PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: Szervezeti egységkód:

Iktatószám: B43/2016.

GULYÁS PÁL KOLLÉGIUM 4024 Debrecen, Sumen u. 3. Telefon: (52) 349-644, Telefon/Fax: (52) 349-492 E-mail: [email protected], Honlap: www.gulyasp-koll.sulinet.hu

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: 039355 Szervezeti egységkód: 082024

Nevelőtestületi döntés, határozat-hozatal időpontja: 2016. 02. 29. Intézményvezetői jóváhagyás dátuma: 2016. 02. 29. Készítette:....................................... .. Barabás Attiláné intézményvezető Debrecen 2016. 02. 29.

1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3.

1. 1. 1. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 4. 4. 4. 5. 5. 5. 5. 5. 5. 5. 1. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3.

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 2. 2. 3.

1. 2.

1. 2. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 3. 3.

1. 2.

1. 1. 1. 1. 1. 1.

1. 2. 3. 4. 5.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 2. 2. 3. 4. 4. 4. 4.

1. 2. 1. 2. 3.

TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS CÉLKITŰZÉSEK Az intézmény nevelésfilozófiája és célrendszere A Gulyás Pál Kollégium küldetésnyilatkozata A Gulyás Pál Kollégium célrendszere A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai alapelvei Általános működési elvek Működési értékek A működési elvek és értékek teljesülése irányába mutató tevékenységek A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, nevelése HELYZETELEMZÉS Szellemi bázis Tanulói összetétel Személyi erőforrások A nevelőtanárok személyiségjegyei A nem pedagógus alkalmazottakkal szembeni elvárások Szervezeti felépítés Anyagi bázis, működési feltételek Költségvetés Egyéb források Épület, infrastruktúra Infrastruktúra A berendezés, illetve a felszerelés állaga Távlati felújítások, fejlesztések Az elavult felszerelések pótlása Külső és belső környezeti tényezők Külső tényezők Belső tényezők Az intézmény külső kapcsolatrendszere A kapcsolatrendszer területei A rendszeres kapcsolattartás megnyilvánulási formái Az intézmény hagyományrendszere Hagyományaink a nevelés egyes területein Tanulmányi munka Kulturális és esztétikai nevelés Egészséges életmódra nevelés Közösségi - közéleti - erkölcsi nevelés Technikai nevelés FELADATOK A humán erőforrással való gazdálkodás és fejlesztés Az új NAT alapelveinek és fejlesztési feladatainak az érvényesítése A köznevelés feladata A kollégiumi nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel-oktatással Kapcsolat a régi és az új NAT között a kollégiumi nevelésben A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei Egységes alapokra épülő differenciálás A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Tevékenységrendszer A tanulói tevékenységek szervezésének elvei A kollégiumi foglalkozási rend A kollégiumi időkeret tervezése A heti foglalkozási keret A kollégiumi foglalkozások keretterve Kötelező foglalkozások Szilenciumi foglalkozások Tematikus és általános csoportfoglalkozások Felzárkóztató körök

2 4 5 5 5 5 6 6 6 6 8 8 9 10 10 10 11 11 11 12 12 12 12 12 13 13 14 14 14 14 15 15 15 16 16 17 17 17 17 18 18 18 18 18 18 19 19 20 21 21 21 21 21 22 22 23 24 24 25 25

2

3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 4. 5. 5. 5. 5. 6. 7. 7. 7. 7. 7. 7. 7. 8. 8. 8. 8. 8. 8. 8.

3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 4.

4. 4. 4. 4. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 6. 7. 7. 7. 8. 9.

1. 2. 3. 1. 2. 3. 3. 3. 3. 1. 2. 2. 2. 2. 3.

1. 2. 3.

1. 2. 3.

3. 3. 3. 3.

1. 2. 3. 4.

1. 2. 3. 1. 2. 3. 4. 4. 4. 4. 4. 4. 4. 4. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 7. 7. 1. 2.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3. 1. 2. 3. 1.

Matematika felzárkóztató kör Fizika felzárkóztató kör Kémia felzárkóztató kör Földrajz érettségi felkészítő foglalkozás (középszint) Tehetséggondozás A kollégiumi tehetséggondozás területei Az Arany János Tehetséggondozó Program Az intézményi Arany János Tehetséggondozó Program Szabadidős foglalkozások Kulturális programok és foglalkozások Könyvtári tevékenység Színházlátogatás Esztétikai nevelést segítő szabadidős foglalkozások Szobanövény-termesztő szakkör Stúdió-kör Fotó szakkör Hagyományőrző és kézműves kör A komolyzenei szakkör Filmklub Tetőtől-talpig szakkör Sportkörök Kondicionáló-termi foglalkozások Természetjárás Önvédelmi kör Egészségvédelem A kollégiumi Egészség- és drogstratégia Háztartástan szakkör Gasztronómia szakkör A környezeti nevelés programja Önkiszolgáló és közhasznú tevékenység A hagyományrendszer ápolás, fejlesztése A névadó kultuszának őrzése A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése Gyermek- és ifjúságvédelem Diák-önkormányzati tevékenységrendszer A kollégiumi nevelés eredményessége SZERKEZETI, SZERVEZETI ELKÉPZELÉSEK TÖRVÉNYI HÁTTÉR, HELYI DOKUMENTUMOK Alkalmazott dokumentumok Vonatkozó jogszabályok A jogszabályokon alapuló helyi dokumentumok LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK Jóváhagyási záradék és legitimációs záradék Felülvizsgálati jóváhagyási záradék (I.) és Legitimációs záradék (I.) Felülvizsgálati jóváhagyási záradék (II.) és Legitimációs záradék (II.) A nevelőtestületi elfogadásról készült jegyzőkönyv és jelenléti ív A diáktanácsi véleményezésről készült nyilatkozat A szülői-munkaközösségi véleményezésről készült nyilatkozat SZAKMAI MELLÉKLETEK A Kollégiumi nevelés keretprogram-tervének foglalkozási tervei Az Arany János Tehetséggondozó Program helyi foglalkozási és tevékenységi rendszere Életvitel foglalkozási terv ECDL vizsgára felkészítő foglalkozások terve Önismeret foglalkozások (9-12.) terve A kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke

26 27 28 29 29 30 30 32 34 34 35 36 37 39 40 41 42 43 44 45 45 47 48 48 49 50 52 53 54 55 56 56 56 57 57 58 59 59 59 59 60 60 61 62 63 64 130 134 135 65 65 90 96 97 98 120

3

ÖSSZEFOGLALÁS A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény kimondta, hogy 1998. szeptember 1.-től a közoktatási intézmények a nevelő és oktató munkát pedagógiai program alapján folytathatják. Ennek értelmében mi is elkészítettük a törvényi előírásnak megfelelő, első Pedagógiai Programunkat, amelyben az alábbi tartalomra és a szerkezetre vonatkozó summázott ajánlást követtük. "A pedagógiai program az intézmény komplex dokumentuma, amely meghatározza a kollégium nevelésfilozófiáját, pedagógiai célrendszerét, az intézmény által preferált értékeket, a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, a nevelési tervet, annak gyakorlatát, az intézmény működésének feltételeit." (1) A pedagógiai munkát leíró programban és annak alapján elkészített foglalkozási tervekben érthető módon az eltelt több mint 20 év alatt számtalan módosítás történt. A törvényi előírások nyomán szükséges volt az intézmény érték- és normarendszerének újragondolása, a Nemzeti Alaptanterv megszületésével az abban meghatározott alapelvek, követelmények és a kollégiumi nevelés kompatibilitásának megteremtése. Lényeges változást hozott a „Kollégiumi nevelés országos alapprogramja” rendelet megjelenése, amely keretterv és keret-programterv szerint a nevelőmunka tartalmi elemeit és 2010-től kompetencia alapú a képességfejlesztést is meghatározta. 2013. január 1-től a köznevelés és közoktatás rendszere az állami szerepvállalásnak köszönhetően központilag irányított szervezeti struktúrában működik, amely a tartalmi szabályozást meghatározó új jogszabályi háttér megalkotását feltételezte. A törvényhozás gyakorlata a szükséges változásokat megfelelően követte, időben elkészültek az átalakított köznevelési rendszernek megfelelő jogszabályok. Az intézmények felelőssége volt, hogy 2013. március 31-ig a helyi pedagógiai munka tartalmi és működési szabályrendszerét mindezekhez törvényesen igazítsa. A bizonyos részeit tekintve már 2012. szeptember 1-től hatályba lépett Nemzeti köznevelésről szóló törvénynek 2013 szeptemberétől újabb fejezetei léptek érvénybe, s ettől az időponttól az időközben elfogadott új Nemzeti Alaptanterv előírásai is hatályossá váltak. A kollégiumi nevelés lényegét és a foglalkozások rendjét meghatározó 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelettel módosított a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletnek 2013. augusztus 9-én az 59/2013. EMMI rendelet és kapcsolódó 4 melléklete formájában megtörtént a jelenleg hatályos utolsó szabályozása. Ennek megfelelően a kollégiumi foglalkozási rend módosítását 2013. augusztus 31-ig, azaz a 2013/2014. tanév első napjáig helyileg is elvégeztük. Az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő kollégiumként már a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet megjelenésével változtattunk a Pedagógiai Programunk 7. 3. mellékletében található Önismeret foglalkozási terven. A kerettantervi rendelet 7. 2. mellékletében újraszerkesztett Arany Jánosi blokk kerettantervi módosításai ugyanis megkövetelték az abban szereplő kollégiumi önismereti foglalkozások óratervének a használatát. Az Arany János Tehetséggondozó Program foglalkozás és tevékenységrendszerének a leírását is részletesen tartalmazó 59/2013. EMMI rendelet 4. számú melléklete szerint 2013. augusztus 31-ig a program helyi feladat- és tevékenységrendszerének a leírását tartalmazó fejezet felülvizsgálatát is elvégeztük. 4

A 2013. 08. 31-ig megújított Pedagógiai Programban továbbra is megtartottuk az előzőekben alkalmazott célkitűzés, helyzetelemzés és feladat meghatározás mentén kialakított szerkesztési stratégiát. A módosításokat a szervezeti változásoknak és a törvényes működésnek való megfelelés valamint a minőségi kollégiumi nevelés felelősségének felvállalása és a versenyképesség megőrzése érdekében tettük. (1) Benedek István: Kollégiumi neveléstan 1. CÉLKITŰZÉSEK 1. 1. Az intézmény nevelésfilozófiája és célrendszere 1. 1. 1. A Gulyás Pál Középiskolai Kollégium küldetésnyilatkozata  Az intézmény stratégiai nyilatkozata vagy szervezeti hitvallása, amely nevezhető missziónak is  A szervezet nyilatkozata arról, hogy milyen jellegű tevékenységet végez, milyen alapértékeket helyez előtérbe és milyen speciális helyzetére, egyediségére utaló jellemzői vannak, amelyeket versenyelőnyként képes is kihasználni.  A kollégiumi stratégiában első helyen szerepel az intézmény vonzerejének megtartása, azaz a teljes férőhely-kihasználtsággal való működés biztosítása. Ez megfelel az intézményfenntartó valamint a működtető elvárásainak és a dolgozók részéről a továbbfoglalkoztatásukra vonatkozó igényeknek is. Az intézmény küldetésnyilatkozata A Gulyás Pál Kollégium 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által működtetett középfokú oktatási-nevelési intézmény, amely a közeli és távoli régióból érkező, tehát vidéki gyermekek számára a debreceni középfokú intézményben történő tanulmányai idejére az elhelyezést és a tanuláshoz szükséges optimális feltételrendszert, az esélykülönbségek csökkentését biztosítja. Alapértékeinknek tekintjük a gyermek-központúságot, a hátrányos helyzetből adódó lemaradások kompenzálását, a tehetséggondozást, az élethosszig tartó tanulás megalapozását. Ennek érdekében folyamos felzárkóztató és tehetséggondozó munkát, tartalmas értékközvetítő és ismeretbővítő tevékenységet végzünk, és sokszínű szabadidős szórakoztatást kínálunk. 

Az intézmény küldetése a nevelőtestület előtt világosan ismert. Részelemei a különféle időtartamra szóló tervekben, írásos formában is megtalálhatók.

1. 1. 2. A Gulyás Pál Kollégium célrendszere A Gulyás Pál Középiskolai Kollégium stratégiai célja Az intézmény teljes férőhely-kihasználtsága mellett a fennmaradás és működőképesség megtartása, ezáltal valamennyi dolgozónak a munkalehetőség és a kollégiumot választó minden diáknak a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása oly módon, hogy tanulóink valamennyien eljussanak a sikeres munkába álláshoz szükséges középiskolai végzettség, illetve szakma megszerzéséhez. A stratégiai célt a korábbi fenntartói minőségirányítási programban az intézménnyel szemben megfogalmazott elvárások figyelembevételével kívánjuk megvalósítani. A Gulyás Pál Kollégium számára a fenntartó a következő célokat és feladatokat határozta meg  A tanulmányi átlag megtartása, 0, 2-vel való fejlesztése  Az Arany János Tehetséggondozó Program folytatása  A tanári felzárkóztató, tehetséggondozó munka eredményességének javítása, a lemorzsolódás és a bukások számának 5 % alá történő csökkentése  A működő szabadidős foglalkozások számának megtartása A rövidebb távú taktikai (éves, havi) és operatív célok a stratégiai célokból bonthatók le. Taktikai céljainkat a fenntartói minőségirányítási program hosszú távon (2020-ig) elérendő elvárásainak fokozatos teljesítése szándékával fogalmaztuk meg. A Gulyás Pál Kollégium nevelőtestületének határozott taktikai célja 5

 a tanulói lemorzsolódás és tanulmányi eredménytelenség 8 % alá történő csökkentése  a kollégiumi tanulmányi átlagának 4,00-4,10 közötti stabilizálása  Az Arany János Tehetséggondozó Program folytatása  szabadidős foglalkozások számának megtartása  nagy rendezvények színvonalának és résztvevő számának növelése Az operatív célokat a stratégiai és taktikai céloknak alárendelve a napi gyakorlat alakítja ki, melyek a sokféleségüknél és terjedelmüknél fogva a program egyes fejezeteinél rendre meghatározásra kerülnek. 1. 2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai alapelvei A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott alapelveket és a Nemzeti Alaptanterv (NAT) által közvetített értékeket az intézmény nevelőtestülete teljes egészében magáénak tekinti. A kollégiumi nevelés célrendszerét, a különféle tevékenységek szervezésének alapelveit, a végrehajtandó feladatokat ezen alapértékek teljesülésének figyelembevételével határoztuk meg. 1. 2. 1. Általános működési elvek  alapvető emberi jogok  lelkiismereti- és vallásszabadság  gyermeki jogok  a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek o a másság elfogadása, esélyegyenlőség biztosítása  humanizmus és európai polgári értékrend o segítő életmód - együttes cselekvés, közös feladatmegoldás, kooperáció, a tudományos-technikai haladás eredményeinek, a kulturális- és pedagógiai hagyományoknak az ismerete és alkalmazása  nemzeti értékek o nemzeti hagyományok, azonosságtudat kialakítása, fejlesztése, ápolása  az emberiség előtt álló közös problémák felismerése, együttes cselekvés a megoldásban o nyitottság, megértés, kölcsönös felelősségvállalás  társadalmi értékek és normák o szabálytudat- és követés, a döntési szabadság és a felelősség összhangja  demokratikus értékek o érdekérvényesítő képesség, a vezetés képessége, demokratikus viselkedés  egységes alapvető követelmények o tartalmában egységes nevelési elvek  egységes alapokra épülő differenciálás o a sokféle tevékenységben az iskolafenntartó, a szülők, a tanulók értékei és érdekei, valamint a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesülése A társadalmi elvárásokat éves pedagógiai programjainkban a vezéreszméknek tekinthető működési értékek jelenítik meg. 1. 2. 2. Működési értékek  tolerancia  a másság elfogadása, valós igazodási pontok, etikai tartalmak alapján  biztonságteremtés a pluralista berendezkedésű társadalomban  a megmérettetés képessége  a teljesítményorientált nevelési felfogás szerint a társadalmi igényeknek való megfelelés  a műveltségi hátrány csökkentése és a tehetséggondozás együttes alkalmazása  a munkaerő-kvalifikáció segítése kollégiumi keretek között  az önértékelés képességének kifejlesztése  a társadalmi folyamatokban történő tájékozódás segítése  a valós teljesítmény növelése, a célirányos jövőkép kialakítása 6

  

önmaga szabályozása és fejlesztése révén újabb érték megteremtése élethosszig tartó tanulás megalapozása minden segítség megadása a keresett munkaerővé válás megteremtésében

1. 2. 3. A működési elvek és értékek teljesülése irányába mutató tevékenységek  szocializálás  szociális védelem minden rászorulónak  tudás- és ismeretbővítés  a tudás tekintélyének visszaállítása o tanulói tanulmányi tervek készítése o tanulmányi lapok vezetése o havi,- negyedévi, - félévi csoportértékelések o szóbeli és írásbeli dicsérő és elmarasztaló minősítések o belső motiváció o kényszer nélküli teljesítményszükséglet o a cél illetve feladat iránti elkötelezettség o tudásvágy kialakítása  a tanulás optimális feltételrendszerének biztosítása  a tanulási motívumok, értelmi képességek fejlesztése  a motivációs tényezők megteremtése  a sikervágy, tanulási ambíció felkeltése  a tanulási életprogram megtervezése  a korszerű tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása  a korrepetálás, felzárkóztatás megszervezése és folyamatos biztosítása  a jól képzett, megfelelő szakos pedagógusállomány kialakítása  a megfelelő tanulószobai ellátottság biztosítása  a korszerű oktatástechnikai felszereltség megteremtése  a sokrétű felzárkóztató munka folytatása  a szabad iskolaválasztás biztosítása  esélykülönbségek csökkentése akár pozitív diszkriminációval is  esélyteremtés-hátránykompenzálás o az egyéni és kiscsoportos korrepetálások o a csoportfoglalkozások tematikájában szereplő feladatok teljesítése o napi és heti életmód megtervezése o toleráns viszonyrendszer kifejlesztése o konfliktuskezelés fejlesztése o testi-lelki egészségre nevelés o őszinte, elfogadó légkör kialakítása o sport és kulturális rendezvényeken, versenyeken való szereplés illetve megmérettetés  több szinten végzett tehetséggondozás  az Arany János Tehetséggondozó Program folytatása  erős oldal támogatása o rendezvényeken, versenyeken való önként vállalt részvétel o csoportfoglalkozásokra történő felkészülés és kiselőadás tartása  gyenge oldal kiegyenlítése o aktív figyelem a csoportfoglalkozásokon o bekapcsolódás a vitába o cáfolat, helyesbítés vagy éppen kritika kifejtése  légkörjavítás illetve olyan terület támogatása, amely "látszólag semmit sem nyújt" 7

      

o tanár - diák beszélgetések, sport-versenyek o közös kirándulások, túrák o mozi, - színház, - hangverseny látogatások o sport-versenyek, bemutatók megtekintése o egyéb hétvégi közös programok o az országos tehetséggondozó program Pedagógiai Programjának teljesítése a helyi Pedagógiai Programban meghatározott tanulmányi, kulturális tehetségfejlesztés inger-gazdag pedagógiai környezet megteremtése az iskolával együttműködve pályaorientációs feladatok ellátása pozitív életmódminták bemutatása, elsajátíttatása valódi értékek megláttatása, az igényszint fejlesztése személyiségfejlesztés, műveltségbővítés értékrend-adás, magatartás-minták közvetítése

és

sport jellegű

1. 2. 4. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei  A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával.  A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével:  az Alaptörvényben biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése  demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban  a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben  a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése  az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés  a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktató munka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése  a nevelési folyamatban részt vevők – szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség  kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása  széles körű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása  az integrált nevelés megvalósítása  orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása  az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele  az egyéni bánásmód alkalmazása  a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 1. 2. 5. A kollégiumi nevelés feladatai 8

 

A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését.

A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése  A feladathoz kapcsolódóan a szociális, a kommunikációs és az állampolgári kompetencia fejlesztése valósul meg A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése  A feladathoz kapcsolódóan a hatékony, önálló tanulás, a matematikai kompetencia és a digitális kompetencia. fejlesztése valósul meg Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése  A feladathoz kapcsolódóan az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, az esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás, és a digitális kompetencia fejlesztése valósul meg. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése  A feladathoz kapcsolódóan az esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, a szociális és állampolgári kompetencia, az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlesztése valósul meg. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése  A feladathoz kapcsolódóan a természettudományos kompetencia, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése valósul meg. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése  A feladathoz kapcsolódóan a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia valamint a természettudományos kompetencia fejlesztése valósul meg 1. 2. 6. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, nevelése Igény esetén és szükség szerint az ellátandó feladat az intézményben az alábbi módon valósítható meg. (A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. számú melléklete figyelembevételével) A sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi nevelésének, ellátásának irányelve  A   sajátos   nevelési   igényű   tanulók   esetében   a   pedagógiai   programban   a   gyermeki   sajátosságok figyelembevétele ugyanúgy összhangban legyen, mint más gyermekeknél  a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg  a  nevelés  segítse  a minél  teljesebb   önállóságuk  elérését   és  a társadalomba  való mind  teljesebb beilleszkedésüket  a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl  A   nem   sajátos   nevelési   igényű   tanulókkal   együtt   történő   nevelésük   segítse   az  eredményes szocializációjukat és az iskolai pályafutásuk alakulását. A kollégium feladatai a sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásában   

A speciális tanulást és az életvitelt segítő technikai eszközök biztosítása Az együttnevelést megvalósító intézmény magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget.  9



Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. 

A sikeres együttnevelés feltétele  Az   együttnevelést   megvalósító   iskolák   pedagógusainak,   a   szülők   közösségének   felkészítése   a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  Magas   szintű   pedagógiai,   pszichológiai   képességekkel,   az   elfogadás,   tolerancia,   empátia, hitelesség képességével rendelkező pedagógusközösség létrehozása.  Egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása.  Hatékony   együttműködés   a   sajátos   nevelési   igényű   tanulók   iskolai   oktatásában   –   nevelésében résztvevő különböző szakemberekkel. Iránymutatásaik, javaslataik beépítése a kollégiumi nevelés pedagógiai módszertanába.  A sajátos nevelési igényű tanulók részvételével tartandó diákotthoni foglalkozások szervezésének célja  a   szocializációt   segítő   képességek   (együttműködés,   alkalmazkodás,   normakövetés,   önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése  az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása  az egészséges életmódra nevelés ­ a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése  a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása  a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő 2. HELYZETELEMZÉS A program végrehajtásához fel kell mérni a jelenlegi helyzetet, a szellemi és anyagi erőforrás-elemeket, hogy ezekre alapozva optimális kimeneti eredményeket lehessen megcélozni. 2. 1. Szellemi bázis 2. 1. 1. Tanulói összetétel A kollégium 500 férőhelyes, koedukált intézmény. A lányok-fiúk aránya a 2009/2010. tanévre – a városi kollégiumi hálózat átszervezése következtében a jelentkező igényeket követve – 292 -208 főre módosult, s ez a szerkezet az óta is fenn maradt. A leány férőhelyek irányában történt elmozdulást egy félemelet (rövid szárnyi rész 37 férőhellyel) leválasztásával tudtuk megoldani. Az idei tanév létszámmutatói – több mint 100 százalékos kihasználtságot jeleznek. A 2015/2016. évi statisztikai tanulói létszámunk 26 iskolából tevődik össze, az iskolatípusok szerinti megoszlást az alábbi táblázat szemlélteti. AZ ÖSSZLÉTSZÁMHOZ VISZONYÍTOTT ISKOLATÍPUS

TANULÓI

SZÁZALÉKOS ARÁNY

%

LÉTSZÁM

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Általános iskola Összesen

313 171 15 1 500

62,60 34,20 03,00 00,20 100,00

* a programban közölt valamennyi számszerűsített adat megegyezik a 2015. október 1.-i állapot szerint elkészített OSA jelentés tartalmával.

