MAGYARORSZÁGI FRANCIA NAGYKÖVETSÉG Kulturális és Együttmőködési Osztály TUDOMÁNYOS HÍRLEVÉL MÁJUS ASZTRONÓMIA... 2

MAGYARORSZÁGI FRANCIA NAGYKÖVETSÉG Kulturális és Együttmőködési Osztály

TUDOMÁNYOS HÍRLEVÉL 2010. MÁJUS

TARTALOMJEGYZÉK ASZTRONÓMIA ................................................................................................................. 2 Elliptikus óriásgalaxist fedeztek fel egy távoli univerzumban...................................................... 2 Üstököspor az Antarktiszon ...................................................................................................... 2

MATEMATIKA ................................................................................................................... 3 A prímszámok számjegyeinek összege kiegyenlített eloszlást mutat ........................................... 3

BIOLÓGIA ......................................................................................................................... 4 A molyhernyó adaptálódott a földművelési gyakorlathoz .......................................................... 4 A húsevő növények virágillatot árasztanak, hogy zsákmányukat magukhoz vonzzák ................... 5 Megtermékenyítéskor a hímivarsejtek szelektálódnak ............................................................... 5

ORVOSTUDOMÁNY ........................................................................................................... 6 Új biológiai marker alkalmazása infarktust követően ................................................................. 6 Hogyan csökkenthetők a parkinson-kór kezeléséből adódó mellékhatások? ............................... 7 Rák és cukorbetegség: egy felfedezés, két kutatási út ................................................................ 8 Sikerült azonosítani egy, a veseműködésben kulcsfontosságú szerepet játszó fehérjét ............... 8

RÖVIDEN .......................................................................................................................... 9 Aktualitások ............................................................................................................................. 9 Események ............................................................................................................................. 10 Pályázati felhívások ................................................................................................................ 10

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ................................................................................................. 11 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK ............................................................................................... 11

1

2010. május

TUDOMÁNYOS HÍRLEVÉL

ASZTRONÓMIA ELLIPTIKUS ÓRIÁSGALAXIST FEDEZTEK FEL EGY TÁVOLI UNIVERZUMBAN A CEA kutatói által irányított nemzetközi kutatócsoport egy távoli univerzumban elliptikus óriásgalaxist fedezett fel, s ezzel bebizonyította, hogy vannak olyan elliptikus galaxisok, amelyek az univerzum fejlıdésében viszonylag korán elérik „felnıtt” méretüket. Világegyetemünk távoli múltjának megértése érdekében a kutatók a Földtıl nagyon messze elhelyezkedı galaxisok, különösen az elliptikus galaxisok fényét vizsgálják. Mivel ezekben a galaxisokban nem születik sok csillag, idıben általában viszonylag korlátozott fejlıdési utat járnak be. Néhány évvel ezelıtt azonban a Hubble őrszonda által készített felvételek azt mutatták, hogy a távoli elliptikus galaxisok csak fele vagy akár csak ötöd akkorák, mint azonos tömegő társaik a közeli univerzumban – ami azt feltételezi, hogy „felnıtt” méretük elérése elıtt az elliptikus galaxisok jelentıs növekedésen mennek keresztül - s ez ellentmond a kezdeti hipotézisnek. Ebben az új tanulmányban fejlıdésük pontosabb megismerése céljából a kutatók megpróbáltak esetleges elliptikus óriásgalaxisokat azonosítani távoli univerzumokban. A COSMOS projekt adatait (a világon mintegy száz, több mint kétmillió galaxist felkutató tudóst tömörítı asztronómiai jegyzék), illetve több típusú teleszkópot is felhasználó tudósoknak sikerült egy, a Földtıl 10,1 milliárd fényévre elhelyezkedı elliptikus óriásgalaxist azonosítaniuk – ami azt jelenti, hogy a megfigyelés arra az idıpontra vonatkozik, amikor az univerzum még csak 3,6 milliárd éves volt. Ez a kutatási eredmény igazolja, hogy az ısi Univerzumban együtt léteznek a kifejlett, illetve kompaktabb óriásgalaxisok. A kutatók most arra tesznek kísérletet, hogy a kozmikus idı függvényében megállapítsák az elliptikus galaxisok e két szélsıséges formájának relatív arányát. Forrás: Kontaktszemély:

http://www.cea.fr/le_cea/actualites/galaxie_elliptique_geante-34590 [email protected]

