Pályamű A POSZF Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft (7621 Pécs, Perczel u. 17.) ügyvezetői álláshelyére meghirdetett pályázat betöltésére.
Magyar Attila Szűcs Gábor, Kővári Zsuzsa 2015.
1
Tartalom Pályamű
1
Tartalom
2
A pályázat kötelező tartalmi elemei
3
A megújuló POSZT koncepciójának és művészeti programjának kidolgozása
3
Bevezető gondolatok
4
Személyes motiváció, önéletrajz
5
POSZT - annak, aki az ami. De mi is pontosan?
8
Reform, vagy új fesztivál?
12
Fontosabb kritikai megállapítások
13
A turisztikai értékelés összefoglaló megállapításai
15
A POSZT SWOT analízise
16
A megújult fesztivál alapcéljainak meghatározása
19
A megújult fesztivál céljainak definiálása a turizmus területén
20
Megújult fesztivál - Új szervezeti struktúra
21
Együttműködő szakmai partnerek, belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok, együttműködések
22
Hosszabb távú művészeti koncepció, multikulturális programstruktúra, szolgáltatások, valamint további szakmai elképzelések
23
“Fesztiválváros” - a fesztivál új központi helyszíne: a Zsolnay Kulturális Negyed
25
Új színházi fesztivál imázs
27
Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója
28
Új színházi fesztivál színek
29
“Rájátszás”
30
A versenyprogram kiválasztásának mechanizmusa
31
A zsűri összeállítása
32
A Fesztivál programjával kapcsolatos javaslatok turisztikai szempontból
33
Könnyűzenei programok
34
Marketing és PR
35
Gazdasági stratégia, üzleti terv
43
Cselekvési terv
51
2
A pályázat kötelező tartalmi elemei • a 2015. évi támogatás nagyságrendjének mértékét figyelembe vevő működtetési koncepcióhoz kapcsolódóan a POSZF 2016. február 1-től 2018.végéig terjedő időszakra vonatkozó üzleti terve. Ezen belül a bevételek és kiadások tervezett struktúrája, a források növelésének lehetősége, a tervezett és várható támogatások, a különböző együttműködésekben rejlő lehetőségek;
• a pályázó által megvalósítani kívánt hosszabb távú művészeti koncepció a fenntartói megállapodásban rögzítettekkel összhangban, szakmai elképzelések,
• a pályázó személyes motivációja, • az együttműködő szakmai partnerek felsorolása, • a pályázatban megjelölt szakmai koncepció megvalósítását szolgáló gazdasági stratégia, • marketing, PR, belső-külső kommunikációs stratégiai elképzelések, • belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok, együttműködések tervezete.
A megújuló POSZT koncepciójának és művészeti programjának kidolgozása Ennek keretében különösen: olyan elképzelés bemutatása, mely a POSZT-ot szakmai alapokon a magyar színházi élet egyik legfontosabb eseményeként kezeli, az ennek megfelelő kommunikáció és arculat folyamatos karbantartása, fejlesztése, a versenyprogram szakmai alapokon nyugvó válogatási módjának és szempontjainak meghatározása, az ezzel kapcsolatos szervezési és logisztikai döntések meghozatala, kivitelezése, a versenyprogramot kísérő. Pécs városát közvetlenül megszólító. hagyományosan „OFFprogramnak” nevezett összművészeti rendezvénysorozat új, innovatív, társadalmilag kiemelten elkötelezett koncepciójának kidolgozása, a program megvalósítása
3
Bevezető gondolatok Az elmúlt másfél évben a Mozaik Művészegyesület szervezésében és irányításával, egyfelöl az NKA megbízásából, másfelöl pedig a POSZF Kft. tulajdonosai felkérésére tanulmány készül a Pécsi Országos Színházi Találkozó elmúlt 15 évének értékelésével és a jövőre vonatkozó stratégia meghatározásával összefüggésben, ugyanis az érintett szakmai intézmények és szervezetek sokféleképp, és egyre sürgetőbben fogalmaznak meg észrevételeket, kritikákat a Pécsi Országos Színházi Találkozóval (POSZT) kapcsolatban, valamint számos ötlet, javaslat, terv kering a színházi világban a találkozó megújításáról. Szükségesnek látszott tehát, hogy átfogó értékelő folyamat eredményeként olyan dolgozat szülessék, mely számot vet az eltelt időszak eredményeivel, a POSZT alapításakor kijelölt célok felelevenítésével, valamint új célok kijelölésével, s az érintettek lehetőség szerinti minél szélesebb konszenzusával felvázolja a fejlődés és továbblépés lehetséges irányait. Ahhoz, hogy az átszervezést siker koronázza, fel kellett mérni, hogy mi volt jó, és mi volt rossz az elmúlt években, mindezekből következtetve pedig milyen lehetőségek, kitörési pontok mutatkoznak a jövőt illetően. A cél, a Pécsi Országos Színházi Találkozó átfogó értékeléséről és lehetséges megújítási irányairól szóló dolgozat elkészítése, illetve szakmai hatásként a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) átszervezése, erősítve annak turisztikai vonzerejét. A projekt kezdetben a fesztivált szervező tulajdonosok közreműködésével, illetve egyeztetésével zajlott, azonban a Magyar Színházi Társaság által delegált Solténszky Tibor a kezdeti közös munka és együttműködés után, vélhetően súlyos betegsége miatt elmaradt a projektből. A programban részt vevő szakemberek felkérésének fő szempontjai közé tartozott, hogy korábbi tevékenységük során alapvetően üzleti szempontból értelmezhető, mitöbb sikeres kulturális vállalkozást, fesztivált működtessenek, annak érdekében, hogy ezt a tudást és tapasztalatot kamatoztathassuk a POSZT korábbi időszakának értékelése, és az új stratégia megalkotása során. A kritikai megállapításokkal, illetve a jövő stratégiai irányaival kapcsolatban a munkát végző csapat több anyagot eljuttatott a tulajdonosoknak és utoljára, a korábbi egyeztetések eredményeinek figyelembe vételével egy összefoglaló tervezet került összeállításra, mely a projekt főbb kritikai megállapításait és fejlesztési céljait, irányait, javaslatait tartalmazza. Jelen pályázati munkánk ennek a programnak az eredményeit (értékelés és stratégiai irányok) igyekszik felhasználni. Sikeres pályázati elbírálás esetén a Mozaik Művészegyesület által irányított program két meghatározó szakembere, Szűcs Gábor és Kővári Zsuzsa munkájára feltétlenül számítok a menedzsment munkájában. A Mozaik Művészegyesület ugyakkor megkezdte a tervezettel kapcsolatos szakmai egyeztetéseket is. Az eddigi tapasztalat rendkívül pozitív. Többek mellett Máté Gábor, a budapesti Katona József igazgatója, Hegedűs D. Géza a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, Mácsai Pál, a budapesti Örkény István Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház művészeti vezetője kifejezetten támogatja a felvázolt koncepciót és örömmel venne részt annak a testületnek a munkájában, amely a tervezet szerint a válogatás, zsűrizés, valamint a fesztivál más fontos szakmai kérdéseit rendezhetné versenyszabályzat formájában. A pályázati koncepció megalkotása során célunk a régi értékeket megtartó, de új, a mai kulturális marketing követelményeinek és trendjeinek megfelelő fesztiválstruktúra, illetve fesztiválhelyszín megtervezése volt, amely alkalmas a jelenleginél lényegesen magasabb számú fizető néző befogadására. Lehetőséget biztosít a színházi műfajú és más társművészeti produkciók, projektek befogadására, továbbá alkalmas egy időben egy helyszínen más-más előadó-művészeti események lebonyolítására, teszi mindezt úgy, hogy a különböző zsánerű programok egymást
4
erősítsék. Megfelelő infrastrukúrával rendelkezik, lebonyolítására és marketing felületek értékesítésére.
alkalmas
a
catering
szolgáltatások
Személyes motiváció, önéletrajz
Motivációs célok Közgazdasági tanulmányaim egy részét Pécsett végeztem, majd több mint tíz esztendő múltán a munkám is a városhoz kötött, így erős személyes kötődésem alakult ki a település irányába. Ráadásul a munkám során szorosan kapcsolódom a város kulturális életéhez, kezdetben a múzeumi világhoz, a Janus Pannonius Múzeum alkalmazottjaként, majd azt követően a hungarikumok közé választott Zsolnay Negyedhez. Rendkívüli lehetőséget látok a helyi kulturális szinergiák összehangolása tekintetében, ezért döntöttem a POSZF Nkft. ügyvezetői állására kiírt pályázat kapcsán elképzeléseim bemutatása mellett. Elsődleges célom egy szakmailag és nézői megítélés tekintetében is sikeres színházi fesztivál előkészítése és lebonyolítása. Egy olyan országos rangú esemény megvalósítása, mely egyszerre szolgálja a színházi szakma és a helyszínt adó város, „Pécs a kultúra városa”, pozitív megítélését. Fontosnak tartom, hogy a POSZT ne lehessen alkalom a szakmán belüli feszültségek felszínre juttatásában, annál inkább egy olyan lehetőség, ami erősíti a kultúrszakmai és turisztikai szinergiák közös platformját. Úgy vélem, hogy a POSZT pozitív megítélése csakis úgy jöhet létre, ha teljes konszenzus alakul ki: - a fesztivál céljának meghatározásában úm. az adott évad legjobb előadásainak bemutatása - a verseny előadások kiválasztásában - a zsűri kialakításában - a díjazási elvek meghatározásában - A fentiek pontosítása után elengedhetetlen az egységes kommunikáció a POSZT menedzsmentjének, Pécs városának, a Szakma megnyilvánulásainak vonatkozásában a fesztivál felvezetésekor, a fesztivál ideje alatt illetve a fesztivál befejezését követően. A kommunikáció területén a helyi és regionális PR erős, azonban az országos szintű sajtó tevékenység intenzitásának növelése javíthat a fesztivál ismertségén és gazdasági stabilitásán egyaránt. Ezen a területen a közmédia mellett a kereskedelmi médiában is növelni kell a jelenlétet, ez segítheti az országossá válást, ami eredményezheti a szponzori támogatások növekedését is. Az állami és a helyi támogatások viszonylagos stabilitása mellett a magánszektor adományai elengedhetetlennek bizonyulhatnak a jövőben. A fesztivál megítélésének szempontjából kulcsfontosságúnak tartom a versenyelőadások kiválasztásának kérdését, mivel ez döntően befolyásolja a szakma és a közönség véleményét is. A repertoár orientálja a találkozó iránt érdeklődőket és egyben a szervezők legfontosabb eszköze a fesztivál imázsának kialakításában. Tekintettel a színházi szakma jelenlegi megosztottságára a legjobb megoldásnak a konszenzuson alapuló kiválasztást tartom. Úgy gondolom a két eltérő véleménnyel bíró szervezet, a Színházi és a Teátrumi Társaság, azonos súllyal kell, hogy érvényesítse akaratát a POSZT-on szereplő
5
versenyelőadások kiválasztása során. Elképzelhetőnek tartom egy közös bizottság létrehozását, melyben egyenlő létszámmal szerepelnének mindkét Társaság képviselői. Ez a Szakmai Tanács alkotná meg a versenyprogram és a zsűri tagjai kiválasztásának továbbá a díjazás alapelvének szabályrendszerét, mely dokumentum évekre biztosíthatná a konszenzusos együttműködést. Véleményem szerint, ilyenformán megőrizhető mindkét fél szakmai szuverenitása. A szakmai szuverenitás megőrzésén túl nem szabad megfeledkeznünk a szakmai felelősség kérdéséről sem. Így POSZF NKft. többségi tulajdonosának, Pécs városának, alapvető elvárása csakis az lehet a Társaságok irányába, hogy magas színvonalú, mindkét fél által kölcsönösen elfogadott, a sajtó felé egységesen kommunikált versenyprogramot alakítsanak ki.
Fontosnak tartom továbbá, hogy a POSZT-ot lebonyolító szervezet működése tekintetében, a szakmai szempontokon túlmenően, a menedzseri szemlélet erősödjön, célul tűzve ki a nézőközpontú lebonyolítást a szakmai szervezetek közötti kiegyezésre törekvő koordinálást, a gazdaságossági szempontok szem előtt tartását és nem utolsó sorban, Pécs város kulturimázsának növelését.
Önéletrajz
1998. Diploma Janus Pannonius Tudomány Egyetem Közgazdaságtudományi kar
1996. Diploma Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest pénzügy szakirány
1991. Diploma Magyar Testnevelési Egyetem Budapest testnevelői és gyógytestnevelői szak
1986. Érettségi Bolyai János Gimnázium Salgótarján
Munkahelyek 2015 Gazdasági igazgató - Zsolnay Örökségkezelő NKft. Pécs 120 fős szervezet gazdasági irányítása, szervezeti és gazdasági hatékonyságának növelése mellett. Feladataim közé tartozik továbbá a szervezet humán, pénzügyi, ingatlan, műszaki erőforrásainak koordinálása a kitűzött stratégiai célok elérése érdekében. Kapcsolattartás a város kulturális vezetésével és gazdálkodó szervezeteinek vezetőivel kiemelt feladatként kezelve az összvárosi marketing tevékenység koordinálását is. Direkt rálátásom van a Zsolnay Negyed a Kodály Központ és a Belvárosi helyszínek (Cella Septichora és a világörökségi helyszínek, Középkori Egyetem, Művészetek és Irodalom Háza, Pécsi Galéria) éves működésére és programtervére, mely fontos lehet a POSZT-tal történő programharmonizáció szempontjából.
6
2013-2015 Gazdasági és műszaki vezető – Janus Pannonius Múzeum Pécs Egy megyei hatókörű városi múzeum gazdálkodásának kialakítása és műszaki irányítása mellett az ország többi megyei hatókörű városi múzeum vezetőivel történő kapcsolattartás
2009-2012 Ügyvezető – Prudentia Kft. Értékesítési hálózat kialakítása két országban, Magyarországon és Romániában
2007-2009 Kereskedelmi vezető – Ferlux Kft. Egy márka bevezetése a kelet-európai piacra.
