MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. NEVELÉSI PROGRAM

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. NEVELÉSI PROGRAM

Dr. Bugya László intézményvezető

2014.

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK 1.1.1. Küldetésünk Oktatási küldetésünk:  Olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, illetve közép vagy felsőfokú szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Nevelési küldetésünk:  Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez való viszonyuk, szorgalmuk és munkakultúrájuk alapján elismerést vívnak ki önmaguknak, családjuknak és iskolájuknak. 1.2. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁNK CÉLJAI Iskolánkban szakközépiskolai és szakiskolai közoktatást, ill. szakképzést végzünk, mely magában foglalja az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést is. A nevelő- és oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ehhez rendeződnek. Iskolánk oktató-nevelő munkájának célja és feladata, hogy kulturált, a választott szakmára orientáló környezetet biztosítson tanulóinak, lehetőséget adjon a továbbtanulásra, illetve az alapos szakmai ismeretek elsajátítására, valamint megfeleljen a szülők, illetve a társadalmi környezet, a munkaerőpiac elvárásainak. Ennek érdekében szükséges egy jól szervezett, magas szakmai pedagógiai színvonalon teljesítő, összeszokott „együtt gondolkodó” nevelőtestület kialakítása. A hagyományok megtartásával együtt az iskola jelenét – jövőjét úgy kívánjuk alakítani, ahol jól érzik magukat a tanulók, a pedagógusok és közös munkával elérhetik nevelési, tanulási képzési céljainkat. Fontos, hogy tanáraink „munkatársként” kezeljék tanítványaikat, tudatos pedagógiai munkájukkal folyamatosan alakítsák a gyermekek személyiségét, és szakmai elhivatottságát. Munkánkban fontos támasznak tartjuk a szülőkkel, a szakmai képzés területén a gazdálkodó szervekkel való együttműködést, pedagógiailag önálló felfogású és arculatú iskola megteremtését. _____________________________________________________________ _________________________

2

Célunk egy személyiségfejlesztő, gyermekközpontú iskola kialakítása, ahol minden pedagógiai, gazdasági, fizikai, adminisztratív tevékenység a gyermek fejlesztéséért, eredményes neveléséért történik, hogy tanulóink a képzés ideje alatt elsajátítsák mindazt, amit az élet követel, autonóm személyiségekké váljanak, és szabad felnőttként tudjanak élni. Iskolánkban több célú képzés megvalósítása folyik, ennek ellenére oktatásinevelési feladatunkat egységesen kell értelmeznünk és megvalósítanunk, ugyanakkor ennek keretén belül differenciálnunk kell az egyes célokat és feladatokat: így a 9-10., valamint a 11-12-13. évfolyam közgazdasági, informatikai, egészségügyi, gépészeti, mezőgazdasági, fémipari, faipari és építőipari oktatási-nevelési feladatainkat. Célunk a szakiskolai képzésben a kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatásának és szakmai alapozó oktatásának megvalósítása. Célunk a szakközépiskolai 9-12. évfolyamos szakközépiskolai és 9.-10. évfolyamos szakiskolai osztályokban az általános műveltség megalapozása mellett az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve az iskola által felkínált szakirányok tanulására készítsük fel a tanulókat. Ezekben az osztályokban meghatározott követelményt támasztunk, ezek teljesítéséhez minden segítséget megadunk, felzárkóztatást végzünk, a csoportbontás lehetőségével élve a nagyobb tudás megszerzését biztosítjuk. Célunk, hogy következetes és megértő tanári magatartással végezzük pedagógiai munkánkat, amelyre a mértéktartás a jellemző; kerüljük a végleteket, a túl szigorú vagy túlságosan engedékeny, elnéző magatartást. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében

Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá:  időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,  megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére,  elérni, hogy eredményesen befejezzék a középiskolát,  sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:  Szakközépiskola esetében - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonásával képességkibontakoztató Integrációs Pedagógiai Program működtetése _____________________________________________________________ _________________________

3

 Szakiskola esetében - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonásával képességkibontakoztató Integrációs Pedagógiai Program működtetése A személyiség - és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok : Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal és civil szervezetekkel. Az intézmény integrációs és képesség-kibontakoztató nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok Célok

Feladatok Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás, matematikai és kommunikációs készA magyar és az egyetemes kulség) személyiségjegyeit. túra alapvető értékeit hordozó Sikeres tankötelezettség teljesítése. A ismeretek elsajátítása a tanusajátos nevelési igényű tanulók esetélók életkori sajátosságainak, ben a minimumkövetelmények sikeres képességeinek megfelelően. elsajátítása, a fogyatékosságok eredményes javítása, szakértők (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a szülők közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: biz- A természetes gyermeki nyitottságra tonságos szakmai szóbeli és alapozva fejlesztjük kreativitásukat, írásbeli nyelvhasználat, alapvető és beszédkészségüket, mozgáskultúrájuszakmai képességek, készségek kat, manuális készségeiket, vizuális beelsajátíttatása. fogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önmű- Segítséget nyújtunk számukra az önálló velés iránti igény felébresztése. tanulási technikák megismerésében. Személyiségfejlesztő programok se- Differenciált foglalkozások és a koopegítségével a szociokulturális hátrá- ratív tanulás módszerének megismerése nyok kompenzálása, valamint az után a hátrányos helyzetű és a sajátos eltérő képességű és a tehetséges nevelési igényű gyermekek együtt, egy gyerekek gondozása. időben történő fejlesztése.

_____________________________________________________________ _________________________

4

Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, véleKözéletiségre nevelés, toleranciaménynyilvánítás, a közösségért érzett készség alakítása, előítélet felelősség átérzése. Helyes értékítélet mentesség, multikulturális tartalmak. alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia. A kreatív, tevékenykedtető tanulástanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékosan munkára nevel. Az iskolába lépés kezdetétől A gyerekek munkakultúrájának megismertetjük a gyerekekkel a szellemegalapozása. mi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait. Tehetséggondozás – művészeti neve- Alkotó, értékteremtő, a személyiséget lés. gazdagító tevékenységek elsajátítása. Mentálhigiénés programok keretében a Egészséges életmód kialakítása, tesgyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséti-lelki egészség gondozása. ges életmód legfontosabb ismérveit.

Pályaorientációs tevékenység.

Minden tanulónkat képességeinek megfelelő szakmatanulásra igyekszünk orientálni. Igyekszünk iacképes szakmákat oktatni.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek : Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák:  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák  Projekt-módszer  Tevékenységközpontú pedagógiák A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek : A tehetséggondozást segíti a szakiskolában és a középiskolában működtetett IPR program. _____________________________________________________________ _________________________

5

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer  tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:  individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.  kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Nő az önirányítás szerepe.  projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok: Az IPR-be bevont tanulók esetén fontos szerepe van az osztályfőnöknek, aki folyamatos kapcsolatot tart a tanulókkal és a szülőkkel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársaival. 1.2.1. OKTATÓ MUNKÁNK CÉLJAI, OKTATOTT SZAKMÁINK a) Érettségi / szakmai vizsgára felkészítés A tanórák keretében biztosítjuk a tanulók felkészítését a középszintű, ill. emelt szintű érettségi vizsgára és szakmai vizsgákra. A csoportbontási lehetőségek kihasználásával, modern szakmai gyakorlati háttér és külső gyakorlati helyek biztosításával segítjük a szakmai vizsgára történő felkészülést. _____________________________________________________________ _________________________

6

b) Szakmacsoportok, szakmák Szakmacsoportok Könnyűipari szakmacsoport Szolgáltatási szakmacsoport Faipari szakmacsoport Gépészeti szakmacsoport Informatika szakmacsoport Közgazdasági szakmacsoport Egészségügyi szakmacsoport Nyelvi előkészítő Építészet szakmacsoport Közlekedés szakmacsoport Elektronika szakmacsoport Mezőgazdasági szakmacsoport (szakiskola) Szakmai előkészítő (reintegráció) Szakmák 2014-ig: 335430110000000 335820410000000 315821510000000 335420500103303 315250310000000 317250100000000 338150110000000 315820900000000 335820110000000 335220410000000 315211100000000 544810300105401 545230100000000 545430200000000 515250110000000 525250110000000 53 5441 05 315210100000000 316220100000000 316230110000000 546230100000000 315212000000000 336210210000000 545250200000000 54345020000 55481041000 54621010000 553430100105501 553450200105501 554810100000000 558100100105505 553430100105504 547230110000000

Bútorasztalos Festő, mázoló és tapétázó Kőműves Női szabó Karosszérialakatos Optikai üvegcsiszoló Fodrász Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Ács-állványozó Villanyszerelő Hegesztő Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Elektronikai technikus Fa- és bútoripari technikus Autószerelő Autóelektronikai műszerész Közlekedésgépészeti technikus, közúti járműgépész Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító Kertész Erdészeti szakmunkás Erdésztechnikus Mezőgazdasági gépüzemeltető-gépkarbantartó Gazda Mező- és erdőgazdasági technikus Logisztikai ügyintéző WEB programozó Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus Banki szakügyintéző Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Általános rendszergazda Gépipari mérnökasszisztens Pénzügyi szakügyintéző ápoló

_____________________________________________________________ _________________________

7

2012-től Ács (34 582 01) Asztalos (34 543 02) Férfiszabó (34 542 04) Festő, mázoló, tapétázó (34 582 04) Gépi forgácsoló (34 521 03) Hegesztő (34 521 05) Kárpitos (34 542 05) Kőműves és hidegburkoló (34 582 08) Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09) Optikai üvegcsiszoló (34 725 01) Karosszérialakatos (34 525 06) Villanyszerelő (34 522 04) INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA (54 481 04) GYAKORLÓ FODRÁSZ (52 815 01) ELEKTRONIKAI TECHNIKUS (54 523 02) AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ (54 525 01) AUTÓSZERELŐ (54 525 02) Faipari technikus (54 543 01) Autótechnikus (55 525 01)

c) Szakmai orientáció/pályaorientáció A 9-10. évfolyamon a közismereti tantárgyak mellett szakmai orientációs és előkészítő jelleggel előkészítő tantárgyakat is oktatunk. d) Piacképes szakmák oktatása a szakképző évfolyamokon Elsősorban olyan szakmákat oktatunk, melyek korszerű szakmai ismereteket és a kistérségben, ill. a régióban jó elhelyezkedési lehetőségeket biztosítanak tanulóinknak. Alapelvünk a sokszínűség, a túlképzés megakadályozása, ezért legalább húszféle szakma oktatását vállaljuk az igényeknek megfelelően. e) Modern informatikai és idegen nyelvi oktatás a modern élet megvalósítása, a korszerű munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítése érdekében Korszerű informatikai és idegen nyelvi oktatással segítjük a tanulók munkaerőpiaci elhelyezkedését helyi, kistérségi, regionális és akár külföldi gazdasági társaságoknál. Iskolánk minden tanulójának lehetősége van az ECDL-vizsga letételére, a szakközépiskolai tanulóknak biztosított a szakmai nyelvtanulás és nyelvvizsgázás lehetősége. f) Tehetséggondozás A kiemelten tehetséges és motivált tanulókat szakkörök, külön foglalkozások biztosításával készítjük fel a tanulmányi, szakmai és sportversenyekre. g) Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése _____________________________________________________________ _________________________

8

A tanulási nehézséggel küzdő tanulókat felzárkóztató foglalkozások szervezésével segítjük a jobb tanulmányi eredmények elérése érdekében, számukra igény esetén szakembert biztosítunk. h) Művészeti, sport-nevelés A tanórák keretében az ének-zene és rajz- és vizuális kultúra nevelés tantárgyak keretében, a szabadon választható tantárgyak keretében énekkari, diákszínpadi és néptánc-foglalkozások választhatóságával biztosítjuk az érdeklődő tanulók művészeti nevelését. A testnevelés és sport órák, valamint a választható sportköri órák keretében biztosítjuk a mindennapi testmozgás lehetőségét. 1.2.2. NEVELŐMUNKÁNK CÉLJAI  a teljesítmény, a tudás, a műveltség, a szorgalom elismertetése  az önálló tanulás, önművelés igényének kialakítása  az élethosszig tartó tanulás (LLL) igényének kialakítása  az egyén és a közösség tiszteletének kialakítása  humánum és tolerancia kialakítása  nemzeti hagyományaink, kultúránk megbecsülése, ápolása, a szülőföldés a hazaszeretet elmélyítése  az egyetemes kultúra értékeinek, eredményeinek tiszteletére nevelés  más népek szokásainak, hagyományainak tiszteletére, toleranciájára nevelés  nyíltság, együttműködés, szolidaritás, aktivitás, kreativitás, részvétel igényének és képességének kialakítása  az emberek közötti érintkezés, viselkedés, kommunikáció elfogadott és elvárt normáinak kialakítása  az üzleti tisztesség elfogadtatása és kialakítása  a természet és környezet értékeinek védelme, ápolása  az egészséges életmód és életszemlélet igényének kialakítása 1.2.3. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁNK FELADATAI  A nevelés és oktatás egységének megvalósítása. Hisszük és valljuk, hogy az oktatás és nevelés elválaszthatatlan egységet képez. A pedagógus oktatva nevel, illetve nevelve oktat. A hangsúlyok a tantárgy, a tananyag, illetve a rendezvények jellege szerint természetesen változnak a nevelő vagy az oktató munka javára. Míg egy szaktárgyban az oktatás dominanciája érvényesül, a művészeti tárgyak vonatkozásában kiegyenlítődik a nevelés és oktatás feladatköre, az osztályfőnöki órákon és az iskolai rendezvényeken a nevelés kerül előtérbe.  Tudatosítani kell diákjainkban, hogy a jogok és kötelezettségek elválaszthatatlan egységet képeznek. A családi, iskolai, lakóközösségi, társadalmi együttélés kötelezettségek nélkül működésképtelen. A kötelezettségek teljesítése azonban jogot formál, jogot érvényesíthet. A jog és kötelezettség időben és térben elválaszthatatlan, bár konkrét arányai a min_____________________________________________________________ _________________________

9

denkori helyzet függvényében változhatnak. A jogok és kötelezettségek egységének érvényesítése elválaszthatatlan a humanizmus értékeitől.  A tudás, ismeret, készség, műveltség, munkakultúra fontosságának elfogadtatása. Napjaink felgyorsult világában tudatosítani kell diákjainkban az „egész életen át tartó tanulás” fontosságát. Az iskolának meg kell teremtenie az alapokat, fel kell kelteni az igényeket a folyamatos önképzés, továbbképzés, átképzés megvalósításához. Iskolánknak ezért a 912. évfolyamon konvertálható tudást kell nyújtani, illetve meg kell teremteni a korszerű szakmai ismeretek alapjait. A szakképző évfolyamokon piacképes szakismeretet kell biztosítani a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.  Ki kell alakítani a helyes tanulási módszereket. A lexikális ismeretanyag mellett fokozott hangsúlyt kell fektetni a gondolkodás, alkalmazás készségeinek kialakítására, a gyakorlatias gondolkodásra. 1.3. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁNK ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.3.1. Kötelező tanórai foglalkozás: a tanóra A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása elsősorban a tanórákon történik. Arra törekszünk, hogy az oktatás és nevelés egységet alkosson a tananyag adta lehetőségeken belül. Oktatási folyamatunkat, tanóráink témaköreit a szakiskolai és szakközépiskolai kerettantervi, ill. az érettségi rendeletben meghatározott követelmények és tartalmak határozzák meg. A szakmai előkészítő tantárgyak keretében biztosítjuk a szakmai előkészítést a szakképzésbe történő belépésre.

1. Szakközépiskola Szakközépiskolai helyi tantervünk óraszámait a kerettantervi ajánlást figyelembe véve, tartalmát a kerettantervi rendelet és az érettségi követelmények figyelembevételével alakítottuk ki. A szabadon tervezhető órák keretében kiemelten kezeljük a matematika, az idegen nyelvek, a magyar nyelv és irodalom, az informatika és a szakmai alapozó tantárgyat, amelyeket a kerettantervi ajánláshoz viszonyítva magasabb óraszámban oktatunk. A szakmacsoportos alapozó oktatásra rendelkezésre álló időkeret felhasználását az egyes szakirányok alakítják, de az azonos szakmacsoporton belül kialakított szakirányok szakmai óráinak arányában is lehetnek eltérések. Valamennyi szakirányban biztosítjuk legalább heti 3 órában az adott szakmacsoport elméleti oktatását. 2. Szakiskola _____________________________________________________________ 10 _________________________

Az intézmény a szakiskolai képzések esetében a 9.-10. évfolyamon biztosítja az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatást, pályaorientáció, gyakorlati oktatást és a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást. A 11. és 12. évfolyamon a helyi tantervet az új Országos Képzési Jegyzék moduláris felépítése alapján, a modulokat tantárgyi rendszerbe konvertálva állította össze az intézmény. 1.3.2. Tanórán kívüli oktatási-nevelési tevékenységek A tanulókkal történő differenciált foglalkozásokat a nem kötelező tanórai foglalkozásokon (emelt szint, szabadon választott tárgyak) túl a tanórán kívüli foglalkozások is biztosítják. A tehetséggondozás területén kiemelkedő szerepet játszanak a különböző diákkörök: szakkörök, művészeti csoportok, sportkör. 1.3.2.1. A szakkörök A szakköri tevékenység célja és feladata:  a tanulók tantervi anyagon túlmenő érdeklődésének kielégítése, képességeik fejlesztése, a tehetség kibontakoztatása,  a tanulmányi versenyekre történő felkészítés. Az iskola szakköri kínálata: 1. Szakközépiskola 9-10. évfolyam: irodalom és színjátszás, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv, 11-12. évfolyam: irodalom és színjátszás, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv, elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan, biológia, újságírás, CNC

2. Szakiskola 9-10. évfolyam: matematika, fizika, informatika A diákköri foglalkozások szeptember 30. után indíthatók. A befejezés időpontja a 9-12. évfolyamon április 30. A szakköri tevékenységet, a feldolgozandó témát a tanulók érdeklődésének és javaslatának megfelelően kell meghatározni. A diákkörök a tanulói igények felmérése után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indíthatók legalább 10 fővel. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában is. 1.3.2.2. Művészeti nevelés Intézményünkben a közismereti és szakmai tárgyak oktatásán kívül nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink művészeti nevelésére, az e területen kiemelkedők tehetségének ápolására. Ehhez elsősorban a különböző művészeti csoportokban _____________________________________________________________ 11 _________________________

végzett munka nyújt lehetőséget, de biztosítjuk szavalók, énekesek, táncosok, sportolók egyéni felkészítését is a különböző versenyekre és rendezvényekre. Iskolánkban működő művészeti csoportok:  Énekkar, melynek célja: o a tanulók zenei műveltségének elmélyítése, zenei ízlésének formálása, o iskolai rendezvények, ünnepélyek színvonalas, változatos megrendezése, o a közös éneklés élményének biztosítása. Az énekkart elsősorban az ének-zene-oktatásban részt vevő 9-10. évfolyam tanulóiból szervezzük, de az érdeklődő felsőbb évesekre is számítunk.  Diákszínpad, melynek célja: o a tanulók irodalmi műveltségének elmélyítése, irodalmi ízlésének formálása, o az iskolai rendezvények, ünnepélyek színvonalas, élményszerű megrendezése, o a diákhumor igényes előadása, o városi szereplések vállalása, o közösségi élmények biztosítása, o az érzelmi nevelés erősítése, o a kommunikációs képességek fejlesztése.  Néptánc, melynek feladata: o a népi hagyományok ápolása, o a hazaszeretet, identitástudat fejlesztése, o a mozgáskultúra fejlesztése, o az iskolai rendezvények színesítése, o közösségi élmény biztosítása. 1.3.2.3. Sport, testnevelés A sport és a testnevelés területén jelentkező differenciált igények kielégítését szolgálják:  Iskolai sportkör, melynek feladata: o a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, o a tanulók mozgásigényének kielégítése, o a mozgás, a sport megszerettetése, az egészséges életmód népszerűsítése, o a különböző sportversenyekre történő felkészülés, o túrázás, táborozás, o az iskola hírnevének és tekintélyének növelése a sport területén is. Iskolai sportköri foglalkozásokat heti 8 órában tartunk, mely a tömegsport lehetőségén túl magában foglalja a tánccsoportok és a röplabda csapat felkészítését is. _____________________________________________________________ 12 _________________________

 Gyógytestnevelés, melynek célja: o az iskolaorvos által kiszűrt tanulók sajátos mozgásigényének kielégítése, o az egyéni igényekhez való alkalmazkodás, o a követelmények és az adottságok összehangolása, o gyógyító- fejlesztő hatás biztosítása. A csoportok létszáma maximálisan 15-16 fő lehet. A csoportok számát és programját minden tanév elején az iskolaorvos javaslatára a gyógytestnevelő állítja össze. A gyógyítás és fejlesztés jellegétől függően a gyógytestnevelés órákat a városi uszodában vagy a tornateremben tartjuk. 1.3.2.4. A felzárkóztató foglalkozások A tanórán kívül foglalkozások egy részét felzárkóztatásra használjuk. A középiskolába bekerülő tanulók egy része komoly tanulási nehézséggel küzd, nehezen szokják meg az új követelményeket és módszereket. A tanulók különböző felkészültségi szinttel lépnek be a középiskolába, így elengedhetetlen a lemaradók minél gyorsabb felzárkóztatása. A felzárkóztató foglalkozások célja ezért az alsóbb évfolyamokon a különböző tárgyi tudású és felkészültségű tanulók azonos szintre hozása, a tanulócsoportok tudásszintjének homogenizálása. A felsőbb évfolyamokon a felzárkóztató foglalkozások célja a tárgyi lemaradás csökkentése és ezzel az azonos esélyek megteremtése a tanulmányok folytatásához minden rászoruló tanuló számára. A különböző évfolyamokon a következő felzárkóztató foglalkozások közül választhatnak tanulóink: 1. Szakközépiskola 9.-10. évfolyam: - matematika - magyar nyelv - angol nyelv - német nyelv 11.-12. évfolyam: - matematika - magyar nyelv 2. Szakiskola 9.-10. évfolyam: - matematika - magyar nyelv A felzárkóztató programokat úgy állítottuk össze, hogy a legalapvetőbb hiányosságok pótlását tudjuk biztosítani. A foglalkozásokat úgy szervezzük, hogy lehetőleg minden tantárgyat tanító szaktanárnak hetente legalább egy felzárkóztató órakerete legyen, melyet a tanulók igényei szerint hasznosíthat, illetve a hetek között átcsoportosíthat. _____________________________________________________________ 13 _________________________

A felzárkóztató foglalkozások szeptember negyedik hetével kezdődnek és május utolsó hetével zárulnak. 1.3.2.5. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Diákhagyományok: Jelképeink: zászló, szalag (tagintézményenként)  egyenruha: o lányoknak térdig érő, sötét szoknya, matrózblúz, alkalomhoz illő lábbeli o fiúknak: sötét öltöny, fehér ing, egyen-nyakkendő, alkalomhoz illő lábbeli Főbb ünnepeink:  Tanévnyitó ünnepély  október 23.  Szalagavató  Karácsony  március 15.  Ballagás  Pedagógus nap  tanévzáró ünnepély Diákrendezvények:  kulturális bemutató,  tehetségkutató (vers, ének, zene, egyéb),  első osztályok bemutatkozó műsora, humoros szecskaavatás, gólya/verébavatás  mikulásest,  iskolabál (évente egyszer),  diáknap,  iskolarádió,  Zöld Nap Tantestületi hagyományok:  fiatal pedagógusok köszöntése,  nyugdíjas pedagógusok búcsúztatása,  karácsonyi köszöntés,  nőnapi köszöntés,  közös kirándulások. _____________________________________________________________ 14 _________________________

1.3.2.6. Tanulmányi kirándulások, vakációs kínálat Iskolánkban remélhetőleg hamarosan kialakulnak a hagyományai az osztálykirándulásoknak és a diákok számára szervezett hétvégi vagy vakációs programoknak. A tanulmányi kirándulások szervesen illeszkednek az iskola Pedagógiai Programjához, nevelési-oktatási célkitűzéseinkhez. Az iskolavezetés a továbbiakban is maximálisan ösztönzi a Pedagógiai Programhoz kötődő kirándulásokat, túrákat, utazásokat. A tanulmányi kirándulások legfőbb célja az ország természeti, építészeti, kulturális és gazdasági értékeinek megismerése, az elméleti tananyag gyakorlati oldalról történő alátámasztása. Ennek érdekében fontosnak tartjuk:  A szűkebb és tágabb környezetünk o Szatmár és Bereg, o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, o Szomszédos megyék (Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj) nevezetességeinek megismertetését. Elsősorban a kilencedik és tízedik évfolyamokon javasoljuk a fenti témakörben a kirándulásokat.  Az ország fontosabb városainak, történelmi nevezetességeinek, kiemelkedő emlékhelyeinek, létesítményeinek megismerését: o Pécs és környéke, o Szeged és környéke, Ópusztaszer, Kecskemét, o Debrecen, Lillafüred, Aggtelek, Eger nevezetességei, o a Dunakanyar és a főváros  Szakmai jellegű kirándulásokat (1-2 nap igénybevételével): o üzemlátogatások, o kiállítások, bemutatók, vásárok megtekintése, o bevásárlóközpontok, pénzintézetek, tőzsde megtekintése, o esetenként külföldi programok lebonyolítása, érdeklődő tanulók számára nyelvtanulási, ország-ismertetési, sportolási és egyéb szakmai céllal  Igény szerint szervezünk színház-, múzeum-, mozilátogatásokat. (Évente egy színházlátogatás kötelező valamennyi diák számára)  Tanévenként két alkalommal, kapcsolattartás céljából, cserediákprogramot bonyolítunk a Zevenaari Limers College és a Székelyföldi Gábor Áron Líceum diákjaival és pedagógusaival. 1.3.3. A kulturális és környezeti nevelés színterei Az intézmény környezeti jellemzői :

_____________________________________________________________ 15 _________________________

Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Lehetőségük van bekapcsolódni a tanítási órán kívüli tevékenységekbe, de néha hiányzik a választott dolog melletti kitartás és gyakran a szülő anyagi hozzájárulása. Az értékek az iskolai évek előre haladásával átrendeződnek. Sokaknál közömbösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. A 9-10. évfolyamokon megjelennek a képesség szerinti arányeltolódások, amelyek egyre inkább szükségessé teszik a differenciált pedagógiai módszerek alkalmazását. Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adhatnánk nagyobb segítséget a továbbhaladásukhoz. A legsúlyosabb veszély, hogy egyre jobban fokozódik az iskolába járó gyerekek közötti esélyegyenlőtlenség. A család sok esetben nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeket a középiskolai végzettség megszerzéséért. Az iskolai könyvtár: oktató-nevelő munkánk fontos feladata a könyvtárhasználat megtanítása, elsajátítása. Szolgáltatásai (könyv, folyóirat, CD, videofilm) minden tanítási napon igénybe vehető és kérhető a könyvtáros segítsége. Színházi előadások, rendezvények: továbbra is célunk, hogy tanulóink középiskolás éveik alatt legalább egyszer vásároljanak színházbérletet, és évente vegyenek részt 1-2 színházi előadáson. Ösztönözzük, hogy a lehetőségek függvényében a nagyobb városokban és főként a fővárosban szervezett tanulmányi kirándulásokon, színházi programokon is vegyenek részt tanulóink. A továbbiakban is rendszeresen részt veszünk a Városi Művelődési Központ által szervezett hangversenyeken, melyek az ének-zene oktatást kiegészítve nagymértékben segítik a tanulók zenei műveltségének fejlődését. Szeretnénk elérni, hogy az osztályfőnöki órákhoz és az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódóan tanulóink rendszeresen látogassák a város múzeumát, kiállításait. Az állandó kiállítások megtekintését a 9. évfolyamon ajánljuk, mely összekapcsolható a város megismerését szolgáló kisebb kirándulásokkal is. Évente 1 alkalommal természet- és környezetvédelmi (zöld) napot szervezünk, melynek legfőbb célja az egészséges életmód népszerűsítése, a természet értékeinek bemutatása és a környezetvédelem fontosságának megértetése. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Előre meghatározott időpontokban és a tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit (tornaterem, tanterem, _____________________________________________________________ 16 _________________________

ebédlő, díszterem) és eszközeit (számítógépek, videó projektor, iskolarádió, iskolatévé, sporteszközök) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Az iskolában a területileg illetékes és bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola e célra térítés nélkül bocsátja rendelkezésre az oktatáshoz szükséges helyiségeket és eszközöket. 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A pedagógia, a nevelés alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. A személyiség fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskolai személyiségfejlesztés kiemelt területei:  Önismeret, önmegvalósítás lehetőségének biztosítása - Az oktatónevelő munka során el kell érni, hogy a tanulók megismerjék képességeiket, adottságaikat, fejlesztési lehetőségeiket. Alkossanak reális képet önmagukról, személyiség-jegyeikről, fejlődési lehetőségeikről.A személyiségfejlesztés során fontos nevelési feladat a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és kötelességtudat fejlesztése.  A személyiségfejlesztés során kiemelkedő szerepet játszik a tanulók erkölcsi nevelése, az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása, a meggyőződés kialakítása. A tanulók nevelésében kiemelt értékként kell kezelni a humánumot, az egyén és a közösség tiszteletét, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás iránti igényüket. A barátság, hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség alapvető erkölcsi értékek.  A jellemformálás során különös gondot kell fordítani a tanulók munkakultúrájának fejlesztésére, a munka társadalmi és egyéni hasznának tudatosítására. A tanulókkal meg kell értetni, hogy fejlődésük, előrejutásuk, érvényesülésük alapvető eszköze a kitartás, az akaraterő, a szorgalom a tanulásban és a munkában.  Az oktató-nevelő munka fontos feladata az egészséges életmódra történő felkészítés, az egészség-, a környezet- és a természetvédelem iránti igény kialakítása. Az iskola feladata a tanulók fizikai képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltésére, a sport szeretetére való nevelés. A nevelő munka elengedhetetlen követelménye a környezeti kultúra iránti igényesség felkeltése. Az ökoszociális gondolkodásmód kialakítása a társadalomtudományi és a természettudományi tárgyak tanításának egyaránt fontos feladata.  Napjainkban különösen fontos tulajdonság a kommunikációs képesség, az anyanyelv szeretete és tisztelete, az idegen nyelvek iránti érdeklődés felkeltése, a nyelvtudás állandó fejlesztése. Nevelő munkánk során tudatosítani kell, hogy a kulturált magatartásnak, viselkedéskultúrának _____________________________________________________________ 17 _________________________

elengedhetetlen eleme a kulturált beszéd és metakommunikáció. A fegyelem, a példamutató magaviselet udvariasságot, figyelmességet, mások személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartását is jelenti.  Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az intelligencia fontos tartozéka az előítélet-mentesség, a kulturált konfliktuskezelés, a kompromisszumra való készség, a szélsőséges megnyilvánulások mellőzése, illetve azok elítélése.  Az iskola minden megnyilvánulásának, a tanóráknak, a tanórán kívüli foglalkozásoknak és rendezvényeknek az egészséges életszemlélet kialakítását kell szolgálnia. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, a világ megismerésének igénye, az állandó önművelés a mai kor emberének nélkülözhetetlen tulajdonsága. Az élet védelme, az emberi jogok tisztelete, a család megbecsülése és szeretete, a szülőföld- és hazaszeretet, a nemzeti önbecsülés, az európaiság és más népek tisztelete az egészséges életszemlélet elengedhetetlen velejárója. Az iskolai személyiségfejlesztés 3 jellemző színtere:  a tanórai nevelés  a tanórán kívüli nevelés  az iskolán kívüli nevelés Intézményünkben a személyiségfejlesztés legfőbb színtere a tanítási óra. A különböző ismeretek elsajátítása, a képzés tartalma az értelmi és érzelmi nevelés legfontosabb eszköze. Így valamennyi tantárgynak kiemelkedő szerepe van a jellem- és személyiségformálásban. Az iskola nevelői a tanítás–tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, a tanulási képesség fejlesztését. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő – oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d) A tanulási képesség fejlesztése a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A megismerő képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és közös tanulást. Ez a pedagógiai _____________________________________________________________ 18 _________________________

gyakorlatban a cselekedtető tanulás-tanítás, a szemléletes/szemléltető tanulástanítás, az értelmező tanítás-tanulás módszerének gyakori alkalmazását jelenti. A közös tanulás során a tanulók egymástól tanulnak: meghallgatják mások véleményét, együttműködnek, vitatkoznak. 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatai nem választhatók el. A hatékony személyiségfejlesztés közösségben történik, az egyén és közösség érdekeinek összehangolását jelenti. A pozitív emberi értékek, személyiségjegyek elválaszthatatlanok a szűkebb vagy tágabb közösségtől. A reális önismeret, az örök emberi értékek becsülete, a humánum, a munkakultúra, az egészséges életmód, az ökoszociális gondolkodás, a kommunikációs képesség, az egészséges életszemlélet, mint a személyiségjegyek fontos paraméterei egyben a közösségi kapcsolatok fokmérői is, a szociális illeszkedés nélkülözhetetlen elemei. Mindazok az eszközök, amelyek alkalmasak a személyiség fejlesztésére a közösségfejlesztést is szolgálják. A közösségfejlesztés legfontosabb területei:  Az iskola egyik fontos feladata a különféle iskolai közösségek megszervezése, működtetése és fejlesztése. Az iskola legfontosabb összetartó erővel bíró közösségei: az osztály, tanulócsoport, évfolyam, diákkör és természetesen az intézmény egésze. Minél több a közös cél, feladat, a közösen átélt élmény, siker, annál jobb az összetartás, a közösségi szellem. Ezért törekszünk arra, hogy a szorosan vett tanulási folyamaton kívül, minél több közösségi programot, rendezvényt, bemutatót, versenyt, vetélkedőt szervezzünk diákjainknak. Az egészséges versenyszellem a közösség és egymás megbecsülésének, elismerésének eszköze.  A közösségi nevelés fontos eszköze a diákönkormányzat működtetése, munkájának segítése. A demokratikus értékrend egyik nélkülözhetetlen eleme az önkormányzás képességeinek kialakítása. Nevelői háttérsegítséggel meg kell tanítani a diákokat a reális célok kitűzésére és azok végrehajtását biztosító eszközök, akciók megszervezésére. A jól működő diákönkormányzat mintául szolgálhat a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési normák elsajátításához, tapasztalatok gyűjtéséhez.  A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, ápolása fontos összetartó erő. Ezért oktató-nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy minél több hagyományt ápoljunk, ünnepeink, rendezvényeink sajátos arculatról árulkodjanak és minél több közös élményt nyújtsanak. _____________________________________________________________ 19 _________________________

 Valamennyi szaktanárnak és a szaktárgynak fontos feladata a tanulók nemzettudatának fejlesztése, a hon- és népismeret elmélyítése. A nemzeti kultúra megismerése, a nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása oktató-nevelő munkánk központi feladata. A lakóhely-, szülőföldés hazaszeretet elmélyítését a tanórán kívül szervezett iskolai rendezvényekkel, színház- és múzeumlátogatásokkal, kirándulásokkal kívánjuk megvalósítani.  A nyitottság, kreativitás, mint egyéni tulajdonság, a közösség oldaláról érdeklődést, problémaérzékenységet, beleszólási igényt is kifejez. Fontos, hogy mindez az alkotmányosság, a törvényesség és az állampolgári jogok érvényesítése útján valósuljon meg. Fontos, hogy tanulóink ismerjék az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, éljenek a választások lehetőségével, demokratikus jogaikkal. Egy világnézetileg nem elkötelezett iskolának nem lehet célja a direkt politikai nevelés, annál inkább a politikai és világnézeti, vallási sokszínűség megismertetése, bemutatása, a választási lehetőségek felvázolása.  Világnézettől, vallási és politikai értékrendtől függetlenül pedagógiai munkánk során hangsúlyoznunk kell, az emberek egyenlőségének elismerését, az emberi jogok tiszteletben tartását, más népek kultúrájának és hagyományainak megbecsülését. A közösség-fejlesztés formái iskolánkban:  „Hazánk Magyarország „ vetélkedő szervezése.  Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések az iskolához, a városhoz és a hazához, értékeikhez való kötődését erősíti, kialakítja érzelmi azonosulásunkat.  Az iskolában működik a diákszínpad és énekkar, amely szereplési, önkifejezési és közösségalakító hatást fejt ki.  A diáknap és a természetvédelmi (zöld) nap egyrészt a vidámság, a játék, az ügyesség megnyilvánulásának kifejezése, másrészt kulturális program is.  Közös színházlátogatásokat szervezünk; a színházkultúra megismeréséhez hozzájárul az előadást megelőző vagy az előadást követő beszélgetéssorozat szakemberek bevonásával.  Az osztálykirándulások során tanulóink hazánk természeti és kulturális értékeivel megismerkednek, szakmai kiállítások, programok megtekintésével gyarapíthatják szakmai ismereteiket, közösségüket formálják.  Sportkörök és sportrendezvények, a versenyzés megtanítja a fiatal sportolót önálló döntésre és cselekvésre, csapatversenyben közösségformáló erő jelentkezik.  A kilencedikes tanulók számára tehetségkutató Ki-mit-tud?-versenyt szervezünk.  Valamennyi tagintézmény hagyománya a megrendezésre kerülő gólyavagy szecskaavató és verébavató. _____________________________________________________________ 20 _________________________

