M a g ya r V i l l a m o s M û v e k
ı
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
ı
2008
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés 2008
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
Tartalom
1. A jelentésrôl 2. Az MVM Csoport 3. Környezetvédelem 3.1 Primerenergia-hordozók felhasználása 3.2 Légszennyező anyagok kibocsátása 3.3 Hulladékgazdálkodás 3.4 Vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás 3.5 Talaj- és talajvízvédelem 3.6 Zajvédelem 3.7 A biodiverzitásra gyakorolt hatás 3.8 Elektromágneses terek 3.9 Nukleáris környezetvédelem 3.10 A szén-dioxid kibocsátási egységek kereskedelme 3.11 Környezetvédelmi költségek és ráfordítások 3.12 Környezeti és minőségirányítási rendszerek 4. Társadalmi szerepvállalás 4.1 Kommunikációs alapelvek 4.2 A társaságcsoport stratégiai törekvései és a kommunikáció kapcsolatrendszere 4.3 Az MVM Csoport CSR tevékenysége 4.4 Szemelvények az MVM Csoport 2008. évi közösségi szerepvállalási projektjeiből 4.5 „Holnaprais” óriásplakát- és sajtókampány, holnaprais.hu honlap 4.6 Párbeszéd az érdekelt felekkel (Stakeholder relations) 4.7 Hazai és nemzetközi szakértôi tevékenység 4.8 2009. évi irányok 5. Emberi erőforrás 5.1 Munkavállalói adatok 5.2 Képzettség, oktatás, továbbképzés 5.3 Érdekképviselet, munkaügyi kapcsolatok 5.4 Szociális és jóléti célú juttatások 5.5 Üdülés, sportolás 5.6 Egészség- és munkavédelem 6. Mellékletek 6.1 A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minőségirányítási céljai 6.2 Tanúsítványok az MVM Csoportból 6.3 Rövidítések, magyarázatok, definíciók 7. GRI Tartalmi Index 2008 Tanúsító levél
2 3 5 7 9 13 16 18 21 22 26 28 34 37 40 45 46 47 47 50 57 57 59 59 61 63 64 66 67 68 68 71 72 77 78 82 84
1
2
M a g y ar V i llam o s M ű vek
1. A jelentésről Az MVM Csoport Üzleti és Fenntarthatósági Jelentésében mutatja be a társaságcsoport 2008. naptári év gazdasági, társadalmi, humánerôforrás és környezetvédelmi teljesítményét. E kiadványcsomag harmadik része a — már tizedik alkalommal megjelenô — Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés. A legutóbbi kiadvány 2008 végén jelent meg. Ez a kötet a társaságcsoport környezeti teljesítménye mellett bemutatja a humán erôforrás-gazdálkodási, társadalmi felelôsségvállalási és minôségügyi programokat is. A tevékenységek, feladatok bemutatásával, a gazdasági teljesítménnyel, a stratégiai kérdésekkel, a fejlesztésekkel a kiadványcsomag elsô és második fejezete, a Tevékenységi és a Pénzügyi Jelentés foglalkozik. A jelentés a Global Reporting Initiative (Globális Jelentéstételi Kezdeményezés, GRI) 2006 októberében megjelent, G3 elnevezésû útmutatójának figyelembe vételével készült. Az adatok jelentôs része társaságcsoport-szintû, de bemutatunk a 2008. évre vonatkozó, társaságokra lebontott fontosabb adatokat is. A korábbi évek részletes adatai nyilvánosak,a korábbi jelentésekben hozzáférhetôk1. A csoportszintű adatok a Környezetvédelem fejezetben csak az erőművek és az átviteli hálózat környezeti hatásait mutatják be. Az adatok dokumentált méréseken, számításokon, hatósági bejelentéseken és nyilvántartásokon alapulnak. A jelentést a Deloitte Zrt. tanúsította.
1
www.mvm.hu
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
2. Az MVM Csoport Az MVM Csoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac domináns, integráltan mûködô résztvevôje, Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja. A társaságcsoport tevékenysége kiterjed: • a villamosenergia-rendszer operatív üzemirányítására, • az átviteli hálózat üzemeltetésére és fejlesztésére, • villamosenergia-termelésre és szénbányászatra, • villamosenergia-kereskedelemre, • végfogyasztók ellátására, • távközlésre, • tartalék erômûvi kapacitások üzemeltetésére, • távhôellátásra, • informatikai, pénzügyi, számviteli, valamint mérnökirodai és logisztikai szolgáltatásokra. Az MVM Csoport mûködését elsôsorban a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) és különbözô szintû rendeletek, elôírások határozzák meg. A mûködést alapvetôen érintik még az Európai Uniós szabályozás különbözô elemei, a Magyar Energia Hivatal (MEH) és más hatóságok által kiadott engedélyek, szabványok, valamint csoportszintû és belsô szabályzatok. A társaságcsoport szerteágazó tevékenysége az elôírások betartása mellett is hatást gyakorol a környezetre, ezért ezekrôl is tájékoztatást kap az olvasó. Az MVM Csoport feladatairól, stratégiájáról, irányítási rendszerérôl stb. részletesebb információ a Tevé kenységi Jelentésben található.
3
4
M a g y ar V i llam o s M ű vek
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
3. Környezetvédelem
„Az MVM Csoportban végzett tevékenységek – bányászat, energiaterme lés, villamosenergia-átvitel és rendszerirányítás, a léte sítmények és berendezések karbantartása, mûszakitechnológiai fejlesztések stb. – és a környezetközött kölcsönhatás állfenn. Ezek a hatások alapvetôen az energiahordozók és a víz felhasználása soránjelent keznek, és hulladékok kelet kezésével, légszennyezô anyagok, üvegházhatást okozó gázokkibocsátásá val, valamint a talaj- és a felszín alatti vizek esetleges szennyezésével járhatnak."
5
6
M a g y ar V i llam o s M ű vek
„(…) az MVM Csoport leányvállalatai többségükben rendelkeznek saját környezetvédelmi szabályzattal, eljárásrenddel a helyi környezeti sajátosságok keze lésére, környezetvédelmi célok megvalósítására.”
Az MVM Csoportban végzett tevékenysé gek – bányászat, energiatermelés, villa mosenergia-átvitel és rendszerirányítás, a létesítmények és berendezések karbantartása, mûszaki-technológiai fejlesztések stb. – és a környezet között kölcsönhatás áll fenn. Ezek a hatások alapvetôen az energiahordozók és a víz felhasználása soránjelentkeznek, és hulladékok keletkezésével, légszennyezô anyagok, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, valamint a talaj- és a felszínalatti vizekesetleges szennyezé sével járhatnak. A 2007 novemberében létrejött uralmi szerzôdés alapján az MVM Csoport ún. elismert vállalatcsoporttá alakult. Ennek kapcsán készült el és lépett hatályba a csoportszintû környezetvédelmi szabályzat, amelynek célja, hogy a társaságcsoport rendelkezzen olyan, a környezetvédelmi célokat rögzítô dokumentummal, amely segítséget nyújt az elôírások betartása, a környezetvédelmi célok elérése során. Mindemellett az MVM Csoport leányvállalatai többségükben rendelkeznek saját környezet védelmi szabályzattal, eljárásrenddel a helyi környezeti sajátosságok keze lésére, környezetvédelmi célok megva lósítására. A szabályzat rögzíti azon területeket,
érdekérvényesítés és támogatás, vala-
amelyeken az MVM Csoport tagjainak
mint döntés-elôkészítés valósulhat meg.
együttmûködésével hatékony szakmai
Összefogja továbbá mindazon feladato-
• a környezetközpontú irányítási rend-
kat, amelyek kiemelt jelentôségûek a
szer bevezetése és fenntartása azok-
társaságcsoport eredményessége szem
nál a társaságoknál, ahol ez a tevé
pontjából:
kenységbôl adódóan indokolt,
• az MVM Csoport környezeti politikájának folyamatos megújítása,
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
• a társaságcsoport környezetvédelmi szakmai érdekérvényesítése,
• az MVM Csoport Üzleti és Fenntartha tósági Jelentésének elkészítése és ki
• a belsô és külsô környezetvédelmi adatés információáramlás,
adása, • a szén-dioxid kibocsátási egységek ke
• a környezetvédelmi szempontból is érin tett beruházások, beszerzések, akvizíci ók szakmai és hatósági koordinációja,
reskedelmével kapcsolatos tevékenység támogatása, • környezetvédelmi együttmûködés és kölcsönös tapasztalatcsere a társaságok között.
3.1 Primer energiahordozók felhasználása Az MVM Csoport primer energiahordozó felhasználása 2008-ban (TJ)
Energiahordozó Szén Tüzelőolaj/Fűtőolaj Földgáz Megújuló
MVM GTER Zrt.
MIFŰ Kft.
Paksi Atomerőmű Zrt.
MVM ÉszakBudai Fűtőerőmű Kft.
Összesen
0
0
0
0
0
13 308
0
59
0
0
0
232
0
2 327
0
2 416
0
2 910
7 653
3 423
0
0
0
0
0
3 423
VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű
Tatabánya Erőmű Kft.
13 308 173
Nukleáris
0
0
0
0
156 842
0
156 842
Összesen
16 904
2 327
59
2 416
156 842
2 910
181 458
Az MVM Csoport Tüzelôolaj/Fûtôolaj felhasználása (TJ)
A társaságcsoport által 2008-ban felhasznált 181,4 PJ energiahordozó 86,4%-a hasadóanyag, 7,3%-a szén, 4,2%-a földgáz
400 385
és 1,9%-a megújuló. Az olajfelhasználás 2008-ban is csekély mértékû volt (0,1%).
300 272
A nukleáris fûtôelem Oroszországból, a fûtôelemgyártó TVEL cégtôl érkezik a
232 200
Paksi Atomerômûbe. A VÉ ZRt. Márkus hegyi Bányaüzemében termelt szenet az Oroszlányi Erômûben használják fel.
100 73
A társaság — a környezetvédelmi felügyelô ségtôl kapott, 2008. december 31-ig érvényes — kísérleti hulladék együttégetési enge dély alapján 2 644 tonna mezôgazdasági hulladékot égetett el, amellyel 42,2 TJ energiát termelt. A VÉ ZRt. az engedély 2009. december31-ig történô meghosszabbításra vonatkozó kérelmét a lakosság tiltakozása miatt visszavonta.
0
2005
2006
2007 Évek
2008
7
8
M a g y ar V i llam o s M ű vek
Az MVM Csoport szén-felhasználása (TJ) 20 000
A felhasznált megújuló energiahordozók
16 831 15 342
15 809
a tûzifa, fahulladék és mezôgazdasági
15 000 13 308
hulladékok (szalma, korpa, napraforgómaghéj, ocsú, széna és fû) voltak. A gázturbinás erômûveket a MOL Nyrt. lát-
10 000
ja el a gázturbinákban felhasznált, 0,2%nálkisebb kéntartalmú tüzelôolajjal. A Tatabánya Erômû Kft.-nek az EMFESZ
5 000
Elsô Magyar Földgáz és Energiakereske delm i és Szolgáltató Kft., a MIFÛ Kft. ré 0
szére az E.ON Földgáztrade Zrt., míg az
2005
2006
2007
2008
Évek
MVM Észak-Budai Fûtôerômû Kft.-nek a Fôvárosi Gázkereskedelmi Kft. bizto sítj a a földg ázt. A megújuló energiahordozó-felhaszná
Az MVM Csoport földgáz-felhasználása (TJ)
lás növekedéséhez az is hozzájárul, hogy az így termelt villany kedvezményes tari 7 653
8 000
fával átvehetô mennyisége (a zöldkvóta) növekedett, valamint az, hogy 2008. február 1-el megkezdôdött az Oroszlányi
6 000
Erômûben a II. sz. kazán átalakítása hib-
4 887 3 996
4 000
rid-fluid tüzelésre, amelynek próbaüzeme-
3 667
lése már 2008 júniusában elkezdôdött. A megújuló forrásból termelt villamos
2 000
energia vásárolt mennyiségének csökkenése a kereskedelmi viszonyokban bekö
0
2005
2006
2007
2008
Évek
Az MVM Csoport nukleáris energiahordozó-felhasználása (TJ) 160 000 155 276
156 842
146 645 142 975 140 000
120 000
100 000
2005
2006
2007 Évek
2008
vetkezett változások következménye.
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
Az MVM Csoport megújuló energiahordozó-felhasználása (TJ) 5 000
4 000 3 423 3 000
2 000
1 782
732
1 000
0
2006
2007 Évek
2008
Megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-kereskedelem (GWh)
2006
2007
2008
559,3
771,0
112,7
MVM Trade ZRt.
MVM Partner ZRt.
50,4
71,9
272,2
Összesen
609,7
842,9
384,9
3.2 Légszennyezô anyagok kibocsátása A biztonsági dízelgenerátorokból kibo-
A fosszilis tüzelôanyagok elégetésébôl
csátott szennyezôanyagok mennyisége
adódó légszennyezés az energiaátalakí tás legjelentôsebb környezeti hatása.
A Paksi Atomerômû Zrt. légköri emisz
(miután ezek igen rövid ideig, fôképp
A keletkezô légszennyezô anyagok kö-
sziója technológiájából adódóan igen
próbaüzemben mûködnek) igen csekély,
zül a klímav áltozásban betöltött szere-
kicsi. Telephelyén háromféle hagyomá-
a környezeti levegô minôségét alig be-
pe miatt a szén-dioxid, a savas esô ke-
nyos (nem nukleáris), levegôterheléssel
folyásolja. A festômûhely 2008. évben
letkezésében betöltött szerepük miatt
üzemelô technológiát alkalmaz:
technikai okok miatt nem üzemelt. A ha-
a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok, vala-
•a szükségáramforrásként üzemelô biz-
tósági engedélyekben elôírt határérté-
mint a szilárd anyagok (por) jelentôsek.
tonsági dízelgenerátorok (12 pontforrás);
A kibocsátott szennyez ô anyagok men�-
• a dízel hajtású tüzivíz szivattyú (2 pont-
nyisége jelentôs mértékben függ a termelés hatásfokától, a tüzelôanyag faj -tájától és minôségétôl (pl. kéntartalom), a tüzelési technikától, valamint a szennyezôanyagok leválasztási technológiájától is.
forrás); • a festômûhely festôkabinjai (2 pontforrás).
keket az atomerômû betartotta.
9
10
M a g y ar V i llam o s M ű vek
A Tatabánya Erômû Kft. telephelyén az
Az állásidôkb. 500 óra volt. 2008 áprili
Erômû) és a termelési hatásfok javu-
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Ter
sában, ugyancsak karbantartások miatt,
lása. 2008-ban az Oroszlányi Erômûben
mészetvédelmi és Vízügyi Felügyelôség
a kéntelenítô berendezést — összesen 18
befejezték a II. kazán átalakítását ve-
(engedélyezô hatóság) 2008 novembe-
napig — üzemen kívül helyezték, és több
gyes tüzelésûre, ami megújuló energia
réb en ellenôrizte az erômû egységes kör-
kisebb karbantartásra, összesen 530 órá
források további felhasználását teszi
nyezethasználati engedélyében elôírtak
rale kellett állítani.
lehetôvé.
betartását. A hatóság az erômû környe
A következô oldalon található ábrá-
Az ábrákból az is látszik, hogy a —
zetvédelmi tevékenységét rendben ta-
kon az MVM Csoport erômûveinek ös�-
Magyarország villamosenergia-szükség
lálta, és a társaság által végeztetett
szesített fajlagos kibocsátásai láthatók.
letének közel 40%-át adó — Paksi Atom
mér ések eredményei alapján megállapí
Az ábrákon a hagyományos (fosszi
erômû mûködése jelentôsen csökkenti
totta, hogy a tüzelôberendezések az
lis) energiahordozókat felhasználó erô
az egységnyi megtermelt energiára esô,
elôírt határértékek betartása mellett
mûvekben termelt energiára és a Paksi
a légkörbe juttatott szennyezô anya-
üzemelnek.
Atomerômûben termelttel megnövelt
gok mennyiségét; 2008-ban, a szén-
A táblázatok adataiból látható, hogy
energiára vetítve mutatjuk be a kibocsá
dioxid esetében ez a különbség giga-
2007-ben és 2008-ban jelentôsen meg-
tásokat. A megtermelt energia számítá
wattóránként 490 tonna volt. Ha az
nôttaz MVM Csoport kén-dioxid kibocsá
sakor a termelt villamos energia és hô
atomerômûben
megtermelt
villamos
tása. Ennek oka, hogy 2007-ben az Orosz
összegét vettük alapul.
energiát egy korszerû, gázturbinás, kom-
lányi Erômû füstgáz-kéntelenítôjét a
A szén-dioxid és nitrogén-oxid kibo-
binált ciklusú erômûben termelnék meg
csakn em 4 éves folyamatos üzem után
csátások csökk enésének oka a tüzelô
(52%-os hatásfok), a kibocsátott szén-
egy alkalommal 17 napra, és néhány ki-
anyag-váltás (Tatabánya Erômû Kft.),
dioxid mennyisége évente mintegy öt és
sebb karbantartásra is le kellett állítani.
a
fél millió tonnával lenne több.
kazánok
átalakítása
(Oroszlányi
Az MVM Csoport hagyományos erőműveinek 2008. évi légszennyezőanyag-kibocsátása Erőmű
CO 2
SO 2
kt Litéri Gázturbinás Erőmű
Lőrinci Gázturbinás Erőmű Sajószögedi Gázturbinás Erőmű
NO x
Por
t
1,1
0,4
1,4
0,0
2,2
1,0
2,7
0,0
1,0
0,5
1,6
0,0
62,1
0,0
204,0
0,0
Diósgyőr Gázmotoros Fűtőerőmű (MIFŰ Kft.)
