MAGYAR. llonvi!dblml .. PORT SZOVETSEG FÜZETEI

MAGYAR llONVI!DBLMl

.. PORT-

SZOVETSEG

FÜZETEI

AMATÖRANTENNÁK (ll,) (URH TV>

MAGTAK

HONV~ DELMI

1962

S PORTS20VE T S~G

MAGYAA

MONVU>~n

SPORTSZOVETSIJG ftADlÓAMATOQ FOZETEI ~-

K

Ro~ammel :

SZMt

ANTENNENBUCH

~. könyve

alapJán

(ltdt:,lgo:zták ~

k.ISS

LASZLO

és GONDA CÁBOR

~zti:

Kt:rNJ"02SEF

Ki&d.#a.

Mlag}'~f·

R ofi'\ré

~:'ii..Jc.Oe?.l ~l dcs ;

A W :Yl1l -

ml ~v~tse,

dó

Kkttl;i:t .Alitwr"t

Zi'in)r'J Ny~. .8wdlifP(li't. -

.F2l~t1 vez.et6 ~

"PolC'r l.m:tf'

.l,p.Zpltéll

L AZ 'fJLTRAllÖVID BDLLAMOK ~

Ahho2,. hogy az URH antennákkal szemben timasztott követelmény t meg tudjuk ítélni, az ultr-arövid hullámok ~ viszonyainak ísrnet"eíe feltétlenlll szüksé.ges_ A következőkbell l~rt f ej tegetések ne-mcsak a 2 m-es amatö1"Sá\'ra érvény~ hanem \'alamennyi URH és TV hullámtartományra is. A rövidhullámok térbeli terjedése az wnaszfém visszaver~ tulajdons~ain alaps2Ík. Igy igen nagy hatótávolságokat érhetünk l A '2 m-es ultrarövid hullámok ~ban már nem ve· ri5d.nek vissza az. ionosz.f&ir-61 hanem csak megtörnek" azaz az ionoszféra határáD kicsit n1ás szögben foJytatj ák il"'ányukat, & elvesznek az űrben. A földie ilyoolormán sosem térnek vissza Ez a tény az URH amAtörnek kétaégtelentU nagy hát:ré.ny, azonbAn az utóbbi időben ;gen nagy szerepet játszó Grkuta~ távolt bolyg6klml való öSszeköttetés éppen a fenti tulajdons'gánál fogva nagy hasz_nát ves2:i az URH hullám.oknak~ Az ultrarov.id hullámok terjedése a fényhuliAmokhoz hasonl6 n1ód0J1 megy végbe,. tellát közel egyenes vonalban terjed., megtörik~ ha átlép az egyik közegMI a másikba, és két réteg határf ItUetén viss.2avet~et Ezért az URH hullámok különösen Blknbnasak olyan tál.rolságök biztos áthidalás/l~ rnel)'Ek u elméletileg lehetséges optikai látótávOlságon belül ~ Ezen távoL$~n b elul téreró valtodsok & ingadozások. nem lépnek ffd és viszonylag kis bemenó teljesitménnyel is biztonságos iJsz~zeköttetést 1étesftbetilllk.. Pontos sTáruitásnál érdekes lehet~ hogy az elméleti optika! távoJságw1 túl (kb.. 350/o-kal) a2 összeköttetés még biztosnak veheW. A pvntos hat6rovo1Bágot az alábbi képlet adja meg: 1

+

d ;;g: 4.13 u~ Vii;J, ahol d ~ a hatótáVGlság (km). h1 = az adóantenna m.agas;sága (m), h2 ~ a vevőantenna magassága (m). A képlet alkalmazásának elóte1t~~1e, hogy a két a:n tenna (vevő és ad6) között .sennnilyen maga.~bb árnyékoló akadály (bh. hegy,. sziklafal) nem foodulhat elő.. Biz011yos, lctllönleges e-setekben azonball a fentiektől eltémen l OOO k:Iprnél nagyObb t&vvlságú ösSZEköttetések le; l~tr-ejönnek_ Ennek a~ az oka~ hogy

a fénytör&h." bason16an a troposzféráhan a ridi6bullánlok megtörnek és & föld f é hajlanak. Mivel a troposzféra elektn>-mos törésmutat6ja a magassággal növekszi~ a hullámok nündig lobball és jobban megtörn k, mig végül v isszafordulnak a föld ft"tl@,. úSY, ahogyan a zt z l~ ábrán láthatjuk. (A troposzféra t6·

J. dbra,. Al: td.ttal'óvld hulliimok ~ilése

c

t~&4ban

résmutatója függ egyébként a Iöldtöl mért magasságtól, a légnyomástól, a relatív nedvesBégtől és a hőmMaéklettől..) Amint az az l .. ábrából látható, köm1 tlen &sz köttetés eseten csak azok a hullámok érik az (l) v vöt , melyek elég lapos szögben, a f'óld köelében haladnak. Mivel a trcposzféra megle.o hetasfll alacsonyan van a föld felett. a távolsági vé telhez is

at'ánylag .bJpos sua'rzáa azübéges, d igy sokkal 1n~bb le1Jó helyen (ll . v vő} is lehetséges lesz a vét A2 ábráról a2 is megfigyelhető, hogy rninéllaposabban s ugárcr.l az adó (r;;zinte érintik a hullámok a föld t)~ annál nagyobb távolságokat lehf"'l á thidalni? Mint a2t a rövidhullámú antennáknál ismerjük, a talajhoz arényl112 közelálló antennák kisugárzott hul1ámait a talajvisz:szaverődés felfel~ nyomja, ~ mivel ez kedve"Zötl~n:J' az ant~­ nákat magasan Jszerú ~lhel}l'e?"..nl. (A hullámhoss:zl1oz képest.) Erl a köv,e telményt a rövidh ullámú ,a ntennákná1 f' ~.~ betartani, ~ ha egy 20 éteren sugárzó t"'ÖvidtnJllámu ant~:nnát 5A m&gas...~~ban iv3.nunk elhelye-7.ni) az IOO mét~fe'S magas ágot j ~ent. A z ultrarövidhullámú antP.nnáknál ezzel runcos p~b­ l~mánk, h iszen egy 2 m....en dolg026 tJRH antennát c.~ak 1O m-re kcll meg~~~ ami könnven megval~ítható ma~~g+ gy jól teleooi1El't t URH anteon na a kö7eli akad~hmkat (Eáoütek, s,-.abadvez tékek, s tb.) legalább 2 + 3). m allassággal túlhaladja A:z. antenna magaqságának 1úr?.ott növel~~vf!l a talajmenti batntávo1ság kicsit még nő de a t ropoozféráról történő v~verödés al i~ módosul, igy a magasság •tzott ö rel~nek n incs nagy jelfil'ntőség

n.

.AZ

lJlUt...AN'nm'NA.X POLARIZAClOJA

A rövidhullámú tartományban a hullámok és az antenna polariM.cfója alárendelt j1elentöségú. gy függőlegesen álló botallt:ennát'Ul lesugArz.ott r·· ggölegesen polarizált hullámot vízszintes dipoUal altalában éppen ol an jól l et v ~ml, mint egy függőieg~e álló, tehát függőleges pol~izácí6jú di.po1Ja]. Mbk~ pen fiU a dolog fl2lonban az UR'R hullámok tartományában.

Itt f !tétlenül szükséges az, hogy u adó és vevöant.enna azonos pollll'Í2ilei6J ú legyen. Legáltalá.nosa.bban a viu~intes polariziici6 t~rjedt el, úgysmlván mlnden hivataJes és amatör URH és TV adó ebben a rendszerben ad. Függo"leges polaridcióval dclg<>znak: egy....Jtet crszág TV adói, amatörök b yi forgalmazásnál. o rendőr~ és a tüzoltós'& esetleg .a mentök. A köriOOriifen polarizált hullámok technikAj át amk most dolgozzák ki. A követke-zökben ism rtetett UR~ a nlfnnák mindegyike vízszintesen polarizált hullámok vételéa: alkalmas, tekintv , hogy elemeik vízszintesell állnak. et az antennálrn.t természetesen függőlegesen poilarizáltakká is lehet változtatnil ha teng yük! 9tf-kal megfordítjuk (az eddig vfzszintes rudak függölegesen fognak Allni).. Ebben az esetben azonban a sugárzási diagramok megváltoznak egy kicslt h ígen zava~ fog hatni a szintén fú__ggólegesen áll~ és rendszerint fémból késziílt antenna tarló árboc. 1

lll A

et:..HULLAMHOSSZtlsAG() ELEMEK ELHELYEZAsE AZ IRANYlT'OTT SUGABZO ANTENNARENDSZEREKBEN

KoUittem;., di:potck ~

ár a közönséges félhullimbosszúségú dtpollal is bizonyos mért.ékil irányitó hatás érhető Ez elsömrban .a hossztengely&e meröleges irányban sugároz. Ha több félhullámhosszúságú dipolt belyezünk egymás mellé a 2.. ábra ~ akkor a sugár zás iránya nem változik~ a sugámyalá.b szél~ge awnban c~ffitken. és a fő sugát"Zási irányokball nagyobb lesz az inte:nzitás." llyenkor te:h&L ante11na- nyeL ~éggel számolhatunk a köz6nseges félhullán1ú dipolhoz képesL A~ ilyen, ún. lwllineárls augónónmds.zerekkel az alábbi nyereségeket érhetjük et: 5

két f ·lbullámd sugárz6: 1,8 dB barom félhullá.mü s-u.gén6: ~4 dB n-égy ft!: hullánni sugárzó: 4~6 dB öt félhullámú sugá ~: 5,6 dB hat f&ullámú suglín:ó: 6,5 dB hét félhull.ánflú sugárzó: 7,S dB nyolc iéihullámú sugárzó; ? SJ dB

J. dbm.. A ~dipo~ .a ldltftit, azonos f.8dsban Jc:[email protected] dipol50r, b) ')J4 tavú, a~ :hiz.isban {}Ijesztett dit o lsor. ét)tteru hHhuHámú d ipol C&zagga,t
_...ieutett..

~)

Toribbi

csek~ly nyeRSég-növekedés érhe~

el úgy, hogy távolsá_got megnöveljük.

•z es,.ves félhullámu elemek ~örotti fA/4--112 köz
.......

4,

-~~ '

... .-- -

l

t

ó., Á./l

Ah -

-

-11iiio..

~-

,

~

c., 44 d.br'd.. .42'nnrM f~zil:'hn n f1f"~'~~f!'tt. lc_.olf ntt6 ~.r: tS d í po tok~ .IQ Hi!l.fmn kollin·eEtll:'is !félhti.lll.i•nY. "Stt~;-~-ro. l(.oqv"~lill&•fltl ! ~é•'V•• t :!i azono hZJ...I i· ban gt:1 :c !iz•. e .(3,.2 dB,a. b) Néfl!y koUm rir4 Jelll\ul l.öamil ~~ilq'?.JO.. kózpoH' 'rlinil"' ~ptAh' a ~ N;oorn:. tm.~n c)

Három

lú.sgóJ~

ger)~'l.re.

)'~tg

fK!l;r.,r' tAtoiliJ,tl. ltolt-.11\ellris Je5-Zleb Wb: JJ..amll

,nt..

t .S <W.

'~t.il)}a~tl. ~;:,"ér~ :11.2

iW.Qn o.

da:.

~

ser-

'

vonalat mes%tünk az antennába, ismét azonos fázisú gerjesztést kell biztositani. (Lásd 3}c. áb1.·a.) A rövidrezárt negyedhullámú tápve2eték - melyet. az elo'1lbi antennánál alkr-cilmaztUilk- 180~-os fázisförgatAst eredményez. es úgy vi.seJ.kedU~, minl a ket f@lhwlámhOSS2l~Ságú darab köze becsatolt párhuzamos rezgőkör~ A 4. ábra péLdákat mutat be alTa, hogyan lehet alkalmazrú negyedhr.illárohosszú.. úgú rövidfle'.tárt tApveretéket kollineáris ~gárzó rendszereknéL

Ha vizszintes, aronos fázisban gerjesztett félhullamhosszú!águ dipotokat párhuzamostm egymás fölé helyezünk, akkor a Jo sugárzási irány és a fő sugárzási irányban levő sugál-nyaláb smlessége (a vizszintes sikban) gyakorlatilag változatlan marad. viszont a függőleges irányú sugárnyaláb karesti kúppá zsugorodik össze. Ebben az esetben tehát er& ffiggől ges nyalábolás jön létre. A1, 5. ábrlin bemutatunk egy ellenfázisban gerjesztett. r~lhollá.r.nhosszúságú d.lpolokból álló" emeletes antennarendszet~. Ennél az antennánál az egyes dipolok egymástól l./2 távolsi\gra

41~"~ Ff!9D· /Ly& .".brti:u ~HJ/-D

~-

•

eibr•. .Netn~ a.zu~ tmtdslmn. ~z~te~t ~~ntes fdlWUom1l dtJ'OI ~m~r~res et~s~n

vannak~

Az antennarendszer függöleges sugárzbi diagrtu1\fat

szint én az 5. ábra mutatja., Az ilyen f~elépftésrfi emeletes dlpolDnte nDarends2ereket dipolfelü~tek-nek vagy di polsikoknak nelJt?ttid~. Az ~rós fiiggőleg s nyalábolás által el~ antennanyereség elsőoo ban a dipolok S2ámától fü , d e az emeletek ]:cjózötti távolság is te-rmészetes.en beföly=isolja.. Az antennanyereség akkor a legnagyobb :n:n a rendszernél, ha az emeletek ldYLötti tá völság (0,65-0,751)_ Ennek ellenere bimnyos m echanikai egy~_zerúsítő szempontök miatt az em let k kömtti Livolságot rend.... G?..erint 0,51.-ra választják. Az alábbiakban felsorol j uk, hogy ~önb5w emel tszámú azonos fézlsban gerj ·~ tt félhuUámú dipolokhöl álló emeletes antennarend!s~keJ mekkora ta.1jf!reség érhető el okkor, ba B.'Z, enteletek egymástól val6 táv~a körülbelül OJ5l.. 2 emelet antennar-ends.zernél: 4 dB 3 emelet,es antennarendszemél: 5~5 dB 4 em letes antennare~rnél: "'8 dB 5 em l1e tes anten11arendsz .. ~ ~ 7,8 dB 6 meletes antennarendsz.ernél : 8,5 dB 7 emeletes antennarendv;ernél: 9,2 dB B em etes antennarendszernél: 9J7 dB 9 emeletes antenna:rends2emél : 10,2 dB 10 emeletes antennarendszernél: 10,.'1 dB A dipolsorokboz hasonlóan ltt is elhety~e zhetünk az egyes dipolok m~ött !f'í-flektorúkat,. akkor enni!l az antennarend~ rnél ~ ki3cü lbelül 3 dB többle1.11yereség é tő el. EkkorJ ha i retleJ: torok a megfelel ö dipoloktól 0 25). távolságra h y zkedk (f'l, a dipo1ok talpponti lm.pedanciája nem valtozik a rellektorok lhe1yezésl!ve1. Ha nem egy reflektor-ruda~ hanem reflektor Slkot hasmáJunk az antennany eség 7 dB lesz. r

r

1

gy Jj2 hosszúságú pá ·huzamos vezetékdara b az lmpedanciát 1 ~ l arányban á t rans zformálj a, d 1804:)-a~ l'ázísforgaiást ls

v(.gn. Ha a 6. ábra szer-in ti két parhuzamosan áll6 ft?lhull~ú d ipolból álló k étemeletes nntc-nna ndszért - me~y k emeJettávolsága )~/2 - k&önséges f~lhuUámhOSS2(!ságú vt-z tÉ'k~el kötjük össze és 1:éplúljuk, akkor a. k~t diipolt ellenfázisOOn gerj~t~ jük Mivel uonban adipolokat ,azonos fázishan s:z~ Fr... l

-

...---~'IZ

_ _ ..,.

~

t

l

1

D., 6. a)'

A/2

b ) l/2

llibna..

Párh~oa dipoiok'Q~:

t Avú pi\rhuzamos dj polok ellenfáZiSban t.ürt@ló ter,Sesztése, párh~ d l polCik azonos bizisba.n törtenó gerjeu.tl\1e

t.ivü

ketoes~tt

<5$87-e'kötó

v~ks

j t n i. a félhullámú öSS2ekötő vezetékeket me,g kell keresztezni C.gy, ahogy a 6/ b. ábrán lát bató. Ha a d ipolokat a 7. abr a sze1·int egy l .. ). hosszilságú ~

tékkel kötnénk öSS2e, ne m kellene vezetékkeresztedsl létre-

'

t

1. óflTa.. K it p rlntl,a m~C~S dfpor fdzl.s~ ban történo fJ1!1"-}.eft::l ~st! llPffl ker~~­

h'zfltt t

ljf'-9ft~~uönrzt öS~-:~ktttiJ t.lfzt .. t~ l: k el

ami. ivel az e.g~zhuJlá ú Ledlet:~eté lenne, és az helyes fá2 · viszonyokat hoz l t re a 7~ ábrán l( tha1ó rajz szetint~ N~ha awnos fázisban gerj~teit párhuzamos d~polok köw tt ts t~eljeshuUá_mú összekötő vezetéket használn&~ DJlenkor

a dlpolok ldiz5tti tAvclságot az optimális (0,65 + 751) ~rtékre­ állitj ák be, és ezért az egészhullámú párhuzamos összekötő vezeték egy ívet csiNU a 8/a. ábra szerint, vagy pedjg olyan ösSzekötü vezetéket választ.ailak,. melynek a rövidülési tényezéje t1iJd

Oldfl'ln;ret

s.

~--

6~

ábra. OP'im:ális- :tát1CJságv :Pdrilt.tz~m08 d iPtlioJ; GZOUos ,fim11 tése :teljes hl~ Lechu-:ue.z;eúkkd-: a) ~e tűvdsk aökkentéi~ mecbanlkua (don. b) a &ávobaig csökkentése $ldrotnc& íitoD

~az.

B2intén 0,65 - 0,75. Dyenk.or tehát az öss~öt6 ~eték geom etriai bosszúsAga - és ezáltal az em.eletek hÖ2ötti távolság is (0,65 - 0/iS:A), m íg ugyanezen mér-etek elektromos hosszúsága a rövidülési ténye-zu folytán pontosan t l (lásd 8/b* ábra). nyen sz.imm rilrus, párhuzamos vezetékeket múanyag dielektrikummal a z ipar is löállitr A fent leirt eh,Ten többemeletes antennarends?.er-eket is táplálhat.unk~ Ilyenkor a Jegalsó d ipolt meglelelő transzformációs tagon kft· sztlll keD gerjeszteni, A 9. ábnm négyemeletes félhullám~o..~zúságú dipolant.ennarendszert láthatunk. Ennél az ant.etH'lánál a táplátást a legalsó emeleten val~ itjuk meg. Ha a fen ti gyemeJ:etes antennénAl 60 ohmos talpponti im~danciá j u dipoloka t használunk, akkor a pá tilt~ zarnos kapcsolttc; miatt az ant~nnarendszer bem'eneti impedanci.ája 15 ohm értékűre adódik. H a ekkor 240 ohmos. s~t~be1le1 csatlakozunk., akkor valamilyen impedanciiatr.anszforrná t orra van sziikség. I tt nagyon j ól alkalma2:ható a 1 0~ ábra szen.n t rnérete-lhetf' nyitott ill~ tag. Az antenna t alppontjától X = 0"04 • i. tár

11

10. 6bra. A ooitot1 ff~s~ vezeUk l• a m.r~apol(Í.s oostza Z ; Z /ft~ t:l'tnttiben (o.z e~me1l'Dtl b~neii 18\llen.dUd.sa. eovenl6 4 ttipvezet.é,k h.a-

IG.meU.mdJidsával) •

'~

l

...

l

l ~vw ~ ~~ l =f_ ~

A

"

l

l

1\.

~

.l

_\ ~Gt~ ~J..~ ~z.~.

r---

'~\ .J.

l ~

v v

~

..,. ~

l h osszúságút v~gén nyitott szalagkábel darabot forrasztunk ozd. Mi vel ilyE"nkor a táp\Te2e .. ~k ,f!s a nyitott iUesztótag azonos anyagból kés.Wl (jelen esetl en péld át• l 0.8-as rövidtil é<:· ténvnő1ű 24() chrnos szalw;k~bel­ ból), a megadott hosszúságokat O.kal n1ég szorozni kell és úgy volságm egy ki5rülbeli11

0~21 •

kapjuk rueg a geometriai rnéreteket az (l}~ktromos hcsszú43ágokbóL Tehát például, ha a hullámbosszúság A ~ 20'1 cm, az alábbi méretek :id6dnak: A flyit,o tt iU€sztö tápkábel·-darob elektTOmcs JloSS'Z(l 0,.21 .. ).. ~ 0121 .. ~7 !::= 48~47 cm~ Ennek geometrWi ho.~szcz fJ,8~ nJvidillé~·i 1hlyezlJ esetétl 43.47 ~ 0.8 35 cm. Az X td~ el.ekt,~on!o.s hO&~a X =- 0,04 l -=- O., 04 · 207 = 8,28 cm. Ennek geometriai ho.ssza 0,8-(18 Tövidulé-si ténye~
=

y

x

12

A fentiekben Ismertetett táplálAsi ro6d aránylag egyszertien m g\TalósithatD~ van azonban gy kls hibája. A legalaó dipol M erglát ~,.elsókézből'J' kapj a meg&A legfelső emeletig MQ:n ban már egy kis utat kell megtenní a hullámnak. Ennek a :z. Jes2 az er;edménye, hogy az rmtennnrrendszm.. egyes ta_gjain egymáshoz képest kismértékbe-n fázisban eltolt áram- és eszllltségelos2tás jön létn; amely hatás rendszerint nt eredményezi, hogy ,a függöleges .sikbeli s ugárzási szög nem kivánatos módon kism~kben

megnö,

fclfclét

vagyis az

antenna

felfelé

.,bandzsít"~

Ezt a hátrányt t1gy kerülhetjük el, hogy a dipolokat a l t . 'bra ~rint ~ antennarend.szer geometriai k~epkl tápláljuk, a második és h armadik emelet kö--zött Feltűnö ennél a táplálásnál. hogy a második és harmadik emelet t közötti összekötu vezetékpár nincsen keresztezve, mfgis fennáll az uonM fázisú gerjesztettség ténye. Erl a vet zetékpárt azonban - melyn közepén van a táplálás - nem szabad közönséges '~f2-',es vezetékpárnak tekinteni, hanem két k Olön }J4--es t4p-vonal párhu2amos kapcsolásának foghat& fel {XX- A és XX--B). A dl~ lok 1alppontja é5 a t ápve2eték közé belktatott negyedhullámhosszúságú ve7. tékdzn~ok tulajdonképpen im· t pedanciatransúormstorok, melyeknél tehát lényeges, hogy adott értékG hul1ámeUenállása legyen a trnnszformációs arány ismerete céljából A2 egész antennarendszer felfogható két

-

-

'

'

11... cíbl'~ K&~ hiJ)hilf dipolfilggöny fÚ1/Y pd-rbuz~mos t :.nmUdm.tí di;pollcd

kétemeletes a ntenna piu:·huzamos kapcso~Asának~ me1ynek mindegy ·két egy~gy negyedhullémhosS2:úságú impKlanciatranszror._ m átor on (Q-ma.tch) keresztül t'philjuk. lgy az egyes antenna felek (melyek két-két emeletből állnak, és impeda.nciájuk 60 ohm) párhuzamos kapcsolódása következtében az A és B pontok 13

között 30 ohmos talpponti impedancia adódik. Ezt az ~ kell a talpvezeték hullámellenállására (240 ohm} tnnszformálni. Mivel awnban az XX betáplálás# pontokban a )J4-es transzfOI'* mátor párh uzamosan kapcsoJódi • nem 240 ohmos, hanem 480 ohmos táp\'ezelék itn~ancia veendó figyelembe~ Ezekk az adatokkal a 'A/4-es trans21ormátor szükséges hu1lárne1lenü.lása!