2003-2007 Kereskedelmi igazgató – Wamsler zRt. Kereskedelmi és logisztikai stratégia kialakítása és irányítása főként kelet-európai piacokon. Egy profilváltáson átesett vállalat értékesítési munkájának kialakítása, vezetése
2001-2003 Nemzetközi beszerző – METRO C+C Düsseldorf Nemzetközi beszerzési feladatok Európán belül. A különböző országok együttes beszerzési kapacitásainak összehangolása és az ebből fakadó gazdasági előnyök kiaknázása
2000-2001 Központi beszerző – METRO C+C Budapest Országos beszerzési feladatok koordinálása. Országos értékesítési stratégia kidolgozása a felelősségem alá tartozó termékcsoportok esetében
1998-1999 Főosztályvezető – CORA Hipermarket Kft. Egy hipermarket áruház műszaki áruválasztékának kialakítása és kereskedelmi feladatainak irányítása. A szakmai feladatokon túl humánpolitikai feladatok ellátása is a munkakörömhöz tartozott
1996-1998 Osztályvezető – CORA Hipermarket Kft. Egy hipermarket áruház szórakoztató elektronikai áruválasztékának kialakítása és kereskedelmi feladatainak lebonyolítása. Egy új kereskedelmi rendszer bevezetése Magyarországon
7
1991-1996 Középiskolai tanár – Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium
Képességek angol nyelv tárgyalási szint „B”-típusú jogosítvány
POSZT - annak, aki az ami. De mi is pontosan? Az általunk készített és a különböző médiumokban megjelentetett szakmai elemzések, interjúk elsöprő többségének tanúsága szerint a POSZT jövőjét a színházi világ egyértelműen tragikusan látja. Sokak szerint a fesztivált a megszünés fenyegeti, sőt többen azt állítják, hogy a POSZT jelenlegi formájában csak tovább rontja a már így is ellenséges viszonyt a színházi közösségben kialakult két tábor között, ezért jelenlegi állapotában inkább csak árt, mint használ mindenkinek, miközben a színházművészet társadalmi megbecsültségét egyértelműen erodálja. A kritikai megállapítások elsöprő többsége ugyanakkor a versenyprogramot, annak teljes folyamatát érinti az előadások kiválasztásától egészen a díjak odaítéléséig. Ennek okaként legtöbben a koncepciótlanságot, az átláthatatlanságot és a két színházi társaság közötti konfliktust nevezik meg. Miközben tehát a POSZT a jóformán egyetlen célként megfogalmazott “szeretetteljes baráti hangulatot” már nyomokban sem tartalmazza, az elmúlt évek során a menedzsmentnek nem sikerült megfogalmazni (és elfogadtatni) sem világos és követhető szakmai célokat, sem pedig olyan írásban lefektetett szabályrendszert, amely legalább csökkentené az összeférhetetlenség, az elfogultság lehetőségét, tükrözné a társulatok, valamint az érintettek többségi akaratát, vagyis tisztább feltételeket és követhető, számonkérhető és fejleszthető rendszereket, mechanizmusokat működtet. Többször említik a megszólalók a különböző programok megvalósításával, fejlesztésével kapcsolatos problémaként a pénzhiányt, annak okaként és eredőjeként azonban szinte kizárólag a központi források bizonytalanságát és folyamatos csökkenését látják, kevesen tartják valódi lehetőségnek, ezért feladatnak egyéb források növelésének a megteremtését. Viszonylag pozitívabb a megítélése a fesztivál OFF programjának, a dramaturgok Nyílt Fórumának és néhány egyéb kísérő programnak. Ez mindenképpen fontos és némi bizakodásra okot adó tanulság, hiszen a versenyprogram megközelítőleg tízezer fizető nézője mellett a jelenlegi menedzsment becslése szerint ennek a programcsoportnak a látogatottsága évről évre bővül, az utóbbi években pedig már meghaladta a hetvenezret. Ugyan nem fizető nézőkről van szó, hiszen ezeknek az eseményeknek jelentős része ingyenes, ezért az adat nem ellenőrizhető, ha azonban ténylegesen csak a fele a valós szám, az is többszöröse a versenyprogram iránt érdeklődőknek. Tehát komoly lehetőségként érdemes erre a programcsoportra építenünk a jövőt illetően. Szemelvények arról, hogyan látja a szakma az elmúlt 15 év pécsi színházi fesztiváljait “Szerintem összeségében jó irányba tart a fesztivál. Az, hogy a fesztivál vezetésébe beszállt a Magyar Teátrum Társaság, csak gazdagította a saját szellemiségével a POSZT-ot. Ahogy Jordán ezt a fesztivált kigondolta, fantasztikusan jó, azon nem kell változtatni. Mindenki itt akar lenni, többek között az MTT (Magyar Teátrumi Társaság) is. A fesztiválja célja, hogy legyen egy olyan
8
fieszta, ahol mindenféle irányzat ott lehet – a nemzetiségi színházak, az alternatívok, a kísérleti színházak, a versenyprogram, amiből kialakult a dolog – mindenki legyen itt, és legyen egy színházi ünnep, ahol a színházi szakma össze tud találkozni egymással, ahol megölelhetik egymást. Ez volt Jordán filozófiája. „Öleljük meg egymást, barátkozzunk, veszekedjünk, beszéljük meg egymás dolgait”. Ez egy picit sérült, mivel a költségvetésünk folyamatosan fogy, egyre kevesebb a támogatás. És gondolkodnunk kell a szálláson is. A vendégek nem maradhatnak már itt napokat; nincs rá pénz. Tamás gondolata az volt, hogy aki akar a szakmából, munka után maradjon itt még két napot, nézze meg a másikat is. Erre ma nincs nagyon lehetőség sajnos.” vélekedik Stenczer Béla a POSZF Kft. ügyvezetője a fesztivál alapfilozófiájáról és jövőjéről. Sándor L. István kritikus, a 2014-es POSZT egyik válogatója azonban így látja a fesztivál jövőjét: “Az a benyomásom, hogy a szakmából a kutyát nem érdekli a POSZT. Azokon kívül, akik éppen zsűritagok, és így itt kell lenniük végig, vagy szakmai beszélgetésre kaptak felkérést. Nem jönnek ide… Elég borúsan látom a POSZT jövőjét, bár talán Hoppál megválasztása bizakodásra adhat okot. Úgy érzem, nincs határozott politikai döntés, hogy szükség van-e POSZT-ra. Holott öt évre kellene szerződést kötni fix feltételekkel, teljesítendő elvárásokkal. Az az érzésem, hogy ez az utolsó vagy utolsó előtti POSZT, ami így ebben a formában, a két társaság vezetésével megvalósul. Bár ne lenne igazam!” Két meglehetősen ellentétes vélemény, és ez más fontos, a fesztivál múltjával és lehetséges jövőjével kapcsolatos témában is jellemzőnek mondható. A fesztivál alapfilozófiájáról, céljáról és koncepciójáról “Az alapvető koncepció az volt, amiért a Toller is partnerünk lett: állandó helyszínű fesztiválra van szükség, ahol nem csak a versenyprogramokat lehet látni, hanem lázba kell hozni a várost. Az alapötletem az volt, hogy mindenhol legyen valami: az OFF, az azóta megszűnt Iphigéniusz, minden utcán, téren kocsmában történjen valami. Így indult, és évekig nagyon jól is ment.” Jordán Tamás, a POSZT alapítója “Ez egy összművészeti fesztivál lett. A versenyprogram ennek a POSZT-nak a szíve. De a lelke, amitől ez fesztivál, az az OFF programok sokasága. Nem egy olyan produkció van, ami vetekszik a versenyprogramok színvonalával.” Simon István, a POSZT volt társigazgatója “A Pécsi Országos Színházi Találkozó, a szemle, a versenyfesztivál, vagy ahogy nevezni akarjuk, eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy megmérettetést biztosítson az ország színházai számára. Előzménye volt, hogy olyan tehetséges rendezők végeztek a hetvenes években Magyarországon, akik Budapesten nem kaptak színházat, nem jutottak feladathoz, sokszor rendezéshez sem. Miközben Budapesten abba a néhány színházba bebetonozódtak a vezetők, roppant kényelmesen működtek szakmailag, stilárisan és a játékkultúra értelmében – kényelmes, langyos színjátszás folyt. A kiszorultak Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, olykor Szolnokon, vagy Veszprémben és Pécsett hoztak létre magyarországi viszonylatban szakmai szempontból igen értékes, izgalmas előadásokat, mert az európai, különösen a kelet-európai, orosz trendet tekintve ez a modern formanyelvű lélektani realizmus kategóriájába tartozott, tehát egyáltalán nem arról volt szó, hogy a magyar vidéken magyar csoda született volna, csak egy dinamikusabban korszakkövető színház működött, mint a budapesti színházakban. Ekkor született meg a versenyeztetés gondolata, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tartsanak tükröt a pesti színházaknak, mutassák meg a vidékiek azt, hogy van modernebb, értékesebb színjátszás annál, mint amit pesten művelnek. A pesti színházak első körben nem vették fel a kesztyűt, amikor megalakult a Vidéki Színházak Országos Találkozója. Amikor aztán a pestiek már nem tudtak kitérni a megmérettetés elől, és volt pár színház, amelyik versenyképesnek érezte magát, akkor vált országossá a fesztivál, amely városról városra vándorolt. De a városok többsége nem tudott házigazdává válni, nem tudták saját kulturális programjaikba beiktatni. Eljutott odáig a dolog, hogy már nem volt vállalkozó jelentkező város. Volt egy kísérlet arra, hogy Budapesten legyen a rendezvény, de az hamvába holt. Ekkor jelentkezett Pécs arra, hogy állandó otthona legyen a fesztiválnak, összefüggésben azzal, hogy elveszítette a filmfesztivált.” Balogh Tibor színházi szakíró, a 2015-ös POSZT válogatója
9
Többen, közöttük egykori válogatók és zsűritagok is éppen a fesztivál céljának meghatározását hiányolják és ebben látják sok probléma gyökerét: “Mi a POSZT célja? Ezt kellene először tisztázni. Mit akar megmutatni? Ezt soha senki nem definiálta, fektette le írásban. Ennek én magam is szenvedőalanya voltam akkor, amikor válogattam. Hogy vajon ez a legjobb előadások seregszemléje, vagy pedig egy ilyen-olyan módon a válogatók ízlését tükröző keresztmetszet, annak megmondása, hogy mi történt a magyar színházban az elmúlt évadban. Én az utóbbinak voltam a híve, tehát az én válogatásban inkább egy keresztmetszetet akart adni, bár nem mellékesen bár a fő-fő szempont akkor is a minőség volt. Tehát rossz előadást nem szabad elhozni. De a műfaji gazdagságra és a tendenciák bemutatására lehet valakinek vágya, hogy erről szóljon a POSZT. Nekem erre kellene válaszoljon a POSZT.” Karsai György színháztörténész, egyetemi tanár, korábbi válogató és zsűritag “Alapproblémám a POSZT-tal, hogy miközben a lehetőség nagyszerű, a fesztivál még mindig nem definiálta önmagát. Hogy ez akkor most mi? Egy BEST of? Egy, a mindenkori válogatók ízlésén átszűrt mutatványszám, ahol az adott évi válogatónak a vécébe nyomják a fejét, és ráhúzzák a vizet, holott ízléseken nem lehet vitatkozni. De ha egy best of, akkor ki döntsön? Én átestem a kanyarón, és van javaslatom. Az biztos, hogy ez így most nem jó.” Németh Ákos író, korábbi válogató és zsűritag “A POSZT nincs definiálva, és sosem volt. Persze boldog voltam nagyon a legjobb színész vagy előadás díjával, de sosem úgy gondoltam ezekre a díjakra, hogy meghatározó pillanatok lennének a pályámon. Sokszor itt voltam egy-egy előadással, és nem igazán értettem, hogy ez miért van itt. Hogy biztos, hogy ez volt a legjobb ebben az évadban? Mert láttam olyat, ami jobban tetszett. Az én elképzelt POSZT-om egy best of, ahova nagy dolog bekerülni, vagy esetleg megnyerni. Hogy ezt hogy lehet elérni, a válogatás hogy történjen, az biztos pénzkérdés is, hogy hogy kerüljön ide az a 12 előadás akkor is, ha az egyik egy tornacsarnokban játszódik? Akkor az játszódjon ott, ne legyen szempont, hogy játszható-e. Meg kellene valahogy oldani.” Fekete Ernő színész “A POSZT mindig is versenyfesztivál volt, és előtte az Országos Színházi Találkozók. Különböző szisztémában mindig válogatott valaki. Lehetne ezen gondolkodni, hogy ki mindenki jelenjen meg a POSZT-on, de azt érzem, hogy ebben bizonyos szinten konszenzus van – szakmai vagy esztétikai szempontok alapján kiválogatjuk, milyen színházak legyenek itt. Hogy mik ezek a szempontok, erről mindig vannak viták és azért nem lehet egyetlen válogatás sem jó, mert erről mindenki mást gondol, hogy minek kéne lennie a POSZT-nak. Amikor valamilyen kifürkészhetetlen véletlen folytán az embert felkérik válogatónak, szerintem mindenki definiálja magában, hogy minek tartja a POSZT-ot. Én úgy próbáltam ezt definiálni, hogy egy olyan szakmai fesztivál, aminek az a dolga, hogy bizonyos értékekre, tendenciákra, folyamatokra, alkotói teljesítményekre felhívja a figyelmet.” Sándor L. István kritikus, korábbi válogató “Nem úgy beszélek, mint aki bezzeg a régi POSZT-nak elragadtatott híve – mindig is komoly problémáim voltak a fesztivállal. A Katona is sokszor nem értett egyet a döntéssel, és felülírta a válogatást. Jordán Tamásnak a szándékait nagyon becsülöm, elismerem, ugyanakkor úgy vélem, hogy az alapkoncepció elhibázott. Egy színházi fesztivál nem arról kell hogy szóljon, hogy az emberek jól érezzék magukat, a szakma hátbaveregesse egymást, puszilkodjon az utcán. Sokkal jobb lenne egy erőteljesebben szakmai jellegű fesztivál, az elismerhetően legjobb, legizgalmasabb, előadásokkal – egy jóval progresszívebb fesztivál. Ennek én sokszor hangot is adtam, de hiába. Ami most történik, az nem annyival rosszabb, mint ahogy mondják. A fő probléma az, hogy a nívó tovább zuhant. Az, hogy innen is egy kicsi, onnan is egy kicsi, x előadás az egyikről, másikról, az nem szakmai kérdés. Az egész magyar színházi szakma egy romló, nem eléggé minőségi állapotát láttatja a fesztivál – tükrözi a színházi szakmát.” Máté Gábor, színész, rendező, a budapesti Katona József Színház igazgatója
10
A színházi szakma megosztottságáról “Ez a megosztottság mi magunkban is benne van, nem fognám rá senkire. Nem volt ez érdeke senkinek, nem kell összeesküvés-elméleteket keresni. Nem tud ilyen rendszerszerűen jól működni valami, ha nincs fogadókészség. Valójában mindannyian buták vagyunk, és butaságunkban örülünk annak, ha három-négy frázissal megússzuk a napjainkat. Van, aki azt mondja, hogy szeretem, ha megmondja nekem valaki, mert ő okosabb nálam. És van, aki azt mondja, hogy okos, és ne mondják meg neki, de valójában neki is szüksége van erre. A megosztottság a mi emberi butaságunkból, lustaságunkból fakad. Nincs egy embernek akkora hatalma, hogy így megosszon egy országot. Mi színházi emberek is buták vagyunk, és mindent akkor veszünk észre, amikor már megtörtént, „hogy történhetett, hogy ez a színház megszűnik mindjárt? Na né, nem kaptunk pénzt az NKA-tól, jaj!” És évek óta ordít a szemünkbe a dolog, mert ez egy folyamat, ami elkezdődött, és ami aztán a nullával végződik. De ez is lesz ez még így se. Az én oldalam éppúgy leszarja a színházat, mint a jobboldal, csak úgy csinál, mintha nem szarná le. A jobb oldal nyíltan azt mondja, hogy nem érdekli a kultúra, csak a mítoszokat nyomatja, a baloldal meg azt mondja, hogy igen, „művészet, forradalmi színház!”, és közben pont ugyanolyan az ízlése, csak tudja, hogy mást illik mondani. És ez rettenetes.” Faragó Zsuzsa dramaturg “Most két társaság van, és a POSZT is kettéosztott, nem a baloldal, hanem elsősorban a jobboldal mondja, hogy „ti és mi”. Ti voltatok eddig, most leszünk mi! És ez a legnagyobb értelmetlenség. A POSZT, azért deformálódik, mert benne van a ti és mi, és amíg ez így van, addig nem lehet jó fesztivált csinálni, mert annak alapfilozófiája az kellene, hogy legyen, hogy legyünk együtt 10 napot, beszélgessünk szakmáról, és legyenek baráti beszélgetések. Ne legyen benne politika. Attól függően, hogy milyen kormány van, a szakma egyik fele szomorú, a másik vidám, megosztottság van. Ha az MSZT-n belül lehetne, lehetett volna vitákat folytatni, közös nevezőre jutni, más lenne a hangnem. Itt minden a pénz körül forog, hihetetlen sértettségek vannak, ki kapott, ki nem, és ezek olyan feszültségekhez vezetnek, amiket nem lehet megoldani, és ez így van itt a Király utcán, a kávéházban és a színházban is. Olyan ez a szegregáltság, mint egy fertőzés. De még mindig van itt érték és van még remény.” Jordán Tamás színész, rendező “Van egy reális helyzet Magyarországon, ami adott helyzet, és el kell fogadnunk. Ez a megosztottság, ami ha van, a kettős válogatás sokkal jobb, mint a három vagy a négy. Az ideális egy évről-évre változó ember lenne, de ez nem fog megvalósulni. Az, hogy a Katonában ez a beszélgetés lezajlott (Ascher-Vidnyánszky-Schilling-Oberfrank), már önmagában is nagyszerű dolog. Mert párbeszédre van szükség. De ebben a pillanatban nem tudom elhinni, hogy a két tábor egy olyan személyben tud megegyezni, aki személyiség.” Bérczes László rendező “Ha tíz nappal ezelőtt beszélgetünk, nagyon pesszimista lettem volna, és a legutóbbi “nagy” élmény a Katona-beli beszélgetés (Ascher-Vidnyánszky-Schilling-Oberfrank), amely az árkok egyre mélyebbre ásását szolgálta egyedül. De most, hogy túl vagyunk a POSZT-on (a 2014-es fesztivál), számomra a legnagyobb élmény ez a zsűri volt, ami ennek pont az ellenkezőjére volt bizonyíték. Elindult egy olyan párbeszéd – a szó legnemesebb értelmében -, ami a két oldal, amit mint kifejezést is gyűlölök, hisz ilyenről színházban nem is szabadna beszélni, csak minőségről – szóval a két oldalnak nagyon karakteresen meghatározott képviselői ültek egy asztalnál a POSZT zsűrijében. Tökéletesen, kizárólag a szakmára koncentrálva, egymás komoly megbecsülése mellett tudtunk mindvégig együttműködni. Nagyon korrekt, nagyon szakmai, nagyon jó hangulatú, és azt gondolom, hogy nagyon magas színvonalú munkát végeztünk. A kiválasztás szempontjait nem tudom, de amikor mi heten első este leültünk beszélgetni, elkezdődött a munka, attól a pillanattól nem volt kérdés, hogy teljesen el lehet felejteni, ki honnan jött, mit gondol ideológiailag, politikailag. Szigorúan szakmai szempontok alapján azokról az előadásokról beszéltünk, amelyeket láttunk. És mindenkinek megvolt a szakterületéről jőve a referenciája, és ezt mindenki a legkomolyabban vette. A dramaturg, író, jelmeztervező, színész színházi szakemberek társasága így együtt ezt a munkát folyamatosan tudta végezni, és képzeld el, hogy voltak olyan pillanatok, amikor meg tudtuk győzni egymást. Érvek ütköztek érvekkel, és nem egy olyan pillanat volt, amikor valaki feltette a kezét, és azt mondta, hogy ez jó, ezt köszönöm szépen, megváltoztatom az ítéletemet, álláspontomat, mert olyan fontos, adekvát érvek hangoztak el ezen és ezen a területem. Ez nekem olyan volt, mintha hájjal kenegettek volna, és mindvégig ezt éreztem. Ez
11
egyetlen pillanatra nem tört meg, és mi ennek egészen másképp látjuk a helyi értékét, mint külföldről, és Jean Pierre (Jean-Pierre Thibaudat, a Libération volt kritikusa, a kelet-európai színházak Passages Fesztiváljának művészeti igazgatója) ugyanezt mondta. Hogy sok zsűriben szerepelt már, de ilyen jól, harmonikusan együttműködővel még nem volt dolga. És ennél nagyobb dicséret nem kell. És utána már, hogy a szakma ezt hogy értékeli, az egy másik kérdés. Kíváncsian várom, állok elébe, de mostantól kezdve nekem senki ne mondja azt, hogy nem lehet párbeszédet folytatni. (Szűcs Gábor, becenevén Medve jön) Na például itt van ő. Medve szakmai megszólalásai szigorúak, nagyon pontosak, elemzőek voltak, akkor is, ha nem értettünk egyet mindenben.” Karsai György színháztörténész, egyetemi tanár
Reform, vagy új fesztivál? A válaszunk: a reformok eleve új fesztivált eredményeznek. 1982-ben Vámos László rendező, színházi szakember indítványára született meg az országos színházi találkozó gondolata elsődlegesen abból a szakmai igényből fakadóan, hogy legyen valamiféle felmérése, seregszemléje a hazai színházi szakmának. A rendezvénysorozatnak tíz éven keresztül Budapest volt a házigazdája. A szakma azonban úgy ítélte meg, hogy a főváros nem a legmegfelelőbb helyszín egy ilyen típusú rendezvénynek. Elveszik benne a fesztivál. Ekkor született meg a vándorfesztivál gondolata, de egy-két sikeresebb évet (Szeged, Pécs, Kaposvár) leszámítva végül ez az ötlet sem bizonyult életképesnek. Az országos színházi fesztivált a megszűnés fenyegette, amikor Jordán Tamás javaslatára egy állandó vidéki helyszín ötlete merült fel. Egy megfelelő adottságokkal rendelkező helyszín, színházbarát közönség, állandó és aktívabb fesztiválmenedzsment tervei körvonalazódtak. Több jelentkező közül (Miskolc, Szeged, Debrecen és Pécs) végül Pécs mellett döntött a szakma és az aktuális politikai vezetés. A színházi szakma részéről az elsődleges cél egy olyan színházi találkozó létrehozása volt, amely évenkénti zárszámadást jelent, míg Pécs városa és az állam a helyszín, az infrastruktúra és a stabil pénzügyi támogatásért cserébe egy olyan rendezvénynek kívánt évről-évre otthont adni, amely a versenyprogram mellett széles spektrumú, a színházművészetet szerető, a színház iránt érdeklődő nem kizárólag szakmai közönséget országosan is megmozgató fesztiválprogramot biztosít. A város egy olyan fesztivál létrehozása mellé kívánt állni, amely képes lázba hozni nem csak a helyi és Pécs környéki közönséget, de az egész országból, esetleg a határokon túlról érkező színházszerető vendégeket is. A fesztivál alapítóinak közös célkitűzése tehát egyrészt egy magas színvonalú szakmai seregszemle létrehozása, más részt pedig egy alapvetően színházközpontú, de a társművészetek sorát felvonultató, számos kísérő programmal évente jelentkező országos jelentőségű fesztivál meghonosítása volt Pécs városában. Jordán Tamás, és még néhány ember, szakmai tapasztalataira, elhivatottságára, merész fantáziájára és politikai kapcsolataira építve tehát mert nagyot álmodni, álmaihoz rengeteg pénzt tudott szerezni, így elindulhatott egy olyan kezdeményezés, melyet a kezdeti hitetlenkedés után a szakma természetesen hamar elfogadott és magáénak érzett. Viszont – éppen ezért – már az elejétől kezdve mindenki bele is akart szólni, mindenkinek mindenféle elképzelései lettek, hogy ezt, vagy azt hogyan kéne csinálni, mit kéne megváltoztatni, áthangolni, másképp gondolni. Vagyis az első pár évad után a fesztivál alól szép fokozatosan csúszott ki az azt hitelesítő szakmai bizalom, miközben az országos érdeklődés is évről évre csökkent. A fesztivál tehát átélt már néhány válságot és most is betegeskedik. A mostani botrányokat is részben az indokolja, hogy “ezt az oroszlánt már bottal is lehet piszkálni”. Ugyanakkor most is - akár a korábbi válságok idején - a legtöbb szakmai szereplő érzi a súlyát annak, hogy ha most lemondunk a fesztivál megújításának lehetőségéről, nemcsak súlyos
12
társadalmi csalódottságot okozunk és komoly preztizsveszteséget szenvedünk el, eljátszva a bizalmát azoknak is akik minden vita, botrány és nehézség ellenére súlyos milliókkal és személyes kiállásukkal támogatják az eseményt, hanem a reményét is annak, hogy egyszer végre rendezzük és kezelhető, sőt egymás kölcsönös tiszteletén alapuló, higgadt, józan, érvekkel és ellenérvekkel operáló viták platformjára tereljük a jelenleg komoly indulatokkal terhelt szakmai konfliktusainkat.
