ANGYALFFY MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 031908 KLIK: 110 001
2899 Naszály, Iskola u. 1.
2014. április 16.
I. FEJEZET A MŰKÖDÉS SZABÁLYZATAI 1. Általános rendelkezések 1.1. A szabályzat célja, tartalma, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről
26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
Az SZMSZ meghatározza az Angyalffy Mátyás Általános Iskola és Művészeti Iskola számára a struktúra és működés alapvető irányelveit és rendszerét. Biztosítja:
a szervezeti felépítettség kialakítását, a működés megvalósítandó rendezettségét
az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat
a pedagógiai programban rögzített cél-és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását
az intézményen belül az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség megvalósulását
2
1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. április 16-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásának eljárási rendje:
Az intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el.
Az elfogadás során a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik.
A fenntartó jóváhagyásával lép életbe
Az intézmény működési rendjét meghatározó alapdokumentumok
a 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás (KLIK SZMSZ)
intézményi alapdokumentum
az iskolai pedagógiai program
az éves munkatervek
a közalkalmazotti szabályzat
a házirend
belső szabályzatok
1.3. Intézményi adatok Az intézmény neve: Angyalffy Mátyás Általános Iskola OM azonosító: 031908 Az intézmény székhelye: 2899 Naszály, Iskola u. 1. Az intézmény fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény felügyeleti szerve: KLIK Tatai Tankerülete Az intézmény típusa: összetett iskola (általános Iskola és művészeti iskola)
3
Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző:
lenyomata:
Angyalffy Mátyás Általános Iskola és Művészeti Iskola 2899 Naszály, Iskola utca 1. Tel.: (34) 350 615 OM azonosító: 031 908
Klik:110 001
Körbélyegzők:
lenyomatuk:
Az iskola nevét és a székhelyét, OM azonosítóját tartalmazza, körbefogva a Magyarország címerét. Az Intézmény mindegyik bélyegzőből 1-1 példánnyal rendelkezik. A körbélyegzők használatakor általános szabály, hogy a kis méretű bélyegzőt a tanügyi nyilvántartásoknál ( pl. ellenőrző, bizonyítvány, törzslap, osztálynapló), míg a nagy méretűt az egyéb esetekben (pl. levelezés) kell alkalmazni. A bélyegzők használatára jogosult személyek:
az igazgató,
munkaközösség- vezetők,
felhatalmazás alapján az iskolatitkár - személyi asszisztens, gazdasági ügyintéző.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.
4
Jelképe: Az Iskola lobogója Az Intézmény külső falán címtáblát, a teremben a Magyar Köztársaság és Naszály község címerét, a Himnuszt és az Intézmény lógóját kell elhelyezni. Az épület lobogózása az iskolatitkár és a karbantartó-gondnok feladata. Az Intézmény részletes adatait az alapdokumentáció részét képező a KLIK SzMSz részét képező Intézményi Alapdokumentum tartalmazza. 1.4. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az Angyalffy Mátyás Általános Iskola (továbbiakban: Általános Iskola) nappali rendszerű, általános, műveltséget megalapozó iskolai oktatás-nevelést folytat a tanköteles korú gyermekek számára 1-8. évfolyamban. Az Általános Iskola korlátozott számban ellátja a sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, autizmus spektrum zavarával küzdő, beszédfogyatékos és pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) tanulók integrált oktatását, fejlesztését. A Művészeti Iskola (továbbiakban: MI) az Általános Iskolával közös igazgatás alatt, összetett intézményként, annak épületében, a KLIK fenntartásában működik, közös pedagógiai programmal, külön tantervvel a 6-22 életév közöttiek számára képző – és iparművészet művészeti ágban, grafika és festészet tanszakon. Az Intézmény alaptevékenységéhez tartozik az iskolai könyvtári tevékenység. 1.5. A gazdálkodás módja: Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik. A fenntartói (szakmai) és működtetői feladatokkal kapcsolatos pénzügyi fedezet biztosítása a KLIK feladata.
5
2. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, vezetők közti munkamegosztás 2.1. Az intézmény szervezeti felépítése
2.2. A vezetők közötti munkamegosztás Az Intézmény szervezeti felépítése funkcionális jellegű, az intézmény vezetőinek, szervezeti egységeinek munkamegosztása a döntési kompetenciák és a feladatok végzése szerint történik. A funkcionális szervezeti felépítés lényege, hogy az igazgató és helyettese, valamint a középvezetői feladatokkal megbízott közalkalmazottak munkaköri leírásaikban meghatározott területekért felelnek, az azon belül felmerülő minden kérdés a hatáskörükbe tartozik, így az adott hatáskörben az adott vezetőkhöz kell fordulni, ők tekinthetők illetékesnek. Vezetői feladat az intézmény működésével - üzemeltetésével összefüggő tervezési, szervezési és ellenőrzési-értékelési feladatok ellátása, a személyi, szervezeti és tárgyi feltételek biztosítása, az oktatásirányítás, a minőségirányítás, a munkajogi és személyzeti feladatok ellátása, a pedagógusok továbbképzésének tervezése, biztosítása, a belső ellenőrzés és a helyettesítések szervezése, nyilvántartása, kapcsolattartás a fenntartóval.
6
2.2.1 Igazgató A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény minden olyan ügyében, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére és a munkaközösség vezetőkre átruházhatja. 2.2.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezetőt távollétében az igazgatóhelyettes képviseli. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. Az igazgató, helyettese és munkaközösség-vezetőkön keresztül irányítja a nevelőtestület munkáját. 2.2.3 Az igazgatóhelyettes Az igazgató távolléte vagy akadályoztatás esetén tejes jogkörrel képviseli az intézményt. 2.2.4 A munkaközösség vezetők Az igazgató útmutatása szerint részt vesznek a szakmai munka irányításában. Az ügyeleti rend szerint az igazgató és a helyettes távolléte idején képviselik az intézményt. A munkaközösség vezetők az intézményi dokumentumok alapján a köznevelési feladat minőségi megvalósítása érdekében, a módszertani sokszínűség biztosítása mellett, a gyermekek egységes szellemű nevelésének 7
és oktatásának feltételeit folyamatosan monitorozva, értékelve segítik az intézményvezető munkáját. 2.2.5 A vezetők közötti kapcsolattartás, külső kapcsolatok Az operatív vezetési ügyekben az igazgató és az ügyeleti rendszerben feladatot ellátó középvezetők napi rendszerességgel vezetői megbeszélést tartanak. A megbeszélés (vezetői átadás – átvétel) időpontját az ügyeleti beosztás tartalmazza. Az igazgató munkáját segíti pedagógiai és intézmény-üzemeltetési ügyekben az Intézményi Vezetői Értekezlet (konzultatív testület), melynek döntés-előkészítő, véleményező és javaslattételi feladatai vannak. Tagjai:
Igazgató
Igazgatóhelyettes
Alsó tagozatos munkaközösség vezetője
Felső tagozatos munkaközösség vezetője
AMI munkaközösség vezetője
Közalkalmazotti Tanács elnöke
Iskolatitkár
Gazdasági ügyintéző
Az éves munkatervben meghatározott napirenddel és időpontban tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre szükség esetén meghívhatók a Diákönkormányzat és a Szülői Közösség képviselői is. 2.2.6 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A szülői szervezet vezetőjével az iskola igazgatója közvetlenül tart kapcsolatot, azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezési jogkörrel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. A szülői szervezet részére az iskola igazgatója tanévként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.
8
2.3. Az intézmény vezetőinek megbízása Az intézmény igazgatóját az intézmény fenntartója nyilvános pályázat keretében nevezi ki, a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően. 2.4. Nevelőtestület összehívása Nevelőtestületi értekezletet kell tartani az alábbi esetekben:
a nevelési, pedagógiai program módosítása és elfogadása
a szervezeti és működései szabályzat módosítása és elfogadása
a nevelési év előkészítése, a munkaterv elfogadása
az intézmény éves munkájának értékelése, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
a házirend elfogadása
az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadása
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az intézményvezető összehívja a nevelőtestület egyharmada kéri a szülői szervezet kezdeményezi, és azt a nevelőtestület támogatja Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők együttműködését. 2.5. Intézményi csoportok (munkaközösségek) A szakmai munkaközösség az azonos vagy rokon szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez szervezéséhez, ellenőrzéséhez végrehajtásuk megszervezéséhez. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek:
alsó tagozatos munkaközösség
felső tagozatos munkaközösség
Alaptevékenységük:
Az oktatás-nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása,
9
A félévi és az év végi mérések anyagának összeállítása, értékelése
A tanulók versenyekre való felkészítése, tantárgyi versenyek megszervezése, a gondozása.
Az oktatáshoz szükséges taneszközök és tanítási segédeszközök jegyzékének összeállítása, a taneszköz beszerzéséhez szükséges költségvetés megtervezése, a beszerzésre, rendelkezésre álló pénzeszköz felhasználásáról való döntés.
Szüksége esetén a gyakorlótanítást végző, a pályakezdő, valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése, figyelemmel kísérése, “bevezetése”,
szakmai fejlődésének és beilleszkedésének értékelése. közvetlenül irányítja, ellenőrzi, értékeli a munkaközösségébe tartozó pedagógusok tevékenységét
vezetői ügyeleti rend szerint vezetői ügyeletet lát el
az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését
megbízás alapján képviseli az Intézményt
félévenként nevelőtestületi értekezleten beszámol a munkaközösség munkájáról
A munkaközösségek részt vesznek az éves munkaterv összeállításában. A munkaközösségek saját munkaterv alapján dolgoznak. Általános feladatként a szakmai munka belső ellenőrzésének keretében, előkészítik a félévi és az év végi méréseket. Elemzik a tankönyvek használatának tapasztalatait, és a tankönyv kiválasztás elveit szem előtt tartva döntenek az esetleges változtatásról. Irányítják, szervezik a különböző versenyeket. Az adott területre vonatkozó speciális feladatokat is ellátják. Együttműködésük, kapcsolattartásuk folyamatos, évente legalább három alkalommal munkaértekezletet tartanak. A munkaközösség – vezetők igazgatói megbízás alapján, munkaköri leírásukban részletezett és számon kérhető módon látják el feladataikat. A munkaközösség – vezetői megbízás visszavonásig érvényes. A középvezető beosztás ellátásával megbízott munkaközösség-vezetők az igazgató közvetlen irányítása mellett látják el a feladataikat.
10
2.6 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: •
a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
•
a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
•
a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellá-
tás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg. 2.6.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás célja, hogy az intézmény tanulói a helyi tanterv megvalósításához rendelkezzenek a szükséges tankönyvekkel, munkafüzetekkel. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének végzi. A tankönyvek beszerzése a Könyvtárellátón (továbbiakban: KELLO) keresztül történik, az általa működtetett elektronikus információs felületen. A tankönyvrendeléssel kapcsolatos határidőket az EMMI rendelet rögzíti. Az iskolai tankönyvellátás keretében, kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a KELLO. 2.6.2 A tankönyvrendelés módja Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők
11
megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik. 2.6.3 A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A KLIK által fenntartott iskola esetében a központon keresztül a Könyvtárellátó díjazást fizet. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagóguskézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai 12
könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolának a 26. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. Az iskolai tartós tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 2.6.4 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden évben a tankönyvrendelést megfelelőzően köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 13
Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 2.6.5 Az iskolai könyvtáros feladata Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését - amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet - a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja.
2.7 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére.
14
Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.
2.8 Fegyelmi felelősségre vonás Fegyelmi vétséget követ el az a dolgozó, aki közalkalmazotti jogviszonyából származó lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi, vagy enyhébb fokú vétséget szóbeli, ill. írásbeli figyelmeztetés után ismételten elkövet. Szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal elkövetett fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az eljárás megindítása kötelező. Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása akkor is, ha a dolgozó saját maga kéri. A fegyelmi eljárás megindítása elnöki hatáskörbe tartozik. A közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség vétkes megszegésének minősül:
igazolatlan távollét
ittas állapotban történő megjelenés a munkahelyen
gondatlanságból baleset előidézése.
Fegyelmi vétségnek minősül:
késés
munkaköri feladatok (munkaköri leírásba rögzítettek) elhanyagolása
szakmai munka elhanyagolása
szervezeti és működési szabályban rögzítettek megsértése.
15
II. FEJEZET
MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK 1.
A tanév rendje
A tanítási év első kezdő és az utolsó tanítási napját, valamint a tanév eseményeit a köznevelésért felelős miniszter külön rendeletben szabályozza. A rendeletben meghatározott időpontokat és feladatokat tartalmazza az intézmény éves Munkaterve is. A szorgalmi időszak az ünnepélyes tanév nyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét és programjait – a miniszteri rendeletben foglaltak figyelembe véve – a nevelőtestület határozza meg és az éves Munkatervben rögzíti. A tanévnyitó értekezlet tematikája:
Az alapdokumentációk esetleges módosítása (pl. Házirend)
Az éves munkaterv magalkotása és elfogadása:
Nevelőtestületi értekezlek időpontjai,
Rendezvények, ünnepélyek programjai,
A tanítás nélküli munkanapok programja és időpontjai,
Tanítási szünetek időpontjai ( a rendelethez igazodva),
Bemutató órák és foglalkozások rendje,
Nyílt napok megtartásának rendje,
Szülői értekezletek és fogadóórák időpontjai.
Az osztályozó- és javítóvizsgák rendje
A nevelő-oktató munka esetleges tartalmi változása
Az új tanév kiemelt feladatai, célok maghatározása
Tanórán kívüli foglalkozások
Feladatfelelősök kiválasztása ( pl. gyerekvédelem, balesetvédelem)
Éves ellenőrzési terv
Egyéb aktuális feladatok (pl. Kistérségi Naszály Napok)
A Munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári szobában ki kell függeszteni. Az Intézmény Házirendjét, a tanév helyi rendjét, a munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatást az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a diákokkal. A szülők tájékozta-
16
tására az első szülői értekezleten kerül sor. Az éves munkaterv összeállításakor figyelembe kell venni azt, hogy az intézményi rendezvényekre, ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz és a Házirendben foglaltaknak megfelelő öltözékben. Az Intézmény munkatársainak ünnepi viselete: Alkalomhoz illő öltözet Az Intézmény tanulóinak kötelező ünnepi öltözete: Lányok: sötét alj, fehér blúz Fiúk: sötét nadrág, fehér ing Az Intézmény a tanév során az alábbi öltözetek viselését írja elő: a tanulók iskolai öltözete tiszta, ápolt, közízlést nem sértő, az életkornak megfelelő viselet. Az Intézmény hivatalos munkahelynek minősül, nem oda illő külsővel megjelenni nem lehet. A vizsgákon ünneplő ruhában kell megjelenni! A tanulók sportfelszerelése: Lányok: fekete tornanadrág, fehér trikó vagy póló, fehér zokni, sportcipő Fiúk: fekete tornanadrág, fehér trikó vagy póló, fehér zokni sportcipő Testnevelés órákon a tanulók gyűrűt, karkötőt, egyéb ékszert balesetvédelmi okokból nem viselhetnek.