2 -=

vZA - 2. Zr

ahol Z ~ a l /4-es impE'dancla-transzformátor tápvezeték hullámellenállása (D), ZA u antenns ta pponti impeda_nciájs (.Q t Zr ~ a tápvezetek hullám Ue·náU&sa ( !1 ). Esetünk számadataival tehát S3:

Z ;;;;

JI ZA~ 2 • z;li ~

~

1--

30 " 2 • 240 =*

Cll!

lil

•l

l~

r

JI i 44.óö ~ 120olun ,..

1

FG> ·~g

,J

'

r_,J

t---ll~ ~

,

~

r

~

,;"

1;1

J ~

LJ l

,

~

~

..

~

' 12.

~b J'a~ ~fgt!ft!i~Sl'

~

.,.. l;

-

pci l'huztt tr'U)~ ·.ezf'f~ Z hulldmE'U.f'tJéU4sa Cl ft~

f~k1érköz ( D) ":, "

Vt~ze1fkllt mt',-ö

(d' fi1 Q91}émjébe-n

12. áb b6J t~lvash a.tó, hogy Z ~ 120 ohmos impedanc-iájú pá r hu7arnos l~\·e2etékes tápvonalnál D/d = ..5, ahol D a. két \•e7.t:'ték közép ontj kőZÖHi tá\Tolsá g (mm), d ICZ:II: a vezetéke-k át r:nét-öje (mm).

=

lt

Amennyiben h érom- vagy öt~erneletes antennarendszert ké szítünk a k&ponti táplálás egyszerűen a k~pső dipolnál. t örténik (Jásd 13. ábra). A talpponti impedancia itt iB alacsony értékú, három párhuzamosan kapcsolt 60 ohmos dipo1 eewetén 60/3 ~ 20 ohm, így egy t tszi31eges hullámell nállástl t ápvooalhoil: megfelelő transzformációs tag köZbeiktatása szükséges. A gerjesztett dipolokat az librikon látható n1.ódon középen meg kell szak~ fani. és .igy azok ott f~mesen nen1 rösithetök fel, tC S&k valamilyen szigeteló lap segi~gével (pL fakeretre).

lJ. 4bra.. PáratJem ndmú rirh:uzamo8 d'i-pol(1k ~.P01UOs

' '

QBT'jqzfhe

Az egyes dipolok hossza az alébbt jó közelités.t ad6 képletből

számolható:

l

-· 141

l

ahol J ~ az antenna geometriai hoss%-a (m)

1 ~ a venni kívánt adó frekvenciája (MHz). Pentosabban számíthatjuk ki az antenna geometria( hoszS2(uságát a I~ ábra has~nálata segítségéve~ ahonnan a widO~ lési té yezö a karcsúság (l/d) függvényében lec..lvashat6.. Emellett figy lembe kelJ venn.i azt iSw hogy a sugárz.ót középen ugyan m bonwttu~ de ~ a hézag is beJeszámít a hosszúságba. A2 URH tartományban ezt a hézagot néhány centiméterre választják. Fémes f ~er&ítést válhs1thatunk meg a 15. ábrán látható elt-ende7ksrlél, ahol az emeletes antenna párhuzamos dipoljait nem szakftjuk meg kii2épen, hanem T -wgok ~gítségéve.l csatlako2unk a kivánt impedanciájú helyre. Ennek az elrendezésnek ~ha t két nagy elő y-e van, egyrészt az antennaelemek azok k62éppontjában r" me-sen ro~l thetök ~ má.~~t nincs szillrség impedanciatran.szformációra, hiszen általában találunk a

-- ~· ~~ .. /

~

l.'-

..... l

JI

.... ~ r-

,... .. ~

~

l

~ 'l

!.J"

/

1/

l ,Q 6r

IL

lf. óbr4.. F#r.hurtdmá

~ T(k;idiilh! ~ G

htfl}dmbmsz/.tfmh(l

e-rdnu függwJJuebén

dipokm két olyan szimmetriku.s pontot, mt"lyn 'l ugyanaz ~ im pedancia m~r­ hetö. mint arnekkora a tápvezeték hullárncl lenáUása. Ezt a -illesztest elslisarban az ipari bet<ende2~knél haSZT~álják, mert lég bonyplult és áttekinthetetl~n a mérete7A9e, úgyhogy az amatörök körében JS. 4Hna.

T~lj~5en

ti'm.l?s.

/l'J~rt~.dl.

pd.rhu-

zc m os wpolok tájpiáltisa

ne·m terjeodt eL ele az ipar! antennákat is nagyrészt k isérletezés· ~l. mérésekkel állítják b~- l\.í i~l (lzonban i parilat{ igen ha..~ nálható be.,..."ált T-i1le.~zté~t1 su~.árzbkat gyártanak,. P.7..ért e-LE-n .fe·j ezet p;yakorlati t"é5z~ Jx.n nélu1ny ilyM antenna ismelwtésé is ki fogunk temi. A gyaloot'1atoon az e-melet~ di Jok kiváló fü őleges irányú sugW'ú.si t ulajdons?gait a kn1li eáris d ipaJok jó vízszintes b"ányü tulajdonságaival egyesitlk, és igy jönnek lé-tre a cso-

portantenntk. l

t

Igen egy-szerG ~oport.antennát mutat a 16. ábra.. Az an.t ennarendper négy félhullámhosszúságú kollineáris elipolból áll, m e.lyek két emeletben vannak egymás fölött l./2 hu1lámhossznyim, minden emeleten két-k~t ~val egymás mellett. Ezen antenna tulajdonképpen meg-

,.......__ _ 6

---.&

-

" ' dbt'4.. lf~JJJ~eletna ~

egyezik a rövidhullámú t eehnJkáMJ. jól i.mnert és közkedvelt ,.Faule Heiruich"" antennával. Az antennarendszerben tehát két egészhulhimú dipll egymás felett "A/2 távolságban helyezkedík el. A2. emeletes elre,n demsböl kifolyólag erlls függőleges nyalábolás jön l~ és ez 4· dB antennany·e reséget eredményez. Ehhez jőn még hozzá,. hogy mivel mind gyík emelet két fé1hu11Wl1ú kollineáris, azonos fázisban táplált elemeket tartalma~ vízszintes i.l"ányhan is létrejön nyalM.bolás.. &

kuiön 1,8 dB

antennanyeJ"~eseget

+

ad. lu an-

lenmn"endsz.er telj~ nyeresége tehát 4 dB 1,8 dB ~ 5"8 dB, (L~d még sz l .. táblázatot.) A két kolllneátis félhullámú sugárzó em.eletenként alkot egy-egy egészhullámú dipolt~ Az elektromos viszonyok azonhaD egés2en mások, mint a fMhullámú dipolnál. Az egésZhullámú dipolt a fenültsegrnaximum (és árammi· nhnum) h lym üplálju~ így impedanciá·a. ig n nagy, ~s ez erösen fOgg a )(arcsúsági tényezótöL A rövidillési tényező s:zJn.... tén nagymértékben fűgr.t s l / d hányadostót A b?lje.!'lhu!lámú di [.'Pl talpponti im redanciája függ továbbá a dipol köze~n levő ·tápléla:;i r--és szélesF..ég 'től és (".S_()-o; portantennák esetén bizo yos mérttkben a pá1·huzarnos di po-w Iok egymástól val6 távol~ f;fá.fúl (emelettávolság). A sok .1ellemz5 változása köv t keztébel"! t hát a talpPOnti impedancia előre ld~mitott é rt "'ke csak ~n int közel itö ér tkk tekin.thet.ő.. ami t a kész antennán való méréssfll k~orrigálni kell Az egészhullámú dipol ö n magában mérb~.ó tnagas talpponti t.mpedanci(lja cso_ rtantenna épités eselén .igen elónyös. mert ha több eg~1u11Sm·ú dipolt kapcsolunk párhtl2Amosa.n~ a l "l

lt:J:Y emdc:!li4m l~~:\J'tj

koJ11.-

:rte ri!;

ú-

Pn;6k

EZéDili

P A f'·

l

:1

a

'

huzamos

•

f

•

~..i

1'.'1

l {J'

1.11

10...

U",

u .o

11.1

J"J.;(I

~

lY

.i

D

16

~

•••

~~

b,~

13,3

14..1

Q me~

srzflma

•

..

• • • -

• • •

t l,O

... "" ~·

-,

~·

••o

1.1

"l,4

"'...5

1,J

....

,

lU

... ...

lU

rt~"

u~

·~

lU

ll,t

lll.l

t,J

li.O

.,,.

~~·

U .,a.

!&JI

8111: ~

• •

...,

ll

11.1

ll

u

11•.0.

l l

~

14.1

I.J

n-.1

Utfl

1-l.-t

Ul"l

Öy'i'

~

14..1

1{'1,,0

i .,B

..,.

16:.1 n~

:u.~

1U

l .Y

j{l)

6.1

17.1

l'l.,C

1'13

U ..t

l>~ ,l

lU

I C",l

1~,.0

Ir, ...

Jtl.i

J,.l

H. O

t :!,.t

lU

1 . ..,.

H.f

17~

~ J$.1

u.~

.u.•

~

11.1

16.~

l'lJi

J ()...O

ll~

DP

u"

U ..i

~~

IQ

U'~

IM

l.tJpb

1.,4

~~

14.1

U"&

10.21

l

H.4

n~

-

.

~ lt.f

l

j

&.1.

11'.1

Jt•.o

18.,1

1'1.4 -

U.,l

120.1

táplátási pont felé olyan értéKet adhat az impedancia.. hogy a tapveteték kÖ2.vetlenüL impedanctatl~ol'mácló nelkül csat-lakoztatható. Az antenna hatrinya viszont, hogy m ivel a ttiphilám pontban feszül~mum van, ott nem lehet fén1es fel~rösilést megvalósitani., hanem jó sz!getel~t k n bb:;LositanL Nem oSszerű azonban a táp1álási pontban íelerosfteni az anten..nat m ég szigetelve sem, n1ert nedves időben a legjobb szigetelóanyag is tekintélye~ átvezetési veszteségeket k~pes okozni Az egészhullámú dipolantenna feswltsegnli_nhnumai a vég itől számítva It/4, távolségban vannak~ igy e~eken a helyeken f-émes feler&itcést valósithatunk meg. Mes kell jegyezniink azo&tl

l

~

laogy az ephuJlámll dipol feszültségeloszlása bem ollyan

egyenletes.. mint péklául a fahullátnú di poléJ ~ezért az. elméleti fesziiltségminimum helyeken i ét·hetö egy i'Jizonyos nagyságú feszültség. Emiatt fémes r~e erösUést m~g e-Leken a helyeken sem ~szeru megvalÓt;ilani, hanern iti kiválóan megfelelk u impregnált fa segtbegével történő ti)~j tések.

A csoporlantennlk nyeresége az egyes összetevők nyeresegeinek ·ö sszegeként adódik, tehat a d1po1-sorck és a párhuza· mos ilipol-emeletek nyereséSeinek összegeként ka ph a~ Az antennanyereség különbözé eseLekre szarnitott értékei az l. táblázatban található . Ezek megadjilk a nyereség lőr kís.zámítható értéke t kalönböz,ó diJX) ...csoport kombinációkra abban a.z setben ha a dipolck egymltshoz párhuzamosan y mastól l.J2 távolságra h elyezkednek ~~ és n kollin · ris félhullámú elemek igen közel vannak egymMihoz (a r és ~lessége kö. l'ülbelül megegyezik a ~gárzó !em átm~éroj~vel) .. Az l .. tá.bhi· zatban feltüntetett értékek a köz.onséges félhullámú dipolra vo. natkomak. A csoportantennék a sugárzók sikjám merólegesen két irányban sugároznak Egyirányú sugánási diagramot valösítha.tunk meg. ha a dipolok mögé megf l lö t~vol ·a renektorokat helyez\• nk el. Ebben az ~ctben az antennanyereség a táb!Azatban felttinl ett ét:1ékhe2 képest 3 dB,-vi!'l növekszik. r

i. A CSOJ)oO.Iianknlíilt

tápi~

Amit a párbuzamoo dipolantennák táplálásáról elmond· ttmk. ug.vanez vonatkozik a csoportantenn,ak táplálására is. igyelembe kell azcnban ven nl. hogy az eszhullámú d ipolok tal p ponH impedanciája magu. es hogy az impedanciavi szonyok itt focditot tak. Néhány példa kapcsán a:l. alá bbiakban sZ\eretnénk rnegvilá· gítani a csoportantennák helyes táplálásának ·s illesztesenek kérdéseil A 17.. ábra ~Y csoportsm.tfi'nna rajzát m u t.a tja_ AY. a t~nna nég~;emelet - (né-g y :1~
Ezekki!l az adatokkal a hullámbossz/Mmérö a1'ány O. : d) értéke 201o ~ 100 20 A 18. ábráról loolva"Shat6~ hogy :1 teljes.b ull&mú elipol talpponti impedanciája l jd ~ 100 érték esetén kö:rülbeU11 901l ohm. A csopo11antenna valamenny i dipolja R o = 900 ohm ellenálJású. A 18~ á bra szerlnt a rövidülési tényező értéke

4-I&:•~--Jf

tpM~S ~J

• • , -.-lll

·~ .fJIJIJ·.PI'ISR

-!!!11!!!1!!!!!1-1 ~

...

..,.,.

17.. d:brL A legnb6 dlpclnd.l tiWlálf. 'fliDll-

~

em-Bleta

d •~:O.

Htt-161

~ttznwrma.

900 D. Az x ~dö " X.. pontban 90.0 : il ::::::!: Z2~ Q

rx·..-tA1~ x,-iD

~·40'

r.l ll

'T

:l

'A'

1

F

~rJT

=u -· 1.

..Q!)?

~

~6,~-tl

t-

j -.-

~

.iiiiiNt

-z

l

..1

./'

,

~

~

ty "

/

/

.,;i' ~

""'. '

l

,""

v

.,J

JfJ()() 1.. -~~ 1".._..

~ Mtm

7

I(JIJ(J

l ~

..L/d-......

IL an~.

20

T~ljl!mutl6mú dft:,ol talftl)Ontt dlen.álüisa l$ röv~dill.em M~~js a hullám.ho.UZl.-t~ró uánv. ~OOtJ-tftt/é.b~t)

V=

0~81.

Ezzel az egésZhullámú dlpol hossza 207 · 0,8 R: 180 cm. Mivel minden egyes d ipolnál Ro ~ 900 ohm, és mivel négy Uyen cllpol van párhuzamosan kötvE!i - flZ @l'edö talpponti impedancia az X-t pontban 900/ 4 225 ohm. Az X 1~ X 31 X 3., va,g y X4 :pontbant tehát 240 ohmos URH szalagkibellel csatlakozbatu~ Igen jó illesztés és állóhullámarány mellett. Ha 60 ohmos koa~iá'Us k'-bellel akarjuk ezt a csoportantennát táplálni, u ismert félhullámhosszúságú balun--t ranszformátor és négysEeres impedanciatranszformáci6 alkalmazása ~es, és igy a további szimmetrizálás is meg~ Ha a talpponti impedancia olyan kicsU:e adódna a t.5bb emel t párhuzamos kapcsoló-dása következté~ hogy a tápve,., ~ket nem lehet kHzVi tlenül rákapc.solniJ akkor természete.... sen megfelelően m~retaett illesztő tag 'k özbekapcsolása szükséges. Ekkor h átrányosan j rentkezik az, hogy az egyes dipolok nem teljesen ugyanabban az idts.pillanatban ger jesztödnek; azaz a táplá1.Bsi ponttól t ávolab b fekvő cllpolokhoz később él" el az elekttomág·n eses ena'gia~ núnt a közelebbiekhez, és ezért az antenna - mint rröl már betiz~l­ tünk - "bandzsa" les~ a sávs~l~ seg pedig csökken.. Ugyanennek~ antennának elekiromos szempontból egy kedvezöbb ;;::::::!

-

táplálási p ~ldájat m u tatja a 19~ ábra. Ennek a tenkális b etáplálá.si mód8relrl'lek az elönye az igen ·.. ~ta

_....,.

iránykarakterisztika és a n~gy .sávszéJ.~~- A második és hannadtk emelet kö2:ött az egymást nem ke~:esztező összekötő vezeték, mint egy m ásodik negye-dh ullá:tnhOGSZ(•ságú impedeneia-transzformátor .sze~ pel. Az A- B pontok között elhelyezkedd össz-ekötő

szalaRkábe hullámellenéllásj_t a 11. '-hri.hoz hasonl6an a-z

--,., .. ~~'cM

19.. illír«., Kö.tpOJr.tmcn tá.plólt n.éaliern~ c~en·n.a

d ... ~;t.m

ltrJ~'#tr;/iJi ~d

S/d 1/Jo

V ::.IJAI'

21

alá~i képlettel szArnithatjuk ki (középpontban táplá.lt ~ félhullámú párhuzamos dipolokkal:

ahol.Z

dipol-

z ::ooo= z"". 2 z;z-.

==

a l/4 hoaszústigú impedanciatra.nszfonnátor (rnasodik és harmadik em l tet öss~ekö~ö tápvezeték) hullárnellenáll~ (ohm),. ZA az antenna talpponti impeda.nciája (ohm}. Z T =- a t-áp\fezeték huUámelle-nall~ (()bm)_ Az an terma ZA talpponti impedan~iája az A ~s B pontok között 450 ohm (két. 900 ohmos teljeshullámú eli pol párhuzamosan). Ha a :rendszert 240 ohmos s:timmetrikus szal~ábeDel t aplálj~ akkor az összekötó vezeték szükséges hullámellenállása Z= ZA ·2· Z7 il::= 450 .. 2 .. 24(;~ 465 obm. Párhuzamos vezetékp'rral 4ft5 ohrnOLS hullám llent\llist nehéz 4!'löállítani (mechanikailag ld vitelezni). mert a vez ékek e-~ástól való távolsága igen nagyra adódna ( 12. ábrából Did ~ 25), ezért az A és B pontokban a dipolfelek túl messze kerülnének egymást&. Emiatt az A ~s B pontokat &s2e.kJötő v~ezet ·ket tiBztán mechanikai szempontok alapján mé[email protected] és ~ XX pont~okban a legkedvezőbb táplálás! impedandát egy negyedhuUámú ill~őiaggal áJlitják be.. Ha például az A - B v~teket 20 mm átméröjü óból ké~zitj ük és a csövek közép"onal~ak egymástól való távols;j ~ 40 rnm, akloor a 1.2. ábt'áb61 leolvashatóan a huUamelleMU'sa hozzávetőlegesen 160 ohm. Ebből az lrovetkezík, hogy az ·XX pontban rn&betö impe.clan.eta a 16() JI 450·X

=

V

V

kepletból

X ~ 57 ohm. M i vel a rerldsZM kitt ket mele antenna pérhuzamos kapr c;ol sónak fogható fct az XX pon1ban mérhetö téplálási impedancia

.!!.. ~

28 Clbm.

2

A 10. ábra hasmálatá\'al ezt a ZA ~ 26 ohmos impedan-ctát egy nyitott negyedhullámú unpedanciatranszfonnitorral 'Z3

tetszme~es ~rték6

(Zs) tápvezetékellenálláshoz iDeszthetjük. Ha ptldául ehhez a ZA -= 28 ohmos ant-ennihoz Zs = 200 olunos szalagkábelt aka.nmk ill~teni ~ ZA 240 - =-·-- =8.6. z~ 28 és igy a ta ábriMI A ~ o,2s · l. x ~ ooo5

·l.

' Igen elönyös táplátási módot mutat a 20. ábra Itt ne:m nce-

21. ébra-. A """"P:uedfttdfámd tr.4n.S~ f ormciúw (~m.at-('h} ~~.