 Az iskolai könyvtár mellett működő diák könyvtárosok köre mélyebben megismerkedik a könyv-és könyvtárhasználat rejtelmeivel, részt vesz a könyvtárban folyó egyes tevékenységek gyakorlati munkafolyamataiban és segít a könyvtár és az olvasók közti kapcsolattartásban.  Közösséget formáló eszköz a különböző kulturális, tanulmányi, sport, szakmai stb. versenyekre, vetélkedőkre jelentkező csapatok kis közösségei. A közös cél, a közös munka rendkívüli összetartó erő. 4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók segítése elsősorban az osztályfőnök feladata, akinek törekednie kell a tanulók családi, szociális, anyagi körülményeinek minél jobb megismerésére, szoros kapcsolat kialakítására a szülővel. Az ilyen tanuló fokozott odafigyelést igényel, gyakran kell élni az egyéni beszélgetések módszerével szülővel és diákkal egyaránt. Szükség esetén élni kell a családlátogatás lehetőségével is. Az osztályfőnök feladata, hogy tájékoztassa az osztályban tanító tanárokat, és rendszeresen konzultáljon a problémás esetekről az ifjúságvédelmi felelőssel vagy a szociálpedagógussal is. Amennyiben a probléma nem oldható meg hármas összefogással (szülő-tanuló-osztályfőnök), az ifjúságvédelmi felelős vagy a szociálpedagógus segítségével fel kell venni a kapcsolatot az illetékes külső szervekkel (Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Iroda stb.). Amennyiben a tanuló a családi háttér miatt nemcsak magatartási és beilleszkedés zavarokkal küzd, hanem veszélyeztetett is, fokozott odafigyeléssel kell segíteni a nehézségek leküzdésében, azt jelezni kell az illetékeseknek. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Szakértői vélemény alapján az ilyen tanuló a) egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthető az értékelés, minősítés alól, b) az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban megjelölt módon másik tantárgyat választhat, c) az érettségi, osztályozó, különbözeti és javítóvizsgákon számára hoszszabb felkészülési időt biztosítunk, írásbeli esetén lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. számítógép) használatát, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, d) tanulmányait magántanulóként folytathatja. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, az iskola – a közoktatási törvényben meghatározott nem kötelező és egyéni foglalkozások időkeretének terhére – egyéni foglalkozást szervezhet részére. Az egyéni foglalkozás keretében az adott tantárgyat tanító pedagógus – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. _____________________________________________________________ 21 _________________________

Az egyéni foglalkozások keretében szervezett fejlesztő, felkészítő foglalkozásokat csak arra a tanévre biztosítjuk a tanulónak, amelyet megelőző tanévben május 20-ig szakértői véleménnyel alátámasztott kérelemben a tanuló – és kiskorú tanuló szülője – kérte a tanuló mentesítését egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól, vagy azt, hogy a tanuló tanulmányait a következő tanévben magántanulóként folytathassa. Fentieket a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően súlyos betegség miatt tanulmányait magántanulóként folytató tanulók esetében is alkalmazzuk. A beilleszkedést, felzárkózást segítő tevékenység területén pedagógusaink feladata különösen, hogy e) a szaktanár tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, a hátrányt nem jelentő képességterületeken erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására, f) az osztályfőnök a tanuló problémáiról tájékoztassa a szaktanárokat, kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a szülővel, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, segítse a tanuló megfelelő pályaválasztását. 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tehetséggondozás alapvető feltétele, hogy minden szaktanár a maga szakterületén felismerje a kiemelkedő képességű és érdeklődésű tanulókat. Arra kell törekedniük, hogy nevelő-oktató munkájuk során a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő tehetséget, képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat. A tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése tanórai keretben és tanórán kívüli tevékenységek során történhet: 1. Tanórán belüli tevékenységek:  differenciált terhelés és foglalkoztatás,  kiegészítő anyagok feldolgoztatása, otthoni kutató-megismerő tevékenységre ösztönzés,  idegen nyelvi, informatikai, matematikai és szakmai alapozó csoportbontás  a szakiskolai képzésben részesülő tanulók közül az érdeklődő, jó eredményeket elérő tanulókat a szaktanárok és osztályfőnökök javasolhatják szakközépiskolai képzésre, elsősorban a 9. évfolyam végén. 2. Tanórán kívüli tevékenységek:  szakkörök szervezése a tanulók érdeklődésének megfelelően a szakmai, tanulmányi versenyekre történő felkészítés érdekében  a művészeti, kulturális érdeklődésű tanulók számára énekkari, diákszínpadi, újságírói klubfoglalkozások _____________________________________________________________ 22 _________________________

 a sport-érdeklődésű tanulók számára sportköri részvétel biztosítása, házi illetve iskolák közötti bajnokságok szervezése  a tanulási nehézséggel küzdő és a rosszul teljesítő, hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató foglalkozások  egyéni öntevékeny könyvtár-használat biztosítása 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ifjúságvédelem célja, hogy  a tanulók problémáit minél korábban felismerje, és minél hatékonyabb kezelje, megelőzve súlyosabbá válásukat,  segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez  elősegítse a gyermek családban történő nevelését,  megelőzéssel próbálja a veszélyeztető helyzetek kialakulását megakadályozni,  a családjából bármely okból kikerült gyermek számára a korához és szükségleteihez igazodó gondozást, nevelést, egészséges személyiségfejlődést biztosítson,  segítséget nyújtson a gondozott gyermekek számára a felnőtté válásban, valamint a gondoskodásból kikerült fiatalok társadalmi beilleszkedésében. Hátrányos helyzetű tanuló: az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Megelőzés: A gyermekek, tanulók folyamatos tájékoztatása, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a kábítószer-függőség káros hatásairól. Kiemelten fontos az életkornak megfelelő helyes magatartásforma és a helyes erkölcsi normák kialakítása, megformálása. Az előbbiek alapján az iskola feladata az ifjúságvédelemmel kapcsolatban: 1. Olyan légkör kialakítása, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. 2. Felderítse a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekedjen a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. 3. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményezzen. A fiatalok védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el iskolán belül: - osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, _____________________________________________________________ 23 _________________________

- ifjúságvédelmi felelős (székhely) - szociálpedagógus (tagintézmény) - védőnő és iskolaorvos, - nevelőtestület. 6.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal kapcsolatos felelősök  Igazgató: Amennyiben az iskolák rendelkezésre álló pedagógiai eszközök (nagyobb odafigyelés, törődés, felzárkóztató foglalkozás, költségvetési támogatások) nem elegendőek, igénybe veheti a jegyző, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, társadalmi szervezetek, alapítványok segítségét is, illetve hatósági eljárást kezdeményezhet.  Osztályfőnök, kollégiumi nevelő: Az évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók, kollégisták beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás), kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján. Információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel.  Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus: A tanulók jogait, kötelességeit ismerteti, megszervezi, hogy a tanulók kérdéseikre választ kaphassanak, valamint véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szociálpedagógus: Felderíti az iskolai tanulók szociális gondjait. A gyermek, tanuló veszélyeztetettsége esetén jelzéssel köteles élni a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. A tanulók veszélyeztetettsége esetén felmérést készít a veszélyeztetettség mértékéről, az okokat vizsgálja és a megoldási alternatívákat feltárja, szükség esetén szakember(eke)t von be. Rendszeres és naprakész nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról, kapcsolatot tart azok családjával, felhívja figyelmüket kötelezettségeikre és jogaikra, tájékoztatja őket a támogatási lehetőségekről. Feladata a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, szociális osztállyal stb. kapcsolattartás, tapasztalatcsere; kérheti az igazgató, iskolaorvos, iskolavédőnő, jegyző segítségét.  Iskolaorvos, iskolai védőnő: Szoros kapcsolatban áll a fent említett felelősökkel, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, elsődlegesen az egészségvédelem területén. Az ifjúságvédelmi munkát segítő külső szervek, intézmények: - Nevelési Tanácsadó, - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, - Polgármesteri Hivatal, _____________________________________________________________ 24 _________________________

- Rendőrség, - Egészségügyi Szolgálat, Drogambulancia, 6.2. Prevenció (megelőzés) A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb területe a prevenció, amelynek célja, hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a tanuló társadalmilag értékes képességeinek fejlesztéséhez és kibontakoztatásához. A prevenció tervezéséhez szükséges a tanulók családi- és életkörülményeinek megismerése a veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet feltárása, rögzítése. A megismerés módszerei:  kérdőíves felmérés,  megfigyelés: a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése (minden nevelő feladata),  célzott beszélgetés a tanulókkal, közösségeikkel és a tanulók szüleivel. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök rögzíti, és félévente felülvizsgálja, kiegészíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartását, amely az alábbiakat tartalmazza: o a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma, o a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet típusai, okai, o a tanulók iskolalátogatásának rendszeressége, o a tanulók kapcsolatai, kötődései, o a szükséges és megtett intézkedések. Az ifjúságvédelem területén kiemelkedő figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére. Ennek érdekében fokozottan figyelni kell  a megfelelő szemléletmód alakítására,  a döntéshozás képességének kifejlesztésére, a problémákkal való szembenállás megtanulására,  információk gyűjtésére, átadására, tanácsadásra,  felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységre (pl. különféle drogok és hatásuk, drogfüggőség, a drogokkal járó veszélyek, drogosok kezelése, a segítségkérés módjai, lehetőségei stb.),  egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezésére. 6.3. Bűnmegelőzés Az ifjúságvédelem fontos területe a bűnmegelőzés, amelyben a család, a pedagógus, kulturális, szociális és társadalmi szervezetek, illetve bűnüldöző szervek együttműködése szükséges. _____________________________________________________________ 25 _________________________

Az ifjúságvédelem szerepe a bűnmegelőzési gyakorlatban kétféle: a) a fiatalkorú elkövetővé, illetve bűnözővé válásának megelőzése:  felvilágosító, ismeretterjesztő munkával,  morális, erkölcsi neveléssel (önkontroll és empátia fejlesztése tanórán, kiscsoportos, négyszemközti beszélgetések keretében),  tanulással, munkára neveléssel,  pénzügyi, tárgyi támogatással,  időbeosztással (vonzó programok, szakkörök szervezése)  családi, baráti, iskolai kapcsolatok alakításával. b) a fiatalkorú áldozattá, illetve sértetté válásának megelőzése:  felvilágosító, ismeretterjesztő munkával (az áldozati viselkedés lélektana, provokatív magatartás, a segélykérés lehetőségei, jogos önvédelem),  konfliktuskezelési, kommunikációs technikák elsajátításával,  az áldozattá válás lehetséges színtereinek és szereplőinek feltérképezésével,  önvédelmi ismeretek elsajátíttatásával és készségek fejlesztésével. 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Az iskolai tanulás eredményessége a pedagógus és gyermek közös célja, elősegítése a pedagógus kötelessége. A megfelelő tanári hozzáálláson kívül szükséges azonban az is, hogy a gyermek teljesítménye és magatartása is megfeleljen a nevelői elvárásoknak. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot ér el, illetve tanév végi vagy félévi osztályzata az előző tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében fel kell tárni, mi húzódik a sikertelenség mögött és az okok ismeretében ki kell alakítani az intézmény és a pedagógusok egyéni megoldási stratégiáit. A tanulási kudarc leggyakoribb okai:  figyelmetlenség  rendszertelenség és tervszerűtlenség  rossz időbeosztás  mechanikus tanulás  fegyelmezetlenség a tanórán és egyéni tanulás idején  kitartás, akarat, a tanulási kedv és az érdeklődés hiánya (alulmotiváltság)  szociális helyzetből adódó hátrányok 7.1. Intézményi megoldási lehetőségek Az intenzív fejlesztés, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása az intézményben a következő szervezeti formában valósul meg: _____________________________________________________________ 26 _________________________

 felzárkóztató foglalkozások a tananyag ismétlésével, megerősítésével tanórai keretben,  felzárkóztató foglalkozások tartása azokból a tárgyakból, amelyeknél magas a tanév közbeni és félévi elégtelen, elégséges osztályzatok száma (20%). 7.2. Pedagógusok megoldási lehetőségei A tanulási kudarcok megelőzése érdekében minden pedagógusunk  a továbblépéshez szükséges tudásszint felmérésével kezdi minden tanév elején a tantárgya oktatását – ha ennek tananyaga korábban oktatott ismeretekre épül –, és az eredményektől függően ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozásokat épít be a tanmenetébe a szükség szerinti óraszámban, illetve szükség szerint tervezi és alkalmazza a felzárkóztatás egyéb formáit;  elsajátíttatja, gyakoroltatja az eredményes tanulás módszereit, technikáit tantárgyanként;  differenciáltan tervezi meg tanóráját, a tanulás fejlesztését;  fejleszti az értő olvasást, a figyelmet;  törekszik az önművelés igényének és szokásainak kialakítására;  erősíti a tanulás motivációját;  biztosítja a tanulók önálló ismeretszerzési és feldolgozási lehetőségeit;  folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét. A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken, a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken értékeljük. 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, a családi mikrokörnyezetükből adódóan, a családon kívüli környezet miatt, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek. A tanulók szociális helyzetének megismerése elsősorban az osztályfőnök, kollégiumi nevelő feladata, amelynek formái:  egyéni beszélgetés a tanulóval és szüleivel,  személyiségi jogokat nem sértő felmérő lapok kitöltése,  osztálytársak, szaktanárok, kollégiumi nevelők jelzései,  az osztályfőnök személyes tapasztalata, családlátogatás,  anyagi támogatás igénylése esetén kereseti igazolás kérése a tanuló szüleitől. Az osztályfőnökök munkáját a székhelyintézményben ifjúságvédelmi felelős, a tagintézményben szociálpedagógus segíti. Ezen felül kiemelt feladatuk kapcsolattartás a szociális háttérintézményekkel (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatalok (helyi és megyei), Intézményi Társulás (vidéki gyermeke_____________________________________________________________ 27 _________________________

ink esetében), Nevelési Tanácsadó) ill. együttműködés az iskola- és kollégium vezetésével, gyakorlati munkahelyeink vezetőivel. További, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek az intézményben:  A már meglévő felzárkóztató, tehetséggondozó programok népszerűsítése a tanulók körében, illetve igény szerint újak indítása.  Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, szakemberek bevonásával (drogkoordinátorok, rendőrség)  Pályaorientációs tevékenység  Felvilágosító tevékenység a szülők körében a szociális juttatások lehetőségeiről, tájékoztatás az önkormányzatok és háttérintézmények szerepéről  Szociális lehetőségek felkutatása pályázatok formájában.  Iskolán belüli szociális juttatások, lehetőségek rendszerezése: o javaslat a helyi önkormányzatok felé  rendszeres szociális támogatásra,  rendkívüli segélyre,  tankönyvtámogatásra,  étkezési hozzájárulásra. A tanuló szociális helyzetétől függően a tankönyvtámogatás és az étkezési hozzájárulás mértéke 100%-os is lehet. A három vagy több gyermeket nevelők automatikusan 50%-os étkezési támogatásban részesülnek. o az iskolai alapítványok támogatása  a sikeres résznyelvvizsgát tett tanulók költségeinek átvállalása,  az országos tanulmányi versenyeken sikeres tanulók jutalmazása,  kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók jutalmazása,  hozzájárulás a nyári táborok költségeihez,  szociálisan rászoruló kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók célirányos támogatása,  hozzájárulás az osztálykirándulások költségeihez,  ECDL vizsgadíjak megtérítése. o egyéb szociális és egészségügyi jellegű szolgáltatások  iskolaorvosi szolgáltatások,  fogorvosi szűrővizsgálatok,  szervezett szűrővizsgálatok, védőoltások 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések tételes jegyzékét Pedagógia Program melléklete tartalmazza.

_____________________________________________________________ 28 _________________________

10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A pedagógiai folyamat eredménye nagymértékben függ attól, hogy a folyamat alanyát, azaz a tanulót egységes nevelési ráhatások érjék. Ennek érdekében a pedagógiai munkát végzők (tanárok, nevelők) és a szülők, gondviselők között megfelelő harmónia alakuljon ki. A tanügyi követelmények következetes végrehajtása nagymértékben függ attól, hogy a szülő a pedagógusnak megfelelő partnere legyen. Fontos az, hogy a tanulók a tanórákon rendszeresen részt vegyenek, s esetleges mulasztásuknak megfelelő indoka legyen. A hiányzás okozta kieséseket maradéktalanul pótolják, házi feladatukat naponta elvégezzék, s a tanórákra rendszeresen készüljenek. Ugyancsak fontos a nevelési folyamat eredményessége szempontjából, hogy a tanulók tanórai magatartása, viselkedése olyan legyen, hogy az eredményes munkát lehetővé tegye. Természetesen nemcsak az oktatás eredményessége fontos ilyen szempontból, hiszen a pedagógiai munka nagyon fontos eleme a nevelés. Ezért az iskola nevelőtestületének fontos feladata az, hogy a szülőt rendszeresen tájékoztassa gyermeke előmeneteléről, magatartásáról, iskolai munkájáról. Fontos, hogy a szülői és az iskolai nevelés harmonizáljon egymással. A szülők számára az információk rendszeresen a tanulók ellenőrzőjén keresztül, havonta a fogadóórákon, évenként két alkalommal a szülői értekezleteken jutnak el. Az esetleges fontosabb aktuális problémákat telefonon vagy levélben adjuk tudtára a szülőknek. Ez utóbbit elsősorban a szociálpedagógusok feladata. A szülők a szülői munkaközösség révén észrevételezhetik kívánságaikat, igényeiket és juttathatják érvényre minőségi elvárásaikat, míg a tanulók a diákönkormányzaton keresztül. 10.1.Szülői Szervezet és Intézményi Tanács Intézményünkben a pedagógiai munka segítése érdekében Szülői Szervezetet működtetünk. Az Intézményi Tanács a nevelőtestület, a szülők és az illetékes önkormányzat egy-egy delegáltjából áll. A Szülői Szervezetben osztályonként 2 fő képviseli a szülőket, akik maguk közül évfolyamfelelősöket és vezetőt választanak. A fenntartó, az intézményvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője vagy a szülők közösségének képviselője bármikor kezdeményezheti a szervezet összehívását. Egyéb kedvezményezések híján az intézményvezető évente legalább két alkalommal összehívja a Szülői szervezetet, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői szervezet véleményét és javaslatait az intézmény működésével kapcsolatban. A Szülői szervezet vezetője közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, valamint kép_____________________________________________________________ 29 _________________________

viseli a Szülői szervezetet a különböző iskolai rendezvényeken és nevelőtestületi értekezleteken. Az Intézményi Tanács évente legalább kétszer ülésezik és saját SzMSz-e alapján végzi tevékenységét. Az iskolát érintő valamennyi kérdésben véleményt formálhat és tájékoztatást kérhet.

10.2.Diákönkormányzat A diákélet szervezése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése, érdekeinek védelme céljából intézményünkben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat képviseleti elvben épül fel. A diákönkormányzatban minden osztályközösséget egy tanuló képvisel, akit az osztály tanulói választanak meg. Közülük kerülnek ki az évfolyamfelelősök és a diákönkormányzat vezetője, akik ugyancsak választás útján nyerik el megbízatásukat. A diákönkormányzat munkáját felnőtt vezetőként egy pedagógus segíti, akit a diákönkormányzat egyetértésével az iskola igazgatója bíz meg. Az iskolai diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről és az ahhoz biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol:  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,  a Házirend elfogadásakor és módosításakor,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a fegyelmi tárgyalás során. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – dönt a szabadidős programok szervezéséről. A diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó rendezvények, események:  mozi- és színházlátogatás,  belföldi és külföldi kirándulások,  iskolabálok, suli-bulik,  iskolanap, _____________________________________________________________ 30 _________________________

    

elsősök bemutatkozó műsora, Mikulás-est, sportversenyek, focigála, iskolaújság, iskolarádió, iskolatévé működtetése, Zöld Nap

10.3.Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. 10.3.1. A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított magatartásáról rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző könyvébe is beírni. Az intézmény a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. A kilencedik évfolyamosok szüleit beiratkozáskor a leendő osztályfőnökök tájékoztatják a tanévkezdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. 10.3.2. Szülői értekezletek A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk a szülők közössége és az osztályfőnöki munkaközösség kidolgozott tematikája alapján. Az ünnepélyes tanévnyitót követően az osztályfőnökök rövid tájékoztató keretében ismertetik a tanévkezdéshez kapcsolódó aktuális feladatokat és elvárásokat. A tanévzáró ünnepélyt követően a bizonyítványosztás keretében röviden értékelik az osztály éves munkáját és teljesítményét. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülők közössége indokoltnak tartja, rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. A szülői értekezleten a szülők kérésének és kívánságának megfelelően az osztály egészét érintő kérdések tárgyalása után ki kell térni a tanulók egyéni értékelésére is. 10.3.3. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az iskolai munkatervben meghatározott időpontokban, tanévenként négy alkalommal: november, január, április és május hónapban szülői fogadóórát tart. A szülői fogadóórákon lehetőséget teremtünk minden pedagógusnak és szülőnek a négyszemközti beszélgetésre, a tanulók problémáinak megvitatására. Amennyiben a szülő (gondviselő) fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, azt telefonon vagy írásban történt egyeztetést követően bármikor megteheti. Az iskolai szülői értekezletekhez kapcsoló_____________________________________________________________ 31 _________________________

dóan illetve az iskolai fogadóórákkal párhuzamosan a kollégiumi nevelők is fogadják a szülőket. Az intézmény igazgatója és az iskolavezetés minden tagja szintén fogadóórát tart a szülői értekezletek és a szülői fogadóórák időpontjában. 11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 11.1.Törvényi háttér Az elmúlt évek vizsgálatai, felmérései, valamint az elkészített elemzések alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek. Továbbá a helyi pedagógiai programokban is megjelenjen az egészségnevelési stratégia kidolgozása, megvalósítása. Ez elsőként a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXI. törvényben történt meg. Így került az egészségnevelési program elkészítésének kötelezettségére vonatkozó előírás a közoktatási törvény 48. §-a (3) bekezdésébe. 11.2.Helyzetkép, helyzetelemzés 11.2.1. Erőforrások 11.2.1.1.Személyi erőforrások a) Belső erőforrások Az iskola egyik legfontosabb színtere az egészségnevelésnek, ezért nagyon fontos, hogy az intézmény minden dolgozója a diákokkal együtt részt vegyen, illetve feladatot vállaljon az egészségnevelési program megvalósításában. Ide számíthatók:  az iskola vezetése,  a tanárok,  az iskolaorvosi szolgálat,  az intézmény ügyviteli és technikai dolgozói,  az oktatás-technikus,  a diákok. Az iskola vezetése  tervezi, szervezi, értékeli és minősíti az egészségnevelési programokat,  megteremti az anyagi forrásokat,  kapcsolatrendszerét felhasználja az iskolán kívüli világ lehetőségeinek integrálására,  aktívan részt vesz az egyes programokban. Az iskolavezetést az egészségnevelési és fejlesztő csoportban egy igazgatóhelyettes képviseli. A tanárok  feltérképezik az oktatott tárgyaikhoz kapcsolódó tartalmakat, beépítik azt az oktatási folyamat egészébe, _____________________________________________________________ 32 _________________________

 személyes magatartásukkal, példaadással és odafigyeléssel sokat tehetnek annak érdekében, hogy az egészséges környezethez való jog maradéktalanul megvalósulhasson, az egészség, mint alapvető emberi és közösségi érték épüljön be tanulóink értékrendjébe. Iskolaorvosi szolgálat A feladatokat ellátja:  az iskolaorvos (heti 1 nap)  a védőnő (heti 2 nap)  a tanulók fogászati ellátását végző fogorvos (évi 1 alkalom) Az iskolaorvosi szolgálat az iskola egészségnevelési programjának összeállításában és megvalósításában kiemelkedő szerepet tölt be. Legfontosabb feladatai: A tanulók egészségügyi állapotának felmérése, megőrzése és az egészséges életmódra nevelés. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció stb.) Az oktatás-technikus feladata:  balesetveszélytől mentes egészséget nem veszélyeztető oktatási eszközök beszerelése, karbantartása, szakszerű elhelyezése,  az egészségnevelési programok technikai feltételeinek biztosítása, a tanárok, előadók és az iskolaorvosi szolgálat munkájának segítése. A technikai dolgozók feladata: a barátságos, tiszta és ökonomikus tanításinevelési környezet megteremtése. A tanulók valamennyien érintettek, részt vehetnek a programok megvalósításában. Fontos, hogy tevékeny, cselekvő részvétel lehetősége nyíljék meg a számukra akár az iskolán belül, akár azon kívül is. A diákok felnőtt társadalommal szembeni partnerségét, mint nevelési eszközt fel kell használni a szemléletformálásra, hiszen ha el tudjuk hitetni, hogy fontos és értékes minden egyes tanuló véleménye és igyekezete, kevesebb közömbösség és több cselekvés jellemzi őket a saját és a mások egészsége megóvása érdekében is. Az egészségnevelési és fejlesztő csoport tagjai:  igazgatóhelyettes  iskolaorvos,  védőnő,  ifjúságvédelmi felelős,  osztályfőnöki munkaközösség-vezető,  testnevelő tanárok,  diákönkormányzatot segítő pedagógus, _____________________________________________________________ 33 _________________________

Az iskolai egészségnevelési és fejlesztő csoport feladatai:  az egészségnevelési program összeállítása,  az éves munkaterv elkészítése,  programok szervezése, irányítása, koordinálása és megvalósítása,  az egészségnevelési munka értékelése, hiányosságok feltárása és a felmerülő problémák megoldása,  pályázatok írása,  útkeresés az egészségnevelés hatékonyságának fokozására. b) Külső erőforrások – iskolán kívüli együttműködés A fenntartó határozza meg intézményünk profilját és költségvetését, így a vele való együttműködés az egészségnevelési program megvalósítása szempontjából is döntő. Az iskola vezetésének feladata, hogy az egyeztetések során elérje az optimális helyzet megteremtését. Cél, hogy a fenntartó Mátészalka Város Önkormányzata a kötelező támogatáson túl is finanszírozza egészségnevelési programjainkat. A szülők, a család alkotják tanulóink hátterét. Ez a háttér nem feltétlenül szolgál jó például az egészségtudatos viselkedés megteremtésében. Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola egészségnevelési törekvéseit, és hogy elhitessük velük, ez legalább olyan fontos elsajátítandó készségképesség, mint azok az ismeretek, amelyeket a tananyagok hagyományosan tartalmaznak. A szülők az egészségnevelési program aktív résztvevői (előadások tartása, konkrét programokon való aktív részvétel, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása stb.) A kortársi közösségek olyan értékeket közvetítenek, amely az egyén fontosságáról, elfogadottságáról szólnak. Azok a gyerekek találják meg önmagukat kizárólag ilyen közösségekben, akiket sem a családban, sem az iskolában nem érnek én-erősítő élmények. A környezeti és egészségvédelmi nevelés éppen azzal lehet több, mint a hagyományos oktatási-nevelési formák, hogy az egyén fontosságáról, a cselekvő részvételről szólnak, és ezáltal felveszik a küzdelmet a közömbösséggel, a tehetetlenséggel szemben. Szülői szervezet az iskola egészségnevelési munkáját az  egészségügyi program véleményezésével,  módosító javaslataival,  a programokon való részvétellel,  előadások tartásával,  külső erőforrások felkutatásával segíti. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat  segíti az intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását  segítséget nyújt jogi és államigazgatási ügyekben. ÁNTSZ  ellenőrzi az intézmény higiénés körülményeit, _____________________________________________________________ 34 _________________________

    

az egészségügyi jogszabályok betartását, a munkaegészségügyi előírásokat, segítséget nyújt az iskolai egészségnevelési munkában, rendezvényeket szervez, előadásokat, foglalkozásokat tart.

Rendvédelmi szervek  segítséget nyújtanak: o a drogprevenciós munkában, o a bűnmegelőzési munkában, o az ifjúságvédelmi munkában,  előadásokat tartanak: o rendészeti, közlekedési témában, o jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi területén,  alkalomszerűen tanári továbbképzéseket tartanak. KEF-Kábítószerügyi Egyeztető Fórum  kapcsolatot teremt a helyi önkormányzat és az iskola között,  a drogügyi koordinátor személyén keresztül állandó kontaktust biztosít,  segíti kialakítani az iskola drogstratégiáját,  koordinálja a drogprevenciós munkát,  szerepet játszik az intézmény egészségfejlesztési programjának megvalósításában. Nevelési Tanácsadó Pszichológusa segítséget nyújt a mentális, pszichés problémákkal, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak. Felkereshető fogadóórán, illetve előzetes megbeszélés szerinti időpontban. 11.2.1.2.Jövőkép, alapelvek, célok és feladatok 11.2.1.2.1. Jövőkép „A fiatalok magatartása jelen egészségük jövőbeni felnőttkori egészségük és majdani gyermekeik egészségének kulcsa.” Mrs Haddad – WHO területi képviselő Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak a saját pillanatnyi érdekeik szerint cselekedjenek, hanem gondoljanak a jövőjükre. Tudatosodjon bennük, hogy az egészség kincs. Nemcsak jó közérzetet jelent, hanem munkaképességet, anyagi biztonságot, gyarapodást, amely a családnak, és az egész társadalomnak jövőbeni záloga. Ezek eléréséhez a következő alapelvek és célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén és valamennyi tevékenységünkben. 11.2.1.2.2. Alapelvek _____________________________________________________________ 35 _________________________

Egészségfejlesztési alapelveink:  Folyamatos egészségfejlesztés.  Az élet, a tanulás és a munka egészséges színterének biztosítása az iskolában.  Együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között az egészséges iskolai környezet érdekében.  Különösen fontos szerep biztosítása a prevenciónak.  Iskolai egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítása.  Együttműködés a helyi közösség szakembereivel az egészségfejlesztést célzó programokban.  A diákok tudatára, érzelmeire, akarati elhatározására hatva hozzájárulni a gyakran tapasztalható negatív egészségmagatartásuk kialakításának megelőzéséhez, szemléletük pozitív irányban történő változásához, az egészség értékének hangsúlyozásával.  Az egészséges étkeztetés és a testedzés, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének kiemelt kezelése.  A lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programok előtérbe helyezése.  Az iskola diákjainak, dolgozóinak, valamint a helyi közösség tagjainak segítése az egészség megőrzésében.  Személyiségfejlődésre, életmód kialakításra, szokások formálására, preferenciák kialakítására gyakorolt pozitív hatás biztosítása. 11.2.1.2.3. Célok és feladatok Az egészségnevelés legfontosabb céljai:  Hosszú távú célunk, jövőképünk, a helyes döntésekhez vezető tudás és a helyes életvezetés alapjainak átadása tanítványainknak számára.  A prevenció (megelőzés), az egészség védelme, megóvása, a felvilágosítás.  Életmód változtató programok kidolgozása, és társas környezetben történő megvalósítása.  A szűrővizsgálatok szervezése, illetve az azokon való részvétel biztosítása.  Az érzelmi nevelés jegyében működő egészségfejlesztési programok megvalósítása külső szakértők bevonásával, a társas-kommunikációs készségek fejlesztésével, önismereti csoportfoglalkozásokkal, illetve osztályfőnöki közreműködéssel.  Célunk, hogy gazdag személyközi és intézményes kapcsolatokkal iskolánkat valódi, életteli szocializációs színtérré tegyük. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:  problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás,  konfliktuskezelés- és megoldás,  kreativitás, _____________________________________________________________ 36 _________________________

   

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, értékelés és mérlegelés készsége.

Konkrét célok  A tantestület tagjainak megnyerése az egészségnevelési, egészségfejlesztési munkához.  Tantestületen belüli továbbképzés szervezése az egészségnevelés módszereinek bemutatására.  Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára.  Táborok szervezése.  Egészségnevelési és fejlesztési témák osztályfőnöki órába építése, ill. ilyen témák további megvitatása.  Szakórákon az egészségnevelésre fordítható figyelem erősítése.  Hétköznapi egészségi problémák megjelenítése a szakórákon.  Interaktív módszerek alkalmazása. 11.2.1.4.Iskolai feladatok 11.2.1.4.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai Az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók az egészséges életvitelhez szükséges tudást, kellő ösztönzést megkaphassák személyes és környezeti értelemben egyaránt. Az iskola és dolgozói kommunikálják az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, mutassanak példát, és konkrét tevékenységekben alapozzák meg azokat. A tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódnak megfelelő tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési módokat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. 11.2.1.4.2. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek  Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.  Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, a testi higiénia.  Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe.  A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat.  Környezeti ártalmak, személyes biztonság kérdése.  Szenvedélybetegségek kérdése.  A szenvedélybetegségek elkerülése.  A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben.  A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete. _____________________________________________________________ 37 _________________________

    

A tanulás és a tanulás technikái. A tanulási környezet alakítása. Az idővel való gazdálkodás szerepe. A rizikóvállalás és határai. A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

11.2.1.5.Iskolai programok 11.2.1.5.1. A mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás programjának célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, melyek igyekeznek ellensúlyozni a modern kor által kikényszerített mozgásszegény életmódot, ami a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézve ezáltal a szellemi teljesítmény romlását is. 11.2.1.5.2. Tanórán és tanórán kívüli legfontosabb feladatok és célok  Feladatok: o a rendszeres céltudatos testmozgás igényének kialakítása, o minden tanulónak olyan mozgáslehetőségeket kell biztosítani, melyek az eltérő testi adottságok esetén is örömet adnak, sikerélményt nyújtanak. Sajnálatos módon egyre több az olyan gyermek, aki alkatánál fogva nem képes elfogadható teljesítményre, a sikertelenség még inkább elvonja a mozgástól.  Célok: o egészséges életmódra, rendszeres testedzésre nevelés, o a tanulók ismerjék meg a testnevelés egészségügyi és prevenciós értékeit, o fizikai állóképesség fejlesztése, o akarat, bátorság erősítése. Iskolánk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe beillesztett 2 testnevelési órán vesznek részt. A szűkös tornatermi és sportudvari körülményeket uszodai foglalkozásokkal bővítjük. A kötelezően választható testnevelési órák mellett az alábbiak szolgálják a mindennapos testedzést:  Tömegsport  különböző sportági foglalkozások (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, úszásoktatás, atlétika, asztalitenisz stb.)  népi tánc,  sportversenyek,  sportdélután, _____________________________________________________________ 38 _________________________

 egyéb sportrendezvények. A tanórán kívüli foglalkozásokon az iskola minden tanulójának lehetőséget biztosítunk a sportolásra, testedzésre. Délután nyitott tornaterem és a sportudvar alkalmat ad a mindennapos testnevelésre, nemcsak felügyeletet biztosítunk a tanulóknak, hanem szakirányú vezetést is a foglalkozásokhoz. Legfontosabb célkitűzések:  tanulók mozgásigényének kielégítése,  lehetőség a kulturált mozgásra, új sportágakkal való ismerkedés,  fizikai állóképesség fejlesztése, testkondicionálás. Testnevelés óráról teljes felmentést csak az iskolaorvos adhat, szakorvosi vélemény alapján. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően nem kell végrehajtani. A gyógytestnevelési órákat szakképzett testnevelő tanárok vezetik. A foglalkozásokon az érintett tanulók a számukra szükséges speciális gyakorlatokat végzik. Kiemelkedő szerepe van az úszásnak. Szinte minden gyógytestnevelésre utalt tanulónak ajánlott az úszásfoglalkozás. Itt a tanulók egyéni úszásmódban részesülnek, egészségi állapotuknak megfelelő feladatokat kapnak. A foglalkozások legfontosabb céljai:  az egészségi állapot javítása, amennyiben lehetséges, helyreállítása,  a kisebbségi érzés, gátlásosság leküzdése,  érdeklődés és kedv kialakítása a rendszeres testmozgásra. 11.2.1.6.Iskola-egészségügyi munkaterv A munkatervet az egészségfejlesztési és nevelési csoport tagjaival való egyeztetést követően a védőnő készíti el. A munkaterv tartalmazza:  Az orvosi és védőnői szűrővizsgálatok, rendelések, fogadóórák helyét és időpontját.  Az iskolaorvos és a védőnő legfontosabb feladatait: o a tanulók egészségügyi állapotának felmérése 9-12. évfolyamon, o egészségügyi és szociális okból veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése az osztályfőnökök segítségével, _____________________________________________________________ 39 _________________________

o gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskolaegészségügyi feladatok ellátása. o részvétel az iskola egészségnevelő tevékenységében, elsősorban az alábbi témákban:  az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiénia, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás stb.),  családtervezés, fogamzásgátlás,  szülői szerep, csecsemőgondozás,  szenvedélybetegségek megelőzése, o részvétel az iskola által szervezett egészségnevelési programokon (természetvédelmi nap, iskolanap stb.), o az előző évi szűrővizsgálatok elemzése, következtetések levonása, o egészségnevelés az „egészség-megőrzési program” alapján, o kapcsolattartás szülőkkel és a pedagógusokkal, o környezet-egészségügyi feladatok: tantermek, étterem, egyéb helyiségek ellenőrzése, hiányosságok értékelése, intézkedések megtétele, o elsősegélynyújtás, o az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök, mentőládák feltöltése. o közegészségügyi és járványügyi feladatok szervezése, elvégzése, ellenőrzése Az iskola egészségügyi munkatervének programjait részletesen, havi bontásban az éves munkaterv tartalmazza. 11.2.1.7.Egészség-megőrzési program Az ember okozta hatalmas környezeti változások számos tekintetben veszélyeztetik jövőnket. Korunk emberének és utódainak egészségét egyre több ártalom fenyegeti, amelyek egy része átgondolt, a fiatalok figyelmét felkeltő egészségnevelési programmal kivédhető. Célunk megvalósítása érdekében – a „Nemzeti Egészségnevelési Program”-mal összhangban – az alábbi témaköröket építjük be az iskola egészségmegőrzési programjába:  Az egészség és az egészséges életmód.  Egészséges táplálkozás. Étkezési szokások.  Családi életre nevelés.  Rendszeres testmozgás.  Serdülőkori változások és testi higiéné.  Lelkisegély – harmonikus életvitel  Gyors segítség! (pl. mi a teendő magas láz esetén stb.)  Szenvedélybetegségek megelőzése. Dohányzás, alkohol, drogfogyasztás.  Szexuális úton is terjedő betegségek.  Véletlen teherbeesés és elkerülése, fogamzásgátlás, abortusz.  Terhesség, szülés, szoptatás.  Öngyilkosság. _____________________________________________________________ 40 _________________________