ÜSTÖKÖSPOR AZ ANTARKTISZON A Nukleáris spektrometria és tömegspektrometria Központ (CNRS/Dél-Párizs 11 Egyetem) egyik kutatócsoportja az Antarktiszt fedı hótakaróban új, földön kívüli részecskecsaládot azonosított. Az Antarktisz középsı területein - ahol a Földrıl származó por jelenléte minimális - a kutatók új részecskecsaládot azonosítottak. A kutatók rendkívül magas karbonszázalékot tartalmazó Magyarországi Francia Nagykövetség

Intézményi, Tudományos és Egyetemi Együttmőködési Osztálya

2

2010. május


mikrometeoritokat azonosítottak (egy milliméter átmérınél kisebb szemcsemérető, 50-80% szénvegyületet tartalmazó részecske). Transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat révén kiderült, hogy ezek a mikrometeoritok apró szemcsés ásványkeveréket tartalmazó, alig alterált szerves anyagból épülnek fel. Hidrogénizotópos összetételüket tekintve a deutérium/hidrogén arány kivételesen magasnak bizonyult (a Földön elhelyezkedı óceánok értékeihez képest tízszer magasabb). Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy ezek a részecskék minden bizonnyal a Naprendszeren kívülrıl, az üstökösökkel érkeztek bolygónkra. Az üstökösök jég és por keverékébıl állnak. Elıfordul, hogy egy-egy üstökös behatol a Naprendszerbe. Amikor a Nap közelébe érnek, a bennük található jég gázzá alakul, s a bolygóközi térbe gáz és üstököspor kerül. A por pedig keresztezi a Nap felé hajló földpályát. A kutatók valószínőleg ilyen üstökösport találtak az Antarktiszon. A felfedezett mikrometeoritok számos, rendkívül jó állapotban megmaradt ásványkeveréket és szerves anyagot tartalmaznak, amelyek a Nap és a bolygók születése idejében, a Jupiter jelenlegi pályáján kívülrıl származnak. Kémiai és izotópos összetételük alapján lehetıvé válik azoknak a fizikai és kémiai folyamatoknak a meghatározása, amelyek 4,5 milliárd évvel ezelıtt a fiatal Napot övezı gázburokban zajlottak. Forrás: Kontaktszemély:

http://www2.cnrs.fr/presse/communique/1873.htm [email protected]

MATEMATIKA A PRÍMSZÁMOK SZÁMJEGYEINEK ÖSSZEGE KIEGYENLÍTETT ELOSZLÁST MUTAT A Luminy Matematikai Intézet (CNRS/Université de la Méditerranée) kutatói a közelmúltban bebizonyították, hogy a prímszámok számjegyeinek összege kiegyenlítetten oszlik meg a páros, illetve páratlan számok között. Prímszámnak azokat a 2-nél nagyobb egész számokat nevezzük, amelyek az egész számok halmazában csak eggyel és önmagukkal oszthatóak. Prímszámok például a 2, 3, 5, 7, 11, stb. vagy éppen 1789. Ezekkel, a még mind a mai napig számos, megoldatlan aritmetikai problémát felvetı számokkal kapcsolatban a matematikusok a közelmúltban nagyon jelentıs felfedezést tettek. Bebizonyították az orosz matematikus, Alexandre Gelfond által 1968-ban felállított hipotézist. A kutatók szerint a prímszámok számjegyeinek összege kiegyenlítetten oszlik meg a páros, illetve páratlan számok között. A matematikusok számításaik során a kombinatorika, az analízis elmélet és a harmonikus analízis módszereit alkalmazták. Számításaik utat nyithatnak más nehéz kérdések, mint például egyes egész számokból álló sorok által felvetett problémák megoldása felé. Elméleti jelentıségükön túl, ezek a kérdések közvetlenül kapcsolódnak pszeudo-véletlen sorozatok Magyarországi Francia Nagykövetség