11,2
0,0
38,8
0,0
Bulgárföld Gázmotoros Fűtőerőmű (MIFŰ Kft.)
2,4
0,0
12,3
0,0
56,9
0,0
66,0
0,0
160,0
0,0
180,0
0,0
Tatár utcai Gázmotoros Fűtőerőmű (MIFŰ Kft.)
Hold utcai Kombinált Ciklusú Erőmű (MIFŰ Kft.) MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Tatabánya Erőmű Kft.
129,9
2,0
309,1
1,3
VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű
1 352,5
4 643,1
1 808,3
13,5
Összesen
1 779,3
4 647,0
2 624,2
14,8
Az MVM Csoport hagyományos erőműveinek légszennyezőanyag-kibocsátása
Szén-dioxid
Mértékegység
2005
2006
2007
2008
kt
1 942
1 785
1 925
1 779
Kén-dioxid
t
2 786
2 359
4 862
4 647
Nitrogén-oxidok
t
3 105
2 108
2 295
2 624
Szilárd anyag
t
85
28
9
15
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
Az MVM Csoport fajlagos CO 2 -kibocsátása (kt/GWh)
„A fosszilis tüzelô anyagok elégetésébôl adódó légszennyezés az energiaátalakítás legjelentôsebb környe zeti hatása. A keletkezô légszennyezô anyagok közül a klímaváltozásban betöltött szerepe miatt a szén-dioxid, a savas esô keletkezésében betöltött szerepük miatt a kén-dio xid és a nitrogén-oxidok, valamint a szilárd anya gok (por) jelentôsek.”
1,0
0,8
0,74
0,73
0,71
0,6
0,59
0,4
0,2 0,12
0,11
0,11
0,10
0
2005
2006
2007
2008
Évek Paksi AE nélkül
Paksi AE-vel
Az MVM Csoport fajlagos SO 2-, NOX-, és por-kibocsátása (t/GWh) 1,79
1,54 0,87
1,05
0,85
0,97 1,17
0,87 0,26
0,00 0,00 0,15
0,01 0,03 SO 2 (Paksi AE nélkül)
0,15
0,28
0,17
0,00
0,13 0,00
0,13 0,19
0,00 0,01
NO X (Paksi AE nélkül)
Szilárd anyag (Paksi AE nélkül)
SO 2 (Paksi AE-vel)
2008 2007 2006 2005
NO X (Paksi AE-vel)
Szilárd anyag (Paksi AE-vel)
11
12
M a g y ar V i llam o s M ű vek
„Ha az atomerômûben megtermelt villamos energ iát egy korszerû, gázturbinás, kombinált ciklusú erômûbentermelnék meg, a kibocsátott szén-dioxid mennyisége évente mintegy öt és fél millió tonnával lenne több.” Az MVM Csoport hagyományos erőműveinek hatásfoka és fajlagos légszennyezőanyag-kibocsátása 2008-ban
Erőmű
Hatásfok a kiadott összes energiára
CO 2
%
kt/GWh
t/GWh
t/GWh
0,916
0,326
1,142
30,3
0,889
0,4 1 1
1,109
0,000
0,908
0,446
1,428
0,000
76,3
0,260
0,000
0,853
0,000
Litéri Gázturbinás Erőmű* Lőrinci Gázturbinás Erőmű*
Sajószögedi Gázturbinás Erőmű* Tatár utcai Gázmotoros Fűtőerőmű (MIFŰ Kft.)
SO 2
NO x
Por t/GWh 0,000
Diósgyőr Gázmotoros Fűtőerőmű (MIFŰ Kft.)
78,9
0,256
0,000
0,889
0,000
Bulgárföld Gázmotoros Fűtőerőmű (MIFŰ Kft.)
80,8
0,250
0,000
1,049
0,000
Hold utcai Kombinált Ciklusú Erőmű (MIFŰ Kft.)
85,3
0,232
0,000
0,269
0,000
MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.
82,9
0,237
0,000
0,266
0,000
Tatabánya Erőmű Kft.
77,1
0,231
0,004
0,550
VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű
28,0
1,129
3,877
1,51
0,002 0,011
*A gázturbinás erőművek hatásfoka az üzemmódjukra tekintettel nem releváns.
Az átviteli hálózat berendezéseinek és készülékeinek SF6 gáz töltetmennyisége és pótlása (kg) 2005
2006
2007
2008
Fémtokozott berendezések Töltetmennyiség
19 873
19 873
19 873*
17 381
Pótlás
853
854
833
401
Töltetmennyiség
13 347
14 315
16 465
17 822
Pótlás
3,5
30,7
17,2
6,9
Megszakítók és mérőváltók
*2007. második félévében Gödön leszerelték a tokozott berendezéseket
Az átviteli hálózat létesítményeinek és berendezéseinek (kapcsoló berendezé sek, megszakítók, mérôváltók) egy részében kén-hexa-fluorid (SF6) gázt hasz
A szivárgás miatt utántöltött men�-
nálnak annak kiváló szigetelô és ívoltó
nyiség az év során 408 kg volt, ez a
tulajdons ága miatt. Mivel az SF 6 gáz in-
teljes töltetnek mindössze az 1,16%-a.
tenzív üvegház hatású gáz, a gázszivár
Az utántöltés mennyisége azért csök-
gás elhárítása céljából rendszeresen
kent több mint 50%-kal a 2007. évhez
ellenôrzik a készülékeket, feltárják a
képest, mert a Gödi alállomáson né-
sziv árg ási helyeket és megszüntetik a
hány berendezést idôközben leszereltek
tömítetlenségeket.
(ezeknél már nem kellett további gáz-
A berendezésekben az SF6 töltet 2008-
utántöltést végezni), továbbá a másik
ban 35 203 kg volt.
két állomáson megmaradt készülékeknél tovább folytatódott a szivárgási helyek feltárása és a hibahelyek megszüntetése.
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
3.3 Hulladékgazdálkodás Az MVM Csoport erômûvei közül a
és egyéb nem veszélyes hulladék is
amely a készülékek, berendezések kar
VÉ ZRt.-ben keletkezô salak, gipsz
keletkezett, emiatt a hulladékgazd ál
bantartása, felújítása, selejtezése során
és pernye (2008-ban 700 ezer tonna),
kodás a környezetre ható tényezôk
keletkezik. A gázturbinás erômûvekben
nem tekinthetô ves zélyes hulladék-
köz ül szintén jelentôsnek mondható.
hulladék alig keletkezik. A karbantartás-
nak. Ezek mellett 2008-ban a Cso-
A nem veszélyes ipari hulladékok közül
ból származó hulladékot a karbantartást
portban közel 15 300 tonna ves zélyes
a fémhulladék részaránya a legnagyobb,
végzô vállalkozók sajátjukként kezelik.
Az MVM Csoportban keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyisége 2008-ban (t) Hulladék megnevezése
VÉ ZRt. Paksi MVM ÉszakVILLKESZ Atomix EKS Tatabánya Oroszlányi Atomerőmű Budai FűtőKft. Kft. Service Kft. Erőmű Kft. Erőmű* Zrt. erőmű Kft.
Textilhulladék Fém- és fémtartalmú hulladék
5,20
5,60
0,00
0,00
0,00
16 ,9 6
0,00
1 227,26
879,20
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
MAVIR ZRt.
Ovit MVM MIFŰ ZRt. GTER Zrt. Kft.
0,00
0,04
0,00
0,00
135,27 236,40
0,00
0,00
0,00 6 737,11 376,85
0,00
0,00
Építési és bontási hulladék
2,66
289,16
0,00
9,90
0,00
10,05
Papír, karton, fahulladék
6,99
1 1 5 ,7 1
2,00
0,00
0,00
0,38
0,00
27,00
0,00
0,00
0,00
Egyéb
1 763,26
90,33
0,00
0,50
3,65
0,16
4,80
588,77
0,74
0,00
0,00
3 005,37
1 380,00
2,00
10,40
3,65
27,55
614,03
0,00
0,00
Összes nem veszélyes hulladék
4,80 7 488,16
* Az Oroszlányi Erômûben keletkezô salak, pernye és gipsz (nem veszélyes hulladék) mennyiségét külön táblázat tartalmazza.
Az MVM Csoportban keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyisége (t) Hulladék megnevezése
2005
2006
2007
2008
Textilhulladék
15 , 33
17,33
7 1 ,9 3
27,80
Fém- és fémtartalmú hulladék
4 1 5 3 , 1 7
2 924,94
1 853,75
2 478 , 1 3
Építési és bontási hulladék
164,40
207,26
20,64
7 425,73
Papír, karton, fahulladék
9 9,03
115,47
513,53
152,08
Egyéb
3,90
28,10
299 , 1 8
2 452,20
4 435,83
3 293,10
2 759,03
12 535,95
Összes nem veszélyes hulladék
A nem veszélyes hulladékok mennyiségé
készülékek felújítása stb. kapcsán. Ugyan-
2008-ban nagyjából azonos állásidô
nek 2008. évi jelentôs növekedése azzal
csak elôször szerepela VÉ ZRt. esetében
mellett a szénfelhasználás is kevesebb
magyarázható, hogy ebben az évben sze
az egyéb hulladékok között a Márkus
volt, mint a korábbi évben. A MAVIR ZRt.
repelnek elôször a táblázatban a hálózati
hegyi Bánya jelentôs mennyiségû szenny
telephelyein a legnagyobb mennyiségû hul-
társaságok (MAVIR, Ovit stb.) hulladékai.
víziszapja. Az Oroszlányi Erômûben kelet
ladék a berendezések karbantartása és fel-
Ezek az átviteli hálózat karbantartása,
kezô gipszmennyisége 2006-hoz képest
újítása során keletkezik.Ezek elszállítását az
felújítása során keletkeznek az oszlopát-
csökkenô tendenciát mutat, mert 2007-
OVIT ZRt., mint a MAVIR ZRt. fôvállalkozója
helyezések, sodronyfelújítások, régi ké-
ben a kéntelenítô berendezést karban
végezteti.
szülékalapok, betonportálok, elektronikai
tartásmiatt leállították.
13
14
M a g y ar V i llam o s M ű vek
A Vértesi Erőmű ZRt-ben keletkezett salak, pernye és gipsz mennyisége (kt) 2006 Összesen Salak
Pernye Gipsz
Lerakott Hasznosított
2007 Összesen
2008
Lerakott Hasznosított
158,76
158,76
0,00
168,94
168,94
353,36
200,36
153,00
384,09
263,03
430,33
430,33
0,00
241,75
241,75
0,00 119,51 0,00
Összesen
127,24
Lerakott Hasznosított 127,24
0,00
344,01
270,00
74,00
229,21
229,21
0,00
A nem veszélyes hulladékokat — pl.: be-
Az átviteli hálózatot érintô, befejezés-
festékes, vegyszeres, olajos göngyöle
ton, fémek, föld, porcelán — a munkavég-
hez közelítô rekonstukció során leszerelt
gek –, elektronikai hulladék, selejtezett
zéshez (telephelyhez) közel esô lerakóba
készülékek selejtezése, és az ilyen típu-
technológiai
szállítják. Az OVIT ZRt.-nél a 2008-ban
sú készülékekbôl felhalmozódott tarta-
A Pakson keletkezett azbeszt tartalmú
keletkezett veszélyes hulladékok (fáradt
lékok felszámolása, selejtezése miatt
hulladék a meglévô épületszerkezetek, az
olajok, elemek, akkumulátorok, olajos és
jelentôs a MAVIR ZRt. veszélyes hulladé-
Oroszlányi Erômûben keletkezett pedig
festékes göngyölegek,nyomdai hulladé-
kainak mennyisége. 2008-ban az olajle-
egy régi kazán elbontásából származott.
vegyszerek,
fénycsövek).
kok stb.) éves mennyisége 63,25 ton-
választók üzembe helyezését követôen,
Ebbôl a mennyiségbôl 192,7 tonna veszé
na volt. Ezek különbözô technológiák-
az elôírt tisztítások kapcsán 21 ton-
lyes hulladékot adtak át hasznosításra
ból és munkafolyamatokból (alállomás-,
na veszélyes iszaphulladék keletkezett
illetveártalmatlanításra.
távvezeték-szerelés és -karbantartás,
a MAVIR ZRT.-nél. Az atomerômûben
A veszélyes hulladékok gyûjtését és tá
fémmegmunkálás, fémszerkezet-, áram-
2008-ban 201,9 tonna veszélyes hul-
rolását az atomerômû az – 1990-ben
elosztó-szabályozó készülék- és szerszám-
ladék keletkezett (elsôsorban olajjal
létesített – Veszélyes Hulladék Üzemi
gyártás, fémfelületek kezelése, nyomdai
szennyezett hulladék, fáradt olaj, ve-
Gyûjtôhelyen végzi, ahol 2008. decem-
technológia, laboratóriumi mintaelem-
szélyes anyaggal szennyezett csoma
ber 31-én mintegy 44 tonna veszélyes
zés), több telephelyen keletkeztek.
golási hulladékok és göngyölegek – pl.
hulladékot tároltak.
Az MVM Csoportban keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 2008-ban (t) VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű
Hulladék megnevezése
OVIT ZRt.
MIFŰ Tatabánya Paksi MVM* Miskolci Erőmű Atomerőmű GTER Fűtőerőmű Kft. Zrt. ZRt. Kft.
Olaj és olajjal szennyezett hulladék
133,10 48,12
3,75
65,93 70,20
Vegyszerek és oldószerek hulladékai
0,24 0,00
0,30
5,70 0,00
0,00
Elem, akkumulátor, toner
1,77
0,19
1,57 0,18
Elektromos és elektron ikus berendezések hulladékai
2,73 2,08
0,00
Azbeszt tartalmú hulladékok
1,76 0,00
Csomagolási hulladékok
0,00
Iszapok
28,28
Egyéb
Összes veszélyes hulladék
MVM ÉszakMAVIR Villkesz Atomix Budai FűtőZRt. Kft. Kft. erőmű Kft. 0,94
0,14
0,51
4,59
2,19
0,00
3,84
16,86
0,00
1,11
0,0
0,01
0,09
17,80
12,10 0,00
0,00
1,59
0,0
0,00
0,00
18,50
0,63
5,85 0,00
0,00
0,00
0,0
0,00
0,00
8,24
1,06
0,22
10,49 0,00
0,00
0,00
0,0
0,13
0,00
11,90
9,89
37,95
43,94 0,00
0,00
21,24
0,0
0,00
1,00
142,30
1 053,02 0,33
0,03
56,30 0,00
0,00
0,30
9,90
0,00
0,00
1 119,88
1 232,01 63,25
43,06
201,88 70,38
1 093,56
17,02
0,28
5,44
2 749,66
12,88
26,77 1 064,73
Összesen
26,77
*A Gázturbinás Erőművek hulladékai 2008-ban már csak az MVM GTER Zrt. tevékenysége során keletkeztek a szervezeti átalakításból adódóan, így a hulladékkezelés költségei is ott jelentkeztek.
1 414,19
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
„A termelési hulladékokat az atomerômûben a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, erre a célra kijelölt és a szelektív gyûjtést biztosító gyûjtôhelyen, és raktárban gyûjtik.” Az év végén, az erômû területén lévô
A Térinformatikai ágazatban selejtté vált,
(Az év elején tárolt készlet 63 tonna
veszélyes hulladék nagyobb részét a –
vagy használaton kívül helyezett számí
volt.) Ebbôl a mennyiségbôl hasznosí-
kb. 130 tonna – kommunális szenny
tástechnikai eszközöket és berendezése
tásra 1 011 tonnát értékesítettek, 79 ton-
víziszap tette ki, amelyet a szennyvíz-
ket újrahasznosítják. Az atomerômûben
na nem hasznosítható hulladékot ipa-
telep iszapszikkasztó ágyán kezeltek.
a termelési hulladékokat a kommunális
ri hulladéklerakóban, 288 tonna építési
A távvezetékelemek korrózióvédelmé
hulladékoktól elkülönítetten, erre a cél-
törmeléket településihulladéklerakóban
vel foglalkozó EKS Service Kft. a munka
ra kijelölt, és a szelektív gyûjtést bizto-
helyeztek el. Az atome rôm û területén
területen keletkezett veszélyes hulladé-
sító gyûjtôhelyen és raktárban gyûjtik.
tárolt, nem veszélyes ipari hulladé-
kot központi telephelyen gyûjti, majd
2008-ban összesen 1 380 tonna nem ve-
kok mennyisége 65 tonna volt 2008
onnan szállíttatja el.
szélyes ipari hulladék keletkezett.
végén.
