Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2851 Környe, Beloiannisz u. 1. OM 031914 Művészeti tagozat
Az intézmény művészeti tevékenysége A gazdaság átstrukturálódása következtében egyre fontosabb a humán erőforrás minél teljesebb kiaknázása. Ennek alapfeltétele, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő munkavállalók széles ismeretségi körrel rendelkezzenek, nyitottak legyenek különböző műveltségi területek irányában. Ezáltal a munkaerőpiacnak aktív, a szükségletekhez alkalmazkodni tudó résztvevőivé válhatnak. Az egész életpályát meghatározó motivációk, irányultságok, attitűdök kialakításának szükségképpen a legfogékonyabb 6-14-ik életévben, az alapfokú képzés keretein belül, illetve azzal párhuzamosan kell megtörténnie.
Választható tanszakok: a) Az alapfokú művészetoktatás a képzésbe 2011. szeptember 1-je előtt belépő tanulókra vonatkozóan az alábbi művészeti ágakon folyik: a) Zeneművészet – szolfézs – hangszeres tanszak - trombita - furulya - klarinét - szaxofon - ütős - zongora - gordonka b) Táncművészet – néptánc tanszak c) Képző- és iparművészet – grafika tanszak d) Szín- és bábművészet – bábjáték tanszak – színjáték tanszak Az oktatás előképző és alapfokú, néptánc tanszakon továbbképző évfolyamokon folyik. Igény esetén biztosítjuk a többi tanszakon is a szükséges személyi és tárgyi feltételeket a továbbképző évfolyamok indításához. Az intézmény kiválóra minősített művészetoktatási intézmény. b) Az alapfokú művészetoktatás a képzésbe 2011. szeptember 1-je után belépő tanulókra vonatkozóan az alábbi művészeti ágakon folyik: a) Zeneművészet – szolfézs – fafúvós tanszak: furulya, klarinét, szaxofon – rézfúvós tanszak: trombita – vonós tanszak: gordonka – akkordikus tanszak: ütő – billentyűs tanszak: zongora
b) Táncművészet – néptánc tanszak c) Képző- és iparművészet – alapfok 3. évfolyamig képzőművészet tanszak – alapfok 4-6. évfolyamig grafika és festészet tanszak d) Szín- és bábművészet – bábjáték tanszak – színjáték tanszak A 27/ 1998. (VI. 10.) MKM rendelet 3/2011. (I. 6.) NEFMI rendelettel beiktatott -2. melléklete alapján elkészített helyi tanterv először a 2011/2012. tanév szeptember 1-től kerül bevezetésre felmenő rendszerben.
c) Az alapfokú művészetoktatás a képzésbe 2012. szeptember 1-je után belépő tanulókra vonatkozóan az alábbi művészeti ágakon folyik: a) Zeneművészet – szolfézs – fafúvós tanszak: furulya, klarinét, szaxofon – rézfúvós tanszak: trombita – vonós tanszak: gordonka – akkordikus tanszak: ütő, gitár – billentyűs tanszak: zongora b) Táncművészet – néptánc tanszak c) Képző- és iparművészet – alapfok 3. évfolyamig képzőművészet tanszak – alapfok 4-6. évfolyamig grafika és festészet tanszak d) Szín- és bábművészet – bábjáték tanszak – színjáték tanszak – A 2012/13-as tanévben szülői kérésre gitár tanszakot is indítunk a művészetoktatásban. A 2012/13-as tanévtől néptánc tagozaton indítottunk továbbképző évfolyamot. A szülők és a tanulók igényei szerint, más tanszakokon is bevezetjük
A közvetlen társadalmi környezet által megfogalmazott funkciók A személyiség sokoldalú fejlesztése érdekében az alapfokú oktatás-nevelés mellett tantestületünk fontosnak tartja a tanulók művészeti nevelését is. Tanulóink 30 %-a részt vesz valamilyen művészeti képzésben, bizonyítva ezzel is a művészetoktatás fontosságát mind a tanulók, mind a szülők számára.
Pedagógiai alapelvek A művészeti neveléssel a gyermekek érzelemvilágának gazdagítására törekszünk. Tantestületünk fontosnak tartja a hagyományőrzést, a hagyománytiszteletet, más népek kultúrájának megismerését, megbecsülését.
1. Megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival. Tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 2. Bemutatjuk más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. 3. Nagy szerepe van ezen a területen a művészeti oktatásnak. Továbbra is támogatjuk tanulóink művészeti képzését, mert a művészetoktatás olyan fejlesztő eszköz, amely segíti az ismeretgazdagítást, személyiségformálást. Ennek érdekében − Megszervezzük a képzés lehetőségét zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet valamint a színművészet és bábművészet iránt érdeklődő tanulók számra. − A tananyag összeállításával biztosítjuk készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. − A gyermekek életkori fejlődési jellemzőihez igazítjuk az oktatás követelményeit.
A művészetoktatás általános fejlesztési követelményei Zeneművészeti ág
− A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. − A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). − A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztés. − Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. − A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. − Tehetséggondozás. − A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. − A tanulók aktív társas muzsikálásra nevelése. − A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. − Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.