3

2010. május


felépülésének kérdéséhez, s fontos alkalmazási területük a digitális szimuláció és a kriptográfia. Forrás: Kontaktszemély:


BIOLÓGIA A MOLYHERNYÓ ADAPTÁLÓDOTT A FÖLDMŐVELÉSI GYAKORLATHOZ Az INRA és a Texasi Egyetem kutatói kimutatták, hogy az egyik molyhernyófajta viselkedését a földmővelési gyakorlathoz igazította. A kukoricamoly, Ostrinia nubilalis, olyan lepkefajta, amelynek hernyói a kukorica szárába és kalászába furakodva jutnak táplálékhoz, s így jelentıs károkat, illetve termeléskiesést okoznak a legtöbb mérsékelt égövi országban. Valószínőnek tőnik, hogy ez a károkozó az Ostrinia scapulalis édestestvére. A két faj morfológiailag megegyezik, s genetikusan is annyira hasonlít egymásra, hogy kizárólag molekuláris vizsgálattal sikerült ıket megkülönböztetni. Van azonban közöttük egy lényegi különbség, nevezetesen az, hogy az O. scapulalis nem támadja meg a kukoricát, hanem elsısorban a vadon növı üröm kártevıje. A kaszálási szint fölött megbúvó hernyók számára a kukorica halálos menedéket jelent, ugyanis kézi kaszálás esetén a lekaszált növényt vagy elégetik, takarmányként vagy alomként hasznosítják, a cséplıgépek korában pedig teljesen felırlik. Ez a most elvégzett tanulmány arra mutatott rá, hogy a kukoricamoly hernyója ısszel a talaj felé vándorol, s ikertestvérénél mélyebben veszi be magát a kukorica szárába. Néhány héttel a kukoricaszár-betakarítást megelızıen figyelhetı meg ez a magatartásforma, amely független a környezeti viszonyoktól, s nem a táplálékkeresés motiválja. A kukoricamoly hernyói így sokkal nagyobb számmal találhatóak meg a betakarítási szint alatt, ami túlélési esélyüket megközelítıleg 50%-kal megnöveli a másik fajtához képest. A lárvák elhelyezkedésének módosulása tehát válasz az ember betakarítási gyakorlatára, s ékes példája a földmővelési gyakorlattal szemben kialakított viselkedési rezisztenciára. Az eddig feltárt rezisztenciák elsısorban a rovarirtókkal kapcsolatban voltak ismertek. A kukorica tehát ’létrehozta’ saját kártevıjét, az ember pedig minden bizonnyal módosította azt. Forrás: Kontaktszemély:

http://www.inra.fr/presse/comment_chenilles_pyrale_evitent_la_grande_faucheuse [email protected]

