MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------SZILASI Ildikó A szenegáli muridizmus és a Baye Fallok Eredeti közlés /Original publication: 2013, Antroport.hu, 1–7. old. Eredeti Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.999 Dátum/Date: 2014. augusztus / August 31. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document SZILASI Ildikó: A szenegáli muridizmus és a Baye Fallok, AHU MATT, 2014, pp. 1–12. old., No. 000.000.999, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Interneten / at Internet Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, muridizmus Szenegálban, a muridizmus aktivistái, a Baye Fall-ok African studies in Hungary, Mouridism in Senegal, activists of Mouridism, the Baye Falls ---------------------------------------------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN-
2
Szilasi Ildikó
TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
A szenegáli muridizmus és a Baye Fallok
3
A SZENEGÁLI MURIDIZMUS ÉS A BAYE FALLOK A. Gergely András tiszteletére Szilasi Ildikó Hermina Fotók: László Péter 2013. január, Szenegál
A Toubai Zarándoklat a nyugat-afrikai, elsősorban szenegáli muszlimok egyik ágába tartozó úgynevezett muridok legjelentősebb zarándoklata. Az iszlám kalendárium szerinti safar hónap 18. napján kerül megrendezésre a szenegáli Touba városban, ahol Ahmadou Bamba (1850–1927), a murid vallásalapító sírja is található. A toubai zarándoklatra évente több százezer – egyes források szerint akár 2–3 millió – hívő érkezik. Touba és Ahmadou Bamba sírja a murid vallás szimbolikus központja. A városban a zarándoklat idején a rendet és a tisztaságot furcsa megjelenésű, többnyire színes öltözetet és rasztás tincseket hordó, nyakukban nagyméretű, szent képeket viselő fiatalemberek tartják fenn. Ők az úgynevezett Baye Fallok, a vallási vezetők, vagyis az úgynevezett marabuk leghívebb szolgálói. A karakteres megjelenésű Baye Fallok többnyire férfiak, de nők is akadnak közöttük, akiket Fotó: Baye Fall a toubai Nagy Yaye Falloknak neveznek. Mecset egyik bejáratánál
4
Szilasi Ildikó
Bár a toubai zarándoklatról több tudományos cikk készült, a témát még korántsem merítették ki a kutatók. Christian Coulon (1999) és Eric Ross (1995) a rítusokat és Touba földrajzi elhelyezkedésének a hiedelemrendszerrel való kapcsolatot vizsgálta. Cheikh Anta Babou (2003) a vallásalapító, Ahmadou Bamba nevelésmódszertanát, Fallou Ngom (2009) az ajami irodalomban való szerepét kutatta. „Bár sokat tudunk Ahmadou Bamba életéről, a muridok vezetőjéről és leszármazottairól, ez idáig a tudósok nem sok figyelmet fordítottak a murid vallás követőire, a tanítványokra.” (Glower 2007, 166. old.) Érdeklődésem középpontjában a Baye Fall kultúra áll. Az elsődleges adatközlőktől származó információkat és megfigyeléseimet Szenegálban, Dakarban és Toubában 2012 januárjában gyűjtöttem. A toubai mester Serigne Touba (Touba Mestere), Ahmad ibn Muhammad Ibn Habib Allah, Khadimu r-Rasul (Isten szolgálója). Ezek mind Ahmadou Bamba nevei. Azok a szavak, amelyeket gyakorta el lehet csípni a szenegáli lakosság egy hatodát képező muridok mindennapi beszédfoszlányaiból. Serigne Touba. Ahmadou Bamba. Serigne Touba... – mormolják családi beszélgetések közben, a buszra várva, a szabónál, még piaci alku közben is. Serigne Touba, a murid vallás alapítója 1850-ben látta meg a napvilágot a szenegáli Mbacke városban, Baol régióban. Szülei, Mam Diarra Bousso és Mame Mor Anta Sali szigorú iszlám oktatásban részesítették. Mauritániába küldték, ahol szúfiktól tanult. A világi javak nem érdekelték, mindig Isten közelségét kereste. Egyik versében így írt: „Isten teljessé tesz, csak őt kívánom! A tudáson és a valláson kívül más nem érdekel. Semmi mást nem akarok, semmi mást nem keresek. Csak az Istenemet. Aki hatalmas, vigyáz, és véd engem.” (Robinson 1991, 157. old.) 14 éves korában, irodalmi arabsággal megírta a Korán újraértelmezésével alapított murid vallás egyik legfontosabb bölcsességeit, tanításait tartalmazó fő művét, a Massalik-Al – Jinan Huqqa-L-Bukau-t, (je-
