MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2013. október 14.

Magyar mint idegen nyelv

középszint Javítási-értékelési útmutató 1312

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Magyar mint idegen nyelv — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ 1. Jó megoldásként csak a javítási és értékelési útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el. 2. Minden jó megoldás egy pontot ér, a rossz megoldás 0 pont. 3. Fél pont és többletpont nem adható. 4. A feladatpontokat az adott feladatsorhoz (vizsgarész-összetevőhöz) megadott átváltási táblázat alapján kell vizsgapontokra átszámítani. I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1. A feladatokat tartalmi szempontok alapján kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák. 2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a válasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is. (Amennyiben a feleletválasztós tesztben a vizsgázó egynél több megoldást karikázott be, megoldása értékelhetetlen.) Feladatpont 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15

Vizsgapont 33 32 31 30 29 28 27 26 24 23 22 21 20 19 18 16

Feladatpont 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Vizsgapont 15 14 13 12 11 10 9 7 6 5 4 3 2 1 0

1. feladat (10 pont) Igaz (0) Ebben az iskolában nem voltak jó tanárok. 1. A tanárok magyarázatait a gyerekek jól megértették. 2. Ebben az iskolában színészek is tanítottak. 3. Jenő később tanár lesz. 4. Jenő tisztelettel és szeretettel emlékszik vissza tanáraira. 5. A fizikatanárok szabadidejükben együtt fociztak. 6. A kémiatanárt a zene is érdekelte. 7. Rab tanár úr csak rajzolt, nem figyelt a gyerekekre. 8. A rajzórák mindig a Duna-parton vagy Rab lakásán voltak. 9. Jenő osztályfőnöke magyartanár volt. 10. Szenes tanár úr nem volt magas, és mindig szépen megfésülte sűrű haját. írásbeli vizsga 1312

2 / 12

Hamis X

X X X X X X X X X X

2013. október 14.



2. feladat (9 pont) (11) Vívással. (12) Olimpiai bajnok. (13) Kilencéves kora óta. (14) Édesanyját, majd az édesapját. (15) A szüleivel nézte a tévét. (16) Mert szinte hiperaktív volt. (Más jó megoldás is elfogadható, például mozgásigényes.) (17) Az ELTE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen. (18) Mert maximalista. (Más jó megoldás is elfogadható, például fontos számára a teljesítmény, saját értékrendje van.) (19) A családja. 3. feladat (5 pont) (20) D (Légy reális!) (21) E (Pontosan dolgozd ki a tervet!) (22) B (Beszélj róla!) (23) C (Jutalmazd magad!) (24) A (Próbáld meg újra és újra!) 4. feladat (6 pont) 25. a

26. b

27. c

28. a

29. a

30. b

II. NYELVHELYESSÉG 1. A nyelvhelyességi vagy helyesírási hibával leírt megoldás nem fogadható el! 2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a válasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is. (Amennyiben a feleletválasztós tesztben a vizsgázó egynél több megoldást jelölt be, megoldása értékelhetetlen.) Feladatpont 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15

írásbeli vizsga 1312

Vizsgapont 18 17 17 16 16 15 14 14 13 13 12 11 11 10 10 9

3 / 12

Feladatpont 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Vizsgapont 8 8 7 7 6 5 5 4 4 3 2 2 1 1 0

2013. október 14.



1. feladat (10 pont)

2. feladat (6 pont)

3. feladat (9 pont)

(1) Behelyeztem. (2) Figyeltem. (3) Betettem. (4) Lecsuktam. (5) Csatlakoztattam. (6) Kihúztam. (7) Kinyitottam. (8) Megnyomtam. (9) Tartottam. (10) Beírtam.

(11) hogy (12) és (13) mintha (14) amit (15) Ha (16) mert

(17) A (18) D (19) B (20) B (21) B (22) C (23) A (24) C (25) D

4. feladat (5 pont) (26) elfelejtenetek (27) beküldeni (28) feladjátok (29) ráértek (30) utaljátok át!