 Szándékos és véletlen balesetek és sérülések.  Rákmegelőzés. Az emlő- és hererák korai felismerése. Az önvizsgálat tanítása.  Az egészséges fogakért. Az egyes programok részletes kidolgozását az éves munkaterv tartalmazza. 11.2.1.8.Az egészségnevelés lehetőségei az egyes tantárgyakban Magyar nyelv és irodalom  A magyar nyelv és irodalom óráin lehetőség nyílik olyan szövegek feldolgozására, elemzésére és értelmezésére, amelynek az emberi egészség jelen állapotával, az egyes társadalmi csoportok szociális körülményeivel foglalkoznak.  A szövegalkotás módszerével a tanórákon lehetségessé válik a diák személyes érvelésének kifejtése.  Irodalomórákon a szépség és teljesség fogalmának irodalmi megjelenítésekor szó kell essék az egyén, a tanuló egészségéről. Történelem  A történelmi témakörök lehetőséget adnak arra, hogy tudatosítsuk tanulóinkban a modern egészségügy jelentőségét, az egészségük megőrzését szolgáló előírások betartásának fontosságát.  Járványok és betegségek társadalom-történelem formáló hatásairól ejtünk szót, amikor az a tananyaghoz illeszkedik.  Történeti értékek megismerése, a hagyományok tiszteletének erősítése. Földrajz  A tantárgy témakörei széles lehetőséget biztosítanak a tanulók egészségtudatos magatartásának formálásához.  Közvetlenül kapcsolható az egészségneveléshez az általános társadalom földrajzélelmezéssel foglalkozó, valamint a demográfiai fejezete.  A környezetben lezajló változások értékelése.  A természeti és a társadalmi folyamatok hatásainak értékelése.  Globális problémák megismerése.  Elsősorban a környezetvédelemmel kapcsolatos fejezetekhez lehet kapcsolódni a mindennapi életünkből vett példákkal, rámutatva a különböző groszférák (talaj, víz, levegőburok) sérülésének, egészségünket fenyegető veszélyeire és az elkerülésük, leküzdésük érdekében viselt közös felelősségünkre. Matematika  Fontos, hogy a tanulók jól ismerjék, és készség szintén tudják alkalmazni azokat a számolási módokat, amelyekkel a mindennapi életben az egészséggel, az egészséges életmóddal kapcsolatban előfordulhatnak (pl. százalékszámítás, arányok stb.)  Az egészségnevelés lehetőségei a matematika oktatásának keretében: o egészségneveléshez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása, _____________________________________________________________ 41 _________________________

o egészségügyi mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai, valószínűségszámítási módszerek alkalmazása, o táblázatok, grafikonok készítése, elemzése, rendszerben való gondolkodás kialakításának készsége. Fizika  A tanulók ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatásokat (hő, zaj, sugárzás, rezgés stb.) és tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit.  Tudják értékelni a környezet változásának egészségkárosító törvényszerűségeit, és ennek ismeretében legyenek képesek megoldást keresni a globális egészségügyi problémákra.  Mérjék fel annak fontosságát, hogy az egészségre ártalmas környezeti erőforrásokat csak felelősséggel szabad felhasználni. Idegen nyelv  Az egészségneveléssel kapcsolatos témakörök (egészség, betegség, táplálkozás, napirend stb.) feldolgozása során lehetőség van: o az egészséges életmóddal kapcsolatos problémák feltárására, o a problémák megoldására, o a meglévő ismeretek bővítésére, o más országok egészségügyi szokásainak és problémáinak megismertetésére  Az egészségvédelemmel kapcsolatos problémák feldolgozása, önálló, csoportos vagy projektmunkával történik. Informatika  Ismeretszerzés a világhálón való kutatás segítségével.  Feladatmegoldások során élő napi példák használata.  Informatikai berendezések egészségkárosító hatásainak megismerése, az ártó hatások elleni védekezési módszerek kialakítása. Ének-zene  A helyes testtartás és levegővétel kialakítása.  A hangok képzésének folyamatát tanítva a diákok figyelmének felhívása az egyes szervek (tüdő, gége, hangszalagok, fogak stb.) egészségének megóvására.  A légszennyezés (autók stb.) dohányzás, a túlzott zenei hangerő káros hatásainak megbeszélése. Biológia  Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészség megőrzését elősegítő magatartás elsajátítása. (pl. a tudatos táplálkozás fontosságának megértése, a rendszeres testmozgás szükségességének felismerése). _____________________________________________________________ 42 _________________________

 A szervezet felépítéséről és működéséről tanultak hasznosítása az egészséges életvitel kialakítása során.  Védőoltások, szűrővizsgálatok, tanácsadások jelentőségének hangsúlyozása a betegségek megelőzésében.  Betegségtünetek megismerése.  Elsősegélynyújtás alapismereteinek elsajátítása.  Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmietikai szempontból. Törekvés a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására.  Az emberi szervezet károsító élvezeti és kábítószerek hatásának megismerése. Kémia  A kémiai anyagok, jelenségek mindennapjainkban betöltött szerepének felismerése.  A kémiai anyagok, jelenségek élő szervezetre és az élettelen természetre gyakorolt hatásainak megismerése.  Az anyagtárolás- és kezelés helyes módjainak elsajátítása.  Veszélyszimbólumok és jelek ismerése, az ismeretek alkalmazása a köznapokban.  A folyamatok során keletkezett hulladék hatástalanításának, megfelelő tárolásának megismerése.  Balesetvédelmi szabályok elsajátítása.  Védőfelszerelések, eszközök használatának megismerése. Rajz és vizuális kultúra  Az egészségnevelési témához kapcsolódó o vizuális feladatok megoldása, o pályamunkák készítése, o képzőművészeti alkotások elemzése.  Egészséges testi nevelés o megfelelő ülésrend, o írástechnika alkalmazása. Szakmai alapozó elmélet  A szakma gyakorlásához kapcsolódó baleseti, egészségvédelmi és higiéniai ismeretek elsajátítása, gyakorlati alkalmazása.  Szakmai ártalmak hatása az emberi szervezetre, az egészségkárosodás megelőzése. Szakmai orientáció (információkezelés)  Rendszeres mozgás (kézmasszírozás, váll-, hátkörzés, lábmozgatás).  Figyelemfelhívás a megfelelő kéz-, kar- és testtartás fontosságára.  Változatos munkavégzés.  Az egészséges életmóddal foglalkozó másolószövegek íratása. _____________________________________________________________ 43 _________________________

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek  Szakma-specifikus egészségvédelmi ismeretek elsajátítása.  Figyelemfelhívás az egyéni felelősségre és az öngondoskodásra, a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelő szabályaira.  Környezetbarát anyagok, termékek ismerete, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás megismerése.  Helyes egészségvédelmi technológiák megismerése a gyakorlatban.  Ökológiai szemlélet erősítése Az osztályfőnökök feladatai  Az egészség, mint alapértékek elfogadása, elfogadtatása.  Az egészségkárosodás megelőzése, az egészségmegőrzés igényeinek felkeltése a diákokban.  Az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése.  Az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdések o napirend összeállítás (tanulás-pihenés). o táplálkozás, o pihenés, sport, szabadidő hasznos eltöltése.  A lelki egészség iránti igény felkeltése. A problémák feltárása, segítés a megoldásban. A lelki problémákkal küzdő tanulók segítése pszichológus bevonásával.  Az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók külön kezelése o a problémák feltárása (9. évf. megkezdésekor), o a problémák kezelése (az osztályban tanító tanárokkal közösen). 11.2.1.9.Az egészségnevelés lehetőségei a tanórán kívüli foglalkozásokon, programokon Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, hogy olyan új tanítás-tanulási módszert kínál, mely elősegíti a komplex gondolkodás kialakulását és az összefüggések megismerését. Főbb jellemzői:  A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása.  Sokféleség összekapcsolása a különféle tevékenységek által.  Kapcsolatközpontúság.  Értelem és érzelem kapcsolódásainak biztosítása.  Módszerek sokfélesége. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások  felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások,  szakkörök,  vöröskeresztes tanfolyam,  diákkörök _____________________________________________________________ 44 _________________________

o művészeti csoportok: énekkar diákszínpad néptánc o sport: tömegsport sportköri foglalkozások (kosárlabda, röplabda, labdarúgás) · hit- és vallásoktatás Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások, programok  Iskolanap  Terepfoglalkozások: o tanulmányi kirándulások, o szakmai gyakorlatok, o természetvédelmi nap, o nyári táborok, o hétvégi túrák.  Látogatás: o múzeum, o egészségnevelési intézmények, o egészségügyi intézmények, kórház, o üzemlátogatás, o városnéző programok egészségügyi szemmel.  Versenyek: o tanulmányi, o szakmai, o kulturális, o sport, o vöröskeresztes, o egészségügyi.  Akciók: o a városi vöröskereszt által szervezett véradó napokon való részvétel, o parlagfű elleni program, o szelektív hulladékgyűjtés, o iskolaszépítés, o pályázatok, o újságkészítés, o kiállítás szervezése, o vetélkedők, o egészségügyi előadások, o szakmai napok. 11.2.1.10.Módszerek Az egészségnevelésben olyan módszereket kell választanunk, amelyek vonzóvá teszik a tanulók számára a témákat. Erősítjük a kooperatív, együttműködési technikák elsajátítását, a vitakészséget, a problémamegoldást. A módszerek közül kiemelt szerepet kap:  közösségépítő, csoportos egészségnevelési feladatok, _____________________________________________________________ 45 _________________________

 aktív, kreatív munkák, o versenyek (pl. osztályok közötti tisztasági, vöröskeresztes stb.), o szelektív hulladékgyűjtés, o a témával kapcsolatos plakátok készítése, cikkek írása, o a témával kapcsolatos plakátok, cikkek faliújságon való megjelenítése.  meghívott előadók (iskolaorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy a helyi civil szervezet munkatársa),  kérdőíves felmérések. 11.2.1.11.Taneszközök Iskolánk alapvetően rendelkezik az egészségneveléshez szükséges oktatási eszközökkel (könyvek, CD-k, videofilmek, egészségügyi táblák, elsősegélynyújtáshoz szükséges legfontosabb eszközök stb.). Az egészségnevelési program hatékonyságának és eredményeinek fokozása érdekében a meglévő eszközöket folyamatosan bővíteni, frissíteni kell. 11.2.1.12.Kommunikáció Az egészségnevelésben nélkülözhetetlen a szakirodalomban való jártasság, a hírek feldolgozásának készsége, a fellépés, közszereplés képessége és a végzett munkáról való számadás. A diákokat iskolarádión, faliújságokon keresztül, valamint személyes kommunikációval tájékoztatjuk az aktualitásokról. Tájékoztató fórumok:  szülői értekezletek,  fogadóórák (iskolai-orvosi),  előadások (szülők, tanulók, tanárok részére),  szakmai tanácskozások, tréningek. Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. 11.2.1.13.Minőségfejlesztés Az iskola egészségnevelési és fejlesztési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy az egészségnevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az egészségnevelés pedagógiai céljai és feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. A pedagógus egészségnevelési gyakorlatának színvonalát a következő szempontok alapján minősítjük:  Rendelkezik-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek az egészségneveléshez nélkülözhetetlenek.  Felkészültségét áthatja-e az együttműködésre törekvés. _____________________________________________________________ 46 _________________________

 A napi tanítási gyakorlata során mennyire tárja fel tantárgya egészségnevelési tartalmait.  Tanulói számára jól szervezett tevékenységek során biztosítja-e sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.  Tanítási gyakorlat során alkalmazza-e a modern egészségnevelési módszereket (partnerközpontú, élményalapú tevékenységek).  Részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításához.  Személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszike együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal. A tanulók „egészségképének” alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérjük az alábbi módon:  Szakközépiskolai tanulmányok kezdetén (9. évf.) életkoruknak megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot.  12. évfolyamon a mérést megismételjük.  A 9-12. évfolyamon végzett mérések eredményeit összehasonlítjuk. Az összehasonlító elemzések, értékelések alapján következtetéseket vonunk le a változásról.

12. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 12.1. Alapok 12.1.1. Törvényi háttér ld. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 48. § (3) bekezdés 12.1.2. Helyzetkép 12.1.2.1.Erőforrások 1. Személyi erőforrások Belső  Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.  Az adminisztrációs és technikai dolgozók napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát technikákkal megvalósítani. Munkájukban legyenek igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben.  A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire a mi iskolánkban is tudunk számítani.  A tanárok és diákok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. _____________________________________________________________ 47 _________________________

 Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése.  Számíthatunk az iskolaorvos közreműködésére diákjaink magatartásának környezettudatos irányba való hatékonyabb formálásában.  A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 2700 fő tanuló. Külső  A helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás ideális: Önkormányzat, Általános Iskolák, a város többi iskolája, ÁNTSZ. A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés  Keressük a kapcsolatot a civil szervezetekkel  A szülőkkel való kapcsolattartás sajnos már nem jellemző ennél a korosztálynál, de a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson keresztül talán jobban be tudjuk vonni őket is a közös munkánkba. 2. Anyagi erőforrások  A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelési célkitűzéseinek eléréséhez.  Pályázatok segítségével próbálunk anyagi forrásokat biztosítani programjaink megvalósításához.  A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.  A helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni. 3. Tárgyi erőforrások  Tantermek, informatikai szaktantermek, tanműhelyek  Ismerethordozók: videofilmek, könyvek, faliképek.  Audiovizuális eszközök: projektor stb. 12.2. Alapelvek, célok 12.2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés  az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,  a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,  a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által  s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. 12.2.1.1.Célok a 14-20 éves korosztály esetében _____________________________________________________________ 48 _________________________

 fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével rendszerszemléletre való nevelés,  holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése  globális összefüggések megértése  fogyasztás helyébe életminőség helyezése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása 12.2.1.2.Helyi célok, értékek  Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  Helyi értékek és problémák feltérképezése  Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)  Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)  Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken  Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása  A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel 12.2.1.3.Iskolánk környezeti nevelési hitvallása  A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának.  Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! 12.2.1.4.A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi cé_____________________________________________________________ 49 _________________________

lok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak. 12.2.1.5.Konkrét célok és feladatok Célok  A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei.  Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.  A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén  A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása Feladatok  A képzésben kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét  A oktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni  A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása  A szelektív hulladékgyűjtés beindítása  Az iskolakert ápolása  Az iskolai büfé kínálatának egészségesebbé tétele  Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe  Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)  Környezetvédelmi vetélkedők tartása  Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás és tartalmi keretek. 12.3. Foglalkozások 12.3.1. Tanórai keretek a) A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók  törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt, _____________________________________________________________ 50 _________________________

 ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását,  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük,  tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. Történelem A tanulók  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül,  értsék meg az egész világot érintő globális problémák történeti gyökereit,  érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók  váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,  fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk. Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti öszszefüggéseke matematikai módszerekkel demonstrálják,  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat,  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, _____________________________________________________________ 51 _________________________

 mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni,  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá,  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket,  értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet,  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény,  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, _____________________________________________________________ 52 _________________________

 ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket,  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően,  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód,  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát,  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére,  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,  ismerjék a természetes alapanyagok használatát,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak,  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően,  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését,  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre,  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. _____________________________________________________________ 53 _________________________

Etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek,  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban,  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket,  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket,  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen,  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket,  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait,  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti öszszefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások),  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével,  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyagés energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Testnevelés _____________________________________________________________ 54 _________________________

A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve,  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes,  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását,  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására,  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását. Szakmai alapozó elmélet és orientáció gyakorlat (9-10. évfolyam) A tanulók  ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni,  ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni,  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére. Szakmai alapozó, elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók  legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük,  sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek,  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.),  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát,  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat,  látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban,  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban  alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem, _____________________________________________________________ 55 _________________________

 alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk a megvalósítási ütemterv szerint! b) Nem hagyományos tanórai foglalkozások A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:  A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”.  A sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által.  A természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése.  Kapcsolatközpontúság.  Értelem és érzelem egysége.  Módszerek sokfélesége Komplex tanulási lehetőségek iskolánkban: 1. Tanítási órán kívüli tevékenység  nyári táborok  szakmai gyakorlat  tanulmányi kirándulás  szakmai napok diákszervezéssel  múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra) 2.“Akciók”  vetélkedők  pályázatok  újságkészítés  kiállítás rendezése  interjú  kérdőív  iskolarádió működtetése 3.“Látogatás”  múzeum  hulladékégető  szennyvíztisztító 4. Versenyek 5. Zöld Nap 6. DÖK-nap 12.3.1. Tanórán kívüli foglalkozások _____________________________________________________________ 56 _________________________

Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. A fentieken kívül pl.:  szakkör  várostakarítási akció nap  tábor stb. 12.4. Módszerek Segítségükkel a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Munkánk során alkalmazott módszercsoportok:  kooperatív tanulási technikák,  játékok,  riportmódszer,  kreatív tevékenység,  közösségépítés,  művészi kifejezés. 12.4.1. Taneszközök  Komposztáló  Hulladéktároló  Ismerethordozók: szakkönyvek, határozók, térképek, ismeretterjesztő kiadványok  Eszközök: munltimédiás segédanyagok, videofilmek, internet hozzáférés.

12.4.2. Az iskolai környezet Az épület  A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak.  Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden osztályterembe és folyosó részre szeméttárolóra . Az udvaron pedig egy papír-, és egy műanyag-tároló konténerre.  A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat.  A stúdióban üzemelő iskola rádióban minden héten egy “zöld” nap kerüljön bevezetésre, amikor hagyományőrzés történne, népzene, cigányzene stb.  A tornaterem délutáni kihasználtságát segíti egy-egy játékos sportvetélkedő, népi játékok megismerése, vagy az iskola mindennapi életéhez hozzátartozó edzések. Az iskolai életvitel _____________________________________________________________ 57 _________________________

 Az iskolakert, -park ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a mindennapi kertészkedésbe.  Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok.  Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a kínálatot az egészséges táplálkozásnak megfelelően kialakítani.  A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen, vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb.  A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetőkkel közreműködve kidolgozni a konkrét feladatokat. 12.5. Kommunikáció 1. Iskolán belüli A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, a DÖK zöld tagozatán, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról. Hozzunk létre egy környezeti nevelési bizottságot, amely a programok beindításáért illetve megvalósulásáéért felelős és segíti a tantestület munkáját. A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat. 2. Iskolán kívüli Az iskolában történő eseményekről, az elért eredményekről a települést és más intézményeket a diáknap, keretében tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle zöld kiadványok, mint pl. Természetbúvár és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást. 12.6. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés 12.6.1. Az értékelés célja  A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek.  A program hatékonyságának meghatározása.  A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése.  Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk.  A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat, illetve tanulási tevékenységeket.  A program költséghatékonyságának meghatározása.  A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása.  A közvélemény a tanulók tevékenységének eredményeképp bekövetkezett változásának meghatározása.  Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában. _____________________________________________________________ 58 _________________________

 A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlődés egyik alapgondolatát az élethoszszig tartó tanulást tartsák szem előtt, vegyenek részt pedagógus továbbképzéseken. 12.6.2. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek  Kérdőív  Szociometriai vizsgálat  Különböző megfigyelések  Nyomon követő rendszer  Egyéni vagy csoportos beszélgetések  Diákönkormányzat egyedi értékelése Az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat. Értékelő jelentés készítése:  Jelentés célja  Összegzés  A program indoklása  Célok  Tevékenységek  Értékelés eredménye  Következtetések  Javaslatok 12.7. Továbbképzések A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések, iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli. (Továbbképzési terv) A környezetvédelem területén dolgozó kollegák szakmaiságukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A Pedagógiai Program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe vettünk. Az iskola A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium 2007. augusztus 01-én alakult a három mátészalkai jogelőd szakközépiskola: a Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola, a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola és a Gépészeti Szakközépiskola átszervezésével. _____________________________________________________________ 59 _________________________

Az intézmény a szatmári-beregi térség legnagyobb szakképző iskolájaként kezdeményező szerepet vállalt a Szatmár-Beregi Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásában. Iskolánk tanulói létszáma a 2008/2009-es tanévben 2833 fő, pedagógusaink, szakoktatóink felkészültsége optimális. Az intézmény 96 tanulócsoportban oktatja az érettségire, szakmai vizsgára készülő diákokat és esti oktatás keretében is készít fel az érettségire fiatal szakmával rendelkező felnőtteket. Három tagkollégiummal 500 gyerek ellátását tudja biztosítani a tanév valamennyi tanítási napján. Iskolánkban jelenleg a tantestület körülbelül 15%-a foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egyegy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés színterei iskolánkban, hagyományos tanórai oktatásszervezésben. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során minden osztály természetjárást, intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Iskolaújságunk hasábjain rendszeresen helyet kap környezetvédelmi téma és képanyag. Erőforrások: A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. _____________________________________________________________ 60 _________________________

Nem anyagi erőforrások, iskolán belüli együttműködés: Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy tudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, és tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidőszervező tanár látja el. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – lehetőségeiket figyelembe véve – családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, hogy a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szem_____________________________________________________________ 61 _________________________

pontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek Feladatuk annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön a kínálat az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat terén. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. Anyagi erőforrások Saját erőforrás Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működést szolgálják. Külső erőforrások Fenntartó: Terveink, közé tartozik, hogy - egyeztetés után – a fenntartó támogassa az iskolai környezeti nevelési munkát. Saját bevétel: Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, melyek összege változó. Pályázat: _____________________________________________________________ 62 _________________________

A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Alapelvek, jövőkép Diákjainkban ki kell alakítani:  környezettudatos magatartást és életvitelt,  környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,  az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése szükséges a diákokban. pl.:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  kreativitás  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, média használat,  konfliktuskezelés és megoldás,  állampolgári részvétel és cselekvés,  értékelés és mérlegelés készsége.

Új tervek:  Az iskolában új, képzési irányok követelményeinek, tananyagának, specializálásának kidolgozása,  A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, Hagyományok ápolása:  városi nevezetességek feltérképezése,  az iskolai hírességek élete – kutatás,  táborok megszervezése és lebonyolítása,  drog-prevenciós program folytatása,  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre  kétszintű érettségire felkészítés,  hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon  tanórán kívüli szakórák szervezése,  természetvédelmi versenyekre felkészítés, _____________________________________________________________ 63 _________________________

 multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon,  a számítógép felhasználása a tanórákon. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb.;  kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.;  „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;  versenyek;  szakkörök;  iskolazöldítés;  témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.);  DÖK-nap;  „jeles napok”; Szintén a nevelési program része, kapcsolódik az egészség- és környezeti nevelés témaköréhez, mégis teljesen önálló egységként kezelendők:

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 13.1. A Pedagógiai Program érvényessége, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatala 13.1.1.A Pedagógiai Program érvényességi ideje  Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján.  A Pedagógiai Programban található helyi tanterv 2009. szeptember 1. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 13.1.2.A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata  A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a Pedagógiai Programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.  A 2013/2014. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a Pedagógiai Program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értéke_____________________________________________________________ 64 _________________________

lését, és szükség esetén ezen Pedagógiai Programot módosítania kell, vagy teljesen új Pedagógiai Programot kell kidolgoznia. 13.1.3. A pedagógia program módosítása  A Pedagógiai Program módosítására: o az iskola igazgatója, o a nevelőtestület bármely tagja, o a nevelők szakmai munkaközösségei, o a Szülői Szervezet, o az iskola fenntartója tehet javaslatot.  A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.  A módosított Pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 13.1.4.A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala  Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.  A Pedagógia Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o az iskola fenntartójánál; o az iskola irattárában; o az iskola könyvtáraiban; o az iskola nevelői szobáiban; o az iskola igazgatójánál; o az igazgatóhelyetteseknél; o a nevelők szakmai munkaközösségeinél. 13.2. Szakmai Program A 2007. augusztus 01-én alakult Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium három jogelőd intézmény, a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, a Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Gépészeti Szakközépiskola átszervezésével jött létre. Az iskola megőrizve a jogelőd intézmények profilját, szakiskolai képzést, szakközépiskolai képzést és érettségi utáni szakképzést is folytat. Ezen képzési profilok mellett 10 hónapos reintegrációs (felzárkóztató) képzést is folytatunk és a Dunaújvárosi Főiskolával együttműködve felsőfokú szakképzést is biztosítunk tanulóink számára. 13.2.1. Szakiskolai képzés Az intézmény a környékbeli és a megyei, valamint térségi szakember képzés és utánpótlás biztosítása érdekében a következő szakmacsoportokban képez leendő szakmunkásokat:  könnyűipari szakmacsoport  faipari szakmacsoport _____________________________________________________________ 65 _________________________

     

gépészet szakmacsoport építészet szakmacsoport elektrotechnika-elektronika szakmacsoport közlekedési szakmacsoport egyéb szolgáltatások mezőgazdasági szakmacsoport

Valamennyi szakmacsoportban a 9-10. évfolyamok szakmai alapozó képzését követően a szakképzési évfolyamokon folytatják tanulmányaikat a fiatalok (1112.) vagy (11-13. évf.) 13.2.2. Szakközépiskolai képzés Az iskola a felsőfokú oktatási intézményekben folytatott továbbtanulás, illetve a technikusképzés, valamint az érettségi utáni szakképzés megalapozásaként szakközépiskolai képzést folytat a következő szakmacsoportban:  informatikai szakmacsoport  közlekedés szakmacsoport  faipar szakmacsoport  elektrotechnika-elektronika szakmacsoport  könnyűipar szakmacsoport  mezőgazdasági szakmacsoport  Gépészet szakmacsoport  közgazdasági szakmacsoport  egészségügyi szakmacsoport 13.2.3. Érettségi utáni szakképzés Intézményünk igyekszik lehetőséget biztosítani az érettségivel rendelkező fiatalok számára a felsőfokú szakképzésbe történő bekapcsolódásra, érettségin alapuló szakképesítés megszerzésére és a technikusképzésre. Érettségi utáni szakképzésben a következő szakmacsoportokban folytatunk képzést:  egészségügyi szakmacsoport  közlekedés szakmacsoport  informatikai szakmacsoport  mezőgazdasági szakmacsoport  könnyűipar szakmacsoport  gépészet szakmacsoport  közgazdasági szakmacsoport Az egyes képzésben kapcsolódó óratervek és lehetséges kimenetek a Helyi Tanterv fejezetben kerülnek kifejtésre. Az iskola a kerettanterv kötelező előírásait betartja. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2014. év március hó 25. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Mátészalka, 2014. március 25. _____________________________________________________________ 66 _________________________

Dr. Bugya László intézményvezető

_____________________________________________________________ 67 _________________________

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOLLÉGIUMI TAGINTÉZMÉNYE MÁTÉSZALKA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

_____________________________________________________________ 68 _________________________

Bevezető A kollégium Pedagógiai Programját intézményünk nevelőtestülete a közalkalmazottakról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX törvény, illetve a 46/2001. (XII.22.) OM rendelet felülvizsgálta és módosította. Célunk olyan átfogó dokumentum elkészítése, amely a kollégiumot használók számára nyújt információt a kollégium működéséről. Ennek érdekében a külső és belső tényezők figyelembe vételével a kollégium neveléselméletét, pedagógiai céljait, a közvetíteni kívánt értékrendet, a nevelés helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát és a működés feltételrendszerét kívánjuk meghatározni Pedagógiai Programunkban. Módosított Pedagógiai Programunk elkészítésekor figyelembe vettük:  az intézmény alapító okiratát  a közoktatásról szóló törvényt  a NAT-ot  a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló a 46/2001./XII.22. OM rendeletet  az iskola Pedagógiai Programját  a helyi adottságokat Pedagógiai Programunk az intézményi Pedagógiai Program része, amely tartalmazza a kollégiumpedagógia sajátságait.

_____________________________________________________________ 69 _________________________

A kollégium pedagógiai programjának tartalomjegyzéke I. Helyzetelemzés A kollégium szervezeti felépítése a) A Baross László Tagkollégium legfontosabb alapadatai -Tárgyi feltételek -Személyi feltételek A kollégium kapcsolatai b) A Déri Miksa Tagkollégium legfontosabb alapadatai -Tárgyi feltételek -Személyi feltételek c) A Bajcsy Zsilinszky Endre Tagkollégium legfontosabb alapadatai -Tárgyi feltételek -Személyi feltételek II. A kollégium nevelési célja, alapelvei III. A végrehajtandó feladatok meghatározása Tanulási kultúra fejlesztése A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés Önismeret fejlesztése IV. A kollégiumi foglalkozások szerkezete Tanulást segítő foglalkozások A tanulókkal való törődést, gondoskodást biztosító foglalkozások A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások /Baross L. Tagkoll. Bajcsy Zs. E. Tagkoll Déri M. Tagkoll. / A diákönkormányzat működése V. A csoportfoglalkozások tematikája VI. A kollégiumi nevelés eredményessége VII. A kollégiumi nevelők továbbképzési terve VIII. Fejlesztési tervek IX. Záradék X. Melléklet

_____________________________________________________________ 70 _________________________

I. Helyzetelemzés A Baross László Tagkollégium legfontosabb alapadatai Hivatalos elemzés: Cím, telefonszám:  4700 Mátészalka, Baross u. 12-14  Tel.: 06-44-314-526 A fenntartó megnevezése:  Mátészalka Város Önkormányzata A kollégium beiskolázási körzete:  Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe Engedélyezett férőhelyek száma: 150 fő Kollégiumi épületegységek száma: 3 /A; B; C / Két épületegységben (A és C) fiúk, egy épületegységben (B) lányok vannak elhelyezve. A tanulócsoportok száma: 6 vagy 7 A tanulók nemenként, iskolatípusonként, életkoronként csoportokat alkotnak. A tanulócsoportok száma a tanulók létszámától függően változik. A kollégiumban vannak: o 4 évfolyamos szakközépiskolások o 4 évfolyamos szakiskolások o technikus képzésben résztvevő tanulók Szülői, családi háttér: Hosszú évek tapasztalata igazolja, hogy a családok szociális helyzetéről leginkább a gyerekek viselkedéséből, ruházkodásából, költekezéseikből, valamint a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás alapján kapunk valósabb képet. Tanulmányi segítségre kevés családban számíthat a gyerek. Ennek legfőbb oka a szülők alacsony iskolai végzettsége, valamint elfoglaltságuk. Az édesapák, illetve gondviselők 10%-nak végzettsége nyolc általános iskola, 6%-a betanított munkás, 45%-a szakmunkás, 24%-a érettségizett, 12% technikusi és csak 3% felsőfokú végzettséggel rendelkező. Az édesanyák végzettsége hasonló arányt mutat, a csak nyolc általános iskolai végzettség viszont magasabb náluk. Térségünkben nagy a munkanélküliség, a családok 30%-ban az egyik szülőnek, még 5%-ban egyik szülőnek sincs munkája. Sok a rokkantnyugdíjas szülő. A családok 20%-nak a létminimum körüli vagy létminimum alatti jövedelemmel kell bánni, akiknek komoly anyagi gondot jelent gyermekük iskoláztatása. _____________________________________________________________ 71 _________________________

A családok 4%-ában egy gyermek van, 55%-ában két gyermek, 41%-ában három, vagy több gyermeket nevelnek. Gyakori a csonka családban élő gyermek is. Kollégistáink közel 2/3-a 50%-os étkezési kedvezményben részesül. A kollégium története: Az intézményünk alapítása után három évvel, 1930-ban újabb épületekkel bővült a gazdasági iskola, elkészültek a tanári lakások és az internátus. A bentlakásos tanulók száma először 20, majd később 35 tanuló volt. 1952-ben az új nyolc tantermes tanügyi épület átadása a kollégium bővítését is jelentette, a kollégista tanulók száma elérte a 90-120 főt. A diákotthon valódi fellendülése az 1958-as tanévtől kezdődött, hangsúlyt kapott az oktatás mellett a nevelői munka, a szabadidő tartalmas kitöltése. 1962-ben a diákotthon elnyerte a „Kollégium” címet. Ekkor vette fel az iskolával együtt Baross László nevét. A kollégium Kölcsey Ferenc Ifjúsági Klubja 1980 óta háromszor „Kiváló”, kétszer „Aranykoszorú”, kétszer a „ Terület Kiváló Klubja” címet nyerte el a megyei Klubtanácstól. Tárgyi feltételek: Az arborétum jellegű parkkal övezett kastélyszerű intézmény Mátészalka város un. „Újtelep” városrészén található. A tanügyi épület, a kollégium épületegységei (A, B, C) , a szolgálati lakások szoros egységet alkotnak. 1992-es felújítás és építés során adták át az új három emeletes („A”) kollégiumi épületet. Mellette található a régi-felújított „B” épület – a lányok kollégiumi része és a „C” épület, amit szintén felújítottak. „A” épület: földszint + három emelet A földszinten található helyiségek: - stúdió - irodák - vendégszobák - számítástechnika terem-társalgó - játékterem - mellékhelyiségek - 2 hálószoba – elkülönítő betegszobák I. emelet helyiségei: - 1 nevelői szoba - teakonyha - 11 három ágyas szoba - zuhanyzó - tanuló - Tv. szoba - WC II.-III. emelet helyiségei: - 12-12 három ágyas szoba -1-1 teakonyha - 1 tanuló - zuhanyzó - WC „B” épület: alagsor + magas földszint alagsor helyiségei: magas földszint helyiségei: - 1 ágyas hálószoba - 1 nevelői szoba - ételmelegítő-teakonyha - 7 három ágyas hálószoba _____________________________________________________________ 72 _________________________

„C” épület: magas földszint Helyiségek: - nevelői szoba - tanuló - tv szoba - teakonyha

- 5 három ágyas hálószoba - 3 öt ágyas hálószoba - zuhanyzó, WC

A kollégiumban található helyiségek összkomfortosak, funkciójuk ellátására alkalmasak. Tanulóinkat három, ill. öt ágyas szobákban helyezzük el. Minden szobában van hideg – és melegvíz szolgáltatás, személyenként szekrények, polcok, íróasztalok. A vizes – blokkok, főzőhelyiségek, tanulószobák, társalgók teszik komfortossá kollégistáink életét. Pihenőpadokkal ellátott parkunkban sétára, kikapcsolódásra van lehetőségük diákjainknak. A kollégium mellett található kondicionáló terem, sportcsarnok, villanyfényes bitumenes kézilabdapálya sportolási lehetőségeket biztosít. Tanulóink kikapcsolódását, valamint eredményes órai felkészültségét segíti a számítógépterem. Személyi feltételek A kollégium irányítását az intézményvezető által kinevezett kollégiumvezető végzi: 1fő kollégiumvezető, kötelező óraszáma 40 óra/hét Nevelőtanárok kötelező óraszáma: 30 óra/hét 5 fő teljes állásban: 30 óra/hét 1 fő:óravállalásban 10 óra/hét 1 fő nyugdíjas óravállalásban: 12 óra/hét A nevelőtestület tagjai egy fő kivételével több éve dolgoznak a kollégiumban, kellően jártasak a speciális kollégiumi feladatok ellátásában, munkájukat hittel végzik. Gyermekszeretők, nagy a kapcsolatteremtő képességük, váratlan feladatokra is motiválhatók. A nevelőtestület szakos összetétele: - 1 fő élelmiszeripari mérnöktanár - 1 fő biológia-mezőgazdasági ismeretek szakos tanár, tudományos szocializmus oktató - 1 fő matematika – technika szakos tanár - 1 fő magyar nyelv – és irodalom szakos tanár - 1 fő matematika – műszaki ismeretek és gyakorlatok, technika szakos tanár - 1 fő történelem szakos tanár, Európa szakértő - 1 fő fizikus - 1 fő magyar – történelem szakos tanár A Déri Miksa Tagkollégium legfontosabb alapadatai Hivatalos elnevezése: Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium, Déry Miksa Tagkollégium _____________________________________________________________ 73 _________________________

