodik a Tárnok Nagyközség Polgármesteri Hivataltól érkező, illetőleg ugyanide postázandó iratok elhozataláról ill. kézbesítéséről. Az iskolai kézbesítőkönyvben az iratok átvételét aláírásukkal igazolják.  Gondoskodik a postai úton kézbesítendő iratok feladásáról.  Az intézményvezető utasítása alapján az egyéb tagintézményekbe küldött posta kézbesítéséről.  Az intézmény megállapodás alapján a feladatot külső segítséggel is elláthatja. 3. Az iratkezeléssel megbízott dolgozó (iskolatitkár) legfőbb feladatai: Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak szerint:  Az érkező postai küldemények felbontása, érkeztetése, csoportosítása és átadása szignálásra  Az irodában iktatott iratok belső továbbítása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése  A határidős iratok kezelése, nyilvántartása  Az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése  Az irattár kezelése, rendezése  Az irattári jegyzékek készítése  Közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál  A hivatalos lapok eljuttatása a címzettekhez  Az igazgató által aláírásra váró iratok rendezése és átadása aláírásra  Az irattárban őrzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot.  Lebonyolítja az iratok selejtezését és levéltárba adását, valamint gyűjti, rendszerezi az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagokat. 65



III. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA

1. A küldemények átvétele Átvételi jogosultság A küldemény átvételére jogosult: igazgató, illetve az e feladattal megbízott személy(ek) (a megbízásokat 2.sz.melléklet tartalmazza)  A címzett vagy az általa megbízott személy  A küldemény ellenőrzése átvételkor  A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni: o A címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát 2. A küldemények felbontása Nem bonthatók fel  azon névre szóló levél, melyről egyértelműen megállapítható, hogy magánjellegű, illetve,  ha a feladó sajátkezű felbontást ír elő. A névre szóló küldeményt a címzett távollétében az intézmény vezetője felbonthatja, ha az nyilvánvalóan hivatalos iratot tartalmaz. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, végül ha a feladás időpontjához feltehetően jogkövetkezmény fűződik (pl. bírósági idézés, jelentkezés, pályázat), akkor a borítékot az irathoz kell csatolni. Felbontás után téves címzés esetén a küldeményt ajánlottan továbbítani kell az illetékes szervhez. Ha az illetékesség nem állapítható meg, akkor értesítés kíséretében vissza kell küldeni a feladónak. (A küldemények felbontására jogosult dolgozók megbízását a 3.sz.melléklet tartalmazza.)

3. A küldemények továbbítása A beérkező küldeményeket az intézmény vezetője az ügy elintézésével megbízott személyre szignálja. A szignálással egyidejűleg utasítást ad az elintézés határidejére és módjára. 66



(A küldemények szignálására jogosult dolgozók nevét a 4.sz.melléklet tartalmazza) Az igazgató szignálása után az iskolatitkár azonnal továbbítja a címzetteknek, melyet a helyi kézbesítőkönyvbe bejegyzett. (L.4.pont „Az iktatás”). Az iskolatitkár a kiszignált ügyiratokról – ha szükséges – annyi másolati példányt készít, ahány helyre azt kiszignálta, kivéve ha az iskola igazgatója másképpen nem rendelkezik. Az eredeti ügyirat a központi irattárban marad.

4. Az iktatás A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az iktatókönyvbe kell rögzíteni. Az iktatás az iratok beérkezési sorrendjében történik. Iktatáskor az iratot el kell látni a következő iktatószámmal. Iktatni csak irat alapján szabad. Iktatószámot irat nélkül (élőszó vagy telefonon történő kérésre) kiadni nem szabad. A beérkező iratok érkezését, valamint az érkeztetési (dátum) bélyegzővel való ellátását az iskolatitkár végzi az irat megérkezése napján. Az érkeztetési bélyegzővel ellátott küldeményeket a helyi kézbesítőkönyvbe bevezeti és a címzettnek aláírása ellenében átadja. A beérkezéskor az iskolatitkár tölti ki az irat:  beérkezésének, nyilvántartásba vételének keltét,  az iktatás sorszámát  a mellékletek számát. Az iktatás célja biztosítani:  a beérkezett iratok fellelhetőségét  az irat elintézésével kapcsolatos személyi felelősség megállapíthatóságát  az iratforgalom pontos számbavételét  a határidők betartásának ellenőrzését. A beérkezett iratokat az iktatókönyvbe kell bevezetni. Az iktatókönyv közhiteles okirat, hatósági eljárásnál az abban történt bejegyzések bizonyítékként felhasználhatók. Az iktatókönyvnek tartalmaznia kell az iratok azonosításához, az iratok hollétének megállapításához szükséges adatokat. Az iktatókönyvet évenként kell hitelesíteni, megnyitni és lezárni. A könyv fedőlapján fel kell tüntetni az iskola pontos nevét (iskola hosszú bélyegzője), és az évszámot. 67



Az iktatókönyv belső oldalán minden év január 1-én „Ezt az iktatókönyvet…….év……………..hó…..napján megnyitottam” és minden év december 31-én „Ezt az iktatókönyvet…….év……………..hó…..napján….db iktatószámmal lezártam” keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével kell megnyitni illetve lezárni, melyet az iskola igazgatója aláírásával hitelesít.

Az iktatókönyvben a posta érkezésekor kitöltendők a következő rovatok:      Tilos:

iktatószám ((1-t_l kezd_d_ folyamatos sorszám évkezdett_l évvégéig) a beérkezés, kiadás dátuma a feladó megnevezése az ügyirat tárgya a mellékletek száma.

 az utólagos iktatás  az ügyirat nélküli iktatás  az átvétel napjától eltérő keltezéssel történő iktatás  a szóbeli megkeresés alapján történő iktatószám kiadása. Nem szabad az iktatókönyvben sorszámot, illetve sorokat kihagyni, alszámokat, törtszámokat használni. Az iktatókönyvben felhasznált lapokat összeragasztani, az iktatókönyvben feljegyzett iktatószámokat tussal, tintával vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha az iktatókönyvben helyesbítés szükséges, a téves szöveget, számot tintával egy vonallal át kell hízni úgy, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítást kézjeggyel és keltezéssel igazolni kell. Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad beiktatni.

5. A táviratok és telefaxok iktatása Az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha azonban az ügynek még nincs előzménye, a távirati vagy fax szöveget az előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni.

68



6. Nem iktatott iratok Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön  nyilvántartást kell vezetni  tanulói nyilvántartások A jogkövetkezményekkel nem járó tömeges értesítéseket pl.  a reklám- és propaganda anyagok  nyomtatványok, árjegyzékek  szaklapok, közlönyök, folyóiratok, napilapok. 7. Az iktatókönyv Az iktatókönyvben sorszámos iktatást kell használni. Az iktatás az első iktatószámától megszakítás nélkül folyamatosan halad. Minden évben újra kezdődő sorszámozást kell használni így az iktatott anyagok az egyes éveknél, elkülönülhetnek. A bejövő iratokat „B” és a kimenő iratokat „K” betűjellel kell ellátni. Az iktatókönyvben a könnyebb visszakereshetőség érdekében a mutatózást be kell vezetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, a tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni, és le kell stornózni. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni vagy más módon eltüntetni (kifesteni, leragasztani) nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés is olvasható maradjon. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az iktatásra felhasznált utolsó számot követően aláhúzással, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével le kell zárni.

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS 1. Az ügyintézés sorrendje és módja Az ügyintéző az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével köteles elintézni. Továbbítani csak tisztázott iratokat lehet. A tisztázat bal felső részén fel kell tüntetni az intézmény nevét, címét, irányítószámát, alatta a címzettet, majd a jobb felső részén az irat iktatószámát, évszámát, tárgyát, az esetleges hivatkozási számot. Az esetleges mellékletek számát a dátum előtt a szöveg végén kell megadni. 69



2. A kiadott iratok aláírása Az elkészített iratokat eredeti aláírással vagy hitelesített másolatként lehet elküldeni. Ha az eredeti aláírásra van szükség, a szöveg végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha az iratot nem eredeti aláírással kell elküldeni, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró neve mellett „s. k.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. v. küldemények továbbítása a címzetthez

1. A kimenő iratok továbbítása A bejövő és kimenő iratokra ugyanazt az iktatókönyvet kell használni. Az iktatott kimenő levélről az iktatókönyvben fel kell tüntetni a postai kézbesítőkönyv sorszámát. Az utánvétes leveleket minden esetben a postai előírásoknak megfelelően kell elkészíteni. A küldeményeket továbbítási módjuknak megfelelően két részre kell csoportosítani:  postán és  kézbesítés útján továbbított küldeményekre. A postai küldemények csoportosítása:     

sima elsőbbségi ajánlott tértivevényes csomag.

Postai továbbítás céljára a postahivatal által előírt és hitelesített postai feladóvevényt kell használni. Helytelen címzés vagy átvétel megtagadásából eredően visszaérkezett iratokat, küldeményeket az iskolatitkárnak kell visszaadni további intézkedés céljából. Az átvételt igazoló, visszaérkezett tértivevényt – iktatás nélkül – a megfelelő ügyirat másolatához kell csatolni.

2. Az iratok kézbesítése Az iratok kézbesítését a postázással (kézbesítéssel) megbízott dolgozó végzi. kézbesítőkönyvet a postázással megbízott dolgozó őrzi.

A 70



A kézbesítő könyvnek az alábbi rovatokat kell tartalmaznia:     

sorszám dátum iktatószám a címzett neve az átvétel igazolása.

VI. Irattári feladatok 1. Az irat irattárba helyezése Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez és határidős kezelést már nem igényel. Irattárba helyezés előtt az iratkezelő köteles az iratot átvizsgálni, ellenőrizni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tett-e.

2. Az iratok tárolása, megőrzése Határidős iratokat az irattárba tenni nem szabad. Az ügyiratokat az irattárban az irattári terv szerint tételesen, ezen belül az iktatószámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár számára olyan helyiségről kell gondoskodni, amelyben az irattár rendeltetésszerű használata biztosítható. Az irattárban őrzött iratokról irattári jegyzéket kell készíteni.

3. Másolatok (másodlatok) kiadása Irattárba helyezett iratokról hiteles másolat készítése és kiadása csak az illetékes vezető engedélyével történhet. A másolatot „A másolat az eredetivel mindenben megegyező ” záradékkal, keltezéssel és névaláírással az intézmény vezetője hitelesíti. Az intézmény által kiállított bizonyítványról (oklevélről) csak másodlatot lehet kiadni akkor, ha az eredeti okmányt a tulajdonosa elvesztette vagy az megsemmisült.