Táncművészeti ág
− Fejlessze a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét, ritmusérzékét, hallását, zenéhez való alkalmazkodását, mozgásmemóriáját, improvizációs készségét, a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színművészet) iránti érzékenységét. − Neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, táncművészetet értő közönséget, táncot szerető fiatalokat. − Készítsen fel a szakirányú továbbtanulásra. − Alakítsa ki a tanulókban az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi.
− Tegyen fogékonnyá a múlt és a jelen értékeinek befogadására.
Képzőművészet-, Grafika és festészet tanszak
− Irányítsa a tanulók figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. − Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. − Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. − Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.
− Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analíziséra, a vizuális információ, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakciókra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a vizuális önkifejezésre és alkotásra. − Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállításokat.
Színművészeti, bábművészeti ág Színművészet területén: − Készítse fel a tanulókat drámai szövegek értő, színészi szempontokat figyelembevevő olvasására, különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, különféle szerepek megformálására. − Legyen képes a rendezői instrukciók segítségével végzett munkára, a más művészeti ágak területéről származó ismeretek alkalmazására a szerepalkotás során, színházi előadások elemzésére, értékelésére. − Ismertesse meg a tanulókkal a színházi alapfogalmakat és szakkifejezéseket, a drámai színházi konvenciókat és azok alkalmazását. − Ismertesse meg a tanulókkal a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat, a színházi műfajokat, a szöveg és előadás elemzés szempontjait, napjaink színházi struktúráját. Bábművészet területén: − Készítse fel a tanulókat a bábjáték alkotó fázisaiban való részvételre, a partnerekkel való alkotó együttműködésre, a színpadi szituációnak megfelelő improvizációra. − Tegye képessé a tanulókat átlátni egy-egy bábtechnika és színpadtechnika alkalmazási lehetőségeinek határát. − A tanuló ismerje fel és tudja alkalmazni a bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségeket. − A tanuló legyen képes felismerni, hogy egy-egy téma milyen bábtechnikai és színpadtechnikai keretek közt bontható ki leginkább. − Készítse fel a tanulókat a tanári, rendezői instrukciók mentén végzett munkára, különféle szerepek megformálására, az előadás – próba folyamán szükség szerinti háttérmunkára, munkája során a színpad iránti alázatra, és a jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszására és reprodukálására.
− Ismertesse meg a tanulókkal a bábszínházi alapfogalmakat és szakkifejezéseket, az animáció útján történő kifejezés sajátosságait, a főbb báb- és színpadtechnikák elméletét és gyakorlatát, a bábszínpadi konvenciókat. − Ismertesse meg a tanulókkal a darab-, szerep- és eladáselemzés szempontjait, a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését, alkalmazását, a társművészetekkel való kapcsolódás lehetőségeit.
Célok, feladatok, eljárások, eszközök Az alapfokú művészetoktatás biztosítása. A művészetoktatáson belül külön fogalmaztuk meg az egyes művészeti ágak cél- és feladatrendszerét. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakítása.
Zeneművészeti ág Tanszakok: − − − − − − −
akkordikus: ütő, gitár billentyűs: zongora szolfézs fafúvós: furulya, klarinét, szaxofon, rézfúvós: trombita vonós: gordonka zeneismeret: zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret
Zeneművészeti ág célrendszere − Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeit és gyarapítja ismereteit. Lehetőséget kell, hogy adjon az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. − Nyújtson lehetőséget az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. − Ismertesse meg a tanulókkal a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait. Eközben célja az is, hogy felkészítsen az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására és befogadására. Zeneművészeti ág feladatrendszere − A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. − A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamikai és hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).
− A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozására és kifejlesztésére. Az értékes zene megszerettetése. − A növendékek zenei ízlésének formálása. − A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.
Táncművészeti ág Tanszak: − néptánc A táncművészeti ág célrendszere − Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. − Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. − Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. − Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. Alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő tanulók képességeinek fejlesztéséhez életkori sajátosságainak megfelelően. − Fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket. − A táncművészeti oktatás célja az is, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra a múlt és a jelen táncművészeti értékeinek és hagyományainak megismertetésére és az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. A táncművészeti ág feladatrendszere − A néptánc tanszak feladata, hogy megismertesse a tanulókkal a hagyományos népi játékokat, a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánc típusait, tánc rendjét, annak variációs lehetőségeit, az ezekhez kapcsolódó énekeket. Az előbbieken keresztül pedig a paraszti kultúra szokásrendjét, hagyományait, öltözködési és társas szokásait. − Ismertesse a növendékekkel a táncművészi és közhasznú formáit, a társasági táncélet alkalmait, a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait. − Alakítsa ki a tanulókban a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, a munkájuk tudatos kontrollálását, a művészi előadásmód kivitelezését és azt az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi.