A szenegáli muridizmus és a Baye Fallok
5
lentése: Utazások a Paradicsomba). Édesanyját, Mam Diarra Boussot (1820/25–1860) Szenegál-szerte általános tisztelet övezi. Legendákat zengnek szerény, alázatos jelleméről, mély és odaadó vallásosságáról. 1820/1825 körül született Foutában, a tukulor népcsoport tagjaként. Apja Mame Abdou Bousso, anyja Sokhna Walo volt. Többnejűségben élő férjével, Mame Mor Anta Salival kezdetben Mbackeban telepedtek le, ahol három gyermeknek adott életet. A legfiatalabb Ahmadou Bamba volt, aki az 1920-as években követendőként hirdette anyja példaszerű életét a murid nők számára, amely azóta is etalonnak számít. Testvére, Serigne Bassirou 1948-ban Porokhane városban zarándoklatot szervezett anyja sírhelyénél. Azóta minden év márciusában hívők tömegei látogatják az emlékhelyet, hogy a tiszta szívű, 33–34 éves kora körül elhunyt Mam Diarrára emlékezzenek. (Eva Evers Rosander 1993, 299. old.) Ahmadou Bamba különös életvitelével, bölcsességével, misztikus lényével korán tanítványokat gyűjtött maga köré. Mivel a francia gyarmatosítók attól tartottak, hogy a vallási vezető népszerűségét a gyarmatbirodalom ellen fordítja, többször száműzetésbe küldték. A vád szerint Touba Mestere szent háborút hirdetett a gyarmati hatalom ellen. Noha ebben az időszakban valóban voltak olyanok Szenegálban, akik felbujtottak és dzsihádot hirdettek, Ahmadou Bamba örök pacifistaként nem tartozott közéjük. Tanításai szerint csakis a saját lelke ellen indítana dzsihádot (Robinson 1991, 167. old.) és 'tollat, nem fegyvert hordott'. (Cruise O’Brien 1975, 54. old.) Nemcsak életében volt mindvégig békeszerető, de a muridizmus követői is azok, napjainkig. Mindezek ellenére a franciák 1895–1902 között Gabonba, majd 1903–1907 között további négy évre Mauritániába száműzték, szenegáli hazatérése után pedig házi fogságban tartották Jolofban 1907– 1912 között. (Robinson 1991, 160. old.) A gyarmati hatalom mindent megtett azért, hogy Ahmadou Bambát eltiportja, megsemmisítse, de ez legjobb igyekezete ellenére sem sikerült. Sőt, a száműzetés minden viszontagságát túlélő vallási vezető távollétében követőinek száma megsokszorozódott. Egyrészt visszaszivárogtak megmenekülésének csodálatos történetei az emberevő oroszlánról, amit megszelídített; a mély kútról, ahova bedobták, a kígyókkal teli szigetről, ahol ott hagyták (Robinson). Ahmadou Bamba minden próbát kiállt, minden viszontagságot túlélt. A szenegáli populáris művészet kedvelt jelenete, amikor Gabonba menet az őrök nem engedték, hogy a hajón imádkozzon, ezért imaszőnyegével az Óceán fölött le-
6
Szilasi Ildikó
begve fohászkodott Istenéhez. Az, hogy töretlenül túlélte a száműzetés viszontagságait, legitimizálta isteni lényét és szentségét, népszerűsége nőttön-nőtt. A távoli magány évei alatt rengeteget írt. Arabul, versekbe szedve osztotta meg követőivel életbölcsességeit és tanításait több, mint 7 tonnányi könyvben. A kéziratok és másolataik Touba Szent Városában, a könyvtárban lelhetőek fel. Az 1913-ban készült fotó az egyetlen, amely a vallási vezetőről valaha készült. Népszerűsége az 1980-as években kezdődött, azóta a szenegáli művészet egyik legfőbb táptalaja. Bár az iszlám jog tiltja a szentképek használatát és az istenábrázolást, a szenegáli muridok körében ez elterjedt szokás, amely által a ’vallás konkrétabbá válik’.1 Vallási vezetők képei és vallásos szimbólumok sora díszíti a buszok oldalát, a zöldségárusok és fodrászok bódéit, a halászcsónakok tatját. Ahmadou Bambát ábrázoló bőrtasakok és nyakláncok lógnak a hívők nyakában, képe pólókon és a kocsik visszapillantó tükrein lógó bőrdarabokon díszeleg. A muridok hite szerint ugyanis a szentek, a vallási vezetők sírhelyei és bizonyos tárgyak képesek baraka (áldás) közvetítésére, ezáltal szerencsét és változást hoznak, vagy segítenek a problémák megoldásában.