Magyarországi Francia Nagykövetség


4

2010. május


A HÚSEVİ NÖVÉNYEK VIRÁGILLATOT ÁRASZTANAK, HOGY ZSÁKMÁNYUKAT MAGUKHOZ VONZZÁK Francia biológusok és kémikusok a Brunei Egyetemmel (Borneó szigete) együttmőködésben rávilágítottak, hogy egy dél-ázsiai húsevı növény biokémiai úton virágillatot utánoz, s így vonzza magához a rovarokat. A húsevı növények úgy alkalmazkodtak táplálékszegény környezetükhöz, hogy csapdába ejtik és megemésztik a kistestő állatokat. A Borneó északi részén rendkívül elterjedt Nepenthes rafflesiana fajtához tartozó növényeknek ragacsos „nyálat” tartalmazó, urnaformájú levelei vannak, amelyek csapdába ejtik, s nem engedik elmenekülni a rovarokat. A tudósok észrevették, hogy a talajmagasságban található urnák más zsákmányt ejtettek, mint a magasabban lévık. Illatanyaggal végzett kísérletek révén, melyek során a hangyáknak (a levelek szokásos látogatói), illetve a legyeknek (a virágok szokásos látogatói) választaniuk kellett csupán befújt levegıt, illetve frissen vágott urnácskákon átfújt levegıt tartalmazó rekeszek kötött, a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy vizuális inger hiányában a rovarok inkább az illatanyagot tartalmazó rekeszbe tértek be, s ráadásul a legyeket inkább a fentebbi urnákból vett minta vonzotta. A Nepenthes rafflesiana levegıben lévı levélcsapdáinak illatanyag-elemzése során kiderült, hogy ezek a csapdák többféle illékony, zsírsavalapú vegyületet, s fıként a virágokra jellemzı benzén- illetve terpénvegyületet, illetve nagy mennyiségben édes illatú, ritka vegyületet termeltek. Ezek az illatosított csapdák ötletet adhatnak kártevı rovarok, illetve kórokozót hordozó vektorok, mint a szúnyogok elleni programok kidolgozásához. A kutatóknak még sok megoldatlan kérdésre kell választ adniuk, például arra, hogyan sikerül a növénynek nem csapdába ejteni saját beporzóit. http://www.inra.fr/presse/feuilles_plantes_carniovres_emettent_odeurs_fleurs_pour_attire r_proies

Forrás: Kontaktszemély:

[email protected]

MEGTERMÉKENYÍTÉSKOR A HÍMIVARSEJTEK SZELEKTÁLÓDNAK A CNRS és az Inserm egy japán kutatócsoporttal együttmőködı kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy létezik egy olyan fiziológiai folyamat, amely a megtermékenyítés során elpusztítja a normálistól eltérı hímivarsejteket. A párok hozzávetılegesen 15%-a küzd terméketlenségi problémákkal, melyeknek feléért a férfiaknál megfigyelhetı problémák a felelısek. Az elmúlt harminc évben az orvosi területen elért számos eredmény ellenére a terméketlen pároknak még ma sem sikerül gyermeket nemzeniük. Ezen túlmenıen, a mesterséges megtermékenyítés során magasabb a hibás hímivarsejtek kiválasztódása, mint a természetes megtermékenyítési folyamatban, ami Magyarországi Francia Nagykövetség


5

2010. május


részben magyarázatot ad arra, miért magasabb a mesterséges megtermékenyítés útján fogant gyermekek esetében a ritka genetikai betegségek aránya. Egereken végzett kísérletekkel a tudósoknak sikerült kimutatniuk, hogy bizonyos hímivarsejtek - azt követıen, hogy a nıstény nemi szervébe jutnak - foszfolipáz A2 nevő enzimet bocsátanak ki. Ez az enzim elpusztítja a hibás hímivarsejtek fejének egy részét, amelyek így képtelenekké válnak a petesejttel való egyesülésre. A kísérletbıl kiderült, hogy a foszfolipáz A2 hiánya csökkenti a megtermékenyülési arányt, s hatással van az embrionális fejlıdésre. S ennek az ellenkezıje is igaz: ha magas koncentrációjú szintetikus enzimet adunk a hímivarsejtekhez, megemelkedik a megtermékenyülési százalék. Ezek a tudományos eredmények arra mutatnak rá, hogy a hímivarsejtek „együttmőködnek” egymással, s a megtermékenyüléskor jelen lévı hibás hímivarsejtek arányának csökkentésével önszelekciót végeznek. A kutatók ezt követıen megvizsgálják, fıemlısök esetében mennyire hatékony s ártalmatlan a hímivarsejtek foszfolipáz A2 enzimmel való kezelése. Amennyiben sikerrel járnak, ez a felfedezés lehetıvé teszi majd a mesterséges megtermékenyítés technikájának javítását. http://www.inserm.fr/espace-journalistes/comment-sont-selectionnes-les-spermatozoideslors-de-la-fecondation

Forrás: Kontaktszemély:

[email protected]

