CARMEUSE Konferencia 2014-09-09 Vecsés, Hungary
Meszes stabilizációk izotópmentes tömörség- és teherbírás mérése - Önellenőrzés Isotope-free Compaction-rate & Bearing Capacity Measure on Lime Stabilization – Self control Istvan SUBERT, Andreas Kft Az elterjedt izotópos tömörség mérési módszer nem alkalmazható meszes környezetben. Nem környezet- és nem vállalkozóbarát vizsgálati módszer, ezért az unió más megoldásokat keres. Egyetlen ilyen vizsgálat a CWA15846 „Measuring method for Dynamic Compactness & Bearing Capacity with SP-LFWD (Small - plate Light Falling Weight Deflectometer”. A földmű kivitelezésében fontos az ISO szerinti önellenőrzés, melyre a kivitelezőknek eddig nem volt semmilyen lehetősége. Csak a laboratórium tudta minősíteni a munkáját - utólag és nem építés közben. Ez most lehetségessé vált - a minőségi földmunka megvalósítható, a süllyedések elkerülhetők. A meszezés hatásának gyors in-situ ellenőrzése csak a BC-2 berendezéssel lehetséges. The widespread nuclear (isotope) density test measurement method is cannot applicable in limy stabilizations. Not an environment friendly and not an SMEs-friendly test method, lot of inventor looking for other solutions in the union. The CWA15846 “Measuring method for Dynamic Compactness & Bearing Capacity with SP-LFWD (Small - plate Light Falling Weight Deflectometer” test gives the only solution. The self-control concept of the ISO is important, and a contractors has not had any opportunity until now. Only the laboratory was able to qualify their earthwork - ex post and not during the construction. It has now become possible! The quality of earthwork is feasible with avoid the settlement. Immediate, in-situ monitoring of the limy-mix work is possible using the BC-2 device solely. Keywords: isotope-free compactness measurement, dynamic compactness rate, small plate light falling weight deflection measurement, compactness and bearing capacity measurement, environmental friendly equipment, determination of soil compactness degree, determination of under-plate deflection from the rebound of the weight, determination of soil compactness from the depression curves, on-site relative degree of compactness near field-water content, On-site proctor test
1.)
Bevezető
A tömörség és a teherbírás minden épített szerkezetnél az állékonyságát biztosítja, ezért ellenőrzése fontos. Az ipari csarnok alapozási munkái, az út-, híd-, és vasútépítés előírásai ezért mindkét jellemző ellenőrzését, határértékeit előírják mindenhol a világon. Ezeket a méréseket - jellemzően - erre szakosodott akkreditált laboratóriumok végzik. A meszes talajkezelés célja az talaj-jellemzők gyors és hatékony javítása, a teherbírás növelése, a tömöríthetőség javítása, sokszor a víztartalom csökkentése is. A technológia a helyszíni önellenőrzés lehetősége nélkül nem tartható magas minőségi szinten, nagy szükség lenne a bekeverés hatásának azonnali kontrolljára.
1
A kivitelező az izotópos tömörségmérő műszer bonyolultsága, illetve az izotópforrás miatti szabályozások miatt - nem alkalmazhatja ezeket a méréseket az ISO 9001 szerinti önellenőrzésre. A BC-2 az egyetlen olyan mérőeszköz, mellyel az önellenőrzést minden kivitelező könnyedén elvégezheti, munkáját ellenőrizheti és ha kell, az épített földmű tömörségét még javítani tudja. Általában az LFW - Light Falling Weight - terhelési módszert alkalmazó mérőműszerek lényege, hogy a súly leejtésével hozzák létre a dinamikus terhelő erőt, így nem kell ellensúlyt biztosítani a méréshez, mint a hagyományos statikus tárcsás méréseknél. A könnyű-ejtősúlyos módszert ma már több teherbírás mérő eszköz alkalmazza (Loadman, Zorn, HMP Magdeburg, TML-Sokki Kenkyujo.. stb), de a világon egyedül csak a B&C SP-LFWD képes a teherbírási modulus mellett a tömörségi fokot is a süllyedési amplitudók sorozatából meghatározni. A kidolgozott új tudományos módszer és elmélet emiatt egyedülálló módszer a világon.
2.)
Vizsgálati módszerek és előírások általában
A teherbírás mérésére és határértékeire legtöbb nemzet saját előírásokat alkalmaz. A statikus E2v teherbírási modulus meghatározására pl az CEN ISO TS 22476-13 Load Plate Test, az ASTM D425300, ASTM D4254-00, ASTM D5030-04, BS1377 módszerek ismeretesek és terjedtek el. A statikus teherbírás meghatározása Magyarországon az MSZ 2509/3 szerinti tárcsás vizsgálattal történik, a helyszínen a terheléshez ellensúly szükséges. A teherbírási előírásokat hazánkban az ÚT 2-1.202 „Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése” c. ÚME szabályozza. (Földmű tükörben, földmű felső 50cm–en E2>=40 MPa (autópályán az érvényes felső 1m rétegen NA ZRt előírás szerint min.80 Mpa kell legyen. Teherbírási előírásokat tartalmaz továbbá az ÚT2-3.206 „Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei” című ÚME is.) Magyarországon az építőiparban az MSZ-04-802/1 illetve az ebben hivatkozott MSZ 15105 szabvány előírásai, útépítésben pedig az ÚT 2-1.222 Útügyi Műszaki Előírás hatályos. Általában a szükséges tömörség a réteg helyétől függően E2=25-40-65 MPa előírása jellemző. A dinamikus teherbírás mérésére a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan kerülhetett sor, mert mérése és számítása bonyolultabb. (TP BFStB Part8.3, ASTM E2835-11, ÚT2-2.119 ÚME). A földmunkákra vonatkozó dinamikus teherbírási határokat nem tartalmazzák a szabványok. A tömörség mérésére szintén számos hagyományos módszer ismeretes. Izotópos sűrűségméréses (Troxler, Humboldt) , vagy amerikai AASHTO T-191 térfogat-kitöltéses tömörségi fok mérést alkalmazza. A tömörségi fok mérése a sűrűség mérésével, homok-kitöltéses, gumimembrános, kiszúró-hengeres, vagy izotópos méréssel történt. Az izotópos berendezés egyik egysége a sűrűség mérésére kalibrált, második izotópos egysége a víztartalom becslésére használatos. A nedves sűrűségből a víztartalom figyelembevételével számítható a száraz sűrűség. A kezelő által beütött Proctor-sűrűséghez (ρdmax) viszonyítási sűrűséghez arányosítja ezt, mely százalékban kifejezve a tömörségi fok. Ezt a viszonyítási sűrűséget a Proctor-tömöríthetőségi vizsgálattal határozzuk meg (egyszerűsített-standard, vagy módosított), mely a víztartalomtól függő száraz sűrűségeket és ezek optimumát határozza meg a talajoknál és szemcsés anyagoknál. Magyarországon az építőiparban az MSZ-04-802/1 illetve az ebben hivatkozott MSZ 15105 szabvány előírásai, útépítésben pedig az ÚT 2-1.222 Útügyi Műszaki Előírás hatályos. Általában a szükséges tömörség a réteg helyétől függően Trρ≥85-90-95% kell legyen. Az NA ZRt 3.3/2004 H2 ÉME MSZF előírása az autópálya földmű felső 1m-re Trρ≥97%-t ír elő. Uniós CEN 15846 (és a magyar ÚT 2.2-124 Útügyi Műszaki Előírás)-ban szabályozott tömörség- és teherbírást egyszerre mérő vizsgálat a B&C könnyű-ejtősúlyos kistárcsás berendezéssel hajtható végre. Egy perc alatt megmérhető a teherbírást jellemző dinamikus modulus Ed (Mpa), illetve a tömörséget jellemző Trd% dinamikus tömörségi fok is. A B&C berendezéssel a tömörséget minden eddigi módszernél pontosabban, biztonságosabban és egyszerűbben lehet mérni.
2
A B&C dinamikus tömörség- és teherbírás mérő berendezés azonban úgy lett kialakítva, hogy az több szabványos vizsgálat elvégzésére is alkalmas legyen, ezzel több műszert válthat ki. Elsősorban a statikus teherbírás és tömörségi-fok mérését képes helyettesíteni (2in1). B&C ejtősúlya és mérőszoftvere alkalmazható a nagytárcsás BP-LFWD megfelelő mérések szabványos elvégzésére is (3in1), ilyen az említett TP BFStB Part8.3, ASTM E2835-11, vagy az ÚT22.119 ÚME. A B&C kistárcsás, SP-LFWD kialakításával alapvetően a CWA 15846 szerinti dinamikus tömörség- és teherbírás mérés végrehajtására készült, csak opciós tartozékkal (D=300 mm tárcsával és p=0,1MPa tárcsa alatti terheléssel) alkalmas a nagytárcsás BP-LFWD mérésre (3in1), vagy a szintén opciós EN 13286-2 (vagy AASHTO T-180) szerinti laboratóriumi Proctor vizsgálat helyszíni mérésére is az OSP-feltéttel (4in1). B&C-vel mért eredményekből számítható a Ed-end végmodulus (az elérhető legnagyobb tömörség teherbírási modulusa) és számítható a mérési adatokból az ágyazási együttható, valamint a CBR% érték. A B&C berendezéseknél alkalmazott p=0,35MPa háromszoros tárcsa alatti terhelés (a többi LFWD-hez képest) a mai megemelt, nagy tengelysúlyokat jól jellemzi út- és vasútépítésben egyaránt. Miért előnyös a dinamikus mérési módszer? A forgalom dinamikus terhelési jellege miatt az utóbbi időben egyre többen a dinamikus mérőeszközök alkalmazását ajánlják. Ez az oka, hogy a teherbírás-mérés megkönnyítésére, a gyors gyártásközi ellenőrzésekre alkalmazva, a könnyebb és ellensúlyt nem igénylő, könnyű-ejtősúlyos dinamikus mérések egyre jobban terjednek a világban. A forgalom terhelése is dinamikus. B&C - 2in1 system A B&C (Bearing capacity & Compaction-rate Tester) berendezés egy méréssel képes meghatározni a dinamikus teherbírási modulust és a dinamikus tömörségi fokot. Ezzel két mérőeszközt képes helyettesíteni – a tömörséget mérő izotópos műszert és a statikus teherbírást mérő tárcsás eszközt. B&C - 3in1 system A B&C (Bearing capacity & Compaction-rate Tester) berendezéshez több tárcsát lehet használni. A 163mm-es átmérőjű, 0,35MPa terhelést biztosító kis (SP=Small-Plate) tárcsával lehet mérni a Trd% dinamikus tömörségi fokot, valamint az Ed dinamikus modulust (és új paraméterként az Edvég végmodulust) a CWA 15846 (és ÚT2-2.124) szerint. B&C berendezéshez tartozó opciós lehetőség a nagy D=300mm-es tárcsa, ezzel is lehet mérni, a teherbírást (persze a tömörséget nem), a vonatkozó mérési szabványok szerint. Ehhez a megfelelő mérőszoftver beállítást kell a BC műszeren alkalmazni. Nagy tárcsával nem lehet mérni a dinamikus tömörségi fokot, mert ahhoz a tárcsa alatti p=0,1 MPa terhelés nem elegendő. Mérhető viszont az Evd nagytárcsás dinamikus modulus (BP-LFWD), mely az ASTM E2835-11, TP BFStB Part8.3 vagy a magyar ÚT2-2.119 szerinti mérés. Ezzel a B&C máris három műszert képes teljes értékűen helyettesíteni. B&C - 4in1 system A B&C (Bearing capacity & Compaction-rate Tester) berendezéshez opciós tartozékként már OSP feltétet (On Site Proctor) is lehet használni. Ezzel e helyszínen lehet meghatározni a Proctor minták EN 13286-2 szerinti szabványos tömörítő munkával előállított, adott víztartalomhoz tartozó sűrűségeit, pontjait. Hat ejtéssel a Standard (simplefied), 25 ejtéssel pedig a módosított vizsgálatnak (modified) Proctornak megfelelő sűrűségi-pontok állíthatók elő. B&C mérési pontossága A B&C berendezésben alkalmazott gyorsulásmérő 0,01mm-es mérési pontosságú alakváltozás mérést tesz lehetővé. Ezzel az Ed dinamikus modulus +/-2,6MPa pontossággal határozható meg. A Proctor sűrűség szórása miatti hibát figyelmen kívül hagyva, a dinamikus helyszíni tömörségi fok (TrE%) mérési pontossága: +/-0,5Trd%. A tömörségmérő, illetve teherbírás-mérő berendezések között a B&C berendezés e tekintetben előkelő helyet foglal el és kimagasló pontosságot biztosít.
3
3.)
B&C mérésben alkalmazott számítások
3.1. A dinamikus teherbírási modulus számítása CWA 15846 uniós mérési szabvány szerint, Boussinesq-szerinti kifejezéssel történik: c ahol Ed = 1 − µ 2 pdin ⋅ r s c = π/2 merev, vagy c=2 hajlékony Boussisnesq-féle tárcsaszorzó s = tárcsa közepének függőleges elmozdulása (mért érték) µ= a mért anyagra, talajra jellemző Poisson-tényező (megválasztható) pdin= dinamikus terhelés a tárcsa alatt, pdin= Fdin /A (0,35MPa) A = tárcsa területe r = tárcsa sugara
(
Fdin=
)
2mghK dinamikus terhelő erő (kalibrált) ahol:
m = az ejtősúly tömege (alapadat) h = az ejtési magasság (alapadat) g = nehézségi gyorsulás az adott szélességi fokon (LAT) K = rugóállandó (a terhelés átadásának késleltetéshez)
3.2. A dinamikus tömörségi fok számítása CWA 15846 (és ÚT2-2.124) szerint történik. A Trd% dinamikus tömörségi fok a BC-vel mért helyszíni (természetes víztartalmú) relatív tömörség TrE% és a nedvesség-korrekciós tényező Trw szorzata, mely a viszonyításos tömörségméréssel elméletileg igazoltan egyenlő: Trρ%= Trd%= TrE%* Trw (%) ahol a B&C méréssel meghatározott TrΕ % dinamikus helyszíni relatív tömörségi fok számítása a tömörödési görbe súlyozott átlagával jellemzett deformációs mutatóból történik. A mért süllyedési görbéből számított helyszíni relatív tömörségi fok (ÚT2-2.124:2014 szerint): TrE% = 100 – 1,25*Φ∗Dm ahol: Φ= Proctor-vizsgálat Gsz=konstans modelljében számított alakváltozás és a dinamikus tömörségi fok összefüggésének lineáris együtthatója (Φ = 0,380 +/-0,02 vagy a Proctor vizsgálatban meghatározott tényleges Φ érték) Dm= Deformációs mutató, értéke Dm=Σ(Σ∆i∗(i+j))/17 ahol i=1-3 és j=0-5 (i+j a súlyozás, ami ejtés sorszáma) és ∆i =si - si+1 1,25= a Φ meghatározásánál figyelembe vett hatásmélység és a Proctor edény méretéből adódó korrekciós tényező
3.3. Trw nedvességkorrekciós tényező
Azt az arányt, mely a tényleges terepi víztartalom melletti Proctor-minta sűrűsége ρdi és a ρdmax aránya, nedvesség-korrekciós tényezőnek Trw nevezzük. Ez a Proctor-görbe normalizált alakja, melynek maximuma=1. Minden anyag nedvességkorrekciós görbéje azonos abban, hogy maximuma a wopt-nál van és értéke=1,00 de a görbülete, azaz az anyag tömöríthetősége - a víztartalomtól függő változása más és más. Proctor-vizsgálat tehát a dinamikus tömörségvizsgálathoz is szükséges, de nem annak sűrűségértékeit használja, hanem csak annak arányait, görbületét. Ezért a sűrűségmérés hibája, szórása miatt a vizsgálati hiba is kisebb. Trwi = ρdi / ρdmax Trw mindig <=1,00 és wopt-nál =1,00 Adott anyagnál az alkalmassági vizsgálat adataiból előre meghatározható a Trw táblázata a wopt+/-5%os környékére. Mindez meghatározható a helyszínen, az OSP vagy a bánya által kiadott Proctorvizsgálat jegyzőkönyvéből előre. A BC-vel mért helyszíni tömörségi fok (TrE%), azt mutatja, hogy az adott mérési ponton és adott víztartalomnál elérhető legnagyobb 100% elérhető tömörséghez képest hány%-os a pillanatnyi tömörség, azaz a réteg a hengerrel tömöríthető-e még. Ezzel pont a hengerlés hatékonyságát határozza meg - más tömörségmérő műszerek ezt nem tudják közvetlenül mérni.
4
3.4. CWC munkavégzési korrekció Annak igazolására, hogy az ejtések hatására elegendő tömörítési munkát hoztunk létre a mérés során, ellenőrizni lehet azzal, hogy a tárcsa elmozdítása nélkül újabb tömörségmérést végzünk (Trd2%). A Trd% dinamikus tömörségi fokot ilyenkor a korrigált nedvességkorrekciós tényezővel kell számítani: Trd%= TrE% * TrwK (%), ahol TrwK=CWC*Trw ahol CWC munkavégzési korrekció, melyben az elmozdítás nélkül mért TrdE2% a dinamikus helyszíni tömörségi fok értéke. Ha TrdE2 <98% akkor CWC= TrdE2% /100 azaz CWC mindig <=1,00. Ezzel már a terített réteg vastagsági határainak hatása is kiküszöbölhető lett.
4.)
TEHERBÍRÁS – GYAKORI KÉRDÉSEK
Miben más a B&C készülékkel mért Ed teherbírás, mint a German-LFWD-vel mért Evd? •
•
•
•
• •
Lényeges különbség, hogy csak a B&C képes a tömörödési görbe adatai alapján tömörségi fokot mérni, és ezért a tárcsa alatti terhelése nem p=0,1MPa, hanem jóval magasabb (0,35MPa). A dinamikus modulus számításának módja ugyan azonos, de a paraméterek szabadon megválaszthatók. Ezzel a teherbírás az adott körülményeket pontosabban veszi figyelembe. A B&C kistárcsás berendezés a korábbi dinamikus teherbírás-mérési módszer előnyeit megtartotta, de a választható lehetőségeket kibővítette. A külföldi (és magyar MSZ 2509/3 szerinti) STATIKUS tárcsás vizsgálat földűnél p=0,3Mpa végterheléssel merev tárcsát (c=π/2) alkalmaz és µ=0,3 vagy 0,5 Poisson tényezővel számol –ezzel a B&C egyező, ezért átszámítás nincs, az Ed = E2-vel. Az ASTM E2835-11, az TP BFStB Part8.3 és a ÚT 2-2.119 ÚME a D=300mm-es BP-LFWD Evd mérés csak p=0,1 MPa terheléssel mér, ezért az Evd nagytárcsás dinamikus teherbírási modulusok NEM egyeznek meg az E2 statikus mérésnél alkalmazott terheléssel, ezért „korrekciós tényező” alkalmazása szükséges az „átszámításhoz”. Ezt egyetlen szabvány sem tartalmazza. A B&C kistárcsás berendezésnél megválasztható a Poisson tényező, µ=0,3-0,4-0,5 értékek közül. Ezek az adott országban – a talajviszonyoktól függően – változhat, ezért az adatbeállításnál megválaszthatók. A German LFWD fix µ=0,4 Piosson tényezőt használ, ami más Poisson-tényezőjű anyagoknál értelemszerűen pontatlanabb eredményhez vezet. A German-LFWD fix c=2 Boussinesq-tárcsaszorzót (hajlékony tárcsa) használ. Emiatt Cµ=22,5 illetve Evd=22,5/s azaz nincs szabványos lehetőség sem a tárcsaszorzó, sem a Poisson-tényező eltérő megválasztására Mivel a kistárcsás B&C-nél beállíthatók az Evd-nél alkalmazott paraméterek is (µ=0,4 és c=2), ezért egy D=300mm-es tárcsával bárki mérhet BP-LFWD-t, ezzel újabb mérőeszközt spórol meg.
Minősítésben előírt teherbírási E2 határértékek mérhetők-e B&C-vel? •
• •
A kistárcsás B&C berendezéssel mért Ed (MPa) dinamikus modulusoknál nem kell E2-re átszámítást végezni, mert a tárcsa alatti terhelés azonos. Csak a biztonság kedvéért javasoljuk, hogy az E2 előírt határtékét 1,2-vel szorozzuk meg, azaz 20%-ot emeljünk. Ezt - a még ismeretlen - dinamikus és statikus terhelés eltérő jellege miatt ajánljuk. A B&C berendezéssel mért Ed teherbírási határérték ellenőrzéséhez kritikus esetekben összehasonlító E2-mérést lehet végezni statikus teherbírás méréssel, minden anyagtípusnál és minden szerkezeti rétegen, a próbaszakaszon. A B&C dinamikus modulus eddigi mérési eredményeinek feldolgozása szerint a statikus E2 méréssel közel azonos modulusokat mutat. Hangsúlyozzuk, hogy más modellhatással mér (mert dinamikus), ennek összes következményével, ugyanakkor a forgalmi terhelés pályaszerkezetre gyakorolt hatása is dinamikus.
5
5.)
TÖMÖRSÉGMÉRÉS– GYAKORI KÉRDÉSEK
Mikor használható a B&C eszköz tömörségmérésre? Ha a tömörödési görbe az ejtések hatására létrejön. Nem tömörödő anyagoknál (pl megkötött Ckt-n nem lehet mérni, mert nem tömörödik). A TrE% helyszíni relatív tömörség meghatározása a réteg tömörítésekor a mért alakváltozásból szemcsés és kötött talajoknál egyaránt lehetséges. Víztartalom mérés minden tömörségmérés-típushoz szükséges. Az ÚT2-1.222 ÚME 4.5.1.2 pontja rögzíti, hogy milyen mérési módszerek alkalmazhatók a tömörség ellenőrzésére, ezek között a dinamikus tömörség mérés is szerepel, tehát alkalmazható. Ha készül próba-beépítés, ajánlott a mérési módszerek szórását meghatározni és a minősítő mérés kiválasztását ennek alapján eldönteni. Egyes esetekben eleve ki kell zárni az izotópos mérési mód alkalmazhatóságát, mint a mész, a pernye, vagy a kohósalakok esetében. A laboratóriumok ilyen esetekben nem tudnak izotópos eszközzel mérni, csak homok-kitöltéses, vagy kiszúró hengeres, vagy dinamikus tömörség mérő eszközzel.
Magasabb-e a B&C-vel mért tömörségi-fok, mint a többi? Nem magasabb. A B&C amit mér, az még nem a tömörségi fok, hanem a TrE% helyszíni tömörségi fok - a természetes víztartalom mellett. Ezt még korrigálni kell a víztartalom miatti Trw tényezővel. Ha tehát valaki azt hinné, hogy a BC mérési eredménye magasabb, mint az izotópos mérésé, annak el kell mélyíteni ismereteit. Az izotópos mérésből is lehet számítani a helyszíni relatív tömörségi fokot (amit a B&C mér) a TrEiz%=Trρ%/Trw képlettel. Összehasonlítani a B&C mérés eredményével ezt kell, vagy pedig a Trd%-ot a Trρ%-kal. Pontos, precíz mérésnél és Trw görbével ezek mindig egyezők. Figyelni kell a mérés saját szórására, a mintaszámra. Az izotópos mérés szórása a dinamikus többszöröse is lehet. Hogyan lehet az előírt tömörségi-fok határértékeket figyelembe venni? Nincs különbség. A B&C berendezéssel mért Trd% tömörségi fok azonos a sűrűségarányból bármilyen más módszerrel mért Trρ% tömörségi fokkal, ezért a tömörségre előírt határértékek átszámítás nélkül alkalmazhatók.
6.)
VIZSGÁLATOK ÚJ KÉRDÉSEI, MEGÁLLAPÍTÁSOK
A Proctor-vizsgálatból milyen új, fontos információkat nyerhetünk a BC elméletével? •
• •
•
•
Ha ismeretlen az anyag - amin mérünk, mindig végezzük el az OSP helyszíni Proctor mérést, vagy vegyünk a laboratóriumi Proctor-vizsgálathoz új mintát A Proctor vizsgálatot annak természetes szórása miatt 4-5 nedvességtartalommal végezzük el. Ideális, ha több mintából homogenizálva, 4-5 pontos ∆w=3%-os Proctor pontokat készítünk, meghatározva a Trw értékeit Mindig határozzuk meg, vagy vegyük fel a ρs hézag nélküli anyagsűrűséget is, és figyeljük meg a telítési vonalakat. A wt helyszíni víztartalom ismeretében ellenőrizzük, nem telítési vonal közelében vagyunk-e. Így el tudjuk dönteni, hogy szükséges-e szellőztetni, vagy nedvesíteni a tömörítendő réteget Határozzuk meg mindig a megengedett beépítési víztartalom határokat a Proctoreredményekből. Jelöljük be először az megcélzott tömörség eléréséhez tartozó víztartalom intervallumot (95%-nál pl. ρdmax*0,95). A felső beépítési víztartalom határt módosíthatja a szükséges minimum 2-5% levegőtartalom, vagy a sodrási határhoz tartozó víztartalom, mert e fölött tömörítés nem lehetséges. Számítsuk az anyagra jellemző hézagtényezőt, az S=1, S=0,9 és S=0,8 telítési vonalakat. S=1nél e=wρs (az ehhez tartozó sűrűség ρ0i=ρs/(1+wi.ρs)), valamint figyeljük a ∆levegő/levegő opt arányt. Mérjük mindig a sodrási határt (wp). A kisebbik lesz a beépítési víztartalom felső határa. Ezért általában nem szimmetrikus a megengedhető beépítési víztartalom intervalluma a ρdmax-ra és wopt-ra!
6
•
S=0,9 telítési vonalon túl, magas víztartalomnál a tömörítés már nem elég hatékony. Ez mindig pontosan látható a Proctor vizsgálatból – előzetesen MSZ EN 13286-2:2005 7. Hom okos kavics
2.60
2.50
2.40
2.30
ρ száraz
2.20
2.10
2.00
1.90
1.80
1.70
1.60 2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
22
24
26
w%
KTI Körvizsgálat: Homokos-kavics Proctor eredményei – mérési megbízhatóság
Megbízható-e a Proctor viszonyítási sűrűség? •
•
Egy homogénnek tekintett homokos kavics anyagot 35db Proctor-vizsgálattal elemeztünk. α=0,05 szignifikanciaszinten a ρdmax várható értékére 2,148+/-0,150 g/cm3 értéket kaptuk. Ekkor az ÚT 2-3.103 ÚME szerint még megengedett 0,070 g/cm3 izotópos műszerpontossággal számolva a Trρ=95%-os tényleges tömörséget 89,2-100,9% közöttinek mérjük (azaz a hiba+/-5,9Trρ%). A mérés szórása és a viszonyítási sűrűség ρdmax ingadozása tehát jelentősen behatárolja az izotópos mérés pontosságát. Az izotópos tömörségméréseknél a Proctor-sűrűséget gyakran „igazítani” kell. Ha a ρdmax értéke, a +/-0,025g/cm3 eltérést meghaladó lenne, vagy ha Trρ>100% vagy túl alacsony értéket adott, általában egyszerűen új Proctort készítünk. Ha Trρ% a szükséges határértéket meghaladta, nem fogadtuk el, ha beleesett, elfogadtuk. Az, hogy a korábbi eredményeket miért fogadtuk el, nem tudjuk – nem magyarázható.
A dinamikus tömörségi fok és más mérési módszerrel meghatározott tömörségi fok hogyan hasonlítható össze? •
• • •
•
Az ÚT2-3.103 szerinti izotópos tömörségmérés 3 irányban mért nedves sűrűség eredményét átlagolja. Az MSZ 15320 szerint 9 irányban mért nedves sűrűséget kell átlagolni. Az ÚT2-3.103 szerinti izotópos tömörségmérés a nedvesség értékét pontatlanul határozza meg és erre nem hitelesített. Minél kisebb a mért víztartalom, annál magasabb a tömörség. Minden mérés tartalmaz véletlen ingadozásokat, ezt matematikai statisztikai módszerekkel meghatározhatjuk Először is meg kell határozni az adott mérési módszer mérési eredményeinek szórását és mérési hibáját. Mérjünk az izotópos mérőműszerrel egy lyukban 12 irányt és határozzuk meg a szórását. Dinamikus tömörség mérésnél 1,0 m2-en belül mérjünk meg 12 pontot. Ha kell alkalmazzunk az elaszticitás-vizsgálatot az érzékenység meghatározásához. A szórásból matematikai statisztikai módszerekkel meghatározható a mérési pontosság, eldönthető a mért értékek megbízhatósága és tűrése, adott szignifikancia szinten.
7
•
Az izotópos tömörségmérés vizsgálati pontosságára a magyar ÚT 2-3.103 ÚME közvetlen értéket nem ad. A mérési hiba a nedves sűrűség, a víztartalom és a Proctor viszonyítási sűrűség pontosságából, hibáiból halmozódik és elérheti a 6-8Trg%-t. Ilyen pontosság közelítő mérésnek sem felel meg • A ρdmax megengedhető eltérésére, szórására az MSZ-EN 13286-2 sem ad határértéket, pedig ez igen jelentősen befolyásolja minden viszonyítási sűrűséggel számított tömörségi fok hibáját. Az ismételhetőséget a szabvány szintén nem tartalmazza. • Izotópos méréssel a Trρ=95%-osra épített réteget 89-101% közöttinek mérjük, a gyakorisági eloszlásnak megfelelően - véletlenszerűen. • B&C berendezés tömörségmérési pontossága, ha az anyag ρdmax szórásától eltekintünk +/0,5Trd%, azaz a dinamikus tömörség mérés egy nagyságrenddel pontosabb • A B&C mérés a Trw-vel csak a ρdi-wi Proctor-görbe alakját tükrözi (a maximális sűrűségértéket nem), ezért a Proctor-vizsgálat ρdmax szórására, pontosságára alig érzékeny • Ősi igazság, soha ne higgyünk egyetlen mérésnek, mérjünk többet és számítsuk a szórást, az átlagot. Az izotópos tömörségmérés pontatlansága és nagy szórása miatt alkalmatlan arra, hogy egyedi összehasonlítást tegyünk a jóval pontosabb ejtősúlyos tömörségméréssel. A M várható értéket, a terjedelmet (+/- s*tst/√N) kell mindig meghatározni. (tst=Student eloszlás n-1 mintaszám és α szignifikanciaszint mellett). Azonosságának tekinthető a két eltérő szórású mérés megbízhatósági tartományának egymást fedő sávja.
Miért jó, ha teherbírás eredményünk is van, ahol csak a tömörségi fok az előírás? •
• •
•
•
A rétegenkénti tömörítéshez ellenfelület kell. Ha nincs kellő teherbírás, nem tömörödhet a réteg, nem tömörödik az anyag. A földmű, töltés tömörsége, teherbírása a teljes további építésre, a szerkezetekre is kihat, megsüllyed. Nem a határérték teljesítésére, hanem a lehető legnagyobb helyszíni relatív tömörség elérésére kell építéskor törekedni, mert a konszolidáció időtartama az ütemtervet mindig alapvetően befolyásolja. Ha növeljük a töltéstest tömörségét, kisebb lesz a süllyedés. A garanciális gondok is csökkennek. A tömörség megfelelősége nem jelenti automatikusan a teherbírás megfelelőségét (lásd egyszemcsés homokok). A jónak mért tömörség csak azt jelenti, hogy a beépített anyag optimális tömöríthetőségét az adott feltételekkel (altalaj teherbírás, nedvességtartalom) mennyire sikerült a kivitelezéskor megvalósítani. Ott, ahol nincs előírva a teherbírás mérése (pl töltéstest, munkaárok visszatöltés), eddig csak feltételeztük azt, hogy kellő tömörség elérése elegendő és ezzel szükséges teherbírás biztosított. Ideális eset az, ha valamennyi tömörségmérés mellé teherbírás mérés is párosulhatna. Ez a B&C dinamikus mérőberendezéssel többletmunka nélkül, mindig biztosított.
7.) ISO 9001 – Földmunkák önellenőrzése (Selfcontrol) Miért előnyös a BC-2 dinamikus mérőeszköz alkalmazása ISO szerinti önellenőrzésre? •
•
•
Az izotópos berendezéssel mért tömörségi fok csak egy „pillanatkép” a tömörségi állapotról. A B&C mérésnél az alakváltozások jelleg-görbéjéből a tényleges tömörödési hajlam is kimutatható, sőt az altalaj hatása is látható az utolsó szakasz meredekségéből. A B&C tömörségmérés nem csak azt mutatja ki, hogy az adott víztartalom mellett kellően tömörített-e a réteg, hanem azt is, hogy az tömöríthető-e még egyáltalán!? Két mért jellemző más-más teendőt szab meg: ha a mért TrE% relatív tömörség alacsony, rá kell küldeni még a hengert, ha a Trw alacsony akkor a víztartalommal van baj (kevés, vagy sok). A megfelelő helyszíni relatív tömörséget a jó Műszaki ellenőr „lábbal” is megmondta. Ha ráugrott a rétegre és nyomot hagyott, még tömöríteni kellett. Ha a tömörítő henger nyomot hagy, még tömöríteni kell. Ugyanezen az elven működik a dinamikus tömörséget mérő B&C berendezés is, de azért egy kicsit korszerűbben.
8
Nincs információja ma a Kivitelezőnek az általa épített földműről. Az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert alkalmazó Kivitelező tudni szeretné, hol tart a földmunkája tömörítésében, megfelelő munkát végzett-e vagy sem. Önellenőrzésre nincs lehetősége. Ezért fejlesztettük ki az egyszerűsített BC-2 műszert, mely a helyszínen, egyszerűen és azonnal információt ad a döntéshez. A mérés nagyon egyszerű. Ezzel sok pénzt lehet megtakarítani a garanciális költségekben és a henger üzemanyag költségeiben, munkaórákban.
8.) BC2 Önellenőrzés - egyszerűsített adatfeldolgozás 8.1.1. Teherbírás mérés – gyorsított leolvasás 6. ejtés: Piros vonal - sárga vonal - zöld vonal Ejtsünk 6-ot és nézzük meg hol áll a gumigyűrű (közben nem is kell nézni). A rúdon van egy piros, egy sárga és egy zöld vonal. Piros vonal (s<110): E2 >25MPa altalaj teherbírása biztonsággal megfelelő Sárga vonal (s<70): E2 >40MPa földmű-tükör teherbírása biztonsággal megfelelő Zöld vonal (s<40): E2 >65MPa védőréteg teherbírása biztonsággal megfelelő Ha a gyűrű magasabban van, mint a jel akkor a mért érték ettől magasabb, ha alatta van, akkor még alacsonyabb (annál magasabbra pattan vissza a súly, minél keményebb a mért réteg).
8.1.2. Tömörségmérés - gyorsított leolvasás 1. ejtés: nézzük meg, hol áll a gyűrű, ejtegessünk, amíg már nem megy feljebb (max18). Olvassuk le a gravírozott rúd skálásán, hol áll. A tömörségi-fok skálával mérjük meg e kettő távolságát – ez a helyszíni relatív tömörségi fok (TrE%).
9
8.2.) BC2 – Részletes adatfeldolgozás 8.2.1. Dinamikus tömörségi fok mérése (Summa maradó alakváltozásból) A tömörségi fok csak a maradó alakváltozástól függő érték - a süllyedések különbségéből számítjuk.
SUM(Smax)
∆n=(S5-S4)
∆3=(S4-S3)
Σ∆sum
SUM(S4)
∆2=(S3-S2)
4
SUM(S3) 3 ∆1=(S2-S1)
SUM(S2) 2
SUM(S1) 1
Ebből a TrE% helyszíni tömörségi fok értéke
TrdE% = 100 – (4 * Σ∆sum/100)
BC2 mérőgyűrű kioldó szerkezet A víztartalmat WTM-LCD dielektromos állandó elvén működő műszerrel azonnal a helyszínen, vagy visszaszárításos módszerrel lehet meghatározni.
10
9.)
BC2 - ÖNELLENŐRZÉS részletes adatfeldolgozás
A teherbírásra jellemző dinamikus modulus értékét a következő módon számítjuk (táblázat bal oldal alul). A dinamikus modulus értéke: Ed = Cµ / S1á ahol az átlagos süllyedési amplitúdó értéke S1á = ( 4. mérés + 5. mérés + 6. mérés ) / 300 (mm) Ami a 4-5-6 ejtés süllyedésének átlaga. A Cµ= a képletből adódó szám, melyet a süllyedéssel kell osztani, más-más- talajoknál más-más érték. A Poisson-tényezőtől (anyagtípustól függően ki kell választani a következő táblázatból: Szemcsés anyag µ = 0,3 Átmeneti (félig kötött) µ = 0,4 Kötött talaj (agyag) µ = 0,5
Cµ= 40,8 Cµ= 37,6 Cµ= 33,6
A dinamikus teherbírás Ed értéke ugyanaz, mint az E2 értéke. Nem kell átszámítani, mint az GermanLFWD műszernél. A BC tárcsa alatti terhelése p=0,35MPa, az E2 mérésnél alkalmazottal egyező. Javasolt, hogy a biztonság kedvéért 20%-kal megemeljük a határértéket, mert az Ed vizsgálat dinamikus jellegű és ennek hatása ma még nem eléggé ismert. Javasoljuk, hogy a biztonság kedvéért az alábbi, 20%-kal megemelt dinamikus teherbírási határértékeket alkalmazzuk: Altalajra előírás Földműtökör Védőréteg Hídháttöltés
E2 >25MPa, E2 >40MPa, E2 >65MPa, E2 >70MPa,
Ed>30MPa legyen Ed>48MPa legyen Ed>78MPa legyen Ed>84MPa legyen
9.1. Dinamikus modulusok korrekciója az impulzustörvény miatt A mért talaj sűrűségétől függően a dinamikus mérést korrigálni kellene az impulzustörvény miatt. Az ejtősúly tömege miatti impulzus a talajba terjed, melyet a határmélység és a talaj sűrűsége lehatárol. Az impulzus nagysága a tömeg és sebesség szorzata. A korrekciót csak az Ed-re kell elvégezni, a tömörségi fokra alig van hatás). Ilyen eset mindig a pernye, kohósalak, vagy más, túl alacsony, vagy túl magas sűrűségű kőzetanyag! Viszonyítási alapnak, bázisnak választott homok módosított Proctor sűrűsége ρPr =1,65g/cm3, melyet földmű építésben még éppen elfogadható töltésépítő anyagnak tekintünk. Az optimális víztartalom ennél az anyagnál wopt=7m%. Nedves sűrűsége az optimális víztartalomnál 1,65 x 1,07 = 1,77 g/cm3. Ennek az anyag 95% tömörségi állapotban 0,95 x 1,65 x 1,07 = 1,68 g/cm3 a sűrűsége. Általánosságban tehát a mérés időpontjában a mért talaj sűrűsége az alábbi képlet szerint számítható.
ρ n = ρ Pr ⋅
TrE % w% ⋅ 1 + 100 100
ahol: w% a víztartalom méréskor ρPr a Proctor-vizsgálat szerinti legnagyobb száraz sűrűség az EN 13282/2 7.4.pontja szerint (modified) TrE % a réteg B&C-vel mért helyszíni relatív tömörsége az adott víztartalomnál Korrekció általánosan:
ςE =
ρ1 .(1 + w1 ) 100 ⋅ ρ 2 .(1 + w2 ) TrE %
(Evd/Evdmért=0,84-1,69)
Kijelenthető, hogy a dinamikus teherbírás (és a statikus teherbírás?) pontos értéke nem határozható meg a tömörségi fok, a víztartalom és a sűrűség pontos ismerete nélkül. A B&C berendezés alkalmazásánál igen egyszerű a tömörségi és a víztartalmi eltérések miatti teherbírás eredmény
11
korrekció, mert valamennyi ehhez szükséges adat inputként szerepel, könnyen számítható. Ismert anyag megnevezése, Proctorja, optimális és mért víztartalma, valamint tömörsége. Ed (Edv) minősítő = Ed x (1/ζ) x (100/TrE%) Egyértelműen előnyös és javasolt a jelenlegi vizsgálatok alapján a B&C berendezés szélesebb körű alkalmazása és használata, különösen frekventált, magas minőségi követelményű helyeken.
9.2 Ágyazási együttható számítása BC-2 dinamikus mérésből Az ágyazási együtthatót – levezetés mellőzésével – az első három süllyedési értékből számítjuk: C (vagy k) ágyazási együttható értéke egyszerű osztás (Subert): C = 0,0761 / S0á (N/mm3) ahol az átlagos süllyedési amplitúdó értéke S0á = ( 1. mérés + 2. mérés + 3. mérés ) / 300 (mm) A mért érték az 1-2-3 ejtés süllyedésének átlaga, ahol s0á az átlagos süllyedési amplitúdó értéke Boromisza empírikus (k) ágyazási együttható értéke, amit E2 értékéből kapott k = 0,002 * E2 0,86 (N/mm3) (feltételezzük hogy E2=Ed) ha elfogadjuk tapasztalataink alapján, hogy E2=Ed akkor k = 0,002 * Ed 0,86 (N/mm3) . A két módszer hasonló eredményt ad.
9.3. CBR% számítása BC-2 dinamikus mérésből Az ÚT2-1.202 tartalmaz egy képletet a CBR% számítására az E2 értékből. Mivel az Ed=E2, ezért ez a képlet is alkalmazható (Boromisza): CBR%=(E2/10)1,5 A CBR% értékét – levezetés mellőzésével – a BC-2 méréséből a második három süllyedési értékből a következő kifejezéssel (Subert) számíthatjuk: CBR% = 82,5* S1á (%) ahol az átlagos süllyedési amplitúdó értéke, ahol S1á = ( 4. mérés + 5. mérés + 6. mérés ) / 300 (mm), a 4-5-6 ejtés süllyedésének átlaga.
10.) Gazdaságossági kérdések 10.1. Mennyibe kerül egy mérés a Kivitelezőnek? Az izotópos tömörségmérés mai piaci nettó ára 4-6eFt, statikus teherbírásé 8-12eFt. A B&C készülékkel mindkettő egyszerre mérhető. Egy B&C méréssel egy perc alatt 20eFt-ot takarított meg az, aki BC-1-et használ minősítő mérésre. A BC-1 adattárolós, vagy BC-1w netbook, vagy Androidos (wireless) típusú kalibrált készülékkel a Vállalkozás minősítheti a saját munkáit is. A BC-2 típusú készülék ISO 9001 minősítési rendszerbe illeszthető önellenőrző műszer. Az olcsó készülék egy személygépkocsiban is kényelmesen elfér. Az építésvezető, vagy művezető már a hatodik ejtésnél tudja a réteg teherbírását, 10-18 ejtésnél a tömörségét és a várható süllyedést a 25cm-es rétegre. Alkalmazásával nincs túltömörítés (géphasználat csökken), beállítható a megfelelő minőség (nincs garanciális kockázat), nem kell a laborra várni (kevesebb időkiesés). A BC-2 minősítésre nem alkalmazható, csak ISO 9001 szerinti önellenőrzésre. HTPA Labor mérései szerint a mérési önköltség nyolcszoros a B&C javára! Miből adódik ez a különbség? Az izotópforrás okozta költségekből és az élőmunka költségből. Sem a beszerzési, sem az üzemeltetési költségekben nem fedeztek fel jelentős különbségeket. A mérés önköltsége: B&C ~ 6.700/10.000 = 0,67 EUR / mérés Izotópos ~ 53.100/10.000= 5,31 EUR / mérés Megvizsgálták az élőmunka költségeket is, és megállapították, hogy ezek a költségek az évek előrehaladásával egyre nagyobb mértékben fognak nőni az európai konvergencia hatásaként. Magyarországon, a műszerek beszerzésénél, működési költségek tekintetében egyaránt érvényes ez. Számba vették azokat a költségeket is, melyek azért merülnek fel, mert az izotópos műszereket biztonságos és megfelelő engedélyekkel ellátott helyiségben kell tárolni, illetve fokozottan felügyelni kell az ezzel a műszerrel dolgozók egészségét. Ezek kiépítése, fenntartása, engedélyeztetésének költsége jelentős terhet jelent.
10.2. Milyen gyakran kell mérni a tömörséget és a teherbírást? Közműépítési munkáknál a tömörséget 0,5m vastag rétegenként/50fm gyakorisággal kell tanúsítani minden megkezdett munkaárokra, de minimálisan 3 db tömörségmérés szükséges. A földmű-tükör
12
felső részén és a homokos-kavics védőrétegen tehát minimum 3+1 tömörségmérést kell végezni. Ha a helyreállítás pl. 1,5m mély és < 50m hosszú akkor a visszatöltésre 0,5 m-ként 1–1 tömörséget (3 db) + 1 db védőréteg tömörséget kell tanúsítani. A teherbírást csak a földmű felső részére és a védőrétegen, azaz 2 helyen kell tanúsítani. Közvetlenül a cső fölött csak az első 0,5m rétegen szabad csak tömöríteni és mérni, hogy az ne sérüljön. Közműépítésnél tehát a minősítéshez 100m-ként tehát 8 tömörség és 4 teherbírás mérés kell. Ez 8x6+4x12=96 eFt laborköltség kiszállás nélkül. Azaz 2,5-3km hosszú szakasz laborköltségéből már megveheti egy Kivitelező a saját B&C-1 készülékét!
10.3. Gondolja át, mi is a dinamikus tömörség mérési módszer modellje? 10,2 kg tömegű súlyt 73cm-ről ejtünk le, ami 163mm átmérőjű tárcsa teherátadó golyójára 720 kg súlynak megfelelő erővel üt rá 10-18 alkalommal. A dinamikus ütés miatt a szemek megrezegnek és helyezkednek. Ha 18 ejtés hatására már nem jön létre nagyobb süllyedés a vizsgált rétegen, akkor az a forgalom alatt később sem fog megsüllyedni.
10.4. Töltés, vagy a feltöltés tömörödése, süllyedése – mire vállalhat a Kivitelező garanciát?
A süllyedés mértéke a dinamikus tömörségmérés elmélete szerint számítható a Gsz modell Φ tényezőjével a Proctor-vizsgálatból, például jellemzően a következő 1,0 m vastagságú visszatöltésre számítva (ha az átboltozódástól eltekintünk és a víztartalmat optimálisnak feltételezzük): Trd%=85% → 98%-ra betömörödve 12,6 cm-t süllyed Trd%=90% → 98%-ra betömörödve 8,2 cm-t Trd%=95% → 98%-ra betömörödve 4,2 cm-t süllyed. Tudta? Emiatt szükséges a jó tömörítés és annak megbízható, gyors ellenőrzése dinamikus B&C tömörségméréssel már az építéskor.
Mire vállalhat garanciát egy Kivitelező? Ha Kivitelező az előírt tömörségi- és teherbírási értékeket alkalmazzák és az uniós CEN 15846, vagy az ÚT 2-2.124:2014 dinamikus tömörség- és teherbírás mérési módszerrel a helyszínen ennek megfelelő TrE% értékeket mérnek, akkor az Andreas Kft. fejlesztése garancia arra, hogy nem következik be megsüllyedés a szakszerű beépítés után. Ez az Önök igazi garanciája.
Szakirodalom FWD: http://en.wikipedia.org/wiki/Falling_weight_deflectometer ÚT 2-2.124: http://www.maut.hu/magyar/listaesar.html CWA:http://www.cen.eu/cen/Sectors/Sectors/ISSS/CEN%20Workshop%20Agreements/Documents/Publishedn onICTCWAs6112009.pdf Boussinesq: http://en.wikipedia.org/wiki/Boussinesq_approximation Poisson: http://en.wikipedia.org/wiki/Poisson's_ratio Proctor vizsgálat: http://en.wikipedia.org/wiki/Proctor_compaction_testM MSZ EN 1097-5:2000 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 5. rész: A víztartalom meghatározása szárítószekrényben EN 13 286-2:2005 Kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú keverékek. 2. rész: Vizsgálati módszerek a laboratóriumi viszonyítási térfogatsűrűség és víztartalom meghatározására. Proctor-tömörítés MSZ 2509-3: 1989 Útpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata. Tárcsás vizsgálat CEN ISO/TS 22476-13 Geotechnical investigation and testing -- Field testing - Part 13: Plate Loading Test MSZ 15320:2004 Földművek tömörségének meghatározása radioizotópos módszerrel ÚT 2-2.119:1998 Teherbírásmérés könnyű ejtősúlyos berendezéssel ÚT 2-3.103:1998 Radiometriás tömörségmérés. Földművek, kötőanyag nélküli alaprétegek, hidraulikus kötőanyagú útalapok térfogatsűrűségének és víztartalmának meghatározása. ÚT 2-2.124:2005 Dinamikus tömörség- és teherbírásmérés kistárcsás könnyű-ejtősúlyos berendezéssel Report on usage of Andreas dynamic load bearing capacity and compactness deflectometer University of Ljubljana Katedra za mehaniko tal z laboratorijem Comparison of B&C LFWD and sand filling method – Ms. Panarat – Ramkhamhaeng University, Thailand
13
Dr Pusztai József – Dr Imre Emőke – Dr Lőrincz János – Subert István – Trang Quoc Phong: Nagyfelületű, dinamikus tömörségmérés kifejlesztése helyazonosítással és a tömörítő hengerek süllyedésének folyamatos helyszíni mérésével. COLAS jelentés 2007. Subert I. - Phong T.Q.: Proctor-vizsgálatok új értelmezési lehetőségei. Mélyépítéstudományi Szemle 2007 Tompai Zoltán: New light-weight devicefor measuring degreeofcompactionand dynamic load bearing capacity, Loughborough, 18 April, 2007. Subert I.: Minőségi változás a közműárok helyreállításokban. Városi Közlekedés 2007-2008. Király Á. - Morvay Z.: Földmunkák minősítő vizsgálatainak hatékonysági kérdései Magyarországon Subert I.: A tömörségmérés kérdései a német szabályozásban. Mélyépítés, 2006 Subert I.: Dinamikus tömörségmérés alkalmazása hídháttöltéseknél. Hídmérnöki Konferencia – Siófok, 2006 Subert I.: Hatékony minőség-ellenőrzés dinamikus tömörségméréssel. 34. Útügyi Napok, Eger Subert: Method for measuring Compactness-rate with New Dynamic LFWD. XIII. Danube-European Conference on Geotechnical Engineering Ljubljana, Slovenia, 2006 Subert I.: „Dinamikus tömörségmérés a hazai autópályákon és városi helyreállításokon” Geotechnika Konferencia 2006 Ráckeve. (2006. október 17-18.) Almássy K. – Subert I.: Dinamikus teherbírási és tömörségmérések az M7-esen. Mélyépítés, 2006 április-július p.:10-13. Fáy M. - Király Á.: - Subert I.: Közúti forgalom igénybevételének modellezése új, dinamikus tömörség- és teherbírásméréssel. Városi Közlekedés 2006/5. P: 274-278. Fáy M. - Király Á.: - Subert I.: Egy földmű-tömörségi anomália feltárása és megoldása. Mélyépítéstudományi Szemle 2006 Subert I.: Dinamikus tömörségmérés a hazai autópályákon és városi helyreállításokon. Geotechnikai Konferencia 2006 Ráckeve (2006.10.17-18.) Subert I.: „Dinamikus tömörségmérés aktuális kérdései. A dinamikus tömörség mérés újabb tapasztalatai” Geotechnika Konferencia 2005 Ráckeve. (2005. október 18-20.) Subert I.: Válasz dr. Boromisza Tibor hozzászolására: A dinamikus tömörség- és teherbírásmérés újabb paraméterei és a modulusok átszámíthatósági kérdései c. Cikkhez. Közúti és mélyépítési szemle 55. Évf. 2005. 2. Sz. (3 oldal) Subert I.: A dinamikus tömörség- és teherbírásmérés újabb paraméterei és a modulusok átszámíthatósági kérdései. Közúti és mélyépítési szemle 55. Évf. 2005. 1. Sz. (5 oldal) Subert I.: Izotópmentes tömörségmérés. Mélyépítés 2005. Január-március sz. /p.:25/ Subert I.: „Új, környezetkímélő, gazdaságos mérőeszközök a közlekedésépítésben” Geotechnika Konferencia 2004 Ráckeve. (2004. október 26-27.) Subert I.: Dinamikus tömörség- és teherbírás-mérés könnyű-ejtősúlyos berendezéssel Közúti és Mélyépítési Szemle 53. Évf. 2003. 5 sz. /p.: 184-191/ Subert I.: A dinamikus tömörségmérés tapasztalatai. 31. Útügyi Napok Győr 2003. 3. szekció. /p.: 10 / Subert I.: Dinamikus tömörségmérés alkalmazásának újabb tapasztalatai. Geotechnika Konferencia 2003 Ráckeve Subert I.: Dinamikus tömörségmérés – környezetbarát, új mérés a mélyépítésben Mélyépítés 2003 p.:36.- 37. Subert I.: Dinamikus tömörség- és teherbírásmérés könnyűejtősúlyos berendezéssel” Közúti és mélyépítési szemle 2003. 2 szám /11 oldal/. Subert I.: Teherbírás és tömörség. Magyar Ipari és Környezetvédelmi Magazin 2003/5. szeptember /p.:20/ Subert I.: Tömörség és teherbírás – Ideális eszköz a mérésre a B&C berendezés Mélyépítő Tükörkép 2003. februári szám /p.:15./ MixControl Kft. Subert I.: „Tömörség- és teherbírásmérés könnyűejtősúlyos berendezéssel” MixControll Kft K+F Jelentés Budapest ÁKMI Kht. 3810.5.1/2002 Témafelelős: Subert István Subert I.: „Újonnan kifejlesztett tömörség- és teherbírásmérő” – MixControl Kft. Gazdasági tükörkép 2002. december – 10 szám /p.:42./ Subert I.: MixControl Kft. „Teherbírás- és tömörségmérés B&C módosított ejtősúlyos berendezéssel” 2747/2002 sz. ÁKMI Kht Alkalmazási Hozzájárulás – Műszaki Szállítási Feltétlek kidolgozása. Subert I. MixControl Kft. „Teherbírás és tömörségmérés módosított ejtősúlyos berendezéssel” 2877/2001 sz. ÁKMI Kht Alkalmazási Hozzájárulás – Műszaki Szállítási Feltételek kidolgozása.
14