Képző- és iparművészeti ág Tanszakok: − alapfok 3. évfolyamig képzőművészet − alapfok 4-6. évfolyamig grafika és festészet Képző- és iparművészeti ág célrendszere − Az alapfokú művészetoktatás célja az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítása mellett a látás kiművelése és tudatosítása, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és a képzeletet. − A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. − A tanulók életkori sajátosságainak, képességüknek és szorgalmuknak megfelelően fejlessze vizuális műveltségüket és szerezzenek jártasságot a különféle szakirányú területeken. − Ismertesse és szerettesse meg és éltesse tovább a hagyománytiszteletet. Képző- és iparművészeti ág feladatrendszere − Feladata, hogy irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és természeti környezet esztétikumára, szépségeire. − Ismeresse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit és az érték megőrzés formáit. − Ismertesse a kommunikáció művészi formáit a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. − Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanulót művészi kifejező eszközök alkalmazására. − A teremtő képzelet és az improvizációs készségek fejlesztése. − Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élmény képességet, az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat és szokásokat. − Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra. − Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését.
Színművészeti és bábművészeti ág Tanszakok: − bábművészet, − színművészet Színművészeti és bábművészeti ág célrendszere − Célja, hogy lehetőséget biztosítson a színművészet – bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi – dramatikus tapasztalatait.
− A képzés lehetővé teszi a színművészet területén a minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt, a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését, továbbá azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják. − A képzés lehetővé teszi a bábművészet területén a minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt, az alapvető bábszínpadi technikák megismerését, továbbá, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák. Színművészeti és bábművészeti ág feladatrendszere A színművészet területén: Ismertesse meg a dramatikus technikákat és a színházi konvenciókat differenciált feladatokon keresztül. Bővítse a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletét, aktív szókincsét. Tapasztalják meg a színházi – drámai formával való kísérletezés, illetve a színjátéknak, mint művészi kommunikációnak a különböző formáit. Fejlessze az önkifejezést és az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. Lehetőséget ad megtapasztalni a közös alkotómunka örömteli együttlétét a tanulók által egyénileg és csoportosan tervezett, létrehozott és bemutatott előadások közben. Az önértékelés és a művészi önkifejezés fejlesztése. A bábművészet területén: Ismerjék meg a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeit (pl. tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.) és a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióit. Tapasztalja meg a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjátékot, mint művészeti kommunikációs formát. Bővítse a tanulók bábjátékkal kapcsolatos fogalmi készletét, aktív szókincsét. Adjon lehetőséget az önkifejezésre. Segítse a tanulók önértékelését annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat hasznosítani is tudják bábos tanulmányik során. Tanulják meg a másutt szerzett ismereteiket (pl. tánc- és mozgásművészet, dráma, történelmi, irodalmi, vizuális kultúra stb.) alkalmazni, és esetenként integrálni.
Nevelő – oktató munkák kritériumai A művészetoktatást akkor tekintjük sikeresnek, ha − nem csökken jelentősen a művészeti képzésben résztvevők száma, − a tehetséggondozás keretében megadjuk az alapot ahhoz, hogy diákjaink felvételt nyerjenek művészeti szakközépiskolába, − a felmerülő szülői igények alapján bővül a tanszakválasztási lehetőség.
A tanulók esztétikai nevelése Művészetoktatás területén − A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személye tapasztalati módját, a művészet stílusok és irányzatok sokszínűségének megismerését. − Feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét. Megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.
− Magalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációk képességét. Az átélt pozitív élmények alakítják az emberi tulajdonságokat. − Hozzájárul az akarati, az alkotó-átalakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. − Segíti a közösségek fejlesztését, az identitás megőrzését, a másság elfogadását.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Az alapfokú művészetoktatás feladatának tekintjük, hogy segítse a tanulókat a közösségi alkotómunka, a közösségi kultúra értékeinek felismerésében. A közösen végzett munka során (színdarab, bábjáték, zenekar, néptánc, műalkotások készítése) lehetőség nyílik az emberi kapcsolatok ápolására, a szabadidő értelmes eltöltésére és a valódi értékek iránti érzékenység kialakulására. Segíti a közösségek fejlesztését, az identitás megőrzését és a másság elfogadását.
Tehetséggondozás a művészetoktatásban A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: − versenyek szervezése, versenyeztetés, − hangversenyek, bemutatók, kiállítások látogatása, szervezése, − felkészítés hangversenyekre, bemutatókra, fesztiválokra, − vendég együttesek meghívása, meghívások elfogadása, − alkotótáborok szervezése.
Magasabb évfolyamba lépés feltételei a művészeti tagozaton: - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. - Ha tanév végén a tanuló teljesítményére – legfeljebb két tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha elégtelen osztályzatainak száma meghaladja a kettőt, a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. - A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével. - Az iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet, aki – a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. - Az iskola magasabb évfolyamára lépés egyik alapfeltétele a foglalkozások rendszeres látogatása, hiszen ezeken olyan gyakorlati tevékenység folyik, melyek nem iskolai körülmények között nehezen biztosíthatók. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulók mulasztásainak igazolásával kapcsolatos szabályozásokat az iskola szervezeti és működési szabályzata és házirendje tartalmazza. - Egyéb esetekben az idevonatkozó hatályos jogszabályok a meghatározók. – A művészeti tagozaton félévkor értékelő lapon, év végén művészeti iskolai bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket gyermekük tantárgyi eredményéről és főtárgyi szorgalmáról. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei: A követelményeket a tantervek tartalmazzák minden egyes tanszakra vonatkozóan.