4brt~-

Néwe~.­

c.s:oport«n(enoo

~z~les­

sd.t>ú MpJiflúiJ

gyedhullárnü impedanciah·anszfornuíló tag(Jt hasz:nálunk ha1

nem az ,X X---A és oz XX-.-.E közötti félhuUitn1ú v~ték t , mely-ek az impedanciákat l ·l ará.tybah". tehát transzforrnáció nélkül ~iszik át Az A és B pontdt Írnpedah~i.ája 900 ohmos dípolok esetén ~ az'(tk párhuzamos kapcsolódása k&J"etkedében ....-450 ohm. A% XX pontban ismét e2 az lnlpedancia ..elenik rneg (az 1 ; l. transzf.ormOCió köVl!ttkeztében).. de mi \ el kÉ't 450 ohmos 'PúJ"lt (A és B ) k aJ"!CS(''ló(q tk pérhuzamö~n. az XX 'PQn ...ben m ·é rhetö Plle11~Hlás 2~5 ohm. l tt tffi~t a 240 ·flhm~ táDveze-tP.k elönyösen alkalmazható) amennviben méq nagy félt'~llE!Srlés ese-tén sem lép fel uagyobb á llóhullá.marány, mint 1 ; 1,5. 1

Az 4brin Celtüntetett áramirány-nyílakból látható, hogy az XX~A és XX- B vezetékeket nem kell ke+esztezni, és mivel ezek a vezetékek hangoltakt a huUámellenállásuk széles h a· tárok között nem k ritikus. Hasznalhr&tunk itt plu·huzamos légH ká beleket h;, ak an-a kell vigyáznit vezetékeket, vagy h ogy 82 el,e ktromos ho...~ pontosan '1-/2 legyen . (A rövidülési tényezőt tehá t figye[ ern be kell vennt) A légszigete1esii párhuzamos ve-~et · k rövidw~si tényezöje ~9., 5, a 240 ohmos URH ~u~kábelé pedi,g 0.8~0,34+

Amennyiben az XX táplátási par1tban oly-a n impeda ciaérték adódik~ mely nem esik a tapkábel huUáme!l nállasa köze. lt be, akkor egy nemredhullánní im pedanci.Gtranszfonrui.tort (Q-Match) alkalmazhatunk (lás:rl 21 ~ ábra)~ és ezzel ideálisan jó táplal ·st valóslthatunk meg (lf~-d 22_. ,á bt•a), rn~ert itt rnind a negy emelet te ljese egy időben kaoja meg az E't1ergiá t telje3m szimmetrikus elrendezésbe11; Emiatt az anlennarendsZJ r t

~~~--~~UfUB~I

., ~

d

J

~

'i

~ 9

C!f

I ·MT~ • li~.l~ • .l..h' ""Db

~2.

dbn~+

~ do.~!-., ~zi ~'0.Í6

N-égy rr.uHekJJ di.po.ksoport t~r~~Mt .s. . >:t:m.m.et riku.s- uM~SI6t?u U~$6

I'J.,

~ 23~ tiln'~ Pd.ra~lan

m m ú ptb·h uz amm 4ftwlrwf dlló dW'o!CtO;PMt tápL:Uásu : t.t) hát"om emelet.: a;r. XX tá pluhisi pontban az eU ooli:UI e,[email protected] az egyes telj;fsbuUanlú dtpolok í'Satlal~il pont)W el e~~AU .. ának h armadA \o--a l; b) ót ·M tel t ; az X.X Ü(Jtáffisi pontban sz @l~rudl.tJ.s @{{fMlő az eg_y~ teijf:$htJllAmö d lpol
~~

btö dé\'el

1t,nyk,a rakt riS2!tikája rendldllill t~ta. és igen nagy lesz a sávszél ~ ég is,. ,a mi E'gyúttal azt is jelenti, hogy u antenna tlem lesz érz-ékeny esetleges félreillesztésekre saa E2 • táplá· lási d --- továbbá - J~hetővé tes2i, hogy az emeletek k&. .zötti tá v<Jlsag-ot az optimá lis O.."l • l -ra növeljü.k, miáltal a nye--reség is növekszik . A félhullámú vezeték méretezése a 2fl ib· táfl..ak n1~eleJöen töJ ténlk. Mi vel a C 1 2 ~és az XX pontokban w ered tileg 900 ohmos impedan iak mindig fel1e 2ödnek, az XX tá piálást pontban k ·· rü lbe-U.a 225 ohműs in1pedancia adódik .. a csoportant~nnat páratlan számú (pé1dá u1 3 .. vagy 5) emelfltből Mlltjuk össze~ a fent lejrt t áplálAsi mód4)Zer mecha ... níkai okokbó nem a~kalmazható~ Ilyenkor a tápv~téket a 2.a á brán látható n1ódon mindig a közép._~ d ip ol.ra kapcsoljuk. Amennyibe-n élZ XX pontc»n kapott') eredő talpponti impedancia nem meglelelő érték u, alkalmazhatjuk itt ls a megfeJelő hull.ámeH~núllású lm pedanciatransrlormatort > vagy Q-Match-űt.

A d ipolok gerj~zt se tlyenkor termés?.et.esen nem egy időben történik (kü Jönösen a:z ötemeletes., vagy 'm ég nagyobb rendS?Jerek él}, ezért az iránykarakt isztika yhén elfordul.

agyobb elem~rnó, cso~~tm.nAkat a fentiekben elmondottak miatt cél~ e-ü kisebb csoportokra bontani, a 24. áhrAn ak

megfelelő

.

zen táplá.l ási nlÓdnál a2 alábbi f~eltételeket kell szem elntt

tartani~

l~ Az egyes csoportoknak m echanikusan l~ljce~n egy formáknak k ell )E"nn~ .. hogy a z tokban arzonm tulajdoJ"!E.ágokat rnutttSSanak~

A"

és el~ktromosan B, C és D pon-

2. A2 XX- A, XX--B, XX-C és XX- D vezetékeknek a l/2 egészszltmú töbhször(isének ke.ll lenniök (a rövidülési tén ye-z() figyelemhev~televel)! és az egymáshoz képesti egyenlóség (rninden tekinte1ben) igPn fontos. a. A nevezE"tt ve:t:etékeket nem S2abad keremMni, tehát ügyeljünk arra.. hogy az XX pont ban (24. ábra) mindig azo·nos

sugárz6 felel1.et kössünk

ö&~

egymissal.

24. ófwfl. Tóbb ré~7.rP o.~iC"Jf1 c.ropor:t.afltE"B-'n« S2'rmmernkus frtrpfáf.dsa ~"It-­ W!~ tár;;vezetf'!k segí Ui~gér Pl, Az rt"11<"11áUás QZ :XX 14pltU.tís~ potUhu 11 j'Quenlö az e-gye:s: csoportok eU en á Uásá'IUZ~ ,.A •• prmJibeU nt.? ke newedé vei. fA ~ B :!!!!!!l C D)

==

.A z XX tápl álá~i pontb~n a2 impedancia a pai·huzamos kapt~olás következteben az egyes dípolcsopot't.ok ta.rppcmtí lmpew-danciájanak negyede le9.'Z. Ha példá ul a talpponti 1mpedancia a.z A , B, C és D - l'-l e.gyen'-:~nt 240 ()hm, az XX-nél médletö ~:Jemen eU ellenállás 60 c hm. é.~ ebben az esetbell az egész rend-szer egy 60 ohmoo koa.xiilUs kábeUel táplálható megfelelo szimm.etrizál6 tagon ket'eszifll.. Termeszetesen az XX pontban vala-

milyen Ulesztö tag kÖZbeiktatáslwl bármllyen tápkGbeUel tápe tálható az antennat~ndszer. A-z. XX-~ XX-B~ XX--C és XX- O összeköt~ vezeték elektl"'mos h ossza l/2, 2 ~ JJ2_J 3 · A/2 stb~ tehát a ·f~lhuJlám­ oos.::;zú.~.ág égé32S1Amú többsziirös~ (a ).12 hQS,;~Zú vezeték mechanikailag túl ['övid J úgyhogy csa_k a többi jöhet S7.ámít.Asba)~ Tekinn~ hogy ez ha gdt ve2etélt, a hullámellent llása te~öle.ges lehet. Az egyes dipok:soportok egyma4!lt6t elég távol vannak, és lgy meglehetösen nagy antennanyereséggel számolhatunk., A fentiekben ismertetett alapelvek figyelembe-..retelével ily módon egészen na.gyméretü ru polfelületelt tapláhtsa ts megoldható. · étezik az;onban egy ·m ásik táplátási möd is~ amely nem hangolt. hanem. illesztett vez.etékekkel d{)lgoz~ és amelynek t:'bből

kifolyólag bi2ony{)s mechanikai e]lónye.i vannak.. Az a ntennarendszer felép,tését a 25. 'bm mutatja.

~ úlJ,-a. T öbb

o~'!tolt csoporiatTt~na ~rlmme-tf"íkus p~'f'jt.s:tf~S:e A z, (= z~ ._ Z~} JJ HiiUhneU"núllils J)Dfttosan 11K"Dl'Y'!Jf'~k a~ A (== B !:2::: C== DJ taf:ppotlti E!~Uen~Uással+ A . .Z·J, Z2oo Z.-. ve'Zf?ttk~k hMSZCI t-eUzöl~Q~8. ~Z'OUIJiln tDUmÜS ~:iizVtt .PCmto.taq o.tOnos:ttk.. Az eUf'n~Uds az :XX ~lál"n pontban ewcnW z.~. fle.DJ~e.dilr1,\el i:lks~fett

résn-e

ve2e~élt:

~gUsiQév.el.

z, : : :; ;

z..

Mint az ábrin látható, a csoportOO clhely~~ és felépitése a 24. ábra szednt.L a z·o nban a z l~ z2, z3 rés z4 összekötő illesztett v~etékek hossza bármekkora lehet, és semmilyen össze.. ~ben nin{;S a hullámhos:szaL

Az 6ss2dtötó ve2etékekkel és magával az antennarendszerrel sz•mb en támaszOOtt ~W vet elmények a következők : l .. Az egyes dipolcsopor tok mech&nikusan és. elektromosan egyformak kell" hog}• legyene~ és a2 A, B, Ct D pontokban azobos talpponti iD1.J..i€"nda.ncwt ke ll,. hogy m utassanak. 2. A z2,. ~ ÖSS.2ekntö \'"IE-Zeté4tek h ullameJlenállá-

z. ,.

z3 z..

sának pontosan rneg k~U egyezniök egyrná~l és az A, B 1 C, D pontokbeli lalvpontl ímpedanclával~ 3 ~ Az ~~zek6tö v~etékeket nem sza bad ke
=

lárnelleníillása Z ~ l' fW · 2-+fl ~ 120 ohm. Ilyenformán hangolt összel{ötö ~etékek vagy ille~rtett ösr.i~kö o \t,p zetékek. továbbá negyfldtn1llámü transzfonnittorok egf~kr-lú es ~.l~g2e ü k omblná,ciój.tí\'&1 a Jegnagyflbb dipol-fe)O.-. leteket is fázishf>-lyf'~en k f'ZimmF-trikufian tapláJhatjuk~ V , CSOFüR'T.l\NTEN!flAK RE'F I..EKTORRAL

A C';~ortante-rrn áknak a síkjára mf"l'ln~ges kéUrány(.l su· gárzását n-flektorok alkaln187.ásáva1 egyiranyúvá t hetjíik. F.kk OF az anlennan yen?~ég átl~-1go:sa·n 3 dB-ve l növek~ik, és a talppt>nti in'lpedan.:;ia. b izonyos mérikkben csckken .. Által~ban a rell ktor-sugárm t ávol ~;lg ot (0.1 - O. 25) · l. t-rtékür s7nkták vá-

lasztani. Ha a t ávolság 0.25 ·t. akkor a talpponti imp~daneia csÖkkenése csak 200.'0 , ha vtszont a toefiekto:r a sugárzótól 0,1 · A

távolsqm va~ a 2 impedancia 7SG/0 -kal cKSkken. A maxim 61 is a·n tennanyereséget 0,15 l reflektOl"-S!Ugánó távolságnál kapjuk, de ha a tAvolsá.g (0,1...__0,25) A között vált~ a nyereség tni ndössze 0,8 dE-t ingado:ák., ógyhogy a maximum n~m t úl éles. Mínt már emlitJ ttük, az egészhulhirnú d ipolok talpponti im:pe.-danclája nem számolható· po11tasan. gyanez vonatko2.ik arr-a is, hogy mennyire befolyásolja a reflektor jelenléte az in1~ danciát. A reflekk>l:-sugárzó távolság állitásával a csoportantennfk talpponti in1pedanciája ut:6lag, a megép(té-s után konigálhatil. Ha a talpponti impedancia .J>éldául tlil alacsonlrnak adódik, a reflektor tá.volság(tl növeini kell, és viszcrnt, ha a tal.Pponti impedancia nagyon nagy, 8 reDeittort kö:zelebb kell helyeznl A. reflektor-rúd hosszúsága u URH tartományban a2 alábbi képletböJ súm,that.ó kl megfelelő pontossággal: R ~ 152 OOO o::: 500 ),

=

l

a rerl~tor-rúd OOsszúsága (mm), f = a venni. kíván' adó frekvenciája (MR2), )~ = a venni kivánt adó hullámhossza (m). A renektort ugyanabból a rúdanyagból és ugyanakkora .litrn.éröjúl·e lehet k~teni. mint a t,áplált elemet (sugárzót)~

abd R

l . CSOPORTANTEN.N AK REFLEKTORFALLAL

Az URH tartományban a sik:refl~ktt:~rok mf.g kissé otmótlan m~:retí3ek, igy fó alkalmazási terliletük a decim~tefil'S tarto,.. mányban van. Egy sugiu"2ó rendszer mögött elhelyezett fém.(al minden irányban legalább l/2...vel nagyobb legyen, mlnt a su@ir·zósik. A rúd formájú re.f iektorml elJentétben a reflektorsik geornetl'iai méretei semmiféle ö.sszelügg~ben ninaienek 8 hu J.... lámhosszal. E2érl ugyanazen reflfl'ktorfalra több, különböz,ő űz~l frekven,iá.jú sugárzó szerelheti)~ A fémlemezből kes2i.... tett ~fl~kromikok nagy széleUenr\Uással r.endeUreznek és ~rt többnyire ~nos méretú d róthálóval hely t~sitik öket. l]yenkor a7ún~ a háló s-zemtávnlsága nem l~hei nagyobb. mint l.. 200. Igen alkal:m..as erre a célra a nC.Sirke61-M.ló'11 néven 13mert siirű d 1·óth8ló. A hálót úgy k~n kif~~zit.-;-ni1 hogy annak összesodort oldalai a sugárzóval pé h u28JTI osan hP1y~7.kt?dje)1(!lk tM. P árh uz-amos csövE'kből álló refl€"kt.fJrfW .a:matőr v~zonyla1ba.n ritka ~ igen drágák.~ a lényegesen olcsóbb chóthálófallal szemben k ülónösebb elektr-omos előnyökkel nem rendelkeznek~

A I~~Uigyobb anb:nnan~et akkor kapjuk, ha a ~ gánó a reflekklr1a1tól 0,65.1.-ra van.. Mivel a viszonyJag nusy sugáttó-J"eflektor távolság folytán az energia egy ~ nmegkerulhen~• a reflektorsikotw e2 a beállitás nr;...rn ad optimális elöre/háka viszonyt+ A gyakorlatban u egyszerűbb mechanik kivitelezés l"S jó előre/hátra aliíny érdekében a távolságot 0.1. ~25A-ra szokás megvldasztani Megjegyzendő ittt hogy 0,2Cl sugárz~reflekt.or al távolságnál a sugát'zö .rendszer talppo ti í.mpedanciája csökken. A rúd formájú hangolt reflektor esetében átlagosan 8 dB antennanyereség-növ,e kedéssel szérnoiPa,tunk; egy megfelel6en m~retezett r-eflektorlal kb. 'i dB nyereséget bmtasU~ Még nagyobb, nyereséget érhetünk el sarokreflelrtor~ parabolatü~~ reflektor és haoonló különl4?ges r eflektorfalak segitségével VIt

A

CSOPO!l'l'Al'rl'ENNAK A CYAKORLATBA!'l L

N~yelemes.~

k ftl'lrletes antenna

n ~ gyelemes

sugárzö tulajdonképpen nem csoport... antenna, hanem k~t egymás fölött elhelyezet t pál"huzamos dípol, egy-egy refie-ktorral. Ar;. emelettAvoJság l/2. Ez a~ antenna víZszintesen és függölegesen is nyalú~ és a2 elöre-hátra víS2onya is kitünö. kz. elmac · ant~3Jlycreség körülbel-ol 9 dS, de egy 2 n1-es anten ím lörtén t mérések több mint 10 dB nyeree Ez a

ld

.'rt !WóbtiJ

flm6J

n.:lomEP~-

z ..2M$1

~ il_,Jr;,.,,," .,...,

o i tifmid~ .. IPnuPi

/

28. áibrd. Négy&l.mtur,s k~U~l'~l4ls ontemuJ a 2 mltetfl' ldvm

séget mutattak Az antenna m&etelt és felépltfsa a 26. ábra mutatja. A reflekt()('Ok wlamivel hos.szabbak, m.int a szakésos R =

152000 f(MHz]

a távolság pedig 0.15 A. met·t így tennanyereség..

érhető

el a legnagyobb an-

Egy emelet talpponti impedanciája körülbelül 25 oh11"L Mechanikai ok
a) a

vimzjnt.es

27~ ábm. N~ll!me-s tmtifnn4k. poJar.iz.acl ó~ú a.ntentla \ti~tes ~&á:rz..úi

karaklel1szt

h:d.ja;

b; a

VÍ;J;Sl;I

n tes polarizáció jú négyelemes antem~ :ln

Gle

11,.Valábo-lá~

g:ve-dbullámú imped.anciatransz!ormátor szükséges hullámellenállása z = JI 200 • 2. 280 = .310 ~ A mintapéldány valamenn}i eleme 12 mrn~es alunú.nium.esöból készal t" a párhuzamos vezet' kek kl)zépvonaJHnak egymtistöl val6 tA\'Ot~ága ,ao mm. Ha más croméretet h~nálunk akkor a 12. á bTá ból leolvashatjuk a 31 O ohrn()S huUátneU.enál\ásh02. szükséges csőtávolság értékét

Ehl'l.ft s2 antennéhoz tehát köeönséges 240 ohmos szalagkábelt haszná'lhatunk. Ha 60 ohmos koaxiális kábel t akarunk alkatmami. akkor a szoká.sos balun-t.ranszrormáton-at szirnmetti2álunk és transzformáJunkr A 27. ébra mutatja 02 ant~na ir/inYl-araktE't"isztikáját \lÍ:i!mntesen és rogg~m ~egesen p>lariztdt hullámok véte e

esetm

t.

Tbe~:~:kéCeleln.eJ eso~DDa

Et a 12-as csopo~"tantenna három ~)jes= hullámíi dipolb61 áll.. amely ek a n?flekt«jaikkal együtt l árom etnelet~n J../2 távolságban egymás folötl va:tn1ak elhelyezve A r~flektorok az ()pttmálls 0,151 ~ távdsá~ nelyezkednek eJJ és így kh ll dB antennanyereséggel lehet S2á molnl A nyalábolás elSÖiorban függőlegci sikban kifejezettJ rnig a v.fzs2intes sikban m~r~S~el~ El. a csoportantenna a2ert különooen kedveitt mert a2 XX tá~ lidási pont ban 240 ohmos szala.gkábeUel közvetlenű1 lehet ~csat­ lako2nl~ A 28, ábra egy ilyen 2 m-es :sávra rn etezett csoportanterma Inecha.nikai m érPteit adja. A 70 cm-es sA.v r.a vonatk026 mér-etek 2:~ rójeiben vannak fe ltűnlt'tve. ~ a központosan táplált csoportante-nns a 2 m- es sávban kb~ 15 MH~ sá vszél6s.éggel 1-e delkezik., tehat a 2 ~1Hz-ny í. atna1öt-Sávszéle.sséget töb~ör.ösen t ú Ibaladja. Az emeletek közötti öss:zekötO ve1'e1:Pk ke:re-s2te~tt. .E!:ekn~k eh:k.trotnos h.os2:S2:a )J2.. bért a vezetékek hullám IlenálhG. ~ak külilt!ös je1enlósége van. Mi vel azonban ()lyan ve2eotékekt-öl van s~ó. amelyeke-n állóhullámok lépnf."k fel. P:t:itrl a hu?.alátm 'rÜt nem szatad hl] kicsire venni. Az e)Pmek megadutt átme,:·ilít ~cél~:zerü betartani, mi vel a talp ponti impedancia és a sug~.rzó hossza erősen

~~ t=::J ~-~~ .............. .....- -_.#q

pq

.[~.lJ

~

28. 6bm. TiZl"f'.JtH~r~m.-?:t ftOJ)Cirft.mtenna a Z m;t(7:rrfs rs " 'iu r.en~~U'­ Tes i'ra_ Az e!:?mek lllf1tU?r6je 10 i 3. 5 m mJ; az J:. .X lá:pl,ál.a.::i pontiba:n

.ro

a lápeUenállus ~k 24V ohm (tr~ tiJat4jk 14.5 .i\l Hz- re 1..: 0flUI ko.;:nak. .rójel ~-n a 495 .lf"Vi jfZ·f'~ ~YJnatk:ozó ~da ­ ~ok}. Az un tm lkrnll.f'rl'siQ fUIJ~bb minf 1013 d.S

za

függ a huDámhoss~/ltméró aránytót AltaJában l : 1,5 6llóh ullámarány minden további nélkül elérhető, amely érté k a relleklortá vo1s6gok utólcq;05 változtatásával,. vagy egyszetílbben ~ megfelelően meretezett hangolócsonk segítség vel közel l ~ t-re javitható feL Ezeket a hangolási és illes2tési eljárásokat még reszle1esen fogjuk t~h·gyalni. Az elemeket rendszerint aJumfni unuúdból vagy más k6ny. nyű férncs5MI készítik. Elektromos szen1pon tból nincs k016nb. p

ség~

10 mm átmér-6jt1 alumi.n ium rúdanyag általában könnyen beszerezhető, mivel ezeket villámih3I·í1ö IeViezetés céljára re lterjedten h aszná1ják. Az &.3szekötő vezetékeket ez esetben szinUn aluminium drótból keU késziteni (3-6 mm (2!), különben ·r ezvezetekek alkalmazásánál elekb'Olit"kus bomlási folyan1atok lép. ének fel A kontaktusbiztos ~öss~ttetésekre különösen keU

l

a

"'ldfll/ ~

l#ll""* lii-J.,.,

zet

tb~~ HordoM ~ak a 1Z""~?I~rtu•.fí! croporl-a7rUnh4 s~mdt-a~

al kul ·

11

sz. H~ rd r;Le~t!f.e( a <> méteres sli'..,·hoz;

b) könoyü surkezet a 70 centimét

t"éS

sávhoz

Ogy Ini és e2,e ket a ned ~g hatisatöl óvni kell. (Lakkozás, műanyagfóliá.val aló szlgetel~ stb.) KOlönösen ~élszerü a sugáírzóelemeket rézcsóből készileni~ Ebben az esetben az őssze­ kötö--vezetékeket szjntén rézből készítjük és a2 elemekkel forrasztással kötjúk össze. A reflektorokat minden esetben könynyüfémböl készítsük. Fúból készillt te~erkezetek e1ektt'10mos ho mechanikus sumpontból különösen kedvezőek. Erre a ~él ra száraz, csom15lnentes és simára gyalult feny61éceket. használhatunk. Elkészf... té~ utá n x ylamonnal, karboUneummal; lenolat1al stb. jól impt'egnálni kelL l~t ldvitelezési példát n1utat a 29 ra. és b- ábra. Az előbbiekben tett meggondolások figyelembevétel~vel több ilyen 12...-es c oport níif.Syobb a ntennaképz6dménnyé kombinálható és ille...ziett vezetéken táplálható~ !.. 16-elemet

~~~...

