Vízivárosi Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Budai u. 90. OM: 030058
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZTI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ........................................................ 4 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI ......................................................................................................... 5 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ....................................................... 10 3.1 Az iskola szervezete ............................................................................................................... 10 3.1.1. Az iskola igazgatósága és a helyettesítés rendje....................................................... 10 3.1.2. Az iskola vezetősége ................................................................................................ 11 3.1.3. Az iskola dolgozói .................................................................................................... 12 3.2 Az iskola szervezeti egységei ................................................................................................. 12 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL ................................................................................................... 13 4.1 Az iskolaközösség .................................................................................................................. 13 4.2 Az iskolai alkalmazottak ( közalkalmazottak ) közössége ..................................................... 13 4.3 A nevelők közösségei ............................................................................................................. 13 4.3.1 A nevelőtestület ........................................................................................................ 13 4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei ...................................................................... 15 4.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok........................................................... 16 4.4. Technikai dolgozók ............................................................................................................... 16 4.4.1. Pénzügyi- gazdasági tevékenység ellátása:............................................................... 17 4.4.2. Helyettesítés rendje .................................................................................................. 17 4.5 A szülői szervezet ................................................................................................................... 17 4.6 A tanulók közösségei.............................................................................................................. 19 4.7 Az iskola közösségének kapcsolattartása ............................................................................... 20 4.7.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület ............................................................................ 20 4.7.2. A nevelők és a tanulók ............................................................................................. 20 4.7.3. A nevelők és a szülők .............................................................................................. 21 5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI .................... 23 5.1. Munkaközösségek kapcsolattartási rendje ............................................................................. 24 6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.1 Belépés és benntartózkodás rendje…………………………………………………………...27 7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .............................................................................. 28 7.1 A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok .............................................. 28 7.2 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok .............................. 29 8. A TANULÓI TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA ........................................................................ 31 9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI ............................................................ 32 10. A TANULÓK FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI, FORMÁI ......................................................... 33
1
11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .. 35 11.1. Vezetői ellenőrzés ............................................................................................................... 35 11.2. Munkafolyamatba épített ellenőrzés .................................................................................... 38 11.3 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje .................................. 39 12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE................................................................... 40 13. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI.................................................................................. 50 14. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .............. 51 15. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE ................................ 52 15.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ........................................................................................................................ 52 15.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ................................................... 54 15.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján ................................................................................................................................... 54 15.4 A gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásnak rendje................................................. 54 16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK............................................... 55 17. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ....................................................................... 48 17.1 Ütemterv az iskolai tankönyvellátás rendjéhez ................................................................... 49 18. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET – KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEIT A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS SZABÁLYOZZA........................................................................... 57 19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK............. 57 20. ALÁÍRÁSI ÉS BÉLYEGZŐHASZNÁLATI JOGKÖRÖK ........................................................ 60 21. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................... 92 22. MELLÉKLETEK ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 22.1 A Vízivárosi Általános Iskola Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata .................................. 61 22.2. A feladatellátás rendjének szabályzata ................................................................................ 63 22.2.1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere................................................ 63 22.2.2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere ..................................................... 65 22.2.3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai....................................................................................................... 67 22.3 Költségvetési ellenőrzés ....................................................................................................... 68 22.3.1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje...................................................... 68 22.4. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások ........................................ 73 22.4.1. A büntetőeljárás megindítása ................................................................................. 73 22.4.2. Szabálysértési eljárás ............................................................................................. 73 22.4.3. Kártérítési eljárás ................................................................................................... 74 22.5. Ellenőrzési nyomvonal ........................................................................................................ 74 22.6. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy jogállásának, feladatának meghatározása.................................................................................................... 81
2
22. 7. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat.......................................................................... 83 22.8. Szervezeti és Működési Szabályzat Kiegészítése .............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 22.9. A pedagógus munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai ................................. 86 22.10. Különös közzétételi lista.................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 22.11. LEGITIMÁCIÓ ............................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 22.11.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítése a Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről ..................................................................................................... 87 22.11.2. Vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat ................................................................ 87 22.12. LEGITIMÁCIÓS NYILATKOZAT ................................................................................. 94 22.13. A működési szabályzat jóváhagyása, elfogadása ............ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3
1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZTI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA
A Vízivárosi Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. év augusztus hó 27-én fogadta el.
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet.
Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.
A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.
A VÍZIVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT AZ OKTATÁSI BIZOTTSÁG
2009. DECEMBER 16. NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA.
4
2.1.AZ ISKOLA ALAPADATAI
Az intézmény neve:
Vízivárosi Általános Iskola
Az intézmény székhelye, címe: Székesfehérvár, Budai u. 90 Az intézmény gazdasági szervezetének helye: 8000 Székesfehérvár, Budai u. 90 Az intézmény vezetője:
az igazgató, akit a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete nevez ki.
Az intézmény jogállás:
önálló jogi személy
Az intézmény gazdálkodásának formája: önálló költségvetési szerv Az intézmény fenntartója:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
Az intézmény alapításának éve: 1978 Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az intézmény számlaszáma: 12023008 – 00153878 - 00100007 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15360939 - 2 - 07 Az intézmény statisztikai számjele: 15360939 Az intézmény OM azonosítója:
030058
Az intézmény honlapcíme: www.vvarosi-szfvar.sulinet.hu Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: oktatási tevékenység – tárgyi mentes étkezés – adóköteles, negyedéves elszámolás alapján. Feladatmutatók: -
Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Tanulók létszáma
-
Napköziotthoni és tanulószobai ellátás Foglalkozásokon résztvevők létszáma
-
Iskolai intézményi étkeztetés Étkezést igénybe vevők létszáma
-
Diáksport Tanulók létszáma
5
2.2. Az iskola alapító okirata Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Vízivárosi Általános Iskola alapító okiratát a 95/1997. (III.20.) számú határozatával fogadta el, melyet a 2003/2009. (IV.23.) sz., a 72/2008. (II.14.) sz. az 508/2007. (XII.20.) sz., a 225/2007. (VI. 21.) sz., a 192/2005. (V.26.) sz., a 104/2004. (III.25.) sz., a 306/1999. (VI.25.) sz., a 389/2000. (X.19.) sz., a 306/1999. (VI.25.) sz. és a 30/1998. (II.12.) sz. határozataival módosított.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5) bekezdésében, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv-ben foglalt tartalommal 2010. január 1-jei hatállyal a Vízivárosi Általános Iskola alapító okiratát- egységes szerkezetben – az alábbiak szerint állapítja meg.
1./ Az intézmény neve: Vízivárosi Általános Iskola
2./ Az intézmény székhelye: 8000 Székesfehérvár, Budai u. 90.
3./OM azonosítója: 030058
4./Az intézmény alapító szerve, székhelye:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
5./ Az intézmény fenntartója: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
6./ Az intézmény irányító szerve, székhelye: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
7./ Az intézmény jogállása: Jogi személyként működő, helyi önkormányzati költségvetési szerv
8./ Az intézmény besorolása:
6
a) Tevékenységnek jellege szempontjából (típusa): Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény. b) Feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint (gazdálkodási jogkör): Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. c) Szakágazati besorolás: 852010 Alapfokú oktatás
9./ Az intézmény működőse köre: Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területe
10./ Az intézmény foglalkoztatottjának jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti és polgári jogviszonyban történik. 11./ Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény igazgatóját nyilvános pályázati eljárás útján Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése bízza meg határozott időre.
12./ Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt az igazgató képviseli. 13./ Az intézmény típusa: általános iskola
14./ Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 488 fő
15./ Az intézmény alaptevékenységei:
15.1./
Szakfeladat szerint:
Megnevezés
Szakfeladat száma
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű
8520111
nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Sajátos nevelési igényű általános iskolai
8520121
tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyamon) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű
8520211
nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Sajátos nevelési igényű általános iskolai
8520221
tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Általános iskolai napközi otthoni nevelés
8559111
7
Sajátos nevelési igényű tanulók napközi
8559121
otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés
8559141
Sajátos nevelési igényű tanulók általános
9312041
iskolai tanulószobai nevelése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
9312041
Iskolai intézményi étkeztetés
5629131
15.2./
A képzés típus, évfolyamok száma:
Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Az intézmény az elfogadott és érvényben lévő Pedagógiai Program alapján végzi oktatói, nevelői munkáját, ezen belül: o
sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó integrált oktatása 1-8 évfolyamon, akik
a) testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.
16./ Kiegészítő tevékenységek:
8560992 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 6820023 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az intézmény az alaptevékenységgel megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, az intézmény költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végezhet kiegészítő tevékenységet. E tevékenységből származó bevételeknek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást. A kisegítő tevékenységek aránya a költségvetési szerv kiadásainak 5%-a lehet. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
17./ Az intézmény feladat ellátását szolgáló vagyon: Az intézmény üzemeltetői joga kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő 8533/9 helyrajzi számú, az intézmény kizárólagos használatában lévő ingatlanra.
8
Az ingó vagyont az intézmény leltár tartalmazza.
18./ A használatra adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az épület és beszerzéseinek tulajdonjoga Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatáé. Az intézmény rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő-oktató feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg azokat. Az intézmény a rendelkezésre álló oktatási és nem oktatási célú helyiségeket határozott időre (egy oktatási évnél nem hosszabb időtartamra) bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza. Egy oktatási évnél (tanév) hosszabb időtartamú bérbeadásról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése dönt.
Székesfehérvár, 2009. szeptember 28.
Záradék: Ezen alapító okirat egységes szerkezetben Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a 625/2009.(IX.24.) sz. határozatával fogadta el.
9
3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1 Az iskola szervezete 3.1.1. Az iskola igazgatósága és a helyettesítés rendje Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: •
az igazgatóhelyettes(ek)
•
a gazdaságvezető
Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.
Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes(ek) segíti. Az igazgatóhelyettes(ek) megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.
Helyettesítés rendje: Az igazgató távolléte esetén a helyettesítés rendje egyéb intézkedés hiányában a következő: - igazgatóhelyettes - felsős munkaközösség vezető(k) (humán, reál) - alsós munkaközösség vezető - gazdaságvezető (oktató nevelő munkát érintő kérdésekben nem dönthet), pénzügyi és gazdálkodási ügyekben a helyettesítést a gazdasági vezető látja el.
o
Az igazgató akadályozatása esetén helyettesítését a kizárólagos jogkörébe utalt ügyek kivételével a helyettes látja el.
A kizárólagos jogkörök átruházásáról
írásban kell rendelkezni. o
A reggeli nyitva tartástól 7.45-ig az ügyeletes pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.
10
o
Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Akadályoztatása esetén teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a folyamatos 1 hónapot meghaladó távollét.
o
Vezetők közötti feladatmegosztás Az iskola hatékony, törvényes, eredményes működésért az igazgató a felelős. Ebben a munkában nagy segítségére van az igazgatóhelyettes. Az iskola működése közben jelentkező feladatokat, melyek sokszor átfedik egymást- a vezetők egymás között megosztják, de folyamatos egyeztetést tartanak. Az igazgatóhelyettes saját feladataiért felelősséget vállal, ellenőrzésük az igazgató feladata.
Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.
3.1.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: •
az igazgató,
•
az igazgatóhelyettes (ek) és más vezető beosztású dolgozók,
•
a szakmai munkaközösségek vezetői,
•
a diákönkormányzat vezetője,
•
a közalkalmazotti tanács elnöke, vagy tagjai,
•
a reprezentatív szakszervezet vezetője.
Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen, havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
11
3.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói, a pénzügyi – gazdasági tevékenységet ellátó személyek is, munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
3.2 Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei:
A szervezeti egység élén az igazgató áll. Felelős beosztású vezetők: • Igazgatóhelyettes(ek) • gazdaságvezető Oktató- nevelőmunkát végzők, s azt közvetlenül segítő pedagógusok, könyvtáros, gyermek – és ifjúság védelmi felelős, DÖK segítő tanár. Gazdasági,
ügyviteli
iskolatitkár,
feladatokat
gazdasági
iroda
ellátók: dolgozói,
oktatástechnikus. Kisegítő
dolgozók
egysége:
portás,
takarító,
karbantartó.
Az iskola szervezeti felépítésének vázlata: Igazgató Igazgatóhelyettes(ek) alsós munkaközösség vezető
tanítók, osztályfőnökök
humán és reál munkaközösség vezetők
Gazdaságvezető
könyvelő diákönkor- gyermek- és mányzat ifjúságvédelmi pénztáros vezetője felelős
tanárok, osztályfőnökök
oktatástechnikus karbantartó
iskoltitkár
takarítók
Az igazgatóhelyettes (ek) és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.
12
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.
Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módján érvényesíthetik.
4.2 Az iskolai alkalmazottak ( közalkalmazottak ) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.
Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.
4.3 A nevelők közösségei 4.3.1 A nevelőtestület feladat és hatásköre, a helyettesítés rendje A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató – nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: •
könyvtáros
•
gyermek – és ifjúságvédelmi felelős.
Így 22,5 álláshely 19,5-re csökkent, amelyen 21 pedagógus látja el az intézményi oktató nevelő munkát.
13
Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata.
A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes
dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkacsoportot hozza létre a következő feladat és hatáskörrel.
Munkacsoport
Megnevezése: •
Feladata és hatásköre:
minőségbiztosítási munkacsoport
az intézményi IMIP működtetése
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: •
tanévnyitó értekezlet
•
tanévzáró értekezlet
•
félévi és év végi osztályozó értekezlet
•
két alkalommal nevelési értekezlet
Rendkívüli nevelési értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója, vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: •
a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több, mint 50%-a jelen van,
•
a nevelőtestület döntéseit, ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza.
14
A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.
A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.
4.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: •
alsó tagozatos munkaközösség tagjai:
•
az alsó tagozatban tanító nevelők
felsős munkaközösség tagjai: a természettudományi és reál tárgyakat tanító nevelők, a humán tárgyakat és az idegen nyelvet tanító nevelők
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban meghatározott jogkörökkel rendelkeznek.
A szakmai munkaközösségek feladatai, az adott szakmai – pedagógiai területen belül: •
pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése
•
az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése
•
egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése
•
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása
•
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése
•
az iskolai versenyek összeállítása, értékelése
•
a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása
•
a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése
•
a munkaközösség vezetőjének megválasztása
•
segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez
15
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.
A
szakmai
munkaközösség
munkáját
munkaközösség
vezető
irányítja.
A
munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg.
A munkaközösség vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
4.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatinak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
4.4. Technikai dolgozók Az intézményben a technikai állomány munkaköri megoszlás szerint az alábbi:
1
élelmezésvezető takarító
4,65
portás
1,75 1
iskolatitkár udvaros
0,75
könyvelő
1 0,75
karbantartó oktatástechnikus
1
gazdaságvezető
1 0,5
gyermekvédelmi felelős
1
pedagógiai aszisztens
14,37
Összesen:
16
4.4.1. Pénzügyi- gazdasági tevékenység ellátása: Gazdaságvezető: az intézmény egészére vonatkozó gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket tesz a fenntartó által jóváhagyott keretösszegeken belül – az igazgatóval előzetes tárgyalás alapján. Könyvelő: végzi az intézmény könyvelését, kontíroz, számítógépes DOC programmal könyvel, banki átutalásokat intéz, adatokat szolgáltat a beszámolókhoz. Élelmezésvezető: vezeti az étkezők nyilvántartását, jelenti az étkezők létszámát, beszedi a térítési díjakat havonta egyszer és befizeti a bankba, kezeli az intézmény házipénztárát, analitikus nyilvántartást vezet, beszerzéseket lebonyolítja.
A gazdasági dolgozók munkaköri leírás szerint végzik feladatukat. A kötelezettség vállalás igazgatói hatáskörbe tartozik a gazdaságvezető javaslata alapján. A szervezeti egységek vezetőinek jogosítványai a gazdasági ügyrend szabályai szerint történnek. A belső ellenőrzés rendje: 11. fejezet 4-es bekezdés.
4.4.2. Helyettesítés rendje: a gazdaságvezető távolléte esetén egyéb intézkedés hiányában a következő: -Az igazgató vagy igazgatóhelyettes pénzügyi és gazdálkodási ügyekben látja el a helyettesítést. - Számvitel, könyvelés, számítógépes DOC programokkal kapcsolatban a könyvelő helyettesíti. Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata.
A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes
dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.
4.5 A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik.
Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járók szülei alkotják.
17
Az osztályok szülői tisztségviselőket választanak: •
elnök
•
elnökhelyettes
Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.
Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.
A szülői szervezet elnöke SZM kapcsolttartó pedagógus segítségével juttatja el kéréseit, véleményét az iskola vezetőségének.
Az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői értekezletet az iskola vezetősége tanévenként legalább két alkalommal összehívja és ezen tájékoztatást nyújt az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezet az alábbi döntési, véleményezései, egyetértési jogok illetik meg: •
megválasztja saját tisztségviselőit
•
kialakítja saját működési rendjét
•
az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét
•
képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében
•
véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak
•
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben
18
4.6 A tanulók közösségei a, Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.
Az osztályközösség saját tagjaiból tisztségviselőket választhat: •
2 fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe
b, Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének szervezését az iskolában diákönkormányzat végzi.
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezései és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az
iskolai
diákönkormányzat
a
magasabb
jogszabályokban
megfogalmazott
jogkörökkel rendelkezik.
Szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.
A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.
Az iskolai diákgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, amelyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendről.
A
diákközgyűlés
összehívását
a
diákönkormányzat
Összehívásáért az igazgató felelős.
19
vezetője
kezdeményezi.
4.7 Az iskola közösségének kapcsolattartása 4.7.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: •
az igazgatóság ülései
•
az iskolavezetőség ülései
•
értekezletek
•
megbeszélések
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: •
az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól
•
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kéréseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé
A nevelők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetői útján közölhetik az iskola vezetőségével.
4.7.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: •
az igazgató
•
az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén a DÖK segítő tanár
•
az aulában elhelyezett hirdető táblán folyamatosan,
•
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.
20
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
4.7.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének az életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: •
a szülői szervezet választmányi ülésén
•
szülői értekezleteken
•
az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül az osztályfőnökök
•
az osztály szülői értekezletén
•
valamint fogadóórán tájékoztatják.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: •
a családlátogatások
•
a szülői értekezletek
•
a fogadóórák
•
a nyílt tanítási napok
•
írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők, a tanulók a saját – a jogszabályokban valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban közvetlenül vagy választott képviselőik tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához
21
az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról intézményi minőség irányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola vezetőségétől fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
Ezen dokumentumok a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (1) (4) bekezdése szerint nyilvánosságra hozatala 2009. augusztus 27-én megtörtént, így az intézményre vonatkozó alapdokumentumok az iskola honlapján (www.vvarosi-szfvar.sulinet.hu) megtekinthetők. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: •
az iskola fenntartójánál
•
az iskola irattárában
•
az iskola könyvtárában
•
az iskola nevelői szobájában
•
az iskola igazgatójánál
•
az iskola honlapján
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
A házirend egy-egy példánya megtekinthető: •
az iskola portáján
•
az iskola irattárában
•
az iskola könyvtárában
•
az iskola nevelői szobájában
•
az iskola igazgatójánál
•
az igazgatóhelyettes (ek)nél
22
•
az osztályfőnököknél
•
a DÖK segítő nevelőnél
•
az iskolai szülői szervezet vezetőjénél
•
az iskola honlapján
5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: •
Az intézmény fenntartójával: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával (Székesfehérvár, Városház tér 1.)
•
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő – testületével
•
A helyi oktatási intézmények vezetőivel
•
Nevelési Tanácsadóval
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
Az
eredményes
oktató-
és
nevelőmunka
érdekében
az
iskola
rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
A
•
Az iskolát támogató Vízivárosi Iskolafejlesztési Alapítvány kuratóriumával
•
A város közművelődési intézményeivel
•
A társadalmi egyesületekkel
•
A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel
•
A háziorvossal, védőnővel.
munkakapcsolat
megszervezéséért,
felügyeletéért
az
igazgató
vagy
a(z)
igazgatóhelyettes(ek) a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.
A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az erre kijelölt rendelőintézetekkel az illetékes egészségügyi
23
dolgozóikkal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és a gyermekvédelmi felelős. A közoktatási törvény 39§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
5.1. Munkaközösségek kapcsolattartási rendje Iskolánkban három szakmai munkaközösség működik: -
alsó tagozatos munkaközösség
-
reál munkaközösség
-
humán munkaközösség
A munkaközösségek vezetői és tagjai a magas színvonalú munkavégzés érdekében már augusztusban, az alakuló értekezleten egyeztetik az egész éves programot, elkészítik szeptember második hetében az éves munkatervet, valamint összehangolják a kéthavonta történő munkaközösségi megbeszéléseket is. Ha szükséges, akkor egy-egy verseny vagy rendezvény előtt is tartanak megbeszélést a feladatokról. A munkaközösségek vezetői a félévi és az év végi értekezleten beszámolnak a nevelőtestületnek az elvégzett munkáról. A munkaközösségek folyamatos együttműködésben és összhangban végzik tevékenységüket. Intézményünk a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, védelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás, a továbbtanulási és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és szervezetekkel: -
a fenntartóval
-
a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel
-
a Nevelési Tanácsadó Szolgálattal
-
a Beszédjavító Intézettel
-
a Gyermekjóléti Szolgálattal
-
a Családsegítő Központtal 24
-
a városi Polgárőrséggel
-
a városi Rendőrséggel
-
az Esélyek Házával
-
az Aranykéz Szakképző Iskolával
-
civil szervezetekkel és kulturális intézményekkel
Gyermekjóléti Szolgálat:
Ha az osztályfőnök vagy a szaktanár olyan problémát észlel, amely veszélyezteti a tanuló testi, lelki szellemi fejlődését, akkor: -
fel kell deríteni a probléma okát (négyszemközti beszélgetés a tanulóval, szülővel)
-
a probléma jelzése az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki értesíti – a probléma súlyosságától függően – a Gyermekjóléti Szolgálatot.
6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben 600 órától este 2000-ig üzemel, ezen kívül 700-1700-ig biztosít pedagógus felügyeletet. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tart pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 és 1400 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, 15, 20 perc.
25
A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1600-ig tart. Az iskolában reggel 700-tól a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, azt épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 6 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészre terjed ki: •
1 fő tornafolyosó
•
2 fő aula
•
2 fő felső folyosó
•
1 fő menza
A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes (ek)), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes (ek) adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1200-1600-ig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 és 1530 között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek. •
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
•
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzésért,
•
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért
•
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
26
A tanulók az iskola létesítményét, helyiségeit csak a pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést.