A beszámoltatás formái: 1. Évközi beszámoltatás - Írásbeli felelet 2. Év végi beszámoltatás (vizsga) – Nyilvános bemutató - színpadi produkció (előadás és/vagy jelenet, jelenetek) vagy - csoportos gyakorlatsor vagy - bemutató óra (tanári irányítással végrehajtott feladatok) – Gyakorlati feladat végrehajtása (önálló munka; pl.: gyűjtőmunkák, gyakorlatsor összeállítása, levezetése stb.) – Szóbeli vizsga (pl.: előadás-elemzés) 3. Művészeti alapvizsga 4. Művészeti záróvizsga A beszámoltatási formák alkalmazásának szabályai a) Az év végi beszámoltatás (vizsga) – az 1–6. alapfokú évfolyamokon a tanult valamennyi tantárgyból kötelező: - gyakorlati tantárgyakból a nyilvános bemutató kötelező, - a szaktanárok választása alapján lehetőség van a kombinált beszámoltatásra: több tantárgyból összevontan számolnak be a tanulók a tanév anyagából (pl. a színpadi előadást úgy kell összeállítani, hogy abból mérhető legyen a színjáték, a mozgásgyakorlatok, illetve a beszédgyakorlatok tantárgy adott évre előírt követelményeinek teljesítése is). b) Év közben a beszámoltatás rendszeres (legalább három alkalom). c) Művészeti alapvizsga az utolsó alapfokú évfolyamra előírt követelmények teljesítését követően tehető. A művészeti tagozaton tanuló diákok szorgalom értékelése, továbbá a jutalmazás, fegyelmezéssel kapcsolatos eljárások megegyeznek az iskola helyi programjában elfogadottakkal. Tanuló teljesítményének értékelése, minősítése a művészeti tagozaton: A tanulók értékelésének alapja a folyamatos teljesítmény, figyelembe véve a tanuló fejlődési ütemét. Az előképző 1–2. évfolyamán A tanulók évközi értékelése kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásos) formában történik. A tanulók félévi és év végi teljesítményének minősítésére a közoktatási törvény 70. §-ának (3) bekezdésének felhatalmazása alapján iskolánk háromfokozatú szöveges minősítési formát alakított ki: - jól megfelelt - megfelelt - nem felelt meg Jól megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi követelményeket kiemelkedően teljesítette. Megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi minimumkövetelményeket teljesítette.
Nem felelt meg annak a tanulónak a teljesítménye, aki a tantárgy adott évfolyamra előírt minimumkövetelményeit nem teljesítette. A félévi és a tanév végi minősítést kifejtett szöveges szóbeli értékelés kíséri. Az 1–6. évfolyamon és továbbképző 1-4. évfolyamon Tanév közben a tanuló teljesítményét minden tantárgyból a tanár rendszeresen – félévente legalább három – érdemjeggyel értékeli. Az érdemjeggyel történő értékelés mellett a tanár a tanév során folyamatosan alkalmazza a kifejtett szóbeli, esetenként írásbeli értékelési formát is. Egy tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár egy érdemjeggyel értékeli. Több tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár(ok) tantárgyanként külön érdemjeggyel értékeli(k). Félévkor és év végén a tanuló teljesítményét a tanár osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatokat az év közben szerzett érdemjegyek alapján, az év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek és a vizsga érdemjegye(i) alapján kell megállapítani. Az egyes tanulók osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és az osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok [a közoktatási törvény 70. §-ának (2) bekezdése alapján]: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) A félévi és az év végi osztályzattal történő minősítést kifejtett szóbeli értékelés kíséri.
A művészeti alap-, és záróvizsga szervezési feltételei: - a vizsgabizottság munkáját, a vizsgát szervező intézmény igazgatójának megbízása alapján a művészeti tagozat vezetője készíti elő, - az intézmény vezetője írásban kiadja az előírt megbízásokat: - tagozatvezető - vizsga szervezése, - vizsgabizottsági elnök, - vizsgabizottsági társelnök, - írásbeli vizsgafelügyelő, - szaktanárok. - a szaktanárok a vizsgaév február 20-ig felterjesztik az igazgatónak jóváhagyásra, a vizsga tételsorait, és a vizsgázók nevét. - a művészeti tagozat vezetője a felterjesztés alapján elkészíti a vizsgára jelentkezési lapokat, melyet a kiskorú tanuló köteles a szülővel aláíratni, - a vizsgázni főtárgyból és kötelezően választott tárgyból kell, - az aláíratott lapokat meg kell őrizni, - a vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető és legfeljebb 18 óráig tartható, - az írásbeli vizsgán a vizsgaszervező iskola körbélyegzőjével ellátott feladatlapokon, tétellapokon lehet csak dolgozni. az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon, a vizsgázó feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. - vázlatot, jegyzetet csak ezen a papíron lehet készíteni, - az írásbeli munkát csak tintával (tollal) lehet készíteni,
-
az írásbeli vizsgán a teremben csak az arra kijelölt felügyelő tanár tartózkodhat, egy vizsganapon, egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsga tehető, egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgy szervezhető, a szóbeli vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó lehet.