A 30~ á bra t 6-eIemes csoportantenna felépitéset és rnéreteit mutat ja. Az ant narendszer 4 emeleten vizszint e~ eg~Tmás­ ~al párhuzarncsan elhelyezett teljeshullámú su,gárzókbóJ és a hozzájuk tartozó flektorokbóJ. áll. A2 ani@nna lüggóleges sikbeli sughzási szöge (eme-lkMési S2ög): 4o. A mhodfk és harmadik. emelet közötti AB összekötö vezet'ék nin,c sen ~ resztezv~ ez tellit a rnáf' jó1 ismert két neg. edh ullámú transzformátor párhuzamos kapcsolása Ennek a n1éretezése elég kritikus, mert ez illeszti az XX pontban a. ~.arzót a tápvezet ~ khez. H a ,a szokásos 240 ohmos szalagká~lt 8llrolmaz.zuk táp\.rezetékk.ént. az A - B kö~ötti. ös.szekilt(i \rezetek olyan cro (vagy rúd) ~-z, mel. nél az Tes csövek ábnértJjének ~ 8lz eg,~más.... hoz való távolsagnak aranya l : 13. Tehát ha például 3 mm atmérőj ú huzalt alkalmazunk. a huzalok kilzépvonalának egymástól \'al ö távolsága 54 mrn l esz. Ha \.iszon t SD ohmos koaxiális kábellel akarunk csatlakozni az XX pontban. akkor az Má ny l : 18 helyett l ~ 3 keU, hogy legyen. Eklror azonban még meg[elelö szimmetrJ2á.ló tagot is keU az XX pontban alka.lmaznt A l oax h)lis kábel é .s a S2in'nnetri'lálf) tag m eröl gesen illjon az A ~isszekötö vezeték.re" h ogy a nnak hullé.meUeruülasat ne változ-

tassuk meg~ Az antennan:trereség elmeteti értéke 11,8 dB .. Mivel a ref-

lettá ,.olsáJX értéke 0,651 körül van. Ez az optimális tá V(llság az ~eletek számával az alábbiak szerint növeksrl_k; 2 emelet esetén: O, 65 • A 3 eme].~et esetén: Ot 75 .. A 4 einelet tén:0~80 .. A 5 ernelet esetéll : 0~,83 ~ J 6 emelet esetén: 0,83 · A 8 emelet eset-én: U~90 · l Ezek csak közelítő értékelL Az optimális emelet-távols~g az. összekötő vezeték szempontjából l · i. volna, mert a teljeshullámú összekötő v ezeték adja a legkedvezőbb antennatulajdonságokal Mivel azonban más szempontból nem az l : l erneletmagasság a legcélszet~bb~ a gyakorlatban ú y csinálják, hogy az egy emeleteket nem 1 ~,.-ra helyezik egymás tőle, hanem közelebbre~ de l "l hosszú összekötő ezetéket használnak, és azt görbe vonalon vezetik-; h ogy a bossdit el tudják helyezni.. Erre mutat példákat a, 32. ábra, ahol a vezetékek tőrt vonatoo haladnak. lgy ecgy aránylag h~szú vezeték elfér két alaa;ony emelet körott. A 31/a ábrán látható kivitelnek bizonyos elönyei vannak a b) abra s~erintí k(lnstrukcióval szemben, ugyanis az o} rajznál a vezeték rnJ.ndig feszültségn1inimum helyen van fe:lerősitve és igy ar-ánylag könnyű szigetelnl,. a b) esetben pedig mi \Tel ott a íelerösítés mindenhol A'2-ben1 tehát feszültségmaximumban van. gondosan szig telni ken a felerósítöt. Az eg~szhullámú összekötő vezeték méretez, 'Sénél a rf),\ Tidülési tényezőt is figyelembe kell ve ni, melynek értéke párhuzamos l,.gazigetel '~ü vezetékn~l 0,.975; és vastagabb l~gszl... getelésü csövezetéknél (M.150. összekötő ve2et :kként használhatunk URH sz:alagkitbe)t, vagy más szígetelt páthuzamos szltnn1etrikus kábelt is. ~k­ nek a ro ·iclülési tényezője 0~66-0.82 közötti enékü, és igv lehetséges~ hogy a rővidülésí tényezővel csökkent tt 1 A elektrotn()S hosszúság (geometrim hObSZú.ság) nem nagyobb, mint az emeletek k()zlltti távolság. Ekkor nincs szükhég ,a kerülö út1)n történŐ vezetésre, a ~t emeletet egyenes vonalban lehet összekötni. A teljesht.Ul§mú összekötő ve"'.tetékeket -- elle-ntétben a fel4

hullámúval - nem kell az emeletek között keresztezni a heiyes fázisban történő táplálás céljá ból. Ha a félhu1lámú d ipolokat emelet~sen helyexzük el~ oz eredó talpponti impedancia mindlg mökkenJ és az optimális

!l. eb1a. OptLmáüs emelettávol.8Ci!g dé7&s teljelhtdfámt.i ~!'fl& Kii!i('-~~

~roe1et~távoJságnál (legnagyobb nya~eség)

éri el a minlmum&t.. Az egésihullátnú dipolok éppeh forditva viselkednek.. 'U gyanis e2eknél az oJ)tirnálls emelettávolság eléresekor a maximális talpponti impe~ncia ts megvalilsith&tó. A reflekt
(gy

érthető,

hogy az elüre kisuhnitott talppontt impedanci.Ak a va)óságos, méi't értékhez képest többé--kevésbé eltérnek. A ~oportantennák pant.os bemé.t~re és uml&,gűS MBilii:á~ra ezért rnlndig szüb!g van. Ez nem vonatkozik a h~éretelt beállításíira, egyrészt" ·m eit azt elég nagy biztonsággal ki is lehet ezémitani, m.lisr~ mert ezek az antennák elég súles

"

sávliak ahhoz~ hogy egy kis méreteltÉr'és még ne nkozron 57a• mottevö \ 'lé teJromlks'L Annál nagyobb ilgyelmet kell visz O:" t szentelni a tapvezeték heJyes iUesrtésén!, met't az iU -szti'.. ~ akkor mondbat~ kiehlgitőne~ ha az allóhuUáruarány k~l l : 1. VIII .. YACI~ENNAK AZ URH SAVRA

A Wbb parazitae]emes antenruik, m.int rö\idhuUámú fm-gatható ~ugárvetö antennákjo ig~n kedvellek. Ezeke-t a~--.nb n -okkal inká bb alkalma.~k az URH tw:toruányban. Az clterjedtblg HITA vezethető vissza, h()gy a legkisebb ·m echanik us ~e ... fektetés és kicsiny helyigény mellcl t rrmxl m ál:is an'lennanyereskg érhető el Ezért a Yagi-t az URH 1&1om~á'ny legg~utaság.~ sa.bb anLennájának 11 vedk. Ha pl. egy Vagi-ante nna nyereségét egy a zonos clernst..irnú csopOrtantenna nyerrség , vel a~cn­ ütjuk össze, akk(ll" ldderfll hogy a 'Y'a gi csekélyebb térbeH kilerjedé$e é:; ~~zerü meclüm ikus felfpítése ellené -e n~gyobb nyereséget biztöSít~ Ez a számszerúleg nagy a ntennanyereség azonban nem sza--bad hogj' megt.évess%en, mert a gyakorlat be bizonyitott a. hogy aronos elerns zámü csoportantennák a tényleges teljes"tn1ényben l galább egyenérlék.üek. sót néha felülmúlják a Y agi-an bmruikat. Az indokolás a feje-zet végén található~ éh a két antennaformát összebasonhtó összefoglalás'han találjuk n..~. A para zi ta elemek hoosza es tavolsága a Y agi-rendszer taJpponti impedanciájára és e rlisítésér-e nagy hatásw v aiL A re f1ektocokat .<aktban 5~/rkal hosszabbra kés2i1ik. min!. a sunárzó... elemet. Ha csak egy direktor ke['úl alkalm~a .. akl"''t e-2; 5~/o­ kal tö idebb. mint a sugát--zó. Ha t(;bb dil~ektcrt alkalrmtzu:'lk? akkor a sugÍI nóhoz legközelebb esö 1. direktor 5.,.~0-kai-J a ~ dit~ekt.or 6P 0 -kal! a 3? dh·ektor 7() 0- kal stb. r-&1 irlebbt·e k/~z~U . Sf'k." e iemt?s Yagj-.-ant ennáknál sokszo,:r egy~égesen mé1·, lezik a dir~ktnrokat

Amig egy reflektort vagy egy direktort alka~ni.azunkt addig a viszonyok: rr1ég é tt.ekjnth to"'k~ éf! a várható t~ ippönti imf*dancla a 32. ábri n látha·t ó görbéb6J oJ,rasha tó le.. Megti1lapithat6~ h{)g.v a talpponti impedanci~ a.hnál jobban ("SÖkkenj. m i nél közelebb ke[·Ol a parazitaelem a ugc\rzéhoz. l:gy három elem es Ya_, i-an ten na. esetében n1ir sok Iehetös@g \. éin a sugár zó-reUekt<"K és a sugiu-zó-dh-ektor távol"tágok varí&-

'ására. A talpponti impedancja 10 ohm

nag:y~Jld[x-

csökken-

Ilet hogyha a távobigekat az opti.mális anLennanyaeség szemA

:.:::

120 1---__.....~----~-----t ~ m~~~~~~~~~

32. 6brtt. Fithullimi dipo! tal~ és dirskton"41

cfl@néllti~CI refl~·Jdcn'ál

a paTtJ..QitA 4!Zem úivolsögántzk

at az

o

filml-

vénuében-

ll3

a~

oz elemek tOvolsága a

A

arányában

meltartásával választjuk meg. A sugárzó talpponli impedanciájának csökkenése az antenna hastnosítható s:.ivszéle-~61ek ~enés .. bez · megnövekedett ohrníkus v eszteségéhez vezet (~ körárarnok!~ hacsak nem alkalmazunk különöse:n vasi~ és j6 vezetöképességü emeket. Mivel a killönlegesen alaoony talpponti impedancia a tapveze ékek i11eszté5énél is tl(l'h~ge. ket okoz, az antennanyereség kárára is igyekezni keU a táplábisi pont im"edanciáját minél magasabb érték~ növelnil. Tet·· edelmes Yagi-antemlákat pontosan elöl·e számítani nem lehet, mivel az elemek egyn1á.ssal bon yolult c5atolásban vannak, és eg}',e t en elem cse ·é]y geometriai vál to-z tatása az egész rendszer tWajdonsé.@rlt befolyásolja. ~onban mt.~állapit­ lmtö, bogy a gondos~ n "ha kisse id&t rabló hangolisi munlm át'in majdnem m inden agi-antenna üzembehelyezhetó. Az alábbiakban n~hány - a 2 n1 sávt•,a tnél etP.Zett és a ~akorlatban kipróbált --- Yagi rends.zet-t. ismertetün~ LelkllsmeTetes és pontos munká\'al megépített antennák mi11den külötüeges hangolá-Si munka nélkül is ".mennek';ll. 1

L

Hir~

'W-.f-an&eu.

Háretmele"ftleS Yagi-tipusú antenna lelépitése látható a 33. ábrán. Az antenna T-illesztésű sugánóv,a l rendelkezik, és igy a három egymBssal parhuzamos elem a geometriai középp tokbc.tn fé mesen rögzilhelő. Az at1ter:-1na táplál.r 240 olunú$ szalagkábellel kéJzvetlenül történik. A nyereség 6-'1 dB. Az ábr,á n megadott méretek a 2 m-es savra vonatkoznak. .· lt'»ff

.,...l~·-:a·~-1.4..~'4-.-.~-

!

41S

33.. ábra. Eiáromdeme.s Yczgi"'~Clfttenna

a) UO ohmos iJ.Iesztéve. b) so ohlt'lOS koaxiá.U5 kábelhez

i~'@

e.znn ban az alábbi képletek s g itsé,g é el bármelyik URH és TV 5ávra méretezhetjük az a t nnirL 49 A rejlektot hosszúsága.: r j f O = 498. A

f

- 62500 Su.gón6..-reflektor tévolsog: - -- 210· l

1

. ., '- ~ . l 42 ()OO A sugarzo uvsszusaga: f Sugdrz~dlTektor távolság:

fD

~

55 000

f

470 ·A"~

-- 184 ·l

A d.inktor hosszúsdga; lBS ~ ~ 45Q,. J

l

A T -illeútés belsö távolsága:

55000

f

= 23 l "1

Ha a fenti képletek n az f mé tezési frekvenciát MHz. ben. és a ).. méret·ezesi hull ámhosszat m étetilén he1yettesitjük, az antenna mM-et.ei mm- b en adódnak. Az an nnát 12 mm átmét·öjű alurniniumcsóböl készjthetjük. A hérom antennaelemet a geomeb--iai kö~ppontokban 20 nun átmerőjO csót""e erősitjük feL Ha nagy on vastag ant~na !emek1!1 használunk. vagy u elemhordozó Ireresztrudai fából készitjük, az egyes elemeket ki&mérlékben röviditeni kell a fenti képletekból számftott méretekhez képest. Ha v~mnt el mhordo-zóként nagyon vast-ag 1· mcsövet használunk. akkor az egyes elemeli kisrnertékü meg-. hosszabbítása wlik S1:ükségessé a fenti értékilkhöz k "pest~ Általá.ban azonban az antenna sávszélessége teljesen eleg dó a gyak"Orlatban1 és a fenti kismértékü röv1ditést & meghosszabbítást figyelmen kivül ba.eylurtJUk A 34/b,. ábrán az előbbi antennához 80 ohmos koaxiális ká;. belt lllesztünk., megfeleló S2immetri2áló tag k&ibeiktatásávaL A félhullámhosszúságú körvezet~ hossza egyenl() a. félhunámhossz szorozv,a a rlhidülé · térl~óv~el. Mi\·el a kere!iikedelemben kapható koaxiális kábel rövidillési tényezője köriilbeliU 0,66, a Imrvezeté lt geometriai hossza (mm-ben);

99 OOO -= 330· 1

f

•

ahol f = a v~nnl k ivánt adó frekvenciája (MHz)~ l. = a venJli kivánt adó hullámhossza (m).

34.

dbr~

A

hár--o~leme8 Yam-tmt~Jit.­

na vi:.wntes

su4]áT~á.d leanJkt,~rlu-­

E kd}4

''

Ez

a~

egyszerü háton1elemes Yági-ant nna tekinthetö az H sávban a Jegrninitn~UU.abb antennána~ amely jóformim mak a kezdli amatör ig~nyeü elég[ti ki További direkmrok felsz.erelés~ve] az anten · a teljesitmény,e nbvelhetö~ (A hé.to1nelemes antenna vízszintes sugárzási diagramja a .34. ábrán látható.)

Ez a kUenc-elemes Yagi tipusú antenna. m ár nagy teljesi ... m.ényu antennának tekinthe~ A vízsdntes síkban igen er& nyalábolás lép lel az antennany~e~· ség 10~11 dB. A sáv$Z.Cla-

" . . . ...::fM"

~~

iR.t

l

'

l

..l

r..,.,_..,.u,,uj}.......:lfiM

l

ll

~l

•

~~ ~

~11 '

.

."'1

An:ld~r.t~

.""'lU .

l

....

.lb.td/v-1: ~o

~l

l

l

f

-

;! l

~

ZM"'-/N..S~

l

'l

j~

.Dir#kiN

.•~

6~'0

~

~

• J

·l

ll

At~lT~ ~

~

.J

ll

eég mée itt ls lég nagy, úgyoogy az egész 144-=146 MH~ sivot észrev hetö teljesitrnénycsökkenés nélkOl foghatjuk át. A 35 abr8rl a 2 mwes slv vételére sz.olgá!ó kilencelemes Y•t'"'lantertna mhetei Jalhatók. Term-hzetesen i!"d a~ antennat is méréte-d\etjülc bármelyik frekvenciasáVTa. az alábbi képletek segítségével: Reflekto-L-.~..--·....,~17· .n ~~~ ..

259000

~

f

-

505-1

142 ono ;;;; 475·A 1 l 32 OOO L dlréktor hosszúsága: f 440+ 1 . ..

P."

Sugarzóhasszusag :

,

2. direktor ~Osága.· TSO OOO ·' -'~or 3. d•u-e""

.. ·"" hosszo...... ~ga:

4 • dir-ektor hosszusaga: .. · f

5

direktor~:

6. dlr-ektor hosszúsága:

e=

s~ z o • A,

127 600

1 1

~ l no

l!!;!;

1

f~">4

...

700

1 121 800

,

420· l

~ 4 15 .. 1

_,; 402'+l

400 •A~

120 oon ..,~. d"!rekt or hosszusaga..: · · ~f Sugárzó-reflektor távolság :

435 ·l

75100 l

~

!>50 .. )

....... Sugárzó.direkt or és d irektor-dh~tor ~

·~ ·

•..<. WLVOl:íag ..

.

29Aon

J

s:.T

IOO·l 91000

A T-illeszt& belsö távolsága: -

1

~

305·1

Ha az f-et MHz-ben, a A-t mé erben helye~tjük.. a letbOl adód6 hosszúsá.gdta.t nun-ben kapJ k meg.

k~p­

43

36. 4!!-bM.. A vf'Zdin.Uo..s Folariric "ójli kUe~tceJerru;s Ya:f)i-a:htenna "~in.te.s n~si

ka-mkteris:tik.i,IQ

Az tenna . Qgárzis.i atakter&Ukljának nyalábszélessége, mint ahogy a 36. é.brábDllaithatjuk ~ körülbelfil 40°.. Az egyslkú Yagi Upusú antennéknak Meken k~vfll is m~éi] lgen sok kiviteli formaja \o"aal, melyek az elemek :e."'Zámában, a~ egyes elemek egymástól \raló táltolságában_ to\ribbá a sugárzó kialakitásá.baJ~p és az illesztes fm:mAjá.ban külonb&nek egymástóL Az eddigi ismeretek birlokában tmrabbi tipusok tervezését magunk is elvegezhetjük, a pon tos illeszrest az.ooban m inden esetben kisérletlieg kell beillítard.. Sokelemes antennáknál is igen gyakran és elöny&en aikalmaznak hurokdipcl sugárzót mert ezzel a talpponti impedancia növekszik.. és a sávsz-élesség is rnegnö. A felhozott példáknál azért nem alkalmaztunk hurokdipolt. mert a T-illesztés mechctnik.ailag igen elönyös (fémes) felerósitést tesz lehe't6vé. A TEllesztés további igen nagy elónye, hogy utólagos impedancia~t.o2Rst enged meg Igen sz;éle.s határok kö-Wtt, amit a hurokdipo[nál nem ddhatunk meg. A fenti~ldlen leú1. kUencelemes antenna 240 ohmoo szalagkábellel táplálható. de semmi akadálva nines annak, hogy meg-. fE""Ielö szin1flletrlzál6 (halun) tag segitségével 60 ohmos ~oaxt&. Us kábellel tápiláljuk.

3. Hosszil Ya«}..an:kuna f,AAIDJ" .1o1m••) A Yagi Upusú antennákkel az utóbbi evekhen végzett alapos kísérl tek azt mutattá.kt h
tenna ~ldául, m y 'l m-es (3,5 ·l) hordozórudra van sze~lv 16 dB antennanyereséget ad .. Ez igen nagy nyereség, melyet csak nagyon ruagyméretii esopol'tantennákkal, és sekeméletes ren dszerekkel lehetne elérni. Fmekhez azonban sokkal több anyag kellene" a fel,é pítésilk ~ a táplálásuk nagyon bonyolult lenne" e-zért igen sok URH an1atör használ hosszú Yagi-anten-. nát az utóbbi időben. Az. e2-ekkel elért eredmén rek rernJkjvU} ked,rezőek~ és általában megegyeznek az elmélett elképzelésekkeL A hosszú Yagi-antenna nagy nyereségé\"el együtt jár az igen k icsi sá~ s--~lesseg, ügyh ogy az antenna na~·,on kén;F s a méretezé.sre. elevíziós antennaként ebbó~ kifol ólag hOYzú Yagi-antennát nemigen használhatunk. merl az t>tt me követelt 7-8 MHz-es sávs2.él llt2lában nem étiletö e. A hossru Yagi-antenn-ák nébimy legfontosabb tulajdonsá· gát a% alábbiakban ismertetjük. a) A sávszéZe~~. Ha egy 145 MHz- re méretezett h osszú Yagi-antenn!t 145 n.dfiz-el tápláljuk akkor az ~ntenna te'l:;Qn anLiában le~4 és a lápyezet-éken az állóhullámarány ~értéke l : l értéket vesz f . Ha viszont a tápf~e eia 144 MHz, az iillóhullám arány értéke l: 1,7 értékü tesz, 146 MHz esetén pedig l : 2.5~ Ez azt jelenÜt h1:1gy az anWima sávsz~[essége a maga abb frekvenciak felé jobban csökken. mtnt az alacsonyabb frek'VenciákruUr A rezonanciafrekvenciatól való e lhangolás függ\rényében a tapvezeték állóhullámarányát a 37. ábra tünteti fel Ebból az ábrából lHtb ató. h()gy a rezonancian,ekvencia nem a bennünket

J

ll

'lll(}q(J~ p~h~CIO

31. a()ra:. f'or~ 4 ,A hosntí~dntl Yegt...-f1.il ren.n.t~ ~·~~clc:ss~ (Az áUohullama;rany alt~ a get·~t.:~frekvmcla ftigglr"'élure"ben)

üt.1ibm IMeklö

sav köt.~e kerlU.

hanem irlkább

&áv na-

ayobb frekvenciájú oldala ~ l Tehát ha például egy ily n bosszú Yagi411tenná,f31 egész 2 m-es sávot (144~146 Mlu) venni akarjuk, akkor -.nt~nrt4t c~lszeru 146.5 MHz...re (m45 l 0i ) mél.-etezni. r

+

Jn

q a~

l

""df11 ll

l

1\ ~ 6?t \ r-......... .It

~

ll:

81. éfJM. RoJM!G Yqi-41!.tlmft.tik ref...

l

IJZ

~l,;

Air'~~~~

._ll

'-dll ra nm·

M ~nciJhoJó mrsze~~.s:aépc a rel'on.ert. emfrekvenci4 fil'á~l~kdbC!n 7 Cl gerintr

hossz l~-b4tt}

l~gtti,.yebtm

---·~~ A 38. ábrán bemutatjuk. hogyan változik a sávszé ég értéke Ca r~ezonan.ctafrekvencia százalékában) az el mhordozó t~úd

hcsszina.k .fUggvényében.