A Paksi Atomerômûben keletkezett ipari hulladékok kezelésének alakulása 2008-ban Telephelyen tárolt 4,5% Lerakóban elhelyezett 25,4%
Hasznosított 70,1%
Az MVM Csoportban keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (t) Hulladék megnevezése
2005
2006
Olaj és olajjal szennyezett hulladék
739,70
1,97
9,05
6,72
16,86
Elem, akkumulátor, toner
25,57
29,66
22,57
17,80
Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai
28,31
142,32
17,24
18,50
Azbeszt tartalmú hulladékok
1,10
5,49
0,68
8,24
Csomagolási hulladékok
17,36
42,33
10,47
11,90
Iszapok
9,31
7,76
19,25
142,30
Egyéb
151,26 974,57
2 552,91
2008
Vegyszerek és oldószerek hulladékai
Összes veszélyes hulladék
2 184,51
2007
1 414,19
39,45
63,79
1 119,88
2 460,56
2 693,61
2 749,66
15
16
M a g y ar V i llam o s M ű vek
3.4 Vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás Az erômûvek vízfelhasználásának je
során keletkezô, savas és lúgos vizek
lentôs részét a termelô berendezések
alkotják. Kisebb mennyiségben a blokkok karbantartása során is keletke-
hûtésére felhasznált víz adja. A legnagyobb vízfelhasználó a Paksi Atom
A hûtôvíz és a befogadó Duna-víz
zik hulladékvíz, amelyet a 10 000 m 3-
erômû, amely a Dunából vételezi a szük-
hômérséklete közötti különbség (hô
es zagymedencékben semlegesítenek.
séges vízmennyiséget. 2008-ban az
lépcsô) a hatósági engedélyekben fog-
A medencék vízm inôségét és kibocsá-
atomerômû hûtô és technológiai víz-
lalt elôírások értelmében legfeljebb
tását rendszeresen ellen ôrzik. Az év so-
igénye megközelítôleg 2,84 milliárd m3
11 oC lehet, télen pedig (amennyiben a
rán kibocsátott 148 ezer m 3 hulladékvíz
volt, amelynek több mint 99,9%-a hûtési
Duna vize 4 oC-nál alacsonyabb) nem le-
minôsége megfelelô volt, a melegvíz-
célokat szolgált.
het több, mint 14 C. Ügyelni kell arra is,
csatornában — ahová a kezelt hulladék-
Az atomerômûbôl kibocsátott hûtôvizet,
hogy a Duna-víz hômérséklete a hûtôvíz
vizeket vezetik — a szennyezô anyag ok
a melegvíz-csatornán keresztül a Duná-
bevezetésének helyétôl számított 500
koncentrációja a határértékeket nem
ba vezetik. A felmelegedett hûtôvíz által
méteres távolságban nem emelkedhet
haladta meg.
okozott hôterhelés csekély mértékû, az
30
A Paksi Atomerômû Zrt. a hûtôvíz
ökológiai egyensúlyt nem bontja meg.
atomerômû 2008-ban is betartotta.
hôjének hasznosítása céljából több mint
Az inaktív (radioaktív anyagokkal nem
egy évtizede hûtôvizet ad át a Faddi
szennyezett) ipari hulladékvizek túlnyo
holtágba, ahol az emberek fürdenek,
mó részét,
vízi sportokat ûznek. Az átvezetett hû
o
o
C fölé. Ezeket az elôírásokat az
a
sótalanvíz
elôállítása
tôvíz javítja a vízminôséget, kissé felme legíti a holtág vizét, és a megfelelô víz-
Az MVM Csoport erômûveinek hûtôvíz-felhasználása (ezer m ) 3
szint beállítását is szolgálja. 2008-ban 6,5 millió m 3 vizet hasznosítottak ezen
3 500 000
a módon. A horgászatot kedvelôk és családjaik 3 125 931
szám ára kellemes idôtöltést nyújtó,
2 941 368
3 000 000
75 ha területû tórendszer pótvízellátása
2 744 391 2 661 133 2 500 000
2 000 000
2005
2006
2007
2008
Évek
Az MVM Csoport erőműveinek hűtővíz-felhasználása (ezer m 3) Erőmű VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű Tatabánya Erőmű Kft. MVM GTER Zrt.
2005
2006
2007
2008
263 788
297 967
261 090
289 790
8
6
5
5
44
33
42
39
Paksi Atomerőmű Zrt.
2 480 551
2 363 127
2 680 231
2 836 097
Összesen
2 744 391
2 661 133
2 941 368
3 125 931
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
Az MVM Csoport erômûveinek technológiai és kommunális vízfelhasználása (ezer m 3)
4 000
Az Oroszlányi Erômû kommunális szeny 3 279
nyvize az önkormányzat által üzemelte-
3 145
3 000
tett központi szennyvízkezelô telepre kerül.
2 000
1 810
A Márkushegyi Bányaüzem saját szenny-
1 773
víztisztítóval rendelkezik, a tisztított szennyvizet felszíni élôvízbe vezetik.
1 000
A szennyvíztisztítás hatékonyságát rendszeresen ellenôrzik, a szennyezôanyagok
0
2005
2006
2007
koncentrációja a határértékeket nem ha-
2008
ladta meg.
Évek
A gázturbinás erômûvekben keletkezô ipari és kommunális szennyvíz elhanya is az erre a célra kiválóan alkalmas
Jelentôs vízfelhasználó az Oroszlányi
golható mennyiségû. A Lôrinci Erômûben
hûtôvízzel történik. A nyári idôszakban
Erômû is, amely a hûtôvizet az erre a
viszonylag kis mennyiségû, a közeli tó
a magasabb hômérséklet miatt, a hal-
célra létrehozott mesterséges tóból nye
ból nyert hûtôvizet használnak fel. A ta
tenyésztés
nem
ri, amely egyben befogadója is a hasz
vat a Zagyva folyó táplálja. 2008-ban
elônyös ez a vízutánpótlás, ezért külön
nált hûtôvíznek. A füstgáz-kéntelenítô
892,9 ezer m 3 vizet emeltek át a tóba,
csôvezetékrendszert építettek ki, ame-
mûk ödtetéséhez
nyers
alapvetôen vízpótlás céljából. A tó víz
lyen át a halastavakba friss Duna-vizet
vizet ugyancsak a hûtôtó szolgáltatja.
minôségét negyedéves gyakorisággal
lehet vezetni.
A kéntelenítôben felhasznált víz rész
ellenôrzik a hatósági elôírásoknak meg
Az atomerômû kommunális vízellátását
ben — vízgôz formájában — a kéményen
felelôen, és gondoskodnak a tó rend
a Csámpai Vízmû mélyfúrású kútjai biz
át távozik, részben a nedves gipsszel a
szereskarbantartásáról.
tosítják. 2008-ban az ivóvíz-felhasználás
zagytérre kerül. A zagytér aktív védel-
A Tatabánya Erômû Kft.-ben hulladékvíz-
252 ezer m 3 volt, és kb. 202 ezer m 3
meként szolgáló drénrendszerbôl szár-
kezelô létesítmény üzemel. A kibocsátott
szennyvíz keletkezett. Az üzemi terüle
mazó és a zagytérrôl összefolyó csur
víz megfelel a befogadó által megadott
ten keletkezô szennyvizet az erômû kom-
galékvizet, a kazánokhoz szükséges
elôírásoknak. Korábban ezek a vizek a
munális szennyvíztisztító rendszerén
pótvíz elôkészítésbôl származó hulla-
zagytérre kerültek, de miután a zagyte-
történô kezelést követôen bocsátják ki.
dékvízzel együtt, a zárt salak- és per-
ret felhagyták, új csatornarendszer léte-
A szennyvíztisztítás hatékonyságát rend
nyeeltávolító rendszerben szállítóvíz-
sült, amely 2006 vége óta üzemel.
szeresen ellenôrzik.
ként hasznosítják.
szempontjából
már
szükséges
Az MVM Csoport erőműveinek technológiai és kommunális vízhasználata (ezer m 3) Erőmű VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű* Tatabánya Erőmű Kft.
2005
2006
2007
2008
392
280
1 367
1 753
66
110
114
92
MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.
0
0
381
0
MVM GTER Zrt.
4
4
5
6
Paksi Atomerőmű Zrt.
1 348
1 379
1 412
1 294
Összesen
1 810
1 773
3 279
3 145
* Az Oroszlányi Erőmű adatai 2007-től a füstgáz-kéntelenítöben felhasznált vízmennyiséget is tartalmazzák (szemben a korábbi évek adataival)
17
18
M a g y ar V i llam o s M ű vek
3.5 Talaj- és talajvízvédelem A villamosenergia-iparban használt ké
A korábban évtizedeken át nyitott ala
szülékekben, berendezésekben jelentôs
pokkal
mennyis égû olajat használnak, fôként
elszivárgott olaj által okozott talaj- és
üzemelô
transzformátorokból
szig etelésre és hûtésre. Az olaj men�-
Az utántöltött mennyiség a készülékek-
tal ajv íz-szennyezôdések
nyisége transzformátoronként elérheti
ben található teljes töltet (4 164 tonna)
14 alállomás területén — összesen 85
a több tíz tonnát. Ha ezek a készülékek
mennyiségnek csupán 0,1%-át teszi ki.
mintavételi helyen — talajvíz-megfigyelô
nem elég tömörek, az olaj elszivárog-
A kiszivárgott olajat a zárt transzformá-
(monitoring) kutakból vett vízminták
hat, és megfelelô védelem hiányában a
toralapok fogják fel, majd az összegyûlt
vizsgálatával követik nyomon. A minta-
talaj- és talajvíz olajjal szennyezôdhet.
csapadékvízzel együtt (amelynek men�-
vételek gyakoriságát a környezetvédelmi
A korábban ilyen okok miatt bekövet-
nyisége a 2008. évben megközelítôleg
hatóságokírták elô, a mintákat akkredi-
kezett olajszennyezések felszámolását
433 tonna volt), veszélyes hulladékként
tált laboratóriumban vizsgálják. A vizs-
több mint egy évtizede megkezdték, és
ártalmatlanítják.
gálati eredményekrôl a felügyelôségek
egyúttal olyan intézkedéseket is hoz-
A tervszerû hálózatfejlesztési program
rendszeresen tájékoztatást kapnak.
tak, amelyek megakadályozzák a to-
nak köszönhetôen, az átviteli hálózat
Az atomerômû talajvízre és talajra gyako-
vábbi szennyezést. E munk ák ütemezé-
74 transzformátora közül 66-nak már
rolt hatását kiterjedt kútrendszerrel elle
sekor az ellátásbiztonság szempontjait
zárt alapja van, amely felfogja az eset-
nôrzik. 62 talajvízfigyelô kutat mintáznak,
is figyelembe kellett venni, ugyanis a
leg elszivárgó olajat, ezzel megakadá-
és a mintákat különbözô — az ellenôrzött
kárelhárítások elôkészítése és egyes
lyozza a talaj- és talajvízszennyezést.
technológiától függô, és az engedélyek
részfolyamatok
üzemszünetben
A fennmaradó 8 transzformátor kö-
ben elôírt — paraméterekre vizsgálják.
végezhetôk el.
zül 6 (Albertirsán található) készülék-
A talajvíz és az esetleges szennyezések
Az alábbi táblázat adataiból látszik,
alap zárttá tételére azt követôen kerül-
mozgásának követése érdekében 97 kút
hogy évrôl-évre jelentôsen csökkent a
het sor, hogy végleges döntés születik
vízszintjét mérik, közülük 22 kútban au
szivárgás miatt utántöltött olaj mennyi-
a 750 kV-os távvezeték hazai végpont-
tomatikus vízszintregisztráló berendezés
sége a berendezések, készülékek kar
jának helyérôl. Az albertirsai transz-
is mûködik.
bant artásán ak, illetve cseréjének kö
formátorok alatt ideiglenesen tálcákat
A potenciális környezetszennyezô forrá
szönh etôen.
helyeztek el, amelyekben az esetleg el-
sok ellenôrzése céljából a környezetvé
A szigetelôolaj-pótlás mennyiségének
szivárgó olaj összegyûlik. A további két
delmi mûködési engedélyek elôírásai
növekedését az okozta, hogy néhány
(Pakson található) készülékalapot a
alapján az alábbi létesítmények környe
nagy olajterû transzformátornál, amelyek
késôbbiekben végrehajtandó fejlesztési
zetének monitoringját végzik:
60-80 tonnányi olajat is tartalmaznak,
tervek szerint teszik zárttá.
• veszélyes hulladék üzemi gyûjtôhely
csak
alakulását
szükség volt, az egyes berendezésekbôl
• zagytér, meddôhányó
az elmúlt néhány év alatt elszivárgott
• földalatti és föld feletti olajtartályok
kb. 300-600 liternyi olaj utántöltésére, a
• rekultivált építési törmeléklerakó
biztonságos mûködtetésükhöz.
• kommunális hulladékvízrendszer A monitoring eredményekrôl évente jelentésben számolnak be a környezetvé-
Olajutántöltések az alállomásokon (kg)
delmi hatóságnak. 2005 Hidraulika olaj Szigetelő olaj
2006
2007
2008
229
128
n.a
15
5 341
4 564
1 169
4 578
n.a. — nincs adat, mert a készülékek túlnyomó részét leszerelték, a fennmaradókban pedig nem volt utántöltés
A vizsgálati eredményeket a következô oldalon táblázat mutatja be.
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
Az átviteli hálózat megfigyelő kútjainak vizsgálati adatai, összes olaj (TPH mg/l) Vizsgálati eredmények Alállomás
Határérték
Kutak száma
2006
(mg/l)
db
min
2007 max
2008
min
max
min
max
Albertirsa
0,10
9
<0,03
0,12
0,04
0,06
0,02
0,09
Debrecen
0,10
7
<0,03
1,10
<0,03
1,10
<0,02
0,33
Göd
8,05*
5
0,07
Hévíz
0,10
4
0,09
Kisvárda
0,10
3
Litér
2,00*
3
<0,03 0,66
1,40 0,05
3,80
<0,02
1,85
<0,03
0,10
0,12
0,02
0,18
0,24
0,05
0,72
0,03
0,12
4,20
0,30
3,80
0,17
2,14
Martonvásár
2,00*
3
<0,03
0,14
0,07
0,76
0,02
0,40
Oroszlány
0,10
3
<0,03
1,10
0,04
0,63
0,02
0,40
Sándorfalva
0,10
3
Sajószöged
2,00*
6
**
0,05
Szeged
0,10
12
0,0 8
Szolnok
0,10
1
***
Tiszalök
0,10
1
<0,03
Zugló*
2,80*
25
<0,10
0,07
<0,03
0,10
0,09
0,11
**
<0,08
0,84
<0,08
0,21
1,50
<0,03
1,70
<0,02
0,88
***
***
***
<0,02
0,04
<0,03
0,04
<0,02
0,07
<0,02
felúszó
<0,03
felúszó
<0,03
felúszó
* az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség által megállapított kármentesítési D határérték **a telephelyen a kutak mintázása 2007 második félévében kezdődött, az aktív kármentesítés lezárását követően ***elszikkasztott, tisztított csapadékvíz minőségét ellenőrző kút (olajleválasztó berendezés 2008. februári üzembe helyezését követően)
Az MVM Zrt. tulajdonában lévô, Inotai
A felhagyott bánhidai zagytér rekulti
Gázturbinás Erômû telephelyén ötödik
vációs tervét az Észak-dunántúli Kör nyezetvédelmi,
éve folyik a feltárt talaj- és talajvíz-
Természetvédelmi
és
szennyezés kármentesítése, a területileg
talajvíz-szennyezést, és részleges ta-
Vízügyi Felügyelôségnek beadták, ezzel
illetékes környezetvédelmi felügyelôség
lajcserét végeztek. A hatóság továb-
az engedélyeztetés folyamata megkez
által elôírt célállapot elérése érdekében.
bi talajvíz-monitoring végzését írta elô.
dôdött.
A mentesítés eredményét, éves jelentés
A kutak 2008-ban elkészültek, az üze
A talajvíz minôségét a tuzséri telep
formájában, megkapja a felügyelôség is.
meltetési engedély megszerzése a 2009.
helyenis rendszeresen ellenôrzik.