2.
Az iskola munkarendje
2.1 Nyitva tartás Az Intézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7:30-tól délután 16 óráig tart nyitva. Egyes rendezvényeken (pl. szülői értekezlet), tanórán kívüli foglalkozások (pl. művészeti oktatás), egyéb tevékenységek ( pl. könyvtár) esetén, illetve a szülők kérésére gyermekfelügyelet céljából a nyitva tartás időpontja módosulhat. Az Intézmény szombaton, vasárnap és ünnepnapokon zárva tart. Rendezvények esetén a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt.
17
2.2 Az iskolába érkezés Gyülekezés 730 – 745 között folyamatosan az iskola udvarára, vagy szüksége esetén az iskola épületébe. A felügyeletet az ügyeletes nevelő biztosítja. Az ügyeletes nevelő 730 –től látja el feladatát. Minden pedagógus köteles tanítási órájának kezdete előtt legalább 10 perccel az intézményben tartózkodni. 2.3 A vezetők iskolában való benntartózkodási rendje Alapelv: Az intézmény 8-16 óra közötti nyitva tartásának, ill. tanulók benntartózkodásának időszakában mindig elérhető legyen az intézményben az intézményvezető, helyettese vagy a munkaközösség-vezető. Ennek érdekében egymás közt ügyeletes napot jelölnek ki, ill. akadályoztatás esetén cserével, vagy más személy kijelölésével gondoskodnak az ügyeletről. 2.4 A tanítási órák és szünetek időtartama A tanítási órák időtartama 45 perc - az órákat tömbösítve is meg lehet tartani (például rendhagyó órák, technika, testnevelés). A tömbösítést, és - indokolt esetben- az óracseréket az intézményvezető, ill. a helyettese engedélyezi. Az osztályokban a hetesek szünetekben felügyelnek. (Házirend) 2.5 A tanítási nap rendje 1. tanítási óra: 08.15 – 09.00 2. tanítási óra: 09.15 – 10.00 3. tanítási óra: 10.15 – 11.00 4. tanítási óra: 11.15 – 12.00 5. tanítási óra: 12.10 – 12.55 6. tanítási óra: 13.00 – 13.45 7. tanítási óra: 13.50 – 14.35 14:00-16:00-ig szervezett délutáni foglalkozások
Rendkívüli esetben - iskolai ünnepség, megemlékezés, egyéb indokolt esetben- a fentiektől eltérően rövidített (min. 30 perces) tanítási órával folyik az iskolai tanítás. 2.6 Tanórán kívüli foglalkozások A tanítási órák befejezése után szülői nyilatkozatok alapján vesznek részt a tanulók az egyéb foglalkozásokon. Tanítási időn kívül tanuló csak indokolt esetben, felügyelet mellett tartózkodhat az iskola épületében. 18
Az épületben tartózkodók kötelesek a biztonsági szabályok (munkavédelmi és tűzvédelmi), az épület helyiségeinek használati rendjét, valamint az alapvető illemszabályokat betartani. A délutáni foglalkozásokat az iskolavezetés tudtával és engedélyével lehet megtartani. A tanórán kívüli foglalkozások az év elején összeállított órarend alapján folynak, az alábbiak figyelembevételével:
A tanórán kívüli foglalkozások a tanítás befejezése után - általában 14. 00 órától kezdődnek, indokolt esetben tömbösítve és munkaszüneti napokon is tarthatók.
A foglalkozások munkaterv alapján foglalkozási naplóban (szakköri napló, sportköri napló, stb.) dokumentálva történnek.
Az iskolai szakkörök, sportkörök térítésmentesek
A művészeti iskola szervezésében folyó képzőművészeti foglalkozásokat tandíj megfizetése mellett vehetik igénybe a tanulók.
Valamennyi tanulónak joga, hogy szükség esetén korrepetálást, felzárkóztató egyéni foglalkozást biztosítsanak számára.
1-8. évfolyamig az egész napos iskola keretében 7:30-16:00-ig a tanulók foglalkoztatása és felügyelete biztosított.
A délelőtti tanórákat követően a szülő kérésére a tanulók nem kötelesek a délutáni foglalkozásokon részt venni. 2.7 A benntartózkodás rendje idegenek részére Tanítási (szorgalmi) időben az általános iskolával tanulói jogviszonnyal nem rendelkező személy csak a vezető szóbeli vagy írásbeli engedélyével tartózkodhat az intézményben.
3.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje
Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.
A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.
19
Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.
A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktanár a felelős az igazgató jóváhagyásával.
A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.
A tanulmányi- és osztálykirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében.
3.1 Mindennapi testnevelés lehetőségei A köznevelési törvény szerint felmenő rendszerben heti 5 testnevelés órát biztosítunk tanulóinknak. Valamennyi tanuló tagja lehet az iskolai sport(szak)körnek. A sportköri foglalkozások az alsó tagozat esetén kapcsolódó órában, a felső tagozat esetén délután zajlanak. A sportköri foglalkozások vezetésével, segítésével külső tagok (szülők, felnőtt sportkör tagjai) is megbízhatók. A sportköri foglalkozások egy része tömegsport jellegű. Ezen kívül szezonálisan labdarúgó; kézilabdaedzéseket, úszást és síoktatást szervezünk a tanulók számára. Ezeket az alkalmakat úgy állítjuk össze, hogy az órarendi testnevelés órákat és a moderntánc foglalkozásokat is figyelembe véve, minden tanulónak legalább napi 45 perc intenzív mozgásra legyen lehetősége. 4.
Gyermekétkeztetés
A gyermekétkeztetést a Naszály Község Önkormányzata által működtetett Gyermek- és Közétkeztetési intézmény biztosítja. A főétkezésre az intézmény pedagógusai szervezett formában kísérik a tanulókat 12-14 óra között. 5.
Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás
A felzárkóztató foglalkozások igény szerint kiscsoportban történnek a kijelölt tanulók számára. A tehetséggondozás elsősorban a különféle iskolai felvételikre, versenyekre való felkészítés során valósul meg. A felhasznált órákat külön, erre a célra rendelt füzetben kell dokumentálni.
20
6.
Fejlesztő foglalkozások, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés
A rászoruló tanulók a szakértői, ill. egyéb szakvélemények esetén heti rendszerességgel részesülnek a felsorolt ellátásokban a jogszabályoknak megfelelően. Az eltérő tantervű tanulók ellátása integrált formában történik. Településünkön egy általános iskola működik, ebből következően egy felvételi körzet van. A felvételi körzet minden tanulója felvételt nyer az intézménybe. Jogszabályi előírás szerint más körzet tanulóját is felveheti az intézmény. A mulasztások igazolása
7.
A mulasztásra és annak igazolására vonatkozó szabályokat a tanulókkal, valamint szüleikkel minden tanév első osztályfői óráján, szülői értekezletén ismertetni kell.
Ha a tanuló iskolai foglalkozásról - tanítási óra, nem kötelező tanítási óra- távol marad, mulasztását igazolnia kell.
A mulasztás igazolt, ha: a szülő előzetesen - írásban vagy szóban bejelentette és arra- engedélyt kapott egy tanítási óráról - tantárgyat vezető pedagógustól, két tanítási napot meg nem haladó mértékig - az osztályfőnöktől, 3 napot és azt meghaladó esetben az intézményegység-vezetőtől engedélyt kapott, a tanuló beteg volt, és azt orvos igazolja, hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott a tanórai, vagy tanórán kívüli bármilyen kötelező foglalkozáson megjelenni. Indokolt esetben félévenként egyszer a szülő is igazolhatja a mulasztást, maximum három tanítási napra (betegség, családi program, stb.) o o o o o o
A távolmaradást, mulasztást, a távolmaradást követő első tanítási napon, de legkésőbb az azt követő első osztályfőnöki órán igazolni kell.
Ha a távolmaradást a meghatározott ideig és módon a tanuló - szülő, orvos, hatósági intézkedést végző hivatal - nem igazolja, a mulasztás igazolatlan.
Az iskola - osztályfőnök - köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan mulasztásakor a megfelelő nyomtatványon. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
Az igazolatlan mulasztásról a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. paragrafusa alapján a következő hatóságokat, szerveket kell értesíteni: -10 óra igazolatlan mulasztás esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt, illetve a gyermekjóléti szolgálatot -30 óra igazolatlan mulasztás estén az általános szabálysértési hatóságot, valamint a gyermekjóléti szolgálatot -50 óra igazolatlan mulasztás esténa gyámhatóságot és a kormányhivatalt
Az igazolatlan mulasztás tényét - kiemelten a 10 órát meghaladó eseteket- a magatartási minősítésbe be kell számítani. A magatartásjegy változónál (3) jobb nem lehet.
21
8. A pedagógusok jogai, kötelességei, munkaköri leírása 8.1 Általános leírás A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 62. §-a szabályozza.. Az itt megfogalmazottakon kívül valamennyi pedagógus kötelessége, hogy: Beosztott pedagógusi munkakörben vegyen részt az iskolai élet mindennapi működését elősegítő tevékenységben. A reggeli és az óraközi ügyelet ellátása a pedagógus. munkakörhöz tartozó kötelező feladat. Naprakész állapotban tartsa a tanulókkal kapcsolatos dokumentumokat. A tanulók rendszeres magatartási, szorgalmi minősítése esetén kérje ki az osztályában tanító nevelők véleményét. Tevékenységével biztosítsa a diákönkormányzat működését, azt tevékenyen segítse elő. Rendszeres időközönként (kéthavonta) ellenőrizze a tanulói ellenőrző könyvébe beírt érdemjegyeket. E munka során az értékelő napló adatai tekinthetők hivatalosnak. Alakítsa ki a helyes, kulturált viselkedési formákat. Tartsa fontosnak az egyéni példamutatást. Pedagógustársaival, a szülőkkel, a tanulókkal való kapcsolataiban érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai. Az írásbeli dolgozatok megírása előtt legalább a dolgozatírást megelőző órán közölje azt a tanulókkal. Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb két héten belül javítsa, javíttassa ki. A tanulói teljesítményeket (írásos munkák külalakja, tantárgyi eredményesség) a követelmények alapján értékelje. A tanulók reális értékelése érdekében biztosítsa, hogy azok a tantárgy heti óraszámától függően megfelelő számú érdemjegyet kapjanak. A kapott érdemjegyekről az ellenőrző könyvön keresztül értesítse a szülőket. Segítse elő az iskola egészségügyi, ifjúságvédelmi, munka- és tűzvédelmi feladatainak végrehajtását. Munkahelyén, az iskolában tanórájának kezdete előtt legkésőbb 10 perccel, ill. olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre képes állapotban, munkára készen álljon. Az ügyeletes nevelők 7.25-tól látják el feladatukat. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát megjelölve, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 50 percig köteles jelenteni az intézményvezetőnek, vagy helyettesének, hogy azok a helyettesítésről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az ig. helyetteshez eljuttatni. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a távolmaradásra, illetve eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az ig. helyettes engedélyezi. A hiányzó pedagógust, amennyiben lehetséges, szakszerűen kell helyettesíteni. Minden pedagógus felel a tanterem rendjéért, rendeltetésszerű használatáért, és a tantermet használó kollégákkal kollektívan a berendezés állapotáért. 8.2 Az osztályfőnök feladatai
Ismerje meg tanítványai személyiségét. Segítse pályaorientációjuk kialakítását. Ismertesse meg és tartassa be az intézmény Házirendjét. Koordinálja az osztályában tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját.
22
Működjön együtt osztálya diák-önkormányzati képviselőivel. Segítse őket feladatuk végrehajtásában, és munkájában építsen segítségükre. Tartson rendszeres kapcsolatot a szülőkkel. Az éves munkatervben meghatározott időben és amennyiben szükséges "rendkívüli időpontban" hívjon össze szülői értekezletet. Küldjön hivatalos értesítést az igazolatlanul mulasztó tanuló szüleinek. Tanulói teljesítményének visszaesése esetén hívja fel a szülők figyelmét a jelenségre. A mulasztásokat havonta zárja le, majd vezesse be az osztálynapló értékelő részébe a következő hónap 15-ig. Munkája során szükség szerint működjön együtt az ifjúságvédelmi felelőssel. Kísérje figyelemmel osztálya tanulóinak tanórán és iskolán kívüli elfoglaltságát. Ügyeljen arra, hogy minden tanuló csak képességének megfelelő mértékben vállaljon tanórán, illetve tanórán kívüli elfoglaltságot. Az év végi osztályozó értekezleten adjon szóbeli tájékoztatást osztályáról, tanulói személyiségének fejlődéséről, az osztály műveltségi szintjéről. Segítse a tanulók helyes tanulási szokásainak kialakulását. Rendelkezzen naprakész információkkal a tanulókról. A tanulók rendszeres magatartási, szorgalmi minősítése esetén kérje ki az osztályban tanító pedagógusok véleményét. Tartsa fontosnak és osztályfőnöki munkája során a helyes, kulturált magatartási formák kialakítását.
8.3 .Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a mindenkori gyermekvédelmi felelős látja el, aki egyúttal az önkormányzat szociális. bizottságának is részt vesz havonta ülésein. Az osztályfőnökkel, pedagógusokkal együttműködve felderíti, és nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő tanulókat. Szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászorulók szociális segítését. Az osztályfőnökkel, az osztálytanítókkal, az iskola és óvoda pedagógusaival együttműködve a veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekjóléti szolgálattal, a Nevelési Tanácsadó Intézettel, az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságával, szükség esetén a Komáromi Rendőrkapitánysággal. Együttműködik a diákönkormányzattal, a Szülői Szervezetekkel. Felméri, lebonyolítja, nyilvántartja a tanulók (szülők) szociális juttatását (étkezési költségtérítés, gyermeknevelési támogatás). Szükség esetén a gyógypedagógiai asszisztensekkel az ügyintézésben segítséget nyújt a szülőknek. Nyilvántartását naprakész állapotban tartja. Az iskola tanulója ellen folytatott rendőrségi, ügyészségi vizsgálat során annak hivatalból törvényes képviselőjeként résztvevő igazgatót segítse információkkal. Tevékenységének lényegéről - tanév során szükség szerint- a félévi és év végi értekezleten számoljon be. Segítséget nyújt a tanulmányi munkában jelentős mértékű visszaesést mutató tanulóknak, azok szüleinek.
23
8.4 Munkaközösség-vezető feladatai A munkaközösség: Részt vesz a szakmai, módszertani munka szervezésében, tervezésében, ellenőrzésében. Dönt a működés rendjéről, programjairól. Dönt a szakmai, módszertani, pedagógiai kérdésekben. Javaslatot tesz továbbfejlesztésre, kiegészítő programokra, taneszközökre, segédletekre, módszerekre, tanításon kívüli programokra. Közreműködik az intézmény pedagógiai programjának összeállításában, javaslatot tesz annak módosítására. Közreműködik a továbbképzési tervek összeállításában. A munkaközösség vezetője:
8.5
Az munkaközösség által megválasztott, az intézményvezető által határozatlan időre kinevezett személy. Összefogja, irányítja a munkaközösségre vonatkozó munkát, programokat tervez, szervez. Előkészíti a döntési, javaslattevői határozatokat. Szakmai kérdésekben képviseli az intézmény vezetőit. Szakmai kérdésekben kapcsolatot tart a szülők és gyermekközösségek felé. Pedagógiai kérdésekben, szervezési feladatokban együttműködik az intézmény. vezetőivel. Kezdő nevelők munkáját támogatja. Tanmeneteket elfogadásra javasol. Javaslatot tesz tantárgyfelosztásra, órarendre. Foglalkozásokat látogat. Részt vesz a nevelők munkájának értékelésében, javaslatot tesz elmarasztalásra és jutalmazásra.
Diákönkormányzatot segítő pedagógus feladatai
Személyét a nevelőtestület javaslata alapján a tanulók véleményét figyelembe véve az intézményvezető kéri fel a diák-önkormányzati munka segítésére, ill. a diákönkormányzat képviseletére (Köznevelési törvény 48.§.) E munkakör ellátása során megkülönböztetett joga, hogy törvényes jogszabályok szerint eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. Munkaköri feladata, hogy szervezze az iskolai diákmozgalmat, a tanulmányi munkát segítő tanórán kívüli tevékenységet, az iskolai ünnepélyek megszervezését, az iskolai hagyományok ápolását. Feladatát képezi: a diákügyelet szervezése, működtetése az iskolai tisztasági verseny szervezése, bonyolítása, értékelése hasznos hulladékok gyűjtésének szervezése nyári táborozás szervezése évi egy alkalommal diák közgyűlés szervezése. Tartson folyamatos kapcsolatot az iskolavezetéssel. A diákönkormányzat meghatározott tanulójával (5. évfolyamtól feljebb) megfelelően képviselje a tanulókat a szaktárgyi és sportjellegű és más iskolai versenyek zsűrijében. Tegyen javaslatot a félévi, év végi osztályozó értekezletek alkalmával a kiemelkedő
24
közösségi munkát végző egyének és közösségek elismerésére. Félévi és tanévzáró, - nyitó értekezletek alkalmával adjon tájékoztatást a végzett munkájáról, terveiről a nevelőtestület részére. Szervezze meg a DT tagok bevonásával a tanulók, osztályközösségek, pedagógusok rendszeres, pontos tájékoztatását.
9. A pedagógusok oktató-nevelő munkájával összefüggő teendők, az azokra történő kijelölés, megbízás elvei 9.1 A nevelő-oktató munkával összefüggő tevékenységi formák
munkaközösségi vezető - megbízás alapján (a tantestület véleményének meghallgatása után) osztályfőnök, - alapelv: 1-2. vagy 1-4. osztályban és a 5-8. évfolyamon lehetőleg ugyanaz a pedagógus. maradjon az adott tanuló csoport osztályfőnöke gyermek- és ifjúságvédelmi felelős továbbtanulásért, pályaválasztásért felelős tanár - a mindenkori 8. osztály oszt.f. munkavédelmi - tűzvédelmi felelős ügyeleti munka - minden főfoglalkozású pedagógus feladata diákönkormányzat vezetője helyettesítési kötelezettség, eseti munka községi egyesületek munkájában való részvétel - önkéntes alapon közreműködés a községi rendezvények szervezésében, lebonyolításában
9.2 A kijelölés, megbízás elvei
iskolaérdek (hatékonyság és szakértelem) egyenletes leterhelés, egyéni ambíciók, kedvezményezettek érdekvédelme (pályakezdők, továbbtanulók, nyugdíj előtt állók, kisgyermekesek) a megbízást az érintett pedagógusok véleményének meghallgatásával az intézmény vezetője adja.
9.3 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az munkaközösségek a hozzá tartozó pedagógusok közreműködésével - önállóan készítik el éves munkatervüket. Az éves munkatervek alapja: a pedagógiai, ill. nevelési program, a tanévre vonatkozó egyeztetett kiemelt feladatok, az intézményegységek hagyományai. Az éves munkatervek leadásának határideje: szeptember 30. A munkatervekben megfogalmazott feladatok végrehajtását évente kétszer: félévi és év végi együttes nevelőtestületi értekezletek alkalmával értékeljük.
25
9.4 Az ellenőrzést végzők köre
intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök,
Az ellenőrzést végzők az ellenőrzés eredményéről kötelesek beszámolni az intézményegységvezetőnek, továbbá az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzésben érintettekkel megbeszélni. 9.5 Az ellenőrzött tevékenységek Tanmenetek, munkatervek tanév elején (szeptember végéig). Felelős: intézményvezetők, intézményvezető-helyettes, munkaközösségvezetők Tanítási órák látogatása a munkatervben meghatározott éves programmal. Látogatást végzők : intézményvezető intézményvezető-helyettes munkaközösség-vezetők, gyógypedagógus, szükség esetén Tanításon kívüli tevékenységek ellenőrzése: szakkörök, sportköri foglalkozások (folyamatosan) Ellenőrzik: az adott szakterületet felügyelő vezető Iskolai adminisztráció ellenőrzése (negyedévenként egyszer). Végrehajtja: intézményvezető, munkaközösségvezetők Felmérések, eredményvizsgálatok, nevelőtestületi határozatok ellenőrzése. Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, szakterületi vezető, munkaközösség-vezetők 9.6 Az ellenőrzés elvei Az ellenőrzés feltáró, feladatkijelölő jellegű legyen. Az ellenőrzés során az eredményességet vizsgáljuk. Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni, és a tapasztalatokat meg kell beszélni az ellenőrzöttekkel. Az ellenőrzés megfigyelési szempontjait, a vizsgálandó tantárgyakat, a nevelési és egyéb cél- területeket év elején meg kell határozni a munkatervben.
10. Az intézményi közösségek jogai Iskolai közösség: Iskolai közösségen a közalkalmazotti közösséget, a megbízási jogviszonyban óraadó tanárokat, a tanulói közösséget és a szülői közösséget együttesen értjük. Az iskolai közösségek működésének feltételeiről az iskolavezetés köteles gondoskodni. 10.1 A tanulók közösségei Az iskolavezetés és a Diákönkormányzat (DÖK) vezetője együtt gondoskodik a tanulók rendszeres 26
tájékoztatásáról és vélemény nyilvánításának lehetőségeiről: 2 havonta legalább (de ha az események megkívánják sűrűbben) iskolagyűlésen tájékoztatjuk a tanulókat az elmúlt időszak és a közeljövő fontosabb eseményeiről Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, ahol valamennyi tanuló véleményt nyilváníthat, és kérdéseket intézhet az iskolai életet érintő ügyekben a diákönkormányzat, ill. az iskola vezetőihez. Ennek megszervezéséért a DÖK vezetője a felelős. A DÖK választott fóruma a DÖK munkatervben meghatározott gyakorisággal és programtervvel ülésezik. A DÖK: A tanulók nagyobb közösségét érintő intézkedések meghozatalánál Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. A tanórán kívüli tevékenységi formák meghatározásához. Egyetértési jogot gyakorol: az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor házirend elfogadásakor és módosításakor 10.2 Szülői Szervezet
A szülők a Köznevelési törvény 73.§-ában biztosított jogaik érvényesítésére Szülői Szervezetet hozhatnak létre. A Szülői Szervezet tagja valamennyi iskolába járó gyermek szülője, gondviselője. A Szülői Szervezet választott testülete a Szülői Munkaközösség, amelynek élén a Szülői Munkaközösség Elnöke áll. Az elnököt a munkaközösség választja meg nyílt szavazással tagjai közül. A választás öt évre szól. A Szülői Munkaközösség képviseletében a munkaközösség vezető jár el. Kapcsolattartás formái: o szülői értekezlet (tervezett, rendkívüli, osztály, iskolai keretben) o fogadó óra, o nyílt napok, o Szülői Munkaközösség munkaértekezlete o családlátogatások, Minden olyan kérdésben, ahol az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, iskolaszék hiányában a Szülői Munkaközösség véleményét kell kikérni. Így: o az SZMSZ elfogadásakor és módosításakor o a házirend elfogadásakor és módosításakor o a Pedagógiai Program és Nevelési Program elfogadásakor. Az intézményvezetés kéri továbbá a Szülői Munkaközösség véleményét az intézmény. működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
10.3 Nevelőtestület, nevelők munkahelyi közösségei Az iskola legfontosabb szakmai szerve a nevelőtestület, melynek működésével kapcsolatban a Köznevelési törvény 70. paragrafusa rendelkezik. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
27
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az intézményi minőségfejlesztési program elfogadása a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, az év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti, a tanuló hátrányára kialakított jelentős különbség esetén a tanuló javára történő módosítása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint intézményvezető-helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt A nevelőtestület véleményét ki kell kérni
a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, továbbá külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekrő1, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület döntéseit és határozatait- a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az adott intézményegység-vezető szavazata dönt. Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor és az intézményvezetői pályázat véleményezésénél. A nevelőtestület minősített szótöbbséget igénylő döntéseinél akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak kétharmada jelen van. A döntés akkor érvényes, ha az ilyen arányban jelenlevők 51 százaléka elfogadta az előterjesztést.
Nevelőtestületi értekezletek:
A nevelőtestületi értekezletek összehívásáról az iskolai vezetés dönt a nevelőtestület véleményének meghallgatásával. Tanévzáró és - nyitó értekezlet; osztályozó értekezletek; félévi értekezlet, félévenként nevelési értekezlet összehívása kötelező. A tanév végi ill. tanév eleji ill. a félévi ért. egyben intézményi értekezlet is, ahol meghatározásra ill. értékelésre kerülnek az intézmény egészét érintőfeladatok. 28
Össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet, ha az intézményvezető vagy a nevelőtestület egyharmada kéri. Rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezhetik az érdekképviseleti szervek, munkaközösség-vezetők, ha egy-egy nevelési-oktatási terület vagy egyéb időszerű feladat megkívánja. A tanév-végi és félévi értekezletről jegyzőkönyv készül két jelenlévő hitelesítő aláírásával. A jegyzőkönyv egy példánya 5 éves megőrzési időtartamra az intézmény irattárába kerül. A jegyzőkönyv egy példányát a fenntartónak meg kell küldeni.
A tanulók jutalmazása
11.
11.1 A jutalmazás elvei
A jutalom legyen megérdemelt, serkentő hatású, fejlesztő, a jutalom legyen arányban a teljesítménnyel, kiemelkedő teljesítményért adható,
11.2 A jutalmazás formái és fokozatai
osztályfőnöki, szaktanári szóbeli dicséret, osztályfőnöki, szaktanári írásbeli dicséret, igazgatói szóbeli dicséret, igazgatói írásbeli dicséret nevelőtestületi dicséret
11.3 A jutalmazások alkalmai
dicséretek: egyéb:
folyamatosan, iskolai ünnepségen, meghirdetett versenyeken, tanévzáró, valamint ballagási ünnepélyen (bizonyítványosztáskor)
11.4 A jutalmazás feltételei, javaslattevői, ill. adományozói
A szaktanár: kiemelkedő - iskolai, helyi - tantárgyi, sporteredményért. Szakkörvezető: kiváló szakköri szereplésért, eredményekért. Sportkör vezető: versenyeken elért helyezésért (egyénnek, közösségnek) Diákönkormányzat (közösségnek). Az osztályfőnök: o társadalmi, közéleti tevékenységért, o példamutató közösségi tevékenységért, o közösségformálásért, jó szervező munkáért, o példamutató munkavégzésért, fegyelmezett magatartásért, o tanulmányi munkában tanúsított általános fejlődésért. tagintézmény-vezető, intézményvezető-helyettes: o átlagon felüli - megyei, országos szintű- tanulmányi és sportversenyek 1-10. helyezettjeinek, o átlagon felüli teljesítményért
29
o kimagasló emberi helytállásért (katasztrófa elhárítása, vagyon-védelem). A jutalmazásról a szülőket írásban kell értesíteni az ellenőrző könyv útján.
12. Fegyelmező eljárások 12.1 Általános elvek
biztosítsuk a fegyelmezés nevelő hatását, a fegyelmező intézkedés legyen arányban a vétséggel, ne legyen megalázó, megtorló (testi fenyítés nem alkalmazható), tartsuk be a fokozatokat, kivéve, ha az eset súlyos.
12.2 Fegyelmező intézkedésre jogosultak köre Fegyelmező intézkedésre azok jogosultak, akik élhetnek a jutalmazás lehetőségével 12.3 A fegyelmezés fokozatai és formái
osztályfőnöki, szaktanári szóbeli figyelmeztetés (a Házirend kismértékű megsértéséért,) négyszemközt, osztályközösség előtt, osztályfőnöki, szaktanári írásbeli figyelmeztetés osztályfőnöki intés (Házirend többszöri megsértése, tanulói kötelezettségek gyakori megszegése, pl. sorozatos késés, berendezés, eszköz kismértékű megrongálása, tanítási órán kívül tanúsított fegyelmezetlen magatartás). Adható két alkalommal "Változó" magatartási minősítést von maga után. osztályfőnöki megrovás (sorozatosan elkövetett hanyag munkavégzésért, valamint fegyelmezetlen magatartásért), tagintézmény-vezetői szóbeli figyelmeztetés tagintézmény-vezetői intés, tagintézmény-vezetői megrovás (vonzata "rossz" magatartási minősítés), fegyelmi eljárás.
A fegyelmező intézkedésekről a szülőt írásban kell tájékoztatni (szakos pedagógus, osztályfőnök) az ellenőrző könyv útján. A szülő a bejegyzés tudomásulvételét aláírásával igazolja. 12.4 A fegyelmi eljárás A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
30
A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 12.5 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
31
az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
a fegyelmi büntetések fokozatai és formái (Köznevelési törvény 58. paragrafus (4) a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.
12.6 A tanulók anyagi felelőssége Ha a tanuló az iskola köznevelési feladatainak ellátásához szükséges eszközeiben, épületében, berendezéseiben, tartós tankönyveiben, könyvtári könyveiben tudatosan kárt okozott, azt az iskolai házirendben szabályozott módon a szülő köteles megtéríteni.
13. Az iskolai hagyományok ápolása 13.1 Szervezés
Az ünnepélyek és egyéb rendezvények tervezéséért, szervezéséért, előkészítéséért, lebonyolításáért felelős az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és az éves munkatervben kijelölt pedagógus.
32
Az éves iskolai munkatervben előre kell ütemezni a lebonyolításért felelős nevelőket és osztályokat. Az ünnepélyeken nevelőink és tanulóink az ünnep tiszteletének megfelelő ruhában jelenjenek meg. Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken, rendezvényeken való megjelenés valamenynyi tanuló és pedagógus esetében kötelező.
13.2 Iskolai ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések
Ünnepélyek, rendezvények Tanévnyitó ünnepély Mikulás futás Karácsony (iskolai) Angyalffy hét Április 11. (költészet napja) A Föld napja (ápr.22.) Madarak és fák napja (május) Gyermeknap Tanévzáró ünnepély Ballagás
14.