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.
Az iskola épületében dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. Az iskola épületében a 18 év feletti dolgozók és vendégek dohányozhatnak kizárólag az arra kijelölt helyen.
Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója adhat felmentést, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.
6.1.. Belépés és benntartózkodás rendje Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).
Belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban intézményünkkel.
a./ Szülők: A zavartalan nevelő és oktató munka érdekében a tanulókat a szülők az iskola bejáratáig kísérik, és a tanítás befejeztével ott várják gyermekeiket. A pedagógust felkereshetik szülői értekezleten, fogadóórán és más előre egyeztetett időpontban. Az épületben 27
tartózkodhatnak még azokon a rendezvényeken, amelyekre az intézmény vezetője vagy a pedagógus meghívja őket, további esetekben, ha az igazgató engedélyezte az épületben tartózkodást.
b./ Idegenek: üzleti tevékenység céljából, vagy bármilyen más eseti ügyükkel kapcsolatban az
intézmény vezetőjével történt egyeztetés ill. engedélyezés után tartózkodhatnak az épületben.
7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – a tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: •
napközi otthon,
•
tanulószoba,
•
szakkörök,
•
énekkar,
•
iskolai sportköri foglalkozások,
•
tömegsport foglalkozások,
•
felzárkóztató foglalkoztatások,
•
egyéni foglalkozások,
•
tehetséggondozó foglalkoztatások,
•
továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,
7.1 A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.
A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók
28
házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.
A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes(ek) adhat engedélyt.
7.2 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.
A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra javasolt tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük felzárkóztató foglalkozásokon ajánlott a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára kirándulást szervezhetnek.
A tanulók részvétele a
kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.
29
Egy – egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestületet a tanulókat azzal felkészíteni, hogy felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez.
( pl.: túrák, kirándulások, táborok,
színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok ) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni.
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez.
A versenyek megszervezéséért a
résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek.
Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet biztosít.
A tanulók egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az órarendhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
30
8. A TANULÓI TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA A diák távolmaradása akkor tekinthető igazoltnak, ha a szülő kérésére előzetesen engedély kapott arra: •
1-1 óráról szaktanártól.
•
1-3 óráról osztályfőnöktől,
•
több napról az igazgatótól.
A hiányzást követően az igazolást haladéktalanul, de legkésőbb az első osztályfőnöki óráig el kell juttatni az osztályfőnöknek. Ha a távolmaradás nem engedélyezett, illetve az igazolás elmarad, a hiányzás igazolatlan.
Igazolatlan hiányzásért a következő büntetések járnak: •
1-5 óra esetén – osztályfőnöki figyelmeztetés,
•
6-10 óra esetén – osztályfőnöki intés,
•
11-20 óra esetén igazgatói figyelmeztetés,
•
21-30 óra esetén igazgatói intés
•
30 vagy annál több óra esetén: °
a tanköteles tanulónál fegyelmi eljárást indítunk,
°
a 16. életévét betöltött, nem tanköteles tanulónak fegyelmi eljárás nélkül megszünik a tanulói jogviszonya.
A tanköteles tanulónál amennyiben az igazolatlan hiányzás a 10 órát eléri, jelentjük a (területileg illetékes) polgármesteri hivatal jegyzőjének. A szülőket az 1. és a 10. igazolatlan óra után értesítjük a hiányzásról, és annak következményeiről.
Betegen senki nem jöhet iskolába. A tanulók szülei, a hiányzás első napján kötelesek jelenteni gyermekük távolmaradásának okát. Az orvosi igazolások is csak szülő által aláírva érvényesek. Az osztályfőnök a tanuló hiányzásának 2. napján értesíti a szülőt, amennyiben a szülő nem jelzett.
31
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, osztályozó vizsgát kell tennie.
9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI Jutalmazás elvei: Kimagasló tevékenységéért bármelyik diák jutalomban, dicséretben részesülhet: •
kimagasló tanulmányi eredményért
•
rendszeres közösségi munkáért
•
tanulmányi és sportversenyeken való eredményes részvételért
•
pályázatokon való sikerekért
•
az iskoláért, környezetért végzett társadalmi munkáért
A jutalom, illetve dicséret minőségéről és mértékéről az osztály diákképviselők javaslata alapján az osztályban tanító tanárok közössége dönt. A jutalmazásokat az intézmény faliújságán és az iskolarádióban (iskolagyűlésen stb.) ki kell hirdetni! Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális, egyéb versenyeken győztes; az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.
Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: •
szaktanári dicséret
•
osztályfőnöki dicséret
•
igazgatói dicséret
•
nevelőtestületi dicséret
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: •
szaktantárgyi teljesítményért
•
példamutató magatartásért
•
kiemelkedő szorgalomért
32
•
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető.
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.
10. A TANULÓK FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI, FORMÁI A tanulók felelősségre vonás elvei: Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességek (házirend megszegése, szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés, társadalmi tulajdon elleni vétség, vállalt feladatok hanyag végzése, igazolatlan mulasztás) megsértése esetén fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesül a tanuló. Azt a tanulót, aki •
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
•
vagy a házirend előírásait megszegi,
•
vagy igazolatlanul mulaszt,
•
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
33
A felelősségre vonás formái: A fegyelmi intézkedések fokozatinak alkalmazási sorrendje nem kötött, ebből következően súlyosabb fegyelemsértés esetén első ízben is kiszabható magasabb fokú intézkedés. A 11/1994. MKM r.5.sz. melléklete alapján lefolytatott eljárás során az következő fegyelmi büntetéseket lehet kiszabni.
Fegyelmező intézkedések:
Fegyelmi büntetések:
• szaktanári figyelmeztetés
• megrovás
• osztályfőnöki figyelmeztetés
• szigorú megrovás
• osztályfőnöki intés
• kedvezmények csökkentése
• igazgatói figyelmeztetés
• áthelyezés másik csoportba,osztályba
• igazgatói intés
Az iskolai büntetések formái:
• szaktanári figyelmeztetés
•
igazgatói intés
• napközis nevelői figyelmeztetés
•
igazgatói megrovás
• osztályfőnöki figyelmeztetés
•
tantestületi figyelmeztetés
• osztályfőnöki intés
•
tantestületi intés
• osztályfőnöki megrovás
•
tantestületi megrovás
3 igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetés jár. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
34
11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az intézmény belső ellenőrzés szabályozására és végrehajtására az alábbi szabályzatot adom ki.
A belső ellenőrzés célja: •
biztosítsa az intézmény vezetője számára a megfelelő információkat
•
segítse a vezetői működés és irányítás hatékonyságát
•
biztosítsa a korszerűbb és operatívabb működést, a belső erőforrások meglévő kapacitások maximális kihasználását
A belső ellenőrzés rendszere: Az intézmény sajátosságait figyelembe véve a belső ellenőrzés az iskolában a vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján valósul meg. Az iskola nagyságára való tekintettel függetlenített belső ellenőrt nem alkalmaz.
11.1. Vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzés az alábbi módon valósul meg az iskolában: •
szakmai és gazdasági információk, statisztikai adatok áttekintése, értékelése
•
Intézkedések aláírása
•
kifizetések utalványozása, ellenjegyzése
•
helyszíni ellenőrzés
•
beszámoltatás
A vezetői ellenőrzési kötelezettség a következő vezető beosztásokra terjed ki: •
igazgató
•
igazgatóhelyettesek
•
gazdaságvezető
•
munkaközösség-vezetők
35
Az igazgató ellenőrzési kötelezettségei Az iskola egyszemélyes felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója.
Az igazgató az iskolában folyó munka megszervezésére beosztott dolgozók irányítására és ellenőrzésére jogosult és köteles. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézet összes dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére.
Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki: •
előzetes terv szerint ellenőrzi a közoktatási törvény előírásainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását,
•
kialakítja és jóváhagyja az iskola szervezeti és működési szabályzatát és az ügyrendeket, amelyben meghatározza a dolgozók ellenőrzési kötelezettségét, s azok végrehajtását ellenőrzi,
•
gondoskodik a középvezetők beszámoltatásáról,
•
látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal,
•
a
munkaerő
foglalkoztatásának,
kihasználásának,
fenntartásának
a és
tárgyi
eszközök
fejlesztésének
optimális
ellenőrzésével
vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását, a működés és a gazdálkodás szervezettségét, •
ellenőrzi a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, számviteli és más általános érvényű rendelkezések megtartását, belső szabályzatok és utasítások, a munkaköri leírások betartását, az intézményi vagyon védelmét, annak szervezettségét és hatékonyságát,
•
vizsgálja a leltározás, selejtezés és egyéb zárlati munkák helyességét, a költségvetési beszámoló, az előző év pénzmaradvány elszámolásának helyességét, megalapozottságát,
•
a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett felügyeletet gyakorol.
36
Igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettségei: •
ellenőrzi az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásokban foglaltak betartását,
•
ellenőrzi az iskolai szakmai nyilvántartások, statisztikák, értékelések alapadatait,
•
ellenőrzi az oktatási munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását,
•
ellenőrzi az iskolában oktatott tantárgyak tanterveit, tanmeneteit, a tantárgy tanterv szerinti haladását,
•
ellenőrzi a tanórák eredményességét, észrevételeiket a
naplóban
rögzítik, •
ellenőrzi a tanulók munkafüzeteit, szóbeli feladatok és az írásbeli feladatok számát, minőségét,
•
ellenőrzi a tanórán kívüli tevékenységeket és azok működését,
•
ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelem munkáját,
•
ellenőrzi a munka és tanulói fegyelmet,
•
ellenőrzi a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartását,
•
ellenőrzi a pedagógusi ügyeletesek pontosságát, feladatellátását.
Gazdaságvezető ellenőrzési kötelezettségei: •
az iskola pénzgazdálkodása és a költségvetés elkészítése során az érvényben
lévő
jogszabályok,
tervezési
előírások
betartásának
ellenőrzése, •
az érvényes könyvviteli, elszámolási – rend, vagyonvédelmi rend, vagyonbiztonság ellenőrzése,
•
létszám és illetménygazdálkodás terén a szabályok megtartásának ellenőrzése,
•
a gazdálkodás ellátásnak folyamatos ellenőrzése a hatékonyság, az ésszerű takarékosság biztosítása érdekében,
•
a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtásának ellenőrzése,
•
az elfekvő készletek feltárása,
•
pénzkezelés ellenőrzése,
•
az
iskola
működőképességéhez
biztosításának ellenőrzése, 37
szükséges
tárgyi
feltételek
•
az iskolai vagyontárgyak rendeltetésszerű használatának ellenőrzése,
•
az iskolai technikai dolgozók által végzett munka helyességének, pontosságának ellenőrzése.
Munkaközösség – vezetők ellenőrzési kötelezettségei: •
munkaközösségi tagok szakmai munkájának ellenőrzése,
•
a munkaközösségi munkatervi feladatok végrehajtásának ellenőrzése,
•
a szaktantárgyi versenyek megszervezésének és lebonyolításának ellenőrzése,
•
a munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, korrepetálások színvonalas megtartásának ellenőrzése,
•
a szakmai szertárak fejlesztésének, az eszközök és anyagok célszerű és gazdaságos felhasználásának ellenőrzése,
•
a munkatervi dokumentumok folyamatos vezetésének ellenőrzése.