Címe: 4700 Mátészalka, Baross L. u. 9-11. Telefon: 06-44/311-522 Az alapítás éve: 1982 Fenntartó és felügyeleti szerv: Mátészalka Város Önkormányzata A kollégium az iskolával egybeszervezett, annak intézményegysége. A férőhelyek száma: 175 A kollégium koedukált, egy-egy fiú és lány részlege van. A tanulócsoportok száma 8. A kollégiumi felvétel csak egy évre szól és feltétele az iskolai jogviszony. Tanulók közössége, szülői, családi háttér: A tanulók a 14-20 éves korosztályhoz tartoznak. A többség 93,4% faluról jött, csak 6,5% a városi (Nyíregyháza, Záhony, Tiszavasvári) tanuló. Az elhelyezést kérő tanulók zöme a bejárási nehézségek miatt lett kollégista, mert a tömegközlekedési eszközökön az átszállási nehézségek miatt 1-2 órát venne igénybe az utazás, vagy a délutáni műszak miatt későn, vagy egyáltalán nem jutna haza. A tanulók közel fele szakközépiskolás 40%,a másik fele szakiskolás 60%. A szakiskolás tanulók gyenge tanulmányi eredménnyel érkeznek,a szakközepesek, valamivel jobbak, ők motiváltabbak a tanulás iránt. Mindkét réteg vegyes képességű, de a szakiskolai tanulók intellektuális képességei hiányosak, problémák vannak az értő olvasással, a helyesírással és a matematikai alapkészségekkel. Tanulmányi segítségre kevés családban számíthatnak a tanulók. Az apák iskolai végzettségének aránya: 36% nyolc általános, 46% szakmunkás, 15% érettségizett és 3% felsőfokú végzettségű. Az anyák végzettsége hasonló arányt mutat, azzal a különbséggel, hogy a nyolc általánost végzettek aránya 46%, szakmunkás 39%, érettségizett 10%, felsőfokú 5%. A tanulók zöme alacsony státuszú családból jött. Sok az olyan család, ahol munkanélküliek a szülők, az apák 19%, az anyák 40% munkanélküli, vagy háztartást vezet. Gyakori a csonka családban élő gyermek 26%. A tanulók 58,9%-a részesül gyermekvédelmi támogatásban, tehát a családja szegény illetve szegény körülmények között él. A családok keveset tudnak áldozni a művelődésre, és ez az ingerszegény környezet visszahat a tanulói magatartásra. Személyi feltételek: Kollégiumban a nevelőtanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelel, valamennyien rendelkeznek főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógiai képzettséggel. A pedagógiai programot 9 fős testület teljesíti. A szakos ellátottság nem teljes, érzékelhető az idegen nyelvszakosok hiánya. A nevelők egyéni érdeklődése és más irányú képzettsége jó alapot biztosít a kollégium nevelési és szabadidős tevékenységének megszervezéséhez. A nevelőtestület szakos összetétele: 2 fő biológia-technika szakos 1 fő magyar-könyvtár szakos 1 fő matematika-technika szakos 1 fő műszaki oktató szakos 1 fő szociálpedagógus szakos 1fő szociálpedagógus-pályaorientáció szakos _____________________________________________________________ 74 _________________________

1 fő történelem szakos 1 fő történelem-földrajz-rajz szakos Az utóbbi években nagy volt a fluktuáció. A karrierépítés szempontjából nem cél a nevelőtanári állás, inkább lépcsőfok, és amikor tehetik, átmennek tanítani az iskolába. A fiatal tanárnők rendre szülési, majd gyermekgondozási szabadságra mennek, gyereket nevelő családanyaként pedig a délutáni, esti munkarend miatt nem maradnak meg. A törzstagoknak köszönhetően a testületre jellemző a gazdag nevelési tapasztalat, a tanulók iránti megértés, és az együtt kialakított nevelési elvek alkalmazása. Tárgyi feltételek A kollégium az intézmény telkén különálló négyszintes épületben működik. Egy-egy emeleten 13 darab 4 személyes hálószoba található, amelyeknek a berendezése 4 heverőből, polcból, beépített szekrényből, egy asztalból és két székből áll. Minden szinten van közös használatú vizes helyiség: 6-6 WC-vel, zuhanyzóval, 12 mosdókagylóval. Minden szinten található még két tanterem is. Az épület 8 tantermében délelőtt tanítás folyik, délután pedig a kollégisták használják. Az emeleteken található még betegszoba és nevelői szoba. A földszinten helyezkednek el az irodák, raktárak, vendégszobák, két számítástechnikai terem és az ebédlő. A földszint alapterülete 667, egy szinté 492, az összes alapterület pedig 2635 négyzetméter. A konyhát nem az intézmény működteti. Az ebédlő 160 személyes és alkalmas a kollégiumi szintű rendezvények megtartására. Minden szinten van színes tv, és a folyosókon audió hálózat. A kollégium épülete a nyugodt tanulás feltételeit biztosítja, mert van megfelelő számú tanterme, igaz a könyvtára kevés példányszámú, és hiányoznak a lexikonok, és más kézikönyvek. A lakályosságot és otthonosságot rontja, hogy az épületen előjönnek az építés hiányosságai. A lapostető esőzések után beázik, a vizes helyiségekben is gond van a szigeteléssel, mert több helyen átázik a mennyezet. Az ablakok egy részét fel kéne újítani, mert korhadtak, rosszul záródnak, és így télen hidegek a szobák. A berendezési tárgyak is felújításra szorulnak. (a heverők kárpitja kopott és szakadozott, nyitószerkezete rendre elnyíródik, a sötétítőfüggönyök, plédek szétfeslettek.) A taneszközök fejlesztése pályázatok révén történt. Kialakításra került 17 és 15 géppel két számítástechnikai terem, amit délelőtt az iskolások, délután a kollégisták használhatnak. Minden szinten van televízió, a stúdióban pedig 1-1 audió _____________________________________________________________ 75 _________________________

és videó berendezés. A hálószobákba hűtőszekrények kerültek elhelyezésre, sajnos nem jutott minden szobába. Kollégium környéke szépen parkosított és alkalmas a rekreációra. Sportolásra az iskolaudvari pályája, és tornaterme ad lehetőséget, kialakításra került egy kisméretű kondicionáló terem, ami az igényekhez képest kicsinek bizonyul. Összességében a hiányosságoktól eltekintve a kollégium tárgyi feltételei lehetővé teszik a pedagógiai program teljesítését. Az önkormányzat, mint fenntartó a helyi társadalmi igényeket közvetítve elvárja, hogy a középiskolák hagyományainak megfelelően készítsenek fel a továbbtanulásra, másrészt készítsenek fel a közvetlen munkaerő-piaci igények kielégítésére. Az intézmények működjenek partnerközpontúan, kiemeli a családi életre nevelés és a családokkal való szoros kapcsolattartás, tájékoztatás fontosságát. A hátránykezelésben a prevencióra, és az érdekeltek együttműködésére helyezi a hangsúlyt. Az eszközfejlesztéshez, a feltételek javításához az intézmény pályázati tevékenységgel járuljon hozzá. Az iskola elvárja, hogy a kollégium működjön közre, hogy a tanulók felkészülten jelenjenek meg a tanítási órán. Tevékenységi rendszerével fejlessze az általános műveltségüket, szakiskolások esetében kommunikációs és viselkedési kultúrájukat, adjon hasznos tanulás-módszertani ismereteket és nyújtson értelmes szabadidős elfoglaltságot. A szülők fontosnak tarják a megfelelő színvonalú szociális ellátást, étkezést, lakhatási feltételeket, rendre, fegyelemre szoktatást. Tisztességre, erkölcsre nevelést, az iskolai felkészülés segítését. A tanulók segítséget várnak iskolai problémáik, konfliktusaik megoldásához, hátrányaik – nem csak tanulmányi – ledolgozásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, műveltségük gyarapításához, közösségbe való beilleszkedésükhöz. Elégedetlenek az elhelyezés körülményeivel, a felkészülést segítő eszközök színvonalával. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A közösség életében a hagyományrendszer az a váz, amire ráépíthetjük az értékközvetítő tevékenységek rendszerét. Ez a tevékenység együttes a hagyományos ünnepkörökhöz, közösségi együttléthez kötődik. A műsorok, szereplések sok – sok lehetőséget adnak az önkifejezésre. Ezek tanulói öntevékenységen alapuló rendezvények, amelyeket egy- egy új elemmel, ötlettel érdemes továbbfejleszteni. Kollégiumunk hagyományos rendezvényei a tanév időszakában:  Elsősök avatása  Évnyitó közgyűlés  Névadókról megemlékezés  Mikulás  Karácsony  Farsang  Félévi közgyűlés  Valentin nap  Március 15. _____________________________________________________________ 76 _________________________

    

Nőnapi köszöntés Költészet napja Végzősök búcsúja Havonkénti első csütörtökön táncos est Házi bajnokságok tavasszal és ősszel

A hagyományápolást a nevelőtestület a diákönkormányzat hatáskörébe adta át. A diáktanács szervezi, osztja ki a feladatokat, tanulócsoportoknak vagy diákköröknek az ünnepségekre való felkészülést. A diáktanács összetételétől, rátermettségétől – ami évenként változik – függ a tanári segítő beavatkozás mélysége. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások, amelyek közül a tanulóknak kötelező egyet választani és azon részt venni. A kínálati listára a következő körök kerülnek fel: labdajátékok, asztalitenisz, testépítés, kondicionáló torna, aerobic, Európa ismereti kör, művészetbarát kör, kézimunka kör, vöröskeresztes kör, természetbarát, honismeret, kommunikáció, videotechnikai kör, filmklub. A kollégiumi közösséget erősítik még a szervezett kiállítások, mozi, színház, hangverseny látogatások, műveltségi vetélkedők, kirándulások. A sporttevékenységet, a tömegsportot szeretnénk erősíteni, vonzóvá tenni minél több tanuló számára. Nem feledkezünk meg a közösségfejlesztő hatásáról sem, mert a csapatjáték kollektív magatartást igényel, segítségnyújtást, kölcsönös bizalmat. A feltételek adottak, rendelkezünk kondicionáló teremmel, használhatjuk az iskola tornatermét, udvari pályáját. A nevelők többsége maga is sportol, és szívesen vezet tömegsport köröket. A tanulók érdeklődése és a tanárok irányultsága alapján a következő tevékenységekbe lehet bekapcsolódni: kispályás foci, kosárlabda, asztalitenisz, aerobic, kondicionáló torna, sakk. Csapatbajnokságok és egyéni versenyek szervezésében támaszkodunk a diákönkormányzatra, de a tanári felügyeletet mindig biztosítani kell, tekintettel a balesetek megelőzésére. A fennmaradó nem szervezett idővel a kollégista maga rendelkezik és fordítja kimenőre, pihenőre, TV nézésre, stb. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat működtetésének segítségével célunk, hogy a tanulók váljanak a társadalomba illeszkedni tudó, a demokrácia szabályait megtanuló állampolgárokká. Jussanak el a társadalom életének, működésének alapszintű megértéséig. Alakuljon ki a megfelelő kollégiumi aktivitás, legyenek alkotó, cselekvő formálói a közösség életének. A diákönkormányzat tevékenysége során a kollégiumi szabályozók megalkotásában közreműködve, a tanulók jártasságot szereznek az érdekegyesítő technikák alkalmazásában. A diákönkormányzat feladata még, hogy részt vegyenek a rend és a fegyelem fenntartásában, képviselők útján gyakorolják döntési, egyetértési és véleményezési jogaikat. Jelen legyenek a kollégium tanulóját érintő _____________________________________________________________ 77 _________________________

fegyelmi tárgyaláson, képviseljék a kollégiumot és működjenek együtt más diákönkormányzatokkal. A diákönkormányzat elkészíti működési szabályzatát, munkatervét és azok alapján működik. Legalább havonta ülésezik, és évente két alkalommal hív össze közgyűlést, ahol beszámol tevékenységéről és végzett munkájáról, megválasztja vezetőit. A tanulók vélemény-nyilvánításának legmagasabb fóruma a közgyűlés. Először szeptemberben ajánlott megtartani a tanév záró-nyitó programadó közgyűlést. A másodikat a tanév felénél, ahol sor kerül a félév értékelésén kívül vélemény-nyilvánításra, jutalmazásra és a diákönkormányzat vezetőinek újraválasztására. A tanulók nem ismerik törvényeket, ezért az általuk felkért pedagógusnak kell megtanítani, hogy ismerjék jogosítványaikat. Minden tanárnak segíteni kell az önkormányzati munkát, elsősorban a saját csoportjában. Az önkormányzás alapja a szabad választás. A választási szabályzatuk alapján megválasztják a diákönkormányzat és a tanulócsoportok tisztségviselőit. A diákönkormányzat hat közvetlenül választott felsősből áll, és kiegészül a tanulócsoportok választott vezetőivel. A diákönkormányzat választott tisztségviselőin kívül számos állandó vagy alkalmi feladatlehetőség és szerep van még a kollégiumban. Ezen a területen munkamódszerünk az állandó feladatadás, megbízás. Az állandó tevékenység a siker lehetőségének forrása, a teljesítmények közösség általi elismerése, jó irányba formálja a személyiséget. A diákönkormányzat tevékenységrendszerébe adtuk a jogszabály biztosította lehetőségeken túl a szabadidős tevékenység, az önkiszolgáló munkák szervezésében való segítést, a hagyományos rendezvények lebonyolítását. Bajcsy Zsilinszky Endre Tagkollégium Legfontosabb alapadatok Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Bajcsy Zsilinszky Endre Tagkollégiuma Cím: Mátészalka Eötvös u. 5-7. 4700 Tel.: 06 - 44- 500 185 A fenntartó megnevezése: Mátészalka Város Önkormányzata A kollégium beiskolázási körzete: - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Ukrajna - Románia Engedélyezett férőhelyek száma: 175 Kollégiumi épületegységek száma: 2 1 épületben a fiúk, 1 épületben a lányok vannak elhelyezve. A lánykollégiumban 3 emeleten 96, a fiúkollégiumban 3 emeleten 106 férőhely van. Tanulócsoportok száma: 8 _____________________________________________________________ 78 _________________________

A kollégiumban vannak: - 4 évfolyamos gimnazisták - 4 évfolyamos szakközépiskolások - technikus képzésben résztvevő tanulók A kollégium története: A kollégium 1946 szeptemberében szerveződött. Fennállásának 50. évfordulóját 1996-ban ünnepeltük. 1973 – 74 – ben átadták a jelenlegi épületet / 80 férőhelyes fiú és 200 férőhelyes lánykollégiumot /. 1976 – ban a kollégiumok országos versenyein bronz, 1977 – ben ezüst, 1980 – ban pedig arany oklevelet kapott. 1980 – ban megkapta a „Kiváló Kollégium” címet. 1988 – ban a kollégium felvette Bajcsy Zsilinszky Endre nevét. 1996 – ban bővült a kollégium 96 férőhellyel, 3 tanulóval és a régi szárny 6 tanulóval. 1999 – ben felújításra került a 80 férőhelyes fiúkollégium, ikerszobánként zuhanyzóval, teakonyhával, stúdióval és tanulószobákkal. 2004 – től ezt az épületet a Mátészalkai Kórház vette birtokba. Tárgyi feltételek: A kollégium épülete a város központjában található. Fiúkollégium épülete: földszint + 3 emelet A földszinten található helyiségek: - irodák - könyvtár - tanári szoba - ebédlő + konyha - számítástechnikai terem - raktárak - betegszoba - orvosi rendelő - társalgó - tanulószoba - mellékhelyiségek - vendégszobák I. emelet: - tanári szoba - tanulószobák /2db./ - 10db. 4 férőhelyes szoba - mellékhelyiségek II. és III. emelet: - tanári szoba - tanulószobák /2db./ - 11db. 3 férőhelyes szoba - mellékhelyiségek Lánykollégium épülete: 3 emelet Emeletenként: - 8 szoba /4 ágyas/ - mellékhelyiségek _____________________________________________________________ 79 _________________________

- teakonyha - 1 tanulószoba Személyi feltételek: Nevelőtanárok száma: 8 fő /4 nő, 4 férfi/ 4 férfi és 3 női nevelőtanár főállású /heti 30 óra/ 1 női nevelőtanár félállásban /19 órában/ van foglalkoztatva. A nevelőtestület tagjai több éve dolgoznak a kollégiumban, kellő tapasztalattal rendelkeznek. A nevelőtestület szakos összetétele: 1 fő földrajz-rajz szakos tanár 1 fő okleveles műszaki oktatói szak 1 fő gépészmérnök, műszaki tanár 1 fő pedagógia, mentálhigiénia, kommunikáció szak 1 fő agrármérnök, mérnöktanár 1 fő faipari mérnök, kertészmérnök, pedagógia szak 1 fő mezőgazdasági gépész üzemmérnök, mérnöktanár A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások:  Bőrdíszmű  számítástechnikai órák  főzőcske  esténként a tornateremben labdarúgás Hagyományőrző rendezvényeink:  Elsős bemutatkozó  Mikulás est  Karácsony  Valentin nap  Nőnap  12. évfolyamosok búcsúestje  Májusfa állítás  Kollégiumi Ifjúsági Napok /KIN/  Ballagás A Diákönkormányzat működése: A diákönkormányzat 13 főből áll, megbízásuk több évre szól. Új tagok választása a leköszönő 12. évfolyamosok helyett februárban történik. Évente 2 alkalommal hívnak össze közgyűlést és havi egy alkalommal üléseznek. A kollégium kapcsolatai Kapcsolat az iskolával A kollégium a nevelés minden területén – különösen a közösségi nevelésben – az iskola legfőbb segítője. Alapvető jelentőségű tehát, hogy a kollégium _____________________________________________________________ 80 _________________________

szoros, folyamatos együttműködést alakítson ki a vele kapcsolatban lévő iskolával.  Ennek érdekében a kollégium vezetője meghívja az iskola vezetőségét és tanári karát, szakoktatóit a kollégiumi rendezvényekre, tájékoztatja az iskolát, és kikéri véleményüket fegyelmi ügyekben.  A csoportvezető tanárok kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal, kölcsönösen tájékoztatják egymást a tanulók tanulmányi helyzetéről, magatartásáról. Szülői értekezleteken az osztályfőnökkel együtt tájékoztatják a szülőket. Kapcsolat más kollégiumokkal A kollégium vezetője, nevelőtestülete, és diákönkormányzata arra törekszik, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki más kollégiumokkal. A sport terén alakult ki a 2006/2007-es tanévben jó együttműködés a nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola Kollégiumával. Mini kosárlabda- és focitornákat szerveztünk, amelyek a sportélmény mellett lehetőséget nyújtanak tapasztalatgyűjtésre mind a tanár, mind a diák számára. Kapcsolat a szülőkkel Az intézményünk minden eszközzel törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre. Az iskolai szülői értekezleteken a nevelőtanárok is részt vesznek, szükség esetén a kollégium vezetője is. Elsős tanulóinknál külön kérjük a szülőkkel való személyes találkozást, elbeszélgetést a tanév megkezdése utáni első hetekben. A kollégium vezetője és a csoportvezető nevelőtanár a tanulókollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a tanév során indokolt esetben a szülőket írásban vagy szóban értesíti, és szükség esetén személyes találkozást kér. A kollégium szervezeti felépítése A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiumi Tagintézményét három tagkollégium alkotja: Baross László Tagkoll.,Bajcsy Zsilinszky Endre Tagkoll., Déri Miksa Tagkoll. A kollégiumi Tagintézmény mindennapos munkájának irányítását a kollégium vezetője a gondnokok, az élelmezésvezető, a munkaközösség-vezető nevelőtanárok és a csoportvezető nevelőtanárok bevonásával látja el. A kollégium vezetőjét az intézmény igazgatója nevezi ki, mely munkakör igazgatóhelyettesi beosztásnak minősül. A kollégium vezetője irányítja és ellenőrzi a nevelő-oktató munkát. II. A kollégium nevelési célja, alapelvei Cél:  a kollégium tárgyi és személyi feltételeivel, kialakult tevékenységrendszerével, hagyományaival segítse tanulóinak harmónikus, egészséges fejlődését, sikeres életpályára való felkészítését. _____________________________________________________________ 81 _________________________

 a kistelepüléseken élő, helyben tanulmányaikat folytatni nem tudó, hátrányos helyzetben lévő tanulók számára megteremteni a tudásra jutás lehetőségét, biztosítani a tanulmányi felzárkóztatást. Alapelvek:  Bizalomra épülő tanár-diák viszony, családias légkör kialakítása.  Alapvető erkölcsi normák és a közösségi együttélés szabályainak betartása.  A diákok önállóságának, önszervező képességének és öntevékenységének fejlesztése.  Komplex személyiségfejlesztés.  Nemzeti, etikai azonosság kialakítása.  A szociális hátránnyal küzdő tanulók problémáinak megismerése, a hátrányok felszámolására való törekvés.  A demokratikus részvétel gyakorlása, az értékelési technikák működtetése, a helyes önértékelés képességének fejlesztése.  A pályaválasztás segítése, hiteles információk nyújtása az aktuális munkaerőpiacról, a továbbtanulás feltételeiről, lehetőségeiről. Foglalkozások, szakmák megismertetése.  Az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesítése. III. A végrehajtandó feladatok meghatározása 1., A tanulási kultúra fejlesztése A kollégiumi élet egyik legfontosabb területe a tanulmányi munka. Mai világunkban egyre fontosabbá válik, hogy a felnövekvő ifjúság megállja a helyét – mindennapos versenyhelyzetekben, amelyet a gazdaság fejlődése gerjeszt. A munkaadóknak egyre fontosabb a jól képzett, értelmes, feladatokat önállóan megoldani tudó, kreatív fiatal, akivel emberileg is együtt tud dolgozni. Nekünk az a feladatunk, hogy a tanuló eredményeit képességeihez mérten a lehető legmagasabb szinten tartsuk. Ennek érdekében szükséges a folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása, a tanulási kedv fejlesztése, motiválás. Sajnos gyakran tapasztalható, hogy a tanulókban nincs meg az igény akár a legelemibb ismeretek elsajátításában. Célunk, hogy általános iskolában már lemaradó tanulókat, akiknek tanulmányi átlaga gyenge- olvasás, írás, számolásbeli lemaradásai vannak alapszinten, felzárkóztassuk a többiekhez, akik pedig több eredménnyel rendelkeznek, ösztönözzük, tehetségét felismerjük és fejlesszük, tanulmányi átlagát javítsuk. Mindehhez biztosítanunk kell a nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeket. Fejlesztési területek:  Tanulásmódszertan alkalmazása egyénre szabottan (tanulási terv készítése, időbontás, tanulási sorrend),  szóbeli ellenőrzés (a napi lecke rendszeres felkérdezése, ismételtetés, összefoglalás),  segítségnyújtás azoknak a tanulóknak, akik elakadnak házi feladataik elvégzésében, közben az adott tananyag elmagyarázásában. _____________________________________________________________ 82 _________________________

2.,Közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A kollégium önálló arculatát kifejező egyik legfőbb elem a tanár- diák viszony. E kapcsolatban a nevelő, mint értékközvetítő, a tanuló mint értékbefogadó jelenik meg, de fennáll a folyamatos egymásra hatás kölcsönössége. Ezért a nevelőnek következetes, a mindenkori helyzetben megértő, biztos kézzel irányító társnak kell lennie. A tanuló ne csak jelen legyen az intézményben, de fogadja el és teljesítse azokat az elvárásokat, amelyeket egy számára „nem mindig érthető, de jót akaró felnőtt közeg” testesít meg: ez a pedagógia művészete. Ha a célok jól meghatározottak, a hozzá vezető utak sokfélék, változatosak, nem csak sikerrel kövezettek, de mindenképpen a teljesítés élményének döntő, meghatározó szerepe van az új feladatok vállalásában. 3.,Az egészséges és kulturált életmódra nevelés Az emberek életében rendkívül fontos, hogy a rendelkezésre álló 24 órát hogyan milyen módon osztja be. Célunk az, hogy a tanulókban igényt keltsünk az egészséges életmód tiszteletére és felhívjuk őket és felvilágosítsuk őket az egészségünk megbecsülésének fontosságáról. Elméleti módszerek:  Helyes és helytelen táplálkozási szokások ; elhízás,és az ezzel járó betegségek.  Szenvedélybetegségek hatása a szervezetre (dohányzás, alkohol, kábítószerek).  A tisztálkodás fontossága a hétköznapokban, a közösségben.  Betegségek megelőzése, megfelelő öltözködés, stb. Gyakorlati módszerek: Személyes példamutatással ösztönözni a tanulókat a sport szeretetére, az egészséges, tiszta környezet megbecsülésére, ápolására.  Lehetőség szerint időt fordítani arra, hogy a tanulók sportolhassanak. Erre a szilencium előtti, és a vacsora utáni időpontokban kerül sor, mivel ezekben az időpontokban különféle labdajátékokat játszhatnak az iskola külső sportpályáján vagy a tornateremben. Több lehetőség adódik a tornateremben gyakran felállított tornaszerek használatára ill. kondicionáló terem igénybevételére.  A kollégiumok közötti információs lehetőségeket kihasználva lehetőség adódik arra, hogy a tanulók megmérethessék magukat különféle sportrendezvényeken  Az önismeret fejlesztésével, megbeszélésekkel lehetővé vált korunk egyik nagy betegségének, a stressznek enyhítésére. 4., Önismeret fejlesztése Az egyén megfelelő önismerete, önértékelése rendkívül fontos,hiszen ennek segítségével tudunk döntéseket hozni és emberi kapcsolatokat kialakítani. A _____________________________________________________________ 83 _________________________

személyiségben vannak állandó és változó jegyek. Serdülőkorban a diákok meg akarják ismerni lehetőségeiket, válasz akarnak találni a miértekre. A tudatos önismeret révén szerzett tapasztalatokat felhasználhatják mások megismeréséhez, vagy a pályaválasztás során is hasznos lehet. A kollégiumi nevelőmunkánk egyik fő célja, hogy személyes törődéssel, elbeszélgetésekkel, példamutatással legyünk hatással a tanulókra. Ezek segítségével közelebb juthatunk hozzájuk és a mindennapok problémáival szemben segítségükre lehetünk. Mindeközben célunk az, hogy hozzásegítsük őket ahhoz, hogy önmagukról minél többet tudjanak meg. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha már mi is megismertük őket. Célunk az önismereten és önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, hogy a tanuló igényelje az előbbre haladást. Fontos az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megismerése és gyakorlása, hogy kikerülve az iskolából olyan aktív tagjai legyenek a társadalomnak, akik megállják a helyüket a családjukban, munkahelyükön. Aki tisztában van egyéni képességeivel, személyiségével el tudja fogadni környezetét és képes önmaga fejlesztésére. Világnézete kitágul, amely azt eredményezi, hogy az egyénből széles látókörű, kreatív ember válik. Kiemelten kell foglalkozni: 1. Saját nemzeti értékeink őrzése, megbecsülése mellett más népek, nemzetek, nemzetiségek kultúrájának megismerésével, tiszteletével. 2. Szűkebb és tágabb környezetünk anyagi- és szellemi értékeinek őrzése, fejlesztése. 3. Fogékonyság a szép és jó iránt. 4. Legyenek képesek a család és közösségi munka- és felelősségmegosztásban aktív szerepvállalással. 5. Ismerjék meg azt, hogy az egészséges felnőtté válás folyamatában a rendszeres mozgás, a testedzés a belső harmónia alapja, ugyanakkor az egészséget károsító szenvedélyekről, azok romboló hatásairól (dohányzás, alkohol, kábítószer, stb.) is legyen tudomásuk. 6. Fő feladat nemre való tekintet nélkül az egészséges életmódra, emberi kapcsolatokra és azok megtartására való nevelés (nemi tevékenységek; HIV; szexuális botlások és azok következményei) Egészséges pár- és társkapcsolatok. 7. A kollégiumhoz való kötődést, bármilyen alapon szerveződő diákszervezetekkel erősíteni kell, de meg kell akadályozni a szélsőséges (antiszemita, rasszista, fasiszta, stb.) csoportosulásokba való bekapcsolódást. 8. Fontos a társiskolákkal az önálló arculatot segítő versenyszellem kialakítása sport- és kulturális téren. 9. Meg kell óvni a tanulókat a nyelvi környezetszennyezéstől, a lélekromboló lelki defektusokat okozó látványhordozóktól. 10.Fontos, hogy a kollégium előtere, helyiségek rendezettsége gondolkodásés magatartásbeli rendre késztessen – egyfajta igényességet tükrözve. 11.Tovább kell fejleszteni az intézmény környezetének rendjét, tisztaságát megtartani tudó- és akaró szellemiséget. _____________________________________________________________ 84 _________________________

IV. A kollégiumi foglalkozások szerkezete A foglalkozásszervezés alapelvei:  A foglalkozások időkeretét a közoktatási törvény a fenntartó rendelkezést szem előtt tartva, a kollégium specialitását és munkatervét figyelembe vevő házirend rögzíti,  a foglalkozások témáját, időpontját, fakultatív vagy kötelező jellegét a diákokkal tudatni kell,  a foglalkozások a tanulók aktivitására épüljenek. A kollégiumi foglalkozásokat csoportosíthatjuk:  a résztvevők száma alapján  a foglalkozások tartalma szerint  a foglalkozásokon való részvétel szabadsága alapján. A résztvevők száma alapján lehetnek:  a kollégiumi közösség egészét érintő foglakozások  csoportos foglalkozások  egyéni foglalkozások. A kollégiumi foglalkozások ingyenesek. A kollégium, igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez, a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket, annak céljától, jellegétől függően kollégiumi és csoport szinten, valamint egyéni foglalkozások keretében szervezi meg. Közismert dolog, hogy a személyiségfejlesztést a tevékenységi rendszer sokrétűsége szabályozza. Az egyik kollégium a másiktól abban tér el, hogy ezt a tevékenységi rendszert milyen minőségi nevelőtestülettel, milyen intézményi adottságokkal, és mennyire érdeklődő, együttműködő tanulókkal szervezi meg. A foglalkozások szervezésében, lebonyolításában a kollégiumi sajátosságoknak, mint arculatnak tükröződnie kell. A foglalkozások tartalma szerint  tanulást segítő foglalkozások  tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások  szabadidős foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások A napi felkészülés megszervezése: szilencium, leckekérdezés, ellenőrzés és segítségnyújtás  közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása,  az egyéni és csoportos tanulást végzők beosztása,  nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása,  folyamatos segítés és visszaellenőrzés módszerének alkalmazása /csoportnapló,kikérdezés /,  kiscsoportos foglalkozások 2-5 tanulóval alkalmanként vagy rendszeresen, _____________________________________________________________ 85 _________________________

 el kell érni, hogy minden tanuló felkészüljön a szilencium alatt, senki ne mehessen felkészülés nélkül iskolába. Felzárkóztatás  valamely oknál fogva, valamelyik tárgyból lemaradt tanulók szintre hozása, felzárkóztatása egyéni foglalkozások keretében, a tanárok tantárgyismerete alapján. Korrepetálás  A szerzett érdemjegyek, és a napi ismeretek elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok felismerése esetén alkalmazott tanári segítés.  A kezelhetőség és eredményesség érdekében ezt a feladatot kiscsoportokban kell végezni. Tehetséggondozás  A tanulói képességek kibontakozásának biztosítása, a tanulást segítő motivációk folyamatos fenntartása, és a kreativitás fejlesztése.  Megfelelő inger gazdag környezet biztosítása a tehetség kibontakozásához.  Az ismeretszerzés mellett az előadókészség és vitakészség fejlesztése.  Versenyekre való felkészítés.  Az intellektuális képességek fejlesztésével egy időben a tanulók egész személyiségének alakítása, érzelmi és szociális érzékenységük felkeltésével azok állandó fejlődésének elősegítése. Szakmai körök A kollégiumi nevelőmunka szerves részét képezik a szakkörök, tanfolyamok, önképző körök megszervezése, valamint ezen tevékenységek tanári segítése, irányítása. Lehetőséget biztosítunk diákjaink személyiségének kiteljesedéséhez, életvitelük gazdagításához, gyakorlati ismereteik bővítéséhez, a modern társadalomban szükséges ismeretek / idegen nyelvtudás / megszerzéséhez, valamint az élethez szükséges problémamegoldó, kreatív gondolkodás erősítéséhez. A tanulókkal való törődést, gondoskodást biztosító foglalkozások Csoportfoglalkozások Heti kétszer egy órában zajlanak. Ilyenkor kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, valamint a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjában szereplő témák feldolgozására. Ezek a foglalkozások alkalmat kínálnak tanulóink beszédkultúrájának fejlesztésére, viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvitatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására, értékek beépítésére személyiségükbe.

_____________________________________________________________ 86 _________________________

Szeretnénk elérni, hogy igénnyé váljék az igazmondás, a fegyelmezettség, a pontosság és a felnőttek iránti tisztelet. A csoportfoglalkozásokat tervezzük, ezek az éves munkaterv részét képezik. Egyéni foglalkozások Ezek a személyes törődést biztosítják. Ezek „intim„ foglalkozások, jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy tanulóink feltárják egyéni gondjaikat, problémáikat. Ha a diák igényli és kéri, megszervezzük a segítségnyújtást. Ezek csak részben tervezhetők, illetve folyamatosan kezelhetők. Az egyéni foglalkozások keretében szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének a megismerését, mert csak így segíthetünk egyéni problémáik leküzdésében, szorongásaik feloldásában. Ennek érdekében a szülőkkel rendszeres a kapcsolatunk (személyesen, telefonon) A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások A kollégiumi élet e színtere alkalmat kínál arra, hogy tanulóink személyiségét pozitív irányba befolyásolja. A hagyományokat őrző rendezvényeken minden kollégistának emlékezetes élményben van része. A színházi előadások, filmnézések, kiállítások a zenei és vizuális képességüket fejlesztik. Kollégiumunkban színjátszó szakkör is működik, ahol a tanulók helyzetmegoldó képessége erősödik. A kollégiumi versenyek, vetélkedők, rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget, és a hozzá kötődő érzelmeket. A sportprogramok tanulóink napi felfrissülését szolgálják. Játékszobánkban a tanulók hasznosan töltik idejüket. A szabadidős programokban a gyerekek nagy létszámban és örömmel vesznek részt. Hagyományőrző rendezvényeink:év eleji buli, szüreti bál, az új kollégisták bemutatkozása és avatása, Mikulás est, Karácsony, farsang, nőnap, s havonta élőzenés bál, év végi mulatság, ahol a csoportok között non-stop vetélkedőt szervezünk. Sportrendezvényeink: sakkverseny, évfolyamok közötti labdarúgó bajnokság ping-pong verseny, kollégiumi találkozók. A konditermet naponta látogatják diákjaink. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat vezetősége 6 főből áll, megbízatásuk egy évre szól. Évente két alkalommal hívnak össze közgyűlést, és havonta üléseznek. Aktívan részt vesznek a kollégiumi rendezvények, sport és szabadidős programok előkészítésében, megszervezésében, és lebonyolításában. Kapcsolatot tartanak az iskolai diákönkörmányzattal. A diákönkormányzat a demokratizmus tanulásának, az érdekérvényesítő technikák alkalmazásának fő pedagógiai terepe. A tanulók valóságos öntevékenységén alapuló szervezet. _____________________________________________________________ 87 _________________________

A diákönkormányzat működése során kialakul tanulóinkban:  az egyénekről és csoportokról való gondoskodás képessége,  felelősségtudat,  az ügyek képviselete,  az önkiszolgáló képesség,  beszéd, tárgyalási, kommunikálási képesség,  ítélő és döntési képesség,  az együttműködési képesség V. A csoportfoglalkozások tematikája „A Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramja” című, 44/2002. (VI. 18.) OM rendelet alapján A kollégiumi és az iskolai nevelés és oktatás kapcsolata: A kollégiumi nevelés és oktatás a közoktatási intézményrendszer szerves része. A kollégiumi nevelés és oktatás mindenekelőtt a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. Legfontosabb elveiről a kollégiumi nevelés országos alapprogramja ad eligazítást. A kollégiumi nevelésnek és oktatásnak segítenie kell az érintett iskolák nevelő és oktató feladatait. Az alapvető kulcskompetenciák:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetencia  természettudományos kompetencia  digitális kompetencia  hatékony önálló tanulás  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kiemelt fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Gazdasági nevelés  Kör  A tanulás tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőttlét szerepeire

_____________________________________________________________ 88 _________________________

1/b. Tanulásmódszertan (négy évfolyamos képzés) 9.1 A tanulásra fordított idő beosztása, a feladatok helyes sorrendjének meghatározása 9.2 A bevésés folyamata, mélységének ellenőrzése, önellenőrzés 9.3 A matematika és az idegen nyelvek tanulásának technikái 9.4 Ismerkedés a nyomtatott adathordozókkal 10.1 Lényegkiemelés, jegyzet és vázlatkészítés, feladatterv, kiselőadás 10.2 Motiváció a tanulás folyamatában 10.3 Ismerkedés a mágneses adathordozókkal 11.1 A felvételi tárgyak fontosságának tudatosítása 11.2 A tesztlapok megoldásának módszertana 11.3 Internet-használat a tanulás szolgálatában 12.1 Az érettségi vizsgára készülés helyes útja 12.2 Lényegkiemelés a vizuális adathordozók körében 2/b. Önismeret, pályaválasztás (négy évfolyamos képzés) 9.1 Az egyén és közösség viszonya. A kollégiumi közösség szabályozó szerepe 9.2 A nemi élet fontosabb kérdései (iskolai védőnő) 9.3 Az egyén jellemzői (értelmi képességek, érzelmek) a reális önkép kialakításának szükségessége 10.1 A fontosabb kapcsolatrendszerek: család, barátság, szerelem 10.2 Pályaválasztás, pályaismeret 10.3 Hivatás, hivatástudat, életpálya, pályakorrekció 11.1 Az Internet kínálta lehetőségek a pályaválasztásban 11.2 Az erkölcs szabályozó szerepe az ember életében 11.3 A humán- és reálérdeklődés 11.4 A pályaválasztással kapcsolatos döntés időbeni meghozatalának fontossága, felkészülési stratégiák 12.1 Az álláskeresés folyamata, technikái, pályakorrekció _____________________________________________________________ 89 _________________________

12.2 12.3

Munkahelyek, munkafolyamatok a üzemlátogatás Az élethosszig tartó tanulás fontossága

valóságban.

