MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ----------------------------------------------------------------------------
JÓZSEF Attila Primitív költészet Eredeti közlés/Original publication: in: Összes művei, IV. kötet, szerk.: FEHÉR Erzsébet és SZABOLCSI Miklós, 1967, Budapest, Akadémiai Kiadó, 146–149. és 276–277. old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.846 Dátum/Date: 2014. május / May 8. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document JÓZSEF Attila: Primitív költészet, AHU MATT, 2014, pp. 1–10. old., No. 000.000.846, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: az Afrikai Kutatási és Kiadási Program archívumában / in Archive of the African Research and Publication Program (Érd) Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, hagyományos afrikai költészet József Attila fordításában African research in Hungary, African traditional poetry in translations by Attila József ----------------------------------------------------------------------------
2
József Attila
AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Primitív költészet
PRIMITÍV KÖLTÉSZET József Attila
A HALÁL KÉRLELHETETLENSÉGE I. Óh akik a sirba vannak nem tudnak semmit! Megköttetett a gyermekem, – gyermekem elment. Nincs itt senki ki gondoskodna gyermekemről? Ha megteszi szivből akarom megköszönni néki. Szerencsétlenség ért engem kimondhatatlan nagy, Sirás és zokogás elegyedik dalomba: Egy szép gyermeket szültem én És most holtak, ez a kincs közétek esett. II. Ne sirj! Egyetlen gyermeknek anyja ne sirj! Maga utján minden sirba megy. Hangos sirás nem hozza vissza a holtat. Szép dalolás nem hozza vissza a holtat. Egyetlen gyermeknek anyja ne sirj! III. Éppen haldokol valaki, Éppen emberek halnak. Én is meghalok egyszer. Akkor senkit sem kérek hogy segitsen nekem. Nincs akkor mindennek vége?!
3
4
József Attila
SÚLYOS BETEG LÁNY DALA Ó anyám, ha meghaltam, fésüld hajamat simára és fond be. Ha felöltöztetsz anyám adj rám finom fehér ruhát Finom fehér ruhát anyám és szamarangi vásznat És majd ha a sirba visznek óh atyám tetemen kisértesd rokonainkkal: Ha a sirba tesznek jó atyám lassan engedjenek.
HALÁL VÁGY Énekeltem és keserűen sirtam. A világ mérhetetlenül nagy. Szóltam: halálom napján Csak huzza a csónakos ladikját a parthoz! Akkor intek balkezemmel az élőknek: én már uton vagyok! DO, halld! Én már uton vagyok! Jön majd közelébb a halál hajója, Én már uton vagyok, Én ki oly sok éneket daloltam nektek.
SZERENCSÉS PÁSZTOR A fehér bika, ragyogó mint a nap, az asszonyok öröme. Szarvai mint a hajók árbócai.
Primitív költészet
Örvendezik rajta a világ ura. Pupja kimered mint torony a magos füből. Ez a bika nénémé, – és ő nekem adja azt!
EGY LÁNYRA Ne légy oly szégyenkező, te kedves fekete arc! Bizony idegen férfi vagyok! Egy lány se néz rám! Szép ifjunak nem igen látszom ezért senki sem gondol arra, hogy az idegen férfinak mit tettél kedvére. Ez nem érint senkit! Csakhamar elmegyek, még ebben az évben! Nem kell azt gondolnod, hogy én téged örökre magamhoz akarlak kötni! Eztán már nincs nekem kötött lakóhelyem, hazátlanul járok. Bizony majd később nem kell utánam sirnod
EGY SZÉP LÁNYRA Ó Tonzea csillaga, hová akarsz menni? Mindig a vidámság példája vagy társaidnak. Most elhagyod Tonzeát ...
5
6
József Attila
Ah társaid elcsöndesedtek mert eltávozott a ragyogó csillag. Kemába ment, hogy vissza ne térjen. Nem tér soha vissza, mert szerelemből indult oda.