A VÉ ZRt. Márkushegyi Bányaüzemének
év feladata.
területén, a régi gázolajtöltô környeze
A tatabányai zagytér (V/c bányagödör)
tében 2007-ben lehatárolták a talaj- és
rekultivációs
munkálatait
2005-ben
kezdte meg a VÉ ZRt., a jelenlegi készült ségi állapot 85%-os, a hatósági engedélyek megszerzését követôen, 2009-re várhatóa rekultiváció befejezése.
19
20
M a g y ar V i llam o s M ű vek
A MAVIR ZRt. Átviteli hálózata 2008
Jelmagyarázat
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
3.6 Zajvédelem de a környezet zajterhelését az önkormányzattal és a környék lakóival történt
„A zajvédelmi határér tékek szigorodása, és az ipari létesítmények lakóházakkal való „körbeépítése” miatt, egyre fontosabbá válik az energetikai létesít mények zajvédelme. (…) Szükség esetén zajvédô fal biztosítja a határértékek betar tását.”
A zajvédelmi határértékek szigorodá
megegyezésnek megfelelôen zajvédô
sa, és az ipari létesítmények lakóhá-
falak építésével tovább csökkentik.
zakkal való „körbeépítése” miatt, egyre
A falak alapjai 2008-ban elkészültek, a
fontosabbá válik az energetikai létesít-
program 2009-ben fejezôdik be.
mények zajvédelme. Ezért az erômû
A Litéri Gázturbinás Erômû zajától, jól-
vekben és az alállomásokon egyre jobb
lehet évente csak néhány órát üzemel,
zajszigetelésû, egyre kisebb zajkibocsá-
zajvédô fal védi a közeli települést.
tású berendezéseket, készülékeket kell
Az Óbudán, lakott területen létesült
alkalmazni, vagy a korábbinál hatéko-
Észak-Budai Fûtôerômû zajterhelése —
nyabban kell csökkenteni a környezet
amely kiváltott egy, a közelben lévô régi
zajterhelését. Az átviteli hálózaton, az
erômûvet — a zajvédelmi intézkedések-
új transzformátorok beépítésénél és a
nek köszönhetôen csökkent.
régiek cseréjénél — indokolt esetben —, elônybenrészesítik a zajszegény típusokat. Szükség esetén zajvédô fal biztosítja a határértékek betartását. A Gödi alállomáson a MAVIR ZRt. meg kezdtea transzformátorok és söntfojtók zajvédelmi célú korszerûsítését: a nagyobb zajkibocsátású, ventilátoros hû tési rendszerû olajos söntfojtókat ter mészetes hûtésû légmagos típusúra cserélték ki. Ezzel az intézkedéssel csökkent az alállomás zajk ibocsátása,
21
22
M a g y ar V i llam o s M ű vek
3.7 A biodiverzitásra gyakorolt hatás 3.7.1 A távvezetékek biztonsági övezetei A távvezeték-építési és -szerelési tevé kenység során a természetes élôhelyek és mez ôg azdasági területek esetenként kár osodhatnak (erdôirtás, zöldkár). Ezeket a ter ületeket a munkát végzô OVIT ZRt. a fela dat elvégzését követôen rekultiválja. Az erdônyiladékok létesítésének befejez ése után a helyi erdészeti hatóság határoz at ának megfelelôen a létesítéskor kivágott famennyiséget erdôfenntartási jár ulék megfizetésével vagy (esetenként) erdôtelepítéssel ellentételezik.
Túzokvonulást érintő távvezeték szakaszok
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
„2008 decemberében a MAVIR ZRt. és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együtt mûködési megállapodástírt alá a ragadozó madarak további védelmérôl.”
Túzok
A MAVIR ZRt., a Forest 7 Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Bo tan ikai Kutató Intézetének segítségé
Az új módszer lényege, hogy a nyiladék-
vel 2006-ban megkezdte az ún.
ban megtalálható természetes növény-
„Természetközeli zöldfolyosós nyiladék
zet alacsony növésû cserjés növény-
-karbantartási rendszer” kialakítását.
társulásait meghagyják, míg a magasra
A szokásos gyakorlat szerint a táv-
növô fajokat gépi vagy kézi munkával
vezetékek biztonsági övezetében ta-
eltávolítják. A nyiladéksávokat csupán
lálható
elôírt
évi 1-2 alkalommal keresik fel a magas-
idôközönként tarvágással irtják ki a ve-
ra növô fajok eltávolítása céljából. Ezzel
zetékek üzembiztonságának megôrzése
a módszerrel nagymértékben csökken-
érdekében.
tik a távvezetékek üzemeltetése során
nyiladék
növényzetét
okozott ökológiai problémákat, megóvják az élô- és búvóhelyeket.
23
24
M a g y ar V i llam o s M ű vek
A rendszer bevezetése után a nyi ladéksávba nem települnek be idegen honos fajok, valamint megelôzhetô a ta lajpusztulás, az erózió is. A cserjesávok kialakulásának becsült idôtávja a termôhelyi tényezôk függvé nyében a felmérések szerint mintegy 5 év. A kellô tapasztalatok megszerzése érdekében és a rendszer bevezethetôségének próbájaként 2006-ban a MAVIR ZRt. a 400 kV-osGöd — országhatár — Léva távvezeték, Nôtincs és Ôsagárd települések KS 70 tárcsás szerelvény
Fire fly szerelvény
között lévô négy oszlopközében megkezdte a rendszer kialakítását. Az üzemeltetési tapasztalatok határozzák meg, hogy mely területeken vagy területszakaszokon érdemes a rendszert bevezetni.
3.7.2 Madárvédelem az átviteli hálózaton Az erdôterületek csökkenése és az
Ennek megfelelôen az együttmûködésben
urbaniz ációs hatások miatt számos vé-
az MVM Zrt. és az OVIT ZRt. helyét a
dett, ragadozó madárfaj elôszeretettel
MAVIR ZRt. vette át. Az együttmûködés
telepedik az átviteli hálózat elemeire.
célja, hogy a Nemzeti Park Igazgatósá-
Az MVM Zrt. és az OVIT ZRt., a Nemzeti
gok illetékességi területéntalálható táv-
Park Igazgatóságokkal kötött önkéntes
vezetékek üzemeltetése, karbantartása
megállapodások alapján már a 2000-es
és létesítése során figyelembe vegyék a
évek elején szakemberek segítségével
környezet- és természetvédelmi szem-
költôládákat, költôtálcákat (mûfészkeket)
pontokat, egyeztessék az esetlegesen
helyezett ki egyes távvezeték oszlopokra.
felmerülô igényeket.
2008 végéig összesen 379 db-ot szerel-
2008 decemberében a MAVIR ZRt.
tek fel, amelyek számos veszélyeztetett
a Magyar Madártani Egyesülettel is
madárfaj (fôképpen a kerecsensólyom és
együttmûködési megállapodást írt alá a
vércsefélék) költôhelyéül szolgálnak az-
ragadozó mad arak további védelmérôl.
óta is.
A megállapodás a mûfészek- kihelyezé-
2006. január 1-tôl az átviteli hálózattal
si program jövôbeni lehetôségeit, fel-
kapcsolatos feladatok és a feladatokat
adatait foglalja írásba, és az MME kéré-
végzô szervezeti egységek egy része át-
sére további oszlopokra is felhelyeznek
került a MAVIR ZRt.-hez.
mûfészkeket.
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
Kerecsensólyom
A MAVIR ZRt. felmérte az átviteli há lózat azon szakaszait, amelyek érintik a fokozottan védett túzokpopulációk von ulási útvonalait. A nagyfeszültségû átvitel i hálózati távvezetékek (120,
Ennek keretében az elmúlt évekb en a
220, 400, 750 kV-os) nagy sodrony-
Gyôr-Szombathely és a Hévíz-Zeriavinec
(fázis-) távolsága miatt az áramütés a
között húzódó 400 kV-os vezetékekre
madarak szám ára közvetlen veszélyfor-
több, mint 1 200 db eltérítô szerelv ényt
rást nem jelent. A sodronyokkal történô
telepítettek. 2008-ban újabb 1 300 db
mechanikai ütk özés okozhat sérülést,
FireFly és KS típusú eltérítô szerel
fôleg a nagyobbtest û madarak, pl. a tú-
vényt szereztek be. Felszerelésükre a
zok esetében. Az ilyen sérülések elhá-
2009. évifeszültségmentesítési tervek
rítása végett indította el a társaság a
nek megfelelôen kerül sor. Tervezik a
túzokvédelmi programját a Magyar Ma-
szerelvények
dártani és Természetvédelmi Egyesület
követé sét, hogy feltárják a továbblépé-
bevon ás ával.
si leh et ôs égeket.
mûködésének
nyomon
25
26
M a g y ar V i llam o s M ű vek
Mûfészek a távvezeték oszlopon
3.8 Elektromágneses terek „A távvezetékek körn ye zetében a villamos és mágneses tér nagysága a vez etôk föld feletti magass ágától, a közöt tük lévô távolságoktól, továbbá a sodronyok elrendezésétôl és a fáziselrendez ést ôl függenek.”
A villamos energia termelésébôl, szállításából és használatából adódóan elektromágneses terek alakulnak ki környezetünkben. A hálózati frekvenciá-
A távvezetékek által létrehozott elekt-
jú (50 Hz-es) elektromágneses terek
romágneses tér még a vezeték alatt
forrásai közé tartoznak a háztartási gé-
(fejmagasságban, 1,8 méteren) sem éri
pek, az elektromos szerszámok és ipari
el az ENSZ Egészségügyi Világszervezet
berendezések, az elektromos közleke-
(WHO) keretein belül mûködô,
dési eszközök, valamint az átviteli és
Nemzetközi
elosztó hálózati elemek (vezetékek, al
(ICNIRP) által meghatározott, úgyneve-
állomások). Ezen berendezések környe
zett vonatkoztatási határértéket, amely
zetében elektromos és mágneses tér
referenciaszintként szolgál a környezet-
alakul ki. Az elektromágneses tér egyik
ben mérhetô elektromos, illetve mágne-
fontosjellemzôje, hogy nagysága és ha-
ses tér felsô korlátjaként.
tása a berendezéstôl távolodva gyorsan
A MAVIR ZRt. nagyfeszültségû átviteli
csökken.
hálózati berendezései szigorú elôírások
A következô oldalon található ábrán jól
és
látható, hogy a háztartási berendezések
folyamatosellenôrzés mellett, szakszerû
használat közben jóval nagyobb mágne
kivitelezéssel, az élet- és vagyonbizton-
ses indukciót hoznak létre, mint a közel
sági követelmények miatt igen nagy biz-
benhúzódó nagyfeszültségû távvezeték.
tonsági távolságok betartásával épül-
Sugárvédelmi
engedélyezési
Egyesülés
eljárások
alapján,
nek. Ez garantálja, hogy a lakosságot érô villamos és mágneses tér mértéke elhanyagolhatóankicsi legyen.
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
Megengedett tartózkodási idő a távvezetékek környezetében Tartózkodási idő a távvezeték környezetében
Villamos térerősség (kV/m)
Mágneses indukció (μT)
10
1 000
5
100
néhány óra korlátlan
A táblázat felsô sorában megadott villamos térerősség és mágneses indukció ér tékek eset ében a távvezetéken (munkavégzés céljából), vagy annak környezetében néhány órán át lehet
A kialakuló tére rôsségek szempont-
tartózkodni egészségügyi kockázat nél-
jából végzett szám ítások a legkisebb
kül. A korlátlan ideig történô tartóz-
föld feletti vezetékm ag ass ág helyén,
kodás sem jelent egészségügyi kocká-
a következô oldalon található ábrákon
zatot, ha a térerôsség értéke kisebb a
bemutatottak s z e r i n t a l a k u l n ak a
táblázat alsó sorában feltüntetettnél.
„Fenyô” típusú 400 kV-os távvezet éki
A távvezetékek környezetében a villa
oszlopok esetén. Az ábrák jobboldalán a
mos és mágneses tér a vezetôk föld
sodronyok földtôl mért távolsága látha-
feletti magasságától, a közöttük lévô tá
tó. A fázisvezetô sodronyok piros, sárga
volságoktól,tov ábbá a sodronyok elren
és zöld színnel, a távvezetékek villám-
dezésétôl és a fáziselrendezéstôl függ.
csapás elleni védelmét biztosító sodronyok pedig fehér színnel vannak jelölve.
Mágneses indukció értékek összehasonlítása
Mágneses indukció (μT)
10 000
Vonatkoztatási határérték
100
1
0,01 Háztartási gépek
Otthon
Munkahely
Távvezeték alatt
Távvezetéktôl Távvezetéktôl 25 m-re 100 m-re
27
28
M a g y ar V i llam o s M ű vek
Villamos térerősség értékének alakulása a távvezeték középvonalától mért távolság és magasság fügyvényében kV/m 10
m
9
40
8
35
7
30
6
25
5
20
4 3
15
2
10
1
5
0 -50
-40
-30
-20
-10
0
10
20
30
40
50
Mágneses térerősség értékének alakulása a távvezeték középvonalától mért távolság és magasság fügyvényében μT 100
0
m
90
40
80
35
70
30
60
25
50
20
40 30
15
20
10
10
5
0 -50
0 -40
-30
-20
-10
0
10
20
30
40
50
3.9 Nukleáris környezetvédelem
A Sugárvédelmi Osztály évente szé leskörû ellenôrzési és felügyeleti programot hajt végre. A nukleáris környezet-
A Paksi Atomerômû Zrt. mûködésének
védelmi ellenôrzés kétszintû: a távmé-
megítélésében meghatározó szerepet
rôrendszerek adataira és a mintavételes
játszanak a környezeti hatások. Az atom-
vizsgálatok eredményeire épül.
erômûben folyó sugárvédelmi tevékeny
2008-ban INES (International Nuclear
ség egyik legfontosabb feladata, hogy a
Event Scale) szerinti esemény nem tör
kibocsátások és a környezet sugárzási
téntaz atomerômûben.
jellemzôinek széles körû ellenôrzésével, közvetlen mérési adatokkal igazolják, hogy biztonsággal betartják a kibocsátá sokra és a dóziskorlátokra vonatkozó elôírásokat.
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
„2008-ban INES (International Nuclear Event Scale) szerinti esemény nem történt az atomerômûben.” 3.9.1 Radioaktív anyagok kibocsátása
A fall-out (kihullás) mintákban két esetben mutattak ki az erômûbôl származó kobalt-60 (60Co) izotópot, 0,1 és
2004-ben lépett életbe a 15/2001. (VI.8.)
3.9.2 Környezetellenőrzés
0,45 Bq/m2*hónap (kimutatáshatár-kö-
KöM rendelet, amely a radioaktív kibocsá
zeli) értékekkel.
tásokat a korábbiaktól eltérôen korlátoz-
Az atomerômû a környezetének ellenôr-
A dunai iszapminták közül csak a meleg-
za. A szabályok értelmében mind a folyé
zése céljából sugárvédelmi ellenôrzése
víz-csatorna kiömlésénél vett mintákban
kony, mind a légnemû kibocsátásokat,
ket is végez, részben távmérô (tele-
volt kimutatható az erômûbôl származó
az atomerômû egészére meghatározott
metrikus) rendszerekkel, részben min-
radionuklid, éspedig
dózis-határértékbôl
konk-
tavételes, laboratóriumi vizsgálatokkal.
esetben, 1,18 és 0,41 Bq/kg aktivitáskon-
(amelynek
60
Co ugyancsak két
rét értéke max. 90 μSv) származtatják.
A mintavevô és távmérô állomások az
centrációban. Az állomások környeze
A PA Zrt. 2008-ban a kibocsátási kor-
erômû 30 km-es körzetében helyezked-
tébôl származó talajmintákban nem, a
látnak alig 0,25%-át használta ki (az
nek el. A laboratóriumi vizsgálatok so-
fûminták közül is csak egy esetben mu
ún. kibocsátási határérték kritérium:
rán mind a környezet (levegô, víz, talaj),
tattak ki
2,45 x 10 ), amelybôl 0,164% jutott a
mind a tápláléklánc elemeit vizsgálják.
A halastavakvíz- és iszapmintáiban nem
folyékony, 0,081% a légnemû kibocsá
Évente mintegy 4 000 mintát dolgoz-
lehetett radioaktív izotópot kimutatni.
tásokra.
nak fel.
