Mediációs Konferencia Partners Hungary Alapítvány Budapest, 2015. október 27.
Nemzetközi kitekintés Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK Irányelve a polgári
és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól; A mediátorok európai magatartáskódexe (EiÜ 21/2004.); 2001/2003EK rendelet, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint azok elismeréséről és végrehajtásáról - határon átnyúló mediáció, gyermek meghallgatása; Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a R(98)1 ajánlása
családi közvetítésről (1998)- a gyermek érdekeinek és jólétének figyelembevétele, mint ALAPELV; A gyermek jogainak gyakorlásáról szóló Európai Egyezmény (1996.) 13. cikke a gyermeket érintő jogviták megelőzése, megoldása, a bírósági eljárás elkerülése érdekében ösztönzi a mediáció, és más vitamegoldó eljárásokat.
A hágai családjogi egyezmények kifejezetten említik a közvetítés, a
békéltetés és hasonló módszerek alkalmazását.(1996. évi Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény, 1980. évi Hágai Jogellenes Gyermekelviteli Egyezmény, 2007. évi Hágai Tartási Egyezmény)
Bevált gyakorlatról szóló ÚTMUTATÓ a gyermekek jogellenes
külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény alapján (2012.)
közvetítőnek a szülőket gyermekeik szükségleteinek előtérbe
helyezésére kell ösztönöznie, és emlékeztetnie kell őket arra, hogy legfőbb felelősségük gyermekeik jólétének biztosítása, valamint arra, hogy tájékoztassák és hallgassák meg gyermekeiket. szülőknek segítséget kell nyújtani „a gyermek érdekeit és jólétét figyelembe vevő” megállapodás elérésében.
A gyermek bevonása a nemzetközi mediációba Szülőkön múlik, hogy a gyermek véleménye hogyan válik a folyamat részévé. Az, hogy a közvetítési folyamatban van-e mód a gyermek véleményének meghallgatására, és ha igen, milyen formában és mértékben, az mindig attól függ, hogy a szülők elfogadnak-e egy adott eljárást. A gyermek bevonásának (mediációs ülésen,vagy külön, ekkor visszajelzés a szülőknek) célja, hogy megállapodás valóban a gyermek legfőbb érdekét szolgálja (vélemények, vágyak megfogalmazása) információkkal szolgáljon a szülőknek (közös érdek kialakítása) a gyermek meghallgatáshoz fűződő jogának tiszteletben tartása (közvetítőnek adott esetben arra is fel kell hívnia a szülők figyelmét, hogy a megállapodás bírói jóváhagyása attól is függhet, hogy megfelelő védelmet biztosítottak-e a gyermek jogainak és érdekeinek –, mert a bíróság a gyermek véleményét korára, érettségére tekintettel figyelembe veszi)
Családi mediáció A
CSALÁDI MEDIÁCIÓ európai szintű jogi szabályozása rendkívül sokrétű: a jogintézmény megjelenik a házassággal és a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyek szabályozása, a gyermeki jogok, a nemek közötti egyenlőség, a határokon átnyúló viták rendezése kapcsán.
A családi mediáció tágabb értelemben a párkonfliktusok (a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések) és a szülői felügyelet körébe tartozó ügyek lehetséges rendezési útját jelentik. A szűkebb értelemben vett mediáció a szülő (vagy más jogosult), illetve a gyermek közötti kapcsolattartás szabályait rendezi.
Nálunk a családi (polgárjogi) mediáció jogi hátterét a közvetítői
tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény teremtette meg (2003. március 17.) (specialitása: a probléma sokrétű, felek között erős érzelmi kapocs áll fenn, múltbéli sérelmek, kevés türelem, játszmák stb.)
Polgári Törvénykönyv A tágabb és a szűkebb
érelemben vett családi mediációt fogalmazza meg a Ptk. Családjogi Könyve a házassági bontójog és a szülői felügyeleti jogok gyakorlása körében a bíróságok számára: „Ptk. 4:22.§A házastársak a HÁZASSÁGI BONTÓPER megindítása előtt vagy a bontóper alatt - saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére - kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják. Ptk. 4:177.§ A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket,
hogy a SZÜLŐI FELÜGYELET MEGFELELŐ GYAKORLÁSA és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti KAPCSOLATTARTÁST - közvetítői eljárást vegyenek igénybe.”
A gyermek érdekének érvényesülése A Ptk. szerint a házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni. A szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie. (A gyermek legfőbb érdeke több elemből áll. Egyrészt alanyi jog, a gyermek azon joga, hogy eltérő érdekek esetében az ő legfőbb érdekét elsődleges szempontként értékeljék, másrészt eljárási szabály is, a döntéshozatali folyamat során - pozitív vagy negatívhatását értékeljék.)