Intézmény-és

3/b. Művészet és információs kultúra (négy évfolyamos képzés) 9.1 Kiválasztott TV műsor közös megtekintése, megbeszélése 9.2 Beszélgetés a „szép” fogalmáról 9.3 Ismerkedés Mátészalkával (Időszaki kiállítás megtekintése) 10.1 Ismerkedjünk meg a „Lakáskultúra” című folyóirattal! 10.2 Népművészet, iparművészet, design 10.3 Környékünk néphagyományai (népi játékok, szólások, közmondások) 11.1 Az Internet- használat 11.2 Múzeumlátogatás (Szekérmúzeum) 12.1 Lehetőség szerinti részvétel író-olvasó- találkozón (Mátészalkai Művészetbarát Egyesület szervezésében) 12.2 Egy Móricz-mű filmváltozatának közös megtekintése 12.3 Népi és iparművészeti technikák kipróbálása - korongozó tanfolyam - népdalok felelevenítése 12.4 Könyvtártípusok, könyvtárhasználat 4/b. Környezeti nevelés (négy évfolyamos képzés) 9.1 A tanulók felelőssége közvetlen környezetük állapotáért (szelektív hulladékgyűjtés fontossága) 9.2 A Föld, a levegő, a víz tisztántartásának védelme 10.1 Az ajándékozás etikája 10.2 Hogyan változott meg a Felső-Tiszavidék élővilága az elmúlt évtizedekben? (Kraszna parti látogatás) 11.1 Vásárlási, fogyasztási szokásaink 11.2 A magyar világörökség 12.1. Természetvédelmi terület közvetlen környezetünkön 12.2. Az Európai Unió természetvédelmi normái 5/b. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek (négy évfolyamos képzés) 9.1 Baleset- és tűzvédelmi oktatás 9.2 Találkozás a nőgyógyásszal (szakember előadása) 9.3 Az alkalmazkodás szerepe a közösségi életben (tiszteletadás fontossága) 9.4 Személyi higiénia: étkezési kultúra 10.1 Baleset-és tűzvédelmi oktatás 10.2 A szeszesital fogyasztás, a dohányzás, a drogfogyasztás veszélyei 10.3 Barátság és szerelem 10.4 Viselkedés színházban, moziban, hangversenyen, vendégségben 11.1 Baleset- és tűzvédelmi oktatás 11.2 Az ajándékozás illemtana 11.3 Fontosabb háztartási gépek és kezelésük 11.4 Konfliktuskezelés a közösségben 12.1 Baleset- és tűzvédelmi oktatás _____________________________________________________________ 90 _________________________

12.2 12.3 12.4

Az öltözködés illemtana (ruha, ékszer, embléma, tetoválás) Elsősegélynyújtás Harmonikus kapcsolatok, érdekütköztetések, konfliktusok

6/b. 9.1 9.2 9.3 10.1 10.2 10.3 11.1 11.2 11.3 12.1 12.2 12.3

Egyén és Közösség (négy évfolyamos képzés) A kollégiumi házirend Alapvető illemszabályok Hivatalos íratok (boríték, kérvény, utalvány, csekk, stb.) kitöltése A család szerepe a változó világban A társadalmi érintkezés illemtana Jogok és lehetőségek a diákmozgalomban Családfa készítése A kollégium szerepe egy település életében Vita- vitakészség, érvelés Önéletrajz készítése A választójog Megjelenés és viselkedés álláskeresés idején

7/b. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság (négy évfolyamos képzés) „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország Tiszába hajló fűzfa, szelíd Alföldi táj” Ismerkedés a kollégiummal és a várossal (Mátészalkán volt az első villamosított lakóház!) 9.2 Szatmár - Bereg körűt szervezése 9.3 Helytörténeti kiállítás megtekintése a múzeumban 10.1 Látogatás a múzeumban, egy kiállítás megtekintése 10.2 A magyar címer és zászló 10.3 A diákönkormányzat munkája 10.4 A diákjogok és kötelességek 11.1 Milyen kisebbségek és nemzetiségek élnek Magyarországon 11.2 Az ország jelképeinek ismerete (Turull madár, kokárda, stb.) 11.3 A határokon túli magyarság 11.4 Térségünk irodalmi hagyományai (Petőfi, Móricz, Szabó Lőrinc) 12.1 Magyar Nobel-díjasok 12.2 A „Világörökség” részei Magyarországon 12.3 Magyarország és az EU 9.1

VI. A kollégiumi nevelés eredményessége A nevelés eredményességének mértékét meghatározza, hogy a tanuló a nevelési folyamat végén  képességeinek figyelembevételével milyen mértékben teljesítette tanulmányait,

_____________________________________________________________ 91 _________________________

 mennyire rendelkezik valós társadalomképpel,rendelkezik-e a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel,  képzettsége párosul-e az új ismeretek befogadásának képességével,  képes-e az együttműködésre, kapcsolatok kialakítására, önálló alkotó munkára, közösségélménye mennyire határozza meg a kialakuló életvezetést. VII. A kollégiumi nevelőtanárok továbbképzési terve A kollégium pedagógusai olyan célirányos továbbképzéseken szeretnének részt venni, ami segíti munkájukat, önképzésüket, és biztosítja a legfrissebb szakmai ismeretekhez való hozzájutásukat. Ebbe illeszkedik a mindenkori bázisintézmény által szervezett bemutató foglalkozások látogatása, elemzése. VIII. Fejlesztési tervek Tárgyi feltételek javítása A folyamatos karbantartás mellett, lehetőségeinkhez mérten szeretnénk a felújítási munkákat folytatni. Baross László tagkollégium:  szükséges lenne a kollégiumi egységek újrafestése, a nyílászárókat is beleértve,  folyamatos ágyfelújítási munkálatok végzése,  játékterem bővítése,  számítógéppark bővítése Bajcsy Zsilinszky Endre tagkollégium:  vizesblokkok teljes felújítása a fiúk részében,  ablakok javítása,  festés,  ajtók javítása Déri Miksa Tagkollégium:  folyamatos ablakcserék (új fa nyílászárók beépítése),  estés (lépcsőházak, folyosók festése a legsürgősebb),  folyamatos ágyfelújítási munkák

IX. Záradék Pedagógiai Program érvényessége: határozatlan időre készült. Kötelező módosítani:  a kollégiumot érintő törvények rendeletek változásakor,  az Alapító Okirat módosításakor, ha az érinti a kollégiumot,  a felülvizsgálatok során szükségesnek ítélt módosítások csak a kollégiumi nevelőtestület kétharmados többségi akaratával vezethető be. A Pedagógiai Programot a diákönkormányzat véleményezi. A Pedagógiai Program nyitott, a szülők, tanulók bármikor megtekinthetik. _____________________________________________________________ 92 _________________________

A Pedagógiai Program a kollégiumra vonatkozó hatályos törvényi szabályozókkal együtt alkalmazható.

Melléklet Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiumának házirendje „A kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése…..” (1993.évi LXXIX . törvény a közoktatásról, 32.§. 2. bek..)

A kollégium házirendje a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (U.8) MKM rendelet, valamint a kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról szóló 46/2001.(XII. 22.) OM rendelet alapján készült. Az intézmény vezetőjének javaslatára a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe. Érvénye kiterjed a kollégium minden tanulójára, alkalmazottjára és a szülőre, mint a tanuló törvényes képviselőjére az intézményben tartózkodás idejére, valamint a tanulókra a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodásra is. A házirend megállapítja a tanuló jogai, kötelességei gyakorlásának és magatartásának szabályait és a kollégium munkarendjét. I. Általános rendelkezések Felvétel a kollégiumba: - A kollégium lakójává az válik, akit az adott tanévre felvettek.  A tanuló a kollégiumba az iskolába való jelentkezéssel egy időben jelentkezhet, a felsőbb éves tanuló újrafelvételi igényét írásban kell benyújtani tanév végén.  A kollégiumi felvétel egy tanévre szól.  Előnyben részesülnek a távollakó, szociálisan hátrányos helyzetű és a jó tanulmányi eredményt elért tanulók.  Az állami gondozott tanulók felvétele – ha a törvényes képviselő kezdeményezi –kötelező.  A felvételről a szülőket, illetve a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet igazgatóját az igazgató írásban értesíti. A kollégiumi tagság megszűnése:  Ha a tanuló a tanévet befejezte, illetve tanulmányait abbahagyta.  Ha fegyelmivel kizárják az iskolából, illetve a kollégiumból.  Ha az állami gondozott tanulót áthelyezik.  Ha a szülő írásban kéri a kollégiumi tagság megszüntetését.  Ha ismételt felszólításra sem fizeti be a kollégiumi díjat. II. A kollégista tanuló jogai: 1. A kollégiumi tanuló személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani. 2. A kollégista joga – hogy a törvényi előírásoknak megfelelően – kedvezményes étkezésben részesüljön. 3. Rendeltetés szerűen használhatja a kollégium eszközeit, létesítményeit, igénybe veheti a nyújtott szolgáltatásokat. 4. Részt vehet a kollégium kulturális, sportköri, szakköri munkájában, tanulmányi versenyeken, pályázatokon indulhat. 5. Igazgatói ill. kollégiumvezetői engedéllyel kollégiumon kívül sport-, és kulturális tevékenységet folytathat. 6. A kollégisták minden személyüket érintő kérdésben tájékoztatást kérhetnek a tanáraiktól, kérdést intézhetnek a kollégium vezetőjéhez, amire választ kell kapniuk. 7. A diákönkormányzat fórumait igénybe véve a kollégisták véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek a kollégium működéséről minden őket érintő kérdésben. 8. A tanulócsoportok és a diákköri csoportok tekinthetők olyan nagyobb tanulói csoportoknak, amelyek ügyeit érintő döntésekben a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. 9. A kollégista választó és választható lehet a diákönkormányzat tisztségeire és szerveibe. A kollégistának elsőrendű joga a tanuláshoz való jog. A kollégium hétfőtől csütörtökig felkészítő foglalkozásokat (szilenciumot) biztosít a tanulók számára. Minden kollégistának joga van a pihenéshez, ezért éjszaka a hálókban lámpaoltás és csend van.

10.A kollégista kiemelkedő közösségi munkájáért, jó magaviseletéért, szorgalmáért dicséretben részesülhet. A dicséretet adhatja: diákönkormányzat, nevelőtanár, kollégiumvezető, igazgató, nevelőtestület III. A kollégista tanuló kötelességei: 1. Legjobb tudása és képessége szerint tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek. 2. A kollégistának részt kell venni a kötelező foglalkozásokon. Kötelező foglalkozásnak számít a napi felkészülés /szilencium/, a csoportfoglalkozás és egy kötelezően választható elfoglaltság. A választható foglakozásokra meghirdetésük után egy héten belül írásban kell jelentkezni. 3. A kollégiumban külön leány és fiú részleg működik, ezért fontos a közösségi együttélés erkölcsi, illemtani normáinak a megtartása. Tisztelni kell társaikat és a kollégium dolgozóit, magatartásukkal növelni kell a közösség jó hírnevét. 4. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. 5. A kollégista köteles haladéktalanul jelenteni, ha a kollégium lakóit veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. 6. A kollégium minden lakója köteles megtartani az intézmény tűzvédelmi és munkavédelmi előírásait. 7. Engedély nélkül behozott, hálózati árammal működő eszközöket a tanuló a kollégiumban nem használhat. 8.A kollégista kötelessége a számára megállapított térítési díj befizetése minden hó 10. napjáig. 9. A kollégista köteles személyes dolgaira vigyázni, a tanulók értéktárgyaiért a kollégium felelősséget nem vállal. 10.A kollégiumból való ideiglenes távozását minden tanuló köteles jelenteni csoportvezető tanárának. A távolmaradás és visszaérkezés várható időtartama, illetve időpontja bejegyzésre kerül. 11.A kollégista betegség esetén elsősorban a háziorvosához fordulhat. Ha ez nem lehetséges, akkor az iskolaorvoshoz vagy a központi ügyeletet ellátó orvoshoz. Állapotáról köteles az ügyeletes nevelőtanárt tájékoztatni. 12.A kollégista kötelessége a kollégium tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. IV. A kollégiumi tanulói munkarenddel kapcsolatos szabályok 1. A kollégium lakójává az válik, akit az adott tanévre felvettek. 2. A kollégista naponta részt vesz személyes higiéniája és szobája rendbentartásában, külön beosztás szerint pedig tágabb környezete gondozásában, valamint a foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. 3. Mindenütt és minden alkalommal középiskolás tanulókhoz méltóan kell viselkedni. Tilos: az erőszakos viselkedés, jogtalan előnyszerzés, az egészséget veszélyeztető anyagok – drog, szeszes ital, fegyver, állat, stb. – behozatala, használata. A tizennyolc éven felüliek a kijelölt helyen dohányozhatnak. 4. Minden kollégista köteles külön beosztás szerint ügyeletesi szolgálatot ellátni. 5. Hetente egyszer a hálóközösségek nagytakarítást végeznek. 6. A kollégiumi lakhatáshoz, az intézmény által biztosított tárgyakon kívül más eszközöket csak engedéllyel lehet behozni. 7. Beköltözéskor a szülő illetve a tanulók anyagi felelősséget vállalnak a kollégiumi épületek és berendezések állapotáért. Az okozott károkat mindenki köteles megtéríteni. 8. Kimenő ideje alatt a várost elhagyni nem szabad. 9. Kártyázni és szerencsejátékot játszani a kollégiumban tilos! 10.A kollégiumi hálókban családtagok kivételével idegeneket fogadni tilos! 11.Telefon használata szilencium alatt tilos! 12.A tanulók a kollégium területén üzleti tevékenységet nem folytathat. 13.A kollégiumban bárminemű pirotechnikai eszközt birtokolni, használni és forgalmazni tilos! 14.Étkezéshez használt kés (zsebkés) pengehosszúsága a nyolc cm-t nem haladhatja meg.

_____________________________________________________________ 93 _________________________

15.A házirend betartása minden kollégista tanuló számára kötelező. V. Fegyelmezés és jutalmazások rendje - A fegyelmezések alkalmazásakor szolgálni kell a megelőzést, a helytelen magatartástól való visszatartást, másrészt módot kell adnia a megtévedteknek a javulásra. A dicséretekkel a helyes magatartás elismerésével a követendő példát kell felmutatni. - A házirend betartása igényli a tanulók fegyelmezettségét, rendszeretetét, önállóságát, felelősségérzetét, melynek kialakítása képezi a nevelőmunka alapját. - A házirend be nem tartása fegyelmi vétség, ami büntetést von maga után.

- A tanulók által elkövetett fegyelmezetlenségeket három csoportba soroljuk: helytelen magatartás, vétség, súlyos vétség. - A fegyelmező intézkedések fokozatai: nevelőtanári figyelmeztetés, nevelőtanári megrovás, kollégiumvezetői figyelmeztetés és megrovás, igazgatói figyelmeztetés és megrovás, szigorú megrovás és kizárás. - A dicséret lehet nevelőtanári, kollégiumvezetői, igazgatói, nevelőtestületi. - A fegyelmező intézkedéseket, dicséreteket a nevelői feljegyzésekbe be kell vezetni, valamint a szülőt és az osztályfőnököt arról értesíteni kell. - A házirendet kiegészíti a napirend, amely a házirenddel együtt kifüggesztésre kerül a kollégiumban, ahol minden tanuló számára megtekinthető

Mátészalka, 2007. október 14. Igazgató

kollégiumi vezető

Diákönkormányzat képviselő

_________________________________________________________________________ 94 _____________

SZAKMAI PROGRAM 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8.

Az iskola szakképzési tevékenysége Képzési irányok Alapelvek és célok a szakképzés során Képzési szintek: a. Szakiskola – szakmacsoportok – szakmák b. Szakközépiskola – választható szakképesítésekkel Szintvizsgák Második szakképesítés Előzetes tanulmányok Helyi tanterv

1. Az Iskola szakképzési tevékenysége A képzési tevékenységünk kiterjed az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatásra. Szakmáink 8., 10., 12. évfolyam elvégzéséhez, érettségi vizsgához, illetve szakképzést előkészítő évfolyam elvégzéséhez kötöttek. Az oktatás szakközépiskolában és szakiskolában folyik. 2. Képzési irányok Régi OKJ-s képzések (kifutó rendszerben):  Bútorasztalos 33 543 01 1000 00 00 (2+2)  Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Központifűtés-és csőhálózat szerelő elágazás 31 582 09 0010 31 03 (2+2)  Ács, állványozó 33 582 01 1000 00 00 (2+2)  Kőműves 31 582 15 1000 00 00 (2+2)  Fodrász 33 815 01 1000 00 00 (2+2)  Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 (2+2)  Karosszérialakatos 31 525 03 1000 00 00 (2+2)  Optikai üvegcsiszoló 31 725 01 0000 00 00 (2+2)  Szabó Férfiszabó elágazás 33 542 05 0010 33 02 (2+2)  Festő, mázoló és tapétázó 33 582 04 1000 00 00 (2+2) Új OKJ-s képzések(2012-től)  Ács (34 582 01)  Asztalos (34 543 02)  Férfiszabó (34 542 04)  Festő, mázoló, tapétázó (34 582 04)  Gépi forgácsoló (34 521 03)  Hegesztő (34 521 05)

      

Kárpitos (34 542 05) Kőműves és hidegburkoló (34 582 08) Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09) Optikai üvegcsiszoló (34 725 01) Számítógép-szerelő, karbantartó (34 523 02) Karosszérialakatos (34 525 06) Villanyszerelő (34 522 04)

Ráépülések:  Tetőfedő (35 582 07) --- Ács és Ács, állványozó szakmákra  Műbútorasztalos (35 543 01) --- Bútorasztalos és Asztalos szakmákra Esti tagozaton működő érettségire felkészítő képzés  A képzésben részt vehetnek azok a 16. életévet betöltött személyek, akik a 10. évfolyamot sikeresen teljesítették, illetve akik szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkeznek. Felzárkóztató képzés:  HÍD II. (10 hónapos) program

3. Alapelvek és célok  A szakmai képzés alapvető célja, hogy olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati tudással rendelkező emberek kerüljenek ki az iskolából, akik képese ellátni a szakterületükön a szakképesítésüknek megfelelő munkaköröket, feladatokat. E cél elérése érdekében a képzés: o Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást (elmélet, gyakorlat) a szakma műveléséhez, tevékenységük ellátásához. o Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, pontos munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra. o Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és önművelésük igényét. Az oktatás és nevelés összhangjának megteremtése és személyiségformálás. o A Nemzeti Köznevelésről és a Szakképzésről szóló törvény folyamatos figyelemmel kísérése és a jogszabályi előírások követése. o A megszerezhető szakképesítések piaci igényekhez való igazítása, a megfelelő szakképzési szerkezet kialakítása. o Az iskolai oktatásról és képzésnél eleget kell tenni a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék előírásainak. 2

o A szakképzési program figyelembe veszi az iskolai hagyományokat, pedagógiai örökségét. o A fejlesztési célok, programok, projektek folyamatos figyelemmel kísérése. o Pályázati források maximális kihasználása. 4. Képzési szintek SZAKISKOLA A szakiskolai évfolyamok száma három, érettségi utáni szakképzésben lehet kettő, illetve egy év is. A képzés és annak szakmai elméleti és gyakorlati része a vonatkozó Kerettantervek alapján történik. A szakmai elméleti és közismereti órák megtartására az iskolában kerül sor. A szakmai gyakorlat – a duális szakképzési igényeinek figyelembe vételével – külső gyakorlati helyen folyik az iskola előzetes jóváhagyásával. Külső gyakorlóhely hiányában az iskola tanműhelye a gyakorlati oktatás helyszíne. Az iskolai tanműhely felszereléséről, karbantartásáról a fenntartó gondoskodik. A külső gyakorlóhelyen lévő tanuló tanulószerződésének megkötésében, az együttműködési szerződések elkészítésében az iskola közreműködik. Szakiskola 9. évfolyamára a beiskolázás feltétele a 8. osztály sikeres befejezése és a szakmai alkalmassági vizsgálat megléte. A felvehető gyereklétszámról, az osztályok számáról a fenntartó dönt. A szakmai program óraszámai a Központi Programok és az országos Kerettanterv alapján kerültek meghatározásra. SZAKKÖZÉPISKOLA A szakközépiskola 9-12. évfolyamon a kiválasztott szakmacsoportban meghatározott szakmán folyik a képzés. Választható szakképesítések:  INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA (54 481 04)  GYAKORLÓ FODRÁSZ (52 815 01)  GYAKORLÓ KOZMETIKUS (52 815 02)  ELEKTRONIKAI TECHNIKUS (54 523 02)  AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ (54 525 01)  AUTÓSZERELŐ (54 525 02)  FAIPARI TECHNIKUS (54 543 01)  RENDÉSZETI ágazat Ráépülés:

3

 Autótechnikus (55 525 01) --- Autószerelő és Autóelektronikai műszerész szakmákra  Kozmetikus (55 815 02) --- Gyakorló kozmetikus szakmára  Fodrász (55 812 01) --- Gyakorló fodrász szakmára Kifutó képzések:  Szakközépiskola humán szakterület (rendész)  Szakközépiskola műszaki szakterület  Könnyűipar szakmacsoport  Közlekedés szakmacsoport  Informatikai szakmacsoport A Gépészeti Szakközépiskola tagintézményben folyó képzéseink: Választható képzések 2013-tól 9-12 és a 13. évfolyamon:      

Informatikai rendszergazda (54 481 04) Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) Gépgyártástechnológiai technikus (54 521 03) Gyakorló ápoló (52 723 01) Ügyviteli titkár (54 346 02) RENDÉSZETI ágazat (csak 9-12 évfolyamon)

Tervezett ráépülés:  Ápoló (55 723 01) Kifutó képzés 9-12 (13) évfolyamon: GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT INFORMATIKA (SZOFTVER) SZAKMACSOPORT KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT (nyelvi előkészítő osztály) Kifutó képzés a szakképző évfolyamon: Ápoló (54 723 01 1000 00 00) A szakközépiskolai felvétel alapja a 8. évfolyam sikeres befejezése és a szakmai alkalmassági vizsgálat megléte. 4

5. Szintvizsgák Ha azt a Szakmai Vizsga Követelmények előírják, az iskola a tanuló kompetenciájának felmérése céljából szintvizsgát szervez. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében részt vesznek: a területileg illetékes gazdasági kamara, érdekképviseleti és szakmai szervezetek. A szintvizsga célja, hogy a tanulók megismerhessék a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat. Megismerhessék a vizsgához kapcsolódó szituációkat és esetleges nehézségeket. 6. Második szakképesítés A szakképzésről szóló törvény, vonatkozó rendelkezései alapján a tanuló meghatározott feltételek mellett bekapcsolódhat másodszakmás oktatásba. A második szakképesítés – a törvényi kivételekkel – tandíjköteles, melynek mértékéről a fenntartó dönt. 7. Előzetes tanulmányok beszámítása Szakképző intézményben folytatott tanulmányok – megegyező tartalmú - , követelmények korábbi teljesítése esetén a képzés során beszámíthatóak a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A beszámítási kérelmet az iskola Vezetőségéhez kell benyújtani, az adott képzés megkezdése előtt legalább 15 nappal. A kérelem kötelező melléklete az előzetes tanulmányok igazolása. Az előzetes tanulmányok beszámításáról az intézményvezető dönt.

5

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. HELYI TANTERV

6

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskolai óraterv Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől Szakközépiskola Közlekedési szakmacsoport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4/148 4/148 4/148 4/128 2/74 2/74 2/74 3/96

2/74 1/37 5/185 -

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 5/185 -

Összes kötelező óra Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5 1017,5

27,5 1017,5

3/111 1/37 1/37 2/74 1/37 1/37 2/74 2/74 2/74 2/74 1/37 1/37 0,5/18, 5 30 1110

Szabadon tervezhető

-

-

18,5

Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Árukezelési technológia Mechanika Üzemtan Gépelemek Közlekedési földrajz Díjszabás elmélet Jogi ismeretek Jármű-szerkezettan Szállítmányozás Szabadon tervezhető óra

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37

1/37 4/148

4/128 3/96 1/32 1/32 2/64 2/64 2/64 1/32 3/96 2/64 2/64 2/64 0,5/16

16

32 960

7

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől Szakközépiskola Elektronika, elektrotechnika szakmacsoport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4/148 4/148 4/148 4/128 2/74 2/74 2/74 3/96

2/74 1/37 5/185 -

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 5/185 -

Összes kötelező óra Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5 1017,5

27,5 1017,5

3/111 1/37 1/37 2/74 1/37 1/37 2/74 6 2 0,5/18, 5 30 1110

Összes szabadon tervezhető óra

-

-

18,5

Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai alapozó elmélet Orientáció Elektronika alapjai Szabadon tervezhető

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37

1/37 4/148

4/128 3/96 1/32 1/32 2/64 -

16

2/64 2/64 6 2 0,5/16 30 960

8

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakközépiskola Faipari szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4/148 4/148 4/148 4/128 2/74 2/74 2/74 3/96

2/74 1/37 5/185

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 5/185

-

-

Összes kötelező óra Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5 1017,5

27,5 1017,5

3/111 1/37 1/37 2/74 1/37 1/37 2/74 5 3 0,5/18, 5 30 1110

Összes szabadon tervezhető óra

-

-

18,5

Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai alapozó elmélet Szakrajz Szakmai ismeretek Szabadon tervezhető

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37

1/37 4/148

4/128 3/96 1/32 1/32 2/64 -

16

2/64 2/64 5 3 0,5/16 30 960

9

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakközépiskola Könnyűipari szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4/148 4/148 4/148 4/128 2/74 2/74 2/74 3/96 1/37 4/148

4/128

3/111 1/37 1/37 2/74 1/37 1/37 2/74 -

3/96 1/32 1/37 2/64 -

2/74 1/37 5/185

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 5/185

-

-

3/96 3/96 2/64 0,5/16

Összes kötelező óra Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5 1017,5

27,5 1017,5

8/296 0,5/18, 5 30,5 1110

Összes szabadon tervezhető óra

-

-

18,5

16

Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai alapozó gyakorlati oktatás Orientáció Szakmai alapozó Rajz Gyakorlat Szabadon tervezhető

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37

2/64 2/62 -

32 1024

10

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakközépiskola Informatika szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalom ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Szakmai fizika Informatikai technológiai ismeretek Könyvtárhasználat/társadalomismeret Összes kötelező óra Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján Kötelező óraszám Összes szabadon tervezhető óra

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4/148 4/148 4/148 4/128 2/74 2/74 2/74 3/96 3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37

1/37 4/148

1/32 4/128

3/111 1/37 1/37 2/74 1/37 1/37 4/128 3/111 4/128

3/96 1/32 1/32 2/64 -

2/74 1/37 5/185 -

3,5/129, 5 3/111 1/37 1/37 2/74 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 5/185 -

-

-

-

2/32

27,5 -

27,5 -

32 0,5/16

1017,5

1017,5

31 0,5/18, 5 1110

1017,5 -

1017,5 -

1147 18,5

1024 16

2/64 4/128 3/96 4/128

960

11

Humán szakterület (Egyéb szolgáltatások szakmacsoport) Rendészeti pályákat előkészítő oktatás Óraterv: Tantárgyak

Óraszámok 9. o.

10. o. 11. o. 12. o. Megj.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Történelem és áll. 2 2 2 Társ. ism. és etika 1 Idegen nyelv 3* 3* 3* Matematika 3 3 4* Ének-zene 1 1 Rajz és viz. kult. 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnev. és sport 2,5 2,5 2 Fizika 2 Föld. és környez. 1 2 Biológia 2 2 Kémia 2 1 Informatika 1* 1* 2* Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás Humán orientációs ismeretek Gazdasági körny. 2 Egészségtan 2 Humán orientációs gyakorlatok Ön- és társismeret 1* Rendészeti pályák v. 2* Kommunikáció 2* Tanulásmódszertan 1* Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet Pszichológia alapjai 2 Ügyvitel, irodai ügyv. 2 Társadalomismeret Életmód Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gépírás, szövegszerk. 2* Tanirodai gyakorlatok 2* Szociálpszichológia, mentálhigiéné Önvédelmi alapism. ÖSSZESEN: 27,5 27,5 30 Választható tárgyak Testnevelés és sport 0,5 0,5 Idegen nyelv 1* 2* Matematika 1 Fizika 1 1 Emelt szintű érettségi <3> ÖSSZESEN: 31 31 33

4 3

KÉ KÉ

3* 4*

KÉ (2x) KÉ (2x)

1 1 2 2

2*

(2x)

(2x) (2x) (2x) (2x)

2 2

2* 2* 30

(2x) (2x) (2x) (2x)

(2x)

<3> 33

<2x*>

12

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Könnyűipari szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó gyakorlati oktatás Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3/111 3/111 2/74 2/74 3/111 3/111 1/37 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 1/37 4/148

3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 -

-

7/259

1/37 27/999

1/37 27/999

13

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Gépészeti szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó gyakorlati oktatás Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3/111 3/111 2/74 2/74 3/111 3/111 1/37 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 1/37 4/148

3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 -

-

7/259

1/37 27/999

1/37 27/999

14

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Faipari szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó gyakorlati oktatás Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3/111 3/111 2/74 2/74 3/111 3/111 1/37 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 1/37 4/148

3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 -

-

7/259

1/37 27/999

1/37 27/999

15

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Építészeti szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó gyakorlati oktatás Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3/111 3/111 2/74 2/74 3/111 3/111 1/37 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 1/37 4/148

3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 -

-

7/259

1/37 27/999

1/37 27/999

16

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Közlekedési szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó gyakorlati oktatás Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3/111 3/111 2/74 2/74 3/111 3/111 1/37 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 1/37 4/148

3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 -

-

7/259

1/37 27/999

1/37 27/999

17

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Elektronikai szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó gyakorlati oktatás Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3/111 3/111 2/74 2/74 3/111 3/111 1/37 2/74 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 1/37 4/148

3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 -

-

7/259

1/37 27/999

1/37 27/999

18

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Szakiskola Szolgáltatás szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó gyakorlati oktatás Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 3/111 3/111 2/74 2/74 3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 2/74 1/37 1/37 1/37 2/74 1/37 4/148

3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 2/74 -

-

7/259

1/37 27/999

1/37 27/999

19

11. évfolyam

12. évfolyam

OPTIKAI ÜVEGCSISZOLÓ

OPTIKAI ÜVEGCSISZOLÓ

Tantárgy

Modul

Óraszám

Tantárgy

Modul

Óraszám

TES

Testnevelés

2

TES

Testnevelés

1

OFŐ

Osztályfőnöki

1

OFŐ

Osztályfőnöki

1

GYA

Szakmai gyakorlat

21

TEL

Tervezés és előkészítés

3

SBE

Szerszámok beszabályozása, javítása

2

GYA

Szakmai gyakorlat

28

Megmunkálás közben végrehajtott

MEG

2 rögzítés, leszedés, tisztítás Optikai alapanyagok

OAP

3 megmunkálása Megmunkáló gépek

MGE

2 üzemeltetése, karbantartása

ELL

Ellenőrzés megmunkálás után

1

BEJ

Bevonatos és jelek készítése

1

MLE

Munkafolyamatok lezárása

1

EES

Előírások és szabályok

1

11. évfolyam

12. évfolyam

HEGESZTŐ

HEGESZTŐ

Tantárgy

Modul

Óraszám

Tantárgy

Modul

Óraszám

TES

Testnevelés

2

OFŐ

Osztályfőnöki

1

OFŐ

Osztályfőnöki

1

TES

Testnevelés

1

GYA

Szakmai gyakorlat

21

Általános gépészeti munka-, baleset-,

MVÉ

2 tűz- és környezetvédelem

Volfrámelektródás védőgázas

VOI DOK

Műszaki dokumentáció

1+1 ívhegesztés (MIG/MAG)

2

Geometriai mérés: 18 óra/év

Fogyóelektródás védőgázas

FOI GEM

Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása: 54 óra/év

1+2 ívhegesztés (MIG/MAG)

2 EHE

Egyéb hegesztőeljárások

ALA

Alapismeretek

1

Hegesztések vizsgálata:

BÍ1

Bevont elektródás kézi ívhegesztés

1

Hegesztési feszültségek,

TVÁ

Termikus vágás, darabolás I.-II.

1

alakváltozások: 10 óra/év

GÁH

Gázhegesztés

1

BÍ2

Bevont elektródás kézi ívhegesztés

1

GYA

Szakmai gyakorlat

21

HEV

Hegesztéssel kapcsolatos

1+1

1+1

adminisztr. tevékenység: 8 óra/év Hegesztési kötések vizsgálata minősítése: 14 óra/év

INF

Informatika

GÁH

Gázhegesztés

1

20

Tantárgyi rendszer és óraszámok a 2009-2010-es tanévtől

Esti tagozat Tantárgy

Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. Magyar nyelv 1/37 1/37 1/32 Magyar irodalom 2/74 2/74 2/64 Matematika 3/111 3/111 3/96 Fizika 2/74 1/37 Kémia 1/37 2/74 3/96 Földünk és környezetünk 1/37 1/37 2/64 Biológia 1/37 1/37 Történelem, társadalomismeret 2/74 2/74 2/64 Művészeti ismeretek 1/37 1/37 Informatika 2/64 Osztályfőnöki 1/37 1/37 1/32 Angol v. német nyelv 3/111 3/111 3/111 18/666 12/666 19/608 ÖSSZESEN Kötelező érettségi tárgy: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, társadalomismeret, angol vagy német. Kötelezően választható tárgy: földrajz vagy kémia.