ORVOSTUDOMÁNY ÚJ BIOLÓGIAI MARKER ALKALMAZÁSA INFARKTUST KÖVETİEN Infarktust követıen sok betegnél alakul ki anomália a szívben, mint például bal kamra remodeling. Az Inserm kutatói olyan új biológiai markert azonosítottak, amely képes kimutatni ezt a jelenséget. Franciaországban minden évben 120 000 ember esik át miokardiális infarktuson, s további 500 000 szenved szívelégtelenségben. Ha a miokardiális infarktus kiterjedt területet érint, a szív bal kamrájában geometrikus és funkcionális változások jönnek létre, ami a szívelégtelenség egyik legfıbb kiváltó oka. Annak ellenére, hogy már több rizikófaktort is sikerült azonosítani, a bal kamrai remodelinget nehéz elıre megjósolni, ami megnehezíti a betegek kezelését. Az infarktust követı bal kamrai remodeling kimutatására a tudósok új biológiai markert fedeztek fel, a T-troponin foszforilációját: a T-troponinhoz kapcsolódó foszfátcsoportról, a szívizom összehúzódásában szerepet játszó fehérjevegyületrıl van szó. A szívelégtelenségben szenvedı állatok esetében a tudósok a bal kamra szintjén a T-troponin foszforilációjának csökkenését figyelték meg. A miokardiális infarktust követı módosulások esetében a foszforiláció tehát jó indikátornak számít.



6

2010. május


Az állatkísérletek eredményét 91 páciensen is igazolták. A kutatóknak szintén sikerült fordított arányosságot kimutatniuk a két jelenség között: minél súlyosabb mértékő bal kamrai remodeling, a foszforiláció annál gyöngébb. Ezeket az eredményeket jelenleg nagyobb számú pácienscsoporton kívánják igazolni. Forrás: Kontaktszemély:

http://www.inserm.fr/espace-journalistes/un-nouveau-biomarqueur-post-infarctus-unespoir-pour-des-coeurs-en-peine [email protected]

HOGYAN CSÖKKENTHETOK A PARKINSON-KOR KEZELESEBOL ADODO MELLEKHATASOK? Bordeaux-i kutatók a közelmúltban kimutatták, hogy az agyban egyetlen fehérje fokozott kifejezıdése is képes a Parkinson-kór kezelésében használt gyógyszerek mellékhatásait csökkenteni. A Parkinson-kór a központi idegrendszer neurodegeneratív megbetegedése. Legfıbb tünete az agyban keletkezı dopaminhiányra visszavezethetı motoros zavar. A levodopa terápia lehetıvé teszi a dopaminpótlást az agyban, ám néhány év kezelés elteltével megjelennek a nemkívánatos mellékhatások. Ennek ellenére mind a mai napig a levodopa bizonyult a leghatékonyabb terápiás szernek. A dopamin olyan neurotranszmitter, amely a szervezet jó mőködéséhez szükséges jelátvitelért felelıs, különösen a motoros funkciók ellenırzésének terén. Az idegvégzıdéseken található dopamin receptorok szabályozzák a dopamin felszabadulását. Túl sok dopamin jelenléte esetén például ezek a receptorok érzéketlenné válnak a dopaminra, nem válaszolnak, s eltőnnek az idegvégzıdésekrıl. A dopamin receptorok GRK6 fehérjével való foszforilációja szükséges ahhoz, hogy ezek a folyamatok végbemehessenek. A közelmúltban elvégzett kísérletek révén a kutatók már bebizonyították, hogy amennyiben a GRK6 fehérje nincs megfelelı mennyiségben jelen az agyban, akkor a dopamin receptorok folyamatosan az idegvégzıdéseken maradnak. Ebben az új tanulmányban a kutatók Parkinson-kóros állatokon egy vírus segítségével pótolták a GRK6 fehérje hiányát az agyban. Ezt követıen az állatokat levodopával kezelték, a betegség tünetei csökkentek, míg a nem kívánt mellékhatások nagyon jelentısen csökkentek. Bár ezt a felfedezést nem lehet azonnal az emberen alkalmazni, ezek az eredmények valós reményt jelentenek a Parkinson-kór kezelésének javítása terén. A kutatók megkísérlik olyan molekulák azonosítását, amelyek képesek utánozni a GRK6 hatásmechanizmusát. Forrás: Kontaktszemély:




