MAGYAR NÉPRAJZ. nyolc kötetben KÉSZÜLT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉBEN. Szerkesztőbizottság PALÁDI-KOVÁCS ATTILA

MAGYAR NÉPRAJZ nyolc kötetben K É S Z Ü LT A M A G YA R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A N É P R A J Z I K U TAT Ó I N T É Z E T É B E N

Szerkesztőbizottság

PALÁDI-KOVÁCS ATTILA a szerkesztőbizottság vezetője

† BALASSA IVÁN † BODROGI TIBOR DOMONKOS OTTÓ † DÖMÖTÖR TEKLA † GUNDA BÉLA

HOFER TAMÁS OROSZ ISTVÁN † TAKÁCS LAJOS † TÁLASI ISTVÁN † VARGYAS LAJOS

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Paladi_cn.indd 2

2009.11.11. 14:15:17

TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM I. 2. A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG KORSZAKAI

Főszerkesztő

PALÁDI-KOVÁCS ATTILA

Szerkesztő

FLÓRIÁN MÁRIA

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Paladi_cn.indd 3

2009.11.11. 14:15:18

Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

A kötet szerzői BALASSA M. IVÁN, BÁRTH DÁNIEL, BÁRTH JÁNOS, ÉGETŐ MELINDA, FELFÖLDI LÁSZLÓ, FLÓRIÁN MÁRIA, KISBÁN ESZTER, PAKSA KATALIN, PALÁDI-KOVÁCS ATTILA, PÓCS ÉVA, SZEMERKÉNYI ÁGNES, SZILÁGYI MIKLÓS, SZULOVSZKY JÁNOS, VEREBÉLYI KINCSŐ, ZENTAI TÜNDE Lektor KÓSA LÁSZLÓ A képmellékleteket, az ábra- és térképanyagot szerkesztette PALÁDI-KOVÁCS ATTILA A térképeket rajzolta NAGY BÉLA A helységnévmutatót készítette KISS EMÍLIA, JUNG HORTI JUDIT, MOLNÁR ANNA A borítón: A rozsnyói Szent Anna oltárkép részlete. Kétlovas vályús szekér vaskő szállítására. Rozsnyó (Gömör vm.) 1513

ISBN 978 963 05 4922 0 (összkiadás) ISBN 978 963 05 8752 5 (I. 2. kötet) Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu

Első magyar nyelvű kiadás: 2009 © Akadémiai Kiadó, Budapest 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

Paladi_cn.indd 4

2009.11.11. 14:15:18

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ – Paládi-Kovács Attila. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

FORRÁSOK, MÓDSZEREK, EREDMÉNYEK A NÉPI MŰVELTSÉG TÖRTÉNETI KUTATÁSÁBAN – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11

Előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néprajz és művelődéstörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nép, népi műveltség és a „hivatásos” kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idő felfogása és a műveltségi javak együttélése, egyidejűsége a népi műveltségben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történeti rétegek és relatív kronológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Évszámok, századok – abszolút kronológia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Innovációk, konjunktúrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Periodizáció, szakaszok és fordulópontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Változás, átmenet, fixáció. Kontinuitás és diszkontinuitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történeti stílusok, stílusrétegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 14 15 17 19 21 24 27 31 35

ELŐZMÉNYEK A 10. SZÁZADIG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

39

Társadalom – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Család, rokonság, leszármazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetség és törzs – szabadok és szolgák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás – Szilágyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zsákmányolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állattartó kultúra – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földművelő gazdálkodás – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra – Égető Melinda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlőkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcskultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kertkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés, szállítás, járművek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízi közlekedés, csúsztatók, szánok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lovaglás, málházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerekes járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézművesek, mesterségek – Paládi-Kovács Attila. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vas- és fémművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőrművesség, szőrművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

39 39 43 49 50 51 52 57 60 67 72 72 74 75 76 76 78 80 82 83 84

739

Neprajz _1-2.indd 739

2009.11.09. 20:48:45

Kendermegmunkálás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyagművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb mesterségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településmód – Bárth János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szavak üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyarság települései a honfoglalás előestéjén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyarság letelepedése a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építőkultúra – Balassa M. Iván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakásbelső, bútorok – Zentai Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öltözködés – Flórián Mária . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amire szókincsünkből következtethetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyi emlékek tanúsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra – Kisbán Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozáskultúra emlékei a 9. század végéig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra a honfoglalás korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Díszítőművészet – Verebélyi Kincső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költészet – Szemerkényi Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zene, dal – Paksa Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Archaikus réteg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ugor ősréteg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Nemzetek feletti” ősréteg: a pszalmodizáló stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ótörök ősréteg: a kisambitusú pentaton stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ótörök ősréteg: a nagy ívű ereszkedő (kvintváltó) pentaton stílus . . . . . . . . . . . . . . . . Népszokás – Bárth Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiedelmek, vallási képzetek – Pócs Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

85 86 87 88 88 90 91 93 97 99 99 100 102 102 105 107 111 116 117 119 119 120 120 131 133

A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KÖZÉPKORBAN (11–15. SZÁZAD) . . . . . . . . . . . .

137

A köznépi társadalom élete – Paládi-Kovács Attila. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyén, család, rokonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetség, natio, ország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jobbágyság, parasztság, közösség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás – Szilágyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Méhészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állattartó kultúra – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lótartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szarvasmarhatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Juhtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sertéstartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ebtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baromfitartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földművelő gazdálkodás – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termesztett növények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Talajművelés, munkaeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aratási, cséplési módok és eszközök. Tárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra – Égető Melinda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlőkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcskultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kertkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés, szállítás, járművek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lovaglás, nyergelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

137 137 143 146 150 151 151 152 155 158 158 160 162 163 164 165 165 167 169 171 175 175 178 179 180 181

740


2009.11.09. 20:48:45

Kerekes járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utazószekerek, kocsik, hintók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízi közlekedés és járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézművesség, mesterségek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasművesség, kovácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyagművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A faipar fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kender- és lenfeldolgozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőrművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településformák – Bárth János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A falurendszer kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A településnév-adás módjai, típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Falut jelentő latin szavak és településtörténeti hátterük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középkori faluhálózat kiteljesedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyarországi városok fejlődésének útja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építőkultúra, köznépi lakóházak – Balassa M. Iván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakáskultúra, bútorok – Zentai Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Árpád-kor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Késő középkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öltözetek, viseletek – Flórián Mária. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugati öltözetelemek átvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Továbbélő keleti hatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középkortól ismert ruhafélék a közrend öltözködésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra – Kisbán Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középkori kettős étkezési rend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hús és hústalan váltakozása: a központi irányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hús és a hal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kenyér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Káposzta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kor ízlése és a nemzetközi minta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Díszítőművészet – Verebélyi Kincső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költészet, szájhagyomány – Szemerkényi Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zene, népdal – Paksa Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tánc – Felföldi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakrális táncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Udvari táncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Harci táncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Profán táncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szokásvilág – Bárth Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiedelmek, vallási képzetek – Pócs Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

181 185 186 187 191 196 197 200 201 202 202 204 206 207 211 212 219 220 222 225 225 225 227 229 229 230 232 233 234 234 235 238 244 255 255 257 258 258 259 262

A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (16–18. SZÁZAD) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

267

A köznépi társadalom – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Második jobbágyság és rétegződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földközösség, faluközösség, önkormányzat, önigazgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felekezet, közösség és egyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Család, háztartás, rokonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéni életút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás – Szilágyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Méhészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

267 267 269 274 278 283 290 290 292 293

741


2009.11.09. 20:48:45

Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állattartó kultúra – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szarvasmarhatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lótartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Juhtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sertéstartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baromfitartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Legeltetés, nyájak és pásztorok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építmények, ólak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tejgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földművelő gazdálkodás – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Trágyázás, talajjavítás, talajmunkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aratás, cséplés, nyomtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termesztett növények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra – Égető Melinda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlőkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcskultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kertkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés, szállítás, járművek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lovaglás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerekes járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kocsi és hintó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Távolsági fuvarozás, szekeresek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szénaszállító szekerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízi közlekedés, szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézművesség, ipar, háziipar – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gabonamalmok, őrlő molnárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Faműves mesterségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyagművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kender- és lenmunka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőrművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településformák – Bárth János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településtörténeti és népesedési változások a török korban (16–17. század). . . . . . . . Népesedéstörténeti folyamatok a 18. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Belső migráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telepítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzetiségi arányok változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településtörténeti változások a 18. században és a 19. század első felében . . . . . . . . . Építőkultúra, lakóházak – Balassa M. Iván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakásbelső, bútorok – Zentai Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kora újkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 17. század fejleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népi lakáskultúra kibontakozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jobbágykor vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öltözetek, viseletek – Flórián Mária. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyugati divat befolyásának erősödése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „magyar ruha” kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Férfiöltözet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Női öltözet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közrend öltözködésének elkülönülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feudális kötöttségek – önellátás, ruharendeletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feudális kötöttségek lazulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bővülő kereskedelem, változó ruhafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

294 297 298 300 301 304 305 305 306 307 308 308 310 314 317 321 321 326 328 330 330 331 332 334 335 337 339 340 344 347 350 353 353 356 356 359 359 362 363 364 367 382 382 383 385 391 394 394 394 395 396 396 398 399 399

742


2009.11.09. 20:48:45

Vászonruhák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőrruhák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szűrposztó és aba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Posztóruhák és a férfiruhatár módosulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A női öltözet alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kelengye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Régiók öltözködésének elkülönülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra – Kisbán Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élelmiszerek, ételek, étkezések (16–17. század) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gabona, kenyér, kása, főtt tészta – tőkehús és szárnyas – káposzta és répa . . . . . . Ételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Káposztás hús Magyarország címere” – „Szalonnás káposzta Magyarország címere” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ízek, fűszerek, dietétika és színek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Italok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakácskönyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új nemzetközi minta: a francia étkezés és szakácsművészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újítások százada, 1690–1780 – Újítások az elit kultúrában, 1690–1720 . . . . . . . . . . . Újvilági élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új ízek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Társadalmi rendszerváltozáson átívelve, 1780–1880 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gabona, burgonya, cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új jelkép a századvégen: „paprikás hús” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megkülönböztetés jelei: az illendő étkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az új polgári konyha felé: vendégfogadók, étlapok, a „bécsi konyha”, szakácskönyvek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Parasztlakodalom: önkép, jelkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Díszítőművészet – Verebélyi Kincső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költészet, szövegfolklór – Szemerkényi Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népzene, népdal – Paksa Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tánc – Felföldi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kora reneszánsz tánckultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hagyományos táncok, közös „magyar” vonások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táncok a 16–17. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hajdútánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugat-európai táncok a magyar társas életben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 18. század tánckultúrája Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jobbágyság táncai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Katonatáncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „magyar tánc” a 18. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti táncok a 19. század első felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Paraszti táncélet a 19. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népszokások – Bárth Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiedelemvilág – Pócs Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

399 401 402 402 403 404 405 406 406 406 406 407 410 410 411 414 415 416 417 417 418 418 418 420 421 424 426 437 442 463 463 465 465 466 467 468 470 471 472 472 476 477 485

A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KAPITALIZMUS KORÁBAN (1848–1945) . . . . . . .

495

Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás – Szilágyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Méhészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állattartó kultúra – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

495 496 498 498 501 503

743


2009.11.09. 20:48:45

Lótenyésztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Juhtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szarvasmarhatartás, tejgazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sertéstartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baromfitartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földművelő gazdálkodás – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A növényi kultúrák változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkamódok változása, új gépek, eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra – Égető Melinda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlőkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcskultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kertkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés, szállítás, járművek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogatos járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fuvarosok, szekeresek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízi szállítás, hajózás, tutajozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézművesség, ipar – Szulovszky János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élelmiszeripar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Malomipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mészáros és hentes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kovácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakatosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bádogosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőripar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tímár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csizmadia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cipész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szűcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szíjgyártó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Textil- és textilfeldolgozó ipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Takácsok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Faipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Asztalos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Esztergályos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kádár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bognár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kocsigyártás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyagművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fazekasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kályhások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pipakészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tégla- és cserépgyártás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településformák – Bárth János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településformálódás a 19. század második felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településtörténeti folyamatok a 20. században. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építőkultúra – Balassa M. Iván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakásbelső, bútorok – Zentai Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A paraszti függetlenedés kora (1848–1880) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A századfordulótól az I. világháborúig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A két világháború közötti időszak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

503 505 506 509 510 513 514 516 519 525 525 529 532 533 533 538 539 543 547 547 548 550 550 551 552 552 554 554 555 556 556 557 557 557 558 559 559 560 561 561 562 562 563 563 564 564 565 566 566 568 571 577 578 580 584

744


2009.11.09. 20:48:45

Öltözködés – Flórián Mária . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gépi előállítás megjelenése az öltözködésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parasztság válasza a változó lehetőségekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Archaikus vonásokat őrző tájak öltözködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A divat változásait fokozatosan befogadó régiók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Paraszt voltukat öltözetükkel hangsúlyozó viseletcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új parasztos viseletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népviseletek utóélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra – Kisbán Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kenyérsütés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hús, zsír, szalonna, olaj és tej . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zöldség, zöldfőzelék, burgonya, befőzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sütőélesztő, cukor, sör, üdítő ital: az új élvezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tűzhely, főzőedény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jégszekrény, hűtőszekrény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az új élelmiszerüzlet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magazinok, szakácskönyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házon kívül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A társadalmi kiegyenlítődés útján – régies színekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyalkotó népművészet – Verebélyi Kincső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költészet, szövegfolklór – Szemerkényi Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népzene, népdal – Paksa Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tánc – Felföldi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hagyományos tánckultúra Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tánckultúra feltételei a dualizmus kori Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Színpadi és társastáncok a dualizmus korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A néptánc a dualizmus korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hagyományos és társasági tánckultúra a 20. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar tánchagyomány a 20. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népszokások – Bárth Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hitvilág – Pócs Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

586 586 587 587 588 590 591 592 594 595 598 599 599 600 600 601 601 603 604 605 614 615 623 623 624 625 625 626 626 628 632

BIBLIOGRÁFIA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

636

A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

706

HELYSÉGNÉVMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

711

A KÉPEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

721

A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

731

AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

733

745


2009.11.09. 20:48:45

ELŐSZÓ

A magyar népi műveltség történeti alakulásáról, korszakairól szóló összefoglalásnak nincs közvetlen előképe. Csaknem félszázada, a néprajz „történeti tudomány”-ként való felfogása óta időről időre felmerült az „új magyarság néprajza” tervezeteinek megvitatása során a történeti metszetek kérdése és vele a történeti fejlődésmenet felvázolásának kívánalma. Az új magyar néprajzi kézikönyv előkészítését szolgáló vitákról, munkálatainak fordulópontjairól szóltunk a Magyar Néprajz VIII. Társadalom című kötetének előszavában (Budapest, 2000: 5–9). 1976-ban, amikor Ortutay Gyula vezetésével a jelen vállalkozás első vázlatai, szinopszisai elkészültek, még nem esett szó a magyar néphagyomány, a társadalom és a kultúra történeti változásait bemutató kötetről. A Solt határában tartott munkamegbeszélésen vetődött fel először, hogy Hoffmann Tamás és Voigt Vilmos 1968-ban „A magyar etnikum és a magyar népi kultúra fejlődése” címen kidolgozott szinopszisa alapján készüljön el és csatlakozzék az akkor 6 kötetre tervezett kézikönyvhöz egy ilyen kötet is, mintegy 40–45 ív terjedelemben. Ez a kötet – a többitől eltérően – a népi kultúra és a társadalom történetét nem témákra bontva, hanem nagyobb korszakok szerinti rendbe szedve és a magyar történelem menetébe ágyazottan mutatta volna be. Hoffmann Tamás és Voigt Vilmos tervezett kötetének előzménye volt az a könyvfejezet, amelyet a szerzők 1965-ben publikáltak A kultúra világa című könyvsorozatban, annak is A Föld országai – A világ népei címet viselő kötetében (Gondolat Kiadó, Budapest, 1965: 696–740). Ez a mintegy 44 oldalas fejezet elkülönítve tárgyalja a magyar nép etnográfiáját, majd a magyar nép folklórját, de a fejezet mindkét tematikus ága kronológiai rendben halad az ősműveltségtől, a finnugor nyelvi rétegtől egészen a kapitalizmus koráig. Ortutay Gyula halála (1978) után az egész vállalkozás ügye megtorpant, s csak 1981-ben lendült ki ismét a holtpontról, amikor Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese Tálasi István professzort kérte fel a kézikönyv szerkesztőbizottságának vezetésére. Akkor merült fel az a gondolat, hogy a magyar népi kultúra történetének áttekintésére történész szerzőket kérjenek fel. A Tálasi akadémikus elnökletével 1981. április 15-én megtartott munkamegbeszélést követően kapott megbízást előtanulmányok írására – a korszakok rendjében haladva – Bartha Antal, Kubinyi András, Makkai László, Orosz István, Vörös Károly, Vörös Antal, s nem sokkal később Orbán Sándor. Feladatuk az volt, hogy etnográfusok és folklórkutatók aktív közreműködésével, s „a néprajzi kutatás szempontjait, igényeit figyelembe véve, foglalják össze a magyar nép történetét 5

Neprajz _1-2.indd 5

2009.11.09. 20:47:52

és adjanak áttekintést a magyar népi kultúra fejlődéséről.” Fontos megjegyezni, hogy ez a koncepció nem számolt etnográfus szerzők közvetlen részvételével. Sem az említett Hoffmann–Voigt szerzőpáros, sem a történeti és néprajzi kutatásokban egyaránt elismert kutatók (mint Balogh István, Belényesy Márta, Vargyas Lajos, Varga Gyula) foglalkoztatásával. „Az új magyar néprajzi szintézis I/B kötete szerzőinek és szerkesztőinek megbeszéléséről (1981. április 15.) készült jegyzőkönyv” tartalmazza a szerzők, a fejezetek és a megadott terjedelmek előirányzatát is: Bartha Antal: A magyar nép kialakulása és útja az államalapításig Kubinyi András: Az államalapítástól az egységes jobbágyság kialakulásáig Kubinyi András: Az egységes jobbágyság kialakulásától az örökös jobbágyság és a majorsági gazdálkodás kezdetéig (1526-ig) Makkai László: A magyar népi világszemlélet történeti alakulása Orosz István: Az örökös jobbágyság rendszere a kialakulástól az úrbérrendezésig (1526–1767) Vörös Károly: Az úrbérrendezéstől a jobbágyság felszabadításáig (1767–1848) Vörös Antal: A kapitalizmus kora (1849–1945) Orbán Sándor. A szocializmus kora (1945–1980)

2 ív

12 ív 2 ív 8 ív 4 ív 10 ív 2 ív

Az egész I/B kötet szövegének terjedelmét eredetileg 38 ívre tervezték, ami Makkai nehezen beilleszthető fejezetével elérhette volna a 40 ívet is. A felkért történész szerzők az „előtanulmány”-nak nevezett, bő terjedelmű szinopszisokat kivétel nélkül határidőre elkészítették, kézirataik megtekinthetők az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. Megállapítható belőlük, hogy tudásuk legjavát adták, a politikatörténet tényei mellett a társadalomtörténet, a gazdaságtörténet és a művelődéstörténet fontos fejleményeit ismertetik, de az etnográfusok és a folkloristák által kutatott tematikát alig érintik. A Tálasi István halálát (1984. április 17.) követő, s a néprajz szak vezető képviselőit megszólaltató tárgyalásokon (1984. június 4-én és 1984. november 20-án) azonban kiderült a vállalkozás és az MTA Néprajzi Kutatóintézet akkori vezetésének teljes kudarca. Akkor (1984. november 20-án) hozta meg Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese nevezetes döntését az „új magyarság néprajza” néven futó vállalkozás szanálásáról, az akadémiai kutatási tervből, a tervmunkák közül történő kiiktatásáról. (Lásd: Paládi-Kovács Attila: Néprajzi kutatás Magyarországon az 1970–80-as években. Budapest, 1990: 211–213, 269.) A magyar néprajzi szintézis 1986 őszén engedélyezett újraindításakor a „történeti kötet”-re is tekintettel javasoltuk a fölöttes akadémiai vezetésnek Orosz István történészprofesszor bevonását a Magyar Néprajz nyolc kötetben címen folytatódó vállalkozás szerkesztőbizottságába. Ennek az átlagéletkorát tekintve 1986-ban sem fiatal bizottságnak mára alig maradt tevékeny tagja. Az előttünk járó nagy generációt képviselő kötetfőszerkesztőkkel (Balassa Iván, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Vargyas Lajos) teljes egyetértésben eleve azt a kiadási stratégiát választottuk, hogy a kötetek megjelenését nem a kötetek számozása, hanem az elkészülésük sorrendje határozza meg. 1988 és 6

Neprajz _1-2.indd 6

2009.11.09. 20:47:52

2001 között ezen elvet követve jelent meg a sorozat hét kötete, de a „történeti kötet” ügye – kellő anyagi és szellemi potenciál hiányában – egyre halasztódott. Az már a történész szinopszisok első olvasásakor is világos volt, hogy azok nem helyettesíthetik, nem válthatják ki az etnográfusok és folkloristák kutatási eredményeit összefoglaló szövegeket. Tudomásul kellett vennünk, hogy az évek folyamán a Tálasi által elgondolt kötet munkatársaként számításba vett történészek száma is egyre fogyatkozott. A magyar népi műveltség történeti alakulását bemutató kötet újjászervezésére 1994. április 8-án született az első írásba foglalt javaslat. Már annak is az volt a lényege, hogy témaspecialisták lehetnének a szövegek szerzői és történészek a lektorok. A javaslat szerint: „Minden korszak elé vagy után kb. 10–15 oldalas történész korfestés kerülhetne.” Készült egy tervezet, amely a lehetséges szerzőket és témaköröket sorolta fel. Azon a listán mind a népköltészet, mind a népzene korszakai után Vargyas Lajos, a földművelés témájánál Balassa Iván, a lakáskultúra, bútor tematikánál Csilléry Klára, a társadalomszervezet tárgykörénél Szabó László neve olvasható. A szóban forgó tervezetnek a szerkesztőbizottsági megvitatására Gunda Béla halogató taktikája, majd váratlan halála (1994. július 30.) következtében nem került sor. Az 1990-es évek végén már azzal kellett számolnunk, hogy a magyar köznép társadalmi és kulturális állapotának történeti változását, alakulásának menetét bemutató kötet tervét végképp fel kell adnunk. Akkor merült fel ismét az a gondolat, hogy a „történeti kötet” megírását etnográfus és folklórkutató szerzők közreműködésével oldjuk meg. Minthogy Hoffmann Tamás akkor már az Európai parasztok című könyvén dolgozott, évtizedekkel korábban írott tervezetünkhöz nem térhettünk vissza, s hasonló felkészültségű kutatók sem álltak rendelkezésünkre. Továbbra is számolnunk kellett azzal a megkerülhetetlen körülménnyel, hogy a magyar néprajztudományban a specializálódás nem korok, korszakok szerint alakult, mint a történetírásban, a régészet, a művészettörténet és a többi történeti diszciplína területén. Hamar kiderült, hogy szerzőként, szerkesztőként az akkor már az új magyar művelődéstörténeti kézikönyv létrehozásán fáradozó Kósa László közreműködésére sem számíthatunk. Ezért aztán vállalnunk kellett a sok szerzőt megmozgató szerkezeti megoldást, a legjobb témaspecialisták szerzőségére alapozó szerkesztői feladatokat. A történeti áttekintést tárgykörök szerint elgondoló koncepció újabb tervezetét 2001. október 18-án keltezte e sorok írója. Azzal számolt, hogy az etnográfusok, folkloristák kéziratainak lektorálására történészeket lehet majd felkérni. Ez a tervezet – miként a későbbiek – négy nagyobb időegységre kívánta tagolni a történelem menetével párhuzamosan haladó áttekintést: 1. Előzmények a honfoglalás koráig (10. századig). 2. Korai feudalizmus, középkor (11–15. század). 3. Kései feudalizmus, újkor: a) 16–17. század, b) 18. század és a 19. század első fele. 4. A kapitalizmus kora (1848–1948). A kései feudalizmus korának kettéosztása a későbbi tervezetekben már elmaradt, mivel akkor joggal merült volna fel a középkor periódusokra osztása is, ahogy az 1981-ben elfogadott tervezetben történt. Kubinyi András a vállalkozás számára leadott kéziratában külön-külön fejezetben foglalta össze az államalapítástól az egységes jobbágyság kialakulásáig és az onnan az örökös jobbágyság kezdetéig (1526-ig) terjedő korszak társadalomtörténetét. A 2001 őszén elfogadott tervezet a négy történeti egységre az alábbi terjedelmi arányokat állapította meg: 1. Előzmények a 10. század végéig 3 ív; 2. Középkor (11–15. 7

Neprajz _1-2.indd 7

2009.11.09. 20:47:52

század) 5 ív; 3. Kései feudalizmus kora (1526–1848) 10 ív; 4. A kapitalizmus kora (1848–1948) 12 ív. Ugyanakkor a tervezett 16 témakörre egyenként két-két szerzői ív terjedelmet számítottunk. Ez a szempont magyarázza olyan témakörök összevonását, mint a gyűjtögető gazdálkodás és a halászat, vadászat, méhészet fejezete, illetve a szőlő-, bor-, gyümölcs- és kertkultúra együttese. A szerzők és tematikus egységek szerint megállapított két szerzői ív felhasználására is voltak előzetesen megállapított terjedelmi arányok, amelyekhez minden szerző igyekezett tartani magát: 1. korszak 6250 n, 2. korszak 12 500 n, 3. korszak 25 000 n, 4. korszak 30 000 n. Ehhez képest a végső arányok mégis módosultak, mind a tematikus egységek, mind a korok tekintetében. Valójában az újkor változásainak bemutatása a tervezettnél hosszabban történt, a kapitalizmus kora pedig az előirányzottnál szűkebb terjedelemben is megoldható volt. A 2001. évi tervezet, mely – a tematikus fejezetek szinopszisainak elkészülte után – alapjául szolgált a 2002-ben benyújtott NKFP pályázatnak is, a későbbiek során tematikai szempontból keveset változott. Az ottani bírálók azonban ezt a kollektív vállalkozást nem tartották támogatásra érdemesnek. Egy év elvesztegetése után más irányba fordultunk, de az OTKA akkori megkötései miatt ott csupán a bevezető „félkötet”-tel tudtunk sikeresen pályázni. A négy évre elosztott, nehezen elnyert támogatással 2003–2006 között sikerült elkészíteni a magyar nép természeti környezetével, történeti-táji tagozódásával, történeti demográfiájával, a Kárpát-medence etnikai térszerkezetének alakulásával és a hazai etnográfia tudománytörténetével foglalkozó fejezetek kéziratait. „A magyar népi műveltség történeti korszakai”-t feltáró munkálatok elvégzését végül a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiumánál elnyert pályázati támogatás (2004–2005) tette lehetővé számunkra. Addig azonban több ponton változott a közreműködő szerzők névsora. A 2001. évi indulásnál még köztünk volt és szinopszissal segítette a munkát Bellon Tibor (földművelés) és Csilléry Klára (lakáskultúra, bútor) is. Elhalálozásuk után a földművelés téma megírását Paládi-Kovács Attila, a lakáskultúra, bútor tárgykör összefoglalását Zentai Tünde vállalta magára. Az NKA-hoz 2004-ben benyújtott pályázat előkészületei során Domonkos Ottó a hazai kézművesség témájának történeti áttekintését, Hofer Tamás pedig a tárgyalkotó népművészet korszakainak feldolgozását hárította el magától. Ennek folytán az utóbbi témakör kidolgozására Verebélyi Kincső kapott felkérést, a kézművesség tárgykörét pedig Paládi-Kovács Attila és Szulovszky János vállalta fel. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati elszámolásának határidejére (2006. február 28.) elkészült a kéziratok túlnyomó része. Nem készült el a társadalomszervezet történeti változásait bemutató fejezet, melynek Sárkány Mihály volt a reménybeli és kezdetektől fogva számításba vett szerzője. 2008-ban, amikor a kötet kiadására és a kéziratok lektorálására az első lehetőség mutatkozott, ezt a témát végül Paládi-Kovács Attila foglalta össze. (A kapitalizmus korának sokrétű változásaival ő sem foglalkozott, minthogy azokról a sorozat VIII. Társadalom című kötete kellő eligazítást nyújt.) Pócs Éva kérése és javaslata nyomán Bárth Dániel felkérésével 2005-ben vált ketté az eredetileg egységesnek gondolt néphit és népszokás fejezet. 2008 őszén derült ki, hogy mégiscsak elkészül a néptánc fejezete. Ezzel növekedett végül 18-ra a történeti változásukban áttekintett témakörök száma. Előre tudható volt, hogy a tárgykörök szerint megírt történeti áttekintésben sérül a komplexitás követelménye, s az egész bemutatott ismerettár mozaikokra töredezik, mint a lexikonokban. Számolni kellett azzal is, hogy bizonyos ismeretkörök kimarad8

Neprajz _1-2.indd 8

2009.11.09. 20:47:52

nak, hiányozni fognak, részint a kényszerűségből választott szerkesztésmódnak, részint a bevonható etnográfus szerzők hiányának következtében. Mégis úgy gondoljuk, hogy a tárgykörüket behatóan ismerő, azt régen és eredményesen kutató specialisták, etnográfusok és folkloristák összefogásával létrehozott kötet ebben a formájában is jelentős lépés a történeti etnográfia nem teljesen kitaposott, rögös útján. Hisszük, hogy egy hiányait ismerő, de megvalósult vállalkozás többet ér száz kitűnően elgondolt, de megvalósítatlanul maradt, talán soha meg sem valósuló, ki nem próbált tervezetnél. A hazai néprajzi kutatások mai szakaszában és a rendelkezésre álló mai kutatókkal most egy ilyen „úttörés” bizonyult megvalósíthatónak. Az itt röviden előadottakból is nyilvánvaló, hogy a 2001 óta eltelt évek nem túlságosan kedveztek az efféle kollektív vállalkozásoknak, a nagyobb lélegzetű művek, kézikönyvek létrehozásának. A sorozat első kötetének kettéosztását a fentebb vázolt nehézségek mellett a tudományos könyvkiadás mai viszonyai, az állami mecenatúra beszűkült lehetőségei indokolják. „A magyar népi műveltség korszakai”-nak kiadását döntően a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiumának támogatása teszi lehetővé. Pótlólagos támogatást nyújt hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya. Köszönet érte mindkettőnek! Paládi-Kovács Attila

9

Neprajz _1-2.indd 9

2009.11.09. 20:47:52

BIBLIOGRÁFIA

ABEL, Wilhelm 1978a Agrarkrisen und Agrarkonjunktur. Eine Geschichte der Land- und Ernährungs-Wirtschaft Mitteleuropas seit dem hohen Mittelalter. Hamburg–Berlin 1978b Geschichte der deutschen Landwirtschaft und frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert. Stuttgart ALAPY Gyula 1933 A csallóközi halászat története. Komárom ALMÁSY György 1903 Vándor-utam Ázsia szívébe. Budapest ALSÓ László–BENISCH Artúr–MÁRTONFFY Károly 1937 A tanyai közigazgatás rendezése. (A korszerű közszolgálat útja 3.) Budapest AMMAN, Jost 1586 Im Frauenzimmer wirdt vermeldt von allerley schönen Kleidungen und Trachten des Weiber hohes und niders Stand. Frankfurt am Mayn ANDORKA Rudolf 1970 Születésszabályozás az Ormánságban a 18. század vége óta. Demográfia XIII. 73–85. 1975 Paraszti családszervezet a XVIII–XIX. században. Alsónyék és Kölked adatai nemzetközi összehasonlításban. Ethn. LXXXVI. 340–367. ANDRÁSFALVY Bertalan 1957 A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. NÉ XXXIX. 49–69. 1964 A Duna menti gyümölcsöskertek. Adatok a magyarországi déli Duna-szakasz népi gyümölcskultúrájának ismeretéhez. MTA Dun. Ért. 1963. Pécs 1968 A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig. I. rész. Kny. az MTA Dun. É. 1967–1968. Dun. Tud. Gyűjt. 90. 315–337. Budapest 1970a A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethn. LXXXI. 316–326. 1970b A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. In: KÁZMÉR Miklós–VÉGH József (szerk.): Névtudományi előadások. 224–228. Budapest 1973 A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Vízügyi történeti füzetek 6. Budapest 1975 Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tan. Tm. Tört. VII. Szekszárd 1997 Nyájszervezet – csordatartás. In: Honf. és Népr. 85–94. Budapest 2001 Gyümölcskultúra. In: MN II. 493–527. ANONYMUS 1977 Gesta Hungarorum. (Ford. PAIS Dezső. Bev. és jegyz. GYÖRFFY György) Budapest

636


2009.11.09. 20:48:41

ANTAL Imre 1992 Gyimesi Krónika. Budapest–Bukarest ANTALFFY Gyula 1975 Így utaztunk hajdanában [1943]. Budapest APOR Péter 1972 Metamorphosis Transilvaniae azaz Erdélynek változása (1736). Budapest ARBEAU, Thoinot 1967 Orchesography. Courtly Dance of the Renaissance. New York ASZTALOS István 1968 Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. Budapest BACON, Elisabeth E. 1954 Types of Pastoral Nomadism in Central and Southwest Asia. Southwestern Journal of Anthropology 10/1. 44–68 BÁCSKAI Vera 1965 Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest BAHTYIN, Mihail 1982 François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest BAKÓ Ferenc 1953 Adatok a szocializmus faluépítkezésének történetéhez (Gyöngytarló). Ethn. LXIV. 24–86. 1954 A tiszaigari cigányok fémművessége. NÉ XXXVI. 239–258. 1967 A faépítkezés emlékei Heves megyében. EMÉ V. 161–240. 1970–71 Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. EMÉ VIII–IX. 326–431. 1973–74 Észak-magyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei. EMÉ XI–XII. 217–285. 1977 Bükki barlanglakások. Borsodi kismonográfiák 3. Miskolc 1978 Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest 1985 Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében. Agria, XXI. 225–251. 1987 Palócföldi lakodalom. Budapest BAKOS Ferenc 1982 A magyar nyelv román elemeinek története. Budapest BALANYI Béla 1989 Nagykőrös középkori falvai és építményei. In: NOVÁK László–SELMECZI László (szerk.): Építészet az Alföldön. I. 57–78. Nagykőrös BALASSA Iván 1956 A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása. Ethn. LXVII. 401–442. 1960 A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest 1972 Gondolatok a munkaeszközök történetének kutatásáról. Tíz éves a Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívuma. Ethn. LXXXIII. 584–589. 1973a Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest 1973b Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI–XIX. században. Ethn. LXXXIV. 53–79. 1979 A gépesítés kezdetei az európai mezőgazdaságban. In: GUNST Péter (szerk.): Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. 303–316. Budapest 1982 Aratómunkások Magyarországon 1848-ig. MTA NyIK XXXIII. 235–289. 1985 Aratómunkások Magyarországon, 1848–1944. At. Tan. 13. Budapest 1989 A magyar falvak temetői. Budapest 1991 A harmatkása. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 147–162. Debrecen 1994 A magyar földművelés emlékei a 9–10. századból. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 235–246. Budapest BALASSA M. Iván 1970a Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a nagyváradi méhészkönyv. AtSz XII. 394–409.

637


2009.11.09. 20:48:41

1970b 1980

Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében. Ethn. LXXXI. 531–544. Dél-Borsod település- és építéstörténetének vázlata. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Tiszavidék tájegysége.) HésE 1. 111–150. 1985 A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. Békéscsaba 1989a A magyarországi németek népi építkezéséről. HésE 5. 31–49. 1989b Az alföldi lakóház történeti fejlődése. In: NOVÁK László–SELMECZI László (szerk.): Építészet az Alföldön. 119–134. Nagykőrös 1991 A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése. HésE 7. 35–74. 1994 A parasztház története a Felföldön. Miskolc 1997 Sarvaly – a népi építészeti értelmezés és újraértelmezés lehetőségei. In: CSERI Miklós–S. LACZKOVITS Emőke (szerk.): A Balaton-felvidék népi építészete. 111–124. Szentendre–Veszprém 2002 A FAKSZ-házaktól a szocialista faluig. HésE 15. 163–174. BALÁZS Géza 1984 A magyarok „vámpirizmusáról”. In: BALÁZS Géza–HÁLA József (szerk.): Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára. 24–34. Budapest 2004 Pálinka, a hungarikum. Budapest BALI János 2005 A Börzsöny-vidéki málnatermelő táj gazdasági néprajza. Néprajzi tanulmányok. Budapest BÁLINT Csanád 1994 A 9. századi magyarság régészeti hagyatéka. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 39–46. Budapest 1971 A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban. MFMÉ 1. 295–315. Szeged BÁLINT Sándor 1942 Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Budapest 1943 A parasztélet rendje. In: BARTUCZ Lajos (szerk.): A magyar nép. 201–248. Budapest 1944 Liturgia és néphagyomány. In: BÁLINT Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. 99–128. Kassa 1956 A szegedi galambászat. Népr. K. I. 26–48. 1957 Szegedi szótár. I–II. Budapest 1962 A szegedi paprika. Budapest 1973 Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest 1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. I. rész. MFMÉ 1974–75/2. Szeged 1977a A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. II. rész. MFMÉ 1976–77. 2. Szeged 1977b Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. I–II. Budapest BÁLINT Sándor–BARNA Gábor 1994 Búcsújáró magyarok. Budapest BALKAY Adolf 1926 A magyar solymászat története. Nimród Vadászújság, XIV. 357–360, 381–385, 400–401, 420–421, 441–442, 462–464. BALLÓ István 1899 Ló-orvosságok és kuruzslások a XVI. századból. MGtSz VI. 215–222. BALOGH Ilona 1935 Magyar fatornyok. Néprajzi füzetek. Budapest BALOGH Jolán 1948 Mátyás kori, illetve késő középkori hagyományok továbbélése műveltségünkben. Ethn. LIX. 13–28. 1967 A népművészet és a történeti stílusok. NÉ XLIX. 73–165. 1985 Mátyás király és a művészet. Budapest

638


2009.11.09. 20:48:41

BALOGH István 1943 A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja. NÉ XXXV. 97–112. 1957 A gabona betakarítása a XVI–XVII. században. Ethn. LXVIII. 270–291. 1958 Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXIX. 535–566. 1959 Marhadög és orvoslása Debrecenben a XVIII. században. Népr. K. IV. 1–2. 303–309. 1960 A magosligeti málévetőgép. JAMÉ III. 219–222. Nyíregyháza 1961 Adatok a román pásztorok XVIII. századi alföldi legeltetéséhez. Műv.Hagy. III. 213–218. 1965 A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I. 349–428. Budapest 1965–66 A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXVI. 161–186, LXXVII. 74–92, 229–253. 1969 Hajdúság. Budapest 1980 Egy tőkés tanyás gazdaság a 19. század második felében. In: PÖLÖSKEI Ferenc– SZABAD György (szerk.) A magyar tanyarendszer múltja. 272–312. Budapest BALOGH Jánosné HORVÁTH Terézia 1972 Kapuvár népviselete. Népr. K. XVI–XVII. 1995 A bagi női ünnepi viselet színei az 1940-es és az 1950-es években. Ethn. 106. 137–150. 2005 A pünkösdi király Csepregen és Jókainál. Csepreg BALOGH Sámuel 1827 Rövid rajzolatja a’ paraszt lakodalomnak Gömörben. TGy III. 38–54. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1981 Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstroma. SzMMÉ 1981. 123–128. Szolnok BÁNSZKY Pál 1993 Népi szobrászat. Kecskemét 1997 A képzőművészet vadvirágai. Budapest BÁNYAI Irén, Sz. 1980 Ozorai iparosok vagyonleltárai a XVIII. század végéről. BÁMÉ X–XI. 425–448. BARABÁS Jenő 1954 Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Ethn. LXV. 466–484. 1961 A néprajzi kutatás és az írásos források. Ethn. LXXII. 135–145. 1963 Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest 1964 Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula 1966 A belső fejlődés fogalmáról. Ethn. LXXVII. 572–576. 1969 Füstösház Zalában. Ethn. LXXX. 333–346. 1970 A lakóház füsttelenítéséről. Ethn. LXXXI. 276–287. 1971 Invention, Innovation and Endogenous Development in European Folk Culture. Műv. Hagy. XIII–XIV. 303–314. 1973 A székely ház alaprajzi fejlődéséről. NK–NT VII. 25–40. 1977 A magyarság anyagi műveltsége a VI–IX. században. (A néprajzi kutatások tanulságai.) In: MŐT 15–22. Budapest 1987 A magyar népi építészet korszakai. In: BARABÁS Jenő–GILYÉN Nándor: Magyar népi építészet. 159–176. Budapest 1988 Perioden in dem ungarischen Volksarchitektur. In: Wandel. II. 495–502. Münster 1997 A magyar népi építészet történetének korszakai. In: MN IV. 289–308. BARABÁS Jenő–GILYÉN Nándor 1987 Magyar népi építészet. Budapest BARBARITS Lajos 1965 A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. Mgtört. Tan. 2. Budapest

639


2009.11.09. 20:48:41

BÁRCZI Géza 1941 Magyar szófejtő szótár. Budapest 1958 A magyar szókincs eredete. Budapest 1963 A magyar nyelv életrajza. Budapest BÁRDOS Kornél (szerk.) 1990 Magyarország zenetörténete. II. 1541–1686. Budapest BÁRDOSI János 1994 A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. Sopron 1981 A lakóház fejlődésének kérdéséhez Vas megye nyugati részén. Savaria XV. 249–311. BARNA Gábor 1971 Kerekólak a Hármas-Körös mentén. Ethn. LXXXII. 585–598. 1988 A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethn. XCIX. 189–212. 1992 A regös hagyományok földrajzi elterjedéséről. KJNTÉ 1. 134–147. BARNETT, H. G. 1953 Innovation: The Basis of Cultural Change. New York BARTALUS István 1873–96 Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény. I–VII. Budapest BÁRTH Dániel 1999a Asszonyavatás. Ethn. 110. 359–398. 1999b Népszokások nyomai egy 1783. évi erdélyi püspöki körrendeletben. In: BORBÉLY Éva–CZÉGÉNYI Dóra (szerk.): Változó társadalom. 91–94. (Kriza könyvek 1.) Kolozsvár 2001 Nagypénteki karnevál Baján 1796-ban. Ethnica, III. 1. 10–13. 2005 Esküvő, keresztelő, avatás. Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. (Szövegek és elemzések 1.) Budapest 2007 Szempontok a bérmálkozás történeti-néprajzi vizsgálatához. Népr. L. XV. 3–4. 187–207. BÁRTH Dániel–PÓCS Éva 2008 Ördögűzés. In: MML VIII. 437–440. Budapest BÁRTH János 1974a Kalocsa környéki ártéri kertek a XVIII–XIX. században. AtSz XVI. 213–233. 1974b Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében. Cumania II. 285–329. Kecskemét 1978 A dunai átkelés és révjog bérbeadásának néhány kérdése. Cumania V. 97–142. 1981 Doroszló népessége a XVIII. század közepén. HK 46–47. 1–70. Újvidék 1984a Kecel története és történeti néprajza a kései feudalizmus idején (734–1848) In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 77–325. Kecel 1984b A keceli tanyák. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 695–751. Kecel 1984c Az életmód néhány meghatározó elemének történeti-néprajzi képe. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 297–325. Kecel 1989 Szeremlei vallomások. Cumania XI. 335–442. Kecskemét 1990 A katolikus magyarság vallásos életének néprajza. MN VII. 331–424. 1996 Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kalocsa 1997a Történeti adatok a székelyudvarhelyi húsvéti határkerülő körmenetről. Népr. L. VI. 499–503. 1997b Kalocsai kontraktusok. Kalocsai Múzeumi Értekezések 3. Kalocsa 1997c Település. MN IV. 7–88. 2001 Varság, a székely tanyaközség. Kecskemét BARTHA Antal 1958 Honfoglalás kori kovácsmesterségünkről. TSz I. 313–327. 1973 A IX–X. századi magyar társadalom. Budapest

640


2009.11.09. 20:48:41

1977 Társadalom és gazdaság a magyar őstörténetben. MŐT 24–44. Budapest 1987 A magyar honalapítás. Budapest 1988 A magyar nép őstörténete. Budapest BARTHA Antal–CZEGLÉDY Károly–RÓNA-TAS András (szerk.) 1977 Magyar őstörténeti tanulmányok. Budapest BARTHA Dénes 1935 A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diákmelodiáriumaiból (1770–1800). Budapest BARTHA Dénes–KISS József 1953 Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Budapest BARTHA Elek 1990 A szakrális célú határbeli építmények funkcionális kérdései – keresztek, szobrok, kápolnák. HésE 6. 219–226. 1999 Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Debrecen BARTHA Károly, N. 1929 A debreceni fésűsmesterség. Debrecen 1933 A Debreceni Vadásztársulat története 1873–1922. Debrecen 1939 A debreceni gubacsapó céh. Debrecen BATÁRI Ferenc–VADÁSZI Erzsébet 2000 Bútorművészet a gótikától a biedermeierig. Budapest BATHÓ Edit, H. 1995 A méhészet szerepe a Jászság paraszti gazdálkodásában. Stud. Folk. Ethn. 36. Debrecen 1988 Adatok Bag népviseletéhez. In: ASZTALOS István–KORKES Zsuzsa (szerk): Bag. Néprajzi tanulmányok. II. 91–133. Aszód 2000 Adatok a Jászság XIII–XX. századi viseletéhez. In: LANGÓ Péter (szerk.): Szállástól a mezővárosig. Tanulmányok Jászfényszaru és a Jászság múltjához. 259–287. Jászfényszaru BARTÓK Béla 1924 A magyar népdal. Budapest 1931 Cigányzene? Magyar zene? Ethn. XLII. 49–62. [1934] Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Népszerű zenefüzetek 3. Budapest 1936 Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? Népszerű zenefüzetek 5. Budapest BÁTI Anikó 2008 Régi és új elemek a cserépfalusi konyhán. Budapest BÁTKY Zsigmond 1907 Néhány adat Bánffyhunyadnak és környékének népies építkezéséhez. NÉ VIII. 50–70. 1918a Kivesző gabonaféléink (tönköly, köles, tatárka). Földr. K. XLVI. 23–35. 1918b Néhány vonás Csallóköz település-földrajzához. Földr. K. XLVI. 327–341. 1926a Szarvasagancs lőportartóink ornamentikájához. NÉ XVIII. 1–11. 1926b Aratósarlók a Néprajzi Múzeumban. NÉ XVIII. 75–80. 1929 Földól – tüzelős ól. NÉ XXI. 11–15. 1930a Lovas népek voltak-e az ugorok? Ethn. XLI. 119–122. 1930b A magyar ház eredetéhez. NÉ XXII. 65–83. 1931 A magyar kengyel eredetéhez. Ethn. XLII. 87–90. 1932 A magyar istálló (ól) eredetéhez. NNy IV. 1–6. é. n. (1933) Mesterkedés. MN I. 305–380. BAUMGARTEN, Karl 1980 Das deutsche Bauernhaus. Eine Einführung in seine Geschichte vom 9. bis zum 19. Jahrhundert. Berlin BAUSINGER, Hermann 1969 Algebra der Kontinuität. In: BAUSINGER, Herman–BRÜCKNER, W. (Hg.): Kontinuität? Geschichtlichkeit und Dauer als Volkskundliches Problem. 9–30. Berlin

641


2009.11.09. 20:48:41

1970 1982

Zur Problematik historischer Volkskunde. In: GEIGER, K.–JEGGLE, U.–KORFF, G. (Hg.): Abschied vom Volksleben. Tübinger Vereinigung für Volkskunde. 155–172. Tübingen Az újrarajzolt nép. Herman Bausinger válogatott tanulmányai. Vál.: VOIGT Vilmos, szerk. VEREBÉLYI Kincső. (Folcloristica 7.) Budapest