10

A diákok életkora 14 és 20 év között van, de néhány év óta 2-3 fő, 6 osztályos gimnáziumi képzésben résztvevő, vagy a sport karrierje érdekében már debreceni általános iskolában tanuló diák is rendre felvételt nyer az intézménybe. A Tóth Árpád Gimnáziumban közel 20 éve folytatott mozgáskorlátozott diákok képzésével összefüggésben idén a kollégiumi speciális elhelyezésükre vonatkozó igény is felmerült. Így az Arany János Tehetséggondozó Programot idén kezdő tanulók között egy, a mozgásszervi problémái miatt sajátos nevelési igényű tanuló ellátását is biztosítjuk. Az 1996-2000. közötti időszakban kialakított személyi és infrastrukturális háttér révén a továbbiakban is készek vagyunk a korábban már nálunk nevelkedett tanulókhoz hasonló korlátozottsági fokozattal élő, illetve sajátos nevelési igényű diákok fogadására. A tanulók közel 100 településről érkeznek hozzánk. A gimnáziumi tanulók számának megnövekedése, és a Tóth Árpád Gimnázium valamint a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény beiskolázási körzetének kiterjedtsége, felerősítette azt a tendenciát, hogy kollégistáink lakóterületét tekintve az intézmény kapcsolatrendszere több megyét, sőt utóbbi esetben a határon túli területeket is érinti. A Tóth Árpád Gimnáziummal együtt benyújtott sikeres OM pályázat eredményeként 2000. szeptembertől az országos Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulókat is közösen fogadjuk. A program sajátossága, hogy a 8. osztályt követően induló képzés előkészítő évvel kezdődik. Ennek következményeként a tanulóink átlagéletkora kicsit eltolódik, azaz több 18 évet betöltő diák tanulási feltételeit kell biztosítanunk. A szakképzés tartalmi és szerkezeti átalakítása szintén a hosszabb ideig tartó kollégiumi ellátás igényét hozta, és a magasabb életkorú csoportok kollégiumi jelenlétét tovább növelte. A pedagógiai program összeállításakor kiemelt figyelmet érdemel ez a rendkívül heterogén összetételű tanulói struktúra. 2. 1. 2. Személyi erőforrások A 2009. évi városi kollégiumi átszervezések következtében 3,5 álláshellyel gyarapodtunk, így az intézmény dolgozóinak engedélyezett létszáma 2012 augusztusáig 46 főben maximálódott. (44,775 álláshelyen). Ebből a pedagógusok száma 24 fő (23,75 álláshelyen) volt. A Középiskolai Sportkollégium jogutódjaként az átszállással érkezett dolgozókkal együtt a 2012. októberi statisztikai létszámunk 60 főre változott. Az intézmények 2013. január 1-i átszervezésével a Gulyás Pál Kollégium teljes alkalmazotti állománya 26 pedagógus és 6 nevelő-októ munkát közvetlenül segítő munkakörű dolgozóval 32 főre csökkent. Ez az alkalmazotti létszám - az orvos és a rendszergazda munkakörnek a kötelező munkakörként való megszűnésével - tovább csökkent, a jelenleg engedélyezett létszámot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata 27 főben állapítja meg. A pedagógusok átlagéletkora a létszám és összetétel változások figyelembevételével jelenleg 47,5 évben adható meg. A pedagógusok nemek szerinti megoszlása ideális, a tanulócsoportok szerinti megoszlást követi. A tantestület szakos összetétele átlagosnak tekinthető, a pedagógusok közül 22 fő egyetemi vagy azzal egyenértékű mester fokozatú, 3 fő főiskolai szintű pedagógus diplomával rendelkezik. A kollégiumi tanulólétszám iskolatípus szerinti heterogén összetétele miatt nehéz az optimális szakos ellátottságot megteremteni. A humán szakosok száma megfelelőnek tekinthető, de a matematika, fizika valamint angol és német nyelv-szakosokra nagyobb számban lenne szükségünk. A nevelőtestület 2004. 01. 26.-án titkos szavazás során egységesen a pedagógiai felügyelő munkakör bevezetése ellen szavazott, így a szavazás eredményeként és a 326/2013. Kormányrendelet szerinti felhatalmazás alapján a 30 órás kollégiumi nevelőtanár munkakörben történő pedagógus-foglalkoztatás maradt az óta is érvényben. A kollégium dolgozóival szemben támasztott követelmények meghatározásakor a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásokat tekintjük irányadónak. 2. 1. 2. 1. A nevelőtanárok személyiségjegyei 11

      

a közoktatási törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik ismereteit önképzéssel és szakmai továbbképzéssel rendszeresen fejleszti képes ellátni a nevelőmunka szervezési, irányítási, ellenőrzési és értékelési feladatait ismeri és alkalmazza a pedagógiai eljárásokat egyénisége, megjelenése, felkészültsége, műveltsége, életmódja mintaként szolgál a kollégisták számára jó empatikus képességgel rendelkezik, pedagógiai megnyilvánulásaiban a tiszteletet, a bizalmat és a szeretetet helyezi előtérbe az intézmény kapcsolatrendszerének minden tagjával képes a folyamatos együttműködésre

2. 1. 2. 2. A nem pedagógus alkalmazottakkal szembeni elvárások  gyermekközpontú gondolkodás és munkavégzés  segítő-támogató együttműködés a közös célok, a nevelés eredményessége érdekében Az új szervezeti struktúra folyamatos tanügyi- munkaügyi illetve beszerzési-pénzkezelési adminisztrációt igényel, amelynek a telesítéséhez a kollégiumi titkár és a vezetőtársak együttes munkájára és segítségére is szükség van. 2. 1. 3. Szervezeti felépítés



Intézményvezető   Intézményvezető-helyettesek

 Közalkalmazotti Tanács elnöke

 munkaközösség-vezető

 szakszervezeti képviselő

 kollégiumi nevelőtanárok

 DT titkár

 könyvtáros tanár

 kollégiumi titkár

 Diáktanács

 ápoló 2. 2. Anyagi bázis, működési feltételek 2. 2. 1. Költségvetés  A 2013 januárjától kialakult új szervezeti rendben az intézmény nem rendelkezik önálló költségvetéssel. A fenntartás költségeit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja, míg a működtetéshez szükséges pénzügyi keretet a működtető DMJV Önkormányzat költségvetési rendelete teremti meg. 2. 2. 2. Egyéb források  A megelőző években történt szakértői vizsgálatok során ismeretessé vált, hogy az intézmény a legalacsonyabb fajlagos költséggel működő önálló kollégium a városban. Mindehhez az intézmény szabad kapacitásának kihasználásával, azaz a szállásadással, terembérlettel szerzett többletbevételek is sokat segítettek. Ezt a tevékenységet 2013. januártól a működtető állományában dolgozók végzik, az intézménynek ezzel kapcsolatos feladatai nincsenek.  A minőségi munkához és jó színvonalú tárgyi ellátottsághoz szükséges anyagi hátteret az Arany János Tehetséggondozó Program és a Hajdúsági kollégistákért Alapítvány teremti meg. Előbbi keretből ugyan működési költségek nem fizethetők, de a programban résztvevő tanulók lakóterében történő, a kényelmüket szolgáló fejlesztésekkel az egész intézmény gazdagodik, s a beszerzett tanulás-segítő eszközöket (könyvtári anyagokat, számítástechnikai készülékeket, programokat, erősítőgépeket, túra- és sportfelszereléseket) az intézmény minden lakója használhatja. 2. 3. Épület, infrastruktúra 12

A kollégium 1980-81-ben épült a városközpont közelében. Az iskolák többsége gyalog megközelíthető, a vasútállomás és a buszpályaudvar 10-15 perc alatt elérhető. A hatemeletes paneltömb belső kialakítása során viszont a funkcionális szempontok alig érvényesültek. Ennek következménye, hogy hiányoznak a megfelelő és elegendő számú szakköri és társalgói termek, s a kulturális rendezvények, klubfoglalkozások, próbák, előadások egyetlen alkalmas helyisége az étterem. Ezzel szemben az épülethez tartozó telek jól tagolt, rajta sportpályák és parkosított udvar került kialakításra. A kollégium befogadóképessége 500 fő, amely létszám gazdasági-működtetési szempontból előnyös, pedagógiai és szervezési szempontból viszont rendkívül túlméretezett. Az élelmezést biztosító egykoron 600 adagos konyhánk működtetését 2002-től külső szolgáltató, a SODEXO Magyarország Kft, s 2012 novemberétől annak alvállalkozójaként a Sörpark Kft. végzi. Az új üzemeltető jelenleg 2000 adagos főzőkonyha formában biztosítja a városi működtetésű kollégiumok és sok külső étkező ellátását.

Az épület nyílászárói a 29 éves üzemelés idejére már olyannyira deformálódtak, hogy a felső szinteken levők kiemelt balesetveszélyt jelentettek az épület előtt tartózkodók számára. Erre utaló jelzésünket a fenntartó elfogadta, és 2006-tól saját forrásból, évenkénti szakaszokban megkezdte a nyílászárók cseréjét. A teljes felújítás 2010-ben, egy nyertes KOLLOKA pályázat, illetve az Arany János Tehetséggondozó Program karbantartási keretéből fejeződött be. Kiszolgáló helyiségek az épületben Alagsor  raktárak, műhelyek, hő-központ, kondicionáló terem Földszint



irodák, vendégszobák, büfé, tanácsterem, orvosi rendelő, foglalkoztató- terem, számítógép-terem, nyelvi labor, könyvtár, olvasóterem, étterem,

Emeletek



4-ágyas hálószobák, 3-4 csoport-tanulószoba, vizesblokk, étkező, teakonyha fotó- és stúdió szakköri helyiség, DT társalgó, dísznövény-kertészet (1. 2. 7. szinten)

2. 3. 1. Infrastruktúra A négy telefon fővonal, a 20 mellékállomásból álló alközponttal megfelelő kommunikációs lehetőségeket biztosít. Az ügyintézést egy telefax készülék segíti. A kollégiumi titkári, a vezető-helyettesi irodák, a könyvtár és a tanári szobák számítógépes ellátottsága megfelelő adatfeldolgozást, gépesített személyi, anyag- és tárgyi nyilvántartást illetve jó dokumentációs és szövegszerkesztési lehetőséget nyújt. A diákok számára két korszerű gépparkkal felszerelt, széles sávú Internet-hozzáférést lehetővé tevő számítógépterem, és tanulócsoportonként WI-FI kapcsolattal ellátott további két gép és két lap-top biztosítja a tanulmányaikhoz szükséges szolgáltatást. Jól felszerelt stúdiónk, biztonsági kamerás hálózatunk és a kiépített videó, - illetve hangosító rendszerünk a házon belüli kommunikációs és kulturális igényeknek megfelel. 2. 3. 2. A berendezés, illetve a felszerelés állaga Az 1990-es évek végére a több mint 20 éves teltházas működés és az intenzív vendégforgalom óhatatlanul hozzájárult a hálószobák bútorzatának az elhasználódásához. Ezt a tendenciát a belső és külső források megteremtése mellett igyekeztünk folyamatosan kompenzálni. Így kiemelt figyelemmel voltunk az állagmegóvásra, és az elhasználódott tárgyak berendezések időbeli felújítására. Sikerült a tanulószobai székeket, a sötétítő és nylonfüggönyöket, a heverőbetéteket, szőnyegeket és plédeket folyamatosan cserélni, s a heverők fakeretének és a szobák belső falburkolatának a felújításával esztétikusabb külsőt és hosszabb élettartamot adtunk berendezési 13

tárgyainknak. Igyekeztünk a hálószobák legalább 4 évenkénti, - és 2009-től már valamennyi szoba esetében a tartós festékkel történő - meszelését megoldani. Gondoskodtunk az ajtók és a beépített szekrények mázolásáról és utóbbiak felújításáról is. A lépcsőházak csúszás-mentesítésével a balesetveszély elhárítása volt a célunk, az oldalfalak csempe-borításával pedig a tűzveszélyt csökkentettük. Az önkormányzat kiemelt intézmény felújítási programja keretében a 2000-es évek elején ugyan sor került a fürdőszobák részleges felújítására és a tető szigetelésére, de ezeken a területeken 2010-től egyre inkább tapasztaltuk a teljes körű felújítás szükségességét. Az Arany János Tehetséggondozó Program által biztosított pénzügyi forrásból 2 tanulói vizesblokk és 4 tanári szoba illetve 12 hálószoba karbantartó javítását sikerült megoldani. Nehéz feladatnak tűnik a hálószobáknál fokozottan jelentkező penészedést visszaszorítani, amelyre egyedüli megoldást a panelprogramba való bekerülés esetén, az épület hőszigetelése jelentené.

2. 3. 3. Távlati felújítások, fejlesztések A működési feltételrendszerben található hiányosságok pótlásának idejét a jelen helyzetben rendkívül nehéz prognosztizálni. A következő eszköz beszerzéseket és felújításokat tartjuk szükségesnek  számítógéppark-fejlesztés  könyvtárfejlesztés  Az épület teljes hőszigetelése és a tetőzet szigetelése  A 35 éves elektromos vezetékrendszer felújítása  Tanulói mosdó- és mellékhelyiségek, tanári szobák- valamint a hozzájuk tartozó fürdőszobák vízvezetékeinek és szerelvényeinek a padló- és falburkolattal együtt történő felújítása  A lépcsőház műanyag borítású lépcsőinek burkolása és az alatta levő 35 éves töredezett betonréteg felújítása  A teljes biztonsági kamera-rendszer felújítása  Az épület mind a 7 szintjén a PVC borítású járófelület cseréje  Az épület udvari burkolatának süllyedésből adódó és a bitumenes focipályák időjárás okozta eróziójának helyreállítása, új aszfalt réteg vagy műanyag rekortán felhordásával  A salakos tenisz- és röplabdapálya műanyag rekortánnal való borítása és egy-egy kosárállvány beépítése  Elektronikus udvari- és bejárati kapunyitó, be-és kiléptető rendszer kiépítése 2. 3. 4. Az elavult felszerelések pótlása Segítséget jelent a saját alapítványból történő fejlesztés, de figyelemmel vagyunk azokra a TÁMOP, TIOP és egyéb helyi illetve regionális pályázatokra is, amelyek eszközbeszerzést is biztosítanak. 2. 4. Külső és belső környezeti tényezők 2. 4. 1. Külső tényezők  A Közoktatási törvény meghatározta a kollégiumok helyét, feladatát a közoktatás rendszerén belül  2001-ben elkészült és azóta több módosításon átment a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja és az ahhoz szervesen hozzátartozó Kollégiumi foglalkozások keretterve és keretprogram-terve 

A város és a megye közoktatás-fejlesztési terve több szempontból is épített a középiskolai kollégiumokra.  A fenntartói fejlesztési tervben szerepelt, hogy régiócentrum szerepében a város az illetékességi köréhez nem tartozók számára önkéntesen biztosított (elsősorban középiskolai, szakképzési és kollégiumi) közoktatási szolgáltatásokkal részt vállal a térségi egyenlőtlenségek mérsékléséből, az iskolázási hiányok felszámolásából. 14

  

Biztosítja a városi intézményhálózat keretei között a nem debreceni gyerekek és tanulók fogadását. Fontosnak tartja Debrecen oktatási szerkezetének megőrzését, a megteremtett szakmai értékek fenntartását, és fejlesztését, a közoktatás, mint közszolgáltatás minőségének folyamatos javítását.

Az Önkormányzati Minőségirányítási Program küldetésnyilatkozatában a fenntartó egyértelmű kötelezettséget vállalt a meglévő kollégiumi hálózat biztonságos működtetésére, és az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítására.  Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata egységes egésznek tekinti a város közoktatását, biztosítja a szabad intézményválasztás jogát, az esélyegyenlőséget, a vallás- és lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását, az intézmények közötti átjárhatóságot, támogatja a pozitív diszkriminációt a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók esetében, valamint nyitott arra, hogy a közoktatási feladatok térségi ellátásában szerepet vállaljon.  Minőségirányítási programja a közoktatási intézmények működési biztonságának, tervszerűségének és szabályozottságnak elérését, valamint a felhasználói és partneri elégedettség kiváltását, ennek mérését és javítását szolgálja.

2. 4. 2. Belső tényezők  A kollégium épület, - felszerelés és eszköz ellátottsága megfelelő.  A tantestület szakos összetétele, felkészültsége, a kollégiumpedagógia iránti elkötelezettsége magas színvonalú gondoskodást biztosít tanulóink számára.  Az intézmény éves programja a kötöttségekkel együtt vonzó a diákok számára.  Színes programkínálattal rendelkezünk.  A kollégiumi funkciók közül a tanulásnak prioritása van.  A kollégiumnak patinás hagyományrendszere és differenciált tevékenység-kínálata van.  Az intézmény jó hírneve, népszerűsége az elégedettségi mérésekből úgy a diákok, mint a szülők körében is érezhetően kimutatható. 2. 4. 3. Az intézmény külső kapcsolatrendszere

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Arany János Intézmények Egyesülete

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet

Kollégiumi igazgatók munkaközössége

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület

Gulyás Pál Kollégium

DMJV Önkormányzat és szakosztályai

OFI Arany János Programiroda

Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség

Eger – Sárospatak – Nyíregyháza kollégiumai

15

Városi és megyei kollégiumok

Városi kulturális, egészségügyi, szociális intézmények

2. 4. 3. 1. A kapcsolatrendszer területei az iskolák a tanulók szülei DMJV Polgármesteri Hivatal, mint működtető önkormányzat és szakosztályai a városi és megyei kollégiumok Akkreditált Kiváló Tehetségpontként az együttműködést vállaló további Tehetségpontok (Deák Ferenc Kollégium, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Szakiskola és AMI, Irinyi János Gimnázium) belföldi cserekapcsolatok más diákvárosok kollégiumaival o Az egri Wigner Jenő, József Attila és a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium Kollégiumával a városi kollégiumi igazgatók munkaközössége Debreceni Pedagógiai Oktatási Központ (POK) Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Intézet Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség Pedagógus Szakszervezet Arany János Tehetséggondozó Program intézményeinek Egyesülete OFI Arany János Programiroda Helyi kulturális- és ifjúsági szolgáltató intézmények o Csokonai Színház o Kölcsey Művelődési Központ o Debreceni Művelődési Központ o MODEM o városi mozik o Főnix Csarnok o Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft Helyi szociális és egészségügyi intézmények o ÁNTSZ városi és megyei szervezete o Forrás Lelki-segítők Egyesülete o Csomópont Drogprevenciós Információs Iroda - Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum o DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja o Magyar Vöröskereszt városi szervezete 2. 4. 3. 2. A rendszeres kapcsolattartás megnyilvánulási formái  az évi 5-6 alkalommal történő látogatás az iskolákban, mint a kapcsolattartás jól bevált formája, s egyben a tanulmányi előmenetel hasznos kontrollja, illetve az együttes pedagógiai ráhatás lehetőségének kulcsa  a tanév eleji "Nyílt nap" és a novemberi "Szülők - Nevelők Fóruma", mint a szülőkkel való közvetlen kontaktus lehetősége, nevelési stratégiáink ismertetésének és a tapasztalatcserének a hasznos fóruma  az iskolai látogatásokat követően a tanulásban alulteljesítők szüleinek értesítése, mint a tanulmányi eredmények megóvásának egyik eszköze  a város és más diákvárosok kollégiumaival közös irodalmi, sport- és egyéb versenyeken való részvétel, mint a kapcsolatépítés és az intézményi hagyományok kölcsönös ápolásának lehetősége  a helybeli és más diákvárosok kollégiumaival közösen szervezett továbbképzések, tapasztalatcserelátogatások, mint a szakmai konzultáció és a hasznos kikapcsolódás lehetséges formái 16

2. 5. Az intézmény hagyományrendszere A hagyományok fogalomkörébe azok a bizonyítottan már bevált eljárásmódok, szokások és események sorolhatók, amelyek a jelenre és a jövőre vonatkozóan is pozitív töltet hordozói lehetnek, így megtartásukhoz, sőt tovább élésükhöz kötelességünk ragaszkodni. A kollégiumban az egymást váltó tanulói korosztályok számára a közösséghez, az intézményhez való tartozást, az állandóság megnyugtató érzését gazdag hagyományrendszerünk biztosítja. Bázisa ez ugyanakkor a kollégiumi tantestület sokrétű nevelői és programszervezői tevékenységének és annak a szándéknak, hogy a heterogén összetételű diákságunkat egy kollégiumi közösségbe integrálhassuk, és intézményünk egységes arculattal jelenjen meg a város kollégiumainak palettáján. 2. 5. 1. Hagyományaink a nevelés egyes területein 2. 5. 1. 1. Tanulmányi munka  a délelőtti és délutáni szervezett és kötelező szilenciumok, mint a másnapi tanórára történő felkészülés alapjai  a szervezett szaktárgyi korrepetálások, mint a felzárkóztatás és a tehetséggondozás fontos eszközei  a szilenciumokon folyó tanulmányi segítségadás, mint a felkészülést segítő "gyorssegély" lehetséges módja  a rendszeresen zajló iskolalátogatások, mint a diákok tanulmányi előmenetelének szükséges és lehetséges kontrollja  a tanulmányi felelősi rendszer, mint a kollégiumban folyó tanulmányi felzárkóztatás koordinálását segítő diák-önkormányzati szerv  egyéni minősítő-rendszer, mint a jobb tanulmányi eredmény elérését motiváló, egyedi eszköz  a "Jó tanulók csoportja", „Érdemes kollégisták csoportja” cím, és az ehhez kapcsolódó erkölcsi és anyagi elismerés, mint a tanulmányi eredmények javítását célzó, a közösség erejére építő ösztönzési forma 2. 5. 1. 2. Kulturális és esztétikai nevelés  évenkénti nagy rendezvényeink (Zenei Világnap, Gulyás Pál Hét, Karácsonyi Műsoros Est, Farsangi Műsoros Est, Önkormányzati Nap, Végzősök Búcsúztatója), mint a közösségformálást, az alkotó együttműködést, a szórakozást biztosító programok  színházbérletek vásárlása, amelyek révén tanulóink évenként legalább egy előadás megtekintésével bekapcsolódhatnak a város kulturális életébe  kiállítások az ebédlőben (művészeti, nemzeti ünnephez kapcsolódó, diákmunkákat bemutató), mint a művészeti alkotások megjelenésének, a szunnyadó tehetségek felfedezésének egyik lehetséges módja  az előcsarnokban lévő állandó kiállítás Gulyás Pál életéről, mint a névadó kultuszának őrzését szolgáló eszköz  a fotó szakkör földszinti tablói, mint a közelmúlt kollégiumi programjainak tükre, a közös élmények felidézésének egyik eszköze  az őszi és tavaszi tisztasági és balesetvédelmi szemle, mint alapvető motiváló eszköz az esztétikus lakókörnyezet kialakításában és megőrzésében  a szoba-növénytermesztő szakkör által gondozott közel 1000 db dísznövény, mint a hálószobák otthonosságának és esztétikumának hordozója 2. 5. 1. 3. Egészséges életmódra nevelés  a diákok önkiszolgáló munkája, mint a hálók tisztaságát és rendjét megalapozó tanulói tevékenység  a kollégiumi napirend, mint az egészséges életritmus biztosításának eszköze  az Egészségnevelési Napok előadásai és vetélkedői, mint az egészségügyi ismeretek fontos forrásai  a városi hálózat részeként működő vöröskeresztes alapszervezet, mint a vetélkedők, jótékonysági akciók révén a tanulók ismeretszerzésének és bennük a karitatív szemlélet erősítésének az eszköze  a kiscsoportos foglalkozások egészségnevelési és káros szenvedélyek elleni, felvilágosító témái, mint az egészségvédelem részei 17



a környezetvédelmi felelősök által indított akciók (szelektív és veszélyes hulladék gyűjtése, madáretetés) és a közhasznú munkát koordináló, felelősi rendszer udvarrendezési és parkápolási akciói, mint a fenntartható fejlődés érdekében az egészséges környezetért való küzdelem és a szemléletformálás eszközei  a napos-szobai rendszer, mint az emeletek tisztaságának és higiéniájának egyik eszköze a kollégiumban folyó sokrétű sporttevékenység (házi-bajnokságok, tömegsportprogramok, DSE sportcsoportjainak működése, Gulyás Kupa versenyek, városi és diákvárosok közötti sportnapok), mint a fiatalok egészséges fejlődésének, mozgásigényük kielégítésének és az összetartozás erősítésének eszköze 2. 5. 1. 4. Közösségi - közéleti - erkölcsi nevelés a tanulócsoportokban és kollégiumi szinten megszervezett diákönkormányzat, mint a közéletiség gyakorlásának elsődleges színtere a tanévenként három alkalommal összehívott közgyűlés, mint az éves munka tervezésének, a beszámolók ismertetésének, a diákvezetők választásának fóruma a diákvezetők számára szervezett személyiségfejlesztő tréning és továbbképzés, mint a közösség érdekében végzett önkormányzati munka elméleti oldalról történő megalapozása erkölcsi kérdéseket és a tanulóközösség problémáit feldolgozó kiscsoportos foglalkozások, mint a jogok és a kötelességek rendszerének összhangban tartását szolgáló, rendszeresen ismétlődő megbeszélések a szint-ügyeletesi és portai ügyeletesi rendszer, mint a vagyonvédelmet, a szilenciumok védelmét és a takarékosságot szolgáló, önkiszolgáló tevékenység 2. 5. 1. 5. Technikai nevelés a kollégiumban működő szakkörök és érdeklődési körök, mint lehetőség praktikus ismeretek megszerzésére, eszközök és készülékek szakszerű használatának elsajátítására 3. FELADATOK 3. 1. A humán erőforrással való gazdálkodás és fejlesztés  A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők létszámát a Közoktatási illetve a Nemzeti köznevelésről szóló törvény a tanuló- és csoportlétszámok figyelembevételével és a fenntartó döntésétől függően határozta illetve határozza meg. o A 2009 és 2012 évi intézmény- illetve a 2013. évi rendszer szintű átszervezések következtében 21 nevelőtanár látja el a 21 tanulócsoport irányítását. o A kollégium tanulólétszáma alapján teljes állásban és pedagógus munkakörben történik a könyvtáros foglalkoztatása. o Egész álláshelyen biztosított az ápoló alkalmazása. o A természetes személycserék alkalmával ezt követően is törekedni kell a hosszú távú célok irányába mutató és a kollégiumot használók igényeinek megfelelő kvalitású (matematika, fizika, idegen-nyelv szakos) szakemberek felvételére.  A belső továbbképzések szolgálják a szakmai és módszertani kultúra fejlődését. o Ajánlott olyan tanulás-módszertani, személyiségfejlesztő illetve kommunikációs témákat napirendre tűzni, amelyek a pedagógiai célkitűzések megvalósítását szolgálják.  Tervezni kell a kollegák továbbképzését közép- és hosszú távon egyaránt. o A feltételek a Továbbképzési Szabályzatban és a Továbbképzési Programban kerültek rögzítésre.  A szakmai szinten tartás és fejlődés érdekében kívánatos lenne minél több pedagógus számára biztosítani a társintézményekben történő óraadási tevékenységet.  Bővíteni kell a tapasztalatcserék lehetőségeit a kollegák és a diákok számára is.  A munkaközösségen belül több alkalmat kell találni a team-munkára, a tartalmi innovációra. o Az intézmény, a pedagógusok és vezetők pedagógiai-szakmai értékelését (tanfelügyeletét), minősítését és önértékelését a Nemzeti köznevelésről szóló törvény, a 326/2013. 18

Kormányrendelet valamint a pedagógiai-szakmai értékelés központi szabályzói (miniszteri utasítások, útmutatók, jogszabályok) együttes figyelembevételével kialakított időbeli ütemezés szerint kell végezni. 3. 2. Az (110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet) új Nemzeti Alaptanterv (a továbbiakban új NAT) alapelveinek és fejlesztési feladatainak az érvényesítése 3. 2. 1. A köznevelés feladata  a Nemzeti Alaptanterv szerint a köznevelés feladata a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott feladatok szem előtt tartásával a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében  a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzés, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése,  a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,  az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,  a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti,  közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Az új NAT szerint a köznevelés célja  a családdal együttműködve az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránti cselekvő elkötelezettségre nevelés  a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztése . Az új NAT fejlesztési területei – nevelési célrendszere  A nevelési célok beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba.  A helyi tanterv szerint tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg.  Tematizálják a kollégiumi foglalkozások témaköreit.  Témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó egyéb kollégiumi foglalkozások és programok számára. 3. 2. 2. (Az új NAT szerint) A kollégiumi nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel-oktatással  A kollégiumi nevelés és oktatás „A kollégiumi nevelés országos alapprogramja” alapján mindenekelőtt a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.  A kollégiumi nevelésnek és oktatásnak segítenie kell az érintett iskolák nevelő és oktató feladatait.  Az Arany János Tehetséggondozó Program célja, hogy a kollégium és a középiskola összehangolt tehetséggondozó program keretében készítse fel a hátrányos helyzetű tanulókat a középiskola megkezdésére, tanulmányaik eredményes folytatására, majd esélyt teremtsen a felsőoktatási tanulmányok folytatásához. 3. 2. 3. Kapcsolat a régi és az új NAT között a kollégiumi nevelésben A régi NAT kimondta Az iskolai nevelés­oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése  A kompetencia fejlesztés az ismeretek birtoklásán – a képességek alkalmazásán keresztül vezet a megfelelő attitűd kialakításáig.    A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.   19

A   kollégiumban   az   egyéni   és   közösségi   fejlesztést   megvalósító   tematikus   csoportfoglalkozások témakörei jelenleg megegyeznek a Kollégiumi Nevelés Országos alapprogramja kerettervében és keret­ programtervében szereplő és a régi NAT által is kiemelt fejlesztési feladatokkal.  Az Alapprogram várható módosításával, annak az eddigi 9 fejlesztési terület helyett a 12 fejlesztési területhez   való   igazításával   megteremtődhet   a   kollégiumi   nevelés   és   az   új   NAT   közötti   teljes kompatibilitás.  Az új NAT kulcskompetenciái azonban nem változtak, tehát a kibővült fejlesztési tartalmak mentén történő kompetenciafejlesztés továbbra is követhető.     Az új NAT fejlesztési területei 1. Az erkölcsi nevelés 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 5. A családi életre nevelés 6. A testi és lelki egészségre nevelés 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 9. Pályaorientáció 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 11. Médiatudatosságra nevelés 12. A tanulás tanítása A régi NAT által meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok 1. 1. Énkép, önismeret 2. 2. Hon- és népismeret 3. 3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra 4. 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. 5. Gazdasági nevelés 6. 6. Környezettudatosságra nevelés 7. 7. A tanulás tanítása 8. 8. Testi és lelki egészség 9. 9. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A NAT változatlan kulcskompetenciái 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia  8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai­művészeti tudatosság és kifejezőképesség 3. 2. 4. (Az új NAT szerint) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei  A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. 20



A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: o a feladatok megvalósításához hosszabb időtávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; o igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; o szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; o segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatni kell a tanulókat, o elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket kell értékelni.