7

2010. május


RÁK ÉS CUKORBETEGSÉG: EGY FELFEDEZÉS, KÉT KUTATÁSI ÚT A hasnyálmirigy endokrin daganatainak eredetét vizsgáló francia kutatócsoport új eredményeket tett közzé. Ezek a kutatási eredmények a cukorbetegség kezelésének fejlesztése terén is hasznosak lehetnek. A kutatók a Nem1 gént vizsgálták, mely ha inaktiválódik, több daganattípus, így a hasnyálmirigy endokrin daganatainak kialakulásához is vezethet. Amennyiben sikerül e daganatok megjelenésének és kifejlıdésének folyamatát meghatározni, javítható lenne a hasnyálmirigyrák diagnózisa és ellátása. Rágcsálókon végzett kísérletekkel a kutatók inaktiválták a hasnyálmirigy glukagont (a vércukorszint megemelkedését lehetıvé tevı hormon) kiválasztó alfa sejtjeiben a Nem1 gént, aminek hatására az egerekben nem csupán alfa, hanem inzulint (a vércukorszint csökkenését lehetıvé tevı hormon) termelı béta sejtes daganatok, illetve vegyes, mindkét hormont termelı daganatok is kifejlıdtek. Ez a transzdifferenciáció jelensége, amelynek során egy már végdifferenciált sejt másik differenciálódott sejtté alakul, s amely jelen esetben az egyszerre alfa s béta sejtekbıl is álló tumorok megjelenéséhez vezetett. A hasnyálmirigy alfa sejtjeinek inzulintermelı sejtekké való transzdifferenciációja nemcsak a hasnyálmirigy endokrin daganatai sejtszintő eredetének jobb megértését, s ebbıl adódóan a hasnyálmirigyrák hatékonyabb kezelését teszik lehetıvé, hanem a hasnyálmirigy béta sejtjeinek regenerációja tekintetében is új stratégiák kidolgozását vetíti elıre, ami a cukorbetegség kezelésének egyik legnagyobb kihívása. Forrás: Kontaktszemély:

http://www.inserm.fr/espace-journalistes/cancer-et-diabete-une-decouverte-deux-pistesde-recherche [email protected]

SIKERÜLT AZONOSÍTANI EGY, A VESEMŐKÖDÉSBEN KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREPET JÁTSZÓ FEHÉRJÉT Francia kutatók kimutatták, hogy az NHE4 fehérje kulcsfontosságú szerepet játszik a vese mőködésében különösen a vizelet savasításában. A vese fı funkciója a táplálékbevitel jelentıs variációinak ellenére a vegyületek és folyadékok egyensúlyának fenntartása a szervezetben. A metabolikus acidózis (a vér pH-nak csökkenése) elkerülése érdekében különösen fontos a táplálékok lebontása során a sejtek által termelt savak eltávolítása a szervezetbıl. A vesében a savak legnagyobb része ammónium formájában ürül ki. A kutatóknak most elıször sikerült megfigyelniük, hogy az ammónium egy részének felszívódása a vesevezetékben, illetve felhalmozódása a vesét körülvevı térben (interstitium) elkerülhetetlen részét képezi a vizelet normális savasításának, s hogy ebben a folyamatban egy eddig ismeretlen fehérje, az NHE4 játssza a fı szerepet.