4. Az irattári anyag selejtezése

71



Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelelően az irattári anyagot ötévenként legalább egyszer az iratselejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetők. Az irattárban őrzött iratanyagokat selejtezés előtt a gazdasági ügyintézőnek felül kell vizsgálni. A selejtezés során az iratok tartalmának és őrzési idejének elbírálásánál felmerülő kétely esetén az intézményvezető döntését kell kérni. A selejtezésről 3 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmazza:  az iskola megnevezését, a selejtezés időpontját  az irattári tételszámokat és évfolyamokat  a selejtezést végzők és ellenőrök nevét, beosztását. Az iratselejtezési jegyzőkönyveket összegyűjtve, együtt kell tárolni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők. Az intézménynél keletkezett nem iktatott iratokat az intézmény vezetője által megállapított őrzési idő után – az iratok egyenkénti elbírálásával – kell selejtezni. A selejtezés lebonyolításáért az iskolatitkár, az iskolában történő selejtezésért az intézmény vezetője a felelős.

72



VII. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERV

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

I. Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

Fenntartói irányítás Az intézmény működésének alapdokumentumai (alapító okirat, SZMSZ,Szabályzatok, munkautasítások, 1. aláírási példányok 2.

Polgármester, jegyzői levelek

NS. 15

Önkormányzati rendeletek, határozatok, valamint az intézmény működését szabályozó jogszabályosok, 3. állásfoglalások azokkal kapcsolatos levelezés

NS.

Intézményi jegyzőkönyvek, értekezletek, megbeszélések jegyzőkönyvek emlékeztetői 4 Ns.

NS.

Szakmai szervezetekkel, más társadalmi szervezetekkel 5. való levelezés, védőnői Szolgálat, Művelődési Ház stb. 6.

Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés

Ns.

7.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

Ns.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti 8. jegyzőkönyvek

10

Szakmai ellenőrzés

NS.

10.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

11.

Belső szabályzatok

10

12.

Polgári védelem

10

9.

73



13.

Munkatervek, jelentések

5

14.

Statisztikák

5

15.

Panaszügyek

Az intézmény alkalmazottainak továbbképzéseivel 16. kapcsolatos iratok

15

17. Igazgatói engedélyek, határozatok, beszámolók 18. Közoktatási Információs Iroda 19. Bíróság II. Munkaügyek

Személyi dossziék, közalkalmazotti nyilvántartások, 1. munkaidő

NS.

2.

Szociális ügyek

3.

Közalkalmazotti tanács

5

4.

Álláspályázatok

1

5.

Változásjelentés

5

6.

Munkaköri leírások

5

7.

Juttatások (étkezés, utazás, jutalom, ped.ig.)

5

8.

Nyilatkozatok

5

9.

Prémium évek

5

10.

Közcélúak

5

11.

Magyar Államkincstár

5

NS.

III. Nevelési-oktatási ügyek 1.

Kísérletek, újítások, pályázatok

15

74



2.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

NS.

3.

Felvétel, átvétel

NS.

4.

Első osztályosok beiskolázása

20

5.

VIII. oszt.

NS.

6.

Szülői igények, felmérések, nyilatkozatok

Tanulókkal kapcsolatos ügyek (fegyelmi, kártérítési, 7. panasz, feljegyzések, felszólítások

5

5

8.

Magántanulók

5

9.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

10.

Pedagógiai szakszolgálat

11.

Szülői munkaközösség

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és 12. ajánlások

5

5

13.

Vizsgák (osztályozó, javító, belső, kompetencia mérés)

5

14.

Tantárgyfelosztás (órarend, óraterv)

5

15.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

16.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

17.

Versenyek, programok

18.

Tankönyv rendelés, nyomtatvány IV. Gazdasági ügyek

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi 1. engedélyek 2.

Társadalombiztosítás

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, 3. selejtezés

határidő nélküli 50

10

75



4.

Pénzügyi irodával való levelezés

5.

Állami normatíva

5

6.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók

5

7.

Konyha

5

8.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

9.

Bérleti szerződések

5

10.

Könyvelési bizonylatok (beküldött számlák)

5

11.

Kötelezettségvállalás

5

VIII. EGYES TANÜGYI OKMÁNYOK VEZETÉSE, AZ ISKOLAI ZÁRADÉKOK ÉS KÖTELEZŐ NYOMTATVANYOK

A TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE 1. A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. 2. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. 3. A törzslap személyi és tanévvégi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. 4. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést érvényteleníteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

76



5. Névváltozás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni és az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola végzi.

EGYES TANÜGYI OKMÁNYOK Naplók A foglalkozási napló általában két részből áll:  A haladási rész a tanítási anyagot, az óra sorszámát, a hiányzókat tartalmazza. Pontos vezetése a foglalkozást tartó pedagógus feladata.  Az osztályozó rész a tanulók adatait, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati teljesítményüket értékelő érdemjegyeket, az esetleges dicséreteket, jutalmakat, büntetéseket, valamint a félévi és az év végi osztályzatokat tartalmazza. Az órák és érdemjegyek naprakész beírása a foglalkozást tartó pedagógus feladata. A naplók vezetéséért és rendben tartásáért az osztályfőnök a felelős. Hatáskörébe tartozik:  a mulasztások igazolása és összesítése,  a jutalmazások, fegyelmi büntetések,  a tanulók iskolai munkájával, életével összefügg_ egyéb események záradékai. Az osztálynaplók külső borítójára a következőket kell felírni, illetve bélyegezni( Amennyiben a külső borítás azt megengedi.):  iskola hosszú bélyegzője  tanév  osztály  napló megnevezése (csoport)  osztályfőnök neve A naplók belső vezetése az osztálynaplóban lévő utasítás, illetve értelemszerű kitöltés alapján történik. A naplók hátulján lévő statisztikai összesítőket értelemszerűen és folyamatosan vezetni kell. Fokozott figyelmet kell fordítani a tanulók naplóba történő beírására, ezen belül:  csak az iskolába beiratkozott tanuló neve kerülhet a naplóba.  A tanulókat betűrendbe kell beírni, az üres fejrésznél 1-től - n-ig sorszámozni. Az osztálynapló sorszáma rovatban a tanulók névjegyzéke résznél szereplő sorszámokat kell beírni.  Az anyakönyvi lapokon lévő adatoknak pontosan egyezni kell a napló adataival. Az osztálynaplók vezetésének ellenőrzéséért az igazgatóhelyettes illetve az intézmény 77



vezetője a felelős. Az osztálynaplókat az intézményben őrzik az irattári tervben meghatározott ideig. Anyakönyvi lap-törzslap Az iskolai tanulmányok alatti törzslap "Az iskola a tanulókról a felvételt követő harminc napon belül nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki.” A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét, OM azonosítóját, valamint a tanulói oktatási azonosító számot. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a teljes tanulmányi időre kiterjedően a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján póttörzslapot kell kiállítani. A törzslap kitöltésével, folyamatos vezetésével kapcsolatban a leírtakon túl az alábbiak szerint kell eljárni:  A tanulók személyi adatait, tanév végi osztályzatait, mulasztásait, a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a tankötelesek nyilvántartását tartalmazó törzslapot az osztályfőnök vezeti.  A meghatározott tanulmányi időre rendszeresített törzslapot az osztályokban a szeptember hó 15-i állapotnak megfelelően október hó 1-ig az osztályfőnök állítja ki, abba a tanulókat névsor szerint bejegyzi. A később felvett tanulók adatait a névsor végén, folytatólagosan kell bejegyezni.  A törzslapra a tanuló személyi adatait a gyermek születési anyakönyvi kivonatának adatai alapján, valamint a lakcímkártya alapján kell bevezetni.  A tantárgyak osztályzatait betűvel és a mulasztott órákat számmal az osztálynapló adatai alapján, a továbbhaladási és egyéb záradékot az előírt szöveggel kell bevezetni.  Az összefűzött törzslapokat a bal ill. jobb felső sarokban oldalszámozással kell ellátni 1től -n-ig. (Első oldal a borító lap utáni első oldal.)  A törzslap személyi és tanév végi adatainak az osztálynapló és a bizonyítványok adataival való egyeztetését két összeolvasó tanár közreműködésével az osztályfőnök végzi. Összeolvasás után az adatok megegyezését mindhárman aláírásukkal igazolják. Az adatok egyezőségéért az összeolvasók, az összeolvasás ellenőrzéséért az igazgató felelős. A törzslapon javítani csak a következő módon szabad:  A hibás szöveget egyszeri áthúzással kell érvényteleníteni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon.  Az érvénytelenített szó vagy szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kell a helyes szót vagy szöveget beírni. Ha a helyesbítés, javítás igazolására itt nem lenne elég 78


  

  




hely, csillaggal vagy indexszámmal kell a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. A záradékot, a javítást végző osztályfőnök és az igazgató írja alá, és az iskola körbélyegzőjével hitelesíti A törzslapon ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg lefestésével, vagy ragaszásával javítani tilos. A törzslap üresen maradt, felesleges rovatait az utolsó tanév lezárásakor át kell húzni. Az igazgató illetve a tagintézmény vezetője a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A törzslapot az iskolatípus tanévei folyamán előreláthatólag szükségessé váló tartalék belívekkel együtt össze kell fűzni, és az utolsó tanév befejezése után be kell köttetni. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a Tárnok Nagyközség Jegyzőjéhez történt bejelentés után az igazgató a rendelkezésre álló értesítők, évkönyvek, felvételi iratok, osztálynaplók, továbbá más hivatalos iratok, feljegyzések adatai alapján pótanyakönyvet készít. Ezt is szabályszerű nyomtatványűrlapon kell kiállítani, a rovatok közül csak azokat szabad kitölteni, amelyeknek adatai hitelt érdemlően igazolhatók. A póttörzslap fedőlapjára záradékot kell írni, s azt az összeállításban közreműködő tanároknak is alá kell írniuk. Az anyakönyvi lapokat az intézményben őrzik az irattári tervben meghatározott ideig.

Bizonyítvány A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy Bizonyítvány könyvbe kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani, melyben fel kell tüntetni az OM azonosítót és a tanulói azonosító számot is. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre – a törzslap (póttörzslap) Alapján másodlat állítható ki. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. 79



1. Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. 2. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. 3. Az iskola nyilvántartást vezet o az üres bizonyítvány-nyomtatványokról o a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatványokról o az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.

A tantárgyfelosztás és az órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

A jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását.

Helyettesítési napló és túlóra lap Helyettesítési órák dokumentálása 80



1. A kötelező óraszámon túlmenően ún. belső helyettesítésből és túlórából tevődik össze a kötelező óraszám feletti óra. A tartós helyettesítésben ellátott órát a kötelező órákhoz hasonlóan kell a naplóba beírni. A menet közben (pl. betegség, anyanap stb.) felmerülő helyettesítéseket a helyettesítő tanárnak "H" betűvel kell a naplóban jelölni, melyet elszámoláskor az alsós igazgatóhelyettes piros színnel jelöl. A belső (tartós) helyettesítést (melyet a tantárgyfelosztásban megjelenik) a naplóban a helyettesítést végző tanár írja be, melyet külön nem kell jelölnie, elszámoláskor az alsós igazgatóhelyettes zöld színnel jelöli. A helyettesítési naplóba csak a menet közben felmerülő helyettesítéseket kell beírni! 2. A naplóba a helyettesítést értelemszerűen kell beírni. 4. A túlórák elszámolására csak az előzőekben leírtak szerinti dokumentálás esetén van lehetőség! Tanuló kimaradásának vezetése A tanuló a jogszabályokban előírt feltételek mellett történő kizárásával, törlésével a tanulói jogviszony megszüntetésének dátumát és a tanulói jogviszony megszűnésének okát a napló megjegyzési rovatába kell beírni. Pontosan, ugyanennek a dátumnak és záradéknak kell szerepelnie a "Beírási napló"- ban és a tanuló (törzs) "Anyakönyvi lap"- ján. Ezért a bejegyzés megtétele előtt az osztályfőnök a titkárságon egyeztesse a tényállást. A bejegyzést mindig azon a napon kell megtenni, amikor a törlés, kizárás, stb. érvénybe lép. Az iskolai tanulólétszámot az év bármely napján a Beírási napló, Anyakönyvi lap, Osztálynapló alapján egyértelműen lehessen megállapítani.