Hosszú Ya.gi-antennáknál az egyes elemeket célszerű minél vékonyabb rúdb J készíteni, m rt annál nagyvbb le.sz a nye~ rtiég. A vékony ,,_ezetó ugy&llis a k is fel ülete kovetkeztében ki~ kapacit~al

rendelkezik. A z intluktivitás& v· ont nagy~ és ig.v igen nagy az LfC hányados értéke. Ez az eset egy keskenysávú, eles rezonanciltjú rezgököm k felel me~ A w; tagabb antennarudak viszont kisebb VC arány adnak, e2ért a sá. vsz é leaség ugyan megnő+ de tnzel az energia egy •·észe ehtész. Abból a célból. h<~gy a skln-eJ{ektus hatásara fellépő \reszt ~ a vékony rúdátmérönél ne legyen túl nagy, az antenna minél joob vezetöképességü an ~gból kell hogy készül· jön . Az általában ha~tJnto rúdvastagség 3 m~ melyet akár alumínium. akár rézcsövekből, vagy rudakból még jól medva Jósfthatut'l k. Ha pedig vékonl a bb an:vag ha.~z:n.álata v ál ék s:zükségessé. e?ibtözöU I'ÚdacP.Jt (~rékpá kü1ló) alkalmazhat unk. A )ehetőleg etég \'astag e züstb ona t a zért szükséges, hogy a v~s~teségek miné1 kisebbek legyenek. A2 ezüst felület bármilyen védelme teljesen sziikségtelen. mert az időjárási viszon tagságok ált~ l létre1öv·ö kémiai alakváltozás a nagyfrekvenciás vezetőképe~é_ .et aHg befoly , ~ol ja. E?..zel szemben a réz es a~ alurnsn·urn fellit t •t valan1ilv lakkbcv
e2emdvül ki~ a dielektromos illand6juk.

Cttfemt~uég.

'b) b

A hosszú Yagi-antenna nye~ els:ösorban a rendszer géOmetriai méretétöl függ. Azon~n - n !ot már emUtettuk .......... az igen ~ nyereségekhez i gen lds sá 82Jéle&íég taL,tori~ A nyeres~t t.e.r1nészetesen az e-lemek szám& és az egymáshc~ ké pesti tá volsá.ga b; bel ol~ rásol ja1 de mindffi~ ki.... liebb mért-ékbenj mint a.z, elemtartó rUd boss~. -

~

l

l~

v

..,. ~

~

L

D D ,l ..c; ~ l h ~~artltJ rot/ houZ(1 o "

. lll

to-

o!\lltin~~C.G /~a PI~

SP'. c!brt~. .IIO!szú YttfJf-mdfltme! ~

r~s.e~ o. ;aerrm;~Q$~ tl-ba.IIJ tüuoP~­ n~~

A 39. ábrán bemutatj uk, miként függ a hO$szÚ Yagi·antenna nyeresége az elemeket tartó rüd r:~ometrlai hosszúságá-

tól c) A pamzita eletnek hosszQ és egymástfi való tdvolsága. A legjobb eredményt akkor érjük eL ba az ebiD d irektert

meglehetösen k3ze) h elyezzük a sugárz6 elemhez~ A köveürezö Iemek növekvö Ü.\'olsággal következnek egymás utAn egészef'l az ötödík direk torig. majd innen az egyes dirrektorok optimális eg,y m ástól való távolsága Ot32 ~A. ~ alábbi t ávolságértékek a gyakorlatban igen előnyösnek n1utatkoztak : S ugárzó - eJsó d1rek tor t á \,rolság : O~ OS * ~. Elsó-n1ásodik direktor távolság : 0~09 .. A. Második-..harm.adik direktor távolság: 0.09 · l.. Harmadik-negyedik direktor távolsé.g : Oi 2f) • l . N g yedi k..Ctödik direktor távolság: 0.39 ·a. Tinden tcv ábbi direk tor egysé ~n O~:l9 · l t..Ql.T€llsAgt~a van ~symástót

A refiektortavolság n m kri ü k us, áJ taliiban O, l 5-o~ 25 · l. szokott lenni A re!lektortáv~ is valamennyir-e befolyásolja

.a

a talpponti impedanciát~ és a reflektor hossza is h atást gyakorol arra. A reflektor hossza iltalában közel )./2, azonban a gyakarJatban ennél valamivel hosszabbra készítik és a bemérésnél fo. kozatosan let·övidi'tik, ~ezzel allítván a Jegkedrezöbb elöt,e..o hátra. a.r-ényt~ Ez az érték a re-Lonanciafrekvencián körülbelül 3~0dBw

Több k lsérlet bizonyította; hogy a Jegkedvezöbb ~t, amikor a d irektorok h ossza azonos. Ekkor a fent felsorolt direktor távolságoknál érileLő e] a legnagyobb nyeres.. ~ Ha \'~Ont a eU.. Jrektor hosszúsága - nünt a közönséges Yagi-ant~ennák esetén - a s~árzótól távolodva mindlg 8°/ 0-k.al egyre csökken, akkor a nyet,eség csökken, viszont nBvekszlk az előre-hátra viszony éti növekszik a sávszé.l is. Egy kcmpron:1isszumo.s, de még így is igen jó megoldás az, ha a cllrektorok hosszát mlnden egymás utáni tag esetén l ..SG/0 ka.l csökkent jük.,

l t~~·,.....-T"""-......-..._....,...__1

...

-~~~~--+-........_ •

""'l t-#~~~~ ~=~-=----~

~·~~~~~dP~~~

)·~~

40. ábra. A dire-ktor M~d,. a kar.csU.. uigi !okuk 6 c $Or~tintuk fu pQvi· fll/~beu. Fe-l.tf!td : o~ etentt!k ~~~onos merotuek~ tbJ á ~ ri-"~t",-~ SZI(Je"telten ven'll~k rogz lt~e

A 40. ábrán gör beseregeJtet adunk meg~ melyek t-.31 leolvashatjuk ~ hog an rugg az egyes. di n;kt()rok hosszusága a k érdéses dh'ektor szá.n1ától1, és annak l .'d karcsúsá~ától Ez a di!tgran1 akk or érvén j es. ha á d í rel .. torok az eletnhordc~ra sz IgeteJten V8l~nak felel-ös.itve. Féme~ édn tkezés esetén az egyes eleroPket valami vel hosszabbra kell kés~iten1. .z a n1éretnövekedés nem nagy~ körillbeitU egyenlő az elemhordozó-rúd atmérőjének k étharmadával. A sugár~ elem h ossza megegyezik a közönséges Yagiantenna su: ár~jának hosszáv.W.. a!lünban az i en kicsi sávszelesS:ég n1iatt a pontos méretezésre ügyelni kell~ A kru~súságot relszerú a t 4~ ábra szerint számoln it ~és féntes felercsites eset.én az elemhordozó átmérőjének kétharmadát t.ozzáadnl

d) A t alpponti imped4tlda.

Egy tu;ss20 Vagi-antenna talpponti hnpedanciaja 5-20 ohm kö2ött van. A talpponti iinpedanciára a legnagyobb hatás... sal ttan az elsó d irektcr-nak és a reflektot"nak a sugárnt61 való távolsága~ Minél nagyo~ a sugárzó - reflektor és a sugár"Zó első direktor távolság" e2. a hatás annalldsebb. A hatödik direk.. tor után tetszöleges szamü divektcr alkalmazható ane~ hugy ez a talppon U impedanclát észr-evehetően }lefolyholná. Abból a célból~ hogy az antennat:endszert szimmetr'lkus kábellel táp tálhassuk, a sugárzó elen1et igen gyakran hur-okdípol formájában készítik el~ me rt akkO!" azt. kGlcnbözö vastagságú rudakból össz_eállitva megvalósithatjuk a kivánt impedanciát. Ennek a21onban nagy hátránya~ hogy a transzfcrmációs arány utólagos vAlt02tatása nemigen valós{tható m , és ig):r sokszcr a belyes lll~tés cé1jáb61 még uh~lagos impedanciatranszformaló tagot kell al kal 1nazni. Előnyö~b ezért ~B zön~ egyenes dipolt t.as.ználni, T -i.llésztéssel" vagy a Gammaillesztést a.Jkalmazni" ha koaxiilis k-ábel áll rendelkemnnkre. P..lind a k~é-t f'Setben beállíthatjuk a legkisebb Allóhullámarrinyt a csatolóbil" ese-k vi.ltoztat:Bsával. AY. h--odalomban taJálunk utalást arra n~zvet hoJlY -a fából k~zült el mhordmó a váJtom nedvesség & időjál"" i viszonyok kfivetk~tében ingadozó vételi ~e1.-edm nye-k oko7.éja lehet~ Ezért általában a fémhot1dozó ajánlható. A 2o-40 rnm átméröj(i fredal (dínalumínium) csövek ígen könn~rüek és ugyanakkO-l: el :g $zi1Ard ak, de \'" .. kcny falú acélc~vPket ~ 1f"het használni.. Ezeket t~~.rmés~~tesen megf lelő rozsdavédő réte~el kell elJátni Ha a pa.t"a.Utaelemeket t~emény? öntartó ~zdt~tbúl k · szítj ük? a.kkot· ezel~et az acélcső el ernhordozóhoz hczzá lehet forras21ani.. Az alábbiakban néhány h()SSZÍJ Y agi-antennat isrnertetün~

A 41 . ábrán lát hatú kllencelemes hosszú Yagi ...antenna a 2 m..-es süV1·a van mét-etezve.. Az antenna hossza (éz tulajdonképpen a szé.l~. vagyis ez e]Em1ho:rdozó hos57,a): 2 · },. A tezo-. nanciah kttencia 145 r~ilH-z.. tehát .a S7. ábrábí-l ]~l thatóan a kisebb frekv~nci á)ú sávQ~P1en nagyobb a hatásfok. A z ant~enna­ nye~ég körllibeiül 14 dB. A parazitaelenlek á1méröje Itisebb legy n fi mm- n él..

A rajzon látható m&etd T-illes?r tés lebet<jvé leszl, hogy u antennát 240 ohmo$ URI:J s~la,gk.áb - el táplálj uk, de ha az XX ponookl"a félhullámú kocvezet~kkel .:-~atlakozunk~ 60 ohmos koaxiáUs kábelt ls alkal-

mazhatunk A sugár-26 - elsö direitlor táVOWiJZ váltartatásával a talpponti impedancia kism&tékben szabAlyozható.

Jrj,l(

1'/llhúlljZ: .lt1JbU T til~ ~

/'- t U IMI

mb#l mtn•Mllt! l+tm'9•41~4

f l. Ibm. A DI.AWU,..IBe! u.,~m-f'lfintJ hoRsz" Y agk!JlCentJa. J~5 Mtiz--n ~utezt: . A. Qmnc 20 mm l!tmhriiii ah~mfm~c-s-4 min.den E"lem G 7l:rm átmir/Sjű dJ~n1tnfluuv níd. Viu--zfntes nytlásuöD 25~~ ~~lh~ftfl «nÍ'tJfl kb. 2tJ dB. A z ~fsti diTf"kt07-m1Qá1'z6 hi~

k'"ritikew. Tel~

min~n di~!í:m

f.hnfel#píU:rii~

a geD1'n-Pfrkd ~~jd.b4n temesen a:atlalrotnc A gennch.ez

A 42. ábrán bemutatott tízelemes hosszú Yagi-antenna kisebb elemtávc1ságokat alkalmH, úgyhogy valamivet rövidebb. mint az előbb tárgyalt kilencelernes antenna.. Ez az anténna, ótmenetk~nt fcgható fel a kö0011séges és a hosszú 'Yagi-antenna között. Az antenna hossza 1,6 • ~ nyeresé~ körülbelül 13 dB. Az ábrán megadott méretek 20 mm átméi·öjú hordozóra

vonatkoznak.. Ez az antenna - akárcsak a2 el&ó kilcnCE"Iemes - T-illeszlés~ ta.gon keresztül táplálható. A rajzon viszont két klliönböző vastagságú cs6ból ös..~Ulitott hurokcllpol sugárzót raj:zol· tunk meg, mely az. impedanciát 240 ohmra trall$2.fo1.--málja. A

t'4rl. ..,

talppontt Impedancia finom idlítása

itt is az első dJr~ektor he'y2etének állitása segitségével lehetsége&. r ilyen gyakod atban is kivitelezett an1enna pa..a2itaelemelnek vastagsága 3 DID1. Ha ilyen antennát készítü nk, de 3,6 ). hOBSzúsliggal~ az antennanyereség eléri a 1.6 dB-t iSt meJy a fósu~ gáná.si lrá n.vban 4()..-sze f i teljesít... ménynövekedést jelent.

s i

!$ f

ns

~,;