A Dunába kibocsátott radioaktív anya-
A radioaktív nemesgáz-kibocsátás mér-
A kibocsátott radioaktív izotópok közvet
gok által létrehozott évi átlagos növek-
tékét elsôsorban a fûtôelem kazetták
lenkörnyezeti megjelenésével kapcsolat
mény — a teljes elkeveredés után —, a trí-
hermetikussága, valamint a gáztisztí-
ban azt tapasztalták, hogy azok még az
cium esetében nem érte el az 1 Bq/dm3-t,
tó mûködése befolyásolja. 2008-ban az
igen érzékeny vizsgálati módszerek mel-
míg az összes többi radionuklid tekin-
atomerômû radioaktív nemesgáz kibo-
lett is kimutathatatlanok, vagy csak na
tetében, együttvéve kisebb volt, mint
csátása 0,04%-a volt a vonatkozó kibo-
gyon kicsi koncentrációban, esetenként
0,1 mBq/dm 3. A tej- és halmintákban
csátási határértéknek. A légnemû radio-
voltak mérhetôk. Így a földfelszíni le
erômûvi kibocsátásból származó radio-
karbon kibocsátása csökkent a tavaly
vegôbôl származó aeroszol mintákban,
aktív izotópot nem találtak. A radioak-
évihez képest. A további radioaktív ki-
az erômûtôl 1-2 km távolságra, egyet-
tív nemesgázok, és a kiülepedett aero-
bocsátások mértéke a korábbi évek át-
len egy esetben sem mutattak ki az
szolok által kiváltott dózisn övekményt
lagához közeli érték, lényeges változás
erômûtôl származó radioaktív izotópot.
közvetlen mérési módszerekkel nem
tehát nem történt.
Ugyanitt a levegômintákban a radio
lehetett kimutatni, mivel az — a terje-
karb on 0,1-1 mBq/m 3 között, a trícium
dési számítások alapján — 3-4 nagy
pedig 10 mBq/m 3 körül mérhetô, a
ságrenddel a természetes eredetû su
radioa ktív nemesgáz ok aktivitásk on
gárzási szint alatt maradt.
-3
60
Co-ot, 0,34 Bq/kg értékkel.
centrációja 100 mBq/m nagys ágr end 3
ben becsülhetô.
A Paksi Atomerőmű légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásai (GBqGWe-1 év -1 ) Radionuklid / izotóp csoportok
2005
2006
2007
2008
Légnemű kibocsátások Összes aeroszol
0,73
0,53
I egyenérték
0,18
0,023
131
0,47
0,023
0,52 0,028
Összes nemesgáz
9 400
13 000
10 400
15 000
Összes trícium
1 300
2 100
1 750
1 800
Összes radiokarbon
410
420
356
270
Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek
1
Trícium
12 000
0,8 16 000
0,98 13 000
0,79 17 000
29
M a g y ar V i llam o s M ű vek
„Összegezve a nukleáris környezetellenôrzés 2008. évi mérési eredményeit, kijelenthetô, hogy az atomerômû hatása a környezetre, sugárvédelmi szempontból, elhanyagolható volt.”
A környezeti gamma sugárzás átlagos környezeti dózisegyenérték teljesítménye 2008-ban a távmérô és a mintavevô állomásokon TL-dózismérôkkel mérve 90 80 Dózisteljesítmény [nSv/h]
30
70 60 50 40 30 20 10 0 A1
A2
A3
A4
A5
A6
A7
A8
A9
C10
C11
C12 C13 C14 C15 Állomások száma
C16
C17
C18
C19 C20
C21
C22 C23 B24 L25
tékénél, illetve ingadozásánál, s így közA Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a
vetlen dózismérési módszerekkel nem
ges elhelyezésével, valamint az erômû
meteorológiai adatok, valamintterjedési
mutatható ki.
leszerelésével összefüggô feladatok fi
modellszámítások alapján 2008-ra is ki
Összegezve a nukleáris környezetelle
nanszírozására a Paksi Atomerômû Zrt.
számította a lakossági többlet sugárter
nôrzés 2008. évi mérési eredményeit, ki
évente jelentôs összeget fizet be a Köz-
helést. A légköri és folyékony kibocsátá
jelenthetô, hogy az atomerômû hatása a
ponti Nukleáris Pénzügyi Alapba.
sokb ól származó, a kritikus lakossági
környezetre, sugárvédelmi szempontból,
csoportra vonatkozó többlet lakossá-
elhanyagolható volt.
gi sugárterhelés 58 nSv, amely alig tér el az elôzô év adatától. Ennyi sugárterhelést mindenki kevesebb, mint 10 perc alatt kap a természetes háttérsugárzás-
3.9.3 Radioaktív hulladékok kezelése
tól. Vagyis az atomerômûbôl származó
3.9.3.1 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok A 2008-ban keletkezett kis és közepes
sugárterhelés négy nagyságrenddel ki-
A radioaktív hulladékok kezelése azok
aktivitású szilárd hulladékok 880 da-
sebb a természetes háttérsugárzásnál.
gyûjtését, ideiglenes tárolását, térfo-
rab hordót töltöttek meg. Ez a mennyi-
Az TL-dózismérôkkel állomásonként ka
gatcsökkentését, kondicionálását, a hul-
ség 103 darabbal több az elôzô évinél.
pott2008. évi átlagos dózisteljesítmény-
ladékok minôsítését és az atomerômû
A keletkezett rad ioaktív hulladékok
ért ékek megfelelnek a korábbi évek és
telephelyén történô átmeneti tárolását
mennyis égének növekedését az éves,
az alapszinti idôszak – az erômû üzembe
jelenti a végleges tároló létesítmény-
elôre tervezett és elvégzett karbantartási
helyezését megelôzô években végzett
be történô elszállítást megelôzôen.
munkák volumenéneknövekedése okozta.
alapszint-mérések – adatainak. Megálla
A tevékenységsor bonyolultságából ki
Az 1996. évi utolsó – a püspökszilágyi
píth ató, hogy a 2008. évi környezeti
tûnik, hogy az ezzel kapcsolatos fej-
végleges tárolóba történô – kiszállítást
dóz ismérési adatokból nem lehet az
lesztések fontos feladatot jelentenek az
követôen keletkezett hordós, szilárd
atome rômû járulékára következtetni.
atomerômûben.
radioakt ív hulladékokat az erômû
Ez összhangban van a radioaktív anya-
A radioaktív hulladékok végleges tárolá
ellenôrzött zónájában kialakított átme-
gok légköri kibocsátásából származtat-
sának megoldása a Paksi Atomerômû
neti tároló helyiségekben helyezik el.
ható képpel, amely szerint az erômûtôl
Zrt.-tôl független intézmény, a Radioak
A telephelyi tárolás a Bátaapátiban lé
szárm azó járulék nagyságrendekkel ki-
tív Hulladékokat Kezelô Kft. feladata.
tesülô, végleges tároló üzembe helyezé-
sebb a természetes háttérsugárzás ér-
A
se után megszûnik.
hulladékok végleges
elhelyezésé-
vel, a kiégett nukleáris üzemanyag kazetták átmeneti tárolásával és végle-
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
2008 decemberében megkezdôdött a
Mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében
tömörített hulladékot tartalmazó hordók (80 darab) kiszállítása a Bátaapáti tároló felszíni létesítményébe. 2008. december 31-én 9 133 hordónyi kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék volt az erômûvön belüli átmenetitárolókban.
3.9.3.2 Nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 2008-ban 0,338 m3 nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, amelynek tárolásához szükséges térfogat 4,976 m3. 2007-ben a nagy aktivitású hulladékok kb. kétszer nagyobb térfogatú teret foglaltak el, mert el kellett helyezni a reaktorból kivett ún. közben sôrudakat is. A nagy aktivitású, szilárd radioaktív hulladékokat átmenetileg az erômûvön belül, az ellenôrzött zónában kialakított tároló kutakban tartják. A tároló kutakban méretük miatt nem elhelyezhetô nagy aktivitású hulladékokat a tartalék helyiségekben elhelyezett ólom gyûjtôkonténerekben tárolják.
Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok (m 3) 1 000 920
900 800 700
749
790
738
634
684
604
696 606
600 500 400 300 200
219
220 132
129
152
166
131
155
176
100 0 2000
2001
2002
Keletkezett hulladék
2003
2004 Évek
Feldolgozás utáni hulladék
2005
2006
2007
2008
31
32
M a g y ar V i llam o s M ű vek
3.9.3.3 Kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok
255 m 3 bepárlási maradék (sûrítmény)
ben az évben. Evaporátor savazó oldat
keletkezett, ebbôl 180 m 3 az 1-2. blok-
és elhasznált gyanta nem képzôdött.
kon, míg 75 m3 a 3-4. blokkon. Ez a men�-
A folyékony radioaktív hulladékok átme-
nyiség megegyezik az elôzô évivel. A 2.
neti tárolására a segédépületekben ta-
A blokkok üzemeltetése során 2008-ban
blokk helyreállításához kapcsolódóan
lálható tartályokszolgálnak.
az alábbi folyékony hulladékok keletkeztek:
nem keletkezett bepárlási maradék eb-
Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok mennyisége M.e Feldolgozás utáni hulladék Aktivitás
2005
2006
2007
2008
3
166
131
155
176
MBq
513 300
365 664
189 178
182 609
m
3.9.4 A 2. blokk sérült fűtőelemeinek eltávolítása
ni az atomerômûben, a teljes biztonsá-
A pihentetô medencében tárolt sérült, tokozott fûtôelemek hosszú távú keze
got szavatoló beavatkozó eszközöket és
A 2. blokk 1. aknája eredeti üzemi állapo
lése a részvénytársaság kiemelt fel-
technológiákat fejlesztettek és próbál-
tának visszaállításával kapcsolatos bon
adata. A tokok állapotát a pihentetô
tak ki. A kapcsolódó hatóságielôírásokat
tási munkálatokat 2008-ban befejezték.
medence folyamatos monitorozásával
teljesítették. A tokozott üzema nyagok
A Nukleáris Fôosztály irányításával fo
ellenôrzik. A stabil állapotú tokok jelen
5 éven túli tárolására vonatkozó enge-
lyamatban van a tokozott üzemanyagok
leg engedélyezett tárolási ideje 5 év.
délyezési dokumentáció elkészült, az
hosszú távú kezelésével kapcsolatos
Annak feltételezése alapján, hogy a tá-
engedélyezô hatóság megkapta.
elôkészítô feladatok végrehajtása.
rolási idôt esetleg meg kell hosszabbíta-
Az atomerőművi blokkok üzemeltetése során keletkezett és tárolt folyékony hulladékok (m 3) 2005 Bepárlási maradék (erőmű összes)
2006
2007
2008
270
350
255
255
I. kiépítés (1-2. blokk)
45
45
155
180
I. kiépítés (alfa-sugárzó izotóp tartalmú maradék az 1-2. blokkból)
150
195
0
0
75
110
100
75
-
94
126
115
Bepárlási maradék forrásai:
II. kiépítés (3-4. blokk) Dekontamináló oldat Kimerült ioncserélő gyanta
4,6
14,06
0
Evaporátor savazó oldat
16,8 0
0
10
0
Összes tárolt bepárlási maradék
4 831
5 181
5 436
5 601
Összes tárolt dekontamináló oldat
-
94
220
Összes tárolt kimerült ioncserélő gyanta
Összes tárolt evaporátor savazó oldat
Tárolt folyékony hulladékok
130,9 250
135,5 250
149,56 260
335
149,56
260
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
„A radioaktív hulladékok végleges tárolásának megoldása a Paksi Atomerômû Zrt.-tôl független intézmény, a Radioaktív Hulladékokat Kezelô Kft. feladata.” 3.9.5 Az üzemidôhosszabbítás elôkészítése
Az ellenôrzô mérések eredményei megfelelôek voltak, a további ellenôr zéseket, vizsgálatokat követôen 2008 novemberében a blokkot 104%-ra, majd — az
A blokkok üzemidejének 20 évvel történô
üzemviteli program és ütemterv szerint —
megh osszabbításának elôkészítésére vonatkozó feladatok végrehajtása — a
•A Paksi Atomerômû önálló és átfogó,
közgyûlés által jóváhagyott ütemterv
ún. Szintentartási Programja. A prog-
terhelték fel.
szerint —, vállalkozási szerzôdések kere
ram az ÜH Program része, amelynek
A 3. blokk 2008. szeptemberi fôjavítása
tében,belsô és külsô mûszaki szakértôk
célja az üzemidô hosszabbítás prioritá-
során – a turbinák hosszabb idôt igénylô
közremûködésével megfelelô ütemben
sainak érvényesítése. A Szintentartási
átalakítása kivételével – a teljesítmény-
folyik. A biztonsági elemzések, mûszaki
Program az atomerômû mûszaki ál-
növeléshez szükséges egyedi átalakítá
számítások (öregedéskezelési progra-
lapotának fenntartását szolgáló beru-
sokat is elvégezték. A hatóság által
mok felülvizsgálata, élettartam-gazdál-
házásokra, a berendezések és rendsze-
ellenôrzött ütemterv alapján elvégzett
kodást érintô kiemelt feladatok, beren-
rek üzemeltetésére és karbantartására
elôzetes mérések, valamint a még szük-
dezések élettartam-korlát elemzései,
is kiterjed.
séges fizikai, technológiai, valamint ra-
decemberben 108%-os teljesítményre
szilárdsági és repedés-terjedési vizsgá-
Az üzemidô-hosszabbítást célzó felada-
diokémiai vizsgálatok végrehajtását
latok, valamint a rendszerek környezet-
tok végrehajtása a hatósági ellenôrzést
követôen 2008 novemberében a 3. blok-
állósági minôs ítése) a tervezett terjede-
követôen kezdhetô meg.
kon elérték a 104-105%-os teljesítményt.
lemben készültekel.
A 108%-os teljesítmény várhatóan a blokk
Az ütemtervnek megfelelôen 2008 végé
2009. évi fôjavítását követôen érhetô el.
re a projekt legfontosabb célfeladata ként kidolgozták a tervezett üzemidôn
3.9.6 Teljesítménynövelés az atomerômûben
A megkötött szerzôdések alapján befe jezôdött az optimalizált, új típusú üzemanyag bevezetésének megalapozása.
túli üzemeltethetôség feltételeinek meg-
Az új típusú üzemanyag ugyan nem
valósítására elôirányzott programot (ÜH
A teljesítménynövelést a 4. és 1. blokk
Program), és elkészítették a mûszaki
korábbi sikeres befejezését követôen
követelménye a teljesítménynövelésnek,
mellékleteket (ÜH Program Megalapo-
a projekt ütemtervének megfelelôen
de a fûtôelem felhasználását optimalizál
zó Dokumentum). A beadványt 2008
2008-ban a 2. és részben a 3. blokkon
ja.Ezt követôen lefolytatták a 18 db teszt
novemberében benyújtották a hatóság-
is megvalósították. Az átalakításokat
kazetta behozatalára és a 4. blokki fel
nak, ezzel az üzemidô-hosszabbítás elô
engedélyezô nukleáris hatósági hatá-
használására irányuló hatósági engedé-
készítésének elsô szakasza lezárult.
rozat megérkezett. A 2. blokk 2008. évi
lyeztetési eljárást. A hatósági engedély
Az elvégzendô feladatokat az ÜH Prog
fôjavítása alatt elvégezték a teljesít-
megérkezett, az új típusú üzemanyag ka-
ram foglalja össze, amely az alábbi há-
ménynöveléshez szükséges egyedi át-
zetták beszerzése folyamatban van.
rom fô részbôl áll:
alakításokat is, amelyek közül kiemelt
• A z engedélyezés kötelezô feladatai,
feladatat volt a fô keringtetô szivattyúk
azaz a Nukleáris Biztonsági Szabályzat által meghatározott feladatok, amelyeket az üzemeltetési engedély-kérelem megalapozásához még el kell végezni. • A z engedélyezéshez szükséges további feladatok. Ezek elsôsorban az ÜH engedélykérelem összeállításához közvetlenül szükséges feladatok (külsô szakértôi támogatások, független szakértôi
véleményezések,
Nemzetközi
Atomenergia Ügynökség véleménye zése stb.).
járókerekeinek cseréje.
33
34
M a g y ar V i llam o s M ű vek
„2008 áprilisában zárult le a kibocsátáskeresked elmi rendszer (ETS = Emissions Trading System) elsô, hároméves idôszaka. (…) Látható, hogy a hazai erômûvek együttes teljesítménye „pozitív”, azaz csak néhány létesítmény esetében alakult ki hiány.”
3.10 A szén-dioxid kibocsátási egységek kereskedelme Erőművek 2005-2007 évi szén-dioxid-kibocsátása, a kiosztott kibocsátási egységek, a kialakult hiány, ill. többlet az első kereskedelmi időszakban Erőmű társaság
Az NKT-1 alapján kapott kibocsátási egység (kt/év)
CO 2 kibocsátás az European CITL** adatai szerint (kt/év)
2005
2006
2007
Összesen
Hiány (-), ill. többlet (+)
Bakonyi Erőmű Zrt. Ajkai Hőerőmű
420,0
530,8
468,2
431,7
1 430,7
-170,7
Bakonyi Bioenergia Kft.
352,8
21,9
13,0
14,2
49,2
1 009,3
2 424,5
1 537,4
1 774,8
2 011,9
5 324,1
1 949,4
523,7
331,1
358,8
465,7
1 155,6
415,5
AES Erőművek Tiszapalkonya
Borsod
464,9
344,0
339,9
346,5
1 030,3
364,4
Tisza II
1 435,9
862,4
1 076,0
1 199,7
3 138,1
1 169,4 -55,9
Csepeli Áramtermelő Kft. (KCGT)
816,2
778,0
761,5
965,0
2 504,4
E.on Debreceni KCE
304,3
302,4
228,5
260,8
791,7
Dunamenti Erőmű Zrt.
2 643,5
1 949,3
1 746,0
2 142,5
5 837,8
2 092,8
ISD (korábban EMA) Power Kft.
407,3
1 178,5
1 207,5
1 322,9
3 708,9
-2 486,9
Budapesti Erőmű ZRt. erőművei
121,1
979,9
966,5
990,7
959,6
2 916,8
23,1
Kelenföld KCGT
387,4
397,5
399,8
411,3
1 208,6
-46,3
Kispest KCGT
291,7
271,3
286,1
246,8
804,3
71,0
Újpest KCGT
300,8
297,7
304,7
301,5
903,9
-1,6
MVM Zrt. erőművek
1 972,6
1 923,4
1 765,1
1 844,5
5 533,0
338,7
MVM GTER Zrt.
10,6
5,0
3,9
5,2
14,1
17,6
Lőrinci
6,2
2,3
1,7
2,2
6,2
12,4
Litér
1,5
1,5
1,1
1,6
4,2
0,4
Sajószöged
2,8
1,3
1,0
1,4
3,7
4,7
Gázmotoros Fűtőerőművek MIFŰ Kft.
68,7
66,3
63,7
59,2
189,2
17,0
68,7
66,3
63,7
59,2
189,2
17,0
Miskolc, Hold utcai kombinált ciklusú erőmű*
23,0
0,0
0,0
22,0
22,0
1,0
Tatabánya Erőmű Kft.*
141,8
149,4
139,2
127,7
416,3
9,0
Vértesi Erőmű ZRt.
1 728,5
1 702,7
1 558,3
1 630,5
4 891,5
294,0 1 641,1
Miskolc Tatár u.*
Mátrai Erőmű ZRt.
6 110,0
6 243,8
6 387,5
18 741,3
Pannon Hőerőmű Zrt. (Pécsi Erőmű)
6 794,1
375,6
255,8
198,6
296,9
751,3
375,6
ÖSSZESEN
17 490,8
15 554,0
15 397,6
16 637,5
47 589,1
4 883,3
Az I/a kategória (villamosenergia-termelés) erőművei összesen
17 257,3
15 338,3
15 194,7
16 428,6
46 961,6
4 856,2
*A megjelölt erőművek teljesítménye kisebb, mint 50 MW e, ezek nem tartoznak az I/a kategóriába a NKT szerint ** C ITL (Community Independent Transaction Log = az Európai Unió központi kibocsátási egység nyilvántartó rendszere, amely a tagállamok hasonló rendszereivel összekapcsolva működik, és amelyben minden egyes tranzakció, elszámolás nyomon követhető.
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
2008 áprilisában zárult le a kibocsátás-
és a hároméves idôszakban kialakult ki-
kereskedelmi rendszer (ETS = Emissions
bocsátási egység-felesleget, vagy -hi-
Trading System) elsô, hároméves idô
ányt. A táblázat tartalmazza az MVM
szaka. Az elôzô táblázatban bemutatjuk
Csoport azon két erômûvét (Tatabánya
a 2005-2007 közötti idôszakra a nagy
Erômû Kft., Miskolc Tatár utcai erômû)
villamose nergia-termelô erômûvek (a
is, amelyek a rendszer tagjai ugyan, de
nemzeti kiosztási tervben ezek alkotják
nem az I/a csoportbasorolták ôket.
az I/a jelû csoportot) CO 2-kibocsátását Erőművek 2008 évi szén-dioxid-kibocsátása és a kiosztott kibocsátási egységek Erőmű társaság
Kibocsátási egységmennyiségek a Nemzeti Kiosztási Lista alapján (kt/év)
Bakonyi Erőmű Zrt. Ajkai Hőerőmű Bakonyi Bioenergia Kft. AES Erőművek Tiszapalkonya
Kibocsátás a CITL adatai szerint (kt/év)
2008
Hiány (-), ill. többlet (+)
303,0
439,6
-136,6
16,6
3,5
13,0
1 180,3
1 940,4
-760,1
233,2
519,7
-286,6
Borsod
156,3
266,9
-110,6
Tisza II
790,8
1 153,8
-363,0
Csepeli Áramtermelő Kft. (KCGT)
469,5
953,3
-483,8
E.on Debreceni KCE
228,8
214,4
14,4
Dunamenti Erőmű Zrt.
1 715,8
1 649,8
66,0
ISD (korábban EMA) Power Kft.
1 077,2
1 313,0
-235,9
856,7
1 102,9
-246,2
332,7
400,4
-67,7
253,3
338,5
-85,2
270,6
364,0
-93,4
1 684,6
1 766,0
-81,4
Budapesti Erőmű ZRt. erőművei Kelenföld KCGT Kispest KCGT Újpest KCGT MVM Zrt. erőművek
MVM GTER Zrt. Lőrinci
Litér
3,6
4,3
-0,7
1,6
2,2
-0,5
1,1
1,1
-0,1
0,9
1,0
-0,1
158,0
160,3
61,0
62,1
-1,1
61,0
62,1
-1,1
Miskolc, Hold utcai kombinált ciklusú erőmű*
58,3
56,9
1,4
Tatabánya Erőmű Kft.*
137,6
129,9
7,7
Sajószöged MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.* Gázmotoros Fűtőerőművek MIFŰ Kft.* Miskolc Tatár u.*
Vértesi Erőmű ZRt. Mátrai Erőmű ZRt. Pannon Hőerőmű Zrt. (Pécsi Erőmű) ÖSSZESEN Az I/a kategória (villamosenergia-termelés) erőművei összesen
*A megjelölt erőművek teljesítménye kisebb, mint 50 MW e, ezek nem tartoznak az I/a kategóriába
-2,4
1 266,1
1 352,5
-86,4
4 610,0
6 240,3
-1 630,3
265,6
125,4
140,2
12 408,0
15 748,6
-3 340,6
11 993,1
15 339,4
-3 346,3
35
36
M a g y ar V i llam o s M ű vek
tében található elôzetes adatok álltak rendelkezésükre, ezek alapján becsülhették az esetleges kvótahiányuk mértékét. A 2008. év zárását követôen megállapít ható, hogy az elsô idôszakhoz képest je lentôs változás állt elô; az erômûvek túlnyomó többségében, így az MVM Csoport erômûvei esetében is a hiány a jellemzô. Az erômûvek együttes hiánya meghaladta a 3 millió tonnát. A hiány értéke a 2008. év végi piaci áron számítva kb. 46 millió EUR, amely rendkívül jelentôs összeg és minden bizon�nyal a kibocsátások csökkentésére ösztönzi az erômûveket. A VÉ ZRt. evégett a biomassza-felhasználás további növe Látható, hogy a hazai erômûvek együt-
lését tervezi.
tes teljesítménye „pozitív”, azaz csak néhány létesítmény esetében alakult ki
Az MVM Csoportot a kereskedelmi rend-
hiány.
szer a csoportbeli erômûvek elszámo
A 2007. évvel lezárult az Európai Unió
lási kötelezettségén túl oly módon is
szén-dioxid (kibocsátási egység) kereske
terheli, hogy az MVM Trade és az MVM
delmi rendszerének elsô idôszaka. 2008-
Partner kereskedelmi ügyfelei a hiány
ban kezdôdött a második, immár 5 évig
zó kibocsátási egységek árát az eladási
tartó szakasz. Erre az idôszakra, a keres
árban szerzôdésszerûen érvényesíthe-
kedelmi rendszerben részt vevô ágaza-
tik. Ebben a tekintetben kiemelt szere-
tok részére összességében kiosztha-
pet játszik a Mátrai, a Csepeli és a Buda-
tó kibocsátási egységek mennyiségét,
pesti Erômû.
gyakorlatila g az EU Bizottsága határoz-
Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátá
ta meg. Az egyes tagállamokra az ága-
si egységek ellentételezéseképpen, az
zatonkénti és a létesítményenkénti el-
MVM Trade 10,030 milliárd, az MVM
osztás véglegesítésemaradt.
Partner 1,469 milliárd Ft-ot fizetett a szállítóinak „CO 2-díj” címén.
Sajnálatos módon a létesítményenkénti kiosztás (a nemzeti kiosztási lista) vég legesítése jelentôs késedelmet szenvedett, a legutolsó változatot az EU Bizottság részére 2008 novemberében küldték el vél eményezésre, ill. jóváhagyásra. Ebbôl adódóan az érintett társaságoknak csupán az ezzel egy idôben megjelent korm ányh atározat mellékle-
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
„Az MVM Csoport egyes tagjainál a környezetvé delmi költségek nagyon különbözôek, ami abb ól adódik, hogy a társaságok egymástól jelentôsen eltérô technológiákat alkalmaznak.”
3.11 Környezetvédelmi költségek és ráfordítások Az MVM Csoport egyes tagjainál a kör nyezetvédelmi költségek nagyon külön böz ôek, ami abból adódik, hogy a tár saságok egymástól jelentôsen eltérô technológiákat alkalmaznak; eltérôek az elôírások, a berendezések mûszaki állapota, és társaságonként kisebb-nagyobb különbségek vannak a nyilvántartási, számv iteli rendben is.
Az MVM Csoport Környezetvédelmi költségei és beruházásai (ezer Ft)
Folyó környezetvédelmi ráfordítások levegőtisztaság-védelem
2005
2006
2007
2008
932 099
862 975
848 765
904 922
34 855
26 913
4 688
8 063
szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés
52 103
65 479
46 972
30 182
veszélyes hulladék kezelés
260 521
2 75 2 1 1
38 630
49 693
szennyvíz kezelés
46 636
48 835
49 553
58 856
egyéb szolgáltatások
329 364
304 649
336 678
494 402
kármentesítés
88 261
36 377
78 553
87 127
792
2 303
120 359
105 511
292 899
174 296
79 750
24 840
6 0 241
49 802
környezetvédelmi termékdíj környezetterhelési díj Bírságok
Szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások
654 479
663 542
474 494
707 632
Költségek és ráfordítások összesen
1 666 328
1 551 357
1 383 500
1 662 356
Közvetlen környezetvédelmi beruházások
2 644 491
1 683 433
3 185 092
2 277 254
levegőtisztaság-védelem
2 317 962
1 477 291
2 592 801
614 866
veszélyes hulladék kezelés
0
134 997
284
3 028
332 480
1 021 676
17 800
4 187
58 911
52 188
talaj, talajvíz védelem
308 729
66 958
200 616
173 069
egyéb
0
0
0
412 427
szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés szennyvíz kezelés
Integrált környezetvédelmi beruházások
787 043
1 888 469
141 326
1 944 194
levegőtisztaság-védelem
215 784
1 523 270
2 0 1 1
1 627 129
hulladék kezelés
248 804
45 410
0
0
szennyvíz kezelés
2 900
0
0
298 785
133 575
6 507
talaj, talajvíz védelem
319 555
319 789
5 740
11 773
Beruházások összesen
egyéb
3 431 534
3 571 902
3 326 418
4 221 448
Összesen
5 097 862
5 123 259
4 709 918
5 883 804
37
38
M a g y ar V i llam o s M ű vek
Az alábbi táblázat társaságonkénti bon
A MAVIR ZRt. 2008-ban több mint
A Paksi Atomerômû évente jelentôs
tásban is tartalmazza a környezetvédelmi
11 millió forintot fordított a madárvilág
összeget fizet be a Központi Nukle-
ráfordításokat.
védelmére,amellyel a Magyar Madártani
áris Pénzügyi Alapba az elôírásoknak
A Vértesi Erômû ZRt. Oroszlányi Erômû
Egyesülettel folytatott mûfészek prog-
megfelelôen. 2008-ban 22,8 milliárd Ft
vében 2008-ban a II. kazánt átalakították
ramot támogatta, és hozzájárult a ma-
volt ez az összeg. Az alap az erômû le
vegyes tüzelésûre, ezzel lehetôség nyílt
darak védelmét szolgáló madáreltérítô
szerelésének, továbbá a kiégett üzem-
abban is biomassza tüzelésére. Ennek
szerelvények beszerzéséhez.
anyag átmeneti és végleges, valamint a nukleáris hulladék végleges elhelyezé-
költsége kb. 1,6 milliárd Ft volt.
sének a forrását biztosítja.
Az MVM Csoport tagvállalatainak környezetvédelmi költségei és beruházásai 2008-ban (ezer Ft) Költség megnevezése Folyó környezetvédelmi ráfordítások levegőtisztaság-védelem szilárd nem veszélyes hulladék kezelés
VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű 218 420
Paksi OVIT ZRt. Tatabánya Atomerőmű Zrt. Erőmű Kft. 489 766
80 016
17 560
VILLKESZ Kft. MVM GTER Zrt. 6 626
10 864
6 443
0
0
0
0
1 320
1 190
2 601
13 453
723
1 959
0
veszélyes hulladék kezelés
33 557
0
2 578
276
313
2 012
szennyvíz kezelés
4 084
23 080
12 562
11 071
2 134
0
egyéb szolgáltatások
14 342
4 6 2 74 1
332
1 400
2 220
6 564
0
0
50 086
0
0
0
0
1 344
957
0
0
0
48
4 090
0
968
kármentesítés környezetvédelmi termékdíj környezetterhelési díj
158 804
Bírságok
4 3 717
0
59
0
0
0
Szervezeten belüli környez etvédelmi ráfordítások
18 705
5 8 1 37 9
23 032
0
720
11 402
Költségek és ráfordítások összesen
280 842
1 071 145
1 03 1 07
17 560
7 346
22 266
Közvetlen környezetvédelmi beruházások
468 249
1 715 142
3 028
0
0
0
levegőtisztaság-védelem
0
614 866
0
0
0
0
veszélyes hulladék kezelés
0
0
3 028
0
0
0
szilárd nem veszélyes hulladék kezelés
0
1 021 676
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
73 272
78 6 0 0
0
0
0
0
szennyvíz kezelés talaj talajvíz védelem egyéb Integrált környezetvédelmi beruházások levegőtisztaság-védelem
394 977
0
0
0
0
0
1 623 040
309 885
0
0
0
0
1 623 040
4 089
0
0
0
0
hulladék kezelés
0
0
0
0
0
0
szennyvíz kezelés
0
298 785
0
0
0
0
talaj talajvíz védelem
0
6 507
0
0
0
0
egyéb
0
504
0
0
0
0
Beruházások összesen
2 091 289
2 025 027
3 028
0
0
0
Összesen
2 372 131
3 096 172
106 135
17 560
7 346
22 266
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
Az 1998-2008 közötti idôszak alatt a
szilárd hulladék-ártalmatlanítás és szállí-
A Vértesi Erômû ZRt. a bírságot lég
PA Zrt. befizetései összesen 195,2 mil-
tás) költségek tették ki. További jelentôs
szennyez ô anyag kibocsátás miatt
liárd Ft-ot tettek ki.
tétel az ún. „Egyéb szolgáltatások”, amely
fizette, amelynek oka az Oroszlányi
Az atomerômû 2008. évi környezetvé
kategóriába a szakértôi díjak, mérôesz
Erômû füstgáz-kéntelenítôjének karban
delmi költségeinek harmadát a szilárd,
köz-karbantartás, vegyészeti és sugár-
tartás miatt bekövetkezett üzemszüne-
nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos
védelmi szolgáltatások, anyagvizsgálati
te volt.
kezelési (hulladék salakgyapot-bálázás,
mûszerek és laboranyagok költségei so-
Az Országos Környezetvédelmi, Termé
rolhatók.
szetvédelmi és Vízügyi Fôfelügyelôség a 2007. márciustól decemberig tartó idô szakra bírsággal sújtotta az MVM ÉszakBudai Fûtôerômû Kft.-t, mert az kibocsátási engedély nélkül üzemelt. A büntetés
MAVIR ZRt.
MVM Zrt.
MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.
EKS Service Kft.
Összesen
51 859
17 295
11 036
1 480
904 922
kintettel arra, hogy az erômû üzemelte-
0
300
0
0
8 06 3
tésének esetleges felfüggesztése csa-
2 715
6 606
503
432
30 182
ládok
veszélyeztethette volna. Az erômû egy
a kiszabható legkisebb mértékû volt, te-
10 398
0
395
164
49 6 9 3
3 205
2 720
0
0
58 856
4 007
2 796
0
0
494 402
31 534
4 623
0
884
87 127
0
2
0
0
2 303
0
248
10 138
0
0
6 026
25 825
46 569
77 684
távfûtésének
sajnálatos félreértés
folyamatosságát következtében
szenvedte el a bírságot, miután az egyik kormányrendelet értelmében nem folyamodhatott kibocsátási engedélyért addig, amíg nem emelkedett jogerôre az
1 74 296
egységes környezethasználati engedé-
0
49 802
lye. Ez pedig csak 2007. év végén történt
0
0
707 632
meg, miközben az erômûnek már az év
63 864
17 062
1 480
1 662 356
90 835
0
0
0
2 277 254
0
0
0
0
61 4 8 6 6
0
0
0
0
3 028
0
0
0
0
1 0 2 1 6 76
munk ája alkalmával kb. 500 m 2-nyi,
elsô hónapjaitólkezdve át kellett vennie a korábbi üzemeltetôtôl a távfûtéssel kapcsolatos kötelezettségeket. Az OVIT ZRt. egy optikai kábelszerelési
52 188
0
0
0
52 188
Natura 2000-es terület részét képezô
21 197
0
0
0
173 069
gyep növényi állománya sérült meg.
17 450
0
0
0
412 427
Ez az illetékes hatóság szerint a terü-
11 269
0
0
0
1 944 194
0
0
0
0
1 627 129
0
0
0
0
0
0
0
0
0
298 785
0
0
0
0
6 507
delmi bírságot szabott ki. Az OVIT ZRt.
11 269
0
0
0
1 1 7 73
megkezdte a terület eredeti állapotának
102 104
0
0
0
4 221 448
179 788
63 864
17 062
1 480
5 883 804
let gyomosodását indítja el, és a gyep fajkészletének megváltozását okozza a felszíni vízjárás viszonyainak megváltozása miatt. A gyepterület sérülése miatt a hatóság 59 ezer Ft természetvé-
helyreállítását.
39
40
M a g y ar V i llam o s M ű vek
„2008. március 18-19-én negyedik alkalommal találkoztak – a MAVIR szervezésében – az MVM Csoport minôségügyi és környezetvédelmi vezetôi.” 2008 végén, a társaságcsoport tagválla latainál lefolytatott eljárásaudit során az MVM Zrt. a csoportszintû szabályzatok, utas ítások alkalmazását ellenôrizte. A helyszíni konzultációk alapján a Tár saságcsoport egészérôl összefoglaló jelentés készült a vezetés és az MVM Zrt. Igazgatósága részére. A jelentés tapasz talatokon alapuló megállapításokat tar talmaz és javaslatokat tesz a mûködési hatékonyságot javító intézkedésekre. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: • N em történt meg teljes körûen az MVM Zrt. szervezetének a csoportszintû mûködési modellhez illeszkedô áta la kít ása. • A z üzleti, értékteremtô folyamatokra
3.12 Környezeti és minôségirányítási rendszerek
(villamosenergia-termelés, -kereskedelem, vagyongazdálkodás) vonatkozóan nem léptek hatályba csoportszintû szabályzó dokumentumok. • A csoportszintû dokumentumok gya-
2008. év elején az MVM Zrt.-ben, a
korlati alkalmazása még nem kezdôdött
belsô és a csoportszintû dokumentu-
meg minden területen. • Az MVM Zrt. belsô szabályozását,
mok összehangolása céljából, átvizsgál-
mûködését teljes mértékben a csoport
ták a minôs égügyi dokumentumokat. Külön e célra kialakított internetes
dályozó eltérés nem volt, viszont javító
szintû irányítási, szabályozási rend-
felület en— amelynek frissítésérôl a
észrevételek születtek. Az észrevétele
szerhez kell igazítani.
Minôségügyi Osztály gondoskodik — a
ket a szakterületi vezetôk elfogadták,
• További csoportszintû szabályza-
tagv állalatok minôs égügyi vezetôi hoz-
és intézkedtek azok végrehajtásáról.
tok összeállítása szükséges (vagyon-
záférhetnek az érvényes csoportszintû
A felülvizsgálati auditra 2008. március
gazdálkodás, vagyonbiztosítás, villa-
dokumentumokhoz, és ôk gondoskod-
27-28-án került sor. A Magyar Szabvány-
mosenergia-kereskedelem, erômûvi
nak arról, hogy saját dolgozóik is meg-
ügyi Testület auditorai megállapították,
ismerjék a munkájukhoz szükséges sza-
hogy az integrált irányítási rendszer
A Minôségügyi Osztály szolgáltatási
bályzatokat.
mind az MSZ EN ISO 9001:2001, mind
szerzôdés keretében, több tagvállalat
Jóváhagyták az MVM Csoport integ
az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány
minôségirányítási rendszerének kiépíté
rált irán yítási politikáját, valamint az
követelményeinekmegfelel, és alkalmas
sét, illetve a már mûködô irányítási rend-
MVM Zrt. és az MVM Csoport környe-
a kitûzött célok megvalósítására.
szerek utógondozását látta el.
zeti politikáját is. Megszületett az új In-
2008. március 18-19-én negyedik alka
tegrált Irányítási Kézikönyv, amely – az
lommaltalálkoztak — a MAVIR szervezé-
MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN
sében — az MVM Csoport minôségügyi
ISO 14001:2005 szabványok követel-
és környezetvédelmi vezetôi. A fórum
ményeinek megfelelôen – bemutatja az
célja az együttgondolkodás és egymás
MVM Csoportot és az annak mûködését
tapasztalatainak megismerése, haszno-
szabályozó dokumentációs rendszert.
sítása volt.
2008. január–február hónapokban a holdingközpontban lefolytatott belsô auditok során a rendszer mûködését aka
karb antart ás).
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
A Paksi Atomerômû Zrt. mûködésére vonatkozó követelmények alapjául az 1996. évi CXVI. Törvény az atomener-
A MAVIR ZRt. Országos Villamos Relé
giáról (Atv.) végrehajtási utasítása, a
védelmi Automatika és Mérésszolgálat Relévédelmi Laboratóriumának az MSZ
89/2005. (V.5.) számú Kormányrendelet a nukleáris létesítmények nukleáris
A MAVIR ZRt. 2008. május 1-vel a
EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány sze
biztonsági követelményeirôl és az ezzel
Megfelelési Program elôírásait szem
rinti újraminôsítô akkreditációja 2008
összefüggô
tevékenységrôl,
elôtt tartva a módosított szervezeti
februárjában sikeresen zárult. Enn ek
valamint a rendelet mellékletét képezô
struktúra szerint továbbfejlesztette a
eredményeként a NAT 2012. február 17-
Nukleáris
minôségirányítási
ig meghosszabbította a laboratórium
hatósági Biztonsági
Szabályzatok
rendszeréhez
kap
(NBSZ) szolgálnak. Ezen belül is az
csolódó környezetközpontú, munkahelyi
adott vizsgálataira
NBSZ 2. kötete, az Atomerômûvek Mi
egészségvédelem és biztonság, vala
gedélyét, amelyet évente felügyeleti
vonatkozó
en-
auditokkal ellenôriz.
nôségirányítási Szabályzata rögzíti a
mint információbiztonsági irányítási
minôségirányítási rendszer kialakításá
rendszereinek integrált kialakítását és
hoz és mûködtetéséhez kötelezôen al
mûk ödtetését.
Az OVIT ZRt.-ben 2002-ben kiépítették,
kalmazandó alapkövetelményeket.
2008 szeptemberére elkészültek az új-
bevezették és tanúsíttatták az MSZ EN
A Paksi Atomerômû Zrt. a követelmé-
jászervezett szakterületeket szabályo-
ISO 14001:1997-es szabvány alapján a
nyek maradéktalan teljesülését az OAH
zó minôségügyi dokumentumok (vezér
Környezetközpontú Irányítási Rendszert
NBI (Ország os Atomenergia Hivatal
igazgatói, vezérigazgató-helyettesi
(KIR). A rendszer bevezetése a már meg
Nukleáris Biztons ági Igazgatóság) felé
utasítások, eljárási, munkaügyi és tech-
lévô MSZ EN ISO 9001:2001-es szabvány
évente a Végleges Biztonsági Jelentés
nológiai utasítások), amelyeket feltöl-
szer int kialakított Minôségirányítási
részeként igazolja.
töttek a MIIR (minôségügyi integrált
Rendszer alapjaira építkezve, azzal
A Paksi Atomerômû Zrt. tevékenységébôl
irányítási rendszer) internetes (ARIS)
integrálva valósult meg. Három év eltel-
fakadó, szûkebb és tágabb környezetére
adatbázisába. Az új irányítási rendszer
tével, 2005 decemberében került sor a
gyakorolt környezeti hatások – önként
belsô auditja 2008. október-november
KIR elsô újratanúsítására, amely már az
vállalt, és a vonatkozó elôírásokat nagy
hónapokban zajlott, amely eredményes
új MSZ EN ISO 14001:2005-ös szabvány
biztonsággal kielégítô – szinten tartása
vezetôségi átvizsgálással zárult.
szerint átalakított Környezetközpontú Irányítási Rendszer auditálását jelentet-
érdekében, az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelôen, környezetköz
A társaság integrált irányítási rend-
te. A tanúsítás sikeresen zárult.
pontú irányítás rendszert mûködtet, ame
szerének 2008. évi aktuális felülvizs-
Az OVIT ZRt. 2008-as évre megfogal
lyet rendszeresen tanúsíttat. A rendszer
gálatát 2008. december 09. és 12. kö-
mazott céljai az „MVM Csoport fontosabb
okirat-megújító felülvizsgálata 2008-ban
zött az SGS Hungária Kft. nemzetközi
környezetvédelmi és minôségirányítási
is sikeresen lezajlott.
minôsítéssel is rendelkezô auditorai vé-
céljai”elnevezésû táblázatban olvashatók.
gezték. A felülvizsgálat során megállaAz atomerômûben végzett munka a dol
pították, hogy a társaság megfelel az
A Tatabánya Erômû Kft.-ben 2008.
gozóktól speciális felkészültséget igé-
új ISO 9001:2008, az ISO 14001:2004,
ápril is 1-jével történt szervezeti válto
nyel. A szakemberállomány tudásának
az OHSAS 18001:2007 és az ISO/IEC
zás ok miatt az Integrált Irányítási
szinten tartását biztosító képzési rend-
27001:2005 szabványok követelménye-
Rendszert is átalakították. Az esedé-
szert különoktatási szervezet mûködteti.
inek. A tanúsítás kiterjedt az új piaci fo-
kessé vált okirat-megújító auditot úgy
A felnôttképzési intézményi akkredi
lyamatokra, a KÁT-ra (kötelezô átvételû
készítették elô, hogy azzal együtt az
tációval rendelkezô szervezet 28 kar-
termelés) is.
IIR aktualizálás a is megtörténhetett.
bantartói programot akkreditáltatott, és jogosult a szakképesítések szakmai vizsgáinak megszervezésére is.
41
42
M a g y ar V i llam o s M ű vek
„Az atomerômûben végzett munka a dolgozók tól speciális felkészültséget igényel. A szakem berállomány tudásának szinten tartását bizto sító képzési rendszert külön oktatási szervezet mûködteti.” és rendszerelemeik, nyomástartó berendezések, tároló tartályok és rendszerelemeik, valamint nyomáshatárolók és rendszerelemeikmûszaki megfelelôségellenôrzését isvégezheti. A társaság integrált, minôségügyi és környezetközpontú irányítási rendszert mûködtet. 2009-ben megkezdi a Méréstechnikai Labor szervezeti egység felkészítését, az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményeinek megfelelô, NATakkreditációs eljárás lefolytatásához, és megújítja a PA Zrt. ABOS 1,2,3,4T minôsítését. Az EKS-Service Kft. vezetése ugyancsak elkötelezett a fenntartható fejlôdés
Oroszlányi Erômû
mellett. Ezt tükrözi a tevékenységéhez, strat égiájához kapcsolódóan, néhány A Vértesi Erômû ZRt. minôség- (MIR),
Az MVM GTER Zrt. a 2007. év vé-
éve bevezetett integrált minôség-, kör-
környezet- (KIR), és munkahelyi egész
gén történt megalakulását követôen,
nyezet- és MEB irányítási rendszer.
ségvédelem
irányítási
2008 áprilisában, megkezdte az ISO
rends zer e (MEBIR, MSZ 28001:2008)
9001:2008 és az ISO 14001:2004 szab-
Az ATOMIX Kft. a Paksi Atomerômû Zrt.
integrált irán yítási rendszerként mû
ványok követelm ényeinek megfelelô,
100% tulajdonában lévô társaság. Tevé-
ködik, amelyet 2008 szeptemberében
integrált irányítási rendszer kialakítá-
kenységi köre (tûzoltás és kárelhárítás,
az ECM Irányítás i Rendszerek Európai
sát és az annak mûködését szabályozó
vagyon- és ôrzésvédelem, szállítás, léte
Tanúsítási Szolgálata Kft. tanúsított.
dokumentációs rendszer kidolgozását.
sítmény-üzemeltetés, vendéglátás) az
Az auditálásra való felkészülés során —
Az integrált irányítási rendszert a tár-
évek folyamán folyamatosan bôvült olyan
figyelembe véve az MVM Elismert Válla-
saságnál 2008. október 31-én bevezet-
ágaz atokkal, amelyek elengedhetetl e
latcsoporthoz történt csatlakozást is — a
ték, amelynek belsô auditja 2009 elsô
nülszükségesek az atomerômû mûködé
dokumentációt jelentôs mértékben át-
negyedévében megtörtént.
sének támogatásában. A társaság 2001-
és
biztonság
benszerezte meg MSZ EN ISO 9001:2001
dolgozták. Az integrált rendszer mûk ö dését a fejlesztési igazgató irányítja, a
Az MVM
koordinációs tevékenységeket a minô
MEO szervezeti egysége, a 2008-as
ERBE
Zrt. Atomerômûvi
ségirányítási szervezet végzi munkavé
évtôl, az MSZ EN ISO/IEC 17020:2005
delm i és a környezetvédelmi szakembe
szabványnak megfelelôen
rek támogatásával.
minôségügyi rendszer alapján végzi te-
kialakított
vékenységét. A 2008-as év végén a A VILLKESZ Kft. ugyancsak integ-
Nemzeti Akkreditáló Testülettel (NAT)
rált irányítási rendszert (IIR) mûködtet,
együttmûködve, a fenti szabvány köve-
amelyn ek alapját az ISO 9001:2000 és
telményeinek megfelelô akkreditációs
az ISO 14001:2004 szabványok képezik.
eljárást folytatott le, amely 2009 ja-
A 2008. évi felülvizsgálaton az IIR sike-
nuárjában sikeresen lezárult. Az akkre
resen megfelelt.
ditációs fokozat megszerzésével, az MVM ERBE Zrt. Atomerômûvi MEO szer vezeti egysége, akkreditált „C” típusú ellenôrzô szervezetként nukleáris létesítményekhez tartozó csôvezetékek
szabvány szerinti tanúsítását.
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
43
Az MVM Csoport tagjainak irányítási rendszerei Vállalat
ISO 9001
ISO 14001
További rendszerek/Megjegyzések
MVM Zrt.
*
*
—
MAVIR ZRt.
*
*
Informatika. Biztonságtechnika. Az információbiztonság irányítási rendszerei. Követelmények ISO/IEC 27001:2006* Relévédelmi labor: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (OHSAS). Követelmények (BS OHSAS 18001:2007)*
PA Zrt.
–
Atomerômûvek Minôségirányítási Szabályzata (89/2005. (V.5.) Korm.r. 2.sz. melléklete) szerinti minôségbiztosítási rendszer MSZ EN ISO/IEC 17025:2005
VÉ ZRt. OVIT ZRt.
–
Folyamatban van az ISO 14001–es rendszer tanúsítása, és az integrált rendszer kiépítése
*
*
Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonság Irányítási Rendszer OHSAS 18001* Akkreditált vegyi labor: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Akkreditált termovíziós labor: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005
TE Kft.
*
*
Hegesztés: MSZ EN 729–2:1995*
MVM GTER Zrt.
*
*
–
MVM ERBE Energetikai Zrt.
*
*
ABOS 1, 2, 3, 4T. Akkreditált ellenörzô szervezet MSZ EN ISO IEC 17020:2005. Folyamatban van a méréstechnikai labor MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szerinti akkreditációja
–
–
*
*
MVM Partner ZRt. VILLKESZ Kft.
– NAT akkreditált laboratórium légszennyezô pontforrások vizsgálatára: MSZ EN ISO/IEC 17025/2005
–
–
–
MVMI ZRt.
MIFÛ Kft.
*
*
Folyamatban van az ISO/IEC 27001:2006 szerinti akkreditáció.
EKS–Service Kft.
*
*
Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer MSZ 28001:2003*
MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi ZRt.
–
–
ENERGO–MERKUR Kft.
–
–
MVM Adwest HgmbH
–
–
–
MVM Kontó ZRt.
–
–
–
–
A tûzoltó szakágazat 1999-tôl, a Biztonsági szakágazat 2007-tôl rendelkezik tanúsított ISO 9001-es rendszerrel.
–
–
–
ATOMIX Kft. MVM Észak–Budai Fûtôerômû Kft. * Integrált Irányítási Rendszer (IIR) keretében
44
M a g y ar V i llam o s M ű vek
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
4. Társadalmi szerepvállalás
„A társaságcsoport kom munikációs tevékenysé ge eredményesen szolgál ta a mindinkább növekvô érdeklôdést és elvárá sokat, és a tevékeny séghangsúlyainak át rendezésével igyekezett megfelelni annak az cél kitûzésnek, hogy a leg jelentôsebb magyar nagyvállalatok egyike legyen.”
45
46
M a g y ar V i llam o s M ű vek
4.1 Kommunikációs alapelvek 2007-ben az MVM Csoport visszavon hatatlanul elfoglalta helyét a legjelen
A második körbe az MVM Csoport két
tôsebb hazai gazdasági szereplôk kö-
kereskedelmi
zött, nemcsak tényleges teljesítménye
(az MVM Trade ZRt. és az MVM Partner
leányvállalata
tartozik
és üzleti eredménye, de általános pia-
A fenti feladatokat a Csoportszintû PR
ZRt.), amelyek esetében kiemelten fon-
ci megítélése és ismertsége terén is.
Szabályzat által rögzített elvek mentén,
tos a küls ô – elsôsorban a kereskedelmi
A társaságcsoport kommunikációs te-
formalizált adatszolgáltatás és a Cso-
tevékenys ég által vezérelt – kommuni
vékenysége eredményesen szolgálta a
port tagjaival folytatott együttmûködés
káció, és a markáns megjelenés.
mindinkább növekvô érdeklôdést és el-
alapján végzi a társaság. A kitûzött cél,
A társaságcsoport többi tagjánál a cso
várásokat, és a tevékenység hangsú-
hogy a cégcsoportról alkotott külsô kép
portszintû szabályozás értelmében va-
lyainak átrendezésével igyekezett meg-
és megítélé s, az érintett felek számá-
lósul meg a kommunikáció. A modell
felelni annak a célkitûzésnek, hogy a
ra egységes legyen, amely szoros ko-
alk alm azásával úgy lehet a folya ma
legjelentôsebb magyar nagyvállalatok
ordinációt és felügyeletet igényel mind
tok at optimalizálni, hogy eközbenaz
egyike legyen.
a döntési, mind a végrehajtási szakasz-
egyes társaságok sajátosságai, a szak
4.1.1 Csoportszintû koordináció, a csoportszemlélet érvényesítése
ban. Különösen fontos ez a társaság-
mailag indokolt mértékben érvényre jut
csoport
hatnak.
társadalmi
szerepvállalását
leginkább megtestesítô támogatási te A
vékenység terén.
MAVIR
ZRt.
speciális
helyzetére
tekintettel(hiszen a társaság nem része az elismert vállalatcsoportnak) a kom-
A kommunikációs terület által ellátott
4.1.2 A 2+2 modell
munikációs, ezen belül a társadalmi szerepvállalás terén kifejtett közös munka
funkciók közül az egyik legfontosabb a társaságcsoport egységes képviselete,a
A fenti struktúra további pontosítása
kizárólag szakmai szempontok alapján,
társaságcsoport középtávú stratégiájá
érdekében és a gyakorlati mûködés ta-
nem a cégcsoport által szabályozott
ban meghatározott céljainak szem
pasztalatai alapján bevezettük az ún.
módon történik.
elôtt tartásával. A legjelentôsebb vál-
2+2 modell szerinti mûködést. A modell
tozás az, hogy 2008-tól az MVM Zrt. —
a szabályozási rendszer csoportszintû
párhuzamosan a stratégiai holdingszer-
alkalmazása mellett lehetôvé teszi a
vezet létrej öttével — lényegében nem
csoporttagok kommunikációs sajátos
önálló szervez etként, hanem a társa-
ságainak figyelembevételét, ugyanak-
ságcsoport képviselôjek ént lép fel a
kor a támogatási tevékenység és egyéb
külvilág felé az alábbi területeken:
kommunikációs
folyamatok
területén
is alkalmazható. A modell alapján ha• támogatások, adományozás
tározzák meg a társaságcsoport azon
• szponzoráció, reklám
tagjait, amelyek önálló, a kommuniká-
• médiakapcsolatok
ció valamennyi területére kiterjedô jo-
• on-line megjelenések
gosultsággal rendelkeznek. Az elsô cso-
• együttmûködés szakmai és társadalmi
portba két társaság, az MVM Zrt. és a
szervezetekkel
Paksi Atomerômû Zrt. tartozik, ame lyeknél az egységes szabályozás mellett önálló kommunikációs kompetenciák is maradnak.
„A kitûzött cél, hogy a cégc soportról alkotott külsô kép és megítélés az érintett felek számára egységes legyen (…)”
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
„Az Accountability Rating Hungary (ARH) felmérés keretében – a magyarországi cégek elszámoltatható sági rangsorában – az MVM Zrt. 2008-ban negyedik helyezést ért el.”
4.2 A társaságcsoport stratégiai törekvései és a kommunikáció kapcsolatrendszere
• A z áramkereskedelem terjeszkedése, végfogyasztói akvizíció (Tömeges Ver senypiaci Fogyasztók – TVF – Projekt) • N agyberuházások
konkrét
tervei
(Teller projekt, új Mátrai lignitblokk) Az MVM egyre szélesebb körben való is mertségét, egyúttal támogatási munká
A társaságcsoport üzleti-stratégiai cél
jának eredményességét igazolja egy
jain ak megvalósítását támogatandó, az elmúlt mintegy másfél évben egyre
lalás terén is határozottabban lépett fel,
2008 decemberében elvégzett kutatás.
intenzívebbé vált a pr szakterület tevé-
és ilyen irányú elkötelezettségét a nyil-
Ennek eredményei arról tanúskodnak,
kenysége, amely eredményesen szolgál-
vánosság számára is bemutatta.
hogy a legjelentôsebb szponzorációs és
ta a mindinkábbnövekvô érdeklôdést és
A kommunikációs terület tartalmi elemei
felelôsségvállalási projektek mérhetôen
elvárásokat. Mindez elsôsorban a cég-
nek alapját az alábbi fôbb területek jelen
is összekapcsolódnak a nyilvánosság
csoport sajtómunkájában érzékelhetô,
tették:
elôtt a cégcsoporttal, és a támogatási tevékenységnek az ismertség növeke-
de fontos szerepe volt annak is, hogy a társaságcsoport a társadalmi szerepvál-
• A teljes piacnyitás és az új árampiaci
désében kimutatható szerepe van.
modell bevezetése • A társaságcsoport tôzsdeképességének belátható közelségbe kerülése
4.3 Az MVM Csoport CSR tevékenysége 4.3.1 Alapelvek Az MVM Csoport, a tavalyi év során ki-
Ezzel az MVM vezetô pozíciót szerzett a
A Társaság és a Nemzeti Fogyasztóvé-
alakította a kommunikációs tevékeny-
tôzsdén kívüli, az állami tulajdonú, és a
delmi Hatóság által alapított Magyar
ségre vonatkozó CSR stratégiáját, és
villamosenergia-ipari társaságok között
Minôség Háza díjat (a „villamosenergia-
ezzel komoly elôrelépést tett abba az
is. A lista évente készül el, nemzetkö-
szolgáltatás” kategóriában) harmadik
irányba, hogy felelôs nagyvállalattá vál-
zileg elfogadott értékelési szempontok
alkalommal vehette át az MVM Zrt.
hasson. A társaságcsoport döntéseiben —
alapján. Az értékelés során vizsgálják a
Ebben az évben indult a globális Good
a CSR szemléletét szem elôtt tartva —
vállalati stratégiát, a vállalatirányítást,
CSR 2008 program, amelyhez az MVM is
mindenkor érvényesült a társadalom
továbbá felmérik az érintettek bevoná-
csatlakozott. A kezdeményezés lehetôsé
iránti elkötelezettség, a felelôs vállala-
sának mértékét, valamint a vállalat kör-
get biztosított arra, hogy a programban
ti magatartás.
nyezetre gyakorolt hatásait.
résztvevô vállalatok tágabb körben, ös�-
A társaság 2009-ben is indulni kíván a
szehasonlítható formában is beszámolja
4.3.2 Elért eredmények
társadalmi felelôsségvállalás kapcsán
nak gazdasági, társadalmi és környezet
kiírt hazai és nemzetközi pályázatokon.
véd elmi teljesítményükrôl, ezzel is
A csaknem két évtizede mûködô tudo-
népszerûsítve a felelôs üzleti mûködés
Az Accountability Rating Hungary (ARH)
mányos társadalmi szervezet, a Magyar
gyakorlatát.
felmérés keretében — a magyarországi
Minôség Társaság egyik célja a hazai
cégek elszámoltathatósági rangsorában —
gazdaság minôségkultúrájának fejlesz-
az MVM Zrt. 2008-ban negyedik helye
tése.
zést ért el.
47
M a g y ar V i llam o s M ű vek
„A Társaság és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ható ság által alapított Magyar Minôség Háza díjat (a „vill amosenergia-szolgáltatás” kategóriában) harmad ik alkalommal vehette át az MVM Zrt.”
4.3.3 A továbblépés fő irányai
Továbbra is meghatározó szempont volt, hogy – állami tulajdonú társaságként – mértéktartóan ugyan, de olyan értékek
Az MVM Csoport a villamosenergia-el-
létrejöttéhez járuljon hozzá, amelyek
látás értékláncának valamennyi szeg-
színvonala méltó a nemzeti villamos tár-
mensében jelen van. A CSR szemlélet
saságcsoport küldetéséhez, az általa el-
szem elôtt tartásán túl, az üzleti-straté-
fogadott és képviselt normákhoz.
#SPO[JOP$PTJNPBSDLÏQF ª.VTFPEFHMJ"SHFOUJ 'JSFO[F
48
giai szempontok elemzése tovább bôvíti és konkretizálja a megszólítandók körét.
A 2008-as évben tovább bôvült, illetve
Az MVM Csoport Középtávú Stratégiájá-
erôsödött az a kör, amellyel az MVM Cso-
nak folyamatos aktualizálása magában
port tagvállalataival karöltve, egységes
foglalja a kommunikációs stratégia és a
elvek alapján mûködött együtt. Ezt pél-
CSR munka folyamatos felülvizsgálatát,
dázza az MVM kereskedelmi leányválla-
szükség szerint átdolgozását, bôvítését,
latainak, az MVM Trade-nek és az MVM
hatékonyabbá tételét is.
Partnernek a gyermekegészségügy te-
"
.&%*$*&, GÏO Z L PS B
²MFUÏTNźWÏT[FUBSFOFT[ÈOT['JSFO[ÏCFO
4[ÏQNźWÏT[FUJ.Þ[FVN
rén kifejtett adományozása.
+BOVÈSNÈKVT XXXNFEJDJFLIV
"LJÈMMÓUÈTLJFNFMU CBOLJQBSUOFSF
4.3.4 A 2008. évi támogatási és CSR munka részletes bemutatása
A CSR munka szerves része a munkavállalók bevonása a folyamatba. Ennek ke-
"LJÈMMÓUÈTLJFNFMU UÈNPHBUØKB
8883&/&4;"/4;&7)6
XXXSFOFT[BOT[FWIV
1. sz. fotó
retében a munkavállalókat tájékoztatjuk a társaságcsoport CSR terültén kifejtett
A 2008-as év három legjelentôsebb tá
tev ékenységeirôl, valamint lehetôség
• A szélesebb társadalmi rétegek felé
mogatási területe, a társaságcsoport
szerint részvételt biztosítunk a számuk-
nyitó regionális kulturális fesztiválok,
köz össégi szerepvállalásának legfonto
ra az egyes programokon. Nyitottak va-
képz ô-és fotómûvészeti események
sabb pillérei: a komolyzene, a karitatív
gyunk a munkavállalók azon kezdemé-
(Szépmûvészeti Múzeum – Medici Kiál-
elkötelezettség és a sport.
nyezéseire is, amelyek a felelôs vállalati
lítás; Balatonfüredi Nyári és Ôszi Fesz-
magatartás gondolatkörébe illeszthetô
tivál; Szolnoki Tavaszi és Ôszi Kulturá-
javaslatokat tart almaznak (pl. dolgo-
lis Fesztivál; Pannonhalmi Mûvészeti
4.3.5 A tevékenység irányelvei
zói véleményfelmérés és az elvárások feltérképezése az MVM új székházával kapcsolatban).
politikáját 2008-ban is a magyar gazda érvényesítette, hangsúlyozva a társada-
nyezések felkarolása: idôszaki kiállítások az MVM Galériában.
Az MVM társadalmi felelôsségvállalási sági életben betöltött súlyához mérten
Fesztivál) támogatása. • A munkavállalói mûvészeti kezd em é
4.3.6 A CSR és támogatási munka fő területei
lomért, a környezetért és a munkavállalókért érzettfelelôsségvállalását, a szo-
Az egyetemes és hazai kulturális érté-
ciális problémák iránti érzékenységét.
kek támogatása: ( 1-2. sz. fotó) • A komolyzenei kultúra és oktatás támogatása (Magyar Haydn Társaság; Zuglói Filharmónia Kht.; Szent István Király Szimfonikus Zenekar; Koncert 33 — Jakobi Koncert Kft.; Junior Prima díj — országos és regionális szinten).
Környezeti, Szociális és Társadalmi Jelentés
2. sz. fotó
3. sz. fotó
4. sz. fotó
A verseny– és tömegsport támogatása:
A tudásalapú társadalom fejlôdésének
• A környezettudatos vállalati magatar-
• S portszövetségek, sport-szakmai szer-
elômozdítása:
tást tükrözô globális és regionális kezdeményezések felvállalása: Magyar
vezetek mûködésének (Budapesti Olim-
• Az iparághoz kötôdô felsôoktatási in
piai Mozgalom; Magyar Olimpiai Bi-
tézmények támogatása (Energetikai
zottság) támogatása.
Szakközépiskola, Paks; BME középtá-
• A hazai élsport célzott területeinek,
vú együttmûködés).
valamint kiemelt sportesemények és
• N agy mú lt ú o kta t ás i int é zmé nye k,
kiemelkedô teljesítményt nyújtó spor-
szakmai szervezetek támogatása (Bu-
tolók (Öttusa Világbajnokság; Bir-
dapesti Corvinus Egyetem – vállalati
kózó-, Triatlon-, Ritmikus Sportgim-
professzori státusz; Eötvös Lóránd Fi-
nasztika Szöv etségek) támogatása. (3.sz. fotó) • S zéles társadalmi rétegeket érintô tömegsport rendezvények, helyi sportesemények (Lôrinci Sportnapok; Hatvan– Lôrinci Triatlon) felkarolása.
zikai Társulat). • A tudomány, a technika és az innováció hazai folyamatainak felkarolása: szakmai konferenciák támogatása. • Kiemelkedô teljesítményt nyújtó tehetségek, hátrányos helyzetû fiatalok fel-
• A munkavállalók egészségmegôrzését,
karolása (Kandó Diáknapok; Országos
rekreációját elôsegítô programok szer-
Szilárd Leó Fizika Verseny; Buda-
vezése.
Természetfilm Fesztivál. (5.sz.fotó)
5. sz. fotó
pesti Corvinus Egyetem – Vállalat
Szociális problémák iránti érzékenység:
gazdaságtan Verseny).
• Hátrányos helyzetû csoportok, illetve
Környezetünk védelmének támogatása:
az esélyegyenlôséget javító progra-
• Környezetvédelmi konferenciák, kiad
mok támogatása (Kézenfogva Alapít-
ványok,programok, szervezetek támo
vány; Magyar Speciális Olimpia Szö-
gatása:KÖVET Egyesület.
vetség 6.sz.fotó).
49
50
M a g y ar V i llam o s M ű vek
„Az MVM tudatosan áll olyan ügyek mellé, ame lyek saját értékrendjüket követve, a társaságcso porthoz hasonlóan, a környezettudatos vállalati magatartás közvetítését tûzték ki céljukként.”
Kézenfogva Fogadd el, fogad j el!
4.4 Szemelvények az MVM Csoport 2008. évi közösségi szerepvállalási NAPI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS I projektjeibôl ê WWW.NAPI.HU
N A P I G A Z D A S Á G 2 0 0 8 . J Ú L I U S 1 8 –1 9 . , P É N T E K - S Z O M B A T
A FELELŐSSÉG FÓRUMA – A FÓRUM FELELŐSSÉGE 2008. JÚLIUS 18–19., PÉNTEK-SZOMBAT, XVIII. ÉVFOLYAM 139. (4717.) SZÁM
=VELFOGADOD!]d\nZ\nhoZggZkV\njc`Z\n[dgb{`h`acWoZ`!]V Za[d\VYdY!]d\niVcja]Vijc`Z\nb{hia!aZ\nc`W{gekV\n[d\nVi`dh ZbWZgZ`!]VELFOGADOD!]d\nhZ\iZc^c]VVccn^!b^ciZa[d\VYc^Vb{h^`Vi! V``dg[d\VY_ZaZ\n_i^eeZi!hGYERE EL MfJUS JmN &%h&-/(%`oiiV;Zakdcja{h^iggZ &ELLmP