A vizsga végeztével a vizsga elnöke aláírja a jegyzőkönyveket, az alapvizsga nyilvántartó könyvet, a törzslapokat. Az intézmény vezetője a vizsga folyamán készített alapvizsga nyilvántartó könyv jegyzőkönyvét lezárja, a törzslapokat aláírja.
Művészeti alapvizsga követelményei tanszakonként Zene tanszak A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A művészeti alapvizsga részei Alapvizsga tantárgyai
Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A”: Szolfézs, tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga: „A” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Akkordikus tanszak: Gitár A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Gitár főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – 3 oktávos dúr, vagy moll skála fekvésváltással, váltott pengetéssel, közepes tempóban, vagy kromatikus skála 1 húron fekvésváltással. – Egy klasszikus etűd; Sor: Op. 31., Op. 35., Carcassi: Op. 60./2., 3., 6., 7. etűdök nehézségi szintjén. – Három különböző stílusú előadási darab a következő nehézségi szinteken: Reneszánsz zene: pld. Reneszánsz magyar táncok gitárra (Edition Simonffy 151)
Barokk zene: pld. Brescianello, Weiss tánctételei, Bach: Notenbüchlein für A. M. Bach átiratai (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V., Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet.) Klasszikus zene: pld. Carulli: Larghetto alla siciliana (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V./78.) Carcassi: Capriccio (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V./50.) Sor: Allegretto (Szendrey: Gitárgyakorlatok VI./1.) Romantikus zene: pld. Marschner: Bagatelle (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V./79.) XX. századi / Kortárs zene;. Bartók-Szendrey: Gyermekeknek-ből könnyebb darabok: 1-5., 10. (EMB Z.7495) (Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet) Kováts: Rövid darabok gitártanulóknak I./5., 8. (EMB Z. 8883) (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola IV./48.) Brouwer: Estudios sencillos I-X. nehézségi szintjén. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test- és hangszertartás, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – állóképesség. Ütő Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Ütő főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Két dobgyakorlat; Knauer: Kisdobiskola (Hofmeister) 10., 16., 18., 29., 36., II. rész 11., 17., 27.; Keune: Kisdobiskola (Breitkopf) 48., 69., 127., 145., 173. nehézségi szintjén. – Egy dallamhangszeres mű; Vivaldi: Largo; Bononcini: Allegro; Haydn: Szerenád nehézségi szintjén. – Egy kamaramű; Krell-Holzmann: Cake Walk Parádé; Camidge: Sonatina; Gebauer: Duó; Pleyel: Menuetto; Larson: Mexikói szvit; Zempléni L.: Párok; Váray L.: Gukhe/low drums szólam; Jack McKenzie: Három tánc, Bartók Béla: Gyermekeknek 1.,2.,3., Mikrokozmosz nehézségi szintjén. – Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat lehetőleg kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség (pl. üstdobon keresztütések és kerülések jobbról-balról),
– hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása különböző hangszereken (tremoló, előkék), – több verővel való játék dallamhangszeren, – különböző hangszer-kombinációk kezelése, hangszer- és verőváltások alkalmazása, – előadásmód, – árnyalt dinamikák alkalmazása, pontos ritmikai megoldások, – változó tempók önállóan és együttesben, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Billentyűs tanszak Művészeti alapvizsga követelmények A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab; Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok (EMB 4250, EMB 6990, EMB 6991, EMB 4321, EMB 13165), Telemann: Kezdők zongoramuzsikája (EMB 13452) nehézségi szintjén. – Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció; Könnyű szonatinák (EMB 2719), 15 könnyű szonáta, Szonatina album (EMB 1280), Clementi: C Op. 36 (Ricordi) Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, (Universal) Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény (EMB 14412) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Emlékezés (EMB 13543 kötetben), Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás (EMB 6715 kötetben), Pacsirtadal (EMB 6715 kötetben), Schubert: Táncok (EMB 13212), Keringők (EMB 7355) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók Béla: Mikrokozmosz III. 84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok (Boosey & Hawkes) 5-10 nehézségi szintjén. A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test- és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés,
– – – – – – –
artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.
Fafúvos tanszak Furulya A művészeti alapvizsga követelményei Művészeti alapvizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Furulya főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán- vagy altfurulyán; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB14071), Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész (Schott) nehézségi szintjén. – Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello szonáták (EMB13476-7), Loeillet de Gant: Szonáták, op. 1 és op. 3 (EMB 13160-3), Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36 (Ricordi Nr13322300), Telemann: F-dúr szonáta (EMB 13542), kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos (Schott), 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok (EMB 14283) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.