21

SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK

Évfolyam/tantárgyak Kommunikáció Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályközösségépítő program Etika Művészettörténet ÖSSZESEN

I. (11.) Nap- II. (12.) pali tagozat Nappali tagozat 1 1 6 6

I. (11.) Esti tagozat

II. (12.) Esti tagozat

1 3

1 3

6 6 4

6 6 5

4 3 3

4 3 3

3 2 5 1

3 2 5 1

2 1 1

1 1 1

1 35

1 36

18

1 18

22

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA Szakközépiskolai óraterv Műszaki szakterület GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Tantárgyak

9.o. (22,5) 2 2 2

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 3* Matematika 3 Ének zene 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2,5 Fizika Földünk és környezetünk 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika 1* Szakmai orientáció (5) Műszaki orientációs ismeretek: Mechanika A müszaki ábrázolás alapjai 2 Műszaki orientációs gyakorlatok: Anyagmegmunkálási gyakorlatok Műszaki ábrázolási gyakorlatok 2* Információ és adatgyüjtési gyak. 1* Gépészeti szakmacsoportos alapozó elmélet Mechanika és anyagismeret Géprajz, gépelemek Alkalmazott számitástechnika Elektrotechnika Ergonómia és minőségbiztositás Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gépészeti mérések Alapgyakorlatok (gépi forgácsolás, szerelés, irányítástechnika Összes kötelező óra 27,5 Választható tárgyak: (3,5) Testnevelés és sport 0,5 Idegen nyelv 1* Matematika 1 Fizika 1 Mechanika Emeltszintű érettségire Összes óra 31 KÉ

Óraszámok 10.o. 11.o. (22,5) (22) 2 2 2 2 2 2 1 3* 3* 3 4* 1 1 1 1 2,5 2 2 2 2 1 1* 2* (5)

12.o. (22) 2 2 3 3* 4*

Megjegyzés KÉ KÉ KÉ 2Xké 2Xké

1 1 2 2

2*

2x

1

4*

3x 2x 2x (8) 3 3 2*

(8)

2x 1 1 2*

3x

4* 27,5 (3,5) 0,5 1*

30 (3)

30 (3)

<3> 33

<3> 33

3x

1 1 31

<2x*>

- kötelező érettségi tantárgy - csoportbontásban

23

Szakközépiskolai óraterv Műszaki szakterület INFORMATIKA (SZOFTVER) SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Tantárgyak

9.o. (22,5) 2 2 2

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 3* Matematika 3 Ének zene 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2,5 Fizika Földünk és környezetünk 1 Biológia Kémia 2 Informatika 3* Szakmai orientáció (5) Szakmai orientációs modulok: Tanulásmódszertan 1 Gazdasági környezetünk 2 Műszaki ábrázolás alapjai Szakmai orientációs gyakorlatok: Információkezelés 2* Műszaki ábrázolási gyakorlatok Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás Informatika szakmacsoportos alapozó elmélet Számítógép programozás II. Számítógép programozás III. Adatbáziskezelés Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlat Számítógép programozás gyakorlat II. Hardverismeret Hálózati ismeretek, méréstechnika Számítógép programozás gyakorlat III. Adatbáziskezelés Összes kötelező óra 27,5 Választható tárgyak: (3,5) Információkezelés (gépírás) Testnevelés és sport 0,5 Idegen nyelv 1* Matematika 1 Fizika 1 Emeltszintű érettségire Összes óra 31 KÉ



Óraszámok 10.o. 11.o. (22,5) (22) 2 2 2 2 2 2 1 3* 3* 3 4* 1 1 1 1 2,5 2 2 2 2 1 3* (5)

12.o. (22) 2 2 3 3* 4*

Megj. KÉ KÉ KÉ 2Xké 2Xké

1 1 2 2 2 2x

2 2 2x 2x

1* (8)

(8)

2 1 1 3* 2* 1*

27,5 (3,5) 1* 0,5 1*

30 (3)

1* 3* 2* 30 (3)

2x 2x 2x 2x 2x

2x 2x

1 31

<3> 33

<3> 33

<2x*>

- kötelező érettségi tantárgy - csoportbontásban

24

Szakközépiskolai óraterv Gazdasági-szolgáltatási szakterület KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Tantárgyak

9.o. Közismereti tantárgyak (22,5) Magyar nyelv 2 Irodalom 2 Történelem és állampolgári ism. 2 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 3* Matematika 3 Ének zene 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2,5 Fizika Földünk és környezetünk 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika 1* Szakmai orientáció (5) Gazdasági, szolgáltatásis ismeretek Gazdasági környezetünk 2 Gazd.szog.orientációs gyak. Információkezelkés 2* Viselkedés kultúra 1* Kommunikáció Közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás Közgazdasági szakmacsoportos alapozó elmélet Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Közg. Szakmcs.alapozó gyakorlat Üzleti gazdaságtan gyak. Összes kötelező óra Választható tárgyak: Testnevelés és sport Idegen nyelv Matematika Fizika Emeltszintű érettségire Összes óra

Óraszámok 10.o. 11.o. (22,5) (22) 2 2 2 2 2 2 1 3* 3* 3 4* 1 1 1 1 2,5 2 2 2 2 1 1* 2* (5)

12.o. (22) 2 2 3 3* 4*

Megj. KÉ KÉ KÉ 2Xké 2Xké

1 1 2 2

2*

2x

2 2*

2x 2x 2x

1*

27,5 (3,5) 0,5 1* 1 1

27,5 (3,5) 0,5 1* 1 1

31

31

(8)

(8)

3 3

3 3

2*

2*

30 (3)

30 (3)

2x

2x

<3> 33

<3> 33

<2x*>

KÉ – kötelező érettségi tantárgy



- csoportbontásban

25

Szakközépiskolai óraterv Műszaki szakterület INFORMATIKA (SZOFTVER) SZAKMACSOPORT nyelvi előkészítő osztály Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Óraszámok Tantárgyak 9.o. 10.o. 11.o. 12.o. 13.o. Megj. Közismereti tantárgyak (27,5) (22,5) (25) (22) (22) Magyar nyelv 1 2 2 2 2 KÉ Irodalom 2 2 2 2 KÉ Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv 15* 3* 4* 3* 3* 2Xké Matematika 2 3 4 4* 4* 2Xké Ének zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 3 2 2 Fizika 2 2 Földünk és környezetünk 1 2 Biológia 2 2 Kémia 2 1 Informatika 3* 3* 3* 2x Információkezelés (gépírás) 2* 2x Kommunikáció 1 Szakmai orientáció (5) (5) Szakmai orientációs modulok:

Tanulásmódszertan Gazdasági környezetünk Műszaki ábrázolás alapjai

1 2

2 2

Szakmai orientációs gyakorlatok:

Információkezelés (gépírás) Műszaki ábrázolási gyakorlatok Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás

2*

2x 2x

1* (8)

(8)

Informatika szakmacsoportos alapozó elmélet

Számítógép programozás II. Számítógép programozás III. Adatbáziskezelés

2 1 1

Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Számítógép programozás gyakorlat II. Hardverismeret Hálózati ismeretek, méréstechnika Számítógép programozás gyakorlat III. Adatbáziskezelés Összes kötelező óra Választható tárgyak: Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Fizika Idegen nyelv Testnevelés és sport

3* 2* 1*

27,5 (3,5) 2 1

0,5

27,5 (3,5)

30 (3)

1 1 1* 0,5

2 1*

Emeltszintű érettségire

Összes óra KÉ - kötelező érettségi tantárgy

31

31

33 *

30 (3)

1* 3* 2* 30 (3)

2x 2x 2x 2x 2x

2x 2x <3> 33

<3> 33

<2x*>

- csoportbontásban

26

Szakközépiskolai óraterv Humán szakterület EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak Tantárgyak

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció

9.o.

Óraszámok 10.o. 11.o.

(22,5) 2 2 2

(22,5) 2 2 2

3* 3 1

3* 3 1

1 2,5 2 1

1 2,5 2 2

2 1* (5)

1 1* (5)

Humán orientációs ismeretek Tanulásmódszertan 2 Egészségtan Humán orientációs gyakorlatok Kommunikáció 2 Környezetkultúra 1 Ön- és társismeret Információkezelés, humán pályák világa Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás

12.o.

(22) 2 2 2 1 3* 4*

(22) 2 2 3

1 1 2

1 1 2

2

2

2*

2*

3* 4*

Megj.

KÉ KÉ KÉ 2Xké 2Xké

2x

2

1* 2*

2x 2x

(8)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet Általános és személyiség-lélektan Fejlődéslélektan és szocializáció Szociálpszichológia Mentálhigiéné Egészséggondozás Emberi test Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlat Szakmai kommunikáció Gondozástan

(8)

2* 1*

3*

2x 2x 2x 2x 2x 2x

3*

2x 2x

1* 1* 3*

2*

Összes kötelező óra

27,5

27,5

Választható tárgyak Testnevelés és sport Idegen nyelv Matematika Biológia Emeltszintű érettségire

0,5 1* 1 1

0,5 1*

Összes óra

31

30

30

2x

2 31

<3>

<3>

33

33

<2x*>

KÉ – kötelező érettségi tantárgy



- csoportbontásban

27

Szakközépiskolai óraterv Humán szakterület SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben Tantárgyak

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika

Szakmai orientáció

9.o.

Óraszámok 10.o. 11.o.

12.o.

Megj.

(22,5)

(22,5)

(22)

(22)

2 2 2

2 2 2

2 2 3

KÉ KÉ KÉ

3* 3 1

3* 3 1

2 2 2 1 3* 4*

3* 4*

2Xké 2Xké

1 2,5 2 1

1 2,5 2 2

1 1 2

1 1 2

2

2

2 1*

1 1*

2*

2*

(5)

(5)

Humán orientációs ismeretek Tanulásmódszertan 2 Egészségtan Humán orientációs gyakorlatok Kommunikáció 2 Környezetkultúra 1 Ön- és társismeret Információkezelés, humán pályák világa Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó oktatás

2x

2

1* 2*

2x 2x

(8)

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet Pszichológiai alapismeret Környezettan Emberi test Társadalomismeret és szociálpolitika Szociálpszichológia, mentálhigiéné Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat Szakmai kommunikáció Életmód Gondozástan

(8)

2* 1* 2* 2* 2*

2x 2x 2x 2x 2x

4*

2x 2x 2x

1* 2*

Összes kötelező óra

27,5

27,5

Választható tárgyak Testnevelés és sport Idegen nyelv Matematika Biológia Emeltszintű érettségire

0,5 1* 1 1

0,5 1*

Összes óra

31

30

30

2x

2 31

<3>

<3>

33

33

<2x*>

KÉ – kötelező érettségi tantárgy



- csoportbontásban

28

Szakközépiskolai óraterv Humán szakterület EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT nyelvi előkészítő osztály

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Tantárgyak

Óraszámok 9.o.

10.o.

11.o.

12.o.

13.o.

(27,5)

(22,5)

(25)

(22)

(22)

1

2

2

2

2

Irodalom

2

2

2

2

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

3

KÉ

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv

Társadalomismeret és etika

Megj. KÉ

1

Idegen nyelv

15*

3*

4*

3*

3*

2Xké

Matematika

2

3

4

4*

4*

2Xké

1

1 1

1

Ének zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

1

2,5

2,5

3

2

2

Fizika

2

2

Földünk és környezetünk

1

2 2

2

2

1

1*

1*

2*

2*

Testnevelés és sport

Biológia Kémia Informatika

3*

Információkezelés

2*

Kommunikáció

1

Szakmai orientáció

2x (5)

Humán orientációs ismeretek: Tanulásmódszertan

2x

(5)

2

Egészségtan

2

Humán orientációs gyakorlatok Kommunikáció

2 1

Környezetkultúra Ön- és társismeret

1*

Információkezelés, humán pályák világa Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás

2x

2* (8)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet Általános és személyiség-lélektan

2*

Fejlődéslélektan és szocializáció

1*

Szociálpszichológia Mentálhigiéné Egészséggondozás

(8) 2x 2x 1*

2x

1*

2x

3*

Emberi test

2x 3*

2x

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlat Szakmai kommunikáció

2*

Gondozástan Összes kötelező óra

2x 3*

27,5

27,5

30

30

2x

30

Választható tárgyak Történelem és állampolgári ismeretek

2

Matematika

1

Biológia Idegen nyelv Testnevelés és sport

0,5

1 1

2

1*

1*

2x

0,5

Emeltszintű érettségire Összes óra KÉ - kötelező érettségi tantárgy

31

31

33 *

<3>

<3>

33

33

<2x*>

- csoportbontásban

29

Szakközépiskolai óraterv Humán szakterület SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT nyelvi előkészítő osztály Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Óraszámok Tantárgyak 9.o. 10.o. 11.o. 12.o. 13.o. Megj. Közismereti tantárgyak (27,5) (22,5) (25) (22) (22) Magyar nyelv 1 2 2 2 2 KÉ Irodalom 2 2 2 2 Történelem és állampolgári ism. 2 2 2 3 KÉ Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv (angol vagy német) 15* 3* 4* 3* 3* 2Xké Matematika 2 3 4 4* 4* 2Xké Ének zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 3 2 2 Fizika 2 2 Földünk és környezetünk 1 2 Biológia 2 2 Kémia 2 1 Informatika 3* 1* 1* 2* 2* 2x Információkezelés 2* 2x Kommunikáció 1 Szakmai orientáció (5) (5) Humán orientációs ismeretek:

Tanulásmódszertan Egészségtan Humán orientációs gyakorlatok Kommunikáció

2

Környezetkultúra

1

2 2

Ön- és társismeret Információkezelés, humán pályák világa 2* Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó oktatás

1*

2x 2x

(8)

(8)

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet

Pszichológiai alapismeret Környezettan Emberi test Társadalomismeret és szociálpolitika Szociálpszichológia, mentálhigiéné

2* 1* 2* 2* 2*

2x 2x 2x 2x 2x

4*

2x 2x 2x

Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat

Szakmai kommunikáció Életmód Gondozástan

Összes kötelező óra

1* 2*

27,5

27,5

30

1 1 1* 0,5

2 1*

30

30

Választható tárgyak

Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Biológia Idegen nyelv Testnevelés és sport Emeltszintű érettségire Összes óra KÉ - kötelező érettségi tantárgy

2 1

0,5 31

31

33

2x <3> 33 *

<3> 33

<2x*>

- csoportbontásban

30

Szakközépiskolai óraterv Humán szakterület SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT Érvényes 2007. szeptember 1-től beiskolázott 10. osztályos tanulóknak Tantárgyak

9.o.

Közismeretei tantárgyak Magyar nyelv 2 Irodalom 2 Történelem és állampolgári ism. 2 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 3* Matematika 3 Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2 Fizika Földünk és környezetünk 3 Biológia Kémia 2 Informatika 1,5* Egészségügyi orientációs oktatás Egészségügyi orientációs ismeretek Tanulásmódszertan 2 Egészségtan Egészségügyi orientációs gyakorlatok Kommunikáció 2 Környezetkultúra 1 Ön- és társismeret Információkezelés, humán pályák világa Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó oktatás Szociális szolgáltatási alapozó ismeret Pszichológiai alapismeret Környezettan Emberi test Társadalomismeret és szociálpolitika Szociálpszichológia, mentálhigiéné

Óraszámok 10.o. 11.o. 2 2 2 3* 3 1 1 2 2 3

Választható tárgyak Informatika Testnevelés és sport Idegen nyelv Kémia Fizika Emeltszintű érettségire Biológia Fizika vagy szakmai alapismeretek Összes óra KÉ – kötelező érettségi tantárgy

Megj.

2 2 3 1 4* 4*

2 2 4

KÉ KÉ KÉ

4* 4*

2Xké 2Xké

1 1 2

1 1 2

2

2

1,5*

2x

2

1 2*

2x

2* 1* 2*

Szociális szolgáltatási gyakorlat Szakmai kommunikáció Életmód Gondozástan Összes kötelező óra

12.o.

2* 2*

2x 2x 2x 2x 2x

4*

2x 2x 2x

1* 2* 27,5

27,5

0,5* 1 1* 1

0,5* 1 1*

30

30

115 2x 2x

1 <3> 1 2 31

31

33

<3> 1 2 33 128 * - csoportbontásban

31

Humán szakterület (Egyéb szolgáltatások szakmacsoport) Rendészeti pályákat előkészítő oktatás Tantárgyak

Óraszámok 9. o.

10. o. 11. o. 12. o. Megj.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Történelem és áll. 2 2 2 Társ. ism. és etika 1 Idegen nyelv 3* 3* 3* Matematika 3 3 4* Ének-zene 1 1 Rajz és viz. kult. 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnev. és sport 2,5 2,5 2 Fizika 2 Föld. és környez. 1 2 Biológia 2 2 Kémia 2 1 Informatika 1* 1* 2* Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás Humán orientációs ismeretek Gazdasági körny. 2 Egészségtan 2 Humán orientációs gyakorlatok Ön- és társismeret 1* Rendészeti pályák v. 2* Kommunikáció 2* Tanulásmódszertan 1* Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet Pszichológia alapjai 2 Ügyvitel, irodai ügyv. 2 Társadalomismeret Életmód Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gépírás, szövegszerk. 2* Tanirodai gyakorlatok 2* Szociálpszichológia, mentálhigiéné Önvédelmi alapism. ÖSSZESEN: 27,5 27,5 30 Választható tárgyak Testnevelés és sport 0,5 0,5 Idegen nyelv 1* 2* Matematika 1 Fizika 1 1 Emelt szintű érettségi <3> ÖSSZESEN: 31 31 33

4 3

KÉ KÉ

3* 4*

KÉ (2x) KÉ (2x)

1 1 2 2

2*

(2x)

(2x) (2x) (2x) (2x)

2 2

2* 2* 30

(2x) (2x) (2x) (2x)

(2x)

<3> 33

<2x*>

32

2012-ben indított régi OKJ-s szakmák óraszámai Bútorasztalos 11.év

33 543 01 1000 00 00

Balesetmentes munkavégzés feltételei Tömörfa megmunkálás Gyártáselőkészítés Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés

1 4 3 24 1 2

33

12.év Lapszerkezetű termékek, tömegcikkek gyártása Asm But Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Mkf / Asm Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés

2 1 1 1 2 1 24 1 2

Férfiszabó 33 542 05 0010 33 02 11.év Textildekoráció Technológia Gyakorlat Általános vállalkozási feladatok Szakrajz Munkavédelem Anyagismeret Osztályfőnöki Testnevelés

2 3 21 1 3 1 1 1 2

12.év Szakrajz Technológia Általános vállalkozási feladatok Gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki

Hegesztő 11.év

6 4 1 21 2 1

31 521 11 0000 00 00

Dokumentációs gyakorlat Munkavédelem Alapismeretek Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés Geometriai mérés Bevont elektródás kézi ívhegesztés II. Bevont elektródás kézi ívhegesztés I. Gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki

2 2 1 1 1 2 1 1 21 2 1

12.év Foi Ehe Gyakorlat Hev Voi Testnevelés Osztályfőnöki

1 1 28 1 1 2 1

34

Ács , állványozó 11.év

33 582 01 1000 00 00

Hagyományos zsaluzatok Rendszerzsaluzat építése, bontása Gyakorlat Építőipari közös feladatok Maf Általános vállalkozási feladatok Osztályfőnöki Testnevelés

2 2 21 4 2 1 1 2

12.év Állványok Csőállványok Ékö / Maf Építőipari közös feladatok Maf Gyakorlat Általános vállalkozási feladatok Osztályfőnöki Testnevelés

Kőműves 11.év

3 2 1 1 3 21 1 1 2

31 582 15 1000 00 00

Falazás, vakolás Általános vállalkozási feladatok Mob Állványzatok Építőipari közös feladatok Fal/Spe Gyakorlat Zsa / Bet Testnevelés Osztályfőnöki

3 1 1 1 3 1 21 1 2 1

12.év Falazás, vakolás Általános vállalkozási feladatok Betontechnológia Speciális munkák Építőipari közös feladatok Ékö / Fal Informatika Hő-, hangszig. szoftverek Gyakorlat Zsa / Bet Testnevelés Osztályfőnöki

Fodrász 11.év

1 2 1 1 1 1 1 2 21 1 2 1

33 815 01 1000 00 00

Anatómia Munkavédelem Általános vállalkozási feladatok Anyagismeret Kommunikáció Szakmai ismeretek 3. Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés

1 1 2 1 2 1 21 1 2

35

12.év Anyagismeret Szakmai ismeretek 1. Szakmai ismeretek 2. Kommunikáció Munkavédelem Informatika Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés

Festő, mázoló és tapétázó 11.év Falfelületek előkészítése, festése I. Építőipari közös feladatok Gyakorlat Általános vállalkozási feladatok Osztályfőnöki Testnevelés

2 3 1 1 3 1 21 1 2

33 582 04 1000 00 00 6 4 21 1 1 2

12.év Tapétázás Tap / Pla Falfelületek előkészítése, festése I. Építőipari közös feladatok Ékö / Ffe Gyakorlat Mázolás, festés, felújítási munkák Általános vállalkozási feladatok Osztályfőnöki Testnevelés

3 1 1 1 1 21 3 1 1 2

36

Központifűtés és gázhálózat szerelő 31 582 09 0010 31 03 Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 4 Munkavédelem 2 Épületgépészeti alapfeladatok 5 Fűtési rendszerek beüzemelése 1 Fűtési rendszerek karbantartása 1 Szerelési technikák 5 Fűtőtestek 2 Fűtési csőhálózatok 1 Informatika 1 Gyakorlat 21 21 Optikai üvegcsiszoló 31 725 01 0000 00 00 Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Optikai alapanyagok megmunkálása Munkafolyamatok lezárása Megmunkáló gépek üzemeltetése, karbantartása Megmunkálás közben végrehajtott rögzítés, leszedés Előírások és jogszabályok Ellenőrzés megmunkálás után Bevonatok és jelek készítése Szerszámok beszabályozása, javítása Tervezés és előkészítés Gyakorlat

11. év 1 2 3 1

12. év 1 1

2 2 1 1 1

21

2 3 28

2+2 szakmai képzések 2013-tól (Régi OKJ-szerint) 11. szakképző évfolyamnak 33 543 01 1000 00 00

Bútorasztalos Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok 6349-11

11. év 1 2

12. év 1 2

2

3 37

Asztalosipari szerelési feladatok 6350-11 A biztonságos munkavégzés feladatai 2273-11 Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok 2302-11 Gépkezelési feladatok 6329-11 Bútorasztalos termékek gyártási feladatai 6351-11 Gyakorlat Férfiszabó 33 542 05 0010 33 02 Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Férfiruhák készítése és értékesítése 622311 (Vái) Textiltermékek összeállítása 622011(Mvé) Férfiruhák készítése és értékesítése 622311(Tech) Ruhaipari anyagvizsgálatok 6218-11 Textiltermékek összeállítása 6220-11(Szr) Lakástextíliák készítése 6221-11 Ruhaipari gyártmánytervezés 6219-11 Textiltermékek összeállítása 6220-11(Txd) Férfiruhák készítése és értékesítése 622311(Szr) Férfiruhák modellezése 6223-11 Férfiruhák gyártástechnológiája 6223-11 Gyakorlat

11. év 1 2

1 1 4

24

3 5 21

12. év 1 2

1 1 3 1 1 1 1 1

1

2 1

1 3

21

3 21

38

Központifűtés és gázhálózat szerelő 31 582 09 0010 31 03 Tantárgy 11. év 12. év Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 4 Munkavédelem 2 Épületgépészeti alapfeladatok 5 Fűtési rendszerek beüzemelése 1 Fűtési rendszerek karbantartása 1 Szerelési technikák 5 Fűtőtestek 2 Fűtési csőhálózatok 1 Informatika 1 Gyakorlat 21 21 Hegesztő 31 521 11 0000 00 00 Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Hegesztés előkészítő és befejező műveletei 6365-11 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok 0110-11 Hegesztési eljárások 6366-11 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6366-11 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6366-11 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6366-11 Hegesztett kötések vizsgálata Gépészeti alapozó feladatok 6361-11 Gyakorlat Ács , állványozó 33 582 01 1000 00 00 Tantárgy 11. év Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Építőipari közös tevékenység 6234-11 4 Munkajogi és vállalkozási ismeretek 623411 Munkavégzés komplex feltételei 6234-11 Ácsszerkezetek 6237-11 4 Állványzatok 6236-11 1 Zsaluzatok 6235-11 1 Gyakorlat 21

11. év 12. év 1 1 2 2 2 3 1 3 2 3 2 1 5 21

21

12. év 1 2

1 1 6 1 2 21 39

Kőműves 31 582 15 1000 00 00 Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Munkajogi és vállalkozási ismeretek 623411 Munkavégzés komplex feltételei 6234-11 Építőipari műszaki rajz 6234-11 Építési alapismeretek 6234-11 Beton és vasbeton szerkezetek készítése 6249-11 Vegyes kőműves feladatok 6251-11 Kitűzés, falazás 6248-11 Szigetelések 6250-11 Vakolási ismeretek, állványok 6248-11 Falazási ismeretek 6248-11 Gyakorlat

11. év 1 2

12. év 1 2

1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 21

Optikai üvegcsiszoló 31 725 01 0000 00 00 Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Optikai alapanyagok megmunkálása Munkafolyamatok lezárása Megmunkáló gépek üzemeltetése, karbantartása Megmunkálás közben végrehajtott rögzítés, leszedés Előírások és jogszabályok Ellenőrzés megmunkálás után Bevonatok és jelek készítése Szerszámok beszabályozása, javítása Tervezés és előkészítés Gyakorlat

4 2 2 2 21

11. év 1 2 3 1

12. év 1 1

2 2 1 1 1

21

2 3 28

40

Fodrász 33 815 01 1000 00 00 Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Szépészeti szolgáltatóegység működtetése 1210-11 Fodrászatban alkalmazott manuális alapműveletek 6293-11 Fodrászatban alkalmazott vegyszeres műveletek 6294-11 Alaphajvágás 6295-11 Frizura készítés 6296-11 Gyakorlat

11. év 1 2

12. év 1 2

4

2

3 2 2

1 8 21

21

Szakközépiskolai óraterv a 2012-2013-as tanévtől Informatikai szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatikaorientáció Testnevelés Osztályfőnöki Informatikai technológiai ismeretek összesen

9.évf. 4 4 3 2 1

Heti óraszámok 10.évf. 11.évf. 4 4

12.évf. 4

4 3 2

4 3 3

4 3 3

1 1

2

2 2 1 1 5

1 2 1 1 1 5

4

4

5 1

5 1

5 1 4

5 1 4

31

31

31

30

1

41

Szakközépiskolai óraterv a 2012-2013-as tanévtől Könnyűipari szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai orientáció összesen

9.évf. 4 4 3 2 1

Heti óraszámok 10.évf. 11.évf. 4 4

12.évf. 4

4 3 2

4 3 3

4 3 3

1 2 1 1 1 1 5 1 5

1 1

2

2 2 1 1 1 5 1 5

2 5 1 8

2 5 1 8

32

31

33

32

1

42

Szakközépiskolai óraterv a 2012-2013-as tanévtől Közlekedés szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai oprientáció Árukezelési technológia Mechanika Üzemtan Gépészeti ismeretek Közlekedési földrajz Díjszabáselmélet Jogi ismeretek Jármű szerkezettan Szállítmányozás összesen

9.évf. 4 4 3 2 1 2 2 1 1 1 5 1 5

Heti óraszámok 10.évf. 11.évf. 4 4

12.évf. 4

4 3 2

4 3 3

4 3 3

1 2 1 1 1 1 5 1 5

1 1

2

1 2 5 1

2 5 1

2 2 2 1 1

1 3 2 2

32

31

33

2 34

43

Szakközépiskolai óraterv a 2012-2013-as tanévtől Humán szakterület (Egyéb szolgáltatások szakmacsoport) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai orientáció Kommunikáció Speciális társadalmi ismeretek Belügyi rendészeti ismeretek összesen

9.évf. 4 4 3 2 1 2 2 1 1 1 5 1 5

32

Heti óraszámok 10.évf. 11.évf. 4 4

12.évf. 4

4 3 2

4 3 3

4 3 3

1 2 1 1 1 1 5 1 5

1 1

2

31

1 2 5 1

2 5 1

2 2

2 2

3

5

32

33

44

Férfiszabó

34 542 04

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam Össze3/11. évfolyam függő nyári gyakorgyakorelméleti lati lati Össze- elméleti gyakorlati gyakorlat elméleti heti heti heti óraheti heti függő óraszám heti óraszám szám óraszám óraszám nyári óraszám gyakorlat

Magyar nyelv és irodalom

2

3

1

Történelem

2

2

1

Idegen nyelv

3

Matematika

3

2

Informatika

1

1

Fizika

2

1

Földrajz

1

1

1

1

Kémia

1

Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

1

Testnevelés

5

3

2

Osztályfőnöki Összes óra (közismereti)

1

1

1

21

16

7

Ruhaipari anyagés áruismeret elmélet

1

2

1

1

Szakmai követelmény-modulok

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

10115-12 Textiltermékek összeállítása 10118-12 Lakástextíliák készítése 10119-12 Férfiruhák készítése és értékesítése

Anyagvizsgálatok gyakorlat

1

Ruhaipari gyártáselőkészítés elmélet Szakrajz elmélet Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése elmélet Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése elmélet Lakástextíliák készítése gyakorlat Férfiruhák készítése elmélet Férfiruhák készítése gyakorlat

Összes óra (szakmai) Összes óra (szakmai) Összes óra

1 1

1 1

1

3 6

91

1

35

1 1 5

7

7 14 35

126 126

6

7 20 36

11

144

13

144 144

19 8

21 28 35

45

34 543 02

ASZTALOS

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszeelméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati függő függő heti heti óranyári heti heti óranyári heti heti óraóraszám szám gyakorlat óraszám szám gyakorlat óraszám szám 2

3

1

Történelem

2

2

1

Idegen nyelv

3

Matematika

3

2

Informatika

1

1

Fizika

2

1

Földrajz

1

1

1

1

Kémia

1

Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

1

Testnevelés

5

3

2

Osztályfőnöki Összes óra (közismereti)

1

1

1

21

16

7

1

1

1

Szakmai követelmény-modulok

10227-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmun-kálás 10225-12 Asztalos-ipari szerelés

Biztonságos munkavégzés alapjai

Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

10228-12

Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek

Gépkeze-lés

Gépkezelési

10226-12 Asztalos-ipari termékek gyártása

1 2 6

110

2

30

1 30 4

5 5

Faipari szakrajz Gyártáselőkészítési ismeretek Gyártáselőkészítés gyakorlata Összes óra (szakmai) Összes óra (szakmai) Összes óra

100

1

11 1

4

gyakorlat 10229-12 Gyártáselőkészítés feladatok

4

30

4

2 1

2 4

5

9 14 35

7 140

13 20 36

9 160

19 28 35

46

34 521 03 gépi forgácsoló

1/9. évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Közismereti tárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elméleti gyakorlati Összefüggő elméleti gyakorlati Összefüggő elméleti gyakorlati heti heti óranyári gyaheti heti óranyári gyaheti heti óraóraszám szám korlat óraszám szám korlat óraszám szám 2

3

1

Történelem

2

2

1

Idegen nyelv

3

Matematika

3

2

Informatika

1

1

Fizika

2

1

Földrajz

1

1

1

1

Kémia

1

Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

1

Testnevelés

5

3

2

Osztályfőnöki Összes óra (közismereti)

1

1

1

21

16

7

1

Szakmai követelmény-modulok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10173-12 Anyagvizsgála-tok és geometriai mérések

Munkavédelem Elsősegélynyújtás Gépészeti alapozó feladatok (elmélet) Gépészeti alapozó feladatok (gyakorlat) Szakmai anyagismeret és anyagvizsgá-lat

1 1 4 7

140

1

Anyagvizsgálat

1

Gépészeti mérések

2 2

Esztergálás elmélete 10174-12 Esztergályos feladatok 10176-12 Marós feladatok 10175-12 Köszörűs feladatok

3

Esztergálás gyakorlata

5 3

Marás elmélete

4

Összes óra (szakmai) Összes óra

60

1

Köszörülés elmélete Köszörülés gyakorlata

6

8 14 35

140 140

4 3

Marás gyakorlata

Összes óra (szakmai)

60

6 3

6 20

2

40

14

160

9 9

160

19 28

36

35

47

34_521_06 HEGESZTŐ

1/9. évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Közismereti tárgyak

2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszeelméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati függő függő heti heti óranyári heti heti óranyári heti heti óraóraszám szám gyakorlat óraszám szám gyakorlat óraszám szám 2

3

1

Történelem

2

2

1

Idegen nyelv

3

Matematika

3

2

Informatika

1

1

Fizika

2

1

Földrajz

1

1

1

1

Kémia

1

Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

1

Testnevelés

5

3

2

Osztályfőnöki Összes óra (közismereti)

1

1

1

21

16

7

1

Szakmai követelménymodulok 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

10181-12 Hegesztési eljárások

Gépészeti alapozó feladatok elmélete Gépészeti alapozó feladatok

Munkavédelem

Elsősegély-nyújtás Hegesztési alapismeretek

4 7

140

1 1 1

2

40

Hegesztési alapgyakorlatok Hegesztési ismeretek Hegesztési gyakorlatok Összes óra (szakmai) Összes óra (szakmai) Összes óra

2

2

4

4

6

8 14 35

140 140

7

6 20 36

12

120

14

160 160

15 9

19 28 35

48

ÁCS

34 582 01

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Közismereti tárgyak

Földrajz Kémia Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Összes óra (közismereti)

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elmé- gyakor- Összeleti lati függő elméleti gyakorlati Össze- elméleti gyakorlati heti heti nyári függő óraóragyakorheti heti óranyári heti heti óraszám szám lat óraszám szám gyakorlat óraszám szám 2 3 1 2 2 1 3 3 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 5 3 2 1 1 1 21

16

7

Szakmai követelmény-modulok 10101-12 Építőipari közös tevékenység

10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata 10318-12 Rendszerzsaluzatok és állványok 10100-12 Állványzatok 10319-12 Fémszerkezetű állványok 10099-12 Ácsszerkezetek

Munka- és balesetvédelem Építőipari alapismeretek elmélet Építőipari alapismeretek gyakorlat Munkajogi és vállalkozási ismeretek Hagyományos zsaluzatok elmélet Hagyományos zsaluzatok gyakorlat Zsalu és állványrendszerek kialakítása Rendszerzsaluzatok alkalmazása Hagyományos állványzatok elmélet Hagyományos állványzatok gyakorlat Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése

1 2 1 1 1 3

2 30

2

30 3 2

3

Összes óra (szakmai)

7

Összes óra

2 1

Ácsszerkezetek elmélet Ácsszerkezetek építése gyakorlat

Összes óra (szakmai)

36

3

14 35

3

104

7

140 140

5

6 20 36

10

100

14

160 160

17 9

19 28 35

49

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

Szakmai követelménymodulok

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10275-12

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Földrajz Kémia Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Összes óra (közismereti)

Munka- és balesetvédelem Építőipari alapismeretek elmélet Építőipari alapismeretek gyakorlat Munkajogi és vállalkozási ismeretek Falazás, vakolás elmélet

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati Összefüggő elméleti gyakorlati Összefüggő elméleti gyakorlati nyári gyanyári gyaheti heti óraheti heti óraheti heti órakorlat korlat óraszám szám óraszám szám óraszám szám 2 2 3 3 1 2 1

3 2 2 1 1 1 1

10277-12 Szigetelések

1

1 1 1 3 1 16

5 1 21

2 1 7

1

2

1

1 2

2

Falazás, vakolás

Falazatok, vakolatok készítése Beton és vasbeton szerkezetek 10274-12 elmélet Beton és vasbeBeton és vasbe- ton szerkezetek ton szerkezetek kivitelezése

1 1

6

1

70

2

5

56

3

48

2

70

Víz-, hő- és hangszigetelés Szigetelési gyakorlat

5

2 7

Hidegburkolási

10276-12 ismeretek Hidegburkolási Burkolatok kéfeladatok szítése 10278-12 Vegyes kőműves feladatok

2

3 6

56

Vegyes kőműves feladatok elmélet Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

Összes óra (szakmai) Összes óra (szakmai) Összes óra

2

7

7

7 14 35

140 140

6

14 20 36

160 160

9

19

50 28 35

54 543 01

FAIPARI TECHNIKUS

Szakmai követelménymodulok Közism.