Házassági bontóperi MEGÁLLAPODÁS járulékos kérdései szülői felügyelet közös gyakorlása, vagy csak egyik szülő általi
gyakorlása gyermek lakóhelye, kapcsolattartás (a közös felügyeletnél nem kell szabályozni) gyermek tartása, házastársi közös lakás használata, házastársi tartás (igény esetén)
A járulékos kérdésnél a házastársi közös vagyon megosztása már nem feltétel. (A gyermeknek joga van tudni, hogy ki (kik) fogja gondozni- nevelni, és hogy hogyan tart majd kapcsolatot a szüleivel. 14 életévét betöltött gyermek hozzájárulása)
Gyermekvédelmi törvény A tágabb és a szűkebb
érelemben vett családi mediációt fogalmazza meg a Ptk. Családjogi Könyve a szülői felügyeleti jogok, kapcsolattartás gyakorlása körében a gyámhatóságok számára:
„Ptk. 4: 177.§ A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA, a különélő szülő JOGAINAK biztosítása - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti KAPCSOLATTARTÁST érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.” • 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről- IV/A. Fejezet
A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉS (38/A.-38/H. §)
• 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről - 132. § (6)bek. a
gyámhivatal elrendelhet kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárást vagy kötelező támogatott közvetítői eljárást.
Gyermekjogi Egyezmény Mottó: „A gyermek akkor emlékezik rád holnap, ha ma vagy vele” (Steffen T. Kraehmer) A gyermek legjobb érdekének meghatározásába beletartozik a szüleivel való szoros kapcsolatainak szükséglete is, a kapcsolattartás fontos, de legsérülékenyebb joga; a kapcsolat a későbbi emberi kontaktus alapmintája (3.cikk 1 pont.) Ezért, a gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás- felügyelt kapcsolattartás - helyszíneként a gyermekjóléti központ vagy a kapcsolattartási ügyeletet működtető gyermekjóléti szolgálat helyiségét is megjelölheti.
(Családsegítő és )Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálat feladata többirányú szervezési szolgáltatási és gondozási tevékenységet jelent. Ennek keretében: elősegíti, hogy a szülők - ha nem tudnak megegyezni-, ÉRTESÜLJENEK a konfliktuskezelő szolgáltatás, a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről; SEGÍTI a családi konfliktusok megoldását, különösen válás, gyermekelhelyezés vagy kapcsolattartás esetén, különösen gyermekvédelmi közvetítői eljárással, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy JAVASLATOT tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére; biztosítja a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljáráshoz
SEMLEGES HELYSZÍNT; biztosítja a felügyelt kapcsolattartáshoz szükséges SEMLEGES HELYSZÍNT, a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét.
(Családsegítő és) Gyermekjóléti Központ A KAPCSOLATTARTÁSI ÜGYELET a találkozásra, együttlétre alkalmas SEMLEGES HELY biztosítása mellett
konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, gyermekvédelmi közvetítői eljárás (MEDIÁCIÓ) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy
Önálló
szakmai módszertani programmal rendelkező KAPCSOLATÜGYELETI szolgáltatás nyújtása (Kapcsolatügyeletek Európai Kartája 2004; Kapcsolatügyeletek Európai Szövetsége 2006 – Alapszabály, Etikai Kódex elfogadása) FELÜGYELT KAPCSOLATTARTÁST elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően - a felügyeletet ellátó szakember biztosítása, vagy más szakember jelenlétének lehetővé tétele, a gyámhivatal tájékoztatása a történtekről. (2 fő/ heti 10 óra)
Közvetítést végző személy A felek - hatósági eljárást mellőző - kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, akit a
szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon kiképeztek, illetve az ilyen program trénere.
kiképzettnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot
minősíttető személy, illetve szervezet igazolja, hogy olyan programon szerzett tanúsítványt, amelyet később, de még e rendelet hatálybalépése előtt minősítettek.
Családgondozó: felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, pszichopedagógus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár. (9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerinti továbbképzési jegyzéket NCSSZI vezeti )
a
Közvetítés - gyermekvédelmi, támogatott- a gyámügyi eljárásban Kapcsolattartás rendezése, kapcsolattartás végrehajtása, szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő eljárásban folytatható. KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS lehet kérelemre, beleegyezéssel gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás, a Ptk. alapján elrendelt kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás. Gyámhivatali eljárás 2 hónapra történő FELFÜGGESZTÉSE (15
napon belüli első találkozás után 3 alkalommal közvetítői ülés, kivételesen több is lehet: eredménytelen mediáció, kivételesen meghosszabbítás, illetve a megállapodás megküldése 8 napon belül a gyámhivatalnak (külön megállapodás stb.).
,
Gyermekvédelmi közvetítői eljárásban az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe vagy az IM által vezetett névjegyzékbe felvett közvetítő ad szolgáltatást. Gyermekvédelmi szakértői NÉVJEGYZÉK
25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről. Egyik szakterület: konfliktuskezelés, gyermekvédelmi közvetítés, mediáció (felkészítés és továbbképzés) Elfogadható szakképesítés: a szociális továbbképzések rendszerében e témában minősített program trénere, illetve kiképzett személy. Kiképzettnek tekintendő az a személy is, aki olyan programon szerzett tanúsítványt, amelyet a 10/2003. (III. 27.) ESzCsM rendelet hatálybalépése előtt minősítettek Elfogadható szakvizsga: szociális szakvizsga, jogi szakvizsga, közigazgatási szakvizsga, orvosi szakképesítéssel megszerezhető szakirányú szakképesítés, pedagógusszakvizsga, szakpszichológusi szakvizsga. Elfogadható szakmai gyakorlat: a gyermekvédelem, illetve a szociális ellátás területén szerzett 5 éves gyakorlat, ezen belül 3 éves, a konfliktuskezelésben vagy a konfliktuskezelési technika tanítása során szerzett szakmai gyakorlat.
A névjegyzékek a gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében is MEGTEKINTHETŐK. Támogatott közvetítői eljárásban a TEGYESZ közvetítője nyújt szolgáltatást (TEGYESZ/1 fő foglalkoztatása). TEGYESZ mediátora mediátor képesítéssel rendelkező: jogász, igazgatásszervező, felsőfokú szociális alapvégzettségű szakember, pedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, vagy mediátor képesítéssel és gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: védőnő, teológus, hittanár, hittantanár
Kötelező közvetítő eljárás (gyermekvédelmi vagy támogatott) CSAK a szülő számára rendelhető el. Gyermek bevonható a közvetítői eljárásba (kérelemre, javaslatra) Közvetítés HELYSZÍNE: gyermekvédelmi közvetítésnél a felek igényei szerint támogatott közvetítői eljárásban TEGYESZ, a gyámhivatal vagy a gyermekjóléti szolgálat székhelye Közvetítés DÍJA: az általuk választott közvetítő által meghatározott díjat maguk térítik meg; TEGYESZ által biztosított támogatott közvetítői eljárás igénybevétele esetén (minimálbér 3%-a/alkalom; költségmentesség kérhető együttműködés esetén, ha nem éri el az öregségi nyugdíj min. 4x-t; RGYK ingyenes, nevelésbe vett gyermeknél az eljáró szerv viseli).
Jogkövetkezmények a Gyer.-ben Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik. Ha a megállapodás, részmegállapodás a jogszabályoknak megfelel, és a fél e körülmény ellenére a gyámhatósági eljárás során nem köt egyezséget, a gyámhivatal kötelezi a közvetítői eljárás díjának megfizetésére. (Gyer. 30/D. (5) bek.)
A MEDIÁCIÓ A GYERMEKET ÉRINTI, ÉS ABBAN RÉSZT IS VEHET Gyermeki jogok feltétlen érvényesülése
A gyermek bevonása a mediációba Megfelelő előkészítés mellett, de NEM minden esetben és NEM minden áron. Gyer. szerint a közvetítő annak érdekében, hogy a gyermek az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson a korlátozottan cselekvőképes gyermeket kérelmére, az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket
a felek kérelmére vagy a gyámhivatal javaslatára bevonhatja a közvetítői eljárásba, feltéve, hogy ez a gyermek számára nem jelent túl nagy megterhelést, valamint érzelmi fejlődését a felek által elmondottak, illetve a felek magatartása várhatóan nem veszélyezteti. (Kompetenciák: mediáció NEM szociális segítés, NEM terápia. DE fontos a mediátor pszichológiai ismerete stb.)
A gyermeknek több pszichológiai feladatot kell megoldania a lelki egészsége védelme érdekében: elfogadni a házasság felbomlásának tényét és a válás véglegességét, a mindennapokban nem elköteleződni a szülői konfliktusokban és feszültségekben, feldolgozni az egyik szülő „valamilyen mértékű” elvesztését, feldolgozni a haragot és az önvádat, reális reményekkel tekinteni a kapcsolatra. (Judith Wallerstein gyermekpszichológus )
A gyermek ÉRDEKÉT a mediátor képviseli. A mediátor a gyámhivatal felé haladéktalanul IRÁSBAN JELZI, ha megítélése szerint a gyermek érdekében sürgős intézkedés
megtétele indokolt, különösen, ha bármelyik szülővel szemben felmerül a gyermek bántalmazásának vagy súlyos elhanyagolásának gyanúja.
(A gyámügyi eljárásban ennek lehetőségéről a feleket tájékoztatni kell)
Mediáció gyámügyi végrehajtási eljárásban GYERMEKVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK: -
A kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, és folyamatosan akadályokba ütközik, a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn (gyermekjóléti szolgálat, vagy gyj. központ kapcsolattartási ügyelete közreműködésének kezdeményezése, gyermek védelembe vétele, gyermekvédelmi közvetítő közreműködésének igénybe vétele (felfüggesztés mellett).
14 évfeletti gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása
miatt hiúsul meg a kapcsolattartás, a gyámhivatal - kérelemre - a végrehajtási eljárást felfüggeszti (igénybe veszik gyermekvédelmi közvetítői eljárást, vagy felek bármelyike kéri a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megvonását)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