A SZÉP TEHÉN DICSÉRETE Szép vagy óh marha. Óh marha tetszettél nekik, Óh marha szép vagy mint gyürü a bokán, Gyürü helyett a Kukinda pataki kovácsok csináltak Óh marha te vagy a tetszés, A király apródjainak a tetszése. Ó marha szép vagy, Szép vagy a combodon és szép a szilgyeden, Szép vagy a hasadon és a szineidben
R ... BARÁTOM R ... barátom mily könnyen lebegsz te tova a víz fölött! Keccsel hozol és illansz a telt folyók fölött tova Ó ingerlő, ingerlő madár világosszemü s taréjjal koronázott fejü Éjjelenként a piros hajnal hasadásig álmatlanul fekszem És a te fehér röptödre gondolok R ... barátom!
Primitív költészet
HADI DAL Adj puskaport meg egy fegyvert: Holnap utra kelek! Az ellenség fejét akarom levágni: Holnap utra kelek! Izgató asszonyaik vannak Holnap utra kelek! Aranyuk is kell hogy legyen Holnap utra kelek! Máma golyót kell öntenem Holnap utra kelek! Áldozatot kell ma hoznom Holnap utra kelek! Az ellenség fejét akarom levágni Holnap utra kelek! Adj puskaport meg egy fegyvert Holnap utra kelek!
[AZ ANYAOROSZLÁN DALA GYERMEKÉHEZ] Attól az egytől tarts akinek éles fegyvere van! Aki tigris farokból visel bojtot. Attól, kinek fehér kutyái vannak: Ó te rövidhaju oroszlánnő fia Rövidfülű gyermekem te! Oroszlánnak fia! Az én fiam ki nyers hust falok Te hus faló! Fia az oroszlánnak melynek orrlukai véres zsákmánytól vörösek Te vérvörös orrliku! Fia az oroszlánnak mely a mocsár vizét hörpöli Te viz hörpölő!
7
8
József Attila
Jegyzetek 56. PRIMITÍV KÖLTÉSZET A versfordítások gépiratait a Múzeum őrzi. A g1 József Attila gyöngybetűs írógépével készült – talán a költő maga gépelte –, az első nyolc verset tartalmazza. (A lap jobb szélén talán a költőtől származó ceruzaírásos számjelek, valamint az R... barátom első sora mellett ceruzás kérdőjel.) A közlés szövegét az említett versek esetében erről – a hitelesebbnek tűnő – gépiratlapról adtuk. A g2 három lapból áll; idegen géppel írva mind a tíz verset tartalmazza, ezen kívül idegen ceruzaírással javításokat (ezeket a szövegközlésnél nem vettük figyelembe), valamint az egyes versek születésének helyét és a német fordításokat tartalmazó antológia címét és impresszumát. A fordítások közül négyet (Anyaoroszlán intő éneke a fiatal oroszlánhoz, Szép tehén dicsérete, A szerencsés pásztor, Harci dal címeken) közölt József Jolán a Népszava 1939. december 24-i számában – Szántó Judit szerint „önkényesen”. Ez a közlés eltér a gépiratok szövegétől. Valamennyi fordítást közölte Szántó Judit: József Attila műfordításai. Budapest 1954. Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya kiadása, 37–41. A József Jolán által közölt szövegeket ő is a Népszava id. számából vette át. – Az utolsó vers címét a g2-n lévő idegen kéz írásával jelölt cím szerint adjuk, mivel a gépiraton cím nem szerepel – szögletes zárójelben. A fordításról nem állapítható meg biztosan, vajon József Attila készítette-e vagy valaki más – és csak az ő írógépén másolták le. Nem látszik lehetetlennek, hogy – amint életében többször hangoztatta – Szántó Judit próbálkozásairól van szó – esetleg a költő segítségével végzett fordítói gyakorlatokról. Szántó Judit szerint (i. m. 37.) a fordítások a költőtől valók. Az bizonyosnak látszik, hogy a fordítások még csiszolásra, továbbfejlesztésre szorultak volna; befejezetlennek látszanak. Világosan erre utal az R ... barátom című szöveg is, amely voltaképpen egy meg nem oldott fordítási problémát rejt. A fordítás alapjául szolgáló német szövegben ugyanis R. – der Regenpfeifer, azaz a lile nevű madár neve. A fordító nyilván nem tudta szótár nélkül az illető ritka állatnevet és később akarta volna beírni a szövegbe. A fordítások forrása a következő – Magyarországon ez években ismert és több más fordítás alapjául is szolgáló – kiadvány: Dich-