Balról Ahmadou Bamba, középen Ibrahima Fall képe egy dakari ház falán, Dakar 1
Dr. Iványi Tamással folytatott beszélgetés alapján. Egyetemi docens, megbízott tanszékvezető, ELTE BTK arab tanszék.
A szenegáli muridizmus és a Baye Fallok
7
Touba szent városa Ahmadou Bamba az üdvözölés útjaként a szorgalmas, kemény munkát és a vallási vezető – marabu – áldozatkész követését jelölte meg. A muridok hittel követik marabuikat, Ahmadou Bamba egyenes ági leszármazottait, akik megörökölték képességeit: spiritualizmusát, vallási miszticizmusát, Istenhez való közelségét. A murid vallás központjaként 1887-ben 165 km-re szent várost alapított: Toubát. A toubai Nagy Mecsetben kerül sor minden évben a toubai zarándoklatra, amelynek során a muridok a vallási vezetők sírhelyeihez zarándokolnak. Touba 300 000 fős település. A szent város helyét a legenda szerint Gábriel Arkangyal jelölte ki Ahmadou Bamba számára. A muridizmus központjaként szolgáló, 1887-ben alapított város helyén egy fa állott egykoron, amelyet Allah jelölt ki városalapítás céljából. A wolof tuub szó annyit tesz: megtérni, bűnbán(ást tanusítani), míg a muszlim hagyományok szerint a tuba szó szent fát, arabul szerencsét vagy örömöt jelent. (Coulon 1999, 199. old.)
Murid hívek imádkoznak a mecset falánál a zarándoklat előtti napon, Touba
8
Szilasi Ildikó
Az 1963-ban elkészült és 40 évig épülő mecset nemcsak Ahmadou Bamba, hanem az őt követő murid vezetők – úgynevezett kalifák – számára is örök nyughelyként szolgál. Ibrahima Fall sírhelye a mecsettel szemben található temetőben lelhető fel, mellette pedig a könyvtár épülete áll, amely ugyancsak a toubai zarándokhelyek sorába tartozik. A muridok hite szerint a vallási vezetők sírhelyeinek megérintése szerencsét hoz, az ott elmondott ima, kérés, meghallgatásra talál, a zarándok útja áldottá válik. Ezért a hívők akár órákig tartó sorban-állás után, érzelmileg túlfűtött állapotban, némelyek transzban érkeznek a sírhelyekhez, hogy barakában részesüljenek, amely kitart a következő évi Grand Magalig. A toubai Nagy Mecset Szub-szaharai Afrika legnagyobb és legimpozánsabb mecsete. 3 zöld dóm és 5 minaret teszi ki az épületkomplexumot, amelynek legmagasabb pontja a 87 méter magas központi minaret, más néven Lamp Fall (Ross 1995, 226. old.), amelyet Ibrahima Fallról, Ahmadou Bamba egyik első és legelkötelezettebb tanítványáról neveztek el. Az Ibrahima Fallt mind életvitelében, mind megjelenésében szigorúan követő úgynevezett Baye Fallok a marabuk legalázatosabb tanítványai.