III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE 1. A feladatokat tartalmi szempontok alapján kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák. 2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a válasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is. Feladatpont

25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13


Vizsgapont

Feladatpont Vizsgapont

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

33 32 31 30 29 27 26 24 23 21 20 19 18

4 / 12

16 15 14 13 11 10 8 7 5 4 2 1 0

2013. október 14.



1. feladat (8 pont) (Az 1., 2., 5. és 6. itemben a pont a két helyes adatért együtt adható.) (1) 39% ; 18 éves (2) 165 cm; 93 kiló (3) 10 éves (4) négy (5) zöldséget és gyümölcsöt (6) 3-6; 10-16 (7) javítja (8) néptánc vagy társastánc vagy relaxáció (egy adat elegendő) 2. feladat (7 pont) Igaz (0) 2005 januárjában indult a Nagy Könyv című játék. (9) A játék végén kiderült, melyik a legnépszerűbb regény Magyarországon. (10) A játék hatására többen elkezdtek olvasni. (11) Lévai Balázst gyakran hívták felolvasni. (12) Tervezték a műsor folytatását. (13) Mindenki a mai, modern írók regényeit akarta olvasni. (14) A győztes mű, amelyet a legtöbben olvastak, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye volt. (15) Sok szavazatot kapott Szabó Magda Pál utcai fiúk és Molnár Ferenc Abigél című regénye is.

Hamis X

X X X X X X X

3. feladat (10 pont) (16) 6. (17) Közép-Amerikából (18) 3. (19) rózsa/ tulipán (egy megnevezés elegendő) (20) 5. (21) 1869 (22) 8. (23) zseni/pásztorkutya/hűséges, okos (a szövegben elhangzó bármely információ elfogadható) (24) 2. (25) 1968


5 / 12

2013. október 14.



A hanghordozón elhangzó szövegek: 1. Mozogj, diák! Tízszeres a valószínűsége, hogy a túlsúlyos szülők gyermekei elhízottak, kövérek lesznek. A magyar gyermekek 39 százaléka tizennyolc éves korára már elhízott, túlsúlyt cipel. Például hallottunk egy tizenhárom éves lányról, aki 165 centi magas, de már 93 kiló. A mindennapi testnevelés bevezetése azért is fontos, mert a vizsgálatok szerint a gyermekek tízéves korukig eleget mozognak, ám öt évvel később naponta átlagosan négy órát ülnek a számítógép és a tévé előtt. Ráadásul a kamaszok nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt sem. Így a gyermekek izmai, csontjai nem fejlődnek ki rendesen. Fontos, hogy a kisebbek-nagyobbak az életkoruknak megfelelő sportot űzzék. Az ügyesség 36 éves kor közt alakul ki, az állóképesség 6-10 éves kor közt, a gyorsaság pedig 10-16 éves korban. Súlyzózni például csak felnőtt korban érdemes. A mozgás a legjobb gyógyszer. A gimnazisták sokszor arra hivatkoznak, nincs rá idejük, mert sokat kell tanulniuk. Ez nem lehet kifogás: a sport minden tantárgyban javítja a teljesítményt. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ főorvosa arra kéri a szülőket, minél ritkábban írjanak felmentést a tornaóra alól a gyermeküknek. Sok bajtól védhetik meg őket. A mindennapi mozgás nem csak a szokásos tesióra lehet. A Nemzeti alaptanterv színes kínálatot enged: néptánc, társastánc, relaxáció is lehet az órákon. A pszichológusok szerint például a relaxáció jó hatását tudományosan igazolták. Érdemes megtanulni a technikát, mert megvédi a fiatalokat a mindennapi stressztől. (Palágyi Edit: Lazíts, diák! című cikke nyomán. Szabad Föld. 2012. október 31. 29.)