10227-12

Biztonságos munkavégzés

10232-12

Tantárgyak Osztályfőnöki Testnevelés

Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari alapanyag ismeret

Szakképesítésspecifikus Ágazati szakképzés utolsó évf. közismeret nélkül 13.jan 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy 1 1 1

1

1 4

2+1

10230-12

Faipari alapanyag gyakorlat Bútoripari szakrajz

6

3

Bútoripari termékek

Bútorgyártástan

6

8

10231-12

Bútoripari - gyakorlat Épület-asztalosipari szakrajz

Faipari alapanyagok

Épületasztalos-ipari termékek

Épület-asztalosipariismeret Épület-asztalosipari gyakorlat Informatika Összes óra (szakmai)

35

9,5+0,5 50 2

3

2

3 35

0+1 21+ 10,5+0, 1 5 31,5+1,5

Összes óra (szakmai) Összes óra

7

35

6+1

19+1 13+1 12 0

32+2 35

51

Tantárgyi rendszer és óraszámok 2012-2013-as tanévtől Szakiskola(2+2) faipari, humán, gépészet szakmacsoport Tantárgy Heti/Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. Magyar nyelv és irodalom 3/111 3/111 Történelem és társadalomisme- 2/74 2/74 ret Idegen nyelv 3/111 3/111 Matematika 3/111 3/111 Informatika 1/37 1/37 Fizika 1/37 1/37 Biológia/egészségtan 1/37 1/37 Kémia 2/74 1/37 Földrajz 1/37 1/37 Ének-zene 1/37 1/37 Rajz és vizuális kultúra 1/37 Testnevelés és sport 5/185 5/185 Pályaorientáció 1/37 Szakmai alapozó gyakorlati ok- 4/148 tatás Szakmai alapozó elméleti és 7/259 gyakorlati oktatás Osztályfőnöki 1/37 1/37 Etika 1/37 31/1147 30/999 Kötelező óraszám a törvény alapján

52

Szakképzés 2013-2014-től

Szakképesítés megnevezése

OKJ-száma

ÁCS KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ OPTIKAI ÜVEGCSISZOLÓ ASZTALOS KÁRPITOS FÉRFISZABÓ GÉPI FORGÁCSOLÓ HEGESZTŐ KAROSSZÉRIALAKATOS KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ VILLANYSZERELŐ

34 582 01 34 582 08 34 582 04 34 725 01 34 543 02 34 542 05 34 542 04 34 521 03 34 521 05 34 525 06

Képzés ideje 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

34 582 09 34 522 04

3 3

Szakképesítés 2013-2014-től AUTÓSZERELŐ AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA GYAKORLÓ FODRÁSZ ELEKTRONIKAI TECHNIKUS RUHAIPARI TECHNIKUS FAIPARI TECHNIKUS

54 525 02 54 525 01 54 481 04 52 815 01 54 523 02 54 542 02 54 543 01

4+1 4+1 4+1 4+1+0,5 4+1 4+1 4+1

Ráépülések 2013-2014-től 55 525 01 35 543 01 35 582 07

Autótechnikus Műbútorasztalos Tetőfedő

2015-től 2015-től

53

Híd I

Heti óraszám Műveltségi területek Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok Szakmaismeret Testnevelés és sport Összesen

5 1,5 2 1,5 3 6 6 5 30

HÍD / II -C

Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1. heti 31,5 közismereti óra C 1 éves

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) Orientáció Összesen

5 5 5 4 4 2 3 1 2,5 31,5

54

34 582 01

ÁCS Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyagyakorlati korlati elméleti heti elméleti heti elméleti Gyakorlati heti óraheti óraheti heti óraóraszám szám ögy óraszám szám ögy óraszám szám

Magyar-Kommunikáció

2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

3

1

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség építő Program

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok 11497-12 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás I 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10101-12 Építőipari közös tevékenység

Munkahelyi egészség és biztonság

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Hagyományos zsaluzatok 10102-12 Hagyományos Hagyományos zsaluzatok zsaluzat és állványzata gyakorlat Zsalu- és állványrendszerek kialakítása 10318-12 Rendszerzsalu- Rendszerzsaluzatok alkalzatok és állványok mazása gyakorlat Hagyományos állványzatok Hagyományos állványza10100-12 Állványzatok tok gyakorlat Fémállványok szereléstechnológiája 10319-12 Fémszerkezetű Fémállványok alkalmazása, állványok szerelése gyakorlat Ácsszerkezetek Ácsszerkezetek építése 10099-12 Ácsszerkezetek gyakorlat Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

2 0,5+0,5 0,5+0,5

1

2

0,5+0,5

1 1 2 2 2 1+1 2 1 2 2

4+1

4

7+2 4,5+0,5

10+2

14,5+2,5

35

10 140 140

9+2

14 23+2

13+1,5 140 140

8+1

15+1,5 23+2,5

36

35 55

34 582 08

KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyakorlati elméleti heti elméleti gyakorelméleti Gyakorheti óraheti lati heti heti lati heti óraszám szám ögy óraszám óraszám ögy óraszám óraszám

MagyarKommunikáció Idegen nyelv

2 2

1 2

2

Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés

3 2 3 5

1 1 5

1,5 5

Osztályközösség építő Program

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10101-12

Munkahelyi egészség és biztonság Építőipari alapismeretek

Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek gyakorlat

10275-12

Falazás, vakolás

Falazás, vakolás 10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek 10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok 10278-12 Vegyes kőműves feladatok Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat

0,5+0,5 1

2

0,5+0,5

1+1

1

1 2 6+2

3

1

2

1

3

Víz-, hő és hangszigetelés Szigetelések gyakorlat Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

5 2

140

140

4 2+1

2 2

10+1 1 5+0,5

4,5+0,5

10+2

14,5+2,5

35

9+2 140

14 23+2

8+1 140

15+1,5

23+2,5

36

35 56

34 582 04

FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak MagyarKommunikáció

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyagyakorlati korlati elméleti heti elméleti heti elméleti Gyakorheti óraheti óraheti lati heti óraszám szám ögy óraszám szám ögy óraszám óraszám 2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika Társadalomismeret

3

1

1,5

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség építő Program

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok 11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I

2

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

0,5+0,5

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és biztonság és biztonság Építőipari alapisme10101-12 retek

0,5+0,5 1

1

Szobafestő, díszítő munkák

Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

10103-12

Mázolás

1

Építőipari közös tevékenység 10104-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák gyakorlata

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

0,5+0,5

3

2

1

5

8

6+1,5

2+1

Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken Mázolási munkák gyakorlata 10105-12

2

1

3

3

1

4

2+1

2

1+2 4,5+0,5

10+2

14,5+2,5

35

3 9+2 140

5

14 23+2

8+1 140

15+1,5 23

36

35

57

34 725 01

OPTIKAI ÜVEGCSISZOLÓ

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak MagyarKommunikáció

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyagya korl korl ati ati Gyaheti heti korlati elméleti óraelméleti óraelméleti heti heti szá heti szá heti óraóraszám m ögy óraszám m ögy óraszám szám 2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

3

1

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség építő Program

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10246-12 Megmunkálás előkészítése

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5+0,5

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Optikai üveg anyagismerete Optikai ismeretek Segédanyagok és gépek használatának a gyakorlata

10247-12

Műanyag lencse gyártás gyakorlata

Megmunkálás folyamata, és befejezése

Optikai gyártástechnológia

0,5+0,5 2 1,5+0,5

2+1

2+1

2

10,5

140

6

2 3+1

Optikai gyártási munkafolyamatok gyakorlata

2+2

10

Összes szakmai óra

4+2

Összes szakmai óra

14,5+2,5

Összes óra

5

35

10,5+ 0,5

7+2 140

23+2

36

16

11,5 140

4,5+2,5

140

23+2,5

18,5

35 58

34 543 02

ASZTALOS Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyagyaGyakorlati korlat korlat elméleti heti elméleti i heti elméleti i heti heti óraheti óraheti óraóraszám szám ögy óraszám szám ögy óraszám szám

Magyar-Kommunikáció

2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

3

1

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés Osztályközösség építő Program

5

5

5

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

11371-12 Biztonságos munkavégzés

Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata

10224-12

Faipari szakmai és gépismeret

Alapvető tömörfa megmunkálás

10226-12

Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és technológia

Asztalosipari termékek gyártása

Asztalosipari szakmai gyakorlat

10228-12

Gépkezelési ismeretek

Gépkezelés

Gépkezelési

10225-12 Asztalosipari szerelés

0,5+0,5 0,5+0,5 2 1 1 2 7+1 1 2+1

2 4

4 9

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

Faipari szakrajz

8,5

1+1

1

gyakorlat 10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

2

4

4+1

1

Gyártáselőkészítési ismeretek

2+1 4,5+0,5

10+2

14,5+2,5

35

1+1

8+2 140

15 23+2

8,5+1,5 140

14,5+1

23+2,5

36

35 59

34 542 05

KÁRPITOS Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyagyakorlat korlati elméleti i heti elméleti heti elméleti gyakorlati heti óraheti óraheti heti óraóraszám szám ögy óraszám szám ögy óraszám szám

MagyarKommunikáció

2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

3

1

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség építő Program

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10233-12

Járműkárpitozási ismeretek

2

0,5+0,5

Járműkárpitos tevékenységek Járművek kárpitozása gyakorlat 10234-12

Kárpitos szakmai ismeretek

Kárpitozás alapjai

Gyártástechnológiai alapismeretek gyakorlat

10235-12

Kárpitozástechnológia

Kárpitozott termékek készítése, felújítása

Kárpitozott termékek készítése, javítása gyakorlat

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

2 3

7

5

2

7

2

1

3+2

2

3+2 4,5 +0,5

10+2

14,5+2,5

35

11 8+2 140

7,5+2

15 23+2

36

8,5+0,5 140

14,5+2

23+2,5

35 60

34 542 04

Férfiszabó Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam

Tantárgyak MagyarKommunikáció

Közismereti tárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam Gyakorlat elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti i heti heti heti óraheti heti óraheti óraóraszám szám ögy óraszám szám ögy óraszám szám 2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

3

1

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés Osztályközösség építő Program

5

5

5

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Ruhaipari anyag- és áruismeret 10113-12 Ruhaipari Anyagvizsgálatok anyag-vizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz 10114-12 Ruhaipari Szakrajz gyakorlat gyártmány-tervezés Textiltermékek készítése 10115-12 Textil-termékek Textiltermékek készíösszeállítása tése gyakorlat Lakástextíliák készítése 10118-12 Lakástextíliák Lakástextíliák készítékészítése se gyakorlat Férfiruhák készítése 10119-12 Férfiruhák készítése és értékesítése Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

0,5+0,5 0,5+0,5 2 1

1

1 1+1

1 1+1

2 1+1

2 7

91

2+2

49

1

4

3,5+0,5

Férfiruhák készítése gyakorlat 5,5+0,5

9+2

14,5+2,5

35

140 140

6+1 23+2

16

140

17+1

140

13+0, 5 14+1, 5

9+1

140

23+2,5

36

35 61

34 542 06

NŐI SZABÓ

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraheti heti óraóraszám szám ögy óraszám szám ögy óraszám szám

MagyarKommunikáció

2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

3

1

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés Osztályközösség építő Program

5

5

5

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelmény-modulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10114-12 Ruhaipari gyártmány-tervezés

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Ruhaipari anyag- és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés

0,5+0,5 2 1

1

10120-12

Női ruhák készítése

Női ruhák készítése és értékesítése

Női ruhák készítése gyakorlat

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

1 1+1

1

Szakrajz

Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készí10115-12 tése Textil-termékek Textiltermékek készíösszeállítása tése gyakorlat Lakástextíliák készítése 10118-12 Lakástex- Lakástextíliák készítétíliák készítése se gyakorlat

Összes óra

0,5+0,5

1+1

2 1+1

2 7

91

2+2

49

1

4

5,5+0,5

9+2

14,5+2,5

35

140 140

3,5+0,5

6+1 23+2

36

16

140

17+1

140 140

13+0,5 9+1

14+1,5 23+2,5

35 62

34 521 03

gépi forgácsoló Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak MagyarKommunikáció

Közismereti tárgyak

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyakorlati elméleti heti elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati heti óraheti heti óraheti heti óraóraszám szám ögy óraszám szám ögy óraszám szám 2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

3

1

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség építő Program

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Munkahelyi egészség és biztonság

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

Foglalkoztatás I.

2

10174-12 Esztergályos feladatok

Esztergálás

10176-12 Marós feladatok

Marás

10175-12 Köszörűs feladatok

Köszörülés

Összes szakmai óra

Összes óra

1 1 2

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat 10173-12 Anyagvizsgála- Anyagvizsgálat és tok és geometriai méré- gépészeti mérések sek gyakorlata

Összes szakmai óra

0,5+0,5

4 1+2

2

5 2+2

3

Esztergálás gyakorlata

7

4+1,5

5

5

3

Marás gyakorlata 2

2,5+0,5

Köszörülés gyakorlata

2 4,5+2,5

10

14,5+2,5

35

140 140

9+2

14 23

6 140

8+1

140

15+1,5 23+2,5

36

35 63

34 521 05

HEGESZTŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak MagyarKommunikáció Idegen nyelv Matematika

Közismereti tárgyak

Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő Program

Közismereti összesen

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyagyagyakorlati korlat korlati elméleti heti elméleti i heti elméleti heti heti óraheti óraheti óraóraszám szám ögy óraszám szám ögy óraszám szám 2 2 3 2 3 5

1 2 1 1 5

2 1,5 5

1 18

1 11

1 9,5

Szakmai követelménymodulok

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési alapismeretek Hegesztési alapgyakorlatok

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok 11456-12 Gázhegesztő feladatok 11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Hegesztési ismeretek I. Hegesztési gyakorlatok I. Hegesztési ismeretek II. Hegesztési gyakorlatok II. Hegesztési ismeretek III. Hegesztési gyakorlatok III. Hegesztési ismeretek IV. Hegesztési gyakorlatok IV.

2 4 1 1 1+1

2 2+1

3+2

1,5+2

2

0,5+0,5 0,5+0,5 4 3

4 3 7 3 7 2 7

4,5+1,5

10+1

14,5+2,5

35

9 140

14+2 23+2

36

7,5+0,5 140

15,5+2

23+2,5

35 64

34 525 06

KAROSSZÉRIALAKATOS

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam

Közismereti tárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Tantárgyak

e

Magyar-Kommunikáció

2

1

-

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

3

1

1,5

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség építő Program

1

1

1

18

11

9,5

Közismereti összesen

g

ögy

e

g

ögy

e

g

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

10163-12

Munkavédelem

0,5+0, 5 0,5+0,5

2 0,5+0, 5

Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás gyakorlaés környezetvédelem ta 10162-12

Gépészeti alapismeretek

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó gyakorlat

10166-12

Gépészeti kötésismeret

Gépészeti kötési feladatok

Kötéskészítési gyakorlat

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Vállalkozási ismeretek

Karosszérialakatos szakmai ismeret

Karosszérialakatos feladatai

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

Összes szakmai óra

Összes óra

2

2 7

3 1 3

1 0,5+0, 5

1

A vállalkozás gyakorlata

10487-12

Összes szakmai óra

0,5+0,5

1 +1

0,5 +1

2

6 +1

5,5+0, 5

4

8,5+1, 5

14,5+2,5

35

7+ 1 140

10 16 + 1

23+2

36

13 8,5+1, 5 140

14,5+1

23+2,5

35

65

34 582 09

KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

MagyarKommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő Program

Közismereti összesen

2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elgyamél korla eti gyaelméti heti korlati leti elméleti heti óra- heti heti Gyakorlati heti óraszá óraóraheti óraóraszám szám ögy m szám ögy szám szám 2 2 3 2 3 5

1 2 1 1 5

2 1,5 5

1

1

1

18

11

9,5

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csővezetékek 10209-12 Épületgépészeti Épületgépészeti csővezeték-szerelés csővezetékek gyaÉpületgépészeti korlata rendszerek 10211-12 Épületgépészeti Épületgépészeti rendszerismeret rendszerek gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munka- Elsősegélynyújtás biztonsági és környezet- gyakorlata védelmi feladatok 10215-12 Fűtési Fűtésrendszer-szerelő rendszerek feladatok

10216-12 Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

0,5+0,5 0,5+0,5 2 2+1 4+1 2

1 4

2

1 1

4+1

Fűtési rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek Gázvezeték rendszerek gyakorlata

2,5+0,5

6

8+1,5

3+1

2 7

5,5 +1,5

9+1

14,5+2,5

35

8+2 140

8

15 23+2

36

7+1 140

16+1,5 23+2,5

35 66

34 522 04

VILLANYSZERELŐ

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Tantárgyak

Közismereti tárgyak

MagyarKommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő Program

Közismereti összesen

1/9. évfolyam gyakorla ti elméleti heti heti óraóraszám szám ögy

2/10. évfolyam elméleti heti óraszám

3/11. évfolyam

gyakorlati heti elméleti gyakorlati óraheti heti óraszám ögy óraszám szám

2 2 3 2 3 5

1 2 1 1 5

2 1,5 5

1

1

1

18

11

9,5

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Műszaki informatika 10007-12 gyakorlat Informatikai és műszaki Műszaki ismeretek alapok Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági mérések gyakorlat 10023-12 Épületvillamossági szere- Vállalkozási ismerelés tek

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

Ipari elektronika Elektrotechnikai számítások Villamosipari anyagismeret Villamos gépek és berendezések Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

0,5+0,5 0,5+0,5 2 2 2,5+0,5 3

60

1,5+0,5

3 3 0,5+0, 5

60

15+1

100

20

2

40 1 1

1

1+1

0,5+0,5

1 3 1

1+1

14,5+1 8,5+0, 5

6+2

14,5+2,5

35

6+1 140

17+1 23+2

36

8,5+1,5 140

14,5+1

23+2,5

35 67

34 523 02

SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam

Szakmai követelmény-modulok

Közismereti tárgyak

Tantárgyak

gyakorelmélelati ti heti heti óraóraszám szám ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam

ögy

2 2 3 2 3 5

1 2 1 1 5

2 1,5 5

Osztályközösség építő Program

1

1

1

18

11

9,5

Munkahelyi egészség és biztonság

10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10833-12 Hálózati alapok

Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok

0,5+0,5 2 2+2

Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

2 2+2

Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek Hálózati ismeretek gyakorlat

2 2

2 2 2+1 2

3

4

6

Számítógéprendszer 10834 -12 Számítógépes hibáinak elhárítása hibaelhárítás gyakorlat Összes óra

2

Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

Összes óra

gyakorlati heti óraszám

0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

elméleti heti óraszám

Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés

Közismereti összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

2/10. évfolyam

5,5

3 7,5+2,5 14,5+2,5

9+1

7

10+1 140

7+1

13+1 23+2

10+2,5 140

13+1 23+2,5

68

AUTÓSZERELŐ

54 525 02 Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

9. 10. 11. 12. heti óraheti heti heti szám óraszám óraszám óraszám g ög ög ög e y y e gy y e gy y e gy 4

4

4

4

Idegen nyelvek

4

4

4

4

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

4

4

4

2

2

3

3

Etika

Közismereti tárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

2

1

2

2

1

1

Földrajz

2

1

Művészetek

1

1

Informatika

1

1

1

1

A tanulás tanulása

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

29

29

27

24

11498-12 Foglalkoztatás II.

Mérési gyakorlatok Foglalkoztatás Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

13/1 heti óraszám g ög e y y

heti óraszám e

1

2

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gya10417-12 Közlekedéstechnikai korlatok 11499-12 Foglalkoztatás I.

2

Fizika

Műszaki rajz

gyakorlatok

2

Kémia

Munkavédelmi alapismeretek Közlekedési ismeretek

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

1

Biológia-egészségtan

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés

1

0,5+ 0,5

0,5+ 0,5

1 1,5+ 0,5

1

1 2,5+ 0,5

2

2+1

1

2

2+1

2

1+1

3+1

1

2

4+1

2

2

4

2+1

1

2

1 0

3

4 0,5+ 0,5

(5-ös szint)

2

69

gy

10418-12

Járműkarbantartás

Járműkarbantartás

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

10421-12 Autószerelő feladatai

1+1 0,5+ 0,5 4 6 4

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

5+3

Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata

3 5 3+1 5+1

35

2

4 70

2+1 6+1

36

10 5

5

2+1 7+1

35

14 0

5+1

5

1 17+4 4

10+1

31+4

35

36

16 0

17+2 14+2 31+4

36

70

AUTÓELEKTRONIK AI MŰSZERÉSZ

54 525 01

13/1

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

heti heti óraóraszám szám

heti óraszám

Ágazati szakképzés Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám

Közismereti tárgyak

heti óraszám

4

4

4

4

Idegen nyelvek

4

4

4

4

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

4

4

4

2

2

3

3

e

gy ögy

e

gy

ögy

e

2

2

2

1

Kémia

2

2

1

1

Földrajz

2

1

Művészetek

1

1

Informatika

1

1

1

1

A tanulás tanulása Testnevelés és sport

1 5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

29

29

27

24

Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

e

gy

e

1

2

Munkavédelmi alapismeretek Közlekedési ismeretek

gy

ög y

1

Fizika

Műszaki Rajz

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

heti óraszám

12.

e

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulo k 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Etika Biológiaegészségtan

gy ögy

10.

közismeret nélkül

1

0,5 +0, 5

0,5 +0, 5

1 1,5 +0, 5

2

1 +1

1

2

1 2,5 +0, 5 2+ 1 3+ 1 4+ 1

2

2

4

1+1 2

1

1

71

gy

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

11499-12 Foglalkoztatás II

11498-12 Foglal-

koztatás I.

10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok

70

105

2+1 140

2

10

80

3

4

80 0,5+ 0,5

Foglalkoztatás Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2 1 +1 0,5 + 0,5

Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan

4 3

Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

2

2+ 1

4 1+1 2 5 4 2

2 3+ 1 5+1

35

4+ 1

2 70

6+1

36

2

2+ 1

5 105

7+1

35

140

5+1 5

17 14 + +3 1

10+1

31+4

35

36

16 0

15+4 31+4

36

72

16

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA

54 481 04

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám

Közismereti tárgyak

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika A tanulás tanulása Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Közismereti összesen

e

gy ögy

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

e

gy ögy

e

gy ögy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

12.

13/1

heti óraszám e

4 4 4

4 4 4

4 4 4

4 4 4

2

2

3 1

3

2 1 1

1

2 2 2 1 1

2 2 2 1 1 1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

29

29

27

24

gy

heti óraszám e

gy

Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

Munkaszervezés gyakorlat

ögy e

1

1

1

1

Szakmai követelménymodulok 11500-12

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám

0,5+ 0,5

0,5+ 0,5 1,5+ 0,5

1

2

2 1

1

2

2

73

gy

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

0,5+ 0,5

1

2

1

1+1

2

2

1

2

1+1 2+1

4+2

2

8 4

2

2

8+1 0, 5 + 0, 5

Foglalkoztatás. Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2 5, 5 + 1, 5

Hálózati operációs rendszerek 10827 -12 Hálózati Hálózati operáoperációs rendszerek ciós rendszerek és szolgáltatások gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemelteté- IT hálózat bizse és felügyelete tonság gyakorlat

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

7 6 6+2 2

2+1 5+1

35

3

2 70

4+1 6+1

36

3+1 105

7+1

35

4

4+1 140

6

11+ 3

2 1 6 + 2 15+2

20+ 1

10+1

31+4

35

36

160

31+4

36

74

GYAKORLÓ FODRÁSZ

52 815 01 Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám

Közismereti tárgyak

ög y

10. heti óraszám g ög e y y

11.

12.

heti óraszám ög y

heti óraszám e

e

4

4

4

4

Idegen nyelvek

4

4

4

4

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

4

4

4

2

2

3

3

Etika Biológiaegészségtan

gy

e

gy

2

2

2

2

1

2

2

1

1

Földrajz

2

1

Művészetek

1

1

Informatika

1

1

1

1

A tanulás tanulása Testnevelés és sport

1 5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

29

29

27

24

Munkahelyi egészség és biztonság

11486-12 Szépségszalon üzemeltetése

Szakmai etika

gy

heti óraszám ög y

e

1

Fizika

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

1

Kémia

Közismereti öszszesen Szakmai követelménymodulok

közismeret nélkül

13/1 heti óraszám

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

e

Ágazati szakképzés

0,5 +0, 5

1

1

0,5 +0, 5

Foglalkoztatás II.

0,5+ 0,5

Foglalkoztatás I.

2

és kommunikáció Munka – és környezetvédelem Vállalkozás és marketing Szakmai informatika

1

1 0,5+ 0,5

2 0,5 +0, 5 0,5

1+ 1 0,5

1

2

2

75

gy

11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

Szépészeti szakmai ismeretek Divattörténeti ismeretek

0,5

0,5

0,5

0,5

Kézápolás

11484-12 Fodrász manuális alapműveletek

0,5

2 1

Szépészeti általános anyagismeret

1 2,5 +0, 5

Szakmai alapozó gyakorlat 10250-12

0,5

70

Kézápoló szakmai ismeretek Kézápoló szakmai gyakorlat Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 1 Gyakorló fodrász szakmai gyakorlat

2

1

70

2,5

91

0,5 +0, 5

0,5+ 0,5 1

1,5 +0, 5

0,5+ 0,5

35

1,5

15 +2

5

1,5+ 0,5

49

4

2+1 15 0,5+ 0,5

Szakrajz Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 2 Gyakorló fodrász anyagismeret 11485-12 Fodrász vegyszeres műveletek

2+1 2+1

Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat

7

5

70

10 5

6

14 0

7

10

16 0

31

31

Összes szakmai óra

2,5 2,5 +0, +0, 5 5

Összes szakmai óra

5+1

6+1

7+1

10+1

31+4

31+4

35

36

35

35

36

36

Összes óra

3+1

3

3+1

4

3,5+ 0,5

6,5+ 0,5

12 +2

19 +2

9+4

76

22

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám

Közismereti tárgyak

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10005-12

ög y

11. heti óraszám

ög y

4

4

4

4

Idegen nyelvek

4

4

4

4

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

4

4

4

2

2

3

3

e

gy

Etika Biológiaegészségtan

e

gy

e

gy

e

2

2

2

1

Kémia

2

2

1

1

Földrajz

2

1

Művészetek

1

1

Informatika A tanulás tanulása Testnevelés és sport

1

1

1

1

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

29

29

27

24

gy

heti óraszám e

1

1

1

0,5 +0, 5

0,5+ 0,5

0,5+0, 5

Foglalkoztatás I. Műszaki informatika gyakorlat

Műszaki rajz

e

ög y

1

2

Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok

gy

5/13 és 2/14.

1

Fizika

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

meret nélkül

12. 13/1 heti heti óraszám óraszám

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulo k 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

ög y

10. heti óraszám

Ágazati szakképzés közis-

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

2

2 1,5+ 0,5

1 3

2 2,5 +0, 5

70

4 1

1

77

gy

Villamosipari alaptevékenységek Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat

10003-12 Irányítástechnikai alapok 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése 10014-12 Mechatronikai rendszerek

10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában

2 1

3+1

10 5

Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat

2 2+1

4 3

14 0

5+1 2+1

6

16 0

2+ 1

2 2

3 4,5+0, 5

6+3

Mechatronika

3

Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása

3 3

Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

1+1

6 3 2+1 5+1

35

3

3+1 70

6+1

36

3

4+1 10 5

7+1

35

3

6 14 0

14+ 4+1 4 17

10+1

31+4

35

36

13+1 18+3 16 0

31+4

36

78

Ruhaipari technikus

54 542 02 Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Közismereti tárgyak

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika A tanulás tanulása Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Közismereti összesen Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10131-12 Informatika alkalmazása a könynyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek

10121-12 Szabás előkészítés

9. heti óraszám g e y

10. heti óraszám ög y

gy

ög y

e

gy

ög y

13/1 heti óraszám

e

e

4 4 4

4 4 4

4 4 4

2

2

3 1

3

2 2 2 1 1 1

2 1 1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

29

27

24

2 2 2 1 1 1 5 1

meret nélkül

12. heti óraszám

4 4 4

29

Munkahelyi egészség és biztonság

e

11. heti óraszám

Ágazati szakképzés közis-

gy

gy

ög y

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

1

1

0,5+ 0,5

1

1

Foglalkoztatás II.

0,5+ 0,5

Foglalkoztatás I.

2

Termeléstervezés

2

Termeléstervezés gyakorlata

Gyártásszervezés Könnyűipari áruismeret Könnyűipari áruismeret gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia I. Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat

gy

4

1

28

7

2

1,5+ 0,5

2

1

1

4, 5

2

3

2

2

9

1

70

1+1

10 5

1+1

11 2

1+1

3

28

7+4

13 2 2 +1 2

79

Munka-, tűz- és környezetvédelem Anyag- és áruisme10122-12 Ruhaiparban ret alkalmazott anyagfaj- Anyag és áruismeták ret gyakorlat Szerkesztésmodellezés Szerkesztésmodellezés gyakor10123-12 Gyártmány- lat fejlesztés és Ruhaipari gyártásgyártáselőkészítés a technológia gyaruhaiparban korlat Ruhaipari gyártástechnológia II. Ruhaipari gyártásszervezés 10124-12 Varrodai Ruhaipari gépisgyártástechnológia, meret gyártásszervezés és minőség-ellenőrzés Minőségbiztosítás

1 2,5+ 0,5 1 4

4+2

5 3 2 1 1

Összes szakmai óra

4+1 1

Összes szakmai óra

5

Összes óra

35

70

5 1 +1 10 6 5

36

5 2 +1 14 7 0

35

7

3+1

2 1

10+ 4

10

31

35

36

16 19+2 12+2 0 31

36

80

54 543 01

FAIPARI TECHNIKUS Ágazati szakképzés közismeret nél-

Közismereti tárgyak

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika A tanulás tanulása Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Közismereti összesen Szakmai követelménymodul ok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11371-12 Biztonságos munkavégzés 10232-12 Faipari alapanyagok

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan kül 9. 10. 11. 12. 13.jan heti óraheti heti heti szám óraszám óraszám óraszám heti óraszám g ög ög ög e y y e gy y e gy y e gy e gy 4 4 4

4 4 4

4 4 4

4 4 4

2

2

3 1

3

2 2 2 1 1 1

2 1 1

1

2 2 2 1 1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

29

29

27

24

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám

ög y

e

gy

1

1

0,5+0, 5

Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari alap0,5+0, anyag ismeret 5 Faipari alapanyag gyakorlat

1

1

0,5+0,5 0,5+ 0,5

2

1

1

1

1 1

0+1

2

3,5+0, 5

2,5+ 1 1

81

10230-12 Bútoripari termékek

10231-12 Épületasztalosipari termékek

Bútoripari szakrajz Bútorgyártástan Bútoripari gyakorlat Épületasztalosipari szakrajz Épületasztalosipari ismeret Épületasztalosipari gyakorlat

Összes szakmai óra Összes szakmai óra

Összes óra

1

2

1

2

2+1

6+1

2+2

2

1

3

6

7

70

2+1

10 5

1

70

2

2

10+2 90 2

4 2 5

2+1 3 5+1

35

4 70

2+1 6+1

36

1

70

10 5+1 2 5 7+1

14 0

35

1 8+1 2 10+1

35

70

19+2 12+2 16 31+4 0

36

5 21+ 10+0, 3,5 5 31+4

36

82

AUTÓTECHNIKU S

55 525 01

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Közismereti

Osztályfőnöki

10423-12 Gépjárműszerkezetek Járműfenntartási felada- Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús metok chanizmus mozgástörvényei, erővi-

Elméle- Gyakorlati ti órák órák száHeti száma ma óraszám 32

30

emisszió-technikai vizsgálata.

35

A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata. A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata.

Szakmai számítások

32

Hajtóműjellemzők számítása

8

Villamos jellemzők számítása

16

224

Dokumentációs ismeretek

35

Ápolási és szervizműveletek

54

Gépkocsi-vizsgálati műveletek

135

64

Hulladékgazdálkodás Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása

24

Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás

22

Vállalkozási ismeretek

32

Adózási ismeretek. számlakészítés

16

Munkajogi ismeretek

8

Gazdasági társaságok

8

1

7

7

2

2

1

1

1,5

1,5

18

Műszaki dokumentációs ismeretek

48

Műszaki dokumentáció készítése

30

Ügyfélkapcsolat

10

Eszközkarbantartás

8

A rajzoló program bemutatása Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, összeállítási rajzok készítése

1

30

8

Számítástechnika gyakorlat

5

30

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

5

35

Motorjellemzők számítása

Veszélyes anyagok kezelése

elm gyak

1

160

szonyai. Otto- és dízelmotorok tüzelőanyagellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók. Otto- és dízelmotorok mechanikai és

szabadsáv

32

1

1

10 10

83

Szakmai összeállítási rajzok rajzolvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása

Korszerű járműtechni10425-12 ka Korszerű járműtechnika Gépjárművek belső- és külsőkapcsola-

12

160

ti rendszerei, informatikai hálózatai Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, károsanyag-csökkentő rendszerek. Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei

26

Alternatív hajtású járművek Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései

36

5 +2

26 36

36

Korszerű járműtechnika gyakorlat

128

Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Dízel-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított rendszereinek vizsgálata és javítása

44

128 44

Elektronikai mérések gyakorlat

42

Klímatechnika gyakorlat

42

496

Összes órák száma:

Szakmai követelménymodulok

4

4

512 1040

Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

5,5

42

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

35 582 07

4 +1,5

42

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

Összesen:

7

49,2

TETŐFEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSRÁÉPÜLÉS Tantárgyak

32,5 +3,5

17,5 17,5

50,8

40%

60%

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

4+1

-

11345-12 Tetőfedési aljzatok és alátéthéjazatok

Tetőfedési aljzatok Tetőfedési aljzatok gyakorlat

-

8,5+0,5

11346-12

Tetőfedő munkák

9

-

Tetőfedő munkák

Tetőfedő munkák gyakorlat

-

10+2

13+1

18,5+2,5

Összes óra Összes óra

31,5+3,5

84

35 543 01

MŰBÚTORASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Műbútorasztalos szakmai ismeret

11375-12 Műbútorasztalos munkák 11376-12

Műbútorasztalos szerkezettan-szakrajz

30%

70%

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

2 4+1

Műbútorasztalos szakmai gyakorlat Műbútor díszítésének technológiái

7,5+0,5 2+1

Műbútor díszítésének feladatai Műbútor díszítésének gyakorlata 11377-12

Műbútor javítási és felújítási ismeretek

Műbútorjavítás és -felújítás

Műbútorjavítás és -felújítás gyakorlata

Összes óra

7 2+1 7 10+3

Összes óra

35 521 01

Szakmai követelménymodulok 11399-12 CNC-forgácsolás

31,5 +3,5

CNC GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS

35%

65%

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

Gyártáselőkészítés

2+1

CNC programozás

4+1

CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek

5 5+1

CNC forgácsolási gyakorlat Összes óra Összes óra

21,5 +0,5

15,5 +0,5 11+3

20,5+0,5 31,5 +3,5

85

MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA Szakközépiskolai óraterv Műszaki szakterület GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Tantárgyak

9.o. Közismereti tantárgyak (22,5) Magyar nyelv 2 Irodalom 2 Történelem és állampolgári ism. 2 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 3* Matematika 3 Ének zene 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2,5 Fizika Földünk és környezetünk 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika 1* Szakmai orientáció (5) Műszaki orientációs ismeretek: Mechanika A müszaki ábrázolás alapjai 2 Műszaki orientációs gyakorlatok: Anyagmegmunkálási gyakorlatok Műszaki ábrázolási gyakorlatok 2* Információ és adatgyüjtési gyak. 1* Gépészeti szakmacsoportos alapozó elmélet Mechanika és anyagismeret Géprajz, gépelemek Alkalmazott számitástechnika Elektrotechnika Ergonómia és minőségbiztositás Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gépészeti mérések Alapgyakorlatok (gépi forgácsolás, szerelés, irányítástechnika Összes kötelező óra 27,5 Választható tárgyak: (3,5) Testnevelés és sport 0,5 Idegen nyelv 1* Matematika 1 Fizika 1 Mechanika Emeltszintű érettségire Összes óra 31 KÉ

Óraszámok 10.o. 11.o. (22,5) (22) 2 2 2 2 2 2 1 3* 3* 3 4* 1 1 1 1 2,5 2 2 2 2 1 1* 2* (5)

12.o. (22) 2 2 3 3* 4*

Megjegyzés KÉ KÉ KÉ 2Xké 2Xké

1 1 2 2

2*

2x

1

4*

3x 2x 2x (8) 3 3 2*

(8)

2x 1 1 2*

3x

4* 27,5 (3,5) 0,5 1*

30 (3)

30 (3)

<3> 33

<3> 33

3x

1 1 31

<2x*>

- kötelező érettségi tantárgy - csoportbontásban

86

Szakközépiskolai óraterv Műszaki szakterület INFORMATIKA (SZOFTVER) SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Tantárgyak

9.o. (22,5) 2 2 2

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 3* Matematika 3 Ének zene 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2,5 Fizika Földünk és környezetünk 1 Biológia Kémia 2 Informatika 3* Szakmai orientáció (5) Szakmai orientációs modulok: Tanulásmódszertan 1 Gazdasági környezetünk 2 Műszaki ábrázolás alapjai Szakmai orientációs gyakorlatok: Információkezelés 2* Műszaki ábrázolási gyakorlatok Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás Informatika szakmacsoportos alapozó elmélet Számítógép programozás II. Számítógép programozás III. Adatbáziskezelés Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlat Számítógép programozás gyakorlat II. Hardverismeret Hálózati ismeretek, méréstechnika Számítógép programozás gyakorlat III. Adatbáziskezelés Összes kötelező óra 27,5 Választható tárgyak: (3,5) Információkezelés (gépírás) Testnevelés és sport 0,5 Idegen nyelv 1* Matematika 1 Fizika 1 Emeltszintű érettségire Összes óra 31 KÉ



Óraszámok 10.o. 11.o. (22,5) (22) 2 2 2 2 2 2 1 3* 3* 3 4* 1 1 1 1 2,5 2 2 2 2 1 3* (5)

12.o. (22) 2 2 3 3* 4*

Megj. KÉ KÉ KÉ 2Xké 2Xké

1 1 2 2 2 2x

2 2 2x 2x

1* (8)

(8)

2 1 1 3* 2* 1*

27,5 (3,5) 1* 0,5 1*

30 (3)

1* 3* 2* 30 (3)

2x 2x 2x 2x 2x

2x 2x

1 31

<3> 33

<3> 33

<2x*>

- kötelező érettségi tantárgy - csoportbontásban

87

Szakközépiskolai óraterv Gazdasági-szolgáltatási szakterület KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Tantárgyak

9.o. Közismereti tantárgyak (22,5) Magyar nyelv 2 Irodalom 2 Történelem és állampolgári ism. 2 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 3* Matematika 3 Ének zene 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2,5 Fizika Földünk és környezetünk 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika 1* Szakmai orientáció (5) Gazdasági, szolgáltatásis ismeretek Gazdasági környezetünk 2 Gazd.szog.orientációs gyak. Információkezelkés 2* Viselkedés kultúra 1* Kommunikáció Közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás Közgazdasági szakmacsoportos alapozó elmélet Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Közg. Szakmcs.alapozó gyakorlat Üzleti gazdaságtan gyak. Összes kötelező óra Választható tárgyak: Testnevelés és sport Idegen nyelv Matematika Fizika Emeltszintű érettségire Összes óra

Óraszámok 10.o. 11.o. (22,5) (22) 2 2 2 2 2 2 1 3* 3* 3 4* 1 1 1 1 2,5 2 2 2 2 1 1* 2* (5)

12.o. (22) 2 2 3 3* 4*

Megj. KÉ KÉ KÉ 2Xké 2Xké

1 1 2 2

2*

2x

2 2*

2x 2x 2x

1*

27,5 (3,5) 0,5 1* 1 1

27,5 (3,5) 0,5 1* 1 1

31

31

(8)

(8)

3 3

3 3

2*

2*

30 (3)

30 (3)

2x

2x

<3> 33

<3> 33

<2x*>

KÉ – kötelező érettségi tantárgy



- csoportbontásban

88

Szakközépiskolai óraterv Humán szakterület EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak Tantárgyak

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció

9.o.

Óraszámok 10.o. 11.o.

(22,5) 2 2 2

(22,5) 2 2 2

3* 3 1

3* 3 1

1 2,5 2 1

1 2,5 2 2

2 1* (5)

1 1* (5)

Humán orientációs ismeretek Tanulásmódszertan 2 Egészségtan Humán orientációs gyakorlatok Kommunikáció 2 Környezetkultúra 1 Ön- és társismeret Információkezelés, humán pályák világa Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás

12.o.

(22) 2 2 2 1 3* 4*

(22) 2 2 3

1 1 2

1 1 2

2

2

2*

2*

3* 4*

Megj.

KÉ KÉ KÉ 2Xké 2Xké

2x

2

1* 2*

2x 2x

(8)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet Általános és személyiség-lélektan Fejlődéslélektan és szocializáció Szociálpszichológia Mentálhigiéné Egészséggondozás Emberi test Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlat Szakmai kommunikáció Gondozástan

(8)

2* 1*

3*

2x 2x 2x 2x 2x 2x

3*

2x 2x

1* 1* 3*

2*

Összes kötelező óra

27,5

27,5

Választható tárgyak Testnevelés és sport Idegen nyelv Matematika Biológia Emeltszintű érettségire

0,5 1* 1 1

0,5 1*

Összes óra

31

30

30

2x

2 31

<3>

<3>

33

33

<2x*>

KÉ – kötelező érettségi tantárgy



- csoportbontásban

89

Szakközépiskolai óraterv Humán szakterület EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT nyelvi előkészítő osztály

Érvényes 2008. szeptember 1-től beiskolázott 9. osztályos tanulóknak felfutó rendszerben. Tantárgyak

Óraszámok 9.o.