3. 2. 5. Egységes alapokra épülő differenciálás  A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.  A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.  Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.  Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. 3. 2. 6. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei  kulcskompetenciák folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése a nevelés­oktatás egész folyamatában és valamennyi területén  a   tanulási   esélyegyenlőség   eredményes   segítésének   egyik   alapvető   feltétele   a   tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a különböző kollégiumi foglalkozásokon   adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása 3. 3. Tevékenységrendszer 3. 3. 1. A tanulói tevékenységek szervezésének elvei  alapvető emberi szabadságjogok  demokratikus és humanista alapelvek  jogszabályi keretek figyelembevétele a belső foglalkozási arányoknál  tanulói igények és életkori sajátosságok  pedagógiai ösztönző-rendszer működtetése  diák-önkormányzat szerepének érvényesülése  szülői elvárások  a kapcsolatos iskolákkal való hatékony együttműködés 3. 3. 2. A kollégiumi foglalkozási rend  Valamennyi tanuló részére – heti 14 órás időtartamban kötelezően teljesítendő, felkészítő, fejlesztő kollégiumi foglalkozásnak minősül 21

o a hét 4 napján biztosított délutáni szilencium, mint tanulást segítő, rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás (Kollégiumi szinten a délutáni heti időkeret: 14 óra (45 perc tanulási idő = 1 óra), és a délelőtti kötelező foglalkozási heti időkeret is 14 óra. o a tanulmányi lemaradással küzdők esetében az egyénileg és csoportosan szervezett felzárkóztató, és felkészítő, mint tanulást segítő, differenciált képességfejlesztő foglalkozás (Kollégiumi szinten a heti időkeret 22 óra.) o a sajátos érdeklődési körű tanulók foglalkoztatásának biztosítására, tehetséggondozásra, ismeretek bővítésére, pályaválasztás segítésére szervezett tanulást segítő foglalkozás o a keretterv szerint tartott tematikus foglalkozás, mint az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás o a kollégiumi élet szervezésével összefüggő, mint egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító általános csoportos foglalkozás  

   





Speciális ismereteket adó foglalkozások o A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások, mint az életmódra és életvitelre vonatkozó tanácsadó foglalkozások A kötelező 14 órás foglalkozás mellett kötelezően választandó 1 órás kollégiumi foglalkozáson való részvételüket a tanulók saját döntésük szerint a kollégium és az iskola együttműködésében szervezett felzárkóztató vagy tehetség-kibontakoztató,- illetve a kollégiumi időkeretben meghirdetett szabadidő eltöltését szolgáló,- az egyéni törődést biztosító,- valamint a kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos vagy egyéni foglalkozások során teljesíthetik. A kollégisták minden tanév szeptember 30. napjáig szabadon választhatnak a kollégium által a szilenciumon kívül eső időszakra meghirdetett ún. szabadidős foglalkozások közül. Az intézmény csoportos felzárkóztató foglalkozásokat a nevelőtestület szakos ellátottsága figyelembevételével matematika, fizika, kémia tárgyakból szervez. Ezen kívül magyar irodalom, magyar nyelvtan, helyesírás, történelem, angol, német, orosz, francia, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, statisztika és informatika tárgyakból a tanulók igény szerinti egyéni felzárkóztató foglalkozáson és érettségi felkészítésben vehetnek részt. Szabadidős foglalkozás keretében a kollégium fotó,- stúdió,- dísznövény,- könyvtári,számítástechnika,- zenei és gasztronómiai,- hagyományőrző és kézműves köri, - háztartástani, filmklub, makett-köri, UFÓ szakköri, „Tetőtől-talpig köri, továbbtanulási és sportköri (labdarúgás, kézilabda, sakk, asztalitenisz, testépítés-kondicionálás, zumba-fitness, úszás, kerékpározás, korcsolyázás, kirándulás-természetjárás, önvédelem) foglalkozás megtartását biztosítja. A Diáktanács tagjai és a Diákönkormányzat reszortosai (tanulmányi,- kulturális,- tisztasági és vöröskeresztes,- önkiszolgáló és közhasznú munka, - és sport felelősök) számára a kollégiumi élet szervezésével összefüggően a szabadidő-keretben megtartott csoportos foglalkozásokat a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásnak tekintjük. Adott tanulócsoport tagjainak a választható foglalkozások közötti megoszlását a csoportmunkatervek, a foglalkozások óratervét a foglalkozásvezetők reszort munkatervei tartalmazzák. Ezek az adatok a következő évi foglalkozások megszervezéséhez az intézmény vezetője számára döntő információs jelentőséggel bírnak.

3. 3. 2. 1. A kollégiumi időkeret tervezése Pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben Alkalmazottak megnevezése intézményvezető intézményvezető-helyettes kollégiumi nevelőtanár könyvtáros tanár

Közalkalmazotti kinevezéssel munkát végzők száma 1 2 21 1

Álláshelyek száma 1 2 21 1

22

kollégiumi titkár 1 ápoló 1 Összesen 27 2016. január 21-i állapot szerint – teljes munkaidős álláshelyre vonatkoztatva

1 1 27

3. 3. 2. 2. A heti foglalkozási keret Foglalkozás megnevezése

2010. márciusi létszámokkal Részletezve

Kollégiumi foglalkozásra

Összes

21 x 24 1 x 24 2x8 1 x4

Pedagógiai felügyelet és napi 45 perc testmozgást biztosító foglalkozásra Összesen

548

21 x 6

126

674

674

3. 3. 3. A kollégiumi foglalkozások keretterve Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma A 2. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez tartalmazza a rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások kerettervét és éves óraszámát. TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma 9. és 9/AJTP évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13–14. évfolyam

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

1

2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

A családi életre nevelés

1

2

2

3

3

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

Felelősségvállalás másokért,

2

2

2

1

1

TÉMAKÖR

23

önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Összesen felhasználandó óra

A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással számolunk. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a tematikus csoportfoglalkozásokat a felkészítő foglalkozások terhére szervezzük meg.   

A kollégiumban a magas tanulólétszám, a tanuló heterogenitás, illetve a sokféle tanulói elfoglaltság figyelembevételével történik évfolyamonkénti csoportokban a tematikus csoportfoglalkozásokat. A témakörökön belüli tartalmakat a kollégiumi foglalkozások keretterve szerint összeállított csoportfoglalkozási óratervek tartalmazzák, amelyek a Pedagógiai Program 1. sz. mellékletét képezik. A Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramja keretterve szerint a tematikus foglalkozásra szánt (évfolyamonként 22, 22, 22, 22, 20, 20 éves) órakereten felül 15 óraszámban, évfolyamonként vegyes összetételű tanulócsoport keretben tartjuk a kollégiumi élet szervezésével összefüggő, a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat.

3. 3. 4. Kötelező foglalkozások 3. 3. 4. 1. Szilenciumi foglalkozások A kollégista tanulók másnapi iskolai feladataira, a tanórákra történő felkészülést elősegítő, a nyugodt és kiegyensúlyozott tanulás feltételeit optimálisan biztosító, a napirend által a tanár és diák számára a délelőtti és délutáni időszakban egyaránt kötelező jelleggel előírt, szervezett tevékenységi forma. A foglalkozások szervezésének szempontjai  objektív tényezők  csoportonként egy vagy két helyiségből álló tanulószobák  szubjektív tényezők  a csoport iskolatípus és évfolyam szerinti összetétele, amely az esetek többségében inkább heterogenitást mutat A szilenciumi munka módjai és lehetséges színterei  tanári irányítással és segítségadással folyó csoportos tanulószobai felkészülés  tanulópárokban történő szobai tanulás  a minősítő rendszer szerint "Jó kollégista", „Érdemes kollégista”, "Kiváló kollégista" és „Kiváló tanuló” címet kiérdemelt tanulók szobai, illetve kötetlen helyszínen történő felkészülése  egyedi tanári elbírálás alapján engedélyezett, így kedvezményt biztosító szobai tanulás Cél  minden tanuló számára biztosítani a teljes felkészüléshez szükséges optimális feltételeket Rendező elvek  a kedvezmény jogosságát hosszabb távon a tanulmányi eredmények igazolják  kettőnél több tanuló egy időben ne tartózkodjon tanulás céljából a hálószobában 24

 a szobában tartózkodó és nem tanulással foglalkozó diákok egyedi kedvezménye visszavonandó A szilenciumi foglalkozások rendje  pénteki napokon csak a délelőtti, a hét többi négy napján a délelőtti és délutáni időszakban egyaránt 3 foglalkozásos terjedelemben, összesen 20 perc szünet közbeiktatásával történik A nevelőtanár szilenciumi, illetve azzal kapcsolatos feladatai  gondoskodik minden, a kollégiumban tartózkodó tanuló szilenciumon való részvételéről  biztosítja a nyugodt, csendes tanulás feltételeit  segítséget nyújt a házi feladatok megoldásában  felhívja a diákok figyelmét a hatékony tanulás módszereire  esetenként ellenőrzi a tanulók írásbeli és szóbeli felkészülését  szaktárgyainak, egyéb ismereteinek illetve érdeklődési körének megfelelően segíti a hozzá forduló diákokat  a megfelelő szakos tanárhoz irányítja az arra rászorulókat  ellenőrzi a szobai tanulók munkáját 3. 3. 4. 2. Tematikus és általános csoportfoglalkozások  A tematikus csoportfoglalkozás az adott évfolyam tanulóiból álló csoport számára a keretterv által előírt óraszámban heti rendszerességgel szervezett, a kollégiumi nevelés valamennyi területét átfogó, a kollégiumi foglalkozások keret,- és keretprogram-terve témakörei és tartalmi követelményei szerint elkészített helyi foglalkozási óraterv alapján végzendő személyiségfejlesztő foglalkozás.  A kollégiumi élet szervezésével összefüggő, mint egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító általános csoportos foglalkozás a heti kollégiumi munka előkészítését és az információ-átadást szolgálja. A témaválasztást befolyásoló tényezők  az alapprogram keretprogram-tervének évfolyamonkénti követelményrendszere  a kollégiumi nevelés eredményességi mutatóinak teljesítése  a tanulók életkori sajátosságai, értelmi fejlettségi szintje, érdeklődése  általános kollégiumi nevelési elvek és módszertani ajánlások  iskolai elvárások, problémák, javaslatok  diákigények  maradandó élményanyag biztosítása Feladatok, foglalkozási területek  a diákok középiskolai évei alatt a kollégiumi foglalkozások kerettervében feltüntetett témakörök feldolgozása  a csoport, illetve a kollégium egészének életével kapcsolatos információk közreadása, az ehhez kapcsolódó és az adott csoportra háruló feladatok megbeszélése  az önkormányzatiság gyakoroltatásával a közéletiségre való felkészítés  új ismeretanyag közvetítése  a kulturális- és esztétikai érzék fejlesztése  közösségi szokások és normák kialakítása  egészséges életmódra nevelés  a fenntartható fejlődés biztosítása, környezetvédelmi problémák feltárása, a megoldáshoz vezető utak és teendők ismertetése  a pályaválasztás lehetőségeinek a megmutatása Módszerek 25

  

 

frontális csoportmunka, azaz közös megbeszélő feldolgozás tanári magyarázat, előadás, vitaindító önálló tanulói feldolgozás o egyéni anyaggyűjtés (könyvtárból, Internetről) o forráselemzés o esszéírás o vitaindító, kiselőadás megtartása vagy teljes foglalkozásvezetés o képi anyag (fotók, rajzok, tablók, plakátok, táblázatok) készítése o külső előadó vagy foglalkozás-vezető tréner meghívása csoportos vita audiovizuális demonstráció során látottak, hallottak együttes elemzése

Felhasználandó eszközök  elektronikus és digitális kép- és hanganyagok  könyvtári anyagok, sajtótermékek 3. 3. 4. 3. Felzárkóztató körök Cél  a gyenge tanulmányi előmenetelű kollégista diákok segítése az elvárt tudásszintre jutásban  adott tantárgy hatékony tanulását lehetővé tevő módszerek elsajátíttatása  tanulmányi munka eredményességének javítása  a további tanulási esélyegyenlőség megteremtése  a feldolgozás elsődleges szempontja, hogy minden diák teljesíteni tudja a minimális tantárgyi követelményeket Feladat  az általános iskolai tananyag tematikus átismétlése  a középiskolai tananyag folyamatosan történő, ismétlő és rendszerező jellegű feldolgozása  tételek, definíciók, állítások pontos ismerete és alkalmazása  alapműveletek, alapfogalmak, alaptörvények biztos tudása, készség szinten való alkalmazása  típusfeladatok megoldásának gyakorlása  Felső évfolyamosok esetében o a középiskolai tananyag mélyebb szintű elsajátítása, a nagyobb összefüggések, törvényszerűségek felismerése o olyan algoritmusok, problémamegoldó eljárások megismerése, amelyek segítik a tantárgy tanulását o a fogalmak, állítások, tételek közötti logikai rend megértése o feladat-megoldási készség és rutin fejlesztése o a kollégista diákok tervszerű, szervezett formában való felkészítése, hogy a megszerzett elméleti és gyakorlati tudás birtokában sikeres érettségi vizsgát tegyenek o a továbbtanulási szándék sikerességéhez való hozzájárulás Résztvevők  az iskolalátogatás során talált évközi osztályzatok alapján megítélve, jól látható tanulmányi eredménytelenséget mutató alsó és felső éves kollégisták  saját akaratukból pedagógus segítségét kérő bármelyik iskolatípusba járó tanulóink  a felzárkóztatásban minden adott szakos pedagógus részt vesz A felzárkóztatás formája és ideje  egyéni és kiscsoportos foglalkozások 26

o szilenciumi időkeretbe eső korrepetálással o a hét minden napján és szilenciumon kívül eső időpontban külön beosztás szerint 3. 3. 4. 3. 1. Matematika felzárkóztató kör Feldolgozandó témakörök  Halmazok o A halmaz és a részhalmaz fogalma o Számhalmazok o Ponthalmazok o Halmazműveletek o Descartes szorzat, a Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer  Függvények o Leképzés, a függvények megadása, jelölése, ábrázolása o A lineáris függvény o A fordított arányosság függvénye o A másodfokú függvény o Az abszolút-érték függvény o Egyéb nevezetes függvények  A számelmélet alapelemei, hatványozás. o Számelméleti alapfogalmak o A legkisebb közös többszörös és a legnagyobb közös osztó o A hatványozás azonosságai  Algebrai egész-és törtkifejezések o Műveletek polinomokkal o Műveletek algebrai törtekkel  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek o Elsőfokú egyenletek megoldása o Szöveges feladatok o Törtes egyenletek és egyenlőtlenségek  Elsőfokú egyenletrendszerek o Az elsőfokú két ismeretlenes egyenlet és egyenletrendszer o Az elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszer megoldása o Grafikusan o Egyenlő együtthatók módszerével o Helyettesítő módszerrel o Szöveges feladatok  Geometriai alapismeretek o Szögek, térelemek o Háromszögek  Az egyenesre vonatkozó tükrözés o Tulajdonságai o Tengelyesen szimmetrikus alakzatok o A háromszög köré és a háromszögbe írható kör o Thalész tétele és alkalmazása o Az érintőnégyszög  Pontra vonatkozó tükrözés o Középpontos tükrözés, a pontra vonatkozó tükrözés tulajdonságai o A paralelogramma o A paralelogramma, a háromszög, a trapéz középvonala o A háromszög magasságpontja 27

          

Felső évfolyamosok esetében az alábbi témakörök is feldolgozandók Racionális kifejezések azonos átalakításai Irracionális kifejezések azonos átalakításai A logaritmus fogalma, alkalmazásai Gyökös kifejezéseket tartalmazó egyenletek Geometriai bizonyítások Térfogat- és felszínszámítás Trigonometria Koordinátageometria Számtani és mértani sorozatok Kombinatorika és valószínűség-számítás

Felhasználandó szakirodalom  középiskolai tankönyvek  „Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából” című könyv  Geometriai feladatgyűjtemény I-II. 3. 3. 4. 3. 2. Fizika felzárkóztató kör Feldolgozandó témakörök  Kinematika o A mozgás néhány jellemzője. Vektorok összeadása, kivonása o Az egyenes vonalú egyenletes mozgás o Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás o Az egyenletes körmozgás  Dinamika o A testek tehetetlensége o A lendület, a lendület megmaradás o Az erő o A hatás-ellenhatás törvénye o A dinamika alaptörvénye o Az erőhatások függetlensége o A súrlódás o A harmonikus rezgőmozgás  Munka, energia o A munka fogalma o A munkavégzés fontosabb esetei o A munkatétel o A teljesítmény o az energia fogalma, a mechanikai energia fajtái o A mechanikai energia megmaradásának törvénye  Forgómozgás o Merev test tengely körüli forgása o A forgási energia. A forgómozgás alapegyenlete o A merev test egyensúlyának általános feltétele  A molekuláris hőelmélet alapjai o A gázok alaptulajdonságai o Gáztörvények o Az egyesített gáztörvény 28



A hőtan alaptörvényei o A hőtan I. főtétele o A tágulási munka o A hőközlés mértéke, a fajhő o A hőtan II. főtétele

Felhasználandó szakirodalom  középiskolai fizika tankönyvek  Dér - Radnai- Soós: Fizikai feladatok I. II.  Lövey – Bogár: Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény I. II. 3. 3. 4. 3. 3. Kémia felzárkóztató kör Feldolgozandó témakörök  Az atomok és molekulák szerkezete o Az atom felépítése, az atomok energiája o Az atompályák o Az atomok energiaszerkezetének kiépülése, a periódusos rendszer o Ionok képződése atomokból o Az ionkötés o Az atomok elektronegativitása, az atomok és ionok mérete o A molekulák képződése és szerkezete, molekulapálya kialakulása és energiája o Többszörös kovalens kötés o A molekulák térbeli felépítése, polaritása és elektronszerkezete  Anyagi halmazok o A gázok; Avogadro törvénye o A folyadékok; másodrendű kötések o Szilárd anyagok o Rácstípusok (molekula-, atom-, fémrács, ionrács) o Átmeneti kötések o Oldatok o Az oldatok koncentrációja o Az oldódás folyamata és energiaviszonyai o Az anyagok kolloid állapota  Kémiai átalakulások o A kémiai reakciók hőhatásai o Az aktiválási energia o Reakciósebesség o Kémiai egyensúly és annak irányítása o A kémiai reakciók csoportosítása o Protonátmenettel járó reakciók o Red-oxi folyamatok o A galvánelemek o A standardpotenciál és alkalmazása o Az elektrolízis Felhasználandó szakirodalom  Dr. Kónya Józsefné: Kémia I. (Szakközépiskola)  Rózsahegyi Márta – Wajand Judit: Rendszerező kémia mintapéldákkal, feladatokkal

29

3. 3. 4. 3. 4. Földrajz érettségi felkészítő foglalkozás (középszint) A RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALAPJÁN Hónap

Témakörök/témák Vizsgakövetelmény és vizsgaleírás, topográfiai névanyag ismertetése, vaktérképes Október gyakorlása, a térképi ábrázolás, a Naprendszer, a Föld, mint égitest. A kőzetburok: földtörténet, a Föld szerkezete és fizikai jellemzői, a kőzetlemezNovember mozgások okai és következményei, a kőzetburok építőkövei, a Föld nagyszerkezeti egységei, a földfelszín formálódása. A levegőburok: a légkör kialakulása, anyaga és szerkezete, a levegő felmelegedése, a légnyomás és a szél, az időjárás és az éghajlat. December A vízburok: óceánok és a tengerek, felszíni vizek, felszín alatti vizek, a jég és felszínformáló munkája. Január A talaj, Földrajzi övezetesség: szoláris és a valódi éghajlati övezetek Népesség- és településföldrajz: a népesség földrajzi jellemzői, a települések földrajzi Február jellemzői. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemzői. Magyarország: a Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai, Március hazánk tájai, nagyrégiói. EURÓPA: Európa általános természet- és társadalom-földrajzi képe, az Európai Unió Április földrajzi vonatkozásai, Európa régiói és országai. A kontinensek általános természet-és társadalom-földrajzi képe: Ázsia, Afrika, Május Amerika. A geoszférák környezeti problémái Június Felkészülés a szóbeli érettségire 3. 3. 5. Tehetséggondozás Cél  felismerni a diákoknál azt a területet, amelyben igazán tehetségesek és a lehetőségekhez képest minden segítséget megadni annak kibontakoztatásához  Tehetségtérkép elkészítése az Akkreditált Kiváló Tehetségpontként vállalt zenei- sport- és egyéb művészeti területeken Feladatok  megfelelően szervezett és irányított tevékenységi körök, szakkörök és foglalkozások beindítása, amelyek közel állnak a középiskolás korosztály érdeklődési köréhez  ezek által olyan többlet ismeret- és élményanyag nyújtása, amely nagy segítséget jelent a továbbtanulásukban, illetve a pályaválasztásukban  A felismert tehetségek egyéni fejlődésének követése  a tanulókkal foglalkozó iskolák, egyesületek és művészeti csoportok, alkotó közösségek szakembereivel folyamatos kapcsolattartás és együttműködés 3. 3. 5. 1. A kollégiumi tehetséggondozás területei Tanulmányi munka  valamennyi közismereti tárgyból, egyéni- és kiscsoportos foglalkozás keretében kollégistáink különböző tanulmányi versenyekre, felvételi vizsgákra való felkészülésének a segítése  a két számítógépterem igény szerinti használatának biztosítása  az átlagosnál jobb képességű diákok megfelelő iskolai, illetve iskolán kívüli tehetséggondozó programok szervezőihez való irányítása Kultúra  házi illetve városi szavalóverseny szervezése, valamint rendszeres részvétel a város kollégiumai által meghirdetett műveltségi vetélkedőkön 30



a kollégium könyvtára által biztosított, jó színvonalú elméleti háttér széleskörű kihasználása a tanulók kulturális érdeklődése kiteljesedésében

Sport  a rendszeresen működő sport-szakosztályainkban a sportolók létszámának évről-évre történő növelése  a különböző sportágakban tanévenként több alkalommal házi-bajnokság megrendezése  részvétel a kollégiumok közötti versenyeken  a tehetséges sportolók további fejlődésének elősegítése céljából az arra érdemes tanulók sportklubokba való irányítása 3. 3. 5. 2. Az Arany János Tehetséggondozó Program Az Arany János Tehetséggondozó Programot 2000-ben a Kormányprogramban megfogalmazott cél hívta életre. A létrehozók célja volt  megadni az esélyt arra, hogy Magyarország valamennyi polgára versenyképes tudással rendelkezzen  a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos szociális, kulturális, földrajzi és gazdasági helyzetű szülők gyermekeinek egyenlő esélyt biztosító oktatási rendszer kialakításával  annak biztosítása, hogy a társadalmi előrejutást a tanuló tehetsége, szorgalma, ne családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása, lakhelye határozza meg Az Arany János Tehetséggondozó Program pedagógiai céljai  a tudás tekintélyének visszaállítása  az esélyteremtés, a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás  a műveltségi hátránykompenzáció az oktatás tartalmának korszerűsítésével, a módszerek, eszközök helyes megválasztásával, a minőségi oktatás megvalósításával Az 1999 őszén – az OM által kiírt pályázatra – neves középiskolák és a velük közös igazgatású, vagy velük együttműködni kívánó kollégiumok pályáztak az Arany János Tehetséggondozó Programban kitűzött célok megvalósítására. Ezen iskolák és kollégiumok vezetői és tanárai a Programba bekerülő tanulók nevelésén, oktatásán kívül vállalták a Program tartalmi elemeinek részletes kidolgozásában való részvételt, valamint a továbbképzéseken való felkészülést a Program megvalósítására. Az intézmények alapító okiratának módosítása, valamint a háromoldalú szerződés (OM – fenntartó – intézmények) aláírása után az intézmények módosították Pedagógiai Programjukat. Az intézmények pedagógiai programjába bekerültek az Arany János Tehetséggondozó Program alapelvei. Az Arany János Tehetséggondozó Program alapelvei  olyan ismeret közvetítésének vállalása, hogy az érettségizett fiatal meg tudjon felelni a modern értelmiségi lét kihívásainak  a Programból kikerülő diákok nyitottak legyenek az európai értékekre, képesek legyenek önmenedzselésre, egészséges énképpel rendelkezzenek, alakuljon ki bennük az élethossziglan tartó tanulás igénye  az iskolák és kollégiumok együttműködnek a célok megvalósításában  a tehetséggondozást a gazdagítás jellemzi  az önismeret, a kommunikáció és a tanulásmódszertan az öt év folyamán segíti az intellektuális képességek fejlesztésén túl a személyiség és tehetség valamennyi tényezőjének fejlesztését  az előkészítő évfolyamon akkreditált tantárgyi programok oktatása folyik  az öt éves képzés során a Programban résztvevő tanulók magas színvonalú nyelvismeretre tesznek szert  ECDL bizonyítványt és gépjárművezetői engedélyt szereznek 31

Az Arany János Tehetséggondozó Program további jellemzői  Az intézményi programokba illeszkedő egyéni fejlesztő programok kidolgozását segítik a pszichológiai és pedagógiai mérések.  A pszichológiai méréseket a Debreceni Egyetem Pedagógiai – Pszichológiai Tanszékének munkatársai végzik, előkészítő év elején és végén, harmadik év végén és ötödik év elején.  A pszichológiai mérések az általános intellektuális képességek, kreativitás, egyéni tanulási stratégia, tanulási motiváció, énkép, önértékelés, szorongás, pályaorientáció vizsgálatát érintik.  A pedagógiai mérések között a logikai képességek, a matematikai és olvasásértés vizsgálata is megtörtént. Az utóbbi évek fejlesztő munkájának eredményeként alakult ki a pszichológiai felvételi írásbeli felmérés és a szóbeli beszélgetés formája is. A 2003/2004. tanévtől a program a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja elnevezés alatt folyik tovább.  A program működését 2006. május 24.-től a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott miniszteri Közlemény mellékletében található elvek, célok, feladatok, követelmények és általános jellemzők szabályozták.  A programban résztvevő kollégiumok tevékenység- és foglalkozásrendszere 2009.-ben az oktatási és kulturális miniszter 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendeletet módosításáról 4. számú mellékletében került először leírásra.  Az előkészítő évfolyam kerettanterveinek leírását (a tanulásmódszertannal és az önismerettel együtt) a 2010. januárban kiadott 1/2010. (I. 8.) OKM rendelet 1. számú melléklete tartalmazta.  2013 szeptemberétől a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet határozza meg az önismeret foglalkozások óratervét, így a Pedagógiai Program mellékleteként a jogszabály szerinti kerettantervet tüntettük fel. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának (HHT AJTP) fenti jogszabályokban meghatározott célja   az esélyteremtés és tehetséggondozás azon társadalmi rétegek számára, amelyek tagjai a program segítsége nélkül nem nyerhetnének felvételt a felsőoktatási intézményekbe.   a   programba   bekerülő   tanulók   képességeinek   és   személyiségének,   valamint   érzelmi intelligenciájának a fejlesztése  a   tudás   tekintélyének   a   visszaállítása   az   oktatás   tartalmának   korszerűsítése,   minőségének fejlesztése által. A pedagógiai munka és tevékenységi rendszer meghatározó elemei  A program az iskola – kollégium intézménypár kooperációján alapul.  Minden programban részt vevő tanuló kollégista. 