2. Nagy volt a lelkesedés 2005 februárjában indult a „Nagy Könyv” olvasást népszerűsítő játék. Itt kiderült, hogy melyik könyvet olvassák a legtöbben Magyarországon, vagyis melyik Magyarország legkedveltebb könyve. A kilenc hónapig tartó játék egyik műsorvezetője Lévai Balázs volt. Őt kérdezzük most. – Mire emlékszik legszívesebben a játékból? – Arra, hogy milyen nagy volt a lelkesedés. Az egész ország játszott. Sok más rendezvény is volt, például író-olvasó találkozók. Kiderült, hogy a játék hatására sokan beiratkoztak könyvtárba, és többen vásároltak könyvet. – Miért nem folytatták a műsort? – Ebben a műsorban a BBC „Big Read” című licencét vettük át, ebben ennyi volt. – A kortárs írók közül nem mindenki örült a vetélkedőnek. Miért? – Sok író részt vett a játékban, de sokan nem használták ki a lehetőségeket. Inkább panaszkodtak, hogy miért nincs több kortárs mű a regények között. – Várható volt, hogy Gárdonyi regénye, az Egri csillagok győz? Ez lesz a „Nagy Könyv”? – Az látszott, hogy ez a könyv az esélyes Szabó Magda Abigél és Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című műve mellett. Az Egri csillagokat én is legalább háromszor olvastam gyermekkoromban. Nagyon szerettem a regény alapján készült Várkonyi-filmet is. – Mi volt a feladata a műsorban? – Érvelnem kellett valamelyik mű mellett vagy ellen. Így olyan műveket is elolvastam, amelyeket eddig nem sikerült például Wass Albert A funtineli boszorkány című regényét vagy Douglas Adams kultuszkönyvét, a Galaxis útikalauzt. (Jásper Ferenc: Lévai Balázs című interjúja nyomán. Metropol. 2013. január 4. 10.)


6 / 12

2013. október 14.



3. Miért vagyunk rá büszkék? 1. A hungarikum szó jelentése magyar mű vagy magyar termék. A hungarikumok közé tartozhat például magyar feltaláló vagy alkotó műve, itt élő állatok és növények, a népművészet, a zene, a magyar nyelv és a magyar irodalom. Válasszunk néhány példát! 2. A Szamos–marcipán világszínvonalú édesség Szamos László szerint a legjobb marcipán hatvanhárom deka mandulából és harminchét deka cukorból készül. Ő már csak tudja, hiszen édesapja alapította a Szamos Marcipánt 1968-ban. Azóta az édesség világhírű lett. A receptek nem titkosak, mert azt gondolják, hogy ennél fontosabb az az ember, aki végül elkészíti az édességet. 3. A matyó hímzés kétszáz éve élő hagyomány Régen a matyó asszonyok rózsákat, tulipánokat, csillagokat hímeztek a ruhájukra, párnákra, terítőkre. Minden színnek jelentése volt. A sárga a Napot, a fekete a földet, a piros az örömöt, a kék a bánatot jelentette. Ma Kárpáti Judit Eszter divattervező modern, divatos ruhákon alkalmazza a matyó motívumokat például a matyó rózsát. 4. A Macskafogót még külföldön is bemutatták A legsikeresebb magyar rajzfilm, amelyet Cat city címmel még az Amerikai Egyesült Államokban is bemutattak. Ugyanakkor nyelvi humorát igazán csak magyarul lehet érteni. Ki nem ismeri a Miú mi újság című cicadalt? 5. A Pick szalámi száznegyven éve ugyanúgy készül Pick Márk 1869-ben alapította meg gyárát. Azóta ugyanazzal a titkos recepttel gyártják a szalámit. Ezért különleges. Az európai bizottság 2007-ben védett termékké nyilvánította. Ilyet máshol nem lehet gyártani. A szalámiról több információt a Szegedi Paprika Múzeumban kaphatunk. 6. A kalocsai fűszerpaprika világbajnok a paprikák közt A fűszerpaprika Közép-Amerikából származik. A törökök hozták be Magyarországra. A Kalocsa környéki klíma, a sok napsütés nagyon finom ízt ad a paprikának. A legízletesebb és a legpirosabb ételek a kalocsai paprikából készülnek, ezért lett híres az egész világon. 7. A vizsla a legismertebb magyar vadászkutya A vizsla őse a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe. Máig a legismertebb vadászkutyafajta, de házi kedvencnek is kiváló. Intelligens, barátságos, jól eljátszik a gyerekekkel. Házőrzőnek nem alkalmas, mert a betörővel is kedves. 8. A puli egyszerűen zseni Ázsiai eredetű pásztorkutya. Valószínűleg a honfoglaláskor került a Kárpát-medencébe. Nagyon okos, hűséges állat. Mindig megvédi otthonát, nagyon jó házőrző. Szeret a szabadban lenni, bármilyen is az idő. Testét teljesen beborítja hosszú szőre, amely a földig ér. (Zádrovich Aliz: Miért vagyunk rá büszkék? című cikke nyomán. Nők Lapja. 2011. 08. 17. 10–13.)