10.o.

11.o.

12.o.

13.o.

(27,5)

(22,5)

(25)

(22)

(22)

1

2

2

2

2

Irodalom

2

2

2

2

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

3

KÉ

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv

Társadalomismeret és etika

Megj. KÉ

1

Idegen nyelv

15*

3*

4*

3*

3*

2Xké

Matematika

2

3

4

4*

4*

2Xké

1

1 1

1

Ének zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

1

2,5

2,5

3

2

2

Fizika

2

2

Földünk és környezetünk

1

2 2

2

2

1

1*

1*

2*

2*

Testnevelés és sport

Biológia Kémia Informatika

3*

Információkezelés

2*

Kommunikáció

1

Szakmai orientáció

2x (5)

Humán orientációs ismeretek: Tanulásmódszertan

2x

(5)

2

Egészségtan

2

Humán orientációs gyakorlatok Kommunikáció

2 1

Környezetkultúra Ön- és társismeret

1*

Információkezelés, humán pályák világa Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás

2x

2* (8)

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet Általános és személyiség-lélektan

2*

Fejlődéslélektan és szocializáció

1*

Szociálpszichológia Mentálhigiéné Egészséggondozás

(8) 2x 2x 1*

2x

1*

2x

3*

Emberi test

2x 3*

2x

Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlat Szakmai kommunikáció

2*

Gondozástan Összes kötelező óra

2x 3*

27,5

27,5

30

30

2x

30

Választható tárgyak Történelem és állampolgári ismeretek

2

Matematika

1

Biológia Idegen nyelv Testnevelés és sport

0,5

1 1

2

1*

1*

2x

0,5

Emeltszintű érettségire Összes óra KÉ - kötelező érettségi tantárgy

31

31

33 *

<3>

<3>

33

33

<2x*>

- csoportbontásban

90

Humán szakterület (Egyéb szolgáltatások szakmacsoport) Rendészeti pályákat előkészítő oktatás Tantárgyak

Óraszámok 9. o.

10. o. 11. o. 12. o. Megj.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Történelem és áll. 2 2 2 Társ. ism. és etika 1 Idegen nyelv 3* 3* 3* Matematika 3 3 4* Ének-zene 1 1 Rajz és viz. kult. 1 Osztályfőnöki 1 1 1 Testnev. és sport 2,5 2,5 2 Fizika 2 Föld. és környez. 1 2 Biológia 2 2 Kémia 2 1 Informatika 1* 1* 2* Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás Humán orientációs ismeretek Gazdasági körny. 2 Egészségtan 2 Humán orientációs gyakorlatok Ön- és társismeret 1* Rendészeti pályák v. 2* Kommunikáció 2* Tanulásmódszertan 1* Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó elmélet Pszichológia alapjai 2 Ügyvitel, irodai ügyv. 2 Társadalomismeret Életmód Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlat Gépírás, szövegszerk. 2* Tanirodai gyakorlatok 2* Szociálpszichológia, mentálhigiéné Önvédelmi alapism. ÖSSZESEN: 27,5 27,5 30 Választható tárgyak Testnevelés és sport 0,5 0,5 Idegen nyelv 1* 2* Matematika 1 Fizika 1 1 Emelt szintű érettségi <3> ÖSSZESEN: 31 31 33

4 3

KÉ KÉ

3* 4*

KÉ (2x) KÉ (2x)

1 1 2 2

2*

(2x)

(2x) (2x) (2x) (2x)

2 2

2* 2* 30

(2x) (2x) (2x) (2x)

(2x)

<3> 33

<2x*>

91

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Informatikai rendszergazda 9-12. évfolyam Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 2

1

11. évf. 1

1

12. évf. 1

2

Irodalom

2

Idegen nyelvek

4

4

4

4

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

1

1

Magyar nyelv

3

3

2

4

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek* Vizuális kultúra

1

1

Informatika

2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

összes óra

28

összes óra csoprtbontással Szakmai tantárgyak 11500- Munkahelyi egészség és biztonság 12 XIII 10815- Információtechnológiai alapok 12 Információtechnológiai gyakorlat

2

12

27

40 9. évf. e

gy

9

25

36 10. évf. ögy

e

gy

23

9

32 12. évf.

34 11. évf. ögy

e

gy

ögy

gy

1 2 2

1 1

1 1

1 1 1 1

1 1

10826- Munkaszervezési ismeretek 12 Munkaszervezésgyakorlat

1 2 2 1

1 2 2

2 2 2

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat)

e

1

Információtechnológiai gyakorlat CAD Információtechnológiai gyakorlat hardverismeret

10817- Adatbázis- és szoftverfejlesztés 12 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

9

70

2 2

2 2

1 3 3

3 0 4 4

1

2 3 3

3 3

2 0 7 7 105 3 0 7 7 140 4 0 8 8

92

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

7

9

10

12

összes szakmai óra csoportbontással

11

16

17

20

összes óra

35

36

35

35

összes óra csoportbontással

51

52

51

52

93

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Gépgyártástechnológiai technikus 9-12. évfolyam Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 2

1

Magyar nyelv

2

1

1

Irodalom

2

Idegen nyelvek

4

4

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

1

3

2

4

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek* Vizuális kultúra

1

1

Informatika

2

2

Testnevelés és sport

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

összes óra

28

12

összes óra csoprtbontással

11500-12

12. évf. 1 1 3 4 4 4 4

11. évf.

27

9

25

9

40

36

34

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Szakmai tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság 1 IX

gy

e

ögy

gy

e

ögy

gy

5 1 23

9

32 12. évf. e

ögy

gy

1

10163- Munkavédelem 12

1 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok

3

4

5

5

1016212 Gépészeti alapozó feladatok gya-

korlat

3 3 3

5 5 5

5 5 5

1 1 2

10172- Műszaki mérés 12

2 2 2

Műszaki mérés gyakorlat

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat)

4 0 3 3 3

4 0 5 5 5

7

összes szakmai óra csoportbontással

13

19

20

18

összes óra

35

36

35

35

összes óra csoportbontással

53

55

54

50

105

10

8 0 4 4 2

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

70

9

5 0 5 5 5 140

12

94

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Pénzügyi-számviteli ügyintéző 9-12. évfolyam 9. évf.

Tantárgyak

11. évf.

1

1

Magyar nyelv

2

Irodalom

2

Idegen nyelvek

4

4

4

4

4

4

Matematika

4 2

4

4 2

4

4 3

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

10. évf. 1

3

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

2 1

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek* Ének-zene Informatika

2

2

Testnevelés és sport

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

összes óra

28

12

27

9

25

9

40

36

34

9. évf.

10. évf.

11. évf.

e

gy

e

ögy

gy

e

ögy

gy

5 1 23 9 32 12. évf. e

ögy

3

5 3 3

3 3

1 1 1

Általános statisztika

1 1 1

Statisztika gyakorlat 1

Pénzügyi alapismeretek

1 1

3

2 1 1

Pénzügy gyakorlat 1

Adózási alapismeretek

1 2 2

Adózás gyakorlat 2

Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat)

gy

1

Ügyviteli gyakorlatok

1150412

1

1

összes óra csoprtbontással

1150012

2

Fizika

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság XXIV Gazdasági és jogi alapismeretek

1

12. évf. 1 1 3 4 4 4 4 4

2 1 1

2 2

4 0 3 3

6 0 3 3

7 0 3 3

6 0 6 6

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

7

9

10

12

összes szakmai óra csoportbontással

10

12

13

18

összes óra

35

36

35

35

összes óra csoportbontással

50

48

47

50

95

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Gyakorló ápoló 9-12. évfolyam Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 2

1

Magyar nyelv

2

1

1

Irodalom

2

Idegen nyelvek

4

4

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

2

Biológia – egészségtan

1

2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

2

Testnevelés és sport

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

összes óra

29

2

összes óra csoprtbontással Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság I

0,5

1111012

Egészségügyi alapismeretek

0,5

Szakmai kommunikáció

2

1122112

Ápolástan-gondozástan

2

12

27

9

25

36

34

9. évf.

10. évf.

11. évf.

e

gy

e

ögy

gy

e

ögy

2

gy

e

ögy

2

gy

2 1

4

2

70 1

1

105 3

2

4 4 4

Klinikumi gyakorlat

6

5 1 23 9 32 12. évf.

9

41

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat)

1

1

Informatika

Klinikumi ismeretek

4

3 1

Művészetek* Ének-zene

1122212

1

3

Etika

1150012

12. évf. 1 1 3 4 4 4 4

11. évf.

0 0 0

9 0 0 0

6 0 4 4

8 0 4 4

6

összes szakmai óra csoportbontással

6

9

14

16

összes óra

35

36

35

35

összes óra csoportbontással

47

45

48

48

105

10

4 4

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

70

9

14 0

140

96

12

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Fegyveres szervek és vagyonvédelem szak 9-12. évfolyam Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 2

1

11. évf. 1

1

12. évf. 1

2

Irodalom

2

Idegen nyelvek

4

4

4

4

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

1

1

Magyar nyelv

3

3

2

4

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

1

2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek* Ének

1

1

Informatika

2

2

Információkezelés

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

összes óra

29

28 10 10. évf.

26 10 11. évf.

23 9 12. évf.

12 9. évf.

Szakmai tantárgyak Fegyveres szervek és vagyonvédelem I.

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II.

2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.

3

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. 2 2

Speciális gyakorlat I.

2 2

Speciális gyakorlat II.

3 3

Speciális gyakorlat III.

4 4

Speciális gyakorlat IV. 2

Jogi és közigazgatási ismeretek I.

1

Jogi és közigazgatási ismeretek II.

2

Jogi és közigazgatási ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I.

2 1

Társadalom és kommunikáció II.

1 1

Társadalom és kommunikáció gyakorlat

2

Speciális informatika

1 1

Speciális informatika gyakorlat 2

Idegen nyelv I.

1 1

Idegen nyelvi gyakorlat 35

Rendészeti tábor Katasztrófavédelmi gyakorlat

35

Rendőrségi gyakorlat

35

Személy- és vagyonőri gyakorlat

40

Rendőrségi gyakorlat

65

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) összes óra összes óra csoportbontással

gy

2

4 0 2 2 35

5 0 3 3 36

5 0 4 4 35

7 0 5 5 35

49

49

49

49

97

Szakközépiskolai szakmai képzés óratervei

98

Szakközépiskolai szakmai képzés óraterve Ápoló szak (kifutó) OKJ 54 723 01 1000 00 00

1. Tantárgy Kommunikáció beteggel, munkatársakkal Etikus, jogszerű kommunikáció Pedagógiai feladatok ellátása Fertőtlenítés, sterilizálás Munkavédelem A sérülések osztályozása A szervezet működését károsító állapotok Egészségtudatos magatartás kialakítása Lelki egészség Az emberi test felépítése és működése Ápolástudomány Ápolási feladatok Diagnosztikai ismeretek Terápiás ismeretek Összefüggő szakmai gyakorlat: Felnőtt- és gyermek betegmegfigyelés Egészséges ember gonozása Fogyatékos ember gondozása Belgyógyászati, klinikumi ismeretek és szakápolás Sebészeti, klinikumi ismeretek és szakápolás Szülészetinőgyógyászati, klinikumi ismeretek és szakápolás Kisklinikumi ismeretek és szakápolás Összefüggő szakmai gyakorlat: Gyemekgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek és szakápolás Onkológiai és hospice ellátás Szakmai etika, kommunikáció és idegen nyelv

elm.

Gyak .

heti óraszáma Félév 3. 4.

2. Kl.gy .

elm.

Gyak .

9 2 4 5 5

4 1 1

Kl.gy .

elm.

Gyak .

Kl.gy .

elm.

Gyak .

5 Kl.gy .

elm.

Gyak .

6 Kl.gy .

elm .

2

1

2

1

Gyak .

Kl.gy .

6 4 2 1 3 3

1 1 1 2

3 2

2

2 2

2

4

2

3

2

2

1

2

4

2

2

3 3

1

2

3

1

2

2

3 3

2

2 2 3

1

3 3

99

Összefüggő szakmai gyakorlat: Összefüggő szakmai gyakorlat:

6

8

6

8

1 19

8 0 24

Összefüggő szakmai gyakorlat: 18 11 Információkezelés, gépírás Informatikai alapismeretek Osztályfőnöki Testnevelés

2 25

6

0 12

5

8 14

2

1 1 2

0 2 33

0

1 1 2

0 2 33

0

1 1 1 3

32

9 12

5

3

2

4 7

2

0

1 1 1 3

3

6 9

0

1 1 2

34

0 2 34

0

1 1 2

0 2

0

31

Nyári gyakorlat 90 óra (3 hét napi 6 óra) az 1. és 2. év végén

100

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Informatikai rendszergazda OKJ 54 481 04 1/13. és 2/14. évfolyam 1/13. évf. Szakmai tantárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság XIII 10815-12 Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek

ögy

e

2

2

2

2

9

9

8

8

1

4

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 5

Hálózati ismeretek 1. gyakorlat 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás2 XIII

1

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) XIII

2

Hálózati operációs rendszerek

6

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

10 10

Hálózati ismeretek 2 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

6

Hálózati ismeretek 2 gyakorlat IT hálózat biztonság

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat)

6

6

2

2

2

IT hálózat biztonság gyakorlat Osztályfőnöki

gy

3

Munkaszervezés gyakorlat

Hálózati ismeretek 1.

gy

1

Információtechnológiai gyakorlat

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

e

2/14. évf.

1

1

15 0 21 21

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

36

összes szakmai óra csoportbontással

57

160

18 0 18 18 36 54

101

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 01 1/13. és 2/14. évfolyam 13. évf. Szakmai tantárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság XXIV

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás 2 XXIV

11498-12 Foglalkoztatás I

Szakmai idegen nyelv

e

gy

ögy

2 2 6

Adózási alapismeretek

Gazdálkodási ismeretek

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen

10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés

Számvitel

2

2

1

1

2

2

2

2

2 5

Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

6

4

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek

6 2

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat

4

11502-12 Projektfolyamatok követése

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás

1

3

3

3

3

1

1

2

Projekt-finanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése

2

Projekttervezés gyakorlata

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat)

1 4

Projekt-finanszírozás

Osztályfőnöki

4

2

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11501-12 Projektfinanszírozás

4 6

Vállalkozás-finanszírozás 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

gy

1

Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

e

1

Foglalkoztatás 1 XXIV Gazdasági és jogi alapismeretek

14. évf.

1

1

23 0 13 13

24 0 12 12

102

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

36

36

összes szakmai óra csoportbontással

49

48

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Gépgyártástechnológiai technikus OKJ 54 521 03 1/13. és 2/14. évfolyam 13. évf. Szakmai tantárgyak

e

gy

14. évf. ögy

e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság IX

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás 2 IX

1

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás 1 IX

2

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

10172-12 Mérőtermi feladatok

1

1

Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

1

1

17

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki mérés

11 11 2

Műszaki mérés gyakorlat

2

2

Forgácsolási alapismeretek 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás

10171-12 Karbantartás és üzemvitel

5

Forgácsolási alapismeretek gyakorlat Gyártástervezés és gyártásirányítás

Szerszámgépek karbantartása

9

3

3

4

4

4

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat)

9

7

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat

Osztályfőnöki

gy

1

1

22 0 14 14

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

36

összes szakmai óra csoportbontással

50

160

20 0 16 16 36 52

103

Szakközépiskolai óraterv 2013 szeptember 1-től Gyakorló ápoló OKJ 52 723 01 1/13. és 2/14. évfolyam 13. évf. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság I

1

Egészségügyi alapismeretek

5

Szakmai kommunikáció

2

Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat

7

Klinikumi ismeretek

10

Klinikumi gyakorlat

11499-12 Foglalkoztatás 2

Foglalkoztatás 2 I

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv I

11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

e

gy

14. évf. ögy

4

4

6

6

e

1

2 Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

5

Diagnosztikus-terápiás beavatkozások

3

Klinikai gyakorlat

1152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység

gy

16 16

Egészségnevelésegészségfejlesztés

4

Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat Osztályfőnöki

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat)

4

4

1

1

26 0 10 10

16 0 20 20

összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

36

összes szakmai óra csoportbontással

46

160

36 56

104

Szakközépiskolai óraterv 2014 szeptember 1-től

Ügyviteli titkár OKJ 54 346 02 1/13. és 2/14. évfolyam 13. évf. Szakmai tantárgyak

e

gy

14. évf. ögy

e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság XXV

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás 2 XXV

1

11498-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás 1 XXV

2

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény- és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

Levelezési ismeretek

8

8

60

6

6

85

4

4

15

1 4

Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek

4

Jogi ismeretek

3

Vállalkozási ismeretek

3

Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek

6

6

6

6

7

7

4

Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban

3

Hivatali protokoll ismeretek

3

Szakmai idegen nyelv gyakorlat

összes szakmai óra (elmélet és gyakorlat) összes szakmai óra csoportbontással

1

Levelezési gyakorlat

Osztályfőnöki összes szakmai óra (+nyári gyakorlat)

gy

1

1

17 0 18 18 160 14 0 19 19 35 33 53

48

105

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

 A tankönyv tartalmilag legyen összhangban a kerettantervvel és a helyi tantervvel.  A tankönyv didaktikailag jól megírt, áttekinthető, tagolt, gazdagon szemléltetett legyen.  A tankönyvhöz lehetőleg feladatlap, példatár, szöveggyűjtemény vagy egyéb kiegészítő anyag is tartozzon.  A tankönyvben jól elkülöníthető legyen a kötelező és a kiegészítő anyagrész.  Legyen alkalmas az ismeretanyag önálló elsajátítására is.  Felépítése, kérdései, feladatai alapján legyen alkalmas a rendszeres visszacsatolásra, ismétlésre, a tananyag folyamatos elmélyítésére.  Biztosítsa a gyakorlás, felzárkóztatás, a készségfejlesztés lehetőségét.  Tegye lehetővé az átlagnál érdeklődőbb, felkészültebb tanulók tehetséggondozását.  Időtálló, tartós ismereteket tartalmazzon.  Feleljen meg a tudományos és pedagógiai követelményeknek.  Egyaránt szolgálja az oktatási és nevelési célkitűzéseket.  Világnézetileg legyen semleges, sokszínű, toleráns, de az általános emberi értékeket középpontba állító.  Ára alkalmazkodjon a kevésbé fizetőképes szülők anyagi helyzetéhez is.  Az egyéb taneszközök (könyvek, folyóiratok, újságok, térképek, táblák, képek, modellek, kísérleti eszközök, kazetták CD-k, videofilmek, Internet stb.) a fenti követelményeken túl szolgálják a tananyag szemléltetését, elmélyítését, gyakorlását, a készség és képességfejlesztést, az oktatás és nevelés egységét.  A tantárgy és a tananyag jellegének megfelelően kötelező a tankönyv- és taneszköz használat.  A tantárgyi tantervek részletesen tartalmazzák a szükséges tankönyv és taneszköz jegyzéket, mely elkülöníti a tanulók személyes tulajdonában lévő és az iskola által biztosított taneszközöket. 1. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. A tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület jegymegállapító értekezleten tekinti át és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló továbbhaladásáról. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen, legalább elégséges szinten teljesítette. Amennyiben a tanuló nem teljesítette az elégségeshez szükséges követelményeket, javítóvizsgát tehet. Elégtelen év végi érdemjegyet minimum 3 évközi osztályzat meglétekor szabad javasolni. A tanulmányi követelmények teljesítése kiterjed a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokra is. A nem kötelező tanórai foglalkozások:  emelt szintű képzés,  második idegen nyelv,  szabadon választható tantárgy. Abban az esetben, ha az év végi javasolt osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától, az osztályfőnök felkéri az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a nevelőtestület az indoklással nem ért egyet, az osztályzatot a tanulók javára módosíthatja.

106

1.1.Érettségi vizsgára épülő szakképzés Az érettségi vizsgára épülő szakképző évfolyamra történő felvétel feltétele az érettségi vizsga. A júniusban sikertelenül érettségizők és a javítóvizsgára utasítottak – összhangban a törvényi szabályozással - csak akkor folytathatják tanulmányaikat a szakképző évfolyamon, ha a szakképző évfolyam első félévének lezárásáig sikeres érettségi vizsgát tesznek. Iskolarendszerű, érettségi vizsgára épülő szakképzésben részt vevő tanulók csak sikeres érettségi vizsga és a szakképző évfolyam sikeres befejezése után bocsáthatók OKJ-s vizsgára. Második szakképesítés iskolarendszerű képzésben - tanulmányi eredménytől és férőhelytől függően - az első szakképzési év sikeres lezárását követően, térítés ellenében, az igazgató engedélyével szerezhető meg. A második szakképesítés megszerzését célzó szorgalmi időszakban egyes tárgyak, modulok tanulása és vizsgája alól felmentés kérhető. A felmentés nem terjed ki az OKJ-s szakképesítő vizsgára. 1.2.Szakiskolai szakképzés Szakiskolai képzés esetén a szakmatanulás megkezdéséről a nevelőtestület dönt, figyelembe véve a szakmai képzésre jelentkező tanulók tanulmányi előmenetelét, pályaorientációs ismereteit, szorgalmát, magatartását. A szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a 9-10. évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait a szakközépiskola tízedik évfolyamán az érettségi vizsgára történő felkészítés céljából. Az írásban beadott kérvényről az intézmény igazgatója dönt. 2. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 2.1.Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái és rendje 2.1.1. Témazáró dolgozat Az egész osztályra kiterjedő, egy vagy több tantárgyi fejezet írásbeli számonkérésére szolgáló forma, melyet a dolgozat megíratása előtt legalább egy héttel előbb közölni kell a tanulókkal. A tanulók túlterhelését elkerülendő egyazon napon három témazáró dolgozat nem íratható. A témazáró dolgozat időtartama nem haladhatja meg a két tanórát. A témazáróra kapott érdemjegy a félévi és év végi értékelésben súlyozottan számít be. 2.1.2. Iskolai felmérő írásbeli dolgozat Csak kisebb tantárgyi egységet ölel fel, kiterjedhet az osztály egészére vagy csak néhány tanulóra. Időtartama nem haladhatja meg az egy tanórát. Az értékelésben betöltött szerepe a szóbeli feleletekkel egyenértékű. 2.1.3. Tesztjellegű írásbeli felmérő dolgozat Tesztjellegű írásbeli feladatokat bizonyos tantárgyakból a tárgyi tudás mérésére lehet alkalmazni. Rendje, súlya megegyezik az írásbeli felmérő dolgozatokéval. 2.1.4. Házi dolgozat Adott témakör önálló otthoni feldolgozására szolgál, melynek elkészítésére legalább két hét áll a tanulók rendelkezésére. A szaktanár döntése, hogy él-e a házi dolgozat íratásának lehetőségével. Súlya – a szaktanár döntése alapján - az írásbeli felmérőkével lehet azonos. 2.1.5. Pótló dolgozatok A hiányzó tanulók az osztály által korábban megírt dolgozatokat kötelesek pótolni a tanárral történő egyeztetés után, súlya adott dolgozat súlyával azonos.

107

2.1.6. Javító dolgozat Gyengén sikerült írásbeli dolgozat esetén a tanulónak lehetősége a tanárral történt egyeztetés után, újból megírni az adott témából a dolgozatot. A javító dolgozat írásának lehetőségét és az érdemjegyek súlyát a szaktanár mérlegelheti. 2.1.7. Érettségit modellező írásbeli vizsga (szakközépiskola) A sikeres érettségi esélyek javítása érdekében iskolánk részleges írás- és szóbeli értékelő rendszert működtet adott évfolyamok adott tantárgyaiból. Írásbeli vizsgákat a következők szerint kell tenni:  12. évfolyam: - matematika  idegen nyelv 2.1.8. Az írásbeli beszámolók értékelése Az értékelés mindegyik tantárgy esetében 1-5-ig érdemjegyekkel történik. A tantárgyak többségében a pontozásos értékelés a cél. A feladatok nehézségi fokától függően állapítható meg az elérhető pontérték, melyet előre ismertetünk a tanulókkal. A minősítéskor figyelembe vehető a külalak szépsége, a szabatos fogalmazás és a helyesírás is. A kimagasló egyedi megoldásokat külön pontokkal értékeljük és az ilyen munkát produkáló tanuló további munkáját a tehetséggondozás keretében segítjük. Az írásbeli számonkéréseknél arányítás után a következő százalékok irányadók: 100 87 71 55 39 A szaktanárok indokolt esetben ezektől az értékhatároktól 10%-kal eltérhetnek pozitív vagy negatív irányban. 2.2.A szóbeli beszámoltatás formái és rendje 2.2.1. Szóbeli feleletek Adott tananyagrész felmérésére szolgáló szóbeli felmérési rendszer. A szóbeli felelet formája a tantárgyat oktató pedagógus kompetenciájába tartozik. 2.2.2. Érettségit modellező szóbeli vizsga (szakközépiskola) Az érettségit modellező vizsga keretein belül tanulóink a következők szerint tesznek szóbeli vizsgát:  10. évfolyam: - történelem  11. évfolyam: - magyar irodalom 2.2.3. A szóbeli feleletek értékelése 5 /jeles/ kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 /jó/ összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékezik, 3 /közepes/ akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadátsegítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2/elégséges/ nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 /elégtelen/ elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50%-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

108

A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. Mind az írásbeli, mind a szóbeli értékelésnél figyelembe kell venni az intézmény értékelési alapelveit. Az érettségit modellező vizsga saját értékelési útmutatóval rendelkezik. Az értékelésnél az útmutatóban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. 3. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

ÉRTÉKELÉSÉNEK

ÉS

3.1.Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:  Segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését.  Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is.  Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon.  Mindig legyen személyre szabott. A tanulók magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok, kollégiumi nevelők és az osztályközösség javaslata alapján az osztályfőnök dönt. Az érdemjegy egyeztetésének módszere: félévkor és tanév végén az osztályozó értekezleten meghallgatjuk a kollégák véleményét. A döntés az osztályfőnök joga. A magatartás értékelése A tanuló magatartása  Példás, ha o egyéniségéhez mérten közösségi munkát végez az osztályban, iskolában, kollégiumban, o a rábízott feladatokat maradéktalanul teljesíti, o magatartásával mind az iskolában és a kollégiumban, mind az iskolán kívül (ünnepélyek, kirándulás, közlekedési eszközök) társainak példát mutat, o az iskolai, kollégiumi házirend előírásait betartja és törekszik tanulótársaival is betartatni, o felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, osztálytársaival szemben beszédmodora, hangneme illemtudó, o szorgalmi időszak végén egyetlen tárgyból sem kapott elégtelen osztályzatot, igyekszik tanulmányi munkáját is becsületesen ellátni, o igazolatlan mulasztása és fegyelmező intézkedést követelő vétsége az adott félévben nincs.  Jó, ha o a közösségi munkában egyéniségéhez mérten becsületesen részt vesz, o a rábízott feladatokat kisebb hibával teljesíti, o felnőttekkel, tanáraival szemben tisztelettudó, tanulótársaival közvetlen kapcsolatot alakított ki, o igazolatlan mulasztása a tanulmányi időszakban legfeljebb 2 óra, o az elbírált tanulmányi időszakban kisebb vétséget követett el (szaktanári v. osztályfőnöki figyelmeztetés)  Változó, ha o a közösségi munkában csak többszöri felszólításra vesz részt, o a Házirend előírásainak betartására ismételten figyelmeztetni kell, o az elbírált tanulmányi időszakban több alkalommal szaktanári, osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetést vagy osztályfőnöki, illetve igazgatói intést kapott,

109

o 2 óránál többet igazolatlanul mulasztott, o magatartásbeli fogyatékosságait felismerve, azok megszüntetésére törekszik.  Rossz, ha o a közösségi munkába nem vonható be, magatartásával gátolja a közösség fejlődését, a házirendben felsorolt követelményeket nem tartja magára nézve kötelezőnek, ezt többször megszegi, o iskolai és iskolán kívüli magatartásával társainak rossz példát mutat, a jó ízlést sértő hangnemet használ, o igazolatlan mulasztásai a figyelmeztetések ellenére ismétlődnek, o az elbírált tanulmányi időszakban fegyelmi büntetést kapott, o tanárai segítő szándéka ellenére sem törekszik hibái kijavítására. A szorgalom értékelése A tanuló szorgalma  Példás, ha o a tanítási órákra képességeihez és körülményeihez képest rendszeresen felkészül, munkája végzésére az egyenletesség jellemző, o tanulmányi eredményében tartós javulás következett be, o a tanítási órákon folyó munkába aktívan bekapcsolódik, o osztály- és csoporttársainak (pl. kollégium) segít a felkészülésben és egyéb tevékenységekben, o ha képességei úgy kívánják, igénybe veszi az iskola, kollégium által biztosított felzárkóztató, konzultációs foglalkozásokat.  Jó, ha o iskolai, kollégiumi, otthoni tanulmányi munkáját buzdítások mellett általában rendszeresen ellátja, o feladatai teljesítésében nem mindig következetes, o vállalt kötelezettségei mellett, képességei alapján többre lenne képes, o félév, illetve év végén viszonylagos szorgalma mellett – képességei hiányában – csak 1 tárgyból bukott.  Változó, ha o a tanórákra nem készül fel rendszeresen, o elvégzett munkájára a felületesség jellemző, o kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, o osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetésre hibáit felismerve törekszik hiányosságainak kijavítására. o Két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, félévkor vagy év végén.  Hanyag, ha o egyéni képességeit és körülményeit figyelembe véve keveset tesz tanulmányi fejlődése értekében, o a tanulók testi, szellemi fejlődése érdekében szervezett iskolai, kollégiumi konzultációs foglalkozásokon felszólításra sem vesz részt, o munkájában megbízhatatlan o félévi vagy év végi bizonyítványában elégtelen osztályzatot kapott. o Három vagy több tárgyból szerzett elégtelen osztályzatot, félévkor vagy év végén. 3.2.Magatartás és szorgalom értékelése A magatartást és a szorgalmat félévkor és év végén osztályozzuk. Az osztály diákbizottságok és szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök adja az osztályzatokat.

110

Az osztály magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonta vagy legalább kéthavonta szóban értékeli. Magatartás értékelése:  Az osztályfőnök a magatartásjegy kialakításánál figyelembe veszi az osztályban tanító kollégák véleményét, továbbá az osztályfőnöki órán a tanulók véleményét.  Figyelembe kell venni, hogy a tanuló év közben milyen fegyelmező intézkedésben részesült.  Hangsúlyt kell helyezni az igazolatlan mulasztásokra.  A tanórák közötti szünetbeli magatartás és az iskolán kívülről kapott magatartása utaló információk is figyelembe veendők.  Figyelembe kell venni az osztályban tanító tanárok naplóba történt bejegyzéseit. Szorgalom értékelése:  A szorgalom értékelésénél a tanulók képességét is vegyük figyelembe, ne csak az osztályzatait.  Figyeljük a tanulmányi előmenetelét, hasonlítsuk össze az előző hónapban szerzett érdemjegyekkel.  Vegyük figyelembe azt is, hogy vállal e többletfeladatot órákon illetve az osztályközösség érdekében, azaz a tanórán kívüli tevékenységet is figyelembe kell venni. 4. A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI A tanulók teljesítményének értékelésében iskolánkban alapvető szerepe van az osztályzásnak. A közoktatás egészéhez igazodva az 5 fokozatú (1-5.) érdemjegyekkel osztályozunk. Az értékelés rögzítésére és közlésére az OM által rendszeresített nyomtatványokat: az osztályozó és haladási naplót, az ellenőrző könyvet és a különböző bizonyítványokat használjuk. A tanulmányi munka értékelése rendszeres, általában a tantárgyak egyes szakaszhatáraihoz igazodik. A félévi illetve az év végi osztályzat meghatározása minimum 3 érdemjegy alapján történjen. Azoknál a tantárgyaknál (pl. gyakorlat), ahol a félévi illetve év végi osztályzat több „részjegyből” tevődik össze, a pedagógusok közösen állapítsák meg a végső érdemjegyet. Amennyiben valamelyik részjegy elégtelen, úgy a végső jegy is elégtelen. 4.1.Az értékelés alapelvei:  Személyre szóló legyen.  Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen.  Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű.  Folyamatosságot biztosítson.  Az iskolai követelményrendszerre épüljön.  Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát.  Legyen tárgyszerű.  Félelemmentes légkörben történjen. 4.2.Az értékelés típusai  Tájékozódás a tanulási folyamat kezdetén az előzetes ismeretekről (diagnosztizáló értékelés).  Tájékozódás a tanulási folyamat közben, hogy az elmaradások pótlása érdekében változtatni lehessen a tanítási folyamaton (formatív értékelés).  Lezáró-minősítő értékelés a tanulási folyamat végén, a tanulók által elért eredmények értékelése (szummatív értékelés). 4.3.Az értékelés formái  Szóbeli értékelés történik:

111

o a tanítási órákon, tanulói megnyilvánulások, hozzászólások, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad, o a szaktanárok által az évközi osztályzatok, valamint félévi és év végi érdemjegyek megállapításakor, o az osztályfőnök által osztályfőnöki órákon (tanulmányi munka, közösségi munka, az iskola vagy az osztályközösség által szervezett programok stb.), o fogadóórákon, o a szülői értekezleteken az osztályfőnök által, o a tantestület előtt (osztályfőnök félévkor és év végén értékeli a tanuló munkáját, egyéb szélsőséges esetekben), o az igazgató vagy igazgatóhelyettes által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) o az iskolaközösség előtt a tanévzáró ünnepély keretében a kiemelkedő tanulmányi munkát elérő és kimagasló közösségi-kulturális tevékenységet folytató tanulók értékelése.  Szöveges értékelés írásban: o a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémák), o a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei, o dicséretek, illetve fegyelmi intézkedések beírása az ellenőrző könyvbe, o tanév végén a tantárgyi dicséretek beírása a bizonyítványba, o külső felkérésre készített minősítések (ifjúságvédelem, pályázatok stb.) 4.4.A tanulmányi munka értékelése és minősítése  A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben osztályzatokkal értékelik (1-5), félévkor és a tanév végén érdemjegyekkel minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).  Az adott érdemjegyeket indoklással, a hibák jelzésével és kijavításával, pontozással vagy más módon alá kell támasztani. Szóbeli feleletek esetén szóbeli szöveges értékelést, írásbeli dolgozatok esetén egyéni (írásbeli) vagy csoportos (szóbeli) értékelést kell adni.  Az év végi vagy a félévi zárójegyet a tantárgy heti óraszámát legalább eggyel meghaladó számú osztályzat alapján kell kialakítani. Heti egy órás tantárgy esetén is biztosítani kell a legalább 3 érdemjegyet, melyet a félév során időarányosan kell teljesíteni.  A témazáró vagy nagyobb tananyagegységet lezáró írásbeli dolgozat osztályzata nagyobb súllyal (maximum kétszeres) szerepelhet a végső jegy kialakítása során. Az ilyen érdemjegyeket az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe piros tollal kell beírni.  A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont.  A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük.  A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.  A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.  A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos részletes értékelési módszereket a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.  A tanulók tanulmányi munkáját a szaktanár értékeli. 4.5.Az értékelés nyilvános fórumai  Iskolai szervezésű versenyek, vetélkedők (iskolarádión keresztül).  Az iskola belső vizsgái (érettségit modellező vizsga, érettségi vizsga).  Bemutató órák.  Speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben.  Értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények).  Értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események).

112

 Értékelés iskolakapcsolatok szintjén (iskolaszék, szülői szervezet). 5. AZ OTTHONI (DIÁKOTTHONI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A tanulók rendszeres otthoni felkészüléséhez szükségesnek tartjuk házi feladatok folyamatos feladását, melyek a tananyag elsajátítását, elmélyítését, gyakorlását szolgálják. Ez tantárgyakként más-más időigényű. A tanárok feladata a házi feladatok ütemezése, figyelemmel kell arra lenni, hogy a tanulónak öt-hat órára kell másnapra készülnie. Írásbeli feladatokat leginkább gyakorlásra illetve a hosszabb terjedelműeket önálló, alkotó jellegű feladatokra adjuk. Az írásbeli házi feladat megoldásának hiánya miatt osztályzat nem adható. A szóbeli feladatok feladásánál a szaktanár törekedjen arra, hogy a tanuló sajátítsa el a tömör, megszerkesztett válaszadás tartalmi, formai követelményeit. 6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Iskolánkban a „MINI” HUNGAROFIT módszerrel mérjük a tanulók motorikus képességeit: 1. Helyből távolugrás, ami az alsó végtag dinamikus erejének mérésére szolgál. 2. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, mellyel a vállöv és kar izmainak erő-állóképességét mérjük. 3. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés, ami a hátizmok erő-állóképességét méri. 4. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, mely a hasizmok erő-állóképességének edzettségi szintjét mutatja. 5. Cooper-teszt futás, mellyel a tanulók aerob vagy alap- állóképességét mérjük. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során és a mért adatok elemzése után mind a tanulók, mind pedig a testnevelő tanárok választ kapnak arra, hogy az adott képesség területén jelenleg hol tartanak. Egyénileg és csoportosan mely képességeknél mutatkoznak hiányosságok, és melynél erősségek. Ennek következtében a testnevelők megszabják a helyes irányt a fizikai képességek fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérésére és megtartására. 7. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Ld. Helyi tantervek

113