 

A   programban   részt   vevő   intézmények   együttműködnek   egymással,   a   fenntartóval,   a   program Szakmai   Tanácsadó   Testületével,   a   méréseket   és   továbbképzéseket   végző   felsőoktatási intézményekkel, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi ­ Szakiskolai Programjával. A   programban   részt   vevő   kollégiumoknak   az   alapprogramban   megfogalmazott   célkitűzések teljesítése mellett további, a Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramja 4. számú mellékletében megfogalmazott követelményeknek is meg kell felelniük. A   programban   részt   vevő   intézményegységek   együttműködnek,   megállapodnak   a hátránykompenzáció   és   tehetséggondozás,   a   program   előírásainak,   követelményeinek megvalósítása   érdekében   úgy,   hogy   közben   megőrzik   nevelési   és   oktatási   dokumentumaikban 32

meghatározott   önállóságukat   és   sajátos   arculatukat.   Az   együttműködés   szervezésére koordinátorokat ­ a középiskolában programfelelőst, a kollégiumban programgazdát neveznek ki, és rendszeres szakmai konzultációkat tartanak. A programban részt vevő kollégiumok megkülönböztető, speciális elemei  Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (a 9­13. évfolyam) terjed ki.  A 9. előkészítő évfolyamon hangsúlyosan a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése, gazdagító programok biztosítása, a matematika, az informatika, az anyanyelvi képzés és egy idegen nyelv  emelt   óraszámú   oktatásának  segítéséhez  felkészítő  foglalkozások   szervezése  történik.   Az AJTP   foglalkozási   egység   bevezetése   megköveteli   –   a   helyszínt   illetően   a   kollégium­iskola intézménypár megállapodása szerint ­ az önismereti­személyiségfejlesztési, tanulás módszertani, és drámapedagógiai foglalkozások megszervezését.  Az AJTP foglalkozási egység a program kollégiumainak egyik jellemzője, amelyre a program a 9. évfolyamon további heti 4, a 10­13. évfolyamokon pedig heti 2­2 órányi foglalkozási időt biztosít.  A programban  részt vevő  kollégiumokban  a tematikus  témakörök feldolgozását   és  a felkészítő foglalkozásokat   a   Kollégiumi   nevelés   Országos   Alapprogramja   2.   és   3.   mellékletében megfogalmazott keretterv és keret­programterv szerint kötelező csoportfoglalkozások keretében, a szabadon   választható   foglalkozásokat   foglalkozási   csoportok   szerinti   időrendben,   az   egyéni fejlesztéseket és egyéni törődést biztosító foglalkozásokat egyéni foglalkozás keretében szervezik meg.   A programban részt vevő tanulók a szorgalmi időszak minden hónapjában egy alkalommal ún. bennmaradós, kollégiumi hétvégén ­ személyiségfejlesztő, önismereti foglalkozásokon, kulturális­ és sport rendezvényeken, kirándulásokon ­ vesznek részt.  A   programban   részt   vevő   kollégiumok   a   hétvégi   programjaik   szervezésekor,   foglalkozásaik átcsoportosításakor,   illetve   tömbösítésekor   alkalmazzák   a   foglalkozások   és   foglalkozási   idők átcsoportosításának lehetőségét biztosító szabályt.  A tíz kollégiumi hétvégéből (a 9­12. évfolyamon 10 hétvége/év; 13. évfolyamon 5 hétvége/év) hármat   a   jogszabály   által   biztosított   átcsoportosítási   lehetőséget   kihasználva   kirándulásra, országjárásra, a környék megismerésére fordítanak.  A programban részt vevő kollégiumok és kollégisták a kollégiumi pedagógiai programban és az éves munkatervben meghatározott rend szerint részt vesznek a házi, a regionális és az országos versenyeken, valamint az AJTP táborain, fesztiváljain. 3. 3. 5. 3. Az intézményi Arany János Tehetséggondozó Program A program megvalósításának a színtere a debreceni Gulyás Pál Kollégium és a Tóth Árpád Gimnázium. A 2000/2001. tanévben indult első előkészítő évfolyamon 20 leány és 12 fiú tanuló részvételével kezdődött meg a Debreceni Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéke szakmai útmutatásai és az Oktatási Minisztérium Programirodája által koordinált tehetséggondozó folyamat. A 2012/2013. tanévet az öt gimnáziumi évfolyamon 154 fő tanuló kezdte meg a programban. Az 54 fiú és a 100 leány tanuló a kollégium 9 tanulócsoportjában (4 fiú- és 5 leánycsoportban) nyert elhelyezést.

A programok-célok teljesítése érdekében a kollégium az alábbi részképességek erősítését végzi  általános műveltség fejlesztése  egyéni-speciális képességek fejlesztése  kreativitás fejlesztése  motiváció fejlesztése A program lényege a feladatok tükrében Általános elemek 33

   

 

Az Arany János Tehetséggondozó program önfejlesztő program. Kidolgozását a résztvevő iskolákban dolgozó pedagógusok végezték az Oktatási Minisztérium munkatársainak (Programiroda) valamint a Minisztérium által felkért szakértők segítségével. A program véghezvitele folyamatos továbbképzést, kapcsolattartást igényel a résztvevők (a különböző megyék intézményei és a Program-iroda) valamint tapasztalatcserét és konzultációt az érintettek (iskola – kollégium - szülői ház) között. A képzés ideje 5 év, amely az első ún. 9. előkészítő évfolyammal kezdődik, majd a fennálló iskolaikollégiumi struktúrába illeszkedő 4 éves általános gimnáziumi képzéssel illetve azt szervesen kiegészítő, speciális gondoskodást is magába foglaló, de a napirendhez tökéletesen igazodó kollégiumi neveléssel folytatódik. Az iskolai osztály és a kollégiumi csoportok a képzés ideje alatt végig együtt maradnak. A csoportbontási és a fakultációs lehetőségek a tantárgyakból és az iskola-kollégium jellegéből adódóan azonban számukra is rendelkezésre állnak.

Személyi összetevők  A programban részt vevő tanulók az iskolában egy gimnáziumi osztályt, a kollégiumban a nemenkénti megosztást figyelembe véve 2 tanulócsoportot alkotnak.  A programban résztvevő diákok kollégiumi munkáját - az osztályonkénti tagozódást figyelembe véve - egy férfi és egy női csoportvezető nevelőtanár irányítja.  A csoportvezetők a tanulók érdekeinek szem előtt tartásával jó partneri kapcsolat kialakítására törekednek az osztályfőnökökkel és a szakos gimnáziumi tanárokkal.  A program gondozását az iskolában és a kollégiumban is egy felelős pedagógus végzi. A gimnáziumi tanárt a program-felelős, a kollégiumit a program-gazda elnevezés illeti meg.  A program-felelősök feladata az adott intézményi programban résztvevő pedagógusok, diákok és egyéb segítők munkájának irányítása, ellenőrzése és értékelése, kapcsolattartás az iskola – kollégium - Programiroda viszonylatában, valamint folyamatos információcsere biztosítása a programban érintettek között.  A program-felelősök a Minisztériumot képviselő intézménnyel (ez jelenleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, továbbiakban OFI volt) kötött szerződésnek megfelelően, évenkénti gyakorissággal, szakmai értékelést tartalmazó szöveges beszámolót készítettek a programpénz célkitűzéseknek megfelelő felhasználásáról.  A programból adódó sajátos kollégiumi feladatok megoldása (külső segítők alkalmazása, következő évi pályázati és felvételi eljárás előkészítése, program-költségvetés végrehajtása, a programmal kapcsolatos továbbképzéseken a pedagógusok részvételének a biztosítása) az intézmény vezetőjének a hatáskörébe tartozik.  A program megvalósítása kezdetben a Költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatíva szerint a programban résztvevő tanulók számának megfelelően képzett költségvetési összegből történt. Az Arany János normatíva elkülönített kezeléséről, a felhasználás szabályszerűségéről, a számlák, bizonylatok szakszerű vezetéséről, egyszóval az Arany János költségvetés teljesítéséről a gazdasági egység gazdaságvezetője gondoskodott.  A gazdasági egység vezetője és a kollégium gazdasági összekötője a programban felmerült költségekről az OFI-val és a korábbi Fenntartó képviselőjével, azaz Debrecen megyei Jogú Város Polgármesterével kötött 3 oldalú „Megállapodás” szerint pénzügyi elszámolást készített. A program tartalmi, azaz szakmai-pedagógiai összetevői  Az előkészítő év programja az 5-8. osztályos általános iskolai tananyagra épülő gazdagító program.  Az előkészítő év célja a tudás gazdagítása, a meglévő ismeretek elmélyítése, bizonyos tantárgyi készségek kialakítása, képességek fejlesztése, esetlegesen hiányzó ismeretek pótlása.  A program fő nyelve az angol nyelv. Ez azt jelenti, hogy a programban részt vevő tanulók minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy az érettségi vizsgáig sikeres középfokú angol nyelvvizsgát tehessenek. 34

   

    

 

A képzés ideje alatt a tanulók kiemelt matematika és anyanyelvi oktatásban illetve magas szintű informatikai képzésben részesülnek. Az előkészítő év során a tanulók személyiség, képesség,- és életvitel-fejlesztő, önismereti és kommunikációs valamint tanulás-módszertani foglalkozásokon vesznek részt. Az iskolai órarend összeállítása illetve a kollégiumi foglalkozások szervezése oly módon történik, hogy a tanulók az adott intézmény szabadidős programjain, diákköri-sportköri foglalkozásain részt tudjanak venni. Az Arany Jánosi tantárgycsoport foglalkozásait a két intézmény közötti megállapodás szerint a kollégiumi és az iskolai órakeretben is meg lehet szervezni. Így a heti 2 óra önismereti tréning megszervezésére a kollégiumban, a tanulásmódszertan órák megtartására az iskolában kerül sor. A csoportbontásban szervezett önismeret foglalkozásokhoz jelenleg az 1/2010. (I. 8.) OKM rendelet 1. számú mellékletében található kerettantervet használjuk. 2013 szeptemberétől a foglalkozásokat a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről kiadott 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet szerint szervezzük meg. Tanulásmódszertan órákat az iskolában előkészítő évfolyamon 4 óra, 10-11. évfolyamon 2 óra időkeretben csoportbontással, illetve a 11-12. évfolyamon a kommunikációs és pályaorientációs foglalkozásokat tantárgyhoz integráltan 1-1 óra időkeretben tartanak. Az évfolyamonkénti két csoportvezető jóvoltából a további személyiség,- életvitel, és képességfejlesztő ismeretekről heti 1 óra terjedelemben szintén kollégiumi keretben kapnak tájékoztatást a tanulók. Az előkészítő évben a kollégiumi órakeret terhére, könyvtáros tanár irányításával csoportbontásban heti 1-1 óra könyvtárismeret foglalkozásra is sor kerül. A felsorolt tevékenységek kötelező jellege és oktatási tartalma miatt a foglalkozások tanmenet szerint zajlanak. Az elvégzett munka regisztrálása a kollégiumban is használatra kerülő gimnáziumi “Osztálynapló” elnevezésű dokumentumban történik. A hagyományos kollégiumi órakeret megtartása mellett a programban részt vevő előkészítő évfolyamos tanulók számára legalább heti 8 óra az iskolai tanítási órákra való közvetlen felszülésre (szilenciumi foglalkozás), heti 6 óra egyéni vagy kiscsoportos tantárgyi gyakorlásra (anyanyelviidegennyelvi társalgás, korrepetálás, fordítás, számítógép használat, lecke-felmondás, kikérdezés) fordítandó. A tanulók személyiségét figyelembe vevő 10 órás órakeret terhére hétköznapokon is szervezhetők kollégiumon kívüli kulturális-sport programok, kirándulások. A programban résztvevő diákok havonta egy hét végén személyiségfejlesztő, önismereti foglalkozáson valamint a csoportvezetők által szervezett helyi vagy városon kívüli sport-kulturális rendezvényeken, kirándulásokon, túrákon vesznek részt.

3. 3. 6. Szabadidős foglalkozások 3. 3. 6. 1. Kulturális programok és foglalkozások A tevékenység célja  a kollégiumi hagyományok ápolása  a tanulók ízlésének formálása  kulturális értékek közvetítése  a tanulók általános műveltségének megalapozása  egységes fellépés a negatív értékek elterjedésével szemben  a mai irodalmi, képzőművészeti és zenei irányzatok alapfokú megismerése Feladatok  lehetőséget biztosítani a tanulók számára évente legalább egy színház, mozi, tárlat vagy hangverseny látogatásra  műsoros előadói estek szervezése  a kollégiumi könyvtár használatának megismertetése  a tanulók hiányos művészettörténeti és komoly zenei ismereteinek korrekciója és fejlesztése 35



együttműködés a kollégiumban működő, az esztétikai nevelést elősegítő értékteremtő diákkörökkel (stúdió,- fotó,- zenei,- dekorációs,- dísznövény szakkör, film-klub)

Alapvető tevékenységi formák  Kollégiumi szintű programok  zenés táncesttel záruló nagy rendezvények o a Gulyás Pál Hét és kapcsolódó rendezvényei (szavalóverseny, előadó-est, táncház, diákzenekarok bemutatkozása és egyebek tanulói igény szerint) o a karácsony köszöntése o farsangi rendezvény o önkormányzati nap o ballagás, azaz a végzősök búcsúztatása  történelmi eseményekről való megemlékezések o irodalmi színpad jellegű előadás o rendhagyó történelem óra o film-vetítés o szemelvényekből kiállítás megrendezése o tisztelgés 1956. október 23. alkalmából o a március 15-i nemzeti ünnepünk köszöntése      

Kollégiumi csoportokat érintő foglalkozások kulturális témájú csoportfoglalkozások előadóestek író-olvasótalálkozók házi szavalóversenyek zenei-és gasztronómiai szakköri foglalkozások

   

Szervezett csoportprogramok színház-, mozi-, hangverseny vagy tárlat-látogatás városnéző vagy múzeumi séták Arany János szervezések (kollégiumi és városi programok, kirándulások országhatáron belül és kívül)

Városi és vidéki kollégiumok bevonásával szervezett megmozdulások  Gulyás Pál Szavalóverseny  kollégiumok közötti diák-önkormányzati rendezvények 3. 3. 6. 2. Könyvtári tevékenység A kollégium esélyközelítő szerepének egyik eszköze a könyvtár. A könyvtári munka szervezésének szempontjai  a tanuláshoz szükséges segédanyagok biztosítása o lexikonok, értelmező-, helyesírási és nyelvi szótárak, összefoglaló feladatgyűjtemények és megoldások, különböző tantárgyi teszt-feladatok, képzőművészeti albumok, műszaki táblázatok  általában a kollégiumi tehetséggondozás illetve speciálisan az Arany János Program céljait figyelembe vevő, a Kollégiumi foglalkozások keret-programterve és a NAT tartalmi követelményei alapján jól összeválogatott szakirodalmi ellátottság biztosítása  az önálló ismeretszerzést elősegítő művek beszerzése  a különböző igényszintű és érdeklődési körű tanulók számára egy jól használható eszköztár létrehozása a szabadidő kulturált eltöltéséhez 36

Legfontosabb célkitűzések  olvasóvá nevelés, az olvasáshoz való helyes viszony kialakítása, elősegítve ezzel a tanulók személyiségfejlesztését  a kívánatos olvasási szokások kialakítása  ízlésformálás, a kulturális igényszint fejlesztése  az információhordozók és azok használatának megismerése  szótári jelölések alkalmazása, a lexikon-kezelés elsajátítása, a különféle szakkönyvekben való tájékozódási képesség kialakítása  a rádióval, hang- és képmagnetofonnal, lemezjátszóval felszerelt olvasóterem működtetése  szak- és szórakoztató folyóiratok szabad-polcos rendszerben való biztosítása Az eszköz-ellátottság alakulása  közel 8000 kötetes könyvállomány  a szépirodalom aránya 60 %  a szakirodalom részesedése 30 %  kézikönyvek, szótárak, lexikonok és fogalomgyűjtemények mennyisége 50 %  a szórakoztató irodalom mindössze 10 % Fejlesztési feladatok  a szépirodalmi állomány bővítése a partneriskolák helyi tantervének ismeretében  a lehetőségek és igények szinkronizálásával a legszükségesebb könyvújdonságok beszerzése  példatárak, feladatgyűjtemények (matematika, fizika) szótárak (spanyol) számának növelése  a szakirodalom bővítése, elsősorban a programozás és informatika, földrajz, elektronika és műszaki tudományok terén  a létrehozott új könyvtári rendszer működtetése, az on-line elérhetőség folyamatos biztosítása Tartalmi-működési feladatok  a tanulók olvasóvá nevelése  a könyvtár nyitvatartási idejének a tanulók igényéhez való igazítása  a diákok számára könyvtári óra, tájékoztató foglalkozás szervezése  könyvtártörténet  a könyvállomány elhelyezési és kölcsönzési rendjének megismerése  a könyvek állagának megőrzése  a kulturált könyvtár-használat szabályainak betartása (általános könyvtári illemtan)  segítségnyújtás a házi dolgozatok, beszámolók és kis-előadások anyagának összeállításában 3. 3. 6. 3. Színházlátogatás Az intézmény által biztosított bérletek révén a kulturált szórakozás és a műveltség gyarapításának egyidejű színtere. A tevékenységhez kapcsolódó nevelési célok  kultúraközvetítés  irodalmi, művészeti értékek megmutatása  az igényes és tartalmas szórakozás lehetséges módozatainak felvillantása  műértő és színházat kedvelő életvitelminta közvetítése és az ehhez illeszkedő szokásrend kialakítása Feladat  a kollégiumi tartózkodása idején (egy képzési ciklus alatt) legalább kétszeri alkalommal minden tanuló színházba való eljuttatása 37



egy-egy darabbal szemben tapasztalt, - a bérletek számát meghaladó tanulói érdeklődés eseténalapítványi forrásból további színházlátogatások megszervezése

3. 3. 6. 4. Esztétikai nevelést segítő szabadidős foglalkozások Célok  a természeti szépségek felismerése, befogadása, őrzése  környezetünk, önmagunk tisztasága, esztétikussá tétele  divathullámoktól mentes értékek megragadása  a műalkotások élményszerű befogadása  művészi értékek teremtése, megszilárdítása Feladatok  a rekonstruáló képesség fejlesztése  fogyasztói döntéshozatal megalapozása, jártasságszerzés az értékes tárgyak kiválasztásában  a képzőművészeti kifejező eszközök technikai változatosságának felhasználása az önálló alkotómunkában  egyéni stílusteremtés (öltözködés, díszítés) A tevékenység megvalósítási formái  fali-díszek készítése növények, termések, népi használati tárgyak felhasználásával  információs tábláink (plakát, meghívó, felirat, hirdetés, változást mutató tanulmányi görbék) grafikai és színbeli megoldása  a csoport- vagy kollégiumi nagy rendezvények díszlettervei, jelmezek, maszkok, bábok készítése  közös helyiségek szobanövényeinek elhelyezéséhez díszcserép, kaspó, virágtartó kivitelezése  tanuló- és hálószobai, folyosói, étkezői textíliák készítése (falvédők, faliképek, párnák, polc- és asztalterítők, piperetartók)  ajándéktárgyak  a kapcsolódó szakkörök munkáiból kiállítás  divat-, smink-, frizura-bemutató  a helyi képzőművészek alkotásaiból tárlat Eszközök, technikák  gyűjtőmunka  hulladéktextil felhasználása, applikáció  kézi-, gépi varrás (öltéstechnikák), patchwork  festés  ragasztás  formázás  könyvtárhasználat  szakkönyvek  szaklapok (Burda, Házi praktika) Kapcsolattartás  a szobanövény-termesztő körrel  helyi képzőművészekkel Foglalkozási lehetőségek  csoportfoglalkozás  hobbi kör 38

 

intézményi szintű nagy rendezvényekhez kötötten Arany János csoportok kollégiumi hétvégi foglalkozásai

Ideje  alkalomhoz kötötten Szervezeti formák  Szobanövény-termesztő szakkör  Fotó- és stúdió kör  Hagyományőrző és kézműves kör  Komolyzenei szakkör  Filmklub  „Tetőtől-talpig” szakkör 3. 3. 6. 4. 1. Szobanövény-termesztő szakkör Az intézmény megalakulásával közel egy időben önszerveződéssel létrehozott tevékenységi kör a kollégiumi épület 7. emeleti szárító helyiségéből kialakított 3 egybenyíló teremben működik. Az egyre inkább szűkösnek bizonyuló terület, a folyamatosan tartott szakköri foglalkozások helyszínét és a jelentős számban felnevelt növények számára tároló-helyet is jelent. A szakkör működésének célja  a növények által a hálószobák, a tanulók által használt helyiségek, a különböző irodák, illetve a teljes kollégiumi környezet esztétikusabbá, hangulatosabbá, otthonosabbá, sőt egészségesebbé tétele  alapvető növényápolási és gondozási feladatok, eljárások megismertetése és elsajátíttatása Feladatok  a szakköri tagok megismertetése a legelterjedtebb szobanövényeink gondozásának mélyebb összefüggéseivel, az ápolási módokkal, a kártevők elleni védekezés lehetőségeivel és fortélyaival  a növény-szaporítás legegyszerűbb és legeredményesebb módszereinek elsajátíttatása  egyes, nálunk nem honos növények biológiai felépítésének, élettani szükségleteinek és a termesztésükhöz, illetve a fejlődésükhöz szükséges talajtani és légköri feltételeknek a bemutatása A foglalkozások rendje  heti rendszerességgel, a kollégiumi napirendhez igazított módon, kizárólag szabadidős elfoglaltságot biztosító 45 percet kitöltő, állandó időpontban  szükség esetén pótfoglalkozások beiktatásával A résztvevők köre  szakköri csoportban  önkéntes alapon, a tanulói érdeklődésnek megfelelően a kollégiumi csoportokból kikerülő tanévenként 6-8 fő rendszeres szakkör-látogató  10-14 fő, aki a szakköri szolgáltatásokat rendszertelenül, de évente több alkalommal is igénybe veszi  nagyobb létszámú tanulói kör növényápolási tanácsok, illetve növénycsere céljából A működéshez szükséges anyagi források  helyiségfejlesztés vonatkozásában o Hajdúsági Kollégistákért Alapítvány  eszközök és anyagok beszerzése, növények vásárlása o Hajdúsági Kollégistákért Alapítvány o Arany János Tehetséggondozó Program 39

A szobanövény termesztő szakkör foglalkozási terve S.sz.

Téma

Módszer

Eszközök, anyagok

Tervezett foglalkozás

1. Baleset megelőzés; Eszközök, szerszámok, permetezőszerek, növénytápok, ültető közegek 2. 3.

Növények a lakásban Tájolás, elhelyezés. Ápolás, gondozás A kollégiumban elhelyezett növényállomány speciális igényei Klíma – faj – talaj – ültető edény – öntözési igény összefüggései

Oktatás

1 óra

Tanári előadás, demonstráció

1 óra

Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység

Ültetési fogások, földkeverék készítés

5.

Öntözés, tápanyagellátás, párásítás, hőigény.

Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység

Vízkultúrás növénynevelés

Tanári demonstráció, gyakorlás

7.

Speciális ültető-közegek savanyú, lúgos talaj – kaktuszföld – homok – kavicsos (köves) talaj – orchidea-talaj

8.

Növényszaporítási módok

9.

Hidro-kultúrás szaporítás

10.

Szaporítás tőosztással

11.

Dugványozás

Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység Tanári demonstráció, gyakorlás Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység

12.

Pozsgások szaporítása levéldugvánnyal

Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység

13.

Magvetés

Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység

14.

Különleges szaporítási módok

1 óra

Tanári előadás, demonstráció

4.

6.

Kollégiumi balesetmegelőzési előírások, vegyszerek, szerszámok használati utasításai

Tanári demonstráció, gyakorlás

Földkeverék, homok, tőzeg, műanyag cserép, kanál Víz, öntözőkanna, tápanyagok, mérőedények, permetező, hőmérő, talajnedvesség mérő Edény, víz, tápanyag, olló, kés, gyökeres növénykék Földkeverék, homok, kavics, tőzeg, ültető edény, kanál Szaporítóanyagok, kés, olló, metszőolló Szaporítóanyagok, kés, olló, metszőolló, edény, tápanyag, víz Alkalmas növények, olló, kés, ültető edény talajkeverék, kanál, víz Szaporítóanyagok, kés, olló, gyökereztető hormom, földkeverék, homok, kavics, tőzeg, ültető edény, kanál, víz Szaporítóanyagok, ültető-edény, homok, víz, gyökereztető hormon, kanál Szaporítóanyagok, edény, homok, földkeverék, víz, talajfertőtlenítő, kanál Szaporítóanyagok, kés, olló, metszőolló, gyökereztető hormon, tőzeg, ültető edény, nylon zacskó,

4 óra

4 óra

1 óra

2 óra 1 óra 2 óra 2 óra

2 óra

2 óra

2 óra 2 óra

40

15.