Klarinét A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A tantárgya és időtartama Klarinét főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű; Perényi Éva: Klarinétetűdök 60tól (EMB14300), Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II: 13., 28. (EMB13291) nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is; Dancla: Románc (Perényi Éva-Perényi Péter: Repertoár 39 EMB14406.), Weber: Sonatina Perényi Éva-Perényi Péter: Repertoár 44 (EMB14406), Haydn: Szent Antal korál (200 év klarinétmuzsikája – Barokk- EMB 13971) nehézségi szintjén. Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Szaxofon Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Szaxofon főtárgy „A”tagozat minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat
A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető. – Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű; J.Harle: Easy Classical Studies ( Universal Edition UE 17 770) 50., Perényi É.-P.: 222 etűd (EMB Z.14371) 158., 178., 182., M.Mule: 24 könnyű etűd (A. Leduc AL 20455) 5., 13., 35 J.v.Beekum: Studies (Harmónia HU 3794) Valsette (in a), Tiroler Landler (in Esz). nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú és karakterű előadási darab; J.S.Bach: Gavottes (A.Leduc AL 19 664), B.Marcello: Adagio (Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III/5., Simonffy 028), A.Corelli: Adagio (A. Leduc AL 25 707), Dancla: Románc (Szaxofonmuzsika kezdőknek – Kraszna L. EMB 14 251), Fr.Schubert: Sérénade (A.Leduc AL 25 708), Glinka: Vocalise (Simonffy 014), Debussy: A lenhajú lány (Hofmeister FH 2136). nehézségi szintjén. Az egyik előadási darab lehet szólómű, vagy kamaramű Az előadási darabot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Rézfúvos tanszak Trombita Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Trombita főtárgy „A” tagozat: minimum 8 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy másfél oktávos skála első képlete. – Egy etűd; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./1-65. (EMB13492), Clodomir: Petits exercices 1-21. (Leduc), nehézségi szintjén. – Egy előadási darab; Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola III./66-74. (EMB13492), Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.
A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Vonós tanszak Gordonka A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Gordonka főtárgy „A” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat – Egy etűd, Somló: Tanulmányok gordonkára (EMB 2138), Lee: 40 melodikus etűd op. 31 (Peters)/I. – /1., 2., 3., 4., 11.; Lee: 40 melodikus etűd op. 31 (Peters), op. 131 – /1., 5., 13. nehézségi szintjén. – Két különböző karakterű előadási darab; Mező: 4 magyar népdal, Beethoven: Menüett (EMB 14636 kötetben), Mattheson: Ária, G. Marie: La Cinquantain (EMB 13598), Beethoven: Szonatina (EMB 13310 kötetben), Dvořak: Melódia nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – a vibrato helyes alkalmazása, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód,
– – – –
a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.
Zeneismeret tanszak Zeneelmélet A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli és szóbeli vizsga A vizsga feladatait az alábbiak alapján az iskola állítja össze, vagy a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít. A vizsga tantárgya és időtartama Zeneelmélet Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. Az alapvizsga tartalma Írásbeli vizsga – Négyszólamú példa számozott basszusának lejegyzése 4#, 4b előjegyzésig. – Számozott basszus kidolgozása négy szólamban, szűk fekvésben. Szóbeli vizsga – Mintapélda zongorázása diktálás után – Formatani elemzés kottakép után. A vizsga értékelése Általános zeneelméleti ismeretek alkalmazása (felhangok, hangközök, akkordok, a négyszólamúság szabályai) Zenetörténeti tájékozottság, stílusismeret. A tanult formai ismeretek alkalmazása.
Zenetörténet-zeneirodalom A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsga tantárgya és időtartama Zenetörténet–zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc.
A vizsga tartalma 1. Írásbeli vizsga A vizsga feladatait (A, vagy B) az iskola választhatja ki, illetve a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A.) Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből a feldolgozott tematika / korstílus / zenetörténeti korszak főbb tendenciáinak, stiláris jelenségeinek, mestereinek, műfajainak, alkotásainak ismeretére, elemzésére vonatkozó témában. Felsorolás elsősorban a reneszansz és a barokk zene és a korszak társművészeti alkotásainak köréből választódjon. Az írásbeli vizsgához ajánlott feladatlap készítése. B.) A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit (táncok, táncpárok), fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. – Egy – a tanuló által ismert, meghallgatott – mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: hangszeres vagy vokális mű elemzése). Szóbeli vizsga A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban, vagy az aktuális tanév feldolgozott zenetörténet–zeneirodalom anyagából a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel, gyakorlati feladatokat ad. A tanuló által játszott zenemű kottájáról maga gondoskodik, a további célfeladatok megoldásához szükséges szemelvényanyagot (kottát, hangfelvételt, audio–vizuális eszközt) a vizsgát szervező intézmény biztosítja. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között.