7 / 12

2013. október 14.



IV. ÍRÁSKÉSZSÉG ELSŐ FELADAT A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempont Tartalom és szöveghossz Nyelvhelyesség Összesen

Maximális pontszám 6 5 11

2. Amennyiben a feladat megoldása valamelyik szempont alapján 0 pontot kapott, akkor a teljes feladatra 0 pontot kell adni. 3. A feladatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom és szöveghossz E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • megfelelően dolgozta-e ki a témát, • megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. A nyelvi okokból érthetetlen szövegrészeket a Tartalom szempontnál nem lehet értékelni. Ez vonatkozik a megadott szövegből értelem nélkül lemásolt és rossz nyelvi környezetben használt szövegrészekre is. Az ilyen típusú hibákat figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is. Amennyiben a vizsgázó olyan információt közöl, amelyben a szöveg egésze nem értelmezhető, az adott rész kifejtése nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A szöveghossz megadásánál a szószám csak a vizsgázó által létrehozott szövegrészre vonatkozik, azaz nem tartalmazza a központilag megadott részek szavainak számát. Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) E szemponton belül azt értékeljük, hogy • megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek, • megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Szövegértést zavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak nehezen vagy egyáltalán nem érthető. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. Az adott szinten bizonyos nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Az ilyen típusú hibákat a szövegben jelölni kell, de az értékelésnél nem kell figyelembe venni.


8 / 12

2013. október 14.



Értékelési skála (1. feladat) Tartalom és szöveghossz 6-5 pont

4-3 pont

2-1 pont

0 pont

A vizsgázó megfelelően dolgozta ki a témát, és elérte a megadott szövegmennyiséget (50–80 szó).

A vizsgázó általában megfelelően tárgyalta a témát, és legalább 40–50 szó hosszúságú szöveget hozott létre.

A vizsgázó csak részben megfelelően tárgyalta a témát, valamint a létrehozott szöveg 40 szónál rövidebb.

A vizsgázó nem megfelelően tárgyalta a témát, valamint a létrehozott szöveg 30 szónál kevesebb vagy: a vizsgázó más témáról ír.

Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) 5 pont

4-3 pont

2-1 pont

A szöveg hibátlan vagy csak A szövegben több hiba fordul kevés, a megértést nem zava- elő, a hibák néhány ponton ró hibát tartalmaz. nehezítik a szöveg megértését.

0 pont

A szövegben sok hiba fordul A szöveg a nyelvi hibák miatt elő, a hibák több ponton nem érthető. nehezítik a mondanivaló megértését.