11.2. Munkafolyamatba épített ellenőrzés Célja: •
egyes munkafolyamatok megszakítás nélküli ellenőrizhetőségének biztosítása,
•
hibák, nem kívánatos jelenségek időbeni megakadályozása, gyors intézkedés megtétele,
•
a végrehajtás minden szakaszában a dolgozók személyes felelősségének fokozása.
A gazdasági munkafolyamatba épített belső ellenőrzés leglényegesebb feladatai: •
költségvetési
előirányzatok
felhasználásának
ellenőrzése,
(kötelezettségvállalás, érvényesítés) •
számviteli és bizonylati rend betartása (bizonylatok alaki és tartalmi helyessége, kontírozás, naprakészség, belső egyeztetések és egyezőségek megteremtése).
38
Az ügyrendi munkafolyamatba épített ellenőrzés, az egyes feladatok ellátásában résztvevő
valamennyi
dolgozó
munkájának
ellátásával
szorosan
összefüggő
tevékenység. E vonatkozásban követelmény, hogy az ügyrendi ellenőrzés teljeskörű és hézagmentes legyen.
Az ügyviteli ellenőrzéssel kell
vizsgálni a lebonyolítandó és lebonyolított
tevékenységeket, gazdasági műveleteket, hogy azok megfelelnek- e a jogszabályokban, utasításokban előírtaknak. Vizsgálandó a gazdasági műveletek jogossága, valódisága, számszerű helyessége (az anyagok beszerzése tekintetében a mennyiségi és a minőségi átvétel megtörtént-e, az analitikus nyilvántartás megtörtént-e, az előzők megléte után megtörténhet az átutalás, illetve pénztári kifizetés). A kezelési ellenőrzés feladatkörébe tartozik a berendezési és felszerelési tárgyak, anyagok, szemléltető eszközök, műszaki anyagok stb. rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó ellenőrzés.
A munkafolyamatba épített ellenőrzés gyakorlati megvalósítását a tevékenységi jegyzék szerint kell végezni. (Szabályzat melléklete)
A belső ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról ellenőrzési naplóban feljegyezést kell készíteni és erről az igazgatót tájékoztatni kell további intézkedések megtétele érdekében.
11.3 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai programjának jogszerű ( a jogszabályok, a NAT, a kerettanterv valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt ) működését, • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez
39
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: • igazgató • igazgatóhelyettes(ek) • munkaközösség-vezetők Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő – oktató munka belső ellenőrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme • a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása • a nevelő – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja • a tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
az órára történő előzetes felkészülés, tervezés
a tanítási óra felépítése és szervezése
a tanítási órán alkalmazott módszerek
a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán
az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése
a tanórán kívüli nevelőmunka az osztályfőnöki munka eredményei, a közösség formálása.
40
12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE I.
A könyvtárra vonatkozó adatok: 1. A könyvtár neve és címe: Vízivárosi Általános Iskola Könyvtára Székesfehérvár, Budai út 90.
2. Bélyegző
II.
A könyvtár fenntartója és felügyelete A könyvtár fenntartója: Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A könyvtár fenntartási költségeit a Városi Önkormányzat az iskola költségvetésében biztosítja. A könyvtár beszerzési keretét az igazgató a költségvetésben külön tételként tervezi és a felhasználást ellenőrzi. A könyvtár felügyelete: A könyvtár az iskola szervezetében az igazgató közvetlen irányításával és szakmai felügyeletével működik.
Az iskola igazgatója: •
irányítja és ellenőrzi a könyvtár munkáját, munkarendjét,
•
biztosítja a megfelelő körülményeket és az állományvédelem feltételeit,
•
megbízza a könyvtárost és meghatározza munkaköri feladatait,
•
jóváhagyja és ellenőrzi a könyvtár fejlesztési és munkatervét, mely az iskola munkatervével összehangoltan készül és annak melléklete,
•
az iskola költségvetésében tervezi az állományfejlesztés és működtetés költségeit,
•
jóváhagyja a könyvrendelést és egyéb dokumentumok beszerzését,
•
ellenőrzi a könyvtáros és nevelőtestület együttműködését,
•
tervezteti a tanmenetekben (különös tekintettel a magyar nyelv és irodalom
helyi
tantervében
1-8.
osztályig)
a
könyv-
és
könyvtárhasználati órákat, foglalkozásokat, •
ellenőrzi a könyvtárhasználatra nevelőmunkát valamennyi tantárgy oktatása keretében,
41
III.
•
ellenőrzi a könyvtár szolgáltatásait, s azok kihasználtságát,
•
beszámoltatja a könyvtárost a könyvtár éves tevékenységéről.
A könyvtár feladatai: A könyvtár típusa: iskolai könyvtár Feladatai: •
biztosítja (gyűjti és rendelkezésre bocsátja) az iskola nevelő, oktató munkájához
szükséges
könyveket,
folyóiratokat,
egyéb
dokumentumokat, •
előmozdítja a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését,
•
tanítja, neveli a diákokat az önálló ismeretszerzés képességére, könyvés
könyvtárhasználatra,
illetve
biztosítja
ezek
lehetőségét
szolgáltatásainak egész rendszerével, •
segíti, gazdagítja a tanórán kívüli tevékenységet, a szakkörök, napközis csoportok munkáját, versenyekre való felkészülést,
•
segíti a pedagógusokat a tanulók olvasóvá nevelésében,
•
a könyvtáros tagja a humán munkaközösségnek és a városi iskolai könyvtáros munkaközösségének.
Szolgáltatásai: • tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, •
tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,
•
könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,
•
könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
•
számítógépes informatikai szolgáltatások és a számítógép használatának biztosítása,
•
tájékoztatás
nyújtása
más
könyvtárak
szolgáltatásairól
és
dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár gyűjtőköre: (melléklet: gyűjtőköri szabályzat)
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak:
42
•
Az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, az egyes szakterületek, tudományágak legújabb eredményeit összefoglaló, illetve a tudományág bevezető művei az oktatás által megkívánt példányban.
•
Alapvető
művek
a
társadalomtudomány
területéről
valamennyi
tantárgyból a pedagógiai továbbképzést segítő módszertani kiadványok, tanulmánykötetek,
szakköri
füzetek,
az
igazgatással
foglalkozó
kézikönyvek (1-2 pld). •
Alap- és középszintű ismeretterjesztő irodalom, példatárak, határozók, szótárak, képes ismeretterjesztő monográfiák (tanórai munkaeszközként 1, de legalább 1 osztály létszámának megfelelő példányban).
•
A helyi tantervben megjelölt kötelező olvasmányok (1 osztálynyi példány), valamint az ajánlott irodalom.
•
Azok az értékes szépirodalmi alkotások, melyek a tantervi anyag tanításához közvetlenül kapcsolódnak és amelyek a nevelő munkában felhasználhatóak.
•
A szabad idő eltöltéséhez szükséges értékes szórakoztató irodalom.
•
Az alsó tagozatban munkaeszközként használható képes-, verses és mesés könyvek igény szerinti példányban az alsós munkaközösség javaslata alapján.
•
Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, tartós tankönyvek és az ezekhez készült tanári segédletek.
IV.
•
A tananyaghoz kapcsolódó audiovizuális ismerethordozó.
•
A gyűjtőkörnek megfelelő folyóiratok.
•
Szakmai folyóiratok.
A könyvtár állományának gyarapítása: •
A könyvtár vétel, csere útján gyarapszik.
•
Gyűjtőkörébe nem tartozó anyag még ajándékként sem kerülhet az állományba.
•
Az állomány gyarapítására szolgáló összegét az iskola a költségvetésbe önálló tételként tervezi az adott dologi kiadás függvényében és a költségvetési évben biztosítja, hogy ez felhasználható legyen.
43
•
A
könyvbeszerzés
legfontosabb
támpontja
az
Új
könyvek
állománygyarapítási tanácsadó, ez alapján szerzi be a könyvtáros az irodalmat az igények és javaslatok figyelembevételével. •
A beszerzés elsősorban könyvesboltokból történik. A beszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros felelős. A könyvtár állományába csak a könyvtáros jóváhagyásával kerülhet dokumentum.
• V.
A megrendeléseket, a beszerzést az igazgató hagyja jóvá.
A dokumentum állományba vétele és védelme: •
A könyvek állományba vételére, valamint tervszerű apasztására a mindenkori rendeletben közzé tett irányelvek érvényesek.
•
A könyvek megérkezését, vásárlást követő egy héten belül a könyvtáros leltárba veszi a könyveket. A könyvtári szabályok szerint minden egyes kötetbe beüti a tulajdonbélyegzőt, beírja a címleltár szerinti sorszámot, ellátja a könyveket raktári jelzettel, illetve sarokkal, elkészíti a könyv bibliográfiai leírását. A kifizetés alapján szolgáló számlán igazolja a bevételezést.
•
A periodikákról ideiglenes (cardex) nyilvántartás készül.
•
A dokumentumokról az alábbi nyilvántartást vezetjük: °
egyedi (cím) leltárkönyvet az alábbi módon: dokumentum típusonként önálló leltárkönyvek a típust jelölő betűvel és folyószámozással
° •
A
összesített (csoportos) nyilvántartást. brosúrákról
összesített
nyilvántartás
készül
T/…sorszámmal.
Fogyóanyagként kezeljük és értékhatár korlátozása nélkül (figyelembe véve a könyvárak emelkedését) itt tartjuk nyilván: nevelői segédleteket, tanterveket, tanári kézikönyveket, tankönyveket, tartós tankönyveket, tartalmilag gyorsan avuló és/vagy a mindennapi használattól fizikailag is könnyen rongálódó kiadványokat. A felsorolás irányadó, a hasonló jellegű kiadványoknál a könyvtáros dönti el, hogy brosúraként kezeli-e a hasonló dokumentumot. Nem tartoznak ebbe a típusba azok a pedagógiai kiadványok, (ártól függetlenül) melyek tartalma időtálló. A brosúrák állományba vételekor a számlán is fel kell tüntetni, hogy mely dokumentumot vettük brosúra nyilvántartásba. Ezek darabszámának és
44
csökkentett összegével kell, hogy egyezzen egyedi nyilvántartásunk. A csoportos leltárkönyvbe a brosúrákat nem vezetjük be. •
A könyvtári állomány ellenőrzése, védelme: Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan évente egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú fölöslegessé vált, és természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat.
Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is.
Az olvasó által elveszített, megrongált dokumentumot az olvasó az alábbi módokon pótolhatja: •
a dokumentum beszerzésével
•
a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével
•
a dokumentum másolási értékének megtérítésével.
A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. A térítési összeget a kártérítő olvasó a gazdaságvezetőnek adja át. Ezért az összegért csak könyvet lehet vásárolni. A brosúrák nem leltárkötelesek, a hiányzó brosúrákat azonban törölni kell. A törölt brosúrákról nem kell selejtezési jegyzőkönyvet készíteni (fogyóanyagok). A nyilvántartás megjegyzés rovatában kell jelölni a törölt dokumentum leltári számát és a törlés okát (elveszett, elavult, megrongálódott). A könyvtáros tanár anyagilag nem felelős ezekért a dokumentumokért. •
A könyvtári állomány megóvásának érdekében: °
a könyvtárban minden tűzvédelmi óvintézkedést meg kell tenni
°
dohányozni és nyílt láng használata tilos
°
gondoskodni kell, hogy a könyvtár jól szellőztethető legyen
°
a könyvtár helyiséget zárni kell, oda csak a könyvtáros tudtával lehet belépni
°
könyvtári anyagot a könyvtáros tudtán kívül a könyvtárból kivinni nem szabad
45
°
a fűzött könyveket lehetőség szerint védőfóliával kell ellátni, illetve a megrongáltakat (ha lehet) restaurálni.