A toubai Nagy Mecset a zarándoklat előtti napon, Touba
A szenegáli muridizmus és a Baye Fallok
9
A Baye Fallok Ibrahima Fall olyannyira hitt Ahmadou Bamba isteni lényében, hogy a világi élettől elfordult, és életét a marabu szolgálatának rendelte alá. A ’baye’ wolof nyelven apát jelent, így a Baye Fall szó szerinti jelentése: Fall Atya. Ibrahima Fall szolgálatát a teljes rendelkezésre állás jellemezte. Reggeltől estig szolgálta a marabut: fát vágott, vizet hordott, földet művelt, minden világi teendőt és terhet igyekezett levenni Ahmadou Bamba válláról, hogy a spirituális vezető minél inkább küldetésével tudjon foglalkozni. Egyes szájhagyományok szerint pedig még alvás helyett is dolgozott: éjjelente Ahmadou Bamba feleségei és gyermekei számára hordott vizet. A Baye Fallok szolgálatát azóta is a nehéz fizikai munka és a marabuk feltétel nélküli szolgálata jellemzi, amely hitük szerint az üdvözülés záloga. A kimerítő és időben leterhelő szolgálatban Ibarhima Fallot a napi ötszöri imádság akadályozta, a böjt hava pedig gyengítette. Így Ahmadou Bamba beleegyezésével az iszlám vallásgyakorlat szabályainak egy része alól „felmentést” kapott. Ezek az elő-, illetve megkülönböztető jogok a mai napig érvényesek a Baye Fallokra, akiket a szakirodalom szerzeteseknek is szeret hívni. A Baye Fallok fizetés nélkül, önkéntes alapon szolgálják a közösséget. Tárgybeli (ruházat, élelmiszer) hozzájárulást, ajándékot elfogadhatnak, valamint koldulhatnak. Az összegyűj tött pénzt a vallási vezetők Fafaragó Baye Fall, Dakar számára kötelesek átadni (idea), akik önként szolgálják a vallási közösséget, házakat építenek, daríákat (vallási iskolákat) tartanak fenn, szociális szolgáltatásokat végeznek, és segítenek a rászorulókon. A Baye Fall szerzetesek a val-
10
Szilasi Ildikó
lási közösségért élnek – a közösség által. Bár Ibrahima Fallhoz hasonlóan puritán életet élnek, rengeteg, a vallásgyakorlással összefüggő tárgyat birtokolnak: amuletteket, nyakláncokat, karkötőket és más egyéb kiegészítőket, amelyeknek természetfeletti erőt tulajdonítanak. Neil J. Savishinsky (1994) esszéjében a Baye Fallokat a jamaikai rastafarikkal hasonlítja össze. Savishinsky szerint „A Baye Fall közösség egy excentrikus, heterogén szenegáli iszlám szekta, amelynek tagjai külső megjelenésükben hasonlítanak a Rastafarikhoz.” (Savishinsky 1994, 64. old.). A Guele Tapée Baye Falljai című írásban Jesper Bjarnese antropológus azt boncolgatja, vajon a Bayefallizmus a felnőtté váláshoz vezető újfajta, vallási útkeresés részének tekinthető-e? Bjarnese definíciója a Baye Fallokat a muridok egy csoportjaként írja le, akik sajátságos identitással rendelkeznek, és Szenegálban, sőt, más országokban is számos sejttel rendelkeznek, elsősorban a külföldre vándorolt szenegáliak által. (Bjarnese é. n., 1. old.). Fiona Mc Laughin Baye Fall mozgalomként írt a jelenségről. (Mc Laughin, 1997, 569. old.) Baye Fallok tehát nemcsak Szenegálban, hanem máshol is vannak, még a budapesti szenegáli közösségben is. Az interjúkból pedig egyértelműen kiderül, hogy a jó és nyitott szív (open and good heart), az őszinteség, az alázat, a tisztaság, a szolgálat, a kemény munka és a marabu szolgálata teszi Baye Fallá a Baye Fallt.