Primitív költészet
9
tungen der Naturvölker, Gesammelt... und in deutscher Sprache herausgegeben von Eckart von Sydow., Wien, 1935, Phaidon-Verlag. Az egyes fordítások forrása és német címe: A halál kérlelhetetlensége – 73. old.: Unerbittlichkeit des Todes. (Ewe, West-Afrika) Súlyos beteg lány dala – 96. old.: Lied eines schwerkranken Mädchens (Indonesien) Halálvágy – 71. old.: Todessehnsucht (Ewe, West-Afrika) Szerencsés pásztor – 215. old.: Der glückliche Hirt (Dinka, OstAfrika) Egy lányra – 140. old.: An ein Mädchen (Bergdama, SW-Afrika) Egy szép lányra – 113. old.: An ein schönes Mädchen (Indonesien) A szép tehén dicsérete – 214. old.: Loblied aut die schöne Kuh (Mulera-Ruanda, Ost-Afrika) R... barátom – 212. old.: Der Regenpfeifer (Pokoruo, Ost-Afrika) Harci dal – 169. old.: Kriegslied (Baoule, Elfenbeinküste, WestAfrika) [Az anyaoroszlán dala] – 211. old.: Mahnlied der Löwen-Mutter an den jungen Löwen (Hottentotten, Süd-Afrika) JÓZSEF, Attila 1967 Primitív költészet, in: Összes művei, IV. kötet, szerk.: FEHÉR Erzsébet és SZABOLCSI Miklós, Budapest, Akadémiai Kiadó, 146-149. és 276277. old. (forrás: Eckart von Sydow: Dichtungen der Naturvölker, Wien, 1936, a 10 fordítás közül 8 afrikai, a fordítások keletkezésének ideje: 1939 előtt).
-----------------------------------------------------------------------------A szerkesztő jegyzete / A note by the Editor: Az afrikai szóbeli hagyományok a második világháború előtt csak nagyon elvétve bukkantak fel a hazai írásos kultúrában. József Attila fordítási kísérletei azonban részét képezik a Torday Emil (1905-től számos idegen nyelvű publikáció, magyar nyelven gyűjteményes kötetben: 1924), Dénes Zsófia (1924), Hevesy Iván (1929), Tiszay Andor (1938, 1941), Fónagy Iván (1942), Radnóti Miklós (1944), illetve Vajda László (1945, már a háború utáni hónapokban) által megkezdett, majd csak a világháború után (még inkább 1956-ot követően) kiszélesedő „afrikai népköltészeti tárlatnak”. Illetve részét képezhették volna, azonban nagyobbrészt sajnálatosan kéziratban maradtak, éppúgy, mint Füst Milán egy szem fordítása (Bantu néger ballada),
10
József Attila
amely az 1929. évre megy vissza, de csak 1948-ban látott napvilágot a költő Szellemek utcája c. kötetében. (Lásd mindezekről bővebben: Biernaczky Szilárd: Afrikai szájhagyományok Magyarországon. A több ezer nyelvi-kulturális csoportot magába foglaló földrész folklórkincsének megismerése hazánkban 1. – A kezdetektől az ötvenes évekig, Ethnographia, előkészületben) József Attila magyarításai még ha nem is befejezettek (ez talán egyedül a Súlyos beteg leány dala második strófája nehezen értelmezhető megfogalmazásában érthető tetten), erőteljesek és atmoszféra teremtőek: a költő ráérzett arra, hogy a primitív költészetet valamilyen sajátos, némileg idegenszerű idiómában kell magyarra áttenni, oly módon, ahogyan erre többek között Weöres Sándor érzett rá évtizedekkel József Attila után. Érdemes talán arra is felfigyelni, hogy az eredeti német nyelvű antológiából, amely persze az egész világ költészeti anyagából merít, a költő részéről éppen elsősorban az afrikai példák kiválasztására került sor. Másrészt talán azt is említenünk kell, hogy az afrikai folklór hazai megjelenésének számbavételekor legtöbbnyire elsikkad az említettek mellett az a tény, hogy e fordítások közül négy már 1939-ben napvilágot látott. (B. Sz.)