16. 17.

18.

19. 20.

Futónövények igényei

Fásszárú növények gondozása, alakítása Ámpolna növények

Pozsgások, kaktuszok

Vízi- és mocsári növények Kártevők és az ellenük való védekezés

Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység Tanári demonstráció, gyakorlás, önálló tevékenység Tanári demonstráció, gyakorlás

műanyag fonal, kanál, víz Növények, kés, olló, ültető-edény, földkeverék, homok, kavics, víz, műanyag fonal Alkalmas növények, metszőolló, olló, kés, karó, műanyag fonal Növények, kés, olló, ültető-edény, földkeverék, homok, kavics, víz Növények, kés, csipesz, ültető- edény, kaktuszföld, homok, kavics Növények, olló, ültetőedény, földkeverék, homok, kavics, víz Permetező, mérőeszközök, edények, permetszerek, víz, védőfelszerelés

2 óra

2 óra

1 óra

2 óra

2 óra

2 óra

Ajánlott irodalom Szobanövényeink Sulyok Mária, Kecskés Tibor, Kerényiné kiválasztása, nevelése Nemestóhy Klára, Kuhn László, Tímár gondozása és színes Mezőgazdasági Kiadó, Zsuzsa képei Budapest, 1983 Athenaeum 2000 Flóra Kiadó, Budapest, 2006. Euromedia Group k.s.., Janet Marinelli Növények Ikar, Prága, 2006. John Brookes Kert a lakásban Officina Nova Mezőgazdasági Kiadó, Velich István, V. Nagy Enikő Nálunk is megterem Budapest, 1983 Dísznövény Cristopher Brickell Enciklopédia Az Angol Királyi Kertészeti Társaság Pannon Könyvkiadó, kézikönyve Budapest, 1993 A természet Larousse enciklopédiája Földünk növény- és Larousse, 1993állatvilága Glória Kiadó, 1994 Kaktuszok képes Rod & Ken Preston-Mafham lexikona Corvina Kiadó, 1993 Mosaik Verlag GmbH, Welt der Kakteen und andere Sukkulenten in Farbe München, 1981

3. 3. 6. 4. 2. Stúdió-kör A diákközösség informálásának és szórakoztatásának egyik fontos eszköze. Létrehozását és fenntartását diákigények indokolják. Működtetése érdeklődési kör formájában történik. 41

Tagjai  6 fő állandó stúdiós diák, valamint hasonló számú alkalmi segítő Tevékenységi területek  zenés, szórakoztató műsorok és diák-önkormányzati hírek közreadása  a kollégiumi nagy rendezvények és ünnepi megemlékezések alkalmával hangosítási feladatok ellátása  a műsoros esteket záró diszkók lebonyolítása Működése  heti 3-4 napon, a délutáni és az esti szabadidőben.  a híreket és egyéb közlendőket szükség szerinti időpontokban tesszük közzé Célja  igényes szórakozást nyújtani a kollégium lakói számára  biztosítani a hírek áramlását a kollégium vezetése és a diákönkormányzat irányából a tanulóközösség felé Feladat  ismereteket és gyakorlási lehetőséget adni a műsorkészítés, valamint a hangtechnika iránt érdeklődő, kellő szakmai alapokkal és megfelelő készségekkel rendelkező tanulók számára  a készülékek szakszerű használatának elsajátítása  a rendelkezésre álló technikai eszközök és hanganyagok sokoldalú, kreatív használata 3. 3. 6. 4. 3. Fotó szakkör A kollégium második legrégebben működő szakköre. A jelentősebb kollégiumi rendezvények alkalmával igyekszik megörökíteni azok érdekesebb, emlékezetesebb mozzanatait. A fényképekből készülő tablók segítségével a résztvevők felidézhetik a már átélt események hangulatát, a látogatók ízelítőt kaphatnak a házban zajló programokból. A szakkörösök segítségével a nagyrendezvényeket megörökítő videokazetták a könyvtárban kerülnek archiválásra. Célja  a kollégiumi élet fontosabb eseményeinek álló- és mozgóképi megörökítése  a földszinti tablók révén a diákok és a látogatók számára bepillantást nyújtani az itt zajló szabadidős programokba  ismereteket és gyakorlási lehetőséget nyújtani a hagyományos fotózás és a fekete-fehér képkidolgozás iránt érdeklődő tanulók számára  bevezetés a digitális technika alkalmazásába Tagjai  azok az érdeklődő tanulók, akik a különféle technikai eszközökkel történő fotózás alapjait szeretnék elsajátítani Tevékenységi területek  a jelesebb kollégiumi események megörökítése  fekete-fehér nyersanyagok kidolgozásának megismerése és a munkafázisok gyakorlása  videokamera és digitális fényképezőgép használatának megismerése  mikro-kazetták anyagának átvétele hagyományos videó-szalagra  a digitális felvételek számítógépre való telepítése és további feldolgozása  tablókészítés Működése 42

 

szakköri formában, heti 45 perces időkeretben a kollégiumi programokhoz kötötten a tanév adott időszakában szakaszosan, illetve igény szerint történik

A FOTÓ-STÚDIÓ SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK TÉMASORA Sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Dátum

Hely Stúdió Fotó

Cím Érintésvédelmi és balesetvédelmi oktatás, általános tudnivalók Balesetvédelmi oktatás, a helyiség és a vegyszerek használatának szabályai

Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió Fotó Stúdió

A technikai eszközök kezelésével kapcsolatos tudnivalók ismertetése A fényképezőgép részei, működése, a képalkotás fizikai alapjai Rádiós alapismeretek 1. Rádióműsor-tervezés A nagyítógép részei, működése, fotokémiai alapismeretek. Rádiós alapismeretek 2. Rádiós műfajok, a hírszerkesztés alapjai A fényképezés gyakorlata, témaválasztás, fényviszonyok, mélységélesség A műsorszerkesztés főbb szempontjai A fényképezés során használt nyersanyagok: filmek, fotópapírok Beszédtechnika a rádióban A fekete-fehér negatívok kidolgozásának gyakorlata 1. Interjú- és riportkészítés A fekete-fehér negatívok kidolgozásának gyakorlata 2. Digitális hangfelvétel és -vágás A fotópapírok kidolgozásának gyakorlata 1. Emlékműsor összeállítása, rögzítése A fotópapírok kidolgozásának gyakorlata 1. Szignálok, spot-ok készítése A digitális fényképezés 1. Hogyan dolgozik a digitális fényképezőgép? Felvétel és vágás a mini-disc recorder-en A digitális fényképezés 2. Expozíció beállítása, felvételek műfény mellett. Hangrögzítő programok kezelése, grabbelés A digitális fényképezés 2. A fotónyomtató használatáról. A ballagási ünnepség hangosítása, diszkó lebonyolítása. A digitális fényképezés 2. Képszerkesztő programok használata. Rádiós alapismeretek 3. A rádiózás keretei (arculat) A digitális mozgókép rögzítésről A stúdió eszközeinek karbantartása, éves munka értékelése

3. 3. 6. 4. 4. Hagyományőrző és kézműves kör A foglalkozások témasora S. sz. Dátum Cím 1. Alakuló foglalkozás. Az éves munkaterv megbeszélése és elfogadása 2.

Szobadekorációs lehetőségek

3.

Képek készítése préselt növények, őszi termések felhasználásával 43

4.

Képek készítése szalvéta technikával

5.

Képek készítése üvegfestéssel

6.

A mozaiktechnika

7.

A montázs

8.

Kreatív képalkotás – szabad fantázia

9.

Ajándéktárgyak Mikulásra

10.

Mikulás-zacskó saját kezűleg

11.

Téli hangulatú képek készítése

12.

Karácsonyi díszek készítése

13.

Karácsonyi díszítés

14.

Újévi díszítés

15.

Az első féléves munka értékelése; kiállítás a legsikeresebb munkákból

16.

Faliújságok dekorációinak frissítése, karbantartása

17.

Farsangi álarcok

18.

Farsangi jelmezek

19.

Farsangi díszítés

20.

Ajándék- és dísztárgyak papírhajtogatással

21.

Húsvéti díszek

22.

Húsvéti ajándéktárgyak készítése

23.

Tojásfestés

24.

Szobák dekorációinak frissítése

25.

Faliújságok karbantartása

26.

Ismerkedés a horgolás alapjaival

27.

Kiegészítők készítése horgolással

28.

Mobiltelefon-tartó készítése horgolással

29.

Öv készítése horgolással 44

30.

Év végi értékelő foglalkozás

31.

A dekoráció nyári tárolásának szervezése

32.

A dekoráció biztonságos elhelyezése a nyári szünet idejére

3. 3. 6. 4. 5. A komolyzenei szakkör A magyar zene évszázadai: a magyar zene a kezdetektől napjainkig Vezérgondolat: „Egy nemzet csak addig él, amíg van hagyománya” /Széchenyi István/

Célkitűzés Terápiás eszközökkel megkedveltetni a fiatalokkal a magyar népzenét Tematika A foglalkozások időrendi sorrendben követik egymást 1. Középkori egyházi magyar zene: katolikus, református énekek: 

Kora középkori egyházi gregorián énekek: Mária énekek, kórusművek, debreceni református énekek: Debreceni Református Kantus előadásában

2. Középkori, vallásos, magyar népzene: szakrális magyar népdalok: 

Kora középkori erdélyi csángó: „Három Aranyalma”, illetve református népi dallamok: „Hadd költsem fel a hajnalt!”- Kiss. G. Márton református lelkész előadásában

3. Magyar királyi udvari zene: Magyarországon tevékenykedő külföldi mesterek művei: 

Főként Mátyás király udvarában szolgáló németalföldi és itáliai mesterek munkássága

4. Balassi Bálint „énekes versei” hiteles dallamokkal elénekelve: 

A középkor legnagyobb magyar költőjének versei Kobzos Kiss Tamás előadásában

5. Középkori és kuruc kori magyar népdalok: 

Zömében XVII-ik századi magyar népdalok a legkülönbözőbb témákban, műfajokban

6. Középkori és kuruc kori magyar táncok: hajdútáncok, egyéb közösségi táncok: 

Erdélyi és magyar hajdútáncok, Bákói hajdútáncok, Borica, egyéb táncok

7. Kuruc kori népdalok és táncok tárogatón: 

Kuruc kori magyar népzene tárogatón – Nagy Csaba előadásában

8. Erkel Ferenc munkássága: „Magyar nemzeti operák”: 

Hunyadi László c. opera nyitánya, részletek a Bánk Bán c. operából

9. Liszt Ferenc művészete: „szimfonikus költemények”: 

Szimfonikus költemények: Mazeppa, Le Prelüde, stb.

10. A német zeneszerzők és a magyar zene kapcsolata: Brahms munkássága: 

Brahms: Magyar táncok: 21 tánc”sorozat”

11. A forradalmi „magyar” zene: Indulók: 

Liszt: Keresztes lovagok indulója, Liszt: Mazeppa induló, Berlioz: Rákóczi induló, Strauss: Éljen a magyar!, Egressy Béni: Klapka induló, stb.

12. Kodály Zoltán munkássága: A régi magyar népzene felfedezése, „Kodály módszer”: 45



Budavári Te Deum, Magyar népdalok feldolgozásai, Psalmus Hungaricus

13. A magyar és az európai népzene és kultúra kapcsolódási pontjai napjainkban: 

Karl Jenkins: A Walesi Bárdok – Arany János művének megzenésítése walesi népi dallamokkal

3. 3. 6 4. 6. Filmklub A vetítések célja  Az esztétikai nevelés keretében a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére.  A résztvevők szerezzenek megfelelő felkészültséget a különböző – elsősorban audiovizuális médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására  Nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat – vagyis teljesüljön a mozgóképi írás-olvasás-tudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése  A kommunikációs és együttműködési készség, a megfigyelés, a problémamegoldó a tájékozódás és a rendszerezés képességének a fejlesztése  Az alkotásra való beállítódás támogatása  A vizuális kultúra jobb megismerése  A mozgókép művészetek közötti helyének felismerése  A filmek szerkezeti és tartalmi elemeinek a megismerése  Stílusok, stílusirányzatok bemutatása a filmtörténetben A vetítések időpontja  hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön, vacsora után (19.30-21.00).  A filmek tematikus és/vagy kronologikus beosztási rend szerint követik egymást, s két-három film kerül egy-egy tematikus csoportba. A filmek tematikus csoportosítása 1. A western régen és most (John Houston, John Ford, Clint Eastwood) 2. A sci-fi néhány film tükrében (Alien, 2001 Űrodüsszeia, …) 3. A horror különböző fajtái (Murnau, Hitchcock, Kubrick) 4. Káosz-filmek (Jeunet-Carot, Lynch, Greenaway, …) 5. Drakula –Frankenstein filmek 6. Olasz neorealizmus (Visconti, de Sica, Rossellini) 7. Francia újhullám (Truffaut, Godard) 8. A kelet-európai film (a 60-as évektől napjainkig; Jancsó, Menzel, Forman, Wajda, Pintilie) 9. Animációs filmek (magyar és külföldi) 3. 3. 6. 4. 7. „Tetőtől-talpig szakkör Nevelési célok, feladatok  Az igényes szépségápolás iránti igény kialakítása és rögzülésének elősegítése  az öltözködési kultúra, illetve a test- és szépségápolás egészséges életvitellel való összhangjának a megteremtése  az igényes, gyakorlatias, stílusos és pénztárca-barát szépségápolás elsajátításához tanácsadás Ideje  figyelemmel az érdeklődő kollégisták kötelező elfoglaltságaira és/vagy  alkalomhoz kötötten (heti 1x45 perces foglalkozás, amely történhet összevontan is) Működtetése 46



részben önszerveződő érdeklődési kör formájában történik

Szakköri tematika  A divat alakulása napjainkig (bepillantás a divattörténetbe)  Az öltözékek stílusai  Az alternatív stílus  Öltözékek alkalom szerint (mindennapok, alkalmi, irodai)  Az alkalmi öltözékek típusai  A kiegészítők szerepe és alkalmazása  A protokoll helye az életünkben és az öltözködésünkben  Az alapanyag ismeret, fazonok, kellékek  Testalkatok; forma és arányok szerint  Általános színelmélet  Egyéni színek, évszakteória  Sminktörténet és mai alkalmazása  Sminkelési alapismeretek  Frizuratörténet és mai alkalmazása  Hajápolás és fodrászati alapismeretek  Kollekció összeállítása-butik  Kollekció összeállítása-divatbemutató  A divattrendek szerepe az életünkben  A divattrendek alkalmazása  Divatmarketing  Divatelemzés, szezonális trendek  Hirdetések, médiahatások  Divat-, smink-, frizura-bemutató  Egyéni stílusteremtés (öltözködés, szépségápolás, díszítés) 3. 3. 6. 5. Sportkörök A tömeg- és szabadidő-sporttal kapcsolatos általános intézményi elvek  támogatást élveznek a tanulmányi munkával összhangban álló, tervszerű és az egészséges életmód kívánalmainak megfelelő sportprogramok  a tevékenységi kör lényeges eleme a mozgás és a tömegesítés  kiemelésre érdemes az eredmény-centrikusságból adódó teljesítmény-orientáció, valamint az életmódra gyakorolt pozitív hatás A sportprogramok szervezésének elvei  az intézményi vezetéssel egyeztetett formában, a DSE koordinálásával, a Diák-tanács és a csoportok sport-aktivistáinak a bevonásával történik  a kollégium közéleti fórumain a diákok minden sporteseményről széleskörű tájékoztatót kapnak  alapvető célunk az egyéni szükséglet és a közösségi képviselet összhangjának megteremtésével minél több diák megnyerése az adott sportág aktív művelésére Pedagógiai célok  a mozgalom várható eredményei, a vetélkedés különböző formái, a verseny-szituációk, a győztesvesztes helyzetek felerősítik az összetartozás érzését és felkínálják a népszerűvé válás lehetőségét  a más területen kevésbé eredményes gyermekek is sikerélményhez juthatnak  a megszerzett siker a nevelés más területeire is átültethető  a játék segítségével észrevétlenül erősíthetjük a diákok mozgás iránti szükségletét 47



a gyakorlási lehetőségek gazdag kínálatának megteremtésével elősegítjük az egészséges életmódra nevelés komplex feladatának teljesülését

A sporttevékenység színterei  a legnépszerűbb, azaz a legtöbb diákot megmozgató sportágak o fiú- és leánylabdarúgás o kézilabda o röplabda o zumba o kondicionálás (erősítés és torna, futás) o sakk o asztalitenisz o úszás o önvédelem A gyakorlási lehetőségek különféle formái A gyakorlási idő a napirend által meghatározott módon, a szilenciumot megelőző és az azt közvetlenül követő időszakot jelenti.  rendszeres edzés  ötletszerű játékok  házibajnokságok  sportági tanfolyamok (úszó, önvédelem)  kollégiumok közötti bajnoki tornák, kupaversenyek  szélesedő sport-kapcsolatok A sport-mozgalom szerepe a kollégium nevelési rendszerében  közösségformálás, vagyis a különféle színterek egymásra épülése révén a folyamatosság biztosítása és jó válogatási lehetőség megteremtése a kollégiumi csapatba  hagyományápolás, a "piramis-elv" érvényesülése a széles alapokon nyugvó tömegbázis és a sport első vonalában levő pozitív szellemiségű diákok révén A foglalkozások helyszíne és ideje  belső helyszínek o udvari bitumenes pálya o az alagsorban lévő kondicionáló terem o földszinti étterem Külső helyszínek  a társiskolák tornacsarnokai  a kapcsolatos iskolák udvari területei  iskolai uszodák  külső szakosztályok működési helyszínei - az anyagi lehetőségek megteremtése után, a DSE és a kollégiumi alapítvány gazdálkodása, illetve pályázatok révén 3. 3. 6. 5. 1. Kondicionáló-termi foglalkozások Cél  testépítés, erőfejlesztés alapjainak elsajátítása  Céltudatosság, fizikai erőnlét, akaraterő fejlesztése  a tanulók mozgásigényeinek kielégítése  a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése 48

A kondicionáló-termi foglalkozások témasora Szeptember o Baleset- és tűzvédelmi oktatás o Terem-használati kártyák kiosztása o Hasizom fejlesztése – felülés, lábemelés, oldal-hasazás Október o Comb- és láberősítő gyakorlatok – guggolás, lórúgás géppel, felfelé rúgás géppel, segítő emberekkel – lábgyakorlatok, fekve-nyomás, nyak mögül nyomás November o Háziversenyre való készülés - fekve nyomás, húzódzkodás, tolódzkodás, felülés, nyak mögül nyomás o Mellizom gyakorlatok - fekve nyomás, tárogatás kézi súlyzókkal illetve géppel December o Bicepsz gyakorlatok – húzódzkodás, állva húzás francia illetve egyenes rúddal, egykezes súlyzókkal különböző gyakorlatok Január o Váll- és hasizom erősítése - nyak mögül nyomás, állból nyomás, egykezes súlyzókkal való különböző gyakorlatok, felülés, has-prések Február o Házibajnokság megrendezése o Toldi Kupán részvétel a Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában Március o Talajgyakorlatok - távolugrás o Toldi-Kupa a Corpus Fitnesz Klubban – Szent-József Gimnázium szervezésében Április o Bicepsz gyakorlatok – húzódzkodás, állva húzás francia illetve egyenes rúddal o egykezes súlyzókkal különböző gyakorlatok o Gulyás-Kupa kondi-verseny o Deák–Kupa kondi-verseny Május o Az egész évi edzés levezetése – egyik izomcsoport sem kap különös hangsúlyt o Egyenletes biztonságos izomfejlesztés o Elvégzett edzésformák gyakorlása Június o A terem és a szertár rendezése

3. 3. 6. 5. 2. Természetjárás A több éves intézményi hagyománnyal rendelkező, és évenként 2 alkalommal megvalósított program, a természetet és a mozgást kedvelő diákokból önszerveződéssel létrehozott túracsoport fő tevékenységi színtere. Pedagógiai célok  az együttes tevékenység révén alapvető közösségformálás, közéletiségre nevelés  a nem hagyományos tanár - diák együttműködés, és a közvetlenebb kapcsolat folytán személyiségfeltárás és formálás  az iskolai tanulmányokat jól kiegészítő, természeti és kulturális értékek felfedezése  a túrázás szépségének és a tájékozódás alapvető formáinak a megismerése  a tanulók viselkedésében a csoporthoz tartozás etikai szabályai és az egyéni felelősségvállalás közötti összhang megteremtése 49

A működési támogatás módja és formái  a kollégium sportéletét gazdagító mozgásforma olyan módon élvezi az intézményvezetés támogatását, hogy a szervezeti kapcsolatai révén hozzásegíti az összeszokott kis csoportot a költségkímélő túrahelyszínek megtalálásához  a DSE működési támogatásként kapott bevételei, a kollégium alapítványa, valamint a városi és országos pályázati lehetőségek képezik a természetjáró túrák fedezeteként szolgáló anyagi hátteret A résztvevők köre  az önszerveződés elvének érvényesülése mellett elsőbbséget élveznek mindazon kollégiumi csoportok, közösségek, illetve diákok, akik a kollégium közéleti tevékenységének aktív formálói 3. 3. 6. 5. 3. Önvédelmi kör Célok és feladatok  alapvető önvédelmi technikák elsajátítása  erőnlét, kitartás, gyorsaság fejlesztése  fair-play szellemiségének erősítése  önfegyelem kialakítása és fejlesztése Szakköri tematika 1. Elméleti áttekintés. A bemelegítés fontossága, a helyes bemelegítés. Nyújtások. 2. Egyenes ütés és védése, erőnlét. 3. Gyakorlás, erőnlét. 4. Gyakorlás, erőnlét. 5. Horogütés és védése. Gyakorlás, erőnlét. 6. Gyakorlás, erőnlét. 7. Gyakorlás, erőnlét. 8. Felütés és védése. Gyakorlás, erőnlét. 9. Gyakorlás, erőnlét. 10. Gyakorlás, erőnlét. 11. Kombinációk. Gyakorlás, erőnlét. 12. Gyakorlás, erőnlét. 13. Gyakorlás, erőnlét. 14. Köríves rúgások. Gyakorlás, erőnlét. 15. Gyakorlás, erőnlét. 16. Gyakorlás, erőnlét. 17. Taposó rúgások. Gyakorlás, erőnlét. 18. Gyakorlás, erőnlét. 19. Gyakorlás, erőnlét. 20. Esés típusok. Gyakorlás, erőnlét. 21. Gyakorlás, erőnlét. 22. Gyakorlás, erőnlét. 23. Földre vitel. Gyakorlás, erőnlét. 24. Gyakorlás, erőnlét. 25. Gyakorlás, erőnlét. 26. Kaszáló dobások. Gyakorlás, erőnlét. 27. Gyakorlás, erőnlét. 28. Gyakorlás, erőnlét. 29. Földharc. Gyakorlás, erőnlét. 30. Gyakorlás, erőnlét. 31. Gyakorlás, erőnlét. 32. Gyakorlás, erőnlét. 33. Gyakorlás, erőnlét. 50

3. 3. 6. 6. Egészségvédelem A tevékenység célja  harmonikusan fejlett, testileg és lelkileg ép, kiegyensúlyozott tanulói személyiség kialakítása  az egészséges ember felbecsülhetetlen értékű a társadalom számára, hiszen eredményesebben és aktívabban tud részt venni a társadalmi folyamatokban Feladatok  alapvető higiéniai szabályok megismertetése és betartatása  rendszeres mozgási lehetőség biztosítása  a közvetlen és a tágabb környezet tisztaságának megőrzése  a korszerű táplálkozási szokások megismertetése  egészséges, kiegyensúlyozott életérzést közvetítő életmód-minták átadása  az egészségvédelem valamennyi területén a prevenció, a megelőzés hangsúlyozása  felelősségteljes magatartás kialakítása a fiatalokban a saját és egymás mentális és testi egészségének megőrzése érdekében  a káros szenvedélyek elleni küzdelem (dohányzás, alkohol, drog és az önpusztítás minden, szenvedélyből táplálkozó formája)  az aktív pihenés különböző formáinak a megismertetése  a helyes önértékelés és önismeret elsajátíttatása  tolerancia kialakítása a sérült, fogyatékos embertársaink elfogadtatása és megbecsülése érdekében  a természetgyógyászat, valamint a környezet- és természetvédelem alapjainak a megismertetése és elsajátíttatása  az öltözködési kultúra, illetve a test- és szépségápolás egészséges életvitellel való összhangjának a megteremtése  a társadalmi érintkezés adott szintjén szükséges korszerű illemtani szabályok megismertetése  a fejlett és igényes szexuális kultúra terjesztése, családi életre nevelés, AIDS- megelőzés A tevékenységek megvalósulási formái  egészségnevelési témájú csoportfoglalkozások  ismeretterjesztő, felvilágosító előadások  az egészségnevelés különböző témakörét feldolgozó vetélkedők (dohányzásellenes, környezetvédelmi, helyes életvitelre, családi életre nevelő és felvilágosító jellegű)  városi elsősegélynyújtó, - és vöröskereszt történeti vetélkedők  kozmetikai- és szépségápolási szaktanácsadás  személyiségfejlesztő tanfolyam önismereti csoportban  a szobák közötti tisztasági versenymozgalom A tevékenységek színterei  csoport- és szakköri foglalkozások  tisztasági- és vöröskereszt-felelősi hálózat  vöröskeresztes ifjúsági alapszervezet  "Egészségnevelési Napok" és egyéb egészségvédő akciók  városi meghirdetésű rendezvények  vetélkedők, véradások, továbbképzések  intézményen kívül, más kollégiumokkal együttműködve Kapcsolataink 51





kollégiumon belül o környezetvédelmi felelős hálózat o önkiszolgáló és közhasznú-munka felelős hálózat o kollégiumi DSE o természetjáró túracsoport kollégiumon kívül o Vöröskereszt Városi Ifjúsági Szervezet o "Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület” o Forrás Lelki-segítők Egyesülete o programjainkhoz kapcsolódó városi és vidéki társkollégiumok