Fontosabb kritikai megállapítások A 15 éves múlttal rendelkező Pécsi Országos Színházi Találkozó vitathatalan eredményei, sikerei mellett fontos rávilágítani azokra a folyamatokra, amelyek a több, mint egy évtized alatt megmerevedő struktúrákat és korszerűtlen, a továbblépést akadályozó működési mechanizmusokat eredményeztek. Ez a fejezet kizárólag a POSZT fejlesztését akadályozó tényezőket gyűjti csokorba. Kritikai megállapítások a fesztivált szervező menedzsmenttel kapcsolatban
• A POSZT költségvetésének legjelentősebb részét (kb. 80-85%) olyan források képezik (önkormányzati támogatás és minisztériumi forrás), amelyek mértéke független a POSZF KFT. működésének sikerességétől, bevétel termelő képességétől. (Tehát nem ösztönző.) • A költségvetés 85%-t képző, egyes esetekben az utolsó pillanatban érkező támogatások sok esetben bizonytalanságot okoztak a költségek tervezésében, a programok szervezése során. • A POSZF Nonprofit Kft. kizárólag szervez és lebonyolít. Szervezeti struktúrája és működési mechanizmusai nem alkalmasak a program fejlesztésére és az ezt lehetővé tevő profit növelésének megtervezésére. • A POSZF Kft. nem bejegyzett előadóművészeti szervezet, ezért nem alkalmas arra, hogy programjainak szervezése során jogosult legyen a TAO-ra. Kritikai megállapítások turisztikai szempontból • Elsősorban a helyi és kistérségi lakosság a látogató közönség. • Az eltöltött vendégéjszakák száma 2,1 nap átlagosan a térségben. • Az alacsony vendégéjszakák alacsonyabb helyi fogyasztást, alacsonyabb idegenforgalmi adóbevételt jelentenek. • Alacsony a hazai, illetve a külföldi látogatók száma, a rendezvény jelenlegi arculatával nem képes vonzó programként jelentkezni a bel- és külföldi közönség számára. • Alacsony intenzitású a POSZT környező országokat megcélzó marketing tevékenysége, igaz a kínált “termék” sem alkalmas a nemzetközi értékesítésre. • A POSZF Kft. által kínált program időben későn áll össze, így nem alkalmas arra, hogy a turizmussal foglalkozó helyi vállalkozások (pécsi Turinform iroda, Pécsi Nonprofit Turisztikai Kft.) intenzíven tudjon foglalkozni a program értékesítésével.
13
• A fesztivál június elején induló programja az iskola szezon záró hete. Ez az időpont nem alkalmas arra, hogy a POSZT családi programként jelenjen meg a nyári programkínálatban. Kritikai megállípítások művészeti kérdésekben • Alapvető színházi műfajok (operett, opera, musical, zenés játék, táncművészeti produkciók) hiányoznak a verseny-, és az OFF programjából egyaránt. • Számos színház még az OFF programban sem szerepelt a rendezvény 15 éve alatt. • A versenyprogram válogatói mechanizmusát évről-évre kritika éri, a struktúra többször módosult. • A válogatás során, a válogatást végző, többnyire felkészült szakemberek kizárólag szubjektív tényezők alapján válogatnak. Nincs semmilyen objektív, az adott előadások befogadói elismertségét visszatükröző tényező, amely érvényesülne a válogatás során. • Míg számos külföldi fesztivál fel tudta kelteni a nemzetközi színházszerető közönség figyelmét, a POSZT az évek során az országos érdeklődést sem tudta fenntartani. • A válogatás február végi lezárása jelentősen megnehezíti a program kommunikációját és értékesítését. • Az OFF program művészeti egyetemeket bemutató rendezvényeinek börze jellege nem tud érvényesülni, hiszen a szakmai közönség elsősorban a versenyprogramokra érkezik. • A színházi szakma képviselői jellemzően egy-két napot töltenek a fesztiválon, kizárólag a saját fellépéseik kapcsán, gyakran a díjazottak sem személyesen veszik át a díjaikat. További megállapítások • A POSZF Kft. mérlegszerinti eredményei alapján nem képes tartalék képzésére, és ez alkalmatlanná teszi a nonprofit vállalkozást arra, hogy előremutató fejlesztéseket legyen képes végrehajtani. • A POSZF Kft. saját jegybevételei igen alacsonyak és a lebonyolítás jelenlegi formájában nem növelhetők. (9-13%-a költségvetésnek) A POSZT versenyelőadásainak jegybevétele stagnál, szolíd növekedést csak a jegyáremelés generálhat, mert az eladott jegyek száma (a befogadóhelyek nézőtereinek adottságai miatt) tovább nem növelhető. • Az OFF programok látogatottsága nem mérhető, bevétel ezekből a programokból csak korlátozottan generálható. • Az OFF programok fizetős rendezvényei többségében színházi stúdióterekben zajlanak, így csak szerény további bevétel generálására alkalmasak. • Igen jelentős számú a 100Ft-os szakmai jegyek száma az eladott jegyeken belül.(24,7-27,3%). • Alacsony intenzitású a program értékesítésének marketingje. Ez annak is köszönhető, hogy a fesztivál programja nagyon későn áll össze. • Alacson intenzitású a “POSZT brand” marketingkommunikációja és értékesítése.
14
• A POSZT jelenlegi lebonyolítási formájában nem tud olyan megjelenési felületeket nyújtani, amelyeket vonzóvá tehetné a reklámozók számára. A reklámbevételek mértéke az összbevételen belül nagyon szerény arányú. (3-4%) • A POSZF Kft. egyes színházakkal kötött szerződései alapján kijelenthető, hogy a POSZF Kft. a versenyprogramba meghívott színházakat több szinten is “támogatja”. A színházak fellépti díján és a résztvevő stáb elszállásolásának költségén túl, a társulatot illeti meg az előadás jegybevétele, és a jegybevételhez kapcsolódó TAO igénylésének lehetősége is. • A POSZF Kft. bérleti díjat fizet a programhelyszínekért és a helyszíneken biztosítandó műszaki ügyeletért is. Ezeken felül a Poszf Kft. külön cégekkel szerződik további, a szerződésekben nem konkretizált további műszaki szolgáltatásokért. Mindemellett az egyes színházak szerződéseiben a színházak saját műszaki személyzetének költségei is szerepelnek. • A POSZT egyes kedvelt helyszínei megszűntek (pl. Dante), illetve rendszeresen változnak. • A látogatottság révén keletkező fogyasztás hasznából a POSZT nem részesül. Nincs lehetősége arra, hogy más fesztiválokhoz hasonlóan a fogyasztásból származó hasznot visszaforgassa a programkínálat bővítésére és a színvonal emelésére.
A turisztikai értékelés összefoglaló megállapításai A Pécsi Országos Színházi Találkozó turizmus szakmai elemzése során az alábbi főbb megállapítások születtek – ezen összefoglaló egyes elemei a későbbi SWOT elemzésben is megtalálhatóak: • A turizmus ágazat általános piaci környezete, fejlődésének feltételei kedvezőek, nemzetközi és hazai szinten is. • Pécs városának imázsa jó, kulturális város, elsősorban belföldi utazások népszerű célpontja. • A város turisztikai infrastruktúrája folyamatosan javul, elérhetősége jó. • A fesztiválok népszerűsége általánosságban növekszik, a látogatók utazási döntéseiben motivációként jelentkezik a kulturális kínálat. • A POSZT, mint turisztikai termék az életciklus elemzés szerint a stagnálás szakaszába jutott, megújítása, továbbgondolása, fejlesztése szükséges. • Jelenleg nem jelent önálló utazási motivációt, inkább csak a színházi szakma, főként a résztvevő társulatok számára. • Szükséges áttekinteni a struktúrát, a finanszírozást, a humán erőforrást. • Elérendő turisztikai célok: a fesztivál idején eltöltött belföldi és külföldi vendégéjszakák számának növelése, a vendégek tartózkodási idejének növelése, a vendégforgalomból származó bevételek növelése, továbbá Pécs város kulturális arculatának fejlesztése. • A POSZT erősen Pécs városához kötődik, javasolt itt tartani.
15
• A programot célszerű úgy alakítani, hogy a szélesebb nagyközönség számára is elérhető és érdekes legyen. • A termék innovációs folyamat részeként szükséges a célcsoportok meghatározása. • Marketingre erőforrásokat szükséges biztosítani. • A fenntarthatóság, esélyegyenlőség szempontjait kiemelten figyelembe kell venni. • A megújító tevékenység során színházi, turisztikai, marketing kommunikációs szakemberek közös munkájára és szoros együttműködésére van szükség.
A POSZT SWOT analízise Összegeztük a rendezvény erősségeit és gyengeségeit, hogy rámutassunk a rendezvényben rejlő lehetőségekre és felhívjuk a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a jelenlegi struktúra negatív elemeinek további működtetése esetén jelentkezhetnek. A rendszerezés eredményeként felállítható olyan stratégia, amely képes megőrizni és fejleszteni a fesztivál jelenlegi erősségeit, igyekszik kiküszöbölni a gyengeségeket, kiaknázza a POSZT-ban rejlő lehetőségeket és elhárítja a leselkedő veszélyeket. A POSZT erősségei • Állandó helyszín 15 éve, • kialakult mechanizmusok a szervezéssel kapcsolatban, • állandó időpont (nyár eleje), • erős színházi fesztivál brand, a színházi paletta legszélesebb körét átfogó rendezvény, nincs hozzá hasonló, • EFFE nemzetközi fesztivál minősítés, • szakmai díjak, • magas ismertség a színházi szakemberek körében, • magas ismertség a színházrajongók körében, • magas szakmai színvonalú versenyprogram kínálat, • változatos, gazdag programkínálat az OFF keretei között, • nem mért, de a menedzsment becslése alapján magas látogatottság, • a versenyprogramra szinte 100%-ig értékesített jegyek, • közepes, az átlagközönség számára elérhető árkategóriájú jegyek, • Pécs a “Kultúra Fővárosa”-ként turisztikai szempontból ideális környezet, • fesztiválváros atmoszféra, • a POSZT-ot működtető POSZF Kft. többségi tulajdonosa a helyszínt biztosító város, Pécs, • a többségi tulajdonos nem kíván beleavatkozni szakmai kerdésekbe, folyamatosan biztosítani kívánja az önkormányzati támogatást, • a POSZF Kft. kisebbségi tulajdonosai a színházi szakma jelentős részét lefedő két színházi szervezet: a MagyarTeátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság,
16
• a törvényes működtetés szempontjából átlátható cég és menedzsment. A POSZT gyengeségei • Korlátozott infrastruktúra, • bizonytalan finanszírozás (állami forrásoknak való kitettség), • a legalábbis stagnáló bevételek eredményeképpen a rendezvény fejlesztésére nem keletkeznek források, a rendezvény programja (pl. programszám növelés, előadásszám emelés, nagyobb közönséget vonzó projektek meghívása) jelenleg nem fejleszthető, • a POSZF Kft. funkcióit tekintve szinte kizárólag programszervező cégként működik, nem alkalmas a forrásbővítés megtervezésére és ezáltal a rendezvény fejlesztésére, • alacsony reklám bevételek, • a jegybevétel növelésének korlátozottsága, • az OFF programok részben fizetőssé tételének infrastukturális akadályai vannak, mivel a programok az egész város területén, szétszórtan zajlanak, • kedvezőtlen rendezvény időpont (előszezon); A fesztivál június elején induló programja a tanév záró hete. Ez az időpont kevéssé alkalmas arra, hogy a POSZT családi programként jelenjen meg a nyári programkínálatban, • rossz idő esetén kevés lehetőség van alternativ helyszínekre, • változó rendezvényhelyszínek, • tematika nélküli prograkínálat dömping az OFF esetében, • későn induló jegyértékesítés, • alapvető színházi műfajok hiánya a versenyprogramban, • vannak színházak, amelyek a 15 év alatt egyáltalán nem szerepeltek a POSZT programjában, • a válogató személyét minden periódusban kritikával illetik szakmai berkekben, • a szakmai zsűri összeállítása körül is rendre imázsromboló szakmai viták zajlanak, • a tulajdonosi kör összetétele gyakran kerül kritikai célkeresztbe, ez a tematika “túluralja” a rendezvénnyel kapcsolatos kommunikációt, a POSZT-ot övező szamai viták és botrányok imázsrombolóak, • rendszeresen éri a részrehajlás kritikája a válogató személyét, • rendszerint felülreprezentált a programban a stúdió produkciók jelenléte, • míg számos külföldi fesztivál fel tudta kelteni a nemzetközi színházszerető közönség figyelmét, a POSZT megmaradt alapvetően hazai fesztiválnak, • a válogatás február végi lezárása jelentősen megnehezíti a program kommunikációját és értékesítését, • a színházi szakma képviselői jellemzően egy-két napot töltenek a fesztiválon, kizárólag a saját fellépéseik kapcsán, gyakran a díjazottak sem személyesen veszik át a díjaikat, • egyre kevésbé érvényesül a fesztivált alapító Jordán Tamás alapvető, a POSZT koncepciójaként definiált “szakmabeliek találkozásának ünnepe” hangulat, • több elemében is korszerűtlennek mutatkozik a fesztivál infrastruktúrája, • a szakmai tulajdonosok kapcsolatát, harmonikus együttműködését a politikai hatások gyakran negatívan befolyásolják,
17
• a POSZF Kft. PR tevékenysége a nullához konvergál, • alacsony intenzitású POSZT médiajelenlét, a fesztivál eseményei elvétve jelennek meg a médiában, maximum híradás színtjén, alacsony intenzitással, • 2015-ben a webes POSZT vélemény-árfolyam index meredeken zuhant, • a POSZF Kft. minimális marketingtevékenysége szinte kizárólag a jegyértékesítésre korlátozódik, • POSZT termékek (pl. ajándéktárgyak) teljes hiánya, • elsősorban a helyi és kistérségi lakosság a látogató közönség, • az eltöltött vendégéjszakák száma 2,1 nap átlagosan a térségben, • az alacsony vendégéjszakák alacsonyabb helyi fogyasztást, alacsonyabb idegenforgalmi adóbevételt jelentenek, • alacsony a külföldi látogatók száma, a rendezvény jelenlegi arculatával nem képes vonzó programként jelentkezni a külföldi közönség számára, • alacsony intenzitású a POSZT környező országokat megcélzó marketing tevékenysége, igaz a kínált “termék” sem alkalmas a nemzetközi értékesítésre, • a POSZF Kft. által kínált program időben későn áll össze, így nem alkalmas arra, hogy a turizmussal foglalkozó helyi vállalkozások (pécsi Turinform iroda, Pécsi Nonprofit Turisztikai Kft.) intenzíven tudjon foglalkozni a program értékesítésével, • igen jelentős számú a 100Ft-os szakmai jegyek száma az eladott jegyeken belül. (24,7-27,3%), • a POSZF Kft. mérlegszerinti eredményei alapján kevéssé alkalmas tartalék képzésére, és ez alkalmatlanná teszi a nonprofit vállalkozást arra, hogy előremutató fejlesztéseket legyen képes végrehajtani, • a POSZF Kft. egyes színházakkal kötött szerződései alapján kijelenthető, hogy a menedzsment a versenyprogramba meghívott színházakat több vonalon “támogatja” (rögzítésre kerül rendszerint a színházak fellépti díja és a résztvevő stáb szállásolásának költsége, továbbá sok esetben a színházat illeti meg az előadás jegybevétele, és a jegybevételhez kapcsolódó TAO igénylésének lehetősége), • a POSZF Kft. bérleti díjat fizet a helyszínekért és az egyes helyszíneken biztosítandó műszaki ügyeletért. Ezen túl a menedzsment külön cégekkel szerződik további, a szerződésekben nem konkretizált műszaki szolgáltatásokért. Mindemellett az egyes színházak szerződéseiben a színházak saját műszaki személyzetének költségei is szerepelnek. • A magas látogatottság révén keletkező fogyasztás hasznából a rendezvényt szervező cég nem részesül, nincs lehetősége arra, hogy egyéb fesztiválokhoz hasonlóan a fogyasztásból származó hasznot visszaforgassa a program fejlesztésére és a színvonal emelésére. A POSZT-ban rejlő lehetőségek • A POSZF nonprofit Kft. bevétel termelésére képes gazdasági társaság, • a POSZT, mint országos színházi fesztivál jelentős önálló bevétel termelésére alkalmas programsorozat, • amennyiben a rendezvény képes lenne nagyobb saját bevételt termelni, az extra bevételt a programfejlesztésre fordítva lehetségessé válna a POSZT folyamatos fejlesztése, bővítése, drágább, de népszerű színházi műfajok meghívása,
18
• népszerű műfajok programba emelésével szélesíthető a közönségbázis, látogatottság és bevétel növekedés érhető el, • a program számos eleme alkalmas televíziós közvetítésre, rögzítésre, • a rögzített anyagok tovább értékesíthetők, • a POSZT brand lehetővé teszi marketing termékek gyártását (pólók, bögrék, törölközők, kitűzők, stb.) és értékesítését, • az internet (web2, mobil applikációk, stb.) lehetővé teszi a POSZT országos és a teljes színházi évadon át tartó közösségi aktivitásának fejlesztését (az elektronikus fórumok aktív használata megnyitja a lehetőséget a kiválasztással és zsűrizéssel kapcsolatos rendszeres kritikák kezelésére is, hiszen lehetővé teszi a széles közönség aktív részvételét ezekbe a folyamatokba), • a város szálláshelyeinek kihasználtsága növelhető, • a város területén belül lehetőség van időszakos szálláshelyek létrehozására, • aktívabb marketing tevékenységgel jelentős forrás vonható be szponzorációs oldalon, • a teljes évadon keresztül a közönséggel interaktívan kommunikáló fesztivál reklámfelületeinek értékesítése exponenciálisan növelhető, amely további pozitív hatással van a saját bevételre. A POSZT-ra leselkedő veszélyek • A stagnálás periódusába érkezett termékként a POSZT fejlesztés, lényegi átalakítás nélkül a hanyatlás periódusába lép, amely előbb vagy utóbb akár a megszűnését is eredményezheti, • egyéb színházi fesztiválok átvehetik a rendezvény szakmai funkcióit, • a szakmai tulajdonosokkal kapcsolatos politikai billogok hitelteleníthetik a POSZT tulajdonosainak szakmai döntéseit (válogató személyek kiválasztása, zsűri összeállítása) a színházszakmai közösségekben, • a tulajdonosokkal kapcsolatos anomáliák fontos színházi műhelyek POSZT-tól való elfordulását okozhatják, • ugyanezen okból a sajtó képviselőinek elfordulása is fenyeget, • az állandósult szakmai viták folyamatosan erodálják a POSZT “goodwill”-jét, társadalmi megbecsültségét és így akár Pécs városának visszalépését is okozhatják, • az állami, önkormányzati forrásoktól való gazdasági függőség korlátozza a POSZT Kft. tevékenységét, akadályozza a tervezhetőséget, a bizonytalanság állapotának állandósulását eredményezi.