BEDY Vince 1930 Győri fuvarosok. Győri Szemle, I. 193–301. BÉKEFI Remig 1901 A rabszolgaság Magyarországon az Árpádok alatt. Értekezések a történeti tudományok köréből. Budapest BÉL Mátyás 1968 Heves megye ismertetése. 1730–1735. Fordította SOÓS Imre. Eger 1975 A kunok és a jászok avagy a filiszteusok kerületei. (Ford. és jegyz. ell. ILLYÉS Bálint–SZŐTS Rudolf.) In: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. I. 1–51. Kecskemét 1977 Pest megyéről. 1733. SZABÓ Béla fordítása. Szentendre 1979 Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása. Latinból fordította: dr. KUN Lajos. Tan. Tm. Tört. IX. 329–364. Szekszárd 1984a Hungáriából Magyarország felé. (Vál., a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta TARNAI Andor.) Budapest 1984b Magyarország népének élete 1730 táján. (Vál., sajtó alá rend. és bev. WELLMANN Imre, ford. WELLMANN Imre–PÜSPÖKI NAGY Péter.) Történetírók tára. Budapest 1992 Gömör vármegye leírása, 1749. (Ford. TÓTH Péter.) Debrecen BELÉNYESY Márta 1953 A halászat a XIV. században. Ethn. LXIV. 148–166. 1954–55 A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethn. LXV. 387–415., LXVI. 57–98. 1955 Szőlő- és gyümölcstermelésünk a XIV. században. NÉ XXXVII. 11–31. 1956a Az állattartás a XIV. században Magyarországon. NÉ. XXXVIII. 23–59. 1956b A földművelés Magyarországon a XIV. században. Sz 90. 517–555. 1957 Talajmegmunkálás Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda és Alsó-Fehér megyében a XV. században. Ethn. LXVIII. 599–608. 1958a Der Ackerbau und seine Produkte in Ungarn im XIV. Jahrhundert. Acta Ethn. VII. 265–321. 1958b Somogyi adatok a halottsiratás és halotti tor történetéhez. Népr. K. III. 338–343. 1958c Egy XVI. századi főúri étrend kultúrtörténeti tanulságai. NÉ XL. 133–153. 1960a Über die mittelalterlichen Forschungen in der ungarischen Volkskunde. Acta Ethn. IX. 203–212. 1960b A permanens egymezős földhasználat és a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása Magyarországon a középkorban. Ethn. LXXI. 81–106. 1961 Viehzucht und Hirtenwesen in Ungarn im 14. und 15. Jahrhundert. VHO 13–82. Budapest 1964 A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. Ethn. LXXV. 321–349. 1969 Hufengröße und Zugtierbestand der bäuerlichen Betriebe in Ungarn im 14–13. Jahrhundert. VWH 460–502. BELHÁZY Jenő, bölcsházai 1892 A vadászati ismeretek kézikönyve. I. Budapest BELLON Tibor 1973 Karcag város gazdálkodása. Földművelés. Szolnok 1981 A köles termesztése és keleti párhuzamai. Ethn. XCII. 233–258. 1996 Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII–XIX. században. Karcag 1997 Földművelés, irtásgazdálkodás. Honf. és Népr. 145–157. Budapest

642


2009.11.09. 20:48:41

2001a

Áruszállítás az Alföld folyóin. In: HÁLA József–SZARVAS Zsuzsa–SZILÁGYI Miklós (szerk.): Számadó. Paládi-Kovács Attila tiszteletére. 273–287. Budapest 2001b Hálószemek a nagykunsági halászathoz. In: BALI János–JÁVOR Kata (szerk.): Merítés. Tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. 111–133. Budapest 2003 A Tisza néprajza – Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Budapest BELLUS Ibolya–SZABÓ Zsuzsanna (ford.) 1999 Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere. Budapest BENCZE Zoltán–GYULAI Ferenc–SABJÁN Tibor (szerk.) 1998 Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. Budapest BENCSIK János 1971 Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. KKLTENI 24. Debrecen 1978 A középkori halászat emlékét őrző helynevek a Közép-Tisza vidékéről. Ethn. LXXXIX. 272–285. BENDA Borbála 1999 Főúri halkereskedelem a XVII. századi Dunántúlon. Forráskutatás és történeti segédtudományok. Fons. VI. 3. 293–325. 1996 Uradalmi étrend Csejtéről 1623–1625. TSz XXXVIII/2–3. 277–314. 2004a 17. század közepi étrend a Nádasdy-levéltárból. Sz 138. 931–956. 2004b Étkezési szokások a 17. századi főúri udvarokban Magyarországon. PhD-disszertáció. ELTE;archivum.piar.hu/batthyany/benda/doktori-disszertáció. Budapest BENDA Kálmán 1993 Magyarország a barokk kori Európában, a parasztság a barokk kori Magyarországon. NÉ LXXV. 37–43. BENEDEK Katalin 1998 Ördögök és boszorkányok a XV–XVI. századi prédikációs exemplumokban. In: PÓCS Éva (szerk.): Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről 1.) 316–331. Budapest– Pécs BENKŐ Elek 2001 Régészeti megjegyzések a székelyföldi lakóházak középkori történetéhez. In: CSERI Miklós–TÁRNOKI Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. 365–390. Szentendre–Szolnok BENKŐ Elek–UGHY István 1984 Székelykeresztúri kályhacsempék, 15–17. század. Bukarest BENKŐ Loránd 1949 A régi magyar személynévadás. Kny. a Magyar népkutatás kézikönyvéből. Budapest 1980 Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest BENKŐ Samu 1972 Murokország. Bukarest BENTZIEN, Ulrich 1980 Bauernarbeit im Feudalismus. Landwirtschaftliche Arbeitsgeräte und –verfahren in Deutschland von der Mitte des ersten Jahrtausends u. Z. bis um 1800. Berlin BEÖTHY Leó 1977 A társadalom keletkezéséről (1878). In: ZSIGMOND Gábor (szerk.): Az ősi társadalom magyar kutatói. (A magyar néprajz klasszikusai.) 27–141. Budapest BERECZKI Ibolya, T. 1997 Változások a sertéshús feldolgozásában a 20. században. In: ROMSICS Imre–KISBÁN Eszter (szerk.): A táplálkozáskultúra változatai. a 18–20. században. 105–116. Kalocsa BERECZKI Ibolya–ÖRSI Julianna 1987 A lakás és tárgyai. In: BELLON Tibor–SZABÓ László (szerk.): Szolnok megye népművészete. 73–108. Budapest BERECZKY János 1992–94 A korai és a kifejlett új stílus. Zenetud. Dolg. 217–242. Budapest

643


2009.11.09. 20:48:41

1998

A pápai barna kislány nótája. In: KRÍZA Ildikó (szerk.): Történelem és emlékezet. Művelődéstörténeti tanulmányok a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. 172–190. Budapest BEREND T. Iván–SZUHAY Miklós 1978 A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848–1944. Budapest BÉRES András 1974 Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. század elején. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. I. 159–190. Debrecen BEREY Katalin 1978 Népies törekvések és a népi építészet kutatása a század első felének magyar építészetében. Ethn. LXXXIX. 434–453. BERTÉNYI István 1998 A középkori művelődés. In: KÓSA László (szerk.): Magyar művelődéstörténet 54–135. Budapest BERZE NAGY János (szerk.) 1940 Baranyai magyar néphagyományok. I–III. Pécs BERZSENYI Dániel 1943 - - minden munkája. Budapest BESSENYEI József (szerk.) 1997, 2000 A magyarországi boszorkányság forrásai. I–II. Budapest BETKOWSKI Jenő 1954 Adatok a szolnoki hajósok életéből. Ethn. LXV. 88–120. 1955 Fahajók a Tiszán. A szolnoki fahajózás. Szolnok BEUDANT, F.-S. 1822 Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l’année. 1818. Paris BÍBORBANSZÜLETETT Konstantin 1950 A birodalom kormányzása. A görög szöveget kiadta és magyarra fordította: MORAVCSIK Gyula. Budapest BIKKESSY, Joseph HEINBUCHER, EDLEN von 1816 A Magyar és Horváth országi Legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai Gyűjteménye. A természet után rajzolta egy tiszt a cs. K. Ingén. Kartól. Bétsben 1820 Pannoniens Bewohner in ihren volkstümlichen Trachten auf 78 Gemählden dargestellt, Nebst ethnographischer Erklärung. Wien BIRCKENSTEIN, von Anthon Ernst Burkhardt 1686 Erzherzogliche Handgriffe des Zirkels und Linials. Wien BÍRÓ Friderika 1975 Az Őrség ház- és lakáskultúrája a 18. század végétől napjainkig. Szombathely 1996 Az otthon népművészete (lakáskultúra, bútorzat). In: GRÁFIK Imre (szerk.): Vas megye népművészete. 76–98. Szombathely 2003 A szegek világa. Göcsej néprajza a 18–20. században. Zalaegerszeg BITÓ János 1993 Az én kiskirályságom. Szeged BOBROVSZKY Ida 1975 Későközépkori és reneszánsz szövőművészet Magyarországon. In: GALAVICS Géza (szerk.): Magyarországi reneszánsz és barokk. 153–200. Budapest 1980 A XVII. századi mezővárosok iparművészete (Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen). Budapest BOBULA János 1888 Magyarország iparügye. Budapest BOD Péter 1757 Szent Heortokrates. Oppenheim BODGÁL Ferenc 1964 Kovács-limitációk Magyarország északi területéről a XVII–XVIII. századból. Népr. K. IX. 272–291.

644


2009.11.09. 20:48:41

1965

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Ethn. LXXVI. 521–546.

BODÓ Sándor 1981 A magyar állattartás történeti kérdéseihez. EMÉ XVIII. 291–309. Eger 1990 A magyar paraszti termelés igaerejének története. Stud. Folk. Ethn. 26. Debrecen BODOR György 1983 Az 1562 előtti székely nemzetségi szervezetről. TSz 26. 281–305. BODROGI Tibor 1961 A magyar rokonsági terminológia vizsgálatának néhány kérdése. Műv. Hagy. III. 129–148. 1962 Társadalmak születése. Budapest 1975 Die Gesellschaftsorganisation der finnisch-ugrischen Völker. Zur Frage des Verhältnisses des ungarischen und des „uralischen” Verwandtschaftssystems. In: ORTUTAY, Gyula (Hg.): Congressus Quartus Internationales Fenno-Ugristarum, I. 103–120. Budapest 1977 A magyar és az „uráli rokonsági rendszer” viszonyának kérdéséhez. NK–NT X. 9–33. 1985 Magyar matriarchátus? Ethn. XCVI. 461–492. BOGÁTS Dénes, Cs. 1943 Háromszéki oklevél-szójegyzék. Kolozsvár BOGDÁN István 1967 Gabonamalmaink a XVI–XVII. században. AtSz IX. 308–327. 1973 Régi magyar mesterségek. Budapest BOLLA Ilona 1973 A közszabadság a XI–XII. században. A liber és libertas fogalma az Árpád-korban. TSz XVI. 1–29. 1983 A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Budapest BOLLA Ilona–HORVÁTH Pál 1977 A középkori faluközösség mint a feudális bíráskodás és adóztatás eszköze. In: Tanulmányok a falusi közösségekről. 5–33. Pécs BÓNA István 1987 A népvándorláskor és a korai középkor története Magyarországon. In: SZÉKELY György (főszerk.): Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. I. 265–373. Budapest 1996 Honfoglalás és régészet. Korunk, 8. 21–40. 2000 A magyarok és Európa a 9–10. században. Budapest BONFINI [Antonio] 1943 Mátyás király. (Összeáll., ford., bevez. GERÉB László) Officina Könyvtár 41/42. Budapest BÓNIS Ferenc l. KODÁLY Zoltán BORBÁS Vince 1890 Kelet virágaitól pórkertjeinkig. Földr. K. XVIII. 33–60. Bornemisza Anna szakácskönyve 1983 Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból. Közzéteszi LAKÓ György. Bukarest BORNEMISZA Péter 1955 Ördögi kísértetek. Gondozta és jegyzetekkel ellátta ECKHARDT Sándor. Budapest (1. kiadás: Sempte 1578) BOROSS Marietta 1963 Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. NÉ XLV. 35–80. 1973 Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon. Ethn. LXXXIV. 22–52. 1980 Német kertész. MNL 3. 703–704. 1982 Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. A hartai festett bútorok. In: MANHERZ Károly (szerk.): Ungarndeutsches Handwerk. Magyarországi német mesterségek. 7–157. Budapest

645


2009.11.09. 20:48:42

1983

A békési kertkultúra és szőlőművelés. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 425–460. Békés

BORSA Béla 1940 Ismeretlen egykorú német leírás Mátyás és Beatrix házasságáról. Pécs 1943 Reneszánsz kori ünnepségek Budán. Hans Seybolt naplója. Tanulmányok Budapest múltjából 10. 34–35. Budapest BORSAI Ilona 1977 Régi stílusú elemek megjelenése az új magyar népdalstílusban. Ethn. LXXXVIII. 136–140. 1980 A magyar népi gyermekmondóka műfaji sajátosságai. NK–NT XI–XII. 545–578. BORSOS Béla 1965 Régi magyar üvegművészet. Budapest 1982 Magyar vadász lőportartók. Budapest BORZSÁK Endre 1936 A régi istállók és a jószág takarmányozása Pest megye északi részében. NÉ XXVIII. 41–61. BŐDI Erzsébet 2006 Gömör hagyományos táplálkozáskultúrája. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): A gömöri magyarság néprajza. III. 33–268. Debrecen BŐHM Lénárt 1867 Dél-Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön történelme. I–II. Pest BÖKÖNYI Sándor 1961 Die Haustiere in Ungarn im Mittelalter auf Grund der Knochenfunde. VHO 83–111. 1974 History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest 1994 Magyar állattartás a honfoglalás korában. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 225–233. Budapest BRAUDEL, Fernand 1985 Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Budapest BRIGHT, Richard 1818 Travels from Vienna through Lower Hungary (with some remarks on the state of Vienna during the congress, in the year 1814.) Edinburgh 1970 Richard Bright utazásai a Dunántúlon. [1815] Veszprém BROMLEJ, Julian V.–SKARATAN, O. I. 1971 A néprajz, a történettudomány és a szociológia egymáshoz való viszonya. NK–NT V–VI. 203–219. BROWNE, Edward 1963 Angol utazó a leigázott Magyarországon (1669–1670). In: HARASZTI Sándor– PETHŐ Tibor (szerk.): Útikalandok a régi Magyarországon. 135–146. Budapest BRÜCKNER, Wolfgang 2000 Frömmigkeit und Konfession. Verstehensprobleme, Denkformen, Lebenspraxis. (Volkskunde als historische Kulturwissenschaft. Gesammelte Schriften von Wolfgang Brückner X.) Würzburg BUNTA Magda 1973 Az erdélyi habán kerámia. Bukarest BUR Márta 1985 Balkáni kereskedők és árukészleteik a XVIII. századi Magyarországon (1737–1753). Ethn. XCVI. 251–275. BURKE, Peter 1984 A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia mezsgyéjén. Ethn. XCV. 362–373. 1991 Népi kultúra a kora újkori Európában. Budapest

646


2009.11.09. 20:48:42

BUZA János 1980 A hódoltság gazdagparaszti állattartásának néhány kérdése. Szénaárak 1660-ban. Ethn. XCI. 237–249. 1988 Beitrag zur Geschichte des Weinhandels von Syrmien im 17. Jahrhundert. In: OROSZ István (szerk.): Egyetemes történeti tanulmányok 19. 145–153. Budapest CAPESIUS, Roswith 1983 Siebenbürgisch-sächsische Schreinermalerei. Bukarest CENNERNÉ WILHELMB Gizella 1972 16–19. századi grafikus viseletsorozatok. Közép-Európa nemzetiségi életének és társadalmi helyzetének képes forrásai. Fol. Hist. I. 23–41. CHEVALIER, Bernard 1982 L’alimentation carnée à la fin du XVe siècle: realité et symboles. In: MARGOLIN, Jean-Claude –SAUZET, Robert: Pratiques et discours alimentaires a la Renaissance. 193–199. Paris COHN, Norman 1994 Európa démonai. A boszorkányüldözés története. Ford. RUTTKAY Kálmán. Budapest COMENIUS, Amos Johannes 1673 Janua linquae latinae reserata aurea… Kolozsvár 1959 A látható világ. Orbis sensualium pictus [1669]. Bev., jegyz. GERÉB György. Budapest CRANE, Frederick 1968 Materials for the Study of Fifteenth century Basse Dance. New York CUNNINGTON, Phillis–LUCAS, Catherine 1967 Occupational Costume in England from the eleventh Century to 1914. London CZAKÓ Sándor 1978 Új szerszám született. Dunatáj 3. 69–76. Szekszárd CZEGLÉDI János 1969 Tutajozás a Maroson a múlt században. I–III. Ethn. LXXX. 212–234, 431–446, 537–556. CZERZY Mihály 1906 Népviselet és népszokások Szeged vidékén. NÉ VII. 205–215. CZETTLER Jenő 1913 Tanyai település és tanyai központok. Budapest CZIFRAY István 1840 Czifray István szakács mester’ Magyar Nemzeti Szakácskönyve, magyar gazda aszszonyok (!) szükségeihez alkalmaztatva. Újra kiadta Vasváry Gyula szakács mester. 6., megbővített kiad. Pest (Hasonmás kiad. AKV reprint sorozata 1985. Budapest) CZÍMER Károly 1929 A Szeged-belvárosi Kaszinó százéves története (1829–1929). Szeged CZÖVEK Judit 1987 A magyar halottlátó. Debrecen CSALOG Zsolt 1988 Cigányon nem fog az átok. Budapest CSAPLOVICS, Johann von 1829 Gemälde von Ungern. I–II. Pest CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára 1986 A Képes Krónika miniatúrái. In: Képes Krónika 517–559. (Pro Memoria. Történelmi és művelődéstörténeti zsebkönyvtár.) Debrecen CSÁSZÁR Edit 1932 A Hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen CSATKAI Endre 1971 Cégérek. Budapest

647


2009.11.09. 20:48:42

CSEFKÓ Gyula 1922 Füredi nyereg. MNy XVIII. 123–125. 1931 Régi feljegyzések a méltatlan ünneplésről. Ethn. XLII. 150–153. CSERBÁK András 1985 Esküvői és halotti koronák. Adalékok a művelődéstörténeti háttérhez. Artes Populares 12. 55–105. Budapest CSERBÁK András–GÁBORJÁN Alice 1990 XVIII. századi magyar parasztábrázolások és viselettörténeti tanulságok. Ethn. 101. 51–57. CSERMÁK Géza 1956 A magyar hajózás múltjából. Budapest CSERNYECOV, V. N. 1949 Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetének történetéhez. Budapest CSERVENYÁK László 1998 Fogatos járművek, szekerek, kocsik Magyarországon a XIX–XX. században. Debrecen CSILLÉRY Klára, K. 1947 Házassági egyezségek. Ethn. LVIII. 276–279. 1951 Az ácsolt láda. MTA Társ. K. 3. sor. I. 231–284. 1954 A Néprajzi Múzeum új szerzeménye: a kercaszomori ácsolt ágy. NÉ XXXVI. 71–86. 1966 A magyar bölcső eredeti formája. NÉ XLVIII. 5–47. 1967 Újabb adalék a magyar talpas bölcső eredetéhez. NÉ XLIX. 217–218. 1970 Az Árpád-kori veremház ülőgödre és a házbeli szövőszék kérdése. NÉ LII. 59–84. 1971 Magyar népi grafika. NÉ LIII. 63–82. 1972 A magyar nép bútora. Budapest 1975a Egy németalföldi eredetű magyar népi bútor: a csuklós támlájú pad. NÉ LVII. 5–65. 1975b A lakáskultúra társadalmi rétegek szerinti differenciálódása. Ethn. XCVI. 173–211. 1977 A magyar népművészet változása a XIX. században és a XX. század elején. Ethn. LXXXVIII. 14–30. 1979 A magyar népművészet története. Budapest 1979–80 Statistische Untersuchungen zur Geschichte der volkstümlichen Möbel Ungarns. EE XI. 55–75. 1982 A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest 1983 Folklorizmus, historizmus és továbbélés egy Kalocsa környéki falu népművészetében. Ethn. XCIV. 353–382. 1985 Statisztikai vizsgálatok a magyar népi bútorok történetében. HésE 3. 183–200. 1987 A hartai bútor. Cumania X. 375–418. 1989 Bútor. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok III. Termelés és a javak felhasználása. 817–881. Eger 1990 Bútorművesség. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Csongrád megye népművészete. 105–142. Budapest 1991a Bútorművesség. MN III. 482–523. 1991b Képek a szent sarokban. In: LACKOVITS Emőke (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében. I. 30–43. Veszprém 1993 Bútorművesség – lakáskultúra – népművészet. NÉ LXXV. 9–34. 1996 Meroving-kori ágylelet és az újkori magyar ácsolt ágyak. Ethn. 107. 125–133. 1997a Lakáskultúra. In: MN IV. 327–415. 1997b Lakás és bútorzat a honfoglalás idején. In: Honf. és Népr. 191–203. Budapest 2001 A szék megjelenése a középkori közrendű hajlékokban. In: BALI János–JÁVOR Kata (szerk.): Merítés. Néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. 185–204. Budapest 2002 A kanapé és a köznépi lakás modernizálása a 19. századi Magyarországon. HésE 15. 59–84.

648


2009.11.09. 20:48:42

CSISZÁR Attila 2003 A kapuvári festett bútor. Arr. 41. 145–160. CSIZMADIA Andor 1979 Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában. Nemzetségi és birtoktörténeti kép. Archívum 8. 5–34. Eger CSOMA Zsigmond 1994–95 Szőlészeti, borászati hagyományok a megújulás és a közösség kötelékében. (Kapcsolatok, hatások és konfliktusok Dunántúl és Európa között a 17. század végétől a 20. század elejéig.) Centrál-Európa alapítványi könyvek 3. Debrecen–Budapest 1997a Haszonkertészeti ismeretek és uradalmi gyakorlat a Dunántúlon és Nyugat-Magyarországon a XVII. század végétől a XIX. század közepéig. AtSz XXXIX. 343–452. 1997b A középkori magyarországi szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere. In: FÜLEKY György (szerk.): A táj változásai a honfoglalás óta a Kárpát-medencében. A Gödöllőn 1996. június 24–26-án megtartott tudományos konferencia kiadványa. Gödöllő CSOMASZ-TÓTH Kálmán 1958 A XVI. század magyar dallamai. RMDT I. Budapest CSORBA Csaba 1997 Árpád népe. Budapest CSŐRE Pál 1994 A magyar vadászat története. Budapest 1997 Vadaskertek a régi Magyarországon. Budapest CSUKÁS Györgyi, H. 1984 A Bakony és a Balaton-felvidék népi építészete. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Dunántúl tájegysége.) HésE 2. 21–61. 1987 Asztalosok Szentkirályszabadján. HésE 4. 113–136. 1991 A mernyei uradalom épületei a 18–19. században. In: CSERI Miklós–L. IMRE Mária (szerk.): Dél-Dunántúl népi építészete. 147–202. Szentendre–Pécs 1997 A kőépítkezés múltja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban. In: CSERI Miklós–S. LACZKOVITS Emőke (szerk.): A Balaton-felvidék népi építészete. 53–92. Szentendre–Veszprém CSUKÁS Györgyi, H. (szerk.) 1996 Az Mester Emberek Míveinek Árazása. Építőiparosok, famunkák, építőanyagok, asztalosok és esztergályosok árszabásai (1626–1820). Budapest 2004 Az Mester Emberek Míveinek Árazása. Vasárosok, kovácsok, kerékgyártók, kaskötők árszabásai (1626–1821). Budapest 2005 Az Mester Emberek Míveinek Árazása. Lakatosok, puskaművesek, csiszárok, kötélgyártók árszabásai (1626–1821). Budapest DAJASZÁSZYNÉ DIETZ Vilma 1953 Mezőkövesdi hímzésminták. Magyar népművészet 18. Budapest DÁM László 1986 A lakóház táji változatainak és történeti fejlődésének problémái az Alföldön. In: NOVÁK László–SELMECZI László (szerk.): Falvak, mezővárosok az Alföldön. 237–252. Nagykőrös 1989 Adatok az Alföld népi építészetének morfológiai változásához. In: NOVÁK László–SELMECZI László (szerk.): Építészet az Alföldön. I. 135–148. Nagykőrös 1993a Barokk elemek a magyar népi építészetben. NÉ LXXV. 97–110. 1993b Építkezés, lakáskultúra. In: GRIN Igor–KRUPA András (szerk.): Békéscsaba néprajza. 132–164. 2000 Az Alföld népi építészetének táji tagoltsága, a gazdálkodás építményeinek tükrében. Az Alföld történeti földrajza. 431–439. Nyíregyháza DÁM László–D. RÁCZ Magdolna 1986 Lakóházak Dél-Gömörben. Gömör néprajza. VII. Debrecen DANKÓ Imre 1977 Opuscula ethnographica. Válogatott tanulmányok. Debrecen

649


2009.11.09. 20:48:42

DÁNYI Dezső 1977 Háztartás és család nagysága és struktúrája az iparosodás előtti Magyarországon. TST 3. Budapest DÁVID Zoltán 1975 A hajdúk letelepítése. TST 1. 5–42. Budapest DEÁKY Zita–KRÁSZ Lilla 2005 Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század). Budapest DEGRÉ Alajos 1939 Magyar halászati jog a középkorban. Budapest DELI Edit 1989 Lakásbelső, bútorok. In: GAZDA László–VARGA Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar megye népművészete. 133–161. Budapest DÉKÁN István 1972 Kalandozás a vadászat történetében. Budapest DEMÉNY István Pál 1980 Kerekes Izsák balladája. Összehasonlító tipológiai tanulmány. Bukarest DEMÉNY Lajos 2003 Székely szabadság és autonómia az Erdélyi Fejedelemség korában. In: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet (szerk.): Autonóm közösségek a magyar történelemben. 11–39. Kiskunfélegyháza DÉNES György 1972 Középkori vastermelés a Bódvától keletre. HOMÉ XI. 83–103. DERNSCHWAM, Hans 1984 Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Közreadja: TARDY Lajos. Budapest DEZSÉNYI Miklós–HERNÁDY Ferenc 1967 A magyar hajózás története. Budapest DIENES Gedeon 1998 A mozdulattörténet szemelvényekben. Budapest DIENES István 1956 A honfoglaló magyarok fakengyele. FA X. 123–142. 1966 A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanulsága. AÉ 93. 208–234. 1972 A honfoglaló magyarok. Budapest DILLICH, Wilhelm 1600 Vngarische Chronica ... Cassel DIÓSZEGI Vilmos 1958 A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest 1967 A pogány magyarok hitvilága. Budapest 1969 A honfoglaló magyarság hitvilágának történeti rétegei. A világfa. NK–NT IV. 295–326. 1971 Az ősi magyar hitvilág. Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII–XIX. századi művekből. Budapest DITZ Henrik 1869 A magyar mezőgazdaság. Pest DOBSZAY László 1983 A siratóstílus dallamköre népzenénkben. Budapest 1984 Magyar zenetörténet. Budapest DOBSZAY László–SZENDREI Janka 1977 „Szivárvány havasán”. A magyar népzene régi rétegének harmadik stíluscsoportja. In: VARGYAS Lajos (szerk.): Népzene és zenetörténet. III. 5–101. Budapest 1988 A magyar népdaltípusok katalógusa – stílusok szerint rendezve. I. Budapest DÓKA Klára 1979 A pest-budai céhes ipar válsága. Budapest DOMANOVSZKY György 1968 Magyar népi kerámia. Budapest

650


2009.11.09. 20:48:42

1981 A magyar nép díszítőművészete. I–II. Budapest 1983 Mai magyar népi iparművészet. Budapest DOMANOVSZKY Sándor 1979 Mázsaszekér. In: DOMANOVSZKY Sándor: Gazdaság és társadalom a középkorban. [1917] 101–135. Budapest DOMOKOS Mária 1985 Kiegészítések a verbunkos zene és tánc bécsi adataihoz. Zenetud. dolg. 95–111. Budapest 1990 A 16–17. század magyar tánczenéje. In: BÁRDOS Kornél (szerk.): Magyarország zenetörténete. II. 1541–1686. 473–530. Budapest 1993 Magyar táncok az 1764-es országgyűlésen. Részletek egy félbemaradt Martin György-tanulmányból. In: FELFÖLDI László (szerk.): Martin György emlékezete. Visszaemlékezések és tanulmányok születésének hatvanadik évfordulójára. 111–135. Budapest 2001 Gáspár Simon Antal halottas énekei. In: PÓCS Éva (szerk.): Lélek, halál, túlvilág. Tanulmányok a transzcendensről. II. 381–395. Budapest DOMOKOS Mária–MARTIN György 1985 Ungaresca (Hungarian Dance). In: DAHLHAUS, Carl–EGGEBRECHT, Hans Heinrich (szerk.): Brockhaus-Riemann Zenei lexikon. III. 564–565. Budapest DOMOKOS Mária–PAKSA Katalin 2007 A népdal a 18. században. Magyar zene. XLV. 113–132. DOMOKOS Pál Péter 1958 A ’moresca’ Európában és a magyar néphagyományban. Filológiai Közlöny 1–2. 27–45, 194–223. 1978 Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században. Budapest 1979 „…édes Hazámnak akartam szolgálni…” Kájoni János: Cantionale Catholicum. Petrás Ince János: Tudósítások. Budapest DOMONKOS Ottó 1957a Móring levelek Sopron vidékéről. Népr. K. II. 1–2. 319–324. 1957b Adatok a kapuvári férfiruha szabásához. Ethn. LXVIII. 123–132. 1967 A nyugat-magyarországi tyúkászatról. NÉ XLIX. 255–275. 1980 Ár- és bérlimitációk Sopron városban és Sopron megyében (XVI–XIX. század). Előmunkálatok 8. Budapest 1981 A magyarországi kékfestés. Budapest 1991 A kézművesség szerepe a falu anyagi kultúrájának alakításában. In: MN III. 7–154. 1997 A magyarországi céhes szabók mintakönyvei, 1630–1838. Budapest 2000 Méhészeti irodalmunk néprajza – XVII. sz. közepe–XIX. sz. közepe. A Soproni Múzeum kiadványai 5. Sopron 2002 A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV–XIX. században. Budapest DOMONKOS Ottó–NAGYBÁKAY Péter (szerk.) 1992 Magyarország kézművesipar-történetének válogatott bibliográfiája. Budapest DORNER Béla 1910 Az erdélyi szászok mezőgazdasága. Győr DÖBRENTEI Gábor (szerk.) 1840 Régi magyar nyelvemlékek. I–II. Buda DÖMÖTÖR Ákos 1992 A magyar protestáns exemplumok katalógusa. Folklór Archívum 19. Budapest DÖMÖTÖR Sándor 1964 Fehér fejrevalók Vas megyében. Savaria VII. 273–278. DÖMÖTÖR Tekla 1958 Árpádházi Imre herceg és a csodaszarvasmonda. Filológiai Közlöny 4. 317–323. 1964 Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest 1972 Magyar népszokások. Budapest

651


2009.11.09. 20:48:42

1974 1980 1984

A népszokások költészete. Budapest A magyar nép hiedelemvilága, Budapest Szájhagyomány és írásbeliség a középkori epikában. In: SZÉKELY György (szerk.): Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. 147–157. Budapest 1990 A magyar néphitkutatás története és főbb kérdései. In: MN VII. 501–526. DRASKÓCZY István 2002 Borkereskedelem a 15–16. század fordulóján. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. 115–130. Budapest DURÓ Annamária 1992 Társadalomföldrajzi vizsgálatok a mórahalmi tanyavilágban. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Mórahalom. 271–296. Mórahalom ÉBER Ernő 1961 A magyar állattenyésztés fejlődése. Budapest ECSEDI István 1912 A debreceni népi építkezés. NÉ XIII. 157–194. 1914 A Hortobágy puszta és élete. Debrecen 1932 A debreceni cseréppipa. Debrecen 1933 Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. DMÉ 1932. 119–264. Debrecen 1934 Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 123–308. Debrecen ECSEDY Ildikó 1975 Törzs és birodalom, törzs és társadalom a türk korban. Ethn. LXXXVI. 91–103. EDVI ILLÉS Pál 1827 A’ Magyar Parasztok’ lakodalmi szokásaik. TGy XII. 3–25. ÉGETŐ Melinda 1974 A szőlőművelés átalakulása századfordulón a Solt-vidéken. Cumania II. 133–158. Kecskemét 1980 Középkori szőlőművelésünk kérdéséhez. Ethn. XCI. 53–78. 1983 A lugasos szőlőművelés vizsgálata. NK–NT XIII. 119–149. 1985 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a XVII–XIX. századból. Budapest 1993 Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Budapest 1997 A honfoglalók szőlőművelési és borászati ismeretei. In: Honf. és Népr. 159–166. Budapest 2002a Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470–1846). (Összegyűjt., jegyzetekkel ellátta és sajtó alá rend. ÉGETŐ Melinda.) Szőlőhegyek történetének forrásai. II. Budapest 2002b A Kárpát-medence 16–18. századi borkultúrája. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. 159–168. Budapest 2003a Vagyon szép szőlőhegyünk… Történeti-néprajzi elemzések közép- és nyugat-dunántúli magyar nyelvű hegytörvények körében (1629–1846). Doc. Ethn. 21. Budapest 2003b Borkultúrák határmezsgyéinek kérdéséhez a 16. századi Délkelet-Európában. NK–NT XXI. 61–87. EIS, Gerhard 1964 Altdeutsche Zaubersprüche. Berlin ELEK László 1966 A gyümölcstermelés alakulása Magyarországon 1859–1959. AtSz VIII. 272–302. ELIAS, Norbert 1987 A civilizáció folyamata. I–II. Budapest ENDREI Walter 1957 Lábítós szövőszék az Árpád-kori Magyarországon. Magyar Tudomány, LXIV. 309–329.

652


2009.11.09. 20:48:42

1958 1962

A lábítós szövőszék kialakulása és feltűnése Európában. TSz I. 331–350. Tévhitek a rokka keletkezésével és elterjedésével kapcsolatban. NÉ XLIV. 155– 163. 1969 Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Budapest 1978 A középkor technikai forradalma. Budapest 1994 Fonás-szövés. KMTL 221. ENTZ Ferenc–GYÜRKY Pál 1868 Hazai szőlőszet. KFIKMKMK II. 1. Pest EPERJESSY Géza 1967 Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. Budapest EPERJESSY Kálmán 1966 A magyar falu története. Budapest EPERJESSY Károly 1939–42 A települési rend bomlása. In: MMt III. 129–158. Budapest ERDÉLYI Gabriella 2003 Gyónás és áldozás a késő középkorban. Sz 137. 525–548. ERDÉLYI János (szerk.) 1846–48 Népdalok és mondák. I–III. A Kisfaludy-Társaság megbízásábul. Pest ERDÉLYI Zsuzsanna 1976 Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Budapest 1988 Archaikus népi imádság. In: MN V. 692–748. Budapest ERDŐDI József 1970 Urali csillagnevek és mitológiai magyarázatuk. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 124. Budapest. ERDŐS Kamill 1962 Fémműves cigányok. NÉ XLIV. 289–306. ERNYEY József–KARSAI Géza 1932–38 Német népi színjátékok. I–II. Budapest Étrendi szokások 1960 Étrendi szokások munkás-, alkalmazotti és paraszti háztartásokban. Statisztikai időszaki közlemények 34. Budapest EWING, Elizabeth 1984 Everyday Dress 1650–1900. London F. 1840 Rábaköz ’s népe szokásai és divatjának ismertetése. Regélő, 44, 49–51. FÁBIÁN József 1803 Természeti tudomány a köznépnek. Pest FABÓ Bertalan 1905 Magyar ráolvasások 1651-ből. Ethn. XVI. 313. 1908 A magyar népdal zenei fejlődése. Budapest FALLER Jenő 1975 Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Budapest FALVY Zoltán 1957 A Linus-féle XVIII. századi táncgyűjtemény. In: SZABOLCSI Bence–BARTHA Dénes (szerk.): Zenetud. Tan. 407–443. FARAGÓ Tamás 1977 Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon 1787–1828. TST 3. 105–214. 1983 Háztartás, család, rokonság. Jegyzetek a legújabb család- és rokonságkutatások alapján. Ethn. XCIV. 216–254. FAZEKAS Mihály 1979 Kunmadaras juhászata. Karcag FEHÉRTÓI Katalin 1969 A XIV. századi magyar megkülönböztető nevek. Budapest 1983 Árpád-kori kis személynévtár. Budapest

653


2009.11.09. 20:48:42

1997

Eltérő nézetek legrégibb személyneveink eredetéről. In: KOVÁCS László–VESZPRÉMY László (szerk.): Honfoglalás és nyelvészet. A honfoglalásról sok szemmel. III. 235–246. Budapest

FEJŐS Zoltán 1991 Népművészeti divat a múlt század végén és a századelőn. NÉ LXXIII. 143–158. FÉL Edit 1948 A magyar népi társadalom életének kutatása. Budapest 1958 Adatok a bukovinai székelyek rokonsági intézményeiről. Népr. K. III. 4. 3–17. 1976 Magyar népi vászonhímzések. Budapest 1991 Női ruházkodás a Sárközben. Ethn. 102. 9–49. FÉL Edit–HOFER Tamás 1966 Parasztok, pásztorok, betyárok. Budapest 1969 A kalotaszentkirályi kelengye. I. Kísérlet a tárgyi világ rendjének feltárására. NÉ LI. 15–36. 1997 Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest FÉL Edit–HOFER Tamás–K. CSILLÉRY Klára 1969 A magyar népművészet. Budapest FELD István 1987 Keramika. In: MAROSI Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. I. 261–280. Budapest 2002 Gótikus és reneszánsz kályhacsempék északkelet Magyarországról. In: HAVASSY Péter (szerk.): Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről. Gyulai katalógusok 11. 31–50. Gyula FELFÖLDI László 1981 Источники изучения хореографической культуры обских угров. Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 9–15 Septembris 1975 4. 87–92. Budapest 1993 A Bikkessy-album táncra vonatkozó képeinek értelmezése. In: FELFÖLDI László (szerk.): Martin György emlékezete. Visszaemlékezések és tanulmányok születésének hatvanadik évfordulójára. 137–146. Budapest 1997 Néptánc és őstörténet. In: Honf. és Népr. 293–300. 1998 Kuferces csárdás. Egy 1837. évi makói névnapi köszöntő margójára. In: HALMÁGYI Pál (szerk.): Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése. 121–127. Makó 1999a Tánctörténet. In: SZENTPÉTERI József (szerk.): Magyar kódex 2. Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete 1301–1526. 275–284. Budapest 1999b Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai. TT 1998–1999. 125–147. Budapest 2000 Táncábrázolások az abszolutizmus- és a kiegyezés korabeli kottás kiadványok. In: Magyarországi kottacímlapok (1848–1867). MTA Művészeti Gyűjteményének kiállítása. 13–23. Budapest 2008 Táncos örökség. In: TÓTH Ferenc (szerk.): Makó néprajza. 1073–1092. Makó FENTON, Alexander 2007 The Food of the Scots. Edinburgh. (Scottish Life and Society. A Compendium of Scottish Ethnology, vol. 5.) Edinburgh FÉNYES Elek 1836 Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–II. Pest 1847 Magyarország leírása. I–II. Pest FERENCZI Imre–UJVÁRY Zoltán 1962 Farsangi dramatikus játékok Szatmárban. Műv. Hagy. IV. FERENCZI Géza 1961 Taplófeldolgozás Korondon. Ethn. LXXII. 100–111. FETTICH Nándor 1935 A honfoglaló magyarság művészete. Budapest 1937 A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch. Hung. XXI. Budapest

654


2009.11.09. 20:48:42

FEYÉR Piroska 1970 Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Budapest FILEP Antal 1970 A kisalföldi lakóház helye népi építkezésünk rendszerében. Ethn. LXXXI. 327– 349. 1971 Szokásleírások a 18. és a 19. századból. NK–NT V–VI. 115–134. 1993 Nagytáji egységesség és regionális tagolódás a Kisalföld építő kultúrájában. In: CSERI Miklós–PERGER Gyula (szerk.): A Kisalföld népi építészete. 71–128. Szentendre–Győr 2002 Építkezés. In: KÜCSÁN József–PERGER Gyula (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye népművészete. 89–162. Győr FILEP Antal–ÉGETŐ Melinda (szerk.) 1989 Történeti néprajzi források a XVII–XIX. századból. Doc. Ethn. 13. Budapest FINÁLY Henrik 1892 A beszterczei szószedet. Budapest FISCHER Frigyes (szerk.) 1928 A halászati törvények és a rájuk vonatkozó rendeletek. Budapest FLANDRIN, Jean-Louis 2006 Arranging the meal. The history of table service in France. Berkeley–London FLANDRIN, Jean-Louis–MONTANARI, Massiomo (dir.) 1996 Histoire de l’alimentation. Paris FLÓRIÁN Mária 1984 Szűrszabók és szűcsök Gyöngyösön. In: HAVASSY Péter–KECSKÉS Péter (szerk.): Tanulmányok Gyöngyösről. 371–400. Gyöngyös 1993a A kittelnadrágtól a farmerig. VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium – Veszprém, 1992. november 9–11. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága, 131–139. Veszprém 1993b 18. századi hatások a magyar női parasztviselet elemeiben. Vállas szoknya – pruszlik és rokolya. NK–NT XVII. 107–137. 1993c Úri és paraszti bőrruhák. A szűcsvirágozás kezdetei. NÉ LXXV. 85–95. 1994 A céhes mesterek termékeinek árazása. „Tsak egy mester Emberhez illő öltözet, s mértékletes Élet modgya” In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 99–105. Budapest 1997 A „magyar bunda”. In: KUTI Klára (szerk.): Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. 195–210. Budapest 1998a A közrendűek szűrposztó öltözete. (A csapó- és szűrszabó árszabások néhány tanulsága.) NK–NT XIX. 111–123. 1998b Polgárosodás a 18. századi magyar közrendű férfiak öltözködésében. A mellény. In: KÜCSÁN József–G. SZENDE Katalin (szerk.): Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Soproni Múzeumalapítvány, 191–208. Sopron 2001 „Pamukkal töltött” és „tűzött” téli ruhák. In: HÁLA József–SZARVAS Zsuzsanna– SZILÁGYI Miklós (szerk.): Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. 317–326. Budapest 2004 „Kékbeli” közrendűek. In: ANDRÁSFALVY Bertalan–DOMOKOS Mária–NAGY Ilona (szerk.): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. III. 63–81. Budapest 2005 Szabók. In: SZULOVSZKY János (szerk.): A magyar kézművesipar története. 372–375. Budapest FLÓRIÁN Mária (szerk.) 1994 Szőttesek tegnap és ma. Heves FLÓRIÁN Mária–H. CSUKÁS Györgyi (szerk.) 1995–2005 Az Mester Emberek Míveinek árazása. 1–11. kötet. Budapest FLÓRIÁN Mária–TÓTH Béla 1992 Tímárok. (Mesterségek, műhelyek 1.) Szentendre

655


2009.11.09. 20:48:42

FODOR Ferenc 1942 A Jászság életrajza. Budapest FODOR István 1972 Őstörténetünk korai szakaszainak néhány fő vonása. TSz XV. 1–28. 1975a Cserépüstjeink származása. AÉ 102. 250–266. 1975b Verecke híres útján … A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Budapest 1977 Bolgár-török jövevényszavaink és a régészet. In: MÖT 79–114. 1980 Verecke híres útján… A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. H. n. 1983 Régészeti adalékok lakáskultúránk történetéhez. NK–NT XIII. 81–118. 1991 A magyar szekerezés kezdetei In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. 115–123. Debrecen 1994 Leletek Magna Hungariától Etelközig. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel. I. 47–65. Budapest 1998 A magyar művelődés korai szakaszai. In: KÓSA László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. 11–39. Budapest 2003 Über die vorchristliche Religion der Altungarn. Acta Ethn. 48. 327–351. 2005 A magyar kézművesség a 9–10. században. In: SZULOVSZKY János (szerk.): A magyar kézművesipar története. 71–85. Budapest FOGEL József 1917 II. Lajos udvartartása. 1516–1526. Budapest FORGÓ György 1817 Rendkívül való szükség’ idején, a’ közönségesen szokásban lévő Gabona fajokon kívül, miből készíthetni még Kenyeret Hazánkban, ’s mit találhatni még a’mivel ollyankor táplálhassa magát a Szegénység? TGY X. 41–57. FÖLDES László 1957 A juhtartás típusai és építményei a Kárpát-medencében. Népr. K. II. 1–2. sz. 149–156. 1962 Egy alföldi juhtartó gazdaság. NÉ XLIV. 27–79. 1967 Az erdélyi vándorpásztorok állatfajtái a XIX. sz. első felében. Műv. Hagy. X. 231–246. 1969 Quellen zur Transhumance in Siebenbürgen – Walachei aus der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. VWH 345–356. 1971 A telek ’földterület’ jelentéstörténete. MNy LXVII. 418–431. 1981 Die geschichtliche Typologie der Pferdegebisse bei den Ungarn. Trad. Transport. 145–148. Budapest 1982a A „vándorló Erdély”. Történeti néprajzi vizsgálatok az Erdély–Havasalföld közötti transhumance-ról. Ethn. XCIV. 353–389. 1982b „Telkek” és költözködő falvak a honfoglaló Árpád-kori magyarság gazdálkodásában. In: TŐKEI Ferenc (szerk.): Nomád társadalmak és államalakulatok. 327–348. Budapest FRAKNÓI Vilmos 1890 Hunyadi Mátyás király 1440–1490. Budapest FRANCESCO, Amadeo di–QUARANOTTO, Arianna 2002 Arc és álarc. A garabonciás mítosza a magyar és a horvát irodalomban. Kriza könyvek 14. Kolozsvár FRANZ, Adolph 1909 Die kirchlichen Benedictionen im Mittelalter. I–II. Freiburg im Breisgau FRECSKAY János 1912 Mesterségek szótára. I. Budapest FRISNYÁK Zsuzsa 2003 A 19. századi közúti járműszámlálások kérdései. In: FRISNYÁK Zsuzsa (szerk.): Közlekedés a Kárpát-medencében. 61–68. Budapest FÜGEDI Erik 1953 Németjogú falvak települése a szlovák és német nyelvterületen. In: SZÉKELY György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. 225–239. Budapest

656


2009.11.09. 20:48:42

1972 1980 1981a

Mezővárosaink kialakulása a XIV. században. TSz XV. 321–443. Középkori rokonsági terminológiánk kérdéséhez. Ethn. 91. 361–391. Koldulórendek és a városfejlődés Magyarországon. In: FÜGEDI Erik (szerk.): Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. 57–88. Budapest 1981b Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. In: FÜGEDI Erik (szerk.): Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. 114–437. Budapest 1984 „Verba volant…” Középkori nemességünk szóbelisége és az írás. In: H. BALÁZS Éva–FÜGEDI Erik–MAKSAY Ferenc (szerk.): Mályusz Elemér emlékkönyv. 107–130. Budapest FÜGEDI Márta 1993 Állatábrázolások a magyar népművészetben. Miskolc 1997 Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Officina Musei 6. Miskolc FÜLEMILE Ágnes 1989 Viseletábrázolások a 16–17. századi grafikában. Ars Hungarica 1989/2. 115–132. 1991 Megfigyelések a paraszti női viselet változásához Magyarországon – az I. világháborútól napjainkig. Ethn. 102. 50–77. 1993 Magyar vonatkozású viseletábrázolások a 18. századi sokszorosított grafikában. NK–NT XVII. 139–164. FÜR Lajos 1969 A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870–1914. Mgtört. Tan. 4. Budapest 1976 A kapitalista mezőgazdasági termelés megszilárdulása a századfordulón (1890–1914). In: GUNST Péter–HOFFMANN Tamás (szerk.): A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században (1849–1949). At. Tan. 4. 153–274. Budapest 1983 Kertes tanyák a futóhomokon. At. Tan. 12. Budapest FÜZES Endre 1984 A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest FÜZES Miklós 1971 Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez. VMMK 10. 115–124. Veszprém GÁBORJÁN Alice 1962 A magyar módra való bőrkikészítés problematikája. NÉ XLIV. 97–140. 1972 Három magyar népi posztóruha. NÉ LIV. 47–68. 1985 Középkori magyar szürkeruhák. Ethn. XCVI. 212–250. 1991 Magyar bőr- és lábbelikészítés. In: MN III. 282–308. 1993a Néhány barokk elem a magyar népviseletben. NÉ LXXV. 65–83. 1993b Szűrujjasok. (A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 1.) Budapest 1997 Honfoglalás kori elemek a magyar viseletben. In: Honf. és Népr. 235–249. 2000 Cifraszűrök (A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 5.) Budapest GAÁL Károly 1947 A gutai „rekeszt” és a vizafogó cége. Ethn. LVIII. 252–257. GAÁL László 1966 A magyar állattenyésztés múltja. Budapest GÁBRI György 1970 Symphonia Ungarorum. TSz 13. 428–431. GALAVICS Géza 1990a Erdélyi viseletalbumok a XVII–XVIII. századból. In: Régi erdélyi viseletek. 57–131. Budapest 1990b Művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet. Ethn. 101. 160–206. GÁLDI László 1961 Ismerjük meg a versformákat. Budapest GALGÓCZY Károly 1855 Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pest