~

i

ffl

.S'IItl

~

'bit l 9S(

;D,;~ " ' .llir ' "" ./ti l' S 9M

~

~6.,,

3

1Jir 1

~~~

~~

/Jir.l '

m

D1'1fiMfJta1'tl

?&~7~Ja ~

12. 4bra.. TJ.n-l-eme.s ~ 'Yagt-m~tenna lü 1\-f&-t'e t'JV:Tetezt~e ~

~

13-élemes heJiszO

a.i-BDtcana

direkte:r

Seat

J(

l'.lnhtrtYL: ~1Jl41 lfindf!t' .",;;.t mm-411(1/ f~ RSI'fllz 1 Ntl~~ !:t$(2Sd

~ rJJ14l ~áaá

antenna h
dB~

A7.

elemek h(lsszúságát az alábbi táblázatból vehetjük :

l

Jill?zorumda trél.-vcn,..

eia Ui2-ben

(Jtoffii7~­ ~!Jk m-btm

Rellektor Direktorolt

...

l ,Q4t OtSSl>

148

145

144

l ,005

l

1.021

l

1·----~----

l

o.S2'l

1

Valamennyi parazitaelem 4tmér6je S mmJ vagy kisebb legyen~ Az elelrllordozó 32 mm átmérőjű csó, hossza 7,2 méter. A .wg.6rzt. elem hurokdipo~ mely két különW~ vastagugil r,údböl kázult és felépit~t tekintve teljesen megegyezik a timlemes a.n tenna 42. ábrán látható sugárzójaval. A hw:.'Okdipol méretei: a vastagabb elem átméröje 12 m~ .hossza 918 mm; a vékonyabb, középen megszakított elem vastagsága 3 m~ a két. párhuzamos rid egymástól való távolsága. 25 mm. A par82itaelemek közótti távolságok: Sugárzó - reflektor: 483 mm~ Sugárzó - l~ direktor: 178 mm. l. direktor - 2. dir-ektor: l 90 rnm. 2. direktor - 3~ dir.ektor: 190 mm+

lt direktor- 4. direktor: 406 mm. ~

direktor - 5. direktor: 813 mm. Minden további dire.ktor egymástól '18M tá1-•o]sáp: 813 mtn., A talpponti impedancia értéke közelítöleg 240 ohmt melynek pontos értékét a.z első direktor illitAsával lehet beszaba·

lyo~ni.

A wgárz6 e ern lehet T-illesxtásű közönsé.Sés ls. ebben az esetben a sug{trLó hossza 990 mm.. 1,.,

l~fllle.S

ll · ·

il Vqi-anten'112 nbllkeuö

~enes

dipol.

bo-~~~

Airektomkkal

A?. antenna a.n bosszúság~ nyeresége ~örfu~uu 16 dB. A méretezési 'f rekvenrc ja 145.5 Mlt:z:. Az elemhordozó 7,2 m hosszú~ és 85 mm litnlérőjft A sugárzó elem. egy T-lllesrtéssel tápláItT félhullámú egye. nes dipoL Az áUóhu11íanarány a 144- 146 MHz-es tartományban kielégitőnek mcndható. (Az ltllóh uHám.arány legjobb értékét a T-iUe-sztés vá1tcztatásávallettet beáUitani.) Az f?.!JY€S 1e l€mek höSS21Ístiga: Reflektor: 1~5 mn1. 6. direkb.JT: 924,0 1l1tn Sngán:ó: 993'"0 mm. 7. direktor: 918,0 mrn. l . dire-ktor: 950.0 mtR 8~ d ~.rektot·! 91 l )O mm. 2~ direktoc: 946.0 nun 3~ dit~ekto r: 943.0 mm~ 9, direktot·. 905~0 mm .. 4~ direktor~ 936,5 rnn1. 10. dtrektor: 898~5 nun. 5§ direktor; 930,5. nun. ll. direktor: 89~0 mm

Az: elemele egymástól vo16 ~go;

Sllgárz6..reflektor: 508 mm. Sugá.I'ZÖ-dső. di1-ektor: 178 mm.. l . direktor - 2. direktor: 190 mm. 2. dir~or - 3. clirektot": 191 mm. S. direktor . . . . . . 4. direkto ~ 408 mm. 4. di rektor - 5.. direkt.or: 813 mm. Minde-n további dil·ektm: egymástól való távols4ga: 8'13 mm..

Ez a2 antenna kVnlibe-lül 10 m hossz~ é:s nyeresége a szirrte valószinűtlenttek látszó .18 dB.

Az antemw geometriai hosszúsága : 4,5~ Az

e~

ekm€k hosszúSá{IQ: Renektor: 1029?0 mm. 7,., direktor: 898_,5 l~ direktor: 94tl~O mm.. B~ djrektor~ 89~0 '1. direktor: 986,5 mm.. 9. t! irektor~ 886~0 3. direktor: 924.0 .mm~ 10~ direktor: 880,0 4. direktor~ 917,5 mm.. 11. direktor : 873,tl S. direkt.-~t~: 91 1,O rnm.. 6.. cUrektor:. 905~ 0 llllll.

A

·mtn.. mm. mm. mm. mm.

12.. dil:ekto[~:· 007 "O utmy 13. direktor: 854t0 mm.

s~ár2ó

ennél az anterollinál külön.bözö vastagságú elemekből k&titett hu1·okdipol, mel.y:nek méret.ei; a vastag elem Atmé:r6je~ 12 ~ hossza: 964. nun. a vékal y~ k~pen megszaidtett elem 3 mm átmér-fiJú~ a k~ eleJTI. kö?A5tti távolság : 25 mm" Az e(lye-s elem~k közötti

távols~.g:

sugárzó-reflektor: 438 m,m~

sugárzó - első direktor: 292 mm, l~ direktror ~ direktor~ 1 'i8 mm" 2. di[éktor - a. direktor: 560 nll11, s~ direktor ~ 4. direktor: 813 m~n, mind.en tov~bbi direktor egymástól való tavcl.<;ága! 81 S mm. Valamennyi pa~itaelem átmérője kisebb keU legyen, mint 3 mm~ . Az elemeket tartó femcsö 88-40 mm átméröj~ hosS2:a 9175 m ..

A talppontJ lmped.Bncla finom 41Htésát enn a2; antennánál is az els6 direktor kisméretíi tologatásával végezhetjük. A hosszú Yagj tipusú antennák a 70 cm~ (435 MHz) sávban is eredményesen használhatók, csak arra kell ugy Ini, hogy Uyenkor a pilrnzi:taelemek átmér6je ne- haladja meg a 2 rnm-t. A bosszú Vagi-antennák ilyen deciméieres tartJornánybell alkalmazásának hamar()san halárt szab az a tény., hogy a2. elenteket olyan vékonyra kellene kémteni, hogy akkor .a skin.... effektus igen nagy veszteségeket okm:na"' l.

U~letMS ~!lU

Yl\d &ipuB'Ii aDtflma

a 4:35 MBz1l. sávra

Az Q1l.'feooa hosszúsága 3 5 ·l, nyeresege 16 Az egy-es elemek h~a; reflektor: MO rnm, valamennyi direktor: 305 nun,

dB~

sugánil (twrokdipol)~: 825 mnL A h~ipol mbe1.fi: vastagabbik elem átmén5je: S.,25 ~ \fékonyabbik elem átméröje: 0,00 mm, a két elém egymástól való távolsága: 1.0 mm A parazitaelemek ótmeroje: 2 mm"' Eletnhordo%6 fémcsó dtméTűje: lS mm. h~a; 2 545 m.. Az egyes elemek egymástól való távolsdga: sugárzó - reflektor: 160 nun, SQ,gárzó -- elsó direktor: 60 tnm, l~ direktor másodtk d i rektor : 63 mm, 2. direktor - harmadik d i rektor: 64 mm,. 3. direktor - negyedik djrektor: 13G nnn, 4.. direktor - ötödik d ir-ekt.or: 272 tnm, minden tc\.~ábbi direktor 1ástól való távoL~gn : 272 mm. A hossz11 Yagi Uptls(a antennáknál - miht mondottuk ~ első
IX. AZ EGYSfKO YAGI- ltS CSOPOftTANTENNAK OSSZEHASONLITASA

táblá2at az egysikü Yagi...antennák és csoportantennák űsszehasonlltását tartalmatta. Az ö~sonl tás tárgya: eg~ kilencel~ egys1kú. vfz!táD~n polai"i:t.ált Y:agi-a..ntenn' a 2 m·es sávr-a méretezve,. 10,3 d~ nyereséggel (lásd 35. ábra), és egy 12-eleme5 vúszintesm polarizált csoportantenna, melynek nyeresége ugyan• csak 1.013 dB Oásd 28. ábra). A

~

Az antenna

m ~~velí•

~~Yti:illl

'(nye-r~

rnyeTeG!_! 10,1 det

tn~l'\'

H.J Ö}

l

SAvsHiess~

l ~ l.!;...Q~ állóbul-

Vlaz.intes tn1tbeli

3 MHz

~

lámamny t.atnlás ereMn

s~tiáb

l

u;

>

l

M:Hz

w

oit)O

l

nélesséj

-

u~ C'.30JIOI'1:A,I'I~

f'ltft\na

A te12t'lflt.Qk

·-Függ&~s. 82Ög

sfkbeli emelkedéd l

~wo

<50

l

8

.,.._

TéplAli elemek sz.ima Az elemek teljes

~

~ ~Sm

-

Az elemtartó teljes hossza

~

~

12m+Gm

5s!lzek~t6 v~ték

>

2,1 m

-

B70

~6 nt'

2,5 tiT

Viz.sz.I.ntesen elfoglalt terület

rn anyac

l .

FiJIIJ~ ~foglalt

iej~ltttilal

telillet

nulla

Szélnyomb

l

l'el.tpfMa

na~yoo

l

kiCRi

l

eMy"zHÚ &

anyq-ot

l<ellfs

~

~twits

••

40

"' rt{

ntlefGö ~

eléfté bonyolult :&nk anyqot j~ér\Y@I

Ebb& u ~ásb61 egyértelműen látható, hogy • csoportantenna eleJdromu-s srempontb6l előnyl.J&ebb. A csoportantenna nagyobb sáv~ess-ég nek az az előnye hogy az eletnbosszak méretezé-.se nem Qlyan kritikus. A vbszintes nyalábs:télesség nagyobb \folt.a a2ért Qlöny&.. Inert egyszen--e sz~esebb tér figyelhető meg, az antenna tor-gatiisa nélküL Igy még nagyon gyenge jeleket: is ésrlelhetünk, melyeket az éles irányftisú i:Ultennákkal könnyE"n dkerülnénk. A csoportantennák legfontosabb előnye a kisértékű függö. l~.s emdkedési szőg (5 .. Ugyanis az J.. fejezetben láttuk, hogy az igen lapos s~t'nya1áb a nagytávo~ú URH összekött etések szempontjából különösen elönyÖ& Ezér t u URH amatörflWgalomban a csoportantenna mindíg jobb eredményeket fog adni, mint az ugyanakkora nyereségü egysíkú Yagl-anterma Egy esetben azonban - vclgyben tfu·ténö vételkoc - a Yagi-an1enna lehet előnylisebb, a S2éles függöleges sug&~nya­ lábjával, mert akkC)r a vétel a környező hegyek által okozott re-tle.ión alapul. A Vagi-antennák n~ny nagy ellSnye (méretek, költség) a táblázatból látható. V ég.sö fokon tehát ezeknek köszönhető, hogy ~ UPJI tartományban a Yagi típtasú antennák a legelterjedtebbek. X.

~!ELETES

YACI-ANTENNAK

Az emeletes Vagi-antennák fe lépfíPse ig~n nagy vati~ci6s lehetőségeket rejt magában~ Az em~let~nként elhelye?..ett e lee mek számában.. a2 etneleiek szám ában, f?s a ki.í]ön~ emelettávol ágokba n killönh&zhetnek @!Yn·1ástól az egyes rendszer-e~ Ahhoz., hogy m. ~melet~ Yagi~kat ri;vid~n és mégis klfej~öen jellemezhessékJ N éll}~klrszágban egy igen egyszeru meghatározast ve-.7.ettek be. Ha példaiul kM darab 9-elemes Yagi-sik van 'f'gymas lfölé erneletE-Sen elrendezvet ,a kkor ,,9 felett 9""' lrE>nd~ől beszélOnk. Ugyanez az antre nna h;irom emelettel érlel mszeruen ,,9 felett 9 felett 9~ -nek n~vezhetö és négy emelett emele1enként 5 lernme-l ,,5 felett 5 felett 5 lelett 5''. A2 emeletek közti távolsag. ahogy ez már a csoportantennáknál is t árgy altuk, általában O~ 5l~ A max imális alltennanyewreséget azonban 0~6--0; 7 .. }. távolságnál érjük el. Az emeletes 10

IG

Yagi-.knál a;t esy.szer\1 dipoDal szemben ~elJebb az emelelerikéntt alacsonyabb talpPOnti impedanciával keU számolni. Ezt a körülményt az illesztésnél meplelöen figyelembe keD venni.. Hogy a mechanikai szempontból előnyösebb tiszta fémépitési módszer (fémes felerősités) előnyeit k" tudjuk használni,. ezért az emeletenkénti tápjált elemeket v~gy T-illesztéssel el· látott egyenes dipol formájában) vagy p:edJg hurokdipol formáj ában szokták kiképe~n.L lHndkét rendszernek megvannak a .háti·" nyai és előnyei. A T -illesztés elönyet hogy utólagos hangolásnál a leágazás 'Változtabhával a pontos illesztést aninyJag könnyii megtalálni Há.tri.ny szru·mazik abból a körillmenyb5L hogy a táplált elem a T-tag índuktiv kompoMnsé1.rel lesz l.erhelv~e. Az indukt.anc~ kompenzációja e,g y közbet:!SBtdt kapaclsegitségével lebetsége~, ttl:onban e-zt az URH antennáknál mechanikus nehézségek folytán csak igen ritkán alkalntazzÁk. A hu.rokdipol re dkjvül e-gyszerüen ~gyalható elektromos tulajrlonságokkal rendelkezi k - a2:onban a talpponti impedancia utólagos állítása. nem lehe~. Ennek a hátránynak azonban küiönösebb jelentősége nincs.. mi vel az egész ret1ds~ert úfbris minden esetben külön tJ:anszformá.ciós t:agon keresztül kell a tápvezetékhez illeszteni. Ahhoz, hogy egy saját konstr ukciójú erneletes Yagi-ból a maximális teljesítményt kivegyűkt sokszor hosszadalmas és nem m indig eredmé nyes k ísérlelek S"l.ilk· sétesek. Ezért. céJszerű és tanácsost h
w

Erl az antoonát O~d 43~ ábra)~ a DL3FM hivójelú amatör tervezte és próbalta ki Egy 5Jkban a~ e-l<'mek egymás kmötti

távolsága 0 .. 25 : ).. ll!Y a 7. e~yf?1;. emPlete.k 'a(t'fJDnti itnpedanciaja 10--15 ohmnak ad( Lk. ·E z az ét1:ék korillbelül 110 ohmr-a növ~ekszlk. ha e-gyenl6t1e n vasi agságú d@lllekböl feb~pl tt dípoa ha.~znál k. A két sikot nen1 ke~ztezett párhuzamos csövezetékkel kötjük Z@. Az &slekötö ve~eték.:-k teljes, h~sza .:-l~tromosan 1/ 2 és - a hogy ezt n1.dr ísmerteUük - ~ket mint két A, 4-~ lranszf<"lrmatort k re ll felfogni, amelyek az XX tápJalási pontba n gymá....~al párhuzamosan \fan nak kapcsolva. Mível minden .s1k talpponti 1mpedaMtája körülbelill ll 0 ohm, r

fltlDyelemt!'.ll (.,4 lelt!tf .f'') em~ Yagl-t:ntmt.tl4 Q4a.tm. Vahznwtl~fli ~T(tt"iUrelern 6tm.éróje 15--2.5 tnm.

43. dbttt. Kittzer

m~r~teú.ri

~OM~i«ft'ekNnem

141i

.MH~

és az XX taplálási pontban 240 ~ohmos ellenállás kivánatos. ezért a párhuzamoo öss kötőve2eték Z hullámellenállását az alábbi képletból számíthatjuk: Z = V110 +480 ~ !30 ohm. A 12. ábr,a ~ednt egy 2810 ohm hullámellenáUású kettős \Tezeték úgy állitható elő, ha a vezetők egym álslól aló tá volaágának és 8 vezetö atmé~-öjént-k az aránya 3.5 : l. és legszigetelést alkalmazunk. Hogy ha az összekötő vezeték elkészítésére. mint ahogy a példa is mutatja, 6 mm átmérőjű alumíniumdrótot h8.52nálunk,. akkor a d rótközéptól drótköz.épig mérhetó távolság 21 mtn kell legyen Ez~) a méte~éssel az XX táplálisi pontban kEWeken 240 ohm impeda ciát kapunk .. A megadott csöábnérok és

á\~OJságok

mind.két. hut·okdipol esetén. és az Csszekötóve~

tf'. keknél is az illesztés fm kében pontoseh betartandók. Az a1emek csöáttnéröjé 15-25 mm között lehet. A nagyobb át mél

rö valamivel nagyobb sávszélességet eredményez,

azonban

az

anlénna az egész 2 m~ sávba_n tirrevebet6 vest:teség nBkill dolgnzikr A7. elédletö antennanyereség a fö su.gkrzásl irányban körülbelill 12 dB.

z. Enae~ete.

Yact4DC.etu~o~.

w1 lelcH

r

A 36.. álmtn Játható 9-elemes Yagi-antennát igen egys:zerúen tovább lehet IcjlesnenJ még egy emelet l'"ahelyezesével egy két.sikú ,~9 fe)ett gt' aniennává _ Az elemek mér~lei megmaradnak, és legfeljebb egy valamílyen megváltoztatott T-illesz· tést heszná.Junk. A 44. ábra ezért csupán csak a két táplált eleanDet ábrizolja a transzformációs tagokkaL

H. Ábrr:a.. Kétuet 9..-e"lftnrz- (JI g~J

lel~ft

l'a,g~...aftU11..:t4 tdmaiCÍ-IiG

.,._......,_.......... I H _......._.......... 11

e"'lk tilmi4/• MfiiM

Az összekötó vezeték k megadott mére1eit pontosan be kell tart~nt Ekkor az XX tá plAlási pontban egy körülbelül 00 ohmos elleruillás jelentkezik~ Itt a rend~-zert egy 00 ohmos koaxiális kábellel k~ve-fJ nül lehet táplálni. Műszakilag helyesebb azonban az XX pontban a szimm~tikus koaxiális .kábelt ef!Y megfelelő szimm trizál ó tag segí tsét;év l csat \akoztatnL A m éfé.. sek azt mul.atták. hogy szimmetrizáló tag aJkaln1,a zása nem feltétlenül szüksége~ Ha az épitrásnél a:z összekötő vezetékek más csöiibnérövel k~s.1:ülnén k... úgy figyelni kell atTa. hogy a megadott átméro.'t~volság arány 3 : l maradJon. mivel igy a veze..ték hu Uán1eUenáUá.sa is azonos maE"ad~ Ha p~Jdiiul 10 mm átmtröju csőv~ctéke-l használunk. akkor a esök~ptc1 mért tá\rolság 30 mm kell legyen. A két leiiga.zás változa ••rt n u J 34i mm-nél legyen ekkot~ is.. A mirrtaantenn~ mely a VEB ernmeldewe~.ir .Bad Blankenburg gyártmány~ minden elemhez.

taribbá az. ílleszt~z is 12 mm átméröjd alumlnillmCIÖvet basznál Ahhoz, hogy az egés~ berend~ést teljesen ,9 felett 9"-nek teklnthessü~ tulajdonképpen ví~intesen bnene felszerelni az antennA~ vagyis a rendszert a je~nlegl hruyzetbez ké~-t 9lf-ra kellene ellorgat ni Ekkor az el mek vízszintesen feküdnének, és a két sík egymás fölé kerülne.

4S.. dMa. A k~ kf4!'mSJ Tagiantenna t)í.tszlnt~-S .rugarztisi kaTalGt~­

ri-izttkáíD

A "9 ftMett 9'' anté-nna sugárzási karakterisztikáját a viz· sátrtes sikban a 45.. ábra mutatja. A fő s-qgá1-zisi írányban a teljesitménynyei'eség köcülbel '"l 13 da

Két ,.,4 felett 4" rendszert függölegesen emeletbe rakva egy kit:únó távolsági antennát kapunk a 2 ~ :sá\'r'~ 4 emeletben Osszesen .16 elemmel Az antenna fOggöleges épi:tési magassága 3.35 m, Ez az antenna a. Yagi-ant:ennák el()nyeit a csoporiant~cnna elönycivel esyesiti~ és ugyana.k:kor- a mechanikus többletmunka nag;'t-fOn keva A 45. ábra szerin ti u 4 felett 4" antenna mereteihez képest run~ semmilyen változás, csu~láre két ilyen rendszert kell félhullámtávolságban egymás föl~ helyezni. A 46/a ábrán azért csak a táplált elem,e ket á b1'ázo1tuk felülnézetben,. és a «1/ b ábrán a teljes anten na oldalné~ét adjuk meg. A t eljes r endsrer táplálására két egyszerű és müszakilag kifogástalan l~tö.ség van. l\1ivel az XX táplátási pontokban úgy a felsó, m int a z alsó két emeletnél a talpponti impedancia esetenként 24fJ ohm.. ezért a két t&pláhisi pontot egy tetsmlege.s: hosz· .szúságú 2® ohm huUámellenállású vezetékkel össze lehet kötni e-gymással. Ennek az ~~kötő vezetéknek pontosan a geometriai közepén található a két antennafél öz.ös tápláJási poJltja: 80

~·~~ IMJ~f/.,JJ/ltuiJ . .;.uJJ2 l~wi, iEltto~ hauruJtig,~ ~Api , d_, l,~~" ~.z.. .lill Jl"9tJ#'h •-"""nl '~ f,~ • /,.} {Ir ~- ·~~J

q~

IL

d'brt~.. lJt.fig~,. 4~mn.e.s',

~~

•n11em.etetea l.,4

felelt 4 felett f

Yagi..rntte 1r.u. a) a meghajtot L t letnek elai.n~l:ben. b)

a t eJjes ank!nna

tmeu

4'')

oldatné~ben

ZZ.. Miv l itt a. 240 oh mos össrekötő vezetekek egyn1k:sal ~Jár­ huzamosan kapcsolódnak. a ZZ taplllisi pontban az ellenállás fele értékre? tehát 120 ohtnt•a esik Tehat a~ egész elrendezést a ZZ pontban egy szín •n•etriku.'>;. 120 ohl!los vezetékkel táplálhatjuk. l\.fi vel ilyen. 120 ohn1os vezet~kekhe~ nehéz hoZl:ájutnj1 ~ért a 120 ohm éllenállást. egy A/4-es transzfo máto~ segitségével .. mét 240 oh1n ra transzfonná.l.iuk, és utána közv tlen ül URH szalagkábellelt vagy ,a z iJsmeJJ't 1nódon~ félhullámú körvez.etékkel szhnm.etri.ziill 60 ohmos koaxiáJh:; kábelh-4 lüpláJhatjuk. A zz. .ben csallakozt,atandó li/4•es transzfc1'1Y1átor hullámelJen",. á lása f 120 · 240 ~ 170 ofun.

ru

A 12. 4br'ból látható, hcCY ebben az esetben a lf~ ~~ tásJolsig rátrnérö aránya 2,.2 : l kell hogy legyen. a Reometrlal hossza pedig 0,98 · At4, vagyis a 145 Hz~ üzemi fr~kven­ diinál kere[( n 510 mm. A gy,a korlatban az ilyen vezetéket egy keskeny trolitul-csikból készült hordozóra, kis távolságr a •y~ mástól .szerelik, és ezt a most már merev transzformációs tagot aZZ pont és a hordozáárboc közé er6sftík:. Az ilyen "Q-f.;OCB.tchn nyitott végén az ellenállás ~t 240 ohm lesz.. Mint ahogy már korábben is etnl]tettük, erre a c&ra a. 240 ohmos URH szalagkábelek sem elektromos, sem mechanikai szempontból nem túlságosan j ók4 Tennésze~~n légszigeteléses párhuzamvezeték is előállítható ilyen bullámellená11tlssal. Mivel azonban a távolság/átmérö arány csak 3,8 : l {lásd 12~ ábra), ezért enn~ek mechanlk:ai kivitelezé e nem nagyon eEyszerit Ezért az alábbiakban ismertetett táplálasi mód feltétlenül előnyösebb megoldást képvisel A2.) , és l2 vezetekeket ebben az esetben n m tetszö~es hosszúra készítjük. hanem m.inden vezeték pontosan O, 75 ~ l clekb~omos hosszúságú. t.1eg keU jegyezni. hogy teljesen mindegy az, hogy a veutékhos.u l/~ W4,. 5)./4 stb.,, me:r a ; 4-nek min.den pá-r. tlar: számu többszörös~ a~ ellenállás transzformáció szempontjából azo san viselkedik. A ZZ pon t lmpedanciája - v,a gyis a két O, 75l hosszús~ú v~eték összekötesi pontjában nnek megfelelőert a hullámell néltás - Z-tól függ. Mivel a ZZ tápláJási pontban 240 ohm kivánatos~ ott azonban a két vezeték egymással párhuzamosan van kapcscb'' ezért az l 1 és h nek a ZZ pont felé tran.s-zformálandó e1lenállása 480 ohm kell legyen. 4

Z=

Y

2I0 · 480 = 340 olttn~

Ennek megfelelóen az l 1 és 1:: hullámcllenaJl&sa 34() ohm. A 12. ábrából ii tható, hogyha légszigeteléses pá.rhu~­ vezetékekkel 340 ohm hullámeUenáUist akarunk elérni, a ki:tzepek egymástól való t ávolságát, továbbá a vezeték átmérőjét úgy ~ell meg •álasdan1, ltV az arány1"8 8,5 ; t adód ·on. ll y en el{vszet-{ie n kl vit •l ezh(~tó. 14;> 1\'IHz 02emi ft~kvenclánál ,f(),.75 · l ,... 1153. J cm) az l1 és 1~ geometriai hosz-

vez eték vi

onyla~

szak a légslige-telés esetén alkalmazandó rövidülési tény~ö figyelem.bevetelé,,.ellJ = l2 =- 155,3 • 0,97 .-- 150"64 = lit cm.

•

A két "4 felett 4." rendszert az XX talppontoktólaZZ fele fZ =- 240 ohm), ~hát egy 15l cm hosszú légszigetelitses párhuzamvezetékkel kötjük ~Bssze~ A ~ek hullameUenállása 34ll ohm. ZZ pontban eu:e'l 240 ohm talpponti ellenállást ériink el XI. ~1EI.ETFS HOSSZU YAGI-ANT.ENNAK

A hcsS2ll Yagi-k is igen jó eredménnyel építhetök erneletesen egymás fölé. J"ó ta~talati szabály alapján az erneletek távolságának és az egy emelet geometriai ~nak az aránya 2 :3 étiékben célszerú. Az emeletes hoSS21l Yagi-k táplálása a szokásostól nem téreLMivel azonban térbeli okokból aUgha hasznélunk 2 em letnél többet. az antennák táplálása szinte egys2erúnek rnondható,. A llaiY ernelettávolság következtében nem lehet a szokáoos két párhuzamosan kapcsolt l.!4-ss transzformátorrql dolgozni. Amint már em.Utettük., valamely ve~ amelynek hossza 1/4 páratlan számu többdöröse.l az ellenállás tran,szformálás szempontjából ugyanúgy viselkedik, tn in t egy )J4-es transzformátor. ~ az összekötő ve2etékeket a megtáplá.lt elemektől a központi táplálási pont felé W~ 3A/4 vagy 7114 értékre hruszabbUhatj uk meg._ Szelgáljon példá.Ol a 42. ábra szelánti emele~ 9-elemes hosszú Yagi táplálási módja. Amint megállapítottuk,. it az emelet-távolság körül~ lill 280 cm kell hogy legyen. E~ korillbelül 1,51. Ha a két silrot a legrlividebb út{)ll lrotjük össze e.gytná.ssal párhuzamos vezetékkel (amelyn~ a hullám IIeniUása megfelelő),. akkor a ZZ köz_lX)nti 1áplá1ási 'p onttóJ az XX talppontokig a felső és alsó emeleten egy 3/4 .. A-s vezeték adódik (lásd 4 7. ábra). Az~ hogy így az nteletek távolsága az összekötő vezetékek adott métetei miatt 280 cm-ről 31O cm--~ növekedett, nem bir kOlönöSebb jelentőséggel. mive1 a megadott távolság llgyis csak it-ányérléket képVbel, ,a zonklvül a nagyobb távolság még ráadásul előnyösebb is. Tennészetesen a vez ték felesleges hosz-szát a ZZ pontban enyhe megtö1~1 ki is lehetne egyenllteni~ Ha egy sík XX pontbeli t.alpponti impe(lanciája 240 ohm, ~ ZZ rontok táp álAt)i eU~náUá~ szintf;n 24ü ohn1. kíván~tos a~ öszszekötő '.'ez~k hullámellenállását 344) ohmra venni (Z == ~ JI 2-40 :-48-Ö). A 12. ábra .szetint e-.t a vezeték fi m~ alumi-

41. 6bm. NlJ#II emele'ftdvá~ ktét-1-zn f-elemes Yagi-4fttttm4 tApULim (Ha a ru gQleges ve:!A!tékpár ln.lllámeJ ntill&sa ~ akkor zz ;:; ;: 2.40 {1 )

n1umcsöböl k~zíthetó el A ~csöközép1öl volság 51 mm kell legy~n (l : 8,5)~

csőköz.épig

mérhet.ó tá-

Ebben az e.s then aránybtg rövid ·~hosszú Yagi.~-ról "r-an EZŐ .. arnelvnek az em~let-távolsága SEm túl l"lagy, B.UJnban a gya· korlat során mégis jó eredményeket mutatott~ :XJI KtJLö NLEGES ANTENNAK AZ URH Es A DECII\tt'l'EnFS TABTOMANYRA

A szokásos Ya.gi- és csoporlantenná.kon kívül egy egész sor különleges antenna ismeretes. Ezek nagyrészt a w khól a törekvh~ból szirmnznak, hogy gyetlen antenna az egész URH

A • sw~".

8

J.q+1 6LA

~~ ~~ Z.#.MJOR.

4&. dbnL Több~, Jofltós V sugóm ~~ SfJ~ lf4 ic~ 220 MH~-fl~ ~a. a)

a r k!s ant nna ..

b) az en'ei@l

t'el ül:n~ibell

sávon kielégitő n'l@rték ben m úkódjö11r Egy tipikus többsáv03 antenna felepítése a .W. ábrin látható~

En~k

az uniV\erzális antennának az egyik hulli\mtartomá.-

nya a 6 nl-es sá v. Itt bozzáv,e tölegesen 7 dB nye séggel rendelkezik. A vkszmtes sfkban a nyalábolás nem túlságosan él ~ Az e l 't"e-hátra viszonya körU1belü1 10 dB~ A 2 m-es arnalőrsáv­ ban az antennanyereség a fö sugarz · l ·rimy han kö "ilhel ül t 2 dB-re növekszik, és az előr·e~ útra viszony ped ig 18 d:Brre. 2.w'>0 :MHz- él történő U:z~meltetéf:lnél a rendszer s7kless&vúsága m iatt a 3 r TV sávot még éppe-n v zi. Ilyenkor a nagyfrekvenciássav végen, te-hát a 12-es csatornában körülbelül 3 dB a nyeres~~ 50 MHz és l «t Hz....nél a talpponti impeda ncia 2M) ohm, m ig 220 MHz-nél körülbelül 170 ohm. Hogyha a tápve~ték nem hosszabb, Ill-int 20 m, akkor a7. antenna 24.0 ohn1os szelagká llel nagyobb veszteség n~lkHl tápllclható. Az elrend zés m ég a 70 cm-es sávban is használható, hogyha bangolt tápvezetéken ger jesztjük+

a.) Az antenM milkJJdése.. n~y. egym.ással90 fokos szaget 'beozáró elanek hossza a Ie~onyabb fr'ek.v enclán 2 " ),14~ tehát eg~rszeríi sarokdípol~

A