3. 3. 6. 6. 1. A kollégiumi Egészség- és drogstratégia Az egészség-és drogstratégia kapcsolódása a Pedagógiai programban meghatározott egészségvédelmi feladatokhoz Az egészségfejlesztő-drogmegelőző munka legfeljebb a tevékenységi formákban és a módszerekben jelent új kihívást.  Az intézmény Pedagógiai Programjában szereplő egészségvédelmi tevékenység az Egészség- és drogstratégián belül is szükséges és folytatandó feladat.  Az egészségnevelés lényegének a helyes értelmezése és különböző területeinek az ismerete a tantestület részéről még egységesebb gondolkodást és szándékos cselekvést igényel.  A kollégiumi egészségfejlesztő-drogmegelőző munka megkezdése előtt a tevékenység minden szereplőjének komoly tudatformáláson kell átesni az egészségnevelés lényegére és komplexitására vonatkozóan.  Az egészségfejlesztő munka révén a kollégium minden diákjának meg kell ismerni az egészségvédelem területeit o az életkorral járó biológiai, pszicho-higiénés és életmódbeli tudnivalókat o a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit o az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód) o az anti-humánus szenvedélyeket o az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségeit o az egészségérték tudatosulásának jelentőségét (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, a motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítása) Az egészségfejlesztő munka célja  az egész kollégiumi diákközösség, a szülők, a pedagógusok, az ápolónő és a tanulókkal kapcsolatba kerülő technikai dolgozók (takarítónők) bekapcsolása a munkába  a drogprobléma felismerésére a helyi környezet szenzibilitásának növelése  az észlelő érintettekben a hatékony problémamegoldó készség kialakítása  a drogok hatásmechanizmusának és a droghasználat következményeinek a megismerése  a sikeres, produktív életstílus kialakításához és a szenvedélyek visszautasításához segítő életvezetési modellek bemutatása Az egészségfejlesztő munka lényege  tudatos egészségnevelés o az egyénben és a közösségben rejlő lehetőségek kihasználásával o a tanulók önismereti és komplex személyiségfejlesztésével o vonzó közösségi programok szervezésével  a Nemzeti Egészség-stratégia multi-diszciplináris megoldási módszerét követő több szempont szerint történő probléma-feltárás és értelmezés  sok színtéren és sok szereplővel zajló befolyásolás 52

o a kortárs-segítő hálózat működtetésével a korosztályos előny kihasználása, a prevenciós hatékonyság erősítése o a szülők és a pedagógusok kölcsönös együttműködésével a drogokhoz való hozzáférés lehetőségének csökkentése o a külső szakmai szervezettel való kapcsolattartás révén, szükség szerint, a drogokkal kapcsolatba kerülő diákok átsegítése a szociális gondozáson vagy terápiás kezelésen, egészen a rehabilitációig Az egészségfejlesztő munka személyi és tartalmi-módszertani összetevői A pedagógusokkal szembeni elvárások  nagyfokú empátia  a tanár-diák párbeszéd konstruktívvá tétele  pozitív mintaadás  képesség a tanulói szereprepertoár bővítésére Az alkalmazott módszerek  segítő-támogató odafordulás  ösztönzés a tanulók megbecsülésével, figyelmes és türelmes meghallgatásával  biztonságérzet nyújtása  egyéni tanácsadás új megközelítések adásával, a bírálat elhagyásával  sikeres problémamegoldás és tudatos fejlesztő szándék Az egészségfejlesztő-drogmegelőző munka tevékenységi területei  önismereti és komplex személyiségfejlesztés  a szerhasználat, az inaktív és egészségtelen életmód káros hatásainak megismertetése  tartalmas szabadidős foglalkozási kínálattal, alternatíva-adással és a szabad választás lehetőségének biztosításával a pozitív életstílus kialakítása  aktív életmód-programok gyakoroltatása, vonzóvá tétele  kortárs segítő hálózat működtetése A megvalósítás formái  a diákok napirendjének folyamatos ellenőrzése, szokásaik, teendőik, baráti kapcsolataik, vásárlásipénzköltési szokásaik figyelemmel kísérése, a tapasztalatok munkaközösségen belüli megbeszélése  egyéni és csoportos foglalkozások során önismereti és személyiségfejlesztő témák feldolgozása  káros szenvedélyekkel (dohányzás, alkohol, drog, szexualitás és AIDS) kapcsolatos ismeretanyag kis közösségekben történő megbeszélése  házi illetve városi egészségvédő és drog-prevenciós versenyeken való részvétel biztosítása  egészségvédelmi totók kitöltése  diák-önkormányzati tevékenységi körön belül a kapcsolódó reszortos hálózatok működtetése  sokszínű kollégiumi sportélet biztosítása  érdeklődésre számot tartó szabadidős kulturális-programok (film-vetítés, zene-szolgáltatás, táncos lehetőségek) szervezése  Egészségnevelési Napok rendezvénysorozat valamint Életmód Nap megszervezése  a csoportok, pedagógusok és az egyének számára a pozitív életmódhoz segítő könyvtári anyagok (könyvek, videó- és hangkazetták, CD-lemezek) elérhetővé tétele A megvalósítás feladat terve  A nevelőtanár választása szerinti foglalkozási tervek alapján, a kollégium valamennyi tanulócsoportjában csoportfoglalkozási órakeretben, 2-2 önismereti-személyiségfejlesztő, illetve szenvedély-betegségekkel kapcsolatos téma feldolgozása 53

     

A csoportfoglalkozások keretében, beinduláskor október hónapban és a lefutásuk után május végén Élet-mód teszt kitöltése és értékelése A diák-önkormányzat tisztasági- és vöröskeresztes hálózatának valamint a Diák Sport Egyesület sport-szakosztályainak a működtetése A szakmai segítő szervezettel való kapcsolattartás révén az induló kortárs-képzésekre további vállalkozó diák küldése Az első félév végén a hagyományos Egészségnevelési Napok megrendezése Életmód Nap és megelőző egészségvédő akciók szervezése Háztartástan szakkör működtetése az egészséges életmód szolgálatában

3. 3. 6. 6. 2. Háztartástan szakkör Célok és feladatok  az egészséges életmód és étkezés elsajátításához tanácsadás  az egészséges és helyes táplálkozási szokások rögzülésének elősegítése  az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása  a nemzetközi konyhaművészet megismerése  ételkészítési technikák elsajátítása  változatos alapanyagok, fűszerek, technikák megismerése, alkalmazásának elsajátítása  a későbbi saját háztartás kialakításában és vezetésében való jártasság megszerzése A résztvevők köre  a korszerű és egészséges táplálkozás iránt érdeklődő kollégista tanulók A Háztartástan szakkör éves tematikája  Ételek kiválasztása, balesetvédelmi oktatás – mártogatós készítés  Zöldségropogós salátával – brokkolis lepcsánka  Tésztasaláták – ravioli saláta  Rizottók - kertész rizottó  Mézeskalács sütés  Zöldséges, húsos sült tészták – csirkemájas, gombás és zöldséges, pulykás palacsinta  Hajdinás ételek – csirkehúsos hajdinagombóc zöldségmártásban, trikolor tésztával  Sajtos saláták - brokkolis, körtés, fetás saláta  Lasagnék – spenótos, húsos, fetás lasagne  Majonézes saláták – csirkesaláta  Smoothie – k, turmixok – eperfagyis turmix  Húsos saláták – csirkés cézár saláta  Gyümölcstorta – csíkos epertorta  Grillezett hús és zöldség variációk 3. 3. 6. 6. 3. Gasztronómiai szakkör Magyaros desszertek: /Az „ezerarcú” magyar gasztronómia évszázadai/ Vezérgondolat: „Egy nemzet számára legfőbb reménység ifjúságának megfelelő nevelése” /Erasmus/

Célkitűzés Terápiás eszközökkel megismertetni és megkedveltetni a fiatalokkal az egészséges, „hagyományos” magyar édességeket és a magyar tájak gasztronómiáját. Tematika 54

1. Az ősi magyar konyhaművészet általános jellemzői I.  Keleti gyökereink, ízesítési, „fűszerezési” jellemzők, tálalási szokások, szabályok 2. Az ősi magyar konyhaművészet általános jellemzői II.  Konyha technikai eljárások, elkészítési módszerek: vajas, hájas, kelt tészták, stb. 3. A magyar gasztronómia évszázadai:  Egy évezred történelmének „hatásai” a mai magyar tájgasztronómiában 4. A magyar hírességek kedvenc ételei, „nyalánkságai”  „Anekdoták”nagy hadvezérekről, nevezetes politikusokról, híres értelmiségiekről 5. Nyugati hatások a „magyaros” desszertekben I.  Magyarországon tevékenykedő nyugati „cukrászmesterek” munkássága: zserbók, krémek 6. Nyugati hatások a „magyaros” desszertekben II.  Torta, pudingfélék, „felvert” sütemények ízesítés, forma szerint minden mennyiségben 7. Mézzel készült hagyományos, magyaros sütemények  Gyúrt és kevert mézes tészták, ünnepi sütemények, táj specialitások 8. Az „ezerarcú” fánk a magyar konyhaművészetben  Fánkok minden formában: ízesítés, elkészítés, egyéb módszer szerint „tematizálva” 9. A hagyományos, magyaros, édes kelt tészták sokfélesége a magyar gasztronómiában:  Ünnepi sütemények: ízesítés, elkészítési módszer, tálalás szerint csoportosítva 10. A hagyományos, magyaros, sós kelt tészták sokfélesége a magyar gasztronómiában:  A magyar népmesék „szereplői”: hamuban sült pogácsa és „társai” – pogácsa, lángos, stb. 11. Omlós vajas és hájas tészták a vidéki magyar konyhaművészetben:  Gyúrt, hajtogatott, édes és sós sütemények: linzer, lepény, pite félék: pl.: Rákóczi túrós 12. A magyaros desszertek „királya”, turisztikai „szimbóluma”: rétes, és a béles:  Hagyományos eljárások a magyar tájgasztronómiában – rétes elkészítési módok 13. A hagyományos magyar gasztronómia jövője, fenntarthatósága, versenyképessége:  Játékos beszélgetés a témáról – mindenki elhozza hazai „specialitását” a foglalkozásra, zsűri A foglalkozásokat kiegészíti étterem és cukrászdalátogatás, valamint gasztronómiai műsorok vetítése: Vatel, „Ízes hagyományok”, „Íz-őrzők”, „Bandi a hegyen”, stb. 3. 3. 6. 7. A környezeti nevelés programja Cél  környezetvédelem o környezetbarát gondolkodásmód kialakítása o környezettudatos viselkedés elérése o a pazarló vásárlási szokások megszüntetése o törekvés a környezetbarát vásárlásra o érvényt szerezni a "TAKARÉKOSSÁG = KÖRNYEZETVÉDELEM" jelszónak  a Föld jövője iránt érzett felelősség elmélyítése  a fenntartható fejlődés biztosítása 55

Feladat  a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése  a kollégium közvetlen környezetének rendben tartása, belső tisztaságának és állagának megóvása  minél több, az iskolai oktatásból hiányzó ismeret átadása o érdekes állatok és viselkedésük bemutatása  tevékeny részvétel az állatok védelmében  lehetőség szerint nemzetközi projektekbe való bekapcsolódás révén hazai adatok gyűjtése a környezet állapotáról  szigorú takarékossági intézkedésekkel az energiaszükségletünk csökkentése, ezzel együtt a kollégium költségvetési helyzetének javítása Tevékenységi formák  szelektív hulladékgyűjtés Hulladékfajta

    

Az elszállítás célállomása papír ÁKSD KFT kihelyezett konténerei műanyagok - PET palackok és vegyes műanyag ÁKSD KFT kihelyezett konténerei üveghulladék ÁKSD KFT kihelyezett konténerei dezodoros flakonok ÁKSD KFT lakossági akciói neoncsövek, villanyégők ÁKSD KFT lakossági akciói szárazelemek ÁKSD KFT lakossági akciói az ebédlő, a lépcsőházak, a kollégium előtti terület és az udvarrész esti takarítása előre megtervezett szobabeosztás alapján természetfilmek levetítése az érdeklődő diákoknak télen a kollégium területére kihelyezett madáretetők folyamatos feltöltése a diákok által hozott mageleséggel az „Állatok világnapja” (október 4.) és a "Föld Napja" (április 22.) országos rendezvénysorozathoz kapcsolódó kollégiumi Környezetvédelmi Napok megrendezése takarékosság o elektromos árammal o vízzel o fűtéssel o papírral

A környezetvédelmi tevékenység színterei  a környezetvédelmi reszortosok havi összejövetelei o ismeret-terjesztés o feladat-kijelölés o a végrehajtás értékelése  környezetvédelmi reszortosok csoportfoglalkozásokon adott tájékoztató beszámolói  reszortfelelős tanári szinten kapcsolattartás o az önkormányzat illetékes osztályával o a debreceni Állat- és Növénykerttel o a Hortobágyi Környezetvédelmi Főfelügyelőség munkatársaival o a szelektív hulladékokat elszállító cégek felelős munkatársaival

3. 3. 6. 7. 1. Önkiszolgáló és közhasznú tevékenység 56

Lényegében a kollégiumi közösségi léthez szervesen kapcsolódó alapvető, mindennapos és szervezett közérdekű munkavégzést tartalmazza. Cél  az önkiszolgáló képességek kifejlesztése  önellátási képességek kialakítása  önálló viselkedés  egészséges, kulturált étkezés  testápolás  rendszeretet  háztartási munka  közlekedés  a tanulmányi munka és a szabadidős tevékenység helyes arányainak megtartása  mód és lehetőség biztosítása minél több szociális kontaktusra, kötődésre  a színvonalas reszortmunka megfelelő rangra emelése  önmagunk és környezetünk tisztasága, esztétikussá tétele  a természeti környezethez való viszony formálása Feladatok  a diákok tájékoztatása jogaikról, kötelességeikről, kedvezményeikről, feladataikról  az ügyeletesi rendszer kialakítása és működtetése o szintügyeletes- és portai ügyeletes tanulók és napos hálók  az érdeklődés felkeltése és fenntartása pozitív élmények által  az unalom száműzése  az aktív pihenés élvezete  a szabadidő igényes, hasznos és tartalmas eltöltése  állagmegóvás  takarékosság minden területen Tevékenységi formák  a kollégiumi ügyeletes tanulók munkavégzése  az aktívahálózat működésének és az információ átadásának a figyelemmel kísérése  aktív, cselekvő részvétel a környezet, a kollégium külső- és belső körletrendjének és esztétikumának a megteremtésében  kerti munkák végzése  fásítás  parkosítás és ápolás  fűgondozás és nyírás  locsolás  lombseprés és komposztálás  téli hó eltakarítás Alkalmazott eszközök és technikák  a kollégium karbantartó részlegének szerszámai és eszközei  a kerti (udvari) komposztáló "üzemeltetése "  a kollégiumi könyvtár szakirányú könyvei Kapcsolódó tevékenységi körök  kollégiumi diákönkormányzat 57

      

vöröskeresztes diákkör környezetvédelmi reszorthálózat dísznövénytermesztő szakkör dekorációs kör természetjáró- és túrafelelős kollégiumi könyvtár a kollégium karbantartó részlege

Foglalkozási színterek  elméleti csoportfoglalkozások  könyvtári foglalkozások  gyakorlati foglalkozások o a kollégium udvari és utcai - a csoportok számára kijelölt – területein o tanulószobák, foglalkozási helyiségek, háló- és mellékhelyiségek rendben tartása  kirándulások, túrák 3. 3. 7. A hagyományrendszer ápolása, fejlesztése 3. 3. 7. 1. A névadó kultuszának őrzése Gulyás Pál a tanár-költő, a pacifista, a nagy formátumú irodalomszervező, életével, irodalmi munkásságával és egész szellemiségével betölti a mai, felelősen gondolkodó fiatalok számára a példakép szerepét. Mindezt Debrecen város kulturális közélete is jól példázza, amikor sok év után az őt megillető módon kezeli és tiszteli költő fiát. Kollégiumunk az alábbi hagyományos tevékenységek révén ápolja névadója kultuszát  állandó fotó- és dokumentum-kiállítás az épület előcsarnokában  a költő sírjának és a kollégium előtt álló szobrának megkoszorúzása  Gulyás Pál születésnapjához kapcsolódó Emlék-hét szervezése  a házi- és városi Gulyás Pál szavalóverseny megrendezése  névadónk életének, irodalmi munkásságának feldolgozása valamennyi tanulócsoportban  a Gulyás Kupa kiírása és megrendezése, több sportágban  kapcsolattartás a költő leszármazottaival, életművének irodalmár gondozóival és élő tisztelőivel 3. 3. 7. 2. A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése  Az elmúlt néhány évben diákságunk összetétele jelentősen megváltozott. A számbeli többséget jelentő gimnazista tanulók igényeihez igazodva, prioritást nyertek a tanulmányi eredmények növelését és a tudás gyarapítását szolgáló tevékenységek.  A szűkös költségvetési keretek miatt az épület állagának, berendezéseinek és felszerelésének megóvása és fejlesztése érdekében az ésszerű takarékosság, az alapítványi gazdálkodás és az egyéb források felkutatása a korábbinál is nagyobb jelentőséget kapott. Az arculatteremtés érdekében értékeinkre támaszkodva, még tudatosabban és szakszerűbben kell végezni az alábbiakban felsorolt tevékenységeket  felzárkóztatás, tehetséggondozás  folyamatos tanulmányi segítségnyújtás  a szilenciumok rendjének, fegyelmének, hatékonyságának biztosítása  4, 0 fölötti kollégiumi átlagban megmutatkozó tanulmányi eredményesség  az iskolákkal meglévő kapcsolatok mélyítése  a szülőkkel való kapcsolatok ápolása  jó hírnevünk, pedagógiai munkánk kedvező megítélésének megőrzése  a szakkörök, érdeklődési körök színvonalas működtetése 58

   

a tantestület szakos összetételének tudatos építése a pedagógusok ösztönzése a posztgraduális képzésben, továbbképzéseken való részvételre, pedagógiai, pszichológiai, szakmai ismeretek megszerzésére az épület állagának, komfortjának megőrzése, és tudatos törekvés ennek a fejlesztésére az intézmény dolgozóinak és tanulóinak érdekeltté tétele az állagmegóvás, a takarékosság és az alapítványi vagyon gyarapítása terén

3. 3. 8. Gyermek- és ifjúságvédelem Cél  a nehéz élethelyzetbe került növendékek, veszélyeztetetté vált diákok támogatás és segítő szakemberekhez való irányítása  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása Feladat  szűrés – a tanulók családi körülményeinek megismerése, feltérképezése; a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítése  prevenció – a tanulók fejlődésére, egészségére káros hatások, a veszélyeztetettség megelőzése  korrekció (a bekövetkezett károsodás orvoslása)  nevelők jelzése alapján az igazolatlan hiányzások figyelemmel kísérése  dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás feltérképezése  szociálisan hátrányos helyzetű családok felismerése (szükség szerint helyzettanulmány készítése)  deviáns, nehezen nevelhető tanulók, erőszakos viselkedésűek kiszűrése Tevékenység  káros szenvedélyek elleni előadások szervezése  a szülőkkel való kapcsolattartás személyes találkozás, illetve levelezés vagy telefonon keresztül történő érintkezés által  teszt- és feladatlapok szerkesztése, kitöltetése, értékelése  mentálhigiénés önismereti tréningek  látogatás gyermekvédelmi intézményekben  hobbi körökbe irányítás  együttműködés o kollégiumi pszichológussal, nevelőtanárokkal, DT tagokkal, kollégiumi orvossal, kortárs környezettel o iskolával, szülői házzal o gyermekvédelmi intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Forrás Lelki-segítők Egyesülete szociális munkásai, pszichológusai és a Rendőrség ifjúságvédelmi csoportja) 3. 3. 9. Diák-önkormányzati tevékenységrendszer A szerveződés elvei  diákigények  a nevelőtestület közéletiség gyakoroltatására irányuló törekvései  önkéntes feladatvállalás  demokratikus, évenként ismétlődő választási gyakorlat  Az intézményi diákönkormányzat a szerteágazó tevékenységét a vezetésével megbízott patronáló pedagógus iránymutatásai alapján végzi.  A segítő felnőtt feladata a legfőbb diák-önkormányzati szervek (Közgyűlés, Diáktanács) működésének biztosítása, az ezzel kapcsolatos tervező, szervező, irányító, elemző, értékelő és ellenőrző vezetési funkciók gyakoroltatása. 59

A diák-önkormányzati munka célja  a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése o pozitív szokások és minták közvetítése o szociális készségek fejlesztése o empátia, tolerancia, kooperáció o konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra o szervezőkészség o közösségi együttélés szabályainak elsajátítása o egyén és csoport kölcsönhatásainak megértése o kulturált párkapcsolatok kialakítása A diák-önkormányzat intézményi szervei  Közgyűlés  Diáktanács  18 csoport-önkormányzat vagy csoportvezetőség  a Diáktanács mellett működő és a csoportmunkát irányító reszortos hálózat  A kollégiumi diák-önkormányzat a reszortonként elkészített munkaterv alapján dolgozik. Saját tevékenységét közgyűlés összehívása mellett ez alapján félévkor és év végén értékeli.  A diák-önkormányzati szervek feladatát, valamennyi jogkörét (döntési, egyetértési, véleményezési, javaslattevő), az ellenőrző és értékelő munkája területeit valamint a diák-vezetők jogait és kötelességeit az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata mellékletét képező Diákönkormányzati Működési Szabályzat részletesen tartalmazza. 3. 4. A kollégiumi nevelés eredményessége  az intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza a belső és külső pedagógiai vizsgálatok és mérések eljárásrendjét  a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, közte a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdése érdekében történt pedagógusi szerepvállalás, illetve a pedagógus szakképzettségéből adódó és egyéb szerzett tudásának a hasznosulásának a mértékét  a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás  a pedagógusok minősítésének rendjét  a partneri méréseket, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolását, az ezt követő intézkedési protokollt  az intézményi önértékelés módját  a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendjét  Az intézményi nevelés sikeressége a 4-6 éves kollégiumi tartózkodás alatt ún. nevelési eredményvizsgálat segítségével többször is mérhető. Az intézményi Minőségirányítási Program szabályozza a folyamatot és leírja a 2 évenként sorra kerülő vizsgálat formáját, módszereit.  A középiskolai tanulmányok befejezése után a tanulókkal szemben támasztott követelményeket, mint kimeneti eredményességi mutatókat a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja részletesen meghatározza. A nevelés eredményességének összetevői  a tanulmányok eredményes befejezése a választott középiskolában  a családi élethez, a hivatás gyakorlásához, az önálló állampolgári léthez szükséges alapvető ismeretek, képességek, értékek birtoklása, alkalmazása o alapvető erkölcsi normák követése o egészséges és kulturált életmód megteremtése 60

o sokoldalú képzettség és műveltség birtokában igény az új ismeretek befogadására és folyamatos megújítására o reális társadalomkép o az önszerveződéshez és demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességek o versenyképes tudás, jó önértékelő képesség és hasznosítható szakmai felkészültség o képesség az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére o tolerancia, empátia, szolidáris társadalomszemlélet o nemzeti, etnikai-kisebbségi kulturális és történelmi hagyományok ismerete 4. Szerkezeti, szervezeti elképzelések  A közoktatási törvény szabad iskola- és kollégiumválasztást biztosít. Ennél fogva a tanulói összetétel alakulásába direkt módon beavatkozni lehetetlenség.  Korábbi elképzelésünket megőrizve emeleten belül az azonos követelményrendszert támasztó iskolákba járó tanulók együttlakását támogatjuk. Lehetőség szerint törekszünk adott iskola ugyanazon évfolyamára járó tanulóinak egy csoportban való elhelyezésére.  A csoportvezető pedagógusok arányos és igazságos terhelése érdekében kiemelt figyelemmel állítjuk össze a tanulócsoportokat. Ügyelünk arra, hogy közel azonos számú iskola tanulóiból álljon össze a csoportlétszám. Több kapcsolódó iskola esetén rendező elvnek tekintjük az iskolák egymáshoz és a kollégiumhoz való közelségét is.  A 2009/2010. tanévtől a fenntartó 1 álláshellyel biztosította számunkra a rendszer-gazda alkalmazását, amely 2013 szeptemberében megszűnt. A 2012 szeptemberétől - az engedélyezett álláshelyeken belül maradva - 0,75 álláshelyre módosult könyvtáros-tanári és az ápoló munkaköri foglalkoztatás 2014. januártól már 1-1 álláshelyre bővült. A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatására vonatkozó jogszabályok változása nyomán a 0,275 álláshelyen foglalkoztatott kollégiumi orvosunk munkaviszonya 2013. április 30-val megszűnt.  Az intézmény szervezeti felépítése követi a demokratikus változásokat, így a lineáris szervezet helyett a törzskari felépítés érvényesül a vezetésben.  Az intézmény iránti folyamatos érdeklődésre, az eddigi eredményeinkre és az alacsony fajlagos költséggel való működésünkre tekintettel jogosan reménykedünk abban, hogy a Gulyás Pál Kollégium hosszú távon a városi kollégiumi hálózat stabil bázisintézménye marad. 5. TÖRVÉNYI HÁTTÉR, HELYI DOKUMENTUMOK 5. 1. Alkalmazott dokumentumok  A 2020-ig szóló Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP)  Az Önkormányzat 6 évre szóló Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési, fejlesztési terve (Intézkedési Terv)  A Megyei Fejlesztési Terv  A kapcsolatos iskolák, különösen a nagy létszámot képviselő bázisiskolák Munkaterveinek a tanév helyi rendje fejezete 5. 2. Vonatkozó jogszabályok  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény  A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 61

 

                    

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról intézkedő 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet és azt módosító 26/2013. (II.12.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet a 2013. január 1jétől állami fenntartásba került köznevelési intézményekkel kapcsolatos a fenntartói és működtetési feladatok finanszírozásának megosztására vonatkozó szabályozásról) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet Az emberi erőforrások minisztere 44/2015. (IX. 10.) EMMI utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1. és 2. Függelék az emberi erőforrások minisztere 39/2014. (XI. 6.) EMMI utasításához 1/2014. (I. 27.) számú igazgatói utasítás a Debreceni Tankerület és szervezeti egységei beszerzési és pénzkezelési eljárásrendjéről 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról és a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 2000. évi C. törvény a számvitelről A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és végrehajtási rendeletei A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény és végrehajtási rendeletei A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről és ellátásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet A 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A hatályos Költségvetési törvény A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról Különféle környezetvédelmi jogszabályok

5. 3. A jogszabályokon alapuló helyi dokumentumok  A 2010. december 16 -2016. július 31. közötti időszakra szóló vezetői program  A Gulyás Pál Kollégium adott tanévre vonatkozó Munkaterve és Belsőellenőrzési terve  A pedagógusok munka- és foglalkozási rendje (analóg a tantárgy felosztással)  A Gulyás Pál Kollégium Házirendje  A Gulyás Pál Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A nevelőtestület a 2013. március 25-i ülésén úgy határozott, hogy a Gulyás Pál Kollégium fentiek szerint módosított Pedagógiai Programját elfogadja. A nevelőtestület lényeges helyi vagy jogszabályi változások esetén fenntartja a módosítás kezdeményezéséhez fűződő jogát. A Pedagógiai Program hatálya: 2013. március 25 - 2018. augusztus 31. Jóváhagyta: Barabás Attiláné igazgató, a mellékelt jóváhagyási és legitimációs záradékkal együtt. Az intézményi nyilvánossá tétel módja és időpontja: a honlapon való megjelenés mellett 2013. 08. 31.én a könyvtárban és a titkárságon valamint a szintenkénti tanári szobákban elhelyezve. Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2015. március hónapja. 62

Az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról értelmében a nevelőtestület felülvizsgálta és 2013. augusztus 28-án módosította a 2013. március 25én elfogadott és jóváhagyott Pedagógiai Programot.