Néptánc tanszak Az alapvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként, illetve párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei – A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama Néptánc – Csoportban 5–10 perc
–
Egyénenként illetve párban: 2–3 perc
A vizsga tartalma – Koreográfia: a szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, folyamat) csoportos bemutatása – Improvizáció: A három táncdialektusból választott, a helyi tantervben szereplő tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelő szerepben kettő előadása kis csoportban (maximum 3 pár) illetve egyénenként vagy párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják – a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból A vizsga értékelése - Csoportban: a koreográfia ismerete, együttműködés a partnerekkel, színpadi jelenlét – Egyénileg: a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, a táncos mozgás és a zene illeszkedése, a partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Néptánc, 8–10 perc A vizsga tartalma – A helyi tantervben meghatározott tájegységek táncrendjeiből a szaktanár állít össze tételsort – A tételsor legalább négy táncrendet tartalmaz, melyből a vizsgázó a nemének megfelelő szerepben improvizál – Először a kihúzott tétel szerint, majd a vizsgázó által szabadon meghatározott táncrend szerint kell a táncokat bemutatni – A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérő zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket A vizsga értékelése – a táncrend ismerete, stílusos előadása, – a tánc szerkezetének ismerete az improvizáció során, – a tánc ritmikai, dinamikai, plasztikai megformálása, – a táncos mozgás és a zene illeszkedése, – a táncrendhez kapcsolódó táncfolklorisztikai ismeretek A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Folklórismeret Írásbeli: 30 perc vagy szóbeli: 5 perc
A vizsga tartalma – A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll – Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat vagy tesztet tartalmaz – A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Témakörök – Jeles napok – Munkavégző ünnepek – Az emberélet fordulói – Táncdialektusok – A régi és új táncréteg tánctípusai A vizsga értékelése Írásbeli vizsga – A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák – Az osztályzatra a pontok alapján a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga – A tanuló feleletének tartalmi és formai szempontok alapján történő értékelése – Az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Tánctörténet Írásbeli: 30 perc Szóbeli: 5–10 perc A vizsga tartalma A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított tánctörténet témakörökből áll Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző tartalmú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését valamint a problémamegoldást ill. értelmező választ igénylő feladatokat tartalmazza A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Választható témakörök: Az őskor táncművészete A középkor jellemző táncformái A reneszánsz és barokk kor táncélete A romantika
A reformkor táncélete A XX. század táncélete Gyöngyösbokréta mozgalom Amatőr és hivatásos együttesek Magyarországon Hazánk jeles alkotói és műveik A táncos szakma jelentősebb szervezetei, oktatási intézményei, országos rendezvényei A vizsga értékelése Írásbeli vizsga – A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák – Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga – A tananyagtartalom elsajátításának mértéke – Az összefüggések ismerete – A szakmai kommunikáció fejlettsége Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá
Képzőművészet-, Grafika és festészet tanszak A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: – Garfika és festészet műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat Vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
KÉPZŐMŰVÉSZET-, GRAFIKA ÉS FESTÉSZET TANSZAK A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló a grafikaművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnikai lehetőségekről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. Témakör: Kapcsolatunk a művészettel. A művészet az ősidők óta az ember társa. Az emberre gyakorolt hatását minden korban és kultúrában igyekeztek felhasználni. Kultúránkban ősidők óta megjelennek, a magyar motívumkincsek hagyományos elemei. Feladat: Készíts olyan képző- vagy iparművészeti tárgyat, amely az ősi magyar motívumkincsre, a sajátos magyar formavilágra épül. Ez lehet használati vagy dísztárgy, ajándéktárgy vagy játék. Munkádról készíts rajzi tervvázlatot, a kivitelezésben ez alapján haladj. A gyakorlati vizsgamunka elkészítéséhez az elmúlt években megismert képző- és iparművészeti anyagok és technikák bármelyikét alkalmazhatod, ezeket egymással kombinálhatod. Munkádban használhatsz hagyományos vagy modern díszítőelemeket is. Ügyelj a művészi igényű, precíz és pontos kivitelezésre! B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság,
– térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, - az elkészült munka egyedisége, összhangja. Grafika és festészet műhelygyakorlat A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama A grafika és festészet műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat. A vizsga értékelése A grafika és festészet műhelygyakorlat alapvizsga vizsga értékelésének általános szempontjai: – tervezési, képalkotási készség, – színhasználat, kompozíciós készség, – alapvető anyag– és eszközismeret, jártasság, – a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejezőképesség, – az elkészült munka összhangja.
Színjáték és bábjáték tanszak A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Azoknál a vizsgatantárgyaknál, amelyeknél a vizsga tartalmában csoportos gyakorlatsor szerepel, ott a szaktanár a megadott gyakorlatok köréből kiválasztott három különböző gyakorlatsort állít össze, amelyből a vizsgán a vizsgabizottság által kijelölt egy gyakorlatsort kell elvégezniük a tanulóknak csoportos formában, a szaktanár irányításával. Vizsgatantárgyak a színjáték tanszakon A művészeti alapvizsga tantárgyai: - dráma-, és színjáték - beszéd és vers Vizsgatantárgyak a bábjáték tanszakon A művészeti alapvizsga tantárgyai: - bábjáték, - bábkészítés Színjáték és bábjáték tanszakon a fent megjelölt tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A színházismeret és bábszínházismeret vizsgatantárgyak osztályzatát az előzetesen elkészített írásbeli feladat és a a szóbeli vizsgarész osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán figyelembe kell venni.