A megújult fesztivál alapcéljainak meghatározása A tanulmány kritikai megállapításaiból következő szakmai alapcélok A POSZT Swot analíziséből eredően a POSZT megújítására vonatkozó koncepciót a következő elvek mentén javasoljuk kidolgozni: • Ki kell vonni a rendezvényt a politikai erőterekből, vissza kell terelni a POSZT-ot - az alapítók gondolatainak megfelelően - a színházművészet alapfunkcióját jellemző, a Színház és a Közönség találkozását jelentő évenkénti színházi ünnep koncepciója felé,
19
• szakmai kérdésekben (válogató személye, zsűri összeállítása) ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amelyek ugyancsak kivonják a döntések eredményeit a politikai erőtérből, olyan megoldásokat kell találni, amely a szakmai döntéseket lehetőleg kérdések nélkül legitimálják, • olyan kommunikációs felületek kiépítése szükséges, amely nemcsak a rendezvény 10 napja alatt köti össze a fesztivált, a színházi alkotóműhelyeket és a közönséget, hanem ennek a kapcsolatnak a folyamatos aktivitását teszi lehetővé, • a POSZF Kft.-t képessé kell tenni arra, hogy pusztán programszervező cég helyett - amely szinte kizárólag az állami, önkormányzati források felelős elköltésén munkálkodik - további források bevonására is képes legyen és ezáltal alkalmassá váljon a fesztivál folyamatos fejlesztésére, • a hazai színházművészet csúcsfesztiválját szakmai és pénzügyi megfontolásokból is ki kell terjeszteni a népszerűbb színházi műfajokra, amelyek eddig teljesen hiányoztak a programkínálatából, mindezt pedig úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljön a magas szakmai nívó, • olyan kulturális kínálatot biztosító rendezvénnyé kell alakítani a POSZT-ot, amely alkalmas a belföldi fizetőképes látogatószám növelése mellett a külföldi látogatók bevonzására is, • a távlati cél olyan színházi fesztivál megteremtése, melynek fókuszában elsősorban a Kárpátmedence magyar nyelvű színházi termésének évenkénti seregszemléje áll.
A megújult fesztivál céljainak definiálása a turizmus területén • A fesztivál idején eltöltött belföldi vendégéjszakák növelése. Elsődleges turisztikai célként jelöljük meg a POSZT-hoz kapcsolódóan a hazai vendégéjszakák számának növelését. Egy-egy fesztivál, kulturális esemény a turizmus szempontjából akkor lehet sikeres, ha a résztvevők létszámának maximalizálására törekszik. A Pécs városában – és közvetlen környezetében – a turisztikai infrastruktúra az utóbbi időszakban bővült, a megfelelő mennyiségű szálláshely-kapacitás rendelkezésre áll, ezen férőhelyek minél magasabb arányú megtöltése az elérendő cél. • A fesztivál idején eltöltött külföldi vendégéjszakák növelése. A Pécsre látogató vendégek döntő többsége, 76%-a belföldi. Az országos forgalomban is magasabb a belföldi vendégek aránya, de összességében 55% körül mozog. Tekintve, hogy Pécsett az utóbbi években jelentősen megnövekedett az érdeklődés a délszláv térségből, valamint a Kulturális Főváros program kapcsán a német nyelvterületről is, ezen piacokról származó vendégéjszakák növelését is reális célként tűzhetjük ki. Ezt elősegítheti a POSZT programjában résztvevő határon túli társulatok számának növelése, továbbá az érintett célpiacokon végzett erőteljesebb marketingtevékenység is. • A vendégek tartózkodási idejének növelése. Pécsett a vendégek átlagos tartózkodási ideje egy évre kivetítve 2,1 nap, de a POSZT fesztiválra érkező vendégek tartózkodásáról sajnos nem állnak rendelkezésre egzakt adatok. Általánosságban ugyanakkor elmondható, hogy a tartózkodási idővel egyenes arányban nő a turisztikai bevételek nagyságrendje, így ennek elérésre szintén alapvető célként fogalmazódik meg. • A vendégforgalomból származó bevételek növelése.
20
Amennyiben a Pécsen eltöltött vendégéjszakák száma, és a tartózkodási idő is növekszik, úgy a forgalomból származó bevételek is pozitívan alakulnak. A szállásdíj-bevételek mellett a vendéglátásból,egyéb étel-italfogyasztásból, további vásárlásokból és szolgáltatások igénybe vételéből származhatnak a bevételek. A fenti költésekből származó adóbevételek nemzeti szinten jelentkeznek, ugyanakkor fontos kiemelni a helyi önkormányzat által a vendégéjszakák után beszedett idegenforgalmi adó-bevételeket is, melynek minden forintját az állami költségvetés 1,5 Ft-tal egészíti ki. • A fesztiválhoz kötődően Pécs város kulturális arculatának fejlesztése. Az egyes turisztikai célterületek vendégforgalmának alakulását nagymértékben befolyásolja az adott térség/település általános megítélése, ún. imázsa. Pécs a kultúra városaként definiálja magát (a város szlogenje is ez), ehhez valóban jó adottságokkal is rendelkezik, az érdeklődést azonban folyamatosan fenn kell tartani ahhoz, hogy a fogyasztók, az utazni vágyók továbbra is elsősorban kulturális desztinációként tekintsenek a városra. Ezért a kulturális arculat fejlesztését szintén turisztikai célként határoztuk meg.
Megújult fesztivál - Új szervezeti struktúra A fesztivál megújításának alapfeltétele a POSZF Kft. szervezeti struktúrájának az átalakítása. A jelenlegi struktúra kizárólag programszervezésre és a program lebonyolítására teszi alkalmassá a szervezetet. Nem képes olyan korszerű mechanizmusokat működtetni, amelyek megnyitnák az utat egy prosperáló, fejlődni és növekedni képes fesztivál létrehozásának az irányába. Egy olyan korszerű szervezet kialakítása a cél, amely képes forrásbevonásra, intenzív marketingre és hatékony PR-ra. Ezen tevékenységek a szinergiák eredményeképpen lehetővé teszik a fesztivál intenzív fejlesztését. Hasonlóan más sikeresen működő hazai és külföldi fesztiválokhoz, a javasolt cégstruktúra a következő, a fejlesztéshez nélkülözhetetlen szervezeti egységek irányítóit foglalja magában: Ügyvezető igazgató : Képviseli a szervezetet a tulajdonosok és a nyilvánosság felé. Az ügyvezető dönt a szervezet felső vezetésével kialakított stratégiai kérdésekben, ellenőrzi, számon kéri az egyes szervezeti területeken folyó munkát. A cég gazdasági irányítása, a gazdaságosság, a közép- és hosszútávú eredményesség figyelembe vételével. Az átlátható és törvényes működés biztosítása. Művészeti igazgató: Fesztiváligazgatóként képviseli művészeti kérdések tekintetében a (Fesztiváligazgató) szervezetet a tulajdonosok és a nyilvánosság felé. A fesztivál brand újraértelmezése, új arculat kidolgozása, országosan és határon túl is jól értékesíthető fesztiváltermék létrehozása. Versenyprogramok, kísérő programok, határon túli programok, a fejlesztési irányoknak megfelelő társművészeti programok, elő-, és utórendezvények, gálaműsorok szervezését, lebonyolítását irányítja és TAO befogadására alkalmas szervezetként saját gyártású produkciók létrehozását felügyeli.
Programigazgató:
A szokásos programkommunikáción túlmutató olyan országos, egyedi kommunikációs ernyő létrehozása, melyben a fesztivál lebonyolításában együttműködő területek (verseny- és fesztivál program, turisztika, gasztronómia, stb.) egymást erősítve, összehangoltan, folyamatosan biztosítják a fesztivál jelenlétét a kommunikációs palettán regionális, országos és határon túli médiumokban egyaránt. Olyan támogatói rendszer, jegy- és bérletkonstrukciók, turisztikai és gasztronómiai csomagok kidolgozása és értékesítése, mely közép- és hosszútávon
21
egyre inkább hozzá tud járulni a fesztivál működtetésének pénzügyi önállóságához és gazdasági stabilitásához. Üzemeltetési vezető: A versenyprogram műszaki és technikai lebonyolítása mellett feladata az új fesztiválhelyszín arculati és funkcionális kialakítása. Olyan színházi, zenei és egyéb társművészeti produkciók számára alkalmas igényes, egyedi és biztonságos helyszínek, közösségi terek létrehozása, melyben a gasztronómiai, támogatói, kereskedelmi, illetve kiállítói partnerek egymást erősítve jelenhetnek meg.
A szervezeti struktúra funkcionálisan tagolt. Így külön szervezeti egység foglalkozik a prograszervezéssel, a kommunikációval, marketinggel, értékesítéssel, valamint az üzemeltetés kérdéseivel és a pénzügyi kérdésekkel. Ezek a területek azonban egy szinten működnek, és ez lehetővé teszi a felmerülő kérdések azonnali tárgyalását és megoldását. Megfontolandó kérdés a POSZF Kft. előadó-művészeti szervezetté alakításának a kérdése. Ezzel az átalakítással egyrészt alkalmassá tehető a cég arra, hogy a POSZT fesztivál programjába illesztve saját színházművészeti projekteket hozzon létre, másrészt előadó-művészeti szervezetként jogosultságot szerez a cég a rendezvényen keletkező jegybevételhez kapcsolódó TAO begyűjtésére. Ez olyan forrás, amely működő, egyre növekvő jegybevételt realizáló program megvalósítása esetén segíti a növekvő jegybevételeken túlmutató bevételek exponenciális emelését. További javaslatunk Szakmai Tanácsadó Testület (SZTT) felállítása, amelynek feladata a menedzsment támogatása elsősorban a művészeti kérdések megvitatásában, valamint a döntések szakmai és nyílvános kommunikációjának támogatásában. Versenyszabályzat összeállítása és folyamatos karbantartása. Sikeres pályázati elbírálásunk esetén a Szakmai Tanácsadó Testület munkájának irányítására Lőrinczy Györgyöt, a Budapesti Operettszínház főigazgatóját szeretnénk felkérni.
Együttműködő szakmai partnerek, belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok, együttműködések Szűcs Gábor - Mozaik Művészegyesület Kővári Zsuzsa - Zöld Pardon Herner Dániel - Szinhaz.hu Kft. Hamza Gergely - Akvárium Lőrinczy György - Pentaton Kft. Magyar Turizmus Zrt. Pécsi Tudományegyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
22
Magyar Művészeti Akadémia Kaposvári Egyetem - Művészeti Kar Fekete Péter - Maciva Vincze Balázs - Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. Hammerstein Judit - Balassi Intézet Kovács Zita, Lengyel Anna, Nagy Zoltán - Független Előadó-művészeti Szövetség Balogh Tibor - Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja Pécsi Nemzeti Színház Máté Gábor - budapesti Katona József Színház Mácsai Pál - Örkény Színház Gemza Péter - debreceni Csokonai Nemzeti Színház Stuber Andrea - Kritikusok Céhe Vasvári Csaba - Színházművészeti Bizottság (EEMI) Kiss János - Táncművészeti Bizottság (EEMI) Pályaművünk sikeres elbírálása esetén a tulajdonosok képviselőin túl, elsőként a fenti szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel kezdeményezünk együttműködésre irányuló megbeszéléseket.
Hosszabb távú művészeti koncepció, multikulturális programstruktúra, szolgáltatások, valamint további szakmai elképzelések Népszerű, a befogadó város imázsát erősítő, határokon túlnyúló fesztivál Ehhez elengedhetetlen a nézőszámok drasztikus emelése, melyet úgy érhetünk el, hogy a korábbiaknál szélesebb rétegek számára kínálunk minőségi fesztiválélményt. A látogatók életkorának kiterjesztése a programok strukturálásával, differenciálásával érhetőek el. A fesztivál bevezető időszaka ennek megfelelően a fiatal, egyetemista korosztályt célozza meg. A korosztályi sajátosságokat figyelembe vevő tematika része az egyetemek, főiskolák aktív bevonása a fesztivál programjaiba. Fontos feladat a művészeti iskolák bevonása az arculat kialakításába, a belső dekoráció, marketing felületek kialakításába, a pécsi egyetemisták házigazdaként való szerepvállalása. A későbbi fejezetben részletesen kifejtett Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója, vagyis európa színművészeti egyetemeinek bevonása a vendégkör fiatalítását,
23
színházra nevelését célozzák, ugyanakkor az első konkrét csatorna a fesztivál európai véráramba való becsatornázására. A célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően a fesztiválnak ebben az időszakában kiemelt jelentőségű a hazai és külföldi, 18-24 éves korosztály körében népszerű könnyűzenei, a mai fesztivál trendeknek megfelelő produkciók beillesztése a programstruktúrába, így azokat a nézőréteget is bevonhatjuk a látogatók körébe, akik önmagában a színház iránt kevésbé érdeklődnek, de a könnyűzenei programok környezetében zajló színházi produkciók, színházi tematikájú előadások vonzóbbá tehetik ezt számukra. (A későbbiekben tervek között szerepelhet a gimnazista - esetleg a gyereknapi tematikához és az osztálykirándulások időszakához igazodva a tini korosztály színházi programsorozatba való bevonása is.) A versenyprogrammal egy időben zajló fesztiválprogram (OFF) kialakításánál fő szempont, hogy a színházi szakmán kívül az egész ország színházat szerető közönségét bevonjuk a látogatói körbe. Ennek érdekében a programstruktúrában megjelennek a népszerűbb, szélesebb rétegeket megcélzó zenés színházi produkciók, a színház tematikájú könnyűzenei programok, a társművészeti produkciók, valamint a családok bevonásának lehetőségét figyelembe véve a gyermekek számára vonzó előadások, kísérő programok. A “rájátszás” időszakának kiemelt szuperprodukciói kifejezetten az idősebb, tehetősebb rétegek számára kínálnak programot. A program kiválasztásának fő szempontja, hogy az országhatáron túlmutató, külföldiek számára is vonzó előadások kerüljenek bemutatásra, ennek a célcsoportnak megfelelő turisztikai és gasztronómiai csomagok értékesíthetőségét segítve. A POSZT fejlesztésének javasolt lépéseként a Zsolnay Negyed bevonása új fesztiválhelyszínként, ahol lehetőség van nem csak a korosztályok, de a programok időbeliségének kiterjesztésére is, hiszen a fesztiválgyakorlatnak megfelelően praktikusan a délelőtti óráktól hajnalig számtalan érdekes programmal találkozhat a látogató, amely a helyszínen megjelenő gasztronómiai és kereskedelmi partnerek , kiállítók számára lehet vonzó lehetőség. A későbbiekben az ezen az alapelven működő fesztiválunk kiváló marketing felület lehet a látogatók célcsoportjai szempontjából érdekelt partnerek számára, akár a fesztivál egyes programelemei, akár a teljes fesztiválon való megjelenésük számára. Kiemelt fontosságú a fesztivál lebonyolításában a minőségi szolgáltatások nyújtásának alapelve.
A fesztivál szolgáltatásainak főbb területei:
• Gasztronómia, catering Olyan – elsősorban Pécs és vonzáskörzetében működő vendéglátós vállakozók bevonására van szükség, akik igényes, változatos, kreatív, minőségi szolgáltatásokat képesek nyújtani, esetleg meglévő saját vendégkörük számára is vonzóvá téve a fesztivál látogatását. Képesek innovatív gasztronómiai helyszínek kialakítására, igényes és korrekt szolgáltatást nyújtva
• Kereskedelem Olyan kereskedelmi partnerek, kiállítók bevonása, akik jellemzően a város és a régió termékeit, szolgáltatását kínálják Olyan színházi műfajhoz kapcsolódó kiállítók, partnerek bevonása, melyek a színházi szakma számára kínálnak innovatív megoldási lehetőségeket
• Jegyértékesítés Lehetőség a fesztiválon megjelenő színházak számára, hogy közvetlenül elérjék a látogatói bázist, egyedi akciós értékesítési és promóciós lehetőség
• Közlekedés 24
A tömegközlekedés járatainak igény szerinti sűrítése, esetleg a szokásos üzemidő meghosszabbításával kényelmessé tehető a fesztiválhelyszín látogatása, a Zsolnay Negyed megálló átnevezése legalább a fesztivál ideje alatt Taxitársaságok, pótsofőr szolgáltatás egyedi kedvezményes tarifarendszere Shuttle járatok, közvetlen összeköttetés a versenyprogram helyszínével Máv kedvezmények a vonattal érkező családok számára
• Tisztaság A fesztivál terület, mosdók, kiszolgáló területek fokozott tisztántartása, esetleg szelektív hulladékgyűjtők elhelyezése, a fenntarthatóság kommunikációjával A környék vonulási útvonalainak tisztántartása, kültéri szemetesek kihelyezése, folyamatos ürítése
• Biztonság A fesztivál belső rendjének fokozott fenntartása, megfelelő létszámú rendező jelenléte a fesztivál
biztonsági őr és területén
A rendőrséggel és a polgárőrséggel együttműködve fokozott felügyelet a fesztivál környékén, a vonulási útvonalakon a látogatók biztonsága érdekében Egészségügyi szakszolgálat, mentőügyelet jelenléte Információs,
jegyértékesítő
és
hosztesz
szolgálat
A beengedés gördülékenysége miatt a biztonsági szolgálat mellett idegen nyelveket beszélő információs hoszteszek alkalmazása A beengedés és a helyszíni jegyértékesítés kulturált körülményeinek Információs szolgáltatás a VIP vendégek, a sajtó akkreditáltak számára
megteremtése
• Parkolás Megfelelő számú parkolóhely biztosítása az autóval érkezők számára, időszakos biztonsági járőrszolgálat a parkoló területén is
“Fesztiválváros” - a fesztivál új központi helyszíne: a Zsolnay Kulturális Negyed A POSZT jelenlegi működésével elérte a pécsi belváros kihasztnálhatóságának a maximumát. Nincs további infrastrukturális lehetőség arra, hogy a forrásbővítés érdekében extra, szélesebb közönségréteget vonzó programokkal és helyszínekkel növeljük a fizető közönség számát és bővítsük a verseny- és fesztivál programot. Adott azonban Pécsett egy olyan helyszín, amely méreteivel, kapacitásával és infrastruktúrájával alkalmas lehet a POSZT kibővítésére, egy új fesztiválközpont kialakítására. Ez a helyszín a pécsi Zsolnay Negyed területe. A Zsolnay Negyed egyedülálló fesztiválvárossá alakítható. A Zsolnay Negyed területén számos kisebb-nagyobb szabadtéri, illetve fedett színpad hozható létre, minden évben alkalmazkodva a meghívott projektek technikai igényeihez. A versenyprogram meghatározó része továbbra is a Pécsi Nemzeti Színház tereiben kerülne színpadra, azonban a Zsolnay Negyed területének bevonásával lehetővé válna, hogy magának a versenyprogramnak is legyenek alternatív helyszínei.