657


2009.11.09. 20:48:42

GALLO, Ján 1973 Príspevok k dejinam furmanstva v Gemeri. G. Nár. štud. 1. 67–89. Rimavská Sobota GARAY Ákos 1911 Régi magyar férfihajviseletek. NÉ XII. 81–99. 1936 Magyar nyergelés. NÉ XXVIII. 110–113. GASZTONYI Károly–SCHNELLER Margit 1963 Sütőipar. (Ipari szakkönyvtár). Budapest GAUL Károly 1902 Hazánk házi faipara. Budapest GAZDA Klára 1980 Gyermekvilág Esztelneken. Bukarest 1998 Székely népviselet. (Néprajzi tanulmányok.) Budapest GELENCSÉR Katalin (szerk.) é. n. (1998) Művelődéstörténet. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből. I–II. Budapest–Salgótarján GÉMES Balázs 1977 A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században. Kny. az SzBÁMÉ 1975–76. kötetéből. Szekszárd GIDAY Kálmán 1943 A debreceni sőrések. Ethn. LIV. 255–256. GOMBOCZ Zoltán 1915 Árpád-kori török személyneveink. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 16. Budapest 1960 Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. (Közzéteszi LIGETI Lajos.) Nyelvtud. Ért. 24. GÖCKENJAN, Hansgerd 1977 Eskü és szerződés az altáji népeknél. In: Honf. és Népr. 333–345. GÖMÖRI János 1994 A 9–10. századi vaskohászat. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 259–270. Budapest GÖNCZI Ferenc 1914 Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár 1937 Somogyi gyermek. A somogymegyei földmíves nép gyermeknevelési módjának s a gyermekek különböző szokásainak leírása. Kaposvár GÖNYEY Sándor 1935 Ősfoglalkozások a Börzsöny hegységben. NÉ XXVII. 97–99. 1937 A Néprajzi Múzeum szigonygyűjteménye. NÉ XXIX. 171–183. GÖNYEY Sándor–LAJTHA László 1943 Tánc. In: MN IV. 73–131. GRÁFIK Imre 1975 Hajóvontatás. NÉ LVII. 67–112. 1983a A magyarországi fahajózás. Népr. K. XXVI. 1983b Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethn. XCIV. 1–35. 1987 Vas megyei bölcsőtípusok. Vasi Szemle, XLII. 170–191. Szombathely 1991 Hajózás és gabonakereskedelem. Folklór és Etnográfia 65. Debrecen 2002 A nyereg. A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 6. Budapest 2004 Hajózás és gabonakereskedelem. „Gabonakonjunktúra vízen.” Pécs 2008 Céhemlékek. A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 12. Budapest GRÁFIK Imre (szerk.) 1996 Vas megye népművészete. Szombathely GRANASZTÓI György 1980 A középkori magyar város. Budapest

658


2009.11.09. 20:48:42

GRANASZTÓI Péter 2002 Társadalmi presztízs és hierarchia: tárolóbútor divat Kiskunhalason 1760 és 1790 között. Korall 10. December, 137–162. GREGOR Ferenc 1966 A magyar ló- és szarvasmarhatenyésztés hatása a szlovákra. Nyelvtud. Közl. LXVIII. 397–416. 1970 Ung. kocsi „Wagen” und die Namen ähnlicher Fahrzeuge sowie einiger Bestandteile im Slovakischen. St. Sl. XVI. 195–198. 1973 Magyar népi gombanevek. Nyelvtud. Ért. 80. Budapest GRIMM, Jacob 1835 Deutsche Mythologie. Göttingen GRYNAEUS TAMÁS 1962 Nadály és nadályosok. Orvostörténeti Közlemények 26. 129–156. Budapest GULYA János 1965 Egy és más a -ni főnévi igenév körül. MTA NYI K. XXII. 281–287. 1968 Számon tartották-e őseink az anyaági rokonságot? MNy LXIV. 402–407. GULYÁS Éva 1986 Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai. (Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához). Szolnok GUNDA Béla 1934 A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca-szekér. NÉ XXVI. 93–96. 1939 Néprajzi vonatkozások régi francia vadászkönyvekben. NÉ XXXI. 247–260. 1940 The Anthropology of Pasturing on the Great Hungarian Plain. Földr. K. LXVIII. 26–48. 1941 A román pásztorkodás magyar kapcsolatai. NNy I. 313–319. 1943 A székely ló. NNy III. 101–106. 1956 Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen 1957 A totemizmus maradványai a magyar táltoshagyományban. DMÉ 1957. 63–72. 1964a A finnugor varsák fejlődésének néhány kérdése. Műv. Hagy. VI. 115–127. Debrecen 1964b Olasz sajtkészítők Magyarországon. Ethn. LXXV. 599–600. 1966a Ethnographica Carpathica. Budapest 1966b A sütőkövek és ősi kenyérfélék. In: GUNDA Béla: Ethnographica Carpathica. 296–332. Budapest 1967 Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethn. LXXVIII. 161–175. 1968 Rénszarvasbéklyók a szibériai népeknél. Ethn. LXXIX. 102–105. 1969 Az égetőgazdálkodás emlékei a kárpáti ukránoknál. Ethn. LXXX. 106–107. 1973 Mesterséges szarvátalakítás a magyar pásztoroknál. In: DANKÓ Imre (szerk.): Bajomi Krónika. 103–109. Biharnagybajom 1975 Innovation und Tradition. EE Vol. VIII. 1976 Néhány megjegyzés a szláv eredetű magyar gombanevekhez. Ethn. LXXXVII. 226–228. 1979 Rumänische Wanderhirten in der Grossen Ungarischen Tiefebene. In: GUNDA Béla: Ethnographica Carpatholo-Balcanica. 213–224. Budapest 1982 Terelőszavak és európai pásztormigrációk. NyK LXXXIV. 189–202. 1989 A rostaforgató asszony. Budapest 1991 A színes lovú népek. In: HAJDÚ Mihály–KISS Jenő (szerk.): Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. 227–240. Budapest 2001a A vadnövények gyűjtése. In: MN II. 11–40. 2001b Zsákmányoló méhészkedés. In: MN II. 64–88. 2001c A paraszti vadászat és vadfogás. In: MN II. 48–63. GUNST Péter 1970 A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920–1938). Budapest

659


2009.11.09. 20:48:42

1976

A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között (az 1920–30-as években). In: GUNST Péter–HOFFMANN Tamás (szerk.): A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században (1849–1949). 275–400. Budapest GYETVAI Péter 1984 Kishegyes lakóinak származási helye az anyakönyvek adatai alapján. HK 60. 1–101. Újvidék 1992 A Tiszai Korona-kerület telepítéstörténete. I–III. Kalocsa GYIMESI Sándor 1993 Utunk Európába. Budapest GYÓNI Mátyás 1951 A balkánfélszigeti vlachok kétlegelős pásztorkodása a középkorban. MTA NyIK I. 337–349. GYÖRFFY György 1948 Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest 1958 A magyar nemzetségtől a vármegyéig. A törzstől az országig. 1–2. sz. 92. 12–87, 565–615. 1959 Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára. Budapest 1970 A honfoglaló magyarok települési rendjéről. AÉ 97. 191–242. 1972 Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. TSz XV. 261–319. 1975 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest 1977 István király és műve. Budapest 1997 Nép, nemzet, ország. Honf. és Népr. 17–22. GYÖRFFY György (sajtó alá rend.) 1975 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikák híradásai. [1958] Budapest GYÖRFFY István 1913 A Fekete Körös völgyi magyarság. Földr. K. XLI. 451–552. 1922 Nagykunsági krónika. Karcag 1926 Adatok a tarviselethez. NÉ XVIII. 29–30. 1928 Takarás és nyomtatás az Alföldön. NÉ XX. 1–46. 1929 A cifraszűr. Budapest 1930 Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr. Budapest 1937 A nagykun viselet a VIII. században. Ethn. XLVIII. 114–139, 362–371. 1939 Néphagyomány és nemzeti műveltség. Budapest é. n. (1934) Teherhordás, közlekedés, jármű. In: Magy. népr. II. 247–273. Budapest é. n. (1941) Állattartás. In: Magy. Népr. II. 107–182. Budapest é. n. (1941) Gazdálkodás. In: Magy. Népr. II. 5–225. Budapest 1943 Magyar falu, magyar ház. Budapest 1956 Matyó népviselet. Budapest 1985 Epochen der deutschen Volkskultur. EE XV. 53–82 GYÖRFFY Katalin, G. 1991 Kultúra és életmód a XVIII. századi Magyarországon. (Idegen utazók megfigyelései.) Budapest GYÖRGYI Erzsébet 1962 A házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél. Népr. K. VII. 3–4. 3–91. GYÖRGYI Erzsébet (szerk.) 2001 Lakodalmi szokások. Mátkaság, menyegző. Budapest GYŐRIVÁNYI Sándor 1967 A kötélgyártó kézműipar fejlődésének és gazdasági kötéláruk választékának néhány agrártörténeti vonatkozása. AtSz IX. 328–345. GYULAI Ferenc 1994 A Kárpát-medence haszonnövényei a 9–10. században. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 247–257. Budapest

660


2009.11.09. 20:48:42

2000

Honfoglalás és Árpád-kori növénytermesztés az archaeobotanika szemszögéből. In: BENDE Lívia–LŐRINCZY Gábor (szerk.): A középkori agrárium. 45–70. Ópusztaszer 2009 Seed-, fruits, food- and drinkremains in Hungary. Archaeolingua, Budapest HAÁZ F. Rezső 1942 Az udvarhelyszéki famesterségek. Kolozsvár HABOVŠTIAK, Alojz 1985 Stredoveká dedina na Slovensku. Bratislava HAHN István 1987 Zsidó ünnepek és népszokások. Budapest HAJDÚ Mihály 1994 Magyar tulajdonnevek. Budapest HAJDÚ Péter 1953 A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1975 A rokonság nyelvi háttere. In: HAJDÚ Péter (szerk.): Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. 11–43. Budapest HÁLA József 1987 A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX–XX. században. Diss. Ethn. 6. HAMM, W. 1858 Das landwirtschaftlichen Geräte und Maschinen Englands. Braunschweig HAN, Verena 1966 Az anyagi művelődés magyar eredetű emlékei Dubrovnikban (XV–XVI. század). NÉ XLVIII. 197–201. HANKÓ Béla 1928 A hal és a halgazdaság. Budapest 1940 Ősi magyar háziállataink. Debrecen 1943 Székely lovak. Kolozsvár 1954 A magyar háziállatok története. Budapest 1957 Magyar házi szarvasmarháink eredete. Budapest HANZÉLY János 1960 Magyarország közútjainak története. Budapest HARASZTI Emil 1937 A tánc története. Budapest é. n. (1940) Zene és ünnep Mátyás és Beatrix idejében. In: LUKINICH Imre (szerk.): Mátyás király emlékkönyv. II. 289–412. Budapest HARKAI Imre 1995 Házrendszerek és szerepük a magyar népi építészetben. Budapest HARMATTA János 1946 Színes lovú népek. MNy XLII. 26–34. 1977 Irániak és finnugorok, irániak és magyarok. In: MŐT 167–182. HAROMY Júlia 1956 Elmúlt idők magyar népi tánca idegen írók műveiben. Táncműv. Ért. 90–98. HARTINGER, Walter 1992 Religion und Brauch. Darmstadt HARTYÁNYI Béla–NOVÁKI László–PATAY Pál 1967–68 Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. I. MMgMK 5–85. HAUDRICOURT, A. Georges 1948 Contribution a la Geographie et l’Ethnographie de la Voiture. La Revue de Geographie Humaine et d’Ethnologie. Paris HAVASSY Péter 1999 A gömöri cepcerek, cepceresek vagy szemánok. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. 297–300. Debrecen

661


2009.11.09. 20:48:42

2002

A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről. In: CSIFFÁRY Gergely (szerk.): Historia est… Írások Kovács Béla köszöntésére. 143–160. Eger 2003 Fuvarosok és szekeresek a hajdani Gömör vármegyében. In: VIGA Gyula–HOLLÓ Szilvia–SCHWALM Edit (szerk.): Vándorutak – múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére. 421–429. Budapest HAVASSY Péter (szerk.) 2002 Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudális kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről. Gyulai katalógusok 11. Gyula HECKENAST Gusztáv 1968 A magyarországi vaskohászat története a XIII. század közepéig. In: HECKENAST Gusztáv–NOVÁKI Gyula–VASTAGH Gábor–ZOLTAI LAJOS (szerk.): A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. 131–171. Budapest 1970 Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest 1980 A vashámor elterjedése Magyarországon (14–15. század). TSz XXIII. 3–29. 1985 A vaskohászat technikai szintje Magyarországon a 16–18. században. Sz 119. 917–940. HEGYI Imre 1975 A népi erdőgazdálkodás jogszokásairól. In: KOLOSSVÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. 490–512. Budapest HELTAI Gáspár 1943 Száz fabula. Kolozsvár [1566]. Mai magyar nyelvre átírta LENGYEL Dénes. Budapest 1951 A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus. [1552] Sajtó alá rend., bev. STOLL Béla. Budapest HERCZEG Mihály 1982 A szállítás és közlekedés eszközei Hódmezővásárhelyen. In: DÖMÖTÖR János– TÁRKÁNY SZÜCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos emlékkönyv. 245–271. Hódmezővásárhely HEREPEI János 1961 Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez. I. A bokály szó és fogalom. Ethn. LXXII. 462–465. 1962 Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez. III. A győri kancsó. Ethn. LXXIII. 604–609. HERKELY Károly 1939 A mezőkövesdi matyó nép élete. Budapest HERMAN Egyed 1973 A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München HERMAN Ottó 1887 A magyar halászat könyve. I–II. Budapest 1888 A halgazdaság rövid foglalatja. Budapest 1909 A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Budapest 1914 A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest HERNER János 1988 Bornemisza Anna megbűvöltetése. Boszorkányok Erdély politikai küzdelmeiben. 1678–1688. Budapest–Szeged HERODOTOS 1892 Történeti könyvei (Szerk.: GERÉB József). Budapest HOFER Tamás 1955 Déldunántúl településformáinak történetéhez. Ethn. LXVI. 125–186. 1957a Házassági szerződések Külsővatról. Népr. K. II. 1–2. 325–328. 1957b Vadfogó vermek a töröknek hódolt Baranyában. Ethn. LXVIII. 346–349. 1975 Három szakasz a magyar népi kultúra XIX–XX. századi történetében. Ethn. LXXXVI. 398–414. 1977 XIX. századi stílusváltozások: az értelmezés néhány lehetősége. Ethn. LXXXVIII. 62–80.

662


2009.11.09. 20:48:42

1987

Agro-Town Regions of Peripheral Europe: The Case of the Great Hungarian Plain. EE XVII. 69–95. 1992 Die ungarische Volkskunst im Kraftfeld wechselnder Interpretationen 1890–1990. Jahrbuch für Volkskunde. Neue Folge 15. 67–8o. 1993 Beszélhetünk-e barokk vonásokról a magyar népművészetben. In: SZACSVAY Éva (szerk.): Barokk a magyar népművészetben. 5–7. Katalógus. Budapest 1994 Népi kultúra, populáris kultúra. Fogalomtörténeti megjegyzések. In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 133–247. Budapest 1997 Őstörténet a néprajz látószögében. In: Honf. és Népr. 9–15. HOFFMANN Tamás 1954 A’ Köz-nép’ házasodásának módja Baranyában. Ethn. LXV. 517–529. 1956 Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn. LXVII. 536–561. 1963 A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest 1975 Néprajz és feudalizmus. Budapest 1989 Karre, Wagen, Kutsche. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PALÁDI-KOVÁCS, Attila (Hrsg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 219–226. Székesfehérvár 1998 Európai parasztok. Életmódjuk története. I. A munka. Budapest 2001 Európai parasztok. Életmódjuk története. II. Az étel és az ital. Budapest 2004a Mindennapi történelem az ütközőzónában. Miskolc 2004b Bábel tornya. A néprajztudomány székháza. Budapest HOFFMANN Tamás–VOIGT Vilmos 1965 Európa néprajza. In: A Föld országai – A Világ népei (A kultúra világa). 599–740. Budapest HOLL Imre 1956 Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszeréhez. Bud. Rég. XVII. 177–196. 1963 A magyar középkori kerámia kutatásának problémái. Műv. Hagy. V. 65–84. 1979 Sarvaly középkori lakóházai. AÉ 106. 33–51. 2002a Középkori kályhacsempék: Egy 120 éves kutatási terület. In: HAVASSY Péter (szerk.): Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről. Gyulai katalógusok 11. 7–30. Gyula 2002b Középkori kályhacsempék Magyarországon. A budai műhely vegyesmázas kályhacsempéinek kérdése. Bud. Rég. 35. 381–401. HOLL Imre–PARÁDI Nándor 1982 Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Fontes Archaeologici Hungariae. Budapest HOLUB József 1960 A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. GMJÉ 1950–1960. Zalaegerszeg HÓMAN Bálint 1912 A társadalmi osztályok Szent István államában. In: Békefi emlékkönyv. 61–81. Budapest 1921 Társadalomtörténeti terminológia. Társadalomtudomány I. 531–543. 1938 A magyar középkor. Budapest HOMÉR Janka 1932 Magyarország halászati földrajza. Vác HOPPÁL Mihály 1975 Az uráli népek hiedelemvilága és a samanizmus. In: HAJDÚ Péter (szerk.): Uráli népek. 211–233. Budapest HOPPÁL Mihály–NOVÁK László 1982 Halottkultusz. Előmunkálatok 10. Budapest HORVÁTH Béla 1968 Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen. FA 19. 113–114. HORVÁTH János 1817 A Régi Magyaroknak Vallásbéli ’s Erkölcsi Állapottyokról. TGy I/2. 27–91.

663


2009.11.09. 20:48:42

HORVÁTH János 1944 A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest HORVÁTH János ifj. 1963 A hun-történet és szerzője. ItK LXVII. 446–476 HORVÁTH Mária 1978 Német elemek a 17. század magyar nyelvében. Budapest HÖFLEIN, Ulrike 1989 Ländliche Tracht – Hort bürgerlicher Wünsche und Sehnsüchte. 224–298. Beiträge zur Volkskunde in Baden-Württemberg 3. Stuttgart HÖLLRIGL József é. n. Magyar és törökös viseletformák a XVI–XVII. században. In: MMt III. 357–385. Budapest HRADSZKY József 1895 „A Szepesi Tíz lándzsások széke” vagy a „Kisvármegye”. Lőcse HUDI József 1999 A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból. Veszprém HUSA, Vaclav–PETRÁŃ, Josef–ŠUBRTOVA, Alena 1967 Homo faber. Praha HUSEBY Éva Veronika 1982 Hóvirágozás (Alkalmi gyűjtés Cserépfaluban). Múzeumi Kurír 40. 95–102. Debrecen HUSZKA József 1885 Magyar díszítő styl. Budapest 1898 Magyar ornamentika. Budapest 1894 Népies ornamentikánk forrásai. Ethn. V. 155–160. ILA Bálint 1938 A gömöri jobbágyság a XVII–XVIII. században – az úrbérrendezésig. Budapest 1944–76 Gömör megye. I–IV. Budapest 1976 Gömör megye. I. A megye története 1773-ig. Budapest ILIA Mihály–JUHÁSZ Antal 1971 Gyékénymunka. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 297–325. Tápé IKLÓDY András 1982 A magyarországi boszorkányüldözés történeti alakulása. Ethn. XCIII. 292–298. IKVAI Nándor 1966 A földalatti gabonatárolás Magyarországon. Ethn. LXXVII. 343–377. 1972 A ceglédi vaseszközlelet. Stud. Com. I. Szentendre 1981 A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. Ethn. XCII. 278–297. IMREH István 1973 A rendtartó székely falu. Bukarest 1983 A törvényhozó székely falu. Bukarest INGLEHEARN, Madeleine 1981 15th Century Dances. London IPOLYI Arnold 1854 Magyar Mythologia. Pest ISTVÁN Lajos 1991 A korondi toplászok mestersége. Honismeret, XIX. 1. 75–79. IVANCSÓ István 1997 Görög katolikus szertartástan. Nyíregyháza JACOBEIT, Wolfgang 1961 Schafhaltung und Schäfer in Zentraleuropa bis zum Beginn des 20. Jahrhunderts. Berlin JAKSA Eleonóra 1998 A paraszti vadászat legális és illegális lehetőségei Magyarországon a 18–19. században. NK–NT XIX. 69–90. Budapest

664


2009.11.09. 20:48:42

JAKUBOVICH Emil 1920 Adalékok nyelvemlékeink sorozatához. III. 1488. évi Bagonyai Ráolvasások. MNy XVI. 78–80. 1931 Honfoglaláskori hősi énekeink előadásformájához. MNy XXVII. 265–276. JANKÓ János 1892 Kalotaszeg magyar népe. (Reprint: Series Historica Ethongraphiae 6. Budapest, 1993) 1893a A torockói vasbányászat és kohászat. Budapest 1893b Torda – Aranyos-szék – Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest 1895 Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Archaeológiai Közlemények XVIII. 81–117. 1900 A magyar halászat eredete. Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. I. kötet, 1–2. Budapest–Leipzig JANKOVICH Miklós 1967 Adatok a magyar szarvasmarha eredetének és hasznosításának kérdéséhez. AtSz IX. 420–431. 1968 Pferde, Reiter, Völkerstürme. München 1970 A magyar ló. AtSz XII. 253–267. JANKOVICS József 1981 Négy archaikus ima. ItK LXXXV. 329–331 JANKOVITS László 2007 Mikor, hogyan kezdődött? In: SZEGEDY-MASZÁK Mihály (főszerk.): A magyar irodalom története. I. 18–35. Budapest JANÓ Ákos 1963 Hajdúvid. Egy szocialista falu kialakulása. HBMK 4. Debrecen JASCHKE, Franz 1817–19 National Kleidertrachten des Königreichs Ungarn und Croatien. Wien 1821 National-Kleidertrachten und Ansichten von Ungarn, Croatien, Slawonien, dem Bánat, Siebenbürgen und der Bukowina. Wien JÁVOR Kata 1978 Kontinuitás és változás a társadalmi és tudati viszonyokban. In: BODROGI Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu társadalomnéprajzához. 295–374. Budapest JENKINS, J. Geraint 1961 The English Farm Wagon. Lingfield JÓKAI Mária–MÉRY Margit 1998 Szlovákiai magyar népviseletek. Bratislava (Pozsony) JÓKAI Mór 1890 Sárga rózsa. Budapest JORDÁN Károly 1959 Bognár kisipar. Budapest JORDÁN Károly–KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI Erzsébet 1975 A Kölber kocsigyár története. KMÉ III. 213–237. JUHÁSZ Antal 1962 A tiszai tutajozás és a szegedi super mesterség. MFMÉ 1960–62. 117–146. 1966 A deszki hajóvontatók. Szeged 1968 A bakity. Adatok a homoki teherhordó eszközökről. MFMÉ 1968. 99–108. 1971 Építkezés, házberendezés. Klny. a Tápé története és néprajza c. monográfiából. Tápé 1989 Szegedi parasztok hagyatéki leltárai 1784–1824. Doc. Ethn. 13. 139–173. 1997 Élet a házban. In: MN IV. 178–193. JUHÁSZ Antal–TÓTH Ferenc 1990 A parasztház és berendezése. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Csongrád megye népművészete. 57–104. Budapest KAESZ Gyula 1978 Ismerjük meg a bútorstílusokat. Budapest

665


2009.11.09. 20:48:42

KAKUK Zsuzsa 1996 A török kor emléke a magyar szókincsben. Budapest KALÁSZ Elek 1932 A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Budapest KÁLLAY Ferenc 1861 A pogány magyarok vallása. Pest KÁLMÁN Béla 1973 A nevek világa. Budapest KÁLMÁNY Lajos 1887 Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A hold nyelvhagyományainkban. Akadémiai Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XIV. 5. Budapest 1893 Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Mythologiai tanulmány. Szeged KANDRA Kabos 1897 Magyar mythologia. Eger KAPOSI Edit 1969 A versenytánc kialakulása és fejlődése. Tánctud. Tan. 1967–1968. 61–91. 1970 Adalékok az európai és a magyar táncmesterség történetéhez. Tánctud. Tan. 1969–1970. 163–194. 1973 Kiegészítő adatok az európai táncmesterség történetéhez. Táncműv. Ért. 1. sz. 34–37., 2. sz. 87–91. 1991 Mária Terézia és a tánc. Táncművészet X. 32–33. 1998 C. J. v. Feldtenstein: Útmutató a koreográfiai művészet szerént való tánchoz. (Braunschweig, 1767, 1772, 1775.) Táncművészet V. 6–7. KAPOSI Edit–MAÁCZ László 1958 Magyar népi táncok, táncos népszokások. Budapest KAPOSI Edit–PETHES Iván 1959 Magyar tánctörténeti áttekintés. A honfoglalástól a felvilágosodásig. Budapest KAPROS Márta 1991, 1994, 1995 „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben, 1985-ben. I–III. NMMÉ XVII. 207–243.; XIX. 113–125.; XX. 117–127. 1986 A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. Stud. Folk. Ethn. 18. Debrecen KAPROS Márta (szerk.) 2000 Nógrád megye népművészete. Balassagyarmat KARÁCSONYI János 1896 A meghalt magyar vitézzel eltemetendő lónak megváltása. Ethn. VII. 114–115. KARÁCSONYI János–BOROVSZKY Samu (kiad.) 1903 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki hű hasonmásával együtt. Budapest KÁROLYI Zsigmond–NEMES Gerzson 1975 Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. I. Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei, 895–1846. Vízügyi történeti füzetek 8. Budapest KARSAI Géza 1943 Középkori vízkereszti játékok. Budapest KATONA Imre 1961 A kubikoskordé és a kordésmunka. Ethn. LXXII. 56–85. 1962–63 A kubikostalicska és a talicskásmunka. 1–2. Ethn. LXXIII. 512–532.; LXXIV. 13–37. 1971 Kubikosok a Pó és a Tisza völgyében. (Néprajzi párhuzam.) MTA NyIK XXVII. 179–195. 1976 Népszokások. In: HAJDÚ Péter–KRISTÓ Gyula–RÓNA-TAS András (szerk.): Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. I. 1. (Egyetemi jegyzet.) 266–274. Budapest 1977 Őstörténetünk kérdései a szociálantropológia megvilágításában. In: MŐT 189–210.

666


2009.11.09. 20:48:42

1998 Ballada. In: VOIGT Vilmos (szerk.): A magyar folklór. 184–121. Budapest KATONA Imre, Cs. 1974 A habán kerámia Magyarországon. Budapest KATONA Lajos 1902 XVII. századbeli ördögűző könyvecske. Ethn. XIII. 60–70, 103–11l. 1907 Túlvilági látomások kódexeinkben. AÉ 500–507. KÁZMÉR Miklós 1970 A „falu” a magyar helynevekben (XIII–XIX. század). Budapest KECSKÉS László 1978 Komáromi szekeresgazdák. In: Komáromi mesterségek. 186–227. Bratislava–Budapest KECSKÉS Péter 1989 A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon. In: CSERI Miklós–BALASSA M. Iván–VIGA Gyula (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 231–267. Miskolc–Szentendre KECSKÉS Péter–PETHŐ Mária 1974 A pannóniai szőlőművelés és mustnyerés tárgyi emlékeinek értékeléséhez. NÉ LVI. 131–159. KELETI Károly 1873 Az ipar. In: Magyarország a bécsi 1873-diki kiállításon. Különleges katalógus. 254–313. Budapest 1875 Magyarország szőlészeti statisztikája 1860–1873. Budapest 1887 Magyarország népességének élelmezési statisztikája phisiológiai alapon. VIII+165+363 lap, 17 térkép. Budapest KEMECSI Lajos 1998 Szekerek, kocsik, szánok. Paraszti járműkultúra Észak-Dunántúlon. Él. Trad. 8. Budapest KERECSÉNYI Edit, H. 1977 Zala megye népi hímzései. I. Zalai fehérhímzések. Budapest KERÉNYI György 1961 Népies dalok. Népzenei könyvtár 3. Budapest 1966 Szentirmay Elemér és a magyar népzene. Budapest KHÍN Antal 1962 A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve. MMgMK 1962. 84–92. Budapest 1970 A régi Csallóköz mint halászóhely. MMgMK 1969–1970. 157–166. Budapest KIENLE Ernő–RODLER Imre 1970 A városi és falusi lakosság összehasonlító néptáplálkozási vizsgálata Baranya megyében. Egészségtudomány, 15. sz. 262–270. KILIÁN István 1988 Az iskolai színjáték és a folklórhagyomány. In: HOPP Lajos–KÜLLŐS Imola– VOIGT Vilmos (szerk.): A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. 393–427. Budapest 2003 Liturgia és színjáték a marosvásárhelyi jezsuita iskolában 1703–1763. In: CZÖVEK Judit (szerk.): Imádságos asszony. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. 75–86. Budapest KIRÁLY Erzsébet (közreadó) 1981 Szakács mesterségnek könyvecskéje. Budapest KIRÁLY István 1962 Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarhatenyésztés történetéből (1848–1945). Kaposvár 1968 A szarvasmarhatenyésztés fejlődése Tolna megyében (1848–1944). AtSz X. 486–513. KIRÁLY Péter 1990 „Bethlen Gábor udvarának zeneéletéről. II. Don Diego de Estrada spanyol Táncmester.” Muzsika, november, 32–36.

667


2009.11.09. 20:48:42

KISBÁN Eszter 1967 A joghurt helye és szerepe a délkelet-európai tejfeldolgozási rendszerekben. Ethn. LXXVIII. 81–94. 1968 A lepénykenyér a magyar népi táplálkozásban. NK−NT I. 51–91. Budapest 1970 Újítások Észak-Dunántúl újkori népi táplálkozásában. Ethn. LXXXI. 308–315. 1984 Korszakok és fordulópontok a táplálkozási szokások történetében, Európában. Ethn. XCV. 384–399. 1986 Food Habits in Change: the Example of Europe. In: FENTON, Alexander–KISBÁN, Eszter (eds): Food in Change. Eating Habits from the Middle Ages to the Present Day. 2–10. Edinburgh 1987 „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon. Agria XXIII. 239–264. 1988 A kávé bevezetése Magyarországon. Ethn. XCIX. 149–177. 1989 Népi kultúra, közkultúra, jelkép: a gulyás, pörkölt, paprikás. Budapest 1992 A főtt tészták elterjedése Európában és Magyarországon. In: MOHAY Tamás−KISBÁN Eszter (szerk.): Közelítések. Néprajzi, történeti és antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. 13–35. Debrecen 1993 Menyegzői lakomák a magyar parasztoknál a 18–19. században. NK–NT XVII. 81–106. 1997a Ételek és italok. Az élelmiszer-feldolgozás lehetőségei a honfoglaló magyarok kultúrájában. In: Honf. és Népr. 205–223. 1997b Táplálkozáskultúra. In: MN IV. 417–583, 818–832. 2002 A takaréktűzhely bevezetése: egy innovációs folyamat vizsgálatához. HésE 15. 103–114. 2003 Savanyú ízlésirány Közép- és Kelet-Európa határán a XX. században. In: PÓCS Éva (szerk.): Folyamatok és fordulópontok. 23–55. Budapest 2004a Szakácskönyvek és nyelvhasználat Pest-Budán a XIX. század első felében. In: BORSOS Balázs–SZARVAS Zsuzsa–VARGYAS Gábor (szerk.): Fehéren, feketén Varsánytól Rititiig. I. 311–326. Budapest 2004b Vendéglői étkezések Magyarországon az 1780-as évektől a reformkorig. In: BÁRTH Dániel–LACZKÓ János (szerk.): Halmok és havasok. 33–43. Kecskemét 2009 Az étkezések szerkezetéről: az első fogás. In: BALI János–TURAI Tünde (szerk.): Élet / út / írások. Szilágyi Miklós tiszteletére. 408–417. Budapest KISBÁN Eszter (szerk.) 1994 Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. Budapest KISS András 1994 Farsangolás Kolozsvárt – 1582-ben. In: KISS András: Források és értelmezések. 103–109. Bukarest KISS András–PÁL-ANTAL Sándor (szerk.) 2002 A magyarországi boszorkányság forrásai. III. Budapest KISS Áron 1882 A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest KISS Attila 1964 A Kárpát-medence kora középkori szőlőművelésének kérdéséhez. AtSz VI. 143–149. KISS István 1932 A magyar tanyai közigazgatás. A tanyapolitika vázlata. Budapest KISS István, N. 1973 Szőlőmonokultúra a Hegyalján a XVI–XVIII. században. AtSz XV. 78–90, 383–390. 1974 A paraszti vadászat Magyarországon (XVI–XVIII. század). AtSz. XVI. 66–71. KISS Lajos 1929 A nyíregyházi szűcsmesterség és szűcsornamentika. Debrecen 1940 A szegény asszony élete. Budapest

668


2009.11.09. 20:48:42

1958 1961 1981 1987 KISS Lajos 1966

Naszád. Nyr 82. 486–488. Régi Rétköz. Budapest A szegény emberek élete. I–II. Budapest A tutajfélék elnevezései a magyarban. MNy 83. 201–207. A szlavóniai virrasztóénekek zenetörténeti jelentősége. MTA NyIK 123–147. Budapest

KISS Margit 2007 „Virágozódott Anno.” Az Umlingok Kalotaszegen. A Néprajzi Múzeum kiállítási katalógusa. Budapest KLANICZAY Gábor 1979 Népi vallás, népi kultúra a középkorban. (Historiográfiai áttekintés.) Világtörténet 3. 4–12. 1986 Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. Ethn. XCLVII. 275–295. 1990a A civilizáció peremén. Kultúrtörténeti tanulmányok. Budapest 1990b Boszorkányok, vámpírok, felvilágosítók. In: KLANICZAY Gábor: A civilizáció peremén. Kultúrtörténeti tanulmányok. 299–323. Budapest KLANICZAY Gábor–KRISTÓF Ildikó–PÓCS Éva (szerk.) 1989 Magyarországi boszorkányperek. Kisebb forráskiadványok gyűjteménye. 1–2. Budapest KLANICZAY Tibor 1976 Hagyományok ébresztése. Budapest KLIMA László 1993 Fehér és fekete. Duális struktúrák a népvándorlás kori népeknél. HOMÉ 30–31/2. 115–126. KNÉZY Judit 1972 Faépítkezésre vonatkozó XVIII. századi adatok Somogyból. Ethn. LXXXIII. 518–531. 2001 Otthon művészete. In: KAPITÁNY Orsolya–IMRŐ Judit (szerk.): Somogy megye népművészete. 71–110. Kaposvár 2008 Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a XX. században. HOMÉ XLVII. 489–513. KNIEZSA István 1934 A tót és lengyel költözködő pásztorkodás magyar kapcsolatai. Ethn. XLV. 62–73. 1944 A párhuzamos helynévadás. Budapest 1974 A magyar nyelv szláv jövevényszavai I–II. [1955] Budapest KNOTIK Márta, T. 1990 Öltözködés, viselet. In: HOFER Tamás–JUHÁSZ Antal (szerk.): Népművészeti örökségünk. Csongrád megye népművészete. 55–232. Budapest KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI Erzsébet 1976–78 A fővárosi kocsigyártóipar története a tőkés fejlődés kezdetétől az első világháborúig. KMÉ IV. 249–311. 1977 Budapest kocsigyártóipara a századfordulón. Közlekedéstudományi Szemle, XXVII. 2. 81–85. 1997 Díszhintók, díszkocsik a 19. században. In: HORVÁTH Sándor–SZULOVSZKY János (szerk.): Luxusiparok. 93–100. Veszprém KOCSIS Aranka 1997 A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17–19. századból. Pozsony KOCSIS Gyula 1986 Szolnok megyei települések állatkereskedelme és „szekerezése” a XVI. század második felében. SZMÉ 1. 25–52. KODÁLY Zoltán 1917–29 Ötfokú hangsor a magyar népzenében. In: Visszatekintés. II. 65–75. 1920 Árgírus nótája. In: Visszatekintés. II. 79–90.

669


2009.11.09. 20:48:42

1934

Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében. In: Visszatekintés. II. 145–154. 1969 Utam a zenéhez. Öt beszélgetés Lutz Beschsel. In: Visszatekintés. III. 547–572. 1973 A magyar népzene. [1937] (Klny. MN IV. kötetéből.) A harmadik kiadástól példatárral, szerk. VARGYAS Lajos. Budapest KODÁLY Zoltán–GYULAI Ágost 1952 Arany János népdalgyűjteménye. Budapest KODOLÁNYI János, ifj. 1959 A temetők és a temetkezések rendjének szabályozása a XVIII. században. Népr. K. IV./4. 244–253. 1965 Az obi-ugor népek állattartása a XIX. században. NÉ XLVII. 67–86. 1975 Az észak-eurázsiai vadász-, halász- és réntartó kultúrák. In: HAJDÚ Péter (szerk.): Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. 141–167. Budapest 1994 Uráli nyelvű vadászok Észak-Eurázsiában. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. II. Stud. Com. 24. 187–200. Szentendre 1997 Zsákmányolás – vadfogás, méhészet, gyűjtögetés. In: Honf. és Népr. IV. 47–60. KOLOSVÁRY Bálint 1923 Vadászati jog. Tanulmányok a jogtörténet, magánjogi dogmatika és a tételes magánjog köréből. Budapest KOMÁROMY Andor 1910 Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest KOMORÓCZY György 1944 Borkivitelünk észak felé. Fejezet a magyar kereskedelem történetéből. Kassa KORENCHY Éva 1972 Iranische Lehnwörter in den obiugrischen Sprachen. Budapest KORIZMICS László–BENKŐ László–MORÓCZ István 1855–56 Mezei gazdaság könyve. I–IV. Pest KORMOS Gyula–POÓR Péter 2005 Sopron és környéke régi harangjai. Arr. 43. 125–164. KOROMPAY Bertalan 1983 Csapdafélék. A vadászat összehasonlító néprajzához. Budapest KÓS Károly 1947 A kalotaszegi kosarazó juhászat. Kny. Misc. Ethn. I. 3–28. Kolozsvár 1964 A Kis-Küküllő menti magyar népi építkezés (XVIII–XIX. századi adatok). Ethn. LXXV. 282–291. 1972a Az árucsere néprajza. In: KÓS Károly: Népélet és néphagyomány. 9–51. Bukarest 1972b Torockói vasművesség. In: KÓS Károly: Népélet és néphagyomány. 52–80. Bukarest 1972c Népi kandallók és kályhacsempék az erdélyi magyarság körében. In: KÓS Károly: Népélet és néphagyomány. 134–190. Bukarest 1972d Szerelem és halál a szilágysági népművészetben. KÓS Károly: Népélet és néphagyomány. 209–237. Bukarest 1972e A nemzetségi szervezet nyomai Rákosdon. In: KÓS Károly: Népélet és néphagyomány. 238–252. Bukarest 1972f Lakásbelső. In: KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–NAGY Jenő: Kászoni székely népművészet. 97–156. Bukarest 1972g A vargyasi festett bútor. Kolozsvár 1976 Hétfalusi szekeresség. In: KÓS Károly: Tájak, falvak, hagyományok. 80–102. Bukarest 1977 A faluekéről. Ethn. LXXXVIII. 259–269. 1978 Építkezés, Lakásbelső. In: KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–NAGY Jenő: Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. 13–143. Bukarest 1980a Földművelés és határbarázdáló faekék Erdélyben. In: KÓS Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. 131–196. Bukarest

670


2009.11.09. 20:48:42

1980b

A bivaly a kalotaszegi parasztgazdaságban. In: KÓS Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. 197–277. Bukarest Népi írott források a székelység anyagi kultúrájának múltjához. Ethn. XCII. 471–478. Erdély népi építészete (Szerk.: BALASSA M. Iván). Budapest Népi földművelés a Mezőségen. Népism. Dolg. 88–119. Bukarest Népi földművelés Kalotaszegen. Népr. LKK 7. Debrecen Torockói népművészet. Bukarest

1981 1989 1994 1999 2002 KÓSA László 1967a Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata. Adatok a sarló-kasza eszközváltáshoz. Ethn. LXXVIII. 22–40. 1967b A gyulai zöldségtermelő körzet kialakulása. AtSz IX. 496–593. 1969 Találmányok a paraszti gazdálkodásban. NK–NT II–III. 63–77. 1977a Bolgárkertész. In: MNL 1. 316–320. 1977b Dohány. In: MNL 1. 593–596. 1976 Néphagyományunk évszázadai. Budapest 1980 A burgonya Magyarországon. Budapest 1982 Zöldségtermesztés. In: MNL 5. 625–626. 1983 A vallási közönyösség növekedése Magyarországon a 19. század közepén. NK–NT XIII. 211–235. 1993 Egyház, társadalom, hagyomány. Debrecen 1997 A magyar néprajz a millennium korában. In: Honf. és Népr. 357–364. 1998 „Ki népei vagytok?” Magyar néprajz. Budapest 2001 „Hét szilvafa árnyékában.” A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben Magyarországon. Budapest 2003 A református presbitérium. In: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet (szerk.): Autonóm közösségek a magyar történelemben. 201–210. Kiskunfélegyháza KÓSA László (szerk.) 1997 Magyar művelődéstörténet. Budapest KÓSA László–KATONA Imre 1976 A magyar népi kultúra honfoglaláskori elemei. In: HAJDÚ Péter–KRISTÓ Gyula– RÓNA-TAS András (szerk.): Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. I. 1. 246–308. Budapest KÓSA László–NÉMETH Imre 1980 Konfirmáció. In: MNL 3. 253–254. KOSÁRY Domokos 1963 A paraszti família kérdéséhez a 18. század elején. AtSz V. 120–132. 1996 Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest KOSSITS József 1828 A’ Magyar Országi Vendus-Tótokról. TGy V. 3–50. Pest KOSZVEN, M. O. 1950 Matriarchátus. Az „anyajog” kérdésének története. Budapest KOTICS József 1988 Népi méhészkedés Gömörben. Gömör néprajza XVIII. Debrecen 1991 Mézkereskedés Rozsnyón a XIX. században. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 221–231. Debrecen 1994 Méhészet és paraszti életmód. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. II. Stud. Com. 24. 49–59. Szentendre 2001 Parasztgazdaság és modernizáció – A méhészet szerepe a paraszti gazdálkodás rendszerében. Stud. Folk. Ethn. 45. Debrecen KOTTMAYER Tibor 1993 Század eleji rajzok a Kisalföldről, vázlat Pálos Ede munkásságáról. In: CSERI Miklós–PERGER Gyula (szerk.): A Kisalföld népi építészete. 397–414. Szentendre–Győr KOVÁCH Aladár 1907 A tolnamegyei Sárköz népviselete. NÉ VIII. 71–94, 201–221.