VI.
Az állomány elhelyezése: •
az állomány elhelyezésének legfőbb szempontja: könnyen hozzáférhető, elérhető legyen.
•
Az állomány négy részre tagolódik: °
szépirodalom
°
szakirodalom
°
kézikönyvtár
°
folyóiratok.
A könyvek raktározási rendjének alapja a „Könyvtári raktározási táblázatok”. •
A kézikönyvek könyvei tartósan nem kölcsönözhetőek (de zárástól nyitásig, illetve hétvégeken, vagy egy-egy órára igen).
•
Tartós
letétek
alakíthatók
ki
a
szaktantermekben,
tantermekben,
napköziben a tanuláshoz szükséges művekből. Tartós letétek találhatók az alábbi helyeken: •
nyelvi labor
•
a
mindenkori
2-3-4.
osztályos
tantermekben
az
alapvető
kézikönyvekből.
VII.
•
A könyvtáros a letéti állományról letétenként nyilvántartást vezet.
•
A letéti állományért az átvevő pedagógus felelős.
A könyvtár munkarendje: •
Az iskolai könyvtáros feladatait az iskola szabályzata tartalmazza, illetve az igazgató által kiadott munkaköri leírásban olvasható.
•
A könyvtár heti nyitvatartási óráinak száma: 24.
•
A könyvtár nyitvatartási idejét az órarendben kell jelölni. A nyitva tartás alatt a könyvtárost más munkával megbízni nem szabad.
•
A könyvtár szolgáltatásai:
46
°
kölcsönzés (könyv, videokazetta, magnókazetta, hanglemez, dia, CDROM).
°
helyben olvasás
°
tájékoztatás, adatszolgáltatás
°
könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órák (a helyi tanterv szerint a könyvtáros tartja)
•
°
a könyvtárban tartott tanórák
°
szakirodalmi anyagyűjtés, irodalomkutatás.
A könyvtáros a könyvtár eszközeivel segíti a tanulók tanórán kívüli munkáját az olvasás népszerűsítésével, az olvasóvá nevelést (a tanév könyvtári programját a könyvtáros munkaterve tartalmazza).
•
A könyvtárat az iskola tanárai, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói használják. A használatért, beiratkozásért térítési díj nem szedhető.
•
A könyvtáros a könyvtár szolgáltatásairól, a kölcsönzésről nyilvántartást vezet.
•
A kölcsönző tanulók beiratkozása az iskolai könyvtárba csak első alkalommal szükséges, ez az általános iskolai tanulmányi idejükre érvényes. Az iskolából eltávozó tanuló köteles a „Távozási feljegyzést” a könyvtárossal aláíratni, s ezzel igazolni, hogy a könyvtárnak nem tartozik.
•
A kölcsönzési idő általában két hét. Késedelmi díj nem szedhető, a tanulót, ha kell osztályfőnökén keresztül, esetleg ellenőrzőbe írt értesítéssel kell felszólítani. A tanuló legkésőbb az utolsó tanítási napig a felnőtt dolgozó a tanévzáró értekezletig, illetve év közben történő távozáskor a távozás napjáig a kikölcsönzött dokumentumokkal köteles elszámolni.
A Szervezeti és működési szabályzat visszavonásig érvényes. Évenként készülő melléklete: A könyvtár nyitvatartási ideje.
47
13. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést. A tankönyvterjesztésben részt vevő dolgozókkal (vállalkozóval) az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: •
az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
•
a szükséges határidőket,
•
a tankönyvárusítás módját és helyét.
A tankönyvellátás rendjéről a nevelő testület dönt, az alábbiak figyelembe vételével: •
A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.
•
A szülők a normatív kedvezmény iránti kérelmüket az oktatási miniszter által kiadott igénylőlapon jelezhetik.
•
A
felmérés
eredményéről
az
iskola
igazgatója
tájékoztatja
a
nevelőtestületet és a fenntartót. •
Az iskola biztosítja, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
•
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25%-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskola könyvtári állományába kerül.
•
Az ingyenes tankönyv ellátásban nem részesülő tanulók számára nyújtható
tankönyvtámogatás
döntésének függvénye.
48
mértéke
a
fenntartó
mindenkori
Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg.
17.1 Ütemterv az iskolai tankönyvellátás rendjéhez
1. Az iskolának biztosítani kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv, segédanyag álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. A tankönyvfelelős mérje fel, hogy mennyi lesz a tanulószoba várható létszáma és két gyermekenként egy-egy tankönyvet rendeljen a szóbeli tantárgy könyveiből. Határidő: november 15.
2. A tankönyvfelelős a gyermekvédelmi felelőssel mérje fel, hogy hány tanuló szorul az iskolától tartós tankönyvre. Határidő: november 15.
3. A felmérés eredményéről a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és a diákönkormányzatot tájékoztatni kell. Határidő: november 30. Felelős: tankönyvfelelős
4. Az iskolai SZMSZ tartalmazza a tankönyvtámogatás módját, a kedvezményekhez jutás lehetőségeit. A kérelmet az intézmény vezetője bírálja el, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök és a DÖK - vezető véleményének kikérésével, erről írásban értesíti a szülőt. Határidő: december 15.
5. Az iskolának közzé kell tenni azoknak a tartós könyveknek, segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolától a tanulók kikölcsönözhetnek. Határidő: február 15.
49
Felelős: könyvtáros Tankönyvfelelős
6. Az (1.) (2.) pont alatt vásárolt tankönyvek és segédkönyvek az iskola tulajdonába kerülnek. Felelős: könyvtáros
7. Az aktuális költségvetési törvény alapján meg kell állapítani a tartós könyvekre fordítható várható összeget. Határidő: március 30. Felelős: igazgató
A tankönyvrendelés módja: 1. A munkaközösségek a kiadott segédletek alapján elkészítik évfolyamonként a tankönyv igényeket. Határidő: január 31. Felelős: munkaközösség-vezetők.
2. Az igények alapján a tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendelést. Határidő: február 28. Felelős: tankönyvfelelős
A tankönyvterjesztés rendje: 1. Az intézmény vezetője
felkéri és írásbeli megállapodást köt a külső
vállalkozóval a tankönyvek terjesztésének módjáról. Határidő: minden év január 20.
50
14. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokon biztosítjuk: •
•
•
Az első – negyedik évfolyamon: °
heti három kötelező testnevelés óra
°
a többi tanítási napon pedig játékos egészségfejlesztő testmozgás
Az ötödik – nyolcadik évfolyamon: °
heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra
°
a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások
A napközi otthonban és tanulószobán: °
játékos egészségfejlesztő testmozgás
A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsportórák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.
A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a sportudvart, a tornatermet és a szakos testnevelő nevelőt.
A tömegsport – foglalkozások pontos idejét az iskolai munkatervben és a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az intézmény DSK-rel nem rendelkezik.
15. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az erre kijelölt rendelőintézetekkel.
A megállapodás biztosítja: •
az iskolaorvos személyét és rendelési idejét,
•
a védőnő rendszeres szűrést és tájékoztatást végez,
•
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területen:
51
°
fogászat évente két alkalommal,
°
a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal,
°
a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános vizsgálatát,
°
a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát két – három alkalommal.
A szülőket az ellenőrző, illetve a tájékoztató füzet segítségével írásban értesítjük a szűrő, fogászati és iskolaorvosi vizsgálatok időpontjáról és helyéről, majd annak eredményéről. A vizsgálatok időpontját az iskolai védőnő és az iskolaorvos, ütemterv alapján határozza meg.
16. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fenn áll a szükséges intézkedéseket megtegye.
16.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzései szabályokat a tanulókkal betartatni. 52
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.
Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: •
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: °
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat
°
a házirend balesetvédelmi előírásait,
°
a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét
°
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban
•
Iskolán kívüli foglalkozások előtt.
•
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza.
Az iskola igazgatója a munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi ellenőrzések időpontját a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
53
16.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: •
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie
•
ha szükséges orvost kell hívnia
•
a tanulói balesetet, sérülést azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulói baleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. Az iskolában történt minden féle balesetet az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
16.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulói balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
16.4 A gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásnak rendje Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épü Az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, munkáját munkaköri leírása alapján végzi. Fő feladatai: • prevenció • helyzetfeltárás és nyilvántartás • intézkedések
54
A gyermek – és ifjúságvédelmi felelős minden tanév elején munkatervet készít, mely része az iskolai munkatervnek is, és ennek megfelelően végzi munkáját. A szülők számára minden héten egy alkalommal fogadóórát tart. A fogadóóra időpontját az osztályfőnökök tanév elején a tanulók ellenőrzőjébe beíratják. Az iskola aulájában elhelyezett információs táblán a fogadóóra időpontját a szülők számára közzé tesszük.
17. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: •
a természeti katasztrófa
•
a tűz
•
a robbantással történő fenyegetés
letét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve a felelős vezetővel.
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: •
tűz esetén a tűzoltóságot
•
bombariadó esetén a rendőrséget
•
személyi sérülés esetén a mentőket
•
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket
•
az intézmény fenntartóját.
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy a felelős vezető utasítására haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez ( tűzriadó terv és
55
kiürítési terv ). A tanuló csoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: •
az épületből minden tanulónak távoznia kell
•
a tanóra helyszínét és az épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt e tanuló az épületben.
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: •
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról
•
a közművezetékek elzárásáról
•
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről
•
az elsősegélynyújtás megszervezéséről
•
a rendvédelmi illetve katasztrófa védelmi szervek fogadásáról.
A rendkívüli esemény miatt kieső tanítási órákat az igazgató által meghatározott időpontban pótolni kell. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezésért az iskola igazgatója a felelős.
A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
56
18. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET – KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEIT A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS SZABÁLYOZZA
19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola alapítványa: A „Vízivárosi Iskolafejlesztés” alapítvány célja alapot teremteni az oktatás színvonalának emeléséhez, az iskola fejlesztési terveinek megvalósításához. Az alapítvány nyitott. Az
alapítvány
támogatását
az
osztályfőnökök,
iskolavezetés,
gazdaságvezető
folyamatosan propagálja, a támogatás lehetőségeiről tájékoztatást ad. Az iskola a szülők, tanulók javaslatait figyelembe veszi és rendszeresen informálja a szülők és diákok közösségét az alapítványi összeg felhasználásáról. Rendezvények:
Az iskolai ünnepélyek, hagyományos rendezvények a pedagógiai programban megfogalmazott alapelveknek megfelelően a célok és feladatok megvalósítását segítik.
•
°
Iskolai rendezvények:
°
Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély
°
Nemzeti ünnepek
°
Ballagás
°
iskolai karácsony
°
farsang
°
tanítás nélküli munkanapok
°
diákközgyűlés
°
diáknapi akadályverseny
tantestületi rendezvények °
nevelési értekezletek ( évente 2 )
°
nyugdíjas pedagógusok karácsonyi köszöntése
°
pedagógusnap
°
tantestületi kirándulás
57
•
szülői rendezvények °
osztály szintű szülői értekezletek ( évente 2 )
°
fogadóóra ( havonta 1 )
°
elsős szülők értekezlete
°
8.osztályosok szüleinek pályaválasztási értekezlete
°
SZMK vezetők megbeszélése ( évente 2 )
°
nyílt – napok
°
iskolai rendezvények látogatása
Az iskola kapcsolatai: Az iskola, kapcsolataival, életének, munkájának nyitottsága révén kíván tájékoztatást nyújtani pedagógiai programjáról és mindennapi tevékenységéről; szakmai kapcsolatai révén kíván hasznos tapasztalatokat szerezni a nevelő-, oktató munkája színvonalának fejlesztéséhez; szakszolgálati és szakmai szolgáltatói kapcsolataival kívánja segíteni feladatainak megoldását.
Közoktatási intézmények: Az óvodai – elsősorban a beiskolázási bázist képező Vízivárosi Óvoda – kapcsolatok fő formái: •
az óvodás csoportok fogadása, számukra tornaterem biztosítása,
•
iskola – előkészítő szülői értekezletek tartása,
•
információcsere,
A kapcsolatokat koordinálja az alsós igazgatóhelyettes.
Az általános iskolai – elsősorban a szomszédos intézményekkel tartott – kapcsolatok fő formái: •
beíratási, átiratkozási egyeztetések
•
versenyek, vetélkedők
•
közös rendezvények
•
információcsere
A kapcsolatot az igazgatóhelyettesek koordinálják.
58
A középiskolák és az intézményi kapcsolatok területei: •
iskola – bemutatók, nyílt napok
•
pályaválasztás
•
felvételi felkészítők
A kapcsolattartás koordinálója az igazgató, a pályaválasztási felelős és az osztályfőnökök.
Szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok: A kapcsolattartás célja, segítség a speciális feladatok megoldásához. A kapcsolattartás fő formái: •
szaktanácsadás
•
előadások, tájékoztatók
•
konzultáció
•
tanulói vizsgálatok
•
szakvélemény
•
iskolaérettség, felmentések, áthelyezések
A kapcsolattartást és a faladatokat az iskola fejlesztő pedagógusa végzi.
Iskola-egészségügyi szolgálat: A folyamatos kapcsolattartás célja az iskolai egészségnevelés segítése, a tanulók egészségének megóvása, fejlődésük segítése. A kapcsolattartás formái: •
egészségügyi felvilágosítás
•
szűrővizsgálatok
•
kötelező oltások
•
Pályaalkalmassági vizsgálatok
A gyermek és ifjúságvédelem intézményei: Az intézményhálózat segíti az iskolai gyermekvédelmi feladatok megoldását, a családgondozás, segélyezés, tankötelezettség elmulasztása és egyéb hatósági ügyekben. A kapcsolattartás tartalma: •
információcsere
•
hivatalos jelzések
•
konzultáció
59
20. ALÁÍRÁSI ÉS BÉLYEGZŐHASZNÁLATI JOGKÖRÖK Az intézményben teljes körű aláírási jogkörrel az igazgató rendelkezik. A hatáskörébe tartozó ügyekben és az igazgató távollétében a napi ügymenethez tartozó tanügyi kérdésekben aláírási joggal rendelkezik az igazgatóhelyettes(ek). A gazdálkodás területén a hatáskörébe tartozó ügyekben aláírási joggal rendelkezik a gazdaságvezető. Bélyegzőhasználati joggal rendelkezik az igazgató, az igazgatóhelyettes(ek) és a gazdaságvezető a fenti szabályozásnak megfelelően.
Az intézményben használatos bélyegzők: Igazgató:
Iskolatitkár:
Gazdaságvezető:
Bélyegzőt használhatnak az osztályfőnökök a bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítésére, és a gazdasági dolgozók vásárlások ügyintézése esetén.
Bélyegzőt a megbízott személynek csak meghatározott célra, átvételi elismervény ellenében lehet kiadni, azért teljes körű anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik az átvevő. A bélyegző elzárásáért, illetéktelen használatáért az őrzési joggal megbízott személyek, teljes körű felelősséggel tartoznak.
60
21. MELLÉKLETEK 21.1 A Vízivárosi Általános Iskola Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata
A Vízivárosi Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzatának melléklete A Vízivárosi Általános Iskola Könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg.
Ezen gyűjtőköri szabályzat az iskola Szervezeti és működési szabályzata alapján készült, annak mellékletét képezi.
I.
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Az iskolán belüli tényezők: •
Az iskola tanulói összetétele
•
A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatatok.
•
Az iskola nevelési és oktatási céljai.
•
Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.
•
Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja.
Az iskolán kívüli tényezők: •
Lehetőség a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, valamint a Városi Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére.
61
II.
Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai): •
Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján.
•
Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen.
III. A gyűjtés szintje és mélysége: Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendők a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe
vételével:
szakenciklopédiák,
általános
szótárak,
és
szaklexikonok,
általános
fogalomgyűjtemények,
és
kézikönyvek,
összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek
Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendők a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok.
Szépirodalom: Gyűjtendők a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok,
a
tantervben
meghatározott
antológiák,
házi
és
ajánlott
olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások.
Pedagógiai gyűjtemény. Válogatva gyűjtendők a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: •
Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.
•
Fogalomgyűjtemények, szótárak.
•
Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.
•
A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.
•
A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.
•
A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.
•
A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.
•
Az iskoláéval kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.
62
•
Oktatási intézmények tájékoztatásai.
•
Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.
•
Az iskola történetéről szóló dokumentumok.
Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendők a következők: •
A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.
•
Könyvtári jogszabályok, irányelvek.
•
Az
iskolai
könyvtárakkal
kapcsolatos
módszertani
kiadványok,
folyóiratok.
IV.
A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek,
audiovizuális
dokumentumok,
hangkazetták,
videofilmek,
diafilmek, CD, CD-ROM, DVD.
21.2. A feladatellátás rendjének szabályzata A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 10 §. (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának – költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító: a., feltétel – és követelményrendszerét b., folyamatát, kapcsolatrendszerét, c., a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásnak és dokumentumainak leírását.
21.2.1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a. Feltételrendszer 1., Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely az intézmény tevékenységi körébe tartozik, és azt a felügyeleti szerv jóváhagyta.
63
2., A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat – megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak. •
Költségvetési bevételekre,
•
Költségvetési kiadásokra,
•
Illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását.
Csak akkor lehet a korábbi feladat – ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladatellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz: •
A költségvetési bevételeket: o
növeli,
o
nem változtatja,
o
a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti,
•
A költségvetési kiadásokat: o
csökkenti,
o
nem változtatja,
o
a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli.
•
A bevételek és kiadások ütemezése: o
nem változik,
o
kedvezőbben alakul,
o
kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.
3., Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak ( a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25%-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
4., A felügyeleti szerv intézkedéséig a legoptimálisabb megoldást kell alkalmazni.
b. Követelményrendszer: 1., A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni.
64
2., A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési ) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell.
3., Önkormányzati fenntartású oktatási intézményként, csak kötelező feladatot látunk el. Az intézmény a bevételeit csak optimális szintig növelheti, azaz a feladat kiadása nem lehet magasabb a bevételnél.
21.2.2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a. A feladatellátás folyamata: A feladatellátás folyamata a következő: •
•
a feladat ellátásnak szabályozása o
alapító okiratban
o
SZMSZ-ben
a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása
•
o
a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése
o
a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése
o
a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése
o
a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás lebonyolítása
a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése
Csak az alapító okiratban szereplő feladatokat lehet ellátni.
A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni: •
az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet,
•
a működéshez szükséges dologi kiadásokat,
•
a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat,
•
a feladatellátással kapcsolatban az intézményt megillető bevételeket.
65
Az intézmény folyamatos működéséről az igazgató felel, a rész feladatokat leadva az igazgatóhelyettes(ek)nek és a gazdaságvezetőnek, a munkaköri leírásukban foglaltak szerint. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni.
A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátást: •
pénzügyi területén,
•
módján (eszközein),
a felügyeleti szerve értesítése után, annak hozzájárulásával.
b. A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: A feladatellátás során a gazdaságvezető felelős a költségvetési tervezéskor: •
a kiadáskor teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására);
•
a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen fix, előre jól tervezhető bevételek esetében.
A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások
részletes
ismertetése,
az
ezen
adatokat
alátámasztó
dokumentumok. A feladatellátás során az intézményvezetőn túl a gazdaságvezető felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért.
66
A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen.
21.2.3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai a., A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződni, arról, hogy: •
adott jogcímen van e tervezve előirányzat,
•
az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra.
A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 50000 Ft-ot - nem kötelező írásban dokumentálni.
Az 50000 Ft alatti kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről is nyilvántartást kell vezetni. A kötelezettségvállaló minden esetben az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes(ek).
A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 50000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: •
alkalmazási okirat
•
megrendelések
•
szerződések
•
megállapodások.
A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb előirányzat felhasználásához kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a gazdálkodási ügyrend részletezi.
67
b. A több éves kihatású kötelezettségvállalások Csak a felügyeleti szerv jóváhagyásával lehetséges. Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról.
c. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az
értékhatár
alapján
a
közbeszerzési
törvény
hatálya
alá
tartozó
kötelezettségvállalásoknál a közbeszerzési, eljárási rendet kell alkalmazni.
21.3 Költségvetési ellenőrzés 21.3.1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.
a. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: •
központi jogszabályi rendelkezéstől,
•
helyi rendelettől,
•
egyéb belső szabályzattól, utasítástól
való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.
A szabályok be nem tartása adódhat •
nem megfelelő cselekményből,
•
mulasztásból,
•
hiányosságból.
68
b. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen
eljárásrend
tekintetében
szabálytalanságnak
minősülnek
azok
a
szabálytalanságok, melyek mértékük alapján •
a büntető-,
•
szabálysértési,
•
kártérítési, illetve
•
fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
c. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése.
A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe olyan elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.
A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során az ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.
d. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért az intézményvezetőnek kell gondoskodnia, hogy az első
szintű
pénzügyi
irányítási
és
kontroll
rendszer
megfelelőségének
és
hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljük. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az intézmény minden tevékenysége vonatkozásában. Az intézmény azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni.
69
e. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: •
a tervezési folyamatok egyes területei,
•
az illegális pénzügyi cselekmények lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek,
•
a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek,
•
a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.
f. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: •
A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek (energia költség, diákétkeztetés)
•
Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról.
•
Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.
g. Az illegális pénzügyi cselekmények lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: •
Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák.
•
Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel.
70
h. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak
minősített
területek
esetében
a
szabálytalanságok
kezelésének
eljárásrendje a következő: •
rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra,
•
vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének
megfelelően
gondoskodni
kell
a
szabályok
módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.
i. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: •
a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg.
Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok: •
dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése,
•
a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre,
•
a beruházások pénzügyi lebonyolítása,
A dologi kiadások, készletbeszerzéseinek nyomon követése esetén a tényleges ellenőrzési feladatok a következők: •
a
beszerzés
kezdeményezése
körülményeinek,
dokumentumának
vizsgálata, •
a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából,
•
a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: °
a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,
°
megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése,
°
az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e,
°
gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e;
71
•
a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése,
•
a
megrendelés
beérkezésekor
a
szakmai
teljesítés
igazolása
körülményeinek áttekintése, •
a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata,
•
a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően,
•
a
pénzügyi
teljesítés
előtt
az
utalványozás
körülményeinek,
megalapozottságának áttekintése, •
az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése,
•
a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata,
•
a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése.
j. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásában az igazgatóhelyettes(ek)t, gazdaságvezetőt, munkaközösségvezetőket is bevonja. Az értékelés során legalább a következőket kell áttekinteni: •
az intézménynél mennyire tudatos a FEUVE tevékenység,
•
a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,
•
az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,
•
a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,
k. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel:
72
a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv illetékes vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.