MÁSODIK FELADAT A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Maximális pontszám 5 2 3 6 6 22

Értékelési szempont Tartalom Formai jegyek és hangnem Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, helyesírás Összesen

2. Amennyiben a feladat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor nem értékelhető a többi szempont alapján, azaz a feladatra 0 pontot kell adni. 3. A feladatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól. Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó • hány irányító szempontra tért ki és milyen mélységben tárgyalta azokat, • hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat. Egy adott irányító szempont tárgyalása akkor tekinthető a szintnek megfelelőnek, ha a vizsgázó kitér a megadott szempontokra, mondatai minden lényeges információt tartalmaznak, ill. minden lényeges információra rákérdeznek és ismétlésektől mentesek. Amennyiben egy irányító szemponthoz több alpont tartozik, a szempont kifejtése akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgázó az összes alpontot tárgyalja. Ha a vizsgázó egy irányító szempontra kitér, de mondatai nem tartalmaznak minden lényeges információt, ill. nem kérdeznek rá minden lényeges információra, az adott irányító szempont tárgyalása csak részben megfelelő. Az adott irányító szempont tárgyalása abban az esetben is csak részben megfelelő, ha a vizsgázó értelmezhetetlen információt ad meg (pl. az életkor helyett a vizsgázó azt adja meg, hogy negyedikes). írásbeli vizsga 1312

9 / 12

2013. október 14.



Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Tartalom szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. Amennyiben a vizsgázó szó szerint lemásol egy irányító szempontot, de teljesen rossz nyelvi környezetben használja azt, az adott irányító szempont kifejtése nem fogadható el. A jó nyelvi környezetben használt, szó szerint lemásolt irányító szempontot teljesítettnek kell tekinteni. Új, azaz nem megadott szempontok értékelésére nincs lehetőség. A feladatot akkor is a megadott szempontok alapján kell értékelni, ha a vizsgázó a megadott témáról nem személyes vonatkozásban, hanem általánosan, de a kommunikációs cél(ok)nak megfelelően ír. Formai jegyek és hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e • a levéllel, mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen (vagy elfogadhatóan) tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást, illetve a jellemző formai jegyeket, • hangnemileg a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. Amennyiben a vizsgázó törekedett a megfelelő forma betartására, azaz kísérletet tett a formai jegyek minimális megtartására (pl. van elfogadható megszólítás és aláírás), a szövegalkotás nem értékelhető 0 ponttal. Csak 0 pont jár, ha hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás, ill. ha a vizsgázó nem levelet írt. Elfogadhatónak tekinthető minden olyan megszólítás és elköszönés, ami „emlékeztet” a helyes formákra. A csak nyelvtani vagy helyesírási hibát tartalmazó variációk e szempont értékelésénél helyesnek számítanak. Amennyiben a megszólítás és az elköszönés külön-külön helyes ugyan, de nem illenek egymáshoz, akkor mindkettő csak elfogadhatónak tekinthető. Szövegalkotás E szemponton belül azt értékeljük, hogy • logikus-e az irányító szempontok elrendezése és ezáltal a szöveg gondolatmenete, • megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés, • a vizsgázó hogyan használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (pl. egyszerű kötőszók, névmások). A Szövegalkotás szempontnál a Tartalom szemponttól függetlenül kell eljárni, és csak a tárgyalt szempontok alapján lehet megítélni a dolgozat felépítését és gondolatmenetét. A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit akkor használja helyesen a vizsgázó, ha törekszik arra, hogy egyszerű kötőszók, névmások, határozószók stb. segítségével valódi szöveget hozzon létre. Amennyiben a vizsgázó minden mondatát azonos módon (pl. az én személyes névmással) kezdi, nem mondható el az általa létrehozott levélről, hogy abban a mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.


10 / 12

2013. október 14.



Szókincs, kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e • a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak, • a szóhasználat a középszintű élő idegen nyelv érettségi vizsga követelményeinek. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Szövegértést zavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak nehezen vagy egyáltalán nem érthető. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ (pl. a „nézni“ ige helyett a „látni“ igét), ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés lexikai hibáit is figyelembe kell venni. Nyelvtan, helyesírás E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó helytelen vonzatot használ (pl. rendelkezik valamihez), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényesül. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés nyelvtani és helyesírási hibáit is figyelembe kell venni.