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK 7. 1. Jóváhagyási záradék és legitimációs záradék 7. 2. Véleményezések, egyeztetések, jóváhagyások dokumentumai 7. 2. 1. A nevelőtestületi elfogadásról készült jegyzőkönyv 7. 2. 2. A diáktanácsi véleményezésről készült nyilatkozat 7. 2. 3. A szülői-munkaközösségi véleményezésről készült nyilatkozat 8. SZAKMAI MELLÉKLETEK 8. 1. A Kollégiumi nevelés keretprogram-tervének foglalkozási tervei 8. 2. Az Arany János Tehetséggondozó Program helyi foglalkozási és tevékenységi rendszere 8. 2. 1. Életvitel foglalkozási terv 8. 2. 2. ECDL vizsgára felkészítő foglalkozások terve 8. 2. 3. Önismeret foglalkozások (9-12.) tanterve 8. 3. A kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke

63

Jóváhagyási záradék

Alulírott Barabás Attiláné, a Gulyás Pál Kollégium (4024 Debrecen, Sumen u. 3.) igazgatója nyilatkozom, hogy a Pedagógiai Program módosításait a nevelőtestület a 2013. 03. 25-én tartott nevelőtestületi értekezleten megismerte és elfogadta. A Pedagógiai Program módosítása során a törvény által biztosított véleményezési jogát a Diákönkormányzat és a Szülői szervezet gyakorolta.

A Pedagógiai Programot jóváhagyom. ……………………. Barabás Attiláné igazgató Debrecen, 2013. 03. 25.

Legitimációs záradék

Alulírott Barabás Attiláné, a Gulyás Pál Kollégium (4024 Debrecen, Sumen u. 3.) igazgatója nyilatkozom, hogy a 2013. 013. 25. keltezéssel módosított Pedagógiai Program többletkötelezettséget 64

jelent* nem jelent* a fenntartó számára.

……………………. Barabás Attiláné igazgató

Debrecen, 2013. 03. 25.

FELÜLVIZSGÁLATI JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK (I.)

Az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról értelmében a nevelőtestület 2013. augusztus 31-ig felülvizsgálta a 2013. március 25-én elfogadott és jóváhagyott Pedagógiai Programot és abban a 2. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez A rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma, valamint a 3. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez A kollégiumi foglalkozások keret-programterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához, valamint a 4. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez Az Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszere előírásai figyelembevételével szükséges módosításokat elvégezte. A felülvizsgált és a jogszabályi változás szerint módosított Pedagógiai Programot jóváhagyom. ……………………. Barabás Attiláné igazgató

Debrecen, 2013. 08. 31.

Legitimációs záradék (I.)

Alulírott Barabás Attiláné, a Gulyás Pál Kollégium (4024 Debrecen, Sumen u. 3.) igazgatója nyilatkozom, hogy a 2013. 08. 31. keltezéssel felülvizsgált és a jogszabályi változás szerint módosított Pedagógiai Program 65

többletkötelezettséget jelent* nem jelent* a Fenntartó számára.

……………………. Barabás Attiláné igazgató

Debrecen, 2013. 08. 31. FELÜLVIZSGÁLATI JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK (II.)

1. A Gulyás Pál Kollégium nevelőtestülete a 2016 januárjában végzett Fenntartói törvényességi ellenőrzés nyomán felülvizsgálta a 2013. 08. 31-én jóváhagyott Pedagógiai Programot. A székhely/telephely feltüntetésére vonatkozó hiányosság pótlása mellett módosította azon pontjait, amelyet az előző felülvizsgálatot követően a személyi- és tárgyi feltételrendszerben történt változások indokolttá tettek. A Pedagógiai Program módosítását a Gulyás Pál Kollégium nevelőtestülete a 2016. február 29-i nevelőtestületi értekezleten megtárgyalta és azt elfogadta. A nevelőtestületi döntés során hozott határozatról készült jegyzőkönyvet és jelenléti ívet a B39/2016. számon nyilvántartott irat tartalmazza. 2. A Gulyás Pál Kollégium Szülői szervezete 2016. február 25-én gyakorolta a Pedagógiai Program módosításával kapcsolatos véleményezési jogát és annak megfogalmazása mellett a módosításához egyetértését adta. A Szülői szervezet véleményét és egyetértését tartalmazó dokumentumot a B38/2016. számon iktatott irat tartalmazza. 3. A Gulyás Pál Kollégium Diákönkormányzatát képviselő Diáktanács a 2016. február 24-i ülésén gyakorolta a Pedagógiai program módosításával kapcsolatos véleményezési jogát és a módosításhoz a véleményének megfogalmazása mellett egyetértését adta. A Diák-önkormányzat véleményét és egyetértését tartalmazó dokumentumot a B37/2016. számon iktatott irat tartalmazza. 4. A módosított Pedagógiai Program teljes szövegét – a Fenntartói és Működtetői egyetértésről szóló döntés meghozatalához – az intézményt fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete és működtető Debreceni Intézményműködtető Központ részére az intézmény 2016. március 1-4. között megküldte. A nevelőtestület döntéséről szóló határozat és a véleményezésre jogosult Diáktanács és szülői szervezet véleményének figyelembevételével módosított Pedagógiai Programot jóváhagyom. ……………………. Barabás Attiláné intézményvezető Debrecen, 2016. 02. 29. Legitimációs záradék (II.) Alulírott Barabás Attiláné, a Gulyás Pál Kollégium (4024 Debrecen, Sumen u. 3.) intézményvezetője nyilatkozom, hogy a 2016. 02. 29. keltezéssel a székhely/telephely feltüntetésére vonatkozó hiányosság 66

pótlásával és az előző felülvizsgálat óta a személyi- és tárgyi feltételrendszerben történt változások figyelembevételével módosított Pedagógiai Program többletkötelezettséget jelent* nem jelent* a Fenntartó számára.

……………………. Barabás Attiláné intézményvezető

Debrecen, 2016. 02. 29.

67

8. 1. A Kollégiumi nevelés keretprogram-tervének foglalkozási tervei 1. A TANULÁS TANÍTÁSA Időkeret: 3 + 2 + 2 + 2 / + 1 óra A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket

Témák

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, - különböző tanulási technikák és módszerek hatékony tanulási módokat. alkalmazása - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli - a megszerzett és elsajátított ismeretek megfogalmazását. értelmezése, rendezése - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta - a könyvtárhasználat rendje és módszerei ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével. 1. A TANULÁS TANÍTÁSA

68

Időkeret: 3 + 2 + 2 + 2 / + 1 óra

Témakör 1.

Évfolyam Téma címe 9. Eddig kialakult tanulási szokásaim. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban (egyéni, közösségi, páros).

2.

9.

3.

9.

1.

10.

2.

10.

1.

11.

  

  Alapvető tanulási stílusok (vizuális, auditív, mozgásos)  ismertetése, sajátosságai és az egyes stílusoknak megfelelő, leghatékonyabb tanulási módok  kialakításának lehetőségei. Az eredményes tanuláshoz szükséges külső  körülmények és belső feltételek.  Tantárgyak tanulási stratégiái, sorrendje, a relaxáció  fontossága. Emlékezet és figyelem.  A figyelmet befolyásoló tényezők.  A megosztott figyelem.  Rövid és hosszú távú memória.  Érzelem és emlékezet. A koncentráció fogalma, befolyásoló fejlesztése. Motiváció. Motivációs tényezők. A tanulás motiváltságának felmérése. A tanulás tervezése.

A vázlatírás típusai és folyamata.

tényezői,   



Tevékenységek Teszt kitöltése Önvizsgálat Körkörös megbeszélés Ismeretközlés Irányított beszélgetés Ismeretközlés Kérdőív kitöltése, megbeszélése Kooperatív csoportmunka PPT Relaxációs technikák elsajátítása

Ajánlott irodalom Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? 115135.o. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról 17-18.o. Gönczi Károly: Önismereti játékok gyűjteménye 2. 99101.o. Tanulási stílus kérdőív Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról 19-31.o. www.tanulasmodszertan.hu

Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról 16-18.o.,19-26. o.,207-210.o. Nyerges Emil: Lusták könyve 9-10.o. www.vital.hu Oroszlány Péter: Könyv a Tanári ismeretközlés Feladatlapok kitöltése tanulásról 38-45. o., 48-65.o. (szókeresés, vagy jelkeresés, vagy Robert Fisher: Hogyan tanítsuk hibakeresés) Motivációs teszt kitöltése, gyermekeinket tanulni? 5362.o. megbeszélése Tanári ismeretközlés Kiselőadás Feladatmegoldás-egyéni Képjáték-párokban

Tanári ismeretközlés

Oroszlány Péter: Könyv a 69

Jegyzetkészítés. Kiselőadás. Adatgyűjtés, rendszerezés. Irodalomjegyzék, lábjegyzet.

 

2.

11.

Beszédművelés. Szókincs (aktív, passzív). Szókincsfejlesztés.

  

1.

12.

Gondolkodás. A kreatív gondolkodás és mérése.

   

2.

12.

Vizsgák (OKTV, érettségi vizsga, nyelvvizsga, zárthelyi  dolgozat, szigorlat, kollokvium, államvizsga).  Készülés a vizsgákra. 

1

13.

Könyvtár és internethasználat.



tanulásról 215-218. o. PPT Egyéni feladatmegoldás (vázlat Nyerges Emil: Lusták könyve készítése, értékelése, hibák 42-47. o., 88-91.o. www.sulinet.hu megbeszélése) www.adata.hu Oroszlány Péter: Könyv a Önálló gyűjtőmunka tanulásról 74-88.o.,91-103.o Frontális munka Feladatmegoldások (idegen szavak-, szólásértelmezés, Nyerges Emil: Lusták könyve 27-32.o.,33-41.o. szómagyarázat, szókiválasztás) Oroszlány Péter: Könyv a Kisbeszámoló tanulásról 232-237.o., 246. Önvizsgálat o.,255-263. o.,227. o. Torrance-féle teszt Robert Fisher: Hogyan tanítsuk Vizuális-, szóbeli gyakorlatok gyermekeinket tanulni? 97113.o. www.felvi.hu Kisbeszámoló Felvételi útmutató PPT Irányított beszélgetés Önálló anyaggyűjtő-, Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról 279-288. o. kutatómunka adott témához Nyerges Emil: Lusták könyve 48-51. o. www.könyvtarlap.hu www.mek.hu www.oszk.hu

2. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS 70

Időkeret: 2 + 2 + 2 + 1 / + 1 óra A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morálishelytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra

Témák - erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe - felelősség- és kötelességtudat - a munka megbecsülése - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morálishelytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

2. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS 71

Időkeret: 2 + 2 + 2 + 1 / + 1 óra Témakör 1.

Évfolyam Téma címe 9. Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény I.

Tevékenységek Általános megközelítésben elbeszélgetés az erkölcsről.

Ajánlott irodalom Betlehem Mária: Igazgyöngyök.

2.

9.

Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény II.

Elbeszélgetés az alapvető emberi értékekről, játék.

Páskuné Kiss Judit: Varázsszem

1.

10.

Az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék jelentősége az emberi kapcsolatokban I.

Elbeszélgetés az emberi kapcsolatokról az erkölcsi értékek függvényében.

Betlehem Mária: Igazgyöngyök. Aronson: A társas lény

2.

10.

Az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék jelentősége az emberi kapcsolatokban II.

A téma elmélyítése hétköznapokból vett példák alapján (esetmegbeszélés, élethelyzetek).

Betlehem Mária: Igazgyöngyök.

1.

11.

"Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben, Ember lenni mindig, minden körülményben." I.

Erkölcsi értékek a társadalom tükrében, irodalmi és történelmi nagyjaink munkássága alapján.

Konkrét életrajzi kötetek, munkák, memoárok.

2.

11.

"Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben, Ember lenni mindig, minden körülményben." II.

Értékek konkretizálása, a felelősség és a kötelességtudat.

Betlehem Mária: Igazgyöngyök.

1.

12.

A munka megbecsülése, erkölcsi értékek a munkavégzésben

Pályaválasztás, moráliskérdések.

Betlehem Mária: Igazgyöngyök.

1

13.

Felnőtt lét erkölcsösen.

Elbeszélgetés a témában.

Buda Béla: Empátia, a beleélés lélektana.

3. NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS Időkeret: 2 + 2 + 2 + 1 / + 1 óra 72

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. - Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. Témák - közösséghez tartozás, hazaszeretet - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene

Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

- nemzetünk kapcsolódása Európához

3. NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS 73

Időkeret: 2 + 2 + 2 + 1 / + 1 óra Témakör Évfolyam Téma címe 1. 9. Debrecen története 2.

9.

Debrecen nevezetességei, hagyományai

1.

10.

2.

10.

Magyar nemzeti jelképeink: zászló, címer, koronázási ékszerek A magyar tudomány, művészet és sport szerepe a világban

1.

11.

A nemzeti kultúra kincseinek megismerése I.: Népzene- néptánc

2.

11.

A magyar kultúra kincseinek megismerése II.: Népviselet és belsőépítészet

1.

12.

1

13.

Magyarország és Európa a múltban. Európai és a magyar impresszionizmus vagy Magyarország Európa védőbástyája Hazai nemzetiségek kultúrája

Tevékenységek PPT bemutató vagy múzeumlátogatás Helytörténeti gyűjtőmunka, városnézés PPT bemutató, tanári ismeretközlés PPT bemutató, tanári ismeretközlés tanulói kiselőadások CD és DVD vagy videók megtekintése, tanulói kiselőadások PPT bemutató és tanulói kiselőadások, mini kiállítás a tanulók által behozott művekből PPT bemutató, tanári ismeretközlés tanulói kiselőadások Tanulói kiselőadások

Ajánlott irodalom Debrecen története Debrecen térkép, Debrecen története Bertényi Iván: A korona története www.nemzetijelkepek.hu Rubikon 2013/6. A Nobel-díj és a magyar Nobel- díjasok, A neve Oscar, www.mob.hu Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv Balassa - Ortutay : Magyar néprajz, www.nepviselet.lap.hu Gombrich E.H.: A művészet története www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi kisebbsegek.php

4. ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS Időkeret: 2 + 2 + 2 + 1 / + 2 óra 74

A kollégiumi nevelés erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). - Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Témák

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető - a demokratikus jogállam felépítése állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - a felelős állampolgári magatartás jelentősége - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, - a demokrácia elvei és gyakorlati a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. megvalósulása - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek - cselekvő állampolgári magatartás és megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában. törvénytisztelet

4. ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS 75

Időkeret: 2 + 2 + 2 + 1 / + 2 óra Témakör 1.

Évfolyam Téma címe 9. Ember és társadalom kapcsolata

2.

9.

Emberi és állampolgári jogok /szabadságjogok/

1.

10.

A demokrácia elvi kérdései – Diákönkormányzat I.

2.

10.

1.

11.

A demokrácia gyakorlati kérdései – Diákönkormányzat II. A demokratikus jogállam felépítése I. – A demokratikus és a diktatórikus állam működésének összehasonlítása

2.

11.

1.

12.

A demokratikus jogállam felépítés parlamentarizmus A magyar választási rendszer ismertetése

1

13.

Civil szervezetek, civil kezdeményezések

2.

13.

Kölcsönös elfogadás, empátia, tolerancia szerepe a közösségekben

II.

–

Tevékenységek Ajánlott irodalom Elbeszélgetés alapvető emberi E. Aronson (2008): Társas lény értékekről összehasonlító elemzés Báyer Judit (2010): Az emberi jogok alapjai, Elbeszélgetés a témáról, frontális Hivatalos intézményi közléssel, egyéni és dokumentumok csoportmunkával. Diákjogokkal kapcsolatban szerepjátékok, játékos vetélkedő vitakultúra, vitakészség Margitay Tihamér (2004): fejlesztése Az érvelés mestersége, Typotex / jogtörténet /, előadás Pokol Béla (1994): A magyar parlamentarizmus Ismeretterjesztő előadás Pokol Béla (1994): A magyar parlamentarizmus egy civil szervezet játékos megalapítása Elbeszélgetés a témáról Buda Béla (1997): Empátia…a beleélés lélektana

5. AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE Időkeret: 1 + 1 + 1 + 1 / + 1 óra 76

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Témák - az önismeret és társas kapcsolati kultúra - az empátia és mások elfogadása - a tudás és tapasztalat jelentősége - társas kommunikáció

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. - Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. - Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

5. AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE Időkeret: 1 + 1 + 1 + 1 / + 1 óra 77

Témakör 1.

Évfolyam 9.

Téma címe Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

1.

10.

1.

11.

1.

12.

Az empátia A tudás és a tapasztalat

A társas kommunikáció 1.

13. Emberi kapcsolatok fejlesztése. Konfliktuskezelés.

Tevékenységek Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőinek megismerése játékos feladatokon keresztül. Az empátia fogalmának megértése szerepjátékok segítségével A két fogalom közötti egyezések és különbségek megbeszélése, játékok Az egymásra való odafigyelés jelentőségének tudatosítása szituációs gyakorlatokon keresztül. Az emberi kapcsolatok létrejöttét segítő, ill. gátló személyiségvonások ismerete. Konfliktusok vesztes nélküli megoldása. Tesztek, vitaindító szituáció.

Ajánlott irodalom Varázsszem, Önismereti játékok gyűjteménye Varázsszem, Önismereti játékok gyűjteménye, internet Banet J.-Williems G.: Teszteld önmagad (Bp.,1990.) Florence Littauer: Személyiségünk rejtett tartalékai (Bp., 1995.) Ranschburg J.– Popper P.: Személyiségünk titkai Mérei F.: Közösségek rejtett hálózata (Bp., 1988.) Mérei F–Szakács F.: Csoportdinamika (Bp., 1975.)

6. A családi életre nevelés Időkeret: 1 + 2 + 2 + 3 / + 3 óra 78

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. - Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Témák - a család szerepe, jelentősége az egyén életében - együttműködés és felelősségvállalás a családban - szexuális kultúra - családtervezés - konfliktusok a családban

Tartalmak, tevékenységek - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. - Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

6. A családi életre nevelés 79

Időkeret: 1 + 2 + 2 + 3 / + 3 óra Témakör 1. 1.

Évfolyam Téma címe 9. A család szerepe, jelentősége az egyén életében. 10. Konfliktusok a családban.

Tevékenységek

Ajánlott irodalom

Frontális osztálymunka, egyéni munka, tanári előadás, PPT Frontális osztálymunka, egyéni munka.

Internet: konfliktuskezeles.lap.hu Internet: konfliktuskezeles.lap.hu

Frontális osztálymunka, tanári előadás, internet használat. Frontális, egyéni munka, internet.

Internet

2.

10.

Konfliktuskezelési technikák.

1.

11.

Felelősségvállalás a családban.

2.

11.

Családi munkamegosztás.

1.

12.

Frontális, PPT, internet, egyéni munka.

Internet

2. 3.

12. 12.

A családtagok helyzete a családon belül. Szülök, nagyszülők tapasztalatai. Időterv készítése. Szexuális kultúra, párkapcsolatok.

Egyéni munka, frontális. Ápolónő előadása. Frontális munka.

Internet /fogalmak/ Internet

1. 2. 3.

13. 13. 13.

A házimunkák célszerű tervezése. A család szükségletei. Háztartással kapcsolatos ügyintézés.

Frontális és egyéni munka. Frontális és egyéni munka. Tanári előadás, frontális munka.

Internet Internet Gyulai Lajosné: Háztartástan

Internet

7. Testi és lelki egészségre nevelés 80

Időkeret: 2+ 2 + 2 + 2 / + 2 óra A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Témák

- egészséges életmód és életvitel - a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében - prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

7. Testi és lelki egészségre nevelés Időkeret: 2+ 2 + 2 + 2 / + 2 óra 81

Témakör 1.

Évfolyam Téma címe 9. Egészséges életvitel, életmódminta (Bioritmus)



Tevékenységek Ajánlott irodalom internet Napirend készítése, frontális beszélgetés, vita Ismeretközlés, PPT bemutató, Dr. Rigó János: Korszerű piramisrendszerek az kalóriatáblázat, teszt egészséges táplálkozáshoz és életmódváltáshoz Takács G.A drog, KovácsIsmeretközlés, PPT bemutató, Kiss-Landi: Miért ne kiselőadás dohányozzunk? Fuss és gyalogolj! Kérdőív, kiselőadás, relaxációs gyakorlat Dr. Németh György:Lelki Frontális beszélgetés egészségünk Vita, frontális beszélgetés

2.

9.

Korszerű táplálkozási szokások



1.

10.

Szenvedélybetegségek és az ellenük való küzdelem



2.

10.

A testmozgás, mint napi gyakorlat



1.

11.

2.

11.

1.

12.

„Ép testben ép lélek”. A testi egészség és lelki élet  egymásra gyakorolt hatása Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk  egészségéért A stressz, agresszió megelőzése, kezelése.  Pozitív gondolkodás 

2.

12.

Konfliktuskezelés, lelki egyensúly megóvása



Szituációs gyakorlatok

1.

13.

A jóga (Test és lélek harmóniája)



2.

13.

Az otthonos egyensúlyra

Kiselőadás, néhány kezdő gyakorlat bemutatása Ismeretközlés, rajz

esztétikai

környezet

hatása a

lelki 

Relaxációs gyakorlatok, hobbi, filmvetítés( részlet „A titok” című filmből

N. V. Peale: A pozitív gondolkodás hatalma Sounders: Gyermekeink és a stressz Dr. Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája internet Lillian Too: Feng-shui

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 82

Időkeret: 2+ 2 + 2 + 1 / + 1 óra A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Témák

Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek - önkéntes feladatvállalás másokért élethelyzetén javíthatunk. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk - összetartás és együttérzés be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 83

Időkeret: 2+ 2 + 2 + 1 / + 1 óra Témakör 1.

Évfolyam Téma címe 9. Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, támogatások

Tevékenységek Tanári ismeretközlés, ppt, beszélgetés

Ajánlott irodalom 1993/III. szociális törvény, 1997/XXXI. gyermekvédelmi törvény www.talakozopont.hu, ec.europa.eu/social

2.

9.

Társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás.

Irányított beszélgetés, vita

1.

10.

Fogyatékkal élők. A testi fogyatékosság típusai.

Tanári ismeretközlés, játékos feladatok

2.

10.

Az értelmi fogyatékosság típusai.

Tanári ismeretközlés, kiselőadás, filmvetítés, megbeszélés

1.

11.

Segítő magatartás, a segítő szakmák, intézmények bemutatása

Irányított beszélgetés, PPT

2.

11.

Egyéni felelősség, közös felelősségvállalás, kortárssegítés

Külső előadó, beszélgetés

1.

12.

Az önkéntesség fogalma, jelentősége. Önkéntes munka a kollégiumban és tágabb környezetünkben.

Tanári ismeretközlés, külső előadó, beszélgetés

www.tudastar.fszk.hu, BánkiCsató-Varga: Ne parázz! Ismerd meg a sérült emberek világát www.tudastar.fszk.hu Bánki-Csató-Varga: Ne parázz! Ismerd meg a sérült emberek világát Rácz József: Az esélyteremtés új útjai – Kortárs és sortárs segítéssel szerzett tapasztalataink Bácskai-Gerevich: A kortárssegítés tanári kézikönyve www.debrecenionkentes.hu www.yia.hu

1

13.

Önkéntes munka közvetlen és tágabb környezetünkben. Felelősségvállalás másokért.

Tanári ismeretközlés, külső előadó, beszélgetés

www.debrecenionkentes.hu www.yia.hu

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 84

Időkeret: 2+ 2 + 2 + 2 / + 2 óra A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Témák Tartalmak, tevékenységek - a természet és az emberi környezet egymásra - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. hatása - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. - természeti erőforrásaink védelme - Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni - ipari termelés és a környezet védelme környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján. - „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 85

Időkeret: 2+ 2 + 2 + 2 / + 2 óra Témakör 1. 2. 1.

Évfolyam Téma címe 9. Az emberi tevékenység hatása a természetre.  A környezetszennyezés főbb formái. 9. Védett természeti értékeink.  10. A levegő szennyezettségét okozó anyagok és ezek hatása. 

2.

10.

1.

11.

2.

11.

1.

12.

2.

12.

1. 2.

13. 13.

Az egészséges ivóvíz. Ivóvíz-helyzet itthon és a  világban. A polcoktól a szeméttelepig, környezettudatos vásárlás.   Szemét vagy hulladék? Szelektív gyűjtés, újrahasznosítás   Hagyományos és megújuló energiaforrások, új  technológiák. A Föld eltartó képességének korlátai. Élelmiszer- és  energiatermelés.  Túlélési stratégiák a 21. században.  A fenntartható fejlődés 

Tevékenységek Frontális munka DVD nézése Kiselőadás PPT bemutató Teszt Szemléltetés Filmnézés Gyűjtőmunka PPT bemutató Kiselőadás Térképhasználat Beszélgetés DVD nézés

Ajánlott irodalom Ábrahám Kálmán: Környezetünk jövője Magyarország nemzeti parkjai Albert V.- Hetzl Andrea: Környezeti kémia Internet

Hulladékból szemét /oktatófilm/ Internet

Dr. Gyulai Iván: Zsigerbeszéd

10. Pályaorientáció Időkeret: 2+ 2 + 2 + 2 /+ 2 óra 86

A kollégiumnak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium - a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Témák - tevékenységek és szakmák jellemzői - különféle életpályák bemutatása - a munka világa és jellemzői - továbbtanulási lehetőségek

Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést. 10. Pályaorientáció Időkeret: 2+ 2 + 2 + 2 / + 2 óra 87

Témakör 1.

Évfolyam Téma címe 9. Az önismeret jelentősége, önéletrajz, milyennek látod magad?

Tevékenységek Játékos önismereti feladatok; Mi kell az önéletrajzba?

2.

9.

Külső és belső tulajdonságaink Azt (nem) szeretem magamban…

Önmagunk bemutatása verbális és nonverbális formában Önismereti teszt

1.

10.

2.

10.

Szakmák és a betöltésükhöz szükséges képességek, Kiselőadás, internet, ppt bemutató adottságok, különböző életpályák bemutatása Milyen adottságok szükségesek különböző szakmákhoz, Önismereti teszt én milyen vagyok?

1.

11.

Reális énkép a pályaválasztásban I.