Felhasznált irodalom ANDERSON, Benedict 1983 Imagined Communities. Reflections on the origin and spread of nationalism, New York, Verso. BJARNESEN, Jesper é. n. The Baye Fall of Gueule Tapée. A new religious path towards adulthood?, Aegis Panel, 30 (Islamic Education and Activism in Sub-Saharan Africa, Department of Cultural Anthropology, Uppsala University).
A szenegáli muridizmus és a Baye Fallok
11
CAMARA, Sansa – MITCH, R. H. 1997 A ‟jami‟ literature in Senegal: The example of Serin Mussaa Ka, poet and biographer, Research in African Literatures, Vol. 28, No. 3., pp. 163–182. COULON, Christian 1999 The Grand Magal in Touba: A religious festival of the Mouride Brotherhood of Senegal, African Affairs, Vol. 98, No. 391, pp. 195–210. ERIKSEN, Thomas Hylland 2001 Small Places, Large Issues. London, Pluto Press. GLOVER, John 2007 Sufism and Jihad in Modern Senegal (the Mourid order), University of Rochester Press. McLAUGHIN, Fiona 1997 Islam and Popular Music in Senegal: the emergence of a new tradition, Africa, Vol. 67, No. 4, pp. 560–581. PERCY, Walker 1983 Lost in the Cosmos. The last self-help book, New York, Farrar Straus and Giroux. ROBERTS, Allen F. – NOOTER, Mary 2002 A saint in the city-sufi arts of urban Senegal, African Arts, Vol. 35, No. 4, pp. 52–73 + 93–96. ROBINSON, David 1991 Beyond resistance and collaboration: Amadu Bamba and the Murids of Senegal, Journal of Religion in Africa, Vol. 21, Fasc. 2, pp. 149–171. ROSANDER, Eva Evers 2003 Mam Diarra Bousso la bonne mére de Porokhane, Sénégal, Africa: Rivista trimestrale di studi e documentazione dell’Istituto italiano per l’Africa e l’Oriente, Anno 58, No. 3-4 (Settembre– Dicembre), pp. 296–317. ROSS, Eric 1995 A spiritual metropolis in the modern world, Canadian Journal of African Studies, Vol. 29, No. 2, pp. 222–259. SAVISHINSKY, Neil J 1994 The Baye Faal of Senegambia: Muslim Rastas in the promised land?, Africa, Vol. 64, No. 2, pp. 211–219. WERBNER, Pnina 2003 Pilgrims of love. The Anthropology of a Global Sufi Cult, Bloomington, Indiana University Press.
12
Szilasi Ildikó
----------------------------------------------------------------------------A szerkesztő jegyzete / A Note by the Editor: ajami irodalom: inkább ajami írású irodalom, az arab gyökerű kifejezés (ajami) maga külföldi, idegen jelentésű, azt a műveletet fedi, amikor afrikai nyelvek írásához az arab írásrendszert adaptálják. Lásd minderről akár a Wikipedia általános tájékoztatását. Más kérdés, hogy abban a nigériai (bár jelentős más országi diaszpórákkal is rendelkező) hausza nép és kultúra mellett csak a kelet-afrikai szuahéli kultúra kerül említésre (utóbbi esetben az írásmódot az európaiak 19. századvégi behatolásától kezdve már nem használják). És megfeledkeznek a Nyugat-Afrika akár nyolc országában is megtalálható, erőteljesen szétszóródott fulbe (fulani, fula, ful, peul) nép és kultúra igen gazdag írásos irodalmáról, amelynek esetében – a hauszához hasonlatosan – az arab betűs írás mellett szórtan még ma is előfordul az ajami írás alkalmazása. Lévén hogy mindkét esetben, illetve helyzetben folyamatosan jelen van az arab nyelvhasználat is (lásd hagyományos arab/iszlám nyelviskolák). (B. Sz.)