25
A Zsolnay Negyed területén lehetőség van olyan színházi terek létrehozására is – számos kisebb színházi tér létrehozása mellett – ahol akár 2-3000 fős nézőtér megépítésének a lehetősége is megteremthető. A Zsolnay Negyed bevonásának előnyei: • lehetővé teszi napi-, hetijegyek, stb. értékesítését a versenyen kívüli fesztivál programokra is, melynek eredménye jelentős jegybevétel növekedést eredményezhet; • felépíthető a Zsolnay Negyed területén egy olyan “fesztiválváros”, melynek helyszínei állandóak, és ezeken a helyszíneken állandó szekciókkal, programcsomópontokkal jelentkezhet a fesztivál; • a fesztiválváros imázs évről-évre változhat; • a “fesztiválváros” látványtervezésébe és kivitelezésébe évről-évre bevonhatóak a felnövekvő iparművész generációk, ezáltal a fesztivál arculata évről-évre képes lehet a megújulásra, • a színpadtechnikai igények jóval szélesebb skálája elégíthető ki az adott év fesztivál programjához illeszkedően, • a felépíthető mobil színpadi terek évről-évre a programhoz alkalmazhatóak, a Zsolnay Negyed területén lehetővé válik a versenyprogram speciális igényeket támasztó produkcióinak a színpadra vitele, azaz a PNSZ technikai korlátai nem szabnak többé gátat a versenyprogramba válogatható produkcióknak, • a Zsolnay Negyed területén létrehozható, párhuzamosan működtethető színpadi terek mérete és száma alternatívan változtatható; • lehetőség van akár 2-3000 fős szabadtéri, esti programot nyújtó nagyszínpad építésére; • lehetőség van a belső térben más programokkal párhuzamosan működő 600-800 fős nagyszínpad működtetésére; • további 100-200 fős, napközben párhuzamosan működő stúdiószínpadi terek az expo belső tereiben, • számos terem és tér áll rendelkezésre a szakmai beszélgetések, konferenciák, workshopok lebonyolítására, • 100-200 fős szabadtéri, párhuzamosan működő színpadi terek is kialakíthatóak; • a zárt tér lehetővé teszi, a tényleges látogatottság mérését; • a rendezvény látogatóinak fogyasztását a Zsolnay Negyed területén tartva, az ebből származó bevételen túl lehetőség nyílik további szponzorok bevonására és ez nagy volumenű forrásbővülést eredményezhet; • a POSZT programkínálata, “termékskálája” bővíthető, és ezáltal újabb látogatói célcsoportok vonhatóak be (mások látogatják a délelőtti és délutáni családi programokat, más célcsoportok jelennek meg a kora esti fesztivál programokon, és egy új célcsoportot vonzanak az este 10 utáni idősávra szervezett események),
26
• a Zsolnay Negyed megjelenhetnek a belvárosban működő szolgáltató és vendéglátó egységek kihelyezett helyszínei. A Zsolnay Negyed bevonásának problémái: • állandó közlekedés a belváros és a Zsolnay Negyed között, állandó shuttle járat kiépítésének a szükségessége, • a “fesztiválváros” kiépítése és elfogadottságának, népszerűségének növelése, • a belvárosi fesztivál hangulat exportálása, • esős idő esetén szabadtéri programok elhelyezésének a kérdése, • a korábbi POSZT jelentős hatással volt Pécs belvárosa vendéglátó helyeinek forgalmára, ez a forgalom a Zsolnay Negyed területére koncentrálódva csökkenhet, • versenyprogram és fesztivál program térbeli különállása, • a hangszigetelés problémájának megoldása (gondos programegyeztetéssel és szükség esetén szokásos technikai megoldásokkal). Jól érzékelhető, hogy a Zsolnay Negyed területének kreatív kialakításával lehetőség nyílik arra, hogy a POSZT évről-évre képes legyen a megújulásra. A POSZT 15 évének értékelése során felvetett problémák jelentős részére a Zsolnay Negyed területének bevonása – minden nehézsége ellenére - megoldást kínál. A felvetett problémák közül szakmai szempontból a legjelentősebb a versenyprogram és a fesztivál program térben való eltávolodása egymástól. A Zsolnay Negyed területén létrehozható terek azonban a megoldások végtelen tárházát kínálják. Lehetőség van például, olyan alternatív “versenyprogram helyszín” létrehozására, ahol az éppen futó előadások online (stream) közvetítése, vagy felvételről való lejátszása is lehetővé válhat, UHD-ben (4K, 6K vagy 8K felbontásban), vagy akár 3D-ben is. A versenyelőadások időpontjával megegyező időpontban, vagy akár a Zsolnay Negyed területén működő fesztivál program “prime time”-ja utáni időpontban közvetített UHD-s, vagy 3D-s színházi előadások élményének és újszerűségének a hatása, valamint 3D-s vetítés népszerűsítésében rejlő PR és marketing lehetőség nem kíván különösebb méltatást. Olyan lehetőség ez, amely egyrészt lehetővé teszi, hogy a versenyelőadások nézőszámát megsokszorozzuk, másrészt a POSZT megújulásának koncepcióját népszerűsítsük. Egy színházi előadás “itt és most” élménye természetesen semmilyen korszerű technológiával nem helyettesíthető, de amennyiben sikerül megvalósítani a versenyprogramok 4K-s, vagy 3D-s közvetítéseit, olyan alternatívát kínálhat a rendezvény a közönségnek, amelyre egészen biztosan lesz érdeklődés. A pécsi szolgáltatók forgalomcsökkenésének kompenzálására lehetőséget kínál az a lehetőség, hogy a Zsolnay Negyed területén ezen vállalkozások szintén megjelenhetnek, akár egyedi pavilonokkal is. A rendezvény látogatószámának növekedése, a külföldi közönség nagyobb számú megjelenése a városban azt eredményezheti, hogy a szolgáltatók kitelepülve a Zsolnay Negyed területére, akár növelhetik is összforgalmukat.
Új színházi fesztivál imázs
27
A fesztivál átalakítása alapkoncepciójának megfelelően a cél tehát olyan fesztiválváros kialakítása a pécsi Zsolnay Negyed területén, amely programjaival képes újra felébreszteni a színházba járó közönség érdeklődését szerte az országban. Új imázs kialakítása a cél: a fesztiválvárosban mindent megtalál a látogató, ami a színházzal kapcsolatban érdekli: részt vehet szakmai programokon, bepillanthat a kulisszák mögé, találkozhat napjaink színházcsinálóival és részt vehet olyan különleges programokon, melyeket sehol sem találhat meg egyébként. Színházi élménypark kiépítése, melyre a Zsolnay Negyed infrastruktúrája kitűnő lehetőséget nyújt. A színházi élménypark imázsának építését szolgálhatja ha a Zsolnay Negyed területének kialakításába bevonjuk hazánk együttműködésre kész színházait. Évente sok száz színházi bemutató díszlete kerül bontásra és selejtezésre. Az ezekből a díszletekből hasznosítható elemeket átvehetné a fesztivál tervező csapata és felhasználhatná ezeket arra, hogy kiépítse az adott év POSZT-jának látványvilágát. Felbecsülhetetlen értéket jelentenek az évente bontásra került díszletek, ezekből az elemekből építkezve lehetőség nyílik arra, hogy a Zsolnay Negyed a POSZT idejére minden évben más és más arculatot öltsön. Ez az együttműködés a partnerszínházakkal lehetőséget nyújt arra is, hogy a fesztivál programban az OFF események között a színházak is megjelenhessenek egyedi programjaikkal, művészeikkel.
Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója A megújult fesztivál első néhány napja, egyfajta “beharangozó” hete a fesztiválnak. Olyan, kezdetben három, de a későbbiekben akár öt nap, ahol alapvetően még nem zajlik a színházi verseny, de már elkezdődik a színházi fesztivál, mégpedig a színházművészettel és a társművészetekkel ismerkedő új generációk bemutatkozásával.
Javasolt programok: • diákszínjátszó fesztivál és találkozó; javasoljuk egy olyan színjátszó fesztivál megjelenését Pécsett, mint az Országos Diákszínjátszó Egyesület által szervezett ODE. Az ODE évről-évre forráshiánnyal küzd. Megfontolandó felvenni a kapcsolatot a rendezvény szervezőivel. A több évtizedes verseny döntőjének megrendezése az Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozóján olyan esemény lehetne, amely hatékonyan jutattja el az országos színházi fesztivál megújulásának üzenetét több száz ifjúsági színjátszással aktívan foglalkozó középiskolához, • Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója - (Színművészeti Egyetemek Találkozója. A SZEM miskolci fesztiváljának egyfajta POSZT-os verziója.) Legfontosabb célja, hogy új kapcsolatok épüljenek a színészhallgatók között, a különböző országok intézményei, valamint az új generáció és a közönség között. A Találkozó révén egy jól működő, változatos tematikájú nemzetközi fesztivál jelenhet meg Pécsett. Az elmúlt években mozgásszínházi, zenésszínházi és Shakespeare-i tematikájával a fesztivál számos európai országból vonzotta színházművészeti egyetemek hallgatóit és tanárait Magyarországra. A jövőben az immár kibővült programú Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója állandó helyszíne Pécs lehet. • Az Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója mellett az egyéb képzéssel foglalkozó pl. színész-, tánc-, artistaképzéssel foglalkozó felsőfokú intézmények előadásai bővíthetik a programot,
28
• Az Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója programjába illeszthető a PEN (Pécsi Egyetemi Napok), amely évente kerül megrendezésre, így alkalmas lenne egy összművészeti egyetemi – főiskolai fesztivál megrendezésére. A PEN keretében a Pécsi Egyetem meghívására a művészeti egyetemek divatbemutatói, előadásai, egyéb produkciói, kiállításai, azok versengése színesítené a programot. A művészeti egyetemek fiataljainak kreativitását fel lehetne használni kisebb helyszínek berendezésére, dekorálásra. • A változatos ifjúsági, egyetemi programokhoz szakmai kurzusokat, tréningeket kapcsolhatunk, neves szakemberek vezetésével. Hazai és külföldi színművészek, színigazgatók, mozgásművészek, alternativ színházi alkotók kurzusai, szakmai beszélgetései, fórumai színesíthetik a programot. • A programstruktúrában már ekkor megjelenhetnek olyan divatos műfajok, mint a slam-poetry és a stand-up show-k. • A fiatal közönség jelenléte maga után vonja, hogy az esti, késő esti programok középpontjában könnyűzenei koncertek, dj programok szerepeljenek, • az Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója alatt a Zsolnay negyed színpadain már versenyelőadások is megjelenhetnek. Az Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója programja visszatérést jelentene a Jordán Tamás által megálmodott börze jelleghez, hiszen a program alapvetően nem párhuzamosan zajlik a versenyprogrammal, így lehetőség nyílik arra, hogy a Találkozón színházművészetünk meghatározó személyiségei talákozhassanak az új színházi generáció képviselőivel. Meghatározó szakemberek által adott kurzusok, szakmai beszélgetések az új generációknak biztosítják a lehetőséget, hogy eszmét cseréljenek nagy elődeikkel. Az Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója programját úgy kell összeállítani, hogy a rendezvényen jelen lehessenek jelentős hazai és külföldi színházi személyiségek. Az Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója előnye, hogy közben Pécs városában már elindulhat a POSZT népszerűsítése. Párizsi Montmartre-hangulat gólyalábasokkal, rajzolókkal, utcazenészekkel, tuk-tukokkal, régi járművekkel. A pezsgés már ekkor megjelenik a városban. A diákokat és egyetemistákat is érdemes felkérni az együttműködésre, hiszen nekik is komoly lehetőség ez a megmutatkozásra. A Találkozó utolsó estéje a POSZT látványos fesztivál nyitó gálája, a Zsolnay Negyed területén.
Új színházi fesztivál színek A fesztivál központi 10 napjának fókuszában, hasonló módon az elmúlt 15 év gyakorlatához, a versenyprogram áll. A versenyelőadások fő helyszíne továbbra is a Pécsi Nemzeti Színház nagyterme és stúdiója, azonban ezek a helyszínek, szükség esetén kiegészülnek a Zsolnay Negyed színpadaival. A színpadok lehetőséget adnak arra, hogy olyan igényeket is kielégíthessünk, amelyek a korábbi helyszíneken nem voltak megvalósíthatóak. Mint azt korábban már említettük, a versenyprogram alatt online közvetítő helyszíneket hozunk létre a Zsolnay Negyed helyszínén, akár 3D-ben is. A versenyprogram UHD-s közvetítése élőben, felvételről, csúsztatva, vagy kisebb termekben akár délelőtti “műsorsávban” vetítve lehetőséget ad arra, hogy minél több látogató részesülhessen a versenyprogram megtekintésének élményéből. A versenyprogramot kísérő fesztivál programban a Zsolnay Negyed színpadain hazai és külföldi társulatok jelennek meg főműsoridőben. A színpadok ebben a periódusban lehetőséget
29
biztosítanak musical-ek, vígjátékok, operettek, színvonalas balett, táncszínházi, opera produkciók megjelenésére. A fő “műsoridőn” kívüli délelőtti és délutáni időszakokban gyermek és ifjúsági programok, színházaink bemutatkozó programjai, utcaszínházi programok, performancok, flash mobok, cirkuszi előadások, bábszínházak, divatbemutatók, a kisebb termekben pedig alternatív produkciók jelennek meg. A versenyprogramhoz kapcsolódó szakmai beszélgetéseknek, speciális workshop-oknak is helyet ad a Zsolnay Negyed. POSZT börze: bolhapiac aukciók; színházzal kapcsolatos relikviákat – kellékeket, jelmezeket, maszkokat, színházi fotókat - lehet “áruba” bocsájtani. Az aukciókat természetesen neves művészek vezetik. Az aukciókon összegyűjtött bevételt a POSZT felajánlhatja valamilyen karitatív célt támogató alapítvány javára. A közönség művészekkel való talákozását segíti a létrehozandó “fotósarok”, ahol művészeinkkel készíthetnek díszletekben és jelmezekben fotókat (Selfie-k) - akár profi színházi fotósok közreműködésével - a vendégek. A Zsolnay Negyed kisebb termei lehetőséget adnak arra, hogy a látogatók a “színházcsinálás” kísérő szakmáit megismerhessék szakemberek vezetésével. Bemutatkozhatnak a nagyközönségnek a sminkesek, maszkmesterek, színházi varrodák, fodrászok. – Ezen program a jelenlegi “POSZT IT” program folytatását jelenti. – Ezen programok interaktív jelleggel működhetnek. A Zsolnay Negyed helyszínbősége arra is lehetőséget ad, hogy a színházi szakemberek olyan oldalukról mutatkozzanak be, amelyet a nagyközönség kevésbé ismer. Kiállítótermek hozhatóak létre, ahol a színházi szakemberek képzőművészként létrehozott műalkotásaikat állíthatják ki a nagyközönségnek. Létrehozható olyan programsorozat is, ahol a színművészek más, kevéssé ismert oldalukról mutatkozhatnak meg a közönségnek. A gasztronómia művészetét magas fokon művelő művészek állandó helyszínen tarthatnak majd bemutatót specialitásaikból. A kijelölt helyszínen minden nap más művész-séf konyhaművészeti remekeit fogyaszthatják a nézők. (Nagy sikere van a különböző gasztro show-k magyar, szinkronizált változatainak. Ezen program keretében érdeklődésre számot tartó program lehet a külföldi sztár szakácsok és magyar szinkronhangjaiknak közös konyhája.) A gasztronómiának érdemes kiemelt szerepet kapnia a rendezvényen. E cél megvalósítása érdekében be lehet vonni a helyi vendéglátós és rendezvényszervező cégeket, hogy a Zsolnay Negyed területén saját arculattal, igényes kínálattal jelenjenek meg. A Zsolnay Negyed területén újra létre lehet hozni a kultikus Dante kávézót, és emellett Pécs más népszerű helyei is megjelenhetnek. A gasztronómiai egységekhez pult, kávézó, terasz és színpad kapcsolható, folyamatos programokkal. Az egyes helyszíneken össze lehet kötni a gasztronómiát és a színházat. (Pl. olasz ételeket kínáló helyszín - commedia dell'arte szerű programok) Színházi kalandpark: A programra jegyet váltók a felállított díszletek között kalandozva, játékos feladatokat végrehajtva juthatnak előre a színház világában téve varázslatos utazást.
“Rájátszás” A versenyprogram lezárását követően nem ér véget a program. Míg az Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója az ifjabb generációk bemutatkozására helyezi a hangsúlyt, a klasszikus POSZT periódus a szakmai versenyre és a hazai és határon túli színházi folyamatok bemutatására fókuszál, addig a “Rájátszás” periódus, a rendezvény sorozat befejező öt napja, a szórakoztató színházi és színházhoz kapcsolódó egyéb szórakoztató műfajoknak ad teret. A “Rájátszás” rendezvénysorozat nyitó eseménye a POSZT Díjátadó Gála. A Gála műsorstruktúrájának és protokolljának szervezésekor, valamint a megelőző és lekövető médiamegjelenésekben elérendő cél, hogy a gála visszanyerje, sőt túlszárnyalja eredeti rangját. A
30
díjátadót színvonalas “show”-vá érdemes alakítani, amelyen a díjazottak mindegyike személyesen veszi át méltó, látványos és ünnepélyes keretek között a díjat. A cél, hogy ne csak a díj elnyerése, de az átvétele is újra rang és élmény legyen. A Díjátadó Gálát követő napok fesztivál kavalkádjának fő szervezőeleme, hogy a Zsolnay Negyed színpadainak főműsoridejében hazai és nemzetközi szórakoztató top produkciók kerüljenek bemutatásra. Ebben a kínálatban nemzetközi színészművész sztárok zenekarainak fellépése, operettek, musicalek, vígjátékok, zenés színpadi játékok szerepelnek. Az esti programok mellett a napközbeni kínálatban is főként a szórakoztatásra helyeződik a hangsúly.
A versenyprogram kiválasztásának mechanizmusa A szakmai interjúkban megszólaltatott szakemberek a versenyprogram kiválasztásával összefüggésben fogalmazták meg a legtöbb kritikát és javaslatot. Többen említették a német modell-t, amely szerint egy commité gondoskodna évente a versenyprogram összeállításáról. Ez a bizottság olyan szakemberekből áll, akik személye megkérdőjelezhetetlen és akiknek egyetlen feladata: évente olyan programot összeállítani, amely szakmai szempontból támadhatatlan. Egy ilyen testület működtetése távlati célként, a szakmai legitimáció erősítése szempontjából ideális elképzelés. Ugyanakkor a konzultációk során egy olyan mechanizmus kimunkálásának szükségessége körvonalazódott, amely minél inkább megkísérli a POSZT válogatásának automatizmusait kivonni abból az erőtérből, amely minden szakmai döntést automatikusan megkérdőjelez a politikai erővonalakhoz való viszonyulás függvényében. Olyan megoldásokat kell kidolgoznunk tehát, amelyek megkísérlik a fesztivált minél inkább eltávolítani ezektől a reflexektől mindaddig, amíg a viták nem képesek visszarendeződni kizárólag szakmai alapokra és képesek visszaterelni a rendezvényt az alapítók célkitűzésével összhangban lévő “színházi szakma és közönség találkozásának és közös ünnepe” koncepció felé. A versenyprogram kialakítására és zsűrizésére vonatkozó szakmai konzultációk lezárultakor közösen el kell fogadnunk annak teljes feltételrendszerét, melyet versenyszabályzatban rögzít a menedzsment, amelyben benne kell, hogy foglaltassék a zsűri ügyrendje is. Javaslatunk szerint továbbá a színházaknak, társulatoknak és versenyre szánt produkcióiknak az alábbi előzetes feltételeknek kell megfelelniük: A nevező színházakkal meg kell kötnie a menedzsmentnek mindenek előtt egy előszerződést. Külön keretszerződés készül a nagyszínpadi, a stúdió, a határon túli, a zenés és az ifjúsági/gyerek produkciók számára. Ebben az keretszerződésben számos kérdés előre szabályozható. Az előzetes megállapodás a Fesztivál tervezhetőbbé tételét biztosítja. Álljon itt néhány eleme a javasolt előszerződésnek: • A versenyzés, illetve a POSZT-on való megjelenés feltételeinek (Versenyszabályzat) elfogadása • Az adott előadás pénzügyi, technikai és fontosabb más feltételeinek előzetes rögzítése. (Így a Fesztivál versenyprogramjának költségvetése nem az utolsó pillanatokban áll össze.) • Rögzíteni kell, hogy a díjazottaknak meg kell jelenni a díjátadó gálán. (Ez a javaslat azon törekvést szolgálja, hogy a Fesztivál szakmai díjainak presztizsét újra megteremthesse a rendezvény.) A POSZT-on való részvétel feltétele ezidáig alapvetően két tényező függvénye volt. Az egyik tényező az volt, hogy az adott színház vezetése, mely produkciót nevezi a versenyre, a másik tényező pedig az, hogy a válogató/válogatók – akinek személyét és döntéseit szinte nem volt olyan év, hogy ne érte volna kritika – saját ízlése és elvei szerint, mit tart versenyképes előadásnak. Az új szisztéma szerint a versenybe válogatott előadásoknak több szűrőn kell átmenniük és előtérbe kerül a színház és közönség kapcsolatának fontossága.
31
A válogatás intézményének átalakítása kapcsán is olyan koncepció megvalósítását javasoljuk, amely lehetővé teszi a közönség bevonását már a kiválasztás folyamatába is. Szavazatot bármely néző leadhat egy-egy előadásra, aki országos internetes jegyértékesítési rendszeren keresztül vásárolt jegyet egy adott előadásra. (Ez történhetett egyéni módon, vagy színházi jegypénztárban, jegyirodában történő vásárlással.) Minden megvásárolt jegy egy szavazat leadására jogosítja fel a színházlátogatót. A jegyen szereplő kód belépést biztosít arra a felületre, ahol az adott előadásra le lehet adni a szavazatot. A felületen a néző eldöntheti például, hogy a színház által versenybe nevezett előadást, megtekintve a produkciót, javasolja-e a versenyprogramba, vagy sem. A válogató személyek kinevezéséhez javasoljuk egy olyan fórum létrehozását, amelybe a szakmai műhelyek képviselői mellett, kulturális újságírással foglalkozó médiumok is delegálnak egy-egy képviselőt. Minden évben ezen grémium, a színházkultúrával és társművészeteivel folyamatosan kapcsolatban álló szervezetek széles szakmai fóruma teszi meg javaslatait a Versenyszabályzat véglegesítésére (módosítására), valamint a válogatók személyére vonatkozóan, ezáltal elérhető lehet, hogy erősödjön menedzsment döntésének szakmai legitimációja. Lehetőséget kínálhat a Fesztivál a nézők ösztönzésére a szavazatot leadók között sorsolható POSZT marketing termékek, ajándék tárgyak, POSZT belépők, színházi bérletek, fődíjak, stb. felajánlásával. Ezzel a további részletes kimunkálásra váró mechanizmussal elérhető, hogy a versenyprogram összeállításába a közönséget is bevonjuk. Ez azt is eredményezi, hogy az aktív nézők folyamatos impulzusokat kapnak a POSZT-tal kapcsolatban, a PR és marketing tevékenység periódusa nem szűkül kizárólag a POSZT jegyek piacrakerülésének időpontjára. Ezzel a folyamattal megvalósítható a színházbarát közönség aktivizálása a színházak, színházi jegypénztárak és jegyirodák bevonásával. A színházak ösztönözve vannak egyúttal arra, hogy kapcsolatukat a közönséggel élőbbé tegyék, ösztönözzék nézőiket arra, hogy egy-egy előadás megtekintése után véleményt nyilvánítsanak. Az új válogatási rendszer bevezetésének, természetesen, lehet egy átmeneti periódusa is, egy teszt időszak, amelyben meghatározható az a versenyelőadásszám, amely a közönség által is javasolt előadások számát szabályozza. A “tesztüzem” tanulságainak szakmai elemzése után a rendszer alkalmas ugyanakkor a korrekciókra.
A zsűri összeállítása Rendszeres kritika éri a POSZT zsűri összeállításának mechanizmusait, annak tagjait, és a zsűri döntéseit is. Az idei fesztivált pedig már kifejezetten botrányosnak mondható események kísérték éppen a szakmai zsűri kiválasztának processzusával összefüggésben. Alapvetően tehát ez jelenleg az egyik neuralgikus pontja a POSZT-nak. Ezen a területen mindaddig, amíg a színházi világ politikai befolyásoltságától terhelt viták elülnek, javasoljuk megerősíteni a közönség zsűri intézményét. A jelenlegi túlfűtött helyzet alkalmatlan a szakmai konszenzusok hitelesítésére, ugyanakkor lehetőség arra, hogy erőteljesebben forduljunk azokhoz, akikért a színház van és akik a színházat éltetik: a közönséghez. Mivel két féle zsűri (szakmai és közönség), vagy ezeknek valamilyen permutációs felállítása lehetséges elsősorban, a konfliktust inkább a tagok legitimációs deficitje jelenti. Itt kell tehát alternatívákat kínálnunk, melyeket elsősorban a versenyprogram lehetséges résztvevő társulataival, és az őket kepviselő szakmai szervezetekkel érdemes megvitatni és véglegesíteni. A szakmai zsűri kiválasztásának folyamatába tehát elsősorban a társulatokat javasolt bevonni, megteremtve szimbólikusan ezzel a gesztussal is az összefogásra való törekvés eszméjét.
32
Szakmai zsűri: 5-7 fő A versenybe nevezett társulatok 2-3 körös szavazata eredménye képpen. Közönség zsűri: 1-2 pécsi színház szerető néző 4-5 színházszerető néző az országból és a határon túlról A közönség zsűrit például a fesztiválra küldendő versenyelőadások szavazói közül választhatja ki a menedzsment, a korábbi évek hagyományainak megfelelően, sorsolással. A zsűritagok természetesen teljes ellátást kapnak a fesztivál idejére. A közönségdíjról szóló szavazást javasoljuk kiterjeszteni a POSZT teljes közönségére. Javasolunk létrehozni egy olyan mobiltelefonokra installálható applikációt, mely amellett, hogy alkalmas a POSZT-tal kapcsolatos valamennyi információ elérésére, letöltésére, alkalmas egyúttal arra is, hogy a nézők szavazhassanak a közönségdíjat érdemlő produkcióról. Ezen applikációt is úgy kell kialakítani, hogy egy-egy szavazat leadása az előadásra szóló jegyen szereplő bejelentkezési kódhoz legyen köthető. Az applikáció egyfajta iránytűként is szerepel a fesztivál során: kalauzolja a Nézőt a fesztiválhelyszínek között, megmondja, milyen kedvezmények várják a különböző vendéglátó egységekben vagy máshol, eltárolhatóak benne az általa megvásárolt jegyek, így megkönnyíti a beléptetést is. Az alkalmazás nemcsak a fesztivál ideje alatt, de két fesztivál közötti időszakban is alkalmas a nézőkkel való kapcsolattartásra. A fejlesztendő informatikai rendszert, melynek elkészítésével kapcsolatban Herner Dániellel (szinhaz.hu) konzultáltunk, a megújult Fesztivál átmeneti évében kísérleti jelleggel javasoljuk kipróbálni. Az átmeneti év tapasztalatainak összegzésekor érdemes kiértékelni változásokat és újabb médiapartnerekkel továbbgondolni a közönség aktivizálásának további lehetőségeit.
A Fesztivál programjával kapcsolatos javaslatok turisztikai szempontból A fejlesztési koncepció elemeit és azok várható hatásait érdemes turisztikai szempontból is megvizsgálni, hiszen a fesztivál fejlesztésének egyik meghatározó motivációja az, hogy ezen a területen is előrelépések történjenek. A Tanulmány fejezeteiben elemzett külföldi és hazai példák, a kérdőíves felmérés eredményei és a mélyinterjúkban elhangzottak alapján a POSZT turisztikai fejlesztésével kapcsolatban számos értékes javaslat született. Figyelemmel a fesztivál jellegére, az eddigi tapasztalatokra, továbbá a rendelkezésre álló erőforrásokra, infrastruktúrára és esetleges korlátokra a javaslatokat az alábbi tematizálás szerint mutatjuk be: a fesztivál programjával kapcsolatos javaslatok, célcsoportokkal kapcsolatos javaslatok, marketing kommunikációs javaslatok. Mindezek előtt az alábbiakban határozzuk meg a fesztiválhoz kapcsolódó turisztikai célokat. Tanulmányunkban többször hangsúlyoztuk, hogy a POSZT elsősorban színházi előadások, művészek versenye és találkozója, ugyanakkor a fesztivál – az eredeti alapfunkció sérülése nélkül – lehetőséget kínál arra, hogy újragondolásával, fejlesztésével a fent kitűzött turisztikai célok eléréséhez is közelebb kerüljünk. A program rendezvényelemeinek pozícionálása, illetve tematizálása is lehetővé teszi az érdeklődés szélesebb körű felkeltését. A találkozó alapját képező program összeállítása döntő jelentőségű ebből a szempontból. A programba történő előadások beválogatásának változó rendszeréről korábban írtunk, hangsúlyoztuk, hogy a program összeállíta során a színház szakmai
33
szempontok mellett a kulturális turizmus szempontjait is fontos szerepet játszanak. Megfontolandó egy művészeti vezető kijelölése, a francia színházi fesztiválok mintájára, aki meghatározza az arculatot, esetleg tematikát is. Példaként említjük újra a grazi Styriarte fesztivált, ahol minden évben más-más téma köré szerveződik a program. A művészeti vezető személyére vonatkozóan feltételként kerülhet meghatározásra, hogy színházi tapasztalata mellett népszerű, széles körben elismert szakember legyen. Esetlegesen egy többéves programterv kidolgozása a tervezhetőséget is kedvezően befolyásolná. Az utazásszervezők szempontjából ugyanis ennek kiemelt jelentősége van, hiszen – főként a speciális érdeklődésű – potenciális utazók számára összeállított csomagajánlatok részét kell képezzék már előzetesen a konkrét programok, előadások is. A POSZT a versenyprogramok mellett jelenleg is számos kiegészítő és kísérő programot kínál, azonban ezek döntő többsége szintén a szakmai közönségnek szól, vagy alapvetően az ő számukra érdekes. Turisztikai szempontból is javasolt a kapcsolódó programok körének bővítése, melyek a szélesebb közönség számára is vonzóak, különlegesek. A kísérőprogramokkal kapcsolatos általános elvárás, hogy illeszkedjék a fesztivál arculatához, témájához, ugyanakkor jól átgondolt, a további programokkal összehangolt események legyenek. Hangsúlyozzuk, hogy a kísérő programok jelenleg is magas színvonalúak és széles kínálatot biztosítanak, ám újragondolásuk esélyt jelenthet a látogatószám növelésére. Ilyen volt például a 2014. évi fesztivál idején látható plakátkiállítás a Széchenyi téren, ami az adott évad színházi plakátjait mutatta be rendhagyó módon. Sajnos a kiállítás csupán a POSZT idején volt látható, noha azt megelőzően minden bizonnyal nagyobb érdeklődést generált volna a találkozó programjai iránt. Hasonló kiállítás a fesztivál beharangozására is alkalmas, főként, amennyiben más városok központi helyszínein kerül bemutatásra. Ugyancsak a 2014. évi programban szerepelt a rendkívül érdekes és figyelemfelkeltő gólyalábas felvonulás, ami azonban csupán a megnyitó ünnepség keretében volt látható. Javasolt a találkozó minden napján hasonló program beiktatása, illetve további újszerű eszközök alkalmazása, amelyek speciális jellegükből adódóan szintén vonzzák az érdeklődést, például színházi épületek fényfestése, vagy látvány videó alkalmazása a köztereken, illetve a Zsolnay negyed területén. Színházi előadásokhoz kapcsolódóan is lehetséges a programok kínálatát bővíteni. Például a nagy sikerű Színházak éjszakája program mintájára beiktathatóak különleges esti programok az előadásokat követően. A POSZT díjazottak külön fellépés keretében történő bemutatkozása szintén látogatott program lehet. A színház varázslatos világát a nagyközönséghez közelebb hozó események szintén alkalmasak az érdeklődés növelésére. A színészek, valamint a színházi munkában részt vevő dolgozók (pl. sminkes, jelmeztervező, súgó, dramaturg) munkájába bepillantást engedő programok, illetve a közönséggel interaktív találkozási lehetőséget biztosító alkalmak teremtése vonzó a látogatók számára. A színházi világhoz (elegancia, kikapcsolódás, szórakozás) jól illeszkedik a gasztronómiai programok köre. Ezen belül is javasoljuk helyi éttermek, borászatok – illetve ismert villányi, szekszárdi borászok – bevonásával speciális programok szervezését. Ilyen lehet egy-egy közönségtalálkozó, ahol a népszerű színművész kedvenc ételeit főzi, vagy akár egy művészekkel közös borkóstoló, étteremben rögtönzött előadás (flash mob) vagy minikoncert. A programok könnyebb elérését biztosító szolgáltatások alapvetően befolyásolják azok látogatottságát. A Zsolnay negyed területén zajló fesztivál sikeres működésének alapfeltétele a shuttle busz körjárat üzemeltetése az előadások időpontjához illeszkedően, akár a környező településekről is. Szintén a programokhoz kapcsolódó lehetőség a POSZT számára együttműködések kialakítása országszerte ismert, emblematikus pécsi intézményekkel, termékekkel, mint pl. a pécsi kesztyű, vagy a Zsolnay. Emellett szintén javasolt szoros szakmai együttműködés kialakítása a pécsi Tourinform irodával, és a helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezettel, az Irány Pécs Turisztikai Nonprofit Kft-vel.
34
Könnyűzenei programok Alapkoncepció és a programösszeállítás szempontjai Célunk egy olyan, a lehető legszélesebb közönséget kiszolgáló, színes, vonzó könnyűzenei fesztiválprogram összeállítása, amelyben egyaránt megtalálhatóak ismert hazai és külföldi zenekarok és mai, friss, elsősorban a fiatalokat érdeklő, de akár zenei csemegének is tekinthető fellépők. A populáris műfajokon túl, érdekességeket is felvonultatna a fesztiválprogram, amely terveink szerint országszerte nagy figyelmet és elismerést kapna. A könnyűzenei program összeállításakor a helyi lakosok, a városban tanuló egyetemisták és a nagyobb fellépők miatt a Pécsre látogatók igényeit is figyelembe vesszük. Tervezett hazai fellépők: Quimby, Punnany Massif, Ákos, Tankcsapda, Intim Torna Illegál, Irie Maffia, Brains, Halott Pénz, Kiscsillag, Péterfy Bori & Love Band, stb. Jeleneg tudomásunkban lévő 2016-os turnék alapján tervezett nemzetközi fellépők: Adele, Jack White, Mumford & Sons, Moby, Passenger, Dead Can Dance, stb. Színház tematikára felfűzött zenei ötletek: Bruce Willis zenekara, Hugh Laurie (Dr. House) zenekara, Jack Black zenekara a Tenacious D. A programszervezés menete A hazai széles fesztiválkínálat miatt a programszervezést már ősszel el kell kezdeni. Szeptember-Október: előkészítés, költségtervezés, fellépők technikai alapszükségleteinek véglegesítése, haza fellépők megkeresése, nemzetközi kínálat áttekintése, fellépők kiválasztása - November-December: nemzetközi fellépők megkeresése, ajánlatok küldése - Január-Február: Nagy nemzetközi és hazai fellépők szerződtetése - Március-Április: Teljes program véglegesítése, fellépések technikai egyeztetése, előkészítése, szállásfoglalás, személyzet kiválasztása, stb. - Május: Előkészítés véglegesítése - Június: Program lebonyolítása Költségek, fizetési konstrukciók - Nagyobb nemzetközi fellépőknél szerződés aláírásakor a fellépti díj 50% előleg fizetendő, a fellépés előtt 30 nappal a maradék 50% kifizetése szükséges - Nagyobb hazai és kisebb nemzetközi fellépőknél szerződéskötéskor a fellépti díj 50%-a fizetetendő, a maradék 50% a fellépés napján esedékes - Megállapodástól és az adott turné körülményeitől függően a nemzetközi fellépők esetében a fellépti díjon felül utiköltség, szállás költség, extra technikai költség, helyi szállítási és catering költség merülhet még fel - A hazai zenekarok esetében a fellépti díjon felül utiköltség, szállás és catering költség merülhet még fel - További költségek: lebonyolításhoz szükséges személyzet (technikusok, színpadmester, stagehandek, zenekari kísérők)
Marketing és PR A POSZT megújításával kapcsolatos minden lépést úgy javasolt végrehajtani, hogy az egyes intézkedések (pl. a színházi közönség bevonása a válogatás folyamatába, új fesztivál helyszín kommunikációja, fesztiválprogram korábbi meghirdetése, fesztivál időtartam bővülése, megaprodukciók a POSZT-on, stb.) a fesztivál szervezését érintő minden terület - PR, marketing, pénzügyi, színházszakmai terület – szinergikus együttműködésével lépjenek életbe.
35
A megújulás kapcsán természetesen kulcsszerepet kell, hogy kapjon az intenzív kommunikáció, de ez csak akkor érheti el a kívánt hatásfokot, ha a megújuló fesztivál mögött hatékonyan és összehangoltan dolgozó menedzsment áll. Megújuló esemény, friss célok A POSZT megújulása törvényszerűen maga után vonja az esemény kommunikációs céljainak újraértelmezését is. A SWOT analízis elkészítésekor felrajzolt négyszög (erősségek – gyengeségek – lehetőségek, veszélyek) kijelöli az esemény kampányának játékterét és egyben rávilágít a kommunikáció kiindulási pontjaira is:
• Kezeli a közelmúlt veszélyes kommunikációs gócpontjait Új tartalommal tölti meg az esemény imázsát, eltávolodik a szakmai ellenpólusoktól.
• Azon a területen fejleszt, ahol gyengeségek mutatkoznak Friss és erős vizualitás, közérthető témafelvetések a kommunikációban
• Hangsúlyozza az esemény és a város/régió erősségeit Kiterjedésében és megjelenésében is intenzívebb, szegmentált imázs és programkommunikáció, komoly lokális protest tevékenység
• Új dimenziókat nyit az eseményben rejlő lehetőségek által Szakmailag elismertebbé és széles körben ismertebbé teszi a POSZT-on elnyerhető díja
A POSZT imázsa napjainkban A legfőbb kommunikációs probléma a „szakmai törésvonal mentén szerveződő találkozó” ténye. A 2015-ös eseményt megelőző időszakban készített, nyilvános internetes felületeken megjelenő említések szerint az esemény neve 80,16%-ban semleges, 13,76%-ban negatív és mindössze csak 6,08%-ban pozitív kontextusban kerül elő.
36
Ha az esemény nevével összefüggésbe hozható említéstérképet vizsgáljuk, felszínre kerülnek a témák melyek az esemény imázsát mérgezik:
37
A grafikon az POSZT kulcsszóhoz legszorosabban kapcsolódó kulcstémákat, kulcstulajdonságokat és jellemzőket összefüggéseik szerint ábrázolja. Forrás: Neticle.hu – Kivonat a kutatásból: https://goo.gl/UA3RrT
Imázs-paradoxon napjainkban Ahogy a kutatás is mutatja a POSZT egy olyan pecsét, aminek lenyomata teljesen mást mutat, mint amit maga a pecsét készítője elvárna tőle. Egy kulturális seregszemlétől senki nem várja el a teljes egyetértést, de a szakmai ellenpólusok egymásnak feszülése nem kell, hogy főszerepet játsszon.
Ahhoz, hogy a POSZT imázsát pozitív irányba fejlesszük, összhangba kell hozni az esemény belső értékeit és a külvilág irányába mutatott képét.
A POSZT dimenziói, azaz imázs befolyásoló tényezői A POSZT a jövőben csak akkor lehet hiteles a szakma és a közönség felé, ha képes belső dimenzióit újraértelmezni és ezeket közérthetően át is tudja adni a külvilágnak.
38
Meg kell vizsgálni az esemény térbeli és időbeli kereteit, az eseményhez társított programokat, vagyis mindent, amitől a pecsét lenyomata teljesebbé válhat. Az esemény földrajzi dimenziói
A POSZT kommunikációjának ki kell lépnie az országos és európai kultúrális terekbe. Fel kell frissülnie, hogy új nézőközönséget vonhasson be. Edukálnia kell, hogy a frissen megnyert nézők hosszútávon is Pécs és a színházi kultúra rajongói maradjanak.
Az eseményhez társított programok A kulturális események, fesztiválok legfőbb imázs formáló tényezője az eseményhez köthető programok egyvelege. A programok megfelelő fókuszú megjelenítése teljesíti ki az esemény kulturális térképen való elhelyezkedését.
39
A POSZT-nak nem csak földrajzi korlátait kell átlépnie, hanem programjában is fel kell pezsdülnie, meg kell találni a megfelelő program arculatot.
Társítsunk az eseményhez új image formáló programelemeket, erősítsük a fesztivál jelleget.
Új arculat Ha már felvázolható az esemény teljes jövőképe, akkor leképeződhet egy új, friss tartalommal teli imázs is. Kapjon új nevet a POSZT!?!
40
Megfontolandó az esemény nevének újraértelmezése is. v1. Az esemény neve „POSZT” megmarad, de a mozaikszó mivoltát eltöröljük. Új szlogennel (vagyis töltettel) és vizualitással kap új tartalmat. v2. Az esemény teljesen új nevet kap, melyet szabadon kötöttségek nélkül lehet új tartalommal felruházni. Új vizualitás Az esemény jelenlegi vizualitása felett már rég eljárt az idő. A név frissítése utáni következő lépés egy teljes eseményarculat kidolgozása. A magyar kulturális szektor vizualitása hagyományosan erős. A POSZT jelenlegi arculata viszont hosszú évek óta nem volt gondozva. Friss tartalom, új és szegmentált célcsoport Amennyiben ismertek az esemény dimenziói, könnyen megalkotható a körülötte lévő kommunikációs ökoszisztéma is. Az esemény belső értékei, céljai felvázolható kell legyen, több célcsoport számára is: Magukénak kell, hogy érezzék az esemény hitvallását a pécsi lakosok, a szakma küldöttei és az ország – világ bármely pontjáról érkező nézők is.
Célcsoportokkal kapcsolatos javaslatok Az alábbiakban a Pécsre látogató vendégek célcsoportjait határozzuk meg, főbb ismérveik és jellemzőik szerint. Jellemzők
Belföldi turisták
Külföldi turisták
41
Eredet alapján
Magyarországi településekről, illetve a környék és régió lakói
Elsősorban európaiak (németek, osztrákok, déli szomszédos országok)
Életkor szerint
18-49, illetve 50+
18-49, illetve 50+
gyermekes családok
gyermekes családok
Főleg hétvégén, nemzeti ünnepekhez, iskolai szünetekhez kapcsolódóan, kiemelten nyári szünet idején
Egész évben, de döntően a nyári főszezonban
Időbeliség alapján
Közlekedési eszköz Gépkocsi, tömegközlekedés alapján
Gépkocsi
Tartózkodási idő alapján
Többnapos vendégek a városban, Többnapos vendégek a városban, környéken környéken
Fizetőképesség alapján
Átlagos fizetőképességű, átlagos költéssel
Átlagos fizetőképességű, átlag feletti költéssel
Célok szerint
Pécs és a környéke megtekintése
Pécs és a környéke megtekintése
Turisztikai szempontból célunk a fenti célcsoportok minél szélesebb körű megnyerése, Pécsre csábítása, illetve újabb célcsoportok elérése. Tekintve, hogy a Fesztivál vendégköre alapvetően színházi szakember, illetve speciális színházi érdeklődésű vendég, javasolt a fesztivál nyitása a szélesebb nagyközönség felé. Új célcsoportként jelöljük meg a gyermekes családokat, a felső- és középfokú oktatásban résztvevő hallgatókat, a nagyvárosi (döntően budapesti) színházrajongó közönséget, továbbá a külföldi vendégek szélesebb csoportjait. A családok bevonása elsősorban a kifejezetten gyermekek számára is élvezhető programkínálattal, illetve a kapcsolódó infrastruktúra (baba-mama helyiségek, játszóterek, gyerekmenüt is kínáló éttermek, stb.) fejlesztésével érhető el. Az egyetemisták megszólítása Pécsen, illetve a többi egyetemvárosban lehetséges, ajánlott eszközök elsősorban a social media keretein belül alkalmazandóak. A középiskolás korosztály országszerte elérhető, számukra leginkább az iskolai tanulmányi kirándulások keretében nyílik lehetőség Pécs kulturális arculatára felhívni a figyelmet. További bővíthető potenciális vendégkör a színházak iránt érdeklődő közönség, akik elérhetőek közvetlenül a színházakban, előadásokhoz kapcsolódóan, továbbá hírleveleken, sajtótermékeken keresztül. Ebben a szegmensben is egyre inkább tért hódít a social media, pl. a Budapesti Nemzeti Színháznak 12 ezer, a Vígszínháznak közel 28 ezer, a Pécsi Nemzeti Színháznak 11.800 kedvelője van a legnagyobb közösségi portálon, az egyes színművészek rajongóinak száma ennél magasabb nagyságrendű is lehet.
42
A külföldiek nagyobb arányú megjelenése Pécs turizmusában több szempontból is támogatandó. A jelenleg fő küldő piacnak számító német nyelvterület, továbbá a déli szomszédos országok területén szakmailag indokolt kifejezetten a művészetek iránt érdeklődő célcsoportokban erőteljesebb marketingtevékenység végzése. Új célok, friss kommunikációs eszközök A POSZT kommunikációs céljainak eléréséhez a megszokott média mixen túl, szokatlanabb és az eddigiektől eltérő kommunikációs eszközöket is be kell vetni. Ezen javaslatok, a program konkretizálódása esetén további kommunikációs ötletekkel bővülhetnek. Kiemelt Online, Mobile és Social Media jelenlét Mivel célcsoportunkat célzottan az online kommunikációs eszközök használatával érhetjük el, a hagyományosan kötelező honlap mellett a közösségi hálózatokon is tervezett tevékenységet folytatunk majd. Online kampányainkat csak mérhető konverziókkal, és azonnali megtérüléssel tervezzük. Image kampányainkat elsősorban tartalmi együttműködésekkel, tudatos információ terítéssel és médiatámogatói koprodukciókkal vitelezzük ki. A fesztivál összes felülete használható lesz mobiltelefonról is, sőt, kampányidőszakban célzottan mobilos tartalmakat is létrehozunk majd. Android és IOS platformokon elérhető applikációnkon keresztül aktív, all-year round kommunikációt folytatunk a Nézőkkel. A tartalomgyártás a programfüzet, illetve egyéb kiadványaink mellett ki fogja szolgálni az online tartalmi igényeket is. Display reklámjaink az átlagostól eltérőek, az adott kommunikációs felületre tervezettek lesznek, amelyek az esetek többségében az adott médiummal koprodukcióban jönnek létre. Épületvetítés és hozzá társított mini színpadi program 2015 karácsonya előtt POSZT ihletésű épületvetítés – épületfestés dekorációt kap a pécsi karácsonyi vásár. Az ünnepi fények impozáns lehetőséget adnak, hogy az esemény bemutathassa Pécs városának új arculatát. (Raypainting minta fotó ITT) A gigantikus fénydekoráció a 2016-os jegyértékesítés megkezdésével összhangban indul. Protest merchandising termékek A POSZT új arculatához lazán kapcsolódó márkázott termékek készülnek koprodukcióban, lehetőleg egy pécsi illetőségű tervezővel. A kollekcióban lehetnek ruhadarabok, kiegészítők, használati- és ajándéktárgyak. A termékeket első körben pécsi boltokban kezdjük értékesíteni, saját kis kínáló eszközökkel. A kollekciót egy országosan ismert webshop tematikus weboldalon is árusítja és kommunikációban támogatja. (pl. vatera.hu, vagy shopline.hu) A webes felületen befolyt bevételek egy részét egy fiatalok színházba járását segítő alapítvány kaphatja. Városdekorációs megjelenések Az eseményt megelőző időszakban a pécsi központi távolságibusz, és/vagy vonatállomás a rendezvénnyel kapcsolatos látványos dekorációt kap. Lényege, hogy kikerülhetetlen méretű legyen, hangsúlyozza, hogy a helyiek büszkék a rendezvényre és látható legyen, hogy a város a kultúra bölcsője. A pécsi lakosok egy weboldalon keresztül ingyen rendelhetnek maguknak POSZT megjelenést biztosító autómatricát, erkélyre való molinót/zászlót, plakátot. Az esemény az akció keretein belül gyártási és disztribúciós áron kap megjelenési lehetőséget. Az esemény időszakában a POSZT komoly városon belüli megjelenést kap irányítótáblák, programot hirdető oszlopok és egyedi transzparensek formájában. A karakteres jelenlét a városon belül erősíti az eseményhez való kötődést.
Programfüzet/újság
43
Az esemény ezúttal egy az előző verziónál minőségibb kivitelben jelenne meg. A kiadvány duplaborítós lenne. Az első rész a klasszikus versenyprogramot kommunikálja, míg a másik azonos kiadványon belül a társított programelemeket. Országos terjesztésű hírlap melléklet Az esemény előtti időszakban egy országos napilap több oldalas mellékletben foglalkozik a rendezvénnyel. Mivel a melléklet, mind tartalmában, mind kivitelében önálló újságként is megél így ingyenesen terjesztjük Pécsen és régió színházaiban, éttermeiben és kávézóiban. Pécs guide (együttműködésben a Turizmus zrt-vel) Térkép készül a városról és a belvárosról, melyet egész évben terjesztünk. Az anyagon karakteres megjelenést kaphat az esemény, a környékbeli szállásadók és üzletek. Egy online szállásfoglalási portál a térképhez tematikában kapcsolódva csak egy pécsi és környékbeli szállásadókkal feltöltött microsite-ot üzemeltet egész évben. A portálon is karakteres megjelenést kap az esemény. Szintén csatlakozik a „kezdeményezéshez” egy programajánló portál is, amely tematikus Pécs aloldallal jelentkezik egész évben. Esemény „himnusz” A könnyűzenei fesztiválok világában bevett pozicionálási megoldás. Az eseményhez kötődő színészek és a pécsi kötődésű zenészek koprodukciójában készülő zeneszám videoklippel. Képi világa lehetőleg fiatalos, de szövegében, zenéjében közérthető idősebbek számára is. A produkcióban szereplő énekesek pécsi színpadokon énekelnek. Megjelennek benne pécsi lakosok (esetleg beküldhetnek videót, ami vágóképként szerepel), de lehetnek benne színház jelenetek az előző évi eseményekről, vagy bármilyen Pécshez kötődő rendezvényről. A „himnusz” célja kettős, ugyanis egyszerre erősíti a helyiekben a kötődést az eseményhez és pozícionálja a POSZT-ot a szélesebb közönség előtt.
Gazdasági stratégia, üzleti terv A pályázati anyagban fölvázolt „POSZT-sztratégia” a jelenlegi lehetőségekhez igazodott, erősítve azokat a kooperációs lehetőségeket, melyek a város kulturális működéséből fakadnak. A Színház továbbra is szakmai kiindulópontként működne a versenyprogramot illetően, kihasználva műszaki és humán erőforrás béli előnyeit. Professzionalista előadások megjelenítéséhez professzionalista háttér tudás szükséges, ami bizonyítottan a legmesszebb menőkig jelen van a PNSZ-nél. Mindez a hatékonyság megtartásában játszik fontos szerepet. A Zsolnay Kulturális Negyedet és a Kodály Központot üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő Nkft-vel kialakítandó együttműködés pedig az OFF-programfolyam, az ifjúsági korosztály megszólítása illetve a POSZF Kft. szervezeti működése tekintetében rejthet szinergiákat. Az OFF-programok esetén jó üzenet a Negyed, mint helyszín, hiszen létrejötte óta feladata és célja a kultúra közvetítése. A Negyed kommunikációs stratégiájávan szorosan illeszkedik a POSZT kommunikációs stratégiája, melyek összehangolása szintén költséget csökkent és hatékonyságot növel. Más tekintetben direkt bevételt növelő tényező is egyben, hiszen a Negyed egy jól lezárható, pontosabban a látogatói belépést jól ellenőrizhetővé tevő terület, ami a belépőjegy és bérlet értékesítését lehetővé és indokolttá teheti, teszi. A szervezeti működés tekintetében azokat a területeket, amelyek esetében átfedés van, olcsóbban lehet irányítani, gondolok itt az adminisztráció, a pénzügy és a marketing egyes területeire. Ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy a ZSÖK NKft. jelenlegi ügyvezetője egyben a Pécsi Balett igazgatója is. Mivel a POSZT e pályázatban felvázolt stratégiája más típusú színházi előadások, például a táncművészeti darabok, beillesztése a programkínálatba, ez a tény lényegesen megkönnyíti e célkitűzés elérését.
44
A Kodály Központ integrálása az előadás kínálatba a zenei programok elsőszámú helyszíne lehet kitűnő akusztikai adottságai okán. Ezen túlmenően fontos a versenyelőadások tekintetében is, mivel a férőhelyek(880-999fő), így bevétel tekintetében is lényegesen nagyobb lehetőséget nyújt mint a PNSZ épülete, mely csupán 450-500fő férőhelyes. Ez nem azt jelentené, hogy a Színházból elkerülnének a Kodály Központban is játszható darabok, hanem azt, hogy amennyiben kereslet mutatkozik újabb előadás bemutatására, azt a nagyobb befogadó képességű, így nagyobb bevételt generáló, másik helyszínen is bemutassuk. Az új „arculat” – a versenyprogram a kőszínházban, OFF-programfolyam a Zsolnay Negyedben, az ifjúság megszólítása mind előadói, mind pedig nézői oldalon, az országos kommunikáció erősítése – magával vonzza a támogatói kör bővölését is. Bizonyos, hogy a stabil működés és a POSZTkörüli konfliktus mentes hírfolyam az állami, a fenntartói és, nem utolsó sorban, a versenyszféra érdeklődését is felkelti támogatás és szponzoráció vonatkozásában. Az első három esztendőt illetően elsődleges szándék egy jól eladható termék (POSZT) kifejlesztése és piaci értékesítése. Remélhetőleg ez a termék ebben az időszakban a termékéletpálya-görbe felfelé ívelő szakaszában tart majd, mivel további lehetőségeket is rejthet a fesztivál. Az alább vázolt lehetőség csupán vízió arra az esetre, ha elképzeléseink beválnak, és a POSZT túlnő a Pécsi Nemzeti Színház- Kodály Központ- Zsolnay Negyed méretnagyságon. Ebben az esetben egy új helyszín adhatna otthont a POSZT-nak Pécsett, ez pedig az Expo területe. Itt lehetne bemutatni a versenyprogramot, az OFF-programfolyamot és a kapcsolódó kulturális eseménysort is. Egy színházi-, és kulturális-sziget fesztivál-koncepció víziója ez, mely a színházi világ és az ifjúság találkozója lehet országos és nemzetközi tekintetben is. Természetesen ma mindez távlati célnak tűnhet, de olyan célnak, amelyért érdemes a színházi élet szereplőinek és a színház kedvelőinek is önmérsékletet tanúsitani és áldozatot hozni.
Üzleti terv A 2015. évi támogatás nagyságrendjének mértékét figyelembe vevő működtetési koncepcióhoz kapcsolódóan a POSZF 2016. február 1-től 2018.végéig terjedő időszakra vonatkozó üzleti terve. Ezen belül a bevételek és kiadások tervezett struktúrája, a források növelésének lehetősége, a tervezett és várható támogatások, a különböző együttműködésekben rejlő lehetőségek;
Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kft. 2016. évi üzleti terve I. KIADÁSOK 1. Szállás • Versenyprogramok résztvevői • Kiegészítő programok résztvevői, vendégek • Művészeti főiskolások • Műszaki személyzet 2. Versenyprogramok • Nagyszínházi előadások • Kamara, stúdió előadások • Szakmai vita költsége • /moderátor,opponensek, catering, MP3 rögzítés, videoriport/ 4. Megnyitó ünnepség és Díjkiosztó Gálaest
20.000.000,- Ft
34.000.000,- Ft
3.500.000,- Ft
45
• Gála produkciós költsége • Plakett, díszoklevél, virág • Megnyitó ünnepség 5. PNSZ műszaki és ügyeletes személyzet, nézőtér, orvosi ügyelet • 12 napon keresztül nagy-, kamara és stúdiószínházi előadások • bérleti díj
18.000.000,- Ft
6. Szakmai zsűri utazása, tiszteletdíja
2.000.000,- Ft
7. Versenyprogramok válogatása • Tiszteletdíj,útiköltség,szállás, szervezés, koordinálás
6.000.000.- Ft
8. Versenyen kívüli fesztiválprogramok produkciós költségei
18 .300.000,- Ft
9. Színházon kívüli helyszínek bérleti díja és személyi költségei 7.000.000,- Ft • Színpadok építése, hangosítás, világítás, közüzemi költségek, bérleti díjak • Katasztrófavédelmi terv, hangbemérési terv és ellenőrzés • Kodály Központ, Zsolnay Negyed , Bóbita Bábszínház, E78/, technikai kiszolgálása 11. Reklám, propaganda, • marketing, Internet, nyomdai munkák, • rádió-tévé reklámok, műsorfüzet készítése, reklámtáblák, • szórólapok, dekoráció, plakátok készítése, kihelyezése
9.000.000,- Ft
12. Külföldi szakemberek költsége • Kritikusok és előadók meghívása • Határon túli magyar színházak képviselőinek napidíja,
1.600.000.- Ft
13. A Kft. működési költségei • Cégvezetők, FEB díjazása /bér + járulékok/ • Gazdasági vezető, főpénztár, kézipénztár, általános • asszisztens, könyvvizsgáló, ügyvédi költségek • Irodabérleti díj, • (Irodaszerek, telefonhasználat, közüzemi költségek stb.) • Banki szolgáltatások /tranzakciós illetékkel/ • Pályázati illeték, Interticket rendszerhasználat, telefon • Reprezentáció /sajtótájékoztatók, egyéb költségtérítés/
16.500.000- Ft
14. Előkésztítő, szervező, lebonyolító stáb költségei • OFF koordinálása, technikai szerkesztése, versenyprogramhoz • hangolása, műsorfüzet szöveges szerkesztése, teljes korrektúra, • OFF szerződés előkészítés, szervezés • OFF szerkesztő MTT • Sajtófőnök, sajtóanyagok, szakmai vita anyagok szerkesztése, • rendezése szakmai vita szervezése, előkészítése • Grafikusok / arculat- és műsorfüzet tervezés, plakátok, szórók, stb/ • Versenyprogram koordinátorok, szakmai jegy,protokoll,színházak
6.700.000.- Ft
46
• egyéni vendégek regisztrációja • Szállásszervezés, előkészítés, recepció • Közönségkapcsolat – jegypénztárosok, 15. Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója
12.000.000.-Ft
16. 3 napos előJÁTÉK
15.000.000.-Ft
17. SzTT (zsűri kiválasztás,versenyprogram kialakítás,díjazási elvek) Tervezett kiadások összesen:
6.500.000.-Ft 176.100.000,- Ft
II. BEVÉTELEK 1. Pécs MJ Város Önkormányzata 2. Nemzeti Erőforrás Minisztérium NKA pályázat 4. PannonPower Zrt. 5. Pécsi Sörfőzde 6. Egyéb szponzorok 7.Tervezett saját bevétel (jegy)
75.000.000,-Ft 75.000.000,-Ft 2.000.000,-Ft 500.000,-Ft 3.000.000.-Ft 25.000.000,-Ft
(előJÁTÉK)
15.000.000,-Ft
Tervezett bevétel összesen:
195.500.000.- Ft
Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kft. 2017. évi üzleti terve I. KIADÁSOK 1. Szállás • Versenyprogramok résztvevői • Kiegészítő programok résztvevői, vendégek • Művészeti főiskolások • Műszaki személyzet 2. Versenyprogramok • Nagyszínházi előadások • Kamara, stúdió előadások • Szakmai vita költsége • /moderátor,opponensek, catering, MP3 rögzítés, videoriport/ 3. Megnyitó ünnepség és Díjkiosztó Gálaest • Gála produkciós költsége • Plakett, díszoklevél, virág • Megnyitó ünnepség 4. PNSZ műszaki és ügyeletes személyzet, nézőtér, orvosi ügyelet • 12 napon keresztül nagy-, kamara és stúdiószínházi előadások • bérleti díj 5. Szakmai zsűri utazása, tiszteletdíja
20.000.000,-Ft
34.000.000,-Ft
5.000.000,-Ft
13.000.000,-Ft
2.000.000,-Ft
47
6. Versenyprogramok válogatása • Tiszteletdíj,útiköltség,szállás, szervezés, koordinálás 7. Versenyen kívüli fesztiválprogramok produkciós költségei
6.000.000.-Ft
35.000.000,-Ft
8. Színházon kívüli helyszínek bérleti díja és személyi költségei 9.400.000,-Ft • Színpadok építése, hangosítás, világítás, közüzemi költségek, bérleti díjak • Katasztrófavédelmi terv, hangbemérési terv és ellenőrzés • Kodály Központ, Zsolnay Negyed, Bóbita Bábszínház, E78 technikai kiszolgálása 9. Reklám, propaganda, • marketing, Internet, nyomdai munkák, • rádió-tévé reklámok, műsorfüzet készítése, reklámtáblák, • szórólapok, dekoráció, plakátok készítése, kihelyezése
20.000.000,-Ft
10. Külföldi szakemberek költsége • Kritikusok és előadók meghívása • Határon túli magyar színházak képviselőinek napidíja,
1.600.000.-Ft
11. A Kft. működési költségei • Cégvezetők, FEB díjazása /bér + járulékok/ • Gazdasági vezető, főpénztár, kézipénztár, általános • asszisztens, könyvvizsgáló, ügyvédi költségek • Irodabérleti díj, • (Irodaszerek, telefonhasználat, közüzemi költségek stb.) • Banki szolgáltatások /tranzakciós illetékkel/ • Pályázati illeték, Interticket rendszerhasználat, telefon • Reprezentáció /sajtótájékoztatók, egyéb költségtérítés/
18.000.000-Ft
12. Előkésztítő, szervező, lebonyolító stáb költségei • OFF koordinálása, technikai szerkesztése, versenyprogramhoz • hangolása, műsorfüzet szöveges szerkesztése, teljes korrektúra, • OFF szerződés előkészítés, szervezés • OFF szerkesztő MTT • Sajtófőnök, sajtóanyagok, szakmai vita anyagok szerkesztése, • rendezése szakmai vita szervezése, előkészítése • Grafikusok / arculat- és műsorfüzet tervezés, plakátok, szórók, stb/ • Versenyprogram koordinátorok,szakmai jegy,protokoll,színházak • egyéni vendégek regisztrációja • Szállásszervezés, előkészítés, recepció • Közönségkapcsolat – jegypénztárosok, szervezők
9.000.000.-Ft
13. Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója
12.000.000.-Ft
14. 3 napos előJÁTÉK
20.000.000.-Ft
Tervezett kiadások összesen:
205.000.000,- Ft
48
II. BEVÉTELEK 1. Pécs MJ Város Önkormányzata 2. Nemzeti Erőforrás Minisztérium NKA pályázat 4. PannonPower Zrt. 5. Pécsi Sörfőzde 6. Egyéb szponzoror 7. Tervezett saját bevétel (jegy)
75.000.000,-Ft 75.000.000,-Ft 2.000.000,-Ft 500.000,-Ft 7.500.000.-Ft 35.000.000,-Ft
(előJÁTÉK)
20.000.000,-Ft
Tervezett bevétel összesen:
215.000.000.-Ft
Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kft. 2018. évi üzleti terve I. KIADÁSOK 1. Szállás • Versenyprogramok résztvevői • Kiegészítő programok résztvevői, vendégek • Művészeti főiskolások • Műszaki személyzet 2. Versenyprogramok • Nagyszínházi előadások • Kamara, stúdió előadások • Szakmai vita költsége • /moderátor,opponensek, catering, MP3 rögzítés, videoriport/ 4. Megnyitó ünnepség és Díjkiosztó Gálaest • Gála produkciós • Plakett, díszoklevél, virág • Megnyitó 5. PNSZ műszaki és ügyeletes személyzet, nézőtér, orvosi ügyelet • 12 napon keresztül nagy-, kamara és stúdiószínházi előadások • bérleti díj
20.000.000,-Ft
34.000.000,-Ft
5.000.000,-Ft
13.000.000,-Ft
6. Szakmai zsűri utazása, tiszteletdíja
2.000.000,-Ft
7. Versenyprogramok válogatása • Tiszteletdíj,útiköltség,szállás, szervezés, koordinálás
6.000.000.-Ft
8. Versenyen kívüli fesztiválprogramok produkciós költségei
40.000.000,-Ft
9. Színházon kívüli helyszínek bérleti díja és személyi költségei 11.000.000,-Ft • Színpadok építése, hangosítás, világítás, közüzemi költségek, bérleti díjak • Katasztrófavédelmi terv, hangbemérési terv és ellenőrzés • Kodály Központ, Zsolnay Negyed, Bóbita Bábszínház, E7 technikai kiszolgálása 11. Reklám, propaganda,
25.000.000,-Ft
49
• marketing, Internet, nyomdai munkák, • rádió-tévé reklámok, műsorfüzet készítése, reklámtáblák, • szórólapok, dekoráció, plakátok készítése, kihelyezése 12. Külföldi szakemberek költsége • Kritikusok és előadók meghívása • Határon túli magyar színházak képviselőinek napidíja,
1.600.000.-Ft
13. A Kft. működési költségei • Cégvezetők, FEB díjazása /bér + járulékok/ • Gazdasági vezető, főpénztár, kézipénztár, általános • asszisztens, könyvvizsgáló, ügyvédi költségek • Irodabérleti díj, • (Irodaszerek, telefonhasználat, közüzemi költségek stb.) • Banki szolgáltatások /tranzakciós illetékkel/ • Pályázati illeték, Interticket rendszerhasználat, telefon • Reprezentáció /sajtótájékoztatók, egyéb költségtérítés/
18.000.000-Ft
14. Előkésztítő, szervező, lebonyolító stáb költségei • OFF koordinálása, technikai szerkesztése, versenyprogramhoz • hangolása, műsorfüzet szöveges szerkesztése, teljes korrektúra, • OFF szerződés előkészítés, szervezés • OFF szerkesztő MTT • Sajtófőnök, sajtóanyagok, szakmai vita anyagok szerkesztése, • endezése szakmai vita szervezése, előkészítése, • Grafikusok / arculat- és műsorfüzet tervezés, plakátok, szórók, stb/ • Versenyprogram koordinátorok, szakmai jegy,protokoll,színházak • egyéni vendégek regisztrációja • Szállásszervezés, előkészítés, recepció / • Közönségkapcsolat – jegypénztárosok, szervezők
9.000.000.-Ft
15. Európai Színház- és Filmművészeti Akadémiák Találkozója
12.000.000.-Ft
16. 3 napos előJÁTÉK
20.000.000.-Ft
Tervezett kiadások összesen:
216.600.000,-Ft
II. BEVÉTELEK 1. Pécs MJ Város Önkormányzata 2. Nemzeti Erőforrás Minisztérium NKA pályázat 4. PannonPower Zrt. 5. Pécsi Sörfőzde 6. Egyéb szponzorok 7. Tervezett saját bevétel (jegy)
75.000.000,-Ft 75.000.000,-Ft 2.000.000,-Ft 500.000,-Ft 12.500.000.-Ft 35.000.000,-Ft
(előJÁTÉK)
25.000.000,-Ft
Tervezett bevétel összesen:
225.000.000.-Ft
50
Összefoglaló a POSZT 2016. 2017. 2018. évi üzleti tervéhez
Három területen szeretnék jelentős változásokat megvalósítani melyek, meggyőződésem szerint, új színt kölcsönözhetnek a POSZT-nak illetve egy más arculatot, megjelenést biztosít a fesztiválnak. -Az egyetemisták bevonása jó üzenet lehet a szakma részéről a közönség felé. Az egységesség az összetartás ráfér a szakmára manapság. Ezen túlmenően jó lehetőség lehet a fiatalok számára a legjobbakkal való találkozásra. -Az OFF-programok Zsolnay Kulturális Negyedben történő megrendezése hangsúlyossá teheti a POSZT fesztivál jellegét illetve erősítheti a városi kulturális szinergiákat. Ebbe a logikai körbe sorolom a 3 napos Előjáték programsorozatot is. A lebonyolításban is nagy segítség lehet, mivel a Negyed rendelkezik minden szükséges műszaki, infrastrukturális és humán erőforrással. A Negyedben történő OFF lebonyolítás a jegybevétel növekedését eredményezi. -A reklám erősítése elősegítheti azt a szándékomat, hogy a nevében országos találkozó valóban országossá válhasson. Mindez a fesztivál turisztikai vonzerejét növeli, ami maga után vonja a bevételek és a szponzori támogatások bővülését.
A 2016-os esztendőben jellemzően az előző évek költségvetési metódusát követtem, mivel az erre az évre vonatkozó előkészítő munkák egy része már elkezdődött. Azonban három új kategóriát illesztettem a tervezetbe úm. a Szakmai Tanácsadó Testület, a Színház és Filmművészeti Akadémiák Találkozója és a 3 napos Előjáték sorokat. Az SzTT kiadása csak a 2016-os évet terheli a Akadémiák találkozójához szükséges forrást a szállásra fordított költségek lefaragásával teremtettem elő. A 3 napos Előjáték egy bevétel-kiadás azonos projekt. Bevételek tekintetében továbbra is számítok az állam és a város azonos mértékű támogatására illetve emelkedést várok a jegybevételek soron az OFF-programok Zsolnay Negyedbe történő kitelepítése miatt.
A 2017-es évben szintén a szállás költségek lefaragásával teremtettem meg az Akadémiák Találkozójához szükséges pénzt, valamint a 3 napos Előjáték programsorozat itt is 0 egyenlegű. Az OFF-programok produkciós költségeit megnöveltem mert erősíteni szeretném ezt a kategóriát, a POSZT imázsának kialakításában ez elengedhetetlen. Fontosnak tartom kiemelni a reklámra fordítandó kiadások megemelésére felhívni a figyelmet, mivel ez az „országossá” válás alapfeltétele. A bevételi oldalon a szponzorok támogatásának növekedését prognosztizáltam. Az országos promóció új támogatók bevonását eredményezheti, ami egyúttal a jegybevételek 51
növekedésére is kedvezően hat. Az állam és a város, előző évihez hasonló nagyságú, támogatásaira továbbra is számítok.
2018-ban tovább növelem az OFF-programok kiadásait, mivel úgy gondolom, hogy a POSZT programjainak színesebbé tételéhez nagy mértékben hozzájárul. A reklámra fordított kiadások növelésre az országos jelenlét fenntartása okán van szükség, melynek jótékony hatása a jegybevételek és a szponzori támogatásának növekedésében is érezhető kell legyen. Reményeim szerint a 3 napos Előjáték egyenlege is pozitív lesz. Ebben az évben is a szállás költségek lefaragásával biztosítom az Akadémiák Találkozójának forrásait.
Már korábban utaltam azokra a szinergiákra, melyek a Zsolnay Negyeddel történő kooperációban rejlenek. Van azonban egy másik terület is, amely segítheti a POSZF Nkft. működését ebben az együttműködésben, ez pedig az adminisztráció. Természetesen előbb pontos képet kell kapnom a POSZF Nkft. jelenlegi működéséről, de a könyvelés valamint a pénzügyi terület egyéb feladatainak illetve a reklámozás bizonyos szegmenseit beszervezhetőnek látom a ZSÖK Nkft.-be. Ezzel költséget, de leginkább energiát takaríthatok meg a POSZF menedzsmentje számára.
Cselekvési terv 1. Átadás - átvételi processzus feladatainak meghatározása és lebonyolítása 2. Az elkészült koncepció és üzleti terv megvitatása, esetleges módosítása és elfogadása (Pécs MJV, azután a kisebbségi tulajdonosok, illetve közösen meghatározott további szakmai és politikai szereplők) 3. A működtető Kft-re vonatkozó szervezeti, működtetési változtatások megvitatása és elfogadása, jogi alapdokumentumok esetleges módosításának kérdései, a cég előadóművészeti szervezetként való regisztrációjának mielőbbi elindítása (TAO), személyi kérdések, új szabályzatok megalkotása (versenyszabályzat, ügyrend) 4. Az elfogadott üzleti tervből következő financiális kérdések megvitatása, megtárgyalása és a szükséges garanciákat tartalmazó szerződések megkötése (város, állam) 5. Széleskörű szakmai egyeztetés a megújult működéssel összefüggésben 6. A 2016-os fesztivál megújítására vonatkozó lehetőségek feltérképezése (ti. minél inkább elhúzódnak a megelőző fázisok, annál inkább csökken a lehetősége érdemi változtatásoknak) 7. A megújult fesztivál marketing és kommunikációs stratégiájának kidolgozása
52