Megemlékezések október 6. (aradi vértanuk és diákavató) október 23. (nemzeti ünnep) holokauszt emléknapja kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja március 15. (nemzeti ünnep)
Az iskola kapcsolatai
14.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája, rendje Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Az Intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az Iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. A munkaközösségek vezetői, képviselői, az iskolatitkár munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon:
Közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése Szakmai előadásokon való részvétel, Módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, Intézményi rendezvények látogatása, Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.
Fontosabb külső kapcsolataink:
Naszályi Község Önkormányzata és Bizottságai, Naszály A Naszályi Tanulóifjúságért Alapítvány Polgármesteri Hivatal, Naszály Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde, Naszály Tatai Kistérség oktatási intézményei Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet, Tatabánya Komárom-Esztergom Megyei Tanulási Képességvizsgáló Szakértői Bizottság, Tata
33
Nevelési Tanácsadó, Tata Katolikus Egyház, Naszály Református Egyház, Naszály Tatai Gyermekjóléti Szolgálat Naszályon illetékes családgondozója Iskolarendőr (Körzeti Megbízott), Naszály Védőnői Szolgálat, Naszály Művelődési Ház, Naszály Sportegyesület, Naszály Háziorvosi Szolgálat, Naszály Fogorvosi Szolgálat, Naszály Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Izsa (Iza) – Szlovákia Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Szentpéter ( Svaty Peter) – Szlovákia Alapiskola, Hintersteinau Alapiskola, Királyháza Természetes Életmód Alapítvány, Agostyán - Ágostonliget
14.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, szakmai fórumok, iskolagyűlés, stb. az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A tájékoztatás fontos eszköze a Titkárság hirdető táblája, amely a hivatalos hirdetményeket tartalmazza, illetve az iskola internetes oldala: www.angyalffy-altalanos-iskola.webnode.hu. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatásuk formái: Szóbeli tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon történik. Írásbeli tájékoztatás a tanulók tájékoztató füzetében, ellenőrző könyvében, interneten, helyi TV-ben zajlik. • Szülői értekezlet: Az Intézmény évente minimum kétszer szülői értekezletet tart. A szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja, de szükség esetén ezt megelőzheti egy intézményvezetői tájékoztatás. A szülők félévindító szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a félév rendjéről és feladatairól. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató az osztályközösségben felmerülő problémák megoldása érdekében. • Fogadóóra: Az Intézmény valamennyi főállású pedagógusa tanév elején a bevett módon közzétett heti rendszerességgel fogadóórát tart. Az óraadó pedagógusoknak havonta egy alkalommal kell fogadóórát biztosítaniuk. Amennyiben a szülő (gondviselő) a fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni a pedagógussal, a Titkárságon keresztül előzetesen időpontot kell egyeztetnie. • Nyílt nap: Az Intézmény évente két alkalommal nyílt napot tart, amikor a szülő vagy gondviselő részt vehet a tanítási órákon, foglalkozásokon. Tanítási óra igazgatói engedéllyel ettől eltérő időpontokban is látogatható. • Rendszeres írásbeli tájékoztatás: A szülői értekezletek időpontjáról a tanuló szülőjét vagy gondviselőjét írásban kell tájékoztatni (legalább 3 nappal az eseményt megelőzően). Az értesítésre elsősorban a tájékoztató füzetet vagy az ellenőrző könyvet kell használni. • Szülői fórum: A szülők számára lehetőséget ad az iskolai élettel kapcsolatos egyeztető megbeszélésre. Erről a szülők a fenntartó előzetes írásbeli tájékoztatást kapnak. Minden pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe vagy az ellenőrző könyvében is feltüntetni a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint. A bejegyzést el kell látni a kézjeggyel és a dátummal
34
is. Írásbeli feleletek esetén az érdemjegyeket az írásos munka kijavítását követően, szóbeli feleletek esetén pedig a feleletek alkalmával haladéktalanul be kell írni. Valamennyi tantárgynál törekedni kell arra, hogy a szorgalmi időszak végére megfelelő számú érdemjegy álljon rendelkezésre a tanuló féléves (éves) munkájának minősítésére. Az eljárás szabályait a Pedagógiai Program tartalmazza. 14.3 Óvodai egységgel
Az óvónők és alsós nevelők között rendszeres a munkakapcsolat Közös munkával készítjük elő a beiskolázást. Igyekszünk azonos elvekkel könnyíteni az óvodából az iskolába lépés nehézségeit. Részt veszünk egymás szülői értekezletein. A részképesség-zavaros, tanulási nehézségekkel küszködő tanulók felzárkóztatása, ill. terápiája közös elvek alapján az óvónők és a gyógypedagógus és tanítók összehangolt munkája során történik. (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) Egymás rendezvényein kölcsönösen részt veszünk.
14.4. Középiskolákkal
Tanulóink középiskolai helytállásáról küldött minősítéseket rendszeresen elemezzük. Elvárásaikat igyekszünk beépíteni képességfejlesztő munkánkba. Lehetőséget biztosítunk valamennyi középiskolának élő bemutatkozásra.
14.5. A fenntartóval
Meghatározott időszakonként intézményünk munkájáról beszámolási kötelezettségünk van a fenntartó felé. A fenntartó képviselőjét rendezvényeinkre meghívjuk.
14.6. Az egészségügyi szolgálattal A községben működő háziorvos, mint iskolaorvos a védőnő közreműködésével az óvodás- és iskoláskorú gyermekeken évi legalább egy alkalommal szűrővizsgálatot végez. A problémás eseteket rendszeresen figyelemmel kíséri. Egészségügyi témákban előadásokat tartanak (gyermekeknek, szülőknek). Évi egy alkalommal valamennyi iskoláskorú gyermek fogászati szűrésen vesz részt. A védőnő rendszeresen tisztasági vizsgálatot tart, éves munkaterv szerint osztályfőnöki. ill. biológia órákon az egészségre nevelés területén és témaköreiben rendszeresen közreműködik. 14.7. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal Az iskolavezetés a tanév eleji megbeszélésen egyeztet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével, munkatársaival az ellátási körzet érintett családjairól, gyermekeiről, különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint a veszélyeztetett gyermekekre. Problémás esetekben (igazolatlan hiányzás, anyagi gondok, veszélyeztetettség a családban, stb.) azonnal jelez az iskola gyermek és ifj. véd. felelősön keresztül a gyermekjóléti szolgálat felé. Az intézkedéseket egyeztetik, megbeszélik. A családlátogatásokat lehetőleg közösen végzik az érintett tanulók osztályfőnökei és a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat elérhetőségét az iskola aulájában kerül kifüggesztésre.
35
14.8. A Művelődési Házzal Intézményünk közösségi kulturális rendezvényeken, a városi ünnepi műsorok alkalmával egyeztetve együtt dolgozik a helyi művelődési házzal. 14.9. Az egyházakkal Iskolánk jó kapcsolatot ápol a református és a katolikus egyházzal. A 2013/2014-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon (később felmenő rendszerben) kötelező lesz az etikaerkölcstan tanítása. Ez az óra a történelmi egyházak által meghirdetett hittanórával kiváltható. Ezeken az évfolyamokon órarendi keretek közt folyik majd a hitoktatás. A többi évfolyamon a délutáni órakeretben történik a hittan oktatása az iskolában. Az ünnepi alkalmak előkészítésében és rendezésében együttműködünk az egyházakkal. 14.10. Naszály Község önkormányzata, intézményei és civil szervezetei Iskolánk szoros kapcsolatot ápol a teleülésen megtalálható intézményekkel és szervezetekkel. A kapcsolattartás formái: Rendezvényeken való közös részvétel, illetve közös szervezésű rendezvények megtartása 14.11. A Naszályi Tanulóifjúságért Alapítvány Az iskola együttműködik az alapítvány kuratóriumával a tanulmányi versenyek, sport és kulturális programok, pályázatok lebonyolításában.