amdyek ál"runtáplálásúak. A 144 '-'1Hz~ :5lávon az A hmb-z már elektromosan 3 : A/4 és az elemek .r&.rid V~nókat képe2nek. Mi vel a " V" szára k hOSS2a a hu1lárohossz páratlan számll Wbbs;zii"rese, ezért ismét áramtáplálásról van sz/J. 220 Mlh-en a dipolok hossza 2~5 •l, tehát minden szárra 5~ ).14 jut. E2ér1 ítt is áramtáplálás esetéről van sw~ Mindegyik vlzszintes síkban két sarokdipol van, amelyek )./ 4 bosszúságú pérhuzan1os vezetékkel (he] y.esebben 314 vagy 5/4-lamhdás) vannak egymással összl!köttetésben. y vezeték, amelynek hossza l/4 - vagy annak pltratlan számú többszöröse - impedancia transzformácián kívül a f~ültség 90 fokoo fáziseitmását ils eredn1ényezi. A két d ípol 9{J fokos fáziseltólással t örténö serJesztésének ~ a'Z eredm ~ny~ hogy a fő sugárzási Irány egyirányú lesz. Tehát mi.nden sikban egy sugá:rz6 Win, ger~tett reflekrorral. A két emeletnek 50 Mlh-en egyn'lástól való tá.vo.lsága 1/3 - l.. A 2 m-es sávon a távnlság majdnem l • )~ és 220 MHz-en körülbelül 1,5 · X Ezeket a. távols~at minden hátt·ány ~lkül a mechanikai kiv~aknak megfelel6en válto(Ztatni Jehot. A2onban a C párhuzamos vezetékeknek minden esetben a megadott bosszal kell rend lkezni8k, mert e~nél párhuzamosan kapcsolt ).J4-e!l. transzformátorokról van sro. amel)l'ek az emeletek talpponti impedanciáját a 24() ohmos táplálás-i impedaTJciára tr'ans2fo~­ máljak. Ezt az eljárást a. Yagi..antennák tápláJásánáJ részletesebben taglaltuk. b) Az rmtentza m.hetri.. Az A sugárzó .sz_Ar hossza 170 cm A B pál'huzanloo vezet& hossza 158 cn1 A .B cső átmérője 10 mm A B csövek egymástól való távolsága 52 mm A C párhuzamos vez ték hossza 145 cm A C vezeték átmérője 6 mm A C vez.eWk~k egymástól való távolsága 100 mm A C ve~tékek réb.~ére más huzalátmérő is alkallna7llató. amennyiben az á tm~.r6 és távolság affinyt (l : 16,5) betartjuk.. Va1amennyi mére~ tovébbé a s~árak egymás~ való szöge is ko prorrússzun"JOS megoldás annak érdekében, hogy az antenna

-

núnd a három megadot savban jól mQkad]ön. A gyakorlat 81JOnban azt mutaHa, hogy ~ anlE"nna annak eUenér-e. ~.. · gyik sávra sincs pontosan hangol\"~ a m.Modik sávban is (FM sA.v) m.~ ~en !fogadható a·edn nye~et ad.. r

1... ..t.z

eg;,,.~Ueu tW~anknna

A% alább leírt smlessá'\IÚ felül etantenna külön& n alkal-

mas a teljes URH ta11.on1ány vét~lére, és igen nagy az antennanyeresége is. Ennél az ~sitett WJcsérant nánai nem kifejezett rezonan<:iár-ól van sw, ha nem egy valódi szélessávú sugárzAsrül Ez azt jelenti.. hogy körülb Iül 50 ~1H2-tól egészen a decimétf!r es tart,Qmanyig n incsenek rezonancjahel),..ek) hanem a frekvencia növ@kedé.séve folytonosan növekedö antennanyereseg tapaszta] ha tó. A 49. ábrá.n e2t a szélessává felfiletantennát ábrH2oJtuk minden sruks [.ges geom triai Inéretefvel. A 49/a ábrából látható" hogy k~t egyenlő oldalú háromszögről van ;uó,

*\~ ~

G. 4bra. Az

ltJtMie

'~

tl'O~rtls ·rett tclcs.fnt~,g41 ~

~) ~~Jöl.né:l.et.

bl IP1.ülné2et, c) j a\o"a.Sc lt JY~.eLif'Q sZftlnt

melyelmek ~ 2,45 rn. A MromszBgek CSlicml. az XX táplálási pontban vannak egymáshoz a l gközelebb. A 49/b álbriir6l lá tha.tó,. hogy a két háromszög egymás;ho.z képest 60 fo~ sz.ögben áll, és a fösng*ands b·-ánya a S?~gfelezö irányával megegyezik .. En~ antenilát vascst>ből keretszerüen ls el lehet késziteni és h() p.ny2:ott vasdrót hálóvni lehet bevonni" arn _ly vashálónak a szemtávolsága 2.0 mm. A 49/c á-brin látható, hogy ennek ~ elég nagy terjedcln1ú antennénak mUyen megoldású a m_e.... chanibs rögzítés . A2 Abcln is látható n1erev l~ pe ~}(Jn zsínórl"81 igen ·tszeriL A 49/d ábrán bemutattuk a megépitett an-tenna s ugárzási diagramjait .és nyere.ségadatait, me1yeket m~ rések útjé.n kap~tunk meg. 60 MHz frekvencián kö~litöleg kö~· sugánórol van szó,. amelynél a három fő nyaláb körülbelül 8 1d B nyereséget mutatott. Ennek megfelelően az l . TV sávban igen jó vételi eredn1ényeket ad a.z antenna. A DO MHz...es FM sávban máf' észrevehető gy körUlbelOl 6 dB-e.s fónyaláb, azon-ban még ~t kisebb sugá1'Zási irány ís tapasztalható oldalt. Ennek megfelelóen jó v~tellel l~ehet szálnitani körUlbelül 300 fok körzetben. A legjobb er-edm · yt - 16 ds..es m.axinl.á.Jis n~re eséggel - a 2 m-es sávban é~k J. Itt n1ég a főnyaláb e lég S'Zé~ d e az e-lŐJ"@-h:itra · isz ny nuir igon jó. EJméletUeg a nyereségn k 2W és 300 fdH2 fel, fokozatosan növekednie kellen . Hogy mégsen1 ez az eset követke2ett be, ez a vasháló horpnybevonatával magyarH2ható. A horgan~· aránylag t'OSS2. VE"zet6nek s:dtn1i~ és a naJtVobb ffiekvenc~ákon feD "pő ~n-effek­ tus nagy veszteségeket jelenl Azonkivill a háló 20 mm-es nyil&~i a decim~teres tartományban ár kiss~ nagyok,. ezét"t a hálót .gűrit ni kellene. Egy igen süru rézháló .a deciméteres tartonlány bm1 valószínűleg az elméleti értékekkel megegyező e;redmP"yek~ adna A három zög feJületek ' osszt~c;fig!nak a megválas~t&a ~ ahogy az a sug-árzási d iagramokból ki tii n ik - egy .92el1encsés ~ompron1-isszum a:z. egész URH la tományra. 'fe m1é:;zetegen a ru~re k tets7~c: szerint növelhetö!k., vagy ~ök.-. k nthetők~ Ha l* dául az URH FlvJ tattományban honávetöleg~ köt-sugárzó dia~ mot kivánuok., akkor az ~lhosszú.qág 1.65 m-re cqökkenthetö. kkor még a 2 m-es sávban igen jó antennany ~ érhető el é: ~tt ~és~ ill~ TV sávban igen k~­ Váló eredm~nyekk~l lehet számoint A kipróbált tölc;;ér-sugárzó háromszöge aluminiunlcsőból k' f lt, 8 m l osRZlisá.ggal A z SO. ahrán egy ilyen felület látható. ki. X betápl álási pontból legyezőszet~(len a s2lemben levő oldal felé körülbelül 25 db 8 ~es átmáTőjű a uminiumcső

•

50.. •bro.. A. Dl6Mfl surlmi Qd,nó old'alJelü'kae

töksenm- í - - - -

indul kt:felé. Az antenna kivállóan alkalmas az URH- FM sáv vételér~ továbbá természetesen az l 'IV sáv vételére is. A 2 m-es sávban ~ a4 antenna egy· 12-elemes csoportant.enf'í.!val vrilt egyenértékli, a 7.0 em sivban amnban egyáltalában nem működik. & igen valőszintlen azzallllágyarázható, hogy a legyez&zerGen s2étfut6 csö,:rdm.ek e.gyrnktól való távolsága viszonyb.~ n~y·. Egy 60 fok szögnyílású tölcsétantenna maximális Gzent1 hullámhossza. körülbelül ~se a hárOJJlS~g élhosszOségának. E2 azt jelentls hogy egy példá ul S m-es élhosz§ .Bl.úságú tölcsérantenna h asZJ'láTh.a t ó frekvenciatartománya fi ro--nB, am~ 50 MHz-nél ke-zdődik. Elméletileg ennek az antennának ,a. nyeresége magasabb frekvenciákon a kWetkezóképpen alakulna: Hull.ámhosBZ

.l

Frek:vettcla Ny~dB~ben

l

Om

4m

3m

2: na,

00

75

MHZ'

~1Hz

100 1\!lHz

150 Hz

3.2 dE

dB

6\.5

l

9,:11 dB

l)Jm 1.2JTL

lm

200

250

800

~

MHz

MH2

13.()

15..5

1~~15

IllO

dB

dB

dn

dB

Az XX táplátási pontokba n a s ugárzási impedancia az alsó atárfrekvencián körtUbelill 300 ohm.~ a navekvö frekvenc:1H.val körülbelül 380 ohnllg nő fel. Légsz.igetelésfi parhuzamos ö&Z~zek8tő vezeték volna szOks~ges, amelynek 370 ohm a hullámellenállása Ez az opti málís tápltilási · szonyokat bizt()sitaná.. Azon ban, ha nem tu lsiigúSan hosszú a táovezeték, akkor kUlönö.sebb veszteség nélkül közönséges URH szalagkábelt is f haszn~tunk. A tölcsérnntennának adóant nnaként való fel-

•

has2n61Wnál f''8YJ embe keD venni,. hogy ca szélessávúságának er-edmé.nyek~ a jelenlevo ös~ felharmo:niku s.t vitlto:zatlan er&séggel~ de esetleg még az anten.n anyereségnek n1egfelelöen megnövelt mérték'ben .sugArOZ?.a kl. Ezirl megfelelő hatásűf3 felharmonikus elnyonmst kell alk.alm.azni. l. Súleulri 4UDO!ok

Igen egyBzerti példája a szélessávú dipo]antennának az 51. ábrán látható hárornszög-dipol Ezt a forn1át a deciméM:r-es tartományban, de külOOöaen a IV. CCIR tartományban sllriin al-

' 1'. 52_ d bn.. A

' "' '.J

.sz~lesmvtl

~

dbml

htl~ti

el~náilúsA 111 n yátáss,Wg 12-iQQ~­

beQ

kaln'la'Zzák. Itt egy egészhu11t.mú dipolról van szh, amelynél az elemek végi.ik felé történő kiszélesítéskel igen nagy sá:vszéles,.. séget érhetünk et Ez tehét úgy11evezett ",vastag•• d ipoL A nl@ln8vekedett kapacitív véghatás folytAn a sugárzó h ossza m.:i~ csak O~ 75 ).. A talpponti impedaneja a nyíl~zög ftlggvén)'"&en az 5.2. 4bráról leolvasható. Ha az antenna ny:Uasswge k örl11Jb U.U 30 fok~ a dipol 240 ohmos kábellel gerjeszthet~ö. Sokszor atkaln-uanak ilyen .s~le;~vú 1d ipolt több eme]etes ki\ritelben is. Dyenkút' a transzfortnációs tagok has2ná.lata kerü!endő, n1iVel ezek mtnd C"'"ökk.entenék az antenna sávszélesség~t~ Ha k.é t hárorn:szög-di polt erneletesen egymá.c; fölött a kaTunk elhelyezni, úgy ~!sz,eruen a sugárzók talpponti i.mpedanciájá t 46il ohm-ra keU felven ni (a nyilá~.ög 2W). Ez esetben a d1 polok tetszőleges hoszszús ü párhuzarnvezetékk l köthetök össze~ ha ennek a ~e­ tékllek a hullámeJlenúllá..~ s~dntl-n 4eO oh.n1. (Lásd 53~ ábra.) A veYeté-k étmér&-távolsag aránya l : 28. Az összekötő ~ték pontoo geometriai kö.zep~nél XX---n Pl - 240 ohm-os s2alagkál1ellel gerjeszthetjUk ~ elemekel (Lásd 53~ ábr-a~) Fennáll to--

ro

vábbfi a le-hetósége annak, hogy u. emeletes S2élessáv6 d ipolokhoz n legfelelő távolságbAn reflektorfalat h~ lvezzünk e ll; yenkot' az erős nyalá· bolás vizszintes és fUggöleg es irá nyban ls l "trejön. Ha a reflektorfal távo.l&ága a sugát·zóktól Ot22 ~ l, akkor a talpponti ín'l'p edancta válto2atlan marad. l o-11 QB.es antennanvere~ értletö ~

'- Dlpot aaro:krellektornl

A sarokreflektorral el1Atott dipol használata igen j6 nyere~éget k klvál6 előre-hátra viS?.onyt eredményez. Sajnos. a felhasznált siu-ola;efl.::'k torlal a 2 m-es sávban oJyan nagym,f..t'etü, hogy fnrgatható k lvit l ben aligha jöhet számí t.ásha. Ha azonban eQY rös2ített öSS'leköttetésíi vonalat akarunk felépítem - amely

54. dbru. D ipol wTokre!~kfcTTat

al oldal nbt>t, Q) elóln&.-t 11

esetleg több frekvenclfn ls dolJO"zilk, & amelynél különösen j ó elóre--hátra. arányt követelünk meg -.~ aJtkor a sarokreflek... toros antenna igen klváló megoldást képviselr Ahogy a neve is mutatja. ennél a2 antennánál a reflektorfal egymáshoz irepest s20gben áll :Elz az egymáshoz képesti szög 00 fok, 60 fok és 45 fok lehet. A sugárzó dipol a szö,gfe~n a reflektorlal két m\ra kö7htt van elhelyezve. (Lásd 54. ábrn.) A sugárz-ó ~ga közönséges agy haj lito~tt dipol lehet. Ha nagy sávsz€lesség t követelünk n1eg, akkor s::zélessávú háromszögdipolt is alkalmazhaiUI"Jk Akárcsak a $ik reflektorfalnál, a sarokl--eflektorfalnál ls van egy olyan D di pol távolság, amelynél a sugárzó önmagáben mérl talpponti fmpedanciéjét nem befolyásolja a reflektor~ E2 a D távolság a2 (Z szögtó fUgg, és 00 fok nyllássz~ögné o.!t3A, rnig 60 fok S?.ögnél 0,48).. A reflektorfal (L) ~essége le~alább Ol6 • ).. kell hogy legyen, nagyobb métetek az előre-hátra. vt.&"'FDnyt javltják,. Ha a reflekkrlalot különálló rudakból készitjük e~ akkot a rudaknak egymástó] való távolsága (A) n m le-het nagyobb, n1int 0,06~. Ha. nem áll rendelkezésre n1d vagy csóanyag, akkor körUlbé.IUl 1 mm átmérójii rézdrót is alkalmazható. A sarokt-eflektor keretléceit n"legfe1elő tá .olságokra kell fórni, és a d1mot ö~üggöen kell r--üzni a nyilásokba. Az A < 0,,06A követelmény itt is figyelembe veendő.. Még jobb eredményt ad - különösen a deciméteres tartoményban - , hogyha a reflektorfal bevonására finom dr-óthálót} vagy v~kony fémfóliat aikalmazunk A saro flektorok nyeresége el.s6sorban a reflektnrS'l.irak S hossz-ától függ. A nyereség ho-z7.ávet6-leg 1O dB akkor, hogyha a szárak ossza S ;;:::::;; l l, és 1.2 dB-re növekszi~ ha S ~ 2)..-ra nö m g. További nyereség értletö el, hOKvha félhullámú helyett egés71Iul1anlú dipolt alkal mB2unk sugárzónek. Ekkor azonba_n az L szélessége its meglel ló ~r­ tékb n1eg kell nov ln t ú g ;r~h o~ y az an tennany ereség rendszerint nincs gazdaságos arányban a megnövekedett anyagig ~ny­ nyet Egy ~okre fle-ktorfal több sugárzóhoz is alka1mazható egyBZfin , amenny i ben a reflektorfala t a Jpg.alaesoHyabb ü~mi frek\.""enciára rn ' ttlzzük. A szügfele-ző~n akkor a kt'dönböző kivánt frekvenciatartonu.\ ynak megfelelő dipolok a~ optimális D t.ávol~:lgban egyrnishoz pá.rhu.zamo.san hel ye2,hetők el A ~­ táblil2at a 145 MHz-re és 430 Jt -re tartaiJM.zza a sarokreflektor antennák méreteit~ Egyéb ft~ek\.~ncjákra a dimenziók

ez adatokból egyszerűen átszámíthat~ók. 12

3~

tabláztiL Sarokreflektor antennák méretel 145 és 430

MHz·en. Fr~venctMáv

(Mib)

NyílásB;Kig

Szárho.az

A dlpol

1

s A

goD

207 cm

,., cm.

't= l~ ~cm

~

~L')

Dipoltávolság

Antennanyereség

~ 411

~

an

_,. 4

97 cm

411"2 cm

CJ)l

-

140 em

cm

~ 42

ctn

~ 4

3l,t c:rn

-..--

U

1&crn

D

438 OOO

12,5 cm

.....

Tals;.p::mti impedanc:Ja (ohm-ban)

l

480

~l

u

A ~ektoi'faJ SI~ L Rúdtá~

l

l

145

85 ohm

:R::

lD dB :::

cm

60 ohm

10 dB

38,5 an ~65

obm

12da l

j

"

Ha but okdiipol sugárzót alkalmazllllka ekkor az antennát szinunettikus. 240 ohmos táp.rezetékkel impedancia-helyesen taplálbatj uk. 5. Hulbimimietma

Azt lehetne gondolni_. hogy az URH tartományban a hul-lámantenna adásra és v: · telre nem alkalmas, mlvel ezt az an... tennatípust idáig az URH tartományban alig aU~alrnazták. Er... röt azonban nincsen S2íÓ, mert a V -sugát7.6 és kOlönösen a ron'lbusz-ant.ennB;. amelyek :s zint.én a hullámantenná k közé tartoznak~ kifejezetten j ó URH sugÁe·zék. Az a. körüln1ény, hogy az il_y~n ~]rendezések egy vagy két iri n y ban hat~osa.k, lovábbá a z a tény, hogy n1eglehetösen sok szaban teriile srilkséges egy íl en antenna f lállitasához az;t. eredményezte, hogy a hullánl• antennák az URH tart on1ányban n tY\ tudtak érvényesülni. Ha azonban az URH tartományban egy biwnyos meghatá.ro::tott és szük irinyban távo gi összeköttetést akarunk fenntartani, a t~cbbszörösen erneletes rombusz-antennák az assze-s huJlámanten na formák k ö'Wtt .a legJobban fe leln@k m 1@g. HO€ y a t·onlhuszantenna irányitö hatása ne é r venyesüljön ti• l ágosan.. céls:ren 'l

egy romb~-oldal hosszát 6).-nál netn nagvobbr-a ké$z,teni. Ez a1:t jele-nt()! hogy a rombusz'"l3ntenna teljes huzalhosszúsága

~ 2

nt..es sfvban k&-ülbe'lül 48 m lenne. Mivel tart6Mzlopokra

m.indenképpen szükség van~ több rombusz-st"k helyeziletö el egymás fölött, 0,5 vagy li. t-ávolságban. Az ~gy elérhető nagy .a n lennanye-r eség mellett a sugárzási azög igen lapos lesz, és az URH tet·jedés szetupontj ából erősen n1egl\özeliti az ideális ~ tet. A lapos Iesugárzás szempontjából k-ülönooen előnyös u, hogy a 2 n1 hullámhossz tartomanyban nem nehéz betat-tani azt a ki6vete1Inényt, b ogy a rombusz Jegalsó en1 elete 1,5 vagy 2l-ra legyen a talaj ieletL Ezáltal minden talajreflexió meg..., szűnik? amely a les~rzási szöget neJnkj-vánatos módor~ fel· felé növelné meg~ Az összes. h ullámant.e-nnát (kfilönösen a ·vsugárzót. és a rombusz-antennákat) az RH !'észben részletesén megt-árgyaltuk. Minden ott megadott ada t értelemszet-űen vonatkm:ík az URH antennákra is. Ki kell emelni a2onban,, hogy az URH hullárnanten nAk méretezése egyáltalá n nem kritikus. é$ minden 2 m-es sávra n1 · rete2ett hullámantenna rendsz.éi:int a 70 cm-es sávban istnég jól használható. 6.. n~telutá'k

Néhány t!vvel ezel«Stt ez R ki.Iejezés~ hogy ~,rés-anten-na~ csak az ipari URH és decin"1éteres tarton-1ány ~"'Zlikemberei. részére volt mindennapos foga1om. Csaknem 11grásszerfien vál~ zott meg a helyzet,. anlik:or a s zakirodalom ban az el&) .".cookevényes rés-antennáról~t az ú&)·nevezett ,~kelet-résekr~o]" az első közlmnények megjelente k. Ezeknek az egyszetii skelet-tések• nek 12- 14 dB a ntennanye1roeséget. adtak meg. és egy közön5ég~es mílektar további alkahnazésával ez a mát'" öntnagában \'éve IS m~ nyer~ 3 dB-lel köriilbelitl 15-17 dB-re ttövekedett volna. Az az érth ' ő óhaj.. hof!Y az amatőr aránylag kis anyag;gényú é:; kisnlétiet ú ~yanakkor nagy te1.1 í tményü antennával :rendel ezlert, amelynek a f'1 ~t1gen. re a szokásos antenniknak csak tort reszét teszi ki. azt redn1ényezte, hogy igen sokan épitet~k meg a megadott ac atol<. alapján e zt. a skelet-rés-anter.nát . A nagy keresleb·e val6 tekintettel még az antennaipar is felvette gyártási programj~ba ezt az úgynev~~ett ,,csoda ant-ennál~". Azóta azonban Jén.veges.en csen~eslilt az érdeklődes a skélet-res-antennák iránt. mhrel a hirdelett n yet"'eosé-geket nem sik~ ruH elérni.. Igen pontes méré.sek azt mutattálr..., hogy a ~elet­ ··és te1Jesitóképe~s ~ge megegyezik egy cgy;;zerű felhullámú dl901 nyereségévet Euel szemben a z igazi valódi ,,s-antenna egy elismerten teljesítöképes .szerkezet, amely az URH és decimé-

~

aösteclmikábut igen lliD Herepét játszik. A'L ~k r&zére valódi r&-antenna a ·t ekint é! yes mét·etei miatt Dell). !ö· bet számításba Az érdeklödök részére azonban röviden ismertetjtik. Ha az 35" ábra szerlnt egy nagy fémlemez közepéb51 egy olyan csíkot vágunk ki. amelynek a hossza )J2. akkor a z így

.,.~,~

11a•~t,...

·

5S., ébm.. A :r~~n6

kapott rést sugár."Eóként lehet hasmálnl.. A ris1. ,..._ amelynek szélessége a hul.lámh05SZ'h02 viszonyitva kicsi - középtijon (XX....nél) kell gerjeszteni A rés a normális félhullámú dipOlhoz hasonló s u!{i\rzás.i tulajdonságokat mut-at, azw a különbsé_ggel, hogy a mágneses és elektromO$ tb-erö iránya ·fordil~ott. l~tv a sugár*2:ás polatúációja a félhullántú dipolhoz viszonyitva ellentétes~ Egy függöleges rés t:ehtrt vizs.zintes dípolh02 hasonlóa:n sugároz, és egy vizsz:intes dip6J sugárzási karakteris:ztikája megegyezik egy f-ijggöleges dipoléval Az XX pontban a talpponti impédancía körülbel.nl 485 ohn1. hogyha a rés igen keske:ny_ A rés széle..~ének növelése növe] i a talpponti lmpedanciat. ez a lé ny ellentétben áll a közönséges dípo[ok viselkedésével. VlSf:ont a rést, akcit· csak a dipol esetéri. a fé tulAmhossznál valamivel kisebbre kell venni, és minél szélesebb a risl annál nagyobb rövidillést kjrin. Adóantenna céljarn fémlemezl csó formára hajlítanak ~. igy egy fazék-kör kéozMik. amelynek a falán egy függöleges 1·és van. (Lásd 5Ct abr·a.) Egy ilyen függöleges csó-rés vízszintes körsugál'Zbkent müködlk. és f~göte.­ ges ·i1'ányban nyaláboL Csóki vitEll.~n a taloponti imvedancia

600 es l OOO oh tn kö-lÖtt van. Ha több o;ó-r ~ ~arzót fll.g:g.Vlregesen egyrnis föl~ helyezünk. a vízszintes körsugarzási karaktensztika megmarad, és 11 nyalábolás függöleges sikban igen

éles lesz. Ezért

a csllrés-sugárzók az. FM adástechnikában igen

kedvel~

.sugá~

A j6

tulajdonságok (körsugárzás, függöleges nyalábolással) mellett igen nagy mechanikai stabilitás éthetö el az ani ennával, tnininu~lis szel-ellenállással pAt·osulva A telj .. kedv ·t HZ 57~ ábJ:a a skelet-l~~ntennitt ábrá:rolja az annali: dején köz{llf. méretekkel. A sketet-r-é:s feszültseg-minimwn a a keskenyebbik oldal közepén van, 1e zért itt fiildelhet6, illetve lénes en rögzithető a hordozó oszlOphoz. Az YY és zz köZÖtti vezeték rovidrezirt l/4~s vezeték. Az YY pontban &_Z impedancia 600 ohn1. a ZZ 1 pontban pedig O ohnL A tápvezelék tehát a két hely között bárhol ~íthetó, a hullámellen... állásnak megfelel~ A skelet-rés-a:atenna népszet"'-úsegét főleg annak köszönheti, hogy S'lr. tib-M.. A .dcel~~ama

rajta például 240 ohmos ~kábellel a hel.yes iUesztés még a kevésbé gyakorlott amatör l"észére sem okoz p~oblémát. A tápv zeték XX csatlakozása addig tologatható felfele vagy lefelé, amig az URI-l vét@l a legjobb. Hogy az áll.Ohul.lAmarány üyenkor 1 : 1. az viszont nem biz~

Ezt az érdekes antennat még

~pmn.

antennántBk vagy Helix~Beam-nak is 5Zóldák n~zni A~ isn1et't antennaionnák közill ez a tipus l{illönleges hely-et foglal el. ml\'el a g:ugárzas kö1·körösen polarizál t:.. Hogy ez az antennatipus ma snég ~ak _,ófotm&n kítSérleH áUapotban van, az el&ősorban atTa a kö ·ü1Mény1-e vezethető vi~za, hogy a körköro%!íen polmizált antenna csak a!cko:r képes opt hlis eredm~nyeket adni1 hogyha a vevóo dalon is körkörös.:n polarizált antennával dolgoznak. Az 5tt ábrán egy ilyen Helical-Beam-antenna r~ju láthaiO.. A menetemelke~ a l'aj~ban egyszet'ÍtSftv~e ábrázoltuk.

lenyegeben eg.v ··bb hullámhoss~ú.~ágú v~ z.e.ték, amely egy teket-cs lormáj ában föl vall lekerc.s·e l ve~ Egy menetnek a hossza aZlonos a hullámhoSS2~ggal Legalább hé· rom menetet kell alkalm.a2nL A nyalábolás és a nyereség az al-

A

TI

te~rcs.-antJenna

többet nem cél:ue.rG alkalmtrz:ni, mivel további menetszám növelés csak lény·egtelen antennanyereség növekedést eredtnén~ Az c:>ptitnum körüJbeUU h~t tttetwtnél va~ ekkor a lly ereség t 3 dB. Ez arra az esetre vonatkozik, lm a tekercs-antennit l'eflektol"ia11al kalm:az"Ott vezetékbosszal n6. Nyolc menetnél

használjuk~ kGlön~.n

a sugát'2ás hb idirelrtionáll.rsn, vagyis ~­ irányü, és ezét't az antennanyereség l O dB-:r e esik. A fő sugár... :zási irány a ~ tengelyével esik egybe. (lásd fiB.. ábra.) A tekercs-antenna igen nagy sávS2lélességgel r-endelkezik, u; fr,e k-

'Jencia átfogás 2 ; l ~ Egy 2 m-re: n1~t tekercs-antennával a l IL T\t sáv ,összes adó· vehet.ök, nagyj&ból azonos nyeJ~eséggeL Annak e!Jenél'e-~ hogy a sugánis kör kör16 sen polarl:zált; úgy a fOggóJeg~n, mint a \'l~intesen polariZált adások jól vehetök A tekercs-antenna nyalábolása igen él~ ezért a sugárz:ót nagyon p ontosan az etl.enanomásra kell · állUillli. A reflektorfelillet formaJa iL- kor alakú tárcsa! amelynek átm~r6je körfilbeHH l ~~ N~obb ábnPrók. t~ vá.bbá néog\~s feliUreteok szintén alkalmazh atók. A deciméotwes t ar ományban ,11 indig é5sszef0ggó f ,f-mfelületet alka1ma~nak. az URH tartományban 02:on ban m~hanika t i":anyagtakarékms.á~i o}r,.okból az !\9 ábrQ s7erinfi reflektor i~ alkaljr[L>~~. ol~~ l~

tfl~/9 ~~ f.r'IJIOI 11 ~~~ /'.!IUIF-

mazhat6.. Egy tekercspantenna talpponti impedanelájla 12C)JJ30 ohm., A, táplálási pont L~mettikus, tehát kivalóan alkalnll'S koaxi.ális kábelhez. Sa ~nos, :t 20 ohm hullámeDenál-

lású koaxiális kkbel nem l~pható~ Ha a tápvezetélt hossza nem bU nagy,. 75 ohmoo hullámeJletláUású koa.xi lis kábellel csatla· kozhatunk 02; antennához. amikor is az állóhtlllámarány mé_~ elviselhető. Helyesebb azonba~\ ha a pontos illesztés érdekébe-n egy l/4 lmllánn1. koaxiális t ranszformátort ,a lkalmazunk. Ebből célbó1 a keresett Z hullámeD.enáUást a már ismert Z === ~ YZA .. ZE képletböl ki kell számítan i. Ha Z~t = 1:25 oh.m os talpponti irnp edanciához 60 ohmos koaxiális 'k ébeDel akarunk csatlak~nl, altkor a .a/ 4-es transzformátor lrullánrellenállás-a követkeOO.képpen adédik: z ~ y --12...... 5 -.. 6_0 =y 1500 ~6 ~

=

-- r

l

l

~

1 m L

T

~

l

O

1"""

l

-

...!

~

J.

l

l

l

l

•

l

~"tt,

~

!-1"'- r F ......

IM

~

~

~

..1

't ,..... ~~

,

"",

-"'

~

l

~

!.;

l

~

~

, :1

~

l

SIJ

60.. ábrte.

L4~Jflt.,

bel~ .dfmh'lJ~ (D,,

es-

-

uo

,Nt)

lJ:$--... _ kooridlis ~~tíok Z l mU.dmeUe:ndaása a klif:rt?nw

az

Z

~r k<ülsó dt~je (d) 4r6~tutk füm.tvh~yébetl

A 60_ ábra :s2erint egy légszjget~1éses. ltonc-E'"ntrik us vezetéknek a huUáme-llenállása akkor 87 ohm., h a a b lső vezető

kUls6 átmérője a ü lsö vezet() belső átmérójéhf!z úgy aránylik, mint l : 4~4-he2. A 2 egyszerít'iég kEdvéért a felhasznált koaxiá-

,,

~...... 4/f.L

4/U

-~