Kérdőív: Mit szeretek csinálni? Erősségeim- kritikus pontjaim. Pályaválasztási teszt

2.

11.

Reális énkép a pályaválasztásban II.

Képességeik, készségeik fejlesztése. Pályaválasztási lehetőségek felismerése, mérlegelése.

1. 2.

12. 12.

Tájékozódás a pályaválasztási dokumentumokban Álláskeresés, Állásinterjúk. Munkahelyi feladatok és elvárások

1. 2.

13. 13.

Munkaerő-piaci lehetőségek ismerete. Folyamatos tanulás, önképzés, pályamódosítás

Tanulmányozás, hasznos tanácsok Önéletrajz írása, felkészülés a munkába állásra. A munkavállaló jogai, kötelességei. Hiányszakmák, túlképzés. Elbeszélgetés a témáról

Ajánlott irodalom Varga–Gönczi–Pintér: Én-TérKép Mohácsi Lívia: Ki vagy te? (Saxum, 2007.) Banet J.-Williems G.: Teszteld önmagad (Bp., 1990.) Tibor Á. – Grúber C.: Kamasznak lenni. Ki vagyok én? (Bp., 2000.) Internet Ranschburg J.– Popper P.: Személyiségünk titkai (Bp., 1978. RTV- Minerva) Ritoók Pálné: Az iskolai pályaválasztási tanácsadás pályalélektani és pályapedagógiai alapismeretei (Bp., 1979.) Ritoók Pálné: Az iskolai pályaválasztási tanácsadás pályalélektani és pályapedagógiai alapismeretei (Bp., 1979.) Felvételi tájékoztató, felvi.hu Ottlik Károly: Protokoll könyv Internet Kiadványok, internet Kiadványok, internet

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés Időkeret: 2 + 2 + 2 + 3 / + 3 óra 88

A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan - segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Témák - a gazdaság működésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás és gazdálkodás - pénzkezelés technikái - vállalkozás és kockázat

Tartalmak, tevékenységek - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat. - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés Időkeret: 2 + 2 + 2 + 3 / + 3 óra 89

Témakör 1.

Évfolyam Téma címe 9. A gazdaság működésének kialakulása és alapjai

2.

9.

1.

Tevékenységek ismeretközlés esetmegbeszélés

10.

A családi gazdálkodás: Hogyan költik el jövedelmüket a háztartások? A piac grafikus és analitikus vizsgálata

2. 1.

10. 11.

Munka, fogyasztás és gazdálkodás A társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okai

PPT bemutató ismeretközlés

2.

11.

Lakossági adók és támogatások

számítási feladatok

1.

12.

A pénzkezelés technikái

filmnézés, ismeretközlés

2.

12.

Befektetések, hitelek

ismeretközlés, tanulói előadás

3.

12.

Vállalkozás és kockázat

tanulói előadás, teszt

1.

13.

2.

13.

3.

13.

Vállalkozási ismeretek - egyéni vállalkozói tudnivalók – tanulói előadás, teszt számlanyitás, cégbejegyzés, közterhek vállalása, bevallások Vállalkozási ismeretek – kis- és középvállalkozói tudnivalók Vállalkozási ismeretek – profilváltás, felszámolás, csőd.

ismeretközlés

Ajánlott irodalom A közgazdaságtan alapjai (Joseph G. Nellis, David Parker)

A közgazdaságtan alapjai (Joseph G. Nellis, David Parker) Közgazdaságtan I. : Mikroökonómia (Kopányi Mihály, Vági Márton) Pénzügy III. Államháztartási és adózási ismeretek (Dr. Horváth Zsuzsanna) A pénz nyugtalan természete (Jaksity György előadása) Közgazdaságtan II: Makroökonómia (Gacsályi István) Pénzügy I. A vállalkozások általános pénzügyei (Dr. Horváth Zsuzsanna)

12. Médiatudatosságra nevelés Időkeret: 1+ 1 + 1 + 1 / + 1 óra 90

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. - Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. Témák - a média társadalmi szerepe

Tartalmak, tevékenységek

- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - a médiatartalmak és a valóság összefüggése - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. - az internet használatának szabályai, a helyes - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. etikai magatartás és felelősség - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása. - a számítógép, az internetfüggőség veszélyei - a reklám és a fogyasztás összefüggése

12. Médiatudatosságra nevelés Időkeret: 1+ 1 + 1 + 1 / + 1 óra 91

Témakör 1. 1.

Évfolyam Téma címe 9. A média társadalmi szerepe 10. A reklám és a fogyasztás összefüggése

Tevékenységek Ismerkedés a hagyományos médiával Az elektronikus médiák használata. Reklámok hatásainak bemutatása. Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében.

1.

11.

A médiatartalmak és a valóság összefüggése

1.

12.

Az internet használatának szabályai

Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése.

1.

13.

Az internet és a számítógép függőség veszélyei

Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.







 



Ajánlott irodalom Angelusz, R., Kommunikáló társadalom. Ferenczy Kiadó, Budapest, 1995. Antalóczy, T., A szappanoperák genezise és analízise. Médiakutató 3. és 4. sz. (nyár és ősz), 2001. Antalóczy, T., Szomszédok között. Szappanoperák az ezredforduló Magyarországán. Antenna, 2006. Bíró, Y., A hetedik művészet. Budapest, Osiris Kiadó, 1998. Bíró, Y., Nem tiltott határátlépések – Képkalandozások kora. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. Boda, E., Médiakalauz 1-3. (tankönyv) Budapest, Magyar Média Műhely, 1997. stb.

8. 2. AZ ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJÁNAK HELYI FOGLALKOZÁSI ÉS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE 92

9. (9/AJTP) évfolyam ARANY JÁNOS BLOKK Kollégiumi helyszínen és kollégiumi tanár által vezetett foglalkozások  2 óra önismeret – kettős csoportbontásban, a kedd-csütörtöki időszakban a délutáni tanulási idő (szilencium) 16-17.30 közötti első felében Vezeti: a csoportvezető tanár illetve a kollégium nevelőtanára. (Ember és társismeret 90 (és 180) órás továbbképzés, 120 órás Trénerképző illetve Kollégiumpedagógia kurzus elvégzése után.) A foglalkozásokon a kerettantervet és a Varázsszem kötetet használja a foglalkozásvezető. 

1 óra könyvtárismeret – csoportbontásban, kollégiumi órakeretben, kollégiumi finanszírozással Vezeti: a kollégium könyvtáros tanára



1 óra életvitel Vezeti: a csoportvezető nevelőtanár a programon belül közreadott Életvitel foglalkozási terv szerint A foglalkozások ideje a csoportvezető munkaidő beosztása szerint a délutáni 14-16 óra közötti időszakban van. 1. sz. mellékletben megtalálható egy évfolyam foglalkozási óraterve

Iskolai helyszínen és iskolai tanár által tartott órák  4 óra általános tanulásmódszertan – csoportbontásban Vezeti: a gimnázium tanára, iskolai órakeretben  1 óra tánc és dráma óra – csoportbontásban, iskolai órakeretben Vezeti: a gimnázium tanára ALAPPROGRAM SZERINTI KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK  Kollégiumi szinten 14 óra felkészítő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozást szervezünk a tanulók számára a 16-19 óra közötti szilenciumi időben. Ezen belül ECDL vizsgára való felkészítésben, nyelvi és szaktárgyi felzárkóztatásban, egyéni tehetséggondozásban, könyvtári foglalkozáson, KRESZés elsősegélynyújtó tanfolyamon vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint szervezett 22 óra kötelező tematikus csoport-foglalkozáson vesznek részt a tanulók A foglalkozások időpontja: hétfő este 18.15-19.00 Minden témakörnek arra a területre „szakosodott” kollégiumi nevelőtanár vezetője van.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint csoportkeretben 15 óra kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozáson vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram szerinti szabadon választható foglalkozásra az intézményi kínálatból történő önálló választás után egyénileg jelentkeznek a tanulók. HÉTVÉGI ÉS EGYÉB PROGRAMOK 93

A programok szervezésénél, a foglalkozások átcsoportosításánál és tömbösítésénél alkalmazzuk a foglalkozások és a foglalkozási idők átcsoportosítását biztosító szabályt.  Zánkai táborozás az induló év előtti nyáron  Ismerkedés a várossal és nevezetességeivel – hétvégi bennmaradással szeptember 3. hétvégéjén (Nagytemplom, Déri Múzeum, MODEM, Állat és Növénykert, Egyetem)  Lehetőség szerint 3 napos (Dunakanyar: Esztergom – Visegrád- Szentendre) vagy közeli 1 napos (Hortobágy és környéke) kirándulás október 1. vagy 2. hétvégéjén (péntek déltől – vasárnap kora estéig)  Téli sport-hétvége – december 2. hétvégéjén (Sport-centrum, élményfürdő, műjégpálya, mozi igénybevételével)  Januári felvételi alkalmából a jelentkezők fogadása, tapasztalatok átadása (péntek - szombat)  A tavaszi vagy az érettségi szünetben szlovákiai 4 napos tanulmányi kirándulás  Májusban tavaszi sport illetve kultúrhétvége (uszoda – élményfürdő, bicikli-túra, kiállítás, és mozi látogatás)  Júniusban a Pécsi Művészeti Fesztiválon részvétel, megelőzően készülés arra  Prózai vagy zenés színházi előadások megtekintése, koncert vagy hangverseny látogatások  A csoport által vállalt egy nagy kollégiumi rendezvény műsorának összeállítása és színpadra vitele (Ismerkedési Est, Karácsony, Farsang, Diákönkormányzati Nap, Ballagás, Október 23. Március 15. és a Nemzeti összetartozás Napja kínálatból) 10. (9. a.) évfolyam ARANY JÁNOS BLOKK Kollégiumi helyszínen és kollégiumi tanár által vezetett foglalkozások  Tömbösített formában havonta 2 x 8 óra önismeret – kettős csoportbontásban, hétvégi napokon csoportonként napi 4-4 óra vagy a vasárnap délután felhasználásával Vezeti: a csoportvezető tanár illetve a kollégium nevelőtanára. (Ember és társismeret 90 (és 180) órás továbbképzés, 120 órás Trénerképző illetve Kollégiumpedagógia kurzus elvégzése után.) A foglalkozásokon a kerettantervet és a Varázsszem kötetet használja a foglalkozásvezető. 

Az életvitel témájú kiscsoportos foglalkozások – szobaközösségi szinten A foglalkozások ideje a csoportvezető munkabeosztása szerint a délutáni 14-16 óra közötti időszakban van.

Iskolai helyszínen és iskolai tanár által tartott órák  2 óra általános tanulásmódszertan – csoportbontásban Vezeti: a gimnázium tanára, iskolai órakeretben

94

ALAPPROGRAM SZERINTI KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK  Kollégiumi szinten 14 óra felkészítő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozást szervezünk a tanulók számára a 16-19 óra közötti szilenciumi időben. Ezen belül ECDL vizsgára való felkészítésben, nyelvi és szaktárgyi felzárkóztatásban, egyéni tehetséggondozásban, könyvtári foglalkozáson, KRESZés elsősegélynyújtó tanfolyamon vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint szervezett 22 óra kötelező tematikus csoport-foglalkozáson vesznek részt a tanulók A foglalkozások időpontja: hétfő este 18.15-19.00 Minden témakörnek arra a területre „szakosodott” kollégiumi nevelőtanár vezetője van.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint csoportkeretben 15 óra kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozáson vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram szerinti szabadon választható foglalkozásra az intézményi kínálatból történő önálló választás után egyénileg jelentkeznek a tanulók. HÉTVÉGI ÉS EGYÉB PROGRAMOK  Nyelvvizsgára felkészítő órák (hétfőtől csütörtökig 16-19 között egyéni beosztás szerint iskolai vagy külső tanár segítségével  Erdélyi (Nagyszalonta, Arad, Temesvár, Nagyvárad) 4 napos tanulmányi kirándulás október utolsó hétvégéjén  Szülőföldem szép határa… környezetvédelmi konferencián előadás vagy szervezői feladatok, a vendégek fogadása, kalauzolása  Téli sport-hétvége – december 2. hétvégéjén (Sport-centrum, élményfürdő, műjégpálya, mozi igénybevételével)  Pályázat révén januári sí-táborban való részvétel  A tavaszi vagy az érettségi szünetben Auschwitzi 4 napos tanulmányi kirándulás  Májusban tavaszi sport illetve kultúrhétvége (uszoda – élményfürdő, bicikli-túra, kiállítás, és mozi látogatás)  Prózai vagy zenés színházi előadások megtekintése, koncert vagy hangverseny látogatások  A csoport által vállalt egy nagy kollégiumi rendezvény műsorának összeállítása és színpadra vitele (Ismerkedési Est, Karácsony, Farsang, Diákönkormányzati Nap, Ballagás, Október 23. Március 15. és a Nemzeti összetartozás Napja kínálatból) 11. (11. H.) évfolyam ARANY JÁNOS BLOKK Kollégiumi helyszínen és kollégiumi tanár által vezetett foglalkozások  Tömbösített formában havonta 2 x 8 óra önismeret – kettős csoportbontásban, hétvégi napokon csoportonként napi 4-4 óra vagy a vasárnap délután felhasználásával Vezeti: a csoportvezető tanár illetve a kollégium nevelőtanára. (Ember és társismeret 90 (és 180) órás továbbképzés, 120 órás Trénerképző illetve Kollégiumpedagógia kurzus elvégzése után.) A foglalkozásokon a kerettantervet és a Varázsszem kötetet használja a foglalkozásvezető.  

Relaxációs tréning 20 óra időkeretben – kettős csoportbontásban Külső pszichológus szakember alkalmazásával Az életvitel témájú kiscsoportos foglalkozások – szobaközösségi szinten 95

A foglalkozások ideje a csoportvezető munkabeosztása szerint a délutáni 14-16 óra közötti időszakban van. Iskolai helyszínen és iskolai tanár által tartott órák  2 óra általános tanulásmódszertan – csoportbontásban Vezeti: a gimnázium tanára, iskolai órakeretben 

1 óra kommunikáció tantárgy tanítása tantárgyhoz integráltan iskolai órakeretben

ALAPPROGRAM SZERINTI KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK  Kollégiumi szinten 14 óra felkészítő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozást szervezünk a tanulók számára a 16-19 óra közötti szilenciumi időben. Ezen belül ECDL vizsgára való felkészítésben, nyelvi és szaktárgyi felzárkóztatásban, egyéni tehetséggondozásban, könyvtári foglalkozáson, KRESZés elsősegélynyújtó tanfolyamon vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint szervezett 22 óra kötelező tematikus csoport-foglalkozáson vesznek részt a tanulók A foglalkozások időpontja: hétfő este 18.15-19.00 Minden témakörnek arra a területre „szakosodott” kollégiumi nevelőtanár vezetője van.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint csoportkeretben 15 óra kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozáson vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram szerinti szabadon választható foglalkozásra az intézményi kínálatból történő önálló választás után egyénileg jelentkeznek a tanulók. HÉTVÉGI ÉS EGYÉB PROGRAMOK  KRESZ tanfolyam (hétfő, szerda, csütörtök 17-20 óra között, a kollégiumon belül) és vezetési gyakorlat illetve a gépjárművezetői jogosítványhoz szükséges vizsga  Nyelvvizsgára felkészítő órák (hétfőtől csütörtökig 16-19 között egyéni beosztás szerint iskolai vagy külső tanár megbízásával)  Téli sport-hétvége – december 2. hétvégéjén (Sport-centrum, élményfürdő, műjégpálya, mozi igénybevételével)  Pályázat révén januári sí-táborban való részvétel  Az érettségi szünetben Prága és környékére szervezett 4 napos tanulmányi kirándulás  Májusban tavaszi sport illetve kultúrhétvége (uszoda – élményfürdő, bicikli-túra, kiállítás, és mozi látogatás)  Július elején Olaszországi (Firenze, Pisa, Róma) 7 napos tanulmányi kirándulás  Augusztus közepén 12 napos (2+7+3) Angliai (Bideford – Barnstaple) SOL nyelviskolai hálózat révén szervezett tanulmányi út (Párizs, Canterbury, Windsor, London, Oxford, Stonehenge, Reims (Brüsszel) érintésével) az iskolával közösen  Prózai vagy zenés színházi előadások megtekintése, koncert vagy hangverseny látogatások  A csoport által vállalt egy nagy kollégiumi rendezvény műsorának összeállítása és színpadra vitele (Ismerkedési Est, Karácsony, Farsang, Diákönkormányzati Nap, Ballagás, Október 23. Március 15. és a Nemzeti összetartozás Napja kínálatból)

96

12. (12. H.) évfolyam ARANY JÁNOS BLOKK Kollégiumi helyszínen és kollégiumi tanár által vezetett foglalkozások  Tömbösített formában havonta 2 x 8 óra önismeret - kettős csoportbontásban, hétvégi napokon csoportonként napi 4-4 óra vagy a vasárnap délután felhasználásával Vezeti: a csoportvezető tanár illetve a kollégium nevelőtanára. (Ember és társismeret 90 (és 180) órás továbbképzés, 120 órás Trénerképző illetve Kollégiumpedagógia kurzus elvégzése után.) A foglalkozásokon a kerettantervet és a Varázsszem kötetet használja a foglalkozásvezető.  Az életvitel témájú kiscsoportos foglalkozások – szobaközösségi szinten A foglalkozások ideje a csoportvezető munkabeosztása szerint a délutáni 14-16 óra közötti időszakban van. Iskolai helyszínen és iskolai tanár által tartott órák  1 óra kommunikáció tantárgy tanítása tantárgyhoz integráltan iskolai órakeretben ALAPPROGRAM SZERINTI KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK  Kollégiumi szinten 12 óra felkészítő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozást szervezünk a tanulók számára a 16-19 óra közötti szilenciumi időben. Ezen belül ECDL vizsgára való felkészítő, nyelvi és szaktárgyi felzárkóztató, nyelvvizsgára, érettségire felkészítő órákon, egyéni tehetséggondozásban, könyvtári foglalkozáson, KRESZ- és elsősegélynyújtó tanfolyamon vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint szervezett 20 óra kötelező tematikus csoport-foglalkozáson vesznek részt a tanulók A foglalkozások időpontja: hétfő este 18.15-19.00 Minden témakörnek arra a területre „szakosodott” kollégiumi nevelőtanár vezetője van.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint csoportkeretben 13 óra kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozáson vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram szerinti szabadon választható foglalkozásra az intézményi kínálatból történő önálló választás után egyénileg jelentkeznek a tanulók. HÉTVÉGI ÉS EGYÉB PROGRAMOK  KRESZ tanfolyam (hétfő, szerda csütörtök 17-20 óra között, a kollégiumon belül) és vezetési gyakorlat illetve a gépjárművezetői jogosítványhoz szükséges vizsga  Nyelvvizsgára felkészítő órák (hétfőtől csütörtökig 16-19 között egyéni beosztás szerint iskolai vagy külső tanár megbízásával)  Téli sport-hétvége – december 2. hétvégéjén (Sport-centrum, élményfürdő, műjégpálya igénybevételével)  Pályázat révén januári sí-táborban való részvétel  Májusban tavaszi sport illetve kultúrhétvége (uszoda – élményfürdő, bicikli-túra, kiállítás, és mozi látogatás) 97

  

Megfelelő anyagi forrás és fenntartói engedély után június végén – július elején Spanyolországi 12-15 napos tanulmányi kirándulás (Nizza, Monaco, Madrid és környéke, Oropesa és környéke valamint Barcelona látnivalóival) vagy német nyelvi jutalomút (kiegészítve a 11. évfolyam érdemes tanulóival) Prózai vagy zenés színházi előadások megtekintése, koncert vagy hangverseny látogatások A csoport által vállalt egy nagy kollégiumi rendezvény műsorának összeállítása és színpadra vitele (Ismerkedési Est, Karácsony, Farsang, Diákönkormányzati Nap, Ballagás, Október 23. Március 15. és a Nemzeti összetartozás Napja kínálatból) 13. (13. H.) évfolyam

ARANY JÁNOS BLOKK Kollégiumi helyszínen és kollégiumi tanár által vezetett foglalkozások 

Tömbösített formában havonta 2 x 8 óra önismeret – kettős csoportbontásban, hétvégi napokon csoportonként napi 4-4 óra felhasználásával Vezeti: a csoport nevelőtanára. (Ember és társismeret tanfolyam illetve Kollégiumpedagógia kurzus elvégzése után.) A foglalkozásokon a kerettantervet és a Varázsszem kötetet használja a foglalkozásvezető.



Az önismereti foglalkozások az első félévben befejeződnek. Így a második félévben a gimnáziumi tanárok által tartott érettségire felkészítő órákon (magyar, történelem és matematika tárgyakból) és felvételi tájékoztatókon felsőoktatási Nyílt Napokon vesznek részt a tanulók.



Az életvitel témájú kiscsoportos foglalkozások – szobaközösségi szinten A foglalkozások ideje a csoportvezető munkabeosztása szerint a délutáni 14-16 óra közötti időszakban van.

ALAPPROGRAM SZERINTI FOGLALKOZÁSOK  Kollégiumi szinten 14 óra felkészítő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozást szervezünk a tanulók számára a 16-19 óra közötti szilenciumi időben. Ezen belül ECDL vizsgára való felkészítő, nyelvi és szaktárgyi felzárkóztató, nyelvvizsgára, érettségire felkészítő órákon, egyéni tehetséggondozásban, könyvtári foglalkozáson, KRESZ- és elsősegélynyújtó tanfolyamon vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint 20 óra kötelező tematikus csoport-foglalkozást kell biztosítani a tanulóknak. Mindezt egyéni választás szerint számítógéptermi, könyvtári foglalkozás, nyelvóra vagy más szaktárgyi felkészítő órán való részvétellel is teljesíthetik.  Az alapprogram keretprogram-terve szerint csoportkeretben 13 óra kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozáson vesznek részt a tanulók.  Az alapprogram szerinti szabadon választható foglalkozásra az intézményi kínálatból történő önálló választás után egyénileg jelentkeznek a tanulók. HÉTVÉGI ÉS EGYÉB PROGRAMOK  Nyelvvizsgára felkészítő órák (hétfőtől csütörtökig 16-19 között egyéni beosztás szerint iskolai vagy külső tanár megbízásával)  Október végén Bécs és környékére tervezett (esetleg Csehországi) 4 napos tanulmányi kirándulás  Téli sport-hétvége – december 2. hétvégéjén (Sport-centrum, élményfürdő, műjégpálya, mozi igénybevételével) 98

   

Pályázat révén januári sí-táborban való részvétel Májusban tavaszi sport illetve kultúrhétvége (uszoda – élményfürdő, bicikli-túra, kiállítás, és mozi látogatás) Prózai vagy zenés színházi előadások megtekintése, koncert vagy hangverseny látogatások A csoport által vállalt egy nagy kollégiumi rendezvény műsorának összeállítása és színpadra vitele (Ismerkedési Est, Karácsony, Farsang, Diákönkormányzati Nap, Október 23. Március 15. ás a Nemzeti összetartozás Napja kínálatból)

99

8. 2. 1. ÉLETVITEL FOGLALKOZÁSOK TÉMASORA S. sz. Dátum Cím 1. Az életvitel fogalma, rendszere 2. Az életmód és életvitel történeti, társadalmi változásai 3. Életmódunk, életvitelünk jellemző állapotai napjainkban 4. Az egyén életvitelének kialakulási folyamata 5. A szocializáció fogalma, folyamata 6. A család fogalma, funkciói 7. A családi nevelés 8. A család pénzgazdálkodása 9. A család, a családi élet problémája és válsága napjainkban 10. A környezet hatása az egyén életvitelére 11. Csoporthatások-, az egyén és a csoport 12. Konformizmus és deviancia 13. Az ember fő tevékenységi formáinak hatása az egyén életvitelére 14. Önszervezés, szabadidő eltöltés 15. A kultúra, a média és a reklámok hatásai 16. Amit az illemről illik tudni – viselkedési szabályok 17. Viselkedési alaphelyzetek 18. Önuralom, önfegyelem, műveltség 19. Bemutatkozás, bemutatás 20. Köszönés 21. Családon belül – betegség, halál. A lakás 22. Szomszédok, televízió, rádió, CD, DVD 23. Vendéglátás, étkezés, terítés, tálalás 24. Viselkedés nyilvánosság előtt 25. Kirándulás, strandolás, utazás 26. Mindennapi illemszabályaink 27. Az ünnepek, társadalom, kultúra, mítosz 28. A kultúra és az ünnep 29. Azonosulás az ünneppel, az ünnepek fajtái 30. Kitekintés: a németek 31. Kitekintés: az angolok 32. Kitekintés: a franciák

100

8. 2. 2. ECDL VIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TÉMASORA 1. Könyvtárszerkezet a winchesteren  Állomány – létrehozás, másolás, átnevezés, törlés egy adott mappában.  PROGRAM FILES könyvtár állományai.  AUTOEXEC.BAT és CONFIG.SYS állományok – helye a winchesteren. 2. Állományok mérete  Kilo Mega Giga byte. Másolás floppyra vagy más háttértárra  (PENDRIVE, CD)  Képernyő beállítások – háttér, képernyőkímélő 3. Windows kellékek  Intéző - használata  Számológép, jegyzettömb, parancs sor  Szöveges állományok 4. Dokumentumok  formázás, bekezdés, szövegigazítás, kiemelés, betű típus-méret  bekezdés, sorkizárt szöveg, iniciálék  Gyakorlás, szövegformázás, nyomtatás, mentés 5. Táblázatok  táblázat létrehozása WORD - dokumentumban  formázás, adatok növekvő vagy csökkenő sorrendben  sor és oszlop szélesség meghatározása  szerkezet váltás: sor/oszlop beszúrás, vagy törlés 6. Táblázatkezelés  táblázat létrehozása, formázása, szegélyek, számformátumok  cella műveletek: összevonás, felbontás, adatok bevitele  táblázat bővítése – oszlop vagy sor beszúrás  számítások – függvények alkalmazása 7. Szövegszerkesztés  dokumentum formázása adott feltételekkel  háttér, mintázat, betűtípus lábléc készítése  gyakorlatok, dokumentum nyomtatása, mentése későbbi módosítása 8. Adatbázis kezelés  adatbázis létrehozása – mezők, kulcsok, indexek  rendezés egy vagy több kulcs szerint  lekérdezések  rekordok hozzáadása, lekérdezések mentése  jelentés készítése 9. Prezentációk  diák tartalma  automatikus továbbítás beállítása  vetítési effektusok a prezentációra 10. Internet  alapismeretek  levelezőrendszerek rövid ismertetése

101



Outlook Express levelezőprogram - email küldés – fogadás, címtár beállítás

102

8. 2. 3. Önismeret foglalkozások (9-12.) tanterve 8. 3. A kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke

103

1