A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti, alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A DRÁMA és színjáték TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Dráma és színjáték - improvizáció 2-3 perc - színpadi produkció jelenet 3-5 perc vagy előadás 15-25 perc A vizsga tartalma A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmaznia kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2-3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. A vizsga értékelése A drámajáték gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Improvizáció: – az instrukciók megértése, követése, – együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), – színpadi jelenlét,
– – – – – –
figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből), sűrítés képessége, a jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés), a színjáték intenzitása, színjátszói kifejezőeszközök, karakterábrázolás (a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, karakter tartása).
Színpadi produkció: – a színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése, – együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), – figyelem, koncentráció, – színpadi jelenlét, – ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás), – a színjáték intenzitása, – színjátszói kifejezőeszközök, – karakterépítés (a karakter tartása, tipikus jegyeinek kiemelése), – atmoszférateremtés. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers – beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc – vers– és prózamondás 5 perc A vizsga tartalma A beszéd és vers művészeti alapvizsga két részből tevődik össze: Beszédgyakorlat–sor bemutatása Tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (a beszédtechnikai gyakorlatok közül a szaktanár által összeállított – és legalább 3 különböző feladatot tartalmazó – gyakorlatsor) Vers– és prózamondás A közösen feldolgozott művekből (kötelező memoriterek) a tanuló által választott két különböző hangulatú vers vagy próza előadása A tanuló a kötelező memoriterekből választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. A vizsga értékelése Beszédtechnikai ismeretek: – a gyakorlatok ismeretének szintje, – a megvalósítás pontossága, – oldott artikuláció és középhang,
– tudatos nyelvhasználat A választott szövegek előadása: – kifejező megszólaltatás, – előadásmód, – kiállás, – jelenlét, – közvetítő erő, – előadói készségek A BÁBJÁTÉK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Bábjáték: 2-3 perc A vizsga tartalma Bábszínpadi produkció A tanuló egy vagy több szabadon választott tárgy animálásával improvizáción alapuló egyéni vagy páros jelenetet készít és mutat be. A vizsga helyszínén biztosítani kell a tanulók létszámának megfelelő, de legalább tizenöt darab környezetükben található használati tárgyat (pl. cipők, üvegpalackok, konyhai eszközök). A jelenetnek reprezentálnia kell az eddig tanultak egységben való kezelését, alkotó módon való felhasználását (pl. a bábjátéki elemek hatásmechanizmusa, a jelenetszerkesztés). A jelenethez kapcsolódhat szöveg, zene, hanghatás, tánc is. Szükség szerint igénybe vehet segítőt (pl. kellékhasználatához, zenei, illetve hangtechnikai eszközök, hangeffektusok alkalmazásához). A vizsga értékelése A bábjáték gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – bábmozgatás, – nyelvi kifejezőeszközök használata, – az animációval történő kifejezés ereje, hitelessége, – a bábmozgatás, a díszletek, kellékek használata és használatuk összhangja, – együttműködés (páros vagy csoportos produkció esetén), koncentráció – a bábuval történő kifejezés ereje, hitelessége – a mozdulatok, mozgássorok kivitelezésének pontossága, folyamatossága – verbális produkció esetén a nyelvi kifejezőeszközök használata – a tekintet tudatos irányítása – a bábos és bábuja, valamint a bábok közötti kontaktus elevensége, összehangoltsága – a zene és hanghatások figyelembevétele – a díszletek, kellékek használata – páros vagy csoportos produkció esetén a koncentráció, az együttműködés – eredetiség, kreatív megoldások – a jelenet kifejezőeszközeinek összhatása
A BÁBKÉSZÍTÉS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Bábkészítés 90 perc A vizsga tartalma Botosbáb készítése és használata A vizsgán a tanulónak típusfigurát (pl. király, bohóc, tündér, boszorkány) kell megalkotnia, rögtönzött módon megvalósítva. Az elkészített bábot a tanuló a játéktérbe helyezve, a báb karakterének megfelelően egyszerű, három elemből álló mozgássor (pl. járás, forgás, dőlés) bemutatásával megmozgatja, láthatóvá téve használhatóságát és vizuális jellemzőit. A bábkészítéshez szükséges anyagokat és eszközöket a szaktanár által összeállított lista alapján a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. A vizsga értékelése A bábkészítés gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai. – karakterábrázolás (színek, formák, arányok, eredetiség, anyagválasztás), – műfaji sajátosságok figyelembevétele, – arcelemek megjelenése esetén azok kifejező elhelyezése, – lényegkiemelés, tárgyalkotó képesség, – ötletesség, stilizáltság, – anyag- és eszközismeret, – használhatóság, – manuális és konstruáló képesség, – bábjátszói alapismeretek, – művészi hatás. – a bábu működőképessége, használhatósága – a vizuális megformáltság igényessége