8

2010. május


A rendkívül alacsony NHE4-szinttel rendelkezı, génmanipulált egerek elégtelen vizeletsavasításának megállapításával a kutatók azonosítani tudták ennek a fehérjének az a vese mőködésében játszott alapvetı szerepét. A kutatók arra is rájöttek, hogy transzkripciós fehérjérıl van szó, azaz az NHE4 aktivitása arányos a fehérje hírvivı RNS-nek emelkedésével. Az NHE4 fehérjét kódoló gén anomáliája lehetıvé teszi a felnıttkori tubularis acidózist, melynek legszokványosabb következménye a veseelégtelenség és a csontok demineralizációja. Ezek a kutatási eredmények nem csupán olyan ritka betegségek, mint az örökletes tubularis acidózis jobb diagnózisát teszik lehetıvé, hanem javíthatóvá válik a krónikus veseelégtelenség kezelése is. A kutatómunka folytatása nyomán fény derülhet az NHE4 gén hatásmechanizmusára, s arra is, hol kell keresni a génkifejezıdési hiányosságokat. Forrás: Kontaktszemély:


RÖVIDEN AKTUALITÁSOK Az „atmoszférák, közegek, őrmegfigyelés” Laboratórium (LATMOS/IPSL, UVSQ/CNRS/UPMC) egyik kutatója szimulálta az izlandi Eyjafjöll vulkán által április 15 és 17 között a levegıbe lövellt hamu útját. A tudós által kapott eredmények tökéletesen egybeestek a megfigyelések során feljegyzett eredményekkel. Forrás:

http://www.insu.cnrs.fr/a3486,simulation-dispersion-cendres-emises-15-avril-par-volcanislandais-eyjafjoll.html

A CEA, a CNRS és az ESRF kutatói olyan kulcsfontosságú elemekre derítettek fényt, amelyek magyarázatul szolgálhatnak a szuperhőtés különös jelenségére – amelynek során az adott folyadék fagyáspontja alatt is folyékony halmazállapotú marad. Forrás:

http://www.cea.fr/le_cea/actualites/surfusion_-34224

A CEA, a CNRS és a Joseph Fourier Egyetem kutatói olyan új jelölı eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével sikerül kijjebb tolni a nukleáris mágneses rezonancia határait. Ezzel az eljárással most elıször vált lehetségessé a biológiai makromolekulákban lezajló, eddig csupán feltételezett, de még sosem mért gyenge interakciók vizsgálata. Atomszintő felbontás révén szintén lehetségessé vált egy nagymérető fehérje vizsgálata. Forrás:

http://www.cea.fr/le_cea/actualites/structure_des_proteines-34251

Az Európai Bizottság "HR Excellence in Research" minısítéssel jutalmazta az INRA-t, ezzel ismervén el a kutatókkal szemben tanúsított humán erıforrás-politikájának minıségét. Az INRA az elsı francia kutatóintézet, amely ebben az elismerésben részesül. Forrás:

http://www.inra.fr/presse/l_inra_premier_organisme_francais_de_recherche_labellise_hr_ excellence_in_research



9

2010. május


2010. április 29-én az ANDRA és az INRA partnermegállapodást kötött olyan tudományos tevékenységekre vonatkozóan, amelyek az ökoszisztémák evolúciós dinamikájának megértését tőzik ki célul, s amelyek lehetıvé teszik a globális változások és az emberi tevékenységek által a biodiverzitásra gyakorolt hatások felmérését és modellezését. Forrás:

http://www.inra.fr/presse/accord_partenariat_andra_inra_etude_ecosystemes_en_meuse_h aute_marne

A Clermont-Ferrand-Theix-i INRA-központ kutatói feltették az Internetre a Phenol-Explorert, amely az elsı, a polifenolokra és azok élelmiszerekbeli jelenlétére vonatkozó adatbázis. Ennek az eszköznek a segítségével a kutatók könnyebben felmérhetik a különféle polifenolok fogyasztási mértékét, s azok hatását az egészségre. Forrás:

http://www.inra.fr/presse/phenol_explorer_premiere_base_en_ligne_sur_polyphenols_ali mentaires