15. Balesetet megelőző, védő, óvó intézkedések 15.1. Általános előírások A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles
36
megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. . 15.2. Eljárás bombariadó esetén, ill. egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor.
Bombariadó esetén az iskolaépületeket a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyni a tűzriadó tervben megállapított útvonalon. Az udvarról és az épület környékéről mindenkit el kell távolítani. A rendőrséget haladéktalanul értesíteni kell.
Egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekor az eljárás lényege az előbbi.
Az épület állagmegóvása érdekében az épületben tartózkodó vezető v. helyettese gondoskodik a gázcsap, a víz elzárásáról és az áramtalanításról.
15.3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az Intézmény gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében
37
szervezet iskola- egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. Az Intézmény tanulói tanévenként két alkalommal szervezet fogorvosi rendelésen, egy alkalommal belgyógyászati és szemészeti szűrővizsgálaton vesznek részt. Az egészségügyi vizsgálatok általánosítható tapasztalatairól az iskolaorvos, a fogorvos és a védőnő tájékoztatja az iskolavezetést. Az egységes környezet biztosítása érdekében tett javaslatokat az Intézmény, lehetőségei függvényében megvalósíthatja. 15.4. Intézményi védő, óvó előírások A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Minden pedagógusnak törvényből adódó kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek, elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleseti oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. A tanév folyamán történő osztály-, vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartani az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni és az iskolatitkárságon a kirándulás előtt le kell adni. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet a balesetvédelmi felelősnek át kell adni. Az Intézményen kívüli rendezvények előtt a kísérő pedagógus kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetése. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi (balesetvédelmi) felelős figyelmét kell felhívni. A balesetvédelmi felelős évente két alkalommal ellenőrzi az elsősegélyszekrény tartalmát és gondoskodik az esetlegesen hiányzó eszközök, felszerelések pótlásáról. A balesetek bekövetkeztekor szükséges tennivalókról tájékoztató utasítás a tanári szobában elhelyezett elsősegélyszekrényben kerül elhelyezésre. 15.5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek minősíthető minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni.
Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. 38
Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.
Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása érdekében az azt észlelő személy köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni, melyről ezután köteles beszámolni az intézmény igazgatójának.
Bombariadó alkalmával az iskola épületének kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítéséről, a tanulók elhelyezéséről az igazgató azonnal dönt. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén a tanulók elhelyezése a községi Művelődési házban történik, az intézmények között létrejött megállapodás alapján. A rendkívüli eseményről, bombariadóról és a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
A részletes feladatokat és a felelős személyeket az Intézményi Prevenciós Munkaterv (IPM) tartalmazza. A tűzriadó terv és a tűzvédelmi utasítás az épület három pontján, a földszinten, a bejárat jobb oldalán, valamint az emeleten a titkárság bejáratánál kerül kihelyezésre. Az intézmény IPM terv az emeleti tájékoztató faliújságnál található meg. Évente legalább két alkalommal tűzriadót kell tartani. A tapasztalatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a fenntartónak meg kell küldeni.
39
40
41
TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET A MŰKÖDÉS SZABÁLYZATAI
2
3. Általános rendelkezések
2
1.5. A szabályzat célja, tartalma, jogszabályi alapja
2
1.6. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése
3
1.7. Intézményi adatok
3
1.8. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje
5
1.5 A gazdálkodás módja
5
4. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, vezetők közti Munkamegosztás
6
2.1 Az intézmény szervezeti felépítése
6
2.2 A vezetők közötti munkamegosztás
6
2.2.1 Igazgató
7
2.2.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend
7
2.2.3 Az igazgató- helyettes
7
2.2.4 A munkaközösség vezetők
7
2.2.5 A vezetők közötti kapcsolattartás, külső kapcsolatok
8
2.2.6 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje
8
2.3 Az intézmény vezetőinek megbízása
9
2.4 Nevelőtestület összehívása
9
2.5 Intézményi csoportok (munkaközösségek)
9
2.6 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje
11
2.6.1 A tankönyvellátás célja és feladata
11
2.6.2 A tankönyvrendelés módja
11
2.6.3 A tankönyvfelelős megbízása
12
2.6.4 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése
13
2.6.5 Az iskolai könyvtáros feladat
14
2.7 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje
14
2.8 Fegyelmi felelősségre vonás
15
42
II. FEJEZET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK
16
7. A tanév rendje
16
8. Az iskola munkarendje
17
2.8 Nyitva tartás
17
2.9 Az iskolába érkezés
18
2.10 A vezetők iskolában való benntartózkodási rendje
18
2.11 A tanítási órák és szünetek időtartama
18
2.12 A tanítási nap rendje
18
2.13 Tanórán kívüli foglalkozások
18
2.14 A benntartózkodás rendje idegenek részére
19
9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje 3.2 Mindennapi testnevelés lehetőségei
19 20
10. Gyermekétkeztetés
20
11. Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás
20
12. Fejlesztő foglalkozások, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés
21
7. A mulasztások igazolása
21
15. A pedagógusok jogai, kötelességei, munkaköri leírása
22
8.1 Általános leírás
22
8.2 Az osztályfőnök feladatai
22
8.3 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai
23
8.4 Munkaközösség-vezető feladatai
24
8.5 Diákönkormányzatot segítő pedagógus feladatai
25
9. A pedagógusok oktató-nevelő munkájával összefüggő teendők, az azokra történő kijelölés, megbízás elvei
25
9.1 A nevelő-oktató munkával összefüggő tevékenységi formák
25
9.2 A kijelölés, megbízás elvei
25
9.3 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9.4 Az ellenőrzést végzők köre
25 26
9.5
Az ellenőrzött tevékenységek
26
9.6
Az ellenőrzés elvei
26
43
10. Az Intézményi közösségek jogai
26
10.1. A tanulók közösségei: DÖK
26
10.2. Szülői Szervezet
27
10.3. Nevelőtestület, nevelők munkahelyi közösségei
27
11. A tanulók jutalmazása
29
11.1. A jutalmazás elvei
29
11.2. A jutalmazás formái és fokozatai
29
11.3. A jutalmazások alkalmai
29
11.4. A jutalmazás feltételei, javaslattevői, ill. adományozói
29
12. Fegyelmező eljárások
30
12.1. Általános elvek
30
12.2. Fegyelmező intézkedésre jogosultak köre
30
12.3. A fegyelmezés fokozatai és formái
30
12.4. A fegyelmi eljárás
30
12.5. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
31
12.6. A tanulók anyagi felelőssége
32
13. Az iskolai hagyományok ápolása
32
13.1. Szervezés
32
13.2. Iskolai ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések
33
14. Az iskola kapcsolatai
33
14.1. A külső kapcsolattartás általános formái és rendje
33
14.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái
34
14.3. Óvodai egységgel
35
14.4. Középiskolákkal
35
14.5. A fenntartóval
35
14.6
Az egészségügyi szolgálattal
35
14.7
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal
35
14.8
A Művelődési Házzal
36
14.9
Az egyházakkal
36
14.10 Naszály Község önkormányzata, intézményei és civil szervezetei
36
14.11
36
A Naszályi Tanulóifjúságért Alapítvány
44
15. Balesetet megelőző, védő, óvó intézkedések
36
15.1
Általános előírások
36
15.2
Eljárás bombariadó esetén, ill. egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor
37
15.3
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
37
15.4
Intézményi védő, óvó előírások
38
15.5
Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
38
III. ZÁRADÉK
40
IV. MELLÉKLETEK
45