~~~=:1~ limai

eJ) ".,

~

.d

ft. dl!ter.. Ko-ncent:rSku.s m(/1/edh~llámll il'k~t(itTan.szlorm«f.or- ~nil­ ~11Úlloz

a) hosszn"JetSM"'

b)

kere:sz~l

lis ItAbel belső vezetékét asznalj uk fel.. az illeszt6 tranuformátor belső ve2e-tékének is Ha példáu] a k oaxiális kábel belső vezetéltének ábnérője 1~6 m n , a kor a tran 5Zformátor belső átmérője 1.6 · 4~4, aza2 kere~n 1 m.n1 _ A til. ábra mutatja a kon· centrikus Illesztő transzfonnator javasolt kivitelezési formáj át. Arz egész ill esztő\'e2eték hossza a rövidülési tényező figyelembevételév€1 0~241. Ha a külső csőátmérőnek vis~onylag ki-. csi.ny, 7 mm-es b els ű átinét'óje m,e chanikai problén1ákat okozna, tetszó1eges csőátm~ró"k használhatók fel A 87 ohmos h t_Ül&"neU nállás szempontjából esak az a l nyeges~ hogy az átmérllarányok ('4.4 ! l) megmaradjanak. Az ilven koncentrikus csóvezet ·kek há2i elk~zité-s,;.nél sckszor egyS2.erűsitést j elent az. hot!yha kü1sö vez(!lot · k nek néttvze.tes ker~sztmetszetet adunk~ Ebb~ n az esetiben a A7 ohmos huUámellenfill ás t D : d ~ 3~8 : 1 e-setben kapjuk m eg. A 62. ábra egy olyan tek e 'CS-antennát mutlit,. am elynek r e-zünanclafrekvenc1áia a 2 n1sávba. esik. A 70 Cm-es Savra vonatkozó nlefiet,ek 2áf'ójelb'P'ft V9n nak fe)tfintetv~~ A t ekercs elkészítéséhez igen jól használható 10 mm-es a lumf-

• Q ,

~k &-tn-kn ~;,,~

4bra.. 2 é8 iG iJ/1 méUf'es d'VI'CJ.

mh-el~ett

'l'i-f'U""ionemM

niumrúd A tekercseket egy megfelel6 fa.szerkezetre rogzitjilk. F ~ mes hordomth'boc csak a reflektorfal m()gött erőstthető eu; ante1nához.. Ilyen esetben azonban az egész rends~.r n incs egyensúlyba~ e2ért célszem fából készil1:t árborot alkalmazni .. és az antenná.t a StUypontjában js rOgrlteni~ A tekercs-antennAknak az URH és deciméteres tartományban még nagy jövőjOk van., Megjegyzés.~

A könyvben c:zerepló antennák ~akoclati mfJ:retei a 144- 145 MHz-es URH anlat
'x = a ~ k] a keresett ant~nna elem m.éretE". lll ~ a k önyvboo SZPI"'epl.ö ele-m méret~~ k - "17.orz657iim am~lyF>-t úgy kapunk meg, hogy 144-et elosztiuk azzal a ~ámmal (frPkve-nciáva1l. amelVtP az a ni·f"nnát akar1uk mÉ"re-t~z.n i. Pt?ldó1~ t~ S~rctnén k €-U\:~szítPni a 42~ oldalon lf!l\,.·Ö 9-elenr:tes Yag[-a nten nát Be=i7terrt"bárwya véte-Jere. (1.85 1\fH~.) Mennyi les-z a mérete pl a reflektornak? ahol x -

x ~

a ·k

~

1050

144

-

185

=

1050 · 077.3

~ 811 nun~

l

Ugyanigy besror~zuk a többi El'len1et (távolsagokat) is a k-va.l, tehát jelen esetben a O?773-maL s megkapjuk a 185 l 'IHz vételére a»:.alma.s antenna öSs2es. m~l;ét. (A tterk~)

'~

Az :ultrtn'Ömdm:dldmok terjed'á e lJ.. Az URH ankmuiJc polari.zGcl6;a - - I fJ.. A f@!~ demek elhe.IJ~ezéte GZ if~ott ngdnó atit.ent~onnd~bea --l. Emeletes elrerJ.dezésü vízszintes d ipolok 2.. Azonos fázisban táPlált párfluzamos ctipolok ~ lV. Csoport~dk ~ ~ 1. A a;opottantenruUt ant.etm..arlyere.sége 2. A csoportantennák táplalása

v.

Cmporflmtemui.k rejleldorrol

VI. CsoJ)OI'tcmtennák

re.fleldOF

aiklcoJ

s

S

5 8

8 11 lU

18 28 29

VII. Csoportante1imálc. a WCJ'kodatl:taa emelet~

l. 4

kétemeletes anteoDa -

a J 3 erneletes e!loportantenna a 16 elem.es. esoportan&enna

30

-

32 34

38 40

VIII.. Y Q{Jii-«nt8Rmík L 8 el@mes Yagl-anteono 2. 9 elernes Yagi-antenna 3. .,Hosszú Yqi"']O-an:tennaa) 5.8'\rsz.élE~ ~ ......._

'!12

44

t::>

ib) az antennan~ ........ re) a p&·azit.a elen1ek hossm lis egy~lól. ·való lá.vo'bxiga -

d) a talpponti impedancia .IL 9 elemes ~,Hosszú-Y.agi.,...antenna s. 10 elemes "Hosszú.-Yagj"-ante:nna - 8. l J el~.es "H~zQ-Yagj" ..antenna - 'l 13 elf!in-1es .~s:z.U-Yagi•'-ante:nna csökkenő L

-

-

·-

-

-

-

-

-

JX. A z

~

-

Y agi- ls awon.ant<emuik ÖSiSzeha.soRlitása -

X. em.eletes 'l'ugi---tmtennák ! . .,i .f elett 4" antenna 2. ,..9 felett gu antenna

4'1

4.9 49 50 51

hosszúságú di-

-~ 8. 15 elemes flHosszú-Y a i"' -antenna a 2 m~.es .sávra 9. 13 elemes "~Ó'SSZú-YagiH-antenna a 485 MHz-es sávra rektor okkal

47

52

53 54 5 56

-

-

-

5~

-

-

-- - a. ~4 felett 4l felett " felett 4... ánt:enna Xl. Enwktes Jfosutí- Yogi'~-lmf.Btm'4t - XII. KfUönkges antemtdk az URH ~ a declmiEetes lerlomcinyro Szélessávú tt VH antenna 3 URH ~vra 3 ) az antenoa müködése b) lU antenna métetei ---.- ~ Az egyszaúsftett töl~ér-antenn.a 3~ &klessá V ú ipolok 4. Di(lol sarokrefl@ktol'l""al 5. H Uámante:nn a 6. llé$-afi.OOnnák -

99 tit)

m tH

l~

7~

A

:r~Ucal "'

(va,gy tekercs) antenna .......

66 66

67

"'l O

-

'il 'iB 'it ~6

Ara; 1-,-- Pt.

l tilGYlt lllflllll SPOIISZIViiSfli

L sz. BANSZEGI : ~ ~ d4i6a~Dat61'1' {I.MI) : ElliiG dOIQ:&ztilfatm (l.M)

2.. R. FUV

~52. S1"EFANIR ~ TanUlJog mcw~ Q:,ell) 1. sz. LENC !EL ~ lló'IUIVaCI~ "ddl6TaJ (2,.41))

5..

fiL

(l_ 42~

7. e-. ~ t.~

\O~ aL U~ ~ 12.. U.

•a. sz.

14.

&z..

K 'ON :: TdevW6 dvvl5kl ~ (Sl.O) M.AKAI::. Amac.Gt ~~~UJWJiolo.n. .búom ~,Pe 4a.f<» H.ET2NYJ.: ~v(zj(Jr.. á m -an.a..on h; (&EICt OVEsl:: ~k ...6 t..np:.:6r48 •.MI6'Dkat. (i-.:10) GYUIUtOV ICS:; 'ftleVJJUJ kén11Mkek )av.ld.aa L ~~311) (..\N) ~OLTAN! ~ TV '~hzONJldt (1,110) O~OVlCS: '1'~~1214 ~16bk ;Jaridaa IL (AT ,_1) (3,80) SOitEG: delciN)DIJlut b&B,PRI' (3"ee) HÁZI!t.AN-HJlA.JlAL:: JJ tr•a:zbz.~r • t'lJ.Ma adatai L (1•.00)

HAZMAN-HRA_BAL: 1000

tranzJ~.r

fs d:Uida. an•111.1.

II~

rt.IO)

U. ~ Hmv.fle"J : ~ r-'di6un"44r ~lm~JljJa (1,.00) b. :H. B ADVA.NYl : ~Dzat ~fOJI ll~ ~.N) n . .az~ H e&tron•ku.t k6sz&Jad. toto.a'IIULt6~JI: (t)JO)

t&

SZ:tKJn..Y: ID-Fl o&LtGk C4tot

lJ, GYf.JitXOVK'.S:; '1'etlívfzl4k6bttl&:ea ~ ID. (AT IOJ) 10-. u. CZFALVl: Teln'&i.6 .WU11Mkek Javftia& tv.. ....-.,m·~ n. .&L I\O&'J'As: U8B vtldied!Plllla ~ 1. (t.!JD) ft~ a.. RQS'l'AS : 1m vtleHed•nJ&a ~lkDQ IL 8.-) 23~ G ONDA : &lahllldt!Dto deJUr~tt & ~ :M-25~. h. SZER: •'cü6ama&klk m.Mal1atQiaJia 1-:11. ft. It... m:. B{bz ,YMlaln..... ~ fl.,eo) '11~ az. HA'Z.M.A.N-KOVA cs: Tra•zfutorft r.idi61: q,tdnllil: (IJJO) liO'- 92. Amal&'aat.enoQ (l) 1Uf ISI. I!IZ. AIDlitGir le:md_k (ll..) UJUf., T~ V.

(4.,80} (.UOJ

(6,- ) ~

EL6K~SZtJLETBEN: ~&dllfllldl

A fllzetSQir Qza.t

&ISZ .rllll6amac4r ~Vagy

Javldaa (Ma.mbo)

~lent

tdma-l

~heli5k

6!~ ~Jolt.»Jbaa

postán ~líddh~k ~~ ~. lA~ n. "·

•z ama~rbolt

,..

ft a

k&o~

dm~n .: