Fovarosi Bir6sag Gazdasagi Kollegium 15.G 40029/201117.
1
15.G 40029/201117.
A MAGYAR KOZT ARSASA.G NEvEBEN!
A F6varosi Bir6sag a Betegjogi Erdekvedelmi
Szovetseg
Fogyaszt6i felperesnek,
.
Magyar Telekom Nyrt. alperes ellen altalanos szerzodesi feltetelek ervenytelensegenek inditott pereben meghozta az alabbi
megallapitasa
es
irant
iTELETET:
A bir6sag megallapitja, hogy az alperes 2009. januar 1. napjat61 hatalyos iizletszabalyzatanak "Az iizletszabalyzat alapfogalmai" elm alatt az el6fizet6 fogalmanak meghatarozasanal alkalmazott: "termeszetes szemely el6fizet6 meghatalmazottjakent kizar6lag iigyved jarhat e1, vagy olyan termeszetes szemely, akinek meghatalmazasat kozjegyz6 hitelesitette, vagy iigyved keszitette, es ellenjegyezte" tovabba a sz3rnlavezet6 fogalmanak meghatarozasanal alkalmazott: "termeszetes szemely szarnlavezet6 meghatalmazottjakent kizar61ag iigyved jarhat e1, vagy olyan termeszetes szemely, akinek meghatalmazasat kozjegyz6 hitelesitette, vagy iigyved keszitette es ellenjegyezte" rendelkezesei az alperessel szerz6d6 valamennyi feIre kiterjed6 hatallyal ervenytelenek. A bir6sag az alperes altaI saj
Fovarosi Bir6sag Gazdasagi Kollegium 15.G 40029/2011/7.
2
termeszetes szemely, akinek meghatalmazasat k6zjegyz6 hitelesitette vagy tigyved keszitette es ellenjegyezte". rendelkezesei az alperessel szemben valamennyi feIre kiterjed6 hataIlyal ervenytelenek. A kik6tesek azert ervenytelenek, mert a feleknek a szerz6desb61 ered6 jogait es k6telezettsegeit a johiszemiiseg es tisztesseg k6vetelmenyeit sertve egyoldaluan indokolatlanul a Magyar Telekom Nyrt.-vel szerz6d6 fel hatninyara allapitja meg. A birosag k6telezi az alperest, hogy a k6zlemenyt sajat k6ltsegen egy orszagos napilapban 15 napon beli.il egy alkalommal tegye k6zze. A birosag k6telezi az alperest, hogy 15 napon beli.il fizessen meg a felperesnek 125.000,(Szazhuszon6tezer) Ft perk6ltseget. A birosag k6telezi az alperest, hogy ktil6n felhivasra fizessen meg az Allarnnak a felperes teljes szemelyes illetekmentessege folytan Ie nem rott 21.000,- (Huszonegyezer) Ft illeteket. Az itelet ellen a kezbesitest61 szamitott 15 napon beli.il fellebbezesnek van helye, melyet a F6varosi Birosag Gazdasagi KollegiumanaI kell 3 peldanyban benylijtani. A birosag tajekoztatja a feleket, hogy a masodfokU birosag targyalason kivUI biralhatja el a fellebbezest, ha fellebbezes csak a kamatfizetesre, a perk6ltseg viselesere es 6sszegere vonatkozik, a teljesitesi hatarid6vel vagy reszletfizetes engedelyezesevel kapcsolatos, avagy a fellebbezes csupan az itelet indokolasa ellen iranyul, illetve ha a felek ezt kertek. A fellebbez6 fel fellebbezeseben kerheti targyalas megtartasat. A jogi kepvisel6vel eljaro felek a hatarozat ellen benylijtott fellebbezeshez mellekelt k6z6s kerelemben inditvanyozhatjak, hogy az anyagi jogszabaIy megsertesere alapitott fellebbezest k6zvetleni.il a Legfels6 Birosag biraIja el. Vagyonjogi tigyekben a felek akkor inditvanyozhatjak a Legfels6 Birosag eljarasat, ha a fellebbezesben vitatott ertek az 500.000,- Ft-ot meghaladja. A fellebbezesben uj tenyre, bizonyitekra hivatkozni nem lehet, a fellebbezest targyalason kivUI, a feIi.ilvizsgaIati eIjarasra iranyado szabaIyok aikaimazasaval biraijak el. Indokolas:
Az alperes tizletszabaIyzatanak 1.1. pontjaban az "Ozletszabalyzat fogalmai" cim alatt az eI6fizet6 fogalmanak meghatarozasanal a meghatalrnazotti eIjarasra az alabbi rendelkezest tartalmazza: "termeszetes szemely eI6fizet6 meghatalmazottjakent kizarolag tigyved jarhat el, vagy olyan termeszetes szemeIy, akinek meghatalrnazasat k6zjegyz6 hitelesitette, vagy tigyved keszitette es ellenjegyezte." Az tizIetszabaIyzat a szamiafizet6 fogalmanak meghatarozasanaI a meghatalmazotti eljarasra az alabbi rendelkezest tartalmazza: "termeszetes szemely szamlafizet6 meghatalmazottjakent kizarolag tigyved jarhat el, vagy olyan termeszetes szemely, akinek meghatalmazasat k6zjegyz6 hitelesitette vagy tigyved keszitette es ellenjegyezte." Az aiperes fogyasztoi erdekek kepviseletet ellato tarsadalmi szervezet, melyet a F6varosi Birosag Pk. 11881 sz. alatt vett nyilvantartasba.
Fovarosi Birosag Gazdasagi Kollegium 15.G 40029/201117.
3
A felperes kereseteben kerte, hogy a bir6sag allapitsa meg az alperes altaI alkalmazott iizletszabalyzat, mint aItalanos szerz6desi feltetel 1.1. pontjanak az ,;Ozletszabalyzat alapfogalmai" dm alatt az el6fizet6i es szamlafizet6i fogalmanak meghatarozasanaI a meghatalmazotti eljarasra vonatkoz6 rendelkezesek tisztessegtelensege miatt, azok semmisseget a kik6tes alkalmaz6javal szerz6d6 valamennyi feIre kiterjed6 hatallyal es kerte, hogy az iteletet orszagos napilapban tegye k6zze az alperes. A keresetet azzal indokolta, hogy az alperes kirivoan szigorU szabalyozast alkalmaz, es kizarolag a termeszetes szemely, fogyasztok reszere akkor, amikor iigyved, vagy k5zjegyz6 k5zbenjarasat teszi k5telez6ve meghatalmazotti eljaras eseten, igy a termeszetes szemely, fogyaszt6 csak akkor jarhat el meghatalmazottal, ha iigyvedi vagy k5zjegyz6i dijat fizet, ellenben ehhez hasonlo a nem termeszetes szemelyekre vonatkozo meghatalmazotti eljarasra rendelkezest az alperes nem ir e16. A felperes kifejtette, hogy a Pp. rendelkezeseinek ertelmeben a meghatalmazas mar akkor is teljes bizonyito erejii maganokiratnak szamit, ha a kiallitoja sajat keziileg irta es alairta, vagy ket tanu az okiraton alairasaval igazolta, hogy a kiallito a nem altaI a irt okiratot el6ttiik irta ala vagy alairasat el6tte sajat kezii alairasanak ismerte el. Hangsulyozta, hogy a gyakorlatban az el6fizet6i szerz6dessel es a szamlaval kapcsolatos iigyintezeshez a szolgaltato, igy a telefonszolgaltat6k tObbsege elfogadja a sajat keziileg irt, vagy a ket tanu altaI hitelesitett meghatalmazast, ezert allaspontja szerint az alperes altaI alkalmazott, a keresetben megjel5lt altalanos szerz6desi feltetelek tisztessegtelenek. A felperes kiemelte, hogy k6zkereset inditasra vonatkozo joga az 1997. evi eLy. tv. 39. § (1) bekezdesen alapul. A felperes utalva a Ptk. 205/B. § (1) bekezdesre, hangsulyozta, hogy az alperes altaI hivatkozott bels6 utasitas nem vaIhat a fogyasztok es az alperes k5z5tt k5tOtt szerz6des reszeve. Az alperessel szemben hangsulyozta, hogy az alperes altaI sem vitatottan a bels6 utasitasa a fogyasztok szamara nem megismerhet6, ezzel szemben viszont az aItalanos szerz6desi feltetelek nem tartalmazzak, hogy mely iigyintezesnel sziikseges kizar6lag szemelyes jelenlet vagy min6sitett meghatalmazas. Az alperes altaI megjelOlt altalanos szerz6desi feltetelek egyes pontjai kizarolag a jelszohasznalatr61 rendelkeznek.
Az alperes ellenkerelmeben kerte a felperes keresetenek elutasitasat, felperes perk5ltsegben marasztalasat. Az ellenkerelmeben alperes hangsulyozta, hogy az egyes, el6fizet6i szerz6deshez kapcsol6do iigyintezesi tevekenysegek az azok kapcsan felmeriil6 biztonsagi kockazatnak megfelel6en kiil5nb5z6 kategoriakba keriilnek besorolasra. Eppen ezert kizarolag a magas kockazattal biro iigyfelszolgalati tevekenysegek elvegzesehez k5telez6 az el6fizet6 szemelyazonosit6 okmannyal valo azonositasa, illetve ez esetben k6veteli meg az alperes a felperes altaI kifogasolt alakszeriisegekhez k5tOtt ugynevezett min6sitett meghatalmazast. Az alperes utalva a Ptk. 200. § (1) bekezdesre, hangsulyozta, hogy a szerz6desi szabadsag joganak figyelembe vetelevel, mivel a felek a szerz6des tartalmat szabadon allapithatjak meg, ezert keriilt a keresetben serelmezett kik5tes r5gzitesre szerz6desi feltetelkent, melyet az el6fizet6 az el6fizet6i szerz6des alairasaval elfogadtak, ezzel a szerz6d6 felek megallapodtak a meghatalmazas formai k6vetelmenyeinek meghatarozasaban. Az alperes allaspontja szerint a j6hiszemiiseg k5vetelmenyet nem serthette meg a kik6tes alkalmazasaval, mivel arra kifejezetten az iigyfel erdekeinek vedelmeben, a felmeriil6 biztonsagi kockazatra tekintettel keriil sor. Ugyanakkor a feltetel nem tekinthet6 tisztessegtelennek sem, mert a felmeriil6 biztonsagi kockazatok alapozzak meg az el6fizet6 jogviszonnyal kapcsolatos egyes intezkedesek soran az eljaro szemely jogosultsaganak
Fovarosi Birosag Gazdasagi Kollegium 15.G 40029/2011/7.
4
nagy biztonsaggal val6 megallapithat6sagat, ennek megfeleloen a feltetel indokoltnak tekintheta, a kifogasolt eloirasok a fogyaszt6ra nezve kifejezetten elonyosnek minaslil. Az alperes hangsul)ozta, hogy vallalkozasok eseten a meghatalmazast az alairasi cimpeldanyon, alainis-mintan vagy minositett elektronikus alairassal es belyegzovel ellatott alainis-mintan szerepl6, cegjegyzesre jogosult szemelynek kell alairnia, ezert az adott ceg t6rvenyes kepviseletere jogositott szemelyek cegszeru alairasa, az alairasi cimpeldlinnyal egyUttesen biztositja, hogy az elofizetoi szerzodes felett val6ban a ceg neveben feljogositott szemely rendelkezhessen. Az alperes utalt arra, hogy sajat belso utasitasa sorolja fel, hogy mely ligyintezesi m6dokhoz kell minositett meghatalmazas, ha az Ugyfel nem szemelyesen jar el. Ott ugyanakkor az iizletszabalyzat t6rzssz6vegenek 5.2.3., 5.2.4. es 5.2.5. pontja Wbb esetben lehetove teszi pI. szerzodes szintii jelsz6, 6 szamjegybol a116titkos folyoszamla szintu elofizetoi jelsz6 vagy egyszer ervenyes jelsz6 birtokaban is az ligyintezest akar intemetes iigyfelszolgalaton, vagy a telefonos es a szemelyes iigyf61szo1galaton egyarant el lehet vt:gezni. Tovabba a belso utasitas felsorolja azokat az eseteket, ahol kizar6lag szem61yesen vagy az ligyintezesre jogositott szemelynek adott minositett meghatalmazas birtokaban vegezheto el az ugyintezes. Az alperes nem vitatta, hogy az alperes altaI alkalmazott altalanos szerzodesi feltetelek az alperesi belsa utasitasra nem utalnak, illetve a belso utasitas nem vaIt az altalanos szerzodesi feltetelek reszeve, ugyanakkor hangsulyozta, hogy a belso utasitast az alperes a gyakorlatban rendszeresen alkalmazza.
A felperes keresete megalapozott. A Ptk. 209. § (1) bekezdes szerint tisztessegtelen az altalanos szerzodesi feltetel, illetve a fogyaszt6i szerzodesben egyedileg meg nem targyalt szerzodesi feltetel, ha a fe1eknek a szerzodesbol eredo jogait es kotelezettsegeit, j6hiszemiiseg es tisztesseg k6vetelmenyenek megsertesevel egyoldaluan es indokolatlanul a szerzodesi feItetel tamaszt6javal szerzodest koto fel hatranyara allapitja meg. A Ptk. 209/ A. § (2) bekezdes szerint a fogyasztoi szerzodesben az aItalanos szerzodesi feltetelkent a szerzodes reszeve vaIo, tovabba a fogyaszt6kkal szerzodo fel altaI egyoldal uan elore meghatarozott es egyedileg meg nem targyalt tisztessegtelen kik6tes semmis. A semmissegert csak a fogyaszt6 erdekeben lehet hivatkozni. A Ptk. 209/B. § (l) bekezdes szerint az altalanos "Szerzodesi feltetelkent a fogyaszt6i szerzodes reszeve val6 tisztessegtelen kik6tes a Ptk. 209/ A. § (2) bekezdes szerinti ervenyteiensegi megallapitasat a kii16n jogszabalyban meghatarozott szervezet is kerheti a bir6sagt61. A biro sag a tenyallast a Pp. 206. § (1) bekezdes szerint a peres felek eloadasa es a becsatolt oklratok alapjan allapitotta meg. Az alperes, mint gazdalkodo szervezet altaI alkalmazott es gazdasagi tevekenysege kareben megkoWtt es fogyaszt6i szerzodes reszeve vaIt altalanos szerzodesi feltetel tisztessegtelennek allitott kik6tesei ervenyrelensegeinek megallapitasa jelen per targya. Az alperes altaI a fogyaszt6kkal k5tOtt szerzodesekneI alkalmazott perbeli ilzletszabalyzat sehol nem rendelkezik arr61, hogy a keresetben megjelOlt aItalanos szerzodesi feltetelben rogzitett
Fovarosi Birosag Gazdasagi Kolh~gium 15.G 40029/2011/7.
5
ugynevezett minosltett meghatalmazas milyen tipusu ugyintezeseknel sziikseges. Az alperes belso utasltasa errol ugyan rendelkezik, azonban az alperes altaI sem vitatottan, a belso utasltast a fogyasztok nem ismerhetik meg, tovabba a belso utasltas nem valt az alperes altaI a szerzodesek megkotesenel alkalmazott altalanos szerzodesi feltetelek reszeve, tovabba azt sem vitatta, hogy az altalanos szerzodesi feltetelek utalnanak a belso utasltas rendelkezeseire. Mindezekre figyelemmel a birosagnak a belso utasitas rendelkez~seit nem is kellett vizsgalnia. Azonban a keresetben megjelolt altalanos szerzodesi feltetelek egyertelmiien arrol rendelkeznek, hogy minden tipusu ugyintezeshez az alperes minosltett meghatalmazast kovetel meg a fogyasztotol. Attol fiiggetleniil, hogy a gyakorlatban az alperes nem k6vetel meg minden tipusu iigyintezeshez minosltett meghatalmazast, de mivel ez nem derUl ki a keresetben megjelOlt altalanos szerzodesi feltetelbol, ezert az akkent ertelmezheto, hogy minden tipus ugyintezeshez szUkseg van a minosltett meghatalmazasra, mely eloiras viszont a birosag megitelese szerint szUksegtelenUl, aranytalan terhet ro a fogyasztora, mely onmagaban megbontja a jogok es kotelezettsegek szerzodesben rogzitett egyensulyat, ezert ezen rendelkezesek tisztessegtelennek minosUlnek. Az alperes pervesztes lett, ezert a Pp. 78. § (l) bekezdes alapjan k6teles a perk6ltseg megfizetesere, mely a felperesi kepviselonek a 32/2003. (VIII. 22.) 1M r. szerint meghatarozott munkadijat es a felperes teljes szemelyes illetekmentessege folytan Ie nem rott kereseti illeteket tartalmazza. Budapest, 2011. junius 29. Az itelet inisba foglalasanak napja 2011. julius 12. dr. Toth Gyula biro Hangfelyetelro~ Farkas Agnes ~