Tanuló nyilvántartás A „kézi” tanuló nyilvántartást intézményünkben a „A.Tü.36/uj.r.sz.” nyomtatványon kell vezetni. Jelentkezési sorrendben kell:  Az első osztályos tanulókat az oktatási miniszter által kijelölt napokon a jelentkezés sorrendjében a „A.Tü.1.r.sz. Segédtábla az első osztályos tanulók beírásához” című nyomtatványon vezetjük és irattározzuk. A nyomtatványt elektronikus úton előállítva is vezethetjük, mely tartalmában megegyezik a „TÜ. 36./uj.r.sz.” nyomtatvánnyal. A beíratás napja után pedig kinyomtatott formában.  Az első osztályba felvett tanulók a beiratkozás lezárásával és a fent említett Segédtábla alapján minden év szeptember 15-ig a „A.Tü.36/uj.r.sz.” számú nyilvántartásába kerül. 81



 Az iskolából kimaradt vagy kizárt tanulót a tanuló nyilvántartásból törölni kell (piros golyóstollal áthúzni). A kimaradás okát és idejét a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni.  Az iskola mindenkori tanulólétszámát az iskola valamennyi évfolyamáról kiállított tanuló nyilvántartás összesített létszáma adja. Az iskola mindenkori tanulólétszámát naprakészen kell vezetni. A gépi tanuló nyilvántartás két különböző programmal történik: 1. Közoktatási Információs Iroda (KIR) programja 2. KIR programja A tanuló nyilvántartást az intézmény vezetője által kijelölt – nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott (iskolatitkár) vezeti.

82



AZ ISKOLÁK ÁLTAL HASZNÁLT ZÁRADÉKOK

Záradék Dokumentumok 1. Felvéve *átvéve, a(z)…..számú határozattal áthelyezve+ a(z) (iskola címe)………….iskolába. Tn., N., TI., B. 1/A. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. Tn., N., TI., B. 2. A …..számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel)……évfolyamon folytatja. 3. Felvette a(z) (iskola címe)……………..iskola

Tn., TI. Tn., TI., N.

4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja.

Tn., TI., N.

4/A. …….tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. 4/B. Mentesítve………..tantárgyból az értékelés és a minősítés alól.

TI., B. N., TI., B.

4/C. ……tantárgy …évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint:……

N., TI., B.

5. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a 2…../…..tanévben felmentve…………….miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni

N., TI., B.

6. Tanulmányait a szül_ kérésére (szakért_i vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., TI. 7. Mentesítve a(z) *a tantárgy(ak) neve+………….tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

N., TI., B.

83



8. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z)…..évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. N ., TI. 9. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N., TI., B. 10. A(z) ……………..tantárgy óráinak látogatása alól felmentve …………….-tól…………………….-ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.

N.

11. Mulasztása miatt osztályozó vizsgát köteles tenni.

N., TI.

12. A nevelőtestület határozata: a (betűvel)……………….évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ……………………évfolyamon folytathatja.

N., TI., B.

13. A tanuló az ……………évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, ……………..hónap alatt teljesítette. N., TI. 14. A(z) ……………..tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán …………….tantárgyból……………osztályzatot kapott …………….évfolyamba léphet. N., TI., B 15. A …………..évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. TI., B. 15/A. Az ……………. évfolyamot a Ktv.72.§-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte. N., TI., B 16. A javítóvizsgán …………….tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. TI., B. 17. A(z)………….tantárgyból…………án osztályozó vizsgát tett.

N., TI.

18. Osztályozó vizsgát tett.

TI., B.

19. A(z)………..tantárgy alól ………….okból felmentve.

TI., B.

20. A(z)……….tanóra alól…………okból felmentve.

TI., B.

21. Az osztályozó (különbözeti, javító-) vizsga letételére ……………ig halasztást kapott. TI., B. 84



22. Az osztályozó (javító) vizsgát engedéllyel a(z) ……………… iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. TI., B. 23. Tanulmányait ……………..okból megszakította, a tanulói jogviszonya …………….-ig szünetel. Tn., TI. 24. A tanuló jogviszonya a) kimaradással b) ….óra igazolatlan mulasztás miatt c) egészségügyi alkalmasság miatt d) …………………..iskolába való átvétel miatt miatt megszűnt, a létszámból törölve. Tn., TI., B., N. 25. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ……..óra igazolatlan mulasztása miatt a szül_t felszólítottam. b) A tanuló ismételt……..óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. N. 26. Tankötelezettség megszűnt. Tn. 27. A ……..szót (szavakat) osztályzato(ka)t …….ra helyesbítettem. TI., B. 28. A bizonyítvány …….lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.

B.

29. Ezt a póttörzslapot a(z) …………következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett …………adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót TI. 30. Ezt a bizonyítvány másodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ………….adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót TI.

85



31. A bizonyítványt ………kérelmére a …számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. TI., B. 32. Ezt a haladási naplót………….tanítási nappal (órával) lezártam.

N.

33. Ezt az osztályozó naplót ….…azaz………(betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

N.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki meghatalmazás alapján:

34. Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül.

N. TI. B.

35. ………………….. tantárgyból kiemelkedő tanulmányi munkájáért dicséretben részesül. N. TI. B.

Alkalmazott rövidítések:    

Tanuló nyilvántartás: Tn. Osztálynapló: N. Törzslap: TI. Bizonyítvány: B.

AZ ISKOLA ÁLTAL KÖTELEZŐEN HASZNÁLT NYOMTATAVÁNYOK 1. Befogadó nyilatkozat 2. Bizonyítványkönyv 3. Diákigazolvány 4. Egyéni foglalkozási napló 5. Foglalkozási terv napló 6. Gyógytestnevelési és könnyített testnevelési ív 7. Helyettesítési napló 86



8. Időkeret nyomtatvány 9. Iskolalátogatási igazolás 10. Javítóvizsga jegyzőkönyv 11. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről 12. Jelenléti ív 13. Napközi otthon munkanaplója 14. Osztálynapló 15. Osztályozó vizsga jegyzőkönyv 16. Órarend 17. Órarendi kimutatás 18. Tantárgyfelosztás 19. Tájékoztató füzet (ellenőrző) 20. Törzslap külív 21. Törzslap belív 22. Logopédiai munkanapló 23. Forgalmi napló

Záradék: A fenti szabályzat a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. A legitimációs eljárás dokumentumát az SZMSZ – hoz csatoltuk. Tárnok, 2011. június 01. igazgató.

87




II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPORTISKOLA és PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

88



1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:  papír alapú nyilvántartás,  számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  intézményegység-vezető,  igazgatóhelyettesek,  iskolatitkár b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  intézményegység-vezető  igazgatóhelyettesek,  iskolatitkár,  a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai,  osztályfőnökök,  napközis nevelők,  gyermek- és ifjúság védelmi felelős, 6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  intézményegység-vezető  igazgatóhelyettesek,  iskolatitkár, b) a tanulók adatait továbbíthatja:  fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;  a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek 89





   

továbbíthatja: igazgató, intézményegység-vezető, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök; az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; a gyermek-, ifjúság- és családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, a nevelési tanácsadónak, megyei és országos képességvizsgáló bizottságnak a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének, sajátos nevelési igényének, tanulási problémáinak feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, intézményegység-vezető, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani (közalkalmazotti nyilvántartás). A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. Az alkalmazottak adatait a KIR-ben a jogszabályoknak megfelelően kell biztosítani. 8. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás, KIR (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),  törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),  osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),  diák- és pedagógus igazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),  A szakszolgálati munka dokumentálása központilag kiadott forgalmi naplóban és a munkanaplóban (Vezetéséért felelős: intézményegységvezető, szakszolgálati munkatársak).

90



A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági-pénzügyi ügyintézője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

Tárnok, 2011. június 01.

Bagdiné Dudog Orsolya Igazgató

91



3.számú melléklet

FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS SZABÁLYZATA

(FEUVE)

készítette: Bagdiné Dudog Orsolya igazgató

92



Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 1.1. Jogszabályi háttér 1.2. A szabályozás célja 1.2. A szabályzat hatálya

94 94 94 95

2. A FEUVE rendszere 2.1. A rendszer kialakítása és működtetése 2.2. A FEUVE elemei 2.3. A FEUVE rendszerében alkalmazott fogalmak

95 95 96 97

3. Az ellenőrzési nyomvonal 3.1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma 3.2. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége 3.3. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése 3.4. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése

102 102 102 103 104

4. Kockázatkezelési szabályzat 4.1. A kockázat fogalma 4.2. A kockázatkezelés, a kockázatkezelő 4.3. A kockázatkezelési hatókör 4.4. Kockázatok kezelésének folyamata 4.5. A kockázatok felmérése 4.6. A kockázat azonosítása 4.7. A kockázatok értékelése 4.8. Beépítés és felülvizsgálat 4.9. A kockázatkezelés időtartama 4.10. Kockázati jelentés rendszer

105 105 106 106 107 107 107 110 111 111 112

5. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 5.1. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások tartalma 5.2. Szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakítása és működtetése 5.3. A szabálytalanságok megelőzése 5.4. A szabálytalanságok észlelése 5.5. Intézkedések, eljárások nyomon követése 5.6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

112 112 113 113 114 115 115

6. Záró rendelkezések

116

Mellékletek

117

93



1. Általános rendelkezések 1.1. Jogszabályi háttér     

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

Az Államháztartási törvény alapján az intézmény intézményvezetője felelős:      

a feladatai ellátásához az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, - az együttműködési megállapodás alapján - az Intézmény és a részben önálló intézmények számviteli rendéjéért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

1.2. A szabályozás célja

A szabályozás célja, hogy biztosítsa a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendjét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30). Kormányrendelet alapján. A szabályozás célul tűzi ki, hogy a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályozottsága elősegítse a rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

A FEUVE elemei alapján a célok további értelmezése a következő: 





Az ellenőrzési nyomvonal célja az irányítási és ellenőrzési rendszer megerősítése és folyamatos fejlesztése a folyamatok egységes, a szabályozásban szereplő leírásainak végrehajtásával. Kockázatkezelés: A kockázatkezelés kialakításának és szabályozásának célja, hogy az Intézmény vezetése a kockázatkezelés révén feltárja a kockázatokat, másrészt lépéseket tegyen ezen kockázatok csökkentése, vagy megszüntetése érdekében. Szabálytalanság-kezelés: A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend célja, hogy az Intézmény vezetése a vezetői ellenőrzés eljárásrendjének keretében a feltárt szabálytalanságokat a jogszabályi és belső szabályozás rendelkezéseinek megfelelően egységes keretek között számolja fel, illetve hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és

94



szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához.

1.2. A szabályzat hatálya

A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi szervezetére és vezetőjére. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden olyan vezetői döntésre, gazdasági eseményre, mely az intézmény eszközeiben és forrásaiban változást eredményez, illetve az ezeket a változtatásokat rögzítő dokumentumokra és információkra.

2. A FEUVE rendszere A FEUVE rendszere az alábbi 3 fő területet szabályozza:   

az ellenőrzési nyomvonal kialakítása, a kockázatkezelés, a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakítása.

2.1. A rendszer kialakítása és működtetése

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés az intézményen belül a belső ellenőrzés, a vezetők által folytatott első szintű irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az intézményvezető felelős a Pénzügyminisztérium által közzétett irányelvek figyelembevételével. Az intézményvezető köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni az intézményen belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

Az ellenőrzési rendszernek biztosítania kell azt, hogy:    

az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerű és megbízható gazdálkodás elveivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtása megvalósuljon,

95



a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, a szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

Minden vezető felelős azért, hogy a tevékenységi körébe tartozó szakmai, gazdasági területen a vezetői ellenőrzések gyakorlása folyamatos legyen. A vezetőknek az általuk irányított terület ellenőrzését úgy kell megszervezniük, hogy az kiterjedjen minden lényeges munkafolyamatra. A jogszabályokban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a többi szabályzatban előírt ellenőrzéseket folyamatosan kell végrehajtani. Minden vezető felelősséggel tartozik azért, hogy a hozzá közvetlen beosztott dolgozók, vagy vezetők a vonatkozó, a munkaköri leírásban, vagy a szabályzatban rögzített feladatokat megismerjék. A vezető egyes ellenőrzési feladatait más vezetőre írásban átruházhatja. A folyamatba épített ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy a rendszerszerű működés kialakítása és felülvizsgálata biztosítsa a hibák, szabálytalanságok megelőzését, illetve ott, ahol szükséges, megtörténjen a megelőző munkaművelet elvégzésének az ellenőrzése is. A vezetőnek az ellenőrzés során észlelt, vagy a közalkalmazott által jelzett szabályszerűségi hiányosság felszámolás érdekében azonnal intézkednie kell. Az intézményben a kontrolling és a minőségügyi irányítási rendszer támogatja a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés működésének hatékonyságát. Az intézmény vezetője a folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszer működésének értékelését az éves költségvetési beszámolóval együtt megküldi a fenntartónak.

2.2. A FEUVE elemei

Az előzetes ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet  

a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek az eseményt megelőzően, a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el és folytatnak le.

Az utólagos ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet  

a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek az esemény végrehajtását követően az utólagos ellenőrzés a kimenő pénzügyi és számviteli alapbizonylatok, egyéb ügyiratok, levelek, dokumentumok átvizsgálása.

A folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzési feladatok magukban foglalják: 

a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése,

96

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357   


az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűség és szabályozottság szempontjából történő jóváhagyása, ellenjegyzése, a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

A folyamatba épített vezetői ellenőrzés elemei a következők:   

ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelés, szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend.

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására az intézmény által kialakított objektív kockázatelemzési módszert lehet alkalmazni a Pénzügyminisztérium irányelvei szerint. A kockázatkezelési rendszer kialakítása során értelemszerűen meg kell határozni azon intézkedéseket és azok végrehajtásának módját, amelyek csökkentik, illetve megszűntetik a kockázatot.

2.3. A FEUVE rendszerében alkalmazott fogalmak

A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 2.3.1. FEUVE Az államháztartás működési rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben használt fogalom alapján: „A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével.”

2.3.2. Kockázat Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet szerint a kockázat fogalma a következő: „kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.” Ennek megfelelően a kockázat lehet    

egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van a szervezet célkitűzéseire; egy véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy téves információ; eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata; ellenőrzési kockázat, amely a hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve a folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.

97



2.3.3. Szabályosság Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a költségvetési szerv dolgozói számára biztosítsa  

a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások megismerhetőségét, a belső szabályokhoz való hozzáférést.

A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: 

Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás hozzáférhetőségéről.  A központi jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést.  A belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen.  − A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor az érintett dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról. A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani:    

előzetes vezetői ellenőrzéssel, egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, utólagos vezetői ellenőrzéssel, független belső ellenőrzéssel. A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák ismereteinek megismerése megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. 





A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a nagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását.

2.3.4. Szabályozottság

A szabályozottság azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vagy annak szervezeti egysége működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek.

98



Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény 

mindig a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak figyelembevételével lássa el belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen,  a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről,  a belső szabályozásnál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott útmutatások, célkitűzések is.  az intézmény helyi sajátosságait is figyelembe véve a szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, a szabályzatok elkészítése során ennek megfelelően készítsék el a vonatkozó szabályzatokat. A szabályozottság érdekében az intézményvezetőnek meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a kötelező központi előírások miatt. A belső szabályozás előtt, vagy azok felülvizsgálatakor előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdáival. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetét, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot jogszabályi változás vagy szervezeti módosulás esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit is.

2.3.5. Szabálytalanság

A szabálytalanságok fogalomkörébe a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. Alapesetei lehetnek:  

a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.); a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság).

2.3.6. Gazdaságosság

99



A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett.

erőforrások költségének

Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek.

A gazdaságosság biztosítása érdekében az intézmény vezetőjének az alábbi gazdaságossági számításokat kell elvégeznie: 





a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, mivel nem tekinthető gazdaságosnak a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe, hogy mikor, hol lehet a legkedvezőbb áron megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, mivel a létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a helyi körülmények figyelembe vételével a létszám szükségletet a legkevesebb költséggel oldják meg. a vagyongazdálkodás során ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon.

2.3.7. Hatékonyság

A hatékonyság egy adott tevékenység során felhasznált források és az eredmény közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszámelőirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehető legkevesebb tárgyi és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb, és legjobb minőségű feladatellátást végez.

A hatékonyság biztosítása érdekében hatékonysági számításokat kell végeznie az intézményvezetőnek 

a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, Vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás hogyan viszonyul az elvárásokhoz mennyiségben és minőségben. Vizsgálni kell, hogy a legjobb minőségű feladatellátás

100



érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. 

a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében, Vizsgálni kell, hogy a létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, annak lehetséges igénybevételére, valamint a létszám felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre. Vizsgálni kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni



a vagyongazdálkodás során, vizsgálni kell, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e. A feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon nem eredményezi a költségvetési szerv hatékony működését.

2.3.8. Eredményesség

Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a gazdálkodás során vegye figyelembe az eredményesség elveit, követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell kiadási előirányzatok, a létszám-előirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a költségvetési szerv tevékenysége megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a költségvetési szerv működése, feladatellátása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. Az intézmény tevékenysége akkor eredményes, ha az érdekeltek azzal elégedettek.

2.3.9. Beszámolási kötelezettség

A költségvetési szerv vezetője évente az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség az intézményvezető feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg.

101



3. Az ellenőrzési nyomvonal 3.1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma

Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal az intézmény tervezési folyamatainak, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az intézményvezető köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt leírása. Az ellenőrzési nyomvonal jelen szabályzattal együtt a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi.

3.2. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége

3.2.1. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége az intézmény működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: 

 



az intézmény működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét, kialakításával az intézményre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor, valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, megmutatja az intézmény folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.

3.2.2. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős.

102



Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

teljes

folyamat

minősége

az

egyes

3.2.3. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától. Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze. 3.2.4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat. A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet.

3.3. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése

A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat, ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a költségvetési szerv tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat. A működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése az intézményvezető felelőssége és kötelezettsége.

103



3.3.1. Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása Az intézmény gazdálkodásának, működési sajátosságainak figyelembe vételével szükséges az ellenőrzési nyomvonalat kialakítani. Rendszeres időközönként a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell. Az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatáért és folyamatos aktualizálásáért az igazgató felelős. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása. A költségvetési szerv működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják a költségvetési szerv rendelkezésére álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információk, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különféle ellenőrzési pontokat kell beiktatni. Az ellenőrzési pontok meghatározása és működtetése, annak minősége, a FEUVE erősségeit, illetve gyengeségeit mutatja meg. Az ellenőrzési pontok lehetnek      

vezetői ellenőrzési pontok szervezeti ellenőrzési pontok jóváhagyási ellenőrzési pontok működési ellenőrzési pontok hozzáférési ellenőrzési pontok megszakítási ellenőrzési pontok Az intézmény ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a költségvetési szervre vonatkozó legjellemzőbb folyamat az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kerül sor az intézmény ellenőrzési nyomvonalának táblázatba (táblarendszerbe) történő foglalására.

3.4. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése

Az intézmény vezetője köteles elkészíteni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amelynek folyamatos karbantartásáért a gazdasági ügyintéző felelős. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalának kialakításánál a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában az intézményre vonatkozó legjellemzőbb folyamat lehet az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kell az intézmény

104



folyamatainak ellenőrzési nyomvonalát (vagy szöveges leírását, vagy táblázatba foglalását, vagy folyamatábráját) kialakítani. Az ellenőrzési nyomvonal leírása a jelen szabályozás mellékletét képezi.

Amennyiben az ellenőrzési nyomvonalban rögzített állapothoz képest változik az intézmény működése, a belső szabályozásokkal együttesen az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatát is el kell végezni kötelező jelleggel. A változó szabályozásokkal együttesen a változó ellenőrzési nyomvonal vonatkozó részének a módosításáról is tájékoztatni kell az érintett munkatársakat. Az intézmény vezetőjének hatásköre 

az egyes folyamatok kialakításáért és karbantartásáért felelős vezetők (folyamatgazdák) kijelölése;  a működési folyamatok csoportosítása, a részletezettség és tagolás meghatározása;  az ellenőrzési nyomvonal tartalmi felépítésének meghatározása a Pénzügyminisztérium irányelveit figyelembe véve;  az ellenőrzési nyomvonal időszakos felülvizsgálatának elrendelése;  az ellenőrzés és döntés-előkészítés szempontjai szerint a folyamatok javítása. A feladatok konkrét végrehajtásáért a gazdasági ügyintéző felelős. Sorozatosan felmerülő működési hibák, problémák esetén a folyamatokért felelős vezetők feladata a folyamatokra vonatkozó változtatások kidolgozása, a javaslat előterjesztése az igazgatónak.

4. Kockázatkezelési szabályzat Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beépítsék, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja.

4.1. A kockázat fogalma

105



Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet szerint „kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.” Ennek megfelelően a kockázat lehet    

egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van a szervezet célkitűzéseire; egy véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ; eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata; ellenőrzési kockázat, amely a hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve a folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.

4.1.1. A kockázatkezelési rend kialakításának és szabályozásának célja Az intézmény vezetése a kockázatkezelés révén feltárja a tevékenységében, gazdálkodásában a kockázatokat, másrészt lépéseket tegyen a kockázat bekövetkezésének a megelőzésére, csökkentésére és megszüntetése érdekében. A kockázatkezelési rendszer kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket, és azok végrehajtásának módját, amelyek csökkentik, illetve megszűntetik a kockázatot.

4.2. A kockázatkezelés, a kockázatkezelő

A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében az intézményvezető intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. Az intézményben a kockázatkezelést az igazgató és az igazgatóhelyettes végzi a tagintézmény-vezetők bevonásával.

4.3. A kockázatkezelési hatókör A kockázatkezelők elkészítik a működési terület fő célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. Felmérik, mi jelenthet kockázatot az adott területen, és mekkora kockázat-nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.

106


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 4.4. Kockázatok kezelésének folyamata

Az intézmény működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. A szervezeti cél elérése érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül. Az intézmény vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a célkitűzésekre, tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt kockázatkezeléssel érheti el az iskola.

A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:   

véletlenszerű események, hiányos ismeret vagy információ, ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben.

A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:       

a kockázatok felmérése, a kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása, a kockázatok értékelése, az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára), a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról, a válaszintézkedés “beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.

4.5. A kockázatok felmérése A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek az intézményre, ha valóban felmerülnek. Az intézmény vezetője évről évre köteles meghatározni és aktualizálni az intézmény előtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitűzéseket és feladatterveket. Ezeket a célokat, célkitűzéseket az éves ellenőrzési tervben kell rögzíteni. Az éves ellenőrzési terv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy időben kell végrehajtani.

4.6. A kockázat azonosítása A kockázatok azonosításának célja az intézmény célkitűzéseit és „normál” működését veszélyeztető, hátráltató események és tevékenységek azonosítása.

107





A kockázatok azonosítása történhet az ellenőrzési nyomvonal folyamatainak az elemzésével, illetve a belső feladatellátás munkatervben, költségvetési tervben szereplő célkitűzéseinek az értékelésével.  A kockázatok azonosítását a költségvetés tervezés keretében kell megtenni, illetve év közben folyamatosan vizsgálni kell új kockázati tényezők megjelenését.  A kockázatok azonosításának része a kockázatok értékelése és jelentőségük meghatározása.  Az intézmény a kockázatok azonosítására nem hoz létre bizottsági működési formát, hanem az önértékelés módszertanát alkalmazza. A kockázatok azonosításában a két leggyakrabban alkalmazott módszer a kockázatvizsgálat vagy a kockázati önértékelés. Iskolánk a kockázatazonosítás során a kockázat vizsgálat módszerét alkalmazza.

4.6.1. A kockázatvizsgálat

magas alacsony

szervezetre gyakorolt hatás

A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult „munkacsoport” jön létre (akár szervezeten belüli, akár szervezeten kívüli tagokból), hogy felmérje az intézmény összes tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. A „munkacsoport” alapvető munkamódszere: az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján a csoport kialakítja a szervezet kockázati térképét.

mérsékelt kockázat

alacsony kockázat

jelentős kockázat

mérsékelt kockázat

108


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. alacsony

magas

bekövetkezés valószínűsége

4.6.2. A kockázati térkép elemzése A jobb felső negyedben azonosított kockázatok a legjelentősebb kockázatok, a bal alsó negyed kockázatai a legkisebb szintűnek minősíthetők. A bal felső és a jobb alsó negyed kockázatai mérsékeltnek minősíthetők. A kockázati önértékelés során a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez többféle módon történhet:   

kérdőívek segítségével, interjúk, vagy tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során.

KÜLSŐ KOCKÁZATOK Infrastrukturális

Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.

Jogi és szabályozási

A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak.

Elemi csapások

Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére.

PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK Költségvetési

A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül.

Csalás vagy lopás

Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre.

Biztosítási

Nem lehet a megfelelő biztosítást megkötni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása.

Felelősségvállalási

A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni.

109



TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK Működés-stratégiai

Nem megfelelő stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül.

Működési

Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.

Információs

A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.

Hírnév

A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét.

Kockázat-átviteli

Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása.

EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK Személyzeti

A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.

Egészségbiztonsági

Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.

4.7. A kockázatok értékelése Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, pl. a pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. Az intézmény kockázatértékelési rendszerét a melléklet tartalmazza.

4.7.1. Az elfogadható kockázati szint meghatározása A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az intézmény által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért az intézményvezető a felelős. A kockázati szint azt jelenti, ami felett az intézmény mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. 4.7.2. Kockázati reakciók A négy alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet:    

kockázat átadása (biztosítás révén); kockázat elviselése (a válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt); kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése); kockázatos tevékenység befejezése.

110



4.7.3. A kockázatokra adható válaszok, kockázat-nyilvántartás Az intézmény kialakítja sajátosságainak megfelelően az intézményi kockázat-nyilvántartást. A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően      

a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét, azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek, illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz az intézmény az adott konkrét területen.

A kockázatkezelési eseteket az igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére. Az intézményi kockázat-nyilvántartást a gazdasági ügyintéző vezeti.

4.8. Beépítés és felülvizsgálat A költségvetési szerv céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes szervezeti egységek, illetve személyek céljai szorosan kapcsolódnak az intézmény legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik. Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete („profilja”) változott-e vagy sem.

4.9. A kockázatkezelés időtartama A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követni a folyamatokat, frissíteni a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával.

111



4.10. Kockázati jelentés rendszer A kockázati jelentési rendszer a meglévő vezetői információs rendszer része.

5. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet szerint a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomkörébe a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbi elemek alkotják    

a szabálytalanság észlelése (útvonala); intézkedések, eljárások meghatározása; intézkedések, eljárások nyomon követése; a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása.

5.1. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások tartalma A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. Alapesetei lehetnek: 

a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.);  a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság). Értelmező rendelkezések: 



A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be.171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része

112





foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.



Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend célja, hogy az intézmény vezetése a vezetői ellenőrzés eljárásrendjének keretében a feltárt szabálytalanságokat a jogszabályi és belső szabályozás rendelkezéseinek megfelelően egységes keretek között számolja fel, illetve hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához.

5.2. Szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakítása és működtetése A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a gazdasági vezető felelőssége, hogy:   

a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet; a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető; szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a gazdasági ügyintéző feladata, amely feladatot az intézmény belső szabályzatai alapján kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az iskolatitkárra átruházhatja.

5.3. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. Felelősségi körébe tartozik különösen, hogy:   

a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény, a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

5.3.1. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

113





megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés)  keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. Az intézmény gazdasági tevékenységére vonatkozó szabályozottság biztosításának, a szabálytalanságok megakadályozásának feladatát az intézmény vezetője a gazdasági ügyintézőre átruházhatja.

5.4. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló, közalkalmazott (beosztott) és munkáltató részéről egyaránt. 5.4.1. A beosztott észlelése esetén alkalmazandó szabályok 

 

Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) Ha az előző pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az igazgatót. Az intézményvezető kötelessége, hogy gondoskodjon a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

5.4.2. A vezetők (felettesek) észlelése esetén alkalmazandó szabályok 



Amennyiben a szabálytalanságot a vezető valamely munkatársa részéről észleli, köteles értesíteni az érintett felettesét. Amennyiben az adott ügyben a felettes vezető is érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. A vezetők (felettesek) észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.

5.4.3. A belső ellenőrzés észlelése esetén alkalmazandó szabályok Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. Az intézménynek a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszűntetésére intézkedési tervet kell kidolgoznia.

5.4.4. A külső ellenőrzési szerv jelzése esetén alkalmazandó szabályok A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó

114



cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl.: Felügyeleti szerv, ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az iskola vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgoznia.

5.4.5. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása  



Az igazgató felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az igazgató vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

5.5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az igazgató:   

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

5.6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

5.6.1. Az igazgató gondoskodik:    

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről, vezettetéséről; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásról, melyben iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; a megtett intézkedések, az azokhoz kapcsolódó határidők nyilvántartásáról; a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Kormányrendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

115



5.6.2. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyilvántartása az alábbiakat tartalmazza: - a szükséges eljárás, intézkedés típusát, - az észlelő megnevezését, - az érintett megnevezését, - az észlelés időpontját, - a szabálytalanság időpontját, a szabálytalanság tárgyát, - az eljárás, intézkedés időpontját, - a megállapításokat, javaslatokat, - a jogkövetkezményeket, - az intézkedési tervek végrehajtását. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. Az intézményvezetőnek az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.

6. Záró rendelkezések Jelen szabályzatot az intézmény a 2011. május 31. napján tartott nevelőtestületi ülésén, fogadta el. A szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként, annak fenntartói jóváhagyása napjától lép hatályba. A szabályzatban foglaltakat a jogszabályok módosítása, belső szervezeti változást vagy feladatváltozást követően, illetve a felettes szervek utasításai alapján felül kell vizsgálni és szükség szerint korrigálni. Jelen szabályzat folyamatos aktualizálásáért az intézményvezető a felelős.

Tárnok, 2011. május 26. Bagdiné Dudog Orsolya igazgató

116


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. Mellékletek

1. számú melléklet: Ellenőrzési nyomvonal 2. számú melléklet: Kockázatkezelés

MELLÉKLETEK

ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

117



Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala

Az ellenőrzési folyamatok behálózzák a szerv valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a külön meghatározott  

tervezéssel és a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenőrzési tevékenységekhez.

A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők:   

a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenőrzésre kerüljenek, a felhasználásra kerülő alapdokumentumok teljességéről, valódiságáról meggyőződjenek, legyenek erre vonatkozóan is felelősök.

külön

A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: a) szabályzatok körében: 

a szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából,  a szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenőrzése, visszacsatolások, a túlszabályozás csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele; b) személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: 

a rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelező béremelések figyelembevételének ellenőrzése a tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is,  a személyi juttatások bérszámfejtésénél ellenőrzési pont beiktatása,  a megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések ellenjegyzésének biztosítása,  a személyi juttatások bérszámfejtésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzése,  a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése,  a személyi juttatások előirányzata gazdálkodásának előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon követése (ne történhessen az előirányzatot meghaladó kifizetés),  független belső ellenőrzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerő-felhasználás érdekében; c) dologi kiadások körében: 

a beszerzések összehangolása, a beszerzések gazdaságos bonyolítása megszervezésének folyamatos ellenőrzése, pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során,

118



a dologi kiadások – készletek, szolgáltatások – pontos felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól megfelelő információ álljon rendelkezésre az önköltségszámításhoz, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, valamint eredményességi számításokhoz;

d) felhalmozási kiadások körében:  



a felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzésre, a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú „tanulmánytervek” készítése, melyek tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat, a beruházási kiadások gazdaságos megvalósításának ellenőrzése;

e) a bevételek beszedése körében:  



  

a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására intézkedések meghatározása, az intézmény által nyújtott szolgáltatások, ellátások ellenértéke megfizetése rendjének az igénybevevők lehetőségeinek figyelembe vétele, az intézmény számára legfontosabb bevételek kiemelt ellenőrzése, áttekintése, (intézményfinanszírozás tekintetében a finanszírozási ütemterv betartása, térítési díjak felülvizsgálata stb.), a bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel előfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos adatszolgáltatása fenntartó felé, pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése;

f) a főkönyvi és analitikus könyvelés körében:         

az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, lehetőség szerint ne ugyanaz a személy legyen pl.: az analitikus könyvelő, mint a feladást készítő, a kontírozó könyvelő, mint a tényleges könyvelést ellátó, a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, rendszeresen gondoskodni kell az analitikus könyvelés helyességéről, naprakészségéről a rendelkezésre álló alapdokumentumok alapján, a főkönyvi könyvelés helyességéről, (a számlaforgalmak ellenőrzéséről feljegyzést kell készíteni) a könyvelés ellenőrzéséről a beszámolási tevékenység megkezdése előtt gondoskodni kell;

119



g) a bizonylati rend és fegyelem körében:       

a bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírás helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot tényleg el is lássák, a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az idősorrendiség betartása, a leltározási bizonylatoknak – ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelő, ha a bizonylatokat megfelelő módon és tartalommal töltik ki, a selejtezési okmányoknak – ahol a selejtezési dokumentumok a számviteli elszámolás alapbizonylatául szolgálnak;

h) vagyongazdálkodás körében: 

a vagyon folyamatos, megfelelő részletezettségű nyilvántartásának biztosítása az - ingatlanvagyon-kataszter, - vagyonkimutatás, valamint - a mérleg adatainak és az abban található adatokat alátámasztó főkönyvi és analitikus nyilvántartási adatok alapján,



a vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kísérése;

i) a beszámolási tevékenység körében:  

a beszámolókban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével, a beszámolási tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző munkafolyamatot is ellenőrző tevékenységével.

A független belső ellenőrzés a kockázatelemzés alapján segíti a szervezet számára legnagyobb kockázatot rejtő folyamatok, feladatok, tevékenységek ellenőrzését, figyelemmel kísérését.

2. A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása

Az intézmény a belső ellenőrzési tevékenységet a következő formában szervezheti meg:   

független belső ellenőri szervezet (több főállású belső ellenőrrel), független belső ellenőr foglalkoztatása, a független belső ellenőrzési feladatok társulásban való elláttatása,

120





a független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, illetve szervezet bevonásával történő ellátása. Intézményünk belső ellenőrzési tevékenységét a gazdasági feladatok vonatkozásában a fenntartó végzi független belső ellenőri szervezet működtetésével.

121



KOCKÁZATKEZELÉS

122



Kockázatkezelési módszer

A kockázatkezelést az intézményvezető koordinálásával a belső ellenőrzési vezető és az igazgatóhelyettes végzi el.

A kockázatkezelési folyamat lépései a gyakorlatban:

1. lépés: a tevékenységek és fő folyamatok meghatározása (amelyeket kockázatok szempontjából vizsgálni fogunk) *1. Költségvetési folyamatlista+

2. lépés: a szervezet fő célkitűzéseinek meghatározása, ahol a súlyok az egyes célkitűzések jelentőségének nagyságát jelentik *2. Fókusz célok+

3. lépés: az 1. lépésben meghatározott tevékenységek osztályozása, annak megfelelően milyen mértékben kapcsolódnak a szervezet fő célkitűzéseihez egy 1-5-ig terjedő skálát használva, ahol: 1 – kevésbé lényeges tevékenység az adott célkitűzés elérése tekintetében; 5 – meghatározó tevékenység az adott célkitűzés elérése tekintetében *3. Folyamatok jelentősége célok szerint]

4. lépés: a kockázati tényezők meghatározása, ahol a súlyok az egyes kockázatok hatásának nagyságát jelentik *4. Kockázati tényezők+

5. lépés: az egyes tevékenységek eredendő kockázatának meghatározása, az összes kockázati tényező figyelembe vételével egy 1-5-ig terjedő skálát használva, ahol az adott kockázat bekövetkezésének valószínűsége: 1 – ritka; 2 – valószínűtlen; 3 – lehetséges; 4 – valószínű; 5 – szinte biztos *5. Folyamatok eredendő kockázata+

123



6. lépés: az egyes tevékenységek prioritásainak meghatározása az összes célkitűzéshez és kockázati tényezőhöz való viszony figyelembe vételével (a tevékenységek prioritását jelző szám a tevékenységek kockázatához illetve jelentőségéhez rendelt számok átlaga), majd a tevékenységek, a főfolyamatok és az intézmény kockázati értékelése és besorolása *6. A folyamatok kockázati értékelése+

1. Költségvetési folyamatlista Folyamatlista

KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS       

Felkészülés Munkamegosztás Általános szabályok meghatározása Egyeztetés Részletes tervezés Terv egyensúly megteremtése Dokumentáció elkészítése továbbítása, őrzése VÉGREHAJTÁS 2. Fókusz célok

Kiemelt célok

súlyok

Intervallumok

(1-10) Adósságmentes gazdálkodás megvalósítása

10

1-5

Intézményi vagyon védelme

9

1-5

Gazdálkodási tevékenység minőségbiztosítása Gazdasági rendszer kialakításának, működtetésének szakmai segítése

5

1-5

6

1-5

Információáramlás, adatszolgáltatás biztosítása

5

1-5

Létszám és bérgazdálkodás optimalizálása, szinten tartása

4

1-5

Hatékony erőforrás gazdálkodás

3

1-5

Szigorító intézkedések végrehajtásának érvényesítése

4

1-5

Pénzügyi tranzakciók felügyelete, biztosítása

7

1-5

Illegális pénzügyi cselekmények megelőzése, megakadályozása

6

1-5

124



3. Folyamatok jelentősége célok szerint

Költségvetési tervezés

Megnevezés

Kiemelt célokhoz igazodás fontossága Adósságmentes gazdálkodás megvalósítása Intézményi vagyon védelme Gazdálkodási tevékenység minőségbiztosítása Gazdasági rendszer kialakításának, működtetésének szakmai segítése Információáramlás, adatszolgáltatás biztosítása Létszám és bérgazdálkodás optimalizálása, szinten tartása Hatékony erőforrás gazdálkodás Szigorító intézkedések végrehajtásának érvényesítése Pénzügyi tranzakciók felügyelete, biztosítása Illegális pénzügyi cselekmények megelőzése, megakadályozása Folyamatok összesített pontja *kapcsolat legerősebb, ha a mutató 5, leggyengébb, ha a mutató 1 Súly összesen Folyamatok súlyozott átlaga

Költségvetési tervezés

Felkészülés

Munkamegosztás

Általános szabályok meghatározása

Egyeztetés

Részletes tervezés

Terv egyensúly megteremtése

Dokumentáció elkészítése, továbbítása, őrzése

4

4

4

4

3

4

4

2

3 3

1 2

2 4

5 3

3 2

3 3

2 1

3 3

3

3

3

4

3

3

2

2

4

3

5

3

5

3

3

3

2

2

2

2

3

2

3

2

2 3

2 2

3 4

2 3

3 3

3 5

3 4

1 1

2

2

1

2

2

2

3

1

2

3

2

1

3

2

2

1

162

146

173

185

175

178

160

117

2,75

2,47

2,93

3,14

2,97

3,02

2,71

1,98

súlyok kapcsolat (1-10) * 10 9

1-5 1-5

5

1-5

6

1-5

5

1-5

4 3

1-5 1-5

4

1-5

7

1-5

6

1-5

59

125

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 4. Kockázati tényezők

Kockázatok

súlyok

intervallum

Előző ellenőrzés tapasztalata

(1-10) 10

1-5

Jogszabályi környezet változása

6

1-5

Szabályozottság

7

1-5

Szervezeti változás

4

1-5

A rendszer komplexitása

3

1-5

Kölcsönhatás más rendszerekkel

4

1-5

Bevételszintek /költségszintek alakulása

5

1-5

Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége

6

1-5

Jövőre gyakorolt hatás

3

1-5

Vezetők szakmai felkészültsége

4

1-5

Vezetői magatartás

9

1-5

Munkatársak képzettsége és tapasztalata

8

1-5

Közvélemény érzékelése

5

1-5

126



5. Folyamatok kockázata. Költségvetési tervezés Megnevezés

Kiemelt kockázati tényezők

Költség vetési tervezés

Felkészülés

Munka -megosztás

Általános szabályok meghatározása

Egyeztetés

Részletes tervezés

Terv Dokumentáció egyensúly elkészítése megtovábbítása őrzése teremtése

3

2

3

3

3

3

3

3

súlyok kapcsolat (1-10) *

Előző ellenőrzés tapasztalata

10

1-5

Jogszabályi környezet változása

6

1-5

4

3

4

5

4

5

4

1

Szabályozottság

7

1-5

3

2

4

4

4

4

4

2

Szervezeti változás

4

1-5

3

3

4

3

4

3

4

1

A rendszer komplexitása

3

1-5

3

1

3

3

3

3

3

3

Kölcsönhatás más rendszerekkel Bevételszintek /költségszintek alakulása Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége

4

1-5

3

1

3

3

3

3

3

3

3

2

4

3

4

3

4

2

5

1-5 3

3

3

2

3

2

3

2

6

1-5

Jövőre gyakorolt hatás

3

1-5

3

2

3

3

3

3

3

3

Vezetők szakmai felkészültsége

4

1-5

3

3

3

3

3

3

3

3

Vezetői magatartás Munkatársak képzettsége és tapasztalata

9

1-5

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

8

1-5

Közvélemény érzékelése Folyamatok összesített pontja

5

1-5

3

3

3

2

3

2

3

2

222

183

244

230

244

230

244

179

127

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. *kapcsolat legerősebb, ha a mutató 5, leggyengébb, ha a mutató 1 Súly összesen Folyamatok súlyozott átlaga

74 3,00

2,47

3,30

3,11

3,30

3,11

3,30

2,42

128

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 6. A folyamatok jelentősége és kockázati összesített értékelése Értékelési szempontok: Javasolt ellenőrzési gyakoriság: alacsony kockázat 1-2,5 ötévente közepes kockázat 2,5-3,5 háromévente magas kockázat 3,5-5 évente Megnevezés Folyamatok Folyamatok Folyamatok jelentősége kockázata kombinált kockázata B C D=(B+C)/2 2,75 3,00 2,87 KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS 2,47 2,47 2,47 Felkészülés 2,93 3,30 3,11 Munkamegosztás 3,14 3,11 Általános szabályok meghatározása 3,12 2,97 3,30 3,13 Egyeztetés 3,02 3,11 3,06 Részletes tervezés 2,71 3,30 3,00 Terv egyensúly megteremtése 1,98 2,42 2,20 Dokumentáció elkészítése továbbítása, őrzése 3,86 3,81 3,84 Szabályzatok 3,88 3,78 3,83 Szabályzatok elkészítése 3,85 3,84 3,84 Szabályzatok aktualizálása 2,89 2,96 2,93 Személyi juttatások Előirányzat felhasználási ütemterv betartása, 2,86 3,34 3,10 módosítási javaslat 2,66 3,32 2,99 Nyilvántartások intézménynél, IGSZ-nél 2,56 3,39 2,98 Nem rendszeres bérszámfejtés 2,56 3,39 Megbízási díjak számfejtése 2,98

Értékelés

Javasolt ellenőrzési gyakoriság

közepes alacsony közepes közepes közepes közepes közepes alacsony magas magas magas közepes

háromévente ötévente háromévente háromévente háromévente háromévente háromévente ötévente évente évente évente háromévente

közepes

háromévente

közepes közepes közepes

háromévente háromévente háromévente

129


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 4. sz. melléklet

A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK ODAÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTRENDSZERE

I.

ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK ADÁSÁHOZ

1. Szaktanári, munka, illetve megbízások kiemelkedő teljesítése.(pl. bemutató órák), előadások megtartása, pályakezdők segítése a beilleszkedésben).

2. Szakmai munka megújítása, pályázatok, publikációk (programok, tanmenetek kidolgozása). Továbbképzésen való további részvétel, a 120 órai jogszabályi meghatározáson túl.

3. Kiemelkedő tehetséggondozás, versenyeredmények.

4. Középiskolára való előkészítés.

5. Az oktatás területén végzett eredményes felzárkóztatás.

6. Közösségi munkában vállalt feladatok magas színvonalon történő teljesítése.

7. Példás munkafegyelem.

8. Kiemelkedő teljesítményt nyújt a pedagógiai program, illetve az éves munkaterv céljainak megvalósításában.

9. A gyermekek hasznos szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában részt vállaló pedagógus (pl. könyvtárhasználat kialakítása, szakkört, sportkört vezet, kirándulásokat, táborokat szervez, hagyományőrző tevékenységet végez).

10. Iskolai dekorációban való kiemelkedő munkavégzés

11. Eredményesen foglalkozik a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókkal.

130

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011.

12. Az iskola és a család kapcsolatának eredményes ápolása (kiemelve a veszélyeztetett helyzetű családokat, mentálhigiéniás eseteket). Az osztályfőnöki nevelőmunkában, közösségteremtő tevékenységben eredményes pedagógus.

13. Példamutató magatartás 

Munkájával és magatartásában képes tekintélyt teremteni a maga, s ezáltal a tantestület és az iskola számára is.



Aktívan közreműködik a jó közösségi szellem kialakításában.

II. SPECIÁLIS SZEMPONTOK A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK MEGÍTÉLÉSÉHEZ

1. 2. 3. 4. 5.

Elsős osztályfőnökök munkájának figyelembe vétele (beiskolázás) Ötödikes osztályfőnökök munkájának figyelembe vétele (átmenet alsó-felső között) Nyolcadikos osztályfőnökök munkájának figyelembe vétele (beiskolázás) Mentori munka minőségének figyelembe vétele (pályakezdők segítése) Ünnepségek színvonalának, szervezésének figyelembe vétele

III.A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK KIADÁSÁNAK TERVEZETE EGYSÉGEKBEN Éves szinten kiadható egység: 43*12= 516 Ebből: Technikai dolgozók:

116, Pedagógusok:

400

Pedagógus egységek elosztása: 1. Elsős osztályfőnökök (beiskolázás 3 fő) 2. Ötödikes osztályfőnökök (átmenet alsó-felső között 3 fő) 3. Nyolcadikos osztályfőnökök (beiskolázás 2 fő)

1,5*12=18 1,5*12=18 1,5*12=18

Összesen: Összesen: Összesen:

54 54 36

131

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 4. Mentori munka (pályakezdők segítése 2 fő) 5. Ünnepségek Tanévnyitó

1,5*12=18

Összesen:

36

1*4=04

Összesen:

4

Október 23.

1*8=08

Összesen:

8

Karácsony

2*8=16

Összesen:

16

Március 15

2*8=16

Összesen:

16

Ballagás

2*8=16

Összesen:

16

Tanévzáró

1*4=04

Összesen:

4

Összesen:

156

6. Igazgatói elbírálás az általános szempontok szerint:

Tárnok, 2010. december 08.

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK ODAÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTRENDSZERÉ –t az iskola nevelőtestülete, közalkalmazotti tanácsa 2010. december 07.-én tartott ülésén megtárgyalta elfogadta. ………………………………….

………………………………….

hitelesítő

…………………………………. KT. elnöke

hitelesítő

…………………………………. Igazgató

132

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 1.sz. függelék

TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az iskolai tankönyvellátás rendjének jogszabályi háttere:  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,  a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a Magyar Köztársaság 2008. költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény  a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 2. Alapfogalmak 

 

Tankönyv: az a könyv, melyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak. Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett, vagy elektronikus adathordozón (pl. CD,videokazetta, floppylemez stb.) rögzített kiadvány (a továbbiakban együtt: könyv), illetve a digitális tananyag nyilvánítható. Tartós tankönyv: az a tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár stb.), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják. Tankönyv forgalmazói tevékenység: a tankönyv iskolai tankönyvrendelés teljesítése keretében történő eljuttatása a felhasználók (iskolák, szülők, tanulók) részére.

3. A tankönyvellátás célja és feladata  Az intézményi tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója határozza meg a munkaközösségek véleményének kikérésével.  Pedagógiai Programunk meghatározza az iskola helyi tantervében az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit. Ennek alapján a munkaközösségek joga az alkalmazandó tankönyvek, taneszközök kiválasztása, a hivatalos tankönyvjegyzékről, az árkorlátot meghaladó tankönyvek jegyzékéről vagy a könyves jegyzékről. Nem lehet rendelni e három jegyzékre fel nem vett tankönyvet. Amennyiben a munkaközösségek az árkorlátot meghaladó tankönyvek jegyzékéről vagy a könyves jegyzékről választanak tankönyveket, úgy a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével rendelhetik meg azokat.  A taneszközöket az Oktatási Hivatal által felügyelt elektronikus „ Tankönyvi Adatbáziskezelő Rendszer” www.tankonyv info.hu internet címen is meg kell rendelni. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének ajánlása alapján a zavartalan tankönyvellátás érdekében a tankönyvterjesztőnek is érdemes elküldeni a rendeléseket következő csatornákon: 133

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. A terjesztő elektronikus rendszerén A kiadó saját rendelőlapján (elektronikusan vagy papír alapon) A kiadók közös (önátírós) iskolai RENDELİTÖMBJEIN Vagy az eddig kialakult gyakorlat szerint (faxon, levélben, stb.)  Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Ennek érdekében az intézmény megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval. A megállapodást minden év február utolsó napjáig meg kell kötni, illetve szükség szerint módosítani lehet. A tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyvforgalmazás jogával. Az iskola a tankönyvforgalmazótól átvett tankönyveket a forgalmazó nevében értékesíti. A beszedett vételárral elszámol a forgalmazónak.  Az éves költségvetési törvény tartalmazza a központi tanulói tankönyvtámogatás összegét. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, a támogatásra vonatkozó törvények alapján. Ennek értelmében kell gondoskodnunk az ingyenes tankönyvellátásról.  Az iskola igazgatója a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására tankönyvfelelőst bíz meg. Munkáját külön megállapodás szerinti díjazás illeti meg. Ennek forrása a terjesztői jutalék, melyet számla ellenében fizet a tankönyvfelelősnek a terjesztő. Az iskolai a tankönyvellátás megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges eszközöket (nyomtató, számítógép, papír, festék, telefon, helyszín) biztosítja.  Az iskola nyomtatott és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét az adott tanév februárjában. 4. A tankönyvek kiválasztásánál alkalmazandó folyamat A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. 

Az iskolaigazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: Az iskolaigazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy (a továbbiakban: iskolaigazgató) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. Az iskolaigazgató biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe vegyék a tankönyvkínálat megismerése céljából.



A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban:

134

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. A tankönyvválasztás során azonban a közoktatási törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani, amely szerint: a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből – a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: -

szakmai, valamint anyagi, költségvetési szempontok, annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg.

Szakmai szempontok figyelembevétele: A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza) mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra.

Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és 135

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.

A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget. A tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket a kiadó szabad áron értékesítheti. Amennyiben egy pedagógus a tankönyvrendelésbe olyan könyveket von be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskola szülői szervezet és az iskola diákönkormányzat egyetértésével teheti azt meg. Az érintett pedagógus kötelessége az egyeztetés írásban történő lebonyolítása, és ennek folyamatáról és eredményéről az igazgató írásos tájékoztatása. 

A szakmai munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A szakmai munkaközösségnek is figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is.

5. A tankönyvfelelős feladatai  Az Igénylőlap a tanulói tankönyvtámogatáshoz és Igénybejelentő lap nyomtatványok feldolgozása  A munkaközösségek részvételével a választható tankönyvek listájának összeállítása és ismertetése a szülőkkel.  Az iskola tankönyvek megrendelése a pedagógusok igényeinek megfelelően, terjesztői tankönyv-visszaigazolások ellenőrzése, eltérés esetén korrigálása.  A kölcsönzéssel biztosított tankönyvek kiadása és visszavételezése.  A tankönyvek átvétele a terjesztőtől, minőségi, mennyiségi kifogások rendezése.  A tartós taneszközök nyilvántartásba vétele, átadása az iskolai könyvtár részére.  A tankönyvek kiosztása a tanulók között.  A készpénzben kifizetett tankönyvekről számla kiállítása, az ingyenesen értékesített tankönyvekről készült szállítólevelek alapján a tankönyvszámlázás.  A gazdasági ügyintéző részére kimutatás készítése az ingyenesen átadott tankönyvekről a normatív támogatás elszámoláshoz (osztály, Ft, összeg).  A hiányzó tankönyvek pótlása. 136

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011.    

A visszáru rendezése a terjesztőnek. Elszámolás a tankönyvterjesztővel. Kapcsolattartás a kiadókkal, terjesztőkkel. Részvétel a tankönyvbemutatókon, helyi tankönyvbemutatók szervezése.

6. A tankönyvellátási szerződés Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására: (mivel arról vagy egy részének elvégzéséről nem saját maga gondoskodik) a tankönyvforgalmazóval megállapodást köt (a továbbiakban: tankönyvellátási szerződés). A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazásának jogával. A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértését. A tankönyvellátási szerződés tartalma: a) az iskola neve, székhelye, OM azonosító száma; a tankönyvforgalmazó azonosító adatai (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve), a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszáma; b) az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatai; c) az a tanév (tanévek), amelyre a szerződés szól; d) az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helye, az iskolai közreműködés keretei; e) a tankönyvfelelős neve, f) szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztás; g) az előzetes megállapodás az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók ellátására. A tankönyvellátási szerződés keretei között a forgalmazó jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, anyja neve és a születési ideje, lakcíme továbbá minden tanuló esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók.

137

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 7. Igényfelmérés, tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés, tájékoztatási és egyeztetési rend

TÁJÉKOZTATÁS

HATÁRIDŐ

November (10.)

FELADAT

FORMÁJA, MÓDJA

NYOMTATVÁNY

Tájékoztató levél a szülőknek

Igénylőlap normatív kedvezményr e

A MUNKÁBAN RÉSZT VEVŐK

Tájékoztató és felmérés Az intézmény vezetője írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §.- nak (4) bekezdése alapján kik, milyen jogcímen jogosultak normatív kedvezményre, közli az igényjogosultság igazolásának formáját, és az igénylés elbírálásának elveit.

Osztályfőnökök, tankönyvfelelős

23/2004. OM rendelet 5. sz. melléklete

Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

November (15.)

A tanulói igények felmérése

Felmérni szükséges:

Igénybejelent ő lap

Osztályfőnökök tankönyvfelelős

Hogyan kívánja biztosítani a szülő gyermeke számára a tankönyvet?

138


November (30.)

Tájékoztató a felmérés eredményéről Az intézmény igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot a felmérés eredményéről, véleményt kér a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

Az igazgató tájékoztatja a fenntartó önkormányzatot a normatív kedvezmény iránti igényt benyújtók létszámáról.

Szóbeli tájékoztatás nevelőtestület i értekezleten, választmányi ülésen. Véleménykéré s írásban.

Igazgató, nevelőtestület, SZMK, DÖK,

Hivatalos levél

önkormányzat A TANKÖNYVRENDELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE December (10.)

December (15.)

Tankönyvfelelős, munkaközösségvezetők, szaktanárok

A tankönyvrendelés összeállítása

A szülők tájékoztatása a választható tankönyvekről

Szülői értekezleten

A felmérés és a rendelkezésre álló források alapján az intézmény vezetője meghatározza a tankönyvtámogatás végső módját, melyet a nevelőtestület elé terjeszt. A nevelőtestület döntése előtt beszerzi az iskolai szülői szervezet és a DÖK

Írásos vélemény

Tankönyvlista

Tankönyvfelelős, osztályfőnökök

Igazgató, nevelőtestület, az iskolai szülői szervezet és a DÖK

139

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. véleményét

December (15.) után

A szülők tájékoztatása a végső szabályozásról, a támogatás módjáról, a pénzbeli támogatásról.

Január

Használható „használt” tankönyvek számba vételezése

Tankönyvfelelős

Február (15.)

A tankönyvrendelés elkészítése a terjesztő felé

Tankönyvfelelős

Február (28.)

(figyelve a belépő osztályok, a tanulók becsült létszámát, a támogatott tanulók létszámát, a felhasználható használt tankönyvek darabszámát)

Tankönyvrendelés a www.tankonyv.info.hu internet címen (figyelve a belépő osztályok és a tanulók becsült létszámát)

Február utolsó napja

Április

Tankönyvellátási szerződés kötése A tankönyvterjesztő visszaigazolása alapján a megrendelések számszaki ellenőrzése, módosítások elvégzése

Szerződés

Tankönyvfelelős igazgató, gazd. ü. Tankönyvfelelős

140

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. Tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok Jegyzékének közzététele. A Június (10.) kölcsönzéssel biztosított tankönyvek visszavételezése. Pótrendelés elkészítése.

Honlapon, faliújságon

A tankönyvek átvétele a terjesztőtől. Augusztus

Tankönyvfelelős Faliújságon, honlapon, helyi sajtóban, kifüggesztve az iskola bejáratán.

Tankönyvfelelős

Kimutatás, készpénzes számla készítése. Az ingyenesen értékesített tankönyvekről átvételi bizonylat és átutalási számla készítése.

Számlák, kimutatás

Tankönyvfelelős

Visszáru elkészítése, eljuttatása a terjesztőnek.

Visszáru jegyzék

Tankönyvfelelős

Számlák, átvételi bizonylatok

Tankönyv felelősgazdasági ügyintéző

A tankönyvek értékesítése A szülők tájékoztatása a tankönyvek értékesítésének helyéről és idejéről, tankönyvek árusítása.

Szeptembe r

Könyvtáros, tankönyvfelelős

szeptember Pénzügyi elszámolás a terjesztővel és az (30.) önkormányzattal.

7. Normatív kedvezményre (ingyenes tankönyvre) jogosult tanulók tankönyveinek biztosítása Normatív kedvezményre jogosultak köre: a., tartósan beteg, b., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c., pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás zavar), d., három- vagy több gyermekes családban él, 141

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. e., nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f., rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b-c) testi fogyatékos vagy pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott tanuló esetén a szakértői vagy a rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d-e) a családi pótlék folyósításáról szóló bérjegyzék vagy pénzintézeti számlakivonat vagy postai igazolószelvény f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény estén az erről szóló önkormányzati határozat. Ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában: - tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzése, - használt tankönyvek biztosítása, - tantermekben elhelyezett tankönyvek igénybevétele, - tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás. Jelenleg a normatív támogatáson túli kedvezmények adására nincs más lehetőség.

Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni.

Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet az iskolában kap kézhez minden tanuló, amit november 15-ig, illetve új beiratkozó esetén 1 héten belül kell visszajuttatni az osztályfőnökökhöz, iskolatitkárhoz.

Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni. Ha valaki nem juttatja vissza az igénylőlapot, az azt jelenti, hogy nem tart igényt támogatásra.

142

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 8. Jogorvoslati lehetőségek A nevelési-oktatási intézmény a tankönyvellátással kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározottak szerint- írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A tanuló, a szülő az iskola jogellenes döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül élhet jogorvoslati jogával, amelyet a Tárnok Nagyközség Önkormányzata jegyzőjéhez kell benyújtania. 9. Mellékletek: - 1.sz. melléklet: Szülői tájékoztató - 2. sz. melléklet: Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Tárnok, 2010. november

………………………………………… ………………………………………………………………. Megyeriné Levszkovszky Katalin Orsolya

Bagdiné Dudog

tankönyv felelős

igazgató

143


LEGITIMÁCIÓ

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, az iskola nevelőtestülete, közalkalmazotti tanácsa 2010.december 07.-én tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. Tárnok, 2010. december 08.

…………………………………. hitelesítő

…………………………………. KT. elnöke

…………………..……………………. hitelesítő

……………….…………………………. Igazgató

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, az iskola szülői munkaközösség vezetősége 2010. december 07.-én tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta.

Tárnok, 2010. december 08.

…………………..……………………. SZMK. elnöke

144

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 1.sz. melléklet

IGÉNYLŐLAP TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁSHOZ a 2011 / 2012. tanévre

A tanuló:

A szülő (gondviselő):

neve:

…………………………..………………………

neve: ………………………….…..….………..……….…………..

osztálya: …………………………….…………………….

lakcíme:…………………………..…………………..….….………

lakcíme: …………………….……………………………….…

szig. száma: ……………………………….…………….………..

azonosító száma: …………………………………………..…….… I. NORMATÍV KEDVEZMÉNY (INGYENES TANKÖNYVTÁMOGATÁS) IRÁNTI IGÉNY

Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8..§. (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmények igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül:** A tanuló a) tartósan beteg (szakorvos igazolja), b) sajátos nevelési igényű: a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott [pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar jogosultság alapjául kizárólag a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (3) bekezdésében meghatározott - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó - (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja),

c) három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), d) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló önkormányzati határozat igazolja). Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. A feltételek teljesítését tanúsító igazolást legkésőbb az ingyenes tankönyvek átvételekor bemutatom. Kelt:Tárnok 2010 november ………….. ……………………………………….….……………….. szülő (gondviselő) aláírása. 145


II. IGÉNYLÉS TOVÁBBI KEDVEZMÉNYEKRE* Gyermekem nem jogosult normatív kedvezményre (ingyenes tankönyvellátásra) de a tankönyvek megvásárlásakor** a) a tankönyvek egy részének iskolából való kölcsönzését kérem b) nem igénylek támogatást. Kelt: Tárnok, 2010. november ……. ……………………………………………………………..……..…………….. szülő (gondviselő) aláírása)

/Az iskola tölti ki!/ A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen /+…. db melléklet/ - nem: ……………………………………………………………………………………. hiányzik** Kelt: Tárnok, 201... ………… ……………………..……………………………..………… az iskola tankönyvfelelőse

E kedvezmények körét, feltételeit, az igénylés módját, az igény elbírálásának elveit az iskola határozza meg. Az ingyenes tankönyvtámogatásra jogosultak ilyen formában nem kaphatnak további támogatást.

**A megfelelő szöveg aláhúzandó.

A 2011/2012. tanévben ingyenes tankönyvtámogatásban részesülhet a beadott kérelem és a mellékelt dokumentumok alapján, az iskola tankönyv ellátási szabályzata figyelembevétele alapján. Kelt: Tárnok, 201... november …… ……………………….……………………………………. Bagdiné Dudog Orsolya igazgató

146

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Sportiskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM:032357 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE 2011. 2.sz melléklet

SZÜLŐI TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztató a 2011/2012-es tanévre vonatkozó normatív kedvezmény (ingyenesség) igénybevételéhez szükséges legfontosabb tudnivalókról. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek:   

  

tartósan beteg - szakorvos igazolja, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos - szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott [pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar jogosultság alapjául kizárólag a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (3) bekezdésében meghatározott - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó - szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye fogadható el, három- vagy többgyermekes családban él - igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult - a megállapított családi pótlék igazolja, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül - az erről szóló önkormányzati határozat igazolja.

Az ingyenes tankönyveket csak a szükséges, a tárgyévre érvényes dokumentumok benyújtása ellenében áll módunkban kiadni. A jogosultságot legkésőbb a tankönyvek átvételekor kell igazolniuk! Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel, az azokban beálló módosulásokról az iskolát 15 napon belül értesítenie kell! Az ingyenes tankönyvellátás biztosításához nyújtott normatíva a 2011/2012-es tanévben is 12.000.-Ft/fő/év Iskolánk az ingyenes tankönyveket – hasonlóan az elmúlt tanévhez – ezúttal is az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel oldja meg, amely a visszahozott (használt) és újonnan vásárolt könyvekkel történik. Az ingyenes tankönyveket a tanuló köteles a tanév végén megkímélt állapotban leadni! A 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (10) alapján a munkafüzeteket az iskola nem köteles biztosítani, így ezeket az ingyenes tankönyvekre jogosultaknak is ki kell fizetniük. Tárnok, 2010. november…… Bagdiné Dudog Orsolya (igazgató) 147

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Alapításának éve: (jogutódlással) OM: Telephelye: Tárnok, Rákóczi u. 78

Recommend Documents