ESEMÉNYEK 2010. június 20 és 26 között Aussois-ban Vénusz-konferenciára kerül sor. Az ESA Venus Express szonda immár négy éve kering a Vénusz bolygó körül, s számos figyelemreméltó eredményt győjtött ennek a bolygónak a légkörérıl, felszínérıl és ionizált környezetérıl. Ez a konferencia a különbözı tudományterületek képviselıi számára lehetıséget teremt arra, hogy összevessék a Vénusszal kapcsolatos eredményeiket, frissítsék a bolygóképzıdésre, meteorológiára, geológiai fejlıdésre és a légkör megszőnésére vonatkozó aktuális modelleket. Információ:

http://lesia.obspm.fr/venus2010/

Július 31. és augusztus 4. között a nemzetközi ökokémiai társaság nemzetközi konferenciát rendez Tours-ban. Az ökokémia a biotikus kölcsönhatások közvetítésében részt vevı kémiai vegyületek vizsgálata. A rendezvény célja a legújabb kutatási eredmények bemutatása az ökokémia terén. Jelentkezését kérjük, legkésıbb 2010. június 15-ig jelezze! Információ:

http://www.atout-org.com/isce2010/welcome

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK 2010. április 24-én a Segítség az otthoni autonómiához program a 3. felhívását tette közzé. Ez a kutatási és fejlesztési program azt a célt tőzte ki maga elé, hogy új információs és kommunikációs technológiák segítségével segítse az idısek életminıségének javítását. Ez a felhívás az idıs emberek autonómiájának megırzését célzó TIC alapú megoldásokat helyezi elıtérbe. A pályázatok leadási határideje 2010. július 30. Információ:

http://www.aal-europe.eu/calls/aal-call-3-2010

A 7. PCRD keretében két pályázat kiírására került sor: "Személyek" - Marie Curie Akció: - Európán belüli ösztöndíjak, amelyekre tapasztalattal rendelkezı, európai uniós tagállamból érkezı kutatók pályázhatnak. - Nemzetközi külsı ösztöndíjak, amelyre uniós vagy társult állambeli kutatók pályázhatnak egy harmadik országbeli mobilitás céljából. A pályázatok leadási határideje 2010. augusztus 17. Információ:

http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index.cfm?fuseaction=UserSite.FP7CallsPage



10

2010. május


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A Hírlevélben felvetett témákkal kapcsolatban bıvebb információt talál az alábbi francia honlapokon: - A CNRS honlapja: http://www2.cnrs.fr/presse -

Az INRA honlapja:

http://www.inra.fr/toute_l_actu

-

A CEA honlapja:

http://www.cea.fr

-

Az INRIA honlapja:

http://www.inria.fr

-

Az ISERM honlapja:

http://www.inserm.fr

-

Az INSU honlapja:

http://www.insu.cnrs.fr

-

A CNES honlapja:

http://www.cnes.fr

-

A Pasteur Intézet honlapja

http://www.pasteur.fr/ip/index.jsp

Érdekes forrásnak bizonyulhatnak az elektronikus összefoglalók, különösen a honlap francia vonatkozásai : http://www.bulletins-electroniques.com

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Amennyiben további információt szeretne kapni, illetve amennyiben a jövıben nem tart igényt a tudományos hírlevél kézbesítésére, elegendı, ha ezt írásban az alábbi címen jelzi felénk: [email protected] A Tudományos hírlevélben a Magyarországi Francia Nagykövetség Intézményi, Tudományos és Egyetemi Együttmőködési Osztálya a legjobb tudása szerint igyekszik tájékoztatást nyújtani a franciaországi tudományos tevékenységrıl, s ehhez a francia kutatóintézetek által közzétett nyilvános információkat használja fel. A Magyarországi Francia Nagykövetség Tudományos és Egyetemi Együttmőködési Szektora nem vállal felelısséget a hírlevélben közzétett információkért. A Tudományos hírlevél magyar változata független fordító közremőködésével készül. A Magyarországi Francia Nagykövetség Intézményi, Tudományos és Egyetemi Együttmőködési Osztálya nem vállal felelısséget a magyar változatért.



11

MAGYARORSZÁGI FRANCIA NAGYKÖVETSÉG Kulturális és Együttmőködési Osztály TUDOMÁNYOS HÍRLEVÉL MÁJUS ASZTRONÓMIA... 2

Recommend Documents