671


2009.11.09. 20:48:42

1912 Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. NÉ XIII. 207–239. KOVÁCH Géza–BINDER Pál 1981 A céhes élet Erdélyben. Bukarest KOVÁCS Béla 1987 Az egyház által tiltott népszokások a XVIII. századi hevesi tájon. Agria XXIII. 311–322. Eger KOVÁCS Gábor 1997 Reneszánsz táncok. Budapest 1999 Barokk táncok. Budapest KOVÁCS Gyula 1898 A magyar háziipar törzskönyve. In: MATLEKOVITS Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 1896–1898. VIII. 311–380. Budapest KOVÁCS László, K. (KESZI) 1944 A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár 1947 Adatok a bálványosváraljai fejős juhászathoz. Ethn. LVIII. 47–55, 191–210. 1948 A magyar népi közlekedés kutatása. Közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás. Budapest 1981a Der Leistenwagen im Karpatenbecken. Trad. Transport. 107–116. Budapest 1981b Az ugorok lovaskultúrája. In: Congressus Quartus Internationalis Fennougristarum. 1975. Pars IV. 177–184. Budapest 1983 Die ungarischen Pferdegeschirre und ihre Beziehungen. FUF XLV. 168–185. KOVÁCS László (szerk.) 1994 Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel. I. Budapest KOVÁCS Sándor 1989 A drávai hajósok élete a 19. században. JPMÉ 33. 211–221. KOVÁCS Sándor, V. 1984 Eszmetörténet és régi magyar irodalom (Az ősköltészet és a kora középkor fejlődéstörténeti kérdései). In: SZÉKELY György (szerk.): Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. 107–147. Budapest 1985 Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók. Budapest KOVAČEVIČOVA, Soňa 1987 Človek tvorca. Bratislava KOVALOVSZKI Júlia 1960 Ásatások szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. AÉ 87. 1964 A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások. FA XVI. 1980 Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon. Budapest 1994–95 Bronzeschmelzofen und Gießerei aus der Arpadenzeit (Visegrád, Feldebrő). Communicationes Archælogicæ Hungariæ, 225–254. 1996 Honfoglaláskori településeink régészeti kutatása. In: WOLF Mária–RÉVÉSZ László (szerk.): A honfoglalás korának régészeti emlékei. 288–293. Miskolc KOZÁKY István 1936–44 A haláltáncok története. I–III. Budapest KOZMA Pál 1968 Csemegeszőlő. Budapest KŐHALMI Katalin, I. 1966 A steppék nomádja lóháton, fegyverben. Budapest 1997 A steppei nyereg, kengyel és fék. In: Honf. és népr. 135–144. KÖRMENDY Adrienne 1986 A falusi plébániák hatása a faluközösségek kialakulására. A Szepesség példája. In: FÜGEDI Erik (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. 117–158. Budapest KÖRTVÉLYES Géza 1970 A modern táncművészet útján. Budapest 1999 Művészet, tánc, táncművészet. Budapest

672


2009.11.09. 20:48:42

KŐVÁRI László 1854a A kalotaszegi magyar nép Erdélyben. In: VAHOT Imre–KUBINYI Ferenc (szerk.): Magyarország és Erdély képekben. II. 135–137. Pest 1854b Toroczkó és a toroczkói nép. In: VAHOT Imre–KUBINYI Ferenc (szerk.): Magyarország és Erdély Képekben. III. 137–138. Pest 1860 A magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korában. Pest KRESZ Mária 1954 Évszámos hódmezővásárhelyi cserépedények a Néprajzi Múzeumban. NÉ XXXVI. 127–147. 1956 Magyar parasztviselet. (1820–1867) I–II. Budapest 1960 Fazekas, korsós, tálas. Ethn. LXXI. 267–379. 1978 A magyar szűcsmunka történeti rétegei. Ethn. LXXXIX. 315–357. 1979 Népi szűcsmunka. Magyar népművészet 9. Budapest 1991a Magyar fazekasművészet. Budapest 1991b Agyagművesség. In: MN IV. 524–613. KRISTÓ Gyula 1970 Ősi epikánk és az Árpád-kori íráshagyomány. Ethn. LXXXI. 113–134. 1975 Néhány megjegyzés a magyar nemzetségekről. Sz 109. 953–967. 1977 História és kortörténet a Képes Krónikában. Budapest 1980 Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Budapest KRISTÓF Ildikó 1994 „Ördögi mesterséget nem cselekedtem”: A boszorkányüldözés társadalmi háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen KRÍZA Ildikó 1988 Legendaballada. In: MN V. 372–381. KROPF Lajos 1898 Magyar bőr Angliában a 14. század végén. MGtSz V. 237. KUBINYI András 1967 Budai és pesti polgárok összeköttetései a Jagelló-korban. Lev. Közl. XXXVII. 227–291. 1994 Céh. KMTL 136. Budapest KUBINYI László 1967 Az ősi magyar társadalom anyai ágú származtatási rendjének kronológiájához. Értekezések, 58. sz. 135–138. Budapest KUNT Ernő 1983 Temetők népművészete. Budapest 1987a Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Budapest 1987b Nép-rajz és fotó-antropológia. Jegyzetek a paraszti használatú fényképekről. Ethn. XCVIII. 1–47. KUTI Klára 2002 Táplálkozás és háztartásszervezés Bornemisza Anna XVII. századi udvarában. Történeti néprajzi forrásszöveg számítógépes feldolgozása, az elemzés módszertana és lehetőségei. (Kézirat, PhD-disszertáció, ELTE) Budapest 2005 Die Tomate, ein später Neuling in der ungarischen Nahrungskultur. In: LYSAGHT, Patricia–BURCKHARDT-SEEBASS, Christine (eds): Changing Tastes. Food culture and the processes of industrialization. 49–58. Basel KÜRTI Béla 1990 Bemerkungen zur Rekonstruktionsmöglichkeiten der altmagyarische Frauentracht des 10. Jahrhundert. In: Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum VI. 268–273. Debrecen KÜRTI László 1983 The Ungaresca and Heyduck Music and Dance Tradition of Renaissance Europe. The Sixteenth Century Journal XIV. 1. (Spring) 63–104. LÁBADY Károly 1987 Kopácsi vízi élet. Újvidék

673


2009.11.09. 20:48:42

LACKNER Mónika 2008 Takácsszőttesek: „aki ki akarja szűnyí jól nyíssa az szemét”. In: FEJŐS Zoltán (szerk.): Legendás lények, varázslatos virágok – a közkedvelt reneszánsz. 95–113. Katalógus. Budapest LACKOVITS Emőke, S. 1973 Egy kapuvári női ruhatár bemutatása. Arr. 15. 199–225. 1975 A lakáskultúra a Fertő mentén. (1860–1920/30) I. Arr. 17. 175–257. 1977–78 A lakáskultúra a Fertő mentén. II. Arr. 19–20. 279–295. 1994 A „szentsarok” a Fertő menti magyar parasztszobában. Arr. 31–33. 253–264. LACKOVITS Emőke, S.–EGERVÁRI Márta (szerk.) 2005 Hímzések a Lackó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. Veszprém LAKATOS István 1971 Zenetörténeti írások. Bukarest LAKATOS Károly 1903 A vadászmesterség könyve. (A szakvadász a gyakorlatban.) Szeged LAMBRECHT Kálmán 1911 A magyar szélmalom. Ethn. XXII. 23–33, 89–100, 157–162, 212–221. 1915 Magyar malmok könyve. Budapest LÁSZLÓ Emőke 2001 Magyar reneszánsz és barokk hímzések. Vászonalapú úrihímzések. Az Iparművészeti Múzeum Gyűjteményei. II. Budapest LÁSZLÓ Gyula 1942 Adatok az avarság néprajzához. AÉ III/III. 334–340. 1943a Kolozsvári Márton és György szobrának lószerszáma. Erdélyi Tudományos Intézet évkönyve 1942. 75–170. Kolozsvár 1943b A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Budapest 1944 A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1961 Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Budapest 1970 A népvándorláskor művészete Magyarországon. Budapest 1977 Régészeti tanulmányok. Budapest 1978 Felgyő. Egy honfoglalás kori falu ásatásáról. Tiszatáj XXXII. 2. 33–40. 1986 A népvándorláskor öveiről. In: LÁSZLÓ Gyula: Számadás népünkről. 63–74. Budapest 1988 Árpád népe. Budapest 1996 A honfoglaló magyarok. Budapest LEDERER Emma 1928 A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Sz LXII. 492–528, 633–645. LE GOFF, Jacques 1981 La naissance du Purgatoire. Paris LEMIRE, Beverly 1990 The Theft of Clothes and Popular Consumerism in Early Modern England. Journal of Social History, Winter, 255–276. LÉVI-STRAUSS, Claude 1966a Du miel aux cendre. Paris 1966b The scope of anthropology. Cur. Anthr. Vol. 7. No. 2. LIGETI Lajos 1986 A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest LIMBACHER Frigyes–POSCH Károly 1913 A Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidék szőlő- és borgazdasági monográfia. Budapest LIPPAY János 1664–67 Poson[y]i kert. Bécs. (Hasonmás kiad. 1966, Budapest) LISZKA József 1995 „Szent képek tisztelete”. Dunaszerdahely

674


2009.11.09. 20:48:42

LIZANEC, Petro M. 1970 Magyar–ukrán nyelvi kapcsolatok. (A kárpátontúli ukrán nyelvjárások anyaga alapján). Uzshorod LOSONCZY Ágnes 1977 Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest LOVAG Zsuzsa 1974 A magyar viselet a XI–XIII. században. Ars Hungarica II. 381–408. LŐRINCZI Réka 1980 A magyar rokonsági elnevezések rendszerének változása. Bukarest LUBY Margit 1927 A guba készítésmódja és a gubás mesterség. NÉ XIX. 144–154. 1936 Bábalelte babona. Budapest 1939 A szilva hazája. NÉ XXXI. 300–310. LUKÁCS Károly 1934 Jégi halászat a Balatonon. Halászat XXXV. 14–15, 21–25, 30–32, 39–41. 1943 A balatoni halászat múltjából. Klny. a Balaton c. folyóirat 1942–1943. évfolyamából. H. n. 1951 Tiszai hatás a balatoni halászatban. Ethn. LXII. 83–112. 1953 Adatok a Fertő és Rábaköz halászatának történetéhez. Ethn. LXIV. 282–290. LUKÁCS László 1981 Húsvéti korbácsolás. Ethn. XLII. 374–399. LÜKŐ Gábor 1957 A magyar népdalszövegek régi stílusa. NÉ XXXIX. 5–48. 1965 Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklórban. Ethn. LXVII. 32–85. LÜKŐ Károly 1939–40 A debreceni fazekasipar emlékei a XVI. századból. DMÉ 159–164. LYKA Károly 1942 Magyar művészet 1800–1850. Budapest MAÁCZ László 1977 A néptánc színpadi pályafutása. Budapest 1983 Néptáncművészet és néptáncmozgalom. In: KAPOSI Edit–PESOVÁR Ernő: Magyar táncművészet. 53–67. Budapest MADARASSY László 1912 Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon. Budapest Magyar néprajzi atlasz (MNA) 1987–92 Szerk. BARABÁS Jenő. I–IX kötet. Budapest Magyar Simplicissimus 1956 [Daniel Speer: Hungarisher oder Dacianischer Simplicissimus 1683] Szek. és bev. TÚRÓCZY-TROSTLER József, ford. VARJÚ Elemér. Aurora IV. Budapest MAGYARI István 1979 Az országokban való sok romlásoknak okairól. Sajtó alá rendezte KATONA Tamás, az utószót írta MAKKAI László. Budapest MAJER István 1837 A’ muzslai lakosok Esztergom vármegyében. Regélő, 495, 502–503, 510–511. MAJOR Jenő 1960 A telektípusok kialakulásának kezdetei Magyarországon. TK 12. 34–55. 1966 A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei. TK 18. 48–90. MAKKAI László 1943 Szolnok-Doboka megye magyarsága. Erdélyi tudományos füzetek 151. Kolozsvár 1961 A városfejlődés történetének vázlata. In: BORSOS József (szerk.): Vidéki városaink. 25–76. Budapest 1973 Szarvasmarhatenyésztésünk első virágkora. Élet és Tudomány XXVIII. 802–806. 1974 Östliches Erbe und westliche Leihe in der ungarischen Landwirtschaft der Frühfeudalen Zeit (10–13. Jahrhundert). AtSz XVI. Suppl.

675


2009.11.09. 20:48:42

1979

A magyarországi mezőgazdaság termelési és fogyasztási struktúrája a XVII. század közepén. In: GUNST Péter (szerk.): Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. 253–263. Budapest 1982a A feudális mezőgazdaság. In: GUNST Péter–LŐKÖS László (szerk.): A mezőgazdaság története. 35–61. Budapest 1982b A középkori magyar hitvilág problematikájához. Ethn. XCIV. 106–116. 1984 Az európai feudalizmus energiagazdálkodásának mérlege. TSz XXVII. 34–41. MAKKAI László (szerk.) 1954 I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Budapest MAKOLDY Sándor 1921 A nőrablás és rablóházasság szimbolikus maradványai hazánkban. Ethn. XXXII. 40–60. MAKSAY Ferenc 1958 Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Budapest 1967 Európa mezőgazdasága a XVI–XVII. században. AtSz IX. 1–11. 1971 A magyar falu középkori településrendje. Budapest 1972 Telekrend és népesedés a Sopron megyei Cirákon, 1366–1856. Ethn. LXXXIII. 507–515. MAKSAY Ferenc (szerk.) 1959 Urbáriumok (XVI–XVII. század). Budapest MALONYAY Dezső 1907 A magyar nép művészete. I. A kalotaszegi magyar nép művészete. Budapest 1909 A magyar nép művészete. II. A székelyföldi, a csángó és a torockói magyar nép művészete. Budapest 1912 A magyar nép művészete. IV. A Bakonytól a tolnamegyei Sárközig. Budapest MÁLYUSZ Elemér 1922 Turóc megye kialakulása. Budapest MÁNDOKI László 1961 A siklósi reformátusok házassági szerződései. Népr. K. VI. 126–237. 1962 Baranyai székek. JPMÉ 341–361. MANGA János 1968 Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Budapest 1969a Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest 1969b A magyarországi „kiszehajtás” történeti rétegei. MTA NyIK. XXVI. 113–142. 1972 Magyar pásztorfaragások. Budapest MARJALAKI KISS Lajos 1925 A miskolci mészároscéh négyszáz éves múltja. Miskolc 1958 Egy borsodi vashámor 1399-ben. BSz I. 62–64. MÁRKUS Mihály 1943 A jolsvai kolomposok. In: GUNDA Béla (szerk.): Emlékkönyv Kodály Zoltán 60. születésnapjára. 245–264. Budapest MÁRKUS István 1943 Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században. Kecskemét MARKUŠ, Michal 1975 Tenkel a jeho karpat-európske obmeny. Slov. nár. 23. 23–39. MAROSI Ernő 1972 A román kor művészete. Budapest 1975 Magyar falusi templomok. Budapest 1987 A jobbágyság: a falu művészete. In: MAROSI Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. I. 167–170. Budapest 1991 Zur Frage des Quellenwertes Mittelalterlichen Darstellungen. „Orientalismus” in der Ungarischen Bilderchronik. In: KUBINYI, András–LASZLOVSZKY, József (Hrsg.): Alltag und materielle Kultur im mittelalterlichen Ungarn. 74–107. Krems MARÓT Károly 1939 Szent Iván napja. Ethn. L. 254–296.

676


2009.11.09. 20:48:42

1945 Survival és Revival. Ethn. LVI. 1–9. MÁRTHA Zsuzsanna 1962 A magyar tyúk nemesítésének első időszaka. MMgMK 63–83. 1968 A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig. MMgMK 63–83. 1970 Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde. MMgMK 285–306. MARTIN György 1964 Magyar tánctípusok kelet-európai kapcsolatai. MTA NyIK 21. 67–96. 1973 Die Branles von Arbeau und die osteuropäischen Kettentänze. Studia Musicologica XV. 101–128. 1975 Az európai tánckultúrák és a kelet-európai tánchagyomány. Kultúra és közösség 1. 89–95. 1977 Az új magyar táncstílus jegyei és kialakulása. Ethn. LXXXVIII. 31–48. 1979a Tánc. In: ORTUTAY, Gyula (szerk.): A Magyar Folklór. 477–539. Budapest 1979b A magyar körtánc és európai rokonsága. Budapest 1980a Táncdialektusok és történeti táncdivatok. Előmunkálatok 7. 139–148. 1980b A francia reneszánsz branle-ok és a kelet-európai lánctáncok. In: LELKES Lajos (szerk.): Magyar néptánchagyományok. 46–69. Budapest 1980c Fegyvertánc, mutatványos szólótánc, hajdútánc. In: LELKES Lajos (szerk.): Magyar néptánchagyományok. 107–108. Budapest 1982/83 A dallam- és tánctípusok összefüggése a Magyar Népzene Tára VI. kötetében. Tánctud. Tan. 287–328. 1983 Kinizsi tánca a 15. és 16. századi forrásokban. Zenetud. Dolg. 77–89. 1984a Népi tánchagyomány és nemzeti tánctípusok Kelet-Közép-Európában, a XVI–XIX. században. Ethn. XCV. 353–361. 1984b Tánc és társadalom. A történeti táncnévadás típusai itthon és Európában. In: HOFER Tamás (szerk.): Történeti antropológia. Az 1983. áprilisi 18–19-én tartott tudományos ülésszak előadásai. 152–164. Budapest 1985 Peasant Dance Traditions and National Dance Types in East-Central Europe in the 16th–19th Centuries. EE XV. 117–128. 1990 Táncok a 16–17. században. In: BÁRDOS, Kornél–FELFÖLDI László (szerk.): Magyar zenetörténet. II. 532–558. Budapest MARTIN György–LÁNYI Ágoston–PESOVÁR Ernő 1983 A körverbunk története, típusai és rokonsága. Budapest MATLEKOVITS Sándor 1911 Az ipar alakulása a capitalismus korszakában. Budapest MATLEKOVITS Sándor (szerk.) 1896–98 Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. I–VIII. Budapest MATOLCSI János 1975a A háziállatok eredete. Budapest 1975b Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben. MMgMK 1973–1974. 229–249. 1982 Állattartás őseink korában. Budapest MÁTYUS István, K. 1787–93 Ó és Uj Diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenntartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb Természeti Eszközök […] elészámlálása […] Hat Darabokra intézve […] Posonyban MAUTER, Konrad–GERAMB, Victor 1932–33 Steirisches Trachtenbuch. I–II. Graz MELICHERČIK, Andrej 1959 Slovenský folklór. Chrestomatia. Bratislava MENDÖL Tibor é. n. Az új települési rend. In: MMt IV. 167–189. Budapest

677


2009.11.09. 20:48:42

MÉRI István 1952 Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és a túrkeve-mórici ásatások eredményeiről. I. AÉ 79. 49–65. 1954 Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és a túrkeve-mórici ásatások eredményeiről. II. AÉ 81. 138–154. 1957 A nadabi kályhacsempék. AÉ 84. 187–206. 1963 Árpád-kori szabadban lévő kemencék. AÉ 90. 273–281. 1964 Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosházán. Rég. Füz. Ser. II. 12. Budapest MESTERHÁZY Károly 1980 Nemzetségi szervezet és osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál. Budapest 1991 A többosztatú falusi ház kialakulása. Sz 68–78. 1992 A honfoglaló magyarok hitvilága és a monoteizmus. In: NOVÁK László (szerk.): Hiedelmek, szokások az Alföldön. I. 89–120. Nagykőrös 1994 Csontművesség. In: KMTL 154. Budapest MÉSZÁROS István 1981 Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777 között. Budapest 1995 Népszokásokra vonatkozó adatok a 16. század végéről. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok – Regnum 7. (3–4. sz.) 35–40. MÉSZÖLY Gedeon 1917a Az Őrség száz évvel ezelőtt. Ethn. XXVIII. 99–112. 1917b A szelestei-féle ráolvasás 1516–18-ból. MNy XIII. 271–276. 1929 Mióta lovas nép a magyar? NNy I. 205–214. 1936 A láp szó eredete és rokonsága. Szeg. Füz. III. 5–12. 1982 Népünk és nyelvünk. Válogatott tanulmányok. (Vál., bev. SZATHMÁRI István.) Budapest MEZŐSI Károly 1974 Kiskunfélegyháza településtörténete és XVIII. századi társadalma. Cumania, II. 331–364. Kecskemét MIKULIK József 1917 A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története, 1520–1740. Pozsony MISKOLCZI Gáspár 1983 Egy jeles vad-kert avagy Az oktalan állatoknak historiája Miskolczi Gáspár által. (A szöveget vál., sajtó alá rend. és az utószót írta STIRLING János.) Budapest MISKOLCZY László–VARGHA László 1943 A Nagykunság vidék népének építészete. Budapest MÓDY György 1957 Szappanfőzés és gyertyaöntés Debrecenben. DMÉ 1948–1956. 135–147. MOLLAY Károly 1941 Soproni élet a XV. század második felében. Soproni Sz. V. 2. 109–163. 1982 Német-magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest MOLNÁR György 1880 Világos előtt. Szabadka MOLNÁR István 1954 Mongóliában és a Szovjetunióban? Táncművészet, november, 335–344. MONTANARI, Massimo 1996 Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Budapest MOÓR Elemér 1954 A magyar lótenyésztési és lovasterminológia szláv elemei szó-, nép- és művelődéstörténeti szempontból. MNy L. 67–76. 1967 A földműves életforma kialakulása népünknél a szláv jövevényszavaink tükrében. MNy LXIII. 169–183. MORAVCOVÁ, Mirjam 1968 Národni odév roku 1848. Ke vzniku národné politického symbolu. Praha

678


2009.11.09. 20:48:43

MORAVCSIK Gyula 1914 A csodaszarvas mondája a bizánci íróknál. Egyetemes Philológiai Közlöny 38. 280–292, 333–338. 1950 Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. A görög szöveget kiadta és magyarra fordította MORAVCSIK Gyula. Budapest 1953 Bizánc és a magyarság. Budapest MORVAY Judit 1956 Asszonyok a nagycsaládban. Mátraalji palócasszonyok élete a múlt század második felében. Budapest 1966 A had és a nemzetség fogalmának körülhatárolása. Ethn. LXXVII. 481–494 MORVAY Péter 1948 Milyen volt az egykori vizafogó? Ethn. LIX. 88–94. 1951 A templomkertben, temetőben és halotti toron táncolás, s a halottas játék népszokásához. Ethn. LXII. 73–81. 1956a A pásztortánc színpadi pályafutásának kezdete. Táncműv. Ért. 48–58. 1956b Az egykori verbuválás és régi néptáncaink ismeretéhez. Népr. K. I. 155–161. MOSER, Dietz-Rüdiger 1986 Fastnacht – Fasching – Karneval. Das Fest der „Verkehrten Welt”. Graz MOSER, Hans 1985 Volksbräuche im geschichtlichen Wandel. Ergebnisse aus fünfzig Jahren volkskundlicher Quellenforschung. München MOSZYŃSKI, Kazimierz 1967 Kultura ludowa Słowian I. Kultura materialna. Warszawa MUDRONY Soma 1877 Iparpolitikai tanulmányok a hazai ipar emelése tárgyában. Budapest MUNKÁCSI Bernát 1893 A magyar népies halászat műnyelve. Ethn. IV. 165–208, 261–313. 1894 A nászadomány szokása a régi magyaroknál. Ethn. V. 214–216. 1899 A honfoglaló vezérek vérszerződése. Ethn. X. 254. 1933 Ősi magyar szerszámnevek. Nyr LXII. 65–72. MUNKÁCSY (Dániel) 1842 Bőköz (Baranyában). Táj- és népismertetés. Regélő. Pesti Divatlap 62. 567–570. MÜLLER Róbert 1972 Adatok a Nyugat-Dunántúl középkori népi építészetéhez. VMMK 11. 195–212. 1975 Die Datierung der mittelalterlichen Eisengerätefunden in Ungarn. Acta Arch. Hung. 27. 59–102. 1982 A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. I–II. ZGy 19. Zalaegerszeg 2000 A középkor agrotechnikája. In: BENDE Lívia–LŐRINCZY Gábor (szerk.): A középkori magyar agrárium, 27–44. Ópusztaszer N. A(páti) [NEMESAPÁTI] KISS Sámuel 1822 Értekezések Somogyról. TGy V. 35–50. NAGY CZIROK László 1959 Pásztorélet Kiskunságon. Budapest 1965 A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon. Népr. K. X. 1–2. sz. 131–289. NAGY Géza 1912 A honfoglalók Zemplénben. Ethn. XXIII. 213–222. NAGY Ilona 1979 A Föld teremtésének mondája. Ethn. XC. 323–330. NAGY Jenő 1942 Temetés, temető és halotti tor a kalotaszegi Magyarvalkón. Ethn. LIII. 132–143. 1957a A torockói magyar népi öltözet. Népművészeti füzetek. Bukarest 1957b Adatok a székely posztóharisnya fejlődéstörténetéhez. In: BODOR András et al. (szerk.): Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára.

679


2009.11.09. 20:48:43

479–487. A Bolyai Tudományegyetem kiadványai 1. Tanulmányok. Kolozsvár– Bukarest 1984 Az erdélyi magyar „felsőruha” és a szász „Fälsche”. (Adalék a magyar–szász öszszehasonlító viselettörténeti kutatásokhoz.) Ethn. XCV. 242–255. NAGY KÁLÓZI Balázs 1943 Jászkunsági reformátusok leköltözése Bácskába II. József korában. Budapest NAGY Margit, B. 1973 Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest NAGY Richárd 2005 Hogyan lesz egy növényből gyógynövény? Ethno-lore. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve XXII. 417–446. NAGY Zoltán 2001 Dunántúli cseréppipa készítő műhelyek és termékeik a XIX. században. Szombathely 2003 Kép és szöveg. A magyarországi tánctörténet forrásai. In: PESOVÁR Ernő (szerk.): A magyar tánctörténet évszázadai. 125–197. Budapest NAGYBÁKAY Péter 1995 A magyarországi céhes kézművesipar jelvényei. Budapest NAUMANN, Hans 1929 Grundzüge der deutschen Volkskunde. Leipzig NEMESNÉPI Zakál György 1985 Eörséghnek Leírása. (1818) Szombathely NÉMETH Annamária, T.–NÉMETH Gábor 1993 A szikszói református egyház úrasztali edényei. HOMÉ XXX–XXXI. 147–169. NÉMETH Gyula 1935 A székelyek eredetének kérdése. Sz. 65. 130–156. 1937a A tarka lovak országa. Ethn. XLVIII. 103–107. 1937b Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól. MNy XXXIII. 135–140. 1943 Sólyom, karvaly. MNy XXXIX. 99–104. NÉMETHY Endre 1956 A kislődi vashámor készítményei 1785-ben. Népr. K. I. 273–275. NEUSCHLOSZ Marcell 1886 A faipar. In: KELETI Károly (szerk.): Hivatalos jelentés a budapesti 1885-ki országos általános kiállításról. III. 273–289. Budapest NEWTON, Stella Mary 1975 Renaissance Theatre Costume and the Sence of the Historic Past. London 1980 Fachion in the Age of the Black Prince. Study of the Years 1340–1365. Woodbridge–Suffolk–Totowa–New Jersey NOVÁK László 1982 Mezővárosi népművészet. Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd. Nagykőrös NOVÁK László–UJVÁRY Zoltán (szerk.) 1983 Lakodalom. Debrecen NOVÁKI Gyula 1956 Árpád-kori lakóház Répcevisről. AE 83. 51–52. NYAKAS Miklós 1984 A hajdúk letelepítése Böszörményben. Hajdúsági közlemények 13. Hajdúböszörmény NYÁRÁDY Mihály 1958 Salétromfőzés Szabolcs megyében a XVI–XIX. században. JAMÉ I. 170–214. Nyelvemléktár 1874 Nyelvemléktár. Budapest NYÍRI Antal 1948 A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai. Szeged

680


2009.11.09. 20:48:43

NYISZTOR Tinka 1995 A levesétel szerepe és jellege egy moldvai falu táplálkozáskultúrájában (Pusztina, 1920–1994). Ethn. 106. 435–448. 1997 Kései fordulat. Az étkezési kultúra újkori formáinak beépülése az 1960-as évektől egy moldvai faluban. In: ROMSICS Imre–KISBÁN Eszter (szerk.): A táplálkozáskultúra változatai a 18–20. században. 219–232. Kalocsa OAKES, Alma–HILL, Hamilton Margret 1970 Rural Costume, its Origin and Development in Western Europe and the British Isles. Batsford OETKE, Herbert 1954 Aus der Entwicklung des Deutschen Volkstanzes. Theater und Tanz. Heft 2. Dresden OLÁH Miklós 1985 Hungária [1536]. (Ford. NÉMETH Béla, kiadta SZIGETHY Gábor) Budapest 2000 Hungária. Athila. [1536–1537] Fordította és a jegyzeteket írta NÉMETH Béla és KULCSÁR Péter. Budapest OLSVAI Imre [1981] A magyar népzene egyik fő rétegének rokon népi kapcsolatai. Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars IV. 58–77. ORBÁN Balázs 1868–73 A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I–VI. Pest 1986 Torda város és környéke. I–II. [1889] Budapest ORBÁN Sándor 1980 Tanyaközpontosítás, községesítési kísérletek a felszabadulás után. In: PÖPÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 362–398. Budapest ORGOVÁNYI János 1973 A tapló háziipari feldolgozásának zirci hagyományai. Veszprém megyei Honismereti Tanulmányok. II. 89–94. Veszprém OROSZ István 1960 A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. Különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. At. Tan. 3–70. Budapest 1980 A „rideg” tanya. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 170–215. Budapest 1981 A magyar parasztság az örökös jobbágyság viszonyai között. Kézirat az MTA Néprajzi Intézetében. Budapest 1986 Az alföldi mezővárosi parasztság termelési eljárásai a XVIII. században és a XIX. század első felében. AJMK IV. 403–428. Nagykőrös ORTUTAY Gyula 1934 A szerelem Ajakon a házaséletig. NNy VI. 159–167, 211–217. 1971 Hagyomány, változás, népi kultúra. NK–NT V–VI. 283–290. ÖRSI Julianna 1974 A műrokonság egyik formája Karcag társadalmában. Ethn. LXXXV. 354–366. 1990 Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest ÖTVÖS László 1985 A konfirmáció néprajza. In: DANKÓ Imre–KÜLLŐS Imola (szerk.): Vallási néprajz 1. 110–131. Budapest PACH Zsigmond Pál 1986 Magyarország és a levantei kereskedelem a XIV–XVII. században. Budapest PAGET, John 1987 Magyarország és Erdély. [1839] Budapest PAIS Dezső 1975 A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest PÁK Dienes 1829 Vadászattudomány. I–II. Buda

681


2009.11.09. 20:48:43

PAKSA Katalin 1982 Kis hangterjedelmű öt- és négyfokú dalaink keleti rokonsága. Ethn. XCIII. 527–553. 1988 Magyar népzenekutatás a 19. században. Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 9. Budapest 1991 A népdal a 19. századi polgári életben és a tudományban. In: HOFER Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat. 24–35. Budapest 1999 Magyar népzenetörténet. Budapest 2003 Népi előénekesek – egyházi népénekek. In: CZÖVEK Judit (szerk.): Imádságos asszony. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. 241–248. Budapest PALÁDI-KOVÁCS Attila 1965 A keleti palócok pásztorkodása Műv. Hagy. VII. 1966 A boza kultúrtörténeti hátteréhez. Műv. Hagy. VIII. 71–84. 1973 A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. Népr. K. XVIII. 1–79. 1974 Szárított hús a pásztoroknál. Műv. Hagy. XV–XVI. 175–187. 1977 A gömöri magyar pásztorkodás. Ethn. LXXXVIII. 392–411. 1979a A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest 1979b Régi szecskavágó eszközök. Múzeumi Kurír 31. 50–54. 1979c Dörrfleisch. Eine archaische Fleischkonservierungsweise der Ungarn. Acta Ethn. XXVIII. 191–204. 1980 A jászol kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethn. XCI. 153–191. 1981 „Keleti hozadék” a magyar pásztorkultúrában. In: DANKÓ Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum 30. évfordulójára. 109–125. Túrkeve 1982 A Barkóság és népe. Borsodi kismonográfiák 15. Miskolc 1983 A lombtakarmány a magyar állattartásban. NK–NT XIII. 193–209. 1984a Élevage dans les hautes montagnes en tant que type du système hongrois d’élevage. Publication de l’Institute d’Études du Massif Central, 27. 151–158. Clermont–Ferrand 1984b A magyar szekér a Kárpát-medencében. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. 157–168. Debrecen 1985a Der ungarische Wagen im Karpatenbecken. EFC 4. 23–32. Debrecen 1985b Régi bányászélet Gömörben. Ethn. XCVI. 297–323. 1985c Magyar tájak néprajzi felfedezői. Budapest 1988a Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Bányászat és erdei iparűzés a régi Gömörben. Gömör néprajza XIV. Debrecen 1988b The development of swine-keeping in Hungary in the 18th century. EFC 5–6. 17–27. 1989a Palóc kirajzások. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. I. 169–212. Eger 1989b Milchwirtschaft in Ungarn im 18. Jahrhundert. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PALÁDI-KOVÁCS, Attila (Hrsg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 197–207. Székesfehérvár 1990 „Keleti hozadék” – avagy zootechnika az ősmagyar korban. Magyar Tudomány, XXXV: 291–297. 1991a Kályhásmesterség. In: MN III. 601–613. 1991b A történeti források szerepének változása a magyar néprajzban. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. 125–133. Debrecen 1993a A magyar állattartó kultúra korszakai. Kapcsolatok, változások és történeti rétegek a 19. század elejéig. Budapest 1993b Pásztortársadalom Magyarországon a 18. században. NK–NT XVII. 57–80. 1993c Bevezetés. Népi kultúra Magyarországon a 18. században. NK–NT XVII. 7–13. 1994 Régi hatóságok harca a káromkodás ellen. In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 173–184. Budapest 1996 Continuity and Discontinuity in Hungarian Villages Today. In: Ethnic Traditions, Classes and Communities in Hungary. 141–152. Budapest 1997a Szekerek és fogatok a honfoglalás korában. Ethn. 108. CVIII. 175–203. 1997b A magyar lótartás jellege a honfoglalás korában. In: Honf. és népr. 95–107.

682


2009.11.09. 20:48:43

1998a 1998b

Egyházak, iparosok, munkások. NK–NT XIX. 125–134. Paraszti járművek néhány 18. századi árszabás tükrében. In: KÜCSÁN József– SZENDE Katalin (szerk.): „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. 365–377. Sopron 1999a Két felföldi szekértípus. Láncos lajtorja és nyári szekér. HOMÉ XXXVIII. 943–959. 1999b Népi gazdálkodás a Bódva völgyében. In: BODNÁR Mónika–RÉMIÁS Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva völgye múltjából. 235–372. Putnok 2003a Régi szekerek Észak-Gömörben 1513 tájékán. In: HOLLÓ Szilvia–SCHWALM Edit–VIGA Gyula (szerk.): Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére. 69–77. Budapest–Eger 2003b Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében. Szentendre 2007 A kiszehajtás szokásának földrajzi elterjedtsége. Agria, XLIII. 13–28. PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.) 2006 A nemzetiségek néprajzi felfedezői. Budapest PÁLFI Csaba 1970 A Gyöngyösbokréta története. TT 1969–1970. 115–161. PÁLÓCZI-HORVÁTH András 1989 Külső kemencés lakóházak a középkori Szentkirályon. In: NOVÁK László–SELMECZI László (szerk.): Építészet az Alföldön. I. 89–106. Nagykőrös 1996 Élet egy középkori faluban. 25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon. Budapest 2000 Lakóház és telek rekonstrukciója Szentkirályon, egy alföldi késő középkori faluban. I. In: BENDE Lívia–LŐRINCZY Gábor (szerk.): A középkori magyar agrárium. 121–149. Ópusztaszer 2001 A késő középkori népi építészet kutatásának újabb eredményei. In: CSERI Miklós– TÁRNOKI Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. 221–260. Szentendre–Szolnok PÁLOSNÉ NAGY Rózsa 1988 Madárfogás lépvesszővel a gyöngyösi határban. Agria XXIV. 297–306. 1998 Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században. Agria XXXIV. 141–160. PALOTAY Gertrúd 1931–38 A magyarországi női ingek egy szabástípusa. NÉ XXIII. 152–163; XXX. 12–15. 1937 A „harisnya” szabása Csík megyében. NÉ XXIX. 338–339. 1938 Die historische Schichtung der ungarischen Volksstrickerei. Ung. Jahrbücher XVIII. 218–234. 1940 Oszmán török elemek a magyar népi hímzésben. Budapest PAP Miklós 1981 Bodrog-felsőtiszai halászrendtartások a XVII–XVIII. században. Borsodi levéltári évkönyv IV. 71–80. Miskolc PAPP Géza 1970 A XVII. század énekelt dallamai. RMDT II. Budapest PAPP Géza (ed.) 1986 Hungarian Dances. 1784–1810. Musicalia Danubiana 7. Budapest PAPP JÁNOSSY Magda 1971 Györgyfalva viselete. Ethn. LXXXII. 497–565. PAPP József 2000 Tiszadorogma a „vesszős” falu. Debrecen 2002 Tiszavalk népe és gyékényes mestersége. Debrecen PAPP László 1930 A kecskeméti viselet múltja. NÉ XXII. 14–45. PARÁDI Nándor 1979 Sarvaly középkori pincéi és kemencéi. AÉ 106. 52–66. PÁSZTOR Lajos 1940 A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest

683


2009.11.09. 20:48:43

PATAY Pál 1977 Régi harangok. Budapest PÁVEL Ágoston 1942 Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben. NÉ XXXIV. 141–163. Peer-kódex 1874 In: Nyelvemléktár II. 88–91. PENAVIN Olga 1981 A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon). Újvidék PÉNOVÁTZ Antal 1979 A Vajdaság néprajza. Újvidék PÉNTEK János–SZABÓ Attila 1981 Az alakor (Triticum monococcum L.) Erdélyben. Ethn. XCII. 259–277. PERGER Gyula 2002 A vallásos élet és a népszokások tárgyai. In: KÜCSÁN József–PERGER Gyula (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye népművészete. 481–532. Győr PESOVÁR Ernő 1964 A magyar néptánc főbb típusai és történeti rétegei. TÉ 3.67–70. 1965 Lengyel táncok hatása a reformkorban. NÉ XLVII. 159–176. 1966 Nemzeti jellegű balett-törekvéseinkről. Muzsika, 9. 33–34. 1967 Európai tánckultúra, nemzeti tánckultúrák. Tánctörténeti esszé. Táncműv. Ért. 2. 38–43. 1968 Két táncpantomim. Bene Vendel tánca és Savanyó játék. Táncműv. Ért. 1. 93–109. 1972 A páros táncok történeti problémái a Kárpát-medence tánchagyományában. Táncműv. Ért. 3. 52–62. 1982 Tánctörténeti rétegek. MNL 5. 187–188. 1983a Verbunkinstrukciók a bécsi levéltárból. Táncműv. Dok. 238–250. 1983b A forgós-forgatós páros a történeti forrásokban és a tánchagyományban. Táncműv. Tan. 1982–1983. 225–285. 1983c Történeti előzmények. In: KAPOSI Edit–PESOVÁR Ernő (szerk.): Magyar táncművészet. 9–26. Budapest 1983d A verbuválás szabályozása 1809-ben. Táncműv. Dok. 238–250. 1985a A csárdás kialakulásának szakaszai és típusai. Ethn. XCVI. 17–29. 1985b A magyar néptáncok területi-történeti tagozódása. Táncműv. Tan. 1984–1985. 31–53. 1995 Tánchagyományunk történeti rétegei. Szombathely 1997 A magyar páros táncok. Budapest 2003 A magyar tánctörténet évszázadai. Írott és képi források. Budapest PETÁNOVICS Katalin 1978 Népi vadfogás emlékei Keszthely környékén. VMMK XIII. 329–354. Veszprém 1981 A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772–1793). ZGy 17. 1993 Orvhalászat Zalavárott. Ethn. 104. 359–372. PÉTERBENCZE Anikó 1990 „Kecele, kacó, zsámboki matyó”. A női viselet változása Zsámbokon 1900–1990. Budapest PETERCSÁK Tivadar 1981 Vándoriparosok a Zempléni-hegységben és a történeti Felső-Magyarországon. Ethn. XCII. 436–451. 1988 A sátoraljaújhelyi festett bútor. HOMÉ XXV–XXVI. 667–682. PETHE Ferenc 1805–14 Pallérozott mezei gazdaság, I–III. Sopron–Bécs 1908 Pallérozott mezei gazdaság. II. Pozsony PETNEKI Áron 2001 Szomorú teátrum. In: PÓCS Éva (szerk.): Lélek, halál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. 239–260. Budapest PETRÁS INCE János 1985 ... feleletei a moldvai magyarok felől. In: PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.): Magyar tájak néprajzi felfedezői. 430–457. Budapest

684


2009.11.09. 20:48:43

PETRIK Lajos 1886 Az agyag-ipar. In: KELETI Károly (szerk.): Hivatalos jelentés a budapesti 1885-ki országos általános kiállításról. III. 197–222. Budapest PETROVIĆ, Đurđica 1988 A jugoszláv műveltségi leltáranyag magyar kultúrjavai – a guba példája alapján. Létünk, 2. 267–271. PETTKÓ-SZANDTNER Tibor 1931 A magyar kocsizás. Budapest PICKL, Othmar 1979 Der Viehhandel von Ungarn nach Oberitalien vom 14. bis zum 17. Jahrhundert. In: Internationaler Ochsenhandel (1350–1750). Akten des 7th International Economic History Congress, Edinburgh 1978. Beiträge zur Wirtschaftsgeschichte. Bd. 9. 39–81. Stuttgart PIGGOT, Stuart 1983 The Earliest Wheeled Transport from the Atlantic Coast to the Caspian Sea. Thames and Hudson PLÁNDER Ferenc 1838 Göcseinek esmérete. TGy VI. 3–34. PLETNYEVA, SZ. A. 1967 Ot kocsevij gorodam. (Szaltovo-majackaja kultura). Moszkva PÓCS Éva 1965 A karácsonyi asztal és a karácsonyi vacsora hiedelemköre. Népr. K. X. 3–4. sz. 1985–86 Magyar ráolvasások I–II. Budapest 1986 Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Ethn. XCVII. 177–256. 1988 Ráolvasás. In: MN V. 633–691. 1990 Néphit. In: MN VII. 527–692. 1996 Magyar samanizmus a kora újkori forrásokban. In: PÓCS Éva–VOIGT Vilmos: Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és Árpád-kor folklórjából. 83–128. Budapest 1997a Élők és holtak, látók és boszorkányok. Mediátori rendszerek a kora újkor forrásaiban. Budapest 1997b A magyar halottlátó és a keresztény Európa. In: LACKOVITS Emőke (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében. II. 25–41. Veszprém–Debrecen 1997c A magyar mitológia és Európa. In: Honf. és Népr. 309–322. 1998 Transz és látomás Európa népi kultúráiban. In: PÓCS Éva (szerk.): Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről 1.) 7–57. Budapest–Pécs 2001a Démoni megszállottság és ördögűzés a közép-kelet-európai népi hiedelemrendszerekben. In: PÓCS Éva (szerk.): Demonológia és boszorkányság Európában. Stud. Ethn. Hung. I. 137–198. Budapest 2002 „Én vagyok mindennél nagyobb orvos, te vagy mindennél nagyobb bájos”: egyházi benedikció – paraszti ráolvasás. In: PÓCS Éva: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. Válogatott tanulmányok. I. 173–211. Budapest 2003 Esővarázslás és idővarázslók a magyar boszorkányperekben (XVI–XVIII. század). In: PÓCS Éva (szerk.): Folyamatok és fordulópontok. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Stud. Ethn. Hung. IV. 159–207. Budapest 2004 Néhány új szempont a regölés és a regösének kutatásához. In: ANDRÁSFALVY Bertalan –DOMOKOS Mária–NAGY Ilona (szerk.): Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. II. 285–333. Budapest 2005a Garabonciás. In: MML III. 245–246. Budapest 2005b „Tündéres” és „Szent Ilona szerzete”, avagy voltak-e magyar tündérvarázslók? In: CSÖRSZ RUMEN István (szerk.): Mindenes Gyűjtemény I. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapján. Artes Populares, 21. 289—308. 2007 Lidérc. In: MML VII. 22–23. Budapest

685


2009.11.09. 20:48:43

PÓCS Éva (szerk.) 2001b Demonológia és boszorkányság Európában. Stud. Ethn. Hung. I. Budapest PÓCS Éva–TRINGLI István 2005 Istenítélet. In: MML IV. 366–369. Budapest PÓCS Éva–Voigt Vilmos (szerk.) 1996 Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és Árpád-kor folklórjából. Budapest PONGRÁCZ Pál 1967 Régi malomépítészet. Budapest PRODAN, D. 1976 Urbariile Ţării Făgărasului. II. (1651–1680) Bucureşti PRODAN, D.–URSUŢIU, L.–URSUŢIU, M. 1970 Urbariile Ţării Făgărasului. I. (1601–1650) Bucureşti PUCZ Antal 1822 A babonák és az ő sokféle nemeinek rövid előadása. Pest PUSZTAI Tamás 2001 A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei. In: CSERI Miklós–TÁRNOKI Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. 331–364. Szentendre–Szolnok RÁCZ Gábor–FÜZI József (szerk.) 1973 Kovászna megye gyógynövényei. Sepsiszentgyörgy RÁCZ István 1980 A tanyarendszer kialakulása. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 97–148. Budapest 1984 Debreceni vagyonleltárak (1717–1848). A HBML Forr. 9. Debrecen 1988 Városlakó nemesek az Alföldön, 1541–1848. Budapest RADÓ Polikárp 1943 Az „aprószentekelés” s a magyar liturgiatörténet. Theologia, 10. 257–260. 1944 Nyomtatott liturgikus könyveink kézírásos bejegyzései. Budapest 1957 Az egyházi év. Budapest 1973 Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae et limitropharum regionum. Budapest RADVÁNSZKY Béla 1893 Régi magyar szakácskönyvek. Budapest 1986 Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. [1879–1896] Budapest RAJECZKY Benjamin 1969 Gregorián, népének, népdal. In: FERENCZI Ilona (szerk.): Összegyűjtött írásai. 40–58. Budapest 1972 Többszólamú zenénk emlékei a 15. század első feléből. In: FERENCZI Ilona (szerk.): Összegyűjtött írásai. 151–196. Budapest 1976 Összegyűjtött írásai. Szerk.: FERENCZI Ilona. Budapest RAJECZKY Benjamin (szerk.) 1988 Magyarország zenetörténete. I. Középkor. Budapest RAJNISS Lajos 1959 Madárbeszolgáltatás a XVIII. században. Aquila – A Madártani Intézet évkönyve LXVI. 301–302. RÄNK, Gustav 1949–51 Das System der Raumeinteilung in den Behausungen der nord-eurasischen Völker. Ein Beitrag zur nordeurasischen Ethnologie. I–II. Stockholm RANKE, Kurt 1951 Indogermanische Totenverehrung I. Der dreissigste und vierzigste Tag im Totenkult der Indogermanen. Folklor Fellows’ Communications 140. Helsinki RAPAICS Rajmund 1932 A magyarság virágai. A virágkultusz története. Budapest

686


2009.11.09. 20:48:43

1934 A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. Budapest 1940a Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon. Budapest 1940b A magyar gyümölcs. Budapest REARICK, Elizabeth C. 1939 Dances of Hungarian. New York RÉPÁSSY Miklós 1903 A halászati társulatok működése. Budapest 1914 Édesvízi halászat és halgazdaság. A m. kir. földművelésügyi miniszter kiadványa. Budapest RÉSŐ ENSEL Sándor 2000 Magyarországi népszokások. [1867] Budapest RÉTHEI PRIKKEL Marián 1897 A kocsi eredete. Egyet. Phil. Közl. 53–56. 1924 A magyarság táncai. Budapest REUTER Camillo 1971 Dereglye. Nyr. XCV. 99–103. RÉVÉSZ László 1998 Gömbsorcsüngős fülbevalók a Kárpát-medencében. HOMÉ XXV–XXVI. 141–160. 1993 Honfoglaláskori nyeregmaradványok Karosról. A HOMÉ XXX–XXXI. 105–124. RICHTER, Gisela 1966 The Furniture of the Greeks, Etruscans and Romans. London RIEDL Frigyes 1882 Kocsi. Nyr XI. 103–106. ROHAN-CSERMAK, Géza de 1963 Sturgeon hooks of Eurasia. New York 1967 Ethnohistoire et ethnologie historique. EE I. 2. RÓHEIM Géza 1920 Nefanda carmina. In: RÓHEIM Géza: Adalékok a magyar néphithez. II. 284–289. Budapest 1925 Magyar néphit és népszokások. Budapest 1954 Hungarian and Vogul Mythology. New York RÓKA Pál 1900 Magyar táncművészet tankönyve. Nagykőrös ROMÁN János 1965 Zemplén megye XVI–XVII. századi iparának szakmái és mesterségei, különös tekintettel a Hegyaljára. In: DEÁK Gábor (szerk.): Magyar Történelmi Társulat Borsod-Abaúj Zemplén megyei történelmi évkönyve. I. 9–93. Miskolc ROMSICS Imre 1998a Kisújszállás népi táplálkozásának rendje. Kisújszállás 1998b Székelyvarság népi táplálkozásának rendje. Táplálkozás, természet, társadalom és a Görgényi-havasok déli lejtőjén. In: BÁRTH János (szerk.): Havasalja havasa: Tanulmányok a székelyvarsági hegyi tanyák népéről. 273–390. Kecskemét 1998c Kalocsa népművészete. In: ROMSICS Imre (szerk.): Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy néprajzához. 371–448. Homokmégyért Alapítvány, Kalocsa ROMSICS Imre–KISBÁN Eszter (szerk.) 1997 A táplálkozáskultúra változatai a 18–20. században. Kalocsa RÓNA-TAS ANDRÁS 1996 A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest RUDENKO, SZ. I. 1955 Baskiri. Moszkva–Leningrad RUMPOLT, Marx 1581 Ein new Kochbuch. Frankfurt am Main. Fakszimile: LEMMER, Manfred (Hrsg.): Leipzig 1976. (Bibliothek alter kulinarischer Werke)

687


2009.11.09. 20:48:43

SABJÁN Tibor 1991 Középkori elemek népi cserépkályháinkon. In: CSERI Miklós–L. IMRE Mária (szerk.): Dél-dunántúli népi építészet. 271–288. Szentendre–Pécs 2001 Késő-középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai. In: CSERI Miklós–TÁRNOKI Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. 281–330. Szentendre–Szolnok 2005 Kályhásmesterség. In: SZULOVSZKY János (szerk.): A magyar kézművesipar története. 355–361. Budapest SACHS, Curt 1937 World History of the Dance. New York SÁFRÁNY Zsuzsa 1977 Váraljai festett bútorok. JPMÉ XX–XXI. 169–172. 1993 Népi és népies törekvések a magyarországi bútorművészetben. Ethn. CIV. 101–120. 1996 Régi szűcsrajzok. Magyar népművészet 24. Budapest SANDGRUBER, Roman 1982 Die Anfänge der Konsumgesellschaft. Wien SÁNDOR Ildikó, I. 1973 A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai. Stud. Com. 2. 229–255. SÁNDOR Ildikó, IKVAINÉ 1997 Bútorfestő asztalosműhely Pilisszántón. Pest megyei múzeumi füzetek 4. 68–79. 1998 A pilisszántói festett bútorok formai jellemzői. Pest megyei múzeumi füzetek 5. 162–176. SÁNDOR Ildikó, IKVAINÉ–SZ. TÓTH Judit 2003 Évszámos tárgyak Pest megye népművészetében. Szentendre SÁNDOR Vilmos 1962 A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. AtSz IV. 403–446. SÁPI Lajos 1979 Debrecen népi építészetének hagyományai. In: SZÖLLŐSI Gyula–LETÉNYI Árpád–TÓTH Endre (szerk.): Hajdú-Bihar népi építészete. 121–152. Debrecen SÁPI Vilmos 1967 A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig. Budapest SÁRDI Margit, S. 2008 Jó és rossz a 18. századi látomásokban. In: PÓCS Éva (szerk.): Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről 6.) 436–454. Budapest SÁRKÁNY Mihály 1997 Rokonsági rendszerünk alakulásának néhány kérdése. In: Honf. és Népr. 33–46. 2008 A moldvai csángó magyarok rokonsági terminológiája. In: ILYÉS Sándor–PETI Lehel–POZSONY Ferenc (szerk.): Lokális és transznacionális csángó életvilágok. 313–332. Kolozsvár SÁRKÁNY Pál–VALLUS Pál (szerk.) 1971 A vadászat kézikönyve. Budapest SÁROSI Bálint 1971 Cigányzene… Budapest 1996 A hangszeres magyar népzene. Budapest SCHAMS Ferenc 1832–33 Ungarns Weinbau in seinem ganzen Umfange… I–II. Pest SCHMIDT, Leopold 1959 Der Ringstock der Hirten im Burgenland und in der Dreiländerecke. Burg. Hbl. XXII. 1969 Volkstracht in Niederösterreich. Linz SCHMITT, Jean-Claude 1994 Les revenants. Les vivants et les morts dans la société médiévale. Paris

688


2009.11.09. 20:48:43

SCHMOLLER, Gustav 1871 Die historische Entwicklung des Fleischkonsums sowie der Vieh- und Fleischpreise in Deutschland. Zeitschrift für die gesamte Staatswirtschaft XXVII. 284–362. SCHRAM Ferenc 1957 Temetkezési szokásaink. Budapest 1959 A kolozsvári halász-céh szabályai 1725-ből. Népr. K. IV. 4. sz. 195–302. 1961 Méhészeti kéziratok a XVII. századból. AtSz III. 514–521. 1964 1790–1810 közti körözőlevelek nyelvi és néprajzi adatai. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 108. 1965 A Szentiván-napi tűzgyújtás. Ethn. LXXVI. 547–556. 1967a A levéltárak jelentősége a népszokás-kutatásban. LSz 17/1. 163–208. 1967b Reformkori néprajzi gyűjtés Tolna megyéből. Ethn. LXXVIII. 570–577. 1968 Kisnógrád megye történeti néprajza (1686–1848). Helytörténetírás. LSz 18/3. 657–719. 1969 Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Helytörténetírás. LSz 19/3. 627–681. 1970 Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. I–II. Budapest 1972 Turai népszokások. Szentendre 1982 Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. III. Budapest SCHREY Elemér 1935 A Balaton orvhalászatáról. Halászat XXXVI. 32–34, 46–47, 51–52, 60–61, 69–70. SCHUURMAN, Anton J. 1988 Regional Differences in the 19th Century in the Netherlands: Differences in Modernization? In: Wandel. I. 165–180. Münster SCHWARTNER, Martin 1798 Statistik des Königreichs Ungarn. Erster Teil. Ofen SEBESTYÉN Gyula 1900 A magyar varázsdob. Ethn. XI. 433–446. 1902a Regös-énekek. In: MNGY IV. Budapest 1902b A regösök. In: MNGY V. Budapest 1904 A magyar honfoglalás mondái. I–II. Budapest SEBESTYÉN Irén, N. 1951 Az uráli népek régi lakóhelyeinek kérdéséhez. MTA NyIK I. 351–406. SEBESTYÉN Károly, Cs. 1933 „Sagittis Hungarorum…” – A magyarok íja és nyila. A Szegedi Városi Múzeum kiadványai V. Szeged 1934 Ősmagyarok lóversenyei. Szeg. Füz. 7–12. sz. Szeged 1935 Az ősmagyarok halászata. NÉ XXVII. 106–108. SELMECZI KOVÁCS Attila 1993 A magyarországi olajnövénykultúra. Budapest 2001 Nemzeti jelképek. Magyar népművészet. 26. Budapest SELMECZI László 1967 Adatok a kengyel történetéhez és tipológiájához Magyarországon. At. Sz. IX. 99–105. 1989 Építménytípusok a Nagykunság és Jászság középkori településein. In: NOVÁK László–SELMECZI László (szerk.): Építészet az Alföldön. 107–116. Nagykőrös SENZ, Josef Volkmar 1987 Geschichte der Donauschwaben. München SEPRŐDI János 1901 Marosszéki dalgyűjtemény. Ethn. XII 359–372. SHARP, Cecil–OPPE, A. P. 1972 An Historical Survey of dancing in Europe. London–New York SIMA László 1914 Szentes város története. Szentes

689


2009.11.09. 20:48:43

SIMON András 2003 Adatok Kiskunhalas gyümölcskultúrájához a XIX. század közepétől a szocialista korszak kezdetéig. SzKMÉ 6. 103–111. Orosháza SIMONFFY Emil 1965 A parasztföld és a tagosítás. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I. 207–264. Budapest SINGHOFFER József–PEIJCSIK Imre 1892 Hazánk halászata. Budapest SINKÓ Katalin 1989 Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és a hazai képzőművészetben. Ethn. 100. 121–154. SIPOS István 1968 Miskároló – miskováló. MNy LXIV. 78–83. SIRELIUS, Uuno Taavi 1906 Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern. Eine vergleichende ethnographische Untersuchung. Helsingfors SITKEI Ferenc 2002 A kocsifényezés. Orosháza SKRIPECZ Sándor 1995 Tarhó szavunk eredetéhez. MNy XCI. 460–463. SNOWDEN, James 1979 The Folkdress of Europe. New York SOLYMOS Ede 1955 Bérlő és szövetkezeti halászat a Duna alsó szakaszán. Ethn. LXVI. 445–470. 1965 Dunai halászat – Népi halászat a magyar Dunán. Budapest 1969 Levéltári adatok a szegedi halászat történetéhez. A MFMÉ 1969/1. 41–54. Szeged 1979 A tolnai halászcéh. SzBMÉ VIII–XIX. 133–177. Szekszárd 1984 A bajai halászcéh. Cumania, VIII. 377–436. Kecskemét 1987 Magyarországi halászcéhek és artikulusaik. Cumania, X. 339–374. Kecskemét 1994 Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez. Arr. 31–33. 307–316. Győr 1996 A Velencei-tó halászata. Budapest SOLYMOS Ede–SOLYMOSNÉ GÖLDNER Márta 1978 A kalocsai érsekuradalom halászati szerződései 1725–1916. Cumania, V. 43–96. Kecskemét 1979 Győri halkereskedők Baranyában a 18. században. JPMÉ XXIII. (1978) 271–284. Pécs SOLYMOS Ede–SZILÁGYI Miklós 2001 Halászat. In: MN II. 104–191. SOLYMOSI László 1990 A szőlő utáni adózás első korszaka. AtSz XXXII. 22–50. 1996 A szőlő utáni adózás új rendszere a 13–14. századi Magyarországon. TSz XXXVIII. 1–43. 1997 A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai. Budapest SOLYMOSSY Sándor 1922 Keleti elemek népmeséinkben. Ethn. XXXIII. 30–44. 1927 A „vasorrú bába” és mitikus rokonai. Ethn. XXXVIIII. 217–235. 1929a Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. Ethn. XL. 133–152. 1929b Lél-vezér kürt-mondája. Ethn. XL. 17–39. SOÓS Imre 1955 Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger SOPRONI Olivér 1956 Szolnok török kerámiája. Jászkunság, III. évf. 11–3. sz. 56–61, 102–106. 1959 Bizánci hatások a felső-tiszai kerámiában. NÉ XLI. 75–143. 1981 A magyar művészi kerámia születése. A török hódoltság kerámiája. Budapest

690


2009.11.09. 20:48:43

SŐTÉR Kálmán 1908 A méh és világa. Budapest STEINITZ, Wolfgang 1957 A finnugor rokonsági elnevezések rendszere. MTA NyIK X. 321–334. STORK, Ingo 1995 Fürst und Bauer – Heide und Christ: 10 Jahre archeologische For-schungen in Lauchheim/Ostalbkreis. Archäologische Informationen aus Baden–Württemberg 29. Stuttgart SUGÁR Ignác 1901 A kisipar sorsa. Budapest 1979 Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán. Archívum, IX. 5–33. Eger 1987 Bűbájosok, ördöngősök, boszorkányok Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Budapest SURÁNYI Dezső 1982 A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Budapest 1985 Kerti növények regénye. Budapest ŠVECOVÁ, Soňa 1991 A szlovák és a cseh parasztcsalád. Ethn. 102. 89–119. SVENSSON, Sigfrid 1972 On the Concept of Cultural Fixation. EE VI. 129–134. 1973 Einführung in die Europäische Ethnologie. Meisenheim am Glan SZABADFALVI József 1957 A magyar mézeskalácsosság kialakulásának kérdéséhez. DMÉ 1957. 73–82. 1960 A magyar feketekerámia és kelet-európai kapcsolatai. Műv. Hagy. I–II. 165–192. 1961 A magyar mézsörkészítés. Műv. Hagy. III. 107–128. 1964 A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek. Műv. Hagy. VI. 19–64. 1966 Nomád teleltetési rendszer az Alföldön. Műv. Hagy. VIII. 85–136. 1970 Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műv. Hagy. XII. 1980 A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből. Borsodi kismonográfiák 9. Miskolc 1987a A fekete kerámia. Budapest 1987b Az ősi sertésfajták Magyarországon. Agria XXIII. 161–173. Eger 1987c Mézeskalácsosság Debrecenben. HBMK 46. 1991 A sertés Magyarországon. Debrecen 1992 A magyar méhészkedés múltja. Debrecen SZABÓ György 1954 A falusi kovács a XV–XVI. században. FA 6. 123–145. SZABÓ István 1930 Tiszai halászat a XVIII. században. NNy II. 293–295. é. n. (1941) A nemzetiségek térnyerése és a magyarság. In: MMt IV. 109–136. Budapest 1941 A jobbágy megnemesítése. Turul, 11–21. 1948 Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest 1954 Bács, Bodrog, Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Budapest 1960 Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1850-es években. At. Tan. 139–207. Budapest 1965 Jobbágyság – parasztság. Terminológia, fogalom, társadalom-szerkezet. Ethn. LXXVI. 10–31. 1966a Ungarns Landwirtschaft von der Mitte des 14. Jahrhunderts bis zu den 1530er Jahren. AtSz VIII. Supplementum 1966b A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Budapest 1969 A középkori magyar falu. Budapest 1975 A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. At. Tan. 2. Budapest 1976 Jobbágyok – parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Sajtó alá rendezte: FÜR Lajos. Budapest

691


2009.11.09. 20:48:43

SZABÓ J. Győző 1982–83 A gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból. Agria, 19. 135–186. Eger SZABÓ Kálmán 1934 Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét 1937 Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteménye. NÉ XXIX. 136–163, 376–415. 1938 Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica 3. Budapest 1942 Kecskemét pásztorélete. NÉ XXXIV. 1–62. 1943 Adatok a régi kecskeméti szekér felszereléséhez. NÉ XXXV. 182–184. SZABÓ Károly 1973 A kaptáras méhészkedés kialakulása Debrecenben. AtSz XV. 156–175. SZABÓ László 1980 A magyar rokonsági rendszer. Debrecen 1992 Sárból készült ülő- és fekvőpadkák az Alföld középső részén. In: VIGA Gyula (szerk.): Kultúra és tradíció. II. 679–692. Miskolc 2000 Lépes madarászás a Közép-Tisza vidékén. In: BARNA Gábor (szerk.): Társadalom – kultúra – természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére. JNkSzMMK 57. 217–235. Karcag–Szeged–Szolnok SZABÓ Mátyás 1967 Az északi (skandináv) lótartás áttekintése. Ethn. LXXVIII. 93–121. 1970 Herdar och husdjur. Lund SZABÓ Péter 1989 A végtisztesség. Budapest SZABÓ T. Attila 1961 A kolozsvári fejenhordás történetéhez. Ethn. LXXII. 618–620. 1977 A galambbúgos nagykapu az erdélyi régiségben. Ethn. LXXXVIII. 302–328. 1981 A szlovák kézimunkák erdélyi divatjának és hatásának történetéhez. In: SZABÓ T. Attila: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. 276–291. Bukarest SZABOLCSI Bence 1933 Osztyák hősdalok – magyar siratók melódiái. Ethn. XLIV. 71–75. 1950 A melódia története.Vázlatok a zenei stílus múltjából. Budapest 1954 Népzene és történelem. Budapest 1959–61 A magyar zene évszázadai. I–II. Budapest 1968 A zene története az őskortól a 19. század végéig. [1940] Budapest A magyar zenetörténet kézikönyve. [1947] Budapest 19793 SZACSVAY Éva 1996 Üvegképek. A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 2. Budapest SZACSVAY Éva–SZALÁNSZKI Edit (közreadja) 2005 Budai Pál: A’ Köznép babonái és Balvélekedései ellen való Prédikátziók. Nagybajom 1811–1824. Fon. Ethn. Hung. I. Budapest–Pécs SZÁDECZKY Lajos 1908 A székely határőrség szervezése 1762–64-ben. Budapest 1913 Iparfejlődés és a céhek korai története Magyarországon. I–II. Oklevéltárral, 1307–1848. Budapest SZAKÁLY Ferenc 1969 Parasztvármegyék a XVI–XVIII. században. Budapest 2002 A Közép-Duna menti bortermelés fénykora. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. 131–146. Budapest SZALÁNSZKI Edit (közreadja) 2008 Sajószentpéteri István: Ördög szára-bordája. „…a Dohányozás meg-töretése az Isten beszédének Pörölye által, hét prédikációkban foglalva”. Tiszalök, 1712–1713. Font. Ethn. Hung. IV. Budapest–Pécs SZALAY Emőke, P. 1993 A debreceni kerámia. Debrecen 2004 Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben. Debrecen

692


2009.11.09. 20:48:43

SZALAY Karola 1941 Tánc a képzőművészetben. Budapest SZAMOTA István 1891 Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. 1054–1717. Budapest 1894 A schlägli magyar szójegyzék. A XV. század első negyedéből. Budapest SZÁSZ Imre 1984 Ez elment vadászni... Budapest SZEBENI Géza 1962 A csíki juhászat. Ethn. LXXIII. 54–89. SZEDER Fábián 1819 A „Palóczok”. TGy VI. 26–46. SZÉKELY György 1967 Középkori kézművesfoglalkozások és a családnevek kialakulása. Nyelvtud. Ért. 58. Budapest SZEKERES Gyula 1987 Kerékgyártómesterség Hajdúböszörményben. Folk. Etn. 37. Debrecen SZEKFŰ Gyula 1922 A magyar bortermelő lelki alkata. Történelmi tanulmány. Budapest SZELESTEY László 1996a Faragó emberek, pásztorművészet. In: GRÁFIK Imre (szerk.): Vas megye népművészete. 310–336. Szombathely 1996b „Hirök, nevök fennmarad…” Vasi betyárok faragott tárgyakon. In: GRÁFIK Imre (szerk.): Vas megye népművészete. 337–354. Szombathely SZENDE Katalin 2004 Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Budapest SZENDREI Janka 1966 A regösének balkáni rokonsága. MTA NyIK 221–232. 1974 „Szent István szolgái.” Egy regös motívum német párhuzama. Ethn. LXXXV. 315–329. 1988 A naptári ünnepek énekei. In: RAJECZKY Benjamin (szerk.): Magyarország zenetörténete. I. Középkor. 489–537. Budapest SZENDREI Janka–DOBSZAY László–RAJECZKY Benjamin 1979 XVI–XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben. Budapest SZENDREI Janka–DOBSZAY László–VARGYAS Lajos 1973 Balladáink kapcsolatai a népénekkel. Ethn. LXXXIV. 430–461. SZENDREY Ákos 1936 A matriarchátus nyomai a magyar népi családnevekben. Nyelvtud. Közl. L. 422– 426. 1946 A magyar lélekhit. Ethn. LVII. 36–46. 1955 Hexe, Hexendruck. Acta Ethn. IV. 130–169. SZENDREY Zsigmond 1943 Jeles napok. In: Magy. Népr. IV. 269–285. SZENDREY Zsigmond–SZENDREY Ákos 1943 Szokások. In: Magy. Népr. IV. 132–268. SZENTI Tibor 1993 Paráznák. Feudalizmuskori (1723–1843) szexuális büntető perek. Hódmezővásárhely SZENTPÁL Olga 1954 A csárdás. A magyar nemzeti tánc a XIX. század első felében. Budapest 1956 Keringő és polka a 19. században. Táncrekonstrukció Cellarius leírása alapján. Táncműv. Ért. 73–89. SZIGETI Jenő (szerk.) 2006 Protestáns népi látomások a XVIII. századból. I. Font. Ethn. Hung. II. Budapest– Pécs

693


2009.11.09. 20:48:43

SZIKSZAI F. Balázs 1590/1906 -- latin–magyar szójegyzéke 1590-ből. Közzétette, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta MELICH János. Budapest SZILÁDY Zoltán 1924 A Maros melléki diós völgyek. Botanikai Közlemények, XXVI. 38–41. 1934 Vackorligetek Erdélyben. Term. Tud. K. LXVI. 254. SZILÁGY (CZUCZOR Gergely) 1843 „A` magyar tánczról.” Athenaeum, Új folyam 1. 109–119. Pest SZILÁGYI Miklós 1966 Adatok a Nagykunság XVIII. századi néprajzához. Szolnok megyei múzeumi adattár 5. Szolnok 1968 A Nagy-Kunság juhászata a XVIII. század végén. Ethn. LXXIX. 350–367. 1976 A szárított hal. Halkonzerválási módok a magyar halászok gyakorlatában. SzBME VI–VII. 1975–1976. 137–171. 1977 A rekesz – Az áradások jelentősége a tiszai halászatban. NK–NT X. 161–188. Budapest 1988 Ahogy a törvény megszületett. In: 1888: XIX. törvénycikk a halászatról és végrehajtási utasítása. (Hasonmás kiadás.) 5–40. Veszprém 1989 Néphagyomány – népi mentalitás – állami igazgatás az orvhalászat tükrében. Él. Trad. 3. Budapest 1992 Halászó vizek – halásztársadalom – halászati technika. A tiszai halászat történeti-néprajzi elemzése. Stud. Folk. Ethn. 29. Debrecen 1994 Az aratógépek az alföldi parasztgazdaságokban. Stud. Com. 23. 477–494. 1995 A tiszai halászat. Az eszközök és fogási módok történeti változásai. Budapest 1997a Halászat. In: Honf. és Népr. IV. 61–68. Budapest 1997b A „régi vizes világ” néhány étele mint múlt-szimbólum. In: KUTI Klára (szerk.): Morzsák – Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. 81–103. Budapest 1998a A házasságkötés szokásjogi kérdései. In: NOVÁK László (szerk.): Az Alföld társadalma. 435–455. Nagykőrös 1998b A pékek és a pékáru a 20. századi mezővárosokban. In: KÜCSÁN József– SZENDE Katalin (szerk.): „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. 424–438. Sopron 1999 Zsákmányszerzés – gazdálkodás – sport. (A halászat és a vadászat néprajzi kutatásának mai lehetőségei.) In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): 50 éves a Néprajzi Tanszék – Jubileumi kötet. Folklór és Etnográfia, 100. 222–235. Debrecen 2000 Hagyomány és újítás a népi gazdálkodásban. HOMÉ XXXIX. 461–480. 2001a Vadászat – A kutatástörténet és tanulságai. In: MN II. 41–48. 2001b A kappan. In: HÁLA József–SZARVAS Zsuzsa–SZILÁGYI Miklós (szerk.): Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. 85–101. Budapest 2002 Halászó parasztok – halászati vállalkozók. Történeti források és elemzések. Doc. Ethn. 17. Budapest 2004 Libatenyésztés az Alföldön. In: NOVÁK László (szerk.): Az Alföld gazdálkodása. Állattenyésztés. 399–414. Nagykőrös SZILÁRDFY Zoltán 1995 A magánáhítat szentképei a szerző gyűjteményéből. I. Budapest 1997 A magánáhítat szentképei a szerző gyűjteményéből (19–20. század). II. Szeged SZÍNI Károly 1865 A magyar nép dalai és dallamai. Pest SZINTE Gábor 1911 Egy háromszáz éves székely ház. Vas. U. 58. évf. 15. sz. SZOJKA Emese 1998 Példák a népi-népies elemek megjelenéséhez és elterjedéséhez az enteriőrökben. NÉ. LXXX. 53–95. 2005 A sárközi bútor. Budapest

694


2009.11.09. 20:48:43

SZOKOLOVA, E. P. 1983 Social’naja organizacija hantov i mansi v XVIII–XIX. vv. Moskva SZOLNOKY Lajos 1953 Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásával kapcsolatban. Ethn. LXIV. 104–147. 1954 A bodrogközi függőleges szövőszék rekonstrukciója. NÉ XXXVI. 195–199. 1972a Alakuló munkaeszközök. A magyar népi kenderrost-megmunkálás. Budapest 1972b Falusi takácscéhek Magyarországon. Ethn. LXXXIII. 250–265. SZŐKE Béla 1955 Cserépbográcsaink kérdéséhez. AÉ LXXXII. 86–90. SZŐLLŐSY Gábor 1987–89 Újabb adatok a népvándorláskori íjtípusok kérdésköréhez. Íjászati alapismeretek. JAMÉ 30–32. 349–374, 443–476. SZŐNYI György Endre 1978 Titkos tudományok és babonák. A 15–17. sz. művelődéstörténetének kérdéseihez. Budapest SZTRINKÓ István 1987 Népi építészet a Duna–Tisza közén. Stud. Folk. Ethn. 22. Debrecen SZTRIPSZKY Hiador 1908 Az erdélyi halászat ismeretéhez. Régi és mai halastavak. Kolozsvár SZUHAY Miklós 1982 A mezőgazdaság tőkés átalakulása Magyarországon. In: GUNST Péter–LŐKÖS István (szerk.): A mezőgazdaság története. 98–118. Budapest SZULOVSZKY János 1992 Füstfaragók. Könyv a kéményseprőkről. Stud. Folkl. Ethn. 32. Debrecen 1996 Gömöri sonkolyosok és fazekasok a 19. század második felében. In: LIPTÁK Dorottya–RING Éva (szerk.): Tradíciók és modernitás. Közép- és Kelet-Európai perspektívák. Gazdaság- és társadalomtörténeti füzetek IV. 81–108, 306, 325–326. Budapest 2000 A társadalom realizált igényvilága a 19. század utolsó harmadában Magyarországon. Térképlapok egy kutatásból. In: CSERI Miklós–KÓSA László–T. BERECZKY Ibolya (szerk.): Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. 585–618. Szentendre SZULOVSZKY János (szerk.) 2005 A magyar kézművesipar története. Budapest SZŰCS Jenő 1955 Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest 1971 „Gentilizmus’. A barbár etnikai tudat kérdések. (Tézisek és vita.) TSz XIV. 188–211. 1972 „Nemzetiség” és „nemzeti öntudat” a középkorban. In: SPIRA György–SZŰCS Jenő (szerk.): Nemzetiség a feudalizmus korában. 9–71. Budapest 1984 A gabona árforradalma a 13. században. TSz XXVII. 5–33. 1993 Az utolsó Árpádok. Budapest T. K. [TAGÁNYI Károly] 1899 Károlyi Sándor gróf kurucz generális utasításai a tiszai halászatról 1725–30-ból. MGtSz. VI. 373–380. TÁBORI Hajnalka, Cs. 1981 A Déri Múzeum XVII–XVIII. századi festett asztalosbútorai. DMÉ 1979. 273–280. TAGÁNYI Károly 1896–1908 Magyar erdészeti oklevéltár. I–III. Budapest 1913 Gyepű és gyepűelve. MNy IX. 97–145, 201–254. 1919 A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. I. A családjog és öröklési jog köréből. Néprajzi Könyvtár 1. Budapest 1949 A földközösség története Magyarországon. Budapest 1957 A régi magyar község az úrbériség rendezéséig. Sajtó alá rendezte: VARGA István. AtSz I. 8–14.

695


2009.11.09. 20:48:43

TAKÁCS Árpád 1942 A szőlőtermelés történeti földrajza. Borvidékeink. Budapest TAKÁCS Béla 1983 Református templomok úrasztali terítői. Budapest TAKÁCS Lajos 1964 A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest 1967a A „rókafarkú köles” termesztése a Nyugat-Dunántúlon. AtSz. IX. 297–307. 1967b Kaszasarlók Magyarországon. Ethn. LXXVIII. 1–21. 1970a A magyarországi rövid kaszák történetéhez. Ethn. LXXXI. 187–220. 1970b A magyar sarló korai történetéhez. NÉ LII. 48–55. 1973 Bozótkések és rokon szerszámok a Dunántúlon. Ethn. LXXXIV. 243–273. 1974 Húsvéti határjárás 1761-es leírása. Ethn. LXXXV. 389–396. 1978 A Kis-Balaton és környéke. Somogyi Almanach 27–28. Kaposvár 1980a Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Budapest 1980b „Kapával ásni…” (A földművelés korai időszaka kutatásának néhány kérdése.) NK–NT X. 35–44. 1985 A cserélhető (rövid és hosszú) karfás szekér eredetéhez. Ethn. XCVI. 327–329. 1986 A jobbágyok vadászata a feudális kor végén. AtSz XXVIII. 419–446. 1987 Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest TAKÁCS Miklós 1997 A honfoglalás kori edényművesség. In: Honf. és Népr. 206–223. 2000 Polírozott kerámia a kora középkori Kisalföldön. Arr. 38/1–2. 7–49. 2001 Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre. In: CSERI Miklós–TÁRNOKI Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. 7–54. Szentendre–Szolnok 2005 Kézművesség az Árpád korban. In: SZULOVSZKY János ( szerk.): A magyar kézművesipar története. 87–108. Budapest TAKÁCS Péter 1991 Úrbéresek vallomása Szabolcsban – 1772. Budapest TAKÁTS Gyula 1956 A szömörce aratásról és a tobakokról. Ethn. LVII. 579–592. TAKÁTS Sándor 1897 A komáromi vizahalászat a XVI. században. MGtSz. IV. 425–445, 485–509. 1900a Méz és viasz kivitelünk a XVI–XVIII. században. MGtSz.VII. 474–478. 1900b A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. MGtSz VII. 289–305. 1904 Hajóépítők telepítése Magyarországra a XVI., XVII. és a XVIII. században. MGtSz XI. 81–117. 1907 A magyar molnár. II. Sz 41. 236–249. 1915–17 Rajzok a török világból. I–III. Budapest 1927 Szegény magyarok. I–II. Budapest é. n. (1929) A gyalmos és réti halászokról. In: TAKÁTS Sándor: Emlékezzünk eleinkről. 205–232. Budapest 1961a Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. Válogatta és sajtó alá rendezte: BENDA Kálmán. Budapest 1961b Ló, kocsi és hőkös. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. [1921] 221–225. Budapest 1961c Rajzok a török világból. IV. In: BENDA Kálmán (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. 95–125. Budapest TÁLASI István 1936 A Kiskunság népi állattartása. Budapest 1942 Változásvizsgálatok a népi állattenyésztés köréből. NÉ XXXIV. 203–220. 1949 Research into Hungarian Peasant Farming, Poaching and Fishing. Fol. Ethn. I. 44–71. 1954 Hozzászólás Gunda Béla: A magyar népi építkezés kutatása a két világháború között és annak kritikája c. előadáshoz. MTA Társ. K. V. 390–399. 1955 Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve (1945–1955). Ethn. LXVI. 5–56.

696


2009.11.09. 20:48:43

1971

Az eszközváltás első 100 éve a magyarországi aratóműveletekben és későbbi következményei. (Eszköz- és munkatörténeti vázlat.) NK–NT V–VI. 297–305. 1977 Kiskunság. Budapest 1978 Az európai aratóműveletek néprajzi vizsgálatának főbb eredményei. MTA NyIK XXX. 309–343. 1979–80a Az európai aratóműveletek néprajzi vizsgálatának főbb eredményei. (Termelés és munkaracionalizálás). Diss. Ethn. 3–4. 225–268. 1979–80b A házkutatás történeti forrásai. Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. In: TÁLASI István: Néprajzi tanulmányok, írások. I. Diss. Ethn. 3–4. 439–441. Budapest TALVE, Ilmar 1983 Periods in Folk Culture, Exemplified in Finland. EE XIII. 113–144. TAMÁS Lajos 1966 Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente in Rumänien. Budapest TARI Edit 2001 Faépületek az Árpád-kor népi építészetében. In: CSERI Miklós–TÁRNOKI Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. 157–186. Szentendre–Szolnok TARI Lujza 1998 Magyarország nagy vitézség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban. Budapest TARISZNYÁS Márton 1982 Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. Bukarest TARJÁN Gábor 1979 Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumban. (Gyűjteményismertető) JPMÉ XXIV. 251–265. TÁRKÁNY SZÜCS Ernő 1980 Magyar jogi népszokások. Budapest 1983 A vásárhelyi „baromgazdaság”. In: DÖMÖTÖR János–TÁRKÁNY SZÜCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos emlékkönyv. 139–170. Hódmezővásárhely TÁRKÁNYI BÓTA László 1976 Ki volt a „nagy hegyi tolvaj”? A népballada történeti elvű kutatásának problémái és lehetőségei. Kortárs, 20. 1805. TARR László 1968 A kocsi története. Budapest TESSEDIK Sámuel 1938 Szarvasi nevezetességek, azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája. (Ford. és szerk. NÁDOR Jenő.) Budapest TETTAMANTI Sarolta 1975 Temetkezési szokások a X–XI. században a Kárpát-medencében. Stud. Com. 3. 79–23. TEUTEBERG, Hans J. 1986 Periods and Turning-Points in the History of European Diet: A Preliminary Outline of Problems and Methods. In: FENTON, Alexander–KISBÁN, Eszter (eds): Food in Change. Eating Habits from the Middle Ages to the Present Day. 11–23. Edinburgh TEUTEBERG, Hans-Jürgen–WIEGELMANN, Günter 1986 Unsere tägliche Kost. Geschichte und regionale Prägung. Münster THESCHEDIK Sámuel–KÓNYI János 1786 A parasztember Magyarországon. Pécs TIMAFFY László 1963 Kisalföldi csörgősbotok. Ethn. LXXIV. 161–180. 1965 A győri szíjgyártó és nyerges mesterek munkái a XVII–XX. században. Arr. VII. 365–375. 1967 Kumetok a Kisalföldön. Ethn. LXXVIII. 176–188. 1973 Győri fémművesek. Arr. XV. 227–240. 1979 Kisalföldi kocsik, szekerek. Arr. XXI. 117–144. Győr

697


2009.11.09. 20:48:43

1991 Fémművesség. In: MN III. 245–281. TÓFALVI Zoltán 1983 A korondi fazekasság története. Ethn. XCIV. 599–614. TOKAREV, Sz. A. 1971 Az etnográfia mai állása Franciaországban. NK–NT V–VI. 274–283. TOLNAI Gábor (szerk.) é. n. (1955) Heltai Gáspár: Magyar krónika. (Bevezető: VARJAS Béla). Budapest TOLNAI György 1964 A paraszti szövő-fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon (1840–1849). Budapest TOLNAI Vilmos 1908 Kölestermő Kunság. MNy IV. 131–132. TOLSZTOV, Sz. P. 1949 A szovjet etnográfiai iskola. Ethn. LX. 24–45. TOMBOR Ilona, R. 1967 Régi festett asztalosmunkák a XV–XIX. században. Budapest 1968 Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV–XIX. századból. Budapest TOMISA Ilona 1992 Visitatio Canonica. Az esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1647–1674. Budapest TONK Sándor 1996 Régi erdélyi farsangok. KJNTÉ 4. 7–28. TORMAY Cecil 1939 Magyar Legendárium. Budapest Tótfalusi-szakácskönyv 1981 Szakats mesterségnek könyvetskéje. M. Tótfalusi Kis Miklós [nyomdája]. [1695] (Közli: KIRÁLY Erzsébet 1981) Kolozsvár TÓTH Ferenc 1979 A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben. MFMÉ 1978/79–1. 47–93. TÓTH G. Péter 2001 Folyampróba – liturgikus vízpróba – boszorkányfürösztés. Istenítéleti eljárások a boszorkányperekben. In: PÓCS Éva (szerk.): Demonológia és boszorkányság Európában. Stud. Ethn. Hung. I. 249–291. Budapest–Pécs 2008 Boszorkányok, kísértetek, ördögi megszállottak. Politikai látomások és boszorkányüldözés Erdélyben az 1580-as években. In: PÓCS Éva (szerk.): Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről 6.) 69–100. Budapest TÓTH G. Péter (szerk.) 2005 A magyarországi boszorkányság forrásai. IV. Budapest TÓTH György 2004 Az olló. Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum évkönyve XII. 5–17. TÓTH János 1970 Nemes Népi Zakál György 1818. Egy régi leírás az Őrségről. Vasi Sz. XXIV. 272–286, 456–474. TÓTH Kálmán 1978 Építészmérnökök és a népi építészet 1930–1950. Személyes visszaemlékezés. Ethn. LXXXIX. 426–433. TÓTH Zoltán 1920–22 Legrégibb feszítőzabláinkról. AÉ XXXIX. 71–83. TÓTH Zsuzsa, F. 2002 Lakáskultúra. In: KÜCSÁN József–PERGER Gyula (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye népművészete. 185–228. Győr

698


2009.11.09. 20:48:43

TOWNSON, Robert 1963 Egy angol útja Soprontól Debrecenig (1793). In: HARASZTI Sándor–PETHŐ Tibor (szerk.): Útikalandok a régi Magyarországon. 200–216. Budapest 1999 Robert Townson néprajzi megfigyelései Magyarországon In: RÓZSA Péter (szerk.): Robert Townson magyarországi utazásai. 117–128. Debrecen TÖMÖRKÉNY István 1906 Szegedi vízenjárók. NÉ VII. 193–202. TURCHÁNY Tihamér 1909 Magyarországi monostorok gazdasági viszonyai a tatárjárás előtt. Budapest TURNAU, Irene 1991 History of Dress in Central and Easten Europe from the Sixteenth to the Eighteenth Century. Warsawa TÚRÓCZI-TROSTLER József 1927 Mesenyomok a XVIII. század magyar irodalmában. Nyr LVI. 32–48. TÜSKÉS Gábor 1993 Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulum irodalom tükrében. Budapest TÜSKÉS Gábor–KNAPP Éva 2001 Népi vallásosság Magyarországon a 17–18. században. Források, formák, közvetítők. Budapest UJVÁRY Zoltán 1978 A temetés paródiája. Stud. Folk. Ethn. 1. Debrecen 1983–88 Játék és maszk. I–IV. Debrecen UNDI Mária é. n. Úri és népviselet a barokk korban. In: MMt IV. 369–393. Budapest VÁCZY Péter 1985 Honfoglaláskori hősi énekeink nyelve és előadásmódja. In: BÉLÁDI Miklós–JANKOVICS József–NYERGES Judit (szerk.): A magyar vers. 51–56. Budapest 1994 A honfoglalók öltözéke. História, 15. 3–4. VADAS József 1992 A magyar bútor 100 éve. Típus és modernizáció. Budapest VADÁSZI Erzsébet 1987 A bútor története. Budapest VADKERTY Katalin 1981 A műtrágyázás kezdete Szlovákia területén. Új Mindenes Gyűjtemény 1. 66–84. Pozsony VAHOT Imre 1841 Nemzeti társastáncunk, tánczenénk és öltözetünk ügyében. Athenaeum, II. 859–862. 1853 Kecskemét és a kecskeméti puszták. In: VAHOT Imre–KUBINYI Ferenc (szerk.): Magyarország és Erdély képekben. I. 91–101. Pest 1854 A kecskeméti szőllő- és gyümölcstermelés. In: KUBINYI Ferenc–VAHOT Imre (szerk.): Magyarország és Erdély képekben. II. 114–118. Pest VAJDA László 1949 A néprajztudomány kultúrtörténeti iránya és a „bécsi iskola”. Ethn. LX. 45–71. VAJDA Mária 1988 Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről. Kecskemét 2004 Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén. Tisicum, XIV. 251–267. VAJKAI Aurél 1940 Veszprém megye népi építkezése. NÉ XXXII. 1–22, 310–344. 1943 A szentgáli juhászat. Budapest 1957 Balaton-felvidéki és Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. századból. Ethn. LXVIII. 87–108. 1958 A batár. Ethn. LXIX. 455–457.

699


2009.11.09. 20:48:43

1959 Szentgál. Budapest 1973 Füstös konyhás házak a Balaton környékén. Ethn. LXXXIV. 82–96. VAJKAI Zsófia 1980 Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. I. MMgMK 1978–80. 351–371. 1978–80 Malomtípusok és molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon II. MMgMK 351–371. 1981–83 Malomtípusok és molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon III. MMgMK 349–369. VAKARELSKI, Christo 1932 Az aratósarlók származása és osztályozása. NÉ XXIV. 55–68. VALTER Ilona 1981 Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. VEAB Értesítő, 3. 123–131. VALUCH Tibor 2005 Hétköznapi élet Kádár János korában. Budapest 2006 Rántott leves, cukros-zsíros kenyér és borjúbécsi – az élelmiszerfogyasztási és táplálkozási szokások változásainak néhány jellegzetessége Magyarországon 1945 után. In: HUDI József (szerk.): A fogyasztás társadalomtörténete. (Rendi társadalom–polgári társadalom 19.) 293–308. Pápa–Budapest VÁLYI Rózsi 1955 Thoinot Arbeau Orchesograpieja. Táncművészet, 38. 77, 127. 1969 A táncművészet története. Budapest VANYÓ Tihamér 1933 Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről (1600– 1850). Pannonhalma VARGA Gyula 1956 Vándorjuhászok a kismarjai szíken. Ethn. LXVII. 109–123. 1965 A parasztgazdaság munkaeszközei. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914. I. 267–348. Budapest 1972 A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. DMÉ LI. 1969–70. 333–428. 1974 A bolgár kertek és a magyar konyhakertkultúra. HBMK 26. 1976 Lokális gazdasági társulások Hajdú-Bihar megye mezővárosaiban. Ethn. LXXXVII. 161–174. 1982 Kisgazdaságok gépi felszereltsége a két világháború között a Berettyó völgyében. In: MÓDY György–BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 291–301. Debrecen 1986 Debreceni szíjgyártók. HBMK 45. VARGA János 1952 A földközösség megerősödése és bomlása a XVIII. században. In: SPIRA György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711–1790. 7–48. Budapest 1967 A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767–1849. Budapest 1969 Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban, 1556–1767. Budapest VARGA Zsuzsa 1970 Képek és szobrok. A Magyar népművészet évszázadai. II. Katalógus. Székesfehérvár VARGHA László 1954 Klasszicista jelleg a nagykunsági népi építészetben. Műv. Ért., V. 81–98. 1964 Történeti stílusok a magyar népi építészetben. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei, X/5. 151–175. VARGYAS Gábor 1997 A „magyarok totemizmusa” nyomában. In: Honf. és Népr. 323–331. VARGYAS Lajos 1953 Ugor réteg a magyar népzenében. Zenetud. Tan. I. 611–657.

700


2009.11.09. 20:48:43

1960a 1960b 1961 1962 1963 1966 1976 1977 1978 1979 1980 1984a 1984b 1984c

Kutatások a népballada középkori történetében. 1. Francia eredetű réteg balladáinkban. Ethn. LXXI. 163–276. A honfoglaláskori hősepika továbbélése balladáinkban. Ethn. LXXI. 479–523. Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz. NÉ XLIII. 5–20. Kutatások a népballada középkori történetéhez. IV. Műfaji és történeti tanulságok. Ethn. LXXIII. 206–259. Keleti párhuzamok Tar Lőrinc pokoljárásához. Műv. Hagy. V. 37–52. Magyar vers – magyar nyelv. Budapest A magyar népballada és Európa. I–II. Budapest Honfoglalás előtti, keleti elemek a magyar folklórban. TSz XX. 107–121. A honfoglaló magyarság hitvilágának legfejlettebb rétege a nyelv és folklór tükrében. In: HOPPÁL Mihály–ISTVÁNOVITS Márton (szerk.): Mítosz és történelem. 15–28. Budapest A regösének problémájának újabb, zenei megközelítése. Ethn. XC. 163–191. A magyar zene őstörténete. I–II. Ethn. XCI. 1–34, 192–236. Honfoglalás előtti, keleti elemek a magyar folklórban. In: VARGYAS Lajos: Keleti hagyomány – nyugati kultúra. Tanulmányok. 96–120. Budapest A honfoglaló magyarság hitvilágának legfejlettebb rétege a nyelv és a folklór tükrében. In: VARGYAS Lajos: Keleti hagyomány – nyugati kultúra. Tanulmányok. 121–144. Budapest A magyar népzene tanúsága és a baskíriai őshaza. In: VARGYAS Lajos: Keleti hagyomány – nyugati kultúra. Tanulmányok. 145–155. Budapest A népies műdal és az új stílusú népdal kapcsolatai. Zenetud. Dolg. 133–137. Budapest Népballada. In: MN V. 267–280. Magyar népzene. In: MN VI. 5–183. Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940. Szerk.: BERECZKY János. Budapest A magyarság népzenéje. 2. kiadás. Szerk.: PAKSA Katalin. Budapest

1985 1988 1990 2000 2002 VARJAS Béla 1984 Középkori orális epikánk szerzőiről. In: SZÉKELY György (szerk.): Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. 159–165. Budapest VARJÚ Elemér é. n. A magyar viselet a középkorban. In: MMt I. 327–354. Budapest é. n. A magyar viselet a középkor végén. In: MMt II. 485–508. Budapest VECELLIO, Cesare 1977 Vecellio’s Renaissance Costume Book. All 500 woodcut illustrations from famous sixteenth-century compendium of world costume. (1590) New York VÉGH József 1939 Kaskötés Békésen. NÉ XXXI. 41–48. VÉGH Katalin, K. 1993 A kistokaji honfoglalás kori temető. HOMÉ XXX–XXXI. 53–103. VÉGH Olivér 1977 Kalotaszegi fazekasság. Bukarest VERANCSICS Faustus 1985 Machinae novae [1616]. Magyar Hírmondó. Budapest VEREBÉLYI Kincső 1993 A Mária-házak stílusa. NÉ LXXV. 169–179. 1995 A szépírástól a képírásig. Jegyzetek a magyar népi grafika válfajairól. NK–NT XVIII. 205–223. 1998 Szokás. In: VOIGT Vilmos (szerk.): A magyar folklór. 400–439. Budapest 2002 Korok és stílusok a magyar népművészetben. Budapest 2005 Szokásvilág. Stud. Folk. Ethn. 46. Debrecen VERES László 1975 Miskolci vízimalom a XIV–XIX. században. HOMK 14. 14–20. 1991 Magyarország 17–19. századi parasztüvegei. Debrecen

701


2009.11.09. 20:48:43

VERES Péter 1975 A gazdálkodási specializáció és a termelőerők fejlődése a magyar őstörténet folyamán. NÉ LVII. 189–208. 1976 Duális osztályozó rendszerek. Ethn. LXXXVII. 348–358. 1988 Finno-ugric ancient homeland and the honey-bee problem. Műv. Hagy. XXIII– XXIV. 75–81. 1996 A honfoglaló magyarok temetkezési szokásainak problematikája. In: PÓCS Éva– VOIGT Vilmos (szerk.): Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglalás kor és az Árpád-kor folklórjából. 53–66. Budapest 1997 A honfoglaló magyarok életmódjának vitatott kérdései. In: Honf. és Népr. 110–134. 2001 Néprajzi jegyzetek a magyar nép finnugor forrásaihoz és korai etnikai történetéhez. (Paleoetnológiai rekonstrukció a magyarság etnogeneziséhez.) NK–NT XX. 37–72. Budapest VERESS Endre 1927 Erdélyiek legeltetése Moldva Havasalföldjében. Magyar Gazdák Szemléje XXXIII. 162–178, 209–228, 289–308. Budapest VERESS Éva 1958 A jobbágycsalád szervezete a sárospataki uradalom falvaiban a 17. század közepén. TSz I. 379–429. 1966 Háztartás, telek és termelés viszonya hegyaljai és bodrogközi jobbágyfalvakban a 16. század derekán. In: MAKKAI László (szerk.): Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. 286–426. Budapest VESZELSZKY Antal 1798 A’ növevény-plánták országából való erdei és mezei gyüjtemény, vagy-is fa és fűszeres könyv. Pesthen VIDA Gabriella 1999 A miskolci fazekasság a 16–19. században. Officina Musei 8. Miskolc 2008 Kályhacsempék. In: FEJŐS Zoltán (szerk.): Legendás lények, varázslatos virágok – a közkedvelt reneszánsz. 57–61. Katalógus. Budapest VIGA Gyula 1981 Népi kecsketartás Magyarországon. BKm 12. Miskolc 1982 Szamártartás Magyarországon. Ethn. XCII. 448–462. 1986 Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi kismonográfiák 23. Miskolc 1987 A vajdíszítés és eszközei Magyarországon. Ethn. XCVIII. 83–101. 1989 Az észak-magyarországi fuvarosok. HOMÉ XXVII. 383–407. 1993 A tárkányi Tisza-kertek. Az ártéri gyümölcsösök hasznosításának formáihoz. Ethn. CIV. 425–434. 1996 Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájából. Officina Musei 4. Miskolc VÍGH József 1987 A magyar horgászat krónikája. Budapest VIKÁR László 1993 A Volga-kámai finnugorok és törökök dallamai. Budapest VIKÁR László–BERECZKI Gábor 1971 Cheremis Folksongs. Budapest 1979 Chuvash Folksongs. Budapest 1989 Votyak Folksongs. Budapest VILHELM Károly 1975 Festett famennyezetek. Alakos ábrázolások a XV–XVIII. századi erdélyi templomokban. Bukarest VINCZE István 1960 Szőlőművelés és bortermelés a borsodi Hegyközben. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest

702


2009.11.09. 20:48:43

1971

Történeti-néprajzi összehasonlító vizsgálatok a kelet-európai szőlőkultúra körében. NK–NT V–VI. 310–314.

Viseletkódex... 1990 Régi erdélyi viseletek. Viseletkódex a XVII. századból. Budapest VISKI Károly 1926 A „pávaszem”. NÉ XVIII. 24–27. 1934 Díszítőművészet. In: Magy. Népr. II. 274–395. Budapest 1940 Erdélyi népélet. In: DEÉR József (szerk.): Erdély. 123–137. Budapest 1943 Drámai hagyományok. In: Magy. Népr. III. 290–327. Budapest VISKI Károly–BÁTKY Zsigmond–GYÖRFFY István 1928 Magyar népművészet. Budapest VITA Zsigmond 1980 Nagyenyedi csempés tüzelők a XVIII. században. Népism. Dolg. 1980. 87–91. VITÁNYI Iván 1960 A tánc. Budapest VÍZKELETY András 2007 A magyar líra első fennmaradt terméke. In: SZEGEDY-MASZÁK Mihály (főszerk.): A magyar irodalom története. I. 71–77. Budapest VOIGT Vilmos 1965 A magyar folklór története. In: KÖPECZI Béla (szerk.): A föld országai.A világ népei. 719–740. Budapest 1975 A magyar hősi epika összehasonlító kutatási problémái. NK–NT VIII. 237–260. 1977 Folklorisztika és őstörténet. In: MŐT 305–318. Budapest 1984 A középkori epika néprajzi távlatai. In: SZÉKELY György (szerk.): Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. 165–181. Budapest 1996 Középkori látomások és a látomások megjelenése a XV–XVII. századi magyar irodalomban. In: KÜLLŐS Imola–MOLNÁR Ambrus (szerk.): Vallási néprajz. 8. Ökumenikus tanulmányok. 11–31. Debrecen 1996–97 A magyar ősvallás kérdése. I–II. Ethn. 71–96., 108–109., 365–418, 1998a Hősepika. In: VOIGT Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Szöveggyűjtemény. 149–183. Budapest 1998b Mese. In: VOIGT Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Szöveggyűjtemény. 221–280. Budapest 2000 Karneválunk kérdései. In: VOIGT Vilmos: Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok. 287–306. Budapest 2003 A magyar ősvalláskutatás kérdései. Vallástudományi tanulmányok 4. Budapest 2006 Túlvilági látomásainkra utaló nyomok a 17. és 18. századból. In: EKLER Andrea– MIKOS Éva–VARGYAS Gábor (szerk.): Teremtés. Szövegfolklorisztikai tanulmányok Nagy Ilona tiszteletére. Stud. Ethn. Hung. VII. 388–407. Budapest–Pécs VÖRÖS Antal 1964 A belterjes gazdálkodás és állattenyésztés Moson megyében, 1896–1914. AtSz VI. 84–112, 313–346. 1965 A tejgazdaságok kialakulása a Dunántúlon, 1880–1895. AtSz VII. 471–495. 1971 Magyarország a Habsburg abszolutizmus rendszerében. Küzdelmek a polgári átalakulásért; forradalom és szabadságharc 1848–49-ben. In: MOLNÁR Erik (szerk.): Magyarország története. I. 317–550. Budapest VÖRÖS István 2000 Adatok az Árpád-kori állattartás történetéhez. In: BENDE Lívia–LŐRINCZY Gábor (szerk.): A középkori magyar agrárium. 71–119. Ópusztaszer 2004 Adatok a magyar szürkemarha és rackajuh történetéhez. In: NOVÁK László (szerk.): Az Alföld gazdálkodása. Állattenyésztés. 195–237. Nagykőrös VÖRÖS Károly 1973 A parasztság útja a polgári forradalomhoz. TSz 208–244. WATHAY Ferenc 1976 Wathay Ferenc énekes könyve [1604]. Budapest

703


2009.11.09. 20:48:43

WEICHHARDT Gabriella 1911 Keresztelő, házasság és temetés Magyarországon. 1600–1630. Budapest WEIGEL, Hans 1577 Habitus praecipuorum populum… Trachtenbuch. Nürnberg WEINER Mihályné 1971 Ónművesség. A magyar gyűjtemények legszebb óntárgyai. Budapest WEINER Piroska 1981 Faragott mézeskalácsformák. Budapest WELLMANN Imre 1961 Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. AtSz III. 344–370. 1979 A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. At. Tan. 6. Budapest WENZEL Gusztáv 1887 Magyarország mezőgazdaságának története. Budapest WIEGELMANN, Günter 1967 Alltags- und Festspeise. Wandel und gegenwärtige Stellung. Marburg 1969a Kontinuität und Konstanz in der Volksnahrung. In: BAUSINGER, Herman– BRÜCKNER, Wolfgang (Hg.): Kontinuität? 154–171. Berlin 1969b Erste Ergebnisse der ADV-Umfragen zur alten bäuerlichen Arbeit. Rheinische Vierteljahrsblätter 33. 208–262. 1970 Innovationszentren in der ländlichen Sachkultur Mitteleuropas. In: Volkskultur und Geschichte. Festgabe für Josef Dünninger. 120–136. Berlin 1971 Was ist der spezielle Aspekt ethnologischer Nahrungsforschung? Ethn. Sc. 6–16. 1975 Bäuerliche Arbeitsteilung in Mittel- und Nordeuropa. Konstanz oder Wandel. Ethn. Sc. 1975. 5–22. 1976 Novationsphasen der ländlichen Sachkultur Nordwestdeutschlands seit 1500. Zeitschrift für Volkskunde, 72. 177–200. 1977 Die Sachkultur Mitteleuropas. In: WIEGELMANN, Günter–ZENDER, Matthias– HEILFURTH, Gerhard: Volkskunde. Eine Einführung. 97–131. Berlin 1991 Theoretische Konzepte der Europäischen Ethnologie. Diskussionen um Regeln und Modelle. Münster 2006 Alltags- und Festspeisen im Mitteleuropa. Innovationen, Strukturen und Regionen vom späten Mittelalter bis zum 20. Jahrhundert. Münster WOLF Mária 2001 10. századi település Edelény-Borsodon. In: CSERI Miklós–TÁRNOKI Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. 127–156. Szentendre–Szolnok WOLF Mária–RÉVÉSZ László (szerk.) 1996 A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Miskolc ZALAI-GAÁL István 1983 A Mórágy-tűzkődombi horog. – A neolitikus „aktív” halászat kérdései a Kárpátmedencében. AÉ 110. 231–242. 2003 A zengővárkonyi agancsharpuna. Ősrégészeti Levelek – Prehistoric Newsletter 5. 21–32. Budapest ZÁVODSZKY Levente 1904 A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Budapest ZENTAI János 1966 Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. A kólészó. JPMÉ 1965. 181–201. Pécs 1969–70 Baranya magyar főkötői. JPMÉ XV. 233–258. ZENTAI Tünde 1989 Domus rusticae Baranyienses. A baranyai parasztházak változása a 18. század végén. MNÉA 3. Szentendre 1991 A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs

704


2009.11.09. 20:48:43

1997 1998a

A lakóház tagolása, alaprajza. In: MN IV. 139–154. A földön alvás szerepe az újkori népi lakáskultúrában. HésE 12. 159–188. Szentendre. 1998b Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban. In: BALASSA M. Iván–CSERI Miklós (szerk.): Népi építészet Erdélyben. 181–204. Szentendre 1998c Az ágy és a népi alváskultúra a 17. században. Ethn. CXI. 1–67. 2002 Az ágy és az alvás története. Pécs 2007 A Dél-Dunántúl festett templomai. Adorjás. Pécs 2008 A Dél-Dunántúl festett templomai. Kórós. Pécs ZGLINICKI, Friedrich von 1979 Die Wiege volkskundlich-kulturgeschichtlich kunstwissenschaftlich-medizinhistorisch Wiegentypologie. Regensburg ZICHY István 1923 A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. I/5. Budapest 1934 A Képes Krónika miniatűrjei viselettörténeti szempontból. In: Petrovics Elek emlékkönyv. 59–70. Budapest 1936 Néprajz és művelődéstörténet. Ethn. XLVII. 1–5. ZIMÁNYI Vera 1976 Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. Budapest 1980 Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig. Sz 114. 511–574. ZIMMERMANN Ágoston 1906 A patkó eredetéről, vonatkozással az Árpádház-korabeli magyar leletekre. MGtSz XIII. 53–68. ZNAMIEROWSKA-PRÜFFEROVA, Maria 1957 Rybackie narzędzia kolne w Polsce i w krajach sasiednich. Toruń ZOLNAY László 1971 Vadászatok a régi Magyarországon. Budapest 1974 Feldtrompeter und Kriegsmusiker im ungarischen Mittelalter. Studia Musicologica 16. 151–178. 1975 Ünnep és hétköznap a középkori Budán. 2. kiad. Budapest 1977a A magyar muzsika régi századaiból. Budapest 1977b Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből. Budapest 1982 Az elátkozott Buda. Buda aranykora. Budapest ZOLTAI Lajos 1936a Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház belseje. Debrecen 1936b Ismeretlen szeletek Debrecen múltjából. I. Debrecen élete a XVII. század elejei főbírói számadások tükrében. Debrecen 1937 Vázlatok a régi polgár házatájáról. A lakóház. DMÉ 1937. 99–147. 1938 Debreceni viselet a XVI–XVIII. században. Ethn. XLIX. 75–108. 287–315. ZÓLYOMI József 1968 Észak-Cserhát állattartásának másfél százada. AtSz X. 439–478. 1998 A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái (1700–1960). Balassagyarmat 2000 Lakáskultúra. In: KAPROS Márta (szerk.) Nógrád megye népművészete. 59–100. Balassagyarmat Zrínyi-szakácskönyv 1981 A csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve. [1662] KIRÁLY E. 1981. 143–262. Budapest ZSIGMOND Gábor (szerk.) 1977 Az ősi társadalom magyar kutatói. A magyar néprajz klasszikusai. Budapest ZSORNICKAJA, Marija 1985 Az obi ugor népek tánchagyománya. Tánctud. Tan. 1986–1987. 313–323. ZSUPOS Zoltán 1987 Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Gömör néprajza. X. Debrecen

705


2009.11.09. 20:48:43

A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Acta Ethn. Acta Arch. Hung. AÉ Agria AJMK Arch. Hung. Archívum Arr. AtSz At. Tan. BÁMÉ BKm BSz Bud. Rég Burg. Hbl. Cumania Cur. Anthr Diss. Ethn. DJbVk DMÉ Doc. Ethn. Dun. Tud. Gyűjt EA EAF EE EFC Előmunkálatok Él. Trad. EMÉ EMSzTt ESc ESl Ethn. FA FE

Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest (1950–) Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest Archaeologiai Értesítő, Pest–Budapest (1869–) Egri Múzeum Évkönyve, Eger (1981–) (előtte EMÉ) Arany János Múzeum Közleményei Archaeologia Hungarica, Budapest A Heves megyei Levéltár Közleményei, Eger (1973–) Arrabona. A Győri Múzeum (1973-tól a Győri Xantus János Múzeum) Évkönyve, Győr (1959–) Agrártörténeti Szemle, Budapest (1957–) Agrártörténeti tanulmányok sorozat (1975–) Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, Szekszárd Borsodi kismonográfiák sorozat, Miskolc Borsodi Szemle, Miskolc (1958–) Budapest Régiségei, Budapest Burgenländische Heimatblätter, Eisenstadt A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét (1972–) Current Anthropology, Chicago, (1960–) Dissertationis Ethnographicae. Tanulmányok az anyagi kultúra köréből, Budapest (1973–) Deutsches Jahrbuch für Volkskunde, Berlin (1955–) A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen (1933–) Documentatio Ethnographica, Budapest–Szolnok (1970–) Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, Pécs (1947–) Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára Ethnographische-Archäologische Forschungen, Berlin (1953–) Ethnologia Europaea, Paris–Göttingen (1967–) Ethnographica et Folkloristica Carpathica, Debrecen (1979–) Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 1–10. (1977–1982) Életmód és tradíció, Budapest (1988–) Az Egri Múzeum Évkönyve (1963–1981-ig, utána Agria), Eger Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I–IX. Szerk. SZABÓ T. Attila. Bukarest (1975–1997) Ethnologia Scandinavica, Lund (1971–) Ethnologia Slavica, Bratislava (1970–) Ethnographia, Budapest (1889–) Folia Archeologica. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának Évkönyve, Budapest (1939–) Föld és Ember, Budapest (1921–1930)

706


2009.11.09. 20:48:43

Folcloristica Fol. Ethn. Fol. Hist. Folk. Etn. Fons. Font. Ethn. Hung. Földr. K. FUF Glosszárium GMJÉ G. Nár. Štud. HBML Forr. HBMK HésE HK HMÉ HOMÉ HOMK Honf. és népr. ItK JAMÉ JNkSzMMK JPMÉ KFIKMKMK KJNTÉ KKLTENI KMÉ KMTL Lev. Közl. LSZ Magy. Népr. MFMÉ MGtSz Mgtört. Tan. Misc. Ethn. MMgMK MML MMt

Az ELTE folklór tanszékének időszakos kiadványa (1971–) Folia Ethnographica. A Pázmány Péter Tudományegyetem néprajzi tanszékének idegen nyelvű folyóirata, Budapest (1949–1950) Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának Évkönyve, Budapest (1972) Folklór és Etnográfia, Debrecen (1979–) Forráskutatás és Történeti Segédtudományok, a Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány kiadványa, Budapest (1994–) Fontes Ethnologiae Hungaricae, a L’Harmattan Kiadó és a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének közös sorozata Földrajzi Közlemények, Budapest (1873–) Finnisch-Ugrische Forschungen, Helsinki (1901–) Régi magyar glosszárium. Szerk. BERRÁR Jolán–KÁROLY Sándor. Budapest, 1984. Göcseji Múzeum Jubileumi Évkönyve, Zalaegerszeg Gemer, Národopisné Študie, Rimavská Sobota (1973–) Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai, Debrecen Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, Debrecen (1962–) Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve, Szentendre (1980–) Hungarológiai Közlemények, Újvidék A Hajdúsági Múzeum Évkönyve, Hajdúböszörmény (1973–) A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Miskolc (1957–) A Herman Ottó Múzeum Közleményei, Miskolc (1955–) Honfoglalás és néprajz. A honfoglalásról sok szemmel IV. Szerk. KOVÁCS László–PALÁDI-KOVÁCS Attila. Budapest, 1997. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest Józsa András Múzeum Évkönyve, Nyíregyháza (1960–) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, Szolnok (korábban DJMKözl.) Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs (1957–) Közlemények a Földművelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi Magyar Királyi Minisztérium köréből, Budapest Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve, Kolozsvár (1992–) Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből, Debrecen (1954–) Közlekedési Múzeum Évkönyve, Budapest (1971–) Korai Magyar Történeti Lexikon (9–14. század). Főszerk. KRISTÓ Gyula, szerk. ENGEL Pál és MAKK Ferenc. Budapest, 1994. Levéltári Közlemények, MOL (1923–2000) Levéltári Szemle, Magyar Levéltárosok Egyesülete, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa és a MOL közös kiadványa A magyarság néprajza. I–IV. Budapest (1933–1937; 2. kiadás: 1941–1943) A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged (1956–) Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, Budapest (I–XIII. 1884–1906) Mezőgazdaság-történeti tanulmányok, Budapest (1964–) Miscellanea Ethnographia, Kolozsvár (1947) A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, Budapest (1962–) Magyar művelődéstörténeti lexikon, Középkor és kora újkor. Főszerk. KŐSZEGHY Péter. Budapest (2003–) Magyar művelődéstörténet. I–V. Szerk. DOMANOVSZKY Sándor. Budapest, é. n. (1939–1942) I. Ősműveltség és a középkori kultúra. Budapest II. Magyar renaissance. Budapest III. A kereszténység védőbástyája. Budapest

707


2009.11.09. 20:48:43

MN II. MN III. MN IV. MN V. MN VI. MN VII. MN VIII. MNA MNÉA MNGY MNL MNT

MNy MOL MŐT MTA Ét MTA Dun. É. MTA NyIK MTA Társ. K. MTSz Műv. Ért.

IV. Barokk és felvilágosodás. Budapest V. Az új Magyarország. Budapest Magyar néprajz. II. Gazdálkodás. Főszerk. PALÁDI-KOVÁCS Attila, szerk. SZILÁGYI Miklós, a szerk. munkatársai ÉGETŐ Melinda, KUPÓ Jenő. Budapest, 2001. Magyar néprajz. III. Kézművesség. Főszerk. DOMONKOS Ottó, szerk. NAGY-BÁKAY Péter, a szerk. munkatársa TOMISA Ilona. Budapest, 1991. Magyar néprajz. IV. Életmód. Főszerk. BALASSA Iván, szerk. FÜZES Endre – KISBÁN Eszter, a szerk. munkatársai H. CSUKÁS Györgyi, FLÓRIÁN Mária. Budapest, 1997. Magyar néprajz. V. Népköltészet. Főszerk. VARGYAS Lajos, szerk. ISTVÁNOVITS Márton, a szerk. munkatársa SZEMERKÉNYI Ágnes. Budapest, 1988. Magyar Néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játék. Főszerk. DÖMÖTÖR Tekla, szerk. HOPPÁL Mihály, a szerk. munkatársai NIEDERMÜLLER Péter és TÁTRAI Zsuzsanna. Budapest, 1990. Magyar néprajz. VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerk. DÖMÖTÖR Tekla, szerk.: HOPPÁL Mihály, a szerk. munkatársa: BARNA Gábor. Budapest, 1990. Magyar néprajz VIII. Társadalom. Főszerk.: PALÁDI-KOVÁCS Attila, szerk. SÁRKÁNY Mihály és SZILÁGYI Miklós, a szerk. munkatársai SZABÓ Piroska és SZARVAS Zsuzsa. Budapest, 2000. Magyar néprajzi atlasz. I–IX. Szerk. BARABÁS Jenő. Budapest, 1987–1992. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Népi Építészeti Archívuma – Adattár, Szentendre. Magyar Népköltési Gyűjtemény. Pest, Budapest, 1972–1920. Magyar néprajzi lexikon. 1–5. Főszerk. ORTUTAY Gyula. Budapest, 1977–1982. A Magyar Népzene Tára I–X. Szerk. BARTÓK Béla és KODÁLY Zoltán. Budapest 1951 I. Gyermekjátékok. Sajtó alá rendezte KERÉNYI György. 1953 II. Jeles napok. Sajtó alá rendezte KERÉNYI György. 1955–1956 III/AB Lakodalom. Sajtó alá rendezte KISS Lajos. 1959 IV. Párosítók. Sajtó alá rendezte KERÉNYI György. 1966 V. Siratók. Sajtó alá rendezte KISS Lajos és RAJECZKY Benjamin. 1973 VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte JÁRDÁNYI Pál és OLSVAI Imre. 1987 VII. Népdaltípusok 2. JÁRDÁNYI Pál rendszerében szerk. OLSVAI Imre. 1992 VIII/AB Népdaltípusok 3. Sajtó alá rendezte VARGYAS Lajos. 1995 IX. Népdaltípusok 4. Szerk. DOMOKOS Mária. 1997 X. Népdaltípusok 5. Szerk. PAKSA Katalin. Magyar Nyelv, Budapest (1905–) Magyar Országos Levéltár Magyar Őstörténeti Tanulmányok. Szerk. BARTHA Antal, CZEGLÉDY Károly és RÓNA-TAS András. Budapest, 1977. MTA Értekezések a történeti tudományok köréből, Pest–Budapest (–1867, új sorozat: 1957–) MTA Dunántúli Tudományos Intézete Értekezések, Pécs A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi (I.) Osztályának Közleményei, Budapest (1951–) A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok (II.) Osztályának Közleményei, Budapest (1950–) Magyar tájszótár. Szerk. SZINNYEI József. Budapest, 1893–1896. Művészettörténeti Értesítő, Budapest

708


2009.11.09. 20:48:43

Műv. Hagy. MZt NÉ Népism. Dolg. Népr. K. Népr. L. Népr. LKK Népr. Nyelvtud. NK–NT NMH NMMÉ NNy NSZ Nyelvemléktár Nyelvtud. Ért. Nyelvtud. Közl. NyIrK. Nyr OklSz Rég. Füz. RMDT I. – II.

Savaria Slov. Nár. Soproni Sz. St. Sl. Stud. Com. Stud. Ethn. Hung. Stud. Folk. Ethn. Sz SzBÁMÉ Szeg. Füz. SzKMÉ SzMÉ SzMMÉ Táncműv. Dok. Táncműv. Ért. Tánctud. Tan. Tan. Tm. Tört. Term. Tud. K.

Műveltség és Hagyomány. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének Évkönyve, Debrecen (1960–) Magyarország zenetörténete. 1988 I. Középkor. Szerk. RAJECZKY Benjamin. Budapest 1990 II. 1541–1686. Szerk. BÁRDOS Kornél. Budapest Néprajzi Értesítő, Budapest (1900–) Népismereti Dolgozatok, Bukarest (1976–) Néprajzi Közlemények, Budapest (1956–1994) Néprajzi Látóhatár, Budapest–Debrecen–Miskolc (1992–) A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, Debrecen (1993–) Néprajz és Nyelvtudomány, Szeged (1957–) Népi kultúra – népi társadalom. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve, Budapest (1968–) Nordiska Museets Handlingar, Stockholm Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, Salgótarján (1975–) Népünk és Nyelvünk, Szeged (1929–1939) 1949. évi népszámlálás. II. A külterületi lakott helyek főbb adatai. Budapest, 1951. Nyelvemléktár (Régi magyar codexek és nyomtatványok) Szerk. BUDENZ József–SZARVAS Gábor–SZILÁDY Áron. Budapest, 1874. Nyelvtudományi Értekezések (1930–) Nyelvtudományi Közlemények, Budapest (1862–) Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Cluj (1957–) Magyar Nyelvőr, Pest–Budapest (1872–) Magyar Oklevélszótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Szerk. SZAMOTA István– ZOLNAI Gyula. Budapest, 1902–1906. Régészeti Füzetek. Ser. II. Budapest (1955–) A XVI. század magyar dallamai. Régi magyar dallamok tára. I. Szerk. CSOMASZ-TÓTH Kálmán. Budapest, 1958. A XVII. század énekelt dallamai. Régi magyar dallamok tára. II. Szerk. PAPP Géza. Budapest, 1970. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, Szombathely (1963–) Slovensky Národopis, Bratislava (1953–) Soproni Szemle, Sopron (1937–1944, 1955–) Studia Slavica Hungarica, Budapest (1955–) Studia Comitatensia. Régészeti kutatások Pest megyében, Szentendre (1972–) Studia Ethnologica Hungarica, a L’Harmattan Kiadó és a PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszéke közös sorozata (2001–) Studia Folkloristica et Ethnographica, Debrecen (1978–) Századok, Budapest (1867–) A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, Szekszárd (1970–1988; folytatása a WMMÉ) Szegedi Füzetek, Szeged (1934–) Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve, Orosháza (1959–) Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, Szolnok (1973–) (1993-tól Tisicum) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, Szolnok Táncművészeti Dokumentumok. A Magyar Táncművészeti Szövetség időszakos kiadványa, Budapest (1983–) Táncművészeti Értesítő, Magyar Táncművészek Szövetségének időszakos értesítője, Budapest (1963–1976) Tánctudományi Tanulmányok, Budapest Tanulmányok Tolna megye történetéből, Szekszárd (1963–) Természettudományi Közlöny, Budapest (1869–1944, 1957–)

709


2009.11.09. 20:48:44

TESz TGy Tisicum TK Trad. Transport. TST TSz TT ÚMTSz Ung. Jahbücher Vas. U. Vasi Sz. VEAB Értesítő VHO Visszatekintés

VMMK VWH Wandel WMMÉ XJM-NA Zenetud. Dolg. Zenetud. Tan. ZGy ZML Zounuk

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Szerk. BENKŐ Loránd– KISS Lajos–PAPP László. Budapest, 1967–1984. Tudományos Gyűjtemény, Pest (1817–1841) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, Szolnok (1993–) Településtudományi Közlemények (A Műszaki Egyetem kiadványa volt!), Budapest Traditionelle Transportmethoden in Ostmitteleuropa. Szerk. PALÁDI-KOVÁCS Attila. Budapest, 1981. Történeti Statisztikai Tanulmányok, Budapest Történelmi Szemle. Az MTA Történettudományi Intézetének Értesítője, Budapest (1958–) Történelmi Tár, Budapest (1878–1911) Új Magyar Tájszótár. I–III. Főszerk. B. LŐRINCZY Éva. Budapest, 1979–1992. Ungarische Jahrbücher, Berlin Vasárnapi Ujság, Pest–Budapest (1854–1921) Vasi Szemle, Szombathely (1958–) A Veszprém megyei Akadémiai Bizottság Értesítője, Veszprém Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Red. BELÉNYESY Márta– FÖLDES László–GUNDA Béla. Budapest, 1961. Visszatekintés II. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Szerk. BÓNIS Ferenc. Budapest, 1982. Visszatekintés III. Hátrahagyott írások, beszédek, nyilatkozatok. Szerk. BÓNIS Ferenc. Budapest, 1989. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, Veszprém (1963–) Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Red. FÖLDES, László Budapest, 1969. Wandel der Volkskultur in Europa I–II. Festschrift für Günter Wiegelmann zum 60. Geburtstag. Hrg.: Nils-Arvid BRINGÉUS. Münster, 1988. Wosinszky Mór Múzeum Évkönyvei, Szekszárd (1989–) Xantus János Múzeum, Néprajzi Adattár, Győr Zenetudományi Dolgozatok, Budapest (1980–) Zenetudományi Tanulmányok, Budapest (1953–) Zalai Gyűjtemény, Zalaegerszeg (1974–1998) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Szolnok (1986–)

710


2009.11.09. 20:48:44

HELYSÉGNÉVMUTATÓ

A helységek lokalizálása az 1913-as Helységnévtár alapján történt. Az ettől eltérő, illetve más nyelvű helységnév-megállapításokhoz felhasznált forrás: LELKES György (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár. Balassi Kiadó, Budapest, 1992. Rövidítések: A = Ausztria; B = Belgium; Bg = Bulgária; B-H = Bosznia-Hercegovina; CH = Svájc; Cs = Csehország; F = Franciaország; H = Horvátország; Ho = Hollandia; I = Izrael; L = Lengyelország; N = Németország; O = Olaszország; Or = Oroszország; R = Románia; P = Portugália; S = Szerbia; Sl = Szlovákia; Slo = Szlovénia, Sp = Spanyolország; TR = Törökország; U = Ukrajna Aachen (N) 261 Abád (Abadszalók), Jász-Nagykun-Szolnok vm. 541 Ada, Bács-Bodrog vm. (Ada, S) 361 Ádámos, Kis-Küküllő vm. (Adǎmuş, R) 350 Akasztó, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 361 Allgäu (A) 26 Alpár, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 539 Alsónémedi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 221 Alsónyék, Tolna vm. 280–281, 583 Alsósajó, Gömör-Kis-Hont vm. (Nižná Slana, Sl) 344 Alvinc, Alsó-Fehér vm. (Vinţu de Jos, R) 107, 352 Andrásfalva, Bukovina (Mǎneuţi, R) 585 Apátfalva, Csanád vm. 206, 582 Apáti, Tolna vm. 205, 392 Apatin, Bács-Bodrog vm. (Apatin, S) 224, 295, 338 Arad, Arad vm. (Arad, R) 227, 364, 533 Aranyegyháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 224 Arka, Abaúj-Torna vm. 379 Aszaló, Abaúj-Torna vm. 167 Ászár, Komárom vm. 526 Átány, Heves vm. 337 Bábolna, Komárom vm. 503–504 Bács, Bács-Bodrog vm. (Bač, S) 276, 358 Bácsa, Győr vm. 539 Bácsföldvár, Bács-Bodrog vm. (Bačko Gradište, S) 361

Bácskertes, Bács-Bodrog vm. (Kupusina, S) 361 Badacsonytomaj, Zala vm. 374 Báden (A) 592 Bag, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 593 Bagos (Szilágybagos), Szilágy vm. (Boghiş, R) 218 Baja, Bács-Bodrog vm. 338, 347, 358, 361, 422, 539, 541, 582–583 Bajmok, Bács-Bodrog vm. (Bajmok, S) 361 Bajsa, Bács-Bodrog vm. (Bajša, S) 361 Bakonyszombathely, Veszprém vm. 376 Bakonytamási, Veszprém vm. 218 Bakta (ma: Baktakék), Szabolcs vm. 384 Balatonfüred, lásd Füred, Zala vm. 422 Balmazújváros, Hajdú vm. 302, 500 Balotaszállás, Bács-Kiskun vm. 206 Bálványos, Somogy vm. 375 Bánffyhunyad, Kolozs vm. (Huedin, R) 310 Bánokszentgyörgy, Zala vm. 217 Baracs, Fejér vm. 368 Barcarozsnyó, Brassó vm. (Rîşnov, R) 23 Barcelona (Sp) 234 Barkóc, Vas vm. (Bakovci, Slo) 390 Barslédec, Bars vm. (Ladice, Sl) 458 Bártfa, Sáros vm. (Bardejov, Sl) 182, 200, 202, 211, 224, 384, 398, 437 Báta, Tolna vm. 322, 539, 583 Bátaszék, Tolna vm. 190, 322, 455 Battyán (ma: Szabadbattyán), Fejér vm. 199 Bécs (A) 26–27, 182, 186, 201, 232, 300–301, 305, 318, 322, 325, 333, 338, 347, 395, 399,

711


2009.11.09. 20:48:44

401, 415, 416, 418–419, 421, 424, 441, 448, 450–451, 470, 473–474, 507, 510–511, 532, 554, 562, 581, 585–586, 595, 609, 611 Bécsújhely (Wiener Neustadt, A) 305 Béd, Nyitra vm. (Badice, Sl) 251 Békés, Békés vm. 512, 532, 543, 546 Békéscsaba, Békés vm. 280, 377, 386, 388, 537, 627 Békésszentandrás, Békés vm. 543 Bélapátfalva 584 Belényes, Bihar vm. (Beiuş, R) 341 Belgrád (Beograd, S) 323, 348, 387 Bélháromkút, Borsod vm. 190 Bény, Esztergom vm. 227 Bénye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 322 Bereck, Háromszék vm. (Breţcu, R) 585 Beregsurány, Bereg vm. 212 Beregszász, Bereg vm. (Beregovo, U) 79, 211 Berzence, Somogy vm. 129 Besence, Baranya vm. 285 Besnyő, Fejér vm. 205, 221 Beszterce (Kisbeszterce), Baranya vm. 168, 188, 195, 199, 201, 223 Besztercebánya, Zólyom vm. (Banská Bystrica, Sl) 211, 341, 347, Bezdán, Bács-Bodrog vm. (Bezdan, S) 361 Bezdéd 136 lásd még: Tiszabezdéd Birtin, Hunyad vm. (Birtin, R) 152 Bisztra, Sáros vm. 347 Bjelo Brdo (H) 48, 70 Blatnica, Túróc vm. (Blatnica, Sl) 219 Bogsán (Boksánbánya), Krassó-Szörény vm. (Bocşa Montana, R) 341 Bogyiszló, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 539 Boldog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 592 Bologna (O) 146 Bonyhád, Tolna vm. 506, 507 Boroszló, Szilézia (Wroczlaw, L) 162 Borsod (Borsod vm.) 97, 214, 221, 248 Börcs (Győr vm.) 23 Brassó, Brassó vm. (Braşov, R) 146, 200, 211, 537, 539, 585 Breznó (Breznóbánya), Zólyom vm. (Brezno, Sl) 347, Breznóbánya, Zólyom vm. (Brezno, Sl) 347 Brockó (Gázlós), Nyitra vm. (Brodské, Sl) 352, Brünn (Brno, Cs) 554 Brüsszel (B) 234 Buda 140–141, 146, 177–178, 181–182, 184, 186, 188, 196, 201, 211, 218, 224, 232, 236, 256, 275, 295, 317, 325, 332–334, 338, 345, 347, 354, 358, 360, 363, 382, 422, 445, 464, 480, 530–531, 539

Budafa 206 Budapest 23, 507, 510, 512, 531, 533, 537, 541, 567, 595, 598–601, 625 Butyász (Butyásza, Bucsonfalva), Szatmár vm. (Buteasa, R) 429 Caracal (R) 539 Cegléd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 161, 323, 331, 357, 361, 490, 528, 531 Ceglédbercel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 585 Cibakháza, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 206 Cinkota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 585 Cirák (Sopron vm.) 148 Częstochowa (L) 261 Csaba lásd Békéscsaba Csaholc, Szatmár vm. 334 Csák, Temes vm. (Ciacova, R) 205 Csáktornya, Zala vm.(Čakovec, H) 407–408, 414 Csákvár, Fejér vm. 306, 508 Csanád (Nagycsanád), Csanád vm. (Cenad, R) 180, 205 Csantavér, Bács-Bodrog vm. (Čantavir, S) 361 Csány, Heves vm. 318, 533 Csatár, Zala vm. 322 Csebokszari (Csuvas Autonóm Köztársaság, O) 122 Csejte, Nyitra vm. (Čachtice, Sl) 411 Csepreg, Sopron vm. 481 Cserény, Zólyom vm. (Čerín, Sl) 223 Csetnek, Gömör és Kis-Hont vm. (Štitnik, Sl) 171, 193, 334, 481, Csicsóújfalu, Szolnok-Doboka vm. (Ciceu-Corabia, R) 565 Csíkjenőfalva, Csík vm. (Ineu, R) 272 Csíkkarcfalva (lásd Karcfalva), Csík vm. (Cîrţa, R) 585 Csíksomlyó, Csík vm. (Šumuleu, R) 447–448, 470 Csíkszentimre, Csík vm. (Sîntimbru, R) 391 Csongrád, Csongrád vm. 97, 213, 323, 357, 541, 543 Csorna, Sopron vm. 389 Csököly, Somogy vm. 375, 393–394 Csurgó, Somogy vm. 470 Csütörtök, Pozsony vm. (Štvrtok na Ostrove, Sl) 199, 481 Csütörtökhely, Szepes vm. (Spišský Štvrtok, Sl) 404 Dálnok, Háromszék vm. (Dalnic, R) 218, 370, 391 Dancsháza, Bihar vm. 206

712


2009.11.09. 20:48:44

Dánfalva, Szatmár vm. (Dăneştii Chioarului, R) 585 Darány, Somogy vm. 375 Dávod, Bács-Bodrog vm. 130 Debrecen, Hajdú vm. 23, 161, 181, 188, 201, 232, 273, 300, 302, 311, 331–332, 335–336, 345, 350–351, 354, 357, 376, 384–390, 405, 420, 430, 432, 447, 449, 490–493, 504, 514, 520, 522, 532, 537–538, 555, 565, 574, 582, 589–590, 598, 602, 607 Decs, Tolna vm. 224, 382, 573 Dedrád, Kolozs vm. (Dedrad, R) 312 Dejte, Pozsony vm. (Dechtice, Sl) 221, 352 Delft (Ho) 352 Delne (Csíkdelne), Csík vm. (Delniţa, R) 391 Dencs (ma puszta), Somogy vm. 224, 382 Derekegyház, Csongrád vm. 536 Dés, Szolnok-Doboka vm. (Dej, R) 350, 490 Deszk, Torontál vm. 539, 543 Dévény, Pozsony vm. (Devín, Sl) 70 Dinnyeberki, Baranya vm. 169 Doboka (Baranya vm.) 333, 344 Doboz, Békés vm. 543 Dombó, Kis-Küküllő vm. (Dîmbǎu, R) 380 Domony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 219 Doroszló, Bács-Bodrog vm. (Doroslovo, S) 361–362, Dorozsma (Kiskundorozsma) Csongrád vm. 361, 538 Dömös, Esztergom vm. 138, 197 Drégelypalánk, Hont vm. 397 Dubrovnik (H) 224 Dunaföldvár, Tolna vm. 539 Dunaradvány, Komárom vm. (Radvaň nad Dunajom, Sl) 222 Edelény, Borsod vm. 213, 519 Eger, Heves vm. 247, 322, 325, 354, 357–358, 386, 446, 490–491 Egyházasgerge, Nógrád vm. 459 Egyházaskozár (régen Ráckozár), Baranya vm. 458 Endréd (Balatonendréd), Somogy vm. 290 Eperjes, Sáros vm. (Prešov, Sl) 75, 182, 188, 211, 384, 447, 519, 530 Érd, Fejér vm. 358 Erdőbénye, Zemplén vm. 379 Érsekcsanád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 539 Érsekújvár, Nyitra vm. (Nové Zámky, Sl) 316, 325, 334, 575 Eszék (Osijek, H) 338, 347 Esztergom, Esztergom vm. 109, 139, 160, 178, 187–188, 211–212, 214, 227, 256, 274, 284, 338, 412, 414, 430, 467 Ete, Komárom vm. 205, 322

Fábiánsebestyén, Csongrád vm. 577 Fadd, Tolna vm. 388, 539, 578, 582–583 Faenza (O) 352 Fajsz, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 205 Fatima (P) 630 Fazekaszsaluzsány, Gömör és Kis-Hont vm. (Hrnčiarske Zaluany, Sl) 566 Fedémes, Heves vm. 124, 152 Fehértemplom, Temes vm. (Bela Crkva, S) 357, 476 Fejérvár (ma: Székesfehérvár), Fejér vm. 422 Feketehegy (Bácsfeketehegy), Bács-Bodrog vm. (Feketić, S) 361 Feldebrő, Heves vm. 215 Félegyháza (Kiskunfélegyháza), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 361 Felgyő, Csongrád vm. 97, 213 Felsőnyék, Tolna vm. 218 Felsővály, Gömör és Kis-Hont vm. (Vyšné Valice, Sl) 275 Fenes, Alsó-Fehér vm. (Feneş, R) 276 Fertőszéplak, Sopron vm. 573 Fiatfalva, Udvarhely vm. (Filiaş, R) 218, 370 Fogaras, Fogaras vm. (Fǎgǎraş, R) 331, 341, 504 Fonyód, Somogy vm. 97 Forró, Abaúj-Torna vm. 270 Födémes (Ipolyfödémes), Hont vm. (Ipeľské Úľany, Sl) 152 Fraknó, Sopron vm. (Forchtenau; A) 347 Frankfurt, Frankfurt am Main (N) 414 Freising (N) 204 Fülek, Nógrád vm. (Fiľakovo, Sl) 335 Fülöpszállás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 206, 358 Füred (ma: Tiszafüred) Heves vm. 331 Füred (ma: Balatonfüred) Zala vm. 422 Füzes, Kolozs vm. (Stupini, R) 383 Füzesgyarmat, Békés vm. 543 Gádoros, Békés vm. 70 Galgagyörk, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 219 Galgóc, Nyitra vm (Hlohovec, Sl) 411, 413 Gan (ma: Ganna) Veszprém vm. 197 Ganna, Veszprém vm. 225 Géderlak, Pest-Pilis-Sont-Kiskun vm. 361 Genf (Genève, CH) 275 Gerjen, Tolna vm. 539 Ghymes, Nyitra vm. (Jelenec, Sl) 246, 250, 252–253 Gmunden (A) 337, 347–348 Gogánváralja, Kisküküllő vm. (Gogan-Varolea, R) 350 Gombos, Bács-Bodrog vm. (Bogojevo, S) 361 Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 504

713


2009.11.09. 20:48:44

Gönc, Abaúj-Torna vm. 182, 379 Görcsönydoboka, Baranya vm. 218 Görgény (Görgényszentimre), Maros-Torda vm. (Gurghiu, R) 370 Gyalu, Kolozs vm. (Gilǎu, R) 291, 321, 380 Gyepükaján, Zala vm. 217 Gyergyóújfalu, Csík vm.(Suseni, R) 270 Gyerőmonostor (Magyargyerőmonostor), Kolozs vm. (Mǎnǎstireni, R) 385 Gyimesfelsőlok, Csík vm. (Lunca de Sus, R) 128 Gyirmót, Győr vm. 388, 538 Gyöngyös, Heves vm. 238, 491, 493, 528 Gyöngyöspata, Heves vm. 177 Gyöngyössolymos, Heves vm. 378 Győr, Győr vm. 77, 162, 211, 218, 260, 283, 334, 337, 347, 349, 352, 356, 376, 385, 388, 567 Gyula, Békés vm. 323, 357, 532, 543 Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm. (Alba Iulia, R) 285, 350, 480 Gyulafirátót, Veszprém vm. 535 Hadikfalva, Bukovina (ma Moldva Suceava) (Dorneşti, R) 281 Hahót, Zala vm. 218 Hajdúböszörmény, Hajdú vm. 394, 512 Halas (Kiskunhalas), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 358, 571 Halásztelek, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 457, 463 Harta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 338, 394, 578, 582, 585 Helcmanóc (Nagykuncfalva), Szepes vm. (Helcmanovce, Sl ) 344 Herend, Veszprém vm. 432 Hétfalu, Brassó vm. (Sǎcele, R) 539 Hidegkút, Tolna vm. 392 Hódmezővásárhely, Csongrád vm. 24, 33, 300, 316, 323, 357, 365, 378, 387–388, 390, 437, 491–492, 512, 514, 523, 532, 537 Holics, Nyitra vm. (Holíč, Sl) 416 Hollóháza, Abaúj-Torna vm. 584 Homonna, Zemplén vm. (Humenné, Sl) 347 Homoródalmás, Udvarhely vm. (Mereşti, R) 578 Homoródszentpéter, Udvarhely vm. (Petreni, R) 350 Hontfüzesgyarmat, Hont vm. (Hontianska Vrbica, Sl) 376 Hort, Heves vm. 318 Igmánd (Nagyigmánd), Komárom vm. 181 Igrici, Borsod vm. 371 Illésháza, Pozsony vm. (Eliášovce, Sl) 376

Ischl (Bad Ischl, A) 348 Istensegíts, Bukovina, ma Moldva (Ţibeni, R) 452, 454, 457, 463 Ivád, Heves vm. 270 Izsák, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 528 Jakabszállás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 206 Jánoshalma, Bács-Bodrog vm. 361 Jánosháza, Vas vm. 206 Jánoshida, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 617 Jánosrét, Bars vm. (Lúčky, Sl) 182, 185 Járabánya, Torda-Aranyos vm. (Băişoara, R) 341 Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 334, 490 Jászfényszaru, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 361 Jászó, Abaúj-Torna vm. (Jasov, Sl ) 506 Jegenye, Kolozs vm. (Leghia, R) 276 Jenő, Fejér vm. 187 Jeruzsálem (I) 258, 261 Jókő, Nyitra vm. (Dobrá Voda, Sl) 352 Jolsva, Gömör és Kishont vm. (Jelšava, Sl) 334 Józseffalva, Bukovina; ma Moldva (Vornicenii, R) 455 Kádárta,Veszprém vm. 535 Kál, Heves vm. 318 Kalaznó, Tolna vm. 454 Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 137, 205, 357, 362, 532–533, 567, 583, 586, 592–594, 610 Káloz (Kálozfa), Fejér vm. 206 Kapuvár, Sopron vm. 205, 389, 451, 461, 583, 585, 590–591, 593 Karád, Somogy vm. 592 Kárásztelek, Szilágy vm. (Karastelec, R) 453 Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 216, 273, 281, 316, 368, 388, 543, 582 Karcsa, Zemplén vm. 205, 208 Kardoskút, Békés vm. 91, 96, 105, 217, 220 Kartal, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 205 Karva, Esztergom vm. 222 Kassa (Košice, Sl) 23, 140, 146, 176, 182, 184, 188, 197, 201–202, 211, 223, 289, 318, 344, 350, 384, 394, 422, 430, 445–446, 469, 506, 537 Kászonimpér, Csík vm. (Imper, R) 218, 370, 383 Kecel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 70, 361–362, 365 Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 63, 161, 166, 190, 196, 273, 323, 325, 330–332, 338, 345, 351, 357–359, 365, 368, 376, 389,

714


2009.11.09. 20:48:44

403, 405, 425, 480, 525, 528, 531–533, 555, 589–590, 619 Kémes, Baranya vm. 394 Kercaszomor, Vas vm 392 Keresztúr (Vágkeresztúr), régen Nyitra vm. ma: Pozsony vm. (Krížovany nad Dudváhom, Sl) 217 Késmárk, Szepes vm. (Kežmarok, Sl) 211 Keszthely, Zala vm. 73, 187, 219, 295, 444, 475, 514, 529 Kesztölc, Esztergom vm. 322 Ketesd, Kolozs vm. 310, 380 Kézdivásárhely, Háromszék vm. (Tîrgu Secuiesc, R) 585 Kijev (U) 40, 102, 181 Királyfalva (Mezőkirályfalva), egykor Kolozs vm. (Crǎieşti, R) 385 Kisbény lásd Bény, Esztergom vm. 227 Kisbér, Komárom vm. 504 Kishegyes, Bács-Bodrog vm. (Mali Iđoš, S) 361 Kiskomárom (Zalakomár), Zala vm. 387 Kiskőrös, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 361 Kiskunfélegyháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 173, 361, 365, 512 Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 212, 504, 528, 531, 571 Kiskunmajsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 361 Kismarja, Bihar vm. 388, 393 Kismarton, Sopron vm. (Eisenstadt, A) 347, 530 Kisoroszi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 186, 539 Kispalád, Szatmár vm. 52 Kissolymos, Udvarhely vm. (Šoimušu Mic, R) 273 Kistarcsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 391 Kistokaj, Borsod vm. 109 Kisújszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 316, 377, 512, 523 Kisszeben, Sáros vm. (Sabinov, Sl) 256 Kisszekeres, Szatmár vm. 181 Klárafalva, Torontál vm. 57 Klézse, Moldva, Bákó m. (Cleja, R) 129, 458 Kligenthal (CH) 257 Kluknó, Szepes vm. (Kluknava, Sl) 344 Kocs, Komárom vm. 186, 333 Kocsér, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 190 Kolozs, Kolozs vm. (Colocna, R) 504 Kolozsvár, Kolozs vm. (Cluj-Napoca, R) 24, 146, 188, 201, 211, 218, 224, 232, 273, 276, 295, 350, 382–383, 385, 387, 408, 415–416, 430, 432, 445, 469–470, 490–491, 530, 532, 539, 573 Komárom, Komárom vm. 186–187, 295, 335, 337–338, 348, 384–387, 389, 393–394, 427, 539–541, 543, 578, 583, 585

Konstantinápoly (Istanbul, TR) 26, 239–240, 300, 339 Kopács, Baranya vm. (Kopačevo, H) 187 Kórógy, Szerém vm. (Korog, H) 444, 453 Korompa, Szepes vm. (Krompachy, Sl) 344 Koroncó, Győr vm. 79 Kórós, Baranya vm. 394 Korpona, Hont vm. (Krupina, Sl) 209 Kovácshida, Baranya vm. 394 Kovácsi, Esztergom vm. 109 Kőbánya 510 lásd még Budapest Kölesd, Tolna vm. 168 Kölked, Baranya vm. 280, 281 Köln (N) 261 Köpcsény, Moson vm. (Kittsee, A) 521 Kőrispatak, Udvarhely vm. (Crişeni, R) 272 Körmöcbánya, Bars vm. (Kremnica, Sl) 199, 224 Körösfő, Kolozs vm.(Izvoru Crişului, R) 313 Kőröshegy, Somogy vm. 290 Kőszeg, Vas vm. 334, 402 Köveskút, Vas vm. 283, 285 Kövi, Gömör és Kishont vm. (Kameňany, Sl) 334 Kunfehértó, Bács-Kiskun vm. 214, 571 Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 541 Kunszentmárton, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 541, 543 Kunszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 358, 620 Kunsziget, Győr vm. 538–539 Kurd, Tolna vm. 583 Kustánszeg, Zala vm. 213 Lakitelek, Bács-Kiskun m. 223 Lapujtő (ma Karancslapujtő), Nógrád vm. 388 Laterán (Vatikán) 139, 144, Laucheim, Württemberg (N) 223 Lébény, Moson vm. 538 Légrád, Zala vm. (Legrad, H)162 Lendvadedes, Zala vm. 223 Lenti, Zala vm. 214 Létavértes, Hajdú-Bihar vm. 622 Letenye, Zala vm. 70 Léva, Bars vm. (Levice, Sl) 345 Libetbánya, Zólyom vm. (Ľubietová, Sl) 341 Linz (A) 401 Lipcse, Szászország, (Leipzig, N) 474 Lippa/Kislippa, Zala vm. (Lipa, Slo) 383 Locsmánd, Sopron vm. (Lutzmannsburg, A) 200 London (A) 611 Loreto (O) 261 Losonc, Nógrád vm. (Lučenec, Sl) 334, 532 Lourdes (F) 630

715


2009.11.09. 20:48:44

Lozsád, Hunyad vm. (Jeledinţi, R) 145, 270 Lőcse, Szepes vm. (Levoča, Sl) 211, 256, 336, 347, 530, 534 Lübeck (N) 257 Mád, Zemplén vm. 322 Madocsa, Tolna vm. 156, 539 Magosliget, Szatmár vm. 334, 522 Magyarkanizsa, Bács-Bodrog vm. (Kanjiža, S) 361 Magyaróvár, Moson vm. 507 Magyarszombatfa, Vas vm. 389 Magyarszovát, Kolozs vm. (Suatu, R) 623 Magyarvalkó, Kolozs vm. (Văleni, R) 290 Mainz (N) 414 Majos, Tolna vm. 452 Majsa 361 lásd még Kiskunmajsa Makó, Csongrád vm. 323, 386, 389, 446, 512, 533 Makovica (Makócz), Zemplén vm. (Makovce, Sl) 345 Malomfalva, Maros-Torda vm. (Moreşti, R) 541 Máramarossziget, Máramaros vm. (Sighetu Marmaţiei, R) 559 Marcali, Somogy vm. 206 Máréfalva, Udvarhely vm. (Satu Mare, R) 381 Máriacell, Stájerország (Mariazell, A) 261 Máriakéménd (Kéménd), Baranya vm. 507 Márkosfalva/Kézdimárkosfalva, Háromszék vm. (Mărcuşa, R) 272 Marosvár (ma: Marosújvár) Alsó-Fehér vm. (Ocna Mureş, R) 239 Marosvásárhely, Maros-Torda vm. (Tîrgu Mureş, R) 480, 541 Mártély, Csongrád vm. 539 Martonos, Bács-Bodrog vm. (Martonoš, S) 361 Martos, Komárom vm. (Martovce, Sl) 583 Mátételke, Bács-Bodrog vm. 206 Mecenzéf, Abaúj-Torna vm. (Nižný Medzev, Sl) 335, 341, 551 Medgyes, Nagy-Küküllő vm. (Mediaş, R) 75 Medzibrod (Mezőköz), Zólyom vm. (Medzibrod, Sl) 344 Megyasszó, Zemplén vm. 350 Meggyes, Bács-Bodrog vm. (Višnjevac, S) 75 Mélykút, Bács-Bodrog vm. 361 Mende, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 219 Ménes, Arad vm. (Miniš, R) 159, 322, 527 Ménfő, Győr vm. 159 Menyhe, Nyitra vm. (Mechenice, Sl) 252 Merdingen bei Freiburg (N) 216 Mezőcsát, Borsod vm. 430 Mezőhegyes, Csanád vm. 503–504

Mezőkövesd, Borsod vm. 378–379, 573, 582, 584–585, 591–592, 609–610 Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 334, 609 Mikháza, Maros-Torda vm. (Cǎlugǎreni, R) 381 Miske, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 361 Miskolc, Borsod vm. 219, 348, 387, 419, 421– 422, 490, 534, 578, 582 Modor, Pozsony vm. (Modra, Sl) 176, 322, 352 Mogyoród, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 75 Mohács, Baranya vm. 268, 338, 352, 442, 541, 627 Mohi, Bars vm. (Mochovce, Sl) 369 Mohol, Bács-Bodrog vm. (Mol, S) 361 Monor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 538 Mór, Fejér vm. 526 Morgonda, Nagy-Küküllő vm. (Merghindeal, R) 222 Moson, Moson vm. 161–162, 507 Mosonmagyaróvár, Moson vm. 522 Mostar (B-H) 344 Moszkva (Or ) 12, 333 Mucsfa, Tolna vm. 392 Muhi, Borsod vm. 219 Munkács, Bereg vm. (Mukacsevo, U) 291, 347, 350, 490 Murány (Murányalja), Gömör és Kishont vm. (Muráń, Sl) 481 Muraszemenye, Zala vm. 375 Muzsaj (ma Röjtökmuzsaj), Sopron vm. 271 Muzsla, Esztergom vm. (Mužla, Sl) 592 Muzsna (Székelymuzsna), Udvarhely vm. (Mujna, R) 434 München (N) 258, 464 Nagyatád, Somogy vm. 538 Nagybánya, Szatmár vm. (Baia Mare, R) 191, 335, 344 Nagybiccse, Trencsén vm. (Veľká Bytča, Sl) 414 Nagybörzsöny, Hont vm. 195 Nagyharsány, Baranya vm. 288 Nagyiván, Heves vm. 621 Nagykanizsa, Zala vm. 357 Nagykároly, Szatmár vm. (Carei, R) 489 Nagykeszi, Komárom vm. (Veľké Kosihy, Sl) 217 Nagykőrös, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 161, 220, 323, 325, 332, 357–359, 387, 428, 504, 528, 531–532, 589 Nagylévárd, Pozsony vm. (Veľké Leváre, Sl) 352 Nagymácséd, Pozsony vm. (Veľká Mača, Sl) 385 Nagymihály, Zemplén vm. (Michalovce, Sl) 217

716


2009.11.09. 20:48:44

Nagyolaszi, Szerém vm. (Manđelos, S) 177 Nagyoroszi, Nógrád vm. 186 Nagypalád, Szatmár vm. (Velikaja Palagy, Velika Palagy, U) 334 Nagyszeben, Szeben vm. (Sibiu, R) 146, 232– 233, 398, 469–470 Nagyszekeres, Szatmár vm. 181 Nagyszentmiklós, Torontál vm. (Sînnicolau Mare, R) 239 Nagyszombat, Pozsony vm. (Trnava, Sl) 146, 161–162, 176, 199, 211, 224, 313, 334, 364, 466 Nagyszőlős, Ugocsa vm. (Vinogradov, Vinohragyiv, U) 176 Nagytálya, Heves vm. 218–219 Nagyvárad (lásd még: Várad), Bihar vm. (Oradea, R) 227–228, 532, 537, 543, 573 Nagyvázsony, Veszprém vm. 217, 218 Nándorfehérvár, ma Belgrád (Beograd, S) 338, 394, 464 Napad (elpusztult község), Arad vm. 227 Nápoly (O) 158, 470 Naszvad, Komárom vm. (Nesvady, Sl) 70, 78, 79 Nemesmilitics, Bács-Bodrog vm. (Svetozar Miletić, S) 361 Nemespátró, Somogy vm. 130 Nemessány, Szepes vm. (Nemešany, Sl) 217 Nikápoly (Nikopol, Bg) 339 Nógrádsipek, Nógrád vm. 35 Noszvaj, Borsod vm. 350, 378 Novgorod (Or) 183 Nürnberg (N ) 161–162, 234, 408 Nyársapát, Pest vm. 218–219 Nyírbátor, Szabolcs vm. 414 Nyíregyháza, Szabolcs vm. 364, 424, 514 Nyitra, Nyitra vm. (Nitra, Sl) 139, 211, 334 Nyitrageszte, Nyitra vm. (Hosťová, Sl) 250 Nyitrazsámbokrét, Nyitra vm. (Žabokreky nad Nitrou, Sl) 70 Óbecse (Becse), Bács-Bodrog vm. (Bečej, S) 361 Óbuda (ma Budapest része) 232, 258, 295, 539–540 Ógyalla, Komárom vm. (Hurbanovo, Sl) 106 Olcsona (lásd: Detrefalva), Szepes vm. (Olcnava, Sl) 311–312 Olcsvaapáti (Apáti), Szatmár vm. 348 Olvár, Hont vm. (elpusztult település) 152 Ómoravica (Bácskossuthfalva), ma Moravica, Bács-Bodrog vm. (Stara Moravica, S) 361 Ondód (Pusztavám), Fejér vm. 508 Ópusztaszer (Sövényháza), Csongrád vm. 219 Orosháza, Békés vm. 91, 96, 101, 512, 523, 537

Oroszvár, Moson vm. (Rusovce, Sl) 186 Ostfiasszonyfa, Vas vm. 206 Ózd, Borsod vm. 534 Őcsény, Tolna vm. 218, 573, 585 Örs (Mezőörs), Győr vm. 205 Őszöd, Somogy vm. 393 Pacsér, Bács-Bodrog vm. (Pačir, S) 361 Páka, Zala vm. 214 Paks, Tolna vm. 338 Pályi (Hegyközpályi), Bihar vm. (Paleu, R) 206 Pannonhalma (Győrszentmárton), Győr vm. 138, 175, 197, 422, 444 Pápa, Veszprém vm. 275, 283, 432 Páprád, Baranya vm. 218 Parajd, Udvarhely vm. (Praid, R) 350 Párizs (Paris, F) 146, 234, 256–257, 469–470, 521, 575 Passau (N) 197 Pásztó, Heves vm. 190, 592 Pázmány, Békés vm. (elpusztult település) 345 Pécs, Baranya vm. 73, 211, 214, 227, 321, 351, 354, 358, 430, 445, 490, 550, 582 Pécsvárad, Baranya vm. 193, 627 Pest (Budapest), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 140, 156, 159, 162, 187, 232, 295, 329, 334, 358, 419–420, 422, 424, 432, 450, 469, 475, 507, 517, 530–532, 537, 539, 543, 562, 599 Pest-Buda (Budapest) 421 Petek, Udvarhely vm. (Petecu, R) 386 Péterréve, Bács-Bodrog vm. (Bačko Petrovo Selo, S) 361 Petőszinye, Abaúj-Torna vm. (Svinica, Sl) 217 Pilis, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 190 Pilisszántó, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 583, 585 Pisa (O) 257 Piski (Piskitelep) Hunyad vm. (Simeria, R) 205, 539 Piskó, Baranya vm. 375 Pócsmegyer, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 539 Porumbák, Alsóporumbák, Fogaras vm. (Porumbacu de Jos, R) 341 Pozsony, Pozsony vm. (Bratislava, Sl) 146, 161–162, 177, 186, 188, 201–202, 211, 224, 232–233, 295, 305, 318, 322, 325, 329, 334, 337–338, 345, 347, 350, 395, 407, 411, 414, 432, 441, 467, 469, 474, 506, 525, 527, 532, 537–538 Pozsonyszentgyörgy (lásd Szentgyörgy) 176, 322 Pölöske, Zala vm. 490 Prüm (N) 80–81

717


2009.11.09. 20:48:44

Pusztafalu, Abaúj-Torna vm. 583, 585 Püspökbogád, Baranya vm. 592 Rábapatona, Győr vm. 538 Raguza, Dalmácia (Dubrovnik, H) 229 Rákosd, Hunyad vm. (Răcăştia, R) 281 Ramocsaháza, Szabolcs vm. 517 Ratkó, Gömör és Kishont vm. (Ratková, Sl) 334 Répcevis, Sopron vm. 220 Rév, Bihar vm. (Vadu Crišului, R) 539 Ricse, Zemplén vm. 52 Rimaszombat, Gömör és Kishont vm. (Rimavská Sobota, Sl) 348, 430, 578 Rohonc, Vas vm. (Rechnitz, A) 176 Róma (O) 230, 256, 261, 277 Romhány, Nógrád vm. 219 Rozsonda, Nagy-Küküllő vm. (Ruja, R) 222 Rozsnyó, Gömör és Kishont vm. (Rožňava, Sl) 183, 185, 194, 334, 402, 454, 506 Ruszt, Sopron vm. (Rust, A) 176, 322, 325, 527 Saint Denis (F) 201 Saint-Chamond (F) 470 Salgótarján, Nógrád vm. 567 Salzburg (A) 73 Salzkammergut (A) 348 Sámsod (ma Sámod), Baranya vm. 288 Sankt Gallen (CH) 258 Santiago de Compostela (Sp) 261 Sarlós (pusztahely), Baranya vm. 193 Sárospatak, Zemplén vm. 219, 279, 326, 352, 379, 383, 493 Sarvaly (pusztává lett, Veszprém vm.) 215, 217, 367, 368 Sárvár, Vas vm. 411 Sasvár, Nyitra vm. (Šaštin, Sl) 182, 432 Sátoraljaújhely, Zemplén vm. 583 Schönbrunn (Bécs, A) 450 Sebeshely, Szeben vm. (Sebešel, R) 341 Segesvár, Nagy-Küküllő vm.(Sighişoara, R) 347, 385 Selmecbánya, Hont vm. (Banská Štiavnica, Sl) 139, 340–341, 347, 565 Sempte, Nyitra vm. (Šintava, Sl) 186 Sepsiszentgyörgy, Háromszék vm. (Sfintu Gheorghe, R) 504 Siklós, Baranya vm. 287–289 Sióagárd, Tolna vm. 582 Solt, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 5, 323 Soltszentimre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 166 Soltvadkert, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 361 Som, Somogy vm. 290 Somberek, Baranya vm. 75

Somhegy (Bakonybél tartozéka) Veszprém vm. 606 Somlóvásárhely, Veszprém vm. 73 Somogytúr, Somogy vm. 388 Somorja, Pozsony vm. (Šamorin, Sl) 538 Sonkolyos (Belényessonkolyos), Bihar vm. (Şuncuiş, R) 152 Sopron, Sopron vm. 161–162, 176–177, 188, 202, 211, 214, 229, 233, 288, 295, 304–305, 322, 325, 332, 334, 352, 355, 384, 405, 506, 517, 525 Sopronkeresztúr, Sopron vm. (Deutschkreutz, A) 23 Soprony (Kétsoprony), Békés vm. 405 Soroksár (ma Budapest része) (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 595, 597 Spalato, Dalmácia (Split, H) 144 Stomfa, Pozsony vm. (Stupava, Sl) 352 Sumen (Bg) 173 Sümeg, Zala vm. 367 Svedlér, Szepes vm. (Švedlar, Sl) 344 Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Subotica, S) 365, 432, 514, 527, 555 Szabadszállás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 358 Szabéd, Maros-Torda vm. (Săbed, R) 380 Szabófalva, Moldva (Săbăoani, R) 245 Szalafő, Vas vm. 372, 374 Szalónak (Városszalónak) Vas vm. (Stadt-schlaining, A) 197 Szamosfalva, Kolozs vm. (Someşeni, R) 386 Szántó, Hont vm. (Santovka, Sl) 357 Szany, Sopron vm. 538 Szaporca, Baranya vm. 392 Szárszó, Somogy vm. 290 Szarvas, Békés vm. 280, 285, 387, 513, 530, 543 Szászváros, Hunyad vm. (Orăştie, R) 398 Szatmár (Szatmárnémeti), Szatmár vm. (Satu Mare, R) 211, 273, 344, 360, 364 Szatmárcseke 613 Szatmárököritó, Szatmár vm. 131 Szatymaz, Csongrád vm. 531 Százhalom, Nagy-Küküllő vm. (Movile, R) 222 Szeben (Nagyszeben) Szeben vm. (Sibiu, R) 211 Szécsény, Nógrád vm. 400, 578, 585 Szeged, Csongrád vm. 159, 161–163, 173, 211–212, 224, 284, 295, 319, 323, 337–339, 347, 357–358, 361, 386, 419, 422–423, 430, 446, 476, 492, 512–514, 525, 531–533, 539–541, 543, 567, 570, 590, 625 Székelybethlenfalva, Udvarhely vm. (Beclean, R) 51 Székelyderzs, Udvarhely vm. (Dîrjiu, R) 170, 190

718


2009.11.09. 20:48:44

Székelykeresztúr, Udvarhely vm. (Cristuru Secuiesc, R) 212, 214–215, 218, 370, 431 Székelymuzsna, Udvarhely vm. (Mujna, R) 434 Szekeres (Kisszekeres, Nagyszekeres), Szatmár vm. 181 Szekeresfalva (Szepsi középkori neve) (Moldava nad Bodvou, Sl) 181 Székesfehérvár, Fejér vm. 162, 211, 354, 504 Szekszárd, Tolna vm. 218, 322, 325, 351, 394 Szendrő, Borsod vm. 339, 344 Szenice, Nyitra vm. (Senica, Sl) 182 Szenna, Somogy vm. 375 Szenta, Somogy vm. 126 Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 14, 205, 325, 354, 375, 511, 531, 539 Szentes, Csongrád vm. 173, 386, 389, 401, 514, 533, 543 Szentgál, Veszprém vm. 154, 271, 437, 606 Szentgotthárd, Vas vm. 190, 344, 551 Szentgyörgy, Pozsony vm. (Svätý Jur, Sl) 176, 221, 322 Szentkirály (Lászlófalva), Bács-Kiskun m. 218, 222, 367, 368 Szentkirályszabadja, Veszprém vm. 579 Szentmihály, Liptó vm. (Liptovský Michal, Sl) 376 Szentmihályfa, Pozsony vm. (Michal na Ostrove, Sl) 389 Szentpéter, Liptó vm. (Liptovský Peter, Sl) 350 Szentpétervár (Or) 285 Szentsimon, Gömör és Kishont vm. 350 Szepeskörtvélyes, Szepes vm. (Spišský Hrušov, Sl) 217 Szepesszentpál, Szepes vm. (Pavľany, Sl) 217, 369 Szepsi, Abaúj-Torna vm. (Moldava nad Bodvou, Sl) 181 Szeremle, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 358, 586 Szigetmonostor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 539 Szigetszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 290 Szigetvár, Somogy vm. 357, 592 Szilágyi, Bács-Bodrog vm. (Svilojevo, S) 249 Szilágyfőkeresztúr, Szilágy vm. (Cristur-Crişeni, R) 539 Szilvágy, Zala vm. 75 Szmrecsán, Liptó vm. (Smrečany, Sl) 382 Szobotiszt (Ószombat), Nyitra vm. (Sobotište, Sl) 352 Szólád, Somogy vm. 290, 375 Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 323, 339, 354, 357, 422, 539, 541, 543, 559, 627 Szombathely, Vas vm. 73, 283, 470 Szuzdal (Or) 166

Tahitótfalu, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 539 Taksony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 205 Tállya, Zemplén vm. 322 Tancs, Kolozs vm. (Tonciu, R) 350 Tápé, Csongrád vm. 127, 389, 443, 456, 627 Tarcal, Zemplén vm. 322 Tardona, Borsod vm. 255 Tarján, Komárom vm. 191 Tárkány, Komárom vm. 191, 530 Tata, Komárom vm. 519 Telkibánya, Abaúj-Torna vm. 584 Temerin, Bács-Bodrog vm. (Temerin, S) 361 Temesvár, Temes vm. (Timişoara, R) 394, 422, 512, 533 Tihany, Zala vm. 138, 197 Tinód, Baranya vm. 445 Tiszabecs, Szatmár vm. 334, 387 Tiszabezdéd, Szabolcs vm. 70, 109, 136 Tiszacsege, Hajdú vm. 377 Tiszaeszlár, Szabolcs vm. 95, 108, 214–216 Tiszaföldvár, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 539 Tiszafüred, Heves vm. 181, 330–331, 377 Tiszalök, Szabolcs vm. 105, 211, 369 Tiszaroff, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 539 Tiszasziget (Ószentiván), Torontál vm. 212 Tiszaug, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 166 Tiszolc, Gömör és Kishont vm. (Tisovec, Sl) 341 Tokaj, Zemplén vm. 102, 247, 268, 322, 325, 339, 344, 379, 525, 541, 559 Tolcsva, Zemplén vm. 322 Tolna, Tolna vm. 281, 295, 322, 338, 539 Topolya, Bács-Bodrog vm. (Bačka Topola, S) 361 Torda, Torda-Aranyos vm. (Turda, R) 139, 273, 339 Torockó, Torda-Aranyos vm. (Rimetea, R) 193, 394, 431, 544, 551, 578, 588 Tótkomlós, Békés vm. 389 Tömörd (Temerd), Vas vm. 188, 191 Törökkoppány, Somogy vm. 394 Trident (Trento, O), 277, 283, 466, 477 Trieszt (Trieste, O) 285 Tura, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 460, 592 Túrkeve, Jász-Nagykun-Szolnok vm. 216, 218, 339, 367–368, 523, 622 Türe, Kolozs vm. (Turea, R) 432 Uhorna (Dénes), Gömör és Kishont vm. (Úhorná, Sl) 344 Újudvar, Zala vm. 218 Újvidék, Bács-Bodrog vm. (Novi Sad, S) 89 Uzon, Háromszék vm. (Ozun, R) 272–273 Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 162, 276, 394, 422, 482, 537, 578, 592

719


2009.11.09. 20:48:44

Váchartyán, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 214, 218 Vág, Sopron vm. 376 Vajszló, Baranya vm. 285–286, 578 Várad (Nagyvárad), Bihar vm. 321, 476, 532, 537, 543, 573 Váralja, Tolna vm. 583 Vargyas, Udvarhely vm. (Vîrghiş, R) 23, 350, 384, 393, 431, 579, 585 Városlőd, Veszprém vm. 584 Varsány, Nógrád vm. 35 Vásárhely (Hódmezővásárhely), Csongrád vm. 537 Velence (Venezia, O) 77, 162, 182, 300 Vének, Győr vm. 187, 539 Veresegyház, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 205, 214 Verona (O) 256 Veszprém, Veszprém vm. 139, 211, 283, 354, 387, 432, 530 Vésztő, Békés vm. 254 Vidin (Bg) 338 Világos, Arad vm. (Širia, R) 155, 476 Villány, Baranya vm. 325 Visegrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 214–215, 218, 369

Vitnyéd, Sopron vm. 394 Vörösberény, Veszprém vm. 535 Vulkapordány, Sopron vm. (Wulkaprodersdorf, A) 341 Wittenberg(a) (Wittenberge, N) 467 Wroczlaw (L) 162 Zalaegerszeg, Zala vm. 480 Zalán, Háromszék vm. (Zǎlan, R) 270, 272 Zalánfalva lásd Zalán Zalaszabar, Zala vm. 214 Zalaszántó, Zala vm. 393 Zalatna, Alsó-Fehér vm. (Zlatna, R) 110 Zboró, Sáros vm. (Zborov, Sl) 335, 347 Zebecke, Zala vm. 372 Zengővárkony, Baranya vm. 592 Zenta, Bács-Bodrog vm. (Senta, S) 361, 539 Zirc, Veszprém vm. 190, 535 Zólyom, Zólyom vm. (Zvolen, Sl) 211 Zomba, Tolna vm. 362 Zombor, Bács-Bodrog vm. (Sombor, S) 205 Zsámbék, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 158 Zsámbok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 593 Zsére, Nyitra vm. (Žirany, Sl) 461 Zsolna, Trencsén vm. (Žilina, Sl) 209

720


2009.11.09. 20:48:44

A KÉPEK JEGYZÉKE

FEKETE-FEHÉR KÉPEK JEGYZÉKE 1. Szent László legenda részlete. Hátra nyilazó kun. Kakaslomnic (Szepes vm.) 14. század – Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. II. köt. Budapest, 1987. 67. 2. Szent László legenda részlete. A birkózás jelenete. Falkép a gelencei templomból (Háromszék vm.) 13. század vége – Fülep Lajos (főszerk.): A magyarországi művészet története. 2. (képkötet) Budapest, 1970. 64. nyomán 3. Kézimalom őrlőkövei az Árpád-korban. Felgyő (Csongrád m.) – László Gyula: Árpád népe. Budapest, 1988. 46. nyomán 4. Vadászatot ábrázoló oszlopfő egy középkori építésű templomban. Bény (Esztergom vm.) 1217 körül – Fülep Lajos (főszerk.): A magyarországi művészet története. 2. (képkötet) Budapest, 1970. 29. nyomán 5. Cserépbogrács a 9–10. században. Kállósemjén (Szabolcs vm.) – Tanulmányok, közlemények a honfoglalás emlékére. Nyíregyháza, 1996. 330. nyomán 6. Cserépüst a 9–10. században. Győr vidéke (Győr vm.) – A Xantus János Múzeum kiállításán készült fotó, Szulovszky János felv. 2005 7. Vetés a 15. században kézzel, vetőabroszból. Nagyszombati Kalendárium, OSzK – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. 4. kiad. Budapest, 1985. 101. nyomán 8. Aratás a 15. század végén hosszú kaszával. Nagyszombati Kalendárium, OSzK – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben, 4. kiad. Budapest, 1985. 102. nyomán 9. Istálló és ól a 15. században. Részlet egy középkori oltárképről, Szépművészeti Múzeum – Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. II. köt. Budapest, 1940. 355. nyomán 10. Szőlőtaposás, mustnyerés kádban a 15. század végén. Nagyszombati Kalendárium, OSzK – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. 4. kiad. Budapest, 1985. 103. nyomán 11. Élőfára futtatott szőlő metszésének ábrázolása a 12. század végén. Főpapi trónszék inkrusztált kartámlájának töredéke az elpusztult esztergomi székesegyházból – Égető Melinda: A honfoglalók szőlőművelési és borászati ismeretei. In: Kovács László–Paládi-Kovács Attila (szerk.): Honfoglalás és néprajz. Budapest, 1997. 163. nyomán 12. Bányavájat és ácsolat maradványa a kései középkorból. Rudabánya (Borsod vm.) – Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 31. nyomán 13. Ácsszekerce és kés. Ablakbélet töredéke a Szentlélek pálos kolostortemplomból. Dédes (Borsod vm.) 1450–1490 körül – Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. II. köt. Budapest, 1987. 284. nyomán 14. Bakacsin kendő a 15. századból. Felvidék. Iparművészeti Múzeum – Fülep Lajos (főszerk.): A magyarországi művészet története. 2. (képkötet) Budapest, 1970. 127. nyomán 15. Öntött bronzharang 1465-ből. Heves (Heves vm.) – Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. II. köt. Budapest, 1987. 640. nyomán

721


2009.11.09. 20:48:44

16. Bőrrátétes mellényt viselő férfialakok. Somogyvár (Somogy vm.) 11. század. Az apátsági templom kőfaragványa – Kapitány Orsolya–Imrő Judit (szerk.): Somogy megye népművészete. Kaposvár, 2001. 208. nyomán 17. Károly Róbert garasainak elő- és hátlapja, 14. század – Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. II. köt. Budapest, 1987. 106. nyomán 18. Buda látképe keletről 1493-ban (Schedel-krónika). Fametszet a krónikában – Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. II. köt. Budapest, 1987. 16. nyomán 19. Polgárház a 14. századból. Székesfehérvár (Fejér vm.) – Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. II. köt. Budapest, 1987. 186. nyomán 20. Falusi plébániatemplom. Gacsály (Szatmár vm.) 15. század. – Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. II. köt. Budapest, 1987. 51. nyomán 21. Papok háza a 16. század elejéről. Pécs (Baranya vm.) – Fülep Lajos (főszerk.): A magyarországi művészet története. 2. (képkötet) Budapest, 1970. 163. nyomán 22. Szent Borbála szobra. Selmecbánya (Hont vm.) 1506 körül – Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest, 1967. 112. nyomán 23. A váci (Pest vármegye) ötvöscéh missaléja, 1423 – Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. II. köt. Budapest, 1987. 455. nyomán 24. A tabernákulum. Sajókaza (Borsod vm.) 16. század eleje – Fülep Lajos (főszerk.): A magyarországi művészet története. 2. (képkötet) Budapest, 1970. 312. kép nyomán 25. Az első pásztor a betlehemesek csoportjában. Lőcsei Pál mester műve a lőcsei főtemplomban – Kosáry Domokos (főszerk.): Magyarország története képekben. 4. kiad. Budapest, 1985. 122. nyomán 26. Házasságkötés a 15. században. Egykorú metszet. Országos Széchényi Könyvtár – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Budapest, 1985. 112. nyomán 27. Putnok látképe 1667-ben – Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken. 1515–1800. I. A mai Magyarország. Budapest, 2001. nyomán 28. Lovas hajtóvadászat. 17. század. OSzK – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Budapest, 1985. 215. nyomán 29. Marhahajtók 1686-ban. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Budapest, 1985. 169. nyomán 30. Ásó, kapáló jobbágyok, 17. század. Magyar Nemzeti Múzeum. Történelmi Képcsarnok – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Budapest, 1985. 162. nyomán 31. Szőlőkötözés, 18. század eleje, Hont vármegye – Részlet D. C. Nicolai rézmetszetéről. Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae IV. kötet nyomán 32. Szüret és mustnyerés 1685-ben – Johannes A. Comenius: Orbis pictus. Lőcse, 1685. nyomán 33. Gyorsjáratú kocsin utazó kereskedők 1568-ban – Jeremias Schemel rajza kéziratos könyvében. Kunsthistorisches Museum, Bécs és Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok. Tarr László: A kocsi története. Budapest, 1968. LII. melléklet 34. Kereskedők társzekere a prágai fuvaroscéh pecsétjén. Prága, 1653 – Husa, Vaclav–Petráñ, Josef–Šubrtova, Alena: Homo faber. Prága, 1967. nyomán 35. Hármas fogat. Magyarország, 1686 – Birckenstein, A. E. könyvének rézkarca. Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. III. köt. Budapest 1941. 181. nyomán 36. Postakövet a marosvásárhelyi Kovács Péter címerében – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Budapest, 1985. 153. nyomán 37. Kaszaszéken dolgozó szűcsmester, Buda, 16. század eleje. – H. Gyürky Katalin: Az egykori budai domonkos kolostor. Budapest, 1976. címlapja nyomán 38. Orgona az orgonista nemesi címerén (1685) – Részlet Dombói Székely János kántor Apafi Mihály fejedelemtől kapott címeréből. Magyar Országos Levéltár F 141 ad 1673/1793. Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. III. köt. Budapest, 1941. 631. nyomán 39. Szabócéh behívótáblája. Fertőszentmiklós (Sopron vm.) 1645 – Balassa Iván–Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest, 1979. 31–32. kép nyomán 40. Kovácsműhely a 17. században – MTA Könyvtára, Kézirattár. Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Budapest, 1985. 162. nyomán

722


2009.11.09. 20:48:44

41. A brassói ötvöscéh jelvénye (1556). Magyar Nemzeti Múzeum – Nagybákay Péter: Magyarországi céhbehívó-táblák. Budapest, 1981. 3. képmelléklet nyomán 42. A soproni pékek céhpecsétje. Sopron 1682. Soproni Múzeum – Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 417. nyomán 43. A peremartoni (Veszprém vm.) csizmadiacéh korsója (1770) – Balassa Iván–Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest, 1979. 240. kép nyomán 44. Lovagló polgár a szepességi utcán (16. század eleje). Részlet egy oltárképről. Magyar Nemzeti Galéria Adattár – Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Budapest, 1985. 110. nyomán 45. Magyar nemes (1563) F. Bertelli rézmetszete. Országos Széchényi Könyvtár – Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. III. köt. Budapest, 1941. 112. nyomán 46. Magyar kereskedő (1600) Országos Széchényi Könyvtár – Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet III. köt. Budapest, 1941. 204. nyomán 47. Falusi kántortanító (Erdély, 17. század) Országos Széchényi Könyvtár – Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. III. köt. Budapest, 1941. 474. nyomán 48. Íródeáknak állt köznemes (Felföld, 17. század) – Rósa Imre, a garamszentbenedeki konvent íródeákja a század közepén. Országos Széchényi Könyvtár. Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. III. köt. Budapest, 1941. 370. nyomán 49. Anabaptista szülők gyermekükkel (1588) – Katona Imre: Habán művészeti emlékek Magyarországon. Budapest, é. n. 22. kép nyomán 50. Habán udvar (1588) – Katona Imre: Habán művészeti emlékek Magyarországon. Budapest, é. n. 23. kép nyomán 51. Közrendű székely (17. század) – Országos Széchéenyi Könyvtár. Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténetm. III. köt. Budapest, 1941. 124. nyomán 52. Magyar paraszt (Alföld, 18. század vége) – J. Schaffer rézmetszete MNM Történeti Képcsarnok. Ltsz. T1466. Kresz Mária: Magyar parasztviseletek. Budapest, 1956. 6. tábla nyomán 53. Nagykapu 1733-ból. Dálnok (Háromszék vm.) – Szelestey László (szerk.): Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000 54. Az 1609-ben épült Veress-kúria. Dálnok (Háromszék vm.) – Székely Nemzeti Múzeum Fotótára. Ltsz. 1353-N. 3926/1931 55. Székely kúria 1779-ből. Kisborosnyó (Háromszék vm.) – Szelestey László (szerk.): Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 194. nyomán 56. Köznemesi lakóház. Szentgál (Veszprém vm.) 1739 – Laczkó Dezső Múzeum Fotótára Veszprém 57. Lakóházak a Kollégium szomszédságában. Debrecen, 18. század vége – Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. III. köt. Budapest 1941. 458. nyomán 58. Ágasfás, vályogból épült lakóház. Tiszatarján (1776-ban épült) – Balassa M. Iván felv. 1969. Szabadtéri Néprajzi Múzeum MNÉA F. 1817 59. Hajóvontató rabok. Pétervárad (18. század) – Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok. Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Budapest, 1985. 297. nyomán 60. Magyar hajóvontatók (1812) – J. A. Klein rézkarca. Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. Pannónia Könyvek, 2004. 52. nyomán 61. Lovas hajóvontatás a Dunán (19. század) – Vasárnapi Újság 1872. Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. Pannónia Könyvek 2004. 133. nyomán 62. Baranyai pásztor fakéreg kürttel (1780 körül) – Forrás: Mánfa község térképe. Paládi-Kovács Attila: Pásztortársadalom a 18. századi Magyarországon. Népi kultúra – népi társadalom XVII. Budapest, 1993. 5. kép nyomán 63. Éleskő látképe. Előtérben forgatós páros tánc (1686) – Justus van der Nypoort rézkarca. MNM Történeti Képcsarnok. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 6. képmelléklet nyomán 64. Pandúrok és magyar katonák tánca (18. század) – Ismeretlen francia mester MNM Történeti Képcsarnok. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 17. képmelléklet nyomán

723


2009.11.09. 20:48:44

65. Méhköpűk a Felföldön – Kodolányi János: Zsákmányolás, vadfogás, méhészet, gyűjtögetés. In: Kovács László–Paládi-Kovács Attila (szerk.): Honfoglalás és néprajz. Budapest, 1997. 59. nyomán 66. Láncmérés a 19. század elején – Lipszky János térképe, Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest, 1979. 109. nyomán 67. Felső-magyarországi parasztok szénamunkán – Bikkessy-Heimbucher József 1816. Kresz Mária: Magyar parasztviselet. II. Budapest, 1956. 15. tábla nyomán 68. Egylábú, szíjjal felköthető fejőszék (Tiszazug, 18–19. század) – Paládi-Kovács Attila felv. 1978. MTA Néprajzi Kutatóintézet F 4601 69. Szüreti jelenet. Eger (Heves vm.) 1854 – Kubinyi Ferenc–Vahot Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország képekben IV. Pest, 1854. 72. nyomán 70. Szénát áruló magyar paraszt Bécsben a 19. század elején – Opiz, G. E.–Ponheimer, K. rézkarca. MNM Történeti Képcsarnok. Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztok rézgazdálkodása. Budapest, 1979. 80. nyomán 71. Alföldi juhászok tergenyés szamárral, 1855 – Prónay Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855. nyomán 72. Bivalycsordások a Balaton-mellékén, 1855 – Prónay Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855. nyomán 73. Kúpos jégvermek. Béllye (Baranya vm.) 1900 – Főhercegi uradalom. Néprajzi Múzeum F 269 972 Zelesny Károly felv. 1900 74. Szénaszállítás ladikon. Ásványráró (Moson vm.) 1950 körül – Timaffy László felv. Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest, 1979. 367. nyomán 75. „Medveszekér”. Kerekes csúsztató. Gyimesközéplok (Csík-Gyergyó vm.) 1940-es évek – Gunda Béla felv. Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956. X. képmelléklet, 20. kép nyomán 76. Malom és fűrészmalom a szádelői völgyben. Barka (Gömör-Kishont vm.) 1867 – Nagy Miklós (szerk.): Magyarország képekben. I. Pest, 1867. 369. nyomán 77. Hajóberakás Komáromnál. 19. század eleje – Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. Pécs, 2004. 63. nyomán 78. Komárom látképe. 19. század közepe. Előtérben lovas hajóvontatók, gőzhajó és hajómalmok – Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. Pécs, 2004. 64. nyomán 79. Vác látképe ereszkedő bőgőshajóval, 1844 – Werner litográfiája. Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. Pécs, 2004. 103. nyomán 80. Talpas ház tornáca gabonás hombárral és ággyal. Mákó (Kolozs vm.) 1907 – Néprajzi Múzeum F 8876. Györffy István felv. 81. Tálasszekrény. Vargyas (Udvarhely vm.) 1831 – Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete. II. Budapest, 1981. 70. nyomán 82. Keményfából készült félkör alakú karosszék hornyolt rozettával. Zádor (Baranya vm.) 19. század – Csilléry Klára, K: A magyar nép bútorai. Budapest, 1972. 33. kép nyomán 83. Horvát szobarészlet felvetett ágyakkal. Potony (Somogy vm.) 1926 – Néprajzi Múzeum F 57028. Ébner Sándor felv. 84. Lakószoba cserépkályhával, ággyal és ruhatartó rúddal. Diósjenő (Nógrád vm.) 1937 – Néprajzi Múzeum F 78195 Gönyey Sándor felv. 85. Hálószoba neoreneszánsz páros ággyal, éjjeliszekrényekkel, thonet-székekkel. Váncsod (Bihar vm.) 1961 – Néprajzi Múzeum F. 161 509 Molnár Balázs felv. 86. Szabadkéményes konyha boltöve keménycserép tányérokkal és porcelán tálakkal. Tápé (Csongrád vm.) 1908 – Juhász Antal (szerk.): Csongrád megye népművészete. Budapest, 1990. 88. nyomán 87. Kalocsai festés falon és bútoron. A pingáló asszony a kanapét virágozza. Kalocsa (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) 1950 körül – Falus Károly–Schiller Alfréd felv. Magyar népi díszítő művészet. Budapest, 1954. 129. kép nyomán 88. Leány és legény öltözete. Kapuvár (Sopron vm.) 1880 – Soproni Múzeum, F 6955 Ruppert Mihály felv. 89. Székely asszony öltözete. Gyergyóújfalu (Csík-Gyergyó vm.) 1895 – Néprajzi Múzeum F378 Jankó János felv.

724


2009.11.09. 20:48:44

90. Fiatalasszonyok ünneplőben. Bélapátfalva (Borsod vm.) 1906 – Néprajzi Múzeum F1974 Pápay Károly felv. 91. Kalotaszegi férfi munkanapon. Méra (Kolozs vm.) 1908 – Néprajzi Múzeum F 9318 Györffy István felv. 92. Fiatal házaspár ünneplőben. Vajdácska (Zemplén vm.) 1921 – Néprajzi Múzeum F 25819, Györffy István felv. 93. Fiatal pár. Sárköz (Tolna vm.) 20. század eleje – Wosinszky Mór Múzeum, Szekszárd F8254 94. Fiatal házaspár ünneplőben. Diósjenő (Nógrád vm.) 1914 – Néprajzi Múzeum F 23 819, Farkas Pál felv. 95. Fiatal menyecske ünnepi felkészítése. Martos (Komárom vm.) 1939 – Néprajzi Múzeum F 83 590, Gönyey Sándor felv. 96. Asszony ünnepi öltözetben. Attala (Somogy vm.) 1941 – Néprajzi Múzeum F 83 311, Manga János felv. 97. Fiatal család ünneplőben. Hollókő (Nógrád vm.) 1920 körül – Palóc Múzeum, Balassagyarmat F 314, Fényes Dezső felv. 98. Fiatal menyecske ünneplőben. Kéménd (Esztergom vm.) 1942 – MTA Néprajzi Kutatóintézet F 542, Manga János felv. 99. Fiatal palóc menyecske. Hasznos (Heves vm.) 1951 – Palóc Múzeum, Balassagyarmat F 2223, Manga János felv. 100. Középkorú kalotaszegi asszonyok. Inaktelke (Kolozs vm.) 1934 – Néprajzi Múzeum F 70491, Gergely Pál felv. 101. Juhász lovas talyigával. Nádudvar (Hajdú vm.) 1920 körül – Helbing Ferenc tusrajza. Szelestey László (szerk.): Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 34. nyomán 102. Asztagrakás. Versec környéke (Temes vm.) 1910-es évek – Helbing Ferenc tusrajza. Szelestey László (szerk.): Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 20. nyomán 103. Szénagyűjtés lovas gereblyével. Berzéte (Gömör-Kishont vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1972. MTA Néprajzi Kutatóintézete, Budapest F 1598 104. Padláslyuk, herkelik. Szalafő (Vas vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1979. MTA Néprajzi Kutatóintézete. Budapest F 33022 105. Kaszás szecskavágó. Rabka (Lengyelország) – Paládi-Kovács Attila felv. 1969. MTA Néprajzi Kutatóintézete. Budapest F 781 106. Gyékényfonás. Sárrétudvari (Bihar vm.) – Helbing Ferenc tusrajza 1921. Szelestey László (szerk.): Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 52. nyomán 107. Varrónő műhelye. Gödöllő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) 1902 – MNM Történeti Fényképtára. Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 279. nyomán 108. Csizmadiaműhely. Endrőd (Békés vm.) 1910 körül – Endrődi Tájház fotótára 109. Asztalosműhely Körmenden (Vas vm.) 1910-ben – MNM Történeti Fényképtára. Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. nyomán 110. Nemes István fazekaskemencéje és kótere. Csákvár (Fejér vm.) 1913 – Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 142. nyomán 111. Cserépedények szállítása ponyvás kocsival. Csákvár (Fejér vm.) 1913 – Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 142. nyomán 112. Rakoncás szekér, kolesz. Komlóska (Zemplén vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1976. MTA Néprajzi Kutatóintézete, Budapest, F 4309 113. Láncos szekér szénahordáshoz. Felsősajó (Gömör-Kishont vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1978. MTA Néprajzi Kutatóintézete. Budapest F 5347 114. Hátitarisznyát viselő asszony. Kazár (Nógrád vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1970. MTA Néprajzi Kutatóintézete. Budapest F 960 115. Bernecei hátikosár és használói. Őrhalom (Nógrád vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1975. MTA Néprajzi Kutatóintézete. Budapest F 4140 116. Szénatároló rakodó, abara. Komjáti (Abaúj-Torna vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1969. MTA Néprajzi Kutatóintézete, Budapest F 868

725


2009.11.09. 20:48:44

117. Húsfüstölő kamra deszkából. Hárskút (Gömör-Kishont vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1978. MTA Néprajzi Kutatóintézete. Budapest F 5357 118. Biciklikosár. Tiszakürt (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1977. MTA Néprajzi Kutatóintézete. Budapest F 4593 119. A csillés. Öntöttvas kisplasztika. Rhonic (Zólyom vm.) 1870–80-as évek – Magángyűjtemény, Kehidakustány. Sabján Tibor felv. 2006 120. Nyugdíjas szénbányász egyenruhában. Tatabánya (Komárom vm.) 1900-as évek eleje – Ismeretlen fényképész felvétele. Tatabányai Múzeum 121. Tűzifát szállító szekér. Komlóska (Zemplén vm. ) – Paládi-Kovács Attila felv. 1977. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest F 4307 122. Szénfejtés kézi eszközökkel. Tatabánya (Komárom vm.) 1920-as évek – Ismeretlen fényképész felv. Tatabányai Múzeum 123. A Régi kolónia hosszú házai és udvara. Ózd (Borsod vm.) – Paládi-Kovács Attila felv. 1961. Saját gyűjteményében 124. Leszállásra várakozó szénbányászok az aknatorony előtt. Tatabánya (Komárom vm.) 1910-es évek vége – Ismeretlen fényképész felvétele. Tatabányai Múzeum 125. Kohász munka közben. Ózd (Borsod vm.) 1960 körül – Ismeretlen fényképész felvétele. Ózdi Városi Múzeum 126. Martinászok munkában az acélolvasztó kemence előtt. Ózd (Borsod vm.) 1962 – Ismeretlen fényképész felvétele. Ózdi Városi Múzeum 127. Szüret. Tokaj (Zemplén vm.) 1920 körül – Schnöüller Lajos, akvarell. Szelestey László (szerk.): Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 23. nyomán 128. Disznóölés. Debrecen (Hajdú vm.) – Horváth Jenő ceruzarajza 1920 körül. Szelestey László (szerk.): Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 57. nyomán 129. Menyecske nyoszolyófával, lakodalmi zászlóval. Menyhe (Nyitra vm.) – Manga János felv. 1940. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest F 214 130. Lakodalmi ajándékvivők. Menyhe (Nyitra vm.) – Manga János felv. 1940. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest F 206 131. Gyerekágyas asszonynak ebédet vivő asszony. Noszvaj (Borsod vm.) – Bakó Ferenc felv. 1954. Dobó István Múzeum, Eger F 3014 132. Palóc dudás. Szügy (Nógrád vm.) 1937 – Gönyey Sándor felv. Néprajzi Múzeum, Budapest F 77103 133. Kiviszik a faluból a kiszét. Hont (Hont vm.) – Manga János felv. 1948. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest F 603 134. Hímesen faragott kiskapu. Damos, Kalotaszeg (Kolozs vm.) 1899 – Bátky Zsigmond felv. Néprajzi Múzeum, Budapest F 1729/A 135. Faragott Krisztus-kereszt. Piliny (Nógrád vm.) 1913 – Semayer Vilibárd felv. Néprajzi Múzeum, Budapest F 18 401 136. Mise után Pünkösd vasárnapján. Martos (Komárom vm.) – Manga János felv. 1941. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest F 358 137. Úrnapi körmenet. Mogyoród (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Manga János felv. 1943. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest F 386 138. Néptánc a színpadon. Budapest, 1940–50-es évek. – Derecskei verbunk. Sebő Ferenc (szerk.): Hagyomány és korszerűség. A Magyar Állami Népi Együttes 50 éves. Budapest, 2003. (képmelléklet nyomán)

726


2009.11.09. 20:48:44

SZÍNES KÉPEK JEGYZÉKE 1. Különféle nemzetiségek bejövetele a Képes Krónika címlapján – Képes Krónika (1370 körül). Hasonmás kiadás. Magyar Helikon Könyvkiadó. Budapest, 1964. nyomán 2. A budai papok kiátkozzák a pápát – Képes Krónika (1370 körül). Hasonmás kiadás. Magyar Helikon Könyvkiadó. Budapest, 1964. 134. nyomán 3. L. A. mester Szent Anna oltárképe, „Metercia”. Rozsnyó (Gömör vm.) 1513 – Benke István (főszerk.): A magyar bányászat története. III. Budapest, 2001. I. képmelléklete nyomán. Reprodukció Roboz László, 2007 4. Kétökrös kasos szekér faszén szállítására. A Metercia részlete. Rozsnyó (Gömör vm.) 1513 – Husa, Vaclav–Petráń, Josef–Šubrtova, Alena: Homo faber. Praha, 1967. 167. kép nyomán. Reprodukció Sarnyai Krisztina, 2007 5. Kétlovas vályús szekér vaskő szállítására. A Metercia részlete. Rozsnyó (Gömör vm.) 1513 – Husa, Vaclav–Petráń, Josef–Šubrtova, Alena: Homo faber. Praha, 1967. 118. kép nyomán. Reprodukció Sarnyai Krisztina, 2007 6. Vályúláda Szepesbéláról (Szepes vm.) 14. század. Magyar Nemzeti Múzeum, 36/1916. 3. ltsz. – Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 162. nyomán. Fotó: Dabasi András–Kardos Judit 7. a) Cserépbogrács az Árpád-korban. Lébény (Moson vm.), b) Árpád-kori fazék. Győr (Győr vm.) – MTA Régészeti Intézet, Takács Miklós ásatása, 42 886 és 43 100 ltsz. diafelvételek nyomán 8. Zotmund, Búvár Kund csónakja a Képes Krónikában – Képes Krónika (1370 körül) nyomán. A miniatúra tárgya (61. oldal) Csapodiné Gárdonyi Klára meghatározása szerint III. Henrik császár hajóinak pusztulása Pozsonynál 9. Boroshordót szállító lőcsös szekér lófogattal 1476 körül. Jánosrét (Bars vm.) – Részlet a Jánosréti mester Szent Lászlós oltáráról. A botba zárt arany csodája. Török Gyöngyi: A jánosréti Szent Miklós-főoltár a Magyar Nemzeti Galériában. Budapest, 1989. nyomán 10. Szent László temetési kocsija a Képes Krónikában – Képes Krónika (1370 körül). Hasonmás kiadás. Magyar Helikon Kiadó. Budapest, 1964. 101. nyomán 11. Kun László megöletése. Az első sátorábrázolás Magyarországon – Képes Krónika (1370 körül). Hasonmás kiadás. Magyar Helikon Kiadó. Budapest, 1964. 129. nyomán 12. Nagy Lajos születése földre rakott ágyon – Képes Krónika (1370 körül). Hasonmás kiadás. Magyar Helikon Kiadó. Budapest, 1964. 140. nyomán 13. Kétszarvú ágyeke Szenthei másképpen Sárói Mátyás címerében (1456, Győr) – Magyar Országos Levéltár, DL 50530 Czikkelyné Nagy Erika felvétele 14. Cserépkorsó, palack az Árpád-korban. Győr (Győr vm.) – MTA Régészeti Intézet, Takács Miklós ásatása, 43079 ltsz. diafelvétel nyomán 15. Nagyméretű tárolóedény az Árpád-korban. Edelény (Borsod vm.) – MTA Régészeti Intézet, 43194 ltsz. diafelvétel nyomán 16. Középkori cserépkályha rekonstrukciója. Békéscsaba (Békés vm.) 16. század eleje – Sabján Tibor: Kályhásmesterség. In: Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 360. nyomán 17. Bögrés szemeskályha rekonstrukciója. Szentkirály (Alföld) 16. század eleje – Sabján Tibor: Kályhásmesterség. In: Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 359. nyomán 18. Táncoló hölgy és lovag ábrázolása kályhacsempén a 15. század végén. Besztercebánya (Zólyom vm.) – Iparművészeti Múzeum. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 4. képmelléklet nyomán 19. Melltű táncoló párral 1250 körül. Tömörd (Vas vm.) – Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 1878. 115. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 1. képmelléklet nyomán 20. Táncoló alakok a 14–15. század fordulóján készült falfestményen. Buda (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Budapest Történeti Múzeum, ltsz. 6763. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 2. képmelléklet nyomán

727


2009.11.09. 20:48:44

21. Téglaégető kemencék Győr mellett (1597) – Hoefnagel, Georgius Győrt ábrázoló metszetének részlete. Braun, Georg–Hogenberg, Franz: Civitates Orbis Terrarum V. 1598. nyomán 22. 1678-ban épült „ereszes” ház. Kászonimpér (Csík-Gyergyó vm.) – Látható a kolozsvári szabadtéri múzeumban. Balassa M. Iván felv. 2003 23. Somlószőlős (Veszprém vm.) szőlőhegyi pecsétje (1654) – A község egykori neve: Nagyszőlős. Égető Melinda (szerk.): Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470–1846). Budapest, 2002. 11. kép nyomán 24. Ácsolt láda. Morgonda (Nagy-Küküllő vm.) 14. század – Csilléry Klára, K.: A magyar nép bútorai. Budapest, 1972. I. képmelléklet nyomán 25. Erdélyi sóvágó (bányász) ünnepi viseletben, 17. század – Benke István főszerk.: A magyar bányászat évezredes története. III. Budapest, 2001. LIII. képmelléklete nyomán 26. Patakmalom ábrázolás a Fejér megyei molnárcéh szabadalomleveléről (1701) – Szent István Király Múzeum. Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 10. nyomán 27. Bányászok a bakabányai (Hont vm.) címerben (18. század) – Falfestmény a városházán. Benke István (főszerk.): A magyar bányászat évezredes története. III. Budapest, 2001. LIII. tábla nyomán 28. Habán tál 1691-ből – Katona Imre, Cs.: Habán művészeti emlékek Magyarországon. Budapest, é. n. 156. nyomán 29. A huszárságnál is használatos fanyereg. Tiszafüred (Heves vm.) – Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 79. nyomán 30. Festett láda. Kalotaszeg (Kolozs vm.) 1768 – Umling János munkája. Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete. II. Budapest, 1981. 27. kép nyomán 31. 1673-ban állított nagykapu, Mikháza (Maros-Torda vm.) – Szelestey László (szerk.): A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 196. nyomán 32. Habán céhkorsó (1694) – Katona Imre, Cs.: Habán művészeti emlékek Magyarországon. Budapest é. n. 157. nyomán 33. Mészáros legénykorsó (1755) – Szent István Király Múzeum. Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 196. nyomán 34. Habán kályha részlete. Pácin (Zemplén vm.) 17. század – Sabján Tibor: Kályhásmesterség. In: Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 357. nyomán 35. Nyugat-dunántúli népies cserépkályha. Külsővat (Vas vm.) 16. század – Sabján Tibor: Kályhásmesterség. In: Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 359. nyomán 36. A kádár céh ládája. Székesfehérvár (1722) – Szent István Király Múzeum. Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 12. nyomán 37. Kádár cégér. Székesfehérvár (1762) – Szent István Király Múzeum. Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 199. nyomán 38. A csizmadia céh behívó táblája. Székesfehérvár (18. század) – Szent István Király Múzeum. Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 100. nyomán 39. Szeretőjével táncoló pandúr (18. század) – Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 13. képmelléklet nyomán 40. Hegedűs és táncoló huszár (18. század) – Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 15. képmelléklet nyomán 41. Körtáncot járó délszláv határőrök (1760–70 körül) – Hadtörténeti Múzeum, Pesovár Ernő: A magyar táncművészet évszázadai. Budapest, 2003. 11. képmelléklet nyomán 42. Faragott széktámla. Nyúlhegy, 1766 (Győr vm.) – K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai. Budapest, 1972. XVI. tábla nyomán 43. A patakmolnár céh privilégiumának címeres oldala. Sármellék, 1817 (Fejér vm.) – Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 48. nyomán

728


2009.11.09. 20:48:44

44. Festett ágyvég tornya. Komárom, 1783. Komáromi asztalosmunka – Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete. Budapest, 1981. II. kötet, 87. nyomán. Néprajzi Múzeum ltsz. 15462 45. Patakmolnár céh zászlaja. Sármellék, 1826 (Fejér vm.) – Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Székesfehérvár, 2007. 49. nyomán 46. Patkoló kovács ábrázolása a szegedi kovács céh zászlaján (1852) – Móra Ferenc Múzeum, Szeged. ltsz. Kov03-16 47. Ruhásszekrény. Csorna (Sopron vm.) 1818. – Csornai Múzeum. Kücsán József–Perger Gyula (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye népművészete Győr, 2002. 220. nyomán 48. Saroktéka. Zetelaka (Udvarhely vm.) 1839 – Csilléry Klára, K: A magyar nép bútorai. Budapest, 1972. XV. képmelléklet nyomán 49. Ormánsági festett ágy. (Csány)Oszró (Baranya vm.) 1845. – Janus Pannonius Múzeum ltsz. 52.1036.1. Pécs. Deim Péter felv. 2005 50. Parasztasszonyok Sopron vidékén (1816) – Bikkessy Heimbucher, József 1816. 9. kép. Kresz Mária: Magyar parasztviselet. Budapest 1956. 20. tábla nyomán 51. Csikós a 19. század elején – Bikkessy Heimbucher, József 1816. (Színezett rézmetszet). Kresz Mária: Magyar parasztviselet. Budapest, 1956. 12. tábla nyomán 52. Leány ünnepi viseletben. Torockó (Torda-Aranyos vm.) 1821 – Franz Jaschke 1821. 8. Kresz Mária: Magyar parasztviselet. Budapest, 1956. 28. tábla nyomán 53. Egy selmeci bányász és felesége. Selmecbánya (Hont vm.) 1816 – Bikkessy Heimbucher, József, 1816 (színezett rézmetszet). A Magyar és Horvát Országi legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Gyűjteménye” nyomán 54. Magyar királyi bányatiszt. Selmecbánya (Hont vm.) 1816 – Bikkessy Heimbucher József: 1816 (színezett rézmetszet). „A Magyar és Horvát Országi legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Gyűjteménye” nyomán 55. Makói népviselet a 19. század közepén – Joseph Böss színes kőrajza, 1857. MNM Történeti Képcsarnok. Kresz Mária: Magyar parasztviselet. Budapest, 1956. 66. tábla nyomán. 56. Egri népviselet. Az ivó (1853) – Kresz Mária: Magyar parasztviselet. Budapest, 1956. 45. tábla nyomán 57. Öcsödi paraszt zsinóros magyar ruhában, szűrben. Öcsöd (Békés vm.) 1860 körül – Franz Kollarz–Franz Kaliwoda színes litográfiája. Wien, év nélkül, 1860-as évek eleje. MNM Történeti Képcsarnok. Gellér Katalin (szerk.): Sásköpeny és aranycsipke. Budapest, 2003. 41. nyomán 58. Árokszállási mentés menyecske és subás férfi. Jászárokszállás (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) 19. század közepe – Franz Kollarz–Franz Kaliwoda színes litográfiája. Wien, év nélkül, 1860-as évek eleje. MNM Történeti Képcsarnok. Gellér Katalin (szerk.): Sásköpeny és aranycsipke. Budapest, 2003. 36. nyomán 59. Nyomtatás az uradalmi szérűn (1855) – Prónay Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855. nyomán 60. Szilaj csikó kifogása a ménesből (1855) – Prónay Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855. nyomán 61. Vígan táncoló magyarok (1816) – Bikkessy Heimbucher József után Carl Beyer. Megjelent „A Magyar és Horvát Országi legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai Gyűjteménye…” Bécs, 1816. c. műben. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 22. kép nyomán 62. Magyar verbunkos dudás (1816) – Bikkessy Heimbucher József után Carl Beyer. Megjelent „A Magyar és Horvát Országi legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai Gyűjteménye…” Bécs, 1816. c. műben. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 23. kép nyomán 63. Tornácos, csonkakontyos lakóház. Csököly (Somogy vm.) 1843 – Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Szenna (Somogy vm.) Balassa M. Iván felv. 2003 64. Ormánsági népviselet (Baranya vm.) 1888 – Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben. Magyarország. I. kötet. Budapest, 1888. a 402–403. oldal közötti színes képmelléklet nyomán

729


2009.11.09. 20:48:44

65. Alföldi tánc, verbuváló jelenet (19. század közepe) – Ismeretlen mester műve, év nélküli olajnyomat. Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Budapest, 2003. 43. kép nyomán 66. Utcasor „fűrészfogas” beépítéssel. Fertőszéplak (Sopron vm.) 19. század második fele – Balassa M. Iván felv. 2004 67. Vázas, gótikus jellegű bekötött szék. Ormánság (Baranya vm.) 19. század – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre. Deim Péter felv. 2005 68. Tornácos házak. Nyárszó (Kolozs vm.) 19. század vége – Balassa M. Iván felv. 2005 69. Ácsolt ágy. Lendvadedes (Zala vm.) 18–19. század – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre. Zentai Tünde felv. 1999 70. Lécvázas ágy rozsszalma-fonattal. Közép-Dunántúl, 19. század – Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém. Zentai Tünde felv. 2000 71. Füstös konyha. Zádor (Baranya vm.) 20. század eleje – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre. Zentai Tünde-féle rekonstrukció. Deim Péter felv. 2005 72. Lakószoba részlete sarokpaddal. Szenna (Somogy vm.), 19. század – Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre. Zentai Tünde-féle rekonstrukció. Deim Péter felv. 2005 73. Lakóházból kikerült 19. századi bútorok szőlőhegyi épület szobájában. Őcsény (Tolna vm.) – Zentai Tünde felv. 2003 74. Mennyezetes ágy. Sárköz (Tolna vm.) 1859 – Schnöller Lajos akvarellje. Szelestey László (szerk.): A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 175. nyomán 75. Álfiókos, dúsan virágzott, „búzakalászos” menyasszonyi láda. Mezőkövesd (Borsod vm.) 1913. Néprajzi Múzeum, Budapest – Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete. II. Budapest, 1981. 59. nyomán 76. A sertésvágó hentes társulat behívó táblája. Debrecen (Hajdú vm.) 1936 – Déri Múzeum, Debrecen. Szulovszky János (szerk.): A magyar kézművesipar története. Budapest, 2005. 247. nyomán 77. Türelemüveg. Csabrendek (Zala vm.) 19. század vége – Néprajzi Múzeum Budapest. Ltsz. 69510. Roboz László felvétele 78. Lakodalmi kalács. Nagykunság, 1923 – Szatmáry István akvarellje. Szelestey László (szerk.): A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 153. nyomán 79. Lakodalmasok. Szállítják a menyasszony ágyát. Kalotaszeg (Kolozs vm.) 1910-es évek – Haranghy Jenő akvarellje. Szelestey László (szerk.): A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 154. nyomán 80. Nádkévék behordása szánon. Hajdúság, 1923. – Benyovszky István akvarellje. Szelestey László (szerk.): A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Budapest, 2000. 51. nyomán 81. Menyasszonyi emléklap. Apátfalva (Csanád vm.) 20. század eleje – József Attila Múzeum, Makó. Juhász Antal (szerk.): Csongrád megye népművészete. Budapest, 1990. 589. kép nyomán 82. Kecskefejes duda. Ipolykeszi (Hont vm.) 1910 körül – Néprajzi Múzeum, Budapest. Ltsz. 89601. Roboz László felvétele 83. Menyecskés dudafej. Dél-Alföld, 1910 előtt – Néprajzi Múzeum, Budapest. Ltsz. 119480. Roboz László felvétele 84. Miska-kancsó – Tiszafüred (Heves vm.) Néprajzi Múzeum, Budapest. Ltsz. 70.37.20. Feliratos. Roboz László felvétele 85. Üvegikonok a 19. századból. Füzesmikola (Szolnok-Doboka vm.) – Néprajzi Múzeum, Budapest. Ltsz. 70.153.3 és 71.136.3. Winter Erzsébet felvételei 86. Református templom festett mennyezettáblája. Mezőcsát (Borsod vm.) 1746 – Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete. II. Budapest, 1981. 349. nyomán

730


2009.11.09. 20:48:44

A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE

1. 2.

3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

7–10. századi ekevasak és csoroszlyák a kelet-európai térségben – Balassa Iván: A magyar földművelés emlékei a 9–10. századból. In: Kovács László (szerk.): Honfoglalás és régészet. Budapest, 1994. 239. nyomán A félig földbe mélyített lakóházak tüzelőberendezése a mai Dél-Ukrajna területén a 8. századtól a 10. század első feléig – Balassa M. Iván: A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. Békéscsaba, 1985. 21. nyomán. Eredeti forrás: Rappoport, P. A.: Drevnyerusszkoje zsiliscse (VI–XIII. vv. n. e.). In: Rabinovics, M. G. (szerk.): Drevnyeje zsiliscse narodov vosztocsnoj Evropü. Moszkva, 1975. 104–155. Magyarország nemesfém-, színesfém- és kősóbányái a 11–15. században – Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon. Budapest, 1984. 66. nyomán A magyarországi vaskohászat és vasfeldolgozás telephelyei (900–1250) – Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest, 1970. 168. nyomán A magyar marhaexport útvonalai Itáliába a 16–17. században – Pickl, Othmar: Der Viehhandel von Ungarn nach Oberitalien vom 14. bis zum 17. Jahrhundert. In: Internationalen Oschsenhandel (1350–1750). Akten der 7th International Economic History Congress. Edinburgh, 1978. Beiträge zur Wirtschaftsgeschichte. Bd. 9. Stuttgart, 1979. 47. nyomán A transzhumáló pásztorok útvonalai Magyarország környezetében a 18–19. században – Dunăre, Nicolae: A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai a románoknál. Ethnographia, 1964. 268. nyomán Az egésztelekhez tartozó szántó és rét nagysága a Dunántúlon a 18. század végén – Felhő Ibolya (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest, 1970. nyomán A kukorica magyar elnevezései a 17. században – Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960. 91. nyomán A vörösbor-termelés elterjedtsége és a hódoltsági terület határa, 1606–1875 – Andrásfalvy Bertalan: A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. Néprajzi Értesítő, 1957. 51. nyomán Szepes, Abaúj és Torna vármegye vasipari telephelyei a 18. század első harmadában. – Paulinyi Oszkár: Gazdag föld – szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. Budapest, 2005. 236. nyomán Gömör-Kishont vármegye vasipari telephelyei a 18. század első harmadában – Paulinyi Oszkár: Gazdag föld – szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. Budapest, 2005. 235. nyomán Szabócéhek Borsod, Gömör, Abaúj, Torna és Zemplén megyében a 17. században – Veres László–Viga Gyula (szerk.): Kézműipar Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 2006. 166. nyomán

68

94 189 192

299 303 309 320 324 342 342 343

731


2009.11.09. 20:48:44

13. 14. 15.

16. 17. 18. 19. 20. 21.

22. 23. 24. 25. 26.

Falun működő takácscéhek céhleveleinek megyék szerinti átlagos évszáma és a takácsszövés a 18–19. század fordulóján – Szolnoky Lajos: A falusi takácscéhek Magyarországon. Ethnographia, 1972. 256. nyomán Vándorlegények származáshelyei az asztaloslegények szállásán, Győr 1574–1699 – Batári Ferenc: Asztalos legények Győrött a XVII. században. Arrabona 9. Győr 1967. 114. nyomán A kalaposlegények szálláshelyén megforduló vándorlegények származáshelyei, Sopron 1779–1890 – Domonkos Ottó: A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV–XIX. században. Budapest, 2002. 97. nyomán Borsod vármegye településformái az első katonai térképfelvétel alapján (1783) – Györffy István: Magyar falu – magyar ház. Budapest, 1943. színes térképmelléklete nyomán Házterületek a 17–18. században – Barabás Jenő–Gilyén Nándor: Magyar népi építészet. Budapest, 1987. 306. nyomán A nyomtatómunka alapváltozatainak elterjedtsége a 19. század végén – Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963. 240. nyomán Fontosabb tutajkikötők (purtusok) és az épületfával ellátott terület a Tisza és a Körösök mentén a 19. században – Barna Gábor: A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethnographia, 1988. 194. Benczúr Sámuel festőlegény európai vándorútja Békésről 1843–1846-ban – Domonkos Ottó: A magyarországi mesterlegények közép-európai kapcsolatai és szokásai a XV–XIX. században. Budapest, 2002. 66. nyomán Pék iparossal rendelkező települések aránya az 1890-es évek elején – Szulovszky János: A társadalom realizált igényvilága a 19. század utolsó harmadában Magyarországon. Térképlapok egy kutatásból. Cseri Miklós–Kósa László–T. Bereczki Ibolya (szerk.): Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szentendre, 2000. 596. nyomán A népesség megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint Borsod megyében 1949–1955-ben – Kóródi József: A borsodi iparvidék. Budapest, 1959. 233. nyomán A szoba fűtőberendezése a 18–19. századfordulón a magyar nyelvterületen – Barabás Jenő–Gilyén Nándor: Magyar népi építészet. Budapest, 2004. 95. nyomán Kukoricakenyér-fogyasztás Magyarországon 1880 körül – Keleti Károly 1887, illetve Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960. 400. nyomán Az erjesztett korpalé elnevezései az északi népterületen – Paládi-Kovács Attila: A palóc kiszi és a savanyú ízlésirány kérdése. Ethnographia, 2007. nyomán A kiszehajtás szokásának elterjedtsége az északi népterületen – Paládi-Kovács Attila: A kiszehajtás földrajzi elterjedtsége. Agria XLIII. Az egri Dobó István Múzeum Évkönyve 2007. nyomán

346 349

355 366 373 524 542 546

549 553 572 596 602 629

732


2009.11.09. 20:48:44

AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. 2. 3. 4. 5.

6.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

13.

Osztják nemzetségi jelek 17. századi okiratokban – Csernyecov, V. N.: Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetének történetéhez. Budapest, 1949:5. nyomán Osztják nemzetségi jelek 17. századi okiratokban – Csernyecov, V. N.: Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetének történetéhez. Budapest, 1949:7. nyomán Nyírfák „göbüzése”. Székelybethlenfalva (Udvarhely vm.) – Györffy István: Viricselés a Székelyföldön. Ethnographia 1937:209. nyomán Élőfás méhtartásra berendezett odúk. (Rekonstrukció) – Balassa M. Iván: Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében. Ethnographia 1970:535. nyomán Vízimadár formájú ivócsanakok fából az Urál vidékén – Gurina, N. N.: A vízimadarak népe. In: Gulya János (szerk.): A vízimadarak népe. Tanulmányok a finnugor rokon népek élete és műveltsége köréből. Budapest, 1975:129. nyomán Vízimadarak ábrázolása neolit kori agyagedényeken – Gurina, N. N.: A vízimadarak népe. In: Gulya János (szerk.): A vízimadarak népe. Tanulmányok a finnugor rokon népek élete és műveltsége köréből. Budapest, 1975:135, 139. nyomán Solymász ábrázolása egy permi ezüsttálon, 9. század – László Gyula: Régészeti tanulmányok. Budapest, 1977:316. nyomán Korai magyar vadászat vázlata egy 8–9. századi szíjvégen. Klárafalva (Torontál vm.) – László Gyula: Régészeti tanulmányok. Budapest, 1977:315. nyomán Vizahorog az Al-Dunán Aelianus leírása nyomán. (Rekonstrukció) – Rohan-Csermák, Géza: Sturgeon Hook of Eurasia. New York, 1963:16. nyomán A „magyar vejsze” – Herman Ottó: A magyar halászat könyve. I. Budapest, 1887:154. nyomán Métháló, métfa és a marázsaháló felállítása – Herman Ottó: A magyar halászat könyve. I. Budapest, 1887:318–319. nyomán Az ősi lótartás emlékei. 1. A cselkari zablarúd, i. e. 1500 körül (Észak-Kazahsztán) – Szmirnov, K. F. nyomán közli Fodor István: Verecke híres útján… Budapest, 1975:102; 2. Az alakuli zablarúd és fék, i. e. 1500 körül (Rekonstrukció, Kurgáni terület) – Szmirnov, K. F. nyomán közli Fodor István: Verecke híres útján… Budapest, 1975:101; 3–6. Zablaleletek az ananyinói kultúrából, i. e. 1000–900 körül (Volga–Káma vidék) – Zbrujeva, A. V. nyomán közli Matolcsi János: Állattartás őseink korában. Budapest, 1982:120. nyomán 1. Juhfüljegyek (Kecskemét) – Györffy István: Állattartás. In: A magyarság néprajza. II. Budapest, é. n. (1934):105; 2. Lófej, öntött, lapos bronzdísz (Ananyíno, Volga-Káma vidék, i. e. 1000–900 körül) – Zbrujeva, A. V. nyomán közli Matolcsi János: A Közép-Volga-vidéki finnugor népek állattartása a korai

43 44 51 52

53

55 56 57 58 59 60

62

733


2009.11.09. 20:48:44

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

26. 27. 28. 29. 30. 31.

vaskorban. MŐT Budapest 1977:252. nyomán; 3–8. Kezdetleges fabéklyók; 9–10. Szőrnyűgök – Paládi-Kovács Attila: A magyar állattartó kultúra korszakai. Budapest, 1993:35. nyomán Méndöntés ábrázolása egy szkíta vázán és Herman Ottó megfejtése – Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Budapest, 1909. VII. tábla nyomán Ekevasak a 9. századból – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973:165. nyomán Magyarországi sarlók a 10. századból – Balassa Iván: A magyar földművelés emlékei a 9–10. századból. In: Kovács László (szerk.): Honfoglalás és régészet. Budapest 1994:240. nyomán Pannóniai metszőkés leletek a római korból – Kecskés Péter–Pethő Mária: A pannóniai szőlőművelés és mustnyerés tárgyi emlékeinek értékeléséhez. Néprajzi Értesítő 1974:135. nyomán Szőlőprés alapzata. Aquincum, 2–4. század – Kecskés Péter–Pethő Mária: A pannóniai szőlőművelés és mustnyerés tárgyi emlékeinek értékeléséhez. Néprajzi Értesítő 1974:147. nyomán Dohánylevél-alakú evezők a Volgán – Jankó János: A magyar halászat eredete. II. Budapest–Leipzig, 1902:561. nyomán Pofarudas zabla. Naszvad (Komárom vm.) – Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti tanulmányok. I. Budapest, 1962:IV.1. nyomán Honfoglalás kori kengyelek. 1. Beregszász (Bereg vm.), 2. Naszvad (Komárom vm.) – Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti tanulmányok. I. Budapest, 1962:IV.1. nyomán Egy honfoglalás kori lószerszám helyreállítása. Koroncó (Győr vm.) – László Gyula: A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Budapest, 1943:17. nyomán Visszacsapó összetett íj csonttal merevített markolattal és végekkel – Dienes István: A honfoglaló magyarok. Budapest, 1972:34. nyomán Kézimalmon őrlő leányok – László Gyula: Régészeti tanulmányok. Budapest, 1977:323. nyomán Körülsáncolt ól, állatteleltető építmény az Árpád-korból (Rekonstrukciós rajz) Orosháza-Kardoskút (Békés vm.) – Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek, Ser. II. 12. Budapest, 1964. nyomán Árpád-kori veremház alaprajza. Tiszaeszlár (Szabolcs vm.) – Kovalovszky Júlia: Ásatások Szarvas környéki Árpád-kori falvak helyén. Archeológiai Értesítő 87. évf. 1964:62. nyomán Árpád-kori földbe mélyített ház rekonstrukciója fali fülkékkel. Kardoskút (Békés vm.) – Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti füzetek. Ser. II. 12. Budapest 1964:4.C. kép nyomán Fémdíszekkel szegélyezett süveg és köntös, veretes nyakú ing egy honfoglaló asszony sírleletei alapján. Orosháza (Békés vm.) – Dienes István: A honfoglaló magyarok. Budapest, 1972:37. nyomán Cserépbogrács az Árpád-korban. Ógyalla (Komárom vm.). Ugyanaz a tárgy két rajzon – Takács, Miklós: Die arpadenzeitlichen Tonkessel im Karpatenbecken. Varia Archeologica Hungarica. Budapest, 1986. Tafel 14. 2–3. nyomán Erdélyi cserépbogrács a 12–13. században. Alvinc (Alsó-Fehér vm.) – Takács, Miklós: Die arpadenzeitlichen Tonkessel im Karpatenbecken. Varia Archeologica Hungarica. Budapest, 1986. Tafel 83. 3. nyomán Varkocskorongon mintázott mítikus állatfigura. Tiszaeszlár (Szabolcs vm.) – Dienes István: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. In: Hajdú Péter (szerk.): Uráli népek. Budapest, 1975:95. nyomán

63 65 70 70 72 73 76 78 79 79 87 88

91 95 96 101 106 107 108

734


2009.11.09. 20:48:44

32.

33. 34. 35. 36. 37. 38.

39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Az iráni mitológia fantasztikus állatalakja egy honfoglaló magyar tarsolylemezén. Tiszabezdéd (Szabolcs vm.) – Dienes István: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. In: Hajdú Péter (szerk.): Uráli népek. Budapest, 1975:104. nyomán Hunor és Magyar vadászata a Képes Krónika után – László Gyula: Régészeti tanulmányok. Budapest, 1977:317. nyomán Szorítócsapda farkasfogáshoz a 15. századi Itáliában (Petrus de Crescentis után) – Gunda Béla: Néprajzi vonatkozások régi francia vadászkönyvekben. Néprajzi Értesítő 1939:250. nyomán Magyar solymász képe egy 14. századi padlótégláról – László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944:285. nyomán Középkori halászeszközök. a) Kuttyogató a Dráva-mellékéről. b) Harcsahorgok. c) Vizára való úszó horog a Dunán – Herman Ottó: A magyar halászat könyve. I. Budapest, 1887:216. nyomán Öregháló, gyalom – Herman Ottó: A magyar halászat könyve. I. Budapest, 1887:252. nyomán Magyar lótartók néhány eszköze a középkorban – 1–10. Lóvakarók, lópatkók és vasbéklyó. Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késő vaskortól a középkor végéig. Zalaegerszeg, 1982:863, 876, 902, 928; 11. Feszítő zabla (Zsámbék, Pest vm.). Tóth Zoltán: Legrégibb feszítő zabláinkról. Arch. Ért 1920–1922:81; 12. Pofarudas zabla (Naszvad, Komárom vm.). Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti tanulmányok. I. Budapest, 1962:IV.1. nyomán; 13. Vasbéklyó. Müller id. m. 928. Lófarok bekötésének módja a Kolozsvári-testvérek Szent György szobrán – László Gyula: Kolozsvári Márton és György Szent György szobrának lószerszáma. Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942:93. nyomán Ásópapucsok és a velük végzett munka – Balassa Iván: A magyar földművelés emlékei a 9–10. századból. In: Kovács László (szerk.): Honfoglalás és régészet. Budapest, 1994:243. nyomán Túróeke 1460-ból. Székelyderzs (Udvarhely vm.) – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973:290. nyomán Kapatípusok a Kárpát-medencében a középkor végéig – Müller Róbert: A középkor agrotechnikája. In: Bende Lívia–Lőrinczy Gábor (szerk.) A középkori magyar agrárium. Ópusztaszer, 2000:42. nyomán Finn félkasza, rövid kasza – Vilkuna, Kustaa. Die Heumahd mit der Heusense. In: Festschrift Matthias Zender. Studien zur Volkskultur, Sprache und Landesgeschichte. II. 1972:692–707. nyomán A magyar rövid kasza fejlődésének vázlata (10–16. század) – Müller Róbert: A középkor agrotechnikája. In: Bende Lívia–Lőrinczy Gábor (szerk.): A középkori magyar agrárium. Ópusztaszer, 2000:43. nyomán Középkori aratósarlók – Vakarelski, Christo: Az aratósarlók származása és osztályozása. Néprajzi Értesítő 1932:60. nyomán A sarlós aratás művelete – Vakarelski, Christo: Az aratósarlók származása és osztályozása. Néprajzi Értesítő1932:67. nyomán Középkori szőlőmetszőkés. Gyöngyöspata (Heves vm.) – Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból. Agria 1982–1983:141. nyomán „Hun szekér” a Bécsi Képes Krónika után – Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Budapest, 1909:104. nyomán Bödönhajó. Keszthely (Zala vm.) – Herman Ottó: A magyar halászat könyve. I. Budapest, 1887:202. nyomán Őrlőkövek a 10–11. századból – Balassa Iván: A magyar földművelés emlékei a 9–10. századból. In: Kovács László (szerk.): Honfoglalás és régészet. Budapest, 1994:242. nyomán

109 153 153 154 155 157

158 159 166 170 170 172 172 173 174 177 182 187 190

735


2009.11.09. 20:48:44

51.

52.

53. 54. 55. 56. 57. 58. 59.

60. 61.

62.

63.

64.

65. 66.

Bányászkalapácsok és bányászkapa kinagyított rajza pecsétnyomó alapján. 14. század, Nagybánya (Szatmár vm.) – Szemán Attila: A bányászkapa ábrázolása a nagybányai pecsétnyomón. In: Bányászati és Kohászati Lapok 125 (1996):448. nyomán Csille kitolása a tárnából. A Metercia (Szent Anna kép) részlete. 1513. Rozsnyó (Gömör-Kishont vm.) – Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányákban a kezdetektől a 19. század derekáig. Rudabánya, 2003:26. nyomán Középkori bányászjelvény (ék és kalapács) kőből kifaragva a Bányásztemplom bejárata fölött. Nagybörzsöny (Hont vm.) – Hála József fényképe nyomán Sabján Tibor rajza Bányászcímer. Dobsina (Gömör-Kishont vm.) – Eisele Gusztáv (szerk.): Gömör-Kishont törvényesen egyesült vármegyének bányászati monográfiája. Selmecbánya, 1907:84. nyomán Agyagművesség. 11–13. századi edények fenékbélyegei. Kecskemét vidéke – Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest, 1938:25 Agyagművesség. 13. századi edényformák. Budai várpalota – Holl Imre: A magyar középkori kerámia kutatásának problémái. Műveltség és Hagyomány V. 1967: 67. nyomán Favágó eszközök az Árpád-házi királyok korából. Magyar Nemzeti Múzeum – Csőre Pál: A magyar erdőgazdálkodás története. Középkor. Budapest, 1980:206. nyomán Favágó és famegmunkáló eszközök a 14. századból. Magyar Nemzeti Múzeum – Csőre Pál: A magyar erdőgazdálkodás története. Középkor. Budapest, 1980:207. nyomán Borona falú, föld feletti épület rekonstrukciója a borsodi földvárból. Edelény (Borsod vm.) – Wolf Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon. In: Cseri Miklós–Tárnoki Judit (szerk.): Népi építészet a honfoglalástól a 18. századig. Szentendre–Szolnok, 2001:145. nyomán Árpád-kori település. Tiszaeszlár-Bashalom (Szabolcs vm.) – Kovalovszky Júlia: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon. Budapest, 1980. nyomán Félig földbe ásott ház ácsolt falszerkezetének maradványa a 13. századból. Székelykeresztúr (Udvarhely vm.) – Benkő Elek: Régészeti megjegyzések a székelyföldi lakóházak középkori történetéhez. In: Cseri Miklós–Tárnoki Judit (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. Szentendre–Szolnok, 2001:367. nyomán „Pincés-ház” rekonstrukciója a 15. századból. Sarvaly (Veszprém vm.) – Sabján Tibor: Késő középkori lakóházak rekonstrukciói. (Sarvalyi példák). In: Cseri Miklós–Tárnoki Judit (szerk.): Népi építészet a honfoglalástól a 18. századig. Szentendre–Szolnok, 2001:394. nyomán Háromhelyiséges, kéttüzelős ház alaprajza az Árpád-korból. Túrkeve-Móric (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Méri István, illetve Balassa M. Iván: A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. Békéscsaba, 1985:123. nyomán Az egyszerűbb kemenceszemekből készült kemence valószínű képe és a kályháskemence rekonstrukciója. Lakitelek (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest, 1938:95. nyomán Koporsóládák a 14. századból. Aranyegyháza (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest, 1938:57. nyomán Makkot verő parasztok egy 13. századból való kályhacsempén – Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet I. Budapest, é. n. (1939):338. nyomán

191

194 195 195 196 196 198 198

213 214

215

215

216

223 224 226

736


2009.11.09. 20:48:44

67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86.

Török és magyar viselet Radák Balázs 1514-ben kapott címerében – Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. II. Budapest, é. n. (1940):506. nyomán A házasságkötések és a móringszerződések száma 1800–1862 között. Siklós (Baranya vm.) – Néprajzi Közlemények VI.1. (1961):224–225. közötti melléklet nyomán Juhász subában, bottal és süvegben. Debrecen és Balmazújváros vidéke, 1740 – Balogh István: Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethnographia 1959:306. nyomán Kalotaszegi típusú (féloldalas) vaspapucsos ásók a 19. századból – Kós Károly: Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, 1999:62. nyomán Szimmetrikus ekevasak és csoroszlya a 16. századból. Debrecen-Szepespuszta (Hajdú vm.) – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973:308. nyomán Váltóeke 1601-ből. Olcsona (Szepes vm.) – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973:293. nyomán Túróeke ábrázolása pecséten 1641-ben. Dedrád (Maros-Torda vm.) – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973:310. nyomán Falueke a faluhatár barázdálására a 17–18. századból. Körösfő (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, 1999:41. nyomán Felülvetés abroszból. Nagyszombati kalendárium, 1583 – Balassa Iván: A gabona kézi vetése Magyarországon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVIII (1999):1037. nyomán Rakoncákkal magasított szekér… Debrecen vidéke (Hajdú vm.) – Jordán Károly: Bognár kisipar. Budapest, 1959. nyomán Hosszú, „egészvágás szekér” (Udvarhely vm.) – Jordán Károly: Bognár kisipar. Budapest, 1959. nyomán Hordáshoz felszerelt szekér két vendégrúddal. Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der Átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974:428–429. nyomán „Magyar csille” a 18. században. Selmecbánya (Hont vm.) – Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányászatban a kezdetektől a 19. század elejéig. Rudabánya, 2003:45. nyomán Szállítás a bányában „magyar csillével”. 1816. Selmecbánya (Hont vm.) – Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányászatban a kezdetektől a 19. század derekáig. Rudabánya, 2003:55. nyomán Magyar paraszt és parasztasszony a 16. század végén. Fametszet 1600-ból. – Domanovszky Sándor (szerk): Magyar művelődéstörténet. III. Budapest, é. n. (1941) 336, 338–339. nyomán Gyaloghajdú és asszony gereznában, a 17. század elején. Drégelypalánk (Hont vm.) – Rózsa György: Régi várképek. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti emlékei. Budapest, 1955:XVI. térkép nyomán Debreceni cívisek élelmet és ruhaneműt visznek a Református Kollégium diákjainak a 18. század elején. Debrecen (Hajdú vm.) – Balogh István: A cívisek világa. Debrecen néprajza. Budapest, 1973:65, 67, 69. nyomán Lőportartó. Az úri és a népi lőportartók közötti átmeneti csoport jellegzetes példája (Szepes vm. 17–18. század) – Borsos Béla: Magyar vadász lőportartók. Budapest, 1982:36. nyomán Lőportartó vésett díszítménye kiterítve. 1719. Székelymuzsna (Udvarhely vm.) – Borsos Béla: Magyar vadász lőportartók. Budapest, 1982:49. nyomán a) Lant és kard egy 17. századi címerben. Jancsó kódex, 1615–1618 – Kárpáti János (szerk.): Symphonia Hungarorum. Budapest, 2001:54. b) Templomi zenélés illusztrációja a Dőri-énekeskönyvben (18. század ?) – Schram Ferenc: A Dőri-énekeskönyv. Néprajzi Közlemények II. 1–2. (257): 235. nyomán

228 287 302 310 311 312 312 313 313 336 336 337 340 341 396 397 405 433 434

447

737


2009.11.09. 20:48:44

87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95.

96. 97. 98. 99.

Szénavágó „tulipánkasza”, 1906. Ondód (Hajdú vm.) – Varga Gyula: Szénavágók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében. A Déri Múzeum Évkönyve 1982:474. nyomán Kukoricatöltögető eke, 1838. Debrecen-vidéke (Hajdú vm.) – Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960:182. nyomán Kubikos talicska az 1910-es években. Makó (Csanád vm.) – Tóth Ferenc: A makói talicska. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966–1967:121. nyomán Rekk, új típusú szénahordó szekér, 1910-es évek (Tolna Vm.) – Czakó Sándor: Új szerszám született. Dunatáj, 1978/3:69–76. nyomán A repceszállító szekér javított változata, 1856. Derekegyháza (Csongrád vm.) – Selmeczi Kovács Attila: A magyarországi olajnövénykultúra. Budapest, 1993:53. nyomán A nyomórúd lekötéséhez, a rudallókötél meghúzásához használt hengercsiga lapickákkal – Sólymosy László: Adalékok a nyomórúd lekötésének módozataihoz. Néprajzi Értesítő 1939:216. nyomán Laposfenekű ladik. 1880-as évek. Komárom (Komárom vm.) – Herman Ottó: A magyar halászat könyve. I. Budapest, 1887:253. nyomán Vasbányász szerszámok: a) bányászcsákányok, b) bányászpörely. 19. század. Torockó (Torda-Aranyos vm.) – Kós Károly: Néprajzi képeskönyv Erdélyből. Budapest, 1994:89. nyomán Vasműves jelvények: a) Torockó címere az unitárius templom kőkerítésének bejárata fölött 1700-ból. b) Jelek verősgazda és kőfaragó családok sírkövein a 19. századból. Torockó (Torda-Aranyos vm.) – Kós Károly: Néprajzi képeskönyv Erdélyből. Budapest, 1994: 89. nyomán Malomkő faragása. Csicsóújfalu (Szolnok-Doboka vm.) – Kós Károly: Néprajzi képeskönyv Erdélyből. Budapest, 1994:87. nyomán Kerített ház. Göcsej (Zala vm.) – Néprajzi Múzeum, Etnológiai Adattár Kézirattára, Igazgatósági iratok. Budapest, é. n. nyomán Nyereg alakú kemence a 20. század elején. Érsekújvár (Nyitra vm.) – Thain János–Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet. Budapest 1991:36. nyomán ONCSA ház tervrajzon (mintaterv) – Pusztai László–Hadik András–Fülöp Csilla (szerk.): A népi irányzat továbbélése a magyar építészetben, 1918–1950. Budapest 1987:79. nyomán

508 520 534 535 536 537 540 544

551 565 574 575 576

738


2009.11.09. 20:48:45

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ – Paládi-Kovács Attila. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

FORRÁSOK, MÓDSZEREK, EREDMÉNYEK A NÉPI MŰVELTSÉG TÖRTÉNETI KUTATÁSÁBAN – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11

Előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néprajz és művelődéstörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nép, népi műveltség és a „hivatásos” kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idő felfogása és a műveltségi javak együttélése, egyidejűsége a népi műveltségben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történeti rétegek és relatív kronológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Évszámok, századok – abszolút kronológia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Innovációk, konjunktúrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Periodizáció, szakaszok és fordulópontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Változás, átmenet, fixáció. Kontinuitás és diszkontinuitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történeti stílusok, stílusrétegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 14 15 17 19 21 24 27 31 35

ELŐZMÉNYEK A 10. SZÁZADIG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

39

Társadalom – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Család, rokonság, leszármazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetség és törzs – szabadok és szolgák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás – Szilágyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zsákmányolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állattartó kultúra – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földművelő gazdálkodás – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra – Égető Melinda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlőkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcskultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kertkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés, szállítás, járművek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízi közlekedés, csúsztatók, szánok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lovaglás, málházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerekes járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézművesek, mesterségek – Paládi-Kovács Attila. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vas- és fémművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőrművesség, szőrművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

39 39 43 49 50 51 52 57 60 67 72 72 74 75 76 76 78 80 82 83 84

739


2009.11.09. 20:48:45

Kendermegmunkálás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyagművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb mesterségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településmód – Bárth János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szavak üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyarság települései a honfoglalás előestéjén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyarság letelepedése a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építőkultúra – Balassa M. Iván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakásbelső, bútorok – Zentai Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öltözködés – Flórián Mária . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amire szókincsünkből következtethetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyi emlékek tanúsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra – Kisbán Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A táplálkozáskultúra emlékei a 9. század végéig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra a honfoglalás korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Díszítőművészet – Verebélyi Kincső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költészet – Szemerkényi Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zene, dal – Paksa Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Archaikus réteg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ugor ősréteg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Nemzetek feletti” ősréteg: a pszalmodizáló stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ótörök ősréteg: a kisambitusú pentaton stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ótörök ősréteg: a nagy ívű ereszkedő (kvintváltó) pentaton stílus . . . . . . . . . . . . . . . . Népszokás – Bárth Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiedelmek, vallási képzetek – Pócs Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

85 86 87 88 88 90 91 93 97 99 99 100 102 102 105 107 111 116 117 119 119 120 120 131 133

A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KÖZÉPKORBAN (11–15. SZÁZAD) . . . . . . . . . . . .

137

A köznépi társadalom élete – Paládi-Kovács Attila. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyén, család, rokonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetség, natio, ország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jobbágyság, parasztság, közösség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás – Szilágyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Méhészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állattartó kultúra – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lótartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szarvasmarhatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Juhtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sertéstartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ebtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baromfitartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földművelő gazdálkodás – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termesztett növények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Talajművelés, munkaeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aratási, cséplési módok és eszközök. Tárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra – Égető Melinda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlőkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcskultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kertkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés, szállítás, járművek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lovaglás, nyergelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

137 137 143 146 150 151 151 152 155 158 158 160 162 163 164 165 165 167 169 171 175 175 178 179 180 181

740


2009.11.09. 20:48:45

Kerekes járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utazószekerek, kocsik, hintók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízi közlekedés és járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézművesség, mesterségek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasművesség, kovácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyagművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A faipar fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kender- és lenfeldolgozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőrművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településformák – Bárth János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A falurendszer kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A településnév-adás módjai, típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Falut jelentő latin szavak és településtörténeti hátterük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középkori faluhálózat kiteljesedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyarországi városok fejlődésének útja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építőkultúra, köznépi lakóházak – Balassa M. Iván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakáskultúra, bútorok – Zentai Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Árpád-kor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Késő középkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öltözetek, viseletek – Flórián Mária. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugati öltözetelemek átvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Továbbélő keleti hatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középkortól ismert ruhafélék a közrend öltözködésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra – Kisbán Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A középkori kettős étkezési rend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hús és hústalan váltakozása: a központi irányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hús és a hal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kenyér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Káposzta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kor ízlése és a nemzetközi minta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Díszítőművészet – Verebélyi Kincső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költészet, szájhagyomány – Szemerkényi Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zene, népdal – Paksa Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tánc – Felföldi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakrális táncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Udvari táncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Harci táncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Profán táncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szokásvilág – Bárth Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiedelmek, vallási képzetek – Pócs Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

181 185 186 187 191 196 197 200 201 202 202 204 206 207 211 212 219 220 222 225 225 225 227 229 229 230 232 233 234 234 235 238 244 255 255 257 258 258 259 262

A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (16–18. SZÁZAD) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

267

A köznépi társadalom – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Második jobbágyság és rétegződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földközösség, faluközösség, önkormányzat, önigazgatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felekezet, közösség és egyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Család, háztartás, rokonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéni életút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás – Szilágyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Méhészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

267 267 269 274 278 283 290 290 292 293

741


2009.11.09. 20:48:45

Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állattartó kultúra – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szarvasmarhatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lótartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Juhtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sertéstartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baromfitartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Legeltetés, nyájak és pásztorok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építmények, ólak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tejgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földművelő gazdálkodás – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Trágyázás, talajjavítás, talajmunkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aratás, cséplés, nyomtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termesztett növények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra – Égető Melinda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlőkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcskultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kertkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés, szállítás, járművek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lovaglás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerekes járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kocsi és hintó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Távolsági fuvarozás, szekeresek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szénaszállító szekerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízi közlekedés, szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézművesség, ipar, háziipar – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gabonamalmok, őrlő molnárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Faműves mesterségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyagművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kender- és lenmunka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőrművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településformák – Bárth János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településtörténeti és népesedési változások a török korban (16–17. század). . . . . . . . Népesedéstörténeti folyamatok a 18. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Belső migráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telepítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzetiségi arányok változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településtörténeti változások a 18. században és a 19. század első felében . . . . . . . . . Építőkultúra, lakóházak – Balassa M. Iván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakásbelső, bútorok – Zentai Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kora újkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 17. század fejleményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népi lakáskultúra kibontakozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jobbágykor vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öltözetek, viseletek – Flórián Mária. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyugati divat befolyásának erősödése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „magyar ruha” kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Férfiöltözet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Női öltözet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közrend öltözködésének elkülönülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feudális kötöttségek – önellátás, ruharendeletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feudális kötöttségek lazulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bővülő kereskedelem, változó ruhafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

294 297 298 300 301 304 305 305 306 307 308 308 310 314 317 321 321 326 328 330 330 331 332 334 335 337 339 340 344 347 350 353 353 356 356 359 359 362 363 364 367 382 382 383 385 391 394 394 394 395 396 396 398 399 399

742


2009.11.09. 20:48:45

Vászonruhák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőrruhák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szűrposztó és aba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Posztóruhák és a férfiruhatár módosulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A női öltözet alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kelengye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Régiók öltözködésének elkülönülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra – Kisbán Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élelmiszerek, ételek, étkezések (16–17. század) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gabona, kenyér, kása, főtt tészta – tőkehús és szárnyas – káposzta és répa . . . . . . Ételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Káposztás hús Magyarország címere” – „Szalonnás káposzta Magyarország címere” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ízek, fűszerek, dietétika és színek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Italok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Étkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakácskönyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új nemzetközi minta: a francia étkezés és szakácsművészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újítások százada, 1690–1780 – Újítások az elit kultúrában, 1690–1720 . . . . . . . . . . . Újvilági élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új ízek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Társadalmi rendszerváltozáson átívelve, 1780–1880 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gabona, burgonya, cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új jelkép a századvégen: „paprikás hús” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megkülönböztetés jelei: az illendő étkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az új polgári konyha felé: vendégfogadók, étlapok, a „bécsi konyha”, szakácskönyvek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Parasztlakodalom: önkép, jelkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Díszítőművészet – Verebélyi Kincső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költészet, szövegfolklór – Szemerkényi Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népzene, népdal – Paksa Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tánc – Felföldi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kora reneszánsz tánckultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hagyományos táncok, közös „magyar” vonások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táncok a 16–17. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hajdútánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugat-európai táncok a magyar társas életben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 18. század tánckultúrája Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jobbágyság táncai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Katonatáncok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „magyar tánc” a 18. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti táncok a 19. század első felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Paraszti táncélet a 19. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népszokások – Bárth Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiedelemvilág – Pócs Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

399 401 402 402 403 404 405 406 406 406 406 407 410 410 411 414 415 416 417 417 418 418 418 420 421 424 426 437 442 463 463 465 465 466 467 468 470 471 472 472 476 477 485

A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KAPITALIZMUS KORÁBAN (1848–1945) . . . . . . .

495

Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás – Szilágyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyűjtögetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Méhészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vadászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állattartó kultúra – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

495 496 498 498 501 503

743


2009.11.09. 20:48:45

Lótenyésztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Juhtartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szarvasmarhatartás, tejgazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sertéstartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baromfitartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Földművelő gazdálkodás – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A növényi kultúrák változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkamódok változása, új gépek, eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra – Égető Melinda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szőlőkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyümölcskultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kertkultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedés, szállítás, járművek – Paládi-Kovács Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogatos járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fuvarosok, szekeresek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vízi szállítás, hajózás, tutajozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézművesség, ipar – Szulovszky János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élelmiszeripar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Malomipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mészáros és hentes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vasművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kovácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakatosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bádogosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bőripar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tímár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csizmadia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cipész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szűcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szíjgyártó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Textil- és textilfeldolgozó ipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Takácsok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Faipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Asztalos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Esztergályos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kádár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bognár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kocsigyártás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agyagművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fazekasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kályhások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pipakészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tégla- és cserépgyártás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településformák – Bárth János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településformálódás a 19. század második felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Településtörténeti folyamatok a 20. században. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építőkultúra – Balassa M. Iván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakásbelső, bútorok – Zentai Tünde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A paraszti függetlenedés kora (1848–1880) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A századfordulótól az I. világháborúig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A két világháború közötti időszak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

503 505 506 509 510 513 514 516 519 525 525 529 532 533 533 538 539 543 547 547 548 550 550 551 552 552 554 554 555 556 556 557 557 557 558 559 559 560 561 561 562 562 563 563 564 564 565 566 566 568 571 577 578 580 584

744


2009.11.09. 20:48:45

Öltözködés – Flórián Mária . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gépi előállítás megjelenése az öltözködésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A parasztság válasza a változó lehetőségekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Archaikus vonásokat őrző tájak öltözködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A divat változásait fokozatosan befogadó régiók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Paraszt voltukat öltözetükkel hangsúlyozó viseletcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új parasztos viseletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népviseletek utóélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Táplálkozáskultúra – Kisbán Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kenyérsütés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hús, zsír, szalonna, olaj és tej . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zöldség, zöldfőzelék, burgonya, befőzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sütőélesztő, cukor, sör, üdítő ital: az új élvezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tűzhely, főzőedény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jégszekrény, hűtőszekrény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az új élelmiszerüzlet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magazinok, szakácskönyvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házon kívül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A társadalmi kiegyenlítődés útján – régies színekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyalkotó népművészet – Verebélyi Kincső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költészet, szövegfolklór – Szemerkényi Ágnes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népzene, népdal – Paksa Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tánc – Felföldi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hagyományos tánckultúra Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tánckultúra feltételei a dualizmus kori Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Színpadi és társastáncok a dualizmus korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A néptánc a dualizmus korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hagyományos és társasági tánckultúra a 20. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar tánchagyomány a 20. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népszokások – Bárth Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hitvilág – Pócs Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

586 586 587 587 588 590 591 592 594 595 598 599 599 600 600 601 601 603 604 605 614 615 623 623 624 625 625 626 626 628 632

BIBLIOGRÁFIA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

636

A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

706

HELYSÉGNÉVMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

711

A KÉPEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

721

A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

731

AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

733

745


2009.11.09. 20:48:45

MAGYAR NÉPRAJZ. nyolc kötetben KÉSZÜLT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉBEN. Szerkesztőbizottság PALÁDI-KOVÁCS ATTILA

Recommend Documents