21.4. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 21.4.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott
bűncselekményt
feljelenteni.
A feljelentést
rendszerint
az
ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
21.4.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
73
A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
21.4.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.
d. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Kjt., illetve a KSZ. megfelelő rendelkezései az irányadók.
21.5. Ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából a következők szerint határozom meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát.
a.
Az
ellenőrzési
nyomvonal
az
alábbi
területekhez
kapcsolódva
meghatározásra: •
tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal,
•
végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint
•
az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala.
74
került
b. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható tevékenység megnevezését.
A kiemelt, tevékenységen belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: •
előzetes vezetői ellenőrzés °
módja, eszköze,
°
feladatellátója,
°
határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;
•
munkafolyamatba épített ellenőrzés °
módja, eszköze,
°
feladatellátója,
°
határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;
•
utólagos vezetői ellenőrzés °
módja, eszköze,
°
feladatellátója,
°
határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.
A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonalat, az 1. számú folyamatábra tartalmazza. c. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: •
szabályzatok készítése, aktualizálása,
•
személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása,
•
dologi kiadások előirányzat felhasználása,
•
felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása,
•
saját bevételek előirányzat teljesítése,
•
egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése,
•
főkönyvi és analitikus könyvelés,
•
bizonylati rend és bizonylatkezelés, 75
•
házipénztári pénzkezelési tevékenység,
•
bankszámlaforgalom kezelési tevékenység,
•
leltározási tevékenység,
•
selejtezési tevékenység,
•
pénzgazdálkodással
kapcsolatos
tevékenység
(kötelezettségvállalás,
utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), •
vagyongazdálkodás,
•
féléves, éves beszámolási tevékenység.
A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: •
előzetes vezetői ellenőrzés °
módja, eszköze,
°
feladatellátója,
°
határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;
•
munkafolyamatba épített ellenőrzés °
módja, eszköze,
°
feladatellátója,
°
határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;
•
utólagos vezetői ellenőrzés °
módja, eszköze,
°
feladatellátója,
°
határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.
A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonalat, a 2. számú folyamatábra tartalmazza.
d. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza •
a tervezési folyamatokhoz, illetve
•
a végrehajtási folyamatokhoz
kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat.
76
Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonalat a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA TERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL FOLYAMATÁBRÁJA
1. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS
FELKÉSZÜLÉS
MUNKAMEGOSZTÁS
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA
EGYEZTETÉS
RÉSZLETES TERVEZÉS
TERV MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA
DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁSA, ŐRZÉSE
77
2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL FOLYAMATÁBRÁJA VÉGREHAJTÁS
1. SZABÁLYZATOK
ELKÉSZÍTÉS
AKTUALIZÁLÁS
2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁS
JUTALOM KIFIZETÉS
NYOMONKÖVETÉSE
ELLENŐRZÉSE
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
3. DOLOGI KIADÁSOK
BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG
MEGRENDELÉSEK
ELLENŐRZÉSE
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA,
FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK
MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
5. SAJÁT BEVÉTELEK
MUNKAMEGOSZTÁSI FELELŐSÉG
BESZEDÉS
6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK
IGÉNYLÉS
PÁLYÁZATOK
78
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
7. FŐKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS
FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS
ANALITIKUS KÖNYVELÉS
KAPCSOLAT, FELADÁSOK
8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLATKEZELÉS
BIZONYLATI REND
BIZONYLATKEZELÉS
9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG
PÉNZFORGALOM BONYOLÍTÁS
10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG
SZÁMLAFORGALOM BONYOLÍTÁS
UTALÁSOK
11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG
ISMERETSZERZÉS
UTASÍTÁS, ÜTEMTERV
LELTÁROZÁS
12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE
TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA
ÉRVÉNYESÍTÉS
UTALVÁNYOZÁS
UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE
PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS
79
ÉRTÉKELÉS
3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA
KIEMELT ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK
1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE
HATÁLYOSSÁG
BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG
2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
NYILVÁNTARTÁSOK
BÉRSZÁMFEJTÉS
MEGBÍZÁSI DÍJAK
JUTALOM
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV
3. DOLOGI KIADÁSOK
BESZERZÉS
ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE
KIADÁS, SZAKFELADATOK AZONOSÍTÁSA
4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE
GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE
HATÁSTANULMÁNYOK
80
21.6. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy jogállásának, feladatának meghatározása Az intézmény belső ellenőrzési szabályzata (az SZMSZ 11.pontja szerint ) 32.oldalon.
A. IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
1. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket jogutód nélküli megszűnése esetén, meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá – ha a levéltár másképpen nem rendelkezett – ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak.
2. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.
3. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltár – a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet.
81
B. IRATTÁRI TERV Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
1. Intézménylétesítés, - átszervezés, - fejlesztés
nem selejtezhető
2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyv
nem selejtezhető
3. Személyzeti, bér- és munkaügy
50 év
4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, Baleseti jegyzőkönyvek
10 év
5. Fenntartói irányítás
10 év
6. Szakmai ellenőrzés
10 év
7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek
10 év
8. Belső szabályzatok
10 év
9. Munkatervek, jelentések, statisztikák
5 év
10. Panaszügyek
5 év
C. Nevelési – oktatási ügyek
11. Nevelési – oktatási kísérletek, újítások
10 év
12. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók
nem selejtezhető
13. Felvétel, átvétel
20 év
14. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek
5 év
15. Naplók
5 év
16. Diákönkormányzat szervezése, működése
5 év
17. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése
5 év
18. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások
5 év
19. Gyakorlati képzés szervezése
5 év
20. Vizsgajegyzőkönyvek
5 év
21. Tantárgyfelosztás
5 év
22. Gyermek- és ifjúságvédelem
3 év
23. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai
1 év
24. Szakmai vizsga dolgozatai
2 év
82
D. Gazdasági ügyek
25. Ingatlan – nyilvántartás, - kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek
határidő nélkül
26. Társadalombiztosítás
50 év
27. Leltár, befektetett eszközök nyilvántartása, Vagyonnyilvántartás, selejtezés
10 év
28. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, főkönyvi kivonat
10 év
29. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai
5 év
30. Étkezési térítési díjak bizonylatai, analitikus nyilvántartások, könyvelést alátámasztó számviteli bizonylatok
8 év
21. 7. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat A szabályzat kiterjed az intézmény vezetőire és ügyintézőire, valamint az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyt létesített munkavállalókra.
A személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az igazgató a felelős.
Az intézményben nyilvántartott adatokat védeni kell különösen, a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, sérülés, törlés vagy megsemmisülés ellen.
Iratokat és adatokat a munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül feldolgozni csak a feladat ellátására vonatkozóan lehet, igazgatói engedéllyel.
Az iratok kezelése, tárolása során ki kell zárni annak lehetőségét, hogy illetéktelen személy abba betekintést nyerjen. Az iratokat zárható helyiségben, elkülönítetten kell tárolni. A munkavégzés céljára szolgáló irodákat távozáskor kulcsra kell zárni.
83
A személyes adatkezelést végző ügyintéző a legnagyobb körültekintéssel köteles munkáját végezni, a jogsértő adatkezelési utasítást köteles megtagadni.
Adatkezelésnél, az adat felvételekor az érintettet előzetesen tájékoztatni kell az adatszolgáltatás önkéntességéről. Adatok csak jogszabályban meghatározott célra használhatók fel.
Adatkezelés és hozzáférési jogok. Ügyirat nyilvántartás
-
iskolatitkár
-
iskolatitkár
-
iskolatitkár
Kimenő –bejövő levelezés
Alkalmazási okmányok (kinevezés, átsorolás)
IMI rendszer kezelése
könyvelő
Tanuló nyilvántartás
-
Tanulókra vonatkozó adatok
Statisztika
iskolatitkár igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök
-
igazgatóhelyettesek iskolatitkár
Könyvelés, mérlegkészítés
-
könyvelő
Vagyonnyilvántartás
-
könyvelő
Banki kapcsolat
-
könyvelő
dokumentumai
Az oktatási tevékenységre vonatkozó valamennyi adatba az igazgatóhelyettesek betekintést nyernek, továbbá az intézménynél alkalmazott számítástechnikai rendszerek kezelésébe az oktatástechnikus.
84
Az intézmény adataiba teljes körűen az igazgatón kívül a gazdaságvezető nyer betekintést. Célhoz kötött adatkezelés alkalmazható. Megkeresésre akkor lehet adatot kiszolgáltatni, ha a megkeresést küldő szerv megindokolja jogszabályi hivatkozással alátámasztotta az adat kezelésére való jogosultságát.
Az intézmény vezetője, gazdaságvezetője köteles a nyilvántartások, alkalmazott számítástechnikai rendszerek adatállományának megóvására tett technikai intézkedések megfelelőségét ellenőrizni.
Számítástechnikai védelmi szabályok Az intézmény számítógépes adatfeldolgozási folyamatába kerülő információkat és programokat fokozott biztonsági szabályok szerint kell kezelni.
Az intézmény számítógépein, csak jogtiszta programot szabad futtatni. A vírusellenőrzést rendszeresen, legalább heti egy alkalommal el kell végezni.
Idegen floppyt ( dolgozó vagy tanuló által hozott ) vagy más adathordozót letölteni, de a gépbe helyezni is tilos.
Az ügyintézéssel kapcsolatos adatcsere floppyn, az -
önkormányzat
-
kincstár
-
minisztérium
-
egyéb felügyeleti szerv (statisztika)
között történik. Az átadott adathordozókról bizonylatot kell készíteni.
A banki kapcsolat – utalás, MATÁV hálózatos telefonvonalon történik, a Raiffeisen Bank Rt.-vel kötött szerződésben foglaltak szerint. Az adatvédelem a bank és az intézmény részéről kölcsönös.
Számítástechnikai feldolgozásra, csak tartalmilag és formailag ellenőrzött adatok kerülhetnek.
85
A számítógépen tárolt információk biztonságos megőrzése céljából az adatokat szükséges rendszerességgel menteni kell A számítógépes programok a szerzői jog szerint védelmet élveznek, ezért másolásuk, harmadik fél számára történő továbbadásuk tilos. A számítógépek és eszközök rendeltetésszerű használatáért, a használatra kijelölt munkatárs felelős. A munka végeztével a gépet – gépeket ki kell kapcsolni, és áramtalanítani kell a helyiséget. Az intézményből javításra, vagy más célból elszállítani számítástechnikai eszközöket, csak engedéllyel, bizonylatolás után lehet.
21.8. A pedagógus munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai 1. A munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárásrendje érvényes az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóra. 2. A munkaidő-nyilvántartás alapja a munkáltató által elrendelt feladatvégzés. 3. A munkaidő-nyilvántartás dokumentációs rendszerét az intézmény a kollektív szerződésben rögzíti, és az érintettek számára a helyben szokásos módon közzéteszi. 4. Az egyéni munkaidő-nyilvántartó lapot miden pedagógus az elszámolási időszak első munkanapján felveszi az igazgatótól. 5. Az egyéni munkaidő-nyilvántartó lap naprakész vezetéséért a pedagógus felel. 6. Az egyéni munkaidő-nyilvántartó lapot az intézményben kijelölt helyre a dolgozó köteles elhelyezni. 7. A munkaidő-nyilvántartó lap vezetését az igazgatóhelyettes az elszámolási időszakban ellenőrzi és szignálja. 8. A munkaidő-nyilvántartó lapot az elszámolási időszak utolsó napját követő első munkanapon – a teljesítménymutató meghatározása céljából – a pedagógus leadja az igazgatóhelyettesnek. 9. A munkaidő-nyilvántartó lapot az elszámolási időszak alatt a pedagógus köteles az intézményben tartani.
86
21.9. A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítése a Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről
A Vízivárosi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 20. pontját (60. oldal) az alábbiakkal egészítjük ki a 2007. évi CLII. törvény alapján:
2008. január 1-jén lépett hatályba az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény, mely önállóan szabályozza a közszolgálatban álló személyek (köztük a közalkalmazottak) vagyonnyilatkozati kötelezettségét. A törvénynek eleget téve önálló Vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat készült.
21.9.1. Vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat 2008. január 1-jén lépett hatályba az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény, mely önállóan szabályozza a közszolgálatban álló személyek (köztük a közalkalmazottak) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. 1. Az intézmény vagyonnyilatkozatra kötelezett: A törvény értelmében mindenki, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá, az állami vagy önkormányzati vagyonnal gazdálkodás, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. Ilyen minőségben intézményünknél az alábbi munkakört betöltő közalkalmazottak kötelesek vagyonnyilatkozat tételre: - igazgató - gazdaságvezető - könyvelő - igazgatóhelyettes - szakszervezeti titkár mindenki, aki ilyen feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: kötelezett), a mellékeltben rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (továbbiakban: vagyonnyilatkozat). A törvényben meghatározottak szerint hozzátartozónak minősül: A házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
87
2. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: „5. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően., b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül” kell eleget tennie. Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni annak, aki - munkakörének megváltozása, jogviszonyának megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszonyban, munkakörében is vagyonnyilatkozat-tételre köteles. - ha áthelyezés miatt szintén vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe kerül. Vagyonnyilatkozatot a kötelezettek az intézményben 2 évente kötelesek tenni. E kötelezettségnek először 2008. június 30-ig kell eleget tenniük.
3. A vagyonnyilatkozat-tételi köztelezettség teljesítése A vagyonnyilatkozatot (nyomtatvány a mellékletben) 2 példányban kell kitölteni és a köztelezett által valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni. A boríték lezárásakor a lezáró részt a kötelezett aláírásával látja el, hogy azt az aláírás megsértése nélkül ne lehessen felnyitni. Ezzel is biztosítva a vagyonnyilatkozat valódiságát.
A
kötelezettséget
az
teljesíti,
aki
határidőre,
a
valóságnak
megfelelő
vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. A vagyonnyilatkozat elektronikusan is kitölthető. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a hozzátartozók által adott vagyonnyilatkozatra, azzal a különbséggel, hogy az ő nyilatkozatukat a kötelezettnek is alá kell írnia és neki kell őrzésre átadnia.
88
4. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének következményei
-
annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, jogviszonyát meg nem szűnteti, és 3 évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet.
-
Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, akkor az akadály elhárulását követően 8 napon belül kell benyújtania vagyonnyilatkozatát. Ha ezt elmulasztja, az a nyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának minősül.
Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért kijelölt személy köteles írásban felszólítani a kötelezettet a vagyonnyilatkozat megtételére. Ha a kötelezett ennek ellenére 8 napon belül nem tesz vagyonnyilatkozatot, azt a vagyonnyilatkozattételi megtagadásának kell tekinteni.
5. A vagyonnyilatkozat őrzése, az őrző feladatai A vagyonnyilatkozat őrzője: -
az intézményben a vagyonnyilatkozatok őrzése a mindenkori igazgató feladata.
-
az igazgató esetében vagyonnyilatkozatnak őrzése a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata.
Feladatai: -
Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról a kötelezettet legalább 30 nappal korábban tájékoztatni.
-
Amennyiben a kötelezett határidőre nem bocsátja az őrző rendelkezésére a vagyonnyilatkozatát, úgy az őrző feladata írásban felszólítani annak pótlására. (ld. 4. pont)
-
Az őrző a nála leadott vagyonnyilatkozatokat köteles nyilvántartásba venni.
-
Az őrző a hozzá benyújtott vagyonnyilatkozatokat a páncélszekrényben őrzi, a többi
irattól
elkülönítetten
mindaddig,
visszaszolgáltatásra nem kerül.
89
míg
az
felbontásra,
vagy
-
Az őrzésre átadott boríték lezáró részén a kötelezettel együtt az őrzőnek is alá kell írnia, ezzel biztosítva a boríték bontatlanságát, míg az vissza- vagy felbontásra nem kerül.
-
Ha a vagyonnyilatkozatot-tételi kötelezettség megszűnik vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tesz, az őrző köteles a régi nyilatkozatot 8 napon belül visszaszolgáltatni.
6. A vagyonnyilatkozat átadásra, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályok
-
a vagyonnyilatkozatot a kötelezett köteles átnyújtani az őrzésre kinevezettnek, egyidejűleg mindketten aláírásukkal hitelesítik a borítékot
-
az őrző a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről nyilvántartást vezet, melyet a kötelezett a nyilatkozat átadásakor aláírásával lát el, igazolva a leadás napját, a kötelezettség teljesítését.
-
A nyilvántartásra szolgáló táblázat a melléklet része.
-
A vagyonnyilatkozat átvételekor mindegyik borítékra nyilvántartási számot kell felvezetni a következők szerint: o Sorszám o Alszám, mely a következők szerint bomlik meg:
-
1-es alszám: a kötelezett házastársa vagy élettársa
2-es alszám: a kötelezettel közös háztartásban élő szülők
3-as alszám: a kötelezettel közös háztartásban élő gyermekek.
az őrző a nála őrzésre leadott vagyonnyilatkozatokat a páncélszekrényben őrzi a többi irattól elkülönítve. Gondoskodik a boríték sértetlenségéért annak felnyitásáig vagy visszaszolgáltatásáig. Mivel a páncélszekrényhez való hozzáférés csak számára lehetséges, ezért a személyes adatok védelme biztosított.
-
a vagyonnyilatkozat visszaszolgáltatása átadás-átviteli jegyzőkönyvvel történik.
7. Vagyongyarapodási vizsgálat -
ha egy kötelezettel szemben valamely bejelentés szerint megalapozott a gyanú, hogy vagyongyarapodása nem ismert forrásból történt, az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzéstért felelős meghallgatja a kötelezettet. Nem lehet
90
meghallgatást kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábban meghallgatás során tisztázott. -
meghallgatásra érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvezetés mellett kerülhet sor.
Meghallgatásra vonatkozó további szabályok:
-
a bejelentés napjától számított 5 napon belül írásban értesíti az őrző a kötelezettet, és az érdekképviselet vezetőjét a meghallgatás szükségességéről.
-
az őrző az érdekképviselet vezetőjével és a kötelezettel egyeztetve tűzi ki a meghallgatás időpontját, maximum az értesítés kézhezvételétől számított 1 héten belül.
-
ha az érdekképviselet az értesítés ellenére nem tud megjelenni a meghallgatáson, az a távollétében is lefolytatható
-
ha a kötelezett akadályoztatása miatt nem tud megjelenni a meghallgatáson, új időpontot kell kitűzni
-
ha az új időponton sem tud megjelenni a kötelezett, akkor az őrzőnek haladéktalanul vagyongyarapodási vizsgálatot kell kezdeményeznie
-
-
A meghallgatáson jelen kell lennie: o
Őrzőnek
o
Az érdekképviselet vezetőjének
o
A kötelezettnek
o
Jegyzőkönyvvezetőnek
a kötelezett köteles magával hozni saját aláírt, nyilvántartási számmal ellátott vagyonnyilatkozat példányát, mely a meghallgatás kezdetén bontható csak fel
-
a meghallgatás során lehet a kötelezett saját, illetve őrzőnél elhelyezett vagyonnyilatkozatát felbontani, tartalmát megtekinteni.
-
a meghallgatáson ismertetni kell a kötelezettel a bejelentés dátumát
-
a kötelezett kérheti a őrzőtől, hogy részére további 5 munkanapot biztosítson, annak érdekében, hogy állítását bizonyítékkal alátámaszthassa.
-
ekkor a következő meghallgatás időpontját jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
-
ha a meghallgatás során a bejelentésben szereplő tényeket, adatokat a kötelezett nem
tudja
tisztázni,
az
91
őrzésért
felelős
a
vagyonnyilatkozatot/vagyonnyilatkozatokat köteles haladéktalanul az állami adóhatóságnak megküldeni, és vizsgálatot kezdeményezni.
-
A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalma: o
A kötelezett nyilatkozata a bejelentésben foglaltakra
o
Az érdekképviselet véleményét
o
A munkáltatói jogkör gyakorlójának megállapításait, valamint határozatát, hogy kezdeményezi-e vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatását.
-
a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a kötelezett által írásban beterjesztett bizonyítékokat
-
a jegyzőkönyv egy példányát a meghallgatás után a kötelezett részére át kell adni.
A meghallgatás elhangzottakat az érintettek harmadik személynek nem adhatják ki, kivéve az illetékes szerveket.
22. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Vízivárosi Általános Iskola nevelőtestülete, diákönkormányzata és szülői szervezete az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadta. Az SZMSZ felülvizsgálatának a rendje: az SZMSZ kétévente felülvizsgálatra kerül, illetőleg akkor, ha a vonatkozó jogszabályokban vagy az alapító okiratban változás történik. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: •
a fenntartó
•
a nevelőtestület
•
az iskola igazgatója
•
a szülői munkaközösség iskolai vezetősége
•
a diákönkormányzat iskolai vezetősége
92
Az
intézmény
eredményes
és
hatékony
működéséhez
szükséges
további
rendelkezéseket önálló szabályzatok, utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.
A Szervezeti és Működési Szabályzat 1-1 példányát hatályba lépését követően a könyvtárban, a tanáriban, a gazdasági irodában és az igazgatói irodában kell elhelyezni.
23. Különös közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. Az intézmény a meghatározott adatokat közzéteszi különös közzétételi lista formájában. A www.vvarosi-szfvar.sulinet.hu honlapunkon bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférést biztosítani kell. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.
A különös közzétételi lista tartalmazza: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. az általános iskolában a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 8. Iskolai tanév helye rendje 9. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma
93
24. A MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA, ELFOGADÁSA A Szervezeti és Működési szabályzatot felülvizsgálta és elfogadta a Vízivárosi Általános Iskola nevelőtestülete, szülői közössége és diákönkormányzata. Székesfehérvár, 2009. augusztus 27.
Jelen szervezeti és működési szabályzat, a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet-az államháztartás működési rendjéről-, 2010. 01. 01-től hatályos költségvetési szerv szabályzataival kiegészítésre került, melyet
a Vízivárosi Általános Iskola nevelőtestülete, szülői közössége és diákönkormányzata elfogadott. Székesfehérvár, 2010. március 22.
94
95
96