11 / 12

2013. október 14.



Értékelési skála (2. feladat) Tartalom 5 pont

4-3 pont

A megadott irányító szem- A megadott irányító szempontok megfelelően vannak pontok egy kivételével megfekidolgozva. lelően vannak kidolgozva. A hiányzó csak részben vagy A vizsgázó a kommunikációs egyáltalán nincs kifejtve. célokat megfelelően valósívagy: totta meg. A megadott irányító szempontok kettő kivételével megfelelően vannak kidolgozva. A hiányzók csak részben vannak kifejtve. A vizsgázó a kommunikációs célokat többnyire megfelelően valósította meg.

2-1 pont

0 pont

A megadott irányító szempontok legalább 40%-a megfelelően van kidolgozva. A hiányzók csak részben vagy egyáltalán nincsenek kifejtve. vagy: A vizsgázó mindegyik irányító szempontot csak részben fejtette ki.

A megadott irányító szempontokból 40%-nál kevesebb van megfelelően kidolgozva. A hiányzók csak részben vagy egyáltalán nincsenek kifejtve. vagy: A vizsgázó még részben sem fejtette ki az összes irányítószempontot.

A vizsgázó a kommunikációs Alapvető kommunikációs célcélokat részben valósította ját nem éri el. meg.

Formai jegyek és hangnem 2 pont

1 pont

0 pont

A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme pedig a közlési szándéknak. Levélműfaj esetén van helyes megszólítás és aláírás, és van helyes vagy elfogadható dátum és elköszönés.

A szöveg formai jegyei nagyjából megfelelnek a levél szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak. Van helyes vagy elfogadható megszólítás és aláírás. A vizsgázó törekedett a levélforma betartására.

A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a levél szövegfajtának, hiányzik vagy nem elfogadható a megszólítás és/vagy az aláírás.

Szövegalkotás 3 pont

2 pont

A szöveg felépítése, az irá- A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése nyító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó logikus. törekszik a gondolati tagoA gondolati tagolás meg-fe- lásra: van bevezetés vagy lelő: van bevezetés, tárgyalás befejezés. és befejezés. A mondatok szervesen kap- A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egy-máscsolódnak egymáshoz. hoz.

1 pont

0 pont

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és befejezés.

A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, izolált mondatok halmazából áll.

2-1 pont

0 pont

Az írott anyag a rövidsége miatt nem tekinthető szövegA mondatok több helyen nem nek. kapcsolódnak szervesen egymáshoz.

Szókincs, kifejezésmód 6-5 pont

4-3 pont

A szöveget a témának és A szöveget a témának és A szöveget kevésbé válto- A szövegben felhasznált szóa közlési szándéknak megfele- a közlési szándéknak megfele- zatos, helyenként egyszerű, de kincs nagyon egyszerű, a nem még elfogadható szókincs jel- megfelelő szóhasználat több lő változatos és viszonylag lő szókincs jellemzi. nagy szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt elő- lemzi. helyen jelentősen megnehezíti Sok a szóismétlés. Többször a szöveg megértését. fordulhat ismétlés. Néhol nem megfelelő a szó- nem megfelelő a szóhasználat, használat, ez azonban csak kis ez néhány helyen jelentősen mértékben nehezíti a monda- nehezíti a mondanivaló megértését. nivaló megértését.

Nyelvtan, helyesírás 6-5 pont

4-3 pont

2-1 pont

0 pont

A szöveg grammatikai szempontból igényes. Kevés nyelvtani (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, melyek a szöveg megértését nem befolyásolják.

A szöveg több nyelvtani mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz. Ezek azonban a szöveg megértését jelentősen nem befolyásolják.

A szövegben sok olyan nyelvtani (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amely a szöveg megértését jelentősen megnehezíti.

A szöveg a nyelvtani (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető.


12 / 12

2013. október 14.

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

Recommend Documents